19. MAGYAR-LENGYEL KAPCSOLATOK AZ OSZTRÁK-MAGYAR KIEGYEZÉS IDŐSZAKÁIG

344

19. MAGYAR-LENGYEL KAPCSOLATOK AZ OSZTRÁK-MAGYAR KIEGYEZÉS IDŐSZAKÁIG 1849 1849. október 24-től Magyarország területi felosztása során öt katonai kerületet alakítottak ki: PestBuda, Pozsony, Sopron, Kassa és Nagyvárad központtal. Leválasztották Horvátországot, Erdélyhez csatolták a Partiumot, létrehozták a Szerb Vajdaságot és a Temesi Bánságot. Önálló lett a Katonai Határőrvidék is. 1849. november 18-án császári nyílt parancs létrehozza a Szerb Vajdaságot és a Temesi Bánságot. 1849. november 21-én Haynau feloszlatja a szlovák légiót. 1849. november 21-én Buda és Pest között átadják a forgalomnak a Lánchidat. 1849. december 31-én Pest város tanácsa díszpolgárává választja Haynaut, Jelačićot és Paszkievics herceget.

1850 1850. február 10-én Haynau elrendeli a magyarországi protestáns egyházak szigorú hatósági felügyeletét. 1850. január 18-án megjelenik a csendőrség megszervezésére vonatkozó rendelet. 1850. február 26-án az uralkodó feloszlatja a horvát báni tanácsot. 1850. május 7-én a horvát-szlavón, valamint a bánsági szerb Határőrvidéket császári nyílt parancs továbbra is a Monarchia különálló részévé nyilvánítja. 1850. március 9-én megjelenik a Pesti Napló c. napilap első száma. 1850. március 26-án között felállítják a kereskedelmi és iparkamarákat. 1850. április 25-én császári nyílt parancs vezeti be Magyarországon a jövedelemadót. 1850. április 25-én Deák Ferenc egy hivatalos megkeresésére elhárítja a közügyekben való tevőleges részvételt. 1850. június 15-én Kossuth Lajos a törökországi Kiutahiában elkészíti első államszövetségi tervét. 1850. július 1-jén az osztrák posta bevezeti a postabélyeget. Október 1-jén bevezetik a bélyegilletéket Magyarországon. 1850. december 16-án Pest és Bécs között vasúti összeköttetés létesül. 1850. július 6-án a császár elnökletével tartott minisztertanács a hatáskörét túllépő Haynaut nyugdíjazza. 1850. szeptember 13-án Bach belügyminiszter rendeletet ad ki a magyarországi politikai hatóságok szervezéséről. Alexander Bach (1813-1893), osztrák politikus – 1848-49-ben igazságügy miniszter -, 1849-1859 között belügyminiszteri tisztet töltött be. A Habsburg-dinasztia neoabszolutista és központosító politikájának egyik képviselőjeként az 1848-49-es magyar szabadságharc leverését követő első évtized névadója lett (Bach-korszak). Az ekkor működő császárhű hivatalnokok gúnyneve Bach-huszár volt. 1850. szeptember 29-én egyesítik a pesti József Ipartanodát és a bölcsészkari Mérnöki Intézetet, majd 1856-ban Polytechnikummá, műegyetemmé szervezik. 1850. október 4-én a pénzügyőrségnek magyarországi felállításáról alkot rendeletet a pénzügyminiszter. 1851. március 1-jén Magyarországon bevezetik az állami dohánymonopóliumot, a sör- és pálinkaadót.

1851 1851. április 13-án hat osztrák és magyar tanácsos részvételével az uralkodó birodalmi tanácsot hív életre. 1851. július 1-jén a minisztertanács eltörli az Ausztria és Magyarország közti közbülső vámhatárokat. 1851. szeptember 11-én Kossuth, az amerikai szenátus által rendelkezésre bocsátott hajó fedélzetén elhagyja Törökországot. Október 23-án Angliába, december 3-án Amerikába érkezett. 1852 július végén visszatér Európába, 1857-ig Londonban él. 1851. szeptember 21-én Kossuthot és Andrássy Gyulát, több más társukkal együtt in effigie (távollétükben jelképesen) hazaárulás miatt felakasztják. 1851. október 10-én Magyarország katonai és polgári kormányzójává Albrecht főherceget nevezi ki az uralkodó.

345 1851. december 31-én császári nyílt parancs hatálytalanítja az 1849. évi olmützi alkotmányt, és meghirdeti a császári egyeduralmat. 1852. április 14-én Ferenc József császár vezető politikusok előtt kinyilvánítja, hogy a miniszterelnöki teendőket a jövőben maga látja el. 1852. július 4.-augusztus 14. között I. Ferenc József első magyarországi körútját teszi. Noszlopy Gáspár (1820-1853) 1848 szeptemberétől szabadcsapatával harcolt, 1849 márciusától Somogy kormánybiztosa, nemzetőr őrnagy, a dél-dunántúli népfölkelés irányítója volt. A szabadságharc bukása után folytatta harcát, de 1850 áprilisában elfogták, azonban sikerült megszöknie. 1852-ben többekkel Ferenc József császár elfogására szövetkezett, ám a tervet fölfedték, Noszlopy Gáspárt elfogták és halálra ítélték. 1853-ban kivégezték.

1852 1852. szeptember 1-jén intézményesítik a cenzúrát. November 26-án az uralkodó kiadja az ún. „egyleti törvényt”. 1852. november 29-én császári nyílt parancs 1853. május 1-jei hatállyal kiterjeszti Magyarországra, Horvátországra és a Szerb Vajdaságra az 1811. évi osztrák polgárjogi törvénykönyv érvényét.

1853 1853. január 1-jén megindul a kormány hivatalos lapja, a Budapesti Hírlap. 1853. február 10-én megkezdődik a budai Várnegyed alatt vezető alagút építése, 1857. április 20-án nyílik meg. 1853. február 18-án I. Ferenc József ellen Bécsben sikertelen merényletet követ el Libényi János székesfehérvári szabólegény. 1853. március 2-án kibocsátják az úrbéri pátenst és a kárpótlási és földtehermentesítési nyílt parancsot. Május 1-jén életbe lép az 1852-ben kiadott ősiségi pátens, amely megszünteti az ősiséget, de ösztönzi a hitbizományi rendszert. 1853. szeptember 8-án Orsova mellett megtalálják a szabadságharc végnapjaiban elrejtett szent koronát. Az uralkodó Budára szállíttatja. 1853-ban megjelent Jókai Mór „Egy magyar nábob”, majd folytatása a „Kárpáthy Zoltán” c. regénye. 1853-1856. között kirobban az osztrák-török háború. 1853-ban megalakul a pesti kereskedelmi Lloyd Társulat, 1854. január 1-jével napilap indul Pester Lloyd címmel (1944-ig jelenik meg).

1854 1854. március 5-én megindul a Vasárnapi Újság című napilap. 1854. április 24-én I. Ferenc József császár házasságot köt Erzsébet bajor hercegnővel. 1854. május 1jén megszűnik a kivételes állapot Magyarországon. December 15-én megszűnik az ostromállapot Erdélyben. 1855. március 4-én Magyarországon császári nyílt parancs rendeli el az országos kataszteri föld felmérést. December 15-én korszerű telekkönyvi rendszer felállításáról intézkedik az igazságügyminiszter. 1854. december 16-án Leo Thun birodalmi kultuszminiszter rendeletileg szabályozza a középfokú iskolák tanrendjét. 1854-ben megjelenik Arany János Toldi Estéje c. költeménye. IX. Pius (tkp. Giovanni Maria Mastai-Ferretti, 1792-1878), pápa (1846-1878), 1854-ben kihirdette Mária szeplőtelen fogantatásának dogmáját és az egyházat elhatárolta kora szellemi, politikai, társadalmi törekvéseitől. Az 1869-70-es I. vatikáni zsinatot erősen befolyásolta és kinyilvánította a pápa csalatkozhatatlanságának dogmáját. 1870-ben, az Egyházi Állam megszüntetése után „Róma elrablóit” kiátkozta az egyházból, és megtiltotta a katolikusoknak, hogy részt vegyenek Olaszország politikai életében. A Podgórze Karpackie (Kárpátalja) területén lévő Wisłok partján fekvő Krosno a XIX. század második felétől kezdve a Kárpátok kőolajkörzetének központja lett. Ignacy Łukasiewicz (1822-1882) kőolaj lepárlásból nyert először a világon petróleumot, és 1853-ban feltalálta a petróleumlámpát, majd 1854-ben a közeli Bóbrkában megalapította az első kőolajbányát. Łukasiewicz kezdetben gyógyászati célokra akarta hasznosítani a Beszkidek vidékén kitermelt ásványolajat. A XIX. század közepén a városháza épületében működő helyi gyógyszertárban dolgozott Ignacy Łukasiewicz.

346

1855 1854-55. között zajlik a krími háború. 1856. március 30-án a párizsi békekonferencián részt vevő hatalmak aláírják a krími háborút lezáró békeokmányt, mely egyebek mellett a dunai hajózást Nemzetközi Dunabizottság felügyelete alá helyezi. 1855. október 21-én Pesten eltemetik Vörösmarty Mihályt. 1855-ben Ganz Ábrahám szabadalmaztatja a kéregöntésű vasúti kereket. – Az acéliparban bevezetik a Bessemer-eljárást. 1855. december 24-én megnyitják a Győr-Bruck közti vasútvonalat.

1856 1856. augusztus 31-én fölszentelik az esztergomi főszékesegyházat Scitovszky János bíboros hercegprímás és I. Ferenc József jelenlétében. Az ünnepségen először csendült fel Liszt Ferenc „Esztergomi misé”-je a szerző vezényletével. A zárókő letételére 1869-ben került sor. 1856. szeptember 30-án a kultuszminiszter jóváhagyja a cs. kir. Josef Polytechnikum szervezeti szabályzatát. 1856. december 24-én a pesti utcákon megkezdődik a gázvilágítás.

1857 1857. január 1-jén életbe lép a házassági jogot szabályozó 1856. október 8-án kelt császári nyílt parancs. 1857. május 8-án az Osztrák Császárság egész területén általános amnesztiában részesítik a politikai perekben elítélteket. 1857 májusában Arany János megírja „A walesi bárdok” című balladáját. 1857. július 16-án Andrássy Gyula aláírja a hazatérési engedélyhez előírt hűségnyilatkozatot. 1857. november 1-jén Pesten megnyitja kapuit a Kereskedelmi Akadémia. 1857. november 17-én újjászervező ülését tartja Pesten az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE). 1857 novemberében átadják a forgalomnak a Szeged-Temesvár és a Szolnok-Debrecen vasútvonalat.

1858 1858. január 1-jén Magyarországon is hatályba lép az 1852. évi osztrák erdőtörvény, mely védi a meglévő erdőterületeket, és biztosítja az erdők felújulását. 1858. november 20-án a Magyar Tudományos Akadémia igazgatótanácsa törli azt a korábbi megkötést, hogy az Akadémiának a tudományokat magyar nyelven kell művelnie. Széchenyi ellenlevelet intéz a Magyar Tudományos Akadémia ügyében. 1859. január 17-én Alexandru Ion Cuza ezredes személyében Havasalföld és Moldva közös fejedelmet választ.

1859 1859. május 6-án Kossuth, Teleki és Klapka részvételével Párizsban megalakul az emigráns kormány szerepére vállalkozó Magyar Nemzetközi Igazgatóság. 1859. április 28-án kitör a háború Ausztria illetve Franciaországgal szövetséges Piemont között. 1859. május 5-én Párizsban megállapodást köt Kossuth Lajos és III. Napóleon. 1859. június 4-én Magenta mellett, június 24-én Solferinónál súlyos vereséget szenvednek az osztrák seregek III. Napóleon francia császártól. I. Ferenc József békét köt III. Napóleonnal (július 11., november 10.). Ausztria lemondott a gazdag Lombardiáról. 1859. július 16-án I. Ferenc József a monarchia népeihez intézett kiáltványában bejelenti Lombardia elvesztését, s ígéretet tesz arra, hogy a törvényhozásban és a közigazgatásban korszerű változásokat hajt végre. 1859. júliusában Londonban megjelenik Széchenyi István megjelentetett „Rüblick” c. röpiratára.

„Blick” c. válasza Bach névtelenül

1859 október végén, Pesten és az ország más városaiban megemlékezéseket tartanak Kazinczy születésének 100. évfordulója alkalmából. 1859. november 26-án Erkel Ferenc „Hunyadi László” c. operájának pesti előadása nemzeti tüntetéssé válik.

347

1860 1860. március 15-én országszerte megemlékeznek az 1848-as forradalomról. Március 30-án az uralkodó fölmenti tisztségéből Albrecht főherceget, Magyarország főkormányzóját, utóda Benedek Lajos táborszernagy lett. 1860. március 26-án Madách Imre befejezi „Az ember tragédiája” című művét. Madách 1860-ban jelentette meg Az ember tragédiája című művét. Madách Imre (1823-1864) drámaíró, költő 1840-ben adta ki a „Lantvirágok” c. verseskötetét. 1849-ben a szabadságharc bukása után Kossuth titkárának rejtegetéséért börtönbüntetésre ítélték. 1859-ben írta meg a Bach-rendszert gúnyoló komédiáját, A civilizátor. 1860-ban jelent meg Az ember tragédiája c. drámai költeménye, amely az emberiség történetét rajzolja meg. A mű Arany János segítségével és stiláris javításaival jelent meg, azonban színpadon első ízben csak 1883-ban mutatták be. „Mózes” c. bibliai tárgyú drámájában a tömegek és a történelmi kor konfliktusát ábrázolta. 1860. április 7-én Döblingben Széchenyi István öngyilkosságot követ el (főbe lövi magát). Áprilisban országos gyászt tartanak Széchenyi halála alkalmából. 1860. május-október között Garibaldi győzelmeket arat Dél-Itáliában, a magyar légió hősiesen harcol. 1860. július 26-án Egerben „Éljen Kossuth, Éljen Garibaldi !” jelszóval tüntetnek.

Garibaldi és a magyar légió Piemont 1416-ban Savoyával, 1720-ben Szardíniával egyesült (Szárd Királyság). 1798-1814 között francia uralom alatt állt. Az 1815. évi bécsi kongresszus Piavéhoz csatolta a genovai hercegséget. Az egységes Olaszország II. Viktor Emánuel szárd király vezetésével jött létre 1859-ben, aki 1861-ben felvette az Olaszország királya címet. II. Savoyai Viktor Emánuel (1820-1878), 1849-1861 között Szardínia-Piemont, majd 1861-1878 között Olaszország királya volt. Giuseppe Garibaldi (1807-1882), olasz szabadságharcos előbb Lombardiában harcolt az osztrákok ellen, majd Rómában a forradalmárok oldalán. Az 1849. évi köztársaság kikiáltása után vezette a franciákkal szembeni védelmet. Később gróf Cavour-t támogatva a „marsalai ezer” élén elfoglalta Szicíliát. A nápolyi-szicíliai királyságot a szárd királysághoz csatolta. Ez a győzelem adott döntő lökést a további harcokhoz. 1860-ban megdöntötte a Bourbonok uralmát. 1862-ben, illetve 1867-ben sikertelenül próbálta elfoglalni az Egyházi Államot. Az egységes Olaszország megszületéséért harcolt. 1870 előtt Itáliában több királyság volt (nápolyi-, szicíliai-, szárd, piemonti, lombard királyságok), osztrák, francia függőségben. Garibaldi csapatában több magyar is harcolt. Tüköry Lajos (1830-1860), magyar katonatiszt, aki részt vett az 1848-49. évi magyar szabadságharcban, 1849-ben török katonai szolgálatba lépett. Tüköry 1859-ben Türr Istvánnal együtt Itáliába ment, részt vett az osztrákok elleni háborúban mint a magyar légió egyik zászlóaljának parancsnoka. 1860-ban csatlakozott Garibaldihoz. 1860-ban Palermo bevételénél esett el. - Türr István (1825-1908) magyar katonatiszt, 1849-ben átállt a piemonti hadsereghez, ahol Magyar Légiót szervezett. Török oldalon részt vett a krími háborúban (1853-1856), majd olasz oldalon az 1859. évi olasz-osztrák háborúban. Az 1860. évi szicíliai expedícióban Garibaldi hadsegéde, a hadsereg főfelügyelője, tábornok lett. 1867 után mint csatonaépítő mérnök és vállalkozó szerzett hírnevet a Korinthoszi-csatorna építésében. - Ihász Dániel (1813-1882), magyar katonatiszt, 1849-ben Kossuth Lajos hadsegéde, honvédezredes volt. Emigrációjában is Kossuth személyi titkára lett. 1861-1862 között az itáliai magyar légió parancsnoka. Szembeszállt az 1867. évi kiegyezéssel. Az olasz emigrációban élő Kossuth Lajos is kapcsolatot tartott Garibaldival, egy általános Habsburg-ellenes összefogásba szerette volna bevonni. Garibaldi népszerűvolt a magyarok körében, de egy ilyen összefogásnak nem voltak támogatói. Az egységes Olaszország megszületése után Garibaldi továbbra is részt vett az ország politikai életében, képviselő is volt.

1860. október 20-án az uralkodó kiadja az ún. „Októberi diplomá”-t: visszaállította a kancelláriát és a Helytartótanácsot és ígéretet tett az országgyűlés összehívására. Dessewffy Emil gróf (1812-1866), magyar politikus, közgazdász, 1849 után az „ókonzervatívok” vezetője lett. 1855-1866 között az MTA elnöke volt. 1860-ban részt vett az októberi diploma előkészítésében. Mellette ifj. Mailáth György (1818-1883) politikus, aki az 1847-48. évi országgyűlésen a Konzervatív párt egyik vezetője volt, a szabadságharc leverése után, 1849-től a bécsi udvarral megegyezést kereső ókonzervatív irányzathoz csatlakozott, és jelentős szerepet vállat az 1860. évi októberi diploma kiadásában. Mailáth György 1865-től főkancellár, 1867-től országbíró és a főrendiház elnöke lett (1883-ban meggyilkolták).

348 Az 1860. október 20-án kiadott ún. Októberi diploma I. Ferenc József osztrák császár által kibocsátott új birodalmi alkotmány volt, amely: - engedélyezte a tartományi és országgyűlések) így a magyar) megalakulását, - a kormányzást az egyes országgyűlések által választott testület, a birodalmi tanács intézte volna, - Magyarországon visszaállították a vármegyerendszert, az 1848 előtti kormányszerveket, - és engedélyezték a magyar nyelv hivatalos használatát. A külügy-, hadügy és pénzügy intézése azonban osztrák kézben maradt, ezért az 1861. évi magyar országgyűlés elutasította, ezért Ferenc József visszavonta. 1860. december 27-én az uralkodó elrendeli az 1849-ben leválasztott Szerb Vajdaság és Temesi Bánság Magyarországhoz csatolását. 1860-ban Ferenc József találkozik Varsóban az orosz cárral és a porosz régenssel. Az Ostródától Elblagig húzódó 41 kilométeres hajóutat 1844-1860 között építették az Ostróda-Elblagtórendszer tavain és csatornáin keresztül. A 8 tavat egységes hálózatba összekötő csatornarendszer az egyes tavak közötti magasságkülönbséget lejtők kialakításával, vontató dombok beiktatásával győzi le. Öt vontató dombon haladnak át a csatornában közlekedő hajók, amelyek időben összehangoltan, egy időben indulnak Ostródából és Elblagból. A hajók a vontató domboknál találkoznak, ahol síneken haladó alvázakra úsznak rá. A vízi erővel működő vontató berendezés vonóerő szükségletét csökkenti, hogy egyidejűleg az egyik hajó hegymenetben, a másik lejtmenetben közlekedik. Ezzel a műszaki megoldással a lejtmenetben haladó hajó súlya felfelé vonja a hegymenetben haladó hajót. 1860-ban Ábrahám Lincolnt az Egyesült Államok (USA) elnökévé választják. – Dél-Carolina kiválik az Unióból. 1861-ben kitör az amerikai polgárháború. 1861 januárjában Mississippi, Florida, Alabama, Georgia, Luisiana, februárban Texas kiválik az amerikai unióból. Montgomery az alkotmányozó gyűlésen elfogadja a Konföderált Államok alkotmányát. 1861. márciusában beiktatják az Egyesült Államok új elnökét, Abraham Lincolnt. 1861. áprilisában elesik Fort Sumter, Virginia kiválik az Unióból. 1861. májusában Arkansas, júniusban Észak-Carolina és Tenessee kiválik az Unióból. Júliusban zajlik le a Bull Run-i csata. 1861. novemberében Lincoln kinevezi McClellant az Unió haderőinek főparancsnokává.

1861 1861. január 13-16. között Nagyszebenben az erdélyi románok értekezlete Magyarország és Erdély uniója ellen foglal állást. 1861. február 26-án az uralkodó kiadja a februári pátenst, amely még korlátozottabban alkotmányosságot biztosít az országnak. Bécsbe központi parlamentet (birodalmi tanácsot) hív össze. 1861. március 9-én a pesti Nemzeti Színházban bemutatják Erkel Ferenc „Bánk bán” c. operáját. 1861. április 2-án a karlócai szerb nemzeti kongresszus az autonóm szerb vajdaság bevezetése mellett foglal állást. 1861. május 15-én erdélyi románok balázsfalvi gyűlése, június 6-7. között a szlovák nemzeti kongresszus Túrócszentmártonban. Július 23-án a horvát országgyűlés a Magyarországgal fennálló közjogi kapcsolatot perszonáluniós alapra kívánja helyezni. 1861. április 6.-augusztus 22. között országgyűlést tartanak Budán. Június 5-én a képviselőház szavazásán Deák felirati javaslata 155:152 szavazati aránnyal többséget szerez. Augusztus 8-án Deák az alkotmányjogi követeléseket még határozottabban fogalmazza meg második felirati javaslatában, s leszögezi: kivívásukban a nemzet a helytállás és a kivárás politikáját folytatja. Augusztus 22-én az uralkodó feloszlatja a magyar országgyűlést, folytatódik az önkényuralom; Schmerling lett az államminiszter. Anton von Schmerling (1805-1893) osztrák politikus, 1848-ban birodalmi bel- és külügyminiszter, miniszterelnök, 1849-1851-ben között igazságügy miniszter, 1860-1865 között államminiszter. Jelentős része volt a centralisztikus-liberális alkotmány, az 1861. február 26-i februári pátens kidolgozásában. 1861. májusában Teleki László öngyilkosságot követ el. Teleki László a Határozati Párt vezetője, a Felirati párti Deák Ferenc ellenfele volt. Utóda Tisza Kálmán lett. Teleki László gróf (1811-1861), politikus, író, az 1843-1844. évi országgyűlésen a főrendi ellenzék egyik vezetője volt. 1848 elején az Ellenzéki Kör elnöke, 1848 szeptemberétől a magyar kormány párizsi követe lett.

349 1849 után aktívan részt vett a magyar politikai emigráció mozgalmaiban. 1859-ben Kossuthtal és Klapka Györggyel megalapította a Magyar Nemzeti Igazgatóságot. 1861-ben a határozati Párt vezetője lett. A Felirati Párttal szembeni döntő, 1861. május 8-i szavazás napján öngyilkos lett. Drámája a Kegyenc.

1861-ben Jedlik Ányos elkészíti a világ első dinamóját.

1862 1862. januárjában Lincoln 1. sz. hadparancsában elrendeli az általános támadást. Februárban Grant tábornok elfoglalja Fort Henryt és Fort Donelsont. – 1862. májusában az északi csapatok elfoglalják New Orleanst. Júniusban hétnapos csata zajlik Richmondnál, szeptemberben zajlik az antietami csata. Lincoln elnök bejelenti, hogy 1863. január 1-jével szabadnak nyilvánítja a lázadó államok területén élő rabszolgákat. 1862. március 8-12. között a szászok nagyszebeni gyűlése Magyarország és Erdély uniója ellen foglal állást. 1862. május 1-jén Kossuth elkészíti tervezetét a dunai államszövetségről, Magyarország, Horvátország, Szerbia és Románia szövetségéről. Június 1-jén a Határozati Párt vezetői értekezletén elutasítják Kossuth Dunai Szövetség-tervét, másnap ugyanezt teszi Eötvös József is. 1862. augusztus 20-án az uralkodó hozzájárul a Magyar Földhitelintézet létesítéséhez. 1863. július 1jén kezdi meg működését. 1862-ben megjelenik Jókai Mór „Az új földesúr” c. regénye.

Palotásy János (1821-1878) Lengyel származású, dal- és tánckomponista, családi nevén Pecsenyánszky János. Jászberényben született, részt vett a szabadságharcban. Jászberényben elsősorban dalegyleti karnagyként vált ismertté. 1862-ben dalárdát szervezett, amely vezetésével országos hírnévre tett szert. A divatos palotás zenei képviselője volt, kompozícióit főleg cigányzenekarok terjesztették.

1862-ben Bismarck kancellár hatalomra kerül Poroszországban. 1862. december 4-én elkészül Apponyi György báró kiegyenlítési terve, melyet az uralkodó felkérésére készített. Ebben a 48-as törvények revízióját ajánlja, továbbá Magyarország és Ausztria között a birodalom nagyhatalmi állását és a „dualizmus” bevezetését javasolja. 1862-ben Világkiállítás nyílik Londonban. 1862. decemberében zajlik le Amerikában a fredericksburg-i csata, 1863. májusában a chancellorsville-i csata, júliusban a gettysburgi ütközet. Vicksburg védői leteszik a fegyvert Grant tábornok csapatai előtt. 1863. novemberében Lincoln beszédet mond a gettysburgi Temetődombon rendezett emlékünnepségen. A lázadók vereséget szenvednek Chattanoogánál, megnyílik az út Georgia felé.

1863 1863. január 22-én Orosz-Lengyelországban kitör a lengyel felkelés. 1863-1864 között az ún. januári felkelés a titkos nemzeti kormány vezetésével a Lengyel Királyságban és Litvániában partizánháborúvá alakult át. A partizánosztagok vezetői D. Czachowski, M. Lelewel-Borelowski, K. Cwiek-Czwiekowski és J. Hauke-Bosak voltak. A résztvevők rövidesen két pártra szakadtak: az orosz forradalmi demokratákkal kapcsolatban lévő „vörösök pártja” (Jaroszław Dąbrowski, 1836-1871), „fehérek pártja” (A. Zamoyski). A lengyel kérdés visszhangra talál Európában. A felkelés leverése után (vezérét Romuald Trauguttot a varsói Citadella oldalán kivégzik), eltörlik a királyság autonómiáját, fokozódik a terror és az eloroszosítási politika. 1864-ben felszámolták a jobbágyrendszert. Létrejöttek az első ipari központok: Dąbrowa, Łódż, Varsó. Megindul a sziléziai bányászat, kohászat, fémipar. 1863-ban az erdélyi országgyűlés határozatot hoz a románok nemzeti és vallási egyenjogúsításáról.

1864 1864. január 8-án megnyílik a Pesti áru- és Értéktőzsde, amely 1948. március 31-én szűnt meg. 1990. június 21-én újjáalakult. 1864. szeptember 28-án Londonban megalakul a Nemzetközi Munkásszövetség, az I. Internacionálé. 1864-ben Ausztria, Poroszország és Dánia háborút visel.

350 1864. februárjában Lincoln kinevezi Grant tábornokot az amerikai Unió hadseregeinek főparancsnokává. 1864. júniusban újra elnöknek jelöli Lincolnt a Nemzeti Unió Párt országos értekezlete. Szeptemberben Sherman csapatai beveszik Atlantát. Októberben Sheridan tábornok kiszorítja a délieket a Shenandoah-völgyből. Novemberben Lincolnt másodszor elnökké választják. Decemberben Sherman csapatai beveszik Savannaht. 1865. januárjában az amerikai képviselőház elfogadja a 13. alkotmánymódosítást, mely törvényen kívül helyezi „a rabszolgaságot és a kényszerszolgaságot”. Januárban Lincoln megbeszéléseket folytat a déli küldöttekkel Hampton Roadsban. Sherman csapatai beveszik Charlestont. Fort Sumter az Unióé. 1865. márciusában kerül sor Lincoln második beiktatására. 1865. áprilisában Jefferson Davis aláírja a Konföderáció törvényét a rabszolgák felfegyverzéséről. Az Unió csapatai elfoglalják a lázadók fővárosát, Richmondot. Grant és Lee tábornok aláírja Appomattoxban az Észak-Virginiai Hadsereg megadásáról szóló okmányt. 1865. áprilisában Lincoln, az USA elnöke merénylet áldozata lesz. 1865. májusában Georgiában elfogják a menekülő Jefferson Davist. 1865. augusztusában Johnson elnök bejelenti, „A felkelés véget ért…”

1865 1865. február 20-án felavatják a pesti Vigadó épületét, Feszl Frigyes alkotását. 1865. december 9-én felavatják a Magyar Tudományos Akadémia új, a berlini Fridrich Stüler tervei alapján épült, Lotz Károly freskóival díszített Duna-parti székházát. 1866. március 18-tól a MTA elnöke Eötvös József lett. 1866. február 4-én megalakul a Magyar Technikai Egyesület (a Mérnök és Építész Egylet elődje). 1865. április 16-án Deák Ferenc a Pesti Naplóban közzéteszi húsvéti cikkét, a kiegyezés feltételeivel. 1865 májusában František Palacký, cseh történész a Národ c. lapban cikksorozatot közöl a birodalom dualista átalakítása ellen. 1865. június 27-én Rainer főherceg, miniszterelnök szabadságoltatja magát, Anton Schmerling államminiszter – a március 27-én a birodalmi tanácsban ért támadás után – benyújtja lemondását. 1865. december 9-én a kolozsvári országgyűlésen a képviselők többsége az unió megújítása mellett foglal állást. 1865. november 10.-december 11. között országgyűlési képviselő-választásokat tartanak Magyarországon. 1865. december 14-én a magyar országgyűlést személyesen az uralkodó nyitja meg. December 16-án Deák Ferencet kihallgatáson fogadja I. Ferenc József.

