SCHNEIDER ELECTRIC ZRT

KOLLEKTÍV SZERZİDÉS

2009. ÉVI EGYSÉGES SZERKEZETBEN

SCHNEIDER ELECTRIC ZRT.

-1-

Bevezetı A Részvénytársaság és a munkavállalók munkaviszonyból eredı jogait és kötelességeit általános érvénnyel a Munka Törvénykönyve (Mt.) határozza meg. Jelen Kollektív Szerzıdést (továbbiakban KSZ) a Részvénytársaság (továbbiakban ZRt.), mint munkáltató és a Zrt.-nél mőködı, a Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségéhez tartozó Schneider Electric Hungária Villamossági Rt. Szakszervezete, mint a munkavállalók érdekképviseleti szerve kötötte. Belsı szabályzatként határozza meg mindazokat a munkaviszonyra vonatkozó magatartási és eljárási rendelkezéseket, amelyek a Zrt.-nél a munkáltatóra és a munkavállalókra egyaránt érvényesek. A KSZ-ben hivatkozott Mt. paragrafusok mindig a hatályos törvényi szöveg szerint alkalmazandók és értelmezendık. I./1.

A KSZ idıbeli hatálya A szerzıdés határozatlan ideig van hatályban.

I./2.

A KSZ területi és személyi hatálya

Ezen KSZ rendelkezéseit valamennyi a munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállalóra alkalmazni kell, kivéve: 1. a munkáltatóval munkaviszonyban nem álló expatriáltak és „VIE” státusú személyek, illetve a munkáltatóval munkaviszonyban álló ún. „Marco Polo” és „Local +” státuszú személyek.; 2. illetve a munkáltatóval munkaviszonyban álló, azonban külföldre tartósan (6 hónapnál hosszabb idıre) kiküldött vagy kirendelt munkavállalók; 3. és a vezetı állású és vezetı állásúnak minısülı munkavállalók (Mt. 188. § 1. bek. és 188./A §). Az egyes funkcionális egységekre, illetve azok munkavállalóira a jelen KSZ-hez csatolt mellékletek szerinti eltérı szabályok alkalmazandóak. I./3.

A KSZ hatálybalépésének idıpontja

Jelen KSZ módosítása a két szerzıdı fél aláírását követı napon lép hatályba. I./4.

A KSZ módosítása

A szerzıdı felek megállapodnak abban, hogy a KSZ rendelkezéseinek végrehajtását értékelik, és a szükséges módosításokban megállapodnak minden év március 31-ig. A KSZ bérpolitikára vonatkozó „Bér” és „Bónusz” Függeléki pontjai, valamint a „Szociális terv” – amelyet szintén a Függelékek tartalmaznak – módosítási tárgyalásait be kell fejezni tárgyév március 1-ig. A szociális terv részét képezı cafeteria rendszer keretében adható munkavállalói juttatás következı évi mértékérıl a tárgyalásokat be kell fejezni a tárgyévet megelızı év december 31-ig, a rendszer technikai lebonyolítása miatt. Amennyiben nincs

-2-

megállapodás, abban az esetben a Cafeteria rendszer az elızı évi feltételekkel él tovább, kivéve amennyiben a vonatkozó jogszabályok olyan mértékben változnak, hogy a kialkudott összeg nem juttatható adómentesen és/vagy a juttatások a továbbiakban nem juttathatóak Cafeteria rendszer elemeként. II. Értelmezı rendelkezések

II./1.

Az egyenlı bánásmód követelménye (Mt.5.§).

A munkaviszonnyal kapcsolatban az egyenlı bánásmód követelményét meg kell tartani. Az egyenlı bánásmód követelménye megsértésének következményeit megfelelıen orvosolni kell, amely nem járhat más munkavállaló jogainak megsértésével, illetve csorbításával. II./2.

Munkavállalók nagyobb csoportja

A munkavállalók nagyobb csoportjának minısül, ha az alábbi funkcionális egységek: -

Országos Funkciók Kereskedelmi Üzletági Egység

munkavállalói közül a tervezett munkáltatói intézkedés funkcionális egységenként legalább 10 munkavállalót érint. -

ZEG Gyáregység Gyöngyösi Gyáregység MG Zala Gyáregység

munkavállalói közül a tervezett munkáltatói intézkedés funkcionális egységenként legalább a munkavállalók 8%-át érinti. II./3.

Munkáltatói jogkör gyakorlói -

SEH ZRt. Vezérigazgató SEH ZRt. HR igazgató Gyöngyösi Gyáregység Gyárigazgató ZEG Gyárigazgató MG Zala Gyárigazgató

A munkáltatói jogokat a Gyöngyösi Egység Gyárigazgató, a ZEG Gyárigazgató, az MG Zala Gyárigazgató, az adott funkcionális egységek munkavállalói tekintetében, míg a SEH ZRt. Vezérigazgató és HR igazgató a többi munkavállaló tekintetében gyakorolja. A munkaviszony megszüntetésére a SEH ZRt. vezérigazgató a munkáltató bármely munkavállalója esetében önállóan is jogosult, a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó intézkedés megtételéhez tehát a gyárigazgatók beleegyezése nem szükséges. A SEH ZRt. vezérigazgatóját a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatban megilletı jogok a SEH ZRt. HR igazgatóját is önállóan megilletik, tehát a SEH ZRt. HR igazgatója önállóan, a gyárigazgatók, illetve a SEH ZRt. vezérigazgatójának beleegyezése nélkül is dönthet a munkaviszony megszüntetésérıl.

-3-

Emellett a gyárigazgatókat megilletı egyéb, a munkaviszony megszüntetésétıl eltérı más munkáltatói jogok a SEH ZRt. vezérigazgatóját, illetve a SEH ZRt. HR igazgatóját – különkülön önállóan, a gyárigazgatók akadályoztatása esetén – megilletik. III. Munkaügyi kapcsolatok

A ZRt. az Mt. 18-29.§-ában elıírt jogokat biztosítja a Munkáltatónál képviselettel rendelkezı szakszervezetek részére. A ZRt. a szakszervezet rendelkezésére térítésmentesen irodát és telefonhasználatot biztosít. (A tisztségviselık részére e-mail címet, számítógépes hozzáférést, egységenként legalább 1 fı részére a vállalati költségek csökkentése érdekében mobiltelefont biztosít oly módon, hogy annak havi limitet szab.) A ZRt. a szakszervezet által szervezett rendezvényekre elızetesen történt egyeztetés alapján helyiséget, helyileg más egységekbıl érkezı szakszervezeti tisztségviselık részére gépkocsihasználatot biztosít a következı szabályok szerint: -

-

Egy autóban lehetıség szerint 4 munkatárs utazzon, azaz költséghatékony autóhasználat. Amennyiben van szabad ún. kulcsos autó az adott idıpontban, abban az esetben a kulcsos autóval történı utazás lehetıségét biztosítja. Azonban amennyiben ugyanarra az idıpontra üzleti célból is szükséges a kulcsos autó használata, akkor az elsıbbséget élvez. A kulcsos autóval történı utazás költségét az a szervezeti egység vállalja, aki a kulcsos autót biztosítja. Amennyiben kulcsos autó nem áll rendelkezésre, a Munkáltató megtéríti a tömegközlekedés díját vagy a saját autó használatnak a költségét. A Munkáltató fenntartja annak a mérlegelési lehetıségét, hogy nem költséget térít a fentiek szerint, hanem autót bérel a tisztségviselık részére. Amennyiben számlával igazolható az utazási költség (autóbérlés, tömegközlekedés díja, szállás díja, stb.), és az utazás országos célt szolgál, úgy a költség a Szakszervezet költséghelyére kerül, és a Szakszervezet által rendelkezésre bocsátott adminisztráció alapján, adott év decemberében átszámlázásra kerül az összes SEH ZRt. szervezeti egységnek egyenlı arányban.

A ZRt. a szakszervezeti tisztségviselık részére munkaidı-kedvezményt illetve a szakszervezeti tagok részére képzés céljára szükséges rendkívüli fizetett szabadságot az Mt. alapján biztosítja a tárgyév január 1-i munkaviszonyban álló taglétszám alapján. A munkaidı-kedvezmény idejére 2010. január 1-tıl a tisztségviselıt átlagkeresete illeti meg. A Schneider szakszervezetének megfelelı szervei rendszeresen közlik a ZRt. illetékes vezetésével azokat a munkaidın belüli eseményeket, amelyek szakszervezeti funkcionáriusok igénybevételét jelentik, a résztvevık felsorolásával. A felek rendszeres együttmőködése a következıkre terjed ki: -

-

A munkajogi jogszabályokban meghatározott kérdésekre, így mindazon, jogszabályban meghatározott kérdésre, amelyek a munkáltató helyzetét, jövıjét, a munkáltatói vagy munkavállalói érdekét érintik, a KSZ-en túlmenı - munkavállalókat érintı - belsı szabályozási kérdésekre, a vonatkozó jogszabályokkal összhangban,

-4-

-

a KSZ hatálya alá tartozók munkaerı-gazdálkodási helyzetét érintı kérdésekre, a vonatkozó jogszabályokkal összhangban, a másik fél által fontosnak tartott és bejelentett kérdések megtárgyalására, a sztrájkot és vétót megelızı egyeztetésére, azon kérdések megvitatására, amelyek a ZRt. átszervezése és létszámleépítések tekintetében felmerülnek, a vonatkozó jogszabályok szerint és minden egyéb esetben, amire a Mt. lehetıséget biztosít.

A felek együttmőködnek az egyes szervezeti egységeknél felszabaduló munkaerı ZRt.-n belüli továbbfoglalkoztatása érdekében. A ZRt. vezetése évente legalább kétszer, a területileg érintett Üzemi Tanács tájékoztatásával egyidıben, illetve szükség szerint, ha a szakszervezeti bizalmiak több mint fele kezdeményezni, tájékoztatást ad a vállalat érintett szervezeti egység helyzetérıl. A szakszervezet vállalja, hogy a munkáltatóra nézve terhes jogosultságait (sztrájk, kifogásolási jog) csak a munkáltatóval történı elızetes konzultációk eredménytelensége esetén gyakorolja. A szakszervezetnek minden, a munkaviszonyra vonatkozó szabálytalansággal kapcsolatban tett bejelentését a ZRt. kivizsgálja. Az együttmőködı felek egymás rendelkezésére bocsátják a különbözı szinteken partneri kapcsolatra és nyilatkozattételre jogosult vezetık, illetve szakszervezeti képviselık jegyzékét.

IV. Munkaviszony, munkavégzés IV./1. Próbaidı (Mt. 81.§-a) A Zrt.-nél foglalkoztatott munkavállalók próbaideje egységesen 3 hónap. Az egyéni munkaszerzıdés meghatározhat ennél rövidebb próbaidıt, az Mt. rendelkezése szerint minimum 30 napot. IV./2. A munkaszerzıdéstıl eltérı foglalkoztatás A kiküldetés, kirendelés, átirányítás, továbbá az Mt. 150. §-ának (1) bekezdésében meghatározott munkáltatói intézkedés idıtartama külön-külön a 85 munkanapot, együtt a 145 munkanapot nem haladhatja meg egy naptári éven belül. A fenti rendelkezés a kiküldetésre, átirányításra, kirendelésre, mint egyoldalú munkáltatói intézkedésre vonatkozik. A munkavállaló és a munkáltató írásos megállapodása alapján az eredeti munkaszerzıdéstıl eltérı munkavégzésre a fentieknél hosszabb idıtartamban is sor kerülhet. IV./3. Munkaviszony megszőnése Az Mt. 86. §-a alapján a munkaviszony megszőnik: a) a munkavállaló halálával

-5-

b) a munkáltató jogutód nélküli megszőnésével c) a határozott idı lejártával. IV./4. Munkaviszony megszüntetése Az Mt. 87. §-a alapján a munkaviszony megszüntethetı: a) b) c) d) e)

a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével rendes felmondással rendkívüli felmondással azonnali hatállyal a próbaidı alatt. a 88. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint.

Az Mt. 88. § (1) bekezdése alapján határozott idejő munkaviszony csak közös megegyezéssel vagy rendkívüli felmondással, illetve próbaidı kikötése esetén a próbaidı alatt azonnali hatállyal szüntethetı meg. Amennyiben a ZRt. ettıl eltérıen szünteti meg a határozott idıre alkalmazott munkavállaló munkaviszonyát, a munkavállalót egyévi, ha a határozott idıbıl még hátralévı idı egy évnél rövidebb, a hátralévı idıre jutó átlagkeresete illeti meg. IV./5./1 Rendes felmondás Rendes felmondásnál a ZRt. az Mt. 92. § szerinti felmondási idıt alkalmazza. Ez vonatkozik az öregségi jogon történı nyugdíjazásra is. 92. § (1) A felmondási idı legalább harminc nap, az egy évet azonban nem haladhatja meg; ettıl érvényesen eltérni nem lehet. (2) A harmincnapos felmondási idı a munkáltatónál munkaviszonyban töltött a) b) c) d) e) f) g)

három év után öt nappal, öt év után tizenöt nappal, nyolc év után húsz nappal, tíz év után huszonöt nappal, tizenöt év után harminc nappal, tizennyolc év után negyven nappal, húsz év után hatvan nappal meghosszabbodik.

A ZRt. rendes felmondása esetén a munkavállalót a felmondási idı fele idıtartamára felmenti a munkavégzés alól (Mt. 93. § (1) bekezdés). Ettıl a munkaellátottság függvényében esetenként az igazgatók eltérhetnek a munkavállaló javára. IV./5./2 Csoportos létszámleépítés Csoportos létszámleépítés esetén a Munkáltató vállalja, hogy amennyiben erre jogszabály lehetıséget nyújt, illetve az érintett Munkavállaló ezt írásban kéri, megállapodást köt a 181/1996. (XII.6.) Kormányrendelet szerinti korengedményes nyugdíj alkalmazásáról. Munkáltató vállalja továbbá, hogy a csoportos létszámleépítésnél kisebb, azonban a (jelen Kollektív Szerzıdésben meghatározott) munkavállalók nagyobb csoportjánál nagyobb létszámú leépítés esetén, amennyiben erre jogszabály lehetıséget nyújt, illetve az érintett Munkavállaló ezt írásban kéri, megállapodást köt a 181/1996. (XII.6.) Kormányrendelet szerinti korengedményes nyugdíj alkalmazásáról abban az esetben, ha a munkavállaló munkáltatónál megszakítás nélkül eltöltött szolgálati éveinek száma meghaladja a 30 évet és a nyugdíjkorhatárt kevesebb, mint 2 (két) éven belül eléri.

-6-

Továbbá Munkáltató – csoportos létszámleépítés esetén – vállalja azt, hogy Munkavállaló írásos kérésére referencia-levelet állít ki. IV./6. Végkielégítés (Mt. 95. §)

A ZRt. részérıl történı rendes felmondás esetén a munkavállalót végkielégítés illeti meg, amelynek a mértéke az alábbi: 3 - 5 év vállalati munkaviszony esetén 5 - 10 év -"10 - 15 év -"15 - 20 év -"20 - 25 év -"25 - 30 év -"30 év feletti -"-

1 havi átlagkereset 3 -"5 -"6 -"8 -"9 -"10 -"–

A végkielégítés mértéke 3 havi átlagkeresettel növekszik, ha a munkavállalónak az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzését megelızı 5 éven, és az elırehozott nyugdíjjogosultság megszerzését megelızı 3 éven belül mond fel a vállalat.

