Az Ifjúsági Strukturált Párbeszéd Nemzeti Munkacsoport évi projektzáró kiadványa

Az Ifjúsági Strukturált Párbeszéd Nemzeti Munkacsoport 2014. évi projektzáró kiadványa

Agreement No. 2014-1995/ 001-001

Strukturált párbeszéd – Projektzáró kiadvány

Köszöntő Kedves Olvasó! Jelenleg az Ifjúsági Strukturált Párbeszéd Nemzeti Munkacsoportjának 2014. évi pályázati projektzáró kiadványát fogod a kezedben. A hosszú elnevezés nem túl fiatalos, és kevésbé adja vissza a strukturált párbeszéd folyamatának eszméjét, ezért választotta a Munkacsoport a „Szólj bele!” szlogent a projekt mottójának. Ennek megfelelően próbáltunk fiatalos arculatot adva, a fiatalok nyelvén szólva eljutni a célcsoport, és a társadalom minél szélesebb rétegeihez. Az első mondatban fogalmazottakkal ellentétben valószínűleg valamilyen digitális módon forgatod e kiadvány lapjait – nem pedig kézben fogva – mivel a fenntarthatóság és a környezetünk védelmében a projektet bemutató anyagot e-kiadvány formájában készítettük el. Reméljem, hogy ez nem veszi kedved attól, hogy végiglapozd ezt a néhány sort, és megismerkedj az eredményeinkkel. Ezúton kívánok tartalmas időtöltést, bízva, hogy gondolatébresztő percekkel ajándékoz meg a kiadvány, és bátorítalak Téged, hogy csatlakozz Te is a folyamathoz! Janzsó Ádám Nemzeti Munkacsoport elnök

2


Az Ifjúsági Strukturált Párbeszéd Munkacsoport Az Európai Unió Tanácsának ajánlásai alapján kezdeményezte az Ifjúsági Strukturált Párbeszéd Nemzeti Munkacsoport (továbbiakban: Nemzeti Munkacsoport) megalakítását és működtetését az ifjúságügyért felelős szaktárca. A Nemzeti Munkacsoport elsődleges célja a strukturált párbeszéd hazai szintű lebonyolításának koordinálása. Ez a testület tervezi és valósítja meg a konzultációkat és készíti elő az EU Ifjúsági Konferenciákon megtárgyalásra kerülő kérdések alapját képező nemzeti jelentést. A Nemzeti Munkacsoport választja ki azokat a fiatalokat is, akik Magyarországot képviselik az EU Ifjúsági Konferenciákon, illetve fontos feladata az európai szintű folyamatok eredményeinek visszajuttatása a fiatalokhoz, a magyarországi szakpolitikusokhoz és az ifjúsággal foglalkozókhoz. A Nemzeti Munkacsoport feladata, hogy megtervezze és megvalósítsa a konzultációkat, elkészítse a szükséges jelentéseket, és azokat a megadott határidőre eljuttassa az európai szintű koordinációért felelős Európai Irányító Bizottsághoz angol nyelven A munkacsoportok munkájában általánosságban az ifjúsággal foglalkozó szakminisztériumok képviselőin kívül a Nemzeti Ifjúsági Tanács és az ifjúsági szervezetek képviselői, valamint ifjúságkutatók is részt vesznek. Magyarországon a testület 14 főből áll az alábbi összetételben: a Nemzeti Ifjúsági Tanács (3 fő), ifjúsági és fiatalokkal foglalkozó civil szervezetek (3 fő – Csoporttéka, Egyesület, Demokratikus Ifjúságért Alapítvány, HÖÖK a Hallgatókért Alapítvány), Ifjúsági Konzultációs Kör informális csoport (1 fő), NCSSZI Erasmus+ Ifjúsági Programiroda (4 fő), Nemzeti Munkaügyi Hivatal (1 fő), Tempus Közalapítvány (1 fő), Emberi Erőforrások Minisztériuma (1 fő). A Nemzeti Munkacsoport titkársági feladatait a Nemzeti Ifjúsági Tanács delegáltjai látják el.

3



A projekt bemutatása

A projekt főbb elemei

A Nemzeti Munkacsoport a 2014. évi pályázati projektje 2014. augusztus 1-e és 2014. december 31-e között valósult meg. A fő célja volt, hogy az Európai Unió által meghatározott strukturált párbeszéd folyamatát előkészítse Magyarországon. A prioritásoknak megfelelően egy több ciklusú projekt első részeként valósította meg a folyamatot, melyben megalapozták a fiatalok és a döntéshozók közötti párbeszéd indítását, valamint kutatásokkal és a szakmával folytatott egyeztetésekkel vizsgálták meg, hogy mit jelent Magyarországon a „Youth Empowerment”, ami az olasz-lett-luxemburgi elnökségi trió vezérkérdése. A projektben a strukturált párbeszéd magyarországi munkacsoportjának tagjai és az általuk képviselt szervezetek, az ifjúságpolitikában tevékenykedő ifjúságpolitikai civil szakértők és Magyarország fiataljai vettek részt. A projekt elsődleges célcsoportjába a fiatalok, ifjúságpolitikai szakértők, ifjúsági munkások, és ifjúsági szervezetek tartoztak.

Online megjelenés létrehozása és erősítése A projekt során sor kerül egy infógrafikus alapokon nyugvó honlap került kifejlesztésére a „Szólj bele!” szlogen mentén (www.szoljbele.hu), mely egyrészt állandó kapcsolatot tud biztosítani az érdeklődőkkel, másrészt a fiatalos megjelenéssel biztosítja a strukturált párbeszéd folyamatának népszerűsítését. A honlap alapvető célja az információ közvetítése a nemzetközi strukturált párbeszéd mozgalomról és a magyarországi strukturált párbeszéd mozgalom aktualitásairól. A honlap mellett a közösségi média lehetőségeit is kihasználva kialakításra került a strukturált párbeszéd magyarországi munkacsoportja számára egy Facebook oldal (www.facebook.com/szoljbele) is, valamint az elkészült közösségi média stratégia alapján további csatornák használata készült elő.

Kerekasztal beszélgetések A projekt során az olasz ifjúsági konferenciát megelőzően 2014. október 10-én két kerekasztal beszélgetés került megszervezésre, amelyen összesen 30 ifjúsági szakember, és Nemzeti Munkacsoport tag vett részt. A kerekasztal beszélgetés célja az volt, hogy a szakemberek feltárják mit jelent Magyarországon a „Youth Empowerment”, és milyen jogaik vannak a fiataloknak, és hogy alakul a döntéshozatalba való bekapcsolódásuk. Ez azért volt fontos, mert az olasz konferenciának ezek voltak a fő kérdései, és a projekt rövidsége miatt szélesebb körű, mélyebb ifjúságkutatásra nem volt lehetősége a munkacsoportnak. Emellett további célja volt, hogy előkészítse a fiatalok körében készítendő reprezentatív kutatást is.

4

5



Ifjúságkutatás

„Youth Empowerment”

A kutatás három pilléren alapult, aminek első pillére egy fókuszcsoportos beszélgetés, második pillére egy reprezentatív online kérdőíves felmérés, valamint harmadik pillére a fiatalokkal tartott személyes konzultáció volt. A reprezentatív online kérdőív mellett, amelyet egy kutatócég végzett el, egy nyitott kérdőív is létrejött, amely segítségével szélesebb körét tudtuk elérni az ifjúságnak, és bármelyik 15-29 év közötti fiatal kifejezhette véleményét ezáltal.

Az olasz-lett-luxemburgi elnökségi trió idején a Strukturált Párbeszéd folyamatában a „youth empowerment” témakörét járták körben Európa szerte a Nemzeti Munkacsoportok. Az olasz elnökség idejére eső vezérkérdések megvitatása és a fiatalok véleményének becsatornázása érdekében a magyar Nemzeti Munkacsoport egy rendhagyó módszert is választott. Mivel a téma kapcsán kiemelten fontosnak tartotta, hogy a képzetlenebb, számos területen rosszul integrált, nem szervezett fiatalok véleményét is megismerhesse, ennek érdekben a 15-29 éves fiatalokra egy 500 fős országos reprezentatív on-line kérdőíves kutatást készítetett, amit négy, főként hátrányos helyzetű fiatalokkal készített fókuszcsoportos beszélgetéssel egészített ki. Kiemelve néhány fontosabb konklúziót azt láttuk, hogy válaszadók több mint fele gondolja úgy, hogy az iskolának valamilyen mértékben hozzá kell járulnia az állampolgári felelősségre neveléshez, viszont csak a fiatalok ötöde gondolja úgy, hogy ezt a saját iskolája meg is tette. A fókuszcsoportos felmérésből kiderült, hogy a diákok a jogaik mellett a kötelezettségeik ismertetését, és a kötelességek teljesítésére való nevelést is igénylik. A válaszokból kiderül ugyanakkor, hogy a diákönkormányzatok nagyon hatékonyatlanul működnek. A fiatalok döntő többsége nem az érdekképviselet, illetve nem a közösségi részvétel megtanulásának a terepeként tekint a DÖK-re, hanem egy olyan szervezetet lát benne, ahol a „köz”-re hivatkozva a részvevők egyéni előnyökre tehetnek szert. Általánosságban elmondható, hogy a fiatalok a személyes kapcsolataikban bíznak, a személytelen intézményekben viszont nem. Minél intézményesültebb egy kapcsolat, a fiatalok annál bizalmatlanabbak vele szemben. Így a legnagyobb a bizalom a saját családjuk, rokonaik, barátaik irányába, legkevésbé az országos politikusokban bíznak. Ezt a bizalmi rangsort tovább erősíti, hogy a fiatalok nem bíznak a médiában, mint hiteles közvetítőben. Legtöbben, harminc százaléknyian, az internetes médiában bíznak, de csupán azért, mert úgy érzik, hogy az interneten nagyobb lehetőségük van a hiteles információk megtalálására. Részben a fenti megállapításokkal magyarázható, hogy a fiatalok rendkívül közönyösek a politika iránt. A fiataloknak kevesebb, mint tizede állítja, hogy érdekli az országos politika, ugyanilyen kirívóan alacsony arányban vannak azok, akik szerint a politikusokat érdekli a fiatalok véleménye, illetve, akik úgy látják, hogy van lehetőségük a fiataloknak beleszólni a közügyekbe. A leghatékonyabb érdekérvényesítési formának a szavazást tartják, a fiata-

Fókuszcsoport Ezt a módszert azért választotta a munkacsoport, mert a fókuszcsoportos kutatás a kvalitatív kutatási megoldások legnépszerűbb formája, mely a miértekre és a hogyanokra keresi a választ. A kutatás során gondosan kiválasztott 8 az adott célcsoportba tartozó fiatal beszélgetett korábbi tapasztalatairól, megosztották egymással véleményüket, érzéseiket, meggyőződéseiket a meghatározott témákkal kapcsolatban, egy moderátor vezetésével. A strukturált párbeszéd kutatásában 4 fókuszcsoportos lekérdezésre került sor, melynek témakörei a vezérkérdések köré épültek.

