Elo˝szo´ A jelen kiadva´ny az Euroatlanti Partnerse´g meghata´rozo´ alapelveit e´s alapveto˝ mu˝ko¨de´si mechanizmusait magyara´zza el. A bevezeto˝ uta´n o¨t fo˝ teve´kenyse´gi ko¨rt mutatunk be re´szletesen – a biztonsa´gi pa´rbesze´det e´s egyu¨ttmu˝ko¨de´st, a be´keta´mogato´ mu˝veleteket, a hadero˝reformot, a katasztro´fake´szu¨ltse´get, valamint a tudoma´ny e´s a ko¨rnyezetve´delem tere´n folytatott egyu¨ttmu˝ko¨de´st –, melyek igazolja´k, hogy az euroatlanti biztonsa´gi architektu´ra´t mike´nt ero˝sı´ti a Partnerse´g, e´s az egyu¨ttmu˝ko¨de´s milyen valo´di e´s gyakorlati jelento˝sse´ggel bı´r a partnerorsza´gok e´lete´ben. A Partnerse´g kerete´ben ve´gzett teve´kenyse´gek kedvezo˝ hata´st gyakorolnak a partnerorsza´gokban folyo´ reformokra, a demokratikus inte´zme´nyrendszer fejleszte´se´re, valamint a sze´lesebb e´rtelemben vett nemzetko¨zi ko¨zo¨sse´g tagjaike´nt a partnerorsza´gok nemzetko¨zi egyu¨ttmu˝ko¨de´sben valo´ re´szve´tele´re. Egyetlen kiadva´nyban lehetetlen volna alaposan bemutatni, milyen sokre´tu˝ e´s szertea´gazo´ a partnerorsza´gok e´s a NATO egyu¨ttmu˝ko¨de´se. Nem csupa´n a nagy sajto´visszhanggal ja´ro´ balka´ni e´s afganiszta´ni be´kefenntarto´ mu˝veletek sorolhato´k ide, hanem egy sor ma´sik teru¨let is: pe´lda´ul a terrorizmus elleni ku¨zdelem, a hadero˝reform, a biztonsa´g gazdasa´gi vonatkoza´sai, a katasztro´fake´szu¨ltse´g, a fegyverkorla´toza´s, a logisztika, a le´gve´delem, a le´gte´rira´nyı´ta´s, a fegyverzetek, az oktata´s e´s a tova´bbke´pze´s, a tudoma´ny e´s a ko¨rnyezetve´delem, valamint a ta´je´koztato´ programok. A NATO ku¨lo¨nleges kapcsolatokat e´pı´tett ki tova´bba´ ke´t partnerorsza´ggal, Oroszorsza´ggal e´s Ukrajna´val, valamint a Mediterra´n Pa´rbesze´dben re´szt vevo˝ he´t orsza´ggal. A Szo¨vetse´g ezen felu¨l a ta´gabb e´rtelemben vett Ko¨zel-Kelet orsza´gaival kialakı´tando´ egyu¨ttmu˝ko¨de´si leheto˝se´geket is vizsga´lja, a 2004 ju´niusa´ban megtartott isztambuli csu´cstala´lkozo´n meghirdetett kezdeme´nyeze´s kerete´ben. Ba´r ezek a kapcsolatok nem szerepelnek kifejezetten ebben a kiadva´nyban, az emlı´tett orsza´gokkal folytatott jelenlegi e´s jo¨vo˝beni egyu¨ttmu˝ko¨de´s nagy re´szben az Euroatlanti Partnerse´g kerete´ben kidolgozott teve´kenyse´gekre e´s mechanizmusokra e´pı´t.
Tartalomjegyze´k
BIZTONSA uG A 8_
14_
18_
A Partnerse´g eredete e´s to¨rte´nete
Alapveto˝ mechanizmusok
Biztonsa´gi pa´rbesze´d e´s egyu¨ttmu˝ko¨de´s
A NATO e´s a partnerorsza´gok te´rke´pe
© ullstein bild-Schnürer
4_
Megjegyze´ s: A jelen kiadva´nyban a volt jugoszla´v Macedo´n Ko¨zta´rsasa´gra to¨rte´ no˝ utala´sok uta´n csillag (*) ko¨vetkezik, amely a ko¨vetkezo˝ la´bjegyzetre utal: To¨ro¨korsza´g a Macedo´n Ko¨zta´rsasa´got alkotma´nyos neve´n ismeri el. Foto´k szerzo˝i jogai: Ha ma´ske´ ppen nem szerepel, az o¨sszes foto´ © NATO
22
PARTNERSE uG RE uVE uN 24_
29_
33_
Be´keta´mogato´ mu˝veletek
Hadero˝reform
Katasztro´fake´szu¨ltse´g e´s reaga´la´s
Biztonsa´g, tudoma´ny e´s ko¨rnyezetve´delem
© Finnish Defence Forces
20_
36_ Valo´di euroatlanti biztonsa´gi kultu´ra
33
A Partnerse´g eredete e´s to¨rte´nete 1989 novembere´ ben a hidegha´boru´ ve´ ge´ t jelezve leomlott a berlini fal. A ko¨ze´ p- e´ s kelet-euro´pai orsza´gokban ro¨vid ido˝n belu¨ l ve´ gbement va´ltoza´sok nyoma´n a NATO a biztonsa´got illeto˝en u´ j, e´ s a kora´bbiakto´l nagyban elte´ ro˝ kihı´va´sokkal szembesu¨ lt. A pa´ratlan le´ pte´ ku˝ politikai va´ltoza´sok hatalmas leheto˝se´ geket nyitottak meg az euro´pai biztonsa´g ero˝sı´te´ se tere´ n, ugyanakkor ez a helyzet u´ j bizonytalansa´gokat e´ s aka´r az instabilita´s leheto˝se´ ge´ t is maga´ban rejtette. A hidegha´boru´ s szembena´lla´s uta´n hogyan lehetne megragadni az alkalmat, hogy az euro´pai biztonsa´gi u¨ gyeket u´ j, e´ pı´to˝ jellegu˝ pa´lya´ra a´llı´tsuk? Milyen le´ pe´ sekkel lehetne helyrea´llı´tani a rendes kapcsolatokat Euro´pa o¨sszes orsza´ga, a Kelet e´ s Nyugat ko¨zo¨tt? Milyen segı´tse´ get lehetne nyu´ jtani a ko¨ze´ p- e´ s kelet-euro´pai orsza´goknak, hogy sikeru¨ ljo¨n megero˝sı´teniu¨ k frissen elnyert fu¨ ggetlense´ gu¨ ket, e´ s hogy to¨rekve´ su¨ k megvalo´suljon: demokratikus orsza´gokke´ nt regiona´lis- e´ s vila´gszinten teljes
> A hidegha´boru´ ve´ge u´j leheto˝se´geket nyitott meg a biztonsa´g no¨vele´se e´s az egyu¨ttmu˝ko¨de´s fejleszte´se tere´n.
4
me´ rte´ kben bekapcsolo´dhassanak a nemzetko¨zi biztonsa´gi proble´ ma´k kezele´ se´ be? A szo¨vetse´ ges vezeto˝k az 1990 ju´ liusa´ban megrendezett londoni csu´ cstala´lkozo´n „bara´ti kezet” nyu´ jtottak a re´ gi kelet-nyugati va´laszto´vonalon a´t, e´ s u´ j, egyu¨ ttmu˝ ko¨de´ sen alapulo´ viszonyt aja´nlottak fel az o¨sszes ko¨ze´ p- e´ s kelet-euro´pai orsza´g re´ sze´ re. ´Igy alakulhatott meg 1991 decembere´ ben az E´szak-atlanti Egyu¨ ttmu˝ ko¨de´ si Tana´cs (E´AET), mely fo´rum kerete´ ben a NATO e´ s az u´ j partnerorsza´gai megvitathatta´k ko¨zo¨s u¨ gyeiket. (Euro´pa´ban olyan sebesse´ ggel zajlottak az eseme´ nyek, hogy az E´AET alakulo´ u¨ le´ se´ n is to¨rte´ nelmi eseme´ ny tanu´ i lehettu¨ nk: a za´ro´nyilatkozat szo¨vege´ nek egyeztete´ se sora´n a szovjet nagyko¨vet bejelentette, hogy a Szovjetunio´ a tana´cskoza´s ideje alatt megszu˝ nt, eze´ rt o˝ ma´r csak az Oroszorsza´gi Fo¨dera´cio´t ke´ pviseli.)
„A Partnerse´g azon a ko¨zo¨s meggyo˝zo˝de´sen alapul, hogy az euroatlanti te´rse´g stabilita´sa´t e´s a biztonsa´ga´t kiza´ro´lag egyu¨ttmu˝ko¨de´ssel e´s ko¨zo¨s cselekve´ssel lehet ele´rni. Az alapveto˝ szabadsa´gjogok e´s emberi jogok ve´delme e´s elo˝mozdı´ta´sa, valamint a szabadsa´g, az igazsa´gossa´g e´s a be´ke demokra´cia a´ltal valo´ mego˝rze´se olyan ko¨zo¨s alape´rte´kek, melyek a Partnerse´g alapja´ul szolga´lnak.” (Be´kepartnerse´g: Keretdokumentum – Bru¨sszeli csu´cstala´lkozo´, 1994. janua´r 10.)
Ezt a hozza´a´lla´sban beko¨vetkezett hatalmas va´ltoza´st a Szo¨vetse´ g 1991 novembere´ ben kibocsa´tott u´ j strate´ giai koncepcio´ja szentesı´tette, mely a biztonsa´got sze´ lesebb megko¨zelı´te´ sben e´ rtelmezte. A Szo¨vetse´ g ce´ ljainak politikai eszko¨zo¨kkel to¨rte´ no˝ ele´ re´ se´ re minden kora´bbina´l nagyobb leheto˝se´ gek mutatkoztak. Ba´r a ve´ delmi dimenzio´ tova´bbra is megkeru¨ lhetetlen maradt, atto´l kezdve nagyobb jelento˝se´ get lehetett tulajdonı´tani a gazdasa´gi, ta´rsadalmi e´ s ko¨rnyezetve´ delmi u¨ gyeknek, melyek az euroatlanti te´ rse´ g ege´ sze´ nek stabilita´sa´t e´ s biztonsa´ga´t mozdı´tja´k elo˝. A pa´rbesze´ d e´ s az egyu¨ ttmu˝ ko¨de´ s a Szo¨vetse´ get e´ ro˝ sokfe´ le kihı´va´s kezele´ se´ nek alapveto˝ eleme´ ve´ va´lt. A hidegha´boru´ befejezte´ vel az u´ j korszakban a fo˝ ce´ l a fe´ lree´ rte´ sekbo˝l vagy az elte´ ro˝ ce´ lkitu˝ ze´ sekbo˝l eredo˝ konfliktusok vesze´ lye´ nek cso¨kkente´ se, a szo¨vetse´ gesek biztonsa´ga´t e´ rinto˝ va´lsa´ghelyzetek hate´ konyabb kezele´ se, az o¨sszes euro´pai a´llam ko¨zo¨tti ko¨lcso¨no¨s mege´ rte´ s e´ s bizalom no¨vele´ se, valamint a valo´di partnerse´ g leheto˝se´ geinek bo˝vı´te´ se a ko¨zo¨s biztonsa´gi proble´ ma´k kezele´ se sora´n.
A hidegha´boru´ t ko¨zvetlenu¨ l ko¨veto˝ ido˝szakban az E´AET tana´cskoza´sai a hidegha´boru´ bo´l visszamaradt biztonsa´gi u¨ gyekre o¨sszpontosı´tottak, pl. az orosz csapatok balti a´llamokbo´l valo´ kivona´sa´ra. Megindult a politikai egyu¨ ttmu˝ ko¨de´ s sza´mos biztonsa´gi e´ s ve´ delmi u¨ gyben. Az E´AET to¨bb tekintetben is u´ tto¨ro˝ szerepet to¨lto¨tt be. A testu¨ let azonban a to¨bboldalu´ politikai pa´rbesze´ dre o¨sszpontosı´tott, e´ s nem volt meg annak a leheto˝se´ ge, hogy az egyes partnerorsza´gok ku¨ lo¨n egyu¨ ttmu˝ ko¨de´ si kapcsolatokat alakı´tsanak a NATO-val. A helyzet 1994-ben va´ltozott meg, amikor elindult a Be´ kepartnerse´ g program, a NATO e´ s az egyes partnerorsza´gok ko¨zo¨tti gyakorlati elvu˝ ke´ toldali egyu¨ ttmu˝ ko¨de´ si program, amely hatalmas elo˝rele´ pe´ st jelentett az egyu¨ ttmu˝ ko¨de´ si folyamatban. 1997-ben pedig az E´AET helye´ be az Euroatlanti Partnerse´ gi Tana´cs (EAPT) le´ pett: az u´ j testu¨ let ce´ lja, hogy a ma´r ele´ rt vı´vma´nyokra e´ pı´tve biztosı´tsa egy ero˝sebb e´ s mu˝ ko¨do˝ke´ pesebb partnerse´ g kifejleszte´ se´ t.
5
A partnerse´ g e´ s az egyu¨ ttmu˝ ko¨de´ s le´ nyege´ ben a nemzetko¨zi szintu˝ rendszeres tana´cskoza´sokat e´ s egyu¨ ttmu˝ ko¨de´ si teve´ kenyse´ geket jelenti, melyek ce´ lja az a´tla´thato´sa´g e´ s a bizalom e´ pı´te´ se az euroatlanti te´ rse´ g ege´ sze´ ben. Ke´ toldalu´ szinten az egyes partnerorsza´gok e´ s a NATO ko¨zo¨tti, az orsza´gok saja´tos helyzete´ nek e´ s ige´ nyeinek megfelelo˝en alakı´tott gyakorlati munkakapcsolatot jelent. A partnerse´ gi folyamat re´ sze a pa´rbesze´ d e´ s mege´ rte´ s kialakı´ta´sa az o¨sszes e´ rintett orsza´g ko¨zo¨tt, melyek ko¨zu¨ l sokan ke´ t, kora´bban egyma´ssal szemben a´llo´ szo¨vetse´ gi rendszer tagjaike´ nt egyma´s ellenla´basai voltak, vagy amelyek ko¨zo¨tt hosszu´ ideje regiona´lis, teru¨ leti, politikai, nemzetise´ gi vagy valla´si vita a´llt fenn. A mindannyiuk biztonsa´ga´t e´ rinto˝ kihı´va´sok ko¨zo¨s megolda´sait kereso˝ ko¨zo¨s teve´ kenyse´ gek sora´n komoly eredme´ nyeket sikeru¨ lt ele´ rni a mu´ ltbo´l eredo˝ elo˝´ıte´ letek leku¨ zde´ se, valamint az egyu¨ ttmu˝ ko¨de´ sbo˝l sza´rmazo´ ko¨lcso¨no¨s elo˝nyo¨k egye´ rtelmu˝ ve´ te´ tele tere´ n. A partnerse´ gi folyamat indı´ta´sa o´ta figyelemreme´ lto´ halada´st sikeru¨ lt ele´ rni, noha visszazo¨kkene´ sek e´ s nehe´ zse´ gek is elo˝fordultak – de ezek tala´n elkeru¨ lhetetlenek voltak, ha belegondolunk, milyen o¨sszetett politikai, gazdasa´gi e´ s ta´rsadalmi va´ltoza´sok mentek ve´ gbe Ko¨ze´ p- e´ s Kelet-Euro´pa´ban e´ s az egykori Szovjetunio´ban. Az EAPT e´ s a Be´ kepartnerse´ g program folyamatosan haladt elo˝re, amint a NATO e´ s partnerorsza´gai a ko¨zo¨ttu¨ k kialakı´tott partnerse´ gi mega´llapoda´sokra e´ pı´tve egyre bo˝vı´tette´ k a biztonsa´gi egyu¨ ttmu˝ ko¨de´ st. Ahogy az e´ vek sora´n a va´ltozo´ban le´ vo˝ biztonsa´gi ko¨rnyezet u´ j kihı´va´sai hata´sa´ra a NATO a´talakult, u´ gy fejlo˝do¨tt a partnerse´ gi program is. A fejlo˝de´ s dinamizmusa´nak e´ s a Szo¨vetse´ g ce´ ljainak valo´ megfelele´ s mego˝rze´ se e´ rdeke´ ben a Partnerse´ g teve´ kenyse´ geit e´ s mechanizmusait is alakı´tani kellett a NATO u´ j priorita´sai szerint (la´sd az „Alapveto˝ mechanizmusok“ c. fejezetet). A Partnerse´ get ezen felu¨ l sze´ lesı´teni e´ s me´ lyı´teni kellett a ku¨ lo¨nbo¨zo˝ partnerorsza´gok to¨rekve´ seinek megfelelo˝en, hogy tova´bbra is vonzo´ ce´ lt jelentsen sza´mukra. A NATO ke´ t ko¨rben ve´ grehajtott bo˝vı´te´ se megva´ltoztatta a szo¨vetse´ gesek e´ s a partnerorsza´gok ko¨zo¨tti egyensu´ lyt (la´sd a keretes ´ıra´st). 2004 ma´rciusa o´ta to¨bb szo¨vetse´ ges van, mint partnerorsza´g – e´ s a fennmarado´ partnerorsza´gok igen
6
vegyes csoportot alkotnak. Ide tartoznak a me´ g mindig a mu´ ltjuk o¨ro¨kse´ ge´ vel ku¨ zdo˝ balka´ni orsza´gok, a kauka´zusi e´ s a ko¨ze´ p-a´zsiai te´ rse´ g strate´ giailag fontos, de alulfejlett orsza´gai, valamint a nyugateuro´pai el nem ko¨telezett orsza´gok. Mı´g ko¨zu¨ lu¨ k ne´ ha´nyan me´ g ve´ delmi struktu´ ra´juk e´ s ke´ pesse´ geik fejleszte´ se´ vel vannak elfoglalva, ma´sok jelento˝s ero˝kkel ke´ pesek hozza´ja´rulni a NATO ira´nyı´ta´sa alatt a´llo´ mu˝ veletekhez, e´ s a to¨bbi partnerorsza´g sza´ma´ra ku¨ lo¨nbo¨zo˝ teru¨ leten tana´csot, kike´ pze´ st e´ s ta´mogata´st tudnak nyu´ jtani. Az EAPT kerete´ ben ma ma´r 20 partnerorsza´g tana´cskozik rendszeresen a 26 szo¨vetse´ ges orsza´ggal, e´ s egyu¨ ttmu˝ ko¨dnek a ve´ delem e´ s a biztonsa´g sza´mos ku¨ lo¨nbo¨zo˝ vonatkoza´sa´t felo¨lelo˝ teru¨ leteken. Katonai ero˝ik gyakran gyakorlatoznak egyu¨ tt, e´ s szoros kapcsolatban a´llnak egyma´ssal, katona´ik egyma´s mellett szolga´lnak a NATO ira´nyı´ta´sa alatt a´llo´ be´ kefenntarto´ mu˝ veletekben, ugyanakkor a szo¨vetse´ gesek e´ s a partnerorsza´gok va´llvetve dolgoznak egyu¨ tt a terrorizmus jelentette fenyegete´ s ellen. A hidegha´boru´ ve´ ge´ n senki sem tudta volna elo˝re jelezni az euroatlanti strate´ giai ko¨rnyezet ilyen hatalmas me´ rvu˝ fejlo˝de´ se´ t. A NATO partnerse´ gi politika´ja´nak eredeti ce´ lja az akada´lyok lebonta´sa, valamint a biztonsa´g pa´rbesze´ d e´ s egyu¨ ttmu˝ ko¨de´ s re´ ve´ n to¨rte´ no˝ kie´ pı´te´ se volt. A mai ce´ lok ma´r sokkal magasabbra to¨rnek – a partnerorsza´gok a NATO-val egyu¨ tt a 21. sza´zad biztonsa´gi kihı´va´saival foglalkoznak: a terrorizmussal, a to¨megpusztı´to´ fegyverek elterjede´ se´ vel e´ s a bukott a´llamokkal.
¨ VETSE´GESEK E´S PARTNEREK SZO Az e´vek sora´n harminc orsza´g csatlakozott a Partnerse´ghez: Alba´nia, Ausztria, Azerbajdzsa´n, Bulga´ria, Csehorsza´g, E usztorsza´g, Fehe´roroszorsza´g, Finnorsza´g, Gru´zia, Horva´torsza´g, uIrorsza´g, Kazahszta´n, Kirgiziszta´n, Lengyelorsza´g, Lettorsza´g, Litva´nia, Magyarorsza´g, Molda´via, Oroszorsza´g, O } rme´nyorsza´g, Roma´nia, Sva´jc, Sve´dorsza´g, Szlova´kia, Szlove´nia, Ta´dzsikiszta´n, Tu¨rkmeniszta´n, Ukrajna, U } zbegiszta´n e´s a volt jugoszla´v Macedo´n Ko¨zta´rsasa´g*. Oroszorsza´ggal e´s Ukrajna´val 1997 o´ta ku¨lo¨nleges kapcsolatot a´pol a Szo¨vetse´g: ekkor szu¨letett meg a NATO-Oroszorsza´g Alapı´to´ Okirat a ko¨lcso¨no¨s kapcsolatokro´l, az egyu¨ttmu˝ko¨de´sro˝l e´s a biztonsa´gro´l, valamint a NATO-Ukrajna Charta a megku¨lo¨nbo¨ztetett partnerse´gro˝l. Az Oroszorsza´ggal folytatott viszony azo´ta me´g szorosabb lett a NATO-Oroszorsza´g Tana´cs 2002-es le´trehoza´sa´val, melynek kerete´ben a szo¨vetse´gesek e´s Oroszorsza´g egyenlo˝ fe´lke´nt ta´rgyalnak egyma´ssal. A NATO-Ukrajna viszony kisze´lesı´te´se´re e´s elme´lyı´te´se´re is szu¨lettek le´pe´sek: 2002 novembere´ben le´trejo¨tt a NATO-Ukrajna Akcio´terv, mely Ukrajna reformto¨rekve´seit ta´mogatja az euroatlanti biztonsa´gi struktu´ra´kba valo´ teljes integra´cio´ fele´ vezeto˝ u´ton.
