BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIAI SZAK Nappali tagozat Szakdiplomácia Szakirány
AZ OROSZ-MAGYAR KERESKEDELMI KAPCSOLATOK ALAKULÁSA ÉS AZ OROSZ GYÓGYSZERPIACON VALÓ MAGYAR RÉSZESEDÉS ELEMZÉSE
Fridrik Máté
Budapest, 2008.
2
Tartalomjegyzék
BEVEZETÉS
5
I. POLITIKAI ÉS GAZDASÁGI VÁLTOZÁSOK OROSZORSZÁGBAN
7
I.1. Az átmenet időszaka
7
I.2. A Jelcin-korszak
8
I.3. Az új elnök belpolitikája
9
I.4. Külpolitikai kapcsolatok
12
II. AZ OROSZ-MAGYAR GAZDASÁGI KAPCSOLATOK ALAKULÁSA
15
II.1. A KGST felbomlása
15
II.2. Kereskedelem a 90-es években
16
II.3. Az 1998-as pénzügyi válság hatása
18
II.4. Gazdasági kapcsolatok az ezredfordulót követően
20
II.5. A kétoldalú kapcsolatok jövője
23
III. A HAZAI GYÓGYSZERIPAR TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE
26
III.1. A magyar gyógyszergyártás kezdetei
26
III.2. A két világháború közötti időszak
28
III.3. Változások a második világháború után
29
III.4. A mai magyar gyógyszeripar jellemzői
30
IV. AZ OROSZ GYÓGYSZERPIAC FŐBB JELLEMZŐI
35
IV.1. A gyógyszerpiac sajátosságai
35
IV.2. Gyártók
38
IV.3. A gyógyszerek értékesítése
40
IV.4. Kiegészítő gyógyszer ellátás (DLO)
42
IV.5. Nagykereskedelmi értékesítés
43
3
V. MAGYAR GYÓGYSZEREXPORT AZ OROSZ PIACON
46
V.1. Richter Gedeon Nyrt. V.1.1. A cég rövid története V.1.2. Exporttevékenység V.1.3. Richter Gedeon az orosz gyógyszerpiacon V.1.4. Polpharma – társulás: egy új korszak kezdete
48 48 49 51 54
V.2. EGIS Nyrt. V.2.1. A cég rövid története V.2.2. Üzleti tevékenység V.2.3. Interjú az EGIS Nyrt. moszkvai vezérképviselet vezetőjével
55 55 56 58
ÖSSZEFOGLALÁS
63
ÁBRA- ÉS TÁBLÁZATJEGYZÉK
68
FELHASZNÁLT IRODALOM JEGYZÉKE
69
4
Bevezetés Napjaink legfontosabb gazdasági és kereskedelmi tényezője hazánk számára kétségtelenül az EU, hiszen a rendszerváltozás után az euroatlanti integráció, leginkább az Európai Közösséghez való csatlakozás lett a magyar külpolitika elsődleges prioritása. Az Európai Unióba történő belépésünk az egyik legnagyobb mérföldköve az újkori magyar történelemnek. Természetesen, mint minden, a Közös Piachoz történő csatlakozásunk is hordoz előnyöket, de ugyanakkor megvannak a maga hátrányai is. A közös külpolitika és a közös vámrendszer alkalmazása behatárolja Magyarország külgazdasági kapcsolatait. Az EU tagországai jelentősen növelték részesedésüket hazánk külkereskedelmében, míg országunk egyre kevesebb figyelmet tud fordítani a harmadik országokban lévő piacokra, ami gyakran komoly bevételkieséshez vezet az ország külkereskedelmi mérlegében. Oroszország a világ egyik legdinamikusabban fejlődő országa. Az átalakulással járó nehézségeket túlélve, majd az 1998-as pénzügyi válságot leküzdve az ország töretlenül fejlődik gazdaságilag és újból kezdi visszanyerni a jelentősen megtépázott világbirodalmi tekintélyét, valamint korábbi befolyását a világkereskedelem terén is, leginkább hatalmas gázkészleteinek és kiapadhatatlan olajtartalékainak köszönhetően. Oroszország 1998 óta tagja a világ vezető hatalmait és gazdaságilag a legfejlettebb országokat tömörítő G8-nak, illetve nemsokára – várhatóan ez évben - teljes jogú tagja lesz a Világkereskedelmi Szervezetnek (WTO) is. Sajnos az Európai Uniónak - habár rendelkezik Partnerségi és Együttműködési Egyezménnyel és több száz megállapodással – nincs egyértelműen alkalmazott politikája Oroszországgal szemben. Ráadásul az utóbbi időben igencsak feszültségteljessé vált a Közösség kapcsolata Oroszországgal, mivel az energiaellátás nagymértékben – KözépKelet Európában pedig kizárólag - az orosz féltől függ, amit az EU igencsak nehezményez. Elindult ugyan egy közös európai energiapolitika, melynek keretében egy - a Közösség által tervezett új gázvezetéket, a Nabuccót - kívánnak építeni, amely segítené a tagállamokat, hogy kis mértékben ugyan, de függetleníthessék magukat a teljes orosz befolyástól.
5
Amint közismert, hazánk Oroszországtól szerzi be a gazdaság működéséhez szükséges energia döntő hányadát, és ezen belül a kőolaj és földgáz szükségletének 80-90%-át. Magyarország esetében - bár az orosz piac jelentősége a rendszerváltozás után nagymértékben lecsökkent - továbbra is fontos exportpiac marad Oroszország, ezért sem lehet közömbös számunkra, hogy az EU közösségi politikái miként hatnak a kétoldalú kapcsolatok fejlődésére. Dolgozatom témája az orosz-magyar gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok vizsgálata, ezen belül kiemelten foglalkozom a gyógyszeriparral, az orosz gyógyszerpiacon való magyar jelenléttel, a piaci részesedés alakulásával. Ezt különösen az teszi indokolttá, hogy napjainkban ez az iparág számít az egyik legdominánsabbnak az Oroszországba irányuló magyar export terén, sőt a legnagyobb magyar gyógyszerexportőröknek stratégiai fontossággal bír az orosz gyógyszerpiac, hiszen árbevételük jelentős részét itt realizálják. Ennek keretében szükségesnek tartom bemutatni milyen változásokon ment keresztül Oroszország a demokratizálódás és a piacgazdaság kialakítása folyamán, milyen nehézségekkel kellett szembenéznie a jelcini vezetésnek, majd a putyini bel- és külpolitikát elemzem, amely végeredményben meghatározta az ország gazdaságpolitikájának fő irányait. A dolgozatot alapvetően két nagy részre osztottam fel. Az első rész részletesen tárgyalja az orosz-magyar
gazdasági
és
kereskedelmi
kapcsolatokat
a
szocialista
világrend
felbomlásának kezdetétől, elemzésre kerül hogyan hatottak Magyarország és Oroszország kétoldalú kapcsolatára az elmúlt, mintegy két évtized eseményei, mint a rendszerváltozás, majd a ’98-as pénzügyi válság, valamint az Európai Unióhoz való csatlakozásunkat követő változások. A második fele a munkámnak már konkrétan az orosz gyógyszerpiacról és annak jellegzetességeiről szól, valamint az itt tevékenykedő két magyar exportőrről, a Richter Gedeon Nyrt-ról és az EGIS Nyrt-ról.
6
I. Politikai és gazdasági változások Oroszországban
I.1. Az átmenet időszaka A szocialista világrend vége és a Szovjetunió felbomlása egyértelműen jelezte, hogy eljött az idő a politika és a gazdaság egyidejűleg történő, átfogó átalakítására. Világos volt, hogy Oroszország csak abban az esetben tud bekapcsolódni a világkereskedelembe, ha a korábbi gazdasági modell – mely az 1930-as évektől kezdve szinte változatlanul működött - helyett megteremti a piacgazdaság feltételeit, vagyis felszámolják a korábbi tervutasításos rendszert. 1992 januárjában - a Szovjetunió felbomlásával szinte egyidőben - hirdették meg a piacgazdasági átmenetet. Az átalakítási folyamat és az égetően szükségessé vált „sokkterápia” alkalmazásának lebonyolításával Jegor Tyimurovics Gajdar közgazdászt bízta meg Jelcin elnök. Gajdar első lépésként 1991 decemberében meghirdette a kereskedelem szabadságát (demonopolizáció), egyben a teljes importliberalizációt, majd 1992 januárjában felszabadította az árakat és elindította a privatizáció folyamát1. Az átalakulás idején rengeteg gazdasági modell látott napvilágot, hogyan lehetne sikeresen véghez vinni a kitűzött célt, a piacgazdaság és demokrácia egyidejű – minél humánusabb megteremtését. Bár mind a mai napig vitatott a gajdari reformok alkalmazásának a helyessége, általában mindenki egyetértett, hogy szükség van az átalakításra, és az egyes szerzők között többnyire csak a sorrendiség az, ami különbségként kezelhető. Egyesek szerint a privatizációval kellett volna kezdeni a folyamatokat, hogy minél hatékonyabbak és kezelhetőbbek legyenek a változások2. Az átmenet hatásai érzékenyen érintették mind az orosz ipart, mind magát a társadalmat. Az importliberalizáció – melynek folyamán egy éven keresztül nem alkalmaztak Oroszországban importvámot – lehetővé tette a külföldi cégek termékeinek szinte költségmentes behozatalát. Ebben az időben az orosz ipar legtöbb szektorában tevékenykedő vállalatok hatalmas adósságokat halmoztak fel, gyakori volt a körbetartozás. 1
A reformok főbb elemei közé sorolható a demilitarizáció és a dereguláció is. Réthi Sándor (2004): Gazdasági transzformáció Oroszországban, 1992-2001, 2. old (http://www.econ.unideb.hu/oktatas_es_kutatas/habilitacio/rethi_tezisek.pdf) 2
7
A kereslet visszaesett a hazai ipari termékek iránt, amikor az orosz vállalatok – az árliberalizációnak a hatására és a profitmaximalizálás érdekében – irreálisan nagy árakat szabtak ki3. Az árszínvonal-emelkedés többszámjegyű volt, amit természetesen a fogyasztók, ezen keresztül a társadalom nehezen fogadott el és értett meg. Emellett súlyosbította a helyzetet a bérek és jövedelmek drasztikus csökkenése is. A változások egyik legfontosabb eleme a privatizáció volt. Oroszországban a magánosítás formája kuponos módszerrel (vaucser) történt. A folyamatot rengeteg visszaélés kísérte, melynek oka leginkább az volt, hogy a privatizáció lefolytatása során nem képviseltette magát egy fizetőképes vállalati, illetve lakossági kereslet, és még nem jelentek meg a külföldi befektetők sem4. Ekkor alakult ki egy új, gazdag réteg az ún. oligarchák, akik kezében összpontosult a privatizált vállalatok nagy része és a következő évek során – leginkább az ipar húzóágazataiban szerzett tulajdon miatt - további befolyásra és hatalomra tettek szert. Összességében megállapítható, hogy az intézkedések és a „sokkterápia” alkalmazása az adott helyzetben megteremtette a gazdaság liberalizációja kialakulásának és a piacgazdaság működésének feltételeit, ugyanakkor a reformoknak természetesen megvoltak a káros hatásai és torzulásai is: az orosz ipar termelésének esése, a hiperinfláció keletkezése, visszaélések és korrupciós botrányok a privatizáció során.
I.2. A Jelcin-korszak 1991 júniusában megtartott első szabad elnökválasztáson Borisz Nyikolajevics Jelcin szerezte meg a szavazatok többségét, és lett Oroszország első választott vezetője. Első lépéseként betiltotta a Kommunista Pártot, ami két sikertelen puccskísérlethez vezetett először 1991-ben, majd 1993 októberében. 1992-től hozzálátott a gazdaság és politika egyidejű átszervezéséhez. A gazdasági reformok végrehajtásával – a már fentebb említett Jegor Gajdart bízta meg, akinek intézkedései népszerűtlenek voltak a népesség körében, és ez közvetetten kihatott az emberek új elnökbe vetett bizalmára is. A helyzetet tovább rontotta az elnök 1994 decemberében hozott döntése, mely szerint megkezdték a katonai 3
Farkas Péter (1998): Oroszország iparának összeomlása, 22-23. old., AULA kiadó, 2001,Budapest Réthi Sándor (2004): Gazdasági transzformáció Oroszországban, 9. old. (http://www.econ.unideb.hu/oktatas_es_kutatas/habilitacio/rethi_tezisek.pdf) 4
8
csapatok bevonását Csecsenföld területére. Az átgondolatlan és elkapkodott lépések rengeteg emberéletet követeltek mind a katonák, mind a civilek körében. Ráadásul 1996 augusztusára világossá vált, hogy az orosz erők képtelenek lesznek Groznij5 elfoglalására, ezért a két fél között megkötetett békeszerződést a társadalom megfutamodásként kezelte. A nagyhatalmi státuszt régóta elvesztő Oroszországban komoly aggodalmak keletkeztek egy esetleges széthullás veszélyével kapcsolatban. Jelcin elnök hatalomra kerülése után fokozatosan csökkent népszerűsége és a 1996-os elnökválasztások előtt komoly esélye volt annak, hogy a parlamenti választásokon győztes Oroszországi Föderáció Kommunista Pártnak (KPRF) a jelöltje lesz a következő elnöke Oroszországnak. Jelcin mellé ekkor álltak az oligarchák, akik támogatásukról biztosították a regnáló elnököt, leginkább a további befolyásszerzés reményében6. A 1996-as elnökválasztások eredményei alapján végül ismét Borisz Jelcin lett Oroszország elnöke négy évre, miután a második fordulóban megszerezte a szavazatok többségét. Azonban egészségi állapotának fokozatos romlása miatt ’98-tól kezdve tudatosan keresték az elnök utódját. Ebben az időben Jelcin elnök népszerűsége soha nem látott mélységekben volt – többek között az augusztusi defaultnak a következtében7 - ezért 1999-ben lemondott tisztéről, és az addig kormányfőként tevékenykedő Vlagyimir Vlagyimirovics Putyint bízta meg az elnöki poszt betöltésével.
I.3. Az új elnök belpolitikája Ideiglenesen megbízott elnökként Putyinnak érdekében állt a választások minél korábbi időpontra történő kiírása, hiszen a közvélemény-kutatások szerint a túlnyomó többség támogatta őt. Megnövekedett népszerűségét leginkább a második csecsenföldi háborúnak8 köszönhette. 2000 márciusában tartandó választáson pedig meg is választották Oroszország elnökének. 5
Az 1991. október 1.-én kikiáltott Csecsen Köztársaság fővárosa Gál Tamás (2004): Demokratizálodás vagy visszarendeződés Oroszországban, 16. old., Européer elemzések, (http://www.europeer.hu/tanulmany/gal_oroszorszag2004.pdf) 7 Az 1998 augusztusi default volt az orosz történelem legnagyobb gazdasági válsága. A legfőbb oka a felhalmozott államadósság és a nyersanyag alacsony világpiaci ára volt. Ennek ellenére a válságnak pozitív hatása, hogy növelte az orosz gazdaság versenyképességét. 8 1999 júniusában csecsen csapatok bevonultak Dagesztán területére, azonban a három hétig tartó harcok során az orosz csapatok visszanyomták őket, és tovább folytatták a harcokat, de ezúttal már Csecsenföld területén. Ez jelentette a kezdetét a második csecsenföldi háborúnak. 6
9
Oroszországban mindig egy erőskezű vezetőre bízták az ország irányítását és sokan a politikai instabilitásban keresték a gazdaság teljesítményének hanyatlását. A putyini időszakban világossá vált, hogy Oroszország csak szilárd politika háttér esetében képes a gazdasági lehetőségek kibontakoztatására9. Putyin első lépéseinek egyike volt az elnöki hatalom megszilárdításának érdekében, hogy kiegyezett az oligarchákkal a politika és gazdaság viszonyát illetően. Emellett létrehozott 7 szuperrégiót, melyek nagymértékben letörték – a jelcini időszak alatt irányíthatatlanná vált - helyi kormányzók (gubernatori) befolyását, és tovább központosította a hatalmat az elnök kezében10. A centralizációs folyamatok – bár segítettek abban, hogy belpolitikailag megerősödjön Oroszország és megszűnjön az ország széthullásának veszélye – a putyini vezetés állandó kritikájának a tárgya mind belföldön az ellenzék által, mind külföldön – leginkább az EU és az Egyesült Államok által. Végeredményben - a szilárd politikai háttér megteremtése érdekében hozott - intézkedések pozitív hatást eredményeztek az ország gazdasági fejlődése vonatkozásában, így a bruttó nemzeti termék folyamatos növekedést produkál évek óta, és a főbb gazdasági adatok is a töretlen fejlődésről tanúskodnak (1. sz. táblázat). 1. sz. táblázat A főbb gazdasági mutatók 2002-2006 között11 Mutatók GDP –növekedés változatlan áron (%) Egy főre eső GDP (USD)
2002 4,3
2003 22,8
2004 7,2
2005 6,4
2006 6,8
2 367
2 986
4 114
5 364
6 957
Infláció (%) Munkanélküliségi ráta (%)
15,1 8,0
12,0 8,6
11,7 8,3
10,9 7,7
9,0 7,4
35,4
60,1
86,6
79,9
1,7
3,2
7,5
7,5
29,1 Folyó fizetési mérleg (Mrd USD) 1,0 A költségvetés egyenlege a GDP %-ában Forrás: OF Gazdaságfejlesztési Minisztérium 9
Réthi Sándor (2004): Gazdasági transzformáció Oroszországban, 1992-2001, 7. old. (http://www.econ.unideb.hu/oktatas_es_kutatas/habilitacio/rethi_tezisek.pdf) 10 Gál Tamás (2004): Demokratizálódás vagy visszarendeződés Oroszországban, 20. old., Européer elemzések (http://www.europeer.hu/tanulmany/gal_oroszorszag2004.pdf) 11 ITD Hungary honlap: http://www.itd.hu/engine.aspx?page=orszaginfo_ru
10
A mai orosz gazdasági növekedés mellett a fogyasztói kereslet is fokozatosan bővül, továbbá nőtt a termelés a feldolgozóipari ágazatokban. A rubel tartósan erős árfolyama az amerikai dollárhoz viszonyítva tovább csökkentette az inflációt, így az árszínvonalemelkedés 2006-ban már „csak” 9%-os volt. Putyin elnöksége alatt nyilvánvalóvá vált, hogy az orosz gazdaságot az energiahordózókra kívánják építeni, hiszen Oroszországnak hatalmas tartalékai vannak ezen a téren és megfelelő stratégiával nagy előnyt kovácsolhatnak belőle. Erre az egyik legjobb példa, hogy a tartósan magas olajárak lehetővé tették az orosz államnak, hogy óriási devizatartalékot halmozzon fel, amely egy ’98-as defaulthoz hasonló válság esetén sokkal kezelhetőbbé tenné a folyamatokat.