IV./7. Rendkívüli felmondás ( Mt. 96. § ) A ZRt. rendkívüli felmondással szüntetheti meg a munkavállaló munkaviszonyát különösen abban az esetben, ha a munkavállaló: a) a ZRt. vagy munkatársai sérelmére szándékosan vagy bőncselekménnyel (amennyiben a bőncselekményt a hatóság megállapítja) okozott kár; b) legalább három napig tartó igazolatlan hiányzás; c) egy éven belül történt ismételt igazolatlan hiányzás; d) a Munkavédelmi Törvénnyel kapcsolatos elıírásokat (pl. Vállalati munkavédelmi Szabályzatot) súlyosan megszegi kiemelten, ha neki felróható okból, munkavégzési célból nem munkára képes állapotban jelenik meg, illetıleg munkaidı alatt ilyen állapotba kerül; e) a munkavégzést valós és alapos ok nélkül vagy jogszerőtlenül megtagadja; f) egyéni munkaszerzıdés súlyos megszegése. A munkáltatói rendkívüli felmondás fentiekben felsorolt indokai tehát csak példálózó jellegőek, és nem korlátozhatják semmilyen tekintetben az Mt. 96. § (1) bekezdésének alkalmazását, illetve csak azzal összhangban értelmezhetık. A munkáltató kötelessége az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása [Mt. 102. § (2) bekezdés] és általában az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzés követelményeinek - a munkavállalók ez irányú felelısségével összhangban történı - megvalósítása [1993. évi XCIII. tv. 2. §-ának (2) bekezdése, 60. §]. Éppen ezért a KSZ teljes munkahelyi alkoholfogyasztási és kábítószer-fogyasztási tilalmat állapít meg. A munkahelyi alkohol- és kábítószer-tilalom megsértése esetén a munkáltató rendkívüli felmondással megszüntetheti a munkavállaló munkaviszonyát. A munkahelyi alkoholfogyasztási és kábítószer-fogyasztási tilalom magában foglalja azt a munkavállalói kötelezettséget is, hogy a munkavállalónak a munkahelyén mindig munkavégzésre alkalmas,

-7-

alkoholos és kábítószeres befolyásoltságtól teljes mértékben mentes állapotban kell megjelennie és munkavégzésre rendelkezésre állnia. A fentiek biztosítása érdekében a munkáltató megfelelı vizsgálattal is jogosult rendszeresen ellenırizni azt, hogy a munkavállalók megtartják-e az alkoholos befolyástól mentességre vonatkozó rendelkezéseket. A vizsgálat eredményének rögzítése minden esetben jegyzıkönyvben történik. Ha munkavállaló a vizsgálat esetlegesen pozitív eredménye ellenére úgy nyilatkozik, hogy a pozitív eredmény nem alkoholos befolyásoltság eredménye, úgy hiteles orvosi vizsgálat (vérvétel) elvégzésre van haladéktalanul szükség. Ha a munkavállaló az ilyen vizsgálat(ok) elvégzését, illetve az abban való közremőködést megtagadja, ezáltal a munkaviszonyával kapcsolatos kötelezettségét vétkesen megszegi, ezért fegyelmi eljárás indítható vele szemben az Mt. 109. § szabályaival és a KSZ rendelkezéseivel összhangban. A vizsgálat elvégzésében való közremőködést kellı alap nélkül megtagadó munkavállalót a további munkavégzéstıl el is lehet tiltani, és részére az eltiltás idejére munkabér nem jár. A vizsgálat elvégzésére a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult. A biztonságos munkavégzést akadályozó esetben a munkavállalót a munkavégzés alól azonnali hatállyal fel kell függeszteni. Amennyiben viszont a vállalat nem biztosítja a biztonságos munkavégzés feltételeit, úgy a munkavállaló a munkavégzést megtagadhatja. A munkáltatói rendkívüli felmondás közlése elıtt lehetıséget kell adni a munkavállalónak a tervezett intézkedés indokainak megismerésére és a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeibıl következıen ez a munkáltatótól nem várható el. Rendkívüli felmondás joga illeti meg a munkavállalót, ha a munkáltató munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentıs mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Például: -

nem tartja be a munkaidıre és pihenıidıre vonatkozó szabályokat, nem biztosítja a munka megfelelı és biztonságos végzésének feltételeit, nem fizeti meg a megállapodás szerinti idıben a munkabért vagy az egyéb juttatásokat, illetve járandóságokat, a munkavállalót bőncselekmény elkövetésére utasítja, vagy jogellenes, vagy kárt okozó utasítást ad, stb.

valamint minden egyéb olyan esetben, ami az Mt. 96.§-a alapján a rendkívüli felmondást indokolttá teheti. Ha a munkaviszonyt a munkavállaló szünteti meg rendkívüli felmondással, a munkáltató köteles annyi idıre járó átlagkeresetet részére kifizetni, amennyi a munkáltató rendes felmondása esetén járna, továbbá megfelelıen alkalmazni kell a végkielégítés szabályait is. A munkavállaló követelheti felmerült kárának megtérítését is. (Mt. 96.§) IV/8.

Munkaidı

IV/8./1 A munkaidı mértéke – eltérı megállapodás hiányában – napi nyolc óra. IV/8./2 A Munkáltatónál általánosan alkalmazott rugalmas munkaidı beosztás esetén – tekintettel arra, hogy az csak munkaidıkeret alapján valósítható meg – egész évben alkalmazható havi munkaidıkeret.

-8-

A munkáltatónak munkaidıkeret bevezetésénél a Munka törvénykönyve vonatkozó szabályait kell figyelembe vennie. Ettıl a funkcionális függelékben el lehet térni.

IV/8./3 Az általános munkarendtıl eltérı munkaidı-beosztást munkáltató legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre köteles az Mt. 118/A. § (4) bekezdésében meghatározott módon közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidı-beosztás az irányadó. Ettıl a funkcionális függelékben el lehet térni. IV./9. Napi munkaidı A munkaidı beosztására vonatkozó rendelkezéseket az egyes funkcionális egységekre vonatkozó mellékletek tartalmazzák. IV./10. Rendkívüli munkavégzés Rendkívüli munkavégzésnek minısül a munkaidı-beosztástól eltérı, a munkaidı-kereten felüli, illetve a készenlét, ügyelet alatt elrendelt munkavégzés az Mt. 126 § (1) bekezdés d) pontjában foglaltak alapján. Rendkívüli munkavégzést írásban kell elrendelni (a helyben szokásos közzététel, illetve email is megfelelı). A rendkívüli munkavégzés elrendelésérıl – rendkívüli esetet kivéve – a munkavállalót legalább 48 órával elıbb tájékoztatni kell azonban ettıl munkavállaló számára pozitív irányban a funkcionális függelékekben el lehet térni. A rendkívüli munkavégzés ellenértékeként a munkavállalónak bérpótlék jár az Mt. szabályai szerint. A rendkívüli munkavégzés elrendelésekor jelzett munkavállalói kérésre, miszerint a munkavállaló szabadidıt szeretne a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként, a munkáltató szabad mérlegelési jogkörben dönt a hozzájárulás megadásáról. Az egy munkavállaló részére évente elrendelt túlóra maximum 300 óra lehet. Elızetes elrendelés vagy kifejezetten arra vonatkozó helyben szokásos megállapodás (pl. email) hiányában, a munkahelyen töltött idı önmagában nem minısül rendkívüli munkavégzésnek. IV./11. Bérfizetés napja A vállalat a munkabért minden munkavállalójának folyószámlájára utalja át, legkésıbb minden hónap 4. munkanapján. Amennyiben a munkavállaló havi bérkifizetése – nem a munkavállaló hibájából eredıen (pl. elmaradt pótlék kifizetése) – nem megfelelıen került kiszámításra és átutalásra, a munkáltató hóközi számfejtéssel és átutalással rendezi az esetleges elmaradást. V. Szabadidı, szabadság

V./1.

Szabadság

A munkavállalót az Mt. 130. §-a szerint rendes szabadság illeti meg, amelynek mértékérıl a 131. § és 132. § rendelkezik az alábbiak szerint: 131.§

-9-

(1)

Az alapszabadság mértéke húsz nap a Munka Törvénykönyve alapján.

(2)

Az (1) bekezdésben meghatározott szabadság a munkavállaló a.) b.) c.) d.) e.) f.) g.) h.) i.) j.)

huszonötödik életévétıl huszonegy huszonnyolcadik életévétıl huszonkettı harmincegyedik életévétıl huszonhárom harmincharmadik életévétıl huszonnégy harmincötödik életévétıl huszonöt harminchetedik életévétıl huszonhat harminckilencedik életévétıl huszonhét negyvenegyedik életévétıl huszonnyolc negyvenharmadik életévétıl huszonkilenc negyvenötödik életévétıl harminc

munkanapra emelkedik. (3) A hosszabb tartamú szabadság abban az évben illeti meg elıször a munkavállalót, amelyben a (2) bekezdésben meghatározott életkort betölti. 132. § (1) A fiatalkorú munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a fiatalkorú a tizennyolcadik életévét betölti. (2) A szülık döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót vagy gyermekét egyedül nevelı szülıt évenként a tizenhat évnél fiatalabb a.) egy gyermeke után kettı, b.) két gyermeke után négy, c.) kettınél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság illeti meg. A pótszabadság szempontjából a gyermeket elıször a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. V./2.

Pótszabadság, rendkívüli szabadság

A szakszervezeti tisztségviselık, és ÜT tagjainak esetében a munkaidı-kedvezmények vonatkozásában az Mt. szerint jár el. Gyermek születése esetén az Mt. 138./A §-a alapján az apának 5 munkanap munkaidıkedvezmény jár, melyet legkésıbb a születést követı második hónap végéig kérésének megfelelı idıpontban köteles a munkáltató kiadni. Munkavállaló közeli hozzátartozójának (Mt. 139 $ (2)) halála esetén az Mt. 107 § b. alapján, két munkanapon át mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. V./3.

Szabadság kiadása

A szabadságot esedékességének évében kell kiadni, amely szabálytól az Mt. 134. §-ában foglaltak szerint lehet eltérni. Az Mt. 134. §-a értelmében a szabadság kiadásának idıpontját - a munkavállaló elızetes meghallgatása után - a munkáltató határozza meg. A szabadság

-10-

kiadásának idıpontját a munkavállalóval legkésıbb a szabadság kezdete elıtt egy hónappal közölni kell. Az idıpontot a munkáltató csak rendkívül indokolt esetben változtathatja meg, és a munkavállalónak ezzel összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit köteles megtéríteni. A szabadságot kettınél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni. Ha a munkáltató kényszerszabadságot rendel el az év elsı felében munkával való ellátottság hiánya miatt, és utána felmond a munkavállalónak, úgy a kényszerszabadság miatt az idıarányosnál több szabadság kivétele esetén azt visszafizetni nem kell. A munkáltató a munkavállaló már megkezdett szabadságát a mőködési körét közvetlenül és súlyosan érintı ok vagy kivételesen fontos gazdasági érdeke miatt megszakíthatja. Ebben az esetben a szabadság alatti tartózkodási helyrıl a munkahelyre, illetıleg a visszautazással, valamint a munkával töltött idı a szabadságba nem számít be. A munkavállalónak a megszakítással összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit a munkáltató köteles megtéríteni. Az alapszabadság egynegyedét - a munkaviszony elsı három hónapját kivéve - a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelı idıpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete elıtt legkésıbb tizenöt nappal be kell jelentenie. Ha a munkavállalót érintı olyan körülmény merül fel, amely miatt a munkavégzési kötelezettség teljesítése számára személyi, illetıleg családi körülményeire tekintettel aránytalan vagy jelentıs sérelemmel járna, a munkavállaló errıl haladéktalanul értesíti a munkáltatót. Ebben az esetben a munkáltató az alapszabadság egynegyedébıl összesen három munkanapot - legfeljebb három alkalommal - a munkavállaló kérésének megfelelı idıpontban, a tizenöt napos bejelentési határidıre vonatkozó szabály mellızésével köteles kiadni. A munkavállaló a munkáltató felszólítása esetén a körülmény fennállását a munkába állásakor haladéktalanul igazolni köteles. A szabadság idıtartamára 2010. január 1-tıl a munkavállalót átlagkeresete alapján kell kifizetni.

V./4.

Betegszabadság

A betegszabadságra vonatkozóan az Mt. 137. §-a szerint kell eljárni. V./5.

Fizetés nélküli szabadság

A fizetés nélküli szabadságról és annak mértékérıl az Mt. 138–140. §-ai rendelkeznek, az alábbiak szerint. 138.§. (5) A munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg a) a gyermek harmadik életéve betöltéséig, a gyermek otthoni gondozása céljából; b) a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának idıtartama alatt, feltéve, hogy a munkavállaló a gyermeket otthonában gondozza; c) a gyermek tizenkettedik életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében. 139. §

-11-

(1) A munkavállalónak - kérelmére - a tartós (elıreláthatólag harminc napot meghaladó) ápolásra vagy gondozásra (a továbbiakban: ápolásra) szoruló közeli hozzátartozója otthoni ápolása céljából az ápolás idejére, de legfeljebb két évre a munkáltató fizetés nélküli szabadságot köteles engedélyezni, ha a munkavállaló az ápolást személyesen végzi. A tartós otthoni ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelıorvosa igazolja. 140. § (1) A munkavállalónak - kérelmére - egy évig terjedı fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni, ha a munkavállaló magánerıbıl a saját részére lakást épít. A fizetés nélküli szabadságot az építési engedélyben megnevezett személy vagy helyette a vele együtt élı házastárs (élettárs) igényelheti. (2) A kért megszakítás nélküli fizetés nélküli szabadságot a munkavállaló által megjelölt legalább egy hónappal elızetesen közölt - idıpontban kell kiadni. (3) Ha a munkavállaló a szabadságot részletekben kívánja igénybe venni, a kiadás ütemezésérıl a munkáltatóval elızetesen meg kell állapodnia. VI. A munka díjazása A munka díjazására vonatkozó rendelkezéseket, ide nem értve az alábbi rendelkezéseket a funkcionális egységekre vonatkozó mellékletek tartalmazzák, ideértve a kollektív bónusz mértékét, és annak feltételeit is.

VI./1

Bérpótlék, mőszakpótlék

A bérpótlék számítási alapja a munkavállaló személyi alapbére. A délutáni mőszakpótlék (14.00 – 22.00.-ig) 23 % Az éjszakai mőszakpótlék (22.00 – 06.00.ig) 45 % VI./2

Túlórapótlék

Munka Törvénykönyve vonatkozó rendelkezései szerint. VI./3

Készenlét, ügyelet

Az Mt. vonatkozó rendelkezései szerint, de ettıl a funkcionális mellékletekben el lehet térni. VII. Egyéb juttatások Lásd szociális költségterv. VII./1. A ZRt. hozzájárulása a munkába járás utazási költségeihez A 78/1993. (V. 13.) Kormányrendelet szabályai szerint a munkáltató köteles a munkavállalónak megtéríteni a munkába járást szolgáló bérlettel vagy teljes árú menetjeggyel való elszámolás ellenében azok díjának a) 86%-át, ha országos közforgalmú vasút 2. kocsi osztályon;

-12-

b) 80%-át, ha elıvárosi vasúton, valamint helyközi díjszabással közlekedı helyi és távolsági autóbuszon utazik. VII./2. Ideiglenesen külföldi kiküldetést teljesítık költségtérítése: A munkáltató világszinten egységes vonatkozó politikája alapján, napidíjat a Schneider vállalatok nem fizetnek a munkavállalók részére. Ettıl eltérni kizárólag kivételes és indokolt esetben (p.l. 6 napnál hosszabb távollét), egyedi elbírálás alapján lehetséges, a =S= vállalatok legfelsı vezetıjének (ország-igazgató, gyárigazgatók) és a gazdasági vezetıjének (országos pénzügyi és kontrolling vezetı) együttes írásbeli jóváhagyása alapján.

