A MAGYAR OROSZ KULTURÁLIS KAPCSOLATOK A RENDSZERVÁLTÁSTÓL NAPJAINKIG

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat Szakdiplomácia szakirány

A MAGYAR–OROSZ KULTURÁLIS KAPCSOLATOK A RENDSZERVÁLTÁSTÓL NAPJAINKIG

Készítette: MATÓ JUDIT Budapest, 2008.

Mató Judit

A magyar–orosz kulturális kapcsolatok a rendszerváltástól napjainkig

Tartalom 1. Bevezetés……………………………………………………………………………4 2. A kulturális kapcsolatok, illetve a kultúrdiplomácia szerepe, helye a külkapcsolati rendszerben………………………………………………………………………….6 3. A magyar–orosz kapcsolatok sajátosságai…………………………………...……..8 4. A rendszerváltás problematikája………………………………………………......12 4.1. A rendszerváltást megelőző időszak kultúrpolitikájának jellemzői…………..12 4.2. A rendszerváltáskor végbemenő kultúrpolitikai vonatkozású változások fő irányai…………………………………………………………………...…………13 4.2.1. Az állam szerepének visszaszorulása……………………….………….13 4.2.2. A kultúra finanszírozásának kérdése…………………………...………14 4.2.3. Új prioritások a kultúrdiplomáciában a rendszerváltás után...…………16 5. A magyar–orosz kulturális kapcsolatok fejlődése a rendszerváltás után…..……...17 5.1. A kilencvenes évek változásai…………………………………………….17 5.2. Nemzetközi szerződéses kapcsolataink…………………………...……....19 5.3. Magyarország EU-csatlakozásának következményei…………...………..26 5.4. Kiemelkedő kulturális események………………………………………...29 6. A magyar–orosz kapcsolatok napjainkban…...……………………………………36 6.1. Oroszország helye Magyarország új külpolitikai stratégiájában………….36 6.2. Szervezetrendszer………………………………………………………....37 6.2.1. Külügyminisztérium……………………………………………….37 6.2.2. Oktatási és Kulturális Minisztérium……………………………….38 6.2.3. Balassi Intézet………………………………………………...…...39 6.2.4. Orosz Kulturális Központ, Budapest………………………………43 6.2.5. Magyar Kulturális, Tudományos és Tájékoztatási Központ…….....49 6.2.6. Egyéb intézmények……………………………………………......54 6.3. Aktualitások…………………………………………………………...….56 7. Összefoglalás………………………………………………………………………59 8. Bibliográfia………………………………………………………………………...60

3

Mató Judit


1. Bevezetés „Oroszország Nagy Péter óta európai; aki ezt kétségbe vonja, annak ajánlom az orosz irodalmat, zenét, stb.” (Balázs Péter) A huszonegyedik század elején, amikor minden területen a globalizáció és az internacionalizmus fogalmaival találkozunk, számomra különösen érdekes az a kérdés, hogy mitől lehet megmaradni egyedinek, sajátosnak, nem elszigetelődve a világszintű folyamatoktól; hogy az Európai Unió tagjaként Magyarország vajon hogyan tudja megtartani nemzeti sajátosságait; hogyan tud élni azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a rendszerváltás utáni időszak kínált fel; hogyan tud kis országként „bizonyítani”. Magyarország mindig is nyitott ország volt gazdaságában, kereskedelmében és gondolkodásmódjában egyaránt. Ez napjainkban különösen fontos, hiszen ez az, ami meghatározza az ország fejlődését, és hozzájárul európai integrációjához. Egy ország külkapcsolatainak jelentősége vitathatatlan; ezt támasztja alá az is, hogy minden szakterület rendelkezik nemzetközi kapcsolatokkal, és ennek következtében már nem csak a Külügyminisztérium az egyetlen, amely az ország külpolitikáját alakítja. Manapság így már inkább külkapcsolati rendszerről szokás beszélni, ami jóval összetettebb a külpolitika fogalmánál. Számomra a külkapcsolatokat illetően mindig is érdekesebbek voltak azok a területek, amelyek nem a nagy katonai, illetve gazdasági integrációkat érintették, hanem „semlegesebb” terülten igyekeztek eredményeket elérni. Ide tartozik a kulturális külpolitika is. A kultúrpolitika, a kulturális külpolitika, valamint a kultúrdiplomácia fogalmai körül mindig is voltak tisztázatlan kérdések: talán azért, mert a feladatkörök sokszor találkoznak, és átfedések is vannak. Ez viszont nem változtat a lényegen, ami egy nép kultúrájának megőrzését, kölcsönös tiszteletét és nemzetközi terepen való bemutatásának igényét jelenti. Történelmi vonatkozásban különösen érdekes, hogy ennek lehetősége milyen sokféle környezetben, milyen módokon merült fel. A hangsúlyok természetesen mindig máshová kerültek, de az, hogy ma már több mint ezer éves magyar kultúráról beszélhetünk, különösen értékes dolog.

4

Mató Judit


Magyarország kultúrdiplomáciai törekvéseinek jelenlegi hangsúlyai a rendszerváltással kerületek mostani helyükre; ezek a hangsúlyok összhangban vannak a politikai és gazdasági integrációs célokkal. Az új, vagy inkább újra megjelölt prioritások mellett viszont különösen érdekes megvizsgálni, hogy ezzel a folyamattal párhuzamosan mi történt a régebbi, ezt megelőző kapcsolatokkal. Jelenlegi kapcsolatrendszerünket egyértelműen az euroatlanti integráció határozza meg; Magyarország NATO-, illetve Európai Uniós csatlakozásával megvalósult Európához való „újracsatlakozásunk”. Kérdés viszont, hogy mi Európa; mi az európai kultúra; mi lesz az integráció jövője; mi az, ami összetartja ezt a közösséget. Az Európai Unió szerint elvileg csatlakozhatnak a közösséghez azok, akik magukénak vallják a közös európai értékeket. Ez rengeteg érdekes kérdést vet fel: melyek ezek az értékek; és vajon kik és milyen mértékben vallják ezek az értékeket magukénak? Vajon lesz-e bővítés, és ha igen, kik fognak csatlakozni? Nyilvánvaló, hogy ezekre a kérdésekre nem egyszerű választ adni. Oroszország helyzete és szerepe mindig is speciális volt: külön utat járt be, mind történelmi, politikai, mind gazdasági fejlődése útján, és különösen érdekes az, ahogyan ez Európa és Ázsia között zajlott le. Oroszország minden tekintetben hordoz tehát olyan jegyeket, amelyek nem jellemzők más országokra; az viszont egyértelmű, (neves történészek is ezt állítják), hogy sokkal közelebb áll Európához, mint Ázsiához, főleg kulturális tekintetben. Ezt fejezi ki ezen fejezet mottója is. A dolgozat témája a magyar–orosz kulturális kapcsolatok alakulása a rendszerváltás után. A témaválasztást éppen a fent említett tényekkel indokolnám: izgalmas megvizsgálni, hogy a történelmi sérelmek után hogyan sikerül az Európai Unió tagjaként rendeznünk kapcsolatainkat egy olyan hatalmas és jelentős országgal, mint Oroszország; és a közös pontok, elsősorban a kultúra területén hogyan segítenek ebben, milyen szerepet játszanak a teljes külkapcsolati rendszer alakításában. A kulturális külkapcsolatok, illetve a kultúrdiplomácia szerepének vizsgálata, majd a magyar–orosz

kapcsolatok

sajátosságainak

áttekintése

után

a

rendszerváltás

problematikájának, következményeinek bemutatása következik. Ezután pedig a kulturális kapcsolataink vizsgálatára kerül sor, a kilencvenes évektől egészen napjainkig, a szerződéses viszonyaink, az EU-csatlakozás, a kiemelkedő kulturális események, valamint az aktualitások számbavételével. Ezen kívül fontosnak tartottam azoknak a szervezeteknek, illetve

intézményeknek

a

bemutatását

is,

kapcsolatoknak keretet adnak. 5

amelyek

a

magyar–orosz

kulturális

Mató Judit


2. A kulturális külkapcsolatok, illetve a kulturális diplomácia szerepe, helye a külkapcsolati rendszerben A kulturális kapcsolatok gyakorlatilag az emberiséggel egyidősek, hiszen ez az emberi közösségek, a különböző csoportok kultúrái közötti kölcsönös egymásra hatásokat és interakciókat jelenti. Az eleinte spontán jellegű kapcsolatokat aztán fokozatosan a szervezett kormányzati tevékenység váltotta fel, amely a 19. századra már nemzetközi méreteket öltött. Addigra már a kialakult nemzetállamok (főleg a gyarmatosítás révén) elkezdték nyelvük és kultúrájuk világméretű terjesztését. A kulturális diplomácia fogalma a 20. században jelent meg és terjedt el az államok közötti kulturális szerződések megszületésével párhuzamosan. Feladatának elsősorban a saját kultúra külföldi bemutatásának igényét, az államok közötti baráti kapcsolatok és megértés elősegítését, valamint a béke előmozdítását tekintették. A nemzetközi kulturális együttműködés jelentőségének felismerését mutatja, hogy az Egyesült Nemzetek Alapokmányában már alapvető célként szerepelt a nemzetek számára közös szociális, kulturális és humanitárius feladatok megoldása. Az 1949-ben megalakult Európa Tanács alapokmányában szintén kinyilvánította elkötelezettségét az európai kulturális örökség védelme, a nemzeti kultúrák sokféleségének megőrzése, valamint egymás nemzeti kultúrájának megismerése és tisztelete iránt. A kulturális diplomácia az 1961-es Bécsi Konvenció megszületésével vált a külpolitika önálló és elismert ágazatává, amely szerint a diplomácia feladata a baráti kapcsolatok előmozdítása a küldő és fogadó országok között a kulturális és tudományos kapcsolatok fejlesztése útján. (Nyusztay, 2000) A fogalom megszületése óta tartalma folyamatosan változik, bővül; a modernizáció, valamint a változó politikai viszonyok miatt a kulturális diplomatáknak újabb és újabb feladatokat kell végrehajtaniuk. A 21. század elején a kulturális diplomácia egyértelmű meghatározása már egyáltalán nem egyszerű: többféleképpen definiálható, tartalma folyamatosan változik, de az egyértelmű, hogy napjainkban már magában foglalja a művelődés egész területét, amibe beletartoznak az olyan, hagyományosan idesorolt ágazatokon kívül, mint például az irodalom vagy a képzőművészet, az oktatási, felsőoktatási, valamint a tudományos kapcsolatok egyes területei is.

6

Mató Judit


Napjainkban a nemzetközi kapcsolatokat vizsgálva azt láthatjuk, hogy a diplomáciai eszközrendszer folyamatosan bővül, a döntési folyamatok egyre inkább társadalmivá válnak, (a „public diplomacy” fogalom fejezi ezt ki), és a média szerepe is növekszik. Mindezek azt eredményezik, hogy a külpolitika összefonódik más területekkel, mint például a tudomány vagy a kultúra, ez pedig azt is maga után vonja, hogy a külpolitikai döntések meghozatalában egyre jelentősebb szerepet kapnak a kulturális, tudományos megfontolások. A 21. század elejére nyilvánvalóvá vált, hogy a közvélemény, valamint a döntéshozók befolyásolása elsősorban kulturális csatornákon keresztül lehetséges, mindez pedig abba az irányba mutat, hogy az államok és nemzetek egyre inkább más államok és nemzetek kultúrájához való viszonyuk által igyekeznek meghatározni stratégiai helyzetüket. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a nemzetgazdaság, a védelempolitika, vagy más ágazati és szakpolitikák jelentősége csökken egy adott ország külpolitikai irányvonalának meghatározásakor, hanem arra világít rá, hogy ezek fontosságának megítélése relatívvá válik. (Pröhle, 2007) Magyarország kulturális jelenléte a világban mindig is lényegesen számottevőbb volt, mint gazdasági ereje. Kulturális kincseink és eredményeink az ország gazdasági állapotától, politikai helyzetétől függetlenül befolyásolják a hazánkról kialakított képet. Éppen ezért meg kell ragadnunk azokat a lehetőségeket, amelyek hozzájárulnak meglévő adottságaink eddigieknél jobb, tudatosabb kihasználásához, és az európai uniós kapcsolataink dominanciája mellett a nemzeti érdekérvényesítés eszközei lehetnek világszerte. Elengedhetetlen tehát a kulturális értékek és eredmények irányított bemutatása a külpolitikai célok elérése érdekében. Magyarország új külpolitikai stratégiájában (amely 2008 elején született meg), éppen a fent említett okok miatt külön említi a kulturális külpolitika feladatait, és meghatározza a feladatait. Ezek a következők: „Építve a 2011. évi uniós elnökségből adódó lehetőségekre is – korszerű és hiteles Magyarország- és magyarságkép megjelenítése, amely - tükrözi, és közép-európai keretbe ágyazza a nemzeti kultúra egészét; - megjeleníti az országban élő nemzeti és etnikai kisebbségek kultúráját; - épít a történelmi, szociológiai tényekre; - bemutatja a magyar tudományos élet eredményeit; - bemutatja a magyar sport sikereit és a nemzeti tudatban betöltött szerepét.” (KÜM, 2008) 7

Mató Judit


3. A magyar–orosz kapcsolatok sajátosságai Magyarország

külkapcsolatait

vizsgálva

egyértelműen

megállapítható,

hogy

Oroszországgal való viszonyunk nem hasonlítható egyetlen más országgal való kapcsolatunkhoz sem. Ennek a sajátos viszonynak több tényező is áll a hátterében: a történelmi meghatározottság, a kelet-, illetve a közép-európaiság ténye, a politikai kapcsolatok, a gazdasási jelentőség, valamint az ambivalens közvélemény. Keleti kapcsolataink a történelem során mindig is meghatározóak voltak. A nyugati betagozódás mellett a magyar állam a kezdetektől, még a Habsburg Monarchia részeként is, nyitott állam volt, és erős keleti kapcsolatokat épített ki. Keleti kapcsolatrendszerünk jelentőségének tényét azonban több esemény is elhalványította: ilyen például a másfél évszázados török, majd a 45 éves orosz katonai és politikai megszállás emléke. Magyarország, és egyben a magyar kultúra helyzete a földrajzi adottságok következtében mindig is speciális volt: kelet és nyugat között a „híd-szerepet” töltöttük be szinte az államalapítás óta. Ez a régóta hangoztatott „híd-szerep” minden területen értelmezhető: a gazdaságban, a politikában, valamint a kultúrában is, elsősorban a kelet és nyugat közötti összekötő kapocs szimbólumaként. A metafora alapját Ady Endrének a Figyelő című folyóirat 1905-ös évfolyamában megjelent „Ismeretlen Korvin-kódex margójára” című írása szolgáltatta, amelyben Ady a következőket állapította meg: "Kompország, Kompország, Kompország: legképességesebb álmaiban is csak mászkált két part között: Kelettől Nyugatig, de szívesebben vissza." Ez az idézet is jól tükrözi azt a helyzetet, amely Magyarországot jellemzi régóta: próbálja keresni helyét a Kelet és a Nyugat között. Az ezeréves magyar kultúra mindig is a nyugateurópai kultúra része volt, a történelem folyamán viszont többször is keleti, illetve keleteurópai civilizációs térbe kényszerültünk. A nyugati kultúra irányait követő magyar irodalom, művészet, zenekultúra, tudomány és oktatási rendszer nem egyszer éles ellentétbe került az ország geopolitikai helyzetével és azzal a politikai kultúrával, amelyet a történelmi helyzet határozott meg. (Pomogáts, 2003) A rendszerváltás után új kapuk nyíltak meg: az európai integráció lehetősége a Nyugathoz való újra-csatlakozás szimbólumaként jelent meg. Ez a lehetőség az Európai Unióhoz való 2004-es csatlakozásunkkal realizálódott. A „komp-ország”, illetve a „híd-ország” fogalmak új jelentésrétegekkel bővültek: a Közösség tagjaként a megváltozott körülmények között

8

Mató Judit


kell megpróbálnunk egyidejűleg fenntartani a közvetítő szerepünket, és kihasználni a lehetséges csatornákat. Az Európai Unió, mint elsődleges prioritás egyértelműen meghatározza a magyar külkapcsolatokat, de mivel Magyarország a Nyugat keleti határán helyezkedik el, továbbra is folytatja a helykeresést abban a kettős térben, amelyet a közép-európaiság és az európai térség határoz meg. Ez a tér azonban nem zárt, és ez az, amit Magyarország kihasználhat: ebbe a körbe tartozik az Oroszországgal való kapcsolatunk is. A „komp-szerep” korábbi, kicsit negatív, állandó helykeresést jelentő tartalma helyett tehát a 21. század elején inkább a „híd-szerep” pozitív tartalmait érdemes hangoztatni: hogy Magyarországnak és az egész közép-európai térségnek a közvetítő és összekötő szerepet kell vállalnia Nyugat és Kelet között. Ezt pedig nem konfliktusként, hanem lehetőségként érdemes értékelni: gazdasági, kereskedelmi és kulturális tekintetben egyaránt. A történelmi, földrajzi adottságokon kívül gazdasági szempontból is speciális a helyzet magyar–orosz

viszonylatban.