Tı´z partnerorsza´g va´lt szo¨vetse´gesse´. Csehorsza´g, Lengyelorsza´g e´s Magyarorsza´g 1999-ben csatlakozott a Szo¨vetse´ghez, mı´g Bulga´ria, E usztorsza´g, Lettorsza´g, Litva´nia, Roma´nia, Szlova´kia e´s Szlove´nia 2004-ben. Ha´rom jelo¨lt orsza´g a leendo˝ tagsa´g elo˝ke´szı´te´se´ne´l tart, me´gpedig Alba´nia, Horva´torsza´g e´s a volt jugoszla´v Macedo´n Ko¨zta´rsasa´g*. Bosznia-Hercegovina, valamint Szerbia e´s Montenegro´ szinte´n csatlakozni szeretne´nek a Be´kepartnerse´ghez e´s az Euroatlanti Partnerse´gi Tana´cshoz. A NATO ta´mogatja ezeket a to¨rekve´seket, de ehhez elo˝bb elva´rja, hogy bizonyos ko¨vetelme´nyeknek feleljenek meg. Ez azt jelenti, hogy teljes me´rte´kben ko¨telesek egyu¨ttmu˝ko¨dni a volt Jugoszla´via´val foglalkozo´ Nemzetko¨zi Bu¨nteto˝ To¨rve´nysze´kkel, ku¨lo¨no¨sen a ha´boru´s bu˝no¨kkel gyanu´sı´tott ke´t legko¨zismertebb szeme´ly, Radovan Karadzic´ e´s Ratko Mladic´ letarto´ztata´sa´val kapcsolatban. Ezzel pa´rhuzamosan a NATO ma´r ta´mogatja a bosznia-hercegovinai hadero˝reformot. Szerbia e´s Montenegro´val szinte´n megkezdo˝do¨tt egy korla´tozott biztonsa´gi egyu¨ttmu˝ko¨de´s, melynek kerete´ben katonatisztek e´s polga´ri szeme´lyek NATO-tanfolyamokon vesznek re´szt, melyeken a Szo¨vetse´gro˝l, va´lsa´gkezele´si ke´rde´sekro˝l, be´keta´mogato´ mu˝veletekro˝l e´s a polga´ri-katonai egyu¨ttmu˝ko¨de´sro˝l tanulnak.
7
Alapveto˝ mechanizmusok A NATO rendszeresen tana´cskozik partnereivel az Euroatlanti Partnerse´ gi Tana´cs (EAPT) kerete´ n belu¨ l, mely a partnerekkel folytatott viszony a´ltala´nos politikai kerete´ t adja. Az egyes partnerek egyedi kapcsolatokat is ki tudnak e´ pı´teni a Szo¨vetse´ ggel a Be´ kepartnerse´ g program kerete´ ben. Ez egy olyan gyakorlati teve´ kenyse´ geket maga´ban foglalo´ program, amelyen belu¨ l a partnerek maguk va´laszthatja´k ki az egyu¨ ttmu˝ ko¨de´ si priorita´saikat. A Partnerse´ g ezen ke´ t alapveto˝ mechanizmusa ma´ra szervesen bee´ pu¨ lt az euroatlanti biztonsa´gi szerkezetbe.
A szo¨vetse´ gesek e´ s a partnerek ko¨zo¨tti egyu¨ ttmu˝ ko¨de´ s tova´bbi elme´ lyı´te´ se´ re egyma´st ko¨veto˝ csu´ cstala´lkozo´kon keru¨ lt sor: Madridban (1997), Washingtonban (1999), Pra´ga´ban (2002) e´ s Isztambulban (2004). Ezek a kezdeme´ nyeze´ sek az egyu¨ ttmu˝ ko¨de´ s alapja´t ke´ pezo˝ ko¨zo¨s e´ rte´ kekre e´ s elvekre e´ pu¨ ltek, e´ s bizonyı´totta´k az a´llando´ elko¨telezettse´ get a Partnerse´ g alapce´ lja ira´nt: a be´ ke e´ s a stabilita´s megero˝sı´te´ se´ t e´ s kiterjeszte´ se´ t az euroatlanti te´ rse´ gben e´ s azon tu´ l.
¨ LDKO ¨ VEI A PARTNERSE´G ME´RFO 1991 Az Euszak-atlanti Egyu¨ttmu˝ko¨de´si Tana´cs alakulo´ u¨le´se. 1994 A Be´kepartnerse´g (PfP) indı´ta´sa; A partnerorsza´gok ku¨ldo¨ttse´geket hoznak le´tre a NATO-na´l; Partnerse´gi Koordina´cio´s Sejt jo¨n le´tre a Szo¨vetse´ges Hatalmak Euro´pai Legfelso˝bb Parancsnoksa´ga´na´l (SHAPE). 1995 A SHAPE kerete´n belu¨l le´trejo¨n a Nemzetko¨zi Koordina´cio´s Ko¨zpont. 1996 A partnerorsza´gok re´szt vesznek a boszniai be´kemega´llapoda´s megvalo´sı´ta´sa´ra le´trehozott NATO-ira´nyı´ta´su´ ero˝kben. 1997 Az Euroatlanti Partnerse´gi Tana´cs (EAPT) alakulo´ u¨le´se a portuga´liai Sintra va´rosa´ban; A NATO e´s az EAPT ke´so˝bbi csu´cstala´lkozo´ja´n, a spanyolorsza´gi Madridban tova´bb- fejlesztik a Be´kepartnerse´g operatı´v szerepe´t. 1998 Megalakul az Euroatlanti Katasztro´fave´delmi Koordina´cio´s Ko¨zpont e´s a Katasztro´faelha´rı´ta´si Egyse´g. 1999 Ha´rom partner – Csehorsza´g, Lengyelorsza´g e´s Magyarorsza´g – csatlakozik a NATO-hoz; A Szo¨vetse´g Strate´giai Koncepcio´ja´nak alapveto˝ biztonsa´gi feladata´va´ va´lik a pa´rbesze´d e´s az egyu¨ttmu˝ko¨de´s;
8
A washingtoni csu´cstala´lkozo´n mega´llapoda´s szu¨letik a Be´kepartnerse´g tova´bbfejleszte´se´ro˝l e´s operatı´v szerepe´nek megero˝sı´te´se´ro˝l; A partnerorsza´gok csapatokat vetnek be a NATO ira´nyı´ta´sa alatt a´llo´ Koszovo´i Ero˝k (KFOR) kerete´ben. 2001 Szeptember 12-e´n o¨sszeu¨l az EAPT, e´s elı´te´li az Egyesu¨lt A u llamokat e´rt terrorta´mada´sokat, e´s ı´ge´retet tesz a terrorizmus elleni harcra. 2002 Egy a´tfogo´ felu¨lvizsga´lat az EAPT e´s a Be´kepartnerse´g megero˝sı´te´se´hez vezet a pra´gai csu´cstala´lkozo´n; Elindul a Terrorizmus elleni Partnerse´gi Akcio´terv. 2003 A partnerorsza´gok csapatokkal ja´rulnak hozza´ a NATO-ira´nyı´ta´su´ Nemzetko¨zi Biztonsa´gi Ko¨zremu˝ko¨do˝ Ero˝k ku¨ldete´se´hez Afganiszta´nban. 2004 He´t partner – Bulga´ria, Eusztorsza´g, Lettorsza´g, Litva´nia, Roma´nia, Szlova´kia e´s Szlove´nia – csatlakozik a NATO-hoz; Az isztambuli csu´cstala´lkozo´n tova´bbi le´pe´sek szu¨letnek a Partnerse´g megero˝sı´te´se´re; Elindul a Ve´delmi Inte´zme´nye´pı´te´si Partnerse´gi Akcio´terv.
Euroatlanti Partnerse´gi Tana´cs
> Az Euroatlanti Partnerse´gi Tana´cs tana´cskoza´sain a NATO fo˝titka´ra elno¨ko¨l.
Az Euroatlanti Partnerse´ gi Tana´cs a NATO-tagok e´ s a partnerorsza´gok – jelenleg o¨sszesen 46 orsza´g – multilatera´lis fo´ruma, melyen rendszeres pa´rbesze´ d e´ s tana´cskoza´s kerete´ ben vitatja´k meg a politikai e´ s biztonsa´gi ke´ rde´ seket. Tova´bba´ politikai keretke´ nt szolga´l a NATO e´ s a Be´ kepartnerse´ g programban re´ szt vevo˝ egyes orsza´gok ko¨zo¨tti ke´ toldalu´ kapcsolatok fejleszte´ se´ re. Az EAPT megalakı´ta´sa´ra vonatkozo´ 1997-es do¨nte´ s az E´szak-atlanti Egyu¨ ttmu˝ ko¨de´ si Tana´cs eredme´ nyeinek tu´ lsza´rnyala´sa´ra valo´ to¨rekve´ st fejezte ki, biztonsa´gi fo´rumot pro´ba´ltak kialakı´tani a jobb e´ s operatı´vabb partnerse´ gi program ce´ ljaira. Az u´ j fo´rum megalkota´sa´val sikeru¨ lt megfelelni a partnerekkel a Be´ kepartnerse´ gi program kerete´ ben kifejlesztett egyre o¨sszetettebb kapcsolatrendszer ige´ nyeinek. A bosznia-hercegovinai be´ kefenntarto´ mu˝ veletek, kontextusa´ban jo¨tt le´ tre, hiszen ott 1996-to´l 14 partnerorsza´g teljesı´tett szolga´latot a szo¨vetse´ gesek oldala´n. Ezzel pa´rhuzamosan a Be´ kepartnerse´ g program szerepe is bo˝vu¨ lt: a partnerorsza´gok egyre no¨vekvo˝ me´ rte´ kben vettek re´ szt a do¨nte´ shozatali e´ s terveze´ si folyamatokban a partnerse´ gi teve´ kenyse´ gek teljes ko¨re´ ben. Az EAPT megalapı´ta´sa megnyitotta a partnerse´ gi program kerete´ t is: az eredetileg az egykori Varso´i Szerzo˝de´ s orsza´gaira kialakı´tott program ezentu´ l a nyugateuro´pai el nem ko¨telezett orsza´gok sza´ma´ra is nyitva a´llt. Az EAPT kerete´ n belu¨ l nemcsak ro¨vid ta´vu´ tana´cskoza´sok folynak az aktua´lis politikai e´ s biztonsa´gi ke´ rde´ sekro˝l, hanem sza´mos te´ ren hosszabb ta´vu´ tana´cskoza´s e´ s egyu¨ ttmu˝ ko¨de´ s is zajlik. Ilyen te´ ma´k to¨bbek ko¨zo¨tt az ala´bbiak: va´lsa´gkezele´ s e´ s be´ keta´mogato´ mu˝ veletek; regiona´lis ke´ rde´ sek; fegyverzetelleno˝rze´ s e´ s a to¨megpusztı´to´ fegyverek elterjede´ se´ vel kapcsolatos te´ ma´k; a nemzetko¨zi terrorizmus; ve´ delmi ke´ rde´ sek, pl. terveze´ s, ko¨ltse´ gvete´ s-ke´ szı´te´ s, politika e´ s strate´ gia; polga´ri vesze´ lyhelyzeti terveze´ s e´ s katasztro´fake´ szu¨ ltse´ g; fegyverzeti egyu¨ ttmu˝ ko¨de´ s; nuklea´ris biztonsa´g; a le´ giforgalmi ira´nyı´ta´s polga´ri-katonai koordina´cio´ja; e´ s a tudoma´nyos egyu¨ ttmu˝ ko¨de´ s.
A szo´ban forgo´ te´ ma´to´l fu¨ ggo˝en az EAPT-nek sza´mos leheto˝se´ g a´ll rendelkeze´ se´ re, melyek leheto˝ve´ teszik aka´r az o¨sszes szo¨vetse´ ges e´ s partner tala´lkozo´ja´t, aka´r a kisebb, de nyitott ce´ lu´ munkacsoportok tana´cskoza´sait. Ez a rugalmassa´g a siker kulcsa. A legto¨bb partnerorsza´g diploma´ciai misszio´t mu˝ ko¨dtet a NATO bru¨ sszeli ko¨zpontja´ban: ezek elo˝segı´tik a rendszeres pa´rbesze´ det, e´ s hogy akkor keru¨ ljo¨n sor a tana´cskoza´sokra, amikor szu¨ kse´ g van ra´. Az EAPT havonta u¨ le´ sezik nagyko¨veti szinten, e´ vente a ku¨ lu¨ gy- e´ s ve´ delmi miniszterek e´ s veze´ rkari fo˝no¨ko¨k szintje´ n, illetve alkalmanke´ nt csu´ cstala´lkozo´kon. 2005-to˝l kezdo˝do˝en az u´ j magas szintu˝ EAPT Biztonsa´gi Fo´rum e´ vente u¨ l o¨ssze a fontos biztonsa´gi ke´ rde´ sek megvitata´sa´ra, valamint annak megvizsga´la´sa´ra, hogy a NATO e´ s a partnerorsza´gok milyen mo´don tudja´k ezeket egyu¨ tt a legjobban kezelni.
9
Be´kepartnerse´g A Szo¨vetse´ g alapja´ul szolga´lo´ gyakorlati egyu¨ ttmu˝ ko¨de´ sre e´ s a demokratikus elvek ira´nti elko¨telezettse´ gre e´ pı´to˝ Be´ kepartnerse´ g ce´ lja a stabilita´s no¨vele´ se, a be´ ke´ re ira´nyulo´ fenyegete´ sek megszu¨ ntete´ se, valamint az egyes partnerorsza´gok e´ s a NATO ko¨zo¨tti, illetve a partnerorsza´gok egyma´s ko¨zo¨tti ero˝sebb biztonsa´gi kapcsolatainak kialakı´ta´sa. A Be´ kepartnerse´ g program alapeleme az egyes partnerorsza´gok e´ s a NATO ko¨zo¨tti egye´ ni partneri viszony, melynek kialakı´ta´sa az egyes re´ szt vevo˝ orsza´gok egye´ ni ige´ nyei szerint to¨rte´ nik, megvalo´sı´ta´sa pedig az egyes korma´nyok a´ltal megva´lasztott u¨ temben e´ s szinten megy ve´ gbe. A Be´ kepartnerse´ gen keresztu¨ l a´tfogo´ eszko¨zta´rat sikeru¨ lt le´ trehozni a Be´ kepartnerse´ g ce´ ljainak e´ s ce´ lkitu˝ ze´ seinek megvalo´sı´ta´sa´ra, valamint az elke´ pzele´ sek gyakorlati kiviteleze´ se´ re. Az ala´bbiakban va´zolt eszko¨zo¨k e´ s kezdeme´ nyeze´ sek a ke´ t- e´ s to¨bboldalu´ cselekve´ sek kerete´ u¨ l szolga´lnak, a partnereknek a NATO melletti elko¨telezettse´ gu¨ ket ta´mogato´ hata´sos e´ s a´ttekintheto˝ programokat kı´na´lnak.
A Be´ kepartnerse´ g forma´lis alapja a Keretdokumentum, mely az egyes partnerorsza´gok konkre´ t va´llala´sait re´ szletezi. Minden egyes partnerorsza´g messzemeno˝ politikai elko¨telezettse´ get va´llal a demokratikus ta´rsadalom mego˝rze´ se´ re; a nemzetko¨zi jog elveinek betarta´sa´ra; az ENSZ Alapokma´nya´ban, az Emberi Jogok Egyetemleges Nyilatkozata´ban, a Helsinki Za´ro´okma´nyban e´ s a nemzetko¨zi leszerele´ si e´ s fegyverzetelleno˝rze´ si mega´llapoda´sokban foglalt ko¨telezettse´ gek teljesı´te´ se´ re; a fenyegete´ s vagy ero˝szak ma´s a´llamokkal szembeni alkalmaza´sa´to´l valo´ tarto´zkoda´sra; a megle´ vo˝ hata´rok tiszteletben tarta´sa´ra; valamint a vita´k be´ ke´ s rendeze´ se´ re. Tova´bbi konkre´ t elko¨telezettse´ geket is va´llalnak a nemzeti ve´ delmi terveze´ s e´ s ko¨ltse´ gvete´ s-ke´ szı´te´ s a´tla´thato´sa´ga´nak elo˝mozdı´ta´sa´ra; a fegyveres ero˝k demokratikus elleno˝rze´ se´ re; valamint a NATO-val ko¨zo¨s be´ kefenntarto´ e´ s humanita´rius mu˝ veletekre alkalmas ke´ pesse´ gek kifejleszte´ se´ re vonatkozo´an. A Keretdokumentum re´ szeke´ nt a szo¨vetse´ gesek ko¨telezettse´ get va´llalnak az olyan partnerorsza´ggal valo´ tana´cskoza´sra, amely a teru¨ leti e´ pse´ ge´ t, politikai fu¨ ggetlense´ ge´ t vagy biztonsa´ga´t e´ rinto˝ ko¨zvetlen fenyegete´ st e´ szlel – ezt a mechanizmust pe´ lda´ul Alba´nia e´ s a volt jugoszla´v Macedo´n Ko¨zta´rsasa´g* is ige´ nybe vette a koszovo´i va´lsa´g ideje´ n. A partnerorsza´gok saja´t to¨rekve´ seik e´ s ke´ pesse´ geik fu¨ ggve´ nye´ ben va´lasztanak az egyes teve´ kenyse´ gek ko¨zu¨ l. Kı´va´nalmaikat egy Bemutato´ Dokumentum kerete´ ben terjesztik a szo¨vetse´ gesek ele´ . Ezek alapja´n a NATO e´ s az egyes partnerorsza´gok ko¨zo¨sen kidolgozza´k az Egye´ ni Partnerse´ gi Programot, e´ s arro´l mega´llapoda´st ´ırnak ala´. Ezeket a ke´ te´ ves programokat sokfe´ le lehetse´ ges teve´ kenyse´ gbo¨l a´llı´tja´k o¨ssze, az egyes orsza´gok konkre´ t e´ rdekei e´ s ige´ nyei szerint. Az egyu¨ ttmu˝ ko¨de´ s ko¨ze´ ppontja´ban kifejezetten a ve´ delemmel kapcsolatos munka, a hadero˝reform, valamint a hadero˝reform ko¨vetkezme´ nyeinek kezele´ se a´llnak, de felo¨leli a NATO teve´ kenyse´ geinek szinte teljes ko¨re´ t, to¨bbek ko¨zo¨tt a ve´ delmi politika´t e´ s terveze´ st, a polga´ri-katonai kapcsolatokat, az oktata´st e´ s ke´ pze´ st, a le´ gve´ delmet, a kommunika´cio´s e´ s ta´je´ koztata´si rendszereket, a va´lsa´gkezele´ st e´ s a polga´ri vesze´ lyhelyzeti terveze´ st.
> Horva´torsza´g 2000 ma´jusa´ban ala´ı´rja a Be´kepartnerse´gi Keretdokumentumot.
10
Jelento˝s kezdeme´ nyeze´ sek szu¨ lettek az 1999-es washingtoni csu´ cstala´lkozo´n a Be´ kepartnerse´ g operatı´v szerepe´ nek no¨vele´ se´ re, valamint a partnerorsza´gok bevona´sa´ra a be´ kepartnerse´ gi program do¨nte´ shozatali e´ s terveze´ si folyamataiba. Ilyen kezdeme´ nyeze´ s volt a Mu˝ veleti Ke´ pesse´ gek Koncepcio´ e´ s a Politikai-katonai Keret. Elindult a Kike´ pze´ si e´ s Oktata´si Fejleszte´ si Program is, a partnerorsza´gok mu˝ veleti ke´ pesse´ geinek a hadseregek kike´ pze´ se´ n e´ s oktata´sa´n keresztu¨ l to¨rte´ no˝ megero˝sı´te´ se´ re. A Mu˝ veleti Ke´ pesse´ gek Koncepcio´ kifejleszte´ se a Szo¨vetse´ g e´ s a partnerorsza´gok ero˝inek a NATO-ira´nyı´ta´su´ be´ kepartnerse´ gi mu˝ veletekben valo´ ko¨zo¨s felle´ pe´ se´ re valo´ ke´ pesse´ ge´ t hivatott javı´tani. A ce´ l az, hogy no¨vekvo˝ rugalmassa´ggal lehessen o¨sszea´llı´tani ige´ ny szerint kialakı´tott ero˝ket a jo¨vo˝beni NATO-ira´nyı´ta´su´ be´ kepartnerse´ gi mu˝ veletek va´llala´sa´ra e´ s kiviteleze´ se´ re. A mechanizmus ko¨ze´ ppontja´ban az ilyen mu˝ veletekre potencia´lisan rendelkeze´ sre a´llo´ ero˝k e´ s ke´ pesse´ gek a´llnak. A partnerek e´ s a szo¨vetse´ g ko¨zpontja e´ s tiszti a´lloma´nya ko¨zo¨tt, valamint a szo¨vetse´ gesek e´ s a partnerek alakulatai ko¨zo¨tt be´ keido˝ben fokozatosan kifejlo˝do˝ e´ s bo˝vu¨ lo˝ munkakapcsolatok segı´tenek az ilyen ero˝ket a NATO-ira´nyı´ta´su´ ero˝kbe integra´lni. Az isztambuli csu´ cstala´lkozo´n szu¨ letett az a kite´ tel, hogy a Mu˝ veleti Ke´ pesse´ gek Koncepcio´ megvalo´sı´ta´sa´nak re´ szeke´ nt az interoperabilita´si szabva´nyokat e´ s a kapcsolo´do´ kie´ rte´ kele´ seket harmoniza´lni kell a megfelelo˝ NATO mechanizmusokkal. A Politikai-katonai Keret a partnerek politikai tana´cskoza´sokban e´ s do¨nte´ shozatalban, az operatı´v terveze´ si folyamatban e´ s a parancsteljesı´te´ sben valo´ re´ szve´ tele´ nek elveit, mo´dozatait e´ s az ezekre vonatkozo´ egye´ b u´ tmutata´sokat hata´rozza meg. Isztambulban megfogalmazo´dott az az ige´ ny, hogy a partnereket be kell vonni a do¨nte´ s-elo˝ke´ szı´te´ si folyamat kora´bbi szakaszaiba is. A keretdokumentum rendelkeze´ seit a partnerekkel folytatott o¨sszes NATO-ira´nyı´ta´su´ mu˝ veletben foganatosı´tja´k, e´ s ezek a rendelkeze´ sek a´ltala´nos u´ tmutato´ke´ nt is szolga´lnak a partnereknek ma´s NATO-teve´ kenyse´ gekhez – pl. a gyakorlatokhoz e´ s a Be´ kepartnerse´ g Pe´ nzu¨ gyi Alaphoz – valo´ hozza´ja´rula´sa sora´n is.