Online kérdőív (reprezentatív) Ennek a módszernek a segítségével olyan adatokhoz jutottunk, amelyek megbízhatóan mutatták a fiatalok véleményének megoszlását egy-egy kérdésben. Így nem csak a konzultációban részt vevő fiatalokról, hanem a teljes magyar fiatalságot tükröző adatokhoz tudunk jutni. A kérdőív kérdései a kerekasztal beszélgetésen elhangzott szakértői véleményekre épültek, ezzel is elősegítve a kérdések naprakészségét. Az online kutatásból egy tanulmány is készült a projekt során, mely a kiadvány végén megtalálható, röviden az alábbiakban foglalhatóak össze a kutatás eredménye:

6

7


lok harmada szerint ez hatékony részvételi forma. Minden egyéb részvételi forma, mint a tüntetésen való részvétel, a petíció, politikai vélemény nyilvános kifejtése, a fiatalok nagyjából tizede szerint van csupán hatással a közügyekre. Még a leghatékonyabbnak tartott részvételi forma kiszélesítését sem támogatják a fiatalok. A megkérdezettek kétharmada ellenzi a választásokon való részvétel korhatárának leszállítását 16 évre. Az online tevékenységek közül a fiatalok több mint negyede on-line petíciót írt már alá, 21 százalékuk politikai jellegű híreket lájkolt. A legkevésbé jellemző, hogy politikai jellegű sms-t küldtek volna tovább. Az ifjúsági, civil világba való integráltsága a fiataloknak nagyon gyenge. A megkérdezettek harmada ismer valamilyen ifjúsági szervezetet, és csupán a megkérdezettek 6 százaléka állította, hogy tagja valamilyen civil szervezetnek, 10 százalékuk valamilyen nem formális közösségnek. A válaszadók 14 százaléka hallott már az ifjúsági munkásról, mint szakmáról. A fókuszcsoportos beszélgetésekből kiderült, hogy ennek ellenére van elképzelésük arról, hogy mit kellene csinálnia egy ifjúsági munkásnak. Igénylik is, hogy jelen legyen valaki, aki „összefogja, inspirálja, motiválja” a fiatalokat. A válaszadók 7 százaléka rendszeresen, további 35 százalékuk alkalmanként szokott önkéntes munkát végezni. Az adatokkal azonban óvatosan kell bánni, mert a fókuszcsoportokon az derült ki, hogy a sok fiatal nincs tisztában az önkéntes munka fogalmával. Így előfordul, hogy egy fiatal rendszeresen végez önkéntes munkát, de saját magának nem így fordítja le a tevékenységet. A kötelező iskolai közösségi szolgálatról a fiatalok többségének pozitív véleménye van. A diákok személyiségfejlődése, tapasztalatszerzése, társadalmi érzékenységének növekedése szempontjából is kifejezetten előnyösnek találják.


beszélgetnek a fiatalokkal az aktuális témakörökről, lehetőséget biztosítanak a demokratikus értékek és a hozzájuk kapcsolódó magatartásformák tapasztalati úton való elsajátításához. A konzultációs folyamatba becsatlakozó önkéntes fiatalok egy felkészítő találkozón vettek részt. A konzultáció célja az volt, hogy a fiatalokkal személyes kapcsolatba kerüljenek a nagykövetek, és általuk a strukturált párbeszéd munkacsoport, melynek eredményeként választ kaphattunk olyan kérdésekre is, melyekre a fókuszcsoportos és online kutatás nem volt képes, tekintettel arra, hogy formáját tekintve strukturáltabb, kötöttebb a konzultációnál. Az eddigi tapasztalatok alapján elmondható, hogy az ilyen személyes találkozók alkalmával folytatott kötetlen beszélgetések során a fiatalok kön�nyebben megnyíltak, és erősen marginalizált fiatalokat is sikerült elérni. Erre nagyszerű példa, hogy az egyik nagykövet egy éjjeli menedékhelyen hajléktalan és állami gondozásban lévő fiatalokkal beszélgetett az aktuális témákról, mint például a fiatalok politikai szerepvállalása.

Konzultáció A reprezentatív kutatás lefolyatatásával párhuzamosan futott egy nyitott kérdőív is, amelynek adatait a későbbiekben lehet felhasználni akár annak vizsgálatára, hogy vannak-e szignifikáns eltérések a reprezentatív mintán lekérdezett fiatalok, és az kérdőívet „önkéntesen” kitöltő, „aktív” fiatalok által adott válaszokban, véleményekben. A pályázat keretein belül kialakításra került egy úgynevezett „ifjúsági nagykövet” rendszer. A „nagykövetek” olyan önkénteseket jelentenek, akik a strukturált párbeszéd programmal kapcsolatosan információk nyújtanak,

8

9


A projekt virtuális felületei – Szólj bele! honlap és Facebook oldal


Ismerd meg – rövid, motiváló leírás a strukturált párbeszédről, és a programról

A Szólj bele! honlap A http://szoljbele.hu/ oldal létrehozásával a munkacsoport célja az volt, hogy az ifjúsági ügyekkel foglalkozó online tartalmak körében hiánypótló felület jöjjön létre. A honlap kialakításának fő szempontja az volt, hogy egyszerűen, világosan és érthetően vezessen végig a Strukturált Párbeszéd állomásain, egyértelműen fogalmazza meg a folyamat célját, és érdeklődést keltően ismertesse a projektet.

Nyitóoldal

Értsd meg – a strukturált párbeszéd vizualizált, infógrafikus bemutatása, felugró leírásokkal a folyamat minden egyes lépcsőjéhez

10

11



Olvass bele – a strukturált párbeszéddel kapcsolatos hírek, és háttérdokumentumok felülete, ahol az aktuális eseményekről, folyamatokról értesülhetsz

Szólj bele – a fiatalok számára közvetlen beleszólást biztosító felület, amelyen az aktuális kérdőív is fut, valamint lehetőség a blog oldalra való átlépésre

12

Rólunk – a Nemzeti Munkacsoport tagjainak bemutatkozását tartalmazó felület, ahol a munkacsoport tagok személyes hátterével ismerkedhetsz meg

13


Impresszum


Összefoglaló A projekt 5 hónapja alatt a Nemzeti Munkacsoport több mint 3000 fiatalt és ifjúsági szakembert ért el közvetlenül a honlap, a kutatás, és kerekasztal beszélgetések során. Az elkészült ifjúságkutatás segítette az olasz ifjúsági konferenciára való felkészülést, valamint alapul szolgált a lett elnökségre való felkészüléshez. A projekt ugyanakkor a megalapozása volt annak a folyamatnak, amely a 2014-es évtől kezdve rendelkezésre álló pályázati forrásoknak köszönhetően egy jól átgondolt, és felépített szakmai támogatást biztosít a fiatalok és a döntéshozók közötti párbeszéd fejlesztéséhez. Reményeink szerint sikerült olyan struktúrát kialakítani, amely nemcsak európai szinten, de nemzeti, és helyi szinten is támogatja azokat a folyamatokat, amelyek segítségével a fiatalok beleszólhatnak a róluk szóló kérdésekbe, és valós hatással lehetnek a döntések meghozatalára.

A Szólj bele! Facebook oldal A Szólj bele! program facebook oldala, melynek célja, hogy a strukturált párbeszéd iránt érdeklődőknek folyamatos információkat nyújtson az ifjúságügy és az Európai Unióhoz kapcsolódó témákban, valamint visszacsatolást nyújtson a strukturált párbeszéd hazai és európai folyamatáról, eredményeiről.

14

Projekt rövid összefoglalása (angol) The Hungarian NWG in the framework of the 2014 project worked out a process based on new components and methods to achieve the target group and the consultation process in order to increase the efficiency and sustainability. An info-graphical website was made which is popular among young people and easy to work with it, it is used and will develop by the NWG with the supporting of the social media strategically considered tools. The website is easily available for young people and presents the process of structured dialogue in an attractive way. The complete online research reached more than 1,000 people, and during personal meetings more than 100 people were involved in the consultation process. By focus group discussions, by personal meetings (with the youth structured dialogue ambassadors) and by professional roundtables, better prepared answering of the guiding questions and the more efficient preparation of the young delegates were ensured. Out of the five-month project period there were two months of preparation and three months to implement the activities.

15


The €30,000 grant application and the implementation period has encouraged the NWG to implement a project establishing a long-term process, and by using the results of the Structured Dialogue project in the next round of applications. It can reach a lot more people of the society in the future. Furthermore, this way we can pass more young people’s opinion to the EU decision-making structures.

STRUKTURÁLT PÁRBESZÉD Youth empowerment tanulmány

16

17


Strukturált párbeszéd – Youth empowerment tanulmány

Tartalomjegyzék Ábrajegyzék.........................................................................................20 Bevezetés..............................................................................................23 1. What should be done to stimulate a culture of political participation in all aspects of education?........................................24 2. What should be done to increase trust and understanding between young people and decision-makers, empowering both to better work with each other?...............................................32 3. How should young people and youth organisations be fully involved in shaping policies together with decision-makers?......44 4. How can youth work empower young people for political participation?..................................................................52 5.

