4. fejezet: A magyar-orosz gazdasági kapcsolatok és az orosz gazdaság

4. fejezet: A magyar-orosz gazdasági kapcsolatok és az orosz gazdaság 4.1.

A magyar-orosz külkereskedelmi kapcsolatok

Magyarország kereskedelmi partnerei sorában Oroszország 2002-ben az exportban tizenötödik, az importban negyedik volt. (2001-ben az exportban még tizenharmadik, az importban ugyancsak negyedik). Az importban csak Magyarország hagyományos nagy kereskedelmi partnerországai – Németország, Ausztria, Olaszország – előzték meg (és az utóbbi kettővel azonos „súlycsoportban” volt), exportban viszont nemcsak a „hármak”, és nemcsak az USA, valamint az EU több tagállama (Franciaország, Nagy-Britannia, Svédország, Hollandia, Belgium, Spanyolország), hanem Románia, Lengyelország, Csehország és Szlovákia is fontosabb felvevőpiac volt, mint Oroszország. Az országok felsorolásából következik, hogy Magyarország EU csatlakozása után – az országok szerinti forgalmi arányokat változatlannak feltételezve – Oroszország a külső (a közös külső vámhatáron belépő) magyar importban a legfontosabb partner lesz, a külső magyar exportban pedig az Egyesült Államok és Románia után következhet. (Az Európai Unió külső-exportjában Oroszország a hatodik, külső-importjában az ötödik legfontosabb partner volt 2001-ben.) Oroszország súlya a forgalomban, a forgalom dinamikája A forgalom megoszlása exportra és importra rendkívül aránytalan: 2002-ben a 455 millió USD értékű magyar export állt szemben 2284 millió USD importtal, ami 1829 millió USD passzívumot okozott a külkereskedelmi mérlegben. A 2002. évi teljes magyar passzívum mintegy 56%-a – 2001-ben csaknem 60%-a – az orosz-magyar forgalomban keletkezett. 1. sz. táblázat Az Oroszországba irányuló magyar export és az Oroszországból származó magyar import súlya az összes magyar exportban és importban Forgalom iránya (rendeltetés/származás) Exportban Importban A kereskedelmi mérleg hiányában

1996 4,9 11,1 50,4

1997 1998 1999 2000 2001 2002 Oroszország részesedése, százalék 5,1 2,9 1,4 1,6 1,5 1,3 9,2 6,5 5,8 8,1 7,0 6,1 46,6 37,2 42,6 53,5 59,6 55,9

Az export alakulása magyar szempontból rendkívül kedvezőtlen: 2002-ben az 1996 évinek mindössze 59%-a. A magyar exportőrök pozícióvesztése az elmúlt néhány évben óriási és aggasztó volt. Ha a 2002. évi export értékét az orosz pénzügyi válság utáni mélypont, 1999 exportjával vetjük össze (1999-ben egyébként a magyar export nem érte el az 1997. évinek a felét sem) akár növekedést is megállapíthatunk, az export ugyanis 28%-kal magasabb. A helyzet azonban az, hogy 2000-2002-ben a magyar kivitel Oroszországba gyakorlatilag stagnált (melléklet, 1. táblázat), pozíció-visszafoglalásról az orosz piacon egyáltalán nem beszélhetünk, különösen, ha figyelembe vesszük a konkurensek eredményeit. 226

2. sz. táblázat A magyar-orosz forgalom változása (indexek USD alapon számítva) Forgalom Export Oroszországba Import Oroszországból Negatív egyenleg

1997 124,8 97,9 80,9

1998 85,2 83,1 81,8

1999 2000 1996=100 45,9 58,7 81,3 129,1 103,7 173,5

2001 60,9 118,2 154,3

2002 58,6 113,9 148,8

Az import alakulása – szemben az exporttal – kevésbé a magyar gazdaságtól, sokkal inkább az energiahordozók és nyersanyagok világpiaci árának alakulásától függ. Az energiahordozók közé tartozó termékek évről évre az Oroszországból származó magyar import több mint 80%-át képviselik – 2002-ben 82,6%-ot. Az Oroszországból származó magyar import értéke 2002-ben az 1996. évinél 14%-kal volt magasabb, az éves növekedési ütem azonban egyetlen évben, 2000-ben, a rendkívül magas olajárak következtében volt pozitív, egyébként minden évben elmaradt az előző évitől. (Szemben ezzel, a teljes magyar import minden évben magasabb volt, mint az előző évi.) 3. sz. táblázat A magyar-orosz forgalom dinamikája (éves növekedési ütem USD alapon) 1997 Forgalom Export Oroszországba 24,8 Import Oroszországból -2,1 Negatív egyenleg változása -19,1

1998 -31,8 -15,1 1,0

1999 2000 előző év=100% -46,1 27,8 -2,1 58,7 26,8 67,3

2001 3,7 -8,5 -11,1

2002 -3,7 -3,6 -3,6

Áruszerkezet 2002-ben a nyersanyagok és az energiahordozók tették ki az Oroszországból származó 2,3 milliárd USD értékű magyar import 86%-át. (Ez az arány 1996-ban 81% volt.) Miután az élelmiszerek súlya elhanyagolható, a feldolgozóipari termékek és gépek képviselik az import „maradék” 14%-át – 1996-ban még 19%-át. (Az orosz gazdaság szerkezeti, versenyképességi problémái kimutathatóak – mint cseppben a tenger – a Magyarországra irányuló exportjának struktúrájában.) Termékszintű bontásban (hat számjegyen) a magyar import 83,6%-át 2002-ben három termék, nevezetesen - a természetes, gáz halmazállapotú gáz (41,4%) - a nyers kőolaj és bitumenes ásványokból előállított nyersolaj (36,5%), valamint - az ötvözetlen, nyers alumínium (5,7%) tette ki. A magyar exportban a feldolgozóipari termékek (51,9%), az élelmiszerek(34,9%) és a gépek (11,2%) jelentették 2002-ben az export 98%-át. A két utóbbi termékcsoport, különösen a gépexport részesedése a magyar exportból csökkenő, a feldolgozóipari termékcsoporté ugyanakkor egyértelműen, évről évre növekvő. A gépipari termékek exportja 1996-ban 196 millió USD volt, az export 25%-a, 2002-ben 51 millió USD, az export 11%-a. Az élelmiszerek exportja „csak” feleződött 1996 és 2002 között (313 millió USD helyett 159 millió USD), így az árucsoport relatív piacvesztése a gépekkel 227

összevetve szerényebb (részesedése 2002-ben 5 százalékponttal alacsonyabb, mint 1996ban volt). Az exportból, amely sokkal diverzifikáltabb, mint az import, 2002-ben három termék-féleség (HS6 bontás), amely két ágazatot képvisel, részesedett több mint 5%-kal: -

„kevert” gyógyszerek (3004 nem kiemelt része) (12,1%), Csemegekukorica, ecet nélkül tartósítva, nem fagyasztva (11,0%) Borsó, ecet nélkül tartósítva, nem fagyasztva (5, 4%)

1996-ban a teljes magyar gépexport 3,6%-a talált piacot Oroszországban, 2002ben 0,3%-a. 1996 és 2002 között a gépek- és szállítóeszközök teljes magyar exportja csaknem megnégyszereződött, az Oroszországba irányuló kivitel pedig negyedére csökkent. A termék-rangsorban az első gépiparinak nevezhető termék (automata szabályozó, ellenőrző műszer) a 10. helyen található (melléklet, 10. táblázat). Oroszország mint felvevőpiac változatlanul az élelmiszerek, italok, dohány termékek számára – részarányuk jelentős csökkenése ellenére – a legjelentősebb: 2002-ben a magyar élelmiszerexport 6,8%-a (1996-ban 13,1%-a) került orosz piacra. 4. sz. táblázat Az összes és az Oroszországba irányuló magyar export áruszerkezete 1996 2002 Összes Oroszországba Összes Oroszországba Mió USD Mió USD Részesedés,% Mió USD Mió USD Részesedés,% Élelmiszerek, ital, dohány (0+1) 2385,1 313,4 13,1 2337,3 158,9 6,8 Nyersanyagok (2+4) 688,3 29,0 4,2 691,8 8,8 1,3 Energiahordozók (3) 529,6 4,7 0,9 562,7 0,2 0,0 Feldolgozott termékek (5+6+8+9) 6400,3 233,0 3,6 10560,6 236,0 2,2 Gépek és szállítóeszközök (7) 5700,4 195,6 3,4 20184,2 50,9 0,3 Összes export Oroszországba 15703,7 775,7 4,9 34336,6 454,8 1,3 SITC (összevont) árufőcsoportok

Megjegyzés: a szürke cellában a maximális részesedés szerepel.

Oroszország szállítói szerepe az energiahordozók magyar importjában meghatározó (5. táblázat). 1996-ban az energiahordozók 68,7%-a, 2002-ben ennél alig kisebb része, 67,1% érkezett Oroszországból. (2001-ben az arány 71,7% volt.) A magyar gazdaság szempontjából (is) rendkívül fontos tehát, hogy Oroszország megbízható, kiszámítható energiaszállító legyen. (Az EU energiaimportjának 17%-át szerezte be 2001ben orosz szállítóktól.)

228

5. sz. táblázat Az összes és az Oroszországból származó import áruszerkezete SITC (összevont) árufőcsoportok Élelmiszerek, ital, dohány (0+1) Nyersanyagok (2+4) Energiahordozók (3) Feldolgozott termékek (5+6+8+9) Gépek és szállítóeszközök (7) Összes import Oroszországból

Összes mió USD

815,8 644,1 2195,0 8022,8 64656,0 18143,7

1996 Oroszországból mió USD

7,7 105,5 1508,5 341,3 42,0 2005,1

Összes

2002 Oroszországból

részesedés,% mió USD mió USD

0,9 16,4 68,7 4,3 0,1 11,1

1132,9 2,4 751,9 78,3 2810,6 1887,3 13345,4 232,6 19571,1 83,4 37611,8 2284,0

részesedés,%

0,2 10,4 67,1 1,7 0,4 6,1

Megjegyzés: a szürke cellában a maximális részesedés szerepel.

Vállalati szerkezet A vizsgált 7 évben exportőrként és/vagy importőrként összesen 5909 különböző cég1 jelent meg az orosz piacon – exportőrként 3800, importőrként 2942. Sok cég csak egyetlen évben próbálkozott, többen próbáltak eladni, mint vásárolni – a magyar külkereskedelem egészében ez fordítva van. (2068 cég a vizsgált hét év egyetlen évében exportált, 1650 egyetlen évében importált.) A vizsgált hat évben az orosz piacon folyamatosan (mind a hét évben) értékesítő cégek száma 156, a minden évben vásárlóként jelen lévőké 105. (1996-2002 között folyamatosan exportált és importált 14 cég.) Az orosz pénzügyi válság természetszerűleg az exportőröket sújtotta elsősorban. 1998-ban nemcsak az export értékét, hanem az orosz piacon jelen lévő magyar vállalkozások számát is „felezte”: 1996-ban 1627 cégnek volt orosz exportja, 1999-ben pedig 889-nek. (Az exportőr cégek száma egyébként már 1998 előtt is csökkent.) Az Oroszországból importáló cégek számában – érthető módon – a válság nem okozott törést, számuk az utóbbi években évről évre kis mértékben csökken. Az orosz piaci kapcsolatokkal rendelkező vállalkozásokat méretük és tulajdonszerkezetük alapján is megvizsgáltuk az 1996-2001 közötti időszakra vonatkozóan.2 Az orosz piaci megrázkódtatásokat legkevésbé a kisvállalatok bírták. Az orosz piacra értékesítő, 50 fő alatt foglalkoztató cégek száma 2001-ben az 1996. évinek 44%-a volt, míg a közepes – 50-249 fő – cégeké 80%-a, a nagyoké 62%-a. (Az „ismeretlen” méretű cégek számossága – többségük kisvállalkozás – 51%-ra csökkent az elemzett években.) A külföldi tőke aránya szerint képzett tulajdoni kategóriák közül az Oroszországba exportálók száma 1996 és 2001 között a 100%-ban hazai és a többségi hazai tulajdonban lévő vállalkozások körében csökkent a legnagyobb mértékben – 52%kal, illetve 55%-kal, szemben a kizárólag, vagy többségben külföldi tulajdonban lévő cégek számának 39%-os csökkenésével.3 A folyamat – a hazai, illetve többségi hazai tulajdonban lévő cégek súlyának csökkenése – lezajlott az export értékét vizsgálva is: 1

2

3

A különböző cég alatt a különböző törzsszámmal rendelkező cégeket értjük, ami természetesen nem minden esetben mutatja a tényleges azonosságot vagy különbözőséget – jobb megközelítés azonban nem lehetséges. A vállalatok méretére és tulajdoni szerkezetére vonatkozó ismérvek 2000 évre, illetve év végére álltak rendelkezésünkre; a 2002-ben külkereskedők jellemzésére ezek már nem megfelelőek. A változást jelző értékek nem pontosan írják le a jelenségek – az időszak alatt a cégek tulajdoni kategóriát is válthattak. 229

1996-ban az Oroszországba irányuló magyar export 55%-át értékesítették hazai, illetve hazai többségi tulajdonban lévő vállalkozások, 2001-ben 29%-át.4 Az Oroszországból importáló magyar vállalkozások méret szerinti struktúrája – szemben az exportéval – gyakorlatilag nem változott a vizsgált hat év alatt. (A kisvállalkozások tették ki az importőrök 46-50%-át, arányuk hullámzó volt. Mellettük 18-25%-ot képviselnek a méret szerint nem csoportosított, de többségükben kisvállalkozás-importőrök. Tulajdoni kategóriák szerinti megoszlásuk változása – némi megszorítással – azt a tendenciát tükrözi, amely a teljes magyar vállalati körre jellemző, azaz növekszik a tisztán hazai és a tisztán külföldiek aránya a vegyes tulajdonban lévők rovására. (A megszorítás arra vonatkozik, hogy a hazai többségűek száma csökkent ugyan, de a tisztán hazaiaké nem növekedett, míg a többségi külföldi csökkenését kompenzálta a 100%-ban külföldiek növekedése.) A forgalom néhány sajátos vonása A magyar külkereskedelemben az elmúlt években nagy figyelmet kapott a bérmunkatevékenységhez kapcsolódó behozatal és kivitel, valamint a vámszabadterületeken folytatott (részben bérmunka) termelés. A magyar-orosz forgalomban egyik sem számottevő. 6. sz. táblázat Vámszabadterületek, valamint bérmunka-ügyletek a magyar-orosz külkereskedelemben 2002-ben Forgalom típusa Vámszabadterületek Bérmunka ügyletek* Aktív (készáru kivitel illetve anyagbehozatal) Passzív (anyagkivitel és készárubehozatal) *

Export millió USD 10,9

Részesedés az orosz exportból, % 2,4

Import millió USD 9,3

Részesedés az orosz importból, % 0,4

19,9

4,4

4,8

0,2

-

-

-

-

vámszabadon folytatott bérmunka nélkül

Jelentős viszont a közvetítő (nem Oroszországban cégbejegyzett) vállalkozások szerepe a forgalom lebonyolításában. 2002-ben az oroszországi rendeltetésű magyar export 37%-a, a magyarországi rendeltetésű orosz export 51%-a más országban bejegyzett vállalkozás közvetítésével került a rendeltetési helyére. A közvetítő országok (cégek) bekapcsolásának „hagyománya” az orosz (szovjet)magyar külkereskedelemben a rubel (klíring) elszámolás idejére nyúlik vissza. A jelenség maradt, az okok és a „közvetítő országok” azonban megváltoztak. A rendszerváltás előtt a „kemény” – konvertibilis valutáért is eladható – magyar áruk kerültek ilyen módon orosz (szovjet) piacra, ma viszont főképpen a fizetéshez kapcsolódó kockázat mérséklése és/vagy a kereskedelmi haszon manipulálása (az ügyleten realizálódó profit „terelése”) magyarázza a szerződő és a származási/rendeltetési ország szerinti forgalom jelentős eltérését. Ez utóbbi magyarázza, hogy az e relációban „hagyományos” közvetítő országok 4

Nem arányosítottuk az export 1996-ban 6%-át, 2001-ben 5%-át, amelyet „ismeretlen” tulajdoni kategóriájú vállalkozások szállítottak Oroszországba. 230

(cégek) – Svájc és Ausztria – mellé felsorakoztak az off-shore cégeknek otthont adó országok – az eklatáns példa Ciprus. (Mellette még több tipikus off-shore centrumban – Seyshelle-szigetek, Holland Antillák – bejegyzett cég „szerződik” magyar áru vásárlására oroszországi rendeltetéssel, illetve orosz áru Magyarországra szállítására. Részben ilyetén szerepének köszönheti „előkelő” helyezését az USA és Nagy-Britannia is; mindkettő egyes államai/szigetei népszerű adóparadicsomok.) 7. sz. táblázat A legfontosabb „közvetítő” országok az Oroszországba irányuló magyar export és az onnan származó magyar import esetén 2002-ben Ország -kód

Ország megnevezése

US Egyesült Államok CH Svájc SC Seychelle-szigetek CY Ciprus AT Ausztria GB Nagy-Britannia IT Olaszország DE Németország AN Holland Antillák NL Hollandia Összes Oroszországba irányuló „közvetített” magyar export A „közvetített” export aránya az összes Oroszországba irányuló magyar exportban

„Közvetített” export értéke millió USD 60,7 15,8 13,1 11,7 9,0 8,5 7,0 6,8 6,2 5,2 168,6 37,1%

Ország -kód

Ország megnevezése

CH Svájc CY Ciprus GB Nagy-Britannia AT Ausztria PL Lengyelország DE Németország US Egyesült Államok CZ Csehország FI Finnország UA Ukrajna Oroszországból származó „közvetített” magyar import A „közvetített” import aránya az Oroszországból származó összes magyar importban

„Közvetített” import értéke millió USD 737,0 191,0 103,8 46,8 17,9 14,0 13,6 9,7 6,1 2,4 1156,7 50,6%

Miután nem rendelkezünk információval arról, hogy a szerződő cég az export vagy/és az import esetén az eladó vagy a vevő kezdeményezésére kapcsolódik az ügyletekbe, az is eldönthetetlen, hogy magyar szempontból (a kereskedelem különböző szintjein) milyen előnyök és hátrányok keletkeznek. (Joggal lehet feltételezni, hogy az orosz és/vagy a magyar költségvetés mindenképpen veszít a pénzmozgatások „terelésén” – egyébként a számlagyártó cégek bekapcsolásának nem volna értelme.) A probléma messze túlmutat a magyar-orosz külkereskedelem ügyén. Kereskedelem- és vámpolitika A magyar-orosz külgazdasági kapcsolatok számára (is) az általános kereteket az 1991ben, a baráti kapcsolatokról és együttműködésről kötött (1997 májusában kihirdetett) alapszerződés biztosítja. Kereskedelemre vonatkozó bilaterális megállapodás a két ország között nincs, és egyik fél sem nyújt autonóm módon kedvezményt a másiknak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a KGST felbomlása óta a magyar importőröknek a Szovjetunióból, majd a Szovjetunió utódállamaiból, így az Oroszországból származó árukra is a legnagyobb kedvezményes elbánásnak megfelelő vámot (és évekig vám-mellékköltségeket) kellett fizetniük. A kereskedelmi elbánásban a mai napig nincs változás, az import után fizetendő vámjellegű terhek összetétele és a vámok mértéke azonban megváltozott: a vám-mellékköltségek megszűntek, a legnagyobb 231

kedvezményes vámtételek pedig – az Uruguayi Fordulóban Magyarország által vállalt vámcsökkentési ütemtervnek megfelelően – jelentősen csökkentek. Az Oroszországból származó magyar importra vonatkozóan – miután a fizetendő vám összegét a kereskedelmi elbánásnak megfelelő vámtételek és a termékszerkezet együttesen határozzák meg – az importtal súlyozott (fiktív) vámszint5 rendkívül alacsony: az import értékét mindössze (maximum) 0,36%-kal emelte meg 2001-ben. (A tényleges vámszint még ennél is alacsonyabb, a meghirdetett vámtarifa alkalmazása alól ugyanis néhány vállalat – meghatározott termékre vonatkozóan – mentesül, vagy alacsonyabb vámot fizet. 2000-ben az Oroszországból származó import tényleges vámszintje 0,19% volt) A következő táblázat szerint az orosz termékek importja után fizetendő vám mindössze 0,1 százalékponttal (0,36% helyett 0,26%) lett volna alacsonyabb 2001-ben, ha Oroszországból MFN (legnagyobb kedvezményes, magyar vámtarifa II. hasáb) elbánás helyett GSP (általános preferenciális, magyar vámtarifa I. hasáb) elbánást alkalmazva érkezett volna az import – természetesen változatlan importszerkezetet feltételezve. (Viszonyítási alapként megemlítjük, hogy a teljes magyar külkereskedelmi forgalom után – bérmunka-anyaggal, vámszabadterületi importtal együtt – 7,6% vámot kellett volna fizetni MFN vámtételekkel és 5,5%-ot GSP vámtételekkel számolva.) 8. sz. táblázat Az Oroszországból származó import értéke és fiktív vámja 2001-ben Import értéke, milliárd Ft Fizetendő vám MFN vámtételekkel számolva Fizetendő vám GSP vámtételekkel számolva Súlyozott (fiktív) vámszint MFN elbánás esetén Súlyozott (fiktív) vámszint GSP elbánás esetén

679,8 mrd Ft 2,4 mrd Ft 1,8 mrd Ft 0,36% 0,26%

Az alacsony vámszintet természetesen az import struktúrája magyarázza. A következő táblázat a behozatal legfontosabb termékcsoportjainak (HS2) vámszintjét mutatja MFN és GSP vámtételekkel is kiszámítva.

5

Fiktív vámszint: az importforgalommal súlyozott vámszint, amelynél – különböző formában nyújtott, általában egyedi kedvezmények következtében – a tényleges vámszint rendszerint alacsonyabb. 232

9. sz. táblázat Az Oroszországból származó import legfontosabb árucsoportjainak vámszintje (2001, az import értéke szerinti sorrendben) HS2 kód 27 76 84 26 31 47 29 72 44

Termékcsoport megnevezése Ásványi tüzelőanyagok Alumínium és alumíniumáruk Atomreaktor, kazán és részei Ércek, salakok Trágyázó szerek Papíripari rostanyagok Szerves vegyi anyagok Vas és acél Fa és faipari termékek Összes orosz import vámszintje

Súlyozott (fiktív) vámszint MFN vámtételekkel (%) 0,02 0,14 2,03 0,00 5,33 0,00 0,93 1,30 0,38 0,36

Súlyozott (fiktív) vámszint GSP vámtételekkel (%) 0,02 0,14 1,82 0,00 0,98 0,00 0,66 1,20 0,24 0,26

Magyarország EU csatlakozása után a magyar kereskedelempolitika, a magyar kereskedelmi megállapodások és autonóm preferenciák helyébe az EU kereskedelempolitikája lép, a magyar vámszabályokat és vámokat a Közösség szabályai és külső vámjai váltják fel. A csatlakozással Oroszország kereskedelmi elbánása a magyar piacon – amely valójában az EU egységes belső piaca lesz – megváltozik. Oroszország az EU-ban jelenleg GSP-elbánást élvez. (A GSP elbánást biztosító, illetve a kedvezményezett országok és termékek körét és a kedvezmény-nyújtás szabályait megállapító jelenleg hatályos Közösségi rendelet6 2004 végén lejár.) Oroszország „átsorolásának” legnagyobb kedvezményes országból GSP országgá valójában nem lesz számottevő hatása az importköltségekre, mivel a nyersanyagok és az energiahordozók jelenleg is vámmentesek.7 Összességében annak van inkább jelentősége, hogy a magyar csatlakozás után az orosz vállalkozások versenyképessége javul Magyarországon (is), mivel az EUnak mind a GSP vámszintje, mind az MFN vámszintje (MFN vámtételeket alkalmaznak a GSP kedvezményekből – ország-specifikusan – kizárt termékekre is) alacsonyabb, mint a magyar GSP, illetve MFN vámszint. Mindebből következően – pusztán az import vámszintje alapján – a „külső” szállítók, így Oroszország számára is, a legkedvezőtlenebb periódus a csatlakozásig tartó időszak, amikor az EU és (még jó néhány szabadkereskedelmi partner) termékei vámok nélkül kerülnek a magyar piacra, a többi országé pedig a relatíve (az EU-éhoz képest) magas magyar vámot fizetve. (Így a mielőbbi magyar tagság – e szempontból legalábbis – a jelenlegi legnagyobb kedvezményes kereskedelmi partner-országok érdeke is.)

6

7

Council Regulation (EC) No 2501/2001 of 10 December 2001 applying a scheme of generalised tariff preferences for the period from 1 January 2002 to 31 December 2004 Ez természetesen nem zárja ki, hogy néhány termékre vonatkozóan néhány importfelhasználó cég kedvezőbb helyzetbe kerül, de lesz néhány olyan orosz importot felhasználó cég is, amelynek komoly vámköltség-emelkedéssel kell számolnia. 233

Melléklet a 4. fejezet 1. pontjához Magyarország Oroszországgal folytatott külkereskedelmének főbb adatai a külkereskedelem-statisztikai adatbázis alapján (1997-2002)

234

1. táblázat Az Oroszországba irányuló magyar export és az Oroszországból származó magyar import értéke és súlya Forgalom (rendeltetés/származás)

1996

1997

Export Oroszországba Import Oroszországból Egyenleg

775,7 968,2 2005,1 1963,1 -1229,4 -995,0

Összes magyar export Összes magyar import Egyenleg

15703,7 19099,9 18143,7 21234,0 -2440,0 -2134,1

1998

1999 2000 millió USD 660,7 356,2 455,4 1666,0 1631,1 2588,6 -1005,3 -1274,8 -2133,2 millió USD 23005,3 25012,5 28091,9 25706,4 28008,2 32079,5 -2701,1 -2995,7 -3987,5

2001

2002

472,3 454,8 2369,3 2284,0 -1897,0 -1829,2 30497,8 34336,6 33681,9 37611,8 -3184,1 -3275,2

2. táblázat Oroszország súlya a magyar exportban és importban Forgalom (rendeltetés/származás) Exportban Importban Egyenlegben

1996

1997

1998

4,9 11,1 50,4

5,1 9,2 46,6

2,9 6,5 37,2

1999 2000 százalék 1,4 1,6 5,8 8,1 42,6 53,5

2001

2002

1,5 7,0 59,6

1,3 6,1 55,9

3. táblázat A magyar-orosz forgalom változása (indexek USD alapon számítva) 1997

Forgalom Export Oroszországba Import Oroszországból Egyenleg Összes magyar export Összes magyar import Egyenleg

124,8 97,9 80,9 121,6 117,0 87,5

1998 85,2 83,1 81,8 146,5 141,7 110,7

1999 2000 1996=100 45,9 58,7 81,3 129,1 103,7 173,5 159,3 178,9 154,4 176,8 122,8 163,4

2001 60,9 118,2 154,3 194,2 185,6 130,5

2002 58,6 113,9 148,8 218,7 207,3 134,2

4. táblázat A magyar-orosz forgalom dinamikája (éves növekedési ütem USD alapon) 1997 Forgalom Export Oroszországba Import Oroszországból Egyenleg Összes magyar export Összes magyar import Egyenleg

24,8 -2,1 -19,1 21,6 17,0 -12,5

1998 -31,8 -15,1 1,0 20,4 21,1 26,6

235

1999 2000 Előző év=100 -46,1 27,8 -2,1 58,7 26,8 67,3 8,7 12,3 9,0 14,5 10,9 33,1

2001 3,7 -8,5 -11,1 8,6 5,0 -20,1

2002 -3,7 -3,6 -3,6 12,6 11,7 2,9

5. táblázat Az Oroszországba irányuló magyar export áruszerkezete összevont SITC árucsoportok szerint a.) Az export értéke SITC (összevont) árufőcsoportok Élelmiszerek, ital, dohány (0+1) Nyersanyagok (2+4) Energiahordozók (3) Feldolgozott termékek (5+6+8+9) Gépek és szállítóeszközök (7) Összes export Oroszországba

1996 313,4 29,0 4,7 233,0 195,6 775,7

1997 355,2 81,8 3,0 290,9 237,4 968,2

1998 250,8 66,5 6,6 211,3 125,5 660,7

1999 2000 2001 2002 millió USD 118,8 150,2 151,9 158,9 29,7 21,9 8,1 8,8 5,0 1,5 2,2 0,2 143,5 198,0 226,6 236,0 59,1 83,8 83,5 50,9 356,2 455,4 472,3 454,8

b.) Az export megoszlása az árucsoportok között SITC (összevont) árufőcsoportok Élelmiszerek, ital, dohány (0+1) Nyersanyagok (2+4) Energiahordozók (3) Feldolgozott termékek (5+6+8+9) Gépek és szállítóeszközök (7) Összes export Oroszországba

1996

1997

40,4 3,7 0,6 30,0 25,2 100,0

1998

36,7 8,4 0,3 30,0 24,5 100,0

1999 2000 2001 2002 százalék 33,4 33,0 32,2 34,9 8,3 4,8 1,7 1,9 1,4 0,3 0,5 0,0 40,3 43,5 48,0 52,0 16,6 18,4 17,7 11,2 100,0 100,0 100,0 100,0

38,0 10,1 1,0 32,0 19,0 100,0

6. táblázat Az Oroszországból származó magyar import áruszerkezete összevont SITC árucsoportok szerint a.) Az import értéke 1996

SITC (összevont) árufőcsoportok Élelmiszerek, ital, dohány (0+1) Nyersanyagok (2+4) Energiahordozók (3) Feldolgozott termékek (5+6+8+9) Gépek és szállítóeszközök (7) Összes import Oroszországból

7,7 105,5 1508,5 341,3 42,0 2005,1

1997 4,5 103,0 1348,2 399,7 107,8 1963,1

1998 3,6 118,8 1141,3 335,2 67,1 1666,0

2000

2001

millió USD 2,9 4,0 98,0 107,3 1144,2 1960,9 314,5 385,3 71,6 131,0 1631,1 2588,6

1999

5,0 78,0 1980,1 257,5 48,6 2369,3

2002 2,4 78,3 1887,3 232,6 83,4 2284,0

b.) Az import megoszlása az árucsoportok között SITC (összevont) árufőcsoportok

1996

Élelmiszerek, ital, dohány (0+1) 0,4 Nyersanyagok (2+4) 5,3 Energiahordozók (3) 75,2 Feldolgozott termékek (5+6+8+9) 17,0 Gépek és szállítóeszközök (7) 2,1 Összes import Oroszországból 100,0

1997 0,2 5,2 68,7 20,4 5,5 100,0

236

1998 0,2 7,1 68,5 20,1 4,0 100,0

1999 2000 2001 2002 százalék 0,2 0,2 0,2 0,1 6,0 4,1 3,3 3,4 70,1 75,8 83,6 82,6 19,3 14,9 10,9 10,2 4,4 5,1 2,1 3,7 100,0 100,0 100,0 100,0

7. táblázat A 10 millió USD-nál nagyobb értéket képviselő HS2 árucsoportok részesedése az exportban 2001-ben és 2002-ben (az export értéke szerint csökkenő sorrendben) 2001 HS2 30 20 87 84 39 48 23 10

A HS2 termékcsoport megnevezése Gyógyszeripari termékek Zöldségből, gyümölcsből előállított készítmények Járművek és alkatrészeik (sínhez kötöttek kivételével) Atomreaktorok, kazánok, gépek és részeik Műanyagok és ezekből készült áruk Papír és karton Élelmiszeripari hulladékból takarmány Gabonafélék Fentiek összesen Magyar export Oroszországba összesen

Millió USD 117,8 89,5 49,6 26,9 26,4 22,5 13,0 12,1 357,9 472,3

% 24,9 18,9 10,5 5,7 5,6 4,8 2,8 2,6 75,8 100,0

2002 HS2 20 30 48 39 84 10 23 87 38 85 90 34

Millió USD Zöldségből, gyümölcsből előállított készítmények 96,0 Gyógyszeripari termékek 91,6 Papír és karton, papíripari rostanyagból, papírból készült áruk 27,7 Műanyagok és ezekből készült áruk 26,8 Atomreaktorok, kazánok, gépek, berendezések és részeik 21,5 Gabonafélék 18,5 Az élelmiszeripari melléktermékek, állati elkészített takarmányok 13,4 Járművek és alkatrészeik, sínhez kötött kivételével 12,9 A vegyipar különböző termékei 12,6 Elektromos gépek, felszerelések, hang és képfelvevők, visszajátszók 12,4 Optikai, fényképészeti, mérő-, ellenőrző, orvosi műszerek 11,8 Szappanok, mosószerek, kenőszerek, műviasz, polírozó anyag 11,3 Fentiek összesen 356,5 Magyar export Oroszországba összesen 454,8 A HS2 termékcsoport megnevezése

237

% 21,1 20,1 6,1 5,9 4,7 4,1 2,9 2,8 2,8 2,7 2,6 2,5 78,4 100,0

8. táblázat A 10 millió USD-nál nagyobb értéket képviselő HS2 árucsoportok részesedése az importban 2001-ben és 2002-ben (az import értéke szerint csökkenő sorrendben) 2001 HS2 27 76 84 26 31 47 29 72 44 40

A HS2 termékcsoport megnevezése Ásványi tüzelőanyagok Alumínium és alumíniumáruk Atomreaktor, kazán és részei Ércek, salakok Trágyázó szerek Papíripari rostanyagok Szerves vegyi anyagok Vas és acél Fa és faipari termékek Gumi és ebből készült áruk Fentiek összesen Magyar import Oroszországból összesen