Ugyanakkor az orosz gazdaságról eléggé ellentmondásosak a vélemények, hiszen a folyamatos növekedés leginkább a tartósan magas olajárak miatt lehetséges. Sokak szerint azonban veszélyeket rejt magába, ha a gazdaságot csupán az olaj világpiaci árára alapozzák. Viszont érdemes megemlíteni, hogy Oroszországban szintén a „gazdaság motorjának” számító színesfém- és vaskohászat is komoly bevételforrás. A hatalmas devizatartaléknak köszönhetően létrehoztak egy ún. Stabilizációs Alapot (Sztabilizacionij Fond), melyből különböző beruházási terveket és szociális programokat finanszíroznak, valamint az alapon keresztül történik az államadósság folyamatos törlesztése is12. A stabil politikai helyzetnek köszönhetően megnőtt a külföldi befektetők bizalma az orosz gazdaságot illetően, hiszen egyre gyakoribbak a nagyobb volumenű külföldi beruházások az országban. Ugyanakkor az orosz kormány rajta tartja a kezét az egyes iparágak stratégiailag fontos óriásvállalatain, és olyan nagy vállalatok, mint a Lukoil, vagy a kizárólagos exportjoggal bíró Gazprom, továbbra is állami tulajdonú cégek13. Az orosz fél ezért több bírálatot is
12
Putyin elnök 2005 februárjában az államadósság mielőbbi törlesztését szorgalmazta, amely akkor 115 milliárd dollár volt. 13 Az egyik nagy visszhangot kiváltó eset a JUKOSZ-ügy volt, ahol az állam megtiltotta a cég amerikaiaknak történő eladását.
11
kapott WTO csatlakozásuk során, mely szerint az állam több esetben is gátolja a szabadverseny kialakulását. Miután Oroszországban kétszer választhatnak meg elnöknek egyazon személyt, ezért 2007-ben megindultak a találgatások, hogy vajon ki követi Putyint az elnöki székben. Felmerült az a lehetőség is, hogy az Alkotmány megváltoztatásával további négy évre is a regnáló államfő maradjon. Végül 2007 decemberében a Putyin elnökhöz közel álló és kormányzó Egységes Oroszország Párt bejelentette, hogy a kormányfőt, Dmitrij Medvegyevet jelölik az elnöki posztra, melyet március 2-án megtartott választáson, a szavazatok több mint 70%-val meg is nyert. Azt már most sejteni lehet, hogy a „helycsere”14 nem hoz változást sem politikai, sem gazdasági téren és az eddig folytatott gazdaságpolitika továbbra is jellemző lesz Oroszországra.
I.4. Külpolitikai kapcsolatok WTO Szovjetunió csak 1990-ben kapta meg a megfigyelői státuszt a WTO elődjétől, a GATTtól15. 1993-ban Oroszország hivatalosan is bejelentette csatlakozási szándékát és ’95-ben meg is kezdődhettek a tárgyalások, azonban a mai napig nem sikerült megegyezni az ország felvételéről a WTO-ba. Az EU-val és az Egyesült Államokkal több éven keresztül folytak a tárgyalások, melynek eredményeképp Oroszország többek között nem emelheti az exportvámokat, illetve köteles megnyitni és liberalizálni a szolgáltatási, leginkább a pénzügyi és távközlési piacot a külföldi vállalatok előtt16. A tárgyalások utolsó fázisában Grúzia és Moldávia is ellenvetését fejezte ki az orosz csatlakozással kapcsolatban. A két ország kifogásolta, hogy Oroszország megtiltotta a grúz 14
A megüresedett kormányfői székbe a korábbi elnök Vlagyimir Putyin került. Korábban a GATT elutasította, hogy Szovjetunió megfigyelőként vegyen részt a tárgyalásokon, annak tervutasításos gazdasága miatt. 16 Veszteg Csilla: Oroszország WTO-tag lehet 2005-ben, Européer, 2004. június 28. (http://www.europeer.hu/vilag/orosz040621.html) 15
12
és moldáv borok behozatalát. A moldáv fél azonnali tárgyalásokat kezdeményezett, míg Grúzia – akivel Oroszországnak az utóbbi időben komoly politikai csatái voltak – visszavonta aláírását. A grúzok beleegyezése továbbra is nyitott kérdés, azonban Oroszország várhatóan még ez évben tagjává válhat a WTO-nak. NATO Oroszország a mai napig erősen nehezményezi, hogy a NATO egyre keletebbre terjeszkedik. Az elmúlt két évtizedben nemcsak a volt szocialista országok, de a FÁKtagok közül is többen tagjai lettek a szervezetnek és az orosz kormány gyakran fejezi ki nemtetszését, mely szerint bekerítve érzi magát. Ennek ellenére a NATO és Oroszország továbbra is partnerként viszonyul egymáshoz, közös békefenntartó csapatok állomásoznak a háborús övezetekben. EU Bár az Európai Unió rendelkezik Partnerségi és Együttműködési Egyezménnyel, de az egyértelmű és tudatosan alkalmazott politikájának hiánya ellenére az utóbbi éveket a gazdasági kapcsolatok bővülése jellemezte, melyhez mindkét félnek kölcsönös érdeke fűződik, méghozzá az olaj terén. Mint ismeretes vannak olyan EU-országok, mint Magyarország, melyek energiaellátásának mintegy 90%-át az orosz import teszi ki, de a német földgáz-kereslet negyven százalékát is Oroszországból fedezik17. Bár elindult egy új közös energiapolitika - mely csökkentené az orosz féltől való függést – ez nem jelenthet megoldást a teljes energiaellátásra. Volt szovjet utódállamok A volt szovjet utódállamok közül a legszorosabb kapcsolata Oroszországnak elsősorban Fehéroroszországgal, Kazahsztánnal és a többi ázsiai FÁK-tagállammal maradt meg. Ezek az országok politikailag inkább diktatórikus rendszereknek nevezhetők, mintsem demokratikusnak. Az orosz kormánynak mind a mai napig jelentős beleszólása van ezen országok bel- és külügyeibe.
17
EU-orosz „közös terek”, Européer elemzések, 2005 október 18. (http://www.europeer.hu/elemzesek/euorosz.html)
13
Az elmúlt évek során azonban több volt szovjet állam megpróbálta magát függetleníteni az orosz befolyástól. A Szovjetunió felbomlása után a Balti-államok azonnal felvették a kapcsolatot az Európai Közösséggel és mára teljes jogú tagjai az Uniónak. Azonban a nagy arányú orosz kisebbség ezekben az országokban továbbra is összekapcsolja a Baltiállamokat mind politikailag, mind gazdaságilag Oroszországgal. Az utóbbi években a legtöbb konfliktus Ukrajnával és Grúziával alakult ki. Az ezekben az országokban végbe ment ún. „narancsos forradalmak” után a két ország élére került kormányok külpolitikájára inkább a Nyugat felé való elfordulás jellemző. Az orosz-ukrán vita a gázvezetékek ügye kapcsán mérgesedett el a legjobban18. Grúziával az elmúlt két évben vált meglehetősen feszültté a helyzet, leginkább az abház területek kérdésében19. Oroszország a konfliktus után megerősítette katonai jelenlétét a grúz határ mentén, amit a másik fél igencsak kifogásol.
18
Ukrajna kifogásolta, hogy Oroszország jelentősen megemelte a tranzitvezetékek használati díját. Később odáig fajult a dolog, hogy az orosz fél egy kis időre elzárta a gázcsapokat is. 19 Abházia de facto független állam Grúzia területén, ugyanakkor egyetlen ország sem ismer el.
14
II. Az orosz-magyar gazdasági kapcsolatok alakulása
II.1. A KGST felbomlása Gorbacsov tevékenysége alatt a szovjet modell elvesztette létjogosultságát, mégsem lépett más rendszer a helyébe. 1988 és 1991 között számos reformkísérletet próbáltak végrehajtani, azonban egyik sem sikerült, főként azért nem, mert a fennálló politikai viszonyokat nem volt szándékukban megváltoztatni. Ennek következtében a rendszer összeomlott. Dominóeffektust indult el a térségben, ami a kelet-közép-európai országokból indult ki. Az egész keleti régió veszélybe sodródott, ugyanis nemcsak a szocialista rendszer omlott össze, de az ebben a térségben kialakult nemzetközi munkamegosztás is válságba került20, így kereskedelmi irányváltásra volt szükség. Magyarország számára létfontosságúvá vált, hogy lazítson a KGST kapcsolatokon, mivel a Szovjetunióval folytatott torz gazdasági rendszerben a magyar gazdaság nem volt képes fejlődni21. Ennek oka a szovjet piacon konzerválódott helyzet volt22. A tudatos lazítást indokolta az is, hogy a magyar többletexport révén az év végi elszámoláskor a többletet a szovjetek nem akarták kurrens árukkal kiegyenlíteni; a szovjet piac a továbbiakban már nem volt előnyös a magyar ipar számára; a működőképes piacgazdaság kiépítését akadályozták a fennálló szovjet gazdasági rendszerre épülő kapcsolatok. 1988 év végére a szovjet birodalom gazdasági helyzete jelentősen leromlott. A gazdaság hanyatlása és a súlyos élelmiszerhiány következtében a társadalmi feszültségek egyre jobban kiéleződtek. Az 1989-1990-es években nagy változás ment végbe: egyrészt a tagországok egyre kevésbé voltak érdekeltek a meglévő rendszer fenntartásában, így
20
Magyarország 1949-ben vált a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának (KGST) tagjává, melynek keretében egy paradox gazdasági helyzet alakult ki a Szovjetunió és a magyar állam között, amelyben Magyarország a szovjet nyersanyagért cserébe a birodalomnak megfelelő ipari termékekkel fizetett. Tehát az ország kettősen is függött a szovjet gazdaságtól: egyrészt az importált szovjet nyersanyagtól, másrészt a Szovjetunióba irányuló magyar export miatt az ottani piac felvevőképességétől. 21 Dr. Majoros Pál: Magyarország a világkereskedelemben, 129. old., Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest, 1999 22 A szovjet piacon nem voltak hajlandóak megfizetni a modernebb ipari termékeket, ezáltal gyakorlatilag konzerválta a magyar ipart.
15
megkezdődött a KGST bomlási folyamata23, másrészt már a szovjet vezetés lemondott a kelet-közép-európai befolyás fenntartásáról. Ezek hatására csökkent a kereskedelmi forgalom is, s míg korábban hazánk a Szovjetunióval folytatott kereskedelmi forgalomban az ötödik helyen volt, 90-ben már jóval hátrébb kerültünk24. A gazdasági rendszer felbomlása komoly hatással volt a tagországok gazdaságára. A kapcsolatok megszűnésével Magyarországnak is új érdekeltségek és lehetőségek után kellett néznie, mindemellett a volt KGST-tagországokkal fenntartott gazdasági kapcsolatokra továbbra is szüksége volt, mivel azokat már ismerte, földrajzilag közel helyezkedtek el, és mert nyersanyagok tekintetében a magyar gazdaság továbbra is függött Oroszországtól25. A legnagyobb veszteséget éppen az ipari szakosítások és kooperációk, a tudományos-és műszaki együttműködési kapcsolatok megszakadása okozta. Itt is az mutatkozik, hogy szétvertük a régi kapcsolatokat, még mielőtt létrejöhetett volna az új piac. Ennek korrigálása is feltehetően több időt vesz igénybe. Teljes mértékben egyet lehet érteni Richard Parker amerikai professzorral, aki egy tanulmányában felvetette, hogy "az érintett kormányoknak el kell ismerniük a régi KGST-tömbhöz kötődő kereskedelmi kapcsolataik minél nagyobb mértékű helyreállításának szükségességét. A kereskedelem nyugati csatornákba való átirányítása – még ott is, ahol a folyamatok viszonylag kedvezően alakulnak, mint pl. Magyarországon – nem pótolhatja jó pár évig a volt KGST-partnerek kiesésével elveszített exportkereslet teljes egészét".
II.2. Kereskedelem a 90-es években Az 1991 és 1997 között eltelt időszakban lebonyolított orosz-magyar áruforgalom jellemzője volt, hogy míg az importunk enyhe ütemben ugyan, de fokozatosan nőtt, addig 23
A nemzetközi irodalomban még mindig viták vannak azzal kapcsolatban, hogy a KGST-t fokozatosan, több lépcsőben kellett volna megszűntetni, vagy egyszerre. Az akkori rendszert csak egy lépésben lehetett megszűntetni, ezen felül a magyar vállalkozókat az államnak olyan helyzetbe kellett volna hoznia, mint amilyenben a szovjet/orosz piacon jelenlevő konkurencia volt. 24 Dr. Majoros Pál: Magyarország a világkereskedelemben, Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., 1999, Budapest, 129-130. old. 25 Magyarország és az Oroszországi Föderáció, illetve annak jogelődje, az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság 1991. december 6-án kötött alapszerződést. Ez megteremtette az új típusú, a felek egyenlőségén, a kölcsönös érdekeken és előnyökön alapuló államközi kapcsolatok alapjait és kereteit (http://www.hungary.mid.ru/Hungary/otn_hu.html).
16
az exportunk ezzel szemben a 90-es évek első felében fokozatosan csökkent, majd 1997ben ért el először komolyabb növekedést (1. sz. ábra). 1. sz. ábra Magyarország külkereskedelmi forgalma Oroszországgal 1992-1997 között 5 000 4 500 4 000 3 500
Millió USD
3 000 2 399
2 500 2 000
1 674
2 020
2 005
1 840
1 746
1 500 1 133 945
1 000
807
823
968 776
500 0 1992
1993
1994 magyar export
1995
1996
1997
magyar import
Forrás: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium A fontosabb külkereskedelmi partnereink között is változások történtek a KGSTidőszakhoz képest. Magyarország a rendszerváltozást követően tudatosan kereste a nyugati piacokra való bekerülés lehetőségeit. A korábbi szocialista országok jelentősége visszaesett a magyar kereskedők számára, mégis Oroszország megőrizte helyét a legfontosabb áruforgalmi partnereink között. A magyar importlistán Oroszország – a 1994-es évet leszámítva – stabil második helyezet. Azonban a magyar gazdaság és kereskedelem változó prioritásai miatt és az orosz felvevőpiac folyamatosan bővülésének ellenére a kiviteli célországaink között Oroszország az 1993. évi második helyről 1996-ra visszacsúszott a negyedik helyre (2. táblázat). A táblázatból jól kivehető, hogy a legfontosabb
kereskedelmi
partnereinkkel
folytatott
áruforgalom
Magyarország
szempontjából kivétel nélkül deficites, amely komoly hatással volt a teljes magyar fizetési mérleg hiányára. Az Oroszországgal lebonyolított kereskedelem során képződött hiány igen jelentősnek mondható, 1996-ban 1243 M USD-t tett ki.
17
2. sz. táblázat Külkereskedelmi áruforgalmunk főbb partnereinkkel (M USD)26 Országok
1993
1994
1995
1996
export
import
export
import
export
import
export
import
2 376
2 713
3 018
3 403
3 678
3 628
3 815
3 820
Ausztria
900
1 164
1 466
1 748
1 303
1 664
1 395
1 536
Olaszország
714
905
750
1 017
1 096
1 220
1 055
1 312
Oroszország
945
2 399
807
1 746
823
1 840
777
2 021
Franciaország
308
379
417
497
518
611
486
687
Nagy-
203
317
320
390
391
476
383
529
8807
12400
10588
14449
12867
15466
13144
16209
Németország
Britannia Összesen
Forrás: magyar vámstatisztikai adatok [1994], [1995], [1996], [1997] Az Oroszországba irányuló magyar export áruszerkezete szintén jelentős változásokon esett át a korábbi időszakhoz képest. Exporttermékeink közül kétségtelenül - a KGST-ben is jelentős - a magyar gyógyszeripari termékek jelentették a legnagyobb mennyiségű kivitelt. A rendszerváltozás után az export áruszerkezete fokozatosan eltolódott a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari cikkek felé, ezen belül is túlsúlyba kerültek a feldolgozott élelmiszeripari termékek. A magyar import összetétele szintén módosult, de a változások kevésbé jelentősek, ugyanis az energiahordozók dominanciája tovább erősödött, míg a gépipari behozatalunk minimálisra csökkent27.
II.3. Az 1998-as pénzügyi válság hatása Az 1998 augusztusában kirobbant orosz pénzügyi válság drámai változásokat hozott, ugyanis nemcsak a pénzügyi szférát érintette, hanem kiterjedt gyakorlatilag az egész gazdaságra is. 26 27
, Réthi Sándor: Magyar-orosz kereskedelem 1992-1996 között a két ország gazdasági teljesítményének tükrében, Közgazdasági Szemle, XLIV. évfolyam, 1997. október (896-914. old.).
