1. Mik a versenypolitika területei? • A gazdálkodó szervek versenyét közvetlenül érintő szabályok o Kartellpolitika o Monopóliumok o Fúziópolitika • A gazdálkodó szervek versenyét közvetve, az államot közvetlenül érintő szabályok o Állami támogatás o Közüzemek o Közbeszerzések 2. Melyek a versenypolitika általános célkitűzései? 1. az elsődleges célok 1.1.: piaci integráció: az EU egyik legfontosabb célja a piaci integráció, a versenypolitika is ezt szolgálja. Olyan rendszert kell létrehozni, ami megakadályozza a belső piaci verseny torzulását. 1.2.: gazdasági szabadság: a versenypolitika egyik legfontosabb célja az egyén gazdasági cselekvésének szabadsága. Ezért tilos az ezt korlátozó megállapodások. Ordoliberalista megközelítés. Ezzel (mármint a céllal) magyarázható a SME támogatása is. Szükségesnek tartja a gazdasági hatalom megosztását. Kimondták, hogy a piacra lépést korlátozó megállapodás arra tekintet nélkül tilos, hogy az mennyire segítette elő egyébként a versenyt. 1.3.: Hatékonyság: alapvető célkitűzés ez is. A neoklasszicista elmélet szerint ez = elosztási és termelési hatékonyság. Bizottság értelmezése: a vertikális megállapodások csökkentik az ágazaton belüli versenyt és felosztják a piacot, azonban bizonyos piaci részesedés alatt, a vállalatok közti verseny elég erős ahhoz, hogy ezt a hátrányt az elért gazdasági hatékonyság ellensúlyozza. 2. másodlagos célok, az egyéb politikák hatása a versenypolitikára 2.1.: foglalkoztatáspolitika a foglalkoztatás politika csak másodlagos, a hatékonyságot egyébként elősegítő további szempont. 2.2.: iparpolitika: elősegíti a strukturális gondok javítására irányuló törekvéseket (a versenypolitikán belül). A szerkezeti kapacitás meghaladás csökkentését előirányzó megállapodások előnyei: hatékonyság, foglalkoztatottság, versenyképesség javítása. Ez a három együtt ellensúlyozza a piaci verseny átmeneti korlátozását. 2.3.: környezetvédelem: eleinte csak másodlagosan érvényesültek, de mára már lassan elsőbbségbe kerülnek, kiemelt megítélés alá tartoznak. 2.4.: fogyasztóvédelem: az összefüggés a két politika között alapvető fontosságú. Az EKSZ is kimondja a mentességek között, hogy a haszon méltányos része a fogyasztóhoz kerüljön. 3. Mutassa be a legfontosabb versenypolitikai modelleket! 1.USA: a versenypolitikáját többféle célkitűzés vezérli. Sherman Act: a kisebb vállalatokat ellehetetlenítő trösztök ellen. Clayton Act: szolgálja a kisebb vállalatok életben maradását azzal, hogy tiltja az árukapcsolást, és a kizárólagos megállapodásokat. 1
Celler Kefauer Merger Act: kiszélesítette a Clayton Act alkalmazási körét. Nézet: a fasizmus térnyerésének oka az egy kézben összpontosuló gazdasági hatalom. Az amerikai versenypolitika alapvető célja a kisvállalatok versenyben tartása, és a gazdasági koncentráció elkerülés volt. 60-as évek dilemmája: ez ütközik a fogyasztók érdekeivel. Megkísérelnek nemzetbiztonsági érdekeket is a versenypolitikán keresztül érvényesíteni, és kereskedelmi szempontokat is. Pl. külföldi cégben lévő cégek nem vehettek részvényt hadiipari cégekben. A versenyjog érvényesítése szemben az európaival nem hatósági, hanem bírósági, peres úton történik. Nagyon fontos a gazdasági elemzés. Összefoglalás: a kartellpolitika nagyon szigorú, a domináns vállalatokkal szembeni politika mára már lazább. 2. Németország. 1958 GWB, tiltja a kartellt és a domináns helyzet előírását ”írja elő”. Nagy hatással az amerikai versenyjog és az ordoliberális felfogás. 1973-tól tilos a hallgatólagos összejátszás is. A legfontosabb versenyjogi intézmény a Szövetségi Versenyhivatal, Bundeskartellamt, független, bár a gazdasági minisztérium alá tartozik. A Monopóliumbizottság független szakértőkből áll, tanácsadó feladatokat lát el, jelentéseket tesz. Tartományi szinten is vannak versenyhatóságok. A versenyjogot és alkalmazását rugalmatlanság, jogszabályhoz kötöttség jellemzi. Számos ágazat nem tartozik a versenytörvény hatálya alá, posta, távközlés, szállítás, banki, biztosítási szolgáltatás. A rendszer: főszabályként tiltó, és kivételek rendszere. 4. Melyek az uniós versenypolitika elsődleges célkitűzései? 1. szabadságjogok védelme: a klasszikus liberalizmus szerint a piaci versengés az egyén cselekvési szabadságának egyik fontos megnyilvánulása, a versenyszabadság és piacgazdaság zavartalanságának a biztosítása az állam legfontosabb feladata. Sherman Act, Amerika, az első megnyilvánulás formája. 2. (hatékonyság) Neoklasszikus elmélet szerint a tökéletes verseny révén érhető el a javak termelésének és elosztásának leghatékonyabb módja és (így) a fogyasztói jólét legmagasabb szintje. Az ár a kereslet-kínálat szerint alakul ki. 3. Egyéb közcélok. Nem elég a versenyt korrigálni, törekedni kell a piac szerkezetének javítására. Ezért szükséges igazságszolgáltatási és közigazgatási jellegű beavatkozás. Célok: az általános piacvédelem a kisvállalkozások védelmében és az összefonódások ellen. 3.1 fogyasztóvédelem: az okozott verseny és a gazdasági teljesítmény között olyan közvetett és közvetlen kapcsolatrendszer áll fenn, amely a fogyasztói jólétet növeli, így a „mögöttes cél” ez. A fogyasztók a verseny nyertesei. 3.2 kis és középvállalkozások támogatása, elterjedt versenypolitikai cél, elérni, hogy egyáltalán versenyben tudjanak maradni a nagyokkal. 3.3 regionális, szociális, iparpolitikai cél: pl. hanyatló ágazatok fejlesztése, munkahelyteremtés (azzal, hogy támogat, életben tart egy versenytársat) ezeket a célokat is lehet a versenypolitikán keresztül megvalósítani. 3.4 a piacok egyesítése és a kereskedelem mesterséges akadályainak felszámolása. Piaci integráció. Ne tudják felosztani az egyes vállalatok a piacot egymás között, ergo más is versenyezhet máshol, ami a piaci integráció felé hat.
2
5. Mutassa be az uniós versenypolitika és a foglalkoztatási-, ipar-, környezetvédelmi- és fogyasztóvédelmi politika kapcsolatát! ???