18

How should young people from all backrounds be informed, empowered, and engaged to take part in political and democratic process, and how should new and alternative technologies and tools be used for this?..............55

19


Ábrajegyzék What should be done to stimulate a culture of political participation in all aspects of education? 1. ábra – Állampolgári felelősségre nevelés és iskola viszonya............24 2. ábra - Hogyan kellene az iskolának hozzájárulnia az állampolgári felelősségre neveléshez?.....................................26 3. ábra - Hogyan járult hozzá a Te iskolád az állampolgári felelősségre neveléshez?...............................................................26 4. ábra – Szavaztatok-e általános iskolában, az osztályban?................27 5. ábra – Az általános iskolád vezetősége mennyire vette figyelembe a szavazás eredményét?.............................................27 6. ábra – Működik-e vagy működött-e az általános iskoládban Diákönkormányzat?.......................................................................28 7. ábra – Ismered-e vagy ismerted a Diákönkormányzat vezetőjét?...29 8. ábra – Fordultál-e valaha a DÖK-höz?.............................................29 9. ábra – Mit kéne csinálnia a DÖK-nek?.............................................30 10. ábra – A te iskoládban mit csinált a DÖK?.......................................30 What should be done to increase trust and understanding between young people and decisinmakers, empowering both to better work with each other? 11. ábra – Mennyire bízol…?...............................................................32 12. ábra – Mennyire érdekel a politika?................................................34 13. ábra – Honnan szoktál tájékozódni közügyekről?............................35 14. ábra - Kinek a véleménye hiteles számodra közéleti kérdésekben?................................................................................35 15. ábra - Hogy érzed, mennyire érdekli a fiatalok véleménye a… ?.....37 16. ábra - Hogy érzed, mennyire van lehetősége a fiataloknak beleszólni a…?...............................................................................38 17. ábra - Neked milyen lehetőséged van, hogy beleszólj a közügyekbe?...............................................................................39 18. ábra - Milyen módon tudsz leghatékonyabban beleszólni a közügyekbe?...............................................................................40

20


19. ábra - Mi a véleményed a választási részvétel korhatárának 16 évre történő leszállításáról?.....................................................41 20. ábra - Szűkebb családoddal milyen gyakran beszélgettek a következő témákról?..................................................................42 How should young people and youth organisations be fully involved in shaping policies together with decision-makers? 21. ábra - Ismersz valamilyen ifjúsági szervezetet?............................44 22. ábra - Ismersz a környékeden olyan programot, amit ifjúsági szervezet rendezett?.....................................................................45 23. ábra - Voltál-e már ifjúsági szervezet programján?.........................46 24. ábra - Miért nem mentél el ifjúsági szervezet programjára?...........47 25. ábra - Mit csinálnak, mivel foglalkoznak szerinted az ifjúsági szervezetek?.................................................................48 26. ábra - Tagja vagy-e valamilyen civil szervezetnek?..........................48 27. ábra - Kötődsz-e valamilyen hasonló, de nem formális közösséghez vagy mozgalomhoz?.................................................49 28. ábra - Milyen okból csatlakoznál valamilyen szervezethez, egyesülethez?...............................................................................51 How can youth work empower young people for political participation? 29. ábra - Hallottál már az „ifjúsági munkás” szakmáról?..................52 30. ábra - Kerültél már kapcsolatba ifjúsági munkással?.......................53 31. ábra - Voltál-e már a következőkben?.............................................54 How should young people from all backrounds be informed, empowered, and engaged to take part in political and democratic process, and how should new and alternative technologies and tools be used for this? 32. ábra - Szoktál önkéntes tevékenységet végezni?.........................56 33. ábra - Mennyire értesz egyet az alábbi állításokkal? A közösségi szolgálat…...................................................................56 34. ábra - Részt veszel vagy részt vettél-e valaha kötelező iskolai közösségi szolgálaton?..................................................................58

21


35. ábra - Milyen gyakran szoktál…?.....................................................59 36. ábra - Különböző politikai tevékenységeket soroltunk fel. Kérjük, válaszolj a neked fontos célok elérése érdekében részt vettél-e a következőkben?....................................................61 37. ábra - Különböző online tevékenységeket soroltunk fel. Kérjük mondd meg, hogy csináltad-e ezeket valaha?...................62

22


Bevezetés Jelen tanulmányban a Strukturált Párbeszéd folyamat olasz elnökségének kérdéseihez kapcsolódó magyarországi ifjúságkutatás főbb eredményeit kívánjuk ismertetni. A Strukturált Párbeszéd folyamatban az olasz-lett-luxemburgi trió idején azt kívánja a Bizottság különböző oldalakról megvizsgálni, hogy a „youth empowerment”-ről mit gondolnak az európai fiatalok, milyen problémákat észlelnek, milyen javaslataik vannak a Bizottság részére ezek kezelésére. Az olasz elnökség idejére eső vezérkérdések megvitatása és a fiatalok véleményének a becsatornázása érdekében a magyar nemzeti munkacsoport úgy döntött, hogy rendhagyó módszert választ. A magyar nemzeti munkacsoport fontosnak tartotta, hogy a Bizottság ne csak a szervezett, közügyek iránt elkötelezett, érdeklődő fiatalok véleményét ismerhesse meg, hanem azokét a fiatalokét is akiket az ifjúsági és civil szervezetek nem érnek el. A nem szervezett, kevésbé jól integrált ifjúság véleményének megismerése érdekében egy 500 fős online országos reprezentatív kérdőívet vettünk fel a 15-29 éves magyarországi fiatalok körében. A fiatalok véleményének mélyebb megismerése érdekében 4 darab fókuszcsoportos felmérést is készítettünk. A fókuszcsoportok helyszíneinek kiválasztásakor külön figyelmet fordítottunk arra, hogy deprivált helyzetű fiatalok gondolkodását megismerhessük. Két darab fókuszcsoportot készítettünk Kecskeméten, egy-egy fókuszcsoportot pedig Újszászon, és Ózdon. Ez utóbbi két helyen főként alulképzett, munkanélküli, és sokféle kihívással küzdő fiatalokkal beszélgettünk. Az online survey kutatáson és a négy fókuszcsoportos beszélgetésen kívül természetesen az olasz elnökség ideje alatt is működtette a Nemzeti Munkacsoport a Strukturált Párdeszéd bevált hagyományos eszközeit. A kutatás természetesen nem kiváltja felváltani, hanem csupán kiegészíti a Strukturált Párbeszéd hagyományos eszközeivel elért fiatalok véleményét. Jelen tanulmány célja, hogy a kutatás főbb eredményeit ismertesse. A tanulmányt az egyes vezérkérdések tagolják. A tanulmány során külön-külön ismertetjük az egyes vezérkérdésekhez kapcsolódó kérdőívkérdések eredményét, kiegészítve a fókuszcsoportokon elhangzott véleményekkel.

23


1. What should be done to stimulate a culture of political participation in all aspects of education? 1. ábra – Állampolgári felelősségre nevelés és iskola viszonya

Az online kutatás során kíváncsiak voltunk arra, hogy a magyarországi fiatalok szerint az iskolának mekkora mértékben kell hozzájárulnia az állampolgári felelősségre neveléshez, illetve, hogy ezt a funkcióját az iskola mennyire teljesíti. Mint ahogy az első ábrán látható, a fiatalok véleménye szerint az iskola kisebb mértékben járul hozzá az állampolgári felelőségre neveléshez, mint amennyire azt a magyarországi fiatalok kívánatosnak tartanák. Érdemes megjegyezni, hogy a magyar fiatalok ideális esetben sem tartanák kizárólag az iskola feladatának az állampolgári nevelését. A 15-19 évesek között valamivel magasabb azoknak a fiataloknak az aránya, akik szerint az iskolának nem feladata az állampolgári felelőségre nevelés, de az ő körükben is csupán csak 7 százalék gondolja így. Az is elmondható hogy minél magasabb valaki iskolai végzettsége annál valószínűbb, hogy úgy gondolja, hogy az iskolának nagyobb mértékben kell hozzájárulnia az állampolgári felelőségre neveléshez. Ez az összefüggés azonban habár létező, nem igazán jelentős, hiszen a legfeljebb 8 általánost végzetteknek is 43 százaléka véli

24


úgy, hogy az iskolának inkább, vagy teljes mértékben hozzá kell járulnia az állampolgári felelőségre neveléshez, és csupán 6 az iskolának egyáltalán nem vagy nem kell hozzájárulnia az állampolgári felelőségre neveléshez. A válaszok megoszlása között nincs érdemi különbség, nem, településtípus, régió, illetve családi állapot szerint. Némileg más a saját iskola megítélése kapcsán a válaszok szocio-demográfiai tényezők mentén való megoszlása. Meglepő módon a magasabb iskolai végzettségűek és a Budapesten élők kevésbé érzik úgy, hogy a saját iskolájuk hozzájárult az állampolgári felelőségre neveléshez. A diplomások 48 százaléka gondolja úgy, hogy a saját iskolája inkább nem vagy egyáltalán nem járult hozzá az állampolgári felelőségre neveléshez. Ez az arány a legfeljebb nyolc általános végzettek körében 26 százalék. A Budapesten élők 48 százaléka érzi úgy hogy az iskolája inkább nem vagy egyáltalán nem járult hozzá az állampolgári felelőséghez neveléshez, míg a falun élők között ez az arány 27 százalék. Természetesen az adatok nem azt mutatják, hogy a diplomához eljutók illetve a budapestiek ebből a szempontból rosszabb iskolába jártak, viszont az tény, hogy a diplomásoknak és a budapestieknek ebből a szempontból valamivel rosszabb a véleménye a volt iskolájáról. Feltételezhetjük, hogy a budapestiek és a diplomások eleve magasabb igényszinttel rendelkeznek, és ezeknek a magasabb igényeknek nem feleltek meg a korábbi iskoláik. Az fókuszcsoporton elhangzott, hogy a fiatalok sokszor a jogaikkal sincsenek tisztában, állampolgári felelőségükkel és esetleges kötelességeikkel pedig végképp nem. Egyesek szerint hatékonyabbá lehetne tenni az iskola állampolgári felelőségre nevelő funkcióját, ha az iskola keretein belől, de a tanári karhoz nem kötődő külső előadók tartanának interaktív ismertető előadásokat. „Hát szerintem egy-egy interaktív előadás eléggé tudna dobni a dolgon. Tehát sok mai fiatal azt se tudja, hogy milyen jogai meg milyen kötelezettségei vannak. Inkább a jogaikkal vannak tisztába, de azzal se nagyon. Azzal inkább példálóznak, de a kötelezettségeikkel meg végképp nem. És ez valamilyen szinten rossz, mert az tudnia kellene minden embernek kívülről, hogy milyen kötelezettségeik vannak, és miket is várhat el a másik állampolgártól, úgyhogy egy-egy előadás során, amit nem feltétlenül a tanárok tartanak, hanem külsős emberek, oktatók. Így lehetne szerintem feldobni. … ha ugyanaz a tanár, akit látnak heti 15 órába mond nekik egy ilyet, lehet hogy nem is fognak rá figyelni.”

25


2. ábra - Hogyan kellene az iskolának hozzájárulnia az állampolgári felelősségre neveléshez?


Mindezek fényében érdekes, hogy a fiataloknak nagyjából a harmada emlékszik úgy, hogy az ő iskolája az iskolai diákönkormányzatok erősítésével járult hozzá az állampolgári felelőségre nevelés erősítéséhez. Ennél nagyjából háromszor kevesebben voltak azok, akik szerint a saját iskolájuk ismeretek vagy készségek oktatásával járult hozzá az állampolgári felelőségre neveléshez. 4. ábra – Szavaztatok-e általános iskolában, az osztályban?

