Tartalom. JÓ, HA TUDJUK A szeptember-októberben megjelent egyes jogszabályokról ( oldal) A gyulai céhmesterek utódai

Tartalom Átalakuló érdekegyeztetés Orbán Viktor miniszterelnök a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) legfontosabb céljaként azt jelölte meg, hogy 2014-ben Magyarország legyen Európa leginkább versenyképes gazdasági környezetét kínáló országa. Egyéb társadalmi szervezetek és intézmények mellett az IPOSZ – mint a magyar családi, mikro- és kisvállalkozások legjelentõsebb érdekképviselete – szintén helyet kapott ebben a magas presztízsû konzultatív fórumban. Az NGTT elsõ ülésére október 11-én került sor. Az alakuló ülésrõl, a felvetett témákról és az NGTT elõtt álló kihívásokról lapunk Szûcs Györgyöt, az IPOSZ elnökét kérdezte. (2-3 oldal)

A gyulai céhmesterek utódai A kötet olvasása során az ember rájön, hogy a megszólítottak számára legnagyobb érték a szakmai alázat, a maximalizmus és a lokálpatriotizmus. Ennél fogva akár kötelezõ olvasmány is lehetne a fiatalság számára, hogy jó példát lássanak, hogy minél többen ismerkedjenek meg ezekkel az értékekkel. (13. oldal)

JÓ, HA TUDJUK A szeptember-októberben megjelent egyes jogszabályokról (24-25. oldal) Új javaslatok az Országgyûlés elõtt (26. oldal) A devizahitellel összefüggõ jogszabályváltozások (30. oldal) Télváró tanácsok autósoknak (32. oldal)

Közelebb a gyakorlathoz A szakképzés és a felnõttképzés – az egész oktatási rendszerrel együtt – átalakulóban van, ezt több új törvény kidolgozása jelzi. A téma fontosságára való tekintettel az IPOSZ a közelmúltban két konferenciát is rendezett Budapesten. Az egyiket október 25-én az ipartestületek ügyvezetõinek, a másodikat november 8-án az iparos vezetõk számára. E két tanácskozásról a 4-8. oldalon közlünk összefoglalót.

Az Ipartestületek Országos Szövetsége Országos Elnöksége

2011. december 8-án 11 órára hívta össze az

IPOSZ XXV. Közgyûlését. Helyszín:

Lurdy Konferencia és Rendezvényközpont 1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 12-14. A tanácskozás napirendjén szerepel: az IPOSZ 2011. május 24-i közgyûlése óta eltelt idõszak értékelése a gazdálkodást és a mûködést illetõen, valamint a 2012. évi költségvetési terv sarokszámainak ismertetése, az IPOSZ Felügyelõ Bizottságának tájékoztatója a 2011. május 24-i közgyûlés óta végzett munkájáról, valamint az eltelt idõszak értékelése az érdekképviseleti munka és a személyi képviseleti kérdések tekintetében. MV Iparos Újság 2011/6.

1

Szövetségünk életébõl Átalakuló érdekegyeztetés Orbán Viktor miniszterelnök a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) legfontosabb céljaként azt jelölte meg, hogy 2014-ben Magyarország legyen Európa leginkább versenyképes gazdasági környezetét kínáló országa. Egyéb társadalmi szervezetek és intézmények mellett az IPOSZ – mint a magyar családi, mikro- és kisvállalkozások legjelentõsebb érdekképviselete – szintén helyet kapott ebben a magas presztízsû konzultatív fórumban. Az NGTT elsõ ülésére október 11-én került sor. Az alakuló ülésrõl, a felvetett témákról és az NGTT elõtt álló kihívásokról kérdeztük Szûcs Györgyöt, az IPOSZ elnökét.

?

Elnök úr, az Országos Érdekegyeztetõ Tanács (OÉT) örökébe lépõ Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban (NGTT) mennyire volt biztosra vehetõ az IPOSZ képviselete? A magyar családi, mikro- és kisvállalkozások legnagyobb érdekképviseleteként kellett-e pályáznia az IPOSZ-nak a tagságra, vagy pedig a kormányzat automatikusan elismerte azt a szakértõi munkát, amelyet az IPOSZ az elmúlt bõ 20 évben kifejtett? Az IPOSZ részvétele az NGTT-ben nem volt kérdéses. A törvény felsorolja azokat a szervezeteket, amelyek nevesítve tagjai a tanácsnak. A gazdasági oldalon ezek az OÉT törvény alapján egyszer már megmérettetett szervezetek, közöttük az IPOSZ, valamint az MKIK, az Agrárkamara és a magyarországi külföldi vegyes kamarák egy képviselõje. A törvény lehetõvé teszi bizonyos paramétereknek, feltételeknek való megfelelés esetén más tagoknak a felvételét is. Ezekrõl az egyes oldalak maguk döntenek. A gazdasági oldalra bejelentkezett négy szervezet közül egyet vettünk fel tagjaink közé, nevezetesen a Versenyképességi Tanácsot.

?

Mi volt az alakuló ülés legfontosabb témája?

2

MV Iparos Újság 2011/6.

Orbán Viktor kormányfõ a munkaadói szervezetek képviselõinek gyûrûjében az NGTT elsõ ülésén. Horváth Péter Gyula fotója elõször a Magyar Hírlapban jelent meg Az alakuló ülés legfõbb té- legfontosabb problémákról mája a gazdaság és társadalom szólnom. jelenlegi helyzetének átfogó ismertetése volt. Az alakuló ülés Az NGTT struktúráján belül a Parlamentben a sajtó számára hol helyezkedik el az IPOSZ? nyílt üléssel kezdõdött. Ezen a A munkaadói oldal lenne a nyilvánosság is megismerhette megszokott válasz, azonban a Orbán Viktor miniszterelnök és civil szervezetek és az egyházak Matolcsy György gazdasági bekerülésével ez már korántminiszter értékelését. Az ezt sem ennyire egyértelmû. Kik az követõ zárt ülésen a NGTT-t al- IPOSZ partnerei a gazdaságkotó öt oldal képviselõinek, szervezési és a foglalkoztatástagjainak nyílt lehetõsége az új politikai témákban? Milyen szervezettel való mûködésrõl gyakorisággal kerül majd sor kialakított vélemények kifejté- az NGTT-ülésekre? sére. Szóba került a Szervezeti Az NGTT felépítése röviden Mûködési Szabályzat megalko- a következõ: Az NGTT-ben öt tása, a 2012. évi munkaterv ki- csoport van. A gazdaságot, a alakítása, a rendszer munka fel- munkavállalókat, a civil szervetételeinek megteremtése. De zeteket, a tudományt és az egyazért szóba kerültek a képvise- házakat képviselõ szervezetek lõk részérõl a tagsági körüket és azok képviselõi. A munkát a érintõ gondok, problémák. En- Közigazgatási és Igazságügyi nek során sikerült az IPOSZ Minisztériumban létrehozott tittagvállalkozásokat is érintõ kárság szervezi, a 2012. költ-

?

Szövetségünk életébõl ségvetésben erre egy meghatározott összeget különítettek el. A kormányzati struktúrában ennek a minisztériumnak egy helyettes államtitkára, Latorczai Csaba a felelõse. Már a törvény megalkotása során jeleztük, hogy szerintünk az NGTT-nek leggyengébb pontja, hogy a kormányzat nem vesz részt csak a feltételeket biztosítja a tanács munkájában. Dekraláltan is a NGTT nem a szociális dialógus színtere, hanem a társadalmi párbeszédé. Kormányzatokon is átnyúló fejlesztési, az ország mûködésének irányait meghatározó tervek kidolgozásában való közremûködés a feladatunk.

?

Milyen jogosultságokkal rendelkezik ez a testület? Mivel az OÉT-tel ellentétben az NGTT-nek nem tagja a kormány, ezért olyan vélemények is napvilágot láttak, hogy ezen a fórumon valójában nem is alakulhat ki olyan érdemi megállapodással járó társadalmi párbeszéd, amely hozzájárulna a szociális béke fenntartásához. Mi errõl az Ön véleménye? Mint már jeleztem, az NGTT valóban abban különbözik az OÉT-tõl, hogy abban a szervezetben a triparti érdekegyeztetés folyt, aminek három oldala: a munkaadók, munkavállalók és a kormány a szociális dialógust mûvelték azzal, hogy a munkavilágának szabályai a megalkotásánál mindhárom fél számára betartható, mûködtethetõ legyen. Megállapodások és ajánlások formájában rögzítette a kialkudott álláspontokat. Ezzel döntõen hozzájárult a munka-tõke-béke, ezáltal a tár-

sadalmi béke megteremtéséhez. Most ez a jogosítvány az OÉT megszûnésével megszûnt. Véleményem szerint már nagyon rövid idõn belül érezni fogja mindenki ennek a hiányát, negatív hatását. El szeretnénk érni – a gazdasági oldal és a munkavállalói oldal közösen –, hogy az NGTT-n belül egy versenyszféra mûködési feltételeit tárgyaló bizottság, albizottság jöjjön létre a két oldal részvételével, és ehhez várnánk a kormányzati részvételt is, hogy a hiányzó triparti párbeszéd beinduljon. Ha ez nem sikerül, akkor gondolkodni kell egy más nevû, de ezen céloknak megfelelõ fórum kialakításáról.

?

Az IPOSZ a közeljövõben milyen kérdések megvitatását kívánja felvetni az NGTT-ben? Ez attól függ, hogy milyen gyorsan születik meg a Szervezeti Mûködési Szabályzat és a 2012. évi munkaterv. A fenti kérdésekre adott válaszaim jelzik, hogy még sok bizonytalanság van az NGTT mûködésének jogosítványai, céljai kialakulásában. Nem mondunk le arról, hogy a magyar családi-, mikroés kisvállalkozások gazdasági, társadalom formáló és nemzetépítõ munkája ne legyen teljes mértékben elismerve, a távlatos tervekbe ne kerüljön be, mint a nemzeti középosztályt megtestesítõ gazdasági és társadalmi erõ. De megéljük a hónapot, ha megérjük a holnapot elv alapján folyamatosan keressük azokat az egyeztetési lehetõségeket, kormánnyal, minisztériumokkal, parlamenttel, amiben a napi mûködés gazdaságos feltételeit meg tudjuk teremteni. Köszönjük válaszait.

A Magyar Kézmûvesség Napja ünnepségen Szöllõsi László, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára, magyar kkvnagykövet kijelentette: az országnak szüksége van az iparosokra, a kis- és középvállalkozásokra, és ezt a kormány intézkedései is tükrözik. A kormány kkv-kat segítõ intézkedései között példaként említette, hogy már az elsõ gazdasági akciótervben csökkent a társasági adó mértéke, eltörölték a kisadókat, és kibõvítették a Széchenyi Kártya programot. A helyettes államtitkár hangsúlyozta: az Új Széchenyi Terv kitörési pontjai a foglalkoztatás bõvítését szolgálják, és a vállalkozásfejlesztési prioritásban az iparosok számára is egyszerûbben hozzáférhetõ pályázati lehetõségek állnak rendelkezésre. Az országos elnökség ünnepi ülésén résztvevõk elfogadták, hogy felhívással fordulnak a kormányhoz. Ebben megfogalmazták: egyetértésben a kormány kkv-kat támogató gazdaságpolitikájával, a hazai tulajdonú bankok védelmével, azt kérik, a kormány hajtsa végre a korábban bejelentett, a takarékszövetkezeti bankok feltõkésítésére szolgáló 100 milliárd forint állami tõkeemelést, mert ezzel lehetõvé teszi a bankrendszer e részénél a nagyobb forráskihelyezést. Ezen túlmenõen az IPOSZ azt is kéri a kormánytól, hogy a devizahitelesek problémájának rendezésekor vegye figyelembe: a családi és mikro vállalkozások egy része devizahitelekbõl, olykor lakossági kölcsön formájában fejlesztette telephelyét. MV Iparos Újság 2011/6.

3

Szakképzés KÖZELEBB A GYAKORLATHOZ

A szakképzés jövõje A szakképzés és a felnõttképzés – az egész oktatási rendszerrel együtt – átalakulóban van, ezt több új törvény kidolgozása jelzi. A téma fontosságára való tekintettel az IPOSZ a közelmúltban két konferenciát is rendezett Budapesten. Az egyiket október 25-én az ipartestületek ügyvezetõinek, a másodikat november 8-án az iparos vezetõk számára. Az alábbiakban e két tanácskozásról adunk összefoglalót. Szûcs György elnök rövid köszöntõje után Odrobina László, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakképzési és felnõttképzési fõosztályának vezetõje ismertette az új szakképzési törvény legfontosabb elemeit. A foglalkoztatás mai helyzetét elemezve elmondta: a ráta 55,8 százalékos szintje (a 15-64 évesek körében) igen alacsony nálunk, mintegy 8,5 százalékponttal marad el az Európai Unió (EU) 27 tagországának átlagától. A szakképzés helyzete, az iskolai szerkezet sem megfelelõ. Az átalakítás eredményeként azt szeretnék elérni, hogy a szakiskolások száma az adott korosztály mostani 25 százalékáról 35-re emelkedjék, a szakközépiskolásoké maradhatna a mostani 40 százalékon, míg a gimnáziumba járók számaránya 35-rõl 25 százalékra mérséklõdne. A szakiskolai képzés a 9. évtõl kezdõdik majd, a munkahelyi képzés a 10. évtõl. Ez után két év alatt lehet majd érettségit szerezni, és csak négy tárgyból kell vizsgázni, ötödikként elismerik majd a szakképzettséget. A szakirányú továbbtanulást nem kötik majd feltétlenül érettségihez, például egy mestervizsgázott kõmûves építésztechnikus lehet. A szakközépiskolákban a 12. osztály végén szakmai vizsgát lehet tenni egy – nem OKJ-s – tárgyból, az érettségihez kötött OKJ-s végzettséget pedig 2 helyett egy év helyett meg lehet majd szerezni.

4


A tanulószerzõdések alapelve a duális képzés, célja pedig a kis- és középvállalkozói szektor erõsítése. Az új koncepciót a kamarákkal együtt alakították ki úgy, hogy a felelõsségi körök világossá váljanak. Az iskolákkal való együttmûködésben, az ellenõrzésben a kamaráké a fõszerep. Újdonság még, hogy ezután szociális és egészségügyi szakmák is bevonhatók lesznek, így például kórházakkal is együtt lehet mûködni. A finanszírozásról, a költségek visszaigénylésérõl az elõadó elmondta: ma öt jogcímen lehet visszaigényelni, de ez rendkívül nagy adminisztrációval jár. A kamara javaslata alapján ez egyszerûsödni fog. Az egyes szakmákat kategorizálták (például ráfordítás vagy hiányszakma szerint), ennek alapján szorzókat alakítottak ki, amelyek szerint szakmacsoportonként évi fix, normatív támogatást lehet kapni, havonkénti lebontásban. Az összeg saját felelõsségre, szabadon felhasználható, de ezt a kamara ellenõrzi majd. Az is fontos elv volt, hogy ne mindenki lehessen szakmunkás. Akik erre (még) nem alkalmasak, az õ számukra a szakképzés elõtt felzárkóztató (úgynevezett híd-) programok indulnak. A szakmai vizsga komplex lesz, minden képzõhelyen azonos követelményekkel. További fontos lépés a jelenleg túlspecializált Országos Képzési Jegyzék (OKJ) átalakí-

tása, egyszerûsítése. Ezt a munkát szintén a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) vezette. Célja a szélesebb alapszakmák kialakítása úgy, hogy a specializáció késõbb történjék meg. A szakképzésben kötelezõ alaptantervet vezetnek be, az MKIK közremûködésével (az érdekképviseletek bevonása mellett) kerettanterveket adnak ki, ezek 2012 szeptemberétõl lépnek hatályba. A gyakorlati képzésben a teljes felelõsséget a gazdálkodó vállalja, az iskolák szerepe ebben megszûnik. A cél az, hogy a szakképzést a gazdaság irányítsa. A gazdálkodó – ha kell – segítséget is bevonhat, ha egyedül nem képes mindent megtanítani; emellett az iskolai tanmûhelybe is visszaküldheti a tanulót, például egy adott gép megismerésére.

Miért kellett változtatni? A változtatás szükségességét Szilágyi János, az MKIK képzési igazgatója indokolta. Szerinte lejtmenetbe került a szakképzés, rosszul mûködött a rendszer. A lemorzsolódás mértékét jelzi, hogy 100-ból csak 21 olyan fiatal került ki a rendszerbõl, aki a saját szakmájában tudott elhelyezkedni. A 127 000, 19 éves fiatal negyede szakmunkás végzettségnél kevesebbel hagyta el az iskolát. A 20-24 évesek munkanélküliségi aránya 8 általános iskolai vég

Szakképzés  zettség alatt 75, nyolc általánossal 41, szakmunkásként 25 százalékos. A gondok orvoslására a kormány és a kamara szakképzési keret-megállapodást kötött. 46 szakmát vizsgáltak meg, ennek alapján a legfontosabb tennivalók: a gyakorlati óraszámok növelése (50 százalékkal); a záróvizsgáztatás átalakítása (4-5 nap helyett 2 nap); az OKJrendszer ésszerûsítése, egyszerûsítése; a szakmák számának felére csökkentése; valamint a gazdálkodók érdekeltségének megteremtése, a képzési hajlandóság növelése. Az új rendszerû szakképzést már ez év szeptemberétõl alkalmazzák 10 738 tanulónál, a következõ tanévtõl pedig már kötelezõvé és egységessé válik a 8+3 éves szakképzés, kifutó rendszerben megszûnik a 2+2es és az elõrehozott 3 éves képzés. A tanulók 17 éves korukra szakmát kapnak, csökken a lemorzsolódás, és magasabb lehet a létszám a csökkenõ demográfiai adatok ellenére is. A szakközépiskolákban 19 profilú képzés lesz, a végén a hallgatók TEÁOR-képzettséget szerezhetnek, de technikusi képesítés is további egy év alatt elérhetõ. A felsõfokú szakképzés átkerül a felsõoktatásba. Az OKJ-rendszer átalakításának célja, hogy széles alapozású, konvertálható szakmák jöjjenek létre. Eddig 429 alap-szakképesítés volt, 2734 modul, túlburjánzó elágazásokkal. A gazdálkodók érdekeltségének növelése érdekében az MKIK széles körû felmérést végzett 1700 gazdálkodó megkérdezésével. A tanulóképzés legfõbb akadályaként 41 százalékuk a túlzott bürokráciát nevezte meg, a 2. helyre az elõfinanszírozás került, a 3. ok,

hogy a költségek nem térülnek meg, a 4. a tanulók munkamorálja, az 5. a lógás, hiányzás. A jövõben a tanulószerzõdés megszegése pénzelvonással járhat, de akár rendkívüli felmondással is megszüntethetõ lesz.

Szervezeti átalakítások A Foglalkoztatási Hivatal (FH) szakmai fõigazgató-helyettese, Bálint István bejelentette: 2012 január 1-jétõl jelentõs szervezeti változások várhatók. A Munkaügyi Hivatalokat a megyei kormányhivatalokba integrálják, a regionális szervezetek megyeivé alakulnak át. A jövõ év elejétõl a megalakuló Munkaügyi Hivatalban vonják össze a Foglalkoztatási Hivatalt, a Nemzeti Szakképzési és Felnõttképzési Intézetet (NSZFI) és az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Fõfelügyelõséget (OMMF). Az elõadó felhívta a figyelmet arra, hogy míg a foglalkoztatásban az EU utolsó helyén állunk, az inaktivitási rátában vezetünk (40 százalék, az uniós 29-cel szemben). A regisztrált munkanélküliek száma 540 ezer, jelentõs regionális és területi eltérésekkel. A fiatalok, a pályakezdõk elhelyezkedési nehézségekkel küzdenek, az idõsek, az alacsony végzettségûek pedig kiszorulnak a munkaerõpiacról. Mindemellett bizonyos szakmákban munkaerõ-hiány tapasztalható. A foglalkoztatási ráta az alapvagy ennél is alacsonyabb végzettségûeknél 23, a szakmunkásoknál 67,5, a felsõfokúaknál 80 százalék felett van. A fõbb gondok közé sorolta, hogy kevés a bejelentett állás, nincs megbízható munkaerõ-piaci elõrejelzés, a szakképzés nem felel meg a keresletnek, alacsony az álláskeresési aktivitás,

mérsékelt a mobilitás, és gondok vannak az információáramlással (fõként a mikro- és családi vállalkozások esetében, hiába van honlapjuk). Pedig – tette hozzá – fõ partnerük a munkaadó. A megoldási lehetõségek között említette az elõadó az érintettek közötti szorosabb együttmûködést, a pályaorientációt, az elõrejelzések eredményességének fokozását, a felnõttoktatási rendszer kereslethez történõ igazítását, a gyakorlati képzõhelyek számának bõvítését a munkaadóknál. A hallgatók kiválasztásába is szívesen bevonják az igénylõ partnereket, ha elõre jelzik, mire/kire van szükségük. Partnerség, közös gondolkodás kell ahhoz, hogy a 3,7-bõl 4,7 millió foglalkoztatott legyen.

Szakképzési koncepció Az NSZFI fõigazgatója, Modláné Görgényi Ildikó megerõsítette, hogy intézményük január 1-jétõl a Munkaügyi Hivatal részévé válik, de már november 1-jétõl kormányzati hivatalként mûködik. A szakképzési koncepció elkészült, megtalálható a honlapjukon (www.nszfi.hu). Az iskolaszerkezet átalakul: a szakiskola 3 éves lesz, a 9. osztálytól kezdõdik (az IPOSZ ezt már régóta sürgeti); a 2+2 éves forma kifutóban van. Az is régi igény, hogy ne a leggyengébbek menjenek szakiskolába. Ezen segítenek a Híd-programok: ha a felvételin valaki nem felelt meg, egy évig felzárkózhat, de ez ismételhetõ. A felnõttképzés 16 éves kortól lehetséges, de 21 éves kor felett kizárólagos. A tanulószerzõdés kiemelt szerepet kap, a szakiskolákban a 10., a szakközépiskolákban a 13. év(folytatás a 6. oldalon) MV Iparos Újság 2011/6.

5

Szakképzés A szakképzés jövõje (folytatás az 5. oldalról) folyamtól alkalmazható. A tanulószerzõdések száma egyébként szépen gyarapodott: míg 1999ben csak 8300-at, 2010-ben már 38 ezret tartottak nyilván. Az OKJ-nál az eddigi alapok megmaradtak, de egyszerûbb lett a rendszer. A változtatás szakmai részét az MKIK irányítja, de az NSZFI segít a jogszabályi „összecsiszolásban”. A felsõfokú szakképzés átkerült a felsõoktatásba. A szakközépiskolák ágazati irányok szerint szervezõdnek, a megcélzott munkakör pontos megjelölésével, lehetõvé téve az átjárhatóságot több irányba. A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok megyei központba szervezõdnek, és feladataik egységesebbé válnak. A szakmai vizsgáztatás rendjérõl és az eddiginél hatékonyabb ellenõrzésrõl a kamara és a tárca fog megállapodni.

Vendég az államtitkár A november 8-ai konferencia elsõ elõadója Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelõs államtitkára volt (egy nappal az elõtt, hogy az Országgyûlésben lezajlott a szakképzési hozzájárulási törvény általános vitája, és hogy a kormány – ugyanezen a napon, november 9-én – elfogadta a szakképzési törvényjavaslatot, amelyet november 11-én benyújtottak az Országgyûlésnek. Mindkét törvényjavaslat megtalálható a www.mkog.hu honlapon az Irományok alpontban – a szerk.). A résztvevõk tehát a legfrissebb információkat hallhatták az államtitkártól, aki mindenek

6


elõtt felhívta a figyelmet: a legnagyobb gond a foglalkoztatás alacsony szintje, ami nem azonos a munkanélküliségi rátával (míg az elõbbiben a legrosszabbul állunk az Európai Unióban, az utóbbi alig haladja meg az uniós átlagot). Ráadásul az 55,8 százalék körüli foglalkoztatási ráta, amely 8,5 százalékponttal marad el az uniós átlagtól, (míg a munkanélküliség 10,9-es aránya csak 1,3 százalékkal), igen nagy területi, korosztályi, végzettségi és egyéb különbségeket takar. A 15-64 éves korosztály 37,4 százaléka inaktív, és 125 ezren vannak, akik több mint 2 éve munkanélküliek. Míg a 2545 évesek foglalkoztatási rátája azonos az uniós átlaggal, az ennél fiatalabbaknál és idõsebbeknél gondok vannak. Ugyanakkor míg a szakképzetlenek nehezen találnak munkát (a korábbi szociális ellátó rendszer nem is ösztönzött munkavállalásra), egyes szakmákban munkaerõ-hiány tapasztalható.

Új törvények Az iskolai rendszerû szakképzésrõl szólva az államtitkár megállapította: ma hosszú, 4-5 éves a képzés, de az elsõ két évben nem tanítják a szakmát, nagy a lemorzsolódás. Az OKJ-s bizonyítvány csak elméletileg teszi alkalmassá a munkavégzésre azt, aki iskolai tanmûhelyben és nem munkahelyen tanulja a gyakorlatot. Vannak szakmaszerkezeti problémák is: nem a gazdasági igényeinek megfelelõen történik a képzés. A TISZK-rendszer nem elég hatékony és rugalmas, az RFKB-döntések pedig sok esetben nem eléggé megalapozottak.

