A SZÖVETKEZETI
PARASZTSÁG
ERŐSÖDÉSE
URAY A kézirat
VONÁSAINAK
SZOCIALISTA
MEGYÉNKBEN
beérkezett:
MIKLÓS 1975.
december
1-én
befejeztével megyénkben 360 mezőgazdasági termelőszövetkezet Az MSZMP XI. kongresszusa a köalakult 73 862 taggal, 313 747 ha termőterületen. vetkezőképpen értékelte a parasztság jelentős fejlődését: ,,Nagy utat tett meg a munkásosztály szövetségese, a szövetkezeti parasztság. Munka- és életkörülményeiben, szemléés közéleti letében közeledik a munkásokéhoz, termelési tevékenységével a szocializmus érzés- és gondolatrészese. Az elmúlt években tovább erősödött aktív építésének a a és Emelkedett világában közös tulajdonosi mezőgazdasági gazdálkodói felfogás. dolgozók műveltsége, képzettsége, politikai tudatossága..." Az átszervezés
a tulajdonnal kapcsolatos gondolkodásmódjáelsősorban parasztság tudatában végbe jelentős változás, amely együtt járt politikai aktivitásának, a szocializmus iránti elkötelezettségének fejlődésével. Nagy hatást pagyakorolt a szövetkezeti rasztság szemléletére, gondolkodásmódjára a munkásosztálynak és államának politikája, különösen azok az intézkedések, amelyek segítették a szövetkezetek gazdálkodáSát, a szövetkezeti parasztság életkörülményeinek javulását.
A
ban ment
A parasztság gondolkodási módját a legközvetlenebbül a helyi tényező, a szövetkezetekben végzett munka, a szövetkezeti demokrácia, a helyi párt- és egyéb társadalmi szervezetek tevékenysége befolyásolta.
Megfigyelhető azonban
az általános jelenség, hogy a tudat és életmód elemei ki. A szövetkezetek viszonyok változásával egyidejűleg alakulnak megalakulásával ugyanis leraktuk a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság alapjait, de a termelés tényleges társadalmasításának, a nagyüzemi gazdálkodás tényleges létrehozásának feladata az átszervezés utáni időszakra várt. A munkafolyamat módja a megalakult szövetkezetekben volt: műveleteket viszont a hagyományos egyes sajátos gépi, másokat paraszti módszerekkel eszközökkel, végezték.
nem
a
az
termelési
NME Közleményei,
V. Sorozat,
Társadalomtudományok,
23
(1977)
49-5
7
49
"A szövetkezetekben
már
ma
Iógia alkalmazása, meggyorsult változása, a nagyüzemi jellegű kibontakozóban a
vannak
csoportja, amelynek
formájához lajdon más-más formákban, ban, a vezetés, az irányítás,
jövedelmének
a
sítésre
a
és szövetkezeti
különbség
de
való
érdekeit
az
vezetőknek
a
az
nő.
gyorsan
közvetlen
A
csoporttulajdon, a tagok függése a csoportérdeket
érdekkel
össztársadalmi
foká-
társadalmasítás
munka
a
jövedelemelosztás módjában.
a
eredményeitől
tagok
tudása
rendeltulajdon sajátos vonásokkal tuszocialista tulajdon egytípusú
köztük
van
és techno
technika
modern
szakmunkások,
a
és szakmai
szocialista
a
Az állami
szövetkezet
helyezi előtérbe,
léte
a
mezőgazdasági munka jellegének folyamata. Ennek megfelelően
a
kialakulásának
általános
létszáma,
kötődik.
kező
munkamegosztás,
a
munka
parasztság
A szövetkezeti
előrehaladt
szakképzett új rétegek,
a
a
jelentősen
egyeztető
erő-
vonások
szorulnak.
továbbfejlesztése alapvető feltétele tulajdon, a szövetkezeti vagyon növelése túlnyomó többségben elengedhetetlen követelmény. Termelőszövetkezeteink eredményesen oldják meg e feladatot. Mutatja ezt a fejlődés dinamikája. Míg 1961A termelőszövetkezetek
ben
a
szocialista
a
közös
gazdasági
vonások
1,1 milliárd
vagyon
ben
és szervezeti
A szövetkezeti
erősödésének.
Ennek
ellenére
közel
már
forint, addig 1970-ben
5 milliárdot.