Állami támogatások 1. Ismertesse az állami támogatások fogalmát! Egy tagállam által, vagy állami forrásból nyújtott bármiféle támogatás, amely egyes vállalkozásokat, termékeket előnyben részesít, torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget és a tagállamok közötti kereskedelmet érinti. • • • • •
előnyben részesíti azt, akinek juttatják közpénzekből folyósítják (tagállami forrásból) szelektív, szektor specifikus versenyt torzítja, vagy ezzel fenyeget kihat a tagállamok közötti kereskedelemre
2. Ismertesse az előny, a támogatási intenzitás és a szelektivitás fogalmát! Előny: • •
kiterjesztő értelmezés nem csak pénz átutalása egy vállalati számlára, hanem: közmunka, infrastruktúra, kedvezményes kölcsön, tőkeinjekció, állami bevásárlás stb.
Támogatási intenzitás: •
az igényelt állami támogatás aránya %-ban a projekt összköltségéhez viszonyítva
Szelektivitás: • • •
csak azok a támogatások tiltottak, amelyek egyes vállalatokat vagy egyes szektorokat céloznak meg konjunktúrapoltikai intézkedések és egyéb általános jellegű gazdaságélénkítő támogatások megengedhetők nincs világos szabály, amely alapján megállapítható, hogy mi általános jellegű és mi szelektív intézkedés; a joggyakorlat bizonytalan
3. Ismertesse az állami támogatásokkal kapcsolatos szabályozás rendszerét a RSZ. alapján! • állami támogatások fogalma (13. pont) ex lege kivételek: • • •
az egyes fogyasztóknak nyújtott szociális jellegű támogatások természeti csapások és kivételes események esetén kárenyhítő jellegű támogatások No. megosztottságából származó károk miatt az NSZK bizonyos területei gazdaságának nyújtott támogatások
3
Bizottság jogalkalmazásától függő kivételek: • • •
•
•
alacsony életszínvonalú vagy magas munkanélküliségű területek gazdasági felemelkedése összeurópai érdekű projekt támogatása vagy egy tagállam súlyos gazdasági helyzetének konszolidálása egyes gazdasági tevékenységek vagy gazdasági területek támogatása, amennyiben a támogatás nem érinti a kereskedelmi körülményeket olyan mértékben, amely a közös (európai) érdekek sérelmével járna kultúra és műemlékvédelem támogatása, amennyiben a támogatás nem érinti a kereskedelmi körülményeket és a piaci versenyt olyan mértékben, amely a közös (európai) érdekek sérelmével járna olyan egyéb támogatások, amelyekről a Bizottság javaslatára a Tanács többségi döntést hoz
Tanács politikai döntésétől függő kivételek: •
valamely tagállam kérelmére egyhangúlag, ha azt rendkívüli körülmények indokolják, bármely támogatást jogszerűvé nyilváníthat
4. Milyen mentességi rendeleteket fogadott el az Európai Bizottság? • 994/98/EK: az állami támogatások megújításának jegyében bevezette a csoportmentesítések jogi alapját a támogatás poltikában • 1/2003/EK: tagállami versenyhatóságok és nemzeti bíróságok is megítélhetik az egyéni mentességet • csoportmentességet élveznek: o vertikális megállapodások o technológiaátadási megállapodások o szakosítási megállapodások o biztosítási ágazaton belül kötött o kutatási és fejlesztés o menetrendek összehangolása • egyéni mentesség négy feltétele o gazdasági előny o fogyasztók méltányos részesedése o elengedhetetlen mértékű versenykorlátozás o ne szűnjék meg a verseny 5. Mi az állami támogatás nyújtásával kapcsolatban követendő eljárás? Az állami támogatás nyújtásával kapcsolatos szabályozás ex ante vagy ex post jellegű? Melyek az eljárás megértésének a következményei? • a bizottság eljárása nem jogalkalmazás, hanem politika, hiszen a „jog”, amit alkalmaz a bizottság által meghirdetett politikai dokumentum • ex ante: nem azt vizsgálják, hogy mi a bejelentett támogatás hatása, hanem mi lenne, ha bevezetnék • a Bizottság már vizsgálja az ex post jellegű támogatási szabályozás bevezetésének lehetőségét
4
• • • • • • •
ciklikus alkalmazás: az adott gazdaságnak a gazdasági ciklusban éppen elfoglalt pozícióját vizsgálja piaci strukturális szempontok, a gazdaságelemzésen van a hangsúly a bizottság a támogatást akkor fogadja el, ha valamilyen piaci zavar korrigálására ez a legmegfelelőbb eszköz minden állami támogatás jogellenes, kivéve, ha valamilyen speciális körülmény annak ellenkezőjét nem indokolja (ellentételező igazolás) a bizottság érdekösszemérést végez: milyen gazdasági előny ellensúlyozza a támogatások nyomán a verseny torzulását Versenyjogi Főigazgatóság: dolgozók (70%-a közgazdász, 30%-a jogász) Állami Támogatások Főfelügyelősége (ágazati és koordinációs osztály)
Állami támogatások (bővebben) 1. Hogyan értelmezi az előny fogalmát az Európai Bíróság? Előny: a Bíróság nagyon kiterjesztően értelmezi: 1. közmunkák, infrastruktúra, <- önmagában még nem támogatás, csak, ha kifejezetten meghatározott cégek érdekét szolgálja. 2. preferenciális árrendszer: ez támogatás, pl. ha mesterségesen alacsony villanyárak miatt gazdaságosabbak a cégek 3. kedvezményes kölcsönök: referencia kamatokat alkalmaznak, ez azonban nem lehet mechanikus alkalmazás 4. tőkeinjekciók és állami bevásárlások: jogellenes a tőkeinjekció, ha nem lenne más befektető, mert alacsony a megtérülési ráta. Alappal kell bízni a megtérülésben, attól, hogy bukta, nem lesz támogatás. És legalább hosszú távon kell profitot elvárni. 5. hitelgaranciák: attól függ, mert a garanciát kapó. Lehet, hogy egyébként nem jutna hitelhez. 6. közszolgáltatások ellenértéke: csak, ha ténylegesen ellát közszolgálatot, és csak ezt fedezheti az ellenérték. 4 féltetétel: 1. megbízták közszolgáltatási feladatokkal, 2. a térítés előre láthatólag olyan, hogy nem hozza előnybe a vállalatot, 3. a térítés nem haladhatja meg az ellátáshoz szükséges mértéket, 4. ha nem nyilvános eljárásban választották ki, akkor úgy kell, hogy egy átlagos váll. Fiktív költségei és bevételei alapján állapítják meg az ellenértéket. 3 fajta: nem támogatás, összeegyeztethető támogatás, és inkompatibilis támogatás. Elvek, amelyek az alkalmazás során kellenek: semlegesség, tagállami diszkréció, arányosság. 7. Alacsony vagy be nem szedett adók is támogatásnak minősül, de nem minden esetben, ha összeegyeztethető, akkor nem (pl. a támogatás a külföldi vállalkozásra vonatkozik). 2. Mi minősül közpénzekből való folyósításnak? A vállalatok támogatása, vagy előnyben részesítése akkor állami, ha megterheli a költségvetést. A bíróság szerint mellékes, hogy a támogatást közvetlenül ki utalja ki, lényeg a közpénz.
