A munkapszichológia egyes kérdései
Munka: olyan fizikai és szellemi tevékenység, melyet meghatározott cél érdekében, meghatározott idıben és helyen, pénz ellenében végez valaki. A munkapszichológia olyan tudomány, mely a dolgozó emberek munkakörnyezetben lejátszódó tevékenységének pszichológiai vonatkozásait vizsgálja a hatékonyabb termelés és a dolgozók jóléte érdekében. A munkapszichológia így alapvetıen 3 tényezıvel foglalkozik: a dolgozó ember (mint egyén, és mint a csoport tagja) a dolgozó munkakörnyezete a termelési tevékenység
Kapcsolódási pontjai más pszichológiai tudományokkal Általános pszichológia: emlékezetvizsgálat Személyiségpszichológia, kiválasztás
reakcióidı
mérése,
fejlıdéslélektan:
figyelem,
pályaválasztás,
Szociálpszichológia: munkacsoportok mőködése, dinamikája; szerep, szerepkonfliktus, norma Pedagógiai pszichológia: képzés, képességfejlesztés, tréning
A munkapszichológia alkalmazási területei (A British Psychological Society /1986/ felosztása szerint) 1. Személyzet kiválasztás és értékelés: minden fajta munkára
különbözı eljárásokkal, beleértve a teszteket és interjúkat
2. Tréning/képzés: képzési szükségletek azonosítása, képzések
tervezése, kivitelezése és értékelése
a munkateljesítmény lényeges aspektusainak azonosítása, a megfelelı teljesítményértékelı rendszer kialakítása, az értékelési technikák alkalmazása
3. Teljesítményértékelés:
4. Szervezeti változások: rendszerek és kapcsolatok elemzése
a lehetséges változás fényében, bármilyen jellegő változás megvalósítása (pl. új technológia)
A munkapszichológia alkalmazási területei 5.
Ergonómia: a munkaeszközök és munkakörnyezet elemzése és tervezése úgy, hogy azok illeszkedjenek az ember fizikai és kognitív sajátosságaihoz
6.
Pályaválasztás és tanácsadás: egyéni képességek, érdeklıdés és értékek elemzése, s ezek átültetése foglalkozási terminológiákra Interperszonális készségek megismerése és fejlesztése: képességek azonosítása és fejlesztése, mint pl. vezetıi készség, asszertivitás, tárgyalási készség, csapatmunka és másokkal való kapcsolat Egyenlı esélyek: a kisebbségi csoportok munkahelyi megfigyelése, s ha szükséges erısítése
7.
8.
A munkapszichológia alkalmazási területei 9.
Foglakoztatási biztonság és egészség: a balesetek okainak vizsgálata és olyan rendelkezések bevezetése, melyekkel ezek gyakorisága csökkenthetı
10. Munkatervezés: a feladatok olyan elrendezése, mely révén a
munka olyan kielégítı és a motiváló lesz, amennyire csak lehetséges
a dolgozók nézeteinek és munkaélményeinek megismerésére kérdıívek tervezése, felvétele és elemzése
11. Attitődvizsgálat:
és munka: munkastressz és munkanélküliség kialakulásához vezetı tényezık vizsgálata, olyan lehetıségek feltárása, melyek megelızhetıvé vagy kezelhetıvé teszik a stresszt
12. Jólét
Munkapszichológia feladatai 1. Alkalmasságvizsgálatok
tesztek, beválás)
(pl. kiválasztási modellek, interjú,
2. Szervezeti lélektan, szociálpszichológia (pl. döntéshozatal,
kommunikáció, hatalom, vállalat felépítése, kiscsoportok)
3. Motiváció, attitőd, morál (pl. megelégedettség, teljesítmény és
motiváció, anyagi és erkölcsi ösztönzés)
4. Mőszaki
pszichológia (pl. ember-gép elv, kialakítás, jelzı- és kezelıelemek tervezése)
berendezés-
5. Rendszerelemzés (pl. emberi hibázás, folyamat-, mővelet- és
mozdulattervezés, teljesítménymérés, munkaértékelés)
6. Munkafeltételek, környezeti tényezık (pl. vizuális és akusztikus
környezet)
Munkapszichológia feladatai 7.
Módszertan (pl. kísérlettervezés, skálázás)
8.
Képzés, oktatás (pl. fejlesztés, vezetık és beosztottak képzése)
9.
Rendszertervezés és rendszerelmélet (pl. modellek, a tervezés emberi tényezıi)
10. Általános
munkapszichológia helyzete, távlatai)
(pl.
tárgya,
története,
11. Vezetés (pl. vezetési stílusok, elméletek, eszközök) 12. A dolgozó ember jellemzıi (pl. izmok, anyagcsere,
testméret, mozgás, idegrendszer, észlelés)
Munkapszichológia feladatai 13. Baleset, biztonság, elfáradás 14. Gyakorlati alkalmazások (pl. meózás, szállítás, esztétika,
építészet, környezet)
15. A dolgozók értékelése 16. Munkaszervezés 17. Kisebbségek problémái 18. A szakszervezet és vállalatvezetés viszonya
Stb.
A munkapszichológia által alkalmazott módszerek Munkapszichológiai kutatások, vizsgálatok folyamata: témaválasztás => hipotézisek felállítása =>adatforrások, adatgyőjtési módszerek meghatározása => az adatgyőjtés, feldolgozás -kiértékelés megtervezése =>az adatok felvétele => kiértékelése =>eredmények értelmezése, általánosítása, hasznosítása
MÓDSZEREK: - Megfigyelés - Kérdezés - kérdıív - interjú (pl. alkalmasság-i.; stresszi.; munkafolyamat-elemzı i.)