4
elsősorban
milliárd,
1974-
kedvezőtlen
pedig meghaladja az állam jelentős támogatása mellett adottságok miatt egységnyi termőterületre 71 éri el megyénkben. Az egy hekösszes az csak %-át vagyon országos átlagnak jutó tár termőterületre állóeszköz bruttó értéke országosan 19 723 Ft, megyénkben jutó ennek csak 66 %-a, 13 122 Ft. Az ózdi járásban pedig csak 31 %, 6 050 Ft (1973-ban) az
-
a
-
A termelőszövetkezeti
ban
vonásai
parasztság szocialista földtulajdon arányának további bővítése.
vetkezeti levő
területen
45 %-át teszi
belül
a
termelőszövetkezeti
feltétele
erősítésének
A termelőszövetkezetek
földtulajdon aránya
a
a
szö-
használatá-
használati
terület
decemberében.
ki 1971
közös vagyont a tsz-parasztság jobban megbecsüli, saját forrásból keletkező ragaszkodását a közös gazdasághoz és sajátjaként fejleszti azt. Ezt mutatja vagyonvédelem is. Az 1974-ben okozott károk értéke l973-hoz képest 33 %-kal A
fokozza a
csökkent. A kedvező
szövetkezet tek
száma
és 1975
terület
összes
végén
2 811
hektáron
l 000
szerkezet
koncentrálása
ha-ra
kialakulását, is
elősegíti.
127.
Ennek
növekedett.
kinyíltak ségletté vált, hogy megismerjék a
következtében 14 üzem
csökkent
73-mal az
egy
egyenkénti
a a
sok
apró termelő-
termelőszövetkeze-
gazdasági egységre jutó még mindig
összterülete
termelési
a
tsz-parasztság előtt a falvak kapui, alapvető szüktagjait, életüket, problémáikat.
szövetkezet
viszonyok fejlesztését segítik elő termelési fejlődési folyamatába tartozó egyesülések
A szocialista
50
fokozását
hatékonyság
aluli.
A koncentrációval
vertikális
a
l970-től
a
és
termelőszövetkezetek a
zárt
termelési
rend-
A hagyományos társulási térhódítása. formák mellett merek, az iparszerű módszerek alakulnak rendszerek ki, pl. helikopteres növényvédelem Tokaj-Hegyalján új, korszerű A különböző termelési rendszerekhez tartozó gazdaságok száma megnöés Bükkalján. 15-20 A a termésátlagok %-kal magasabbak. megyénkben is közismert vekedett, és Termelőszövetkezetek Közös a HúsTejhozamú Szarvasmarha-tenyésztő Hszv vánalkozása segítségével 15 nagyüzem ért és ér el jó eredményeket (mezőkövesdi Béla Tsz). A termelőszövetkezetek Bartók egy részénél Kossuth Tsz, borsodsziráki az a befelé az az fordulás, idegenkedés elkülönültség, együttműkömég tapasztalható ezt jogi és más kötöttségek is még. déstől, az újtól. Korlátozzák -
kedvező
hatása
folyamatos foglalkoztatás biztosítására, a jövedelem a fékezésére, a helyi adottságok hasznosítására fokozására, a munkaerő-elvándorlás fokozatosan termelőszövetkezetekben kifejlődött kisegítő-, melléküzemági tevékenységnek. Az alaptevékenységen kívüli összes nettó árbevétel 44,6 %-át teszi ki az alap(2 555 509 m/Ft, 1 140 671 m/Ft 1974-ben). tevékenységi nettó árbevételnek Igen
van
a
tagok részesedése, a közös gazdaságból származó jövedelem fokofoglalkoztatottra jutó évi kereset az 1971. évi 18 522 FtA mezőgazdasági jövedelmek ütemé24 862 Ft-ra (25 %-kal) emelkedett. ról 1974-re az az időben ami a két osznek növekedése meghaladta ebben ipari munkabérekét, A bérből és fizetésből élőkkel azonos tály jövedelmének Éiegyenlítődéséhezvezetett. a nernzenínvonalú ellátás megvalósulása vonzóbbá teszi a tagsági viszonyt, mérsékli dékváltás és az ipar "elszívó" hatását. A szövetkezeti növekszik.
zatosan
Az egy
és egyentagok száma évről évre csökken, nem tervszerűen A és fejlesztéssel arányosan. járadékosok száma nyugdíjasok 1970-ben 23 560 fő, s ebből az év folyamán 9 694 főt foglalkoztattak a termelőszövetkezetekben. Az átlagos állományi létszám a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben 1972-ben 38 306 fő már csak 34 556 fő, addig l974-ben nyugdíjasok nélkül közel 10 %-kal csökkent. a vezetésben és az időben adminisztrációban Ugyanezen 10 %-os növekedés mutatkozik (3 585 főről 3 823 főre).