5
Az EUMSz 107. cikk (1) bekezdése csak azokat a támogatásokat tiltja, amelyek egyes vállalatokat, szektorokat támogatnak. Pl: konjunktúra intézkedések, általános versenyképességet növelő intézkedések elfogadottak A bizottság és a bíróság figyelmen kívül hagyta gyakorlata elején a de minimis szabályt, a legcsekélyebb támogatásokat is jogellenesnek tartotta, mivel a tagállamok közötti kereskedelmre gyakorolt hatását megállapította. A 80 – as évektől a munkateher csökkentése szempontjából a de minimis rendelkezést azonban elkezdték alkalmazni, így nem kell bejelenteni bármely támogatást, amely nem haladja meg 3 éves időszak alatt a 100.000 eurót. A de minimis szabályt kivéve a bizottság minden tagállami támogatást a tagországok közötti kereskedelemre kihatónak tekint. 3. Ismertesse a közösségi jog kivételi rendszerét az állami támogatásokkal kapcsolatban! Ex lege kivételek: • • •
egyes fogyasztóknak az áru származására való tekintet nélkül nyújtott szociális jellegű támogatások természeti csapások, vis maior esetek során történő kárenyhítés Nszk egyes „elmaradott” ( „endéká”) területeinek nyújtott gazdasági támogatás
Bizottság politikai döntésétől függő kivételek: • • • • •
olyan területek támogatása, ahol magas a munkanélküliség, és kifejezetten alacsony az életszínvonal közös európai érdeket szolgáló program segítése, tagállami súlyos nehézségek kezelésére szolgáló segítség gazdasági tevékenységek fejlődését segítő támogatás, és nem érinti hátrányosan a kereskedelmi viszonyokat kulturális,nemzeti örökség védelmére adott támogatás, ha nem érinti hátrányosan a közös érdekbe ütközően a kereskedelmi viszonyokat. Bizottság javaslatára a Tanács minősített többséggel jogszabállyal egyéb támogatási kategóriákat is mentesíthet.
4. Melyek a bizottsági jogalkalmazástól és a Tanács politikai döntésétől függő kivételek az állami támogatások terén? lásd előző 5. Ismertesse az állami támogatási formák csoportosítását! A, hazai: • • •
funkció szerint (működési, megmentési, struktúraváltási) horizontális (k+f, környezetvédelmi, regionális, közüzemi, privatizációs, adózási) ágazat szerint (textil, autógyártás, mezőgazdaság, bankszektor, szén – acélipar)
B, export • •
unión belüli 3. államokba
6
Exporttámogatás Fontos a külső és a belső szabályok megkülönböztetése. A külső, harmadik államokra vonatkozó exporttámogatást a Marrakeshi egyezmény melléklete szabályozza a GATT révén. ( Mezőgazdaság kivételével tiltja az exportteljesítménytől függő támogatást ) Az EU jelenlegi irányadó exporttámogatási szabályait a 2423/88 EK tanácsi rendelet adja, -> kiegyenlítő vám. A más tagállamokba irányuló export serkentését célzó támogatások jogellenesek, mert közvetlen hatást gyakorolnak a tagállamok közötti belső kereskedelemre, és torzítják a versenyt. Minden támogatás tiltott, nem érvényes a szektorspecifikusság és a de minimis szabály sem. Szerkezetváltási, megmentési támogatás Megmentési támogatás: olyan súlyos gazdasági válságban lévő vállalatnak nyújtott rövid távú célzott segítségnyújtás, amely jellegénél fogva átmeneti és visszafordítható. ( likviditási válság, fizetésképtelenség orvoslása ) Célja, hogy addig segítse életben tartani a nehéz helyzetű vállalkozást, amíg ki nem dolgozzák az akciótervet. Időbeli korlát: 6 hónap. Mértéke csak akkora lehet, amely a fenntartáshoz szükséges adott időszakban A szerkezetalakítási támogatás súlyos versenytorzító hatásokkal jár. Versenyképtelen társaságokat versenyképessé tesz állami pénzen, ezért csak akkor adható meg, ha a verseny torzulását ellensúlyozza a vállalkozás életben maradása. Feltételek pl: támogathatóság, monitoring, szerkezetváltási terv, hosszú távú életképesség. Működési támogatás: A működési támogatást ellenzi leginkább a bizottság közvetlen ártorzító hatása miatt. Nagyon ritkán, és szigorú gyakorlat szerint, súlyos esetekben fogadja csak el a működési támogatásokat a bizottság. • • • •
legelmaradottabb, legválságosabb területeket célzó támogatás egyes szektorokban szigorú mennyiségi korlátok mellett hulladékkezelésből származó többletköltségek fedezésére ultra-periférikus, alacsony népsűrűségű régiók szállítási költségeinek megtérítésére
6. Milyen szabályok vonatkoznak az exporttámogatásokra? lásd előző 7. Melyek a szerkezetváltási és a megmentési valamint a működési támogatás állami támogatásokra vonatkozó szabályok? lásd előző 8. A pénzügyi válsággal kapcsolatos támogatási mentőintézkedések kapcsán milyen jogszabályokat fogadott el az Európai Bizottság és mi azok tartalma? ??? 9. Mikor és milyen feltételekkel lehet környezetvédelmi célra állami támogatásokat nyújtani? A Bizottság európai érdeknek tekinti a környezet védelmét. 1974 – ig szinte figyelembe sem vette a Bizottság a környezetvédelmi célú támogatásokat, azóta azonban a kiosztott támogatás 7
nominálösszege folyamatosan növekszik. A környezetvédelmi támogatási politika központi eleme összhangban áll a környezetvédelmi politikával, az integrációs elvet teszi magáévá, vallja a szennyező fizet elvet, és minden politikába beleépíti a környezet védelmének elvét. 2001 – es iránymutatás kimondja, hogy környezetvédelmi támogatást csak akkor lehet nyújtani, ha az a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés érdekében szükséges, feltéve, hogy nincsenek torzító hatásai a versenyfeltételekre és a fejlődésre. Érvényesül itt is a szennyező fizet elve. ( motivál a támogatás a környezet magasabb fokú védelmére ) A 2001 – es szabályozás szerint tehát egyetlen támogatás sem fogadható el, ha annak csupán az a célja, hogy a támogatott vállalkozás a jogilag kötelező közösségi szintet tudja elérni. Támogatás adható kis-közép vállalatoknak szabvány bevezetésére, vagy a közösséginél magasabb szintű nemzeti szabványnak való megfelelés céljából. A nagyvállalatoknak tehát nem nyújtható támogatás új környezetvédelmi szabványoknak való megfelelés céljából. Három támogatási típus ismert: a, beruházási b, horizontális c, működési. A beruházási támogatások mértékére a környezet védelmének költségei vannak döntő hatással, ill. kötöttek a támogatás feltételei is. ( 15% - tól 100% - ig terjedhetnek ) 10. Mikor és milyen feltételekkel lehet munkahelyteremtésre és képzésre és kutatásfejlesztésre állami támogatásokat nyújtani? Munkahelyteremtés 2002 – es bizottsági rendelet. 