Oroszország

kiemelkedően

fontos

szerepet

játszik

Magyarország gazdaságában: az EU tagországok után a legfontosabb külkereskedelmi partnerünk, az áruforgalom folyamatosan növekszik, energia-behozatalunk túlnyomó része Oroszországból származik. Bár a rendszerváltás után a kapcsolatok jelentősen visszaestek, a mai napig egyértelmű, hogy a hatalmas orosz piac mekkora lehetőségeket rejt magában a magyar exportvállalatok szempontjából. Ezzel a témával kapcsolatban folyamatos vita zajlik, de az véleményem szerint a gazdasági adatok részletezése nélkül is nyilvánvaló, hogy mennyire fontos a két ország közötti kiegyensúlyozott kapcsolat. Az eddig említett tényeken és adatokon kívül a magyar–orosz kapcsolatok sajátosságai közé tartozik az is, hogy a mai napig sem függetlenedtek teljesen a történelmi-politikai múlttól. Ez főleg az emberek gondolkodásmódjában és Oroszországról való véleményében tükröződik. Kevés olyan ország van, amelyhez annyira különböző módon viszonyulna a magyar közvélemény, mint Oroszország.

9

Mató Judit


Ezt támasztja alá a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 2007-es vizsgálata is, amely érdekes tényeket hozott a felszínre a magyarok oroszokhoz fűződő viszonyával kapcsolatban.1 A megkérdezettek nagy jelentőséget tulajdonítottak az orosz piacoknak, és a legfontosabb export-célországok közül általánosságban az EU-országok után a második helyre (holtversenyben Németországgal) Oroszország került. Ez az eredmény meglepő, hiszen a kilencvenes években gyakori téma volt a sajtóban az orosz piacok elvesztése. Az egyértelműen kiderült a vizsgálatból, hogy az Oroszországgal való kapcsolat jelentősen megosztja a közvéleményt: a megkérdezettek 40 százaléka úgy gondolta, hogy Magyarország jelenleg túlságosan elköteleződik Oroszország felé, ennek ellenére azzal az állítással, miszerint az ország érdeke, hogy minél jobb viszonyban legyen Oroszországgal, a válaszadók fele értett egyet. Legalább kétharmadnyian egyetértettek abban is, hogy a szovjet megszállás nem tett jót a két nép viszonyának, valamint hogy egy esetleges orosz–európai konfliktus esetén Magyarországnak Európát kellene választania. A felmérés több tényezőt is vizsgált, és a válaszok alapján többváltozós statisztikai eljárással három olyan véleménytípust különítettek el, ami utal az oroszokkal kapcsolatos magyar beállítódásra, gondolkodásmódra. Az első látens gondolkodási struktúra az „oroszfóbia”, ami az egyértelműen előítéletes megközelítést jelenti. A második dimenzió szintén az oroszok elutasítására utal, ám ennek hátterében nem általános ellenszenv vagy bizalmatlanság, hanem konkrét (vélt vagy megalapozott) történelmi hivatkozás áll (például a szovjet megszállás). Mind a két gondolkodásmód sajátos módon sokkal jellemzőbb arra a korosztályra, amelynek tagjai a rendszerváltáskor még 18 éven aluliak voltak, mint az 1989-es változásokat középkorú vagy idősebb fejjel megérőkre. Végül a harmadik gondolkodási dimenzióra az oroszokkal való jó kapcsolatra törekvés jellemző, aminek hátterében politikai és gazdasági érdekek – és nem kulturális szempontok – húzódnak meg. Ez utóbbi egyébként a leginkább a rendszerváltás idején fiatal felnőtt korú csoportokra jellemző. (Medián, 2007)

1

A felmérést 2007. március 30-án és 31-én készítette a Medián a 18 éves és idősebb népességet reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével. A mintavételből eredő kisebb torzulásokat a kutatók a KSH adatai alapján súlyozással korrigálták. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően 3-6 százalék.(www.median.hu)

10

Mató Judit


1. számú ábra: Az oroszokkal kapcsolatos látens gondolkodási struktúrák életkor szerint

Forrás: www.median.hu Összességében tehát megállapítható, hogy a magyar közvélemény még mindig nem heverte ki a múltat, és az Oroszországhoz való viszonyukat továbbra is jelentősen befolyásolják az aktuálpolitikai kérdések, valamint a múltbeli beidegződések. A magyar-orosz kapcsolatok tehát minden téren mutatnak olyan jellemzőket, amelyek a két ország közötti speciális viszonyt és ennek jelentőségét támasztják alá. Ennek a viszonynak a befolyásolásában, illetve megváltoztatásában jelentős szerepet játszhat a kultúra, illetve a kultúrdiplomácia, amely „semleges” területen igyekszik alakítani az országok közötti viszonyt, és a közvélemény jóindulatának megnyerésére is alkalmas. Természetesen ez egy hosszú folyamat eredményeként érhető el, de a magyar–orosz kapcsolatok nagyon jelentős múltra tekintenek vissza, és ez lehetőséget adhat a kapcsolatok újabb fellendítését célzó lépések megalapozására.

11

Mató Judit


4. A rendszerváltás problematikája 4.1. A rendszerváltást megelőző időszak kulturális politikájának jellemzői A rendszerváltást megelőző időszakában, az államszocializmus idején a magyar külpolitikát alapvetően a kétpólusú világrendhez való igazodás határozta meg. Külkapcsolati rendszerünk alapvetően a Varsói Szerződéshez való tartozásunknak alárendelve működött, de 1948-1989 között 4 egymástól eltérő szakaszt különböztethetünk meg a nyitási folyamat fokozatos előrehaladásával. Az első szakasznak az ötvenes éveket tekinthetjük, amikor bekövetkezett az orientációváltás: a Nyugattal való kapcsolatok visszaszorultak, és egyoldalúan a szocialista kapcsolatok kerültek előtérbe. Ezen folyamat erősségét támasztja alá az a tény is, hogy a klasszikus hidegháború időszakában a NATO-országok budapesti kulturális intézeteinek bezárására is sor került. A második szakasz 1956 után következett, amikor a kulturális külpolitika fő célja a politikai bezártságból való kitörés elősegítése volt. Ennek jegyében megindult a kulturális nyitás Nyugat felé, és több kulturális egyezmény előkészítésére is sor került. Természetesen a szocialista országokkal való kapcsolatok ezzel párhuzamosan tovább fejlődtek, és ezekben az években teljesedtek ki. A harmadik szakaszt, a hatvanas-hetvenes éveket az enyhülés jellemezte mindenféle szempontból. A magyar kultúrának nagyon termékeny időszaka volt ez, és pozitívum az is, hogy a kulturális csere számára új lehetőségek jelentek meg az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányának megszületésével (Helsinki Záróokmány). Tágabb lehetőség nyílt arra, hogy a kapcsolatrendszerünk kiegyensúlyozottabb legyen, tehát hogy nyugaton is bemutatásra kerülhessenek a magyar művészeti alkotások, valamint a művészek és tudósok szabadabban mozoghassanak. Jelentős eredménye volt ennek az időszaknak, hogy sikerült egy pozitív országképet közvetíteni („a legvidámabb barakk”). A negyedik szakasz a nyolcvanas évekre tehető, amikor a magyar külpolitika már relatív önállósággal rendelkezett, de továbbra is az ideológia határozta meg a döntéseket, még akkor is, ha az már sok esetben elavultnak bizonyult. Az évtized közepére viszont már jelentősen kiszélesedtek a kulturális lehetőségek, szélesedett a hazai kulturális piac kínálata, megindult a tudatos hungarológiai munka, és ekkor kerültek megrendezésre az

12

Mató Judit


első magyar napok, hetek, illetve fesztiválok külföldön. De mindezek mellett a szocialista országokkal való kapcsolatoknak kellett dominálniuk – a központi irányításnak megfelelően. (Nyusztay, 2000)

4.2.

A

rendszerváltáskor

végbemenő

kultúrpolitikai

vonatkozású

változások fő irányai A fent említett periodizáció jól bemutatja azt a folyamatot, hogyan változott a külkapcsolati rendszer, beleértve a kulturális külkapcsolatokat is, és hogyan jutottunk el a rendszerváltásig. A kilencvenes években minden területen jelentős változások mentek végbe, és ezekből természetesen a kulturális diplomácia és a kulturális külkapcsolatok sem maradtak ki. A változások fő irányai a következők voltak: új kormányzati prioritások megjelenése, a jogszabályi háttér és a felelősség-megosztási rendszer megváltozása, a kapcsolatok szélesítése, valamint a külföldi magyar intézetek hálózatának fejlesztése. (Nyusztay, 2000)

4.2.1. Az állam szerepének visszaszorulása A rendszerváltás előtt a szocialista tömb országaiban a kultúra teljes mértékben az állam irányítása alá tartozott, és a politikai ideológia céljainak szolgálatában állt. A kultúrát a „nemzetközi osztályharc” terepének tekintették, és azt a lehetőséget látták benne, hogy a szocializmus felsőbbrendűségét igazolhatja. A pártállami beavatkozás nemcsak az irányítást jelentette, hanem a másképp gondolkodók korlátozását is. A hivatalos ideológia a kultúrát támogatandó, megtűrt, valamint tiltandó kategóriákra osztotta fel. A kulturális külpolitika szempontjából a rendszerváltással gyökeres változás történt a kultúra és a kulturális külkapcsolati rendszer megítélésében stratégiai szempontból: a kilencvenes évek elejétől a kormányok a kultúrát már a nemzeti önazonosság alapvető elemének tekintették, amely teljesen szabad és önálló. Megszűnt tehát a kultúra politikától való függése, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az állam nem avatkozik be az alkotói folyamatokba, nem tesz különbséget alkotó és alkotó között, azaz nem érvényesít politikai vagy ideológiai szempontok alapján preferenciákat. Mindezek mellett arra is törekedtek, 13

Mató Judit


hogy elősegítsék a magyar és a külföldi kultúra kapcsolatainak kiszélesedését, elősegítve ezzel a társadalmi-gazdasági modernizációt. A kultúra totális állami ellenőrzésének megszűnése azt is jelentette, hogy hatályukat vesztették az oktatási, tudományos és kulturális kapcsolatokra vonatkozó korlátozások és tilalmak. Az alkotók, az alkotások, az információk, tehát „az emberek és az eszmék szabad áramlása” lehetővé vált, ami nagymértékben hozzájárult a kelet- és közép-európai átalakulások folyamatához. Decentralizáció következett be nemcsak a kultúra irányításában, hanem a kulturális termékek behozatala és kivitele terén is, ami azt eredményezte, hogy az ország kulturális piaca ugrásszerűen kibővült. (Nyusztay, 2000) A rendszerváltozás óta számos vita folyt a kulturális politika mibenlétéről, a kultúra finanszírozásának lehetséges módjairól, valamint ezek eszmei, ideológiai hátteréről. Végül az a nézet kerekedett felül, amely a kultúra szabadságát tekinti mindenek fölöttinek, és az állam számára a kulturális értékekhez való hozzáférés biztosítását tűzi ki feladatként a társadalom minél szélesebb rétegei számára. Az elv megléte viszont nem jelentette azt, hogy mindez a gyakorlatban ilyen egyértelműen meg is valósítható. Állami beavatkozásra bizonyos területeken továbbra is szükség volt, mert bizonyos műfajok nagy költségigényük miatt nem is tudták volna fenntartani magukat. Az állami intervenció tehát a kulturális sokszínűség fenntartását, valamint a hazai kulturális piac kínálatának szélesítését szolgálta, és semmiben sem hasonlítható a rendszerváltást megelőző kultúrairányításhoz.

4.2.2. A kultúra finanszírozásának kérdése Az állam szerepe nemcsak az irányításban és az ellenőrzésben csökkent a rendszerváltás után, hanem a finanszírozásban is: a korábban gyakorlatilag teljes mértékben államilag finanszírozott szektor a politikai változások után nehéz helyzetbe került. A központi költségvetésből csak egy kisebb összeg jutott a kultúrára, főleg a kultúra külföldön való bemutatására. Az így kiesett források pótlására megjelentek a magán-, az alapítványi, valamint a nemzetközi finanszírozási formák. A rendszerváltás után a kultúra közpénzekből való finanszírozásának uralkodó módjaként a pályáztatás terjedt el. Ezen pályázatok túlnyomó többsége az állami/önkormányzati kultúrpolitika részét képezi, és alapvetően költségvetési forrásokból származó pénzek

14

Mató Judit


újraelosztására szolgál. A pályázati rendszer előnye, hogy a közcélokat szolgáló, vagy közfeladatot ellátó intézményekkel kapcsolatos, forráselosztási döntések formálisan kikerülnek az állam kezéből, és azok nyilvánosan működő, szakmai és képviseleti elvek szerint összeállított, független zsűrik kezébe kerülnek. A pályázatokat általában állami, társadalmi, vagy magánszervezetek írják ki. A magánszervezetek (mint például a vállalatok, magánalapítványok) esetében viszont gyakoribb, hogy a kulturális célra szánt adományaikat nem pályázati úton juttatják el a kedvezményezetthez. A külföldi magánalapítványok hazai tevékenysége szintén jelentős; a Soros Alapítvány például az elmúlt két évtizedben a hazai kulturális élet egyik legjelentősebb szponzora volt. Magyarország Európai Uniós csatlakozásával a hazai pályázatoknak illeszkedniük kell az uniós pályázati rendszerhez. A hazainál jóval nagyobb összegeket mozgató uniós pályázatok nyilvánvalóan jelentősen átformálták a finanszírozás korábban kialakult mintáját. Meg kell viszont említenünk, hogy ez sem old meg minden problémát, hiszen ezek a támogatások csak jelentős hazai önrész megléte esetén nyerhetők el. A fent leírt pályázati rendszert több bírálat is érte, és a rendszerváltás óta gyakorlatilag folyamatosan zajlik a vita arról, hogyan lehetne a finanszírozás nehéz kérdését megoldani. Ennek egyik megoldási javaslataként főleg 2000 után jelent meg az a nézet, hogy a kulturális bel- és külpolitika egyik fontos eleme lehetne a kultúra és az üzleti világ összefogásával létrejövő finanszírozási forma. Ez az Oktatási és Kulturális Minisztérium „A kulturális modernizáció irányai” című koncepciójában kristályosodott ki 2006-ban. A dokumentum „Az Arts & Bussines nemzetközi finanszírozási modell magyarországi alkalmazása” című fejezetben célként jelöli meg a magánszféra kultúratámogatásának elismertetését, presztízsének és vonzerejének növelését, valamint a közösségi és magánjellegű

kulturális

intézmények

segítését

a

szponzorok

bevonásában

és

megtartásában. A rendszer pozitív tulajdonságaiként az alábbiakat említi: „segíti az állami kulturális intézmények hatékony megjelenítését az üzleti szféra szereplői felé; segíti azon kezdeményezések megvalósítását, amelyeken keresztül a gazdasági társaságok mindennapi életébe bele lehet szőni a művészetek iránti igényt és érdeklődést; segíti a piaci mechanizmusok kultúrabarát átalakítását; ösztönzi a magánszférát, és elősegíti a kedvező adójogi, finanszírozási környezet kialakítását”. Összességében tehát megállapíthatjuk, hogy a finanszírozás nehéz és bonyolult kérdése az elmúlt két évtizedben folyamatosan jelen van a politikai és szakmai fórumokon. Bár számos probléma vár még megoldásra ezen a téren, több lépés is történt a rendszerváltás óta a hatékonyabb kultúrafinanszírozás megvalósításának érdekében. 15

Mató Judit


4.2.3. Új prioritások a kultúrdiplomáciában a rendszerváltás után Magyarország külpolitikájának alapjait a rendszerváltás után egy hármas prioritás-rendszer határozta meg: a nyugati világhoz való csatlakozás és integráció; az önálló és jó szomszédságot kereső regionális politika; és a határon túli magyarok érdekeinek képviselete. Ezek a prioritások nemcsak politikai, katonai, és gazdasági tekintetben, hanem kulturális értelemben is irányadóak voltak: az ország külkapcsolati rendszerét, azaz minden nemzetközi kapcsolatot és diplomáciai lépést ezek határoztak meg. A rendszerváltás politikai tekintetben a kilencvenes évek elejére lezárult, de külpolitikai és kulturális következményei napjainkig meghatározóak. A kilencvenes évek legelején a leginkább hangoztatott gondolat „az Európához való visszatérés” volt, amely a rendszerváltás külpolitikai vonatkozásain kívül tágabb, kulturális orientáció-váltást is jelentett. Ez az idea pedig jelenlegi külkapcsolati rendszerünket is meghatározza. A nyugati orientáció minden területen kitüntetett cél lett, és ennek megvalósítása érdekében számos lépés is történt. Az eredmény pedig abban mutatkozott meg, hogy Magyarország a kilencvenes években olyan nyugati intézménynek lett a tagja, mint az Európa Tanács, a NATO, vagy az OECD, valamint sikeres tárgyalásokat folytatott az Európai Unióval csatlakozásunk ügyében. Ezzel párhuzamosan a keleti kapcsolatok visszaszorultak, és általánosságban elmondható, hogy kevés figyelem irányult rájuk. A rendszerváltást követően a magyar–orosz kapcsolatok is jelentősen visszaestek: ez nem csak a gazdasági adatokban tükröződött, hanem a kulturális kapcsolatok terén is. Magyarország kulturális külpolitikai törekvései ugyanis elsősorban arra irányultak, hogy elfogadtassák és bemutassák az akkori Európai Közösség országainak, hogy történelmi, vallási, és kulturális szempontból is sokkal inkább vagyunk nyugatiak, mint keletiek. Ez az integrációs törekvéseknek nyilvánvalóan fontos része volt, hiszen a csatlakozást, mint célt ki kellett, hogy egészítse a befogadás a másik fél részéről. Megállapítható tehát, hogy a rendszerváltást követően a Nyugat felé való közeledés igényével párhuzamosan zajlott a kelettől való eltávolodás folyamata.

