Tartalom. Az ipartestületek életébõl. Nõk vezetõ tisztségben. Nyílt levél Orbán Viktor miniszterelnökhöz. Gazdaság Jó, ha tudjuk

Tartalom Nõk vezetõ tisztségben Mészáros Istvánné (Bácsalmási Ipartestület) Mórocz Istvánné (Könyvkötõk Országos Ipartestülete) Mihalcsik Gyuláné Budapest VI-VII. kerületi Ipartestület (2-4. oldal) Exkluzív interjú Szlovákia magyarországi nagykövetével Rastislav Kácerrel (6-7. oldal)

A Békéscsabai Ipartestület tisztújító közgyûlésén a Békés Megye Hírlap munkatársa készítette ezt a felvételt a kitüntetett iparosokról. Balról jobbra, hátul: Fehér György és Sajóhegyi Ferenc, elõl: Lakos Jánosné, Kiss Ernõ és Gécs Norbert. (Tudósítás a 10-11. oldalon)

Nyílt levél Orbán Viktor miniszterelnökhöz (29. oldal) Kenyérkeresõ, mindennapi gyártó, javító szolgáltató tevékenysége mellett vasból, régi fémtárgyakból állítja össze finom részletességgel szobrait, kisplasztikáit, melyeket a maga szervezte kiállításokon mutat be a közönségnek. (38-39. oldal)

Gazdaság – Jó, ha tudjuk Az új növekedési hitelprogram • Egyéni vállalkozóból egyéni cég • Az elektronikus számláról • Tudnivalók az uniós forrásokról • Elveszett a számla – teendõk (28-35. oldal)

Tudjon meg mindent a D-vitaminról! (44-45. oldal)

MV Iparos Újság 2015/2.

Az ipartestületek életébõl Békéscsaba Gyöngyös Cukrászok Kõfaragók Dunaújváros Fémiparosok Hajdúnánás MOSZI Mosonmagyaróvár Jászárokszállás NiT Hungary (10-22. oldal)

Élethû testrészek orvosi szilikonból Akadnak olyan pacienseik, akik a szilikon ujjukkal gond nélkül használják a számítógép billentyûzetét. – Szakorvos felírhatja a speciális gyógyászati segédeszközt. (42-43. oldal)

1

Szövetségünk életébõl

Nõk vezetõ tisztségben Tizenegy évvel ezelõtt indítottuk el ezt a sorozatot. A nõnap hónapjában felkérünk bemutatkozásra három olyan köztiszteletnek örvendõ hölgyet, akik az iparos társadalomban töltenek be vezetõ tisztséget. Lapzártánkig meg is érkeztek az írások. Figyelemre méltó portrék rajzolódnak ki a sorokból. Õket és valamennyi nõolvasónkat köszöntse egy jelképes csokor virág! Eddigi életem során a munkámért az IPOSZ-tól és jogelõdjétõl számtalan elismerést kaptam, közülük is a legemlékezetesebb az 1988-ban átadott „Ipar Kiváló Mestere” kitüntetõ cím volt. 2003-ban pedig a küldöttgyûlésen Aranykoszorús Mester kitüntetésben részesültem. Az ipartestületi munka mellett egyre kevesebb idõm maradt a varrásra, és a férjem haláMészáros Istvánné ár több mint negyven la óta már egyáltalán nem gyaéve a Bácsalmás és Vi- korlom ezt a számomra olyan déke Ipartestület elnö- kedves mesterséget. Az iparoke és az IPOSZ (elõtte a KIOSZ) sok érdekében végzett munkába küldöttje. Szakmai pályának feledkezve azért a szakmunkástanulók és mesterek vizsgáztakezdete 1977-ig vezet vissza, amikor is nõi szabó mestervizsgát tett, és nem sokkal késõbb a tervei alapján készült és varrt ruhákból rendezett kiállításon is elsõ helyezést ért el. E köztiszteletben álló iparosasszony portréját egy korábbi írásának segítségével rajzoljuk meg. „A munkám elismeréseként – szövetségünk közremûködésével – egy hetet tölthettem Párizsban szakmai tanulmányúton, persze városnézéssel tarkítva. Aktív szabó-varró koromban huszonkét tanuló szabadult a kezem alól és kezdhette meg tásában most is aktívan részt ennek a szép szakmának a gya- veszek, és fontos szerepem volt korlását. A felnõtt oktatás terén a bácsalmási szakmunkásképzõ is fontos szerephez jutottam és iskola kihelyezésében. Ezek a nevezetes események sok kedves ismerõsöm van azadnak erõt a további munkához óta is a volt tanulóimból.

M

2

és megerõsítenek abban a hitemben, hogy érdemes a munkát folytatni. Megérhettem, hogy a munkám elismerésére szûkebb hazámban is sor került, legnagyobb meglepetésemre „Bácsalmás Városáért” kitüntetõ címet adományozta nekem a város képviselõtestülete. Amíg az egészségem és az erõm engedi azon leszek, hogy az iparosokért, a tanulók és mesterek érdekében minél többet tehessek a jövõben is az ipartestületi munka színvonalas és sokrétû mûvelése révén.” azdag életútján a felsoroltakon kívül még egyéb elismerésekben és kitüntetésekben is részesült. Így például: Oklevél a bajai KIOSZ által megrendezett kisipari kiállításon való részvételért (1973), Kiváló Kisiparos kitüntetés arany, ezüst és bronz fokozat, Oklevél a szakmunkástanuló nevelésben kifejtett munkáért (1976), nemzetközi divatbemutatón való részvétel Budapesten 1983-ban, Kiváló Szervezeti Munkáért arany és bronz fokozat, (1990), IPOSZ Díj (1993), a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara védnöksége a színvonalas munkáért (2002), Aranygyûrû a 40 éves kisipari vállalkozói munka elismeréséül (2003), Magyar Kézmûvességért díj arany fokozata, Az év kézmûvese (2005).

G



S

zékesfehérváron, 1954ben születtem, a család ötödik gyermekeként. Egy lányom és 2 unokám van. Az Építõk SC kosárlabda csapatának aktív sportolója voltam, és így a munkahelyem is az Építõipari Vállalat (ARÉV) lett. Mûszaki rajzolóként kerültem a házi nyomdába. Itt alkalmam nyílt arra, hogy a nyomdai munkafolyamatokba beleássam, képezzem magam. Idõvel kiderült, hogy kézügyességem révén, a könyvkötészet áll hozzám a legközelebb. Minden idõmet lekötötte az alkotás, a könyvek iránt érzett mély elhivatottság: szebbé tenni, újjávarázsolni egy elhasználódott könyvtestet. Életem további menetét megalapozta ez a tudat. Megtettem annak érdekében mindent, hogy magas szinten mûveljem e mesterséget. Bár vallom: soha nem tudok eleget tanulni, mindig megismerek olyan szakmai fogásokat, amelyeket alkalmazhatok, kipróbálhatok. Úgy gondolom, a könyvkötészet az az ágazat, ahol a kreativitás, az ötletek tárháza a csillagos ég. Férjemmel, aki szintén nyomdász, kemigráfus, könyvkötõ elcsábítottak bennünket egy akkor induló nyomdába, a székesfehérvári Szent György Kórházba. Itt férjem fotós volt, én pedig könyvkötõként dolgoztam, 15 évig voltunk itt. 1989-ben ipart váltottam, majd olyannyira el voltam látva munkával, hogy ezt már egyedül nem gyõztem, és férjem is iparos lett. Azóta is együtt visszük vállalkozásunkat. Úgy érzem sikeresen. 2004-ben megkaptam a Székesfehérvárért emlékérmet, MV Iparos Újság 2015/2.

Mórocz Istvánné majd ez évben még egy nemzetközi díjjal is gazdagodtam. 2014-ben Táncsics emlékéremmel ismerték el munkámat, és számos zsûrizett, díjazott termékem van. Munkáim Európán belül sok országba, de az óceánon túlra is eljutottak. Az 1990-es években lettem a Könyvkötõk Országos Ipartestületének tagja, ahol mindig aktívan részt vettem rendezvényeken, kiállításokon versenyeken. 2013-ban megkérdezték, hogy az ipartestület elnöki tisztségét elvállalnám-e? Úgy éreztem, megbirkózom a feladattal, és igyekszem kis csapatunkat egybefogni, Bár ez egyre nehezebb, hiszen a kézmûvesiparban a gazdasági nehézségek több társunknál a fennmaradást veszélyeztetik. Ennek ellenére mégis úgy látom, a mi szép mûvészi szakmánk nélkülözhetetlen, jelen van a piacon, szükség van ránk, hiszen a legújabb technológiák, nagyüzemi gépek sem tudnak olyan feladatot ellátni, megoldani, amire mi képesek vagyunk. Azon dolgozom, hogy minél

több helyen, különféle médiumokon keresztül is hallassuk szavunk, bemutatva õsi mesterségünk szépségét, akár munkáinkon keresztül is. Sajnos az oktatás területén vannak nagy gondok, hiszen a könyvkötõ képzés már csak egy-két helyen van az országban, így a kiöregedés veszélye fenyegeti ezt míves szakmát. Én, mint a Könyvkötõk Országos Ipartestületének elnöke feladatomnak tartom, hogy felemeljem szavamat, és kérjem azokat, akik tehetnek érte: szorgalmazzák a képzés újraindítását! agjaink igen magas szinten mûvelik a könyvkötészetet, nagyon elismert nagy tudású mesteremberek. Évenkénti pár napos szakmai találkozásainkat mindig másmás városban rendezzük meg, számos üzemlátogatással, bemutatókkal, az ipart segítõ aktuális programokkal. 2014 végén indítványomra, az ipartestület vezetõsége létrehozott egy igen nívós kitüntetést, a Gyémánt-díjas Kézmûves Kompaktor elismerést. Fõbb feladatomnak tartom továbbá, hogy felkeressem a még mûködõ könyvkötõ mûhelyeket, és így is gyarapítsam tagjaink létszámát.

T

3


S

aját vállalkozásában, a Magdi Szabóságban 1983-tól – az állami és szövetkezeti szektorban betöltött munkakörök után – áll a megrendelõk rendelkezésére, a lakosság szolgálatában. Gyermekruhagyártással 1996-ig foglalkozott. A vállalkozás teljes körû vezetésének sokrétû feladata mellett a szakiskolásokat és leendõ ruhaipari technikusokat nyári gyakorlatra fogadta, a munkamûveleteket átismételte velük, a fõiskolásoknak diplomamunkájuk elkészítésben segített, igyekezett a velük való folyamatos kapcsolattartásra a tanulmányok befejezése után is. Végzettsége: szakmunkás, ruhaipari technikus, a nõi szabó mestervizsga. Szakmai tudásának folyamatos fejlesztése mellett (gyermekruha szabászat, nõi felsõruha széria szabás, modell képzõ, textilnyomó-, síkfilmnyomó képzés) részt vett felnõttképzésben, pszichológiai asszisztens, önismereti tréning szakon. Társadalmi tisztségei: Budapest Fõváros Erzsébet- és Terézváros Általános Ipartestület elnöke, a BKIK XVIII. Ruházati osztályának és a VI. kerületi

4

Mihalcsik Gyuláné tagcsoportjának elnökségi tagja, a nõi szabó mestervizsga bizottság tagja, szintvizsgák. Eddig egy szûk szakmai önéletrajz. És most következzenek a személyes szavak: „Mindent amit teszek, azt a szakmámért, annak fennmaradásáért csinálom. A változó világ, aminek részesei vagyunk – hisz egy különleges évszázadban születtünk – ezt követeli meg tõlünk: a mindenre odafigyelj! Boldog vagyok, hogy a mi országunkban nincs háború. Nézem a TV híradó képeit, és aggódom, hogy mi történik máshol. Gyermekként éltem meg 1956-ot... Két fiam van – büszke vagyok rájuk, hiszen a tanulásban, a munkában megállják a helyüket. László, az idõsebb, családi vállalkozásban dolgozik. A fiatalabb, Gábor egy magyar élelmiszer kereskedelmi cég alkalmazásában áll. A férjemmel 50 éve fogadtuk meg, hogy „Jóban – rosszban…” A szakmai munkát rendkívül nagy szeretettel végzem,

soha fáradságot nem érzek amíg dolgozom. Szeretem, ha a ruha, amit készítek mindenhol simán fekszik. Akinek csinálom, az legyen mindenkor megelégedve, – hiszen „két lábon jár” a reklám és a jó hír, ennél fontosabb nincs. Segítek mindenkinek a problémáját megoldani. Ebben a gyorsan változó világban bemegyek az újonnan nyitott üzletekbe ismerkedem a beköltözött új tulajdonosokkal, bérlõkkel – velük együtt örülök. Próbálom visszahozni a régi szemléletet, az iparos szolidaritást. Közösségi embernek érzem magam, mert jó másoknak segítségére lenni, hisz nem mindenki egyforma teherbírású… Közben szervezem az ipartestületben az „együtt lenni jó” mozgalmat, megyünk az Erkel Színházba, a Háry Jánosra. Nem sokára lesz egy zenés, együtt fõzünk pörköltet est. Muzsikus a Fehér galamb étterem prímása, aki fõz: Dadi Miklós nyugdíjas, építési vállalkozó. A süteményeket az aszszonyok hozzák. – Lehet, hogy a tavasszal a közgyûlés után elmegyünk egy közös fürdõzésre… egannyi közösségépítõ program, amely az ipartestület napi ügyei, az ipargyakorlás mellett sok idõt és energiát követel, ám az együttlét öröme, a kikapcsolódás élménye miatt bizonyosan megéri. Magdi asszony önmagának is felteszi a kérdést: Miért csinálom? Mert ez a világ velünk együtt el fog tûnni, az utánunk jövõ fiatalságnak legyen ideje végig gondolni, nem ártana egy kicsit lassítani…

M


Szövetségünk életébõl IPOSZ XXXII. Közgyûlése Az IPOSZ elnöke 2015. május 28-án 10 órára az IBSZ-SZMTOI Székház I. emeleti dísztermébe (Budapest, VII. ker., Wesselényi u. 73.) hívta össze a szövetség XXXII. közgyûlését NAPIRENDI PONTOK 1. napirendi pont Az IPOSZ XXXII. Közgyûlés lebonyolítási ügyrendjének, napirendi pontjainak elfogadása, határozathozatal 2. napirendi pont A 2014. évi cselekvési program idõarányos részérõl, feladatokról írásban tett beszámoló szóbeli kiegészítése – határozathozatal 3. napirendi pont Az IPOSZ elnökének beszámolója a 2014. évi gazdálkodásról, a költségvetés tételes teljesítésérõl az IPOSZ fõkönyvelõ adatai alapján, a Felügyelõ Bizottság véleményezése – határozathozatal 4. napirendi pont Az IPOSZ Felügyelõ Bizottságának beszámolója két soros közgyûlés óta végzett munkájáról – határozathozatal 5. napirendi pont Az ügyvezetõi státusszal kapcsolatos feladatok, a költségvetés érintõ tétele – határozathozatal

6. napirendi pont Az IPOSZ fõkönyvelõ által készített adatok alapján tételes javaslat a 2015. évi költségvetés tervezetre, az éves gazdálkodás elfogadására – határozathozatal 7. napirendi pont Javaslat a 2015. évi idõarányos cselekvési program és feladatterv elfogadására – határozathozatal 8. napirendi pont Javaslat az IPOSZ Alapszabályának módosítására – határozathozatal 9. napirendi pont Szervezeti választás A közgyûlés feladatra: lemondások okán egy alelnök, a felügyelõ bizottság elnöke, illetve tagjainak megválasztása 10. napirendi pont Javaslat az IPOSZ Kitüntetési rendjére 11. napirendi pont Különfélék

A fiatalok foglalkoztathatóságának javítása a duális képzés eszközeivel A Visegrádi Négyek kézmûipari szövetségeinek részvételével Fiatalok foglalkoztathatóságnak javítása a duális képzés eszközeivel címmel nemzetközi szakkonferenciát szervezett az IPOSZ márciusban Budapesten. A konferencia célja volt, hogy feltérképezze Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország gyakorlatait, tapasztalatait, javaslatait a duális képzés területén. Milyen lehetõségek vannak a szakmunkáscsere ösztönzésére a négy ország között, hogyan lehet a fiatal szakmunkások figyelmét jobban ráirányítani a gazdasági térségre? Milyen a fiatalok viszonya a duális képzéshez, ez hogyan segíti elhelyezkedési lehetõségeiMV Iparos Újság 2015/2.

ket? A szakmunkástanulóknak milyen lehetõségeik vannak szakmai partnerség kialakítására a különbözõ szakmákban? A nemzetközi partnerekkel, az illetékes magyar minisztériumokkal, a kamarával és az új Nemzeti Szakképzési és Felnõttképzési Hivatallal egyeztetve készült a konferencia tematikája, melynek elméleti és gyakorlati kérdéseit kiválóan ismerõ külföldi és hazai szakemberek tartottak elõadást, konzultációt, kerekasztal beszélgetést. Elõtérbe került a duális képzés szerepe és értelmezése is a Visegrádi Négyek országaiban – a kis- és középvállalkozói szövetségek szempontjából.

A késõbbiekben összefoglaló kiadvány készül a négy ország legfontosabb tapasztalatairól, a javaslatokról, lehetõségekrõl. Ezt a dokumentumot a szervezetek elküldik saját kormányunknak, felhasználják a kézmûipar érdekében tevékenységük során. A Visegrádi Alapból, az IPOSZ által elnyert és koordinált, a Visegrádi Négyek kézmûipari szövetségeinek együttmûködését célzó projekt keretében kerül sor a konferencia megszervezésére, a kiadvány elkészítésére. * Lapunk következõ számában részletesebben is beszámolunk a konferenciáról.

5

Exkluzív interjú

Visegrád márkává vált Interjú Rastislav Kácerrel, Szlovákia magyarországi nagykövetével Szlovákia hazánk negyedik legfontosabb kereskedelmi partnere, az éves forgalom volumene csaknem 9 milliárd euró. A magyar és a szlovák gazdaság szerkezete rendkívül hasonló, a kis- és középvállalkozói szektor többnyire ugyanazokkal a problémákkal és kihívásokkal szembesül. 2014 júliusától egy éven keresztül északi szomszédunk tölti be a Visegrádi Együttmûködés (V4) elnöki tisztét, a félidõn túl adott interjút lapunknak Rastislav Kácer, a Szlovák Köztársaság magyarországi nagykövete. fogjuk fel. Partnereink mindz Excellenciás úr, Ön miben annyian érdekeltek a fejlõdéslátja a Visegrádi Együttmûköben, mivel érzékelik azokat a dés lényegét? Milyen módon érpozitív eredményeket, melyezékelhetik ezt országaink államket nemcsak az egész régió, de polgárai és vállalkozásai? az egyes államok részére is maA visegrádi együttmûködés gával hoz. A Szlovák Köztársatörténelmileg nagyon sajátos ság jelenlegi elnökségének amkörülmények között jött létre, bíciója a V4-ben a kapcsolatok amikor szétesõben volt a szovtovábbi dinamizálása politikai, jet blokk, és a mi országaink biztonsági, gazdasági, kulturáéppen csak elindultak a demoklis és további területeken, emelratikus és piaci transzformáció lett abból indulunk ki, hogy egy útján. Ebben az áttörõ idõszaksor cél megvalósítása meghaban nagyon fontos volt, hogy a földrajzilag, történelmileg, kul- pénzbeli támogatást szolgáltat ladja az egy évig tartó elnökség turálisan és értékileg hasonló az ilyen kapcsolatok fejlõdésé- idõszakát. A szlovák elnökség államok képesek legyenek köl- hez és a regionális tudat erõsíté- egyik prioritása az energetikai csönösen támogatni egymást a séhez. Az EU belsõ piaca a gaz- biztonság és elsõsorban a gázgeopolitikailag bizonytalan dasági kapcsolatok fejlõdésé- szállítások biztonságának emeidõkben, az összetett politikai, nek kerete, és ez különösen igaz lése. Ezért fordítunk maximális szociális és gazdasági változá- a kereskedelmi gazdasági figyelmet az észak-dél irányú sok valóra váltásában. A politi- együttmûködésre. Itt kiváló le- szállítási útvonalaknak. Az kai agendához fokozatosan jöt- hetõségeink vannak, melyeket észak-dél tengelyt a közlekedétek a továbbiak is, és ma látjuk, elsõsorban a kis- és közepes si infrastruktúra szempontjából hogy a V4-országok kapcsola- vállalkozások részére a földraj- is jelentõsnek tartjuk. A gazdatai a területek széles spektrumát zi közelség és gazdaságaink ha- sági területen elsõ helyre helyezzük az egész régió versenyfoglalják magukban. A több sonló struktúrája teremt meg. z A visegrádi országok közül képességének emelését, a bõvímint húszéves sikeres együttmûködés után megállapíthat- Szlovákia az egyedüli, amely a tésre orientált intézkedések juk, hogy Visegrád márkává V4-csoport mindegyik tagálla- implementációját, a digitális vált, mely jó nevet szerzett Eu- mával határos. Csehországgal technológiák érvényre juttatárópában és a nagyvilágban is. és Lengyelországgal nyelvi ro- sát, de nem kisebb mértékben EU-tagságunk kifejezetten konság, továbbá Csehországgal az adócsalások elleni harcot is. z A V4-országok gazdasága megerõsítette a regionális 75, Magyarországgal pedig együttmûködés elõnyeit. 1000 éves közös múlt köti ösz- egyenként kicsinek számít, Schengen elhárította a bármine- sze. Ebbõl a híd szerepbõl a együttesen azonban 65 milliós mû fizikai és adminisztratív szlovák elnökség hogyan tud piacot képviselnek, ami európai akadályokat, és így jelentõs építkezni és miként profitálhat összehasonlításban Németország és Franciaország után kömértékben bõvítette a teret az belõle a V4-csoport? Szerepünket a visegrádi vetkezik. Ön szerint milyen állampolgárok, társulásaik, de a városok és községek kapcsola- együttmûködésünkben nem va- irányban fejleszthetõ az együtttai részére is. A Visegrádi Alap lamiféle közvetítõ misszióként mûködés?

6


Exkluzív interjú Országaink már képesek az EU talaján hatékonyan együttmûködni érdekeik érvényre juttatásában, legyen szó gazdasági törvényalkotásról vagy költségvetési politikáról. Ám egyre inkább elõtérbe kerül az egész térségünk versenyképessége erõsítésének követelménye, vagyis azoknak a feltételeknek a megteremtése, hogy képesek legyünk magas hozzáadott értékû termékek gyártására, hogy elsõsorban azokat a távlati ágazatokat fejlesztjük, melyek döntõ mértékben befolyásolják majd a technológiai fejlõdést a legközelebbi 10-20 évben. Éppen ezért van szükségünk szoros együttmûködésre a kutatásban és fejlesztésben, a kutató munkahelyeink kapacitásainak összefogására a fejlõdés stratégiai területein. Ebbõl a szempontból perspektivikusnak tartom a start-up kooperációt, a kis- és középvállalkozások általi innováció stimulálását. z Szlovákia az elmúlt évtizedekben mindig hajlékonyan alakította gazdaságpolitikáját, illetve adórendszerét a versenyképesség érdekében. A munkaadói érdekképviseletek miként járultak hozzá ahhoz, hogy Szlovákiát „tátrai tigrisként” emlegessék Európában? A szlovákiai társadalmi párbeszéd rendszere milyen mértékben tükrözi a mikroés kisvállalkozások gazdasági súlyát a foglalkoztatásban és a GDP elõállításában? A vállalkozói érdekközösségek – fõleg a Munkaadók Országos Uniója és a Munkaadói Társulások és Egyesületek Szövetsége – a kormány fontos partnerei és a társadalmi párbeszéd részesei a Szlovák Köztársaság Gazdasági és Szociális Tanácsa keretén belül. Ez az a döntõ tér, ahol hozzászólhatnak a kormány által elõkészített gazdasági, adó MV Iparos Újság 2015/2.

