A felnttoktatás, mint tudományos diszciplína elsdleges feladata annak kutatása, hogy melyek a felnttkori tanulás ösztönz és gátló tényezi

A fels oktatás szerepe a feln tt-tanulás fejlesztésében az uniós Napirend tükrében – innováció, vagy kényszer? Borsi Árpád emlékének

Németh Balázs, PhD egyetemi docens PTE FEEK Andragógia Intézet

„A feln ttoktatás, mint tudományos diszciplína els dleges feladata annak kutatása, hogy melyek a feln ttkori tanulás ösztönz és gátló tényez i.” Bélanger, Paul (2011) Theories in Adult Learning and Education. Barbara Budrich Publishers, Opladen & Farmington Hills 7. old.

A fels oktatás szerepe a feln tt-tanulás fejlesztésében az uniós Napirend tükrében – innováció, vagy kényszer?

100

EU benchmarks 2020, Evolution 2000-2009

80 progress required

Tertiary attainment

60 Pre-primary 40 20

Early school leavers Adult lif elong learning

0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

-20 -40 Low achievers in reading -60


!" #$# &

!

%! $"! !'$! &


($) !*

%" $! !

+ $!

„The whole idea of lifelong education needs to be transformed from inspired rhetoric to an orderly reality. But this can only happen as the traditional institutional and psychological barriers between in school and out-of-school learning are removed and the two sets of activities become jointly planned and better integrated.” Philip. H. Coombs (1970) What is Educational Planning? Paris: UNESCO IIEP. P. 54.


%!* , -+ $ % ' & • 35. A tagállamok aktívan ösztönözhetnének az egyetemekkel megvalósítandó partnerség-alapú kutatásokat a feln ttoktatás minden témakörében és célkit zéseivel összefüggésben. A kutatási programoknak gyakorlati orientációval kell rendelkezniük. A kutatásokat pedig egyetemeknek, feln ttoktatási és kutató szervezeteknek kell megvalósítaniuk interdiszciplináris megközelítésben. Az elemzéseket úgy kell végrehajtani, hogy a kutatási programok eredményeinek és tapasztalatainak terjesztését is el kell végezniük mindazok irányában, akik nemzeti és nemzetközi környezetben egyaránt érdekl dnek a feln ttoktatási eredmények iránt. Ajánlás a feln ttoktatás fejlesztéséhez Elfogadta az UNESCO 19. ülésének általános konferenciája Nairobi , 1976. november 26. 8. old.


Aktív állampolgárság „However, the key to the door of citizenship in contemporary society, according to EC policy documents, is employability that, paradoxically, can produce life, which might udermine the desire to participate in active citizenship.” „Citizenship is now a responsibility rather than a right and,… there is still a fundamental conceptual difference between citizenship and active citizenship – the one about rights and the other about the excercise of responsibility, although this need not occur only in traditional sphere of national citizenship. Territory and playing a role in the political/public domain are no longer the basis of active citizenship but being members of communities of interest – whether local, regional, national or international.” (p. 12.) P. Jarvis (2004) Lifelong Learning and Active Citizenship in a Global Society. JACE, NIACE-Leicester. Vol 10., No1., Pp. 3-19.


Lifelong Learning „Lifelong learning can be approached by the market and can be seen as a means of control.” ”The value of the phenomenon depends on what aspects of lifelong learning are being analysed and the perspective that is being adopted in the analysis. Three market values of lifelong learning: • An economic return on lifelong learning; • An educational value given to personal learning through the accreditation of experimental and prior experimental learning; • skills, competencies, qualifications become currency in the labour market.” P. Jarvis (2007) Globalisation, Lifelong Learning and the Learning Society. Routledge Falmer, London. Vol. 2. Pp.132.-134


Mindig van jó id a tanulásra/ It is always a good time to learn Az Európai Bizottság Akcióterve a feln ttkori tanulásról. 2007. Szeptember 27. Utómunkálatok: Az Európai Tanács és a Parlament közrem ködik az Akcióterv megvalósításában: Parlamenti határozat és Tanácsi Következtetések jelennek meg; 5 munkacsoport m ködik 2007 sze és 2010 sze között az Akcióterv témakörei vizsgálatát támogatandó; Megjelennek reflexiók az UNESCO CONFINTEA VI célokkal kapcsolatban; Konferenciát szerveznek a Grundtvig eredményeir l 2010 szén Koppenhágában és megvitatják a további teend ket; 2011 márciusában Budapesten rendezik az EU feln tt tanulási konferenciáját – www.eu2011.hu


