Segédanyag a Demokráciajáték egyes részeihez
Tartalom I. Segédlet a Demokráciajáték plenáris üléséhez ...................................................................... 2 II. Segédlet a Demokráciajáték bizottsági üléseihez .................................................................. 3 III. Segédlet a frakcióüléshez ..................................................................................................... 5 IV. Segédlet a Törvényalkotási bizottság üléshez ...................................................................... 6 V. Segédlet a plenáris üléshez .................................................................................................... 7 VI. Segédlet a sajtótájékoztatóhoz ............................................................................................. 8
1
I. Segédlet a Demokráciajáték plenáris üléséhez A Demokráciajáték első szakasza, a plenáris ülés, a játék legkötöttebb eleme. Az elnök előre megírt forgatókönyv szerint vezeti az ülést. Az ülés megnyitása után el kell térni a Házszabálytól annak érdekében, hogy egyetlen napon megtörténjen a javaslat megtárgyalása: a módosítók és a törvény egészének általános és részletes vitája, illetve szavazása. A valós országgyűlési munkában ez a folyamat több hetesre nyúlik. A Házszabály: A törvényalkotás menetének részletes szabályait egy országgyűlési határozat, a Házszabály tartalmazza, mely szerint az egyes tárgyalási szakaszok meghatározott rendben követik egymást. (Lásd törvényalkotási ábra az általános segédanyagban). Házszabálytól való eltérés: A Házszabály szerint általános vitát, módosító javaslat benyújtása esetén részletes vitát, módosítókról szavazást és végszavazást kell tartani, külön-külön, egymást követő üléseken. A képviselők négyötödének támogatásával lehetőség van ettől eltérni. A játék korlátozott időkeretei miatt a Demokráciajátékon szükséges, hogy megszavazzuk a Házszabálytól való eltérést. A Házszabálytól való eltérés után a napirend elfogadása történik. A napirend elfogadása a képviselők kézfelemelésével történik, képviselői kérésre meg lehet ismételni gépi szavazással. Napirend: Az aktuális napirendet előző héten a Házbizottság állítja össze, fogadja el - ha nem tudnak megállapodni, akkor a házelnök - és terjeszti a plenáris elé, ahol szavaznak róla. Házbizottság: Az Országgyűlés folyamatos működésének biztosítása érdekében felállított testület, tagjai a házelnök, az alelnökök, és a frakcióvezetők. A napirend megszavazása után az időkeretben történő tárgyalásról szavazunk. Az időkeret a frakciók vezérszónokainak felszólalásait és a képviselői felszólalásokat tartalmazza, nem számít bele a napirendi pont előadójának és a bizottsági vélemények előadóinak felszólalása. Az időkeret elfogadásáról is a képviselők döntenek, ezúttal gépi szavazással. Ez után a „kötelező” felszólalások következnek. Először a törvényjavaslat előterjesztője (a kormánypárt frakciójának egy erre kijelölt tagja) adja elő expozéját a törvénnyel kapcsolatban. Expozé: Más néven a napirendi pont előadása, a téma felvezetése, bemutatása. Az expozét a vita első megszólalója tartja, aki egyben a tárgyalt javaslat előterjesztője. Lehet képviselő, miniszter vagy bizottsági elnök. Ezek után a vezérszónokok felszólalásait hallgatjuk meg (3-3 perc). A vezérszónokok felszólalási rendjét a Házelnök határozza meg. A vezérszónoki felszólalások után a tényleges vita következik a törvényjavaslat egészéről (általános vita). A másik három frakció ideológiája és kormányzati vagy ellenzéki szerepe szerint hangzanak el az egyes felszólalások. A felszólalni kívánó képviselő kézfelemeléssel jelzi felszólalási szándékát a Házelnöknek, aki megadja neki a szót. Fontos, hogy a diákok tudjanak vitázni, fogalmazzák meg saját álláspontjukat és védjék meg azt. Valójában itt születnek a módosító javaslatok. Ezeket azonban a diákok már kidolgozva beküldték, mert idő hiányában nem tudták volna megvitatni az általános vitán. A plenáris ülés végterméke a jelentés. A jelentés magába foglalja az összes módosító javaslatot. 2
