AZ UKRÁN-OROSZ GAZDASÁGI KAPCSOLATOK AZ UKRÁN EUROATLANTI INTEGRÁCIÓ TÜKRÉBEN

Az ukrán–orosz gazdasági kapcsolatok az ukrán euroatlanti integráció tükrében

35

AZ UKRÁN-OROSZ GAZDASÁGI KAPCSOLATOK AZ UKRÁN EUROATLANTI INTEGRÁCIÓ TÜKRÉBEN Szabó István

Ez a dolgozat nem törekszik az ukrán gazdaság helyzetének egyfajta sui generis elemzésére sem gyakorlati, sem elméleti síkon. Emellett az ukrán-orosz gázvita, illetve az ehhez fűződő energiapolitikai kérdések megvitatása sem célom. Az indok mindkét esetben az, hogy a témáról bőséges szakirodalom áll rendelkezésre, utóbbiról magyar nyelven különösen sok. A tanulmány súlyponti témái az orosz és ukrán gazdaság, pontosabban azok gazdaságiüzleti csoportjai közötti összefonódások, valamint az orosz és az ukrán hadiipar kapcsolatainak hatása Ukrajna és a NATO viszonyára. A dolgozat alapvetően két fő részből áll. Az első fejezet az ukrán-orosz gazdasági kapcsolatok, személyes összefonódások szerepét, súlyát igyekszik felmérni, hogy ennek fényében az Európai Unió és Ukrajna közötti közeledés akadályai vagy az azt elősegítő tényezők is világosabbá válhassanak. A 2008-ban lejárt Partnerségi és együttműködési megállapodás újratárgyalása jelen pillanatban is folyik. Európai politikusok, illetve brüsszeli bürokraták is kilátásba helyezték egyfajta szabadkereskedelmi zóna (Free Trade Area, FTA) kialakítását, vagy esetleg annak kibővítését egy „FTA+”-ra, amelyet vízumkönnyítési megállapodások és egyéb tudományos-kutatói, politikai etc. együttműködések egészítenének ki. Az FTA működőképességét azonban nagyban befolyásolja az ukrajnai nagyvállalatok készsége az európai standardok elfogadására, a cégek hajlandósága a piacok átcsoportosítására nyugati irányban, valamint az európai piacok nyitással kapcsolatos attitűdje. Az utóbbi pár évben összességében az ukrán gazdaság orientációját tekintve gyakorlatilag kiegyensúlyozottan áll a FÁK térség és az Európai Unió országai között félúton. A gazdasági kapcsolatok szintjén, az export-import, valamint a működő tőke beáramlást tekintve Ukrajnában a mérleg nyelve körülbelül egyensúlyba került. Más a helyzet a hadiipar NATO és orosz tényezőjét illetően, ahol a rövidtávon történő esetleges „szakítás” egyelőre komoly következményekkel járna, mind Oroszország, mind Ukrajna számára.

Szabó István

36

1)

Gazdasági és személyes összefonódások az ukrán és orosz üzleti körök között

1.1. Az ukrán gazdaság jelene és közelmúltja A kétezres évek elejétől az ukrán növekedés fő motorja az export, azon belül is a kohászati termékek iránti megnövekedett kereslet volt. A meglehetősen energiaigényes ágazat magas jövedelmezősége az Oroszországtól kapott olcsó olajtól és gáztól függött. A „narancsos fordulat” után bekövetkezett gázviták és az ezzel járó áremelések emiatt valamelyest visszafogták a kétszámjegyű gazdasági növekedést. Nem kedvezett a gazdaságnak a Tyimosenko kormány reprivatizációs retorikája sem, aminek következtében megrendült a befektetői bizalom,1 ugyanekkor helyezték kilátásba a különleges gazdasági, illetve kiemelt fejlesztési övezetekre vonatkozó kedvezmények eltörlését, amelyek hatályát eredetileg 20 évre állapítottak meg2 (v.ö.: Jánki András: Szabad gazdasági övezetek Ukrajnában). A reprivatizációk elsősorban orosz érdekeltségű vállalatokat érintettek.3 Az orosz szakértők több fórumon is nehezményezték, hogy a narancsos fordulat után az orosz cégekre a nyugati vállalatokkal szemben alkalmazott szabályozási rendszer lépett érvénybe.4 Ukrajnában a külföldi tőkebefektetések nagysága a kelet-közép európai országokhoz képest rendkívül kicsi. Lengyelországban az FDI-állomány 2003-ban hétszer, 2005-ben ötször,5 2007-ben pedig több mint kilencszer akkora volt, mint Ukrajnában, úgy hogy 2005-ről 2007-re az Ukrajnába irányuló külföldi tőke mennyisége is megduplázódott.6 2007-ben az Ukrajnába irányuló FDI közel 10 milliárd dollárt tett ki, 2006-ban csak a szállítási, tároló és kommunikációs infrastruktúrába 406 millió dollárnyi FDI érkezett.7

1

Ludvig 2007, p. 117. 2 Lebegyev 2007, p. 8. 3 Ludvig 2007, p. 123 4 Lebegyev 2007, p. 9. 5 Ludvig 2007, p. 121. 6 http://www.ukrstat.gov.ua/ és http://www.paiz.gov.pl/nowosci/?id_news=1708& lang_id=1 alapján. 7 UNCTAD, World Investment Report 2008, p. 234.


37

1. táblázat

A legnagyobb működő tőkét befektető országok Ukrajnában (százalékban kifejezett állományjellegű adatok) 2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

EU, (2004-től Ciprussal együtt**)

34,8

50,0

51,6 (42)

68,2 (62)

70,1 (60)

77,8 (58)

79,0 (57)

Ciprus + Oroszország*

17,6

21,0

19,5

15,1

17,2

21,5

26,3

USA

16,4

15,1

13,5

8,5

6,8

4,9

4,1

* A ciprusi off-shore cégekről érkező befektetések rendszerint orosz illetve ukrán cégektől származnak. Az egyenesen Oroszországból érkező működő tőke aránya körülbelül az amerikaival egyezik meg. ** A zárójelben lévő adatok Ciprus nélkül értendők. Forrás: az Ukrán Statisztikai Hivatal (http://www.ukrstat.gov.ua/) és az Ukrán Nemzeti Bank (http://www.bank.gov.ua ) honlapjai.

Habár az új EU-tagállamokhoz képest elenyésző az FDI beáramlás, Ukrajna a gazdasági világválság előtt a poszt-szovjet régióban a harmadik legvonzóbb ország volt ebben a tekintetben. Oroszország a maga 52,5 milliárd dollárjával toronymagasan az első, Kazahsztán azonban alig 300 millió dollárral előzi meg Ukrajnát. A WTO-csatlakozás miatt Ukrajna megnyitotta a bankszektort a külföldi befektetők előtt, nagy építőipari projektek kezdődtek,8 valamint azt várták, hogy az acéliparba és a bankszektorba is további FDI fog érkezni.9 Ironikus, és minden bizonnyal nem véletlen, hogy közvetlenül a válságot megelőző időszakban éppen a mostani válságágazatok fejlődtek a legjobban. A válság azért is sújtotta különösen Ukrajnát, mert a cégek eladósodása a nemzetközi hitelpiac finanszírozásával történt, amely az ukrán WTO-csatlakozás után – illetve annak közeli bekövetkezésének reményében már 1-2 évvel hamarabb is – szívesebben nyújtott kölcsönt az ukrajnai vállalatoknak. Az ukrán gazdaság egyre inkább nemzetköziesedik, az UNCTAD határon átívelő Merger & Acquisition indexe szerint a külföldi vállalatok által végrehajtott fúziók értéke 2008 első félévére közel 6 milliárd dollárt tett ki. A fúziók mögött gyaníthatóan orosz nagy cégek állnak, amelyek ciprusi vagy kajmán-szigeteki off-shore cégeken keresztül az ukrán gazdaság bizonyos ágazatait gyakorlatilag már felvásárolták. Ezekről a későbbiekben még szó lesz.

8 9

i.m., p. 67. i.m., p. 70.

Szabó István

38 2. táblázat

A külföldi vállalatok Merger & Acquisiton indexe Ukrajnában (2005-2008) 2005

2006

2007

2008 (I. félév)

17

37

45

25

6365

243

1660

5886

M&A száma Értéke (millió $)

Forrás: UNCTAD World Investment Report 2008, p. 274 & 277.

A vállalati felvásárlások a „narancsos forradalom” hevületében jelentősen visszaestek, de 2008-ra a második Tyimosenko kormány idejére új erőre kaptak. A zöldmezős beruházások száma a 2006-os tetőzés után10 azonban visszaesett. Ennek több lehetséges magyarázata lehet, legvalószínűbbnek a permanenssé váló alkotmányos-belpolitikai válságból fakadó bizonytalanság és instabilitás tűnik. 3. táblázat Külföldi eredetű zöldmezős beruházások száma Ukrajnában 2003-2008

Beruházás

2003

2004

2005

2006

2007

2008 (I. félév)

72

85

132

131

104

30

Forrás: UNCTAD World Investment Report 2008, p. 202.

A befektetések védelme, és ebből fakadóan a befektetők bizalma mindig is kardinális kérdés volt Ukrajnában. Meglehetősen furcsa, hogy Ukrajna a kilencvenes évek elején sorra kötötte a befektetések védelmére és elősegítésére szolgáló bilaterális egyezményeket, Kínával, Dániával, Németországgal, Magyarországgal és így tovább, ugyanakkor Oroszországgal mindez csak 1998-ban, az utolsók közt történt meg.11 Az eddigiekhez képest persze a külföldi invesztíciók nagyságrendekkel nőttek az utóbbi 8-9 évben, de a korrupció és a politikai stabilitás hiánya továbbra is sok befektetőt elijeszt.

10 11

Amely korszak egyébként Viktor Janukovics miniszterelnökségéhez köthető. http://www.unctad.org/sections/dite_fdistat/docs/wid_cp_ua_en.pdf


39

1.2. Válaszúton Kelet és Nyugat között Sokszor felmerül a kérdés, hogy gazdasági kapcsolatait tekintve a fiatal ukrán állam egyértelműen besorolható-e Oroszország érdekszférájába, vagy talán ez a kapcsolati rendszer már kevésbé meghatározó, és inkább már az Európai Unió szomszédsági kapcsolatainak bűvkörébe került-e az ország? Amikor Ukrajna lehetséges EU-csatlakozásáról beszélnek, gyakran előkerül az a párhuzam, amely a kelet-közép-európai országok és az Európai Unió kapcsolatainak komplexitását hasonlítja össze az ukrán-orosz vagy ukránEU kapcsolatokkal. Nagyon fontos, hogy ebben a kérdésben elsősorban tendenciákat nézzünk, hiszen a kelet-közép-európai országok is a KGST-től függtek egykoron, ez azonban az idő múlásával megváltozott. Ukrajna függetlenségétől kezdve az Oroszországgal fennálló kereskedelmi kapcsolatok csökkenő tendenciát mutatnak. 1995-ben például az ukrán áruexport 43 százaléka Oroszországba irányult, az import 54 százaléka pedig onnan jött, 2008-ra ez 23,5 százalékra, illetve 22,7 százalékra csökkent.12 2008-ban a szolgáltatáskereskedelmen belül Oroszországba irányult a szolgáltatásexport 32 százaléka, a szolgáltatások importja terén Oroszország 13,3 százalékkal alig előzte meg az Egyesült Királyságból származó 12,9 százalékot.13 Az ukrán szolgáltatásexport 35,6 százaléka az EU-ra jut, s a szolgáltatásimport 51,7 százaléka európai uniós országokból származik. Az Európai Unióra vetítve ezek a számok az ukrán gazdaság európai orientációját mutatják. Oroszország árukereskedelme is az eurocentrizmus irányába mozdult el, míg a FÁK országaival a marginalizálódás a jellemző.14 Oroszország a FÁK-térségre és így Ukrajnára is, egyre inkább mint nyersanyagban, olcsó munkaerőben gazdag országokra tekint, ahova az orosz tőke és technológia benyomulhat.15 Oroszország szemszögéből nézve 2007ben az Oroszországból kiinduló áruexport Ukrajnába 4,6 százalékos részarányával Hollandia, Olaszország, Németország és Belarusz mögött az ötödik legnagyobb. Az áruimport tekintetében Kína és Németország mögött 6,7 százalékkal a harmadik helyen állt Ukrajna.16

12

http://ukrstat.gov.ua/control/en/localfiles/display/operativ/operativ2008/zd/ztt /ztt_e/ztt 1208_e .htm 13

http://ukrstat.gov.ua/control/uk/localfiles/display/operativ/operativ2008/zd/ztp/ ztp_u/ztp_u_0408.html 14 Szitarján–Ivanov 2008, p. 78. 15 i.m., p. 81. 16 http://www.gks.ru/bgd/regl/b08_11/IssWWW.exe/Stg/d03/26-07.htm

Szabó István

40 4. táblázat Az ukrán export irányai (%) 2001

2002

2003

2004

2005

2006*

2007*

2008*

FÁK

28,7

24,4

26,2

26,2

31,3

33,0

37,8

30,7

Oroszország

22,6

17,8

18,7

18,0

21,9

22,5

25,7

23,5

EU tagállamok

40,1

42,4

41,6

39,4

35,8

32,9

30

29,2

5. táblázat Az ukrán import beszerzési irányai (%) 2001

2002

2003

2004

2005

2006*

2007*

2008*

FÁK

56,0

52,0

50,0

51,0

47,1

44,8

42,2

34,7

Oroszország

36,9

37,2

37,6

40,7

35,5

30,6

27,8

22,7

EU tagállamok

31,0

33,6

35,5

34,4

35,4

37,3

38,0

35,7

Források: A 2001-2005 közötti adatok a http://www.imf.org/external/pubs/ft/scr/2007/cr0748.pdf IMF Country Report No. 07/48, Ukraine: Statistical Appendix, a 2006 és 2007-es mutatók az Ukrán Statisztikai Hivatal honlapja (http://www.ukrstat.gov.ua ) alapján készültek.

A már említett kelet-közép-európai párhuzam illusztrálására, összehasonlításképpen érdemes megemlíteni, hogy a magyar gazdaság már a kezdetektől sokkal jobban függött az európai piacoktól, mint amennyire Ukrajna most függ Oroszországtól. Az ukrán export-import irányait tekintve mostanra érkezett el az pillanat, amikor a FÁK-országok és az Európai Unió országai hozzávetőleg egyenlő súllyal szerepelnek. Természetesen igaz, hogy az energiahordozók olyan orosz és FÁK importfüggőséget eredményeznek, amely nemzetbiztonsági és stratégiai szempontból nem összehasonlítható például az olasz Ferrero által gyártott kindertojás importjával. Ugyanakkor ez a függőség az EU-hoz csatlakozott új tagállamok esetében is fokozottan fennáll.


41

6. táblázat

Magyarország és az EU kereskedelme a rendszerváltástól a csatlakozásig (folyó áron, milliárd HUF)

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

Összes 544,0 855,6 878,5 1162,5 1537,0 1936,4 2763,9 3961,2 5511,5 6645,6 9064,0 9665,1 9704,1 10695,4 12218,9

Import EU15 169,0 352,0 375,4 466,1 697,1 1190,9 1721,5 2486,5 3533,7 4279,7 5292,8 5585,7 5458,8 5883,1 7635,4

% 31,0662 41,1407 42,7319 40,0946 45,3546 61,5007 62,2852 62,7714 64,115 64,399 58,3936 57,7925 56,2525 55,0059 62,4884

Összes 764,0 764,3 843,6 819,9 1128,7 1622,0 2392,3 3566,8 4934,5 5938,5 7942,8 8748,2 8874,0 9643,7 11232,4

Export EU15 349,0 349,6 419,7 381,1 575,1 1016,4 1666,2 2539,0 3600,2 4526,5 5965,2 6497,9 6667,5 7100,3 7952,5

% 45,6806 45,7412 49,7511 46,4813 50,9524 62,6634 69,6485 71,1843 72,9598 76,223 75,102 74,277 75,1352 73,6263 70,7997

Forrás: Magyar Statisztikai Évkönyv 1993-2005

1.2.1. Az ukrán-orosz gazdasági kapcsolatok főbb trendjei Sokkal jobban értelmezhető a két ország viszonya, ezen belül pedig az üzletigazdasági körök összefonódása, ha áttekintjük a két ország kereskedelmének ágazatbeli megoszlását. Ukrán oldalról egy meglehetősen kiegyensúlyozott, diverzifikált kereskedelmi szerkezetet láthatunk. Az Oroszországba irányuló export legnagyobb hányadát – közel egyharmadát – a különböző gépek és szállító eszközök teszik ki, a gyártás azonban sok esetben orosz beszállítóktól függ, illetve a gyárakban jelentős orosz tulajdonlást találunk. A feldolgozott termékek, nyersanyagok és élelmiszerek exportja nagyságrendjében körülbelül hasonló súlyú a teljes exportban. Az Ukrajnába irányuló orosz export azonban egyoldalúan energiahordozó-központú. A teljes export több mint felét ilyen termékek teszik ki. A Oroszországból származó importban a gépek és szállítóeszközök mellett a feketefém-behozatalt érdemes még megemlíteni, de ezek részesedése külön-külön nem éri el a tíz százalékot. 2008-ra a trendek nem változtak, a 2005-öshöz képest a legfontosabb újdonság az ukrán gépek és szállítóeszközök arányának majd másfélszeres növekedése, amely 28,5 helyett 38,9 százalékot tett ki, a vegyipari (szerves és

Szabó István

42

szervetlen) termékek aránya szintén nőtt, legutóbb a teljes Oroszországa irányuló export 7,6 százalék volt. Az importot tekintve abszolút értékben az összes árufőcsoportban növekedés volt jellemző, a kohászati termékek 1,6, a vegyipari termékek 1,5, a gépek és szállítóeszközök 1,4, az energiahordozók importja 1,2-szeresére nőtt a 2007-es adatokhoz képest.17 7. táblázat

Az Oroszországba irányuló ukrán export szerkezete fontosabb árufőcsoportonként, 2005-ben Árufőcsoportok

Élelmiszerek, italok, Tejtermékek, tojás, méz Alkoholos illetve alkoholmentes italok Kakaó ill. Abból készült termékek Hús és egyéb élelmiszeripari termékek

Részesedés a teljes exportból (%)

13,7 5,5 4,1 2 2,1

Nyersanyagok

19,6

Feketefémek Kohósalak, hamu, ércek,

17,5 2,1

Energiahordozók, olaj és abból készült termékek Feldolgozott termékek

2 19,4

Feketefémből feldolgozott termékek Papír Szervetlen vegyipari termékek Műanyagok, polimerek

9,2 3,8 4,3 2,1

Gépek és szállítóeszközök

28,5

Bojlerek, gépek, műszaki cikkek Mozdonyok, villamosok Elektronikai termékek Szárazföldi szállítóeszközök

13,2 8,2 4,7 2,4

Az összes ide számított főcsoport részesedése a teljes exportból százalékban

83,2

Forrás: Szidenko 2007, p.52 idézi: Зовнішня торгівля України товарами та послугами у 2005 році: Статистичний збірник. Том 2. Київ, Держкомстат України, 2006, с. 27–30.