A termelőszövetkezeti
letesen,
nem
a
technikai
-
A termelőszövetkezetek
lehetőségek,részben
az
eltérő
-
gazdálkodásának eredményességében színvonalú
termelés-szervezés
az
következtében
adottságok, a
a
differen-
ciáltsághelyenként igen nagy. A termőhely és a gazdálkodás mérsékeltebb eredménye közötti összefüggést jelzi, hogy a megyében a termelőszövetkezetek 59 %-a részesül és közgazdasági adottságokhoz igazodó megkülönböztetett támogatásban. Atermészeti szerkezet létrehozásával javítani lehet a ráfordítások hatékonyságát. A szakotermelési Kltás, a termelésfejlesztés legjobb megoldásai kedvezően hatnak. A kedvezőtlen adotttermelőszövetkezetek a fejlődésének üteme megyénkben eléri a közepes, néhol minősítésű termelőszövetkezetekét. számottevők az Helyenként olyan veszteségek, l? kiesések,amelyek gondos munkával, előrelátó tervezéssel elkerülhetők.
ÉSÚ
51
és
következtében technológia alkalmazása meggyorsul a mea traktoregyzőgazdasági munka jellegének változása. A negyedik ötéves tervciklusban az a 12 növeke%-kal 8,8, 25,3, tehergépkocsíség-állomány arató-cséplőgépállomány terület 17 nőtt. az öntözött dett. A műtrágyázott terület %-kal 12, technika
A modern
A szövetkezeti
parasztság tudatát és életmódját befolyásolja az is, hogy a szöjellemző viszonyok nem teljesen homogének, nem kizárólagosan szociaa közös és a háztáji gazdaságok sajátos lista jellegűek. A mezőgazdasági szövetkezet a Ebben az egységére épül. kapcsolatban ugyan elsődleges, a meghatározó a közös a más oldalról viszont még régi, gazdaság, háztáji gazdaságok bizonyos vonatkozásban A háztáji gazdaságokra, az ott előállított kistermelői maradványokat is hordoznak. termékekre még hosszú ideig szükség van. Megyénkben, ahol a mezőgazdasági termelőösszes földterülete 352 398 hektár, ebből 49 974 hektár szövetkezetek háztáji terület. A szarvasmarha-állomány közel fele, a sertésállomány jóval több mint fele a háztáji, el kell követnünk Mindent a kedvező, kisegítő és az egyéni gazdaságokban található. vetkezetekre
előremutató
tendenciák
erősítésére,
a
és
hátrányos hatások
következmények
elhárí-
tására.
Hiba azonnal
az
lenne
azt
hinni, hogy
az
elsősorban
az
gazdasági eredmények
gondolkodása végső soron a gazdasági emberektől függ; az emberek
dasági tennivalókra,
gondolkodásuktól,
a
is szocialistává
emberek
válik.
hatására
automatikusan
A feladatok
leszűkítése
és
gaz-
megoldását is gátolja, hiszen cselekvése, termelőmunkája pedig a
tennivalók
ismereteiktől.
gazdaságokban végbement változásokkal együtt, azzal összefüggésa közgondolkodás ben és kölcsönhatásban erősödtek szocialista elemei. Ennek egyik fontos követelménye az individualizmus a leküzdése. Jelentős eredményeket hozott közös munka a parasztság korábbi A termelőszörétegeződésének megszüntetésében. vetkezeti tagokat ma már ők maguk sem előbbi vagyoni állapotuk, hanem döntően a közösben gazvégzett munkájuk, magatartásuk alapján ítélik meg. A szövetkezeti a közös dálkodásban munka és a közös munka eredményeit kifejező jövedelemrészesedés a közösségi érzés kialakításának tag egyobjektív alapja. A termelőszövetkezeti re több példán tapasztalja, munkájának eredménye mások munkájától is függ. A szövetkezeti
politikai egységének erőfeltételek. után érdekazonosság igen a munkásosztály és a parasztság között, a politikai egység egyik alappillére. A szövetkezeti mozgalom győzelme egységesebbé tette szera falu politikai életét, kedvezőbb vezeti és eszmei feltételeket biztosított az ellenséges nézetek leleplezéséhez és elsziés intenzív érdeklődés, amely a társadalompolitigeteléséhez. Meglepő az a sokoldalú kérdések iránt kai, sajátos tsz-paraszti megnyilvánul. A mai valóságos problémák politikai szintre emelt tartalommal szerepelnek. A termelőszövetkezeti