1866 1866. április 9-én az uralkodó elnökletével a minisztertanács a kiegyezés lehetőségét tárgyalja. (Április 21-én Pesten megkezdődnek a horvát és a magyar országos küldöttségek kiegyezési tárgyalásai). 1866. június 25-én a képviselőház 67-es bizottsága elfogadja a Deák javasolta kiegyezési elaborátumot. 1866. június 14-én kitör a porosz-osztrák háború. 1866. július 3-án Königgrätznél döntő vereséget szenvednek az osztrák seregek a poroszoktól. A vereség felgyorsítja a kiegyezési tárgyalások menetét. Július 20-án az osztrák flotta tönkreveri Lissánál a túlerőben lévő olasz hajóhadat. 1866. július végén a monarchia föderalista átalakításának tervéről tárgyal az osztrák kormány. Július 26-án Nikolsburgban Poroszország és Ausztria aláírja az előzetes békét. Augusztus 21-én Bécsben osztrák-magyar közös értekezlet kezdődik a kiegyezésről. 1866. október 3-án az olasz-osztrák háborút lezáró bécsi békében Ausztria lemond Velencéről. 1866. augusztus 1-jén Pesten megindul az első lóvasút. Augusztus 9-én Pesten megnyitják a Xantus János tervei szerint készült Állatkertet. Xantus János (1825-1894) természettudós, politikus 1866-tól, első igazgatója lett a pesti Állatkertnek. Xantus János harcolt az 1848-49-es szabadságharcban, 1849 februárjában fogságba esett, majd megszökött és 1850-1864 között nagy utazásokat tett ÉszakAmerikában, Hátsó-Indiában, Indonéziában és Mexikóban. Topográfiai, zoológiai, botanikai kutatásokat folytatott. 1866. november 19-én az országgyűlés meghallgatja az uralkodó leiratát, amely a hadsereg egységének fenntartását a felelős magyar minisztérium kinevezése feltételéül állítja. 1866. november 21-én megalakul a Deák-párt. December 11-én a képviselőház kimondja, hogy a kiegyezés előfeltétele a 48-as törvények helyreállítása. 1866. december 19-én a horvát országgyűlés kinyilvánítja: Magyarországtól függetlenül, önállóan kívánja rendezni viszonyát a monarchia többi országaival.

351 1866-ban Hohenzollern Károly román fejedelem lett. 1866-ban megnyílik a Széchenyi Könyvtár nyilvános olvasóterme. 1866-ban az amerikai kongresszus elfogadja a 14. Alkotmánymódosítást, mely elismerte a négerek szavazati jogát. 1867. január 2-i császári nyílt parancs február 26-ra Bécsbe rendkívüli birodalmi tanácsot hív össze a kiegyezés ügyében. Február 3-án a császár Beustot nevezi ki birodalmi miniszterelnökké. Február 17én az uralkodó Andrássy Gyulát magyar miniszterelnökké nevezi ki, majd február 20-án kinevezi az Andrássy-kormány tagjait: Andrássy Gyula miniszterelnök mellett Eötvös József báró vallás- és közoktatási miniszter, Lónyay Menyhért pénzügyminiszter, Horváth Boldizsár igazságügy miniszter, Gorove István földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter, Wenckheim Béla báró belügyminiszter, Festetics György a király személye körüli miniszter, Mikó Imre közmunka- és közlekedésügyi miniszter. Deák Ferenc nem vállalt miniszteri tárcát. Andrássy Gyula gróf (1823-1890), magyar politikus, előbb gróf Széchenyi István, majd Kossuth Lajos híve volt. Harcolt az 1848-49-es szabadságharcban, ezért 1851-ben – távollétében („in effigie”) – felakasztották. 1858-ban amnesztiával hazatért Magyarországra. Deák Ferenc híveként fontos szerepe volt a kiegyezés elékészítésében is. A kiegyezést követő első magyar miniszterelnök (1867-1871), és egyben honvédelmi miniszter is volt. 1871-1879 között a Monarchia közös külügyminiszter lett.

1867 1867. március 8-11. között a kormány elrendeli a törvényhatóságok újjászervezését. Április 10-én kerül sor a magyar vármegyei autonómia helyreállítására. 1867. március 17-én I. Ferenc József a törvényjavaslatok benyújtását előzetes uralkodói engedélytől teszi függővé. 1867. április 1-jén az uralkodó elnöklete alatt tartott ülésen a magyar minisztertanács elfogadja a horvát kérdés rendezésére vonatkozó miniszterelnöki javaslatot. Május 25-én az uralkodó feloszlatja a horvát gyűlést. 1867. május 15-én megalakul a Magyar Történelmi Társulat. Lapja a SZÁZADOK 1867-ben indult. Első elnöke gr. Mikó Imre volt. 1867. május 29-én részletes vita után a képviselőház 209:89 arányban, 83 tartózkodással elfogadja a közösügyi javaslatot. 1867. június 8-án káprázatos ünnepségek közepette I. Ferenc József osztrák császárt és feleségét Magyarország és társországai királyává és királynéjává koronázzák Pest-Budán a budavári Mátyás-templomban. Itt csendült fel Liszt Ferenc „Koronázási misé”-je. Simor János (18131891), római katolikus főpap, 1857-től győri püspök, majd 1867-től esztergomi érsek és Magyarország hercegprímása, 1873-tól bíboros koronázta magyar királlyá I. Ferenc Józsefet és királynévá Erzsébetet. A király és a királyné a koronázási ajándékokat a rokkant honvédeknek adományozza. Erzsébet királyné környezetében magyarok jelennek meg. Július 28-án a király szentesíti az 1867:XII. tc.-t, „a magyar korona országai” és „őfelsége többi országai és tartományai” közötti viszonyt rendező kiegyezési törvényt. 1867. június 9-én a politikai vagy sajtóügyekben elítélteket a koronázás alkalmából az uralkodó közkegyelemben részesíti. 1867. július 1-jén a Majna vonalától északra fekvő államokban megalakul az Északnémet Szövetség. Az egyesült területeken a külügyek és a hadügyek irányítását a Szövetség elnöke, a porosz király kapja. 1867. augusztus 28-án a Magyar Újság hasábjain megjelenik Kossuth Lajos írása, mely elítéli a kiegyezést. Október 6-án a kormány betiltja a honvédegyletek e napra tervezett országos gyűlését. Elhunyt Hild József (1789-1867) építőmester, aki a reformkori Pesten mintegy 900 épületet emelt. A klasszicizmus jelentős képviselője. Pest reformkori építészeti arculatának kialakítója volt. Főbb művei: az esztergomi Bazilika (épült 1802-1869 között), egri székesegyház (1831-1836), Lipótvárosi templom, Ceglédi református templom.

352

Pest-Buda 1848-1872 között Rottenbiller Lipót (1806-1870), 1848-49-ben, 1861-ben és 1865-1867 között Pest főpolgármestere volt. 1848-ban a Közcsendi Bizottmány elnöke. Érdemeket szerzett a főváros modernizálásában. A Gellért-hegyen álló Citadella az 1848-49-es szabadságharc után katonai célokra épült fel. A Duna-parti beton rakpartot 1853-tól építették ki Reitter Ferenc hatósági főmérnök irányításával. 1855-ben Clark Ádám gőzüzemű vízvezetéket épített Budán, s 1857-ben nyílt meg a Vár alatti Alagút. A Lánchíd tengelyében kialakított Clark Ádám tér nyugati oldaláról indul a Várhegy alatt 1852-1857-ben Clark Ádám által épített Alagút. A 350 m hosszú és a Lánchídon át a pesti Belváros forgalmát a Krisztinavárosba átvezető alagút terveit még 1837-ben készítették.

Dohány utcai zsinagóga A VII., Dohány utca és a Wesselényi utca sarkán álló Dohány utcai zsinagógát Förster Lajos (Ludwig Förster) bécsi építész tervei szerint bizánci-mór jellegű romantikus stílusban építették 1854-1855 között, 1859-re készült el teljesen. Az építésben Fessl Frigyes is közreműködött. A kontinens ma is működő legnagyobb zsidó egyházi építménye, 3000 ülőhellyel. A két nyolcszöges hagymasisak tornyos homlokzatú, vörös és fehér sávos kerámiadíszes téglaburkolatú, bizánci-mór stíluskeverékű építmény. Íves főkapuja felett rózsaablak, pártázatos főpárkány látható. A zsinagóga belülről háromhajós csarnok, a hajókat az akkor újszerű öntöttvas oszlopok, íves szerkezetek választják el egymástól, rajtuk síkmennyezet fekszik. A Wesselényi utca felé eső szárny első emeletén van az Országos Zsidó Vallási és Történeti gyűjtemény. Az 1916-ban létesített gyűjtemény számára 1931-ben Tauszig és Roth tervezték meg a Dohány utcai zsinagóga melletti díszudvart és kapuépületet. A Dohány utcából nyílik az első világháborús zsidó hősök mauzóleuma, 1929-31-ben épült Faragó Ferenc és Vágó László tervei alapján.

A pesti Vigadó A Vigadó megépültéig, a Váci utcában álló egykori „Hét választófejedelemhez” címzett vendéglő és szálloda volt Pest fényes báljainak, ünnepeinek színhelye. Liszt Ferenc is hangversenyezett itt. A Duna felé forduló Vigadó eredetileg a Pollack Mihály által 1829-1832-ben emelt Redout helyén épült. A Redout a történelmi belváros legforgalmasabb pontján, a Budára vivő hajóhíd pesti hídfőjénél épült, s díszterme Pest társadalmi életének egyik központja volt. Elegáns bálokat, nagy hangversenyeket rendeztek itt. 1849-ben Hentzi osztrák városparancsnok ágyúi rombolták le. A mai Vigadó – a korábbi maradványainak felhasználásával – 1859-1864 között, Feszl Frigyes tervei szerint épült háromemeletes, romantikus stílusú épület. A főhomlokzaton két oldalrizalit között öttengelyes középrész, földszintjén nyitott árkádsor van. Az emeleten faloszlopok hordozta félköríves ablakok láthatók, az oszlopok előtt egy-egy szoborral. Az ablakok feletti domborműves frízen királyfejek találhatók. A fríz fölötti attika mögötti második emelet visszaugrik. Homlokzati szobrait Alekszy Károly mintázta, a főlépcsőház freskóit Lotz Károly és Than Mór festette. A 31,6 m hosszú, 19 m széles, 22 m magas hangverseny- és bálteremben ünnepségeket, estélyeket, bálokat rendeztek. Liszt Ferenc, Johannes Brahms, Beniamino Gigli stb. tartottak itt hangversenyeket. Az épület 1945-ben a második világháborúban súlyosan megsérült, 1980-ban helyreállították. Homlokzatának újjáépítése Borsos László építész irányításával történt.

Magyar Tudományos Akadémia épülete A Magyar Tudományos Akadémiát- Révay eszméje alapján -, az 1825. évi reformországgyűlésen alapították, s főként a magyar nyelv művelése állt az Akadémia tevékenysége középpontjában. 1826-ban Teleky József 30000 kötetes családi könyvgyűjteményét ajánlotta fel. Az Akadémiát 1830. november 17-én szervezték meg. Első elnöke gróf Teleky József, másodelnöke gr. Széchenyi István volt. Elnöke volt még Dessewffy Emil, másodelnöke báró Eötvös József is. 1865-1882 között Arany János volt az Akadémia titkára. A Lánchíd pesti hídfőjénél kialakított Roosevelt téren álló Magyar Tudományos Akadémia (MTA) olaszreneszánsz, kora eklektikus stílusú palotáját a porosz Stühler Frigyes Ágost berlini építész tervei szerint 18621865 között Ybl Miklós és Szklaniczky Antal építette. Dísztermét Lotz Károly freskói, a kis üléstermet Ligeti Antal tájképei ékesítik. A homlokzati szobrokat Izsó Miklós faragta. Az intézmény 1865. december 11-én nyílt meg. Az épületben működik a Magyar Tudományos Akadémia könyvtára is. Az 1860. szeptember 20-án összehívott országgyűlés államférfiai elhatározására új épület létesítését kezdeményezték. A Múzeumkert északi oldalán álló épületet – a VIII., Bródy Sándor u. 8. sz. Olasz Kulturális Intézet székháza – 1865. szeptember – 1866 áprilisa között, Ybl Miklós tervei alapján építették. Itt ülésezett a képviselőház. Ferenc József 1865. augusztus 5-én rendelte el az ideiglenes képviselőház építését. Augusztus 9-én

353 építési bizottmány alakult, augusztus 18-ra megtörtént a helykijelölés. Ybl Miklós 1865. szeptember 1-jén kapott megbízást és már szeptember 11-én megindult a kivitelezés. 800 munkás folytonos munkájának eredményeként december 9-én már állt az 50 ezer légköbméteres épület. Az 1848-ban indult önálló József Ipartanodából 1866-ban alakult meg a József Műegyetem. 1867-ben Zsigmondy Vilmos a Margitszigeten fúrta meg az első artézi kutat, amely a Margit-forrás vizét táplálta.

Szent István-bazilika Az V., Szent István téren álló görög kereszt alaprajzú, háromhajós, klasszicista és neoreneszánsz stílusú Szent István-bazilika (Szent István király-plébániatemplom) Budapest legnagyobb egyházai épülete. Építése 1851-ben, Hild József 1945-ben készült tervei szerint indult el. Hild halála után, 1868-ban a kupola összedőlt. Mai neoreneszánsz képe Ybl Miklós (1867-1889) és Krauser József munkája nyomán 1867-1905 között alakult ki. A 86 x 55 m alapterületű, 96 m kupolamagasságú templom díszítésére a múlt századvég és a századforduló számos kitűnő művésze dolgozott. A tömeg középpontjában hengeres felépítményes (dobon) áll a 22 m átmérőjű kupola, bevilágító felépítménnyel (tamburral). A főhomlokzat timpanonjában magyar szentek csoportja, a tornyok oldalain középkori egyházatyák szobrai, a szentély apszisa fölött félkörívben a 12 apostol, mely Szamolczky Ödön munkája, a kupola külsején a négy evangélista szobra látható, jórészt Feszl Leó műve. A főbejárat timpanonjában Szűz Mária mint Patrona Hungariae, Magyarország védőszentje. A főkapu fölött Szt. István domborművű ábrázolása, mozaikkép Krisztus föltámadásáról, Antonio Salviati műhelyéből. A templom belsejében a kupola négy nagy pillérén Szt. Gellért és Szt. Imre szobra látható, Stróbl Alajos alkotása, Szt. László Fadrusz János, Szt. Erzsébet Senyei Károly műve. A kupola mozaikképeit Lotz Károly kartonjai alapján a Salviati műhely készítette. A velencei Salviati-műhely készítette – Than Mór tervei alapján – a főkapu Iunettájának mozaikjait is. A templombelsőben a neoromán baldachinos főoltár Krauser József tervei szerint készült. A főoltáron lévő Szt. István carrarai márvány szobrát Stróbl Alajos készítette, a főoltár körüli bronz domborművek Szt. István életéből vett jeleneteket ábrázolnak, Mayer Ede munkái. A boltívekre Benczúr Gyula festette a szimbolikus angyalokat. Az oltár feletti kupola stukkóit az olasz Detoma készítette, az öt mozaik falikép Benczúr Gyula munkája. A mellékoltárok képeit Nádler Róbert, Vastagh György, Benczúr Gyula, Roskovics Ignác, Ébner Lajos, Stettka Gyula, Herpka Károly és Feszty Árpád készítette. A félköríves szentély külső falán jón oszlopsor, fent bábkorlátos főpárkány húzódik. A templom apszisában elhelyezett félköríves kápolna üvegfestményeit Róth Miksa tervezte. Itt őrzik ereklyeként Szent István bebalzsamozott jobb kezét is. * A Margit-szigeti Casino első épületét 1860-1870 között Ybl Miklós tervei szerint építették. 1867-ben épült a Margitszigeti Nagyszálló, szintén Ybl Miklós tervei szerint, azóta többször korszerűsítették. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1870. június 23-án tartotta alakuló ülését. A Krisztina körút nyugati oldalán a Déli pályaudvar eredeti formájában 1873-ban épült a déli vaspálya társaság indóházaként. A Déli pályaudvar modern épületegyüttese 1976-ban készült el Kővári György tervei szerint.

354

20. MAGYAR-LENGYEL KAPCSOLATOK AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚIG 1867. július 1-jén a Majna vonalától északra fekvő államokban megalakul az Északnémet Szövetség. Az egyesült területeken a külügyek és a hadügyek irányítását a Szövetség elnöke, a porosz király kapja.

Németország Königgrätznél (ma Hradec Králové) 1866. július 3-án lefolytatott (sadovai) csata során a poroszosztrák háború porosz győzelemmel ért véget. A döntő győzelemmel Poroszország Ausztria kizárásával hozta létre az egységes Németországot. A vereség meggyorsította az osztrák-magyar kiegyezés létrejöttét is. Az Északnémet Szövetséget Otto von Bismarck hozta létre a porosz-osztrák háború után. Az 1866 augusztusában létrehozott német államszövetségbe a háborúban porosz oldalon résztvett 17 német állapot Poroszország vezetésével tömörítette. 1866 októberében csatlakozott hozzá Hessen-Darmstadt Rajnától északra eső része is. Az államszövetség elnöke az 1867. évi alkotmány értelmében I. Hohenzollern Vilmos (1797-1888) porosz király (1861-1888), szövetségi kancellárja 1871-től Bismarck lett. Herbert Otto von Bismarck (1815-1898), 1865-től gróf, 1871-től Bismarck-Schönhausen hercege, 1890-től Lauenburg hercege, porosz politikus volt. Bismarck az 1851-1859 közötti frankfurti szövetségi gyűlésben porosz követ, 1859-1862 között szentpétervári, majd 1862-ben párizsi porosz követ lett. 18621890 között porosz miniszterelnökséget, 1867-1871 között az Északnémet Szövetség kancellári posztját, majd 1871-1890 között birodalmi kancellári tisztséget töltött be. Bismarck Poroszország vezető szerepét igyekezett biztosítani az egységes Német Birodalmon belül, melyet az Ausztria elleni háborús győzelemmel, és az Északnémet Szövetség 1867. évi létrehozásával ért el. A német-francia ellentétek Bismarck által kiprovokált 1870-1871 közötti német-francia háborúban tetőztek. Poroszország győzelme eredményeként jött létre 1871-ben a Német Birodalom, melynek császára I. Vilmos lett (1871-1888). Bismarck 1878-ban létrehozta a berlini kongresszust, 1879-ben a német-osztrák kettős szövetséget, majd 1882-ben Olaszország bevonásával a hármasszövetséget. 1887-ben viszontbiztosítási szerződést kötött Oroszországgal. Bismarck belpolitikájában azonban 1872-1878 között eredménytelenül végződő kultúrharcot folytatott a Centrumpárttal. II. Vilmos (1859-1941) császár (1888-1918), I. Vilmos unokája, a vele szembeszegülő Bismarckot 1890. március 18-án leváltotta.

1867. szeptember 30-án megkezdi működését a Magyar Általános Hitelbank. 1867-ben az uralkodó feloszlatja a magyarországi csendőrséget. 1867-ben a Pest-Hatvan-Salgótarján vonal államosításával megszületik a Magyar Államvasutak. 1868ban megalakul a Magyar Államvasutak (MÁV), az Athaenaeum Nyomda, az Angol-Magyar Bank, létrehozzák az Országos Közegészségügyi Tanácsot, megnyílik a Lipótmezei Országos Tébolyda. Láng László (1837-1914) gépgyáros 1868-ban alapította a nevét viselő Láng-gépgyárat. Itt gyártották az első magyarországi gőzturbinákat és az első dízelmozdonyokat. 1867. december 21-én az uralkodó szentesíti az új osztrák alkotmányt, december 24-én pedig kinevezi a közös minisztereket. Karl Becke báró pénzügyminiszter, Franz John báró hadügyminiszter, Freidrich Beust báró külügyminiszter (1871-1879. között Andrássy Gyula lett a külügyminiszter). 1867. december 30-án megalakul az első liberális kormány Ausztriában. Elhunyt Artur Grottger (1837-1867), lengyel festő és grafikus, aki Matejko mellett korának legjelentősebb lengyel mestere volt. Nagy kartonsorozatával és kiemelkedő portréival nemzetközi hírnevet szerzett.

355

1868 1868-ban Magyarországon elsőként az Osztrák Államvasút Társaság resicai üzemében alkalmazzák az ún. Bessemer-féle eljárást. 1868. február 9-én megalakul az Általános Munkásegylet. 1868. június 11-én a király szentesíti a magyar pénzverdékben verendő pénzekről szóló 1868:VII. tc.-t. Az 1868:XLIV. tc. széles körű, szabad nyelvhasználatot biztosított a nem magyarok számára. 1868. április-májusában az erdélyi románok Balázsfalván, a horvátok Zágrábban a kiegyezés ellen foglalnak állást. A románok területi önállóságot követelnek. 1868. május 20-án, Jellačić halálának évfordulóján tüntetések zajlanak Zágrábban. 1868-ban lóvasút nyílik Budán. 1868-ban Pesten és Budán megtiltják a szemét utcára dobálását. 1869ben lóvasúti járatok indulnak Temesvárott és Aradon. 1868. december 10-1869. február 23. között összeül Pesten az első zsidó kongresszus. 1868. április 1-jén a balközép párt elfogadja Tisza Kálmánnak az ún. bihari pontokban összegzett programját. 1868. április 2-án az Országos 48-as Párt néven önálló párttá alakul a szélsőbal. 1868. július 28-án a király szentesíti a közadók kivetéséről és behajtásáról, a házadóról, a bélyegekről, illetékekről és díjakról szóló törvényeket. 1868. november elején - hónapok óta tartó viták után elkészül a nemzetiségi törvénytervezet. 1868. augusztus 22-én az osztrák-magyar kiegyezés ellen tiltakoznak a prágai tartományülés képviselői, szeptember 24-én tartományi önkormányzatot követel a galíciai tartománygyűlés. 1868. november 14-én uralkodói kézirat állapítja meg a dualista állam nevét: Osztrák-Magyar Monarchia vagy Osztrák-Magyar Birodalom. Magyarország lemond Alsó-Szlavóniáról, de megtartja Fiumét és a Muraközt. 1868. november 17-én a király szentesíti a magyar-horvát kiegyezést rögzítő 1868:XXX. tc.-t: a két ország államközösséget alkot, Horvátország belügyeiben saját törvényhozással és autonóm kormányzattal bír. 1868. november 24-én Deák Ferenc az országgyűlés elé terjeszti nemzetiségi törvényjavaslatát. December 5-én a király szentesíti a népiskolákról szóló XXXVIII. tc.-t (a katolikus főpapok ellenállásába ütközött), valamint a véderőről, a honvédségről és a népfelkelésről szóló törvénycikkeket. December 6-án a király szentesíti Magyarország és Erdély uniójának részletes szabályait tartalmazó 1868:XLIII. tc.-t, illetve a „nemzetiségi egyenjogúság” tárgyában hozott XLIV. tc.-t. December 8-án a király szentesíti a törvényesen bevett keresztény vallásfelekezetek viszonosságáról szóló LIII. tc.-t, valamint a polgári perrendtartásról szóló LIV. tc.-t.

1869 1869. januárjában Szily Kálmán szerkesztésében megindul a Természettudományi Közlöny c. folyóirat. 1869. június 14-én a király jóváhagyja az MTA új alapszabályát. 1869. július 14-én a király szentesíti a modern polgári igazságszolgáltatás követelményeit tartalmazó, a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869:IV. tc.-t. 1868-ban Ráday Gedeon belügyminisztériumi tanácsost királyi biztossá nevezik ki, hogy az Alföld déli vidékein megromlott közbiztonságot állítsa helyre, a betyárvilágot számolja fel, Rózsa Sándort (1813-1878) is elítélik, haláláig Szamosújvárott raboskodott. Ráday Gedeon gróf (1829-1901), politikus – aki részt vett az 1848-49. évi szabadságharcban is -, mint királyi biztos 1869-1871 között kíméletlen eszközökkel számolta fel az alföldi betyárvilágot. Elfogta Rózsa Sándor (1813-1878) rablóvezért, aki az 1848-49-es szabadságharc idején egy szerbek ellen harcoló szabadcsapat parancsnokaként tűnt ki, majd 1849 után egy rablócsapat vezére lett. Rózsa Sándor 1868-ban kegyelmet kapott, de 1869-ben újra elfogták, életfogytiglani fegyházra ítélték és börtönben halt meg.

1869. július 14-én a király szentesíti az első Magyar-Gácsországi Vasút építéséről szóló tc.-t. 1869. október 1-jén a világon elsőként az Osztrák-Magyar Monarchiában vezették be a postai levelezőlapot.

356 1869. december 8-án IX. Pius pápa a római Szent Péter-bazilikában megnyitotta az I. Vatikáni zsinatot. 1870. július 18-án a vatikáni zsinat elfogadja a pápai csalatkozhatatlanság dogmáját. Július 23-án a minisztertanács megtiltja ennek kihirdetését. 1869-ben Pesten megjelenik Jókai Mór „A kőszívű ember fiai” c. regénye. 1869-ben beiktatják az USA új elnökét, Grant tábornokot. 1869. január 28-án a Szerb Nemzeti Liberális Párt a kiegyezés ellen foglal állást a Nagybecskereken rendezett konferencián. 1869. február 7-én Temesvárott értekezletet tartanak a magyarországi románok, és a politikai aktivitás mellett döntenek. Március 7-8. között megalakul az Erdélyi Román Nemzeti Párt, mely az erdélyi románok politikai passzivitását határozza el. Április 30-án az erdélyi kormányszék megszünteti működését. 1869. május 26-án a közös minisztertanács elhatározza a katonai határőrvidék polgárosítását. 1869. augusztus 19-én a katonai határőrvidék különállásának megszüntetését rendeli el az uralkodó. Az Osztrák-Magyar Monarchia 1869-1918 között Ausztria-Magyarország dualista államszövetsége volt. Részei: - Az Osztrák Császárság részei: - Csehország, Dalmácia, Galícia, a birodalmi tanácsban képviselettel rendelkező királyságok és országok, - osztrák főhercegségek az Ennstől felfelé és lefelé - hercegségek: Salzburg, Stájerország, Karintia, Szilézia, Bukovina, - őrgrófságok: Morvaország, Isztria - hercegi rangra emelt grófságok: Tirol, Görz, Gradiska - tartományok: Vorarlberg, Trieszt város és területe. - A Magyar Szentkorona országai: Magyar királyság Horvátországgal, Dalmáciával, Fiuméval és Szlavóniával, - Bosznia és Hercegovina birodalmi tartományok. A Birodalom két felét – a Lajta folyóhoz viszonyított fekvésük szerint – Ciszlajtániának és Transzlajtániának is nevezték. Az örökös tartományoknak számítottak ezek közül a Habsburguralkodóház öröklés alapján birtokolt tartományai, illetve 1867-1918 között a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok, mint: - Alsó-Ausztria, Felső-Ausztria, Stájerország, Karintia, Tirol, Vorarlberg, Csehország, Morvaország, Osztrák-Szilézia, Galícia, Bukovina és Dalmácia.

Tengermellék,

Különös területű jelleggel bírt a Partium (Részek), amely 1526-1571 között fokozatosan Erdélyhez csatolt, de jogilag nem hozzá tartozó kelet-magyarországi vármegyéket foglalt magába (Kraszna, Közép-Szolnok, Bihar, Zaránd, Máramaros), valamint a Körös vidéke és még néhány terület. Nagysága az erdélyi fejedelemség és a Habsburgok közti erőviszonyoktól függően változott. 1773-ig jelentős részét, 1848-ban egész területét visszacsatolták Magyarországhoz (1920-tól Románia része). 1869-1894 között Pulszky Ferenc (1814-1897), művelődéstörténész, régész, politikus lett a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója. Pulszky 1848-ban államtitkár, majd az országos Honvédelmi Bizottság tagja volt, ezt követően 1849-1866 között emigrációban élt, ahol Kossuth számára igyekezett amerikai és európai támogatást szerezni. Pulszky a magyarországi régészeti kutatások egyik megszervezője volt. Munkácsy Mihály (1868-ig Lieb, 1880-ig Munkácsi) festő (1844-1900), a realizmus nemzetközileg elismert művésze. Eredetileg asztalos inasnak indult. Tehetségére felfigyelt Szamossy Elek, békésgyulai festő és oktatni kezdte. A Képzőművészeti Társulat támogatásával Budapestre, majd Bécsbe, Münchenbe, később Párizsba került. 1869-ben Düsseldorfban készült az Ásító inas című műve. 1870-ben Siralomház c. műve az 1870-es világkiállításon aranyérmet kapott. 1871-ben készült a Tépéscsinálók, 1873-ban a Köpülő asszony, 1874-ben a Poros út c. alkotása. 1872-1896 között Párizsban élt. Párizsi palotájában társasági életet élt. Krisztus Pilátus előtt, Ecce Homo alkotása a három monumentális kép része. A Honfoglalás képe a Parlamentet ékesíti.

357

1870 1870. március 2-án üzembe helyezték a budai gőzsiklót. 1870. április 10-én a Fővárosi Közmunkák Tanácsa felállítását elrendelő 1870:X. tc.-t szentesíti a király. 1873-1905. között vezetője, Podmaniczky Frigyes báró lett. Május 30-án az állami számvevőszék felállításáról és hatásköréről szóló 1870:XVIII. tc.-t szentesíti a király. 1870. július 28-án Fiume megyét Horvátországhoz, Fiume kikötőt a magyar kormány fennhatósága alá csatolják, élén kormányzóval. 1871. június 6-án a király szentesíti a fiumei kikötő építéséről szóló 1871:XIX. tc.-t. 1870. augusztus 1-jén a király szentesíti a „köztörvényhatóságok rendezéséről” szóló 1870:XLII. tc.-t. 1870. szeptember 1-jén Sedannál a porosz sereg előtt III. Napóleon francia császár leteszi a fegyvert. Szeptember 4-én a francia Törvényhozó Testület megfosztja trónjától III. Napóleont, és kikiáltja a III. Köztársaságot. Párizs azonban kapitulált. Franciaország elveszti Elzász-Lotharingiát és 5 milliárd frank „jóvátételt” fizet. Szeptember 20-án az olasz csapatok elfoglalják Rómát, és egyesítik az Olasz Királysággal.