és szociális törvények javaslataihoz. Evidens, hogy a munkaadók érdekérvényesítési képességének mértéke nem minden esetben egyforma. A kormány és a vállalkozók közötti állandó párbeszéd létezése egyértelmûen pozitív tény a szlovák gazdaság fejlõdésének szempontjából. A mikro- és kisvállalkozások többnyire a Szlovák Iparos Szövetségben (S Z, az IPOSZ partnerszervezete – szerk.) tömörülnek, mely a Szlovák Köztársaság Munkaadói Társulások és Egyesületek Szövetségének tagjaként vesz részt a szociális partnerek párbeszédében. Éppen ez a tény teszi lehetõvé, hogy e vállalkozói szegmens szükségleteit és érdekeit se hanyagolják el. z A szlovák-magyar gazdasági együttmûködés a nyilvánosság számára leginkább a MOL és a Slovnaft, illetve a határ menti térségben ingázó munkaerõ vonatkozásban, legújabban pedig az energiapolitika kapcsán jelenik meg. Azt azonban kevesebben tudják, hogy a kkvszektor szintjén is mennyire fontosak vagyunk egymásnak. Csak egy példa: kereskedelem nem létezik árutovábbítás nélkül, márpedig a teljes magyar e-útdíj kb. 5 százalékát a szlovák fuvarozó cégek fizetik be, ugyanannyit, mint a hétszer nagyobb Lengyelország fuvarozói… Az Ön által idézett adat nagyon érdekes és nagyon jól szemlélteti a gazdasági kereskedelmi kapcsolataink intenzitását. A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalának adatai szerint az országaink közötti árucsere forgalom 2013-ban túllépte a 6 milliárd euró értéket, 2014 elsõ négy hónapjában ez az érték több mint 2,6 milliárd euró volt, így Magyarország Szlovákia negyedik legfonto-

sabb kiviteli partnere. Ezekbõl az eredményekbõl jelentõs mértékben részesülnek a kis- és középvállalkozások, melyeknek külföldi gazdasági aktivitásaiban a földrajzi közelség, a nem létezõ vámhatár, valamint országaink strukturális kompatibilitása döntõ motívum. z Ha Ön egy magyar gazdasági kisvállalkozás vezetõje lenne, milyen területen keresné az együttmûködést a szlovák cégekkel? Országaink ipari struktúrája nagyon hasonló. Ma az autóipar domináns, szélesebb nézetben pedig a gépipar. Alighanem itt a legnagyobb együttmûködési lehetõség. Meggyõzõdésem, hogy a gazdasági kapcsolatok tere kibõvül az elektrotechnikai iparra, a szoftvermérnökségre, és lehetõségeket látok az idegenforgalom terén is. A turizmusban érdekelt, valamint az idegenforgalmat kiszolgáló kkv-k együttmûködése jelenleg is erõteljes, a szlovák hegyekben a magyar turisták jelenléte jól érzékelhetõ, azonban a rekreáción túlmenõen a kulturális, valamint a gasztroés borturizmus is nagy lehetõségeket kínál országaink polgárai és vállalkozásai számára. z Miben tud a Szlovák Köztársaság Nagykövetsége a partnerkeresõ vállalkozások rendelkezésére állni? A gazdasági diplomácia területén a tevékenységünk súlypontja a szlovák cégeknek történõ segítségnyújtás a partnerkeresésben a magyar piacon, elsõsorban a kiviteli lehetõségeik bõvítésének szempontjából. Továbbá tájékoztatást nyújtunk az adórendszerrõl, a vállalatalapítás jogi feltételeirõl, míg a magyar vállalatoknak a potenciális szlovákiai beszállítókról szoktunk információkat továbbítani. Fekete Zoltán

7

Gyászolunk

In memoriam Herczeg Gábor aranygyûrûs késes és köszörûs mester Megint elment valaki, akirõl úgy gondoljuk, hogy sajátos gyulai jelenség volt, talán az utolsó az olyan fajta emberek közül, akik helyett nem terem másik. De hogyan is tudnánk megfogalmazni, ki volt a 91 évesen távozott Herczeg Gábor késes és köszörûs mester? Szakmájának említése ugyanis önmagában nem adja vissza a lényeget, pedig abban is kiemelkedõ teljesítményt nyújtott, hiszen csaknem 66 évig mûvelte, sokféle elismeréssel fémjelezve, magas színvonalon. Részben ennek szólt a Gyula város kiváló polgára kitüntetés is, de annak is, hogy a múlt század közepétõl több mint két évtizeden át szervezte a gyulai úszó és mûugró sportot, illetve az ifjabb korosztály nevelõjeként, számos kimagasló eredményt felmutató sportoló került ki keze alól. Hogy mitõl tartozott ezeken túl Herczeg Gábor a különleges és furcsa, némelyek számára talán titokzatos gyulai polgárok sorába, csak az tudja igazán, aki közelebbrõl is ismerte. Aki járt Karácsonyi János utcai házában, az egykori püspöki, ma tréfásan, saját nevére utalva, „herczegi rezidenciának” nevezett házában, az megcsodálhatta, helytörténeti tárgyú könyvtárát. Külön részt képez benne a megyei és a gyulai gyûjtemény, vagy pl. egy kis vasúttörténeti könyv együttes is. Az õ eseté-

8

ben a könyvtár nem csupán dekoráció volt, errõl imponáló ismeretei gyorsan meggyõzhettek bárkit, aki beszédbe elegyedett vele. Helytörténeti, lokálpatrióta szenvedélyébõl fakadóan hosszú éveken át fényképezte és archiválta a lebontásra ítélt gyulai házakat, amelybõl szintén tekintélyes gyûjteménye állt össze. Felesége, Tarnay Etelka, akitõl most 62 év után választotta el a halál, mindvégig támogatta

a helytörténet iránt megnyilvánuló szenvedélyét. Az Eszperantó téri, bolthajtásos mûhely, szinte élete utolsó pillanatáig, a barátok, az ismerõsök népes tábora számára társas találkozóhely, napi rendszerességgel ismétlõdõ beszélgetések színhelye volt. A mesterbõl szinte ömlöttek a régi Gyuláról szóló ismeretek, melyik házban ki lakott, milyen történet fûzõdött hozzájuk, de egy megélezett bicska átvételét sem lehetett megúszni négy-öt adoma meghallgatása nélkül. A kis mûhely, egy emberszabású, polgári világ tükre, most végképpen elhomályosult. * Kósa Ferenc írása elõször a Gyulai Hírlapban jelent meg. A felvételeket Bíró János készítette a mester ipargyakorlásának 60. évfordulójára rendezett ünnepsége a Gyula és Vidéke Ipartestületnél.


Elismerés

A toronyórák mestere kapta a Tüke-díjat A pécsi polgárok szavazatai alapján Gulácsi János kézmûves kisiparosnak ítélte oda az immár 12. alkalommal átadott Tüke-díjat a Tüke Alapítvány kuratóriuma. Az elismerést Habsburg György fõherceg – a Tüke Alapítvány tiszteletbeli elnöke – nyújtotta át a Dóm Kõtárban. Halmos Gábor, az alapítvány kurátora Gulácsi János méltatásában – a Pécsi Ipartestület felterjesztése alapján – alapján kiemelte, hogy az 1940-es születésû mester iskoláinak elvégzése után István-akna villamos üzemrészében, villanyszerelõ szakmunkásként kezdett dolgozni, ahol korán megmutatkozott szakmai rátermettsége. Ismereteit ezután is folyamatos képzéssel és önképzéssel fejlesztette, 1964-ben a város legfiatalabb villanyszerelõ mestere lett, 1965-ben pedig a Zipernowsky technikumban erõsáramú, majd mûszertechnikusi képesítést szerzett. Gulácsi János 1972 óta tagja a KIOSZ pécsi alapszervezetének, majd a jogutódjának a Pécsi Ipartestületnek. Az ipartestület elektrotechnikai szakosztály vezetõje és egyben az ipartestület elnökségi tagja, majd 2012. júliusától a Pécsi Ipartestület alelnöke. Alapítója volt az Elektrotechnikai Központi Szövetségnek. A Baranya Megyei Kézmûves Kamara létrehozásánál 1994ben is jelen volt, tagja, majd a már Pécs-Baranyai Kereskedelemi és Iparkamara Villanyszerelõ Mestervizsga Bizottságnak elnöke lett. Több mint 50 éve foglalkozik toronyórák javításával, új különleges egyedi szerkezetek tervezésével és azok megvalósításával. Mindig is érdekelte, hogy MV Iparos Újság 2015/2.

az elavult szerkezeteket miként lehetne kiváltani. Több éves kísérletezés után született meg a digitális, quarz-vezérlésû óraszerkezet, ami semmiben sem hasonlít az addig használatban lévõ régihez, ugyanis viszonylag kis méretû, egész évre elõre programozható. A pécsi zsinagóga különleges óraszerkezete és míves tûzzománc lapja is az õ keze munkáját dicséri. A világon egyedülálló, mini számítógéppel mûködtetett szerkezetet hozott létre, melyhez a legmodernebb mûholdas eszközöket vették igénybe. Másik különleges alkotás a pécsi belvárosi templomhoz, a dzsámihoz, Bachman Zoltán építõmûvész által tervezett liftezõ harangtorony. A harangjáték idején a rozsdamentes csõbõl készült haranglábak 13 méterre emelkednek ki a földbõl, majd ismét visszasüllyednek. A

harangok naponta háromszor szólalnak meg. Az ország mintegy háromszáz pontján mûködtetnek toronyórákat, harangokat, zenélõ szerkezeteket Gulácsi János különleges, elektronikus motorjai. A ma már nyugdíjba, de nem nyugalomba vonult mesternek a szakmája a hobbija. A családi vállalkozásként mûködõ Gulácsi és Fia Kft.-t már fia vezeti, aki tõle tanulta a mesterséget. Termékei között megtalálhatók a mikroprocesszoros toronyórák, lineáris harangozógépek, harangszékek, mechanikák. Komplex toronygépészeti tevékenységük mellett köztéri órákat, forgó reklámokat, sportórákat, órahálózatokat, eredményjelzõket gyártanak és telepítenek. A díjtalan tanácsadás mellett, az általuk gyártott termékekre teljes körû szervízellátással állnak a megrendelõik rendelkezésre.

9

Ipartestületek

Hírek, események Békéscsabáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a múlt év tavaszán pályázatot írt ki: vissza nem térítendõ támogatásra az építészeti értékek helyi védelmét szolgáló felújításokra. A Békéscsabai Ipartestület Elnöksége úgy határozott, hogy beadja pályázatát a székház homlokzatfelújítására kiegészítve a homlokzati nyílászárók cseréjével. Tekintettel az ipartestületi székház belvárosi elhelyezkedésére a felújításhoz szükséges anyagokra kérték a támogatást, önerõként építõipari szakemberek munkáját ajánlották fel. A projektek közül az ipartestület részesült a legmagasabb (2.000.000 Ft) támogatási öszszegben. A munkálatok határidõre elkészültek. A pályázatban rögzítettek szerint az ipartestületi ta-

gok önkéntes felajánlással, társadalmi munkában végezték a szakipari és a segédmunkás feladatokat. Kiváló a kapcsolatuknak köszönhetõen a BÉKSZI Kós Károly tagiskola gyakorlati tanulóképzésnek keretében be-

vonták a munkákba a jövõ szakmunkásait is. Elsõsorban ácsállványozó és épületasztalostanulók dolgoztak az építkezésen. Így nemcsak tanmûhelyi körülmények között, hanem élõben gyakorolhatták leendõ szakmájukat.

A felújításban a következõ ipartestületi tagok vettek részt: Gécs Norbert ezüstkoszorús karosszéria lakatos mester, koordinátor. (Kiváló szervezõképességével irányította, összehangolta, szervezte a munkálatokat.) Alföldi Károly, a Békéscsabai Ipartestület Veterán Motoros Klub tagja (kereskedõ) Baráth István, a Békéscsabai Ipartestület Veterán Motoros Klub tagja (bútorasztalos mester) Bartolák István, ezüstkoszorús kõmûves mester Diószegi Gyula, aranykoszorús ács-állványozó mester Fehér György, aranykoszorús cukrász mester, Gábriel Pál, víz-, gáz-, központi fûtésszerelõ mester, Gyõri Árpád, ezüstkoszorús épületbádogos mester Hajkó Györg, aranykoszorús kõmûves mester Hóbor Henrik, kõmûves mester Horcsák András, aranykoszorús kõfaragó mester Hrabovszki Pál, aranykoszorús kõmûves mester Hugyecz Pál, aranykoszorús könyvkötõ mester Kiss Ernõ, ezüstkoszorús szobafestõ-mázolótapétázó mester

10

Kis Sándor, aranykoszorús villanyszerelõ-mester Korcsog István, ezüstkoszorús szobafestõ-mázoló-tapétázó mester Lestyán Mihály, aranykoszorús kõmûvesmester Lukoviczki András, aranykoszorús cserépkályhás mester Lukoviczky György, aranykoszorús víz-, gáz-, központi fûtésszerelõ mester Rácz Zsolt, a Békéscsabai Ipartestület Veterán Motoros Klub tagja (tûzoltó) Szabó György, kõmûves mester Szabó Gyula, aranykoszorús autószerelõ mester, Szkaliczki György, aranykoszorús szobafestõmázoló-tapétázó mester Zelenyánszki János, aranykoszorús épületbádogos mester Zelenyánszki Tibor, épületbádogos mester Varga Zoltán, ezüstkoszorús épületburkoló mester, Szántó Péter, békéscsabai egyéni vállalkozó, aki nem tagja az ipartestületnek, ám a közösségi munkát szívügyének tekinteve, a lábazathoz ajánlott fel 15 m kültéri díszlécet, térítésmentesen. MV Iparos Újság 2015/2.

Ipartestületek

Békéscsabai Ipartestület február végén tartotta tisztújító közgyûlését. Újabb öt esztendõre Lukoviczky György aranykoszorús víz-, gáz- központi fûtésszerelõ mestert választották meg elnöknek. Alelnökök: Gécs Norbert aranykoszorús karosszérialakatos mester Gyõri Árpád ezüstkoszorús épületbádogos mester Elnökségi tagok: Alföldi Károly kereskedõ Diószegi Gyula aranykoszorús ács-állványozó mester Gábriel Pál víz-, gáz- központi fûtésszerelõ mester Lestyán Mihály aranykoszorús kõmûves mester Rajki István aranykoszorús cukrász mester

Zelenyánszki Tibor épületbáSzabó Gyula aranykoszorús dogos mester autószerelõ mester

Felügyelõ Bizottság A taggyûlésen kitüntetéseket Elnök: is átadtak Lakos Jánosné aranykoszoA „Magyar Kézmûvességrús nõi szabómester ért-díj” ezüst fokozata: Fb tagok: Kiss Ernõ ezüstkoszorús szoFeigl Miklósné aranykoszo- bafestõ-, mázoló, tapétázó rús kézmûves könyvkötõ mes- mester ter „A kézmûipar szolgálatáZelenyánszki János aranykoért” Emléklap: szorú épületbádogos mester. Fehér György aranykoszorús cukrász mester Etika Bizottság: 25 éves kisipari-vállalkozói Elnök: munkájának elismeréséül, Dévai Mihály aranykoszorús ezüstgyûrû: szobafestõ-, mázoló-, tapétázó Varga Pál kovács mester mester (Kondoros) Eb tagok: Hugyecz Pál aranykoszorús Aranykoszorús Mesteri cím könyvkötõ mester Lakos Jánosné nõi szabó Gécs Norbert karosszérialaA Békés megyei lap tudósítása szerint Lukoviczky György katos hangsúlyozta, második ciklusát kezdi meg ebben a tisztségben. Bartolák István kõmûves A tagok bizalma azt is jelenti, jó az az irány, amit az (Kétsoprony) ipartestület eddig is folytatott. – Célunk a tagság megtartása, bõvítése, a fiatalok minél Ezüstkoszorús Mester cím: nagyobb számú bevonása, az iparosok érdekeinek védelme, Bankó Gábor kõmûves információkkal ellátása – hangsúlyozta. – A Kossuth téri (Kondoros) székházunkat tovább szeretnénk csinosítani az iparosok és a Szabó György kõmûves városban élõk örömére is. A kihalóban lévõ szakmák Sajóhegyi Ferenc elektromûmegõrzését is zászlónkra tûztük, miként a fiatalabb szakemszerész bereknek a tudás, a tapasztalat átadását. A képzés irányait (Mindenki más békéscsabai) illetõen is együttmûködésre törekszünk az iskolákkal, egyéb Továbbá oklevél elismerésképzõszervekkel. Bízunk abba, hogy a lakosság minél nagyobb ben részesültek, akik ipartestüszámban igénybe veszi az iparosok munkáját, akik ezt legjobb leti tagságuknak kerek (5-45 tudásuk szerint végzik el. éves) évfordulójához érkeztek


11

Ipartestületek GYÖNGYÖS

Elnökségi ülés – meglepetéssel Ahogy közeledtünk 2014-ben az év végéhez, az elnökség több tagjában felmerült a gondolat hogy meglepetést szerezzünk titkárunknak. Matus Miklós 80 esztendõs lett november 11-én. De nem csak a kerek évforduló miatt, hanem azért is, mert több évtizeden keresztül lelkiismeretesen végezte, és jelenleg is ellátja a titkári teendõket társadalmi munkában. Minden napját a szervezet irodájában kezdi, de napközben is bármikor elérhetõ ha valami probléma adódna. Nem csak az ügyintézõ szervezet munkáját irányítja, hanem városunkban tartja a kapcsolatot azon intézményekkel, melyeknek munkája befolyásolja, segítheti a vállalkozók boldogulását. Egyszóval összedugták a fejüket a gyöngyösi iparos vezetõk és úgy döntöttek, hogy felkérik az IPOSZ Országos Elnökségét, hogy munkája elismeréséül Matus Miklóst részesítse IPOSZ-DÍJ kitüntetésben. Igazi, szép ünnepséggé pedig akkor válik ez a meglepetés, ha vagy az IPOSZ elnöke, vagy elfoglaltsága esetén valamelyik elnökségi tag adja azt át. Nos, felkértük Német László elnök urat a kitüntetés személyes átadására a kibõvített elnökségi ülésen, és õ szívesen vállalta. December 19-én tartottuk az ülést. Látni kellett volna Matus úr meglepetését, hiszen természetesen õt nem avattuk be a dologba. Meglepõdött, de rendkívül nagy örömmel köszöntötte vendégünket Tuza József elnök úr nyitotta meg elnökségi ülést, üdvözölte a jelenlévõket, majd rövid tájékoztatást adott szervezetünk, a Gyöngyös és Vidéke Vállalkozók Egyesülete 2014 évi mûködésérõl a következõkben: A legfontosabb, hogy szervezetünk fennáll, és mûködik. A jelenlegi gazdasági körülmények között ez nagy eredmény. Igaz, hogy egyre nagyobb erõfeszítést kell tennünk a fennmaradás érdekében. Tesszük ezt, hogy ápolhassuk az iparosság több évtizedes hagyományait, és segítséget tudjunk nyújtani a kezdõknek. Nem szeretnék részletesen kitérni a gazdasági válság által

12

okozott nehézségekre. Azt azonban el kell mondanom, hogy az élet különbözõ területein dolgozó társaink szinte ugyanazokkal a nehézségekkel néznek szembe. Minden lehetõséget megragadunk, hogy kapcsolataink révén munkához segítsük a még mûködõ vállalkozókat. Ebben az évben megtartottuk tisztújító taggyûlésünket, a tagság ismét bizalmat szavazott a korábbi elnökség, felügyelõ és etikai bizottság tagjainak. Jelenleg taglétszámunk 52. Az alábbi szolgáltatásokkal állunk az érdeklõdõk rendelkezésére z ügyfélszolgálati tanácsadás z vállalkozás mûködésével , indításával kapcsolatos információk z adó-, tb tanácsadás z könyvelés z pályázatok kitöltéséve, hitelfelvétellel kapcsolatos tájékoztatás Gázszerelõ mesterek részére november hónapban megszerveztük a kötelezõ továbbképzést a Dunagáz Zrt. közremûködésével, huszonketten vettek részt. Szoros kapcsolatot tartunk a Heves Megyei Munkaügyi Központtal, az okmányirodával, a jegyzõi irodával. Rendszeresen részt veszünk az IPOSZ rendezvényein, küldöttgyûlésén, melyrõl mindig tájékoztatjuk a tagságot. Ha nehéz körülmények között is, de mûködünk, keressük a továbbélés lehetõségeit.

Ezután Matus Miklós titkár úr adott rövid tájékoztatót a gazdasági helyzet alakulásáról. Megállapíthatjuk, hogy ha nem is nagy mértékben, de javult a gazdasági helyzetünk, növekedett pénzkészletünk. Jelenleg minden üzletünk bérbe van adva, tartozásunk nincs. Minden kötelezettségünket határidõben ki tudtuk fizetni. Összességében elmondhatjuk, hogy jól gazdálkodtunk, a lekötött pénzünkhöz nem kellett nyúlni, talpon tudtunk maradni. Az ismertetõket követõen Németh László, az IPOSZ elnöke emelkedett szólásra. Elmondta, hogy örömmel fogadta meghívásunkat. Jó, hogy bepillanthat szervezetünk életébe, mindennapjainkba. Röviden tájékoztatja a jelenlévõket az IPOSZ munkájáról, gazdasági helyzetének alakulásáról, érdek-képviseleti munkájáról. Majd ezután – a felkérésünknek megfelelõen – átadta a kitüntetést Matus Miklósnak, aki igencsak meglepõdött. Meghatódva köszönte meg az IPOSZ Országos Elnökségének, hogy munkája alapján méltónak találták az IPOSZ DÍJ-ra, és mint mondta, annak külön örül, hogy ezt az országos elnök személyesen adta át. Végül jó hangulatban, vacsorával egybekötött kötetlen beszélgetés vette kezdetét a késõ esti órákig. Az elnökségi ülésen történtekrõl Fülöpné Pejkó Piroska tudósította lapunkat. MV Iparos Újság 2015/2.

Ipartestületek

Tisztújítás a cukrászok ipartestületénél A Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete februárban 16-án tartott közgyûlést. Az eseményen vendégként részt vett dr. Török András, a Nemzetgazdasági Minisztérium turizmusért felelõs helyettes államtitkárságának szakértõje, aki tájékoztatta a résztvevõket a vendéglátó ágazatot – ezen belül a cukrász vállalkozásokat is – érintõ kormányzati koncepcióról és a jövõben várható intézkedésekrõl. Vendégként köszöntötte még A megválasztott új vezetõség a közgyûlést Septe József, a névsora: Magyar Pékszövetség elnöke, Szakmai elnök: Horváth Ferenc Kovács László, a Magyar Ven- Társelnök: Selmeczi László déglátók Ipartestületének elnö- Általános alelnök: Kiss Zoltán ke, Németh László, az IPOSZ Általános alelnök: Gyuris László elnöke, Krivács András, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Ügyvezetõségi tagok: Horváth Ferenc Szövetség elnöke, Váradi Já- Bergmanné Gutman Gabriella nos, a PanGastro egyesület el- Lajos Attiláné nöke, Kiss Imre, a Magyar Ke- Balogh László reskedelmi és Vendéglátóipari Pataki Ádám Múzeum igazgatója. A tisztújító közgyûlésre 118 Felügyelõ Bizottság elnöke: tagvállalkozás – a tagság közel Nándori László egyharmada – regisztrált. Soha Tagjai: nem vettek még részt ilyen Horváth Tibor számban a közgyûlésen, ami Körmöndi Géza Selmeczi László szervezet érdekérvényesítõ kévelését, a szakmai kontroll topességének, érdekképviseleti Az új vezetés célként határoz- vábbi erõsítését a szakmunkásszerepének elismerését mutatja. ta meg a taglétszám további nö- és mesterképzés felett a kamarákkal együttmûködve, a minõségi cukrásztermékek népszerûsítését szolgáló kommunikáció hatékonyabbá tételét és csatornáinak szélesítését a fogyasztók felé, valamint a gazdasági érdekérvényesítõ és lobby tevékenység erõsítését

25 éves a kõfaragók ipartestülete A tatabányai székhelyû Kõfaragó és Mûkõkészítõ Vállalkozók Országos Ipartestülete jogelõdje az egy esztendõvel korábban, 1989-ben alakult Kõfaragó és Mûkõkészítõ Kisiparosok Országos Tanácsa. A kõfaragóknak és mûkõkészítõknek Magyarországon elsõk között lett önálló szakmai szervezete, amely azóta is töretlenül mûködik a szakma egyéni és kollektív érdekeinek, a szakma presztízsének képviselete, védelme céljából – mondta el Csapucha Tamás, az ipartestület jegyzõje. A csapat döntõ többségét kõfaragók és mûkõMV Iparos Újság 2015/2.

készítõk alkotják, de a szervezetben vannak kõszobrászok, kõfeldolgozók, kõrestaurátorok, illetve a szakmát mûvelõket segítõ anyag-, gép-, eszköz- és kellékforgalmazók is. A tagság idõközben külföldi cégekkel is bõvült. (Részlet Fenyvesi Károly tudósításából) Az ipartestület lapzártánk után tartotta meg 16. nemzetközi konferenciáját, melyrõl következõ számunkban részletesen tudósítunk.

