BRIT-MAGYAR GAZDASÁGI KAPCSOLATOK

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Európai üzleti tanulmányok szakirány

BRIT-MAGYAR GAZDASÁGI KAPCSOLATOK KERESKEDELEMFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK A MAGYAR EXPORTŐRÖK SZEMPONJÁBÓL ÉS A BRIT MŰKÖDŐTŐKE BEFEKTETÉSEK HELYZETE MAGYARORSZÁGON

Készítette: Kiss Mónika

Budapest, 2005

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS ............................................................................................................................ 5 1. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGRÓL A PARTRASZÁLLÁSTÓL NAPJAINKIG .............................................................................. 8 1.1. A SZIGETORSZÁG TÖRTÉNETE ........................................................................................... 8 1.2. POLITIKAI RENDSZER, PÁRTOK ÉS A KORMÁNY ............................................................... 11 1.3. NAGY-BRITANNIA GAZDASÁGÁNAK JELLEMZŐI ............................................................. 13 1.3.1. Makrogazdaság ...................................................................................................... 13 1.3.2. Ipar, mezőgazdaság................................................................................................ 15 1.3.3. Munkaerő piac........................................................................................................ 16 1.4. KÜLPOLITIKAI ÁLLÁSPONT ............................................................................................. 17 1.5. KÜLGAZDASÁGI HELYZETKÉP......................................................................................... 20 1.6. A NAGY-BRITANNIÁBA IRÁNYULÓ TŐKEBEFEKTETÉSEK ................................................ 21 2. MAGYARORSZÁG KAPCSOLATAI AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGGAL ............. 23 2.1. DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATOK.......................................................................................... 23 2.2. GAZDASÁGI, KERESKEDELMI KAPCSOLATOK .................................................................. 24 2.3. OKTATÁS, KULTÚRA, TUDOMÁNY................................................................................... 27 2.4. ÉRVÉNYBEN LÉVŐ MEGÁLLAPODÁSOK ........................................................................... 29 2.5. MAGYAR VÁLLALKOZÓK ÉS ÁRUK PIACI HELYZETE, LEHETŐSÉGEI AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN .................................................................................................................... 31 3. TŐKEBEFEKTETÉSEK MAGYARORSZÁGON........................................................ 33 3.1. A TŐKEBEVONÁS ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON AZ 1970-ES ÉVEKTŐL ..................... 33 3.2. KÜLFÖLDI MŰKÖDŐTŐKE BEFEKTETÉSEK MAGYARORSZÁGON ...................................... 34 3.2.1. Működőtőke beáramlások a ’90-es években........................................................... 34 3.2.2. Helyzetkép az elmúlt évek tőkeáramlásáról ........................................................... 36 3.2.3. A következő években várható tendenciák ............................................................... 37 3.4. A MŰKÖDŐTŐKE-ÁRAMLÁS 2003-BAN MAGYARORSZÁGON .......................................... 39 3.5. NÉHÁNY SZÓ A MAGYARORSZÁGI MŰKÖDŐTŐKE-BEFEKTETÉSEK JELLEMZŐIRŐL .......... 42 3.6. MAGYAR TŐKE KÜLFÖLDÖN ........................................................................................... 44 4. A MAGYAR BEFEKTETÉSI ÉS KERESKEDELEMFEJLESZTÉSI KHT. (ITDH) .................................................................................................................................................. 47 4.1. ITDH BEMUTATÁSA, TEVÉKENYSÉGE, SZOLGÁLTATÁSAI ............................................... 47 4.2. AZ ITDH TEVÉKENYSÉGÉNEK FINANSZÍROZÁSA ............................................................ 53 4.3. AZ ITDH FŐ FELADATAI................................................................................................. 53 4.4. AZ ITDH BEFEKTETÉS-ÖSZTÖNZÉSI TEVÉKENYSÉGE...................................................... 54 4.5. AZ ITDH 2004. ÉVI FŐ TEVÉKENYSÉGEI......................................................................... 58 5. AZ ITDH TEVÉKENYSÉGE A BRIT RELÁCIÓBAN ................................................ 61 5.1. BRITEK MAGYARORSZÁGON, AVAGY AZ ITDH BEFEKTETÉS-ÖSZTÖNZÉSI TEVÉKENYSÉGE .............................................................................................................................................. 61 5.1.1. TI Automotive Beszállítói Fórum ........................................................................... 61 5.1.2. Magyarország továbbra is kedvelt befektetési célpont .......................................... 61 5.1.3. A britek által Magyarországon megvalósított legjelentősebb befektetések ........... 62 5.1.3.1. A CP Holdings beruházásai Magyarországon................................................. 62

3

5.1.3.2. A TESCO áruházlánc tevékenysége hazánkban ............................................. 63 5.1.3.3. A British American Tobbaco (BAT) magyarországi beruházásai .................. 63 5.1.3.4. Tudnivalók a GlaxoSmithKline magyar beruházásairól ................................. 64 5.1.3.5. További brit nagybefektetők Magyarországon ............................................... 64 5.2. MAGYAROK AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN, KERESKEDELEMFEJLESZTÉS...................... 65 5.2.1. Az ITDH brit piaci tevékenysége ............................................................................ 66 5.2.2. Kiállítások az Egyesült Királyságban az ITDH szervezésében.............................. 73 5.2.3. Befektetések Nagy-Britanniában ............................................................................ 75 6. BEFEJEZÉS ....................................................................................................................... 78 7. TÁBLÁZATOK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE...................................................................... 80 8. IRODALOMJEGYZÉK.................................................................................................... 83 9. MELLÉKLETEK............................................................................................................... 85

4

BEVEZETÉS

A történelem során már az ókorban is nagyon fontos volt a kereskedelem és jelentősége napjainkban már megkérdőjelezhetetlen. A gazdaság fejlődése elképzelhetetlen a nemzetközi gazdasági kapcsolatok nélkül, a világ országai rengeteg szállal kötődnek egymáshoz. Az egyik ilyen kapocs a kereskedelem is. A világgazdasági fejlődéshez, a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódáshoz az országoknak pénzre, tőkére van szükségük. Egyes országok ezt a tőkét képesek saját erőforrásaikból előteremteni, míg másoknak, köztük Magyarországnak is, szükséges a külföldi tőke minél nagyobb mértékű bevonása. A közvetlen tőkebefektetések pótlólagos fejlesztésre adnak lehetőséget, valamint segítik a piacgazdaság kialakulását. Az Egyesült Királyság a világ áru- és szolgáltatásforgalmának hat százalékát bonyolítja, ezért jelentősége kiemelkedő. Az elmúlt tíz évben az Egyesült Államok után a világ második legnagyobb tőkeexportőre volt. Az Európai Unióba érkező külföldi tőkebefektetések közel egyharmada Nagy-Britanniába irányul. Kereskedelmében az Európai Unió tagországainak aránya hatvan százalék. A magyar-brit gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok az elmúlt években dinamikusan fejlődtek, áruforgalmunk 1998 óta megduplázódott. Hazánkban közel ötszáz brit érdekeltségű vállalat működik Témaválasztáson azért esett erre az országra, mert beszélt nyelvem az angol, így a külső források feldolgozásával is könnyebben elboldogultam. A dolgozat ezen tényeket szem előtt tartva bemutatja az Egyesült Királyság és Magyarország kapcsolatát, igyekszik rávilágítani a kereskedelemfejlesztési lehetőségekre, valamint arra, hogy hazánk mit tett és mit kíván még tenni, hogy vonzóbbá váljon a külföldi tőke számára, illetve milyen kilátásai vannak ezen a téren, melyek azok a területek, ágazatok, amelyekben nagyobb eséllyel érhetünk el sikereket. Mint például a járműipar, idegenforgalom, logisztika és a tudásintenzív ágazatok. Munkám öt fejezetre tagolódik és a tématerületekre vonatkozó számos információt tartalmaz. A következőkben röviden vázolnám az egyes fejezetek tartalmát. Az első fejezetben írok az Egyesült Királyság történelméről, az ország benépesítéséről, valamint arról, hogy hogyan lett a sziget nagyhatalom a világban. Ezután kifejtem bővebben az 5

ország gazdasági helyzetét, különös tekintettel a makrogazdasági mutatókra, az iparra és mezőgazdaságra, valamint a munkaerőpiacra. A következő alfejezet szól a szigetország külpolitikai álláspontjáról, melyet három aspektusból vizsgáltam: kapcsolat az Unióval, a Nemzetközösséggel, valamint a transzatlanti régióval. A második fejezetben foglalkozom hazánk és az Egyesült Királyság között kialakult kapcsolatrendszerben. Bővebben kitérek a diplomáciai, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokra. Vizsgálom továbbá az oktatás, a kultúra és a tudomány területén meglévő relációkat, valamint azt, hogy milyen megállapodások jellemzik a két ország jelenlegi viszonyrendszerét. A harmadik fejezet tartalmazza a tőkemozgásról szóló vizsgálatokat. Mivel a magyar gazdaság fejlődéséhez elengedhetetlen a külföldi tőke, ezért tartottam kiemelkedően fontosnak foglalkozni ezzel a területtel. Itt írok a kezdetekről, valamint az elmúlt évek tőkemozgásának tendenciáiról, valamint arról, hogy milyen befektetések érkeztek hazánkba és ezeket hogyan jellemezhetők. A negyedik fejezetben írok a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium háttérintézményének, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság általános jellemzőiről. Többek között a vállalat tevékenységéről, szolgáltatásairól, fő feladatairól és a pénzeszközöket biztosító forrásokról. Ebben a fejezetben fejtem ki, hogy milyen lehetőségeket kínál az ITDH az exportálni szándékozó cégeknek, és hogyan segíti a külföldi vállalatok Magyarországi letelepedését. Az ötödik fejezetben foglalkozom bővebben a közhasznú társaság tevékenységéről a brit relációban. Az első alfejezetben a britek magyarországi tevékenységéről írok, kiemelem és bemutatom azokat a nagyvállalatokat, melyek befektetéseik célpontjául hazánkat választották. A második alfejezet mutatja be a magyar vállalkozók helyzetét Nagy-Britanniában. A dolgozat megírásához számos irodalmat használtam. Az internet elterjedésének köszönhetően munkám is nagyrészt a világhálón megtalálható anyagokon alapszik. A legnagyobb segítséget az ITDH munkatársai nyújtották a gyakorlatban előforduló tendenciák ismertetésével. Személyes beszélgetések során kaptam bővebb felvilágosítást a közhasznú társaság Európai Uniós Fejlett Országok Igazgatóságának dolgozóitól, valamint a londoni iroda vezetőjétől.

6

Ezúton szeretnék köszönetet mondani Káldyné Dr. Esze Magdolnának és Dweik Dórának, akik szakdolgozatom kidolgozását folyamatos irányadásukkal és tanácsaikkal segítették. Továbbá köszönettel tartozok a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) munkatársainak Simon Orsolyának és Szalay Hédinek, akik munkámat gyakorlati kérdések megválaszolásával segítették.

7

1.

ÁLTALÁNOS

TUDNIVALÓK

AZ

EGYESÜLT

KIRÁLYSÁGRÓL

A

PARTRASZÁLLÁSTÓL NAPJAINKIG 1.1. A szigetország története

Európa észak-nyugati részében elterülő királyság, melynek fővárosa London. Részei: Anglia, Wales és Skócia országrészek az Angol-szigeten, a Hebridák, az Orkney-, a Shetland-, a Csatorna-szigetek, a Schilly-szigetek és a Man-sziget a fő szigetet körülvevő tengerekben, valamint Írország északi része. A lakosság túlnyomó többsége, 81,5%-a angol, a fennmaradó része skót, ír és walesi. Államformája királyság, melynek államfője az uralkodó. Az ország irányítását a kétkamarás parlament végzi, amely a 650 tagú alsóházból (House of Commons) és a Lordok Házából (House of Lords) áll. A felsőháznak örökölt főnemesi címek viselői, kinevezett főnemesek, anglikán püspökök és meghatározott tisztségviselők a tagjai. A kormányt a miniszterelnök nevezi ki.1 Az első partraszállók és a rómaiak Az ősember nyomait hiába is keresnénk a szigeten, biztosan csak annyit tudunk, hogy időszámításunk előtt kétezer évvel kezdődött meg a bronz korszak, kétezer évvel később pedig a vaskorszak. A sziget lakói ebben az időben bőven találtak fémet, a földterületek pedig igen termékenynek bizonyultak. A termékeny föld híre vonzotta a tengerjárókat. Évezredeken keresztül érkeztek a telepesek. A sziget őslakossága, akiket ibériaiaknak nevezünk, feltételezések szerint a levantei kereskedőktől tanulták meg a földművelést, fémmegmunkálást és a hajóépítést. Az időszámításunk előtti VII-III. században megindult a kelta törzsek áradata. A kelták leigázták az őslakókat. Időszámításunk előtt 55-ben Caesar hajózott Anglia partjaihoz, nem hódító célokkal. Majd egy évvel később, mikor már ismerte a britek harcmodorát nagyobb sereggel indult, és a britek nem tudtak ellenállni a római csapatoknak. A rómaiak berendezkedtek a szigeten, később pedig már római provincia lett. Északon és nyugaton uralmukat sohasem tudták megszilárdítani, a római életmód sohasem vert gyökeret. Az őslakosság és a rómaiak az 5. században kivonultak Angliából. A rómaiak kivonulása után a germán angolok és szászok hódították 1

Egyetemes Lexikon: Nagy-Britannia (Officina Nova, Magyar Könyvklub, Budapest) 1998. pp. 637.

8

meg Britannia legnagyobb részét. Az angolok elpusztították a római civilizációt, földművelőként telepedtek le. Királyok uralma A következő századok történetét homály fedi, írásos emlékek nem maradtak fenn. A 9. század a viking kalandok kora, az ő hódításaik azonban nem jártak tartós letelepedéssel. 1066-ban II. Harold az utolsó angolszász király egy csata során vereséget szenvedett Normandia Hercegétől, Hódító Vilmostól, aki a normann uralkodóházat megalapítva néhány év alatt megteremtette a feudális fejlődés feltételeit. A Plantagenet-uralkodóházat megalapító II. Henrik elismertette hűbérúri hatalmát Walesben, Skóciában, valamint Írországban egyaránt és érvényt szerzett Franciaországban örökösödési igényeinek és ez éveken át tartó háborúhoz vezetett. Fiai, I Richárd és Földnélküli János uralkodása idején a francia szárazföldi birtokokat II. Fülöp Ágost francia király szerezte meg. Az uralkodó meggyengült hatalmát felhasználta a főnemesség, s 1215-ben elfogadtatta a királlyal Magna Chartát, a rendi jogok elismerését. Biztosította a bárók jogait és érdekeit a királyi hatalommal szemben. A 13. században alakult ki az angol parlament a királyi tanácsból, melyben kezdetben csak a főrendek ültek. A parlamentet a király vagy kancellárja irányította. A grófságokból érkező lovagok és polgárok, a báróktól és főpapoktól függetlenül, zárt ajtók mögött tanácskoztak. A francia trónért folytatott százéves háború sikertelenül zárult. A királyi hatalom egyre jobban meggyengült, s ez hozzájárult a rózsák háborújának kirobbanásához, amelynek a végén VII. Henrik került a trónra. VIII. Henrik válásai miatt ellentétbe került a pápával, elszakadt Rómától és az anglikán államegyház fejének nyilvánította ki magát. I. Erzsébet vezető hatalommá tette Angliát. Halála után, a Stuart-házból való I. Jakab uralkodása alatt Skócia perszonálunióra lépett Angliával, majd polgárháború dúlt az országban, ahonnan Cromwell vezetésével a puritánok kerültek ki győztesen, Anglia köztársaság lett. Cromwell leverte a felkelő skótokat és meghódította Írországot. 1660-ban II. Károly visszaállította a királyságot. A dicsőséges forradalom eredményeképpen II. Vilmos foglalta el a királyi trónt. Anna Királynő uralkodása alatt Anglia és Skócia 1707-ben egyesült, s ezzel létrejött Nagy-Britannia. Ezután következtek a Hannover-ház uralkodói. II. György sikerrel harcolt Franciaország ellen a tengeri és gyarmati világuralom megszerzéséért. III. György, akinek uralkodása idején nemcsak fontos belső változások történtek, hanem a gyarmatbirodalom jelentős része is elszakadt 9

az anyaországtól. Közöttük volt a tizenhárom amerikai gyarmat, mivel a brit kormánypolitika korlátozta az észak-amerikaiak gyarmatok kereskedelmét. Így azok a brit áruk felvevőpiacává váltak és az anyaország nyersanyagszállítójává váltak. 1776-ban a tizenhárom gyarmat aláírta a Függetlenségi Nyilatkozatot. Anglia is elismerte gyarmatai függetlenségét. Ekkor mindenki úgy vélte, hogy az amerikai gyarmatok elvesztésével Anglia meggyengül, Franciaország viszont megerősödik. Franciaországban azonban közelgett a forradalom, amely szétzúzta a régi rendet, Angliában felgyorsult az ipari fejlődés. Egymás követték az újabb és újabb találmányok. Sokasodtak a gyárak, a városok gyarapodásnak indultak. Viktória királynő trónralépésével kezdődött Nagy-Britannia aranykora. Anglia a világ műhelye lett. Viktória lett a világ legnagyobb birodalmának uralkodója. A királynő életének utolsó évtizedeiben a britek már hat és fél millió négyzetkilométernyi területet hódítottak meg. VII. Edward elsimította a Franciaországgal való ellentéteket és 1904-ben a két ország szövetséget kötött. A Franciaország elleni német támadás adott okot az angoloknak az I. világháborúba való belépésre. A háború befejezése után Nagy-Britannia német gyarmatokat és előázsiai török területeket szerzett meg. A birodalmon belüli folyamtok következményeként a Brit Birodalom Brit Nemzetközösséggé alakult át. Amikor a német csapatok 1939-ben bevonultak Lengyelországba, Nagy-Britannia hadat üzent Németországnak, s ezzel belépett a II. világháborúba, melyet Churchill miniszterelnök vezetésével mint a győztes hatalmak egyike fejezett be. A II. világháború után az ország újjáépítését a Munkáspárt vitte végbe. A háború utáni években az anyaország elvesztette Burmát, Palesztinát és végérvényesen Írországot. A Nemzetközösség kötelékei tovább lazultak. India, Pakisztán és Ceylon is függetlenné vált. 1951-ben a konzervatívok alakítottak kormányt 1952-ben II. Erzsébet követte a trónon apját, VI. Györgyöt. Nagy-Britannia nem volt jelen Rómában a Közös Piacról és az Euratomról szóló szerződést aláíró országok körében. Megalakult a „Kis Európa”, melynek hatása gyorsan érződött a szigetországban is, ezért döntött úgy, MacMillan, hogy az ország felvételét kéri a Római Szerződéshez. 1964-ben a Munkáspárt került kormányra, a miniszterelnök Harold Wilson lett, aki először gazdasági problémákkal küszködött, majd megpróbálkozott az Európai Gazdasági Közösségbe való belépéssel, sikertelenül. Őt 1970-ben a konzervatívok követték Edward Heath vezetésével. 1973-ban, De Gaulle halála után, csatlakozott az ország az Európai Közösséghez, Írországgal és Dániával együtt. 1974-ben ismét a Wilson vezette Munkáspárt alakított kormányt. Az 1983-as és 1987-es alsóházi választásokon a konzervatívok Thatcher asszony vezetésével abszolút többséget szereztek. Először fordult elő Nagy10

Britannia történetében, hogy nő vegye át a kormányalakítási megbízást. 1990-ben Margaret Thatcher, miután pártjában elvesztette a bizalmat, lemondott. Az új miniszterelnök John Major lett, pártja az 1992-es választásokat is megnyerte. 1997 óta Tony Blair vezetésével a Munkáspárt gyakorolja az ország kormányzását.2

1.2. Politikai rendszer, pártok és a kormány

Államforma Az Egyesült Királyság államformája alkotmányos monarchia, az alaptörvényt az 1215. évi Magna Charta képezi. A hagyományok szerint minden a király nevében történik, de az uralkodó hatalma jelképes. Az Egyesült Királyság jelenlegi uralkodója II. Erzsébet a Windsorházból. 1926-ban született, a trónt édesapjától, VI. Györgytől örökölte 1952-ben, a koronázási szertartásra 1953-ban került sor. A monarchia intézményének történelmi gyökerei a 9. századra nyúlnak vissza, ez a kormányzás legősibb intézménye. A monarchia székhelye Britannián belül van, de a királynő a brit nemzetközösség tagországainak is feje. Parlament A 17. században lezajlott alkotmányos fejlődésnek köszönhető, hogy a Parlament kivívta a törvényhozó szerepét és megszilárdította helyzetét. A Parlament három alkotóeleme: a királynő, a Lordok Háza és az Alsóház. Bár csak szimbolikus események alkalmával találkoznak, a törvényhozáshoz mindhármuk közös megegyezése szükséges. A Parlamentet maximum öt évre választják, de az általános választások a legtöbb esetben megelőzik a terminus végét. Egyes rendkívüli esetekben a Parlament meg is hosszabbíthatja az öt éves időszakát. A tényleges hatalmat egy, a kormányon belüli szűkebb testület gyakorolja. A törvényhozó hatalom a kétkamarás parlamentből áll: az Alsóházból (House of Commons) és a Lordok Házából (House of Lords). Az Alsóháznak 659 tagja van, a Lordok Házának tagsága tiszteletbeli.