1. cikk szerint, munkahely teremtési célú egy támogatás, ha a hátrányos helyzetű és fogyatékos dolgozók alkalmazását elősegíti, vagy az ilyen személyek alkalmazásából fakadó többletköltségeket kompenzál egy adott program. A rendelet 4. cikke szerint a munkahelyteremtés akkor támogatható, ha A, előző évi átlaghoz képest a munkahelyek számát növeli B, munkahely 3, ill. 2 évig fennmarad C, az újonnan alkalmazott személyeknek vagy még sosem volt állásuk, vagy már elvesztették, vagy felmondás hatálya alatt állnak. A támogatás intenzitásának alapja a létrehozott munkahely kétéves bérköltsége. Képzési támogatások A képzési támogatások is állami támogatásnak tekintendők, hiszen mentesítik a vállalatokat a munkaerő elengedhetetlen szakmai képzésének költségétől. 2001. bizottsági rendelet. A rendelet különbséget tesz a bejelentési kötelezettség terén a támogatási rendszerek, és az egyedi támogatások között. ( Ha eleget tesz a rendelet követelményeinek, az egyedi támogatások nem bejelentés kötelesek, kivéve azok, melyek meghaladják az 1m eurót. ) A támogatási rendszerek akkor nem tartoznak bejelentési kötelezettség alá, ha a támogatási rendszert kihirdető jogszabály konkrétan a rendeletre hivatkozik, és az egyes, annak keretében jogszerűen nyújtható egyedi támogatások megfelelnek a bizottsági rendelet követelményének. 8
A bizottság különbséget tesz specifikus, és generikus képzés között. A bizottság nem tekinti támogatásnak az iskolai rendszerű szakmai gyakorlati képzést. 25-50% - os intenzitású képzési támogatást nyújt a bizottság, de ez speciális esetben (hátrányos helyzet) magasabb is lehet. A támogatási rendszer 20 napon belül be kell jelenteni a bizottságnak. Éves jelentést és nyilvántartás kell vezetnie, készítenie a tagállamoknak a bizottság számára. Kutatás-fejlesztés: A bizottság kedvezően állt a k+f tevékenységek támogatásához. A bizottsági politika attól függ, hogy a támogatás a piachoz mennyire közeli kutatásra vonatkozik, ill. mekkora intenzitású, hatású a támogatás. Csoportok: alapkutatás, ipari-alkalmazott kutatás, prekompetitív fejlesztési kutatás. A támogatás mértéke alapkutatás esetén korlátlan, alkalmazott esetén a beruházás 50% -ig, prekompetitív esetén pedig 25% - a lehet a beruházásnak állami támogatás. A támogatás mértéke nő, ha a támogatott vállalat kis-középvállalat, vagy regionális támogatásra jogosult területen helyezkedik el. Nagyvállalatok esetén az ösztönző hatást bizonyítani kell, kisebb cégek esetén vélelmezhető. 11. Milyen lépéseket tett a Bizottság a bankoknak nyújtott állami támogatásokkal kapcsolatban? ???
Közbeszerzés 6. Mit jelent a „belső szolgáltató”? Volt állami monopólium, ami még mindig hihetetlen előnnyel rendelkezik. 7. Ismertesse az EU közbeszerzési szabályanyagának négy rezsimjét! A szabályanyag nem egységes ezen jogterületen, hanem egyrészről szektoronként, másrészről beszerzési tárgyanként van differenciálva a szabályozás. Ezek: 1. Kormányzati szervezetek (központi kormányzat, helyi és regionális hatóságok, közjogi szervezetek tartoznak ide) árubeszerzései 2. Kormányzati szervezetek építési beruházásai 3. Kormányzati szervezetek szolgáltatás-megrendelései 4. Közszolgáltatók (víz, energia, tömegközlekedés, távközlés) árubeszerzései, építési beruházásai és szolgáltatás megrendelései 8. Ismertesse a közbeszerzési irányelvek alkalmazási körét (alanyi hatály, érintett szerződések)! Kormányzati, „klasszikus” ajánlatkérők köre: • • •
Állam (funkcionális szemlélet), regionális, helyi hatóságok közjogi szervezetek: közérdekű célból hozták létre, jogi személy, állami finanszírozás, felügyelet társulások, melyeket egy vagy több fenti szervezet hoz létre
Közszolgáltatók, mint ajánlatkérők: 9
• • •
kormányzati, klasszikus szervezetek azon vállalkozások, melyek felett e szervezetek meghatározó befolyással élnek fentieken kívül eső szervezetek, melyek az irányelv által meghatározott tevékenységek valamelyikét különleges, vagy kizárólagos jog alapján folytatják. o A,víz, villamosenergia, földgáz termelése,szállítása o B, kőolaj, földgáz, szén feltárása, kitermelése o C, repülőtér, kikötő üzemeltetése o D, távközlési hálózatok üzemeltetése, távközlési szolgáltatás nyújtása o E, közlekedési hálózatok üzemeltetése
A közösség közbeszerzési irányelvei a fenti szervezetek által az alábbi beszerzési tárgyak esetén kötött szerződésekre terjednek ki: árubeszerzések, építési beruházások, szolgáltatások megrendelése (közüzemek által is) Specifikus szerződés típusok: • •
támogatott beszerzések keretmegállapodások
Nem tartoznak az irányelv hatálya alá: • • • • •
építési koncessziók in house szerződések titkos beruházások védelmi beszerzések nemzetközi szervezet által külön eljárásban történő beszerzések
Közbeszerzés (bővebben) 12. Ismertesse a közbeszerzés uniós szabályozásának indokait, céljait, dilemmáit! Indokok: a. Az állami közbeszerzési politika lehetséges versenytorzító, korlátozó hatása A közbeszerzéseknek kereskedelem – korlátozó, versenytorzító hatása lehet, azaz az állami pénzeszközökből történő beruházások, beszerzések ellentétesek lehetnek a közösség kereskedelem politikai céljaival. Az állam egyre jelentősebb beszerzéseivel képes a piacot befolyásolni. b. A közbeszerzések, mint a protekcionista gazdaságpolitika eszköze A közbeszerzések révén az állam hatékonyan tud fellépni a külföldi vállalkozókkal szemben a nemzeti piac védelmében. Célok: A nemzeti szabályokkal ellentétben a közbeszerzés közösségi szabályozása elsősorban nem a korrupció vagy gazdasági – politikai összefonódás megakadályozása, hanem a piaci integráció. (közös, egységes, belső piac megteremtése)
10