18
A default legfőbb oka elsősorban a felhalmozott hatalmas államadósság volt, de hasonló problémát jelentett a nyersanyag – amely az orosz kereskedelem egyik legfontosabb export áruja és az egyik legnagyobb bevételi forrást jelenti az orosz gazdaság számára – alacsony világpiaci ára. A magyar exportőrökre is kihatott a válság, hiszen néhány hónapra szinte teljesen leállt a magyar kivitel Oroszországba. A magyar export közel a felére esett vissza, de az orosz exportőrök aktivitása is érzékelhetően csökkent. 1997-ben a magyar kivitel 968 millió amerikai dollárt tett ki, ez a szám azonban a következő évben 661 millió volt, a válság után egy évvel pedig mindösszesen 356 millió dollár, ami Magyarország Orosz Föderációval folytatott külkereskedelmének a legalacsonyabb értéke. Vagyis röpke három év alatt majd a 2/3-val csökkent az Oroszországba irányuló magyar kivitel (3. sz. táblázat). 3. sz. táblázat A magyar-orosz külkereskedelmi forgalom változása a default hatására (M USD) 1997
1999
Csökkenés mértéke (%)
Export
968
356
-63,22
Import
2 020
1 631
-19,25
Forrás: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium A válság következtében rohamosan felgyorsult az orosz tőke kimentése, kiáramlása az országból, jelentősen megrendült a befektetők bizalma, így a rubel árfolyama lezuhant, az infláció nőtt28. A magyar exportőrök nagy része ebben az időszakban vonult ki az orosz piacról. Bizonyos értelemben a kilencvenes évek elején bekövetkezett szovjet piaci összeomláshoz hasonló helyzet keletkezett. Nem hivatalos adatok szerint a magyar vállalatoknak mintegy 2-300 millió dollárnyi veszteséget okozott az, hogy az orosz cégek fizetésképtelenné váltak. A magyar vállalatok többsége nem tudta tovább finanszírozni a magyar kivitelt.
28
A havi infláció kétjegyűvé vált.
19
Mégis akadtak olyan cégek, amelyeknek stratégiai fontossággal bírt az orosz piac és nem akarták veszni hagyni kiépített képviselet-hálózatukat. Ilyen kivételt jelentettek a magyar gyógyszerexportőrök: a Richter Gedeon és az EGIS. Ide sorolható a MOL is, amely a kilencvenes évek egyik legnagyobb, mintegy 150 millió dolláros beruházását hajtotta végre az oroszországi Hanti-Manyszi Nemzetiségi Körzetben. Ugyanakkor a gazdasági nehézségeket fokozta a politikai szembenállás kiéleződése térségünkben. 1999. március 12-én Magyarország a NATO tagja lett. A délszláv válság során Magyarország - mint új tag és egyben frontország – nem volt könnyű helyzetben. A Jugoszláviának szánt orosz segélyszállítmányt nem engedhette át területén, hiszen ezzel megsértette volna az ENSZ-embargót. Oroszország válaszul egy évig befagyasztotta hazánkkal való politikai kapcsolatát.
II.4. Gazdasági kapcsolatok az ezredfordulót követően Az új évszázad kezdetétől folyamatos, számottevő élénkülés volt megfigyelhető a kétoldalú kereskedelemben. 2007-ben már rekordnövekedéseket regisztráltak az oroszmagyar kereskedelem terén - mint azt a 4. sz. táblázat és a 2. sz. ábra szemlélteti -a magyar kivitel megközelítette a hárommilliárd, míg az import a 6,5 milliárd dollárt. 4. sz. táblázat A magyar-orosz külkereskedelmi áruforgalom alakulása 2000-2007 között magyar export 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
455,0 472,3 455,0 650,8 908,5 1 170,9 1.999,3 2.970,9
Millió USD magyar import forgalom 2 589,0 2 369,0 2 284,0 2 958,0 3 386,7 4 874,7 6.179,2 6.482,7
3 044,0 2 841,3 2 739,0 3 608,8 4 295,2 6 045,6 8.178,5 9.453,6
szaldó -2 134 -1 896 -1 829 -2 307 -2 479 -3 704 -4 180 -3 512
Forrás: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
20
2. sz. ábra Magyarország külkereskedelmi forgalma Oroszországgal 2000-2007 között
7 000 6 179
6 483
6 000 4 875
millió USD
5 000 4 000 3 000
3 387 2 589
2 369
2 284
1 999
2 000 1 000
2 971
2 958
455
472
455
651
2000
2001
2002
2003
909
1 171
0
magyar export
2004
2005
2006
2007
magyar import
Forrás: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ez a gyors tempójú növekedés leginkább az orosz felvevőpiac bővülésének az eredménye. Az egyre növekvő gazdasági termelés és a stabil rubelárfolyamnak köszönhetően növekedtek a reálbérek, ami tovább erősítette a fizetőképes keresletet. A rohamos növekedés másik jelentős oka, hogy a felsőszintű politikai párbeszédek, tárgyalások egyre intenzívebbé váltak az utóbbi években, erősítve a befektetők bizalmát mindkét oldalon. A magyar kivitel áruszerkezetében nem hoztak jelentősebb változást az új évszázad első évei sem, ami a 5. és 6. sz. táblázat adataiból jól látható. A látványos ugrás elsősorban a gépek és szállítóeszközök esetében figyelhető meg leginkább a számítástechnikai és műszeripari berendezések kivitelének köszönhetően. Emellett nem szabad megfeledkezni a feldolgozott termékekről sem. Az itt tapasztalható növekedés a magyar gyógyszergyártók több éve tartó kétszámjegyű árbevételeinek a hatása. 21
Az importunk szempontjából továbbra is az energiahordózok teszik ki az orosz export döntő hányadát. 5. sz. táblázat Magyar-orosz külkereskedelem áru-főcsoportonként 2005-2006 között Oroszország Határparitásos érték USA dollárban (USD) Import 2005. Összesen - Termék Élelmiszerek, italok, dohány Nyersanyagok Energiahordozók Feldolgozott termékek Gépek és szállítóeszközök
2006.
Export 2006/2005
2005.
2006.
2006/2005
4868337507 615609
6179229493 514326
127% 84%
1171062921 247281392
1999251154 256119499
171% 104%
181014395 4340824096 242780478 103102929
182271264 5700612454 219731274 76100175
101% 131% 91% 74%
15619632 7500677 690116475 210544745
8026167 10459394 798853156 925792938
51% 139% 116% 440%
6. sz. táblázat Magyar-orosz külkereskedelem áru-főcsoportonként 2006-2007 között Határparitásos érték millió dollárban (millió USD) Változás % Megoszlás % Magyar export Magyar import Export Import Export Import 2006 2007 2006 2007 07/06 07/06 2007. 2007. Összesen Élelmiszerek, italok, dohány Nyersanyagok Energia-hordozók Feldolg. termékek Gépek és szállítóeszközök
1997,9 2970,9 6179,2 6482,7 256,2 238,7 0,5 4,2
149 93
105 820
100 8,0
100 0,1
8,0 12,7 182,3 243,4 10,5 23,8 5703,4 5841,4 796,6 975,3 216,9 291,9 926,5 1720,4 76,1 101,7
159 227 122 186
134 102 135 134
0,4 0,8 32,8 57,9
3,8 90,1 4,5 1,6
Forrás: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az előzőekben jelzett növekedési trend napjainkra is érvényes, aminek eredményeként hazánk 2008. január-február havi külkereskedelmi mérlege (3. sz. ábra) a 90-es évek eleje óta először – mintegy 77 millió euró – többletet mutat. Az exportvolumen 20%-os
22
bővülése nem mutatja az uniós konjunktúra lassulását, mivel az exportteljesítményben az Oroszországba induló kivitel játssza a főszerepet, ez lett a növekedés célpontja. 3. sz. ábra Külkereskedelmi egyenleg 2008. január-február hónapban
A fentebb említett adatok és táblázatok adatai alapján nehéz elhinni, hogy a rohamos növekedés ellenére Oroszország a magyar export rangsorban továbbra is csak a 11-13. hely között mozog29. A jelenség mögött két fontos ok húzódik meg: az első, hogy a teljes magyar kivitel évről évre lendületesen bővül. A másik, hogy a 1998-as válságot követően a magyar export növekedése nagyon alacsony bázison kezdődött. Ezek ellenére a jövőbeni gazdasági kapcsolatok további bővülése várható.
II.5. A kétoldalú kapcsolatok jövője Oroszország újból kezdi visszanyerni korábbi befolyását a világkereskedelem terén és ez a hatalmas piac rengeteg lehetőséggel kecsegtet. A legtöbb nyugati cégnek felkeltette az érdeklődését Oroszország, hiszen az itteni felvevőpiac egyre csak bővül. Emiatt a magyar
29
2005-es és 2006-ös adatok alapján (Forrás: GKM)
23
cégeknek – még azoknak is, akik a ’98-as pénzügyi válság után is kitartottak megszerzett piaci részesedésük mellett - meg kell küzdeni a Nyugatról érkező óriásvállalatokkal. Persze vannak olyan magyar cégek, melyek stratégiai fontosságúnak tartják az orosz piacot és mindent megtesznek azért, hogy tovább növeljék ottani forgalmukat. Ilyen vállalat az EGIS és a Richter, akik évek óta kétszámjegyű növekedést realizálnak Oroszországban, ami a bővülő orosz gyógyszerpiac és gyógyszerfogyasztás ismeretében további sikerekre adhat reményt. Az utóbbi években az építőiparban tapasztalható a legnagyobb orosz kereslet a magyar cégek iránt. Magyar fővállalkozói konstrukcióval az elkövetkezendő három évben akár 300 millió dollár értékű ingatlanfejlesztés is megvalósulhat Oroszországban, többek között 20 millió euró értékben épültek lakóházak Csuvas-, Mordvinföldön, Szamara megyében, valamint 2007-ben kezdődött meg egy akvapark építése Sziktivkárban 12-20 milliós projekt keretében, szintén egy magyar vállalat közreműködésével30. 2007-ben szintén az építőiparban tevékenykedő Trigránit csaknem 400 millió dolláros megállapodást kötött a Gazprom befektetési cégével, melynek keretében a krasznodari körzetben közösen 137 hektáron végeznek komplex fejlesztést31. A MOL is terjeszkedik az orosz piacon, hiszen 2006-ban gázmezőt vásárolt Oroszországban. A terület az orosz BaiTex vállalat megvásárlásával került a MOL-hoz, ami a Volga-Urál menti régióban, Oroszország egyik legfőbb olajtermelő körzetében van32. A magyar cég képviselettel nem, de leányvállalatokkal rendelkezik Neftejuganskban, Boguruszlanban és Nizshnevartovskban. A feljebb említett vállalatok mellett érdemes megemlíteni a magyar OTP Bank terjeszkedését
is,
aki
2006
júniusában
szerezte
meg
a
moszkvai
székhelyű
Invesztszberbank csoportot, amelynek tevékenysége Oroszország hozzávetőlegesen 80 százalékát fedi le, ügyfeleinek száma meghaladja az egymilliót33.
30
http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=159671 http://www.hun-info.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=11419&Itemid=33 32 http://hvg.hu/gazdasag/20061229_mol.aspx?s=hk 33 http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=159671 31
24
A gazdasági kapcsolatok élénkítése, az eredményes együttműködést hátráltató problémák kiküszöbölése érdekében 2005-ben rendezték meg az Oroszok és magyarok: különbségek és hasonlóságok című előadássorozatot. Az előadások során rávilágítottak a legfontosabb problémákra. Az előadók egyetértettek abban, hogy a sikeres orosz üzleti tevékenységhez elsősorban a kellő nyelv- és helyismeret, valamint a személyes kapcsolatok megléte elengedhetetlen feltétel. Felvetődött a kérdés, hogy a jövő szempontjából milyen változásokat kell eszközölni a magyar vállalatoknak a sikeres orosz szereplés érdekében. Elsősorban – pár kivételtől eltekintve – a magyar vállalatok nem képviseltetik magukat Oroszországban, míg másodsorban változtatni kell kivitelünk áruszerkezetén, mert a magyar exportárualap sem a legmegfelelőbb34. Az előadók egyetértettek abban is, hogy a magyar-orosz kapcsolatok élénkítésére létre kéne hozni egy nemzeti stratégiát, amely magában foglalja a vízumszerzés könnyítését, kis- és középvállalkozások tevékenységének elősegítését az oroszországi régiókban speciális EU-pályázatok segítségével35.
34 35
, Szirkó András: Magyar vállalkozók Oroszországban, Européer elemzések, 2005. november 20.
25
III. A hazai gyógyszeripar történeti áttekintése Mielőtt az orosz gyógyszerpiac jellemzőivel, a magyar gyógyszerexport orosz piacon való vizsgálatával foglalkoznék szeretném bemutatni a hazai gyógyszeripar kialakulását és fejlődését, mivel évtizedek óta fontos szerepet tölt be nemcsak a hazai egészségügyi ellátásban, de az ország nemzeti jövedelmének megteremtésében is. A külkereskedelmi mérlegben rendre óriási nyereséget hoz az iparnak ez az ágazata. A magyar gyógyszeripar egyik legfőbb erősségeként szokták megemlíteni, hogy számos területen kínál jó minőségű, terápiás hatású készítményeket mérsékelt áron36. A nagy magyar gyógyszergyártók meghatározó szereplőkké nőtték ki magukat nemcsak belföldön, de a térségben is. Ma már jóval több terméket értékesítenek külföldön, leginkább Közép-Kelet Európában és a FÁK-országok területén, mint idehaza. Az export terén szinte valamennyi célországban rendelkeznek már képviselettel, sőt vannak országok, mint például a vizsgálatom tárgyát képező Oroszország, ahol több régióban is képviselteti magát a két nagy magyar gyógyszergyártó cég, a Richter Gedeon Nyrt. és az EGIS Nyrt. Az előbbiekben felsorolt tényezők, valamint a folyamatos innováció és termékfejlesztés eredményeként a négy legnagyobb gyártónk ott van a tíz legnagyobb gyógyszercég között Közép-Kelet Európában, ami mindenképp elismerésre és figyelemreméltó eredmény.
III.1. A magyar gyógyszergyártás kezdetei Gyógyszeriparunk az egyik legrégebbiek közé tartozik Európában. A gyógyszerészet iparosodása Magyarországon a 19. század második felére vezethető vissza, amikor jelentősen megnövekedett az igény a gyógyszerek iránt. A fejlettebb gazdasággal és iparral rendelkező nyugati országokban már megjelentek olyan új gyógyszerformák, mint a tabletta, drazsé, sőt több helyen már injekciókat is alkalmaztak37. Ezek az új gyógyszerformák viszont komoly ipari hátteret igényeltek, ami Magyarországon – 36
Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) honlapja: http://www.magyosz.org/rovathu.phtml?rovathu=hazaihu 37 Szalkai Zsuzsanna: A Kalmopyrintől a Cavintonig – a gyógyszeripar nagy korszakai Magyarországon. „Tudományos-technikai eredményeink és az európaiság” sorozat. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége: http://www.scitech.mtesz.hu/25gyogyszeripar/index.html
26
megfelelő mértékű tőke hiányában - egyelőre hiányzott. Világossá vált, hogy sikeres kutatásokat és az új gyógymódok felismerésének lehetőségét csak rendezett gyári körülmények között lehetséges véghez vinni. Az első gyógyszerüzemet 1867-ben alapították Pesten a Soroksári útón, Központi Magyar Gyógyszerészeti és Művegyészeti Vállalat Rt. néven, melynek tulajdonosa Wagner Dániel volt, aki már az 1830-as években foglalkozott egy gyógyszergyár alapításának gondolatával. Sajnos ahhoz, hogy a magyar gyógyszeripar felvirágozzon kevésnek bizonyult a gyáralapítás. Először is a kutatásokhoz és az újabb termékekhez hatalmas tőkét kellett volna bevonni, ami nem sikerült, így a gyár nem tudott megélni. A másik tényező Németország közelsége volt, amely már akkor is az egyik legfejlettebb gyógyszeriparral rendelkezett. A magyar készítmények képtelennek voltak versenyezni a sokkal hatásosabb külföldi termékekkel szemben38. Ezek a tényezők vezettek ahhoz, hogy 10 évnyi működés után a gyár megszűnt és 1877 után sokáig nem is próbálkozott senki egy hazai gyógyszergyár megalapításával, így a gyógyszerek előállítása továbbra is orvosi laboratóriumokban folyt. A 20. század első évtizedeiben aztán ugrásszerűen megnövekedett az ipari méretű üzemek száma és egymás után jöttek létre az első, jelentősebb kutatómunkát lehetővé tevő gyógyszergyárak. Ezek közül is az első Richter Gedeon nevéhez fűződik, aki kutatási sikereinek hatására 1907-ben megalapította az első hazai gyógyszergyárat Kőbányán, ami kisebb átalakításokkal a mai napig működik. A vállalat volt az első a magyar gyógyszergyártók közül, aki 1908-ban már saját képviselettel rendelkezett külföldön39. Wolf Emil, aki mint vegyészmérnök maga is részese volt a Richter-gyár által elért sikereknek, 1910-ben Kereszty Györggyel közösen megalapította az ALKA Vegyészeti Gyárat, amely szintén hasznos eredményeket ért el újpesti telephelyén. A gyár 1913-tól Chinoin néven működött tovább40.