sítéséhez
52
kedvezőek
parasztság politikai neveléséhez,
a
Az átszervezés
kialakult
termelőszövetkezetek
gazdaságilag és szervezetileg erősek, elveszti taa burzsoá felis egyre inkább propaganda. A meglevő ellentmondások laját, befolyását ellentmondás azonban nem szabad tekinteA régi megszűnését véglegesnek oldódnak. erkölcsi hatás, egyes helyeken újjáéledhetnek, ni, ha nincs megfelelő anyagi, politikai, ott,
ahol
a
konzerválódhatnak. társadalmi
gazdasági,
A megye
fejlődése,
nevelés
kulturális
a
kulturális
érdekében
erő-
tett
forradalom, párt művelődéspolitikai irányadottsáérvényesültek a helyi gazdasági, társadalmi fakadó igények. Színvonalasabbá vált néhány nagyközség és feladatokból gokból kulturális tevékenysége. Meghonosodtak a Tokaj, Szikszó, Rudabánya, Mezőcsát stb. A tájegyhernádvölgyi, bódvavölgyi, ózdvidéki tájjellegűkulturális programok véve több rendeznek termelési sajátosságait figyelembe helyen egyre agrárheteket: ség A termelési Gönc, Harangod Encs, községekben. mezőgazdasági propagandának igen termény-, termék- és hatékony formája az encsi és a mezőkövesdi járásban rendezett is ismertetik. állatkiállítás, ahol az elért eredmények termelési módszereit
feszítések pozitívan elveinek megvalósítására.
hatottak
a
a
Jobban
-
-
-
Az elmúlt
évfordulók, emlékünnepségek, megemProgramjai megértésen, megismerésen túl nagyfokú érzelmi hatások elérését is szolgálták. A programokban jelentős helyet foglalt el az évfordulók helyi voa natkozású felkutatása, eseményeinek helytörténeti kiadmegismerése. Szaporodtak a létre a telepühonismereti több hoznak ványok, terjed mozgalom. Egyre községben lés történetével, emlékeinek múzeumokat. összegyűjtésével kapcsolatos helyi évekre
lékezések.
Nagy múltra nyos közösségi tak
a
mint
történelmi
nagy
333
hallgatójavolt, vízió-előfizetők
neveléséhez
filmszínház
kétmillió.
az
öntevékeny
s
sok 35 407
ebből
száma
Az összes
értékesített 13 %-kal nőtt.
3 702
1970
előadást
előadás óta
uralkodóvá
válása, eredményei
biztosít.
lehetőséget
megyében megtartott
A
művészeti
mozgalmak régi, hagyomá(énekkarok, tánccsoportok). Igen jó közösségekké kovácsolóda gönci, szerencsi, szikszói énekkarok. vissza
termelőszövetkezeti mozgalom
kosság kulturális működő
a
a
tekintenek
formái
mezőkeresztesi, A
estek
a
1974-ben
csak
a a
paraszti laközségekben
összes látogatók száma, több 176 387 ismeretterjesztő előadásnak a esik. A telelátogatóval községekre 125 1974-ben 162 236) 600, (1970-ben
tartott, 4 545
136 976
13 %-kal nőtt
sajtótermék megyénkben
s az
1970
óta
12
%-kal,
az
előfizetők
száma
Megnövekedett az óvodába járó gyermekek száma 30,5 %-kal. 1970-ben megyénkben 14 020 gyermek járt óvodába, 1974-ben 20 161, s ebből 9 212 községekben. Az Óvodába járók 45,5 %-a községekre esik. (A megye lakóinak 57 %-a községekben él) A falu közelítése a városhoz e téren is szemléletes. Az általános
kÖrzetesítése. Vonalon.
iskolai
Ma már
oktatás
nivellálása
tanulójárat 1961-ben (1974-75. tanév) a megye
Az első
terén
nagy
indult
meg
443
előrelépést jelentett a
általános
az
iskolák
Hernádszurdok-Hidasnémeti
iskolájából
108
körzeti, 53
mely lehetővé teszi, hogy a szakrendszerű aránya a községekben elérje a 95,7 %-ot,
oktatásban a
városok
részesülő
Elgondolkodtató viszont, hogy az 1970/71. tanévben szövetkezetekben száma 1000 képzett szakmunkástanulók tanévben
már
578 főre esett
és
vissza.