Dilemmák: A hatékony állami bevásárlások megteremtésének koncepciója <-> kis-középvállalatok piacra jutásának biztosítása. Az állami közbeszerzési szabályok célja ugyanis nyitottságon, átláthatóságon, diszkriminációmentességen alapuló hatékony piac megteremtését célozzák, amely azonban a közösségi piac koncentrációjához vezetne, és oligopoliszikus piaccá alakítaná a közbeszerzések területét a kis és középvállalatokat kiszorítva a piacról. 13. Ismertesse a kormányzati szervezetek árubeszerzéseinek uniós szabályozását! A közösség két „programmes générales”-ban foglalkkozott ezzel a témával először, amikben „kvótákat” határoztak meg, vagyis a más államok vállalkozásai csak korlátozottan vehettek részt a közbeszerzési eljárásokban. A 70/32/EGK irányelv rendelkezett a kvóták vagy azzal egyenértékű tilalmak leépítéséről. A 77/62/EGK tanácsi irányelv az előzőhöz képest továbblépés, mert míg az előző irányelv negatív kötelezettséget rótt a tagállamokra (töröljék el a korlátozásokat), addig ez már pozitív kötelezettséget írt elő, amik közvetlenül hatályosak a tagállamokra. Fontos, hogy az irányelv nem vonatkozott a közszolgáltatókra, mivel egyes tagállamban ezek a vállalatok állami tulajdonban voltak, máshol viszont már privatizálták őket. Ezt az irányelvet később módosították, a GATT égisze alatt elfogadott, „közbeszerzési kódex”-nek, a közösségi jogba való beépítésével (hatályos lett közvetlenül). Az összes irányelv rendelkezéseit 1988-ban módisították, amely alapján: • • • •
az ajánlattétel főszabálya a nyílt tenderezés lett (kivételek számacsekély) a kizárt szektorokat pontosabban meghatározzák, csoportjait szűkítik hatóságoknak éves tervben előre jelezniük kell, hogy milyen árubeszerzést akarnak az árubeszerzési szerződések definícióját kiszélesítik
14. Ismertesse a kormányzati szervezetek építési beruházásaira vonatkozó uniós szabályozását! A 71/304/EGK irányelv és a 71/305/EGK irányelv eltöröltették a más tagállamokból érkező vállalkozók közbeszerzési eljárásban való részvételét korlátozó szabályokat (negatív kötelezettség). Pozitív kötelezettséget csak az irányelvek 1988-as módosítása iktatott be. Továbbra is kivételek maradtak az irányelvek alól a kórházak, egyetemek, a honvédelem. Azokra az intézményekre is közbeszerzés útján kell építtetni, amelyeket az állam több mint 50%-ban támogat. „Preferenciális pályázatok” kiírása: 1992-ig mind az árubeszerzés, mind az építtetés területén, az egységes belső piac megnyitásáig volt lehetőség ennek az eszköznek az alkalmazására 15. Ismertesse a szolgáltatások megrendelésére vonatkozó uniós szabályozást! A 92/50/EGK irányelv szabályozza. Kötelező a meghatározott összeghatár feletti szolgáltatásmegrendelés meghirdetése Közösségszerte; tiltja a diszkriminatív műszaki kritériumok előírását (jogeset pl. egy meteorológiai állomás komputerhálózatához pontosan megnevezték, hogy milyen típusú rendszert szeretnének, és semmilyen mást nem fogadtak el); kötelező „objektív kritériumokat” alkalmazni a pályázati eljárás résztvevői és az odaítélési eljárás tekintetében. 1. Vannak prioritást élvező szolgáltatások (pl. pénzügyi-, számviteli szolgáltatások): ezek megrendelése szigorúbb szabályok alá esik 2. Vannak prioritást nem élvező szolgáltatások (pl. egészségügy, vendéglátás): ez esetben az irányelvnek csak néhány szabályát kell alkalmazni 11
Fontos, hogy az irányelv nem foglalkozik a szolgáltatások koncesszióba adásának szabályaival, mivel a tagállamok szabályai elég különbözőek a tekintetben, hogy az állam milyen jogokat, milyen terjedelemben enged át a koncesszióba vevő társaságnak. 16. Ismertesse a közüzemekkel kapcsolatos közbeszerzési szabályozást! A közösség korai közbeszerzési szabályai a közüzemek beszerzéseivel nem igen foglalkoztak. Pl: energia, vízügy, távközlés. A korai irányelvekbe a közüzemek szabályozását azon oknál nem illesztették be, mert ezen közjogi személyek eltérő jogi rezsim alá tartoztak országonként. A másik indok pedig ezen beszerzések különösen nagy költségessége az árubeszerzésekhez képest, ezért a de minimis szabály nem alkalmazható. Az építési szerződések esetén az alanyi kör volt problémás, mivel a pályáztató fél fogalmát csak állami szervekre terjesztették ki. A közüzemek kérdését az árubeszerzések és az építési beruházások rezsimjétől ezért elkülönülten kell szabályozni. >90/531/EGK irányelv. ( meghatározott ágazatokban működő közüzemek beszerzésének szabályozás, pl: víz,energia,közlekedés,távközlés ) Az egységes szabályozás igencsak elhúzódik, mivel a tagállamok igencsak protekcionista szemlélettel viszonyulnak a közüzemi szektor csúcstechnológiájának stratégiai jellegéhez. Emellett a piac teljes liberalizációja 3. országból beáramló nagyobb tőke félelmét is kelti-> japán, amerikai felvásárlás. A közösségi jog a közszolgáltatókra rugalmasabb mozgásteret biztosító szabályokat alkotott, mivel csak azokat a beszerzéseket kell a közüzemek árubeszerzéséről szóló irányelv struktúrájába beleilleszteni, melyek közvetlenül összefüggnek az adott szervezet közüzemi tevékenységével. 17. Mutassa be a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati lehetőségeket! Irányelv: hatékony, megkülönböztetés nélküli jogorvoslat a közösségi jog megsértése esetén. Külön – külön van szabályozva a kormányzati szervezetek és a közszolgáltatók esetében a jogorvoslati lehetőség. A közbeszerzések során elkövetett jogsértések orvoslására közösségi, vagy tagállami szinten kerül sor. Főszabályként nemzeti szinten, a közösségi szintű kivételes jellegű, csak az irányelvben meghatározott esetekben. Nemzeti szintű jogorvoslat kétlépcsős megoldás kínál: • •
A, kísérlet a barátságos megegyezésre B, nemzeti bírósághoz fordulás
(Jogos érdek sérelme a perképesség feltétele.) Az irányelv alapján a tagállamok gyors és hatékony jogorvoslatot kell, hogy biztosítsanak. A jogorvoslati fórumnak hatáskört kell adnia az ideiglenes intézkedésekre, kasszációs jogkörre, kártérítés megítélésére is. -> hatékony végrehajtás. 92/13 EGK irányelv: tanúsítási eljárás. A tagállamoknak meg kell adniuk a lehetőséget külső tagállamból érkezett személy számára a közbeszerzési eljárásuk és gyakorlatuk vizsgálatára és hitelesítésére.
