Saját lakókörnyezetben az önálló életet segítő szolgáltatások munkacsoport

A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet megbízásából a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatásokhoz kapcsolódó standardok protokollok, irányelvek kidolgozása

Saját lakókörnyezetben az önálló életet segítő szolgáltatások munkacsoport IRÁNYELVEK A szociális alapellátások témakörében 2006. dec. 19.

Készítette: Kovács Edina Vas Imréné Zalabai Péterné Csörsz Klára

mnt/dok2006/nyomtatvanyok/NAP/minosegugyi_muhely_agi.odt

TARTALOM 1. Bevezetés 2. Hazai szabályozás 3. Fogalommagyarázat 4. Fogalmi megközelítés 4.1. A szolgáltatás célja 4.2. A szolgáltatások elvei 4.3. A szolgáltatás alapelvei 4.4 A szolgáltatások gyakorlati elve 5. Az alapszolgáltatások általános jellemzői 5.1. A tevékenység folyamata 5.2. A szolgáltatási feltételek 6. Az alapszolgáltatások tevékenységi formái 6.1. Házi segítségnyújtás 6.2. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 6.3. Étkeztetés 6.4. Nappali ellátás 6.5. Családsegítés 6.6. Támogató szolgáltatás 6.7. Közösségi ellátások 6.8. Falu- és tanyagondnoki szolgáltatás 7. Az ellátottak és szociális szolgáltatást végzők jogainak védelmével kapcsolatos szabályok 8. A szolgáltatásokról szóló tájékoztatás módja 9. Dokumentáció


Bevezető A Nap munkacsoport eredetileg az „Otthoni vagy családi önálló életvitel segítő szolgáltatások” főcímű, szociális alap és nappali szolgáltatások alcímű irányelvek meghatározásának feladatára kérték fel. A feladat meghatározása szerint a csoportnak olyan irányelveket kell meghatározni, amelyeket a későbbi szociális munka során kompetensen lehet használni. Feladatunknak jelölték meg azt, hogy a mindennapi problémáinkra megfelelő megoldásokat ajánljuk, amelyek a szakmában dolgozókat foglalkoztatják. A csoport a feladatot értelmezve számos olyan dilemmával került szembe, amelyek tisztázását követően tudott továbblépni. Az első komoly dilemmát a csoport elnevezése okozta. Az önálló életvitel fogalmát több évtizede a fogyatékos emberek önrendelkező életvitelével összefüggésében használják, emiatt az alap és nappali ellátásba tartozó más személyek esetén nem. illetve nehezen értelmezhető. A másik dilemmát az jelentette, hogy az otthoni vagy családi fogalom szerint ki célcsoportja a NAP csoportnak, illetve az alap és nappali ellátásának. Harmadik dilemma abból adódott, hogy több alapellátási feladatnak nem helyszíne az „otthon”. Mindezek megvitatására azért volt szükség, hogy pontosítsuk a feladatunkat. Ennek eredményeként megállapítottuk, hogy az alap és napközbeni ellátás irányelvei nem határozhatók meg egységesen az alábbiak miatt: -nem minden célcsoport él az otthonában (pl.: hajléktalanok) -nem minden célcsoportra vonatkozik az önálló életvitel (pl.: idősek egy csoportjára) -nem minden szolgáltatás helyszíne az otthon (pl.: nappali ellátás) -nem minden szolgáltatást igényelnek otthonukban az ellátottak (bár az otthonukban maradást segítik – pl. a falu- és tanyagondnoki szolgálat esetén -) A csoport közös döntését követően javaslatot tettünk a munkacsoport elnevezésének megváltoztatására, amely elfogadására került. Az új nevünk: „Saját lakókörnyezetében az önálló életet segítő szolgáltatások” elnevezés lett a munkacsoport neve, és ez már könnyebbé tette a további lépések meghatározását is. Ki a célcsoport: -aktívkorú (tankötelesség megszűnésétől) -idősek Más csoportosításban: -egyének mnt/dok2006/nyomtatvanyok/NAP/minosegugyi_muhely_agi.odt

-családok Állapotuk szerint: -fogyatékos személyek -egészségkárosodott személyek -szenvedélybetegek Élethelyzetük szerint: -a települési hátrányokat, az intézmény- és szolgáltatáshiányt elszenvedő állampolgárok mindenkori személyes körülményeik, szükségleteik alapján. Az általános pontosításokra azért volt szükség, mert az irányelvek meghatározásait nem lehetett minden alapellátásban résztvevőre összeállítani. 2., A hazai jogi szabályozás A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi. III. törvény szerint a szociális alapszolgáltatások körébe az alábbiak tartoznak: a) a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás (a továbbiakban falugondnoki szolgáltatás) b) a szociális információs szolgáltatás c) az étkeztetés d) házi segítségnyújtás e) családsegítés f) a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás g) a közösségi ellátások h) a támogató szolgáltatás i) azt utcai szociális munka j) nappali ellátás A törvény értelmében az alapszolgáltatást a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben kell biztosítani, önálló életvitelük fenntartása, egészségügyi, mentális, és egyéb okok miatt keletkezett problémáik megoldása érdekében. A falugondnoki, az étkeztetés és a házi segítségnyújtás,a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a közösségi ellátás, a támogató szolgálat valóban a szociális szolgáltatást igénybe vevő személy saját otthonában nyújtja a szolgáltatást. A mobil falugondnoki szolgálat esetében a szolgáltatók a szolgáltatások többségét nem a saját lakókörnyezetben nyújtják, hanem a lakóhelytől távol eső szolgáltatásokhoz való hozzáférést biztosítják az ellátottaknak. Az utcai szociális munka semmiképpen nem tartozik ebbe a kategóriába, s míg a nappali ellátás mnt/dok2006/nyomtatvanyok/NAP/minosegugyi_muhely_agi.odt

nagymértékben segítheti az egyént az otthoni környezetében maradáshoz, de tevékenységének helyszíne nem a szociálisan rászoruló személy otthona. A szociális információs szolgáltatás segíti az összes szociális alapellátási szolgáltatás munkáját naprakészségében, illetve az igénybevevőt segíti a szociális védőháló elérésében. A NAP munkacsoport feladata irányelvek meghatározása volt, így a különböző szolgáltatásokból meg kellett találni azokat az általánosítható alapelveket és egyéb általános érvényű jellemzőket, amelyek csak a szociális alapellátásra vonatkoznak és amelyek mentén meghatározható lesz a tevékenység folyamata és annak lépései. 3., Fogalommagyarázat Egyén: a szociális szolgáltatás alanya, akinek egészségügyi, mentális, fizikai, életkorából adódó, szociális, mentálhigiénés vagy egyéb krízishelyzetből, települési vagy szolgáltatáshiányból adódó problémái vannak. Család: az egyénnel otthonukban együtt élő személyek Otthon: amelyben az egyén és a család együtt él, közös vagy külön háztartásban, egy légtérben. Önmaguk biztosítják mindennapi életvitelük feltételeit. Időbeosztásuk – feladatmegosztásuk önellátásuk saját irányításuk szerint történik. Életkörülményeiket önmaguk teremtik meg. Önálló életkörülmény: Önmagukat önállóan látják el, legyen az táplálkozási, higiénés és egyéb feladat. Önálló életvitel (Önrendelkező életvitel): életük irányítása saját döntéseik alapján valósul meg. Alapszolgáltatás: mindazon tevékenységek összessége, amelyek az alapvető szükséglet kielégítést szolgálják. ( étkezés biztosítása, személyi higiénia biztosítása, egészségi, életvezetési, szociális, mentális problémák kezelésének segítése, életveszély elhárítása ) Tevékenységek: a sokrétű feladatok egymás mellé és egymásra épülése, annak érdekében, hogy a személyek és családok minél tovább a saját otthonukban élhessenek. Személyi higiénia biztosítása: a szolgáltatást igénybe vevő személy testének, bőrének, hajának, körmének, ruházatának, tisztántartása. Környezeti higiénia: a szolgáltatást igénybe vevő személy közvetlen lakókörnyezetének takarítása. (Egy, általa használt szobának , konyhának, mellékhelyiségnek tisztántartása. ) Ágyba fekvő betegek esetében, az ágy és a közvetlen ágy körüli bútorzat rendben tartása, fertőtlenítése. Szolgáltatást igénybevevő: mindazok a személyek, vagy családok, akik a szociális ellátórendszer bármely területén segítséget kérnek és ezt igénybe is veszik. A feltételeket, szolgáltató és a szolgáltatást igénylő személy, megállapodás formájában írásban rögzíti. mnt/dok2006/nyomtatvanyok/NAP/minosegugyi_muhely_agi.odt