Millió USD 1980,1 135,2 37,6 32,2 31,0 19,0 18,1 15,7 14,4 12,4 2295,8 2369,3

Részesedés % 83,6 5,7 1,6 1,4 1,3 0,8 0,8 0,7 0,6 0,5 96,9 100,0

2002 HS2 27 76 84 31 26 47 88 44 86

A HS2 termékcsoport megnevezése Ásványi tüzelőanyag, olaj és ezek desztillált termékei, bitumen, ásványi viasz Alumínium és ebből készült áruk Atomreaktorok, kazánok, gépek és mechanikus berendezések és részeik Trágyázó szerek Ércek, salakok és hamuk Papíripari rostanyag fából v. cellulóz-tartartalmú anyagból, papírhulladék Légi járművek, űrhajók és ezek részei Fa és faipari termékek, faszén Vasúti mozdonyok, sínhez kötött járművek, tartozékaik, mechanikus jelzőberendezések. Fenti összesen Import Oroszországból összesen

238

Millió USD 1887,3 134,4

Részesedés % 82,6 5,9

43,4 37,9 36,3

1,9 1,7 1,6

19,2 16,8 15,2

0,8 0,7 0,7

11,1 2201,7 2284,0

0,5 96,4 100,0

9. táblázat A legfontosabb termékek (hs6 kóddal meghatározva) a magyar importban 2001 HS6 A termékek megnevezése Millió USD % 27112 1 Természetes gáz, gáz halmazállapotú 1054,6 44,51 27090 0 Nyers kőolaj és bitumenes ásványokból előállított nyers olaj 893,3 37,70 76011 0 Ötvözetlen alumínium, nyers 132,1 5,57 26011 2 Dúsított vasérc, agglomerált /pörkölt pirit kivételével/ 30,7 1,29 84013 0 Nem sugárzó fűtőanyagelem /patron/ 27,7 1,17 27100 0 Kőolaj, bitumenes ásványokból előállított olaj /nyers kivételével/ 23,7 1,00 47032 9 Félig fehérített v. fehérített szulfátcellulóz nem tűlevelű fából 15,5 0,65 310540 Ammónium-dihidrogén-ortofoszfát, diammónium-hidrogén-ortofoszf. kev. 11,9 0,50 74031 1 Finomított réz; katód és katód-rész 9,3 0,39 44071 0 Hosszában fűrészelt, 6 mm-nél vastagabb fa, gyalulva tűlevelű fából 9,0 0,38 31023 0 Ammónium-nitrát, vizes oldatban is 8,8 0,37 31042 0 Kálium-klorid 8,1 0,34 72071 2 Vas félk. term. 0, 25% széntart. téglalap alakú /nem négyz/keresztmetszet 7,2 0,30 48010 0 Újságpapír tekercsben v. ívben 6,0 0,25 29051 1 Metanol /metil-alkohol/ 5,9 0,25 29025 0 Sztirol 5,5 0,23 27011 2 Bitumenes kőszén, porítva is, nem brikettezve 5,1 0,21 40021 9 Butadién-sztirol gumi, egyéb 4,9 0,21 25232 9 Portlandcement, egyéb 4,5 0,19 40610 Friss sajt (beleértve a savósajtot is), nem erjesztve és túró 4,4 0,19 20 legfontosabb termék együtt 2268,2 95,73 Összes magyar import Oroszországból 2369,3 100,00

2002 HS6 A termékek megnevezése 271121 Természetes gáz, gáz halmazállapotú 270900 Nyers kőolaj és bitumenes ásványokból előállított nyers olaj 760110 Ötvözetlen alumínium, nyers 271019 840130 Nem sugárzó fűtőanyagelem /patron/ 260112 Dúsított vasérc, agglomerált /pörkölt pirit kivételével/ 470329 Félig fehérített v. fehérített szulfátcellulóz nem tűlevelű fából 239

Millió USD % 945,8 41,4 834,0 36,5 130,8 5,7 93,7 4,1 36,5 1,6 35,9 1,6 16,6 0,7

310540 Ammónium-dihidrogén-ortofoszfát, diammónium-hidrogén-ortofoszf. kev. 16,2 880330 Repülőgép és helikopter alkatrész, egyéb 15,0 310230 Ammónium-nitrát, vizes oldatban is 11,1 860390 Önjáró vasúti v. villamos motorkocsi egyéb 11,1 270400 Koksz, félkoksz kőszénből, barnaszénből, tőzegből, brikett is, retorta 9,8 440710 Hosszában fűrészelt, 6 mm-nél vastagabb fa, gyalulva tűlevelű fából 9,6 310420 Kálium-klorid 8,9 852990 Műsor-adó, -vevő, radar ber. rádiótelefon, -távíró egyéb alkatrésze 5,2 480100 Újságpapír tekercsben v. ívben 4,7 681110 Hullámlemez azbesztcementből, cellulóz-rostcementből 4,2 280300 Szén /a korom és a szén más vtsz. alatt nem említett formái is/ 4,1 440320 Gömbfa, egyéb tűlevelű fából 3,9 400219 Butadién-sztirol gumi, egyéb 3,4 20 legfontosabb termék együtt 2200,5 Összes magyar import Oroszországból 2284,0

0,7 0,7 0,5 0,5 0,4 0,4 0,4 0,2 0,2 0,2 0,2 0,2 0,1 96,3 100,0

10. táblázat A legfontosabb termékek (hs6 kóddal meghatározva) a magyar exportban 2001 HS6 A termékek megnevezése 30049 0 „Kevert” gyógyszerek (3004 nem kiemelt része) 87021 0 Autóbusz, mikrobusz, kompressziós, dugattyús, belsőégésű motorral 20058 0 Csemegekukorica, ecet nélkül tartósítva, nem fagyasztva 20054 0 Borsó, ecet nélkül tartósítva, nem fagyasztva 30044 0 Alkaloidákat v. származékaikat tartalmazó gyógyszerek 20011 0 Uborka és apró uborka ecettel tartósítva 48184 0 Egészségügyi betét és tampon, pelenka, egészségügyi cikk 100590 Egyéb kukorica 30066 0 Hormon és spermicid alapú kémiai fogamzásgátló készítmények 23099 0 Kutya-, macskaeledel, egyéb 30043 2 Mellékvesekéreg-hormonokat tartalmazó gyógyszerek 11071 0 Maláta, nem pörkölt 84213 9 Gáz szűrésére v. tisztítására szolgáló gép, egyéb 48113 9 Műanyaggal bevont papír, karton egyéb 84818 0 Csap, csapszerelvény, egyéb 39039 0 Egyéb sztirol polimer 39235 0 Dugó, fedő, kupak és hasonló műanyagból 38081 Rovarirtók 240

Millió USD

%

77,8

16,5

42,2

8,9

33,3

7,1

27,6

5,8

17,7

3,7

14,7

3,1

12,1 11,8

2,6 2,5

9,6

2,0

9,0

1,9

8,3

1,8

6,7

1,4

6,2

1,3

6,1

1,3

5,5

1,2

5,3

1,1

4,7 4,0

1,0 0,8

0 23091 0 Kutya-, macskaeledel a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben 20059 0 Zöldség, egyéb, zöldségkeverék, ecet nélkül tartósítva, nem fagyasztva 20 legfontosabb termék együtt Összes magyar export Oroszországba

3,9

0,8

3,7 310,2 472,3

0,8 65,7 100,0

2002 HS6 A termékek megnevezése 300490 „Kevert” gyógyszerek (3004 nem kiemelt része 200580 Csemegekukorica, ecet nélkül tartósítva, nem fagyasztva 200540 Borsó, ecet nélkül tartósítva, nem fagyasztva 481840 Egészségügyi betét és tampon, pelenka, egészségügyi cikk 100590 Egyéb kukorica 300440 Alkaloidákat v. származékaikat tartalmazó gyógyszerek 200110 Uborka és apró uborka ecettel tartósítva 230990 Kutya-, macskaeledel, egyéb 300660 Hormon és spermicid alapú kémiai fogamzásgátló készítmények 903289 Automata szabályozó, ellenőrző műszer, egyéb 340220 Kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelt mosókészítmények 300432 Mellékvesekéreg-hormonokat tartalmazó gyógyszerek 110710 Maláta, nem pörkölt 940600 Előregyártott épület 380810 Rovarirtók 390390 Egyéb sztirol polimer 854011 Katódsugaras televízió képcső, színes 611241 Női, leányka fürdőruha köt. hurk. szintetikus szálból 870850 Hajtótengely differenciállal, erőátviteli részekkel szerelve is 481159 20 legfontosabb termék együtt Összes magyar export Oroszországba

Millió USD % 55,0 12,1 49,9 11,0 24,7 5,4 19,3 4,2 17,9 3,9 13,6 3,0 10,8 2,4 10,3 2,3 9,6 2,1 9,1 2,0 8,0 1,8 6,9 1,5 6,7 1,5 6,5 1,4 6,1 1,3 5,8 1,3 5,2 1,1 4,5 1,0 4,4 1,0 4,2 0,9 278,8 61,3 454,8 100,0

11. táblázat Az Oroszországba exportáló és az onnan importáló gazdasági szervezetek száma 1996-2002 között évenként

Év

1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 Minden évben jelen

Exportőrök Importőrök Export, millió Import, millió Export/vállalat Import/vállalat száma száma USD USD ezer USD ezer USD

1627 1504 1333 889 890 879 875

804 800 874 902 891 866 842

156

105

775,7 968,2 660,7 356,2 455,4 472,3 454,8

241

2005,1 1963,1 1666,0 1631,1 2588,6 2369,3 2284,0

476,8 643,8 495,6 400,7 511,7 537,3 519,8

2493,9 2453,9 1906,2 1808,3 2905,3 2735,9 2712,6

12. táblázat Az 1996-2002 között az orosz piacra értékesítő és onnan vásárló cégek megoszlása a piacon töltött évek száma szerint Évek száma, amelyekben egy-egy cég exportált/importált 1 évben 2 évben 3 évben 4 évben 5 évben 6 évben mind 7 évben Összes orosz piaci kapcsolattal rendelkező cég 1996-2002 között

Export

Import

cégek száma

%

cégek száma

%

2068 739 381 186 148 122 156

54,4 19,4 10,0 4,9 3,9 3,2 4,1

1650 560 281 170 106 70 105

52,4 20,6 10,4 6,3 3,9 2,6 3,9

3800

100,0

2942

100,0

242

13. táblázat Az Oroszországba irányuló export és az onnan származó import értékének megoszlása az exportáló és az importáló vállalkozások tulajdoni kategóriája szerint a.) Az export és az import értéke 1996 Tulajdoni kategóriák kizárólag hazai többségben hazai többségben külföldi kizárólag külföldi nem besorolható Összes export Tulajdoni kategóriák kizárólag hazai többségben hazai többségben külföldi kizárólag külföldi nem besorolható Összes import

b.)

184,5 946,3 605,7 222,0 46,6 2005,1

1998 1999 2000 Export értéke, millió USD 277,9 144,0 76,2 79,1 211,6 127,2 73,0 64,8 243,5 192,1 138,2 184,3 207,7 182,5 57,0 98,7 27,5 14,9 11,8 28,6 968,2 660,7 356,2 455,4 1997 1998 1999 2000 Import értéke, millió USD 217,8 168,7 212,5 237,2 1301,5 471,4 364,5 679,3 64,6 727,6 774,0 1325,9 296,0 240,6 225,1 303,6 83,3 57,6 55,0 42,7 1963,1 1666,0 1631,1 2588,6

2001 91,6 43,4 203,7 108,3 25,4 472,3 2001 155,5 869,4 1149,8 173,3 21,3 2369,3

Az export és az import értékének megoszlása

Tulajdoni kategóriák kizárólag hazai többségben hazai többségben külföldi kizárólag külföldi nem besorolható Összes export Tulajdoni kategóriák kizárólag hazai többségben hazai többségben külföldi kizárólag külföldi nem besorolható Összes import

261,8 163,4 177,9 125,3 47,3 775,7 1996

1997

1996 33,8 21,1 22,9 16,2 6,1 100,0 1996 9,2 47,2 30,2 11,1 2,3 100,0

1997

1998 1999 2000 Export megoszlása, % 28,7 21,8 21,4 17,4 21,9 19,3 20,5 14,2 25,1 29,1 38,8 40,5 21,4 27,6 16,0 21,7 2,8 2,3 3,3 6,3 100,0 100,0 100,0 100,0 1997 1998 1999 2000 Import megoszlása, % 11,1 10,1 13,0 9,2 66,3 28,3 22,3 26,2 3,3 43,7 47,5 51,2 15,1 14,4 13,8 11,7 4,2 3,5 3,4 1,6 100,0 100,0 100,0 100,0

243

2001 19,4 9,2 43,1 22,9 5,4 100,0 2001 6,6 36,7 48,5 7,3 0,9 100,0

14. táblázat Az Oroszországba exportáló és importáló cégek száma tulajdoni kategóriák szerint EXPORT Tulajdoni kategóriák kizárólag hazai többségben hazai többségben külföldi kizárólag külföldi nem besorolható* Összes exportáló cég IMPORT Tulajdoni kizárólag hazaikategóriák többségben hazai többségben külföldi kizárólag külföldi nem besorolható* Összes importáló cég

1996

1997

1998

1999

2000

2001

803 111 230 200 283 1627 1996 353 68 118 112 153 804

766 106 191 198 243 1504 1997 348 63 103 135 151 800

692 84 164 181 212 1333 1998 388 71 120 158 137 874

445 59 114 142 129 889 1999 418 52 101 174 157 902

397 59 102 158 174 890 2000 378 47 80 163 223 891

389 50 102 161 177 879 2001 371 42 81 165 206 865

*A külkereskedelmi tevékenység folytatása alanyi jog. A külkereskedők közül azokat a vállalkozásokat soroltuk tulajdoni kategóriába, amelyek kettős könyvvitelt alkalmaznak és társasági adóalanyok (és rendelkeztek a kategorizáláshoz szükséges ismérvvel). Ebből következően a „nem besorolható” cégek nagy része kis méretű vállalkozás. A besorolás a tárgyév végi állapotnak felel meg, de a 2001. évi kategorizálás a 2000. végi tulajdonosi szerkezet szerint történt.

15. táblázat Az egy cégre jutó export/import értéke az exportáló és az importáló vállalkozás tulajdoni kategóriája szerint Tulajdoni kategóriák kizárólag hazai többségben hazai többségben külföldi kizárólag külföldi nem besorolható Összes import Tulajdoni kategóriák kizárólag hazai többségben hazai többségben külföldi kizárólag külföldi nem besorolható Összes import

1996 326,0 1471,9 773,5 626,6 167,0 476,8 1996 522,6 13916,4 5133,0 1982,1 304,5 2493,9

1997 1998 1999 2000 egy cégre jutó EXPORT, ezer USD/cég 362,8 208,1 171,3 199,2 1995,9 1514,7 1237,8 1097,6 1274,7 1171,1 1212,5 1806,5 1048,8 1008,3 401,3 624,7 113,3 70,2 91,2 164,1 643,7 495,7 400,7 511,7 1997 1998 1999 2000 Egy cégre jutó IMPORT, ezer USD/cég 625,9 434,8 508,3 627,6 20658,4 6640,0 7008,8 14452,1 626,8 6063,4 7663,2 16573,4 2192,3 1522,9 1293,8 1862,4 551,9 420,3 350,6 191,3 2453,9 1906,1 1808,3 2905,3

244

2001 235,4 868,1 1996,7 672,8 143,4 537,3 2001 419,1 20700,3 14194,5 1050,4 103,5 2739,1

16. táblázat Az Oroszországba exportáló és onnan importáló cégek száma és megoszlása az exportáló és az importáló vállalkozások mérete szerint a.) Exportáló cégek 1996

1997

Kisvállalat (50 alatt) Középvállalat (50-249) Nagyvállalat (250-től) Ismeretlen kategória Összes vállalat

744 250 250 383 1627

718 259 229 298 1504

Kisvállalat (50 alatt) Középvállalat (50-249) Nagyvállalat (250-től) Ismeretlen kategória Összes vállalat

45,7 15,4 15,4 23,5 100,0

47,7 17,2 15,2 19,8 100,0

Méretkategóriák

1998 1999 2000 cégek száma 615 367 354 254 199 188 219 171 159 245 152 189 1333 889 890 cégek megoszlása, % 46,1 41,3 39,8 19,1 22,4 21,1 16,4 19,2 17,9 18,4 17,1 21,2 100,0 100,0 100,0

2001 326 202 154 197 879 37,1 23,0 17,5 22,4 100,0

b.) Importáló cégek Méretkategóriák Kisvállalat (50 alatt) Középvállalat (50-249) Nagyvállalat (250-től) Ismeretlen kategória Összes vállalat Kisvállalat (50 alatt) Középvállalat (50-249) Nagyvállalat (250-től) Ismeretlen kategória Összes vállalat

1996

1997

387 102 118 197 804

380 128 114 178 800

48,1 12,7 14,7 24,5 100,0

47,5 16,0 14,3 22,3 100,0

245

1998 1999 2000 cégek száma 436 453 408 160 146 137 118 111 108 160 192 238 874 902 891 cégek megoszlása, % 49,9 50,2 45,8 18,3 16,2 15,4 13,5 12,3 12,1 18,3 21,3 26,7 100,0 100,0 100,0

2001 408 126 110 221 865 47,2 14,6 12,7 25,5 100,0

4.2.

Az orosz gazdaság és gazdaságpolitika néhány kérdése, különös tekintettel a külső kapcsolatokra.

Ez a fejezet nem lép fel azzal az igénnyel, hogy átfogó képet adjon a vizsgált terület gazdaságáról, gazdaságpolitikájáról (keretet a kérdéskör egészének inkább az l. sz. tábla orosz makrogazdasági mutatói adnak), csupán néhány kiemelt kérdésre összpontosít. A válaszok – reményeink szerint – jobb megvilágításba helyezik a reorientációról szóló teljes tanulmányunk megállapításait. Súlypontilag foglalkozunk az orosz gazdaságpolitika egyes kérdéseivel, jelesül a növekedés-filozófiával, az iparpolitikával, a külgazdasági politikával, a külföldi befektetések-beruházások fogadtatásával, a FÁK-országoknak a világ energiaellátásában betöltött és várható szerepével. Hivatalos orosz részről is gyakori megállapítás, hogy a tartós növekedés fenntartásának tartalékai a meglévő termelési struktúra és kapacitások keretei között lényegében kimerültek. A gazdasági növekedés továbbra is tekintélyes ugyan, de felhajtóereje jórészt a még mindig magas olajár. Visszatekintve az önálló újkori orosz államiság éveire, a bruttó hazai termék 1991 évi bázison 1998-ig – a pénzügyi összeomlás évéig – 46%-kal csökkent8, majd az ezt követő négy évben rendre 5,4%, 9%, 5% és 4,3%-kal nőtt. Főleg az olajárrobbanás következtében, 2000-ben tetőzött az ütem. Azóta némi lassulás mutatkozik, annak ellenére, hogy tavaly az Oroszország által exportált kőolaj ára tovább nőtt, mintegy 4%kal (év/év alapon).9 A tényleges teljes (regisztrált és nem regisztrált) GDP-n belül 40% körül lehet a fekete (nem regisztrált) szektor súlya. A beruházások volumene 1998-ban az 1991-es értéknek mindössze a felét tette ki, majd e rendkívül alacsony bázison jelentős növekedésnek indult. A lendület azonban 2202-re erősen lelohadt. Növekedési stratégia: ütem és struktúra Az 1998. évi robbanást mára már általánosságban kiheverte az orosz gazdaság. A jövőbeli gazdaságfejlesztési-növelési stratégiát illetően több (egymást részben átfedő) koncepció létezik. Putyin elnök és néhányan szűk környezetéből eredetileg az évi 10%-os növekedésért kardoskodtak, majd fokozatosan lejjebb állítva a lécet, ma már akár 7%-kal is beérnék a következő 10-15 évre.10 Putyin elnök nemrég újból aggodalmának adott hangot – úgymond – a növekedés lassúsága miatt.11

8

9

10 11

A szovjet idők adatainak megbízható összehasonlítása az új éráéival közgazdaságilag kivihetetlen. A szovjet adatszolgáltatók minden szinten „érdekeltek voltak” a teljesítmények felnagyításában. Ennek megfelelően formálódott a statisztika egész rendszere és gyakorlata (például a változatlan áras teljesítménymutatók nem kellő vagy semmilyen deflálása). Az új rendszer viszont inkább a teljesítmények eltitkolására ösztönöz (adó, feketegazdaság). Az irányzatok érzékeltetésére, úgy véljük, mindenképpen alkalmasak a közölt számok, különösen ilyen nagyarányú mozgásoknál. Jobbak az összehasonlítási lehetőségek a naturális számok esetében. Saját számításaink a Kommerszant 2003. február 11-i számában idézett vámstatisztikák alapján. Handelsblatt, 2002. július 12/13. Kommerszant, 2002. november 2. 246

Az orosz vezetés tisztában van azzal, hogy belátható időn belül lényegében a világpiaci olajárak határozzák meg a belső fejlődés kereteit, lehetőségeit; 2001-ben az ipari beruházások 53%-a irányult a fűtőanyag-iparba, ezen belül 35% az olajbányászatba. Kaszjanov miniszterelnök szerint a mai kedvező nyers- és fűtőanyag-árak mellett a jelenlegi strukturális adottságok is lehetővé tesznek évi 4% körüli növekedést. A szerkezet átalakításával 2007-2008-ig évi 7-8%-ra tornázható fel az ütem. Ha nem történnek a szerkezet terén változások, és a külső árak is gyengén alakulnak, a gazdaságban nem rejlik több évi 1,5-2%-nál.12 A külföld erősen szorgalmazza, sőt a nagy horderejű nemzetközi tárgyalásokon keményen követeli az orosz belső energiaárak emelését. Ezt meglovagolja a belső nyers– és fűtőanyag-lobbi. Kifogásolják, hogy technológia-intenzív területek és általában a feldolgozóipar javára történő struktúraátalakításban a nyersanyagtermelők - úgymond – a „kizárólagos donor” szerepét játsszák. Az olajbányászatban például az amortizációs kulcsok igen alacsonyak, és – eltérően a nyugati gyakorlattól – adókötelesek. Az adók időnként „konfiskációs” jelleget öltenek. Ez a gyarmatosító szemlélet – állítják – a világon ma már csak Oroszországban talál talajra. Éppen az intellektuális és a természeti adottságok együttes kihasználása jelenthetne világméretekben versenyelőnyt az ország számára.13 Mindent egybevetve a valódi reformok üteme lassú. Az idei és a jövő esztendő a parlamenti és elnökválasztás jegyében telik, ami azt jelenti, hogy népszerűtlen intézkedésekre csak szőrmentén kerülhet sor. Márpedig a külföldi beruházók bizonytalankodnak, bár Oroszországnak a nyugati világhoz való közeledése óta történtek figyelemreméltó lépések is. Újabb ilyen természetű hír, hogy a British Petroleum társaság 6,75 Mrd USD beruházással, vegyes vállalat formájában a harmadik legnagyobb oroszországi olajtársaságot hívja életre (TNK-BP). Remélik Oroszországban, hogy ez az ügylet általánosságban is jelzi a külföldi beruházók szándékát.14 A kibontakozás konkrét akadálya, hogy a tisztességesnek mondható gazdasági növekedés és a külföldi pénz erős beáramlása mellett is igen lassan nőnek a beruházások. A bankszektor nem közvetíti ki megfelelő módon a betéteket a reálgazdaságba fejlesztési célokra. Pedig az idő sürgeti a változtatásokat. Csak példaként említjük, hogy a Goszkomsztat legutóbbi adatai szerint az ipari géppark 70%-ig amortizálódott.15 A kedvezőtlen és ma is tovább romló korösszetételről 8. sz. táblánk tájékoztat, lásd még a 9. és a 10. sz táblát is. Ágazati áttekintés Az ipari termelés (2. sz. tábla) veszteségei különösen nagyok voltak a visszaesés periódusában – 1999-től itt is gyors növekedés indult meg, amely azonban 2001-2002ben lelassult. 12 13 14

15

Világgazdaság, 2003. február 21. Izvesztyija, 2002. június 27. Izvesztyija, 2003. február 11., Napi Gazdaság, 2003. február 12. és 18., Financial Times, 2003. február 12. és 17., Népszabadság, 2003. február 12., The Economist, 2003. február 10. (háttérismeretekkel) és 13., Business Eastern Europe, 2003. február 17., Kommerszant, 2003. február 18.,Világgazdaság, 2003. február 20. Ekonomika i Zsizny, 2003. 5. sz., február 247

Az egyes iparágak teljesítménye az elmúlt évtizedben igen különböző volt, és a következtetések is csak fenntartásokkal és kivételekkel fogalmazhatók meg. A külső (iparágon kívüli, belföldi és külföldi) hatásokra viszonylag rugalmatlanul reagál a nyers-, fűtő- és alapanyaggyártás. Ezen iparágak szinte mindegyikénél a kritikus periódusban (1991-1998) az ipari átlagosnál szerényebb volt a visszaesés. Elsősorban azon területekről van szó, amelyek döntő szerepet játszanak a lakosság szükségleteinek kielégítésében, és ezért a gazdaságosság szempontjai is háttérbe szorulnak (például villamosenergia-termelés). Ide tartoznak az orosz export legfontosabb termékcsoportjai is (olaj, gáz). A villamosenergia-ipar „mindössze” 24%-ot veszített teljesítményéből 1998-ig, de a megélénkülési periódusban is szerényebb volt a változás, a növekedés mértéke egyik évben sem érte el a 2%-ot, mi több, tavaly szerény visszaesés volt tapasztalható. Más ágazatokhoz képest viszonylag szerény visszaesést könyvelhetett el 1991-1998 között a fűtőanyag-ipar is (-31%). Az olaj- és gázszektor a legkritikusabb években is elfogadhatóan termelt és exportált. A villamosenergia-ipartól eltérően a fűtőanyag-szektor a megélénkülési periódust jól kihasználja (világpiaci olajár-robbanás!). A kohászatra erősen hat a belső és külső kereslet ingadozása: mint köztudott, az iparág kevéssé perspektivikus. A vaskohászat növekedése lassú, a színesfém-kohászaté gyorsabb. De ez utóbbi alágazatban is – nem végleges adatok szerint – tavaly olyan alapvető termékek gyártása csökkent, mint a réz, ólom, nikkel, ón, ezzel szemben erősen nőtt a hengereltáru (réz, alumínium) és az arany előállítása. Mi több, a színesfémtermelés növekedése az éven belül erősen lelassult. A kohászok a növekvő (belső) energiaárakra és közüzemi költségekre hivatkoznak.16 Nyereségük is drasztikusan csökkent. A fa- és papíripar az első szakaszban (1998-ig) az átlagot lényegesen meghaladó veszteséget szenvedett, azóta változó sikerrel regenerálódik. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium a „faipari komplexumnak” a „motor” szerepét szánja az ipari termelésen belül, és célul tűzi ki, hogy az visszaszerezze az utóbbi tíz év során a világban elvesztett pozícióját. A minisztérium szerint az ágazatban nem folyik valódi műszaki fejlesztés. Míg zömmel feldolgozatlan termékeket exportálnak (gömbfa stb.), addig bútort, papírt importálnak.17 Az építőanyag-ipar nem a nyers- és alapanyagok nagy csoportjának logikáját követte (csillapított rezgés), hanem a drasztikusan összezsugorodott beruházási szektorhoz idomult. Az első szakaszban 69%-os veszteséget könyvelt el, és a megélénkülési periódusban is átlagon alul teljesített az ipar egészéhez képest. A könnyűipar a hanyatlás időszakában 87%-os (!) termeléscsökkenést szenvedett el. Ezt rendkívüli megélénkülés követte, amely azonban mára teljesen kifulladt, sőt újabb csökkenésbe ment át. Az okok összetettek, de közülük talán a legfontosabb a rubel árfolyamának alakulása. Az 1998-as pénzügyi összeomlást követően a rubel/dollár árfolyam az 1998 júliusi 6,2-ről az év szeptemberéig 16,1-re nőtt, majd következő év januárjában 22,6-ot mutatott. Az árfolyam az idén április elején 31 Rbl/USD felett volt.. A leértékelődést annak idején heves infláció kísérte (a fogyasztói árak éves – 12 havi – növekedése 1998-ban 84%, a következő esztendőben 37%), és a reáleffektív leértékel(őd)és is zuhanásszerű volt. Utóbb az árfolyam reál-értelemben felértékelővé lett, legalábbis a dollár viszonylatában. Az idén fellépett váratlan erősségű infláció megfékezésében kulcs-szerepet kap a felértékelő árfolyam-politika. 16 17

New Europe, 2002. november 3-9. Nyezaviszimaja, 2002. október 2. 248

A rubel külső értékének zuhanása annak idején gyakorlatilag kiiktatta az importversenyt. A leértékelés tartalékai azonban végesek voltak, és utóbb, általánosságban is, és egyes konkrét területeken különösen - az import – bár értéke az exporténak alig több mint felét éri el – ismét „vészesen” megugrott (32.-33. sz. tábla). Ezt elősegítette, hogy a világpiaci olajáraknak köszönhetően mindmáig özönlik az országba a külföldi valuta. Eközben a gazdaságpolitika monetáris eszközökkel ösztönzi a lakossági fogyasztást. A belföldi termelők lobbitevékenysége erősödik. Magasabb vámokat, kvótákat követelnek, olykor-olykor sikerrel. Az új kvóták miatt az idén az orosz húsimport fajtánként eltérően – várhatóan 16-30%-kal csökken.18 A könnyű- és élelmiszeripar védelmét célozza, hogy erősen szigorították az úgynevezett ingázó kereskedelem (lényegében a kereskedelmi méreteket megütő, de nem regisztrált magánimport) feltételeit. A kommentárok szerint a konstrukció betöltötte fő funkcióját: az áruhiány idején, illetve az 1998-as válságot követően ellátta a lakosságot olcsó (vietnami, kínai stb.) árukkal. Teljesen felszámolni a tevékenységet nem kívánják, mert ez széles tömegek megélhetését veszélyeztetné.19 A gépipart jóval az ipari átlagot meghaladó, 69%-os volumenesés jellemezte a kritikus időszakban, az 1998-at követő két évben magas, majd egyre csökkenő növekedési ráták alakultak ki. Különösen nagy volt a veszteség a nehéz-gépiparban – egykoron ez volt a „szocialista iparosítás” büszkesége. A traktorok, arató-cséplőgépek gyártása 2000-ben a korábbinak mindössze 7-10%-át tette ki, és hasonló volt a helyzet egyéb mező- és erdőgazdasági gépeknél is. Azóta a termelés csak szerény mértékben növekedett. Amerikai hivatalok az orosz hiányt traktorból 600 ezerre, arató-cséplőgépekből 400 ezerre teszik. A traktorállomány fele működésképtelen.20 Kotrógépből a jelzett évtizedben 10%-ra, talajgyaluból 20%-ra esett a termelés, és ezt követően itt is csekély volt a regenerálódás. A leépülés természetesen az építőipari gépek egész csoportját érinti. Az élelmiszer-ipar a mezőgazdaságra épül, amely – a kitermelő szektorhoz hasonlóan – csak lassan reagál a külső hatásokra, így a termelésingadozás is kisebb, illetve a meglévő ingadozás inkább az időjárás szeszélyére vezethető vissza Jelenleg az élelmiszeripar, főleg az egymást követő jó termésekre támaszkodva, az iparágak között az élbolyban helyezkedik el a növekedési ütem tekintetében.21 Kétségkívül szerepet játszik azonban a sikerekben az is, hogy a külföld az utóbbi években igen jelentős beruházásokat eszközölt ezen a területen s az új objektumok most „termőre fordulnak.”22 A mezőgazdasági termelés az elmúlt négy évben növekedést mutatott. A dinamizmus elsősorban a növénytermesztést jellemzi, de nem hagyja érintetlenül az állattenyésztést sem. Ez utóbbi alágazatot főleg a javuló takarmánybázis táplálja. Másfelől fejlődésének gátja az élelmiszer-ipar kapcsán már említett kemény importverseny. 18 19 20 21

22

Izvesztyija (Finanszovije), 2002. szeptember 26., New Europe, 2003. február 9-15. Moszkovszkije Novosztyi, 2002. július 16-22., Ekonomika i Zsizny, 2002. 28. sz., július Bank of Finland kutatóintézete, Russian Economy, 2002. 7-8. sz. Felhívjuk a figyelmet a magyar élelmiszer-ipari vállalatok új erőre kapó orosz piaci tevékenységéről beszámoló cikkekre. A Világgazdaság 2002. október 10-i száma szerint önállóan vagy helyi partnerekkel gyártó- és feldolgozóbázisokat építenek ki, bővítenek Oroszországban, új kapacitásokat terveznek. Hasonló cikket közöl a HVG 2002. november 2. – a magyar gyógyszeripar kiheverte az 1998-as orosz pénzügyi összeomlást. Ekonomika i Zsizny, 2003. 4. sz., január. 249