13

Ipartestületek DUNAÚJVÁROS

A KIOSZ-tól az IPOSZ-ig – Huszonöt éves a Vállalkozók Ipartestülete – Idén ünnepli alapításának huszonötödik évfordulóját a dunaújvárosi Vállalkozók Ipartestülete. A város lapjában megjelent cikkben Szente Tünde és az ipartestület titkára, Fülöp Ilona idõben jóval messzebbre tekintett vissza. A korábban már jól mûködõ ipartestületek helyét 1948-ban átvette a KIOSZ (Kisiparosok Országos Szövetsége). Helyi csoportja mûködött Dunapentelén is, kirándulásokat, sportnapokat, iparos bálokat szerveztek, még saját futballcsapatuk is volt. Fontos feladatuk volt a kontárellenõrzés, de õk végezték el az iparosok járulékbesorolását, az adó megállapítását. Kötelezõ volt a tagság 1990. április elsejéig, ekkor mintegy ezer tagot tudhatott magáénak a szervezet. Azonban a KIOSZ megszûnésével, huszonöt évvel ezelõtt kétszáztíz ipartestület – köztük a dunaújvárosi – létrehozta az IPOSZ-t. – Az IPOSZ-tól független szervezetként mûködünk – segít a tisztánlátásban Fülöp Ilona. – Igaz, hogy dunaújvárosi a székhelyünk, de a környezõ települések iparosai is hozzánk tartoznak. A szolgáltató iparosok vannak a legtöbben, tagságunk gerincét a családi kisvállalkozások alkotják. A Dunaújvárosi Ipartestület 1990-ben alakult Benkovics Ferenc karosszéria-lakatos mester elnökségével. A vezetõség tagja lett Ániszfeld Erzsébet bõrdíszmûves, Ármos Bálint gumijavító mester, Horváth József kõmûvesmester, Kereki Ferenc testépítõ, Nagy László szobafestõ-mester, valamint Neichl Mihály adonyi teherfuvarozó. Titkárnak Fülöp Ilonát választották. Horváth József elõszállási építõ-

14

ipari vállalkozó 1996-tól látja el az elnöki teendõket. A testület már az alakuláskor rögzítette, hogy utódja a Dunapentelén és környékén korábban mûködõ iparos szervezõdéseknek. Így már nem huszonöt évrõl, hanem sokkal nagyobb idõszakról beszélhetünk. Közös jellemzõjük, mind a mai napig, a szakma becsületének védelme és a kontárok elleni küzdelem. – A kontár szót kétféleképpen is használhatjuk, – hívja fel a figyelmemet Ilona. – Egyrészt, ha valaki hatósági engedélyek nélkül végez valamilyen tevékenységet, másrészt, ha valaki hozzá nem értõ módon mûveli a szakmáját. Az iparos szervezõdések mindkettõ ellen harcoltak. Érdekes az is, hogyan alakult az iparos szervezetek tevékenysége. Kezdetben még anyagelosztással is foglalkoztak, nagyon sok hatósági feladatuk volt, szakmai elõírásokat alkottak, azok betartását ellenõriz-

ték. Meghatározták, hogy egy adott településen például hány szabóra, fodrászra van szükség. Szabad-idõs tevékenységeket végeztek, népszerûek voltak az iparos bálok, az iparos olvasókörök. Sporttevékenységet is folytattak, például Dunapentelén focicsapatot is alakítottak – meséli. A korábbi idõszakban állami irányítással mûködtek a KIOSZ alapszervezetek. Egy jogszabály megszüntette õket, s azt mondták, hogy ahol az iparosok igénylik, ott hozzanak létre alulról szervezõdõ szervezeteket. Dunaújváros és környékén is szükségét érezték, így jött létre a Dunaújvárosi Ipartestületet, amely már önkéntes alapon mûködött. Tevékenységében túl sokat nem változott, feladata az egyéni és társas vállalkozások gazdasági, szakmai érdekképviselete. Tagjai részére közgazdasági, jogi, társadalombiztosítási, munkaügyi, adózási, könyvveMV Iparos Újság 2015/2.

Ipartestületek zetési tanácsadáson túl igény szerint a vállalkozás teljes adminisztrációját is végzi, képviseli tagjait az eljáró hatóságok elõtt. Tanfolyamokat, továbbképzéseket, kiállításokat, vásárokat szervez. Az 1991-ben alapított, saját szerkesztésû és kiadású lapján, az Ipartestületi Híradón keresztül tájékoztat a legfontosabb jogszabályokról, határidõkrõl, pályázatokról. A kezdeti hatszáz fõs tagság mára háromszázra apadt, aminek egyik magyarázata az önkéntesség, azonban nem elhanyagolható az a körülmény, hogy az ipartestület megalakulásával közel egy idõben, 1994ben létrejöttek a kereskedelmi és iparkamarák: – Az alakulás óta Dunaújvárosban példaértékû az együttmûködés az ipartestület és a kamara között – nyugtázza az ipartestület titkára a két szomszédvár viszonyát. Kiadvánnyal készülnek a jubileumra, ennek kézirata elõttünk fekszik az asztalon: – A szerkesztés fázisánál tartunk. Egy ünnepi taggyûlésen mutatjuk majd be, de terveink között szerepel egy ipartörténeti kiállítás. A könyvben foglalkozunk Dunapentele kézmûves társadalmával, régi idõk mestereivel, de megszólalnak az alapító tagok is. A gyûjtõmunkában nagy segítségünkre volt Szabó Tamás. Ami pedig a jövõt illeti, megkerülhetetlen a gondolat: az erõsödõ kamarák nem szorítják-e ki az ipartestületeket? A válasz azonban határozottan optimista: – A két szervezet megél egymás mellett, hiszen mások a jogosítványaik. Áttekintetve a múltat, beigazolódott, hogy az iparosok mindig is igényt tartottak a szervezõdésre, a közösségi életre. Biztos, hogy a jövõben is így lesz! MV Iparos Újság 2015/2.

Fémipari szakmai napok Az Országos Fémipari Ipartestület országjáró szakmai napjainak 20. legutóbbi állomás a Gyõr-Moson-Sopron megyei Lipóton volt még a múlt év végén. A konferencia célja többek között a fémipari vállalkozások gyakorlati helyzetének, fejlesztésének, feladatainak áttekintése; szakmai információk cseréje, pályázati, piacra jutási, uniós és régiós támogatási- és forráslehetõségek feltárása; gazdasági együttmûködések összehangolása. Az uniós támogatás hétéves programra jutó 12.000 milliárd eurós keretösszeg 60%-a közvetlenül gazdaságfejlesztésre jut. Ezért a konferencián koncentráltak arra, hogy milyen ütemezést állítsanak fel az OFI-program évenkénti végrehajtására, a szakminisztériumokkal a fémiparosság számára is elérhetõ pályázati feltételek, források egyeztetésére. Az Országos Fémipari Ipartestület a következõ években az ágazat számára fontos szakember utánpótlást biztosító szakképzésre és a termelést támogató ipari udvarok kialakítására helyezi a hangsúlyt munkájában – mondta Szûcs György, az OFI elnöke az MTI-nek. – Úgy értékelik, hogy a fémipar prosperáló ágazata a magyar gazdaságnak, viszont egyre nagyobb itt is a munkaerõhiány, fõleg a gyakorlatorientált, magasan képzett szakemberek hiányoznak. A munkaerõ utánpótlás biztosítása érdekében a szakma fontosnak tartja a szakképzésben való aktív vállalkozói részvételt, a duális szakképzés megvalósulását, és e célok mentén szorgalmazzák a szakmai összefogást. Szûcs György fontosnak nevezte az ágazat fejlõdése érdekében azt is, hogy Magyarország minél több területén jöjjön létre az ipari udvar nevet viselõ termeltetõ szövetkezés az OFI égisze alatt, amely segítene a helyi fémipari kisvállalkozásoknak, iparosoknak munkalehetõségek megszerzésében, értékesítésben. Az OFI elnöke bízik abban, hogy az európai uniós pályázatok között a termeltetési hálózatok kialakítására találnak fejlesztési forrást az ipari udvarok létrehozására, amelyek késõbb piaci alapon mûködhetnek. Az OFI tíz – szerkezeti lakatos, géplakatos, szerszámkészítõ, fémforgácsoló, mezõgazdasági gépszerelõ, kovács, öntõ, hegesztõ, galvanizáló, hõkezelõ – fémipari szakmában mûködõ 50 kisipari vállalkozást tömörít, és további 150-200 vállalkozással áll közvetlen kapcsolatban. Az 50 tagvállalat éves árbevétele 8 milliárd forint körül van, és mintegy 800 munkavállalót foglalkoztat. Az Országos Fémipari Ipartestület tagja az európai fémipari szervezeteket tömörítõ Európai Fémipari Uniónak is.

15

Ipartestületek HAJDÚNÁNÁS

Ünnepélyesen átadták az ipartestület székházát Két év alatt készült el a Hajdúnánási Ipartestület felújított székháza, amit januárban adtak át. A pályázaton nyerték el a beruházás 17 millió forintos költséget, amelyet az ipartestület megelõlegezett. Az ünnepélyes átadón elhangzott: az 1988-ban készült épület jócskán megérett a felújításra, ezért a Hajdúnánási Ipartestület a Mezõgazdasági, Vidékfejlesztési Alapból – a Hajdúk Vidékfejlesztési Egyesület által – a Leader-pályázat keretében 2013-ban pályázatot nyújtott be korszerûsítésre. A pályázaton 17 millió forint, önerõ nélküli utófinanszírozású támogatást nyertek el. Az ipartestület ezt az összeget megelõlegezte, s elvégezte a szükséges felújításokat: külsõbelsõ szigetelést, teljes gépészeti, valamint nyílászáró-cserét, hideg-meleg burkolatot cseréltek, de megújult az épület homlokzata és tetõszerkezete is. Szolláth Tibor, a város polgármestere elismerõen szólt az iparosság szerepérõl, mint fogalmazott: Mindig komoly hagyománya volt a településen az iparosságnak, a virágzó Nánás létrejöttéhez a gazda-, az iparos társadalom és a polgárság együttmûködése vezetett. A nánási ipartestület aktív részese, alakítója a helyi társadalom életének. „A mesterség tisztelete az iparos becsülete” – mondta Hódos Antal ipartestületi elnök.

16

Kiemelte az összefogást vagyis azt, hogy ipartestület a költségekre megelõlegezte ezt az öszszeget a tagság által befizetett kölcsönökbõl. Az összehangolt szakszerû munka, valamint a több millió forint értékû társadalmi munka felajánlása példaértékû. Majoros János, a Ipartestületek Országos Szövetségének alelnöke a nánási ipartestületet elismerésben részesítette. Debreceni László és Fekete Imre Aranykoszorús Mester kitüntetést kapott, míg Molnár András

és Tóth Imre IPOSZ-díjban részesült, Csiszár Ferenc és Nagy Sándor a Magyar Kézmûvességért Díj ezüst fokozatát érdemelte ki. Az ipartestület és tagsága komoly szerepet vállal Hajdúnánás fejlõdésében: foglalkoztatásban, termelésben, szolgáltatásban és közéletben. Tettekkel bizonyítják, hogy készek és képesek együttmûködni a lakossággal, az önkormányzattal, intézményekkel. A megújult, energiatakarékos, költségkímélõ, korszerû székház a vállalkozások mûködéséhez, az ipartestület szolgáltató tevékenységének bõvítéséhez minõségi feltételeket biztosít. Az ipartestület a mikro- és kisvállalkozások mûködése, ösztönzése, versenyképessége érdekében kulcskérdésnek tartja a kölcsönös információcserét, az érdemi párbeszédet, a tagság érdekeinek képviseletét, a munkához segítést, a hagyományok ápolását, a szakmai fejlõdést, a lehetõségek feltárását, összehangolását. (Az MTI és a megyei lap tudósítása alapján).


Ipartestületek

Még egyszer a megújult MOSZI versenyrõl Múlt év decemberében került megrendezésre a MOSZI Open Europe Cup, ami sok újdonságot kínált mind a verseny, mind a szakmai program tekintetében. Az eseményrõl elõzõ számunkban részben már tudósítottunk, most Végh Zsuzsannával, a MOSZI ügyvezetõ igazgatójával és Berendi László fodrászmesterrel, a MOSZI fodrász ágazatának elnökével készült, a MOSZI honlapján megjelent beszélgetést közöljük. Ezzel is köszöntve a 25 éves szakmai ipartestületet. A verseny tekintetében milyen változtatás történt? Végh Zsuzsanna: Alapvetõen az, hogy visszahívtunk korábban a versenyeinken is közremûködõ zsûritagokat, akik szintén foglalkoznak tanulóképzéssel. Meszlényi Marika, Frics Márta, Lukovics György és Takács Tibor is azonnal igent mondott, szívesen vették megkeresésünket. Így azon zsûritagjaink mellett, akik nemzetközi páston versenyeznek és versenyeztetnek, olyan szakemberek is pontoztak, akik jelenleg is tanulóképzéssel foglalkoznak. Ezzel nem titkolt célunk volt az is, hogy a versenyzõk minél nagyobb számban legyenek, hiszen sok tehetség van hazánkban, akik vagy nem tudnak a versenyekrõl, vagy félnek megméretni magukat.

Berendi László: Úgy raktuk össze a zsûrit, hogy azok az emberek, akik a külföldi versenyeken kint vannak, együtt dolgozzanak az újonnan meghívott szakoktatókkal, fodrászmesterekkel. Csapatban az erõ, mindig ezt mondom. A szakemberek egymással tudtak beszélgetni, a versenyszobában pedig naMV Iparos Újság 2015/2.

gyon jó hangulat alakult ki. Voltak olyanok, akik 3-4 éve nem találkoztak, ez fontos része volt küldetésünknek is, hogy összehozzuk a szakmát. Ez nem is munka volt nekik, hanem szórakozás. Tanulóimnak is mindig azt mondom, hogy nem az eredmény számít, hanem az, hogy ott legyen, megméresse magát. Sosem az számított, hogy a tanulóink hányadikak lettek, hanem az, hogy oda mertek állni a pástra. Õk büszkék lehetnek arra, hogy elindultak a versenyen. Milyen színvonalú munkákat láthattunk a páston? B. L.: Már évek óta az ország legnagyobb versenye a miénk.

A mi versenyünkön az összes olyan versenyzõ elindul, aki az országot képviseli nemzetközi pástokon. Ha a legutóbbi világbajnokságot nézem, akkor azt kell mondjam, hogy a magyarok nagyon szép eredményeket értek el. Az, hogy senki nem beszél róla itthon, az baj. Ezek az emberek tevõlegesen dolgoztak a versenypáston, innentõl kezdve a színvonal az adott volt. V. Zs.: Amit jó volt látni, hogy egyáltalán nem volt óriási nagy szakadék a csak itthon versenyzõ fodrászok és a nemzetközi mezõnyben is indulók között. Felnõttek a feladathoz a versenyzõk.

Elõzõ számunk tudósításában néhány név elírást követtünk el. Elnézést kérve az érintettektõl, most a teljes bekezdést ezúton helyesbítjük: „A régi nagy nevek, mint Hajas László, Kökény Ferenc, Papasz Vasziliosz, Váradi Kati, Ress Károly, Bozsics Kati vagy Arató Krisztián mellett feltûntek az ifjú titánok Hintenberger Máté, Berendi Henrik, Berendi Kitty, Zátrok Zsanett, Szeverényi Dániel, Leidli Loretta és Budai Barbara is.”

17

Ipartestületek MOSONMAGYARÓVÁR

Farsangi bál és elismerések átadása A Mosonmagyaróvár és Vidéke Ipartestület, mint ahogy évtizedek óta, úgy ez év februárjában megrendezte hagyományos farsangi bálját, melyen a szervezõk a táncos szórakozáson és önfeledten ünneplésen túl az adományok és az elismerések átadására is szakítottak idõt. Winkler Károly, az ipartestület elnöke báli megnyitóbeszédében elmondta, hogy az iparosoknak, családtagjaiknak, baráti társaságaiknak és szakmai kapcsolatainak ezzel bállal példát kívánnak mutatni a következõ nemzedéknek. Beszédében kitért az iparosságot tradicionálisan jellemzõ, a vállalhatóan elvégzett munkán túli egyéb, a helyi és a régiós közösségeket is erõsítõ, a fiatalokat az idõseket és az elesetteket folyamatosan támogató segítségnyújtás fontosságára is. A jelen kor mindennapjainak kihívásaira és megsegítésére hozta létre az ipartestület a „Segédlevél” Közhasznú Alapítványt, amely az szja 1%-a és egyéb lehetõségek felhasználásával kíván, anyagi segítséget nyújtani az alapító okiratban foglalt társadalmi csoportok és egyének részére. Az alapítvány, megragadva a bál nyilvánosságát, az iparossággal kölcsönös erkölcsi alapokon nyugvó oktatási intézménynek, a dunaszigeti KOSZISZ Timaffy Endre Általános Iskolának nyújtott át 100.000 Ft adományt. A Kolping mozgalom elveit (a család a társadalom lelki megújulásának alapja, – gyermeke-

18

inkbõl tanult, mûvelt, munkáját becsülettel végzõ felnõtt váljon, – polgári értékrendû életvitel) hirdetõ és valló oktatási intézmény együttmûködési megállapodás keretein belül rögzített módon használhatja fel az adományt! Dr. Árvay István, Mosonmagyaróvár polgármestere is megtisztelte jelenlétével az iparosok ez évi farsangi ünnepségét. Az ipartestület elnökével együtt nyitották meg az iparos bált, majd adták át az adományokat és az iparos díjakat. Eleget tett továbbá a meghívásának a megyei közgyûlés alelnöke, dr. Petõ Péter is, aki beszédében kiemelte az ipartestület példamutatóan folyamatosan növekvõ és bõvülõ, a helyi és a regionális közösséget is erõsítõ tevékenységét, valamint kiemelkedõen magas színvonalú rendezvényeit. A bálon adták át a Moson Vármegye Iparosa Díjakat is. A sok, igényesen elkészített színvonalas pályázat komoly szakmai siker és garancia a több, mint egy évtizede létrehozott díj hagyománnyá válásához. A díjat az alapítók – Mosonmagyaróvár és Vidéke Ipartestület,

a Duna Takarék Bank Zrt. és a Lapcom Zrt. – azzal a szándékkal hozták létre, hogy méltó elismerésben részesíthessék a helyi és a régióhoz tartozó iparosokat és vállalkozásokat. A népes báli ünneplõ közönség ezúttal is a sok-sok év munkájának elismeréseként, komoly szakmai sikereket elért iparost, szakembert és szolgáltató vállalkozásokat köszönthetett. Az Év Iparosa 2014. Kitüntetettje a Domino Classic 2004 Bt. Vezetõje: Farkas László (Halászi). Az Év Szakembere 2014. A címet Német Sándor kõmûvesmester Jánossomorjáról érdemelte ki. Az Év Szolgáltatója 2014. A kategória díjazottja a mosonmagyaróvári M.N.K. Bt. lett. z Az év iparosa, a halászi Farkas László, 1982 óta dolgozik a szakmájában, majd 2004ben alapította meg saját vállalkozását, a Domino Classic 2004 Térburkoló Bt-t. A cég fõ profilja térburkolatés díszburkolat-építés. A vállalkozás az elmúlt évek során folyamatosan fejlõdött, fokozva ezzel versenyképességét. Évente több, mint száz megrendelést teljesítenek, megfelelve a legkülönbözõbb igényeknek. Az elmúlt évek referenciái a teljesség igénye nélkül: családi házak Feketeerdõn, Mosonmagyaróváron, Rajkán, Dunaszigeten és Harkán, a Motech Kft. ipari csarnoka, a máriakálnoki templom, a soproni Renault szalon, a mosonmagyaróvári JYSK áruház, a halászi


Ipartestületek

óvoda udvara. Emellett dolgozott a vállalkozás Ausztriában: Nickelsdorfban, Zurndorfban, Gattendorfban, Goolsban, Bécsben, Parndorfban és Illmitzben is. A cég a környezet szépítése mellett nagy figyelmet fordít a környezetvédelemre is. Ez azt jelenti, hogy a bontásból származó építési törmeléket újból felhasználják. A Domino Classic 2004 Bt. a profit mellett külön figyelmet fordít a segítõ tevékenységre is. Díjmentesen adnak tervezési és szakmai segítséget bárkinek. A halászi óvoda munkájának egy része is jótékonysági keretek közt zajlott. z Az év szakembere a jánossomorjai Németh Sándor kõmûvesmester közel négy évtizede dolgozik a szakmában. Évtizedes szakmai gyakorlatot követõen 1985-ben szerzett mesterlevelet, majd belevágott saját vállalkozása megalapításába. Kezdetben csak néhány társsal, majd az évek során folyamatos fejlesztéssel és sok munkával sikerült egy stabil, rugalmas csapatot kialakítani. Mára – fiával együtt – közel húsz alkalmazottat foglalkoztató munkaközösséget irányít. Németh Sándor 1996 óta foglalkozik tanulóképzéssel, amióta fia is ezen az úton indult el. Az elmúlt mintegy két évtized alatt több, mint MV Iparos Újság 2015/2.

tizenöt tanuló került ki a kezei alól. Nagyrészt a környéken vállalnak munkát, de dolgoztak már az ország több távolabbi pontján is. Az elmúlt idõszakban a vállalkozás végezte többek között a jánossomorjai általános iskolában a nyílászárócseréket, az épület belsõ felújítását, a jánossomorjai sportegyesület öltözõépületének teljes felújítását, a jánossomorjai egészségügyi kombinát külsõ hõszigetelését, színezését, Mosonszentpéteren az új plébániahivatal építését, és a mosonszolnoki járdahálózat teljes felújítását. z Az év szolgáltatója díj nyertese, M.N.K. Bt. 1996 decemberében alakult. A vállalkozást három elektronikai mûszerész hozta létre. Fõ profiljuk a pénztárgépek és kereskedelmi rendszerek értékesítése és szervizelése volt. Mára ez már csak a cég tevékenységi körének alig tíz százalékát teszi ki, áttértek ugyanis a gyengeáramú kivitelezési munkákra. A vállalkozás tulajdonosai felismerték ugyanis az egyre növekvõ igényt az

elektronikus vagyonvédelmi rendszerek telepítésére. Egyik fõ tevékenységük a tûzjelzõ rendszerek kiépítése, illetve azok távfelügyelete. Már tíz éve üzemelteti a társaság a mosonmagyaróvári katasztrófavédelem távfelügyeletét. Öt éve – a régióban elsõként – foglalkoznak már optikai szálhegesztéssel is, így optikai kábelszakadás esetén azonnal orvosolni tudják a problémát. A szolgáltatóiparban tizenkilenc éves múlttal rendelkezõ vállalkozás megrendelõinek száma folyamatosan bõvül, köszönhetõen megbízhatóságuknak és munkájuk minõségének. A kezdeti három fõs dolgozói létszámmal szemben, ma tizennégy embernek adnak munkát, árbevételük pedig több, mint tízszeresére nõtt. A cég az elmúlt évben alakította ki új telephelyét a mosonmagyaróvári ipari parkban (Mowinpark) mintegy 120 millió forintos beruházással. (A cikk Banyár Tamás ipartestületi titkár tudósítása alapján készült.)

Alapítványunk jelszava: SEGÍTSEN, HOGY SEGÍTHESSÜNK! Ezúton is kérjük a tisztelt olvasó közönséget, hogy támogassa a „Segédlevél” Közhasznú Alapítványt Adószáma: 18222975-1-08 Bankszámla száma: 58600252-11196400

19

Ipartestületek JÁSZÁROKSZÁLLÁS

Hatodszor is bizalmat kapott az ipartestület elnöke Február 14-én a Jászárokszállási Ipartestület klubhelyiségében szép számmal gyülekeztek a közösség tagjai. Tisztelettel tartozunk nekik, hogy az utóbbi évek legaktívabb választó közgyûlésének lehettünk tanúi. Elsõ napirendi pontként az évenkénti tûzvédelmi oktatás zajlott, melyet Bódi Csaba tûzoltó tartott meg. Nagyon fontos dolog, hogy tudjuk mit kell tenni tûz esetén, mert ez életeket és értékeket menthet. Ezután az adótájékoztató következett, Bobák Judit ismertette meg a jelenlévõket az új adó változásokról. A ülés levezetõ elnöke, dr. Wirth Ágnes a jelenléti ívek ellenõrzése után megállapította, hogy a közgyûlés határozatképes és felkérte Csikós Lászlót, az ipartestület elnökét, hogy tartsa meg beszámolóját az elmúlt öt év történéseirõl. A tagok részérõl felmerült kérdések megválaszolása után a taggyûlés a beszámolót egyhangúlag elfogadta. Majd Majorné Papp Ágnes, az ipartestület gazdasági vezetõjének pénzügyi beszámolója következett. Sütõ Sándorné pedig az ellenõrzõ bizottság munkájáról adott számot. Mindkét beszámolót elfogadta a közgyûlés. Ezután Csõke István, a jelölõ bizottság elnöke ismertette az új vezetõségi posztokra jelölt személyeket. Minden tagot személyesen kerestünk fel és véleményét, illetve javaslatát kértük az új vezetõség tagjaira. Nagyon örültünk, hogy ilyen szép számban vettek részt a tagok a közgyûlésen.