Az Európai Bizottság éves jelentése / Annual Progress Report (2008) •Lépjünk el re az életen át tartó tanulás megvalósításában •Az iskolai oktatás fejlesztése •A szakoktatás és képzés fejlesztése •A fels oktatás fejlesztése •Az életen át tartó tanulás kulcskompetenciái •Méltányosság fejlesztése az oktatás és képzés terén •Foglalkoztathatóság •Befektetések az oktatás és képzés terén


!

!'$!

Stratégiai célok A: • Valósuljon meg az életen át tartó tanulás – el relépésre van szükség az életen át tartó tanulás stratégiái megvalósításának terén; a nemzeti képesítési keretrendszer bevezetése és fejlesztése terén az ún. European Qualifications Framework/EKKR rendszerhez kapcsolva, rugalmas tanulási utak bevezetésével. Az ún. European Quality Charter for Mobility alkalmazásával a mobilitás ösztönzése; • Az oktatás és képzés hatékonyságának és min ségének fejlesztése – minden polgárnak meg kell szerezni kulcskompetenciákat , az oktatás és képzés területének vonzónak és hatékonynak kell lennie;


!

!'$!

Stratégiai célok B: • A méltányosság, a társadalmi kohézió és az aktív állampolgárság növelése – Az oktatásnak és képzésnek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy minden állampolgár megszerezhesse és fejlessze a foglalkoztatásához szükséges készségeket, továbbá hogy azért tanuljanak, hogy aktív állampolgárok legyenek és interkulturális párbeszédet folytassanak. Fel kell tárni a nevelési hátrányokat min ségi befogadó és hatékony korai neveléssel. • A kreativitás és innováció, továbbá a vállalkozói készségek fejlesztése az oktatás és képzési minden szintjén – átfogó kompetenciák fejlesztése a tudásháromszög alkalmazásával (education-research-innovation) A vállalkozások és az oktatási intézmények közötti partnerség ösztönzése, tanuló közösségek fejlesztése a civil társadalom tényez ivel és más véleményformáló szervez déssel együttm ködésben.


Európa 2020 Stratégiai célok:

• Értelmes növekedés – tudás növelés, innováció, oktatás és digitális társadalom; • Fenntartható növekedés – forrás-hatékony termelés, a versenyképesség növelése; • Befogadó növekedés – A munkaer piaci részvétel növelése, készségfejlesztés és b vítés, valamint a szegénység elleni küzdelem.


Európa 2020 Az Európai Bizottság a következ célokat javasolja megvalósítani 2020-ig:

• A 20-64 év közötti korosztály 75 %-át foglalkoztatni kell; • Az EU GDP 3%-át K+F területen kell hasznosítani; • Az ún. "20/20/20" klíma/energia célokat szükséges elérni (ebbe beletartozik az égéstermékek 30%-al történ csökkentése megfelel feltételek esetén); • A korai iskolaelhagyók számát 10% alá kell szorítani, továbbá a fiatalok 40%-ának diplomát kell szereznie; • 20 millió alá kell szorítani a szegénységben él k számát.


Feln tt-tanulási célok az EU-ban •

Közös tanulási tevékenység a feln ttoktatás és képzés fejlesztése terén;

•

One step up/Lépj egyet el re;

•

A feln ttek alfabetizációja;

•

Monitoring a feln tt-tanulás terén;

• A non-formális és informális tanulás validációja. http://ec.europa.eu/education/lifelong-learning-policy/adult_en.htm