38
Szalkai Zsuzsanna: A Kalmopyrintől a Cavintonig – a gyógyszeripar nagy korszakai Magyarországon. „Tudományos-technikai eredményeink és az európaiság” sorozat. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége: http://www.scitech.mtesz.hu/25gyogyszeripar/index.html 39 A Richter Gedeon 100 éves története. Medicina Könyvkiadó Rt. 2001. Budapest, 6-7. old. 40 Sanofi-Aventis Zrt. honlapja: http://www.sanofi-aventis.hu/live/hu/hu/layout.jsp?scat=15704060-1FC8484C-9E2C-75D9CF8BFD01
27
A mai EGIS elődjét, az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyárat (EGYT) 1913-ban létesítették, mint egy svájci cég leányvállalatát. A gyár elsődleges feladata a különböző tápszerek előállítása volt41. Ezt követően, nem sokkal később, az első világháború után is alakultak új gyógyszergyárak. Az egyik legjelentősebbet Kabay János alapította 1927-ben az akkori Büdszentmihályon (ma: Tiszavasvári). A gyár leginkább gyógynövényekből hozott létre orvosságokat. Az egyik kutatása során fedezte fel az alkaloidák előállítását. A cég nevében még most is szerepel ennek a felfedezésnek az eredménye és az Alkaloida Vegyészeti Gyár a mai napig Tiszavasváriban működik.
III.2. A két világháború közötti időszak Az első világháború utáni években a magyar gyógyszeripar látványosan fejlődött, amit bizonyít az a tény is, hogy Magyarország a hatodik helyet foglalta el világviszonylatban. Míg a világháború előtti időszakra a külföldi termékek túlsúlya volt a jellemző és a gyógyszerszükségletet többnyire csak importból tudták fedezni, addig 1925-re már a hazai gyártók uralták az itthoni piacot. Ez leginkább a világháború hatásának volt „köszönhető”, ugyanis a háború alatt felhalmozott készletek jóval meghaladták a megcsonkított Magyarország belföldi szükségleteit, ezért a vállalatok számára a legfontosabb cél a külföldi piacokra való kijutás volt. Ebben élen járt a Richter Gedeon, amely kihasználva nemzetközi kapcsolatait a 30-as évekre már kiterjedt képviselet-hálózattal rendelkezett és öt kontinens, közel száz országban volt jelen készítményeivel42. A másik nagy magyar exportőr a Chinoin volt, amely termékeinek 60%-át exportálta43. Így már akkor a magyar exportnak az egyik legfontosabb árucsoportját a gyógyszerek alkották, annak ellenére, hogy az Európába irányuló exportot több gyógyszerbehozatali korlátozás fékezte. Sajnos, az 1929-1933 világgazdasági válság a magyar gyógyszeripart sem kerülhette el. A gyárak termékei nemcsak a külföldi piacokról szorultak ki, de a belföldi értékesítés is csökkent. A gyárak kialakított stabilitását viszont jól jelzi, hogy a válság ideje alatt
41
EGIS Nyrt. honlapja: http://www.egis.hu/Content/Company/EgisStory.aspx A Richter Gedeon 100 éves története. Medicina Könyvkiadó Rt. 2001. Budapest, 9. old. 43 Ezzel a teljesítményével az Egyesült Izzó mögött a második legnagyobb exportőre volt Magyarországnak 42
28
egyetlen egy gyár sem ment tönkre, sőt 1939-re már 40 gyógyszergyár működött Magyarországon és a gyógyszeripari forgalom is folyamatosan nőtt44.
III.3. Változások a második világháború után A második világháború óriási károkat okozott a gyógyszeriparban is. Leginkább az exportra volt negatív hatással, mivel a háború lerombolta a vállalatok között kialakított nemzetközi kapcsolatokat és a legtöbb cégnek bele kellett törődnie, hogy exportpiacaiknak nagy részét elvesztették. Hiába próbáltak volna visszaszerezni a külföldi piacokon korábban kiharcolt pozícióikat, ez lehetetlen volt az ország politikai, illetve gazdasági zártsága mellett. Ráadásul 1949-ben a gyógyszeripart is elérte az államosítás folyamata és az export-import ügyletek koordinálására létrehozták a MEDIMPEX Gyógyszerkülkereskedelmi Vállalatot, melynek kizárólagos joga volt a külkereskedelmi tevékenység folytatására. A központosítás, valamint a külkereskedelmi tevékenység korlátozását leginkább a korábbi exportorientált cégek sínylették meg, mint például a Richter Gedeon, amely 1951-től Kőbányai Gyógyszerárugyár néven működött tovább. A 1950-es és 1960as évekre alakultak ki azok a gyógyszergyárak, melyek ma is vezetői a hazai gyógyszerpiacnak: Kőbányai (Richter Gedeon), EGYT (később EGIS), Chinoin, Biogal, Alkaloida, Humán. A gyógyszergyártókkal egyidőben államosították a nagykereskedelmi cégeket is és létrejött a Gyógyáruértékesítő Nemzeti Vállalat (Gyógyért), melynek az 1950-es évektől az 1990-es évek elejéig az államilag szabályozott termékforgalmazásból adódó áruforgalmi kapcsolatok kizárólagosságot biztosítottak a nagykereskedelem területén. Azonban nem igazán volt nevezhető igazi nagykereskedőnek. A szocializmus alatt csak a Gyógyért rendelkezett gyári kapcsolatokkal, ugyanakkor a megyei gyógyszertári központoknak szállította le az árut és nem közvetlen a gyógyszertáraknak45. Később a Gyógyért felvette a Hungaropharma nevet.
44
Szalkai Zsuzsanna: A Kalmopyrintől a Cavintonig – a gyógyszeripar nagy korszakai Magyarországon. „Tudományos-technikai eredményeink és az európaiság” sorozat. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége: http://www.scitech.mtesz.hu/25gyogyszeripar/index.html 45 Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének honlapja: http://www.php-gynsz.hu/index.php?menu=szov3
29
Az államosítás után egyértelmű lett, hogy gyógyszergyártásunk elsődleges feladata a hazai piac igényeinek kielégítése és rövid időn belül az is világossá vált, hogy az exportlehetőségeket a szocialista országok között kell keresni. A kelet-európai piacok ekkor váltak a magyar gyógyszeripar számára hagyományosan fontos exportpiacokká. A sikeres kutatói munkák, valamint az így előállított originális gyógyszereknek hatására a magyar gyógyszeripar kiemelt szereppel bírt a KGST-n belül is.
III.4. A mai magyar gyógyszeripar jellemzői 1990-es évek elején komoly fordulatok következtek be mind politikailag, mind gazdaságilag, melyek jelentős hatást gyakoroltak a gyógyszeriparra is. 1990-től bekövetkezett változások egyik legfőbb eleme a privatizáció volt, melynek során a Richter Gedeon kivételével – itt a többségi tulajdonosok pénzügyi, nem szakmai befektetők valamennyi nagy hazai gyógyszergyár külföldi, főként francia tulajdonosok kezébe került (7. sz. táblázat). Az EGIS részvényeinek többségét a francia Servier szerezte meg, míg a Chinoin a szintén francia Sanofi-Aventis teljes tulajdona lett. Az izraeli TEVA két hazai gyógyszergyártóban is érdekelt. A Biogált közvetlenül a privatizáció során vásárolta fel, míg a Humán többségi tulajdonához közvetve jutott hozzá, a kanadai Novopharm magába olvasztásával. 7. sz. táblázat A legjelentősebb magyar gyógyszergyártók tulajdonosi szerkezete Vállalat
Fő tulajdonos
Richter Gedeon Nyrt.
Külföldi pénzügyi befektetők 64,43%; ÁPV Rt. 25,8%
EGIS Nyrt.
Servier 50,91%
Chinoin
Sanofi-Aventis 99,1%
Biogal-TEVA
TEVA 99,1%
Forrás: MAGYOSZ; vállalati honlapok (www.richter.hu; www.egis.hu)
30
Az 1990-es évek elején a gyógyszerkereskedelem szerkezete is átalakult. Negyven éven keresztül a nagykereskedelem gyakorlatilag változatlan maradt, de a privatizáció során a Hungaropharma és a Medimpex mellett több új nagykereskedő is megjelent, így létrejött a többcsatornás rendszer, vagyis a gyógyszergyár és a patikák között több nagykereskedő biztosítja a kapcsolatot. Az igazi változást a Népjóléti Minisztérium döntése hozta meg, amikor engedélyezte a magánpatikák létesítését, melyek szabadon megválaszthatták, hogy közvetlenül a gyártóktól vásárolják meg a készítményeket, vagy inkább a nagykereskedők szállítsák le nekik az árut. Ezek a változások megkönnyítették a gyógyszerellátást, hiszen míg a rendszerváltás előtt havonta 1-2-szer szállították ki gyógyszereket a patikáknak, ma naponta akár 3-szor is fordulnak a szállítók46. A
hazai
piac
vezető
gyógyszernagykereskedőinek
a
tulajdonosi
körét
főként
gyógyszergyártók alkotják, hiszen korábban a Medimpex Gyógyszer-nagykereskedelmi Zrt.-t 50-50%-ban birtokolta az EGIS és a Richter, valamint a Hungaropharma Zrt.-ben jelenleg is van 30-30%-os részesedésük47. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk a gyógyszeripar területén is változásokat hozott. A jogharmonizációs folyamat elengedhetetlen része volt, hogy Magyarország 1994-ben áttért a termékszabadalmi rendszerre, így bármely újonnan felfedezet hatóanyagot termékszabadalmi oltalom védi48. Az utóbbi évek folyamatait figyelembe véve nyugodtan kijelenthető, hogy a magyar gyógyszeripar exportorientált, hiszen termelésének 2/3-át külföldi piacokon értékesíti (4. sz. ábra). A kutatásaim során megkérdezett szakemberek szerint ez a folyamat az elkövetkezendő évek során tovább fog folytatódni. A legfontosabb exportpiacok elsősorban a FÁK államai közül Oroszország, Ukrajna, illetve az EU tagországai közül Lengyelország, a Cseh Köztársaság, Szlovákia, Románia, valamint Távol-Keleten Vietnam. Fentebb említett országok piacai mellett ma már jelentős
46
Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének honlapja: http://www.php-gynsz.hu/index.php?menu=szov3 2006-ban a Hungaropharma megvásárolta a Medimpexet, tovább erősítve a piacon való befolyását 48 Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének honlapja: http://www.igy.hu/index.php3?sid=1210354134878106480&tract=8&mod=haszn 47
31
az Egyesült Államokba irányuló kivitel is49.
Bár a hagyományos exportpiacok
felvevőképessége egyre szűkül, hiszen a nyugati gyártók egyre jobban kezdik felismerni a kelet-európai, leginkább az orosz gyógyszerpiac adta lehetőségeket és mindinkább részesedést kívánnak belőle szerezni. 4. sz. ábra A magyar gyógyszeripar árbevételének alakulása 1990-2005 között
600 500
MdFt
400
Nettó árbevétel Belföldi értékesítés Export
300 200 100
19 90 19 92 19 94 19 96 19 98 20 00 20 02 20 04
0
Év
Forrás: KSH Azonban a hazai gyógyszergyártók helyzetét tovább nehezíti az a körülmény, hogy az egyre bővülő export mellett a hazai gyártók lassan, de fokozatosan szorulnak ki a hazai piacról. Ezt a tényt az alábbi - 8. sz. - táblázat adatai jól tükrözik.
49
Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) honlapja: http://www.magyosz.org/rovathu.phtml?rovathu=hazaihu
32
8. sz. táblázat A hazai illetve külföldi készítmények megoszlása a hazai gyógyszerpiacon 1990-2005 között50 Év
Éves forgalom
Hazai
Import
Hazai
(M Ft)
előállítású
(M Ft)
előállítású
(M Ft)
(%)
1990
21 794
16 066
5 728
73,7
1991
31 216
22 060
9 156
70,7
1992
36 075
22 356
13 719
62,0
1993
50 937
26 974
23 963
53,0
1994
66 749
31 087
35 662
46,6
1995
85 478
38 291
47 187
44,8
1996
107 185
46 968
60 217
43,8
1997
135 126
57 720
77 406
42,7
1998
162 845
63 446
99 399
39,0
1999
191 643
67 425
124 218
35,2
2000
214 362
71 479
142 883
33,3
2001
257 352
81 815
175 537
31,8
2002
307.534
95 986
211 548
31,2
2003
364 682
112 038
252 644
30,7
2004
383 740
115 863
267 877
30,2
2005
455 414
148 585
306 829
32,6
Forrás: International Medical Statistics A gyógyszeripar fontos részét képezi az innováció. Egy új originális gyógyszer kifejlesztése hosszú éveket és hatalmas pénzügyi, illetve szellemi tőkét vesz igénybe. Egy 1995-ös kimutatás szerint átlagosan 15 évbe kerül, míg a kikísérletezett gyógyszer eljut a végső felhasználóhoz, a beteghez51. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy
50
Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) honlapja: http://www.magyosz.org/rovathu.phtml?rovathu=hazaihu 51 Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének honlapja: http://www.igy.hu/index.php3?sid=1210354134878106480&tract=8&mod=haszn
33
kockázatos utat kell megtenni az új gyógyszer kifejlesztéséig, és az átlagosan 800 millió dolláros kutatás-fejlesztési költség sem mindig térül meg. Magyarországon ma a gyógyszeriparban áldoznak a legtöbbet a K+F-re, amit bizonyít az Európai Unió által összeállított 500-as lista, melyben a kutatás-fejlesztésre legtöbbet fordító cégek szerepelnek. Ezen a toplistán Magyarországot csupán két gyógyszeripari cégünk, a Richter Gedeon és az EGIS képviseli. Az adatokból kiderül, hogy 2003-ban a Richter 36 millió eurót (231. hely), míg az EGIS 19 millió eurót (335. hely) különített el innovációra52. A gyógyszeripari cégek egyre inkább törekszenek arra, hogy a bevételükből minél nagyobb részt tudjanak K+F-re fordítani, hiszen csak így őrizhetik meg versenyképességüket.
52
http://www.fn.hu/archivum/20041213/richter_egis/
34
IV. Az orosz gyógyszerpiac főbb jellemzői A javuló gazdasági helyzet és a több milliárdos állami gyógyszerár-támogatások, valamint a fogyasztói potenciál növekedése a leggyorsabban fejlődő gyógyszerpiaccá tették Oroszországot. Az elmúlt években a nemzetközi gyógyszerpiac komoly szereplőjévé nőtte ki magát, amit több tényező is alátámaszt: A piac volumene az elmúlt 10 évben – az 1998-as pénzügyi válság ellenére is – a hatszorosára nőtt, sőt a 2006-os évben az orosz gyógyszerpiac produkálta a legnagyobb növekedést. Ezzel Oroszország bekerült a 10 legnagyobb gyógyszerpiac közé a világon, megelőzve az addig előtte álló Mexikót és Brazíliát (5. sz. ábra). További előrelépését azonban nehezíti, hogy olyan országok állnak előtte, melyek szintén hatalmas fogyasztói kereslettel rendelkeznek a gyógyszerfogyasztás terén, mint például Kína. 5. sz. ábra A világ vezető gyógyszerpiacai 2006-ban (Md USD)
197,8
56,7 8,4
8,4
8,1
7,3
In di a
11,6
M ex ik ó
13,4
lia
13,7
Br az i
14,9
Ki Sp na an yo lo rs zá O g ro sz or sz ág
15,7
Ka na da
25,6
Ja pá N n ém et or sz ág Fr an ci ao rs zá N ag g yBr i ta nn ia O la sz or sz ág
U SA
27,7
Forrás: DSM Group
IV.1. A gyógyszerpiac sajátosságai A fentebb említett mutatók és adatok ellenére az orosz gyógyszerfelhasználás még mindig alacsony. Míg a fejlettebb országok piacain az egy főre jutó gyógyszerfogyasztás nem kevesebb, mint 250 dollár, ez a szám Oroszországban mindössze 59 dollár. De az orosz kormány
2005-ben
bevezetett
kiegészítő
gyógyszer
ellátási
(Dopolnyityelnoje
35
Lekarsztvenoe Obeszpecsenyie - DLO) programja és tovább bővülő egészségügyi kiadásai, valamint a folyamatosan növekvő fizetőképes kereslet további pozitív változásokat hozhat az orosz gyógyszerfogyasztásban. A másik ok, ami miatt az orosz gyógyszergyártás valódi helyzetét nehéz meghatározni, a hamisítványok továbbra is magas aránya. Többször szembesülnek a gyártók – köztük magyarok cégek is - azzal, hogy az általuk nem kis költséggel előállított és kifejlesztett termékek mellett megjelennek ismeretlen cégek által gyártott azonos vagy megtévesztésig hasonló néven forgalmazott készítmények. Egyes becslések szerint 300-350 millió dollárra tehető a hamisítványok éves forgalma, de a valósághoz legközelebb a 7-10% körüli adat van. Ezen a tényen nem segített az új minőség-ellenőrzési rendszer sem, amit 2002-ben vezettek be. 2005-ben újabb szigorításokat léptek életbe, mint a gyógyszergyártás folyamatát felügyelő Good Manufacturing Practices (GMP) standard, de egyelőre ezek sem jelentettek komolyabb megoldást az Oroszországban mindinkább elburjánzott gyógyszerhamisítással, valamint utánzással szemben. Más iparágakkal ellentétben - ahol az állam törekszik az irányítása alatt tartani a piaci folyamatokat - a gyógyszerpiacon tökéletesen működik a szabad versenyes kapitalizmus. Bármilyen hihetetlennek is tűnik, a külföldi gyártók érdekérvényesítő képessége sokszorosan meghaladja az oroszokét, amit az alábbi adatok megfelelően tükröznek. Az orosz fejlesztésű gyógyszerek érték szerinti aránya jelenleg mindössze a piac 24-25%-át teszi ki, a volumen szerinti magas, 68-69%-os megoszlás mellett. A becslések szerint arányuk folyamatosan csökkeni fog (9. sz. táblázat). 9. sz. táblázat Az orosz és külföldi gyógyszerek megoszlása 2005. és 2006. évi adatok Érték szerint
Volumen szerint
millió USD (%)
millió db. csomag (%)
2005
2006
2005
2006
Orosz gyógyszerek
970 (25%)
1097 (24%)
2667 (69%)
2521 (68%)
Import gyógyszerek
2957 (75%)
3476 (76%)
1205 (31%)
1161 (32%)
Forrás: DSM Group 36
A DSM Group elemzése szerint, ha a piacon tevékenykedő külföldi vállalatok orosz területen lévő gyáraiban előállított gyógyszerek levonásra kerülnek, az import még így is a teljes piaci volumen 50%-át adja. A tíz legnépszerűbb gyógyszer között is mindössze egyetlen egy orosz gyártmányú készítményt találunk, a Bojarisniket (bár alkoholos tartalma miatt nem mindig rendeltetése szerint szokták használni). Emellett az orosz gyógyszergyártás többnyire antibiotikumat, illetve különböző vitaminokat gyárt. A már fentebb említett DLO-program nemcsak a hátrányos helyzetű állampolgárokat támogatja, de a gyógyszerpiacon kisebbségben lévő orosz gyártókat is megpróbálja ösztönözni az új rendszer. Már csak azért is, mert jóval olcsóbban szerezhető be egy-egy hazai előállítású termék. A listán szereplő készítmények közül megközelítőleg fele-fele arányban vannak orosz, illetve külföldi gyógyszerek. Viszont ami az eladásokat illeti már a gyógyszerek 91%-át import készítmények tették ki. A külföldi termékek ekkora túlsúlya miatt
a
Szövetségi
Kötelező
Egészségügyi
Biztosítási
Alap
(Federalnij
Fond
Obezatyelnovo Medicinszkovo Sztrahovanyija - FFOMSZ) a jövőben csökkenteni szeretné az importgyógyszerek arányát, ami reményeik szerint orosz gyógyszergyárakba való befektetésre fogja ösztönözni a nyugati cégeket53. A jelenlegi folyamatok azt mutatják, hogy a külföldi óriáscégek termelésük egy részét kihelyezik Oroszországba, viszont saját közvetlen gyártóbázisa egyelőre csak a Richter Gedeonnak és a szlovén KRKA-nak van. Hozzájuk csatlakozott az EGIS és többségi tulajdonosa a francia Servier, akik 2006-ban közös gyógyszerüzemet építettek Moszkva mellett. Az import gyógyszerek a következő négy csatorna egyikén érkeznek meg:
53
http://hvg.hu/print/20060925pharma.aspx
37
10. sz. táblázat Import csatornák az orosz gyógyszerpiacon Csatorna
Részesedés
1.