2

Cambridge Enciklopédia: Egyesült Királyság (Maecenas Kiadó, Budapest) 1992. pp. 351 Egyetemes Lexikon: Nagy-Britannia (Officina Nova, Magyar Könyvklub, Budapest) 1998. pp. 638 Szabó R. Jenő: Nagy-Britannia és Észak-Írország (Panoráma, Budapest) 1980. pp. 28-95

11

A törvényhozó hatalmat az Alsóház gyakorolja, melyet ötévenként választanak. A kabinet a kormány tagjaiból alakul, vezetője a miniszterelnök, tagjai pedig azon miniszterek, akik a miniszterelnök a testületbe meghív. A kormányban külön miniszterek képviselik Skóciát, Walest és Észak-Írországot. Politikai pártok A brit politikai életben a következő pártok szerepelnek: Munkáspárt: A századfordulón jött létre, befogadta a jobb oldali vezetőket és tömörítette a szocialistákat is, akik a kapitalizmus ellen küzdöttek. A pártot kezdettől fogva a jobboldal vezette. 1921 óta következetesen elutasította a Kommunista Párttal való együttműködést. Konzervatív Párt: 1867-ben alakult, a „tory” nevet választotta. Egyesítette a földbirtokos arisztokrácia és iparmágnások befolyását. Liberális Párt: A mai kétpártrendszerben helyét a Munkáspárt foglalta el, pedig hajdan a Konzervatív Párt egykori nagy vetélytársa volt. Nagy-Britannia Kommunista Pártja: 1920-ban alakult, alapjait a marxizmus-leninizmus tanai adták. 1945 óta az Egyesült Királyságban vagy a Konzervatív Párt vagy a Munkáspárt volt hatalmon, az Alsóház tagjainak túlnyomó többsége is e két pártból került ki. 1998-ban alakult meg egy új párt, a Szabaddemokraták. Felsorolhatunk még két hivatalosan működő nacionalista pártot: „Plaid Cymru”-t és a Skót Nemzeti Pártot. Észak-Írországban is számos párt létezik: Ulsteri Egyesült Párt, ulstrei Demokratikus Egyesült Párt, Szociáldemokrata Párt, Munkáspárt. Ha az utóbbi évek miniszterelnökeit tekintjük át megfigyelhető, hogy 1979 májusában a rend programjával kormányt alakíthatott az ország első női miniszterelnöke, a konzervatív Margaret Thatcher. Takarékossági politikát dolgozott ki, mindazonáltal az életszínvonal valamelyest csökkent. A jóléti állam számos feladatát megoldotta, de ezek helyett újabbak keletkeztek. Ebben az időben a megélhetésért senkinek nem kellett 16 órát dolgoznia, senki sem éhezett. A felnőtt társadalom azonban nem tudott megbirkózni az agresszív, bűnözőkedvű ifjúsággal. Egyre nagyobb mértékben hódított a gyógyszerek és kábítószerek élvezete. Ezen

12

időszak alatt négyszer nyerték meg a választásokat.3 A „Thatcher-korszak” az első győzelemtől 1990 végéig tartott, majd John Major lett a kormányfő, akinek vezetésével a párt az 1992es választásokat is megnyerte. Az elmúlt két évtizedben a kormányok csökkentették a köztulajdont és fenntartották a jóléti programok további bővítését. Az 1990-es években a Munkáspárt jelentős változásokon ment át. Vezetőjének Anthony Blair-t választotta, akit mind a lakosság, mint pedig a brit gazdasági és üzleti élet szereplői elfogadtak, és ezáltal nőtt a párt nemzeti tekintélye is. Az 1997. május 1-jei választásokat a Munkáspárt nyerte.4

1.3. Nagy-Britannia gazdaságának jellemzői 1.3.1. Makrogazdaság 1.sz. táblázat Brit makrogazdasági adatok Megnevezés

2000

2001

2002

2003

n.a.

58,7

60,1

Lakosság

Millió fő

59,8

GDP értéke folyó áron

Mrd GBP

950,4 990,9 1037,3 1100,5

GDP változatlan áron

%

3,0

2,4

1,7

2,3

Infláció alakulása

%

2,1

2,1

2,2

2,8

Ipari termelés

2000 = 100% 100

98,4

95,7

95,0

Munkanélküliségi ráta

%

5,2

5,2

5,1

5,0

Lakossági fogyasztás

%

6,0

4,2

3,4

2,8

Bruttó állóeszköz beruházás

%

3,6

3,6

1,8

2,6

Bruttó termelő beruházás

%

4,6

3,6

-2,6

-1,1

Export értéke, áruk és szolgáltatások Mrd GBP

267,0 271,7 273,3

275,2

Import értéke, áruk és szolgáltatások Mrd GBP

286,5 299,3 304,7

308,4

Forrás: Magyarország külgazdasága 2003, Külügyminisztérium Tavaly óta egy hellyel hátrébb csúszva Nagy-Britannia a világ ötödik legerősebb gazdasága, növekedése összességében 1,7 százalékos volt. Ez az 1992 óta mért legalacsonyabb érték, de

3 4

Szántó György Tibor: Anglia története (Kozmosz könyvek, Budapest) 1986. pp. 223 http://www.valtozovilag.hu/t365/tux0821.htm

13

még így is meghaladja az euró övezet átlagos növekedését. Az Egyesült Királyság NyugatEurópa egyik vezető kereskedelmi hatalma és pénzügyi központja. Ezt annak ellenére érte el, hogy az ország nem bővelkedik nyersanyagban. Élelmiszer készletének 40 százalékát importból szerzi be. A legfontosabb iparágak a gépipar, elektromos ipar, autóipar, vasúti felszerelés, hajók, repülőgép alkatrészek, telekommunikációs eszközök, vegyipar, szén, textil és ruhaipar. A legfontosabb ipari és kereskedelmi központ az agglomeráció, ahol az ország lakosságának kétharmada él. A GDP 2,3 százalékkal növekedett, ez mind az előrejelzéseket, mint pedig az Euró-övezet tagországainak növekedését meghaladta. A fogyasztói kosár alapján számított infláció 1,3 százalék az Egyesült Királyságban, ami az EU-ban a legalacsonyabb. Az International Labour Office (ILO) által számított munkanélküliség csökken, de nő az egyéni vállalkozók száma. A kereskedelmi mérlegben csökkent az áruforgalom deficitje. A lakossági fogyasztás az előző évhez képest 2,8 százalékkal nőtt. Az alacsony munkanélküliségi szint következményei a magasabb bérek, és főleg abban az esetben, ha a dolgozók nem tartanak munkahelyük elvesztésétől, hajlamosak többet költeni. Az átlagbérek 3,5 százalékkal növekedtek. Az államháztartási hiány közel negyvenmilliárd font volt, főképp az iraki háborúval összefüggő kiadások miatt. Az Egyesült Királyság bőséges szén, olaj és természetes gáz készlettel rendelkezik. 1975-ben kezdték a kitermelést az Északi-tengerből, a kőolajkészlet az ország felhasználására elegendő. A következő ásványkincs készlettel rendelkezik még: vas, arany, ón, mészkő, porcelán, gipsz, ólom. Az ország 25 százaléka művelhető földterület, ennek közel fele mező és legelő. A legfontosabb exportcikkek: feldolgozott termékek, gépek, üzemanyag, gyógyszerek, félkész termékek és fogyasztási javak. Az 1970-es évektől kezdve az Egyesült Királyság figyelmét egyre inkább az Európai Unió felé fordította az Egyesült Államok felől. A legfontosabb kereskedelmi partnerei Németország, Egyesült Államok, Franciaország és Hollandia. A gyáripar az ország legjelentősebb ágazata, a nemzetgazdaság 20 százalékát adja és a dolgozók 14 százalékát foglalkoztatja. A feldolgozóipar az export 60 százalékát termeli. A legerősebb ágazatok: repülőgépgyártás, high-tech iparágak, járműipar, gyógyszeripar. A brit ipart a font magas árfolyama sújtja, ezért termékeik kevésbe versenyképesek a piacon, ezen ágazatok 2002-ben a tíz év óta legsúlyosabb visszaesést regisztrálták. Az erős font és az emelkedő olajárak miatt csökkentek a megrendelések és egyre költségesebb a gyártás. Legsúlyosabb a telekommunikációs ágazat helyzete, a mobiltelefonok gyártását is áthelyezték Kínába. A járműipar is válságos helyzetben van: a Ford dagenham-i, a Vauxhall pedig lutoni gyárának bezárására kényszerült, a Rover csökkentett munkaidőben termel és elbocsátásokat tervez a Rolls 14

Royce is. Elektronikai cégek is nagy számban költöztek át a jóval olcsóbb közép-európai térségbe és Kínába. Nehézségekkel küzdenek a nagyvállalatok beszállítói háttérvállalatai is: gumiipar, fémipar, műanyag-alkatrészgyártás. Az ország gazdaságpolitikája négy alappilléren nyugszik: -

hosszútávon fenntartható növekedést garantáló gazdasági stabilitás megteremtése

-

termelékenység növelése (vállalkozás- és befektetés-ösztönzés révén)

-

munkalehetőségek teremtése

-

igazságosabb társadalmi berendezkedés

A kormány célja szilárd pénzügyi helyzet megteremtése, a Bank of England 2,5 százalékos inflációt tűzött ki célul. A kormány is szerepet vállalt a gazdaság stabilitásának fenntartásában. Meghatározták a fiskális politika két legfontosabb szabályát, melyek szerint: a kormány kizárólag befektetési céllal vehet fel kölcsönt, valamint, hogy a közszféra nettó adósságállományát mérsékelt szinten tartják.

1.3.2. Ipar, mezőgazdaság

Az Egyesült Királyságnak nagy szén, földgáz és kőolaj készletei vannak, az energiatermelésből származó jövedelem a GDP 10%-át teszi ki. A szolgáltató szektor, azon belül különösen a pénzügyi, biztosítási és befektetési szolgáltatások adják a GDP messze legnagyobb részét, az ipar visszaszorulóban van. Az ország gazdasága az egyik legerősebb Európában, az infláció, a kamatláb és a munkanélküliség tartósan alacsony. Nagy-Britannia a világon az ipari nagyhatalom volt, itt zajlott le az ipari forradalom, és innen terjedt ki az egész világra. A szükséges élelmiszerek mintegy fele terem meg a szigetországban, s eltekintve a széntől, vasérctől és gáztól, alig van nyersanyagkincse. A fő energiaforrás a szén, a földgáz, kisebb mértékben a víz energia és nukleáris energia. Az ország ipara rendkívül változatos. A legtöbben ásványok bányászatával és feldolgozásával, szövőiparral, gépek, szerszámok készítésével, növényi- és állati anyagok feldolgozásával foglalkoznak. Ma acéltermeléssel a világon a nyolcadik helyen áll, holott ez az ország volt, ahol először kísérletezték ki az acélgyártás meggyorsítását. Textilipara nagy múltra tekint vissza, a ruházati iparnak szintén nagyon nagy a jelentősége. Szintén nagyon fontos az angol dohány- és italipar, hiszen a belső fogyasztás még annak ellenére sem csökkent, hogy az egymást követő kormányok növelték az adókat.

15

A földbirtok az egész országban aránytalanul van felosztva. A nagybirtokok aránya képviseli a túlnyomó többséget. Ez az oka annak, hogy különösen Skóciában nagy területeket csak legelőnek vagy vadászterületnek használnak. Az ország mezőgazdasága jelentős mértékben gépesített, európai mércével mérve hatékony, az élelmiszer szükséglet 60%-át a munkaerő mindössze 1%-ának igénybevételével állítja elő. 2002-ben a mezőgazdaság hozzájárulása a gazdasághoz 7,1 milliárd angol font volt és több mint félmillió dolgozót foglalkoztatott. A földterület 77 százalékát megművelik, ez az Unió teljes területének negyven százaléka. Ugyanebben az évben az Egyesült Királyságban 303 ezer gazdaság létezett. A mellékelt táblázatban láthatjuk, hogy az elmúlt évek folyamán az ország termelése milyen százalékos arányban tudta kielégíteni a fogyasztók igényeit.5 Az állattenyésztés terén Nagy-Britannia jelentős eredményeket ért el a fajok tökéletesítése és nemesítése által. A legnagyobb sikert a szarvasmarha tenyésztés terén érte el. Az ország folyói és tavai halakban gazdagok, legfontosabb halak a lazac és a pisztráng.

1.3.3. Munkaerő piac

2003 tavaszán az Egyesült Királyságban foglalkoztatottak száma 27.9 millió fő volt. Az elmúlt évtizedben mint a teljes-, mind pedig a részmunkaidőben dolgozók száma növekedett. Ez a növekedés főként a szolgáltató szektorban volt szignifikáns, ahol a munkavállalók több mint három negyede dolgozik. Ugyanakkor jelentős mértékben csökkent a munkanélküliség, amely 2001-ben érte el a legalacsonyabb értéket. A Nemzeti Statisztikai Iroda (ONS) kimutatása alapján 2003 március és május hónapban a 16 éven felüliek között az Egyesült Királyságban a gazdaságilag aktívak száma elérte a 27,9 millió főt, ebből 15,1 millió fő volt férfi és 12,9 millió fő pedig nő. A munkanélküliek száma 1,5 millió fő volt, de a segélyért folyamodó munkanélküliek száma csökkent. Az egyik legfontosabb hosszú távon megfigyelhető trend a munkaerőpiacon az volt, hogy egyre több és több nő aktív dolgozó. 2003 tavaszán ez közel 70 százalék volt, míg 1959-ben csak 47 százalék. Ennek többek között oka az is, hogy a nők gyermekvállalása kitolódik a harmincas éveikre és utána igyekeznek minél gyorsabban újra munkába állni. Az Egyesült 5

Szabó R. Jenő: Nagy-Britannia és Észak Írország (Panoráma Kiadó, Budapest) 1980. pp. 28-95

16

Királyságon belül is megoszlik a foglalkoztatottsági ráta, mely Skóciában, valamint Közép-és Dél-Angliában a legmagasabb. Az Európai Tanács 2000. márciusában tartott ülésén az Unión belüli 70 százalékos foglalkoztatottságot tűzött ki célul. A fiatalok körében is egyre többen vállalnak munkát. Amikor a felmérést készítették, 2003 tavaszán, a 16-17 éves tanulók 78 százaléka dolgozott, és azok között, akik teljes időben iskolában voltak 46 százalékuk dolgozott. 6,5 millió 50 év és nyugdíjkorhatár közötti brit dolgozott, ez az összes munkában lévő 22 százalék. A Kormány tervbe vette, hogy 2006-ig a kor szerinti hátrányos megkülönböztetést törvényen kívül helyezzék. A 2. számú táblázat szemlélteti az Egyesült Királyságban 2003 tavaszán meglévő munkaerő piaci helyzetet: 2. sz. táblázat Foglalkoztatottság az Egyesült Királyságban 2003 tavaszán Férfi

Nő

Összesen

16 éven felüliek

22 448

24 169

46 618

Összes aktív, amelyből:

15 947

13 440

29 387

Foglalkoztatott

15 055

12 858

27 913

Munkanélküli

892

582

1474

Aktivitási ráta (%)

84,1

73,0

78,7

Foglalkoztatási ráta (%)

79,3

69,8

74,7

Munkanélküliségi ráta(%)

5,6

4,3

5,0

Forrás: Labour Force Survey, Office for National Statistics (Nemzeti Statisztikai Iroda)

1.4. Külpolitikai álláspont

Nagy-Britannia történelme során mindig megőrizte szigetországi jellegét. A gyarmatbirodalom kiterjesztésekor is az angol nyelv és kultúra elterjesztése volt a legfontosabb célja, de mind a szigetország gazdagodását szolgálta. A mai arculat kialakulását nagymértékben befolyásolta az Európai Közösséggel fennálló kapcsolatrendszere. És a nehezen jött EU tagság a

17

legjobb bizonyíték arra, hogy nem szívesen áldozták fel függetlenségüket, mely egyidejűleg sok kötöttséget is teremtett. A külpolitikának igen fontos törekvése volt, hogy középhatalmi státuszát megőrizze a nemzetközi politika színterén. Az Egyesült Királyság külpolitikáját három szinten kell vizsgálnunk: transzatlanti politika, Európához fűződő viszonya, kapcsolat a Nemzetközösségekkel. A brit diplomácia hagyományos transzatlanti elkötelezettségét továbbra is fenntartja, és a védelem legfontosabb bázisának is a NATO intézményét tekinti. Ugyanakkor kiemelkedően fontos számára az NATO-orosz párbeszéd, ügyel Oroszország elszigetelődésének elkerülésére, amellyel a továbbiakban is sok konfliktus elkerülhető. A Szovjetunió utódállamai közül Oroszországot tekinti legfőbb partnerének, Nagy-Britannia támogatja a nyitott ajtók politikáját. Brit kezdeményezés hatására jött létre a Partnerség a békéért program is (PfP).6 Az Egyesült Királyság iraki háborúban való részvétele nem pillanatnyi döntés eredménye, hanem egy több évszázados folyamatban elhelyezhető esemény. A motivációk a következők voltak: a szigetország és az Egyesült Államok több mint egy évszázada összehangolt külpolitikát folytat. Mind a két világháborúban és ez első öbölháborúban is egymás oldalán harcoltak. Az iraki háború kirobbanásának okát senki nem hangoztatta, mégis sejteni lehet, hogy a cél az olajkincs megszerzése, Kína beavatkozási lehetőségének kizárása, Izrael szerepének erősítése a Közel-Keleten. Ezen célkitűzések nemcsak az Amerikai Egyesült Állomok, hanem Nagy-Britannia törekvései is, ezért lépett be az iraki háborúba és a továbbiakban sem vonja ki csapatait onnan. Az Európai Unióhoz fűződő kapcsolata: A Brit Birodalom összeomlása a brit árukat és tőkét az európai piacok felé terelte. Megváltozott a kereskedelem áruszerkezete is. Megmaradt a feldolgozóipar hagyományosan magas súlya, de összetétele számottevően korszerűsödött. A tőkekapcsolatok is jelentős változáson mentek keresztül. A brit vállalatok az amerikaiakon túl egyre több európai céggel léptek kooperációra. Mindenképpen a csatlakozás mellett szólt a brit nagyvállalatok érdeke, különösen a repülőgép-gyártásban, vegyiparban, malom- és sütőiparban, gépkocsi-iparban, papírgyártásban, textiliparban és elektronikában. A nagyobb piac a gazdasági növekedés gyorsításának zálogaként jelent meg. A szigetország először 1961-ben kérte felvételét az Európai Gazdasági Közösségbe, de ez De Gaulle vétója miatt meghiúsult.

6

www.valtozovilag.hu/t365/tux0212.htm

18

Majd négy évvel később 1967-ben Nagy-Britannia újra előállt felvételi kérelmével, és az új elnök, Pompidou igent mondott. A csatlakozási tárgyalások 1973-ban zárultak le, az Egyesült Királyság Dániával és Írországgal együtt az EGK teljes jogú tagjává vált. Ezzel a csatlakozással egy fejlett ipari ország lett tagja a Közösséghez.7 Kapcsolat a volt gyarmatokkal: A Nemzetközösségnek 54 tagországa van. 1931-ben megfogalmazták a westminsteri statumot, amely a Nemzetközösséget megalapította és az Angol Birodalom Brit Nemzetközösséggé változott. A II. világháború után kezdődött az egész világon a gyarmatok nemzeti felszabadító mozgalma, és a brit gyarmatbirodalom felbomlása is. A Nemzetközösségnek II. Erzsébet angol királynő az államfője, a Közösség országai egyeztetik kereskedelmi, beruházási és valutapolitikájukat. Nagy-Britanniához ma 14 tengerentúli, volt gyarmati terület tartozik, melyeknek többsége jelentős autonómiával és önálló jogrendszerrel rendelkezik. Kapcsolatok nemzetközi szervezetekkel: Az Egyesült Királyság meghatározó szerepet kíván játszani a nemzetközi folyamatok alakításában, a biztonság és jólét előmozdítása mellett. Diplomácia kapcsolat fűzi 189 országhoz és körülbelül 80 nemzetközi szervezethez, köztük az ENSZ-t, a Nemzetközösséget, a NATO-t és az Európai Uniót. Tagja a G8-nak, az ENSZ-nek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek, a WTO-nak és az ENSZ szakosított szervezetinek (FAO, UNESCO, WHO). Nagy-Britannia alapító tag volt az EFTA megalakulásakor 1960-ban Ausztriával, Dániával, Norvégiával, Portugáliával, Svédországgal, valamint Svájccal. A szervezet célja egy szabadkereskedelmi övezet kialakítása volt az EGK ellensúlyozására. Csatlakozott még Izland, Finnország és Liechtenstein. Az ország kereskedelmi és üzleti kultúrája Az információtechnikai forradalom itt is átalakította és nagy mértékben leegyszerűsítette az üzleti érintkezés formáit. A mobiltelefonoknak köszönhetően az üzletemberek nagy része otthonról intézi ügyeit, az Internet nyújtotta eszközök elsorvasztják a személyes találkozók jelentőségét. A britek idegen nyelv ismerete igen gyér, ezért nagyon fontos, hogy tárgyalópart-

7

Artner Annamária – Éltető Andrea: Országtanulmányok az EU-val kapcsolatban Európai Tükör, Műhelytanulmányok (Integrációs Stratégiai Munkacsoport, Budapest) 1997. pp.23.

19

nereik jól beszéljenek angolul. Visszafogottak, kerülik a direkt kérést és üzleti tárgyalásaik során is gyakran alkalmazzák a humort.8

1.5. Külgazdasági helyzetkép

Az előző év gyengébb teljesítményéhez képest a brit gazdaság 2003-ban új lendületet vett. Növekedési üteme meghaladta az Európai Unió tagországainak átlagát, az infláció pedig továbbra is alacsony maradt. A munkaerő piac helyzete igen kedvezően alakult, az elmúlt 30 év legalacsonyabb munkanélküliségét regisztrálták. A nemzetközi kereskedelem döntő fontosságú az ország számára, a világ kereskedelmének 6 százalékát bonyolítja, habár a Föld lakosságának csupán 1 százaléka él itt, az Egyesült Királyság a világ negyedik legnagyobb kereskedő nemzete. Kereskedelmi mérlege negatív szaldót mutat, ez a GDP 3 százalékát teszi ki. Legnagyobb kereskedelmi partnere az USA. Az EU tagországok aránya közel 60 százalék: Németország, a Benelux államok és Írország a legfontosabbak. Az elmúlt tíz évben az Egyesült Államok után a szigetország a világ második legnagyobb tőkeexportőre volt. Az EU tagországokban érkező külföldi tőkebefektetések egyharmada Nagy-Britanniába került.9 Kereskedelmének fele az Unió tagországaival bonyolódik, az ország kiáll a kereskedelem teljes liberalizációja mellett. A 2004 május 1-jén csatlakozott tíz ország a szigetország exportjában és importjában is egyaránt 2-2 százalékkal részesedik. Az 50 legfontosabb kereskedelmi partner között megtalálható Lengyelország, Csehország és Magyarország is. Valamennyi országban a brit kivitel legnagyobb hányadát a feldolgozott termékek adják, míg az importban a járművek, a nyersolaj, a távközlési berendezések, elektronikai berendezések, valamint bútorok szerepelnek. Export-import szabályozás

8

Hirschler András: Hasznos tudnivalók az Egyesült Királyságról Magyarország külgazdasága 2003, Nagy Britannia (Külügyminisztérium)

9

20

Az ország számára a kereskedelem mindig is létfontosságú volt. Nagy-Britannia importjának jogi keretét az Európai Unió szabályrendszere adja. A tíz tagjelölt ország vámcsatlakozási dátumáig, 2004. május 3-ig a magyar exportőröket is érintő elemei a következők voltak: -

Az áruk nagy része engedélymentesen hozható be az országba. Bizonyos áruk importja tiltott (például fegyverek, nukleáris anyagok, bizonyos gyógyszerek)

-

Az Unión kívül érkező országok áruira a GATT szabályok érvényesek

-

A mezőgazdasági termékek behozatalára is az EU szabályok az irányadók.

-

Az importált termékekre az Egyesült Királyságban többletérték-adót (VAT) kell fizetni

-

EU-n kívüli országokba történő re-export esetén alkalmazott pán-európai vámmentesség

Az Unió kedvezményeket biztosító kereskedelmi megállapodásait három csoportba oszthatjuk: Társulási Megállapodás a kelet-közép-európai országokkal, a mediterrán térség országaival kötött megállapodás, a Lomé-i Egyezmény az ACP-országokkal. Az Egyesült Királyságban megtalálható minden olyan termék, amely a nyugat-európai piacokon is versenyképes és nem túlzottan szállításigényes. A brit vevők az áru ára és használhatósága szerint döntenek a vásárlásról. A magyar származású termékekkel szemben nincs negatív előítélet, a piac nyitott. Csak az számíthat piaci sikerre, aki az igényekre késedelem nélkül reagál. A brit vállalatok a gyors és rugalmas szállítás hívei, ezért szükséges az ügynök, képviselő és disztribútor alkalmazása. A brit cégek legnagyobb mennyiségben magas technológia színvonalú gépeket, gyógyszereket, vegyi anyagokat, gépjárműveket, telekommunikációs eszközöket kínálnak.