16

Mató Judit


5. A magyar–orosz kulturális kapcsolatok alakulása a rendszerváltás után 5.1.

A kilencvenes évek változásai

A kilencvenes évek elején nyilvánvalóvá vált, hogy a politikai rendszerváltás a parlamenti demokrácia és a piacgazdaság megteremtésén túl értékváltással is jár. A magyar külpolitika gyökeresen átalakult: az euroatlanti integráció vált elsődleges céllá, ez pedig jelentős változásokat vont maga után kétoldali kapcsolataink tekintetében is. Elengedhetetlenné vált egy új típusú kapcsolatrendszer alapjainak megteremtése, amely a felek egyenlőségén, a kölcsönös érdekeken és előnyökön alapul, és mindenféle ideológiától mentes. Antall József 1990 novemberében Párizsban már tárgyalt Gorbacsovval a magyar–szovjet kapcsolatok új alapokra helyezéséről. A szerződést végül is 1991. december 6-án kötötte meg a Magyar Köztársaság és az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság (az Oroszországi Föderáció jogelődje) Moszkvában. A két ország közötti kapcsolatokat viszont továbbra is terhelték rendezetlen kérdések. Ezek megoldási lehetőségeinek megteremtésében fordulópontot jelentett Borisz Jelcin 1992. novemberi budapesti látogatása, amely keretében kilenc kormány- és tárcaközi megállapodás aláírására került sor. Ezek a fent említett alapszerződésre épülve lehetővé tették a kétoldalú együttműködés intézményi kereteinek kiépítését, valamint a kormány- és tárcaközi megállapodások új rendszerének kidolgozását. Például, jegyzőkönyvek születtek a bel-, a külügy, valamint az oktatási és kulturális minisztériumok és levéltárak együttműködéséről. (Lásd: 5.2. Nemzetközi szerződéseink alakulása) Magyarország Oroszországhoz való viszonyában jelentős szerepet játszott, és játszik mai napig, hogy az európai értékek egyik meghatározó elemeként tekint az orosz kultúrára. Ez a Külügyminisztérium honlapján olvasható kulturális vonatkozás azért is fontos, mert több szerződés is a közös európai értékekre való hivatkozással jött létre. A kilencvenes években az ideológiától mentesült új kultúrpolitika kiemelt törekvése lett a magyar nyelv rokoni kapcsolatainak feltárása és hangsúlyozása. Különösen jelentős lépés volt Göncz Árpád köztársasági elnök 1993-as körútja az oroszországi finnugor köztársaságokban, hiszen ez is azt bizonyította, hogy Magyarország különös figyelmet szentel a finnugor népekkel való kapcsolatok ápolásának. A kapcsolatok kedvező

17

Mató Judit


alakulásának pozitív lendületet adott az is, hogy az orosz fél kijelentette: a magyar törekvések megvalósulásához minden segítséget megad. Szintén jelentős eredmény volt az 1995-ben aláírt, úgynevezett Hadisíregyezmény, amelyben a felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy óvják és ápolják a másik félnek a saját területükön található kulturális értékeit és történelmi emlékeit, valamint a felek vállalják, hogy megőrzik, és méltóan gondoskodnak a Magyar Köztársaság területén eltemetett oroszországi állampolgárok és az Oroszország területén eltemetett magyar állampolgárok sírjairól, illetve a temetkezési helyeken lévő emlékművekről. Ezen kívül törvényeiknek megfelelően mindkét fél biztosítja ezek akadálytalan megközelíthetőségét. Ez a szerződés kulturális szempontból is érdekes, hiszen a szerződés második cikkének 2. bekezdése megállapítja, hogy „a felek tiszteletben tartják Magyarország és Oroszország népeinek nemzeti, vallási és egyéb hagyományait, beleértve a sírok, az emlékművek és kegyeleti létesítmények feliratozását.” A magyar kormány tehát egyértelműen kiemelt figyelmet szentelt a magyar–orosz kapcsolatok fejlesztésének a kilencvenes években. Ezt bizonyítja az is, hogy rendszeresek voltak a magas szintű találkozók a két ország vezetői között. Ezeket a látogatásokat az alábbi táblázat mutatja be:

1. számú táblázat: Magyar, illetve orosz magas szintű látogatások 1990 után 1991. december

Antall József miniszterelnök látogatása Moszkvában

1992. november

Borisz Jelcin elnök viszontlátogatása Budapesten

1993. június

Göncz Árpád köztársasági elnök körútja az oroszországi finnugor köztársaságokban

1994. március

Viktor Csernomirgyin kormányfő látogatása Budapesten

1994. december

Borisz

Jelcin

elnök

látogatása

Budapesten

az

EBEÉ

csúcsértekezlet alkalmából 1995. március

Horn Gyula miniszterelnök látogatása Moszkvában

1995. május

Göncz Árpád államfő részvétele a II. világháború befejezése 50. évfordulója alkalmából rendezett moszkvai ünnepségeken

1995. június

Vlagyimir Sumejko, a törvényhozás felsőháza (Szövetségi Tanács) elnökének látogatása Budapesten

18

Mató Judit 1996. június

A magyar–orosz kulturális kapcsolatok a rendszerváltástól napjainkig Gennagyij Szeleznyov, a törvényhozás alsóháza (Állami Duma) elnökének részvétele az európai parlamenti elnökök budapesti találkozóján

1996. november

Gál Zoltán, az Országgyűlés elnökének moszkvai látogatása Forrás: KÜM

A rendszerváltás utáni időszakban összességében az orosz kapcsolatok visszaszorulása figyelhető meg, de ez nem jelentette azt, hogy teljesen elfordultunk volna Oroszországtól. A kilencvenes évek találkozói, szerződései egyértelműen azt a törekvést bizonyítják, hogy a két ország igyekezett rendezni a kapcsolatokat, az új körülményeknek megfelelően kialakítani a viszonyrendszert. Ez természetesen egy folyamat, tehát nyilvánvalóan nem sikerült minden kérdést rendezni egy évtized alatt, de az alapokat sikerült létrehozni.

5.2.

Nemzetközi szerződéses kapcsolataink

A Szovjetunió 1991. decemberi felbomlásával a nemzetközi kapcsolatainknak keretet adó szerződéseinkben is változások álltak be, hiszen a Szovjetunió helyét a 3 balti állam és Grúzia kivételével a Független Államok Közössége foglalta el. A szerződéseink vizsgálatakor az tapasztalható, hogy a kétoldalú kulturális egyezmények, csereprogramok és munkatervek a rendszerváltást követő években csak részben voltak alkalmasak bilaterális kulturális kapcsolataink valós kereteinek meghatározására. Különböző okok miatt gyakran az aláírt és érvényes egyezmények sem teljesültek, a lejárt egyezmények megújítására nem mindig került sor, és gyakran ezek előkészítése is késedelmet szenvedett. Napjainkra viszont már a korábbinál gyorsabb ütemben és módszeresebben megindult a bilaterális egyezmények megújítása. Jelentős lépés volt Oroszországgal való kapcsolataink rendezésében az 1995. március 6-án Moszkvában aláírt Jegyzőkönyv a kétoldalú szerződések számbavételéről a volt magyar– szovjet egyezmények tekintetében. Azonban vannak még olyan kérdések, amelyek megoldásra várnak. Ezt a problémát támasztja alá az Orosz Föderációval jelenleg érvényben lévő kulturális vonatkozású megállapodásaink és egyezményeink vizsgálata is, hiszen ebből kiderül, hogy bizonyos területek részletesen szabályozottak, míg másokról egyáltalán nincs megállapodásunk.

19

Mató Judit


2. számú táblázat: Érvényben lévő kulturális vonatkozású szerződéseink Oroszországgal Szerződés tárgya

Egyezmény a Magyar Népköztársa-

Végleges megállapodás helye Budapest

Végleges megállapodás ideje

Hatálybalépés ideje

1960.11.04

1961.01.01

1974.10.11

1975.04.22

Kihirdető jogszabály

ság Kormánya és a Szovjet Szocialista köztársaságok Szövetsége Kormánya között az egyetemi hallgatók és aspiránsok a másik Fél polgári főiskoláin és tudományos kutatóintézeteiben való kölcsönös oktatásának feltételeiről Megállapodás a Magyar Népköztársa- Moszkva

37/1975.

ságban és a Szovjet Szocialista Köz-

(XII.19.)

társaságok Szövetségében kiállított,

MT.

az iskolai végzettséget, valamint tu-

rendelet

dományos fokozatot tanúsító okiratok egyenértékűségének kölcsönös elismeréséről Egyezmény a Magyar Köztársaság és

Budapest

1992.11.11

1992.11.11

1993/18.

az Orosz Föderáció kulturális javak

Nemzet-

visszaszármaztatásával foglalkozó

közi

Állami Bizottságai között a II. világ-

Szerző-

háború során és az azt követő idő-

dés

szakban a másik ország területére került kulturális értékek visszaszolgáltatásáról szóló együttműködésről

20

Mató Judit


Szerződés tárgya

Megállapodás a Magyar Köztársaság

Végleges megállapodás helye Budapest

Végleges megállapodás ideje

Hatálybalépés ideje

1992.11.11.

1992.11.11.

Kihirdet ő jogszabály 1993/9.

Kormánya és az Orosz Föderáció

Nemzet-

Kormánya között az állami levéltárak

közi

együttműködéséről

Szerződés

Egyezmény a Magyar Köztársaság és

Moszkva

1993.09.20

az Orosz Föderáció Kormánya a kultúra, a tudomány és az oktatás terüle-

1995.03.01.

148/1998. (IX.18.) Korm. rendelet

tén folytatandó együttműködésről Forrás: KÜM

Megállapodás a Magyar Népköztársaságban és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségében kiállított, iskolai végzettséget, valamint tudományos fokozatot tanúsító okiratok egyenértékűségének kölcsönös elismeréséről (1974) A hét cikkből álló megállapodás abból a célból jött létre, hogy továbbfejlessze az együttműködést a tudomány és az oktatás területén, a kulturális és tudományos együttműködésről szóló, 1968. november 16-án kelt egyezmény alapján, a középiskolák, a szakközépiskolák és a felsőoktatási intézmény elvégzését, valamint a tudományos fokozatok és címek adományozását tanúsító okiratok egyenértékűségének kölcsönös elismeréséről szóló egyezménnyel összhangban. A megállapodás az alábbiakat tartalmazza: • A Magyar Népköztársaságban az általános iskola nyolc osztályának elvégzéséről kiállított bizonyítvány és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségében a nyolc osztály elvégzéséről kiállított bizonyítvány – amelyek továbbtanulásra jogosítanak az általánosan képző középiskolákban, a szakmai-műszaki iskolákban és a szakközépiskolákban – egyenértékű. (1. Cikk) • A Magyar Népköztársaságban a négy osztályos gimnázium vagy szakközépiskola elvégzéséről kiállított érettségi bizonyítvány és a középfokú technikum elvégzését igazoló oklevél, valamint a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségében kiállított, középfokú iskolai végzettségről szóló bizonyítvány, a szakmai-műszaki

21

Mató Judit


középiskola elvégzését tanúsító oklevél és a szakközépiskola elvégzéséről szóló oklevél – amelyek a felsőoktatási intézménybe való jelentkezésre jogosítanak – egyenértékűek. (2. Cikk) • A Magyar Népköztársaságban az egyetem vagy más felsőoktatási intézmény elvégzéséről és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségében a felsőoktatási intézmény elvégzéséről kiállított – a tudományos aspirantúrára való jelentkezésre feljogosító – oklevelek egyenértékűek. (3. Cikk) • A Magyar Népköztársaságban a tudományok kandidátusa fokozat tanúsításáról kiállított oklevél és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségében a tudományok kandidátusa fokozat tanúsításáról kiállított oklevél egyenértékű. • A Magyar Népköztársaságban a tudományok doktora fokozat tanúsításáról kiállított oklevél és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségében a tudományok doktora fokozat tanúsításáról kiállított oklevél egyenértékű. (4. Cikk) • A

Magyar

Népköztársaságban

és

a

Szovjet

Szocialista

Köztársaságok

Szövetségében elismerik a docensi és egyetemi tanári tudományos címeket, melyeket a felsőoktatási intézményben vagy tudományos kutatóintézetben betöltött állásnak megfelelően adományoznak. (5. Cikk)

Egyezmény a Magyar Köztársaság és az Orosz Föderáció kulturális javak visszaszármaztatásával foglalkozó Állami Bizottságai között a II. világháború során és az azt követő időszakban a másik ország területére került kulturális értékek visszaszolgáltatásáról szóló együttműködésről (1992) Az 1992. november 11-én aláírt egyezmény az Oroszországgal való restitúciós együttműködés alapja. Ez a II. világháború során és az azt követő időszakban a másik ország területére került kulturális értékek visszaszolgáltatásáról szóló együttműködési egyezmény. 1993. május 31-én írták alá a kultuszminiszterek azt a jegyzőkönyvet, amely létrehozta a kölcsönös restitúciós igényeket szabályozó magyar–orosz munkacsoportot. Ezen munkacsoport közösen azonosított 124 festményt és 8 faszobrot, valamint a sárospataki református könyvtár 149 kötetét, mint olyan tárgyakat, amelyek a magyar gyűjteményekből kerültek Oroszországba.

22

Mató Judit


A sárospataki kollekció jelenleg a Nyizsnyij Novgorod kormányzósági könyvtárban található. A 8 faszobor és mintegy 20 festmény a Nyizsnyij Novgorod-i Szépművészeti Múzeumban, 4 festmény a moszkvai Puskin Szépművészeti Múzeumban, a többi azonosított festmény a moszkvai Grabar Restaurátor Intézetben található. A magyar restitúciós igényeket a moszkvai magyar nagykövetség 1999 októberében jegyzékben terjesztette elő az Orosz Föderáció Külügyminisztériumának, majd 2001 tavaszáig az oroszországi restitúciós jogszabályok megváltozására hivatkozva elhárították a magyar fél javaslatait a közös munkabizottság tevékenységének folytatására.