II. Segédlet a Demokráciajáték bizottsági üléseihez - a játékszabályok ismertetése Minden játéknak, így a Demokráciajátéknak is vannak szabályai. Az Országgyűlés „nagy demokrácia játékának” szabályait egy vaskos kötet, a Házszabály tartalmazza. Az ülésrend (1): az elnökséghez képest asztal jobb oldalán a kormánypárti frakciók képviselői, a bal oldalon pedig az ellenzéki bizottsági tagok foglaljanak helyet, középre senki se üljön, mert ez általában az előterjesztő helye. A bizottsági ülés napirendi pontját, az alkoholfogyasztás szabályozásáról szóló törvényjavaslatot egy szakaszban tárgyaljuk. (2) A módosító javaslatok megtárgyalására kerül sor a bizottságokban, ez az úgynevezett részletes vita. A vitát lezárandó bizottsági jelentés készül. Ez egészének elfogadásáról is döntenek a képviselők. A bizottsági ülés végén a diákok választanak egy többségi és/vagy egy ellenzéki előadót, aki a Törvényalkotási bizottságban mondja el a saját bizottságában zajlott munka eredményét. Az előadónak nem feltétlenül kell Törvényalkotási bizottsági tagnak lenni. Ha jelentést elfogadók vannak többségben, akkor a többségi előadót közülük választjuk, a jelentést elutasítók közül pedig a kisebbségi előadót. A bizottsági ülés után a frakció ülések következnek, amelynek során a képviselőknek lehetőségük nyílik megvitatni, hogy miről volt szó a bizottsági üléseken, hol melyik módosító javaslat került elfogadásra, illetve elutasításra. Megbeszélhetik, hogy kivel lépnek koalícióra, mely módosító javaslatokat fognak támogatni, illetve elutasítani. Felállíthatják érveiket, amelyekkel meg akarják nyerni a többi párt támogatását,hogy saját érdekeik domináljanak. A frakció üléseket követően kerül sor egy speciális bizottsági ülésre, a Törvényalkotási bizottság ülésére, ahol a négy bizottság munkáját összegző módosító javaslat és jelentés készül. A bizottsági elnök alapvető feladata: az ülés pártatlan vezetése (3), amely azonban nem zárja ki, hogy ő maga is az ügy érdeméhez hozzászóljon. Ha tehát az elnök az ügy érdemében kíván szólni, ezt bejelenti és elmondja hozzászólását. Fontos megjegyezni, hogy a bizottsági elnök, ha a vitában nem is vesz részt, a szavazásban igen, ami azt jelenti, hogy a bizottság tagjaival együtt szavaz. Ha egyetért/nem ért egyet/tartózkodik, akkor az igennel/nemmel/tartózkodással szavazókkal együtt, egy időben az elnök kézfeltartással jelzi szavazatát. A szavazatok számát az elnök és segítői feljegyzik. Az elnök utólagos szavazata szabálytalannak minősül. A bizottság feladata a részletes vita (4) lefolytatása, ami abból áll, hogy a bizottság egyenként megtárgyalja a benyújtott módosító javaslatokat, melyekről egyenként véleményt lehet alkotni és vitázni, majd a bizottság egyenkénti szavazással dönt arról, hogy támogatja-e a módosító javaslatokat. Tehát az elnök megnyitja az első módosító javaslat tárgyalását, hozzászólások következnek, majd szavazás, és ez így megy az összes módosító javaslatnál. Az elnök feladata többek között az is, hogy megadja a szót a képviselőknek. A vita menetében fontos szabály, hogy a kormánypárti és az ellenzéki felszólalásokra felváltva kerül sor (5) Az időkeretről (6): Az egész bizottsági ülésre 60 perc áll rendelkezésre, tehát feltétlenül érdemes az idővel gazdálkodni, hogy legyen lehetőség az álláspontok kifejtésére. Ha az időkeret lejár, az elnök kénytelen a vitát berekeszteni és elrendelni a szavazást. És végül ejtsünk néhány szót az ügyrendi javaslatról vagy észrevételről (7): Az elnök kötelessége annak biztosítása, hogy a bizottsági ülés szabályos keretek között kerüljön lefolytatásra, ennek érdekében szükség szerint figyelmezteti is a bizottság tagjait. Bárki 3
másnak is jogában áll ugyanakkor jelezni, ha a szabályok betartása csorbát szenved pl.: az ellenzéki-kormánypárti felszólalásokra nem váltakozva kerül sor, vagy ilyen módon lehet a szavazás eredményét, a szavazatszámlálást is kifogásolni. Ilyenkor a felszólaló ügyrendi javaslatot tesz az elnöknek. A bizottságok közül minden törvényjavaslathoz tartozik egy „kijelölt” bizottság, aki részt vesz a törvényjavaslat teljes vitájában. Ezért Demokráciajátékunkban a kijelölt bizottság az összes módosító javaslatot tárgyalja a törvényjavaslat kapcsán.