Az online felmérés azt mutatja, hogy magyarországi fiatalok legtöbbje szerint ismeretek és készségek oktatásán keresztül valamint a diákok véleménynyilvánítására alkalmas többféle fórum kialakításával kellene hozzájárulnia az iskolának az állampolgári felsőségre neveléshez. A közösségi szolgálat erősítését, az iskolai önkéntesség erősítését, illetve a politikusok, döntéshozók iskolába való meghívását sokkal kevésbé tartják olyan eszköznek amivel az iskolának hozzá kellene járulni az állampolgári felelőségre neveléshez. Nagyjából tíz százalék azoknak az aránya akik tanácstalanok a ebben a kérdésben. 3. ábra - Hogyan járult hozzá a Te iskolád az állampolgári felelősségre neveléshez?

A fiataloknak több, mint a fele állította, hogy a saját általános iskolájában legalább alkalmanként szavaztak az osztályban. A fiatalabbak magasabb arányban állítják, hogy szoktak szavazni az osztályban. A budapestiek valamivel kisebb arányban állítják az egyéb településtípuson élőknél, hogy szoktak szavazni az osztályban. A falun élők 61 százaléka állítja, hogy legalább alkalmanként szoktak szavazni az osztályban, ez az arány a budapestiek körében csupán 39 százalék. Minél magasabb valakinek az iskolai végzettsége annál kisebb valószínűséggel emlékszik úgy, hogy az általános iskolában, az osztályban legalább alkalmanként szavaztak. A legfeljebb nyolc általánost végzettek 65 százaléka állította, hogy az általános iskolában az osztályban legalább alkalmanként szavaztak, míg ugyanez az arány a diplomások között csupán 37 százalék. A nem, a családi állapot illetve az, hogy a válaszadó melyik régióban él nem befolyásolta érdemben az általános saját általános iskolájáról megmaradt ez irányú emlékeket. 5. ábra – Az általános iskolád vezetősége mennyire vette figyelembe a szavazás eredményét?

26

27


A válaszadók fele érzi úgy, hogy az általános iskola vezetősége valamilyen mértékben figyelembe vette a diákok szavazásainak az eredményét, és csupán 12 százalék állította, hogy az iskola vezetősége inkább nem vagy egyáltalán nem vette figyelembe a szavazás eredményét. Tehát a fiatalok többségében az a emlék él, hogy az iskolai szavazás nem látszattevékenység volt, hanem valóban befolyásolta a döntéseket. A budapestiek valamivel kevésbé érzik úgy a kisebb településeken élőknél, hogy a szavazás eredményét az iskola vezetősége figyelembe vette, az összefüggés azonban nem különösebben erős. A budapestiek 33, míg a falun élők 54 százaléka állította, hogy az általános iskolája vezetősége legalább részben figyelembe vette a szavazások eredményeit. 6. ábra – Működik-e vagy működött-e az általános iskoládban Diákönkormányzat?

A döntéshozásban való részvételhez kapcsolódó készségek elsajátításának fontos terepe lehet a diákönkormányzat, mely minden általános iskolában kötelezően működik. Érdekes tény, hogy ezt a működést tíz fiatalból 2 nem érzékelte. A fiatalabbak között magasabb az az arány aki úgy emlékszik, hogy az általános iskolájában működött diákönkormányzat. A 15-19 év közötti fiatalok 19, míg a 25-29 év közötti fiataloknak csak 64 százaléka állította, hogy működött az általános iskolájában diákönkormányzat. Arra, hogy valaki érzékelte-e a saját általános iskolájában a diákönkormányzat működését, némileg a később megszerzett iskolai végzettség is hatással van. A diplomások 65, míg a legfeljebb nyolc általánost végzettek között 86 százalék állította, hogy működött a saját általános iskolájában diákönkormányzat. Persze az eltérést az is magyarázza, hogy a legfeljebb nyolc általánost végzettek között több a fiatalabb életkorú.

28


7. ábra – Ismered-e vagy ismerted a Diákönkormányzat vezetőjét?

A fiataloknak nagyjából kétharmada ismerte a diákönkormányzat vezetőjét, viszont csak 40 százalék állította, hogy a saját diákönkormányzatának a vezetőjét személyesen ismerte. A fiatalok harmada nem ismerte a diákönkormányzatának a vezetőjét. Az idősebbek között magasabb az aránya azoknak, akik nem ismerték a saját diákönkormányzatuknak a vezetőjét. A 15-19 év közöttiek 17, míg a 2529 év közöttiek 38 százaléka állította, hogy a diákönkormányzat vezetőjének kilétéről nem volt ismerete. A legfeljebb nyolc általánost végzettek kisebb arányban állították, hogy nem ismerték a diákönkormányzat vezetőjét, mint a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők. Az ő körükben ez az arány 18 százalék, míg a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők körében 30 és 40 százalék között van. 8. ábra – Fordultál-e valaha a DÖK-höz?

Mutatja, hogy mennyire érezték, úgy a fiatalok hogy a diákönkormányzat segíthet a személyes problémáikon mutatja az, hogy tízből csupán egy fiatal állítja, hogy valaha is a diákönkormányzathoz fordult segítségért. A fontosabb szocio-demográfiai változók mentén nincs érdemi különbség abban a tekintetben, hogy fordult-e valaki a diákönkormányzathoz segítséget kérni.

29


9. ábra – Mit kéne csinálnia a DÖK-nek?

A fiatalok hatvan százaléka szerint a diákönkormányzat feladata, hogy közvetítse a diákok véleményét az iskola vezetése felé. A fiatalok fele gondolja úgy, hogy ezen kívül a DÖK feladata a diákok jogainak védelme egyes konkrét ügyekben. A válaszadók 43 százaléka gondolja úgy, hogy a diákönkormányzatnak feladata, hogy szabadidős tevékenységeket szervezzen. A válaszadók jelentős száma a diákönkormányzat feladatának tekinti a diákok érdekeinek képviseletét fegyelmi ügyekben (40 százalék), az iskola vezetésé véleményének közvetítését a diákok felé (38 százalék) , illetve részvételt az iskolai alapdokumentumok elkészítésében (33 százalék). 10. ábra – A te iskoládban mit csinált a DÖK?

30


Megkérdeztük azt is a fiataloktól, hogy az ő általános iskolájukban mit csinált a diákönkormányzat. Egyetlen olyan terület van, ahol a DÖK működése szinkronban van a fiatalok elvárásaival, ez padig az iskolai és kollégiumi szabadidős tevékenységek szervezése. Minden más kérdésben úgy érzik a fiatalok, hogy a saját diákönkormányzatuk elvárásaikhoz képest alulteljesít. A fókuszcsoportos felmérésekből kiderül, hogy a fiatalok nem tekintik a diákönkormányzatot jelentős sorsukat befolyásoló intézménynek. A beszélgetéseken elhangzottak megerősítik azokat az eredményeket amelyek az online felmérésből kiderültek. A fiatalok döntő többsége nem úgy tekint a diákönkormányzatokra, mint a demokráciatanulás és a saját hatékony érdekképviselet intézményeire. Sokan látják úgy, hogy a diákönkormányzatok a megválasztott tagok számára nyújtanak egyéni előnyöket kollektív érdekképviselet helyett. „Aki DÖK vezető ellóghat órát, ha felelés van akkor azt mondja, hogy megbeszélés van és nem megy be. Nem csak ő lóghat, hanem igazolhat is valakinek órát. hogy ő velem volt és megbeszéltünk.” A fókuszcsoportos beszélgetések továbbá rávilágítanak arra, hogy van olyan Diákönkormányzat, ahol tud jól működni a demokrácia és a demokratikus működés menete. „Nálunk nagyon jól működött. Minden évben volt DÖK vezető választás és minden évben nagyon jó programokat csináltak. Tehát ott mindig kitaláltak pl. fordított napokat, meg Bólyais-napokat. Nálunk nagyon jól működött. Egy nagyon jó csapat lett összerakva, szóval azon nagyon sok minden múlt, mert arra olyan jelentkezett, aki tényleg csinálni akarta, meg szerette szervezni, tenni venni. nálunk nagyon sok haszna volt. Pl. volt hogy különböző együtteseket hívtak, élveztük. ott volt is rá igény. A vezető választás során kampányoltak. előtte egy két héttel el lehetett kezdeni kampányolni, plakátokat ragasztgattak ki, volt, akit pl. limuzinnal volt a suliba, volt, akit lovas kocsi hozott, volt akit talicskába toltak be, volt aki ingyen palacsintát osztogatott, meg együtteseket szerezett és akkor volt a szavazásnap és akkor még több program

31


2. What should be done to increase trust and understanding between young people and decision-makers, empowering both to better work with each other? 11. ábra – Mennyire bízol…?


bennük teljes mértékben megbízok aránya szinte mérhetetlen. A helyi önkormányzatokban és a civil szervezetekben bízó fiatalok aránya valamivel magasabb a kormányénál és a politikusokénál, de a fiatalok többsége ezekkel kapcsolatban is bizalmatlan. A fókuszcsoportos beszélgetések részben magyarázzák a fenti bizalmi ragsort. A beszélgetésekből az derült ki, hogy a fiatalok elsősorban abban bíznak, akit személyesen ismernek, és akivel a személyes ismeretség és bizalom fennáll. Ismerem, és ezért bízom meg benne. A magyarországi fiatalok nem csak a felsorolt intézményekkel, de általában az intézményekkel kapcsolatban bizalmatlanok. Általában azt feltételezik, hogy az intézmények dolgozói nem az intézményesen megfogalmazott cél érdekében tevékenykednek, hanem – legalábbis a többségüket – valamilyen mögöttes személyes szándék vezérli. Az ózdi és az újszászi fókuszcsoportokon részvevő – tehát alacsonyabb társadalmi státuszú, alacsonyabb iskolai végzettségű – fiatalok körében ez az érzés még hangsúlyosabb. Az ő szemükben egy intézmény, - bármilyen intézmény - bizalmat és hitelességet csak az intézményben dolgozó illetve azt képviselő személy személyes ismerete, és a hozzá fűződő személyes bizalom által nyerhet. „Egy politikus csak akkor lehet hiteles „ha olyan szakmában dolgozott, helyezkedett el, hogy ismerjük személyesen. Találkoztam vele, dolgoztam vele. Én tudom, hogy milyen. Akkor tényleg szavaznék, hogy tudom, hogy ő egy normális ember.”