Az átalakítás fõbb elemei: a legtöbb szakmában 3 éves képzés; elméleti és gyakorlati (duális) oktatás az elsõ évtõl; az OKJ átdolgozása, a szakmaszámok csökkentése; kötelezõ kerettantervek; a tanulószerzõdések újraszabályozása és bõvítése; hatékony és szabályozott pályaorientáció; továbbá kötelezõ, valós visszajelzést adó pályakövetési rendszer. A célok közé tartozik, hogy az alapképzésbõl olyan fiatalok kerüljenek ki, akiknek valóban megvan az alapképzettségük, és a szakképzésnél ne a „maradékelv” érvényesüljön. A komplex szakmunkásvizsgáknál azt tervezik, hogy ezek ne legyenek 1-2 napnál hosszabbak. A szakképzési hozzájárulási törvényrõl az államtitkár elmondta, ennek célja, hogy a nappali oktatásban tanulók képzéséhez járuljon hozzá. A tanulószerzõdések mostani, csaknem 40 ezres számát szeretnék megkétszerezni. Fontos lesz a gyakorlati képzésben részt vevõ vállalkozások adminisztrációjának csökkentése, a differenciált normatíva bevezetése a tanulószerzõdések esetén (ezt a kamarával együtt dolgozták ki), a költségelszámolás pedig egy csatornán (a NAV-on) keresztül történjék (eddig az NSZFI útján is lehetett), méghozzá havonta. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a pénzeket gyakran nem az adott célra használták fel, és ezen változtatni kell. A saját dolgozók képzése alapvetõen uniós forrásból történhet majd. Úgy látják, hogy ezután egyszerûbb, átláthatóbb lesz majd a rendszer, bár bizonyára érdeksérelmekkel is együtt jár. 

Szakképzés  A gazdasági kamarák szerepe nagyobb lesz, de az állam ellenõrzõ szerepe megmarad – tette hozzá az államtitkár. A Regionális Fejlesztési és Képzési Központokat (RFKB) megyei szinten szervezik újjá, s az õ döntéseik elfogadása lesz a feltétele a teljes vagy részleges állami támogatásnak. Az állam által támogatott képzések körében érvényesítik majd a gazdaság igényeit.

Feladat, ami egyben felelõsség is Sor kerül a TISZK-rendszer átszervezésére is. Ma 86 TISZK létezik, amelyek ötféleképpen mûködhetnek – van, amelyik jól, de van olyan is, amely roszszul. A cél az egységes rendszer kialakítása. Mindez nem egy év alatt megy végbe, és függ az önkormányzati rendszer átalakításától (ki lesz a fenntartó), sõt, a köznevelési törvénytõl is. Kérdésre válaszolva az államtitkár azt felelte: a kormány számára fontos, hogy a nemzeti termelés kétharmadát adó kisés középvállalkozói szektor megerõsödjék, s a szakképzésben, a pályaorientációban is számítanak rájuk: ez feladat, de egyben felelõsség is. Ehhez alkalmas vizsgaelnökök és oktatók is szükségesek, akiket illõen meg kellene fizetni. A Munkaerõ-piaci Alap (MPA) szakképzési kerete viszont az idei 33 milliárdról jövõre 23,5 milliárd forintra szûkül, ezért az oktatók jövõre még nem számíthatnak magasabb juttatásra. Ugyanakkor 5000 tanuló számára terveznek gyakornoki évet, utánuk az iskola elvégzése utáni egy évre a vállalkozó támogatásként megkapja bérük és járulékaik 50 százalékát. A gazdasági kamarák helyérõl

és szerepérõl Bihall Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) alelnöke tájékoztatta a konferencia résztvevõit. A gazdaság helyzetét értékelve elmondta: véleményük szerint a vállalkozások már „elmentek a falig”, több terhet már nem képesek elviselni. Utalt a minimálbér emelésére, az adókra, az euró/forint árfolyamra, amely az importálókat sújtja, az önkormányzatok várható adókivetési jogára, és szeretné, ha ezekben az ügyekben az IPOSZ is partnerük lenne. A kamarai törvény szerinte jó lenne, segítene a vállalkozóbarát környezet formálásában, de mivel szinte mindenki ellene van, az idén már nem lesz ilyen törvény. Az oktatásban a kamara komoly szerepet kapott: át kell rendezni az iskolaszerkezetet a szakképzés javára. A duális képzés egyrészt vállalati, munkahelyi szakképzést jelent, míg a közismereti oktatás a Nemzeti Erõforrás Minisztériumának (NEFMI) hatásköre, õk azonban a jelek szerint – vélhetõen a pedagógusok érdekei miatt – nem sietnek a megoldással. Az iskolákban rendre és radikális változásra van szükség, s a készülõ szakképzési törvény szellemiségében ezt tükrözi. Három éves duális képzés lesz, jellemzõen vállalati tanmûhelyekben. Kétségtelen, hogy ez a pedagógusoktól hozzáállásuk megváltoztatását igényli. A szintvizsgáztatás, ennek beszámíthatósága megmarad, a dele-

gálás módja még vitatott, de az eddigi 125 szakmában a kamara elnöksége nem változik. Az OKJ rendszerét is a kamara tekinti át, a túlburjánzott rendszert egyszerûsíteni szeretnék, de sok az érdekütközés (az 1306 kimenetnek csak a felét szeretnék megtartani). A struktúrát kidolgozták, hosszú egyeztetés után, kivéve a hatósági jellegû képzést. A szakképzési hozzájárulási törvény differenciált finanszírozást írna elõ, szakmacsoportonként, ezt rendeletben szabályozzák majd, de addig még nagy viták várhatók. A helyzetet súlyosbítja a Szakképzési Alapból jövõ évben bekövetkezõ, nagy mértékû elvonás (a saját dolgozók képzésére például nincs pénz, s a felsõoktatás számára sem lehet majd átutalni). Lesz viszont ösztönzés a gyakorlati tanmûhelyek kialakítására, s ez a kisvállalkozások számára is jó. Felnõttképzési törvény az idén már nem várható, a mesterképzés erõsítése viszont közös igény. Az lenne a cél, hogy 2013-tól tanulót csak mesterfokozattal lehessen nevelni. Már csak az a kérdés, lesz-e elég mester – ehhez uniós forrásokat is kell keresni. Az IPOSZ és az MKIK együttmûködését erõsíteni kell, s a kamara készen áll erre. A gyakorlati oktatás, vizsgáztatás, ellenõrzés kérdésében biztosan meg fognak egyezni az érdekképviseletekkel – vélte az MKIK alelnöke. S. G.

Új intézmények, új feladatok Az idén, július 1-jével megalakult, a korábbi Regionális Képzõ Központokat integráló Türr István Képzõ és Kutató Intézet (TKKI) új feladatairól Köpeczi-Bócz Tamás fõigazgató adott tájékoztatást (a részletek megtekinthetõk az intézmény honlapján), Modláné Görgényi Ildikó, az NSZFI fõigazgatója pedig a leendõ Munkaügyi Hivatalba integrálódó szervezet megmaradó (fõleg hatósági) feladatait ismertette (megtalálható az NSZFI honlapján). MV Iparos Újság 2011/6.

7

Szakképzés SZAKMAI BESZÁMOLÓ a vizsgabizottsági tagok delegálási munkáiról, valamint a szerzett tapasztalatainkról 2010. december 1. és 2011. szeptember 30. között Vizsgabizottsági tagok delegálása a számok tükrében A 2010. 12. 01. – 2011. 09. A fenti idõszakban, 32 szak30. között a szakmai vizsgákra mában összesen 1027 db a vizsgabizottsági tagok delegá- vizsgabizottsági tagi megbílása sikerrel lezajlott. A vizs- zást bocsátottunk ki, s ez a gáztatások során eddig nem mennyiség 2007. óta a magamerült fel jelentõs probléma, san legtöbb.

képesítéseiben bocsátottuk ki, a legkevesebbet (1-1 db-ot) a cipész és az órás szakmában. Továbbra is jelentõs mennyiségû vizsgát szerveznek a bútorasztalos, a cukrász, a festõ, mázoló és tapétázó, valamint a kozmetikus szakmákban, de emelkedett a vizsgák száma a kályhás szakmában is. Sajnos a kézmûves szakmákban szervezett vizsgák száma ebben az évben sem növekedett. Vizsgabizottsági tagok

A 2011. esztendõben az új vizsgabizottsági tagok felkészítése a vizsgáztatási feladatokra mivel a vizsgák még zajlanak, Mint a táblázatból is kitûnik, központilag, a Magyar Kereselmaradt, illetve felfüggesztett a legtöbb megbízást, 368 db-ot kedelmi és Iparkamara, illetõvizsgákról nem lehet érdemi ki- a kéz- és lábápoló, mûköröm- leg a megyei Kamarák szervejelentést tenni. építõ szakmában és rész-szak- zésében történt. Szakképesítés Bõrdíszmûves Bútorasztalos Cipész, cipõkészítõ, cipõjavító Cukrász Fényképész és fotótermék-kereskedõ Festõ, mázoló és tapétázó Hûtõ- és klímaberendezés-szerelõ, karbantartó Ipari alpinista Kályhás Kárpitos Kereskedelmi, háztartási és vendéglátóipari gépszerelõ Kéz- és lábápoló, mûkörömépítõ Kozmetikus Könyvkötõ Látszerész és fotócikk-kereskedõ Órás Szíjgyártó és nyerges Üveges és képkeretezõ Vegytisztító, kelmefestõ, mosodás Összesen

8


Vizsgák 5 107 1 118 9 106 54 3 34 12 2 368 176 12 11 1 4 1 3 1027

Meghívó A vizsgabizottsági pályázatok száma az elmúlt években drámaian csökkent, míg 2008-ban 66 db 2009-ben 22 db, 2010-ben 13 db, 2011-ben már csak 10 db vizsgabizottsági tagi pályázat érkezett be. A szakértõi adatbázis még mindig további bõvítésre szorul, ezért az Ipartestületi hálózat figyelmét ismételten felhívjuk a vizsgabizottsági pályázat fontosságára, annak érdekében, hogy a szakértõi adatbázis régiónként arányosan bõvüljön. A gazdasági érdekképviseletek közös szakmai vizsgabizottsági tagi névjegyzékébe történõ felvételre irányuló pályázat továbbra is elérhetõ az IPOSZ honlapján (www.iposz.hu), az IPOSZ Közhasznú Nonprofit Kft. honlapján (www.iposzkft.hu), az érdekképviseletek közös adatbázisának (www.isziir.hu) honlapján regisztráció nélkül is. A vizsgabizottsági tagi megbízások kibocsátása során a vizsgabizottsági tagok részérõl nagyfokú rugalmasságot, tenni akarást és szakmaszeretetet tapasztaltunk, amelyért ezúton is szeretnénk köszönetünket kifejezni. Fentiek tükrében szeretnénk a jövõben is az eddigi vizsgadelegálási munkánkat hasonló eredményességgel folytatni. Varró Zsuzsanna IPOSZ Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetõ igazgató

2011. december 6. és 2012. január 15. között ismét a fõváros egyik legszebb, leghangulatosabb helyszínén: a városligeti Vajdahunyadvárban, a Magyar Mezõgazdasági Múzeumban látható a

BETLEHEMI JÁSZOL-kiállítás! A 18. alkalommal megrendezendõ kiállításra A Magyar Kézmûvességért Alapítvány – az IPOSZ-szal, a BKIK Kézmûipari Tagozatával és a Ciszterci Egyházközséggel együttmûködve – nyílt pályázatot hirdetett, amire hazai és határon túli magyar kézmûvesek, tárgyalkotó népmûvészek és kézmûves iparmûvészek, hivatásos és mûkedvelõ alkotók, egyéni pályázók és közösségek egyaránt jelentkezhettek. Pályázni a betlehemi jelenet szereplõit ábrázoló, a betlehemezés népszokásait megörökítõ, illetve az adventhez, a karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódó, természetes alapanyagok felhasználásával készült alkotásokkal lehetett. A kiállítás anyagát – immár 10. alkalommal – idén is színes fotóalbumban örökíti meg az Alapítvány, ami a december 12ei ünnepélyes eredményhirdetésre jelenik meg, és a kiállítás idõtartama alatt a helyszínen megvásárolható lesz. A különleges karácsonyi ajándéknak is számító Betlehemi képeskönyvben minden kiállító 1-1 alkotása szerepelni fog. További információ Gergely Imrétõl, az alapítvány titkárától kapható. Tel: 06-1/354-3146; 06-30/394-6010; e-mail: [email protected] Honlap: www.amka.hu MV Iparos Újság 2011/6.

9

Ipartestületek JÁTÉK, MUNKA, SZÓRAKOZÁS Idõutazás kicsiknek és nagyoknak, a kézmûves mesterségek, kézmûves foglalkozások és az iparosság egy kicsiny világában, Szentendrén A magyar kézmûvesség, iparosság tagjai ezer éve ebben a hazában mindig ott voltak, ahol dolgozni kellett, kétkezi munkával, alkotó és teremtõ fantáziával, a munka és a közösség iránti alázattal. Ott álltak a haladás törekvései mellett, gyermekeik ott voltak a magyarság sorsát irányító vezetõk soraiban, munkájuk nyomait õrzik történelmi emlékeink, épületeink, ékszereink, ruháink, könyveink, a minket körülvevõ megszámlálhatatlan tárgy. Joggal mondhatjuk tehát ki, hogy ez a múlt büszkeséggel tölthet el bennünket.

K

iállításunkat figyelem felkeltési céllal rendeztük, a pályaválasztási rendezvények, a pályaorientációs programok kísérõje, kiegészítése képen. Egy kis idõutazásra invitáltuk a látogatót, a múlt század kézmûves és iparos tárgyait, szerszámait bemutatva. A kiállítás Szentendre Város Önkormányzat Kulturális Alap támogatásával jött létre, a szakmai anyag összegyûjtésében, a

10


berendezésben, a megvalósításban, bonyolításban köszönetet kell mondanunk Komlósiné Editke volt ipartestületi tagnak, és Trombitás Titánia fõiskolai hallgatónak, akik önzetlenül nyújtanak segítséget munkájukkal, idejükkel a szervezésben, és a rendelkezésre bocsátott tárgyakkal. A kiállítás alkalmat ad egy visszatekintésre Szentendre kézmûipar múltját illetõen, mindenkiben megfogalma-

zásra kerülhetnek a közelmúlt tapasztalatai, a jelen feladatai és a közeljövõ lehetõségei. Szeretnénk mindenki, de elsõsorban a kisiskolás korúak figyelmét felhívni arra, hogy ha majd néhány év múlva a pályaválasztás elõtt állnak, jusson eszükbe néhány szép kétkezi szakma, amit esetleg itt láttak. A tisztelet és a megbecsülés jeleként emlékezünk a még élõ

Ipartestületek Felkarolják a kisiparosokat a takarékszövetkezetek Kölcsönös információcserét és a kisiparosok, valamint a takarékszövetkezetek egymásra találását bátorító ajánlásokat tartalmaz egyebek mellett az a határozatlan idõre szóló együttmûködési megállapodás, amelyet a Magyar Kézmûvesség Napján írt alá Szûcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének elnöke és Varga Antal, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség ügyvezetõje.

és a már nem élõ iparosok, kézmûvesekre, azzal, hogy tárgyikat bemutatjuk. Aktualitást adott az idõpontnak az is, hogy a rendszerváltás, 1990 óta az Ipartestületek Országos Szövetségének kezdeményezésére minden évben egy napon megünneplik a Magyar Kézmûvesség Napját. A kezdeményezés azért jött létre, hogy ezen a napon egy kicsit a magyar társadalom figyelmét a magyar kis-, mikró, családi és egyéni vállalkozásokra lehessen irányítani. Jelen esetben a mi kis városunkban arra a rétegre, Szentendre kézmûveseire, iparosira, amely a szûkebb környezetében fontos termelõi és szolgáltatási feladatok sokaságát oldja meg, részt vesz a helyi politikai, társadalmi és kulturális tevékenységben, eltartja a saját családját és még emellett sok embernek ad munkát. a egy jobb, gazdagabb Magyarországot képzelünk el magunk elõtt, ez nem valósulhat meg a magyar kézmûipar nélkül. T. Dévai Éva Szentendrei Kistérségi Ipartestület

H

Az IPOSZ bátorítja a szövetségbe tömörült 238 ipartestület tagjait, hogy azonos kondíciójú ajánlatok esetén számlavezetõ pénzintézetként, pénzügyi szolgáltatóként a mûködési területükön lévõ takarékszövetkezetet válasszák – mutatott rá az együttmûködés egyik pontjára Szûcs György. Az OTSZ ugyanakkor kiemelt partnerként ajánlja a szövetkezeti hitelintézetek figyelmébe az ipartestületek mintegy 45 ezres, mikro-, családi-, valamint kis- és közepes vállalkozásból álló tagságát s javasolja, hogy a pénzügyi szolgáltatásokon kívül, lehetõség szerint egyéb versenyképességüket növelõ tanácsadással is segítsék az kisiparosokat és kézmûveseket. A szövetségek megvizsgálják, hogy miként lehet a Széchenyi Kártya használatát az IPOSZ tagjaira még inkább kiterjeszteni, és fejleszteni a garancianyújtást. „A takarékok jelentõs szerepet töltenek be a kisvállalkozások finanszírozásában, a Széchenyi Kártyához kapcsolódó hitelkihelyezésben például két éve piacvezetõnek számítanak” – mondta Varga Antal, aki szerint a megállapodás is segíthet abban, hogy hosszabb távon többszörösére nõjön a takarékok magyar bankpiacon mért 5-6 százalékos részesedése. Az 1993-ban létrehozott OTSZ jelenleg 113 tagot számlál, amely a takarékok több mint 90 százalékát lefedi. A takarékok 100 százalékig magyar tulajdonban lévõ hitelintézetek, amelyek széles körû országos lefedettséggel és ismertséggel rendelkeznek. A Takarékszövetkezeti Integráció évrõl évre növelve piaci részesedését, mûködésének hatékonyságát és jövedelmezõségét mára a magyar hitelintézeti rendszer versenyképes szereplõjévé vált. A takarékok az OTSZ aktív közremûködésével, és támogatásával pénzügyi-gazdasági együttmûködést valósítanak meg, kiemelt figyelmet fordítva a lakossági és vállalati finanszírozási igények kielégítésére. MV Iparos Újság 2011/6.

11

Ipartestületek A mézeskalácstól és a Csaba-szelettõl az emeletes tortákig

B

ékés megye nagy hagyományokon alapuló cukrászmûhelyeinek mesterei minden hónap utolsó hétfõjén baráti, családias összejövetelt rendeznek 1995-tõl folyamatosan. Legutóbbi rendezvényükre meghívták a Békéscsabai Ipartestület elnökét, Lukoviczky Györgyöt. Tizenhat cukrászmester rendszeresen jelen van ezeken az összejöveteleken. A szakma iránti tiszteletük, elkötelezettségük, barátságuk tartja össze õket. Hagyománnyá vált, hogy mindig más mûhelyben találkoznak, megbeszélik a szakma új dolgait, a régi technikákat, valamint az aktuális ipargyakorlással összefüggõ tudnivalókat. Nyár végi találkozójukon a finom fehér kalács fonását (négyes, hatos és briós) mutatta be Fehér György cukrászmester. Bár megjegyezte, hogy ez inkább pék feladat, de nem árt, ha egy cukrász is tudja. Elmondták, hogy egymás segítése, a fiatal kezdõ szakember

12


beilleszkedésének támogatása is fontos a mestereknek. Rajki István például szívesen vesz részt pályaválasztási bemutatókon és kiállításokon, de ez szinte minden résztvevõre jellemzõ. Pályázati lehetõséggel is szívesen élnek. A tanulóképzést szívügyüknek tartják, hisz hagyományokon alapuló,

nagy esztétikai érzéket, ízvilágot és formavilágot igénylõ a cukrász szakma. Az Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestületével jó kapcsolatot tartanak fent. A tanulói versenyeken, különbözõ országos rendezvényeken képviseltetik magukat, illetve növendékeiket.

Ipartestületek Szakmai munkájuk, életútjuk elismeréseként az alábbi iparosok mind büszkélkedhetnek az aranykoszorús mester címmel: Bohus Béla (Szarvas) Balogh László (Gyula) Botó Imre (Csorvás) Fehér György (Békéscsaba) Ficsor Zoltán (Orosháza) Juhász Zoltán (Békés) Kiss Pál (Békéscsaba) Kiszely András (Szarvas) Ladányi Zoltán (Szeghalom) Lagzi János (Békés) Linderberger Lajos (Gyula) Nagy Lajos (Békés) Rajki István (Békéscsaba) Sárkány Mihály (Kondoros) Surinás László (Gyula) Urbán Ildikó (Szarvas)

Mint minden szakmának a cukrászatnak is vannak csúcsidõszanak. A vásározó kai. Ilyenek a nagy mesterek készíegyházi ünnepek, csatik a gyerekek ládi évfordulók és az nagy kedvencét a esküvõk. A cukrászmesszínes, csavart seterek a lakodalmakra különleges grillázs készítményeket, lyemcukrot, nyalókát, mézeskalovashintót, kosarat stb. alkot- lács alkalmi figurákat.

A cukrász szakma továbbvitelét családon belül Rajki István a lányának, Nagy Lajos két fiának, Sárkány Mihály a fiának adja át. A tudósítást Feigl Miklósné küldte.

A gyulai céhmesterek utódai A közelmúltban mutatták be a nagyközönségnek Beszterczey Judit A gyulai céhmesterek utódai címû könyvét. Az interjúkötet szerzõje és szerkesztõje, Beszterczey László, az ipartestület elõzõ elnöke arra vállalkoztak, hogy bemutassanak néhányat a város jeles iparosai közül. A kötet elõszavában Erdész Ádám így ír: Az interjúk készítõje az érzelmeket is megmozdítva, különös érzékenységgel tudja beszéltetni partnereit. A kimondottan érdekes diskorzusokból sorsok bontakoznak ki, még a jól ismert emberekrõl is újdonságok sorát tudjuk meg. A fordulatos élettörténeteket követve szép sorban szóba kerül a mindegyik vállalkozásban fontos tényezõ: a tradíció, a kreativitás szerepe, a tudás és tapasztalat átadásának nehézségei. Legát Tibor, a Magyar Narancs újságírója pedig, aki a könyvbemutatón elemezte a becses gyulai kiadványt azt hangsúlyozta, hogy Beszterczey Judit munkássága mutatja: létezik pozitív hangvételû újságírás is, mellyel általában nem lehet címlapra kerülni, de nagyon sokan olvassák ezeket az írásokat. Hétköznapi dolgokról

ír, hatalmas szívvel. Ennek a könyvnek is az a legnagyobb erénye, hogy a tíz gyulai iparosról készült interjújában a mindennapok szólalnak meg. A mindennapok, tele érzésekkel, gondolatokkal. Ahogyan csak ritkán láthatjuk az iparosokat. Ez a könyv mindezek alapján kimagasló teljesítmény a maga nemében. „A kötet olvasása során az ember rájön, hogy a megszólítottak számára legnagyobb érték a szakmai alázat, a maximalizmus és a lokálpatriotizmus. Ennél fogva akár kötelezõ olvasmány is lehetne a fiatalság számára, hogy jó példát lássanak, hogy minél többen ismerkedjenek meg ezekkel az értékekkel”. A kötet megjelenését támogatta az IPOSZ, a FIRMA Kft. és lapunk fõszerkesztõje is, aki a szülõvárosában élõ iparosokról szóló kötetet nagy érdeklõdéssel és szeretettel olvasta. MV Iparos Újság 2011/6.

13

Ipartestületek MOSONMAGYARÓVÁR

Találkoztak a nyugdíjas kisiparosok A Mosonmagyaróvár és Vidéke Ipartestület idén sem feledkezett meg volt tagjairól. Az Idõsek Világnapja alkalmából találkozóra hívta az önálló kisiparosként, illetve kereskedõként nyugalomba vonultakat, akik közül még ma is nagyon sokan tevékeny gazdasági és közösségi életet élnek. kellemes õszi idõjárás jóvoltából kegyelettel emlékeztek és koszorúztak a kisiparosok 100 éves jubileumi emlékoszlopánál. A rövid megemlékezés után a Tomas kisvonatra szállva keresztül „pöfögtek” a városon a Nábob étterembe, a tiszteletükre rendezett fogadásra. Menet közben megtekintették a szépen felújított Kápolna és Erzsébet teret is. A fogadáson Winkler Károly ipartestületi elnök köszöntötte az ünnepelteket, és röviden ismertette az ipartestület jelenlegi tevékenységét. Glavinics István

A

14


ipartestületi titkár a helyi nyugdíjas iparosok közösségéhez tartozó Pap József mosoni címfestõmester által írt Nevelni egy életen át! címû könyvébõl nagy sikerrel olvasott fel egy részletet, melynek mottója ez volt: „Tanulva a múltból, felkészíteni a jövõre.” Ebben az évben is Bõsi Éva fodrászmester, a nõ bizottság elnöke állította össze az est programját. Nagy sikert aratott szavalatával a dunaszigeti Cseh

Evelin, valamint a kimlei illetõségû Zokob Anett énekesnõ. A kiválóan sikerült vacsora és desszert elfogyasztása után természetesen nem maradhatott el a régi idõk történeteinek, a korábbi találkozások felidézése sem. A társaság nem hazudtolva meg iparos mivoltát a búcsúzásig vidám énekszóval tette felejthetetlenné a találkozást. Mester (Németh) Miklós ipartestületi krónikás

Ipartestületek Kirándulás a HUSK kiállításra Komáromba A Mosonmagyaróvár és Vidéke Ipartestület éves programjában immár hagyomány, hogy ha eljön az õsz, akkor sor kerítenek a szervezeti kirándulásra. Bizonyára az elmúlt évek sikeres kiruccanásainak is köszönhetõ, hogy idén szeptemberben már két autóbuszt is megtöltöttek az ipartestület tagjai, családtagjaikkal, alkalmazottaikkal és barátaikkal együtt. Az aktuális kirándulás apropóját a komáromi Monostori Erõdben megrendezett „Kreatív Ipar” elnevezésû magyar-szlovák közös kiállítás és vásár adta, mely számos lehetõséget biztosított a szomszédos országok kisvállalkozóinak a személyes találkozásra, termékeik, szolgáltatásaik megismerésére és együttmûködési kapcsolatok kialakítására. Természetesen – a hely adta lehetõséget kihasználva – nem maradt el a Monostori Erõd részletes megismerése sem. A 47 hektáron elterülõ erõdrendszer végigjárása és a 30C fok feletti meleg még a legfelkészültebb túrázókat is próbára tette. Mindezt megfejelve a bátrabbak az egyik

autóbusszal még átrándultak a szomszédos Komárnóba, ahol csodálatos építészeti stílusban kialakított Európa tér látványával gazdagodtak. Fáradozásuk jutalmául az ott elfogyasztott néhány pohár finom szlovák sör szolgált. Az erõdben maradók ezalatt a Kenyérmúzeum megtekintése után, pihenésként a színpadon fellépõ fúvószenekarok koncertjeit hallgathatták meg. A társaság késõ délután indult hazafelé, kis kitérõvel útba ejtve a nyúli dombvidék pincesorát. A napközben leadott kalóriákat elõbb bõséges vacsorával pótolva, majd a hazatérés elõtt még egy kis élménygyûjtés céljából felkeresve a „Sárkánylyuk” pincészetet egy borkóstolás erejéig. A környékbeli pincék tulajdonosai irigykedve hallgatták, hogy az estébe hajlóan, bizonyították a harmonikaszóval megtámogatott nótázással a mosonmagyaróváriak, hogy „a rendes iparos” nem csak italos, hanem jó dalos is!