1.6. A Nagy-Britanniába irányuló tőkebefektetések

Az Egyesült Királyság gazdasága nyitott, ezért nem korlátozza a kifelé áramló tőkét. 2002-es adatok szerint a befektetések elérték a 7,2 milliárd amerikai dollárt. Az Egyesült Királyság közvetlen külföldi befektetése 7,3 milliárd dollár volt, amely 1984 óta a legalacsonyabb érték. Az ENSZ 2003-ban készült jelentése szerint a szigetország a hetedik helyen áll a világ országai között a külföldi tőkevonzást tekintve és a negyedik helyen állt a tőkebefektetésekben.

21

Több mint húszezer külföldi vállalat működik az országban és ők két millió embert foglalkoztatnak, ennek is egynegyedét észak-amerikai vállalatok teszik ki. Legutóbbi befektetések az Egyesült Királyságban: -

Quinn Biztosító, ír vállalat, befektetés 12 millió USD

-

Los Angeles központú jegyiroda Manchester-be is kiterjesztette telefonos ügyfélszolgálatát (call center)

10

-

Quinn Glass, ír üveggyártó

-

JP Morgan, New York központtal működő szoftver mérnöki vállalat10

National Statistics: UK 2004

22

2. MAGYARORSZÁG KAPCSOLATAI AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGGAL

2.1. Diplomáciai kapcsolatok

1947. szeptember 16-án vettük fel újra a diplomáciai kapcsolatot az Egyesült Királysággal és az 1963. december 21-én emelkedett nagyköveti szintre. Londonban működik magyar nagykövetség és ezen kívül még Canterbury-ben, Liverpoolban és Edinburgh-ben lát el konzul tiszteletbeli konzuli tevékenységet. Magas szintű látogatások az elmúlt időszakban: 1999-2000 között akkori miniszterelnökünk Orbán Viktor tett egynapos látogatást Londonban, majd Göncz Árpád ment hivatalos állami látogatásra és Martonyi János is folytatott konzultációkat az Egyesült Királyságban. Lord Irvine of Lairg, brit lordkancellár, Károly walesi herceg járt Magyarországon, és Budapestre látogatott R. Cook, brit külügyminiszter is. 2001-2002 között Martonyi János külügyminiszter brit partnere meghívására látogatást tett Londonban, Orbán Viktor és Mádl Ferenc szintén ellátogatott az Egyesült Királyságba. Medgyessy Péter is látogatást tett a brit fővárosban, valamint Varsóban folytatott tárgyalást a brit miniszterelnökkel. Legutóbb, 2004. november végén, Gyurcsány Ferenc, jelenlegi miniszterelnök tett látogatást Tony Blairnél Londonban. Az elmúlt években számos miniszteri és államtitkári szintű látogatásra került sor, mely a brit fél kezdeményezése mellett a szakmaiságnak köszönhető, hiszen gyakran látogattak hazánkba szakértői szintű delegációk. Fontos vendég volt az elmúlt években Magyarországon Károly walesi herceg, Lord Irvine of Lairg, lordkancellár, R. Cook, brit külügyminiszter, C. Smith kulturális miniszter, Lord David Steel, a skót parlament elnöke, Jack Straw, brit külügyminiszter, Denis MacShane Európa-ügyi államminiszter.

23

A parlamentközi kapcsolatokat vizsgálva láthatjuk, hogy Áder János és Wekler Ferenc is ellátogatott az Egyesült Királyságba. Budapesten járt Lord Irvine of Lairg, brit lordkancellár, a Felsőház elnöke, Lord Steel, a skót parlament elnöke.11 2.2. Gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok A magyar-brit gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok dinamikusan fejlődtek az elmúlt öt évben. 2003-ban Nagy-Britannia Magyarország ötödik legjelentősebb exportpiaca volt, csak Németország, Ausztria, Olaszország és Franciaország előzte meg. Az aktívumot mutató exportpiacok sorában a negyedik helyen áll. Az exportban a magas feldolgozottsági fokú termékek képviselik a legnagyobb hányadot. Az áruszerkezetet nagymértékben alakították a Magyarországon megtelepedett multinacionális vállalatok, melyek közül a legjelentősebbek: NOKIA, Philips, GE, Opel. Az ország hetedik külkereskedelmi partnerünk volt. A szigetországba irányuló magyar export, melynek legnagyobb részét a gépek és feldolgozott termékek teszik ki, majd 15 százalékkal nőtt. Az exportcikkek közül a rádiótelefonok és műsoradó készülékek kivitele emelkedett nyolcszorosára. A multinacionális vállalatok termékei mellett főképp a magyar boripar, hústermelők, textilipari vállalatok, bútorgyárak a Herendi Porcelánmanufaktúra és az Ajka szerepel az exportálók sorában. Importunk csökkent, legfontosabb importcikkeink a számítástechnikai berendezések, gyógyszerek és személygépkocsik. A 3. számú táblázat foglalja össze a magyar-brit külkereskedelmi áruforgalom szerkezetét: 3. sz. táblázat A magyar-brit külkereskedelem áruszerkezete (M EUR) KIVITEL

Összesen Élelmiszerek, ital, dohány Nyersanyagok Energiahordozók Feldolgozott termékek Gépek, gépi berendezések

BEHOZATAL

EGYENLEG 2002

2002

2003

2002

2003

1711,0

1744,2

1134,7

1145,9

576,3

598,4

58,9

86,7

21,3

25,5

37,5

61,2

9,1

7,5

12,0

13,7

-2,9

-6,2

13,0

6,8

0,5

0,4

12,5

6,5

377,0

384,1

496,1

496,4

-119,1

-112,3

1253,0

1259,1

604,7

610,0

648,3

649,2

Forrás: Magyarország külgazdasága 2003 (KüM)

11

www.kum.hu (Egyesült Királyság)

24

2003

Az Egyesült Királyság Magyarországot a kelet-közép-európai térség gazdaságilag, politikailag legstabilabb államának tartja. Értékelik a piacgazdaság létrehozásában elért eredményeket és a sikeres privatizációt. Az Egyesült Királyságba irányuló magyar export több mint két és fészeresére nőtt, az import pedig majd megkétszereződött. Tőkebefektetések: A globális recesszió egyik megnyilvánulása, hogy a működő tőkekihelyezés világmértekben is csökkent. Az OECD felmérése szerint 2001 végére az OECD országok működő tőke mozgása évtizedek óta a legnagyobb mértékben csappant meg, egy év leforgása alatt felére csökkent. A visszaesés 2002-ben is folytatódott. Igen nagy mértékben csökkent Németország és Belgium tőkeimportja, globális összevetésben, óriási mértékben nőtt a Kínába áramló tőke mennyisége. Napjainkban Magyarországon közel 500 brit érdekeltségű vállalat működik, a működő tőke befektetések állományának értéke körülbelül két és fél milliárd euró. Ennek legnagyobb hányada a szolgáltatóiparban tevékenykedő cégek, ilyen például a Diageo budapesti pénzügyi központja, vagy az idegenforgalomban tevékenykedő CP Holdings. A Tesco áruházlánc az elmúlt tíz évben több, mint 30 áruházat létesített, alkalmazottainak száma 8000 fő, üzleti részesedése elérte a 25 százalékot. Itt említhetjük még meg a Dixon’s (Electroworld) vállalatot, mely a szórakoztató elektronikai piacon játszik számottevő szerepet, valamint a Vodafone mobilszolgáltatót. Az MCI Invest 76 millió ingatlanberuházást készül megvalósítani Balatonfűzfőn. A biztosítási piacon az AVIVA és Provident működik brit háttérrel. A svéd Gripen gépek beszerzésénél is jelen volt a British Aerospace, itt nagyértékű haditechnikai ügyletekben érintettek A legnagyobb brit befektetők között érdemes továbbá megemlíteni a Unilever-t, a British American Tobacco-t, a Bernard Matthews-t, a Tate and Lyle-t, az energetikai szektorban a Shell-t és a BP-t, a gyógyszeriparban a Glaxo-SmithKline-t és végül a textiliparban a Coats Viyella-t és az Elit Ruhagyárat. A brit működőtőke befektetői érdeklődés az egész közép-kelet európai térség iránt igen gyenge, alig éri el a teljes brit tőkekihelyezés 2 százalékát. A térségen belül Magyarország korábbi népszerűsége csökkent, a munkaintenzív iparágak számára a fő vonzerőt Szlovákia, valamint a leendő EU tag Románia és Bulgária jelentik. A jelentősebb szakmunkás-létszámot igénylő beruházások főképp Csehországot és Lengyelországot választották. Magyarország előnyei: a 25

kedvező földrajzi fekvés, jó infrastruktúra, kiváló adottságok és a szellemi tulajdon szigorú törvényi védettsége a kutatásigényes iparágakban. A főbb célterületek: pénzügyi szolgáltatások, idegenforgalom, kiskereskedelem, energiaipar, élelmiszeripar, textilipar. A Magyarországra irányuló befektetések szempontjából elsősorban a feldolgozóipart érdemes vizsgálnunk. Az ország gyáripara 150 milliárd font jövedelmet termel, mely a GDP 20 százaléka, a dolgozók közel 15 százalékát foglalkoztatja. A legjelentősebb ágazatok a repülőgépgyártás, a high-tech iparágak, a gyógyszeripar és a járműipar. 2002-ben regisztrálták a legsúlyosabb visszaesést, 2003-ban azonban a termelés nem csökkent tovább, az EU-n kívüli országokban növekedett a kereslet a brit termékek iránt. A feldolgozóiparban működő kisvállatok körében optimistább a hangulat. Ők befektetéseik zömét képzésre és megújulásra fordítják. Azonban a brit ipart továbbra is negatívan érinti a font magas árfolyama, az exportbővülés 2003-ban sem volt jelentős, az Unió belső piacán nem élénkült a kereslet. 2004. januárban a decemberi 3,1 milliárdos kereskedelmi hiány 4,6 milliárdra szökött. Az áruexport tovább zuhant és ez a brit ipar számára újabb csapást jelentett. Az IMF 2003-ban publikált országjelentésében olvashatjuk, hogy a brit gazdaság növekedésének kulcseleme a belső fogyasztás. Az országban több iparág is problémákkal küzd: gumiipar, fémipar, elektronikai alkatrészgyártás. Csak a csúcstechnológiát képviselő cégek tudnak nyereségesen működni.12 Ebben az esetben azonban sor kerülhet arra, hogy a nagyüzemek már nem tudják brit forrásból beszerezni alkatrészeiket, és a hiányt magyar beszállítók igénybevételével pótolják. A két ország közötti forgalom adataiból is következtethetünk, hogy a forgalomnak felét alkotják a gépek és szállítóeszközök. A Magyarországra irányuló tőkebefektetések kedvezőtlenül alakulnak. A brit cégek termelésüket igyekeznek kihelyezni a jó infrastruktúrával és alacsonyabb munkaerővel rendelkező országokba. Az olcsóbb termelési környezet reményében a legtöbb vállalat Kínába települ. Nagy-Britannia az európai országok között az első legnagyobb befektető Kínában, ha pedig az egész világ viszonylatában vizsgáljuk, azt tapasztalhatjuk, hogy az ötödik-hatodik helyen áll.13 A fontosabb árucsoportok Mint már említettem 2003-ban Nagy-Britannia Magyarország ötödik legjelentősebb exportpiaca, az aktívumot mutató exportpiacok sorában pedig a negyedik. Dollár-árfolyamon számol12 13

Hirschler András: Hasznos tudnivalók az Egyesült Királyságról (ITDH) National Statistics: UK 2004 (The Official Yearbook of the United Kingdom)

26

va mind a behozatal, mind a kivitel körülbelül 20 százalékkal növekedett, forint értékben a bővülés körülbelül 4 százalékos. Az exportban a gépipari termékek és szállítóeszközök aránya meghatározó (72%). A feldolgozott termékek részaránya 22 százalék. 4. sz. táblázat A brit statisztikák alapján Magyarország, Csehország és Lengyelország piaci pozícióit a 4. számú táblázat illusztrálja Magyarország

Cseh Közt.

Lengyelország

Millió GBP

Exp.

Imp.

Exp.

Imp.

Exp.

Imp.

2000

616

683

934

800

1304

905

2001

621

706

1088

1094

1310

1164

2002

747

835

1029

1228

1313

1245

2003

868

1106

1014

1392

1475

1524

Forrás: Brit Statisztikai Hivatal Megállapítható, hogy a három ország közül abszolút értékben Magyarország exportja a legalacsonyabb, viszont második éve ez nő a legdinamikusabban, a magyar árfolyampolitika ellenére. A magyarok és lengyelek brit importja nőtt, a cseheké a második éve csökken. Az export és az import arányát tekintve a cseheknél a legtágabb az olló, Magyarország esetében az arány 27 százalék, míg a lengyeleknél a forgalom kiegyenlített. A magyar-brit gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokról azonban még így is elmondható, hogy dinamikusan fejlődtek A mellékletben megtalálható táblázat szemlélteti, hogy a három ország exportforgalmában mely termékek dominálnak.

2.3. Oktatás, kultúra, tudomány

A 20. században a tudományos díjak tíz százalékát brit tudósok kapták. A brit kormány politikájának célja a tudomány jobb helyzetének elérése, az innováció támogatása. 1987. március

27

3-án Budapesten írta alá az Egyesült Királyság és Magyarország az oktatási, kulturális, tudományos és technológiai együttműködési megállapodást (TéT). Jelenleg 31 közösen támogatott projekt van. Az elmúlt időszak kiemelkedő eseményei voltak: 1996-ban a Londoni Magyar Nagykövetségen rendezett Magyar Tudományos Nap, az 1997-ben Budapesten rendezett Brit Tudományos Nap és 2001-ben került sor újra a Magyar Tudományos Nap megrendezésére. 1999-2002 közötti időszakban a felek megállapodtak abban, hogy a kétoldalú együttműködés súlypontja az Unió K+F programja lesz, melynek főbb témakörei a környezetvédelem, biotechnológia, agrártudomány, energetika, orvostudomány. 2004. november végén fejeződött be a „Magyar Magic” kulturális évad Londonban, melynek közel egymillió brit látogatója volt, akik megismerkedhettek a magyar zenével, tánccal és számos kiállítást is meglátogathattak. Magyarország és az Egyesült Királyság közötti együttműködés a multilaterális és regionális szervezetekben: A két ország kiegyensúlyozott együttműködést folytat, ennek leggyakoribb formája a kutatói szinten kialakuló kapcsolat, ennek legszemléletesebb példája az EUREKA tagság és a European Space Agency programjaiba való magyar bekapcsolódás. Már 1999-ben nagy hangsúly kapott az EU 6. keretprogramjába való bekapcsolódás, mely egyaránt fontos volt a magyar és brit félnek. 1987-ben Budapesten írták alá az oktatási, kulturális, tudományos és technológiai együttműködési megállapodást, brit oldalon a British Council és a Royal Society, magyar oldalon pedig Külügyminisztérium képviselői. A Royal Society Nyugat-Európa Részlege vállalta, hogy azok az együttműködések, amelyek nem férnek be az 5. keretprogramba, azok a Royal Society támogatási sémaiba kapnak finanszírozási lehetőséget. Az elmúlt években 10 magyar kutató látogatott brit partnerekhez és 3-4 brit kutató dolgozott Magyarországon. Ide sorolható még az Egyesült Királyság legjelentősebb orvosbiológiai kutatásokat finanszírozó intézménye a Wellcome Trust. Választásuk Csehországra, Észtország, Lengyelországra és Magyarországra esett, hiszen nagy hagyományokkal rendelkeznek az orvosbiológiai kutatások területén és jó teljesítményt mutattak brit kapcsolódású kutatási projektekben. A magyar-brit tudományos és technológia kapcsolatok igen fontosak a számunkra, az együttműködés az elmúlt években tovább mélyült és kiterjedt új területekre is. Az Egyesült Királyságban a magyar tudósokat átlagon felüli elismerés illeti meg. Magyarország az Európai Unió 5. Kutatási és Technológia-Fejlesztési Keretprogramjának teljes körű tagja.

28

2.4. Érvényben lévő megállapodások

Az Egyesült Királyság szilárdan elkötelezte magát amellett, hogy támogatja Magyarország piacgazdaságának további fejlődését és az ország csatlakozását az Európai Unióhoz. 2000. július 25-én Robin Cook brit és Martonyi János magyar külügyminiszter kidolgozott és meghirdetett egy akciótervet. Az Akcióterv bizonyítja, hogy Nagy-Britannia gyakorlati segítséget kíván nyújtani Magyarországnak a mielőbbi integrációhoz. A brit kormány 2002-2003-ban 125 000 font támogatást irányzott elő. Az Akcióterv meghirdetése óta az Egyesült Királyság projektek egész sorozatát támogatta a legkülönfélébb szektorokban. 2001-2002-ben a következő projekteket támogatta: •

E-Konferencia Budapesten a brit és a magyar informatikai kormánybizottság részvételével. A következő témakörök merültek fel: e-demokrácia, polgárközpontú kormányzat, technológiai hozzáférés.

•

Támogatás a médiaetikának: Megjelent a Visegrádi Irányelvek című kiadvány, mely a szerkesztőknek és újságíróknak szánt etikai és gyakorlati útmutatásokat tartalmazza. Sokat merít a brit gyakorlatból és a magyar tapasztalatokból.

•

Médiaképzést tartott a brit Training Group hat kelet- és dél-magyarországi városban

•

Pénzügyi felügyelet területén az Akcióterv tanácsadással segítette a magyar munkatársakat az alábbi témakörökben: pénzmosás, piacfigyelő egységek létrehozása, fogyasztóvédelem.

•

Bel- és igazságügyi együttműködés lehetővé tette a magyar és a merseyside-i rendőrség együttműködését.

•

Magyar SAPARD hivatal felállítása

•

A brit Állami Számvevőszék támogatja a Magyar Állami Számvevőszék munkáját

2002-2003 közötti időszak •

Együttműködés pénzügyi felügyelet témakörében

•

SAPARD projektek támogatása

•

Közigazgatási és köztisztviselő szakemberek támogatása

2003-2004 között

29

•

Jól kiépült intézményi kapcsolatok segítése újabb projekttámogatással, a két ország rendőri erői és határőrizeti szervei között: etnikai kisebbségek és a rendőrség viszonya, szervezett bűnözés elleni harc, terror elhárítás és biztonság, igazságügyi szerveken belüli korrupció elkerülése.

•

Trilaterális határőrségi együttműködés a brit, magyar és ukrán felek között: határőrizeti hírszerzési módszerek, hamisítások és a zöld határ ellenőrzési technikái témakörökben.

•

Pénzmosás elleni harc kérdéseivel foglalkozó oktatóanyag kidolgozása a magyar bírók számára.

•

A Miniszterelnöki Hivatal és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szaktanácsadókat kapott magyar köztisztviselők felkészítéséhez a Strukturális és Kohéziós Alapok fogadásához.

•

Az Egyesült Királyság elkötelezett támogatója az Unió Lisszaboni Irányelveinek, ezért számos munkaügyi, információs társadalommal kapcsolatos együttműködést támogatott.

•

2003-ban lezárult a fogyatékos foglalkoztatás témában zajló munka, melynek eredményeképpen a két ország szakmai szervezetei között szoros kapcsolat alakult ki. Megvalósult egy fogyatékos foglalkoztatási program, majd Zala megyében elindult egy projekt, melynek segítségével több száz fogyatékos munkavállalót integráltak vissza a munkaerő piacra.

•

A Nagykövetség támogatja a két ország médiaszakembereinek együttműködését. A Magyar Rádió elnökségének tagjai szakmai tapasztalatcserén vettek részt az Egyesült Királyságban a következő témákban: politikasemlegesség, helyi médiák működésének szabályozása.

•

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével folytatott együttműködés kiegészült néhány területtel, mint például fogyasztóvédelem, tőkepiaci kérdések, EU felkészülés. A projekt hozzájárult ahhoz is, hogy Magyarország lekerült arról a „feketelistáról”, melyre a pénzmosás ellen nem hatékonyan fellépő országok kerültek.

2004-2005 közötti időszak Az Egyesült Királyság a csatlakozás után folytatja az új tagállamok támogatását, azzal a céllal, hogy minél eredményesebben működjenek az Unió keretein belül. Ezen célokat kétoldalú akcióterv keretében kívánja megvalósítani.

30

•

Brit, magyar és ukrán határőrségi együttműködési program a felderítési technikák témakörében, csempészet elleni szakmai projektek.

•

Az angol nyelvi kapacitások növelését célzó projektek.

•

A magyar rendőrség és a Merseyside Police együttműködése nagy múltra tekint viszsza, a brit fél támogatása két területet céloz meg: ORFK reform csomagjának megvalósítása, felderítési technikák. Tovább folytatódik a brit és magyar rendőrség oktatási és képzési intézményeinek együttműködése.

•

Támogatja a Drug Action Team magyarországi átvételét, annak érdekében, hogy javuljon a droggal kapcsolatos problémák kezelésének hatásfoka.

•

A brit Környezetvédelmi, Élelmiszeripari és Vidékfejlesztési Minisztérium és a magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium között együttműködés alakult ki, melynek során a vízügyi szektor szabályozásának áttekintésére kerül sor.

•

A Brit Kormány előirányozza az EU országok aktívabb részvételét a nemzetközi fejlesztésben.

•

A British Council megrendezésében sor kerül nemzetközi kerekasztal megbeszélésekre is.