Mielőtt a közügyekről kérdeztük a fiatalokat fontosnak tartottuk megtudni, hogy általában milyen a fiatalok bizalmi szintje, mely intézményekben és személyekben bíznak, illetve melyekkel bizalmatlanok. Fontosnak tartottuk mindezt azért, hogy ebben a keretben tudjuk a fiatalok demokratikus részvételi formákkal kapcsolatos válaszaikat értelmezni. A fiatalok elsősorban a saját családjukban bíznak. A válaszadók 68 százaléka állította, hogy teljes mértékben, további 20 százalékuk, hogy inkább megbízik a családjában. Kisebb mértékben, de még mindig magas a fiatalok bizalmi szintje a barátok illetve a rokonok irányába. A szomszédok, volt munkatársak, volt iskolatársak esetén nagyjából egyensúlyban van a bizalmatlanok és a felsoroltakban bízok aránya. A társadalmi részvétel és a demokratikus intézményekkel kapcsolatban a fiatalok döntő hányada bizalmatlan. A politikusok és a kormány irányában elképesztően bizalmatlanok a fiatalok. A

32

Általánosságban elmondható, hogy minél személytelenebb egy intézmény, illetve minél inkább szükség van a médiára mint közvetítőre, ahhoz, hogy eljusson egy fiatalhoz az intézményt képviselő személy „személyisége”, a fiatalok annál bizalmatlanabb az adott intézménnyel szemben. Az országos közügyek intézői, mint személyesen nem ismert, média által közvetített személyek eleve nagyon hátrányos helyzetben vannak a bizalomért folytatott versenyben. Ennek a negatív hatását tovább növeli, hogy a fiatalok nagy része velük kapcsolatban eleve él a gyanúperrel, hogy a közéletben való részvételt valamilyen ki nem mondott személyes haszonszerzés motiválja.

33


12. ábra – Mennyire érdekel a politika?

Az előző kérdésre adott válaszok alapján nem meglepő, hogy a fiatalok nemigen érdeklődnek a politika iránt, hiszen a politikusokkal kapcsolatban kirívóan bizalmatlanok. Csupán minden ötödik fiatal állítja, hogy inkább érdekli, vagy nagyon érdekli a politika. A fiúkat valamivel jobban érdekli a politika, mint a lányokat, de a fiúk között is csak minden negyedik állítja, hogy legalább valamilyen szinten érdekli a politika. Az iskolai végzettség és a politikai érdeklődés között is összefüggés van. Minél magasabb valaki iskolai végzettsége annál valószínűbb, hogy érdeklődik a politika iránt, de a diplomások között is csak 38 százalék a politika iránt legalább részben érdeklődők aránya. Annak, hogy egy fiatal az ország melyik régiójában él, milyen nagyságú településen, illetve, hogy milyen idős nincs érdemi hatása arra, hogy érdekli-e a politika.

34


13. ábra – Honnan szoktál tájékozódni közügyekről?

Tíz fiatalból nyolc szokott az internetről tájékozódni a közügyekről. A fiatalok több, mint fele a televíziót is használja erre a célra. Újságokból fiatalok 37 százaléka tájékozódik ebben a témában, közügyekről való tájékozódás tekintetében őket követik a barátok (36 százalék), szülők rokonok (33 százalék) rádió (28 százalék). A diákok 10 százaléka állította, hogy szokott közügyekről tájékozódni a tanárától. A felsoroltakon kívül csak a fiatalok egy százaléka állította, hogy szokott tájékozódni közügyekről valamilyen más forrásból. 14. ábra - Kinek a véleménye hiteles számodra közéleti kérdésekben?

35


Mindezek fényében csak részben meglepő, hogy a fiatalok számára az internet és a saját szüleik a leghitelesebb források közéleti kérdésekben. Az már megdöbbentőbb, hogy még ezek a források is mennyire hiteltelenek. Az internetet 30 százalék tartja hitelesnek. A saját szüleit pedig csak 23 százalék. A televíziónak a fiataloknak csak 16 százaléka hisz. Az újságok, ismerősök, a rádió és a tanárok pedig kifejezetten hiteltelenek a fiatalok legtöbbjének a szemében közéleti kérdések tekintetében. A fiatalom általában a médiát hiteltelennek tartják, a hírközlők szinte mindegyikének munkájában mögöttes szándékot vélnek felfedezni. A személyesség hiánya miatt eleve élnek azzal a feltételezéssel, hogy a média manipulál, és a képernyőn megjelenő személyeket így nem, csakis személyes találkozás útján lehet megismerni. A következő mondatok az ózdi csoporton hangzottak el. - „Azt látjuk a videoban, hogy beszél, de magát az embert nem ismerjük, hogy milyen. Lehet, hogy ha jobban megismerném és tényleg olyan, akkor szeretném őt, de hát így. - Az a baj, hogy tévén keresztül ismerjük? - Igen. A tévébe úgy vágják össze, ahogy akarják. ha most a rosszat akarják kihozni, akkor azt hozzák ki, ha a jót akkor azt. - Nem hisszük el azt ami a tévében van? - Hát nem feltétlenül kell. Az köztudott, hogy a kereskedelmi csatornák nagy része ilyen fennhatóság alatt van és azok is irányítva vannak. A köztévé meg amazok alatt és amúgy irányítják” A fókuszcsoportok elemzéséből kiderül, hogy a fiatalok az internetes médiát is alapvetően hiteltelennek tartják. A viszonylag magasabb hitelességi mutatót csak az magyarázza, hogy a fiatalok úgy érzik, hogy az internet interaktivitása, hogy a sok szándékosan torzított hír közül ki tudják mazsolázni az „objektív” forrásokat. - az interneten „ Látni lehet egy írásból, hogy van-e pártszimpátia, tehát én ilyen …… meg ilyeneknek nem hiszek - Ha van pártszimpátia akkor nem lehet hinni? - Nem azt mondom. lehet hinni, csak akkor úgy nyilván úgy fogja ő is leírni az adott dolgokat, hogy annak a személynek vagy esetlegesen pártnak pozitív legyen. … Vannak azért

36


olyan internetes fórumok, honlapok akiknek azért még lehet hinni. Nem sok ilyen van, de azért még van ilyen ahonnan objektív információt lehet szerezni.” 15. ábra - Hogy érzed, mennyire érdekli a fiatalok véleménye a… ?

A fiatalok nyolcvan százaléka gondolja úgy, hogy az országos politikusokat egyáltalán nem érdekli, vagy inkább nem érdekli a fiatalok véleménye. Ebben a kérdésben nincs érdemi különbség a fiatalok között nem, régió, iskolai végzettség, településtípus, illetve családi állapot szerint. Nincs olyan csoportja a fiataloknak, akiknek a véleménye kevésbé lenne lesújtó az országos politikusokról abban a tekintetben, hogy mennyire érdekli őket a fiatalok véleménye. A helyi politikusok megítélése hajszálnyival jobb. A fiatalok közül „csak” minden hetedik gondolja úgy, hogy a helyi politikusokat nem vagy egyáltalán nem érdekli a fiatalok véleménye. Ezen belől is a legfiatalabbaknak és a legalacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezőknek valamivel jobb a véleménye a helyi politikusokról. A 15-19 év közöttiek 15 százaléka gondolja úgy, hogy a helyi politikusokat legalább valamilyen mértékben érdekli a fiatalok véleménye, míg a 25-29 évesek körében ez az arány 3 százalék. Ugyanezek az arányok találhatók a legalacsonyabb és a legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők között is. A legfeljebb nyolc általánost végzetteknek a 15 százaléka gondolja úgy, hogy a helyi politikusokat legalább valamennyire érdekli a fiatalok véleménye, ez az arány a diplomások körében 3 százalék.

37


16. ábra - Hogy érzed, mennyire van lehetősége a fiataloknak beleszólni a…?

Hasonlóan oszlik meg a fiatalok véleménye annak a kérdésnek a tekintetében is, hogy mennyire van lehetősége a fiataloknak beleszólni az országos, illetve a helyi közügyekbe. A fiatalok nyolcvan százaléka úgy gondolja, hogy a egyáltalán nincs vagy inkább nincs lehetősége a fiataloknak beleszólni az országos közügyekbe. A fiatalok véleménye a saját lehetőségeikről abban a tekintetben, hogy men�nyire van beleszólási lehetőségük az országos közügyekbe általánosan ilyen lesújtó. A nemet, az iskolai végzettséget, településtípust, családi állapotot vizsgálva sem találtunk a fiataloknak olyan csoportját, amelyik a saját országos ügyekbe való beleszólási lehetőségét derűlátóbban ítélné meg. A helyi közügyekbe való beleszólási lehetőség megítélése árnyalatnyival jobb. Tíz fiatalból hét gondolja úgy, hogy egyáltalán nincs vagy inkább nincs a fiataloknak lehetősége beleszólni a helyi közügyekbe. Miközben tízből csupán egy gondolja úgy, hogy legalább valamilyen mértékben van a fiataloknak lehetősége, arra, hogy beleszóljanak a helyi közügyekbe. A fiatalabbak valamivel pozitívabban ítélik meg a helyi közéletbe való beleszólási lehetőségüket, mint az idősebbek. A 15-19 év közöttiek 15, míg a 25-29 év közöttiek 5 százaléka véli úgy, hogy a fiataloknak legalább valamilyen mértékben van lehetőségük beleszólni a helyi közügyekbe. A legalacsonyobb iskolai végzettséggel rendelkezők valamivel jobban ítélik meg a fiatalok helyi közügyekbe való beleszólási lehetőségét, mint a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők. A legfeljebb nyolc általánost végzettek 15 százaléka gondolja úgy, hogy

38


a fiataloknak legalább valamilyen mértékben van lehetőségük beleszólni a helyi közügyekbe, míg a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők körében ez az arány 3 és 8 százalék között mozog. A fókuszcsoportokon elhangzottak alapján nincs semmi meglepő abban, hogy a fiatalok úgy látják, hogy a helyi politikusokat valamivel jobban érdekli a fiatalok véleménye, illetve, hogy a helyi közügyekbe nagyobb a beleszólásuk, mint az országos közügyekbe, hiszen a helyi politikában nagyobb eséllyel jelenik meg a személyes ismertség személyes hitelesség. Az ózdi fókuszcsoport részvevői egyenesen úgy látják, hogy az a jó ha a közösségek olyan kicsik, hogy a személyes ismertség és hitelesség fel tudja váltani a politikai intézményeket. A politikai intézményeket és főleg a pártokat nem az egyes vélemények áramlatok kifejezőinek, hanem a konfliktusok okozóinak tartják. - „Települési szinten elképzelhető olyan politikus akit mindenki elfogad? - Ilyen nem lehet. Tulajdonképpen akkor nem is kénének pártok, ha lenne egy ilyen ember. - Ez elképzelhetetlen? - Nem elképzelhetetlen, mert biztos, hogy van ilyen falu. Taktaharkány laknak ötvenen, rokona mindenki mindenkinek, ott nyilván szeretni fogják egymást, de azért egy ilyen harminc ezres településen ez nem olyan egyszerű dolog” 17. ábra - Neked milyen lehetőséged van, hogy beleszólj a közügyekbe?