EURÓPAI NAPIREND A FELN TTKORI TANULÁSÉRT – 2011-12-20 A 2012–2014-es id szakra vonatkozó kiemelt területek I: 1. Az egész életen át tartó tanulás és a mobilitás megvalósítása;* „segítsék el , hogy a feln ttek rugalmas tanulási formákat vehessenek igénybe, és ennek keretében szélesebb körben biztosítsák a fels oktatásban való részvétel lehet ségét azoknak, akik nem rendelkeznek a felvételre jogosító, elismert képesítéssel” 2. Az oktatás és a képzés min ségének, illetve hatékonyságának javítása;* „javítsák a feln ttoktatást végz személyzet felkészültségét” „mélyítsék el az együttm ködést és a partnerséget a feln ttkori tanulásban érdekelt valamennyi féllel, különösen regionális és helyi szinten, tanulási régiók és helyi tanulási központok létesítése révén.” http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2011:372:0001:0006:HU:PDF


EURÓPAI NAPIREND A FELN TTKORI TANULÁSÉRT – 2011-12-20 A 2012–2014-es id szakra vonatkozó kiemelt területek II: 3. A méltányosság, a társadalmi kohézió és az aktív polgári szerepvállalás el mozdítása a feln ttkori tanulás révén; „nyújtsanak lehet séget a feln tteknek arra, hogy elsajátítsák a modern társadalomban való aktív részvételhez szükséges alapkészségeket és m veltséget (pl. gazdasági és pénzügyi m veltség, polgári, kulturális, politikai és környezettudatosság, az egészséges életvitellel kapcsolatos tájékozottság, valamint fogyasztói és médiatudatosság),” „növeljék a feln ttoktatási kínálatot és ösztönözzék az egyének feln ttkori tanulásban való részvételét a társadalmi befogadás er sítése,” „növeljék az id skorúak tanulási lehet ségeit az aktív id skorra vonatkozó célkit zések keretében, ideértve az önkéntességet és a nemzedékek közötti tanulás innovatív formáinak el mozdítását, továbbá támogassák az id skorúak ismereteinek, készségeinek és kompetenciáinak az egész társadalom javára történ kiaknázására irányuló kezdeményezéseket,” http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2011:372:0001:0006:HU:PDF


EURÓPAI NAPIREND A FELN TTKORI TANULÁSRÉRT – 2011-12-20 A 2012–2014-es id szakra vonatkozó kiemelt területek III: 4. A feln ttek kreativitásának és innovációs készségének fejlesztése és a tanulási környezetük javítása; „mozdítsák el olyan transzverzális kulcskompetenciák elsajátítását, mint a tanulás tanulása, a kezdeményez készség és a vállalkozói készség, a kulturális tudatosság és kifejez készség” „használják ki jobban az információs és kommunikációs technológiákat a feln ttoktatás terén annak érdekében, hogy n jön a feln ttkori tanulásban való részvétel lehet sége és javuljon az oktatás színvonala, például a távoktatásban rejl új lehet ségek kiaknázása, illetve e-tanulási eszközök és platformok létesítése révén” http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2011:372:0001:0006:HU:PDF


EURÓPAI NAPIREND A FELN TTKORI TANULÁSRÉRT – 2011-12-20 A 2012–2014-es id szakra vonatkozó kiemelt területek IV: 5. A feln ttkori tanulással kapcsolatos tudásalap növelése és a feln ttoktatási ágazat figyelemmel kísérése „aktívan vegyenek részt a f nemzetközi felmérésekben és tanulmányokban, így például a feln ttoktatási felmérésben” „fokozzák er feszítéseiket annak érdekében, hogy elegend alapadatot gy jtsenek többek között a tanulásban való részvételr l, az oktatást nyújtó intézményekr l, a finanszírozásról, a tanulás eredményességér l” „er sítsék a feln ttoktatási ágazat fejl désének és teljesítményének figyelemmel kísérését és hatásvizsgálatát” „növeljék a feln ttkori tanulással összefügg kérdések kutatását és mélyreható elemzését, és a kutatást terjesszék ki új területekre, továbbá ösztönözzék a fokozottan interdiszciplináris és el retekint bb elemzések igénybevételét”

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2011:372:0001:0006:HU:PDF A fels oktatás szerepe a feln tt-tanulás fejlesztésében az uniós Napirend tükrében – innováció, vagy kényszer?