2.5. Magyar vállalkozók és áruk piaci helyzete, lehetőségei az Egyesült Királyságban

A brit vállalati jog nem tesz különbséget hazai vagy külföldi vállalattulajdonos között. A leggyakoribb társasági formák: korlátozott felelősségű társaság, korlátlan felelősségű társaság, külföldi cég fiókirodája, vegyestulajdonú vállalat. A társaságok bejegyzése a cégbíróságon történik és ide kell benyújtani a szükséges működést igazoló pénzügyi és egyéb dokumentumokat. Gazdasági tevékenység egyéni vállalkozás formájában is végezhető, jogaik azonosak az EGT országok vállalkozóiéval, nem kell az alkalmazottak számára előírt módon regisztráltatniuk magukat. Ha azonban valamilyen oknál fogva szünetelteti tevékenységét tartózkodási jogalapjuk megszűnik, amennyiben nem regisztráltatják magukat munkavállalóként. A fejlett piacgazdaságok növekedésének megtorpanása, amelynek kezdetét - talán csak pszichológiai okokból - sokan hajlamosak a 2001 szeptemberi eseményektől számítani, de ami

31

valójában egy klasszikus tőkés termelési ciklus hanyatló szakaszának velejárója, Európában a jelek szerint tovább tart, mint azt az optimista előrejelzések sugallták. Az Egyesült Királyságban szigorítani fogják az adómentességek szabályozását. A kisvállalkozások 19% osztalákadót fognak fizetni. Az adóvisszaélések megfékezése érdekében új rendelkezések lépnek érvénybe a betéti társaságokra, a hozzáadottérték-adóra és a lízingkonstrukciókra vonatkozóan. Nem változik a társasági adó mértéke. Mikrovállalkozások számára a beruházási adókedvezményeket 40%-ról 50%-ra emelték. Nem változik a személyi jövedelmeadó, a tőkejövedéki adó, az állami illetékek, a biztosítási adó. Emelkedik az ingatlanok öröklésére kivetett adó küszöbértéke. A mostani költségvetés nem tér ki az eurózónához történő csatlakozás régóta vitatott kérdésére. Bizonyos, hogy Nagy-Britannia nem fogja elsietni az euro bevezetését, még ha a pénzügyi szolgáltatások rugalmasságát lehetővé tevő függetlenségnek nagy ára van is: az erős font és az árfolyam-átváltási veszteségek miatt sorra költöznek ki a szigetországból a külföldi érdekeltségek és jelentősen csökkent a Nagy-Britanniába importált működő tőke összege is. Az élelmiszeripari termékek piacán figyelhető meg az a tendencia, miszerint a forgalom döntő hányadát bonyolító szupermarketek egyrészt a mind magasabb fokon feldolgozott ("konyhakész") termékeket, másrészt a garantáltan organikus ("bio") nyersárut keresik. Különösen ez utóbbi területen látunk jó lehetőségeket a magyar termékek behozatalához. Növekvő a kereslet a tejtermékek piacán is, különösen a sajtpiacon, ahol a forgalmazók a francia sajtok olcsóbb alternativáit keresik. Ezeket a tényezőknek a brit piacra készülő magyar vállalatoknak is figyelembe kell venniük.

Az Egyesült Királyság igen liberális bevándorlási politikát folytat, évente 120-150 ezer külföldi települ az országba és ez a szám a tíz új csatlakozóval csak növekedett. Ezáltal állandó a kereslet a lakáspiacon (bútor, lakástextil, háztartási gépek). Az élelmiszerek iránti kereslet is alaposan átalakult, a vásárló egyre magasabb fokon feldolgozott és organikus termékeket keresnek. Különösen az utóbbi területen van jó lehetőség a magyar termékek számára.

32

3. TŐKEBEFEKTETÉSEK MAGYARORSZÁGON

3.1. A tőkebevonás alakulása Magyarországon az 1970-es évektől

Az 1970-es években a világgazdaságba áramló működőtőke nagysága 12 milliárd dollár volt, 1990-re ez a szám mintegy 18 szorosára növekedett. Hazánkban 1972 óta lehetséges a tőke bevonása külföldi részvétellel gazdasági társulások formájában. Ez a rendelet még szigorú feltételrendszert szabott a vegyesvállalat alapításhoz. A ’80-as években érkezett el az idő, amikor javult a helyzet és már kedvezőbb rendeletek születtek. A végeredményt tekintve azonban számottevő javulást nem értek el. 1988-89-ben a liberalizáció új lendületet vett a megváltozott keretek között. Továbbra is érvényben maradt azonban, hogy legfontosabb az állami tulajdon dominanciája. Lebontották a korlátokat és ezzel megteremtették a tőkebeáramlás alapjait. 1989-ben került elfogadásra egy átalakulási törvény, ebben már privatizációs lehetőséget is feltártak. Nagyszabású vegyesvállalat alapítási láz indult és ez a tendencia a következő évre csak még erősebbé vált. A külföldi tőke azonban nem oldotta meg hazánk gazdaságának gondjait, a gazdaság struktúrája nem változott meg lényeges mértékben. A vállalkozók legnagyobb hányada csak akkora tőkét fektetett be az országba, hogy a 20 százalékos adókedvezményt igénybe vehesse, ezért 1990. december 22-én a Parlament módosította a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló törvényt és megszűntette a 20 százalékos adókedvezményt. A nagy áttörés éve 1991. Ekkor egyetlen év alatt 1,7 milliárd USD értékű tőke érkezett Magyarországra. 1995-ben a társasági adó a felére csökkent, és ezen év december 31-e után megkezdett, 1 milliárd forintot meghaladó értékű termelői célú beruházás 50 százalékos adókedvezményt élvezhet öt éven át. A privatizáció célja kezdetben vállalati forrásbevonás volt, ennek formája a spontán privatizáció volt, melynek során a vállalatvezetés informális körébe tartozók juthattak tulajdonhoz. Az Antall-korány vetett véget a spontán privatizációnak, mivel jobb lehetőségnek tartotta a pályáztatás útján való készpénzes privatizáció módszerét. Ezt a módszert Magyarország alkalmazta először, és ez hatalmas előnyt jelentett a térség országaival szemben.14

14

Dr. Majoros Pál: Magyarország a világkereskedelemben, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999., pp. 197.

33

3.2. Külföldi működőtőke befektetések Magyarországon15

3.2.1. Működőtőke beáramlások a ’90-es években

Működőtőke beáramlások az 1. számú ábra szemlélteti. A kilencvenes évek elején főként belföldi piacra termelő cégek kerültek érétkesítésre, mint például a Chinoin vagy a Lehel. 199394 táján már megpróbáltak tulajdont juttatni a hazai tulajdonosoknak is. De ezzel egyidőben ösztönözték a hazai nagyvállalatok külföldieknek történő értékesítését is. Ekkor került sor a Magyar Külkereskedelmi Bank és a MATÁV privatizációjára is. 1997-ben a privatizáció szerepét átvették a zöldmezős beruházások. 1. sz. ábra Külföldi tőke Magyarországon 1999 és 2004 eleje között

Külföldi működőtőke-állomány Magyarországon A hazánkban letelepedő külföldi vállalkozások jelentős mértékben támaszkodnak a magyar beszállítókra. millió euróban

Forrás: MNB Az adatok 1995-től az újrabefektetett jövelmeket is tartalmazzák

Forrás: ITD Hungary 15

http://www.gkm.hu/dokk/binary/41/62/31/FDI_helyzetk_p_NFT.pdf

34

I-II. 2004 .

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

45000 40000 35000 30000 25000 20000 15000 10000 5000 0

1990 és 2000 között a világgazdaságban a beáramló tőke értéke, néhány évet kivéve, dinamikusan növekedett. Különös figyelmet érdemel az 1997 és 1999 közötti emelkedés, melynek fő mozgatórugója a határon átnyúló felvásárlások ugrásszerű növekedése volt. Ezalatt a tíz év alatt a működőtőke-beáramlás elérte eddigi csúcspontját. A ’90-es években a tőkebeáramlás fő formája a privatizáció volt, ez a folyamat hazánkban indult meg legerőteljesebben. A felvásárlás célja a helyi piac megszerzése volt, hiszen az állami vállalatoknak az elveszett keleti piacok helyett a nyugatira való betörésre csak külföldi tulajdonos bevonásával volt lehetőség. A privatizáció 1995-ben érte el csúcspontját, az ezredforduló után már nem volt számottevő. Az állami vállalatok külföldiek által történő felvásárlása mellett jelentős mértékű zöldmezős beruházás valósult meg. A fő vonzerőt a ’90-es évek első felében az olcsó munkaerő és a magas munkanélküliség jelentették. 1990-95 között 5,2 milliárd euró zöldmezős beruházás történt Magyarországon. A megtelepedett külföldi tőke még nem tudott kellő mértékben beágyazódni a magyar gazdaságba, a növekedést a szigetszerűen működő multinacionális vállalatok generálták. Az ágazati megoszlást tekintve 1995 végén a külföldi tőke 41 százaléka a feldolgozóiparban, 14 százaléka a villamos energia-, gáz-, gőz- és vízellátás ágazatban összpontosult. Az 1995-ös stabilizációt követően a magyar gazdaságpolitika kiszámíthatóvá vált, egyre inkább a képzett munkaerőre és a stabil gazdasági helyzetre építve érkeztek a befektetők. Az alacsony társasági adó és a befektetési kedvezmények vonzóvá tették Magyarországot. Kedvező földrajzi helyzetéből adódóan könnyen megközelíthetőek voltak, mind a keleti, mind pedig a nyugati piacok. Ebben az időszakban már egyre inkább a magas hozzáadott értéket termelő tevékenységek betelepülése volt megfigyelhető, mint például az autóipari, elektronikai, illetve pénzügyi, szolgáltatóipari érdekeltségű vállalatok. A régióban először 1997-től növekvő szerephez jutott az újrabefektetett jövedelem. A Magyarországon tevékenykedő külföldi cégek jövedelmük jelentős részét nem vitték ki az országból, hanem újra befektették. 1997 és 2000 között már a részvénytőke-befektetések több mint kétharmadát érte el az újrabefektetett jövedelem formájú beáramlás. A folyamat mögött vertikális és horizontális tevékenységbővítés is meghúzódik. A kormányzati befektetésösztönzési politika is támogatta a Magyarországra telepített kutatás-fejlesztési tevékenységet. Az 1. számú diagram szemlélteti néhány kiemelkedő év tőkeáramlását hazánkban: 35

1. sz. diagram Magyar tőkeállomány

Magyar tőkeállomány Befektetett tőkeállomány

millió euróban

Kihelyezett tőkeállomány

45000 40000 35000 30000 25000 20000 15000 10000 5000 0 1994

1997

2000

2003

Forrás: Magyarwiiw

3.2.2. Helyzetkép az elmúlt évek tőkeáramlásáról

A tőkeáramlás ’90-es években tapasztalt virágzása után globális szinten a működőtőke beáramlás visszaesett. Ennek fő oka az volt, hogy lecsengett a nagy felvásárlások időszaka. Ezekkel a világtendenciákkal ellentétben Kelet-Közép-Európában növekvő mértékű külföldi befektetések történtek. 2001-2002-ben Magyarországon már nem volt privatizáció, ebből kifolyólag a tőke legfőbb forrása a zöldmezős beruházás és az újrabefektetett jövedelem volt. Az ország ’90-es években meglévő előnyei erre az időszakra már eltűntek, gyors ütemben növekedtek a bruttó bérköltségek. Ennek a tendenciának volt köszönhető, hogy egyes magas élőmunka-igényű ágazatokban, mint például a textilipar vagy a cipőipar, jelentős mértékű működőtőke kivonásra is sor került. A multinacionális cégek egyre inkább keletebbre húzódtak, több esetben Kínába. 2001 és 2003 között az összesen 3,7 milliárd euró értékű tőke leg-

36

nagyobb része Németországból, Ausztriából és az Egyesült Államokból érkezett. Ha az ágazati megoszlást vizsgáljuk a tőke döntő többsége, 70 százaléka a feldolgozóiparba, azon belül is a járműgyártásba, valamint a villamosgép- és műszergyártásba áramlott. Az ezredforduló után hazánk a korábbi évek teljesítményéhez képest gyengébb teljesítményt mutatott a zöldmezős beruházásokhoz kapcsolódó részvénytőke-befektetések vonzása területén. Azonban megfigyelhető a beszállítói kapcsolatok erősödése. Számos autóipari klaszter alakult, és ezek a régióban egymás beszállítóivá váltak. Ennek köszönhetően egyre nagyobb mértékben építenek a külföldi cégek a magyar vállalatok beszállítási kapacitásaira.

3.2.3. A következő években várható tendenciák

Szakértők becslései szerint a következő években, a 2004 és 2007 közötti időszakban a globális működőtőke áramlás újbóli fellendülése várható. A fellendülés fő hajóereje valószínűleg a fejlett országok növekedési ütemének gyorsulása lesz majd, és várhatóan ismét megindul a határokon átnyúló felvásárlási folyamat. Ha országokat vizsgálunk, akkor várhatóan ennek a fellendülésnek a fő haszonélvezői a fejlődő és átalakuló gazdaságú országok lesznek. Ágazatokat nézve pedig az élelmiszeriparban, a járműgyártásban és a szolgáltató-szektorban lehetséges a legnagyobb mértékű fellendülés. A kelet-közép-európai régió országait vizsgálva a cseh- és lengyelországi befektetések bővülése lehet a legnagyobb mértékű, ennek az oka, hogy még jelentős mértékű privatizálandó vagyon van ezekben az országokban. Magyarországnak erős versenyre kell felkészülnie. A közeljövőben is tovább erősödik a verseny a régióban a külföldi tőkevonzás tekintetében. Hazánk kedvező pozíciót érhet el, ugyanis tovább folytatódik az üzleti szolgáltatások kihelyezése. A távol-keleti és amerikai befektetők számára döntő szempont lehet, hogy Magyarország az EU tagjává vált, hiszen így könnyebb lesz bejutni az Unió piacaira. Fontos, hogy a középpontban legyen továbbra is a nyereség befektetésének ösztönzése. Hazánk fő vonzereje a továbbiakban is földrajzi elhelyezkedésében rejlik. Megfelelő minőségű és kiterjedt infrastrukturális hálózat révén a Kelet és Nyugat közötti átjáróvá válhatunk. Amennyiben képesek leszünk előnyös feltételeket kínálni, a logisztika és kereskedelem terültén vezető pozícióba kerülhetünk. Újabb részvénytőke-befektetésekre számíthatunk a feldolgozóiparban, elsősorban a csúcstechnológiájú termelést folytató elektronikai ipar, informatika, 37

telekommunikáció, gépipar, gyógyszerellátás területén. Nagy lehetőségeket rejt magában a környezetvédelmi és hulladék-újrahasznosító ipar. Magyarország nagy lehetőségekkel rendelkezhet, megfelelő támogatással a biotechnológiában. A várható tendenciákat vizsgálva a jövőben már nemcsak nagybefektetők, hanem kis- és közepes vállalatok adják majd a tőkebeáramlás jelentős részét. Ideális befektetési terepként tekintenek Magyarországra, hiszen hazánk lehet a délkelet-európai piacokra való bejutás „kiindulási állomása”. Gondot jelenthet azonban, hogy nehezen biztosítható megfelelő mennyiségű és képzett munkaerő. Különösen a műszaki és a természettudományi humán erőforrás területén van szükség fejlődésre, hiszen a gazdaság csak így lesz versenyképes. 2004 első négy hónapját vizsgálva megállapítható, hogy ezen időszakban 924 millió euró működő tőke érkezett Magyarországra, ez jóval meghaladja az előző év azonos időszakának értékét. 5. sz. táblázat A működőtőke-beáramlás összefoglaló adatai Magyarországon, mil-

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

lió euró

2004 I.IV.hó

Közvetlen tőkebef.,

2625

3681

2988

3106

2998

4391

3026

2183

1130

2143

3165

2381

2489

2645

2575

3068

3439

924

Részvény

1746

2010

1372

1435

1510

1096

1158

1436

422

Újrabef. jöv.

397

1155

1009

1054

1135

1479

1910

2003

503

Egyéb tőkemozgás

428

516

607

617

354

1816

-42

-1256

206

ebből: Részvény, vagy egyéb részesedés

(hitelek) Forrás: MNB A külföldi tőke eredetét tekintve a földrajzi távolság és a közös történelmi múlt nagy szerepet játszik. A vegyesvállalatok számát nézve 50 százalékuk Németországból és Ausztriából érkezett, 15 százaléka amerikai, s a maradék svájci, olasz, angol, svéd, kanadai, holland, francia eredetű. Ha a befektetések értékét vizsgáljuk megállapítható, hogy az első között Németor-

38

szág szerepel, nem sok lemaradással követi az Egyesült Államok, majd Ausztria, Franciaország, Olaszország, Japán, Nagy-Britannia, Hollandia és Kanada. 1989 és 1992 között a külföldi tőke a kevésbé tőkeigényes, gyors megtérülést garantáló kereskedelembe és bizonyos szolgáltatásokba áramlott, majd ezt követően a termelőszféra és a feldolgozóipar felé tolódott. A beruházások közel 50 százaléka az iparba, ezen belül is a gépiparba és a feldolgozóiparba áramlott. Később, a privatizáció során a súlypont ismét áttevődött a magas jegyzett tőkéjű energiaszolgáltató cégekre és a külföldi befektető érdeklődése a magasabb hozzáadott értékű termékeket előállító, képzett munkaerőt igénylő ágazatok felé fordult. Majd 1996-ban újabb fordulat következett és a tőke a gépipar, vegyipar és élelmiszeripari szektorokba áramlott. De egyre nagyobb ütemben növekedtek az ingatlanügyek, a bérbeadás, a pénzügyi befektetések is. Ha a régiókat vizsgáljuk megállapíthatjuk, hogy a befektetések közel fele Budapesten és Pest megyében valósult meg, 30 százaléka pedig Északnyugat-Magyarországon. Túlzott Budapest centrikusság figyelhető meg, de egyre elterjedtebb a vámszabad területek és a vidéki ipari parkok, ezzel is ösztönözve a tőkeáramlást. Kiemelkedő szerepe van, hogy a szolgáltató szektor vállalatai (pénzügyi, telekommunikációs, logisztikai) kizárólag Budapestre helyezték székhelyüket.

3.4. A működőtőke-áramlás 2003-ban Magyarországon

A Magyarországra irányuló tőkebefektetések: 2003-ban részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelem formájába összesen nettó 3 439 millió euró működő tőke érkezett Magyarországra, ami közel 400 millió euróval haladja meg az előző évit. Egyéb tőkemozgások (tulajdonosi hitelek) formájában nettó 1 256 millió euró áramlott ki a magyar gazdaságból, mai több mint 1,2 milliárddal több, mint egy évvel korábban. A 2. számú diagram ábrázolja a külföldi tőke Magyarországra való beáramlását az 1995 és 2003 közötti időintervallumban. Az EU tagországaiból érkezett az összes részvény tőkebefektetés 92,1 százaléka (1 322 millió euró), az amerikai vállaltok befektetéseinek értéke 64 millió euró volt. A legtöbb működő

39

tőke Ausztriából (389 millió euró), Hollandiából (165 millió euró) és Németországból (112 millió euró) érkezett. A részvény tőkebefektetések 36 százaléka a pénzügyi tevékenységbe, 28,6 százaléka a fém alapanyag, fémfeldolgozási termék gyártásba, 19,8 százaléka a villamosgép- és műszergyártásba irányult. 2. sz. diagram Külföldi tőke Magyarországon 1995 és 2003 között

Külföldi működőtőke-beáramlás Magyarországra, 1995-2003 Az újrabefektetett jövedelmek aránya fokozatosan nő. millió euróban 5000 4000 3000 2000 1000 0 -1000

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

-2000 Részvény Hitelek

Újrabefektetett jövedelem Külföldi működőtőke összesen

Forrás: MNB

Forrás: ITD Hungary Magyar működő tőke kihelyezések külföldre: A magyar vállalkozók részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelem formájában 1 322 millió euró működő tőket fektetek be külföldön, ami több mint hatszorosa az előző évinek. Az egyéb tőke formájában megvalósult nettó működő tőke kihelyezés (75 millió euró megegyezik az előző évivel. A részvény tőkebefektetések 90 százaléka a CEFTA országokba, elsősorban Horvátországba (443 millió euró), Szlovákiába (374 millió euró), Bulgáriába (314 millió euró), 3 százaléka pedig az EU tagországiba irányult. A részvény tőkebefektetések 64 százaléka a kőolajfeldolgozásban, 22 százaléka pedig a pénzügyi tevékenységben valósult meg. Befektetés-ösztönzés: A magyar gazdaság fejlesztésének, versenyképessége megőrzésének és javításának egyik legfontosabb eszköze a beruházások megvalósítását és a regionális vállalati

40

központok létrehozását ösztönző, pályázati úton elnyerhető támogatási rendszer. A GVOP, melyet az Európai Unió és a magyar állam közösen finanszíroz, célja Európa egyik legvonzóbb befektetési környezetének megteremtése. GVOP-2004-1 Versenyképes beruházások megvalósítására: o Technológiai korszerűsítés: feldolgozóipar nemzetközi versenyképessége javítása, ipari szerkezetátalakítás gyorsítása, beruházás és működőtőke bevonásának ösztönzése. o Beszállítói ipar fejlesztése: hatékony vállaltközi kooperáció, beszállítói kapcsolatok erősítése és fejlesztése. GVOP-2004-2 Regionális vállalati központok kialakítása: A regionális hatáskörrel rendelkező vállalati irányítás és/vagy szolgáltató központok létrehozásának támogatásával erősíteni Magyarország gazdasági súlyát, közép-kelet európai régióban betöltött szerepét és a világgazdasági hálózataiba való fokozottabb bekapcsolódást. GVOP-2004-3 Logisztikai központok és ipari parkok minőségi szolgáltatásának fejlesztésére: Az ipari parkok nyújtotta szolgáltatások kialakítását, korszerűsítését és bővítését szolgáló fejlesztések, beruházások támogatása, elsősorban a befektetések technikai és szakmai feltételeink javítása. GVOP-2004-4 Korszerű vállalatvezetési rendszerek és technikák létrehozása: EU és NATO követelményeinek megfelelő vállalatirányítási rendszerek bevezetésének és tanúsításának támogatása. SMART-2004-5 Környezetvédelmi szempontú technológiaváltás: Fenntartható fejlődés érdekében olyan környezetbarát, hulladékszegény, energiatakarékos termelési technológiák elterjesztése, melyek eredményeként jelentősen csökken az ipar környezeti terhelése, a káros környezeti hatások, kibocsátások értéke.16 Tárgyalások nagybefektetőkkel A magyar jogi szabályozás 2002 óta lehetőséget nyújt ara, hogy az 50 millió euró feletti beruházások egyedi, kormányzati támogatásban részesüljenek. A tárgyalások eredményeképp több nagybefektető döntött tervezett beruházása magyarországi megvalósítása mellett:

16

www.gkm.hu

41

•

A német Robert Bosch GmbH egy Észak-Magyarországon megvalósítandó nagyberuházási program keretében legalább 150 millió eurót fektet be, s a 2003 és 2006 között üzembe helyezendő és legalább öt éven át üzemeltetett beruházásokkal összesen 2 040 új munkahelyet teremt. A program négy egyedi beruházásból áll, melyből kettő az autóiparban valósul meg.

•

A svéd Electrolux 84,5 millió eurós befektetéssel egy új, alul fagyasztós kombinált hűtőszekrényt gyártó üzemet hoz létre Nyíregyházán. Az új gyár előre láthatóan 560 000 darab hűtőkészüléket fog gyártani évente, és mintegy 1 100 fő részére biztosít munkalehetőséget.

•

A Magyarországon a kilencvenes évek elejétől beruházóként is jelenlévő brit GlaxoSmithKline gyógyszergyár 60 millió eurós beruházással gyártóüzemet hoz létre Gödöllőn, amely várhatóan 170 főt foglalkoztat.