39


A közügyekbe való beleszólás messze legfontosabb eszközének a fiatalok a szavazáson való részvételt tartják. Tíz fiatalból hat gondolja úgy, hogy a szavazáson való részvétellel egy lehetőség arra, hogy beleszóljunk a helyi közügyekbe. Jelentős 42 százalék azoknak az aránya akik a saját véleményük ismerősökkel való megosztása lehetőség a közügyekbe való beleszólásra. A fiataloknak nagyjából negyede gondolja úgy, hogy véleménye online közösségi oldalon való megosztása, illetve petíció aláírása eszköz lehet számára a közügyekbe való beleszólásra. Nagyjából ötödük venne részt tüntetésen ebből a célból. Tizedük fogalmazott meg valamilyen más formát, amely lehetőséget nyújthat a közügyekbe való beleszólásra. 18. ábra - Milyen módon tudsz leghatékonyabban beleszólni a közügyekbe?


A fókuszcsoportok elemzéséből is részben az derül ki, hogy a fiatalok nem érzik úgy, hogy érdemi befolyásuk lenne a közügyekre, erre pedig közönnyel, a közügyeket intézők megvetésével, a hagyományos részvételi formák elutasításával és részben radikalizmussal válaszolnak. - „Aki elmúlt már 18 éves, azt részvett a szavazáson az elmúlt évben? - Soha - Miért nem? - Én nem hiszen az ilyenbe, hogy akármelyik párt is tesz az országért vagy a városért például. Mert ígérgetések vannak, tehát ha a JOBBIK-ra szavazok, akkor remélem, hogy akkor itt most jobb lesz, de szerintem ugyan ez lesz ami eddig volt, ha meg az MSZP-re szavazok akkor ugyanaz lesz mint amikor a Fidesz volt itt. Tehát semmi. Sose volt semmi meg nem is lesz. … Mindegy melyikre szavazol ugyanaz lesz.” 19. ábra - Mi a véleményed a választási részvétel korhatárának 16 évre történő leszállításáról?

Fontos kérdés persze az is, hogy milyen hatékonyságot tulajdonítanak a fiatalok a közügyekbe való beleszólás imént felsorolt formáinak. A fiatalok harmada szerint a közügyekbe való beleszólás leghatékonyabb módja a szavazásokon való részvétel. Nagyjából tizedük gondolja úgy, hogy petíció aláírása illetve tüntetésen való részvétel hatékony formája lehet a közügyekbe való beleszólásnak. A saját véleménye megosztását – akár online akár off-line – a fiataloknak ennél is kisebb aránya tartja hatékony közügyeket befolyásoló cselekedetnek. Kirívóan magas, 27 százalék azoknak az aránya akik, semmilyen hatékony módját nem látják annak, hogy hogyan tudnának beleszólni a közügyekbe.

40

41


Időről időre felmerül az javaslat, hogy szállítsák le a szavazáson való részvétel korhatárát 16 évre, annak érdekében, hogy a fiatalok hangja jobban érvényesüljön az országos döntéshozatalban. Furcsa módon ennek a követelésnek a zászlóra tűzését éppen a fiatalok nem támogatják. A fiatalok kétharmada nem ért ezzel a javaslattal egyet és csupán ötödük támogatja azt. A legfiatalabbak között, akiket személyesen érintene a korhatár leszállítása többen támogatják a javaslatot, mint a huszonévesek, de még a legfiatalabbak között sincs többségi támogatottsága a javaslatnak. A 15-19 év közöttiek 33 százaléka támogatja a korhatár 16 évre történő leszállítását, viszont az ő körükben is 53 százalék ellenzi azt. Minél magasabb valaki iskolai végzettsége annál kisebb valószínűséggel támogatja a választásokon való részvétel korhatárának leszállítását. Amíg legfeljebb nyolc általánost végzetteteknek 33, addig a diplomával rendelkezőknek csak 13 százaléka ért egyet a javaslattal. A házasok között alacsonyabb (7 százalék) a javaslatot támogatók aránya, mint a nőtlenek, hajadonok körében (25 százalék).


ről beszélgetni, mint külpolitikai eseményekről, illetve helyi önkormányzati ügyekről. Az egyes témák beszélgetésekben való előfordulási gyakorisága között nincs jelentős különbség. Nagyjából tíz fiatalból kettő a felvetett kérdések egyikéről sem szokott soha beszélgetni a szűkebb családjával. Az iskolai végzettség mentén megvizsgálva a válaszokat, most először kapunk az előzetes elvárásainknak megfelelő adatokat. Mindegyik felsorolt témára igaz, hogy a magasabb iskolai végzettségűek árnyalatnyival többet beszélnek a szűkebb családban róluk. A többi szocio-demográfiai tényező mentén nincs érdemi eltérés az egyes válaszok megoszlásában.

20. ábra - Szűkebb családoddal milyen gyakran beszélgettek a következő témákról?

A szűkebb családdal a fiatalok havonta vagy annál ritkábban szoktak beszélgetni bármilyen közéleti kérdésről. A válaszadók valamivel gyakrabban szoktak különböző társadalmi kérdésekről, illetve belpolitikai események-

42

43


3. How should young people and youth organisations be fully involved in shaping policies together with decision-makers?


A nőtleneknek 32, míg a házasoknak csak 17 százaléka állította, hogy ismer valamilyen ifjúsági szervezetet. A lakóhely országon belüli elhelyezkedésének, a településtípusnak, illetve az életkornak nincs hatása arra, hogy ismer-e valaki ifjúsági szervezetet. 22. ábra - Ismersz a környékeden olyan programot, amit ifjúsági szervezet rendezett?

21. ábra - Ismersz valamilyen ifjúsági szervezetet?

A magyarországi fiatalok több, mint a fele nem ismer semmilyen civil szervezetet. A megkérdezettek csupán egy harmada állította, hogy ismer. A fiúk valamivel nagyobb arányban ismernek ifjúsági szervezeteket, mint a lányok. A fiúknak 35, míg a lányoknak csak 25 százaléka ismer bármilyen ifjúsági szervezetet. Az adatok alátámasztják a más forrásokból ismert tényt, hogy az ifjúsági szervezeteket inkább fiúk látogatják. A diplomások magasabb arányban ismernek ifjúsági szervezetet, mint az alacsonyabb iskolai végzettségűek. A diplomásoknak 42, az érettségizetteknek 29, a szakmunkás végzettségűeknek 17, a legfeljebb nyolc általános iskolával rendelkezőknek pedig 31 százaléka állította, hogy ismer valamilyen ifjúsági szervezetet.

44

A fiatalok háromnegyede nem tud olyan programról a környékén, amit ifjúsági szervezet rendezett volna, és csupán tízből egy fiatal tudott ilyen programról. A nőtlenek valamivel nagyobb arányban állították (11 százalék), hogy ismernek a környékükön olyan programot, amelyet ifjúsági szervezet rendezett, mint a házasok (4 százalék). Az életkor, a legmagasabb befejezett iskolai végzettség, sőt – meglepő módon – a település nagysága és országon belüli elhelyezkedése sem befolyásolja azt, hogy valaki ismer-e a környékén olyan programot, amelyet ifjúsági szervezet rendezett.

45


23. ábra - Voltál-e már ifjúsági szervezet programján?

A fiatalok 14 százaléka állította, hogy volt már ifjúsági szervezet programján, és 69 százalékuk állítja, hogy nem volt ilyen programon. Az életkor, a településtípus, az iskolai végzettség, a nem nem befolyásolja azt, hogy volt-e már valaki ifjúsági szervezet által szervezett programon. Az egyetlen, ami befolyásolja az a település országon belőli elhelyezkedése. Az egyes régiók között nem túl jelentő, de mégis létező különbségek vannak abban, hogy a fiatalok voltak-e már ifjúsági szervezet programján. A legtöbben 21 százalék a Dél-Alföldön állították, hogy voltak ifjúsági szervezet programján. Őket követi a Nyugat-Dunántúl (17 százalék), Közép – Magyarország (15 százalék), Közép – Dunántúl (13 százalék), Észak – Alföld (13 százalék), Észak – Magyarország (13 százalék). A legkevesebben (4 százalék) a Dél – Dunántúlon állították, hogy voltak már ifjúsági szervezet által rendezett programon.

46


24. ábra - Miért nem mentél el ifjúsági szervezet programjára?

Akik nem mentek el ifjúsági szervezet programjára azokat több dolog tartotta távol. 35 százalékuk azért nem ment el, mert nem érdekelte az ifjúsági szervezet programja, további 22 százalék azért nem ment el, mert nem ismert ott senkit. A válaszadók 5 százaléka állította, hogy azért nem ment mert félt, hogy olyasmit kell csinálnia amihez nincsen tudása, 4 százalékuk pedig attól félt, hogy kinézik őt abból a társaságból. A fókuszcsoportos interjúkból is kiderül, hogy az ismeretlen közegben a nyilvános megszégyenüléstől való félelem sok fiatalt visszatart attól, hogy számára ismeretlen közegbe lépjen. „Ha a barátom nem megy el, akkor már én sem megyek el. Vagy talán van, aki megijed attól, hogy nehogy nyilvánosságra kerüljön mindez és megpecsételje az ő életét.”

47


25. ábra - Mit csinálnak, mivel foglalkoznak szerinted az ifjúsági szervezetek?


A fiataloknak 5 százaléka állítja azt, hogy tagja valamilyen civil szervezetnek, és 89 százaléka állítja, hogy nem tagja semmilyen civil szervezetnek. Ez annak a fényében nem is annyira meglepő, hogy mint korábban láttuk, a civil szervezetekkel kapcsolatban is általában inkább bizalmatlanok a fiatalok. A fiatalabbak és a diplomások körében valamivel jobban jellemző a civil szervezeti tagság, de az ő körükben is rendkívül alacsony. A diplomások 11 az érettségizettek 5, a szakmunkások 4 százalék a civil szervezeti tagsággal rendelkezők aránya. A legfeljebb nyolc általánost végzettek körében gyakorlatilag mérhetetlen azoknak az aránya, akik rendelkeznek civil szervezeti tagsággal. A 25-29 év közöttiek 3, de a 15-19 év közöttieknek is csak 8 százaléka rendelkezik civil szervezeti tagsággal. 27. ábra - Kötődsz-e valamilyen hasonló, de nem formális közösséghez vagy mozgalomhoz?