20

Dr. Wirth Ágnes szavazásra kérte fel a tagságot, és így az új vezetõség megválasztása megtörtént. Az elnök továbbra is Csikós László. Példátlan az ipartestület történetében, hogy hatodszor is bizalmat kapjon valaki erre a posztra. (Egyébként nagyon kevés ipartestület van az országban, talán kettõ, három, ahol ilyen hosszú ideig egy személy tölti be az elnöki tisztséget.) Az elnök úr megköszönte ezt a bizalmat és ígérte, hogy továbbra is mindent megtesz azért, hogy ipartestületünk jó hírnevét, nemcsak itthon, de az egész országban is megõrizze.

A két alelnök továbbra is Horváth József és Szabó Csaba. Az ipartestület gazdasági vezetõje Majorné Papp Ágnes, a jogi képviselõnk dr. Wirth Ágnes. A vezetõségben kis változás történt az eddigiekhez képest. Két új vezetõségi tag kapott bizalmat: Guba József és Terenyei Ferenc, illetve akik maradtak: André Lászlóné, Szûcs Lajos, Ördög László, póttag: Nagy Gábor. Az ellenõrzõ bizottság elnöke: Tölgyesiné Csalári Zsuzsanna, tagjai: Sütõ Sándorné, Faragó László, póttag: Banka Lajos. Az elnök úr külön megköszönte Csõke István, Sütõ Sándorné és André Lászlóné lelkiismeretes munkáját az ipartestületi tagok véleményének elõzetes meghallgatásában, majd a levezetõ elnök a közgyûlést bezárta. Végül egy kis megvendégeléssel egybe kötött beszélgetés következett Elmondhatjuk: egy igazán kellemes délutánt töltöttünk el együtt. André Lászlóné Fotó: Baráth Károly

Jubileumi Nemzetközi Festõverseny Lapzártánk után Kecskemétem rendezte meg a SzobafestõMázoló-Tapétázó Országos Ipartestület a Jubileumi Nemzetközi Festõversenyt, melyen magyar, cseh és szlovák szakiskolák tanulói mérték össze tudásukat. A kétnapos versenyen egy kötelezõ feladat volt: a Bács-Kiskun megyei Kereskedelmi és Iparkamara logójának megfestése, szakrajz alapján. Egy szabadon választott feladatot pedig a versenyzõ tetszés szerinti anyagból és eszközzel készíthetett el, a szervezõk által biztosított felületen. – A versennyel egy idõben és helyszínen, az országos szakmai nap keretében, egymáshoz jól illeszkedõ programok zajlottak. Lapunk következõ számában beszámolunk az eseményrõl.


Ipartestületek

Jubilál Magyarország legnagyobb fuvarozói érdekképviseleti szervezete Az égetõ gépkocsivezetõ-hiány ellen küzd a 25 éves NiT Hungary Mintegy 3000 tagot, köztük 2359 teherfuvarozót és 599 autóbuszos vállalkozót számlál a 25. születésnapját ünneplõ Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete, azaz a NiT Hungary. A regisztrált taglétszámát tekintve Magyarország legnagyobb közúti fuvarozói érdekképviseleti szervezetének számító testület fejlõdését mi sem jelzi jobban, mint hogy 1990-ben 114 taggal és 1 millió forintos alapító tagi hozzájárulással alapították, 2013-ban pedig már 1,5 milliárd árbevétellel zárt. Az ipartestület a jövõben többek között azért is lobbizna, hogy állami támogatás bevonásával kötelezõ vezetéstechnikai tanfolyamhoz kössék a tehergépkocsi- és autóbusz-vezetõi engedélyeket, ezzel is segítve a balesetmentes közúti közlekedést. 25 éves fennállását ünnepli a NiT Hungary, amely mintegy 3000 regisztrált taglétszámával jelenleg hazánk legnagyobb és egyik legrégebbi közúti fuvarozói érdekképviseleti szervezete. Az elmúlt évtizedek során a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete folyamatosan törekedett olyan partneri együttmûködések kialakítására, amelyek segítségével erõsíthetik a hazai fuvarozói vállalkozói kör piaci helyzetét, biztosítva a magyar gazdaságban betöltött szerepüket. A mikro- és kisvállalkozásokat, valamint nagyobb jármûflottával rendelkezõ középvállalkozásokat tömörítõ érdekvédelmi szerv sokéves munkájának egyik legfontosabb eredménye, hogy 2013tól a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal való megállapodás alapján a kormányzat stratégiai partnere a szakmát érintõ jogalkotások terén. Azonban már alapításakor, 1989-1990ben is olyan úttörõ tevékenységet vittek véghez, minthogy devizahatósági engedélyük alapján biztosították a magánfuvarozóknak a nemzetközi fuvarozáshoz szükséges valutát. A NiT Hungary jövõbeli célkitûzései között szerepel többek MV Iparos Újság 2015/2.

között a közúti közlekedés biztonságosabbá tétele, ezért is lobbiznak egy állami támogatás bevonásával megvalósuló vezetéstechnikai szabályozásért, amely kötelezõen elvégzett tréninghez kötné a tehergépkocsi jogosítványokat. „Zászlóshajóként ápoljuk a szakma hagyományait, rendezvényeinkkel rengeteget teszünk a magyar közúti fuvarozói alágazat jó hírének megõrzéséért. Alapvetõ küldetésünk a szektor érdekképviselete, érdekvédelme és informálása. Mindemellett azonban nagyon fontosnak tartjuk a balesetmegelõzést, ezért is szeretnénk elérni, hogy a tehergépkocsi- és autóbusz-vezetõk kötelezõ vezetéstechnikai tanfolyamon vegyenek részt. Mivel tagjaink 80%-a közúti árufuvarozó, ezért dolgozunk

azon, hogy megfelelõ állami részvállalással valósulhasson meg mindez” – mondta Dittel Gábor, a NiT Hungary fõtitkára, aki a magyar közúti személy- és teherfuvarozás véleményformáló alakjaként több mint huszonöt éve dolgozik a szakmában. A közel 40 fõt alkalmazó, Budapesten és 10 vidéki nagyvárosban mûködõ regionális irodahálózattal rendelkezõ NiT Hungary jelenleg azon dolgozik, hogy a magyar gazdaságra is negatívan ható gépkocsivezetõ-hiányra komplex megoldást találjon. További törekvések közé tartozik a magyarországi székhelyû magánfuvarozók versenyképességének megtartása az olyan gazdasági vívmányok védelmével, mint az üzemanyag-megtakarítás vagy a napidíj.

21

Múltidézõ

Amirõl mesélünk majd az unokáinknak is… A KIOSZ egykori Országos Ifjúsági Bizottsága még mindig mûködik! Igaz, ma már rendhagyó módon. A bizottság már akkor is egy klassz csapat a volt kisiparosok körében, amikor még hivatalosan létezett. Olyan közösség ez, amely példaértékû volt, és ma is az lehet mindenki számára. A KIOSZ központban már 1979-ben felmerült, hogy alakítani kellene a fiatalokból egy olyan bizottságot, mely a kezdõ és a ifjú kisiparosok érdekeit képviseli. Késõbb, 1982-ben meg is alakult a bizottság: az OIB. Vezetõje Bakos László, titkára pedig Kádárné Pápai Jutka lett, a központ munkatársai. Minden megyébõl egy delegált tagja volt a bizottságnak. Én Zala megyét képviseltem. Évente egyszer-kétszer volt bizottsági ülés – hol egy, hol Háááát …igencsak mélyen kétnapos –, ahol a fiatal kisipa- sek után, esténként vidám csarosokat érintõ kérdéseket vitat- patként folytattuk a „munkát”. felidéztük azokat a szép napoA KIOSZ megszûnt a rend- kat!!! Olyan jó hangulatban tuk meg. Érveltünk, vitatkoztunk, tiltakoztunk, kértünk, ja- szerváltás után. Ám mi, az Or- (élõ zene mellett) és olyan jól vasoltunk, kiálltunk a kezdõ- szágos Ifjúsági Bizottsága sikerült ez, hogy ott a helyszíkért, a szakmunkástanulókért és együtt maradtunk, ugyan már nen megfogadtuk: mostantól minden év októberének elsõ a kihaló szakmákért a hatalom- nem hivatalos formában. Az történt ugyanis, hogy né- hétvégéjét együtt fogjuk tölteni. mal és a KISZ-el szemben is, ha kellett. Véleményeztünk, java- hány év elteltével Joó Jutkának Kötelezõen! Örökké fiatalon! És betartjuk szavunkat! soltunk arra érdemeseket az „If- (Csongrád) és Zilahi Sanyinak jú Kiváló Mester” kitüntetõ (Hajdú-Bihar) hiányoztunk. Mindkettõre vonatkozóan! …. címre. Részt vettünk nagy or- Ezért egy háromnapos találko- Nem is olyan nehéz betartani! Tizenkilenc alkalommal tölszágos kisiparos rendezvénye- zóra hívták össze a csapatot a ken, kiállításokon, sportnapo- mátraszentistváni üdülõbe. Cél- töttünk eddig együtt – immár kon, szakmai napokon. Közben juk az volt, hogy felidézzük a nem hivatalosan – három-háészrevétlenül egy nagy baráti régi szép napokat. Boldogan rom vidám szép napot, és mindig más megyében. 2013-ban társasággá alakultunk. Az ülé- mentünk szinte mindannyian. Bolyban (Baranya) ünnepeltük nagy tortával, hogy 30 éve vagyunk együtt. Volt egy nagy közös utazásunk is Erdélyben, ahol részt vettünk a Csíksomlyói Búcsún. Adományt vittünk Dévára Böjte Csaba gyermekeinek. – Voltunk együtt egy színházi elõadáson is, Budapesten. Azon kívül, hogy együtt legyünk, célunk az is, hogy megismerjük azt a megyét, várost és

22


Múltidézõ azok nevezetességeit, ételeit, italait, ahol találkozunk. Vágtunk már közösen disznót, ültünk sportrepülõn, sárkányrepülõn; rendezvényen voltunk Kismartonban a sógoroknál, hajókáztunk a Fertõ-tavon, a Dunán, a Tiszán; vetélkedtünk egymással ebben-abban. Híres kastélyokban, templomokban, várakban, falumúzeumokban, múzeumokban, lovardákban, lovasbemutatókon, borkóstolókon és csillagvizsgálóban jártunk. Felmásztunk a debreceni nagytemplom tornyába. Együtt láttuk a Munkácsy Trilógiát! Több kisvasúton is utaztunk az országban. (Nagy élmény volt, amikor a csömödéri /Zala/ kisvasút mozdonyát a végállomáson, kézzel, a csapat fordította vissza.) Voltunk élményfürdõkben, bobpályán, állatkertekben, nemzeti parkokban, vadásztanyákon, erdõkben és még ki tudja hány helyen. Aludtunk elegáns szállodákban és kis panziókban. Na és az éttermek! A finom borok! A finom pálinkák! A tánc! (Mindig táncolunk, ahol csak lehet! – még ha egyre nehézkesebben is) A közös nagy éneklések útközben! Cseh Pista viccei! Az


ugratások, a cikizések, a meglepetések! Az úgynevezett „brigádgyûlések”, ahol mindenkinek be kell számolnia, hogy mi történt vele, az elõzõ találkozó óta. Ezek mind, mind felejthetetlenek! Lesz mirõl mesélni az unokáknak!!!! Ma már többen, sokkal többen vagyunk egy-egy találkozón, mint ahányan tagjai voltunk az OIB-nek. Azóta – az élet rendje szerint – mindenki megnõsült, férjhez ment, és jönnek már a gyerekek, sõt esetenként az unokák is a nagyszülõkkel a találkozókra. Van olyan tagunk, aki Floridából jön haza – ha nem is minden évben –, hogy velünk lehessen. Van egy kutyusunk is, Maci, aki mindig velünk van. Ha megérjük, hozzuk az ükunokákat is! Nem rajtunk múlik!

Minden találkozó feltölti az embert. Jó dolog várakozni a következõre! Most éppen a második debrecenire. Amikor én elmesélem barátaimnak, ismerõseimnek ezeket, akkor irigykedve, csodálkozva néznek. Ilyen csapat talán nincs is több – mondják. Ennyi jó barátot magadénak tudni milyen jó dolog! – vélekednek. Már kérdezik is, hogy: „És jövõre hol találkoztok?” Kívánom, hogy mindenkinek legyen egy ilyen nagy, összetartó, egymást segítõ baráti társasága. Nagyon jó dolog egy ilyen baráti közösséghez tartozni! Nekem elhihetik! Csizmás Margit (ma már nyugdíjas, ifjú kisiparos Zalából)

23

A világ jövõje KÉK GAZDASÁG

Megvalósítani a természet maximális hatékonyságú, önszabályozó folyamatainak a gazdáságba való átültetését Elõzõ két lapszámunkban részletesen bemutattuk az innovációk százaira támaszkodó, munkahelyek százezreit teremtõ, az élõvilággal harmonikus egyensúlyban mûködõ kék gazdaság elméletét. Most a koncepció elterjesztésének, gyakorlati megvalósításának lehetõségeirõl, akadályairól külföldi és hazai vonatkozású példákról számolunk be az alábbiakban. Dr. Kiss Tibor, a Pécsi Tudo- nének tetemes kifizetetlen köz- idéznek elõ, csak éppen magumányegyetem Közgazdasági üzemi számlák. Sok helyen kat nem akarják megváltoztatKarának docense, az Alternatív megvan az akarat, hogy kitörje- ni, hiszen nekik így kényelmes. Gazdaságfejlesztési Kutatócso- nek ebbõl a körbõl. Ha már lét- Hátráltató tényezõnek számítport alapítója munkatársaival rejött egy olyan közösség, ame- nak a régi beidegzõdések, figyelemreméltó, a mindennap- lyik akar, lendületben van, kere- mentális gátak, megcsontosookba átültethetõ városfejleszté- si a megoldásokat, akkor azokat dott szokások. Erõs akadályt si tervet dolgozott ki. Szerinte a feltétlenül segíteni kell, mert az képeznek a jelenlegi rendszer érdekeltjei, haszonélvezõi és a városfejlesztésben úgy kell ki- akarat a szûk keresztmetszet. Amennyiben az ilyen közös- dolgok nem megfelelõ alkalalakítani a stratégiát, hogy egyszerre történjen a tudatformálás ségeket segítjük, és sikeresek mazása. Ha a Günter Pauli könyvében és a fenntarthatósági elveknek lesznek abban, amit szeretnémegfelelõ gyakorlati alkalma- nek megvalósítani, akkor ez az összegyûjtött száz innovációt összefogás iránti igény egyre nézzük, akkor azok között sok zások terjesztése. Olyan projekteket (például több helyen ébredhet fel és ter- olyan van, melyeket különbözõ közösségi kerteket, helyileg jedhet. De ne erõltessünk olya- okokból nem tudunk még alkalhasználható energetikai megol- nokra általunk jónak tartott mazni, például mert az eszköz dásokat) kell ismertetni, népsze- megoldásokat, akiknek ez a há- még nem elérhetõ, nem áll renrûsíteni, bevezetni, amelyeknek tuk közepére sem kell. Alulról delkezésre a megfelelõ infrasta közvetlen pénzügyi hasznát is kell indulniuk a kezdeményezé- ruktúra, stb. Vegyük például azt érzékelni lehet. Közösségi ker- seknek, felülrõl pedig segíthet- a telefont, ami úgy tölti magát, hogy beszélnek bele. A prototítek létesítésével mindenki szá- jük ezeket a folyamatokat. Megfelelõ adminisztratív, pusa már rég elkészült, de még mára közvetlenül érzékelheti, a munka, gondoskodás eredmé- kormányzati, attitûdbeli változ- nem gyártják. A kék gazdaság alapelvei vinyeképp mi minden terem s tatások lennének szükségesek a közben a tevékenység össze- jó módszerek elterjesztéséhez. szont mindenki által és azonnal Az elsõ az attitûd: meg kell ér- alkalmazhatóak. Van, ahol több, hozza az embereket. Ezzel a közösségépítést, a teni a változtatni valók lénye- van, ahol kevesebb lehetõség megélhetést és a fenntarthatósá- gét, elkerülhetetlenségét. A sza- nyílik erre, de a legfontosabb a got is elõsegítjük. Ha leszakadó bályozásokat rendszerszemlé- gondolkodásmód. Hogy menyvárosrészekben olyan központo- letben kellene meghozni, nem nyiben illeszthetõk ezek a jekat hozunk létre, amelyek ter- ágazati szemlélet szerint. Adó- lenlegi gazdasági rendszerünkmelnek, szolgáltatnak, a helyiek csökkentésekkel pedig fel le- be? Egyrészt könnyen, mivel dolgoznak benne, jól láthatóan hetne hívni a figyelmet az új olyan megoldásokról van szó, amelyek olcsóbbak és hatékoszolgálják az ott élõk érdekeit, módszerekre. A kék gazdaság igazi paradig- nyabbak. akkor ezek a pozitív példák Világszerte több országban isgomba módra szaporodhatnak. maváltást visz véghez azzal, Eddig az elmélet. Ellenvetés- hogy megvalósítja a természet merkednek a kék gazdaság elként mondhatnánk: ugyan ki maximális hatékonyságú, ön- méletével, lefordították Günter akar efféle programokban részt szabályozó folyamatainak a Pauli könyvét és próbálják alvenni, amikor megélnek a segé- gazdáságba való átültetését. kalmazni a módszereit. Minél lyekbõl? Ez azért nem teljesen Természetesen számolni kell el- inkább válságban van egy társavan így. Nem élnek meg a se- lenállással, hiszen bár az embe- dalom, annál nyitottabbak az gélybõl, hiszen akkor nem len- rek maguk körül sok változást újszerû megoldásokra. Az elv

24


A világ jövõje terjedési szintje azonban változó. Míg Ukrajnában hatalmas példányszámban fogyott el a kötet, addig Magyarországon igen kevés. Vannak elõrehaladottabb esetek, térségek, mint Kolumbiában Las Gaviotas, Spanyolországban El Hierro szigete, aztán Buthán, mostanában pedig Indonézia. A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara kiemelt kutatási irányként kezeli a „kék gazdaság” koncepcióját. A jövõben azt is kutatják, hogy milyen módon lehet megvalósítani a forradalmi elképzeléseket a gyakorlatban. Az egyetem azt szeretné elérni, hogy Pécsett a helyi gazdasági stratégia-alkotásban helyet kapjon az új szemlélet és dunántúli nagyvárosból egy gyárkémények nélküli ipari várost hozzanak létre. Dr. Kiss Tibor, a PTE Közgazdaságtudományi Karának docense tizenöt éve kutatja a fenntartható fejlõdés témakörét. A The Blue Economy címû könyvet a Pécsi Tudományegyetem hallgatói fordították magyarra. A lektorálást a karok oktatói végezték, dr. Kiss Tibor volt az általános lektor. „A kék gazdaság koncepciója egy megfelelõ rendezõelv lesz, mely a karon folyó kutatások széles spektrumát felöleli” – nyilatkozta egy interjúban dr. Rappai Gábor dékán, majd hozzátette: a koncepció jól illeszkedik a magyar nemzetgazdasági fejlesztések elemeihez, ezért felvették már a kapcsolatot vezetõ politikusokkal is. Azt szeretnék elérni, hogy a Széchenyi Tervben is prioritást kapjon a téma. A pécsiek kezdeményezésére hamarosan Magyarországon is bevezetnek néhányat a kék gazdaság innovációi közül. Elõször egy speciális víztisztítási rendszert terjesztenének el. MV Iparos Újság 2015/2.

Az aquaporin egy olyan fehérje, mely a sejtfal membránjába beépülve szabályozza a víz áramlását, másodpercenként egy trillió vízmolekulának engedve utat. Az Aquaporin nevû dán vállalat az elméletet bizonyítékkal szeretné alátámasztani, piacra kívánja dobni az elsõ alkalmazásokat. Egy másik, Kanadában már kipróbált technológiát Pécsett, az újrainduló bányászatnál szeretnének bevezetni. Olyan folyamatot terveztek, mely enzimek segítségével megköti a széngázokat, és tiszta szén-dioxidot állít elõ, amibõl végül természetbarát kalcium-karbonát (mészkõ) formájában lehet megszabadulni. Hogyan válhatsz zöldbõl kékké? Hogyan fejleszthetõ a vállalkozói kedv? Mitõl válik jövedelmezõvé egy ötlet megvalósítása? Ezek a kérdések a mai gazdasági folyamatok aktuális forró pontjai: egyre inkább elõtérbe kerül a környezetközpontú, fenntartható mûködés problematikája. Ugyanígy fókuszban van a vállalkozások elindítása, mûködtetése, nemzetközi sikerre vitele – mindkettõ a különbözõ szintû gazdaságirányítási utak újra és újra felmerülõ megoldandó feladata. A hazai oktatás legfelsõ szintjén is csak elvétve jelenik meg az ezekre a problémákra való felkészítés, a kapcsolódó relatíve kevés ismeretanyagon túli, gyakorlati tapasztalatok megszerzésének lehetõsége pedig még ritkább. A PTE Közgazdaságtudományi Kara úgy gondolta, erre a két fontos területre a jövõben egyre nagyobb figyelem irányul, egyre nagyobb szükség lesz az hozzájuk kapcsolódó tudással rendelkezõ szakemberekre, ezért

a tananyag és az oktatás szerves részévé tette. A kar szeretné középiskolások számára is megérthetõvé és elérhetõvé tenni ezt a tudást és megmutatni a benne rejlõ piaci lehetõségeket, ezért egy játékot indított középiskolás diákok számára. A játék elsõ része a fenntarthatóságra fókuszál: egy 4 részbõl álló internetes kvíz segítségével mutatja be a környezettudatosság fontos kérdéseit. Célja, hogy megmutassa, a környezet megóvása jóval túlmutat a szelektív hulladékgyûjtésen, a mindennapi életben egy kis odafigyeléssel és tudatos viselkedéssel bárki sokat tehet a környezetéért. A kérdések nem túl bonyolultak, kis gondolkodással és egy kis netes vadászattal sikeresen megválaszolhatók. A második rész már nagyobb kihívást tartogat: az Ötletverseny olyan vállalkozó szellemû diákok fenntarthatósághoz valamilyen módon köthetõ ötleteit várja, akik szívesen részt vesznek az ötlet megvalósításában, piacra vitelében is. Ennek a játékrésznek a célja ugyanis az, hogy a vállalkozói életformával ismertesse meg a diákokat az ötlettõl egészen a megvalósításig. Bár a játéknak nem titkolt célja, hogy megismertesse az egyetemen folyó képzést, és jó képességû diákokat nyerjen meg a kar számára, a PTE KTK szeretné a más pályák iránt érdeklõdõk figyelmét is felhívni a fenntarthatóság problémáira. Szeretné megmutatni, mit tudnak a diákok maguk tenni a saját szintjükön egy élhetõbb környezetért. Ezért a játékban bármely középiskolás részt vehet szaktól, jelentkezési preferenciától függetlenül, bármilyen jövõbeni elkötelezettség vállalásának kényszere nélkül.

25

Fiatal mesterek PÉLDAKÉP

Fejlõdés, igyekezet, maximalizmus, hogy megõrizzék pozíciójukat, megtartsák a szakmai színvonalat Házikencék, kozmetikumok otthoni készítését oktatta és vállalkozások elindítását segítette második gyermeke érkezéséig a 38 éves vállalkozó anyuka, akit a Példakép Alapítvány 2013ban beválasztotta a az ötven fiatal példaértékû vállalkozó közé. Csikós Veronika 2009-ben lett önálló vállalkozó, 2012-ben elnyerte a Nesst-Citibank Társadalmi vállalkozói díját. Alkotó-, szervezõképessége már gyermekkorában megmutatkozott, szobrászkodott, kötött, érdekelte a kétkezi munka. Kezdetben mégsem ilyen területen, hanem irodavezetõi képesítéssel, értékesítési, marketing és pénzügyi ismeretekkel alkalmazottként dolgozott. Több munkahelyet is megjárva nem érezte jól magát, nem akart újabb és újabb állásokban továbbra is olyasmit csinálni, ami nem vonzotta.