Megkérdeztük: milyen a 21. századi ipartestület? Az IPOSZ új, 2011-2015 közötti gazdasági programja nyomán az Iparos Újság felmérést indított. A program célkitûzéseihez kapcsolódó felmérésben arra kerestük a válaszokat, mi kell ahhoz, hogy a sokszor említett „21. századi” szolgáltató ipartestület a helyi szinteken, a mindennapi gyakorlatban ténylegesen is megvalósulhasson. A válaszadók pedig maguk az ipartestületek voltak, amelyeknek ezúton is köszönjük az együttmûködést. A válaszadó ipartestületekrõl sához a tagdíjak csak 5-20%megtudtuk, hogy a tagságuk jel- ban járulnak hozzá, bár vannak lemzõen kevesebb mint 50 fõ, néhányan olyanok is, amelyek és csak a negyedük rendelkezik teljes egészében a tagdíjakból 200 fõnél nagyobb taglétszám- tartják el magukat. A tagdíjon mal. Legnépszerûbb szolgálta- felül legfõképpen bérbeadásból tásuknak a rendezvényeket, az biztosítják a mûködésüket, a információ nyújtást, a könyve- pályázatok és egyéb támogatálést és a terem bérbeadást tart- sok igénybe vétele nem jelenják. Munkatársaik már több éve tõs, néhányan viszont különböaz ipartestületnél dolgoznak, az zõ szolgáltatásokból, például infrastruktúrájuk állapotát pe- könyvelésbõl és különféle tadig jónak, illetve kiválónak jel- nácsadásokból is tesznek szert bevételekre. lemzi a válaszadók 75%-a. Arra a kérdésre, hogy mivel Az ipartestületek jelentõs részében a mûködés finanszírozá- boldogulnának könnyebben, je-

lentõs részük az új szolgáltatásokat és a több tagot jelölte meg, a támogatásokat és az együttmûködéseket kevésbé mondták fontosnak. Erõsségüknek tartják a naprakész információk nyújtását a tagjaik számára, az érdekképviseletet, a közösség összetartását és a hagyományok ápolását. A jövõre nézve mindannyian szeretnék, hogy újabb tagokkal bõvüljenek, és úgy gondolják, hogy a nagyobb létszám kiszolgálására már most is rendelkeznek a megfelelõ infrastruktúrával. A kérdés az, hogy milyen eszközöket vehetnek igénybe, és milyen lépéseket tehetnek meg ahhoz, hogy a vágyott bõvülést sikeresen megvalósítsák? Erre keressük majd a választ az elemzésünk folytatásában. B.A.–S.V. MV Iparos Újság 2011/6.

15

Ipartestületek Bóly: visszapillantás 125 évre A Bólyi Ipartestület idén ünnepli fennállásának 125. évfordulóját. Ebbõl az alkalomból jubileumi kiállítás rendeztek az Erzsébet Vigadóban. A tárlaton 22 mesterség (könyvkötõ, kékfestõ, szitakötõ, cipész, varrónõ, férfi szabó, kötélgyártó, szikvízkészítõ, szappanfõzõ, asztalos, kõmûves, szobafestõ-mázoló, szíjjártó, kádár, fodrász-borbély, bádogos, fényképész, vegyeskereskedés, gyapjúfonó, tutyikészítõ, mézeskalácsos-gyertyaöntõ, cserépgyártó) régi eszközeit, tárgyait és dokumentumait tekinthették meg 5 napon keresztül az érdeklõdõk. Az ipartestület standján pedig régi dokumentumok, fényképek, oklevelek és elismerések voltak láthatók.

A

z ipartestületet 1886. október 21-én lapította meg Alois Maul, Georg Schäffer, Kaspar Ambrust, Anton Hofmeister, ifj. Wilhelm Morschauser és Josef Hoffmann. Az iparosok nagyobb része szegénysorból indult. Többen parasztcsaládok második vagy harmadik fiúgyermekeként választották az ipart. 1886-tól

már tanonciskola mûködött 75100 fõvel. 1889-ben megalakult a Katolikus Legényegylet, melynek célja: „a németbólyi iparos legényekbõl komoly vallásos, jellemes és munkára kész férfiakat nevelni”. A legényegylet az ipartestülettel összefogva kiállításokat rendezett a legények

16


munkáiból. Az iparossegédek a legényegyletben színházi elõadásokat is mutattak be. Az amatõr elõadásokat Montenouvo herceg is látogatta. 1900-ban a taglétszám: 185 (Németbóly, Rácz-Töttös, Borjád, Pócsa, Versend, Szajk) Az ipartestület neve 1900ban: Német-Bóly és Vidékének Ipartestülete.

1910-ben az ipartestület tagjai: 12 kovács, 19 lakatos, 15 gépgyártással foglalkozó, 70 asztalos, 130 fonó és szõvõiparral foglalkozó, 36 szabó, 24 cipész és csizmadia, 77 kõmûves, 19 ács, 17 szálloda vendéglõ, 79 egyéb valamint 50 mellékállásban foglalkozó iparos Az 1930. évi népszámlálás szerint a keresõ férfiak 44,9%-a iparból élt. (Baranya megyében a legnagyobb százalék) 1945-ben 400 kézmûiparral foglalkozó vállalkozás volt. 1972-ben 51 fõnek volt iparengedélye, 1988-ban 73 fõnek. A Bólyi Ipartestület napjainkban civil szervezetként mûködik, Taglétszáma jelenleg: 45. Az ipartestület, lehetõségeihez mérten támogatja, a kultúrát,

Ipartestületek oktatást és a jövõben is fontosnak tartja a szakmák megismertetését a fiatalokkal. Tagjainkkal évente több alkalommal családi kirándulásokat szervezünk. Minden évben fontos esemény az iparos bál. A mulatságon évek óta átadjuk az „Iposzkár-díjat”. Olyan iparosok kapják, akik aktív és segítõ tagjai voltak az ipartestületnek. „Isten áldja a tisztes ipart”!

Vasasok az Alpok alján Az Országos Fémipari Ipartestület (OFI) ez évi szakmai konferenciáját 2011 októberében tartotta meg Kõszegen mintegy 30 résztvevõvel. Az elsõ napon, az érkezést követõen baráti megbeszélésre került sor, majd másnap mûhelylátogatások következtek. Elõször Gyöngyösfaluba vezetett a konferencia résztvevõinek útja, ahol megtekintették a Szõnye József által alapított új vállalkozást (Fulgerit Kft.-t). Ezután átutaztak Csepregre, ahol az UNIRIV Kft.-t keresték fel, amelynek sikerült betörnie a kínai piacra is. Délután a Kõszegi Ipartestület elnökének, Szõnye Józsefnek meghívására a vasas csapat megtekintette a csodálatosan felújított ipartestületi székházat és megismerkedtek a kõszegi iparosság múltjával és jelenével. A szombati plenáris ülés nagy érdeklõdés mellett zajlott le. Megjelent többek között, az elõadókon és résztvevõkön kívül, Básthy Tamás országgyûlési képviselõ (FIDESZ), valamint Huber László, Kõszeg polgármestere és nem utolsó sorban a helyi és megyei média képviselõi is. Az elõadók között szerepeltek ipartestületi tagok (erre egyébként már régóta megfogalmazódott az igény), továbbá külsõ „egyelõre még nem OFI tagok” is. Mindegyik elõadást nagy figyelem kísérte, amelyet bizonyít az is, hogy a konferencia résztvevõi elejétõl a végéig mind fizikálisan, mind szellemileg jelen voltak. Az elõadók között volt a FERZOL Kft. ügyvezetõ igazgatója, Bíró Zoltán (OFI tag), a Manigley Hungary Kft. ügyvezetõ igazgatója,

Altmar Katalin (OFI tag, egyben új belépõ), a Borsodi Mûhely Kft. ügyvezetõ igazgatója, Borsodi László (OFI tag), valamint Pas-Q Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. ügyvezetõ igazgatója, Pasku István (OFI tag). Külsõ elõadóként szerepelt Póka István ügyvezetõ igazgató, az NCT Ipari Elektronikai Kft. cégbemutatójával. Ezen túlmenõen tájékoztatást adott Borka Gyula alelnök az Európai Fémunió (EMU) ez évi kongresszusáról. Az elõadók a cégbemutatáson kívül nagy hangsúlyt fektettek annak elemzésére, hogy minek köszönhetõ cégeik dinamikus fejlõdése. (A cégek között volt mikro, kis- és közepes vállalkozás is.) Kiemelték, hogy a pályázati lehetõségek felhasználása nélkül nem tudtak volna jelentõs fejlesztéseket elérni, amely alkalmazotti létszámnövekedéshez és bõvülõ megrendeléshez vezetett. Básthy Tamás országgyûlési képviselõ a konferencia végén megköszönte a meghívást és összefoglalójában számára rendkívül hasznosnak tartotta a részvételét, hiszen rengeteg olyan új információhoz jutott, amely nagy mértékben segíteni fogja jövõbeni munkáját. Végezetül Szûcs György elnök összefoglalójában kiemelte a fémiparban dolgozók jövõbeni fontosságának szerepét és nem utolsó sorban azt, hogy sokkal nagyobb szervezettségre volna szükség ahhoz, hogy a „fémipart” az OFI hatékonyabban képviselhesse. Ehhez kérte a jelen levõk segítségét. Dr. Major Tibor OFI ügyvezetõ igazgató MV Iparos Újság 2011/6.

17

Adó-hír-adó Az adószabályok 2011. évközi változása Az adó- és más, gazdasági tárgyú szabályok év közben több alkalommal módosultak. A legfontosabb változásokat az alábbiak foglalják össze. Jelentõs számú változás két szja-tv. 3. § 9. pontjában a törvényben található: „Mód. tv. 1” 16. § (1) bekezdé– az egyes gazdasági tárgyú se alapján változott. törvények módosításáról szóló A június 18-tól a közcélú jut2011. évi XCVI. törvényben tatások körében az új adómen(Mód. tv. 1.), mely alapján az tes juttatásokat az szja-tv. 1. szja-ról, a jövedéki adóról, az számú melléklet 3.2.6. pontja áfáról, az illetékrõl, az adózás tartalmazza. [A módosítást a rendjérõl, a regisztrációs adóról személyi jövedelemadóról szóés a számvitelrõl szóló törvény ló 1995. évi CXVII. törvény, módosult, valamint más gazda- valamint az államháztartásról sági tárgyú törvények is változ- szóló 1992. évi XXXVIII. törtak, megjelent a Magyar Köz- vény és egyes kapcsolódó törlöny (MK) 81/2011. július 14-i vények módosításáról szóló számában, valamint 2006. évi LXV. törvény módo– az államháztartás stabilitá- sításáról megjelent 2011. évi sát elõsegítõ egyes adótörvé- LXIV. törvény – a MK június nyek módosításáról szóló 2011. 17-i száma – tartalmazza.] évi CXXV. törvényben (Mód. tv. 2.) amely a MK 111/2011. 2) Az áfával kapcsolatos változások szeptember 29-i számában jelent meg. E törvény alapján válA ki nem fizetett ügyletek tozott egyebek között a jövedé- áfája visszaigényelhetõ az áltaki adóról, a játékról szóló, vala- lános forgalmi adóról szóló mint az szja- és illetéktörvény, 2007. évi CXXVII. törvény jogtovábbá egyéb gazdasági tárgyú harmonizációs célú módosításátörvények is, például a gazdasá- ról és az adó-visszaigénylés kügi reklámtevékenységrõl szóló lönös eljárási szabályairól szóló törvény, valamint a könyvviteli 2011. évi CXXIII. törvény alapszolgáltatást végzõk tekinteté- ján, mely az Európai Bíróság Cben az egyes gazdasági tárgyú 274/10. számú, Bizottság kontra törvények módosításáról szóló Magyarország ügyben hozott 2011. évi XCVI. törvény. ítélete nyomán született. Hatályos: szeptember 27-tõl [MK 1) Az Szja-tv módosítása 2011/110. (IX. 26.) száma] Az szja-tv. 71. § módosításáA szervezeti változásokkal, val az október 1-jétõl juttatott a jogutódlással, a gazdaság üdülési csekk nem minõsül bé- átadásával kapcsolatos elõíráren kívüli juttatásnak. Az új sok július 15-tõl a „Mód. tv.1” 84/Q. § szerint azonban az ok- alapján változtak. tóber 1-jét megelõzõen üdülési Az áfa-tv. szerint nem áll be a csekk formájában megszerzett termék értékesítéséhez, szolgálbevétel adókötelezettségére tatás nyújtásához fûzõdõ joghamég a bevétel megszerzése idõ- tás (áfa-fizetési kötelezettség) pontjában hatályos rendelkezé- ha az adóalany jogutódlással seket kell alkalmazni. [„Mód. szûnik meg, feltéve, hogy az a tv.1.” 16. § (2)-(4) bek.] 18. § (1)-(2) bekezdésében A szokásos piaci érték, a meghatározott feltételek szerint szokásos haszon fogalma az történik.

18


Az érintetteknek jó tudni, hogy a módosítás alapján jogutódlással történõ megszûnésnek kell tekinteni – az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégrõl szóló törvény (Evtv.) szerinti egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultság – egyéni cég alapítására tekintettel történõ – megszûnését, valamint egyéni cégnek az Evtv. szerinti átalakulását [Áfa-tv. 17. § (3) bek. d) pontja] valamint – a mezõgazdasági tevékenységét megszüntetõ természetes személy adóalanynak a mezõgazdasági tevékenységet tovább folytató, közeli hozzátartozónak [Ptk. 685. § b) pont] minõsülõ természetes személy részére történõ gazdaságátadását is, feltéve, hogy a gazdaságátadás az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtott támogatással történik. [áfa-tv. 17. § (3) bekezdés g) pontja] Az áfa-tv. 18. § (1) bekezdése azt határozza meg, hogy apport és jogutódlás útján szerzett vagyon és vagyoni értékû jog tekintetében a szerzõ félnek mely feltételeknek kell egyidejûleg megfelelnie. Az áfa-tv. 18. § (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy az elévülési idõn belül a szerzõvel együtt kiket terhel egyetemleges felelõsség. Ide tartozik egyebek között – a volt egyéni vállalkozó, akinek/amelynek egyéni vállalkozói tevékenység folytatására vonatkozó jogosultsága egyéni cég alapítására tekintettel megszûnt, – az egyéni cég tagja az egyéni cég gazdasági társasággá történõ átalakulása esetén, valamint

Adó-hír-adó – 17. § (3) bekezdés g) pontja szerinti, az EMVA támogatásban részesülõ természetes személy, aki a tevékenységet tovább folytató, közeli hozzátartozó részére adja át gazdaságát.

díjról, továbbá egyes termékek tására – kivéve a veszélyes hulkörnyezetvédelmi termékdíjáról ladéknak minõsülõ csomagolási szóló 1995. évi LVI. törvény hulladékokat – kizárólag az Orvégrehajtásáról szóló 10/1995. szágos Hulladékgazdálkodási (IX. 28.) KTM rendeletet a Ügynökség lesz jogosult. 41/2011. (V. 26.) VM rendelet C) Az Összefogás az Állammódosítja. A változás június adósság Ellen Alapba történõ 3) Egyéb adószabály25-tõl a termékdíj-köteles ter- befizetésekhez kapcsolódó kedváltozások mékek és anyagok körét, vala- vezmények megalkotásáról és mint a termékdíj-kódokat érinti. az Alap létrehozásával kapcsolaA) A jövedéki adózás – A környezetvédelmi termék- tos törvénymódosításokról és az Augusztus 28-tól a jövedéki adóról és a jövedéki termékek díjról szóló új 2011. évi Alap létrehozásával szóló 2011. forgalmazásának különös sza- LXXXV. törvény 2011. szep- évi LVII. törvény szerint az bályairól szóló 2003. évi tember 1. napján lépett hatályba. Alapnak adott támogatás a társaAz új törvény alapján a hulla- sági adózásban költségnek miCXXVII. törvény (Jöt.) 52. § (2) bekezdése a MK július 14-i dékgazdálkodás rendszere is nõsül (2. §), az evások esetében számában megjelent „Mód. megváltozik. 2012. január 1-tõl a bevétel csökkenti (3. §). A töra termékdíj-köteles termékek- vény június 10-én lépett hatálytv.1” alapján változott. November 1-tõl a jövedéki bõl képzõdött hulladékok eseté- ba. (MK június. 9-i, 61. száma) [L] adó szabályai és mértéke a ben a közvetítõi feladatok ellá„Mód. tv.2” (MK szeptember 29.) alapján módosult. A nagy összegû adóval tartozók 1) A tüzelõ-, fûtõanyag-, valamint az üzemanyagcélú gázA hat hónapon keresztül tartozó adózók olaj literenkénti ára 110,35 FtAz állami adóhatóság – az adózás rendjérõl szóló törvény ra emelkedett. (Art.) alapján – negyedévenként, a negyedévet követõ 30 naA gázolaj-visszaigénylés szapon belül közzéteszi a honlapján annak az adózónak a nevét, labályai: kóhelyét, székhelyét, telephelyét, adószámát, akinek/amelynek – A kereskedelmi gázolaj után 180 napon keresztül, folyamatosan fennálló, nettó adótartozása az adóból az üzemanyagtöltõmagánszemély (illetve egyéni vállalkozó) esetében a 10 millió állomáson forgalmi rendszámra Ft-ot, más adózónál a 100 millió Ft-ot meghaladja. [Art. 55.§ szóló üzemanyagkártyával (5) bek.] A legújabb listák a hat hónapon keresztül tartozó cémegvásárolt, illetve az 57/C. § gekrõl és magánszemélyekrõl 2011. október 25-én jelentek (1) bekezdésben foglalt feltétemeg. A listákon 2 123 cég és 3 501 magánszemély – köztük lekkel literenként 19,50 Ft viszközismert név – szerepel. 40 személy lakcíme ismeretlen. [Forszaigényelhetõ. rás: APEH honlapja] – A mezõgazdaságban felA jelentõs összegû adóhiánnyal érintettek használt gázolaj után a jövedéki Az állami adóhatóság 30 napon belül közzéteszi annak a 100 adó visszatérítése a 341/2007. millió Ft adóhiányt meghaladó cégeknek és 10 millió Ft adóhi(XII. 15.) Korm. rendelet alapányt meghaladó magánszemélynek, illetve egyéni vállalkozóján érvényesíthetõ. A mezõgaznak az adatait, amely/akik az adóhiány megállapításáról szóló, dasági termelõ adó- visszatéríaz elõzõ negyedévben jogerõssé vált határozatban elõírt fizetétési jogosultságát a hatósági si kötelezettségét nem teljesítette. [Art. 55. §-ának (3) bek.] jogkörben eljáró, területileg ilAz október 28-án megjelent listában 144 cég és 51 magánszeletékes megyei kormányhivatal mély neve, címe, adószáma és tartozása (adóhiány és jogkövetigazolja. kezmény) szerepel. A cégek közül a legnagyobb összeggel, 4,9 2) A 2011. évi CXXV. törvény milliárd forinttal egy kereskedelmi kft. tartozik, a második lega reklámtörvényt és a médianagyobb adóssága (2,6 Mrd Ft) egy biztonságtechnikai cégnek törvényt is szigorítja, valamint van, a harmadik egy 2,2 milliárd Ft adósságot felhalmozó cég. A megtiltja egyes termékek rekláhárom legnagyobb összeggel tartozó magánszemélynek egyenmozását. ként 130 és 100 millió Ft közötti adóssága van. A tartozások köB) A környezetvédelmi terzel felét jellemzõen a jogkövetkezmények összege teszi mékdíj ki.[Forrás: NAV honlapja] [L] – A környezetvédelmi termékMV Iparos Újság 2011/6.

19

Adó-hír-adó A NAV értékelte a 2010. évi adóbevallások adatait A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2010. évi bevallások adatain alapuló értékelése szerint az elõzõ évhez képest a társaságok nyeresége összességében csökkent, viszont közel 6,5 ezerrel nõtt a nyereséges vállalkozások száma, és ebbõl 5,5 ezret a mikro-vállalkozások tettek ki. Az egyéni vállalkozók közül a nyereséget elérõk aránya csekély mértékben emelkedett. Az alábbi összefoglalás a NAV tájékoztatója alapján készült. A társasági adót, az egyéni vállalkozók jövedelemadóját és az evát befolyásoló tényezõk A társaságok 2010. évi gazdasági teljesítményét a NAV a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû – kettõs könyvvitelt vezetõ, naptári év szerint bevalló – 381 292 vállalkozás adatai alapján értékelte. Ebben a körben a vállalkozások száma 5,4%-kal, az összes vállalkozás száma mindössze 0,2%-kal emelkedett. A 381 ezer vállalkozásból mikrovállalkozás 340 ezer (89%), kisvállalkozás 25 ezer (7%), nagyvállalkozás 12 ezer (3%), közepes vállalkozás 4 ezer (1%) volt. A mikro-vállalkozások fele 1- 4 fõ alkalmazottat foglalkoztatott, 30%-a pedig önfoglalkoztató vállalkozásként mûködött. 2010-ben a nettó árbevételen belül a belföldi értékesítés 2%kal csökkent, az export 23%-kal nõtt az elõzõ évihez viszonyítva. Az export a mikro-vállalkozásoktól kezdve a nagyvállalkozásokig bezárólag minden kategóriában emelkedett. A költségek, ráfordítások a nettó árbevételt megközelítõ összeggel nõttek. A nyereséges vállalkozások száma 6 429-cel nõtt, közülük 5 589 volt a mikro-vállalkozás, melyek jelentõs része 4 fõnél

20


kevesebb alkalmazottat foglalkoztatott. A veszteséges és nulla eredményt kimutató vállalkozások száma 5 717-tel csökkent. A 2010. évi számított társasági adó 436,1 milliárd Ft volt. Az általános adómérték 2010. január 1-jétõl 19%-ra nõtt, majd a II. félévtõl megváltoztak a kedvezményes (10%-os) adómérték igénybe vételének szabályai, aminek eredményeként a II. félévi adó 51,2 milliárd Ft-tal lett kevesebb, mint az I. félévre vonatkozó jogszabályok alapján megállapított összeg. A számított adót az adókedvezmények, a mentességek és a visszatartott adó összesen 92,8 milliárd Ft-tal csökkentette. Az igénybe vett adókedvezmények 31,5 %-kal haladták meg a 2009. évi összeget. 2010-ben a jövedelem- (nyereség-) minimum megállapítására vonatkozó rendelkezések a vállalkozások 19%-ára nem vonatkozott; 46% adóalapja elérte az „elvárt” jövedelemszintet; 34% a nyereségminimum szabályai alapján állapította meg az adót, és a vállalkozások 1%-a tett kiegészítõ nyilatkozatot. *** A tételes költségelszámolást alkalmazó egyéni vállalkozók az egyéni vállalkozók 90%-át teszik ki.

2010-ben az egyéni vállalkozók összes bevételébõl • 16% az 5 millió Ft-nál kevesebb bevételt elérõ (75%-ot kitevõ) • 29% az 5-25 millió közötti bevételt elérõ (20%-ot kitevõ) • 55% a 25 millió Ft-nál nagyobb bevételt elérõ (5%-ot kitevõ) vállalkozóktól származott. 2010-ben a jövedelemminimum megállapítására vonatkozó szabályokat az érintett egyéni vállalkozók 14,5%-ának nem kellett alkalmaznia. A nyilatkozatok szerint a vállalkozók 44%-ának adóalapja meghaladta, 40,4%-a nem érte el a jövedelemminimumot, és 0,6% tett kiegészítõ nyilatkozatot. *** Az egyszerûsített vállalkozói adó (eva) mértéke 2010. évben 25%-ról 30%-ra, a 25 millió forintos bevételi értékhatár túllépése esetén 50%-ra emelkedett. A szigorúbb jogszabályi feltételek ellenére 2009. decemberben összesen 6 ezer adózó (4 100 társas vállalkozás és 2 400 egyéni vállalkozó) jelentkezett be az eva-körbe. 2010. év végén a mûködõ evás adóalanyok száma közel a 96 ezer volt, ebbõl 56,2 ezer volt a társas és 39,7 ezer az egyéni vállalkozás. 2010-ben az eva hatálya alá

Adó-hír-adó tartozó adóalanyok összes árbevétele 594 milliárd Ft volt, 11,6%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az evások 2010. évi adókötelezettsége 179,1 milliárd Ft volt, 6,3%-kal több az elõzõ évinél. A magánszemélyek jövedelemadójának alakulása A NAV mintegy 4 501 ezer fõ 2010. évi bevallását dolgozta fel, az elõzõ évinél 22 ezerrel többet. Az összevont jövedelmek 2010. évre bevallott összege 8 396 milliárd Ft volt, melybõl a bruttósítás eredményeként 10 471 milliárd Ft összevont adóalap keletkezett. A fizetendõ adót az is növelte, hogy 2010-tõl 27%-kal az átalányadózó egyéni vállalkozók, mezõgazdasági õstermelõk számított jövedelmét is meg kellett emelni. A minimálbérnek megfelelõ, vagy annál alacsonyabb jövedelmet – az összevont jövedelmeken belül 1 258 ezer fõ, az összes adózó 27,9%-a vallott be. Náluk az összes adókötelezettség 1,8%-a keletkezett. [2010-ben munkavállaló esetében 71 500 Ft minimálbér után a 15 437 Ft számított adó és a 15 100 Ft adójóváírás különbözeteként havi 337 Ft adófizetési kötelezettsége keletkezett.] 2010-ben a munkaviszonyból származó bérjövedelemmel rendelkezõ 3 740 ezer fõ egy fõre jutó átlagos bérjövedelme 1 860 ezer Ft, havi 155 ezer Ft volt.