Rövid leírás a bizottságokban folyó munkáról, az alkoholfogyasztás szabályozásáról szóló törvényjavaslattal összefüggő tevékenységi körükről Kulturális bizottság A bizottságban tárgyalt témák közé a kulturális, oktatási és tudománypolitikai szolgáltató szervezetek és intézmények tevékenysége és az ezek működését befolyásoló törvények tartoznak. A bizottsági üléseken olyan témák is előfordulhatnak, mint például a fiatalok, vagy az oktatási intézmények gondjai. A bizottság az alkoholfogyasztás szabályozásának kérdéséhez az oktatási intézmények kapcsán kötődik. Igazságügyi bizottság A bizottság az élet és a jog világának sok területével foglalkozik. A törvényeket olyan alapvető jogok szemszögéből tárgyalják, mint az élethez vagy a szabadsághoz való jog, a vélemény és kifejezés szabadsága, a törvény előtti egyenlőség, valamint tárgyalnak szociális és kulturális jogokról is (pl. oktatáshoz és munkához való jog), stb.. A törvényjavaslat kapcsán elvi vitákat folytathat arról, hogy felvállalható-e a 18 év alattiak alkoholfogyasztása, a 21 év alattiak alkoholfogyasztásának korlátozása, illetve a szankciók felvethetik az emberi jogok korlátozhatóságának kérdését (a korlátozás szükséges-e, és arányban áll e szabályok megsértésének mértékével). Gazdasági bizottság A bizottság feladatköre rendkívül széles: foglalkozik a versenyképességre, a piaci versenyre és a verseny tisztaságára vonatkozó szabályozással, a pénzügyekkel, az energetika és közbeszerzés-szabályozási kérdéskörökkel, a lakáspolitikával, a kereskedelemmel, stb.. Megtárgyalja a fogyasztóvédelem és a turizmus, valamint a regionális fejlesztéssel összefüggő európai uniós támogatások és a számvevőszéki ügyeket érintő előterjesztéseket. A törvényjavaslat a gazdasági életet több ponton befolyásoló bekezdéseket tartalmaz, pl. ÁFAkedvezmény, stb. így a bizottság vizsgálhatja a törvényjavaslat esetleges jövőbeli hatásait a gazdasági életre. Népjóléti bizottság Napjaink parlamenti demokráciájában a Népjóléti bizottság elsősorban szociális és egészségügyi kérdésekkel foglalkozik. A bizottság működése során kitüntetett szerepet szán a gyermek- és ifjúságvédelem valamint a családpolitika kérdésének, így a bizottság a javaslathoz az érintett korosztály és a törvény egészségügyi vonatkozásai kapcsán kötődik.
4
III. Segédlet a frakcióüléshez A frakcióüléseknek viszonylag kötetlen a menete. A frakcióvezető vezeti a saját maga által összeállított forgatókönyvvel. A valóságban nagy különbségek vannak egy-egy frakcióülés menete között, attól függően, hogy mekkora létszámú, és milyen kultúrájú frakcióról van szó. A bizottsági ülésekre a frakciók tagjai már általában előre megbeszélt állásponttal érkeznek. Az „első” frakcióülést a diákok már otthon megtartják, és kialakítják egységes álláspontjukat magáról a törvényről, és a többi iskola által írt és előzetesen kiküldött módosító javaslatokról. Ezen a „második”, parlamenti frakcióülésen lehetőség van a diákoknak beszámolni a bizottságban végzett munkáról, és a bizottságokban felmerült kérdésekről. A bizottságok résztvevői beszámolnak arról, hogy mely bizottságban mely frakciók, hogyan támogatták az egyes módosító javaslatokat (különös tekintettel a saját maguk által írt módosító javaslatra). Átbeszélik, hogy mely bizottság módosításai jutottak tovább a Törvényalkotási bizottság ülésére. A frakcióülésen van lehetőség arra is, hogy a frakciók próbáljanak a frakciójuknak megfelelő érvrendszert felállítani a plenárisra. A bizottsági ülésen a frakciók egy része már „ellövi” a puskaporát, ezért a reakciókra, érvekre itt lehet felkészülni. Lehet az egyes témáknak, paragrafusoknak felelőst választani, aki a pártvéleményt képviseli az adott témában. A frakcióülésen lehet latolgatni azt, hogy mely frakció támogatja a saját frakciónkat, és melyiket hogyan lehetne meggyőzni. A frakcióülésen kell felkészülni a plenáris ülés végén esedékes szavazásra is. Itt döntse el a frakció, hogy a törvény egészét támogatja-e, és mely módosítókat hogyan támogatja.