17

http://www.ecraft.ru/analytics/686/


43

Az ukrán energiaimport 2006-ban körülbelül 12,7 milliárd dollárra rúgott,18 aminek körülbelül kétharmada, azaz 8,38 milliárd dollár származott Oroszországból.19 Ez a szám nem jobb és nem rosszabb a kelet-középeurópai EU-tagállamok energiafüggőségi mutatóinál. 8. táblázat

Az Oroszországból származó ukrajnai import szerkezete fontosabb áru-főcsoportonként 2005-ben Árufőcsoportok

Részesedés a teljes exportból (%)

Energiahordozók, olaj és abból készült termékek Bojlerek, gépek, műszaki cikkek Feketefémek Szárazföldi szállítóeszközök

56,8 7,2 5,4 5,3

Az összes ide számított főcsoport részesedése a teljes exportból százalékban

74,7

Forrás: Szidenko 2007, p.52 idézi: Зовнішня торгівля України товарами та послугами у 2005 році: Статистичний збірник. Том 2. Київ, Держкомстат України, 2006, с. 27–30.

Oroszország ténylegesen gazdasági befolyását Ukrajnában nem a hivatalos statisztikai adatokból fogjuk megtudni. Nagyon jó példa erre a külföldi működő tőke, ahol sem a stock sem a flow típusú FDI-adatok nem adnak megfelelő képet az orosz tőke, az orosz „multinacionális” vállalatok jelenlétéről az olajiparban, a vegyiparban, az alumínium iparban, a telekommunikációban, az építőanyag gyártásban, az élelmiszeriparban, a gépgyártásban, az ukrán export egyharmadát kitevő acéliparban,20 valamint a banki és biztosítási üzletágban játszott szerepéről.21

18

http://ukrstat.gov.ua/control/ru/localfiles/display/operativ/operativ2006/zd/tsztt /tsztt_r/tsztt1206_r.htm 19 Tamozsennaja sztatisztyika vnyesnyej torgovlji Rossiszkoj Fegyeracij 2007, p. 759. 20 http://ukrstat.gov.ua/control/uk/localfiles/display/operativ/operativ2009/zd/tsztt /tsztt_u/tsztt0109_u.htm 21 Szidenko 2007, p. 59.

Szabó István

44 9. táblázat

Az Ukrajnába érkező orosz FDI állományának megoszlása gazdasági tevékenységi körök szerint (2006) 1000 dollár

Összesen Egészségbiztosítás és szociális szolgáltatások Szénhidrogén alapú vegyipar Pénzügyi szektor Ingatlan Szállítás és telekommunikáció Nagykereskedelem Építőipar Vendéglátóipar Élelmiszeripar Oktatás Mezőgazdaság Összesen a vizsgált iparágakban

980830,05

%

100

107420,10 103737,45 101206,44 75090,93 74702,41 50911,04 38701,17 36624,67 34141,94 31585,65 16580,79

10,952 10,576 10,318 7,6559 7,6162 5,1906 3,9458 3,734 3,4809 3,2203 1,6905

670702,59

68,381

Forrás: Szidenko 2007, p. 56

Ami az Ukrajnából kiáramló tőkét illeti, a statisztikai hivatal adatai még ennél is félrevezetőbbek lehetnek, hiszen az Oroszországba kivitt tőkemenynyiség 2009 elején sem haladta meg a 100 millió dollárt,22 ugyanakkor 2007 októbere és 2008 januárja között a számítási módszerek valószínűleg megváltoztak, mert negyed év alatt 862 millió dollárról 6196 millió dollárra ugrott fel az ukrán eredetű külföldi tőkebefektetések állománya, amelynek 94 százaléka Ciprusra érkezik. Hogy a 2008-as évben Ciprusra közel 6 milliárd értékű tőke ezek után milyen irányt vett, azt csak találgatni lehet. Valószínűsíthető, hogy többsége visszafordult Ukrajnába, de feltételezhető, hogy egy jelentős része Oroszországba, vagy nyugati befektetési alapokhoz vándorol. A 6 milliárd dolláros ukrán FDI-állomány azonban valószínűleg még mindig nem fedi a valóságot – összehasonlításképpen 2007-ben a magyar külföldi tőkeállomány meghaladta a 18 milliárd dollárt.

22

Érdekesség, hogy 2008 első és harmadik negyedéve között a hivatalos adatok szerint az ukrán tőkeállomány felkúszott 110 millió dollárra, majd 2009 elejére 10 millió dollárt kivontak Oroszországból.


45

1.2.2. Aszimmetrikus interdependencia Oroszország és Ukrajna egymáshoz való viszonyát leginkább az aszimmetrikus interdependencia szókapcsolattal lehetne jellemezni. Paradox módon, hiába tagja Ukrajna a WTO-nak, míg Oroszország nem, az orosz gazdaság sok tekintetben likvidebb, pénzügyi rendszere pedig jóval fejlettebb az ukránnál, bár ez utóbbi is jelentős fejlődésen ment át az elmúlt években. 10. táblázat

Az orosz és ukrán cégek piaci kapitalizációja, 2005-2007 Piaci kapitalizáció a GDP százalékban Oroszország Ukrajna

2000 15 6

2005

2006

2007

71,8 29,0

106,7 39,8

116,4 79,6

Forrás: World Development Indicators Database 2008, World Bank23

Ezek után természetesen nem véletlen az sem, hogy az ukrán cégek expanziója Oroszországban marginális azokhoz a lehetőségekhez képest, amelyek az oroszok előtt állnak. Az ukrán terjeszkedésnek azonban nem csupán pénzügyi akadályai vannak. A „narancsos forradalom” után különösen, de már azelőtt sem vette minden esetben szívesen Oroszország az ukrán termékek és cégek térhódítását az országban. Az ukrán agráripari termékek legnagyobb felvevőpiaca továbbra is Oroszország, viszont 2005-2006 során az oroszok korlátozásokat vezettek be az ukrán hús-, tej- és cukoripari termékekre, ami a jövőben rákényszerítheti a termelőket a piacváltásra.24 A korlátozások azonban nem ekkor kezdődtek. 2001-től több mint 10 dömpingellenes vizsgálatot folytattak le Oroszországban ukrán cégek ellen, legtöbbször acélipari termékekre vonatkozóan.25 Ezek jelentős része még a „narancsos forradalom” előtti időkre esik, ezért nem lehet az orosz felet politikai nyomásgyakorlással vádolni, ugyanakkor az orosz magatartás érthetőbbé teszi az ukránok nyugati piacok felé való orientálódását, még akkor is ha az Európai Unió is alkalmazott régebben az ukrán acéllal szemben korlátozásokat. Ugyanakkor, az ukránok is gyakran éltek a dömpingvámok és

23

A http://ddp-ext.worldbank.org/ext/ddpreports/ViewSharedReport?&CF= 1&REPORT_ID=9147&REQUEST_TYPE=VIEWADVANCED&HF=N&WSP=N oldalon. 24 i.m., p. 121. 25 Vasanov 2007, p. 65.

46

Szabó István

egyéb nem vámjellegű korlátozások gyakorlatával a többi FÁK-tagállam ellen.26 A migrációt és munkavállalást tekintve szintén aszimmetrikus a kapcsolat Oroszország és Ukrajna között. 2006-ban 32 ezerrel nőtt az Oroszországban dolgozó ukránok száma. A 3 millió külföldön munkát vállaló ukrán 37 százaléka, (vagyis több mint 1,1 millió ember) Oroszországban dolgozik. 2000-től így Kazahsztán és Üzbegisztán után a harmadik legnagyobb külföldi munkavállalói közösséget alkották az ukránok. Ezzel szemben Ukrajnában a hivatalos adatok szerint 2006-ban 322 orosz állampolgárságú személy dolgozott, amely kb. fele az azerbajdzsániaknak és alig egyhatoda a törökökének. Azonban az ország területére belépő állampolgárok tekintetében az oroszok az éves 6,5 milliós adatukkal már magasan az első helyen állnak. Ez az adat tehát újra jelzi a két ország közötti szoros kapcsolatokat.27

1.3. Legfontosabb ágazati együttműködések, összefonódások Az ország függetlensége óta jelen vannak Ukrajnában az orosz gazdasági csoportok érdekei. Már a kilencvenes évek közepétől megfigyelhető volt az a folyamat, amely során az ukrán stratégiai fontosságú cégeket orosz illetőségű vállalatok elkezdték felvásárolni. Az ukrán kormányok a privatizáció elé nem gördítettek akadályokat, jórészt azért, mert sokszor saját maguk is érdekeltséget és tőkét tudtak szerezni azon ukrajnai üzleti csoportok számára, amelyek támogatásával bekerültek a parlamentbe. A „narancsos forradalom” valamelyest cezúrát jelentett ebben a folyamatban, néhány év elteltével azonban minden visszakerült a régi kerékvágásba. Az sem véletlen, hogy a kezdetekben legélesebben oroszellenes retorikát és reprivatizációt követelő Julja Tyimosenko, manapság az oroszokkal kompromisszumra törekvő, megegyezésre hajló politikus színében tűnik fel. A legtöbb ágazatban meglehetősen nehéz eldönteni, hogy a meglévő együttműködések elsősorban az ukrán, vagy az orosz fél számára előnyösebbek. Vannak azonban olyan iparágak, vagy azon belül bizonyos projektek, amelyekről egyértelműen eldönthető, hogy mindkét fél számára kölcsönösen előnyösek. Sok más között a repülőgépgyártás is olyan ágazat, amelyben a két ország egymásra van utalva és az együttműködésből mindkét fél hasznot húzhat. Oroszországban egy 2006-os elnöki rendelet az orosz repülőgépipar egyesítéséről határozott. Ukrajnában 2007 márciusától elnöki rendelettel létrejött az Aviacija Ukrajini, amelyben orosz és ukrán cégek egyaránt részt vettek, de a belső viták kiéleződése miatt azóta felbomlott. 26

i.m., p. 66.

27

http://iom.org.ua/img_collection/file/LM%20Assessmen%202007_ukr.doc


47

2004-ben kb. 70 orosz cég működött együtt ukrán vállalatokkal a gépgyártás területén. Például a Voronyezsi repülőgépgyár és a kijevi Antonov az AN-148-as személyszállító gyártására, amiben az alkatrészek 61 százaléka orosz, 31 százaléka pedig ukrán beszállítóktól származik. 2008 végén az első négy gépet már összeszerelték Voronyezsben. Az orosz Szaljut és a Motor Szics az MSZ-21-es típusú repülőgépek hajtóműveit közösen gyártja.28 2007 augusztusában még Viktor Janukovics aláírt egy együttműködési szerződést a két ország repülőgép-iparágai között,29 ez azonban az összes többi államközi szerződéshez hasonlóan csak írott malaszt maradt. Az orosz szakemberek azonban a mostani összefonódási szintet nem tartják kielégítőnek, mert szerintük leginkább haszontalan államközi egyezmények és nem valós cégek közötti együttműködés valósul meg.30 A repülőgépgyártás mellett a kölcsönös érdekeltségek közé sorolható még a 2001 óta húzódó megaprojekt, a Kercsi-szoroson átívelő híd megépítése is, amely 450 km-rel lerövidítené a Herszon-Novorosszijszk útvonalat. A közel 6 km hosszú hídra négysávos autópályát, vasútvonalat, gáz és olajvezetékeket terveznek, és létre is hoztak egy közös vállalatot az orosz fél 76 százalékos részesedésével, az engedélyeztetés azonban évek óta húzódik.31 Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül a fontosabb ukrajnai orosz érdekeltségek, és ezáltal üzleti csoportok összefonódásait vizsgálom, az orosz és ukrán sajtóban megjelent információk alapján. A legújabb fejleményektől kezdve időrendben visszafelé haladunk majd, az egyre régebben és biztosabban beágyazódott vállalati összefonódások és befektetések felé, mivel ezeket a „játszmákat” már régen lejátszották, Tyimosenko arculatváltására való tekintettel pedig az erővonalak a közeljövőben valószínűleg nem fognak változni.

1.3.1. Vegyipar A szénhidrogén alapú vegyipar rohamtempóban fejlődik, 2006-ban az orosz befektetések aránya ebben az ágazatban 103 millió dollár körül mozgott, 2007-ben a teljes invesztíció (amelynek valószínűsíthetően döntő többségét az orosz tőke adta) elérte a 413 millió dollárt, 2008-ra pedig az 1 milliárd dollárt.32 2008-ban az ukrán állam nagyszabású privatizációba kezdett a vegyiparban, a magánosítás azonban elakadt. Sor került volna az Odesszai

28

Siskov 2008, p. 12. http://news.liga.net/news/N0736173.html 30 Szitarján–Ivanov 2008, p. 81. 31 Vasanov 2007, p. 69. 32 Sztarosztin 2008. 29

48

Szabó István

Kikötőmenti Gyár 99,5 százalékos részvénycsomagjának privatizációjára is, de az elnöki és miniszterelnöki hatalom összecsapása itt is akadályozta a folyamatot. A pályázatot már 2008. február 14-én ki kellett volna írni, az Állami Vagyonalap Elnöke azonban megóvta a tendert, így a kihirdetés elmaradt. 2008-ig 9 cég érdeklődött a gyár megvétele iránt, többek között a norvég ASA, a Cserkasszi Azot, az orosz EuroHim, a Dnyiproazot, a Szibur Holding cégek, valamint az ismert üzletember, Dmitrij Firtas vállalata a Group DF is, aki az észt Nitrofert céggel pályáztatott volna.33 Érdekesség, hogy az ammóniahűtés és szállítás terén monopolhelyzetben lévő 100 százalékban állami tulajdonú cég volt az egyetlen nagyfogyasztó Odessza megyében, amely felé elzárták a gázt a 2009 januári gázkrízis során.34 A Dnyeprovszki Műtrágyagyár privatizációja sem ment könnyen. A cégben 60 százalékos részesedéssel rendelkező Fedkominveszt-Ukrajina35 (amely egyébként a Fedcom csoport tagjaként Alekszej Fedorovics orosz üzletember érdekeltségei közé tartozik) 2008 decemberére zárta le az előző tulajdonrész birtokba vételének elemzését. A műtrágya világpiaci árának esése miatt 2008-ban 12,4 millió hrivnás veszteséget produkáló céget végül – elővásárlási jogával élve – a Fedkominveszt vette meg 2009. március 27-én 22,8 millió hrivnáért.36 A Lemberg megyében található Polimineral, polimerek gyártása terén Ukrajnában kvázi-monopolhelyzetben lévő cég tervezett privatizációja is csúszik, egyes források szerint leghamarabb a 2009-es év végére születhet eredmény.37 További fejlemény a vegyiparban, hogy az egyik legnagyobb ukrán foszfát alapú műtrágyát és titán-dioxidot előállító gyár, a Szumihimprom vezérigazgatója, Nyikolaj Trofimenko az Iparügyi Minisztériumhoz fordult, hogy hajtsák végre az eredetileg 2006-ban megálmodott privatizációs tervet. Az Állami Vagyonalap sajtóosztálya szerint 2010 végére a 100 százalékos állami tulajdonban38 lévő cég privatizációja akár le is záródhat. Mostanra a cég berendezéseinek 60 százaléka leamortizálódott, Tromifenko szerint 2006ban még 40 millió, ma már 66,5 millió hrivnába kerülnének a tovább nem halogatható javítások, míg a termelés modernizációjával és fejlesztésekkel az összeg már elérheti a 130 millió dollárt. Szakértők szerint ez keresztülhúzhatja a kormányzat korábbi terveit, amelyek szerint a Volnogorszki Bányászati és Kohászati Kombináttal, valamint a Zaporozsjei Titán és Magnézium 33

http://www.karpatinfo.net/art_print58646.html 34 http://www.chemport.ru/chemprodnews_1657.html 35 http://www.smida.gov.ua/emitents/owners_zvit.php?id=31484491 36 Csernovalov 2009 a http://www.kommersant.ua/doc.html?docId=1144948& IssueId =7000077 címen. 37 http://maydan.drohobych.net/?p=399 38 http://www.smida.gov.ua/emitents/year/?id=20783&did=29


49

Kombináttal létrehoztak volna egy vertikálisan integrált holdingot Titan Ukraini névvel, amelynek a Szumihimprom szállította volna a titán-dioxidot, mint alapanyagot. A holdingban az orosz milliárdos, Viktor Vekszelberg neve által fémjelzett Renova Csoport komoly részesedést szerzett volna, és 9 év alatt 1,2 milliárd befektetést irányzott elő. Egyes források szerint ez lett volna Vekszelberg ukrajnai terjeszkedésének első lépése. Az orosz cég ugyanakkor a Szumihimprom felvásárlásában is érdekelt, a 2006 óta többségében francia érdekeltségű Ukrszibbankkal39 és az orosz Amtellel egyetemben.40 A műanyag alapanyagokat, polietilént gyártó Észak-Donyecki Azot Gyár eladására tett kísérleteket is botrányok övezték. A munkácsi születésű Alex Rovta41 cége, az IBE Trade, illetve az oroszországi születésű, de gyermekkorától kezdve Ukrajnába élő Konsztantin Zsevago nevével fémjelzett Roszava Zrt. (amelyben az Ukrszibbank közel 40 százalékos részesedéssel rendelkezik)42 versenyzett. A 2004-ben kiírt tenderen Rovta cége nyert, annak ellenére, hogy Zsevago vállalata az IBE Trade 35,5 millió hrivnás ajánlata helyett 39,4 millió hrivnát kínált érte. Az Állami Vagyonalap luhanszki részlege megtagadta a határozat ellenjegyzését, és új tender kiírását javasolta. Az ügy a bíróságon folytatódott tovább, amely végül a Vagyonalap 2008. októberi határozatát figyelembe véve újra Alex Rovtának ítélte az Azot felvásárlásának jogát. Zsevago fellebbezett és a Főügyészséghez fordult, az eljárás 2009 márciusában is tartott.43 A következő privatizáció előtt álló cég a Khimprom. Úgy tűnt, hogy a marónátron, folyékony klór, oxigén, PVC és egyéb vegyipari termékek44 előállításával foglalkozó gyárat tavasszal szanálni fogják, február végén azonban a moszkvai Geotek csoport érdekeit képviselő PVH-Khimprom cég nyerte meg a privatizációs tendert, amelyen rajta kívül nem volt más résztvevő. Kérdés, hogy milyen jövő vár a vállalatra, mert az alapanyagok beszállítása egyelőre nem megoldott. Az egykori szovjet nagyipari óriásban 2006 óta gyakorlatilag leállt a termelés. 2007-ben döntöttek a privatizáció mellett, a klór és marónátron előállító részlegek kivételével az ipari komplexum egészét eladásra kínálták, amelyből fél év alatt kettőt sikerült értékesíteni, ebből az egyik a magnézium feldolgozó részleg volt, amelyet a Vagyim Novinszkij45 orosz üzletemberhez köthető kijevi Ukrperilkaz vett meg 4,08 millió hrivnás áron,