A szõrtelenítõ sikere Mindig is oda volt a természetes kozmetikumokért, érdekelte a szépségápolás. Egy makacs ekcéma volt az utolsó lökés ahhoz, hogy komolyabban forduljon a természetes kozmetikumok, tisztítószerek felé. Talált az interneten egy cukorból készült szõrtelenítõ receptet. Miután a „kencét” elkészítette otthon a konyhában és eredményesen használta, a sajátjává átdolgozott recept alapján készített terméket népszerûsítõ ismertetõt feltöltötte egy kézmûves portékákat kínáló honlapra. Néhány nap múlva több érdeklõdõ is jelentkezett. Szerencséjére rábukkant egy vállalkozóvá válást segítõ pályázatra, mellyel sikerült fél évre szóló támogatást elnyernie. A lejárat végére már eltartotta magát a vállalko-

26

zás, nem kellett többet inveszA véletlen folytán azonban az tálnia. egyéni vállalkozás felõl késõbb a társas vállalkozás irányába Más életforma, fordult pályája. Az interneten más gondolkodás összetalálkozott dr. Torma Vik– Pedig senki sem születik tória kutató vegyésszel, aki a vállalkozónak, ehhez a létfor- gyermekei megszületése után mához is nevelõdni kell, munka szappanokat, kencéket kezdett közben összegyûjteni a szüksé- készíteni otthon és tanfolyamoges ismereteket, megszerezni a kat is indított érdeklõdõknek. A kompetenciákat, tanulni saját weblapját olvasva kezdtek levesikereinkbõl, kudarcainkból – lezni és 2009-ben közös céget fejtegette a most csak a három alapítottak Házikence Tanoda hónapos Nóra kislányával fog- Kft. néven. lalkozó vállalkozó asszony. – Nekem nehezebb volt alkalma- Több, mint hobbi tanoda Jó munkamegosztás alakult ki zottként élni. Aki nem ismer, csak kívülrõl szemlél, sokszor közöttük: társa vegyészként inazt mondja, elment az eszem, kább a munka érdemi részével kockázat, bizonytalanság, adók, szeretett volna foglalkozni, a igazságtalan közterhek alatt szervezést, pénzügyeket, admisenyvedek. Én viszont azt gon- nisztrációt Veronikára bízta, dolom, felesleges ezen dolgok akinek pedig ez az oldal volt az igazságos, vagy igazságtalan erõssége. Vállalkozásuk néhány mivoltáról elmélkedni, hanem év alatt nagyot fejlõdött, van úgy kell kalkulálni az árakat, hónap, amikor húsz, államilag hogy kitermeljék a hasznot, akkreditált tanfolyamuk is fut. meg a kötelezettségeket is. Kilencféle a szappankészítésAnnyi bizonyos, ez teljesen más bõl, hat pedig az egyéb kozmeéletforma, mint az alkalmazotti, tikaiból, tanfolyamonként 9-12 és más gondolkodásmód is fõs résztvevõvel. Ezek nem csak hobbitanfoszükséges a sikeres vállalkozáslyamok. Bár szakmát nem adhoz, mint a sikeres alkalmazotti karrierhez. A legfontosabb a ki- nak, de olyan tudást nyújtanak, tartás, a bátorság. Hogy higy- amelyre idõvel céget is lehet gyünk abban, amit elképzeltünk építeni. A napjainkban mûködõ magunknak, akárhányan is pró- hazai természetes kozmetikubálnak eltántorítani célunktól. mokat készítõ és forgalmazó vállalkozók jó része náluk taNekem ez segített. MV Iparos Újság 2015/2.

Fiatal mesterek nult, sõt még a környezõ országokból is akadtak hallgatóik. A késõbbiekben szeretnék még magasabb szintre emelni az oktatást, és bekapcsolódnának a természetgyógyász képzésbe, továbbá az aromaterápia és fitoterápia oktatás is szerepel elképzeléseik között.

Siker és boldogság Csikós Veronika fürdõszobájában szinte nincs is bolti termék. A szappanok, samponok, testápoló krémek mellé nemrég készültek el saját fejlesztésû, természetes alapú sminkanyagaikkal. Fejlõdés, igyekezet, maximalizmus nélkül nem tudnák megõrizni pozíciójukat, megtartani azt a magas színvonalat, amihez hozzászoktak ügyfeleik. – Nincs mese, haladni kell, nem szabad elégedetten hátradõlni, ha már elértünk valamit – vallotta Csikós Veronika. – Akkor éreztem magam sikeresnek, amikor elkészült egy-egy újdonságunk, vagy amikor megtelt az oktatóterem. A sikerek után akkor éreztem magamat boldognak, amikor olvastam ügyfeleink leveleit arról, hogy jól érezték magunkat nálunk, családias környezetben okosodtak, és a tanultak által egészségesebbek lettek, spóroltak, kellemesebben érezték magukat. Amint a baba és a család anyagi helyzete megengedi, folytatódik a vállalkozás. Immár a férjével közösen viszik majd a Házikencétõl örökségbe kapott web shopot, itt segíti Vera a marketinget, kommunikációt, és kamatoztatja a természetes készítmények terén szerzett tapasztalatait, sõt újabb tevékenységek indítását tervezik. MV Iparos Újság 2015/2.

Újratervezés a szakképzésben Jócskán megbolygatja a hazai szakképzés rendszerét a kormány már a 2016-2017-es tanévtõl. A közelmúltban elfogadott szakképzési koncepció célja, hogy mindenki tanuljon valamilyen szakmát. Az oktatási szakértõk elhibázottnak tartják az irányt, bár õket meg se kérdezték az átalakításról „Szakítani kell azzal a téves felfogással, amely szerint kívülrõl nem kell beleszólni az oktatásba. Igenis, bele kell szólni, meg kell fogalmazni a gazdasági igényeket.” – mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Világgazdaságnak adott egyik múlt évi interjújában, és a kormány a közelmúltban el is fogadta a nem kis részben az MKIK javaslatai alapján kidolgozott szakképzési koncepciót. Az iparkamara még a 2010-es választások elõtt megállapodást kötött a Fidesszel, amelyben megfogalmazták a magyar gazdaságpolitika szerintük legfontosabb feladatait, egyebek mellett a szakképzés átalakítását. A 2011 decemberében elfogadott új köznevelési törvény alapján így 2013-tól 16 éves korra csökkentették a tankötelezettséget, illetve egységesen 3 évre az addig 4, illetve 5 éves szakiskolai képzést. Így a fiatalok a korábbi 18-19 helyett már 17 évesen szerezhetnek szakmunkás-bizonyítványt. 2012-ben a kormány és a kamara közötti megállapodást egy közös nyilatkozatban megerõsítették, és ebben a kormány vállalta, hogy nemcsak a szak-, de a felnõttképzést és a felsõoktatást is a gazdasági igényeihez igazítja. A szakképzési koncepció alapvetése, hogy Magyarországon hiány van a jól képzett szakmunkásokból, technikusokból és szakemberekbõl, a vállalkozások nehezen találnak jó, szakképzett munkaerõt. Ahogy Orbán Viktor egyik szokásos péntek reggeli rádióinterjújában mondta: a szakmunkásképzésnek a becsületét vissza kell adni, vagy, miként egy konferencián Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter fogalmazott: „Egy rossz diplománál, amellyel nem lehet elhelyezkedni, többet ér egy jó szakmunkás-bizonyítvány”. A szakmunka becsületének helyreállítása, no meg a vállalkozások munkaerõ-igényének biztosítása érdekében „teljes mélységében” átalakítják a szakképzést. Czomba Sándor munkaerõpiacért és képzésért felelõs államtitkár által elmondottak szerint a 20162017-es tanévtõl kezdve történik meg az átállás, amikortól olyan szakgimnáziumok és szakközépiskolák jönnek létre, ahol lehetõség van érettségit szerezni és szakmát is tanulni. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi szakközépiskolai képzés szakgimnáziumban folytatódik, a jelenlegi szakiskola megnevezése pedig szakközépiskolára módosul, mert itt a 3 éves képzést követõen, újabb két év tanulással lehetõség lesz érettségit is tenni. Az is cél, mondta Czomba Sándor, hogy az egyetemrõl kiesõk visszakerülhessenek a szakképzés rendszerébe, és hogy senki se maradjon szakma nélkül. Azzal az oktatás szakemberek is egyetértenek, hogy a szakképzésnek a közoktatás és a munkaerõpiac igényeit egyaránt ki kellene elégítenie. (Forrás: Világgazdaság Online)

27

Gazdaság

Lendületet vihet a hitelezésbe az NHP+ Újabb lendületet adhat a Növekedési Hitelprogramnak, hogy az MNB legutóbbi bejelentése szerint a kedvezményes hitel további nyújtása mellett a kkv szektor szereplõinek kockázatát is kis részben átvállalja. Ezzel tovább bõvülhet a hitelfelvevõk köre, és kisebb, kevésbé tõkeerõs vállalkozások is részt tudnak venni a programban – nyilatkozta Hodina Péter, a K&H Vállalati ügyfélkapcsolatok igazgatóságának vezetõje. Az NHP+ programmal a Magyar Nemzeti jegybank a likviditásnyújtáshoz kapcsolódóan a Bank ismét bõvíti a Növekedési Hitelprogram- kkv-k hitelezési kockázatának egy részét korlátoban résztvevõ cégek körét. Mivel az MNB a ked- zott mértékben és korlátozott ideig átvállalja a vezményes hitel további nyújtása mellett a kkv hitelintézetektõl. szektor szereplõinek kockázatát is kis részben átAz NHP+ keretében megkötött hitelszerzõdévállalja, így azok a fõként mikro vállalkozások is seknél az MNB a hitelezési veszteségek 50 százarészt tudnak venni a programban, amelyek a ma- lékát átvállalja a hitelintézetektõl, de legfeljebb 5 gasabb fizetési kockázatuk miatt eddig nem tud- évig és évente legfeljebb az egyes hitelintézetek tak élni a lehetõséggel – vélekedett a szakember. által az ezen konstrukció keretében fennálló hitelMíg az NHP II. a program elsõ szakaszához ké- portfólió 2,5 százalékának erejéig. Az NHP+ kerepest a nagyobb elõkészületet igénylõ új beruházá- tében nyújtott forintlikviditás minden hitelintézet sok finanszírozhatóságát tette lehetõvé, addig a számára azonos feltételek mellett érhetõ el. Ezzel most bejelentett NHP+ program a kis kkv-k ked- a jegybank arra nyújt ösztönzõt a bankoknak, vezményes forráshoz juttatását célozza. Ezzel hogy a csökkenõ hitelkockázati költségek hatásáújabb lendületet vehet a program, és hozzájárulhat ra ne csak a jó, hanem a kkv hitelpiac legnagyobb ahhoz, hogy a korábban meghirdetett 2000 milli- részét kitevõ közepes hitelképességû ügyfeleknek árdos keret minél nagyobb mértékben és szélesebb is fix kamatú, hosszú futamidejû finanszírozást körben kerülhessen felhasználásra – tette hozzá. nyújtsanak. A jegybank várakozása szerint ezzel a A jegybank ezért tartja szükségesnek ezen vál- hitelképes kkv-k jelentõs hányada számára eltûnlalkozások hitelhez jutásának elõsegítését, amit a nek a hitelhez jutási korlátok, amelyek akadályozhitelprogram kibõvítésével érhet el az MNB. A ták õket tevékenységük bõvítésében.

A kockázatosabb adósok is hitelhez juthatnak A március 16-án indult növekedési hitelprogram plusszal az eredeti nhp-programból eddig kiszorult, magasabb kockázatú kis- és közepes vállalkozások számára teremt a piacinál kedvezõbb hitelfeltételeket a Magyar Nemzeti Bank. Egy kkv maximum 500 millió forintot kaphat az új konstrukcióban, és az egy vállalkozás által felvett hitelbõl legalább 70 százaléknak beruházási hitelnek kell lennie, azaz forgóeszköz finanszírozásra, ideértve a faktoringot és az EU-s támogatások elõfinanszírozását is, csak korlátozott mértékben van lehetõség, hitelkiváltásra pedig egyáltalán nincs – mondta Vonnák Balázs, az MNB igazgatója. – Azután, hogy a konstrukció elindul, a bankoknak feltehetõen még egy-két hónapra szükségük lesz termékeik, limitjeik, szabályzataik kialakításához, módosításához. Vonnák Balázs szerint az lesz a bankok érdeke, hogy az nhp-ból hitelezzék a kevésbé kockázatos vállalatokat, az nhp+-ból pedig a kockázatosabbakat. Ebbe az irányba tereli õket az a beépített

28

ösztönzõ is, miszerint egységnyi hitelt kell kihelyezni az nhp-ban ahhoz, hogy az nhp+-ban 2 egységnyi hitelt nyújthasson a bank. Mint feljebb írtuk a konstrukció keretében évente fennálló hitelportfólió 2,5 százalékának erejéig az MNB a hitelezési veszteségek 50 százalékát átvállalja a hitelintézetektõl legfeljebb 5 évig. A kockázatmegosztásból származó költség az 5 év alatt – végig 500 milliárd forintos fennálló állományt feltételezve – maximum 62,5 milliárd forint lehet, ami hozzáadódik az nhp-ban eddig is költséget jelentõ kamatkülönbözethez – mondta Vonnák Balázs. Hozzátette azonban, hogy a tényleges veszteség ennél kisebb lehet, mivel számos olyan vállalatot is fognak a bankok hitelezni az nhp+-ban, amelyekhez kapcsolódóan a várható veszteség éves szinten 3-4 százalékos, ebbõl adódóan a jegybank helytállása pedig csak 1,5-2 százalékos nagyságrendû lesz, a 2,5 százalékos felsõ korláttal szemben (Forrás: piacesprofit.hu) MV Iparos Újság 2015/2.

Postánkból

Nyílt levél Orbán Viktor miniszterelnök úrhoz Tisztelt Miniszterelnök úr! Tegnap tudtam meg az ipartestületnél, hogy ebben az évben új törvény lépett életbe. A nyugdíj mellett dolgozó kisiparosoknak ezentúl nem egyszerû nyugtát, hanem minden esetben számlát kell adniuk, amelyen feltüntetik az elvégzett munkát, az árát és annak az embernek a személyes adatait, aki számára a munkát végeztük. Azon kívül minden egyes elvégzett munkáról külön-külön lapra vezetve újra leírni minden adatot, majd összesítve is szintén egy külön lapra az egészet, ezt eljuttatni az ipartestülethez, ahonnan továbbítják a NAV-hoz elektronikus úton. (Ez utóbbiért ismét fizetnünk kell, hiszen nekünk nincs ehhez megfelelõ programunk a gépen.) Aki ezt a törvényt kiagyalta és törvényerõre juttatta, az az életében soha nem járt javító kisiparoshoz, és halvány fogalma sincs a való helyzetrõl. Úgy gondolják, hogy az egyedül dolgozó kisiparosok olyan sokat keresnek, mint azok a „bölcs” miniszterek, akik ezt a törvényt hozták? Elõfordult-e már a történelem folyamán, hogy egy kétkezi, egyedül dolgozó munkás meggazdagodott volna e keresetébõl? Amit a kisiparos kér a munkájáért, abban benne foglaltatik az alkatrész beszerzés, ami sokszor igen költséges, a mûhely fenntartás, világítás, takarítás, adó,... és most a töméntelen mennyiségû papír, amit el kellene az új szabályok szerint használnunk, és a természetet károsítanunk... Én 88 éves vagyok, és azért dolgozom, hogy ne legyek magányos, hogy ne érezzem fölösMV Iparos Újság 2015/2.

legesnek magamat. Azokat a munkákat vállalom el, amit a fiatalok nem csinálnak meg. Például: ha a bõrkabát gombja leszakadt, vagy a patent, farmergomb hiányzik a kabátról vagy motorsisakról – kicserélem jóra. A cipõ elromlott ringlije helyett is újat teszek, hogy ismét be tudja fûzni, a gyógy-harisnyákat, a kinyúlt pulóvereket méretre igazítom, az elszakadt farmereket megjavítom.... Az ilyen munkák legtöbbje pár perces munka, amit meg is várnak. Amikor ki akarom tölteni a számlát, azt mondják, nekik nincs erre idejük, és pár száz forintos munka miatt nem adják meg az adataikat. Én pedig nem alkalmazhatok erõszakot. Én egy héten 4 napon át pár órát dolgozom. Az emberek jó közérzetéhez hozzátartozik az, hogy a nekik kedves ruhadarabjaikat meg tudják csináltatni. Persze olyan is van, aki nem tud újat venni. Az emberek hálásak és örülnek, hogy megjavítom a holmijaikat, és nekem is jól esik, hogy örömet szereztem nekik, mert az õ örömük rám is visszahat.

A tisztelt miniszter uraknak a valaha virágzó, mára csak nyomaiban meglevõ kisipar tönkretétele helyett azon kellene dogozniuk, hogy hogyan tudnák az ifjúsággal megszerettetni a kisipart, s a különbözõ szakmákat. Mi lesz Magyarországgal 5, 10, 15 év múlva, ha kihalnak azok a kisiparosok, akik még jelenleg taníthatnák a jövõ iparosait? HOZZÁK HELYRE amit elrontottak!!! Ne tegyék tönkre a kisiparosok életét azzal, hogy munka helyett adminisztrációt kelljen végezniük! Úgyis tudják, ki mennyit keres. Mentesüljünk a sok tehertõl, amit most ránk kényszerítenek. Ne sértõdjenek meg a levelemtõl, hanem örüljenek, hogy van, aki a hibára felhívja a figyelmet, és kérem, javítsák ki mielõbb és töröljék el ezt a rossz törvényt. Jó egészséget és sok sikert kívánok munkájukhoz. Tisztelettel: Torontáli Elemérné

Olvasónk leveléhez a közérthetõség okán a következõket fûzzük: Az áfatörvény rendelkezései alapján az adóalanynak az értékesítésrõl fõszabályként számlát kell kibocsátania. A törvényben meghatározott esetekben a számla helyett nyugta is kibocsátható, azonban a nyugta kibocsátási kötelezettséget azt adóalanyok – a 3/2013/II.15./ NGM rendeletben meghatározott tevékenységi, illetve üzletkörökben – kötelezõen gép kibocsátású nyugtával (online pénztárgéppel) tudják teljesíteni. 2015. január elsejéig lehetõség volt arra, hogy a pénztárgéppel nem rendelkezõ adóalanyok minden értékesítésrõl számlát állítanak ki, ezáltal mentesülnek a gépi nyugtaadási kötelezettség alól. Az idei évtõl a pénztárgép használatára kötelezettek minden esetben havi adatszolgáltatást kell hogy küldjenek a NAV felé, amennyiben a bizonylatadási kötelezettségüket online pénztárgéppel történõ nyugtaadás helyett számla kibocsátásával teljesítik. Ezt a havi adatszolgáltatást elektronikusan, az ügyfélkapun keresztül kell megtenni.

29

Gazdaság TEENDÕK, KÖLTSÉGEK

Egyéni vállalkozóból egyéni cég Egyéni vállalkozás helyett egyéni céget, a késõbbiekben ebbõl átalakult kft.-t szeretne mûködtetni az adozona.hu hírportál olvasója. A teendõkkel, ráfordításokkal kapcsolatos kérdéseire Sinka Júlia adó- és számviteli tanácsadó szakértõ válaszolt. Mindenekelõtt arra figyel- tésére irányadó (szja törvény meztetett, hogy az egyéni vál- 10. számú mellékelte II. rész) lalkozó nem átalakul egyéni szerinti megállapításakor az céggé, hanem alapítja azt – és alábbiakat kell még figyelembe ez fontos különbség, például az vennie az egyéni vállalkozónak. illetékfizetés kapcsán is. Így Az egyéni vállalkozás vagyopéldául, ha a volt egyéni vállal- nából az egyéni cégbe apportkozó az egyéni vállalkozás tu- ként átvitt eszköz (ideértve az lajdonát képezõ gépjármûvet, immateriális javakat is) alapító ingatlant visz be az egyéni cég- okiratban elfogadott értéke az be, akkor visszterhes vagyonát- egyéni vállalkozó bevételének, ruházási illetéket kell fizetnie. míg az érintett eszközök nettó Az egyéni vállalkozói tevé- (értékcsökkenési leírással még kenység egyéni cég alapítása el nem számolt) értéke költségmiatt történõ megszûnése ese- ként vehetõ figyelembe. tén elvégzendõ feladatokat az Ez azt jelenti, hogy ha az apszja törvény 49/A§-ának (2)-(6) portként átadott vagyonnal bekezdései részletezik. szemben még nem – vagy nem Azaz az egyéni cég bejegyzé- teljes egészében – elszámolt sérõl szóló határozat jogerõre költséget, mondjuk még tart az emelkedését megelõzõ nappal értékcsökkenési leírás, és az az egyéni vállalkozó alapító okiratba ezen a nyilvánz Leltárt készít, összeállít tartás szerinti értéken kerül, akegy tételes kimutatást a követe- kor végeredményben adózás lésekrõl, a tárgyi eszközök net- nélkül adható át az érintett esztó értékérõl, az immateriális jó- köz apportként. Ha az apportszágokról, ként átadott vagyon készlet, és z e nyilvántartásban meg kell annak költségeit már elszámoljelölnie azokat a vagyoneleme- ta az egyéni vállalkozó, akkor ket, amelyeket nem pénzbeli azt adóköteles bevételként kell hozzájárulásként (apport) be- számításba venni. visz majd az egyéni cégbe. Azon követelések (például Ezekkel kapcsolatban azt az ér- vevõkkel szemben) esetében, téket is jelölni kell a nyilvántar- amelyeket az egyéni cégbe aptásban, amilyen értéken az portként nem vitt be az egyéni egyéni cég alapító okiratában vállalkozó, az egyéni vállalkoazokat figyelembe vették zás megszûnését követõen, de z fentiek miatti adókötele- még a megszûnés adóévérõl zettségét megállapítja. szóló bevallás benyújtásáig beAz adókötelezettségnek az folyt bevételt a megszûnés adóegyéni vállalkozás megszünte- évében megszerzett egyéni vál-

30

lalkozói bevételként kell számításba venni. Fontos, hogy amennyiben a megszüntetett egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggésben felmerült kiadásokat (például szállítói követelések) az egyéni cég fizeti ki, az a volt egyéni vállalkozó (magánszemély) számára nem jelent adóköteles bevételt, feltéve, hogy a szóban forgó kiadások közvetlenül szolgálják az egyéni cég tevékenységét. Ha az egyéni vállalkozó tevékenysége alatt képzett fejlesztési tartalékot tart nyilván, foglalkoztatási kedvezményt vett igénybe, az egyéni cégbe átadott eszközeihez kapcsolódóan kisvállalkozói kedvezményt érvényesített, azokat – az elõírt nyilvántartási kötelezettség teljesítése mellett – „tovább viheti” (Tao törvény 16.§ (16) bek.), azaz e vonatkozásban nem kell az egyéni vállalkozói jogállását megszûntnek tekinteni. Az egyéni cégbe fentiek szerint bevitt eszközöket általában nem terheli áfa fizetési kötelezettség az áfatörvény 17–18. §ai alapján, mert az áfatörvény az egyéni vállalkozó által történõ egyénicég-alapítást jogutódlással történõ megszûnésnek tekinti. Az egyéni vállalkozó kötelezettsége közvetlenül nem vihetõ be az egyéni cégbe. Amenynyiben az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultság egyéni cég alapítása miatt szûnik meg, a jogosultság megszûnéséig az egyéni vállalkozóként vállalt kötelezettségeMV Iparos Újság 2015/2.