3.5. Néhány szó a magyarországi működőtőke-befektetések jellemzőiről 2003 év végéig összesen hazánkba több, mint 33 milliárd dollár működőtőke áramlott. A régióban ez az érték kiemelkedőnek számít, egy főre vetítve pedig a legmagasabb. A össztőke 60 százaléka 1995 és 1998 között érkezett Magyarországra, jelentős hányada a privatizációhoz kapcsolódott, később az arány egyre inkább a zöldmezős beruházások irányába tolódott el. 1996-tól kezdődően alakult át jelentősen a befektetések belső szerkezete. A nagyberuházók egyre inkább igénybe vették a vámszabad területeket, ezzel kiküszöbölve a behozatal vám- és áfa terheket és az árfolyamkockázatot. Egyre jelentősebbé váltak a tulajdonosi hitelek, a vállalatok az anyaországtól kaptak kölcsönt. 1997-ig csekély mértékű volt a profitkivonás, ez az érték 1998-ban megugrott. Ez volt az az év, amikor a működőtőke befektetések nyereségessé váltak és a tulajdonosok igényt tartottak a megtermelt profitra.17 A magyar ipari fejlődés meghatározója a működőtőke-beáramlás, a külföldi tőke igen nagy mértékben járul hozzá a gazdaság fejlődéséhez. A tőke hatása a gazdaság fejlődésében, a gazdaság növekedésében mutatkozik meg. A multinacionális nagyvállalatok segítségével hazánk egyre szorosabbra fűzte kapcsolatát az EU-val a teljes jogú taggá válásig. A betelepült vállalatoknak igen nagy szerepe volt a tulajdonosi tudat, a motiváció, a verseny és a profitérdekelt-

17

Antalóczy Katalin - Sass Magdolna: Működőtőke-áramlások, befektetői motivációk és befektetés-ösztönzés a világgazdaságban és Magyaroszágon (Külgazdasági Szemle, XLVII. Évf. 2000. május) pp. 473-496.

42

ség kialakulásában. Ezen cégek jelenléte kedvezően hatott mind a kereskedelmi, mind pedig a fizetési mérlegre. Annak, hogy számos nagyvállalat fektetett be tőkét Magyarországon érezhetjük pozitív hatását, mint például, hogy csökkent a munkanélküliség és a magyar cégek bekapcsolódtak a nemzetközi munkamegosztásba, növekedett a technikai színvonal. Felmerülhet a kérdés, hogy mit tehetünk, hogy hazánkat még vonzóbbá tegyük a külföldi működőtőke előtt. Ez a tényező azonban igen nehezen befolyásolható. Mindenképpen előnyt jelent a jól működő és átlátható piacgazdaság és a kiszámítható jogi szabályozás. Amikor egy vállalat úgy dönt, hogy Közép-Kelet-Európában telepszik le, ezeket és még sok más szempontot vizsgál. Tőkevonzó képességünket javította OECD tagságunk, valamit, hogy NATO és EU tagok lettünk. Fontos lenne, hogy sikerüljön kiépíteni egy olyan rendszert, hogy vállalatok hosszú távú érdekeltségét megteremtsük, hogy csökkenjen a profitkivitel. Olyan befektetésösztönzési rendszerre lenne szükség, amely normatív alapon ad támogatásokat a letelepült cégeknek. Hazánknak nagy előnye azonban, hogy a régió országai közül itt a legalacsonyabb a társasági adó. Nagyon fontos a külföldi befektetések áramlását segítő intézményrendszer létrehozása: ƒ

Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság

ƒ

Investcenter: Kopint-Datorg keretén belül a külföldi beruházókat segíti

ƒ

Tradeinform: az ország legnagyobb céginformációs irodája

Magyarországi működőtőke-bevonás kilátásai a jövőre nézve az UNCTAD, az OECD és az EIU előrejelzései szerint ƒ

2001 óta csökkenő globális külföldi működőtőke-áramlás

ƒ

2004-től a befektetési tanácsadók egy ötöde, a multinacionális vállalatok három negyede számít egyre növekvő tőke beáramlásra 2007-ig, elsősorban a közép-keleteurópai régióba

ƒ

A külföldi beruházások minden típusa előfordul majd, de a régiónkban főként zöldmezős befektetések lesznek tipikusak

ƒ

Közép-Kelet-Európában folytatódik a verseny Lengyelország, Csehország és Magyarország között az évi körülbelül 20 milliárd eurónyi összbefektetésért

ƒ

A Magyarország által fogadott külföldi tőke egyre növekvő része irányul nagy hozzáadott értéket képviselő beruházásokba (2,5 milliárd euró 2004-ben és 2,8 milliárd euró 2005-ben)

A 6. számú táblázat foglalja össze az elmúlt időszak legnagyobb külföldi befektetőit

43

6. sz. táblázat Legnagyobb külföldi befektetők Vállalat

Székhely

Deutsche

Telekom Bonn, Németország

Leányvállalat

Működési terület

Matáv Rt.

Telekommunikációs

AG

szolg.

Audi AG

Ingolstadt,

Németor- Audi

Hungária Gépjárműipar

szág

Motor Kft

General Electric Co.

Fairfield, CT, USA

GE Hungary Rt.

Különféle szolgáltatások

Telenor ASA

Oslo, Norvégia

Pannon GSM

Telekommunikációs szolg.

Vodafone

Rotterdam, Hollandia

Vodafone

International

Hun- Holding és pénzügyi vál-

gary

lalat

Holdings E.ON Energie RWE AG

München,

Németor- Dédász,

Titász, Energia-szolgáltatás

szág

Édász, EON

Essen, Németország

Elmű,

Mátrai Elektromosság, gáz, víz

Erőmű Opel

Powertrain Sliedrecht, Hollandia

Opel Powertrain Gépjárműipar

Holding Tesco Plc. Suzuki Motor Corp.

szolgáltatás

Hungary Egyesült Királyság Hamamatsu, Japán

Tesco-Globál

Élelmiszer

nagykeres-

Stores

kedelem

Magyar

Suzuki Gépjármű gyártás

Rt. Alcoa

Pittsburgh, USA

Alcoa-Köfém

Alumínium gyártás

Kft. Auchan SA

Croix, Franciaország

Auchan Hungary Hypermarket működtetés Kft.

Forrás: Budapest Business Journal, City Invest Hungary 2004 3.6. Magyar tőke külföldön Miután áttekintettük a külföldi tőke szerepét hatásait hazánk gazdaságában, most vizsgáljuk meg a magyar tőke szerepét külföldön, hogy a magyar vállalkozók mely célországokat válasz-

44

tották. Most is az a tendencia, hogy hazánk nettó tőkeimportőr és valószínű, hogy ez a helyzet még nagyon sokáig így marad. 1989 végéig kevesebb, mint száz vállalat próbálkozott a külföldi piacra jutással, céljuk a külkereskedelmi forgalom fokozása, piacszerzés vagy kapcsolatteremtés volt. A legfontosabb célországok a szomszédos országok voltak, nagy számban, de kis befektetési összeggel. 1995-ig a tőkekivitel komoly engedélyezési rendszerhez volt kötve, ezt oldotta fel az 1996-os devizatörvény, mely liberalizálta a tőkeexportot. 1996-ban a magyar tőke 66 százaléka az Európai Unió tagországaiba irányult, igaz ennek jelentős hányada spekulációs tőke volt. A legelterjedtebb módszer az off-shore cégek alapítása volt. Ezt leszámítva is jelentős növekedés figyelhető meg mind a befektetett összeg, mind pedig a befektetések számában. Kelet-Európában jellemző a nagyszámú, de kis alaptőkéjű cégek alapítása, míg Nyugat-Európában ennek ellenkezője dominál. A kelet felé elmozduló magyar tőke főként ott jelent meg, ahol a nagyobb kockázat miatt a nyugati cégek kevésbé vannak jelen. A magyar cégek célja itt a piacszerzés és a költségelőnyök kiaknázása. A 7. számú táblázat sorolja fel a magyar tőke célországait.18 7. sz. táblázat A magyar közvetlen tőkeexport a legfontosabb célországok szerint

Ország

Tőkekivitel- állomány, M USD

Szlovákia

746

Horvátország

630

Macedónia

600

Bulgária

400

Románia

273

Csehország

108

Ukrajna

58

Forrás: ITD Hungary A magyar gazdaságpolitika támogatja a magyar cégek külföldi porondon való megjelenését és erre egy átfogó intézményrendszert épített ki.

18

Dr. Majoros Pál: Magyarország a világkereskedelemben (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest) 1999, pp. 215.

45

¾ Magyar Export-Import Bank Rt. (Eximbank): Fő feladata a magyar áruk és szolgáltatások exportjának ösztönzése, az exporthoz fűződő állami érdekek érvényesítése, az exportfinanszírozás rendszerének továbbfejlesztése piacgazdasági eszközökkel. ¾ Magyar Exporthitel Biztosító (MEHIB Rt.): A Magyar Exporthitel Biztosító Rt. Az 1994. évi XLII. Számú törvény alapján létrehozott, a Magyar Állam tulajdonában lévő egyszemélyes részvénytársaság, amelyben az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. gyakorolja a tulajdoni jogokat. A MEHIB Rt. az exportvezérelt gazdaság növekedést elősegítő intézmény, amelyben az állami szerepvállalás ellenőrizhető és a nemzetközi normák által szabályozott keretek közt megy végbe. Az állami garanciális háttér hatékony felhasználásával exportösztönző tevékenységét a kereskedelmi bankokkal együttműködve végzi és a pénzügyi intézményrendszerben a piaci szereplők kiegészítő intézménye. ¾ Corvinus Nemzetközi Befektetési Rt.: A Corvinus Nemzetközi Befektetési Részvénytársaság 1997 júliusában kezdte meg működését egymilliárd forintos alaptőkével. Az Eximbank, majd a Magyar Fejlesztési Bank tőkeemelésével 2003 áprilisától a jegyzett tőke már meghaladja a 10 milliárd forintot. A Társaság tulajdonosai a Magyar Fejlesztési Bank, az Eximbank, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, az Oktatási Minisztérium, valamint a Magyar Exporthitel Biztosító. Az alapító intézmények fő törekvése a Corvinus létrehozásával az volt, hogy a Társaság tőkebefektetésekkel és egyéb eszközökkel (tanácsadás, információ-szolgáltatás) piaci alapon segítse elő a magyarországi vállalatok közép-kelet-európai tőkeexportját, a hátáron átnyúló vállalati kapcsolatok és a regionális integráció elmélyülését. A Corvinus az egyedüli fejlesztési tőketársaság, amely kifejezetten a határon túli befektetésekhez nyújt pénzügyi forrásokat.

46

4. A MAGYAR BEFEKTETÉSI ÉS KERESKEDELEMFEJLESZTÉSI KHT. (ITDH)

4.1. ITDH bemutatása, tevékenysége, szolgáltatásai

A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht.-t, angol nevének kezdőbetűiből alkotott rövid nevén az ITDH-t (Investment and Trade Development Hungary) 1993—ban alapították, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és a Külügyminisztérium háttérintézménye. A közhasznú társaság tulajdoni formája ezen dolgozat írásakor változik, 2004. december 1jétől teljes mértékben a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium égisze alá tartozik. Kapcsolatokat teremt a belföldi vállalkozók, az állami és regionális közigazgatási intézmények és a külföldi partnerek között. Az elmúlt évek során kiépült, államigazgatáshoz és a piaci szereplőkhöz fűződő formális és informális kapcsolataival a megszerzett ismereteivel egyedülálló szolgáltatást nyújt. Az ITDH-ról tehát elmondható, hogy: 9

Európai mintára épül: Hasonlóan a fejlett piacgazdaságokban működő állami

szervezetekhez, befektetés-ösztönzési és kereskedelemfejlesztési funkciókat lát el. Tevékenysége a globalizálódás erősödésével és az európai integráció után is kiemelkedően fontos. 9

Kiterjed bel- és külföldi irodahálózattal és információs bázissal rendelkezik: A

budapesti központból irányított 37 külföldi irodája 32 országban és 16 regionális iroda Magyarországon működik (2. és 3. számú ábra). Az ügyfelek az ITDH bármely irodáját keresik fel, ugyanazokat a szolgáltatásokat vehetik igénybe. 9

Befektetés-ösztönzéssel és kereskedelemfejlesztéssel foglalkozik: Üzleti lehe-

tőségeket tár fel és partnerközvetítést végez mind a külföldi vállalatok magyarországi tevékenységével, mind pedig a magyar vállalkozók közvetlen és közvetett külpiaci megjelenésével kapcsolatban. 9

Non-profit: Alapszolgáltatásait a belföldi és külföldi vállalatok egyaránt térí-

tésmentesen vehetik igénybe. A magyarországi áruértékesítési és befektetési lehetőségek iránt érdeklődő külföldi üzletemberek ingyen juthatnak hozzá a magas színvonalú gazdasági, jogi és piaci információkhoz.

47

9

Tájékoztató, tanácsadó és szolgáltató szervezet: Az ügyfelek testre szabott igé-

nyeinek figyelembe vételével sokrétű szolgáltatást nyújt a hazai és külföldi üzletembereknek. 2. sz. ábra ITDH Kereskedelmi Irodák

ITDH K er esk edelm i I r odák

ITDH Regionális Irodák 3. sz. ábra ITDH Regionális Irodák I T DH R egionális ir odák S alg ó ta rján

G yő r

M isko lc E g er

D ebrecen

B u d ap e st

V eszp rém Zalaegerszeg

T atab án y a K ecskem ét S zekszárd

B ékéscsab a S zeg ed

K ap o svár

48

2003-ban az ITDH befektetés-ösztönzési feladatainak megfelelően erősítette kapcsolatait a tengerentúli, távol-keleti és az ázsiai fejlett országokkal, gazdagította a magyar export növekedésének lehetőségeit, előmozdította a hazai kis és középvállalati kör beszállítói szerepvállalásának erősödését, üzletember-találkozók és befektetői fórumok szervezésével támogatta a hátrányos helyzetű térségek fejlődését. A társaság közreműködésével 2003-ban 51 befektetési projekt esetében született pozitív döntés, melynek eredményeként 733 millió euró tervezett értékű beruházás valósul meg Magyarországon, közel 11 ezer fő foglalkoztatásával. A befektetők közül 35 Európai Uniós tagországból érkezett. A tengerentúli befektető száma 10, a távol-keletieké, pedig 5. A befektetések összértékének 29 százalékát autóipari, 22 százalékát elektronikai, további 17,5 százalékát Shared Service Center jellegű beruházások alkotják. Az ITDH szolgáltatásai: A külpiacra készülő magyar és a magyar piacon tevékenykedő cégek számára a következő szolgáltatásokat kínálja: Befektetés-ösztönzés: -

általános jogi, adózási, pénzügyi információk a befektetési környezetről

-

partnerkeresés és közvetítés

-

telephelykeresés külföldi befektetésekhez Magyarországon

-

zöldmezős beruházások és vegyes vállalatok beruházási döntéseinek előkészítése

-

vállalati profilok nyilvántartása és ismertetése

-

részvétel az ipari parkok hasznosításában

-

regionális projektek menedzselése

-

településmarketing-szemináriumok önkormányzatoknak

-

tanácsadás

-

befektetés-ösztönzési szakmai programok szervezése és lebonyolítása

A befektetés-ösztönzés területén az ITD Hungary sokféle szolgáltatást nyújt a külföldi piacra készülő magyar és a hazai piacon tevékenykedő külföldi cégek számára. Örvendetesen nő azon vállalkozói kör, melynek tagjai befektetési lehetőséget keresnek a szomszédos országokban, elsősorban Romániában és Szlovákiában. Ezen üzletemberek részére a régió országainkból érkező szakemberek tájékoztatják az érdeklődőket az ottani befektetési körülményekről, az ITDH naprakész adatbázissal rendelkezik Románia, Szlovákia, Ukrajna befektetési lehető49

ségeiről. Ezek közé tartozik a tájékoztatás a hazai befektetési környezetről, jogi szabályozásról, közreműködik partnerek keresésében, telephelyet keres a Magyarországon befektetni szándékozó üzletembereknek. E tevékenységet megelőzi egy az ITD által nyújtott összeállított kérdőív partner által történő kitöltése. A közhasznú társaság által nyújtott szolgáltatások leggyakoribb formái közé tartozik a zöldmezős beruházások előkészítése, az 1993 óta eltelt időszakban a zöldmezős beruházások jelentős része a társaság kezdeményezésére valósult meg. Több multinacionális cég az ITDH közvetítésével telepedett meg Magyarországon, ezek között szerepel: Sony, TDK, Audi, Shinva, Clarion, Mitsubishi, Flextronics, Thyssen, Alpine, Westcast, GM Ford cégcsoportok. Kereskedelemfejlesztés: -

export- és importlehetőségek közvetítése magyar vállalatoknak

-

külkereskedelmi partnerkeresés és –közvetítés

-

magyar vállalatok külföldi vásárokon és kiállításokon való részvételének támogatása

-

kis- és középvállalatok külső piaci megjelenésének elősegítése

Az ITDH szolgáltatásai a befektetés-ösztönzés mellett a kereskedelemfejlesztésre is kiterjednek, melyek közé tartozik az export és importlehetőségek közvetítése, valamint külkereskedelmi partnerkeresés és közvetítés magyar vállatok számára. Továbbá segítséget nyújtanak abban, hogy a magyar vállaltok külföldi vásárokon és kiállításokon is megjelenjenek, ezekhez támogatásokat nyújtanak, mely pavilonok bérleti díjának akár 100 százalékát is jelenthetik, de legfeljebb egy millió forint értékig terjed ki. A kiállítások két csoportba oszthatók, I. és II. kategóriás kiállítás. I. kategóriás kiállítások: A Külügyminisztérium által Kereskedelemfejlesztési Célelőirányzatból (KFC) finanszírozott közvetett állami támogatás egyik formája. Az I. kategóriás kiállítások lebonyolítását a minisztérium megbízásából az ITDH végzi. A program keretében nyújtott támogatás célja segíteni mind a részt venni kívánó cégek megjelenését az adott rendezvénye, mind pedig a Magyarország iránti bizalom erősítését, az ország-imázs javítását. A fenti kiállítások szervezését pályázat alapján kiválasztott, előminősített kiállítás-szervezők végzik. Mivel ezen kiállítások többsége általános vásárként működik és a vállalti érdeklődés egyre inkább a szakvásárok iránt tolódott el, az I. kategóriás kiállítások száma évről-évre csökken, a hangsúly egyre inkább a II. kategóriás támogatott rendezvényekre tevődik át.

50

II. kategóriás kiállítás: Az eddigi tapasztalatok alapján az ITDH költségvetéséből támogatott programjaiban egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a II. kategóriás kiállítások. E kategória esetében az ITDH csak a terület bérleti díjhoz járul hozzá, mégpedig felszerelés nélküli pavilonok esetében a bérleti díj akár 100%-a erejéig, de legfeljebb egy millió forint összegig, míg megfelelő felszereléssel ellátott pavilonok esetében (telefon, állványok) a bérleti díj 70%a erejéig, de legfeljebb egy millió forint összegig. Önálló információs stand: Az ITDH a különböző szakmai folyóiratokban és napilapokban közzéteszi, hogy térítésmentesen hajlandó a potenciális magyar exportőrök prospektusait, információs anyagait kiszállítani és azokat standján az érdeklődő külföldi importőröknek átadni. Az információs stand felépítésével, üzemeltetésével és a vállalati prospektusok kiküldésével kapcsolatos, valamint az informátor kiutazását és költségeit költségvetési forrásból fedezi az ITDH. Ügyfélszolgálat és tanácsadás: -

tanácsadás külkereskedelemmel kapcsolatos kérdésekben – külkereskedelem-technika, vám, pénzügy, jogszabályok területén

-

általános tanácsadás a befektetések jogi, adminisztratív környezetéről

-

piaci lehetőségek közvetítése – külföldi tenderfelhívások, export-import megkeresések, beszállítói partnerek közvetítése

-

on-line üzleti hírek megjelentetése a beérkező piaci lehetőségek széles körű terjesztése

-

kedvezményes külföldi hirdetési lehetőségek biztosítása több országban

-

a vállalati telephely és projektadatbázisokkal kapcsolatos információnyújtás

-

a vállalkozások nemzetközi versenyképességét növelő GKM pályázatokról információnyújtás

-

Euro Info Centre : Az Európai Unió adatbázisának magyarországi működtetése, információnyújtás és tanácsadás az Európai Unió működéséről, az egységes belső piacról, az egységes belső piacról, az EU és Magyarország piaci szereplői között üzleti kapcsolatokat érintő jogszabályokról és az EU-csatlakozásra való magyar felkészülésről.