Megállapodás: a szolgáltatáshoz jutás, a szolgáltatás folytonosságának biztosítása, a megszűnés feltételeinek írásbeli rögzítése. Szakmai létszám: azoknak a szakdolgozóknak és kisegítőknek ( takarító, adminisztrátor, gépkocsivezető, stb. ) az együttes létszáma, akik a különböző ellátások biztosítása érdekében dolgoznak, esetenként együtt, egymás munkáját segítve tevékenykednek. Családi kapcsolatok ápolása: mindazon folyamatok segítése, amelyekben hozzájárulunk az egyének, családok, rokonság, barátok, ismerősök egymáshoz közelítéséhez, belsőséges együtt töltött idő felhasználásához. Kompetencia határ: az a határvonal amelyen belül a szociális szakmában dolgozó szakemberek végzik munkájukat. A szociális alapszolgáltatásokra abban az esetben van szükség, ha a rendszer működésében diszharmónia áll be, és külső segítségre van szükség az egyensúly visszaállításához. A különböző alapellátási szolgáltatások ebben nyújtanak segítséget. 1, A falu- és tanyagondnoki szolgáltatás esetén az apró falvakban és külterületen, valamint a tanyasi területek a területi elhelyezkedéséből adódóan kerülnek hátrányos helyzetbe az ott lakó személyek, az intézményhiány miatt nem jutnak hozzá lakókörnyezetükben, otthonukban a különböző alapvető szükségletek kielégítéséhez szükséges szolgáltatásokhoz. 2, Az étkeztetés esetén az ellátottak koruk, egészségi állapotuk vagy fogyatékosságuk miatt tartósan vagy átmenetileg nem képesek önmaguk vagy eltartottaik részére a legalább napi egyszeri meleg étkeztetést biztosítani. 3, A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell a kora, állapota miatt önmaga ellátására nem vagy csak segítséggel képes személyeknek az alapvető gondozási, ápolási, higiénés feltételeket. 4, A családsegítés során szociális-, mentálhigiénés- krízishelyzetben lévő személyek és családok veszélyeztetettségi okainak megszüntetésében kell segítséget nyújtani. 5, A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás az egészségi, mentális vagy fogyatékos állapotból keletkező krízishelyzetekben nyújt segítséget, megteremtve a lehetőségét annak, hogy az egyén továbbra is saját otthonában élhessen. 6, A közösségi ellátás által megteremthető a feltétele annak, hogy a pszichiátriai vagy szenvedélybeteg saját lakókörnyezetében valósítsa meg további gyógyulását, rehabilitációját és munkába illesztését. 7, A támogató szolgáltatás speciális segítségnyújtása révén lehetősége nyílik a fogyatékos személynek otthonában maradva egyenértékű életet élni hasonlóan bárki máshoz, hozzájutni mnt/dok2006/nyomtatvanyok/NAP/minosegugyi_muhely_agi.odt

mindazokhoz a lehetőségekhez, amelyek egyenrangúvá teszik bármely más állampolgárral (család, közösség, kultúra, szabadidő, tanulás, munkavállalás). (családtagokkal való kapcsolattartás, kulturális és szabadidős szolgáltatások igénybevétele, képzés, továbbképzés lehetőségeinek kihasználása, munkavállalásban való esélyegyenlőség). 8, A nappali ellátás lehetőséget ad napközbeni tartózkodásra mindazoknak, akik koruk, állapotuk, egészségi állapotuk miatt észben képesek önmagukról gondoskodni. Mivel időszakosan felügyeletre szorulnak, a szolgáltatás lehetővé teszi, hogy minél hosszabb ideig otthonukban maradhassanak, és minél később legyen szükségük szakosított- bentlakásos elhelyezésre. 4, Fogalmi megközelítés A megismertetett szociális alapellátások közös jellemzője, hogy a szolgáltatást igénybe vevő személy család eredeti lakókörnyezetében maradhat, a különböző okokból előállt hátrányos helyzetében otthonában is kezelhető, segíthető. A szolgáltatások által biztosítható, hogy az érintett személy vagy család életkörülményei továbbra is az eddig megszokott helyen és módon valósuljanak meg. A külső segítség elsősorban életminőségének megtartására irányul, illetve annak romlását hivatott megakadályozni. 4.1. Cél: A kora, mentális-, egészségügyi, vagy fogyatékos állapota, életvezetési nehézségek vagy egyéb szociális ok miatt problémás helyzetben lévő személyt nem intézeti keretek között, hanem saját otthonában vagy lakókörnyezetében hagyva segíteni önálló vagy önrendelkező életvitele megtartásában. 4.2. A szolgáltatások elvei: −

A segítséget igénylő személy család minél nagyobb önállóságának megtartása

−

Az ellátottak függőségi helyzetének minél alacsonyabb szintre szorítása. Mindehhez szükség van képességeinek, készségeinek, és helyzetének, állapotának alapos megismerésére. Fel kell térképezni mindazokat a feltételeket, amelyeket önerőből is képes megvalósítani azokat, amelyekben feltétlen segítséget igényel.

−

Fel térképezni, hogy szolgáltatáson kívül milyen külső és belső erőforrások állnak rendelkezésre, amelyek mobilizálhatóak a cél megvalósítása érdekében. Ezt az indokolja, hogy az egyéni erőforrások sokkal hatékonyabban érvényesülnek, ha az őt körülvevő környezet is részt vesz a problémamegoldásban, támogató háttérként segíti megvalósulását

−

A közvetlen környezeten kívül legalább annyira hangsúlyos a feladata azoknak az egészségügyi, szociális, foglalkoztatási szakembereknek, akikkel az egyén és a szolgáltatás szoros


együttműködésben valósítja meg a problémamegoldást. −

A tágabb környezet lehetőségeinek a bevonása (barátok, ismerősök), a különböző állami, önkormányzati, civil szervezetek által működtetett közszolgáltatások, az érdekvédelmi szervezetek nyújtotta lehetőségek mind az irányba kell hassanak, hogy az egyén állapotát és helyzetét stabilizálják, és lehetővé tegyék hosszútávon is az

önálló életet biztosító

otthonmaradását. −

A szolgáltatás lényege, hogy szerződéses viszony alapján valósul meg. A szerződés rögzíti mindkét fél jogait és kötelességeit, mindazon feltételeket, amely a hosszú távú együttműködést biztosítják.

−

A továbblépés alapfeltétele a közösen kialakított terv, amelyben meghatározásra kerül a szolgáltatás folyamata, lépései, az ahhoz szükséges szabályok, kölcsönös elvárások. A tervkészítés folyamatában figyelembe kell venni mindazoknak a szakembereknek a véleményét is, akiknek kapcsolatuk van a szolgáltatást igénybe vevő személlyel.

−

A közösen kialakított terv hűen kell, hogy tükrözze az egyén állapotának, szellemi, fizikai képességeinek lehetőségeit és korlátait, és mindezek figyelembevételével kell meghatározni a szolgáltatás időtartamát, fajtáját és mélységét. A kölcsönös elvárások rendszerének elfogadtatását követően meg kell valósítani, hogy a szolgáltatást igénybe vevő személy folyamatosan érdekelt és motivált legyen a terv megvalósításában. 4.3. A szolgáltatás alapelvei: ●

előítéletmentesség

●

emberi méltóság tiszteletben tartása

●

másság elfogadása, tolerancia

●

mások akaratának tiszteletben tartása

●

segítségnyújtás a megfelelő emberi élethez

●

életminőség legalább szinten tartása

●

tisztesség

●

szaktudás

●

titoktartás

●

ha nem tudok segíteni, legalább ne ártsak

4.4. A szolgáltatás gyakorlati elve A szolgáltatást igénybe vevő személy megfelelő szakemberi segítséggel képes saját élete irányítására, a segítségnyújtás szükséglete szerinti meghatározására., mnt/dok2006/nyomtatvanyok/NAP/minosegugyi_muhely_agi.odt

A szolgáltatások célja: Az ellátási területen élő szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő egyének, családok feltérképezése, elérése, szükségleteik feltérképezése, azokhoz igazodó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférésük elősegítése. A saját lakókörnyezetükben élő egyének, családok a szociális munka eszköztárávaleivel történő segítése, annak érdekében, hogy önálló, önrendelkező életvitelt folytassanak folytathassanak, érdekeiket képviselni, és érvényesíteni tudják, valamint társadalmi beilleszkedésük megvalósuljon. 5. Az alapszolgáltatások általános jellemzői 5.1.Tevékenység folyamata Kapcsolatfelvétel, szükségletfelmérés Probléma feltárás, információ szerzés Probléma meghatározáshoz adatgyűjtés a családi körülményekről a családon belüli viszonyokról, a külső kapcsolatokról, az intézményi kapcsolatokról, a belső viszonyokról, az életmódról. Problémameghatározás Tervmeghatározás A segítés lépéseinek és folyamatának meghatározása. A feladatok személyre lebontása, a közvetlen környezet bevonása ●