Megállapodás a Magyar Köztársaság Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya között az állami levéltárak együttműködéséről (1992) A megállapodásban a felek vallják, hogy az eredmények elérésének egyik legfontosabb eszköze a történelmi és kulturális örökséget feltáró dokumentumokhoz való hozzáférés megkönnyítése, különösen az állami levéltárakban őrzött, azaz az állami szervek által létrehozott levéltárak esetében. A megállapodás fő pontjai a következők: • A teljes kölcsönösség alapján és a vonatkozó saját törvényeik betartásával fejlesztik az állami levéltárak közötti együttműködést. • Fejlesztik és tökéletesítik a levéltári szervezeteik közötti szakmai tapasztalatcserét az érdeklődésüknek megfelelő tevékenységi körben. • Kölcsönösen tájékoztatják egymást a levéltárügy kérdéseiről, és valutamentes alapon levéltáros szakemberek cseréjét valósítják meg. • A cserék konkrét feltételeiről a megfelelő levéltári intézményei közötti megállapodások rendelkeznek. • Támogatást nyújtanak egymás kutatói számára az állami levéltárakban való kutatómunka folytatásához. • Biztosítják egymás kutatói számára a levéltári dokumentumokhoz, valamint az állami levéltárak összes publikált és nem publikált levéltári segédletéhez való hozzáférést.

23

Mató Judit


• Együttműködnek

állami

levéltáraik

azon

iratainak

feltárásában,

amelyek

Magyarország és Oroszország történetére vonatkozó adatot tartalmaznak, és nemzeti levéltári gyűjteményeik kiegészítése céljából kölcsönösségi alapon kicserélik a feltárt iratok másolatait. • Közösen publikálják a levéltári dokumentumokat, és kiállításokat szerveznek országaik történelmi kapcsolatairól szóló dokumentumokból. • Megküldik egymásnak a levéltári intézményeik szervezetét és munkarendjét szabályozó törvényeket és dokumentumokat, valamint levéltár-tudományi, levéltári tudományos-módszertani

kiadványaikat,

megfelelő

levéltári

intézményeik

forráskiadványait. A megállapodás a Művelődési és Közoktatási Minisztérium felügyelete alá tartozó állami levéltárakra, az Orosz Föderáció Kormánya mellett működő Levéltári Bizottság irányítása alá tartozó állami levéltárakra és a Külügyminisztérium Történeti-dokumentációs Főosztálya alatt működő levéltárakra vonatkozik.

Egyezmény a Magyar Köztársaság Kormánya és az Orosz Föderáció Kormánya között a kultúra, a tudomány és az oktatás területén folyó együttműködésről (1993) A kulturális együttműködéshez a legtágabb nemzetközi jogi kereteket biztosítja az 1993. szeptember 20-án aláírt egyezmény. Az egyezmény az alábbi pontokat tartalmazza: • A felek fejlesztik sokoldalú együttműködésüket a kultúra, a tudomány és az oktatás terén. • Támogatják az állami múzeumok, könyvtárak, levéltárak közötti együttműködést, intézkednek az állami garanciák biztosítására, beleértve a kulturális értékek mozgatásával járó rendezvényekért viselt pénzügyi felelősséget is. • A MK és az OF Kormányai között 1992. november 13-án az állami levéltárak terén folytatott együttműködésről szóló Megállapodás alapján elősegítik a két ország levéltárainak együttműködését.

24

Mató Judit


A fent említett nemzetközi szerződéseket tárcaközi és egyéb megállapodások egészítik ki. Ezek közül a fent említett szerződésekhez kapcsolódóan az alábbiakat emelem ki:

Megállapodás a Magyar Köztársaság NKÖM és az Oroszországi Föderáció Levéltári Szolgálata között a Magyar Kulturális, Tudományos és Tájékoztatási Központ Levéltári Intézete tevékenységével összefüggő feladatok megvalósításáról (2001) A megállapodás 2001. december 14-én került aláírásra. Ennek alapján éves tervek szerint folyatódhat a magyar vonatkozású oroszországi levéltári anyagok feltárása, másolása és feldolgozása. A munka végzésébe a főállású levéltári kiküldött mellett bevonhatók az ösztöndíjas magyar kutatók és levéltárosok is. A Magyar Országos Levéltár az ily módon átvett mikrofilmekből külön gyűjteményt alakít ki.

Megállapodás a Magyar Köztársaság NKÖM és az Oroszországi Föderáció Levéltári Szolgálata között a közös Magyar–orosz Levéltári Együttműködési Bizottságról (2003) Az 1992. évi kormánymegállapodás alapján a magyar és orosz levéltári intézmények közötti minden oldalú együttműködés fejlesztése és erősítése érdekében, a magyar–orosz levéltári együttműködés hatékonysága növelésének szándékától indíttatva hozták létre a levéltári vegyes bizottságot 2003. július 2-án Budapesten a külügyminisztériumi találkozó keretében. A hattagú vegyes-bizottság rendszeresen ülésezik, legalább évente egyszer, felváltva a két országban. Feladatai a következők: • a felek közötti levéltári együttműködés távlatai, irányai és formái meghatározása • közreműködés a közös dokumentum-kiadványok előkészítésében, a levéltári dokumentumokat bemutató közös kiállítások szervezésében és más lehetséges közös tervek megvalósításában • a magyarországi és az oroszországi állami levéltárakban kutatók munkájának segítése

25

Mató Judit


Orosz–magyar együttműködési megállapodás a kulturális örökségvédelemről (2007) Az egy évre kötött, évente automatikusan meghosszabbítandó megállapodást az összoroszországi restaurátorok szervezete részéről Artem Novikov elnök, az Állami Műemlék-helyreállítási és Restaurálási Központ képviseletében pedig Szécsi Zolt igazgató írta alá 2007-ben. A megállapodás fő elemei a következők: •

A restaurációk eredményeinek kölcsönös bemutatása

•

Örökségvédelmi konferenciákon való részvétel szorgalmazása

•

A másik fél szakembereinek bevonása a restaurációs munkákba

•

Restaurátor szakemberek képzésének elmozdítása

•

Hosszú távú együttműködés megalapozása

•

Információ- és tapasztalatcsere

•

Kulturális örökségvédelmi programok, projektek és szakmai konferenciák szervezése

5.3.

Magyarország EU-csatlakozásának következményei

2004. május 1-én, Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásával rengeteg egyéb változás

mellet

jelentősen

átalakultak

az

állami

döntéshozatal

és

a

nemzeti

érdekérvényesítés keretei is. A kultúrával összefüggő állami feladatok azonban továbbra is nemzeti hatáskörben maradtak, a tagállamok önállóan alakíthatják kulturális politikájukat, nemzetközi kulturális tevékenységüket. Magyarország uniós tagsága ugyanakkor jelentős mértékben megkönnyíti a magyar kulturális javak piacra jutását világszerte, és kulturális értékeinek bemutatása segíthet nemzetpolitikai céljaink elérésében is. Az Európai Unió kulturális politikáját az úgynevezett „európai identitás” köré építi, melynek fő célja a kontinens kulturális diverzitásának bemutatása, valamint egymás értékeinek megismerése. Ennek megvalósítása érdekében számos intézményt és programot hoztak létre. Az uniós tagságból adódóan a legfontosabb feladatok Magyarország számára a kulturális politika terén az alábbiak: az EU kulturális programjaiban való részvétel; a Strukturális és Kohéziós Alapok kulturális, turisztikai célú felhasználása; a bilaterális kapcsolatoknak 26

Mató Judit


multilaterális fórumokon történő kamatoztatása; és az önálló kulturális arculat kialakítása az EU-n belül. Az uniós csatlakozás fontos következménye Oroszországgal való kapcsolataink vonatkozásában az, hogy a magyar–orosz kapcsolatok az Európai Unió–Oroszország kapcsolatrendszerbe kellett hogy beilleszkedjenek. Ez azt jelenti, hogy elvileg minden helyzetben

Magyarország

az

Európai

Unió

hivatalos

álláspontján

áll,

és

kapcsolatrendszerünket is ez határozza meg. A kultúra, és a kulturális együttműködés az Európai Unió kiemelt területei között szerepel, és ez rengeteg lehetőséget rejt magában a magyar–orosz kapcsolatok tekintetében is. Jelentős például a pályázati úton elnyerhető anyagi támogatások összege, amelyek az általánosabb, stratégiai jellegű tervek finanszírozása révén segítik Magyarország kulturális külkapcsolatainak fejlesztését. Pozitív példaként említhetjük meg például, hogy az Európai Unió Strukturális Alapjának finanszírozásával a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programja (HEFOP) keretében általánosan hozzáférhető nyelvoktató programok kidolgozására nyílt lehetőség. Az Alapítvány az Orosz Nyelvért és Kultúráért ezt kihasználva bekapcsolódott az orosz nyelv magyarországi oktatásának előmozdításába, nyelvtanfolyamok szervezésével, oktatási anyagok előkészítésével. 2007 óta az EU soros nemzeti elnökségét új rendszerben töltik be az országok: úgynevezett trióban követik egymást az országok. A 18 hónapos, úgynevezett „trió-program” 2007. január 1-jén kezdődött a német elnökséggel, majd ezt követték a portugálok; a trió munkája 2008 júniusában zárul a szlovén EU-elnökséggel. A 2007. július 1-jén kezdődött hat hónapos portugál elnökség elsősorban a kultúrák közötti párbeszédre, illetve a kultúrának a gazdaságban betöltött szerepére koncentrált. Megszervezték az Európai Kulturális Fórumot Lisszabonban azzal a céllal, hogy az EU „Kommunikáció a kultúráról” című dokumentumának főbb kérdéseit továbbgondolják; ezen kívül nagy hangsúlyt fektettek Európa bemutatására más földrészeken. A portugál elnökség kulturális prioritásai között szerepelt továbbá a közös gondolkodás minél szélesebb körű kiterjesztése a kultúrának az európai integrációs folyamatokban betöltött szerepéről, az Európa és a világ többi régiói közötti kulturális kapcsolatok fejlesztése, valamint tárgyalások folytatása Oroszországgal, egy EU–Oroszország akcióterv kidolgozásának céljából. Ennek konkretizálására 2007. október 26-tól

27

Mató Judit


folyamatosan zajlottak tárgyalások Oroszországgal, többek között az EU–Oroszország kulturális akciótervről. 2008

különösen

fontos

a

kulturális

kapcsolatok

szempontjából, hiszen az Európai Bizottság döntése alapján ez az év hivatalosan is a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve. Ennek keretében a kultúra, az oktatás, az ifjúság, a sport és az állampolgárok tájékoztatása területén kívánnak különböző programokat létrehozni. A kezdeményezésre felhasználható anyagi keret 10 millió euró. A téma azért aktuális, mert az Európai Unió bővítése, a növekvő migráció és az új kereskedelmi kapcsolatok kialakítása a kultúrák közötti kölcsönhatásokat is növelte. Az egyes népek kultúrái természetesen hatással vannak egymásra, épp ezért van szükség azok kölcsönös megismerésére; fontos tehát megteremteni ezt a lehetőséget. Korábban is voltak már kezdeményezések a kultúraközi párbeszéd kialakítására az EU-n belül és kívül egyaránt, eddig azonban nem teljesen sikerült az állampolgárok, valamint a civil társadalom bevonása. Mára viszont már felismerték a lakosság részvételének fontosságát. A kezdeményezés három fő cél köré szerveződik: •

az EU területén élők jobban be tudjanak illeszkedni az adott ország kulturális környezetébe;

•

az egymás mellett párhuzamosan létező kultúrák identitásának erősítése;

•

a kulturális sokszínűség mellett az EU területén élőknek figyelmet kell fordítaniuk az európai polgárság megteremtésére, a közös kulturális értékek felfedezésére, megerősítésére.

A programsorozat a már említett kultúrák közötti párbeszéd elősegítésén túl az Európában élőknek szeretné megmutatni a közös értékeken alapuló, a sokszínűséget tiszteletben tartó tevékeny és nyitott európai polgárság megteremtésének fontosságát. Az EU fontosnak tartja ugyanakkor az egyes államok sajátos kultúráinak megőrzését az integráción belül, és ezek hozzájárulását az integráció sokszínűségéhez.

28

Mató Judit

5.4.


Kiemelkedő kulturális események

2004/2005. évi oroszországi magyar kulturális évad

Az oroszországi magyar évad ötletét Vass Lajos kulturális államtitkár vetette fel először 2002. december eleji moszkvai látogatása alkalmából Mihail Svidkoj orosz kulturális miniszternek. Medgyessy Péter miniszterelnök ugyanebben a hónapban Putyin elnöknek javasolta egy magyar–orosz évad megrendezését, amivel az orosz elnök egyetértett. Az orosz külügyminiszter 2003. júniusi, illetve a miniszterelnök szeptemberi budapesti látogatása során ismételten megerősítették a közös rendezési szándékot. Az évad célja egyfajta kulturális áttörés (vagy legalábbis annak előkészítése, kezdete) volt, amelynek kulturális célkitűzésein

kívül gazdasági, politikai, és idegenforgalmi

vonatkozásai is hangsúlyt kaptak. Stratégiai célként jelölték még meg, hogy új kapcsolatokat generáljanak, valamint a régi kapcsolatokat is újraélesszék. A nyitó- és záróesemény közötti időszakban összesen 185 magyar kulturális programra került sor Oroszországban (beleszámítva a moszkvai Magyar Kulturális Intézet önálló szervezésű eseményeit is). Az előfesztivállal és az utószezonnal együtt ez a szám eléri a 225-öt. Ez idő alatt a magyar kultúra több mint 800 képviselője mutatkozhatott be Oroszországban. Az évadnak az alábbi fő események adtak keretet: • 2005. február 17-én Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a moszkvai Állami Történeti Múzeumban nyitotta meg a kulturális évadot „Ablak Magyarországra” címmel • 2005. június 27-én a Nemzeti Filharmonikusok szentpétervári fellépésével lezárult a főszakasz • A hivatalos zárórendezvény a „Bécs-Budapest a századfordulón 1870-1920” című kiállítás volt • 2005. november 30-án megnyílt a moszkvai Non-fiction kiállítás, amelynek keretében tíz új magyar művet mutattak be; ezen kívül négy orosz kulturális személyiségnek Pro Cultura emlékérmet adtak át

29

Mató Judit

A magyar–orosz kulturális kapcsolatok a rendszerváltástól napjainkig Tartalmi szempontból a vizuális műfajok aratták legnagyobb sikert: a

legnagyobb

szakmai

és

közönségsikert a Színháztörténeti Múzeum Száz év – száz báb című kiállítása

aratta.

Ezen

kívül

kiemelkedő esemény volt még a moszkvai Történeti Múzeumban megtartott évadnyitó kiállítás is, amely

„Magyar

királyság

két

császárság között” címmel a XIX. századi osztrák – magyar - orosz történelem kapcsolódásait mutatta be eredeti tárgyakon keresztül. Ugyanitt került sor a „Budapest két nemzedék szemével: 19452005”

című

kiállításra.

fotótörténeti

Természetesen

„hungaricumok”

a

hangsúlyozott

bemutatása sem maradhatott ki az évad koncepciójából. A régi, jól bevált

elemeken

kívül,

mint

például az operett vagy a film, viszont sikerült igazán új, és eredeti irányok bemutatása is; ilyen volt az etno-jazz, illetve a világzene képviselőinek szereplése, vagy a vallási-etnikai sokszínűséget bemutató zsidó és roma programsorozat. Az évad sikerét a számadatok is jól tükrözik (kiemelve néhány érdekes elemet): • másfél év alatt több mint 800 magyar művész közel 130 produkciót mutatott be • az orosz elektronikus és nyomtatott sajtóban kb. 350 kisebb-nagyobb publikáció látott napvilágot • az utóbbi évek külföldi magyar évadjaihoz képest az oroszországi magyar évaddal párhuzamosan, csaknem egy időben zajlottak az orosz évad magyarországi eseményei • a programok Moszkván és Szentpéterváron kívül Oroszország tíz régiójába jutottak el

30

Mató Judit


• a programok közel egynegyede közös, orosz–magyar produkció volt, sőt az Ermitázs-kiállítás hármas, orosz–magyar–osztrák koprodukcióban jön létre • rekorderedmények születtek a könyvkiadás terén: a 2004-es Non–fiction könyvvásárra, amelyen Magyarország volt a díszvendég, 15 magyar könyv jelent meg oroszul • először jelent meg összefoglaló tudományos forráskiadvány a szovjet–magyar közös történelem olyan érzékeny kérdéséről, mint a Szovjetunióba került magyar hadifoglyok helyzete • először került sor a magyar–orosz kulturális kapcsolatok történetében közös CD-kiadásra az alternatív zene terén • a rendszerváltás óta először készült videofilm Budapestről, mint irodalmi-kulturális városról • először

avattak

orosz

köztéri

szobrot

magyar

kulturális

személyiségről: József Attila bronz mellszobra a jubileuma és az évad alkalmából a moszkvai Idegen Nyelvi Könyvtár Világkultúra parkjában került felállításra Az oroszországi magyar kulturális évadról (az előfesztivállal együtt) Oroszországba körülbelül 750 cikk, interjú, elemzés, hír jelent meg, és legalább 160 Magyarországon. Az írások döntő többsége pozitívan értékelte az évadot. Az évad mindenképpen pozitív eredménnyel zárult, hiszen sikerült teljesítenie a kitűzött célt. Kiss Ilona, az MKTTK vezetője értékelő írásában 2005-öt „a fordulat évének” nevezte a magyar–orosz kulturális kapcsolatok jelenkori történetében, mert: • „beteljesítette a 2002 óta tartó kibontakozást két ország közötti kulturális diplomáciában • megalapozta a hosszú távú, stabil magyar kulturális jelenlétet a régiók Oroszországában • létrehozta a kulturális kapcsolattartás és együttműködés új modelljeit a szubkultúrák Oroszországában • megerősítette a magyarság-kép új vonásait az orosz közönség körében • kiemelte Magyarországot a közép-európai országok kulturális szürke zónájából”. (Kiss, 2006)

31

Mató Judit


Az esemény jelentőségét és sikerét mutatja az is, hogy az évad hivatalos lezárulása után, 2006. március 1-én Putyin elnök Budapesten Puskin-érmet adott át hét magyar kulturálistudományos személyiségnek, valamint 2006. március 20-án Bozóki András miniszter is elismeréseket adott át az évad szervezőinek. 2006-ban még egy utószezoni rendezvénysorozat is lezajlott, melyek fő eseményei a következők voltak: • Február 16 – március 10: „Leszel-e harmadik?” Bécs–Moszkva–Budapest, kortársművészeti napok • Március 17: Magyar kabinet megnyitása a jugrai egyetemen (Hanti-Manszijszk) • Április 3: József Attila könyvbemutató és irodalmi est, Lukács-konferencia

2005 decemberében „A magyar kultúra csudálatos kalandjai Oroszországban” címmel képeskönyv jelent meg azzal a céllal, hogy fotóalbumként mutassa be a 2005-ös magyar– orosz kulturális évadot. Az

azért egyértelmű,

hogy

egy

ilyen

„kampányszerű”

megjelenés

inkább a

figyelemfelkeltést teszi lehetővé, de a közös kulturális produktumok létrehozása és a kapcsolatfelvétel mindenképpen a program sikerét bizonyítja. Az évad fő eredményének tehát az tekinthető, hogy lehetőséget biztosított olyan kapcsolatok kialakítására, amelyek hosszú távon is fenntarthatók, és így elősegítik a magyar–orosz kapcsolatok bővülését valamint a magyar kultúra állandó jelenlétét Oroszországban.