VII./3. Munkaruha A munkaruhára illetve köpenyre jogosító munkaköröket az egyes funkcionális egységekre vonatkozó mellékletek tartalmazzák VII./4. Szociális terv Az igénybe vehetı juttatásokat, illetve azok mértékét, és a tárgyévi szociális tervet a funkcionális egységekre vonatkozó mellékletek tartalmazzák. VIII.

Kollektív Munkaügyi vita

A munkáltató (munkáltatói érdekképviseleti szervezet) és a szakszervezet között felmerült jogvitának nem minısülı - munkaviszonnyal összefüggı vitában a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit kell alkalmazni.

-13-

1. sz. melléklet 1. Összeférhetetlenségi szabály 1.1.

Az összeférhetetlenség szabályai

Az Mt. 3.§ (5) bekezdésében meghatározott, a munkáltató jogos gazdasági érdekét sértı munkavállalói magatartásnak kell tekinteni különösen az alábbiakat: -

-

-

-

-

-

1.2.

olyan valótlan tény állítását vagy híresztelését, valamint valós tény hamis színben való feltüntetését, amely a munkáltató jó hírnevét sérti vagy veszélyezteti; az üzleti titok tisztességtelen módon való megszerzését vagy felhasználását, illetve jogosulatlanul mással való közlését vagy nyilvánosságra hozatalát; a szervezeti összeférhetetlenséget és a személyi összeférhetetlenséget (ehhez a közvetlen hozzátartozó fogalmát az Mt. 139.§(2) bekezdése határozza meg), ha ez alól a munkáltató vezetıje nem mentesítette az érintett munkavállalót vagy munkavállalókat; olyan külsı megbízás vagy munkafeladat végzését, amelynek teljesítéséhez a munkavállaló a munkáltató eszközeit használja, a munkáltató vezetıjének engedélye nélkül; további munkaviszony illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését és fenntartását, ha a munkavállaló ennek létesítését elhallgatta vagy a munkáltató tilalma ellenére azt fenntartotta; a munkáltatóéval azonos vagy hasonló tevékenységet folytató, illetve a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló munkaszervezetben való tulajdonosi részvételt, ha arról a munkáltatónak nincs tudomása, ide nem értve a nyilvános részvénytulajdont; a munkavégzésért vagy a munkaviszonnyal összefüggésben anyagi vagy személyes elıny kikötése, illetıleg elfogadása, továbbá a munkáltató hátrányára elınyszerzés érdekében munkaköri kötelezettség szegés ígérete vagy felajánlása. Elıny alatt értendı minden vagyoni, szellemi, erkölcsi és szolgáltatásban megnyilvánuló juttatás vagy kedvezmény. A munkavállaló köteles a létrejöttük elıtt, elızetesen bejelenteni és a munkaviszonyának fennállása alatt a munkáltatónak számot adni a következıkben meghatározott jogviszonyairól:

a./ Ha a munkavállaló a munkaviszonyának fennállása alatt további munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesít, akkor azt a jogviszony létesítését megelızıen köteles írásban a munkáltatói jogkört gyakorló vezetınek bejelenteni. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak minısül különösen a megbízási, a vállalkozási jogviszony, a gazdasági társaság tagjának személyes közremőködéssel járó jogviszonya. A bejelentést a munkáltató jogkör gyakorlója a beadást követı 15 napon belül bírálja el. Amennyiben a munkáltató a bejelentésre 15 napon belül nem nyilatkozik, az a további jogviszony tudomásul vételét jelenti. Ha a munkavállaló további jogviszonyt létesít, és ezt a munkáltatójának nem jelenti be, ez a munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegésének minısül, ezért rendkívüli felmondás alapjául szolgálhat. A bejelentést a munkáltató üzemi (üzleti) titokként kezeli, az Mt. 3.§ (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelıen.

-14-

b./ A munkáltató – eltérı megállapodás hiányában – a jogviszony létesítését, illetve annak további fenntartását megtilthatja, és a munkavállalót a jogviszony megszüntetésére kötelezheti - ha a további jogviszony a munkáltató jogos gazdasági érdekét sérti vagy veszélyezteti, - ha a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony a munkáltató tevékenységi körébe tartozó feladatkör ellátására irányul, - ha a munkáltatóval gazdasági kapcsolatban álló szervezettel jön létre, - ha a munkaköri feladatok ellátását veszélyeztetheti, így különösen, ha a munkavállaló munkaideje a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban – részben vagy egészében – azonos idıtartamra esik. c./ Azt, hogy a további jogviszony a munkáltató jogos érdekét veszélyezteti-e vagy sem, a munkáltatói jogkör gyakorlója dönti el. A döntés ellen a munkavállaló a munkáltatói jogkört gyakorló feletteséhez fordulhat. d./ Bejelentési kötelezettség alá tartozik a munkáltatóval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató, vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló társaságnál létesített vezetı tisztségviselıi vagy felügyelı bizottsági tagság, illetve a tulajdonosi részvétel ilyen társaságban. e./ Az összeférhetetlenség megállapításához a munkavállaló beosztását és munkakörét, továbbá a másik gazdasági társaság, illetve a munkáltató tevékenységi körét kell konkrétan megvizsgálni. A munkáltató tevékenységével azonos vagy hasonló tevékenységek körét a munkáltató utasítása határozza meg. f./ Nem létesíthetı, illetve nem tartható fenn olyan munkaviszony, amelynek következtében a munkavállaló közeli hozzátartozójával közvetlen alá–fölérendeltségi helyzetbe kerül. g./ Nem létesíthetı, illetve nem tartható fenn olyan munkaviszony, amelynek következtében a munkavállaló közeli hozzátartozójával közvetlen ellenırzési-, utalványozási, vagy áru, pénz, értékpapír, illetve értéktárgy átvételi kapcsolatba kerülne. h./ A munkakörök nem vonhatók úgy össze, hogy a munkavállaló önmaga részére utalványozási jogot kapjon, vagy önellenırzést végezzen. i./ A munkavállalónak a munkáltató felszólítására az összeférhetetlenségi helyzetrıl nyilatkozatot kell tennie. j./ A munkáltató és a munkavállaló a jogellenes helyzet kialakulásának megelızése vagy megszüntetése érdekében határozott idıre szóló megállapodást köthetnek. E megállapodásban a munkáltató hozzájárulhat a további jogviszony, vagy a másik, hasonló munkáltatónál vezetı tisztségviselıi vagy felügyelı bizottsági tagságra szóló jogviszony létesítéséhez, illetve fenntartásához, illetıleg a más társaságban való tulajdonosi részvételhez. E megállapodásban a munkavállaló vállalja, hogy az ilyen jogviszonyban, illetve a tisztség betöltésében bekövetkezett változásról a munkáltatót tájékoztatja, s bejelenti, ha a ZRt. és a másik társaság között utóbb bármilyen nemő szerzıdéses vagy gazdasági kapcsolat létesül. k./ A munkavállaló bejelentési kötelezettséggel tartozik akkor is, ha közeli hozzátartozója lesz egy olyan cég ügyvezetıje vagy ügydöntı tulajdonosa, amelyik a Schneider Electric ZRt.-hez hasonló tevékenységet folytat, a ZRt. beszállítójává válik, vagy a ZRt.-vel más gazdasági kapcsolatban áll. A munkavállaló köteles bejelenteni, ha közeli hozzátartozója [Mt. 139. § (2) bekezdés] a munkáltató tevékenységével azonos vagy hasonló vállalkozói

-15-

tevékenységet folytat, a ZRt. beszállítójává válik, vagy a ZRt.-vel más gazdasági kapcsolatban áll. l./ A munkavállaló saját, vagy közeli hozzátartozója tulajdonában, vagy résztulajdonában, vagy egyébként rendelkezése, illetve irányítása alatt álló szervezet számára a) a munkáltató nevében üzletszerzési tevékenységet vagy tárgyalást nem folytathat, b) a munkáltatónál megszerzett üzleti vagy egyéb információt nem hasznosíthatja, c) a munkáltató nevében megbízást nem adhat, vagy megbízás teljesítését nem igazolhatja, d) a munkáltató munkavállalói közül munkaerıt nem toborozhat, e) a munkáltató szellemi termékeit, anyagi javait vagy eszközeit saját hasznára igénybe nem veheti, ezt harmadik személy részére lehetıvé nem teheti.

1.3.

Jogorvoslat lehetısége

A munkáltatónak a jogviszony létesítését megtiltó, illetve a jogviszony felszámolására kötelezı döntése ellen a munkavállaló az általános szabályok szerint (Mt. 199-202.§) élhet jogorvoslattal. A munkáltató határozatában köteles tájékoztatni a munkavállalót jogairól, illetve a jogorvoslati lehetıségekrıl.

-16-

2. sz. melléklet

2. Fegyelmi szabályzat (Munka Törvénykönyve 109. §-a szerinti hátrányos jogkövetkezmények szabályzata) A Munka Törvénykönyve 30. §-ának a) pontjában, valamint a 109. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a munkáltató illetıleg a szakszervezet a KSZ-ben a munkáltató fegyelmi jogkörét az alábbiak szerint szabályozza: 2.1.

A fegyelmi vétség meghatározása

Fegyelmi vétséget követ el az a munkavállaló, aki a munkaviszonyból származó kötelezettségét vétkesen megszegi. Fegyelmi vétségnek minısül a munkaviszonyból származó bármely kötelezettség vétkes megszegése, például ha a munkavállaló: a) igazolatlanul késik vagy hiányzik a munkahelyérıl, b) munkatársával szemben összeférhetetlen magatartást tanúsít (pl. szidalmazás), c) nem tesz eleget munkavégzési kötelezettségének d) megtagadja az alkohol-, vagy kábítószer-fogyasztást ellenırzı vizsgálat elvégzését, illetve az abban való közremőködést, e) vállalati belsı szabályozások (kiemelten a munka-, tőzvédelmi és biztonsági szabályozások) megszegése,stb. A munkavállaló fegyelmi és kártérítési felelıssége egymás mellett és egymástól függetlenül érvényesülhet. Ha a munkavállaló a munkáltatónak anyagi kárt is okozott, és a munkavállalóval szemben a fegyelmi eljárás rendje szerint anyagi hátránnyal járó fegyelmi büntetést szabtak ki, ez nem akadálya a munkavállaló kártérítési felelısségre vonásának. 2.2.

A fegyelmi jogkör gyakorlói

A fegyelmi jogkör gyakorlói a munkáltatói jogkör gyakorlói. A fegyelmi jogkör gyakorlója a munkafegyelemmel, a munkavédelmi elıírásokkal, a munkakörrel és a munkaviszonnyal összefüggı feladatokat és kötelezettségeket megszegı munkavállalóval szemben a KSZ jelen fegyelmi szabályzata alapján fegyelmi eljárást kezdeményez és határozatot hoz. A fegyelmi eljárás megindítása után a fegyelmi vizsgálatot a HR vezetı (igazgató) folytatja le. A fegyelmi vizsgálat alapján a fegyelmi határozatot a munkáltatói jogkör gyakorlója hozza meg.

2.3.

A fegyelmi eljárás eredményeképpen, a munkaviszonyból származó kötelezettségét vétkesen megszegı munkavállalóval szemben kiszabható fegyelmi büntetések

A munkaviszonyból származó kötelezettségek vétkes megszegése esetén a munkáltató legfeljebb tizenkét havi, határozott idıre az alábbiakban meghatározott hátrányos jogkövetkezményeket alkalmazhatja: a) megrovás, b) a cafeteria rendszer által nyújtott szolgáltatások megvonása, c) a KSZ-ben meghatározott juttatás megvonása, d) más munkakörbe helyezés változatlan bérezés mellett, e) más munkakörbe helyezés a más munkakörhöz tartozó bérezés mellett,

-17-

f) g) h) i)

más munkavégzési helyre való helyezés a személyi alapbér csökkentése, legfeljebb 20%-kal, a kötetlen (rugalmas) munkaidı engedélyezésének visszavonása ettıl a funkcionális mellékletekben el lehet térni.

Amennyiben a juttatásnak a fegyelmi határozat szerinti megvonása a tárgyévben már nem lehetséges, úgy azt a következı évi keret terhére lehet/kell végrehajtani. Kisebb súlyú fegyelmi vétség esetén Munkáltató mellızheti a fegyelmi eljárás lefolytatását. Írásbeli vagy szóbeli figyelmeztetés fegyelmi eljárás mellızésével alkalmazható a munkavállalóval szemben. Figyelmeztetés adására a munkavállaló olyan felettese jogosult, aki közvetlen vezetı szintő beosztottja a fegyelmi/munkáltatói jogkör gyakorlójának (ún. N-1 szintő vezetık). A fegyelmi eljárás mellızésével alkalmazott írásbeli figyelmezetés esetén – amennyiben azt a munkavállaló vitatja – a munkavállaló kérheti a fegyelmi eljárás lebonyolítását a közléstıl számított 15 napon belül. Amennyiben a Munkáltató fegyelmi eljárás mellızésével adott írásbeli figyelmeztetést alkalmaz Szakszervezeti tisztségviselıvel szemben, úgy az írásbeli figyelmeztetés egy másolati példányát Munkáltató a Szakszervezetnek megküldi. 2.4.

A fegyelmi eljárás szabályai

A hátrányos jogkövetkezmény megállapítására irányuló eljárást a munkáltatói jogkör gyakorlója indítja meg. Errıl, valamint az eljárás megindításának okáról a munkavállalót írásban értesíteni kell. A hátrányos jogkövetkezmény alkalmazásának eljárási rendje: a) A fegyelmi eljárás megindítására és a fegyelmi határozat meghozatalára a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult. A fegyelmi eljárás (vizsgálat) lefolytatására a HR vezetı (igazgató) jogosult. b) A fegyelmi eljárást a megindításától számított harminc napon belül be kell fejezni. A határidı egyszer harminc nappal meghosszabbítható, amennyiben az ügy bonyolultsága vagy egyéb körülmény azt indokolja. c) A HR vezetı (igazgató) a munkavállalót meghallgatja, bizonyítékokat szerez be. Az eljárás lefolytatásának nem akadálya, hogy a munkavállaló a meghallgatáson szabályszerő értesítés ellenére nem jelenik meg, vagy írásban nem nyilatkozik. Az eljárásról jegyzıkönyvet kell felvenni, amelyet a HR vezetı (igazgató) az ügyben keletkezett egyéb bizonyítékokkal a munkáltatói jogkör gyakorlójának átad. A jegyzıkönyv egy példányát a fegyelmi eljárás alá vont munkavállalónak át kell adni. d) Az eljárás során a munkavállalóval közölni kell a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatban feltárt tényállást és a beszerzett bizonyítékokat. Biztosítani kell, hogy védekezését elıterjeszthesse, bizonyítási indítványokat terjeszthessen elı, jogi képviselıt vehessen igénybe, illetve képviselıként a szakszervezet is eljárhasson. e) A hátrányos jogkövetkezmény alkalmazásáról a munkáltató írásbeli, indokolt határozatban dönt, amellyel az eljárást megszünteti vagy kellı bizonyítottság esetén fegyelmi büntetést szab ki. A határozat indokolásában fel kell tüntetni a kötelezettségszegı magatartást, annak bizonyítékait, valamint az alkalmazott jogszabályokat. A határozatnak tartalmaznia kell az érintett munkavállaló nevét és beosztását. f) A határozatot a fegyelmi jogkör gyakorlója írja alá. A határozatból egy példányt a munkavállalónak kell átadni, egy példány a határozatot meghozó

-18-

fegyelmi jogkör gyakorlónál marad, illetve egy példányt az HR Igazgatónak kell megküldeni. Továbbá egy másolati példányt meg kell küldeni a Szakszervezetnek, amennyiben a fegyelmi határozat Szakszervezeti tisztségviselıt érint. g) A határozatban a jogorvoslati lehetıségrıl a munkavállalót tájékoztatni kell. A határozat ellen munkaügyi jogvita kezdeményezhetı, a határozat közlésétıl számított 30 napon belül. A hátrányos jogkövetkezményt megállapító határozat ellen elıterjesztett keresetnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. 2.5.