Disztribútor cégek
44,12
2.
Külföldi cégképviseletek
42,92
3.
Gyógyszerimportőrök (közvetlen import)
11,58
4.
Orosz gyártók
1,38
Forrás: DSM Group
IV.2. Gyártók Az orosz gyógyszerpiac az utóbbi öt évben felkeltette a nyugati óriáscégek figyelmét is, akik sokáig nem is törődtek Oroszországgal, annak instabil gazdasági helyzete és az alacsony fogyasztói potenciál miatt. Mára azonban az összes nagy gyártó jelen van az orosz piacon, kiszorítva a nagy hagyományokra visszatekintő – többnyire közép-kelet európai – vállalatokat. Míg a Richter Gedeon a rendszerváltást követően a 1998-as pénzügyi válságig vitathatatlanul az egyik vezető gyógyszergyártó volt a piacon, ez a helyzet nagyot változott miután Oroszország mind politikailag, mind gazdaságilag megerősödött. A Richter - bár magabiztosan őrzi a helyét az első 10 gyógyszergyártó között - pozíciói mégis gyengültek olyan óriásvállalatok megjelenésével, mint a Pfizer, vagy a Berlin-Chemie (11. sz. táblázat). Az orosz gyógyszerpiac telítettségét jól tükrözi, hogy 2006-ban a gyógyszertárakban 997 gyártó különböző termékei között lehetett válogatni.
38
11. sz. táblázat A legnagyobb gyártók gyógyszereladási mutatói és piaci részesedésük 2006-ban Helyezés
Gyártó
Eladás (MdUSD)
Növekedés * (%)
Részesedés (%)
1.
Sanofi-Aventis
208
11
4,50
2.
Berlin-Chemie (A.Menarini)
168
8
3,65
3.
Farmstandart
149
27
3,03
4.
Gedeon Richter
133
23
2,94
5.
Pfizer International Inc.
130
12
2,85
6.
Servier
121
39
2,68
7.
Novartis Pharma
118
22
2,58
8.
Nycomed
117
19
2,57
9.
Lek D.D.
114
27
2,47
10.
KRKA
97
10
2,09
… 64
… 19
… 0,35
... … 16. EGIS * a 2005-ös évhez képest Forrás: DSM Group
Amint a táblázatban látható az első tíz gyártó közé egyetlen orosz cég, a Farmstandart tudott
bekerülni.
Viszont
magyar
szempontból
mindenképp
biztató,
hogy
a
legjelentősebbek között ott vannak a nagy magyar gyógyszergyárak, mint a Richter és az EGIS. A francia Sanofi-Aventis 100%-os tulajdonában lévő Chinoin tevékenysége mára kevésbé jelentős az orosz piacon, ráadásul a cég zárt részvénytársaságként, nem hozza nyilvánosságra forgalmi adatait.
39
IV.3. A gyógyszerek értékesítése Oroszországban három meghatározó csatornán keresztül történik a gyógyszerek értékesítése: kórházak, gyógyszertárak, valamint az ún. kiegészítő gyógyszer ellátás (DLO). A piac megoszlását a három csatorna között nagyon nehéz megbecsülni, hiszen az újonnan bevezetett DLO-program alaposan megnövelte az állami egészségügyi megrendeléseket. Jelenleg a gyógyszertárak adják 60-65%-át a piacnak, míg a kiegészítő gyógyszer ellátás 25-30%-ra tehető. A kórházak részesedése a legkisebb, mindössze olyan 10%-át teszi ki a piacnak. A kórházak gyógyszerellátásáért a már korábban említett Szövetségi Kötelező Egészségügyi Biztosítási Alap (FFOMSZ) a felelős. Az Orosz Föderációban hatályos egészségügyi törvény értelmében a FFOMSZ fizeti a gyógykezelés költségeit, míg a különböző szintű (többnyire önkormányzati) költségvetések a kórházak fenntartásáért felelnek. Bár ez az értékesítési csatorna teszi ki a piac legkisebb részét, mégis a 90-es évek eleje óta töretlenül fejlődik, és a korábbi szovjet időszak kedvelt és olcsó gyógyszereit felváltották a sokkal hatásosabb importgyógyszerek, melyek körülbelül 72%-át teszik ki a kórházi gyógyszerellátásnak. A kórházi ellátás egyik nagy hátrányaként szokták emlegetni, hogy gyakran az orvosok azokat a gyógyszereket szokták felírni, amelyiket a beteg kéri. Oroszországban ugyanis a kórházakban a betegek saját maguk veszik meg a kezeléséhez szükséges orvosságokat, így gyakran a páciensek a készítmény vásárlásánál inkább az árát szokták előnyben részesíteni a minőséggel szemben. A gyógyszertárak képezik a kiskereskedői réteget az orosz gyógyszerpiacon, hiszen kizárólag a nagykereskedőktől szerzik be a készítményeket, és még a legnagyobb hálózatok sem importálnak. Ennek elég egyszerű magyarázata van, mivel az orosz gyógyszertárak többsége egy amerikai drug store-ra hasonlít, tehát ha magának kéne még a termékek beszerzését is irányítania, nem maradna ideje a szakmai munkára.
40
A gyógyszertárláncok túlnyomó többsége orosz kézben van, de már itt is megfigyelhető a nagy
külföldi
hálózatok
érdeklődése.
Ennek
ellenére
olyan
nagy
orosz
gyógyszertárhálózatok, mint a 36,6 Gyógyszertár vagy a Rigla évről-évre felvásárolnak kisebb gyógyszertárláncokat Oroszország különböző régióiban, tovább növelve piaci befolyásukat, így a becslések szerint a 10 legnagyobb gyógyszertárlánc a piac 20-25%-át ellenőrzi (12. sz. táblázat). A DSM Group kutatócég számításai szerint, ha folytatódik ez a fajta bekebelezési hullám, akkor 2010-re a legjelentősebb hálózatok akár a piac 60%-át lesznek képesek uralni. 12. sz. táblázat A tíz legnagyobb gyógyszertárhálózat 2006-ban Sorrend
Gyógyszertár
Értékesítési
Forgalom
pontok
(M USD)
1.
36,6 Gyógyszertár
838
385
2.
Rigla
490
247
3.
Moszoblfarmacia
496
186
4.
Farmakor
195
140
5.
Implozia
340
135
6.
Sztolicsnie Apteki
240
130
7.
OZ
144
108
8.
Vita
209
103
9.
Sztarij Lekar
104
93
10.
Gubernszkie Apteki
410
87
Forrás: DSM Group A nagy hálózatokat nem is annyira maga a gyógyszertár, vagy a brand érdekli egy-egy helyi gyógyszertárlánc felvásárlásnál, mint inkább hogy képviselve legyen az adott régióban. Az elemzők szerint napjaink legnagyobb kérdése ezen a téren, hogy miután a kisebb cégeket mind bekebelezték, a nagyobb, többségében állami kézben lévő gyógyszertáraknak mi lesz a sorsa. Valószínűsíthető, hogy ők is eladásra kerülnek, és vagy a 36,6 Gyógyszertár, vagy a Rigla lesz a lehetséges befutó, aki megszerzi egyiket-másikat. Az viszont szinte egybehangzó vélemény, hogy külföldi cég nem fog tudni beleszólni ebbe a folyamatba.
41
IV.4. Kiegészítő gyógyszer ellátás (DLO) Ez a harmadik értékesítési csatorna külön említést érdemel, hiszen a 2005-ben bevezetett DLO-program keretében rengeteg új változás történt, amely átalakította az orosz gyógyszerpiacot. A Szovjetunió felbomlása óta nem létezett gyógyszertámogatás, egyedül az
önkormányzatok
kedvezményezettjei
folyósítottak
csak
nyugdíjasok
bizonyos lehettek.
mértékű A
szubvenciót,
kiegészítő
melynek
gyógyszer
ellátás
tulajdonképpen a költségvetés által támogatott gyógyszereket takarja, amelyeket különféle szociálisan rászoruló csoportok tagjai kaphatnak meg, mint háborús veteránok, csökkentett munkaképességűek, illetve meghatározott krónikus betegségben szenvedő emberek54. Ebben az esetben a központi és a területi költségvetések kiegészítőleg finanszírozzák a Szövetségi Kötelező Egészségügyi Biztosítási Alapot (FFOMSZ). Az FFOMSZ pedig közbeszerzési eljárás keretében szerzi be azokat a gyógyszereket, amelyeket a gyógyszertáraknak kötelező tartani, és rajtuk keresztül történik az értékesítés. 6. sz. ábra Az állam szerepvállalása a gyógyszerfinanszírozásban
Államilag finanszírozott Fogyasztó által fizetett
Forrás: DSM Group
54
http://hvg.hu/print/200642HVGFriss 151.aspx
42
Az új program nem indult zökkenőmentesen és a listán szereplő termékeket jócskán meg kellett ritkítani 2006. november 1-ével. Ez a lépés többek között azzal volt magyarázható, hogy a DLO büdzséjét alaposan túlköltötték, mivel túlnyomórészt drága, külföldi gyógyszerek kerültek fel a listára. A változtatás az importhoz képest az orosz gyártású készítményeket preferálja. Az új lista a magyar cégeket is hátrányosan érintette, sőt a Richter eladásai az új DLO-lista keretében 30%-ot estek vissza, míg az EGIS-nél 9 termékcsoport 11 termékét törölték. Ennek ellenére a helyzetet jól jellemzi, hogy az adott körben értékesített gyógyszerek 93%a import készítmény volt, bár a listán körülbelül fele-fele arányban vannak a hazai, illetve külföldi termékek. A kisebb hibák ellenére hasznosnak bizonyult a DLO-program bevezetése, mely 2006-ban 2,4 milliárd dollár tett ki, ami 74%-kal meghaladta az előző évi összeget. Elemzők szerint a DLO az elkövetkezendő években is óriási növekedéseket fog produkálni, és jelentős befolyásoló tényezője lehet az orosz gyógyszerpiaci folyamatoknak.
IV.5. Nagykereskedelmi értékesítés A nagykereskedők szerepe Oroszországban jelentős és tevékenységük nem fejeződik ki csupán abban, hogy a gyártótól beszerzik az árut, majd leszállítják a rendeltetési helyre. Oroszországban – függetlenül, hogy melyik értékesítési csatornán keresztül jut el a gyógyszer a fogyasztóhoz – többnyire orosz tulajdonú cégek dominálnak, melyek közül évek óta a két legnagyobb, a Protek és a SIA International vívja egymással a harcot. Mellettük jelentős piaci részesedést tudhat magáénak a ROSZTA, a Katren, a Biotek, a Genezis és az Apteka Holding. A tíz legnagyobb vállalat felügyeli a nagykereskedelmi piac mintegy 80%-át (13. sz. táblázat), sőt vannak olyan régiói Oroszországnak, ahol a fentebb említett cégek már megszerezték a piac 100%-át. A legjelentősebb nagykereskedők dominanciája olyan gyorsan nő, hogy a jelenség felkeltette a Szövetségi Monopolellenes Szolgálat figyelmét is. Az orosz gyógyszerpiac szereplői közül sokan azt mondják, hogy nem is a gyártók, sokkal inkább a nagykereskedők akarata érvényesül a piacon.
43
13. sz. táblázat A nagykereskedelmi cégek részesedése a gyógyszerpiacon 2005-ben és 2006-ban Sorrend
Vállalatok
Piaci részesedés (%) 2005
2006
1.
Protek
27,35
24,70
2.
SIA international
24,05
24,38
3.
ROSZTA
6,83
6,23
4.
Biotek
5,55
4,52
5.
Genezis
2,09
4,44
6.
Katren
2,41
3,93
7.
Apteka Holding
3,37
3,06
8.
Moron
2,14
2,99
9.
Dominanta-Service
3,01
2,86
10.
Sreja Corporational
2,98
2,23
79,78
79,34
Összesen Forrás: Diamond Vision; DSM Group
Pedig sokáig nem is voltak jelen igazi nagykereskedelmi cégek az orosz gyógyszerpiacon, sőt 1995-ben még a legnagyobb nagykereskedők forgalma sem érte el a 10 millió dollárt55. A ’98-as pénzügyi válság után kirajzolódtak a mai napig érvényes erőviszonyok, hiszen rengeteg cég tönkrement, viszont egyesek – akik megfelelő stratégiát választottak és nem állították le tevékenységüket a kései és bizonytalan kifizetések ellenére sem – megerősödtek és a mára a legjelentősebbek közé tartoznak. A DLO-program megjelenése szintén nagy változásokat hozott a nagykereskedők piacán, a piacvezető vállalatok annyi megrendelést kapnak, hogy nem marad idejük a más értékesítési csatornán történő teljesítéshez. Ez kiváló alkalmat jelent a kisebb cégeknek, akik kihasználva a létrejött űrt, sorra kapják a megrendeléseket. A jelenlegi időszak egyik
55
Dmitrij Denyiszov: Tabletki, portret disztribjutora na zsjosztkom rinke, Biznesz-Zsurnal, 2007. májusjúlius.
44
legnagyobb meglepetése az orosz gyógyszerpiacon a Katren nagykereskedelmi vállalat előretörése a nagykereskedők piacán, annak ellenére, hogy a DLO-programban nem is vesz részt. A további fejlődés érdekében a cégek többnyire két stratégiát próbálnak követni. Az egyik – magától értetődően – növelni a forgalmat. A másik stratégia - amit egyre többen próbálnak megvalósítani - hogy saját gyógyszertárakat létesítenek és azokon keresztül, közvetlenül értékesítik a gyógyszereket56.
56
Dmitrij Denyiszov: Tabletki, portret disztribjutora na zsjosztkom rinke, Biznesz-Zsurnal, 2007. májusjúlius.
45
V. Magyar gyógyszerexport az orosz piacon A továbbiakban a magyar exportnak egy olyan sikerágazatáról szeretnék írni, amely az Oroszországba irányuló hazai kivitelnek jelentős részét képezi, hiszen a nagy hazai gyógyszergyártók a világpiac meghatározó szereplőivé nőtték ki magukat az elmúlt évszázadban. Ezért nem meglepő tehát, hogy a magyar gyógyszeripar készítményeiből ma már jóval többet értékesítenek külföldön57, melyek közül a legfontosabb célországok a FÁK-tagállamok, valamint Közép-Kelet Európa országai. A hazai gyártók exportpiacainak mindig is jelentős részét képezték a volt szocialista országok, hiszen már a KGST idején is a gyógyszergyártásra elsősorban hazánk specializálódott. A rendszerváltást követően nem állt le a kivitel és a magyar gyógyszerek többségét a mai napig is leginkább ezekbe a célországokba exportálják, melyek közül kiemelt szerepet élvez Oroszország. Viszont az elmúlt évtizedben még inkább stratégiai fontosságúvá vált az orosz gyógyszerpiac a magyar gyógyszergyártás számára, hiszen a két legnagyobb gyártónk évek óta kétszámjegyű árbevétel-növekedést realizál, és várhatóan – lépést tartva az orosz gyógyszerpiac és gyógyszerfogyasztás növekedésével – tovább tudják növelni forgalmukat Oroszországban (14. sz. táblázat). 14. sz. táblázat A magyar gyógyszer Oroszországba irányuló exportjának alakulása 2005-ben és 2006-ban Termék Gyógyszer, gyógyszerészeti termékek
2005 366,28
Export (M USD) 2006 2006/2005 (%) 450,97 123%
Forrás: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium A Szovjetunió megszűnését, valamint a 1998-as válságot követően rengeteg magyar exporttermék kiszorult az orosz piacról, de legalábbis értékesítési gondokkal küzd58,
57
Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) honlapja: http://www.magyosz.org/rovathu.phtml?rovathu=hazaihu 58 Berger Zsolt: Magyar cégek a FÁK gyógyszerpiacán – Életerős pirulák, Figyelő 2002/11.