Az említett
felsőtagozatos
tanulók
99,8 %-ával szemben.
mezőgazdasági termelőrúgott, az 1974-75. két tanév 796, illetve 617 növényterközött középiskolát végzett nincs. a
főre
állattenyésztési l975-ben kulturális és szociális Örvendetes, hogy termelőszövetkezeteinkben 12 rendelkezésre. áll %-kal A termelőszöalap képzésre magasabb pénzügyi lehetőség vetkezeti történtek a termemozgalom fejlődésével párhuzamosan jelentős változások lőszövetkezeti tagok szociális ellátásában, bővültek a szolgáltatások. 1961-ben például 741 család részesült családi pótlékban 158 240 Ft összegben, addig 1975-ben 4659 család 2 777 000 Ft összegben.
mesztési
szakmunkástanulói
A termelőszövetkezeti
tagok kötelező nyugdíjbiztosítása 1958 január l-én lépett hatályba. Jelentőségénél fogva kiemelkedő szerepet tölt be az 1975. július l-én hatályba lépő új társadalombiztosítási törvény, mely a társadalombiztosítás egységes elveken a munkásként alapuló szabályozását adja. A korhatár 1980. január l-től már azonos alkalmazottak öregségi korhatárával. A szövetkezeti
a szocialista jelentősen kiszélesítette érvényesülésének lehetőségét a közéletbe, a falun. A tsz-tagok nagy tömegeit bevonta amely egészséges irányba bea tudatának és folyásolta parasztság politikai fejlődését. Nagy politikai, társadalmi gazdasági érdek fűződik ahhoz, hogy a szövetkezeti tagok érdemben éljenek jogaikkal, a szövetkezetük s bizonyosak legyenek afelől, hogy ténylegesen ők döntenek életét A a kérdésekben. szövetkezetek többségében tagok jobban meghatározó alapvető akarnak és jobban is tudnak élni ezzel a lehetőséggel. Növekedett kezdeményező készségük, igényük tulajdonosi jogaik gyakorlására és felelősségük szövetkezetükért. Az újabb vezetőségválasztások példája azt bizonyítja, hogy a tagság fokozottabb gondot fordít arra, hogy a vezetőség politikai, szakmai felkészültségben, erkölcsi magatartásban, rátermettségben is feleljen meg a követelményeknek.
demokrácia
-
ezen
gazdálkodásra
belül
a
való áttérés
szövetkezeti
demokrácia
-
parasztság életének változását nyomon követhetjük több edelényi Alkotmány Tsz ez évben (1975) ünnepelte fennel 60 állásának negyedszázados évfordulóját. Tucatnyi dolgozó parasztcsalád kezdte holdon. Ma 5 640 hektárnyi területen gazdálkodnak, s 750 tagot számlál, köztük 130 fiatal. Évi 100 millió forint értéket termel, az egy tagra eső évi jövedelem 27 ezer forint. A nyugdíjasok nagy része 100 Ft nyugdíjkiegészítést kap havonta. A háztájit 5 a 30 éven a a éven felüliek művelik. 30 ezer, önköltségi összegért gépek Építkezésnél aluliak 10 ezer forint vissza nem A szakmunkások bére térítendő segélyt kapnak. 10%-kal magasabb. Házi szakmunkásképzést rendszeresítettek. Távolabbi munkahelyükre a tagokat busz szállítja menetrendszerűen. Vasárnaponként pedig a Zsóri-fürdőbe, A termelőszövetkezeti
termelőszövetkezetben.
54
Az
Mezőkövesdre. Egy nyáron
150-en
üdülnek
hetet.
A
gyerekek üdülnek, mintegy 80-an tíz napig. A tsz-nek van saját üzemi konyhája, lője. 9 szocialista brigád működik. Ime a példa, ami nem egyedi eset.
Munkáspárt
egy-egy
Balatonon
a
orvosi
rende-
kongresszusán elfogadott programnyilatfel: ,,A szocialista perspektívát nagyüzemi mezőgazdaváltozik a termelőszövetkezeti termelés fejlődésével parasztság helyzete: végképp sági eltűnnek a parasztság korábbi rétegződésének nyomai. A gépesítéssel, a mezőgazdasági termelés iparszerűvé válásával, a munka termelékenységének jelentős növekedésével országosan csökken a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma, nő a szakképzett parasztság társadalmi helyzetét, munkájának dolgozók aránya. A termelőszövetkezeti jellegét, szakképzettségét, életkörülményeit, szemléletét, anyagi ös kulturális igényeit kerül a munkásosztályhoz." tekintve is közelebb A
kozat
Magyar
Szocialista az
a
A cél,
feladat
a
alábbiakban
ismert,
a
munka,
küze delem
a
felépülését.
társadalom
XI.