32

Mató Judit


A sárospataki könyvek visszaszármaztatása A Sárospataki Kollégium 136 értékes könyvének 2006-os visszaszolgáltatása nagyon jelentős diplomáciai lépésnek számított, mivel ez volt a Szovjetunióba került magyar műkincsek visszaszolgáltatásáról szóló törvény első gyakorlati alkalmazása. A korábban már említett restitúciós törvény értelmében azok az Oroszországban lévő kulturális javak szolgáltathatók vissza Magyarországnak, amelyek a nácizmus áldozataitól származnak, egyházak tulajdonát képezik, illetve az egykori Szovjetunióval harcban nem álló államokból kerültek külföldre. A törvény alapján Magyarországnak is vissza kell adnia az orosz műkincseket, bár ilyet Oroszország eddig nem követelt. A sárospataki könyvek egyházi tulajdonuk miatt kerülhettek vissza hozzánk. Sajnos azt napjainkig sem sikerült kideríteni, hogyan kerültek a könyvek a Szovjetunióba, feltételezések Sárospataki

viszont

vannak.

1938-ban

Kollégium

értékes

könyveit

a két

pénzintézményben, az Első Magyar Kereskedelmi Bankban és az Első Magyar Takarékpénztárban helyezték el Budapesten. A Sárospatakon maradt könyvek épségben megmaradtak, a bankokban biztonságba helyezett kötetek viszont eltűntek. Az egyik verzió szerint a könyveket a németek vitték magukkal, és Berlin mellett kerültek a szovjet csapatok birtokába. A másik elmélet szerint egyenesen orosz kézbe került a gyűjtemény. A háború utáni években Magyarországon nyomozás is folyt annak érdekében, hogy a könyvek sorsát felderítsék. Ma is csak annyi tekinthető biztosnak, hogy a könyvek olyan szerelvénnyel érkeztek a Szovjetunióba, amely Németországból indult. A II. világháború vége óta a Nyizsnyij Novgorod-i Lenin Könyvtárban tartották a könyvgyűjteményt. A könyvek visszaszállítására az után került sor, hogy az orosz alsóház, majd a felsőház is támogatta a könyvek visszaadását lehetővé tevő törvényt. Ezt 2005 februárjában viszont már megelőzte Gyurcsány Ferenc és Vlagyimir Putyin elvi megállapodása, amely alapján Magyarország 12 millió rubel (több mint 400 ezer dollár) térítést nyújtott a Lenin Könyvtárnak a sárospataki kötetek tárolásáért, és önkéntes gesztusként hozzájárult a

33

Mató Judit


digitalizálásukhoz is. Ezen kívül közel egymillió dolláros magyar adomány jutott el két múzeumhoz a Voronyezsi területen, amelyet magyar csapatok szálltak meg a második világháború alatt.

A „Hagyományok és korszerűség” című Moszkvai Nemzetközi Művészeti Fesztivál A Moszkvai Városvezetés Kultúrát és a Kortárs Művészet Fejlődését Támogató Társadalmi

Alapítványa,

Moszkva

városának Kulturális Bizottsága, az Orosz Föderáció UNESCO-bizottsága valamint az Orosz Föderáció Külügyminisztériuma mellett működő Nemzetközi Tudományos és Kulturális Együttműködési Központ „Hagyományok és korszerűség” címmel először

2007-ban

Moszkvai

rendezte

Nemzetközi

meg

a

Művészeti

Fesztivált. A fesztivál célja a kulturális párbeszéd kialakítása különböző népek, kultúrák között, a különféle művészeti ágakban alkotó tehetséges képzőművészek támogatása, a népi iparművészet és a nemzeti hagyományok fejlesztése és népszerűsítése. A 2007-ben először megrendezésre kerülő fesztiválon Oroszország legjobb galériái és képzőművészein kívül a világ különböző országaiból érkező neves művészek is részt vettek, összesen több mint ezren. A rendezvény jelentőségét és színvonalát mutatja, hogy a zsűribe az Orosz Művészeti Akadémia és az Orosz Föderáció Művészszövetségének tagjait, kiváló kulturális személyiségeket, az oroszországi és a külföldi művészeti társadalom vezető képviselőit, művészettörténészeket és szakértőket hívtak meg.

34

Mató Judit A

Fesztivál

A magyar–orosz kulturális kapcsolatok a rendszerváltástól napjainkig keretében

kiállítások,

fórumok,

kerekasztal-beszélgetések

kerültek

megrendezésre, ami a nemzeti kultúrák között igazi párbeszédre teremtett alkalmat. A rendezvény az első sikernek köszönhetően 2008 márciusában is megrendezésre került, ahol a magyar művészek és galériák előtt is nyitva állt a lehetőség a részvételre.

2007 – az orosz nyelv éve 2006. december 29-én Vlagyimir Putyin rendeletet adott ki arról, hogy 2007 az Orosz Nyelv Éve legyen Oroszországban. Ehhez kapcsolódóan több mint 70 államban világszerte rendezvények igyekeztek rávilágítani arra, hogy az orosz nyelv milyen értékeket és lehetőségeket rejt magában. A programban Magyarország is részt vett: Budapesten hivatalosan 2007. február 8-án nyílt meg az Orosz Nyelv Éve. A széleskörű programkínálat közül „A mai orosz nyelv és a nyelvoktatás problémái” című nemzetközi konferencia, valamint a Nemzetközi Orosz Nyelvi Olimpia emelkedett ki. Az orosz nyelv éve keretében került sor 2007 októberében Moszkvában a III. BibliObraz nemzetközi iskolakönyvtári és könyvfesztiválra is a Manyezs kiállítóteremben. A fesztivált az Orosz Nyelv Fejlesztési Központja alapítvány szervezte, fővédnöke pedig Ljudmilla Putyina, Vlagyimir Putyin elnök felesége volt. Az ő meghívására hat más ország kormány, illetve államfőjének, parlamenti elnökének neje mellett Moszkvába érkezett Dobrev Klára, a magyar miniszterelnök felesége is, és a küldöttség tagjai között volt Bogyay Katalin, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára, Ranschburg Jenő pszichológus, valamint Békés Pál író, műfordító. A rendezvény magyar programjának keretében „Három a magyar igazság” címmel Dobrev Klára ajánlotta a fiatal olvasók figyelmébe az oroszul újból megjelent három magyar könyvet: Jókai Mór – Az arany ember, Gárdonyi Géza – Az Egri csillagok és Molnár Ferenc – A Pál utcai fiúk című művét.

35

Mató Judit


6. A magyar–orosz kapcsolatok napjainkban 6.1. Oroszország helye Magyarország új külpolitikai stratégiájában A rendszerváltozás óta eltelt időszakban jelentős változások zajlottak le mind Magyarország, mind környezete helyzetében. Ez tette szükségessé az ezt megelőző időszak hármas – integrációs, szomszédkapcsolati és nemzetpolitikai – prioritásrendszerének újragondolását, kiegészítését. Így született meg egy társadalmi és szakmai egyeztetést, eszmecserét követően 2008 elején az új külpolitikai stratégia. A 2020-ig szóló dokumentum meghatározza Magyarország nemzetközi cselekvésének alapvető

elveit,

céljait

és

eszközeit.

Ebben

a

magyar

külpolitika

alapjainak

meghatározásából, és a nemzetközi környezet elemzéséből kiindulva a következő témákat fejti ki: Magyarország helye, szerepe, mozgástere; az Európai Unió szerepe; Magyarország és a NATO; Magyar nemzet, magyar identitás. A stratégia fő irányaként három területet jelöl meg: versenyképes Magyarország az Európai Unióban; sikeres magyarság a régióban; valamint felelős Magyarország a világban. Bár az új külkapcsolati stratégiában kevés konkrétum szerepel, inkább csak elméleti irányokat jelöl meg, Oroszország helyét vizsgálva megállapítható, hogy Magyarország minden területen (gazdaság, biztonság, kultúra, tudomány, stb.) fontos tényezőnek tekinti. A „Magyarország cselekvési területei” című részben Oroszországgal kapcsolatban a gazdaság

területére

vonatkozóan

az

alábbi

mondat

szerepel:

„A

magyar

külkereskedelemben tartósan meghatározó súlyt képvisel az Európai Unió országaival lebonyolított áru- és szolgáltatásforgalom. (…) A külgazdasági kapcsolatrendszer fejlesztésében emellett kiemelt irányt jelentenek Oroszország és egyes kelet-európai országok, Délkelet-Európa, az Egyesült Államok, Kína és más ázsiai országok, valamint a Közel-Kelet értékesítési piacai.” A gazdaság és biztonság témájában szintén megkerülhetetlen Oroszország, főleg az energiabiztonság kérdése. Ezzel kapcsolatban a stratégia által képviselt álláspont a következő: „A biztonság társadalmi, gazdasági és környezeti tényezőit komplex módon kezelve, Magyarország nagy figyelmet szentel az energiabiztonságnak. Ez megköveteli a hazai erőfeszítéseket az energiahatékonyság növelésére, a fogyasztási struktúra módosítására, a megújuló energiaforrások előállítására és felhasználására, éppen úgy, mint

36

Mató Judit


a diplomácia erőfeszítéseit az energiaimport biztosítására, a források és útvonalak diverzifikálására. Szorgalmazza az unió közös energiapolitikájának kialakítását, az ellátásbiztonság uniós szintű megteremtését.” Ezen felül kiemelhető még a stratégia egyik érdekes eleme, ami Oroszországgal való kapcsolatunkban különösen figyelemre méltó lehet: „Magyarország elő kívánja segíteni, hogy a különböző kultúrák jobban megértsék egymást. Az érdeklődő országok, társadalmak rendelkezésére bocsátja a rendszerváltozáskor, a diktatórikus rendszerből a demokráciába való átmenet idején felhalmozott tapasztalatait.” (KÜM, 2008)

6.2. Szervezetrendszer Ebben a fejezetben azok az intézmények, illetve szervek kerülnek bemutatásra, amelyek a magyar–orosz

kulturális

kapcsolatok

alakulását

meghatározzák,

illetve

ezen

kapcsolatoknak keretet biztosítanak. A bemutatásnál a konkrét szervezeti felépítés mellett a fő tevékenységi körök is szerepelnek, különös tekintettel, az Oroszországgal való kapcsolatainkban kiemelt szerepű feladatokra. Tehát a fejezet célja nem az egész magyar kulturális külkapcsolati szervezetrendszer bemutatása, hanem az, hogy az orosz kapcsolatok hogyan illeszkednek ebbe a rendszerbe. Az intézmények, illetve egyéb szervezetek a hierarchiában elfoglalt helyük szerinti sorrendben kerülnek bemutatásra.

6.2.1. Külügyminisztérium Mint ahogyan arról már korábban szó esett, a kulturális szakdiplomácia a külpolitika és a kultúrpolitika találkozási pontjában található, így a szervezetrendszer tekintetében is mindkét minisztérium érintett. A Külügyminisztérium a külkapcsolati stratégia révén játszik szerepet a kulturális diplomácia fő irányainak meghatározásában (lásd: 6.1. Oroszország helye Magyarország új külkapcsolati stratégiájában). A magyar külképviseletek (nagykövetségek és konzulátusok, tiszteletbeli konzulok, Tétattasék, kereskedelmi szolgálatok, kulturális intézetek, valamint a turisztikai képviseletek) mind a Külügyminisztérium fennhatósága alá tartoznak.

37

Mató Judit


Oroszországban az alábbi magyar külképviseletek működnek: •

Magyar Köztársaság Nagykövetsége, Moszkva

•

Konzuli Hivatal, Moszkva

•

Kereskedelmi Képviselet, Moszkva

•

Főkonzulátus, Szentpétervár

•

Főkonzulátus, Jekatyerinburg

•

Tiszteletbeli konzul: Kuzjusin Vlagyimir Konsztantinovics (Felügyelő külképviselet: Jekatyerinburg)

•

Tét-attasé: Dr. Graczka Gyula (Nagykövetség, Moszkva)

•

Magyar Kulturális, Tudományos és Tájékoztatási Központ, Moszkva (Lásd: 6.2.5.)

Ezek a képviseletek nem feltétlenül kulturális feladatokat látnak el, de közvetve vagy közvetlenül befolyásolják a magyar–orosz kulturális kapcsolatok alakulását.

6.2.2. Oktatási és Kulturális Minisztérium Az Oktatási és Kulturális Minisztérium nemzetközi kapcsolatai révén (tárcaközi megállapodások keretében) a kultúrdiplomácia meghatározó alakítója. A nemzetközi kapcsolatokért – így a magyar–orosz kapcsolatokért is – az OKM-en belül a nemzetközi szakállamtitkár felel, illetve az ő felügyelete alá tartozó három szervezeti egység: a Nemzetközi Koordinációs Főosztály, a Kulturális és Oktatási Szakdiplomáciai Főosztály, és az Európai Uniós Kapcsolatok Főosztálya. A Nemzetközi Koordinációs Főosztály feladatai közül a magyar–orosz kapcsolatok tekintetében az alábbiak emelhetők ki: •

a miniszter, az államtitkár és a szakállamtitkárok nemzetközi programjaival összefüggő protokolláris tennivalók ellátása – mint például Hiller István moszkvai látogatásával kapcsolatos teendők;

•

a nemzetközi stratégiai és kommunikációs feladatok ellátása – például a fent említett látogatás folyamán a sajtótájékoztatók anyagainak előkészítése;

•

az OKM vendégeiként Magyarországra látogató külföldiek fogadásának szervezése;

38

Mató Judit


•

fordítási és tolmácsolási megrendelések koordinációja;

•

kapcsolattartás a hazai és nemzetközi tudományos, kulturális és oktatási kormányzati és nem kormányzati szervezetekkel – például kapcsolattartás az Orosz Föderáció oktatási és kulturális tárcájával, valamint az oroszországi kulturális szervekkel.