Krízishelyzethez vezető okok megelőzése, krízishelyzet megszüntetése

●

Információs tanácsadás, felvilágosító szolgáltatások

●

A pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését,

●

Az egyén életében, illetve a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését,

●

Közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezése

●

A családon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, család- és párterápiás, konfliktuskezelő mediációs programok és szolgáltatások szervezése

●

Szociális, életvezetési, pszichológiai, mentálhigiénés, nevelési, jogi tanácsadás biztosítása

●

Egyéni és csoportos terápiás programok szervezése

●

A célcsoport kapcsolatépítő, kapcsolaterősítő készségének javítása

●

Aktivitást növelő, munkába lépést ösztönző szolgáltatások biztosítása


●

Önsegítő, valamint közösségfejlesztő programokat szervezése

●

Partnerséget kezdeményez, és partnerségben részt vesz más szektorok képviselőivel

●

Személyi segítés

●

Szállító szolgáltatás

●

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás működtetése

●

Életvezetés segítése

Megvalósítás A folyamat folyamatos értékelése, szükség esetén korrigálása. Pozitív változás, fejlődés vagy a segítés meghiúsulása esetén a segítés befejezése. 5.2. Szolgáltatási feltételek Kapcsolatfelvétel többségében az igénybe vevő kezdeményezésére, de kezdeményezheti az ellátórendszer más szolgáltatója is jelzésére. Az igénybevétel formája: Az aktívkorú nem foglalkoztatottak együttműködésének szervezésén túl önkéntes. Életkorhoz nem kötött. Igénybevétele: térítésmentes és térítésköteles szolgáltatási elemeket egyaránt tartalmaz. A szolgálat szakmai programja ●

meghatározza a kompetenciákat

●

a felelősségi viszonyokat

●

az utasítás rendjét

●

az adminisztráció rendjét és a dokumentációk körét

●

az együttműködés kialakításának, a kapcsolattartásnak a célcsoportjait és módját

●

a feladat és hatásköröket

●

a belső működési rendet

●

a team munka módszertanát

●

a csapatépítés módszereit

●

a szupervízió és esetmegbeszélések idejét és módját

●

a karrier és szakmai továbbképzések lehetőségeit.


Szolgáltatások fajtái ●

információnyújtás

●

életvezetés segítése

●

jogi segítségben

●

működő köz és segítő szolgáltatásokhoz hozzáférés segítése.

Személyi feltételek 1/2000-es rendelet előírásainak figyelembevételével A szolgáltatás biztosításának elsődleges feltételei:

•

Szupervízió, kiégés elleni tréning rendszeres biztosítása a munkatársak számára

•

Rendszeres esetmegbeszélések

•

Szakmai továbbképzés biztosítása a munkatársak részére

•

Intézményen belüli kommunikációs csatornák biztosítása

•

Intézmények közötti partnerség kialakítása, kommunikáció biztosítása

•

Egységes dokumentációs rendszer alkalmazása

6. Az alapszolgáltatások tevékenységi formái 6.1.Házi segítségnyújtás Cél: Az otthonukban élők élethelyzetének segítése annak érdekében, hogy a saját épített és családi környezet biztonságát az ellátott élvezhesse az élet minden szakaszában. Szolgáltatások: •

Személyi és közvetlen környezeti higiéné megtartása,

•

Bevásárlás,

•

Alapápolási tevékenységek,

•

Kapcsolattartás elősegítése,

•

Ügyintézésekkel kapcsolatos teendők,

•

Veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzése és az esetlegesen kialakult veszélyhelyzet elhárítása.


Módszerek: •

Szükséglet kielégítés és felmérés,

•

Ellátási térkép készítése, legalább évenkénti frissítése,

•

Kapcsolati háló kiépítése, mozgatása az ellátásban résztvevő külső intézményrendszerekkel,

•

Megfelelő, szakképzett személyzet biztosítása,

•

Háziorvossal való kapcsolattartás

•

Gerontológus érdekeltté tétele az ellátórendszerben,

•

Szakszerű gondozási, ápolási tervek készítése, esetlegesen fejlesztési terv készítése,

•

Mentálhigiénés szemlélet erősítése,

•

Szükség esetén az egészségügyi alapellátás megszervezése, szakellátáshoz való hozzájutás segítése.

Személyi feltételek: •

Felsőfokú szociális végzettségű szakember,

•

Szociális gondozó, ápoló,

•

Adminisztrátor,

•

Rendszergazda,

•

Mozgásterapeuta,

•

Gerontológus,

•

Mentálhigiénés szakemberek

Tárgyi feltételek: •

Készenléti

táska

alapfelszereléssel

gondozókként

(vérnyomásmérő,

vércukormérő,

kötszerek, lázmérő, fertőtlenítő) •

Megfelelő közlekedési eszközök biztosítása,

•

Védőoltások

•

Védőfelszerelés biztosítása (pl.: gumikesztyű, kézkrém)

•

Az épített környezet olyan mértékű kialakítása, ahol lehetőség nyílik a szolgáltató és az igénybevevő négyszemközti, személyes találkozására.

•

Akadálymentesített környezet

6.2. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás területe: mnt/dok2006/nyomtatvanyok/NAP/minosegugyi_muhely_agi.odt

Cél: Az otthonukban élők élethelyzetének segítése annak érdekében, hogy a saját épített és családi környezet biztonságát az ellátott élvezhesse az élet minden szakaszában. Szolgáltatások: •

A folyamatos 24 órán keresztüli jelzőrendszeres felügyelet

•

krízishelyzet esetén azonnali elhárítás.

•

Segítségkérés okának megismerése, megoldási alternatíva felkínálása.

•

Az ellátott állapotának stabilizálásáig a szakképzett gondozó az ellátott lakásán tartózkodik.

•

Kapcsolattartás a különböző szociális és egészségügyi ellátással.

Módszerek: •

Szükséglet kielégítés és felmérés

•

Gondozási terv közös elkészítése

•

Írásbeli rögzítése az esetnek és az intézkedéseknek

•

Team megbeszélések az ellátások javítása érdekében

•

Kapcsolattartás a családdal és a területileg illetékes vezető gondozónővel

•

Pszichés megnyugtatás


Felsőfokú szociális végzettségű szakember

•

Szociális gondozó, ápoló

•

Rendszergazda


Készenléti

táska

alapfelszereléssel

gondozókként

(vérnyomásmérő,

vércukormérő,


Megfelelő közlekedési eszközök biztosítása

•


•

Az épített környezet olyan mértékű kialakítása, ahol lehetőség nyílik a szolgáltató és az igénybevevő négyszemközti, személyes találkozására

•



6.3. Étkeztetés Cél: Saját otthonukban élők napi egyszeri meleg étellel való ellátása, akik az általános megfogalmazott ellátotti körbe beletartoznak. Szolgáltatások: •

Főzőhelyi kiszolgálással

•

Az étel elvitelének lehetőségével

•

Házhozszállítással

•

Diéta biztosítása

Módszerek: •

Szükséglet kielégítés és felmérés

•

Dietetikus szaktanácsadás


Felsőfokú szociális végzettségű szakember

•

Szociális gondozó, ápoló

•

Adminisztrátor

•

Szakács, konyhalány

•

Dietetikus



•


6.4. Nappali ellátás Cél: Hasznos és tartalmas időtöltés biztosítása, az aktivitás megtartása, képességek és kézségek szinten tartása. Társas kapcsolatok ápolásának elősegítése, az egyéni és társadalmi hasznosság érzésének megtartása érdekében.


Szolgáltatások: ●

Étkeztetés,

●

Személyi higiéné megtartásának segítése,

●

Szükség esetén az egészségügyi alapellátás megszervezése, szakellátáshoz való hozzájutás segítése,

●

Kulturális igény kielégítése,

●

Manuális foglalkoztatások,

●

Életvitelre vonatkozó tanácsadás, életvezetés segítése,

●

Ügyintézés, információszolgáltatás,

●

Társas kapcsolatok megtartásának segítése.

Módszerek: •

Szükséglet kielégítés és felmérés,

•

Motiváltság elősegítése,

•

Beszélgetések,

•

Gondozási tervek vezetése,

•

Foglalkoztatási tervek készítése,

•

Manuális tevékenységek, foglalkoztatások

•

Szabadidős programok megszervezése.