vázolta
megtermi gyümölcsét:
a
fejlett
szocialista
összefoglalás
parasztság nagy utat tett meg fejlőa termelési désében megyénkben is. Tudatában viszonyokkal, elsősorban a tulajdonnal ment változás. Különösen végbe figyelmet érdemel a tsz-parasztjelentős kapcsolatosan munka kialakulása. A közös és a közös munka eredményeit kollektív gondolkodásának ság a érzés kialakulásának objektív alapja. A közös kifejező jövedelemrészesedés közösségi a parasztság korábbi munka jelentős eredményeket hozott rétegeződésének megszüntetésében. A tsz-tagokat ma már döntően a közösen végzett munkájuk, magatartásuk alapján ítélik meg. A szövetkezeti közeparasztság munka- és életkörülményeiben, szemléletében ledik a munkásokéhoz, termelési a és közéleti szocializmus tevékenységével építésének aktív részese. Fokozatosan változik életszernléletük, gondolkodásmódjuk, korszerűsödik emelkedik műveltségük, képzettségük, politikai tudatosságuk. A helyi párt- és egyéb társadalmi szervezetek, a szövetkezeti demokrácia fejlődése úgy társadalmi mint gazdasági A tsz-ek felbecsülhetetlen. szempontból gazdasági és szervezeti fejlesztése alapvető feltétele a szövetkezeti szocialista vonásai erősítésének. parasztság A
munkásosztály
szövetségese,
a
szövetkezeti
IRODALOM
[l]
A
megyei párt-végrehajtóbizottság
1970.
augusztus
7-i határozata
a
szövetkezeti
mozgalom
helyzetéről, fejlesztésének feladatairól.
[2]
A
megyei Pártbizottság
helyzetéről
[3]
Jelentés
A két
a háztáji és kisegítő gazdaságok január 15-i ülésénél. határozata és fejlesztésének gazdasági politikai feladatai. jelentőségéről,
és határozat
tükrében.
[4]
és
A
a
1971.
megye
közművelődésének
megyei pártbizottság
kongresszus
között.
1971.
Központi
december
Statisztikai
helyzetéről
a
X.
kongresszus határozatainak
16-i ülése. Hivatal
Borsod
megyei Igazgatósága. Miskolc,
1974.
[5] Megyei pártértekezlet, MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén [5] Borsod-Abaúj-Zemplén megye Statisztikai évkönyvei,
megyei Bizottsága,
1975.
1961-1974.
55
THE
STREGHIENING
SOCIALISTIC
OF THE
OF THE
COOPERATIVE
FEATURES
IN OUR
OF PBASANTS
COUNTY
M. URAY
Summary The ally of the workíng class, the peasantry relatíons
A consíderable
too.
county,
out
productíon,
of the
thínking of
the
dívídend
work, and the income of
of the
development
of all wíth
fust ín the
peasantry
collectíve
of the carríed
been
had
change
the
expressíng the feelíng. The
results collective
mers
a
long dístamee
ín connectíon
minds
wíth
ín the
development of the collectíve way of a paxtículax attentíon. The collectíve of the collectíve work arc the objectíve bases work brought sígnitícant results ín líquidatíon the faxmeí-s cooperatíve axe decísely judged on of
is worth
of the peasantry. of eaxlíer strata The members ín the faImers ground of theír work and theíI attítude circumstances cooperatíve approaches ín his work
of the the
ín their
The
propeny.
cooperatíve
farmers
covered
had
cooperative out
cooperative. and
-
life-
The
ín the
peasantxy
circumstances
to
far-
of the
ones
wíth hís actívíty ín the productíons and ín the public lífe ís the actíve putíeípant of the Theír theír víew from the lífe wíll building of the socíalism. way of thínkíng changes successívely, be more and mote modem theíx educatíon, and politícal conscíousness arc erudíton, íncreasíng. The development of the local party-and other socíal organísatíons, and the one of the democracy ín the farmers cooperative axe so from a socíal, and so from an economical point of víew ptíceless. The economíc and organísatíon development of the faxmers coopetatíves is an índíspensable condí-
workers,
tíon
for
the
enhancement
VERSTÁRKUNG
DIE
socialíst
ofnthe
DER
features
of the
ZÜGE DER
SOZIALISTISCHEN
IN UNSEREM
BAUERNSCHAFT
ín the
peasantry
coopetatíve.
farmers
GENOSSENSCHAFTHCHEN
KOMITAT
M. URAY
meníassung
Zusam
De:
íhrem tum
Díe
statt.
grolben Weg
ín íhrer
Arbeít
Díe kollektíve
Mítglieder
ausdrückt,
der
LPG
werden
dienen Resultate heute
Bauemschaft
Entwícklung zurückgelegt. mít
der kollektíven
Gestaltung
wesentliche
brachte
genossenschaftlíche
die
Proletariates,
Aufmerksamkeít.