A gazdálkodási feltételek, módszerek javulása is szerepet kap a mezőgazdaság megélénkülésében, de a meghatározó tényező még mindig az időjárás. Hosszas belső viták után csak az idén januárban született törvény a föld szabad adásvételéről, némi korlátozásokkal. Külföldiek tulajdont nem szerezhetnek, csak 49 éves bérletet. A földjelzálog tilalma nem szűnt meg.23 Tavaly 86,5 millió tonna gabonát takarítottak be az országban. A régebbi sok szűk esztendő után a mostani egymást követő jó termések – szokatlan fejleményként - nehezen levezethető gabonafeleslegeket is produkáltak. Ez a gabonaárakat az önköltség alá nyomta, az egyébként is gyorsan nyíló agrárolló mellett. Annak idején a gabonaimportra 25-30 millió tonnás átbocsátóképességű (főleg kikötői) infrastruktúrát építettek ki, amely viszont nehezen vagy sehogy sem konvertálható exportcélra. A szűk keresztmetszeteket kitartóan tágítják, és a tavalyi naptári évben már 14 millió tonnát tudtak exportálni.24 Jelenleg nehezíti a helyzetet, hogy a konkurens exportőröknél, Ukrajnában és Kazahsztánban is jó volt a termés. (Ráadásul a tömeges kazah gabona-tranzit is terheli az orosz vasutat.) A FÁK-országok exportdömpingje lenyomja a külső árakat is, és átrendezi a gabona egész világpiacát. Az idei gabonatermés-kilátások Oroszországban a tavalyinál kevésbé kedvezőek.25 Energiagazdaság – fűtőanyag-export A továbbiakban különféle prognózisokat idézünk. Ezek több szempontból is erősen bizonytalanok. Két-három évvel ezelőtt (2000-2001) – már akkor több változatban – un. energiastratégiai program született Oroszországban (lásd a 13.-16., 24.-25. sz. táblákat). E számsorok felett azóta igencsak eljárt az idő.26 A régi táblákat főleg annak érzékeltetésére idézzük fel, hogy milyen nagy szemléletbeli változások álltak elő az utóbbi időben Oroszországban – és persze a vele energiapartneri kapcsolatokat építő országokban, régiókban is. Az energiastratégia újabb változata a terv szerint az idén májusban kerül a kormány napirendjére. A jelenlegi nemzetközi helyzet azonban (például az amerikaiorosz viszony elhidegülése, átrendeződések az olaj világpiacán) aligha alkalmas a távlatos gondolkozásra. Az eredeti célok nem azonos módon (mértékben) avultak el. Olajból és gázkondenzátumból például az eredeti terv 2020-ra 305-360 millió tonna kitermelését irányozta elő, de ténylegesen már tavaly (2002) elérték a 380 milliót. Ez azt is jelenti, hogy a tartalékokat Oroszországban a vártnál sokkal nagyobb mértékben tudták mozgósítani. Ám ha az eddig elért szintet új bázisnak tekintjük, akkor a további bővítés lehetőségei már eléggé bizonytalanok. Földgázból a bizonytalanság az eredeti tervek realitását és a most kirajzolódó lehetőségeket tekintve egyaránt fennáll. A világszerte felröppentett állapotbecslések és prognózisok igen erős szóródást mutatnak. A British Petroleum statisztikái szerint 2001-ben Oroszország igazolt – azaz műszakilag és gazdaságilag csaknem biztosan kiaknázható – készlete olajból 6,7 Mrd tonna (4. sz. tábla), ami a kitermelés jelenlegi és várható 400 millió tonna körüli (esetleg 450 millió) üteme mellett igencsak rövid kifutást vetít előre. Tavaly 48,6 milliárd hordót 23 24 25 26

Napi Gazdaság, 2003. január 30. New Europe, 20032. február 9-15. New Europe, 2003. február 2-8. Az Ekonomika i Zsizny (2002. november, 46. sz.) szerint a programból hiányzik a realitásérzék és a jó szándékok gyakorlatba ültetésének bemutatása. 250

jelentett a BP, ami szintén kb. 6,7 Mrd tonnának felel meg, és a társaság becslése szerint 19 évre elegendő.27 (A Szovjetunión belül Oroszország termelése 1986-ban már elérte az 569 millió tonnát.) Ennél többszörösen nagyobb készlet-becslések is léteznek, főleg attól függően, hogy milyen kritériumok alapján veszik figyelembe a teljes mértékben nem igazolt reménybeli kincseket. Egy múlt év októberi nemzetközi konferencia anyagaiból idéz az Ekonomika i Zsizny (2002. november, 46. sz.): az ország olajkészlete 13,3 Mrd tonna, de ennek csupán mintegy a fele „aktív”. Ez utóbbi 15-20 évre elég. (Beleillik a BP becslésébe!) Az orosz természeti források minisztériuma szerint az olajkincs 40 évig tart ki, a kitermelés és az új feltárások jelenlegi üteme mellett.28 V. Alekperov, a Lukojl társaság feje úgy véli, az orosz olaj- és gázkészlet száz évre elegendő. Ugyancsak Alekperov a lehetséges orosz olajexport-kapacitást napi 6-6,5 millió hordóra29 teszi.30 A tekintetben, hogy az orosz olajkincs mekkora hányadot foglal el a világban, az általunk ismert becslések 5% és 12% között vannak (az utóbbi vagy ahhoz közel álló értékek a jellemzőbbek). Ami a földgázt illeti, elég nagy a nemzetközi egyetértés abban, hogy Oroszország a világ készleteinek egyharmadát birtokolja, esetleg ennél valamivel többet. A British Petroleum társaság, az EBRD, az Oil and Gas Journal, a Kommerszant lap egyaránt 46,8 és 48,6 Mrd m3 közé teszi a megkutatott készleteket.31 Annál nagyobb a bizonytalanság a jövőt illetően. Itt elöljáróban csak annyit, hogy az eredeti „energiastratégiai” előirányzat 2020-ra 660-700 Mrd m3, de ma már erről nincs szó. A Jukosz társaság egy múlt év nyarán publikált prognózisa 2005-re 600-650 Mrd m3.32 A fő termelő azonban, a Gazprom, amely a teljes termelés 88%-át szolgáltatja (2002), kevésbé optimista: 2030-ig csupán évi 530 Mrd m3-rel számol.33 Elvileg nem zárja ki – „jó esetben” – már 2003-ban sem az 540 Mrd m 3-t,34 de konkrét terve csupán 531,9 m3.35 A Gazprom alapvető borúlátása persze összefügghet azon törekvésével is, hogy a központi hatalomtól minél előnyösebb gazdálkodási feltételeket harcoljon ki magának – és ehhez egyébként adva van igen jó érdekérvényesítő képessége. Az orosz kimutatások természeti kincseik lelőhelyeiről gyakran elég szűkszavúak. Mi több - vélhetően az érintett nagy monopoltársaságok nyomására – utóbb ismét megjelentek Oroszországban a külföldiek bizonyos területekre történő belépését korlátozó intézkedések, olajban és nikkelben gazdag vidékeken (Norilszk, a JamalNyenyec régió egy része). Államtitoknak nyilvánították az ország olajkincseit és néhány ritkafém adatait.36. Napjaink kétségkívül legaktuálisabb bizonytalansági tényezője – orosz szempontból is – Irak sorsa. Az iraki olaj privatizálása (amerikanizálása) átrendezheti a 27 28 29

30 31

32 33 34 35 36

Világgazdaság, 2002. június 19. Ekonomika i Zsizny, 2002. 24. sz., július. Napi egy hordó körülbelül évi 50 tonnának felel meg, a kisebb eltérések az olaj fajsúlyának függvényében jelentkeznek. Izvesztyija, 2002. június 27. A 3. és 5. sz. tábla, illetve Világgazdaság, 2002. december 9., Kommerszant, 2003. február 11. Kommerszant, 2002. július 4. Nyezaviszimaja, 2002. június 10., New Europe, 2002. november 24-30. Világgazdaság, 2002. június 29., New Europe, 2002. augusztus 4-10. és december 8-14. New Europe, 2003. február 2-8. Kopint-Datorg, Konjunktúrajelentés, 2002/2. 251

világ egész szénhidrogén-piacát. A béke beköszönte, valamint az olcsó iraki olaj megjelenése a világpiacon olyan mélyre szoríthatja a világpiaci olajárakat, hogy ez már veszélyeket hozhat az egész orosz gazdaságra. A termelők abban bízhatnak, hogy Amerika sem érdekelt az olajárak összeomlásában: 20 USD/hordó alatti ár erősen zavarná az ottani és a mexikói termelőket.37 Felboríthatja a geológusok, statisztikusok minden számítását, prognózisát, ha világméretekben – forradalmi változások állnának be az energiaelőállítás módszereiben. Máris több irányban folynak ilyen kísérletek – Oroszországban is. Próbálkoznak például hidrogén előállításával vízből, közvetlen villamosenergia-termelés céljából. Az ilyen irányú kutatásokat előmozdítja a környezetvédelmi kényszer (üvegház-hatás!). Az állam és a monopóliumok A bizonytalansági tényezők elemzésénél utalni kell a belpolitikára is. Az állam akaratérvényesítő képessége az üzleti világgal, különösen a nagy monopóliumokkal szemben korántsem korlátlan. Putyin elnök nyitottabb kül- és külgazdaság-politikai kurzusa általánosságban sem élvezi ezen erők teljes támogatását. Az orosz gazdaság „piacosodása” elérte azt a fokot, amikor az üzleti világ, különösen a nagy monopóliumok ellenére, vagy akár azok támogatása nélkül aligha lehet keresztülvinni valamely nagyobb horderejű gazdaságpolitikai akciót, stratégiai lépést. Tény persze az is, hogy a fűtőanyag-energia lobbik szintén érdekeltek a nyugati „nyitásban”, érdekeltségük azonban nem azonos az államéval, és nem biztos, hogy adott esetekben sietnek helytállni az államközi szinten vállalt orosz kötelezettségekért. A központi hatalom kezében a fűtőanyag- és energiaszektor nagy monopóliumaival szemben három eszköz maradt: -

-

az árszabályozás; a Transznyefty állami társaságon keresztül a csővezetéken történő olajszállítás ellenőrzése, ilyen úton a belső energiaellátás kikényszerítése, amely az olajosok számára kevéssé jövedelmező, vagy egyenesen gazdaságtalan; jövedelem-átcsoportosítások az adó- és vámrendszeren keresztül (ezt a gyakorlatot bírálta korábbi idézetünkben a fűtőanyag-lobbi.).

Tompítja mindenesetre a vázolt bizonytalansági tényezők hatását az orosz olaj- és földgáziparba menő - és megtérülést kereső – belföldi és külföldi tőke. Megindult a nagy „természetes monopóliumok” átszervezése, és ez döntően a fűtőanyag- és energiaszektort érinti. Az Állami Duma februárban óvatos reformokról döntött a villamosenergia-szektorban. Július 1-jétől felszabadítják a piacot, de az áram 35%-ig terjedő részét a kormány által megszabott áron kell értékesíteni. Az áramszolgáltatót részekre bontják – a hálózatban a kormány meghatározó részesedést tart fenn. A Financial Times a világ legkevésbé hatékony energiarendszerének nevezi az oroszt, ahol az áramfejlesztő berendezések átlag-életkora 30 év. Hivatalos orosz adat, hogy a villamosenergia-szektorban a géppark 63,3%-a 15 évnél régebbi.38 Hasonló elképzelések a gázszektorban is vannak, ámde Putyin elnök egy utóbbi nyilatkozata szerint az állam nem támogatja a stratégiai jelentőségű Gazprom 37

Moszkovszkije Novosztyi, 2002.december 31.-2003. január 6., Népszabadság, 2003. január 18

38

Ekonomika i Zsizny, 2003. 5. sz., február, Financial Times, 2003. február 5. és 17., Világgazdaság, 2003. február 17. 252

„ivartalanítását vagy feldarabolását”.39 A valóságban mégis valamilyen decentralizáció, a funkciók (kitermelés, szállítás, elosztás) áttekinthetőbb elhatárolása várható. Máris megindult a társaságnál bizonyos fokú profiltisztítás, megválnak például bizonyos banki kisebbségi részesedéstől. Bizonytalan marad a Gazprom árnyékában vegetáló kisebb független termelők valamint a nagy olajtársaságok „földgáz-melléküzemágának” helyzete. Márpedig kormányzati tervek szerint e termelői csoport részesedését a jelenlegi kb. 10%-ról 2020ig 20%-ra kellene növelni. Egyes szakértők ennél is nagyobb hányadot prognosztizálnak.40 Egyébként, ha csokorba fogjuk a térségből érkező gázipari kishíreket, nem sok megnyugtatót találunk bennük ( mi, mint a gáz mai és potenciális importőrei). A Nyezaviszimaja Gazeta (2002. december 17.) titkos adatokat szellőztet meg, amelyek szerint a Gazprom adóssága 14,7 Mrd USD, és ma is növekvőben van. A belföldi értékesítés „többnyire veszteséges”. Energiapartnerség az EU-val … Az erre irányuló nyilatkozatok, előzetes megállapodások még 2000-ből datálódnak. Oroszország akkor még mindig a két évvel korábbi pénzügyi összeomlásból keresett kiutat, Nyugat-Európa pedig az akkori felpörgő olajárak ellen kívánt védekezni a beszerzési források kiterjesztésével. Oroszország kilátásba helyezte nyugati partnereinek a biztonságos ellátást, éspedig „regionális konfliktusok”esetére is. Nyilatkozataik szerint árpolitikájukban nem taktikai, hanem stratégiai megfontolások vezérlik őket – a termelők és a fogyasztók érdekeit egyaránt szem előtt tartják.41 A kérdéskört szakbizottságokban mindmáig vizsgálják. Az orosz törekvések arra irányulnak, hogy a partnerek fektessenek be az orosz infrastruktúra, a termelőkapacitás kiépítésébe, korszerűsítésébe. Már kezdetben hangoztatott orosz igény volt továbbá, hogy exportjuk ölelje fel az energiahordozók teljes vertikumát, azaz az olajon és gázon kívül a villamosenergiát és a nukleáris fűtőanyagot, ezen túlmenően energiaigényes vegyipari és kohászati termékeket is.42 Csak a közelmúltban kezdődött az érdemi kérdések tüzetesebb vizsgálata: tulajdonképpen mekkora geológiai készletekkel bír is Oroszország, milyenek a szállítások gazdasági feltételei. Várható-e Oroszországban és mikor, a jogi és politikai környezet teljes konszolidálódása? Nem kevésbé fontos és elvi jelleggel is bíró kérdés: hogyan egyeztethető a hosszú távú szállítások rendszere az energiaforrások mindenkori szabad megválasztásával? Moszkva mindenesetre garanciákat kér arra, hogy beruházásainak hozama ne enyésszék el.43 A szóban forgó vizsgálatok hosszasan elhúzódnak, és konkrétumok az ügyről gyakorlatilag nem kerülnek nyilvánosságra. Mindez szerintünk arra mutat, hogy a nehézségek nagyobbak a vártnál. Jelen eszmefuttatásunk éppen e problémákat kívánja „körbejárni”. 39 40 41 42

43

Handelsblatt, 2003. február 18. Kommerszant, 2003. február 11. És 18. A gazdag irodalomból példaképpen: Nyezaviszimaja, 2001. december 1. és 6. Oroszországi Hírlevél, 2001. január, Novosztyi Hírügynökség. Oroszország Magyarországi Kereskedelmi Képviselete és a magyarországi Orosz Kulturális Központ közös kiadványa. Többek között Kopint-Datorg Konjunktúrajelentés 2002/3, Financial Times, 2002. május 29., Kommerszant 2002. július 4. Az EU-orosz partnerség témakörét átfogóan elemzi T. V. Bordacev: Russlands neue Aussenpolitik und die Europaeische Union, Oeteuropa, 11/2002. 253

…és Amerikával Az USÁ-ban a 2001. szeptemberi terrortámadást követően merült fel roppant sürgető erővel, hogy diverzifikálják – főként a Perzsa-öbölre építő – olajbeszerzéseiket, akár némi anyagi áldozat árán is. Az orosz és az amerikai elnök múlt év májusi találkozóján az USA masszív beruházásokat helyezett kilátásba az orosz fűtőanyag-energia szektorba, támogatásukról biztosították az orosz olajexportőrök térnyerését az olaj világpiacán. Kanadai cégek is érdeklődést mutatnak az oroszországi fejlesztések iránt.44 A Jukosz olajtársaság próba-jellegű szállításokat végzett Amerikába és megállapította: a fekete-tengeri útvonal gazdaságossága az európai feltételekhez hasonlítható.45 Az olajárak esetleges (sőt, tegyük hozzá: várható) csökkenése azonban sok irányban, nehezen modellezhetően megváltoztatja a helyzetet. A Jukosz 18-20 USD/hordó, valamilyen formában garantált árra számít. Különféle orosz becslések szerint ők az amerikai szükséglet 5-10 százalékát tudnák kielégíteni, de az északi útvonal kiépítésa után (lásd később) egyes megfigyelők szerint 15%-ot is elérhet ez a hányad.46 Merre, meddig? A reménybeli új szerződések teljesítéséhez máris új kikötők, olaj- és gázvezetékek tucatja épül. A szállítások mai gyakorlatában is erőteljes átrendeződésre van szükség. Oroszország nagy tankhajó flottát üzemeltet, amelynek tekintélyes része már elavult, és környezetszennyező baleseteknek van kitéve. A tengeri szállítást ezen túlmenően szűk keresztmetszetek gátolják (Boszporusz, Dardanellák, Finn-öböl). -

-

-

44 45 46

Most lépett üzembe a „Kék Áramlás” gázvezeték Törökországba. Már az idei évtől megindulhat (irányt váltva) a Barátság-Adria vezeték, amelyen át az egész világba eljuttatható az orosz olaj. Továbbfejlesztik a balti vezetékrendszert. A lett és litván kikötők is általában nyitva állnak Oroszország előtt. Ennek egyelőre fontos szerepe lehet a növekvő orosz olajtermelés levezetésében, a termelés és a szállítási lehetőségek között feszülő ellentét mérséklésében. Murmanszkból az eredeti tervek szerint 2007-ben indulna olajvezeték. Az északi országrész ezen egyetlen jégmentes kikötőjéből vezet a legrövidebb út az USA-ba, amely azonban, éghajlati okokból, egyben a legkockázatosabb is (viharok, jégtáblák). Nyugat-Európa is megközelíthető Murmanszkból. Márciusban azonban a kormány jóváhagyta a Transznyefty társaság tervét a balti-tengeri Primorszk olajkikötőjének bővítéséről, jelezve azt is, hogy nem engedi ki kezéből az olajexport ellenőrzését. Bár még folynak a hatástanulmányok, a kormány feltételesen jóváhagyta egy Angarszk-Nahodka közötti olajvezeték tervét, amely évi 80 millió tonnás kapacitással kelet-Szibéria olaját juttatná el Ázsiába és a csendes-óceáni régióba, egészen az USA partjáig. Külön elágazása lenne a kínai tecsingbe.

Kommerszant, 2002. május 25. New Europe, 2002. szeptember 29-október 5. és október 6-12. Izvesztyija, 2002. június 27., New Europe, 2002. október 13-19., Világgazdaság, 2003. február 27. A tágabb kérdéskörhöz lásd még Financial Times és Kommerszant, mindkettő 2002. október 2. 254

-

-

-

Újabban Délkelet-Európa felé fordul Oroszország – a súlypont Görögország. A tervbe vett Budrosz-Alexandropulosz vezeték - bolgár részvétellel is – a török szorosok megkerülésével juttatná el az árut Nyugat-Európába is. Szólnunk kell még két vezetékről, amelyek a volt szovjet térség szénhidrogéntermékeit Oroszország megkerülésével vezetik el. Az oroszokat eléggé váratlanul érte ezek megépítése, mert az érintett kincsekkel valamilyen formában (tranzitőrként, swap-üzletekben) ők is számoltak. A Baku-Tbiliszi-Ceyhan azeri-török olajvezeték építésénél az amerikaiak bábáskodtak. A Kaszpikum olaja részleges elvezetésének ez az útja politikai indíttatással is bír, és nem feltétlenül a leggazdaságosabb megoldás. Türkmenisztán, lazítani akarva a nyomasztó orosz kiszolgáltatottságon, a kiaknázott földgáz tekintélyes részét Afganisztánon keresztül Pakisztánba kívánja juttatni. A vezeték-projektum előkészületi stádiumban van, 2002 utolsó napjaiban államközi megállapodás is született a három érintett fél között. Ezt a létesítményt is támogatják az amerikaiak.

Mint az eddigiekből kitűnik, az orosz szénhidrogén-export tervek sokirányúak. Teljes összhangot az exporttervek és a (vélhetően) rendelkezésre álló árualap között nem tudtunk megállapítani. A mobilabb olaj esetében a célok keresztezhetik egymást – magyarán szólva elképzelhető például, hogy az amerikai igényeket az európaiak terhére elégítik ki az oroszok. Igaz viszont, hogy e téren az importőrök is „mobilabbak”, és szükség esetén máshonnan is be tudják szerezni a kieső orosz árut. Földgázból nagyobb a vezetékek által determinált kötöttség. Kelet-Szibéria kincseinek kiaknázása például kevésbé befolyásolja Európa ellátását. De ezek sem abszolút igazságok. A Gazprom például a földgáz-cseppfolyósítás gondolatával foglalkozik, ami mobilabbá teszi ezt a terméket is. Nem beszélve arról, hogy a külföldi tőke sok esetben (cél)országszinten mérlegeli kockázatait. Prognózisok az energiafogyasztás szerkezetére A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) harminc éves prognózisa a világ energiafogyasztásának szerkezetéről nem tükröz különösebb szemléleti változást a mai gyakorlathoz képest (3. sz. tábla). A győztes „kiütéssel” a földgáz, minden más forrás részaránya csökken. Minthogy azonban a jelzett időszakban a világ energiafelhasználása kétharmad résszel megnőne, maguk a csökkenő részesedési ráták is növekvő abszolút számokat takarnak, így a különösen környezetszennyező szénnél is. E kétharmad részes növekmény 90%-a a fosszilis tüzelőanyagokra esik. Nagyjából ugyanennyi lenne a fossziliák súlya a teljes (primer) felhasználásban is.47 Valamilyen szemléletváltozás nyomait hordozza, hogy az „egyéb” kategória amely megújítható, tiszta forrásokat jelent, mint nap, szél, geotermikus energia stb. – súlya a felhasználásban 2%-ról 4%-ra „ugrik”, de ez az ugrás olyan alacsonyról történik, hogy továbbra is szinte észrevétlen marad. Jól harmonizálnak a világméretű várakozásokkal az orosz energiastratégiai elképzelések, bár újfent hangoztatjuk, hogy az ismert 2000. évi verziókhoz képest számottevő változásokra lehet számítani. A 2000-ben született és 2020-ig terjedő koncepció a földgáz exportjának bővítése érdekében erősen növelné a szén és az atom szerepét a villamosenergia-termelésben. Ami 47

IEA World Energy Outlook, 2002. 255

az olajat illeti, a lassan három éves energiastratégia még pesszimista volt az exportlehetőségeket illetően – a koncepcióban itt szemmel látható változás következett be.48 Az „egyéb” kategória szerepe elhanyagolható marad, részesedése a teljes energiatermelésben mindössze 1% lenne még 2020-ban is. Csökkenne a vízenergia (relatív) hozzájárulása az energiafogyasztáshoz (13., 15., 26. sz. táblák). A készülő új energiastratégiai koncepcióról részletek (legalábbis hozzánk) eddig nem szivárogtak ki. Rávilágít azonban az orosz elképzelésekre (azok inerciájára) az egész orosz atomerőművi ipart felölelő Roszenergoatom konszern prognózisa 2020-ig (lásd a 27. sz. táblát). A gáz itt tervezett erős térvesztése összhangban van az eredeti energiaprogram koncepciójával: az atomenergia és a szén szerepének növelése a földgáz exportcélú kiváltása érdekében. Nem véletlen, hogy a Roszenergoatom a saját területének szán kitüntetett szerepet. Kommentárjukból kiderül – és ez persze nem újdonság –, hogy az atomenergia-program a pénzen múlik. Az ágazat mai siralmas pénzügyi helyzete a jövőre nézve is némi szkepszissel tölti el az elemzőket. A szén tervezett térnyerése környezetvédelmi jellegű nemzetközi törekvésekbe ütközne. Megfigyelők szerint, ha az orosz gázipar teljesíteni kívánja már létező nemzetközi szállítási szerződéseit és reménybeli vállalásait (Európa, Ázsia), akkor a belföldi piacon kisebb vagy nagyobb mértékű hiány keletkezhet.49. Általánosságban megállapítható, hogy Oroszországban véget ért a “könnyű” olaj és földgáz korszaka. A föld méhében rejlő kincsekért messzebbre kell menni, zordabb természeti feltételek mellett, mélyebbre kell hatolni, és az óriási lelőhelyeket (olajtengerek, végeláthatatlan gázmezők) a kisebb méretű kitermelőhelyek váltják fel. A földgáz esetében magasabb kénhidrogén-tartalommal is számolni kell.50 Olaj és gáz egyéb FÁK-országokban A FÁK-országok olaj- és gázkincseiről, a kitermelésről és a felhasználásról a 4-7. sz. táblák adnak képet. A Szovjetunió felbomlásakor minden út (vezeték) Oroszországba vezetett, illetve csak rajta keresztül a nagyvilágba. Annak idején a jelcini orosz vezetés konkurensnek tekintette a nem orosz szállítókat, és ennek megfelelően akadályozta, vagy egyenesen blokkolta szabad piacra jutásukat. Az új orosz rezsim változtatott ugyan politikáján, de ez csak részben szüntette meg a partnerek bizalmatlanságát. Kazahsztánét inkább, Azerbajdzsánét és Türkmenisztánét kevésbé. A föld méhének olajkincsei tekintetében Oroszországon kívül csak Kazahsztán, 1,1 Mrd tonna igazolt készlettel, a potenciális nagytermelő. A kazah olajkutatások újabban váratlanul jó eredményeket hoznak, és saját készlet-becsléseik ma már 20 Mrd hordóig terjednek – ami 2,75 Mrd tonnát jelent.51 Nem tudjuk azonban, milyen mértékű megkutatottságot, igazoltságot fednek ez utóbbi számok. Tény, hogy az USA geológiai kutató hivatalának egy új közleménye szerint Kazahsztán olajkészlete talán egyharmada lehet a hivatalosan becsültnek. A 2002. évi kazah olaj- és gázkondenzátum-termelés –

48

49 50 51

Az energiakérdés itteni megközelítésében azért is marad az olaj – nagy mértékben – látókörünkön kívül, mert a villamosenergia-termelésben szerepe csekély (fűtőolaj). Többek között Kommerszant, 2002. július 4. Nyezaviszimaja, 2002. június 11. Nyezaviszimaja, 2002. július 30 256

határozottan növekvő irányzattal – 47 millió tonna, azaz mintegy napi 940 ezer hordó volt. Azerbajdzsán igazolt készlete (British Petroleum, 4. sz. tábla) 0,9 Mrd tonna, de a legújabb geológiai kutatások eredményei elmaradnak a várakozásoktól. Földgázban Oroszország után Türkmenisztán a leggazdagabb (a biztos készlet 2,83 billió m3).Tavaly a termelés 53 Mrd m3 volt, ebből csaknem 40 milliárdot exportáltak, zömmel Ukrajnába. A 2005. évre a középtávú termelési terv 85 Mrd m3. Türkmenisztánnak az olajtermelése is egyre jelentősebb. Nagyhatalom még földgázban Üzbegisztán52 és Kazahsztán is, de ezek – egyelőre – lényegében saját maguk fel is használják termelésüket. A nagy lélekszámú Üzbegisztánnak továbbra is nagy lesz a belső fogyasztása, Kazahsztán azonban egyre inkább külső piacra is termel. Türkmenisztán tavaly hosszabb távra évi 10-20 Mrd m3 szállítását vállalta Oroszországnak, lényegesen kevesebbet, mint amennyi az egy évvel korábbi előzetes megállapodásban szerepelt. A Gazprom törekvése távlatilag évi 50 Mrd m3 gáz beszerzése a türkménektől.53 A várhatóan felfutó kazah szállításokkal is számol az orosz fél. Közép- és Nyugat-Európában tehát masszívan jelen lesz a középázsiai földgáz. A fogyasztás mint a növekedés hajtóereje – az import szerepe Tanulmányunk adott keretei között csak érintőlegesen tudunk foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy az orosz gazdasági növekedés felhajtóereje immár harmadik éve a lakossági fogyasztás, és a fogyasztás növekményét döntően importból elégítik ki. Olyannyira, hogy a múlt évben a belföldi könnyűipar termelése visszaesdett. Az élelmiszeripart alimentálja ugyan, hogy az orosz mezőgazdaság teljesítménye már évek óta felfelé ível, de az iparág növekedése 2002 végére ellanyhult. Maga a teljes import ugyan még nem heverte ki az 1998-as összeomlást, de bővülése igen gyors, tavaly 12,5% volt. A gyors importnövekedésnek utánpótlást biztosít a változatlanul – és váratlanul – magas világpiaci olajár, és ezzel összefüggésben a hatalmas orosz kereskedelmi aktívum, amely 2002-ben 46,5 Mrd USD-ra rúgott, továbbá a központi bank nemzetközi tartaléka, amely most április elején 56 milliárd dollárt tett ki. Néhány kiugró importtételt említve: 2002-ben Oroszország 1,7-szeresre növelte (mennyiségben) húsimportját, a baromfihús- és a vaj-vásárlások csaknem megduplázódtak. A beszerzések a (FÁK-on kívüli) „távoli külföldre” koncentrálódnak. E relációban 2002. I. félévében a következő kiemelkedő importráták születtek: vaj 1,8-szoros, ruházati cikkek 2,4-szeres (ez is mennyiségi mutató), tehergépkocsi 1,7-szeres, személygépkocsi másfélszeres (lásd a 32. és 33. sz. táblát). A belföldi termelők lobbitevékenysége erősödik. Olykor-olykor sikeresen szállnak síkra magasabb vámokért. A jelek szerint a WTO felvételi tárgyalásokon is határozottabbá vált – a vámvédelem tekintetében is – az orosz álláspont, olyannyira, hogy a nemzetközi sajtó patthelyzetről beszél.54 A termelők érdekeit szolgálja, hogy a hatóságok erősen megszigorították az un. ingázó (batyuzó) kereskedelem, más szóval a statisztikailag nem regisztrált magánimport 52 53 54

Az ország 2001-ben még megelőzte a termelésben Türkmenisztánt. Kommerszant, 2003. február 11. Kommerszant, 2003. február 18., Világgazdaság, 2003. február 20., Moszkovszkije Novosztyi, 2003. február 25-március 3. 257

feltételeit. Teljesen kiiktatni nem tudják és nem is akarják, mert ez az „életforma” széles rétegek számára egzisztenciális kérdés. Ha Oroszország belép a Kereskedelmi Világszervezetbe (WTO), ez erősen átrendezheti az import egész struktúráját. Minthogy a roppant hosszúra nyúló és igen kemény tárgyalások még nem zárultak le, korai lenne a változások irányáról, természetéről bármit is mondani. Tőkemozgások Paradoxonok jellemzik Oroszországban a nemzetközi tőkemozgást. A nyugattal formálódó „stratégiai partnerség” természetszerűleg rányomja – kedvező – bélyegét ezekre a kapcsolatokra is, ugyanakkor továbbra is fennáll a külföld bizalmatlansága. A British Petroleum korábban már említett térhódítását, amely alkalmasint a legnagyobb ilyen egyedi ügylet Oroszország történetében, sokan jeladásnak tartják a külföldi beruházók – főleg az olajosok – számára, de az óvatos és kétkedő hangok sem ültek el. „Oroszország ma éppoly kockázatos ország, mint eddig bármikor”, írta a The Economist a múlt év novemberében, és egyelőre nincs okunk arra, hogy fordulatról beszéljünk az ország nyugati megítélésében. 55 A nemzetközi pénzintézetek is határozottabb formában fogalmazzák meg igényeiket Oroszországgal szemben. A Nyezaviszimaja Gazeta – a Világbank belső elemzéseire hivatkozva – azt állítja, hogy tervei szerint a pénzintézet élére állítja a reformok – főleg a politikaiak - ügyét. Az EBRD is új stratégiát dolgozott ki Oroszország számára. Megnöveli kihelyezéseit, egyben azonban követelményeket támaszt a strukturális és intézményi reformok előrehaladása tekintetében.56 Tárgyalásokat kezdett Oroszország az OECD-hez való csatlakozásról – ennek szintén megvan a maga követelményvonzata.57 Részünkről úgy véljük azonban, hogy 2003 és 2004 nem lesz a radikális reformok éve, mert a küszöbön álló parlamenti és elnökválasztás nem kedvez a népszerűtlen lépéseknek. Márpedig a szükséges reformok részben ilyenek, illetve komoly érdekeket sértenek. Ettől persze még lehet nagy a reform-propaganda hangereje, és látványos tervezeteket tűzhet napirendre a törvényhozás. (A teljesség kedvéért: vannak persze népszerű reformlépések is.) Nyilván presztizs-szempontokból (hogy tudniillik nagy végösszeg jöjjön ki) a Goszkomsztat sajátos formában teszi közzé a külföldiek oroszországi befektetéseitberuházásait. (37.-39. sz. tábla). Közös főösszeg alatt tételenként szerepelnek a közvetlen beruházások (FDI), a portfólió-beruházások és egy „egyéb” kategória, amelynek megnevezését meghazudtolva – messze nincs „maradék” jellege: 2002. első felében a beáramló tőkének kereken háromnegyedét (!) képviselte, július 1-ig a (kumulált) állomány 47%-át. Az „egyéb” kategória nemzetközi szervezetek és külföldi államok hiteleit, bankkölcsönöket, kereskedelmi hiteleket foglal magában. Nem azonos ívású a közvetlen és portfólió-beruházásokkal. 55

