„Hazagondozás – érdekek az alapellátásban és a szakellátásban” munkacsoport Munkacsoport vezetője: Both Éva „Hazagondozás munkacsoport” problémafelvető összefoglalója A „Hazagondozás – érdekellentétek és érdekegyezések” munkacsoport 2009. június 9-én tartott megbeszélést, amelyen részt vettek a tatabányai Megyei Módszertani Gyermekjóléti Központ munkatársai: Zombai Ágnes és Megyesiné Vida Andrea; a Csongrád megyei Tegyesz képviseletében Szügyi János; a Békés megyei Tegyesztől Szilágyiné Váradi Edit és Vajda Attila; a Bács-Kiskun megyei Tegyesztől Péter Szilvia és Kovács Andrásné valamint a Fővárosi Tegyesz részéről Both Éva és Békés Zoltán. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tegyesz munkatársa Farkasné Soltész Erzsébet írásban küldte el a munkacsoport témájával kapcsolatos észrevételeit. A munkacsoport a következő kérdések megvitatását, vizsgálatát tartja fontosnak: -
-
A hazagondozás meghatározása – alapvetésünk, hogy a gyermekvédelmi szakellátásból ( IH, ÁT) 18 éves kora előtt vérszerinti családjába hazakerült gyermekek vonatkozásában gondolkodunk hazagondozásról – már a bekerülés pillanatától Kik a hazagondozásban érintett szereplők? - gyerekek - vérszerinti család „a családot kéne alkalmassá tenni – ez a nehezebb, a gyerekekkel könnyebb; család, aki mindent megtesz; család, aki örül, hogy elkerült a gyerek” - gyermekjóléti szolgálat - gyermekvédelmi szakszolgálat – gyámi tanácsadó, nevelőszülői tanácsadó - egyéb szakemberek (iskolai, egészségügyi stb.) - gyámhivatal - gondozási helyek: o gyermekotthon – befogadó otthon, - különleges gyo. -speciális gyo. o nevelőszülő – civil, szakszolgálat által fenntartott
„…a kapcsolattartás ütközik nehézségekbe, amikor a nevelőszülő együttműködési készségének hiányában nem, vagy csak rendszertelenül valósul meg a szülő-gyermek – testvérek találkozása. Természetesen részünkről (Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tegyesz) ez a kezelhetőbb probléma, mivel a megyében működő közel 700 nevelőszülőnél a gyermekek 2/3 –a nevelkedik és az ilyen jellegű hiányosságokat folyamatosan szűrik a nevelőszülő tanácsadók és a gyámi-gondozói tanácsadók.”(Farkasné Soltész Erzsébet) Néhány adatot áttekintve, úgy tűnik, a hazagondozás vonatkozásában (is) igen meghatározó a gondozási hely. Idekapcsolódik a befogadó otthonok szerepe a hazagondozásban: 2008-ban (mint egyébként minden évben) például a hazakerült gyerekek többsége a fő befogadó helyekről: a Fővárosi Tegyesz befogadó otthonaiból, valamint a csecsemőket befogadó különleges gyermekotthonokból került haza (Békés Zoltán elemzése). - Kiknek az érdekei játszanak szerepet, avagy milyen érdekek működnek a hazagondozásban?
-
-
-
mi a gyermek érdeke mi a szereplők érdeke o a gyermek érdekével ellentétes érdekek o a gyermek érdekével egybevágó érdekek Milyen tényezők befolyásolják a hazagondozás eredményességét? o a bekerüléstől a szakellátásban eltöltött idő o a gyermekek életkora o működési feltételek – tárgyi-személyi o „emberi tényezők” – képzési, szemléletbeli különbsége o kapcsolattartás – érzelmi oldal, kötődés, szülő-gyermek kapcsolat elősegítése – bekerülés utáni kapcsolattartás-szabályozási gyakorlat - a gyermekjóléti véleményének perifériára szorulása pl. a gondozási hely kiválasztásában, ami pedig a kapcsolattartás megvalósulásában kulcsszerepet játszik o családgondozás - Mi történik a szakellátásban töltött időben a családdal? Ki gondozza a családot? (pl. gyermekjólétiben ugyanaz-e a családgondozó, aki a bekerülés előtt volt?) GYEJO – TEGYESZ- együttműködésének konkrét formái, gyakorlata
A munkacsoport vélekedése, miszerint „az alapellátás számára legfontosabb téma kell legyen a hazagondozás”, hogyan valósul(hat) meg az együttműködésekben? -
-
a gyermekjóléti családgondozójának együttműködési gyakorlata a szakellátás munkatársaival – jó gyakorlatok gyűjtése a gyermekjóléti családgondozójának és a gondozási hely családgondozójának együttműködési kérdései - a két családgondozó együttműködésének konkrét gyakorlatai – jó gyakorlatok – közös családlátogatások, helyes-e, mi az előnye, mi a hátránya stb. – gyermekotthonok – módszertani gyermekotthonok bevonása a munkacsoportba A hazagondozás akadályai o személyi, szemléletbeli akadályok o rendszer akadályok
A munkacsoport megbeszélésén folyamatosan jelen volt, hogy a Gyvt. alapelveinek megvalósítása, megvalósulása (pl. beutalásra csak akkor kerüljön sor, ha az alapellátásban nem segíthető tovább a család, a gyermekek a lehető legrövidebb időt töltsék a szakellátásban és megtervezetten kerüljön sor gondozásukra, preferálva a vérszerinti családba való hazagondozást) számos akadályba ütközik. A gyakorlatban dolgozó szakemberek sok-sok akár konkrét eseteket is sorolva mutatják be az ellenható tényezőket, amelyek szemléletbeli, személyi elégtelenségekre valamint rendszerbeli akadályokra oszthatók alapvetően. Egészen biztosan fontos ezeknek az akadályoknak az azonosítása, körülírása és elkülönítése egymástól, valamint attól a körtől/szinttől is, amelyben meghatározható lenne a „hazagondozás hogyanjának” szakmai-módszertani tartalma (protokollok kidolgozása, a kapcsolódási pontok és módozatok kimunkálása; az együttműködés területeinek és a kompetenciahatároknak a meghatározása stb.). A műhelymunka során a címünkben szereplő érdekellentétek-érdekegyezések azonosítása (mint szemléletbeli, személyi és mint rendszerbeli akadályok) után lehet cél az ez utóbbi szinten való munkálkodás.