Gazdaság iért a természetes személy és az egyéni cég korlátlanul és egyetemlegesen felel (2009. évi CXV. törvény 27. § (3) bekezdése). Az egyéni cég jogerõs bejegyzésével automatikusan törlik az egyéni vállalkozást. A megszûnt egyéni vállalkozás megszûnéskori, soron kívüli bevallásokat tesz (01, 08, 58, 65), kivéve az éves személyi jövedelemadó (53-as SZJA) bevallást, amelyet a szokásos éves bevallásként kell beküldenie és az esetlegesen keletkezõ – a fentebb vázoltak szerint számított – személyi jövedelemadó összegére 3 éves törlesztést is választhat. Az egyéni cég a cégnyilvántartásba történõ bejegyzéssel jön létre (a közzétételi díj és az eljárási illeték 22 ezer forint, és ügyvédi költséggel is számolni kell). Könyvvezetési kötelezettségének a kettõs könyvvitelre vonatkozó szabályok szerint kell teljesítenie. Az egyéni cég átalakulhat kft.-vé, de sajnos nem a társasági adóról szóló törvény szerinti kedvezményezett átalakulás keretében, így visszterhes vagyonátruházási illeték fizetése mellett (Itv. 26. § (1) bekezdés g) pontja). Ugyanis a Tao tv. 4. § 23/a pontja határozza meg, hogy a törvény alkalmazásában mi minõsül kedvezményezett átalakulásnak. Mivel a kedvezményezett átalakulás definíciója tartalmazza, hogy az csak olyan ügylet lehet, melyben kizárólag társaság (Tao tv. 4. § 32/a pont) vesz részt – az egyéni cég pedig nem minõsül társaságnak a Tao tv. alkalmazásában –, ezért erre a jogügyletre az Itv. mentességi MV Iparos Újság 2015/2.

szabálya nem vonatkozik. (Fontos, hogy az egyéni cég gazdasági társasággá történõ átalakulása a fentiek értelmében kedvezményezett részesedéscserének sem minõsül, ezért az Itv. 26. § (1) bekezdésének h) pontja szerinti mentesség szintén nem állapítható meg.) Az átalakuláshoz vagyonmérleg – és vagyonleltár-tervezetet kell készíteni,ezeket pedig könyvvizsgálónak kell ellenõriznie. Az egyéni cég vagyona átértékelhetõ, a vagyonátértékelésbõl adódó pozitív különbözet után társaságiadó-fizetési kötelezettsége lesz a cégnek az átalakulás megtörténte után. A cégbírósági bejegyzést követõen, az átalakulás napjával végleges vagyonleltárral alátámasztott végleges vagyonmérleget kell készítenie az egyéni cégnek is és az átalakulással létrejött kft.-nek is, amelyeket ugyancsak ellenõriztetni kell könyvvizsgálóval. A vagyonmérleg-tervezetek, a végleges vagyonmérlegek elké-

szítése során az Szt. 136-141. §aiban foglaltak szerint kell eljárni. Az adózás kapcsán z társasági adóalapot növeli az egyéni cégnél – vagyonértékelés esetén – az összevont átértékelési különbözet, ha az pozitív elõjelû, z a társasági adóalapot módosítani kell a kft.-nél a Tao törvény 16. §-ának (2) bekezdésében, 17. §-ának (7)–(9) bekezdéseiben felsorolt esetekben, z soron kívüli adóbevallást kell adnia 30 napon belül minden adónemet illetõen az egyéni cégnek, a kft.-nek társaságiadó-elõleget kell bevallania, z felmerülhet a vagyonátruházási illeték-fizetési kötelezettség is. Az átalakulás közzétételi díja és az eljárási illeték 65 ezer forint, a könyvvizsgáló díjazása több százezres nagyságrendû költséget jelent, ügyvédi költséggel is számolni kell, továbbá a kft. minimális alaptõkéjének megfelelõ összeget, eszközöket is biztosítani kell. (Forrás: adozona.hu)

Új tantárgyakat dolgoz ki a kormány a középiskolásoknak A fiatalok alapvetõ pénzügyi ismereteinek és vállalkozói kompetenciáinak fejlesztésére dolgoz ki tantervet a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és az Emberi Erõforrások Minisztérium (Emmi) által vezetett munkacsoport, amely hamarosan az iskolai tananyag részévé válhat A 2013-ban hatályba lépett Nemzeti alaptantervvel megnyílt a lehetõség arra, hogy a 7-12. évfolyamos diákok pénzügyi és vállalkozási ismeretekhez jussanak a tanórákon – írta az NGM közleménye. – A két minisztérium márciusban és áprilisban országjáró rendezvénysorozaton mutatja be a tananyagot. Az NGM közleménye szerint számos civil és pénzintézeti program, verseny érhetõ el az arra nyitott és érdeklõdõ intézmények számára, egyebek mellett az Európai Pénz7. Ennek keretében március 9-13. között több mint 90 ezer diák osztályfõnöki órákon ismerkedhetett meg az õket is érintõ hétköznapi pénzügyi témákkal, a családi költségvetés alapkérdéseivel. (Forrás: MTI)

31

Gazdaság

Így ne fogadjunk be elektronikus számlát Nem elegendõ az elektronikus számlát pdf-ben továbbítania, a va. Márpedig ebben az szerebefogadónak pedig kinyomtatnia és lefûznie. Ez ugyanis számos pel, hogy használni kell az evisszaélési lehetõséget rejt magában. Lássuk, mi a helyes, adó- aláírást. Ha csak egy sima pdfet kap egy cég, akkor magának hatóság által is elfogadott módszer! Az e-számla nem más, mint sításra kizárólag ebben a formá- kell errõl gondoskodnia, különaz áfatörvényben meghatáro- ban alkalmasak. Egy kinyomta- ben a NAV megbüntetheti egy zott tartalommal bíró számla tott e-számla nem több egy pa- vizsgálat alkalmával. Azok a kiállítók, akik egy vagy egyszerûsített számla, píralapú számla másolatánál.(A amelyet elektronikus formában számlákat felhõben is lehet tá- csak pdf-et küldenek, minden bocsátottak ki, és fogadtak be. rolni, gyakorlatilag kockázat felelõsséget áttolnak a számla A cégek számára számos elõnyt nélkül, és a NAV ezt is vizsgál- befogadójára, aki így kénytelen saját maga elektronikusan aláírtartogat az erre való áttérés, de hatja!) ni és idõpecséttel ellátni a doNem muszáj, de ajánlott a költségmegtakarítás legnaA törvény értelmében az kumentumot, amit pedig a kiálgyobb mértékben befogadói olilyen számlát befogadótól to- lító sem tud kontrollálni. dalon jelentkezhet. Mi a megoldás? A 2007. évi CXXVII. törvény vábbra is elvárható, hogy egyA digitális aláírással nem renaz általános forgalmi adóról értelmûen bizonyítsa, az így 175. § (3) b) bekezdése alapján érkezõ számla a kiállítás óta delkezõ cégeknek a megoldás az elektronikus számlázáshoz a nem módosult, és az valóban a tehát, ha a kibocsátótól az ebefogadó beleegyezése szüksé- kiállítójától származik. És bár számla megküldésével egy idõges, így az vissza is utasítható. elvileg ez nem kötelezõ, a digi- ben papír-alapon is megkérik a A számlabefogadó beleegyezé- tális aláírásnál és az idõpecsét- számla megküldését és fordítva, se nem csak formális – írásos – nél nincs alkalmasabb eszköz ha elektronikusan állítunk ki lehet, megvalósulhat például a arra, hogy egy pdf fájl eredetét számlát, akkor küldjük el a bekapott számlán szereplõ ellen- akkor is igazolni lehessen, ha fogadó részére a papír-alapú érték kifizetésével történõ hall- azt többször lemásolták, archi- dokumentumot is. A másik megoldás az lehet, gatólagos belegyezés révén is. válták. hogy olyan e-számla szolgáltaA NAV korábbi állásfoglalása EDI rendszer alkalmazása esetót választanak a kisebb cégek, szerint ugyan valóban bármi letén a felek elõzetes, írásbeli amely elektronikus aláírást is het e-számla (pdf, e-mail, vagy megállapodása elõlegezi meg egy fax-üzenet is), ha formailag alkalmaz. Így elkerülhetõ egy az e-számlázásra való áttérést. Az elõzõek mellett természe- megfelel a számlakiállítás kö- kisvállalkozás számára, hogy tesen figyelni kell az elektroni- vetelményeinek. Ugyanakkor a évi többezres pluszköltséget kus számlával kapcsolatos számla kiállítójának és befoga- vállalva, önállóan intézze a diegyes rendelkezésekrõl szóló dójának is a NAV által elvárt ar- gitális archívuma aláírását, ehe46/2007. (XII. 29.) PM rendelet chiválási szabályoknak kell lyett a szolgáltatási díjért elvárelõírásaira is. Mivel az megfelelnie, a 114/2007. (XII. hatja ezt. (Forrás: piacesprofit.hu) áfatörvényben több mint 2 éve 29.) GKM rendelethez igazodnem szerepel, hogy digitális aláKÖNYVELÉSI GONDOK írás szükséges az elektronikusan Az elektronikus számlák könyvelése is gyakran kérdéseket vet kiállított és átküldött számlá- fel a gazdasági szervezeteknél. Ebben az esetben az alapvetõ kökon, sokan gondolhatták azt, vetelmény, hogy a bizonylat és a hozzá tartozó könyvelési inforhogy elég, ha lementik az érke- mációk minden esetben egyértelmûen, elválaszthatatlanul és az zõ fájlt, és kinyomtatva átadják utólagos módosítás lehetõségét kizárva kapcsolódjanak egymása könyvelõjüknek, esetleg el is hoz. Erre alapvetõen két módszer terjedt el: elektronikus könyvementik azt az e-mailt, amiben a lési rendszert alkalmazva, a bizonylat rendszerben vezetett sorszászámla érkezett. Tévedtek. mát társítják a bizonylathoz (ekkor a könyvelési rendszernek kell A törvény elõírja, hogy az e- biztosítania az egyértelmû és utólag nem módosítható kapcsolószámlákat csak eredeti, elektro- dást), vagy a könyvelési információkat tartalmazó fájlt a bizonynikus formában lehet megõriz- lathoz csatolják (ebben az esetben pedig elektronikus hitelesítésni, mivel adóigazgatási azono- sel biztosítható az elválaszthatatlan kapcsolat).

32


Gazdaság Rekordév lehet az uniós források kifizetésében Az erre az évre tervezett 2100 milliárd forint lehívásával Magyarország egyetlen eurócentet sem veszít a számára rendelkezésre álló uniós forrásokból, a támogatások kifizetésében rekordév lehet az idei is – mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelõs helyettes államtitkára. Felidézte: tavaly 1863 milliárd forint kifizetése történt meg, ami kétszer annyi, mint a 2007-2010 között kifizetett mintegy 900 milliárd forint. A kormány jelentõsen könnyítette azokat az adminisztratív feltételeket, amelyeket a pályázóknak teljesíteniük kell a már megnyert támogatások lehívásához. Az új rendszert alapvetõen azért dolgozták ki, hogy 2014-2020 között könnyebb legyen pályázni, mint korábban, de a könnyítéseket, egyszerûsítéseket a 2007-2013-as fejlesztések megvalósításához is. A helyettes államtitkár szerint Magyarország

esetében az volt a legnagyobb gond, hogy nehéz volt elnyerni az uniós forrásokat, túl sok adminisztráció terhelte a rendszert, ezért a periódus elsõ idõszakában lassú volt a pályázati források lehívása. A következõ években, 2020-ig a fejlesztéspolitika a gazdaságfejlesztésre és a munkahelyteremtésre koncentrál. Az ezekhez a célokhoz alkalmazkodó pályázók szinte biztosan kapnak forrásokat, a más fejlesztési elképzelésekkel rendelkezõknek a többletforrásokból kell megtalálni a saját fejlesztési lehetõségeiket, amellett, hogy egyre több banki finanszírozás is megjelenik a fejlesztéspolitikában. Magyarország a 2020-ig tartó idõszakra tíz operatív programot nyújtott be az Európai Bizottságnak, ebbõl hat program már megkapta a szakmai jóváhagyó nyilatkozatot. Az új pályázati kiírások megjelenése március-áprilisra várható. (MTI)

Csak óvatosan az uniós forrásokkal A Budapest Bank vállalati szakértõi szerint az uniós források tömeges megnyílása jelentõs növekedést hozhat az új beruházások terén, amely lehetõséget és veszélyt is jelenthet egyben a cégek jövõjére nézve. „Kifejezetten sikeresnek tartottuk a jegybank hitelprogramját, hiszen már a kezdetektõl képes volt megmozgatni a magyar kkv-k fantáziáját. Ezek a cégek korábban – elsõsorban a válság hatására – jelentõs mértékben visszafogták a fejlesztéseiket, gyakorlatilag az amortizációs szint alatt hajtottak végre beruházásokat, ami a hosszú távú versenyképességüket veszélyeztette” – mondta Takács Zoltán, a Budapest Bank vállalati értékesítési vezetõje. „Arra számítunk, hogy a Széchenyi 2020 támogatási struktúrához igazodva a vállalkozások jelentõs része végiggondolja majd a hosszú távú növekedési kilátásait, és az ehhez kapcsolódó fejlesztési terveit. Mivel bõségesen lesznek majd rendelkezésre álló források, MV Iparos Újság 2015/2.

ezért különösen fontos felhívnunk a cégek figyelmét, hogy legyenek megfontoltak, és olyan fejlesztéseket hajtsanak végre, amelyek mögött valódi piaci igény áll, és amelyek hosszú távon mûködtethetõek. A cégek javuló jövedelemtermelõ képessége mellett saját forrásból, támogatott hitelekbõl és vissza nem térítendõ támogatásokból megteremthetõ az a struktúra, amely a vállalkozások számára lehetõvé teszi, hogy nagyobb lépésekkel haladjanak elõre fejlesztési terveik megvalósításában. „Fontos azonban ebben a helyzetben is szem elõtt tartani, hogy egy nem kellõen kiérlelt beruházás késõbb jelentõs üzemeltetési terhet róhat a vállalkozásra, és ez akár meg is törheti a cégek növekedési pályáját.” Legyünk tisztában az alapokkal! Az Európai Unió utólagosan finanszírozza a beruházásokat, amihez összeszedett projektekre, megfelelõ önerõre és rengeteg adminisztrációra van szükség.

„Az unió projekteket, beruházásokat finanszíroz, ráadásul azokat is csak utólag, tehát minden vállalkozásnak, akiknek van ötlete. A legfontosabb, hogy az ötlete legyen alaposan kidolgozva. tehát magát a projektet jól össze kell szedni, jól ki kell dolgozni és felmérni, hogy valóban szükség van-e erre az üzletmenethez” – mondta Essösy Zsombor a MAPI, Magyar Fejlesztési Iroda elnöke. A másik, hogy az unió csak egy részét finanszírozza a projekteknek, tehát önerõvel mindenképpen rendelkeznie kell a vállalkozónak. Essösy elmondása szerint nagyon sokszor abba a hibába esnek a vállalkozók, hogy beadják a pályázatot, megnyerik a támogatást és azután az önerõt nem tudják biztosítani. „Azt is szem elõtt kell tartani, hogy ez az összeg nem csekély, általában 50-60-70 százaléka az önerõ egy projektnek.” – hangsúlyozta a szakértõ. Az utófinanszírozás miatt ráadásul a beruházás teljes összegét elõ kell teremteni. (Forrás: piacesprofit.hu)

33

Gazdaság

Elveszett a számla? – Ezek a teendõk Köztudott, hogy minden iratanyagát kalandos körülmények között elveszítõ vállalkozás potenciális adócsaló a hatóság szemében. A vállalkozó feladata a bizonyítás. De mi a teendõ, avagy hogyan tovább, mikor megsemmisültek cégünk elmúlt öt évének a legfontosabb bizonylatai? A Számviteli törvény 169. §ának (2) bekezdése szerint a könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a fõkönyvi számlákat, az analitikus és részletezõ nyilvántartásokat is) legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshetõ módon megõrizni. Abban az esetben, ha a bizonylatok elvesztek, vagy úgy megrongálódtak, hogy nem teljes értékûek, akkor ennek a tényét az adóhatósághoz be kell jelenteni. A bizonylatok elvesztésének, megrongálódásának tényérõl a vállalkozás vezetésének jegyzõkönyvet kell felvennie, amelyben fajtánként rögzítik az elveszett, megrongálódott bizonylatok megnevezését, keltét, sorszámát, hogy a bizonylatot milyen gazdasági eseményrõl állították ki, milyen értéken, milyen fõkönyvi számlára könyvelték stb. A szükséges adatok a könyvelési programokból nyerhetõek ki. A jegyzõkönyvnek tartalmazni a kell a bizonylatok eltûnésének körülményeit is. Ha ezekhez bizonyítékot is tudunk mellékelni, annál jobb. Ha például postán tûnt el valami, jól jöhet a könyvelt küldemény feladóvevénye, ha beázás miatt mentek tönkre a papír alapú számlák, akkor pedig a biztosító által kiállított jegyzõkönyv. A hiányzó

34

bizonylatok miatt 1 millió forintig terjedõ mulasztási bírság is kiszabható, az Art. 172.§.(20 a) bekezdésében részletezettek szerint, érdemes hát komolyan venni a dolgot! Számlázó programmal kiállított számlák pótlása Számítógéppel elõállított számla elvesztésének esetén a számlakibocsátó nyomtathat egy új példányt az eredeti számlából. 2010. április 1-jétõl a számlát nem kell példányszámozni, 2010. szeptember 27-tõl pedig nem kell megkülönböztetni a számla eredeti- és másolati példányát. Az elveszett számla egy új, nyomtatott példánnyal – a másolatra utaló megjegyzéssel – pótolható. Az Áfa törvény egyébként az elveszett számla pótlására vonatkozóan nem tartalmaz rendelkezést, csak a kötelezõen kiállítandó érvénytelenítõ (sztornó) számla esetköreit határozza meg. Ebbõl kiindulva a felek úgy is megállapodhatnak, hogy az értékesítõ az elveszett számlát érvényteleníti. Új számlát állít ki, az eredetivel megegyezõ teljesítési dátummal, a számlán feltünteti az újbóli kiállítás okára vonatkozó információkat. Az eredeti (és fentiek szerint érvénytelenített) számla másodpéldányaihoz a pótlására kiállított számla másodpéldányait hozzá kell kapcsolnia. A fenti megoldás „macerás” a számlakibocsátó számára, aki ráadásul

vétlen az elvesztésében, megsemmisülésben. Egyszerûbb megoldás, ha a kibocsátó a számla nála lévõ másodpéldányát, vagy az arról készített fénymásolatot, hitelesíti, az átadás indokát feltüntetve adja át a vevõnek. Az így készült okirat bizonyító ereje az okirat tartalmát illetõen az eredeti okiratéval azonos. Lényeges, hogy ebben az esetben, a számlát a kibocsátónak minden esetben alá kell írnia. A Ptk. 196. § (2) bekezdése szerint „A gazdálkodó szervezet által kiállított okiratról készült felvétel, továbbá bármilyen adathordozó útján készített okirat teljes bizonyító erõvel akkor bizonyítja, hogy tartalma megegyezik az eredeti okiratáéval, ha a gazdálkodó szervezet, amely a felvételt készítette, vagy az okiratot kiállította, illetve õrzi, a felvétel vagy az okirat azonosságát szabályszerûen igazolta.” Abban az esetben, ha a szóban forgó számlák 2010. április 1-jét megelõzõ idõszakra vonatkoznak a számla újra nyomtatott példányának sorszáma nem az „1.” lesz. Viszont a számlabefogadót adólevonásra kizárólag csak az „egyes” példánysorszámú eredeti számla jogosítja, ezért az új példánysorszámon kibocsátott számítógépes számlát egy záradékkal szükséges ellátni, amely tartalmazza, hogy ezt a példányt az MV Iparos Újság 2015/2.

Gazdaság eredeti, 1. példánysorszámú számla elvesztése miatt, annak pótlására állították ki, és az eredetivel mindenben megegyezõ tartalmú másolat. Kézzel kiállított számlák, hiányzó számlatömbök Ha az elveszett számla nyomtatványtömbbõl származó kézi számla volt, akkor a számlakibocsátónak új számlát kell készítenie új sorszámmal, de természetesen változatlan adattartalommal. Ezen a bizonylaton azt is fel kell tüntetnie, hogy miért kellett a számlát ismételten kibocsátania, a számlatömbben szereplõ másodpéldányokat pedig érvényteleníteni kell. Egy cég iratanyagának elvesztésekor természetesen nem csak azok a számlák tûnnek el, amelyeket befogadott, hanem azok is, amelyeket kibocsátott. Ezzel összefüggésben az elveszett számlatömbök, illetve a kézi kiállítású számlák kapcsán fontos tudni, hogy ezek – számviteli törvény szerinti – megõrzési ideje ugyancsak 8 év. Számlatömb elvesztése esetében érdemes közzétenni – például a Pénzügyi Közlönyben, napilapokban – a számlatömb tulajdonos cég nevét, székhelyét és az elveszett számlatömb (-tól, -ig) sorszámát, továbbá az érvénytelenítés napját. Ha az elveszett számlatömbben a vállalkozás már állított ki számlát – illetve általában a kézzel kiállított számlák pótlására-, a praktikus megoldás az, ha felkeresi vevõit és hiteles másolatot kér a vevõ példányáról. (Forrás: piacesprofit /asalgo)


Ideje fizetni a kamarai díjat Március végéig be kell fizetni a területileg illetékes kamaráknak az ötezer forintos éves díjat. A kötelezettség minden egyéni vállalkozóra és cégre vonatkozik, (kevés kivétellel) és a NAV kopogtathat az ajtónkon, ha elfelejtjük. A kamarai közfeladatok ellátásához történõ hozzájárulásként a cégek kötelesek 5000 forint kamarai hozzájárulást fizetni tárgyév március 31-ig a kamarai nyilvántartást vezetõ területi kamara részére. Ki úszhatja meg a díjat? • Egyéni vállalkozók, akik tevékenységüket egész naptári évben szüneteltették és ezt bejelentették a nyilvántartást vezetõ területi kamarának • Agrárgazdaságok és az egyéb, kötelezõ kamarai tagsággal mûködõ szakmákban érdekelt vállalkozások Azok a cégek, amelyek a kamara tagjai, a hozzájárulás összegét levonhatják a kamarai tagdíjból. A hozzájárulási díj befizetésére több lehetõség is van: minden kamaránál lehet banki átutalással – ekkor a közlemény rovatban az adószámot is fel kell tüntetni – vagy az ügyfélszolgálaton készpénzzel fizetni, néhány kamara pedig sárga csekket is ad. A díj elszámolása. A kamarai hozzájárulás összegét a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodóknál, a számviteli törvény 78. § (4) bekezdése alapján költségként, ezen belül az egyéb szolgáltatások értékeként indokolt elszámolni. Emellett kötelezettségként való elszámolása javasolt, hiszen két alapbizonylata van: számla, banki terhelési értesítés, amelyek egymástól idõben is elválnak. A költségkénti elszámolást a hozzájárulás tényleges megfizetésekor (ha az az esedékesség elõtt megtörtént), illetve az esedékességkor kell végrehajtani (ez utóbbi esetben a rövid lejáratú kötelezettségekkel szemben). Tekintettel arra, hogy a kamarai hozzájárulás fizetésének kötelezettségét és magát a fizetendõ összeget is törvény szabályozza, a számviteli elszámoláshoz további bizonylat (pl. számla) nem szükséges. A tényleges teljesítés dokumentálása banki bizonylat alapján történik. Ez a behajtás menete. A kamarák rendszeresen ellenõrzik a nyilvántartást és ha azt tapasztalják, hogy a cég, vagy egyéni vállalkozó valamilyen okból nem szerepel abban, akkor felszólítja a szervezetet, hogy öt munkanapon belül tegyen eleget a kötelezettségének. Ha ezután sem történik meg a regisztráció, a kamara hivatalból regisztrálja a vállalkozást és a Nemzeti Adó-és Vámhivatallal (NAV) közösen intézkedik a díj – adó módjára történõ – behajtásáról. A meg nem fizetett kamarai hozzájárulás köztartozásnak minõsül. A fizetõ, de hibásan regisztrált vállalkozások pedig kényszer-regisztráción esnek át. A regisztráció 2012 óta kötelezõ minden cég számára, az év közben alakuló egyéni és társas vállalkozásoknak a bejegyzésüket követõ 5 napon belül kell a kamaráknál nyilvántartásba vetetniük magukat. A cégeknek és egyéni vállalkozóknak 5 munkanapon belül kötelességük jelenteni a kamarának, ha a nyilvántartásban szereplõ valamelyik adatuk megváltozik, ugyanígy be kell számolniuk megszûnésükrõl is. A regisztrált vállalkozások azonban nem válnak automatikusan kamarai taggá.