1871 1871. január 18-án Versailles-ban a Német Birodalom császárává kiáltják ki I. Vilmos porosz királyt (Német Császárság kikiáltása). Március 26-án kikiáltják a párizsi kommünt, amelyet május 22-től egy hét alatt Mac Mahon tábornok csapatai levernek. Május 10-én Frankfurtban aláírják a porosz-francia háborút lezáró békét. 1871. június 11-én Pesten a munkások a párizsi kommün mártírjai emlékére tüntetést szerveznek. 1871. június 8-án a két varasdi határőrezred területét uralkodói rendelet polgári közigazgatás alá helyezi. 1871:XLII. tc. rendelkezik a Nagykörút kiépítéséről. 1896. augusztus 31-én került sor ünnepélyes átadására. Reitter Ferenc (1813-1874) mérnök, Budapest rakpartjainak tervezője és építője volt. A Nagykörút alatti főgyűjtőcsatorna tervezője. Munkájával jelentősen hozzájárult Budapest nagyvárossá fejlődéséhez. 1871. július 10-én József Műegyetem néven egyetemi rangra emelik a pesti Josef Polytechnikumot. 1871. augusztus 1-jén Türr István irányításával megindulnak a Ferenc-csatorna korszerűsítési munkálatai. 1871-ben megindul a termelés a diósgyőri vasgyárban, megalakul az ácsi cukorgyár. 1871. november 14-én magyar miniszterelnöki tisztségéből felmentve közös külügyminiszterré nevezi ki az uralkodó Andrássy Gyulát. 1879. október 10-ig marad hivatalában. Lónyay Menyhért gróf (1822-1884), politikus, 1849-ben a Szemere-kormány pénzügyi államtitkára volt. 1867-1870 között pénzügyminiszter, 1870-1871-ben osztrák-magyar közös pénzügyminiszter, majd 1871-1872-ben miniszterelnök lett. 1871-től volt az MTA elnöke. 1871-ben elhunyt Eötvös József. Keleti (eredetileg Klette) Károly (1833-1892) statisztikus - Keleti Gusztáv (1834-1902) festő és műkritikus bátyja -, 1871-ben alapította meg az Országos Statisztikai Hivatalt (mai KSH elődje). 1871-78 között Bismark kezdeményezésére a porosz hatóságok létrehozzák a Poznań környéki lengyel lakosság germanizációjának új formáját, Kulturkampf.

1872 1872. február 25-26. között Pesten rendezik az első országos iparos-gyűlést. Február 27-én a király szentesíti az ipartörvényt. 1872. március 18-án megnyílik a Kassa-Oderbergi Vasút. 1872. április 22-én hűtlenség vádjával bíróság elé állítják az 1871. januárjában elfogott huszonnyolc szocialista vezetőt.

358 1872. május 23-án nyilvánosságra hozza programját a Deák-párton belüli ún. Konzervatív Párt. 1872. június 12-július 9. között országgyűlési választások zajlanak. 1872. május 5-6. között a nagyszebeni erdélyi román gyűlés, május 9-i aradi román gyűlés, július 3-i balázsfalvi román értekezlet nemzeti törekvéseknek ad kifejezést. 1872. június 9-i királyi rendelet a bánsági határőrvidék és a titeli zászlóalj területét 1873-tól polgári közigazgatás alá helyezi és megtörténik megyei közigazgatási beolvasztásuk. 1872. augusztus 18-án a királyi biztos feloszlatja a Karlócán összeült szerb egyházi és nemzeti kongresszust. Az uralkodó 1872. október 10-én szentesíti a honvédségi Ludovika Akadémia felállításáról szóló 1872:XVI tc.-t, október 12-én a kolozsvári egyetem felállításáról szóló 1872:XIX. tc.-t. 1872-ben megalakul a Magyar Földrajzi Társaság. 1872. december 4-1874. március 21. között Szlávy József a miniszterelnök. 1872. december 22-én Budapest főváros néven mondja ki Pest, Buda és Óbuda egyesítését az 1872:XXXVI. tc. 1873. november 17. a főváros megalakulásának hivatalos napja.

1873 1873-ban elkészül az első hazai gyártmányú gőzmozdony. 1873. május 1-jén Bécsben világkiállítás nyílik. Itt szerepelt a Zsolnay-gyár és az 1870-ben alapított Magyar Államvasutak Gépgyára első gőzmozdonya is. 1873. október 23-án Budapest és Fiume között vasúti összeköttetés létesül. 1873-ban kitör a gazdasági válság, tőzsdekrach Magyarországon, vasúti panama botrányok országszerte. Kiéleződik a gazdasági válság. Decemberben lemond Kerkápoly Károly pénzügy- és Tisza Lajos közlekedési miniszter a vasúti botrányok miatt. 1873-ban Tátrafüreden megalakul a Magyar Kárpát Egyesület. 1873-ban Színyei-Merse Pál megfesti Majális című képét. Orbán Balázs báró (1830-1890) néprajz- és történetíró, utazó, az MTA levelező tagja, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc után elhagyta az országot. 1859-ben tért haza, és megalkotta a „Székelyföld leírása” hatkötetes munkáját, amely 1868-1873 között jelent meg. A Székelyfölddel kapcsolatos néprajzi, régészeti, történeti kutatásai alapvető jelentőségűek.

1874 1874. február 26-án az 1848-as Párt a balközép Egyesült Közjogi Ellenzék néven egyesül, majd május 17-én felveszi a Negyvennyolcas Függetlenségi Párt nevet. Az 1874. évi törvénycikkek: - VIII. tc. az egységes tízes felosztású mértékrendszerről, - XI. tc. a belvizek levezetéséről, - XXV. tc. az országos statisztikai nyilvántartás bevezetéséről, - XXXIII. tc. az új választójogi szabályozásról, - XXXIV. tc. az ügyrendi rendtartásról. 1874-75-ben az állítólagos „pánszlávizmus” nevelés miatt a közoktatásügyi minisztérium bezáratja a nagyrőcei, a túrócszentmártoni és znióváraljai szlovák gimnáziumokat. 1874. október 19-én megindul az oktatás a zágrábi egyetemen. 1874. június 24-én Budapesten megindul a 2,8 km hosszú sváb-hegyi fogaskerekű vasút. A budapesti fogaskerekű vasutat Nikolaus Riggenbach (1817-1899) svájci mérnök, a fogaskerekű vasút feltalálója tervei alapján egy bázeli cég építette, 1874. június 24-én adta át a forgalomnak. 1890-ben vonalát a Széchenyi-hegyig meghosszabbították, a kb. 3,7 km hosszú pálya legnagyobb emelkedése 110 ‰, végállomásai között a magasságkülönbség 327 m, a vágány nyomtávolsága 1435 mm. 1929-ben építették át villamos üzemeltetésűre.

1875 1875. március 1-jén Szabadelvű Párt név alatt hivatalosan egyesül a meggyengült Deák-párt és a Tisza Kálmán vezette balközép. Tisza Kálmán (1830-1902) politikus, a Határozati párt (1861-1865), majd a balközép egyik vezetője (1865-1875). 1875-től a Szabadelvű Párt alapító vezére, 1875-1890 között miniszterelnök volt. 1878-1887 között belügyminiszteri posztot is betöltött.

359 1875. május 16-án a király szentesíti az 1875:XXXVII. tc.-t, a kereskedelmi törvényt. Június 22-én az Osztrák-Magyar Monarchia és Románia – 1885-ig életben lévő - kereskedelmi szerződést köt. 1875. július 1.-augusztus 18. között országgyűlési választások zajlanak. 1875. október 20-án a király Tisza Kálmánt nevezi ki miniszterelnökké. 1875-ben indul útjára a Franklin Társulat Olcsó Könyvtár sorozata. 1875-ben megnyílik az Országos Levéltár Budapesten. 1875-ben Pancsova határában jelentkezik először a szőlő filoxéra. 1875-ben Liszt Ferenc elnökletével és Erkel Ferenc igazgatása mellett megnyitja kapuit az Országos Zeneakadémia.

1876 1876. január 1-jén megalakul a Petőfi Társaság. 1876. január 3-án átadják a forgalomnak a GySEV-et. 1876. január 28-án elhunyt Deák Ferenc. 1876. évi törvénycikkek: ‰ 1876. IV. tc. (március 16.) felállítja a Közigazgatási Bizottságot. Főispán mellett az adófelügyelő, a tanfelügyelő, a postaigazgató, a királyi ügyész és az Államépítészeti Hivatal vezetője. ‰ 1876:XIII. tc. (április 3.) „cselédtörvény”, XIV. tc. „közegészségügy rendezéséről” (a törvény szabályozza az orvosi és a szülésznő gyakorlatot és a kórházak létesítésének és fenntartásának körülményeit).

1876:XXXIII. tc. a vármegyéken kívüli közigazgatási egységek (pl. Jászság, Nagy- és Kiskunság, hajdú kerület, székely és szász székek, szepesi városok) törvényhatósági különállásának megszüntetéséről, vármegyékhez csatolásáról.

‰

1876. április 30-án Budapesten átadják a forgalomnak a Margit-hidat.

Duna-hidak A Budát Pesttel összekötő első állandó kőhidat, a Lánchidat William Tirney Clark angol mérnök tervezte és névrokona, Adam Clark építette 1839-1849-ben gróf Széchenyi István kezdeményezésére. A Hídegylet 1832-ben alakult. 1842. augusztus 24-én került sor az ünnepélyes alapkőletételre, de csak 1849. november 20-án készült el. A híd 1870-ben állami tulajdonba került. Vasszerkezetét 1913-15 között kicserélték. 1945. január 18-án felrobbantották, 1948-49-ben épült újjá. Az alsópályás híd tartószerkezetét két mederpilléren álló diadalívszerű klasszikus felépítmény hordja. A híd hossza 380 m, a kocsipálya szélessége 6,4 m. A hídfőnél lévő oroszlánszobrok Marscahlkó János művei 1852-ből. A Margitsziget déli csúcsánál a Margit-híd köti össze a Szent István körutat a budai „Nagykörút” északi szakaszával, a Margit körúttal. A Y középső oldalszárnyaival a Margitszigetre is bevezető, merevtartós rendszerű hidat 1872-1876 között építette a francia Société de Construction des Battignoles cég, Ernst Gouin mérnök tervei szerint. Részt vett a munkában A. G. Eiffel, a párizsi Eiffel-torony és a Budapest-Nyugati pályaudvar építője is. A híd átadását követően írta Arany János a Hídavatás című költeményét. Az említett középső, szigeti szárny később, 1901-ben készült. A gyalogos aluljáró 1935-1937-ben készült. A hidat 19461948 között építették újjá, hossza 637,5 m, szélessége 25 m. A Déli összekötő vasúti híd 1873-1877 között épült Feketeházy János tervei szerint egy francia cég kivitelezésében. A szerkezetet a MÁV Gépgyára készítette és szerelte. A híd hossza 477,3 m. 1948-1953 között szimmetrikus rácsozatú gerendahíd-szerkezettel építették újjá. Az újonnan épült Nemzeti Színház és a kiépülő kulturális centrum miatt a híd szerkezetét és felépítményét 2002-ben korszerű CDM zaj- és rezgésgátló elemekkel látták el. A budapest-esztergomi vasútvonalban lévő 898 m hosszú Újpesti vasúti híd (Északi összekötő vasúti híd), kétoldalt gyalogjárókkal ellátott egyvágányú híd hét parabolikus szerkezettel 1893-1896 között épült. A második világháborús rombolások után 1952-1955 között K-rácsozatú vasszerkezettel építették újjá. Keleti része az újpesti téli kikötő fölött halad.

360 A Szabadság-híd a pesti Kiskörutat és Buda déli részén – a Szent Gellért térnél – a Bartók Béla utat és a Budafoki utat köti össze. 1894-1896 között épült a Budapest-Keleti pu. építője, Feketeházy János elgondolása és Czekelius Antal tervei szerint a MÁVAG-gyár dolgozóinak munkájával. A Szabadság-híd építészeti terveit Czekelius Aurél és Nagy Virgil készítették. Statikus tervezői Beke József és Csillik István voltak. A második világháborút követően már 1946 augusztusára kijavították és forgalomba helyezték. Hossza 331 m, szélessége 20,1 m. Többször korszerűsítették. Az Erzsébet-híd a pesti Rákóczi út – Kossuth Lajos utca – Szabadsajtó út tengelyének forgalmát vezeti át Budára. Eredeti formájában 1897-1903 között épült. Eredetileg lánchídnak épült a Kereskedelemügyi Minisztérium Duna-híd-osztályának Czekelius Aurél, Kherndl Antal és Nagy Virgil közreműködésével készült tervei alapján. Újjáépítésére kábelhíd szerkezetként 1961-1964 között került sor Sávoly Pál vezetése alatt álló munkaközösség tervei szerint. 1964. november 20-án adták át ismét a forgalomnak. Hossza a parti nyílásokkal együtt 380 m, szélessége 27,5 m, közbenső alátámasztás nélkül, egyetlen 290 m hosszú nyílással íveli át a Dunát. Az Álgyay Hubert Pál által tervezett felsőpályás gerendahíd szerkezetű Petőfi-híd 1933-1937 között épült, újjáépítését Mihailich Győző tervei szerint 1950-1952 között végezték. Hossza a feljárókkal együtt 514 m, szélessége 25,6 m. A Margit-hídhoz hasonlóan a pesti és a budai Nagykörutat kapcsolja össze. A legészakabbra fekvő közúti híd, a Kossalka János által tervezett Árpád-híd helyén már a rómaiak idején is híd állott. Építését 1941-ben kezdték el a Margit-sziget északi csúcsánál, de a háború alatt abbahagyott munkálatok csak 1948-ban folytatódtak. 1950-ben adták át a forgalomnak. Teljes szélességben csak 1981-1983 között épült meg. A többtámaszú, vasszerkezetes gerendahíd szigeti csatlakozását Lux Kálmán és Sávoly Pál tervezte. Pályahosszúsága csaknem két kilométer, ebből 982 m esik közvetlenül víz fölé. A főváros legújabb hídja a Dunán átívelő Lágymányosi közúti híd.

A metrikus mértékrendszer a hosszúság (méter), a tömeg (kg) és az azokból levezethető mennyiségek (pl. felület, térfogat) mértékegységeinek tizedes rendszere. A méterre és a kilogrammra épül. 1795-ben Franciaországban, Németországban 1872-ben, Magyarországon pedig 1876-ban vezették be. 1876-ban Bell feltalálja a távbeszélőt. Józef Dietl (1804-1878) polgármester, egyben a krakkói Jagello Egyetem professzora és rektora is volt. A krakkói Florian-kapu közelében álló, XIX. század végi építésű Czartoryski-ház – a Hotel Francuski mellett – az egyik leggazdagabb lengyel főúri család palotája volt. A XIX. század elején Izabella Fleming-Czartoryska kezdte puławyi birtokán a különböző történelmi emléktárgyak gyűjtését. Az 1831. évi felkelés bukása után a Czartoryski család birtokait elkobozta a cár, maga a család Párizsba vonult vissza emigrációba. 1876-ban került ide a Czartoryskiak Varsó környéki puławyi kastélyából a család értékes gyűjteménye. Értékes darabja Leonardo da Vincinek Hölgy menyéttel c. műve. Lucas Cranach egy keretbe foglalt miniatúrái a Jagelló-családot, köztük Öreg Zsigmondot, Sforza Bonát és gyermeküket ábrázolják. Közöttük van Zápolya János feleségének, Izabellának és Jagelló Annának, Báthoryi István feleségének képmása.

1877 1877. május közepén megindul a NÉPSZAVA. 1877. október 28-án Budapesten átadják a forgalomnak – az 1891-től új néven – Nyugati pu.-t. 1877. február 25-vel az Osztrák Nemzeti Bank Osztrák-Magyar Bankká alakul. 1876-ban felkelés tör ki Bulgáriában a török ellen. 1876. július 2-án Szerbia és Montenegro, 1877. április 24-én Oroszország hadat üzen Törökországnak. Románia független lett, Szerbia, Montenegro is kivívta függetlenségét. Bulgária felszabadult. 1878. március 3-án San Stefanóban aláírt békeszerződésben lezárul az orosz-török háború. Törökország csak Albánia és Bosznia-Hercegovina fölött őrizheti meg fennhatóságát (London és Bécs tiltakozik).

1878 1878. április 21-22. között Budapesten magyarországi munkáskongresszus ülésezik. 1878. december 28-án XIII. Leó pápa elítéli a szocialista eszméket és a munkásmozgalmat. 1878. május 27-én a király szentesíti a modern büntető törvénykönyvet tartalmazó 1878:V. tc.t, a Csemegi-kódexet.

361 1878. július 29-én a berlini kongresszus felhatalmazása alapján az Osztrák-Magyar Monarchia megkezdi Bosznia és Hercegovina okkupációját. Július 29.-október 4. között osztrák-magyar csapatok szállják meg Bosznia-Hercegovinát. 1878. augusztus 5-14. között országgyűlési választások zajlanak, melyen a Szabadelvű Párt győz. 1878-ban megindul a Bolond Istók c. élclap, december 25-vel megindul a Pesti Hírlap.

1879 1879. március 11-én a megáradt Tisza romba dönti Szegedet. 1879. május 22-én az 1879:XVIII. tc. kötelezővé teszi a magyar nyelv tantárgyként való tanítását valamennyi népiskolában és tanítóképző intézetben. 1879. október 7-én az Osztrák-Magyar Monarchia és Németország – orosz-ellenes – ún. kettős szövetséget köt. 1879. június 11-én a király szentesíti az 1879:XXXI. tc.-t a korszerű erdőgazdálkodásról. 1879-ben Puskás Tivadar Párizsban megépíti az első telefonközpontot. 1881. május 1-jén megindul a Puskás Tivadar által kiépített budapesti távbeszélő szolgálat (1888-ban államosítják). Puskás Tivadar (1844-1893) műszaki alkotó – öccsével, Puskás Ferenccel (1848-1884) – több telefonközpontot állított fel. 1881-ben találta fel a telefonhírmondót. Fraknói (tkp. Frankl) Vilmos magyar történetíró (1843-1924), címzetes római katolikus püspök 1879-1889 között a MTA főtitkára volt. Munkássága során főleg a Hunyadiak és a Jagellók korával, a XVII. századi magyar történelemmel és Martinovics Ignác életével foglalkozott. Fő művei a háromkötetes Pázmány Péter élete és kora, Magyarország… összeköttetései a Szentszékkel I-III. 1864-1879. között megjelenik a 19 kötetes Shakespeare összes művei kiadása a Kisfaludy Társaság keretében Arany János irányításával. A Nemzetközi Vöröskeresztet - az 1864. évi genfi konvenció kezdeményezője -, Jean Henri Dunant (1828-1910) svájci üzletember alapította 1863-ban. Munkásságáért 1901-ben Nobel-díjat kapott. A magyar vöröskereszt 1879-ben alakult.

1880 1880. március 3-án megkezdi működését a Magyar Távirati Iroda (MTI). 1880. május 16-17. között a Magyarországi Általános Munkáspárt alakuló kongresszusát tartja. Frankel Leó (1844-1896) ötvösmunkás, magyar munkásmozgalmi vezető - aki az 1871. évi párizsi kommün (1871. március 18.-május 27.) munka- és kereskedelemügyi bizottságának vezetője volt – 1880-ban alapította meg a Magyarországi Általános Munkáspártot, és kiadta a párt programját. 1880. június 13-án az uralkodó szentesíti az 1880:XXXVIII. tc.-t a helyiérdekű vasutakról, december 14-én az 1880:LVIII. tc.-t az állandó országház építéséről.

1881 1881-ben megjelenik Mikszáth Kálmán „A tót atyafiak” c. műve. 1881. február 14-én a király szentesíti a közbiztonsági szolgálat ellátását végző csendőrség felállításáról szóló 1881:III. tc.-t, március 29-én az 1881:XVII. tc.-t a csődeljárásról, május 24-én az 1881:XXXIX. tc.-t a műemlékek fenntartásáról, május 30-án az 1881:XLIV. tc. a hazai ipar állandó állami kedvezményeiről. 1881. március 1-jén a narodnyikok meggyilkolják II. Sándor orosz cárt. 1881. június 18-án Németország, Oroszország és az Osztrák-Magyar Monarchia titkos diplomáciai egyezményt köt. Június 28-án Belgrádban 10 évre szóló politikai szerződést köt az Osztrák-Magyar Monarchia és Szerbia. 1881. június 16-án megindul a Budapesti Hírlap. 1881. június 24.-július 3. között országgyűlési választások zajlanak.

362 A hazai műemlékvédelem 1881-ben, a Műemlékek Országos Bizottsága megalakulásával vette kezdetét. Feladata a műemlékek számbavétele és védelme volt. A magyar műemlékvédelem megteremtői között volt Hanszlmann Imre, illetve Arnold (tkp. Stummer) Arnold művészettörténész (1823-1886), római katolikus főpap. Ipolyi Arnold püspök a Törökországba került Corvinák egyik felkutatója, 1878-tól a Magyar Történeti Társulat elnöke volt. Mellettük Rómer Flóris (1815-1889) régész, bencés szerzetes játszott vezető szerepet.

1882 1882-ben megjelenik Mikszáth Kálmán „Jó palócok” c. műve. 1882. május 20-án Bécsben Olaszország csatlakozik a kettős szövetséghez, s így hármas szövetség jön létre. 1883-ban Románia csatlakozik a német - osztrák-magyar - olasz hármas szövetséghez. 1882:XVI. tc. (május 27.) vámtarifáról szóló törvénycikk. 1882-ben megalakul az Adria Magyar Tengerhajózási Rt. Budapesten megalakul a Törley Pezsgőgyár és a Herz-féle szalámigyár. Budapesten megkezdi termelését Weiss Berthold és Manfréd húskonzervgyára. Weiss Manfréd báró (1857-1922) nagytőkés 1882-ben alapította meg konzervgyárát, majd 1892-ben Csepelen – Magyarországon először – lőszergyárat létesít, amely 1893ban tölténygyártással foglalkozik. 1895-től fémművük, majd hengerművük épül. 1911-ben acélművet létesített. 1882. október 22-én elhunyt Arany János. A Visztula partján, a Skałkán (Sziklán) álló – több korábbi templom helyén – emelkedő krakkói pálosrendi barokk templom (Kościół Paulinów na Skalce) sziklába vájott kriptájában (Krakkói pantheon) helyezték örök nyugalomra 1882-től kezdve a város történelmének neves alakjait. Itt nyugszik a történetíró, Jan Długosz (1415-1480), Adam Asnyk költő (†1897), Henryk Siemiradzki festő (†1902), Stanisław Wyspiański költő és festő (1869-1907), Karol Szymanowski zeneszerző (1882-1937), Józef Ignacy Kraszewski író (1812-1887), Ludwik Solski színész (1855-1954) is. Az I. Internacionálé támogatja a lengyel függetlenségi törekvéseket. 1882-ben Ludwik Tadeusz Wariński (1856-1889) Varsóban megalapítja a „Proletariat” néven ismert első lengyel munkáspártot, amely a sorozatos letartóztatások ellenére később új szervezeti formában újjászületik. 1888-ban születik meg a Proletariat II., melynek legjelentősebb képviselője Marcin Kasprzak (1860-1905) volt.

1883 1883. április 27-én az uralkodó szentesíti az 1883:XXV. tc.-t az uzsorakamatról, május 23-án az 1883:XXX. tc.-t a középiskolákról és azok tanárainak képzéséről (Trefort Ágoston középiskolai törvénye, amely a gimnázium mellett reálisiskolákat hoz létre). 1883. szeptember 8-12. között a volt horvát Határőrvidéken magyarellenes zavargások vannak. December 1-jén az egyesített volt Határőrvidék királyi biztosává és horvát bánná (1883-1903) nevezi ki az uralkodó Khuen-Héderváry Károlyt. 1883. augusztus-szeptember hónapban országszerte antiszemita zavargásokra kerül sor. Október 6-án megalakul az Országos Antiszemita Párt. 1883-ban megalakul a Budapesti Központi Tejcsarnok Szövetkezet, létrejön az Első Magyar Pamutfonó- és Szövőgyár. 1883. október 14-én megnyílik Szeged első állandó színháza.

1884 1884. február 18-án az Osztrák-Magyar Monarchia kereskedelmi szerződést köt Franciaországgal. 1884. április 26-án szentesítésre kerül a Tiszának és mellékfolyóinak szabályozásáról szóló 1884:XIV. tc. (Tisza-völgyi Ármentesítő Társulat). 1884. május 18-án a király szentesíti az 1884:XVII. tc. ipartörvényt, amely szakképesítés igazolásához köti az iparűzést, és kötelezővé teszi az ipartestületek alakítását. 1884-ben tömegesen pusztít a filoxéra Magyarországon. 1884-ben Csonka János szabadalmaztatja gáz- és petróleummotorját.

363 1884-ben létrejön a Magyar Történelmi Képcsarnok. 1884. június 13-22. között országgyűlési választások zajlanak. 1884. június 28-án Budapesten meghal Táncsics Mihály. 1884. augusztus 17-én átadják a forgalomnak a budapesti Központi – 1891-től Keleti – pályaudvart. A budapesti Országház Steindl Imre (1839-1902) építész, az MTA tagja tervei alapján, 1884-1904 között épült. Építését a budapesti Központi (ma Keleti) pu. átadásának évében kezdték el.

Új építészeti stílusok A klasszicizmust felváltó romantika Magyarországon a XIX. század hetvenes éveiig tartott. Romantikus stílusban épült a budapesti Vigadó. Ez az eklektikával (historizmussal) együtt már a felfelé ívelő, Magyarországon is komoly gazdasági perspektívát kínáló kapitalizmus művészeti tükrözője. Ez utóbbi stílus neoreneszánsz formájával épült meg a budapesti Operaház, az 1879-es árvíz után újjáépült Szeged, vagy a budapesti Andrássy út (egykori Sugár út), vagy az 1884-ben átadott új, budapesti Központi (ma Keleti) pályaudvar. Az eklektika későbbi korszaka a századfordulóig viszont a városkép, főként a világvárossá fejlődő főváros, Budapest arculatában hozott létre jelentős értékeket. A századfordulót megelőző szecesszió keleti ornamentikát formáló építészeti stílusában épült meg többek között a budapesti Iparművészeti Múzeum és a Postatakarékpénztár, illetve a Kecskeméti Városháza is.

Budapest 1873-1896 között Az 1867. évi osztrák-magyar kiegyezést követően, az 1872. évi XLII. tc. alapján, a XIX. század második felében, 1873-ban Buda, Pest és Óbuda Budapest néven egyesült. A XX. század első évtizedeiben épült ki Budapest modern nagyvárosként. Budapest lett az ország fővárosa, tíz közigazgatási kerülettel, közel 200 km2 területen, 280000, majd a XIX. század végére 700000 lakossal. Budapesten teremtették meg a korszerű nagyipart, és építették ki a fővárosban koncentrálódó magyar vasúthálózatot. 1885-ben nyílt meg a fővárosban az első országos kiállítás. 1866-ban indult meg a lóvasút. A budai Siklót már 1870-ben, a Fogaskerekű Vasutat 1874-ben helyezték üzembe. A budai Sikló Európában másodikként nyílt meg, a második világháború pusztításai után, átépített formában 1986-ban újból megnyitották. A Szabadság-hegyi Fogaskerekű vasutat 1874-ben építették, ez volt a világ harmadik hegyi vasútja. 1929-ben villamosították, 1972-1973-ban a vonalat korszerűsítették. A pálya hossza 3733 m, a legyőzött szintkülönbség 315 m. 1887-ben már feltűnt az első villamos is Budapest utcáin, ekkor indult meg az első helyiérdekű vasút (HÉV) forgalma is Soroksár felé. 1894-1896-ban épült meg a Földalatti Vasút. A budai oldalon a Várhegy tövében lévő Várkertnél alakította ki 1875-1882 között Ybl Miklós a palotakertet díszesen keretező Várkert-bazárt. A díszfeljáró gloriettjének a négy évszakot jelképező szobrát Huszár Adolf mintázta, a pavilonok díszítésén még Fessler Leó, Than Mór és Scholtz Róbert dolgozott. A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem (IX., Fővámház tér 8.) kétemeletes, neoreneszánsz épületét Ybl Miklós 1870-1874 között építette eredetileg Fővámház céljaira. Az Egyetem Dunára néző főhomlokzatát 10 oszlopos erkély díszíti. A Fővámház tér felőli homlokzat erkélye hatoszlopos, rajta allegorikus szobrok sorakoznak. A Közgazdaságtudományi egyetem 1948-ban vált ki a Műegyetemből, s ekkor Marx károly nevét vette fel. Első rektora Rudas László (1885-1950) volt. 1951-ben a Közgazdaságtudományi Egyetem költözött az épület falai közé. A Károlyi Mihály u. 10. sz. Eötvös Lóránd Tudományegyetem Könyvtárának eklektikus stílusú székházát 18731875 között Szkalniczky Antal és ifj. Koch Henrik tervei szerint építették. A homlokzat sgrafittóit Than Mór, az olvasóterem freskóit Lotz Károly készítette. Leggazdagabb a történelmi és filozófiai gyűjteménye. A VI., Nyugati téren álló Nyugati pályaudvar azon a helyen áll, ahol a Zitterbach Miklós tervei szerint 1846-ban az első magyar vasútállomás épült. A nagy, 25 ezer m2 alapterületű üvegcsarnokot August de Serres francia tervező, vasszerkezetét padig Seyrig Theofil tervezte. A. G. Eiffel – a párizsi Eiffel-torony építője – vállalkozásában, 1874-1877 között épült fel. A körút felöli oromzatos üvegfelületet a felvételi épületek kétsisakos, eklektikus tömbje fogja közre.