Marketing és kommunikációs szolgáltatások:

51

-

információk az ITDH saját, az általa támogatott és a tevékenységével kapcsolatos belés külföldi rendezvényekről

-

kommunikációs kampányok tervezése és végrehajtása, médiakapcsolatok építése

-

sajtótájékoztatók szervezése

-

on-line kommunikáció

-

információs kiadványok, kézikönyvek készítése, publikálása és forgalmazása magyarul és idegen nyelveken

Az ITDH neve a köztudatban a külföldi befektetéseket elősegítő ügynökségként vált ismertté, holott a közhasznú társaság a hazai vállalatok kiszolgálást éppoly fontosnak tartja, mint a külföldi befektetőkét. Mindhárom fő működési területe közvetlenül segíti a hazai vállalatokat. A befektetés-ösztönzés nemcsak az FDI bevonását jelenti, hanem a magyar működő tőke exportjának elősegítését is jelenti. Azoknak a vállatoknak, amelyek külföldön próbálnak befektetni, logisztikai támogatást nyújt az ügynökség. Mivel ezen befektetések a környező országokat célozzák, a külföldi kereskedelmi szolgálati irodahálózattal párhuzamosan létrehozták a helyi képviseleti irodákat a határhoz közeli régiókban. Ilyen már működik a Vajdaságban, Erdélyben és Szlovákiában. A másik fő tevékenységi kör a kereskedelemfejlesztés, amely nem merül ki annyiban, hogy az ITDH pályázatokat kezel vásárokon való részvételre, hanem hasznos információkat nyújt a külpiacokkal üzletelő vagy arra még csak készülő vállalkozásoknak. A kis- és középvállalatok felkészítése az uniós csatlakozásra, a közhasznú társaság számára a harmadik legfontosabb feladatkör. A három fő tevékenységi kör mellett még számos feladatot ellát az ITDH. Ilyen a hazai kutatás-fejlesztési térkép létrehozása, amin az Oktatási Minisztériummal és a Magyar Tudományos Akadémiával közösen dolgoznak. Egyre nagyobb számban vannak olyan külföldi befektetők, amelyek élénken érdeklődnek a magyar k+f, az innovációs tudás, a kapacitások iránt. Egy másik ilyen projekt a munkaerő-piaci adatbázis létrehozása. Nagy általánosságban ugyan közismert, hogy egyre inkább hiány van a megfelelően kvalifikált szakmunkásokból, s az is többé-kevésbé tudott, hogy egyes régiókban munkaerő-felesleg, másutt azonban már hiány alakult ki, pontosan nincs felmérve a potenciál. Az ITDH szintén felvállalja az ipari parkokra vonatkozó alapkritériumok kidolgozását. A tapasztalatok azt tanúsítják, hogy a hazai ipari parkoknak nevezett létesítmények jó, ha kétharmada alkalmas egyáltalán a betelepülő vállalkozások megfelelő színvonalú kiszolgálására. A cél a hazai vállalatok bekapcsolása a nemzetközi vérkeringésbe, ezért az így nyert fontos adatok nemcsak külföldön terjesztik. 52

4.2. Az ITDH tevékenységének finanszírozása

Az ITDH működéséhez szükséges pénzügyi forrásokat részben a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, részben pedig a Külügyminisztérium biztosítja, a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat és a Kereskedelemfejlesztési Célelőirányzat terhére. A költségek fedezése a következőképpen oszlik meg: 1. GKM – Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat (GFC): a szervezet működési költségei, befektetés-ösztönzési rendezvények költségei. 2. Külügyminisztérium – Kereskedelemfejlesztési Célelőirányzat (GFC): kereskedelemfejlesztési rendezvények. Az ITDH mind a Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal, mind pedig a Külügyminisztériummal éves keretszerződést ír alá, melyben rögzítik az adott évben felhasználható keretet. Az ITDH referenciái Az alapítás óta eltelt időszakban a magyarországi zöldmezős tőkebefektetések számottevő hányada az ITDH kezdeményezésére, illetve közreműködésével valósult meg, az ügyfelek teljes megelégedésére. Néhány az ITDH segítségét igénybe vevő külföldi nagyvállalat: -

Sony, TDK, Audi, Denso, Shinva, Clarion

-

Elcoteq, Flextronix, Thyssen, Alpine, Weslin

-

LUK, SAIA Burgess, SANYO Energy

-

SCI, GM Ford, Grundfos, Delpshi-Clasonic

-

Mitsubishi Corporation

4.3. Az ITDH fő feladatai

Befektetés-ösztönzés: -

a magyar befektetési környezet előnyös bemutatása külföldön

-

befektetők megnyerése, hogy vegyék figyelembe Magyarországot, mint befektetési célországot

53

-

befektetések menedzselése, befektetők „kalauzolása” Magyarországon

-

magyar projektjavaslatok feltárása, megfelelő formába öntése és kiajánlása

-

kapcsolattartás a már megtelepedett befektetőkkel, esetleges problémák megoldásában támogatás nyújtása, különös tekintettel újabb fejlesztések előkészítésre és szorgalmazására

Kereskedelemfejlesztés: A gyakorlatban főleg kis- és középvállalatok külföldi piacra juttatását és az exportkapacitások fejlesztésének segítését, összességében az export-ösztönzést jelenti, ennek során: -

információszolgáltatás külső piacokról

-

kereskedelemfejlesztési

akciók

(kiállítások,

üzletember-találkozók

szervezése,

lebonyolítása) -

tanácsadás

-

partnerközvetítés

-

oktatási anyagot készítése

-

információszolgáltatás és partnerközvetítés külföldi cégeknek, amelyek Magyarországról vásárolni kívánnak

EU-információszolgáltatás: Közreműködés a vállalkozói szféra integrációs felkészítésében, elsősorban az ITDH Euro Info Központjának működtetésével és az alábbi eszközökkel: -

EU vonatkozású információk, tanácsadás

-

üzleti kapcsolatépítés az EU-hálozatokba bekapcsolódással

-

kiadványok EU témakörökben (Európa Füzetek sorozat)

-

rendezvényekBeszállítói célprogram:

Az ITDH részvétele, a Gazdasági Minisztérium, mint a programért első helyen felelős tárca háttérintézményeként növekvő prioritással az alábbiakra irányul: -

külföldi alkatrész- és részegység-gyártók megnyerése, hogy Magyarországon zöldmezős beruházásokat eszközöljenek (és adjanak lehetőséget a hazai kis- és középvállalatoknak a velük való együttműködésre)

-

versenyképes magyar beszállítók bemutatása külföldön és belföldön egyaránt, kapcsolatok kialakítása nagy felhasználókkal

4.4. Az ITDH befektetés-ösztönzési tevékenysége

54

Az általános bemutatást követően a szervezet külföldi működőtőke beáramlást segítő tevékenységére térnék ki, vagyis a befektetés-ösztönzés részletesebb bemutatására. Ennek a tevékenységnek a súlypontjait az ITDH éves üzleti tervében fekteti le az elkövetkezendő évre vonatkozóan. A működés sikerességéről tanúskodik a pozitív befektetési döntések száma, mely a 3. számú ábrán olvasható. A 2004-es évre vonatkozó szakmai irányelveket a 2003-as évben fektették le. 1.Külső gazdasági feltételek: A világgazdasági dekonjunktúra elhúzódása, az Euró-zóna gazdaságainak és különösen Németországnak a gyengélkedése alapvetően meghatározza a magyar gazdaság külpiaci lehetőségeit. A nagy nyugat-európai gazdaságok elhúzódó, stagnálásközeli állapota rövidtávon nagyon megnehezíti egy exportvezérelt gazdasági növekedés kibontakozását és rontja működőtőke áramlás feltételeit. A recesszió közeli állapot ugyanakkor a termelőket piaci pozícióik megtartása érdekében költségeik csökkentésére sarkallja, ami a közép-kelet-európai térség és Távol-Kelet felé való termelés-kihelyezést helyezi előtérbe. Az USA gazdaságának fejlődése némi optimizmusra adhat okot, bár ez a tendencia még nem elég stabil. 2. Gazdasági feltételek Magyarországon: Az elmúlt időszakban romlott Magyarország nemzetközi versenyképessége, a bérköltségek gyors növekedésével egyidejűleg a magyar fizetőeszköz jelentősen felértékelődött az euróval szemben, ezek a folyamatok a gazdasági dekonjunktúrába fordulásával egy időben mentek végbe. Ez a felértékelődés a feldolgozóipari nagyvállalatokat nem sújtja olyan mértékben, de a hazai beszállítók igénybevétele ellen hat. A versenyképesség csökkenésének okai: a munkaerő költségeknek a termelékenységnél nagyobb arányú növekedése, a beruházási támogatások bizonytalansága és a szakképzett munkaerő hiánya. 3. Társszervezetekkel való együttműködés: Magasabb szintű együttműködésre van szükség a Magyar Turizmus Rt.-vel és az Agrármarketing Centrummal, hogy bemutassák Magyarországot, mint vonzó kereskedelmi partnert, valamint befektetési és turisztikai központot. Az ITDH és a két szervezet között létrejött egy háromoldalú megállapodás, hogy felhasználják mind hazai, mind külföldi hálózatát a magyarországi üzleti és turisztikai lehetőségek kínálására. A közhasznú társaság folytatja és tovább erősíti együttműködését a magyar vállatok érdekképviseleti szervezeteivel., hogy még több kis- és középvállalathoz jussanak a nehezen elérhető külpiaci információk. Nagy jelentőséget tulajdonít továbbá a külföldi vegyeskamarákkal tör55

ténő együttműködésnek. Rendszeres kapcsolatot tart fenn az amerikai, brit, német és olasz kamarákkal. A szakmai szövetségekkel való együttműködés mindig is nagyon hasznosnak bizonyult, a jövőben még nagyobb szerepet kapnának egy beszállítói adatbázis létrehozásában. Az ITDH fokozott együttműködésre törekszik a MEHIB-bel és az EXIMBANK-kal és egyes gazdaságkutató intézetekkel kölcsönös tájékoztatással, közös rendezvények, akciók szervezésével. 4. Az EU tagságunk ITDH tevékenységét is érintő következményei: A közös kereskedelmi és vámpolitika alkalmazásával egyidőben megváltoztak bizonyos országokkal való kereskedelmünk feltételei, megszűntek kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodásaink, elveszítettük az USA által biztosított GSP kedvezményeket. Várhatóan erődösödni fog a megfelelő piaci pozíciókkal rendelkező magyar kis- és közepes vállalatok felvásárlására irányuló tendencia. 3. sz. diagram Pozitív beruházási döntések az ITDH menedzselésében

Pozitív beruházási döntések az ITDH menedzselésében millió euróban

1000

922 418 0

12 '95

6 '96

27 '97

'98

800

696,3

526 280 '99

'00

'01

'02

'03

Forrás: ITD Hungary Az ITDH befektetés-ösztönzési tevékenységéhez kapcsolódó szolgáltatások: A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. egyik fő feladata a befektetés-ösztönzés, ezen tevékenysége során a következő szolgáltatásokat nyújtja:

56

1. Befektetési megkeresés: Külföldiek (természetes és jogi személyek egyaránt) informálása a befektetési környezetről, jogszabályokról, befektetési helyszín keresése, Magyarországra látogató potenciális befektető segítése. 2. Belföldi befektetési helyszínek gyűjtése és menedzselése: ágazati és regionális helyszínek, valamint projektek feltárása, megfelelő formába öntése és kiajánlása. 3. Befektetés-ösztönzési szakmai programok szervezése és lebonyolítása. Ezen rendezvények a következő fajtáit különböztethetjük meg: ƒ

Befektetés-ösztönzési konferencia, szeminárium: Az ITDH a megcélzott ügyfélkört tájékoztatja az aktuális befektetési lehetőségekről. Erről a rendezvény típusról elmondható, hogy két fajtája ismert: − általános rendezvény, melynek során az ITDH munkatársa tart prezentációt az aktuális magyar támogatási rendszerről, és a Magyarországon letelepedett vállalatokról − speciális rendezvény: egy adott ágazatot céloz meg, és az erre vonatkozó specifikumokat ismerteti

ƒ

Magyarországi regionális rendezvény: Ezen rendezvény keretében egy megye vagy régi bemutatására kerül sor. A központi téma az adott megye vagy régió ipari parkjainak és befektetési lehetőségeinek bemutatása.

ƒ

Célzott partnerkeresés: Két módja lehetséges: − Az ITDH felkeresi a helyi tanácsadó céget, hogy a megadott feltételeknek megfelelő befektetők listáját továbbítsa a közhasznú társaságnak. − Az ITDH munkatársai kiállításokon vesznek rész, ahol befektetési célzattal tárgyalnak.

ƒ

Befektetési üzletember-találkozó: Az ilyen rendezvények során kerül sor a magyar delegáció részére külföldön, vagy külföldiek részvételével belföldön szervezett találkozókra, másfelől az ipari parkok területeinek hasznosítására.

57

ƒ

Befektetési célú területfejlesztési fórum: Ilyen típusú rendezvényeket főképpen a Regionális Irodák szerveznek. A fórumok célja, hogy megismertessék a helyi önkormányzatok és vállalatokat a befektetők követelményeivel, és a térséget vonzóvá tevő módszerekkel.

ƒ

Ipari Park konferencia: Ezen konferencia keretében ipari parkokat prezentálnak. A konferencia Magyarországon és külföldön is megrendezésre kerülhet. Külföldi megrendezés esetén ingatlan kiállítás vagy „road show” keretében kerül sor a rendezvényre.

Beszállítói rendezvény: Célja a már letelepedett multinacionális cégek beszállítóinak megnyerése és letelepítése. 4.5. Az ITDH 2004. évi fő tevékenységei

Kereskedelemfejlesztés: A leginkább célzott vállalati kör az olyan KKV-k, amelyek potenciális exportképes árualappal rendelkeznek, de nincs kellő tapasztalatuk a külpiaci megjelenésben, önálló piackutatás végzésében, illetve állami segítsége nélkül e tevékenységek költségeit nem tudják vállalni. Az ITDH hazai és külföldi irodái, valamint az érintett vállalatokkal való közvetlen kapcsolatok tapasztalatait felhasználva részt vesz a kormány export stratégiájának és export ösztönzési stratégia kidolgozásában. 2004-ben a következő országok, országcsoportok élveznek nagyobb figyelmet: azok a délkelet-európai közeli és szomszédos országok, melyek az első körben nem lesznek EU tagok, valamint azok az országok, ahol jelentős kereskedelmi mérleghiány mutatkozik és egyben ígéretes piacok: Oroszország és egyes FÁK országok, továbbá Kína és India. Ezen országok piacaira való betöréshez speciális stratégiát kell kidolgozni, hiszen hagyományos exportformában a pozíciónkon nem tudunk lényegesen változtatni. A kormány gazdaságpolitikai prioritásainak megfelelően, továbbra is elsősorban a gépipart, a fémmegmunkálást, az IT, elektronikai- és gépjárműalkatrész-gyártást, az orvostechnikát, a műanyagipart, a szolgáltatási és logisztikai szektorokat, valamint a biotechnológiát, s általában az innovációs szektort célozza az ITDH.

58

Eszközök, módszerek: -

elsősorban a prioritást élvező országokban szakma specifikus I. kategóriás kiállítások szervezése

-

II. kategóriás kiállítások széleskörű javaslatkérés eredményeként a vállalti igények függvényébe kerülnek meghatározásra

-

Célzott partnerkeresés az exportképes magyar vállaltok részére, ágazati, illetve termék-specifikus rendezvények, üzletember találkozók szervezése

Befektetés-ösztönzés A világgazdasági recesszió jelentősen csökkentette a külföldre irányuló befektetések volumenét, de e téren fel kell készülni a tevékenység megélénkülésére. Erre az időszakra fel kell készülni a befektetési klíma általános javításával és különösen a valóban ösztönző, versenyképes befektetés-ösztönzési rendszer kialakításával. Az ITDH javaslataival, a külföldi beruházókkal való közvetlen kapcsolatok révén szerzett tapasztalatok alapján aktívan részt vesz a kormányzati befektetés-ösztönzési stratégia és az ezt szolgáló eszközök kialakításában. A magyar versenyképesség csökkenése miatt különösen figyelembe kell venni a legnagyobb versenytársak –a velünk együtt taggá váló közép-kelet-európai régió országai – által kínált eszközöket is. Magyar tőkekivitel elősegítése A tőkekivitel jelentős szerepet játszik a magyar vállalatok nemzetközivé válásának folyamatában, hosszabb távon exportgeneráló és jövedelemteremtő hatása van. A magyar tőkekivitel elsősorban a szomszédos országokba irányul, ahol a hazai költségeknél olcsóbban jut eszközökhöz, kikerülheti a vámakadályokat. Ez az országcsoport jelentős vonzerőt jelent a nyugateurópai és más befektető számára is, hiszen itt a versenyképes bérköltségek mellett még kedvezőbb feltételekkel bíró privatizációs lehetőségek is vannak. Az ITDH feladata a magyar vállatokat naprakész információkkal segíteni abban, hogy kihasználhassák ezeket a lehetőségeket. A célországok Románia, Szlovákia, Szerbia, Horvátország, Ukrajna. A kis- és középvállalkozások EU csatlakozásra való felkészítése Az ITDH információszolgáltatási és személyre szabott tanácsadási tevékenységgel segíti az EU csatlakozás kapcsán a kis- és középvállalkozások piacra találását az Európai Unió egysé59

ges belső piacán. A magyar kkv-k felkészítésében szerepet vállal az ITDH Euro Info Központja, a nemzetközi EIC hálózat által nyújtott lehetőségek kihasználásával. Az ITDH befektetés-ösztönzési tevékenységének eredményessége: Ez az adat a pozitív beruházási döntések számán, valamint a megvalósult beruházások összértékén mérhető. A 8. számú táblázat foglalja össze az ITDH aktív közreműködésével megvalósult befektetéseket az elmúlt években: 8. sz. táblázat Befektetés-ösztönzés az ITDH közreműködésével Beruházási érték

Munkahelyek száma Projektek száma

(millió euró) 1998

418

8 640

24

1999

526

8 910

17

2000

922

14 446

56

2001

800

10 185

52

2002

276

5 321

48

2003

696

11 985

52

2004. I. félév

422

3 230

24

4 060

62 717

273

Összesen: Forrás: ITD Hungary

Pozitív beruházási döntések területek szerinti megoszlása: Az ITDH menedzselésében létrejött beruházások többsége hazánk nyugati felében valósult meg, a keleti országrészbe befektetett tőke összértéke nagyobb. Ha a 2000-es évet vizsgáljuk, megfigyelhető, hogy NyugatMagyarországon 31, míg Kelet-Magyarországon 25 beruházás valósult meg. Azonban ha a beruházás értékét vizsgáljuk a kelet-magyarországi térségbe 83,68 millió euróval több áramlott. Ugyanezen tendencia figyelhető meg 2001-ben is, azzal a különbséggel, hogy ekkor már jóval nagyobb mértékben haladta meg a befektetések érétke a nyugati országrészét.

60

5. AZ ITDH TEVÉKENYSÉGE A BRIT RELÁCIÓBAN 5.1. Britek Magyarországon, avagy az ITDH befektetés-ösztönzési tevékenysége 5.1.1. TI Automotive Beszállítói Fórum Budapest, 2004. október 27-28. A TI Automotive a világ egyik vezető üzemanyagrendszer és üzemanyagszállító-rendszer gyártója, elsősorban benzintartályokat és folyadékkeringető rendszereket gyárt. A világ autóipari gyártásában jelentős szerepet tölt be, hiszen minden második autóban található a TI által gyártott alkatrész. A TI 29 országban van jelen, 100 üzemében összesen több mint 20 ezer főt foglalkoztat. Az ITDH szervezésében Budapestre látogatott a TI Automotive brit autóipari konszern hattagú beszerzési igazgatósága azzal a szándékkal, hogy nyolc- túlnyomórészt nyugat-európai – gyára számára alkatrészek gyártására, beszállítókat találjon. A TI képviselőit az bátorította a magyarországi fórum megrendezésére, hogy hasonló, Lengyelországban és Csehországban megvalósult beszállítói fórumok jelentős megtakarítást eredményeztek a cég számára A kétnapos rendezvények 90 fajta alkatrésszel ismerkedhettek meg a megjelent – több mint félszáz – magyarországi cégvezetők, konkrét üzletekről esett szó, és a cégek többsége rajzokkal, árajánlatkérésekkel térhetett haza. A TI tevei szerint a legígéretesebb cégek akár már márciustól megkezdhetik a szállítást a vállalat számára. Az alkatrészek jelentős része műanyag és a fémipar számára adhat munkát, de a gumi és elektromos egységek is szerepeltek a palettán. A TI beszerzési igazgatója annak a lehetősége sem zárta ki a fórum eredményei alapján, hogy a TI a jövőben további gyárat telepítsen Magyarországon a már jelenlévő a TI csoporthoz tartozó, Bundy Refrigerator 300 fős üzeme mellett. 5.1.2. Magyarország továbbra is kedvelt befektetési célpont Az előző év végére kiegyenlítettebbé váltak a külföldi működőtőke-befektetések országok szerinti megoszlása az újonnan csatlakozott közép-kelet-európai államokban. Az EU tagság új helyzetet teremtett a működőtőke-beruházások vonzása szempontjából. Az EU-n kívüli és belüli befektetőkre is vonzó hatást gyakoroltak a következő tulajdonságok: kockázatok csökkentése, egységes piac lehetőségei, jó növekedési kilátások. Megszűnt az önálló befektetés61

ösztönzési rendszer alkalmazása, az Unió versenypolitikai szabályai az összes tagországra vonatkoznak. Megfigyelhető, hogy az Európai Unió korábbi 15 tagállama jelentősen veszített tőkevonzó képességéből, bár továbbra is a fejlett országok legnagyobb működőtőkebefogadója. Magyarország fokozatosan szűnt meg élenjáró lenni, s egyre kevésbé számít vonzó terepnek. Nemcsak, hogy nem települnek már beruházások hazánkba, hanem egyre inkább figyelhető meg az a tendencia, hogy fokozatáson hagyják el az országot. Az utóbbi négy évben számos zöldmezős beruházásért folytatott versenyben hazánk alulmaradt. Szükséges kidolgozni egy, az új helyzetet figyelembe vevő tőkevonzási stratégiát.19 Kedvező fekvése és a javuló vállalati kultúra, a még mindig viszonylag alacsony munkabér és a fejlődő infrastruktúra miatt is egyre többen választják hazánkat. A várakozások szerint 2004-től új lendületet kap a működőtőke-beáramlás. Egy elkészült jelentés szerint egy elindított projekt alapján Magyarország Európában a harmadik, a régióban az első helyen áll. Megfigyelhető, hogy ma már nemcsak a nagy multinacionális cégek hajtanak végre beruházásokat az országban, hanem egyre több kis- és középvállalkozás is érkezik.20

5.1.3. A britek által Magyarországon megvalósított legjelentősebb befektetések

5.1.3.1. A CP Holdings beruházásai Magyarországon Az 1956-ban Nagy-Britanniában alakult cég eleinte gépek forgalmazásával foglalkozott, majd számos különböző tevékenységű cégben hajtott végre befektetéseket Izraelben, Afrikában, Magyarországon és más kelet-európai országokban. 2002-ben forgalma meghaladta a 302 millió GBP-t. Nagy-Britanniában elsősorban ingatlanfejlesztési projektekben (Lenta Properties Ltd., Waystone Ltd.) vesz részt, de jelentős tulajdoni hányaddal rendelkezik különböző biotechnológiai, gyógyszeripari vállalatokban is. Izraelben a tőzsdén jegyzett, mezőgazdasági gépeket forgalmazó Israel Tractors tulajdonosa. A CP Holdings valósította meg a legnagyobb magyarországi brit beruházásokat. A befektetőtársaság rendelkezik a legnagyobb részesedéssel a Danubius Hotels Rt.-ben, mely nemcsak Magyarországon, de a környező országokban is jelentős ingatlanberuházásokat haj-

19 20

Népszava Online, 2004. november 4. HVG 2004 november 6.

62

tott végre. Ezen felül a CP Holdings a tulajdonosa az Agrimill-Agrimpex Gabonafeldolgozó és Gabonakereskedelmi Rt.-nek, a Kompakt Autó Kft.-nek, a Csepel-Szigeten ipari parkot üzemeltető ÁTI-Szigetnek és az ÁTI-Deponak. A cégcsoport több mint 6000 főt foglalkoztat országunkban.

5.1.3.2. A TESCO áruházlánc tevékenysége hazánkban

A Tesco Csoport nemzetközi szinten a leggyorsabban fejlődő áruházlánc, amely Magyarországot kulcsfontosságú országként kezeli. Világszerte 2344 egység működik 13 országban. Ezen kívül több mint 2 millió regisztrált online vásárlójával a világ legnagyobb Internet alapú élelmiszer-kereskedõ vállalata.