Parancsnoksa´g ala´ rendelt Partnerse´ gi Koordina´cio´s Sejt a Be´ kepartnerse´ g program kike´ pze´ seinek e´ s gyakorlatainak koordina´la´sa´ban segı´t. Ezen felu¨ l a Nemzetko¨zi Koordina´cio´s Ko¨zpont ta´je´ koztata´si e´ s terveze´ si le´ tesı´tme´ nyeket bocsa´t az o¨sszes olyan NATO-n kı´vu¨ li orsza´g rendelkeze´ se´ re, amelyek re´ szt vesznek a NATO ira´nyı´ta´sa alatt a´llo´ be´ kefenntarto´ mu˝ veletekben (la´sd 23. oldal). A be´ kefenntarto´ mu˝ veletekben a partner ero˝k e´ s a NATO katona´inak jobb egyu¨ ttmu˝ ko¨de´ se e´ rdeke´ ben a PfP Terveze´ si e´ s A´ttekinte´ si Folyamat (PARP) az interoperabilita´sra e´ s a ke´ pesse´ gi ko¨vetelme´ nyekre vonatkozo´ u´ tmutata´st kı´na´l. Ez a folyamat jelento˝s me´ rte´ kben ja´rult hozza´ a partnerorsza´goknak a balka´ni e´ s afganiszta´ni NATO-ira´nyı´ta´su´ be´ keta´mogato´ mu˝ veleteiben mutatott szoros egyu¨ ttmu˝ ko¨de´ se´ hez. A PARP-mechanizmus a NATO saja´t ero˝terveze´ si rendszere´ n alapul, e´ s a partnerek sza´ma´ra fakultatı´van va´laszthato´. A terveze´ si, vagy ma´ske´ ppen Partnerse´ gi Ce´ lokat az egyes re´ sztvevo˝ orsza´gokkal alakı´tja ki a Szo¨vetse´ g, az elo˝rehalada´st pedig sze´ les ko¨ru˝ felu¨ lvizsga´latok me´ rik fel. Az e´ vek sora´n a PARP-ko¨vetelme´ nyek o¨sszetettebbe´ e´ s ige´ nyesebbe´ va´ltak, igazodva a szo¨vetse´ geseknek a maguk sza´ma´ra mega´llapı´tott ke´ pesse´ gi fejleszte´ seihez. A PARP segı´tse´ ge´ vel a partnerek hata´sos, me´ rse´ kelt ko¨ltse´ gu˝ e´ s fenntarthato´ fegyveres ero˝ket fejlesztenek ki, e´ s elo˝mozdı´tja´k a sze´ lesebb ko¨ru˝ ve´ delmi reformra tett ero˝feszı´te´ seket is. Ez a mechanizmus pe´ lda´ul ko¨zponti szerepet ja´tszott Ukrajna a´tfogo´ hadero˝reformja´ban is (la´sd 25. oldal). Sza´mos partnerse´ gi kezdeme´ nyeze´ s segı´t a partnereknek a hadero˝reform ko¨vetkezme´ nyeit kezelni. A legfontosabb ilyen a PfP Pe´ nzu¨ gyi Alap (la´sd a keretes ´ıra´st a 28. oldalon), amely gyakorlati ta´mogata´st nyu´ jt a gyalogsa´gi akna´k e´ s a felesleges fegyverek biztonsa´gos megsemmisı´te´ se´ hez, valamint a katonai a´lloma´ny a´tke´ pze´ se´ hez e´ s a katonai ba´zisok a´talakı´ta´sa´hoz.
Annak e´ rdeke´ ben, hogy a partnerorsza´gokat jobban be lehessen vonni a Partnerse´ g napi munka´ja´ba, a NATO to¨bb ko¨zpontja´ban le´ trejo¨ttek a partnerorsza´gok tisztjeibo˝l a´llo´ PfP To¨rzsre´ szlegek. A belgiumi Mons va´rosa´ban mu˝ ko¨do˝ NATO Mu˝ veleti
11
> Sva´jci KFOR helikopter repu¨l a koszovo´i Pristina felett: A NATO ira´nyı´ta´sa alatt a´llo´ be´kefenntarto´ mu˝veletekben valo´ egyu¨ttmu˝ko¨de´s elo˝mozdı´ta´sa a Partnerse´g egyik fo˝ ce´lkitu˝ze´se.
Me´lyu¨lo˝ egyu¨ttmu˝ko¨de´s A 2002 novembere´ ben rendezett pra´gai csu´ cstala´lkozo´n tova´bbi le´ pe´ sek szu¨ lettek a NATO e´ s a partnerorsza´gok ko¨zo¨tti egyu¨ ttmu˝ ko¨de´ s elme´ lyı´te´ se´ re. Az EAPT e´ s a Be´ kepartnerse´ g a´tfogo´ a´ttekinte´ se folyta´n javaslat szu¨ letett a partnerekkel folytatott politikai pa´rbesze´ d megero˝sı´te´ se´ re, valamint a szerepva´llala´suk tova´bbi bo˝vı´te´ se´ re a re´ szve´ telu¨ kkel zajlo´ teve´ kenyse´ gek terveze´ se´ ben, ira´nyı´ta´sa´ban e´ s elleno˝rze´ se´ ben. Az u´ j egyu¨ ttmu˝ ko¨de´ si mechanizmus, a Partnerse´ gi Akcio´terv Pra´ga´ban indult u´ tja´ra. Ebben a mu˝ fajban elso˝ke´ nt a Terrorizmus elleni Partnerse´ gi Akcio´terv jo¨tt le´ tre (la´sd 15. oldal). Egy ma´sik u´ j kezdeme´ nyeze´ s az Egye´ ni Partnerse´ gi Akcio´terv (EPA) volt, amely nem a teve´ kenyse´ gek szabad megva´laszta´sa´n alapul, hanem leheto˝ve´ teszi a Szo¨vetse´ g sza´ma´ra, hogy a hazai reformok – kifejezetten a ve´ delmi e´ s a biztonsa´gi reformok – jobban struktura´lt ta´mogata´sa´t ke´ ro˝ e´ rdeklo˝do˝ partnerorsza´goknak nyu´ jtott segı´tse´ get konkre´ t szu¨ kse´ gleteik e´ s ko¨ru¨ lme´ nyeik szerint lehessen egye´ nileg alakı´tani (la´sd a keretes ´ıra´st). A Pra´ga´ban ele´ rt eredme´ nyekre e´ pı´tve a 2004-es isztambuli csu´ cstala´lkozo´n tova´bbi le´ pe´ sek szu¨ lettek az Euroatlanti Partnerse´ g megero˝sı´te´ se´ re, e´ s annak
12
tova´bbi alakı´ta´sa´ra, a fo˝ ke´ rde´ sek kezele´ se e´ s az egyes partnerorsza´gok szu¨ kse´ gletei e´ s ke´ pesse´ gei fu¨ ggve´ nye´ ben. A Ve´ delmi Inte´ zme´ nye´ pı´te´ si Partnerse´ gi Akcio´terv indı´ta´sa´nak ce´ lja a partnerek segı´te´ se e´ s ta´mogata´sa a hata´sos e´ s demokratikusan felelo˝s ve´ delmi inte´ zme´ nyek kie´ pı´te´ se´ ben (la´sd 24. oldal). A partnerek NATO-ira´nyı´ta´su´ mu˝ veletekhez valo´ hozza´ja´rula´sai bo˝vı´te´ se´ nek leheto˝se´ geit tova´bb no¨veli az a va´ltoza´s, hogy a csapatokkal hozza´ja´rulo´ orsza´gok a do¨nte´ shozatali folyamat kora´bbi szakasza´ban is re´ szt vehetnek, e´ s ta´gabb leheto˝se´ get kapnak a politikai tana´cskoza´sra. Ezen felu¨ l a Mu˝ veleti Ke´ pesse´ gek Koncepcio´ is kibo˝vu¨ l, e´ s a partnerek ke´ pviseltethetik magukat a Szo¨vetse´ ges A´talakı´ta´si Parancsnoksa´gban, melynek feladata elo˝mozdı´tani e´ s felu¨ gyelni a Szo¨vetse´ g ero˝inek e´ s ke´ pesse´ geinek folyamatos a´talakı´ta´sa´t. Ez segı´t elo˝mozdı´tani a NATO e´ s a partnerorsza´gok ero˝i ko¨zo¨tti nagyobb foku´ katonai interoperabilita´st e´ s a ve´ delmi ero˝k a´talakı´ta´sa´t, le´ pe´ st tartva a NATO saja´t operatı´v szerepeinek e´ s ke´ pesse´ geinek alakula´sa´val.
Arro´l is do¨nte´ s szu¨ letett, hogy ku¨ lo¨nleges figyelem ha´rul ke´ t strate´ giailag fontos re´ gio´ban le´ vo˝ partnerorsza´gokkal kialakı´tott kapcsolatokra: ez a ke´ t re´ gio´ a Kauka´zus (Azerbajdzsa´n, Gru´ zia e´ s ¨ rme´ nyorsza´g) e´ s Ko¨ze´ p-A´zsia (Kazahszta´n, O Kirgiziszta´n, Ta´dzsikiszta´n, Tu¨ rkmeniszta´n e´ s ¨ zbegiszta´n). A NATO ehhez a ke´ t re´ gio´hoz kijelo¨lt U egy ku¨ lo¨nleges ke´ pviselo˝t, valamint ke´ t kapcsolattarto´ tisztet. Az o˝ feladatuk a segı´tse´ gnyu´ jta´s e´ s tana´csada´s az Egye´ ni Partnerse´ gi Akcio´tervek,
tova´bba´ a Ve´ delmi Inte´ zme´ nye´ pı´te´ si e´ s a Terrorizmus elleni Partnerse´ gi Akcio´terv megfelelo˝ vonatkoza´sainak megvalo´sı´ta´sa´ban, valamint a PARP mechanizmussal kapcsolatos egyu¨ ttmu˝ ko¨de´ s tere´ n. Tova´bbi informa´cio´k: www.nato.int/issues/eapc/index.html www.nato.int/issues/pfp/index.html
´ TERVEK EGYE´NI PARTNERSE´GI AKCIO A 2002 novembere´ben megrendezett pra´gai csu´cstala´lkozo´n elindı´tott Egye´ni Partnerse´gi Akcio´tervek (EPA) olyan orsza´gok sza´ma´ra hozza´fe´rheto˝ek, amelyek rendelkeznek a politikai akarattal e´s ke´pesse´ggel, hogy elme´lyı´tse´k a NATO-val fenna´llo´ viszonyukat. Ezen ke´te´ves akcio´tervek ce´lja a partnerek e´s a szo¨vetse´g ko¨zo¨tti ko¨lcso¨no¨s kapcsolatoknak teret ado´ ku¨lo¨nbo¨zo˝ egyu¨ttmu˝ko¨de´si mechanizmusok o¨sszehangola´sa, azon teve´kenyse´gek elo˝te´rbe helyeze´se´vel, amelyek a hazai reformto¨rekve´seket ta´mogatja´k. Egy ilyen EPA-nak egye´rtelmu˝en meg kell hata´roznia az egyes partnerre vonatkozo´ egyu¨ttmu˝ko¨de´si ce´lokat e´s priorita´sokat, e´s biztosı´tania kell, hogy a ku¨lo¨nbo¨zo˝ alkalmazott mechanizmusok pontosan megfeleljenek ezeknek a priorita´soknak. A NATO jo´l ira´nyı´tott, az egyes orsza´gokra vonatkozo´ tana´csokat ad a reform ce´ljainak megfelelo˝en. A releva´ns ke´rde´sekre vonatkozo´ intenzı´v politikai pa´rbesze´d az EPA
folyamat szerves re´sze´t ke´pezi. Az egye´ni akcio´tervek megko¨nnyı´tik az egyes szo¨vetse´gesek e´s partnerorsza´gok a´ltal nyu´jtott ke´toldalu´ segı´tse´gnyu´jta´s koordina´la´sa´t, valamint az ero˝feszı´te´sek koordina´la´sa´t a to¨bbi e´rintett nemzetko¨zi inte´zme´nnyel. A ce´lkitu˝ze´sek a ko¨vetkezo˝ a´ltala´nos politikai e´s biztonsa´gi katego´ria´kra oszlanak: ve´delmi, biztonsa´gi e´s katonai ke´rde´sek; a ko¨zve´leme´ny ta´je´koztata´sa; a tudoma´ny e´s ko¨rnyezetve´delem; a polga´ri vesze´lyhelyzeti terveze´s; valamint adminisztratı´v e´s ve´delmi biztonsa´gi ke´rde´sek e´s az ero˝forra´sokkal kapcsolatos ke´rde´sek. 2004 novembere´ben Gru´zia lett az elso˝ orsza´g, amely Egye´ni Partnerse´gi Akcio´tervet fogadott el a NATO-val. Az Azerbajdzsa´nnal e´s U } zbegiszta´nnal ko¨to¨tt EPA mega´llapoda´sok jelenleg me´g fejleszte´s alatt a´llnak. O } rme´nyorsza´g szinte´n kifejezte e´rdeklo˝de´se´t egy ilyen akcio´terv kifejleszte´se ira´nt.
> Az Euroatlanti Partnerse´get tova´bb ero˝sı´tette a 2004. ju´niusi isztambuli csu´cstala´lkozo´.
13
Biztonsa´gi pa´rbesze´d e´s egyu¨ttmu˝ko¨de´s A biztonsa´gi ko¨rnyezet alakula´sa´val az Euroatlanti Partnerse´ g is folyamatosan fejlo˝dik, hogy a szo¨vetse´ gesek e´ s a partnerek sza´ma´ra egyara´nt le´ tfontossa´gu´ sza´mtalan biztonsa´gi ke´ rde´ st kezelni tudja. Rendszeres eszmecsere´ k folynak a balka´ni e´ s az afganiszta´ni biztonsa´gi helyzetro˝l, ahol a szo¨vetse´ gesek e´ s a partnerek be´ kefenntarto´i egyu¨ tt teljesı´tenek szolga´latot. Kezdeme´ nyeze´ sek szu¨ letnek a gyakorlati egyu¨ ttmu˝ ko¨de´ s elo˝mozdı´ta´sa´ra e´ s koordina´la´sa´ra e´ s a szakismeretek csere´ je´ re az olyan kulcsfontossa´gu´ teru¨ leteken, mint a terrorizmus elleni harc, valamint a to¨megpusztı´to´ fegyverek elterjede´ se´ vel e´ s a kis e´ s ko¨nnyu˝ fegyverek megsemmisı´te´ se´ vel kapcsolatos proble´ ma´k megolda´sa.
A terrorizmus elleni harc A terrorizmus elleni harc manapsa´g a NATO egyik legfontosabb feladata. Az Egyesu¨ lt A´llamokat e´ rt 2001. szeptember 11-i ta´mada´sok nyoma´n, a NATO megalakula´sa o´ta elo˝szo¨r hivatkozott az 5. cikkely (a Szo¨vetse´ g alapı´to´ szerzo˝de´ se´ ben foglalt kollektı´v biztonsa´gi klauzula´nak) rendelkeze´ seire. A NATO e´ s a partnerorsza´gok nagyko¨vetei ro¨viddel ezt ko¨veto˝en, ma´r ma´snap o¨sszeu¨ ltek, e´ s egyhangu´ lag elı´te´ lte´ k a ta´mada´sokat, e´ s ´ıge´ retet tettek a terrorizmus elleni harcra.
„Ezek a barba´r tettek megdo¨bbentenek Sza´mos biztonsa´gi kihı´va´s legjobb megolda´sa a szomsze´ dos orsza´gokkal folytatott szoros egyu¨ ttmu˝ ko¨de´ s. Az EAPT e´ s a PfP-program a partnerorsza´gok regiona´lis e´ s alregiona´lis szintu˝ , a fo˝ proble´ ma´k megolda´sa´t ce´ lzo´ egyu¨ ttmu˝ ko¨de´ se´ nek elo˝mozdı´ta´sa´ra e´ s ta´mogata´sa´ra is keretet nyu´ jt, kifejezetten De´ lkelet-Euro´pa´ban, a Kauka´zusban e´ s Ko¨ze´ p-A´zsia´ban.
minket, e´s felte´tel ne´lku¨l elı´te´lju¨k o˝ket, mivel a ko¨zo¨s e´rte´keinkre me´rt ta´mada´sok voltak. Nem hagyjuk, hogy ezeket az e´rte´keket semmibe vegye´k azok, akik az ero˝szak u´tja´ra te´rtek. Va´llaljuk, hogy ero˝feszı´te´st nem kı´me´lve harcolunk a terrorizmus ellen. Szoros egyse´gben valljuk, hogy a partnerse´g e´s az egyu¨ttmu˝ko¨de´s eszme´i gyo˝zedelmeskedni fognak.” (EAPT nyilatkozat, 2001. szeptember 12.)
14
Az EAPT o¨sszes – az E´szak-Amerika´to´l Euro´pa´n a´t Ko¨ze´ p-A´zsia´ig terjedo˝ te´ rse´ gben tala´lhato´ – tagja a´ltal azon a napon kifejezett szolidarita´s, valamint a terrorizmus elleni harcban azo´ta megnyilva´nulo´ egyu¨ ttmu˝ ko¨de´ s megmutatta, hogy a NATO partnerse´ gi kezdeme´ nyeze´ sei egy valo´di euroatlanti biztonsa´gi kultu´ ra magjait vetette´ k el. A terrorfenyegete´ sek elleni katonai o¨sszefoga´s ira´nti ko¨zo¨s elto¨ke´ ltse´ g ke´ zzelfoghato´ kifejeze´ st nyert, amikor a pra´gai csu´ cstala´lkozo´n elindult a Terrorizmus elleni Partnerse´ gi Akcio´terv. Az akcio´terv politikai tana´cskoza´sok e´ s gyakorlati inte´ zkede´ sek re´ ve´ n nyu´ jt keretet az ezen a te´ ren zajlo´ egyu¨ ttmu˝ ko¨de´ sre e´ s a szakismeretek csere´ je´ re. Ugyanakkor a hı´rszerze´ si adatok hate´ konyabb megoszta´sa´hoz e´ s egyu¨ ttmu˝ ko¨de´ shez vezet a hata´rok elleno˝rze´ se e´ s a terrorizmussal kapcsolatos kike´ pze´ s e´ s gyakorlatok tere´ n, tova´bba´ elo˝segı´ti a terrorista ta´mada´sok elleni e´ s az ilyen ta´mada´sok ko¨vetkezme´ nyeinek kezele´ se´ re szolga´lo´ ve´ delmi ke´ pesse´ gek fejleszte´ se´ t (la´sd 32. oldal). Elo˝segı´ti tova´bba´ a felesleges lo˝szerek, a ke´ zi lo˝fegyverek e´ s ko¨nnyu˝ fegyverek (pl. va´llro´l indı´thato´ rake´ ta´k e´ s gra´na´tveto˝k) fizikai biztonsa´ga´t e´ s biztonsa´gos megsemmisı´te´ se´ t ce´ lzo´ munka´kat.
bizalome´ pı´te´ shez. Ezen felu¨ l sza´mos partnerorsza´g ero˝s ha´tte´ rrel rendelkezik a to¨megpusztı´to´ fegyverek ellen valo´ felke´ szu¨ ltse´ g tere´ n, eze´ rt jelento˝s me´ rte´ kben e´ s nagy ero˝kkel ke´ pesek hozza´ja´rulni az ezen a te´ ren tett ko¨zo¨s ero˝feszı´te´ sekhez. A konkre´ t ke´ rde´ sekkel sza´mos szemina´rium e´ s mu˝ helyfoglalkoza´s foglalkozott. Az egyik re´ szletesen megvitatott te´ ma az „Anthrax – tanulsa´gok” te´ ma volt, melynek kerete´ ben sikeru¨ lt mega´llapı´tani az ilyen jellegu˝ fenyegete´ sek esheto˝se´ ge´ re vonatkozo´ legfo˝bb terveze´ si pontokat, a 2001 o˝sze´ n az Egyesu¨ lt A´llamokban e´ s ma´s orsza´gokban elo˝fordulo´ esetek alapja´n. Egy ma´sik te´ ma az ipari eredetu˝ ko¨rnyezetszennyeze´ s vesze´ lyeivel e´ s az egye´ b orvosi-operatı´v kihı´va´sokkal kapcsolatos proble´ ma´kat o¨lelte fel.