364 A Belvárostól a Dózsa György útig, a Hősök teréig húzódó 2,5 km hosszú Sugárút, a mai Andrássy út jórészt Ybl Miklós elgondolásai alapján épült ki 1872-1886 között. Első szakaszán, az Oktogonig három-négyemeletes, főként ekletikus, neoreneszánsz stílusú bérpaloták szegélyezik. A második szakasza, amely az Oktogon és a Körönd között húzódik, három részre osztott, sétánnyal szegélyezett. Harmadik szakaszán előkertes bérházak, illetve parkokban épített nagyobb villák sorakoznak. Az Andrássy út alatt húzódik az 1894-1896 között épült földalatti vasút (FAV), az európai kontinens első ilyen közlekedési megoldása, amely a Vörösmarty tértől a Mexikói útig közlekedik. A Kodály Köröndöt a magyar történelem négy nagy alakjának szobra díszíti: Vak Bottyán (Kis-Kovács Gyula alkotása), Zrínyi Miklós (Rózsa József), Szondy György (Marton László), Balassi Bálint (Pátzay Pál) szobra. A közelben van (Kodály Körönd 1. ) Kordály Zoltán egykori lakóháza, melyben a zeneszerző 1921-1967 között lakott. Ma Emlékmúzeum. A Képzőművészeti Főiskola (ma Egyetem) Rauscher Lajos tervei szerint épült 1871-ben (VI., Andrássy út 71.). Homlokzatát Scholtz Róbert sgrafittói díszítik. A szomszédos régi Műcsarnok épületét (VI., Andrássy út 69.) 1874-ben emelte eklektikus olasz-reneszánsz stílusban Láng Adolf. Az előcsarnokot és a folyosót Lotz Károly freskói díszítik.

A régi Zeneakadémia A régi Zeneakadémia épülete (VI., Andrássy út 67.) a XIX. században a főváros zenei életének egyik központja volt. A háromemeletes neoreneszánsz saroképület 1877-1879-ben készült el és a Zeneakadémia működött benne majd négy évtizedig. Liszt Ferenc mellett az épületben tanított- és lakott egy ideig Erkel Ferenc, itt tanult Bartók Béla, Kodály Zoltán, Dohnányi Ernő, Weiner Leó, Kálmán Imre is. Ebben az épületben található a liszt Ferenc Múzeum is. A homlokzaton lévő, Liszt Ferencnek a Zeneakadémia alapító elnökének domborművű képmását Farkas Zoltán készítette. A II. emeleti ablakok fölött nagy zeneszerzőket (Bach, Haydn, Liszt, Erkel, Mozart, Beethoven) ábrázoló domborműves medaillonok vannak.

Opera Az Andrássy úton álló Opera építését a Nemzeti Színház igazgatója, Orczy Bódog kezdeményezte. Az egykori Sugárút első útszakaszának legjelentősebb épülete az Állami Operaház, melynek építését egy 1872-ben kiírt pályázatot követően Ybl Miklós tervei szerint, 1875-1884 között építettek, eklektikus, olasz neoreneszánsz stílusban az egykori Hermina tér helyén. A kiugró kocsifelhajtó két oldalán Liszt Ferenc és Erkel Ferenc ülőszobra látható, Stróbl Alajos műve. Boltívének sgrafitto díszeit Scholtz Róbert készítette. Az emeleti részen öttengelyes loggia, a pilléreken 2-2 sarokfülkében allegorikus szobrok láthatók. A korinthoszi pillérek közötti fülkében lévő múzsa-szobrokat: Terpszihoré, Erato, Thalia és Melpomené Fessler Leó, Donáth Gyula és Brestyánszky Béla készítették. 1967-ben 16 új szobrot állítottak fel az épület oromzatán, melyek Antal Károly, Győri Dezső, Ispánki József, Marton László, Mikes Sándor, Pátzay Pál, Tar István és Várady Sándor munkái. Az előcsarnokban Székely Bertalan allegorikus freskói díszlenek, a medallionokban látható művészportrékat Szécsi Antal készítette. A főlépcsőház allegorikus mennyezeti freskóit Than Mór festette. Az első emeleti büfé és társalgó bejáratát Lotz Károly falképei díszítik. A nagyterem falképeit Feszty Árpád, Schultz Róbert készítették, a mennyezet képeit pedig Vastagh György. Az oldalbejáratok előcsarnokaiban Kovács Mihály falképei, Scholtz Róbert groteszk festése, Aggházy Gyula tájképei, Bezerédi Gyula apródszobrai láthatók. A nézőtér díszpáholyát Donáth Gyula táncoló alakjai ékesítik. A páholy mögötti szalon boltozatán Than Mór falfestményei láthatók. A nézőtér mennyezetképeit Lotz Károly festette. Az 1980-as években nagy költségekkel újjávarázsolták. – Az Operaház közelében található a Vidám Színpad, a Thália Színház, a Fővárosi operettszínház, a Moulin Rouge, a Radnóti Színpad, a Budapesti Kamaraszínház (TIVOLI), a Mikroszkóp Színpad és az Állami Bábszínház.

Budapest-Keleti pályaudvar A Rákóczi út a Baross térbe torkollik bele, itt van Budapest legforgalmasabb pályaudvara, a Keleti pályaudvar. 1884-ben Rochlitz Gyula és Feketeházy János tervei szerint épült. Parabolikus vasszerkezetű dongával fedett csarnoka előtt hatalmas vasszerkezetű dongával fedett csarnoka előtt hatalmas kapuzathoz hasonló homlokzat emelkedik. Homlokzatát a gőzvasút feltalálójának, Stephensonnak és a gőzgép feltalálójának, Wattnak szobra díszíti. Az előcsarnokban Than Mór és Lotz Károly freskói láthatók. A Keleti pályaudvar fontos belföldi és külföldi személyforgalmat bonyolít le. A Keleti pályaudvar indulási oldalán állították fel – az áthelyezett Baross Gábor (1848-1892) közlekedési miniszter szobrát, Szécsi Antal alkotását. A Baross téren épült 1969-ben a város harmadik nagy aluljárója, amelyet összekapcsoltak a metróval és a pályaudvarral. A 10500 m2 alapterületű neogótikus (eklektikus) Központi Vásárcsarnok épületét Petz Samu műegyetemi tanár 1889. évi tervei alapján, 1892-1896 között készült. A csarnok 150 méter hosszú. Egykor közúton, vasúton és vízi úton egyaránt megközelíthető volt. Az épület külső homlokzata nyerstégla, neogótikus kőkeretezéssel. A fővámház tér felöli főbejárat fölött hatalmas oromfal, két oldalán mintás majolikával gondosan fedett saroktorony áll. A rácsos oszlopok, a födémek és a lefedés tartószerkezete vasból készült.

365

Országház 2

A 65000 m kiterjedésű Kossuth Lajos téren áll az Országház neogótikus épülete, amely 1885-1904 között épült fel. Építését az 1880. évi LXIII. tc. alapján kiírt pályázat szerint 1885-ben kezdték el Steindl Imre 1880-84. évi tervei szerint. Első ülését 1896. június 8-án tartotta az országgyűlés. Az épület csak 1906-ban készült el teljesen. Alapterülete 17745 m2, hosszúsága 268 m, legnagyobb szélessége 118 m. A Szent Korona felett magasló 16 pillérnyalábon nyugvó csillagboltozatos kupolája 96 m magas. A tíz udvarra tagozódó hatalmas épülettömbnek 27 kapuja, 29 lépcsőháza van. külső falait 88 szobor díszíti (honfoglaló vezérektől V. Ferdinándig). Az épület főhomlokzata a Dunára néz. „Oroszlános kapu” nevű főbejárata a Kossuth tér felőli oldalon nyílik, az innen felvezető lépcsőházat Lotz Károly freskói díszítik. Az Országház Munkácsy termében Munkácsy Mihály Honfoglalás c. festménye látható. – A Kossuth téren látható II. Rákóczi Ferenc lovasszobra, Pásztor János műve 1935-ből, illetve Kossuth Lajos bronzalakja, Kisfaludy Stróbl Zsigmond alkotása, a mellékalakokat Kocsis András és Ungváry Lajos készítette. Az Országház főbejáratával szembeni északi parktükör szélén 1965-ben állították fel az Országzászló talpazatát és árbócát. A budai vízivárosi Szilágyi Dezső téren álló református templom 1893-1896 között épült, Petz Samu tervei szerint. Mellette áll a szép formájú bronz Petz Samu-kút (Rerrich Béla tervei alapján). A IX., Üllői úton álló, 1872-ben alapított Iparművészeti Múzeum 1893-1896 között Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei szerint épült, magyaros szecessziós stílusú, kétemeletes, U-alakú, pirogránit díszítésű, kupolás épület. Tetőzete mázas cseréppel fedett. 1896-ban avatta fel Ferenc József császár, magyar király. A második világháborúban súlyosan megsérült épületet 1957-60 között állították helyre. – Lechner Ödön alkotása a kőbányai Szent László r.k. plébániatemplom, a Földtani Intézet (1898-1899), illetve a Postatakarékpénztár (1900) épülete is. A születő külvárosokat összekötő – nagyjából egy betemetett hajdani holt Duna-ág ívén – Nagykörút az 1880-as, 1890-es években épült meg. A pesti Sugár út (Andrássy út) 1887-re készült el. A Sajtópalota (VII., Erzsébet krt.) műemlék jellegű, eklektikus stílusú épületét – egy amerikai biztosító társaság egykori székháza – Hauszmann Alajos tervezte. 1891-1895 között épült. Az ún. New York palotában működött 1954-től a Hungária kávéház és étterem, illetve ennek elődje, a díszes neobarokk stílusú New York Kávéház. Törzsvendégei között szerepelt Bródy Sándor, Gárdonyi Géza, Heltay Jenő, Molnár Ferenc, Babits Mihály, Ady Endre, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Osvát Ernő és mások. A kezdeti eklektikus évtizedek vezéralakja Ybl Miklós (1814-1891), a szecesszió, a nemzeti stílus megteremtésének Fessl Frigyes nyomdokában Lechner Ödön (1845-1914), Lajta Béla (1875-1920) munkássága köthető.

1884-ben lóvasút nyílik Szegeden. 1884. szeptember 27-én megnyitja kapuit a budapesti Operaház. 1885. március 14-én az Operában bemutatják Erkel Ferenc „István király” c. operáját.

A magyar opera A Magyar Állami Operaház Ybl Miklós tervei alapján neoreneszánsz stílusban épült. 1884-ben nyílt meg Magyar Királyi Operaház néven. 1945 óta az intézmény Magyar Állami Operaházként működik. Társulatának első igazgatója Erkel Ferenc volt. 1888-1891 között a budapesti Operaház karmestere Gustav Mahler (18601911) osztrák karmester és zeneszerző lett (1907-től az 1883-ban megnyílt New York-i Metropolitan Opera karmestere lett). Erkel Ferenc (1810-1893), zeneszerző, zongoraművész, karmester, zenepedagógus a magyar nemzeti opera megteremtője volt. A XIX. századi magyar zeneélet vezéregyénisége lett. 1834-ben Pesten mutatkozott be, mint zongoraművész és karmester. 1835-1836 között a Nemzeti Játékszín, 1836-1838 között a Városi (Nemzeti) Színház, majd 1838-1874 között a Nemzeti Színház operatársulatának vezető karnagya, majd főigazgatója volt. 1884-től az Operaház főzeneigazgatója lett. Erkel Ferenc 1853-1874 között a Filharmóniai Társaság alapító elnökkarnagya, 1875-1887 között a Zeneakadémia igazgatója. 1858-1880 között az Országos Magyar Dalárdaegyesület országos karnagya, haláláig tiszteletbeli karnagya volt. Zongoraművészként Kolozsvárott adott hangversenyeket. Erkel Ferenc 1844-ben zenésíti meg a Himnuszt, és ekkor írta második operáját, a „Hunyadi László”-t. 1861-ben született a „Bánk bán”, a XIX. századi magyar operaköltészet kiemelkedő alkotása.

Emil Gerbaud (1854-1919), svájci születésű cukrász és csokoládégyáros 1884-től Magyarországon működött. Nevét viseli a Budapest, Vörösmarty téri cukrászda.

366

1885 1885. április 12-én Kolozsvárott megalakul az Erdély-részi Magyar Közművelődési Egylet (EMKE). 1885. május 2-án Budapesten országos ipari és mezőgazdasági kiállítás nyílik. Déri, Bláthy és Zipernovszky, a Ganz-gyár mérnökei szabadalmaztatják és bemutatják a váltóáramú transzformátorrendszerüket. A zárt vasmagvú transzformátoroknál a mágneses tér okozta veszteség kisebb, mint egyéb típusoknál. Az első ilyet Bláthy Ottó Titusz (1860-1939), gépészmérnök, az MTA tagja, Déri Miksa (1854-1939) gépészmérnök és Zipernowsky Károly (1853-1942) gépészmérnök, műegyetemi tanár, az MTA tagja alkották meg 1885-ben. Bláthy Ottó kifejlesztette többek között a Kandó-féle villamos mozdony fázisváltóját is. Zipernowsky Károly az erősáramú ipar egyik magyarországi megalapítója lett. 1885. június 14-én kiadott 1885:XXIII. tc. a vízjogról. A törvény részletesen szabályozza a vízhasználat, a vízi munkálatok, a vízi társulatok kérdését, s a hatósági eljárást. 1886-ban kormányhivatalként felállítják a Vízrajzi Osztályt. 1895-től naponta megjelenik a vízjárási térkép a Kárpát-medence folyóiról. 1885. augusztusában Bulgária és Kelet-Rumélia egyesül. Milán király felajánlja Szerbia bekebelezését, háborús konfliktus alakul ki 1888-ig Oroszországgal. 1885-1902. között Steindl Imre tervei szerint folytatják az Országház építését.

1887 1887. május 10-én Kresz Géza fővárosi tisztiorvos vezetésével megkezdi működését a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület. 1887. május 11-én miniszteri rendelet egyesíti a levélpostát, a kocsipostát és a távírót. 1887. június 17.-július 26. között országgyűlési képviselőválasztások zajlanak. 1887. október 1-jén az állam megvásárolja, majd Puskás Tivadarnak bérbe adja a telefonhálózatot (854 előfizetővel). 1887-ben megjelenik „Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képekben” c. sorozat első kötete. 1887. március 1-jén az orosz III. Sándor cár ellen tervezett merénylet kudarcba fullad, Alekszandr Iljics Uljanovot és összekötő társait letartóztatják. 1887. június 18-án Németország elismeri Oroszország „történelmi” jogát a Balkánon és döntő befolyását Bulgáriában. A nemzetközi kommunikáció megkönnyítésére segédnyelveket, mesterséges nyelveket hoztak létre. A legkülönbözőbb anyanyelvű személyek is könnyen elsajátíthatják, mivel a legegyszerűbb szóképzési, nyelvtani és kiejtési szabályok alapján épülnek fel. A mesterséges nyelvek száma meghaladja a százat. A világon mindmáig a legelterjedtebb mesterséges nyelvet, az Eszperantót (lingvo internacia) 1887ben fejlesztette ki Lazar Ludowik Zamenhof (1859-1917) varsói szemészorvos, író, műfordító. Szókincsét a természetes nyelvekből vett szavak, ill. nemzetközi kifejezések alkotják. Szerkezete 16 egyszerű nyelvtani szabályra épül. Átalakított változatát, az idion-neutralt 1898-ban alkották meg. A latin nyelvre épült interlingua 1909-ben, ennek továbbfejlesztett változatát, az occidentalt 1922-23-ban hozták létre.

1888 1888. évi törvények: ‰ VII. tc. az állategészségügyi rendezésről, ‰ XIX. tc. a halászatról, ‰ XXXI. tc. a távirda, távbeszélő és egyéb villamos berendezésekről, ‰ XXXV. tc. az állami italmérési jövedékről. 1888-ban Bánki Donát és Csonka János kísérletet végez a belsőégésű motor hazai gyártásához.

367

1889 1889. január 30-án Mayerlingben kettős öngyilkosságot követ el Rudolf trónörökös és Vetsera Mária bárónő. 1889. április 11-én a király szentesíti az 1889:VI. tc. véderőtörvényt. 1889. június 16-án Tisza Kálmán miniszterelnök átszervezi a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumot, külön földművelésügyi és külön kereskedelemügyi minisztérium jön létre. Baross Gábor bevezeti a zónadíjszabási rendszert. Podmaniczky Frigyes báró (1824-1907) politikus, szakíró, 1873-1905 között a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnökeként jelentősen hozzájárult Budapest fejlődéséhez. 1889-1905 között a Szabadelvű Párt elnöke volt. 1889. július 30-án Budapesten megindul az állandó villamosjárat. Balázs (tkp. Kohn) Mór (18491897), magyar közlekedési szakember, a budapesti Városi Villamosvasút Társaság alapító vezérigazgatója, az 1889-ben megnyílt első, és az 1892-ben átadott második villamos-vonal, valamint a milleniumi földalatti vasútvonal tervezője, kivitelezésének igazgatója volt. 1889-1905. között Eötvös Lóránd a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. 1889-ben megnyitják a párizsi világkiállítást. 1889. július 17-én Párizsban megnyílik a II. Internacionálé első kongresszusa.

1890 1890. évi törvények: - I. tc. (február 4.) a közutakról és vámokról, - XIII. és XIV. tc. (április 8.) az ipar támogatásáról. 1890. januárjában Eötvös Lóránd bemutatja a torziós ingát. 1890-ben az orosz Popov és az olasz Marconi egymástól függetlenül bemutatják a drótnélküli távírót. 1890-ben megbukik Tisza Kálmán kormánya: március 9-én Tisza Kálmán miniszterelnök benyújtja lemondását, március 13-án a király Szapáry Gyulát nevezi ki miniszterelnökké. Szapáry Gyula gróf (1832-1905) politikus - 1873-tól belügy-, majd 1878-1887 között pénzügy-, 1889-90-ben földművelésügyi miniszter -, 1890-92-ben miniszterelnöki és belügyminiszteri tisztséget töltött be. 1890. május 1-jén Európa-szerte először ünnepli meg a munkásság május 1-jét. Felvonulások és tüntetések zajlanak Ausztria-Magyarország városaiban a nyolcórás munkanapért. 1890. szeptember 15-én megindulnak a Vaskapu-szabályozás munkálatai. Kvassay Jenő (1850-1919) vízépítő mérnök, a magyar kultúrmérnöki intézmény megszervezője. A magyarországi vízszabályozási program legfőbb irányítójaként működése során nagy területek váltak a mezőgazdaság számára művelhetővé. 1890. december 7-8. között tartja a Magyarországi Szociáldemokrata Párt alakuló kongresszusát. A Magyar Földrajzi Intézetet 1890-ben Kogutowicz Manó (1851-1908) térképész alapította, aki Gönczy Pállal (1817-1892) együtt Magyarország első megyei kézi atlaszát szerkesztette.

1891 1891. évi törvények: ‰ XIII. tc. (április 9.) az ipari munka vasárnapi szüneteltetéséről, ‰ XIV. tc. (ápr. 9.) a ipari- és gyári munkások betegsegélyezéséről, ‰ XV. tc. (április 28.) kisdedóvásról, ‰ XXIV. tc. (július 30.) budapesti Duna-jobbparti vasútról. 1891. május 1-jén Orosházán a május elsejét ünneplő munkások közé lőnek a csendőrök. Másnap Békéscsabán lőnek a tömegbe. Június 21-én Battonyán a munkabéremelésért tüntetők összecsapnak a csendőrséggel. 1891. május 15-én XIII. Leó pápa kiadja az egyház új szociálpolitikai elveit és gyakorlatát tartalmazó encikliáját.

368

1892 1892. január 29.-február 3. közötti országgyűlési választásokon a Szabadelvű Párt képviselői aratnak győzelmet. 1892. július 23-24. közötti nagyszebeni román konferencián kimondják a román-szlovák nemzetiségi szolidaritást. 1892. június elején a király magyar fő- és székváros rangjára emeli Budapestet, a főváros díszpolgárává választja I. Ferenc Józsefet. 1892. évi XVII-XIX. tc. (augusztus 2.) a valutareformról: az aranyalapú korona bevezetéséről születik rendelet, melyet 1900. január 1-jétől vezetnek be. 1892. szeptember 14-én Budapest törvényhatósági közgyűlése Kossuth Lajost a főváros díszpolgárává választja. 1892. november 19-én megalakul a Wekerle-kormány.

1893 1893. február 15-én, Budapesten megkezdi rendszeres műsorszórását a telefonhírmondó –a rádió őse-, Puskás Tivadar találmánya. 1893. február 11-én Bánki Donát és Csonka János szabadalmaztatja a porlasztót (karburátor). 1893. szeptember 27-én megalakul a Függetlenségi és 48-as Párt. 1889-ben megalakul a Lengyel Munkásszövetség Julian Marchlewski és Adolf Warski kezdeményezésére. 1892-ben megalakul a lengyel Szocialista Párt (PPS: Polska Partia Socjalistyczna). 1893-tól a „Proletariat” forradalmi hagyományait a Lengyel Királyság Szociáldemokráciája (SDKP), majd 1900-tól a Lengyel Királyság és Litvánia Szociáldemokrata Pártja (SDKPiL: Socjaldemokracja Królestwa Polskiego i Litwy) folytatja. Az SDKPiL kiemelkedő képviselői voltak: Rosa Luxemburg (1871-1919), Józef Marchlewski, Feliks Dzierżyński, Leon Jogiches, B. E. Weosołowski. 1897-ben alakult meg a Nemzeti Demokrata Párt (Roman Dmowski vezetésével). - Julian Marchlewski (álneve W. Karski), lengyel szocialista politikus (1866-1925), Rosa Luxemburggal (1871-1919) együtt 1893-ban megalapították a lengyel és litván SZDP-t, majd a lengyel KP társalapítója lett. A krakkói Szentlélek téren álló szecessziós Juliusz Słowacki Színházat 1893-ban építették, függönyét Henryk Simieradzki festőművész készítette. Homlokzatát a költészet, a dráma stb. allegorikus szobrai díszítik. Előtte áll Aleksander Fredro neves XIX. századi lengyel vígjátékíró szobra.

1894 1894. március 20-án Torinóban 45 évi emigráció után meghal Kossuth Lajos, április 2-án temetik el Budapesten. 1894. március 22-én Jókai Mórt Budapest díszpolgárává választják. 1894. április 22-én Hódmezővásárhelyen összecsapnak a tüntető munkások a kivonuló katonasággal. Szántó Kovács Jánost, a helyi Általános Munkás Olvasóegylet elnökét letartóztatják. Perére 1895. március 5-16. között kerül sor. 1894. december 9-én a király szentesíti a kötelező polgári házasságot bevezető 1894:XXXI. tc.-t, a gyermekek vallásáról szóló XXXII. tc.-t és az állami anyakönyvezéséről szóló 1894:XXXIII. törvényeket. 1894-1896. között Budapesten felépült a Ferenc József híd. 1894. október 23-án Budapesten megnyitják a New York kávéházat. 1894-ben megjelenik Benedek Elek „Magyar Népmese és mondavilág” c. művének első kötete.

1895 1895. január 15-én Bánffy Dezső vezetésével új kormány alakul. 1895. január 28-29. között megalakul a Néppárt.

369 1895. augusztus 10-én Budapesten kongresszust tartanak a magyarországi nemzetiségi politikusok. 1895-1899. között a miniszterelnökség keretén belül „nemzetiségi és socialistikus ügyeket” intéző ügyosztály működik. Az 1895:XLII. tc. (október 16.) az izraelita vallásnak törvényesen bevett vallási jogot biztosít. 1895. december 19-i kultuszminiszteri rendelet alapján az egyetemek bölcsésztudományi és orvosi karára nők is felvehetők. 1895. december 31-én az ország egész területén éjfélkor megkonduló harangok zúgása köszönti a magyar milleniumot.

1896, a Millenium Éve 1896. január 12-én megalakul a Budapesti Újságírók Egyesülete. 1896-ban létrejön a nagybányai művésztelep. 1896. január 19-én Károlyi Sándor kezdeményezésére megalakul a Magyar Gazdaszövetség. 1896. február 29-én befejeződik az al-dunai Vaskapu-szabályozás. 1898. október 1-jén adják át a forgalomnak. 1896. április 21-én az országgyűlés ünnepélyes keretek között törvénybe iktatja az 1996:VIII. tc.-t, „honalapítás évezredes emlékét” és „megörökítését”. 1896. április 30-án a nemzetiségi kongresszus fővárosi végrehajtó bizottsága tiltakozik a milleniumi ünnepségek ellen. 1896. május 2-án Ferenc József ünnepélyes keretek között megnyitja a millenáris kiállítást és a földalatti vasutat.

A TÖRTÉNELEM VIHARÁBAN... Sokszor előfordul, hogy egy egyszerű kis ember váratlanul ország-világot megrengető események sodrásába kerül, melyek aztán meghatározó szerepet játszanak egész életében... 1896-ban Magyarországon fényes külsőségek közepette ünnepelték meg a honfoglalás ezredik évfordulóját. A millenniumi ünnepségek a Városligetben megrendezett országos kiállítással kezdődtek, melyet maga Ferenc József nyitott meg.

Janka Sándor Bereg vármegye népes küldöttséggel képviseltette magát ezen az eseményen, melynek tagja volt Janka Sándor beregszászi lapszerkesztő is. Nem véletlenül érte ez a megtiszteltetés, ugyanis ő volt az, aki elsőként hívta fel a millennium előtt hét évvel (!) az ország figyelmét erre a fontos évfordulóra. Janka Sándor 1847. március 16-án Beregsomban született református lelkész családjában. Édesapja Beregvégardó református lelkésze volt. Fia középiskolai tanulmányait Sárospatakon végezte, ahol az 1864-67-es években tanult. A teológia elvégzése után segédtanítóként kezdte munkáját Sárospatakon. Diákjaiból irodalmi önképző kört szervezett. Tanítványaival együtt több pályázaton vett részt sikerrel bölcsészetből, teológiából, irodalomból. 1869-ban tért vissza Beregszászra, a református felekezeti algimnáziumban tanárként tanított. 1870-ben református lelkésszé avatták. Már diákkorában megpróbálkozott az írással, cikkeit gyakran közölte a Pesti Napló, a Budapesti Hírlap. 1874ben alapította meg a Bereg c. újságot, amely a nehéz anyagi körülmények ellenére rendszeresen jelent meg az ő szerkesztésében egészen 1914-ig. Tehát kisebb-nagyobb megszakításokkal ő szerkesztette azt a lapot, amely az egész Beregvármegye legtekintélyesebb újsága volt, a történészek ma is gondosan tanulmányozzák a Megyei Állami Levéltárban őrzött, évtizedektől már megsárgult, megfakult lapjait, gazdag történelmi ismereteket merítenek belőle. Lelkészi, lapszerkesztői munkája mellett Janka Sándor látta el több éven át Beregszászon az anyakönyvvezetői teendőket is. Mindemellett szerény ember maradt, nagy tiszteletnek és szeretetnek örvendett a városban. Sokat tett a történelmi múlt emlékeinek gyűjtése terén, múzeumot szeretett volna nyitni Beregszászban, de az ehhez szükséges anyagi fedezetet sajnos nem tudta előteremteni. Sok értékes történelmi jelentőségű tárgyat mentett meg az enyészettől, többek között barátai segítségével megvette Pudpolócon II. Rákóczi Ferenc íróasztalát, majd a Sárospataki Múzeumnak ajándékozta azt. Ma is az ottani Rákóczi-múzeum egyik legbecsesebb tárgyaként tartják számon. 1889. március 10-én Janka Sándor az általa szerkesztett Bereg c. lapban vezércikket írt a honfoglalás hét évvel később esedékes ezredik évfordulójáról. Cikkében javaslattal fordult a magyar kormányhoz, valamennyi vármegye elöljáróihoz, indítványozta ennek a nevezetes évfordulónak méltó megünneplését.

370 Bereg vármegye közgyűlése támogatta Janka Sándor indítványát és beadvánnyal fordult a magyar kormányhoz, Magyarország valamennyi vármegyéjéhez. Íme néhány sor ebből a valóban történelmi nevezetességűvé vált okmányból: "Mi, magyarok, akik keletről jöttünk és ezer évvel ezelőtt érkeztünk erre a gazdag földre, hogy megalakítsuk azon államunkat, mélységesen érdekeltek vagyunk abban, hogy szentül megőrizzük e nagy eseménynek emlékét, kellőképpen megünnepeljük az ezeréves évfordulót, mindazokat a nevezetes eseményeket, melyek a magyarok honfoglalásával kapcsolatosak." Bereg vármegye képviselői testületének beadványa támogatásra talált a magyar kormánynál, az ország valamennyi megyéjében. Megkezdődtek a millenniumi előkészületek, melyek aztán hét év múlva, 1896-ban fényes ünnepségekben csúcsosodtak ki. Azzal, hogy még 1889-ben, vagyis hét évvel a millennium előtt, felhívta az ország figyelmét a honfoglalás ezeréves évfordulójára, Janka Sándor beregszászi lapszerkesztő és újságíró valóban történelmi tettet hajtott végre. 1914. augusztus 28-án Beregszászban hunyt el. A Bajza utca (ma: Linner Bertalan utca) 5. sz. házából kísérték utolsó útjára, a beregszászi temetőbe. Sírjánál Mizsák Péter beregsomi református lelkész búcsúztatta, aki többek között a következőket mondta: "Mint polgár, Hazájának méltó fia volt, mint tanár, nemcsak a tudomány alapjaira tanította a fiatalokat, hanem emberszeretetre is, mint újságíró, mindig az igazat és csakis az igazat írta." 1996. november 29-én a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség emléktáblát avatott Janka Sándor házának falán, melyen a következő szavak állnak:

Itt élt és dolgozott Janka Sándor (1847-1914) író, Beregszász neves közéleti személyisége, a Bereg c. hetilap alapítója és szerkesztője, az országos millenniumi ünnepségek kezdeményezője. BMKSZ, 1996. Feszty (tkp. Rehrenbeck) Árpád (1856-1914) a milleniumi kiállításra festette meg „A magyarok bejövetele” című monumentális körképét. 1896. október 4-én Budapesten megnyitják az Iparművészeti Múzeumot.