39

http://www.ukrsibbank.com/en/o_banke/akcionery_nablyudatel_nyj_sovet_i_ pravlenie_banka 40 Cserkaszova 2009, a http://www.commersant.ua/doc.html?DocID=615714 címen. 41 http://focus.in.ua/article/31066.html 42 http://www.smida.gov.ua/emitents/owners_zvit.php?id=30253385 43 Sztarosztin 2008. 44 http://1128.ua.all-biz.info/ 45 http://news.yandex.ru/people/novinskij_vadim.html

50

Szabó István

amelyből 2009. márciusáig csak 450 ezret fizetett ki.46 Oleg Gyeripaszka,47 a leggazdagabb orosz milliárdosként ismert üzletember a Ruszal alumíniumipari cégen keresztül (amelynek 2009 januárja óta ő a vezérigazgatója)48 érdeklődést mutatott a marónátront előállító részleg iránt. A milliárdos érdekeltségei közé tartozó ukrajnai Mikolajevi Alumíniumgyárnak szintén szüksége lehet a Khimprom által előállított marónátronra.49 Gyeripaszka további ukrán érdekeltségeihez tartozik a 2007 végén a Bazovij Element, az ukrán Development Construction Holding és az osztrák Strabag által létrehozott Strabag Ukraine nevű konzorcium, amely a 2012-es EB-hez szükséges infrastruktúra kiépítéséért felelős.50 Kész ténynek és lezárt folyamatnak tekinthető a Karpatnaftohim Kft esete. 2000 decemberében az Oriana ukrán állami cég és a Lukoil-Nyeftyehim az Oriana eszközeit használva létrehozta a Lukor Zrt.-t. 2004-ben a Lukor Zrt. és a Lukoil Chemical a Karpatnaftohim Kft. tulajdonosaivá váltak 24 százalék, illetve 76 százalékos arányban.51 2006 végétől a Balcem Rt.52 részvényeinek 99 százaléka fölött a Jevrocement Grup Ukrajina53 diszponál. 2008 tavaszáig a Jevrocement Ukrajina a Filaret Galcsev nevével fémjelzett Jevrocement Csoportjának tulajdonában volt, ekkor azonban egy ciprusi off-shore cég, a Galaks Holdings Ltd. kivásárolta az orosz Jevrocementet.54 A 2008-ban harmadik legnagyobb ukrán cementgyártónak számító,55 2007-ben 238 millió hrivnás profitot56 termelő Jevrocement Ukrajina ezzel a „tulajdonosváltással” továbbra is az orosz Jevrocement tulajdonában maradt, a Galaks Holding Ltd-t a Jevrocement off-shore cégei között tartják nyilván.57 A Kramatorszki Cement és Hullámpala Kombinát szintén a Jevrocement tulajdonát képezi.58 Az ukrán vegyipari óriások privatizációjánál az orosz tőke megkérdőjelezhetetlen befolyást szerzett a kétezres évek elejétől kezdve. Kucsma leváltása után, az ukrán kormány részéről 2004-től történtek ugyan kísérletek a 46

Szamofalov 2009 a http://smi.liga.net/articles/IT091222.html címen. http://file.liga.net/person/135.html 48 http://www.rusal.ru/en/management.aspx 49 Szamofalov 2009. 50 http://file.liga.net/person/135.html 51 http://www.uapetrol.com/test/trade_lead/NewsView.html?idNews=15727 52 http://www.smida.gov.ua/emitents/owners_zvit.php?id=00293060 53 http://www.smida.gov.ua/emitents/owners_zvit.php?id=33549911 54 http://www.concrete-union.ru/news/?id=458 55 http://investory.com.ua/community/diary/1008/sokrat_daily__october_6__2008/ 56 http://www.dsnews.ua/companies-markets/markets-kiev/markets-news-kiev/ art 35690.html 57 Sokrat News, News Highlights, 2008. október 16., p. 2. 58 http://www.smida.gov.ua/emitents/owners_zvit.php?id=00292942 47


51

status quo megváltoztatására, ezek azonban rendre kudarcot vallottak, vagy felemás eredményeket hoztak. A gazdasági válság azonban úgy tűnik történelmi lehetőséget kínál a „nyugatos” ukrán elit azon részének, amely megfelelő likviditással rendelkezik, ugyanis a veszteséges nagyvállalatokat az orosz befektetők nem tudják már sokáig külső forrásból finanszírozni.

1.3.2. Energiaipar Az ukrán-orosz gázvita kapcsán nem lehet megkerülni a Gazprom és az ukrajnai gáztranzit egymáshoz való meglehetősen bonyolult viszonyának az említését. A 2009 eleji gázkrízis előtt a gázeladás a következő séma szerint folyt:  A Gazprom 100 százalékos tulajdonában lévő Gazpromexport a Rosukrenergo nevű svájci székhelyű ukrán-orosz vegyesvállalatnak adta el az ukrán határt átlépő orosz, illetve közép-ázsiai gázt. A Rosukrenergo 50 százalékban a Gazprom, 45 százalékban Dmitrij Firtas és 5 százalékban Ivan Furszin, ukrán üzletemberek tulajdonában volt.  A Rosukrenergo ezek után továbbadta a megvásárolt gázt az Ukrgazenergo-nak, amelyet 50-50 százalékban a Naftohazzal közösen birtokolt.  Az Ukrgazenergo körülbelül fele-fele arányban adja tovább a 100 százalékban ukrán állami tulajdonú Naftohaz-nak, illetve a jól jövedelmező ipari felhasználóknak és kereskedőknek a felvásárolt gázt. A Naftohaz állami vállalat a lakossági fogyasztókat és a távhőszolgáltatókat látja el.59 Firtas a Group DF-en keresztül birtokolja a maga 45 százalékát a Rosukrenergoban. Habár sokak szerint Juscsenko elnök holdudvarához tartozik, az elnök 2008 februárjában mégis leállította az Odesszai Partmenti Ammónia és Karbamid gyár privatizációját, amelyet Firtas szerzett volna meg.60 A gyár értéke akkor meghaladta az 1 milliárd dollárt,61 2008-ban pedig közel 800 millió hrivnás profitot realizált.62 Firtasnak egészen a közelmúltig magyarországi érdekeltségei is voltak, az EMFESZ-t a Mabofi ciprusi off-shore cégen keresztül 100 százalékban ő birtokolta.63 Hogy a 2009 januári gázkrízis után ténylegesen kiiktatják-e a közvetítő cégeket és Julja Tyimosenkohoz közel álló Naftohaz állami vállalat direktben veszi-e majd a

59

Deák 2009, p. 7. a http://www.kulugyiintezet.hu/MKI-tanulmanyok/T-2009-03Deak_Andras-orosz_ukran_gaz.pdf címen 60 http://podrobnosti.ua/power/president/2008/04/15/514651.html 61 http://focus.in.ua/article/30287.html 62 http://www.fundmarket.com.ua/news/49d34c8052b15/ 63 http://nol.hu/archivum/archiv-406254

52

Szabó István

gázt a Gazpromtól, a nyilvánosságra hozott dokumentumok dacára még nem állapítható meg egyértelműen. A sajtóban egymásnak ellentmondó hírek és nyilatkozatok láttak napvilágot, Juscsenko elnök leköszöntével azonban könnyen elképzelhető, hogy Tyimosenko megerősödésével a Rosukrenergo és ezáltal Firtas pozíciói is meggyengülnek, és végleg kiszorulnak a gázpiacról. 2009. április 6-án egyébként megállapodás született a Gazprom és a Naftohaz között a gázszállítások technikai részleteiről, valamint a 2009-ben szállítandó mennyiségekről.64 Az olajfinomítók is részét képezik azoknak a stratégiai üzletágaknak, amelyeknek birtoklása körül harcok folynak. 2008 decemberében az ukrán Gazdasági Versenyhivatal engedélyezte a ciprusi Morgtawn Holdings számára a Herszoni Olajfinomító részvényeinek 50 százalékos felvásárlását. A részvények többsége eddig Igor Jeremejev65 ukrán üzletember – 2002-2006 között a Mi Ukrajnánk tömörüléshez tartozó Nemzeti Párt képviselője – érdekeltségeihez tartozó West Oil Group, pontosabban a WOG off-shore lányvállalatainak tulajdonában állt. Egyelőre nem tudni, ki áll a Morgtawn Holdings mögött. Az Alfa-Nafta benzinkutakat üzemeltető cég, Ukrajnában országszerte 498 kúttal rendelkezik. A Privátbanknak összesen 1100 kútja volt, az AlfaNafta megszerzésével pedig az ország összes benzinkútjainak 25 százaléka felett rendelkezik.66 Az Alfa-Nafta megvétele mögött valószínűsíthetően Vitalij Grigorjanc és Valerij Gabrielján orosz befektetők állnak. Grigorjanc a Jevraz Kapital, az Eurázsiai Vegyipari Vállalat, illetve az Arch Ltd. bahamai off-shore cég tulajdonosa, utóbbi a hivatalos adatok szerint az Ukrajnával kapcsolatban álló 10 legnagyobb olajcég között van. Gabrielján az orosz ArcsNyeftyeGeologija Zrt. élén áll, amely évente 200-300 ezer tonna olajat termel ki (csak összehasonlításképpen: ez a magyar éves fogyasztásnak kb. 3,8 százaléka). Az ivano-frankivszki Nadvornyanszki Finomítót ellátó Arcs Petrolt 2004-ben eladták a Lukoilnak. Az ukrán olajcégek vezetésében nagy számban találhatunk orosz állampolgárokat, úgy mint Ajk Pambuhcsánt, az Alfa-Nafta vezérigazgatóját, Ararát Csurkinyánt, a Naftotrade Kft. vezetőjét, David Kagramanjánt, az AlfaNafta Kereskedőház fejét, valamint Graj és Zsirair Csurkinyánt a Núbisz Kft vezetőit. Az ukrán sajtó szerint az ukrán establishment is képviselteti magát ebben a körben, ilyen például Vakielján Benikovics, az Arcs Ltd. odesszai leányvállalatának igazgatója, Gajáne Gukaszján és Hacsaturján Meszop, az odesszai Arcs nevű magánnyomozó iroda és őrzővédő szolgálat alapítói, valamint Karine Szardarján, a Veszta nevű regionális benzinkúthálózat üze-

64

http://www.zn.ua/2000/2229/65878/ http://files.korrespondent.net/politics/eremeev 66 http://delo.ua/news/95931/ 65


53

meltetője. Ugyanez a kör fogja valószínűsíthetően eladni az Alfa-Naftában szerzett részesedését Igor Kolomojszkovnak, a Privátbank valódi vezetőjének (a vállalati honlap tanulsága szerint Kolomojszkov csak a Felügyelő Bizottság egyik tagja)67 és a Dnyipropetrovszki Dnyepr futball csapat tulajdonosának.68 A vételi ár körül egyelőre csak találgatások folynak, többen 300 millió dolláros alsó korlátot említenek. 2006 előtt a Naftotrade Kereskedelmi Kft és az Alfa Nafta is Kolomojszkov tulajdonában állt, az Arcs illetve a Sentosa Oil off-shore cégeken keresztül. Az Ukrtatnafta, a Tatnyefty és a Naftohaz részényesei között kirobbant vita miatt az Ukrtatnyeftyet valószínűleg hamarosan fel fogják számolni. 2007 májusa előtt a cégben a Tatár Földtulajdoni Minisztérium 28,8 százalékot, a Tatnyefty 8,6 százalékot, a svájci Amruz Trading 8,3 százalékot, a SeaGroup International pedig 10 százalékot birtokolt. Ekkor azonban rejtélyes körülmények között a Földtulajdoni Minisztérium részesedésén kívül az összes többi részvény átkerült a Naftohaz tulajdonába, amely így a részvények 43 százaléka helyett azok 61 százaléka felett diszponál.69 Az Ukrán Legfelsőbb Bíróság, illetve a Tatár Köztársaság egy választott kereskedelmi bírósága egymásnak ellentmondó határozatokat hozott a kérdés rendezésére. Vagyim Csuprin a cég egyik korábbi vezetője a cég felszámolását és a vállalat tulajdonában lévő Kremencsugi Olajfinomító visszaállamosítását javasolta. A Kijevi Gazdasági Bíróság a Főügyészség keresetére reagálva 2008 szeptemberében egyébként már döntést hozott az Ukratnafta felszámolásáról.70 Az ukrán energiaipari összefonódások kitűnően illeszkednek abba a stratégiába, amely az utóbbi időkben az orosz energiacégeket jellemezte. Az orosz érdekek, kereszttulajdonlásokon, off-shore cégeken vagy orosz állampolgárokon keresztül képviselve vannak a szállítástól kezdve a feldolgozó, illetve elosztóhálózatokig. Az ukrán állami szereplők személyes vagy közvetett kapcsolatokon keresztül nem egyszer hasznot húznak ebből a jelenségből, ezért ebben a stratégiai fontosságú ágazatban Ukrajna számára elképzelhetetlen a függetlenedés Oroszországtól.

1.3.3. Kohászat és gépipar A vegyipar mellett a fekete fémeket feldolgozó ipar is kedvelt célpontja volt az orosz befektetőknek. Az orosz Szjeversztal-metiznek 2006 óta 60 százalékos tulajdonrésze van az acéltermékeket előállító Dnyiprometiz Rt.-ben. A 67

http://www.privatbank.ua/info/index1.stm?fileName=d2_4_9_3_2_1r.html 68 http://korrespondent.net/worldabus/193733 69 Garajeva 2008, a http://kommersant.ua/doc.html?docId=1017690 címen 70 Gavris 2008, a http://www.kommersant.ua/doc.html?DocID=1090838&IssueId= 47070 címen.

54

Szabó István

Szjeversztal-metiz Oroszországban 25, Ukrajnában 18, Nagy Britanniában pedig 23 százalékos piaci részesedéssel rendelkezik.71 A Vtormet, Cserkaszivtormet, Herszonvtormet, Mikolajevvtromet, Zsitomirvtormet, illetve Vinnyicavtormet 2003 óta a MAIR orosz ipari csoport érdekeltségei közé tartozik.72 A MAIR 6 ukrajnai érdekeltsége havonta 140 ezer tonna fémhulladékot dolgoz fel.73 A Zaporozsjei Aluminium Kombinát (ZAK) a Gyeripaszka-féle Ruszal tulajdonában van, bár 2004-2007 között a SZUAL Holdingon (a Ruszal egyik leányvállalata) keresztül gyakorolta tulajdonosi jogait. A helyi hatóságok a válság, illetve a 2008 második felétől zuhanó alumínium árak74 miatt veszteséges és állami dotációban részesülő gyár állami tulajdonba való visszavételét követelik. A Milennium Capital egy évvel ezelőtti tanulmánya szerint a reprivatizációból 170-225 millió dolláros bevétele származhatott volna az ukrán államnak. Kérdéses azonban, hogy a jelenlegi recesszióban találnának-e rá megfelelő vevőt a visszavásárlás után.75 A gépgyártás területén az orosz irányban megnövekedett gépexport tulajdonképpen belső kereskedelemnek, vagy legalábbis vállalati eszköztranszfernek tekinthető, a fontosabb ukrajnai gépgyárakban fellelhető orosz tulajdonhányad miatt. A Drohobicsi Fúrógyár részvényeinek 97 százaléka az orosz Volgaburmas tulajdonában van.76 A Volgaburmas jelenleg a legnagyobb orosz olajfúró berendezéseket gyártó cég, a fúrások 70 százaléknál a vállalat berendezéseit használják.77 A Korall tervezőiroda az orosz Self Tervezőiroda tulajdonát képezi.78 A cég off-shore olajfúrási technológiákkal foglalkozik, a Kaszpi Energia vállalatcsoport tagja.79 A druzsivszki gázipari berendezéseket gyártó cég részvényeinek 51 százalékát 2003-tól a Gazprom birtokolja.80 A kohászat és gépgyártás az energiaiparhoz hasonlóan orosz „felségterületnek” számít. Érdemes azonban odafigyelni a kohászatban fennálló ukrán „autonómiára”, amely miatt többek között Oroszország is kvótákat vezetett be az ukrán acéltermékekkel szemben. A sok embert foglalkoztató iparág jövője egyelőre kétséges és komoly szociális feszültségekhez vezethet, ha nem

71

http://www.advis.ru/cgi-bin/new.pl?03DD934E-22A8-1543-B8DF-A73974B8CEBB http://recyclers.ru/modules/news/article.php?storyid=149 73 http://www.kommersant.ua/doc.html?docId=825155 74 http://www.lme.co.uk/aluminium_graphs.asp 75 Sabasov 2009, a http://rbcdaily.ru/2009/03/25/industry/407512 címen. 76 http://www.smida.gov.ua/emitents/owners_zvit.php?id=00217596 77 http://www.vbmbits.com/home/ 78 http://www.smida.gov.ua/emitents/owners_zvit.php?id=14307989 79 http://www.rr-mnp.ru/f/a0/ru/pdf/Engineering.pdf 80 http://www.rol.ru/news/misc/newsreg/03/01/04_048.htm 72


55

sikerül az ukrán acéltermékeknek jól fizető piacot találni az Európai Unióban.

1.3.4. Pénzügyi szektor A VTB bank az orosz VTB csoport 99 százalékos tulajdonú leányvállalata,81 a Mrija 2006-ban csatlakozott a csoporthoz, 2007-től pedig szintén a VTB brand név alatt fut.82 Az Alfabank Ukrajna az orosz Alfabank csoport tulajdona, amelyet a ciprusi ABH Ukraine Limited off-shore cégen keresztül birtokol.83 A Petrokommerc Bank Ukrajina 51 százalékos részvénycsomagja az azonos nevű Petrkommerc orosz bankcsoporthoz tartozik.84 Az 1994-ben alapított Osztra-Kijev biztosító társaság 2004-ben csatlakozott az orosz INGO csoporthoz INGO Ukrajna néven.85 Az INGO csoport részvényeinek 10 százalékát egyébként Oleg Gyeripaszka, orosz milliárdos birtokolja.86 2006-tól az orosz Roszno biztosító Ukrajnában is jelen van a Roszno Ukrajina révén,87 bár a cég neve 2007-től megváltozott Alianz Ukrajnára.88 Hozzá kell tenni, hogy az orosz Roszno részvényeinek 99 százaléka a nemzetközi Allianz SE tulajdonában van,89 ezért nem feltétlenül csak orosz érdekeket képvisel. A pénzügyi ágazat a válság által leginkább sújtott terület Ukrajnában, ugyanakkor ez az a szektor, ahova leginkább sikerült betörnie a nyugati tőkének és konkurenciát teremteni az oroszoknak. A gazdasági válság hatásai a nyugati-orosz erőegyensúlyra egyelőre még nem megjósolhatók, de az sem kizárt, hogy az orosz cégek pozíciói megerősödnek majd.