A fiatalok szerint az ifjúsági szervezetek közösségépítéssel (49 százalék), fiatalok véleményének a döntéshozók felé való képviseletével (47 százalék), illetve szabadidős programok szervezésével foglalkoznak. Jóval kisebb arányban gondolják azt, hogy az ifjúsági szervezetek saját maguknak szerveznek bulikat (17 százalék), demokratikus részvételre tanítanak (13 százalék), politizálni tanítanak (11 százalék). A fiataloknak nagyjából a negyede nem tudja azt, hogy mit csinálnak az ifjúsági szervezetek. 26. ábra - Tagja vagy-e valamilyen civil szervezetnek?

Valamivel magasabb, de még mindig rendkívül alacsony azoknak a fiataloknak az aránya akik nem formális módon kötődnek valamilyen közösséghez mozgalomhoz. Tízből egy ilyen kötődéssel rendelkező fiatal van. A fiatalok között valamivel magasabb a nem formális közösséghez, mozgalomhoz tartozók aránya. A 15-19 évesek 16, míg a 25-29 évesek 6 százaléka állította, hogy van ilyen nem formális közösségi tagsága.

48

49


A többi szocio – demográfiai változónak semmilyen érdemi hatása nincs arra, hogy valaki rendelkezik-e nem formális közösségi, mozgalmi tagsággal. A fókuszcsoportok elemzéséből kiderül, hogy aki megtapasztalta már valamilyen ifjúsági közösségi tagság élményét, azok számára ez mámorító, életre szóló élmény volt. Az ifjúsági közösségért hajlandók a fiatalok önkéntes munkát is vállalni, még ha nem is ezzel a kifejezéssel definiálják saját tevékenységüket. A probléma az önszerveződés, és az alulról szerveződés nehéz megvalósításában van. A fókuszcsoporton szereplő fiatalok azt állították, hogy az ötlet a kezdő lökés, az inspiráció, a kezdő motiváció kívülről kell hogy érkezzen. Amennyiben kívülről van egy külső inspiráció, akkor arra a fiatalok könnyen rácsatlakoznak, és rövid idő után sajátjuknak érzik. Ezt mutatja az újszászi, a kecskeméti és az ózdi ifjúsági klub létrejöttének története is. A következő idézetek az ózdi fókuszcsoport beszélgetéséből származnak - „Ez úgy jött létre, hogy először ti akartátok, hogy mi akarunk egy saját helyet…? - Nem. Az az igazság, hogy nekünk eszünkbe se jutott, hogy ilyen lehetne. Csak amikor megkerestek minket vele, akkor mondtuk azt, hogy igen ez egy jó ötlet. lehetne jövője. - Tehát ezt valaki már bedobta ezt az ötletet? - Igen. Mi csak a kivitelezésben segítettünk, úgymond. … Egy két hétig pofozgattunk minden nap.” A beszélgetéseken látható volt, hogy az önkéntes részvétel és az ifjúsági közösségi tagság megélésének a hatására a fiatalokban az általános intézményekkel kapcsolatos bizalmatlanság is oldódott. - „Ahhoz, hogy ilyen történjen, ahhoz kell kívülről valaki aki behozza az ötletet? - Nem feltéten kell, csak nekünk ez pont nem volt az eszünkben, hogy egy ilyet meg lehetne valósítani. Túl mesebelinek tűnik, hogy nekünk ingyen van egy helyünk, ahova ingyen csak bejöhetünk melegedni, játszani, eszünk is iszunk is, hogy ha kedvünk tartja. Tehát ez egy kicsit furcsa úgymond, hogy ilyen is van, márpedig van, mert ez a pályázat ezt lehetővé tette. … Furcsa. Én hitelt adtam neki, de az ilyen nem gyakori sajnos, hogy azt mondják, hogy lesz és lesz.”

50


28. ábra - Milyen okból csatlakoznál valamilyen szervezethez, egyesülethez?

A fiatalok legtöbbje a szegények és a hátrányos helyzetűek helyzetének javítása (44 százalék), illetve a természet és az állatvilág értékeinek a megóvása miatt csatlakozva valamilyen szervezethez egyesülethez. Ezeket a motivációkat követik azok akik a lakóhely, közvetlen környezetének segítene (36 százalék), valamint azok akik a szabadidő hasznos eltöltése (34 százalék), illetve szórakozás (31 százalék) vagy önmegvalósítás (25 százalék) miatt csatlakoznának szervezethez. Társadalmi, politikai változás előmozdítása céljából 22, kötelességérzetből 21 százalék döntene csatlakozás mellett. Minden ötödik fiatalt az anyagi haszonszerzés motiválna szervezethez vagy egyesületet való csatlakozáskor. A fiataloknak egyaránt 18 százalékát motiválná a csatlakozáskor a hazaszeretet, illetve az, hogy emberek között legyen. Tízből egy fiatal csatlakozna szervezethez társadalmi elismerés vágy miatt. A vallásos hit (8 százalék) és a környezeti elvárás (3 százalék) a fiatalok elenyésző hányadát motiválná arra, hogy szervezethez, egyesülethez csatlakozzon.

51


4. How can youth work empower young people for political participation?


30. ábra - Kerültél már kapcsolatba ifjúsági munkással?

Jelen alfejezetben az ifjúsági munkával kapcsolatos ismereteket, véleményeket mutatjuk be. Arra voltunk elsősorban kíváncsiak, hogy hogyan erősítheti az ifjúsági munka a fiatalok politikai részvételét? Hogyan teheti az ifjúsági munka képessé a fiatalokat a politikai részvételre? Fontos kérdésnek tartottuk, hogy az „ifjúsági munkás”, mint szakma men�nyire van jelen a fiatalok tudatában. Kerültek-e már kapcsolatba ilyen szakemberrel, valamint hol és milyen programokkal találkoztak az ifjúsági munka területén belül. 29. ábra - Hallottál már az „ifjúsági munkás” szakmáról?

A megkérdezett fiatalok döntő többsége nem hallott még az ifjúsági munkás szakmáról. Csupán 14 százalékuk vallotta úgy, hogy hallott erről a foglalkozásról.

52

Azok a fiatalok, akik hallottak az ifjúsági munkás fogalmáról, csekély része került közvetlen kapcsolatba is velük. Azon válaszadóknak, akik hallottak már az ifjúsági munkás szakmáról, 28 százalékuk került már kapcsolatba ilyen szakemberrel. Arra a kérdésünkre, hogy mivel foglakozik egy szociális munkás, alapvetően háromféle választ kaptunk: 1. Negatív attitűd az ifjúsági munkások fogalmáról – „nem csinál semmit”, „naplopó”, „a semmiért veszi fel a fizetését”. 2. Szociális munkás, diákokkal foglalkozik, segíti a fiatalokat 3. Rendezvényszervező, programokat szervez fiataloknak. A fókuszcsoportokon az derült ki, hogy annak ellenére, hogy nagyon kevesen hallottak az ifjúsági munkás szakma létezéséről, arról van a fiataloknak elképzelése, hogy mit kell egy ifjúsági munkásnak csinálnia. - „Szerintetek mit kellene, hogy csináljon? (az ifjúsági munkás) - Foglalkozni a jelenlegi ifjúsággal, akár inspirálni, akár motiválni őket. Segíteni, gondolom én. Aki úgy összefogja az ifjúságot, meg valamivel leköti őket, hogy ne otthon üljenek a számítógép előtt.”

53



31. ábra - Voltál-e már a következőkben?

Ifjúsággal kapcsolatos programok különböző helyszínen, különböző szervezetekhez, témákhoz kapcsolódva vannak jelen a fiatalok mindennapjaiban. A válaszadó fiatalok közül legtöbben könyvtárban (18 százalék), művelődési házban, ifjúsági házban (18 százalék) és sportolásra alkalmas helyen (17 százalék) voltak már. A fiatalok sok jó programmal találkoztak, amik az ifjúsági munka területén belül a politikai részvétel növelésére voltak hivatottak. A legjellemzőbb programok, amit a fiatalok megemlítettek, azok a családi nap, koncert, színház, majális, vitakör, diákparlament, hagyományőrzéssel kapcsolatos programok, droggal kapcsolatos előadások, valamint a pártok ifjúsági szervezetei által szervezett programok voltak.

5. How should young people from all backrounds be informed, empowered, and engaged to take part in political and democratic process, and how should new and alternative technologies and tools be used for this? Jelen alfejezetben arra térünk ki, hogy hogyan lehetne informálni, ösztönözni, elkötelezni a fiatalokat, hogy részt vállaljanak politikai és demokratikus folyamatokban. Fontosnak tartottuk külön kiemelni az „iskolai közösségi szolgálat” kérdéskörét, hogyan vélekednek a fiatalok a meglévő jogszabályról, miszerint „az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. A felnőttoktatás keretében szervezett érettségi vizsga esetében közösségi szolgálat végzésének igazolása nélkül is meg lehet kezdeni az érettségi vizsgát. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a szakértői bizottság ez irányú javaslata alapján a közösségi szolgálat mellőzhető.”1 A közösségi szolgálat keretei között az egészségügyi, a szociális és jótékonysági, az oktatási, a kulturális és közösségi, a környezet- és természetvédelemi, a katasztrófavédelmi, az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős területén folytatható tevékenység.2 Ebben az alfejezetben továbbá kitértünk az önkénteskedésre, a közéleti, politikai aktivitás különböző formáira, valamint az online lehetőségre, melyek ösztönözhetik a fiatalokat, hogy részt vehessenek a demokratikus folyamatokban.

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, Magyar Közlöny 162. szám, 2011. december 29. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 45. A közösségi szolgálattal kapcsolatos rendelkezések, 133. §

1 2

54

55


32. ábra - Szoktál önkéntes tevékenységet végezni?