Budapest az első világháborúig (1896-1914) Hősök tere A Hősök tere (XIV. kerület) Budapest egyik legszebb, legnagyvonalúbb dísztere. A Milleniumi (Ezredéves) Emlékművet a magyar honfoglalás ezredéves jubileumán, 1896-ban kezdték építeni Zala György szobrász és Schickedanz Albert tervei szerint, 1896-1915 között, majd 1926-1929 között készült el. A félkör alakú, két részre osztott, 85 m hosszú, nyitott oszlopcsarnok és a középpontjában álló 36 m magas oszlop Schickedanz Albert építész tervei alapján épült. Középpontjában, s egyben az Andrássy út tengelyében magas oszlopon Gábor arkangyal alapja áll, a szobrot az 1900. évi párizsi világkiállítás nagydíjával tüntették ki. Az emlékmű talpazatán pedig Árpád (1912) és a honfoglaló hat vezér szobra, ezt a csoportot alkotta Zala György legutoljára, 1928-1929ben. Az oszlopcsarnok sarkain balról a Háború, jobbról a Béke bigái vágtatnak, bal szélén a Munka és jólét, jobb szélén a Tudás és Dicsőség szoborcsoportjai állnak. A főoszlop előtti mészkő emlékművön az alábbi felirat olvasható: „A hősöknek, akik népünk szabadságáért és a nemzeti függetlenségért áldozták életüket.”, Gebhardt Béla alkotása (1956). A fő szoborcsoport mögött félkör alakú díszes oszlopsor, mintegy a magyar történelem pantheonja, uralkodók, nagy történelmi alakok szobraival. Az oszlopok között 7-7 uralkodó alakja látszik, az alattuk lévő falsíkon életükből vett eseményeket ábrázoló bronz-domborművek. Sorrend balról jobbra: I. (Szent) István (Senyei Károly munkája, 1911.), I. (Szent) László (Telcs Ede, 1911.), Könyves Kálmán (Füredi Richard, 1906.), II. András (Senyei K., 1912.), IV. Béla (Küllő Miklós, 1905.), Róbert Károly (Kiss György, 1905.) – Hunyadi János (Margó Ede, 1906.), Mátyás király (Zala György, 1905.), Bocskai István (Holló Barnabás, 1903.), Bethlen Gábor (ifj. Vastagh György, 1902.), Thököly Imre (Grandtner Jenő), II. Rákóczi Ferenc (Kisfaludy Stróbl Zsigmond), Kossuth Lajos (Kisfaludy Stróbl Zsigmond). Az utóbbi öt szobor helyén eredetileg Habsburg uralkodók szobrai álltak. A Hősök terén álló Szépművészeti Múzeum 1900-1906 között épült, Schickedanz Albert és Herczog Fülöp tervei szerint. A múzeum létesítését az 1894. évi törvénycikk határozta el az Országos Képtár és a Nemzeti Múzeum képtárának összeolvasztásával. A klasszicizáló homlokzat, oszlopcsarnokos, hátsó részeiben neoreneszánsz stílusú épület homlokzati timpanonjában az olimpiai Zeusz-templom nyugati szoborcsoportjának másolata látható. Hazánk legnagyobb képzőművészeti gyűjteménye. A második világháborúban megsérült épületet 194753 között helyreállították.

371 A múzeummal szemközti oldalon álló Műcsarnokot ugyancsak Schickedanz Albert és Herczog Fülöp tervei szerint építették 1895 körül. Az 1861-ben alakított Képzőművészeti Társulat 1896-ban az Ezredévi kiállításara építtette fel. A korinthoszi oszlopokkal, színes kerámiadísszel ékesített, görög templomokra emlékeztető bejáratú épület hazánk legnagyobb kiállítóhelyisége. Széles előlépcső vezet fel a hatoszlopos, timpanonos főbejárathoz, amely felett Deák Ébner Lajos falfestményei láthatók. Az előcsarnokot Lotz Károly al secco festményei díszítik. Itt rendezik meg a modern művészeti alkotások kiállítását.

Városliget A Hősök tere mögött húzódik Budapest egyik nagy, rendszeresen ápolt, kultúrált zöldterülete, a Városliget (XIV. kerület). A korábban Városerdőcskének nevezett mintegy 1 km2 (100 hektár) kiterjedésű terület fásítását 1817ben kezdték Nebbien Henrik tervei alapján. A Milleniumi emlékmű mögött híd vezet a Ligetbe. A Gundel étterem a magyar konyhaművészet és a kultúrált vendéglátás Európa hírű intézménye. A Fővárosi Állat- és Növénykertet 1866-ban nyitották meg. A 24 kat. holdnyi (14 hektár) területen működő intézmény folyamatos megújuláson megy keresztül. 1910 körül szép pavilonokat építettek Kós Károly és Zrumeczky Dezső tervei szerint. A Fővárosi Nagycirkuszt a XIX. század második felében alapították, a korábbi épület helyén korszerű cirkuszépület épült. A Vidám Parkot az egykori „Vurstli” és az „Angolpark” egyesítésével, 1950-ben létesítették. A millenium évében a nagyhírű Ősbudavár szórakoztató parkja volt. A Széchenyi Gyógy- és Strandfürdő épületét 1919-1913 között Czigler Győző és Dvorzsák Ede tervei szerint emelték. 1926-ban Francsek Imre szabadmedencékkel, új épületszárnyakkal bővítette. Az épület homlokzatán Telcs Ede és Maróthy Géza szobrai, a főbejárati kupolacsarnokban Vajda Miklós és Róth Miksa üvegmozaikja, Róna József bronzszobrai láthatók. A Széchenyi fürdő első hévforrását Zsigmond Vilmos tárta fel 1878-ban, 970 m mélységben. 1936-ban új gyógyforrást (1257 m) kapcsoltak be a vízszolgáltatásba (István-forrás). A Vajdahunyad vára (Mezőgazdasági Múzeum) 21 épületből álló romantikus együttesét a milleniumi kiállítás idején, 1896-ban emelte Alpár Ignác, melyet 1904-1908 között átépítettek. A történelmi Magyarország ismert, híres műemlékei egyes részleteinek hű ábrázolásával Történelmi Épületcsoport létesült. Egyes részletei az erdélyi Vajdahunyad-várat utánozzák, innen származik neve is. A tervező Alpár Ignác építész szobra a vár bejárata előtt áll, Telcs Ede műve. A vár udvarán Anonymus szobra pedig Ligeti Miklós munkája. Károlyi Sándor közgazdász szobrát Stróbl Alajos készítette. A mesterségesen kialakított városligeti tó Hősök tere felé eső partján áll a Műjégpálya épülete, amelyet a XIX. század végén, Francsek Imre tervei szerint, eklektikus-szecessziós stílusban építettek. A millenium idején a Folyamhajózás és –szabályozás pavilonja volt. A műjégpálya főbejárata előtti Szt. Kristóf szobor Hűvös László műve, az Íjász szobrát Kisfaludy Stróbl Zsigmond készítette. A Közlekedési Múzeum épülete 1896-ban készült, Ulrich Krisztián tervei szerint. A múzeum épülete a második világháború során súlyosan megsérült, egyszerűbb formában állították helyre, majd az 1980-as években új szárnnyal bővítették. A közelében áll a Petőfi Csarnok modern épülete. A Hermina-kápolnát a középkori építészet ihlette. Romantikus stílusú épületét Hild József tervezte. Egykor a főurak tartották itt esküvőiket. József nádor leányának, Hermina főhercegasszonynak emlékére épült. * Az 1867. évi kiegyezést követően felmerült a budavári barokk királyi palota bővítésének gondolata. A hatalmas krisztinavárosi szárny tervezésére Ybl Miklós kapott megbízást, de 1891. évi halála után az építkezéseket Hauszmann Alajos építész fejezte be. Hauszmann a megnövekedett Dunára néző homlokzat új középtengelyének hangsúlyozására kupolát emelt. A hatalmas palota 1905-ben készült el. A Nagykörúton (XIII., Szent István krt.) álló Vígszínház kupolás eklektikus, neobarokk, félgömbkupolás épületét Fellner Ferdinánd és Helmer Hermann bécsi építészek tervezték 1896-ban. 1896. május 1-jén nyílt meg. A homlokzat előtt Zrínyi Miklós és Petőfi Sándor mellszobra áll. A Kossuth Lajos tér észak-keleti oldalán álló Néprajzi Múzeum palotája, az egykori Kúria épületét 1896-1897ben Hauszmann Alajos építette eklektikus stílusban. A homlokzat tetejét díszítő háromlovas római versenykocsit Senyey Károly mintázta, a többi szobor Fadrusz János, illetve Zala György munkája. A márvány lépcsőcsarnokot Lotz Károly freskója díszíti. A Néprajzi Múzeumtól délre eső Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium háromemeletes, földszinti árkádokkal és emeleti oszlopokkal díszített központi épületét Bukovics Gyula tervei szerint, 1895-1897 között építették. Az Erzsébetvárosban, a VII., Rózsák terén áll az Árpád-házi Szent Erzsébet r.k. templom. A háromhajós, kereszthajós, franciás alaprajzú, német felépítésű csarnoktemplomot neogótikus stílusban 1893-1897 között Steindl Imre tervei szerint építették. Az előtte álló Szt. Erzsébetet ábrázoló szobor Damkó József műve, 1932-ben készült.

372 A 13000 m2 kiterjedésű Szabadság tér az egykori 1786-ban épült Neugabäude (Újépület) kaszárnyaépület helyén alakult ki. A szabadságharc leverése után az Újépület északi falánál végezték ki Batthyány Lajost, az első magyar minisztérium vezetőjét. Jelképesen itt akasztották fel Kossuth Lajost, Táncsics Mihályt, Irányi Dánielt és másokat, akik ekkor már külföldi emigrációban éltek. 1898-ban bontották le az épületet, és alakították ki helyén a magyar szabadságharc hőseiről, vértanúiról elnevezett Szabadság teret. Az Aulich utca végénél kialakult kis téren látható örökmécsest azon a helyen állították fel, ahol Batthyány Lajost 1849-ben kivégezték, Pogány Móric munkája. A Szabadság tér 8-9. sz. neobarokk-szecessziós stílusú Magyar Nemzeti bank székházat 1905-ben Alpár Ignác tervei szerint építették. A téren álló, Alpár által, 1902-1905 között épített egykori Tőzsdepalota épülete a Magyar televízió székháza. A VI., Andrássy úton 1904-ben emelték az egykori Párisi Áruház (később Divatcsarnok Áruház) épületét. Az. ún. Gresham-ház Quittner Lipót tervei szerint, a Roosevelt tér keleti oldalán, a Lánchíd tengelyében épült 1906ban szecessziós stílusban. 2002-ben felújították. A Corvin tér északi oldalán áll a Budai Vigadó épülete, amelyet 1900-ban Árkay Aladár és Kalina Móricz tervei szerint emeltek. A Gellért-hegyen álló Szt. Gellért-szobor Jankovich Béla műve 1902-ből. A VI., Liszt Ferenc tér és a Király utca sarkán álló Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (ma Egyetem) épületét 1904-1907 között, Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei szerint szecessziós stílusban építették. Az épület korszerű vasbeton szerkezetét Zielinszky Szilárd, a technológia magyarországi úttörője tervezte. A főbejárat fölött Liszt Ferenc ülő szobra látható, Stróbl Alajos műve. Telcs Ede a főkaputól kétoldalt fenn hat gyermekdomborművet mintázott. A főpárkány fölötti attikán Maróti Géza géniusz-szobrai láthatók. Az épület belsejében 1200 személyes nagyterem van, az ország legnagyobb orgonájával. A belső földszinti és emeleti előcsarnokban Kőrösfői-Kricsch Aladár, a kamaraterem előtt Zichy János freskói láthatók. A nagytermet díszítő domborműveket Gróth István és Telcs Ede alkotta. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem központi épületét (XI., Műegyetem rkp. 3-9.) 1904-1909 között emelték Hauszmann Alajos tervei szerint. A hozzá csatlakozó többi épületet pedig Czigler Győző tervezte. Az 1848-ban alapított Központi Könyvtára (Budafoki út) mai neogótikus épületét Petz Samu építette 1907-1909bebn, középkori formák felhasználásával. Az 529 m magas budai János-hegy tetején 1908-1910 között Schulek Frigyes tervei szerint épült fel a körteraszos kilátótorony, az Erzsébet-kilátó. A pesti Rákóczi úttal érintkező Blaha Lujza téren állott újabb Nemzeti Színház 1908-ban „ideiglenes jelleggel” költözött át az 1875-ben, Fellner és Helmer bécsi építészek által épített Népszínház épületébe. A Nagykörút menti parkban lévő emlékművet Búza Barna készített. Eredetileg a század utolsó évtizedeiben és a századfordulón igen kedvelt népszínművek előadására, Népszínház céljaira építették ezt a nagyméretű színházpalotát. Híres primadonnái voltak: Blaha Lujza, Hegyi Aranka, Pálmay Ilka, Küry Klára stb. Amikor 1913-ban a Rákóczi út végén állott régi Nemzeti Színházat lebontották, az ország első prózai színháza ide tette át a székhelyét. A magyar színházművészet számos nagy alakja lépett itt színpadra: Újházy Ede, Odry Árpád, Csortos Gyula, Bajor Gizi, Somlai Artúr, Timár József, Uray Tivadar stb. A 2. Metro állomásának építésekor, 1965-ben elbontott színház helyett a Hevesi Sándor téren az 1897-ben emelt és korszerűsített színházban működött tovább a Nemzeti Színház, ez ma a Pesti magyar Színház. Hosszú viszontagság után, 2002-ben adták át a Lágymányosi-híd mellett az új Duna-parti Nemzeti Színház épületét, amely Madách Imre Ember tragédiája c. darabbal nyílt meg. A Rákóczi út külső szakasza közelében, a Köztársaság téren álló Erkel Színház 1911-ben épült Jakab Dezső és Márkus Géza tervei szerint. 1944 után akusztikájának javítása érdekében átépítették. Ma az Állami Operaház kezelésében működik. A budapesti fürdőkultúra távoli múltra tekinthet vissza. A Tabánban álló Rácz fürdőt (Imre fürdő) korábbi, Mátyás-kori, majd török-fürdő (Kücsük Ilidzse) helyén 1864-65-ben, Ybl Miklós bővítette, és építette tovább, később eklektikus stílusban tovább bővítették. A második világháború alatt megrongálódott fürdőt 1965-re újjáépítették. A Gellérthegy keleti oldala és a Duna között, közvetlenül a Duna partján álló Rudas fürdő középkori eredetű. 1566-ban Szokoli Musztafa pasa építtette újjá. A török kori Jesil Direkli Ilidzse (Zöldoszlopos fürdő) fürdőcsarnokhoz épített oldalszárnyakat 1886-ban Ybl Miklós tervei szerint alakították ki. Többször bővítették. A Lukács fürdő eklektikus stílusú épülete 1893-1894-ben épült. A Gellért Szálloda és Gyógyfürdő 1911-1918 között Hegedűs Ármin és Sebestyén Arthur illetve Sterk Izidor tervei szerint épült. A fürdő a középkori Sáros-tó melletti Sáros-fürdő helyén épült. A török időkben díszes fürdőépület állott itt, az Acsik Ilidzse. A Margit-szigeti víztorony 1911-ben Zielinszky Szilárd tervei szerint épült.

373

Az újkori Olimpia Az ókori görögök Zeusz főisten tiszteletére több mint ezer éven át, négyévenként Olümpiában (város a Peloponészosz félsziget északnyugati részén) olimpiai játékokat rendeztek. Futó, birkózó-, diszkoszvető-, gerelyhajító-, kocsiverseny, később ötpróba, ökölvívás is szerepelt a programban. Idővel szellemi versenyekkel bővültek az olimpiai játékok. Kr. e. 776-tól jegyezték fel a győztesek neveit. Kr. u. 393-ban Flavius Theodosius (347-395) keletrómai császár (379-395) államvallássá téve a kereszténységet, 392-ben a pogány kultusszal együtt az olimpiai játékokat is betiltotta. Az újkori olimpiát Pierre de Coubertin báró (1863-1937), francia pedagógus, sportvezető 1894-ben nemzetközi kongresszust hívott össze Párizsban. Itt alakult meg a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, melynek elnöke 18961925 között Coubertin báró lett. Az első újkori olimpiai játékokat 1896-ban, Athénban rendezték. 13 ország, 311 versenyzőjével, 12 sportágban. A világháborúk idején, 1916-ban, 1940-ben és 1944-ben az olimpiai játékok szüneteltek. Az első téli olimpiát Chamonix-ban, 1924-ben rendezték. 1992-ben volt az utolsó olyan év, amikor ugyanabban az évben rendezték a téli és a nyári olimpiai játékokat. 1994-es téli olimpiától kezdődően kétévenként követik egymást a téli, illetve a nyári játékok. 1912-1948 között szellemi olimpiákat is rendeztek. Hajós Alfréd (tkp. Guttmann Arnold) építészmérnök, magyar gyorsúszó (1878-1955), a magyar sport első olimpiai bajnoka, 1896-ban szerzett aranyérmet a 100 és 1200 m-es gyorsúszásban. Tagja volt az első magyar labdarúgó-válogatottnak is. Stadionterveivel 1924-ben szellemi olimpiát nyert. Ő tervezte a Megyeri úti stadiont és a budapesti Nemzeti Sportuszodát is. 1928-ban szellemi olimpiai aranyérmet nyert Mező Ferenc (1885-1961) is, az antik olimpiák történetét feldolgozó munkájáért.

1897 1897. január 31.-február 2. között tartják a Magyarországi Szociáldemokrata Párt első országos földmunkás-kongresszusát Budapesten. 1897. február 15-én Budapesten átadják a Központi Vásárcsarnokot. Budapesten 1897-ben nyíltak meg az első vásárcsarnokok, közöttük a Vámház körúti Nagycsarnok is. Két év múlva újabb két vásárcsarnokok épült. 1897-ben Mikszáth Kálmán (1847-1910) saját kiadásában megindítja az Országos Hírlap c. lapot. 1897. június vége-július között 15000 mezőgazdasági munkás sztrájkol az Alföldön és a Dunántúlon. 1897:XXXIII. tc. (augusztus 25.) rendelkezik az esküdtbíróságok szervezéséről. 1897. őszén földfoglaló mozgalom bontakozik ki a Nyírségben, 1898. január-február között Szabolcsban.

1898 1898. január 23-án létrehozzák a „Hangya” fogyasztási szövetkezetet. 1898-ban Bánki Donát feltalálja a Bánki-motort. 1898. szeptember 10-én Genfben Luigi Lucheni olasz anarchista leszúrja Erzsébet császár-királynét. 1898-ban Maria Skłodowska – Curie kémikus Párizsban felfedezi a polóniumot és a rádiumot, fizikai Nóbel-díjas (1903), kémiai Nóbel-díjas (1911).

Nobel-díjasok Alfred Bernhard Nobel (1833-1896), svéd vegyészmérnök és feltaláló, gyáros 1867-ben találta fel a dinamitot. Más robbanóanyagok, illetve gyutacsok feltalálója is volt. A robbanóanyagokból és a bakui olajmezők kiaknázásából létrejött hatalmas vagyonát végrendeletében a Nobel-díj megalapozására fordította. A Nobel-díj – Alfred Nobel alapítványának kamatából fedezett pénzjutalommal járó díj – a fizika, a kémia, a fiziológia és orvostudomány, 1901-től az irodalom és 1968-tól a közgazdaságtudomány, 1901-től a béke szolgálatában elért kiemelkedő teljesítmények jutalmazására szolgál. A Nobel-díjat 1901 óta minden év december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján osztják ki.

374 A közgazdasági Nobel-díjat a Svéd Állami Bank alapította. A fizikai és kémiai díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia, a fiziológiai és orvostudományit a stockholmi Királyi Karolinska Intézet, az irodalmit a Svéd Akadémia, a közgazdaságit a Svéd Állami Bank ítéli oda, és a svéd király adja át Stockholmban. A Béke-díjat a norvég Parlament adja át Oslóban. A díjak megítéléséhez a Nobel Bizottság az egész világból gyűjti össze a javaslatokat. A Nobel-díjat 1940-42 között nem adták ki, s nem adják ki egy-egy tudományágban olyankor sem, amikor nem találnak kimagasló eredményt. 1903-ban Pierre Curie (1859-1906) francia fizikus és Skłodowska Marie Curie (1867-1934) lengyel származású fizikus-kémikus kapott fizikai Nobel-díjat a radioaktív sugárzás felfedezéséért és tanulmányozásáért. 1898-ban fedezték fel a radioaktív polóniumot és rádiumot. A radioaktív sugárzás mértékegysége – a becquerel-t megelőzően - a curie (Ci) volt. A γ-bomlást először 1896-ban Antoine Henri Becquerel (1852-1908), francia fizikus az uránnál figyelte meg, fizikai Nobel-díjat kapott a Curie-házaspárral együtt. Az erősen radioaktív elemeket (polónium, rádium) a Curie-házaspár különítette el szurokércből. Mesterséges radioaktív izotópot 1934-ben Irène Juliot-Curie és Frèderic Juliot állított elő először. A Curie-házaspár gyermekei közül Ere Curie anyja életét írta meg „Madam Curie” címen. Irène Juliot-Curie (1897-1956), fizikus, a mesterséges radioaktivitás felfedezésért férjével, F. Juliot-val 1935-ben Nobel-díjas lett. Frèderic Juliot-Curie (tkp. Frèderic Juliot) francia fizikus (1900-1958), 1946-50 között Franciaország atomenergiaügyi megbízottja, 1950-től a Béke Világtanács elnöke lett. 1905-ben a magyar származású Lénárd Fülöp (1862-1947) fizikai; katódsugarakkal kapcsolatos munkájáért. Henryk Sienkiewicz (1846-1916) lengyel író 1905-ben kapott irodalmi Nobel-díjat. Fő műve a Quo vadis ?, Tűzzel-vassal, Özönvíz, A kis lovag, A keresztes lovagok c. történelmi regények. 1911-ben Marie Curie-Skłodowska (1867-1934) a rádium és a polónium felfedezéséért, a rádium fémként való előállításáért, sajátságainak és vegyületeinek vizsgálatáért kapott kémiai Nobel-díjat. 1914-ben a magyar származású osztrák-svéd orvos, Bárány Róbert (1876-1936) kapott fiziológiai-orvosi Nobeldíjat az egyensúly szervvel (egyensúlyérzékelés és zavarai) kapcsolatos kutatásaiért. Władyslaw Stanisław Reymont (1867-1925) lengyel író (tkp. W. S. Rejment), aki a lengyel falusi életet ábrázoló naturalista regényeket és elbeszéléseket írt, 1925-ben kapott irodalmi Nobel-díjat. Fő műve a Parasztok, Az ígéret földje. 1925-ben Zsigmondi Richard (1865-1929) kémiai Nobel-díjat kapott, a kolloid oldatok heterogén természetének magyarázatáért. 1937-ben Szent-Györgyi Albert (1893-1986) biokémikus kapott fiziológiai-orvosi Nobel-díjat a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéseiért, különösen a C-vitamin (aszkorbinsav) és a fumársav-katalízis vonatkozásában. Canbridge-ben káposztából, narancsból és mellékveséből 1926-28 között kristályosította ki az aszkorbinsavat. 1930-ban hazajött a szegedi egyetem orvosi kémiai tanszékére. 1943-ban titkos tárgyalásokat folytatott Magyarország és a szövetségesek közötti különbékéről. 1948-ban az USA-ba emigrált. Sokat foglalkozott a rák gyógyításának problémájával. Pirospaprikából előállította a C-vitamint. A Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. 1943-ban Hevesy (tkp. Bisicz) György (1885-1966) magyar származású amerikai kémikus az izotóp-nyomjelzés (radioaktív indikáció) módszeréért és alkalmazásáért kémiai folyamatok kutatásában kapott kémiai Nobel-díjat. 1920-tól élt külföldön. Előállította a foszfor 32-es tömegszámú radioaktív izotópját. 1950-ben Tadeusz Reichstein lengyel származású svájci kémikus, Ph. S. Hench-csel és E. C. Kendall-lel együtt a mellékvesekéreg hormonjainak izolálásáért orvosi-fiziológiai Nobel-díjat kapott. 1961-ben Békésy György (1899-1972) magyar származású amerikai fizikus és audiológus, biofizikus a fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért kapott fiziológiai-orvosi Nobel-díjat. 1963-ban Wigner Jenő (1902-1905) magyar származású amerikai fizikus az atommagok és az elemi részek elméletének fejlesztéséért kapott fizikai Nobel-díjat. Részt vett az atombomba és az atomreaktorok kifejlesztésében. 1966-ban Sómuél Joszéf Ágnon (tkp. S. J. Czaczkes) (1888-1970) lengyel születésű izraeli héber író kapott irodalmi Nobel-díjat. Művei a keleti zsidó kisvárosok hangulatát és a korai palesztínai bevándorlás korszakát idézik. 1971-ben Gábor Dénes (1900-1979) magyar származású angol elektromérnök a holográfia módszerének feltalálásáért és fejlesztéséért kapott fizikai Nobel-díjat. 1937-től Angliában élt. Főként elektron optikával foglalkozott.

375 1977-ben Roger Charles Guillemin USA-ban dolgozó francia orvos, Andrew Victor Schally lengyel származású amerikai fiziológus és Rosalyn Yalow-Sussmann amerikai orvos, fizikus, a peptidhormonok radioimmun meghatározási módszerének kidolgozásáért kaptak fiziológiai-orvosi Nobel-díjat. 1980-ban Czesław Miłosz lengyel költő, író kapott irodalmi Nobel-díjat. 1951-ben Franciaországba emigrált, 1958-tól az USA-ban élt. 1981-ben Kenichi Fukui japán és Ronald Hoffmann lengyel származású amerikai kémikusok a kémiai reakciók menetére vonatkozó elméleteikért kaptak kémiai Nobel-díjat. 1983-ban Lech Wałesa (ekkor) lengyel munkás, szakszervezeti vezető kapott Béke Nobel-díjat. 1994-ben Oláh György magyar kémikus – 1956-tól az USA-ban élt – kémiai Nobel-díjat kapott. 1994-ben Harsányi János (1920-2000) megosztott közgazdasági Nobel-díjat kapott a játékelmélet továbbfejlesztéséért. 2002-ben Kertész Imre irodalmi Nobel-díjat kapott.

A XIX. században a krakkói Sukiennice-t (Posztócsarnok) Pryliński építész korszerűsítette. Ekkor készült az épület két hosszoldalán a csúcsíves árkádsor, melynek oszlopvezetését Jan Matejko tervezte. A többször átépített, XIII. századi eredetű krakkói Városházát a XIX. században bontották el. A krakkói Főtéren, a Posztócsarnok keleti oldalán áll a Mickiewicz-emlékmű, amelyet 1898-ban emeltek a lengyelek XIX. századi költő emlékére. A nácik által lerombolt emlékművet 1955-ben eredeti formájában állították helyre. A mellékalakok a hazát, a tudományt, a költészetet és a barátságot szimbolizálják.

1899 1899. február 26-án megalakul a Széll-kormány. Alapelve: „Jog, törvény és az igazságosság”. 1899-ben megalakul a királyi Magyar Automobil Club, megalakul az FTC, megnyitja kapuit a budai Vigadó.

1900 1900. február 15-én munkanélküliek tüntetnek Budapesten. 1900. július 1-jén Ferenc Ferdinánd főherceg trónörökös morganatikus (rangon aluli) házasságot köt Chotez Zsófia grófnővel. 1900. október 20-án megnyitják a pesti Duna-parti Erzsébet-híd és az Akadémia tér közötti villamosvonalat. 1900. november 15-én Ferenc József Blaha Lujza (báró Splényi Ödönné) színésznőnek a koronás arany-érdemkeresztet adományozza. 1900-1903. között gazdasági válság dúl az egész világon, Oroszországban különösen éles formában. 1900-ban Lenin háromévi száműzetés után emigrációba vonul. 1900. december 11-én Münchenben megjelenik az Iszkra (Szikra) orosz újság legelső száma. Benedek Elek (1859-1929) magyar író, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője volt. Szerkesztette az „Én Újságom” és az erdélyi „Cimbora” című gyermeklapokat. Összegyűjtötte és feldolgozta a magyar mese- és mondavilágot. Fia, Benedek Marcell (1885-1962) irodalomtörténész, unokája, Benedek István (1915- ) orvos, író lett. Benedek Elek az erdélyi Kisbaconban született. Budapesten járt egyetemre. Elbeszélései a székely falvak hétköznapjairól adnak képet. 1900-tól a Kisfaludy Társaság tagja lett. A középkorban rézbányászatáról Miedziana Górának (Réz-hegy) nevezett vonulat oldalában lévő Oblęgorek faluban, az ősparkkal körülvett tornyos, ámbitusos XIX. századvégi villát 1900-ban, munkásságának negyedszázados évfordulóján a lengyel nemzet Henryk Sienkiewicz regényírónak adományozta. 1958-tól múzeum. Minden évben tavasztól őszig volt az író alkotóműhelye. A kastélyban XIX. századvégi berendezésű szobák, a korra jellemző képek és bútorok, a fűdolgozószobában van az az íróasztal, melyen Sienkiewicz a „Kereszteslovagok”-at és a „Trilógiát” írta. A díszoklevelek között van Sienkiewicz Nobel-díjának oklevele is.