Mûködõ adóalanyok száma, 2009-2010 Megnevezés

Jogi szem. gazdasági szervezet

2009.

2010.

index

év

év

%

303 635 328 421 108,2

Jogi szem. nélküli gazd. szervezet 217 485 208 506 Költségvetési szervezet Egyéb szervezet Egyéni vállalkozás

95,9

9 142

9 206 100,7

75 801

88 789 117,1

370 290 383 518 103,6

Önálló tevékenységet folytató adószámos magánszemély Mûködõ adóalanyok összesen

624 054 639 313 102,4 1 600 4071 657 753 + 57 346 103,6

Forrás: APEH honlapja – Bulletin, 2010. Az evás adóalanyok száma és az eva összege, 2003-2010. Év

Adóalanyok száma

Eva összege

dec. 31. (ezer)

(milliárd Ft)

2003.

54,6

31,0

2004.

80,5

67,0

2005.

97,2

91,3

2006.

98,2

143,1

2007.

98,2

152,8

2008.

96,3

166,5

2009.

97,8

169,7

2010.

96,0

179,1

A számított adó átlagos adókulcsa 2010-ben az elõzõ évhez képest – minimálbér esetén, majd 2 millió forintig nõtt, – 2 millió Ft-tól 20 millió Ftig csökkent, – 20 millió Ft felett nõtt. Az átlagos adóterhelés számított adó mértékéhez viszonyított csökkenését a kedvezmények, ezen belül elsõsorban az adójóváírás megnövekedett

szintje okozta. A számított adót összesen 649,9 milliárd Ft – az elõzõ évinél 153,4 milliárd Fttal több – kedvezmény csökkentette. Az adójóváírás 2010ben 484,1 milliárd Ft volt, közel 60%-kal több az elõzõ évinél. Forrás: NAV honlapja, 2011. szeptember 13. – A társasági adó, az szja- és az eva-bevallások tapasztalatai [L] MV Iparos Újság 2011/6.

21

Adó-hír-adó Nem csak Észak-Magyarországon kaphatnak kedvezményt a „jó adózók” Bár a fizetési könnyítés enge„Kedvezményt kapnak a jó adózók Észak-Magyarországon” – a hír ezen a címen, szeptember elején számos internetes újság- délyezése az elsõfokú adóhatóban, közte gazdasági lapokban is megjelent. Az írások szöve- ság hatáskörébe tartozik, de az ge, ami szinte kivétel nélkül mindegyikben szó szerint ugyan- egyes régiókra nincsenek külön szabályok. Nem csak Északaz, részben félreérthetõ. Az egyik írásban például a Mindezek elkerüléséért a régió Magyarországon kaphatnak következõk olvashatók: adóigazgatóságai a késve fizetõ kedvezményt (fizetési könnyí„Kedvezményt kapnak az jó adózóknak elõször csak fel- tést) az adózók, és nem csak a adóhivataltól azok az átmeneti szólítást küldenek. Ennek kéz- köztartozásmentes adatbázisfizetési nehézségekkel küzdõ hezvételével az érintettek hala- ban megtalálható „jó adózók” észak-magyarországi adóalany- dékot kapnak a befizetés pótlá- lehetnek ezek. A fizetési ok, akik korábban pontosan telA „jó adózó” státusszal együtt járó kedvezkönnyítés engejesítették kötelezettségeiket. mények körét a vállalkozások érdekvédelmi délyezésére orEsetükben ez azt jelenti, hogy szervezeteivel folytatott tárgyalások eredmészágosan egyhaladékot kapnak a befizetés nyeként alakította ki a hivatal. séges elõírások pótlására, fizetési kedvezményt vonatkoznak. is igényelhetnek, így nem azon- sára, illetve fizetési kedvez A fizetési halasztás, a résznali, csak utolsó lépcsõ a végre- ményt igényelhetnek. A végreletfizetés engedélyezésének szahajtás.” hajtást pedig csak akkor indít„A „jó adózó” státusszal ják meg, ha a felszólítás ered- bályait (Art.) 133. §-a tartalmazza. Ez határozza meg, hogy együtt járó kedvezmények kö- ménytelen marad.” rét a vállalkozások érdekvédelA végrehajtási eljárás szabá- fizetési könnyítés milyen feltémi szervezeteivel folytatott tár- lyai az adózás rendjérõl szóló telek mellett engedélyezhetõ. gyalások eredményeként alakí- 2003. évi XCII. törvényben Az Art. emellett azt is kimondja, totta ki a hivatal, jó adózónak (Art.) valóban nagyon szigorú- hogy az adóhatóság köteles pedig a „jó adózó” státusszal ak. Az esetleges félreértések el- méltányosan eljárni, ami azt jeegyütt járó kedvezmények kö- kerülése érdekében azonban lenti, hogy ha a törvényekben, rét a vállalkozások érdekvédel- meg kell jegyezni az alábbiakat. illetve az Art-ben meghatározott mi szervezeteivel folytatott tárA végrehajtási eljárás – egye- feltételek fennállnak, köteles az gyalások eredményeként alakí- bek között – szünetel, ha az adótartozást mérsékelni, illetve totta ki a hivatal, jó adózónak adózó kérelmére az adóhatóság fizetési könnyítést engedélyezpedig a köztartozásmentes adó- fizetési halasztást vagy részlet- ni. (Fontos szabály a régebbi zói adatbázisban szereplõ adó- fizetést engedélyezett, vala- elõírásokkal szemben, hogy alanyokat tekinti.” mint, ha a fizetési halasztás, méltányossági ügyekben ugyanA hír hátterében az áll, hogy részletfizetés vagy az adótarto- az a jogorvoslati lehetõség, mint „az adókötelezettséget koráb- zás mérséklésére irányuló kére- más adóügyek esetén.)  A méltányossági jogkör ban pontosan teljesítõ adózók lem tárgyában jogerõs döntést gyakorlásáról, az adómérsékne szembesüljenek azonnal a még nem hoztak. törvény szigorával, ha átmeneti Az adózó nem a fizetési fel- lésre és a fizetési könnyítés enfizetési nehézségük keletkezik. szólítás kézhezvételével kap gedélyezésére irányuló kérelEz ugyanis általános esetben a haladékot a befizetés pótlására, mek elbírálása során követendõ végrehajtási eljárás néhány na- illetve igényelhet fizetési ked- eljárásról pedig – az Art-re hipon belüli megindításával, a vezményt (fizetési könnyítés). vatkozva – az APEH elnöke bankszámlák megterhelésével, Az adóhatóság csak az adózó 2010. augusztus 25-én kelt, jövedelem-letiltással, ingó- és kérelme alapján engedélyezhet 7004/2010. (AEÉ 10.) irányelvében rendelkezik. [L] ingatlan-lefoglalással járhat... fizetési könnyítést.

22


Adó-hír-adó Elszalasztott lehetõségek az áfa-szabályozásban Az Európai Unióhoz csatlakozásunk óta magyar áfa-szabályozásban legalább két, az EU által biztosított, a kisvállalkozások helyzetét javító lehetõség kihasználása maradt el: az egyik az 5%-os áfa bevezetése egyes munkaerõ-igényes szolgáltatásokra, ezzel 2010. december 31-ig lehetett volna élni; a másik az alanyi adómentesség értékhatárának növelése, melyre viszont még megvan a lehetõség. A közös hozzáadottértékadó- eurónak felelt meg, tehát az alaAz Európai Unió 2006-ban – a kormány kérésére – a rendszerrõl szóló, újabb, nyi adómentességet 8,8 millió 77/388/EGK irányelv 10. cik- 2006/112/EK irányelve az ala- Ft árbevételig lehetett volna, ilkében a következõ munkaerõ- nyi adómentesség felsõ érték- letve lehetne engedélyezni. igényes szolgáltatásokra enge- határáról – a kisvállalkozásokra Mint tudjuk, az alanyi adómendélyezte kedvezményes HÉA vonatkozó különös szabályok tesség ideje alatt a vállalkozó alkalmazását Magyarország- között – az alábbiak szerint ren- nem számit fel, illetve nem fizet, és nem igényel vissza áfát, nak: magánlakások felújítása és delkezik: „Az 1978. január 1-jét köve- valamint nem kell áfa-bevallást javítása; kisebb javítási szolgáltatások: kerékpárok, cipõk és tõen csatlakozó tagállamok beadnia. A jelenleg hatályos áfa-törbõráruk, ruházati termékek és adómentességet biztosíthatnak háztartási textília; házi gondo- azoknak az adóalanyoknak, vényben azonban most is csak 5 zói szolgálat (például a házi se- amelyek éves árbevétele nem millió Ft az alanyi adómentesgítségnyújtás, valamint a gyer- haladja meg az alábbi összegek ség általános értékhatára, ami a mek-, idõs-, beteggondozás és nemzeti valutában kifejezett, közösségi irányelvben engedéfogyatékkal élõk gondozása). csatlakozásuk napján érvényes lyezhetõ értékhatárnak a 60%Az errõl szóló irányelv az átváltási árfolyamon számított át sem éri el. Az értékhatár felemelésével a EUR-Lex (Európai Unió Hiva- ellenértékét.” (I. szakasz 287. talos Lapja) 2006. nov. 15-i – cikk) Árbevétel a termékértéke- jelenleginél több kisvállalkozó sítés és szolgáltatásnyújtás tartozhatna az alanyi adómentes 314. – számában jelent meg. A kedvezményes áfát a HÉA nélküli ellenértéke. (I. körbe. Ez javítaná a versenyké2006/112/EK irányelv 106. cik- szakasz 288. cikk) A Magyaror- pességüket, és a lakosság kiadáke alapján 2010. december 31- szágra vonatkozó limit 35 000 sait is csökkentené. Az alanyi adómentesség értékhatárának ig lehetett alkalmazni. Magyar- EUR. (Megjelent az Európai Unió felemelésével még megvan a ország nem élt ezzel a lehetõséggel, pedig ez a lakosság ki- Hivatalos Lapjának 2006. de- lehetõség a kisvállalkozások helyzetének javítására, amely a adásainak csökkentése mellett a cember 11-i számában) Hazánk csatlakozásakor, kormány célkitûzéseivel is egykisvállalkozók helyzetét is javí[L] 2004. május 1-jén, a forint 252 beesik. totta volna.

Az áfa-visszaigénylés új szabályai Az Európai Unió Bírósága 2011. július 28-án kelt ítéletében megállapította, hogy a közösségi joggal ellentétes a magyar áfa-törvény 186. § (2) bekezdésének azon rendelkezése, amely kizárja a ki nem fizetett ügyletekbõl származó általános forgalmi adó visszatérítését. Ennek figyelembevételével jelent meg az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény jogharmonizációs célú módosításáról és az adó-visszaigénylés különös eljárási szabályairól szóló 2011. évi CXXIII. törvény a Magyar Közlöny 110/2011.(IX. 26.) számában. A szeptember 27-én hatályba lépõ módosító rendelkezések alapján az áfa-tv. 186. § (2)-(4) bekezdése hatályát vesztette.

Azt az összeget, amelyre az adózó a hatályon kívül helyezett 186. § (2)-(4) bekezdése alapján a pénzügyileg nem rendezett beszerzésekre jutó adóként szerepeltetett összeg miatt - visszaigénylési jogát nem érvényesíthette – október 20-ig kérelemre igényelhette vissza, illetve – a soron következõ bevallásban, a rá vonatkozó szabályok szerint a fizetendõ adó csökkentéseként elszámolhatja, valamint – e visszaigénylési jogát a továbbiakban érvényesítheti. A visszaigénylés új szabályairól az APEH a honlapján, szeptember 27-én részletes tájékoztatót tett közzé. [L] MV Iparos Újság 2011/6.

23

Jó, ha tudjuk A 2011. szeptember-októberben megjelent egyes jogszabályokról Szeptember • 11/2011. (IX. 6.) MNB rendelet a bankjegyek, – 12/2011. (IX. 6.) MNB rendelet az érmék feldolgozásáról, forgalmazásáról, valamint hamisítás elleni védelmével kapcsolatos technikai feladatokról – Hatályba lépés: 2011. nov. 1. – MK 2011/103. (IX. 7.) •28/2011. (IX. 6.) BM rendelet – az Országos Tûzvédelmi Szabályzatról (Új jogszabály) – Hatályos: 2011. okt. 3. és 2013. jan. 1. – MK 2011/103. (IX. 7.) • 187/2011. (IX. 14.) Korm. rendelet – a nemesfém tárgyak vizsgálatáról, hitelesítésérõl és nemesfémtartalmuk tanúsításáról, valamint a hitelesítés és tanúsítás egyenértékûségérõl (Új jogszabály) – Hatályos: 2011. szept. 29. – MK 2011/106. (IX. 14.) • 35/2011. (IX. 14.) NGM rendelet – a nemesfém-tárgyakkal kapcsolatos hatósági tevékenységekrõl (Új jogszabály) – Hatályos: 2011. szept. 29. – MK 2011/106. (IX. 14.) • 2011. évi CXVI. törvény – a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítésérõl és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjérõl szóló 2011. évi LXXV. törvény módosításáról – Hatályos: 2011. szept. 22. – MK 2011/107. (IX. 19.) • 188/2011. (IX. 19.) Korm. rendelet – a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történõ átlépéshez kapcsolódó eljárási szabályokról szóló 297/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról (A reálhozamok kifizetésének meghosszabbított határideje: 2011. nov. 30. Részletek a jogszabályban.) – Hatályos: 2011. szept. 20. – MK 2011/107. (IX. 19.) • 1317/2011. (IX. 19.) Korm. határozat – a vendéglátás helyzetét javító intézkedésekrõl – MK 2011/107. (IX. 19.) • 55/2011. (IX. 20.) NEFMI rendelet – a vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történõ hozzáadásának egyes kérdéseirõl – Hatályos: 2011. szept. 28. – MK 2011/108. (IX. 20.) • 193/2011. (IX. 22.) Korm. rendelet – az energiával kapcsolatos termékek energia- és egyéb

24


erõforrás-fogyasztásának címkézéssel és elõírt termékismertetõvel történõ megadásáról. (A rendelet használt termék, valamint személy- és áruszállító eszköz forgalomba hozatalára és üzembe helyezésére nem vonatkozik.) – Hatályos: 2011. okt. 22. – MK 2011/109. (IX. 22.) • 2011. évi CXXI. törvény – az otthonvédelemmel összefüggõ egyes törvények módosításáról – Hatályos: 2011. szept. 29. – MK 2011/110. (IX. 26.) • 2011. évi CXXII. törvény – a központi hitelinformációs rendszerrõl [A törvény meghatározza az e rendszerben történõ adatkezelés szabályait.] - Hatályos: 2011. okt. 11. – MK 2011/110. (IX. 26.) • 2011. évi CXXIII. törvény – az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény jogharmonizációs célú módosításáról és az adóvisszaigénylés különös eljárási szabályairól (az Európai Bíróság ítélete nyomán) – Hatályos: 2011. szept. 27. MK 2011/110. (IX. 26.) • 2011. évi CXXV. törvény – az államháztartás stabilitását elõsegítõ egyes adótörvények módosításáról – Hatályos: 2011. szept. 30-tól, kivételekkel. – MK 2011/111. (IX. 29.) • 196/2011. (IX. 29.) Korm. rendelet – egyes felnõttképzési és munkaügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról – Hatályos: 2011. okt. 1. – MK 2011/111. (IX. 29.) • 197/2011. (IX. 29.) Korm. rendelet – A területrendezési hatósági eljárásokról szóló 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet módosításáról – Hatályos: 2011. okt. 12. – MK 2011/111. (IX. 29.) • A távhõszolgáltatással összefüggõ rendelkezések: – 2011. évi CXXVI. törvény a távhõszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény és az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény módosításáról, – 50/2011. (IX. 30.) NFM rendelet a távhõszolgáltatónak értékesített távhõ árának, valamint a lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhõszolgáltatás díjának megállapításáról módosításáról, – 51/2011. (IX. 30.) NFM rendelet a távhõszol-

Jó,ha tudjuk gáltatási támogatásról [A támogatás a távhõszol- leni védekezésrõl – Hatályos: 2012. jan. 1. – MK gáltatót illeti meg.] 2011/123.(X. 20.) Hatályba lépés: 2011. okt. 1. – MK 2011/112. [A rendelet hatálybalépésekor már mûködõ, (IX. 30.) küszöbérték alatti üzemnek, és az olyan – már mûködõ – veszélyes anyagokkal foglalkozó Október üzemnek, amely nem áll katasztrófavédelmi en• 198/2011. (X. 5.) Korm. rendelet – a nyugel- gedélyezés alatt, a rendelet 2. mellékletében látások és a baleseti járadék 2011. novemberi ki- meghatározott üzemazonosítási adatlapokat egészítésérõl [Az egyösszegû kifizetés összege 2012. március 31-ig kell megküldenie a területi egyenlõ a 2011. január-november havi ellátás katasztrófavédelmi szervezet részére] összegének 6 %-ával.] – MK 114/2011.(okt. 5.) • 222/2011. (X. 21.) Korm. rendelet – a gyûjtõ• 6/2011. (X. 6.) NMHH rendelet – az elektro- számla-hitelre vonatkozó hitelkeret-szerzõdés nikus hírközlési elõfizetõi szerzõdések részletes esetén az aránytalanul magas havi törlesztési teszabályairól – Hatályos: 2011. nov. 1. – MK her mértékérõl szóló 163/2011. (VIII. 22.) Korm. 2011/115. (X. 6.) rendelet módosításáról – Hatályos: 2011. okt. 24. • 2011. évi CXXIX. törvény – a közbeszerzé- – MK 2011/124.(X. 21.) sekrõl szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosí• 224/2011. (X. 21.) Korm. rendelet – a reklámtásáról (Az ajánlatkérõ köteles olyan gazdasági táblák, reklámhordozók és egyéb reklám célú beszereplõk részére ajánlattételi felhívást küldeni, rendezések közutak melletti elhelyezésének részamelyek mikro-, kis-, vagy középvállalkozásnak letes szabályairól – Hatályos: 2011. okt. 24. – minõsülnek, és amelyek a szerzõdés teljesítésére MK 2011/124.(X. 21.) való alkalmasság feltételeit megítélése szerint • 1356/2011. (X. 21.) Korm. határozat – a korfeltehetõleg teljesíteni tudják.) – Hatályos: 2011. kedvezményes nyugdíjat kiváltó ellátások és inokt. 8. – MK 2011/116. (X. 7.) tézkedések kidolgozásáról (A szervezet fokozott • A versenykorlátozás tilalma alóli mentesíté- igénybevételével járó munkavégzésre a 2013. jasek: nuár 1-jétõl alkalmazható intézkedések és ellátá– 202/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a szakosítá- sok korkedvezményes nyugdíjat kiváltó rendszesi megállapodások egyes csoportjainak a ver- rét a szakminisztereknek 2012. június 30.-ig kell senykorlátozás tilalma alóli mentesítésérõl, kidolgozniuk.) – MK 2011/124.(X. 21.) – 204/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a gépjármû • 2011. évi CXXXIV. törvény – az uzsorával utópiacra vonatkozó megállapodások egyes cso- összefüggõ egyes törvények módosításáról – MK portjainak a versenykorlátozás tilalma alóli men- 2011/125.(X. 24.) tesítésérõl, • 31/2011. (X. 24.) KIM rendelet – a területi – 205/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a vertikális számjelrendszerrõl (Az e rendeletben foglaltakat megállapodások egyes csoportjainak a verseny- a rendelet hatálybalépését követõen teljesített, korlátozás tilalma alóli mentesítésérõl elõször a 2011. tárgyévre vonatkozó statisztikai Hatályba lépés: 2011. okt. 22. – MK adatszolgáltatás, adatgyûjtés, adatfeldolgozás so2011/116.(X. 7.) rán kell alkalmazni. A területi számjelrendszerrõl • 1331/2011. (X. 12.) Korm. határozat – az Ott- szóló 9001/2008. (SK 1.) KSH közlemény hatáhonteremtési Program elindításához szükséges lyát veszti.) – Hatályos 2011. okt. 27-tõl – MK intézkedésekrõl – MK 2011/117.(X.12.) 2011/125.(X. 24.) • 2011. évi CXXX. törvény – az otthonvédelmi • 2011. évi CXXXV. törvény – a kereskedelemintézkedések kiterjesztése kapcsán a hitelintéze- rõl szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosításátekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. ról (A törvényben új fogalom a helyi termelõi piévi CXII. törvény módosításáról – Hatályos: ac, ahol a kistermelõ mezõgazdasági és élelmi2011. okt. 15. – MK 2011/119.(X. 14.) szeripari termékeit meghatározott feltételekkel • 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet – a veszé- értékesítheti.) – Hatályos: 2012. jan. 1. – MK lyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek el- 2011/125. (X. 24.) MV Iparos Újság 2011/6.

25

Jó, ha tudjuk Új javaslatok az Országgyûlés elõtt Egyebek között az alábbi fontos törvényjavaslatok kerültek az Országgyûlés elé októbertõl november 12-ig: • Egyes adótörvények és az- nyugdíjak megszüntetésérõl, a zal összefüggõ egyéb törvények korhatár elõtti ellátásról és a módosításáról (benyújtás ideje: szolgálati járandóságról 2011. okt. 14.) • Az egyes büntetõ vonatko• A szakképzési hozzájárulás- zású törvények módosításáról ról és a képzés fejlesztésének • A szabálysértésekrõl, a szatámogatásáról bálysértési eljárásról és a sza• A 2012. évi költségvetést bálysértési nyilvántartási rendmegalapozó egyes törvények szerrõl módosításáról (A javaslat 68 • A nemzeti köznevelésrõl törvényt módosít, ebbõl 27 a • Az otthonvédelmi intézkebírságbevételek központosítá- dések kiterjesztése kapcsán a sáról és emelésérõl szól. A töb- hitelintézetekrõl és a pénzügyi biben szerepel például a nyug- vállalkozásokról szóló 1996. díjemelés megállapításának új évi CXII. törvény módosításámódja és a fizetendõ egészség- ról (CXXX. számon megjelent ügyi hozzájárulás, valamint az a MK 119/2011.okt. 14.-i száutazási kedvezmények mérté- mában) ke.) • Az otthonvédelmi intézke• A Munka Törvénykönyvérõl désekkel kapcsolatos egyes tör• A szellemi tulajdonra vonat- vények módosításáról kozó egyes törvények módosí• A hitelszerzõdésbõl eredõ tásáról kötelezettségeiknek eleget tenni • A mezõgazdasági termelést nem tudó természetes szeméérintõ idõjárási és más termé- lyek lakhatásának biztosításáról szeti kockázatok kezelésérõl • A kölcsönök kamatai és a • A korhatár elõtti öregségi teljes hiteldíj-mutató korlátozá-

sa, valamint az átlátható árazás biztosítása érdekében az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról • Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek mûködésérõl és támogatásáról • A cégnek nem minõsülõ szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggõ eljárási szabályokról • A bírósági végrehajtással kapcsolatos és egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításáról • A szakképzésrõl • A csõdeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény, továbbá az ezekkel összefüggõ egyes törvények módosításáról (benyújtás ideje: 2011. november 12.) [L]

Az árfolyamváltozás tendenciája Az erõs devizák nem csak az utóbbi néhány évben drágultak, hanem hosszú távon elõzõleg is, legfeljebb kisebb mértékben. Devizaárfolyamok az adott hónap utolsó napján (kerekítve):

Árfolyam

1990. jan. (1)

2009. jan. (2)

Index (%) 2/1

2011. okt. (3)

Index (%) 3/2

Svájci frank/Ft

42

199

474

245

123

Euro (ECU)/Ft

76

295

388

299

101

100 japán jen/Ft

44

257

584

283

110

Forrás: MNB honlapja

26


Adó-hír-adó A chipsadó, a Chio chips és a Tibi csoki Még nem tudni, hogy a módosítás alatt levõ, chipsadóként emlegetett népegészségügyi adó valójában milyen mértékben fogja csökkenteni a keresletet, egyes cégek máris visszavonulót fújtak. Számos internetes újság arról számolt be, hogy a chipsadó miatt a magyar piacot döntõ részben uraló, nagy múltú cégek leépítést és visszavonulást jelentettek be. A Chio Magyarország Kft.-t 1991-ben, Németország vezetõ sós snack gyártója, a kölni székhelyû Intersnack magyar leányvállalataként alapította. A Chio-Wolf Magyarország Élelmiszeripari és Élelmiszerkereskedelmi Kft. 1999. évi megalakulásával a Chio a magyar snackpiac 40% feletti részét uraló cég lett. 2009-ben a Chio átvette a Felix magvak magyarországi disztribúcióját, de a Felix termékeket már a Chio lengyelországi testvérvállalata, a Felix Polska gyártja. „Bármerre is forduljanak azonban a fogyasztói trendek a jövõben, bizonyos, hogy a 21. század embere mindig szívesen fogyaszt majd sós ropogtatnivalókat... És biztos az is, hogy a Chio Magyarország Kft. a jövõben is mindig a kiszolgálja, kutatja és fejleszti ezeket a fogyasztói igényeket…” – olvasható a Chio Magyarország Kft. honlapján. A vállalat az ars poétikájának megfelelõen, a kezdettõl fogva

jelentõs mértékben bõvítette, frissítette termékválasztékát, és még 2010-ben is új termékeket vezetett be. 2011-re azonban, úgy látszik kifogytak az innovációs ötletekbõl. „Szeptemberben a Chio már bejelentette, hogy az adó miatt Franciaországban és Csehországban valósítja meg az eredetileg Magyarországon tervezett fejlesztéseit…” (Forrás: Hirado.hu, 2011. 10. 31.) A Bonbonettit, hazánk legnagyobb csokoládégyárát 1868ban alapította egy német cukrászmester. A gyárat 1948-ban államosították, a privatizáció során 1992-ben pedig a német Stollwerck AG tulajdonába került. Az új tulajdonos korszerûsítette a termelést, beszüntette a kis volumenben forgalmazható készítményeket, de folytatta a tibi csoki, a Konyakos meggy, a Duna kavics, a Francia drazsé, a szaloncukrok és sok más, közkedvelt termék gyártását. Az innováció természetesen a Bonbonettinél is fontos szempont.