Elévülés

Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a kötelezettségszegés elkövetése óta egy már év eltelt. A jelen Fegyelmi Szabályzat a munkáltatónál hatályban lévı KSZ mellékletét képezi, hatályos a KSZ hatályba lépésének napjától. Rendelkezéseit a hatálybalépését követıen elkövetett kötelezettségszegésre kell alkalmazni.

-19-

3. sz. melléklet 3. Kártérítési eljárás

a. A munkavállaló kártérítési felelıssége A munkavállaló a munkaviszonyából eredı kötelezettségének vétkes megszegésébıl okozott kárért az Mt. VIII. fejezetében szereplı szabályok szerint, az alábbi eltérésekkel tartozik kártérítési felelısséggel. A vállalati tulajdonú személygépkocsik használata során bekövetkezı károk esetén a vállalati Gépkocsi Szabályzat rendelkezései szerint kell eljárni. Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke a munkavállaló háromhavi átlagkeresetét nem haladhatja meg. Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni. A munkáltató az Mt. 173. § (2) bekezdésében szereplı felhatalmazás alapján 1 millió forintot meg nem haladó mértékben közvetlenül - a bírósági út igénybevétele nélkül - kártérítésre kötelezheti a munkavállalót. Ha a munkáltató 1 millió forintot meghaladó összegő kártérítési igénnyel lép fel a munkavállalóval szemben, akkor a teljes összeget bíróság elıtt kell érvényesítenie. A munkavállalói kártérítésnek az Mt. 173. § (2) bekezdés alapján történı kiszabására az alábbi eljárási rendet kell alkalmazni: a) A munkáltatói jogkör gyakorlója a munkáltatót ért károkozás, a munkáltatónál jelentkezı hiány tényének felfedezése, illetve mértékének megállapítása után kártérítési eljárást indít. A kártérítési eljárást a rendırség, illetve a biztosító eljárása esetén azok lezárását követıen, legfeljebb azonban a károkozásról történı tudomásszerzéstıl számított hat hónapon belül kell megindítani. b) A kártérítési eljárás megindítására és a kártérítési határozat meghozatalára a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult. A kártérítési eljárás (vizsgálat) lefolytatására a HR vezetı (igazgató) jogosult. c) A kártérítési eljárás a károkozó munkavállaló írásbeli értesítésével indul, amelynek tartalmaznia kell a felszólítást arra, hogy a munkavállaló a védekezését terjessze elı. d) Amennyiben a károkozás tényét a károkozó munkavállaló elismeri, és a kár megtérítését önként vállalja, a kártérítési eljárás mellızhetı. e) A HR vezetı (igazgató) az ügy jogszerő elbírálása érdekében vizsgálatot folytat, amely során olyan adatokat, bizonyítékokat köteles győjteni, amelyek bizonyítják a kár bekövetkezését, a munkavállaló magatartása és a kár bekövetkezése között okozati összefüggést, valamint a károkozó vétkességét. f) A határozat meghozatala elıtt a munkavállaló részére megfelelı lehetıséget kell biztosítani a munkavállaló meghallgatására, a meghallgatás során lehetıséget kell biztosítani számára a védekezése, illetve a bizonyítékai elıterjesztésére. A meghallgatásról jegyzıkönyvet kell készíteni. Ha a munkavállaló a meghallgatáson saját hibájából nem jelenik meg, illetve az írásbeli védekezését nem terjeszti elı, a kártérítési jogkört gyakorló jogosult a határozatot meghozni, azonban ez esetben is jegyzıkönyvet kell felvenni az ügyrıl. g) A munkáltatói jogkör gyakorlója a károkozó munkavállaló mellett tanúkat, szakértıket is meghallgathat, amelyrıl szintén jegyzıkönyvet kell készíteni. A munkavállaló is kérheti tanúk meghallgatását, további jogi képviselıt vehet igénybe, vagy a szakszervezet közremőködését veheti igénybe. A munkavállaló jogosult az ügy irataiba betekinteni. A munkáltatói jogkör

-20-

gyakorlója köteles a kártérítési eljárást a megindításától számított 60 napon belül befejezni és a határozatot ezen határidın belül meghozni. A határidı egyszer harminc nappal meghosszabbítható, amennyiben az ügy bonyolultsága vagy egyéb körülmény azt indokolja. h) A kártérítési határozat rendelkezı részének tartalmaznia kell: - az érintett munkavállaló és a kártérítési jogkör gyakorlójának adatait, - a károkozó magatartást, - a kártérítési jogkör gyakorlójának döntését, pontosan rögzítve a kártérítési összeget, - a hivatkozást az alkalmazott munkaviszonyra vonatkozó szabályokra, - a kár megtérítésének módját, - a határozat elleni jogorvoslatra történı kioktatást, és a jogorvoslat módját. i) A kártérítési határozat indokolásának tartalmaznia kell: - az eljárás megindítására okot adó tényeket és körülményeket, - a határozatot alátámasztó tényállást és a bizonyítékokat, - a kár tényleges összegét, - a munkavállaló védekezését és indítványait, - a kártérítés mértékének megállapításánál figyelembe vett, a mértéket enyhítı vagy súlyosbító körülményeket, - a jogszabályokra és az esetleges belsı szabályzatokra történı utalást, amelyek alapján a határozatot meghozták, - a határozathozatal helyét, idıpontját és a határozatot hozó vezetı aláírását. j) A kártérítési határozatot a meghozatalát követı 5 napon belül kézbesíteni kell a munkavállalónak, aki az ellen a kézhezvételtıl számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat az Mt. 202. § e) pontja alapján. A keresetnek az intézkedés végrehajtására halasztó hatálya van. k) Ha a munkavállaló a kártérítési eljárás befejezése után, a határozat kézhezvétele elıtt keresıképtelenséggel járó betegállományba kerül, vagy egyéb okból jogos távollétét tölti, a határozat kézbesítésének sikertelensége (két bizonylattal megkísérelt kézbesítés) a káresemény érvényesítését nem befolyásolja, azaz e tényeknek a határozat végrehajtását tekintve nincs halasztó hatályuk. A munkavállaló fegyelmi és kártérítési felelıssége egymás mellett és egymástól függetlenül érvényesülhet. Ha a munkavállaló a munkáltatónak anyagi kárt is okozott, és a munkavállalóval szemben a fegyelmi eljárás rendje szerint anyagi hátránnyal járó fegyelmi büntetést szabtak ki, ez nem akadálya a munkavállaló kártérítési felelısségre vonásának.

-21-

b. A munkáltató kártérítési felelıssége A munkáltató a munkába járáshoz, illetve a munkavégzéshez szükséges dolgok kivételével megtiltja bármely más dolog bevitelét a munkáltató területére. A munkába járáshoz, illetve a munkavégzéshez nem szükséges dolgoknak - ezen tilalom ellenére - a munkahelyre történı bevitele esetén a munkáltató az ilyen dolgokban (különösen az 50.000,- forint feletti értékő ingóságok, pl.: ékszer, telefon, stb., és készpénz) bekövetkezett kárért csak szándékos károkozás esetén felel. Egyéb esetekben a Munkáltató kártérítése felelısségének megállapítása a Munka törvénykönyve vonatkozó szabályai alapján történik.

-22-

4. sz. melléklet

SZOCIÁLIS KÖLTSÉGTERV 2009. Megnevezés

2009. év (ezer Ft) SEH

ZEG

Zala

PRODAX

Segélyek

450

600

300

200

Nyugdíjas vacsora (üdültetés)

450

0

0

0

Vállalati rendezvények (kultúra, sport)

3 000

4 000

6 600

1 900

ÖSSZESEN:

3 900

4 600

6 900

2 100

17 500

Egyéb (megállapodás tárgyát nem képező) költségek - tervezet 2009. Egészségügyi költségek

1 100

1 150

1 724

500

Biztosítások

1 200

1 200

3 930

1 200

Munkaruha

250

3 000

908

3 800

2 200

6 000

18 680

8 400

25 242

13 900

Munkábajárás Munkásszállitás ÖSSZESEN:

8 000 4 750

19 350 63 242

80 742

MINDÖSSZESEN:

Budapest, 2009. október 1.

……………………………….. A Schneider Electric ZRt. nevében

………..…………………… A Schneider Electric ZRt. Szakszervezete nevében

-23-

1. Számú Funkcionális Egységi Függelék Schneider Electric Kereskedelmi Egység (SEH) 1. Napi munkaidı a.

A Kereskedelmi egység szellemi állományú munkavállalói, kivéve a vevıszolgálatot a rugalmas munkarend alábbi szabályai szerint dolgozik:

Rugalmas munkarendben foglalkoztatott munkavállaló munkanaponként - munkaközi szünet nélkül - legalább 5 munkaórát köteles teljesíteni, illetve legfeljebb 12 munkaórát teljesíthet. A munkavállaló a munkahelyén tehát az ebédidıt is beszámítva minimum 5 óra 20 percet tölt el. A napi törzsidı 8.40 és 14.00 óra között van. A hivatalos távollét természetesen beleszámít ebbe az idıtartamba. A napi munkakezdés legkorábbi idıpontja 6.30, a napi munkaidı befejezésének legkésıbbi idıpontja pedig 20 óra lehet. A rugalmas munkarendben dolgozó munkavállaló munkaidejét úgy köteles beosztani, hogy a havi munkaidıkeret végére a számára irányadó rendes munkaidı óraszámát elérje, azonban azt ne haladja meg. Amennyiben a munkavállaló munkaidıkereten belüli munkaideje eléri a munkaidıkeretre irányadó rendes munkaidı óraszámát, a munkavállaló további munkát csak a közvetlen felettes írásos engedélyével végezhet. b.

Vevıszolgálat

A Kereskedelmi Egységen belül mőködı vevıszolgálat munkavállalóinak munkarendje: 8.00 – 17.00 óra Az itt dolgozók munkarendje váltakozva eltolt, a ledolgozandó munkaidı összesen heti 40 óra. c.

Év végi szünet

A Kereskedelmi Egység vezetıségének döntése értelmében év végi szünet rendelhetı el. A leállás miatt erre az idıszakra a munkavállalóknak szabadságot kell kivenniük.

2. Rendkívüli munkavégzés és elrendelésének szabályai A rendkívüli munkavégzést írásban kell elrendelni. A rendkívüli munkavégzés elrendelésérıl - rendkívüli eseteket kivéve - a munkavállalót 48 órával elıbb tájékoztatni kell. A rendkívüli munkavégzés ellenértékeként az Mt. szerinti díjazás (bérpótlék), illetve a munkavállaló kérelmére bérpótlék helyett az Mt. szerint szabadidı jár. 3. Korengedményes nyugdíjazás lehetısége és nyugdíjasok ajándéka Korengedményes nyugdíjazás az ZRt. és a munkavállaló közös megegyezésével történhet. Az ZRt. a korengedményes nyugdíjazás lehetıségét esetenként vizsgálja meg és ajánlja fel a munkavállalónak. Korengedményes nyugdíjazás esetén a munkavállalót a munkaviszonyának utolsó 30 napjára kell felmenteni a munkavégzés alól. Minden olyan fıállású munkavállaló, aki az ZRt.-tıl öregségi, elırehozott öregségi, rokkantsági vagy korengedményes nyugdíjba megy és nyugdíjba vonulásakor az Zrt.-nél,

-24-

illetve jogelıdjénél töltött munkaviszonya meghaladja az öt évet, az alábbi értékő ajándékot kapja: 5 és 15 év közötti megszakítás nélküli vállalati munkaviszony esetén 16 és 25 év közötti megszakítás nélküli vállalati munkaviszony esetén 26 év felett közötti megszakítás nélküli vállalati munkaviszony esetén

40.500 Ft 133.600 Ft 419.800 Ft

A fenti összegek 2009. évben kerültek megállapításra. Az ajándékok kizárólag tartós fogyasztási cikkek vagy ajándék jellegő tárgyak lehetnek, amelyrıl a Munkavállaló a Munkáltató (a vállalat) nevére kiállított ún. áfa-s számlát köteles hozni a munkaviszony megszőnésének napjáig. Minden év januárjától a keretösszeg az elızı évi infláció mértékével növekszik. 4. Pótszabadság, egyéb munkaidı-kedvezmények A munkaidı-kedvezmények vonatkozásában az Mt. 138. - 140. §-a alapján, valamint szakszervezeti tisztségviselık esetében az Mt. 25. §, ÜT tagjainak esetében Mt. 62. § (2) bekezdés alapján jár el a ZRt. Házasságkötés esetén 2 nap jutalomszabadság jár a munkavállalónak. Gyermek születése esetén az Mt. 138./A §-a alapján az apának 5 munkanap munkaidıkedvezmény jár, melyet legkésıbb a születést követı második hónap végéig kérésének megfelelı idıpontban köteles a munkáltató kiadni. 5. Éves béremelés mértéke A béremelés mértékének meghatározása és végrehajtása a vállalat vezetésének a szakszervezettel kötött éves külön megállapodása alapján történik. 6. Bónusz Bónuszkifizetésre a Kereskedelmi Egység valamennyi munkavállalója a teljesítményével és szolgálati idejével arányosan az éves bónusz szabályzat szerint jogosult. 2009-ban ez alapján a bónusz százalékok három szintje, 8%, 17% és 20%. Az ún. egyéni (éves) célok kitőzését minden munkavállaló részére az éves teljesítményértékelés lezárásával összhangban, adott év február 15. napjáig kell megtenni (amennyiben a teljesítményértékelési folyamat tovább tart, úgy az egyéni bónusz-célok kitőzésére is késıbb, a teljesítményértékelés lezárásáig kerül sor). Az országos- és a világszintő célszámok kitőzése végéig meg kell történjen (azonban amennyiben szükséges adatokat és célszámokat nem bocsátja idıpont kitolódhat, melyrıl a vállalat vezetése haladéktalanul tájékoztatja).

és a az a

kommunikálása az adott év március vállalat felsıbb vezetése az ehhez országok rendelkezésére, úgy ez az Szakszervezetet és a dolgozókat

A bónusz-kifizetésre az értékelt évet követıen, a vállalat világszintő eredményeinek publikálása alapján, az után, az értékelt évet követı év elsı hónapjaiban kerül sor. Adott év bónusz kifizetésére az a munkavállaló jogosult, aki az adott év végén (azaz december 31-én) munkaviszonyban áll és a bónusz-periódusban nem kezdte meg felmondási idejét.

-25-

7. Készenlét, ügyelet Készenlét esetén a személyi alapbér 25%-a jár. Amennyiben a munkavállalónak a munkáltató által meghatározott helyen és idıben kell rendelkezésre állnia (ügyelet), úgy a munkavállalót személyi alapbére 40%-a illeti meg.