Felsőfokú szociális végzettségű szakember,

•

Szociális gondozó, ápoló,

•

Mozgásterapeuta,

•

Gerontológus,

•

Pszichológus, mentálhigiénés szakember


Készenléti

táska

alapfelszereléssel

gondozókként


Megfelelő közlekedési eszközök biztosítása,

•

Védőoltások


(vérnyomásmérő,

vércukormérő,

•


•


•


6.5. Családsegítés Célcsoportjai között megtalálhatók azok az egyének, családok, közösségek, akik úgy érzik, hogy életvezetési, szociális vagy mentális problémáik megoldásához segítségre van szükségük. Célja: A működési területén leggyakrabban előforduló szociális, mentális problémák feltérképezése. A szociálisan, mentálisan hátrányos helyzetű egyének, családok, közösségek elérése, szükségleteinek feltérképezése, önálló életvezetési képességének megőrzése, illetve helyreállítása. Amennyiben az előbbiekben leírt hátrányok tartós munkanélküliségből erednek, úgy a célcsoportnak a munkába lépést támogató szakmai, módszertani segítséget nyújtani. Tevékenységei: ●

Szükségletfelmérés

●

Krízishelyzetek kezelése

●

Információs, felvilágosító szolgáltatások

●

Életvezetési, pszichológiai, mentálhigiénés, nevelési, jogi tanácsadás

●

Egyéni és csoportos terápiás programokat szervez

●

A célcsoport kapcsolatépítő, kapcsolaterősítő készségének javítása

●

Aktivitást növelő, munkába lépést ösztönző szolgáltatások biztosítása

●

Önsegítő, valamint közösségfejlesztő programokat szervez

●

Partnerséget kezdeményez, és partnerségben részt vesz más szektorok képviselőivel

Az igénybevétel formája: Az aktívkorú nem foglalkoztatottak együttműködésének szervezésén túl önkéntes. Életkorhoz nem kötött. Igénybevétele: ingyenes. A szolgáltatás biztosításának elsődleges feltételei: ●

Szupervízió, kiégés elleni tréning rendszeres biztosítása a munkatársak számára


●

Rendszeres esetmegbeszélések

●

Szakmai továbbképzés biztosítása a munkatársak részére

●

Intézményen belüli kommunikációs csatornák biztosítása

●

Intézmények közötti partnerség kialakítása, kommunikáció biztosítása

●

Egységes dokumentációs rendszer alkalmazása

Személyi feltételek: ●

Felsőfokú szociális alapképzettség

●

Pszichológus

●

Mentálhigiénés, mediátor képzettséggel rendelkező pedagógus, védőnő, szociológus

10 ezer lakosonként 5 fő Tárgyi feltételek: ●

Munkaszoba kommunikációs technikai eszközökkel felszerelve (számítógép, nyomtató, fax, fénymásoló, telefon, mobiltelefon)

●

Számítógépes nyilvántartó program

●

Interjúszoba

●

Csoportszoba

●

Esővédő tetővel ellátott elektromos bicikli vagy motorkerékpár

●

Munkaruha

●

Védőoltások

6.6. Támogató szolgáltatás A szolgáltatás célja és feladata A Támogató Szolgálatának célja, hogy szolgáltatásaival a különböző fogyatékossági csoportokhoz tartozó személyek tagjainak társadalmi beilleszkedését segítse annak érdekében, hogy megszokott környezetükben élhessék önálló, önrendelkező életüket. Ennek érdekében a fogyatékossággal

élő

személyek

lakókörnyezetében

és

lakásán

nyújt

komplex

segítő

szolgáltatásokat, szállítást biztosít és információt nyújt, egyben segítséget nyújt a szakosított ellátások igénybevételéhez.


Az ellátottak köre Támogató szolgálatunk biztosítja otthonában egyedül, vagy családjával élő, - mozgássérült, látássérült, hallássérült, értelmileg akadályozott, halmozottan sérült, és autista személyek ellátását. Az ellátás igénybevételére jogosult az a fogyatékos személy, akik a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. Törvény 23.§ illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. Rendelet 1-2.§ alapján súlyos fogyatékosnak minősül. A feladatellátás szakmai tartalma, a biztosított szolgáltatások köre, az igénybevétel módja, és rendszeressége Támogató Szolgálat a meghatározott feladatok ellátására az alábbi szolgáltatásokat nyújtja: ●

Személyi segítés

●

Szállítás

●

Információs tanácsadás

A támogató szolgálat minden szolgáltatását munkanapokon 8-16 óra között nyújtja. Kivételes egyedi esetekben a támogató szolgálat egyes szolgáltatásai (személyi segítés, szállító szolgálat) a fent nevezett munkaidőn túl is igénybe vehetőek.

Személyi segítés A személyi segítés a fogyatékos emberre irányuló szociális segítség. Tevékenységével nagymértékben hozzájárul önrendelkező életviteléhez, amelynek során a fogyatékos személy vezetni tudja önálló életét. A személyi segítő segítséget nyújt a fogyatékos személy önellátási funkcióiban, mindennapi élettevékenységében, azokban amit a fogyatékos ember nem tud önállóan ellátni, vagy a tevékenység aránytalanul hosszú időt venne igénybe. Az önálló életvitel alapelve szerint csak akkor kell energiát belefektetni egy funkció megtanulásába és elvégzésébe, ha az gazdaságos. Ha a tevékenységre fordított idő helyett sokkal hasznosabbat is tehet, amihez ért, amiben nem akadályozza fogyatékossága, akkor a társadalmilag hasznos tevékenységet legyen joga választani. A személyi segítés szerződéses viszonyon alapuló egyenrangú feladatmegvalósítás, amely során a fogyatékos emberrel közösen kialakítottan határozzák meg a feladatok körét és időtartamát. mnt/dok2006/nyomtatvanyok/NAP/minosegugyi_muhely_agi.odt

A személyi segítés alapvetése, hogy semmi olyan feladatot ne végezzen el a fogyatékos személy helyett, amit ő maga is el tud látni, a segítés csak annyi legyen, amennyire szüksége van a fogyatékos személynek, se többet, de se kevesebbet. Az 1989-es Strassburgi Önálló Életvitel konferencián az ENSZ Világprogramban az alábbiakat fogalmazták meg a résztvevők: A személyi segítés elérhetősége emberi és állampolgári jog. A szolgáltatást minden fogyatékos személynek igénybe lehessen venni, függetlenül korától, anyagi helyzetétől, családi állapotától és a családban elfoglalt helyétől. A személyi segítő szolgálatnak képessé kell tenni az igénybevevőt arra, hogy az élet minden színterének részese lehessen, legyen az munka, pihenés, szórakozás, családalapítás és az ezzel kapcsolatos kötelességeiket el tudja látni. A személyi segítés költségvonzata nem lehet ok az intézményi elhelyezésnek. A személyi segítés a fogyatékos személy lakókörnyezetében történő ellátását biztosítja, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatásokhoz hozzáférést segítse, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása. A személyi segítő szolgáltat segítséget nyújt a fogyatékos ember személyi (higiénés, életviteli, életfenntartási)

szükségleteinek

kielégítésében,

a

társadalmi

életben

való

teljes

jogú

munkavégzésben, kulturális, művészeti, sport, szabadidős tevékenységek végzésében. A szállító szolgálat révén eljuthat, igénybeveheti a fent említett lehetőségeket. A személyi segítő önállóan képes biztosítani az alapvető szükségletek kielégítésének segítését, vezető irányítása mellett az igénybevevő ki nem elégített alapvető szükségleteinek felmérését, szakmai team-ben dolgozik és szorosan együttműködik a háziorvossal és egyéb szakemberekkel. A támogató szolgálat az általa nyújtott szolgáltatások körét nyilvánosságra hozza, egyben tájékoztatja erről a háziorvosokat, a különböző fogyatékossággal élőkkel foglalkozó szervezeteket, az önkormányzat intézményeit. Az így megszerezhető információk teszik lehetővé, hogy a fogyatékossággal élő személyek telefonon, vagy személyesen igényelhessék szolgáltatásainkat. Új ügyfelek jelentkezésekor a fogyatékkal élő ember igényeinek a támogató szolgálat lehetőségeinek és kapacitásának figyelembevételével a Támogató Szolgálat vezetője dönt a szolgáltatás nyújtásáról. Az ellátottak maguk határozzák meg, hogy az általunk nyújtott szolgáltatások köréből mire és milyen időtartamban tartanak igényt. Természetesen a segítők munkájuk során nem pótolhatják a hiányzó családtagokat, tevékenységük csak kiegészítő lehet. A bejelentkezést követően a szolgálat vezetője személyesen felveszi a kapcsolatot a fogyatékos személlyel, pontosítja az igényeket, megvizsgálja a helyszínt, előzetes megállapodást köt az egyénnel. mnt/dok2006/nyomtatvanyok/NAP/minosegugyi_muhely_agi.odt