Három évtizede sikerrel képviselünk vállalkozásokat • egyéni vállalkozások céggé alakítása, • adó-, illeték szaktanácsadás • ingatlan ügyletek • szerzõdéskötések

§

Dr. Kelemen és Tsa Ügyvédi Iroda

§

1116 Budapest, Fehérvári út 152/B. Tel: 06-1-204-8047 E-mail: [email protected]

„…a Bonbonetti Csoport nagy hagyományokkal rendelkezõ tibi, Bonbonetti, Francia drazsé és Duna kavics márkái idén is elnyerték a Magyar Brands címet. A Magyar Brands olyan magyar vonatkozású márkákat díjaz számszerûsíthetõ kritériumok (tradíció, menedzsment, foglalkoztatás, tulajdon) és szakmai elbírálás (ismertség, reputáció, identitás) alapján, amelyek a magyar vállalkozások méltó képviselõi hazánkban és külföldön egyaránt.” A díj elnyerésérõl szóló hír 2011. októberben jelent meg a Bonbonetti honlapján. A chipsadó azonban hazánk legnagyobb édességgyártóján is kifogott. A vezérigazgató közölte, hogy a Bonbonetti a már megszavazott chipsadó miatt kényszerül leépítésre, ezért 62 dolgozójától kell megválnia. (Forrás: Hirado.hu – Elbocsátások a chipsadó miatt, 2011. 10. 31.) [L] Nagy gyakorlattal,

állandó jogszabály figyeléssel vállalja társaságunk egyéni vállalkozók

teljes körû könyvelését, tb. ügyintézéssel együtt.

Hórusz Plusz Bt. Tel.: 1-302-8382. E-mail: [email protected] MV Iparos Újság 2011/6.

27

Adó-hír-adó Javaslatok a jövõ évi adózásra Az egyes adótörvények és azzal összefüggõ egyéb törvények módosításáról szóló, 150 oldalas törvényjavaslat szerint minden adónem és járulék változik, például az áfa-kulcs 25%-ról 27%-ra, a vállalkozások járulékalapja a minimálbér másfélszeresére, a cégautó-adó 40%-kal emelkedik. A törvényjavaslathoz november 9-ig 168 módosító, illetve kapcsolódó módosító indítvány érkezett. Ezek között a módosító indítványokat módosító javaslat is szerepel. Ilyen például a számvevõszéki és költségvetési bizottságnak a szociális hozzájárulási adóval kapcsolatos indítványa, hogy a foglalkoztató adókedvezményt vehessenek igénybe, ha a 300 ezer Ft alatti munkabérek nettó értékének megõrzéséhez szükséges elvárt bérelemelést végrehajtotta. A törvényjavaslat elfogadásának a november 21-23. között lesz a zárószavazása. A törvényt 30 nappal a hatályba lépése elõtt kell közzétenni. Tekintettel arra, hogy lapzártánk megelõzi a jogszabály várható elfogadásának, illetve kihirdetésének idõpontját, az alábbiakban csak egy feltehetõen elfogadásra kerülõ, széles kört érintõ szja-javaslatról, valamint az eváról és az átalányadóról lesz szó.

egyéni vállalkozó, a mezõgazdasági kistermelõ átalányban megállapított jövedelme.] A törvényjavaslattal kapcsolatban a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tájékoztatót tett közzé, mely szerint a Kormány a munkavállalóknál kompenzációt tervez, mivel a javasolt adómódosítások miatt lesznek olyanok, akiknek a béremelést követõen is csökkenni fog a nettó keresete. E kompenzációhoz szükséges forrásokat az szja-rendszeren belül kívánják biztosítani, úgy, hogy a havi bruttó 202 000 Ft feletti jövedelemmel rendelkezõ munkavállalók átmenetileg külön hozzájárulást fizetnek, az eddigi adóterheknél alacsonyabb mértékben. A Kormány a munkáltatók megnövekedett terheit is csökkenteni fogja, ezért a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsnak javasolja, hogy a szociális partnerekkel közösen elfogadott béremelési ajánlás feletti béremelés egy része a munkáltatónak részben visszatérítésre kerüljön – áll az NGM honlapján 2011. szeptember 20-án megjelent, az egykulcsos szja megteremtésének lépéseirõl szóló tájékoztatóban.

Az eva és az átalányadó

Az Országház honlapján megjelent információk szerint a kormány 2012. évi adókat tartalmaAz összevont jövedelem adózása zó törvényjavaslatához október 26-án egy képviAz szja-törvényt a 2010. évi CXXIII. törvény selõ az eva megszüntetésérõl nyújtott be módosí235. §-a elõzõleg azzal egészítette ki, hogy az tó indítványt, egy másik képviselõ az eva mértéadóalap-növelõ összeg 2012. évben még a 2011. kének 35 %-ra emelését javasolta. évinek 50%-a lesz. Az egyszerûsített vállalkozói adót (eva) – A jelenlegi törvényjavaslat szerint amelynek szabályai alapján jelenleg mintegy 96 – 2012-ben adóalap-növelõ összeget a jövede- ezer adózó fizeti a közterheket – 2003-tól vezetlem *2 424 ezer Ft-ot meg nem haladó része után ték be. Az eva a többi adózási módhoz viszonyítnem kell megállapítani, és a 2 424 ezer Ft-ot va kivételeket biztosít. Például az evás egyéni meghaladó rész után az adóalap-kiegészítés 27% vállalkozónak nem kell a vállalkozói osztalékmarad; alap utáni szja-t és eho-t, áfát, valamint cégautó- az adójóváírással kapcsolatos rendelkezések adót fizetnie. hatályukat vesztik. Az evát alacsony mértékû anyagköltség esetén Jövõre tehát – a benyújtott törvényjavaslat sze- – a szellemi munkát, valamint egyéb, alacsony rint – évi 2 424 ezer Ft jövedelemig16%, az e fö- anyagigényû szolgáltatást végzõknek – érte meg lötti rész után pedig 20,32% lesz az adó. választani, ezért az evás adóalanyokat õk alkot* [Az szja-törvény 29. § (1) bekezdése szerint ják, illetve az anyagigényes ipari tevékenységet összevont jövedelem valamennyi önálló és nem végzõk ezért nem alkalmazzák. Az ipari, kiskeönálló tevékenységbõl származó, valamint egyéb reskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalbevételbõl származó jövedelem, továbbá az kozó számára rendelkezésre álló lehetõség, hogy

28


Adó-hír-adó a tételes költségelszámoláson alapuló adózás helyett átalányadót választhat. Az eva szabályai az átalányadónál is kedvezõbben. – az eva mentesít egyes közterhek megfizetése alól, az átalányadó nem. – A bevételi értékhatár eva esetén 25 millió Ft, átalányadózásnál 15 millió Ft. – Aki munkaviszonyban van, az emellett lehet evás adóalany is, de átalányadózó nem. – Az evások adó- és járulékfizetése nem függ a jövedelemtõl. Az átalányadózó diktált mértékben megállapítandó jövedelem után adózik. – A biztosított egyéni vállalkozó, ha eva-alany, akkor a járulékot a minimálbér után fizeti, ha átalányadózó, akkor elsõsorban a számított jövedelem után, legalább a minimálbér figyelembevételével kell fizetnie.

Az evát a pénzügyi kormányzat, illetve gazdasági szakemberek kiemelt figyelemmel kísérték. Az APEH elnökének 7003/2006. számú ellenõrzési irányelve már azt tartalmazza, hogy folytatni kell „azon evaadóalanyok vizsgálatát, akik az adózási mód adta lehetõségeket kihasználva nem valós költség-, jövedelem-átcsoportosítást hajtanak végre.” 2005-ben az Adóreform Bizottság még az eva kiterjesztését javasolta, késõbb azonban több ízben is felvetõdött az adónem megszüntetése. Például az MNB munkatársai az „Adóelkerülés és a magyar adórendszer” címû, 2007-ben megjelent tanulmányuk alapján – az egyes adózói csoportok között meglevõ adó- és járulékterhelés kiegyenlítése érdekében – már indokoltnak tartották az eva meg-

szüntetését. Az evások üzlettársainál végzett kapcsolódó adóellenõrzések negatív tapasztalatai miatt is felvetõdött a javaslat, hogy ezt az adózási formát meg kell szüntetni. Az eva megszüntetése helyett az adó mértékét növelték: 2006. októbertõl 15%-ról 25%-ra, majd 2010-tõl 30%-ra (25 millió forintos értékhatár túllépése esetén 50%-ra) nõtt az eva mértéke, 2008-tól pedig a fordított adózást az evásokra is kiterjesztették. A befizetett eva összege a szigorírások az adózók számának stagnálása és csökkenése ellenére is dinamikusan emelkedett. Az október 26-án benyújtott módosító indítványokat követõen más elképzelések is megjelentek: például az eva néhány év alatti kivezetése, illetve átalakítása. [L]

8 hosszú hétvége lesz 2012-ben Jövõre nyolc hosszú hétvége lesz; az ünnepek körüli szabadnapokat szombaton kell ledolgozni. 2012-ben a munkaszüneti napok körüli munkarendet a 39/2011 (X. 14.) NGM rendelet állapítja meg. A rendelet szerint március 16., április 30., október 22., november 2. és december 24. lesz pihenõnap. Ez egészül ki a húsvét- és a pünkösdhétfõvel (április 8., illetve május 28.), illetve augusztus 20-ával, így összesen nyolc hosszú hétvégével tervezhetnek 2012-ben a munkaadók és

a munkavállalók. A pihenõnapokat szombatonként – március 24-én, április 21-én, október 27én, november 10-én, és december 15-én – kell ledolgozni. A rendelet kiterjed minden munkáltatóra és az általuk foglalkoztatottak munkarendjére, kivéve a megszakítás nélkül üzemelõ és a rendeltetése folytán a munkaszüneti napokon is mûködõ munkáltatókat, illetve az ilyen jellegû munkakörben foglalkoztatott munkavállalók munkarendjét.

A 2012. évi munkaszüneti napok körüli – a naptár szerinti munkarendtõl való eltéréssel járó – munkarend a következõ: a) b) c) d) e)

március 24., szombat április 21., szombat október 27., szombat november 10., szombat december 15., szombat

munkanap munkanap munkanap munkanap munkanap

március 16., péntek április 30., hétfõ október 22., hétfõ november 2., péntek december 24., hétfõ

pihenõnap pihenõnap pihenõnap pihenõnap pihenõnap


29

Jó, ha tudjuk A devizahitellel összefüggõ jogszabályváltozások A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének adatai szerint 2011. június végén az 1 225 419 db lakossági jelzálog-fedezetû kölcsönszerzõdésbõl 90 napon túli fizetési elmaradás kb. 142 ezernél volt, melybõl 123 ezer volt a devizaalapú hiteltartozás. Október 30-ig 29 427 db devizaalapú kölcsön végtörlesztése történt meg. A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítésérõl és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjérõl szóló 2011. évi LXXV. törvényrõl a szeptemberi Iparos Újságban tájékoztattuk Olvasóinkat. Azóta számos rendelkezés változott, valamint további módosítások vannak folyamatban. Az alábbiak a devizakölcsönökkel kapcsolatos legfontosabb változásokat foglalják össze. Az alapvetõ rendelkezések A devizahitelezéssel, illetve a végtörlesztéssel összefüggõ, alapvetõ rendelkezéseket a következõ jogszabályok tartalmazzák: – a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról 1996. évi CXII. törvény (Hpt.); – a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítésérõl és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjérõl szóló 2011. évi LXXV. tv. (végtörlesztési törvény); – a gyûjtõszámla-hitelre vonatkozó hitelkeret-szerzõdés esetén az aránytalanul magas havi törlesztési teher mértékérõl szóló 163/2011. (VIII. 22.) Korm. rendelet (a 15%-os korlátozás); – a fogyasztónak nyújtott hitelrõl szóló 2009. évi CLXII. törvény, valamint – az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény. A legfontosabb változások 1) A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítésérõl és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjérõl szóló 2011. évi LXXV. törvény módosításáról szóló 2011. évi CXVI. törvény – amely a Magyar Közlöny 2011/107. (IX. 19.) számában jelent meg – 2011. szeptember 22-én lépett hatályba. – A módosítás szerint devizakölcsönnek minõsül az a kölcsön

30


is, amelynél a fedezet egy része nem lakóingatlanon alapított zálogjog, hanem – a 2005. évi költségvetésérõl szóló törvény 44. §a szerinti – állami készfizetõ kezesség, mely a fiatalok (Fészekrakó) lakáskölcsönére is kiterjed [1. § (1) bek. 4.] Ez a rendelkezés a 2011. évi CXXI. törvénynyel bekerült a Hpt.-be is. – A rögzített árfolyam alkalmazási idõszakának legkésõbbi idõpontja 2014. december 31., tehát az egyösszegû visszafizetés lehetõségével azok élhetnek, akik devizakölcsöne eddig lejár [1. § (2) bek. b) pontja] – A módosított rendelkezéseket a módosítás hatályba lépését megelõzõen kötött gyûjtõszámla-hitelre vonatkozó hitelkeretszerzõdésre és devizakölcsönszerzõdésre, valamint a devizakölcsön-szerzõdés módosítására is alkalmazni kell. [12/A §] 2) A gyûjtõszámla-hitelre vonatkozó hitelkeret-szerzõdés esetén az aránytalanul magas havi törlesztési teher mértékérõl szóló 163/2011. (VIII. 22.) Korm. rendeletet október 24-tõl a 222/2011. (X. 21.) Korm. rendelet módosítja. A hitelkeret-szerzõdés futamideje továbbra is legfeljebb a hiteladós 75. életévének betöltéséig terjedhet, de a módosítás szerint több hiteladós esetén kivételt jelent, ha van közöttük olyan, aki a futamidõ alatt nem tölti be a 75. életévét. [MK 2011/124.(X. 21.) száma]

3) Az otthonvédelemmel összefüggõ egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXI. törvény a MK 2011/110. (IX. 26.) számában jelent meg. • A módosítás meghatározott esetekben, szociális alapon szja- és illetékmentességet biztosít a devizahiteleseknek, egyébként szja-t és illetéket kellene fizetniük például a pénzintézet (bank) által elengedett követelés, az ingatlan értékesítésébõl származó jövedelem, valamint az ingatlan kedvezménnyel történõ visszavásárlása miatt, továbbá igazgatási szolgáltatási díjat egyebek között a jelzálogjog törlése miatt is. A pénzintézet (bank) által elengedett jelzáloghitel akkor adómentes, ha a kötelezett magánszemély családjában az egy fõre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum kétszeresét (szja-tv. 1. számú melléklet módosított 7.15. és 7.207.21. pontja). Az ajándékozási illeték alóli mentességet az illetéktörvény 17. § (1) bekezdésének új r) s) és t) pontja tartalmazza. [Az nem változott, hogy az ajándékozó egyenes ági rokona által megszerzett ajándék, valamint a takarékbetét (magánszemély által, nem üzleti célú pénzforgalmi bankszámlán elhelyezett összeg) ingyenes megszerzése is illetékmentes.] A jelzálogjog, végrehajtási

Jó, ha tudjuk jog, az elidegenítési és terhelési tilalom törlése iránti eljárásért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díj alóli mentességet az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosított 32/C. § (1) bek. a) pontja tartalmazza. A 2011. november 2-án benyújtott T/4831. törvényjavaslat – az 1996. évi LXXXV. törvény 32/C. § (1) bekezdés módosításával – az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díja alól meghatározott esetekben tárgyánál fogva díjmentességet javasol. A 2011. évi CXXI. (módosító) törvény azt is meghatározza, hogy melyek a bank által felszámítható, illetve fel nem számítható költségek, díjak, jutalékok. 4) Az otthonvédelmi intézkedések kiterjesztése kapcsán a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) módosításáról szóló 2011. évi CXXX. törvény 2011. október 15-tõl hatályos; megjelent a MK 2011/119.(X. 14.) számában. A 2011. szeptember. 29-tõl hatályba lépett 2011. évi CXXI. törvényhez képest változás, hogy a bank a rögzített árfolyamot mely feltételek teljesülése mellett köteles alkalmazni. A Hpt. 200/B. § október 15tõl módosított (1)-(2) bekezdése alapján a rögzített árfolyamot a bank abban az esetben köteles alkalmazni, ha – a végtörlesztéssel érintett deviza alapú kölcsön folyósításánál alkalmazott árfolyam a rögzített árfolyamnál nem volt magasabb, – a kölcsönszerzõdést a bank a 2011. évi LXXV. törvény hatálybalépésének napjáig, vagyis 2011. június 30-ig nem mondta fel,

– a végtörlesztésre vonatkozó írásbeli igénybejelentését a hitelfelvevõ 2011. december 30. napjáig az illetékes bank részére benyújtja, – a végtörlesztéssel érintett deviza alapú kölcsönhöz közvetlenül kapcsolódik áthidaló, vagy gyûjtõszámla-hitelbõl eredõ tartozás, annak végtörlesztését a hitelfelvevõ az igénybejelentéssel egyidejûleg vállalja, valamint – a végtörlesztés az igénybejelentés napját követõ 60. napig megtörténik. A módosító törvény 2. §-a a hitelintézeti törvényt egyebek között azzal egészítette ki, hogy e § alkalmazásában deviza alapú kölcsönszerzõdésnek minõsül az a kölcsön is, ha a törlesztés is devizában történik. A módosító tv. 4. §-a köztehermentességet állapít meg a végtörlesztésre fordított összegre, mely szerint nem vélelmezhetõ, és nem állapítható meg vagyongyarapodás azon öszszeggel összefüggésben, amellyel egyezõ összeget a magánszemély – végtörlesztés címén az õt terhelõ tartozás kiegyenlítésére használ fel, vagy – egyenesági hozzátartozójának ajándékoz, és azt e hozzátartozó végtörlesztésként használja fel az e hozzátartozót terhelõ tartozás kiegyenlítésére. (Az adózás rendjérõl szóló 2003. évi törvény – amely az adóhatóság tevékenységét, jogkörét szabályozza – október 15tõl a köztehermentesség vonatkozásában nem módosult.) 5) A gyûjtõszámla-hitelre vonatkozó hitelkeret-szerzõdés és devizakölcsön-szerzõdés módosításának, valamint az azok alapján tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat közjegyzõi okiratba foglalásáért járó közjegyzõi munkadíj és

költségtérítés a bankot terheli. [A közjegyzõi díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendeletet a 25/2011. (VIII. 22.) KIM rendelet módosítja.] Új törvényjavaslatok November 2-án az Országgyûlés Gazdasági és Informatikai Bizottsága két módosító javaslatot nyújtott be. – A T/4831. törvényjavaslat az otthonvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos egyes törvények módosításról szól. Tekintettel arra, hogy a jelzáloghitelezés alapvetõ rendelkezései közül az egyik legfontosabb a lakóingatlan fogalmának meghatározása, mely a hitelintézeti törvényben nem, csak a 2011. évi LXXV. (végtörlesztési) törvényben szerepel, a törvényjavaslat egyebek között indítványozza, hogy a lakóingatlan fogalmát a hitelintézeti törvény 200/B. § (8) bekezdése is tartalmazza. (A módosító törvényt – sürgõs kihirdetést kérve – az Országgyûlés november 10-én elfogadta.) – A T/4832. törvényjavaslatot a kölcsönök kamatai és a teljes hiteldíj-mutató korlátozása, valamint az átlátható árazás biztosítása érdekében az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról nyújtották be. (A módosító törvényt – sürgõs kihirdetést kérve – az Országgyûlés november 10-én elfogadta.) A hitelszerzõdésbõl eredõ kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló, november 5-én a Kormány által benyújtott T/4858. törvényjavaslatot – amely a lakóingatlan megvásárlásának szabályait, illetve a Nemzeti Eszközkezelõre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza – a Parlament sürgõsséggel tárgyalja. [L] MV Iparos Újság 2011/6.

31

Jó, ha tudjuk Télváró tanácsok autósoknak A fagyos idõ beköszöntével sok baleset származik abból, hogy a gépkocsi tulajdonosok nem készítik fel autójukat az évszaknak megfelelõen. A téli felkészülés elsõ fontos lépés a gumik cseréje. Gumiszervizes kisiparososok szerint nem érdemes halogatni a gumicserét, mielõbb érdemes felkeresni a mûhelyet, így elkerülhetõ a nagyobb hideg beálltakor jellemzõ több órás várakozás a gumisnál. A gumicserével együtt célsze- sabb. Vásárláskor persze oda rû a szélvédõ mosó folyadékot kell figyelnünk, hogy csak is fagyálló változatra cserélni, olyan méretû gumit szereltesilletve az akkumulátorokat és sünk fel, amit a kocsi gyártója az ablaktörlõ lapátokat is ellen- elõír, a profilmélysége pedig õrizni, valamint a zárakat be- legalább négy milliméter legyen. olajozni. A túlzottan óvatos, lassú vezeSzámos tévhit él az autósokban a téli gumikkal kapcsolat- tés pedig gyakran épp az ellenban. Az egyik ilyen, hogy „ha kezõjét váltja ki a biztonságos tehetem, havas és jeges úton vezetés szempontjából, mint nem indulok útnak, ha pedig amit a sofõr el szeretne érni vemégis autózni kell, akkor óva- le. A forgalom ritmusával lépést tosan, lassan vezetek.” Tévedés, tartani képtelen autós ugyanis hogy a téli gumira csak hó és veszélyes elõzési helyzeteket jég esetén van szükség. Általá- provokál, feszültséget teremt a ban azt szokták mondani, hogy partnerekben. Gyakori ellenérv még, ha va+7°C alatt (egyes vélemények szerint ez a határ a nulla Celsi- lakinek négykerékmeghajtásos us-fok) a nyári gumiabroncs autója van, vagy hogy van az megkeményedik, ezzel veszít autóban blokkolásgátló. Ezek a tapadásából. A téli gumik speci- felszerelések mindaddig valóális szilika-gumi keverékbõl ban segítenek, amíg egy fékekészülnek, amely alkalmazko- zés miatt a kerekek már teljeleblokkolnak. Ekkor dik a hideg körülményekhez, és sen a legzordabb idõben is lágy, ru- ugyanis újra csak a gumi és az galmas marad, ezzel megõrzi a úttest közti kölcsönhatás számít. A nyári gumi nem tapad tapadóképességét. Ha nem is esik éppen hó vagy meg, s például lejtõn lefelé már ónos esõ, akkor is találkozha- nem segít az összkerékmeghatunk még városi utakon is az jtás sem. Kísérletek bizonyítják, hogy úgynevezett fekete jéggel, ami a pára láthatatlan lefagyását je- ha 100 km/óráról szárazon nyálenti. Ezeken ráfékezve nyári ri gumival 50 méter után áll gumival kellemetlen meglepe- meg az autó, ugyanez hóban 300-500 méter is lehet. Blokkotések érhetnek. A nyári gumi szûk víz- és sár- lásgátlóval és téli gumival ez a elvezetõ nyílásai, merev mintá- két adat körülbelül 40-60 méter zata miatt vizes, saras, síkvidé- és hóban 60-90 méter. Sokan gondolják, hogy az is ki téli utcában is megbukik. A jó téli gumi bordázata miatt elegendõ, ha csak két kerékre ezen felületeken is biztonságo- vesznek téli abroncsot. Bár a





32


semminél ez is többet ér, de igazán biztonságosan csak akkor vezethetünk, ha mind a négy keréken lecseréljük a gumikat. Ha mégis csak két téli gumira futja, akkor azokat mindenképp a hátsó kerekekre ajánlatos felszerelni. Veszélyesebb ugyanis, ha fékezéskor az autó hátsó vége tör ki, mint az eleje. Ugyanígy ha két régi és két új gumink van, akkor a hátsóra tetessük fel az újakat. Van, aki halogatja a téli gumi vásárlását, amíg összegyûlik a pénze, hogy jó minõségû abroncsokat vegyen. Tudni kell azonban, hogy még az olcsó, ismeretlen márkájú téli gumik is többet segítenek, mint a nyáriak. Kevesen tudják, hogy a téli gumik használata során fontos, hogy rendszeresen ellenõrizzük a keréknyomást. Tévhit, hogy téli útviszonyok között a keréknyomás csökkentése javítja a gumi tapadását. Hideg idõben ugyanis a hõmérséklet 5 Celsius-fokos csökkenése körülbelül 0,1 barral csökkenti a keréknyomást. Ha ezt nem korrigáljuk, akkor a gumiabroncsok teljesítménye, tapadása, és ezzel párhuzamosan a jármû fogyasztása is jelentõsen romlik. Bár náluk még nem elõírás, de a külföldre utazóknak tudni kell, hogy néhány országban kötelezõ a téli gumik használata. Például a szomszédos Ausztriában és Szlovéniában már õsz végétõl ellenõrzik, hogy fel vannak-e szerelve a téli gumik, s a hiányukért ugyanúgy büntetnek, mint más közlekedési szabálysértésért. Ausztriában hóláncot is kötelesek magukkal vinni az autósok.