46
ellentétben a magyar gyógyszergyártókkal, valamint készítményeikkel, melyek a mai napig széles körben fellelhetők az orosz gyógyszerpiacon. A piaci jelenlét megőrzésének lehetőségét két fő tényező tette lehetővé. Az egyik, hogy a Szovjetunió megszűnését követően a magyar gyártók gyorsan reagáltak a változásokra, és kiterjedt kapcsolatrendszerüket nem hagyták elveszni, hanem kialakították saját képviselethálózataikat, melyek feladata elsősorban a talpon maradás, valamint további kapcsolatok és lehetőségek keresése volt. A siker másik kulcsa a magyar készítmények ismertsége volt, mind az orvosok és betegek, mind pedig a hatóságok számára. Ugyanakkor a közepes árkategóriájú magyar orvosságok - a ’90-es években gyógyszertámogatás híján - szinte egyedüli alternatívái voltak a drága külföldi gyógyszereknek59. A pénzügyi válság, mely 1998-ban megrengette az egész orosz gazdaságot, negatív hatással volt a gyógyszeriparra is, hiszen több nagykereskedő és gyógyszertár is fizetésképtelen lett. Ennek ellenére a magyar gyógyszergyártók nem hagyták itt a piacot más iparágakban tevékenykedő cégekkel ellentétben, hanem végig kitartottak a már megszerzett pozícióik mellett és a válság csillapodásával újból árbevétel-növekedést könyvelhettek el. A pénzügyi válság megtisztította a piacot és a stabilizáció sokkal korábban végbement, mint azt a szakértők várták, sőt a gyógyszerfogyasztás 2001-re visszaállt a válság előtti szintre60. Hála a kitartásnak sem a Richternek, sem az EGIS-nek nem kellett újból megküzdeni a piacra kerülésért, ugyanakkor számolniuk kellett a nyugati óriásvállalatok egyre fokozódó érdeklődésére a fejlődő orosz gyógyszerpiac iránt. Azonban
a
magyar
gyógyszergyártók
fejlett
kapcsolatrendszerüknek,
valamint
ismertségüknek és megbízhatóságuknak köszönhetően továbbra is a piac legjelentősebb szereplői közé sorolhatók. Magyarországot jelenleg a Richter Gedeon Nyrt. és az EGIS Nyrt. képviseli az orosz gyógyszerpiacon. Mindkét vállalat ugyanabban az üzletágban és régióban tevékenykedik. Hazai piaci részesedésük lassan, de fokozatosan csökken, ezzel szemben mindkét cég fajsúlyosan van jelen a közép-kelet európai, valamint a FÁK-országok piacain, miközben igyekszik erősíteni pozícióit a fejlettebb nyugati és amerikai piacokon. 59,60
Berger Zsolt: Magyar cégek a FÁK gyógyszerpiacán – Életerős pirulák, Figyelő 2002/11.
47
A
következő
fejezetekben
ezen
cégek
termelési-,
gazdálkodási-,
kereskedelmi
tevékenységének főbb jellemzőit, adatait foglalom össze.
V.1. Richter Gedeon Nyrt. V.1.1. A cég rövid története A Richter Gedeon által alapított gyár 1901-ben kapott engedélyt a hatóságoktól orvosi készítmények előállítására61. Eleinte az Üllői úton található Sas patikában folyt a termelés, de a megnövekedett forgalom miatt a laboratórium túl kicsi volt. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy hatásos termékek előállítását csak gyári körülmények között lehetséges megvalósítani, amihez a cég kezdetleges sikerei jó alapot adtak. Ezek az előzmények vezettek ahhoz, hogy 1907-ben Kőbányán Richter Gedeon megalapította
Magyarország
első
gyógyszergyárát,
amely
kisebb
technológiai
átalakításokkal a mai napig működik. A gyáralapításnak és az egyre szélesedő nemzetközi kapcsolatoknak köszönhetően Richter Gedeon cége a második világháborúig töretlenül fejlődött és Magyarország egyik vezető nagyipari vállalata lett. A második világháború hatalmas károkat okozott a gyár életében, hiszen nemcsak külföldi piacait veszítette el, hanem alapítóját Richter Gedeont is, akit 1944-ben a nyilas terror idején végeztek ki62. A vállalat megpróbálta visszaépíteni korábbi exportpiacait, de ez lehetetlen volt Magyarország világgazdasági elszigeteltsége mellett. Tovább rontotta a helyzetet az államosítás folyamata, amely alapján az összes gyógyszergyártó exporttevékenységét korlátozták, és a külkereskedelemi ügyletek koordinálására létrehozták a Medimpex Gyógyszer-külkereskedelmi Vállalatot. A Richter Gedeon – melyet időközben Kőbányai névre változtattak – csak ezen az állami vállalaton keresztül folytathatott külkereskedelmi tevékenységet.
61 62
http://www.richter.hu/hu/Pages/history.aspx A Richter Gedeon 100 éves története. Medicina Könyvkiadó Rt. 2001. Budapest, 10. old.
48
A rendszerváltás után a céget részvénytársasággá nyilvánították, de a privatizáció folyamán egyedül a Richter - a többi gyógyszergyártóval ellentétben - nem került külföldi gyógyszeripari cégek kezébe. A Richter Gedeon privatizálása három szakaszban valósult meg,
aminek
eredményeként
folyamatosan
csökkent
az
állam
által
birtokolt
részvénycsomag nagysága. 2006 december 31-én a tulajdonosi struktúra a következőképpen nézett ki: a külföldi pénzügyi befektetők – többnyire nyugdíjbiztosítók, nyugdíjalapok, bankok - 64,43%-os részesedést szereztek meg eddig a cégben, de a legnagyobb részvénycsomagot (25,8%) továbbra is az állam birtokolja, az Állami Privatizációs Vállalaton (ÁPV Rt.) keresztül63. Bármely részvényes maximum a részvények 15%-ára tehet szert. Az adatok szerint nemcsak Magyarországon, de a közép-kelet európai régióban is a Richter Gedeon fordít a legtöbbet innovációra, mely az éves bevétel 8-9%-át jelenti. Egy 2003-as felmérést követően az EU 2006-ban újból összeállított egy rangsort az alapján, hogy mely cégek költenek a legtöbbet kutatás-fejlesztésre. Ez alapján a Richter ismét felkerült a K+F-re legtöbbet áldozó uniós cégek 1000-es listájára, melyen mindössze három magyar cég – a Richter mellett az EGIS és egy szoftverfejlesztő cég, a Graphisoft – szerepel. Az adatok szerint a tavalyi évben a Richter 57,62 millió eurót fektetett be különböző innovációs tevékenységekbe, és ezzel a 228. helyen szerepel a listán64. Összehasonlításképp, a 2003-ban mért eredmények alapján a Richter 36 millió euróból fedezte a kutatás-fejlesztést. A három év alatt elért növekedés ugyanakkor nem jelentett különösebb előrelépést a rangsorban a 2003-as 231. helyhez képest65, ami mutatja, hogy a legtöbb cég a folyamatos innovációval próbálja fenntartani versenyképességét.
V.1.2. Exporttevékenység A Richter Gedeon mindig nagy figyelmet fordított a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésére, sőt az export a cég legnagyobb bevételi forrása és évek óta meghaladja a belföldi eladásokat.
63
http://www.richter.hu/hu/Pages/ratechart.aspx Richter Hírek, XLIX. évfolyam, 11. szám, 2007. november, 6. old. 65 http://www.fn.hu/archivum/20041213/richter_egis/ 64
49
Már 1908-ban rendelkezett a vállalat képviselettel Milánóban, majd a 30-as évekre már olyan több kontinenst átfogó képviselethálózatot épített ki, mely lehetővé tette a cég számára, hogy közel 100 ország piacán lehessen jelen termékeivel. Ezen kívül további 10 leányvállalatra tett szert, melyek nagyban segítették exporttevékenységét a külföldi piacokon. A kiterjedt külföldi piachálózatának köszönhetően a Richter Gedeon volt – a Tungsram után – Magyarország második legnagyobb exportőre a második világháború kirobbanásáig. A szocializmus időszakában a cégnek nem volt meg a nyitás lehetősége a nyugati piacok felé, ezért a KGST-országain belül kellett exportlehetőségeket keresni. Az államosítás megszűnése után a Richter – széles kapcsolatrendszerére és a magyar gyógyszerek ismeretségére támaszkodva - sikeresen építette ki piachálózatát a volt szocialista országokban. Mára a Richter Gedeon a régió egyik vezető gyógyszeripari cégévé vált, hiszen nemcsak idehaza rendelkezik a cég gyárral, de a külföldi piacok ellátására további gyárakat létesített Oroszországban, Ukrajnában, Romániában, Lengyelországban és Indiában. A külföldi – többnyire közép-kelet európai, valamint FÁK-országbeli - cégképviseletek mellett az értékesítési
munkát
segítik
a
cég
leányvállalatai
az
Egyesült
Államokban,
Franciaországban és Angliában. A gyárak és a leányvállalatokon kívül a Richter komoly részesedéssel bír különböző nagykereskedelmi vállalatokban, mint a Hungaropharma (30%), a Medimpex (50%), illetve az orosz Protek (5%). Bár a legfrissebb információk szerint a Medimpexben szerzett részesedésüket eladták, továbbá a Protek holdinggá alakulása következtében a részesedés 4%-ra csökkent. Az árbevétel megoszlása is jelzi, hogy a legnagyobb magyar gyógyszergyártó mennyire exportorientált, hiszen az árbevétel mindössze 18%-a keletkezik Magyarországon. A legmagasabb árbevételt a területi megoszlás szerint a FÁK-országokban realizálják, ami a teljes árbevétel 38%-a, az EU-országok 27%-át teszik ki, továbbá 11% jut az USA-ra, és a fennmaradó 6%-ot egyéb országokban érik el (7. sz. ábra).
50
7. sz. ábra A Richter Gedeon 2007. évi árbevétel megoszlása régionként
%
6% 27%
18%
EU USA FÁK Magyarország 11%
Egyéb
38%
Forrás: www.richter.hu Emellett a 2007-es adatok alapján, míg a hazai piacon 169,9 millió dolláros árbevételre tett szert a társaság - ami 1,4%-kal kevesebb, mint a 2006-ban mért adat – addig külföldön 19%-os emelkedést realizált a cég, és így 2007-ben az exportból származó árbevétel 764,7 millió dollárt tett ki.
V.1.3. Richter Gedeon az orosz gyógyszerpiacon A Richter Gedeon a többi magyar gyógyszeripari vállalathoz hasonlóan a Medimpexen keresztül folytatott exporttevékenységet az orosz gyógyszerpiacon, majd a rendszerváltást követően a társaság elszakadt ugyan és kialakította saját piachálozatát, de sokáig párhuzamosan folytak a szállítások. Kis idő múlva a Richter az egyik meghatározó szereplője lett az orosz gyógyszerpiacnak, és bár mára – a nyugati óriáscégek megjelenésével – veszített korábbi befolyásából, még így is a legjelentősebb vállalatok között tartják számon. Sőt az orosz Pharmexpert kutatócég által évenként végzett felmérés szerint 2006-ban a Richter Gedeon lett a második legbefolyásosabb cég a külföldi gyógyszergyártók között az orosz gyógyszerpiacon66.
66
http://www.pharmvestnik.ru/cgi-bin/arhive.pl?year=2007&month=2
51
A Richter Gedeon adatai szerint 2007-ben a társaság 250 millió dolláros forgalmat bonyolított le Oroszország területén, ami 15%-kal több, mint az előző évben realizált árbevétel. Ezzel az eredménnyel az orosz piac továbbra is magasan a legfontosabb exportpiaca a cégnek (15. sz. táblázat). 15. sz. táblázat A Richter Gedeon Nyrt. tíz legnagyobb exportpiacának a forgalma Árbevétel (M USD) Országok
Növekedés
2007
2006
%
1. Oroszország
250,7
218,0
15,0
2. USA
105,0
88,4
18,8
3. Lengyelország
61,8
48,8
26,6
4. Ukrajna
45,1
35,5
27,0
5. Csehország
32,5
24,7
31,6
6. Szlovákia
27,8
19,5
42,6
7. Kazahsztán
26,6
16,8
58,3
8. Németország
25,1
23,7
5,9
9. Franciaország
23,2
16,5
40,6
10. Románia
18,8
16,8
11,9
Összesen:
764,7
642,4
19,0
Forrás: www.richter.hu Sokáig a moszkvai iroda felelt az összes – kivéve Ukrajna - FÁK-országokba irányuló exportért, de ma a forgalom ugrásszerű megnövekedésének hatására annyira stratégia jelentőségű lett az orosz piac, hogy már csak Oroszországgal foglalkozik az orosz képviselet. A Richter Gedeon 1990 óta van jelen Oroszországban képviselettel és bár nem a Richter az egyetlen magyar cég, amelynek képviselete van Oroszországban, de nem sok vállalat rendelkezik irodákkal további régiókban. A moszkvai vezérképviselet mellett további nyolc régióban képviselteti magát a cég. A Richternek irodája van: Szentpétervárott, Kazanyban,
Habarovszkban,
Novoszibirszkben,
Irkutszkban,
Volgográdban,
52
Krasznodarban és Jekatyerinburgban is. A közel 600 embert foglalkoztató képviselethálózat nagyban segíti a társaságot abban, hogy orvoslátogatóik segítségével behálózzák az egész orosz gyógyszerpiacot. Ugyanakkor az otthoni vállalatnak a joga meghozni a döntéseket bármely kérdésben, a képviseletek csak javaslatokat tehetnek a döntéshozatal előtt. A Richter az orosz piac kb. 2,5%-át teszi ki, ezzel a 4-5. legnagyobb gyógyszergyártó a piacon67, de mivel egyre erősebb a konkurencia, a verseny is egyre durvább. A régi partnerségi és stratégiai kapcsolatok mind inkább megszakadnak, és a verseny tovább fokozódik. A vállalat legfontosabb versenytársai a Pfizer és a Sanofi-Aventis. A Richter helyzetét nehezíti, hogy a DLO-program 2006. november 1-jei átalakítása során a Richter termékek nagy része lekerült a listáról, és ezzel a forgalom is jelentősen visszaesett. Ezért a kimagasló, 17%-os árbevétel-növekedés szinte teljes egészében a DLOprogramon kívüli gyógyszerpiaci eladásoknak volt köszönhető. Mindenesetre figyelemreméltó az a tény, hogy a Richter évek óta jobb eredményeket produkál a régiókban, mint Moszkvában, köszönhetően többek között annak, hogy sokkal régebb óta van jelen a piacon termékeivel, mint a legtöbb nagy nyugati gyógyszercég, akiknek még nem volt idejük kiépíteni saját képviselet-hálózatukat. Oroszországban a Richter három nagy termékcsoportra helyezi a hangsúlyt, és ezen a három ún. business uniton keresztül zajlik a cég tevékenysége, valamint ez befolyásolta a szervezeti felépítés kialakításában is. A három termékcsoportból a tavalyi évben különösen a nőgyógyászati készítményekből származó bevétel volt kimagasló. A ginekológiai termékek eladása 69,2%-kal emelkedett a FÁK-piacokon 2005-höz képest, amely 22%-át teszi ki a régióban elért értékesítésnek. Emellett mind a kardio-, mind az idegrendszeri termékcsoportok forgalma is évről-évre növekszik. A Richter Gedeon volt az első a külföldi gyógyszercégek közül, aki gyártókapacitását kihelyezte Oroszországba és gyárat nyitott 1999-ben a Moszkva mellett található Jegorevszkben. A jelenleg 226 dolgozót foglalkoztató Gedeon Richter RUS a Richter Gedeon termelő leányvállalataként működik. A gyárban zajlik - a hatóanyagok megrendelésétől kezdve - az egész termelési ciklus.
