Civilek a Nemzeti Fejlesztési Tervezés Nyilvánosságáért CNNy munkacsoport tagjai:

Civilek a Nemzeti Fejlesztési Tervezés Nyilvánosságáért – CNNy munkacsoport tagjai: •

Független Ökológiai Központ

•

Közösségfejlesztõk Egyesülete

•

Levegõ Munkacsoport

•

Magyar Szegénységellenes Hálózat

•

Magyar Természetvédõk Szövetsége

•

Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége

•

Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK) Alapítvány

•

NOSZA Egyesület

•

Ökotárs Alapítvány

•

Önkéntes Központ Alapítvány

•

Szövetség a Közösségi Részvétel Fejlesztéséért

A CNNy munkacsoport elérhetõségei: Postacím: 1076 Budapest, Garay u. 29.-31. E-mail: [email protected] www.cnny.honlaphathu

Szerkesztette: Móra Veronika

CNNy

TIZEDIK JELENTÉS A NEMZETI STRATÉGIAI ANYAGOK TERVEZÉSÉNEK NYILVÁNOSSÁGÁRÓL Civilek a Nemzeti Fejlesztési Tervezés Nyilvánosságáért Szerkesztette: Móra Veronika

A kézirat lezárva: 2012. január 13..

A jelentés a Bátory Alapítvány támogatásával készült 500 példányban.

Nyomdai elõkészítés és sokszorosítás: CZEDE Kft.

2

Összefoglaló - visszatekintés A füzet, amit az olvas ó mos t a kezében tart, a Civilek a Nemzeti Fejles ztés i Terv Nyilvános s ágáért (CNNy) munkacs oport 10., jubileumi jelentés e, s ta lán túlzás nélkül állítható: egyben egy idős zak lezárás a is . 2005 tavas zán – amikor a Magyar Termés zetvédők S zövets ége, a Nonprofit Információs és Oktatóközpont és a S oros Alapítvány kezdeményezés ére – a CNNy létrejött, még épp cs ak a látóhatáron lehetett s ejteni a 2007-2013-as uniós költs ég vetés i idős zak támogatás i forrás ainak felhas ználás át megalapozó tervezés i folyamatot, mos t pedig már az idős zak végén, az utols ó pályázati kiírá s oknál tartunk. Az akkor 15 tagot s zámláló informális munkacs oport létrehozás át is éppen az motiválta, hogy 2005 elejére világos s á vált: a tervezés i munka cs ús zás ban van, s félő, hogy ennek éppen a társ adalmi rés zvétel, a bevonás , a konzultáció fogja kárát látni. Azon túl, hogy az egyeztetés uniós elvárás , elma radás ával éppen a fejles ztés ek által érintett társ adalmi cs oportok s zempontjainak, véleményének, érdekeinek becs atornázás a s zenvedett volna cs orbát. A CNNy ezért már a kezdetektől deklarálta, hogy nem célja a tervek tartalmi befolyás olás a (ezt meghagyta az érintett ágazati s zervezeteknek), kizárólag a folyamat nyomon követés e és jobbítás a. A CNNy létrejöttekor több alapvető dolog tis ztázás ra s zorult. Elős zör is , meg kellett is merni, át kellett látni egy meglehetős en bonyolult, s oks zereplős folyamatot, egymás ra épülő, de különböző funkciójú dokumentumok s orá val, jelentős s zámú kormányzati rés zvevővel és azok kapcs olatrends zereivel, a rends zert leginkább jellemző három- és négybetűs rövidítés ek garmadájával együtt... 2005 elején ezek közül még nagyon s ok képlékeny volt, folyamatos an változott – ezek nyomon követés e, a „miből mi lett” áttekinté s e már önmagában emberpróbáló volt azok s zámára, akik nem ebben a közegben végzik napi munkájukat. Emellett a kormányzati fejles ztés politikai intézményrends zer képvis előivel való els ő találkozás ok egyértelművé tették, hogy tis ztázni kell: mit is értünk társ adalmi rés zvétel és egyeztetés alatt? Milyen lépés ek, móds zerek vannak, mit tekinthetünk „jó gyakorlatnak”? Egyértelművé vált, hogy civilként ebben cs ak magunkra s zámíthatunk. Ezért a CNNy-ben rés ztvevő s zerve ze tek – a munkacs oport bels ő működés i rendjének megalkotás a mellett – els ő nagyobb közös akciójukként kidolgozták „A társ adalmi egyeztetés alapjai a nemzeti s tratégiai anyagok kidolgozás ának folyamatában” című dokumentumot, azzal a céllal, hogy egy egys éges keretbe foglalják az egyez te tés s orán követendő elveket és eljárás okat. Ez az anyag azóta is irányadó maradt, s őt más s zervezetek és s zakértők más féle egyeztetés i folyamatokban is hivatkozás i alapnak tartják. Talán nem feles leges itt s em megis mételni a „jó” társ adalmi egyeztetés akkor meghatározott alapelveit: 3