Ezt követően kijelöli a vezető az ellátásra alkalmas személyi segítőt. Ha a segítettel kölcsönösen elfogadják egymást, úgy a személyi segítő kitölti az adatlapokat, szükség esetén felveszi a kapcsolatot a fogyatékkal élő ember orvosával, vele egyezteti a gyakorlati teendőket. Ezután történik meg a szerződéskötés, amely kitér a feladatokra, az időtartamra, valamint a fogyatékkal élő ember által fizetett térítési díjra. A szolgáltatás igénybevétele folyamán a segített igazolja a szolgáltatások elvégzését és ennek alapján a támogató szolgálat vezetője a napi, heti és havi elszámolásokat a nyilvántartásban vezeti. Az igényekben vagy az állapotban történő bármilyen változást a személyi segítő vagy az igénybevevő jelzi a támogató szolgálat vezetőjének, aki a szükségletekhez igazítja a feltételeket, illetve tájékoztatást ad a szükséges szolgáltatásokról. A személyi segítés feladatai az alábbiak lehetnek: Gondozási feladatok: étkeztetés, ebédhordás, főzés, mosogatás, takarítás, mosás-vasalás, ágyneműcsere, gyógyszer felíratás-kiváltás, bevásárlás a segített nélkül, ügyintézés a segített nélkül. Személyi

segítési

feladatok:

bevásárlás

a

segítettel,

intézménybe

kísérés

(oktatási,

foglalkoztatási, fejlesztő), intézményen belüli folyamatos segítségnyújtás, ügyintézés segítséggel, sétáltatás, levegőztetés, kulturális, művelődési, sportolási lehetőségekre való elkísérés, felolvasás. A személyi segítés során az alábbi adminisztrációs eszközök kerülnek alkalmazásra: ●

Támogató Szolgálatok nyilvántartási naplója: a naplóban a következő adatok kerülnek bejegyzésre:

sorszám,

nyilvántartásba

vétel

ideje,

név,

lakcím,

a

nyilvántartás

megszűnésének ideje. A nyilvántartási naplót a támogató szolgálat vezetője jogosult kitölteni. ●

A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 14. mellékletében meghatározott támogató szolgálati adatlap. A támogató szolgálati adatlapot a szolgálat vezetője, a szolgáltatás igénybevevője, az igénybe vevő háziorvosa és a személyi segítő tölti ki.

●

Gondozási napló: A munkanaplót a személyi segítő tölti ki minden munkanap során, majd az elvégzett munka után aláíratja segítettjével, aki ezzel igazolja a munka teljesítését. A hónap végén ezt a munkanaplót köteles átadni a Személyi Segítő Szolgálat vezetőjének. A munkanapló megírása úgy történik, hogy a személyes adatokon és a dátumokon kívül még a megfelelő kódszámok kerülnek az egyes rubrikákba. Ezek a kódszámok az elvégzett tevékenységet jelölik.

●

Heti időbeosztás: A heti időbeosztást a vezető tölti ki. Ez az adott héten elvégzendő munka helyét és idejét jelöli. Kitöltése a munka folyamatos szervezése miatt fontos, ezután a vezető átadja a személyi segítőnek.


●

Havi összesítő: A havi összesítőt a munkanapló adataival összegezve, azzal megegyezve kell kitöltenie a személyi segítőnek, majd a hónap végén köteles átadni a Személyi Segítő Szolgálat vezetőjének.

●

Gondozási terv: A gondozási terv tartalmazza a személyi segítés során elvégzendő tevékenységeket, egyéb szolgáltatások igénybevételét, a felülvizsgálat időpontját. A gondozási tervet a szolgálatvezető készíti el.

●

Jövedelemnyilatkozat: A segített tölti ki a jövedelemnyilatkozatot, amely alapján megállapításra kerül az ellátási megállapodásban foglalt térítési díj.

●

A személyi segítésért fizetendő térítési díj megállapítása a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. Törvény 114-116.§, foglaltak alapján történik. A tárgyévi térítési díj minden év márciusában kerül megállapításra.

●

Megállapodás: a támogató szolgálat vezetője tölti ki, és a szolgáltatást igénybe vevő aláírásával lép érvénybe.

Szállítás A szállítási igényt három nappal előre kell jelezni a támogató szolgálat vezetőjénél. Ő végzi a diszpécseri feladatokat és adja ki a gépkocsivezetőnek a megrendelést az egyeztetett igények figyelembevételével. Mivel az igények általában meghaladják a kapacitást, ezért a vezető feladata a beérkező igények rangsorolása is. Az igények rangsorolása a következő szempontok alapján történik: 1. A rendszeresen jelentkező igények, illetve az iskolába, munkába, gyógykezelésre történő eljutás előnyt élvez. 2. A mindennapi életvitelhez szükséges szolgáltatások elérésének segítése. Pl.: hivatalos ügyek intézése, orvos, gyógytorna, szakrendelés, fürdő, fodrász, könyvtár, bevásárlás. 3. A kapacitás telítettsége miatt csak ezután elégítjük ki a rekreáció körébe tartozó, és az alkalmi igényeket. Amennyiben a jelentkező igényeket már nem vagyunk képesek kielégíteni, úgy a harmadik kategóriába tartozó igények kielégítéséhez felvesszük a kapcsolatot Budapest területén működő támogató szolgálatokkal, amennyiben ők rendelkeznek az adott időpontra szabad kapacitással, úgy hozzájuk irányítjuk a megrendelőket. A szolgáltatás működéséhez az alábbi adminisztrációs eszközök kerülnek alkalmazásra: ●

Menetlevél: A gépkocsivezető vezeti.

●

Gondozási napló: A gépkocsivezető vezeti.


●

Diszpécsernapló: A támogató szolgálat vezetője vezeti.

●

Kézpénzfizetési számlatömb: A térítési díj fizetése minden alkalommal a szolgáltatás igénybevétele után a gépkocsivezetőnél történik. Amennyiben az ügyfélnek ÁFA-s számlára van szüksége azt utólag levélben kézbesítjük részére.

●

Szállítási adatfelvételi lap: a támogató szolgálat vezetője tölti ki

●

Megállapodás: a támogató szolgálat vezetője tölti ki, és a szolgáltatást igénybe vevő aláírásával lép érvénybe.

Információs tanácsadás A támogató szolgálat alapfeladatai közé tartozik az információs tanácsadás. Ezen szolgáltatás célja, hogy a fogyatékossággal élő személyek hozzájussanak minden információhoz, amely szükséges ahhoz, hogy döntési helyzetbe kerüljenek problémáik megoldásakor és társadalmi integrációjuk minél szélesebb körben megvalósulhasson. Az információs tanácsadás során az igénybe vevő egyrészt konkrét kérdéseire kap választ, másrészt felvilágosítást kap arról, hogy ügyének elintézéséhez hol talál megfelelő segítséget. Az információs tanácsadás telefonon, levélben, e-mailben és személyesen vehető igénybe. A szolgáltatást a támogató szolgálat vezetője végzi. Az információs tanácsadáshoz számítógépes adatállomány kell, hogy rendelkezésre álljon. A fogyatékosokat segítő szervezetek illetve a szakosított ellátást nyújtó szervezetek adataival a gyógyászati segédeszközökre vonatkozó információkkal (gyártó, forgalmazó adatai, hozzáférés módja, esetleg ára), a polgármesteri hivatalok adatait (ügyfélfogadás, a képviselő-testület tagjaira és szervezetére vonatkozó adatok, a hivatal szervezetére vonatkozó adatok). Az adatbázis karbantartása folyamatos kell legyen. Az információs-tanácsadás igénybevétele ingyenes. A szolgáltatás működéséhez az alábbi adminisztrációs eszköz kerül alkalmazásra: Támogató szolgálat információnyújtás-tanácsadás adatlap. A szolgáltató és az igénybe vevő közötti kapcsolattartás módja A szolgáltatások közül a személyi segítés és a szállítás esetén szükséges a támogató szolgálat és a fogyatékkal élő ember közötti folyamatos kapcsolattartás. A kapcsolattartás célja: ●

A munka minőségének ellenőrzése és az ügyfél elégedettségének megismerése

●

Esetleges konfliktusok kezelése

●

A szerződéstől eltérő kérések egyeztetése


A kapcsolattartás a vezető feladata. Ez történhet telefonon, személyesen, írásban a személyi segítő és a gépkocsivezető útján. Az intézmény szervezete A szolgálat négy fő munkatárssal dolgozik. A munkatársak a következők: ●