A fegyverek elterjede´se´nek megakada´lyoza´sa To¨megpusztı´to´ fegyverek A to¨megpusztı´to´ fegyverek elterjede´ se´ nek megakada´lyoza´sa a 21. sza´zad egyik legfontosabb biztonsa´gi kihı´va´sa. A NATO e´ s a partnerek ko¨zo¨tti pa´rbesze´ d kitu¨ ntetett szerepet ja´tszik a Szo¨vetse´ gnek a fegyverek elterjede´ se´ nek megakada´lyoza´sa´ra vonatkozo´ ce´ ljai ele´ re´ se´ ben. A bizalom e´ s felelo˝sse´ g a fegyverek elterjede´ se elleni ku¨ zdelem sikere´ nek szu¨ kse´ ges felte´ telei, e´ s kiza´ro´lag nyı´ltsa´g e´ s a´tla´thato´sa´g re´ ve´ n e´ rheto˝k el. A partnerekkel folytatott tana´cskoza´sok kerete´ ben a Szo¨vetse´ g arra to¨rekszik, hogy no¨velje a ko¨zo¨s mege´ rte´ st e´ s az informa´cio´csere´ t a fegyverek elterjede´ se´ vel kapcsolatos ke´ rde´ sekben. A politikai e´ s ve´ delmi ero˝feszı´te´ sekkel foglalkozo´, a ku¨ lu¨ gy- e´ s ve´ delmi miniszterek re´ szve´ tele´ vel zajlo´ tana´cskoza´sok hasznos mo´don ja´rulnak hozza´ a ko¨lcso¨no¨s
> A to¨megpusztı´to´ fegyverek elterjede´se jelento˝s biztonsa´gi kihı´va´st jelent a 21. sza´zadban.
15
A biolo´giai e´ s vegyi fegyverekkel kapcsolatos potencia´lis kocka´zatok te´ ma´ja´ban megtartott EAPT-mu˝ helyfoglalkoza´sok a partnerek sza´ma´ra leheto˝ve´ tette´ k az informa´cio´csere´ t e´ s a pe´ ldae´ rte´ ku˝ megolda´sok megismere´ se´ t. A foglalkoza´sokon megvitatta´k a to¨megpusztı´to´ fegyverek elleni ve´ delemmel kapcsolatos u´ j ke´ pesse´ gek e´ s berendeze´ sek kutata´sa´nak e´ s fejleszte´ se´ nek ke´ rde´ se´ t, elo˝segı´tve az a´ltala´nos felke´ szu¨ ltse´ g javı´ta´sa´t ce´ lzo´ legjobb mo´dszerek megismere´ se´ t. A NATO e´ s a partnerorsza´gok leszerele´ si szakemberei sza´ma´ra leheto˝se´ g nyı´lott megvitatni a to¨megpusztı´to´ fegyverek elterjede´ se´ nek politikai e´ s hı´rszerze´ s-megoszta´si vonatkoza´sait. A tana´cskoza´sok ko¨ze´ ppontja´ban a fegyverek elterjede´ se´ nek fo˝ tendencia´i a´lltak, e´ s egyes regiona´lis te´ ma´kban az EAPT-n kı´vu¨ li orsza´gok (pl. Kı´na, Japa´n, Izrael e´ s De´ l-Korea) elo˝ada´sai is elhangzottak. A partnerek informa´cio´kat csere´ ltek az exportelleno˝rze´ si gyakorlatokro´l e´ s a fegyverek elterjede´ se elleni u´ j kezdeme´ nyeze´ sek – pl. az ENSZ Biztonsa´g Tana´csa 1540. sz. hata´rozata´nak – megvalo´sı´ta´sa´ro´l. A Szo¨vetse´ g tagjai ta´je´ koztatta´k a partnereket a NATO teve´ kenyse´ geiro˝l a vegyi, biolo´giai, suga´rza´si e´ s nuklea´ris (CBRN) ve´ delem tere´ n, fo˝ke´ nt a NATO CBRN Ve´ delmi Za´szlo´alj megalakı´ta´sa´ro´l e´ s bevete´ se´ ro˝l.
> A ke´zi lo˝fegyverek e´s a ko¨nnyu˝ fegyverek terjede´se egyre jobban aggasztja a nemzetko¨zi ko¨zo¨sse´get.
16
Az akna´k e´s ke´zi lo˝fegyverek elleni akcio´ Az olcso´ e´ s nem elleno˝rzo¨tt ha´boru´ s fegyverek elterjede´ se´ bo˝l eredo˝ vesze´ lyek egyre jobban aggasztja´k a nemzetko¨zi ko¨zo¨sse´ get. A ko¨nnyen beszerezheto˝ e´ s ko¨nnyen haszna´lhato´ ke´ zi lo˝fegyverek nagy szerepet ja´tszanak a fegyveres konfliktusok kirobbanta´sa´ban e´ s elnyu´ jta´sa´ban. A terjedo˝ben le´ vo˝ ero˝szak ce´ lpontjai e´ s a´ldozatai egyre gyakrabban polga´ri lakosok. Az ENSZ e´ s egye´ b forra´sok szerint az 1990-es e´ vek ne´ gymillio´ ha´boru´ val kapcsolatos hala´lesete ko¨zu¨ l 90 sza´zale´ k polga´ri szeme´ lyeket e´ rintett, e´ s ezek 80 sza´zale´ ka no˝ vagy gyermek volt. A becsle´ sek szerint a vila´gon mintegy fe´ l millia´rd ke´ zi lo˝fegyver e´ s ko¨nnyu˝ fegyver van – vagyis minden 12 emberre jut egy. Naponta 1000 hala´lesetet okoznak. A becsle´ sek szerint vila´gszerte 100 millio´ olyan ember nyugszik a fo¨ldben, akinek hala´la´t gyalogsa´gi akna okozta. A´tlagosan 22 percenke´ nt robban fel egy gyalogsa´gi akna, e´ vente mintegy 26 000 ember hala´la´t vagy megcsonkı´ta´sa´t okozva. Globa´lis, regiona´lis e´ s helyi szinten sok to¨bboldalu´ kezdeme´ nyeze´ s szu¨ letett a ke´ zi lo˝fegyverek terjede´ se´ nek megakada´lyoza´sa´ra, e´ s a humanita´rius aknamentesı´te´ si feladatok kezele´ se´ re. A NATO e´ s a partnerorsza´gok segı´teni pro´ba´lnak ezen ero˝feszı´te´ sekben, a Partnerse´ g politikai e´ s katonai szakismereteivel pro´ba´lnak megfelelni ezeknek a kihı´va´soknak az euroatlanti te´ rse´ gben.
Az EAPT le´ trehozta a ke´ zi lo˝fegyverekkel, a ko¨nnyu˝ fegyverekkel e´ s az aknamentesı´te´ ssel foglalkozo´ ad hoc munkacsoportot, hogy legyen egy fo´rum, ahol informa´cio´kat lehet csere´ lni az ilyen fegyverek sza´llı´ta´sa´nak elleno˝rze´ se´ re vonatkozo´ legjobb mo´dszerekro˝l, pl. a nemzeti exportkorla´toza´si e´ s elleno˝rze´ si mechanizmusok re´ ve´ n. A Be´ kepartnerse´ g program szinte´ n to¨rekszik a kike´ pze´ sre a felhalmozott nuklea´ris ke´ szletek kezele´ se´ nek e´ s biztonsa´gos ta´rola´sa´nak, a felesleges ke´ szletek hullade´ kfeldolgoza´sa´nak e´ s megsemmisı´te´ se´ nek, valamint a fegyverek be´ kefenntarto´ mu˝ veletek sora´n zajlo´ begyu˝ jte´ se´ nek e´ s megsemmisı´te´ se´ nek tere´ n. Ezen felu¨ l ku¨ lo¨n ke´ re´ sre az egyes orsza´gok egyedi segı´tse´ gnyu´ jta´sban is re´ szesu¨ lhetnek.
> A NATO e´s a partnerorsza´gok be´kefenntarto´i gyakran ta´mogatja´k a humanita´rius aknamentesı´te´si mu˝veleteket.
A gyalogsa´gi akna´k ke´ rde´ se´ vel ugyanez a munkacsoport, valamint a Be´ kepartnerse´ g program is foglalkozik. Szemina´riumok e´ s mu˝ helyfoglalkoza´sok foglalkoztak a proble´ ma egyes kiemelt vonatkoza´saival. Ba´r az ENSZ aknamentesı´te´ si szolga´lata´nak az elso˝dleges feladata a humanita´rius aknamentesı´te´ s a terepen, a NATO e´ s a partnerorsza´gok balka´ni e´ s afganiszta´ni be´ kefenntarto´ mu˝ veletekben re´ szt vevo˝ csapatai rendszeresen sege´ dkeztek ku¨ lo¨nbo¨zo˝ szervezeteknek a humanita´rius aknamentesı´te´ si ero˝feszı´te´ sekben. A Balka´non 26 millio´ ne´ gyzetme´ tert sikeru¨ lt aknamentesı´teni, Afganiszta´nban pedig az ISAF ero˝k a kabuli nemzetko¨zi repu¨ lo˝te´ r e´ s saja´t mu˝ veleti teru¨ letu¨ k ma´s re´ szeinek aknamentesı´te´ se´ ben segı´tenek. A 2000-ben kialakı´tott PfP Pe´ nzu¨ gyi Alap mechanizmus (la´sd 28. oldal) ce´ lja az adoma´nyozo´ orsza´gokto´l sza´rmazo´ pe´ nzforra´sok a´tcsoportosı´ta´sa a gyalogsa´gi akna´k megsemmisı´te´ se´ nek ta´mogata´sa´ra. 2004 decembere´ ig to¨bb mint ke´ tmillio´ gyalogsa´gi akna´t sikeru¨ lt megsemmisı´teni, e´ s a program elo˝rela´thato´lag a jo¨vo˝ben is folytato´dik. A Pe´ nzu¨ gyi Alap hato´ko¨re azo´ta kibo˝vu¨ lt, e´ s ma ma´r kiterjed a felesleges lo˝szerek, a ke´ zi lo˝fegyverek e´ s a ko¨nnyu˝ fegyverek megsemmisı´te´ se´ re is.
17
11 17
3
40 5 35
25
16 8 1 15 7
26 19
NATO-ORSZA u GOK
18
Belgium (1)
Litva´nia (14)
Bulga´ria (2)
Luxemburg (15)
Kanada (3)
Hollandia (16)
Csehorsza´g (4)
Norve´gia (17)
Da´nia (5)
Lengyelorsza´g (18)
E usztorsza´g (6)
Portuga´lia (19)
Franciaorsza´g (7)
Roma´nia (20)
Ne´metorsza´g (8)
Szlova´kia (21)
Go¨ro¨gorsza´g (9)
Szlove´nia (22)
Magyarorsza´g (10)
Spanyolorsza´g (23)
Izland (11)
To¨ro¨korsza´g (24)
Olaszorsza´g (12)
Egyesu¨lt Kira´lysa´g (25)
Lettorsza´g (13)
Egyesu¨lt A u llamok (26)
23
41 12
33
39
6 13 14
31
18
36
4
21 29 10 22 32 43 27 9
45 20
38 46
34
2 24
28 30
44
37 42
PARTNERORSZA u GOK Alba´nia (27)
Kirgiziszta´n (37)
O } rme´nyorsza´g (28)
Molda´via (38)
Ausztria (29)
Oroszorsza´g (39)
Azerbajdzsa´n (30)
Sve´dorsza´g (40)
Fehe´roroszorsza´g (31)
Sva´jc (41)
Horva´torsza´g (32)
Ta´dzsikiszta´n (42)
Finnorsza´g (33)
volt jugoszla´v Macedo´n Ko¨zta´rsasa´g* (43)
Gru´zia (34)
Tu¨rkmeniszta´n (44)
uIrorsza´g (35)
Ukrajna (45)
Kazahszta´n (36)
U } zbegiszta´n (46) * To¨ro¨korsza´g a Macedo´n Ko¨zta´rsasa´got alkotma´nyos neve´n ismeri el.
19
Be´keta´mogato´ mu˝veletek
> A partnerorsza´gok nagyme´rte´kben ja´rulnak hozza´ az afganiszta´ni Nemzetko¨zi Biztonsa´gi Ko¨zremu˝ko¨do˝ Ero˝k munka´ja´hoz.
A partnerorsza´gok meghata´rozo´ szerepet ja´tszottak a NATO-ira´nyı´ta´su´ be´ keta´mogato´ mu˝ veletekben a Balka´non, e´ s jelenleg is jelento˝s me´ rte´ kben ja´rulnak hozza´ a NATO afganiszta´ni ku¨ ldete´ se´ hez. A partnerorsza´gok re´ szve´ tele ezekben a mu˝ veletekben no¨veli az euroatlanti e´ s azon tu´ li te´ rse´ g biztonsa´ga´t. A partnerek ero˝i ezek re´ ve´ n gyakorlati tapasztalatokat szerezhetnek a szo¨vetse´ ges ero˝kkel valo´ ko¨zo¨s munka´ro´l a va´lsa´ggo´cok stabilita´sa´nak helyrea´llı´ta´sa tere´ n. Re´ szve´ telu¨ k abban is segı´t, hogy levegye a Szo¨vetse´ g tagjainak va´lla´ro´l az egyre szaporodo´ ku¨ ldete´ sek jelentette teher egy re´ sze´ t. Ezen felu¨ l a partnerek re´ szve´ tele a NATO-ira´nyı´ta´su´ mu˝ veletekben hozza´ja´rul egy sze´ les alapokon nyugvo´ nemzetko¨zi konszenzus kialakı´ta´sa´hoz a va´lsa´gok kezele´ se´ ben e´ s az instabilita´s terjede´ se´ nek megelo˝ze´ se´ ben. Igen sok partnerorsza´g katona´i szoktak hozza´ a NATO-tagok katona´i melletti munka´hoz, megismerve a Szo¨vetse´ gnek az o¨sszetett e´ s nehe´ z helyzetekben alkalmazott munkamo´dszereit. Ez az egyu¨ ttes munka ba´rmely ma´s te´ nyezo˝ne´ l nagyobb jelento˝se´ gu˝ volt a kapcsolatok a´pola´sa´ban, a bizalom e´ pı´te´ se´ ben e´ s a mege´ rte´ s kie´ pı´te´ se´ ben azon katonai ero˝k ko¨zo¨tt, amelyek a hidegha´boru´ ve´ ge´ ig egyma´ssal szemben a´llo´ szo¨vetse´ gi rendszerek tagjai voltak egy megosztott kontinensen. Napjainkban a NATO e´ s a partnerorsza´gok a terepen egyu¨ ttmu˝ ko¨dve ku¨ zdenek meg a 21. sza´zad kihı´va´saival.
20
Az afganiszta´ni ku¨ldete´s A Nemzetko¨zi Biztonsa´gi Ko¨zremu˝ ko¨do˝ Ero˝k (ISAF) a NATO ira´nyı´ta´sa alatt teljesı´tenek szolga´latot Afganiszta´nban 2003 augusztusa o´ta. Az ENSZmanda´tummal rendelkezo˝ ero˝k ku¨ ldete´ se az afga´n hato´sa´gok segı´te´ se a ke´ t e´ vtizednyi ha´boru´ skoda´s uta´n a´llo´ orsza´g be´ ke´ s rendeze´ se´ nek e´ s stabilita´sa´nak megvalo´sı´ta´sa´ban, valamint megakada´lyozni azt, hogy az orsza´got a terrorista´k u´ jra ba´ziske´ nt haszna´lhassa´k. Az ISAF eredeti manda´tuma szerint a mu˝ veletek Kabulra e´ s a ko¨rnyezo˝ teru¨ letekre korla´tozo´dtak, de azo´ta egy u´ jabb ENSZ-manda´tum a fo˝va´roson tu´ lra is kiterjesztette a megbı´zata´st. Az ISAF jelenle´ te fokozatosan kiterjedt az orsza´g e´ szaki re´ sze´ re is, ´ jja´e´ pı´te´ si Csoport (PRT) kialakı´a Tartoma´nyi U ta´sa´val. Ez egy polga´ri e´ s katonai szeme´ lyekbo˝l a´llo´ csoportosula´s, amely az orsza´g vide´ ki tartoma´nyaiban dolgozva terjeszti ki a ko¨zponti korma´nyzat fennhato´sa´ga´t, valamint elo˝segı´ti a fejleszte´ st e´ s az u´ jja´e´ pı´te´ st. A Kabulto´l nyugatra eso˝ teru¨ letekre valo´ tova´bbi kiterjeszkede´ s elo˝ke´ szu¨ letei 2004 o˝sze´ n indultak meg. Ezen felu¨ l nyolc he´ ten keresztu¨ l tova´bbi csapatokat vetettek be a va´laszta´si folyamatok ta´mogata´sa´ra a 2004 okto´bere´ ben megrendezett elno¨kva´laszta´st megelo˝zo˝en e´ s a va´laszta´s ideje´ n.
2004 szeptembere´ ben az ISAF ero˝iben tı´z partnerorsza´g vett re´ szt, melyek ko¨zu¨ l ne´ ha´nyan e´ rte´ kes ku¨ lo¨nleges alakulatokkal, pl. katonai rendo˝rse´ ggel e´ s aknamentesı´to˝ csoportokkal ja´rultak hozza´ a ku¨ ldete´ shez. Ezen felu¨ l a ko¨ze´ p-a´zsiai partnerorsza´gok jelento˝s me´ rte´ kben segı´tettek az ISAF-ero˝k logisztikai ella´ta´sa´nak biztosı´ta´sa´ban, mivel a hadifelszerele´ seket to¨bb partnerorsza´gon keresztu¨ l kellett sza´llı´tani, hogy ele´ rje´ k Afganiszta´nt. A Be´ kepartnerse´ g program kerete´ ben kie´ pı´tett kapcsolatok alapja´n tudtak a szo¨vetse´ gesek ke´ toldalu´ mega´llapoda´sokat ko¨tni a hadianyagok ezeken az orsza´gokon keresztu¨ l to¨rte´ no˝ sza´llı´ta´sa´ro´l, valamint az ero˝k e´ s az uta´npo´tla´s teru¨ letu¨ ko¨n valo´ a´lloma´soz¨ zbegiszta´n pe´ lda´ul tata´sa´ro´l. Ne´ metorsza´g e´ s U forma´lis mega´llapoda´st ko¨to¨tt az afga´n hata´r melletti Termez va´ros katonai repu¨ lo˝tere´ nek haszna´lata´ro´l, ahonnan le´ gihidat e´ pı´tettek ki Kabulba e´ s Afganiszta´n e´ szaki re´ szeire; Hollandia e´ s Kirgiziszta´n mega´llapoda´st ko¨to¨tt arro´l, hogy a holland F-16-os harca´szati repu¨ lo˝ge´ pek a biskeki repu¨ lo˝te´ rro˝l kiindulva mu˝ ko¨dhessenek; ugyanakkor Franciaorsza´g is hasonlo´ mega´llapoda´st ko¨to¨tt Ta´dzsikiszta´nnal, egy dusanbei logisztikai ko¨zpont u¨ zemeltete´ se´ ro˝l. Mivel Afganiszta´n soknemzetise´ gu˝ orsza´g, to¨bb ko¨ze´ p-a´zsiai partnerorsza´g befolya´ssal rendelkezik a ku¨ lo¨nbo¨zo˝ fontos helyi szereplo˝kre, e´ s ezzel a befolya´ssal szinte´ n ta´mogathatja´k az ISAF ce´ ljaink megvalo´sı´ta´sa´t.
Bosznia-Hercegovina A Bosznia-Hercegovina´ban bevetett Ve´ grehajto´ Ero˝kho¨z (IFOR) 14 partnerorsza´g ja´rult hozza´ a Daytoni Be´ kemega´llapoda´s 1995. december 14-i ala´´ıra´sa uta´n. Az ENSZ-to˝l a be´ kemega´llapoda´s katonai vonatkoza´sainak megvalo´sı´ta´sa´ra kapott manda´tum alapja´n az IFOR ku¨ ldete´ se´ nek ce´ lja az ellense´ geskede´ s leza´ra´sa; a ha´boru´ a´ltal su´ jtott orsza´g u´ jonnan le´ trehozott entita´sai (a BoszniaHercegovina Fo¨dera´cio´ e´ s a Szerb Ko¨zta´rsasa´g) fegyveres ero˝inek sze´ tva´laszta´sa; valamint a ke´ t entita´s ko¨zo¨tti teru¨ letcsere´ k lebonyolı´ta´sa volt. Az IFOR ero˝it 1996 decembere´ ben a kisebb Stabiliza´cio´s Ero˝k (SFOR) va´ltotta´k fel. Az ellense´ geskede´ s fele´ lede´ se´ nek megakada´lyoza´sa´n, e´ s a be´ kefolyamat elo˝rehalada´sa´t elo˝segı´to˝ felte´ telek megteremte´ se´ n kı´vu¨ l az SFOR ku¨ ldete´ se kiterjedt arra is, hogy az orsza´gban tarto´s be´ ke´ t
A partnerek a´ltal az ISAF-ero˝knek nyu´ jtott ilyen tı´pusu´ segı´tse´ g, a NATO hagyoma´nyos mu˝ ko¨de´ si teru¨ leteito˝l ta´vol, az egyik magyara´zata annak, hogy a Szo¨vetse´ g sza´ma´ra mie´ rt ennyire fontos a Partnerse´ g inte´ zme´ nye.
A balka´ni mu˝veletek Amio´ta a Szo¨vetse´ g legelso˝ be´ kefenntarto´ ku¨ ldete´ se´ t megkezdte Bosznia-Hercegovina´ban, a partnerorsza´gok szerves re´ sze´ t ke´ pezik a NATO-ira´nyı´ta´su´ balka´ni be´ keta´mogato´ mu˝ veleteknek. Az e´ vek sora´n a NATO-ira´nyı´ta´su´ bosznia-hercegovinai be´ keta´mogato´ mu˝ veletben re´ szt vevo˝ csapatok 10 sza´zale´ ka´t, mı´g a Koszovo´i Ero˝k (KFOR) 18 sza´zale´ ka´t tette´ k ki a partnerorsza´gok e´ s a NATO-n kı´vu¨ li egye´ b orsza´gok a´ltal ku¨ ldo¨tt csapatok.
> Egy sve´d SFOR-be´kefenntarto´ kutya´ja´val akna´k uta´n kutat.