376

1901 1901-ben Eötvös Lóránd a Balaton jegén kipróbálja a torziós ingát. 1901. január 4-én újabb munkanélküli tüntetés a fővárosban. 1901-ben kitör a lengyel diákok poroszellenes sztrájkja Poznańban (Posen). 1901. január 23-án Budapesten megalakul a Társadalomtudományi Társaság. 1901. május 19-én Gödöllőn – a király jelenlétében – leleplezik Erzsébet királyné első magyarországi szobrát. 1901. június 17-23. között a fővárosi Tattersallban rendezik az első automobil kiállítást és versenyt. 1901. szeptember közepén Triesztben vízre bocsátják az első magyar elnevezésű csatahajót, az „Árpád”-ot. 1901. október 2-9. között országgyűlési képviselőválasztások a Szabadelvű Párt győzelmével érnek véget. 1901. november 15-én a fővárosi Orfeum Tarka Színpadán magyar nyelven játszanak. 1901. december 21-én tízezres munkanélküli tüntetés zajlik Budapesten. 1901-ben a motoros közúti járművek közlekedését szabályozza a főváros. 1901-ben megalakul a magyar Labdarúgó Szövetség. Október 1-jén kerül sor az első hivatalos nemzetközi mérkőzésre Bécsben: Ausztria-Magyarország 5:0. 1901-ben megjelenik Gárdonyi Géza „Egri csillagok” c. regénye. Gárdonyi (tkp. Ziegler) Géza (18631922) író, újságíró, költő, eredetileg tanító nevét az 1890-es években a Göre Gábor-könyvek tették ismertté. 1897-től haláláig Egerben, visszavonultan, csak az irodalomnak élt. Az „Egri csillagok” című regénye 1901-ben jelent meg először. 1902-ben készült el „A láthatatlan ember” című regénye, jelentősebb művei az „Isten rabjai”, „A lámpás”, „A bor”, „Ida regénye”. Tagja volt a Petőfi Társaságnak, a Kisfaludy Társaságnak és a Magyar Tudományos Akadémiának is. Halála után az egri várban temették el. 1901-ben meggyilkolják McKinley amerikai elnököt, Theodore Roosevelt kerül az elnöki székbe.

1902 1902. május 29-én megalakul a Gyáriparosok Országos Szövetsége (GYOSZ), amely 1947-ig az ipari nagytőkések érdekképviseleti szervezete volt. 1991-ben újjáalakult. 1902. október 8-án a fővárosban átadják az új Országházat, Steindl Imre alkotását. 1902. október 12-én Kolozsvárott leleplezik Fadrusz János: Mátyás király lovasszobrát. 1902. október 24-én Budapesten a Gellért-hegy oldalában felállítják a Gellért-szobrot. 1902-ben Olaszországban megnyitják Kandó Kálmán (1869-1931) által tervezett villamos vontatású vonalat, a Valtellina-vasutat. A 106 km hosszú vasút villamosítását 1898-1902. között a Ganz-gyár végezte.

1903 1903. március 11-én a király szentesíti a kivándorlásról szóló 1903:IV. tc.-t, és az útlevélről szóló 1903:V. tc.-t. 1903. március 29-én elhunyt Dankó Pista. 1903. április 12-14. között a Magyarországi Szociáldemokrata Párt X. kongresszusát tartják Budapesten. 1903. június 11-én összeesküvő tisztek meggyilkolják I. Obrenovics Sándor szerb királyt és feleségét, a Karagyorgyevics-dinasztia kerül hatalomra. 1903. június 16-án lemond Széll Kálmán miniszterelnök és kormánya.

377 1903. július 17.-augusztus 10. között OSZDMP II. kongresszusát tartják Brüsszelben, majd Londonban. Kiformálódik az orosz bolsevikok és mensevikek csoportja. 1903. augusztus 4-én X. Pius pápa néven Sarto velencei pátriárkát pápává választják. 1903. szeptember 17-én Ferenc József kiadja chlopyi hadparancsát a közös haderő ügyében. 1903. október 10-én felavatják a budapesti Erzsébet hidat. 1903. november 3-án megalakul a Tisza István első kormánya (1903-1905). 1903. november 8-án a budapesti Városligetben leleplezik Ligeti Miklós Anonymus-szobrát. Elhunyt Fadrusz János (1858-1903) magyar szobrász, a historizáló, akadémikus szobrászat kiváló képviselője. A pozsonyi Mária Terézia-emlékművét lebontották, híres alkotása, a kolozsvári Mátyás király lovasszobra és Toldi Miklós a farkasokkal című alkotása.

1904 1904. január 27-én kitör az orosz-japán háború. 1904. december 20-án a cári orosz csapatok feladják Port Arthurt. 1904-ben Anglia és Franciaország szövetségre lép. 1904-ben az kerül sor az első országos vasutassztrájkra. 1904. május 22-én megalakul az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesület. 1904. augusztus 12-én, Széchenyi Imre elnökletével megalakul Siófokon a Balaton Szövetség. 1904. november 18-án Fedák Sári főszereplésével bemutatják a budapesti Király Színházban Kacsóh Pongrácz - Bakonyi Károly – Heltai Jenő „János vitéz” c. daljátékát. 1904. december 13-án az ellenzéki képviselők szétverik a képviselőház berendezéseit. 1905. január 3án a király feloszlatja az országgyűlést. 1905. január 26-február 4. között országgyűlési választások során a Szabadelvű Párt vereséget szenved, február 14-én a Tisza-kormány lemond. Magyarországon az első nyilvános könyvtárat 1904-ben nyitották meg Szabó Ervin (tkp. Schönfeld Ármin; 1877-1918) társadalomtudós, könyvtáros, 1911-től a Fővárosi Könyvtár igazgatójának munkája nyomán. Ez lett a mai Szabó Ervin Központi Könyvtár. Szabó Ervin 1906-tól Társadalomtudományi Társaság elnöke lett. A magyar könyvtárak fejlődése közel ezer éves múltra tekinthet vissza. A pannonhalmi bencés kolostorban 1093-ban már 80 kódex volt. Híres volt Hunyadi Mátyás Bibliotheca Corviniana nevű reneszánsz gyűjteménye. Híresek az egyházi (Rádai, Debreceni kollégiumi, Zirci cisztercita, stb.) és világi (pl. a keszthelyi Helikon Könyvtár) könyvgyűjtemények is. A magyar nemzeti könyvtár, az Országos Széchényi Könyvtár alapját gróf Széchényi Ferenc (17541820) teremtette meg 1802-ben azzal, hogy a nemzetnek ajándékozta magánkönyvtárát, térkép- és metszetgyűjteményét.

1905 1905. június 17-én átadják a budapesti városligeti millenáris emlékmű első részét. 1905. január 9-én (január 22-én) Gapon a kozákok tüzébe vezeti az egyszerű embereket. A pétervári „véres vasárnappal” megkezdődik az orosz forradalom. A katonaság halomra lőtte Szentpétervár utcáin a Gapon pópa vezetésével tüntető tömeget. Lódźban kis lengyel felkelés tör ki. 1905. márciusában az orosz szárazföldi csapatok vereséget szenvednek Mukdennél. 1905-1907 között a Lengyel Királyság munkásosztálya részt vesz az orosz forradalomban (Łódż, Dąbrowai-medence, Varsó, Poznań). 1907-ben az osztrák hatóságok Galíciában megadták az általános titkos választási jogot. 1905. április 1-jétől a NÉPSZAVA (MSZP) napilappá alakul. 1905. április 12-15. között az OSZDMP III. kongresszusa ülésezik Londonban. Kidolgozza a pártnak a polgári forradalomban követendő taktikáját. A mensevikek Genfben tartanak konferenciát. 1905. májusában az orosz hajóhad vereséget szenved a csuzimai tengeri ütközetben, 72 napos sztrájk kezdődik. Megalakul a legelső Munkásküldöttek Szovjetje. 1905. június 14-én fellázadt a „Patyomkin” páncélos és Konstancába menekült. 1905. augusztus végén az orosz kormány az amerikai Portsmouthban aláírja a békét a japánokkal.

378 1905. szeptember 27-én összetűzés tör ki Budapesten a koalíció párthívei és az ellenük tüntető szociáldemokrata munkások között. Győz az egyesült ellenzék. 1905. október 6-án Általános politikai sztrájk tör ki Moszkvában, matrózfelkelések Kronstadtban, Vlagyivosztokban, Szevasztopolban. 1905. november elején Lenin visszatér az emigrációból. November 22-én tartja a Moszkvai Szovjet I. ülését. 1905. december 7-én a Moszkvai Szovjet általános sztrájkot hirdet, amely december 10-én fegyveres felkelésbe csap át, s ez kilenc napon át tart. 1907. június 3-án az orosz Állami Duma szociáldemokrata csoportját letartóztatják, a munkásszervezeteket szétverik. Vége az 1905-ös forradalomnak. 1907-1910. között a forradalmat véresen megtorolják. 1905. november 19-én Budapesten felszentelik a Bazilikát.

1906 1906. január 7-én Czizmadia Sándor elnökletével megalakul a Magyarországi Földmunkások Országos Szövetsége. 1906. március 25-én jön létre a Magyarországi Független Szocialista Parasztszövetség. 1906. április 24.-május 1. között országgyűlési képviselő választások zajlanak. 1906. június közepe-július közepe között aratómunkás sztrájk az Alföldön. 1906. február 16-án befejeződik a budapesti Nagykörút építése. 1906. február 19-én a királyi biztos feloszlatja az országgyűlést, az országház épületét katonaság szállja meg. Február 26-án Budapesten betiltják a hírlapok utcai árusítását. 1906. április 4-én a koalíció vezetői megegyeznek a királlyal. Április 6-án a király fogadja Kossuth Ferencet és Andrássy Gyulát, a koalíció vezetőit. Április 8-án a király Wekerle Sándort nevezi ki miniszterelnökké (1906. április 8-1910. január 17.). 1906. május 21-én a budapesti Halászbástyán az uralkodó jelenlétében leleplezik Stróbl Alajos Szent István-szobrát. 1906. október 27-30. között II. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona Törökországból hazahozott hamvait országos ünnepségek közepette a kassai székesegyházban helyezik végső nyugalomra. 1906. december 6-án megnyitják a budapesti Szépművészeti Múzeumot. 1906-ban megjelenik Ady Endre: Új Versek című kötete.

1907 1907. április 10-én megjelenik Molnár Ferenc „A Pál utcai fiúk” c. regénye. 1907. május 11-én Budapesten felavatják a „Zeneakadémia” új palotáját. 1907. október 10-én, a „vérvörös csütörtökön” az általános titkos választójog érdekében közel 100000 munkás tüntet Budapesten. 1907. november 10-én megalakul az Országos Keresztényszocialista Párt. 1907-ben létrejön Anglia és Oroszország szövetsége. (Antant: Anglia-Franciaország-Oroszország) 1907. évi törvények: ‰ XIX. tc. az ipari- és kereskedelmi alkalmazottak betegségi és baleseti biztosításáról, ‰ XXVI-XXVII. tc. Apponyi-féle iskolatörvények, ‰ XLV. tc. gazda és cseléd közötti jogviszonyról, ‰ XLIX. tc. a Vasúti Szolgálati Rendtartásról, ‰ LV. tc. a közös terhek viselésében való hozzájárulásról. 1907-ben a krakkói Flórián utcában – a Flórián-kapu mellett – alapította meg a művészetbarát kávéház tulajdonos a Mihalik Barlangja Kávéházban (Kawiarnia Jama Mihalika) a Zöld Léggömb irodalmi kabarét.

1908 1908. január 1-jén Ignotus és Osvát Ernő szerkesztésében megindul a Nyugat c. folyóirat.

379

A Nyugat A NYUGAT Budapesten, 1908-1941 között megjelenő irodalmi, kritikai folyóirat volt. Döntő hatással volt a XX. századi magyar irodalom fejlődésére. Főszerkesztője 1908-1929 között Ignotus (tkp. Veigelsberg) Hugó (1869-1949) író, költő, kritikus volt. Ignotus 1919 után Bécsben és Berlinben élt, majd az USA-ba emigrált, 1948-ban tért haza. A Nyugat szerkesztői voltak: □ Fenyő (tkp. Fleischmann) Miksa (1877-1972), közgazdasági író, szerkesztő, kritikus, 1904-ben a Gyáriparosok Országos Szövetségének (GYOSZ) főtitkára. 1908-ban a Nyugat című folyóirat egyik alapítója és szerkesztője (1908-1917) lett. 1948-tól egészen haláláig emigrációban élt. □ Osvát Ernő (tkp. Roth Ezékiel), kritikus (1876-1929), szerkesztő, 1902-1903-ban a Magyar Géniusz, 1905ben a Figyelő, majd 1908-1929 között a Nyugat szerkesztője, □ Babits Mihály (1883-1941) költő, író, műfordító, 1929-1941 között a Nyugat szerkesztője, □ Móricz Zsigmond (1879-1942), 1929-1933 között a Nyugat szerkesztője, □ Gellért (tkp. Goldmann) Oszkár (1882-1967), költő, 1929-1939 között a Nyugat szerkesztője. Az induló Nyugat szellemi vezére, főmunkatársa Ady Endre volt, a lap 1941-ben Babits Mihály halálával szűnt meg. A Nyugat kritikusai közül Schöpflin Aladárt (1872-1950) és Hatvany Lajost (1880-1961) kell megemlíteni. A Nyugat utódaként Illyés Gyula indította meg a Magyar Csillag című folyóiratot. □ A Nyugat első nemzedékének Ady, Móricz és Babits mellett jelentős tagja volt többek között: Tóth Árpád (1886-1928), Juhász Gyula (1883-1937), Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes. □ A Nyugat második nemzedékéhez Szabó Lőrinc, Áprily Lajos (1887-1967), Sárközi György (1899-1945), Márai Sándor és Illyés Gyula tartozott. □ Az 1930-as években jelentkező harmadik nemzedék tagjai között Weöres Sándor, Vas István, Szentkuthy Miklós (1908-1988), Szerb Antal (1901-1944) és Radnóti Miklós található. Ady Endre (1877-1919) költő, publicista Érdmindszenten született, Nagykárolyban, Zilahon és a debreceni jogakadémián tanult. 18 éves korában jelentek meg első versei. Debrecenben, majd Nagyváradon lett újságíró. Itt ismerte meg nagy szerelmét, Lédát. A magyar líra megújítójaként a Nagyváradi Napló és 1904-től a Budapesti Napló újságírója, majd 1908-tól a lap megindulásától a Nyugat egyik főmunkatársa volt. 1905-ben, egy évet Párizsban töltött. 1906-ban jelent meg Új versek című kötete. Új kifejezőeszközöket, formanyelvet alkalmazó költeményeinek témái között kiemelkednek a Magyarország demokratikus megújulását sürgető egyház-, nagybirtok- és háborúellenes versei, továbbá Diósiné Brüll Adélhoz (Lédához) és feleségéhez, Boncza Bertához (Csinszka) írt szerelmes versei, valamint Isten-kereső versei. 38 évesen vette feleségül a 21 éves Boncza Bertát, s ettől kezdve hol Budapesten, hol a csucsai Boncza-kúriában élt. Az első világháború idején már súlyos beteg volt, az 1918. októberi őszirózsás forradalmat még üdvözölte, a Tanácsköztársaságot azonban már nem élte meg. Babits Mihály (1883-1941) költő, író és műfordító a Nyugat első nemzedékének, a két világháború közötti magyar irodalomnak egyik vezéralakja, a Nyugat szerkesztője, a Baumgarten alapítvány irodalmi kurátora volt. Babits Szekszárdon született, apja királyi táblabíró volt. A pécsi cisztercitáknál járt gimnáziumba. Az egyetem bölcsészkarát Budapesten végezte el. Baján, Szegeden és Fogarason, majd Budapesten volt tanár. 1917-től a Nyugat szerkesztőségében dolgozott. Tiltakozott a háború ellen, rokonszenvezett a forradalmi mozgalmakkal. A Tanácsköztársaság idején egyetemi katedrát is kapott. A harmincas években a szellemi ellenállás vezető egyénisége lett. 1934-35-ben összeállította Az európai irodalom története című munkáját, műfordítóként lefordította Kant (1724-1804) Az örök béke című művét, Dante Isteni színjátékát. Fordított Goethét, Shakespeare-t. 1930-ban a Kisfaludy Társaság, 1940-ben a Magyar Tudományos Akadémia tagja lett. 1940-ben jelent meg utolsó verseskötete, a Jónás Könyve.

A magyar prózairodalom Mikszáth Kálmán (1847-1910) író, az MTA tagja a Nógrád megyei Szklabonyán született. Rimaszombaton és Selmecbányán járt iskolába. Pestre jött jogásznak, vidéken ügyvédbojtárkodott és újságíróskodott. 27 évesen már egy Deák-párti néplap felelős szerkesztője volt. 1879 márciusában szemtanúja volt a szegedi árvíznek. Országosan ismert író az 1881-ben megjelent Tót atyafiak és A jó palócok c. novellás köteteivel lett. 1881-től a Pesti Hírlap munkatársa, itt jelentek meg híres parlamenti tudósításai is. 1887-ben országgyűlési képviselő lett. 1900-ban megjelent Különös házasság c. regényében a rendi társadalom haszonélvezőit leplezte le. Az 1908-ban kiadott Noszty-fiú esete Tóth Marival c. regénye a dzsentriréteg és a polgárság konfliktusát tárta fel. A fekete város c. műve, amely 1911-ben jelent meg, Rákóczi korát eleveníti fel. Az 1889-ben megjelent A beszélő köntös c. művét az ifjúságnak szánta. Élete utolsó éveiben többnyire horpácsi birtokán tartózkodott.

380 Móra Ferenc (1879-1934) író, újságíró, múzeumigazgató Kiskunfélegyházán született. A budapesti egyetem bölcsészkarán szerzett tanári oklevelet. 23 éves korától a Szegedi Napló c. újság munkatársa volt. 1917-től a szegedi Városi Múzeum és a Somogyi Könyvtár igazgatója lett. Írói pályáját versekkel kezdte, majd az 1909-ben készült Rab ember fiai, az 1920-ban írt Kincskereső kisködmön, a Dióbél királyfi stb. ifjúsági műveivel szerzett népszerűséget. Régészeti ásatásokat is kezdeményezett a népvándorlás kori sírok feltárására. 1932-ben írta Aranykoporsó c. regényét. Hannibál föltámadása c. kisregénye, amelyet 1924-ben írt, csak 1949-ben jelent meg, Hannibál tanár úr c. film készült belőle. Móricz Zsigmond (1879-1942) író, szerkesztő, a debreceni és a sárospataki református kollégiumban tanult. Debreceni diákévei elevenednek meg a Légy jó mindhalálig c. regényében. 1900-ban Budapestre költözött, ahol újságíró lett. 1908-ban Hét krajcár c. novellájával sikert ért el. 1098-tól a Nyugat c. folyóirat köréhez tartozott. Az első világháborúban haditudósító lett. Támogatta a forradalmakat. A Tanácsköztársaság bukása után zaklatták. 1929-1933 között Babits Mihállyal együtt a nyugat szerkesztője lett. 1939-ben megvásárolta és élete végéig szerkesztette a Kelet Népe c. folyóiratot. Regényei közül a Légy jó mindhalálig 1921-ben, az Úri muri 1928-ban, a Rokonok 1930-ban, Erdély c. trilógiája 1921-1931 között jelent meg. Az 1940-42-ben írt - élete utolsó nagy műve -, a legendás hírű betyár, Rózsa Sándor történetét eleveníti fel.

1908. július 20-án a király szentesíti a Budapesten és környékén államköltségen építendő munkásházakról szóló 1908:XXIX. tc.-t (Wekerle-telep). 1908. augusztus 7-én Horvátországban megkezdődnek a Szerb Önálló Párt Monarchia-ellenes, nagyszerb tevékenységgel vádolt tagjainak letartóztatása. Október 5-én Ferenc József bejelenti Bosznia-Hercegovina annexióját. Törökország és a Monarchia közötti megállapodásra 1909. február 6-án kerül sor. 1908. október 8-án a plurális választójog ellen, az általános választójogért és a csendőri terror ellen a fővárosban tüntető munkások revolverrel és vasbotokkal csapnak össze az ellenük kivezényelt rendőrökkel. 1908. november 21-én a király szentesíti az elemi népiskolai oktatás ingyenességéről szóló 1908:XLVI. tc.-t. 1908. november 22-én megalakul a Galilei Kör Budapesten. 1908:LIII. tv. (dec. 24.) az éjszakai női ipari munka eltiltásáról (1906. berni egyezmény alapján).

1909 1909-1914 között Horthy Miklós Ferenc József szárnysegéde volt. 1909. április 6-án Robert Peary amerikai kutató elsőként eléri az északi sarkot. 1910. május 20-án a Vigadóban előadást tart útjáról. Robert Edwin Peary (1856-1920), amerikai sarkkutató, aki északi megkerüléssel bebizonyította Grönland sziget voltát, 1909. április 6-án elsőként érte el az Északisarkot. A Déli-sarkot Roald Amundsen (1872-1928) norvég sarkkutató, aki 1903-1906 között elsőként haladt át az Észak-nyugati átjárón, 1911. december 14-én érte el elsőként. (Amundsen 1926-ban V. Nobilével és L. Elsworth-szel átrepült az Északi sark fölött. Amundsen a Nobile-expedíció mentésekor repülőszerencsétlenség áldozata lett.) 1909. április 11-én a király szentesíti az 1909:VI-VII. tc.-t (ún. Wekerle-féle adóreform), május 2-án az 1909:XV. tc.-t az állami kőszénbányászat fejlesztéséről. 1909. május 29-én a budapesti Városligetben megnyílik Feszty Árpád „A magyarok bejövetele” című körképét őrző épület. 1909. augusztus 23-án megkezdi működését a budapesti községi kenyérgyár. 1909. október 17-én Luis Blériot – aki ebben az évben átrepülte a La Manche csatornát - bemutató repülést tart a Rákos mezején. Luis Bleriot (1872-1936), francia pilóta és repülőmérnök 1909. július 25-én, elsőként repülte át a La Manche-csatornát.

381 1909. november 21-én Szentgálon Nagyatádi Szabó István vezetésével megalakul a 48-as és Függetlenségi Országos Gazdapárt. 1909. november 27-én a király Tisza Istvánt bízza meg kormányalakítással. 1909. november 28-án ünnepélyesen felavatják a budapesti József Műegyetem épületeit. 1909. december 7-én a Vígszínházban bemutatják Molnár Ferenc „Liliom” című darabját, december 17-én a Nemzeti Színházban Móricz Zsigmond „Sári bíró” c. színművét. 1909. december 23-án Lukács László sikertelen kormányalakítási kísérlete után 1910. január 1-jén ismét költségvetés nélküli (exlex) állapot áll be. 1910. január 17-én alakul meg a Khuen-Hédervárykormány. 1910. március 23-án a királyi kézirat berekeszti az országgyűlést. Elhunyt Fialowski Lajos (1846-1909), lengyel származású magyar botanikus és gyorsírás-szakértő, a magyar botanikai szaknyelv egyik megreformálója. Többek között geológiával és pedagógiával is foglalkozott.

1910 1910. február 19-én megalakul a Nemzeti Munkapárt. 1910. június 1-10. között országgyűlési képviselőválasztások során a Nemzeti Munkapárt nagyarányú győzelmet arat. 1910. május 19-én Bartók Béla szerzői estet ad Budapesten. 1910. április 16-án megindul Az Est című napilap. 1910. október 1-jén a városligeti Wampetics-vendéglő megszűnésével az üzletet Gundel Károly veszi át. 1910. október 26-án pornográfiai kiállítás nyílik Hamburgban, a kiállított termékek nagy része Magyarországon, Budapesten készül. 1910-ben megnyílik a Magyar Aero Club. 1910-ben Japán elfoglalja Koreát. 1910. november 26-án megalakul a Turáni Társaság, mely december 5-i közgyűlésén Teleki Pált választják elnökké. Elhunyt Székely Bertalan (1835-1910), festő, a magyar történeti festészet klasszikusa. Művei idealizált magyarság eszményét és nemesi demokratizmusát tükrözik. Ismertebb művei: II. Lajos holttestének megtalálása, Egri nők, Önarckép. Ő készítette többek között a budavári Mátyás-templom freskóit is. A Krakkóban álló, Grunwaldi-csata emlékművét (Pomnik Grunwaldzki) Jagelló Ulászlót és a litván Witold herceget ábrázolja az elesett német lovagrend nagymestere mellett. 1910-ben, a csata 500. évfordulóján leplezték le, a híres lengyel zongoraművész, Padarewski Ignác költségén. A reprezentatív, bronzszobros emlékművet Antoni Wiwulski lengyel szobrászművész készítette. A nácik 1939-ben felrobbantották. Nagyobb bronztömbjét beolvasztották, s csak Jagelló kardját, a lengyel sast és a harcos buzogányának egy darabját sikerült a lengyeleknek elrejteni. 1972-ben emlékmű újjáépítési bizottság alakult, és 1976-ban az emlékmű ismét régi helyén magasodik.

1911 1911. március 3-án Budapesten megnyílik az új Párisi Nagyáruház. 1911. március 16-án megalakul a Vasas Sportegyesület. 1911. május 14-én Zsilinszky Gábor és Endre Békéscsabán rövid szóváltás és verekedés után lelövi Áchim L. Andrást. Jogos önvédelem címén június 19-én a gyulai esküdtbíróság felmenti őket a gyilkosság vádja alól. 1911. júniusában megalakítják a Hunnia Filmgyárat Budapesten. 1911. július 19-én Székely Mihály oda-vissza megtette a Wiener Neustadt - Budapest közötti repülőutat.

382 1911. szeptember 14-én az 1911:XX. tc. becikkelyezi a hadra kelt seregek sebesültjei és betegei sorsának javítása végett Genfben kötött egyezményeket. 1911. október 26-án Budapesten felavatják az Eötvös Kollégium új épületét. 1911. december 14-én Roald Amundsen norvég sarkkutató elsőként éri el a Déli-sarkot. 1911-ben olasz-török háború kezdődik. Zakopánéban 1911-ben rendezték meg az első nemzetközi síbajnokságot. 1925-ben építették meg a Krokiew lábánál a síugró sáncot. 1929-ben és 1939-ben Zakopánéban síbajnokságot rendeztek. 1962. évi sívilágbajnokságra a síugró sáncot átépítették.

1912 1912. március 4-én az általános titkos választójog érdekében a fővárosban és vidéken politikai tömegsztrájkkal összekapcsolt tüntetések zajlanak. 1912. április 22-én megalakul a Lukács-kormány. Május 22-én Tisza Istvánt választják a képviselőház elnökévé. Május 23-án, a „vérvörös csütörtökön” az MSZDP politikai tömegtüntetést szervez Tisza házelnöksége ellen. 1912. május 6-án megnyitják a Tapolcai-tavasbarlangot. 1912. május 29-én Szerbia, Bulgária és Görögország részvételével létrejön a Balkán-szövetség, melyet december 5-én újabb 6 évre meghosszabbítanak. 1912. június 4-5. között Tisza István házelnök munkapárti képviselők többségével megszavaztatja a közös hadseregre és a büntető törvénykönyvre vonatkozó javaslatokat. Június 7-én Kovács Gyula Justh-párti képviselő a képviselőházi ülésen háromszor rálő az elnöklő Tiszára, de a golyók célt tévesztenek. 1912. szeptember 18-án a képviselőház ülését az ellenzék által rendezett botrányos jelenetek után bizonytalan időre elnapolják. 1912. október 31-én Lukács László miniszterelnök beterjeszti a képviselőházi őrség felállításáról szóló ún. „darabont”-törvényjavaslatot. 1912. július 7-én a király szentesíti a debreceni és pozsonyi tudományegyetem felállításáról szóló 1912:XXXVI. tc.-t. 1912. szeptember 7-én Nagy György ügyvéd vezetésével megalakul az Országos Köztársasági Párt. 1912. október 9-én Montenegró hadat üzen Törökországnak, megkezdődik az első Balkán-háború, amely 1913. május 30-ig tart. 1912. november 4-én Ferenc József budapesti látogatása alkalmából a tüntető munkások a köztársaságot éltetik, és általános választójogot követelnek. 1912. december 27-i londoni nagyköveti konferencián elhatározzák Albánia létrehozását. 1912. december 21-én a király szentesíti a háborús kivételes intézkedésekről szóló 1912:LXIII. tc.-t. A XIX. században Tytus Chalubiński varsói orvos (1820-1889) a tátrai góral faluban, Zakopánéban gyógyhelyet létesít. Kísérője Jan Krzeptowski (Sabała) lett. Stanisław Witkiewicz (1851-1915) krakkói építész tervei szerint faragásos górál házak stílusában új épületek, villák épülnek. Sírjaik az 1847-ben épült kis fatemplom melletti „Cmentarz zaslużonych” temetőben találhatók. A Zakopánétól 6 km-re fekvő Poroninban (Biały Dunajec falurészen), egy górál házban lakott 1913-1914-ben Lenin. Nowy Targ főterének délkeleti sarkán álló egykori börtönépületben tartották fogva 1914 augusztusában az osztrák hatóságok a Poroninban kémkedés vádjával letartóztatott Lenint. Lenin 1912 nyarán Párizsból Krakkóba költözött, amely akkor osztrák fennhatóság alá tartozott. Krakkóban, majd – Krupszkaja betegsége miatt - a közeli Poroninban éltek egészen az első világháború kitöréséig (1913-1914). Tartózkodási engedélyének kiadásakor Lenin külföldinek számított, és itt a 30-40000 példányszámú Pravda (pétervári orosz demokratikus lap) és a SzocialDemokrat (párizsi orosz lap) tudósítójának (lityerator) vallotta magát. A Pravda (Igazság) első száma 1912. április 22-én jelent meg, miután a bolsevikok prágai konferenciáján – kizárva a mensevikeket – önálló „Oroszországi Szociáldemokrata (bolsevik) Munkáspárt” alakult. Leninék Zakopanéban is tartózkodtak, ahonnan kirándulásokat tettek a Lengyel-Tátrában.