8. Törzsgárda jutalom A Schneider Electric Zrt.-nél és jogelıdjénél fıállásban, nem nyugdíjas munkavállalóként, megszakítás nélkül 15 év után 25 év után

135.000 Ft 302.400 Ft

bruttó jutalomban részesül. A Schneider Electric Zrt.-nél és jogelıdjénél fıállásban, nem nyugdíjas munkavállalóként összesen 35 évet munkaviszonyban töltött munkavállaló (megszakítások levonásával kiszámítva) egyszeri alkalommal: 448.200 Ft bruttó jutalomban részesül. Fenti jutalmak összegei 2009-ben kerültek megállapításra és minden év januárjától az elızı évi infláció mértékével növekednek.. 9. Önkéntes pénztárak a. Nyugdíjpénztár A vállalat vállalja, hogy minden munkavállalójának, aki bruttó alapbérének 1,5%-ával belép egy önkéntes nyugdíjpénztárba, annak hozzájárul a befizetéséhez további 3%-kal a bruttó alapbére arányában. Az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást a vállalat részérıl az a munkavállaló kaphatja, aki az elsı levonás napján legalább 6 hónapos, határozatlan idejő munkaviszonnyal rendelkezik a vállalatnál. b. Egészségpénztári hozzájárulás A vállalat vállalja, hogy munkavállalói egészségi állapotát javító célzattal 2007. évtıl kezdıdıen havi 6.000,- Ft egészségpénztári hozzájárulást fizet minden magyar állampolgárságú munkavállalója részére. Ezen hozzájárulásra a vállalathoz belépık közül a belépés hónapjában az adott hónap 15én, vagy az elıtt belépettek, a vállalattól kilépık közül az adott hónap 15-e után kilépı munkavállalói jogosultak. 10. Cafeteria A Cafeteria rendszer keretében igénybe vehetı juttatások mértékét és a juttatási elemeket az aktuális Schneider Cafeteria Szabályzat tartalmazza, melyet a vállalat vezetése a szakszervezettel történt megállapodás alapján évente frissít. Az igénybe vehetı juttatások mértéke 2009-ben 375,000,- Forint.

-26-

11. Munkaruha A munkaruhára a következı munkakörök betöltıi jogosultak: Munkaruha: • Erısáramú berendezés primer és szekunder szerelı • Szervizmérnök • Üzembehelyezı mérnök A munkaruhára jogosult munkavállalók részére 12 hónapos kihordási idıre egy zakó, két nadrág és 2 póló jár.

12. Élelmezési költségtérítés A belföldi kiküldetés részletes szabályozását a Kiküldetési Utasítás tartalmazza. 5 órát meghaladó belföldi kiküldetés esetén, a vállalat étkezi költségtérítést biztosít (számla ellenében) naponta 1000 Ft összegben, amennyiben a kiküldetés helyén nem biztosítanak étkezést a programban. Ezt az étkezési hozzájárulást azok nem vehetik igénybe, akiknek a munkakörükhöz hozzátartozik a rendszeres belföldi utazás. 13. Munkábajárás támogatása Amennyiben a munkavállaló saját gépjármővével közigazgatási határon kívüli állandó lakhelyérıl jár be, a munkáltató döntése alapján bejárási támogatást vehet igénybe, melynek összege a hatályos törvények alapján 9 Ft/km. Az igény jogosságát, illetve az adott lakhely távolságát km-ben a HR Igazgatóság bírálja el és hagyja jóvá.

14. Szociális melléklet Lásd táblázat

-27-

2. Számú Funkcionális Egységi Függelék Schneider Electric Országos Funkciók (OF) 1. Napi munkaidı A Országos Funkciók valamennyi munkavállalója az adott telephelyen, a havibéres, szellemi állományú munkavállalókra vonatkozó munkarend szerint dolgozik (lásd funkcionális mellékletek).

2. Rendkívüli munkavégzés és elrendelésének szabályai A rendkívüli munkavégzést írásban kell elrendelni. A rendkívüli munkavégzés elrendelésérıl - rendkívüli eseteket kivéve - a munkavállalót 48 órával elıbb tájékoztatni kell. A rendkívüli munkavégzés ellenértékeként az Mt. szerinti díjazás (bérpótlék), illetve a munkavállaló kérelmére bérpótlék helyett az Mt. szerint szabadidı jár. 3. Korengedményes nyugdíjazás lehetısége és nyugdíjasok ajándéka Korengedményes nyugdíjazás az ZRt. és a munkavállaló közös megegyezésével történhet. Az ZRt. a korengedményes nyugdíjazás lehetıségét esetenként vizsgálja meg és ajánlja fel a munkavállalónak. Korengedményes nyugdíjazás esetén a munkavállalót a munkaviszonyának utolsó 30 napjára kell felmenteni a munkavégzés alól. Minden olyan fıállású munkavállaló, aki a ZRt.-tıl öregségi, elırehozott öregségi, rokkantsági vagy korengedményes nyugdíjba megy és nyugdíjba vonulásakor az Zrt.-nél, illetve jogelıdjénél töltött munkaviszonya meghaladja az öt évet, az alábbi értékő ajándékot kapja: 5 és 15 év közötti megszakítás nélküli vállalati munkaviszony esetén 16 és 25 év közötti megszakítás nélküli vállalati munkaviszony esetén 26 év felett közötti megszakítás nélküli vállalati munkaviszony esetén

40.500 Ft 133.600 Ft 419.800 Ft

A fenti összegek 2009. évben kerültek megállapításra. Az ajándékok kizárólag tartós fogyasztási cikkek vagy ajándék jellegő tárgyak lehetnek, amelyrıl a Munkavállaló a Munkáltató (a vállalat) nevére kiállított ún. áfa-s számlát köteles hozni a munkaviszony megszőnésének napjáig. Minden év januárjától a keretösszeg az elızı évi infláció mértékével növekszik. 4. Jutalomszabadság, egyéb munkaidı-kedvezmények A munkaidı-kedvezmények vonatkozásában az Mt. 138-140. §-a alapján, valamint szakszervezeti tisztségviselık esetében az Mt. 25. §, ÜT tagjainak esetében az Mt. 62. § (2) bekezdés alapján jár el a ZRt. Házasságkötés esetén 2 nap jutalomszabadság jár a munkavállalónak. Gyermek születése esetén az Mt. 138./A §-a alapján az apának 5 munkanap munkaidıkedvezmény jár, melyet legkésıbb a születést követı második hónap végéig kérésének megfelelı idıpontban köteles a munkáltató kiadni. 5. Éves béremelés mértéke

-28-

A béremelés mértékének meghatározása és végrehajtása a vállalat vezetésének a szakszervezettel kötött éves külön-megállapodása alapján történik. 6. Bónusz Bónuszkifizetésre az Országos Funkciók valamennyi munkavállalója a teljesítményével és szolgálati idejével arányosan az éves bónusz szabályzat szerint jogosult. 2009-ban ez alapján a bónusz százalék mértéke, 8%, 17%, 20%. Az ún. egyéni (éves) célok kitőzését minden munkavállaló részére az éves teljesítményértékelés lezárásával összhangban, adott év február 15. napjáig kell megtenni (amennyiben a teljesítményértékelési folyamat tovább tart, úgy az egyéni bónusz-célok kitőzésére is késıbb, a teljesítményértékelés lezárásáig kerül sor). Az országos- (illetve az Országos Funkciók esetében speciális területre vonatkozó) és a világszintő célszámok kitőzése és kommunikálása az adott év március végéig meg kell történjen (azonban amennyiben a vállalat felsıbb vezetése az ehhez szükséges adatokat és célszámokat nem bocsátja az országok rendelkezésére, úgy ez az idıpont kitolódhat, melyrıl a vállalat vezetése a Szakszervezetet és a dolgozókat haladéktalanul tájékoztatja). A bónusz-kifizetésre az értékelt évet követıen, a vállalat világszintő eredményeinek publikálása alapján, az után, az értékelt évet követı év elsı hónapjaiban kerül sor. Adott év bónusz kifizetésére az a munkavállaló jogosult, aki az adott év végén (azaz december 31-én) munkaviszonyban áll és a bónusz-periódusban nem kezdte meg felmondási idejét.

7. Készenlét, ügyelet Készenlét esetén a személyi alapbér 25%-a jár. Amennyiben a munkavállalónak a munkáltató által meghatározott helyen és idıben kell rendelkezésre állnia (ügyelet), úgy a munkavállalót személyi alapbére 40%-a illeti meg. 8. Törzsgárda jutalom A Schneider Electric Zrt.-nél és jogelıdjénél fıállásban, nem nyugdíjas munkavállalóként, megszakítás nélkül 15 év után 25 év után

135.000 Ft 302.400 Ft

bruttó jutalomban részesül. A Schneider Electric Zrt.-nél és jogelıdjénél fıállásban, nem nyugdíjas munkavállalóként összesen 35 évet munkaviszonyban töltött munkavállaló (megszakítások levonásával kiszámítva) egyszeri alkalommal: 448.200 Ft bruttó jutalomban részesül. Fenti jutalmak összegei 2009-ben kerültek megállapításra és minden év januárjától az elızı évi infláció mértékével növekednek.

-29-

9. Önkéntes pénztárak a. Nyugdíjpénztár A vállalat vállalja, hogy minden munkavállalójának, aki bruttó alapbérének 1,5%-ával belép egy önkéntes nyugdíjpénztárba, annak hozzájárul a befizetéséhez további 3%-kal a bruttó alapbére arányában. Az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást a vállalat részérıl az a munkavállaló kaphatja, aki az elsı levonás napján legalább 6 hónapos, határozatlan idejő munkaviszonnyal rendelkezik a vállalatnál. b. Egészségpénztári hozzájárulás A vállalat vállalja, hogy munkavállalói egészségi állapotát javító célzattal 2007. évtıl kezdıdıen havi 6.000,- Ft egészségpénztári hozzájárulást fizet minden magyar állampolgárságú munkavállalója részére. Ezen hozzájárulásra a vállalathoz belépık közül a belépés hónapjában az adott hónap 15én, vagy az elıtt belépettek, a vállalattól kilépık közül az adott hónap 15-e után kilépı munkavállalói jogosultak. 10. Cafeteria A Cafeteria rendszer keretében igénybe vehetı juttatások mértékét és a juttatási elemeket az aktuális Schneider Cafeteria Szabályzat tartalmazza, melyet a vállalat vezetése a szakszervezettel történt megállapodás alapján évente frissít. Az igénybe vehetı juttatások mértéke 2009-ben 375,000,- Forint. 11. Élelmezési költségtérítés A belföldi kiküldetés részletes szabályozását a Kiküldetési Utasítás tartalmazza. 5 órát meghaladó belföldi kiküldetés esetén, a vállalat étkezi költségtérítést biztosít (számla ellenében) naponta 1000 Ft összegben, amennyiben a kiküldetés helyén nem biztosítanak étkezést a programban. Ezt az étkezési hozzájárulást azok nem vehetik igénybe, akiknek a munkakörükhöz hozzátartozik a rendszeres belföldi utazás.

12. Munkábajárás támogatása Amennyiben a munkavállaló saját gépjármővével közigazgatási határon kívüli állandó lakhelyérıl jár be, bejárási támogatást vehet igénybe, melynek összege a hatályos törvények alapján 9 Ft/km. Az igény jogosságát, illetve az adott lakhely távolságát km-ben a HR Igazgatóság hagyja jóvá. 13. Szociális melléklet Lásd Táblázat (Kereskedelmi Egységgel összevonva)

-30-

3. Számú Funkcionális Egységi Függelék Schneider Electric Zalaegerszegi Gyár (ZEG) 1. Napi munkaidı a. A Zalaegerszegi Gyár (ZEG) fizikai munkavállalóinak munkarendje 1 vagy 2 mőszakos Egy mőszakos munkarend: 6:00 – 14:00 tart, amelybe a munkaközi szünet beletartozik Két mőszakos munkarend: 6:00-14:00 illetve 14:00 – 22:00 tart, amelybe a munkaközi szünet beletartozik. I. A munkaidı-beosztás közlése kapcsán munkáltató az Mt. 119§-a rendelkezései szerint jár el. II. A Zalaegerszegi Gyár (ZEG) vezetısége a kétmőszakos munkarendre vezénylést a szociális és egyéni szempontok maximális figyelembe vételével valósítja meg. A lehetıségek számbavétele és azok elbírálása során a ZEG vezetısége együttmőködik a szakszervezettel. III. Amennyiben valamely munkavállaló nem tudja vállalni a 2 mőszakot, annak elsı lépésben a munkáltató olyan munkakört próbál biztosítani, mely a munkavállaló szakképzettségének megfelel és melyben a munkavállaló továbbra is egy mőszakban foglalkoztatható IV. Amennyiben a munkáltató nem tud az 1/a/iii. pontban leírtaknak megfelelıen más munkalehetıséget biztosítani, a munkavállalónak igazodnia kell a munkakörében elıírt munkarendhez, ellenkezı esetben munkaviszonya az Mt.89.§ szerint rendes felmondással megszőnik. V. A Zalaegerszegi Gyár (ZEG) munkavállalói számára a délutáni mőszakpótlék:23% VI. Munkanapon végzett túlmunkát a délelıttös mőszakban dolgozó munkavállalók 14.00 óra után, a délutános mőszakban dolgozó munkavállalók 14.00 óra elıtt végezhetnek. A délutános mőszakban dolgozók túlmunka esetén a túlóra pótlékon felül 14.00 óra elıtt jogosultak a 23% délutános mőszakpótlékra. A délelıttös mőszakban dolgozó munkavállalók 14.00 óra utáni munkavégzésére mőszakpótlék nem jár. VII. A fizikai állományon belül a raktári állomány munkavállalói az 1.b pont szerinti rugalmas munkarendben is foglalkoztathatók.

b. A Zalaegerszegi Gyár (ZEG) valamennyi szellemi állományú munkavállalója a rugalmas munkarend alábbi szabályai szerint dolgozik: Rugalmas munkarendben foglalkoztatott munkavállaló munkanaponként - munkaközi szünet nélkül - legalább 5 munkaórát köteles teljesíteni, illetve legfeljebb 12 munkaórát teljesíthet. A munkavállaló a munkahelyén tehát az ebédidıt is beszámítva minimum 5 óra 20 percet tölt el. A napi törzsidı 8.40 és 14.00 óra között van. A hivatalos távollét természetesen beleszámít ebbe az idıtartamba. A napi munkakezdés legkorábbi idıpontja 6.00, a napi munkaidı befejezésének legkésıbbi idıpontja pedig 20 óra lehet. A rugalmas munkarendben dolgozó munkavállaló munkaidejét úgy köteles beosztani, hogy a havi munkaidıkeret végére a számára irányadó rendes munkaidı óraszámát elérje, azonban azt ne haladja meg. Amennyiben a munkavállaló munkaidıkereten belüli munkaideje eléri a

-31-

munkaidıkeretre irányadó rendes munkaidı óraszámát, a munkavállaló további munkát csak a közvetlen felettes írásos engedélyével végezhet. Amennyiben a munkavállaló a munkaidıkeret végére nem tölti ki a munkaidıkeretben rendelkezésre álló idıtartamot, úgy a le nem dolgozott órákra számára munkabér nem jár. A rugalmas munkarendben dolgozó munkavállaló közvetlen felettese hetente legalább egyszer köteles a beosztottak heti munkaidejét áttekinteni. Amennyiben a közvetlen felettes a fent írott szabályok megszegését észleli, vagy azt észleli, hogy a munkavállaló olyan kevés munkaórát teljesített, hogy az veszélyezteti a munkaidıkeret végére az irányadó munkaidımérték kitöltését, vagy olyan sok órát teljesített, hogy felmerülhet a munkavállaló munkavégzésének rendkívüli munkavégzéssé (túlórává) minısítése, úgy a közvetlen felettes az adott munkavállaló tekintetében a rugalmas munkarend bevezetésérıl szóló intézkedést visszavonhatja, és a munkavállaló munkaidejét a törvényi szabályok alapján beoszthatja. c. Év végi termelési szünet A Zalaegerszegi Gyár (ZEG) vezetıségének döntése értelmében év végi termelési szünet rendelhetı el. A leállás miatt erre az idıszakra a munkavállalóknak szabadságot kell kivenniük. d. Munkaidıkeret A munkáltatónak munkaidıkeret bevezetésénél a Munka törvénykönyve vonatkozó szabályait kell figyelembe vennie. A munkáltatónak lehetısége van a Munka törvénykönyvétıl eltérıen legfeljebb 18 heti munkaidıkeret alkalmazására is évente maximum két alkalommal. Ettıl hosszabb munkaidıkeret alkalmazására is lehetısége van a munkáltatónak a Szakszervezettel történı külön megállapodás alapján. A Munka törvénykönyvében szabályozottaktól eltérı, 18 heti munkaidıkeret bevezetése esetén a vállalat vezetése megállapodik a Szakszervezettel a kezdés és a befejezés idıpontjáról, a munkaidı-beosztás szabályairól és a bérezés eltérı elveirıl. A konkrét munkaidı-beosztást a megállapodás alapján a munkáltató végzi. Illetve a Munka törvénykönyvében szabályozottaktól eltérı, 18 heti munkaidıkeret bevezetése esetén a vállalat vezetése és a Szakszervezet a KSZ-ben írottakon túl megállapodik abban is, hogy milyen módon történik a munkavállalók fizetésének valamilyen formában kiegyenlített módon történı kifizetése. A munkaidıkeret alkalmazásáról a dolgozókat írásban tájékoztatni kell. Írásbelinek minısül ebbıl a szempontból a tájékoztatás, ha azt a vállalatnál a helyben szokásos módon közzéteszik (pl. intranet, illetve a vidéki gyáregységekben munkáltató által közzétételre használt faliújság). A munkáltató a munkaidı-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre köteles az Mt. 118/A. § (4) bekezdésében meghatározott módon közölni. 2. Rendkívüli munkavégzés és elrendelésének szabályai A rendkívüli munkavégzést írásban kell elrendelni. A rendkívüli munkavégzés elrendelésérıl - rendkívüli eseteket kivéve - a munkavállalót 48 órával elıbb tájékoztatni kell. A rendkívüli munkavégzés ellenértékeként az Mt. szerinti díjazás (bérpótlék), illetve a munkavállaló kérelmére bérpótlék helyett az Mt. szerint szabadidı jár.