21
kie´ pı´to˝ nemzetko¨zi ko¨zo¨sse´ g keretein belu¨ l ta´mogassa a civil szervezetek munka´ja´t. A be´ kefenntarto´ csapatok segı´tettek a meneku¨ lteknek e´ s az otthonukbo´l elu¨ ldo¨zo¨tt szeme´ lyeknek visszate´ rni otthonukba, e´ s hozza´ja´rultak a boszniai katonai ero˝k megreforma´la´sa´hoz is. A biztonsa´gi helyzet fokozatos javula´sa´val az orsza´gban szolga´latot teljesı´to˝ be´ kefenntarto´k sza´ma az eredetileg bevetett 60 000 fo˝ro˝l 2004-re csupa´n 7000 fo˝re cso¨kkent. A NATO-ira´nyı´ta´su´ bosznia-hercegovinai be´ keta´mogato´ mu˝ velet 2004 decembere´ ben ve´ get e´ rt, e´ s a biztonsa´g fenntarta´sa´nak feladata´t az Euro´pai Unio´ a´ltal vezetett misszio´ vette a´t. Az SFOR ku¨ ldete´ se´ nek sikeres teljesı´te´ se bizonyı´tja a be´ kefenntarta´s e´ s u´ jja´e´ pı´te´ s tere´ n e´ rve´ nyesu¨ lo˝ sze´ les la´to´ko¨ru˝ e´ s hosszu´ ta´vu´ megko¨zelı´te´ s jogossa´ga´t. Igazolja tova´bba´ azt a tu¨ relmet e´ s kitarta´st, amelyet a szo¨vetse´ gesek e´ s a partnerorsza´gok tanu´ sı´tottak a balka´ni re´ gio´ ege´ sze´ ben az elmu´ lt e´ vtized sora´n, e´ s amelyet tova´bbra is tanu´ sı´tanak Koszovo´ ira´nt. Az SFOR ku¨ ldete´ se´ nek befejeze´ se nem jelentette a NATO bosznia-hercegovinai ko¨telezettse´ gva´llala´sa´nak ve´ ge´ t. A NATO tova´bbra is fenntartja katonai ko¨zpontja´t, melynek fo˝ feladata a boszniai hato´sa´gok segı´te´ se a hadero˝reformban, valamint az orsza´g felke´ szı´te´ se a Be´ kepartnerse´ g programban valo´ tagsa´gra. A teve´ kenyse´ gi ko¨reibe tartozik me´ g a terrorizmus elleni ku¨ zdelem, a ha´boru´ s bu˝ no¨kkel gyanu´ sı´tottak elfogata´sa, valamint a hı´rszerze´ s.
Koszovo´ Miuta´n a szo¨vetse´ gesek 78 napon a´t le´ gita´mada´st inte´ ztek a Jugoszla´v Szo¨vetse´ gi Ko¨zta´rsasa´g egyes ce´ lpontjaira, e´ s ra´ke´ nyszerı´tette´ k a Milosevic´ rezsimet, hogy beleegyezzen a nemzetko¨zi ko¨zo¨sse´ g ko¨vetele´ seibe, vagyis a szerb ero˝k Koszovo´bo´l valo´ kivona´sa´ba, e´ s hogy vessen ve´ get az alba´n lakossa´g ero˝szakos elnyoma´sa´nak, a meneku¨ ltek sza´ma´ra pedig tegye leheto˝ve´ a visszate´ re´ st, NATO-ira´nyı´ta´su´ be´ kefenntarto´ ero˝ket vetettek be a Szerbia re´ sze´ t ke´ pezo˝ Koszovo´ tartoma´nyban. A NATO e´ s a jugoszla´v parancsnokok ko¨zo¨tti Katonai Mu˝ szaki Mega´llapoda´s megko¨te´ se´ vel 1999 ju´ niusa´ban leheto˝ve´ va´lt a Koszovo´i Ero˝k (KFOR) ENSZ-manda´tum alatti bevete´ se a tartoma´nyban.
22
Ennek ku¨ ldete´ se az ellense´ geskede´ sek kiu´ jula´sa´nak megakada´lyoza´sa, egy biztonsa´gos ko¨rnyezet kialakı´ta´sa, a nemzetko¨zi humanita´rius ero˝feszı´te´ sek e´ s az ENSZ Koszovo´i Ideiglenes Ko¨zigazgata´si Misszio´ja (UNMIK) munka´ja´nak ta´mogata´sa. A KFOR kerete´ ben kezdetben mintegy 43 000 fo˝t sza´mla´lo´ csapatokat vetettek be. A csapatok fokozatos cso¨kkente´ se kevesebb, mint fele´ re olvasztotta ezt a sza´mot. 2004 okto´bere´ ben a kb. 18 000 fo˝s keretben re´ szt vett a legto¨bb NATO-taga´llam, kilenc partnerorsza´g e´ s ke´ t ma´sik, NATO-n kı´vu¨ li orsza´g, me´ gpedig Argentı´na e´ s Marokko´. Az UNMIK misszio´val szoros egyu¨ ttmu˝ ko¨de´ sben a KFOR segı´t a koszovo´i biztonsa´gos ko¨rnyezet megteremte´ se´ ben, ahol a demokra´cia megero˝so¨de´ se´ t nemzetko¨zi sege´ lyek is ta´mogathatja´k. Folyamatban van a polga´ri le´ tesı´tme´ nyek u´ jja´e´ pı´te´ se, e´ s a tartoma´nyban ma´r sikeru¨ lt helyrea´llı´tani az elfogadhato´ szintu˝ ko¨zbiztonsa´got e´ s a norma´lis e´ letet. A 2004 ma´rciusa´ban kito¨rt nemzetise´ gi villonga´s azonban azt jelzi, hogy tova´bbra is komoly kihı´va´sokkal kell sza´molni, e´ s me´ g mindig szu¨ kse´ ges az ero˝teljes katonai jelenle´ t Koszovo´ban.
Egyu¨ttmu˝ko¨de´s A Be´ kepartnerse´ g egyik fo˝ ce´ lja a partnerorsza´gok ero˝inek olyan ira´nyu´ kike´ pze´ se, hogy azok ke´ pesek legyenek egyu¨ ttmu˝ ko¨dni a NATO ero˝kkel a be´ kefenntarto´ teve´ kenyse´ gek sora´n (la´sd me´g: 10.-11. oldal). A ke´ toldalu´ programok e´ s a katonai gyakorlatok segı´tenek a partnerorsza´goknak ero˝ik olyan ira´nyu´ fejleszte´ se´ ben, hogy ke´ pesek legyenek re´ szt venni a be´ kefenntarto´ teve´ kenyse´ gekben a NATO-ero˝k oldala´n. A ko¨zo¨s nyelv – az angol – elsaja´tı´ta´sa, e´ s az interoperabilita´s kifejleszte´ se alapveto˝ fontossa´gu´ ak. A partnerorsza´gok katonai ero˝i egyre no¨vekvo˝ me´ rte´ kben alkalmazkodnak a Szo¨vetse´ g mu˝ ko¨de´ si norma´ihoz, ´ıgy eredme´ nyesebben tudnak a terepen egyu¨ ttmu˝ ko¨dni, ugyanakkor a NATO a´ltal alkalmazott elja´ra´sokkal e´ s rendszerekkel kompatibilis megolda´sokat vesznek a´t.
A Mu˝ veleti Ke´ pesse´ gek Koncepcio´ alapveto˝ szerepet ja´tszik ebben a tekintetben. A SHAPE kerete´ ben 1994-ben megalakı´tott Partnerse´ gi Koordina´cio´s Sejt a NATO strate´ giai parancsnoksa´gait ta´mogatja a PfP-kike´ pze´ sek e´ s gyakorlatok koordina´la´sa´ban. A partnerek e´ s a NATO-n kı´vu¨ li egye´ b orsza´gok NATO-ira´nyı´ta´su´ be´ keta´mogato´ mu˝ veletekben valo´ re´ szve´ tele´ nek ira´nyı´ta´sa´t a Politikai-katonai Keret ve´ gzi. Ezt segı´ti elo˝ a SHAPE kerete´ n belu¨ l 1995 okto´bere´ ben megalakult Nemzetko¨zi Koordina´cio´s Ko¨zpont, amely ta´je´ koztata´si e´ s terveze´ si le´ tesı´tme´ nyeket bocsa´t a csapatokkal hozza´ja´rulo´, NATO-n kı´vu¨ li orsza´gok rendelkeze´ se´ re. Az egyes orsza´gok re´ szve´ tele pe´ nzu¨ gyi e´ s mu˝ szaki mega´llapoda´sok fu¨ ggve´ nye, mely mega´llapoda´sokat a csapatokkal hozza´ja´rulo´ egyes orsza´gok e´ s a NATO ko¨zo¨sen dolgozza´k ki, az ilyen mu˝ veletekhez felaja´nlott hozza´ja´rula´sok felme´ re´ se´ t ko¨veto˝en. Minden egyes partnerorsza´g felelo˝sse´ ggel tartozik saja´t alakulatainak bevete´ se´ e´ rt, e´ s azok eredme´ nyes mu˝ ko¨de´ se´ nek biztosı´ta´sa´e´ rt. Egyes esetekben ke´ toldalu´ alapon valamelyik NATO-taga´llam is nyu´ jthat ta´mogata´st.
Ba´r a NATO ira´nyı´ta´sa alatt a´llo´ be´ kefenntarto´ mu˝ veletekhez csapatokkal hozza´ja´rulo´ NATO-n kı´vu¨ li orsza´gok nagyobbik re´ sze a Be´ kepartnerse´ g program euro´pai elhelyezkede´ su˝ re´ sztvevo˝je, a csapatokkal hozza´ja´rulo´ orsza´gok ko¨zu¨ l to¨bben ma´s fo¨ldre´ szen tala´lhato´k, e´ s nincsen forma´lis kapcsolatuk a Szo¨vetse´ ggel. De´ l-Amerika´bo´l Argentı´na adott be´ kefenntarto´kat az SFOR- e´ s a KFOR-misszio´knak, e´ s Chile is hozza´ja´rult az SFOR-ero˝kho¨z. A NATO Mediterra´n Pa´rbesze´ d programja´ban re´ szt vevo˝ orsza´gok ko¨zu¨ l Jorda´nia e´ s Marokko´ adtak be´ kefenntarto´kat az SFOR e´ s a KFOR misszio´ihoz, egyiptomi be´ kefenntarto´k pedig BoszniaHercegovina´ban szolga´ltak a NATO-ira´nyı´ta´su´ ero˝k ko¨tele´ ke´ ben. Egy ma´sik arab orsza´g, az Egyesu¨ lt Arab Emira´tusok szinte´ n nagy kontingenst ku¨ ldo¨tt a KFOR ero˝ibe. De´ lkelet-A´zsia´bo´l Malajzia adott be´ kefenntarto´kat az IFOR e´ s a KFOR ero˝inek. Tova´bba´, az Egyesu¨ lt Kira´lysa´ggal fenna´llo´ csereprogramok re´ szeke´ nt ausztra´l e´ s u´ j-ze´ landi katona´kat ku¨ ldtek korma´nyaik a Balka´nra ´ j-ze´ landiak egy kisebb be´ kefenntarto´i szolga´latra. U csoportja is szolga´l az ISAF kerete´ n belu¨ l.
Orosz be´kefenntarto´k To¨bb mint he´ t e´ ven a´t, amı´g 2003 nyara´n ki nem vonult az SFOR e´ s KFOR ero˝k ko¨tele´ ke´ bo˝l, Oroszorsza´g adta a balka´ni be´ kefenntarto´ ero˝k legnagyobb NATO-n kı´vu¨ li kontingense´ t, melyben orosz katona´k a szo¨vetse´ gesek e´ s a partnerek oldala´n dolgoztak azon, hogy a nemzetko¨zi ko¨zo¨sse´ g tarto´s biztonsa´got e´ s stabilita´st e´ pı´thessen ki a re´ gio´ban. Az orosz be´ kefenntarto´k elo˝szo¨r 1996 janua´rja´ban teljesı´tettek szolga´latot Bosznia-Hercegovina´ban, ahol az e´ szaki szektorban egy nemzetko¨zi danda´r re´ sze´ t ke´ pezte´ k, napi ja´ro˝ro¨ze´ si e´ s biztonsa´gi elleno˝rze´ si feladatokat la´tva el, valamint u´ jja´e´ pı´te´ si e´ s humanita´rius feladatokban sege´ dkezve. Miuta´n Oroszorsza´g kiemelkedo˝ diploma´ciai szerepet ja´tszott a koszovo´i konfliktus leza´ra´sa´ban, a NATO 1999-es le´ gi hadja´rata´val kapcsolatos ne´ zetelte´ re´ sek ellene´ re, az orosz csapatok az 1999. ju´ niusi koszovo´i bevete´ su¨ k o´ta a tartoma´ny keleti, e´ szaki e´ s de´ li re´ sze´ n telepı´tett nemzetko¨zi danda´rok re´ szeke´ nt teljesı´tettek szolga´latot, valamint segı´tettek a pristinai repu¨ lo˝te´ r u¨ zemeltete´ se´ ben, tova´bba´ orvosi le´ tesı´tme´ nyeket biztosı´tottak e´ s orvosi szolga´ltata´st nyu´ jtottak.
23
Hadero˝reform A hidegha´boru´ befejezte´ vel eltu˝ nt a kelet-nyugati konfronta´cio´ fenyegete´ se. A to¨meghadseregekre, valamint a hatalmas mennyise´ gben felhalmozott fegyverekre e´ s lo˝szerekre ma´r nem volt szu¨ kse´ g. A be´ ke´ sebb ido˝k hozade´ kake´ nt sokan cso¨kkentett ve´ delmi kiada´sokra sza´mı´tottak. A hadero˝ megreforma´la´sa azonban nem is olcso´, nem is ko¨nnyu˝ feladat. Emellett a NATO e´ s a partnerorsza´gok hamarosan u´ j biztonsa´gi kihı´va´sokkal a´lltak szemben, fegyveres ero˝iket pedig a megva´ltozott biztonsa´gi ko¨rnyezethez kellett igazı´taniuk, ami terme´ szetesen gazdasa´gi ko¨vetkezme´ nyekkel is ja´r. A NATO tagorsza´gai fokozatosan cso¨kkentette´ k katonai a´lloma´nyuk le´ tsza´ma´t, felszerele´ seik e´ s ba´zisaik mennyise´ ge´ t, ugyanakkor ero˝iket a´talakı´totta´k, hogy jobban meg tudjanak felelni az u´ j kor ve´ delmi ige´ nyeinek. To¨bb partnerorsza´g me´ g csak most kezdi meg ezt a hosszu´ e´ s nehe´ z folyamatot, sok esetben szu˝ ko¨s ero˝forra´sok e´ s korla´tozott szake´ rtelem mellett. Azzal az irdatlan me´ retu˝ feladattal kell megbirko´zniuk, hogy a´tszervezze´ k e´ s a´tke´ pezze´ k katonai ero˝iket, melyek kora´bban egy tu´ lmilitariza´lt ko¨rnyezet re´ sze´ t ke´ pezte´ k, e´ s amelyek a demokratikus va´ltoza´sok ko¨zepette anyagilag ma´r nem finanszı´rozhato´ak e´ s nem megfelelo˝ek. A fegyveres ero˝k a´talakı´ta´sa sora´n ezen orsza´gok sza´ma´ra az egyik legfontosabb feladat olyan u´ j ke´ pesse´ gek kifejleszte´ se, melyek re´ ve´ n eredme´ nyesebben tudnak hozza´ja´rulni a va´lsa´gkezelo˝ e´ s be´ kefenntarto´ mu˝ veletekhez az euroatlanti te´ rse´ gben. A hadero˝reform ma´sik fontos te´ nyezo˝jeke´ nt biztosı´tani kell a reform ko¨vetkezme´ nyeinek megfelelo˝ kezele´ se´ t. A Be´ kepartnerse´ g program egyik legfontosabb hozade´ ka a PfP Terveze´ si e´ s A´ttekinte´ si Folyamat (PARP, la´sd 11. oldal), annak ce´ lmegjelo¨lo˝ e´ s a´ttekinto˝ mechanizmusaival egyu¨ tt, melyeket a NATO e´ s az egyes partnerorsza´gok ko¨zo¨tt ke´ toldalu´ an kialakı´tott programok ege´ szı´tenek ki. Az ilyen programok re´ ve´ n a NATO e´ s a nyugat-euro´pai partnerek szakismereteket csere´ lhetnek, valamint segı´tse´ get nyu´ jthatnak a hadero˝reform szertea´gazo´ elme´ leti e´ s gyakorlati proble´ ma´ival kapcsolatban.
24
Az a´tfogo´ hadero˝reform elo˝mozdı´ta´sa Eredme´nyes inte´zme´nyek kialakı´ta´sa A polga´ri e´ s demokratikus elleno˝rze´ s alatt a´llo´ eredme´ nyes e´ s hate´ kony a´llami ve´ delmi inte´ zme´ nyek az euroatlanti te´ rse´ g stabilita´sa szempontja´bo´l elengedhetetlenek, a nemzetko¨zi biztonsa´gi egyu¨ ttmu˝ ko¨de´ s szempontja´bo´l pedig alapveto˝en fontosak. Ennek felismere´ seke´ nt indult u´ tja´ra a 2004 ju´ niusa´ban megrendezett isztambuli csu´ cstala´lkozo´n a Ve´ delmi Inte´ zme´ nye´ pı´te´ si Partnerse´ gi Akcio´terv, melyet az EAPT-orsza´gok a´llam- e´ s korma´nyfo˝i hoztak le´ tre. Ennek az u´ j mechanizmusnak a ce´ lja, hogy ta´mogassa a partnerorsza´goknak a ve´ delmi inte´ zme´ nyek a´talakı´ta´sa´nak e´ s a´tszerveze´ se´ nek megkezde´ se´ re e´ s folytata´sa´ra tett ero˝feszı´te´ seit, melyekkel a hazai ige´ nyeknek e´ s a nemzetko¨zi ko¨telezettse´ gva´llala´soknak pro´ba´lnak megfelelni. Ez meghata´rozza a Partnerse´ g kerete´ ben ve´ gzett munka ko¨zo¨s ce´ lkitu˝ ze´ seit, elo˝mozdı´tja a vonatkozo´ szakismeretek csere´ je´ t, valamint segı´t a ke´ toldalu´ ve´ delmi e´ s biztonsa´gi segı´tse´ gnyu´ jta´si programok kialakı´ta´sa´ban. Az Akcio´terv ce´ ljai az ala´bbiak: eredme´ nyes e´ s a´tla´thato´ megolda´sok kidolgoza´sa a ve´ delmi teve´ kenyse´ gek demokratikus elleno˝rze´ se´ re; polga´ri re´ szve´ tel a ve´ delmi e´ s biztonsa´gi politika kialakı´ta´sa´ban; a ve´ delmi szektor eredme´ nyes e´ s a´tla´thato´ to¨rve´ nyhoza´si e´ s to¨rve´ nykeze´ si felu¨ gyelete; a biztonsa´gi kocka´zatok e´ s a nemzeti ve´ delmi ko¨vetelme´ nyek jobb felme´ re´ se, pa´rosı´tva a ko¨nnyen finanszı´rozhato´ e´ s ko¨lcso¨no¨sen felhaszna´lhato´ ke´ pesse´ gek kifejleszte´ se´ vel e´ s fenntarta´sa´val; a ve´ delmi miniszte´ riumok e´ s a hadero˝ho¨z kapcsolo´do´ egye´ b szervek ira´nyı´ta´sa´nak optimaliza´la´sa; a ve´ delmi szektorban e´ rve´ nyes nemzetko¨zi norma´k e´ s gyakorlatok betarta´sa, idee´ rtve az exportszaba´lyoza´st is; eredme´ nyes e´ s a´tla´thato´ pe´ nzu¨ gyi, terveze´ si e´ s ero˝forra´s-eloszta´si elja´ra´sok a ve´ delmi teru¨ leten; a ve´ delmi kiada´soknak, valamint a hadero˝k a´tszerveze´ se´ nek ta´rsadalmi e´ s gazdasa´gi ko¨vetkezme´ nyeinek hate´ kony kezele´ se; eredme´ nyes e´ s a´tla´thato´ szeme´ lyi struktu´ ra´k e´ s gyakorlatok a ve´ delmi ero˝kben; eredme´ nyes nemzetko¨zi egyu¨ ttmu˝ ko¨de´ s e´ s jo´szomsze´ di viszony a ve´ delmi e´ s biztonsa´gi ke´ rde´ sekben.
Az Akcio´terv megvalo´sı´ta´sa teljes me´ rte´ kben az EAPT e´ s a Be´ kepartnerse´ g megle´ vo˝ eszko¨zeire e´ s mechanizmusaira ta´maszkodik. A PARP-mechanizmus az Akcio´terv ce´ lkitu˝ ze´ sei megvalo´sı´ta´sa´nak fo˝ eszko¨ze´ u¨ l szolga´l majd, e´ s ennek a szerepnek a beto¨lte´ se´ hez a´t is fog alakulni. Az eredme´ nyes megvalo´sı´ta´sa´hoz szu¨ kse´ ges a ve´ delemhez, a ve´ delemgazda´lkoda´shoz e´ s a hadero˝reformhoz kapcsolo´do´ norma´k e´ s fogalmak ko¨zo¨s mege´ rte´ se e´ s tiszta´za´sa. Az interoperabilita´s „elme´ leti” szintu˝ ele´ re´ se´ hez jelento˝s me´ rte´ ku˝ befektete´ sre van szu¨ kse´ g az oktata´s teru¨ lete´ n, valamint arra, hogy a szo¨vetse´ gesek e´ s partnerek a kora´bbina´l nagyobb me´ rte´ kben legyenek hajlando´k a vonatkozo´ ismeretek e´ s tapasztalatok megoszta´sa´ra.