A Kulturális és Oktatási Szakdiplomáciai Főosztály – szintén a magyar–orosz kapcsolatok vonatkozásában – az alábbi feladatokért felel: •

a kiemelt nemzetközi szervezetekben és projektekben történő megjelenés biztosítása;

•

a magyar kultúra oroszországi népszerűsítésével és bemutatásával, illetve az orosz kultúra magyarországi bemutatásával kapcsolatos lehetőségek feltárása;

•

a magyar–orosz tárca- és kormányközi vegyesbizottságokban, illetve a nemzetközi szervezetekben az oktatási és kulturális ágazat képviselete;

•

a magyar–orosz állam- és kormányközi kulturális, oktatási és tudományos egyezményekkel,

illetve

az

egyezmények

végrehajtására

kötött

munkatervekkel, csereprogramokkal az OKM-re háruló feladatok ellátása.

6.2.3. Balassi Intézet A Magyar Kormány 2007. március 1-jén azzal a céllal hozta létre az Oktatási és Kulturális Minisztérium felügyelete alá tartozó Balassi Intézetet, hogy a magyar kultúra külföldön való terjesztését szakmailag irányítsa. A Balassi Intézet 2007. március 1-jétől vette át a megszűnő, hasonló elnevezésű Balassi Bálint Magyar Kulturális Intézet, valamint a Külföldi Kulturális Intézetek Igazgatósága és a Márton Áron Szakkollégium feladatait. Emellett az intézményhez kerültek a külföldön működő lektorátusok, mint ahogy a Magyar Ösztöndíj Bizottság Irodája és a Nemzetközi Ösztöndíj Fórum is. A Balassi Intézet fő feladatait a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg. Ez alapján az Intézet tevékenységei négy fő csoportra oszthatók: •

Alaptevékenység: kulturális szakdiplomácia – az egyetemes magyar kulturális örökség tudományos feltárása és közkinccsé tétele

•

Oktatási és oktatásszervezési feladatok

39

Mató Judit •

A magyar–orosz kulturális kapcsolatok a rendszerváltástól napjainkig Szakkollégiumi rendszer fenntartása és működtetése a határon túli magyar hallgatók magyarországi tanulmányainak elősegítése érdekében

•

Ösztöndíjrendszer fenntartása és működtetése

A Balassi Intézet kiemelkedően fontos szerepet játszik a magyar–orosz kulturális kapcsolatok területén, főleg a Magyar Ösztöndíj Bizottság és a moszkvai Collegium Hungaricum működtetése révén. A Magyar Ösztöndíj Bizottság feladata a magyar–orosz kapcsolatok tekintetében az államközi ösztöndíjakra irányuló pályázatok elbírálása (ezeket az ösztöndíjakat aztán a MÖB döntése alapján az oktatási és kulturális miniszter adományozza). Magyarországnak az alábbiakra vonatkozóan van érvényben kétoldalú államközi szerződése az Orosz Föderációval: •

Hathetes részképzés egyetemi és főiskolai hallgatók részére, akik az orosz nyelvet szakként nappali tagozaton tanulják (pályázati keret: 50 fő);

•

Hathetes részképzés különböző szakos egyetemi és főiskolai hallgatók részére orosz nyelvi gyakorlatra, akik legalább heti 4-6 órában tanulják az orosz nyelvet (pályázati keret: 100 fő);

•

Négy hónapos részképzés felsőbb éves egyetemi és főiskolai hallgatók részére, akik orosz nyelv és irodalom szakos tanulmányokat folytatnak (pályázati keret: 35 fő);

•

Két éves mesterképzés főiskolai diplomával rendelkezők számára a moszkvai Puskin Intézetbe orosz nyelv és irodalom szakos filológiai és nyelvészeti mesterképzésre (pályázati keret: 4 fő);

•

Egy hónapos ösztöndíj gyakorló orosz nyelv- és irodalomtanárok számára a Moszkvai Állami Puskin Intézetbe az orosznyelv- és irodalom-oktatás minőségének javítása érdekében a magyar oktatási intézményekben (pályázati keret: 5 fő);

•

Egy hónapos (120 órás) nyelvi és szakmai továbbképzés nem orosz anyanyelvű, az orosz nyelvet a pályázat beadásakor oktató, vagy az iskolarendszerű orosznyelv-oktatásban más módon tevékenykedő tanároknak a Puskin Intézet nyári egyetemén (pályázati keret: 15 fő).

40

Mató Judit


A fent említett államközi munkatervnek megfelelő ösztöndíjakon kívül az Oroszországi Oktatási és Tudományos Minisztérium Szövetségi Oktatási Ügynöksége a 2008/2009 tanévre felajánlott négy állami ösztöndíjat: három ösztöndíjat teljes képzésre (jog, politológia, illetve különböző orvosi szakokra) és 1 ösztöndíjat doktori képzésre. Ez a lépés a magyar–orosz kapcsolatok fellendülésének bizonyítéka, hiszen a rendszerváltást megelőző időszakban rengeteg ilyen lehetőség volt a magyar hallgatók előtt, a kilencvenes évek elejétől viszont jelentősen visszaesett az Oroszországba utazó magyar diákok száma. Az ösztöndíj felajánlása tehát az oktatás területén megvalósuló együttműködés újabb bővítésének szándékát mutatja. Az orosz állami ösztöndíjjal kapcsolatos teendőket szintén a Magyar Ösztöndíj Bizottság végzi. A Balassi Intézethez tartozik Magyarország külföldi kulturális intézeti hálózata is, amelyet két típusba sorolható intézetek összessége alkot: ezek a Kulturális Intézetek és a Collegium Hungaricumok. Az utóbbiak „a magyar kulturális külpolitika kitüntetett helyet elfoglaló eszközei, és a kormányprogram külügyi stratégiájának célkitűzéseit hivatottak megvalósítani. Az intézethálózat az egyik legfontosabb partnerhálózatot jelenti a szakkülpolitikai fejlesztési irányok megvalósításában, jelesül a kulturális szakdiplomáciában.” (Hiller, 2006) Magyarország jelenleg külföldön működő kulturális intézetei a következők: •

Bécsi Collegium Hungaricum

•

Collegium Hungaricum Berlin

•

Brüsszeli Magyar Kulturális Intézet

•

Bukaresti Magyar Kulturális Központ

•

Delhi Magyar Tájékoztatási és Kulturális Központ

•

Helsinki Magyar Kulturális és Tudományos Központ

•

Kairói Kulturális Tanácsosi Hivatal

•

Londoni Magyar Kulturális Központ

•

Moszkvai Magyar Kulturális, Tudományos és Tájékoztatási Központ

•

New York-i Magyar Kulturális Központ

•

Párizsi Magyar Intézet

•

Magyar Köztársaság Kulturális Intézete, Pozsony

•

Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központja, Sepsiszentgyörgy

•

Prágai Magyar Kulturális Központ 41

Mató Judit


•

Római Magyar Akadémia

•

Stuttgarti Magyar Kulturális Intézet

•

Szófiai Magyar Kulturális Intézet

•

Tallinni Magyar Intézet

•

Varsói Magyar Kulturális Intézet

Ebbe a szervezetrendszerébe illeszkedve működik tehát a Moszkvai Magyar Kulturális, Tudományos és Tájékoztatási Központ is Collegium Hungaricum státuszban, ami azt jelenti, hogy a kulturális intézeteknél szélesebb feladatkörrel rendelkezik. (Lásd bővebben: 6.2.5. fejezet) A Központ legfontosabb feladatai a következők: •

A magyar kultúra történeti és kortárs értékeinek bemutatása és népszerűsítése Oroszországban

•

Kulturális szakdiplomáciai feladatok ellátása

•

Korszerű magyar nemzetkép kialakítása

•

Hungarica-kutatás Oroszországban forrásfeltárás és forrásfeldolgozás révén

•

Tudományos tevékenység a magyar–orosz kapcsolatok kutatására vonatkozóan

•

Tudományos publikációk, saját kiadványok készítése

•

Kapcsolattartás az orosz tudományos műhelyekkel, kutatóintézetekkel, könyvtárakkal, múzeumokkal, stb.

Ezen feladatok ellátásának segítését célozza a Klebelsberg Kuno ösztöndíj is, ami a Magyar Ösztöndíj Bizottságon keresztül pályázható, és jó példája a Balassi Intézethez tartozó szervezetek közötti kapcsolatoknak. Az ösztöndíj lényege, hogy segítse a hungarológiai kutatást és a Collegium Hungaricumokkal együttműködve, támogassa az adott országba érkező kutatók munkáját. Az ösztöndíj már lehetőséget biztosított a kutatóknak az oroszországi munkára is: a XX. századi és kortárs magyar–orosz kapcsolatok feltárását és dokumentálását célzó utakhoz nyújtott támogatást azoknak, akik az orosz kézirat-, levél-, illetve könyvtárakban, múzeumokban végeztek hungarológiai kutatást.

42

Mató Judit


6.2.4. Orosz Kulturális Központ, Budapest Az Orosz Kulturális Központ Budapesten az Andrássy út 120. szám

alatt

működik,

Nagykövetségének

az

kulturális

Oroszországi attaséja,

Platonov

Föderáció Valerij

Viktorovics igazgatásával. A központ az Oroszországi Föderáció külügyminisztériuma mellett működő Nemzetközi Tudományos és Kulturális Együttműködés Központjának a magyarországi képviselete. A Központ az orosz kultúra magyarországi terjesztésének és képviseletének legjelentősebb intézménye; tevékenysége a kultúra és oktatás minden területét átöleli. Fő feladata az orosz kultúra magyarországi jelenlétének reprezentálása, valamint az ehhez szükséges keretek biztosítása.

Oktatás A Puskinról elnevezett Moszkvai Állami Orosz Nyelvi Intézet magyarországi filiáléja Az Nyelvi Intézet filiáléja 1976 óta működik Budapesten azzal a céllal, hogy terjessze az orosz nyelvet,

és

népszerűsítse

Magyarországon.

az

Tevékenységi

orosztanulást

területeik

közé

elsősorban az oktatás és a szakmódszertan tartozik: a Nyelvi Intézet szervezi az Orosz Kulturális Központ budapesti orosz nyelvtanfolyamait, valamint az orosznyelv-tanárok szakmódszertani

számára

havonta

szemináriumokat,

tart

amelyeken

Magyarország vezető ruszistái, valamint az orosz nyelv, kultúra, irodalom és idegen nyelvként tanított orosz

nyelv

módszertanának

Oroszországból

meghívott szakemberei vesznek részt. Az

Orosz

Kulturális

Központ

szakmódszertani

tevékenységei közül mindenképpen kiemelkedik „A mai orosz nyelv működése és a tanítás problémái” című konferencia, amely minden év márciusában kerül megrendezésre. Ezen

43

Mató Judit


konferencia jelentőségét alátámasztja, hogy Magyarország szláv és orosz filológiai tanszékeinek, valamint iskoláinak tanárai mellett általában vezető orosz tudósok is részt vesznek az eseményen. A Filiálé tevékenységei között szerepel egy Közlöny kiadása is az orosz nyelvvel kapcsolatos

információkkal,

tudományos

és

gyakorlati

anyagokkal,

szintén

a

szakmódszertani munka keretében. A magyarországi orosznyelvoktatás népszerűsítése szempontjából nagyon jelentős, hogy évente megrendezésre kerül a „Kultúrák Dialógusa” című verseny középiskolások számára, amelyen az orosz nyelvet tanulók valamilyen kulturális témájú dolgozattal, irodalmi művek előadásával, valamint képzőművészeti alkotásokkal vehetnek részt. Ez a verseny lehetőséget biztosít arra, hogy középiskolások jobban megismerjék az orosz kultúrát, és még inkább motiváltak legyenek a nyelvtanulás során, hiszen a tíz győztest egyhetes moszkvai utazással díjazzák. A versenyt az Orosz Kulturális Központ és a budapesti Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Gimnázium és Szakközépiskola közösen rendezi meg minden évben. A fent említett tevékenységeken kívül a Filiálé feladatai közé tartozik a magyar oktatási intézmények és a magánszemélyek segítése is tanulmányi utazások és moszkvai, szentpétervári nyelvi továbbképzések szervezése során. Ezen kívül pedig, természetesen, információt nyújtanak az orosz felsőoktatási intézményekben való tanulási lehetőségekről is. Továbbá az orosz nyelv oktatásának szempontjából jelentős előrelépésnek tekinthető, hogy 2008. április 1-jétől az Orosz Kulturális Központban lehetőség nyílik az ALTE-ban regisztrált nemzetközi orosz nyelvvizsga letételére is. A Dobroljubov Tudományos Társaság A 2004 májusa óta hivatalosan közhasznú társaságként működő Dobroljubov Tudományos Társaság értékorientált társadalomtudományi kutatásokkal és oktatással foglalkozik. A megalakulása óta folyamatosan bővült a profilja: jelenleg már nem csak a szláv népek (főleg az orosz) történelmének és kultúrájának tanulmányozásával foglalkozik, hanem a közös értékkutatással is. A tagok között főleg felsőoktatási intézmények valamint kulturális szervezetek tanárai és professzorai találhatók meg. A közelmúltban több érdekes előadásra és szakmai beszélgetésre is sor került a Társaság révén; ilyen volt például a „Koronás és szoknyás Tartuffe – II. Katalin szerepe és jelentősége”, vagy „A ralizmus problémája a szovjet filmben”. 44

Mató Judit


„MIFI” Levelező Iskola A több mint harminc éve működő Moszkvai Mérnöki és Fizikai Főiskola Levelező Iskolája nem csak Oroszországban, hanem külföldön is lehetőséget biztosít a távoktatás révén a hallgatóknak, hogy részt vegyenek a képzéseiken. Magyarországon az Orosz Kulturális Központ közreműködésével van mód arra, hogy a hallgatók részt vegyenek az oroszországi intézmény kurzusain. A modern technikának köszönhetően az oktatási segédanyagokat (tankönyvek, hanganyagok, stb.) elektronikus úton juttatják el a hallgatóiknak. Magyar nyelvi kurzusok Az Orosz Kulturális Központ részt vesz a magyar nyelv oktatásában, ezzel nagyon fontos lehetőséget biztosít az orosz anyanyelvű, magyarul tanulni akaró érdeklődők számára. A magyar nyelvi kurzusaikat különböző szinteken, kis létszámú csoportokkal és tapasztalt tanárokkal indítják annak érdekében, hogy mindenkinek kedvező feltételeket kínáljanak a magyar nyelv tanulására vonatkozóan.

Könyvtár Az Orosz Kulturális Központ Könyvtárát mindenki látogathatja, hiszen szabad hozzáférést biztosítanak a könyvekhez és folyóiratokhoz. A könyvtár több mint 20 ezer kötettel rendelkezik: orosz- illetve világirodalmi művekkel, irodalom-, nyelvészet-, történelem és művészettudományi szakirodalommal. A könyvtárhoz tartozó információs központban ezen kívül szótárak és enciklopédiák is megtalálhatók. A könyveken kívül elérhetőek az orosz nyelvű újságok (Argumenti i fakti, Izvesztija, Knizsnoje obozrenije, Komszomolyszkaja pravda, Kultúra) és folyóiratok is (Itogi, Rabotnica, Nas szovremennik, Mir russzkogo szlova, Karavan isztorii, Geo, Novij mir, Voproszi ekonomiki, Russzkij jazik za rubezsom, Nauka i zsizny, Nase naszledije, Domovoj, Zdorovje, Muzikalynaja zsizny, Oktyabry). A központ lehetőséget biztosít a könyvtáron keresztül előfizetni több mint 3500 Oroszországban, illetve a FÁK tagköztársaságaiban megjelenő újságra, valamint más periodikus kiadványokra, így nagyban megkönnyíti az ilyen jellegű kiadványok magyarországi terjesztését és az ezekhez való hozzáférést.

45

Mató Judit


Az orosz nyelv és kultúra jobb megismertetését segíti elő az is, hogy a könyvtárban orosz videofilmek kölcsönzésére, illetve orosz könyvek, lemezek és hangkazetták vásárlására is van mód.

Rendezvények Mivel a Központ feladata az orosz kultúra sokszínűségének bemutatása, minden művészeti ág számára biztosítja a megjelenést, és ezek alapján színes programot állít össze. Az Orosz Kulturális Központ internetes oldalán mindig megtalálható az aktuális havi program. A rendezvények változatosságát jól tükrözi a 2008. márciusi program is. 3. számú táblázat: A budapesti Orosz Kulturális Központ 2008. márciusi programja Márc. 4-14.

VERNISZÁZS. Natalia Pankova nyizsnyijnovgorodi orosz festőművész kiállítása. Megnyitó: március 4., 18.00

Március 5., szerda 17.00

Az OKK zenestúdiója és az Esztétikai Fejlődés

Központja

tanulóinak

közös

koncertje és kiállítása Március 6., csütörtök 17.00

KÖNYVBEMUTATÓ.

Prof.