56

57

A lap 2002. november 2-i száma; lásd még Business Eastern Europre, 2002. július 29., Business Week 2002. augusztus 5-12., Handelsblatt, 2002. augusztus 14., Napi Gazdaság, 2002. október 17., The Economist, 2003. február 13., Financial Times, 2003. február 17., Világgazdaság, 2003. február 20. Nyezaviszimaja, 2002. november 29., Moszkovszkije Novosztyi, 2002. november 26december 2. Világgazdaság, 2003. február 24. 258

Mégis, egy fontos sajátosság összekapcsolja ezeket a kategóriákat, egyben magyarázhatja, miért következett be az utóbbi időben a direkt beruházások csökkenése mellett az „egyebek” – kereskedelmi és bankhitelek – ugrásszerű növekedése. Ez utóbbiak segítik az orosz vállalatok saját számlára végzett beruházásait, de nem teremtenek az FDI-hez hasonló konkurenciát, nem mozdítják elő a külföldi tőke közvetlen térnyerését. Mindamellett egyes megfigyelők aggályosnak tartják az eladósodásnak ezt a fajtáját is, éspedig méretei miatt. Vállalati hitelek felvételére főleg a fűtőanyag- és energiaágazatban kerül sor. 58 Míg a hivatalos Oroszország eléggé lelkes híve a külföldi tőke bejövetelének, a belföldi vállalkozók megosztottak – nem alaptalanul. Többnyire tartanak, sőt létüket féltik a betelepülő konkurenciától. A külföldi közvetlen beruházások (FDI-áramlás) már 2001-ben 10%-kal visszaesett, ezt 2002 első felében újabb 25,4%-os csökkenés követte (lásd a 31-33. sz. táblákat), de előzetes adatok szerint 2002 teljes év folyamán a közvetlen beruházások nem estek vissza. Dollárban kifejezve a közvetlen beruházások állománya 2002 derekán 18,6 Mrd dollár volt, a tavalyi féléves beáramlás 1,9 Mrd dollár – nemzetközi összehasonlításban szerény összegek. Figyelembe veendő azonban a helyzet minősítésénél, hogy már két éve világméretekben is tapasztalható a közvetlen külső beruházások csökkenése.59 Ugyanakkor – mint említettük – igen dinamikus a tőkebeáramlás abban a kategóriában, amely az előbb idézett táblákban „egyéb” címszó alatt szerepel. Az I. félévben 60%-os növekedéssel 6,3 Mrd dollárra tettek szert az orosz kedvezményezettek. Az összes külföldi beruházást-befektetést figyelembe véve az állomány tavaly félévkor 38,2 Mrd dollár volt. A legfrekventáltabb terület az ipar volt (38,8%), de nem sokkal maradt el tőle a kereskedelem, sőt a féléves beáramlás tekintetében ez utóbbié volt az elsőbbség. Az iparon belül természetesen a fűtőanyagipar vezet, pontosabban az olajbányászat. A féléves áramlási statisztika szerint az olajfeldolgozás és a gázipar egyetlen centet sem kapott, és a szénbányászat is csak – az adott nagyságrendben – kimutathatatlanul csekély összeget. Fontos célterülete még a külföldi tőkének a kohászat és az élelmiszeripar. Ami a várható fejleményeket illeti, abból az alaphelyzetből kell kiindulnunk, hogy az orosz gazdaság „univerzális receptor”, azaz hogy a gazdaság és az élet minden területén éhezik-szomjazik a külföldi tőkére és technikára, a műszaki ismeretekre. Ám az külföldi érdeklődés és az orosz vállalkozói világ fogadókészsége is differenciált. Természetszerűleg legnagyobb a külső érdeklődés az orosz olaj- és gázkitermelő szektor iránt. Ugyanakkor itt a legnagyobb az hazai vállalkozók óvatossága és ellenérzése is. A külföldi olajtársaságok jó része, főleg az amerikaiak, cselekvési szabadságra törekszik az orosz olajberuházások piacán, míg az orosz társaságok inkább csak kisebbségi részesedést engednének át nekik.60 Ugyanakkor más külföldi társaságok viszonylag jól viselik a „kisebbségi” létet, annak tudatában, hogy egy erős orosz partner árnyékában és védelmében kedvezőbb versenypozícióba juthatnak.61 A British Petroleum – említett óriásügyletében – a vegyes vállalat felének tulajdonosa. Kommentárok szerint – a fentiek ismeretében – többre nem is törekedett, de nyilván kevesebbel sem érte volna be.62 58 59 60 61 62

Nyezaviszimaja, 2002. augusztus 13. és 2003. február 20. Az UNCTAD egy tanulmányát idézi a Napi Gazdaság, 2002. október 25. Financial Times, 2002. október 2. Business Eastern Europe, 2002. április 29. Business Eastern Europe, 2003. február 17. 259

Minden akadály ellenére óriási új üzletek, projektumok körvonalai bontakoznak ki a British Petroleum ügyleten túlmenően is. Csak példa-jelleggel tallózunk a nemzetközi sajtóban. Az Exxon Mobil újabb 750 millió dolláros beruházásra készül a Szahalin I. program keretében (és még 30-40 évig folytatni szándékozik ezt a tevékenységet). Nyolc éven belül akár 20 Mrd dollárt is elkölthet. A japán külügyminiszter egy minapi nyilatkozata szerint 9,5 Mrd dollárt készek invesztálni a Szahalin I.-II.- projektumokba (ebből 0,9 Mrd már meg is történt). A Totalfine-Elf Szibériában vetné meg a lábát, és hírek szerint 2,5-3 Mrd dolláros beruházást tervez. A Royal Dutch Shell partnerséget vállalt a Gazprommal egy 8-10 Mrd dollár összegű beruházásban. Ringbe szállt a beruházási piacon az olasz ENI is. Az orosz állam igen nagy összegben adott el, illetve készül eladni részesedéseket olajipari érdekeltségeiből.63 És mit hoz a jövő? Az olajipar – mint láttuk – külön eset. Mellette az élelmiszeripar is megőrzi pozícióit, mint a külföldi érdeklődés célterülete. Megfigyelők felhívják a figyelmet a széles értelemben vett infrastruktúra fejlesztési igényeire (közművek, lakó- és irodaépületek, szállodák, autópályák, egyéb utak, kikötők, vasutak, repülőterek, környezetvédelmi létesítmények). A kormány 15 különleges gazdasági övezetet tervez, a releváns adókedvezményekkel,64 de erről még viták folynak. Erősen árnyalja a fentebb vázolt képet, hogy Oroszországból több tőke áramlik kifelé, mint befelé. Az összegre csak durva becslések vannak. Az Izvesztyija (2002. november 22.) 250-350 Mrd dollárra teszi ezt az összeget. Az ilyen becslések módszertani útmutatókat természetszerűleg nem tartalmaznak Annyi nyilvánvaló, hogy mindenfajta tőkét, pénzt felölelnek. Ezek döntő többségükben illegális úton kerültek ki az országból. A legális kiáramlás mindeddig jelentéktelen volt (legalább is egy olyan becslésnél, mint a szóban forgó, ahol a hibahatár 100 Mrd dollár). Az orosz olaj- és gázipar azonban terjeszkedik, hazánkban is, és még tőlünk nyugatabbra is. Orosz olajtársaságok például német benzinkutak iránt is érdeklődnek. A kisíbolt/menekített tőke ugyanakkor szerény mértékben visszaszivárog Oroszországba. Feltűnő például, hogy a külföldi befektetők-beruházók élbolyába tartozik az adóparadicsom Ciprus, és jó helyezést ért el a brit Virgin-szigetek. Tervbe vette az orosz vezetés e tőke számára az amnesztia meghirdetését, de egy ilyen akciótól nem lehet sokat várni. 1. sz. táblázat Orosz makroökonómiai mutatók

(változás százalékban az előző évhez képest) 1997

1998

1999

2000

2001

2002

Bruttó hazai termék

0,9

-4,9

5,4

9,0

5,0

4,3

Ipari termelés Mezőgazdasági termelés Beruházások Kiskereskedelmi forgalom Ténylegesen rendelkezésre álló reál-pénzjövedelem Egy foglalkoztatottra jutó

2,0 1,5 -5,0 4,9

-5,2 -13,2 -12,0 -3,4

11,0 4,1 5,0 -6,1

11,9 7,7 17,4 8,8

4,9 6,8 8,7 10,7

3,7 1,7 2,6 9,1

6,0

-16,0

-14,0

9,1

5,9

8,8

63

64

Kopint-Datorg Konjunktúrajelentés, 2002/2., Napi Gazdaság 2002. október 17., New Europe, 2002. október 13-19. és 2003. február 16-22. A nagyszabású beruházási tervekről szóló hírek jórészt esetlegesek és átfedéseket is tartalmazhatnak. Napi Gazdaság, 2002. november 18. 260

számfejtett reálbér Fogyasztói árak (év vége, az egy évvel korábbi bázis =l) Munkanélküliségi ráta, százalék, év végén Rubel/dollár árfolyam Vásárlóerő-paritás

5,0

-13,0

-22,0

22,0

19,8

16,6

1,11

1,84

1,37

1,20

1,186

1,151

10,8 5 785a 2 533a

11,9 9,71 2,83

12,8 24,60 4,70

10,5 28,12 6,52

9,0 29,16 …b

7,1 31,78 …b

a régi rubel b a bécsi WIIW intézet adata, illetve becslése: 2000-ben 7,61, 2001-ben 8,79, 2002-ben 10. Forrás: Vszjerosszijszkij Naucsno-isszledovatyelszkij Kon’junkturnij Insztitut (VNIKI), Vnyesnyeekonomicseszkij Kompleksz Rosszii, 2002/1., 108. old., WIIW Monthly Report, 2002/10; Ekonomika i Zsizny, 2003. 5. sz., február

2. sz. tábla Az orosz ipar termelése fontosabb ágazatok szerint (változás százalékban)

Ipar összesen Villamosenergia-ipar Fűtőanyag-ipar Vaskohászat Színesfémkohászat Vegyipar Gépipar és fémfeldolgozás Fa- és papíripar Építőanyag-ipar Könnyűipar Élelmiszeripar

1998/1991

1999

2000

2001

-50,0 -24,0 -31,0 -44,0 -43,0 -58,0

8,1 0,2 2,4 14,4 8,5 21,7

11,9 1,8 5,0 15,6 11,3 14,3

4,9 1,6 6,1 -0,2 4,9 6,5

3,7 -0,7 7,0 3,0 6,0 1,6

63,5 7,1 24,8 52,0 41,8 74,3

2002. I. negyedév megoszlás %-ban 100,0 13,9 17,6 7,6 7,2 6,2

-62,0 -63,0 -69,0 -87,0 -49,0

15,9 17,2 7,7 20,1 7,6

15,5 9,5 7,6 22,0 7,1

7,2 2,6 5,5 5,0 8,4

2,0 2,4 3,0 -3,4 6,5

87,4 50,9 44,7 59,3 96,8

19,2 4,9 2,6 1,7 14,2

2002

2002.júl. 1998. aug.

Forrás: Goszkomsztat alapján WIIW és Kopint-DATORG adatbázis, orosz sajtójelentések.

261

3. sz. táblázat A világ energiahordozó-igényének (fogyasztás) szerkezete (megoszlás, százalék) 2000 38 23 26 7 3 2 99a/

Olaj Gáz Szén Atom VízEgyéb Összesen

2030 37 28 24 5 2 4 100

a a reprezentáció kerekítések miatt nem teljes Forrás: IEA World Energy Outlook, 2002., Izvesztyija (Finanszovije), 2002. szeptember 24.

4. sz. táblázat A FÁK-országok szénhidrogén-kincsei Kőolaj (milliárd tonna) 6,7 1,1 0,9 0,1 0,1

Oroszország Kazahsztán Azerbajdzsán Türkmenisztán Üzbegisztán

Földgáz (billió m3) 47,60 1,82 0,12 2,83 1,85

Megjegyzés: igazolt, műszaki és gazdasági szempontból csaknem teljes biztonsággal kiaknázhatónak minősülő készletek. Forrás: BP Global, in EBRD Transition Report, 2001., 76. oldal

5 sz. táblázat Olajtermelés és felhasználás a szovjet utód-országokban (millió hordó/nap)

Termelés Felhasználás

2001 tény 8,8 3,6

2002 prognózis 9,2 3,7

2003 prognózis 9,6 3,7

Forrás: USA energiaügyi minisztérium, Energy Information Administration, in Izvesztyija (Finanszovije), 2002. július 11.

6. sz. táblázat Földgáz a FÁK-országokban (2001 - Mrd m3) Oroszország Üzbegisztán Türkmenisztán Kazahsztán Azerbajdzsán

Készlet 47 570 1 870 2 860 1 840 850

Kitermelés 542,4 53,4 47,9 10,8 5,2

Forrás: Kommerszant, 2002. július 4.

262

Fogyasztás 372,2 51,2 12,9 10,1 8,4

7. sz. táblázat A szovjet utódállamok olajtermelése nemzetközi összehasonlításban és olajexportjuk (millió hordó/nap) 2001 Világ OPEC OPEC-en kívül Volt SZU Oroszország a többiek Export (nettó) Nyersolaj Termékek

76,78 30,11 46,66 8,56 7,02 1,54 4,74 3,37 1,37

2002

2003 2003. január prognózis termelés (nyersolaj és kondenzátum) 76,59 77,58 28,54 28,70 48,05 48,88 49,41 9,37 9,82 10,05 7,66 8,02 8,18 1,71 1,81 1,88 volt SZU: külforgalom nyersolajban és termékekben 5,58 5,49 3,92 4,07 1,65 1,42

Forrás: IEA Oil Market Report, 2003. február 12.

8. sz. tábla Az orosz ipari berendezések korösszetétele (megoszlás százalékban) 5 évig 6-10 éves 11-15 éves 16-20 éves 20 év felett

1990 29,4 28,3 16,5 10,8 15,0

2002 5,7 7,6 23,2 21,9 41,6

Forrás: Ekonomika i Zsizny, 2003. 5. sz., február

9. sz. táblázat Az állóeszközök amortizáltsági foka az orosz fűtőanyag- és energiaszektorban (százalékban) Villamosenergia Olajtermelés Olajfinomítás Földgáz Szén

1995 58 51 75 59 52

1998 64 59 81 70 60

Forrás:Oroszország 2020-ig terjedő stratégiai energiaprogramja, in International Energy Agency, Russia Energy Survey, 2002.

263

10. sz. tábla A fővezetékek kora (üzemelési ideje) Év 33 felett 20 felett 10-20 30 felett 20 felett

Földgáz

Olaj

Részarány %-ban 5 25 50 41 73

Forrás: Ekonomika i Zsizny, 2003. 5.sz., február

11. sz. táblázat Az elsődleges energiaforrások Oroszországban - termelés 1990

Összes termelés Földgáz Olaj és termékek Szén Atomenergia Vízenergia Megújuló energiaforrások

millió t, olajegyenérték 868 367 262 182 31 14 12

megoszlás, százalék 100,0 42,3 30,2 21,0 3,6 1,6 1,4

1999 millió t, olajmegoszlás, egyenérték százalék 603 100,0 315 52,2 127 21,1 109 18,1 32 5,3 14 2,3 8

1,3

Forrás:International Energy Agency, Russia Energy Survey, 2002. Az ügynökség becslése, illetve statisztikája, saját módszertana szerint.

12. sz. táblázat Az elsődleges energiaforrások Oroszországban – fogyasztás

Összes fogyasztás Földgáz Olaj- és termékek Szén Fűtés Villamosenergia Megújuló energiaforrások

1990 millió t, olajegyenérték 657 143 155 55 224 71 8

megoszlás, százalék 100,0 21,8 23,6 8,4 34,1 10,8 1,2

1999 millió t, olajegyenérték 410 115 85 20 136 51 4

megoszlás, százalék 100,0 28,0 20,7 4,9 33,2 12,4 1,0

Forrás: International Energy Agency, Russia Energy Survey, 2002. Az ügynökség becslése, illetve statisztikája, saját módszertana szerint.

264

13. sz. táblázat Fűtőanyag- és energiatermelés Oroszországban a 2000. évi távlati energiaprogram szerint Teljes termelés, M t szénegyenérték Olaj és kondenzátum, M t Földgáz, Mrd m3 Szén, M t Atomenergia, Mrd kWó Vízenergia, Mrd kWó Megújuló források, M t szén-egyenérték Összes villamosenergia, Mrd kWó Finomított olajtermékek M t Hőenergia, M Gcal

2000

2005

2010

2015

2020

1 417 323 584 258 131 165

1 420-1 500 308-327 580-600 270-300 155-175 165-170

1 455-1 575 305-335 615-655 290-335 190-205 170-177

1 500-1 660 305-345 640-690 320-370 210-260 180-190

1 525-1 740 305-360 660-700 340-430 235-340 190-200

1

3-4

5-7

8-12

876 174 2 060

970-1 020 175-185 2 120-2 185

1 055-1 180 185-200 2 200-2 315

12-20

1 135-1 370 190-220 2 300-2 470

1 240-1 620 200-225 2 420-2 650

Forrás:Oroszország 2020-ig terjedő stratégiai energiaprogramja, in International Energy Agency, Russia Energy Survey, 2002.

14. sz. táblázat Az orosz energiaszektor beruházási igényei a 2000. évi elképzelések szerint (Mrd USD)

Olaj Termelés Finomítás Szállítás Földgáz Termelés Szállítás Tárolás Szén Villamosenergia Atomerőmű Vízerőmű Hőerőmű Transzmissziós hálózat Összesen Megújuló források Fűtés Energia-hatékonyság Mindösszesen

1999

2000

2,3 1,6 0,2 0,3 3,1 0,3 1,3 0,25 7,0 0,01 0,23 0,12 7,4

2006-201 0 34-43 23-31 3 5 37-39 17 17-18 4 4,5 25-42 6-9 5 8-19

2011-2015

5,9 4,7 0,6 0,7 3,6 1,0 2,2 0,4 0,4 1,6 0,35 0,34 0,5

2001-200 5 28-32 19-21 2 5-6 34-35 12-13 18 3-4 2,3 18-19 4-5 3 7

2016-2020

Összesen

43-58 31-44 3 5-6 43-45 19 20-21 4-5 5,0 44-69 6-11 5-6 24-38

55-64 41-48 3-4 6 51-53 23-24 22-23 6 6,2 61-87 7-9 6-8 36-54

159-197 115-145 10-12 20-22 164-171 71-73 76-80 17-19 18 147-217 23-34 19-21 75-118

0,4 11,5 0,02 0,45 0,21 12,2

4 82-88 0,2-0,3 4-5 3-5 89-98

6-9 98-128 0,6-0,9 5-6 6-14 110-148

9-14 133-177 0,9-1,3 6-7 11-22 152-207

12-17 170-209 1,1-1,9 7-8 19-29 198-248

30-43 484-602 3-4 23-25 39-70 548-701

Forrás: Oroszország 2020-ig terjedő stratégiai energiaprogramja, in International Energy Agency, Russia Energy Survey, 2002.

265

15. sz. táblázat Oroszország fűtőanyag- és energiaexportja, tények és távlati tervek 2000-ben 1990 Összesen, M t szén-egyenértéka Olaj- és termékek, Mt Földgáz, Mrd m3 Szén, M t Villamosenergia, Mrd kWó

1995

2000

2005

2010

2015

2020

706

480

554

530-575

530-600

550-600

565-585

286 213 30

162 191 22

188 217 25

160-175 245-260 14-18

155-180 245-275 15-20

155-170 260-280 15-21

150-165 275-270 18-20

37

19

13

22-25

30-35

35-55

40-75

a 1 szén-egyenérték = 0,7 olaj-egyenérték Forrás:Oroszország 2020-ig terjedő stratégiai energiaprogramja, in International Energy Agency, Russia Energy Survey, 2002.

16. sz. táblázat A fűtőanyag- és energiatermelés Oroszországban régiók szerint (a 2000. évi program)

Európai zóna Északi Észak-nyugati Központi Volga-Vjatszkí Központi fekete Föld Volga Észak Kaukázus Ural Keleti Zóna Nyugat Szibéria Kelet Szibéria Távolkelet Oroszország Összesen

Primer energia forrásoka 485 51 40 136 42

2000 Villamosenergia kWó 434 49 38 127 40

Primer energia forrásoka 515-550 55-59 43-46 145-155 43-47

2010 Villamosenergia kWo 515-570 57-63 47-51 152-168 47-52

Primer energia forrásoka 550-660 58-73 47-55 157-193 47-56

2020 Villamosenergia kWó 605-800 67-90 55-67 180-239 55-70

45 113

43 89

47-50 117-128

50-55 106-119

47-56 129-155

55-70 126-165

58 168 277

47 143 288

63-68 182-188 300-326

55-63 167-180 338-385

66-85 188-217 321-378

66-92 195-235 400-510

153 82 42

124 123 41

163-175 90-100 46-51

149-170 141-160 49-55

170-196 102-117 50-65

175-220 165-200 60-90

929

865

995-1 065

1 060-1 265

1 200-1 545

1 020-1 135

a Millió tonna szénegyenérték Forrás:Oroszország 2020-ig terjedő stratégiai energiaprogramja, in International Energy Agency, Russia Energy Survey, 2002.

266

17. sz. táblázat A nagy orosz olaj- és földgáz társaságok termelése 2000-ben Olajtermelés M t Lukojl Jukosz Szurgutnyeftyegaz Rosznyefty TNK Szibnyefty Szlavnyefty Szidanko ONAKO Tatnyefty Basnyefty

Gáztermelés Mrd m3

62,18 49,55 40,62 13,47 35,68 17,20 12,16 10,69 7,48 24,34 11,94

3,60 1,58 11,14 5,63 2,90 1,43 0,72 1,31 1,53 0,75 0,39

Olajtartalékok (geológiai) Mt 3 344 2 607 1 504 1 573 3 707 753 286 495 280 841 365

Gáztartalékok (geológiai) Mrd m3 289 443 489 2 785 293 47 50 78 69 19 11

Olajtermékek Mt 23,20 23,06 15,97 7,17 11,58 12,56 10,83 3,67 4,31 5,55 19,40

Forrás:Társasági jelentések orosz energiaügyi minisztérium, Infotek, in International Energy Agency, Russia Energy Survey, 2002.

18. sz. táblázat A fontosabb orosz olaj- és földgáz-társaságok teljesítménye 2002-ben Termelés Olaj és gázkondenzátum összesen, millió tonna Lukojl Jukosz Szurgutnyeftyegaz Tyumeny NK Szibnyefty Gáz összesen Mrd m3 Gazprom

változás %-ban

379,6 75,5 69,9 49,2 37,5 26,3 595,3 523,8

+9,0

Export a/ 151,7 25,9 25,6 17,5 14,8 10,5

változás %-ban +4,5

+2,4

a „Távoli külföldre” a Transznyefty vezetékrendszeren (tranzittal együtt) Forrás: New Europe, 2003. január 12-18.

19. sz. táblázat Az olajtermelés földrajzi megoszlása Oroszországban (millió tonna) Orosz Föderáció Európai rész Volgavidék Ebből Tatárföld Uralvidék Ebből Baskortosztán Orenburgi terület Permi terület Szibéria Ebből Tyumeni terület Tomszki terület Szahalin terület

1990 516 25 54 34 59 27 12 12 378 365 10 2

1995 307 13 40 26 42 18 9 9 212 202 7 2

Forrás: International Energy Agency, Russia Energy Survey, 2002. 267

2000 323 16 46 27 38 12 9 9 223 213 7 3

20. sz. tábla Oroszország nyersolaj-exportja (millió tonna) 1988 1989 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002

Teljes export 257 263 122 126 127 137 135 143 145 184

Távoli külföld 124 103 91 103 106 112 112 126 128 150

FÁK 132 160 31 23 21 25 22 17 17 34

Megjegyzés: összeadási pontatlanságok kerekítés miatt adódnak Forrás: IEA, Russia…, sajtójelentések (Az eltérő források miatt módszertani szempontból az utolsó két év számainak illeszkedése az előzőkhöz kétséges. Az irányzatokat azonban a számok jól tükrözik)..

21. sz. táblázat Orosz földgázexport Európába (Mrd m3) Volt Jugoszlávia „Jugoszlávia” Horvátország Szlovénia Bosznia Macedónia Románia Bulgária Magyarország Lengyelország Csehország Szlovákia Közép- és Kelet-Európa összesen Görögország Törökország Finnország Ausztria Svájc Franciaország Olaszország Németország Nyugat-Európa összesen Európa mindösszesen

1995 2,0

6,1 5,8 6,3 7,2

1996 4,0 2,11 0,97 0,49 0,42

14,9 42,3

7,15 6,03 7,71 7,14 9,44 7,04 48,5

0,01 5,7 3,6 6,1 0,4 12,9 14,3 32,1 75,1 117,4

0,16 5,63 3,73 6,02 0,39 12,35 13,99 32,87 75,0 123,5

1997 3,9 2,06 1,14 0,50 0,14 0,001 5,09 4,95 6,52 6,75 8,43 7,09 42,7

1998 3,7 1,80 1,20 0,50 0,20 0,002 4,70 3,80 7,30 6,90 8,60 7,10 42,2

1999 3,1 1,1 1,2 0,6 0,2 0,04 3,2 3,2 7,4 6,1 7,8 7,5 38,3

0,3 0,1 3,2 3,2 7,8 6,9 7,5 7,9 38,7

0,90 6,70 3,64 5,57 0,40 10,91 14,22 32,52 74,1 116,8

1,5 6,70 4,20 5,70 0,40 10,90 17,30 32,50 78,5 120,5

1,6 8,9 4,2 5,4 0,4 13,4 19,8 34,9 88,5 126,8

10,3 4,3 5,1 0,4 12,9 21,8 34,1 90,3 129,0

a Jugoszlávia és Bosznia b Szlovénia és Horvátország Forrás: Gazprom, in International Energy Agency, Russia Energy Survey, 2002.

268

2000 3,5 1,5a 1,7b

22 sz. tábla Oroszország földgáz-exportja I. (Mrd m3) Összesen „Távoli külföld” FÁK

1998 187,4 125,0 62,4

1999 188,8 131,1 57,7

2000 176,7 133,8 42,9

2001 180,9 131,9 48,9

Németország Ukrajna Olaszország Fehéroroszország Franciaország Törökország Magyarország Szlovákia Lengyelország Csehország

32,3 54,9 17,3 10,8 6,7 7,3 7,1 6,9 8,8

34,7 52,8 19,8 13,4 8,8 7,4 7,5 6,1 8,0

34,1 39,7 21,8 12,9 10,3 6,6 7,9 6,9 7,5

32,6 28,7 20,2 17,0 11,2 11,1 8,1 7,5 7,5 7,5

Megjegyzés: Ezek az adatok nem esnek egybe a Gazprom által az egész országra vonatkozóan szolgáltatottakkal (21.sz. tábla). A társaság szerint például 1998-2000-ben is exportáltak földgázt Fehéroroszországba, éspedig évi 16-17 Mrd m3-t. (Az alkalmazott módszertant nem ismerjük – lehetséges, hogy az eltéréseket közép-ázsiai, főleg türkmén gáz reexportja okozza.) Forrás: Tamozsennaja Sztatyisztyika Vnyesnyej Torgovli RF különféle évfolyamai (vámstatisztika)

23. sz. tábla Oroszország földgázexportja II. (2002. I. félév)

Összesen „Távoli külföld” FÁK

Mrd m3 I. 96,1 68,2 27,9

Mrd USD II. 7,8 6,6 1,2

USD/millió3 III. 81,3 97,2 42,4

I. 104,1 103,2 106,1

Index (év/év) II. III. 82,0 78,8 79,2 76,7 102,0 96,2

Forrás: Vszjerosszijszkij…(VNIKI), 2002.

24. sz. táblázat Távlati orosz gáztermelési tervek 2000-ben (Mrd m3 és megoszlás százalékban - a vastagon nyomtatott százalékszámok az országos megoszlást, a vékonyak az egyes alrégiók részesedését jelzik a régiókon belül). Oroszország Mrd m3 Európai régió % - Barents tenger % (Stokmanovszkoje mező) Nyugat Szibéria % - Nadim-Pur-Taz % - Jamal % Kelet Szibéria % - Irkutsk % Távolkelet % - Szaha Köztársaság % - Szahalin %

2000 584 7

2005 580-600 6

2010 615-655 13-14

2015 640-690 13-14

2020 660-700 17-18

91 87 1 1 47 53

92-93 95-96 1 1 50 50

65 81-83 95 2-3 60-73 1-3 50-60 40-50

63 79-81 94 2-3 80-81 2-3 25-45 55-75

70 75-76 80-84 11-16 4 80-81 2-3 31-40 60-69

Forrás: Oroszország 2020-ig terjedő stratégiai energiaprogramja, in International Energy Agency, Russia Energy Survey, 2002. 269

25. sz. táblázat Távlati orosz gázexport-tervek 2000-ben (Mrd m3) a

Összesen Összesenb Világ, FÁK-on és Baltikumon kívül energiastratégiai terv szerint (márciusi) Gazprom saját terve (ugyanoda) - FÁK és Baltikum

2000

2005

2010

2015

217 208 137 130 71

2020

245-260 240-265

245-275 258-308

260-280 259-292

275-270 255-292

175-190 180 65-75

195-205 190 63-82

200-210 195 59-82

200-210 200 55-82

a A távlati előirányzatok 2000. novemberi verziója szerint b A távlati előirányzatok 2000. márciusi verziója szerint Forrás: Oroszország 2020-ig terjedő stratégiai energiaprogramja, in International Energy Agency, Russia Energy Survey, 2002.

26. sz. táblázat Két prognózis az orosz villamosenergia-termelés forrás-összetételéről (százalékos megoszlásáról) Energiaügynökség

Nemzetközi előrejelzése 2000 2010 2020

Orosz szakértők előrejelzésea 2000 2010 2020

Földgáz Szén Olajtermékek Vízenergia Atomenergia Egyéb

42 17 7 18 15 1

42 17 7 18 15 1

47 18 4 17 13 1

61 14 3 14 9 1

39 26 3 16 15 1

34 29 3 12 21 1

a Nyilvánvalóan a távlati programra alapozott várakozásokról van szó (a szerző). Forrás: International Energy Agency, Russia Energy Survey, 2002.

27. sz. táblázat Roszenergoatom konszern prognózisa az orosz villamosenergia-termelés forrásaira (megoszlás százalékban) 2001 Atomenergia Szén Gáz Fűtőolaj Vízenergia

2020 előrejelzés 30 20 28 8 14

15 17 42 8 18

Forrás: Izvesztyija (Finanszovije), 2002. október 17.

270

Változás, százalékpont +15 +3 -14 0 -4

28. sz. táblázat Az orosz külkereskedelem és a cserearányok 1997 Export Távoli külföld FÁK Import Távoli külföld FÁK Export Volumen Ár Import Volumen Ár Cserearányok

89,0 69,9 19,1 72,0 53,3 18,6

1998

1999

2000

2001

2002. I. félév

Milliárd US dollár, a fizetési mérleg módszertanával 74,9 75,7 105,6 101,6 59,1 63,7 91,3 86,5 15,8 12,0 14,2 15,1 58,0 39,5 44,9 53,8 43,7 29,2 31,4 40,7 14,3 10,4 13,4 13,0 Index

47,8 40,6 7,2 26,7 21,3 5,5

101,8 98,1

99,7 84,2

109,4 91,9

110,2 128,2

102,8 93,6

110,7 84,0

121,1 94,8 1,03

89,0 92,3 0,91

85,5 82,2 1,12

129,2 86,7 1,48

129,8 94,4 0,99

115,9 90,6 0,93

Forrás: Vszjerosszijszkij…(VNIKI), 112. oldal – Vámstatisztikák, Központi Bank

29. sz. táblázat Oroszország külkereskedelme (2002. 11. hónap) milliárd USD Export - „Távoli külföld” - FÁK Import - „Távoli külföld” - FÁK Egyenleg - „Távoli külföld” - FÁK

96,5 81,9 14,6 53,8 42,7 11,1 42,7 39,2 3,5

változás százalékban éves egybevetés 3,3 2,8 6,1 12,1 18,6 -7,5

Forrás: A Gazdaságfejlesztési Minisztérium becslés-jellegű számai, New Europe, 2003. január 5-11.

271

30. sz. táblázat Az orosz külkereskedelem áruszerkezete Export, összesen Élelmiszer Ásványi cikkek, villamos energia Fémek, drágakövek Vegyi áru Fa- és papíráru Textil, lábbeli Gépek, járművek, szállítóeszközök Egyéb Import, összesen Élelmiszer Ásványi cikkek, villamos energia Fémek, drágakövek Vegyi áru Fa- és papíripar Textil, lábbeli Gépek, járművek, szállítóeszközök Egyéb

1997 100,0 1,9 48,4 24,0 8,3 4,2 1,1 10,7

1998 100,0 2,1 42,8 27,6 8,7 4,9 1,1 11,4

1999 100,0 1,3 44,9 26,5 8,5 5,1 1,1 10,9

2000 100,0 1,6 53,8 21,7 7,2 4,3 0,8 8,8

2001 100,0 1,8 54,7 18,8 7,5 4,4 0,8 10,5

2002 100,0 1,8 54,4 18,8 7,5 4,1 0,8 9,5

1,4 100,0 25,1 5,8 7,1 14,4 3,6 4,5 35,3

1,4 100,0 24,8 5,4 7,2 15,1 3,8 4,1 35,6

2,1 100,0 26,7 4,0 7,3 16,0 3,6 5,2 33,3

1,8 100,0 21,8 6,3 8,3 17,9 3,8 5,9 31,4

1,5 100,0 22,0 4,1 7,4 18,1 4,0 5,4 34,1

3,1 100,0 22,0 2,5 7,4 18,1 4,0 5,4 34,1

4,2

4,0

3,9

4,6

4,9

6,5

Forrás:Vszjerosszijszkij… (VNIKI), 119. oldal, vámstatisztikák; Kommerszant, 2003. január 30.