67
DSM Group: http://www.dsm.ru/analytics/
53
V.1.4. Polpharma – társulás: egy új korszak kezdete A Richter Gedeon Nyrt. 2007. év november 15-én bejelentette, társulási szándékát Lengyelország egyik vezető gyógyszergyártójával a Polpharmával. Ez mérföldkő a társaság életében, hiszen a társulás következtében létrejön Közép-Kelet Európa legnagyobb gyógyszeripari csoportja és tovább erősödik a Richter piacvezető szerepe a stratégiailag fontos piacokon. A Polpharma értékét 1337 millió dollárban állapították meg és a tranzakció keretében a Richter Gedeon Nyrt. zártkörű alaptőke-emeléssel új részvényeket bocsát ki, melyeket a Polpharma tulajdonosa a Genefar BV jegyez le68. A tranzakció lezárultával a Genefar BV fog rendelkezni a Richter 25%-os tulajdonrészével. Az egyezség megkötésével a Genefar BV elfogadta azt is, hogy részvénytulajdonának 80%-át nem értékesítheti a társulást követő négy éves időtartam alatt, illetve részvénytulajdonának 60%-át megtartja a társulást követő öt éves időtartam lejártáig. Ha az egyesülés bármelyik fél hibájából meghiúsulna, úgy 40 millió dollár bánatpénz kifizetésére kötelezik69. A Polpharma – amelyet 1935-ben alapítottak és 2000-ben privatizáltak - jelenleg második a piaci részesedés alapján Lengyelországban, emellett a legnagyobb gyógyszeripari és hatóanyaggyártó vállalat és mintegy 50 országban értékesíti termékeit. A társulás eredményeként a Richter, a Polpharmával közösen a lengyel piac kb. 7,2%-át teheti ki, ami alig marad el a piacvezető GlaxoSmithKline vállalat 7,7%-os részesedésétől. A lengyel piacról érdemes megjegyezni, hogy a régió legdinamikusabban fejlődő gyógyszerpiaca, amely 2001-2006 között 6%-os átlag növekedést ért el. Az elkövetkezendő hat évben továbbra is hasonló ütemű, átlagosan 7%-os növekedést prognosztizálnak
az
elemzők,
mivel
az
egy
főre
jutó
gyógyszerfogyasztás
Lengyelországban messze elmarad a legtöbb közép-keleti országban mérthez képest70. Míg Magyarországon a gyógyszerkiadások átlagban 242 dollárt tesznek ki egy főre, addig ez a
68
Richter Hírek, XLIX. évfolyam, 11. szám, 2007. november, 1. old. Richter Hírek, XLIX. évfolyam, 11. szám, 2007. november, 4-5. old. 70 Richter Hírek, XLIX. évfolyam, 11. szám, 2007. november, 5. old. 69
54
szám Lengyelországban 124 dollár évente, ezzel - a magyarok mellett - mind Csehország (172 dollár), mind Szlovákia (156 dollár) megelőzi. Az egyesülés következtében kiszélesedik a Richter által kínált termékportfolió, valamint a stabil
pénzügyi
háttér
megerősödése
tovább
ösztönözheti
a
céget
innovációs
tevékenységének kibővítésére. A vállalatnál úgy tartják, hogy a társulás volt az egyedüli lehetőség a további terjeszkedésre és remélik, hogy a jövőben a kibővült Richter vonzóbb licenszpartnerré teszi a társaságot a közép-kelet európai régióban. A Polpharma-egyesülés mellett a Richter Gedeon Nyrt. bejelentette, hogy megállapodott az orosz OAO Akrihin gyógyszergyártót birtokló befektetői csoporttal, így a Richter 80,62%os részesedést szerez a vállalatban, 128 millió dollár értékű, újonnan kibocsátott részvény ellenértékeként. Az Akrihin körülbelül 70 éve van jelen az orosz piacon, és az adatok szerint az első öt orosz gyógyszergyártó közé tartozik. Az akvizíció után tovább erősödhet a Richter tevékenysége Oroszországban és piaci részesedésének növelése, az orosz gyógyszerpiac második legnagyobb gyártójává teheti a céget.
V.2. EGIS Nyrt. V.2.1. A cég rövid története Az EGIS elődjét, a Dr. Wander Gyógyszer- és Tápszergyár Rt.-t – amely eleinte egy svájci vállalat leányvállalataként működött - 1913-ban vették fel a névjegyzékbe. A cég eleinte csak tápszerek gyártására szakosodott71. 1950-ben hat gyógyszergyár egyesüléséből létrehozták az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyárat (EGYT), amely fokozatosan nagyvállalattá fejlődött. Az államosítás után – akárcsak a többi gyógyszergyártó – az EGYT is kizárólag a Medimpex Gyógyszerkülkereskedelmi Vállalaton keresztül folytathatott exporttevékenységet.
71
Az EGIS honlapja: http://www.egis.hu/Content/Company/EgisStory.aspx
55
1985-ben az EGYT felveszi az EGIS nevet, amely a görög aigis szóból ered és Pallasz Athéné pajzsára utal, ami a védelem szimbóluma72. A rendszerváltozás után az EGIS is külföldi vállalat, egészen pontosan a francia Servier tulajdonába került, miután a cég ATP leányvállalatán keresztül az EGIS részvények többségi tulajdonosa lett. Jelenleg a Servier birtokolja a részvények 50,91%-át, míg 37,53% különböző külföldi intézményi és magánbefektetők kezében van. A maradék 11,56% magyar intézményi és magánbefektetők között oszlik meg. A vállalatnak 14 különböző országban létesített képviselete működött, többek között Azerbadzsánban,
Bulgáriában,
Fehéroroszországban,
Grúziában,
Kazahsztánban,
Lettországban, Litvániában, Moldáviában, Örményországban, Romániában, Ukrajnában, Üzbegisztánban,
Vietnámban
és
elsősorban
Oroszországban,
ahol
a
moszkvai
vezérképviselet mellett további 3 városban, Szentpéterváron, Novoszibirszkben és Rosztov-na-Donuban van bejegyzett alképviselete a cégnek. Ebből is látszik, hogy a vállalat főbb exportpiacai a Kelet-Európai országok és a FÁKtagállamok közül kerülnek ki. Emellett az EGIS-nek összesen 21 társaságban van közvetlen befektetése: 7 belföldön és 14 külföldön működik, melyek közül az orosz Serdix a Servier-EGIS közösen létesített gyárának a gyógyszergyártó bázisa.
V.2.2. Üzleti tevékenység Az EGIS-nek az 2006/2007. üzleti évben73 teljes árbevétele 92,5 milliárd Ft volt, ami 6%kal haladja meg a tavalyi eredményt és a negyedik legnagyobb a hazai gyógyszergyártók között. Az árbevétel 65%-át az export teszi ki, és mindössze 35%-a a hazai piaci tevékenység eredménye.
72
A névváltoztatásra többek között azért volt szükség, mert a külföldi cégek közül sokan egyiptomi vállalatnak hitték az EGYT-t. 73 A társaság üzleti éve október 1-től következő év szeptember 30-áig tart.
56
A társaság teljes éves magyarországi bevétele a 2006/2007-es üzleti évben 32 milliárd Ftot tett ki, ami a múlt évi számokhoz képest 4%-kal kisebb. Az IMS (International Medical Statistics) adatai szerint az EGIS részesedése a hazai piacból 6,2% volt. Ezzel szemben az export a vizsgált időszakban 319,6 millió dollárt tett ki és ez 26%-kal haladta meg a bázist (16. sz. táblázat). Az adatok jól mutatják, hogy az EGIS az összes vizsgált országban növelte bevételét. Bár a legnagyobb piacon, Oroszországban “mindössze” 8%-kal nagyobb bevételt tudtak realizálni a 2005/2006. üzleti évhez képest, ami a legalacsonyabb növekedés az országok között, ugyanakkor a 2006/2007. évben elért 102,9 millió dollár messze a legnagyobb bevételi forrása a cégnek az export terén. 16. sz. táblázat Az EGIS Nyrt. 2006/2007. üzleti év exportbevételének változása 2005/2006-hoz képest
Forrás: www.egis.hu
57
V.2.3. Interjú az EGIS Nyrt. moszkvai vezérképviselet vezetőjével A következőkben mellékelek egy általam készített interjút az EGIS moszkvai vezérképviseletének vezetőjével, Dr. Pocsaji Lászlóval. Mit kell tudni általánosságban az EGIS-ről? Úgy tudom a rendszerváltást megelőzően a Medimpex volt az az állami külkereskedelmi óriáscég, amely magába tömörítette a többi magyar gyógyszeripari céget, köztük az EGIS-t is. A rendszerváltást követően, egészen pontosan ’95-ben a francia Servier többségi tulajdonhányadhoz jutott. Jelenleg, hogy néz ki ez a tulajdonosi struktúra? Hogyan befolyásolja ez a tény a döntéshozatalt? Való igaz, hogy az összes magyar gyógyszergyár a Medimpexen keresztül dolgozott, aminek nagyon sok előnye volt, de megvolt a maga hátránya is. Oroszországban ismert volt az a tény, hogy a magyar gyógyszer kiváló minőségű, viszont soha senki nem tette fel a kérdést, hogy melyik gyógyszergyárnak a terméke az adott készítmény. Nem volt olyan, hogy ez a gyógyszer a Richter, az EGIS vagy a Biogal, esetleg az Alkaloida készítménye. Amikor elindult a privatizáció Magyarországon az összes gyógyszergyár felmérte azt, hogy a gyár értéke jelentős mértékben függ attól, hogy Oroszországban milyen piachálózattal rendelkezik a cég. A privatizáció folyamán elsőként a Chinoin távozott a Medimpexből, gyakorlatilag úgy, hogy a szállítások egy része megmaradt a Medimpexnél, másik részét önállóan csinálta. Fokozatosan a Richter is létrehozta a saját piachálózatát, csak részben elszakadva a Medimpextől, tehát párhuzamosan mentek a szállítások. Az EGIS pedig olyan álláspontra helyezkedett, hogy privatizálta a Medimpex egy részét mely jelenleg is az EGIS tulajdonában van - amely elsősorban a gyógyszerexporttal foglalkozott. A privatizáció az EGIS esetében is megtörtént, a francia Servier lett a többségi tulajdonosa a cégnek. Az egyesülés feltételei eltérőek országonként. Oroszországban az a specifikus helyzet alakult ki, hogy a két vállalat egymástól külön működik, tehát mindkettő rendelkezik vezérképviselettel és vállalattal Oroszországban, emellett mind pénzügyileg, mind szakmai tevékenységüket tekintve elkülönülten és függetlenül tevékenykednek egymástól. De ez nem zárja ki, hogy a menedzsment, valamint a vezetés együttműködik, konzultációt
58
folytatnak. A hierarchikus beosztás szerint is egy szinten van a két cég, tehát nincs alá-, fölérendeltségi viszony. Bizonyos promóciós technológiákat, eszközöket egyeztetünk egymással, de abszolút független a két cég tevékenysége az orosz piacon. A döntéshozatal Budapesten a gyárban történik. Mióta van jelen az EGIS az orosz gyógyszerpiacon? Gyakorlatilag több mint ötven éve. Viszont az EGIS vezérképviseletének a bejegyzése Oroszországban 1998. január 1-jén történt meg, tehát hivatalosan, bejegyzett formában EGIS vezérképviselet ettől a dátumtól kezdve működik. Rendelkezik-e a cég más városban, régióban képviselettel Oroszország területén? A moszkvai vezérképviselet felel a többi FÁK-országba irányuló exportért is? A Medimpex idején, a moszkvai vezérképviselet tulajdonképpen a FÁK-országok képviseleteként működött, és az összes ide irányuló exporttevékenységért felelt. A kivételt egyedül Ukrajna jelentette. Az EGIS vezérképviselete ma már csak az Oroszországba irányuló kivitelt felügyeli. Jelenleg a vállalaton belül körülbelül 400 ember dolgozik. Ez azt jelenti, hogy összesen körülbelül 60 orosz városban van munkatársa, emellett 3 városban, Szentpéterváron, Novoszibirszkben és Rosztov-na-Donuban van bejegyzett alképviselete a cégnek. Ezek a képviseletek a moszkvai vezérképviseletnek a részei, és Oroszország más területein működő munkatársak is mind a moszkvai irodához tartoznak. Mekkora részét képezi a vállalat termelésének az Oroszországban irányuló export? Úgy tudom, hogy a hazai piaci részesedés lassan, de biztosan csökken és mindinkább az orosz piac lett a cég életében a meghatározó? Azt lehet mondani, hogy az EGIS termelésének 65-67%-a export. Ennek körülbelül az 1/3a kerül Oroszországba. Az EGIS a legfontosabb külkereskedelmi partnerének tekinti Oroszországot és stratégiai jelentőségűnek az orosz piacot, éppen ezért a fejlesztések jelentős része az orosz piacra történik. Rendkívül éles verseny van a magyar gyógyszerpiacon, és nem kevésbé éles ez a verseny Oroszországban, de az orosz piac növekedési üteme jelentős mértékben meghaladja a magyar piac növekedési ütemét, sőt Oroszország rendelkezik évek óta a világ 59
legdinamikusabban
fejlődő
gyógyszerpiaccal.
Természetesen
az
egy
főre
jutó
gyógyszerfogyasztás értéke nem éri el az európai szintet, de megvannak azok a potenciális lehetőségek, amelyek a piac további fejlődéséhez vezethetnek. Jelenleg mekkora az EGIS piaci részesedése és ezzel hányadik helyen áll a forgalmazók között? Nehéz erre a kérdésre egyértelmű választ adni, hiszen az orosz piacon három értékesítési csatornán keresztül jut el a fogyasztókhoz a termék: a kórházak, a DLO, illetőleg a patikai forgalom. A teljes piacot ez a három szegmens adja együtt. Az EGIS DLO keretében lebonyolított forgalma nem jelentős, különösen visszaesett az elmúlt egy évben. Ez a számok tükrében azt jelenti, hogy ha az elmúlt évben a teljes forgalom 13%-a volt a DLOforgalom, a 2007-es évben ez 1-2%-ot tesz ki. Tehát azt a kiesést, amit a DLO okozott átmentettük a patikai forgalomba. Ebből az következik, hogy az EGIS DLO részesedése meglehetősen alacsony a piacon, ráadásul néhány esetben még a 2005-ös szállítások sincsenek teljes egészében kifizetve. Összeségében elmondható, hogy az elmúlt néhány év alapján az EGIS a 10. és 15. hely között van a gyógyszerpiaci forgalomban, 1,4-1,5%-os részesedéssel, ami nyilvánvalóan kisebb, mint a Magyarország elért 6-7%. Ugyanakkor egy nagyon jelentős eredmény, ha figyelembe vesszük a piac méretét, azt hogy több mint 1000 gyógyszergyártó cég tevékenykedik Oroszországban és az EGIS benne van a TOP-20-ban. Hányfajta készítménnyel rendelkezik az EGIS az orosz piacon? Milyen kategóriákba sorolhatók ezek a termékek? Körülbelül 50 termékünk törzskönyvezett Oroszországban. Az EGIS termékek jellemzője, hogy rendkívül balanszírozott portfolióval rendelkeznek. Az egyik legerősebb portfolió az antiallergikumok, melynek vezetőterméke a Suprastine, de igen jelentős a kardiomaszkuláris portfolió. De említhetném a központi idegrendszerre (CNS) ható termékeket is. Az 50 termék aránylag egyenletesen oszlik meg a kardiológia, terápia és a CNS csoportok között. Ezen termékcsoportok gyógyszerei vezetőtermékek az adott termékcsoportokon belül Oroszországban.
60
Hogyan érintette a céget az 1998-as orosz pénzügyi válság? Foglalkoztak-e a piacról való kivonulás gondolatával? Ha nem következett be a pénzügyi válság 1998-ban, valószínűleg a gyógyszerpiac területén mindenféleképpen végbe ment volna egy default. Ugyanis ’97-ben az orosz gyógyszerpiac nagyon nagy mértékben növekedett. Jellemző volt az, hogy azt megelőzően az Oroszországba irányuló gyógyszerexport mintegy 2 milliárd dollárt tett ki átlagosan évenként. 1997-ben hirtelen egy hatalmas növekedés ment végbe, aminek folytán az export 3 milliárd dollárra nőtt meg, tehát egy fantasztikus betárolás ment a piacon. Ez a tendencia ’98 első félévében tovább folytatódott. Azt lehet mondani, hogy ekkor egy nagyon jelentős növekedés volt tapasztalható még a tavalyi év korábbi időszakához képest is és igen jelentős mértékű raktárkészlet gyűlt össze Oroszországban, mert hatalmas mennyiségű szállítások voltak. Ez előbb-utóbb nyilvánvalóan odavezetett, hogy valahol meg kellett állni, mivel akkorák lettek a készletek. A default csak meggyorsította ezt a folyamatot. Az EGIS esetében az történt, hogy gyakorlatilag körülbelül 14 millió dolláros kiszállítás volt az augusztusi defaultig, majd augusztustól az év végéig mintegy 3 millió dollár, tehát olyan 17 millió dolláros forgalma volt az EGIS-nek abban az évben Oroszországban. Viszont egy rendkívül bölcs döntést hozott az EGIS vezetése, amikor elfogadták, hogy a visszaesés normális kísérője a gazdasági folyamatoknak. Ezért míg a legtöbb cég csökkentette az orvoslátógatók létszámát, vagy végleg kivonult az orosz piacról, addig az EGIS ’98 szeptemberében több mint 30 új munkatársat vettünk fel, tehát növeltük a létszámot, készülve arra, hogy előbb-utóbb ennek a folyamatnak vége lesz. Egyáltalán nem a kivonulás gondolatával foglalkoztunk, hanem azzal, hogy a cég hogyan erősítheti a jelenlétét Oroszországban. Azonban az igazi krízis 1999-ben következett be. A felhalmozási folyamatnak nyilvánvalóan az volt a következménye, hogy a default után, bizonytalan pénzügyi helyzetben a szállítások ’98-hoz képest jelentősen visszaestek és a cég oroszországi forgalma nem tett ki 10 millió dollárt. Ez nagyon jelentős visszaesés volt, és tulajdonképpen az elkövetkezendő évek hozták meg a bizonyítékot, hogy helyes stratégia volt. 1999-es 9 és fél millió dolláros forgalomhoz képest, az elmúlt majdnem 10 évben ez a szám 10-szeresére bővült, vagyis közel 100 millió dollár az EGIS éves forgalma Oroszországba. 61
Mik a cég perspektívái a jövőt illetően az orosz piacon? A magyar sajtóban többször is megjelent a hír, hogy az EGIS – a Servierrel közösen - gyárat épített Oroszországban? Való igaz, hogy az EGIS – a Servierrel közösen – létrehozott egy saját gyárat, ami azt jelenti,
hogy
a
kardio-maszkuláris
és
CNS-termékek
egy
részét
közvetlenül
Oroszországban fogjuk gyártani. Az EGIS – a Richterhez hasonlóan – létrehozta a saját oroszországi vállalatát, az EGIS-Rus-t. Tehát megvannak a feltételek ahhoz, hogy saját vállalat keretei között, közvetlen kiszállításokkal tevékenykedjen a cég. Az orosz szabályozási viszonyok döntik azt el, hogy ezen lehetséges irányok közül melyiknek fogunk prioritást adni a jövőben, de startégiailag az EGIS kész arra, hogy akár saját gyártással, saját vállalattal, vagy direkt szállításokkal maradjon a piacon, mivel stratégiai fontosságúnak tekinti Oroszországot. Mekkora tőkét fordít az EGIS kutatás-fejlesztésre? Ez bevétel függvénye vagy mindig előre meghatározott összegből fedezik az innovációt? Ez többnyire bevétel függvénye. Az éves profit bizonyos százaléka fordítódik kutatásfejlesztésre. Emellett a Servier létrehozott egy kutató-fejlesztő laboratóriumot, az EGIS szakembereinek bevonásával.