1.3.5. További ágazatok Az élelmiszeripar sem maradt ki az orosz expanzió figyelmének középpontjából. A Galakton és a Kremencsuki Tejgyár 2008 közepéig az orosz Junimilk tulajdonában állt, ekkor azonban Ukrajna legnagyobb magánkéz-

81

http://www.smida.gov.ua/emitents/owners_zvit.php?id=14359319 http://news.finance.ua/ru/~/1/0/all/2007/03/28/95997 83 http://file.liga.net/company/195.html 84 http://www.pcbu.com.ua/about/ 85 http://www.ingo.com.ua/#/about/ 86 http://www.ingos.ru/ru/about/shareholders/ 87 http://www.rosno.ru/ru/press/news/detail.php?ID=15263 88 http://www.insur-info.ru/news/10132/ 89 http://www.rosno.ru/ru/about/company/ 82

56

Szabó István

ben lévő vagyonalapja, a Régióközi Vagyonalap felvásárolta a részvényeket.90 Érdekesség, hogy a Junimilk honlapján a Galakton továbbra is szerepel a tulajdonolt gyárak között.91 Az eddigieken túl rendkívül vegyes képet mutat az ukrán-orosz tulajdonosi összefonódás a legkülönbözőbb ágazatokban, a textilipartól kezdve a telekommunikáción keresztül a pénzügyi vállalkozásokig. 2006 tavaszán az orosz Gloria Jeans megvette a legnagyobb ukrán ruházati cikkeket gyártó céget, a Sztíl-t.92 2005-ben az orosz Vimpelkom Bee Line brand név alatt 231,3 millió dolláros vételáron megvette az Ukrajinszkie Ragyioszisztemi mobilszolgáltatót. A Vimpelkom egyébként jelen van Örményországban, Grúziában, Kazahsztánban Tadzsikisztánban és Üzbegisztánban is.93 2003ban a FÁK térség legnagyobb mobilszolgáltatója az MTSZ (Mobilnyije Tyeleszisztemi) felvásárolta az ukrán UMC-t, amely 2007 után felvette az anyacég nevét, és MTSZ néven fut tovább Ukrajnában.94

1.3.6. Az ukrán-orosz vállalati összefonódások értékelése Az egykor egységes szovjet elit a Szovjetunió felbomlása után sem bomlott fel abban a tekintetben, hogy a létező kapcsolatrendszerek fennmaradtak, a kapcsolati tőke továbbra is meghatározó tényező maradt a poszt-szovjet régió üzleti életében. Ukrajna függetlenné válásával a szovjet ipar kulcsfontosságú összetevőinek jelentős része (energiaipar, vezetékhálózat, hadiipar, kohászat, etc.) került egy olyan állam területére, amely ország politikai elitjének bizalmát és lojalitását az orosz cégeknek újra és újra meg kellett vásárolniuk. Kézenfekvő volt tehát, hogy az élő kapcsolati rendszerekre, a kulturális-nyelvi és egyéb hasonlóságokra alapozva a formálódó orosz gazdasági elit részesedést és befolyást szerezzen a stratégiai ukrán ágazatokban. Az sem volt kétséges, hogy ezt csak úgy lehet megvalósítani, ha az ukrajnai gazdasági-politikai csoportokat a lehető legszövevényesebb módon bevonják a tranzakciókba, és érdekeltté teszik őket a privatizáció „oroszbarát” lefolytatásában. Mindehhez párosult az az Oroszországban is előszeretettel használt „off-shore dömping”, amellyel sikerült a lehető legkevésbé transzparens tulajdonosi rendszert kialakítani. A kétezres évek elejétől, ahogyan az orosz gazdaság magához tért és ezáltal a külpolitika is magabiztosabbá vált, az ukrán piacon aktív orosz gazdasági csoportok is megerősödtek. Pozícióikat a „narancsos fordulat” sem ve90

http://www.smida.gov.ua/emitents/owners_zvit.php?id=00445771 http://www.unimilk.ru/about/structure/plants/index.wbp 92 http://www.dsnews.ua/companies/companies-regions/art25593.html 93 http://www.beeline.ua/company/beeline.wbp 94 http://company.mts.com.ua/rus/company_history.php 91


57

szélyeztette komolyabban, csupán néhány vállalkozás esett áldozatul az első Tyimosenko kormány privatizációs felülvizsgálati lázának. Ezeknek a visszaállamosításoknak azonban elsősorban propaganda céljaik voltak, és nem a fennálló status quo megváltoztatására irányultak. Az ukrán-orosz gazdasági összefonódások jelentőségét Ukrajna nyugati orientációjakor nem szabad figyelmen kívül hagyni, mert igaz ugyan, hogy az egész ukrán gazdaságra vetítve a mérleg kelet és nyugat között közel egyensúlyba került, a keleti oldalon azonban a reálgazdaság olyan stratégiai fontosságú iparágai foglalnak helyet, amelyek problémamentes működése létfontosságú az ország számára.

2)

Az ukrán NATO-csatlakozás az ukrán-orosz hadiipari összefonódások tükrében95

A lehetséges ukrán NATO-csatlakozás sok olyan problémát vet fel az ukránorosz viszonyban, amelyek nem csupán az orosz politika egyfajta érzelmi kötődéseit érintik, vagy a befolyási zónák, a „közel-külföld” feletti hatalom visszaszerzése körül forognak. Az ukrán NATO-csatlakozás orosz ellenzőinek vannak racionális és irracionális, gyakorlatias, valamint kevésbé megfogható, stratégiai ihletettségű érveik. A két ország hadiiparának összefonódása körül bőven találhatunk mindegyik kategóriába besorolható érveket, az erősen aszimmetrikus ukrán függés pedig Ukrajna számára problémássá válhat, ha valamilyen csoda folytán az elkövetkezendő 5-10 évben mégis belépne a NATO-ba, és Oroszország valóra váltja fenyegetéseit az együttműködés beszüntetésére vonatkozólag. Hogy ez rövid távon miért nem következne be semmiképpen, arra a következőkben fogunk választ találni.

2.1. A temetetlen múlt A frissen függetlenedett Ukrajna hatalmas védelmi ipari kapacitást örökölt a Szovjetuniótól, ami csak tovább tetézte a politikai és gazdasági káosz okozta nehézségeket. A hadiipar racionalizálása nem csupán anyagi, hanem szociális természetű akadályokba is ütközött, hiszen ebben az ágazatban dolgozott majd másfél millió ember. Ez később a választói szavazóbázis támogatásának esetleges elvesztésétől való félelem miatt rányomta bélyegét a reformfolya-

95

A tanulmány ezen része nagyban épít a szerző „Az ukrán védelmi ipar útkeresése” című szakdolgozatára.

58

Szabó István

matokra is.96 Az infrastruktúra átalakítása vagy leszerelése, a káderek és munkások átképzése hihetetlen erőfeszítéseket követelt a fiatal ukrán államtól, a kétezres évek elejére azonban a helyzet valamelyest normalizálódott. Az ukrán hadiipar termelését az 1991-es volumenhez képest tizedére csökkentették, az itt dolgozók száma hetedére, az ágazat ukrán GDP-ből való részesedése 35 százalékról 6 százalékra esett vissza.97 Mindazonáltal az ukrán hadiipar kibocsátása továbbra is meghaladja a honvédelem és az exportlehetőségek szintjét.98 Az egyes termékek teljesen önálló, teljes ciklusának gyártását, az ehhez szükséges hatalmas tőkebefektetések és strukturális átalakítások magas költségei miatt viszont csak nagyon kevés, a Malisev harckocsigyárhoz99 hasonló cég tudta véghezvinni,100 amely többek között 125 mm-es harckocsilövegek és egyéb rendszerek előállítására specializálódott. Általában azok a cégek, amelyek képesek voltak ilyen átalakulásra, a világpiacra is önállóan exportálnak, így erős konkurensei az orosz cégeknek. A Malisev mellett ilyenek például a Bronyetekhnika Ukraini, a Juzsnoje,101 a Juzsmas,102 a Motor Szics,103 az Antonov Tudományos-Műszaki Komplexum,104 a Progressz Tudományos-Ipari Komplexum, az Izjumi Műszergyár,105 vagy az Ukrszpectechnika.106

2.2. Az ukrán hadiipar jelene Manapság a hadiipar már jóval kisebb szerepet játszik az ukrán gazdaságban, mint a rendszerváltás idején, ugyanakkor egyes ágazatai korszerű termékeket állítanak elő. Így a gázturbinás hajtóművek, a rakétatechnika, a rádióelektronika, a szonártechnika és repüléstechnika tervezési és gyártási szinten továbbra is viszonylag magas technikai színvonalat képvisel, Ukraj96

Rácz Andrással, a Magyar Külügyi Intézet főmunkatársával 2008 tavaszán folytatott levélváltás alapján. 97 Barabanov 2005, a http://mdb.cast.ru/mdb/1-2005/di/ukraines_defense/ címen; Letöltve: 2008. május 1. 18:30 98 Perepjelica 2003, p. 158. 99 http://www.malyshevplant.com/ 100 i.m., p. 164. 101 http://www.yuzhnoye.com/ 102 http://www.yuzhmash.com/index_en.htm 103 http://www.motorsich.com/ 104 http://www.antonov.com/ 105 http://www.ipz.com.ua 106 http://www.ust.com.ua


59

na pedig a termelés jelentős részét a világpiacon is értékesíti. Igaz, az ukrán hadikivitelben még az elavult egykori szovjet haditechnikai eladások is megjelennek. 1996-tól a leépítést túlélő vállalatok a nemzetközi fegyverpiac felé orientálódtak, és más országok hadiipari vállalataival (elsősorban oroszországiakkal) szoros együttműködést alakítottak ki. 2000-ben az ukrán hadiipar termelésének 90 százalékát a nemzetközi fegyverpiacon értékesítette, az állami megrendelések pedig mindössze a termelés mintegy 5 százalékát tették ki.107 Ez mindenképpen figyelemre méltó teljesítmény, ha azt vesszük, hogy 1997-ben a hadiipari termelésnek még csupán 43 százalékát exportálták.108 2003 és 2007 között Ukrajna a világ 10. legnagyobb fegyverexportőrévé lépett elő a szállítások 1,55 százalékával.109 11. táblázat

Az ukrán fegyverexport 10 legnagyobb felvevőpiaca 1995 után

Összesen*

60

8 30

10 22

12

5 9 77 145

42 22 29 107 21 55

Összesen

9 2 84 123 19 9

2007

9 35 7 88

3 40 23 22 145

2006

2003

2002 64 23 14

2005

67 46 20 145 51 21 87 75

2004

33 63 20

2001

2000

1999

1998

19

420 440 420 10 5 14 24 7 93 133 66 34

42

1997

1996

Pakisztán Kína Algéria India Líbia Sri Lanka Irán Azerbajdzsán Jemen E.A.E

1995

(millió USD)

2 1301 43 507 408 338 332 204 192 27 176 174 167

215 136 566 655 760 280 661 244 397 354 308 563 109 5249

* Az összes többi országgal együtt. Forrás: a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) fegyverkereskedelemre vonatkozó statisztikái (http://armstrade.sipri.org/arms_trade/values.php)

A SIPRI adatai szerint a 2007-es évben az ukrán fegyverexport jelentősen visszaesett: míg 2006-ban még 563 millió dollár értékben exportáltak, 107

Barabanov 2005. Perepjelica 2003, pp. 163-164. 109 http://www.sipri.org/googlemaps/at_top_20_exp_map.html 108

Szabó István

60

2007-ben csupán 109 millió dollárnyi fegyvert értékesítettek a nemzetközi piacon. Ezek szerint 2007-ben Kínával, Irakkal, Azerbajdzsánnal és Pakisztánnal sikerült 43, 37, 27, illetve 2 millió dolláros üzleteket kötni.110 Feltűnő hiányossága a SIPRI adatbázisnak, hogy 1995 óta gyakorlatilag nem szerepelnek benne az Oroszországba irányuló szállítások,111 pedig ezek ismeretében valószínűleg számottevően módosulna a mérleg. Mihail Szamusz, a Leszerelési és Hadsereg-átalakítási Központ (Центр Досліджень Арміі, Конверсії та Роззброєння) munkatársa szerint a SIPRI szakértői sok olyan adatot nem vesznek figyelembe, amelyek jelenleg az ukrán hadiipar fontos részét képezik, úgy mint a különböző alkatrészek gyártása, összeszerelése, illetve a régi szovjet haditechnika szervízelése, amelyek jelentősen növelnék az exportbevételek volumenét, 2007-ben mintegy hétszeresére.112 12. táblázat

Ukrajna fegyverexportja 2000 és 2007 között a Leszerelési és Hadsereg-átalakítási Központ adatai alapján (millió USD)

Export értéke

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

600

575

440-460

530-550

600

600

700

770

Forrás: Badrak & Zgurec (2007), p. 9.

2.3. Belpolitikai játszmák Általánosságban elmondható, hogy nem létezik olyan szubsztancia, amelynek ne lehetne politikai színezetet adni. A nyugati értelemben vett demokráciák velejárója, hogy a különböző álláspontok és érdekek összecsapnak a politikai csatatéren, és ennek a csatározásnak a gazdaságban gyökerező okai, és/vagy arra nagy hatással lévő következményei vannak. Ukrajnában sincs ez másképpen, a védelmi ipar pedig minden országban különösen kényes témának számít. Az ukránok sajátos geopolitikai helyzete ezen felül még plusz feszültségi gócokat táplál a rendszerbe. A Janukovics kormány hatalomra lépése óta rivalizált az elnöki hatalommal az ukrán hadiipar és a kü110

http://armstrade.sipri.org/arms_trade/values.php Földgázszámláit ekkortól kezdte Kijev barter jellegű fegyverszállításokkal kiegyenlíteni. (Deák 2008). 112 Szamusz 2008a, a http://bos.dn.ua/viewnews.php?nid=587 címen. Letöltés ideje 2009. 05.02 111


61

lönböző országokkal való haditechnikai együttműködés koordinálása miatt, és ez a helyzet nem változott meg kardinálisan a Tyimosenko kormány megalakulása után sem. A versengés időnként egészen meglepő fordulatokat is hozott, még az Ukrszpecexport és öt leányvállalata fölötti állami irányítás megszüntetése is szóba került.113 A védelmi szektor állami felügyeletének rendkívül magas szintjét figyelembe véve, amely nem csak az exportőrökre, hanem a gyártókra is kiterjed,114 ez a lépés több mint meghökkentő lett volna. A helyzet odáig fajult, hogy az ukrán hadiipari vállalatok képviselői szerint az elnöki-miniszterelnöki hatalom rivalizálása az első számú kihívássá vált a világpiaci versenyben. Az ellenségeskedést az elnök azon rendelete újította fel, amellyel hatályon kívül helyezte a Janukovics kormány 2007. július 11-i határozatát. Juscsenko elnök tehát megvonta a Taszko-export vállalat fegyverexportőri jogát, a haditechnikai együttműködés fölött csökkenő állami kontroll és államtitkok lehetséges kiszivárgásának veszélyeire hivatkozva. A háttérben valószínűleg az állt, hogy kormányzati segítséggel a meglévő hivatalos haditechnikai struktúrák mellett egy párhuzamos rendszert kívántak felépíteni, és ennek létrehozása felé az első lépés egy magántulajdonú fegyverexportáló cég létrehozása lett volna.115 A fegyveripar centralizálásakor három cég, az Ukrinmas, az Ukroboronszervisz és a Progressz egyesítésével jött létre az Ukrszpecexport. A Szpectechnoexport lett az Oktatási és Tudományügyi Minisztérium haditechnikával kapcsolatos tevékenységének magja, és főleg technológiák értékesítésével foglalkozik, míg a Promoboronexport az Iparügyi Minisztérium fennhatósága alá került és főleg kereskedelmi tevékenységet folytat. Az egyes cégek a hadiipar különböző szegmenseivel foglalkoznak, de az utolsó szót mindig az Ukrszpecexport mondja ki. Mivel az állami tulajdonú exportőrök nem versenyeznek egymással, a gyártó cégek számára a tranzakciós költségek megnőnek, mivel a kvázi monopolhelyzetben lévő állami cégek a reálisnál magasabb províziót állapítanak meg saját maguk számára. Így a kisebb értékű projektek meg sem valósulnak, mert nem realizálható rajtuk elegendő haszon.116 A kormány elképzelései között szerepelt egy, a hadiipar kérdéseivel foglalkozó bizottság felállítása, amely élén a miniszterelnök állt volna. Ezen felül létrehoztak volna egy speciális ügynökséget is, amely az Iparügyi és a Hadügyminisztérium fennhatósága alá tartozó cégeket saját hatásköre alá vonta volna, nyereséges K+F központokká és tervezőirodákká alakítva azokat. Szergej Zgurec és Valentin Badrak szerint az ügynökség hatásköreit azonban nem tisztázták kellőképpen, hiszen ebben a formában akár egy mi113

Badrak–Zgurec 2007, p. 3. 114 2004-ben a 30 legnagyobb ukrán védelmi ipari cégből 25 még teljesen állami tulajdonban állt (Barabanov 2005). 115 Badrak–Zgurec 2007, p. 3. 116 i.m., p. 4

Szabó István

62

nisztérium szerepét is betölthette volna, vagy szépen elfoglalta volna helyét a csupán formális szerepet betöltő, ezért szükségtelen állami bizottságok között. Alekszandr Sztecenko volt hadügyminiszter-helyettes nyilatkozata szerint a Taszko-Export körül folyó viták a haditechnikai együttműködések és a hadiipar felett gyakorolt befolyás kiterjesztéséből erednek, mivel a kormányzati és az elnöki hatalom erővonalai ebben a szférában sincsenek tisztán és világosan elkülönítve egymástól.117 Márpedig ami a Taszko-Export ügyet illeti, egyáltalán nem aprópénzről, vagy holmi elvi kérdésekről van szó. Oleg Popov, a Taszko-Export vezérigazgatója úgy vélte, éves szinten a cég által bonyolított export értéke elérheti a 300 millió dollárt is,118 ami vetekszik a legjelentősebb ukrán védelmi ipari cég, a Motor Szics éves bevételével. Ugyanúgy, ahogyan Julja Tyimosenko 2005-ös miniszterelnöksége idején maximálisan kihasználta a Le Bourget119 nemzetközi repülés- és űrtechnikai kiállítás adta lehetőségeket, hogy tovább erősítse az euroatlanti vektort, amikor demonstratív tárgyalásokat folytatott az EADS-szal és a többi európai hadiipari nagyvállalattal, Viktor Janukovics a Moszkva melletti Zsukovszkban megrendezett MAKSZ-2007-en teljes mértékben kijátszotta a politikájában gyakran előhúzott „keleti kártyát”. Bár az is igaz, hogy a képet némileg rontotta a MAKSZ-on ezt megelőzően tett bejelentése, amely szerint az oroszok elálltak a Motor-Szics többségi részvénycsomagjának felvásárlásától, de ennek ellenére az orosz hadiipar képviselői nyíltan támogatták Janukovicsot.120 Az ukrán hadiipari vállalatok politikai orientációjáról a későbbiekben még szó lesz. A kiállításon az orosz hadiipari vállalatok készségesnek mutatkoztak az ukrán gyártású helikopterek összeszerelésére, ukrán repülőgép hajtóművek alkalmazására, az orosz repülőgépek felszerelésére ukrán levegő-levegő rakétákkal. Zöld utat kapott az orosz piacra az ukrán-orosz AN-148-as repülőgépprojekt is, sőt, az oroszok AN-70 katonai teherszállító gép kifejlesztésébe és gyártásába való visszatérésére utaló nyilatkozatok is születtek. Mindez a két ország közötti hadiipari együttműködés sikereit hivatott demonstrálni, amelyek az ukrán kormány működésének köszönhetők, de egyébként gazdaságilag teljesen racionális és logikus lépésekként értékelhetők.121 Ugyanakkor ezekkel a politikailag terhelt projektekkel – különösen az AN-70-essel – kapcsolatban tett orosz nyilatkozatok őszinteségét érdemes megkérdőjelezni, mert mindig olyankor bukkannak fel, amikor az ukrán

117 118

i.m., p. 5.