Szergej

Filonyenko „A második világháború. A második magyar hadsereg a Donnál, 19421943” c. könyvének bemutatója Március 7., péntek 18.00

OROSZ FARSANG.

A Szalmapacsirta

színpadi változata. Előadja a zsukovszkiji, Alekszandr Ajszin vezette Kísérleti Zenedráma Színház. Március 11., kedd 18.00

MAGYAR MŰVÉSZEK AZ OKK-BAN. Fuksz

Angelika

zongoraművésznő

koncertje. Műsoron orosz és más külföldi zeneszerzők darabjai Március 13., csütörtök 18.00

FILMVETÍTÉS. A színésznő. Rendezte: Sztanyiszlav Govoruhin

46

Mató Judit


Március 17., hétfő 16.00 és 18.00

HONFITÁRSAK

KLUBNAPJA.

A

Zemljaki klub és az Isztoki társaság Március 18-28.

VERNISZÁZS. Jevgenyij Butyenkov szamarai orosz festőművész kiállítása. Megnyitó: március 18., 17.00

Március 18., kedd 18.00

SZÍNHÁZI EST. A szamarai Színészek Háza színház vendégszereplése. Csehov: A dohányzás ártalmasságáról

Március 20., csütörtök 18.00

SZÍNHÁZI EST. A szamarai Színészek Háza Színház vendégszereplése. Gérard Dépardieu: Ellopott levelek

Március 21., péntek 18.00

KONCERT. Mark Varsavszky (cselló), Christine Lacoste (cselló), Csapó Éva (ének),

Frideczky

Műsoron

Glinka,

Katalin

(zongora).

Rimszkij-Korszakov,

Csajkovszkij, Szkrjabin, Ravel és Bartók darabjai Március 25., kedd 18.00

A

bárdének-kedvelők

klubjának

6.

találkozója Március 26., szerda 19.00

PREMIER.

11.

IDÉNY.

Az

OKK

stúdiószínházának előadása. Vitalij Vitaljev: Tragédia

egy

nőrészvételével

felvonásban, Rendező:

Igor

egy Vovk.

Szereplők: Igor Vovk és Csörgő Dániel. Március 27., csütörtök 18.00

FILMVETÍTÉS. Makszim Gorkij (18681936) születésének 140. évfordulója alkalmából. Vássza. Rendezte: Gleb Panfilov

Március 28-29., Péntek – 10.00, szombat – XIII. NEMZETKÖZI SZAKMÓDSZER9.00

TANI KONFERENCIA. Modern orosz nyelv: a tanítás funkcionálása és problémái Forrás: www.ruscenter.hu

47

Mató Judit


Szabadidő Orosz nyelvű színházi stúdió A Magyarországon több mint tíz éve működő Orosz Nyelvű Stúdiószínház színes és egyedi példája

a

magyar–orosz

kulturális

kapcsolatoknak. A stúdiószínház gárdájának, amelyet

Zinaida

Zicherman

színész,

színpedagógus és rendező irányít, több mint húsz

színész

zeneszerző,

a

tagja

van,

díszleteket

a és

rendező,

a

jelmezeket

tervező képzőművész mellett. A repertoárban orosz klasszikusok, koncertek, és verses estek szerepelnek. A színház működéséhez az Orosz Kulturális Központ biztosítja az alapvető feltételeket: a próbák és az előadások is itt zajlanak. Az előadások sikere azt mutatja, hogy szükség van orosz színházra Magyarországon, nemcsak az itt élő oroszok, hanem az orosz kultúrát kedvelő magyarok számára is. Ezt bizonyítja az is, hogy az előadások Budapesten kívül már más városokban is bemutatásra kerültek, például a szegedi vagy a pécsi vendégszereplések alkalmával. Házimuzsika-iskola Az Orosz Kulturális Központ a zenére is nagy figyelmet fordít: a rendszeres koncerteken kívül a házimuzsika-iskola keretében megtartott foglalkozásokon lehetőség van zongora-, szolfézs-, valamint zenetörténelem tanulásra is. Ez hozzájárul az orosz zene, valamint a nagy hagyományokkal rendelkező zeneoktatás népszerűsítéséhez a magyar érdeklődők körében. A modern alkalmazott művészet társaskör-stúdió A stúdió azzal a céllal működik, hogy szabad keretek között biztosítsa a különböző képzőművészeti ágak megismerését és kipróbálását. Mint az Orosz Kulturális Központ legtöbb programja, a stúdió nyitott gyerekek és felnőttek számára is. Ezek a programok bemutatják a kompozíció, a festőművészet, a rajz, és a design alapjait, lehetőséget biztosítva a tehetség kibontakozására, valamint az alkotói potenciál megvalósítására. 48

Mató Judit


Az Esztétikai Fejlődés Központja A Központ már 14 éve működik sikeresen; színes foglalkozásaik és a programjaik során igyekeztek ötvözni a magyar és az orosz kultúra értékeit, hozzájárulva ezzel a kultúrák közötti párbeszéd elősegítéséhez. A Központ olyan programoknak biztosított otthont, mint például

nyugdíjas-összejövetelek,

nyelvórák,

zeneórák,

művészeti

foglalkozások,

számítógépes kurzusok, stb.

6.2.5. Magyar Kulturális, Tudományos és Tájékoztatási Központ (MKTTK), Moszkva A Collegium Hungaricum-ként működő Magyar Kulturális, Tudományos és Tájékoztatási Központ 1990 májusa óta ad otthont a magyar kultúrának a Moszkva belvárosában található Povarszkaja utcában. Az hely érdekessége, hogy ugyanazon a telken, ahol ma az MKTTK található, egykor nevezetes épület állt: nyolc-kilenc éves korában itt élt édesapjával Puskin. A mai épület szintén hosszú múltra tekint vissza: az eklektikus stílusú

épületegyüttes

eredetileg

egy

gazdag

moszkvai

kereskedő megrendelésére épült 1887-ben. 1936-tól a magyar nagykövetség épületeként szolgált, később pedig több magyar cég moszkvai képviseletének adott helyet. Az MKTTK 1999. július 1-jén költözött az 1935 óta a magyar állam örökös és térítésmentes birtokában lévő új székházába. Folyamatban van az épület műemléki jellegű felújítása; a közelmúltban átadott vendégszárnyban 10 szoba már készen van, ami a programvendégek és az ösztöndíjas kutatók számára biztosít elhelyezést. A Központban van mozi-, koncert- és kiállítóterem is, amelyek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy minél színesebb, változatosabb programot kínálhassanak az orosz közönségnek. A magyar kulturális intézet működéséhez a jogi alapot

az

a

1988.

február

26-án

aláírt

kormányközi megállapodás biztosítja, amely a Magyar Kulturális, Tudományos és Tájékoztatási

49

Mató Judit


Központ létesítéséről és tevékenységéről szól. A Magyar Kormány 2000 februárjában emelte az MKTTK-t a Collegium Hungaricumok közé. Az államközi kapcsolatok beszűkülésével a rendszerváltás után, valamint az intézményközi és üzleti meghívások alacsony száma miatt különösen megnőtt a moszkvai magyar kulturális intézet tevékenységének jelentősége a magyar kultúra bemutatásában és népszerűsítésében. A szerény költségvetési támogatás ellenére az MKTTK több jelentős rendezvényt valósított meg vagy szervezett az újranyitása óta; ilyen volt például a nyíregyházi Pro Musica énekkar, a Liszt Ferenc Kamarazenekar, a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház, az Ökrös-együttes moszkvai vendégszereplése. Folyamatos kulturális tevékenységével az MKTTK mára az orosz főváros kulturális életének szerves részévé vált, programjai rendszeresen megjelennek a különböző moszkvai műsorfüzetekben is. Jelentős lépés, hogy elkezdődött a visegrádi országok kulturális központjainak közös kulturális tevékenysége: 2007 decemberében közös filmfesztivált rendeztek Moszkvában.

Oktatás József Attila Honismereti Általános Iskola és Gimnázium Az iskola egyedülálló és ennél fogva speciális szerepet tölt be Oroszországban, hiszen a magyar nyelv és országismeret tanulására intézményi keretek között csak itt van lehetőség. Az intézményt a József Attila Honismereti Egyesület és az MKTTK tartja fenn, biztosítva a szeptember 1-jétől május 31-ig tartó tanév során a működést. Érettségi vizsgára ugyan nincs lehetőség, de az egyes évfolyamok elvégzése után a tanulók látogatási bizonyítványt kapnak. Magyar nyelvtanfolyamok Az MKTTK a magyar nyelv oroszországi oktatásában is jelentős szerepet vállalt – folyamatosan

indítanak

nyelvtanfolyamokat,

amelyeken

bárki

részt

vehet.

A

tanfolyamokhoz a Központ nem csak a helyszínt biztosítja, hanem a könyvtár és az ott dolgozó szakemberek szakmai támogatást is jelentenek.

50

Mató Judit


Könyvtár A Moszkvai Magyar Kulturális, Tudományos és Tájékoztatási Központ könyvtára 2005. szeptember 30-án nyílt meg újra egy több mint egy éves kényszerszünet után, amely során a könyvtár megújult, kibővült és átalakult. Az épület teljes külső és belső rekonstrukción esett át, amelyet a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma finanszírozott; így került sor a földszinti olvasóterem és a kiszolgáló helyiségek teljes körű felújítására, az épület műemlék-jellegének megfelelően. A könyvtár az MKTTK „Collegium Hungaricum” státusából adódóan sokféle tevékenységhez nyújt keretet. Egyrészt, mint tudományos kutatóhely, várja mindazokat, akik szakemberként vagy egyetemi hallgatóként a hungarológia valamely ágával foglalkoznak, vagy olyan témát kutatnak, amelyhez a könyvtár megfelelő forrást tud biztosítani. Másrészt, intellektuális találkozóhelyként olyan kerekasztal-beszélgetések, felolvasóestek, szemináriumok, előadások, viták, könyvbemutatók és más, akadémiai és médiaesemények megrendezéséhez ad teret, amelyek szervesen illeszkednek a magyar– orosz tudományos kapcsolatok mindennapi életébe. Harmadrészt

pedig

szellemi

műhelyként

olyan

új

oktatási-képzési

formák

kibontakozásához teremt otthont, amelyek elősegítik a magyar szépirodalom és társadalomtudomány oroszra fordítását, miközben új eszközöket, módszereket dolgoznak ki ahhoz is, hogy az oroszra fordított magyar könyvek eljussanak az orosz piacra. A könyvtár mintegy hatezer kötetes állományában megtalálhatók a magyar szépirodalmi kötetek, kézikönyvek, szótárak, lexikonok, történelmi művek, levéltári anyagok, finnugorisztikai anyagok, valamint művelődéstörténeti kiadványok. A könyvtár nem nyilvános közkönyvtár, de nyitvatartási idő alatt és meghirdetett rendezvényeinken nyitva áll mindazok előtt, akiknek munkájához, tanulmányaihoz az állományunkban szereplő anyagokra van szüksége. A könyvtárban lehetőség van Internet-használatra, fénymásolásra, és nyomtatásra is.

51

Mató Judit


Levéltári Intézet 2001. augusztus 1-jén kezdhette meg működését a moszkvai Magyar Kulturális, Tudományos és Tájékoztatási Központ keretén belül a Levéltári Intézet, amelynek létrehozása a magyar–orosz levéltári kapcsolatokat új alapokra helyezte. Az Intézet által ellátott feladatok három csoportba sorolhatók: •

Az állami levéltárakkal kötendő megállapodások értelmében a magyar vonatkozású levéltári anyag feltárása, jegyzékelése és másoltatásra kijelölése, a másolatok eljuttatása a Magyar Országos Levéltárhoz.

•

Az orosz levéltárak működését meghatározó jogszabályok, az egyes levéltárakban folytatható kutatás és iratreprodukálás feltételeire vonatkozó információk, a levéltárak által publikált alapvető levéltári segédletek, az orosz levéltári szakirodalom,

valamint

az

orosz

levéltárakban

folytatható

kutatáshoz

nélkülözhetetlen kézikönyvek gyűjtése, rendszerezése és nyilvántartása. •

Az orosz állami levéltárak anyagát használó magyar, továbbá a Magyarország történetével foglalkozó, illetve magyarországi kutatóútra készülő orosz kutatók munkájának információkkal való segítése.

A Levéltári Intézet szakmai működésének hátterét biztosító keret-megállapodás 2001 decemberében került aláírásra a két ország szakmai felügyeleti szervei között. (Lásd.: 5.2.) A levéltári hatóságok közötti keret-megállapodás aláírása után megkezdődhetett a tényleges Hungarica-feltárás. A magyar vonatkozású iratok másolatai (elsősorban mikrofilmen) a Magyar Országos Levéltár Hungarica-gyűjteményében kerülnek végleges megőrzésre, biztosítva ez által a kutatók számára a szabad hozzáférést. A Levéltári Intézet, lehetőségeihez mérten, a levéltári iratok feltárásán kívül azok bemutatásával is foglalkozik. Például 2002-ben, Moszkvában magyarok és oroszok együtt emlékeztek az 1848–49. évi magyar forradalomra és szabadságharcra egy különleges esemény jóvoltából: március 14-én, a magyar nemzeti ünnep előestéjén nyílt meg a Magyar Országos Levéltár és a ROSZARCHIV összefogásában rendezett „Az 1848–1849es magyar forradalom Oroszországból nézve” c. tárlat a szövetségi állami levéltárak kiállítótermében.

52

Mató Judit


Egy évvel később szintén tárlat nyílt a jeles alkalomra: 2003. március 15-e alkalmából a „Magyar hadifoglyok a Szovjetunióban — az 1848–49. évi forradalom és szabadságharc 1oo. évfordulója szovjet lágerekben” c. tárlat a moszkvai Levéltári Intézet és az Oroszországi Állami Katonai Levéltár együttműködésének köszönhetően jött létre. A moszkvai Levéltári Intézet, a Szentpétervári Állami Történeti Intézet és a Magyar–orosz Történész Vegyesbizottság együttműködésének köszönhetően 2008 elején közös kiadásában megjelent

magyar

és

orosz

nyelven

a

„Hungarica iratok az Oroszországi Tudományos Akadémia Szentpétervári Történeti Intézetében” c. kiadvány. Mint ahogyan arról korábban már szó esett, Hiller István oktatási és kulturális miniszter

kétnapos

moszkvai

látogatása

alkalmával került sor a kötet bemutatására. A mű a bevezető tanulmányok után két részre tagolódik: az első a Szentpétervári Történeti Intézet Levéltárának nyugat-európai szekciójában őrzött Magyarország történelmével kapcsolatos dokumentumokat, a második pedig az orosz szekcióban található forrásokat mutatja be. A kötetben kiadásra kerülő gyűjtemény rendkívül szerteágazó és, a magyar történelem különböző tárgyköreit érinti. A középkori oklevelek többek között hozzájárulnak Luxemburgi Zsigmond, illetve I. Hunyadi Mátyás és II. Jagelló Ulászló magyar királyságának jobb megismeréséhez. Az intézet nyugat-európai szekciójában a magyar királyok oklevelei mellett további értékes, 17-19. századi kéziratok (Rákóczi György, Bethlen Gábor, Kazinczy Ferenc) maradtak fenn. A kötet megjelenése azért is jelentős, mert Magyarországon a 2008-as év Hunyadi Mátyás trónra lépésének 550. évfordulója alkalmából a Reneszánsz Éve, és ez a kiadvány is a programsorozat keretében jelent meg.

53

Mató Judit


6.2.6. Egyéb intézmények Magyar Ruszisztikai Központ A Magyar Ruszisztikai Egyesület és annak tudományos műhelye, a Magyar Ruszisztikai Intézet 1990 elején alakult, mint a történeti ruszisztika első hazai műhelye, önszerveződő, autonóm tudományos társulásként. 1995 végén ebből alakult ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán a tanszéki jogon működő Ruszisztikai Központ, amely 2006-ban a Történeti Ruszisztikai Tanszék nevet vette fel. A tanszék munkájának köszönhetően 2006-ban létrejött az Alapítvány az Orosz Nyelvért és Kultúráért. Ma a Magyar Ruszisztikai Központ a fent említett szervezetek koordináló intézménye. A központ tudományos eredményeit elsősorban saját kiadványaiban publikálja. A Ruszisztikai Központ részt vesz az egyetemi történelem szakos egyetemi és doktori képzésben. Ezen kívül „Történeti ruszisztika és modern szovjetológia” nevű speciális programját minden egyetemi hallgató vagy diplomával rendelkező érdeklődő felveheti. Ezen kívül a Ruszisztikai Központ időről időre hazai és nemzetközi konferenciákat és kerekasztal-beszélgetéseket is rendez.