31. sz. tábla Az export részesedése néhány fontosabb áru termelésében (százalékban) 1997 Nyersolaj Olajtermékek Földgáz Szén Műtrágya Megmunkálatlan faáru Cellulóz Újságpapír Enyvezett falemez Vaskohászati hengerelt áru Személygépkocsi Tehergépkocsi

41,5 34,4 35,2 14,5 80,6 29,3 82,8 70,1 67,0 58,6 4,9 10,7

2000 44,7 36,0 33,2 25,7 82,9 42,4 82,4 69,0 65,8 55,3 12,2 7,0

Forrás:Vszjerosszijszkij…(VNIKI), 29. oldal

272

20001 45,9 39,8 32,8 39,7 81,8 53,4 83,7 67,4 64,5 43,0 10,1 12,3

2002. I. félév 48,8 33,2 32,4 35,5 72,1 51,5 86,7 69,9 62,0 48,5 13,1 19,6

32. sz. táblázat Az orosz import néhány fontosabb tétele 2001-ben Mennyiség Import összesen Hús (1000 to) Baromfihús (1000 to) Vaj (1000 to) Gyógyszer Ruházat Cipő (millió pár) Bútor

861,1 1342,1 136,1 … … 14,0 …

Millió USD 41237,0 904,8 738,9 159,5 1612,2 370,6 206,6 377,7

Változás %-ban mennyiség érték 29,1a 21,7 65,6 52,1 93,4 96,6 92,1 62,1 … 39,7 … 62,1 95,5 127,2 … 35,4

a

Importvolumen-változás , míg az oszlop többi adata naturális szám Forrás: All-Russia Market Research Institute, Moscow (VNIKI) – Russia: Foreign Economic Relations, 2001/4, 72-73. oldal, Vámstatisztika, in Kopint-Datorg Konjunktúrajelentés, 2002/2., 54. old., I/10. sz. táblázat.

33. sz. táblázat Az orosz import néhány fontosabb tétele 2002. első felében Mennyiség Import összesen ebből „távoli külföld” Hús (1000 t) távoli külföldről Vaj (1000 t) távoli külföldről Húskonzerv (1000 t) távoli külföldiről Ruházat távoli külföldről Cipő (millió pár) távoli külföldről Gépek távoli külföldről Személygépkocsi (1000 db) távoli külföldről Tehergépkocsi (1000 db) távoli külföldről Gyógyszer távoli külföldről Bútor távoli külföldről

501,8 426,6 69,9 52,1 13,4 9,5 8,2 5,1 66,7 59,9 15,8 11,1 -

Millió USD 20 566,8 15 928,4 567,8 450,1 83,2 59,7 20,7 13,6 243,4 187,3 84,0 42,2 7217,9 5937,8 584,6 550,0 216,6 91,2 563,6 542,3 193,6 129,2

Változás %-ban mennyiség érték 15,9 5,0 28,1 19,0 28,8 39,6 34,9 60,5 8,7 6,5 81,0 89,5 25,3 29,4 68,9 52,1 67,9 51,1 140,5 113,5 18,9 -4,7 59,8 -18,1 12,5 18,1 19,8 28,2 42,4 49,6 51,2 60,8 14,2 -23,4 73,2 36,2 -13,8 -20,5 -15,0 -20,6 21,2 16,8 55,7 34,3

Forrás: Vszjerosszijszkij Naucsno-isszledovatyelszkij Kon’junkturnij Insztitut (VNIKI), Vnyesnyeekonomicseszkij Kompleksz Rosszii, 2002/1., 122-123. old. Vámstatisztika.

273

34. sz. táblázat Külforgalom a fontosabb ipari országokkal (millió USD) 1997 Világ összesen export import EU export import Németország export import Olaszország export import Franciaország export import Nagy-Britannia export import Hollandia export import Finnország export import USA export import Japán export import

1998

1999

2000

2001

85 096 53 123

71 313 43 579

72 886 30 278

102 830 33 769

100 653 41 237

20 000,0 19 594,4

23 230,1 15 830,6

24 845,2 11 168,3

36 607,5 11 144,4

37 192,2 15 202,8

6 531 6 643

5 719 5 486

6 205 4 202

9 232,3 3 898,1

9 233,6 5 703,2

3 564 2 640

3 219 1 819

3 755 1 160

7 253,9 1 212,4

7 423,1 5 739,7

1 626 1 594

1 456 1 595

1 211 1 233

1 903,5 1 187,3

2 190,1 1 514,1

2 848 1 481

2 960 1 220

2 886 664

4 670,0 860,9

4 314,5 978,1

4 553 1 206

3 953 914

3 673 689

4 349,4 739,7

5 109,7 836,1

2 774 1 895

2 071 1 526

2 414 947

3 104,1 957,8

3 103,4 1 236,1

4 482 4 058

5 100 4 114

4 709 2 388

4 644,1 2 694,5

4 193,1 3 150,3

2 935 985

2 176 819

2 125 456

2 764,3 571,9

2 814,6 813,1

Forrás: All Russia… (VNIKI), 66. oldal, vámstatisztikák Megjegyzés: Forrásunkban nem egyszer találkozunk nyilvánvaló pontatlanságokkal. Ilyen például, hogy a 2001. évi EU importösszeg (15,2 Mrd USD) kisebb az ország-részösszegeknél; az összes ország figyelembevételével 19,2 Mrd USD volna.

274

35. sz. táblázat Külforgalom az európai rendszerváltó országokkal (millió USD) 1997 1998 Lengyelország export 2515 2180 import 1354 1046 Magyarország export 1854 1485 import 921 607 Szlovákia export 1741 1372 import 285 193 Litvánia export 1342 1053 import 463 326 Észtország export 556 516 import 279 152 Csehország export 1822 1396 import 586 531 Lettország export 1230 619 import 310 206 Románia export 740 566 import 202 91,6 Bulgária export 914 595 import 262 167 Forrás: All Russia… (VNIKI), 66. oldal, vámstatisztikák

275

1999

2000

2001

2608 603

4452,3 716,3

4155,8 947,9

1549 313

2405,8 403,9

2370,1 442,1

1428 106

2122,0 104,7

2228,3 131,5

1163 126

2067,9 149,2

1650,3 206,7

692 75,9

1237,4 96,8

124,0 102,6

1325 344

1744,5 367,4

1670,1 459,5

981 97,5

1625,7 90,7

915,5 118,1

404 48,6

921,1 79,4

794,3 87,1

479 109

584,6 115,8

511,5 136,8

36. sz. táblázat Oroszország külkereskedelme a fontosabb partner országokkal (2002. I. félév)

Összesen Európai Unió Németország Olaszország Hollandia Nagy-Britannia Finnország Franciaország Svédország Spanyolország Ausztria Belgium Egyéb nyugat-európai országok Svájc Törökország Kelet- és Közép-Európa és Baltikum Lengyelország Magyarország Szlovákia Litvánia Észtország Csehország Lettország Románia Bulgária Ázsia Kína Japán India Dél-Korea Amerika USA FÁK Fehéroroszország Ukrajna Kazahsztán

Millió dollár Export Import 46 669,4 20 566,8 17 370,9 7 916,4 3 806,2 2 820,9 3 480,0 1 033,7 3 413,2 457,8 1 666,7 466,9 1 327,1 661,5 1 110,0 815,3 638,2 399,5 383,1 257,3 323,9 257,8 317,2 319,9 1 665,5 1 492,2

Éves egybevetés, index Export Import 93,0 105,0 93,0 123,1 79,2 120,8 87,4 147,7 166,6 121,5 80,8 107,6 77,1 124,0 104,9 124,2 78,1 134,4 81,4 106,1 83,0 118,4 62,2 118,6

182,4 297,5

157,2 93,7

99,5 147,8

7 019,7 1 658,5 989,4 913,1 717,6 717,0 670,4 366,3 390,4 224,3

1 618,9 565,2 235,1 67,4 127,4 44,0 238,7 63,2 29,4 56,8

80,6 72,5 78,2 78,3 80,6 119,1 76,4 79,7 86,3 82,9

125,3 140,9 119,9 119,3 148,3 92,5 122,0 134,5 73,7 106,2

2 824,5 843,2 705,4 406,9

995,7 424,6 262,9 418,0

126,2 65,3 144,5 122,0

154,4 118,3 103,6 107,0

84,2 94,4 96,7 97,3 71,7

87,1 74,3 95,3 62,5 82,1

1 801,4 6 784,4 2 488,5 2 541,2 1 079,7

1 334,1 4 638,4 1 833,2 1 418,5 924,4

Forrás: Vszjerosszijszkij…(VNIKI), 115-116. oldal

276

37. sz. táblázat Külföldiek befektetései-beruházásai az orosz gazdaságban I. (szektorok szerint) Beáramlás 2002. I. félév Mrd USD 8,4 3,2 0,0 0,0 0,1 0,3 3,6 0,6

Összesen Ipar Építőipar Mezőgazdaság Szállítás Hírközlés Kereskedelem A piac funkcionálására

Állomány 2002. július l. Mrd USD 38,2 14,8 0,5 0,2 2,6 3,8 11,9 1,9

Állomány 2002. július 1. megoszlás %-ban 100,0 38,9 1,4 0,5 6,7 10,0 31,1 4,9

38. sz. táblázat Külföldiek befektetései-beruházásai az orosz gazdaságban II. (2002.I. félév - a beruházás jellege szerint) Beáramlás Mrd USD Összesen Közvetlen beruházás Portfólió-beruházás Egyéba

Éves egybevetés változás százalékban 25,2 -25,4 -16,7 60,0

8,4 1,9 0,2 6,3

Állomány 2002. július 1. Mrd USD 38,2 18,6 1,4 18,1

a Nemzetközi szervezetek és külföldi államok hitelei, kereskedelmi hitelek stb. Forrás az I.-II. táblához: Ekonomika i Zsizny, 2002. 34. sz., augusztus.

39. sz. táblázat Külföldi befektetések, beruházások az orosz iparba (2002. I. félév - millió dollár)

Gazdaság összesen Ipar Villamosenergia Fűtőanyagok Olajbányászat Olajfeldolgozás Gáz Szén Vaskohászat Színesfémkohászat Vegyipar Gépipar és fémfeldolgozás Fa- és papíripar Építőanyag-ipar Könnyűipar Élelmiszeripar

Érték 8368 3245 60 821 802 19 0,0 490 501 119 244 138 22 11 642

Összesen Részesedés %-ban 100,0 38,8 0,7 9,8 9,6 0,2 0,0 5,9 6,0 1,4 2,9 1,7 0,3 0,1 7,7

Külföldi közvetlen 1872 887 54 243 243 0,0 5 54 53 184 39 20 9 166

Portfólió

Egyéba

199 94 6 0,1 0,1 41 37 1

6297 2264 578 559 19 444 410 65

0,1 7 0,4 0,1

60 92 2 2 476

a Nemzetközi szervezetek és külföldi államok hitelei, kereskedelmi hitelek stb. Forrás: Goszkomsztat, All-Russia Market Research Institut (VNIKI), Moscow, Russia - Foreign Economic Relations, 2002/2. 72. old. 277

4.3.

A FÁK-ba, illetve Oroszországba irányuló kivitel szerepe Magyarország élelmiszerexportjának reorientációjábané

Ha Magyarország mezőgazdasági és élelmiszeripari exportjának 1989 utáni reorientációján a kivitel földrajzi, illetve országstruktúrájának azt a fajta megváltoztatását értjük, hogy a fő értékesítési piacok a Szovjetunió és a szocialista országok helyett a fejlett ipari országokba, ezen belül az Európai Unióba (Közösségbe) tevődtek át, akkor ez a reorientáció 1986 és 1991–1992 között teljes mértékben végbement: a fejlett országok részaránya 38%-ról több mint 60%-osra növekedett, a szocialistáké értelemszerűen 55%ről 35%-ra csökkent. A kivitel volumene azonban kisebb volt, mint korábban, bár az értéke – köszönhetően rubelelszámolásról dollárelszámolásra való áttérésnek – még nőtt is. Ebből a két tényből következően, és mert a magyar mezőgazdasági (nagyüzemi) termelés szervezete, kereskedelmi csatornái túlnyomórészt a szovjet igények kielégítéséhez voltak a legalkalmasabbak, igen erős törekvés mutatkozott az ágazat mértékadó körei és befolyásos csoportjai részéről egy ellenkező irányú reorientáció – ha úgy tetszik, visszaorientálás – érdekében. 1993 után, amely a hazai mezőgazdasági termelés mélypontjának és az export általános visszaesésének éve volt, az előbbi törekvés meglehetős sikerrel járt: 1997-ben a volt szocialista országok vették fel az élelmiszerkivitelnek több mint a felét (bár ezen belül a kis országok részesedése nagyobb volt, mint a KGST idején). A FÁK, illetve Oroszország igényeihez a főágazat az áruszerkezetnek igen nagy átalakításával tudott alkalmazkodni, ez azonban mindenképpen sikeres volt: az oroszországi és a FÁK-beli import (nyugati import) kivételesen gyors növekedésének éveiben a magyar exportőrök nagyjából megtartották pozíciójukat, és erőteljesen növelték az élelmiszercikkek részarányát, amelyek ily módon az Oroszországba és a többi FÁK-országba irányuló magyar kivitel húzóerejévé váltak. Ez a fejlődés az 1998. évi oroszországi valutaválság bekövetkeztekor annak ellenére megszakadt, hogy a pénzügyi válságot a katasztrofálisan rossz termés miatt élelmezési válság is kísérte. Sőt éppen ez utóbbi váltotta ki a magyar cégek tartósnak látszó piacvesztését, amikor nagy volumenű amerikai és uniós segélyszállítmányok alapoztak meg az adományozók későbbi cégei számára kiterjedt kereskedelmi ügyleteket olyan termékekből, amelyekben magyar cégek erősen érdekeltek voltak. Eközben az oroszországi import megdrágulása erős ösztönzést adott az élelmiszeripar és kereskedelem addig igen óvatos multi- és transznacionálisainak az Oroszországba való betelepülésre és a termelés betelepítésére. Az általuk működtetett kereskedelmi csatornák, finanszírozási rend jelenléte alkalmas arra, hogy távol tartsa vagy visszaszorítsa a hagyományosabb exportőröket. Ha pedig a korábbi magyar exportőr ugyanahhoz a nemzetközi vállalatcsoporthoz tartozik, mint a FÁK-beli, akkor nyilvánvalóan a cég központjának stratégiai döntésétől függenek lehetőségei azon a piacon. Az orosz, illetve a FÁK-beli élelmiszerimport kezd apránként visszaállni az 1997. évi színvonalra, a magyar export azonban az akkorinak a felét sem éri el. Ehhez hozzájárulhat az is, hogy például az orosz mezőgazdasági termelés és élelmiszeripar számára éppen a válság adott alkalmat arra, hogy visszaszerezze azokat a pozíciókat, amelyekből a rohamosan növekvő import kiszorította. Ily módon elég kevés olyan A táblázatok és az adatok egy részét Szukits Gábor, a Kopint-Datorg Konjunktúra Kutatási Alapítvány ösztöndíjasa állította össze. 278

alkalom vagy helyzet maradt fenn, amelyben a magyar exportőrök – akár túlnyomórészt közvetítők útján – növelhetnék eladásaikat. Ezen a ponton talán nem árt emlékeztetni arra, hogy a főágazat sok vezetője és szakértője az elmúlt időszak magyar kormányait (mindegyiket) okolta az orosz, illetve a FÁK-beli piacon eddig elszenvedett veszteségekért (mind a forgalom nagyságát, mind az összetételét – például a számukra igen fontos hús és a gabona majdnem teljes kiesését – tekintve). A tanulmány e fejezetében előadott piactörténet azonban különösebb érvelés nélkül is bárkit meggyőzhet arról, hogy a volt szovjet piac szándékos elhagyását emlegető szemrehányásoknak nincs semmiféle ténybeli alapjuk. A fejezet három részből áll. Az első a magyar exportarányok változásainak (a töréspontoknak) a történetét írja le – az előzmények rövid bemutatásával – 1989-től mostanáig. A második rész az orosz élelmiszer-kereslet (részben a FÁK importkeresletének) főbb tényezőit sorolja fel, kitérve a mezőgazdaság, a lakossági fogyasztás, a kereskedelem helyzetére, viszonylag részletesen ismertetve a külföldi cégek beruházó és kereskedelmi tevékenységét. Az igen rövid harmadik rész az orosz és a magyar kereskedelmi kapcsolatok bizonytalan irányzatairól szól. 4.3.1. Oroszország, illetve a FÁK (a volt Szovjetunió) és a nyugati relációk arányainak változásai a magyar élelmiszerexportban (1980–2002) Az előzményekről Magyarország számára a KGST-ben az egyik legfőbb szakosodási irány az élelmiszertermelés volt, legnagyobbrészt a Szovjetunióba irányuló export céljára. Ehhez később kisebb, de növekvő részesedéssel csatlakozott a Német Demokratikus Köztársaság is. A KGST-országokba irányuló összes kivitelnek körülbelül a negyede volt élelmiszer. A mezőgazdasági termelés műszaki fejlesztése és üzemszervezete a hatvanas években olyan irányt vett, amelyben a gabona- és hústermelés vált meghatározóvá, az exportnak pedig körülbelül a fele értékesült konvertibilis, fele pedig rubel elszámolású viszonylatokban. Ez az arány a hetvenes évek eleje óta fennállt, miközben az Európai Gazdasági Közösség önellátásának növekedésével a magyar élelmiszer-kivitelnek ez a különösen fontos felvevő piaca a hetvenes évek közepétől kezdett szűkülni (ebben a minőségében). Az említett stabilitás leginkább annak volt köszönhető, hogy a Szovjetunió Magyarországtól éppen élelmiszereket (gabonát és húst) volt hajlandó dollárért vásárolni (az odairányuló összes export – tehát nemcsak az élelmiszereké – növekvő konvertibilis importtartalmának részleges kompenzálásaként).65 Meg kell még jegyezni, hogy a KGST szerződéses árai között a mezőgazdasági termékek (és részben a feldolgozott élelmiszerek) ára ugyanúgy rendkívül nyomott volt, vagy még annál is nyomottabb, mint a nyersanyagoké. A nyolcvanas évekre a mezőgazdaság termelésének egyharmada, az élelmiszeriparénak ennél nagyobb része exportálandó fölösleg volt. Néhány termékből a hazai szakosodás iránya teljességgel a Szovjetunióra támaszkodott. (A gabonaexport 80-90%-a, a húsexport 50-60%-a, a megtermett alma fele ment a Szovjetunióba.) Eközben a teljes élelmiszervertikum (konvertibilis) importigénye annyira gyorsan nőtt, 65

A dollár-elszámolású kivitel összege 400-500 millió USD volt évenként, 1982-ben érte el a maximumot 655 M USD-ral (az összes konvertibilis forgalom 15%-ával); majd rendkívül gyorsan csökkenni kezdett, 1989-ben és 1990-ben már csak 160 M USD volt. (’90 Foreign Trade in Figures.) 279

hogy már látszott annak a napja, amikor a konvertibilis exportja ezt már nem tudja fedezni. 1980-ra jutott abba a helyzetbe az élelmiszergazdaság, hogy addigi rendszerét és az állam addigi fejlesztéspolitikáját csak az olajéhoz hasonló élelmiszer-árrobbanás esetén tudta volna fenntartani. Ez nem következett be, ezzel szemben az 1984. évi KGSTcsúcstalálkozón Magyarország elfogadta, hogy növekvő mennyiségű élelmiszert fog szállítani a Szovjetuniónak rubelért. Az évtized végére a rubelért kiszállított élelmiszerek többségének dotációja 150 és 325% között volt. Fejlesztésre nem maradt pénz, és kinyílt az agrárolló. A mezőgazdasági nagyüzemek kezdtek apránként leépülni. A kétszintű bankrendszer születésével egy időben (1987) megszűnt a mezőgazdasági felvásárlás korábbi finanszírozási rendszere, majd a rendszerváltozással együtt beköszöntő árliberalizálás, dereguláció hatására, továbbá a támogatások megszűnésének és a fokozódó hitelszűkének a következményeként először az állam által kiépített és ápolt termelési és értékesítési kapcsolatok törtek szét drasztikusan, majdnem a teljes élelmiszergazdaságra kiterjedő módon. Ezért ebben a szektorban – és ezen belül különösen a mezőgazdaságban – a válság és a leépülés jelenségei több hasonlóságot mutattak a többi tervgazdasággal, mint amit más ágazatokban tapasztaltunk.66 Ennek a folyamatnak a tükröződését a külkereskedelemben az alábbi táblázat szemlélteti: 1. sz. táblázat Országcsoportok, illetve régiók részesedése a magyar mezőgazdasági és élelmiszer-kivitelből, 1980–1991 Év

Fejlett országok

1980 1986 1990 1991 a

37,9 38,6 53,8 61,1

Európai Közösség 24,6 26,3 35,7 44,1

Fejlődő országok 6,9 6,1 4,1 3,7

Szocialista országoka 55,2 55,4 42,1 35,1

Kelet-európai országok 47,2 47,0 30,8 27,3

Európai KGST-országok, Vietnám, Kuba, Mongólia, Albánia, Jugoszlávia, Kína.

Forrás: KOPINT-DATORG adatbázis.

A számok viharos gyorsaságú – és sikeres – reorientációra vallanak keletről nyugatra, szocialista országoktól fejlett ipari országokba. A statisztikához azonban néhány megjegyzést kell fűzni. Az első és legfontosabb az, hogy miközben a forgalom értéke erőteljesen növekedett, a volumene drasztikusan csökkent, és becslésünk szerint 1998-ban is az 1989. évinek nem sokkal több, mint 70%-át érte el. (Lásd az alábbi táblázatot!)

66

Kitűnő elemzés és összehasonlítás olvasható a volt szocialista országok sok kínnal, nehezen és drágán fölépített agrártermelésnek széthullásáról Csáki – Lerman (1997) tanulmányában; ugyanennek tömör összefoglalását nyújtja Lukas (1995) cikke. A magyar történetre nézve ld. Lányi (1998). 280

2. sz. táblázat Az élő állatok, élelmiszer-nyersanyagok és élelmiszerek kivitele, 1980-1991, (USD-ban, a forintértékeket átlagos árfolyamon átszámítva)67 Év 1980 1986 1990 1991

Millió USD 1889,9 1793,2 2213,2 2464,2

%-os részesedés az összexportból 23,3 20,3 23,1 25,3

Forrás: KOPINT-DATORG adatbázis.

Az árufőcsoport százalékos részesedésének helyreállása leginkább a gépexport visszaesésének köszönhető. Az adatok részletesebb vizsgálata ugyanis azt mutatja, hogy 1986, ill. 1989 és 1990 között a legnagyobb súlyt képviselő termékek közül csak a hús kivitele növekedett, az összes többié (búza, napraforgóolaj, bárány, borjú, gyümölcs, bor, konzervált és fagyasztott zöldség, gyümölcs) mennyisége visszaesett. A földrajzi eltolódás értékelése két megjegyzést kíván. Az egyik: a volt NDK élelmiszerexportja 1990-től a Szövetségi Köztársaság adataként jelenik meg, ráadásul a magyar kivitel ebbe a viszonylatba nem is csökkent (aminek főként kereskedelempolitikai okai voltak). A másik: sok forrás szerint már ebben az időben az európai fejlett országoknak eladott élelmiszer eléggé nagy része a rendszerváltó országokban kötött ki.68 A kilencvenes évek első fele A kilencvenes években két töréspont és az évtizedek végén egy lassú trendváltás volt megfigyelhető Magyarország élelmiszer-kivitelében a Szovjetunióba, illetve Oroszországba, és a FÁK-ban megmaradó utódállamokba. Az első nyilvánvalóan a Szovjetunió szétesése, a második az 1998. évi orosz valutaválság. Mindkettő erős hatással volt a kereskedelmi partnerekre: az első igen gyorsan megnövelte, a második megfelezte Oroszország élelmiszerimportját. Az első természetesen egybeesett a hazai mezőgazdasági termelés zuhanásával, a második éppen a kilábalás idején érte a magyar mezőgazdaságot. A fentebb említett harmadik elmozdulás szoros kapcsolatban látszik lenni az élelmiszeripari és a kereskedelem hazai, illetve oroszországi privatizációjának és a külföldi működőtőke-beruházásoknak az ütemével, szerkezetével és módjával, ezért csak a jelen tanulmány végén fogjuk tárgyalni. Magyarországon a mezőgazdasági termékek bruttó termelése (ez az ágazaton belüli felhasználást is tartalmazza) már a nyolcvanas évek második felében csökkent, majd 1990-től megállíthatatlanul zuhant, mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben. A mélypontot 1993-ban érte el az 1989. évi teljesítmény 63,4%-ával. A felvásárlás volumenindexei 1994-re az 1990. évinek nem egészen a felét érték el. Ugyanakkor az élelmiszeriparban még 1993-ban is a havi átlagos bruttó termelés az 1985. évinek 83,7%-a volt. Ehhez hasonló mértékű visszaesés mutatkozott a többi rendszerváltó országban is. 67

68

A továbbiakban az adatok mindenütt USA-dollárban (a szóban forgó országok közti elszámolásokban használt valutában) értendők. Ld. Kartali, 1992, 1994; Orbánné, 1994. 281

A termelés visszaesése megindult, még mielőtt az élelmiszer-kivitel lényegesen csökkent volna: ez csak 1993-ban következett be az összkivitel nagymértékű kiesésével együtt. Sőt az export 1991-ben igen erőteljesen, 1992-ben is még egy kevéssel nőtt. A forgalmi adatok növekedése kizárólag a világpiaci árak alkalmazásának és a dollárelszámolásnak volt köszönhető. Magyarországon 1997-ig az élelmiszeripar volt a legnagyobb feldolgozóipari ágazat, 1992-től körülbelül 1995-ig a beruházások is itt voltak a legnagyobbak. Ugyanebben az időpontban az ágazat privatizáltsága 77%-os volt, a privatizáció korán, vagyis 1991-1992-ben kezdődött, és külföldi tőkével ment végbe.69 Érdemes megjegyezni, hogy az itt megtelepedő multi- és transznacionális cégek kezdetben csak a homogén alapanyagot feldolgozó vagy jövedéki cikkeket gyártó vállalatok iránt érdeklődtek. (Ilyenek voltak a növényolaj-, cukor-, söripar, szeszes- és üdítőitalok gyártása, édesipar, dohányipar.) Az úgynevezett belső ellátó ágazatok (gabona- és malomipar, tejipar, húsipar) néhány cég kivételével csak később kerültek sorra. Ezzel párhuzamosan az élelmiszer-behozatal is gyorsan növekedni kezdett, a külföldi tulajdonú cégek ugyanis előszeretettel dolgoznak fel importált nyersanyagot, a betelepülő élelmiszer-kereskedelmi és áruházi láncok ugyancsak előszeretettel szerezték és szerzik be az árut külföldi partnereiktől. Ezek a folyamatok azért érdemelnek említést, mert – többnyire némi késedelemmel – pontosan ugyanezek figyelhetők meg a többi volt szocialista országban is, ami erőteljesen befolyásolja a magyar exportlehetőségeket. Mindenesetre, amikor – 1995-1996-tól – az élelmiszerexport ismét erőre kapott, néhány éven át jellegzetesen poszt-KGST, posztszocialista irányzatú volt. A kelet-európai és a volt KGST-régióba irányuló magyar élelmiszerkivitel megoszlása ugyanis 1997-ben a következő volt: FÁK 609,0 millió USD (21,4%), CEFTA 481,2 millió USD (16,9%) egyéb volt KGST-, balti államok, Jugoszlávia utódállamai (Szlovénia nélkül), Albánia együttesen 399,7 millió USD (14,0%).70 A felsorolt három országcsoportba irányuló kivitel összesen 1489,9 millió dollárt tett ki, ami a magyar élelmiszerexport 52,3%-a volt. Ez az arány cseppet sem kisebb, mint a KGST legnagyobb virágzásának idején. Az áru- és a földrajzi szerkezet átrendeződését illetően a legfeltűnőbb az, hogy a volt Szovjetunió részesedése (a Baltikum nélkül) a korábbi 25-30%-ról 20-22%-ra csökkent. A különbség – és bizonyos részben a volt keletnémet forgalom – a kilencvenes évek második felében Magyarország közvetlen szomszédainak piacán talált helyet, ahová a KGST szovjet túlsúlyú rendszerében egyszerűen nem kerülhetett.71 A regionális elmozdulás – a KGST-ben kötelező tervegyeztetés és az élelmiszerszállítókra nézve rendkívül hátrányos ármegállapodások eltűnésével – a FÁK, illetve Oroszország bevitelének áruszerkezetében is változást okozott. (Lásd az alábbi 3. sz. táblázatot.)

69 70

71

Lásd: Diczházi, é.n.; Raskó, 2000; Szabó, 2000; Hamar, 2001. V.ő. az 1. sz. táblázat adataival. (Megjegyzendő: itt a SITC (HS) (0+1) vámáruosztályokból képzett forgalommal számoltunk, az 1. sz. táblázatban a SITC (0+1) árufejezetekével, mely utóbbi a bővebb. Az élelmiszer-kereskedelem földrajzi struktúrájának ez a radikális elmozdulása nem magyar sajátság. A – későbbi – CEFTA-országok egymás közti agrárkereskedelme 1989 és 1995 között 184,2 millió USD-ról 632,3 millióra, vagyis több mint háromszorosára növekedett. Lásd: Lukas, 1998. 282

3. sz. táblázat A kis kelet-európai országok részesedése Oroszország behozatalából, és az élelmiszerek részesedése Oroszországba irányuló kivitelükből 1988-ban és 1994-ben Ország Bulgária Csehszlovákia Cseh Köztársaság Szlovákia Magyarország Románia Jugoszlávia Szlovénia

Részesedés Oroszország összes behozatalából, % 1988 1994 10,57 1,22 10,48 – – 1,41 – 0,74 7,60 2,69 3,74 0,52 3,30 – – 0,81

Élelmiszerek részesedése % 1988 1994 8,9 27,6 – – – 5,4 – 5,0 14,0 18,6 2,5 35,9 – – – 4,1

Forrás. Drebentsov, 1997, 270. o., 272-277.o.

A fellendülés ideje: 1996-1997 A lökést ehhez a Szovjetunió csökkenő fizetőképessége és a kelet-közép-európai régió országaiban kialakuló válság, illetve válságközeli állapot adta meg. A FÁK-ba irányuló nyugati kivitelt – kezdetben gyakran segélyként vagy segély jelleggel – a nyugati országok erőteljesen finanszírozták, amire a kelet-közép-európaiak nem voltak képesek.72 1997-ben, amikor Oroszország behozatala a többi FÁK-ország szállításainak csökkenésével párhuzamosan erősen megnövekedett, Magyarország részesedése az úgynevezett „távol-külföldi” importból még mindig 2,51% volt.73 Nem kis része volt ebben élelmiszerexportunknak. Az élelmiszerek súlya az Oroszországba irányuló magyar kivitelben 1988-ban 14% volt, 1994-ben már 18,6%, majd 1996-ban 40,4%-ra ugrott, és 1997-ben is 36,7%-os szinten maradt. A FÁK-ban ennél kissé még nagyobb is volt, vagyis mintegy visszanyerte eredeti jelenlétének a súlyát – bár az orosz behozatal csökkenése miatt a méreteit nem – korábbi piacán. Ezzel kapcsolatban először is helyes megjegyezni, hogy ezekben az években az élelmiszerexport mint az Oroszországgal és a FÁK-kal való kapcsolat húzóereje jelenik meg, amelynek fontos szerepe van a többi árucsoport tekintetében veszedelmesen romló orosz-magyar mérleg fenntartásában. (Lásd a 4. sz. táblázatot.)

72

73

Az EU-segély keretében 1992-ben teljesített magyar szállítások kivételnek számítottak. Amikor Magyarország 1994-ben kormánygaranciával hitelben szállított gabonát Oroszországba, a szállító (bankja) a garanciát érvényesítette. Saját számítás. Forrás: Vnyesnyaja torgovlja Rosszii v 1997 godu. Ekonomika i Zsizny, 1998. 7. sz., február, 26. o.; Külkereskedelmi termékforgalom I. kötet, 1997. január-december. (IKIM) 283

4. sz. táblázat Magyarország kivitele a FÁK-országokba a fontosabb élelmiszerekbőla, 1997 (SITC HS) áruosztályok szerinti forgalom)74

Gabonafélék Malomipari termékek Húsok Állati és növényi zsiradékok Húsból, halból készült termékek Cukor és cukoráru Kakaó és készítmény Gabonaliszt, keményítő Zöldség, gyümölcs Feldolgozott különböző ehető készítmények Italok, szesz, ecet Dohány és feld. dohánytermék

FÁK-ba millió USD

Kivitel Összes élelmiszerkivitel millió USD

28,5 25,0 65,6

305,4 62,3 593,3

FÁK részesedése az árucsoport magyar kiviteléből, % 9,3 40,1 11,1

95,8

180,5

53,1

67,3 16,6 14,1 16,6 131,9

191,6 43,9 40,3 50,6 319,2

35,1 37,8 28,6 32,8 41,3

13,7 82,1

77,7 186,8

17,6 43,9

31,3

82,0

37,0

Csak a 10 millió USD forgalmat elérő árucsoportok Forrás: KOPINT–DATORG adatbázis. a

Ugyanakkor feltehetjük azt a kérdést is, minek volt köszönhető ez az 1997-1998ig tartó piaci siker. Nézetünk szerint a legfőbb ok az, hogy a magyar termelők, feldolgozók és kereskedők viszonylagos rugalmassággal tudták követni az orosz piac és a kereslet változásait az árufajták, a termékválaszték, a lehetséges orosz partnerek és a finanszírozás módja tekintetében. Nagy szerepe volt annak, hogy a magyar élelmiszertermelés már a korábbi évtizedekben meglehetősen diverzifikált volt, és ez részben érvényesült a korábbi KGT-szállításokban és a velük járó partnerkapcsolatokban. A diverzifikáció előnyei megmutatkoznak a FÁK országaiba irányuló forgalomban is. (Lásd az alábbi 5. sz. táblázatot.)