Szakmai kaleidoszkóp SZENT FORRÁS A KONYHAASZTALON

Elekrondús vizet gyárt a magyar vízlúgosító A matuzsálemi kort megélõ hegyi pásztorok, japán halászok életmódját kutatók az egészségben töltött hosszú élet titkai közül a megfelelõ életmódon, különleges étrenden kívül fontos tényezõnek tartják a tiszta levegõt és vizet. A tömegtársadalmak nagyvárosban élõ lakói azonban egyre inkább szûkölködnek az elõbbiekben. Lapunk júliusi számában bemutattuk a pormentes, negatív ionokban dús levegõt elállító légtisztítót és fejlesztõit. Aki hajlandó áldozni rá, biztosíthatja magának az egészséges levegõt. Most a szent források jótékony fiziológiai hatású vizeit lakásunkba varázsló, hazai fejlesztésû és gyártású vízkezelõ készüléket mutatjuk be. A világpiacon különbözõ egységet tartalmaznak. Ezért márkaneveken vásárolhatók víz kezelésük komplikált, szerviz lúgosítónak, vagy víz ionizáló- igényük magas, költséges, az nak, pí víz készítõnek nevezett, áruk pedig hajmeresztõ: nyolca vezetékes ivóvizet elõzetesen vanezer forinttól félmillióig termegtisztító, majd elektrolízis- jed. Az eszközöket nem közértsel, mágnessel, ásványokkal, hetõ reklám magyarázatokkal féldrágakövekkel, örvényléssel próbálják eladni az egészségükezelõ készülékek. Felépítésük kért aggódó, az ezoterikus taazonban túl bonyolult, mikro- nokhoz vonzódó, tehetõsebb foprocesszorokat, mágnes szele- gyasztóknak. A Központi Fizikai Kutató Inpeket, nyomásfokozókat, komplikált, elszennyezõdõ szû- tézet egykori kutatója, Ránky rõket, UV csöves fertõtlenítõ Miklós napi feladatai mellett ma-

gánszorgalomból évtizedek óta foglalkozik az egészségre jó hatással lévõ, úgynevezett élõ, éltetõ víz kérdésével. Elméleti ismereteit sikerült átültetnie a gyakorlatba. Hatékony, jól mûködõ, jól használható, könnyen tisztítható, egyszerû, megfizethetõ, sorozatgyártásra érett, esztétikus kiállítású készüléket konstruált. Az ûriparnak is dolgozott Ránky Miklós a cég fénykorában egyfajta helyi guruként tevékenykedett a KFKI-nál. Mindenki hozzá fordult, ha megoldhatatlannak tûnõ problémája támadt. Szakterülete a rezgés diagnosztika volt, az ûr- és az atomipar számára tervezett mûszereket, berendezéseket tesztelték, mennyire viselik el a szélsõséges rezgéseket. Õ vizsgálta a Farkas Bertalannak gyártott magyaros ételkonzer(folytatás a 34. oldalon)

nya, cukkíni, kelbimbó, kelkáA felnõtt lakosság közel 90%Lúgosítás poszta, karalábé, sárgarépa, peta elsavasodási problémákkal küzd, csak talán nem mindenki tud róla. Szá- rezselyem, zeller. Gyümölcsök közül fogyasszunk sok anamos kutatás bizonyítja, hogy jó néhány betegség a testünk elsavasodásából adódik. Okozhat- nászt, epret, grapefruitot, narancsot, körtét, dinja ezt a rohanó, stresszes életmód, a károsító nyét, almát, meggyet, cseresznyét, õszibarackörnyezeti tényezõk, a helytelen táplálkozás, kot, sárgabarackot, kivit, szõlõt, banánt. Az italok közül jó hatásúak a 100%-os levek, mikor túl sok savasító hatású élelmiszert viszünk be a testünkbe. Nagy mértékben fo- melyek lúgos zöldségekbõl és gyümölcsökbõl gyasztjuk a savasító állati eredetû ételeket, készülnek, és az ásványvíz. A friss tejtermékek inkább lúgosító hatásúak, ilyen a hús, a sajt vagy tojás is. Túl sok egészségtelen savasító hatású italt iszunk, mint a ká- mivel az elõállítási és tárolási folyamatok kövé, sör vagy egyéb alkoholos italok. És a cukrot vetkeztében válnak savasító hatásúvá. A gabonafélék és pékáruk szervezetünk szásem szabad elfelednünk. Kevés lúgosító zöldséget, gyümölcsöt eszünk, és így felborul az mára nélkülözhetetlenek, de válasszuk a magas rosttartalommal bíró és teljes kiõrlésû lisztekegyensúly és kész a test savasodása. Fontos a lúgosítás folyamatában a lúgosító ha- bõl készült termékeket vagy akár élesztõmentes tású ételek és italok fogyasztása és a savak kerü- pékárukat. A húsok között is találhatunk kevésbé savasílése. Említsünk néhány fõbb élelmiszert, melybõl tó hatásúakat, melyek mértékletes fogyasztása többet kell fogyasztani, a lúgosítás érdekében. Fontos lúgosító zöldségek a spenót, uborka, ajánlott, mint a csirke- vagy pulykahús. A marbrokkoli, gomba, hagyma, fokhagyma, metélõ- ha- és disznóhús az erõsen savasítók közé sorohagyma, paradicsom, karfiol, padlizsán, burgo- landó. MV Iparos Újság 2011/6.

33

Szakmai kaleidoszkóp Elekrondús vizet gyárt a magyar vízlúgosító (folytatás a 33. oldalról) veket is, addig kísérletezve, amíg például a libamáj zsírja elfolyósodás nélkül elviselte a Föld körüli pályára állítást. Az õ laboratóriumában vizsgálták be a súlytalanság állapotában bicskával szeletelhetõ barackpálinka alkalmasságát is. A mérgezett víztõl a szent forrásokig A 80-as években a víz mágnesezhetõségének kérdése tartotta lázban a határtudományok felé kiránduló tudósokat. Piacra kerültek és ma is kaphatók elektromágneses és állandó mágneses vízkõmentesítõ szerkezetek. Ránky úr, aki a keményvonalas „kockafejûekkel” szemben a szabadabban gondolkodó és kísérletezõ kutatók közé tartozott, kísérleteket folytatott a mágneses tér vízre gyakorolt hatásával. Megállapította, hogy a víz dipólus jellegû molekuláinak elrendezõdését idõlegesen megváltoztatja a kellõen erõs mágneses mezõn történõ átáramlás. Az ûrhajósok ivóvízellátása az 1960-as hetvenes évektõl az amerikaiakat és az oroszokat egyaránt élénken foglalkoztatta. A témát kutatva sikerült eljutnia a NASA-hoz és a szovjet ûrvárosba is, majd tanulmányokat folyatott a dél-angliai mûszaki egyetem rezgéskutató részlegében. Hihetetlenül színes tudósegyéniségekkel közösen kereste a választ, mi lehet az oka bizonyos szentnek tartott francia, olasz, stb. források gyógyító hatásának? Miért bizonyul hatástalannak, ha ugyanezen források vizét palackozva messzire szállítja a kereskedelem? Mi magyarázza a neves egyházi személyek lakonikus megjegyzését: az áldás nem palackozható?

34


Mély nyomot hagyott benne egy szarajevói utazás, aminek során egy sziklából kiálló vascsõ kínálta forrás vizét kóstolta meg. Néhány korty után megállapíthatta: nincs az a bolti ásványvíz, ami a nyomába érhetne. A fellelhetõ szakirodalmat tanulmányozva a brit kurzuson szerzett barátaival konzultálva egyre tisztábbá vált számára a kép. Az ásványi anyagokon, a hõmérsékleten, az illékony gázokon kívül kell lennie más, múlékony faktornak is, amit a misztikusok chi, ki (életerõ), pí néven, máskor pedig a hagyományos kémia pH-jával nehezen értelmezhetõ „lúgosság” kifejezéssel illetnek Az egyes méregdrága készülékek forgalmazói élõ-, éltetõ, antioxidáns víznek is nevezik az ilyen vizeket. A készülékek gyártói, forgalmazói hangzatos, gyakran áltudományos kísérõszövegekkel próbálják növelni az eladást, de ezektõl nem lesz okosabb a felhasználó. Ránky Miklóst akkor érte nagy meglepetés, amikor egy japán kutatótársával a források frissen feltörõ, illetve a hosszan tárolt vizének redox potenciálját kezdték el méregetni. Elektronok leadására képes, redukáló hatású vizet dokumentáltak. Az ilyen víz néhány kortya hûsít, oltja a szomjat, rendszeres fogyasztása fokozza az életkedvet, erõnlétet biztosít. Palackozás, tárolás során azonban az idõ függvényében, úgy fél nap múltán a víz elvesztve elektronleadó tulajdonságát rekombinálódik, hatástalanná válik. A forrásvizek feltehetõen a geológiai rétegeken átáramolva a súrlódástól, spirális örvényléstõl, a piezzo elektromos kõzetektõl, gleccservizek esetében a kozmikus sugárzástól kerülhetnek különleges állapotba. Lé-

nyeg, hogy az áldás, valóban nem palackozható, csak helyben fogyasztva hatásos. Ránky Miklós a világpiacon kínált temérdek vízlúgosító, vízionizáló készüléket tanulmányozva úgy érezte, ideje üzleti haszonra váltani hobbiszinten gyûjtött tapasztalatait. Kellõ mérnöki fantáziával, néhány évnyi munkával eljutott az elektronadakozó vizet csapvízbõl házilag elõállító, jól mûködõ kísérleti példányig, mostanra pedig a kiforrott, sorozatgyártásra érett darabig. Az élelmiszeripari minõségû mûanyagból gyártott, nagyobb termoszhoz hasonló, formatervezett konyhai eszköz félig áteresztõ hártyával elválasztott kamráiban törpefeszültségû egyenáram hatására a betöltött jó minõségû csapvízbõl 2,5 liter elektron leadására képes, reduktív, és ugyanannyi elektronfaló, (elektronnyelõ, felvevõ, -lerabló) oxidáló, fertõtlenítõ hatású víz keletkezik tizenöt perc alatt. A nem iható fertõtlenít Az elektronadakozó víz hagyományos üvegbe töltve, sötét, hideg helyen hat-nyolc órán át tartja jótékony hatását. Az oxidatív víz pedig mosogató-, mosó-, felmosó-, öblítõszerként hasznosítható. (Egyik neves hazai karmesterünk a folyton kiújuló, makacs pattanásait gyógyította meg az elektront lerabló vízzel.) A feltaláló fejlesztõ közel áll a sorozatgyártás elindításához. Hazafias megfontolásból mindenképpen valamelyik hazai kis vagy közepes vállalkozással szeretné gyártatni a készülékeket, amelyek, ha minden jól megy, rövidesen az üzletek polcaira kerülhetnek. Sámathy Tamás

Szakmai kaleidoszkóp Milyen vizet igyunk a méregtelenítéshez? A víz az életet jelenti. Iszunk belõle, fõzünk vele, úszunk benne, különös helyet foglal el az életünkben. Ha nem jutna vízhez a szervezetünk, megszûnne az élet. Víz nélkül lehetetlenné válna a méregtelenítés! Az emésztõrendszeri megbetegedések 35%-ánál a szennyezett csapvíz tehetõ felelõssé. A méregtelenítés az egyetlen fegyver ahhoz, hogy a testünkbõl kiürítsük a szennyezõ anyagokat, és a méregtelenítés egyik legfontosabb eleme a tiszta víz fogyasztása. A sikeres méregtelenítés a megfelelõ folyadékmennyiség bevitel mellett lehetséges. A tiszta víz átmossa az egész szervezetet a méreganyagoktól. Minél több tiszta vizet iszunk, annál jobb lúgosító hatást érünk el, annál inkább lehetõvé válik, hogy megtisztuljon az egész szervezet. Azért fontos tiszta vízzel folytatni a méregtelenítést, mert ha például a víz már klórt, növényvédõszer, fogamzásgátlószer maradványokat, vagy egyéb vegyi anyagokat tartalmaz, kevésbé lesz képes arra, hogy felszabadítsa a szervezetünkbõl a salakanyagokat. Ha csak nyomokban tartalmaz bármilyen szintetikus anyagot, akkor már káros hatással van a vesére és a májra is. A szûrt tiszta vizek, szénsavmentes ásványvizek ma már széles körben elérhetõek, ha lehet, kerüljük a csapvizet, vagy ruházzunk be egy vízszûrõ berendezésre, hogy kialakíthassuk egyedileg a saját vízellátásunkat.

Amit az ionizált vízrõl tudni érdemes A bázikus, apró klaszterekbõl álló vizet számos japán kórházban alkalmazzák diabétesz, magas vérnyomás és számos más egészségügyi probléma kezelésében. Japánban több millió háztartásban van víz ionázáló készülék. Hogy mik is azok a klasz- hozza, gyümölcsök és zöldséterek? A vízmolekulák sosem gek mosására, tisztítására. Kávé egyesével, egymástól teljesen tea, hús, rizs fõzésére, mert függetlenül helyezkednek el a semlegesíti ezek erõsen savas térben, hanem 10-50 moleku- jellegét, így a táplálék ízben lánként egymáshoz kapcsolód- változatlan marad ugyan, de sava. Ezeket a kapcsolódott cso- vasító jellegét elveszti. Ihatjuk, portokat klasztereknek (cluster) mint sima vizet, hiszen ízletes, nevezzük. A szervezet számára igazi forrásvíz ízû. Csecsemõk az nem mindegy, hogy ezek a részére porból készített tejnél klaszterek hány vízmolekulából alkalmazva kalcium (Ca) kiegéállnak. Minél kevesebb (5-6 szítésként szolgál. Cukorbetegmolekula), annál jobb az oldó ségben illetve kóros elhízásban képessége, könnyebben jut át a szenvedõ emberek esetében sejtmembránon, annál jobb a csökkenti a vércukorszintet és méregtelenítõ képessége. Az segít leküzdeni az elhízást. Ha sem mindegy, hogy bázikus túl sok bort fogyasztottunk, vagy savas pH-értékkel rendel- igyunk meg belõle néhány pokeznek-e. A bázikus vizet ideá- hárral és megóvjuk magunkat a lis elektrolitként belsõleg fo- fejfájástól. (A bor savasságát gyaszthatjuk, míg a savasat ki- semlegesíti.). Teakészítésre váló hatású általános külsõ bõr- használva megszünteti a fanyar ízt, így a tea tiszta aromáját éltisztítóként alkalmazhatjuk. A víz klaszter-szerkezete újra vezhetjük. Fogyasszunk belõle strukturálódik az ionizáció során, sporttevékenységek után, ezálami lehetõvé teszi, hogy a víz tal szervezetünk hozzájut a nélhidratáló képessége hatszorosára külözhetetlen elektrolitokhoz nõjön. Az ionizált víz sokkal több és gyorsabban üríti ki a mérgehasznos ásványi anyagot tartal- zõ anyagokat. Rendszeres és maz a hagyományos víznél. Job- tartós fogyasztás esetén semleban kihozza az íz-anyagokat, gesíti a nikotint és egyéb káros csökkenti a fájdalmat, energiát anyagokat. Csillapítja a torok ad, közömbösíti a savasságot szárazságát és a túlzott váladé(acidózis). Antioxidáns hatása kozást. Az ionizáló készülék másik megvédi a hasznos tápanyagokat. Nagy mennyiségben tartalmaz kamrájában képzõdõ enyhén saelektronokat, melyek megkötik a vas, illetve semleges kémhatású szabadgyököket a szervezetben. víz kiválóan alkalmazható moKéslelteti az öregedést. Minél na- sakodásra, arc és hajmosásra, gyobb egy étel vagy ital ORP ér- rovarcsípés enyhítésére nagyon téke, annál jobban oxidálja, öre- hatékony a 3,5 pH értékû, erõgíti szervezetedet. Az ORP egy sen savas víz. Hatásos fekélyek, mértékegység, mely az oxidáló sebek kezelésére, zöldségek, mértéket fejezi ki Oxidation- gyümölcsök fertõtlenítésére. A Reduction Potential. Az örege- haj csillogó, egészséges lesz tõdés legfõbb oka a szervezet oxi- le, megszûntethetõ használatával a korpásodás. Segít a krónidálódása. Az ionizált bázikus vizet kusan száraz szemeken, hidrahasználhatjuk: levesek fõzésé- tálja, puhítja, feszesíti a bõrt. re, hiszen az ízeket jobban ki- Növények öntözésére kiváló. MV Iparos Újság 2011/6.

35

Szakmai kaleidoszkóp Hogyan szabaduljunk meg a bontott hullámpalától? Hogy mit tehetünk egy lebontott épület azbeszt tartalmú tetõfedõ anyagával, milyen körülményes és költséges megszabadulni a veszélyes hulladéknak minõsülõ anyagtól, arról egy érdi építész, Varga Illés Levente honlapján közzé tett személyes élménybeszámolóját érdemes elolvasni. „Az azbeszt egykor népszerû építõanyag volt. Rengeteg régi üzemcsarnok, melléképület, raktár, kisipari mûhely teteje, oldala készült azbesztes betonlemezekbõl, hullámpalából. Az ilyen épületszerkezetek felszámolásához támogatásra, jogszabályi ösztönzésre lenne szükség, ezzel szemben információhiány és logisztikai problémák jutnak osztályrészül annak, aki a veszélyt felmérve tevõlegesen részt kíván venni a probléma megoldásában. Az elbontott Erdért faházunk fedése az egykor e típusra gyakorlatilag egyeduralkodóként jellemzõ azbeszt hullámpala volt. A darabos azbeszttermékek nem olyan veszélyesek, csupán a tört és morzsolódó felületek szálai okoznak veszélyforrást. Az ép táblák védõruha nélkül is bonthatók, szállíthatók. A bontás után deponáltuk a táblákat. A lerakás mikéntje azonban szervezést igényelt. A tájékozódást a neten kezdtem. A különbözõ hivatali és civil szervezetek adatbázisaiban erre vonatkozó használható adatot nem leltem. A Google az azbeszt szóra rengeteg találatot ad, ám ezek közül kevés a használható. A talált cégek jellemzõen rekultivációval egybekötött, szakszerû hulladéklerakással foglalkoznak. Az elektronikus levelezést nem igen szeretik, telefonon is inkább a bizonytalanság és tanácstalanság volt tapasztalható („Marika, lehet hozzánk azbesztet hozni ? ...

36


azt mondja a kolléganõm, hogy talán a Józsi tudja, de õ most szabadságon van”). A dunaújvárosi Dunaferr Ferromark Kft. azonban honlapján korrekt tájékoztatást ad, telefonon pedig készségesen tájékoztatnak a fontosabb tudnivalókról. Tekintettel arra, hogy bõ tucatnyi vételi ajánlatot kaptam az anyagra (bizony, dacolva a rák veszélyével még ma is népszerû építõanyag, a bontott palának komoly piaca van), biztosra kívántam menni, hogy a pala valóban lerakóba kerül. Ezért utánfutóval (két fordulóban) személyesen vittem el. A cég honlapján található térkép hasznos segítség. A lerakó a Dunaferr területén található, ahová a belépés nem is olyan egyszerû. Én a IX. sz. kapun hajtottam be. A kapun mintegy félóra volt átjutni, mert nem tudtam az alábbiakat: fuvarlevél kell (én magánszemélyként a saját palámat szállítottam, így nem készültem vele, de hosszas telefonálgatás után elfogadták azt is, hogy a helyszínen kitöltöttem egy házilagos fuvarlevelet. Bizonyos dolgokat csak nagyon különleges esetben lehet bevinni a telepre (ezért a laptopomat kint kellett hagyni). Az õrök tudakolták, név szerint kihez, és õ vár-e, meg lett-e beszélve (ezt telefonon elintéztük). A térkép alapján könnyen a cég irodaházához találtam, de ott hamar kiderült, hogy elõbb a lerakóba kell menni, ami nem

itt van. Az nincs rajta a térképen és nagyon bonyolult oda eljutni. Hívtak hát a lerakóból egy munkatársat, aki átjött értem autóval, s õt követve jutottam el a mázsázóba, ahol megmérték az autó súlyát, majd pedig a lerakóba gurultunk. A lerakónál is volt egy iroda, ahol egy hölgy elkészítette a veszélyes hulladékokra vonatkozó papírmunkát, s kaptam két darab, igen sok adatot tartalmazó papírt. A lerakást fizikailag egy targonca végezte. Ezután már egyedül is visszataláltam a mérleghez, ahol kaptam egy mérlegjegyet, innen pedig az irodaházba, ahol a II. emeleten kiállították a számlát), majd a földszinti pénztárba befizettem a lerakás díját. Végül visszatértem a kapuhoz, ahol bemutattam a sok papír egy részét, ellenõrizték az autóm tartalmát és magamhoz vehettem a laptopomat. Mindez röpke 2,5 órámba került. A második kör így már nem fért bele a napba, azt a következõ nap tettem meg. Akkor már rutinos voltam, ismertem a járást, s ennek köszönhetõen 70 perc alatt végeztem is. Összességében (benzinköltséggel és az utánfutó bérletével) százezer forintomba került, hogy megszabaduljak attól, amiért fizettek volna ötvenezret. De nem bánom. Ez az egészséges környezet ára. Az épület teljes bekerülési költségéhez képest nem igazán nagy tétel. Sokunk számára természetes, hogy mindezt vállaljuk. De azt be kell látni, hogy ez a szemlélet még nem általános. Kezdem már érteni, miért van tele az erdõ, a rét, a mezõ és az út menti árok a sok sittel, veszélyes hulladékkal.”

Szakmai kaleidoszkóp Nem gyártható, illetve nem hozható be az országba 2004. január elseje óta azbeszt tartalmú sík vagy hullámpala, 2005. január elsejétõl pedig már a meglévõ készletek forgalmazása, felhasználása is tilos A környezetvédelmi és az egészségügyi tárca 2000-ben közösen kiadott, és 2001-tõl hatályos rendelete eredetileg is azt a célt tûzte ki, hogy 2005-tõl tiltsák meg az azbeszttartalmú tetõfedõ anyagok forgalmazását, felhasználását. Ezt követõen 2003. áprilisában – az akkor kiadott rendeletmódosítás alapján – úgy tûnt, hogy sikerül elõbbre hozni a 2005. januárra esedékes szigorításokat 2003. július 1-re. Azaz már ettõl az idõponttól tilos lett volna a forgalmazás, felhasználás. Az importálók, forgalmazók viszont azt bizonyították, hogy mindez jelentõs anyagi hátrányt jelentene számukra. Ennek hatására egy újabb, és 2003. július elsejétõl hatályos rendeletmódosítás már csak a gyártást és a behozatalt tiltotta meg, a forgalmazást, felhasználást ismét 2005. január elsejéig engedélyezte a rendelet. A szaktárca egy korábbi közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy, hogy ne végezze senki házilagosan a sík vagy hullámpala tetõfedõ anyagok bontását, vágását, fúrását, mert az azbesztrostok igen veszélyesek az egészségre.

Felmérések szerint több mint 150 millió négyzetméter azbesztcement tetõfedõ anyag található beépítve az országban. Ezek a tetõfedések, kerítések, garázsfalak akkor veszélyesek, ha az azbesztrostok kiporzás útján a levegõbe kerülnek. A minisztérium ezért azt tanácsolja, hogy a bontást minden esetben szakcégekre kell bízni, akik megfelelõ védõruhát, védõfelszerelést használnak, s dolgozóik orvosi felügyelet alatt állnak. Az azbesztcement tetõfedõ anyag veszélyes hulladéknak minõsül, ezért bontást követõen csak az arra feljogosított, az ártalmatlanítást vállaló kezelõnek lehet átadni. E kezelõkrõl a területi környezetvédelmi felügyelõségen szerezhetnek információt az állampolgárok. Mindezek tükrében kissé furcsának tûnik, hogy az Interneten számos hirdetéssel lehet találkozni, melyek jó állapotban lévõ, bontott hullámpala eladását ajánlják, még fényképet is mellékelnek a méretet, darabárat is jelzõ ajánlat mellé. Két ilyen hirdetõt is felhívtunk „vásárlási szándékkal”.

Szabadulás a veszélyes azbeszttõl Az azbesztet kitûnõ hõ-, tûz-, és savakkal szembeni állósága, illetve elektromos szigetelõ tulajdonságainak köszönhetõen az élet számos területén (építõiparban tûz-, hõ- és zajvédelem, szigetelés, illetve palatetõk; iparban szigetelés, tömítés; jármûiparban fékbetétek és kuplungtárcsák elõállítása) elterjedten használják, a XX. sz. végére azonban fény derült ezen anyagok emberi szervezetre gyakorolt káros, rákkeltõ hatásaira is. Ezért például a tetõfedésre használt azbesztpala gyártását is betiltották, s világszerte programok indultak el ezen anyagok kiváltására, az épületek azbesztmentesítésére. Az eltávolított anyagot Veszélyes hulladék kategóriába sorolták, mely nem bomlik le. Leggyakrabban a hulladéktárolókban betonba, habarcsba vagy agyagzagyba ágyazták be. Az azbeszt alkalmazások felderítése és eltávolítása napjainkban is fontos feladat.

Az eladó némi felárral még az ország másik szegletébe is hajlandó lett volna odafuvarozni az árút. Amikor rákérdeztünk, honnan származnak a hullámpalák, miért nem helyezték el azokat veszélyeshulladék-lerakóban, tisztában vannak-e vele, hogy tilos azbesztes palát forgalmazni, lecsapták a telefont. Az Országos Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Fõfelügyelõségnél azt közölték, hogy a területi hatóság csak akkor tud intézkedni, ha tudomására jut, hogy valaki ilyen jellegû kereskedelmet folytat. Ehhez azonban konkrét bejelentés szükséges. Feltételezhetõ azonban, hogy ha valaki olcsón akar tetõfedõ anyaghoz jutni, nem tesz feljelentés „jótevõje” ellen.

Kifejezetten azbesztmentesítéssel foglalkozó cégek: Corro Hungária Kft. Belfor Hungária Kft. Dunamenti Tûzvédelmi Rt. IGNIS Kft. Azbeszt, mint veszélyes hulladék szállításával a következõ cégek foglalkoznak: KRISTÁLY-99 Kft. 52/432-298 MEGOLDÁS Kft. 94/331-085 Netta Kft. 1/296-1182 P&G Kft. 1/280-6536 Palota Kft. 1/308-1350 Ezen kívül az alábbi két lerakási lehetõség: Aszód kontakt személy: Tedés József 28/579214 Marcali kontakt személy: Kálmán Lászlóné 85/4144803 MV Iparos Újság 2011/6.