- Kísérlet
A munkapszichológia által alkalmazott módszerek - Modellek és szimuláció - Matematikai módszerek (kibernetika) - Orvosi és fiziológiai módszerek (pl. alkalmasságvizsgálat;
balesetek okainak feltárása) - Tesztek (pl. intelligenciat.; látást, hallást, mechanikai képességet mérı t.) - Grafológia - Mőszerek (pl. reakcióidı-mérı készülék; periméter – látótér vizsg., audiométer, stb.)
A munkapszichológia története 1. Elızmények – tudományos munkaszervezés F. W. Taylor az elsı kísérlet, amely a tudományt hívta segítségül a nagyiparban jelentkezı, a munkaerıvel kapcsolatos problémák egészének tanulmányozásához és megoldásához alapvetı törekvése a különféle tevékenységek hatékonyságának növelése A Taylor által kidolgozott rendszer a következı feladatokból állt: 1. keressük meg a kiválasztott munkához a legjobb eljárást 2. válogassuk ki azokat az embereket, akik ezekkel az eljárásokkal a legrövidebb idı alatt tuják elvégezni a termelési mőveleteket 3. az ilyen külön kiválogatott emberek munkájának idıtartamából állapítsuk meg minden egyes mővelet elvégzésének normaidejét 4. tanítsuk be ezeket az összes munkásnak, és a bér szabályozásával, büntetésrendszerrel, felmondási fenyegetéssel, stb. kényszerítsük ıket a normaidı betartására
Taylor elméletét a gyakorlat igazolta, a termelékenység nıtt; ugyanakkor a munkások részérıl erıs ellenállás => a rendszer nem a munkások érdekében mőködött.
2. Elızmények – A vezetés tudományos megalapozása H. Fayol - kidolgozta a vezetés elméletét, elsıként fogalmazta meg a rendszeres vezetıképzés szükségességét. Tanulmányozta az üzemi szervezetet, elkülönítette annak 6 alapvetı funkcióját =mőszaki, kereskedelmi, pénzügyi, biztonsági, nyilvántartó, vezetési tevékenység) Felismerte, hogy a vezetésen kívül minden funkcióra felkészítik az embereket különbözı oktatási formákban és szinteken Kidolgozta a vezetés 14 alapelvét 1. munkamegosztás 2. hatáskör és a felelısség 3. fegyelem 4. rendelkezés egysége (mindenki csak egy személytıl kaphat utasítást) 5. vezetés egysége (a szervezeti cselekvés egysége; az erıfeszítések koordinálása) 6. a részérdekek alárendelése az általános érdekeknek
7. megfelelı anyagi ellenszolgáltatás 8. centralizálás 9. hierarchia pontos meghatározása 10. rend 11. méltányosság 12. a személyzet állandósága 13. kezdeményezés 14. a szervezet tagjainak egysége (csoportszellem)
3. A kezdetek (1879-1915) 1879: Wundt laboratóriuma megalakul Lipcsében. 2 tanítványa: W. D. Scott (a reklám és az üzleti élet pszichológiája) H. Münsterberg (alkalmasságvizsgálatok) Az üzemek ebben az idıben nem nagyon lelkesedtek a munkapszichológiáért => az ún. technokrata szemlélet volt uralkodó: a termelési eredményeket a modernebb és tökéletesebb gépek biztosíthatják. Az emberi tényezı szerepét még nem ismerték fel, nem foglalkoztak vele
4. Pszichotechnika (1915-1930) A munkalélektan elsı nagy fellendülése Alkalmasságvizsgálatok (fıként katonai: vizsgálati technika kifejlesztése a pszichológiai ismeretek felhasználásával) Alapkérdései: - a munkafolyamatok racionalizálása - a fizikai környezet alakítása - a munka és személyiség összhangja
vizsgálati módszerek, tesztek; az alkalmasság és a beválás elméleti alapvetéseinek kidolgozása
5. Human relations (1930-1950) - E. Mayo a taylori szemlélettel szemben - a dolgozók lelkiállapotát helyezte a középpontba Hawthorne-vizsgálatok: - nagy volt fluktuáció és alacsony volt a termelés – M. pihenıidık bevezetését javasolta => a fluktuáció 250%-ról 5%-ra csökkent - világítási kísérletek - ennek kapcsán felfedezték, hogy a dolgozók személyes kapcsolatai nagymértékben befolyásolták csoporton belüli státuszát, a többiek elvárásait; a termelési szintet is a kiscsoport határozta meg, s nem a vezetés Lewin és munkatársai (’30-as évek vége) – vezetési stílusok: autokratikus, demokratikus, laissez-faire
6. Mőszaki pszichológia, ergonómia (1943-) II.
vh. => felmerült az ember-gép kölcsönös alkalmasságának kérdése ergon=munka, nomos=törvény Az ergonómia alapvetı feladata az ember és a technikai környezet közötti harmónia biztosítása. (a különbözı eszközök, technológiák hatékony alkalmazásának feltételeit úgy kell kialakítani, hogy az azokkal kapcsolatba kerülı emberek biológiai, pszichológiai és szociális érdekei, igényei is minél jobban érvényesüljenek)