1 fő vezető, iskolai végzettsége egészségügyi menedzser

●

2 fő személyi segítő, iskolai végzettségük ápolónő,

●

1 fő gépkocsivezető, hivatásos gépkocsivezetői engedéllyel rendelkező személy

A igénybevevők igényeinek kielégítéséhez szükséges munkaszervezés a vezető feladatköre. Szükség esetén ő dönt a helyettesítés rendjéről és a túlmunka elrendeléséről. A támogató szolgálat vezetőjének helyettesítését a támogató szolgálatok közötti együttműködési megállapodás szabályozza. A felek megállapodnak abban, hogy a számukra kötelezően előírt szociális alapszolgáltatási feladatok ellátását egymásra átruházhatják, amennyiben a feladat ellátása nem teljesíthető az adott támogató szolgálat szervezeti egységén belül. Az intézmény kialakítása és megközelítése Akadálymentesen megközelíthető, az egyenlő hozzáférést biztosító környezet előírásainak megfelelő iroda biztosítása. 6.7. Közösségi ellátások A közösségi ellátás célja, feladata: A közösségi ellátás célja, hogy az általa gondozottak integrált és teljes jogú tagjai maradjanak a társadalomnak, illetve reintegrálódjanak a közösségbe. Ennek érdekében a gondozás és a pszichoszociális rehabilitáció, tanácsadás minden formáját az ellátott otthonában illetve lakókörnyezetében, tartózkodási helyén biztosítja. Segítséget nyújt a z egyén számára egészségi és pszichés állapota javításában; meglévő képességeik és készségeik megtartásában, illetve fejlesztésében; a mindennapi életükben adódó konfliktusok feloldásában és problémáik megoldásában;a szociális és mentális gondozásukban, és az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutásukban. A szolgáltatás olyan hosszútávú, egyéni szükségletekre alapozott gondozást kínál, amely nagymértékben épít az ellátottak aktív és felelős részvételére, valamint a természetes közösségi erőforrásokra, őket is oktatva és támogatva.


A közösségi ellátásban részesülők köre: •

Elsősorban a saját otthonukban élő, nem akut veszélyeztető állapotú betegek, akiknek a betegsége ambuláns szakellátás mellett egyensúlyban tartható, és akik életvitelükben, valamint szociális helyzetük javításában igénylenek segítséget;

•

a szociális intézményben élő, vagy hosszabb kórházi kezelés alatt álló szenvedély- és pszichiátriai betegek, akik lakóhelyükön, tartózkodási helyükön stabil hátteret és kontrollt igényelnek.

A közösségi ellátás szakmai tartalma, szolgáltatásai, a szolgáltatásnyújtás módja, rendszeressége: A közösségi ellátás szolgáltatásai: - Problémaelemezés, problémamegoldás: •

a személyes célok meghatározásának segítése,

•

a változtatásra motiváló tényezők feltárása,

•

problémamegoldó beszélgetések, - Készségfejlesztés:

•

életvitellel kapcsolatos tréningek szervezése vagy közvetítése,

•

az önellátásra való képesség javítása és fenntartása,;

•

tájékoztatás a betegséggel kapcsolatos tudnivalókról, az ahhoz való alkalmazkodás és a kezelés teendőiről; - Pszicho-szociális rehabilitáció:

•

a munkához való hozzájutás segítése,

•

a szabadidő szervezett eltöltésének segítése,

•

szabadidős, önsegítő csoportok, támogató hálózatok szerveződésének segítése,

•

tanácsadás, információnyújtás az egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi ellátások és szolgáltatások, valamint a foglalkoztatási, oktatási, lakhatási lehetőségek igénybevételéről.

−

A pszicho-szociális tanácsadás feladata Szenvedélybetegek esetében

−

Az ártalomcsökkentés mindazokat a segítő megközelítésmódokat jelenti, amelyek a szerhasználók/szerfüggők testi-lelki egészségromlását, szociális helyzetének rosszabbodását igyekszenek megelőzni.

−

Alacsonyküszöbű szolgáltatások, programok:


Az ártalomcsökkentő programok egy része úgynevezett alacsonyküszöbű szolgáltatás. Az alacsony küszöb kifejezés arra utal, hogy a szolgáltatást végzők nem támasztanak magas követelményeket az igénybevevők számára. Ezek a szerhasználat/szerfüggés ártalmait csökkentő, preventív célú programok, szolgáltatások térítés nélkül, könnyen, gyorsan elérhetőek, sokak által igénybe vehetőek. Nincsenek szigorú elvárások, terápiás szerződések. −

Megkereső tevékenység: utcán, lakóhelyen, szórakozó helyen, egyéb közösségben. A szolgálat egyéni szükségletekre alapozva, gondozási terv alapján, biztosítják a szolgáltatásnyújtást közösen kialakított gondozási tervben.

Pszichiátriai betegek esetén Problémakezelés, pszicho-edukáció, készségfejlesztés, pszicho-szociális rehabilitáció (munka, szabadidő, klubfoglalkozások és társas kapcsolatok), egyéni esetkezelés, csoportos szociális munka. A közösségi ellátás igénybevételének módja: A szolgáltatás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő kérelmére történik. A szolgálatnál személyesen, telefonon vagy levélben történő igénybejelentést követő legkésőbb 14 napon belül a szolgálat munkatársa előzetes egyeztetés után személyesen keresi fel az ellátásra váró klienst. A meghatározott létszámot meghaladó igény esetén az igénybejelentőt írásban kell értesíteni. Az ellátás térítésmentesen vehető igénybe. Az ellátás igénybevételéről megállapodás születik. A szolgálat és az igénybevevők közötti kapcsolattartás módja: A szolgáltatás során a szolgálat munkatársai otthonukban személyesen keresik fel az ellátottakat, lehetőség szerint telefonon is tartják a kapcsolatot.

A közösségi ellátás körében ellátottak jogai és kötelezettségei: −

Az ellátottnak joga van nyilatkozni arról, hogy kiket zár ki adatai részleges vagy teljes megismeréséből. (A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, ha ez alól a beteg felmentést adott vagy jogszabály az adat szolgáltatásának kötelezettségét írja elő.

−

Az ellátott alapvető joga emberi méltóságának tiszteletben tartása.

−

Az ellátott jogosult az ellátással kapcsolatban a szolgáltatónál, az ellátottjogi képviselőnél, illetve a szolgálat székhelye szerint illetékes városi jegyzőnél panaszt tenni. (panaszjog)

−

Az ellátott a szolgáltatás igénybevételekor köteles tiszteletben tartani a vonatkozó jogszabályokat és a szolgáltató működési rendjét.


−

Az ellátott –amennyiben ezt egészségi, pszichés állapota lehetővé teszi- köteles az ellátásban közreműködőkkel képességei és ismeretei szerint együttműködni. A közösségi ellátást végzők jogai és kötelezettségei: - A közösségi szolgálat munkatársának joga, hogy a szakmailag elfogadott pszichoszociális intervenciós módszerek közül – a hatályos jogszabályi keretek között – szabadon válassza meg az adott esetben alkalmazandó beavatkozási formát;

- Joga van megtagadni az ellátást, •

ha az igénylő problémája nem a szolgálat kompetenciájába tartozik vagy az általa kért szolgáltatás jogszabályba, vagy szakmai szabályba ütközik,

•

az ellátotthoz fűződő személyes kapcsolata miatt,

•

ha saját egészségügyi állapota vagy egyéb gátló körülmény következtében az ellátásra fizikailag alkalmatlan,

•

ha az ellátott együttműködési kötelezettségét súlyosan megsérti,

•

ha saját életét és testi épségét a gondozott ellátása veszélyezteti. - A szolgálat munkatársa a gondozott ellátását csak akkor tagadhatja meg, ha

•

ez az ellátott egészségi, pszichés állapotát károsan nem befolyásolja, és

•

a gondozott ellátásáról más szakember bevonásával, esetátadás keretében gondoskodik.

A szolgálat munkatársa köteles •

tevékenységét a hatályos jogszabályok és a szakmai szabályok szerint végezni,

•

tiszteletben tartani az ellátott személyiségét, méltóságát, jogait és önrendelkezését,

•

figyelembe venni egyéni igényeit és szükségleteit, aktuális állapotát, életkorát, képességeit és készségeit.

A szolgálat szakmai létszáma, szakképzettség szerinti megoszlása:

Közösségi koordinátor

Felsőfokú szociális alapvégzettség (szociális munkás, szociális 1 fő szervező, szociálpolitikus, szociálpedagógus,) és/vagy addiktológiai konzulens, diplomás ápoló, okleveles egyetemi ápoló, mentálhigiénés szakképzettség.