A brit cég 1994 óta van jelen hazánkban, a második legnagyobb brit befektető Magyarországon. A foglalkoztatottak száma megközelíti a 15 ezret, ezzel a Tesco az ország egyik legnagyobb munkáltatója. Első hipermarketjét a kétéves sikeres bemutatkozó időszak után 1996. novemberében nyitotta meg Budapesten. A vállalat vezetése első pillanattól kezdve egy, az egész országra kiterjedő fejlesztési programot tervezett, melynek keretében a cég ez év végéig 43 hiper- illetve szupermarkettel lesz jelen Magyarország-szerte. A cég idén nyitotta meg első benzinkútját Pesterzsébeten, majd továbbiakat Veszprémben, Ajkán, Salgótarjánban és Győrben. A tervek szerint a hipermarketek többsége mellett lesz Tesco benzinkút. 5.1.3.3. A British American Tobbaco (BAT) magyarországi beruházásai

A British American Tobacco csoport a világ 180 országában kínálja a cigaretták széles választékát. A nemzetközi dohányipari holding márka-portfóliójába mintegy 300 cigaretta-márka tartozik. 87 gyárat működtet a világ 66 országában. A British American Tobacco 1992-ben jelent meg Magyarországon az egyik legnagyobb hagyományokkal rendelkező magyar vállalat, a Pécsi Dohánygyár megvásárlásával. A cég magyarországi disztribúciós központja Budaörsön működik. Foglalkoztatottak száma: 971. A belföldi cigarettapiac nagysága - a gyári kiszállítások alapján - 2002-ben 20,8 milliárd szál cigarettát jelentett, míg 2003-ban ez a szám 18,8 millárd szálra csökkent. A BAT részesedése

63

a piacból 44,5 százalék volt, amely valamelyest magasabb a tavalyi év hasonló adatánál. Az EU csatlakozás kapcsán az az ágazati tendencia figyelhető meg, hogy a dohánygyárak fokozatosan csökkentik termelőhelyeik kapacitását. A Philip Morris például bezárta egri gyárát, a Renstma pedig a debreceni telephelyét. 5.1.3.4. Tudnivalók a GlaxoSmithKline magyar beruházásairól Öt földrészen foglalkoztatott százezer dolgozóval a világ második legnagyobb gyógyszerkutató, -gyártó és forgalmazó vállalata. A cég másodpercenként több mint harminc adag oltóanyagot hoz forgalomba, óránként több, mint 450 ezer dollárt költ gyógyszerkutatásra. A foglalkoztatottak száma Magyarországon 300 fő. Receptköteles gyógyszereikkel Pharma részlege, vény nélküli gyógyszerekkel, szájápolási, intim higiénés készítményeikkel Consumer Healthcare részlege Budapesten, vakcina alapanyag gyártó részlege pedig Gödöllőn működik. A cég tavaly Gödöllőn mintegy 15 millió eurót fektetett be az oltóanyaggyártó üzembe, amelynek bővítésére további 60 millió eurót szán. Egyedi kormánydöntés alapján kapott támogatást a magyar államtól. Magyarországon is előkelő helyet foglal el az innovatív gyógyszergyárak rangsorában. Piacvezető többek között az antibiotikumok, a gyermek láz- és fájdalomcsillapítók, a migrénellenes szerek, illetve az oltóanyagok, valamint jelentős szerepet 5.1.3.5. További brit nagybefektetők Magyarországon •

Unilever: A brit-holland tulajdonban lévő élelmiszeripari és háztartási termékeket gyártó cég tevékenysége több mint 100 országra terjed ki, 234 000 embert foglalkoztat. 2003-ban forgalma elérte a 43 milliárd EUR-t. Az Unilever gyártja többek között a Knorr, az Iglo, a Lipton és a Rama termékeket. Magyarországon 1991-ben alapított leányvállalatot. Fogyasztási cikkek gyártásával és forgalmazásával foglalkozik, pl.: Algida, Rama, Delma, Lipton, Domestos, Biopon, Lux, Signal, Axe, Denim. Tavalyi árbevétele meghaladta a 77 milliárd HUF-t, foglalkoztatottainak száma kb. 1500 fő. Gyárai Budapesten, Nyírbátorban, Röszkén és Veszprémben találhatók.

•

Vodafone: A Vodafone a világ vezető mobiltelefon-szolgáltató vállalata, Európában, az USA-ban és a Távol-Keleten jelentős befektetésekkel van jelen. Világszerte 140 millió ügyféllel rendelkezik. Hazánkban a Vodafone befektetéseinek értéke meghaladja a 200 millió USD-t, alkalmazottainak száma az 1000 főt. A cég piaci részesedése tavaly 12,5%-kal a harmadik helyen szerepeltette a mobiltelefon-szolgáltatók rangso-

64

rában, de ez az arány folyamatosan nő: idén szeptemberben a Pannon GSM rovására az előfizetések több mint 19 százalékát mondhatja magáénak. •

Diageo: A Diageo 1997 decemberében alakult a GrandMet és a Guinness vállalatok összeolvadásával. A világ vezető alkoholgyártó cége, a legnépszerűbb húsz alkoholmárkából kilenc a Diageo tulajdonában van (például Johnny Walker, Guinness, Baileys). A cég forgalma tavaly meghaladta a 9,5 milliárd GBP-t. A világ szinte össze országában forgalmazza termékeit. A cég 2001-ben az elsők között alapított pénzügyi szolgáltató központot (SSC) Budapesten, melyben jelenleg több mint 260 fő dolgozik. Idén Manchesterben a shared services centerek éves konferenciáján a Diageo elnyerte a legjobb új szolgáltatóközpont díját.

Mint látható az ITDH munkájában az Egyesült Királyságból érkező befektetések igen kiemelkedő helyen szerepelnek, ezt bizonyítja a 4. számú ábra is. 4. sz. ábra Pozitív beruházási döntések az ITDH menedzselésében 2003-ban

Pozitív beruházási döntések az ITDH menedzselésében 2003 Σ = 100%

Országok szerinti megoszlás Tajvan 11%

Egyéb 4%

Németország 23%

Japán 14%

USA 20%

Ausztria 6%

Franciaország 9% Belgium 8% Nagy-Britannia 5%

Forrás: ITD Hungary

5.2. Magyarok az Egyesült Királyságban, kereskedelemfejlesztés

65

5.2.1. Az ITDH brit piaci tevékenysége

Mivel a szervezet a fejlett piacgazdaságú országokhoz hasonló tevékenységet lát el, melynek lényege, hogy a magyar vállalatok közvetlen és közvetett külpiaci megjelenésével kapcsolatban tár fel üzleti lehetőségeket, végez partnerközvetítést és elősegíti a külföldi befektetők Magyarországon való letelepedését. Ennek keretében a Londonban működő Külszolgálati Iroda és az ITDH bit relációfelelőse az alábbi feladatokat látja el: rendezvények szervezése, tanácsadó, konzultációs szolgáltatások nyújtása, PR anyagok készítése, honlap működtetés, eljárás kereskedelmi viták, reklamációk ügyében, segítségnyújtás a vállalti kiutazók számára. A 9. számú táblázat szemlélteti a magyar-brit kapcsolatok alakulását az export és az import vonatkozásában.

9. sz. táblázat A magyar-brit kapcsolatok Érték: millió USD Magyar

export

Nagy-

Britanniába Magyar

import

Nagy-

Britanniából Tőkeimport

Nagy-

Britanniából (flow) Tőkeexport Britanniába (flow)

Nagy-

2001

2002

2003

2004. I-VII. hó

1 314,4

1 615,1

1 931,3

1252,8

992,7

1 069

1 289

858

18,2

33,2

27,2

-30,3

1,1

-1,5

0,4

1,8

Forrás: KSH A tőkeimportra és tőkeexportra vonatkozó adatok a MNB adatai, csak az adott ország rezidensei által eszközölt befektetéseket regisztrálják. Ha tehát például a Tesco holland cégen

66

keresztül fektet be, mint ahogyan ez történt is, a befektetés holland tőkeimportként jelenik meg. A londoni KSZ-iroda a Magyar Nagykövetséghez kacsolódó kereskedelmi kirendeltségként működik, szakmai, pénzügyi és adminisztratív hátterét a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. biztosítja. Az iroda egyik fő célkitűzése, hogy minél nagyobb mértékben valósuljanak meg a gazdasági modernizációját, a foglalkoztatottság és az elmaradottabb magyarországi térségek fejlődést segítő – elsősorban zöldmezős – brit befektetések Magyarországon. Emellett természetesen minden olyan kezdeményezést felkarol, amely hozzájárulhat a brit-magyar gazdasági kapcsolatok bővüléséhez. Másik fő küldetése jegyében az iroda kiterjedt tájékoztató és üzletszervező szolgáltatásokkal, rendezvényekkel igyekszik előmozdítani a magyar vállaltok exportját és nemzetközi kooperációit. A KSZ a magyarországi exportőrök számára címlistákat, rövid piaci értékeléseket készít, üzleti partnereket közvetít. A magyar cégek a KSZ tárgyalótermeit önköltségi áron vehetik igénybe előadások, vállalti prezentáció, árubemutatók céljából. Az iroda tanácsadást nyújt üzleti ajánlatok, vállalti reklámanyagok, weboldalak elkészítéséhez és vállalja ezek angol nyelvre történő fordítását vagy nyelvi lektorálását. Továbbá számos angliai szállodával szerződéses kapcsolatokat épített ki melynek köszönhetően az idelátogatók számára 20-30 százalékos kedvezménnyel tud szállodai szobákat foglalni. 1. Kereskedelemfejlesztés Nagy-Britannia az átlag magyar vállalkozó számára továbbra is távoli piacnak minősül. A magyar kereskedelemfejlesztési eszközrendszer továbbra sem kompenzálja a brit piac megdolgozásának többletköltségeit: a magyar vállaltok a magas úti és szálloda költségek miatt csak igen ritkán vállalkoznak piacfeltáró kiutazásokra, vagy a rendkívül költséges kiállításokon való részvételre. Ezen a dolgon igyekszik segíteni az ITDH, amikor a Külszolgálati Iroda kihasználatlan helyiségeit és infrastruktúráját azoknak a magyar vállalkozók rendelkezésére bocsátja, melyek piackutatóikat hosszabb időre a helyszínre delegálják. A brit első és második körös beszállító cégek nehézségei továbbra is ellentmondásosan mutatkoznak meg a magyar-brit kapcsolatokban – főképp a gépipari ágazatokban, amelyek a magyar export meghatározó termékcsoportjait képezik. A brit cégek versenyképességük meg67

tartása érdekében rákényszerülnek termelésük kihelyezésére. Ugyanakkor mind a járműiparban, mind a távközlési iparban a brit cégeknek történő közép-európai beszállítások dinamikusan, az átlagot jóval meghaladó mértékben növekedtek. Az üzleti megkeresések megválaszolása: Az elmúlt egy év alatt közel 100 brit cég kereskedelemi és beszállítói megkeresését válaszolta meg az ITDH, melynek zöme a járműiparból, a gépiparból, az elektronikai ágazatból, valamint a fémiparból került ki. Ezen megkeresések megválaszolása során az ITDH saját adatbázisát, a Kereskedelmi Szolgálat regisztrációját, valamint az ITDH beszállítói központ segítségével címlistát állított össze, és értesítette a szakmai szövetségeket. A jelentősebb partnerkeresések meghirdetésre kerültek a társaság saját és a Kereskedelmi Szolgálat weboldalán is. Kereskedelemfejlesztési akciók szervezése: A brit relációban is fontos volt hosszú távú marketing programokat kidolgozni. Tavaly Londonban elkezdett akciók 2004. februárban egy birminghami orvostechnikai kiállításon való részvétellel erősítették meg. Fontos továbbá a gépipari és informatikai vállaltok piacra segítése, ezért az ide évben két vásáron való magyar vállalti részvétel támogatására került sor: •

SUBCON gépipari beszállítói kiállítás

•

Outsource World London informatikai és call center kiállítás

Tervben szerepel a fent említett két kiállítás és a hagyományosan népszerű London Book Fair-en való részvételt a jövő évben való támogatása is. Az iroda feladatai a kereskedelemfejlesztés területén: -

az exportigények elektronikus terítése

-

a KSZ inkubációs lehetőségének hirdetése a magyar vállalkozók körében

-

export célú beutazások ösztönzése, segítése (Például az orvostechnológia területén a brit orvostechnológiai szövetséggel együttműködve)

-

A kereskedelemfejlesztésben a promóciós munka kiterjed a nagy áruházláncok beszerzési szakembereinek meghívására. Ez jóval hatékonyabb megoldás, mint a részvétel a külföldi kiállításokon.

2. Befektetés-ösztönzés

68

A brit befektetők magyarországi szerepvállalását a működőtőke-befektetésekben 3-4% közöttire becsülhető. Bár Nagy-Britannia a világon a második legjelentősebb tőkeexportőr és a harmadik legjelentősebb tőkeimportőr, magyarországi befektetéseik szintje elmarad más fejlett országokétól (pl. USA, Németország). A brit FDI 65%-a angolfon országokba irányul. Különösen alacsony a termelő beruházások aránya, s ennek okai a következőkben kereshetők. A tőkekihelyezés legnagyobb része vállalatfelvásárlás formájában történik, az olcsó munkaerőt keresők a Távol-Keletre húzódnak. Az elmúlt két évtizedben jelentősen leépült a brit feldolgozóipar, a megmaradt brit gyártók sokkal inkább bérmunka jellegű gyártáskihelyezésben és a beszállítók akvirálásában érdekeltek, mert így nagy-britanniai gyártóbázisaikat gyártmányfejlesztésre és összeszerelésre szakosíthatják. A britek magyarországi befektetései a következő években is főképp a szolgálattó ágazatokba (idegenforgalom, kiskereskedelem, logisztika) áramlanak, míg az olcsóbb munkaerőre számító gyártók más országokba települnek. Azok a cégek viszont, amelyek számára a szakértelem, a gyártási kultúra jelenléte és az alkalmazotti lojalitás a fő kritérium, továbbá amelyek fő multinacionális vevői a térségben működnek, beruházásuk helyszínének kiválasztásánál továbbra is alkalmas célországként veszik számba Magyarországot. A 10. számú táblázat sorolja fel a 2004 végéig megvalósult befektetési projekteket az ITDH menedzselésében. Az ITDH-nál jelenleg is több jelentős brit befektetési projekt van folyamatban. A tavalyi év során két jelentősebb befektetői döntés született: •

Avis Europe Budapestre helyezte regionális szolgáltató központját. A 25 millió eurós beruházás révén 250-400 főre bővülhet a foglalkoztatottak száma.

•

British Vita Pakson fog poliuretán habot gyártani, a beruházás tervezett értéke 8 millió euró.

69

10. sz. táblázat Az ITDH közreműködésével 2004 októberig megvalósult brit befektetési projektek: Cég neve

Tevékenység

Exel Logistics

Logisztikai központ

Befektetett

Foglalkoztatottak Helyszín

összeg (USD)

száma

20 000 000

75

Páty

43 000 000

450

Budapest

2 500 000

200

Mezőlak

létrehozása DIAGEO

Regional

financial

shared service center Lander Carlisle

Műanyag autóalkatrészek gyártása

Weltec

csomagolás

2 000 000

6

Budapest

IMI

Vörösréz csőszerel-

3 600 000

40

Budapest

1 300 000

100

Szolnok

100 000

10

Szigetszentmiklós

250 000

28

Füzesabony

3 500 000

100

Mohács

International

Épületgépész Kft.

vény gyártás kapacitásbővítés

Eagle Ottawa

Autóüléshuzat gyártás

Trifast

–

TR

Disztribúciós köz-

Fastenings Limited

pont létrehozása

Datum Dynamics

Szerszámgyártás elektronikai

ipar

számára DEWHURST

Ipari textíliák gyártása

Macfarlane Group

csomagolás

20 000

35

Budapest

Taylor Continental

Ipari

szemeteslá-

3 000 000

35

Debrecen

Holdings Ltd

dák,

konténerek 600 000

21

Eger

hab

10 000 000

90

Paks

pénz-

25 000 000

250

Budapest

gyártása West

Riding

Acéllemezből

ké-

Pressing

szült vázak gyárása

British Vita

Poliuretán előállítása

Avis Europe

Regionális ügyi központ

Befektetés-ösztönzési programok: 2002-ben indult a „Hungary: Where Everything Falls Into Place” elnevezésű akcióprogram, melynek során a magyar gazdaság kreatív, innovatív, „tu-

70

dásalapú” jellegzetességeire irányítják a figyelmet. Ennek keretében 2002-ben Londonban, tavaly Manchasterben, idén pedig Glasgowban, a magyar kulturális évad (Magyar Magic) programjához kapcsolódva kerültek megszervezésre a magyar gazdaságot bemutató üzleti szemináriumok. Az idei év szeptember elején az ITDH skót városrehabilitációs és építőipari delegációt fogadott, hogy a Magyarországon az európai uniós csatlakozás hatására megvalósítható fejlesztési programokban a magyar és skót vállaltok együttműködést tudjanak kialakítani. Az iroda feladatai a befektetés-ösztönzés területén: -

A brit ipar recessziója ellenére a reláció munkájában prioritást kell kapjon továbbra is a befektetés-ösztönzési munka. A megcélzott ágazatok: idegenforgalom, logisztika, járműiapr, valamint a tudásintenzív ágazatok (orvostechnika, biotechnológia) és a szolgáltatások.

-

Folytatni kell a Nagy-Britanniában megtelepedett távol-keleti cégekkel történő kapcsolatépítést a JETRO-ra támaszkodva és a Magyarországon már letelepedett multinaiconális cégek (GE, GM, Audi, Siemens, Philips) illetve a nagyobb brit vállalatok (British Aerospace) első és második körös beszállítói körében végzett célzott partnerkeresés.

-

A Tradepartners UK által nagy számban szervezett és támogatott magyarországi üzleti delegációk tagjai körében is célzott befektető partnerkeresést kell indítani

-

Partnerszervezetek bevonásával (Essex Trade Development Council, Business Link irodák, European Commission London Office, Southwest Regional Development Council, Scottish Council of Developmetn and Industry) előadásokat kell tartani Magyarországról, a helyi befektetési lehetőségekről Nagy-Britannia különböző városaiban.

-

Kezdeményezni kell a kapcsolatfelvételt a helyi tanácsadó cégekkel (Eurotactics, MHM, Business Focus) és együttműködést kialakítani a Magyarország felé irányuló befektetések kapcsán.

-

A regionális bemutatkozásokat a testvérvárosi, testvérmegyei kapcsolatokra építve kell megszervezni, amelyeken egy-egy régió befektetés, idegenforgalma és exportpotenciálja egyaránt bemutatásra kerül.

Magyarországi befektetések: 71

A 11. számú táblázat foglalja össze 2004. októberig a londoni iroda befektetés-ösztönzési tevékenységének eredményességét. Milyen érdeklődések voltak Magyarország iránt és milyen magyar partnert találtak. 11. sz. táblázat Londoni KSZ iroda tevékenysége számokban Külföldi érdeklődés

50 db

Magyar ajánlat

31 db

Telephelyet keres

20

Telephelyet kínál

25

Vegyesvállalati

5

Vegyesvállalati

-

partnert keres Vállalatot venne

partner lenne 5

Vállalatot kínál

Befektetési felté- 20

6 -

telek érdeklik Forrás: ITDH Rendezvények a kereskedelmi iroda közreműködésével: Önállóan szervezett rendezvények: ƒ

Glasgow Építőipari szeminárium,2004. március, melyen a magyar résztvevők száma 10 fő volt a külföldiek képviseletében pedig 100 fő volt jelen.

ƒ

Glasgow Építőipari follow-up, 2004. június, itt 4 magyar és 14 külföldi vett részt.

ƒ

Roadshow II. Edinburh megrendezésére 2004. novemberében kerül sor, 4 magyar és körülbelül 50 külföldi résztvevőre számítanak.

ƒ

Roadshow II. Leeds megrendezésére szintén 2004. novemberében kerül sor.

Közreműködés az ITDH fogadó országbeli rendezvényein (kiállítások, vásárok, üzletember találkozók, befektetési szemináriumok, info-stand): ƒ

MDT orvosi eszköz kiállítás, 2004. február

ƒ

SubCon beszállítói kiállítás, 2004. április

Közreműködés magyarországi rendezvényeken (road-show, ITDH nyílt nap, konferenciák, vásárok, delegációk): ƒ

Vállalati konzultáció, 2004. május 72

ƒ

Skót építőipari delegáció Budapesten, 2004. szeptember (előkészítés)

ƒ

Vállalti konzultációsorozat, 2004. október

ƒ

TI beszállítói találkozó, 2004. október

5.2.2. Kiállítások az Egyesült Királyságban az ITDH szervezésében

1. „Hungary: Where Everything Falls Into Place” befektetési szeminárium Manchester, 2003. december 2. Magyarország tudásközpontú iparágainak és szolgáltatásainak bemutatás érdekében az ITDH 2003. december 2-án üzleti szemináriumot szervezett Manchesterben az ugyanaznap sorra kerülő magyar gasztronómiai és borbemutatóhoz kapcsolódóan. A „Hungary: Where Everything Falls Into Place” címmel tartandó rendezvények a K+F-fel foglalkozó brit vállalatok, tanácsadók és olyan cégek megjelenése volt várható, akik Magyarországon szeretnének befektetni. A szemináriumot Szombati Béla nagykövet úr nyitotta meg. A rendezvény két, egyenként 20 perces bevezető előadással indult: az első Balogh Tamás, az Oktatási Minisztérium főosztályvezetője tartotta a magyar innovációs kultúra hagyományairól, a kormányzat új fejlesztési törekvéseiről, intézkedéseiről és a brit-magyar együttműködés – magyar szempontból – legígéretesebb területeiről. A második prezentációt Mark Bownas, a KPMG egyik vezető beosztású szakembere tartotta arról, hogy milyen módon befolyásolja a napi üzletvitelt Magyarország EU csatlakozása. Az előadásokat követte négy vetítés a biotechnikai/orvostehcnikai, az elektornikai/IT szektorról, a pénzügyi szolgáltatásokról valamint a közép-dunántúli befektetési környezetről. Végezetül a magyar élelmiszeripai kínálatról szóló rövid ismertetéssel vette kezdetét a magyar bor és gasztronómiai bemutató. 2. Bemutatkozási lehetőség a birminghami Medical Device Technology kiállíátson Birmingham, 2004. február 11-12.

73

A brit-magyar orvostechnikai együttműködés előmozdítása az ITDH brit reláció tevékenységének egyik súlyponti területe. 2003 májusában sikeres üzleti szeminárium rendezésére került sor Londonban, majd ősszel számos brit cég vett részt a budapesti Hungaromed kiállításon. További kapcsolatok létrehozásához és az eddigiek elmélyítéséhez kíván újabb lehetőségeket nyújtani a közhasznú társaság, ezt a célt szolgálta 2004. február 11-12-én megrendezett birminghami Medical Device Technology kiállítás. A rendezvényen az ITDH információs standot működtetett, amelyen a brit piac iránt érdeklődő magyar orvostechnikai gyártók térítésmentes szolgáltatásokat vehettek igénybe. Az ITDH ezen kiállítás esetében: -

ellátta a magyar vállalatok képviseletét, regisztrálta és továbbította a helybeli cégek érdeklődését az érdekelt vállaltokhoz

-

vállalta továbbá, hogy a prospektusokkal megjelenni kívánó vállatok anyagait térítésmentesen a helyszínre jutatta

-

a cégek számára tárgyalási lehetőségetek biztosított a standon, igény esetén tolmácsolási szolgáltatást nyújtott és gondoskodott a szükséges technikai eszközökről

Ezen a kiállításon négy magyar cég mutatta be termékeit, köztük telemedikai rendszereket, mérőműszereket, csípő- és térdizületi protéziseket. Az ITDH ezzel a rendezvényével igyekezett partnerkapcsolatokat létrehozni az egészségipar és az orvostechnika területén, közös kutatási programok, beszállítói kapcsolatok, kórháztechnikai eszközök gyártásának megvalósítása érdekében. A négy magyar résztvevő, a 77 Elektronika, az Innomed, a Metrimed és a Tensiomed iránti érdeklődés szolgál ékes bizonyítékául annak, hogy még az igényes brit piacon is sikerrel szerepelhetnek az innovatív, magas technikai színvonalon gyártott és versenyképes áron kínált magyar termékek.21 3. „Hungarian Architecture Today” kiállításhoz kapcsolódó üzleti szeminárium Glasgow (Skócia), 2004. március 4. Március 4-én a glasgowi Lighthouse-ban, Skócia nemzeti építészeti központjában a magyar kulturális évad egyik eseményéhez, a Hungarian Architecture Today kiállításhoz kapcsolódva üzleti szeminárium szervezett az ITDH.