-32-

3. Korengedményes nyugdíjazás lehetısége és nyugdíjasok ajándéka Korengedményes nyugdíjazás az ZRt. és a munkavállaló közös megegyezésével történhet. Az ZRt. a korengedményes nyugdíjazás lehetıségét esetenként vizsgálja meg és ajánlja fel a munkavállalónak. Korengedményes nyugdíjazás esetén a munkavállalót a munkaviszonyának utolsó 30 napjára kell felmenteni a munkavégzés alól. Minden olyan fıállású munkavállaló, aki az ZRt.-tıl öregségi, elırehozott öregségi, rokkantsági vagy korengedményes nyugdíjba megy és nyugdíjba vonulásakor az Zrt.-nél, illetve jogelıdjénél töltött munkaviszonya meghaladja az öt évet, az alábbi értékő ajándékot kapja: 5 és 15 év közötti megszakítás nélküli vállalati munkaviszony esetén 16 és 25 év közötti megszakítás nélküli vállalati munkaviszony esetén 26 év felett közötti megszakítás nélküli vállalati munkaviszony esetén

40.500 Ft 133.600 Ft 419.300 Ft

A fenti összegek 2009. évben kerültek megállapításra. Az ajándékok kizárólag tartós fogyasztási cikkek vagy ajándék jellegő tárgyak lehetnek, amelyrıl a Munkavállaló a Munkáltató (a vállalat) nevére kiállított ún. áfa-s számlát köteles hozni a munkaviszony megszőnésének napjáig. Minden év januárjától a keretösszeg az elızı évi infláció mértékével növekszik. 4. Jutalomszabadság, egyéb munkaidı-kedvezmények A munkaidı-kedvezmények vonatkozásában az Mt. 138-140. §-a alapján, valamint szakszervezeti tisztségviselık esetében az Mt. 25. §, ÜT tagjainak esetében az Mt. 62. § (2) bekezdés alapján jár el a ZRt. Házasságkötés esetén 2 nap jutalomszabadság jár a munkavállalónak. Gyermek születése esetén az Mt. 138./A §-a alapján az apának 5 munkanap munkaidıkedvezmény jár, melyet legkésıbb a születést követı második hónap végéig kérésének megfelelı idıpontban köteles a munkáltató kiadni. 5. Éves béremelés mértéke A béremelés mértékének meghatározása és végrehajtása a vállalat vezetésének a szakszervezettel kötött éves külön-megállapodása alapján történik. 6. Bónusz Bónuszkifizetésre a Zalaegerszegi Gyár (ZEG) valamennyi munkavállalója a teljesítményével és szolgálati idejével arányosan az alábbi szabályok és a Zalaegerszegi Gyár (ZEG) éves bónusz szabályzata szerint jogosult. 2009-ben ez alapján a kollektív bónusz mértéke 8%. Az adott negyedéves célok kitőzését minden munkavállaló részére a negyedév elsı hónapjának 15. napjáig kell megtenni. A negyedéves bónuszok kifizetése a negyedévet követı elsı hónap bérével együtt történik. (Pl. 2009. I. negyedéves bónusz az áprilisi bérrel, május elején kerül kifizetésre.)

-33-

Az éves kifizetésre az értékelt évet követıen, a vállalat világszintő eredményeinek publikálása alapján, az után, az értékelt évet követı év elsı hónapjaiban kerül sor. A negyedéves kifizetések az adott negyedévet követı elsı havi bérrel kerülnek kifizetésre. Adott idıszak bónuszkifizetésére az a munkavállaló jogosult, aki az adott idıszakra vonatkozó bónuszkifizetés napján munkaviszonyban áll. 7. Készenlét, ügyelet Készenlét esetén a személyi alapbér 25%-a jár. Amennyiben a munkavállalónak a munkáltató által meghatározott helyen és idıben kell rendelkezésre állnia (ügyelet), úgy a munkavállalót személyi alapbére 40%-a illeti meg. 8. Törzsgárda jutalom A Schneider Electric Zrt.-nél és jogelıdjénél fıállásban, nem nyugdíjas munkavállalóként, megszakítás nélkül 15 év után 25 év után

135.000 Ft 302.400 Ft

bruttó jutalomban részesül. A Schneider Electric Zrt.-nél és jogelıdjénél fıállásban, nem nyugdíjas munkavállalóként összesen 35 évet munkaviszonyban töltött munkavállaló (megszakítások levonásával kiszámítva) egyszeri alkalommal: 448.200 Ft bruttó jutalomban részesül. Fenti jutalmak összegei 2009-ben kerültek megállapításra és minden év januárjától az elızı évi infláció mértékével növekednek.

9. Önkéntes pénztárak a. Nyugdíjpénztár A vállalat vállalja, hogy minden munkavállalójának, aki bruttó alapbérének 1,5%-ával belép egy önkéntes nyugdíjpénztárba, annak hozzájárul a befizetéséhez további 3%-kal a bruttó alapbére arányában. Az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást a vállalat részérıl az a munkavállaló kaphatja, aki az elsı levonás napján legalább 6 hónapos, határozatlan idejő munkaviszonnyal rendelkezik a vállalatnál. b. Egészségpénztári hozzájárulás A vállalat vállalja, hogy munkavállalói egészségi állapotát javító célzattal 2007. évtıl kezdıdıen havi 6.000,- Ft egészségpénztári hozzájárulást fizet minden magyar állampolgárságú munkavállalója részére. Ezen hozzájárulásra a vállalathoz belépık közül a belépés hónapjában az adott hónap 15én, vagy az elıtt belépettek, a vállalattól kilépık közül az adott hónap 15-e után kilépı munkavállalói jogosultak.

-34-

10. Cafeteria A Cafeteria rendszer keretében igénybe vehetı juttatások mértékét és a juttatási elemeket az aktuális Schneider Cafeteria Szabályzat tartalmazza, melyet a vállalat vezetése a szakszervezettel történt megállapodás alapján évente frissít. Az igénybe vehetı juttatások mértéke 2009-ben 300,000,- Forint. 11. Munkaruha A munkaruhára illetve köpenyre a következı munkakörök betöltıi jogosultak:

Munkaruha: • Karbantartó • Kis- és középfeszültségő primer és szekunder szerelı • Kis- és középfeszültségő szerelési csoportvezetı • Raktáros • Raktári mőszakvezetı Munkaköpeny: • Minıségellenır • Bejövı árú ellenır • Termelési adminisztrátor • Raktári könyvelı • Mőhelytechnológus • Gépkocsivezetı A munkaruhára jogosult munkavállalók részére 12 hónapos kihordási idıre egy zakó, két nadrág és 2 póló jár, a termelésben és raktárban dolgozó munkavállaló nık részére 12 hónapos kihordási idıre 2 db munkaköpeny jár. A munkaköpeny beszerzési ára: 6930,- Ft, 2007. június 1-tıl.

12. Élelmezési költségtérítés A belföldi kiküldetés részletes szabályozását a Kiküldetési Utasítás tartalmazza. 5 órát meghaladó belföldi kiküldetés esetén, a vállalat étkezi költségtérítést biztosít (számla ellenében) naponta 1000 Ft összegben, amennyiben a kiküldetés helyén nem biztosítanak étkezést a programban. Ezt az étkezési hozzájárulást azok nem vehetik igénybe, akiknek a munkakörükhöz hozzátartozik a rendszeres belföldi utazás. 13. Munkábajárás támogatása Amennyiben a munkavállaló saját gépjármővével közigazgatási határon kívüli állandó lakhelyérıl jár be, bejárási támogatást vehet igénybe, melynek összege a hatályos törvények alapján 9 Ft/km. Az igény jogosságát, illetve az adott lakhely távolságát km-ben a HR Igazgatóság hagyja jóvá. 14. Szociális melléklet Lásd táblázat

-35-

4. számú funkcionális egységi függelék Schneider Electric Gyöngyösi Gyár (Gyöngyös) 1. Napi munkaidı a. A Gyöngyösi mőszakos.

Gyár

(Gyöngyös)

Délelıtti mőszak: Délutáni mőszak: Éjszakás mőszak:

fizikai

munkavállalóinak

munkarendje

3

6:00 – 14:00 14:00 – 22:00 22:00 – 6:00

b. A Gyöngyösi Gyár (Gyöngyös) valamennyi szellemi állományú munkavállalója napi munkaideje 8 óra: 8:00 és 9:00 között kezdıdik végzıdik.

és ennek megfelelıen rugalmasan 16:30 és 17:30 között

. 2. Pihenıidı a. Munkáltató a munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább nyolc óra pihenıidıt biztosít, - az MT 127. § (6) bekezdése c) pontjában meghatározott munkavállalók kivételével, részükre tizenegy óra pihenıidıt biztosít b. munkavállalót, a készenlétet követıen nem illeti meg pihenıidı.

3. Speciális pótlékok A Gyöngyösi Gyár (Gyöngyös) munkavállalói számára a délutáni mőszakpótlék: az éjszakás mőszakpótlék:

23% 45%.

4. Rendkívüli munkavégzés és elrendelésének szabályai A rendkívüli munkavégzést írásban kell elrendelni. A rendkívüli munkavégzés ellenértékeként az Mt. szerinti díjazás (bérpótlék), illetve a munkavállaló kérelmére bérpótlék helyett az Mt. szerint szabadidı jár. 5. Nyugdíjasok ajándéka Minden olyan fıállású munkavállaló, aki az ZRt.-tıl öregségi, elırehozott öregségi, rokkantsági vagy korengedményes nyugdíjba megy és nyugdíjba vonulásakor az Zrt.-nél, illetve jogelıdjénél töltött munkaviszonya meghaladja az öt évet, az alábbi értékő ajándékot kapja: 5 és 15 év közötti megszakítás nélküli vállalati munkaviszony esetén 16 és 25 év közötti megszakítás nélküli vállalati munkaviszony esetén 26 év felett közötti megszakítás nélküli vállalati munkaviszony esetén

-36-

40.500 Ft 133.600 Ft 419.800 Ft

A fenti összegek 2009. évben kerültek megállapításra. Az ajándékok kizárólag tartós fogyasztási cikkek vagy ajándék jellegő tárgyak lehetnek, amelyrıl a Munkavállaló a Munkáltató (a vállalat) nevére kiállított ún. áfa-s számlát köteles hozni a munkaviszony megszőnésének napjáig. Minden év januárjától a keretösszeg az elızı évi infláció mértékével növekszik.

6. Éves béremelés mértéke A béremelés mértékének meghatározása és végrehajtása a vállalat vezetésének a szakszervezettel kötött éves külön-megállapodása alapján történik. 7. Bónusz Bónuszkifizetésre a Gyöngyösi Gyár (Gyöngyös) valamennyi munkavállalója a teljesítményével és szolgálati idejével arányosan a Gyöngyösi Gyár (Gyöngyös) éves bónusz szabályzata szerint jogosult (lásd 1. sz. melléklet). Az adott havi célok kitőzését a munkavállaló részére a megelızı hónap utolsó munkanapjáig kell megtenni. A havi bonuszok kifizetése az adott hónapot követı elsı hónap bérével együtt történik. Az adott negyedéves célok kitőzését a munkavállaló részére a negyedévet megelızı hónap utolsó munkanapjáig kell megtenni. A negyedéves bónuszok kifizetése a negyedévet követı elsı hónap bérével együtt történik. (Pl. 2009. I. negyedéves bónusz az áprilisi bérrel, május elején kerül kifizetésre.) Az éves kifizetésre az értékelt évet követıen, a vállalat világszintő eredményeinek publikálása alapján, az után, az értékelt évet követı év elsı hónapjaiban kerül sor. A negyedéves kifizetések az adott negyedévet követı elsı havi bérrel kerülnek kifizetésre. Adott idıszak bónuszkifizetésére az a munkavállaló jogosult, aki az adott idıszakra vonatkozó bónuszkifizetés napján munkaviszonyban áll

8. Készenlét, ügyelet Készenlét esetén a személyi alapbér 25%-a jár. Amennyiben a munkavállalónak a munkáltató által meghatározott helyen és idıben kell rendelkezésre állnia (ügyelet), úgy a munkavállalót személyi alapbére 40%-a illeti meg. 9. Törzsgárda jutalom A Schneider Electric Zrt.-nél és jogelıdjénél fıállásban, nem nyugdíjas munkavállalóként, megszakítás nélkül 15 év után 25 év után

135.000 Ft 302.400 Ft

bruttó jutalomban részesül.