383 1912-ben megjelenik Karinthy Frigyes „Így írtok ti” című munkája. Elhunyt Bolesław Prus (tkp. Aleksander Głowacki), lengyel író (1847-1912), publicista, aki a keleteurópai realizmus képviselője volt. Főbb művei A fáraó és A bábu.

1913 1913. május 24-én Alfred Redl vezérkari ezredes Bécsben agyonlövi magát, mert kiderül róla, hogy évek óta kémkedett Oroszország javára. 1913. június 15-20. között Budapesten rendezik a nők világkongresszusát, melynek központi témája a nők választójoga. 1913. június 10-én megalakul Tisza István kormánya, 1917. június 5-ig marad hatalmon. 1913. június 29-én Bulgária kapitulál a román és török háborút követően. 1913. június 29-én Macedónia birtoklásáért Bulgária megtámadja Szerbiát és Görögországot, kitör a második Balkánháború. A békekötésre még augusztus 10-én sor kerül Bukarestben. 1913. október 18-án az OsztrákMagyar Monarchia ultimátumot intéz Szerbiának, hogy ürítse ki Albániát. Megalakult az albán állam. 1913 novemberében Tisza István megegyezik a horvátokkal, Skerletz Iván horvát bán. 1913. október 12-én Ikervárott (Vas m.) leleplezik az ország első Batthyány-szobrát.

1914 1914. január 18-án Tisza István miniszterelnök hivatalos zágrábi útja során tüntetéseket szerveznek ellene. Január 31-én Tisza István román nemzetiségi politikusokkal tárgyal a megegyezésről, a tárgyalások február 17-én eredménytelenül zárulnak. 1914. március 14-én megnyílik a budapesti Astória Szálló. 1914. május 25-én Justh Gyula lemondása után Károlyi Mihályt választják meg a Függetlenségi és 48as Párt elnökévé. Június 6-án Jászi Oszkár és Szende Pál vezetésével megalakul az Országos Polgári Radikális Párt. Lengyelországban az 1864-1890. közötti időszak a pozitívizmus korszaka. Az 1863. évi felkelés bukása után az ország gazdasági és társadalmi-kulturális színvonalának felemelése érdekében végzendő munka lesz az új népi program. Fejlődik a nagy, társadalmi témákat feldolgozó szépirodalom (a kritikai realizmus képviselője Bolesław Prus (1847-1912) „Fáraó” c. műve, Eliza Orzeszkowa) és a publicisztika. Henryk Sienkiewicz (1846-1916) Nóbel-díjas író a művészet legmagasabb fokára emeli a történelmi regényt. „Tűzzel-vassal”, „Vízözön”, „A kis lovag”, „Kereszteslovagok”, „Quo Vadis” c. művei. Ekkor éri el legmagasabb csúcspontját a realista festészet, melynek legfőbb témái: a történelem (Jan Matejko), csatajelenetek, zsoltárképek, tájképek. A lengyel pozitívizmus költője Adam Asny (1838-1897) volt. A Galíciában uralkodó új politikai feltételek kedvező helyzetet teremtettek a lengyel oktatási rendszer továbbfejlesztéséhez. A lengyel egyetemek (Krakkó, Lwów-Lemberg) a lengyel tudományos gondolat központjaivá váltak.

384

21. MAGYAR-LENGYEL KAPCSOLATOK AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN 1914, az első világháború kezdete 1914. június 28-án a boszniai hadgyakorlat befejezése alkalmából Szarajevóba érkező Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét, Chotek Zsófiát Gavrilo Princip szerb diák lelövi. 1914. július 7-én Tisza a közös minisztertanácson háború helyett erélyes diplomáciai lépést kíván. Július 14-én összeállítják, majd július 19-én a közös minisztertanács egyhangúlag elfogadja a Szerbiának küldendő ultimátum szövegét. Július 23-án Belgrádban a követ átnyújtja a Monarchia 10 pontos ultimátumát, és július 25-én, a szerbek elutasító válasza után az uralkodó elrendeli a mozgósítást az Osztrák-Magyar Monarchiában. Július 28-án a Monarchia táviratban közli Belgráddal a hadüzenetet. Július 31-én megkezdődik a mozgósítás Olaszországban, augusztus 1-jén a Német Birodalomban. Leopold Berchtold gróf (1863-1942) osztrák politikus, 1912-15 között külügyminiszter volt. 1914 júliusában ő adta át az ultimátumot Szerbiának, ami az I. világháborút kirobbantotta.

1914. július 30-án Oroszország mozgósít. Augusztus 1-jén német mozgósítás és hadat üzent Oroszországnak. Augusztus 2-án Olaszország, 3-án Románia semlegességi nyilatkozatot ad ki. Augusztus 3-án Németország hadat üzen Belgiumnak és Franciaországnak, 5-én a Monarchia hadüzenete Oroszországnak. 1914. augusztus 4-én Anglia hadat üzen Németországnak, 12-én a Monarchiának. 1914. szeptember 12-én Törökország hadba lép a központi hatalmak oldalán. 1914. szeptember 5-én az antanthatalmak megállapodnak a békekötés ellen. Lenin állásfoglalása Az akkori Galícia osztrák és orosz fennhatóság alatt álló részei között viszonylag könnyű volt a közlekedés. Leninéknél jöttek-mentek az orosz diplomaták. Kétéves lengyelországi tartózkodása alatt – álnéven és a saját nevén – a legális és illegális sajtóban több mint 400 cikket, tanulmányt írt. Az orosz forradalmi mozgalom mellett a készülődő háborúban a szociáldemokraták állásfoglalása foglalkoztatta. Bízott az oroszországi háború polgárháborúvá válásában is. A háború kitörése (1914. augusztus 1.) után Oroszországban erőteljes sztrájkok kezdődtek (Baku, Pétervár, Lódż). Lenint Poroninban letartóztatták, orosz kémnek vélték. Lengyel és osztrák szociáldemokraták álltak ki mellette, erre szabadon engedték. A közeledő orosz cári csapatok elől – amelyek a belügyminiszteri utasítás alapján Lenin letartóztatására is utasítást kaptak – Lenin a semleges Svájcban telepedett le (Bern. Zürich). Lenin véleménye szerint a háború valamennyi hadviselő fél részéről igazságtalan, rablóháború, a különböző tőkés és hatalmi csoportok piacszerzési meg területszerzési céljait szolgálja, a munkásoknak és általában a dolgozóknak nem fűződik hozzá semmi érdekük, ezzel szemben minden szenvedés nekik jut osztályrészül.

Az első világháború két frontja Az 1914-es év heves küzdelmet hozott. A németek ugyan gazdag belga és francia területeket foglaltak el, de az oroszok elfoglalták Kelet-Galíciát, Bukovinát és Örményország egy részét. Az angolok blokád alá vonták a német partokat. 1914. augusztus 17-én történt az első összecsapás a német és orosz csapatok között. Az 1. és 2. orosz hadsereg betört Kelet-Poroszországba, melyet egyetlen német haderő védett, és az 1. orosz hadtest győzelmet aratott, de megállt. Az új német tábornok, Hindenburg bekerítette a 2. orosz hadsereget. Hindenburg augusztus 23-31. között Tannenbergnél megverte a 2. orosz hadsereget, melynek parancsnoka, Szamszonov tábornok öngyilkos lett. Hindenburg szeptember 7-13. között, a Mazuritavaknál az 1. orosz hadsereget is megverte. 1914-ben Paul von Beneckendorff u. von Hindenburg vezette 8. német hadsereg – melynek vezérkari főnöke Erich Ludendorff (1865-1937) volt -, Stebarknél (ném. Tannenberg), a Mazuri-tavak mellett bekerítette és legyőzte a túlerőben lévő Alekszander V. Szamszonov vezette orosz Narev-hadsereget.

A marnei csatában a franciák győznek a németekkel szemben.

385 1914. augusztus 23.-szeptember 11. között az első galíciai hadjáratban, kezdeti sikerek után, az osztrák-magyar csapatok vereséget szenvednek (augusztus 23. tannenbergi csata német győzelemmelorosz vereséggel, szeptember 2. lembergi orosz győzelem). Elesettekben, foglyokban, sebesültekben 300000 embert veszítenek. A galíciai lengyelek Ausztria oldalán harcoltak, orosz-lengyelországi lengyeleket a cári kormány vonta magához. Az Osztrák-Magyar Monarchia is két fronton vette fel a harcot. A keleti fronton öt orosz hadsereg feltartóztatása mellett, Szerbia ellen is készült. A monarchia hadseregének vezérkari főnöke, Conrad tábornok volt. A támadást az osztrák-magyar csapatok kezdték, de Bruszilov tábornok 8. hadserege csakhamar ellentámadásba lendült Galíciában a monarchia északi harcvonala ellen, augusztus 18-án. Az ütközet során az orosz seregek elfoglalták Lemberget (Lvov), és az osztrák-magyar erőket a Kárpátokhoz vetették vissza. Galícia legnagyobb erődjét, Przemyślt is körülzárták az orosz csapatok, ahol a Kárpátok hágóiért harcoltak, és a körülzárt erődítmény majd 1915. március 22-én esik el. A kelet-poroszországi német győzelmek miatt ugyanis az oroszok elvonták erőik egy részét a galíciai frontról, és a San folyó vidékéről Varsó közelébe csoportosítottak át. Itt alakultak ki így az újabb összecsapások az oroszok és a központi hatalmak csapatai között. 1914 szeptemberének utolsó napjaiban a németek Varsó ellen támadtak. Az oroszok azonban megverték a német-osztrák-magyar erőket, s november elején elérték a Kárpátok vonalát, ahol álló frontvonal alakult ki. 1914. szeptember 25-én az orosz csapatok az uzsoki-szoroson benyomulnak Magyarországra. A Monarchia sikertelensége a szerb fronton is megmutatkozott. December 4-én a szerb ellentámadás során a Dráva-Száva-Duna-vonalra vonultak vissza a monarchia csapatai. 1914-ben, a Kárpáthegyalján fekvő Duklánál tört be az orosz sereg a podgórzei véres csaták eredményekképpen az akkori Magyarország területére. 1914 decemberében az oroszok átlépték az osztrák Galícia határát, majd a duklai horpadáson át Magyarország területén egészen Homonnáig hatoltak. Nyugati irányban a cári seregek Krakkó és a porosz Szilézia felé törtek, hátuk mögött hagyva a körülzárt Przemyśli erődvárost. A Monarchia hadvezetősége Limanowa-Łapanów térségében indított támadást – főképp magyar huszárezredek összevonásával – az ellenség feltartóztatására. Részt vett a harcokban a lengyel légió is, Piłsudski „ezredes-dandárnok” parancsnoksága alatt. A légió III. zászlóalját Śmigly-Rydz őrnagy vezette. 1914. december 11-én zajlott le a döntő ütközet, melynek következtében a magyar huszárok visszaverték az állásaikba benyomult oroszokat. A csatában esett el Muhr ezredes is. - A Lengyelország délkeleti részét betöltő hegyvidék részét képező Szigetes (Beskid Wyspowy) magyar vonatkozású városa Limanowa, a 785 m-es, erdős Łysa Góra tövében terül el. 1772-ben, Lengyelország első felosztásakor az osztrákok kezére került. 1914. december 5-17. között véres harcok dúltak itt a monarchia és a cári Oroszország csapatai között. A város déli részén, a Jabłoniec-hegy aljában van az 1914-es harcok halottainak hősi temetője. Itt külön sírban nyugszanak a lovukról leszállt, és az orosz állásokat szuronnyal megrohamozó magyar huszárok. Obeliszk jelöli azt a helyet, ahol a csata hőse, Othmar Muhr huszárszázados, huszárjai élén hősi halált halt.

1914 eseményei 1914. szeptember 9-én a Váci körutat Vilmos császár útjának, a Nyugati pu. előtti teret Berlin térnek nevezik el. 1914. október 1-jén megnyílik a debreceni egyetem és a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem. 1914. október 10-én elhunyt Károly román király. Szeptember-novemberben Tisza István tárgyalásokat folytat a román egyházfőkkel. Novemberben Tisza a német főhadiszálláson van. 1914. október 14-én átadják a csepeli szikratávíró-állomást. 1914. októberében Törökország hadba lép Németország mellett. 1914. október 12-28. között folytatják le Szarajevóban Ferenc Ferdinánd merénylőinek perét (5 főt halálra ítélnek). 1914. november 16-án a kormány kibocsátja az első hadikölcsönt. 1914. december 2-án az osztrák-magyar csapatok elfoglalják Belgrádot. December 4-én Limanovnál (Galícia) a Monarchia és a Német Birodalom hadserege visszaveri az orosz támadást.

386

1915 1915. január 27-én az orosz csapatok benyomulnak a Kárpátokba. 1915. február 14-én felavatják az Auguszta Alap Auguszta-kórházvonatát. 1915. január vége-április közepe között a hegyi harcra készületlen osztrák-magyar csapatok téli hadjárata a Kárpátokban 800000 fős veszteséggel zárul. Március 22-én az orosz csapatok elfoglalják a több mint fél éve körülzárt Przemyślt, s közel 120000 hadifoglyot ejtenek. 1915. április 22-én Ypernnél, a belgiumi francia-német hadszíntéren, a németek először alkalmaznak nagyobb mennyiségben fegyverként klórgázt. 1915. május 2-án, az osztrákmagyar csapatok a galíciai Gorlicénél áttörik az orosz hadsereg védelmi vonalát.

A przemyśli erődváros 1873-ban határozta el az Osztrák-magyar Monarchia hadvezetősége, hogy a San folyó két partján elterülő, dombok között fekvő Przemyśl körüli magaslatokat megerősítve, erődítményvárost alakít ki. 1873-tól 1914 első hónapjaiig folyamatosan tartottak az erődítményépítési munkálatok. A rendszer fő részei 1888-ra készültek el. Przemyśl – a francia Verdun és a belga Antwerpen után – az első világháború harmadik legnagyobb erődvárosa lett. 48 km hosszúságban 42 erőd vette körül a várost. Köztük 12 páncélerőd, amely a korabeli legnagyobb ágyúk tüzének is ellenállt. Ezek a fő közlekedési utakat zárták le tüzükkel minden irányban. A főerődök között kisebb erődök, ütegállások helyezkedtek el. Szikratávírója és repülőtere is volt Przemyślnek. Az egész erődvonalat körben út kötötte össze. A raktárak és az erődök közötti utánpótlást keskeny nyomközű vasút biztosította. A külső erődláncon belül kört alkotva, kisebb erődökből álló belső erőd húzódott. Az egyes utakat, valamint a Sanpartot záróerődök biztosították. Az első világháború katonai akciói az orosz fronton a cári hadsereg offenzívájával kezdődtek. – A német hadsereg Belgium semlegességét megsértve Franciaország ellen támadt. – A monarchia hadseregének az orosz gőzhengert kellett volna feltartóztatni. Przemyśl már a háború elején a frontvonalba került. Az erődítmények előterében levő épületeket, falvakat lebombázták, felgyújtották, a lakosságot a hátországba evakuálták. 1914. szeptember 22-én mintegy 120000 főnyi, nagyrészt magyar sereg foglalt állást a przemyśli erődítményekben. Ellenük kb. 200000 cári katona indult újabbnál újabb rohamra a nyugati erődvonal ellen, de a nagy emberveszteség árán sem bírta bevenni. 1914. november 12-én újra bezárult az ostromgyűrű Przemyśl körül. Az erődváros tartós ostromra rendezkedett be. Kezdetben mindennap térzene szólt a főtéren. Német, magyar és lengyel nyelvű frontújság jelent meg, s repülőgépek hozták és vitték a postát. Az ostromló orosz sereg a kiéheztetés taktikáját választotta. Az 1914. november 12-től 1915. március 22-ig tartó ostrom során a várvédők élelmiszertartalékai kimerültek, az összeköttetés az osztrák-magyar fősereggel megszakadt. Az éhségtől legyengült katonaság soraiban a kolera szedte áldozatait. Az orosz hadvezetés véráldozatok nélkül akart az éhség és járványok miatt magát tartani nem bíró erődítményrendszer birtokába jutni. Az orosz kémek értesülései szerint a vár védői 1915. március 20-án megadják magukat. Erre az időpontra tervezte tehát az orosz hadvezetőség döntő rohamát, hogy a védőknek ne legyen idejük elpusztítani az erődítményeket. Az oroszok számításába azonban hiba csúszott. – A náluk használatos Julián naptár 14 napos eltérése miatt a kapituláció napját elszámították. – Miután 1915. március 19én meghiúsult az utolsó kitörési kísérlet, két héttel a tervezett orosz roham előtt, a Gergely-naptár szerinti március 20-án robbanások sorozata jelezte, hogy a védők a levegőbe röpítették a páncélerődöket és a 30 és feles ütegeket. Csak romok maradtak az erődítményrendszer helyén. Az elcsigázott, beteg védősereg maradványa, köztük Gyóni Géza költő, aki „Csak egy éjszakára” c. háborúellenes versével vált híressé, orosz hadifogságba került. Gyóni Géza végül a krasznojarszki hadifogolytáborban halt meg. 1915. június 5-én, négynapos véres harcot követően ismét a Monarchia kezébe került Przemyśl. Az első világháború után Przemyśl Galíciával együtt az újjászülető lengyel állam része lett. A hatalmas véráldozatokkal járó, több hónapos ostrom hősi halottainak tiszteletére 1932. november 13-án emlékművet avattak a Margit híd budai hídfőjénél, Sződy Szilád – egykori przemyśli katona – alkotását, egy mészkő talapzaton álló bronzból öntött oroszlánt.

387

1915 eseményei 1915. március 1-jén Budapesten megindul a rendszeres autóbusz közlekedés. 1915. április 26-án Olaszország az antanthoz csatlakozik. 1915. május 4-én Olaszország felmondja a hármasszövetséget, s 23-án hadat üzen a Monarchiának, 24-től beáll a tényleges hadiállapot. 1915. május 1-jén Londonban Jugoszláv Bizottság alakul Ante Trumbić vezetésével. 1915. május 7-én a német búvárhajó elsüllyeszti az amerikai Lusitania gőzöst. 1915. március 22-e után az orosz offenzíva kibontakozott. A Monarchia csapatai visszavonultak a Kárpátok gerince mögé. 1915. május 2-án a központi hatalmak nagyarányú offenzívája következtében Gorlicénél áttörték az orosz védelmi vonalakat. 1915. június 3-án a központi hatalmak visszafoglalják Przemyślt, június 22-én Lemberget (Lvov). Az orosz hadsereg tervezett átkarolása azonban nem sikerült. Június 24-én Bécsben a Szent Istvántemplomban tadeumot tartanak Lemberg visszafoglalásának emlékére. (Ebből az alkalomból Bécsben a minisztériumokra a fekete-sárga zászló mellé először tűzik ki a piros-fehér-zöld zászlót is.) Júliusban Lengyelországban és Litvániában új offenzívát indítottak a németek, s az oroszok is visszavonulásra kényszerültek. Az egész orosz front megingott: feladták Galíciát, Bukovinát, Volhíniát, Litvániát, Kurlandot és Lengyelország nagy területeit. 1915. július 5-én bevezetik Magyarországon a heti két hústalan napot. 1915. júliusában amerikai csapatok megszállják Haiti szigetét. Angol csapatok elfoglalják a délnyugati-afrikai német gyarmatokat. 1915. július 18-ától augusztus 1-ig a második isonzói csatában (Doberdo) az olaszoknak nem sikerül áttörniük az osztrák-magyar védelmi vonalat. 1915. október 14-én Bulgária hadat üzen Szerbiának, s ezzel véglegesen csatlakozik a központi hatalmakhoz. A következő napokban Bulgária hadat üzen az összes antantországnak. Októbernovember között a központi hatalmak csapatai megszállják Szerbiát. 1915. október-december között Rosa Luxemburg és Karl Liebnecht vezetésével megalakul a német Internacionálé-csoport. 1915. november 14-én Párizsban megalakul a Cseh Külföldi Bizottság. 1915. december 7-én a képviselőházban Károlyi Mihály elsőként veti fel a békeakció megindításának szükségességét. 1915. december 27-én bevezetik Magyarországon a kenyérjegyet.

1916 1916. január 21-én az eddigi 50 évről 55 évre emelték fel a hadkötelezettség korhatárát. 1916. február 11-13. között Budapesten a Soroksári úti Fegyver- és Gépgyár 4000 munkása sztrájkol. Február 14-én a honvédelmi miniszter felfüggeszti a hadüzemi munkások sztrájkjogát. Hazai (tkp. Kohn) Samu magyar katonatisztet (1851-1942), – aki 1910-1917 között honvédelmi miniszteri posztot töltött be -, 1916-ban vezérezredessé nevezik ki.

1916. február 13-án Párizsban megalakul a Csehszlovák Nemzeti Tanács. 1916. február 21-én a francia-német hadszíntéren megkezdődik a verduni csata. 1916. május 24-én az osztrák-magyar csapatok újabb támadást indítanak az olasz fronton. Az I. világháború legvéresebb csatájára a Verdun mellett, 1916. február 21-től szeptember 9-ig tartó német-francia ütközet volt. Az 1914-1916 között, a német vezérkari főnök, Erich von Falkenhayn (1861-1922) terve szerint végrehajtott „verduni vérszivattyú” a franciák kimerítését célozta meg emberi és anyagi veszteségek révén. A harcok igen sok veszteséggel, kb. egymillió francia és német halottal jártak. A háborút azonban mégsem döntötte el. 1916. április 16-án meghirdetik a 4. hadikölcsönt. 1916. májusában az osztrák-magyar monarchia és Németország hadserege a gorlicei áttörés után Galíciát visszafoglalja, északabbra pedig 1914. július 30-án a háború kitörésének hírére magasba szöknek az élelmiszerárak. 1916. október 26-án állítják fel a Közélelmezési Hivatalt és Tanácsot.

388 Az első világháborúban, 1915-ben 126 napos elkeseredett ütközet dúlt Gorlicénél (Kárpáthegyalja), amelynek végeredménye az osztrák-magyar csaptok részére sikeres, úgynevezett „gorlicei áttörés” lett. Ezáltal a monarchia határai felszabadultak a közvetlen orosz nyomás alól, és a front keletebbre tolódott. Gorlice mellett számos magyar katona alussza örök álmát. Az I. világháború véres csatájának, az 1916. májusi ún. „gorlicei áttörés”-nek elesett magyar áldozatait Luzna határában fekvő temetőben hantolták el. Az orosz tehermentesítő harcok közül az 1916. június 4-én indított Bruszilov-offenzíva emelkedik ki. Néhány nap alatt elfoglalják Volhíniát és Bukovinát. Az első tíz napon több mint 200000 hadifoglyot ejtenek. Az orosz csapatok 1916 közepén Galíciában, Luck és Csernovic körzetében áttörték az osztrák-magyar frontot. Két osztrák-magyar hadsereg teljesen felmorzsolódott. A Monarchia hadseregei összeroppanás előtt álltak. Az oroszok ismét elérték a Kárpátokat, s elfoglalták Bukovinát és Galícia egy részét. Az orosz utánpótlás lassúsága azonban megakasztotta az előrenyomulást, így is 11 német hadosztályt vontak ki Verdun körzetéből, és a Monarchia 6 hadosztályt irányított át az olasz frontról. A központi hatalmak csapatai halottakban, sebesültekben és foglyokban 1 500 000 embert veszítettek. 1916. június 24-november vége között a nyugati fronton zajlik le a Somme menti csata. 1916. október 15-én a somme-i csatában az angolok először vetnek be tankot. A harckocsi a legfontosabb harci rendeltetésű páncélozott harcijármű lett. Az első angol Mark-I. elnevezésű harckocsikat az I. világháborúban, 1916. augusztus elején vasúton szállították Franciaországba, ahol bevetésre kerültek. 1916. augusztus 5-én az olasz hadszíntéren megkezdődik a 6. isonzói csata. 1916. július 17-én Károlyi Mihály és 25 társa megalakítja a Függetlenségi és 48-as (Károlyi) Pártot. 1916. augusztus 17-én a bukaresti titkos egyezményben Románia csatlakozik az antanthatalmakhoz. 1916. augusztus 27-én Románia hadat üzen az osztrák-magyar Monarchiának, s betör Erdélybe. 1916. szeptember 3-án az osztrák-magyar-német ellentámadás a román egységeket kiszorítja Erdélyből. December 6-án a központi hatalmak elfoglalják Bukarestet. 1916. október 4-én Trencsénben leleplezik az első világháború emlékművét. 1916. november 3-án a budapesti Király Színházban bemutatják Kálmán Imre „Csárdáskirálynő” c. operettjét. 1916. november 5-én, Kielce, majd Varsó elfoglalása után a német-osztrák-magyar delegáció a Lengyel Királyság felállításáról. A németek és osztrákok már létrehoztak egy „lengyel államot”.

IV. Károly 1916. november 21-én Schönbrunnban meghal I. Ferenc József. Trónra lép IV. (Ausztriában I.) Károly. December 30-án IV. Károlyt (1916-1918) és feleségét Zitát a budavári Mátyás-templomban megkoronázzák. 1916. december 26-án Németország elutasító választ ad Wilson elnök december 18-i jegyzékére. IV. Károly 1887. augusztus 17-én Persenbeugban született. Apja Ottó főherceg (1906-ban gégerákban halt meg), anyja Mária Jozefa szász hercegnő volt. IV. Károly a bécsi bencés gimnáziumban tanult. 1916. november 21-én lépett a trónra, és december 30-án koronázták meg. 1918. november 13-án vonult vissza. 1921-ben két ízben is megkísérelte a visszatérést Svájcból Magyarországra. Felesége Zita Bourbon pármai hercegnő volt. IV. Károlyt, aki influenzában halt meg, 1922. április 1-jén Madira szigetén temették el.

1917 1917. január 22-én Wilson amerikai elnök kongresszusi üzenetében meghirdeti a demokratikus rendezést ígérő, győzelem nélküli béke jelszavát. 1917. február 1-jén Németország proklamálja (bejelenti) a korlátlan tengeralattjáró-háborút. 1917. február 17-én sztrájk tör ki a Putyilov-gyárban. Február 23-án a Putyilov-gyári munkások tüntetnek Péterváron. (Megkezdődik a februári forradalom.) Február 27-én (gregorián naptár szerint március 10-én) a katonák csatlakoznak a pétervári munkáság felkeléséhez, este megalakul a Munkásés Katonaküldöttek Szovjetje, megdöntik a cárizmust.

389 1917. március 12-én (orosz naptár szerint március 2.) megalakul az orosz polgári Ideiglenes Kormány. 1917. március 14-én az Országos Színészegyesület tagjaiból megalakul a magyar frontszínház. 1917. március 15-én II. Miklós orosz cár lemond trónjáról. 1917. április 6-án az Amerikai Egyesült Államok az antanthatalmak oldalán bekapcsolódik a háborúba és hadat üzen Németországnak. 1917. április 15-én nagyarányú katonabarátkozások kezdődnek az orosz fronton általános a békevágy. 1917. április 28-án IV. Károly leiratot intéz Tisza Istvánhoz a választójogi reformról. 1917. április 3-án (ónaptár szerint) Lenin Pétervárra érkezik és másnap ismerteti az Áprilisi Téziseket. Május 5-én az orosz Ideiglenes Kormányt átalakítják, az eszer és a mensevik párt képviselői is bekerülnek a kormányba. 1917. május 1-jén általános munkabeszüntetés és béketüntetés zajlik az országban. A háború kitörése óta először ünnepli a magyar munkáság a munka ünnepét. Hatalmas háborúellenes tüntetés zajlik a békéért. 1917. május 12-én a budapesti Operaházban bemutatják Bartók Béla „Fából faragott királyfi” című táncjátékát. 1918. május 24-én került színre „A kékszakállú herceg vára” című opera. 1917. május 28-án az uralkodó felszólítására lemond Tisza István miniszterelnök. Június 15-én megalakul a koalíciós, gróf Esterházy Móric vezette kormány. Esterházy augusztus 19-én lemondott. 1917. június 1-jén indul meg a Kerenszkíj-offenzíva. Június 15-én a Monarchia csapatai támadásba lendülnek az olasz fronton. 1917. június 3-án a szovjetek I. kongresszusán Eszer és mensevik többség alakul ki. 1917. június 29-én Görögország az antant oldalán belép a háborúba. – Háborúellenes munkástüntetések zajlanak Európában. 1917. június 18-án tüntetés zajlik Petrográdban, a tömeg a szovjetek hatalmát követeli. Július 4-én az orosz Ideiglenes Kormány lövet a békét követelő tömegre. 1917. július 20-án a korfui nyilatkozatban rögzítik a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság megteremtését. Nikola Pašić, a szerb kormány részéről, és Ante Trumbić, horvát részről aláírják a korfui egyezményt: megállapodnak Szerbia, Montenegró és a Monarchia délszláv területeinek egyesítésében a Karagyorgyevics-dinasztia uralma alatt álló királyságban. 1917. július 5-6. között az orosz Ideiglenes Kormány bolsevik vezetőket tartóztat le, szétrombolja a párt nyomdáját, betiltja a Pravdát. Lenin illegalitásba kényszerül, 11-én Razlivba utazik. Július 26augusztus 3. között az orosz bolsevik párt VI. kongresszusát félillegalitásban tartják Petrográdban. 1917. augusztus 18-szeptember 13. között a 11. isonzói csatában az olaszok több mint 250000 embert veszítenek. Augusztus 19-én a központi hatalmak hadserege Tarnopolnál (Galícia) áttöri az orosz frontvonalat. 1917. augusztus 21-22. között Lenin Razlivból Ugyelnaján át Finnországba megy. Augusztus 25-én Kornyilov az orosz forradalom megsemmisítésére csapatokat indít Petrográd ellen. 1917. szeptemberoktóber között a szovjeteket újraválasztják, a vezetés a szovjetek többségében a bolsevikok kezébe kerül. Szeptember 15-én a párt Központi Bizottsága elfogadja Leninnek a felkelés megszervezésére vonatkozó javaslatait. Október 7-én Lenin megérkezik a fővárosba. 1917. augusztus közepén a francia haderő elleni kémkedés miatt halálra ítélik Mata Harit, a hírhedt kémnőt. 1917. augusztus 14-én Kína hadat üzen Németországnak. 1917. augusztus 23-án megalakul a Wekerle Sándor vezette kormány. 1918. október 31-ig marad hatalmon. 1917. október 24-én, a 12. isonzói csatában a központi hatalmak Caporettónál áttörik az olasz védelmi vonalat, és az olaszokat november 10-ig a Piavéig szorítják vissza. 1917. októberében megjelenik a magyar antiimperialisták első háborúellenes röplapja.