12
18. Ismertesse a közbeszerzési irányelvek elveit (meghirdetés, közzététel, műszaki követelmények, kiválasztási és minősítési feltételek, elismert szállítók)! (1) A közösségi értékhatárokat meghaladó közbeszerzési eljárásokat az EU hirdetményi rendszerében, vagyis az „Európai Unió Hivatalos Lapjában” illetve a hirdetmények elektronikus napilapjában („TED” Tendering Electronic Daily) kell meghirdetni. (2) A műszaki követelményeket az „európai szabványokat közzétevő nemzeti szabványok”-ra, az „európai műszaki tanúsítványok”-ra, vagy „közös műszaki leírások”-ra hivatkozással kell meghatározni. Ha a 3 egyike sincs, akkor marad a „nemzeti műszaki leírás”-ra hivatkozás. (3) A feltételek minden pályázóra objektívek és egységesek legyenek. 1. Jogi kritériumok (ki van zárva, aki ellen csőd, felszámolási eljárás van folyamatban; bűncselekményt követ el a tevékenységével összefüggésben; nem fizeti a TB-t; nem fizeti be az adóját; stb.) 2. A szerződés teljesítésére való alkalmasság (pl. jó szakképesítés; szakmai hírnév; stb.) 3. Pénzügyi és gazdasági alkalmasság (ezt külső pénzügyi intézménynek kell igazolnia) 4. Műszaki és szakmai alkalmasság (pl. milyen legyen a pályázó alkalmazottjainak képzettsége, iskolázottsága; tájékoztatás kérhető, hogy az elmúlt 5 évben milyen megrendeléseket kaptak; nyilatkozat kérhető a felszerelésekről, alkalmazottak számáról, stb.) 19. Ismertesse a szerződések odaítélésének közbeszerzési szabályait (pályázati eljárások, tilalmak, odaítélési szempontok, további odaítélési feltételek)! (1) Három féle eljárás van: 1. Nyílt eljárás (bármely érdeklődő gazdasági szereplő korlátozás nélkül tehet ajánlatot) 2. Tárgyalásos eljárás (a hatóság, csak az általa kiválasztott gazd.-i szereplővel tárgyal) (2.* Hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárás; ha egy érvényes ajánlat sem érkezett be) 3. Meghívásos eljárás (az előbbivel ellentétben itt bárki jelentkezhet, de csak a hatóság által meghívott gazd.-i szereplők tehetnek ajánlatot) A tárgyalásos eljárásban csak a gazd.-i szereplők szűk köre vehet részt a közbeszerzési eljárásban. Ezért az irányelv szerint az 1. és 3. Eljárást kell főszabályként alkalmazni. (2) Az 1. és a 3. eljárásban a pályázat kiírását követően: - tilos az ajánlattevőkkel bármilyen, a szerződés lényeges tartalmával (különösen a szerződés értékével kapcsolatos) tárgyalást folytatni - csak a pályázat kiegészítéséről, az ajánlat tisztázásáról lehet tárgyalni, feltéve, hogy ez nem diszkriminatív gyakorlatot leplez (így a szubjektivitás esélye csökken) (3) Annak az ajánlatát kell elfogadni aki: 1. a legalacsonyabb árat ajánlja (vagyis nincs mérlegelési lehetősége a kiírónak), vagy 2. a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot teszi - a kiírónak előre meg kell határoznia azokat a gazdasági-minősítési szempontokat, ami alapján el tudja dönteni, hogy melyik ajánlat a legelőnyösebb (meg a pályázó is fel tud így készülni) (4) Egyes esetekben az irányelv további feltételeket támaszt: 1. Alvállalkozás (a szabályok támogatják ezt; amit a kiíró előnyként figyelembe vehet) 2. Helyi munkaerő (figyelembe kell venni a munkaerővel kapcsolatos szociális és foglalkoztatáspolitikai szempontokat is, ami előny lehet a pályázat megválasztásánál) 3. Lakásépítési projektek (ezek komplex tervek, ezért itt a meghívásos eljárást kell alkalmazni; a kiíró azt is megteheti, hogy csak egy pályázót hív meg ajánlattételre) 4. Építési koncesszióra irányuló szerződések (ez kétfordulós, mint a tárgyalásos és meghívásos eljárás, de itt a pályázók akár egyfordulós pályázatot is írhatnak) 13
Közüzemek 9. Határozza meg a közüzemi vállalat, a közszolgáltatás és a jövedelemtermelő monopólium fogalmát! közüzemi vállalat: • amelyre a hatóságok közvetlen vagy közvetett módon meghatározó befolyást gyakorolhatnak annak tulajdonosaként, a vállalkozásban fennálló pénzügyi részesedésükön keresztül vagy a vállalkozásra vonatkozó szabályok által • minden állami befolyás alatt álló szervezet, amely gazdasági tevékenységet folytat, még akkor is, ha elsődleges célja szerint egyébként nem gazdasági jellegű közszolgáltatás: • olyan meghatározott követelmények, amelyeket a hatóságok szolgáltatásnyújtónak előírnak, annak biztosításra, hogy bizonyos közérdekű célkitűzéseknek eleget tegyen, mint például a légi-, vasúti-, és közúti közlekedés, energiaszolgáltatás • az a valami(!), amelyet egyes vállalkozásoknak helyzetükből fakadóan kell teljesíteniük, vagy amelyekért azok (gazdasági érdekből) jelentkeznek, és ezt ellátva az általános (gazdasági) érdeket szolgálják jövedelemtermelő monopólium: olyan vállalat, melynek az állam azért adott kizárólagos jogot valamilyen tevékenység végzésére, mert így az állam maga több bevételt tud elérni pl. dohány, alkohol, szerencsejáték monopólium 10. Ismertesse az egyetemes szolgáltatás, az unbundling, a keresztfinanszírozás, a résidő, a self-handling és a third-party handling fogalmát! • egyetemes szolgáltatás: olyan általános érdekű követelményeket foglal magába, amelyek azt biztosítják, hogy bizonyos szolgáltatások meghatározott minőségben minden fogyasztónak, illetve felhasználónak a rendelkezésére álljanak az állam egész területén, a pontos elhelyezkedéstől függetlenül, és a specifikus nemzeti sajátosságoknak megfelelően elviselhető áron • unbundling(szétválasztás): a természetes monopóliumot képező társaság jogilag vagy funkcionálisan szétválasztásra kerül • keresztfinanszírozás: egyes területeken a vállalkozás extraprofitot realizál, és abból tartja fenn az egyébként néhol veszteséges egyetemes szolgáltatást • résidő:slot time, a repülőterek kapacitásának mérőszáma, amely a légi járművek számára egy adott repülőtéren a menetrend szerinti fel- és leszállásra biztosított időt jelenti • self handling (saját kiszolgálás): a repülőtér-használó közvetlenül biztosítja önmaga számára a földi kiszolgálás egy vagy több fajtáját, és nem köt semmiféle szerződést harmadik féllel e szolgáltatások elvégzésére • third party handling: nem tekintendő harmadik félnek, ha az egyiknek többségi tulajdonában van a másik, vagy mindegyik egy adott szervezet többségi tulajdonában van 11. Hogyan lehet az EUMSz 106. cikkét megsérteni? • a vállalkozás megsérti a 101. vagy 102. cikket és ez a jogsértés a tagállam által adományozott jog gyakorlásának szükségszerű következménye • a tagállami felelősség csak kettős szerződésszegés esetén áll be, amelyek között még okozati összefüggésnek is kell fennállnia 14