74

A táblázatok megjelölése szerint az adatok SITC (O+1) árufejezeteinek vagy az I-IV. vámáruosztályból képzett SITC (HS) csoportosításnak megfelelően értendők. Mindkettő tartalmazza az italokat és dohányárukat, az első pedig a nem élelmiszer-jellegű mezőgazdasági termékeket is. A különbség érzékeltetésére a SITC (HS) 0+1 összes forgalom 2001-ben 2289,9 MUSD, 2002-ben 2337,3 M USD, a SITC (O+1) szerinti 2001-ben 2544,0 M USD, 2002-ben 2667,7 M USD volt. 284

5. sz. táblázat A magyar élelmiszer-kivitel a FÁK-országaiba HS2 1-24 áruosztályok szerint, 1997 Ország

Kivitel, millió USD

Örményország Azerbajdzsán Fehéroroszország Grúzia Kirgizisztán Kazahsztán Moldova Oroszország Tadzsikisztán Türkmenisztán Ukrajna Üzbegisztán

A statisztikában szereplő árucsoportok száma (24-ből) 12 10 17 11 6 18 19 22 2 8 22 7

1,92 2,08 30,69 4,83 0,55 26,12 8,17 433,05 0,20 0,45 91,18 9,73

Forrás: KOPINT–DATORG adatbázis

A magyar mezőgazdaság, élelmiszeripar (és a kereskedők) meglehetős rugalmassága is a diverzifikáción alapult, ezt tükrözi a kivitel termékszerkezetének többszöri gyors váltása 1991 és 2002 között. (Ezek közül itt most az 1997–1998-ig tartó szakasszal foglalkozunk. Lásd a 6.sz. táblázatot.) 6. sz. táblázat Az Oroszországba irányuló magyar mezőgazdasági és élelmiszer-kivitel szerkezete, 1991–2002 (Rendeltetési ország és vámáruosztályokból képzett SITC-HS árufőcsoportok szerint)

Osztály Év

I. II. Élő állatok, Növényi termékek állati termékek

1991a 1992a 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 a

231,0 32,7 21,9 14,2 20,9 52,3 61,1 34,0 16,4 21,7 12,6 21,9

170,6 450,0 75,8 62,8 108,0 17,9 28,6 10,1 19,5 26,5 22,3 39,3

III. Zsírok, olajok, viasz 1,6 17,9 7,0 9,4 16,7 8,4 77,4 64,5 30,0 13,7 6,5 9,6

millió USD IV. Élelmiszerkészítmények, italok 75,2 146,0 174,8 251,2 259,4 247,0 267,7 208,5 81,5 101,8 117,7 152,8

Volt Szovjetunió

Forrás: KOPINT–DATORG adatbázis

Valósággal megdöbbentő a hirtelen átállás az I. áruosztályba tartozó élő állatokéról a IV. áruosztályba tartozó élelmiszer-készítmények (kevésbé italok) kivitelére. 285

Érdemes a magyar adatokat szembeállítani az orosz behozatali statisztikával. (7. sz. táblázat) Amikor a hús és baromfi iránti orosz kereslet ismét gyorsan növekedni kezdett, a magyar kivitelben is ugrást tapasztalunk; ugyanezt látjuk a napraforgóolaj esetében. (A növényi termékek exportjának erőteljes változásait a mindig csak alkalomszerű gabonabehozatal okozza.) 7. sz. táblázat A teljes orosz élelmiszerimport egyes jelzőszámaia Termékcsoport Hús Baromfihús Hal Tejpor Vaj Citrusfélék Gabona Napraforgóolaj Húskonzervek Nyerscukor Finomított cukor Csokoládé Alkoholtartalmú és alkoholmentes italok

1997. évi behozatal értéke, millió USD mennyisége, ezer tonna mennyiség változása, % 1412,7 962,5 +23,5 815,5 1146,0 +51,9 270,8 497,3 +38,2 114,3 120,3 +86,8 316,1 189,5 +50,6 191,0 580,2 +30,2 616,6 – – 204,8 322,8 +85,3 129,3 192,7 -12,8 852,9 2638,1 +55,5 388,9 1053,8 +27,4 158,9 83,7 -18,2 1036,1 – –

a

Fák-országok és távol-külföld együtt Forrás: Juhász, 1998.

Az 1998. évi orosz valutaválság és közvetlen következményei 1996-1997-ben rendkívüli módon megnőtt Oroszország élelmiszer-bevitele, majd 1998. augusztus-szeptemberben valuta- és élelmezési válság szakadt Oroszországra (utóbbi a rendkívüli rossz termés miatt). A Magyarországról kivitt élelmiszer értéke 1997-től 1998 közepéig majdnem hónapról hónapra növekedett, júniustól kezdett esni, szeptemberben az előző év szeptemberinek a 12,4%-át érte el, és bár 1999-ben lassú növekedésnek indult, máig erősen elmarad a korábbitól. Közvetlen következményként természetesen a magyar vállalatok is megsínylették azt, hogy megrendelőik egyszer csak fizetésképtelenekké váltak, az élelmezési válság enyhítését célzó segélyszállítmányokból pedig nem jutott nekik.75 Akkor az volt a prognózisunk, hogy a magyar élelmiszer-kivitel egy-két év múlva el fogja érni az 1997. évinek körülbelül a felét. (Lányi, 1999.) Ez nem következett be, illetve, mint az alábbi 8. sz. táblázatból kiderül, az Oroszországba irányuló export 2001-2002-ben nagyjából azonos volt az 1996. évinek a felével, a FÁK-kal bonyolított forgalom azonban meg sem közelítette ezt az értéket. (Magyarországnak némi kompenzációt a CEFTA-forgalomban és a fejlődő országokban sikerült elérnie.) 75

A válság kitörése előtt kiszállított, de ki nem fizetett élelmi cikkek értéke 40 millió USD volt, a legyártott, de raktáron maradt készleteké 99 millió USD. A megyék közül Békés, Hajdú, Pest, Szabolcs, Csongrád veszítette a legtöbbet. Lásd a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellékletét a Világgazdaságban, 1998. november 12. A kétféle válság és az élelmiszersegélyek részletesebb ismertetése a következő fejezetben lesz található. 286

Ugyanezt láthatjuk az Ukrajnában lebonyolított forgalmat feltüntető táblázat adataiban is, míg az Oroszországtól jobban eltávolodott balti köztársaságok adataiban csak sokkal kisebb mértékben, Észtországban egyáltalán nem. (Lásd a 9., 10., 11., 12., sz. táblázatot.) 8. sz. táblázat A FÁK-ba, illetve Oroszországba irányuló magyar élelmiszerkivitel, 1996-1997 és 2001-2002 (SITC (HS) 0+1 nomenklatúra alapján) Reláció FÁK Oroszország

1996 478,6 313,4

1997 510,0 355,2

2001 197,6 151,9

millió USD 2002 210,0 158,9

Forrás: Külkereskedelmi termékforgalom II. kötet, 1997 (IKIM); KOPINT–DATORG adatbázis.

9. sz. táblázat Az Ukrajnába irányuló magyar mezőgazdasági és élelmiszer-kivitel és szerkezete, 1997–2001 (rendeltetési ország és vámáruosztályokból képzett SITC-HS árufőcsoportok szerint) millió USD II. Növényi termékek

Ebből III. Zsírok, olajok, viasz

IV. Élelmiszerkészítmények, italok

10,4 6,1 6,4 26,0 2,2

5,6 2,4 2,8 –b 0,1

66,8 45,8 9,8 8,8 16,0

Év Kivitel összesena

1997 1998 1999 2000 2001

84,6 61,0 19,4 37,5 25,9

I. Élő állatok, állati termékek 8,5 10,0 4,2 3,1 8,2

A SITC (0-1) élelmiszerek, italok, dohány árufőcsoportok forgalma. A forgalom nem érte el az 50 ezer USD-t. Forrás: Külkereskedelmi termékforgalom II. kötet 1997–2001. (NGKM, IKIM, GM kiadása.). a

b

287

10. sz. táblázat Az Észtországba irányuló magyar mezőgazdasági és élelmiszer-kivitel és szerkezete, 1997-2001 (Rendeltetési ország és vámáruosztályokból képzett SITC-HS árufőcsoportok szerint) millió USD Ebből Év Kivitel I. II. III. IV. összesena Élő állatok, Növényi Zsírok, olajok, Élelmiszerállati termékek termékek viasz készítmények, italok 1997 6,4 0,6 0,4 0,1 5,4 1998 6,2 0,5 0,8 0,2 5,1 1999 8,0 0,7 0,8 0,1 6,6 2000 8,9 1,1 1,0 0,2 6,8 2001 9,9 1,5 1,2 0,1 7,3 a A SITC (0-1) élelmiszerek, italok, dohány árufőcsoport forgalma. Forrás: Külkereskedelmi termékforgalom II. kötet 1997–2001. (NGKM, IKIM, GM kiadása.)

11. sz. táblázat A Lettországba irányuló magyar mezőgazdasági és élelmiszer-kivitel és szerkezete, 1997-2001 (Rendeltetési ország és vámáruosztályokból képzett SITC-HS árufőcsoportok szerint) millió USD Ebből Kivitel Év I. II. III. IV. összesena Élő állatok, Növényi Zsírok, olajok, Élelmiszerállati termékek termékek viasz készítmények, italok 1997 12,0 4,6 1,1 1,1 6,3 1998 8,4 1,1 1,3 1,5 6,0 1999 7,5 0,2 1,3 0,9 6,0 2000 8,1 0,2 1,1 0,6 6,8 2001 8,2 0,3 1,3 0,7 6,6 a A SITC (0-1) élelmiszerek, italok, dohány árufőcsoport forgalma. Forrás: Külkereskedelmi termékforgalom II. kötet 1997–2001. (NGKM, IKIM, GM kiadása.).

12. sz. táblázat A Litvániába irányuló magyar mezőgazdasági és élelmiszer-kivitel és szerkezete, 1997-2001 (Rendeltetési ország és vámáruosztályokból képzett SITC-HS árufőcsoportok szerint) millió USD Ebből Kivitel I. II. III. IV. Év összesena Élő állatok, Növényi Zsírok, olajok, Élelmiszerállati termékek termékek viasz készítmények, italok 1997 24,0 1,8 1,2 2,7 21,7 1998 25,3 1,1 1,7 2,6 23,0 1999 28,8 0,3 2,0 1,4 26,8 2000 21,7 0,4 2,2 1,0 19,7 2001 21,6 0,3 3,3 0,8 18,6 a A SITC (0-1) élelmiszerek, italok, dohány árufőcsoport forgalma. Forrás: Külkereskedelmi termékforgalom II. kötet 1997–2001. (NGKM, IKIM, GM kiadása.)

288

Ezzel egy időben a FÁK-ba, illetve Oroszországba szállított élelmiszerek százalékos részesedése az összes magyar élelmiszer-kivitelből, úgy látszik, tartósan egy 10%-os, illetve 8%-os szint alatt kezd megállapodni (lásd a 13. sz. táblázatot), a magyar áru részesedése a FÁK, illetve Oroszország élelmiszer-importjából pedig 1% körül. Mindehhez tudni kell, hogy a többi hazai exportágazat – igaz, sokkal kisebb súllyal – korántsem szenvedett el ekkora – és immár eléggé tartós – piacvesztést, miközben az orosz élelmiszer-bevitel 2002-ben már majdnem elérte az 1998. évit. Felfigyelhetünk még arra is, hogy az úgynevezett közvetített kereskedelem részaránya újból erősen megnövekedett, vagyis a válság utáni időszakban a Magyarországról származó élelmiszereknek még nagyobb hányada került nyugati cégeken keresztül Oroszország és a FÁK piacára, mint előtte (miközben az ukrán közvetítés valószínűleg csökkent). Az adatok értékelésekor azonban meg kell jegyezni, hogy egyre kevésbé választható külön a közvetített forgalom a transznacionális cégek belső forgalmától, illetve a vállalathálózataik közti forgalomtól. A 14. sz. táblázatban feltüntetett közvetített kereskedelem egy része tehát a mind Magyarországon, mind a FÁK területén érdekeltséggel bíró nyugati cég ilyen típusú forgalma is lehet.76 A következő oldalakon a FÁK és Oroszország részesedéséről (a magyar élelmiszerkereskedelemben), a közvetített kereskedelemről és a magyar áruk viszonylagos piacvesztéséről szóló adatok találhatók (13., 14., 15. sz. táblázat), az utóbbiak részben átmenetként az orosz (FÁK-beli) piac ismertetéséhez.

76

A közvetített kereskedelem részarányának becslését a 14. sz. táblázatban a 13. sz. táblázat alapján adjuk, mint a rendeltetési és a szerződő ország forgalma közti különbséget a rendeltetési országénak százalékában. 289

13. sz. táblázat Magyar élelmiszer-kivitel a FÁK országaiba, illetve Oroszországba, a közvetített kereskedelem hozzávetőleges adatai, 1996–2001 Millió USD

A/ Rendeltetési országok szerint FÁK Ebből Oroszország Fejlődő országok Máshová nem sorolt országok

B/ Szerződő országok szerint FÁK Ebből Oroszország Fejlődő országok Máshová nem sorolt országok

1996 1997 1998 %-os részesedés Millió USD %-os részesedés Millió USD %-os részesedés az összes magyar az összes magyar az összes magyar élelmiszer-kivitelből élelmiszer-kivitelből élelmiszer-kivitelből

478,6

20,1

510,0

20,7

360,0

14,8

313,4 61,4

13,1 –

355,2 97,5

14,4 –

250,8 128,5

10,3 –

47,7

– Különbség (A-B) millió USD

46,2

– Különbség (A-B) Millió USD

41,8

– Különbség (A-B) millió USD

329,9

148,7

318,0

192,0

202,0

158,0

205,9 53,2

107,5 8,2

218,2 66,9

137,0 30,6

128,7 82,2

122,1 46,3

30,2

17,5

24,0

22,2

21,4

20,4

290

Magyar élelmiszer-kivitel a FÁK országaiba, illetve Oroszországba, a közvetített kereskedelem hozzávetőleges adatai 1996–2001 (folytatás) 1999 2000 2001 Millió USD %-os részesedés Millió USD %-os részesedés Millió USD %-os részesedés az összes magyar az összes magyar az összes magyar élelmiszer-kivitelből élelmiszer-kivitelből élelmiszer-kivitelből A/ Rendeltetési országok szerint FÁK 161,5 Ebből Oroszország 118,8 Fejlődő országok 95,3 Máshová nem sorolt országok 21,6

8,1

212,5

10,9

197,5

8,6

6,0

150,1 87,4

7,7 –

151,9 –

6,6 *

18,1

– Különbség (A-B) Millió USD

Különbség (A-B) millió USD B/ Szerződő országok szerint FÁK Ebből Oroszország Fejlődő országok Máshová nem sorolt országok a

–

* Különbség (A-B) millió USD

86,1

75,4

84,1

128,4

85,5

112,0

58,3 66,8

60,5 28,5

52,6 80,5

97,5 6,9

50,6 –

101,3

15,5

6,1

14,3

3,8

–

A 2001-es adatokat más országcsoportra számolták ki.

Forrás: Külkereskedelmi termékforgalom, 1999-2001, IKIM, GM

291

..a ..a

14. sz. táblázat A közvetített kereskedelem részaránya Magyarország élelmiszer-kivitelében a FÁKországokba, illetve Oroszországba, 1996-2001 Relációk FÁK Oroszország

1996 31,0 34,3

1997 37,6 38,6

1998 43,9 48,9

1999 46,7 50,9

2000 60,4 65,0

százalék 2001 56,7 66,7

Forrás: Külkereskedelmi termékforgalom 1996-2001 (IKIM, GM,)

15. sz. táblázat Oroszország összes bevitele Magyarországról, 1997-2000; élelmiszerek, mezőgazdasági nyersanyagok részesedése Oroszország összes behozatalából, illetve Magyarország kiviteléből Oroszországba, 1996-2000 Megnevezés Orosz behozatal Magyarországról, M USD Ebből mg-i és élip. behozatal részesedése, % Magyar élelmiszer-kivitel Oroszországba, M USD A magyar élelmiszer-kivitel részaránya a magyar áruk orosz behozatalából,%

1996 .. 25,3 313,4 ..

millió USD, százalék 1997 1998 1999 921 607 313 25,1 24,8 26,0 355,2 250,8 118,8 38,6 41,3 38,0

2000 403 21,9 150,1 37,2

Forrás: Russia: Foreign Economic Relations, Trends and Prospects, 2002. 1. sz.; Külkereskedelmi termékforgalom, 1996-2000 (IKIM, GM)

4.3.2. Az élelmiszerek behozatali keresletének főbb tényezői Oroszországban, illetve a FÁK országaiban A kiinduló helyzet Ha kezünkbe vesszük a statisztikákat (lásd például az 1. és 3. sz. táblázatot), az a benyomásunk támadhat, hogy a volt Szovjetunió csak a rubel-elszámolások és a világpiaciaknál alacsonyabb árak erejéig igyekezett maximalizálni behozatalát – az élelmi cikkekét is – a KGST-tagországokból A mélyebb szerkezeti okok azonban ma már ennél fontosabbaknak látszanak. A nyolcvanas évek végén a volt Szovjetunió területe többé-kevésbé el volt látva egy szerény megjelenésű kiskereskedelmi bolthálózattal (kisebb részben áruházakkal), a szó szoros értelmében vett nagykereskedelem és disztribúció azonban nem volt, és a közkézen forgó reformjavaslatok is legalább tízévnyi időtávlatban kívánták kifejleszteni.77 Borisz Jelcin reformjai nagyrészt felszabadították a kereskedelmet, de nyilvánvalóan nem rendeltek hozzá szervezőt vagy finanszírozót.78 Ez fokozottan érvényes a külföldi 77

78

A nagykereskedelmet többnyire úgynevezett raktár-bázisok helyettesítették, a disztribuciót az ellátási tervek és a tárcák közti alku eredményei között lavírozó minisztériumi igazgatóságok. (Abalkin, 1990; IMF–World Bank–OECD–EBRD, 1991.) A szovjet típusú tervgazdasági rendszernek egyik alapvető tulajdonsága volt az, hogy a vállalatoknak, ezek közül kiemelkedően a kereskedelmieknek, nem lehetett a működésükhöz szükséges saját forgótőkéjük (forgóalapjuk), ezt a terv alapján nyújtott, kötelezően felvett banki hitel és az ugyancsak kötelező inkasszó pótolta. A kevéssé reformált gazdaságú országokban – amilyen korábban a Szovjetunió is volt – a gazdasági liberalizálás legelső következménye a katasztrofális pénzhiány lett, amelyet a gazdálkodók különféle pénzhelyettesítőkkel (például barterkörök) 292

behozatalra: importálni az tudott (sokszor ma is az tud), aki talált magának külföldi céget, bankot, amely finanszírozza. A volt KGST-országok cégei erre nemigen voltak alkalmasak. A nyugati exportőrök az ügyleteknek nemcsak a pénzügyi részét, de sokszor az áru terítését is megszervezték, igaz, az első években majdnem kizárólag Moszkvában. (Lányi, 1991.) Az élelmiszer-kereskedelem az évtized közepére kezdett kiépülni (Wegren, 1996). Mindemellett az ország importigénye, különösen élelmiszerből nőttön-nőtt. (Lásd a következő, 16. sz. táblázatot.) 16. sz. táblázat Oroszország bevitele élelmiszerekből és mezőgazdasági nyersanyagokbóla, 1994-2001 Év 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 a b c d Forrás:

Összes bevitel 50,5 60,9 68,8 73,6 59,8 40,2 44,2 53,0c 58,0c

Ebből élelmiszer és mezőgazdasági nyersanyag Mrd USDb Részarány, % 14,0 27,7 17,2 28,2 17,2 25,0 18,5 25,1 14,8 24,8 10,7 26,7 9,7 21,9 12,8 24,1 14,5 25,0d

Textilnyersanyagok nélkül. A következő oszlopban feltűntetett százalékos részesedésből visszaszámolt összeg. Ld. Kommerszant, 2003. január. 30., 26. o. Saját becslés, előzetes adat alapján. VNIKI, Russia: Foreign Economic Relations. Trends and Prospects, 2000. 4. sz., 2001. 4. sz.

Több becslés szerint is 1997–1998-ban az orosz lakosság által elfogyasztott élelem egyharmada, a kereskedelembe kerülőnek a fele származott importból.79 A mezőgazdasági termelés és a feldolgozás a valutaválság előtt A mezőgazdasági termelés visszaesése – kibocsátáson mérve – Oroszországban sem volt sokkal nagyobb, mint Magyarországon, azzal a lényeges különbséggel, hogy sokkal tovább tartott, és még mindig nem lehet teljes bizonyossággal állítani, hogy megindult a növekedés. Lásd az alábbi táblázatot.80

79

80

igyekeztek pótolni. Bár ezek a becslések valószínűleg túlzottak, megfontolásra érdemes, hogy 1995–1997-ben Oroszországban az élelmiszer-behozatal körülbelül 85 USD/fő volt, miközben Magyarországon 80 USD/fő. Megjegyzendő, hogy vannak (voltak) becslések, amelyek szerint a mezőgazdasági termelés már a kilencvenes évek első felében az 1989. évinek a felére esett vissza. Más szakértők a mezőgazdasági termelés túlnyomó részét az árnyékgazdaságba sorolják, amelyről nem lehetnek megbízható statisztikák. 293

17. sz. táblázat Mezőgazdasági kibocsátás Oroszországban, 1995–2001 és 2002/1990 1995 92,0 a

1996 94,9

1997 101,5

1998 86,8

1999 104,1

2000 105,0

(előző év = 100) 2001 2002/1990a 106,8 68,0

1990 = 100

Forrás: VNIKI, Russia: Foreign Economic Relations, Trends and Prospects, 2001. 4. sz.; Kommerszant, 2003. jan. 30. 26.o.

A termelésben a növénytermesztés és azon belül a gabonáé a meghatározó, ami világosan kitűnik az összes kibocsátás és a gabonatermés összehasonlításából. (18. sz. táblázat.) 18. sz. táblázat Gabonatermés Oroszországban, 1996–2002 1996 69,3 a

1997 88,5

1998 a 47,3

1999 54,7

2000 63,0

2001 82,2

(millió tonna) 2002 86,5

A legalacsonyabb becslés

Forrás: 1996–1999; Juhász, 1999; 1999: KOPINT–DATORG Konjunktúrajelentés, 2000/1.; 2000-2001: Ekonomika i Zsizny, 2002. szept. 37. sz., 30. o.; 2002: Izvesztyija, 2003. márc. 7., 5. o.

Az állati termékek termelése a mezőgazdasági kibocsátáséhoz hasonló módon csökkent, a húsféléké jobban (1990 és 1994 között több mint 30%-kal), a tejé, a tojásé valamivel kevésbé (ugyanebben az időszakban nem egészen 25%-kal). Mint a 19. sz. táblázatból kitűnik, az 1997. évi kiugró import (lásd a 20. sz. táblázatot) és az 1998. évi válság következményei ebben az amúgy is mindenkor lemaradó ágazatban további hanyatlásra vezettek. 19. sz. táblázat Főbb állati termékek termelése Oroszországban, 1996-2002 Megnevezés, mennyiségi egység Hús (baromfival, vágósúlyban) millió t Tej, millió t Tojás, mrd db a

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002. január-júliusa

5,3 35,8 31, 9

4,9 34,1 32,2

4,7 33,3 32,7

4,3 32,3 33,1

4,4 32,3 33,9

4,4 32,9 35,0

0,7 (104,2) 17,3 (103,1) 18,2 (104,8)

Zárójelben a százalékos növekedés az előző év első félévéhez képest.

Forrás: VNIKI, Russia: Foreign Economic Relations. Trends and Prospects, 2002. 2. sz.

Figyelemre méltó, hogy eközben a burgonya és a zöldség termesztése nem esett vissza, minek folytán a két termékcsoportból az önellátás majdnem száz százalékos szintje is fennmaradt. Ehhez tudni kell, hogy miközben a mezőgazdaság reformja majdnem teljesen elmaradt, és ami nem, az sem sikerült túlságosan jól Oroszországban, egy tekintetben teljesnek mondható a siker: a családok 30-40%-a (sokhelyütt városi család is) hozzájutott 294

akkora parcellához, amelyen a legrosszabb évben is, munkanélküliség és általános pénzhiány idején is meg tudja termelni a saját ellátásához szükséges burgonyát és zöldséget, gyakran valamennyit a rokonság számára is.81 A mezőgazdasági és az élelmiszeripari termelésnek ez a leépülése nyilvánvalóan oly nagy importigényt tudott támasztani, amelynek a teljesítése további visszatartó, illetve kiszorító hatással volt a hazai termelésre, pedig azt a nem kiváltságos helyzetű fogyasztók fizetőképes keresletének visszaesése is nyomasztotta. Ugyanekkor ezek a körülmények igen nagy csábítást kellett volna, hogy jelentsenek a külföldi tőke számára, amely azonban akkor még kivárt.82 A kereskedelem állapota Oroszország a két kiemelt nagyvároson, Moszkván és Szentpéterváron kívül 89 közigazgatási – és gazdasági – régióra, köztársaságra, egykori kormányzóságra (megyére, vagyis oblasztyra), kerületre (kraj), körzetre (okrug) oszlik. A megyék lakossága átlagosan több mint másfélmillió. A felsorolt régiók mindegyikének önálló költségvetése és adókivetési joga van, 1997-ig árhatóságként is működtek. Mindeddig abban a helyzetben voltak, hogy a régió határán afféle árumegállító jogot is gyakorolhattak (vámot vetettek ki, kiviteli tilalmat vezettek be), bár törvény adta joguk erre nem volt. (Lányi, 1999) (A központi kormány újabban hét nagyrégió megalkotásával kívánja megregulázni őket.) A régiók túlhatalmát mindeddig az ipari és kereskedelmi tulajdonviszonyok alapozták meg. Az iparban az egyesülések felosztása nem sikerült, a kilencvenes évek első felében a minisztériumok holdingokba szervezték őket, és egy bizonyos főtisztviselői típusú magánosításukba kezdtek. A kereskedelem magánosítása a megyékre maradt, amelyek kezdetben az ellátó és elosztó hivatalaikat alakították vállalatokká, majd apránként privatizálni kezdték őket. Ere a bázisra alapozódott egy kialakulóban lévő szerződéses rendszer a felvásárló kereskedelem és az agráripari kombinátok között. (Lányi, 1999). Ez a rendszer – mint már említettük – a kilencvenes évtized közepén a korábbi mezőgazdasági és élelmiszeripari kibocsátásnak körülbelül a felét volt képes biztosítani.83 Emellett az import fizetőképes keresletnek egyre nagyobb részét foglalta le.

81

82 83

Oroszországban a termőföld változatlanul állami tulajdonban van. A kilencvenes évek első felében elég sok magángazdaság alakult (földbérlet formájában), azután tőkehiány, a magyarországihoz hasonlóan hektikus ármozgás, sikertelen állami intervenció stb. miatt ez a fejlődés megállt. A helyi hatóságok (megyék) inkább a régiekre ráépült nagyüzemek támogatására képesek. Mindkét tényezőről később lesz szó. Csak a cukorrépa-termelés zuhant a korábbinak harmincegynéhány százalékára, ami a nyerscukor-importőrök sikerének köszönhető. (Lásd a 20. sz. táblázatot.) 295

20. sz. táblázat Fontosabb élelmiszerek, italok és cigaretta bevitele Oroszországba, 1997-2001 Megnevezés Nyerscukor Hús, fagyasztott Baromfihús Szeszes és alkoholmentes italok Citrusfélék Hal, fagyasztott Tea Vaj Cigaretta Napraforgóolaj Cukor, finomított

1997 854,2 1423,3 818,7 1047,3 194,1 272,6 281,6 317,7 723,5 205,1 391,3

1998 1089,8 1115,6 581,6 866,0 165,0 162,3 313,6 187,0 731,4 149,0 214,0

1999 1133,7 984,0 161,7 355,7 112,9 111,1 283,8 87,9 253,9 173,8 103,6

millió USD 2000 2001 690,2 1199,8 594,2 904,8 375,0 738,9 419,0 558,2 134,8 160,6 125,0 184,3 226,4 202,5 106,3 159,5 167,5 109,2 88,4 89,8 129,6 89,8

Megjegyzés: Az eredeti táblázathoz fűzött megjegyzés szerint 2001-ben további fontos importcikkek voltak: csokoládé (155,5 M), tejpor (99,3 M), kakaóbab (72,6 M). Forrás: VNIKI, Russia: Foreign Economic Relations. Trends and Prospects, 2001. 4. sz.

A nagyvárosokban a kilencvenes évek második felében meglehetősen kiépült az élelmiszer-kiskereskedelem (először főként csak szabadtéri formában, ehhez csatlakoztak később a külföldi tőkével létrehozott áruházi és üzletláncok, egyelőre leginkább Moszkvában). A nagykereskedelem és disztribúció szervezetei ritkán léptek túl a saját régiójuk határán, és csak néhány terméket illetően (szeszes italok, üdítők, luxus élelmiszerek) kezdtek létrehozni országos hálózatokat, immáron orosz vagy orosz eredetűnek tekintett nagytőkével.84 Ez a fajta átalakulás lehetővé teszi, hogy a nagyvárosok – különösen Moszkva – vezetői elkezdjék felszámolni a bódékból álló szabadtéri piacokat.85 Vidéken a volt kolhozpiacok utódai ma is virágzanak. Az 1998. évi válság, a lakossági fogyasztás és az import Oroszországban 1998-ban súlyos valutaválság kezdődött, amelynek a következményei a FÁK egészére kiterjedtek. A rubel árfolyama a felére zuhant, emiatt és többféle importkorlátozó intézkedés (magas vámok, beviteli tilalom) miatt a FÁK piacának megközelítése lényegesen megnehezült. A valutaválság egybeesett azzal, hogy Oroszországban és több más FÁK-országban (többek között Oroszország fő gabonabeszerző piacán, Kazahsztánban) katasztrofálisan rossz volt a gabonatermés, sőt Oroszországban a burgonyáé is. Gyenge volt az aratás 1999-ben is mind Oroszországban, mind Ukrajnában. (Lásd a 18. sz. táblázatot.) A két legnehezebb évben, 1998-ban és 1999-ben az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok ingyenes segély formájában és kedvezményes hiteleket nyújtva 84

85

Ebben az időszakban kezdett kiépülni a legnagyobb orosz (valójában vegyes tulajdonú élelmiszer-kereskedelmi cég, a Winem-Bill-Dann is, amely ma már nagyon sokféle termékekkel – köztük dobozos tejjel is – foglalkozik, sorozatban vásárolja fel az orosz élelmiszer-nagykereskedelem – részben élelmiszeripar – cégeit, és komoly versenytársa az időközben betelepülő külföldi cégeknek. (Business Eastern Europe, 2002. márc. 25., 4. o.; ua. okt. 7., 9. o.; ua. nov. 4., 9. o.) Ukrajnában változatlanul ezek a legnépszerűbbek. Business Eastern Europe, 2001. máj. 28., 5. o.; 296

nagymennyiségű gabonát, vajat, fagyasztott húst és baromfit szállított Oroszországba (ami részben megalapozta e szállítások folytatását kereskedelmi alapon is, különösen a fagyasztott húsét és baromfiét). Abszolút élelmiszerhiány miatt tehát nem kellett éhezniük az embereknek Oroszországban. A helyzet azonban ennél bonyolultabb. Már a válság előtt a lakosság 31%-a nem jutott hozzá a kalóriaszükségletének megfelelő élelemhez. A háztartásoknak az egy főre jutó jövedelem átlagosan 56,6%-át kellett élelemre költeniük.86 A válság kitörése után az egy főre jutó jövedelem vásárlóereje egy hónap alatt 20%-kal csökkent, különféle becslések szerint a népesség 54-61%-áé került a létminimum alá.87 A létminimum alatt tengődők aránya időközben lényegesen kisebb lett, az elmúlt két évben negyedévenként 24,0% és 33,3% között ingadozott.88 Egy biztos: nagyszámú háztartás volt kénytelen a túlélésnek olyan módját választani, amely nem járt pénzköltéssel, vagyis elkerülte a boltokat. Az 1998. évi valutaválság következtében tehát erősen megnőtt a szegények és az önellátók száma, ugyanakkor a válság kitörése után alig pár hónappal kezdtek visszatérni az otthon termelt élelmiszerek a piacokra és a boltok standjaira. Az import ugyanis rendkívüli módon megdrágult, voltak városok és körzetek, ahol az élelmiszerárak a korábbinak 6-7-szeresére nőttek, a FÁK-országok többsége pedig leállította kivitelét Oroszországba. 89 1998-ban és 1999-ben csak azoknak a termékeknek a behozatala növekedett (az ún. távol-külföldről), amelyeket a segélyező államok ingyen vagy kedvezményes hitelek fejében szállítottak Oroszországba (gabona, fagyasztott hús és baromfi, az első évben vaj is.) A FÁK-országok (közel-külföld) áruja 1999-ben kezdett visszatérni, majd az exportjuk 2000-ben majdnem elérte a korábbi szintet. Az ún. távol-külföldi szállítások azonban korántsem: az 1997. évi csúcs, de sok termékből egyelőre az 1996. évi szint is elérhetetlennek látszik. (Lásd a 20. és a 21. sz. táblázatot.)