Popov 2007, p. 15. http://www.paris-air-show.com/ 120 Badrak–Zgurec 2007, p. 5. 121 i.m., p. 6. 119


63

külpolitikai orientációt Moszkva felől fújó gyengéden erőszakos hátszéllel kellene a helyes irányba terelni.

2.4. Összefonódások és függőségek Az orosz és ukrán védelmi ipar jelenleg mind hagyományos, mind nukleáris fegyverek tekintetében bizonyos területeken még mindig nagymértékben függ egymástól, a tendenciák azonban azt mutatják, hogy ez a helyzet nem fog sokáig fennállni. A jelenség gyökere visszanyúlik a szovjet éráig, amikor a szovjet rakétaipar legmodernebb üzemeit Ukrajnába telepítették.122 Az sem véletlen, hogy az 1994-től két cikluson keresztül megválasztott elnök, Leonyid Kucsma is rakétamérnökként kezdte pályafutását. Az ukrán hadsereg számára egészen a közelmúltig a szükséges fegyverzet összesen 15-18 százalékát állították elő hazai üzemekben, és ezek az üzemek is nagyban függenek az orosz beszállítóktól, így 1996-ban az ukrán hadiipar a szükséges felszerelés csupán 3 százalékát tudta önállóan előállítani, és a teljes hadiipar 80 százalékban oroszországi szállításoktól függött.123 Bár 2006-ra ez a függés némileg csökkent, egyes szakértők szerint 70 százalékra,124 mások szerint 60 százalékra125 mérséklődött, ez az arány még mindig rendkívül magas volt. 2008-ra Ukrajna jelentősen javított a helyzeten, ekkor már az ukrán védelmi ipar a hadsereg számára szükséges fegyverzet majdnem 60 százalékát képes volt előállítani.126 A jobb érthetőség szempontjából fontos kiemelni, hogy az 1996-os és 2006-os adatok a teljes hadiipari termelésre vonatkoznak, míg a 2008-as csak a hazai célokra felhasznált eszközök tekintetében ad útmutatást és kizárólag a gyártási ciklus végső fázisát írja le, vagyis semmit nem mond az alkatrészek eredetéről, amelyek leginkább Oroszországból származnak. A már említett rendkívüli mértékben exportorientált termelés fényében érthető meg igazán a mutatók jelentősége. És a mutatók az erős orosz függőségről tesznek tanúbizonyságot. Mielőtt azonban elhamarkodott következtetést vonnánk le, érdemes megjegyezni, hogy a NATO-hoz újonnan csatlakozott kelet-közép-európai országok fegyverarzenálja 40 százalékban még mindig az ukrán-orosz szállításoktól függ,127 ami nem múlja felül nagyságrendekkel az ukránok orosz 122

Wallander 2003, p. 112. 123 Perepjelica 2003, p. 160. (idézi: Szafiulin & Manacsinszkij 1996) 124 Szungorovszkij 2006a, a http://www.zn.ua/1000/1600/55262/ címen. Letöltve: 2009. 05. 02 125 http://www.regnum.ru/english/716919.html 126 Badrak 2008f. 127 http://www.kharkivoda.gov.ua/catalog.php?catalog=477

64

Szabó István

függőségét, ha elfeledkezünk az exporttermelésről és kizárólag a hazai védelem ellátását vesszük alapul. Az orosszal ellentétben az ukrán fegyvergyártás128 meglehetősen decentralizált, állami kontrollról csak fenntartásokkal és csak bizonyos cégek esetében beszélhetünk. Ennek a decentralizációnak köszönhetően a fegyverlobbi is különböző üzleti körökből áll, amelyeknek egymástól homlokegyenest eltérő érdekeik vannak. A már említett, nemzetközi piacon is versenyképes termékeket gyártó hadiipari cégek például kifejezetten ellenzik az oroszokkal való közelebbi integrációt, mert egyrészt a nemzetközi piacokon sokkal több pénzt kaphatnak biztos forrásból az áruért, mint amit a megbízhatatlan és sokszor fizetésképtelen megrendelőnek bizonyuló Orosz Védelmi Minisztériumtól remélhetnek, másrészt pedig az orosz cégekre inkább mint versenytársakra és nem együttműködési partnerekre tekintenek. Ezek a cégek azonban egyelőre kisebbségben vannak, ugyanis egészen a közelmúltig az ukrán hadiipar nagy része függött az orosz partnercégektől, vagy a nemzetközi piac fizetőképes vevői számára versenyképtelen árut állított elő.129 Az ukrán hadiipari cégek számára elsősorban Oroszország a legnagyobb felvevő piac, a gyártási folyamat pedig sok munkahelyet tart fenn. 1997-ben az 1300 külföldi megrendelés 67 százalékát az oroszokkal kötötték. Ebből az következne, hogy az ukrán hadiipari ágazatnak továbbra is prioritásként kellene kezelnie az orosz piacot, azonban ez nem feltétlenül helyes megközelítés. Mert igaz ugyan, hogy a szerződések 67 százaléka az oroszokkal köttetett, ezek összértéke azonban nem haladta meg a 138 millió dollárt, ami az ukrán hadiipar külföldi exportjának csupán 27 százalékát adta.130 2006-ra az ukrán védelmi ipar exportja 500-600 millió dollárt tett ki, aminek körülbelül egynegyede irányult Oroszországba,131 vagyis ha figyelembe vesszük a dollár leértékelődését is, közel tíz év alatt nemhogy nőtt, hanem csökkent a két ország közötti fegyver-, vagy fegyver-alkatrész kereskedelem. Ezen felül az oroszok sokszor nem, vagy csak késve fizetnek a szállításokért, esetleg nem veszik át az árut. Ilyen feltételek mellett az ukrán cégek bevételei meglehetősen bizonytalanok. Ennek ellenére az ukrán állami vezetés körében erősen tartotta magát az a nézet, hogy a hadsereg fegyverellátását Oroszországon kívül más országokkal közösen nem is lehet elképzelni. 1993 májusában alá is írták a hadiipari együttműködésről szóló egyezményt, majd 1995-ben megegyeztek a haditechnikai szállításokról, az összeszerelésről, pótalkatrészekről és szervizelés-

128

Ellentétben a fegyverkereskedelemmel, ahol az Ukrszpecekszportnak szinte monopóliuma van (Rácz 2008). 129 Perepjelica 2003, pp. 167-168. 130 i.m., p. 174. 131 http://www.regnum.ru/english/716919.html


65

ről is, valamint eltörölték az export-import vámokat.132 2002 januárjában újabb államközi megállapodás született a hadiiparon belüli ágazati együttműködésről. Ez az együttműködés azonban sok esetben csupán annyit jelentett, hogy a tőkeszegény ukrán vállalatokat az ugyanezen évben útjára indított hadiipari reform keretében az oroszok gyakorlatilag elkezdték felvásárolni, az ukrán kormányzat pedig sokáig egyenesen az orosz hadiipari cégek befektetései mellett lobbizott.133 Az ukrán hadiipari vállalatok orosz felvásárlási kísérletei mögött két szándék áll: 1. Abban az esetben, ha az oroszok nem rendelkeznek még azzal a technológiával amit a cég birtokol, ezt saját céljaikra, a teljes termékciklus elérésére fogják használni. 2. Ha az ukrán cég olyan termékeket állít elő, amelyek az orosz haditechnika számára konkurenciát jelentenek – például a harmadik világ piacain – akkor azt lehetőség szerint igyekeznek majd semlegesíteni. Gazdasági értelemben egyébként mindkét szándék teljesen logikus és megalapozott. Az orosz vállalatokkal az ukrán védelmi iparnak és a honvédelmi minisztériumnak is kiterjedt kapcsolatai vannak. Jellemző, hogy Ukrajna a MIG-29-esek felújítását is az oroszokra bízta. A NATO-tagállamok közül is sokan, amelyek ilyen-olyan célokra továbbra is használják ezt a típust – mint például Magyarország, Lengyelország, vagy régebben Németország és Románia – szintén modernizálták ezeket a gépeket, azonban a NATO-standardoknak megfelelően, 2000-től a DASA német cég újította fel,134 repülőgépenként 4,8 millió dollárért. Ugyanakkor a felújításért 2002ben az oroszok már 5 millió dollárt kértek gépenként Ukrajnától.135 Természetesen a modernizálás minőségét tekintve nem volt egyenértékű a két versengő projekt, de úgy tűnik, Ukrajna mégiscsak rá lesz kényszerítve a németek által nyújtott szolgáltatásra, mert Oroszország kihátrált a felújítás mögül.

2.5. Az ukrán-orosz hadipari projektek típusai A két ország hadiipara több síkon kapcsolódik egymáshoz, illetve a kapcsolatrendszer is több dimenzióban értelmezhető:

132

Szungorovszkij 2002, a http://www.zn.ua/1000/1550/34888/ címen; letöltve: 2009. 05. 02 133 Perepjelica 2003, p. 176. 134 Kivéve Magyarországot, ahol a modernizációt az oroszok végezték el az államadósság törlesztése fejében (Rácz 2008). 135 Perepjelica 2003, p. 176.

66

Szabó István

 politikailag terhelt, vagy túlpolitizált projektek, ahol az államközi kapcsolatok határozzák meg az együttműködés kereteit;  olyan projektek, amelyeknek egy harmadik ország a kedvezményezettje, és ahol az ukrán és orosz hadiipar verseng egymással a piacokért;  a technológiailag vagy gazdaságilag mindkét ország számára kölcsönösen előnyös projektek, ahol a hadiipari együttműködés megkerülhetetlen;  nemzetközi projektek, ahol a két hadiipar egymásra van utalva.136

2.5.1. Politikailag terhelt projektek Amikor politikailag terhelt projektekről beszélünk, akkor ezen azt értjük, hogy az együttműködés megszüntetése vagy visszavonása nem kizárólag, illetve főképp nem gazdasági indokokra vezethető vissza. Természetesen a legtöbb ilyen program mögött áll némi gazdasági racionalitás is, ez azonban nem meghatározó. 2008-ra az orosz cégek jelentős része teljesen függetlenítette magát az ukrán hadiipar által gyártott termékektől és önellátásra rendezkedett be, különös tekintettel az R-27-es rakétákra, a stratégiai és taktikai rakétákban alkalmazott RD-36-os hajtóművekre, a VK-2500-as helikopter hajtóművekre, a hajóhajtóművek gázturbináira (amelyeket eddig kizárólagosan a ZorjaMasprojekt gyártott), valamint a helikopterpilóták sisakba épített rendszereire. Nyilvánvaló volt, hogy Oroszország nem fog Ukrajnától rendelni, ha saját kapuin belül tudhatja a gyártást, hacsak az ukrán cégek nem épülnek be teljesen az orosz kutatási-gyártási struktúrába.137

2.5.2. Konkurens projektek A konkurens projektek felfoghatók egyfajta kereskedelmi háborúként. A harc a piacok birtoklásáért folyik változó sikerrel, de a legtöbbször az oroszok fölényével. A Szovjetunió hadiiparának fő importőrei a harmadik világ országaiból kerültek ki. Ezt a piacot Oroszország javarészt megörökölte, az ukránok azonban ebbe nem nyugodtak bele és követelték a maguk részét. Mikor Ukrajna önállóan lépett harmadik állammal hadiipari együttműködésre, Moszkva mindig hevesen reagált. 2001-től a brazil kormánnyal aláírt szerződéssel, amely a brazil Alcantara kilövőállomás számára szállí136

Badrak 2008, p. 4. Valentin Badrak eredetileg csak három kategóriát határozott meg, a 2. pont beiktatása csak részben kapcsolódik konkrétan a fegyvergyártáshoz, inkább fegyverexporthoz köthető. Mindazonáltal az ukrán-orosz hadiipari kapcsolatok jobb megértése miatt ez a dimenzió kihagyhatatlan. 137 Badrak 2008d, p. 5.


67

tandó Ciklon-4-es hordozórakétákról szólt, ez a folyamat felgyorsult,138 bár a projekt majdnem megfeneklett, mert az oroszok azzal fenyegetőztek, hogy megszakítják a teljes haditechnikai együttműködést, ha ukrán rakéták kerülnek a kilövőállomásra.139 Nem titok, hogy az oroszok szerették volna a saját, Szojuz típusú hordozórakétáikat a brazilok rendelkezésére bocsátani.

2.5.3. Kölcsönösen előnyös projektek A kölcsönösen előnyös projekteknek általában két fő céljuk van. Az egyik, hogy saját célra felhasználható haditechnikát állítsanak elő, a másik, hogy harmadik országok számára exportképes termékekkel jelenjenek meg a világpiacon. Az utóbbi pár évben csökkent azoknak az ágazatoknak a köre, ahol Ukrajna és Oroszország együttműködhet. Nem képzelhető el például közös projekt a harckocsik, néhány passzív rádió-elektronikus felderítő rendszer, rádiólokátorok, vagy gépesített gyalogság számára gyártott precíziós fegyverek gyártása terén.140 Bőven maradt azonban még olyan terület, ahol érdemes közös programokat indítani, vagy azokat továbbvinni. Bizonyos eszközök esetében viszont rendkívül nehéz teljes önállóságot elérni. A MIG-29-eseket 568, nem kizárólag orosz vagy ukrán, hanem a volt Szovjetunió más országaiban működő cég gyártja. De hasonló a helyzet az SZ-300PM rakétavédelmi rendszerrel is, amely 103 – többek között belarusz és örmény – cég együttműködésével jön létre.141

2.5.4. Közös nemzetközi projektek A másik ok, amiért az ukrán-orosz haditechnikai együttműködés volumene nem csökkent jelentősen az utóbbi négy évben, valószínűleg abban keresendő, hogy Oroszország harmadik országokból rengeteg megrendelést kapott repüléstechnikai eszközök, illetve hadihajók gyártására. Emiatt az orosz gyártók egyelőre rá vannak kényszerítve az ukránokkal való együttműködésre, mert a párhuzamos gyártás kialakítása vagy túlságosan nehéz lenne technológiai szempontból, vagy a projekteknek túlságosan rövid a lefutási ideje.142 Az első kilövést 2010-re tervezik. A projektről bővebben az Аэрокосмический Портал Украины (Space Inform) honlapján, a http://www.nkau.gov.ua/gateway/news.nsf/ NewsALLR/9F5088D70700DCF1C3256B05003E6BF3!open címen. 139 Badrak 2005. 138

140 141 142

i.m. i.m. Badrak 2008d, p. 7.

68

Szabó István

Amint az tisztán látható, a két ország védelmi ipara ezer szállal kapcsolódik egymáshoz még úgy is, hogy középtávon a függőség további csökkenése várható, mert az oroszok minden eshetőségre felkészülve igyekeznek a saját határaikon belül tudni a gyártási kapacitásaikat, hogy minél kevésbé függjenek az ukrán beszállítóktól.143 A kölcsönösen előnyös ukrán-orosz hadiipari együttműködés legfőbb színterei a harmadik világ országaiba irányuló fegyverszállítások voltak. A fegyverexport terén történő együttműködésről 2001 decemberében kötöttek megállapodást az „Ukrszpecexport” és a „Roszoboronexport” állami vállalatok. A termékek technikai színvonala azonban meglehetősen alacsony, így a piacok elvesztését megelőzendő technikai-kutatási együttműködésről is megegyeztek 2001-ben, a 2004-es fordulat óta a kapcsolatokat – ezen a téren is – a kooperáció helyett inkább a verseny jellemzi.144

2.5.5. Az ukrán-orosz hadiipari együttműködés értékelése Oroszország számára Ukrajna még mindig nagyon sok alkatrészt gyárt és a szervízelésben is jelentős szerepet játszik. Ugyanakkor gazdasági szempontból helyenként a hadiipari együttműködés még Oroszország számára sem éri meg. Bizonyos ágazatokban az oroszoknak nemhogy az ukrán gyártási kapacitásokra nincs szükségük, de az orosz hadiipar termelési kapacitásának 70 százaléka is fölösleges. Ukrajna az orosz termékek számára sem jelent valódi felvevőpiacot, hiszen 2000-ben az összes orosz fegyverexport 0,25 százaléka irányult csak Ukrajnába. Ebből látszik igazán a közös exportkényszer valós szerepe. Mindazonáltal az ukrán-orosz hadiipari együttműködésnek más oldalai is vannak. Sok eszköz tekintetében egyik fél sem rendelkezik ugyanis az önállósodáshoz szükséges teljes gyártási ciklussal.145 Bár Oroszország folyamatosan igyekszik függetlenedni az ukrán beszállítóktól, bizonyos ágazatokban, mint például a repülőgép vagy a rakétagyártásban, öt évvel ezelőtt még mindig 40-60 százalék körüli volt a függőség.146 Más ágazatokban, mint például a rádióelektronikában, a radartechnikában és a precíziós fegyverek gyártásában egykoron az ukránok technikai fölényben voltak az oroszokkal szemben, ezért Oroszország az együttműködésben volt érdekelt,147 mostanára azonban az utóbbi két ágazatban szinte teljesen sikerült 143

Szungorovszkij 2006a, a http://www.zn.ua/1000/1600/55262/ címen; letöltve: 2009. 05.02 144 Rácz 2008. 145 Perepjelica 2003, p. 188. 146 i.m., idézi: Borohvosztov 2002. 147 Badrak 2001, a http://www.zn.ua/1000/1550/33225/ címen; letöltve: 2009. 05. 02.