o
o o
a tagállam különleges vagy kizárólagos jogokat biztosít úgy, hogy olyan helyzetbe hozza a feljogosított vállalatot, hogy az elkerülhetetlenül visszaél piaci pozíciójával olyan vállalatot juttat különleges joghoz, amely eleve nem képes kielégíteni a piaci igényeket lehetővé teszi, hogy a monopólium működését kiterjessze az adott területhez kapcsolódó vagy azzal szomszédos területekre is
12. Határozza meg a „kizárólagos jog” és a „különleges jog” fogalmát! kizárólagos jog: azaz monopoljog olyan jog, amelyet a tagállam törvényi , rendeleti vagy közigazgatási eszközök segítségével biztosít egy vállalkozás számára abból a célból, hogy egy adott földrajzi területen kizárólag ez a vállalkozás nyújtson egy szolgáltatást vagy végezzen egy tevékenységet különleges jog:olyan jog, amelyet egy tagállam törvényi, rendeleti vagy közigazgatási eszközök segítségével biztosít korlátozott számú vállalkozás számára 13. Mi alól képez kivételt az EUMSz. 106. cikk (2) bekezdése és milyen körben? - 106. cikk (1) bek és a versenyjogi szabályok (így az állami támogatási szabályok) alkalmazása alól, mert - az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vagy a jövedelemtermelő monopólium jellegű vállalkozások olyan mértékben tartoznak a hatályuk alá, amennyiben - sem jogilag, sem ténylegesen nem akadályozza a rájuk bízott sajátos feladatok végrehajtását (szükségesség) 14. Milyen vállalatokra vonatkozik a transzparencia irányelv (a tagállamok és az állami vállalatok közötti pénzügyi kapcsolatok átláthatóságáról) és mit kell ennek alapján tenni? • a tagállamok és a közvállalkozások közötti pénzügyi kapcsolatok átláthatóságára vonatkozik • közüzemi vállalat (közvállalkozás): olyan vállalkozás, amelyre a hatóságok közvetlen vagy közvetett módon meghatározó befolyást gyakorolhatnak annak tulajdonosaként, a vállalkozásban fennálló pénzügyi részesedésükön keresztül vagy a vállalkozásra vonatkozó szabályok által állami vállalkozásokkal kapcsolatos pénzmozgásokkal kapcsolatos beszámolási kötelezettség: • • •
világossá váljon, hogy a hatóságok az állami alapok terhére milyen közvetlen támogatást biztosítottak közvállalkozások számára milyen állami alapokat bocsátottak ezek, illetve pénzügyi szervezetek közvetítésével mások rendelkezésére ezeket ténylegesen hogyan használták fel
számviteli szétválasztás biztosítása: • •
különféle tevékenységekhez kapcsolódó költségek és bevételek, valamint a költségek és bevételek tevékenységekhez való hozzárendelésénél vagy tevékenységek közötti megosztásánál alkalmazott módszerek pontos részletei világossá váljanak
15
Közüzemek (bővebben) 20. Ismertesse a közüzemekkel kapcsolatos közösségi szabályozás okait, céljait és a lehetséges modelleket! A közösségi jog fejlődésének első évtizedeiben a közműszektor és az állami vállalatok tevékenysége nem volt hangsúlyos kérdés a közösségi jogalkotásban. ( nem vagy alig szabályozták közösségi szinten e kérdéseket ) A trend az 1970 – es évektől változott meg, mivel a gazdasági, politikai, társadalmi és műszaki feltételek nagymértékben megváltoztak. Okok: A. B. C. D. E.
a fogyasztók igényelték a választás lehetőségét világpiaci verseny következtében a vállalatok új árszabású szolgáltatásokba kezdtek infrastruktúra fenntartása könnyebb magánpénzekből, mint közpénzekből bizonyos területek lassan fejlődtek új technológiák jelentek meg, amelyek átalakították a monopóliumokat
Célok: kínálat bővítése, minőség növelése, árak letörése. ( Versenyjogi szabályok érvényre juttatása, a meghatározó piaci fölénnyel való visszaélés tiltása, megkülönböztetés, kereskedelem szabadságának korlátozása -> felszámolás) Modellek: Az EK szabályozás a korlátozott verseny elvét tette szabályozási modelljének alapelvévé. A. A tagállamok számára biztosítani lehet, hogy szabadon alapíthassanak egyes monopóliumokat, de ennek körében sem szeghetnek meg egyes szabályokat (korlátozott szuverenitás elve) B. A tagállamok számára biztosítani lehet, hogy teljesen szabadon alapíthassanak monopóliumokat (abszolút szuverenitás elve) C. A tagállamok semmilyen indokkal nem hozhatnak létre monopóliumokat (abszolút verseny elve) D. A tagállamok csak akkor hozhatnak létre monopóliumokat, ha azok létrehozását, fenntartását valamilyen legitim cél alátámasztja, és eközben a versenyt csak a cél eléréséhez szükséges mértékben korlátozzák (korlátozott verseny elve) 21. Mi minősül általános gazdasági érdeknek az uniós gyakorlatban az EUMSz. 106. cikkével kapcsolatban? Rendkívül tág fogalom. • állam legfontosabb vízi útjainak működtetése • tv reklám sugárzásának monopóliuma • postai szolgáltatás • kereskedelmileg nem lukratív légi járatok működtetése • villamosenergiai vezetékhálózat, generátorok, elosztók működtetése • telefonhálózat működtetése A felsorolás nem taxatív, mindig az adott körülményeket kell figyelembe venni. 22. Ismertesse az Altmark-döntést és annak következményeit! Németországban 1990-ben az Altmark Trans vállalat engedélyeket és anyagi támogatást kapott a magdeburgi hatóságoktól Stendal körzetében autóbusz-járatokra. 1994-ben a német hatóságok megújították az Altmark Trans engedélyeit, ugyanakkor visszautasították a Nahverkehrsgesellschaft Altmark engedélykérelmeit. Ez utóbbi bíróságra vitte az ügyet, mondván, hogy az Altmark Trans nem 16