86 87 88 89

Ekonomika i Zsizny, 1998. 4.sz. január, 30. o. Ekonomika i Zsizny, 1998. 43.sz. október, 30. o. Ekonomika i Zsizny, 2002. 47.sz. november, 1. o. Az orosz kormány a behozatal korlátozásán (például a cukorrépatermelőket tönkretevő nyerscukorén) kívül néhány hathatós intézkedésbe kezdett a gabonatermelők helyzetének javítására. Moszkva városa broiler-tenyésztései akciót indított a városnak és körzetének ellátására. 297

21. sz. táblázat Néhány fontos élelmi cikk behozatala az ún. távol-külföldről és a FÁK-országokból Oroszországba, 2001 Megnevezés, mennyiségi egység Gabonafélék Távol-külföld FÁK Ebből: Búza Távol-külföld FÁK Árpa Távol-külföld FÁK Hús, fagyasztott Távol-külföld FÁK Csirke, fagyasztott Távol-külföld FÁK Nyerscukor Távol-külföld FÁK

2001. év Mennyiség Érték 1000 tonna (M USD) – 225,1 – 111,9 – 113,2 915,0 87,0 828,1 277,4 166,6 110,8 861,1 716,2 144,9 1342,1 1334,2 7,8 5376,4 5376,4 0,0

101,8 10,3 91,4 33,4 23,6 9,8 904,8 660,8 244,1 738,9 728,5 10,5 1199,8 1199,8 0,0

2001/2000 Mennyiség százalék – – – 34,8 23,8 36,5 67,9 86,8 25,0 165,6 210,2 80,8 193,4 197,0 47,0 118,3 118,3 125,0

Forrás: VNIKI, Russia: Foreign Economic Relations. Trends and Prospects, 2001. 4. sz.

Azon kívül, hogy az orosz termelés kezdte részlegesen visszahódítani a hazai piacot, megfigyelhető egy másik importcsökkentő folyamat is, mégpedig a külföldi beruházók stratégiájának megváltozásában. Külföldi működőtőke Oroszország élelmiszergazdaságában A külföldi működőtőke megjelenése és tevékenysége Oroszország (és Ukrajna) élelmiszer-gazdaságában sok tekintetben emlékeztethet a magyar tapasztalatokra, csupán az előrehaladása sokkal lassúbb, és föltehető, hogy a súlya sem fogja elérni a magyarországit, bár a jelentősége – a folyamatok befolyásolását illetően – valószínűleg már most is aránytalanul nagy. Kezdetben csak reprezentációs célja volt a külföldi tőke megjelenésének (CocaCola), kizárólag Moszkvára, illetve valamivel később Szentpétervárra és Kijevre koncentráltan (McDonald’s, Pizza Hut). Inkább tekinthető jellemzőnek néhány külföldi áruházi lánc megjelenése (ugyancsak a fővárosokban) a kilencvenes évek közepe táján, és az, hogy a nyugati exportőrök (helyi képviseleteik) mind ezeket, mind az orosz (ukrán) kézen lévő kereskedelmet igyekeztek maximálisan külföldi áruval ellátni. Ez a törekvés odáig ment, hogy bizonyos népszerű orosz márkákat, amelyeket sikerült megszerezniük, külföldön gyártottak.90 Mind a termelő kapacitásokat, mind a nagykereskedelmi (disztribuciós) tevékenységeket illetően az első évekre az volt a jellemző, hogy a külföldi tőke csak a 90

Ekonomika; Zsizny, 1998. 32. sz. aug., 27. o. 298

legdrágább, luxusnak számító élelmiszereket preferálta. Kialakult ugyanis egy jómódú, nyugatkedvelő vásárló réteg, amely nem sajnálta a pénzt arra, hogy akár többszörös áron vegye meg az importált árut, vagy az addig ismeretlen nagyságú árrést tartalmazó belföldi gyártásút. A működőtőke-beruházások közül termelésben a szeszesital és üdítők gyártása, cigaretta voltak a próbaképp kiválasztott célpontok, az édesiparnak pedig igen nagy része került külföldi kézre. A legfontosabb befektető cégek: Nestlé, Unilever, Stollwerck, Cadbury, Schweppes az élelmiszeriparban, és főként amerikaiak, kanadaiak a kereskedelemben (Philip Morris, Procter and Gamble, Cargill, Seagram). Amikor az 1998. évi válság nyomán hirtelen megdrágult az import, a külföldi cégek egy része stratégiát váltott: igyekezett a termelés minél nagyobb részét áttelepíteni Oroszországba, ugyanakkor megcélozták az előbbinél szerényebb igényű vásárló rétegeket is.91 A későbbiek folyamán ez bizonyult a legszélesebb körben érvényes stratégiának. A kilábalás első jeleire igen nagy számban jelentek meg külföldi cégek az orosz élelmiszergazdaságban: 2000 első tíz hónapjában például a közvetlen beruházások 18,6%-a ment az élelmiszeriparba (az iparinak 44,8%-a!) és 23,4%-a a kereskedelembe (aminek igen nagy része élelmiszer-kereskedelem) és vendéglátóiparba.92 Az arányok természetesen nem maradtak változatlanok, de mint a 22. sz. táblázat adataiból kiszámítható a 2001-ben belépő külföldi tőkének összesen 48%-a ment a élelmiszergazdaságba, bár ennek túlnyomó része úgynevezett „egyéb” beruházás volt – a közvetlen és portfolió-beruházásokon kívül –, ami általában hitelt (áru-, illetve forgóeszköz-hitelt) jelent. 22. sz. táblázat Külföldi tőkebefektetések Oroszország élelmiszergazdasági szektorába, 2001 Ágazatok és főbb befektetők Összesen Összeg % Élelmiszeripar Ebből: Hollandia Németország Ciprus Mezőgazdaság Ebből: Hollandia Panama Kereskedelem és vendéglátóipar Ebből: Ciprus Egyesült Királyság Franciaország

1557 468 219 154 50 19 15 5290 1037 899 701

10,9 30,1 14,1 9,9 0,4 37,6 29,8 37,1 19,6 17,0 13,3

millió USD, százalék Tőkebefektetések Működőtők Portfolió Egyéba e (FDI) 528 10 1019 42 – 426 146 0,1 73 122 8 24 48 0,0 68 19 0,0 0,0 15 – 0,0 757 3,2 4501 34 4 999 43 – 856 1 – 700

a

A legnagyobb része hitel. Megjegyzés: A második oszlopban az ágazat részaránya az összes külföldi befektetésre (14258 M USD), az országé az adott ágazatéra vonatkozik. Az FDI az élelmiszeripar összes beruházásainak 33,9%-át, a kereskedelem és vendéglátóiparnak 14,3%-át tette ki. Forrás: VNIKI, Russia: Foreign Economic Relations. Trends and Prospects, 2001. 4. sz.

91

92

A cégek másik része az elbocsátásokat, szüneteltetést, vagyis a kivárást választotta; egy harmadik pedig – mihelyt lehetett – az olcsó importot Ukrajnából, Belaruszból. VNIKI, Russia: Foreign Economic Relations, Trends and Prospects, 2000. 4. sz. 299

E folyamatok eredményeképpen például az orosz sörgyártás 55%-a ma már a legnevesebb nemzetközi cégek kezén van (Holsten, Carlsberg, Heineken stb.)93; a sörimportot ugyancsak világcégek irányítják94; egy angol cég (Rexam) 1,8 Mrd/év-ről 2,8 Mrd/évre növeli sörösdoboz-gyártó kapacitását.95 Az utóbbi néhány évben nagyon sok külföldi cég próbálja megvetni lábát az orosz piacon. A nagy európai áruházi és üzletláncok is csak mostanában jelentkeznek (Tengelmann, Auchan, Metro stb.)96 Igazi áttörést jelent, hogy a külföldiek eléggé nagy része kezd kimerészkedni Moszkvából és Szentpétervárról, némelykor eljutnak Szibériáig és a milliósnál több lakosú 14 nagyvárosig.97 Ezt észlelve a Moody’s elkezdte megjelentetni minősítését régiónként befektetési potenciál és kockázat szerint.98 Voltak nem egészen sikeres akciók is, például a fagylaltipar megszerzésére. 99 Ezzel együtt érdekes módon már az elmúlt két évben megkezdődött az alig néhány éve megszerzett vállalatok felvásárlása, átvétele, csereberéje.100A kiugróan nagy árrések megszűntével néhány nagy kereskedelmi cég megkezdte disztribútori hálózatának karcsúsítását, az eladás és a marketing kihelyezését.101 A külföldi üdítőitalos cégek piacot vesztettek a válság idején az oroszokkal szemben, a tejiparosok pedig még nem érték el kitűzött céljaikat, a verseny éles.102 Érdemes még megemlíteni, hogy miközben az orosz kormány némileg enyhítette a tőkebefektetés, vállalatalapítás, kereskedés adminisztratív akadályait, csökkentette a nyereségadót és a vámokat, helyenként eléggé kemény védekezésre állt rá a nem eléggé korrektnek tartott külföldi cégekkel szemben.103 Igyekszik visszaszerezni a nem egészen szabályosan külföldre került vodka-márkákat (Smirnoff, Gorbatchow) és főként megakadályozni, hogy másokkal ugyanez történjék (Sztolicsnaja, Moszkovszkaja, Limonnaja).104 Többször vetett ki a kormány védővámot is egyes cikkekre, például a napraforgóolajra 2001. decemberében, amikor veszélyeztetve látta a hazai termelést.105

93

94 95 96

97

98 99

100

101

102

103

104 105

Business Eastern Europe, 2002. márc. 11. 4. o.; ugyanez érvényes a sör- és cigarettagyártásra Ukrajnában és Belaruszban. Emellett évi 20%-kal növekszik a fogyasztás. Pl. Sun Interbrew, Sun Brewing. Business Eastern Europe, 2002. jún. 3. 4. o. Business Eastern Europe, 2002. júl. 29., 9. o.. Business Eastern Europe, 2001. febr. 5., 4. o.; ua. 2002. szept. 2., 8. o.; ua. 2002. szept. 16., 9. o. Pl. a Danone. Business Eastern Europe 2002. márc. 25., 4. o., ugyanez áll a többi újonnan megjelent kiskereskedelmi óriásra. Business Eastern Europe, 2001. dec. 10., 7. o.; Az Unilever már abbahagyta a kísérletezést, a Nestlé még nem. Business Eastern Europe, 2001. júl. 9., 4. o. Pl. a Philip Morris csoporthoz tartozó amerikai Kraft Foods fölvásárolta a Stollwercket; a görög Coca-Cola HBC az oroszországi és baltikumi palackozókat. Business Eastern Europe, 2001. aug. 13., 9. o.; ua. 2001. aug. 6. 9. o. Pl. British American Tabacco, Sun Interbrew, Sun Brewing. Business Eastern Europe, 2002. jún. 3., 4. o. Business Eastern Europe, 2002. márc. 25., 4. o.; uo. 2002. aug. 26., 9. o.; uo. 2002. nov. 4., 9.o. Pl.: Importtilalom minőségi kifogások miatt (csirke, búza). Business Eastern Europe, 2002. júl. 22. 7. o.; New Europe, 2003. febr. 23.- márc. 1., 32. o. Business Eastern Europe, 2002. márc. 18., 9. o. Business Eastern Europe, 2002. febr. 25., 8. o. Meg kell jegyezni, hogy a 20. sz. táblázatban látható importadat nem jelez veszélyt. 300

4.3.3. Bizonytalannak látszó irányzatok Oroszország és Magyarország élelmiszergazdasági kapcsolataiban Magyarország számára fontosnak tűnik, hogy az élelmiszerexportja ne csak általánosságban növekedjék (vagyis tetszés szerinti relációban, amely biztonságos piacot jelent), hanem az Oroszországba kivitt mennyiség se süllyedjen egy bizonyos kritikus színvonal alá: vagyis például az orosz élelmiszer-bevitelnek nem elhanyagolható 1-1,5%a, hanem legalább 2,5%-a legyen. Másik oldalról szemlélve ezt a kérést, a magyar érdekeltség legalább három tényezőből tevődik össze. Az első az, amit főként a mezőgazdasági érdekképviseletek hangsúlyoznak: visszaszerezni, amennyit csak lehet, az elveszett orosz piacból, amely viszonylag közel van, viszonylag könnyen elérhető a szállítás szempontjából, és amelynek az igényei – legalábbis korábban – viszonylag könnyen teljesíthetők voltak. A második: az élelmiszerek részesedése az Oroszországba irányuló összes magyar kivitelből az átmenet első néhány évének kivételével 36-40%-os volt, vagyis ez volt ennek az exportnak a húzóereje. Egyelőre nem mutatkozik más ágazat vagy árucsoport, amely ezt a szerepet átvehetné. Pedig az orosz export igen fontos, hiszen ebben a relációban – az energiahordozó-import miatt – szükségképpen igen nagy a magyar külkereskedelmi deficit. Ezért ennek az exportnak a gazdasági súlya semmivel sem csökken azáltal, hogy az élelmiszer megszűnt az egyetlen külkereskedelmi többletet felmutató árucsoport (árufőcsoport) lenni. A jelen fejezet előző részeiben elég sok párhuzamot fedeztünk fel a két ország élelmiszergazdaságának szerkezete és fejlődési tendenciái között. Ebből kiindulva azt gondolhatnánk, hogy a tartós és kielégítő kereskedelmi kapcsolatok kiépülésének sem lehetnek túlságosan erős akadályai. Tekintsük csak a külföldi működőtőke szerepét a két ország élelmiszerszektorában. Biztos, hogy Oroszországban kisebb ez a szerep, és kisebb is marad, mint Magyarországon, ahol az élelmiszer-feldolgozásnak több mint 70%-a, a bel- és külkereskedelemnek körülbelül ugyanekkora része külföldi és vegyes tulajdonú vállalatok kezén van. Amint láttuk, az élelmiszer-feldolgozó iparban mindkét országban megtalálhatók ugyanazok a nyugat-európai cégek, és újabban a szupermarketek körében is. (A nagykereskedelemben egyelőre inkább amerikai és kanadai érdekeltségűek fordulnak elő.) A körülményeknek eléggé ritka konstellációja lehet szükséges ahhoz, hogy egy adott európai vállalatcsoport éppen a magyar érdekeltsége által gyártott vagy felvásárolt árut irányítsa csoportjának az orosz piacon működő tagjához. Az amerikai cégek nemigen jönnek szóba, az orosz kézen lévőknek pedig – ez mindenképpen a nagyobbik rész – egyelőre nem igazán jó partnerei a tőkehiányban szenvedő vagy tőketakarékos magyar cégek (akár magyar, akár külföldi tulajdonúak). A magyar jelenlét ugyanis elenyésző az orosz piacon, ezt bizonyítják a közvetített kereskedelem egyre növekvő számai is. Miközben Finnország, sőt a balti köztársaságok is alapítanak vagy vásárolnak orosz élelmiszer-feldolgozó és forgalmazó vállalatokat, az alig várható, hogy a magyarországiak ilyen tőkekihelyezésre vállalkozzanak. Az sem várható, hogy az orosz fogyasztó egyszer csak elkezdi keresni a boltokban a magyar árut. Már rég elfelejtette, és a kilencvenes évek elején tapasztalhatta, hogy a latin betűs csomagolás önmagában nem garantálja az elfogadható minőségét. Sokan úgy gondolják, hogy presztízs-szerző lehet belépésünk az Európai Unióba, ennek a realizálásához azonban majdnem ugyanazok a lépések (erőfeszítések és befektetések) kellenének, mint bárhonnan származó termék bevezetéséhez az orosz piacra.

301

A mezőgazdasági érdekképviseletek szempontjából legfontosabb gabona és élőállat (hús) nagyobb szabású exportjára nem lehet számítani. Oroszország normális termésű évben 0,5-1,5 millió tonna búzát importál az ún. távoli külföldről. Ebből lehet valamennyi magyar búza is, és némelykor – rossz termésű évben – több is (ha van), jó termésű évben azonban Oroszország maga is gabonaexportőr (10-14 millió tonna). Az élő állat és húspiac nem veszett el teljesen (különösen nem Ukrajnában), azt azonban tudni kell, hogy az orosz piacon a magyar áru az igen olcsó amerikai és nyugat-európai fagyasztott hússal, továbbá a helyi orosz termeléssel is versenyez. Ebbe a gondolatmenetbe illik bele az a megjegyzés is, hogy a magyar exportőrök által közvetlenül is elérhető kereskedelmi csatornák részben a szűkülő hagyományosak, részben az ugyancsak szűkülő közületiek, amelyekben a kapcsolatok bizonytalanok, a verseny erős, az árak alacsonyak. Amint láttuk, Oroszország mezőgazdasági, élelmiszeripari és kereskedelmi rendszere még mindig átalakulóban van, és a rendszerben a külföldi cégek befolyása a részarányukhoz képest eléggé meghatározó. Ezen a piacon az ország által produkált széles termékválaszték, a teljes ágazat képessége a gyors kínálati alkalmazkodásra, ami a kilencvenes évek elején még annyira fontos volt, nem jelent semmiféle különös előnyt. Ilyen körülmények között a Magyarországról származó élelmiszerből minél több jut el akár közvetítőkön keresztül az orosz piacra, annál inkább lehet remélni azt, hogy az átalakulás közben nem kell a magyar árunak teljesen kiszorulnia, sőt akár visszanyerhet valamennyit elvesztett korábbi részesedéséből. Ne felejtsük: a magyar költségek többnyire nem kisebbek az oroszoknál, az orosz piacon tevékenykedő cégek pedig egyelőre nagyobb profitra és árrésekre törekednek, mint tőlük nyugatra szokásos. Belépésünk az Európai Unióba önmagában nem változtat a magyar áru piaci helyzetén (Ludvig, 1997). Annyi előnyt azonban jelenthet, hogy az Unión belüli vámhatár megszűnése következtében többféle nyersanyag és élelmiszer kerülhet feldolgozás és/vagy értékesítés céljából más Unióbeli céghez, amely azt azután Oroszországba, illetve a FÁK-ba exportálja. Akkor az adott feltételek között már nincs jelentősége annak, hogy ez a forgalom keleti vagy nyugati irányúként jelenik-e meg a statisztikában.

302

4.4.

Magyar pozíciók az orosz importban

A továbbiakban az 1999-2001-es időszak orosz nemzeti statisztikai adataira támaszkodva vizsgáljuk meg, hogyan alakult a magyar vállalatoknak az Oroszországi Föderációba irányuló exportja, hogy módosult a magyar import helye és szerepe az orosz bevitelben. Az orosz import 1999-2001 között 37,4%-kal nőtt, az EU-import 36,6%-kal, míg a közép- és kelet-európai országokból származó orosz behozatal értéke 42,9%-kal bővült. Amennyiben a válság előtti utolsó év (1997) adataival hasonlítjuk össze a 2001. évi orosz importot, úgy a helyzet a következő: a teljes orosz import 21,6%-kal, az EU-ból származó mintegy 22%-kal, míg a Közép- és Kelet-Európai országokból származó 43,3%-kal csökkent a csúcsévhez viszonyítva. 1. sz. táblázat Az OF importja országcsoportonként Országcsoport Import összesen Ebből: EU USA FÁK Közép- és KeletEurópa Baltikum

(1994-2001, Mrd USD) 199 199 199 199 199 200 1995 2001 4 6 7 8 9 0 38,6 46,7 46,0 52,9 43,6 30,2 33,4 41,5 15,4 17,9 15,9 19,6 15,7 11,2 11,1 2,1 2,6 2,9 4,0 4,1 2,4 2,7 10,3 13,6 14,5 14,2 11,3 8,3 11,6

15,3 3,2 11,1

4,0

5,1

4,0

5,3

3,9

2,1

2,5

3,0

0,7

1,0

0,6

1,0

0,7

0,3

0,3

0,4

Forrás: OF Goszkomsztat

Más szóval az elmúlt három évben a közép- és kelet-európai országok Oroszországba irányuló exportja ugyan imponáló növekedést mutat, 2001 végére lényegesen kevésbé tudták helyre állítani pozíciójukat, mint más országok, különösen az Európai Unió tagállamai. 2. sz. táblázat Oroszország importja országonként Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. … 20. 23. 25.

(1999-2001, M USD) Ország 1999 2000 2001 Összesen 30.184,7 33.906,1 41.527,9 Németország 4.195,3 3.895,7 5.755,1 Fehéroroszország 3.236,0 3.764,2 3.941,0 Ukrajna 2.523,0 3.646,7 3.825,6 USA 2.385,2 2.694,0 3.203,4 Kazahsztán 1.391,5 2.197,2 1.995,1 Olaszország 1.156,3 1.210,8 1.692,8 Kína 889,2 948,0 1.617,1 Franciaország 1.180,3 1.187,0 1.520,4 Finnország 947,3 958,3 1.273,8 Nagy-Britannia 662,2 860,5 984,4 … … … … Magyarország … 403,5 … Magyarország 313,2 … … Magyarország … … 443,5

Forrás: OF Goszkomsztat

303

Magyarország az elmúlt három esztendőben az orosz importlistán a 20-25. helyek közötti pozíciót foglalta el. A magyar import aránya az egyes esztendőkben a következők szerint alakult: 1997: 1,74%, 1999: 1,04%, 2000: 1,19%, 2001: 1,07%. A fenti adatok alapján tehát látható, hogy Magyarország részaránya az 1998. évi válságot követően az addig alacsony szintről tovább csökkent, s a számottevő exportbővülés ellenére 2001-ben is rendkívül alacsony szinten alakult (1,07%). Vagyis az utóbbi időszakban az Oroszországba irányuló magyar export növekedése nem tart lépést sem az orosz importéival, sem a más relációkba irányuló magyar exporttal. Ha exportunk 1998 előtti alakulása a KGST-kapcsolatok széthullásával, majd az orosz gazdaság általános csökkenésével, gyengélkedésével volt magyarázható, az elmúlt években az ismét javuló orosz gazdaság ellenére vesztett pozíciókat a magyar export. Árucsoportonkénti elemzés A következőnkben az árucsoportok szintjén is megvizsgáljuk a magyar export alakulását Oroszországba. Első lépésben bemutatjuk 2001. évi adatok alapján HS4 árucsoport bontásban a volumenhordozó magyar exporttermékek kivitelének alakulását: 3. sz. táblázat A legfontosabb HS4 árucsoportok az exportban (2001, E USD) HS4 300 4 200 5 870 2 200 1 230 9 1005 481 8 300 6 390 3 842 1 848 1 110 7 380 8 870

Megnevezés Gyógyszerek

Érték 108.152,3

Tartósított zöldségek

67.558,8

Közforgalmú személyszállító gépjármű

42.258,5

Zöldség, gyümölcs, dió tartósítva

18.142,0

Állatetetési készítmény

12.897,4

Kukorica

12.132,3

Háztartási, egészségügyi, ruházati cikkek papírból

12.128,6

Gyógyászati készítmények

9.649,6

Sztirol polimerjei

8.554,2

Centrifuga, centrifugális szárító

7.451,6

Ipari fémszerelvények

6.705,7

Maláta

6.657,3

Rovarirtók, gombaölők, gyomirtók

6.628,6

Közúti gépjármű alkatrész, tartozék

6.381,6

304

HS4 Megnevezés 8 392 Műanyag csomagolóeszköz 3 … … …

Érték 6.286,0

Fentiek összesen Magyar export Oroszországba összesen Kiemeltek részaránya, %

331.584,5 472.327,8 70,2

Forrás: Magyar vámstatisztika, saját számítás

A következőkben minden egyes kiemelt HS4 árucsoport vonatkozásában azt fogjuk megvizsgálni, hogyan alakult Magyarország pozíciója 1999-2001 között az orosz importpiacon: 4. sz. táblázat Orosz import, gyógyszerek (3004) (1999-2001, M USD) Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. Árucsoport Összesen Magyarország Részaránya, %

1999 Ország India Németország Franciaország Magyarország Lengyelország Szlovénia Dánia Ausztria Svájc Olaszország

Érték 123,7 102,2 78,3 73,3 52,2 33,7 33,6 33,4 28,5 25,2

2000 Ország Németország Franciaország India Magyarország Dánia Szlovénia Lengyelország Olaszország Ausztria Svájc

Érték 150,6 136,8 115,3 102,8 73,9 54,1 47,6 46,7 40,3 35,9

2001 Ország Németország Franciaország India Magyarország Dánia Szlovénia Olaszország Nagy Britannia Svájc Lengyelország

Érték 247,7 205,4 144,8 121,9 119,9 73,0 70,6 69,9 65,7 55,0

766,3

1.105,4

1.609,0

9,6

9,3

7,6

Forrás: OF Goszkomsztat, saját számítás

5. sz. táblázat Orosz import, tartósított zöldségek (2005) (1999-2001, M USD) Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. Árucsoport összesen Magyarország

1999 2000 2001 Ország Érték Ország Érték Ország Magyarország 16,1 Spanyolország 25,1 Magyarország Lengyelország 9,6 Lengyelország 22,1 Lengyelország Moldávia 5,9 Magyarország 11,2 Spanyolország Spanyolország 5,8 Olaszország 3,6 Belorusszia Ukrajna 4,1 Moldávia 3,3 Franciaország Olaszország 3,8 Franciaország 2,4 Belgium Bulgária 1,3 Ukrajna 2,1 Törökország Üzbegisztán 0,9 USA 1,6 Moldávia Svédország 0,7 Üzbegisztán 1,2 Olaszország Németország 0,6 Litvánia 1,0 Ukrajna 50,9

77,5

305

Érték 26,2 22,0 13,6 6,1 5,8 5,2 4,8 3,5 3,2 3,1 106,6

1999 2000 2001 Ország Érték Ország Érték Ország 1. Magyarország 16,1 Spanyolország 25,1 Magyarország Részaránya, % 31,6 14,5 Ssz.

Forrás: OF Goszkomsztat, saját számítás

306

Érték 26,2 24,6

6. sz. táblázat Orosz import, közforgalmú személyszállító gépjármű (8702) (1999-2001, M USD) Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. Árucsoport összesen Magyarország Részaránya, %

1999 2000 2001 Ország Érték Ország Érték Ország Érték Magyarország 21,8 Magyarország 39,6 Japán 20,4 Csehország 15,3 Ukrajna 9,8 Németország 19,0 Ukrajna 8,9 Japán 7,2 Magyarország 15,1 Japán 6,8 Németország 6,6 Belorusszia 13,8 Németország 4,9 Törökország 6,2 Ukrajna 10,0 Dél Korea 3,1 Csehország 5,8 Törökország 7,9 Svédország 2,8 Svédország 4,7 Svédország 7,3 Lengyelország 2,2 Dél Korea 3,5 Csehország 5,9 Üzbegisztán 0,9 Üzbegisztán 2,5 Dél Korea 3,6 Franciaország 0,6 Lengyelország 2,4 USA 3,2 69,8

94,9

116,3

31,2

41,7

13,0

Forrás: OF Goszkomsztat, saját számítás

7. sz. táblázat Orosz import, zöldség, gyümölcs, dió tartósítva (2001) (1999-2001, M USD) Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. Árucsoport összesen Magyarország Részaránya, %

1999 2000 2001 Ország Érték Ország Érték Ország Érték Mongólia 5,3 Moldávia 6,1 Magyarország 10,0 Magyarország 5,1 Magyarország 2,2 Németország 3,4 Bulgária 3,2 Ukrajna 1,6 Moldávia 3,3 Ukrajna 1,5 Üzbegisztán 0,7 Ukrajna 2,7 Üzbegisztán 1,0 Németország 0,6 Jugoszlávia 1,5 Lengyelország 0,7 Lengyelország 0,6 Bulgária 0,9 Jugoszlávia 0,6 Bulgária 0,4 Lengyelország 0,7 Németország 0,4 Jugoszlávia 0,3 Belorusszia 0,7 Tadzsikisztán 0,2 Tadzsikisztán 0,1 Üzbegisztán 0,7 Vietnám 0,1 Vietnám 0,1 Törökország 0,5 18,3

13,4

25,8

27,9

16,4

38,8

Forrás: OF Goszkomsztat, saját számítás

307

8. sz. táblázat Orosz import, állatetetési készítmény (2309) (1999-2001, M USD) Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. Árucsoport összesen Magyarország Részaránya, %

1999 2000 2001 Ország Érték Ország Érték Ország Érték Hollandia 29,5 Hollandia 34,5 Hollandia 31,4 Németország 10,0 Németország 10,4 Magyarország 12,7 Finnország 7,6 Magyarország 6,8 Finnország 7,7 Franciaország 6,4 Litvánia 5,9 Németország 6,9 Litvánia 2,7 Finnország 5,7 Litvánia 6,9 Magyarország 2,4 Franciaország 3,9 Dánia 6,6 Horvátország 2,2 Dánia 3,6 Belgium 6,1 Belgium 2,0 Belgium 1,9 Franciaország 5,3 Dánia 1,7 USA 1,2 Ausztria 3,4 USA 1,1 Lengyelország 1,1 Lengyelország 3,3 70,8

81,1

103,3

3,4

8,4

12,3

Forrás: OF Goszkomsztat, saját számítás

9. sz. táblázat Orosz import, kukorica (1005) (1999-2001, M USD) Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. Árucsoport összesen Magyarország Részaránya, %

1999 2000 2001 Ország Érték Ország Érték Ország Érték USA 80,1 USA 96,7 Ukrajna 7,5 Magyarország 9,1 Magyarország 12,9 Magyarország 6,9 Jugoszlávia 6,4 Jugoszlávia 5,7 USA 4,2 Moldávia 2,0 Moldávia 4,0 Jugoszlávia 3,1 Ukrajna 2,0 Ukrajna 1,7 Moldávia 1,3 Bulgária 1,5 Franciaország 1,4 Kína 1,0 Franciaország 0,4 Kína 1,2 Kazahsztán 0,8 Kazahsztán 0,3 Kazahsztán 0,8 Argentína 0,6 Kína 0,03 Kirgizsztán 0,3 Brazília 0,6 Németország 0,01 Belgium 0,2 Franciaország 0,5 101,3

124,9

26,8

9,0

10,3

25,8

Forrás: OF Goszkomsztat, saját számítás

308

10. sz. táblázat Orosz import, háztartási, egészségügyi, ruházati cikkek papírból (4818) (1999-2001, M USD) Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. Árucsoport összesen Magyarország részaránya

1999 2000 2001 Ország Érték Ország Érték Ország Érték Lengyelország 27,2 Lengyelország 45,1 Lengyelország 73,3 Nagy Britannia 7,8 Nagy Britannia 10,7 Nagy Britannia 12,9 Finnország 6,6 Magyarország 8,8 Magyarország 12,3 Magyarország 6,1 Kína 7,2 Kína 11,8 Szlovákia 5,9 Németország 6,5 Németország 10,4 Csehország 5,8 Csehország 5,5 Csehország 8,6 Németország 5,3 Svédország 5,2 Ukrajna 7,0 Kína 3,4 Szlovákia 5,2 Svédország 6,8 Ukrajna 2,4 Ukrajna 3,9 Szlovákia 6,1 Törökország 1,5 Finnország 3,7 Finnország 5,2 80,0

111,5

177,0

7,6

7,9

7,0

Forrás: OF Goszkomsztat, saját számítás

11. sz. táblázat Orosz import, gyógyászati készítmények (3006) (1999-2001, M USD) Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. Árucsoport összesen Magyarország Részaránya, %

1999 2000 2001 Ország Érték Ország Érték Ország Érték Németország 11,6 Németország 15,5 Németország 20,1 Hollandia 5,2 Magyarország 7,0 Hollandia 10,0 Magyarország 4,7 Hollandia 5,4 Magyarország 9,6 Franciaország 4,1 Franciaország 4,4 USA 6,6 USA 2,6 USA 4,3 Franciaország 6,0 Írország 2,2 Írország 3,9 Írország 5,6 Nagy Britannia 1,8 Nagy Britannia 3,2 Belgium 4,3 Csehország 0,8 Csehország 1,2 Nagy Britannia 2,1 India 0,7 Svájc 0,7 Olaszország 1,5 Svájc 0,5 Olaszország 0,7 Csehország 1,2 35,5

49,1

72,0

13,2

14,3

13,3

Forrás: OF Goszkomsztat, saját számítás

309

12. sz. táblázat Orosz import, sztirol polimerjei (3903) (1999-2001, M USD) Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. Árucsoport összesen Magyarország Részaránya, %

1999 2000 2001 Ország Érték Ország Érték Ország Érték Ukrajna 10,2 Ukrajna 14,3 Németország 14,2 Belgium 7,9 Németország 11,2 Ukrajna 11,4 Németország 6,7 Finnország 5,8 Dél-Korea 11,0 Dél-Korea 6,4 Dél-Korea 5,7 Magyarország 8,9 Finnország 6,0 Belgium 5,6 Olaszország 6,6 Olaszország 3,3 Magyarország 4,1 Belgium 5,2 Magyarország 2,9 Olaszország 3,6 Finnország 4,9 Nagy Britannia 2,3 Nagy Britannia 0,7 Svájc 1,1 Hollandia 1,8 Hollandia 0,5 Hollandia 0,8 Kazahsztán 1,1 Franciaország 0,4 Franciaország 0,7 50,1

53,1

67,9

5,8

7,7

13,1

Forrás: OF Goszkomsztat, saját számítás

13. sz. táblázat Orosz import, centrifuga, centrifugális szárító (8421) (1999-2001, M USD) Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 18. Árucsoport összesen Magyarország Részaránya, %

1999 2000 2001 Ország Érték Ország Érték Ország Érték Németország 32,5 Németország 45,2 Németország 64,8 USA 18,5 USA 38,2 USA 38,6 Olaszország 12,9 Ukrajna 10,1 Olaszország 25,5 Svájc 12,7 Finnország 7,6 Finnország 21,7 Franciaország 10,5 Hollandia 7,0 Ukrajna 16,9 Finnország 7,8 Magyarország 6,9 Svédország 9,1 Ukrajna 7,3 Kanada 6,2 Magyarország 8,8 Nagy Britannia 6,8 Olaszország 5,7 Franciaország 8,7 Kanada 5,0 Svájc 5,3 Nagy Britannia 8,2 Svédország 4,7 Nagy Britannia 3,7 Dél Korea 5,5 Magyarország 0,5 - 142,2

160,5

252,1

0,4

4,3

3,5

Forrás: OF Goszkomsztat, saját számítás

310

14. sz. táblázat Orosz import, ipari fémszerelvények (8481) (1999-2001, M USD) 1999 Ssz. 1.