5
IV. Segédlet a Törvényalkotási bizottság üléséhez A Demokráciajáték harmadik szakasza a TAB- ülés. Az új Országgyűlés megalakulásával létrejött a Törvényalkotási bizottság is, amely fontos, új intézményként épül a törvényhozás folyamatába. A testület a parlament legnagyobb bizottságaként a plenáris ülések mellett az átalakult törvényalkotás másik központja. A Törvényalkotási bizottság munkája során az Országgyűléshez benyújtott törvényjavaslatok döntő többségét tárgyalja – függetlenül azok témájától szabályozási területétől. Rendeltetése szerint a bizottságnak a törvényalkotás őreként kell működnie, gondoskodva a törvényszövegek koherenciájáról és az Alaptörvény rendelkezéseinek érvényesüléséről, a jogalkotás alkotmányosságáról. A Törvényalkotási bizottság ülésén meghallgatja a bizottságok előadóit, eljárása során állást foglal a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatokról. A támogatott részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatokat, valamint az általa megfogalmazott módosítást egy indítványba foglalja. A tárgyalás lezárásáról és az összegző módosító javaslatban foglaltakról összegző jelentést nyújt be a házelnöknek. A vita végeztével a bizottság előadót állít, aki a plenáris ülésen: - ismerteti a bizottság döntését, tehát azt, hogy a bizottság többsége hogyan vélekedett a javaslatokról, - elmondja a szavazati arányokat, - szól a bizottsági ülésen elhangzott, a többségi döntést támogató fontosabb érvekről (ha a többség szerint alkalmas, akkor az alkalmasságot alátámasztó érveket, alkalmatlanság esetén értelemszerűen az annak megfelelő véleményeket ismertetve). A szavazás után kisebbségben maradók saját kisebbségi előadót állíthatnak a plenáris ülésen, ahol arról beszélhet az előadó, hogy miért nem értettek egyet a többség döntésével. A bizottsági előadói szerep nem csupán arra korlátozódik, hogy ismertesse a bizottsági szavazás eredményét, hanem be kell számolnia a bizottságban elhangzott érvekről, véleményekről
6
V. Segédlet a plenáris üléshez - játékszabályok -
A plenáris ülés második szakaszában a Törvényalkotási bizottság előadója szólal fel a bizottság összegző jelentése kapcsán, továbbá a Törvényalkotási bizottságon elfogadott módosító javaslatokról folyik a vita. Itt van az utolsó lehetőség arra, hogy a pártok megvédjék saját álláspontjukat, és meggyőzzék a többi frakciót arról. A házelnök nyitja meg a vitát, a képviselők pedig kézfeltartással jelezhetik felszólalási szándékukat, a szót számukra pedig ugyanúgy a házelnök adja meg. A vitát követően a szavazásokra kerül sor, a TAB összegző jelentésről, továbbá az összegző módosító javaslatról, a bizottsági ülésen megismert irat szerint haladva. Minden pont egy-egy bizottsági állásfoglalást tartalmaz. Végül a törvényjavaslat egészének elfogadása következik, az elfogadott módosító javaslatok szövegével változtatva.
7
VI. Segédlet a sajtótájékoztatóhoz A sajtótájékoztatón az egyes frakciók külön-külön véleményt mondanak a törvénnyel kapcsolatos érzéseikről, sikereikről, kudarcaikról, ígéreteikről. A sajtótájékoztatón keresztül véleményt formálnak a megszületett új törvényről, és üzenetet küldhetnek választóiknak. A sajtótájékoztatón a négy frakció egymás után járul a szószékhez, ahol elsőként a kormánypártok, majd az ellenzék megnyilvánulásaira van lehetőség. A pártok szóvivője/szóvivői 2-2 percben kapnak lehetőséget véleményük kifejtésére. Ezt követően a jelen lévő újságírók és „civilek” kérdéseket tehetnek fel 3-3 percben a szóvivőnek. A sajtótájékoztató moderált keretek között zajlik, egy moderátor vezeti fel a felszólalókat, ő engedélyezi a kérdéseket, jelzi az utolsó kérdés elhangzását.
8