69

függetlenedni Ukrajnától, a saját rádiótechnikai megoldásokon az oroszok pedig gőzerővel dolgoznak. A gyártási folyamatok tekintetében Oroszország számára az együttműködés jelenlegi formája kifejezetten előnyös, hiszen az ukránok általában alkatrészeket gyártanak, vagy beszállítók, a kész termékek értékesítését pedig legtöbbször az orosz cégek végzik. Az oroszok ezen pozíciójából adódik, hogy a legtöbb termék esetében jelen pillanatban képesek megakadályozni, hogy az ukránok önállósodva konkurenciaként lépjenek fel a világpiacon.148 Az ukrán-orosz hadiipari együttműködés egyik fél számára sem öncélú. Az ukránok elsősorban azért működnek együtt az oroszokkal, hogy fejleszszék a saját hadiiparukat. Emellett fontos bevételi forrást is jelent, valamint a saját védelmi kapacitásaik feltöltésére is felhasználják az együttműködést.149 Mindemellett persze igyekeznek megőrizni függetlenségüket is, aminek azonban útjában áll a pénzügyi eszközök hiánya, és az orosz hadiiparral fennálló kapcsolatok minősége,150 valamint az ukrán vállalatok sokszor alárendelt szerepe a termelési ciklusban. Ahhoz, hogy Ukrajna kvázi önellátó lehessen a fegyvergyártás területén, ki kellene építeni a termékek teljes gyártási ciklusát. A teljes ciklus előállítására azonban a kontinensen egyedül Franciaország képes, amely ország Ukrajnához képest többszörösét költi a katonai célú fejlesztésekre. A 2008 áprilisában elfogadott kormányzati stratégia, amely a védelmi ipar fejlesztésének hosszú távú prioritásait határozza meg, pontosan az ilyen típusú önellátásra törekszik. A dokumentum azonban túl sokat markol és keveset fog abban a tekintetben, hogy a lokátor berendezések, légvédelmi rendszerek és repülőgépek gyártásán keresztül az ukrán hadsereg fegyverzetének lecserélésén át túl sok prioritást fogalmaz meg, amelyek egyszerre egészen biztosan nem valósíthatók meg, javarészt pénzügyi és technikai-technológiai okok miatt.151 Az Oroszországtól való egyoldalú függéssel Ukrajna elszalaszthatja a lehetőséget, hogy önálló szereplőként illeszkedjen be az európai hadiipari struktúrákba, mert így csak az oroszokon keresztül juthat nyugati hitelhez vagy gyártási technológiákhoz és csak akkor, ha vállalja az alárendelt beszállítói szerepet az orosz cégeknek, akik eleve csak alkatrészeket gyártanak majd a nyugatiaknak.152 Természetesen a függés feloldásához Ukrajna önmagában nem elég erős, azonban eddig a meglévő lehetőségeikkel sem éltek. Így fennáll a veszélye annak is, hogy Oroszország a saját kapacitásain kívül 148

Perepjelica 2003, p. 189. http://www.regnum.ru/news/967241.html 150 Perepjelica 2003, p. 173. 151 Badrak 2008b, a http://www.mw.ua/1000/1550/62777/ címen; letöltve: 2009. 05. 02 152 Szungorovszkij 2002, a http://www.zn.ua/1000/1550/34888/ címen; letöltve: 2009. 05. 02 149

Szabó István

70

eső, magas technológiai színvonalú ukrán kutatási eredményeket a felvásárolt vállalatok segítségével otthon használja fel, az alkatrészeket Ukrajnában gyártja le, majd a kész termékeket saját maga értékesíti a világpiacon.153 Az orosz és ukrán szakértők egyetértenek abban, hogy Oroszország már most jóval előrébb jár a NATO-standardoknak megfelelő eszközök gyártásában mint Ukrajna, a hadiipari együttműködés tekintetében pedig ehhez semmilyen kétség nem férhet.154 Jellemző motívum, hogy az első hivatalos NATO megrendelés, amely a SALIS (Strategic Airlift Interim Solution) keretében 2006-ban érkezett, előreláthatólag összesen 600 millió eurós bérleti díjért155 AN-124 Kondor típusú katonai teherszállító repülőgépek hatéves lízingjére, az orosz Volga-Dnyeper csoport156 közvetítőcégen keresztül jutott el az ukrán Antonovhoz. A Volga-Dnyepr és az Antonov közös céget hozott létre Németországban Ruslan SALIS GmbH néven, amely aztán a NATO Karbantartási és Ellátó Hivatalával kötött szerződést (NAMSA).157 Ennek értelmében két gép folyamatosan Lipcsében állomásozik, további négy készenlétben áll Ukrajna és Oroszország területén. A Ruslan SALIS GmbH felelős a karbantartásért és a működtetésért.158 Az egyoldalú függés leginkább azt jelenti, hogy az orosz védelmi ipar számára a kizárólag Ukrajna által gyártott termékeket Oroszország 7-10 éven belül saját maga is képes lesz előállítani, állítja Szergej Zgurec, a Kijevi Leszerelési és Hadsereg-átalakítási Központ egyik szakértője.159 Valentin Badrak „optimistább” e tekintetben, ő 15-20 évre becsüli azt az időt, amire az orosz védelmi iparnak szüksége van a teljes önállósodásra, ha a kormányzati megrendelések volumene legalább 15-20-szorosára emelkedik.160 Fontos megjegyezni azonban, hogy az orosz függőség csak egy az ukrán védelmi ipar számos problémája közül. Ezek között szerepel a krónikus tőkehiány, az alulfinanszírozottság, vagy a hadiipari és rakétafejlesztő intézetek kutatóinak rendkívül alacsony bérezése, amely a korrupció elterjedésével könnyen a különböző terrorszervezetek fegyver, illetve technológiai know-how bázisává teheti az országot.161

153 154

i.m.

Szungorovszkij 2006b, a http://www.zn.ua/3000/3050/53644/ címen; letöltve: 2009. 05. 02 155 Glazunov 2008. 156 http://www.volga-dnepr.com/ 157 http://www.antonov.com/news/index.xml?mask=200603 158 http://www.casr.ca/bg-airlift-nato.htm 159 Zgurec 2006, a http://www.newsukraine.com.ua/news/6835/ címen; letöltve: 2009. 05. 02 160 Badrak 2008a. 161 Téglás 2007, p. 41.


71

Mint azt már említettük, Moszkva már egy ideje azzal kecsegteti az ukrán fegyveripart, hogy ha számára kedvező politikai fordulat következik be az országban, akkor új lendületet vesz a hadiipari együttműködés, beindul az AN-70 projekt és a hadihajó-építés is újraindul.162 Ha ez valóban így történne, az ellentmondana a realitásoknak, hiszen az oroszok nagyon jól tudják, hogy Ukrajna teljes lojalitását soha nem fogják tudni elérni; mindig lesznek olyan jelentős hatalmi csoportok, amelyek megkérdőjelezik majd az orosz befolyás érvényesülését. Bár az ukrán-orosz politikai kapcsolatok a 2004-es fordulat óta meglehetősen lehűltek, az ukrán fegyverexport 20-24 százalékát még mindig az orosz piac veszi fel, míg az európai alig két százalékot.163 Orosz szakértők szerint, ha 2006-ban varázsütésre megszűntek volna az orosz megrendelések, az ukrán védelmi ipar vesztesége 100-150 millió dollár lett volna.164 Ma már ennek többszöröséről beszélhetnénk, hiszen egyedül a Motor Szics 2007-es orosz megrendeléseihez kötődő bevétele több volt ennél. Ami a nemzetközi projekteket illeti, a kilencvenes évek elején Ukrajna sokkal több területen vállalhatott vezető szerepet, mint manapság. Akkor még a rakéta- és űrhajózási technológiában, a repüléstechnikai tervezésben és gyártásban, rádiólokációs radarok gyártásában, optoelektronikai felderítésben, szonár-technológiában, illetve precíziós fegyverek elleni védelmi rendszerekben is éllovas volt. Mára ebből csak a szonár-technológia, rakétatechnológia, és a repüléstechnika maradt meg.165 Az előbbiben gyakorlatilag önálló ukrán fejlesztésekről és gyártásról beszélhetünk, az utóbbi kettő pedig nemzetközi projektekben való részvételre nyújt lehetőséget.

2.6. Együttműködés a Nyugattal Az ukrán hadiipar és a nyugati védelmi ipari cégek közötti kapcsolatok mind volumenükben, mind mélységükben, mind számosságukban jelentősen alulmúlják az ukrán-orosz kapcsolatokat. Itt nem érvényesül az a kettősség, ami az egész ukrán gazdaságot és kereskedelmet jellemzi, hogy t.i. körülbelül hasonlóan fontos partner az Európai Unió és Oroszország. Az olyan projektek, vagy akár kereskedelmi kapcsolatok, amelyeknek nem volt része az orosz hadiipar is, egészen a közelmúltig jelentéktelen hányadát képezték csupán az össztermelésnek. A Nyugat részéről politikai szempontból nem volt ez véletlen, hiszen Ukrajna nem igazán szerzett magának jó hírnevet a 162

Badrak 2008e.

163

i. m.

164

http://www.stratagema.org/issledovaniya.php?nws=cmw4n3741336438 Badrak 2008d, p. 12.

165

72

Szabó István

fegyverkereskedelem során, különösen amikor az ún. „lator államokat” látta el fejlett technológiával. Az ukránok néhány eredménytelen próbálkozás után úgyszintén feladták, hogy közelebbi partnerséget alakítsanak ki az európaiakkal. A kölcsönös bizalmatlanság továbbra is fennáll Ukrajna és a Nyugat között, azonban az utóbbi négy év eseményei az együttműködés kialakulása felé mutatnak. A hadiipari együttműködés kérdése összekapcsolódott a NATO-csatlakozás kérdésével. Ez azonban hibás érvelés, hiszen Oroszország nem kíván a NATO tagjává válni, mégis nagyságrendekkel szélesebb és mélyebb a kapcsolata az amerikai és európai védelmi ipari cégekkel, mint Ukrajnának. Nem az a fontos, hogy Ukrajna mikor lesz a NATO tagja, ha lesz egyáltalán. Sokkal lényegesebb, hogy az ukrán fegyveripar mihamarabb megtalálja a kapcsolódási pontokat az európai védelmi piacokhoz, amelynek döntő többségét NATO-tagállamok alkotják. Ukrajna számára rendkívül fontos, hogy a NATO 11 tagállama a mai napig egykori szovjet technikát alkalmaz, amelynek szervizelésében, illetve modernizálásában, valamint a közös projektek indításában rejlő lehetőséget az ukrán fegyveripari cégek nem szalaszthatják el, ha már a Varsói Szerződés egykori tagállamai az orosz államadósság ellentételezéseként sok esetben a fegyverarzenáljuk modernizálását kérték Oroszországtól, és ebből a körből Ukrajna kimaradt.166 Az európai fegyverpiac nagysága körülbelül 60 milliárd euró, ebben Ukrajna részesedése alig haladja meg a 20 milliót. A teljes ukrán fegyverexportban, illetve hadiipari jellegű projektekben az európaiak részaránya 5 százalék.167 Hosszútávon ez a piac sokkal több perspektívát és nagyobb bevételi forrást kínál, mint a harmadik világbeli országok. Amint azt már kifejtettük, az ukrán fegyveripar jelenleg az ukrán hadsereget sem képes ellátni modern fegyverzettel, ezért ennek jövője a magas technológiai színvonalon álló partnerek kiválasztásától függ.168 Itt nem csupán a közös gyártásra, hanem időnként vásárlásra is kell gondolni. Jehanurov ukrán védelmi miniszter 2008 áprilisában felkavarta az állóvizet azzal a bejelentésével, hogy Ukrajna tárgyalásokat folytat izraeli pilóta nélküli repülőgépek beszerzéséről.169 Bár az összeg nem volt magas, mégis jelzésértékű volt a kijelentés, méghozzá azt jelezte, hogy az ukránok a jövőben nem kívánnak csak és kizárólag orosz haditechnikára hagyatkozni. Érdekes fejlemény, hogy a grúzai konfliktus során a Dozor-2,170 Szplit,171 Eleron,172 illetve a többi orosz 166

Nyemilosztvij 2008, p. 7. Zgurec 2008a, p. 2. 168 i.m., p. 2. 169 http://www.utro.ua/news/2008/04/19/81993.shtml 170 http://www.arms-expo.ru/site.xp/049050048054124049048048054.html 171 http://www.arms-expo.ru/site.xp/049050048052124051050052050.html 172 http://www.arms-expo.ru/site.xp/049050048048124053050050.html 167


73

gyártmányú pilótanélküli repülőgép technikai színvonalát tekintve alulmaradt a grúzok által használt Hermész 450-es izraeli repülőkkel szemben, ezért az oroszok maguk is érdeklődnek a típus beszerzése iránt.173 Az, hogy sikerül-e komolyabb közös projekteket kialakítani a nyugati partnerekkel, több tényezőtől is függ. A nyugati cégekkel való együttműködés egyik kulcsmozzanata a hazai cégek működésébe való beleszólás lehetősége. Például az Aviant részvénycsomagjának eladásával valószínűleg több esélye lenne a jövendőbeli közös termékek gyártásának ukrán területre való behozatalának is.174 Valahogy úgy, ahogyan az az Alenia Aeronautica és Alenia North America esetében történt, amelyek az Aero Vodochody cseh repülőgép-ipari céggel közösen C-27J Spartan szállítógépeket gyártanak az amerikai légierő számára.175 Mint általában a gazdaságban, a hadiiparban is szükséges lenne a belső piac élénkítése, ami a versenyképességet is növelné. Ukrán szakértők szerint a következő ösztönzőkre van szükség:  a lízingkonstrukciók fejlesztése;  a külföldi tőke vonzása;  egyes ágazatok privatizálása.176 Az együttműködés másik kulcskérdése, hogy sikerül-e a nyugati technológia és a gyártás egy részét ukrán területre vonzani. Egy magát megnevezni nem kívánó nyugati cég képviselője azt nyilatkozta, hogy egyelőre ez nem lehetséges, azonban belátható időn belül sor kerülhet rá. Egy magas rangú NATO-diplomata szerint pedig Ukrajna megkérdőjelezhető lojalitása gátolta eddig a közös projektek beindítását, ezzel kapcsolatban azonban a Nyugat kész a kompromisszumra.177 Fontos továbbá, hogy az ukrán vállalatok a nyugati gyártási és kereskedelmi szabványoknak is megfeleljenek. Az ukrán fegyveripari szakértők körében ad nauseam emlegetett NATO-standardok teljesítését viszont nem lehet egyedül a piacra bízni, ehhez már jogi lépések kellenek.178 A nyugati elvárásoknak megfelelő engedélyeket és különböző minősítéseket Ukrajnában a Bureau Veritas International-tól lehet például beszerezni, de ez egyáltalán nem kötelező. Az EN/AS 9100 az űrtechnikai eszközöket gyártó cégekre, az EN/AS 9110 az ezzel kapcsolatos szolgáltatást nyújtó vállalatokra, az EN/AS 9120 pedig a disztribútorokra vonatkozik. A NATO-nak van még ezen felül

173

http://www.zavtra.com.ua/news/guns/96974/ 174 Badrak 2008e. 175 2008 szeptemberében történt meg az első szállítás az összességében 2 milliárdos üzlet keretében. http://www.c27j.cz/obj/press_259_soubor.pdf 176 Antonjuk 2007, p. 31. 177 Badrak 2008e. 178 Nyemilosztivij 2008, p. 7.

74

Szabó István

egy belső szabványa is, ez az AQAP 2110. 2007-ben még csak az Artyom, a Progressz és az Aviakon rendelkezett ilyen tanúsítványokkal.179

2.7. Az ukrán hadiipar előtt álló kihívások Az ukrán-orosz hadiipari együttműködés egy olyan kapcsolat, amelyből a kilépési költségek egyelőre mindkét fél számára vállalhatatlanul magasak lennének. Beszélhetünk ugyan aszimmetrikus interdependenciáról Oroszország javára, mert amint láttuk, az ukrán hadiipar bizonyos tekintetben valóban jobban függ az orosztól mint vice versa. Orosz részről azonban ez a kisebb függőség sem elhanyagolható, sőt, helyenként igen kényes helyeken áll fenn, mint például a nukleáris arzenál karbantartása, vagy a gázturbinás hajtóművek gyártása. Mindkét fél igyekszik mérsékelni ezt a függőséget, és egyelőre az oroszok jóval előrébb vannak a feladat teljesítésében, mint az ukránok. A jelentős exportorientáltság mellett a jövőben szükséges lesz a haderőreformhoz kapcsolódó fegyverzet- és járműpark fejlesztéshez kapcsolódó állami megrendelések, tehát a belső kereslet növelése is. Ugyanúgy, ahogyan a gázszállítások esetében a fogyasztók igyekeznek a források diverzifikálására, hosszú távon az ukrán fegyveripar sem kerülheti el az Oroszországon kívüli alternatív partnerekkel való együttműködést. Itt pedig kézenfekvő megoldásnak tűnik a NATO-tagországokkal való kooperáció, függetlenül az esetleges tagságtól. Ebből a szempontból vannak bíztató jelek, amelyek arra engednek következtetni, hogy a nyitás nyugat felé lehetséges. Ilyenek az utóbbi években növekvő számú közös projektek, vagy az a tény, hogy Ukrajna hosszú évek óta részt vesz a NATO-tagországoknak szervezett konferenciákon, ahol a védelemmel kapcsolatos gazdasági, stratégiai kérdéseket vitatják meg.180 Ez megfelelő tájékozódási pontot nyújthat ahhoz, hogy hadiiparát esetleg ezekhez a stratégiákhoz igazítsa. Ukrajna hozzáadott értéke a NATO számára elsősorban a légiszállítási kapacitásokban és az űrkutatásban manifesztálódhat.181 Egyes ukrán szakértők szerint ebből következik, hogy Ukrajnának a rádiólokációs eszközökre, a szonárokra, a speciális lőszerekre és katonai légi teherszállításra kellene összpontosítania minden erejét, agresszív piaci stratégiát folytatva, lehetőleg nyugati konszernekkel együttműködve továbblépni a korszerű technológiák kifejlesztésének és értékesítésének irányába.182

179

Kaszarev 2007, pp. 52-53. Grin 2008, p. 15. 181 Izsak 2008, p. 17. 182 Perepjelica 2005. 180


75

A teljes gyártási ciklusok és vertikálisan integrált vállalatok kialakításának ábrándjait az ukránoknak célszerű lenne elfelejteni, ehelyett a nyugateurópai, kelet-közép-európai, és délkelet-ázsiai partnerekkel való együttműködésre kellene koncentrálni. Ezen belül piacképesek lennének a már említett precíziós fegyverek és az ezek ellen bevethető védelmi rendszerek, rádió-lokátorok,183 könnyű páncélozott járművek és speciális repülőgépek, ahol a már meglévő tudományos-kutatói kapacitásokra lehetne építeni és azokat továbbfejleszteni.184 Milyen válaszokat kell adnia az ukrán hadiiparnak a közeljövő kihívásaira? Először is nem szabad elfelejteni az orosz függőséget, de pragmatikusan kell hozzáállni. Másodszor, elő kell teremteni a keretet a hadseregfejlesztésre, mivel az ukrán honvédelem jelenlegi állapota nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Harmadszor, nyilvánosságra kell hozni a hadseregfejlesztés konkrét programját, a technikai követelményeket, a határidőket, a következő 1015 évre vonatkozó terveket. És végül tendereket kell kiírni, amelyeken orosz és nyugati vállalatok egyenlő feltételek mellett vehetnek részt. Celeste A. Wallander, az amerikai Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának főmunkatársa szerint Ukrajna elvesztése nem csak gazdasági, hanem biztonságpolitikai károkat is jelentene Oroszország számára. Wallander úgy értékeli, hogy a két ország kölcsönös védelmi függősége olyan faktor, amelyet a leginkább nyugatbarát, legliberálisabb orosz vezető sem hagyhat figyelmen kívül.185 Ezt a vonalat erősíti a hivatalos orosz retorika is, amely Ukrajna NATO-tagsága esetén a hadiipari együttműködés azonnali felfüggesztését vizionálja.186 Ezt a fenyegetést annyiban kell komolyan venni, hogy a Fekete-tengeri flottabázis orosz bérleti szerződésének lejárta187előtt szinte kizárt, hogy az ukránok az Észak-atlanti Szövetség teljes jogú tagállamává váljanak, hiszen akkor a Szövetség területén idegen katonai bázisok jelennének meg, ami a romló orosz-NATO viszonyt figyelembe véve teljességgel elképzelhetetlen. 2017 után az orosz hadiipar valószínűleg már képes lesz házon belül előállítani a stratégiai jelentőségű fegyverzet döntő többségét, így nem lesz szüksége Ukrajnára, ugyanez viszont nem mondható el vice versa. Ami az orosz hadiipar jövőjét illeti, Nyikolaj Szungurovszkij szerint az oroszok legfőbb partnerei a hadiipari együttműködésben a jövőben nem Ukrajna, hanem Franciaország, az Egyesült Királyság valamint Németország

183

Ezt az iraki fegyvereladási botrány során a figyelem központjában került Kalcsuga-M radarrendszer magas technológiai színvonala is bizonyítja. 184 Badrak 2008a. 185 Wallander 2003, p. 113. 186 Szavolszkij 2008. 187 Vagyis a 2017-es évet megelőzően.