A Be´ kepartnerse´ g programba valo´ 1994-es bele´ pe´ s uta´n a NATO-val folytatott egyre intenzı´vebb kapcsolatok e´ s egyu¨ ttmu˝ ko¨de´ s hata´sa´ra Ukrajna ma´r nagyme´ rte´ kben tudott e´ pı´teni a NATO-to´l kapott tana´csokra e´ s gyakorlati segı´tse´ gnyu´ jta´sra. A fokozo´do´ egyu¨ ttmu˝ ko¨de´ s megtestesu¨ le´ se volt a NATO e´ s Ukrajna ko¨zo¨tti megku¨ lo¨nbo¨ztetett partnerse´ gro˝l szo´lo´ charta 1997-es ala´´ıra´sa. Egy e´ vvel ke´ so˝bb megalakult a Ve´ delmi Reformmal foglalkozo´ Ko¨zo¨s Munkacsoport (JWGDR), melynek feladata a ve´ delmi e´ s biztonsa´gi szektor a´talakı´ta´sa´val kapcsolatos tana´cskoza´s e´ s gyakorlati egyu¨ ttmu˝ ko¨de´ s elo˝segı´te´ se. 1999 a´prilisa´ban pedig Kijevben megalakult a NATO Kapcsolattarto´ Iroda, a hadero˝reformra ira´nyulo´ to¨rekve´ sek ta´mogata´sa´ra.
Esettanulma´ny: Ukrajna
A Be´ kepartnerse´ g programban valo´ re´ szve´ tel jelento˝s me´ rte´ kben hozza´ja´rul Ukrajna reformto¨rekve´ seihez e´ s jobb interoperatibilita´s megvalo´sı´ta´sa´hoz. A PARP-mechanizmus kifejezetten nagy fontossa´gu´ abban a tekintetben, hogy segı´tett mega´llapı´tani a ve´ delmi terveze´ s fo˝ ko¨vetelme´ nyeit. Jelento˝s te´ nyezo˝ volt a ve´ delmi a´ttekinte´ s elve´ gze´ se´ hez nyu´ jtott mu˝ szaki segı´tse´ gnyu´ jta´s e´ s tana´csada´s, melyek alapja´n Ukrajna o¨ssze tudta a´llı´tani a hadero˝reform terve´ t. Egy ilyen ve´ delmi a´ttekinte´ s o¨sszetett objektı´v elemze´ si folyamat, melynek ce´ lja egy adott orsza´g ve´ delmi ko¨vetelme´ nyeinek mega´llapı´ta´sa a nemzeti biztonsa´gi politika alapja´n; a ko¨vetelme´ nyek o¨sszevete´ se a rendelkeze´ sre a´llo´ ero˝forra´sokkal; arra vonatkozo´ javaslatok ke´ szı´te´ se, hogy az ero˝k e´ s ke´ pesse´ gek milyen o¨sszea´llı´ta´sban jelentik a legnagyobb e´ rte´ ket az ado´fizeto˝k pe´ nze´ hez me´ rten. Az a´ttekinte´ s eredme´ nye szolga´ltatja a tova´bbi reformok elme´ leti kerete´ t, mely reformok le´ nyegu¨ kne´ l fogva hosszabb ido˝szakon keresztu¨ l tarto´ va´llala´sokat jelentenek.
A NATO e´ s Ukrajna ko¨zo¨tt a hadero˝reform tere´ n kifejlesztett egyu¨ ttmu˝ ko¨de´ si program ba´rmely ma´s partnerorsza´g hasonlo´ programja´na´l a´tfogo´bb. Azt is jo´l mutatja, hogy milyen sze´ les ko¨ru˝ egyu¨ ttmu˝ ko¨de´ si teve´ kenyse´ gek a´llnak a partnerorsza´gok rendelkeze´ se´ re ezen a te´ ren. Amikor Ukrajna 1991-ben kinyilva´nı´totta fu¨ ggetlense´ ge´ t, mego¨ro¨ko¨lte az egykori Szovjetunio´ katonai fele´ pı´te´ se´ nek e´ s fegyveres ero˝inek egy re´ sze´ t. Ukrajna a NATO ta´mogata´sa´t ke´ rte, hogy a hidegha´boru´ s o¨ro¨kse´ ge´ t egy kisebb, korszeru˝ bb e´ s hate´ konyabb fegyveres ero˝ve´ alakı´thassa a´t, amely ke´ pes az orsza´g u´ j biztonsa´gi ige´ nyeinek megfelelni, e´ s ke´ pes ta´mogatni Ukrajna´nak az euro´pai stabilita´s e´ s biztonsa´g megteremte´ se´ hez valo´ aktı´v hozza´ja´rula´sra tett to¨rekve´ seit. A feladat sora´n a NATO sza´ma´ra a legfontosabb az ukrajnai fegyveres ero˝k demokratikus e´ s polga´ri elleno˝rze´ se´ nek megero˝sı´te´ se, valamint a NATO ero˝ivel valo´ interoperabilita´s javı´ta´sa.
> A NATO Katonai Bizottsa´ga´nak elno¨ke (ko¨ze´pen) 2004 februa´rja´ban az ukrajnai Kijevbe la´togatott a hadseregek ko¨zo¨tti egyu¨ttmu˝ko¨de´sben e´s a hadero˝reformban tett elo˝rele´pe´s a´ttekinte´se´re.
25
Az egyu¨ ttmu˝ ko¨de´ s egye´ b fontos elemei ko¨ze´ tartozik Ukrajna segı´te´ se egy u´ j biztonsa´gi koncepcio´ e´ s katonai doktrı´na kifejleszte´ se´ ben, az eredme´ nyesebb e´ s a´tla´thato´bb ve´ delmi ko¨ltse´ gvete´ s-ke´ szı´te´ s e´ s -terveze´ s megteremte´ se´ ben, valamint a polga´rikatonai kapcsolatok megero˝sı´te´ se´ ben, idee´ rtve a polga´ri szeme´ lyek nagyobb szerepva´llala´sa´t az ukra´n ve´ delmi struktu´ ra´kban. Ukrajna a´tszerveze´ sre e´ s a´talakı´ta´sra ira´nyulo´ ero˝feszı´te´ seit ta´mogatja a katonai ero˝k cso¨kkente´ se´ re, a fegyveres ero˝k a´talakı´ta´sa´ra e´ s professziona´lissa´ alakı´ta´sa´ra, valamint a gyorsreaga´la´su´ ero˝k kialakı´ta´sa´ra vonatkozo´ struktura´lt tana´csada´s is. A teve´ kenyse´ gek nem korla´tozo´dnak a fegyveres ero˝kre e´ s a ve´ delmi miniszte´ riumra, hanem kiterjednek az ukra´n hata´ro˝rse´ gnek e´ s a belu¨ gyminiszte´ rium fegyveres a´lloma´nya´nak nyu´ jtott ta´mogata´sra is. A ve´ delmi a´talakı´ta´si folyamat le´ nyeges eleme´ t jelenti a kike´ pze´ s e´ s az oktata´s. Magas rangu´ ukra´n tisztek rendszeresen vesznek re´ szt a partnerorsza´gok sza´ma´ra nyitva a´llo´ ke´ pze´ seken a NATO Ve´ delmi Kolle´ giuma´ban az olaszorsza´gi Ro´ma´ban, valamint a NATO Iskola´ban a ne´ metorsza´gi Oberammergauban. A katonai a´lloma´ny gyakorlati tapasztalatokat is szerez a NATO-orsza´gok e´ s a partnerorsza´gok ero˝ivel tartott ku¨ lo¨nbo¨zo˝ teve´ kenyse´ geken e´ s a sokfe´ le katonai gyakorlat folyama´n kifejtett ko¨zo¨s munka´bo´l. A hadero˝reform ko¨vetkezme´ nyeinek kezele´ se´ ben Ukrajna´t a NATO azzal is segı´tette, hogy nyelvoktata´si e´ s gazda´lkoda´si tanfolyamokat finanszı´rozott e´ s valo´sı´tott meg Ukrajna Nemzeti Koordina´cio´s Ko¨zpontja´val egyu¨ ttmu˝ ko¨de´ sben. E ko¨zpont feladata a leszerelt katonai a´lloma´ny ta´rsadalmi beilleszkede´ se´ nek elo˝segı´te´ se. Ezen felu¨ l az egyes szo¨vetse´ gesek a katonai leszerele´ si programokra is nyu´ jtanak segı´tse´ get a PfP Pe´ nzu¨ gyi Alap mechanizmusa´n keresztu¨ l (la´sd 28. oldal).
A hadero˝reform ko¨vetkezme´nyeinek kezele´se A hadero˝reform ve´ grehajta´sa sora´n alapveto˝ fontossa´gu´ , hogy ma´r az eleje´ n megfelelo˝ le´ pe´ sekkel gondoskodjanak a ko¨vetkezme´ nyek kezele´ se´ ro˝l e´ s az esetleges kedvezo˝tlen melle´ khata´sok enyhı´te´ se´ ro˝l. A munka´ja´t elveszı´to˝ katonai szeme´ lyzetnek segı´teni kell a polga´ri e´ letbe valo´ beilleszkede´ sben. A katonai ba´zisok beza´ra´sa su´ lyosan e´ rintheti a helyi ko¨zo¨sse´ geket e´ s a helyi gazdasa´got, eze´ rt ezen helyszı´nek u´ jja´fejleszte´ se´ re terveket kell kidolgozni.
26
A feleslegesse´ va´lt vagy elavult fegyverek e´ s lo˝szerek felhalmozott ke´ szletei su´ lyos biztonsa´gi kocka´zatot e´ s ko¨rnyezeti vesze´ lyeket rejtenek magukban, eze´ rt gondoskodni kell biztonsa´gos megsemmisı´te´ su¨ kro˝l. A NATO sza´mos kezdeme´ nyeze´ st indı´tott u´ tja´ra, hogy tana´csada´st e´ s szakismereteket nyu´ jtson a partnerorsza´gok re´ sze´ re ezeken a teru¨ leteken. Ba´r csak korla´tozottan ke´ pes finanszı´rozni a projekteket e´ s programokat, a Szo¨vetse´ g tova´bbi finanszı´roza´s biztosı´ta´sa´ra to¨rekedik aza´ltal, hogy egyu¨ ttmu˝ ko¨dik e´ s informa´cio´kat oszt meg ma´s nemzetko¨zi inte´ zme´ nyekkel e´ s civil szervezetekkel, valamint a ke´ toldalu´ segı´tse´ gnyu´ jta´sra ke´ sz egyes orsza´gokkal.
A katona´k a´tke´pze´se A hidegha´boru´ ve´ ge o´ta a partnerorsza´gok fegyveres ero˝ito˝l to¨bb mint o¨tmillio´ szeme´ ly ta´vozott el. Su¨ rgo˝s ige´ ny mutatkozik az a´tke´ pze´ s e´ s az alternatı´v foglalkoztata´s leheto˝se´ geinek biztosı´ta´sa´ra. 2000 eleje´ n a NATO felaja´nlotta, hogy ko¨zremu˝ ko¨dik a partnerorsza´gok katonai a´lloma´nya´nak a´tke´ pze´ se´ re e´ s polga´ri e´ letbe valo´ beilleszkede´ su¨ kre ira´nyulo´ ero˝feszı´te´ seiben. A NATO o¨sszea´llı´tott egy szakemberga´rda´t, akik a nemzeti hato´sa´gokat tana´csada´ssal, elemze´ ssel e´ s u´ tmutata´ssal segı´tik az a´lloma´ny a´tke´ pze´ se´ nek elja´ra´saival e´ s programjaival kapcsolatosan. A ta´mogatott teve´ kenyse´ gek ko¨zo¨tt szerepel a leszerele´ sre va´ro´ katonai a´lloma´ny felke´ szı´te´ se a´lla´skerese´ sre e´ s va´llalkoza´sok indı´ta´sa´ra, tova´bba´ nyelvoktata´si, valamint a´tke´ pzo˝ ko¨zpontok kialakı´ta´sa. De´ lkelet-Euro´pa´ban, ahol 2010-ig becsle´ sek szerint 3000 katonai le´ tesı´tme´ ny e´ s ba´zis fog beza´rni, e´ s mintegy 175 000 fo˝ veszı´ti el a´lla´sa´t, jelento˝s e´ rdeklo˝de´ s mutatkozik az ilyen programok ira´nt. Roma´nia e´ s Bulga´ria voltak az elso˝ orsza´gok, amelyek ilyen jellegu˝ segı´tse´ gnyu´ jta´sban re´ szesu¨ ltek, amikor me´ g partnerorsza´gok voltak. 2004-ig mindke´ t orsza´gban mintegy 20 000 tiszt vett re´ szt az ilyen a´tke´ pze´ si programokon. Alba´nia, a volt jugoszla´v Macedo´n Ko¨zta´rsasa´g*, valamint Szerbia e´ s Montenegro´ vizsga´lja´k a NATO-val valo´ egyu¨ ttmu˝ ko¨de´ s leheto˝se´ geit ezen a teru¨ leten. Ezenfelu¨ l a NATO Oroszorsza´gban e´ s Ukrajna´ban is ta´mogat a´tke´ pze´ si kezdeme´ nyeze´ seket.
A leszerelt a´lloma´ny ta´mogata´sa A NATO-Oroszorsza´g A´tke´ pzo˝ Ko¨zpont a katonasa´gto´l leszerelo˝k sza´ma´ra 2002 ma´rciusa o´ta mu˝ ko¨dik. A ko¨zpont segı´t megbirko´zni az orosz fegyveres ero˝k cso¨kkente´ se´ nek ta´rsadalmi vonatkoza´saival: az Oroszorsza´gban leszerelt katonai a´lloma´ny re´ sze´ re a´tke´ pze´ si e´ s beilleszkede´ si segı´tse´ get nyu´ jt. A moszkvai sze´ khelyu˝ Ko¨zpont teve´ kenyse´ ge´ t 2003-ban vide´ kre is kiterjesztette, helyi iroda´kat nyitva Jaroszlavl, Szentpe´ terva´r, Csita, Perm, Kalinyingra´d e´ s Rosztov-na-Donu va´rosokban. A Ko¨zpont a´ltal le´ trehozott weboldalak gyakorlati informa´cio´kat nyu´ jtanak az a´tke´ pze´ si e´ s foglalkoztata´si leheto˝se´ gekro˝l, valamint tana´csot adnak kisva´llalkoza´sok beindı´ta´sa´hoz. Kı´na´lata´ban szerepelnek a ko¨zvetlen tanfolyamok, a polga´ri e´ letbe valo´ beilleszkede´ ssel foglalkozo´ szakemberek ke´ pze´ se, valamint konferencia´k szerveze´ se az ilyen te´ ma´kban to¨rte´ no˝ informa´cio´csere´ re. Mu˝ ko¨de´ se´ nek ma´r elso˝ 18 ho´napja´ban 210 oktato´t ke´ pzett ki, akik azo´ta a polga´ri e´ letbe valo´ beilleszkede´ sben segı´tenek, ugyanakkor mintegy 200 re´ sztvevo˝t oktattak sza´mı´to´ge´ pes, gazdasa´gi e´ s sza´mviteli ismeretekre.
A katonai ba´zisok a´talakı´ta´sa A de´ lkelet-euro´pai katonai le´ tesı´tme´ nyek a´talakı´ta´sa´ra ira´nyulo´ NATO-kezdeme´ nyeze´ s kerete´ ben a NATO egyik szake´ rto˝i csoportja tana´csada´ssal e´ s aja´nla´sokkal segı´t a nemzeti hato´sa´goknak u´ j felhaszna´la´si teru¨ letet tala´lni a polga´ri felhaszna´la´sra a´talakı´tando´ katonai le´ tesı´tme´ nyek tekintete´ ben. A kezdeme´ nyeze´ s ugyanakkor elo˝mozdı´tja a regiona´lis egyu¨ ttmu˝ ko¨de´ st e´ s a re´ sztvevo˝ orsza´gok ko¨zo¨tti informa´cio´csere´ t. A re´ sztvevo˝k ko¨zo¨tt megtala´lhato´ to¨bb partnerorsza´g e´ s a NATO ke´ t u´ j tagja is: Alba´nia, Bulga´ria, Horva´torsza´g, Molda´via, Roma´nia, Szerbia e´ s Montenegro´, valamint a volt jugoszla´v Macedo´n Ko¨zta´rsasa´g*. Sza´mos kı´se´ rleti projekt segı´t a katonai ba´zisok beza´ra´sa´ra e´ s a le´ tesı´tme´ nyek u´ jja´fejleszte´ se´ re vonatkozo´ strate´ giai megko¨zelı´te´ s kialakı´ta´sa´ban. A legfontosabb feladatok a ko¨rnyezet megtisztı´ta´sa, valamint az a´lla´sok teremte´ se e´ s a helyi gazdasa´gok to¨bb la´bra a´llı´ta´sa az olyan te´ rse´ gekben, ahol a katonai ba´zisok jelentette´ k az egyetlen nagy me´ retu˝ munkaado´t. Az a´talakı´tott katonai ba´zisok u´ j felhaszna´la´si ce´ lja lehet pe´ lda´ul lako´park, oktata´si inte´ zme´ ny, ege´ szse´ gu¨ gyi ko¨zpont, bo¨rto¨n, ko¨zpark vagy e´ ppen vadve´ delmi ko¨rzet.
Az akna´k, lo˝szerek e´s fegyverek megsemmisı´te´se A PfP Pe´ nzu¨ gyi Alapok (la´sd a keretes ´ıra´st a 28. oldalon) a partnerorsza´goknak segı´tenek a feleslegesse´ va´lt gyalogsa´gi akna´k, lo˝szerek, ke´ zi lo˝fegyverek e´ s ko¨nnyu˝ fegyverek felhalmozott ke´ szleteinek biztonsa´gos megsemmisı´te´ se´ ben. Az egyes orsza´gokkal egye´ ni ige´ nyre szabott programokat dolgoz ki a Szo¨vetse´ g annak biztosı´ta´sa´ra, hogy a megsemmisı´te´ si folyamat biztonsa´gos, ko¨rnyezetbara´t e´ s a nemzetko¨zi szabva´nyoknak megfelelo˝ mo´don menjen ve´ gbe. Ahol megoldhato´, a projektek to¨rekednek a helyi ero˝forra´sok e´ s le´ tesı´tme´ nyek felhaszna´la´sa´ra, hogy ezzel cso¨kkenteni lehessen a mu˝ ko¨de´ si ko¨ltse´ geket, ugyanakkor helyi lakosokat pro´ba´lnak kike´ pezni a megsemmisı´te´ si folyamat elve´ gze´ se´ re, ´ıgy munkahelyeket teremtenek e´ s u´ j szakmai ismereteket oktatnak. 2005 eleje´ re az ilyen projekteknek ko¨szo¨nheto˝en sikeru¨ lt Alba´nia´ban mintegy 1,6 millio´ gyalogsa´gi akna´t felsza´molni; Molda´via´ban 12 000 akna´t e´ s 7000 tonna felesleges lo˝szert e´ s rake´ ta-u¨ zemanyagot semlegesı´teni; Ukrajna´ban 400 000 gyalogsa´gi akna´t megsemmisı´teni; Ta´dzsikiszta´nban 1200 akna´t hata´stalanı´tani; e´ s Gru´ zia´ban to¨bb mint 300 rake´ ta´t sze´ tszerelni. Tova´bbi leszerele´ si programok vannak kila´ta´sban Alba´nia, Azerbajdzsa´n, Fehe´ roroszorsza´g, Szerbia e´ s Montenegro´, valamint Ukrajna esete´ ben.
27
¨ GYI ALAPOK BE´KEPARTNERSE´GI PE´NZU A PfP Pe´nzu¨gyi Alapok mechanizmusa eredetileg 2000 szeptembere´ben jo¨tt le´tre, azzal a ce´llal, hogy a partnerorsza´gokat segı´tse a gyalogsa´gi akna´k felhalmozott ke´szleteinek biztonsa´gos megsemmisı´te´se´ben. Ilyen tekintetben az ala´ı´ro´ orsza´gokat ta´mogatja a gyalogsa´gi akna´k haszna´lata´t, felhalmoza´sa´t, gya´rta´sa´t e´s sza´llı´ta´sa´t tilto´ ottawai egyezme´ny ve´grehajta´sa´ban, valamint az ilyen akna´k megsemmisı´te´se´ben. A sza´mos aknamentesı´te´si projekt sikere´re e´pı´tve az Alap azo´ta ma´r kiterjed ma´s katonai leszerele´si projektekre is, melyek ce´lja a lo˝szerek, ke´zi lo˝fegyverek e´s ko¨nnyu˝ fegyverek megsemmisı´te´se. A ko¨zelmu´ltban az Alap felhaszna´la´si ko¨re me´g sze´lesebbe´ va´lt, ´ıgy ma´r a partnerorsza´goknak is segı´t a hadero˝reform ko¨vetkezme´nyeinek kezele´se´ben, az a´lloma´ny a´tke´pze´se´re e´s a katonai ba´zisok a´talakı´ta´sa´ra ira´nyulo´ kezdeme´nyeze´sek ta´mogata´sa´val. Pe´nzu¨gyi Alapokat a Mediterra´n Pa´rbesze´dben re´szt vevo˝ orsza´gok java´ra is le´tre lehet hozni.
Az Alap kerete´ben a NATO-tagorsza´gok az egyes partnerorsza´gokkal egyu¨ttmu˝ko¨dve a´llapı´tja´k meg e´s hajtja´k ve´gre a konkre´t projekteket. Az egyes esetekben vagy a NATO vagy a partnerorsza´g kezdeme´nyezi a projektjavaslat felkarola´sa´t e´s kifejleszte´se´t, valamint nevezi meg a potencia´lis hozza´ja´rulo´k ko¨re´t. A projekt ko¨zvetlen kedvezme´nyezettje´nek sza´mı´to´ partnerorsza´g aktı´van re´szt vesz ebben a munka´ban, e´s saja´t keretein belu¨l maxima´lis me´rte´kben ta´mogatja a projektet. A NATO szake´rto˝i tana´csada´ssal e´s u´tmutata´ssal ja´rulnak hozza´ a projektekhez. A finanszı´roza´st a NATO tagorsza´gai e´s a partnerorsza´gok o¨nke´ntes alapon oldja´k meg. A hozza´ja´rula´s to¨rte´nhet felszerele´sek vagy terme´szetbeni hozza´ja´rula´s forma´ja´ban is. A projektek ve´grehajta´sa´t rendszerint a NATO luxembourgi sze´khelyu˝ Karbantarta´si e´s Ella´ta´si U } gyno¨kse´ge ve´gzi, mely a mu˝szaki e´s pe´nzu¨gyi vonatkoza´sok megvalo´sı´ta´sa´e´rt felel. Tova´bbi informa´cio´k: www.nato.int/pfp/trust-fund.htm
Re´gi rake´ta´k megsemmisı´te´se Gru´ zia´ban mintegy 300 re´ gi le´ gve´ delmi rake´ ta´t sikeru¨ lt biztonsa´gosan megsemmisı´teni, a PfP Pe´ nzu¨ gyi Alap 2005 eleje´ n befejezett projektje kerete´ ben. A Ponicsala e´ s a Csaladid ba´zisokon ta´rolt rake´ ta´kat sze´ tszerelte´ k, a robbano´fejeket elta´volı´totta´k, majd egy ma´sik helyszı´nre sza´llı´ta´s uta´n elleno˝rzo¨tt mo´don felrobbantotta´k. A projekt jelento˝s me´ rte´ kben no¨velte a rake´ ta´kat kora´bban ta´rolo´ teru¨ letek biztonsa´ga´t, valamint megelo˝zte a ko¨rnyezetszennyeze´ st, amelyet ezek a fegyverek egye´ bke´ nt okozhattak volna.