-37-

A Schneider Electric Zrt.-nél és jogelıdjénél fıállásban, nem nyugdíjas munkavállalóként összesen 35 évet munkaviszonyban töltött munkavállaló (megszakítások levonásával kiszámítva) egyszeri alkalommal: 448.200 Ft bruttó jutalomban részesül. Fenti jutalmak összegei 2009-ben kerültek megállapításra és minden év januárjától az elızı évi infláció mértékével növekednek. 10. Cafeteria A Cafeteria rendszer keretében igénybe vehetı juttatások mértékét és a juttatási elemeket az aktuális Schneider Cafeteria Szabályzat tartalmazza, melyet a vállalat vezetése a szakszervezettel történt megállapodás alapján évente frissít. Az igénybe vehetı juttatások mértéke 2009-ben 215,000,- Forint. 11. Munkaruha A munkaruhára jogosult munkavállalók körét illetve a kihordási idıt és a beszerzési árat a Gyöngyösi Gyár (Gyöngyös) Munkaruha Szabályzata tartalmazza (lásd 2. sz. melléklet). 12. Munkábajárás támogatása Amennyiben a munkavállaló saját gépjármővével közigazgatási határon kívüli állandó lakhelyérıl jár be, a munkáltató döntése alapján bejárási támogatást vehet igénybe, melynek összege a hatályos törvények alapján 9 Ft/km. Az igény jogosságát, illetve az adott lakhely távolságát km-ben a gyár igazgató bírálja el és hagyja jóvá. 13. Élelmezési költségtérítés A belföldi kiküldetés részletes szabályozását a Kiküldetési Utasítás tartalmazza. 5 órát meghaladó belföldi kiküldetés esetén, a vállalat étkezi költségtérítést biztosít (számla ellenében) naponta 1000 Ft összegben, amennyiben a kiküldetés helyén nem biztosítanak étkezést a programban. Ezt az étkezési hozzájárulást azok nem vehetik igénybe, akiknek a munkakörükhöz hozzátartozik a rendszeres belföldi utazás. 14. Szociális melléklet Lásd táblázat

-38-

1. sz. melléklet - Gyöngyös Production/ Termelés

target/ cél

Monthly / Havi

14%

Schneider E.

weight

target/ cél

100%

2,0%

WH/ Raktár target/ cél Monthly / Havi

14%

Schneider E.

weight

target/ cél

100%

2,0%

Q/Minıségügy target/ cél Monthly / Havi

14%

Schneider E.

weight

target/ cél

100%

2,0%

Maintenance/ Karbantartás

target/ cél

Monthly / Havi

14% target/ cél

Schneider E.

100%

Irodai dolgozók/ Office workers

2,0%

target/ cél

Quarterly / Negyedéves Schneider E.

10% weight

target/ cél

100%

2,0%

Vezetık / Managers

target/ cél

Yearly/ éves

10%

Schneider E.

weight

target/ cél

100%

2,0%

Monthly correction/ Havi Korrekciós tényezı Correction

absenteeism days/ betegnapok

Payable/ fizethetı

100%

0

bonusz* correction

50%

1-3 days/ Nap

bonusz* correction

0%

more than 3 / több mint 3

bonusz* korrekció

Quarterly correction / negyedéves korrekciós tényezı Korrekció

absenteeism days/ betegnapok

Payable/ fizethetı

100%

0-3 days/ Nap

bonusz* korrekció

50%

4-15 days/ Nap

bonusz* korrekció

0%

more than 15 days/ több mint 15 nap

bonusz* korrekció

-39-

2. sz. melléklet - Gyöngyös

MUNKARUHA SZABÁLYZAT 1. Cél A Gyöngyösi Gyár (Gyöngyös) védıruhát biztosít azokban a munkakörökben, ahol a munkavégzés a saját ruházat elszennyezıdésével vagy elhasználódásával jár – Termelési Igazgatóság és Karbantartási Csoport. 2. Felelısségek a. Igazgatói asszisztens • védıruha megrendelések elkészítése, • beszállítóval történı ügyintézés, • hiányos teljesítés esetén reklamációs ügyintézés, • védıruha nyilvántartás vezetése, • védıruhák kiadása, munkaviszony megszőnésekor visszavétele.

védıruhák

b. Munkavállaló • védıruha rendszeres használata, • védıruha rendszeres leadása mosatás céljából: azokban a munkakörökben, ahol 3 db védıruhával rendelkeznek heti rendszerességgel, azokban a munkakörökben, ahol 2 db védıruhával rendelkeznek kéthetente. c. Közvetlen felettes • védıruha rendszeres használatának megkövetelése és ellenırzése. 3. Szabályozás Védıruhára azok a munkavállalók jogosultak, akik a 4. pontban felsorolt munkakörökben dolgoznak és munkaviszonyuk határozatlan idejő vagy határozott idejő, de a munkaviszony idıtartama meghaladja a 3 hónapot. Új munkavállaló felvétele esetén az elsı munkában töltött napon a munkavállaló méretére vonatkozó adatokat az üzemi adminisztrátor veszi fel. A munkába állást követı 2 héten belül a munkavállaló a védıruhát átvételi listán átveszi az asszisztenstıl. A munkavállaló a védıruhát köteles használni. A védıruhát csak a Gyöngyösi Gyár (Gyöngyös) telephelyén lehet használni. A védıruhát csak kivételesen indokolt esetben lehet hazavinni. Erre vonatkozó engedélyt a közvetlen vezetıtıl kell kérni, és engedélyezés után jelezni kell a Titkárságra. A védıruhák tisztítását a Gyöngyösi Gyár (Gyöngyös) által megbízott vállalat végzi. A munkavállaló a védıruhát tisztítás céljából a szennyes tároló szekrénybe köteles a munkakörétıl függı rendszerességgel leadni. Az igazgatói asszisztens feladata hetente emailen keresztül értesíteni a tisztító céget a tisztítandó védıruhák mennyiségérıl. A munkavállaló munkaviszonyának megszőnése esetén az utolsó munkában töltött napon köteles leadni a védıruhát a recepcióra, aki aláírásával a leszámolólapon igazolja ennek tényét.

-40-

4. Munkakörhöz meghatározott munkaruha típus és mennyiség Minden dolgozó: 1 db munkavédelmi cipı (Munkavédelemi cipı viselése a gyár területén minden dolgozó részére kötelezı.) Merten Összeszerelı: 3 db antisztatikus póló, 3 db antisztatikus köpeny

Fröccsüzem Fröccsüzemi mőszakvezetık: 3 db kék kabát, 3 db kék kertésznadrág Készletezık: 2 db kék kabát, 2 db kék kertésznadrág

Szerelde Anyagmozgató: 2 db zöld kabát, 2 db zöld kertésznadrág Gyártósori összeszerelı: 2 db zöld kabát, 2 db zöld kertésznadrág Mőszakvezetı: 2 db zöld köpeny Gépbeállító: 2 db zöld kabát, 2 db zöld kertésznadrág

Raktár Készletkezelı: 2 db szürke kabát, 2 db szürke kertésznadrág Targoncavezetı: 2 db szürke kabát, 2 db szürke kertésznadrág Raktárvezetı: 2 db szürke köpeny

Karbantartási Csoport Beállító mőszerész: 3 db szürke kabát, 3 db szürke kertésznadrág Karbantartási csoportvezetı: 3 db szürke kabát, 3 db szürke kertésznadrág

Busway gyártás Gépkezelık: 2 db kertésznadrág Munkaállomásonként különbözı lehet a védıszemüveg, maszk, kesztyő használata (a munkaállomásokon képekkel is jelzett munkavédelmi eszközök viselése kötelezı)

-41-

5. számú funkcionális egységi függelék – Schneider Electric MG Zala Zalaegerszegi Gyár (Zala) 1. Napi munkaidı (a munkakörök besorolását lásd az 1. sz. mellékletben) a. A termelésen kívül foglalkoztatott indirekt dolgozók munkaideje Zala valamennyi szellemi állományú dolgozója rugalmas munkarend szabályai szerint dolgozik. A rugalmas munkarendben dolgozó munkavállaló munkaidejét úgy köteles beosztani, hogy a havi munkaidıkeret végére a számára irányadó rendes munkaidı (napi 8 óra 20 perc, 20 perc ebédidıvel) óraszámát elérje, azonban azt ne haladja meg. Túlmunka csak a felettes vezetı elızetes írásos engedélyével végezhetı. A munkahelyen eltöltött idı nem egyezik meg a munkaidıvel. Az egyéni munkaszerzıdések meghatározhatnak az elıbbiektıl eltérı munkarendet. b. A termelésben foglalkoztatott direkt és indirekt elszámolású dolgozók munkaideje A heti munkaidı 40 óra 25 perc (beleértve a munkaközi szüneteket), a napi munkaidı 8 óra 5 perc. A napi munkaidı 10 perces munkaközi szünetekkel négy részre van bontva. Az elsı mőszak munkarendje 5 óra 50 perc és 13 óra 55 perc között, a második mőszaké 13 óra 55 perc és 22 óra között van, a harmadik mőszak munkarendje 21 óra 50 perc és 5 óra 55 perc között van, 4 mőszak esetén a munkarend a 2. sz. mellékletben megjelöltek szerint alakul. A termelési igények változása esetén a munkarend változhat 1, 2, 3, 4 mőszakos munkarendre. Mivel a munkarend a munkavállalók kérésére került megváltoztatásra, a munkaidı 5 óra 50 és 6 óra 00 közötti részére járó éjszakai munkavégzés pótléka nem kerül kifizetésre. A MT 127 § (6) bek. c. pontjában megjelölt munkavállalók kivételével a dolgozó napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább 8 órás pihenıidıt kell biztosítani. A több mőszakos munkarendben foglalkoztatott dolgozóknak is hetenként legalább 48 óra összefüggı pihenıidıt kell biztosítani, amelybe havonta legalább egy vasárnapnak is bele kell esnie. c. Munkaidıkeret Felek megállapodnak, hogy a munkáltatónak lehetısége van legfeljebb hathavi, vagy 26 hetes munkaidıkeret bevezetésére (a vonatkozó szabályok figyelembevételével) évente két alkalommal. A bevezetés feltételeit a Szakszervezeti Bizottsággal egy külön megállapodásban kell rögzíteni a bevezetés elıtt, amely tartalmazza a következıket: - a munkaidıkeret kezdı és a befejezı idıpontját; - a várható munkarend és pihenınapok kiadásának tervezetét „nagyvonalakban” (a konkrét munkaidı-beosztást az Mt. vonatkozó szabályainak figyelembevételével a munkáltató végzi) - nincs eltérés a bérezésben, amennyiben a Munkavállaló munkaviszonya a munkaidıkeret lejártát megelızıen megszőnik, úgy a munkaidıkeret lezárásra kerül, és idıarányos elszámolás történik.

-42-

A munkaidıkeret az MT alapján Munkáltató egyoldalú bevezetése esetén a fenti szabályok nem alkalmazandók. Munkaidıkeret alkalmazása esetén munkáltató biztosítja a munkaidı-elszámolás rendszerét, amely alkalmas a munkaidı-beosztás pontos nyilvántartására. A munkaidıkeret alkalmazásáról a munkavállalókat írásban tájékoztatni kell. Írásbelinek minısül ebbıl a szempontból a tájékoztatás, ha azt a vállalatnál a helyben szokásos módon közzéteszik (pl. munkáltató által közzétételre használt faliújság). A konkrét munkaidı-beosztást – a külön megállapodás alapján – a munkáltató végzi. A munkáltató a munkaidı-beosztást munkáltató legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre köteles az Mt. 118/A. § (4) bekezdésében meghatározott módon közölni. Munkaidı-keret alkalmazása esetén a rendes munkaidı és a rendkívüli munkaidı együttes havi mértéke – a készenléti jellegő munkakörök kivételével – a 210 órát egyetlen hónapban sem haladhatja meg, kivéve, ha az azt meghaladó rendkívüli munkavégzés elrendelésére az Mt. 128.§ szerinti okból kerül sor. d. Év végi termelési szünet Az MG Zala Zalaegerszegi Gyár (MG Zala) vezetısége év végi termelési szünetet rendel el a Karácsony és az Újév közötti munkanapokon, azonban ettıl a szakszervezettel való egyeztetés után, rendkívüli esetekben eltérhet. A munkaszünet idıtartamára az MG Zala Zalaegerszegi Gyár (MG Zala) szabadság kivételét rendelheti el. Ez a dolgozók alapszabadságának munkáltatói rendelkezés alá esı részét érinti. Ettıl a szakszervezet és az MG Zala Zalaegerszegi Gyár (MG Zala) vezetısége közötti külön megállapodás keretében el lehet térni, és errıl a dolgozókat adott év november 30-ig tájékoztatni kell. Az év végi termelési szünet nem vonatkozik a szokásos év végi leltározásban és pénzügyi zárásban résztvevıkre, valamint az év végi rendes karbantartást végzıkre, akik legkésıbb adott év december 1-ig értesítést kapnak. e. Munkarendváltozás A munkavállalók nagyobb csoportját érintı munkarendi változásokat a bevezetés elıtt legalább 96 órával korábban, legalább 1 hétre az MT 118. A § (4) bekezdésében meghatározott módon közölni kell a dolgozókkal. A termelési igények változásával a munkáltató jogosult munkaidıkeret megállapítására is (lásd KSZ), a részletek kidolgozása során vállalja, hogy egyeztet a Szakszervezettel. 2. Pótlékok a. Bérpótlék, mőszakpótlék: 4 mőszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállalót vasárnapi munkavégzésére 50% bérpótlék illeti meg. b. Kiemelt munkahelyi pótlék

-43-

Az átlagosnál speciálisabb képességet, koncentrálást és nagyobb felelısségvállalást követelı munkahelyen dolgozó munkavállaló kiemelt munkahelyi pótlékot kap. A pótlék a mindenkori alapbér 20%-a. A pótlék munkahelyhez kötött, elszámolása az érintett dolgozók esetében a tárgy hónapban az adott munkahelyen ledolgozott napok számával arányosan kerül kiszámításra. Csak azok a dolgozók részesülhetnek a fenti kiemelt munkaköri pótlékban, akik az adott munkahelyre nemcsak alapoktatást, hanem minısített munkaköri besorolást is kaptak. A kiemelt munkahelyi pótlékhoz kapcsolódó munkahelyeket az 5. sz. melléklet tartalmazza. 3. Munkabérelıleg fizetése Munkabér elıleg kifizetését a közvetlen vezetı javaslata alapján indokolt esetben a MG Zala. gyárigazgatója engedélyezheti. Munkabér elıleget csak a vállalat MG Zala gyárával 6 hónapja munkaviszonyban lévı dolgozó kérhet. Munkabér elıleget maximum 6 havi részletre lehet felvenni. Elıleg újból csak az elızı elıleg visszafizetése után igényelhetı. Az elıleg nagysága nem haladhatja meg a dolgozó egyhavi nettó keresetét. A munkabérelıleg visszafizetése a következı évre is átvihetı. Munkabérelıleget csak a megelızı 6 hónapban 5 napnál nem többet betegszabadságon vagy táppénzen lévı dolgozó kaphat. Ettıl csak a közvetlen vezetı engedélyével lehet eltérni. Egyedi esetekben a Szakszervezet javaslatának figyelembe vételével születik meg a döntés. A bérelıleg kifizetésére havonta egyszer a bérrel együtt kerül sor, amennyiben a jóváhagyott igénylés elızı hó 25-ig leadásra kerül a munkaügyre. Kivételesen indokolt esetben a gyárigazgató a hó közben is engedélyezhet bérelıleg kifizetést. 4. Átlagkereset Ha az Mt. 151. § alapján a munkaviszonyra vonatkozó szabály elrendeli, a munkavállaló munkabérét távolléti díj helyett átlagkeresetre ki kell egészíteni, illetve munkavégzés hiányában átlagkeresetet kell fizetni. 5. Rendkívüli munkavégzés és elrendelésének szabályai A túlmunka elrendelésérıl – rendkívüli esetet kivéve – a dolgozót 96 órával elıbb tájékoztatni kell. Az egy munkavállaló részére évente elrendelt túlóra maximum 300 óra lehet. Azok a nık, illetve gyermeküket egyedül nevelı férfiak, akiknek 10 évnél fiatalabb gyermekük van, csak különösen indokolt esetben kötelezhetık túlmunkára. A rendkívüli munkavégzés ellenértékeként az Mt. szerinti díjazás (bérpótlék), illetve a munkavállaló kérelmére bérpótlék helyett az Mt. szerint szabadidı jár.