76

Szabó István

lehetnek.188 Az ukrán és az orosz hadiipar összefonódása ezért sem lehet önmagában ok arra, hogy Oroszország pánikba essen Ukrajna esetleges nyugati kurzusától. Kezdve azzal, hogy az oroszok a KA-226-os helikopter hajtóművét az ukrán Motor-Szics helyett egy NATO-tagállam cégétől, a brit Rolls Royce-tól rendelték meg, az Irkut és a MIG cégek sem zavartatják magukat az EADS konszernnel való együttműködésben:189 2006. május 16-án szándéknyilatkozatot írtak alá az Airbus képviselőivel utasszállító gépek teherszállítóvá alakításáról.190 A szerződéstől azt remélik, hogy a már meglévő 800 millió dollárnak megfelelő együttműködést 10 éven belül 900 milliós értékre tudják növelni.191 De tovább lehetne sorolni a Daimler-Chrysler és a Hrunyicsev, az Astrium és a Roszkozmosz közötti együttműködéseket, amelyek többszörösen meghaladják az eddig valaha megvalósult közös ukránnyugati hadiipari projektek értékét.192 Emellett a holland Thales, az olasz Finmehannika és a Marconi, valamint a német Rheinmetall is tárgyalásokat folytatott, illetve folytat az oroszokkal a további együttműködés céljából.193 Ezen felül a 2003. január 13-án Moszkvában kötött egyezmény értelmében Oroszország részt vett a NATO katalogizálási rendszerének kialakításában.194 Természetesen a hadiipar nem kezelhető teljesen függetlenül az egyéb biztonságpolitikai érdekektől, hiszen Oroszországnak ezen kívül is számtalan eszköze és lehetősége van, az „energiafegyvertől” kezdve a kereskedelmen át a médiajelenlétig, amivel sakkban tarthatja Ukrajnát.195 Az orosz érvelés erre vonatkozó, tehát a NATO mint ellenséges hatalommal való hadiipari együttműködést kifogásoló része, azonban racionálisan nem állja meg a helyét. Grigorij Perepjelica, az Ukrán Stratégiai Kutatóintézet igazgatóhelyettese szerint Ukrajna nem csak gazdasági, hanem biztonságpolitikai és geopolitikai érdekeivel is szembemegy, ha szinte tudatosan erősíti az orosz védelmi ipartól való, egyre inkább egyoldalúvá váló függőségét.196 Ennek ellenére Nyikolaj Szungorovszkij, valamint az ukrán szakértők többsége, sőt egyes orosz szakértők is197 úgy gondolják, hogy az ukrán-orosz hadiipar együtt188

Szungorovszkij 2002, a http://www.zn.ua/1000/1550/34888/ címen; letöltve: 2009. 05. 02 189 http://mdb.cast.ru/mdb/3-2007/ic/article2/ 190 http://www.airbus.com/en/worldwide/airbus_in_russia.html 191 http://www.airbus.com/en/myairbus/events/ila_berlin_2006/06_05_16_LOI_ russia _freighters.html 192 Szungorovszkij 2006b. 193 Badrak 2005. 194 Szungorovszkij 2006b. 195 Deák 2008. 196 Perepjelica 2003, p. 177. 197 Kusztarev 2007, p. 35. a http://cosmopolis.mgimo.ru/fileserver/18/18-3.pdf címen; letöltve: 2009.05.02


77

működésének Ukrajna esetleges jövőbeli politikai orientációjától függetlenül igenis van jövője,198 mert a harmadik országok számára szállított haditechnika, illetve a nemzetközi projektekben való együttes részvételt biztosító megoldások saját kifejlesztése felesleges költségekbe verné mindkét országot, miközben nemzetbiztonsági szempontból egyik ország sem járna sokkal jobban.

Konklúziók Az ukrán és az orosz gazdaság a mai napig ezer szállal kapcsolódik egymáshoz, ezek a szálak azonban nemzetközi összehasonlításban nem érnek fel a kelet-közép-európai EU-tagállamok európai uniós függőségével a kilencvenes évek elején-közepén, így nem is feltétlenül determinálják az Oroszországhoz való automatikus közeledést. Az utóbbi pár évben az ukrán gazdaság európai irányba fordult, azonban ezt az „orientációt” sem szabad túlértékelni, hiszen még most sem múlja felül az orosz kapcsolatokat, hanem nagy vonalakban megegyezik azzal. Természetesen az összefonódások ágazatonként különböző mértékűek. A szolgáltatás export-import európai dominanciáját ugyanúgy nehezen lehet vitatni, mint ahogyan a kohászat, a vegyipar és az energiaipar egyértelmű orosz érdekeltségeit. Bár az off-shore üzletek kirívóan magas aránya rendkívül nehézzé teszi az orosz befolyás valós mértékének megbecsülését, ezek a tulajdonlások sok esetben kideríthetőek, így a tulajdonosok kiléte is megállapítható. Az ukrán gazdaság számára közép-, illetve hosszú távon az európai integráció két okból is előnyös lenne. Egyrészt a hazai vállalatok versenyképessége nőne, az európai piacok megnyílnának a termelők előtt, ahonnan sokkal nagyobb profitot realizálhatnának, mint a többi FÁK-tagállam országaiból. Másrészt az Ukrajnában komoly érdekeltségekkel rendelkező orosz üzleti csoportok is előnyös üzleteket köthetnének egy WTO-tagállam háta mögé bújva, vámok és egyéb exportkorlátozások nélkül hozzáférhetnének az európai uniós piacokhoz, ezáltal az ukránok nyugati irányú közeledése egyértelmű előnyöket kínálna az orosz fél számára is. Oroszország és Ukrajna között a gazdasági kapcsolatok terén aszimmetrikus interdependencia áll fent, amely egyben azt is jelenti, hogy az ukrán gazdaság orientációváltása nem jelent komolyabb érvágást az Orosz Föderáció számára, amely az utóbbi időkben – a jobban jövedelmező üzletek reményében – maga is az Európai Unió felé fordul, a FÁK-térség pedig egyre inkább marginálissá válik számára. Ugyanakkor, ha Ukrajnából nem érkezne annyi áru a piacok orientáció198

Szungorovszkij 2006b.

Szabó István

78

váltása miatt, az orosz vállalatok is jobban járnának, és nem kellene kellemetlen importkvóták bevezetéséért lobbizniuk az orosz gazdasági minisztériumban, mint az a hengerelt acéltermékek esetében történt. Az Egységes Gazdasági Térségből való ukrán kihátrálás viszont orosz szempontból ellenséges lépésnek tekinthető, amellyel Ukrajna radikális módon igyekezett nyugati irányba terelni a gazdaságát. Az ukrán hadiipar számára a lehető legjobb megoldást az jelentené, ha az orosz kapcsolatok – és ebből fakadóan a nagy volumenű megrendelések – megőrzése mellett a korszerű nyugati know-how és nyugati tőke is beáramlana az országba, amelyek révén a nyugati piacokra való behatolás is könynyebbé válna. A védelmi ipar piaci alapokra való helyezésével Oroszország is jobban járna, mert az ukrán vállalatokban szerzett részvénycsomagokkal, illetve a nagyszámú és kölcsönösen előnyös ukrán-orosz projektek nemzetköziesítésével ők is pótlólagos forrásokhoz juthatnának a már létező közvetlen orosz-nyugati együttműködések megtartása mellett. Nem feltétlenül zéróösszegű tehát a játék a szereplők között, mindazonáltal nagyfokú kompromisszumkészségre lenne szükség, hogy az mindkét fél számára eredményes legyen. Az egyik ilyen szcenárió lehetne, hogy Ukrajna feladná a NATO-csatlakozás aspirációját, aminek fejében az oroszok kiköltöztetnék a fekete-tengeri hadiflottát a Krímről, leállítanák az egyes orosz politikusok ukrán területi szuverenitást megkérdőjelező kirohanásait, illetve nem igyekeznének mindenáron elgáncsolni a tőlük függetlenül létrejövő ukránnyugati közös projektek beindulását. Ukrajna biztonságának szavatolását egy modern fegyverekkel felszerelt hadseregnek kell biztosítania, a hadsereg modernizációja azonban nem képzelhető el külföldi partnerek nélkül. Amennyiben a fentebb vázoltak bekövetkeznének, mind a Nyugat, mind Oroszország oldaláról a hadiipari együttműködést ösztönző intézkedések lennének várhatók. A NATO érdeke, hogy a vele szoros partnerségben álló, Oroszországgal szomszédos ország biztonsága növekedjen, ezért az is érdeke, hogy a partner fegyveripara korszerű technológiákhoz jusson. Ezen felül az ofszet-ügyletekkel legalább részben a Nyugathoz lehet kötni Ukrajnát, amely így is ezer szállal kapcsolódik Oroszországhoz, és ahol az oroszorientált elitek igyekeznek ezeket a szálakat még szorosabbra fonni. Oroszország számára megszűnne az a biztonságpolitikai fenyegetés, amely az esetleges ukrán NATO-csatlakozáshoz kapcsolódik, és ezáltal nem „kényszerülne” a hadiipari kapacitások minden áron való saját területre hozatalára. Az ukrán elit nyugatos-orientációjú része úgy tűnik kezdi átértékelni a teljes NATO-tagsághoz fűződő viszonyát, talán a fentiek szellemében. Ezt bizonyítja Juscsenko elnök 2009 tavaszán elhangzott kijelentése, amely szerint „Ukrajnának és Grúziának nem kell a NATO-ba vinni a problémáit”.199 ***** 199

http://www.karpatinfo.net/article81608.html


79

Felhasznált irodalom Kárpátinfó (2008): Juscsenko: Ukrajnának egyelőre nem érdemes csatlakoznia a NATO-hoz. 2008. december 10. Letölthető: http://www.karpatinfo. net/article81608.html; letöltés ideje 2009. május 10. Advis (2009): 2008 год производитель металлических изделий ОАО „Днепрометиз” закончил с чистой прибылью 8,899 млн. Гривен. Letölthető: http://www.advis.ru/cgi-bin/new.pl?03DD934E-22A8-1543B8DF-A73974B8CEBB; Letöltve: 2008. május 1. Airbus (2006): Airbus and EADS sign Letter of Intent with Russian partners. Letölthető: http://www.airbus.com/en/myairbus/events/ila_berlin_ 2006/06_05_16_LOI_russia_freighters.html; Letöltve: 2008. május 1. AMI Nemzetközi Hírügynökség (2006): „Профиль”: Обороннопромышленный комплекс Украины нуждается в модернизации. 2006. március 21. Letölthető: http://www.newsukraine.com.ua/news/ 6835/; Letöltve: 2008. május 1. Antonjuk, Andrej (2007): Крылья надежды. Defense Express, 2007/3-4, Leszerelési és Hadsereg-átalakítási Központ, Kijev Badrak, Valentin (2001): Восточный вектор Украины становится длиннее. Zerkalo Nedeli, 2001. december 15-21, Kijev Badrak, Valentin (2005): Вражда друзей и дружба врагов. Expert Ukraina, 2005. június 19. Letölthető: http://www.expert.ua/articles/8/0/480/. Badrak, Valentin & Zgurec, Szergej (2007): Удержать оружие. Defense Express, 2007/9, Leszerelési és Hadsereg-átalakítási Központ, Kijev Badrak, Valentin (2008a): В сфере вооружения Украине надо переориентироваться с России на Европу. Regnum Hírügynökség, 2008. március 5. Letölthető: http://www.regnum.ru/news/967323.html; Letöltve: 2008. május 1. Badrak, Valentin (2008b): Strategy for the Development of the Defense Industry: Sweet Illusions. Mirror Weekly, 2008. április 19-25, Kijev. Letölthető: http://www.mw.ua/1000/1550/62777/. Letöltve: 2008. május 1. Badrak, Valentin (2008c): Оффсетный базис. Defense Express, 2008/4, Leszerelési és Hadsereg-átalakítási Központ , Kijev Badrak,Valentin (2008d): Кривое зеркало ВТС. Defense Express, 2008/8-9, Leszerelési és Hadsereg-átalakítási Központ, Kijev

80

Szabó István

Badrak, Valentin (2008e): Украинский ОПК. Между НАТО и Россией. Zerkalo Nedeli, 2008/37. Letölthető: http://www.zn.ua/1000/1550/64289/; Letöltve: 2008. december 8. Badrak, Valentin (2008f): Украинский ОПК: положение между. Zerkalo Nedeli, 2008/44, Kijev. Letölthető: http://www.zn.ua/1000/1550/64799/; Letöltve: 2008. december 7. Barabanov, Mikhail (2005): Ukraine’s Defense Industry: A Mirror of the Nation. Moscow Defense Brief, 2005/1, Moszkva. Letölthető: http://mdb.cast.ru/mdb/1-2005/di/ukraines_defense/; Letöltve: 2008. május 1. Borohvosztov, Valerij (2002): Военно-техническое сотрудничество Украины и России. Defense Express, 2002/6, Leszerelési és Hadseregátalakítási Központ , Kijev A C-27J SPARTAN projekt sajtóosztálya (2008): L-3 Presents First Joint Cargo Aircraft to U.S. Army and Air Force, 2008. szeptember 25. Letölthető: http://www.c27j.cz/obj/press_259_soubor.pdf; Letöltve: 2008. december 9. Centre for Analysis of Strategies and Technologies (2007): EADS in Russia. Moscow Defense Brief, 2007/3. Letölthető: http://mdb.cast.ru/mdb/3-2007/ic/article2/; Letöltve: 2008. május 1. Chemport (2009): Из-за перебоев с газом остановлен Одесский припортовый завод. Letölthető: http://www.chemport.ru/ chemprodnews_1657.html; Letöltve: 2009. május 14. Cserkaszova, Marija (2009): „Сумыхимпром” просит вольную. Kommerszant. Letölthető: http://www.commersant.ua/doc.html? DocID=615714; Letöltve: 2009. május 18. Csernovalov, Alexandr (2009): Стопроцентные инвестиции. Kommersant. Letölthető: http://www.kommersant.ua/doc.html?docId=1144948&IssueId=70000 77; Letöltve: 2009. május 14. Deák, András (2009): Ukrán-orosz gázháború újra. MKI Tanulmányok, 2009/3. Letölthető: http://www.kulugyiintezet.hu/MKI-tanulmanyok /T-2009-03-Deak_Andras-orosz_ukran_gaz.pdf; Letöltve: 2009. május 19. Ecraft (2008): Доля России в общем объеме внешней торговли Украины составляет свыше 27 százalék. Letölthető: http://www.ecraft.ru/analytics/686/; Letöltve: 2009. május 13. Finance (2007): Банк „Мрия” переименован на ВТБ Банк. Letölthető: http://news.finance.ua/ru/~/1/0/all/2007/03/28/95997; Letöltve: 2009. május 20. Fundmarket (2009): Одесский припортовый завод выплатит дивиденды на сумму 278 млн грн. Letölthető:


81

http://www.fundmarket.com.ua/news/49d34c8052b15/; Letöltve: 2009. május 13. Garajeva, Julija (2009): „Укртатнафта” в долгу не останется. Kommerszant. Letölthető: http://kommersant.ua/doc.html?docId =1017690; Letöltve: 2009. május 13. Gavris, Oleg (2008): Акционеры „Укртатнафты” готовятся к расставанию. Kommerszant. Letölthető: http://www.kommersant.ua/ doc.html?DocID=1090838&IssueId=47070; Letöltve: 2009. május 13. Glazunov, Georgij (2008): Ракеты с двойным гражданством. Kaszparov.ru, 2008. szeptember 26. Letölthető: http://www.kasparov.ru/material.php?id=48DCA7ED75F6F; Letöltve: 2008. december 8. Grin, James (2008): Оффсетный базис. Defense Express, 2008/4, Leszerelési és Hadsereg-átalakítási Központ , Kijev Gyelo (2008): Concorde Capital: „Альфа-Нафта” продает Приватбанку свои АЗС. Letölthető: http://delo.ua/news/95931/; Letöltve: 2009. május 18. Gyelovaja Sztolica (2006): Швы наружу. Луганские «регионалы» избавились от женской одежды. Letölthető: http://www.dsnews.ua/companies/companies-regions/art25593.html; Letöltve: 2009. május 19. Gyelovaja Sztolica (2008): Столичное ОАО «Евроцемент групп-Украина» сообщило о концентрации 100 százalék его акций зарегистрированной на Кипре Galaks Holdings Ltd. Letölthető: http://www.dsnews.ua/companies-markets/markets-kiev/marketsnews-kiev/art35690.html; Letöltve: 2009. május 19. International Organization for Migration (2007): Огляд трудової міграції в Україні, Молдові та Білорусі. Kijev. Letölthető: http://iom.org.ua/img_collection/file/LM%20Assessmen%202007_ukr. doc; Letöltve: 2009. május 15. Izsak, Alekszandr (2008): Оффсетный базис. Defense Express, 2008/4, Leszerelési és Hadsereg-átalakítási Központ , Kijev Kaszarev, Andrej (2007): Сегодня потребители в аэрокосмической отрасли остро нуждаются в качественных продуктах. Defense Express, 2007/7-8, Leszerelési és Hadsereg-átalakítási Központ , Kijev Jánki András (1997): Szabad gazdasági övezetek Ukrajnában. Pro Minoritate, 1997/7, Budapest Jeremenko, Alla (2009): Бери или плати. Zerkalo Negyeli, 2009. április 1320. Letölthető: http://www.zn.ua/2000/2229/65878/; Letöltve: 2009. május 19.