62
Összefoglalás A KGST felbomlását követő években Magyarország külpolitikai prioritásában hatalmas változások történtek. A külügyi kapcsolataink fő iránya elsősorban az Európai Közösséghez való csatlakozásunk lett, amely mindinkább háttérbe szorította a korábbi szocialista országokkal folytatott külkereskedelmünket. Pedig,
ahogy
Richard
Parker amerikai
közgazdász-professzor megemlíti egyik
tanulmányában: „az érintett kormányoknak el kell ismerniük a régi KGST-tömbhöz kötődő kereskedelmi kapcsolataik minél nagyobb mértékű helyreállításának szükségességét”. Ez sajnos Magyarország esetében sokáig nem történt meg. Ez ahhoz vezetett, hogy Oroszországgal való piacunk az 1990-es évek első felétől fokozatosan leépült és csak 1997-ben ért el először komolyabb növekedést a magyar export. Az 1998-ban bekövetkezett pénzügyi válság – amely a jelcini vezetés rosszul alkalmazott gazdaságpolitikájának és az így felhalmozott államadósság eredménye volt – letörte az újbóli fejlődésnek indult kétoldalú kapcsolatokat. Az instabil politikai és gazdasági helyzetnek, valamint az orosz üzleti partnerek fizetésképtelenségének hatására rengeteg magyar vállalat úgy döntött, hogy kivonul az orosz piacról, ezért néhány hónapra teljesen leállt a magyar kivitel Oroszországba. A ’98-as év végére a magyar export mindösszesen 356 millió dollár volt, ami a legalacsonyabb érték a két ország külkereskedelmének történetében. Az 1998-as defaultot leküzdve Oroszország gyorsan talpra állt. A válság után világossá vált, hogy a szilárd politikai háttér megteremtése lehet a stabil gazdaság kialakulásának feltétele. Az új elnök, Putyin gazdaságpolitikájáról elmondható, hogy az orosz gazdaságot az energiahordozókra kívánják építeni, hiszen Oroszországnak hatalmas tartalékai vannak ezen a téren és megfelelő stratégiával nagy előnyt és befolyást szerezhetnek, hiszen KeletKözép Európa országainak energiaellátása szinte kizárólagosan csak az oroszoktól függ. 2000 óta Oroszország gazdasága folyamatosan fejlődik és a következő tendenciák jellemezik: − a végfelhasználók keresletének bővülése, aminek következtében jelentősen gyorsult a gazdasági növekedés,
63
− nőtt a termelés a feldolgozóipari ágazatokban, − dinamikusan nőttek az alaptőke befektetések, − csökkent az infláció, − stabil rubelárfolyam, − nőttek a reálbérek. Ugyanakkor meglehetősen kétoldalú az orosz gazdaság megítélése, hiszen a gazdasági növekedés elsősorban az energiahordozók kivitelétől, az olaj- és a gáz világpiaci árától függ. Emellett gondot okozhat, hogy a munkabérek gyorsabban növekednek, mint a munka termelékenysége. A magyar-orosz kapcsolatok 2000 óta tartó áruforgalmára a gyors és folyamatos növekedés a jellemző. A magyar export gyors ütemű bővüléséhez leginkább az orosz fogyasztói kereslet növekedése járult hozzá. De meg kell említeni az egyre intenzívebb és gyakoribb politikai és gazdasági találkozókat és tárgyalásokat, ami szintén erősíti a két fél közti bizalmat, például a Magyar Köztársaság Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya között a gazdasági együttműködésről 2005-ben kötött megállapodás, valamint a 2006-ban a két fél által aláírt Memorandum, amely tartalmazza a két ország közötti gazdasági együttműködés középtávra szóló fő irányait. A magyar-orosz kereskedelem áruszerkezetéről elmondható, hogy a magyar kivitel a feldolgozott termékek – melyek nagy részét a gyógyszeripari készítmények teszik ki – mellett mindinkább a gépek és szállítóeszközökből exportál legtöbbet Oroszországba. Az ez irányú kivitel 2007-ben az export 57,9%-át tette ki. Ami az importunkat illeti, szinte csak az energiahordozókra korlátozódik, de az olaj-, a gáz- és a nyersanyagok világpiaci drágulását a növekvő magyar export nem tudta, és várhatóan a jövőben sem tudja kompenzálni. A 2007. évi KSH adatokat tekintve hazánk számára Oroszország a 11. legfontosabb partner az export terén, míg az import származási helyét tekintve a 2. legnagyobb kereskedelmi partnere Magyarországnak. A gyógyszeripar az átlagosnál hatékonyabb ága az iparnak, hiszen az egy főre jutó termelési értéke, hozzáadott értéke, exportja évről-évre meghaladja az ipari átlagot.
64
Emellett a népesség foglalkoztatásában is meghatározó szerephez jutott az utóbbi években. A Magyar Gyógyszergyártók Szövetsége (MAGYOSZ) szerint mintegy 15 ezer embernek ad munkát közvetlenül - ebből a szellemi foglalkozásúak aránya jóval magasabb, mint az ipar egészére jutó hányad - és további 30 ezer fő részére biztosít munkát közvetve, a háttériparokban, a kutatóhelyeken és a kereskedelemben. A rendszerváltás alapvető változásokat hozott a hazai gyógyszeriparban. A korábbi egycsatornás
gyógyszerkereskedelmet
felváltotta
a
többcsatornás
rendszer.
A
gyógyszergyártók többségét külföldi cégek privatizálták. A legjelentősebb vállalatok, mint a Richter Gedeon vagy az EGIS komoly értékesítési hálózatokat építettek ki külföldön, aminek okán a termékek döntő hányadát külpiacokon értékesítik. A gyógyszerexport célországai leginkább a FÁK-államok, illetve közép-kelet európai piacok, ahol stabil piaci részesedést tudhatnak magukénak a magyar vállalatok. Az egyre bővülő export mellett a hazai gyártók lassan, de fokozatosan szorulnak ki a hazai piacról. Az orosz gyógyszerpiacon sokkal hamarabb végbe ment a stabilizációs folyamat, mint amire számítani lehetett. Az elmúlt években Oroszország a nemzetközi gyógyszerpiac komoly szereplőjévé nőtte ki magát, amit alátámaszt az a tény, miszerint 2006-ban már a tíz legnagyobb gyógyszerpiac között tartották számon, annak ellenére, hogy az orosz gyógyszerfelhasználás
még
mindig
nagyon
alacsony
és
az
egy
főre
jutó
gyógyszerfogyasztás messze elmarad még a Magyarországon mért adatokhoz képest is. Az orosz gyógyszerpiac valódi állapotát nehéz meghatározni. Néhány tényező azonban nagy bizonyossággal leszögezhető: A piacon a külföldi gyártók és azok gyógyszerei dominálnak, míg az orosz fejlesztésű készítmények aránya évről-évre csökken. Mind a nagy-, mind a kiskereskedelmet egyelőre az orosz többségi tulajdonú cégek felügyelik. Nyugodtan kijelenthető, hogy az összes szegmensben nő a nagy szereplők befolyása és részaránya, kiszorítva a kisebbeket a piacról. Hatalmas károkat okoz a gyártóknak a folyamatos gyógyszerhamisítás. Magyarországot jelenleg két vállalat képviseli az orosz gyógyszerpiacon. Mind a Richter Gedeon, mind az EGIS már régóta jelen van Oroszországban és meghatározó szereplői az 65
orosz piacnak. A Szovjetunió felbomlását, valamint a pénzügyi válságot követően sok magyar vállalat kiszorult az orosz piacról, vagy önként vonult ki. Ezzel szemben sem a Richter Gedeon, sem az EGIS nem hagyta el a piacot a más iparágakban tevékenykedő cégekkel ellentétben, hanem végig kitartottak a már megszerzett pozícióik mellett. Ennek eredményeként
a
válság
csillapodásával
újra,
folyamatos
árbevétel-növekedést
könyvelhettek el. A rendszerváltozást követően mindkét cég önálló képviselet-hálózatot épített ki és ma már árbevételük jelentős részét is itt realizálják, továbbá mindkét cég elmondhatja magáról, hogy rendelkezik külön, kizárólag az orosz piacra termelő gyárral Oroszország területén. A hazai piaci részesedésük lassan, de fokozatosan csökken, míg az Oroszországba irányuló kivitelük minden évben növekszik. Az orosz piacon a Richter Gedeon a piac majdnem 3%-át teszi ki, így az öt legnagyobb gyártó között szerepel. Az EGIS megközelítőleg fél százalékos piaci részesedéssel bír és szintén benne van a húsz legnagyobb gyógyszergyártó között Oroszországban, ami - a közel ezer gyártót magába foglaló orosz gyógyszerpiacon - mindenképp elismerésre méltó eredmény. Népszerűségüket leginkább kiterjedt kapcsolatrendszerüknek, valamint az évek folyamán szerzett ismertségüknek és megbízhatóságuknak köszönhetik, emellett előnyös, hogy a magyar gyógyszerek a közepes árkategóriába tartoznak, szemben a nagy nyugati gyógyszergyártók drága készítményeivel. A magyar kivitel évek óta tartó növekedése mindenképp örvendetes, ugyanakkor a kereskedelmi
kapcsolatok
további
bővülése
szempontjából
megítélésem
szerint
elengedhetetlen néhány fontos – alábbi - változás. ¾ Képviseleti-hálózatok kiépítése, mivel a magyar vállalatok – néhány kivételtől eltekintve – egyáltalán nem képviseltetik magukat Oroszországban, ami nagyban nehezíti az orosz piaci részvételt és - a nyugati cégek által felderítetlen – régiókba való eljutás esélyeit. ¾ Speciális pályázatok kiírása, amelyek a magyar kis- és középvállalkozásokat az orosz piacon való részvételhez ösztönözné. ¾ Különböző exporthitelek és hitelbiztosítások nyújtása a magyar kivitel bővülésének elősegítésére. ¾ Az orosz régiókkal való kapcsolatok élénkítésének folytatása, mely szinte az egyedüli alternatívái a magyar export további növekedésének. 66
¾ A további felsőszintű politikai párbeszédek folytatása Magyarország és Oroszország között - hiszen az orosz kormánynak továbbra is nagy befolyása van a piaci folyamatokra – tekintettel arra, hogy a magyar cégek nehezen vehetik fel a versenyt a Nyugatról érkező vállalatokkal szemben, melyek érdekérvényesítő képessége jóval meghaladja a magyarokét stabil pénzügyi hátterüknek és hírnevüknek köszönhetően. ¾ Vízumszerzést megkönnyítő intézkedések meghozatala. ¾ Rendszeres üzletember találkozók és kiállítások szervezése, ezek anyagi támogatása a hazai vállalkozások számára.
67
Ábra- és táblázatjegyzék Ábrák 1. sz. ábra: Magyarország külkereskedelmi forgalma Oroszországgal 1992-1997 között 2. sz. ábra: Magyarország külkereskedelmi forgalma Oroszországgal 2000-2007 között 3. sz. ábra: Külkereskedelmi egyenleg 2008. január-február hónapban 4. sz. ábra: A magyar gyógyszeripar árbevételének alakulása 1990-2005 között 5. sz. ábra: A világ vezető gyógyszerpiacai 2006-ban 6. sz. ábra: Az állam szerepvállalása a gyógyszerfinanszírozásban 7. sz. ábra: A Richter Gedeon 2007. évi árbevétel megoszlása régionként Táblázatok 1. sz. táblázat: A főbb gazdasági mutatók 2002-2006 között 2. sz. táblázat: Külkereskedelmi áruforgalmunk főbb partnereinkkel 3. sz. táblázat: A magyar-orosz külkereskedelmi forgalom változása a default hatására 4. sz. táblázat: A magyar-orosz külkereskedelmi áruforgalom alakulása 2000-2007 között 5. sz. táblázat: Magyar-orosz külkereskedelem áru-főcsoportonként 2005-2006 között 6. sz. táblázat: Magyar-orosz külkereskedelem áru-főcsoportonként 2006-2007 között 7. sz. táblázat: A legjelentősebb magyar gyógyszergyártók tulajdonosi szerkezete 8. sz. táblázat: A hazai illetve külföldi készítmények megoszlása a hazai gyógyszerpiacon 1990-2005 között 9. sz. táblázat: Az orosz és külföldi gyógyszerek megoszlása 2005. és 2006. évi adatok 10. sz. táblázat: Import csatornák az orosz gyógyszerpiacon 11. sz. táblázat: A legnagyobb gyártók gyógyszereladási mutatói és piaci részesedésük 2006-ban 12. sz. táblázat: A tíz legnagyobb gyógyszertárhálózat 2006-ban 13. sz. táblázat: A nagykereskedelmi cégek részesedése a gyógyszerpiacon 2005-ben és 2006-ban 14. sz. táblázat: A magyar gyógyszer Oroszországba irányuló exportjának alakulása 2005ben és 2006-ban 15. sz. táblázat: A Richter Gedeon Nyrt. tíz legnagyobb exportpiacának a forgalma 16. sz. táblázat: Az EGIS Nyrt. 2006/2007. üzleti év exportbevételének változása 2005/2006-hoz képest
68
Felhasznált irodalom jegyzéke Szakirodalom: Csaba László: Gazdasági rendszerek, országok, intézmények – A szovjet modell összeomlása és a rendszerváltozás első szakasza, Aula, 2000. Budapest, 327-359 old. Deák
András,
Farkas
Péter,
Ludvig
Zsuzsa,
Réthi
Sándor:
Oroszország
a
világgazdaságban - válság előtt és után, Aula, 2001. Budapest. Gál Tamás: Demokratizálódás vagy visszarendeződés Oroszországban, Européer elemzések 16-20. old. http://www.europeer.hu/tanulmany/gal_oroszorszag2004.pdf Dr. Majoros Pál: Magyarország a világkereskedelemben, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999. Budapest, 128-130 old. Réthi
Sándor:
Gazdasági
transzformáció
Oroszországban,
2004,
2-9.
old.
http://www.econ.unideb.hu/oktatas_es_kutatas/habilitacio/rethi_tezisek.pdf Réthi Sándor: Magyar-orosz kereskedelem 1992-1996 között a két ország gazdasági teljesítményének tükrében, Közgazdasági Szemle, 1997. 44/10. 896-914. old. A Richter Gedeon 100 éves története, Medicina Könyvkiadó Rt, 2001. Budapest, 6-11. old. Szalkai Zsuzsanna: A Kalmopyrintől a Cavintonig – a gyógyszeripar nagy korszakai Magyarországon, „Tudományos-technikai eredményeink és az európaiság” sorozat, Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége. www.scitech.mtesz.hu/25gyogyszeripar/index.html Honlapok: DSM Group honlapja: http://www.dsm.ru/analytics/2006 EGIS Nyrt. honlapja: www.egis.hu Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének honlapja: www.php-gynsz.hu Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének honlapja: http://www.igy.hu/index.php3?sid=1210354134878106480&tract=8&mod=haszn ITDH honlap: http://www.itd.hu/engine.aspx?page=orszaginfo_ru Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) honlapja: http://www.magyosz.org/rovathu.phtml?rovathu=hazaihu Richter Gedeon Nyrt. honlapja: www.richter.hu
69
Folyóiratok, cikkek: Berger Zsolt: Magyar cégek a FÁK gyógyszerpiacán – Életerős pirulák, Figyelő 2002/11. Dmitrij Denyiszov: Tabletki, portret disztribjutora na zsjosztkom rinke, Biznesz-Zsurnal, 2007. május-július. Richter Hírek, XLIX. évfolyam, 11. szám, 2007. november. Internetes források: Szirkó András: Magyar vállalkozók Oroszországban, Européer, 2005. november 20. http://www.europeer.hu/rendezvenyek/eloadas1.html ( Letöltés ideje: 2007.10.08.) Veszteg Csilla: Oroszország WTO-tag lehet 2005-ben, Européer, 2004. június 28. http://www.europeer.hu/vilag/orosz040621.html (2007.11.03.) EU-orosz „közös terek”, Européer, 2005. október 18. http://www.europeer.hu/elemzesek/euorosz.html (2007.11.03.) http://hvg.hu/gazdasag/20061229_mol.aspx?s=hk (2007.09.12) http://hvg.hu/print/20060925pharma.aspx (2007.09.13) http://hvg.hu/print/200642HVGFriss 151.aspx (2007.10.05.) http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=159671 (2007.11.02.) http://www.fn.hu/archivum/20041213/richter_egis/ (2007.09.05.) http://www.hun-info.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=11419& Itemid =33 (2007.11.09.) http://www.pharmvestnik.ru/cgi-bin/arhive.pl?year=2007&month=2 (2007.11.06.)
70