35

Szakmai kaleidoszkóp OTTHON MELEGE PROGRAM

Már regisztrálhatnak a kivitelezõk társasház-felújításra Március közepétõl regisztrálhatnak azok a vállalkozók és vállalkozások, amelyek kivitelezõként részt vennének az Otthon Melege Program keretében kiírt tízmilliárd forint keretösszegû pályázaton, amelyet társasházak felújítására lehet igénybe venni. A kivitelezésben részt vevõ vállalkozások, vál- Fejlesztési és Stratégiai Intézet Kft. pályázatlelalkozók 2015. március 16-tól regisztrálhatnak a bonyolító szervezet munkatársai adnak tájékozwww.zfr-th-2015.nfsi.hu a pályázati rendszer- tatást a pályázati honlapon jelzett ügyfélszolgálaben. A sikeresen regisztrációt követõen a kivite- ti idõben, a megadott elérhetõségeken. Pályázatot 2015. április 30-tól a rendelkezésre lezõk listája március végétõl ugyanitt válik elérálló forrás kimerüléséig nyújthatnak be a www.hetõvé. Az elektronikus pályázati nyitófelületen meg- magyarorszag.hu Kormányzati Portálon ügyféltalálható a térítésmentes egyszerûsített regisztrá- kapus regisztrációval rendelkezõ társasházak, lási folyamatot ismertetõ dokumentum, a társas- lakásszövetkezetek, kizárólag elektronikus forház-felújítási alprogram pályázati felhívása, a pá- mában, a www.zfr-th-2015.nfsi.hu pályázati lyázati útmutató és annak frissített mellékletei, rendszeren keresztül. Az Otthon Melege Program társasházak enertovábbá az útmutatót értelmezõ, azt kiegészítõ „Gyakori kérdések, információk” frissített válto- giahatékonyságának növelését célzó alprogramja 10 milliárd forinttal támogatja azon gazdasági zata. A pályázatra a társasházak lakóközösségei vár- szervezeteket, amelyek gazdálkodási formájuk szerint társasháznak vagy lakásszövetkezetnek hatóan április végétõl jelentkezhetnek! Az Otthon Melege Program társasház-felújítási minõsülnek. A pályázat keretében a minimum 5, alprogramjával kapcsolatos tájékoztatás a továb- de legfeljebb 60 lakásos, 1946 után épült, 2006. biakban a www.zfr-th-2015.nfsi.hu elektronikus december 31-ig kiadott építési engedéllyel rendelkezõ, távfûtéssel, házközponti fûtéssel vagy pályázati felületen történik. Az elektronikus pályázati rendszerrel és a pá- lakásonkénti egyedi fûtéssel rendelkezõ lakóépülyázatkezeléssel kapcsolatban a Nemzeti Fejlesz- letek tulajdonosi közösségei igényelhetnek támotési Minisztérium Ügyfélszolgálata és a Nemzeti gatást.

Díjmentes lakossági kéményellenõrzés Az önkormányzatoktól a katasztrófavédelem venné át a kormány tervei szerint a kéményseprési közszolgáltatást. A kémények ellenõrzését és tisztítását ingyen kell elvégezni. A tervezet indoklása szerint a – közölte az érdekképviselet. A jelenlegi helyzet – amikor az MKOI szerint a javaslat szakönkormányzatok feladata ennek mai szempontból elfogadhatata szolgáltatásnak a megszerve- lan, mûködésképtelen modellt zése – az ellátásban bizonyta- vázol fel a kéményseprõ-ipari lansággal jár, ami életveszélyes tevékenységrõl, valamint a tûz helyzeteket okozhat. Ezért a la- elleni védekezésrõl, a mûszaki kosság részére a kéményseprõ- mentésrõl és a tûzoltóságról ipari szolgáltatást közfeladat- szóló törvény módosítására voként – a szakmai érintettség mi- natkozó elõterjesztés. Az ipartestület szerint a terveatt – a hivatásos katasztrófavédelmi szervnek indokolt a jövõ- zet alapján nem valósítható meg a díjmentes kéményellenõrzés a ben biztosítania. A Magyarországi Kémény- jelenlegi biztonsági szint fennseprõk Országos Ipartestülete tartása mellett. Az érdekképvi(MKOI) elutasítja a kéménysep- selet úgy látja, hogy a javaslat rõ-ipari közszolgáltatást érintõ alapvetõ szakmai szabályokat törvénymódosítási elõterjesztést nem vesz figyelembe, a tervezet

36

megvalósítása veszélyesebbé tenné a tüzelõberendezések használatát, a kéményseprõ-ipari tevékenység nem ütemezhetõ, szezonálissá válik, így a jelenlegi szakmai kapacitás mellett nem ellátható, valamint összességében a törvénymódosítás a 260 éves magyar kéményseprõipar végét jelentené. A Magyarországi Kéményseprõk Országos Ipartestülete továbbra is kész egyeztetni a lakossági kéményellenõrzés díjmentessé tételérõl, a szolgáltatás folyamatosságának biztosításáról az élet- és vagyonvédelem érdekében – zárta sajtónyilatkozatát a Magyarországi Kéményseprõk Országos Ipartestülete.


Szakmai kaleidoszkóp

Az üveg az anyagok csúcsok csúcsa… Lapunk elõzõ számának hátsó borítóján egy különleges, szép üvegékszer volt látható. A Betlehemi jászol kiállítás egyik értékes darabja. Alkotója Gránásy Anna Magyar Kézmûves Remek-díjas üvegcsiszoló mester, akinek munkáit az AMKA pályázatát elbíráló zsûri is többször díjazásra javasolta. Õr kérdeztük szakmájáról és az ékszerkészítésrõl. Hogyan kezdett az üvegcsiszolással foglalkozni, hol tanulta a szakmát? Érettségi után már tudtam, hogy az üvegmûvességgel fogok foglalkozni. Üvegfestõ és üvegcsiszoló szakra lehetett jelentkezni, de az elõbbi akkor éppen nem indult, így másfél évig az üvegcsiszoló szakon tanultam a Bokányi Dezsõ Ipari Szakmunkásképzõ Intézetben, Budapesten, és bele is szerettem ebbe a szakmába. 1975 elején végeztem, és az Ampullagyárban kezdtem dolgozni, majd négy évvel ezután kerültem mostani munkahelyemre, a Goda Kristály Kft.-hez.

Már gyerekkoromban is csodál- csit, és munkaidõ után fõnötam a mesék üveghegyeit, a köm, Goda Ferenc erre lehetõkristálypalotákat. Otthon pedig séget is adott, de sajnos saját volt egy egyszerû üvegkan- vállalkozást ezzel kapcsolatban csónk virágos mintával, az is nem tudtam beindítani, így csak nagyon elvarázsolt. hobbiszinten maradt, alkalmi Mit csinál a legszívesebben? megrendelõim is az ismerõseim Igazából a munka minden fá- közül kerülnek ki. Ráadásul nazisát szeretem. A savazást – így gyon sok munka van ezek elkéfényezzük az üveget – nem csi- szítésével, így drága is, ezért nálom, mert tanulmányaink nem igazán tud tömegcikké válalatt csak a fiúkat engedték ez- ni. Ha ilyesmire költenek az zel foglalkozni, mivel egész- emberek, akkor már szívesebségre ártalmas feladat volt, de ben vásárolnak féldrága- vagy ez iránt is érdeklõdtem mindig. drágaköveket. Jelenleg pedig a fizikailag megSzerencsére a Magyar Kézerõltetõbb munkarészek már mûvességért Alapítvány nyári nehezemre esnek, de korábban kézmûves kiállításainak, illetve ezeket is szívesen végeztem. a Betlehemi jászol kiállítások Mit jelent Önnek az üvegmûAz ékszerkészítéssel mikor rendszeres részvevõje, így sovesség? kezdett el foglalkozni? kan gyönyörködhetnek szépséValójában mindent, ez volt az 2010-ben támadt az ötletem, ges munkiban. életem, és remélhetõleg ez is hogy kísérletezgetnék egy kiVarjú Viktória lesz még egy darabig. Nagyon szeretek az üveggel foglalkozSajnos, ha ma valaki itthon üvegmûvességgel szeretne foglalni, szerintem ez az anyag a csúkozni, keresnie kell egy „saját” mestert akitõl megtanulhatja a csok csúcsa. Mindent tud, amit szakma csínját-bínját, mivel 2013 szeptembere óta már nem léegy szép anyagnak tudnia kell, tezik üvegcsiszoló OKJ-képzés. Ám remélhetõleg a közeljövõcsillog ha kell, de lehet matt is, ben ismét feléled ez a szép mesterség! színes is lehet, de átlátszó is. MV Iparos Újság 2015/2.

37


Vasba fogalmazott érzések Gora Zoltán lakatos mester betlehemi jelenetet ábrázoló, bronzhatású, hegesztett fém kompozíciója sokak figyelmét megragadta az AMKA múlt év decemberi Betlehemi Jászol Pályázatának kiállításán. Ámulatba ejtõ finomsággal sikerült megformálnia az alakokat és mozdulataikat az eredendõen hideg, merev hegesztett, kovácsolt vasból. A Dávodon élõ iparos eddig elõször szerepelt alkotásával a hazai kézmûvesek hagyományos karácsony idõszaki kiállításán, de nem elõször mutatja meg remekbe sikerült munkáit a szélesebb nyilvánosság elõtt. Kenyérkeresõ, mindennapi gyártó, javító szolgáltató tevékenysége mellett vasból, régi fémtárgyakból állítja össze finom részletességgel szobrait, kisplasztikáit, melyeket a maga szervezte kiállításokon mutat be a közönségnek. A drótpostán levélben hozzá elküldött kérdéseinkre válaszaiból, önvallomásából próbáljuk megrajzolni portréját az alábbiakban. A bajai ipari iskolában és a Ganz Villamossági Mûvekben kiváló tanáraim, oktatóim voltak, de a késõbbi munkahelyeimen, például a Finomposztó Vállaltnál és Dunamenti Szolgáltatónál a jó kollégáimtól, elismert szakemberektõl mindig ragadt rám valami tudás, tapasztalat. Számomra mindegy volt, hogy kovács, hegesztõ, könyvkötõ, bõrdíszmûves vagy cukrász volt-e az, akire fölnéztem, számomra a lényeg a mestermunka és profizmus volt. Ma is büszke vagyok rájuk, nekik is köszönhetem személyiségem formálását. Egyéniségem már tizennyolc éves koromban szembeötlött környezetem számára. Amikor baján a sétáló utcában járva kérdezgették tõlem, „hol vetted

38

a bõr gatyádat, sarudat, táskádat, sapkádat, ékszeredet, napszemüvegedet?”, mindenre azt válaszoltam: én készítettem. Nem hitték el, legyintettek, majd továbbálltak. Pedig már gyermekkoromban ügyesen rajzoltam, barkácsoltam, érdekes, régi tárgyakat, ruhadarabokat gyûjtögettem. Késõbb mûvészeti táborokat, múzeumokat, kiállításokat, galériákat látogattam. Több mûvészeti ágba belekóstoltam, sok szakmát gyakoroltam, kipróbáltam. Közben sok mindent gyûjtöttem, s azokat restauráltam. Így kezdõdött el számomra a hétköznapi munkám mellett egy kirakós játék, egy új világ, amit én is akartam. Ez a világ egy 30 évet követelõ, idõrabló, fárasz-

tó, pénzt elnyelõ, lélekölõ, de nagyon szép és értékes szolgálat. Kiállításokat kezdtem szervezni a sok-sok összegyûjtött, összerendezett, restaurált anyagomból és mûvészi munkáimból. De hogy teljes legyen a kép, és megoszthassam örömemet másokkal, magam mellé vettem falum mûvészkedõit is. A közös bemutatkozások és sikerek a folytatást követelték, falum jó hírnevét öregbítve, a dávodi falunapokat megszínesítve. A bõség zavarában eleinte egy-két, majd évi öt kiállítást szerveztem, rendeztem. Eddig 33-at, de még két egyforma nem volt, amire azért kínosan ügyeltem, nehogy a végére unalmassá váljon. Volt régészeti, viselet


Szakmai kaleidoszkóp történeti, néprajzi, hõsök napja, régi fotók, helyi fotósok falut bemutató, régi mesterségek (hatvan feldolgozott szakma) numizmatika, dávodi mûvészek, ezermester, ócskavas szobrok a térben, ötvös, egyháztörténeti múzeumok éjszakája, Árpád népe, Betlehemi jászol, Axiál vasszobor stb. A sok-sok szép, érdekes és értékes kiállítás azért nem volt mindenki örömére, annak ellenére, hogy nekik is készült és ingyenesen megtekinthették. Voltak irigyeim, kritikusok, okoskodók, hátráltatók, érdektelenek, de jó szándékú segítõk, dicsérõk, vissza-visszatérõ látogatók és támogatók is. Az eddigi tevékenységem hozadéka csak a dicsõség, a siker. Sokan kérdezik, és te mit kaptál? Csak elvesztegeted az éveidet! Sehol nem jegyzik, a boltban nem vehetsz érte semmit, a nyugdíjba nem számítják bele. Mindezt eleresztem a fülem mellett és inkább keresek új elfoglaltságot, készítek új „meglepetést”. Néprajzi anyag gyûjtése közben találtam rá a sok szép és érdekes vasanyagra 1994-ben, amikor a magyar TV Geszti Péter ász 52. adásában forgattak rólam egy anyagot, Baja bemutatására. Akkor ezüstöt kovácsoltam, amit be is mutattak a képernyõn. Így lettem ász jelölt és ász. Egy bronz érmével díjazták. Elkezdtem a népi-paraszti élet használati tárgyait, vérrel, verejtékkel átitatott vas lószerszámait, eke és taliga, szekér, vetõgép, lógereblye alkatrészeit, egyéb kézi szerszámait gyûjteni. Ami nagyon kopott, repedt, törött, hiányos volt, tehát ami túlságosan is „hozta a múltMV Iparos Újság 2015/2.

ját”, abból készültek az ócskavas szobraim. A többi helytörténeti anyag maradt. Már akkor attól féltem, hogy az ócskavas felvásárlók végleg eltüntetik a falumból, de még az országból is a valódi kovácsolt és szépen öntött vasat, régiséget, s így még a néprajzi anyag is áldozattá válik. Mára ez már beigazolódott.

Én ezekbõl, a mások által értéktelenek tartott „vackokból” varázsolok „kincseket” tizenkét éve. Az eredeti szándékom, nagyapáink hagyatékából, ócska alkatrészekbõl, szerszámokból megörökíteni valamint az utókor számára. A sokat kopatott, majd elhasználódott tárgyi anyagot összepárosítani, összehegeszteni, életre hívni, beszéltetni élvezetes idõtöltés. Az idõ

vasfogát viselõ karám csavar, a törött vasvilla, az ekepapucs, a szekérkerék vasalat, mind-mind összeállnak, új valóságot alkotnak. A megmunkált felületekre rákúszik, rátelepszik a rozsda, az anyagok eggyé válnak, új tartalmat, történelmi, mitológiai bibliai, népi-paraszti eredetet, antikvitást kapnak. Lelkük, varázsuk, mondandójuk van az utókor számára. Ha vége a napnak, este magamban megköszönöm a jó Istennek az utat, a töretõdést, az irányt, a lehetõséget. Õ másnapra új utat, új irányt, új meglepetést tartogat. Néprajzkutató barátom gondolataival élve „mi az örökkévalóságnak dolgozunk”. A 2014 évi munkáim: Ökör család, A lovat betörik, Victoria & a gyõzõk, Szép Heléna, Három királyok imádása Menekülés Egyiptomba, Axiál traktor – „Az elásott köztársaság”. Életem ahhoz már túl rövid, hogy a további terveim megvalósulhassanak. Tevékenységem, alkotásaim fotóit honlapon, nyomtatványokon és dvd-ken összegyûjtve megõrzöm, bemutatom. Minden segítõmnek támogatónak ezúton megköszönöm a jóindulatát, barátságát. – sthy –

39


Környezetbarát áramtermelés ételhulladékból Már ételhulladékból is elõ lehet állítani elektromos áramot. Ausztrália elsõ ételhulladék generátora 3600 otthont lát el elektromos árammal. A Sydney külvárosában található generátort, ahol feldolgozzák az élelmiszerhulladékok mindenféle változatát Earth Power fejlesztette ki. Az élelmiszer alapú hulladékok bármely változata alkalmas a generátor mûködtetéséhez, legyen az akár háztartási, kereskedelmi vagy ipari élelmiszerkészítmény. Az alapanyagok különféle formában, nyersen, fõzve vagy feldolgozott állapotban érkeznek. A generátort húsok, gyümölcsök és növényi hul-

ladékok, tejtermékek, édességek, pékáruk, gabonafélék és malomiparból származó hulladékok mûködtetik. A szemétbõl nyert környezetbarát áramtermelés mellékterméke szintén újrahasznosítható tápanyagban gazdag környezetbarát mûtrágya – írja a BestMachinery. Az Earth Power létesítmény anaerob komposztáló technológia segítségével a szilárd és folyékony élelmiszer-hulladékot a földgázhoz hasonló gázzá alakítja át. A keletkezett gázt hasznosítja újra, illetve alakítja át a generátor elektromos árammá, mely egy hálózaton keresztül jut el a háztartásokba és a kereskedelmi ügyfelekhez. A többi

Örök üzemanyag, ingyen? Az ausztrál nemzeti egyetem kutatói létrehoztak egy olyan fehérjét, amely fény hatására elektromos impulzust bocsát ki. A fotoszintézis alapkövének tekintett jelenség forradalmasíthatja az energiaszektort. A Dr. Kastoori Hingorani és Ron Pace professzor által vezetett kutatás során a legtöbb élõ szervezetben megtalálható ferritin nevû fehérjét módosították. Ennek (nevéhez illõen) a vas tárolása az elsõdleges feladata, ám a kutatók a vasat mangánra cserélve, a fehérjét fényérzékeny pigmenttel kiegészítve a fotoszintézis vízbontó környezetére hasonlító struktúrát hoztak létre. Az így módosított ferritinben fény hatására egyértelmûen megindult az elektronok áramlása. A következõ lépés, hogy a fehérje génállományának módosítását egy baktériumra bízva automatizálják, és onnantól kezdve nincs más dolgunk, mint vizet és napfényt biztosítani – ebbõl pedig bõségesen akad Földünkön.

40

élelmiszer-hulladék újrahasznosítási technológiákkal összehasonlítva az Earth Power éri el a legmagasabb környezetvédelmi fenntarthatósági értéket a zöld energia és környezetbarát mûtrágya elõállításában. Ételhulladékból üzemanyag is elõállítható. Az ételhulladék újrahasznosítása egyre népszerûbb környezetbarát technológia. Nagy-Britanniában például tavaly állt üzembe elsõ ételhulladékból és szennyvízbõl elõállított biogázzal mûködõ busz.A Bristol és Bath városa között közlekedõ környezetbarát jármû 300 kilométert tud megtenni egytanknyi gázzal, amelyhez körülbelül öt ember éves hulladékára van szükség. Ételpazarlás helyett… A háztartásokban a fel nem használt élelmiszerek újrahasznosításnak egy hatékony módja lehet az Ausztriában már jó néhány éve mûködõ ételmegosztó portálon való felajánlás is, ahol évente 168.000 tonna élelmiszert dobnak ki a kukába, eredeti, bontatlan csomagolásban. A myfoodsharing.at honlapon magánszemélyek, gyártók és kereskedõk is közzétehetik felesleges, de még le nem járt szavatosságú felbontatlan csomagolású élelmiszereiket. Európai adatok szerint fejenként csaknem 100 kiló, vagyis egy mázsa élelmiszer-hulladékot dobunk a szemétbe évente, és a boltokból is több tonnányi lejárt szavatosságú áru végzi a szemétben. A teljes termelési láncot tekintve az Európai Unióban fejenként 180 kiló élelmiszerhulladék jut minden fõre, ez fogyasztói szinten átlagosan 70 kilót jelent, Magyarországon 40 kiló. (Forrás: sokszinuvidek.hu Írta: Administrator ) MV Iparos Újság 2015/2.

A maga nemében országosan is egyedülálló Rádió Televízió Múzeum található Keszthely központjában, a sétáló utca elején, a Kossuth L. u 1. és a Georgikon u. 2. sz. alatti saroképületben. Az 1820-as években Festetics gróf által építetett késõ barokk, fagerendás magtár épületben tekinthetõ meg az az ipartörténeti állandó kiállítás, amely a rádiózás, televíziózás, szórakoztató ipar (gramofon, lemezjátszó, magnetofon) fejlõdését mutatja be. A földszinten látható a magyar televíziózás õskorát bemutató több mint félszáz ORION és VIDEOTON televízió, 1956tól egészen 1970-es évek végéig, mindaddig, amíg elektroncsöves készülékeket gyártottak. Itt találhatók még a zeneszekrények, gramofonok és a régi dokumentumok. A padlástérben közel nyolcszáz rádió van, amelyek között a legrégebbi 1920-as években készült. Megtalálhatók itt az ORION, VADÁSZTÖLTÉNY, MV Iparos Újság 2015/2.

VIDEOTON, TERTA, PHILIPS, INGELEN, EUMIG, MINERVA, KAPSCH, HORNYPHON gyárak különbözõ típusú készülékei. Nagyon sok magnetofon, lemezjátszó és régi, rádiózással és televíziózással foglalkozó dokumentumot õriznek még a padlásrészben. A látogatót korabeli hangok és zenék kísérik vissza a múltba. A régi készülékeken keresztül üzen és beszél hozzánk a múlt, mert mindegyikhez személyes emberi (családi) történetek kapcsolódnak. Ezt az ipartörténeti állandó

kiállítást érdemes megnézni akár nosztalgiázásból, akár azért, hogy megismerjék milyen hírmondókon, hallgatták nagyszüleink, szüleink vagy saját magunk a korabeli háborús, vagy 56-os eseményeket. A szórakoztató ipar is hatalmasat változott, ha megnézik a negyvenes évek gramofonját, vagy az 50-es 60-as évek lemezjátszóit, magnetofonjait. Szeretettel várok mindenkit. Nádler József alapító Tel: 30/9738-242 E-mail: [email protected] Web: www.radiotvmuzeum.hu

41

Szakmai kalidoszkóp ÉLETHÛ TESTRÉSZEK ORVOSI SZILIKONBÓL

Szakorvos felírhatja a speciális gyógyászati segédeszközt Baleset, betegség miatt elvesztett testrészeket, fõként kéz- és lábujjakat, de fület, orrot, mellbimbót, és erõsen megégett bõrfelületet is sikeresen lehet pótolni egy budapesti cég, a Szilikon-ház Kft. jóvoltából. Az általuk kifejlesztett protézisek nem csupán esztétikai szerepet töltenek be, hanem amellett, hogy ép testrész illúzióját keltik, funkcionálisan helytállnak, a munkaképesség visszaállításával teljessé tehetik viselõjük életét. Akadnak olyan pacienseik, akik a szilikon ujjukkal gond nélkül használják a számítógép billentyûzetét. A Csengeri utcai mûhelyben tizenkét éve készülnek élethû pótlások kétkomponensû orvosi szilikonból, de nemhogy a rászorulók nem ismerik a lehetõséget, még a sebészek, traumatológusok közül is csak kevesen tudják, hogy itthon is van lehetõség az amputált testrészek ortopédiai célú helyettesítésére. Tény, hogy a szilikon-protézis készítés rendkívül ritka szakma, Magyarországon mindössze két vállalkozás foglalkozik vele, és

42

összesen négy szakember ért gi keletû, világszerte mindössze hozzá. Ebbõl ketten, Ravasz Pál húsz éves múltra tekint vissza. és munkatársa Mészáros Dóra Ravasz Pál, a Szilikon-ház ügyvezetõje kezdetben fogtechnikusként dolgozott, munkája során találkozott szilikon protézisekkel, már akkor felfigyelt az anyagban, a technológiában rejlõ kreativitásra. – Érdeklõdésemet látva az OrtoProfil cégcsoport egyik vezetõje hívta fel figyelmemet erre a szakmára. Bátorított, hogy jöjjek el a Csengeri utcai részlegbe és nézzek körül. Hallgataz OrtoProfil cégcsoporthoz tam rá, és itt is ragadtam, mire tartozó Szilikon-ház munkatár- észbe kaptam, túl is jutottam az sai. Maga a technológia sem ré- alapképzésen. Késõbb egy holland szakember segített az elindulásban – idézte fel az indulást Ravasz úr. – Maga a szilikon alapanyag kulcskérdés ebben a szakmában, hiszen testrészek pótlására kizárólag az erre kifejlesztett, speciális több komponensû orvosi szilikonok alkalmas. A rászorulók teljesen élethû pótlásokhoz szeretnének jutni, ezért fontos a páciens adott bõrszínéhez legközelebb álló árMV Iparos Újság 2015/2.