Közösségi gondozó

Szociális ápoló és gondozó, szociális gondozó és szervező, 2 fő pszichiátriai ápoló és asszisztens, pszichiátriai- , mentálhigiénés szakápoló, mentálhigiénés asszisztens

Tárgyi feltételek: - Iroda - Interjú szoba - Kommunikációs eszközök (telefon, mint legfontosabb kommunikációs eszköz) 6.8. A falu- és tanyagondnoki szolgáltatás A szolgáltatás célja és feladata A falu- és tanyagondnoki szolgáltatás (a továbbiakban: falugondnoki szolgáltatás) célja, hogy a hátrányos helyzetű, intézmény- és szolgáltatáshiányos településeken, az aprófalvakban és tanyás térségekben az ott élők esélyegyenlőségét biztosítsák, és a fenti hiányosságokat pótolandó a szolgáltatásokhoz való hozzáférést lehetővé tegyék. A szolgáltatás segítségével az ellátást igénylő emberek számára lehetőség nyílik arra, hogy mindennapjaikat a települési hátrányok ellenére megszokott lakókörnyezetükben, saját otthonukban töltsék; s fizikai állapotuk, családi helyzetük megváltozása esetén is minél később vagy egyáltalán ne szoruljanak intézményi, szakosított ellátásra. Amennyiben ez megvalósul, a gondoskodó társadalmi környezetben a legnehezebb életkörülmények között élők is a nem hátrányos helyzetű településeken lakó egyének életesélyeit megközelítve, biztonságban és méltósággal élhetik le életüket. Az ellátottak köre A

településen

életvitelszerűen

tartózkodó

személyek,

mindenkori

személyes

(szociális,

egészségügyi, családi stb.) körülményeik, szükségleteik alapján. A feladatellátás szakmai tartalma, a biztosított szolgáltatások köre A falugondnoki szolgáltatás a 2/2006. (IV.14.) IcsSzEM rendelettel módosított 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet alapján közvetlen, személyes

és közvetett segítséget nyújt szociális

alapszolgáltatásként, mely feladatokat az önkormányzat saját rendeletében szabályoz a helyi szükségleteknek megfelelően. Közvetlen feladatoknak nevezzük azokat, melyeket a szolgáltatást végző falugondnok személyesen, közvetlenül az igénybevevővel kapcsolatba lépve végez el (pl. gyógyszerek kiváltása, házi segítségnyújtás). Ennek megfelelően a közvetett feladatok azok, amelyek végzése során a falu- vagy tanyagondnok nem kerül személyes, közvetlen kapcsolatba az


igénybevevővel, hanem valamely intézményi szolgáltatásban működik közre (pl. ételszállítás önkormányzati intézménybe). A közvetlen, személyes szolgáltatások közül alapfeladatnak minősül a közreműködés az étkeztetésben, a házi segítségnyújtásban, és a közösségi és szociális információk szolgáltatásában. Hasonlóképpen alapfeladat az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosítása, így a háziorvosi rendelésre és egyéb egészségügyi intézménybe szállítás (ambuláns rendelések, szűrővizsgálatok), valamint a gyógyszerkiváltás és a gyógyászati segédeszközökhöz való hozzájutás biztosítása. Szintén alapfeladat az óvodás- iskoláskorú gyermekek szállítása a tankötelezettség szerinti intézménybe és olyan intézményekbe, ahol a hátrányos helyzetű falvakban élő gyermekek képességfejlesztése,

felzárkóztatása,

tehetséggondozása

folyik,

vagy

életminőségjavító

szolgáltatásokat kaphatnak (pl. uszoda, sportolás, gyermekeknek szóló kulturális szolgáltatások). A falugondnoki szolgáltatás a közvetlen, személyes segítségnyújtás kategóriáján belül, az alapfeladatok mellett kiegészítő feladatokat is végez a lakosság számára. Ennek keretében szervezi, segíti a település lakói számára a közösségi, művelődési, sport- és szabadidős tevékenységeket, személyesen közreműködik az egyéni hivatalos ügyek intézésében, a lakossági igények különböző intézményekhez, szervezetekhez történő továbbításában. A falugondnok feladata az egyéb lakossági szolgáltatásokhoz való hozzájutás segítése (pl. bevásárló utak szervezése vagy nem kereskedelmi mennyiségű árubeszerzés az igénybevevők részvétele nélkül is, háztartási gépek szervízbe szállítása, tömegközlekedési járatok elérése stb). E tevékenységkategórián belül kerül sor az egyéb alapszolgáltatásokhoz (pl. családsegítés) történő hozzáférés segítésére is. A falugondnoki szolgáltatás, a rendeletmódosítást követően csökkentett mértékben ugyan, de segítheti az önkormányzat egyéb feladatainak ellátását. Ezek az ún. közvetett szolgáltatások: az önkormányzati intézménybe (pl. gondozási központ, óvoda) történő ételszállítás, az önkormányzati információk közvetítése a lakosság részére. A jogszabály szerint ide sorolandók azon tevékenységek is, melyek magával a falugondnoki szolgálat működtetésével kapcsolatosak: a falugondnok képzése, továbbképzése, szakmai közösségekben, rendezvényeken való részvétel, a falugondnoki tevékenység napi adminisztrációja, végül a falugondnoki gépjármű üzemeltetésével kapcsolatos feladatok (tankolás, javíttatás, a szállítás higiéniai feltételeinek biztosítása). A szolgáltatás időtartama és annak eloszlása A

falugondnoki

szolgáltatásokat

heti

40

órában

–

önkormányzati

fenntartó

esetén

közalkalmazottként – foglalkoztatott munkavállaló látja el. A hivatalos munkaidőn (8-16.30 óráig) túli feladatok a falugondnoki szolgáltatás során gyakoriak, ezért ezek egyeztetése, sürgősségi rangsorolása külön figyelmet igényel. A túlmunkáért természetesen a falugondnoknak mint munkavállalónak külön díjazás jár. A szolgáltatások jellege, a feladatok rangsorolása A falugondnoki szolgáltatás feladatai közül vannak gépjárművel és anélkül is elvégezhető feladatok. A szállítási feladatok közül azokat a feladatokat kell ellátni, melyeket az egyén körülményeiből fakadóan nem tud önállóan megoldani, vagy a tevékenység aránytalanul hosszú mnt/dok2006/nyomtatvanyok/NAP/minosegugyi_muhely_agi.odt

időt venne igénybe, illetőleg aránytalanul nagy költséget róna rá. A feladatellátás során a gazdaságosság elvét is figyelembe kell venni, ezért célszerű az egyedi szállítási igényeket lehetőség szerint csoportosan kielégíteni, ill. azokhoz egyéb feladatellátást is társítani. Amennyiben a szállítási igények meghaladják a szállítási kapacitást vagy ütköznek más feladatokkal, a falugondnok feladata a beérkező igények rangsorolása, mely a következő szempontok alapján történhet: előnyt élveznek a rendszeres szállítási feladatok, amelyek más intézmények munkarendjéhez igazítandók (iskola, óvoda, orvosi rendelési idők stb.), ezt követik a mindennapi

életvitelhez

szükséges

szolgáltatások

elérésének

segítése (gyógyszerkiváltás,

bevásárlás), s csak ezután következhetnek az egyéb lakossági szolgáltatások (szerviz, árubeszerzés), eseti igények (rendezvényekre eljutás), önkormányzati és a szolgáltatás működtetéséhez szükséges feladatok (önkormányzati információk eljuttatása, gépjárműtakarítás, adminisztráció). Az önellátást segítő feladatok tekintetében figyelemmel kell lenni arra, hogy az ellátott személyek meglevő aktivitását a szolgáltatás ne oltsa ki, az egyén maradjon motivált a szolgáltatások igénybevétele mellett is az életvitelét segítő tevékenységek önálló megoldásában – természetesen a mindenkori körülményei által lehetséges mértékben. A falugondnok helye az önkormányzati, intézményi struktúrában, a szakmai döntéshozatal elvei A falugondnok egyszemélyes szolgáltató, munkáját munkaadóként a szolgáltatást fenntartó szervezet vezetője (az esetek többségében a polgármester vagy képviselőtestület által meghatározott más személy) jogosult irányítani. A képzett falugondnok az állami normatívával támogatott szolgáltatást a vonatkozó jogszabályokban előírt követelmények alapján, a mindenkori lakossági szükségletek figyelembevételével, döntően