Probléma területek az EAEA felfogásában Oktatási-képzési problémák Európában: Az Európai Bizottság szerint • Demográfiai változások – id söd társadalmak • Növekv globális versengés • Lassuló növekedés és strukturális munkanélküliség A civil társadalom szerint Változtassuk meg a túl egyoldalú gazdasági és munkaer piaci orientációkat: • Aktív állampolgárság és jólét • Európai értékek • Egyenl hozzáférés: Minden tagországban és térségben fel kell mérni a célcsoportok igényeit (pl. analfabéták, migránsok, falusias környezetben él k, stb.)


Feln tt-tanulási felmérések az Európai Bizottság koordinációjában 2011-2012 •Min ség és a feln tt-tanulási ágazat – Panteia, Zoetermeer NL; •A fels oktatás megnyitása a tanuló feln ttek el tt – DIE (Német Feln ttoktatási Intézet) és a Humboldt Uni, Berlin D; •A feln ttek tanulásának finanszírozása – FIBS (Képzési és Szociálökonómiai Kutatóintézet), Berlin D


Feln tt-tanulási felmérések az Európai Bizottság koordinációjában 2011-2012 •

A fels oktatás megnyitása a tanuló feln ttek el tt/HEAD – DIE (Német Feln ttoktatási Intézet) és a Humboldt Uni, Berlin D;

A HEAD projekt köztes jelentésének ajánlásai (2012. 08. 07): - A rendelkezésre álló ismeretek elmélyítése, azok korszer disszeminációja és cseréje; - A feln tt tanulók hatékonyabb megszólítása a fels oktatási intézményekben elérhet változatos tanulási kínálat révén; - A pénzügyi támogatások és eszközök fejlesztése; - Hatékonyabb gondoskodás és érzékenység a különféle feln tt tanulói célcsoportok irányában;


. " % /0

*0 %

*1

„University departments of adult, continuing and community education have

always stood on the edge of the academy – as marginal, potentially creative, but vulnerable places. Historically, perhaps what distinguished them most clearly has been their role as agents of civic mission of the academy.” „In this sense, they have worked as instruments of the ‘democratic intellect’ and sought to sustain some connection between the idea of the university and the ideal of an ‘educated public’.” „It is very much against the odds, therefore, that we have tried to re-invent elements of the civic mission of the university, understood as a public institutions, in some of our work.” J. Crowther, I. Martin, M. Shaw: Re-inventing the Civic Tradition: In and Against the State of Higher Education. In: R.V. de Castro, A.V. Sancho, P. Guimaraes (eds.) (2006) Adult Education. New Routes in a New Landscape. University of Minho, Braga. Pp. 135-147.


Feln tt tanulási innováció válságid szakban? Martin, Brian: The role of museum. In: Martin, Brian (szerk.) (1999) Adult Education and the Museum. Bonn: IIZ-DVV. p. 18.

2 +$3 4 %% 356 4 6 7 6 A fels oktatás szerepe a feln tt-tanulás fejlesztésében az uniós Napirend tükrében – innováció, vagy kényszer?

9

% 8 : '

Általános feln tt-tanulási problématerületek • • • •

• • •

A feln tt-tanulási akcióterv, Napirend és a CONFINTEA VI/GRALE ajánlások megvalósítása; Módszerek és eszközök bevezetése és alkalmazása a VPL, RPL terén; A feln ttek iskolái fejlesztése – második esély programok. korai iskolaelhagyók, funkcionális analfabéták számának csökkentése; A munkaképes népesség képzettségi szintjének emelése/készség és kompetencia fejlesztések/ Lépj egyet el re!? A szakképzés min ségi fejlesztése. Képzések fejlesztése a vállalkozásokkal és kamarákkal együttm ködésben; A képz k képzése és továbbképzése – fels oktatási szerep; Új finanszírozási formák a feln tt-tanulók számára – több forrás kell!; Min ségi kutatások a feln tt-tanulás és oktatás terén, az eredmények hatékonyabb disszeminációja


A felnttoktatás, mint tudományos diszciplína elsdleges feladata annak kutatása, hogy melyek a felnttkori tanulás ösztönz és gátló tényezi

Recommend Documents