Alapítvány az Orosz Nyelvért és Kultúráért Az Alapítvány az Orosz Nyelvért és Kultúráért az orosz nyelv, kultúra, történelem, és társadalom Magyarországon történő tanulmányozását és megismertetését szeretné elősegíteni, és az ezzel kapcsolatos koordinációt végzi. Az Alapítvány céljai a következők: •

egy, az orosz tanulmányokkal kapcsolatos ügyekben érintett valamennyi résztvevőt, illetve tényezőt regisztráló adatbank létrehozása és működtetése

•

az információáramlás biztosítása az adatbank tagjai között egy saját portálon, adatközlések és hírlevelek formájában, valamint rendszeres konzultációkon

54

Mató Judit •

A magyar–orosz kulturális kapcsolatok a rendszerváltástól napjainkig az ily módon létrejött hálózat tagjai és a koordináló alapítvány között partneriszerződéses viszony kialakítása

•

az orosz tanulmányok terén mutatkozó igények és lehetőségek teljes körű felmérése

•

az orosz nyelvi képzés fejlesztésének generálása a közoktatásban a következő módokon

•

a felsőoktatásban meglévő szellemi potenciál optimális hasznosításának elősegítése

•

országimázs-javítás

Az Alapítvány közhasznú tevékenység keretében az alábbi feladatokat látja el: tudományos tevékenység, kutatás; nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés; kulturális tevékenység; kulturális örökség megóvása.

EURUS Orosz–Magyar Kulturális és Gazdasági Kapcsolatokat Elősegítő Alapítvány Az 2006-ban alapított EURUS Orosz–Magyar Kulturális és Gazdasági Kapcsolatokat Elősegítő Alapítvány célja, hogy kapcsolatot teremtsen a magyarországi belföldi vállalkozók és az orosz partnerek között, valamint információt nyújtson az érdeklődőknek Oroszországról. Az alapítvány tevékenységének lényege, hogy segítsék a magyar vállalkozásokat az orosz piacra való bejutásban, támogatást nyújtva gazdasági, piaci, és kulturális ismeretek biztosításával. Honlapjukon rengeteg információ található, a beutazási feltételektől kezdve gazdasági adatokon keresztül egészen a kultúráig. Az alapítvány adatbázis-szolgáltatást is végez, és az adatokat rendelkezésre is bocsátja a magyar–orosz gazdasági és kulturális kapcsolatok elősegítése céljából. Ezen kívül ingyenes álláskeresési és fórumfelületet biztosít a magyar és az orosz nyelveket beszélő szakemberek számára. A magyar és az orosz kultúra népszerűsítése érdekében pedig rendezvényeket, kiállításokat, és fórumokat szervez és bonyolít le, valamint ezekkel kapcsolatos kiadványokat és információs anyagokat készít.

55

Mató Judit


6.3. Aktualitások Hiller István oktatási és kulturális miniszter moszkvai látogatása Hiller István oktatási és kulturális miniszter 2008 elején kétnapos hivatalos látogatást tett Moszkvában, ahol február 27-én eredményes tárgyalásokat folytatott Andrej Furszenko oktatási és tudományügyi miniszterrel, valamint Alekszandr Szokolov kulturális és tömegkommunikációs miniszterrel. A tárgyalássorozat előzménye a december 7-i, budapesti magyar–orosz kormányközi konzultáció volt, ahol először merült fel egy magyar–orosz vegyesbizottság létrehozása, amely kulturális, tudományos és oktatási ügyekkel foglalkozna. Ilyen típusú közös testület korábban csak gazdasági téren működött. A

miniszteri

megbeszélések

során

egybehangzó döntés született arról, hogy létrejöjjön és megalakuljon a Magyar–orosz Kulturális, Tudományos és Oktatási Vegyesbizottság. Ezt egy olyan

állandó

koordinációs,

javaslattevő, egyeztető és döntés-előkészítő fórumnak szánják, amely lehetőséget biztosít a kapcsolattartására, szakmai helyzetelemzésre, és akciótervek kidolgozására. Az új bizottság feladatai között szerepel az új, oktatási minisztériumok közötti együttműködési megállapodás előkészítése, amely 2009. január 1-jén lép majd életbe, és a jelenleg érvényben lévő, 2008. december 31-én lejáró együttműködési jegyzőkönyvet váltja fel. Mivel mindkét országra jellemző, hogy az elmúlt két évtizedben jelentős változásokon mentek keresztül, a megállapodást már a megváltozott feltételekhez igazodva szeretnék létrehozni. Hiller István kezdeményezte a magyar–orosz államközi ösztöndíjrendszer teljes megújítását is. Ennek lényege, hogy a korábbi, részképzésre vagy 4–6 hetes tanfolyamokra korlátozódó ösztöndíjak helyett a hosszú távú ösztöndíjak kerüljenek túlsúlyba. Az ösztöndíjasok számára a „Master”-fokozat megszerzését, valamint a különböző szakterületeken huzamos ideig tartó képzést szeretnék lehetővé tenni. Mivel már Oroszországban is beindult a Bolognai folyamat, ennek keretében szeretnék elérni a

56

Mató Judit


diplomák kölcsönös elismerését. Az orosz és magyar miniszter egyetértett abban is, hogy az új modell szerint felkínálandó államközi ösztöndíjak kölcsönösségi alapon fognak működni, és a választás joga továbbra is az egyetemek autonóm joga marad. Hiller István Oroszország oktatási és tudományügyi miniszterével is folytatott tárgyalást, amelynek fő témája az orosz nyelv magyarországi oktatásának elősegítése volt. Mivel a magyar–orosz kapcsolatok dinamikusan bővülnek, ennek továbbfejlődéséhez az orosz nyelv oktatása elengedhetetlen. Mindezt alátámasztják az üzleti világ igényeit tükröző gyakorlati példák is. A probléma megoldása érdekében megfogalmazódott a magyarországi orosznyelv-oktatás átfogó reformjának szándéka, amelynek módszertani koordinálását a miniszter az ELTE Ruszisztikai Intézetére bízta, Oroszország részéről pedig a Ruszkij Mir alapítvány partnerségére számítanak. A találkozón a magyar irodalom oroszországi megjelentetésének és terjesztésének kérdése is téma volt: célként jelölték meg a magyar nyelvű irodalmi művek megjelentetésének további támogatását, a magyar kortárs képzőművészet bemutatásának kiterjesztését, kiemelt nagy kiállítások cseréjét, valamint a zenei felsőoktatási intézmények közötti közvetlen együttműködés ösztönzését. Ez utóbbihoz apropóként szolgálhat a Liszt Ferenc Zeneakadémia közelgő százéves jubileuma, valamint a moszkvai és pétervári konzervatóriumok alapításának 150 éves évfordulója. Mivel 2008. június végén Hanti–Manszijszkban kerül megrendezésre az V. Finnugor Világkongresszus, különös figyelmet szenteltek annak, hogy a finnugor népekkel való kapcsolattartás formáit továbbfejlesszék. Hiller István a látogatás során egy előadást is tartott a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Egyetemén, „A magyar kulturális diplomácia a nagyvilágban: a Collegium Hungaricumok történeti modellje és modern szerepe” címmel. Ezután a „Hungarica iratok a Szentpétervári Történeti Intézet Levéltárában” c. kiadvány bemutatására került sor. Meg kell említeni azt is, hogy a fent említett tárgyalásokra az orosz elnökválasztás előtt három nappal került sor, közvetlenül Medvegyev kormányfőhelyettes magyarországi látogatása után, illetve Gyurcsány Ferenc miniszterelnök moszkvai tárgyalásainak előestéjén.

57

Mató Judit


Magyar főkonzulátus nyílt Jekatyerinburgban Oroszország

területén,

az

uráli

Jekatyerinburgban új magyar főkonzulátus nyílt meg ünnepélyes keretek között 2008. január 25-én. Létrehozásának előzménye a 2007. december 7-i budapesti magyar–orosz kormányközi konzultáció volt, amelyen többek között sor került a jegyzékváltásra a jekatyerinburgi

magyar

főkonzulátus

megnyitásáról. A főkonzul Fábián Pál Jenő lett; Magyarország első oroszországi tiszteletbeli konzuljának, Vlagyimir Kuzjusinnak október végén adták át a kinevezési okiratot Jekatyerinburgban. A szentpétervári után ez a második Moszkván kívüli magyar főkonzulátus. A megnyitóra érkezett küldöttség találkozott Eduard Rosszellel, a Szverdlovszki terület kormányzójával is. A konzulátus megnyitása jelentős lépés, hiszen hozzájárulhat ahhoz, hogy a Szverdlovszki terület és Magyarország eddig dinamikusan fejlődő kapcsolatai tovább bővüljenek. A főkonzulátushoz tartoznak az Uráli, a Szibériai és részben a Volgamenti föderatív területek. A moszkvai nagykövetség illetékességébe tartozó konzuli terület így jelentősen csökkent, ami megkönnyíti az ügyintézést. A főkonzulátus hosszú távon remélhetőleg a kulturális kapcsolatok elősegítésében is szerepet játszik majd.

58

Mató Judit


7. Összefoglalás Magyarország, mint gazdag és sokrétű kulturális hagyománnyal rendelkező ország, a kultúra, mint külpolitikai tényező felértékelődésének egyértelmű haszonélvezője lehet. A magyar–orosz kulturális kapcsolatok alakulása a rendszerváltás után is azt bizonyítja, hogy a kulturális kapcsolatok milyen fontos szerepet játszanak két ország kapcsolatainak alakításában. Mivel a kulturális külpolitika a művelődéspolitika és a külpolitika metszéspontjában foglal helyet, természetesen illeszkedik az ország külpolitikai törekvéseihez. Nem szabad azonban semmilyen irányban bezárkózni, hiszen a kulturális nyitottság rengeteg pozitív következménnyel jár, amely aztán más területen is megmutatkozik. A rendszerváltás után kialakult új helyzetben remélhetőleg sikerül majd minden téren kihasználnunk az adódó lehetőségeket hosszú távon is, és a kultúrdiplomácia eszközeit is használva megvalósítani törekvéseinket.

59

Mató Judit


Bibliográfia Egyezkedő Uniós Külügyminiszterek; Kitekintő/KÜM, 2008.04.01.08:15 http://www.kitekinto.hu/bemrakpart/2008/04/01/egyezked_unios_kulugyminiszterek&s=rss (2008.04.02.12:39) FÜLÖP Mihály–SIPOS Péter (1998): Magyarország külpolitikája a XX. században; Aula 1998, Budapest GLATZ Ferenc: Az ezeréves magyar állam; Kempelen Farkas Hallgató Információs Központ http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b1001/00-056-01Glatz.html (2008.04.01. 19:07) Dr. HILLER István (2006): A kulturális modernizáció irányai, 2006. december 13. http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=1703&articleID=228292&ctag=articlelist&iid =1 (2008.03.12.) HORVÁTH Zoltán (2005): Kézikönyv az Európai Unióról; Hatodik kiadás, HVGORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. 2005, Budapest JOÓB Sándor (2006): Putyin hozza vissza a sárospataki könyveket? 2006. január 26. http://index.hu/politika/belfold/patak4529/ (2008.03.17.) KISS Ilona (2006): 2005 Magyar - Orosz Kulturális Évad; Szakmai értékelés http://russtudies.hu/Aindex.php?menu=60&dir=58&lang=h (2008.03.22.) KISS Ilona (2008): „Hiller István …” http://www.magyarintezet.hu/index2.jsp?HomeID=9&lang=HUN&std_func=PRS (2008.03.17.) LÁNYI András (2004): A kultúra finanszírozása – Vitairat; Elhangzott az Eötvös Károly Intézet tanácskozásán, 2004. november 25-én; Kortárs Irodalmi és Kritikai Folyóirat http://www.kortarsonline.hu/0501/lanyi.htm (2008.03.12.) Magyar – orosz levéltári egyezmények http://www.magyarintezet.hu/index2.jsp?HomeID=9&lang=HUN&std_func=BBL&id=16 613&high_art=false&page=1 (2008.03.02.11:45) Magyar főkonzulátus nyílt Jekatyerinburgban; 2008-01-25 15:18 http://www.echotv.hu/index.php?akt_menu=73&newsid=56969 (2008.03.10.) Magyarország külkapcsolati stratégiája, KÜM, 2008 http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/kulkapcsolati_strategia/hu_kulkapcs_str at.htm (2008.03.16. 16:12) MEDIÁN (2007) Közvélemény- és Piackutató Intézet: Mar nincsenek a spájzban? A közvélemény a magyar – orosz kapcsolatokról 2007.04.04. http://www.median.hu/object.40e9f5d4-2861-41c5-bd5c-3f82ece3374f.ivy (2008.04.05.14:45) 60

Mató Judit


Megállapodás a Magyar Népköztársaságban és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségében kiállított, iskolai végzettséget, valamint tudományos fokozatot tanúsító okiratok egyenértékűségének kölcsönös elismeréséről; 1974.10.11. http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=1761&articleID=4653&ctag=articlelist&iid=1 (2008.03.12.19:04) MTI: Moszkvai BibliObraz fesztivál, 2007.10.09. http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=771&ctag=articlelist&iid=1&articleID=22997 1 (2008.04.10.21:51) N. SZABÓ József (1998): Magyar kultúra – egyetemes kultúra: Magyarország kultúrdiplomáciai törekvései 1945-1948; Akadémiai Kiadó, Budapest, 1998 Dr. NYUSZTAY László (2000): Szakdiplomáciai tanulmányok, BGF-KKFK, Budapest, 2000 Orosz – magyar örökségvédelmi megállapodást írtak alá Budapesten, 2007.04.03. (MTI) http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=1728&articleID=228892&ctag=articlelist&iid =1 (2008.04.06.11:57) HOVANYECZ László (2005): Oroszország mindig Európához tartozott – beszélgetés Szvák Gyula történésszel; Európa Tükör, X. évfolyam 3. szám, 2005. március, 3-11. oldal http://www.kulturpont.hu/content.php?hle_id=9666 (2008.04.10.20:58) Oroszországi Föderáció - Kulturális kapcsolatok, KÜM, 2008 http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Ketoldalu_kapcsolatok/Europa/orosz_fo deracio/kult_kapcsolatok.htm (2008.03.17.) POMOGÁTS Béla (2003): „Komp-ország” révbe ér? Népszava 2003.04.10. http://www.tudosz.hu/sajto/pomogats.html (2008.04.05.12:53) PRÖHLE Gergely (2007): A magyar kultúra szerepe Magyarország nemzetközi politikai és gazdasági kapcsolatainak fejlesztésében; Budapest, 2007. április 25. www.mfa.gov.hu/.../0/A_magyar_kultura_szerepe_Mo_nemzetkozi_kapcs070507.pdf ROMSICS Ignác (2003): Volt egyszer egy rendszerváltás; Helikon Kiadó Kft. 2003, Budapest SZŐNYEI Tamás: „Nyolc centivel előrébb” (Kiss Ilona, a Moszkvai Magyar Kulturális, Tudományos, és Tájékoztatási Központ Igazgatója) - interjú http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=11117 (2008.03.22.) Dr. SZVÁK Gyula (2006): 2005 Magyar - Orosz Kulturális Évad; Főkurátori záróértékelés http://russtudies.hu/Aindex.php?menu=59&dir=58&lang=h (2008.03.22.) TABAJDI Csaba (1998): Az önazonosság labirintusa – a magyar kül- és kisebbségpolitika rendszerváltása; CP Stúdió, Budapest, 1998

61

Mató Judit


Titokban hozták Magyarországra a sárospataki könyveket; Index, http://index.hu/politika/belfold/srsptk0222p/sendthis/ 2006. 02. 22. 20:48 (2008.03.17.) VARGA Éva Mária (2003): Hungarica-kutatás az oroszországi levéltárakban Levéltári Szemle 2003/4. sz. 3-19. o. http://www.magyarintezet.hu/index2.jsp?HomeID=9&lang=HUN&std_func=BBL&id=16 434&high_art=false&page=1 (2008.03.19.) VÁRALLYAY Gyula (2004): A magyar külpolitika – Kihívások és perspektívák az EUtagság után; Élet és Irodalom, 48. évfolyam, 23. szám http://www.es.hu/pd/display.asp?channel=PUBLICISZTIKA0423&article=2004-06070913-34HIJE (2008.04.10.15:40)

62

A MAGYAR OROSZ KULTURÁLIS KAPCSOLATOK A RENDSZERVÁLTÁSTÓL NAPJAINKIG

Recommend Documents