82

Szabó István

Kárpátinfó (2008a): Timosenko: Szemenyuk ne akadályozza a privatizációs folyamatokat. 2008. február 14. Letölthető: http://www.karpatinfo.net /art_print58646.html; Letöltve: 2009. május 14. Kárpátinfó (2008b): Juscsenko: Ukrajnának egyelőre nem érdemes csatlakoznia a NATO-hoz. 2008. december 10. Letölthető: http://www.karpatinfo.net/article81608.html; Letöltve: december 10. Kommerszant (2007): МАИР инвестирует свыше $200 млн в метзавод на Украине. Letölthető: http://www.kommersant.ua/doc.html?docId =825155; Letöltve: 2008. május 14. Korreszpondent (2007): Страна.Ru: Украина строит стадионы. Letölthető: http://korrespondent.net/worldabus/193733; Letöltve: 2008. május 1. Kusztarev, Alexandr (2007): Россия и Украина. Kozmpolisz, 2007 nyár, № 2, MGIMO, Moszkva. Letölthető: http://cosmopolis.mgimo.ru/fileserver /18/18-3.pdf; Letöltve: 2008. május 1. Lebegyev, Alexandr (2007): Перспективы экономического сотрудничества России и Украины на взаимовыгодной основе. Информационноаналитический бюллетень, 2007/10 Orosz Tudományos Akadémia, Gazadsági Kutatóintézet, Moszkva Liga News (2007): Авиаторы Украины и России объединили усилия, 2007. 08. 21. Letölthető: http://news.liga.net/news/N0736173.html; Letöltve: 2009. május 15. Ludvig, Zsuzsa (2007): Ukrajna – a gazdaság kettős kötődésének dilemmája. In : Kelet-Európa Tanulmányok, 2007/1, Magyar Tudományos Akadémia, Világgazdasági Kutatóintézet, Budapest Magyar Statisztikai Évkönyv (1993-2005). Maydan (2007): Дрогобицький водоканал попереджає про необхідність встановлення земельного сервітуту до приватизації „Полімінералу”. Letölthető: http://maydan.drohobych.net/?p=399; Letöltve: 2009. május 18. Népszabadság (2006): Gázmezőt vehet az Emfesz. Letölthető: http://nol.hu/archivum/archiv-406254; Letöltve: 2009. május 18. Nyemilosztivij, Vitalij (2008): Оффсетный базис. Defense Express, 2008/4, Leszerelési és Hadsereg-átalakítási Központ , Kijev Orosz Statisztikai Évkönyv (2007). Perepjelica, Grigorij (2003): Military-Industrial Cooperation between Ukraine, Belarus, and Russia: Possibilities, Priorities, Prospects. In: Legvold, Robert & Wallander, Celeste A. (szerk.): Swords and Sustenance. The Economics of Security in Belarus and Ukraine. American Academy of Arts and Sciences, Cambridge, MA, 2003


83

Podrobnosztyi (2008): Ющенко приостановил приватизацию Одесского припортового завода, Letölthető: http://podrobnosti.ua/power/ president/2008/04/15/514651.html; Letöltve: 2009. május 19. Popov, Oleg (2007): Рубеж 300 млн является реальным. Defense Express, 2007/9, Leszerelési és Hadsereg-átalakítási Központ, Kijev Recyclers (2003): ПГ «МАИР» приобрела контрольный пакет акций ОАО «Житомирвтормет» (Украина). Letölthető: http://recyclers.ru/modules/news/article.php?storyid=149; Letöltve: 2008. május 12. Regnum Hírügynökség (2006): Ukrainian experts: Ukraine ’s joining NATO will be a blow on the country's defense industry. 2006. július 10. Letölthető: http://www.regnum.ru/english/716919.html; Letöltve: 2008. május 1. Regnum Hírügynökség (2008): Оборонно-промышленный комплекс Украины не способен полностью удовлетворить потребности армии: мнение эксперта. 2008. március 5. Letölthető: http://www.regnum.ru/news/967241.html; Letöltve: 2008. május 1. ROL (2003): 51 százalék акций ОАО „Дружковский завод газовой аппаратуры" приобрело ООО „КомИнвест”. Letölthető: http://www.rol.ru/news/misc/newsreg/03/01/04_048.htm; Letöltve: 2009. május 1. Roszno (2006): Страховая компания РОСНО Украина зарегистрировала «дочку» в Украине. Letölthető: http://www.rosno.ru/ru/press/news/detail.php?ID=15263; Letöltve: 2009. május 20. Sabasov, Danyil (2009): Rusal вытесняют с Украины. RBK Daily. Letölthető: http://rbcdaily.ru/2009/03/25/industry/407512; Letöltve: 2008. május 13. Stratagema (2006): Эксперты об экономических последствиях вступления Украины в НАТО, 2006. október 5. Letölthető: http://www.stratagema.org/issledovaniya.php?nws=cmw4n374133643 8; Letöltve: 2008. december 8. Szafiulin, Jurij & Manacsinszkij, Alexandr (1996): Военно промышленный комплекс Украины: Состояние и перспективы конверсии. Finanszovaja Ukraina, 1996. január 3. Szamofalov, (2009): elveszett hivatkozás, a használt link nem elérhető, a honlap funkciói nem működnek kellőképpen. Az elérni próbált link: http://smi.liga.net/articles/IT091222.html Szamusz, Mihail (2008a): Украина сократила экспорт оружия в 5 раз. Best of Security, 2008. április 17, Kijev. Letölthető: http://bos.dn.ua/viewnews.php?nid=587; Letöltve: 2008. december 7.

84

Szabó István

Szidenko, Vlagyimir (2007): Структурные сдвиги в экономических отношениях Украины с Российской Федерацией. Информационноаналитический бюллетень, 2007/10, Orosz Tudományos Akadémia, Gazadsági Kutatóintézet, Moszkva Szitarján, Sztepan & Ivanov, Iván (2008): Внешнеэкономические приоритеты. Вопросы Экономики, 2008/3, Orosz Tudományos Akadémia Gazdaságkutató Intézete, Moszkva Szokrat Daily (2008): Eurocement Ukrainian division: NEUTRAL. Letölthető: http://investory.com.ua/community/diary/1008/sokrat_daily_october_ 6__2008/; Letöltve: 2009. május 19. Sztrahovanyie Szivodny (2007): «РОСНО Украина» сменит название на Allianz. Letölthető: http://www.insur-info.ru/news/10132/; Letöltve: 2009. május 20. Szungorovszkij, Nyikolaj (2002): Реструктуризация ОПК Украины: бизнес и план. Zerkalo Nedeli, 2002. május 25-31, 19. sz., Kijev. Letölthető: http://www.zn.ua/1000/1550/34888/; Letöltve: 2008. május 1. Szungorovszkij, Nyikolaj (2006): Что нам российский ОПК готовит?, Zerkalo Nedeli, 2006. június 17-23, 23. sz., Kijev, a http://www.zn.ua/3000/3050/53644/; Letöltve: 2008. május 1. Szungorovszkij, Nyikolaj (2006b): Украина — НАТО: проблема сознательного выбора, Zerkalo Nedeli, 2006. december 2-8, 46. sz., Kijev, a http://www.zn.ua/1000/1600/55262/; Letöltve: 2008. május 1. Sztarosztin, Andrej (2008): Земля стала дороже скважин и автозаправок, Komment, a http://www.comments.ua/?art=1230220644; Letöltve: 2009. május 14. Téglás, Dóra (2007): Az ukrán haderőreform, diplomamunka, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Budapest The International Institute for Strategic Studies: The Military Balance, Oxford University Presss, London (1997-2007) Uapetrol (2008): „Карпатнефтехим” и ЗАО „ЛУКОр” намерены сократить 1-1,2 тыс.работников, рассматривается возможность остановки предприятия на два года. a http://www.uapetrol.com/test/trade_lead/NewsView.html?idNews=15 727; Letöltve: 2009. május 18. UNCTAD, World Investment Report, 2008 Az Ukrán Statisztikai Hivatal évkönyve, 2006, Зовнішня торгівля України товарами та послугами у 2005 році: Статистичний збірник. Том 2. Utro (2008): Минобороны Украины заинтересовали израильские беспилотные самолеты. 2008. április 19. Letölthető: http://www.utro.ua/news/2008/04/19/81993.shtml; Letöltve: 2008. december 9.


85

Vasanov, Vjacseszlav (2007): Экономические отношения России и Украины: оценка и прогноз. Информационно-аналитический бюллетень, 2007/10. Orosz Tudományos Akadémia, Gazdasági Kutatóintézet, Moszkva Wallander, Celeste A. (2003): Economics and Security in Russia’s Foreign Policy and the Implications for Ukraine and Belarus. In: Legvold, Robert & Wallander, Celeste A. (szerk.): Swords and Sustenance, The Economics of Security in Belarus and Ukraine. American Academy of Arts and Sciences, Cambridge, MA, 2003 Zavtra (2008) Израиль признал российские беспилотники устаревшими. 2008. november 26. Letölthető: http://www.zavtra.com.ua/news/ guns/96974/; Letöltve: 2008. december 9. Zgurec, Szergej (2006): Оборонно-промышленный комплекс Украины нуждается в модернизации, AMI Novosztyi – Ukraina. 2006. március 21, Kijev. Letölthető: http://www.newsukraine.com.ua/news/6835/; Letöltve: 2008. május 1. Zgurec, Szergej (2008a): Корабельное лего. Defense Express, 2008/4, Leszerelési és Hadsereg-átalakítási Központ, Kijev Egyéb források200 A Khimprom vállalat üzleti profilja az ALL-BIZ.INFO ukrán internetes újság adatai alapján a http://1128.ua.all-biz.info/ címen; Letöltve: 2009. május 18. Az Airbus oroszországi tevékenységéről: Airbus in Russia. Letölthető: http://www.airbus.com/en/worldwide/airbus_in_russia.html; Letöltve: 2008. május 1. Az Antonov Tudományos-Műszaki Komplexum honlapja. Letölthető: http://www.antonov.com/; Letöltve: 2008. május 1. Eleron orosz pilóta nélküli repülőgép leírása: Оружие России. Letölthető: http://www.arms-expo.ru/site.xp/049050048048124053050050. html; Letöltve: 2008. december 9. Szplit orosz pilóta nélküli repülőgép leírása: Оружие России. Letölthető: http://www.arms-expo.ru/site.xp/04905004805212405105005205 0.html; Letöltve: 2008. december 9. A Dozor-2 orosz pilóta nélküli repülőgép leírása: Оружие России. Letölthető: http://www.arms-expo.ru/site.xp/049050048054124049048048 054.html; Letöltve: 2008. december 9.

200

A források felsorolása az internetes URL címek szerinti ABC sorrendben történt.

86

Szabó István

A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) fegyverkereskedelemre vonatkozó statisztikái. Letölthető: http://armstrade.sipri.org/arms_trade /values.php; Letöltve: 2008. május 1. Az Ukrán Nemzeti Bank honlapja. Letölthető: http://www.bank.gov.ua; Letöltve: 2009. május 13. A Beeline telekommunikációs cég honlapja. Letölthető: http://www.beeline.ua; Letöltve: 2009. május 20. Stategic Airlift, NATO’s Strategic Airlift Interim Solution. Letölthető: http://www.casr.ca/bg-airlift-nato.htm; 2008. december 8. Az MTSZ telekommunikációs cég honlapja Letölthető: http://company.mts.com.ua/rus/company_history.php; Letöltve: 2009. május 20. World Bank, 2008, World Development Indicators Database. Letölthető: http://ddp-ext.worldbank.org/ext/ddpreports/ViewSharedReport?&CF =1&REPORT_ID=9147&REQUEST_TYPE=VIEWADVANCED&HF=N&WSP =N; Letöltve: 2009. május 14. Az Alfa Bank profilja a Liga internetes újság honlapján. Letölthető: http://file.liga.net/company/195.html; Letöltve: 2009. április 2. Oleg Gyeripaszka, orosz üzletember profilja a Liga internetes újság honlapján. Letölthető: http://file.liga.net/person/135.html; Letöltve: 2009. május 15. Igor Jeremejev üzletember profilja a Korreszpondent internetes újság honlapján. Letölthető: http://files.korrespondent.net/politics/eremeev; Letöltve: 2009. május 19. Dmitrij Firtas üzletember profilja a Fokusz internetes újság honlapján. Letölthető: http://focus.in.ua/article/30287.html; Letöltve: 2009. május 18. Alex Rovt üzletember profilja a Fokusz internetes újság honlapján. Letölthető: http://focus.in.ua/article/31066.html; Letöltve: 2009. május 18. Az Orosz Vám- és Pénzügyőrség honlapja a http://www.gks.ru/bgd/regl/b08_11/IssWWW.exe/Stg/d03/26-07 .htm címen; Letöltve: 2009. május 14. IMF Country Report, 2007 February, Ukraine. Letölthető: http://www.imf.org/external/pubs/ft/scr/2007/cr0748.pdf; Letöltve: 2009. május 15. Az Ingo vállaltcsoport ukrajnai leányvállalatának honlapja Letölthető:http://www.ingo.com.ua címen; Letöltve: 2009. május 20. Az Izjumi Műszergyár honlapja. Letölthető: http://www.ipz.com.ua; Letöltve: 2008. május 1. A harkovi megyei adminisztráció közleménye, Перспективи національного ОПК у разі вступу України в НАТО. Letölthető: http://www. kharkivoda.gov.ua/catalog.php?catalog=477; Letöltve: 2008. május 1. Az alumínium világpiaci árairól a Londoni Fémtőzsde honlapján. Letölthető: http://www.lme.co.uk/aluminium_graphs.asp; Letöltve: 2008. május 12.


87

A Malisev Harckocsigyár honlapja. Letölthető: http://www.malyshevplant.com/; Letöltve: 2008. május 1. A Motor Szics honlapja. Letölthető: http://www.motorsich.com/; Letöltve: 2008. május 1. Vagyim Novinszkij orosz üzletember profilja a Yandex orosz internetes újság honlapján. Letölthető: http://news.yandex.ru/people/novinskij_ vadim.html; Letöltve: 2009. május 18. A Kijevi Leszerelési és Hadsereg-átalakítási Központ honlapja. Letölthető: http://www.niss.gov.ua/cacds/index.htm; Letöltve: 2008. május 1. A brazil Alkantara kilövőállomás projekt leírása az Аэрокосмический Портал Украины (Space Inform) honlapján. Letölthető: http://www.nkau.gov.ua/gateway/news.nsf/NewsALLR/9F5088D7070 0DCF1C3256B05003E6BF3!open; Letöltve: 2008. december 8. A Le Bourget repülés és haditechnikai kiállítás honlapja. Letölthető: http://www.paris-air-show.com; Letöltés idje: 2008. december 8. A Petrokommerc bank honlapja. Letölthető: http://www.pcbu.com.ua/about/; Letöltve: 2009. május 20. A Privátbank felsővezetői struktúrája. Letölthető: http://www.privatbank.ua/ info/index1.stm?fileName=d249321r.html; Letöltve: 2009. május 18. A Roszno vállalat honlapja. Letölthető: http://www.rosno.ru/ru/about/company/; Letöltve: 2009. május 20. A Kaszpijszka Energia cégcsoport bemutatkozó prezentációja a cég honlapján. Letölthető: http://www.rr-mnp.ru/f/a0/ru/pdf/Engineering.pdf; A Rusal felsővezetésének leírása a cég honlapján. Letölthető: http://www.rusal.ru/en/management.aspx; Letöltve: 2009. május 15. A világ 20 legnagyobb fegyver-exportőre. Letölthető: http://www.sipri.org/googlemaps/at_top_20_exp_map.html; Letöltve: 2008. május 1. Az Ukrán Tőzsdefelügyelet Információs Portálja a http://www.smida.gov.ua címen; Letöltve: 2009. május 14. Az Ukrszibbank tulajdonosi szerkezete. Letölthető: http://www.ukrsibbank.com/en/o_banke/akcionery_nablyudatel_nyj_s ovet_i_pravlenie_banka; Letöltve: 2009. május 18. Az Ukrán Statisztikai Hivatal honlapja. Letölthető: http://www.ukrstat.gov.ua/; Letöltve: 2009. május 12. A Junimilk vállalatcsoport tulajdonlásai. Letölthető: http://www.unimilk.ru/about/structure/plants/index.wbp; Letöltve: 2009. május 20. Az Ukrszpectechnika honlapja. Letölthető: http://www.ust.com.ua; Letöltve: 2008. május 1. A Bolgarburmas cég honlapja. Letölthető: http://www.vbmbits.com/home/; Letöltve: 2009. május 1.

88

Szabó István

A

Volga-Dnyeper Csoport honlapja. Letölthető: http://www.volgadnepr.com/; Letöltve: 2008. május 1. A Juzsmas gépgyár honlapja. Letölthető: http://www.yuzhmash.com; Letöltve: 2008. december 7. A Juzsnoje Tervezőiroda honlapja. Letölthető: http://www.yuzhnoye.com/; Letöltve: 2008. december 7.

Interjúk, szóbeli közlések Deák Andrással, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársával folytatott beszélgetés, 2008. március 5, Magyar Külügyi Intézet, 1016 Budapest, Bérc utca 13-15. Rácz Andrással, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársával folytatott levélváltás, 2008. május 15. Szavolszkij, Igor Szergejevics, magyarországi orosz nagykövethez intézett hallgatói kérdésre válaszolván, 2008. április 23. 10:00-13:30, a FÁK Üzleti Klub Magyarországi Klubnapja, 1031 Budapest, Rozgonyi Piroska utcai hajóállomás, Aquamarina Szállodahajó.

AZ UKRÁN-OROSZ GAZDASÁGI KAPCSOLATOK AZ UKRÁN EUROATLANTI INTEGRÁCIÓ TÜKRÉBEN

Recommend Documents