28
Katasztro´fake´szu¨ltse´g e´s reaga´la´s Katasztro´fa´k – aka´r az ember a´ltal kiva´ltott, aka´r a terme´ szet ero˝i a´ltal keletkezo˝ katasztro´fa´k – ba´rmikor elo˝fordulhatnak, e´ s ba´rmelyik orsza´g szembesu¨ lhet egy katasztro´fa ko¨vetkezme´ nyeivel. A jelento˝s me´ retu˝ polga´ri vesze´ lyhelyzetek szinte´ n potencia´lis kocka´zatot jelentenek a biztonsa´gra e´ s stabilita´sra. Ba´r minden orsza´g feladata a saja´t teru¨ lete´ n beko¨vetkezo˝ vesze´ lyhelyzetek kezele´ se e´ s az a´ldozatok ella´ta´sa, egy-egy katasztro´fa me´ rete e´ s ido˝tartama meghaladhatja az e´ rintett orsza´g ke´ pesse´ geit, a negatı´v hata´sok pedig hata´rain messze tu´ lnyu´ lhatnak. Eze´ rt le´ nyeges a vesze´ lyhelyzetek nemzetko¨zi egyu¨ ttmu˝ ko¨de´ sben valo´ kezele´ se, a reaga´la´si ke´ pesse´ gek ero˝sı´te´ se. A katasztro´fake´ szu¨ ltse´ g e´ s reaga´la´s tere´ n valo´ egyu¨ ttmu˝ ko¨de´ s – melynek NATO-n belu¨ li elneveze´ se „polga´ri vesze´ lyhelyzeti terveze´ s” – ma´r e´ vek o´ta le´ tezik a NATO orsza´gaiban. A programot a partnerorsza´gokra az 1990-es e´ vekben terjesztette´ k ki, e´ s ez manapsa´g a be´ kepartnerse´ gi teve´ kenyse´ gek legnagyobb nem katonai eleme´ t jelenti. Egy orosz javaslat alapja´n jo¨tt le´ tre 1998-ban az Euroatlanti Katasztro´fave´ delmi Koordina´cio´s Ko¨zpont (EADRCC), melynek feladata az euroatlanti te´ rse´ gben elo˝fordulo´ terme´ szeti katasztro´fa´kra adott EAPT-orsza´gok va´laszle´ pe´ seinek koordina´la´sa.
Az eredme´nyes koordina´cio´ elo˝mozdı´ta´sa A katasztro´fa´kra adott eredme´ nyes reaga´la´shoz szu¨ kse´ g van a sza´llı´ta´si le´ tesı´tme´ nyek, az orvosi ero˝forra´sok, a ta´je´ koztata´s, a katasztro´fa-reaga´la´si ke´ pesse´ gek e´ s egye´ b polga´ri ero˝forra´sok koordina´la´sa´ra. Minden orsza´g saja´t felelo˝sse´ ge, hogy a vesze´ lyhelyzetek kezele´ se´ re nemzeti szinten a´lljanak rendelkeze´ sre a megfelelo˝ tervek. Mivel azonban egyes katasztro´fa´k aka´r hata´rokon is a´tnyu´ lhatnak, e´ s mivel az eredme´ nyes reaga´la´shoz nemzetko¨zi segı´tse´ gnyu´ jta´sra van szu¨ kse´ g, elengedhetetlen a nemzetko¨zi szintu˝ egyu¨ ttmu˝ ko¨de´ s e´ s terveze´ s. A NATO e´ s a partnerorsza´gok ko¨zo¨tt a vesze´ lyhelyzeti terveze´ s tere´ n e´ rve´ nyesu¨ lo˝ egyu¨ ttmu˝ ko¨de´ s kiterjed olyan teve´ kenyse´ gekre is, mint szemina´riumok, mu˝ helyfoglalkoza´sok, gyakorlatok e´ s ke´ pze´ si tanfolyamok, melyek a helyi, regiona´lis e´ s nemzeti szintu˝ korma´nyzatok polga´ri e´ s katonai a´lloma´nya´t hozza´k o¨ssze. Az egyu¨ ttmu˝ ko¨de´ s fontos szereplo˝i ma´s nemzetko¨zi szervezetek, mint az ENSZ ¨ gyek Koordina´cio´s Iroda´ja, az ENSZ Humanita´rius U Meneku¨ ltu¨ gyi Fo˝biztosa´nak Hivatala (UNHCR), ¨ gyno¨kse´ g e´ s az Euro´pai a Nemzetko¨zi Atomenergia U Unio´, valamint sza´mos civil sege´ lyszervezet. A ve´ szhelyzetekre kidolgozott tervek e´ s a megfelelo˝ elja´ra´sok kidolgoza´sa´nak, valamint a szu¨ kse´ ges felszerele´ seknek, ko¨zo¨s kike´ pze´ seknek e´ s gyakorlatoknak ko¨szo¨nheto˝en a NATO e´ s a partnerorsza´gok sza´mos terme´ szeti katasztro´fa alkalma´val tudta´k eredme´ nyesen o¨sszehangolni segı´tse´ gnyu´ jta´si teve´ kenyse´ gu¨ ket. Ilyen helyzetek ko¨ze´ tartoztak pe´ lda´ul a´rada´sok Alba´nia´ban, Azerbajdzsa´nban, Csehorsza´gban, Magyarorsza´gon, Roma´nia´ban e´ s Ukrajna´ban; fo¨ldrenge´ sek To¨ro¨korsza´gban; erdo˝tu¨ zek a volt jugoszla´v Macedo´n Ko¨zta´rsasa´gban* e´ s Portuga´lia´ban; valamint sze´ lso˝se´ ges ido˝ja´ra´s Molda´via´ban e´ s Ukrajna´ban.
> A Vo¨ro¨s Fe´lhold dolgozo´i be´kepartnerse´gi gyakorlaton vesznek re´szt.
29
Segı´tse´gnyu´jta´s a´rvı´zhelyzetben Ukrajna nyugati re´ sze´ n az elmu´ lt e´ vsza´zadban 13 nagy a´rvı´z vonult le. A NATO e´ s a partnerorsza´gok 1995-ben, 1998-ban e´ s 2001-ben nyu´ jtottak segı´tse´ get Ukrajna´nak. A polga´ri vesze´ lyhelyzeti terveze´ sre e´ s a katasztro´fake´ szu¨ ltse´ gre vonatkozo´ egyete´ rte´ si nyilatkozat kerete´ ben 1997 o´ta egy nagy me´ retu˝ egyu¨ ttmu˝ ko¨de´ si program ko¨zvetlen gyakorlati elo˝nyo¨ket hozott Ukrajna´nak. A program ko¨ze´ ppontja´ban az Ukrajna´nak nyu´ jtando´ segı´tse´ g a´ll, hiszen az orsza´g nyugati re´ sze hatalmas a´rada´soknak van kite´ ve, tova´bba´ az ilyen vesze´ lyhelyzetekre valo´ jobb felke´ szu¨ le´ s e´ s a ko¨vetkezme´ nyek eredme´ nyesebb kezele´ se. A be´ kepartnerse´ gi gyakorlatok – mint pe´ lda´ul a 2000 szeptembere´ ben Ukrajna Ka´rpa´talja re´ gio´ja´ban tartott gyakorlatok – sora´n olyan katasztro´faelha´rı´ta´si elja´ra´sokat lehetett tesztelni, mint a le´ gi felderı´te´ s, az a´ldozatok evakua´la´sa e´ s a vı´ztisztı´to´ berendeze´ sek u¨ zembe helyeze´ se. Ezen felu¨ l egy 2001-ben ve´ gzett kı´se´ rleti projekt kerete´ ben 12 ku¨ lo¨nbo¨zo˝ orsza´gbo´l negyven, a´rvizekre e´ s vesze´ lyhelyzetekre szakosodott szakember jo¨tt o¨ssze, hogy gyakorlati javaslatokkal tegyenek a Tisza vı´zgyu˝ jto˝ teru¨ lete´ nek eredme´ nyes a´rvı´z-elo˝rejelze´ si e´ s reaga´la´si rendszere´ nek kidolgoza´sa´ra.
´ FAVE´DELMI KOORDINA ´ CIO ´ S KO ¨ ZPONT EURO-ATLANTI KATASZTRO 1998 ju´niusa´ban – Oroszorsza´g javaslata´ra – a NATO ko¨zpontja´ban megalakult az Euroatlanti Katasztro´fave´delmi Koordina´cio´s Ko¨zpont (EADRCC). Az e´jjel-nappal mu˝ko¨do˝ Ko¨zpont a NATO e´s a partnerorsza´gok ko¨zo¨tt az euroatlanti te´rse´gben elo˝fordulo´ katasztro´fa´kkal kapcsolatos informa´cio´csere´nek e´s a katasztro´fa´kra valo´ reaga´la´s koordina´la´sa´nak ko¨ze´ppontja. A Ko¨zpont jelento˝s polga´ri vesze´lyhelyzeti gyakorlatokat is szervez, melyek sora´n ember a´ltal kiva´ltott, illetve a terme´szet ero˝i a´ltal keletkezo˝ katasztro´fa´kat szimula´lnak, gyakorolja´k az ilyen helyzetekre adott va´laszle´pe´seket, tova´bba´ gyakorolja´k a ko¨vetkezme´nyek kezele´se´t a vegyi, biolo´giai vagy radioaktı´v anyagokkal ve´grehajtott terrorcselekme´nyeket ko¨veto˝en. A Ko¨zpont szorosan egyu¨ttmu˝ko¨dik a nemzetko¨zi katasztro´fa´kra e´s a ko¨vetkezme´nyek kezele´se´re adott reakcio´k tere´n vezeto˝ szerepet ja´tszo´
30
nemzetko¨zi szervekkel – pe´lda´ul az ENSZ Humanita´rius U } gyek Koordina´cio´s Iroda´ja´val e´s a Vegyi Fegyverek Betilta´sa´nak Szervezete´vel – valamint ma´s szervezetekkel. Az egyes orsza´gokat arra biztatja´k, hogy ko¨ssenek ke´t- e´s to¨bboldalu´ mega´llapoda´sokat a vı´zumszaba´lyoza´sro´l, hata´ra´tle´pe´sro˝l, tranzitforgalomro´l, va´mkezele´sro˝l e´s a szeme´lyi a´lloma´ny sta´tusza´ro´l. Ilyen inte´zkede´sekkel elkeru¨lheto˝k a sege´lysza´llı´tma´nyoknak e´s sege´lyszervezeteknek a katasztro´fa su´jtotta teru¨letekre valo´ eljuttata´sa´nak bu¨rokratikus ke´sedelmei. Ezeken tu´l az Euroatlanti Katasztro´faelha´rı´ta´si Egyse´g olyan nemzeti hozza´ja´rula´sokbo´l a´ll o¨ssze, melyeket az egyes orsza´gok ro¨vid ido˝n belu¨l bocsa´tanak rendelkeze´sre katasztro´fa beko¨vetkeze´se esete´n. Tova´bbi informa´cio´k: www.nato.int/eadrcc/home.htm
Meneku¨ltek megsegı´te´se
> Az Euroatlanti Katasztro´fave´delmi Koordina´cio´s Ko¨zpont ta´mogatta a meneku¨lteket segı´to˝ mu˝veleteket a
Az eredetileg a terme´ szeti e´ s ipari katasztro´fa´k kezele´ se´ re le´ trehozott EADRCC elso˝ te´ nyleges feladata meneku¨ ltek megsegı´te´ se´ nek megszerveze´ se volt, mikor 1998 sora´n a Koszovo´ban e´ s annak ko¨rnye´ ke´ n kialakulo´ humanita´rius va´lsa´g miatti nemzetko¨zi aggodalom kicsu´ csosodott. Az e´ v ve´ ge´ re a szerb katonai e´ s rendo˝rse´ g ero˝k e´ s a koszovo´i alba´n ero˝k o¨sszecsapa´sa folyta´n sok alba´n nemzetise´ gu˝ ember halt meg, e´ s mintegy 300 000 szeme´ ly volt ke´ nytelen elhagyni otthona´t. Az EADRCC ko¨zremu˝ ko¨de´ se´ re ko¨zvetlenu¨ l 1998. ju´ niusi megalakı´ta´sa uta´n keru¨ lt sor, amikor az UNHCR 165 tonna´nyi su¨ rgo˝s sege´ lysza´llı´tma´ny eljuttata´sa´t ke´ rte az alba´n meneku¨ ltek re´ sze´ re. A ra´ko¨vetkezo˝ ne´ ha´ny ho´nap sora´n, a va´lsa´g elharapo´za´sa´val eredme´ nyes egyu¨ ttmu˝ ko¨de´ s alakult ki az EADRCC e´ s az UNHCR ko¨zo¨tt. Az EADRCC szeme´ lyi a´lloma´nya to¨bb alkalommal meg is la´togatta a re´ gio´t, hogy jobban fel tudja me´ rni a helyzetet. Ez a terepmunka leheto˝ve´ tette a sege´ lyeze´ si munka´ban valo´ re´ szve´ tel kisze´ lesı´te´ se´ t e´ s felero˝sı´te´ se´ t, amikor 1999 tavasza´n a szo¨vetse´ gesek megkezdte´ k a le´ gita´mada´sokat, e´ s amikor a szerb ero˝k ero˝szakosan hajtotta´k el otthonukbo´l a to¨bb sza´zezer koszovo´i alba´nt. A Ko¨zpont az EAPT-orsza´gok informa´cio´csere´ je´ nek go´cpontjake´ nt mu˝ ko¨do¨tt, e´ s o¨sszehangolta a segı´tse´ gnyu´ jta´sra bee´ rkezo˝ ke´ re´ seket. Sege´ lysza´llı´tma´nyokat osztottak sze´ t, pl. orvosi ella´tma´nyt e´ s felszerele´ seket, ta´vko¨zle´ si berendeze´ seket, cipo˝ket e´ s ruha´kat, valamint to¨bb mint 20 000 fo˝ elhelyeze´ se´ re szolga´lo´ sa´trakat. Az EADRCC a re´ gio´ba a Partnerse´ gen kı´vu¨ li orsza´gokto´l sza´rmazo´ sege´ lyeket is tova´bbı´tott, pe´ lda´ul Izraelto˝l, ahonnan egy teljesen felszerelt e´ s szeme´ lyi a´lloma´nnyal is ella´tott ta´bori ko´rha´z e´ rkezett, illetve az Egyesu¨ lt Arab Emira´tusokto´l, mely orsza´g az Alba´nia e´ szakkeleti re´ sze´ n le´ vo˝ Kukes va´ros repu¨ lo˝tere´ nek helyrea´llı´ta´sa´ban segı´tett.
koszovo´i va´lsa´g ideje´n.
A sege´ lyek sza´llı´ta´sa´ra e´ s sze´ toszta´sa´ra repu¨ lo˝ge´ peket, helikoptereket, sza´llı´tma´nykezelo˝ csoportokat e´ s logisztikai ira´nyı´ta´st aja´nlottak fel. Az EADRCC kiemelkedo˝ szerepet ja´tszott tova´bba´ az elso˝dleges fontossa´gu´ humanita´rius berepu¨ le´ sek koordina´la´sa´ban, o¨sszehozva a le´ giforgalmi ira´nyı´ta´s legfo˝bb szereplo˝it abbo´l a ce´ lbo´l, hogy megfelelo˝ elja´ra´sokat dolgozzanak ki, e´ s elinte´ zve, hogy a le´ giforgalmi ira´nyı´ta´sban ja´rtas szakembereket az ENSZ Le´ gi Sza´llı´ta´si Koordina´cio´s Sejtje´ hez ossza´k be. Ezen felu¨ l az EADRCC ko¨zvetı´to˝ke´ nt ja´rt el egyre´ szt a NATO egye´ b szervei e´ s a NATO-n kı´vu¨ li szervek, ma´sre´ szt a va´lsa´gban leginka´bb e´ rintett ke´ t orsza´g, Alba´nia e´ s a volt jugoszla´v Macedo´n Ko¨zta´rsasa´g* ko¨zo¨tt, a konkre´ t fenntarta´sok megfogalmaza´sa´val e´ s elmagyara´za´sa´val. A meneku¨ ltva´lsa´g fokozo´da´sa´val az egyik ilyen te´ ma a harmadik orsza´gok fele´ valo´, egyfajta humanita´rius biztonsa´gi szelepke´ nt szolga´lo´ evakua´cio´t leheto˝ve´ tevo˝ mechanizmusok kialakı´ta´sa´nak su¨ rgeto˝ ige´ nye volt.
31
Terrorta´mada´sokra valo´ felke´szu¨le´s A 2001. szeptember 11-i eseme´ nyek amerikai talajra hozta´k a vegyi, biolo´giai, suga´rza´si vagy nuklea´ris (CBRN) fegyverekkel polga´ri lakossa´g ellen ira´nyulo´ lehetse´ ges terrorta´mada´sokra valo´ felke´ szu¨ le´ si egyu¨ ttmu˝ ko¨de´ s szu¨ kse´ gesse´ ge´ t. A Terrorizmus elleni Partnerse´ gi Akcio´terv (la´sd 15. oldal) elo˝mozdı´tja a releva´ns informa´cio´k csere´ je´ t e´ s a polga´ri vesze´ lyhelyzeti terveze´ sben valo´ re´ szve´ telt, azzal a ce´ llal, hogy fel lehessen me´ rni a terrorizmus e´ s a to¨megpusztı´to´ fegyverek jelentette kocka´zatokat, e´ s cso¨kkenteni lehessen a polga´ri lakossa´g ezekkel szembeni kiszolga´ltatottsa´ga´t.
A ke´ pze´ sre, terveze´ sre e´ s a felszerele´ sekre vonatkozo´ minima´lis ko¨vetelme´ nyszintek kidolgoza´sa folyik. A Be´ kepartnerse´ g program kerete´ ben szervezett terepgyakorlatok ce´ lja, hogy a re´ sztvevo˝ orsza´gok a leheto˝ legeredme´ nyesebben mu˝ ko¨djenek egyu¨ tt a terrorta´mada´sokra adott reaga´la´s e´ s a ko¨vetkezme´ nyek kezele´ se tere´ n. Ennek szerves re´ sze az orvosi e´ s elso˝sege´ lyezo˝ csapatok, valamint a szennyeze´ smentesı´to˝ e´ s tisztı´to´ csapatok ko¨zo¨tti interoperabilita´s javı´ta´sa. Egy ma´sik le´ nyeges ke´ rde´ s az, hogyan ce´ lszeru˝ a ko¨zve´ leme´ nyt ta´je´ koztatni ilyen nagy feszu¨ ltse´ ggel ja´ro´ vesze´ lyhelyzetekben.
A ko¨zo¨sen elfogadott Polga´ri Vesze´ lyhelyzeti Terveze´ si Akcio´terv az egyes orsza´gok korma´nyainak segı´t a CBRN fegyverekkel ve´ grehajthato´ lehetse´ ges terrorta´mada´sokkal szembeni polga´ri felke´ szu¨ ltse´ g javı´ta´sa´ban. A NATO e´ s a partnerorsza´gok elke´ szı´tette´ k az ilyen ta´mada´sok esete´ n rendelkeze´ sre a´llo´ nemzeti ke´ pesse´ gek lista´ja´t, melyet folyamatosan frissı´tenek is. Az ilyen ke´ pesse´ gek ko¨ze´ tartozik minden az orvosi segı´tse´ gnyu´ jta´sto´l a suga´rza´se´ szlelo˝ berendeze´ seken a´t az azonosı´to´ laborato´riumokig e´ s a le´ gi mento˝s evakua´la´si ke´ pesse´ gekig. Az adott esetben legszu¨ kse´ gesebb te´ telekbo˝l nagyobb ke´ szleteket is felhalmoznak. A hata´ra´tle´ pe´ si elja´ra´sok javı´ta´sa´nak ce´ lja, hogy vesze´ lyhelyzetben a segı´tse´ gnyu´ jta´s a leheto˝ leggyorsabban ele´ rje rendeltete´ si helye´ t.
„Piszkos bomba” gyakorlat 2003 okto´bere´ ben az akkor me´ g partnerorsza´gnak sza´mı´to´ roma´niai Piteti va´rosa´na´l ve´ gzett gyakorlat egy „piszkos bomba´val” (radioaktı´v anyagokat sze´ tszo´ro´ szerkezettel) ve´ grehajtott terrorta´mada´sra adott nemzetko¨zi reaga´la´s helyzete´ t szimula´lta. A gyakorlaton mintegy 1300 fo˝s roma´n e´ s 350 fo˝s nemzetko¨zi a´lloma´ny vett re´ szt.