életképes, mert köztámogatás nélkül nem maradhatott volna fenn, így az engedélyek törvénytelenek. Az ügy az Európai Bírósághoz került. A bírósági döntés szerint az illetékes hatóságok támogathatnak anyagilag egy vállalatot, hogy segítsék azt megfelelni a közszolgáltatási követelményeknek, és ez nem jelent törvényellenes állami támogatást, amennyiben négy feltétel teljesül: A kedvezményezettnek világosan meghatározott közszolgáltatási kötelezettségeinek kell lennie. A támogatás kiszámolásának módját objektív, átlátható módon és előre kell megállapítani. A támogatás nem lehet nagyobb, mint a fedezendő költségek, megengedve ugyanakkor egy méltányos nyereséget. Ha a vállalatot nem közbeszerzési eljárással választják ki, a támogatás szintjét a hasonló jellegű vállalatok által viselt költség alapján kell megbecsülni. Az Altmark Trans döntés illetve a 2005-ös jogalkotási csomag alapján az EUMSz 106. cikk (2) bekezdése alapján azok a vállalkozások mentesülhetnek (egyedi, ex ante vizsgálat alapján) az állami támogatások alkalmazása alól, amelyeknek juttatott ellentételezés nem haladja meg a tevékenységgel felmerült és kimutatott többletköltséget és az iparágban indokolt hasznot. 23. Mit jelent az arányosság a EUMSz. 106. cikk (2) bekezdésével kapcsolatban? Az idézett cikk szerint a verseny korlátozása csak akkor jogszerű, ha az elérni kívánt cél által megkívánt minimális mértékben valósul meg. Szűk keresztmetszet: közüzemi szolgáltatások terén található olyan kimerülő erőforrások, melyeket az állam oszt el. Alapvető eszköz: azon létesítmények, vagy infrastruktúrák, melyek nélkül a szolgáltató nem tud szolgáltatást nyújtani a saját fogyasztóinak. Bizottsági közlemény: olyan eszköz vagy infrastruktúra, amely nélkülözhetetlen a fogyasztók eléréséhez, nem lehet ésszerűen újból létrehozni. Versenyre kifejtett hatás: szolgáltatási kötelezettség megtagadása esetén, ha az erőfölényes vállalat visszautasítja a szolgáltatást egy tőle lefelé helyezkedő versenytársának, ennek hatásai lehetnek a versenyre. Pl: van e más versenytárs a közegben? Van e lehetőség alternatív beszerzésre? Mennyire fontos az adott termék, szolgáltatás a vásárló tevékenységében? Méltányos hozzáférés követelménye: az alapvető eszköz birtokosának nemcsak egyszerűen a hozzáférést kell biztosítania, hanem a méltányos hozzáférést. Diszkriminációmentesen, a piacra lépő vállalatot adott helyzetben még segítenie is kell egy egy monopol vállalatnak. 24. Ismertesse a közüzemek szabályozását a postai szolgáltatások terén! Ez valamennyi tagállamban hagyományosan a legvédettebb közszolgáltatások közé tartozik. A postai liberalizáció az 1990-es években indult meg a bizottsági és bírósági esetjoggal. Megállapították, hogy semmi nem indokolja a gyorspostai szolgáltatások (pl. FeDex; DHL, stb.) korlátozását azon az alapon, hogy az egyes tagállamokban már átfogó postahálózat működik (pl. Magyar Posta rt.). A Bíróság elhatárolja az egyetemes szolgáltatásokat (pl. Magyar Posta) azokat a speciális szolgáltatásoktól, amik bizonyos gazdasági szereplők olyan speciális igényeit elégítik ki (pl. a küldemény 1 órán belül érjen oda), amiket a hagyományos postai szolgáltató nem képes megoldani. Fontos feltétel, hogy a speciális szolgáltatás nem veszélyeztetheti az egyetemes gazdasági szolgáltató gazdasági egyensúlyát (értsd: ne tegye tönkre).
17
25. Ismertesse a közüzemek szabályozását a légi közlekedés-szállítás, illetve a légikikötők terén! (1) Ebben a szektorban a Bizottság 3 nagy jogszabálycsomag megalkotásával kezdeményezte a piac megnyitásának folyamatát. A legújabb 3.-ban 3 rendelet szabályoz. A 2407/92/EGK rendelet a légitársaságok számára kiadott engedélyeket szabályozza. Ez meghatározza a tagállamoknak, hogy milyen feltételekkel adhatnak ki-vonhatnak vissza engedélyeket. A 2408/92/EGK rendelet a fenti engedéllyel rendelkező légitársaságoknak biztosítja, hogy azok bármelyik tagállamban nyújthassanak légi szolgáltatásokat („szabad hozzáférés elve”). A 2409/92/EGK rendelet a díjtételek és tarifák liberalizációját tűzte ki célul (pl. megszűnt azon kötelezettség, hogy a légitársaságnak jóváhagyás végett be kell nyújtani tarifatáblázatát a hatóságoknak). A Bizottság 2001-ben „közös európai égbolt” létrehozását kezdeményezte (pl. légi irányítási rendszer megújítása, egységessé tétele). A 2320/2002/EK rendelet a közös biztonsági szabályok kidolgozásáról szól (utasvédelem; terrorizmus; stb.). (2) A repülőterek kapacitásának egyik korlátja a „résidő”, amely a légi járművek számára biztosított menetrend szerinti le- és felszállásra biztosított időt jelenti. A 95/93/EK rendelet értelmében a piacra újonnan belépő vállalatnak biztosítani kell a meglévő résidő 50 %-át. 26. Ismertesse a közüzemek szabályozását a vasúti szolgáltatások terén! A vasút környezetbarát, kisebb a baleset kockázata; viszont a vasút nem elég versenyképes a mai szállítási piacon (pl. ha egy mozdony át akar lépni egy európai határon, akkor mozdonyt, mozdonyvezetőt kell cserélni; a szerelvényeket át kell vizsgálni; vasúti kocsik átcímkézése; vagy akár a tengelyek cseréje (pl. spanyol-francia határ). A vasúti közlekedés szabályai is jelentősen eltérnek az egyes tagállamokban. A 2380/77/EGK rendelet egységes szabályokat ír elő a vasúti közlekedésre. A 91/440/EGK irányelv célként tűzte ki a vasút infrastruktúrájának és a vasúti szolgáltatást nyújtó vállalkozásnak a különválasztását. Ha egy tagállam egy másik tagállamba akar vonatozni, akkor „nemzetközi csoportosulást” kell létrehozniuk egymás között a vasúttársaságoknak. A vasúthálózatokhoz való szabad hozzáférés kulcsa a „kölcsönös átjárhatóság”. Ezt a 96/48/EK irányelv valósította meg a nagysebességű vasutak esetében. A 91/440/EGK irányelv hozta létre a „Transzeurópai Vasúti Áruszállítási Hálozat”-ot (TERFN). A 881/2004/EK rendelet hozta létre az „Európai Vasúti Ügynökség”-et, ami elsősorban technikai segítséget nyújt a Bizottság döntéseinek előkészítéséhez (pl. kölcsönös átjárhatóság, vagy vasúti biztonság kérdéskörben). Ez a szerv tanácsadó hatóságként is működik a tagállamok vasúti hatóságai számára. Magyarországnak – a MÁV piaci pozíciójának ideiglenes védelmében – 2006. december 31-ig a TERFN magyar szakaszán, az összes pályakapacitás 20%-hoz kell hozzáférést biztosítania a tagállamok vasúttársaságainak. 18