390 1917-ben Párizsban létrejött a Lengyel Nemzeti Bizottság. 1917-ben Szovjet-Oroszország elismeri (1917. március 27.) Lengyelország függetlenségi jogait. 1917. augusztus 15-én Párizsban R. Dmowski életre hívta a Lengyel Nemzeti Bizottságot. Az antanthatalmak 1918-ban Lengyelországot hadviselő félnek nyilvánították, W. Wilson amerikai elnök pedig Lengyelország teljes függetlenségének visszaadását is bevette a békefeltételek közé. 1917. október 16-án a KB. kibővített ülése jóváhagyja Leninnek a felkelésre vonatkozó határozati javaslatát, megválasztják a Forradalmi Katonai Központ tagjait, köztük Szverdlovot és Dzserzsinszkijt. 1917. október 25-én (újnaptár szerint november 7.) délelőtt megjelenik az „Oroszország polgáraihoz !” címzett kiáltvány, amely bejelenti az Ideiglenes Kormány megdöntését. Este 10 óra 45 perckor összeül a Munkás- és Katonaküldöttek szovjetjeinek II. Összoroszországi Kongresszusa, amely azonnali fegyverszünetet és békét ajánl fel a hadviselő feleknek. A felkelt nép a Téli Palotát ostromolja. 1917. október 26-án éjjel 2 órakor elfoglalják a Téli Palotát. Győz a kommunista forradalom Oroszországban. Este Lenin a kongresszus elé terjeszti a békéről és a földről szóló dekrétumát, Lenint a Népbiztosok Tanácsa elnökévé választják. 1917. november 4-5. között vasutassztrájk zajlik Magyarországon. 1917. október 30-án (ónaptár szerint) rendeletet adnak ki Oroszországban a nyolcórás munkanapról. November 2-án – hat napig tartó harc után – Moszkvában is győz a proletárforradalom. December 5én megalakul a szovjet Népgazdasági Tanács. 1917. november 21-én a szovjet kormány fegyverszüneti és béketárgyalásokat kezdeményez. December 2-án (ónaptár szerint november 20.) megkezdődnek a fegyverszüneti tárgyalások BresztLitovszkban a központi hatalmak és Szovjet-Oroszország között. 1917. december 5-én a központi hatalmak megkötik a fegyverszünetet Szovjet-Oroszországgal. 1917. november 25-én a budapesti munkások az Iparcsarnok előtt hatalmas rokonszenvtüntetést tartanak az oroszországi proletárforradalom és a béke mellett. 1917. december (4.) 7-én az Amerikai Egyesült Államok hadat üzen az Osztrák-Magyar Monarchiának. Feliksz Edmundovics Dzerzsinszkíj (Dzieržyński), lengyel származású szovjet politikus (1877-1926) 1917-től vezette az általa megszervezett titkosrendőrséget, a CSEKA-t, majd annak utódszervezeteit, a GPU-t és az OGPU-t.

1918 1918. január 8-án Wilson, az Amerikai Egyesült Államok elnöke kongresszusi üzenetében meghirdeti „békeprogramját” és 14 pontban jelöli meg a béketárgyalások feltételeit. 1918. január 11-én a honvédelmi miniszter rendeletet ad ki a háborúellenes röpcédulák elkobzására és terjesztőinek letartóztatására. A belügyminiszter január 12-én feloszlatja a Galilei-kört. 1918. január 15-én rendelet születik a szovjet Munkás-Paraszt Vörös Hadsereg létrehozásáról. 1918. január 16-án általános sztrájk Bécsben, 28-án Triesztben, Lyonban, Berlinben. Január 18-21. között általános politikai sztrájk Magyarországon a háborús kormányzat ellen, a békéért. 1918. január 25-én lemond a Wekerle-kormány, de a király újra Wekerlét nevezi ki, aki április 17-én újra lemond. 1918. május 11-én alakul meg a harmadik Wekerle-kormány, amely október 23-ig marad hatalmon. 1918. február 1-3. között Cattaróban fellázadnak az Osztrák-Magyar Monarchia hadiflottájának matrózai, 4 vezetőjét kivégzik. 1918. március 2-án az uralkodó Horthy Miklós ellentengernagyot az osztrák-magyar

flotta parancsnokává nevezi ki. 1918. február 9-én a központi hatalmak békét kötnek az ukrán Radával. 1918. február 18-án – megszegve a fegyverszüneti szerződést - megindul a központi hatalmak támadása Szovjet-Oroszország ellen, és Petrográdot fenyegetik. Február 21-én a Népbiztosok Tanácsa felhívást intéz a „szocialista haza” védelmében, és 23-án a szovjet Vörös Hadsereg győz Narvánál. Március 3-án Breszt-Litovszkban aláírják a békét a központi hatalmak és Szovjet-Oroszország képviselői.

391 1918. március 5-én Románia aláírja az előzetes békét, május 7-én Románia aláírja a bukaresti békét. 1918. március 6-8. között a petrográdi VII. pártkongresszuson jóváhagyják a békekötést és megalakul az „Oroszországi Kommunista Párt”. 1918. március 9-én antantcsapatok szállnak partra Murmanszkban, március-április között intervenció indul a fiatal szovjet állam ellen. Április 5-én japán csapatok szállnak partra Vlagyivosztokban. 1918. március 24-én Moszkvában megalakul az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt magyar csoportja, Kun Béla (1886-1938) elnökletével. 1918. március 20-án a katonaszökevények ellen elrendelik a statáriális eljárást, március 30-án statáriumot hirdetnek ki az osztrák-magyar monarchiában a katonaszökevények ellen. 1918. május 13.-június 24. között az Osztrák-Magyar Monarchia hadserege támadó hadműveletet hajtott végre az olasz fronton. A piavei csatában a rosszul előkészített támadás összeomlott, a Monarchia hadserege kb. 150000 embert veszített. A vereség nagyban hozzájárult a Monarchia katonai összeomlásához. 1918. május 12-én katonai lázadás tör ki Rimaszombaton, május 20-án a pécsi helyőrség katonáinak fegyveres felkelése tör ki, május 30-án katonai lázadás Sajóecsegen. 1918. június 3-án az antant versailles-i haditanácsa nyilatkozatot tesz közzé, amely szerint hadicéljai közé tartozik Csehszlovákia, Lengyelország és az új délszláv állam létrehozása. 1918. június 12-14. között sztrájk tör ki Tatabányán. 1918. június 20-án csendőrsortűz dördül el a MÁV-gépgyárban. 1918. június 15-én az osztrák-magyar csapatok újabb támadást indítanak az olasz fronton, amely kudarccal végződik (piavei katasztrófa). Június 18-án megkezdődik az antant ellentámadása a nyugati fronton. 1918. június 29-én Franciaország elismeri harcoló félnek az 1916. február 13-án megalakult Csehszlovák Nemzeti Tanácsot. 1918. július 15-én Reims térségében megindul az utolsó nagy német támadás a nyugati fronton. 1918. július 10-én a szovjetek V. kongresszusa elfogadja az első szovjet alkotmányt. 1918. július 16án Jekatyerinburgban a szovjet kormány parancsára kivégzik II. Miklós volt orosz cárt és családját. 1918:XVII. tc. az új választójogi törvény (az 1913:XIV. tc.-t váltja fel). 1918. augusztus 16-án Laibachban megalakul a Jugoszláv Nemzeti Tanács. (Az antanthatalmak a következő hónapokban sorra ismerik el harcoló félnek a Csehszlovák és a Jugoszláv Nemzeti Tanácsokat.) Szeptember 6-án Párizsban megalakul a Román Egység Nemzeti Tanácsa. 1918. augusztus elején az osztrák-magyar-német hadsereg katasztrófális vereséget szenved a nyugati fronton, augusztus 8-án a nyugati fronton az antant haderők támadása áttörik a német vonalakat. 1918. augusztus 16-án az antant megkezdi balkáni offenzíváját. 1918. augusztus 30-án Lenin beszédet mond a Michelson-gyárban. Egy eszer ellenforradalmár nő merényletet követ el Lenin ellen. 1918. szeptember 10-én a Vörös Hadsereg első szervezett támadása után sorozatosan felszabadul Kazany, szeptember 12-én Szimbirszk, október 7-én Szamara. 1918. szeptember 15-én a bolgár hadsereg összeomlik, és 25-én leteszi a fegyvert. Szeptember 26-án általános antanttámadás indul a nyugati fronton. Szeptember 27-én a közös minisztertanácson Burián István külügyminiszter értékeli a Monarchia katonai helyzetét: „Bulgária kiugrásával nincs tovább !” Szeptember 28-án a Monarchia katonatanácsa elhatározza: békejegyzékkel fordul az antanthoz. 29-én Szalonikiben Bulgária és az antanthatalmak fegyverszünetet írnak alá, a bolgárok kapitulálnak. 1918. szeptember 28-án a bíróság ítéletet hirdet a Galilei-kör perében. 1918. szeptember-október között spanyolnátha-járvány (influenza) szedi áldozatait Magyarországon. 1918. október 4-én Burián nyilvánosságra hozza a monarchia békekérését. Október 17-én Tisza István elismeri a háború elvesztését. 1918. október 5-6. között Zágrábban megalakul a Szlovákok, Horvátok és Szerbek Nemzeti Tanácsa, mely követeli a független délszláv állam létrehozását. Két hét múlva már ideiglenes kormányt fogadnak el, és kormányzati szervként működő végrehajtó bizottságot állítanak. A cseh nemzeti kormány október 14-én alakult.

392 Lengyelország létrejötte 1890-1918. között felvirágzott a lengyel költészet és a drámairodalom. Stefan Żeromski (18641925), Władysław Stanisław Reymont (1867-1925) kiváló prózai műveinek tárgyát a társadalmi-nemzeti problematika jelenti. Reymont műve a „Parasztok” 1924-ben irodalmi Nóbel-díjat kapott. Sokoldalú művészi egyéniség Stanisław Wispianski (1869-1907) költő, drámaíró és festő. Władysław Stanisław Reymont volt szabóinas, vándorszínész, vasutas, kolostori novícius, kis falvakban, vasútállomásokon írta első elbeszéléseit. Első nagyobb regénye a „Komédiásnő”. 1904-1919 között írta a „Parasztok” c. négykötetes regényét, mely egy Łowicz környéki falu életét meséli el, Boryna gazda családi tragédiáján keresztül. 1918. október 11-én Krakkóban (Varsóban) megalakul a lengyel Nemzeti Tanács Pilsudski vezetésével. 1916-ban Kielce, majd Varsó elfoglalása után a németek és osztrákok már létrehoztak egy „lengyel államot” (1916. november 5.), de ennek még csak látszatfüggetlensége volt. Kormányzótanács jött létre, melytől a hatalmat 1918. novemberében a németek által egy évig politikai okok miatt fogva tartott Józef Piłsudski (1867-1935) vette át, mint „államfő” („naczelnik”). Józef Piłsudski a Lengyel Szocialista Párt (PPS) jobboldali frakciójának vezetője szövetséget alakított, mert az Osztrák-Magyar Monarchia oldalán történő fegyveres fellépésben látta a függetlenség útját. Piłsudski 1892-ben a PPS egyik alapítója volt. 1914-17 között a Lengyel Légió parancsnoka, 1918-1922 között államfő, a hadsereg főparancsnoka. (1920-ban Szovjet-Oroszország elleni támadás, 1926-ban bevezette a katonai diktatúrát). 1918. november 11-én alakult meg a polgári Lengyel Köztársaság. (Lengyel Függetlenség Napja) Józef Klemens Piłsudski (1867-1935), lengyel politikus, a Lengyel Szocialista Párt egyik alapítója, 1906-tól a lengyel SZDP elnöke, 1918-1922 között államfő volt.1919-1920 között sikeres hadjáratot vezetett Szovjet-Oroszország ellen. 1926-ban puccsal megbuktatta a kormányt. 1926-1928 között, majd 1930-ban miniszterelnök lett. 1932-ben megnemtámadási szerződést kötött a Szovjetunióval, 1934-ben a Német Birodalommal. 1918. december 16-án megalakult a Lengyelország Kommunista Pártja. Az új lengyel állam vezetője Józef Piłsudski lett (1918. november 22 – 1922-ig) megkezdte a tanácsok felszámolását, és részt vett a Szovjet-Oroszország elleni intervenciós háborúban is. Ignacy Jan Paderewski (1860-1941), lengyel zongoraművész, zeneszerző és politikus, 1919ben lengyel miniszterelnök, illetve külügyminiszter volt. Mint virtuóz zongorista hírnevet szerzett. 1918. október 16-án I. Károly osztrák császár kiáltványban bejelenti Ausztria föderatív alapon való átalakítását (nem vonatkozik a magyar korona országaira). 1918. október 16-án Wekerle Sándor miniszterelnök a képviselőházban bejelenti a kiegyezési törvénycikk (1867:XII.) módosítását, s a perszonálunió alapjaira való helyezkedést. 1918. október 17-én a török hadsereg leteszi a fegyvert. 1918. október 18-án Wilson amerikai elnök kijelenti: a 14 pont a Monarchiára nézve már nem lehet érvényes, mivel az USA a csehszlovák és a jugoszláv nemzeti törekvéseket támogatja. Október 22-én a közös minisztertanács megfogalmazza a Wilson elnöknek adandó választ: a csehszlovák egységet nem fogadják el, s a délszláv egységet is csak a Monarchia keretein belül (Fiumét megszállják a horvát csapatok). 1918. október 18-án Lembergben Ukrán Nemzeti Tanács alakul, amely a Monarchia ukrán lakta területeiből önálló államot kíván alakítani. 1918. október 18-án T. G. Masaryk Pittsburgban (USA) kiadja a Csehszlovák Függetlenségi Nyilatkozatot. 1918. október 28-án Prágában a Nemzeti Bizottság a csehszlovák állam kormányává nyilvánítja magát, megalakul az önálló Csehszlovák Köztársaság. 1918. október 23-án éjjel a budapesti Károlyi-palotában megalakul a Magyar Nemzeti Tanács. Október 24-én a budapesti újságok megtagadják a cenzúra teljesítését. Október 25-én diákok és katonatisztek tüntetnek a béke mellett a Várban, megalakul a Katonatanács és a Diáktanács. 1918. október 25-én az olasz fronton a katonák megtagadják az engedelmességet. Október 26-án az osztrákmagyar hadiflotta matrózai fellázadnak Pólában.

393 1918. október 26-án Túrócszentmártonban megalakul a Szlovák Nemzeti Tanács végrehajtó bizottsága. A Szlovák Nemzeti Tanács végrehajtó bizottsága október 30-án határozatot hoz Szlovákiának Csehországhoz csatlakozásáról. 1918. október 27-én Andrássy Gyula, a Monarchia külügyminisztere különbékét kér az antanttól. 1918. október 28-án sortűz dördül el a Lánchídon. Lukachich Géza báró (1865-1943), magyar katonatiszt, 1919-től altábornagy, az I. világháború idején, Doberdónál és az isonzói csatában hadosztályparancsnok volt. 1918 októberében Budapest katonai parancsnoka lett. 1918. október 28-án, az ún. „lánchídi” csatában a tüntető tömegre lövetett. 1918. október 29-én Horvátország elszakad a Monarchiától. 1918. október 30-án kitör a forradalom Bécsben. 1918. október 28-án Budapesten nagy tömeg követeli a Nemzeti Tanács kormányának megalakítását. 1918. október 30-31-én Magyarország rövid ideig kinevezett miniszterelnöke Hadik János gróf (18631933), magyar politikus és katonatiszt lett. Hadik 1913-1918 között az Országos Alkotmánypárt elnöke volt. Az őszirózsás forradalom kitörése miatt kormányát azonban már nem tudta megalakítani. 1918. október 30-31-re virradó éjszaka győz az „őszirózsás”, polgári demokratikus forradalom Budapesten. 1918. október 31-én Tisza István volt miniszterelnököt ismeretlen fegyveres katonák agyonlövik. Tisza István gróf (1861-1918), politikus, Tisza Kálmán fia, 1886-tól szabadelvű párti országgyűlési képviselő volt. Következetesen védelmezte a dualizmus rendszerét. 1903-1905-ben miniszterelnök lett, letörte az obstrukciót, keresztülvitte a házszabály módosítást. 1910-ben megszervezte a Nemzeti Munkapártot, 1912-13-ban képviselőházi elnök lett. 1914-ben az Osztrák-Magyar Monarchia felkészületlensége miatt először ellenezte a háborút. 1913-17-ben ismét miniszterelnök lett. Az őszirózsás forradalom idején, 1918-ban katonaruhát viselő személyek agyonlőtték. 1918. október 31-én József főherceg – a király megbízottjaként – Károlyi Mihályt nevezi ki a polgári demokratikus kormány miniszterelnökévé. November 2-án Károlyi Mihály kiáltványt intéz a „világ népeihez”: a magyar nemzet leteszi a fegyvert, minden népnek egyenlőséget és testvériséget hirdet. Az ország területi sérthetetlenségének biztosítását kéri. Megalakul a Budapesti Munkástanács. 1918. október 31-én Budapesten megalakul a népőrség és a Román Nemzeti Tanács. 1918. november 3-án Padovában az antanthatalmak és az Osztrák-Magyar Monarchia aláírják a november 4-én életbe lépő fegyverszüneti megállapodást. 1918. november 7-én Belgrádban a Károlyi miniszterelnök vezette küldöttség Louis-Félix Franchet d’Esperay tábornokkal, az antanthatalmak keleti frontjának főparancsnokával fegyverszüneti tárgyalást folytat. 1918. november 11-én a compiègne-i erdőben a háborúban vesztes Németország aláírja a feltétel nélküli fegyverszüneti megállapodást, véget ér az első világháború. 1918. november 11-én Bécsben IV. Károly nyilatkozatában lemond a kormányzati ügyek intézéséről. 1918. november 12-én kikiáltják az osztrák Köztársaságot, amely 17-én bejelenti igényét „NémetNyugat-Magyarországra” (5800 km2 500 ezer lakossal). 1918. november 13-án a magyar kormány képviselője Belgrádban aláírja a fegyverszüneti egyezményt. – IV. Károly Eckertsauban kiadott nyilatkozatában lemond a magyarországi államügyek vitelében való részvételről. – A miniszterelnökség 11-én kelt rendeletével előírja új hadsereg, nemzetőrség és polgárőrség felállítását.

Magyarország és népessége az első világháborúig Ludovicus Nagy 1829-ben, Magda Pál 1834-ben, Fényes Elek 1840-es években publikálták demográfiai jellegű statisztikai munkáikat. Az első átfogó felmérés Fényes Elek nevéhez kötődik. Fényes Elek (1807-1876) magyar statisztikus, 1848-49-ben a magyar Belügyminisztérium mellett működő Országos Statisztikai Hivatal megszervezője és hivatal vezetője volt. Fényes Elek 1849-ben a pesti forradalmi vésztörvényszék elnöke lett.

394 Magyarországot több, statisztikai, földrajzi műben írta le: Magyarországnak mostani állapota, statisztikai és geographiai tekintetben I-IV. kötet, Magyarország geographiai szótára I-IV. kötet. 1840. évi adatai alapján az etnikai adatok szerint nagy és kis létszámú csoportokra osztva a nagy lélekszámúak közé 7, a kis lélekszámúak közé további 11 etnikum került. A nagyobb népcsoportok sorrendben a következők voltak: magyarok, románok, szlovákok, németek, szerbek, horvátok és ruszinok. Magyarországon a második teljeskörű és sikeres népszámlálást azonban csak 1857-ben hajtották végre. A végrehajtást 1857 késő őszén kezdték el s a munkálatokat december 31.-ig be kellett fejezni. Az összeírás az 1857. október 31-i állapotot rögzíti. Az összeírást a helyi, városi és községi elöljárók végezték. Munkájukat kirendelt biztosok segítették. Az 1857. évi népszámlálásból a nemzetiségi felmérés kimaradt. Elrendelték azonban, hogy valamennyi településen, faluban és városban egyaránt a házakat házszámokkal kell ellátni, a helységeket pedig névtáblákkal kell megjelölni. Magyarország népessége 1850-re 13,2 millióra emelkedett. Az 1867. évi kiegyezés után a dualista államszervezetben visszaállt Magyarország viszonylagos önállósága. Az Osztrák-Magyar Monarchia egyik tagállamaként önálló állami statisztikai tevékenységet folytatott. A kiegyezést követően 1949-ig törvény által elrendelt népszámlálásokat tartottak. Az 1848-as kezdeményezések alapján a kiegyezést követően alakult meg a Központi Statisztikai Hivatal. A KSH készítette elő az 1869. évi első hivatalos népszámlálást is. Az összeírást összeíró biztosok végezték. Egy-egy biztos népszámlálási körzete 500-1000 lelket számlálhatott. Az összeírást adatfelvételi lapokkal végezték. Az adatokat közigazgatási tagolásban, az adatfelvételi rendszer rovatai szerint végezték (községi-városi, járási, megyei, országos összeírások). Az adatokat publikálták. Az első törvényes népszámlálásnál, az 1869. évinél még kettős felvételi módot alkalmaztak: vidéken az ún. lajstromos lapokon, a fővárosban egyéni íveken rögzítették az adatokat: - népmozgalmi rovatcsoportban a név, születési hely és év, családi állapot, stb. - felekezeti hovatartozás: római katolikus, görög katolikus, református, evangélikus, görögkeleti, unitárius, izraelita, stb. - foglalkozás: 52 féle foglalkozásfajta - ház- és lakásviszonyok: ház vagy lakás fekvése, szobaszám, stb. A következő népszámlálás lebonyolítására 1880-ban került sor. Mindenhol egyéni íveket használtak. A férfiaknál fehér, a nőknél pedig kék adatlapokat használtak. Az adatokat kiegészítették a nemzetiségi, anyanyelvi adatokkal. Az összesítéseket a KSH végezte. Az 1890. évi népszámlálás adatlapjai további kérdőívekkel bővültek. A Kárpát-medencében átfogó, azonos elvek alapján végrehajtott utolsó népszámlálás az 1910. évi magyar népszámlálás volt. 1910-re a magyar állam teljes területére új község-kataszter készült. A munkálatokat az 1898. évi 4. tc. alapján felállított Országos Községi Törzskönyvbizottság indította el, melynek vezetője a KSH elnöke lett. Az 1910. évi adatok az iskolai végzettséggel is bővültek. Az első világháborút követő, 1920. évi népszámlálás kérdései alkalmával, a korábbi adatokat vették alapul. 1930-ban a külterületi vagy tanyai népességet, illetve a Budapestet körbefogó agglomeráció lakosságát is számba vették. Az ezt követő újabb népszámlálásra csak 1941-ben került sor. Ez a népszámlálás kiemelt hangsúllyal kezelte az etnikai hovatartozás kérdéseit. 1894-ben vezették be a polgári házasság- és anyakönyvezést is. Ettől kezdve párhuzamos, egyházi és világi anyakönyvek rögzítették a születési, halálozási és házasságkötési adatokat. Az országon belüli vándormozgalmakról csak 1955-től készültek rendszeres kimutatások. 1850-1869 között Magyarország népessége – Horvátország nélkül – a következőképpen alakult: 1850 – 11550 ezer fő 1857 – 12060 ezer fő 1869 – 13560 ezer fő

395 Az 1850-1857 közötti alacsonyabb átlagban nagy szerepe volt az 1854-1855. évi kolerajárványnak, amely 170 ezer ember halálát okozta. Az 1866-1867-es újabb járvány 70 ezer áldozatot követelt. 1863ban – az aszály miatti – éhínség pusztított. 1870-ben újabb kolerajárvány szedte áldozatát. Pontos kimutatást a hatóságok nem készítettek. A halottak becsült száma 300-500 (600-700) ezer fő lehetett. Ez a korabeli népességnek 3-4 %-át tette ki. A tíz évenként végrehajtott népszámlálás adatai szerint Magyarország népessége – Horvátországgal együtt – a következőképpen alakult: 1869 – 15,5 millió fő 1880 – 15,7 millió fő 1890 – 17,4 millió fő 1900 – 19,2 millió fő 1910 – 20,8 millió fő Magyarország átlagos népsűrűsége a József-kori népszámlálás idejéhez képest 1910-re megkétszereződött. 1869-ben még 47,4 fő/km2, 1910-ben pedig 64,2 fő/km2 volt a népsűrűség. A kiegyezést követően átalakították a szabadkirályi és mezővárosi jogállást, ami – Horvátország nélkül – 900 városi települést érintett. Helyettük 25 ún. törvényhatósági és 106 ún. rendezett tanácsú város, összesen 131 település kapott ekkor városi rangot, melyek száma a későbbiekben tovább bővült. A történeti demográfusok ugyanakkor városias jellegűnek tekintették az 5000 lélek feletti nem városi rangú településeket is (Békéscsaba, Békés, Csongrád, Orosháza, Szarvas, Tatabánya, Salgótarján, stb.). 1910-ben az ország lakosságáénak közel 14 %-a lakott 5000 főnél nagyobb településen. Magyarország népessége: Népcsoportok

1850

1880

1890

1910

Horvát-Szlavónország nélkül (millió fő) 7,4 6,4 4,8 - magyar 2,6 2,4 2,2 - román 1,9 1,8 1,7 - szlovák 2,0 1,8 1,3 - német 0,5 0,63* 1,0 - szerb 0,19 4,6* 1,1 - horvát 0,38 1,5 0,44 - rutén *: Horvát-Szlavónországon kívüli szerbek, sokácok, bunyevácok, és horvátok együtt

9,9 2,9 1,9 1,9 0,46 0,19 0,46

A táblázat nem tartalmazza a kisebb lélekszámú töredékek: a csehek, lengyelek, örmények, bolgárok és cigányok adatait. A magyarországi kivándorlás 1850 után indult meg és 1914-ig három hullámban zajlott le. A hivatalos kimutatások szerint 1880-1913 között 1,7-2,2 millió ember távozott az országból, zömük az Újvilágba távozott. A csúcs 1906-ban 150 ezer, 1907-ben 170 ezer fővel tetőzött. A kivándorlók nagy része csoportosan hagyta el az országot. Számítások szerint a közel kétmillió főből 1,5 millió falusi indult Amerikába. A kivándorlók jelentős hányada az erős honvágy, a sikeres pénzgyűjtés vagy éppen a kudarc, a csalódottság hatására visszatért. Számuk mintegy félmillióra tehető. A magyarok átlagos növekedésének főbb tényezői az alábbiak voltak: 1. az átlagosnál magasabb népszaporulat 2. a kivándorlók viszonylag alacsonyabb száma 3. az asszimiláció Az asszimilálódók legnagyobb hányada a németek és zsidók (500-500 ezer fő) közül került ki. Őket a szlovákok követték. A magyarosodás alig vagy szinte nem is érintette a ruszinokat (200-300 ezer fő), románokat, szerbeket és horvátokat. A korszak végén a közel egymilliót számláló zsidóságból mintegy 200 ezer vallotta magát német anyanyelvűnek, több mint 700 ezer tehát már magyar anyanyelvű volt.

396 Az asszimiláció, az anyanyelv elvesztésének főbb okai: - a kétnyelvűség és - a vegyes házasság: a vegyes házasságban felnövekvő gyermekek az esetek nagy részében a többségi szülő (apa vagy anya) anyanyelvét vették át, átmagyarosodtak tehát. A XVIII. század végi Magyarországra érkezett zsidók inkább az askenázi-ak csoportjába tartoztak. A XIX. században azonban már legnagyobb részt a keletről-északkeletről érkező ún. „lengyel” (polisch) zsidók adták. A keleti zsidóságot nagytömegű vándorlásra kényszerítő körülmények és lehetőségek (progromok, Lengyelország felosztása) következtében a XIX. század második felében, számuk az alábbiak szerint alakult: 1857 – 388 ezer 1869 – 542 ezer 1890 – 707 ezer 1910 – 911 ezer Magyarországon a zsidókat nem faji kisebbségként, hanem más vallásúakként kezelték. Növekvő számuk a belső népszaporulat mellett a folyamatos bevándorlással magyarázható. Népességük 1910ben az összlakosság 5 %-át tették ki. A magyarországi zsidóság döntő hányadát kitevő keletiek, szemben a nyugatiakkal, igen nyomorúságos körülmények között kerültek az országba. Egy részüket nagyfokú türelmetlenség jellemezte. Egyesek a kis- és nagykereskedelem területeit és a pénzpiacot szállták meg és futottak be fényes karriert. Más részük a XIX. század vége felé, növekvő számban és arányban az ún. értelmiségi munkaköröket töltötte be (orvosok, ügyvédek, mérnökök). Mások a tudományok és a művészetek területén szereztek növekvő befolyást és értek el kimagasló sikereket. Elhelyezkedtek a sajtó és a könyvkiadás területén is. Jelentős hányaduk a gyári munkások során gyarapította. Nagy igyekezettel mozogtak a kis- és nagyvárosok felé, Budapest közel egy milliós népességének 1910-ben már több mint 20 %-át a zsidóság adta. A falvakban maradtak a kiskereskedelmet, az ún. szatócsboltokat és a kocsmák egy részét üzemeltették. Az igen erős polgári és polgárosult zöm módosabb tagjai a bárói rangok megszerzésével, a nagybérletek és a pénzügyletek révén kapcsolataikban itt-ott benyúltak már az arisztrokrácia zártabb köreibe is, és elérték a politika szövevényes világát is.