32
Biztonsa´g, tudoma´ny e´s ko¨rnyezetve´delem Ke´ t ku¨ lo¨n NATO-program kerete´ ben a NATO e´ s a partnerorsza´gok tudo´sai e´ s szakemberei rendszeresen tala´lkoznak, hogy az o¨sszes fe´ l sza´ma´ra fontos u¨ gyekben egyu¨ tt dolgozzanak. Az egyu¨ ttmu˝ ko¨de´ s re´ gi hagyoma´ny a tudo´sok ko¨zo¨tt, e´ s ez a tudoma´nyos halada´s alapko¨vetelme´ nye. A le´ trehozott ha´lo´zatok politikai ce´ lt is beto¨ltenek, me´ gpedig a ku¨ lo¨nbo¨zo˝ kultura´lis ha´tte´ rrel e´ s hagyoma´nnyal rendelkezo˝ ko¨zo¨sse´ gek ko¨zo¨tti ko¨lcso¨no¨s mege´ rte´ s e´ s bizalom e´ pı´te´ se´ t. A NATO Tudoma´nyos Bizottsa´ga´nak e´ gisze alatt mu˝ ko¨do˝ Biztonsa´g a Tudoma´nyon keresztu¨ l Program ce´ lja az orsza´gok ko¨zo¨tti biztonsa´ghoz, stabilita´shoz e´ s szolidarita´shoz valo´ hozza´ja´rula´s a proble´ mamegolda´s tudoma´nyos megko¨zelı´te´ se´ vel. A program ta´mogatja a NATO orsza´gaibo´l, a partnerorsza´gokbo´l e´ s a Mediterra´n Pa´rbesze´ d orsza´gaibo´l sza´rmazo´ tudo´sok ko¨zo¨tti egyu¨ ttmu˝ ko¨de´ st, ha´lo´zate´ pı´te´ st e´ s a ke´ pesse´ gek fejleszte´ se´ t. A Biztonsa´g a Tudoma´nyon keresztu¨ l Program ta´mogata´sa´nak ko¨ze´ ppontja´ban a terrorizmus elleni ve´ delemmel e´ s a biztonsa´got e´ rinto˝ egye´ b fenyegete´ sek kezele´ se´ vel kapcsolatos kutata´si egyu¨ ttmu˝ ko¨de´ s a´ll. Egy ma´sik fontos ce´ l a technolo´giai transzfer elo˝segı´te´ se, melynek re´ ve´ n a partnerorsza´gok a sza´mukra legfontosabb teru¨ leteken tudnak halada´st ele´ rni. A Modern Ta´rsadalom Kihı´va´sai Bizottsa´ga´nak (CCMS) programja a ko¨rnyezet e´ s a ta´rsadalom proble´ ma´ival foglalkozik: az egyes orsza´gok megfelelo˝ szerveit hozza o¨ssze, hogy ezeken a teru¨ leteken ro¨vid e´ s hosszu´ ta´vu´ kutata´sokban mu˝ ko¨djenek egyu¨ tt. Ez egy olyan egyedi fo´rum, ahol a NATO e´ s a partnerorsza´gok ta´rsadalmi e´ s ko¨rnyezetve´ delmi ke´ rde´ sek mu˝ szaki, tudoma´nyos e´ s politika vonatkoza´saiban csere´ lhetik ki ismereteiket e´ s tapasztalataikat, polga´ri e´ s katonai teru¨ leteken egyara´nt. A Bizottsa´g munka´ja´t sza´mos biztonsa´ggal kapcsolatos ce´ lkitu˝ ze´ s hata´rozza meg.
A tudoma´ny alkalmaza´sa a biztonsa´gi ke´rde´sekre Terrorizmus elleni ve´dekeze´s A terrorizmus elleni ku¨ zdelem a szo¨vetse´ gesek e´ s a partnerek egyik legfo˝bb feladata´va´ va´lt. A NATO ta´mogatja a vegyi, biolo´giai, suga´rza´si e´ s nuklea´ris fegyverek vagy anyagok e´ szlele´ se´ re, illetve az ellenu¨ k valo´ fizikai ve´ delem javı´ta´sa´ra vonatkozo´ eredme´ nyes mo´dszerek kidolgoza´sa´t ce´ lzo´ tudoma´nyos kutata´sokat. A Szo¨vetse´ g ta´mogatja tova´bba´ a az ilyen fegyverek biztonsa´gos megsemmisı´te´ se´ re, a szennyeze´ smentesı´te´ sre, valamint a vegyi e´ s beolta´si mo´dszereket is alkalmazo´ orvosi elja´ra´sokra vonatkozo´ leheto˝se´ gek javı´ta´sa´t. A mu˝ helyfoglalkoza´sok e´ s szemina´riumok kerete´ ben tala´lkozo´ tudo´sok olyan te´ ma´kat vitatnak meg, mint a le´ tfontossa´gu´ infrastruktu´ ra (pl. az energia-, a ta´je´ koztata´si, a sza´llı´ta´si e´ s az e´ letben tarto´ rendszerek) sebezheto˝se´ ge´ nek cso¨kkente´ se; az o¨koterrorizmus e´ s az internetes terrorizmus elleni ve´ dekeze´ s; a hata´rok biztonsa´ga´nak javı´ta´sa; az illega´lis fegyverkereskedelem visszaszorı´ta´sa; valamint a robbano´anyagok e´ szlele´ se´ t szolga´lo´ eredme´ nyesebb mo´dszerek kidolgoza´sa. A megfelelo˝ elja´ra´smo´dok kialakı´ta´sa´ra vonatkozo´ javaslatok ce´ lja´val ta´gabb ke´ rde´ seket is megvizsga´lnak – pl. a terrorizmus gyo¨kereinek mege´ rte´ se, a terrorizmus ta´rsadalmi e´ s pszicholo´giai ko¨vetkezme´ nyei vagy a ne´ pesse´ g terrorfenyegete´ sekkel szembeni ellena´lla´sa´nak ero˝sı´te´ se.
A biztonsa´got e´rinto˝ egye´b fenyegete´sek leku¨zde´se Ba´r az a´ltaluk jelentett vesze´ ly keve´ sbe´ nyilva´nvalo´, a biztonsa´gra ne´ zve le´ teznek egye´ b potencia´lis fenyegete´ sek is, melyek regiona´lis vagy ke´ toldalu´ konfliktusokhoz vezethetnek. Ilyen fenyegete´ s lehet a nem megu´ julo´ ero˝forra´sok szu˝ ko¨sse´ ge e´ s a ko¨rnyezet pusztula´sa – pe´ lda´ul a sivatagosoda´s, az ero´zio´, vagy a ko¨zo¨s vı´zi utak szennyezo˝de´ se. Az ilyen proble´ ma´k
33
megolda´sa´hoz nem csupa´n tudoma´nyos ismeretekre van szu¨ kse´ g, hanem to¨bboldalu´ cselekve´ sre is. Ennek e´ rdeke´ ben a NATO olyan projekteket e´ s tanulma´nyokat ta´mogat, melyek elo˝mozdı´tja´k a legjobb tudoma´nyos gyakorlatok alkalmaza´sa´t, e´ s amelyekben re´ szt vesznek a fo˝bb e´ rintett orsza´gok. Az ege´ sz vila´g biztonsa´ga´t is szolga´lna´, ha sikeru¨ lne elo˝re jelezni a terme´ szeti katasztro´fa´kat, cso¨kkenteni lehetne hata´sukat, vagy aka´r meg is lehetne elo˝zni o˝ket. Ez sza´mos partner alapveto˝ e´ rdeke. A NATO sza´mos olyan projektet valo´sı´tott meg, melyek ce´ lja a legnagyobb fo¨ldrenge´ sek hata´sainak enyhı´te´ se az a´ldozatok sza´ma´t, az anyagi ka´rokat, valamint a gazdasa´gi e´ let e´ s a ta´rsadalom ka´rosoda´sa´t tekintve. Az ilyen projektek azt vizsga´lja´k, hogyan lehetne javı´tani az e´ pu¨ letek fo¨ldrenge´ sekkel szembeni ellena´lla´sa´t, vagy egy adott re´ gio´ szeizmolo´giai e´ s geolo´giai jellemzo˝ire vonatkozo´ adatok begyu˝ jte´ se´ vel a fo¨ldrenge´ svesze´ lyes helyeket te´ rke´ pezik fel, ezzel segı´tve a va´rostervezo˝ket annak eldo¨nte´ se´ ben, hogy melyik helyre milyen tı´pusu´ e´ pu¨ leteket lehet e´ pı´teni. Ta´mogatja´k tova´bba´ az eredme´ nyesebb korai figyelmezteto˝ e´ s a´rvı´zkezelo˝ rendszerek kie´ pı´te´ se´ t. Mivel a modern ta´rsadalom le´ teleme a biztonsa´gos e´ lelem, valamint a biztonsa´gos e´ s megbı´zhato´ informa´cio´, ezeket minden ko¨ru¨ lme´ nyek ko¨zo¨tt biztosı´tani kell. Ezeken a teru¨ leteken tova´bbi tanulma´nyokra van szu¨ kse´ g, hogy a ta´rsadalmat me´ g biztonsa´gosabba´ lehessen tenni.
¨ RNYEZETVE´DELEM E´S BIZTONSA ´G KO A ko¨rnyezetve´delmi proble´ma´k hata´rokon a´tı´velo˝ jellege folyta´n a nemzetko¨zi ko¨zo¨sse´g aktı´v szerepet va´llal a ko¨rnyezetve´delmi projektek kezdeme´nyeze´se´ben – e´s nem csupa´n a ta´rsadalmi e´s gazdasa´gi fejlo˝de´s elo˝mozdı´ta´sa e´rdeke´ben, hanem a biztonsa´g e´s a stabilita´s elo˝segı´te´se´e´rt is. Az ilyen projektek a Modern Ta´rsadalom Kihı´va´sainak Bizottsa´ga (CCMS) program legfontosabb re´szeit ke´pezik, e´s szinte´n fontos szerepet ja´tszanak a Biztonsa´g a Tudoma´nyon Keresztu¨l programban.
A ko¨rnyezetve´delmi ke´rde´sek, valamint a biztonsa´g e´s a stabilita´s ko¨zo¨tti kapcsolat elo˝te´rbe helyeze´se´re tett jelento˝s le´pe´s volt, amikor 2002-ben u´tja´ra indult a Ko¨rnyezet e´s Biztonsa´g (ENVSEC) kezdeme´nyeze´s, az Euro´pai Biztonsa´gi e´s Egyu¨ttmu˝ko¨de´si Szervezet, az ENSZ Ko¨rnyezetve´delmi Programja e´s az ENSZ Fejleszte´si Programja ko¨zo¨s e´gisze alatt. A kezdeme´nyeze´s olyan sebezheto˝ re´gio´kra o¨sszpontosı´t, mint a Balka´n, a Kauka´zus e´s Ko¨ze´p-A u zsia. Mivel a Biztonsa´g a Tudoma´nyon keresztu¨l e´s a CCMS program ko¨ze´ppontja´ban a megnevezett re´gio´kban le´vo˝ partnerorsza´gokkal folytatott tudoma´nyos e´s ko¨rnyezetve´delmi egyu¨ttmu˝ko¨de´s re´ve´n megvalo´sı´tando´ biztonsa´g a´ll, ezek a programok o¨sszekapcsolo´dnak az ENVSEC kezdeme´nyeze´ssel. Mivel a teve´kenyse´gek koordina´la´sa, az informa´cio´k megoszta´sa e´s az eredme´nyek ko¨zvetı´te´se az e´rintett re´gio´k megfelelo˝ hato´sa´gaihoz jut el, ez azzal ja´r, hogy a teve´kenyse´gek hata´sa sokkal eredme´nyesebb lesz.
Fo¨ldrenge´ska´rok a biskeki lako´e´pu¨letek minden tı´pusa´ban
Csatorna´k, folyo´k Tavak Romba do˝lt e´pu¨letek, %
Segı´tse´gnyu´jta´s fo¨ldrenge´s esete´n
A fo¨ldrenge´ sek jelento˝s fenyegete´ st jelentenek Ko¨ze´ pA´zsia su˝ ru˝ n bene´ pesı´tett vide´ kein. Egy NATO a´ltal finanszı´rozott projekt kerete´ ben to¨ro¨k szeizmolo´gusok u¨ zbe´ g e´ s kirgiz kolle´ ga´iknak segı´tenek a ke´ t fo˝va´ros – Taskent e´ s Biskek – fo¨ldrenge´ s-kocka´zati te´ rke´ peit elke´ szı´teni. A te´ rke´ pek sege´ danyagke´ nt szolga´lnak a va´rosterveze´ s sora´n, e´ s ez alapja´n lehet a megle´ vo˝ e´ pu¨ leteket is megero˝sı´teni.
34
Szeme´lyes kapcsolattarta´s A tudo´soknak az informa´cio´khoz valo´ szabad hozza´fe´ re´ sre van szu¨ kse´ gu¨ k, hogy le´ pe´ st tartsanak a legu´ jabb fejleme´ nyekkel e´ s kutata´si eredme´ nyekkel. Azonban nem minden tudoma´nyos e´ s akade´ miai ko¨zo¨sse´ g re´ szesu¨ lt me´ g az informa´cio´s korszak vı´vma´nyaiban, pe´ lda´ul az internet adta leheto˝se´ gek kihaszna´la´sa´nak leheto˝se´ ge´ ben. Gyakran szoka´s emlegetni, hogy a demokra´cia e´ s a civil ta´rsadalom jo´ mu˝ ko¨de´ se´ hez elengedhetetlen, hogy a ta´je´ koztata´s ne egy ke´ zben o¨sszpontosuljon.
A program va´rosi ha´lo´zatokat hozott le´ tre a tudoma´nyos ko¨zo¨sse´ gek internet-ele´ re´ se´ nek javı´ta´sa´ra Oroszorsza´g keleti re´ gio´iban e´ s Ukrajna´ban, valamint orsza´gos ha´lo´zatokat Molda´via´ban, Roma´nia´ban e´ s a volt jugoszla´v Macedo´n Ko¨zta´rsasa´gban*. Ezen a te´ ren a legnagyobb e´ s a legnagyrato¨ro˝bb NATOfinanszı´roza´su´ projekt a Virtua´lis Selyemu´ t projekt, amely mu˝ holdas internet-ele´ re´ st biztosı´t a de´ l-kauka´zusi e´ s a ko¨ze´ p-a´zsiai oktato´i e´ s tudoma´nyos ko¨zo¨sse´ gek sza´ma´ra.
A helyzet orvosla´sa´ra a NATO polga´ri tudoma´nyos programja a partnerorsza´gok sza´mos kutata´si e´ s oktata´si inte´ zme´ nye´ t la´tta el az internet ele´ re´ se´ hez szu¨ kse´ ges ha´lo´zati infrastruktu´ ra´val.
Virtua´lis Selyemu´t A Virtua´lis Selyemu´ t projekt 2001 okto´bere´ ben indult (a projekt elneveze´ se az Euro´pa´t e´ s a Ta´volKeletet o¨sszeko¨to˝ o´kori Selyemu´ tra utal, melyen a´ruk, ismeretek e´ s eszme´ k va´ndoroltak). A projekt internetele´ re´ st biztosı´t a de´ l-kauka´zusi e´ s a ko¨ze´ p-a´zsiai akade´ miai e´ s tudoma´nyos ko¨zo¨sse´ gek sza´ma´ra nyolc partnerorsza´gban – Azerbajdzsa´nban, Gru´ zia´ban, Kazahszta´nban, ¨ rme´ nyorsza´gban, Ta´dzsikiszta´nban, Tu¨ rkmeniszta´nban e´ s U ¨ zbegiszta´nban. A projekt 2004-ben Kirgiziszta´nban, O ma´r Afganiszta´nra is kiterjedt. Egy ko¨zo¨s mu˝ holdon keresztu¨ l a re´ sztvevo˝ orsza´gok tudo´sait e´ s akade´ mikusait imma´r ko¨ltse´ ghate´ kony csu´ cstechnolo´gia ko¨ti o¨ssze. A NATO anyagi ta´mogata´sa mu˝ holdas sa´vsze´ lesse´ g biztosı´ta´sa´t e´ s tı´z mu˝ holdvevo˝ telepı´te´ se´ t tette leheto˝ve´ . A to¨bbi ta´mogato´ terme´ szetben ja´rult hozza´ a projekt sikere´ hez. A ne´ gy e´ v alatt 3,5 millio´ dolla´r e´ rte´ ku˝ befektete´ ssel ja´ro´ va´llalkoza´s a NATO polga´ri tudoma´nyos programja a´ltal finanszı´rozott legnagyobb projekt.
35
Valo´di euroatlanti biztonsa´gi kultu´ra A Szo¨vetse´ g folyamatosan alakulo´ partnerse´ gi politika´ja hatalmas sikernek bizonyult az euroatlanti te´ rse´ g strate´ giai ko¨rnyezete´ nek megva´ltoztata´sa´ban. A politikai pa´rbesze´ d e´ s katonai interoperabilita´s elo˝mozdı´ta´sa´val a Partnerse´ g egy valo´di euroatlanti biztonsa´gi kultu´ ra kialakı´ta´sa´t segı´ti elo˝ – ez pedig a ko¨zo¨s munka ira´nti ero˝s elto¨ke´ ltse´ get jelenti az euroatlanti te´ rse´ gen belu¨ l e´ s azon tu´ l jelentkezo˝ kritikus biztonsa´gi kihı´va´sok kezele´ se´ ben. A szo¨vetse´ gesek e´ s a partnerek katonai ero˝inek ko¨zo¨s munka´ra valo´ felke´ szı´te´ se´ re ira´nyulo´ gyakorlati egyu¨ ttmu˝ ko¨de´ snek ko¨szo¨nheto˝en a NATO e´ s a partnerorsza´gok katona´i va´llvetve teljesı´tenek szolga´latot a Balka´non e´ s Afganiszta´nban. A Partnerse´ g a szo¨vetse´ gesek e´ s a partnerek re´ sze´ re olyan keretet biztosı´t, amelyben egyu¨ ttesen tudnak ku¨ zdeni a terrorizmus fenyegete´ se ellen, e´ s egyu¨ tt tudnak felle´ pni a legfontosabb ke´ rde´ sekben, pe´ lda´ul a fegyverek elterjede´ se´ nek kezele´ se´ ben. Sza´mos partnerorsza´g hadero˝reformja´nak ta´mogata´sa´val a Partnerse´ g hozza´ja´rul a demokratikus a´talakula´shoz is. A Partnerse´ g hozza´segı´t a korszeru˝ , eredme´ nyes e´ s demokratikusan felelo˝s fegyveres ero˝k e´ s egye´ b ve´ delmi inte´ zme´ nyek kie´ pı´te´ se´ hez. Ezen felu¨ l az e´ rintett orsza´goknak az ilyen reformok ta´rsadalmi e´ s anyagi ko¨vetkezme´ nyeinek kezele´ se´ ben is segı´t. A NATO-orsza´gok e´ s a partnerorsza´gok a´llampolga´rai sza´ma´ra ko¨zvetlen elo˝nyke´ nt jelentkezik a sza´mos ma´s teru¨ leten kialakulo´ gyakorlati egyu¨ ttmu˝ ko¨de´ s, pe´ lda´ul a katasztro´fake´ szu¨ ltse´ g, valamint a tudoma´nyos e´ s ko¨rnyezetve´ delmi egyu¨ ttmu˝ ko¨de´ s. A Partnerse´ g eddig tı´z orsza´got segı´tett felke´ szu¨ lni a NATO-tagsa´ggal ja´ro´ felelo˝sse´ gek va´llala´sa´ra, e´ s a NATO kapuja me´ g nyitva a´ll az u´ jabb tagok elo˝tt. A Partnerse´ g azonban olyan egyedi keretet szolga´ltat a tagsa´gra nem to¨rekedo˝ nyugat-euro´pai el nem ko¨telezett orsza´gok sza´ma´ra is, amelyben az euroatlanti biztonsa´ghoz saja´t ku¨ l- e´ s ve´ delmi politika´juk csorbı´ta´sa ne´ lku¨ l ja´rulhatnak hozza´.
36
Az euroatlanti biztonsa´got e´ rinto˝ kihı´va´sok folyamatosan va´ltoznak. Az alakulo´ban le´ vo˝ fenyegete´ sek – pl. a terrorizmus e´ s a bukott a´llamok – eredete egy-egy orsza´gon belu¨ lre e´ s kı´vu¨ lre vezetheto˝ vissza, de az okok sokszor a hata´rokon is a´tnyu´ lnak. Noha a stabilita´st e´ rinto˝ fenyegete´ sek tova´bbra is a strate´ giailag fontos teru¨ leten, a Balka´non to¨rte´ nnek, az afganiszta´ni eseme´ nyek megmutatta´k, hogy a ko¨zo¨s biztonsa´gunkra leselkedo˝ u´ j fenyegete´ sek az euroatlanti te´ rse´ g peremvide´ ke´ n is jelentkezhetnek. Ilyen ha´tte´ r mellett a nemzetko¨zi stabilita´s e´ s biztonsa´g egyre no¨vekvo˝ me´ rte´ kben fu¨ gg egyre´ szt a belfo¨ldi reformok, ma´sre´ szt pedig a sze´ lesko¨ru˝ nemzetko¨zi egyu¨ ttmu˝ ko¨de´ s sikere´ to˝l. Az eredme´ nyes biztonsa´gi egyu¨ ttmu˝ ko¨de´ s nem jo¨het le´ tre demokratikus alapelvek e´ s inte´ zme´ nyek ne´ lku¨ l. Az Euroatlanti Partnerse´ g mindke´ t vonatkoza´sban jelento˝s szerepet to¨lt be. Amint a szo¨vetse´ gesek e´ s a partnerek tova´bb ko¨zelednek egyma´shoz, egyre eredme´ nyesebben lesznek ke´ pesek ko¨zo¨s reaga´la´ssal va´laszolni a ko¨zo¨s kihı´va´sokra – e´ s biztonsa´gos jo¨vo˝t e´ pı´teni a ko¨lcso¨no¨s mege´ rte´ sre e´ s egyu¨ ttmu˝ ko¨de´ sre alapozva.