lektíven
ihrer
des
Bewtxíbtseín, ín Zusammenhaxíg
deren
beit
Allierte
eínen
Komítat
zu.r
und
der Bauemschaftín
LPG
Grundlage Abschaffung der früheren
entscheídend
auf Grund
ist
würdig
GetííhL
Schícgtung íhrer
Líníe
Arbeít
ín
fand
mit dem eíner
der die Resultate
der kollektíven
objektíven
unserem
Verándenmg
ín erster
der Ankommensanteíl,
ín
auch
hatte
bedeutende
Produktíonsverhiíltníssen,
Bedenkung Arbeit,
in der schon
den
Eíne
Eígen-
besomder
kol-
Die kollektíve
Ar-
Díe
der Bauemschaft. ín dem
Kollektív
und
beurteílt.
Verhalten
Díe genossenschaftlíche Bauemschaft Anschauung zu denen der AIbeít-er,
náhert
sích
ín íhren
Lebensr,
und
Arbeítsumstiríden,
ín
sowíe mit íhrer TáitígProduktíonstátígkeít, des Sozíalísmus. lhre Bedenkeít ín dem öffentlíchen Leben ist síe der aktíve Beteílígte des Aufbaues kungsan ándert sich stufenweíse, ihre Lebensanschauung wírd immer zeítgemíilser seín, ílue KultuI, ihrer
und
mit
íhrer
erhölt sích. Díe Rolle der öttlichen Parteí-, und anderer politísches Bewuístseín Demokratíve ist aus der die Entwícklung genossenschaftlichen Organisationen, gesellschaftlichen, wíe auch ans eíxxem ökonomíschen Gesíchtspunkt aus gesehen unentbehrlích. wírtschaftlíche und oxganisatorische Entwídzlung der LPG ist eíne grundlegende Vozauuetzung die Verstárkung der sozialístíschen Bauemschaft. Züge der genossenschaftlichen
Geschultheít,
sellschaftlichen
56
ílu
geeínem
Díe fúr
HEPTH KOOHEPATMBHOTO KPECTLHHCTBA YCMHME COHMAHMCTMÉECKME B HAMM KOMMTATE Mnxnom
P
e
3
Ypan m
M
e
Com3HnK paóoqero oneKnacca, KOOHepaTMBHOe KpeCTLHHCTBO M HameM óoxsmoü B ero KOMHTaTe. coxaxo HyTL B cBoéM pa3BMTHM B CBHBM MBMGHBHMG c 3HaqnTexLHoe snannn COBepmMHOCL HpOH3BOHHB nepBoM c coócTBeHHocTLm. TBHBHHMH MBMBHBHHHMM, pane ÖOpMMpOKoxneKTnBHoro BaHHe oópasa MHneHMH KpeCTBHHCTBa KOOHepaTHBOB H noXonocoóeHHoro BHHMaHMH. KOHIeKTHBHaH 3acxVxnBaeT aóoTa, KOHHBKTMBHOM Hoe yqacTne, BHpa3ammee pe3ynBTaTH paŐOTH HBnHmToóBeKTnBHoü ocHoBoü Konca qycTBa. §opMnpoBaHMH KonneKTMBHoro B npeKpame3HaqMTeIBHHe neKTnBHaH paóoma npnnecxa pesynLTaTH HacnoeHna qneHH Hnw npenunymero KpeCTBHHCTBa. nponsBonnTexBHocBoneü ro oócyxnamTcH KoonepaTnBa PGMHTGHBHO Ha ooHoBe paŐOTH W cBoero B KoonepaTnBe, HOBBIGHHH. KoonepaTnBHoe KpecTLHHcTBo B oónnOŐCTOHTeHLCTBaX oBoéM B CBOHX paÓOTH H mnsnn BO8peHHeM c OŐCTOHTGHBCTBOM co cBoeü xaewca neapaóowu H KHBHH paóoqnx, B HPOHBBOHCTBB MHSHM OHO H oómecTBeHHoü HBHHBTCH TenBHocTBm CBoü oópaa MmxeHnH aKTnBHoM yqacTBymeM nocwpoüxn counaxnsma. oBoé mn3HenoMHaHne HBMGHHBTCH, óynem coBpeMeHee, nporpeconBHo H noxMTMqecKaH cBoö CO8HaTeHLHOCTB oópa3oBaHMe, CBaH Kynbmypa nonHMMaeTcH. H
MecTHHe HapTmM, npyrne opranu pasBMTme geMoKpaTnM B Koonep§TMBe
oómecTBeHHoM,
H
c
sKoHoMMqecKoM
oómecTBeHHHe opranmsannn ŐBCHBHHHMH M c
HBHHDTOH
Toqxn
8peHMH.