21

Népszabadság, 2004. február 24.

74

A Glasgowi Városi Tanáccsal közösen szervezett rendezvényt Szombati Béla nagykövet úr és Malcolm Green, a Glasgowi Városháza európai ügyekért felelős tanácsosa nyitotta meg. A szeminárium két bevezető előadással indult: az elsőt Schneller István, Budapest főépítésze tartotta a városi fejlesztésekről, a második prezentációt Dr. Tímár András tartotta a közúti, vasúti, repülőtéri fejlesztésekről és a metrófelújításról. Az előadások vetítések követték az építőiparról, a belsőépítészeti szektorról és az ingatlanpiacról. 4. Bemutatkozási lehetőség a birminghami SUBCON kiállításon Birmingham, 2004. április 19-22. A brit-magyar gépipari együttműködés előmozdítása az ITDH brit relációs tevékenységének egyik súlyponti területe. A beszállítói kapcsolatok létrehozásához és az eddigiek elmélyítéséhez kívánt újabb lehetőséget teremteni a birminghami Subcon kiállításon 2004. április 19-22-én. A rendezvényen részt vehettek a magyar cégek önálló kiállítóként. A rendezvények az ITDH információs standot is működtetett, amelyen a brit piac iránt érdeklődő magyar gyártók térítésmente szolgáltatásokat vehettek igénybe.

5.2.3. Befektetések Nagy-Britanniában

Európában Nagy-Britannia vonzza a legtöbb külföldi befektetést, és az egész világon is csak az USA előzi meg. A szigetország a következőket ajánlja: -

gyors és egyszerű bejutás az Európai Unió egységes piacára

-

képzett és jól alkalmazkodó munkaerő

-

az Európai Unió legalacsonyabb energia- és közműárai

-

a növekedésnek és a profitnak kedvező piaci szabályozórendszer

-

alacsony vállalati és személyi jövedelemadó-kulcsok

-

világszínvonalú kutatás, tervezés és fejlesztés

Az InvestUK Nagy-Britannia központi befektetési szervezete Angliára, Walesre, Skóciára és Észak-Írországra kiterjedő hatáskörrel a következő szolgáltatásokat nyújtja:

75

-

Nagy-Britanniában befektetni szándékozó külföldi vállalatoknak ingyenes és bizalmas ügykezelésű szolgáltatás

-

Professzionális projekt menedzsment

-

Ingyenes helyszínkeresés22

A 12. számú táblázat összefoglalja, hogy az elmúlt években milyen magyar vállalatok jutottak be az Egyesült Királyságba különböző termékeikkel és szolgáltatásaikkal. Látható, hogy szerepel közöttük néhány nagymúltú cég is, mint például az Ajka Kristály, a Herendi Porcelán vagy a TVK, de megtalálhatóak közöttük magánszemélyek vagy kisebb cégek által beindított vállalkozások. 12. sz. táblázat Magyar exportőrök az Egyesült Királyságban 2000-2003 Vállalatnév

Termék, szolgáltatás

AH Trading Limited

Catering szolgáltatás: Gyulai és Csabai kolbász, Pick szalmái, konyakmeggy

Ajka Kristály

Kristálypoharak és díszítőelemek

Bertalan Kft

Exkluzív, kézzel készített kertibútorok

Braybrooke-Hungarofood

Friss és fagyasztott zöldségek és gyümölcsök

Click4abottle

Minőségi magyar borok

Complex Security

Teljeskörű biztonsági szolgáltatás

Extremetal Kft

Fémlapok

Herendi porcelán

Porcelán termékek

Louis Magyar Cukrászda

Cukrászda magyar édességekkel

Market Access Hungary

Üzleti szolgáltatás, fordítás, kapcsolattartás brit és magyar vállalatok között

Medimpex

Gyógyszeripari termékek

Our Hungary Kft

Utazási iroda

Terry’s Delicatessen

Speciális magyar ételek

TVK UK Kft.

Műanyag nyersanyagok és félkész termékek

22

http://www.britishembassy.gov.uk/servlet/Front?pagename=OpenMarket/Xcelerate/ShowPage&c=Page&cid=10 57658644556

76

Forrás: http://btconnect.com/hungarytrede/itd/misc/htm Magyarok az Egyesült Királyságban A szigetország mindig is támogatója volt az Európai Unió bővítésének. Nagy-Britannia egyike volt azon kevés országoknak, amely megnyitotta kapuit Magyarország és a többi csatlakozó ország polgárai számára, hogy szabadon munkát vállalhassanak az országban. Viszonossági alapon az Egyesült Királyság állampolgárai is munkát vállalhatnak ezekben az országokban. Ez a döntés azért született meg, mert szociális és gazdasági szempontból is az összes fél számára előnyös, például az ország gazdaságában fennálló hiányok betöltésére. A rugalmas munkaerőpiac a sikeres gazdaság kulcsa. Az Egyesült Királyság lehetőséget biztosít arra, hogy akik az országban szeretnének dolgozni, ezt legális keretek között megtehessék. A csatlakozás előtt napokban rengeteg rémhír jelent meg a brit sajtóban is, hogy az újonnan csatlakozó államok állampolgárai elárasztják az Egyesült Királyság munkaerőpiacát a szociális juttatások reményében. Minden tagországnak megvan a saját rendszere arra, hogy megállapítsa, ki jogosult az ország szociális juttatásaira. Ezek a feltételek az Egyesült Királyságban igen szigorúak, ami azt jelenti, hogy bizonyítani kell, hogy valaki szorosan kötődik az országhoz. Tehát, az országba való belépés nem jogosít senkit sem automatikusan a támogatások igénybevételére. Az Egyesült Királyság előírásai szigorúak, de úgy alakították ki őket, hogy az emberek munkavállalás céljából bejuthassanak az országban, de a kizárólag juttatásokért folyamodók ne.23

23

http://www.britishembassy.gov.uk

77

6. BEFEJEZÉS

Dolgozatomban azzal a fő kérdéssel foglalkoztam, hogy milyen gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok kötik össze az Egyesült Királyságot és Magyarországot. A témát két szempontból vizsgáltam: magyar vállalatok tevékenysége Nagy-Britanniában, valamint brit cégek működése hazánkban. Az Egyesült Királyság a világ történelmében és gazdaságában mindig is fontos szerepet töltött be, és jelenleg is a vezető nagyhatalmak egyike. Most, hogy mind Magyarország, mind pedig Nagy-Britannia az Unió tagországa kiemelkedően fontosnak tartottam, hogy ezt az országot válasszam. Annál is inkább mivel az Egyesült Királyság egyike volt azon kevés országoknak, mely megnyitotta kapuit a magyar munkaerő számára. Abból az alapfeltevésből indultam ki, mely bizonyítást nyert, hogy a két ország közötti kapcsolatok nagyon szorosak. A diplomáciai kapcsolatot hivatalosan alig több mint ötven évvel ezelőtt vettük fel. Kereskedelmünk az elmúlt években dinamikusan növekedett. A tőkebefektetések területén pedig elmondható, hogy hazánkban közel 500 brit érdekeltségű vállalat működik, Nagy-Britanniában pedig megtalálhatók hazánk nagyvállalatainak termékei. A dolgozat rávilágított arra, hogy Magyarország gazdaságának fejlődéséhez jelentős mértékben járult hozzá a külföldi működőtőke. Hazánk számára a külföldi tőke fontos hajtóerőt jelent, ezért a jövőben is törekedni kell a gazdaságba történő minél nagyobb mértékű bevonására. Az Uniós csatlakozással új kihívásoknak kell megfelelni, ezért minél fontosabb új beruházás-ösztönzési politika kidolgozása. Fontos, hogy még a döntés-előkészítés szakaszában felhívjuk a potenciális befektetők figyelmét az országunkban történő befektetési lehetőségekre. Cél a magyar ipar nemzetközi versenyképességének javítása, tőkebevonás, a már megtelepült vállalatok tevékenység-bővítésének támogatása. Mindezen feladatok ellátásához járul hozzá a már bemutatott ITDH.

78

Várhatóan a következő években is erősödni fognak a két országot összekötő szálak és növekedni fog a beruházási kedv is hazánkban, hiszen a jövőben Magyarország lehet a kapu a Kelet és Nyugat között az Unió tagjaként.

79

7. TÁBLÁZATOK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE

1.SZ. TÁBLÁZAT BRIT MAKROGAZDASÁGI ADATOK................................................................................ 13 2. SZ. TÁBLÁZAT FOGLALKOZTATOTTSÁG AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN 2003 TAVASZÁN ...... 17 3. SZ. TÁBLÁZAT A MAGYAR-BRIT KÜLKERESKEDELEM ÁRUSZERKEZETE (M EUR) ...................... 24 4. SZ. TÁBLÁZAT A BRIT STATISZTIKÁK ALAPJÁN MAGYARORSZÁG, CSEHORSZÁG ÉS LENGYELORSZÁG PIACI POZÍCIÓIT A 4. SZÁMÚ TÁBLÁZAT ILLUSZTRÁLJA..... 27 1. SZ. ÁBRA KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON 1999 ÉS 2004 ELEJE KÖZÖTT..................... 34 1. SZ. DIAGRAM MAGYAR TŐKEÁLLOMÁNY.............................................................................................. 36 5. SZ. TÁBLÁZAT A MŰKÖDŐTŐKE-BEÁRAMLÁS ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI ....................................... 38 2. SZ. DIAGRAM KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON 1995 ÉS 2003 KÖZÖTT ................................. 40 6. SZ. TÁBLÁZAT LEGNAGYOBB KÜLFÖLDI BEFEKTETŐK....................................................................... 44 7. SZ. TÁBLÁZAT A MAGYAR KÖZVETLEN TŐKEEXPORT A LEGFONTOSABB CÉLORSZÁGOK SZERINT ................................................................................................................................. 45 2. SZ. ÁBRA ITDH KERESKEDELMI IRODÁK ........................................................................................ 48 3. SZ. ÁBRA ITDH REGIONÁLIS IRODÁK............................................................................................... 48 3. SZ. DIAGRAM POZITÍV BERUHÁZÁSI DÖNTÉSEK AZ ITDH MENEDZSELÉSÉBEN ......................... 56 8. SZ. TÁBLÁZAT BEFEKTETÉS-ÖSZTÖNZÉS AZ ITDH KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL.................................... 60 4. SZ. ÁBRA POZITÍV BERUHÁZÁSI DÖNTÉSEK AZ ITDH MENEDZSELÉSÉBEN 2003-BAN ...... 65 9. SZ. TÁBLÁZAT 80

A MAGYAR-BRIT KAPCSOLATOK ................................................................................... 66 10. SZ. TÁBLÁZAT AZ ITDH KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL 2004 OKTÓBERIG MEGVALÓSULT BRIT BEFEKTETÉSI PROJEKTEK: ............................................................................................... 70 11. SZ. TÁBLÁZAT LONDONI KSZ IRODA TEVÉKENYSÉGE SZÁMOKBAN............................................... 72 12. SZ. TÁBLÁZAT MAGYAR EXPORTŐRÖK AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN 2000-2003 ..................... 76

81

MELLÉKLETBEN

1. SZ. MELLÉKLET HAZAI TERMELÉS A FOGYASZTÓI IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSE SZÁZALÉKÁBAN.... 85 2. SZ. MELLÉKLET A BRIT KÜLKERESKEDELMI FORGALOM FŐBB MUTATÓI (MILLIÁRD GPD) ...... 86 3. SZ. MELLÉKLET A MAGYAR KÜLKERESKEDELMI FORGALOM A FONTOSABB ORSZÁGOK SZERINT ................................................................................................................................. 87 4. SZ. MELLÉKLET A MAGYAR-BRIT ÁRUFORGALOM ALAKULÁSA ........................................................ 88 5. SZ. MELLÉKLET MAGYARORSZÁG, CSEHORSZÁG, LENGYELORSZÁG ÉS AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG EXPORTJÁBAN DOMINÁLÓ TERMÉKEK................................................ 89 6. SZ. MELLÉKLET AZ 1999-2003. ÉVI RÉSZVÉNYTŐKE FORMÁJÚ TŐKEBEÁRAMLÁS MEGOSZLÁSA A FŐBB ORSZÁGOK SZERINT ........................................................................................... 90 7. SZ. MELLÉKLET AZ 1999-2003. ÉVI RÉSZVÉNYTŐKE-BEFEKTETÉSEK ÁGAZATI MEGOSZLÁSA ... 90 8. SZ. MELLÉKLET MAGYARORSZÁGI VÁLLALATOK KÜLFÖLDI MŰKÖDŐTŐKEBEFEKTETÉSEINEK MEGOSZLÁSA RÉGIÓNKÉNT (SZÁZALÉKBAN)...................... 91

82

8. IRODALOMJEGYZÉK

1) Antalóczy Katalin - Sass Magdolna: Működőtőke-áramlások, befektetői motivációk és befektetés-ösztönzés a világgazdaságban és Magyarországon (Külgazdasági Szemle, XLVII. Évf. 2000. május) 2) Artner Annamária – Éltető Andrea: Országtanulmányok az EU-val kapcsolatban Európai Tükör, Műhelytanulmányok (Integrációs Stratégiai Munkacsoport, Budapest) 1997. 3) Cambridge Enciklopédia: Egyesült Királyság (Maecenas Kiadó, Budapest) 1992. 4) Dr. Majoros Pál: Magyarország a világkereskedelemben, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999. 5) Egyetemes Lexikon (Officina Nova, Magyar Könyvklub, Budapest) 1998. 6) Hirschler András: Hasznos tudnivalók az Egyesült Királyságról (ITDH) 7) Magyarország külgazdasága 2003, Nagy Britannia (Külügyminisztérium) 8) National Statistics: UK 2004 (The Official Yearbook of the United Kingdom, London, 2003) 9) Szabó R. Jenő: Nagy-Britannia és Észak-Írország (Panoráma, Budapest) 1980. 10) Szántó György Tibor: Anglia története (Kozmosz könyvek, Budapest) 1986.

1) Népszabadság

2004. február 24.

2) HVG

2004. november 6.

3) Népszava Online

2004. november 4.

4) Budapest Business Journal: City Invest Hungary 2004

1) http://www.valtozovilag.hu/t365/tux0821.htm

83

2) www.valtozovilag.hu/t365/tux0212.htm 3) www.kum.hu (Egyesült Királyság) 4) http://www.gkm.hu/dokk/binary/41/62/31/FDI_helyzetk_p_NFT.pdf 5) www.gkm.hu 6) http://www.britishembassy.gov.uk/servlet/Front?pagename=OpenMarket/Xcelerate/Sh 7) wPage&c=Page&cid=1057658644556 8) http://www.britishembassy.gov.uk 9) www.dti.gov.uk (Department of Trade and Industry) 10) www.statistics.gov.uk (Office for National Statistics) 11) www.bbc.com 12) www.hungarytrade.co.uk 13) www.companieshouse.gov.uk 14) www.economist.com 15) www.itd.hu

84

9. MELLÉKLETEK

1. sz. melléklet

Hazai termelés a fogyasztói igények kielégítése százalékában

1991-93 (átlag)

1997 (%)

2002 (%)

Gabona

124

121

103

Árpa

124

124

115

Zab

109

112

121

Olajrece

93

94

86

Lenmag

143

83

53

Cukor

59

70

63

Krumpli

90

91

87

Zöldség

78

71

66

Gyümölcs

19

11

9

Marhahús és borjúhús

97

77

72

Birkahús és bárányhús

107

97

84

Sertéshús

104

109

76

Szalonna és sonka

46

51

40

Szárnyasok

94

96

91

Tej

101

101

102

Vaj

67

79

69

Sajt

68

67

68

Tojás

96

95

87

Forrás: National Statistics: UK 2004

85

2. sz. melléklet

A brit külkereskedelmi forgalom főbb mutatói (milliárd GPD)

Összforgalom Év

Áruk

Szolgáltatások

Export Import Egyenleg Export Import Egyenleg Export Import Egyenleg

2000

267,0

286,5

-19,5

187,9

220,9

-33,0

79,1

65,6

13,4

2001

271,7

299,5

-27,6

190,0

230,7

40,6

81,6

68,6

13,0

2002

273,3

304,7

-31,4

186,5

233,1

-46,6

86,7

71,6

15,2

2003

271,9

307,7

-35,8

187,8

234,2

-46,4

84,1

73,5

10,6

Forrás: Hirschler András: Hasznos tudnivalók az Egyesült Királyságról (2004)

86

3. sz. melléklet

A magyar külkereskedelmi forgalom a fontosabb országok szerint

(folyó áron, millió forint) Ország

2004. január - július

Az előző év azonos időszaka = 100,0

behozatal

Kivitel

egyenleg

behozatal

kivitel

Összesen

6 984 308,0 6 228 067,9 -756 240,1

117,4 117,7

Európa

6 094 166,0 5 691 877,8 -402 288,1

115,4 116,9

Ausztria

705 641,6

475 794,7 -229 846,9

98,1 119,2

Belgium

142 631,5

152 461,0

9 829,5

88,8 109,8

Csehország

190 936,8

130 240,9 -60 695,9

129,2 118,4

Dánia

46 889,3

44 975,5

-1 913,8

121,7 115,1

Finnország

60 175,2

74 317,7

14 142,6

110,1 158,1

Franciaország

355 752,0

355 486,2

-265,7

132,3 113,5

Görögország

10 723,0

30 804,0

20 081,1

120,4 149,7

242 914,8 -102 269,6

127,5 117,5

Hollandia

345 184,4

Horvátország

15 066,9

70 707,8

55 640,9

113,6 131,0

Írország

29 422,8

21 121,5

-8 301,3

136,9 150,7

160 094,4 -53 788,7

141,9 132,9

Lengyelország Luxemburg Nagy-Britannia Németország

213 883,1 12 373,7

5 569,2

-6 804,4

119,4

92,0

192 862,1

279 879,2

87 017,1

121,2 121,6

2 114 174,5 2 076 810,4 -37 364,1

117,3 112,9

Olaszország

412 282,6

351 270,7 -61 011,9

102,4 108,7

Oroszország

402 158,5

104 492,0 -297 666,5

115,6 136,5

Portugália

11 821,7

36 259,1

24 437,4

129,0 105,5

Románia

112 779,7

172 580,9

59 801,2

151,8 131,2

Spanyolország

101 992,5

184 656,4

82 664,0

120,2 125,0

Svájc

136 331,6

71 398,6 -64 933,0

114,0 108,5

Svédország

89 926,0

192 635,5 102 709,4

114,8 113,3

Szerbia és Montenegró

10 699,1

47 316,3

36 617,3

115,8 129,0

Szlovákia

131 381,8

124 399,4

-6 982,3

117,8 128,3

Szlovénia

58 464,8

45 043,9 -13 420,8

108,9 100,7

Ukrajna

84 013,2

63 324,0 -20 689,3

104,1 116,6

Forrás: KSH

87

4. sz. melléklet

A magyar-brit áruforgalom alakulása 2000 M USD Teljes magyar-brit

2001

2002

2003

Export

Import

Export

Import

Export

Import

Export

Import

1 156,3

1 017,1

1 314,4

992,7

1 615,1

1 069,0

1 931,3

1 289,0

4,11

3,17

4,30

2,95

4,70

2,84

4,54

2,7

5,47

5,42

5,8

5,1

6,05

3,17

6,18

4,9

103,2

19,2

113,7

97,6

122,9

107,7

119,6

120,6

A teljes világforgalom százalékában A teljes EU forgalom százalékában Éves növekedés Forrás: KSH

88

5. sz. melléklet

Magyarország, Csehország, Lengyelország és az Egyesült Királyság exportjában domináló termékek

1

Magyarország

Csehország

Lengyelország

Távközlési, hangrögzítő berendezés

Járművek (1)

Villamos gép, berendezés (1)

(1) 2

Irodagép és adatfeldolgozó berende-

Távközlési, hangrögzítő berendezés Bútorok és részeik (2)

zés (3)

(2)

3

Villamos gép, berendezés (2)

Villamos gép, berendezés (3)

Járművek (6)

4

Erőművi gép és berendezés (4)

Bútorok és részeik (4)

Erőművi gép és berendezés (3)

5

Járművek (5)

Irodagép és adatfeldolgozó beren-

Fémtermékek (5)

dezés (5) 6 7 8

Gyógyszeripari, gyógyászati termékek Fémtermékek (8)

Távközlési, hangrögzítő be-

(7)

rendezés (4)

Általános gépipari termék és alkatrész Általános gépipari termék és alkat-

Egyéb feldolgozott termék (7)

(8)

rész (7)

Ruházati termékek és kiegészítők (6)

Ruházati termékek és kiegészítők

Papír, karton (8)

(6) 9

Színesfém (9)

Nem-fémes ásványi anyag (10)

Illóolajok és gyantaszármazékok (10)

10 Egyedi gépek (10)

Gumitermékek (9)

Forrás: UK Trade and Investment

89

Nem-fémes ásványi anyag (9)

6. sz. melléklet Az 1999-2003. évi részvénytőke formájú tőkebeáramlás megoszlása a főbb országok szerint

Ausztria 11% Egyéb országok 35% Egyesült Királyság 4% Japán 6%

Hollandia 15% USA 11% Németország 18%

Forrás: ITD Hungary 7. sz. melléklet Az 1999-2003. évi részvénytőke-befektetések ágazati megoszlása

Pénzügyi tevékenység; 16,50%

Egyéb ágazatok; 22,50%

Gép, berendezés gyártása; 4,60%

Járműgyártás; 8,10%

Villamos gép, műszer gyártása; 16,50%

Fémfeldolgozás 7,60%

Ingatlanügylet; 12,80%

Kereskedelem; 11,50%

Forrás: ITD Hungary 90

8. sz. melléklet

Magyarországi vállalatok külföldi működőtőke-befektetéseinek megoszlása régiónként (százalékban)

1999

2003

36,1

92,6

Európai Unió

29,8

3,2

Liechtenstein, Málta, Ciprus, Svájc, Tö-

8,1

2,7

Amerika

15,6

-

Ázsia

4,7

0,5

Egyéb országok

5,7

1,0

Közép- és kelet-európai átalakuló országok

rökország

Forrás: Magyar Nemzeti Bank

91