37

Szakmai kaleidoszkóp Penészölõ kék fény Kék fénnyel történõ besugárzás megállítja egyes penészgombák növekedését és méregtermelését – állapították meg a német Max Rubner Intézet kutatói. A laborkísérletek megmutatták, hogy a látható fény egy bizonyos hullámhossza annyira megzavarja egyes penészgombák életritmusát, hogy nem termelnek mérget és növekedésük is alábbhagy. Narancs, szõlõ, eper: csak néhány gyümölcs a sok élelmiszer közül, amelyeket már rövidebb tárolási idõ is gombásodással fenyeget. A penészgombák és spóráik mindenütt jelen vannak, védekezni ellenük szinte lehetetlen. Azonban, mint legtöbb élõlénynek, a gombáknak is van belsõ órájuk, amely növekedésüket és anyagcseréjüket szabályozza. Ezt az órát veszi célba a németországi Szövetségi Táplálkozás és Élelmiszer Kutatóintézet szakembereinek munkája. A kísérletek során különbözõ hullámhosszúságú fények gombafajták növekedésére gyakorolt hatását tesztelték. Végül kezdett kikristályosodni, hogy a 450 nanométeres hullámhosszúságú fény na-

gyon hatékony zavaró tényezõ. Nem alkalmaztak káros UV sugárzást, egyedül a kék fény elég volt, hogy a gombaspórák kb. 80%-át elpusztítsák. A sárga és a zöld fény ezzel szemben segítette a gombák növekedését. A gombák tehát képesek érzékelni a különbözõ hullámhosszúságú fényt, de sajnos nem egyformán érzékenyek. A Fusarium gombák, amelyek tipikus gabonapenészgombák, máshogyan reagálnak a megvilágításra. Nem hagyják abba a növekedést, csak több fényvédõ pigmentet termelnek. Itt további kutatás szükséges. Egy EU projekt keretében, amelynek célja a gombákhoz köthetõ méreg mennyiségének csökkentése a táplálékláncban, a kutatók szeretnék felismeréseiket valódi alkalmazásokba is beépíteni. Ha a megvilágítási stratégia a gyakorlati teszteken is jól teljesít, az nagy elõrelépés lenne a penészes élelmiszerek elleni harcban.

Újfajta memória Újabb érdekes részleteket fedtek fel a Racetrack névre keresztelt térbeli memóriájukról az IBM kutatói. A memóriaegység új típusa százszor annyi adat tárolására képes, mint a jelenleg tesztelés alatt álló típusok, miközben kevesebbet is fogyaszt azoknál. Ezt a fajta adattárolót már hat éve fejlesztik. A megoldás lényege pedig abban áll, hogy nanohuzalból kialakított "versenypályán" (racetrack) mozgatják az adatok mágnesbitjeit a huzal tároló részeirõl az írást/olvasást végzõ részhez. Ezzel a megoldással a fejlesztõk a mágneses merevlemezek és az SSD-k legjobb tulajdonságait igyekeznek ötvözni. A mágnesbiteket néhány nanométer széles mágneses régiókban, ún. domainekben tárolják. A domainek falai óránkénti több száz kilométeres sebességgel mozgathatóak, és hajszálpontosan állíthatóak meg a kívánt helyen. Az eltárolt adatokhoz így a másodperc egymilliárdod részénél is hamarabb lehet hozzáférni. A pozicionálás könnyen kezelhetõ a mozgató áramimpulzusok hosszának szabályozásával.

38


Tranzisztor papírból Megszületett az elsõ térvezérlésû tranzisztor, melyben a szilíciumkristály alapot közönséges papír váltja fel. A technika egyre változatosabb feladatokra alkalmaz biopolimereket. A hosszúláncú szerves molekulák egyre több területen képesek olcsó alternatívát nyújtani a hagyományos alapanyagokkal szemben. A legutóbbi nagy lépést ezen a téren a Portugál Lisszaboni Új Egyetem kutatói tették meg, akik a papír alapanyagául szolgáló cellulóz tulajdonságait vizsgálták meg tüzetesen. Sikerült egy olyan tranzisztort építeniük, melyben dielektromos rétegként egy közönséges papírlap szolgál. A papír két különbözõ feladatot is ellát, elektromos szigetelésen kívül az alkatrész alapja is egyben. Teljesítménye felveszi a versenyt a ma használatos tranzisztorokkal, viszont olcsósága lehetõvé teszi eldobható RFID-ként (Radio Frequency IDentification) való használatát, például árucikkek azonosítására, akár intelligens csomagolás formájában. A fejlesztõk szerint elektronikus papír-kijelzõben is viszontláthatjuk majd a papíralapú tranzisztort.

Üzlet Kockázati tõkére vár a „szupercsavar” Különleges, rugalmas, sok célra és sokszor újrafelhasználható, gyors szerelést lehetõvé tevõ, gyorsan rögzíthetõ és oldható szerkezeti kötõelemet talált fel egy budapesti karosszérialakatos, Balázs József és társa, Barabás Dániel gépészmérnök. Szellemi terméküket mintaoltalom védi. Ötletük papírra vetése után egy évvel késõbb már el is készültek a kísérleti bemutató darabok, ám hogy a különbözõ iparágakban ki lehessen próbálni, és el lehessen terjeszteni, elõbb alacsony szériájú mintakollekciót kellene gyártani. Ehhez várnak érdeklõdõ tõkéstársakat, akik üzleti lehetõséget látnak a kötõelemek felhasználásában, forgalmazásában

Az új kötõelemet gazdaságosan lehetne használni elsõsorban az építõiparban és bútoriparban. Segítségükkel gyorsan rögzíthetõk betonalaphoz munkagépek, felállíthatók ideiglenes kerítések, tartóoszlopok, autópályák hóvédõ falai, fából készült kerti építmények stb. A nullszéria elkészítését vállaló felhasználónak kizárólagos gyártási és kereskedési jogot a kellõ nagyságú rögzítõ erõt adnának a pénzben szûkölködõ biztosítja. A kötõelemnek pe- feltalálók. remmel ellátott menetes csavarja, azon egy mozgatható anya, továbbá egy rugalmas elem található.

A mûszaki élet számos területén alkalmaznak kötõelemeket alkatrészek, szerkezeti elemek összekötésére, rögzítésére. A rögzítõ és kötõelemek egyik fajtája a rugalmas deformáció elvén alapul. Ezek legismertebb Gazdaságos lenne az formája a rugós alátét, de isépítõ- és bútoriparban mertek egyéb, a rugalmas deEz a rugalmas elem a támaszformáció elvén alapuló rögzítõ tócsavar pereme alatt és az alsó elemek. támasztótárcsa között helyezkeTetszõlegesen változdik el, és egy, a perem alsó rétatható rögzítõerõ szével érintkezõ elemrészbõl, az Az ismert megoldások közös elemrész folytatását képezõ, a hátránya azonban, hogy bár ki- támasztócsavar tengelyével párhasználják a deformáció elvét, huzamos szárból és az alsó huvagy roncsolódnak, s így továb- rokból egyetlen darabot képezõbi használatra nem alkalmasak, en van kialakítva. A támasztóvagy ha ki akarjuk zárni a ron- csavar peremének alsó részén a csolódást, úgy a rögzítõ erõ – huzalból, vagy laprugóból kicsak korlátozott mértékû lehet. alakított – rugalmas elemet beA találmány szerinti rögzítõ fogadó horony, míg a perem elemek a tengelyükkel meg- alatti csapon és a perem feletti egyezõ tengelyû rugalmas elem menetes részen a rugalmas elem révén a szorítóerõ tetszõlegesen szárát és hurkát befogadó horváltoztatható és minden esetben nyok vannak kialakítva.


39

Iparos portrék Egy népszerû ember Pilisszentivánról Ritkán találni manapság olyan iparost, aki ne panaszkodna a munka, a megrendelések vészes visszaesése miatt. Ezért hát szívderítõ volt hallani a Pilisszentivánon élõ Hegyeshalmi Ferenc villanymotor tekercselõ és transzformátorjavító mestert, a helység díszpolgárát. A hetven éves szakember nyugdíjas évei óta áll a lakosság és a környékbeli cégek szolgálatában a pilisi hegyek festõ, sváb falvában. Takaros háza alagsorában fia hegesztés-technikai boltja osztozik a négyzetmétereken a jól felszerelt szervizmûhelyével.

N

incs olyan megrokkant háztartási gép, szivatytyú, daráló, fûnyíró, faaprító, gyalugép, esztergapad, porszívó hegesztõkészülék, amit ne tudna életre kelteni. Szépívû, érdekes, irigylésre méltó szakmai múlt és életút áll a mindig jó kedélyû, szókimondó, szavahihetõ, adomázásra hajlamos mesterember mögött, akirõl azonban tudnunk kell: sosem volt formálisan kisiparos. A végzettségét tekintve erõsáramú technikus, általános mûszerész és motortekercselõ a jól fizetõ állása mellett nem váltott ki ipart, vállalkozások segítõjeként „maszekolt”, tett eleget privát megbízásoknak a szabadidejében évtizedek óta. Harminc évet húzott le a Trakis Villamoskészülék Gyártó és Értékesítõ Szövetkezet ipari röntgen berendezéseket fejlesztõ, tesztelõ részlegénél. Az egészségre ártalmasnak minõsített munkahelyen harminc százalék veszélyességi pótlék adódott hozzá a mindenkori fizetéséhez, s a napi hat órás munkaidõ mellé évi negyven nap szabadság is járt. Izgalmas, igényes, a szakmai felkészültségét próbára tevõ feladatok, és a kollégák tisztelete, megbecsülése magyarázza, miért is nem akart önálló kisiparos lenni. A náluk kifejlesztett hordozható ipari röntgenek az akkori idõk csúcstechnikáját képviselték a világpiacon, ahová a PhilipsMüller vállalat közvetítésével

40


több, mint hatszáz darabot juttattak el. Hegyeshalmi Ferenc már gyermekkorában megbarátkozott a motortekercseléssel, merthogy a szakmai körökben messzi vidéken jól csengõ nevû édesapja ezt a szakmát ûzte, kezdetben a híres Uplinyi és Nikolasz cégnél, majd önállóan, amíg szövetkezetbe nem kényszerítette a hatalom. Akkoriban nem nagyon kérdezték a gyerekeket, „mi szeretnél lenni öcsi”, inkább az atyai tekintély döntött. Korengedménnyel befejezve az általános iskolát, tizenhárom és fél éves korában õ is a Trakisnál találta magát. Jó alapokat adott neki a kemény gyakorlati képzés. Mielõtt bármilyen elektromos berendezést a kezébe vehetett volna, fél évig a lakatos-, ugyanennyi ideig a gépmûhelyben ismerkedett a vasas mesterségekkel. Egy jó mûszerésznek tudnia kellett fúrni, marni, esztergálni, hegeszteni, fémlemezekkel bánni. A fogékony, tehetséges fiatalember keze alá már tizennyolc évesen saját tanulókat adtak. De õ is tovább képezte magát, esti tanfolyamon oklevelet szerzett a Bláthy Ottó Erõsáramú Technikumban. Sok minden érdekelte a motortekercselés mellett, különö-

sen az öntvények, gépalkatrészek esetleges rejtett hibáit kimutató ipari röntgen berendezések mûködése, javítása. Mivel nem röstellt könyékig nyúlkálni a transzformátor olajban, fõnökei elismerve igyekezetét, szakmai igényességét, támogatták a „családi öröksége” miatt meglehetõsen negatív káderlappal útnak indított pályakezdõt. Sógora ugyanis a Rajk ügyben 21 év, az 56-os forradalomban való részvételéért pedig 7,5 év börtönre ítélték. Szorgalmának, tudásának köszönhetõen tizennyolc évesen mégis a röntgen próbaüzemben dolgozhatott. Szakmai fejlõdését olyan példaképek segítették, mint a vasas körökben egész Budapesten köztiszteletnek örvendõ Meszler Rihárd lakatosmester, Gál János a nagyfeszültségû technikák elismert szakembere, vagy a polihisztor fõmérnökök, Varga Géza, Teller Ede és Szilárd Leo egykori osztálytársa, kinek nevéhez a céget elõbbre vivõ szabadalmak

Iparos portrék fûzõdtek. Rendszeres kapcsolatot tartott a részleggel a debreceni egyetemrõl a szórakozott Majer professzor, a Mûegyetemrõl Karsai prof. Tõlük sok jó ragadt rá. Szeretettel emlékszik vissza Göndör Györgyre, a tiszti iskola politikai fõcsoportfõnökébõl, a partizánszövetség vezetõjébõl szövetkezeti elnökké avanzsált egykori „nagyfõnökére”, akinek a szívébe egy soron kívüli, politikai felhangú megrendelés sikeres teljesítésével lopta be magát. Történt, hogy 1962 decemberének közepén a honvédségtõl leszerelve bejelentkezett a munkahelyére azzal, hogy január másodikán felvegye a munkát. Az elnök azonban, ismerve képességeit, ott fogta, segítsen teljesíteni egy határidõs extra exportmunkát Iránnak. Szentestéig haza se mehetett, az öltözõben aludt, de az általa fiatalokból toborzott brigád eleget tett a fontos vállalásnak. Amellett, hogy az akkoriban nagy pénznek számító tízezer forint jutalom ütötte a markát, a Kádár Jánoshoz elõszobázás nélkül bejáró elnök a védõszárnya alá vette. Négy évre ki akarták küldeni tanulni a Szovjetunióba, sõt Amerikába is. Tartva attól, hogy cserében egyszer kérnek tõle valamit, óvatosságból inkább a mûhelyben maradt, s igyekezett távol tartani magát a politikától. Különben pedig hívõ, templomjáró emberként nem kívánt belépni a pártba, ami az elõbbiek feltétele lett volna. Ennek ellenére mégis több alkalommal elnyerte a Kiváló Dolgozó címet, és a Munka Érdemrend bronz fokozatát. Mûszaki érzéke, kreativitása révén a katonaságnál is gyors karriert futott be, pedig a figyelmeztetõ kísérõ levél oda is elkísérte. „Vigyázzanak rá, lehet,

hogy kém, a sógora ellenforradalmár”. Miután a varsói Szerzõdés 1961-es éles lövészeti gyakorlata az õ leleményessége miatt nem fulladt kudarcba, egy jelen lévõ orosz tábornok Czinege Lajos figyelmébe ajánlotta a katonát, akit két hét jutalomszabadságra küldtek, s mire visszatért a szolgálatba, a kiskunfélegyházi hadosztályparancsnok rádiósaihoz helyezték. A rendszerváltás után kizárólag a szakmában szerzett jó hírneve, emberi kvalitásai predesztinálták arra, hogy a szövetkezet magánosítását követõen a bajba került cég kollektívája felkérte a negyvenes éveinek végét taposó szakembert, vegye kézbe az ügyeket. „Feri, csak te tudnál megmenteni minket a tudásoddal, becsületességeddel” – mondogatták a munkatársai. Igazgatói ténykedése egy éve alatt ledolgozták a felhalmozott ötvenmilliós veszteséget és a következõ években már nyereségesen mûködtek.

Bármennyire kedvelte is munkáját, társait, amikor hírét vette, hogy 62 évre akarják emelni a nyugdíjkorhatárt, gyorsan döntött, és 54 évesen nyugdíjba vonult. Persze csak formálisan, mert a vezetõi posztról lemondva a kreatív fizikai munkával nem hagyott

fel. Mindezek mellett immár huszonegy éve Pilisszentiván sokszor újraválasztott önkormányzati képviselõje, tizenegy éven át pedig az alpolgármesteri tisztséggel járó kötelezettségeinek is eleget tett. Hetven évesen egy kicsit már fáradékonynak érzi magát, ezért a hátra lévõ háromévnyi képviselõség után szeretne végleg visszavonulni. Szerinte személye népszerûségének nincsen különösebb titka, ha csak az nem, hogy az édesapjától örökölt erkölcsi tõkét, eltanult szerénységet, kedvességet, figyelmességet, türelmet, segítõkészséget mindenkor a hozzá fordulók, és a falu javára fordította. Mindig meghallgatta a legegyszerûbb, legszegényebb polgárokat is, osztozva gondjaikban tett és cselekszik is értük, nem csak ígérget. Elégedett az életével, csupán egy dolog szomorítja el: ha arra gondol, nincs, aki élne a jól felszerelt otthoni javító-, szerelõmûhely adta lehetõséggel, s akinek átadhatná gazdag munkatapasztalatait. Ahhoz ugyanis már idõs, hogy egyedül megvalósítsa, menedzselje meganynyi mûszaki ötletét. Üzemgazdász fiát, Ferencet csak a kereskedelem érdekli, kielégíti a hegesztés-technikai üzlet fenntartása. Pedig Hegyeshalmi mester szerint az ország, amelyiknek nincsenek saját sikeres ipari termékei, nem fog az élre törni, kereskedéssel, bérmunkával lehetetlen fölvirágoztatni a nemzetet. Sámathy Tamás MV Iparos Újság 2011/6.

41

Egészségmegõrzés A nélkülözhetetlen ásványi anyagok A hideg beköszöntével legtöbbet a vitaminok fontosságáról beszélünk. Nem árt tudni azonban, hogy a szerveztünk egészséges mûködéséhez szükség van az ásványi anyagokra is és alapvetõen elöljáróban meg kell jegyeznem, hogy a vitaminok beépülése az ásványi anyagok megléte nélkül nem lehetséges. Sokat hallhatunk ezen elemekrõl külön-külön, azonban mégsem tudjuk feltétlenül, hogy szervezetünkben milyen funkciókat látnak el. Pedig számos fõ mûködési funkcióhoz is kapcsolható a szükségességük a zavartalan mûködés érdekében, hiszen alapvetõ életfolyamatokat képesek szabályozni úgy, mint az immunháztartás, energiatermelés, anyagcsere folyamatok, sav-bázis egyensúly és a gyerekeknél a növekedés. Az egészség megõrzéséhez minden elemre, meghatározott mennyiségben, szüksége van a szervezetnek. Az elemek mennyiségét meghatározza az életkor, a nem, a fizikai aktivitás. Így ezek napi beviteli mennyiségének mindenképpen utána kell nézni, vagy konzultálni a szakorvossal a témában, hiszen hiányuk is betegséghez vezethet, de nagyobb mennyiségû bevitelük is különféle betegségeket idézhetnek elõ. A vitaminokkal szemben ezeket az anyagokat csak a táplálkozáskor lehet bevinni testünkbe. A változatos, kiegyensúlyozott táplálkozás meghatározó ebben a témakörben is. Az ásványi anyagok az emberi test tömegének csupán 4-5%-t teszik ki. Ehhez a kis értékhez képest hatalmas a jelentõségük. Makro és mikroelemek. Sokszor halljuk e kifejezéseket, de lehet, hogy többen nem is vagyunk tisztában azzal, hogy mely elemeket soroljuk ide. Azok alapján különböztetjük meg ezeket a létfontosságú elemeket, hogy a testnek hány milligrammra van naponta szüksé-

Összefoglalóm hozzásegíti Önöket, hogy tisztában legyenek azzal, hogy az ásványi anyagok miként hatnak, hiányuk mit okoz szervezetünkben, illetve mely ételek tartalmazzák ezeket az elemeket. Célunk az ismertetéssel az, hogy ne csupán étrend kiegészítõket vásároljunk, hanem természetes formában jussunk hozzá e nélkülözhetetlen alkotóelemekhez.

MAKROELEMEK

Foszfor Szüksége van a szervezetnek az anyagcsere folyamatokhoz, a csont és a fogak képzõdéséhez. Hiánya étvágytalansághoz és a fogak problémájához, fogszuvasodáshoz vezethet és rosszabb esetben a csontsûrûség csökkenéséhez is vezethet. Mely ételekben található sok foszfor? Gyakorlatilag minden élelmiszerben megtalálható, ezért hiánya sem jellemzõ. De kiemelhege ezekbõl. A makroelemekbõl tõek a következõ élelmiszerek: körülbelül 100 milligrammra, tejtermékek, tojás, hal, szárnyamíg a mikroelemekbõl – más sok, csonthéjas magvak és teljes néven nyomelemek – a nevébõl kiõrlésû gabonafélék. is adódóan sokkal kevesebbre Kálium van szüksége az emberi testnek, Befolyásolja a vese-, a szív és csupán napi 15 milligrammra. Makroelemek: foszfor, kálium, az idegrendszer megfelelõ mûkalcium, magnézium és nátri- ködését. Hiánya okozhat légzéum. Mikroelemek: cink, fluor, si zavarokat, szív problémákat, jód, kobalt, króm, mangán, mo- levertséget, szorongást, depressziós tüneteket, és allergiás libdén, réz, szelén és vas.

42


reakciókhoz is vezethet. Olyan ételek, melyben sok található: Tejtermékek, hal, szárnyasok, citrusfélék, sárgabarack, banán, paradicsom, torma, gomba, teljes kiõrlésû gabonafélék. Kalcium Ez az ásványi anyag, ami legnagyobb mennyiségben van jelen szervezetünkben. Javarésze csontjainkban és fogainkban található. Erõsíti a fogak és csontok megfelelõ felépítését hozzájárul a megfelelõ szív- és idegrendszer mûködéshez és szabályozza a véralvadást. Hiánya a puha csontok kialakulásához és a csontritkuláshoz vezethet. Allergia és bõrirritációkat is kiválhat. Kalciumban gazdag ételek: tejtermékek, tojás, hal, teljes kiõrlésû gabonafélék, csonthéjas magvak, káposzta félék, spenót, brokkoli és általában a zöld színû zöldségfélék és fontos megjegyezni, hogy a D vitamin segíti a felszívódását. Magnézium Nagy szerepe van az ideg- és izommûködésben, valamint a fehérje-, a szénhidrát és a zsíranyagcsere, valamint a koleszterin szint megfelelõ mûködésében, a csontok kialakulásában. Hiánya a migrén és idegesség elõfordulásához vezethet, de a leggyakoribb a lábgörcs, fõleg éjjelente.

Egészségmegõrzés

Magnéziumban gazdag ételek: tejtermékek, tojás, hal, hüvelyesek, zöldségfélék, kiõrlésû gabonafélék, füge, citrom. A B6 vitamin segíti a gyorsabb felszívódását. Nátrium Fontos megjegyezni azt is, hogy a túlzott nátriumbevitel a már népbetegségnek számító magas vérnyomás kialakulásában játszik szerepet, ugyanakkor hozzájárul a vérnyomás, az idegek, az izmok, a vízháztartás normál mûködéséhez. Hiánya étvágycsökkenéshez, izomsorvadáshoz vezethet. Ételek, melyekben megtalálható: sajt, hal, zöldségek, sárgarépa, fehérrépa, só, marhahús.

MIKROELEMEK – nyomelemek A mikroelemek közé valamivel több ásványi anyag tartozik, de mennyiségük a szervezetben csekély, de ellátott feladatuk egyik esetben sem jelentéktelen. Csak az alapvetõ nyomelemeket mutatom most be Önöknek. Cink Segíti a sejtanyagcserét és az enzimek mûködését. Serkenti az agymûködést. Hiánya memóriazavarokat okozhat. Nélkülözhetetlen a kisgyermekek növekedéséhez és az egészséges spermiumok termeléséhez, szükséges az immunrendszer mûködéséhez és a sebgyógyuláshoz. Szerepe van a jó látás, szaglás és ízlelés fenntartásában. Hiánya hozzájárul a szá-

raz, érdes bõr és ekcéma kialakulásához, étvágytalansághoz, és gyerekeknél a lassú növekedéshez vezethet, akár a törpenövés kialakulásához is vezethet. A táplálkozás során húsfélékkel, májjal, tojással, hüvelyesekkel, tengeri halakkal és a tenger gyümölcseivel, a búzacsírával, tökmaggal, a mustárral vihetõ be a szervezetbe. Fluor Fluornak elsõsorban a fogzománc keménységének kialakulásában van jelentõs szerepe és a csontrendszer fejlõdésére is hatást gyakorol. Így a terhesség és a szoptatás idején az édesanyáknak fokozottan ügyelniük kell a kiegyensúlyozott fluor bevitelre, a kisgyermekek fogainak kialakulása érdekében. Hiánya puha csontok, csontritkulás és a fogak szuvasodásához vezet. Túl sok fluor bevitele, a vesék mûködésének károsodását, kóros izom és idegmûködést okozhat és akár fluormérgezést hoz létre a szervezetben, melynek legalapvetõbb jele a fogzománcon megjelenõ krétafehér foltosodás. Halakból, májból, teljes kiõrlésû gabonából, petrezselyembõl, kukoricából, tojásból, teából és vízbõl vihetõ be a szervezetbe a megfelelõ napi mennyiség. Jód A pajzsmirigy mûködését szabályozza, hozzájárul az anyagcsere ideális mûködéséhez. A szervezetben fellépõ hiánya száraz bõrt, törékeny hajat és életerõ problémákat okozhat, súlyosabb esetben elõsegíti a golyvaképzõdést is. A tengeri halak, rákfélék, tojás, tej, tengeri só, csukamájolaj tartalmazza a legtöbb jódot természetes formában. Króm Élettani pozitív hatásait tekintve a króm befolyásolja a

szervezetben az inzulin mûködését, mely a vércukorszint szabályozását végzi. Ennek hiányában hozzájárul a cukorbetegség, a magas koleszterin szint kialakulásához. Elõsegíti még a fogyást, hiszen testzsír csökkentõ és izomnövelõ hatása van. Megtalálható nagyobb mennyiségben, a kukoricában, a földimogyoróban, a zöldborsóban, a szárnyasok húsában, a tengeri gyümölcsökben és halakban, és az olaj is tartalmazza. Réz Csökkenti a csontritkulás kialakulásának veszélyét, segíti a koleszterinszint kielégítõ mûködését. Hiánya vashiányos állapotot idéz elõ, mivel a szervezet a vasat réz jelenlétében alakítja át hemoglobinná. Kisebb tünete a hajszín megváltozása, mely akár elszínezõdést vagy fakóságot is jelenthet. Forrásai lehetnek: tengeri halak, fõképp a szardínia, a rák vagy az osztriga. Megtalálható még a szilvában, napraforgómagban. Vas Az élethez nélkülözhetetlen ásványi anyag. A vér hemoglobinjának egyik alkotóeleme ennek következtében a vérképzõdés és az oxigén szállítás meghatározó része. Mellõzni kell a betegségek idején, mivel a baktériumok növekedéséhez is vasra van szükség. Hiánya a vérszegénységhez vezet, amelynek számos tünete van: fáradékonyság, sápadtság, szédülés, étvágytalanság, hajhullás. Természetes forrásai: húsok, zöldségek, spenót, spárga, máj, sajt, sárgabarack. Vigyázzanak magukra! Kanev Orsi MV Iparos Újság 2011/6.