PaBBHTMG
IIPBIICTaBJLFIBT IIPOPIBBOIEYITBJIBHHX KOOHepaTKBOB COÓOÜ OCHOBHOB TISPT KoonepaYCJIOBJIPIG YCPIJIPIH COLWIBJIPICTPFIBCKPIX TPIBHOTO KpeCTBHHCTBa.
A szerző
DR.
címe:
URAY
MIKLÓS
tanszékvezető MSZMP
Nemzetközi
Borsod
megyei Bizottság Oktatási
és Magyar
Munkásmozgalom
Igazgatósága Története
Tanszék
57
A
NEHÉZIPARI
MÜSZAKI
KÖZLEMÉNYEI
V.
sorozat
TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK 23. KÖTET
MISKOLC,
-
1-2.
1977
FÜZET
EGYETEM
BIZOTTSÁG:
SZERKESZTŐ
felelős
felelős:
Sajtó alá
szerkesztő:
Megjelent
az
Készült: az
MSZ
DR.
SZOKOLI
Ta/nafői József rektorhelyettes Endre egyetemi tanár
Vincze
Zoltánné
Németh
Közleményei Szerkesztőségének gondozásában 1976. nov. 20.-1977. máj. 13 nyomása: 1977.jún. ,
15-júl.
20.
400
IBM-72 5601-59
composer és MSZ
szedéssel, rotaprint 5602-55
lemezről
szabványok szerint,
Engedély száma: MTTH-III-3l83I1976. A sokszorosításért
Nyomdaszám:
LÁSZLÓ
NME
szedése:
Példány szám:
ALADÁR,
Dr. Dr.
rendezte:
Technikai Kézirat
szerkesztő
NAGY
DR.
A kiadásán
LÁSZLÓ
KUN
DR.
felelős: KSZ
Tóth
77-980-NME
Ottó
mb.
üzemvezető
11,5 BIS ív terjedelemben
kötetMagyarország felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából MSZMP Borsod-A balti-Zemplén megyei Bizottságának Oktatási Igazgatósága és a Nehézipari Műszaki Eggyetem Marxizmus-leninizmus Tanszéke által 1975. október 8-án rendezett tudományos és emlékülés referátumát korreferátumaít tartalmazza. E
az
TARTALOM László:
Deme Kun
László:
megnyitó
Elnöki
László:
Szokoli
István:
Nagy
-
-
-
A szövetkezeti
Nagy Aladár:
A szocialista
Tóth
Árpádné, Sikora megyében,
Szabó
Jenovai
László:
Anna:
belül,
a
Lehoczky Alfréd: Tóth Komlós
Árpád: A Lászlóné:
-
30 éve
-
-
-
fejlett Az
-
-
-
-
-
-
-
-
-
a
-
-
-
-
-
-
-
struktúra
-
-
-
-
-
-
-
erősödése
elmúlt
az
szolgáltatásokra és
-
-
-
egyes
59
69
-
Borsod-
infrastruktúrára
81
a népfrontpolitikáért munkásság arányának alakulása a pártársadalom Borsodépítésének időszakában
-
39 49
Borsod -
30 évben az
-
-
-
93
-
a
-
-
-
-
-
-
ipari dolgozók megoszlásának néhány
munkaverseny
-
küzdelme
szocialista
megyében
29
-
megyénk fejlődésére
hatása
-
alakulása
-
-
megyénkben
és fogyasztás alakulása foglalkoztatottságra
a
-
helyi gazdaságpolitikában
vonásainak
szocialista
társadalmi
munkásművelődés A
-
-
tükröződése
ennek
párt munkásjellege és
Abaúj-Zemplén
-
-
jövedelmi viszonyok
kommunisták
A borsodi A
a
-
-
együttműködés
tekintettel
tekintettel
-
Magyarországon (Társadalmi
-
parasztság A
-
lakosság életkörülményeinek
A
Miklósné: ton
-
-
nemzetközi
Gizella:
különös
ban, különös
Iványi
-
Az ipar fejlődésének Megyénk sajátosságai és
Uray Miklós:
-
-
fő vonásai
fejlődés
A szocialista
éspolitika)
-
-
kérdései
szocialista
Borsod
tudatformáló
-
vonása
megyében szerepe
-
-
-
megyében
Borsod -
-
-
-
Borsod
-
-
103 113 123
megyébenl
33
143