6. Korengedményes nyugdíjazás lehetısége és nyugdíjasok ajándéka Korengedményes nyugdíjazás a ZRt. és a dolgozó közös megegyezésével történhet. Az ZRt. a korengedményes nyugdíjazás lehetıségét esetenként vizsgálja meg és ajánlja fel a dolgozónak. Korengedményes nyugdíjazás esetén a dolgozót a munkaviszonyának utolsó 30 napjára kell felmenteni a munkavégzés alól.

-44-

Minden olyan fıállású dolgozó, aki az MG Zala Gyárból, öregségi, rokkantsági vagy korengedményes nyugdíjba megy, és nyugdíjba vonulásakor a vállalatnál illetve jogelıdeinél töltött munkaviszonya meghaladja az öt évet, a vállalattól 2009-ben az alábbi értékő ajándékot kapja: 5 és 10 év közötti megszakítás nélküli vállalati munkaviszony esetén 10 és 15 év közötti megszakítás nélküli vállalati munkaviszony esetén 15 és 20 év közötti megszakítás nélküli vállalati munkaviszony esetén 20 és 25 év közötti megszakítás nélküli vállalati munkaviszony esetén 25 év feletti megszakítás nélküli vállalati munkaviszony esetén

11.550Ft 17.300Ft 28.850Ft 46.300Ft 75.150Ft

Az ajándékok összegének mértéke évente az infláció mértékével emelkedik. Az ajándékok kizárólag tartós fogyasztási cikkek, vagy ajándék jellegő tárgyak lehetnek, amelyrıl a Munkavállaló a Munkáltató (a vállalat) nevére kiállított ún. áfa-s számlát köteles hozni a munkaviszony megszőnésének napjáig. 7. Éves béremelés mértéke A béremelés mértékének meghatározása és végrehajtása a vállalat vezetésének a szakszervezettel kötött éves külön megállapodása alapján történik. 8. Bónusz a. Havi bónusz A havi bónusz mértékének, jogosultsági körének meghatározása a vállalat vezetésének a szakszervezettel kötött külön megállapodása alapján történik.

b. Év végi kollektív bónusz Az év végi kollektív bónusz a direkt és semi-direkt besorolású dolgozók esetén Schneider Electric SA és az MG Zala Zalaegerszegi Gyár (MG Zala) eredményétıl függ, külön mutatószámokhoz kötötten. Indirekt besorolású dolgozók esetén a mutatószámokat egyéni bónuszkiírások szabályozzák. A direkt, semi-direkt besorolású dolgozók esetén a részletes mutatókat a 7. sz. melléklet tartalmazza. A számítás alapja a mindenkori besorolási bér. Az elérhetı érték a havi alap-bér %-ában minimum 60% maximum 120%. Ettıl eltérıen is meg lehet állapodni az egyéni munkaszerzıdésekben. Kitétel a 2009-es évre vonatkozóan: Schneider direktíva szerint alkalmazkodva a megváltozott gazdasági körülményekhez, amennyiben az Ebita (mőködési eredmény) esik 6 %pontot 2008hoz képest, akkor nincs bónuszfizetés. Az év végi kollektív bónuszra csak az jogosult, aki az alábbiak mindegyikének megfelel: • • • •

legalább 6 hónapja állományban van az adott év nov. 30-án még létszámban volt nincs az adott évben igazolatlan hiányzása volt az adott évben ténylegesen ledolgozott munkahónapja

Azok, akik nem teljes évet töltöttek munkaviszonyban, azok esetében a ledolgozott teljes naptári hónapok arányában kell meghatározni az év végi kollektív bónusz kifizetését.

-45-

A hónap elsı munkanapján belépık esetében a belépés hónapja teljes hónapnak számít. Passzív állományú dolgozók esetében az adott évben ténylegesen ledolgozott teljes hónapokat kell figyelembe venni. A hiányzási napok és a hiányzások számainak függvényében (kivéve szabadság, oktatás, kötelezı orvosi vizsgálat, üzemi baleset miatti betegszabadság, állampolgári kötelességteljesítés illetve elháríthatatlan ok miatti távollét) az év végi bónusz csökkentve kerül kifizetésre. A csökkentı tényezık a következık: • •

amennyiben a hiányzási napok száma

>20 a levonás 8% >40 a levonás 16% >60 a levonás 24% az elızı ponton felül további levonás jár amennyiben a hiányzások száma: 4, a levonás további 8% 5, a levonás további 16% 6, vagy több a levonás további 24%

A kollektív bónusz elıleg (60%), amennyiben a Schneider direktíva szerint fizethetı, a novemberi bérekkel kerül kifizetésre, a fennmaradó rész pedig a következı évben, az eredmények ismeretében.

9. Törzsgárda jutalom A Schneider Electric ZRt.-nél és jogelıdjénél az MG Zala Zalaegerszegi Gyárban (MG Zala) minden 5, 10, 15, éves munkaviszonnyal rendelkezı alkalmazott törzsgárda jutalomban részesül. A jutalom ajándéktárgy, amely ünnepélyes keretek között kerül átadásra minden érintett dolgozónak. Az ajándéktárgyak értéke rendre 5 150, 10 300 illetve 15 450 Ft. Fenti jutalmak összegei 2009-ban kerültek aktualizálásra és minden év januárjától az elızı évi infláció mértékével növekednek. 10. Juttatások Az MG Zala Zalaegerszegi Gyár (MG Zala) vezetısége minden évben megállapodik a Szakszervezet képviselıivel a juttatások mértékérıl. a. Kollektív élet- és balesetbiztosítás A vállalat vállalja, hogy az MG Zala Zalaegerszegi Gyár (MG Zala) minden határozatlan idejő munkaszerzıdéssel rendelkezı alkalmazottjára 2000. január 1. napjával kollektív életés balesetbiztosítást köt a GENERALI-PROVIDENCIA Biztosító Rt.-nél. A biztosítási fedezet terjedelme 24 óra, a biztosítási összeg baleseti halál és baleseti rokkantság esetén 2008. január 1-tıl 1.550.800 Ft. 2008. január 1-tıl a kollektív élet- és balesetbiztosítás kiegészítéseként minden alkalmazottnak gyermek születése esetén nettó 93.000 Ft-ot térít a biztosító. A biztosítás értékálló, ezért minden évben emelkedik a biztosítás összege valamint a biztosítási szolgáltatások összege a biztosító (jelenleg Generali Providencia) által meghatározott mértékben.

-46-

b. Nyugdíjpénztár A vállalat vállalja, hogy az MG Zala Zalaegerszegi Gyárban (MG Zala) minden határozatlan idejő munkaszerzıdéssel rendelkezı dolgozójának, aki bruttó alapbérének 1,5%-ával belép egy önkéntes nyugdíjpénztárba, annak hozzájárul a befizetéséhez további 2,5%-kal a bruttó alapbére arányában.

11. Munkaruha Az MG Zala Gyár meghatározott munkaköreiben foglalkoztatott dolgozóinak 12 havonta jár munkaruha, melynek viselése az arra jogosultak részére az üzem, területén kötelezı. Ezt a vállalat választja ki és a költségeket viseli. A dolgozó köteles ezt a munkaruhát tökéletesen tiszta állapotban tartani. Ha a munkaruha a normál használatban vagy balesetben megsérül, az év lejárta elıtt is kicserélhetı. A munkaruhát minden év júliusában adja ki a vállalat. Szerzıdéses dolgozók 6 hónap folyamatos munkaviszony után jogosultak munkaruhára. A munkaruhák és jogosultak listája a 4. sz. mellékletben található.

12. Egyéb rendelkezések Az MG Zala Zalaegerszegi Gyár (MG Zala) vezetısége a Szakszervezet bármely kérdésére, megkeresésére 96 órán belül reagál. Jelen függelék 2009. október 1-tıl hatályos.

Budapest, 2009. 10. 01.

………………………...... Schneider Electric ZRt. Szakszervezete nevében

………………………….. Schneider Electric ZRt. nevében

……………………...

…………………………..

…………………….

Zala Fióktelep Szakszervezet nevében

Zala Fióktelep nevében

Zala Fióktelep HR vezetı

-47-

1. sz. melléklet - Zala MUNKAKÖRÖK BESOROLÁSA

DIREKT 1. villamos készülékszerelı betanított munkás 2. gépbeállító operátor 3. sorvezetı SEMI-DIREKT 1. 2. 3. 4. 5.

anyagfeltöltı csoportvezetı v. mőszakvezetı karbantartó technikus minıségellenır raktáros

INDIREKT 1. asszisztens 2. automatizálási mérnök 3. folyamat mérnök 4. iparizációs mérnök 5. kontroller 6. kontrolling vezetı 7. környezetirányítási mérnök 8. készletgazdálkodó 9. logisztikai lánc elemzı 10. logisztikai vezetı 11. termék specialista 12. minıségügyi vezetı 13. raktárvezetı 14. technikai osztályvezetı 15. mővezetı 16. tervezı technikus 17. HR vezetı 18. HR asszisztens 19. vásárlási mérnök 20. beszállítói minıségbiztosítási mérnök 21. karbantartási csoportvezetı 22. anyagproduktivitási projekt koordinátor 23. industrial performance leader 24. technikai antenna 25. projektmérnök 26. logisztikai tervezı

-48-

2. sz. melléklet - Zala Január

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31

2008

K SZE CS P SZO V H K SZE CS P SZO V H K SZE CS P SZO V H K SZE CS P SZO V H K SZE CS

Július

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31

De C/ü C C C C B B B B B B A A A A A A D D D D D D C C C C

Február Du D/ü D A A A A C C C D D D D B B B C C C C A A A B B B B D D D A

Éj B/ü B B D D D D A A A C C C C D D D B B B B C C C A A A A B B B

Hét

Du B B C C C C A A A B B B B D D D A A A A C C C D D D D B B B C

Éj D D D B B B B C C C A A A A B B B D D D D A A A C C C C D D D

Hét

1

2

3

4

K SZE CS P SZO V H K SZE CS P SZO V H K SZE CS P SZO V H K SZE CS P SZO V H K SZE CS

D D D D D D C C C C C C B B B B B B A A A A

P SZO V H K SZE CS P SZO V H K SZE CS P SZO V H K SZE CS P SZO V H K SZE CS P

De C C B B B B B B A A A A A A D D D D D D C C C C C

Március Du A A A C C C D D D D B B B C C C C A A A B B B B D D D A A

Éj D D D D A A A C C C C D D D B B B B C C C A A A A B B B D

Hét 5

6

7

8

9

5

Augusztus

2008 De A A A A A

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29

2008

27

28

29

30

31

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31

P SZO V H K SZE CS P SZO V H K SZE CS P SZO V H K SZE CS P SZO V H K SZE CS P SZO V

D D D D D D C C C C C C B B B/ü B B B A A A A A A

SZO V H K SZE CS P SZO V H K SZE CS P SZO V H K SZE CS P SZO V H K SZE CS P SZO V H

De C B B B B B B A A A A A A/ü D D D D D D C C C C C C B

Április Du A A C C C D D D D B B B C C C/ü C A A A B B B B/ü D/ü D D A A A A C

Éj D D D A A A C C C C D D D B B/ü B B C C C A A A/ü A/ü B B B D D D D

Hét

Du A A A B B B B D D D A A A A C C C D D D D B B B C C C C A A

Éj B C C C A A A A B B B D D D D A A A C C C C D D D B B B B C

Hét

10

11

12

13

Szeptember 2008

2008 De A A

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31

2008

Du C C C A A A B B B B D D D A A A A C C C/ü D D D D B B B C C C C

Éj B B B B C C C A A A A B B B D D D D A A/ü A C C C C D D D B B B

Hét 31

32

33

34

35

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30

H K SZE CS P SZO V H K SZE CS P SZO V H K SZE CS P SZO V H K SZE CS P SZO V H K

De D D D D D D C C C C C C B B B B B B A A A A A A D D

-49-

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30

2008

K SZE CS P SZO V H K SZE CS P SZO V H K SZE CS P SZO V H K SZE CS P SZO V H K SZ

De B B B B B A A A A A A D D D D D D C C C C C C B B B

Október

36

37

38

39

40

Május Du C C D D D D B B B C C C C A A A B B B B D D D A A A A C C C

Éj A A A C C C C D D D B B B B C C C A A A A B B B D D D D A A

2008

Hét

14

15

16

17

18

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31

CS P SZO V H K SZE CS P SZO V H K SZE CS P SZO V H K SZE CS P SZO V H K SZE CS P SZ

November

2008 Hét

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31

SZE CS P SZO V H K SZE CS P SZO V H K SZE CS P SZO V H K SZE CS P SZO V H K SZE CS P

D D D D C C C C C C B B B B B B A A A A/ü A A D D D D D

A B B B B D D D A A A A C C C D D D D B B B C/ü C C C A A A B B

C C A A A A B B B D D D D A A A C C C C D D D/ü B B B B C C C A

40

41

42

43

44

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30

SZO V H K SZE CS P SZO V H K SZE CS P SZO V H K SZE CS P SZO V H K SZE CS P SZO V

De B/ü B B A A A A A A D D D D D D C C C C C C B B B B B B

Du D/ü D D D B B B C C C C/ü A/ü A A B B B B D D D A A A A C C C D D D

Éj A/ü C C C C D D D B B B/ü B/ü C C C A A A A B B B D D D D A A A C C

Du B/ü B D D D A A A A C C C D D D D B B B C C C C A A A B B B B

Éj A/ü A A B B B D D D D A A A C C C C D D D B B B B C C C A A A

2008 De D/ü C C C C C C B B B B B B A A A A A A D D D D D D

3. sz. melléklet - Zala KIEMELT MUNKAHELYEK LISTÁJA

C 60 Feliratozó Csomagoló Mágneses munkahely Termikus munkahely Ajax munkahely Feltöltı helyettes Hélios Mágneses munkahely Termikus munkahely Csomagoló Feliratozó Feltöltı helyettes Sorvezetı Eloge Termikus/mágneses beállítás Csomagoló Feltöltı helyettes Sorvezetı DpN Ellenırzı munkahely Sorvezetı Gyártásközi ellenır

Alkatrész Csavarozó gépi munkahely Feltöltı helyettes Sorvezetı Gyártásközi ellenır

RCBO

Sorvezetı Termikus/mágneses beállítás Csomagoló Idegenáru ellenır Végtermék ellenır

-50-

4.sz. melléklet - Zala MUNKARUHÁRA JOGOSULTAK LISTÁJA

1db vattakabát kihordásra raktáros anyagfeltöltı 2db munkanadrág és 3 db póló évente 1 alkalommal: Gépbeállító karbantartó technikus raktáros anyagfeltöltı 1 db nıi munkaköpeny + 1 db póló 2 évente: villamos készülékszerelı betanított munkás csoportvezetı v. mőszakvezetı sorvezetı minıségellenır 1 db férfi munkaköpeny 2 évente: karbantartási csoportvezetı

-51-

5.sz. melléklet - Zala KOLLEKTÍV BÓNUSZ CÉLKITŐZÉSEK 2008 DIREKT ÉS SEMI DIREKT MUNKAVÁLLALÓK

Az éves bér %ában

MiniBonus: Target Bonus: Max bonus

havi fizetéshez viszonyított érték

5,0

0,6

7,5

0,9

10,0

1,2 Mutatók

Elsı rész:Schneider Electric összes

Mérték

cash conversation rate free cash flow EBIT DA

5,00%

EBIT A/ Sales Sales Growth (%)

Target

Maxi

-2

0

+2

10,00%

-5

-4

-3

10,00%

-15

-12,5

-10

Mini

Mutatók

2-dik rész : Zala Gyár

Mérték

Mini %

Target %

Maxi %

OTA

25,00%

98,00

98,00

99,00

CCV Productivity (w/o rmi) kHUF

25,00%

106991,00

152463,00

198698,00

5S (points from 56)

25,00%

40,00

45,00

50,00

Total

100,00%

-52-