-
A munkacsoport munkamódja, ütemterve:
2010 áprilisáig a felvetődött kérdések vizsgálatát, megvitatását, elemzését végezzük el. Munkacsoport megbeszéléseket tervezünk 2009. október 8-án (fókuszban: a hazagondozásban jelenlévő érdekek közül a gyerek érdeke; az eredményességet befolyásoló tényezők számbavétele) és 2009. november 24-én. Ezzel párhuzamosan tervezzük az idevágó adatok feldolgozását, összevetését – nyáron a fővárosi helyzetről készül egy elemzés, ugyanezen szempontok alapján a többiek megyéjének képét is szeretnénk felvázolni. A műhelymunkába szeretnénk bevonni a gyermekotthoni kollégákat (befogadó otthoni, gyermekotthoni családgondozók), ennek érdekében kapcsolatba léptünk egy módszertani gyermekotthonnal már és nyilvánvalóan nyitottak vagyunk, egyéb jó gyakorlatot folytató gondozási hely munkatársainak fogadására is.
A munkacsoportba jelentkező intézmények és szakemberek: Intézmény
Név
Pálos Károly Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat
Krézitzné Réthy Anna
Miskolc Gyermekvédelmi Központ
dr. Székelyné Pogány Erzsébet
B-A-Z Megyei Gyermekvédelmi Központ
Kozsil Róbertné
Somogy Megyei Gyermekvédelmi Központ Szentesi Családsegítő Központ Mód. Gyejó. Sz. Szentesi Családsegítő Központ Mód. Gyejó. Sz. Békés Megyei Szociális Gyermekvédelmi RMK Békés Megyei Szociális Gyermekvédelmi RMK
Troszt Éva
László Gyöngyi
Ferenczy Tamás
Szilágyiné Váradi Edit
Kézi Zoltánné
Fióka Gyermek- és Ifjúságjóléti Központ Mátyási Borbála
Szociálpolitkai és Munkaügyi Intézet
Hajnal Renáta
Sopron GYJK
Roth Gyuláné
Tatabánya GYJK
Nagyné Zombai Zsuzsanna
Kapocs Segítő Szolgálat
Borbély Péter
Tatabánya GYJK Nyíregyháza TGTK
Csulik János Farkasné Soltész Erzsébet
Nyíregyháza TGTK
Pásztorné Szőke Judit
Nyíregyháza TGTK
Kovács Krisztina
Nyíregyháza TGTK
Vasi Dóra
Miskolci Családsegítő Központ
Lasztócziné Szomoru Mónika
Miskolci Családsegítő Központ Szolnok Módszertani Gyejó. Közp.
Gúr Péter Attila
Balogh Lászlóné
Zala Megyei Tegyesz
Komlósi Kálmán
Veszprémi GYEJO
Dörnyei Balázs
Szegedi Tegyesz
Szügyi János
Csibész GYEJO
Papp Kriszina
Csibész GYEJO
Sótér Szilvia
PMTEGYESZI
Major Zsolt Balázs
Baranya Megyei Tegyesz
Takács Viktória
Bács-Kiskun Megyei Tegyesz Kovács Andrásné Bács-Kiskun Megyei Tegyesz Péter Szilvia
A munkacsoport következő megbeszélésének időpontja és helyszíne:
„Hazagondozás” munkacsoport szakmai megbeszélései: 2009. október 8. csütörtök 10 órától 13 óráig 2009. november 24. kedd 10 órától 13 óráig helyszín: Fővárosi Tegyesz