- - - - -

„Kik szoktak önkéntes munkát végezni? A jószívű emberek A gazdagok. A gazdagok vagy a jószívű emberek? Is-is. Mert van olyan aki tehetősebb, és nem megy … akinek meg nincs az azt mondja, hogy minek menjek el, ha máshova elmegyek pénzért dolgozni… - Az nem önkéntes munka, amit itt csináltatok? - De, csak azt nem így hívtuk, mert a saját magunk szórakozására csináltuk.” 33. ábra - Mennyire értesz egyet az alábbi állításokkal? A közösségi szolgálat…

Jelen ábra az önkéntes alapon végzett munkára vonatkozik. Közösségi önkéntes tevékenységnek nevezünk minden olyan tevékenységet, amit az ember ingyen végez, és ami a közösség hasznát, szórakozását, segítését szolgálja. Ide tartozik tehát bármilyen program, rendezvény szervezése vagy az abban való közreműködés, de ilyen a rászorulók segítése, a ruhagyűjtés, stb. – feltéve ha az ember ingyen végzi. A megkérdezett fiatalok csupán 7 százaléka szokott rendszeresen önkéntes tevékenységet végezni. A fiatalok kicsivel több mint harmada alkalmanként szokott ilyen tevékenységet végezni. Azon fiatalok, akik szoktak önkéntes munkát végezni, azok az alábbi tevékenységeket sorolták fel: állatmenhely, lelki gondozás, tűcsere program, különböző gyűjtési akciók, ételosztás, szemétszedés, értelmi fogyatékos gyerekekkel foglalkozás, gyerekek korrepetálása, idős emberek gondozása, sportversenyek lebonyolítása, kulturális események, valláshoz köthető tevékenységek. Az ózdi fókuszcsoportos beszélgetésből az derült ki, hogy még azok a fiatalok sem tudják teljesen értelmezni, elhelyezni az önkéntes munkát, akik életük során végeztek már.

56

A megkérdezett fiatalok leginkább azzal az állítással értettek egyet, hogy a kötelező közösségi szolgálat hozzájárul a diákok személyiségéhez, valamint erősíti a társadalmi érzékenységet, az emberek közötti együttérzést. Legkevésbé gondolják úgy, hogy pozitívan hat a diákok tanulmányi teljesítményére, valamint, hogy haszontalan, csak időt és energiát von el a tanulástól.

57


34. ábra - Részt veszel vagy részt vettél-e valaha kötelező iskolai közösségi szolgálaton?


„Nagyon nagy butaságnak tartom igazából, mert ezzel már rákényszerítik a legtöbb fiatalt. És ez már nem önkéntes, hogy megvan adva, hogy igen kell, hogyha akarsz egy érettségit. … Alapból rossz szájízzel állnak hozzá a legtöbben.” Azok a fiatalok, akiknek már el kellett végezniük a kötelezően előírt feladatot, azok pozitívan vélekedtek a szabályozásról. Elsősorban lehetőséget, és nem kényszert láttak benne. „Én például nagyon szerettem. Óvodában voltam, heti 1x2 órát, utána pedig nyáron voltam egy hétig egy ifjúsági táborban kisgyerekekkel ugyanúgy. Én nagyon szeretem a gyerekeket. Nekem például arra nagyon jó volt, hogy megismerjem a gyerekeket is, meg hogy milyen a munka egy kicsit, meg az, hogy milyen lehet egy légtér például egy óvodában vagy egy táborban.”

A fiatalok csupán harmada vesz vagy vett részt valaha kötelező iskolai szolgálaton. Ennek oka, hogy 2016. január 1-je után bocsátható érettségi vizsgára, aki teljesítette a jogszabályban előírt 50 óra közösségi szolgálatot. Ennek értelmében a 2012-es tanévben középfokú tanulmányaikat megkezdőket érinti még csak a jogszabály. A fókuszcsoportos beszélgetésekből a kötelező önkéntes szolgálatról a fiataloknak eltérő véleményeik vannak. Alapvetően azzal mindenki egyet értett, hogy az alap elgondolás az jó, csak a kivitelezésben vannak problémák.

„Én jónak is találom, részben mert megtapasztalja azt az ember, hogy milyen az, ha kétkezi munkával kell tenni, hogy valami megvalósuljon, nem csak az iskolapadba ülni. Márpedig az is feladat, meg nem is egyszerű. De olyan szempontból jó, hogy fegyelemre meg csapatmunkára tanítja azt a diákot egy két hónapra.” 35. ábra - Milyen gyakran szoktál…?

„Szerintem nagyon jó kezdeményezés, de nincs meg az alapja. Hozzánk is jöttek az iskolába, de nem tudtak vele mit kezdeni. Most milyen munkát adjanak neki? Tehát nincs meg az alapja, hogy lehessen egy listából választani és akkor tényleg fogadják és rendes munkát lehessen csinálni. Ne csak hogy eljön és akkor iratokat válogat vagy könyveket leltároz vagy ilyesmi.” A fókuszcsoportos beszélgetésekből kiderül továbbá, hogy az idősebb korosztály, akinek nem kellett még ilyen kötelező önkéntes munkát végeznie, azok negatívan, kételkedően állnak a dologhoz:

58

59



Az elmúlt években Magyarországon, a politikai érdeklődés színterén egyre nagyobb teret nyert a politikai közömbösség. A fiatalok körében emelkedő trendet mutat a politikáért egyáltalán nem érdeklődők aránya. Ezt támasztják alá az alábbi adatok is. A válaszadók többsége (28 százaléka) leggyakrabban a mások által közölt magánjellegű információkhoz szokott hozzászólni. A fiatalok negyede leg�gyakrabban továbbá érdekes, de nem politikai hírekhez, eseményekhez szól hozzá, valamint oszt meg. A megkérdezettek közül legkevesebben (16 százalék) a közéleti (politika) kérdésekhez szokott leggyakrabban hozzászólni. A fókuszcsoportos interjúkból kiderül, hogy a fiatalok semmilyen politikai kérdéshez nem szeretnének hozzászólni, mivel alapvetően egy elkeseredettség jellemzi őket. Alapvető problémának tartják, hogy az iskola nem tanítja meg a fiatalokat az állampolgári, társadalomismereti, politikai ismeretekre és szerepvállalásra. A legtöbb iskolában jelen van a társadalomismeret óra, de hatékonyságuk csekély vagy éppen semmilyen.

36. ábra - Különböző politikai tevékenységeket soroltunk fel. Kérjük, válaszolj a neked fontos célok elérése érdekében részt vettél-e a következőkben?

„Nálunk az volt a baj, hogy a társadalomismeret órán az volt, hogy a tanár bejött és azt mondta, hogy azt csinálunk, amit akarunk. egész évben egy órán nem volt bent. nálunk így tartották meg. Gondolom ez is tanárfüggő, nálunk így ment.”

A politikai tevékenységek közül az alábbiakban vettek részt a fiatalok. A célcsoport negyede petíciót írt már alá. 18%-uk aláírást gyűjtött már, valamint szórólapokat terjesztett. Legkevésbé vettek részt sztrájkban, a politikával kapcsolatos tevékenységekben, valamint a jelszavak falra festésében. A fiatalok elmondásai alapján az volt a tapasztalat, hogy nem vettek részt semmilyen politikai tevékenységben. A fókuszcsoportos beszélgetések is megerősítették, hogy a fiatalok közömbösek a politikai tevékenységekkel kapcsolatban, de van olyan a fiatalok között, aki eseti jelleggel részt vett már politikai megmozduláson.

„Kicsit visszanyúltunk az időben, meg fogalmakat írtunk le, meg hogy mit tudom én hány főből áll a parlament.” „Hasznos lenne, ha érdekelné őket. csak itt élnek Magyarországon, egy idő után lesz beleszólásuk a politikába, meg fel fog tűnni nekik, ha nincs munka, nincsenek lehetőségeik. Akkor így rájön hogy hogy van? Miből áll? Kik ülnek ott a parlamentbe? Fogalma sincs róla, max. az hogy 4 évente elmegy szavazni, de azt sem tudja, kire, mire, miért? Csak mert ez jól hangzik, meg ez van régóta.”

60

„Én egyszer igen (részt vett már tüntetésen). Az azért volt, mert én a rendőrfaluban lakok és pár éve volt, hogy hajléktalanszállót akartak odaépíteni. És mi ezt nem igazán akartuk. Aztán végül felépítették, pedig voltak jó sokan, voltunk tüntetni, de nem értünk el vele semmit. Mégis megépítették.”

61


37. ábra - Különböző online tevékenységeket soroltunk fel. Kérjük mondd meg, hogy csináltad-e ezeket valaha?


„Nálunk az van, ha otthon mondok valamit a politikáról, akkor apa azt mondja, hogy nekem biztosan nincsen igazam, csakis amit ő mond. meg nálunk apa és az ő apukája között, ha elmegyünk hozzájuk, akkor folyton a politikáról van szó. nagyon elegem van már belőle, amikor ott vagyunk.” A fenti interjúidézetekből is kiderül, hogy nemcsak a negatív szemlélet jellemzi a fiatalokat, hanem az is, hogy életkorukból kifolyólag úgy érzik, nincs joguk, nincs lehetőségük beleszólni semmilyen módon a politikába. Ezt valamilyen szinten el is fogadják, hiszen nem lázadnak ellenük. „A fiataloknak általában semmi sem jó” – így fogalmaz az egyik interjúalany, azonban nem is tesznek az ellen, hogy ez máshogy legyen. Ez a „új csendes generáció” jellemzi a magyar fiatalok többségét, akikre jellemző az óvatos, konform, biztonságra törekvő magatartás, amely a status quo fenntartását segíti.

Az online tevékenységek közül a fiatalok több mint negyede online petíciót írt már alá. 21%-uk politikai jellegű híreket lájkoltak. Legkevésbé jellemző, hogy politikai jellegű sms-t küldtek volna tovább. A fiatalok szerint a politikai akaratot semmilyen módon nem lehet megmásítani, vagy az állampolgároknak beleszólni. A fiatalok alapvetően már a politikát is negatív dologként értékelik, ami nem is érdekli őket. „Az a baj, hogy ez a politika olyan kényes téma, hogy ugye mindenkinek megvan a saját maga kis elgondolása. És nagyon sok olyan emberrel találkoztam, aki úgy gondolja, hogy csak úgy jó, ahogy ő gondolja. És a tiéd nem is érdekel és például nálunk is volt a családban olyan, igazából pont az anyósomékkal, hogy ők teljesen máshogy nézik ezt, mint én, és szerintük én sokkal rosszabb vagyok, mert én nem úgy látom, mint ők. és nálunk ebből nagyon sok konfliktus van. és nálunk ezt tudjuk, hogy nem lehet politikáról beszélni. tehát megy a tévében és senki nem figyel oda, hogy ebből nehogy balhé legyen. ez elég sok konfliktust szül.” „Az a baj, hogy ott van a nagy generációs szakadék. tehát ők amilyen világban felnőttek, az teljesen más, mint amiben mi most élünk. megértem, hogy ezt ők nem tudják átérezni, átlátni. jó nem azt mondom meg kéne hallgatni a másikat, elfogadni az ő nézeteit is.”

62

63

Co-funded by the Erasmus+ Programme of the European Union

A projekt az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával valósul meg. Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. Ez a kiadvány (közlemény) a szerző nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottság nem tehető felelőssé az abban foglaltak bárminemű felhasználásért.

Az Ifjúsági Strukturált Párbeszéd Nemzeti Munkacsoport évi projektzáró kiadványa

Recommend Documents