Szakmai kaleidoszkóp nyalat kikeverése. A manufaktúrában mindenféle bõrszínt ki tudnak keverni a különleges pigmentek használatával, akár afrikai, sötét tónusokat is. A színek fontosságára világít rá az eset, amikor egy páciens az elveszített ujja helyett kettõt rendelt: egy téli, halványabb modellt, illetve egy kreolabb változatot meg nyárra, hiszen az évszakok váltakozásával a bõrszín is látható mértékben változik. Több lépésben, sok napos, aprólékos, nagy odafigyelést igénylõ munkával készül el egy pótlás. Igyekeznek lemásolni a páciens bõr- és köröm színét, formáját, eredeti bõr struktúráját. Addig alakítgatják, festegetik, finomítják a hiányzó testrészt, amíg olyan nem lesz, mint az eredeti.

– Szerencsés esetben, miután lezajlik az amputáció, általában mindig marad ép ujjperc, amire könnyebb jól illeszkedõ protézist készíteni, mint egy teljes mértékben csonkolt végtagra – magyarázta Ravasz Pál. – Az elkészült szilikon protézist maga a páciens tudja felhelyezni magának, melynek rögzülését vákuum segíti. Akadnak persze extrémebb ellátások, amikor szóba sem jöhet a funkcionális pótlás, csupán esztétikai korrekció érhetõ el, ám ez is óriási MV Iparos Újság 2015/2.

eredmény, hiszen a páciens környezete nem veszi észre az adott testrész hiányát. Így számos megjegyzéstõl, pillantástól, kellemetlen élethelyzetektõl mentesül az ellátott, ami jelentõs mértékben fokozza magabiztosságát, lelki egyensúlyát. Egy élethû szilikon pótlás elkészítése komoly kihívás, igazi mestermû. Például különleges feladat volt a közelmúltban egy orrpótlás elkészítése. Pattanásból alakult ki rosszindulatú daganat egy idõs úrnál, aminek következtében az orrát részben el kellett távolítani. Reménytelennek érezte helyzetét a beteg, de a családja rátalált a Szilikon-házra, a jól sikerült protézis visszaadta életkedvét. A Szilikon-ház Kft. az elmúlt évtizeden több mint 1800 pótlást készített, ezeknek 90%-a ujj-, 10%-a pedig alsóvégtag és egyéb (orr, fül, mellbimbó) pótlás volt. Jóformán bármit el lehet készíteni szilikonból, ezért is furcsa, hogy miközben az országban évente ötezer ujjam-

putáció történik, alig négyszázat pótolnak. Sokan ellátás nélkül maradnak, mert nem tudnak arról, hogy a szakorvos felírhatná számukra a speciális gyógyászati segédeszközt. Átlagos használat esetén egy szilikon pótlás élettartama nagyságrendileg két év. A Szilikon-ház ügyfelei döntõen magyarok, de a környezõ országokból is számos érdeklõdõ érkezik, sõt megfordult a cégnél már ausztrál és izraeli ellátott is. Sámathy

A Szilikon-ház saját, nem hivatalos statisztikája szerint a pótlásban részesültek között legtöbben munkahelyi balesetet szenvedtek, az ellátottak között sok az asztalos, a faipari a mezõgazdasági munkás. Sokan autóbaleset miatt sérülnek, meglepõ azonban hogy szép számmal vannak, akik otthoni barkácsolás közben szenvednek olyan sérülést, aminek amputáció lesz a vége. A szilikon láb-, illetve fül- és orrprotéziseket egyedi elbírálás alapján téríti az Országos Egészségbiztosító Pénztár. Ezeknél a sérüléseknél a mindennapi élethez és a munkába álláshoz szükséges készségek visszaszerzése jóval nagyobb terhet ró a betegekre, mint a kezük ujjait elvesztetteknek. A fül- és orrpótlások ára 211350 ezer forint körül alakul, a lábprotéziseké 300-400 ezer is lehet, amibõl 100-150 ezret áll a társadalombiztosítás.

43

Egészségmegõrzés

Tudjon meg mindent a D-vitaminról! A tél végére kritikus a lakosság D-vitamin-hiánya A kedvetlenség, lehangoltság, fáradtság, és esetleg a szomorúság hátterében állhat akár a D-vitamin-hiány is, mivel az emberi szervezet számára szükséges a napfény a D-vitamin termeléséhez. A sötét és borús téli hónapokban azonban nem juthatunk elegendõ napfényhez. Magyarországon, télen a napsütéses órák száma a nyári átlaghoz képest hatodára csökken, ami jelentõsen megnehezíti, hogy szervezetünk ily módon állítson elõ D-vitamint. A Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság (MOOT) reprezentatív felmérése szerint a magyarok 95 százalékának D-vitamin szintje – kortól, nemtõl és lakóhelytõl függetlenül – elmarad a kívánatostól a tél végére. A lakosság csaknem kétharmadánál annyira kritikus ennek a vitaminnak a hiánya, hogy az immunrendszer mûködése is veszélybe kerülhet, emellett csontritkuláshoz vezethet, fokozhatja a szív- és érrendszeri betegségek, számos rákos megbetegedés kialakulásának kockázatát és a depreszszióra való hajlamot is – olvashatjuk az általuk kiadott sajtóanyagban.

A D-vitamin-hiányt mára már civilizációs betegségnek nevezhetjük. Alapvetõen a nem elegendõ UV-B sugárzás a kiváltója. A D-vitamin csak a nevében egy vitamin, tulajdonképpen nem más, mint egy elõanyag, ami a napfény hatására termelõdik az emberi szervezetben, majd aktiválódik. Kutatások bebizonyították, hogy a D-vitamin fontos szerepet játszik az immunrendszer megfelelõ mûködésében, elengedhetetlen hatást

44

gyakorol a csontanyagcsere folyamatok során. Jelentõséggel bír a szív-, és érrendszeri megbetegedésekkel szembeni védekezésben is. A D-vitamin a zsírban oldódó vitaminok (A-, D-, E-, K-vitamin) közé tartozik. A szervezet a D-vitamint koleszterinbõl állítja elõ. Elõször a D-vitamin elõanyaga alakul ki, amely a májban és a vesékben alakul át aktív formává és lesz a szervezetünk számára hasznosítható. Legfontosabb funkciója a kalciumháztartás egyensúlyának biztosítása. 3 fajtája létezik – D1, D2 és a D3 vitamin. Ezek közül a szervezet számára a legkönnyebben felhasználható a D3-vitamin. De FONTOS megjegyeznünk, hogy képes a szervezetben felhalmozódni és ekkor akár vese-elégtelenséghez is vezethet, így konzultáljon orvosával a szedése elõtt! D-vitamin szerepe az emberi szervezetben • Idõsödõ emberek csontritkulása a D-vitamin pótlásával megelõzhetõ. Kutatásokkal alátámasztott tények, hogy ugyan a korosodó felnõttek csontjainak ásványi anyag tartalma nem változik kiemelkedõen, de az izomerõ és a minõségi átalakulás figyelemre méltó változásokat idéz elõ, így a csonttörések száma is sokkal kevesebb. • A D-vitamin pótlásával megelõzhetõek a szív-, és érrendszeri betegségek (például: infarktus, stroke) kialakulásának esélyei.

• A hasnyálmirigyben az inzulin termelõdését és kiválasztását serkenti. • Immunrendszert érintõ pozitív hatások

Mitõl alakulhat ki D-vitamin hiány? • Ha túl kevés napsütés éri a szervezetet. • Hiányos táplálkozáskor. • Megnövekedett igény (terhesség, szoptatási idõszak és gyermekkor). • Bizonyos gyógyszerek szedése esetén. • A vesefunkciós zavarok esetében. • Mellékpajzsmirigy- alulmûködésnél. • Pajzsmirigy-túlmûködésekor. A napi ajánlott mennyiség Az egészséges embereknek számára a D-vitamin pótlására a megfelelõ mennyiségben ajánlják a D-vitamin szedését. Az elmúlt évek kutatásai bizonyították ezeket a számadatokat. Szedése mellett Kalcium fogyasztását is javasolják. Csecsemõk számára: 400-1000 NE 1-6 éves gyermekek számára: 600-1000 NE 6 év felett: 600-1000 NE Serdülõknek: 800-1000 NE MV Iparos Újság 2015/2.

Egészségmegõrzés • a mellkasi csontok, a bordák deformálódása („tyúkmell”) •a fokozott hajlam a csonttörésre •a bõr sápadtsága Táplálkozás Szervezetünk D-vitamin szükségletének körülbelül a tíz-húsz százalékát pótolhatjuk a megfeA D-vitamin hiány felismerése lelõ táplálkozással, de ez elenyészõ, figyelembe véve a magyar a gyerekkorban – tünetek: Gyermekek esetében nagyon konyha sajátosságait. A D-vitafontos e vitamin hiányát idõben min – az A-vitaminhoz hasonlófelismerni, hiszen számos elvál- an – a gombákat és a kakaóbabot tozást okozhat, mely nehezen, kivéve csak állati eredetû élelvagy egyáltalán nem visszafor- miszerekben található meg. A legkiemelkedõbb D-vitamin fordítható az idõ múlásával. rások a halmájolaj, a lazac, a ka• puha koponyacsontok viár, a tengeri és édesvízi halak • boltozatos homlok nagy része, a tengergyümölcsei, • „O” láb kialakulása

Felnõttek számára: 1500-2000 NE Várandós nõknek: 1500-2000 NE Túlsúly esetén megelõzésként a normál felnõtt adag legalább duplája 3000-4000 NE ajánlott. (NE: nemzetközi egység)

a máj, a tojás sárgája, a tej, vaj, tejszín, illetve egyes sajtok (például az Ementáli és a Pannónia). Bár a máj, a tengeri hal, a tojás mind jó D-vitamin források, de minden étkezéshez nagy adagokat kellene fogyasztani ezekbõl az ételekbõl, így elmondható, hogy csak étkezéssel a D-vitamin megfelelõen nem pótolható. Mindenképpen konzultáljon háziorvosával, táplálkozzon változatosan, fogyasszon sok zöldséget, gyümölcsöt iktasson be minél több halételt a menüjébe. Mozogjon rendszeresen, legyen minél többet friss levegõn a szabadban. Vigyázzanak Magukra! Kanev Orsi

Egészségvédõ éves naptár a bükki füvesembertõl Folytatjuk a bükki füvesember, Szabó Gyuri bácsi gyógynövénykúrájának ismertetését a második negyedévre. „Az egészségmegõrzõ kúra egyes elemeit össze lehet cserélni, saját elhatározásunk szerint, kivétel ez alól a két csalánkúra és télen a mentatea. Ezeknél az idõpont lényeges! A fiataloknak 14 és 30 év között, elég ha a felét megcsinálják a kúrának, azaz két hét helyett csak egy hétig, négy hét helyett csak két hétig isszák a teát. 14 év alatt nem javaslom az egészségmegõrzõ gyógynövénykúrát!” (A következõ negyedévre szóló egészségvédõ maptárt májusi lapszámunkban közöljük). Április 1. – Baktériumfertõzés megelõzésére Egy csésze mentatea valamilyen mentából. Április 2-14-ig – Immunerõsítésre, nyugtatónak Az elsõ héten minden második nap lefekvés elõtt egy csésze orbáncfû- a második héten este egy csésze citromfûtea. Április 15. – Mirigyekre Egy csésze közönséges vagy ragadósgalaj-tea. Április 16-30-ig – Tüdõ és légúti tisztításra Három naponként étkezés elõtt egy csésze tea a 10.16-10.30-ra összeállított teakeverékbõl. Május 1-30-ig – Tisztításra Minden reggel étkezés elõtt egy csésze csalánlevél tea. Ha nincs friss csalán, a száraz is jó. Akinek a gyomrát bántja a csalán – sav túltengése van – rövidebb ideig igya a teát. Neki 4 naponMV Iparos Újság 2015/2.

ként fehér árvacsalán-teát kell inni, az sav csökkentõ, de többet ne igyanak belõle. (Móváron beszerezhetõ a Calendula drogériában, a Kórház utcában) Június 1-14-ig – Immunerõsítésre Három naponként reggel egy csésze kakukkfû – vagy orbáncfû tea. Június 15. – Mirigyekre Reggel egy csésze közönséges v ragadósgalajtea. Június 16-30-ig – Szív és vérnyomás, értisztítás Három naponként egy csésze galagonya tea. Ezt a magas vagy normál vérnyomásra igyák. Akinek alacsony vagy ingadozó a vérnyomása, fagyöngy teát igyon. Elkészítési módja: 2,5 dl lágy vízbe egy teáskanál fehér fagyöngyöt (levél és szár) teszünk, 12 órát áztatjuk és leszûrjük.

45

Vásárnaptár Április 2. csütörtök Csongrád – oá. Pécs – R. Április 4. szombat Szerencs – kézmûves vásár Április 5. vasárnap Lajosmizse – oák. Pécs – oák., av. Április 9. csütörtök Komádi – oá. Április 11. szombat Jászberény – oá. Április 12. vasárnap Dunaújváros – ok. Mélykút – ok. Pásztó – oák. Pécs – ok., av. Szeged – ok. Szentes – oák., hp. Április 14. kedd Zalaegerszeg – ok. Április 16. csütörtök Edelény – oák. Április 18. szombat Mohács – oák. Sárbogárd – oák. Szerencs – R. Április 19. vasárnap Dusnok – oák. Mórahalom – oák. Pécs – ok., av. Április 24. péntek Komádi – oák. Április 26. vasárnap Dunaújváros – ok. Pécs – ok., av. Április 27. hétfõ Verpelét – ok. Árpilis 30. csütörtök Pécs – R. Május 2. szombat Szerencs – kézmûves vásár Május 3. vasárnap Lajosmizse – oák. Pécs – oák., av. Május 7. csütörtök Csongrád – oá. Komádi – oá. Jegybanki alapkamat 2014. július 23-tól 2,10%

46

Május 9. szombat Jászberény – oá. Május 10. vasárnap Dunaújváros – ok. Mélykút – ok. Pásztó – oák. Pécs – ok., av. Szeged – ok. Szentes – oák., hp. Május 12. kedd Zalaegerszeg – ok. Május 16. szombat Mohács – oák. Sárbogárd – oák. Szerencs – R. Május 17. vasárnap Abony – oák. Mórahalom – oák. Pécs – ok., av.

Május 21. csütörtök Edelény – oák. Május 24. vasárnap Pécs – ok., av. Május 31. vasárnap Dunaújváros – ok. Pécs – ok., av. Rövidítések jelentése: oák = országos állat- és kirakodóvásár ok = országos kirakodóvásár oá = országos állatvásár áv = állatvásár av = autóvásár bv = búcsúvásár R = régiség vásár hp = használt cikk piac hk = helyi kirakodóvásár

Tavaszi Nagyvásár Debrecenben A Debreceni Közterület Felügyelet 2015. május 9-10-én ismét megrendezi a Tavaszi Nagyvásárt. Jelentkezési határidõ: 2015. március 31. Jelentkezési lapok letölthetõk: www.kozteruletfelugyelet.hu weboldalról A kérelmeket: 4026 Debrecen, Bem tér 14. I. emelet alá kérjük leadni. A rendezvény a következõ utcákban bonyolódik le: • Böszörményi utca -Füredi utcától a Doberdó utcáig • Békessy B. u. – Böszörményi utcától a Görgey utcáig • Kézmûvesek utcája – Bólyai u. Böszörményi utcától a Thomas Mann utcáig • Régi idõk vására – Akadémia u. Böszörményi u. – Kertváros utcáig Települni lehet: 2015. május 8-án 18 órától.

Üzemanyagárak 2015. március 1-je és március 31-a között alkalmazható üzemanyagárak Ólmozatlan motorbenzin 333 Ft/l Gázolaj 350 Ft/l Keverék 368 Ft/l LPG autógáz 227 Ft/l 2015. február 1-je és február 28-a között alkalmazható üzemanyagárak Ólmozatlan motorbenzin 344 Ft/l Gázolaj 365 Ft/l Keverék 379 Ft/l LPG autógáz 245 Ft/l


Üzlet „ÉRDI NYITNIKÉK” – Tavaszi Vásár és Kiállítás Tisztelt Vállalkozás! Szíves figyelmébe ajánljuk és tisztelettel meghívjuk a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata támogatásával közösen finanszírozott, az Érd és Környéke Ipartestülettel közösen megrendezésre kerülõ „ÉRDI NYITNIKÉK” – Tavaszi Vásár és Kiállítás programsorozatunkra. Rendezvényünket 2015. április 24 – 25 – 26-án Érden, a Városi Sportcsarnokban (Érd, Velencei út 39-41.) tartjuk. Az 1700 m2 vásárterületen kiállító és árusító standok kínálják portékáikat és szolgáltatásaikat. A látogatók helyi, megyei, országos és határon túli vállalkozók termékei között válogathatnak. A vásár színesítése érdekében számos kulturális, szakmai és gasztronómia programot kínálunk. Idén sem marad el a látványos, jó hangulatú zenés felvonulás, a divatbemutató, de új elemként fõzõversenyt is hirdetünk. A szakmai fórumok összeállításánál fontos szempont, hogy a helyi lakosok, vállalkozások, intézmények számára hasznos információkkal szolgáljanak a szervezõk.

A minél jelentõsebb siker érdekében a látogatóknak az idén sem kell belépõjegyet váltaniuk, a vásár mindhárom napján ingyenesen tekinthetik meg a kiállítást, vehetnek részt a különbözõ programokon. A kiállítással kapcsolatos kérdéssel fordulhatnak szervezõinkhez: • dr. Kupcsokné Polyák Ágnes Antónia ([email protected]) Kárpát Régiós és Önkormányzati Titkár (PMKIK) • Farkas Mária ([email protected]) Kézmûipari Tagozati Titkár (PMKIK). Bízunk benne, hogy ebben az évben is legalább annyira sikeres lesz közös programsorozatunk, mint 2014-ben, s hogy most is az érdeklõdés, eredményesség, partnerség és jó hangulat jellemzi majd ezt a három együtt töltött napot! Számítunk Önre, Önökre az „Érdi Nyitnikék” kiállítója, vagy látogatójaként! Dr. Vereczkey Zoltán sk. PMKIK Elnöke Szabó István sk. Érd és Környéke Ipartestület elnöke

Eladó Tokajban takaros kis faház alkalmi áron Tokaj, Dienes u.18. szám alatti (a 38-as bodrogkeresztúri fõút mellett), belterületté nyilvánított, aszfaltozott utcában, cseh, Flóra II. típusú alpesi szigetelt, összközmûves, gáz konvektoros, mûholtas tv-vel felszerelt faház parkosított 252 m2 –es telken eladó. A ház 40 nm2 + tetõtér, melyben 2 szoba van, lent: konyha, fürdõ+WC, elõtér, nappali. A tetõtérben az utca felõl erkély, a nappaliból egy nagy terasz nyílik. A nyílászárókon zsalugáter található. A kertben szalonnasütõ, szerszámosbodé és kinti WC is van. A környék csendes, háborítatlan, tiszta a levegõ. Közel a Bodrog és a Tisza (horgászatra, vízi sportokra kiváló). A Zemplén sok vadat rejt (jó vadászati, téli sportolási lehetõségek, zempléni kalandparkok.) Az utca elején a távolsági buszmegálló, idõsek otthona, szakorvosi rendelõintézet Az utcában szemétszállítás, vezetékes telefon hálózat, közvilágítás van, így akár lakóháznak is megfelelhet.

Irányár: 4.400.000 Ft – minimálisan alkuképes. Érdeklõdni lehet az alábbi telefonszámokon: +36/52/311-699 +36/70/415-0706 +36/70/414-1951


47

Irodalmi sarok

Nyáry Krisztián: Igazi hõsök „Igazi hõsökrõl írok, akik bármilyen fantasztikus tettet hajtottak is végre, azért mégis csak valódi emberek voltak, saját koruk a XIX. és XX. század szülöttei – soha és sehol máshol nem lett volna belõlük az, aki lett… Õk harminchárman igazi hõsök abban az értelemben is, hogy sorsuk alkalmassá teszi õket arra, hogy film, regény vagy színdarab készüljön az életükrõl. Jó lenne, ha így lenne, mert õk kizárólag a mi hõseink, magyaroké, így egyedül a mi dolgunk, hogy a következõ generációk számára megõrizzük és tovább meséljük történetüket.” (Idézet a szerzõ elõszavából.) A kötet Építõ hõsök alcíme alatt Nyáry Krisztián két jeles magyar iparos Ganz Ábrahám és Kner Izidor életútját mutatja be. A róluk szól fejezetek elsõ bekezdését idézzük, remélve, hogy kedvet csinálunk az egész könyv elolvasásához. (Corvina kiadó) A svájci öntõmester, aki naggyá tette a maAki létrehozta a világ legjobb nyomdáját. gyar ipart. 1843-ban a Pesti hengermalom öntö- Szemétre dobott, használt alkatrészekbõl rakta déjében majdnem belehalt egy munkahelyi bal- össze hosszú éjszakákon keresztül elsõ nyomesetbe egy fiatal szakmunkás. a 29 éves Ganz da-gépét a 22 éves Kner Izidor. A gyomai Ábrahám öntõmester egy új technológiával kí- könyvkötõ fia alig értett a nyomtatáshoz, így sérletezett, amikor a folyékony vas a szemébe terve, hogy a helyi szükségleteket kielégítõ apfröccsent. Csak a jó reflexeinek köszönhette, ró nyomdát alapít, minden üzleti logika szerint hogy az olvadt fém nem borította el az egész ar- biztos bukásra volt ítélve. Egy bõ évtizeddel kécát. Napokig úgy tûnt, hogy teljesen megvakul, sõbb már Magyarország legkorszerûbb nyomde végül megúszta jobb szeme elvesztésével. da-üzemét vezette, amelyet újabb tíz év múlva, Amikor nem sokkal késõbb visszatért az öntödé- a lipcsei világkiállításon a világ legjobb nyombe csak ennyit mondott: „A fél szem oda, de az dájának választottak. Gyára korának legjobb öntés sikerült”. Azzal folytatta tovább a kísérle- munkahelyének számított, ahol a szakmunkástezést. Az ambiciózus fiatalemberre odafigyeltek ok háromszorosát kereshették egy tanító keresea magyar iparosodás fontos szereplõi, nem soká- tének, ráadásul olyan feltételek mellett, amera maga Széchenyi István és Kossuth Lajos keve- lyekre máshol nem volt példa a kapitalizmus redett vitába miatta. Elképesztõ munkabírásának, hõskorában. Kner Izidor kétkezi munkásból lett fanatizmusának és kitartásának köszönhetõen a jómódú vállalkozó, elismert közéleti szereplõ, kétkezi munkásból húsz évvel késõbb már Ma- és sokak által olvasott, jó tollú író. Nemcsak a gyarország legjelentõsebb nagyvállalkozójává a nyomdaiparnak, hanem a marketingnek is saját magyar gépipar megteremtõjévé vált. Karrierje kora elõtt járó ösztönös zsenije volt. Hitt a tiszsorán többször került csõdközeli helyzetbe, de tességes versenyben, merész álmok és józan remindig képes volt újrakezdeni, és így megõrö- alitásérzék együtt jellemezték. És még boldogsödve került ki a válságokból. nak is tartotta magát. MV IPAROS ÚJSÁG az Ipartestületek Országos Szövetségének lapja A kiadásért felelõs: Németh László, az IPOSZ elnöke Fõszerkesztõ: Sarkadi Nagy Emília Kiadja: FIRMA Közhasznú Nonprofit Kft. Szerkesztõség és kiadóhivatal: Bp., VIII., Luther u. 4-6. Tel./fax/: 311-2235. Postacím: 1390 Bp. 62., Pf.: 166. E-posta: [email protected] Elõfizetési díj: 1 évre 6000 Ft Internetes változat: www.iparosujsag.hu Az elõfizetõket szervezi és nyilvántartja: ETIKETT Kft. 2013 Pomáz, Wróczi út 8. Tel.: 26-526-103, 26/526-123. E-posta: [email protected] Nyomtatás: PHARMA PRESS Nyomda 1037 Bp. Vörösvári út 119-121. Felelõs vezetõ: Dávid Ferenc ügyvezetõ igazgató Terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Terjesztési Központ További információ: 06-80/444-444 HU-ISSN 0865-9257 Index: 15462

48


Tartalom. Az ipartestületek életébõl. Nõk vezetõ tisztségben. Nyílt levél Orbán Viktor miniszterelnökhöz. Gazdaság Jó, ha tudjuk

Recommend Documents