Ország

3. 4. 5. 6.

Hollandia Magyarorszá g Németország Finnország USA Ukrajna

7.

Franciaország

2.

8. Olaszország 9. Ausztria 10. Nagy Britannia Árucsoport összesen Magyarország Részaránya, %

2000 Érté Ország k 18,8 Olaszország

2001 Érté Ország k 22,1 Németország

17,1 Németország

19,8 Olaszország

22,9

16,9 12,8 11,8 11,1

16,6 15,0 14,3 10,8

20,7 18,5 14,8 13,8

9,3 9,2 5,7 3,2

Ukrajna USA Hollandia Finnország Magyarorszá g Franciaország Svédország Dánia

10,4 10,0 3,9 3,7

USA Ukrajna Hollandia Franciaország Magyarorszá g Belorusszia Finnország Csehország

Érték 39,2

11,7 9,4 8,4 7,1

138,2

154,4

208,8

12,4

6,7

5,6

Forrás: OF Goszkomsztat, saját számítás

15. sz. táblázat Orosz import, maláta (1107) (1999-2001, M USD) Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. Árucsoport összesen Magyarország Részaránya, %

1999 2000 2001 Ország Érték Ország Érték Ország Érték Németország 19,9 Franciaország 25,6 Németország 41,1 Franciaország 19,0 Finnország 13,8 Finnország 21,8 Finnország 12,7 Nagy Britannia 9,8 Belorusszia 18,0 Nagy Britannia 8,8 Magyarország 5,4 Franciaország 17,3 Dánia 7,0 Svédország 3,8 Nagy Britannia 12,1 Svédország 4,4 Dánia 3,5 Svédország 10,6 Belgium 4,0 Belgium 2,1 Dánia 7,9 Szlovákia 1,6 Kazahsztán 1,9 Magyarország 6,5 Ausztria 1,5 Szlovákia 1,7 Belgium 4,0 Magyarország 1,3 Hollandia 1,6 Hollandia 2,4 85,9

106,3

144,7

1,5

5,1

4,5

Forrás: OF Goszkomsztat, saját számítás

311

16. sz. táblázat Orosz import, rovarirtók, gombaölők, gyomirtók (3808) (1999-2001, M USD) Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. Árucsoport összesen Magyarország Részaránya, %

1999 2000 2001 Ország Érték Ország Érték Ország Érték Németország 15,7 Németország 19,3 Franciaország 30,8 Franciaország 14,0 Franciaország 16,5 Németország 29,0 USA 8,1 Izrael 8,5 USA 10,6 Csehország 4,9 USA 7,9 Hollandia 10,2 Svájc 4,9 Nagy Britannia 7,2 Svájc 10,0 Izrael 4,3 Svájc 5,8 Nagy Britannia 8,6 Magyarország 3,9 Japán 5,6 Izrael 7,7 Japán 3,7 Magyarország 4,7 Japán 7,2 Belgium 3,4 Belgium 4,1 Belgium 6,1 Olaszország 2,9 Olaszország 3,8 Magyarország 4,2 76,7

102,3

147,8

5,1

4,6

2,8

Forrás: OF Goszkomsztat, saját számítás

17. sz. táblázat Orosz import, közúti gépjármű alkatrész, tartozék (8708) (1999-2001, M USD) Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. Árucsoport összesen Magyarország Részaránya, %

1999 2000 2001 Ország Érték Ország Érték Ország Érték Horvátország 30,0 Németország 41,7 Belorusszia 146,4 Németország 30,0 Ukrajna 37,8 Németország 65,8 Egyiptom 26,5 Üzbegisztán 37,8 Ukrajna 45,9 Ukrajna 22,9 Észtország 24,7 Észtország 29,7 Japán 12,8 Japán 13,2 Japán 20,1 Csehország 7,3 USA 9,7 KNDK 19,1 USA 6,8 Dél Korea 5,8 Olaszország 8,1 Dél Korea 5,0 Csehország 4,4 USA 8,1 Svédország 4,9 Lengyelország 4,3 Macedónia 8,1 Magyarország 4,8 Magyarország 4,2 Magyarország 6,6 177,8

188,4

413,6

2,7

2,2

1,6

Forrás: OF Goszkomsztat, saját számítás

312

18. sz. táblázat Orosz import, műanyag csomagolóeszköz (3923) (1999-2001, M USD) Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 12. Árucsoport összesen Magyarország Részaránya, %

1999 2000 2001 Ország Érték Ország Érték Ország Érték Lengyelország 9,5 Lengyelország 11,7 Belorusszia 34,6 Olaszország 8,5 Németország 9,2 Lengyelország 18,9 Németország 8,1 Olaszország 6,4 Németország 14,1 Belgium 3,7 Litvánia 3,9 Litvánia 12,0 Magyarország 3,4 Magyarország 3,4 Kína 9,5 Ausztria 3,0 Finnország 3,2 Ukrajna 7,2 Kína 2,6 Ukrajna 2,8 Olaszország 5,9 Finnország 2,6 Dél Korea 2,5 Nagy Britannia 4,3 Svédország 2,4 Kína 2,5 Finnország 4,2 Ukrajna 2,4 Nagy Britannia 2,3 Franciaország 3,5 - - Magyarország 2,4 71,3

74,2

147,0

4,8

4,6

1,6

Forrás: OF Goszkomsztat, saját számítás

A következőkben több szempont szerint is megkíséreljük elemezni a volumenhordozó magyar termékek kivitelének alakulását. Első lépésben azt vizsgáljuk meg, hogy azok az exportcikkeink, amelyek a 2001. évi adatok szerint a teljes Oroszországba irányuló kivitelünk 70,2%-át képviselték, vajon milyen részaránnyal képviseltették magukat a teljes orosz importon belül. Ehhez kiszámítjuk, hogy abban a 15 termékcsoportban, amely magyar szempontból fontosnak minősül, hogyan alakult az orosz import 1999-2001-ben és ez milyen részarányt képviselt a teljes orosz behozatalon belül: 19. sz. táblázat A magyar szempontból fontos árucsoportok az orosz importban (2001, Mrd USD) Megnevezés Magyar szempontból fontos árucsoportok importja Teljes orosz import Részarány, %

1999 2000 2001 2,50 3,62 1,94 30,2 33,4 6,4 7,5

41,5 8,7

Forrás: OF Goszkomsztat, saját számítás

A magyar szempontból fontos árucsoportok importjának alakulásából két fontos következtetés is levonható: k

Azok a termékek, amelyek a magyar export számára még mindig kiemelkedően fontosak, összességében az orosz importban viszonylag csekély részarányt képviselnek. 313

Ez alól egyedül a gyógyszerek jelentenek kivételt, amelyek esetében az import nemcsak nő, hanem a volumen is igen magas, a 2001. évi adatok alapján 1,6 milliárd dollár, összességében a teljes orosz import 3,9%-a. m A nem túl magas részarányon belül azonban figyelemreméltó az a tény, hogy a válságot követő három évben a számunkra fontos termékek importja nem pusztán bővült, hanem részarányuk is szignifikánsan növekedett az orosz behozatalon belül. Amennyiben részletesebben vizsgáljuk a volumenhordozó magyar exporttermékek összetételét, úgy több fontos következtetésre jutunk. Ezekről lesz szó az alábbiakban. Az USD alapon számított orosz import 2000-ben mintegy 10,6%-kal, míg 2001ben 24,3%-kal nőtt. A magyar pozíció alakulását ennek az adatnak a figyelembevételével célszerű meghatározni. Amennyiben végigtekintünk a 15 kiemelt árucsoporton, úgy azt látjuk, hogy abban a mintegy tíz árucsoportban, amelyek a kiemelt lista élén állnak, 2000-ben, illetve 2001-ben az importrangsorban elfoglalt pozíciónkat vagy megőriztük, vagy pedig egyenesen javítottuk. Ebből következően a számunkra legfontosabb tíz árucsoportban a rangsorban elfoglalt helyzetünk az elmúlt két esztendőben vagy nem változott vagy kisebb mértékben javult. Az utolsó öt kiemelt HS4 árucsoportban viszont Magyarország általában visszaesett az orosz importpalettán, helyzetünk egyértelműen romlott. A kiemelt árucsoportokban teljesített volumeneket vizsgálva teljesen egyértelmű kép rajzolódik ki. A 15 csoport közül 2000-ben tíz árucsoportban, míg 2001-ben 11 árucsoportban sikerült több terméket kiszállítanunk, mint az azt megelőző évben. 2000-ben a 15 árucsoport közül hat árucsoportban csökkent a magyar termékek részaránya, kilencben nőtt, míg 2001-ben tíz árucsoportban csökkent a magyar áruk súlya, s csupán hatban növekedett. Ez utóbbi rendkívül figyelmeztető, bár a magyar export 2001-ben közel 30%-kal múlta felül az 1999. évi szintet, még a kiemelt árucsoportok több mint 2/3-ában is romlottak valós pozícióink az orosz piacon. Az elmúlt évtized minden változása ellenére érdemben nem módosult a magyar export struktúrája, továbbra is a gyógyszerek, autóbuszok, élelmiszeripari cikkek hármasa dominál. A következőkben ezt a gondolatot továbbfejlesztve azt vizsgáljuk, hogy vajon melyek azok a termékcsoportok, amelyek az orosz import számára az 1999-2001-es adatok alapján valóban fontosak. A kérdés megválaszolásához összevetjük az Oroszországba irányuló magyar export, illetve az orosz import struktúráját. Az összehasonlítást némileg megnehezíti, hogy a két ország vámstatisztikájának árufőcsoport szerinti bontása valamelyest eltér egymástól. 20. sz. táblázat A magyar export struktúrája Energiahordozó

Nyersanyag

1997 0,3 8,4 1998 1,0 10,1 1999 1,4 8,3 2000 0,3 4,8 2001 0,5 1,7 Forrás: Magyar vámstatisztika

(1997-2001, %) Gép, gépi Feldolgozott berendezés termék 24,5 30,0 19,0 32,0 16,6 40,3 18,4 43,5 17,7 47,9

314

Élelmiszer, ital, dohány 36,7 38,0 33,4 33,0 32,2

Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

A magyar export struktúrájában az elmúlt évtizedben nagyobb, drámai változások nem következtek be, azonban az 1998. évi orosz pénzügyi válság érzékelhető elmozdulást okozott. Kivitelünkben az élelmiszerek részaránya valamelyest lecsökkent, ugyanakkor számottevően megnőtt a feldolgozott termékek, ezen belül a gyógyszerek súlya. A következőkben megnézzük, hogyan alakult az orosz import struktúrája ugyanebben az időszakban: 21. sz. táblázat Az orosz import struktúrája (1997, 1999-2001, %) Megnevezés Mezőgazdasági és élelmiszeripari cikkek Energiahordozók Vegyipari cikkek Fa, cellulóz és papíripari cikkek Textil, ruházat, cipő Drágakövek, nemesfémek Fémek és fémkészítmények Gépek, berendezések, járművek Egyéb Összesen

1997 1999 2000

2001

26,3

28,9

23,9

23,7

5,9 14,5 3,6 4,0 0,2 6,9 35,1 3,5 100, 0

1,2 16,8 4,0 3,2 0,1 5,1 36,1 4,6 100, 0

0,8 20,7 4,5 3,9 0,2 4,7 36,3 5,0 100, 0

0,7 19,8 4,4 4,0 0,1 4,7 37,2 5,4 100,0

Forrás: OF Goszkomsztat

Az 1998. évi válságot követően az orosz import struktúrája csak csekélyebb mértékben módosult, lecsökkent az élelmiszeripari cikkek részaránya, valamelyest megnőtt a gépeké, berendezéseké és a vegyipari cikkeké. Amennyiben összehasonlítjuk a magyar kivitelt, illetve az orosz import struktúráját, úgy a különbségek azonnal nyilvánvalóvá válnak. Az egyetlen gyógyszer kivételével, amely nemcsak a magyar exporton, hanem az orosz importon belül is fontos szerepet játszik, nem az egybeesések, hanem a különbségek dominálnak. A magyar exportban volumenhordozó élelmiszerek részaránya fokozatosan csökken, ugyanakkor az orosz behozatalban meghatározó szerepet játszó gépek, berendezések, járművek és vegyipari cikkek közül csupán néhány termékcsoport, s ezek is viszonylag kis volumennel képviseltetik magukat kivitelünkben.

315

Irodalomjegyzék Abalkin, L.L. (1990): Radikális reform – a koncepciótól a gyakorlati cselekvésig. Voproszi Ekonomiki, 1.sz., 14–18. o. (oroszul) Antalóczy Katalin (1999): Külgazdasági trendek Magyarországon 1995 és 1998 között, Külgazdaság, 6. sz. Ausch S. (1969): A KGST-együttműködés helyzete, mechanizmusa, távlatai. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 305 p. Baghy Eleonóra – Herzog Tamás (2002): Külkereskedelmi termékforgalom, 2001. Gazdaság és Statisztika. 4. sz.. Bank of Finland, Institute for Economies in Transition, Helsinki: Russian Economy: klf. havi jelentések Beblavý, Miroslav – Marcincin, Anton (editors) (2000): Economic Policy in Slovakia 1990-1999 Berend T. I. (1968): A közép- és kelet-európai gazdasági integráció kérdéséhez. (Történelmi előzmények) Közgazdasági Szemle, 3. pp 309-326. Berend T. I. (1968a): A közép- és kelet-európai gazdasági integráció kérdéséhez. (Integráció és szocialista gazdaságpolitika) Közgazdasági Szemle 5, pp. 547-567. Bertram, Ch.–Heisbourg, F. (2003): A New Trans-Atlantic Relationship. International Herald Tribune, March 18. Bíró Béla (1999): Az önpusztítás karneválja, Beszélő 12. sz. Blaikie, Harlan (2001): Foreign Trade and Exchange Rate Development in the Czech and Slovak Republics since the Split. Global Business Environment, 2001 November Bordacev, T.V. (2002): Russlands neue Aussenpolitik und die Europaeische Union, Osteuropa, 11/2002. Bulgária. A gazdaság helyzete, www.mfa.gov.hu Clement, H. (2002): Wandel der Rahmenbedingungen für die Aktivitäten deutscher Unternehmen in Russland und der Ukraine im Zusammenhang mit dem WTOBeitritt und der EU-Osterweiterung. Osteuropa-Institut München, Working Papers, 173 p. Commission of the European Communities (2002): Regular Report on Slovakia’s Progress Towards Accession Czech Republic Human Development Report 1996, UNDP Csaba László (1998): Közép-Európa uniós érettségéről, Közgazdasági Szemle, 1. szám Csaba László (2000): Az átmenet és az EU között, Beszélő 2. sz. Csáki Csaba – Lerman, Zvi (1997): Land reform and farm restructuring in East Central Europe and CIS in the 1990s: Expectations and achievements after the first five years. European Review of Agricultural Economics, 24. k., 428–452. o. 316

Csite András-Kovách Imre (1995): Posztszocialista átalakulás Közép- és Kelet-Európa rurális társadalmaiban, Szociológiai Szemle 2. sz. Damijan, Jože P. – Boris Majcen (2001): Trade Reorientation, Firm Performance and Restructuring of Slovenian Manufacturing Sector. IER Working Paper No. 9, Institute for Economic Research. Damijan, Jože P. – Igor Masten (2002): Time-Dependent Efficiency of Free Trade Agreements: The Case of Slovenia and the CEFTA Agreement. Discussion Paper 117/2002, LICOS Centre for Transition Economics, Katholieke Universiteit Leuven Dauderstädt, Michael (1998): The EU and its poor neighbours: How the centres could help those on their periphery. Friedrich Ebert Stiftung, Eurokolleg, Januar 1998. Diczházi Bertalan (é.n.): A külföldi tőke szerepe a privatizációban. Állami privatizációs és Vagyonkezelő Rt., Budapest, Számadás a Tálentumról. Dr. Ligeti Csák-Nagyné, Pakula Urszula (1999) A "Visegrádi négyek", valamint Románia és Szlovénia a gazdaságstatisztika tükrében, Gazdaság és statisztika 3. szám. Drebentsov, Valdimir (1997): Impediments to the recovery of Russia’s trade with East European small economies. In: Cooper, Richard E. – Gács János (eds.): Trade growth in transition economies. Export impediments for central and Eastern Europe (265–302. o.) Edward Elgar – IIASA, Cheltenham (UK), Lyme (US), Laxenburg (Austria). EBRD (1995): Transition Report, 1995, 128-138. old. EBRD (2001): Transition Report, 2001 Eichengreen, Barry – Kohl, Richard (1998): The External Sector, the State and Development in Eastern Europe Éltető

Andrea (2001): A Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás tagországaival és az Európai Unióval folytatott magyar kereskedelem főbb jellemzői a kilencvenes évek végén, VKI Műhelytanulmányok, 35. szám

Éltető Andrea (2003): Versenyképesség a közép-kelet-európai külkereskedelemben, Közgazdasági Szemle, március European Commission (1999): Market Access Database, EC, 1999. január 28. http://www.eubusiness.com/slovakia/access.htm Fertő Imre – Hubbard, Lionell J. (2001): Versenyképesség és komparatív előnyök a magyar mezőgazdaságban, Közgazdasági szemle, 2001. január Fidrmuc, Jan –Horvath, Julius –Fidrmuc, Jarko (1999): Stability of Monetary Unions: Lessons From The Break-Up of Czechoslovakia. IAS Transition Economies Series No.10, July 1999, Institute for Advanced Studies Vienna, Flockton, Chris (2001): Economic Change in Central Europe under the Association Agreements. The World Bank Group, http://econ.worldbank.org/

317

Fordulópont… (1976): Fordulópont a kelet-nyugati kereskedelemben? Közgazdasági Információs Csoport, E-19, október 30. 42 p.

MTA

Guerrieri, Paolo (1998): Trade Patterns, FDI, and Industrial Restructuring of Central and Eastern Europe. BRIE Working Paper 124, July 1998. www.rrojasdatabank.org Hamar Judit (2000): Magyarország külkereskedelmének jellemzői és az EU-csatlakozás várható hatásai, Külgazdaság, 6.sz. Hamar Judit (2001): Dual economy, the role of the MNC-s in Hungary and the EUaccession. KOPINT-DATORG Discussion Papers No. 63. Budapest, október. Hamberger Judit (2001): Rendszerváltás és az állam felbomlása, História 2001/9-10. http://www.historia.hu/archivum/2001/010910hamberg.htm Havlik, Peter –Landesmann, Michael –Stehr, Robert (2001): Competitiveness of CEE Industries: Evidence From Foreign Trade Specialization and Quality Indicators. WIIW Research Reports. No. 278. July 2001, The Vienna Institute for International Economic Studies Hewer, Ulrich (2001): Czech Enterprises Seeking True Owners. The World Bank Group, http://econ.worldbank.org/ Hírek az európai unióról (2001) 7. sz. Hírek az európai unióról (2002) 30. sz. Hoekman, Bernard – Simeon Djankov (1996): Intra-Industry Trade, Foreign Direct Investment, and the Reorientation of Eastern European Exports. CEPR Discussion Papers No. 1377 Hoekman, Bernard – Simeon Djankov (é.n.): Intra-Industry Trade, Foreign Direct Investment, and the Reorientation of Eastern European Exports. World Bank Working Papers No. 1652. http://econ.worldbank.org/ http://europa.eu.int/comm/enlargement/report2002/sk_en.pdf http://www.bnb.bg, http://www.bnr.ro http://www.ekormanyzat.hu, http://www.euroinfo.hu, http://www.gvi.hu http://www.htmh.hu, http://www.ijs.si/cefta/eng/cefta/pristop-slovenije/slo-gospodarstvo/05/index.html-l2 http://www.insse.ro, http://www.itd.hu, http://www.kum.hu, http://www.mehib.hu, http://www.mtapti.hu http://www.nato.int, 318

http://www.nsi.bg, http://www.rmdsz.ro, http://www.sfpa.sk/pages/common/other/ecpolicy-part1.pdf http://www.sfpa.sk/pages/common/other/ecpolicy-part2.pdf http://www.transindex.ro, Hunya-Réti-Süle-Tóth (1990): Gazdaság és Politikatörténet, Atlantisz Medvetánc, -Budapest. IEA: Russia Energy Survey (2002) ILLÉS Iván (2002): Közép- és Délkelet-Európa az ezredfordulón Átalakulás, integráció, régiók, Budapest-Pécs Dialóg Campus. IMF – World Bank – OECD – EBRD (1991): A study of the Soviet Union. Paris. IMF (1996): Direction of Trade Statistics Yearbok International Energy Agency (IEA): World Energy Outlook (2002) Jakab M. Zoltán – Kovács Mihály András – Oszlay András (2000): Hova tart a külkereskedelmi integráció? MNB Füzetek, 1. sz. Jánossy F. (1969): Gazdaságunk mai ellentmondásainak eredete és felszámolásuk útja. Közgazdasági Szemle, július-augusztus, 16 (7-8), pp. 806-829 Juhász Imre (1998): Orosz agrárgazdaság. Növekedett az importfüggőség. Napi Gazdaság, június 8. Juhász Imre (1999): Elegendő az orosz gabonatermés. Pusztító aszály, csökkenő műtrágya-felhasználás, romló géppark. Napi Gazdaság, február 22., 11. o. Kádár Béla. (1983): A nemzetközi iparfejlődés és munkamegosztás új irányzatai. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 278 p. Kartali János (1992): A volt KGST-térség agrár-kereskedelmi helyzete és a jövőbeni együttműködés lehetőségei. Oroszország. AKII, Budapest, december. Kartali János (1994): A Kelet-Európával folytatott agrárkereskedelmünk változása, különös tekintettel a közvetítő kereskedelemre. Közgazdasági Szemle, 41. évf. 7– 8. sz., 722–731. o. Kereskedelmi és folyó fizetési mérleg folyamatok Kelet-Európában, ICEG Európai Központ www.icegec.org KOPINT-DATORG: Konjunktúrajelentés (1990-2002): A világgazdaság és a magyar gazdaság helyzete, évente négy szám Kopint-Datorg Rt. Kornai János (1993): Transzformációs visszaesés. Egy általános jelenség vizsgálata a magyar fejlődés példáján. Közgazdasági Szemle, XL. évfolyam, 7-8. sz. pp. 569-599. Kovács Zoltán Ákos (2002): Komparatív előnyök és az áruszerkezet változása Magyarország Európai Unióval folytatott kereskedelmében, Külgazdaság, 7-8. sz.

319

Köves András (1980): A Szovjetunió a világkereskedelemben: az export és az import főbb irányzatai, Külgazdaság XXIV. évf. 10, pp. 39-59. Köves András (1984): „Implicit szubvenciók és a KGST-n belüli gazdasági kapcsolatok néhány kérdése”. Közgazdasági Szemle, XXXI. évfolyam, 10. sz. pp. 1235-1244. Köves András (1992): Central and East European Economies in Transition. The International Dimension. Westview Press, Boulder-San Francisco-Oxford, 150 p. Landesmann, Michael et al. (1997): Structural Developments in Central and Eastern Europe. WIIW Structural Report, December 1997, The Vienna Institute for International Economic Studies Lányi Kamilla (1991): Piacgazdaság kereskedelem nélkül? (Szerény adalék a szovjet gazdasági válság természetéhez és a piaci reform kilátásaihoz.) Külgazdaság, 35. évf. 9. sz., 67–76. o. Lányi Kamilla (1995): The state of the domestic market in Russia and its impact on exporting activities. In: Gács János – Merton J. Peck (szerk.): International Trade Issues of the Russian Federation, 111–120. o. IIASA, Laxenburg, március. Lányi Kamilla (1998): Az agrárgazdaság átalakulásáról Magyarországon a 90-es években. Kopint-Datorg Műhelytanulmányok, 27. sz., Budapest, május. Lányi Kamilla (1999): Kereskedelem válság idején: a magyar élelmiszerexport lehetőségei Oroszországba és FÁK-országaiba. Külgazdaság, 43. évf. 7–8. sz., 69–95. o. Lavigne, M. (1995): The Economics of Transition. From Socialist Economy to Market Economy. Macmillan Press, London, XVI + 295 p. Ludvig Zuzsa (1997): Az EU keleti kibővülésének forgatókönyvei Oroszország érdekei alapján. Európai Tükör Műhelytanulmányok 28. Integrációs Stratégiai Munkacsoport, Budapest. Lukas, Zdenek (1996): Die Landwirtschaft der Oststaaten, 1995. Osteuropa Wirtschaft, 41. évf. 2. sz. június, 93–105. o. Lukas, Zdenek (1998): Agrarproduktion und -aussenhandel der CEFTA–Länder 1986– 2000 (with English Summary). WIIW Forschungsberichte No. 246., Wien, május. Mádi

István (2003): Meciar öröksége, Szlovákia http://www.cegnet.hu/cv/0003/cv107_113.htm

rögös

útja

Európába

Majcen, Boris – Jože P. Damijan (1999): Slovenia – CEFTA: Efficiency of Free-Trade Agreement. Slovenian Economic Mirror 1/99. Marrese, M. – Vanous, J. (1983): Soviet Subsidization of Trade with Eastern Europe. A Soviet Perspective. Institute of International Studies. University of California, XXVIII + 254 p. Marzec, Anna – Przystupa (2001): Economy and Foreign Trade of Poland in 2000, Foreign Trade Research Institute, Warsaw

320

Merre…(1977): Merre tart a Közös Piac? MTA Közgazdasági Információs Csoport. E-20, 36 p. Mihályi Péter (2000): Privatizáció és globalizáció – avagy az Anti-equilibrium újrafelfedezése, Közgazdasági Szemle 10. sz. Movshuk, O. (2000): Trade and Technology in Central-Eastern European and Asian Transition (1988-1998). Paper presented at the ICSEAD Workshop on Transition Economies, March 30-31 N. Vadász zsuzsa (2001): Újjáépülő kapcsolatok (Magyar-orosz kereskedelem az évezred elején), Cégvezetés, 2. sz. Nagy András (1977): A világkereskedelem struktúrája és jövője. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 288 p. National Bank of Slovakia (2001): Annual Report 2001 National Bank of Slovakia (2002): Analysis of Economic and monetary Development in the Slovak Republic from the Point of View of Integration of the Slovak Republic into the European Monetary Union, Institute of Monetary and Financial Studies of the NBS, 2002. Nyugati… (1977): Nyugati értékelések a KGST-ről. MTA Közgazdasági Információs Csoport. K-23, 36 p. Oblath Gábor (1991): A magyarországi importliberalizálás korlátai, sikerei és kérdőjelei, Külgazdaság, 5. sz. OECD (2002): Economic Outlook, 2002/1 Orbánné Nagy Mária (1994): A magyar élelmiszerexport a kilencvenes évek elején. Külgazdaság, 38. évf. 9. sz., 37–55. o. Páldi Katalin (1998): A külkereskedelem szerkezeti átalakulása, 1995-1997, Közgazdasági Szemle, november Pehe, Jiři – Jolyon Naegele (2001): Inside the Czech Stabilization Package – Another Package. The World Bank Group, http://econ.worldbank.org/ Pete P. (1980): A világkereskedelem strukturális változásai. Külgazdaság, XXIV. évfolyam, 10. sz. pp. 28-38. Pető I.– Szakács S. (1985): A hazai gazdaság négy évtizedének története 1945–1985. I. kötet. Közgazdasági és jogi Könyvkiadó, 764 p. Piazolo, D. (2001): The Integration Process between Eastern and Western Europe. Kiel Studies 310, Kiel Institute of World Economics,Springer-Verlag, Berlin, Heidelberg, XVII + 178p. Plchová, Božena (2000): The Czech Foreign Trade Performance in Relation to European Union. ICRE Working Paper 2000/20. Institute of Integration of the Czech Republic into European and World Economy Raskó György (2000): Az élelmiszeripar privatizációja Magyarországon. Állami Privatizációs és Vagyonkezelő rt., Számadás a Tálentumról.

321

Reorientation (1974): Reorientation and Commercial Relations of the Economies of Eastern Europe. A compendium of papers submitted to the Joint Economic Committee of the U.S. Congress, U.S. Government Printing Office. Washington. Réti Tamás (1992): A román lej belső konvertibilitásának története. Változatok a konvertibilitásra Kelet-Európában. A Közgazdasági Információs Szolgálat és a Kopint-Datorg közös kiadványa. Réti Tamás (1998)/d: Privatizációs módszerek Kelet-Európában, Korunk, 4. sz. Kolozsvár Réti Tamás (1998/b): A Ciorbea-kormány és a gazdaság, Magyar Hírlap, április 7. Réti Tamás (1998/c): A balkáni gazdaságok: elzárkózás vagy felzárkózás? Külgazdaság, 3. sz. Réti Tamás (1999): A Balkán gazdasági esélyei, Világgazdaság, november 17. Réti Tamás (1999/b): Egy új Marshall-terv. Magyarország és a balkáni újjáépítés, MANCS, június 17. Réti Tamás (1999/b): Magyar tőkekivitel Romániába és Szlovákiába, Külgazdaság, 11. sz. Réti Tamás (2000): A kelet-közép-európai kereskedelem (Gazdasági együttműködés a szomszédos kis országokkal), Közgazdasági Szemle, január Réti Tamás (2000/a): Románia gazdasága 2000 tavaszán, Bank és Tőzsde, április 28 Réti Tamás (2000/c): A kelet-közép-európai kereskedelem, Közgazdasági Szemle, 1.sz. Réti Tamás(2000/b): A Balkán a donorkonferencia után, Bank és Tőzsde, április 7 Réti Tamás: (1998/a): Reformok az átalakuló Bulgáriában, Bank és Tőzsde. No 11. Réti Tamás: (1999/a): Balkán újabb illúziók nélkül, Üzleti 7. No 32. Révai (1915): Révai Nagy Lexikona, XIII. kötet (Lovas – Mons). Sedik, David – Foster, Christian – Liefert, William (1996): Economic reform and agriculture in the Russian Federation, 1992–1995. Communist Economies and Economic Transformation, 8. k. 2. sz., június, 133–183. o. Semjén András: A magyar gazdaságban lezajlott változások, 1989-1996 www.oki.hu Shagalov, Gregory: The Euro as a Bridge Connecting the EU, Russia and the CIS AllRussia Market Research Institute, Moscow: Russia – Foreign Economic Relations klf. számai Siebert, H. (2002): Europe – Quo vadis? Reflections on the Future Institutional Framework of the European Union. World Economy, Vol. 25, No.1, pp1-32. Slovenia in Time and Space. Human Development Report, 2000. www.sigov.si/zmar/apublici/humanrep/human6.pdf

322

Soós Károly Attila (2002): Az átmeneti gazdaságok EU-exportja nemzetközi összehasonlítás-ban, 1993–2000. Közgazdasági Szemle, XLIX. évf. december, pp. 1063-1080 Szabó Márton (2000): Külföldi érdekeltségű vállalatok a magyar élelmiszeriparban és hatásuk az EU-csatlakozásra. Agrárgazdasági tanulmányok, 2000. 12. sz., AKII, Budapest. Szlovák Statisztikai Hivatal (2002): Foreign Trade of the Slovak Republic (definitive data) 2001, Štatistický úrad Slovenskej republiky, 2002. szeptember Trade Policy Reviews: Slovenia: May 2002. The WTO Secretariat Report. Trigo, Aurora (2002): Trade competition in the borders of European Union: An intraindustry trade approach. Universidad Nacional de Educación a Distancia (Madrid). http:www.//cee.uned.es UN ECE (2002): Economic Survey of Europe. Prepared by the Secretariat of the Economic Commission for Europe, No. 2. United Nations, New York and Geneva, 178 p. UNO Economic Commission for Europe: Economic Survey of Europe klf. évfolyamai Vagac, Lubos – Palenik, Viliam – Kvetam, Vladimir – Krivanska, Katarina (2001): Sectoral Analysis of the Slovak Foreign Trade http://www.cphr.sk/english/publications_phare2001b.pdf Világgazdasági kitekintő (1999) Bulgária, Mehib hírlevél 1. sz. Világgazdasági kitekintő (2000) Románia, Mehib hírlevél 3. sz. Wegren, Stephen K. (1996): From farm to table. The fodd system in post-communist Russia. Communist Economies and Economic Transformation. 8.k 2. sz., június, 149–183. o. WIIW (1995, 1999, 2001): Countries in Transition, WIIW Handbook of Statistics WIIW (1995, 1999, 2001): Countries in Transition, WIIW Handbook of Statistics WIIW Handbook of Statistics (1995, 1999, 2001): Countries in Transition

323