43

Vásárnaptár December 1., csütörtök Csongrád – oá, Encs – oák, Ónod – oák, Pécs – R, Szeged – ok. December 2., péntek Pécs – R, Répcelak – ok. December 3., szombat Abony – ok, Kecskemét – ok, Marcali – ok, Nagyatád – oák, Pécel – ok, Székesfehérvár – ok. December 4., vasárnap Balatonboglár – R, oák, Kecskemét – ok, av, Lajosmizse – oák,, Nagykõrös – András napi vásár, Pécs – Kv, oák, av, kisáv, Szeged – ok, gjv. December 6., kedd Dudar – Jön a Mikulás! Nagyecsed – ok, Pécel – ok. December 7., szerda Csorna – ok, Székesfehérvár – ok, Tab – oák, Tura – oák. December 8., csütörtök Komádi – oá, Pálháza – ok, Szeged – ok. December 9., péntek Répcelak – ok. December 10., szombat Jászberény – oák, Mezõhegyes – ok, Kecskemét – ok,

Pest megyei városközpontban síremlékek árusítására kialakított nagy hagyományú telephely

januártól kiadó. T :06 30 408 3881.

44


A 2012. januári vásárok idõpontjai még nem ismertek. Honlapunkon www.iparosujsag.hu december 20-ig adunk tájékoztatást. Pécel – ok, Székesfehérvár – ok. December 11., vasárnap Dabas – oák, Dombóvár – oák, Dunaújváros – ok, Gyomaendrõd – oák, Kecskemét – ok, av, Pécs – Kv, ok, av, kisáv, Szeged – ok, gjv, Szekszárd – oák, av. December 12., hétfõ Kapuvár – ok. December 13., kedd Gönc – oák, Pécel –ok, Zalaegerszeg – ok. December 14., szerda Csorna – ok, Székesfehérvár – ok. December 15., csütörtök Edelény – oák, Szeged – ok. December 16., péntek Répcelak – ok. December 17., szombat Dudar – mindenki Karácsonya, Kecskemét – ok, Nagyatád – oák,

Pécel – ok, Sándorfalva – ok, Székesfehérvár – ok. December 18., vasárnap Dunaújváros – ok, Kecskemét ok, av, Kunszentmiklós – oák, Mórahalom – oák, Pécs – Kv, ok, av, kisáv, Szeges – ok, gjv, Szekszárd – oák, av. December 20., kedd Pécel – ok. December 21., szerda Csorna – ok, Jánoshalma – ok, Székesfehérvár – ok. December 22., csütörtök Szeged – ok. December 23., péntek Répcelak – ok. December 28., szerda, Csorna – ok, Székesfehérvár – ok. December 29., csütörtök Szeged – ok. December 30., péntek Pécel – ok.

Közlemény az alkalmazható üzemanyag árakról 2011. október 1-je és október 31-e között alkalmazható üzemanyagárak: ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin: Gázolaj: Keverék: LPG autógáz:

385 Ft/l 372 Ft/l 412 Ft/l 220 Ft/l

2011. november 1. és november 30-a között alkalmazható üzemanyagárak: ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin: 400 Ft/l Gázolaj: 407 Ft/l Keverék: 427 Ft/l LPG autógáz: 223 Ft/l

BETEG GYERMEKEKNEK GYÛJTENEK A KÉZMÛVES „ANGYALOK” A mindössze három éves múlttal rendelkezõ Meska.hu honlap – társoldalával, az Alkotók boltja.hu-val együtt – a magyar internet legnagyobb kézmûves közösségének szolgál virtuális otthonául. Az oldalon, amely több ezer alkotó több tízezer mûvének gyûjtõhelye, a fair trade keretein belül cserélnek gazdát igényes kézmûves, ipar- és képzõmûvészeti alkotások, ám nemcsak az adásvételrõl szól ez a fórum: a közösség ereje a Meska.hu Kft. szervezésében jótékony célra, karácsonyi gyûjtésre is hasznosul. 2009-ben, az elsõ Meskarácsony révén több százezer forint értékû kézmûves alkotással támogatták a „meskások” a Fészek Gyermekvédõ Egyesület védenceit. 2011-ben – egy internetes szavazást követõen – ismét gyermekek javára gyûjtenek az alkotók: ezúttal nagybeteg kicsik, és az értük küzdõ egészségügyi dolgozók karácsonyát szeretnék bearanyozni. Az idei Meskarácsony 2011. november 1. és december 15. között tart, a gyûjtés célja, hogy pénzés tárgyadományokat juttasson el gyermekek gyógyításával foglalkozó intézményekbe (kórházakba, rehabilitációs intézetekbe). Ezt a küldetést a Remény a Leukémiás Gyermekekért Alapítvány együttmûködésével fogja megvalósítani a Meska.hu kézmûves közössége. A több mint egy évtizede mûködõ Alapítvány számos kapcsolattal rendelkezik az egészségügyben, így munkatársai pontosan tudják, hol van a legnagyobb szükség az adományokra. Várhatóan a gyûjtés eredményébõl több magyarországi – elsõsorban vidéki – gyermekgyógyászati intézmény is részesül. A Meskarácsonyfa alá (www.meska.hu/meskaracsony) a Meska.hu-n árusító alkotók által jótékony célra felajánlott kézmûves termékek kerülnek a legkülönfélébb mûfajokból, az ékszertõl a játékokon át a ruhanemûig. Ezeket a termékeket éppúgy meg lehet vásárolni, mint bármelyik alkotást a Meskán: az értük fizetett összeg azonban egy külön erre a célra nyitott bankszámlán gyûlik a Remény a Leukémiás Gyermekekért Alapítvány javára. Így válhat a Meskarácsony angyalává bárki, aki e termékek közül választ ajándékot szeretteinek! A Meskarácsonyfa alá került, de meg nem vásárolt alkotásokat a gyûjtés december 15-i zárását követõen tárgyadományként adja át a szervezõ Meska.hu Kft. az Alapítvány részére. Az adományok szétosztásáról a Remény a Leukémiás Gyermekekért Alapítvány gondoskodik legjobb belátása szerint. Az Alapítványról röviden: A Remény a Leukémiás Gyermekekért Közhasznú Alapítvány személyes érintettség révén jött létre 1999-ben. Az Alapítvány elnökének kislánya betegedett meg, de köszönhetõen a gondos ápolásnak, ma már teljesen egészséges. A szervezet nemcsak intézményeket, hanem daganatos betegségben szenvedõ, és súlyosan beteg gyermeket nevelõ családokat is támogat országszerte adományok célba juttatásával, programok szervezésével és számos más jószolgálati tevékenységgel. www.meska.hu / www.remenyalapitvany.hu Bõvebb információ, sajtókapcsolat: Szabó Judit Nikoletta sajtókapcsolati és kommunikációs munkatárs 0620-3270506, [email protected]

Üzlet Csak azt, és úgy adhatjuk, amit magunk is fenntartás nélkül elfogadnánk! Testreszabott biztosítási csomagok vállalkozók részére Nyugdíj, öngondoskodás, adóoptimalizálás – pénzrõl van szó, tehát kényes terület. A CIG Pannónia Biztosító képviseletét ellátó Szinva Global Care Kft. ügyvezetõje, Gáll Tibor azonban mindezekrõl olyan természetességgel beszél, mint a levegõvétel. Szeret emberekkel beszélgetni, bárhol, bármikor, különösen, ha az idõsebb korosztállyal kerül kapcsolatba, hiszen – mint mondja – mindenkitõl tanulhat valamit. hazai viszonyokat, a piac szükségleteit, és a leggyorsabban reagál a piaci igényekre, és gazdasági változásokra. Meg kell említenem azt is, hogy a CIG Pannónia dinamikus növekedése meglátszik mind az új értékesítések számában, mind az állomány növekedésében, és elmondhatja magáról azt, hogy a stagnáló, vagy recesszióba hajló piaci körülmények ellenére kiemelkedõ eredményt, teljesítményt tud felmutatni! Gondoljon csak arra, hány vállalkozás mondhatja el magáról, hogy az Közvetlenül egy biztosító alapításától számított 3-4 évet társaságnál dolgozik? Miután határozottan megfogal- követõen tõzsdére jut, és bekemazódott bennem, hogy biztosí- rül a BUX kosárba? tási területen szeretnék dolgozni, Megfogott valami, amit kávéés az is, hogy melyik társaságot szeretném képviselni, úgy dön- zás közben mondott: „Úgy tetöttem, hogy céget alapítok, és kint az ügyfeleire, mint akik szerzõdött hivatalos partnereként iránt felelõsséggel tartozik”, és látom el ezt a feladatot. Cégem, olyan minõségi kapcsolatra töa Szinva Global Care Kft. rekszik, mint a „háziorvos-pá(www.szinvaglobal.hu) telje- ciens viszony!” Ha az ügyfél, vagy partner sítette a szakmai és törvényi feltételeket, valamint a PSZÁF tudja, sõt, érzi, hogy fontos elõírásait. Ezt követõen szerzõ- számomra, amit gondol – és dött partnere lett Magyarország következetesen ebben a szellegdinamikusabban fejlõdõ, és lemben segítem õt a döntéseiegyetlen hazai biztosító társa- ben –, akkor egy minõségi kapságnak, a CIG Pannónia Élet- csolat alakul ki közöttünk. Hosszú távon gondolkodom biztosító Nyrt.-nek. mindig, amikor valakivel Miért éppen a CIG Pannónia együtt dolgozom. Azt szeretném, ha szerzõdéskötés után Életbiztosító Nyrt.? Egy hazai biztosítóról van 3–5–15 év múlva is ugyanszó, amely pontosan ismeri a olyan jó érzéssel és megelégenál inkább megértettem, hogy mekkora felelõsség ez a munka. A munka lényegét szerettem meg! Nagy öröm, ha partnereim arcán a megelégedettséget látom! Az a tudat, hogy biztosítani tudják a szeretteik és a saját biztonságukat, akkor is, ha váratlan helyzet következik be, és akkor is, ha a saját késõi éveikre gondolnak! Elmondhatom, a személyiségemben történt érés folyamata eredményeként a munkából hivatás lett!

?

Ez a képesség jól jön a munkája során, hiszen biztosítási területen dolgozik, és ügyfelekkel találkozik nap mint nap… Az ember sosem tudhatja, kivel kerül kapcsolatba, és hányszor találkozik olyan ügyfelekkel, akik ismerik egymást. A jó modor elengedhetetlen… A jó tapasztalat jó következményeket szül, a rossz pedig rosszat. Ha egy ügyfélnek jó a véleménye, újabb ajtók nyílnak. Olyan ajánlás ez, mint amikor megkérdezi: „Nem tudsz egy jó autószerelõt?” vagy „Te kihez jársz fodrászhoz?” Ha ajánlják az embert, az nagyon megtisztelõ, és a munkám lényegesen eredményesebb és sikeresebb is. Minél több ügyféllel és élethelyzettel kerültem kapcsolatba, an-

46


?

?

?

Üzlet ságot örökölnek, pedig lehetne másképp is…

?

déssel gondolna rám! Volt már olyan esetem is, amikor az ügyfélnek én mondtam, hogy az a biztosítási megoldás, amire õ gondolt, a személyes körülményei miatt nem megfelelõ a számára, pedig nekem elõnyös lett volna, ha megköti.

?

A biztosítási szakma sok ember szemében leértékelõdött, sok a fenntartás, nagy a bizalmatlanság… A pénzügyi szektor, valamint a biztosítási szektor számára a bizalom kiépítése és megtartása a siker kulcsa. Ma a pénzen kívül a bizalomból van a legkevesebb, sokszor nem is indokolatlanul. Sajnos, vannak képviselõk, akik elég sok kárt tettek a biztosítási szakma hírnevének. Nem szeretnék negatív tapasztalatoknál idõzni. Inkább egy példával válaszolnék: Igaz, hogy nemes borokat is meghamisítottak egyesek, de az nem jelenti azt, hogy kitûnõ minõségû borokat ne lehetne kapni! A bizalmatlanság másrészrõl természetes is. Ezt én úgy tudom leküzdeni, hogy igyekszem nem koncentrálni a „nemekre”, csak végzem a munkám, és szakmailag folyamatosan képzem magam. Olyan ez, mint a magvetõ munkája. Amikor elszórja a magokat õsszel, tudja, hogy tavasszal kikelnek, és nyárra termést hoznak. Pedig õsszel gyakran rossz az idõ: esik, fúj,

hideg van… Közben azonban tenni is kell valamit a sikerért: ápolni kell a kapcsolatokat!

?

Úgy tudom, ügyfélkörébe magánszemélyek és cégek is tartoznak. Valóban. Elsõsorban a vállalati megoldásokra koncentrálok. Jelenleg is számos egyéni és társas vállalkozással vagyok kapcsolatban, akik számára a napokban testreszabott biztosítási csomagokat állítok össze. Az a tapasztalatom, hogy egyre több kisvállalkozás is felismeri, hogy mind céges, mind privát szempontok alapján érdemes élni ajánlatunkkal. Kivétel nélkül csak olyan ajánlattal, illetve megoldásokkal keressük meg partnereinket, amelyek esetében a NAV állásfoglalásával, a Nemzetgazdasági Minisztérium határozatával rendelkezünk. Sok lehetõség rejlik ebben, gondolva a bankgaranciák kiváltására, vagy fedezetigazolásként is felhasználható biztosítói kötelezvényekre! A könyvelõk és könyvvizsgálók munkáját az említett határozatokkal, törvényi és jogszabálygyûjteménynyel, szakmai kivonatokkal segítjük! Azt is szeretném kiemelni, hogy a CIG Pannónia kitûnõ termékei mellé a cégünk a Szinva Global Plusz szolgáltatást adja, amely ügyfeleink részére díjmentesen vehetõk igénybe! Természetesen, akár céggel, akár magánszeméllyel tárgyalunk, a következõ mottó szellemében végezzük: „Csak azt, és úgy adhatjuk, amit magunk is fenntartás nélkül elfogadnánk!”

Hogyan látja a hazai helyzetet? Talán a nyugdíjkérdés foglalkoztatja az embereket leginkább… Fontos valamit tisztán látni: ez a probléma nem hazai probléma, egész Európában súlyos kihívás! Címszavakban csak néhány gond, amivel nekem, önnek, mindenkinek szembesülnie kell: A társadalom elöregedése, a gazdaságilag aktív és passzív összetétel változása, a szociális védõháló sérülékenysége, sõt, több területen már tarthatatlan állapota miatt elég drámai a jövõkép! Ezért felelõsségteljes, komoly és haladéktalan döntéseknek és cselekvésnek van itt az ideje! Mi megszoktuk azt, hogy az állam gondoskodik rólunk, de a szociális terhek olyan mértékûek, hogy az már most világosan látszik: Ha most nem teszünk valamit mi magunk a jövõnkért, azt helyettünk senki sem fogja megtenni! Ha nem akarunk gyermekeink nyakába még több terhet akasztani azzal, hogy bennünket tartsanak el, akkor valamit lépni kell az Látom, az órájára ügyben. Sok családnak az is pillantott… megoldás lehet(ne), hogy egy Igen, egy óra múlva egy céanyagi összeomlás kockázatát azáltal csökkentse, hogy a fõ ges megbeszélés kezdõdik… jövedelmet jelentõ családtagot Fekete Zoltán biztosítja. Sokan hitelt és adós-

?


47

Üzlet 

Megrendelõ lap az MV Iparos Újságra Megjelenik évente 6 alkalommal, változatlan áron! A megrendelõ (személy vagy intézmény, cég) Neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A kiadásért felelõs: Szûcs György, az IPOSZ elnöke

Ha a megrendelõ természetes személy: Születési év*: . . . . . . . . . .foglalkozás*: . . . . . . . . . . . . . . . .

Fõszerkesztõ: Sarkadi Nagy Emília

Ha a megrendelõ intézmény vagy cég: Kapcsolattartó neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Kiadja: FIRMA Közhasznú Nonprofit Kft.

Címe: . . . . . . .(irszám, település) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Szerkesztõség: Bp., V., Kálmán I. u. 20. Tel./fax/: 311-2235; 354-3172.

utca, házszám, emelet, ajtó: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Elérhetõség: E-mail cím: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . vezetékes telefon . . . . . . . . . . . . . . .fax: . . . . . . . . . . . . . . . .

Kiadóhivatal: Bp., V. Kálmán I. u. 20. Tel./fax: 269- 2956, 354-3174. Postacím: 1390 Bp. 62. Pf.: 166. E-posta: [email protected] Elõfizetési díj: 1 évre 6000 Ft

mobil telefon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Elõfizetési díj:

1 évre 5712+áfa = 6000 Ft  1/2 évre 2856+áfa = 3000 Ft 

 ÁFA-s számlát kérek (az intézményi/céges megrendelõk automatikusan kapnak)

Internetes változat: www.iparosujsag.hu

Megjegyzés: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ............................................ ............................................



Megrendelhetõ az ETIKETT KFT-nél vagy a Kiadónál e-mailen, faxon, vagy a fenti Megrendelõ lap, illetve másolata postai elküldésével ETIKETT KFT. 2013 Pomáz, Vróci út 8. E-mail: [email protected], tel.: (26) 526-103, fax: (26) 526-123. MV Iparos Újság Kiadóhivatala 1054 Budapest. Kálmán I. u. 20. E-mail: [email protected] tel./fax: (1) 311-2235.

– a *-gal jelzett adatok megadása nem kötelezõ! Kitöltés esetén azokat az adatvédelmi törvény elõírásainak megfelelõen kezeljük, harmadik fél számára nem tesszük elérhetõvé. – ha a megrendelõ és a lap címzettje nem azonos (pl. a megrendelõ cég, a címzett lakcím), kérjük, hogy a lap kézbesítési címzettjét, címét közölje a megjegyzés rovatban! – a megrendelést visszaigazoljuk, kitöltött befizetési postautalványt (és számlát) küldünk. – az elõfizetés a díj beérkezését követõ lapszámtól kezdõdik. Ha csak késõbbi lapszámtól kéri a lap küldését, kérjük jelezze a megjegyzés rovatban! – ha korábbi lapszám(ok)ra van szüksége, a rendelkezésre álló maradékokból ezt is teljesítjük. Ez irányú igényét a megjegyzés rovatban közölheti. – külföldi kézbesítési címû elõfizetési megrendeléseket nem tudunk elfogadni! – az elõfizetéseket folyamatosnak tekintjük és – ha le nem mondják – a lejárat elõtt automatikusan küldjük a következõ kitöltött postautalványt.

48


MV IPAROS ÚJSÁG az Ipartestületek Országos Szövetségének lapja

Az elõfizetõket szervezi és nyilvántartja: ETIKETT Kft. 2013 Pomáz, Wróczi út 8. Tel.: 26-526-103, 26/526-123. E-posta: [email protected] Nyomtatás: PHARMA PRESS Nyomda 1037 Bp. Vörösvári út 119-121. Felelõs vezetõ: Dávid Ferenc ügyvezetõ igazgató Terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Terjesztési Központ További információ: 06-80/444-444 HU-ISSN 0865-9257 Index: 15462

TÁMOP 2.1.4-09/1-2010-0007 TÁMOP 2.1.4-09/1-2010-0007 Projekt tájékoztatója

A tagság igénye kapott prioritást A pályázat képzési szerkezetét átalakítottuk A „Munkahelyi képzések támogatása – ernyõszervezeteken keresztül az IPOSZ szervezésében” elnevezésû TÁMOP-2.1.4-09/1-2010-0007 számú projektben az ipartestületek részére korábban már kiküldtünk felhívást, amelyben tájékoztattuk Önöket, hogy az IPOSZ által elnyert, mikro- és kisvállalkozások munkavállalóinak és tulajdonosainak szakmai képzését célul kitûzõ pályázatban szereplõ képzések esetében 100%-os támogatás biztosított a részvevõk számára. A 100%-os támogatottság feltételei, hogy a képzésbe bekapcsolódó vállalkozás  nem merítette ki a „de minimis” keretét, azaz nem részesült 200.000 euró összegû támogatásban;  legkésõbb 2012. február 29-ig kijelöli azt a munkavállalót, vagy alkalmazásban álló tulajdonos személyt, aki az adott képzésen részt kíván venni;  legkésõbb 2012. február 29-ig együttmûködési megállapodást köt az IPOSZ-al a képzésben történõ részvételre vonatkozóan. Az együttmûködési megállapodásban a vállalkozásnak kötelezettséget kell vállalnia, hogy a munkavállalójának vagy alkalmazásban álló tulajdonosának a képzési napokon történõ részvételét biztosítja. A képzési résztvevõknek a képzési napok minimum 90%-án kötelezõ a részvétel.

A fentiekben felsorolt feltételek teljesülése esetén az IPOSZ, a pályázati támogatásnak köszönhetõen, a teljes képzési költség 100%-át megtéríti a képzõintézménynek,azaz a vállalkozásnak nem kell önrésszel hozzájárulnia a képzés költségeihez.

A tanfolyamok várhatóan 2012. márciustól kezdõdnek és a képzési óraszámoktól, valamint a tanfolyami ütemezéstõl függõen fejezõdnek be. A tanfolyami képzéseket a jelentkezési igények ismeretében lehetõség szerint a délutáni illetve az esti órákban, valamint hétvégi napokon tervezzük lebonyolítani!

2011. november 16-ig összesen 761 jelentkezés került visszaküldésre az IPOSZ részére.

1

TÁMOP 2.1.4-09/1-2010-0007 Ebbõl 750 jelentkezési lapot az alábbi ipartestületek gyûjtöttek össze és küldtek vissza:

A visszaérkezõ jelentkezési lapok, mint ahogy vártuk, arra késztették a projekt menedzsmentjét és az Irányító Testületet, hogy alakítsa át az egyes képzések közti megosztást, bizonyos képzéseket hagyjon el, más képzésekbõl pedig az eredetileg tervezetthez képest több tanfolyamot indítson el.

2

TÁMOP 2.1.4-09/1-2010-0007

A képzések helyszíneit úgy kívánjuk meghatározni, hogy az a jelentkezések alapján minél kevesebb utazással elérhetõ legyen a résztvevõk számára. A képzési helyszínekrõl a jelentkezési lapok elemzése után – a megyei elnökségi tag támogatását kérve – pontos tájékoztatást fogunk adni! Minden megyében minimum egy képzést kívánunk megszervezni, mely szervezési munkához kérjük a megyei elnökségi tag aktív támogatását is! Kérjük azon vállalkozások megértését, akik korábban olyan képzésre jelentkeztek, amely a módosított képzési struktúrában most nem valósul meg, ha lehetséges a fenti képzések valamelyikére szíveskedjenek átjelentkezni és azon részt venni. (A késõbbiekben tervezzük az elmaradt képzések megtartását is újabb pályázat keretében.) Továbbra is kérjük az ipartestületek segítségét abban, hogy mindenekelõtt tagjaik körébõl szervezzenek résztvevõket a képzésekre! A képzéseket kizárólag az alábbi 6 régióban székhellyel mûködõ mikro- és kisvállalkozásainak munkavállalói, és alkalmazásban álló tulajdonos személyei vehetnek részt: Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Észak-Alföld, Észak-Magyarország, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl. (A tulajdonos csak abban az esetben vehet részt a képzésen, ha a vállalkozásban, mint munkavállaló is be van jelentve.) Formájukat tekintve a vállalkozások lehetnek egyéni vállalkozások, kft.-k, bt.-k és szövetkezetek. A mikroés kisvállalkozás fogalmát az EU normatívák szerint kell értelmezni. Kérjük az ipartestületeket, hogy a mellékelt jelentkezési lapot a résztvevõt küldõ vállalkozással töltessék ki, majd e-mailben, faxon vagy levélben az IPOSZ-hoz küldjék vissza Gegesi Kiss Pál projektmenedzser részére. E-mail: [email protected], fax: 06-1-269-2957, telefon: 06-30/580-7291; 06-1-354-3145. Postacím: IPOSZ, 1054 Budapest, Kálmán Imre u. 20. Együttmûködésüket elõre is megköszönjük!

3

1. Kinyilvánítom, hogy a képzéseken a megjelölt munkavállaló, személy kíván részt venni. 2. Kinyilvánítom, hogy a személyes adatokat a képzõintézmény a program ideje alatt kezelheti, az azzal öszszefüggõ feladatainak ellátására azokat felhasználhatja. 3. Kinyilvánítom, hogy a fent megnevezett munkavállaló képzésen való részvételét engedélyezni fogom a képzõvel egyeztetett idõpontokban és idõtartamban. 4. Tudomásul veszem, hogy amennyiben aláírásra kerül az IPOSZ és az általam képviselt vállalkozás között 2011. december 31-ig az együttmûködési megállapodás, úgy a támogatást átmeneti támogatásként veszem igénybe, és ezzel a képzési költségek 100%-át az IPOSZ megtéríti a képzõintézménynek. Kinyilvánítom és vállalom a 20% önrész befizetését a képzésre, amennyiben az IPOSZ és az általam képviselt vállalkozás között 2012. január 1-jét követõen kerül aláírásra az együttmûködési megállapodás. ........................................ Cégszerû aláírás Kelt: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ., . . . . . . . . . . . . .év . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .hó . . . . . . . . . .nap

Tartalom. JÓ, HA TUDJUK A szeptember-októberben megjelent egyes jogszabályokról ( oldal) A gyulai céhmesterek utódai

Recommend Documents