önállóan végzi. Döntési lehetőségei, szakmai

kompetenciái vannak a napi feladatellátással kapcsolatban, felettese engedélyét a rendkívüli igények, és a szokásosnál költségigényesebb feladatok felmerülése esetén kell kikérnie. Az intézményi integrációban megvalósuló szolgáltatások esetén a falugondnoki szolgáltatásnak önálló szakmai programmal és önálló költségvetéssel kell rendelkeznie. Ebben az esetben a falugondnok napi feladatellátásának szervezésében és a rendkívüli esetek elbírálásában az intézmény vezetője kompetens. A falugondnok kapcsolatrendszere A falugondnok és a szolgáltatás fenntartója az általa nyújtott szolgáltatások körét a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza, és kialakítja a kapcsolatot azokkal az intézményekkel, szervezetekkel és szakemberekkel, akikkel együttműködésben a feladatok hatékonyabban és szakszerűbben oldhatók meg. A szolgáltatások igénylése, a szolgáltatók és az igénybevevők közötti kapcsolattartás módja A falugondnoki szolgáltatást a falugondnok személyesen vagy telefonon történő értesítésével vagy mnt/dok2006/nyomtatvanyok/NAP/minosegugyi_muhely_agi.odt

a szakmai programban meghatározott módon és személyeknél tett bejelentéssel lehet igényelni. Minthogy a szolgáltatás elvben valamennyi lakosra, a település egészére kiterjed (min. 70, max. 660 fő), a szolgáltatások zöme pedig rendszeres, a másfajta alapszolgáltatások során használatos megállapodás megkötése nem szükséges. A szolgáltatók és az igénybevevők közötti kapcsolattartás módja a közvetlen emberi kommunikáció a személyes ismeretség alapján, élőszóban vagy telefonon, szükség esetén írásban. A szolgáltatás térítési díja A hatályos jogszabályok alapján a falugondnoki szolgáltatások valamennyi eleme térítésmentes. A szolgáltatás személyi feltételei A működési engedéllyel rendelkező és a normatívával támogatott falugondnoki feladatellátás feltétele az 1.2000. (I.7.) SzCsM rendelet alapján a falugondnoki alapképzés elvégzése. A falugondnok helyettesítését (betegség, szabadság, továbbképzés esetén) szakszerű helyettessel kell megoldani, aki lehet a legközelebbi település falugondnoka, vagy a falugondnokénál magasabb végzettséggel rendelkező szociális, humán szakember. A falugondnoki szolgáltatás tárgyi feltételei A falugondnoki szolgáltatás alapvető tárgyi feltétele a személyszállításra és kisebb áruszállításra is alkalmas gépjármű. Szakmai ajánlásként csak a gépjármű műszaki paramétereit határozzuk meg, ez 8+1 férőhelyes, személyszállításra vizsgáztatott gépjármű. További elvárás, hogy a gépjármű legyen alkalmas gyermekek és idősek, mozgásukban korlátozott személyek szállítására is, és közlekedéstechnikailag biztonságos legyen. A falugondnoki szolgáltatás adminisztrációja A falugondnoki szolgáltatás működésének jelenleg nincs kötelezően előírt adminisztrációja. Menetlevelet csak a teherszállításra vizsgáztatott gépjárművek vezetőinek kell vezetniük. Szakmai ajánlásként

a

hagyományos

munkanaplót

és

a

módszertani

osztály

által

kidolgozott

tevékenységadminisztrációs dokumentumokat ajánljuk. A falugondnoki szolgáltatás szakmai programja A falugondnoki szolgáltatás napi működéséhez (valamint a működési engedély megszerzéséhez és a normatíva igényléséhez egyaránt) szakmai programot kell készíteni. A szakmai programnak tartalmaznia kell a fentebb taglalt általános és speciális irányelveket, nevezetesen: – – – – –

a szolgáltatás célját, feladatát, az ellátottak körét, a feladatellátás szakmai tartalmát, módját, a biztosított szolgáltatások formáit, körét, rendszerességét, a szolgáltatás igénybevételének módját, a szolgáltató és az igénybe vevő közötti kapcsolattartás módját,


– –

az ellátottak és a szociális szolgáltatást végzők jogainak védelmével kapcsolatos szabályokat, a szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módját.

A falugondnoki szolgáltatás nyilvánossága, közösségi kontrollja A falugondnoki szolgáltatás a legkisebb, leghátrányosabb helyzetű településeken működik. A szolgáltatási forma kialakulásában nagy szerepet játszott a rendszerváltás során bekövetkezett demokratikus átalakulás, melynek során létrejöttek a települési önkormányzatok, új életre kaptak a közfeladatokat is felvállaló civil szervezetek, és lehetőség nyílt a közéletben való fokozottabb és közvetlenebb állampolgári részvételre. A falugondnokot a képviselőtestület nevezi ki, de személyére a külön erre a célra összehívott közmeghallgatáson a lakosság tesz javaslatot a feladatra jelentkezők közül – így válik a falugondnoki munkakör bizalmi állássá. A későbbiekben a falugondnok nemcsak a képviselőtestület és munkahelyi felettesei előtt számol be tevékenységéről, hanem a lakosság előtt is megméretteti magát időszakonként. Ez a viszony a feladatellátó erkölcsi, bizalmi és kapcsolati tőkéjét erősíti, szakmai hitelét növeli. 7. Az ellátottak és a szociális szolgáltatást végzők jogainak védelmével kapcsolatos szabályok A támogató szolgálat ügyfeleinek adatait a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben foglaltak alapján kezeljük. A megszerzett adatokat harmadik fél részére csak az ügyfél engedélyével, illetve írásos felhatalmazására adjuk ki. A munkák szolgáltatások során be kell tartani a szociális munka etikai kódexének előírásait. A fogyatékossággal élő ember az ellátás köréről önállóan dönt, a segítő által nyújtott szolgáltatásokat és azok időtartamát a munkanaplóban aláírásával igazolja. Indokolt esetben a szolgálat vezetőjétől kérheti segítőjének cseréjét. Ha a szolgáltatással kapcsolatban az ellátott hiányosságot észlel, panasszal fordulhat a szolgálat vezetőjéhez. Ha az ellátott panaszára a szolgálat vezetőjétől, nem kap számára elfogadható választ, 15 napon belül fordulhat a szolgáltató képviselőjéhez. Amennyiben a panaszt ezt követően sem sikerül tisztázni, az ellátott a területileg illetékes jegyzőhöz fordulhat panaszával. A panaszok kivizsgálásának és érdekérvényesítésének segítésére az alapellátásban illetékes ellátott-jogi képviselő áll az ügyfél szolgálatára. A fenntartó a munkavállalók számára legalább a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi XXXIII. törvény az 55-80.§-okban megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket biztosítja, valamint az 1/2000 SZCSM rendelet 6§-ának 11. bekezdésében leírtak értelmében gondoskodik a munkaruha-juttatás feltételeiről. 8. A szolgáltatásról szóló tájékoztatás módja A szolgáltatásokról, a működésről tájékoztatni kell az igénybevevőket és az érdekelteket az, mnt/dok2006/nyomtatvanyok/NAP/minosegugyi_muhely_agi.odt

valamint megfelelő információt kaphatnak a szolgálat tevékenységéről szórólapok által. Írásban és személyesen felvenni a területileg illetékes szociális és egészségügyi ellátási terület képviselőivel az együttműködés kialakítása érdekében. Amennyiben lehetőség van rá, a helyi médiában is bemutatkozni, valamint az önkormányzat által kiadott nyomtatott médiában is megjelentetni a szolgáltatásról szóló információikat. A szolgáltatások működéséről, azok igénybevételi lehetőségeiről tájékoztatni kell a szolgáltatások potenciális igénybevevőit. Szükséges, hogy a rászorult, ellátandó személyek megfelelő információt kapjanak a szolgáltatók tevékenységéről, az igénybevétel jelzésének módjáról, lehetőségeiről, az igénybevétel bejelentésének előzetes időpontjáról és a szolgáltatást igénybe vevő személy számára felmerülő esetleges költségekről. A tájékoztatás módja: elsősorban a helyben szokásos tájékoztatási lehetőségeket kell használni, melyek nagymértékben függenek a település nagyságától. A tájékoztatás célcsoportjai: részben a szolgáltatások potenciális igénybevevői, részben pedig a szolgáltatások során potenciálisan bevonandó szolgáltató partnerek köre (intézmények, egyházak, civil szervezetek). A kisebb településeken a helyi önkormányzat és az (egészségügyi, szociális, kulturális) intézmények hirdetőtáblája, faliújságja, a helyi újság, a helyi tv-csatorna, a szolgáltatók által készített és terjesztett szórólapok betöltik ezt a funkciót, és elegendők az ellátottak tájékoztatásához. Nagyobb településeken a tájékoztatás lehetősége kiterjed a fenntartók (önkormányzat, egyházi vagy civil szervezet) vagy a konkrét szolgáltatók internetes honlapjaira, a szolgáltatók újság-, és egyéb hirdetéseire. A szolgáltatók feladata továbbá írásban és személyesen is kezdeményezni a kapcsolatot a területileg

illetékes

intézmények

vezetőivel,

majd

munkatársaival

a

hatékony

együttműködés kialakítása érdekében. Amennyiben lehetőség van rá, célszerű a helyi médiában (újságok, tv-csatorna, helyi rádióadók) is bemutatni a szolgáltatást és az azt végző intézményt/személyt, megerősítve a médiákon keresztül történő híradással a személyes-intézményi híradások hatékonyságát. 9. Dokumentáció Az alapszolgáltatások részletes kidolgozásával megbízott speciális más munkacsoportokat bízták meg a dokumentációk részletes kidolgozásával, ezért az anyagok ott találhatók.


Saját lakókörnyezetben az önálló életet segítő szolgáltatások munkacsoport

Recommend Documents