• „Strukturáltság A kormány az NFT kidolgozás a előtt nyilvános s ágra hozza a terv kidolgozás ának folyamatát, menetrendjét és felelős eit, valamint tervet kés zít az egyeztetés i eljárás ról (továbbiakban: Társ adalmi Egyeztetés i Terv), amelyet megvitat a civil s zervezetekkel. A terv meghatározza a rés zvétel célját, célcs oportjait, ütemtervét, az információ elérhetős égének lehetős égeit, va la mint a civil oldalról érkező és zrevételek figyelembevételének, beépítés é nek módját, kereteit. • Ré s z vé te li e lv Az NFT kidolgozás a, az arról való egyeztetés rés zvételi alapú, azaz a civil s zervezetek az eljárás teljes ideje alatt partnerként ves znek rés zt a folya matban. S zerepük nem korlátozódik pus ztán az elkés zült anyagok vélemé nyezés ére, hanem lehetős égük van rés zt venni a célok és prioritás ok meg hatá rozás ában és az alternatívák s zelekciójában is . • Folyamatos s ág Az NFT tervezés e folyamán a civil s zervezetekkel való kapcs olat folyama tos , a s zervezetek rés zvétele nem kampánys zerű, a Társ adalmi Egyezteté s i Tervet (ld. S trukturáltság) követi. • Nyitotts ág , nyilvános s ág Az NFT terv kidolgozás ával kapcs olatos információk releváns ak és elérhetők (pl. NFH honlap), azok biztos ítás a folyamatos . Az egyeztetés i folya mat nyitott, abba folyamatos an kapcs olódhatnak be az érdeklődő civil s zervezetek. • Átláthatós ág , be folyás olhatós ág Az NFT kidolgozás a s orán érvényes ül az átláthatós ág és befolyás olhatós ág elve, azaz a terv elkés zítés ének folyamata, felelős ei a kezdetektől is mertek, a tervezés i folyamat ütemezés e reális , tartható, az inputok ös s zegyűjtés ére, a dokumentumok véleményezés ére megfelelő határidők állnak rendelke zés re. A tervezés államigazgatás i s zereplői folyamatos an informálják civil partnereiket, a kapcs olattartás t dokumentálják, a partnerek felvetés eire vá las zt adnak, és a felvetés eket előre lefektetett elvek alapján beépítik az NFT dokumentumaiba. • Vis s z acs atolás , é rté ke lé s Az NFT végleges ítés e után a kormányzat jelentés t ad arról, hogy hogyan zajlott le a társ adalmi egyeztetés folyamata, hogyan történt a civil s zerve zetek bevonás a a tervezés i folyamatba, és hogyan építették be a különböző véleményeket az NFT-be.” 4

De mit is cs inált a CNNy mindennek érdekében? Elős zör is s okat levelezett – a Nemzeti Fejles ztés i Hivatallal (majd kés őbb Ügynöks éggel), a tervezés ben rés zt vevő minis ztériumokkal, a minis zterelnökkel. Tájékoztatás t kért, előrelépés t s ürgetett és javas latokat tett, hogy a fent már említett információs űrt betölthes s e, és hogy hozzájáruljon a társ adalmi egyeztetés tény le ges elindulás ához, majd erős ítés éhez. Találkozókat kért az intézmény rends zer s zereplőitől – több-keves ebb s ikerrel –, fórumokon és rendezvé nye ken vett rés zt, értes ülés eket os ztott meg. Néhány hónapnyi működés után s zületett meg az ötlet, hogy mindazt a tudás t és anyagot, amit a CNNy felhalmozott, rends zeres jelentés ek formá já ban tegye közkinccs é. Így s zületett meg 2005. május 31-én az els ő Jelentés a nemzeti s tratégiai anyagok tervezés ének nyilvános s ágáról, amelyet egy s zabadtéri s ajtótájékoztató keretében mutattak be a munkacs oport képvis e lői, és amelyet még további kilenc követett. A jelentés ek célja kettős volt: egyrés zt tájékoztatás t nyújtott a civil s zerveze teknek és érdeklődőknek a folyamatokról, az egyes dokumentumok mibenlé té ről és a s zereplőkről – folyamatábrákat, elérhetős égeket is közzétéve – más rés zt a döntés hozók és az intézményrends zer s zámára fogalmazott meg javas latokat és és zrevételeket. Ebben fontos es zköz volt az „előtte-utá na” jellegű ös s zehas onlító elemzés ek végzés e pl. annak megállapítás ára, hogy egy adott dokumentumhoz érkezett vélemények beépítés e nyomán mennyiben változott azok tartalma, mennyire vették figyelembe a tervké s zítők a véleményezők és zrevételeit. A félévente-évente megjelenő jelentés ek kronológiai s orrendben követték a fejles ztés i tervek kés zülés ével és társ adalmi egyeztetés ével kapcs olatos törté nés eket, felhívták a figyelmet a hiányos s ágokra és vis s zás s ágokra. Mintegy „állandó rovatként” külön figyelmet s zenteltek a releváns honlapoknak, mint a modern tájékoztatás alapvető es zközeinek, és minden füzetben le közölték az adott idős zakban keletkezett levelezés t is – a CNNy által küldött leveleket és a rájuk kapott válas zokat egyaránt. A kritika mellett azonban a CNNy dics érni is tudott, de talán s zerényte lens ég nélkül állítható, hogy ki is vette a rés zét a fejles ztés i dokumentumok társ adalmi egyeztetés ének fejles ztés éből. Ennek els ő fontos állomás a a 2020ig tartó Ors zágos Fejles ztés politikai Koncepció (OFK) társ adalmi vitája volt 2005 nyarán, amikor az érdeklődők már internetes kérdőív kitöltés ével fe jezhették ki véleményüket (kár, hogy mindezt a s zabads ágolás i idős zak kellős közepén...), s őt kés őbb névre s zóló vis s zajelzés t is kaptak. Mire ma ga a hétéves fejles ztés i terv (amely az idők s orán Nemzeti S tratégiai Refe renciakeret, Új Magyarors zág Program, majd Új Magyarors zág Fejles ztés i Terv néven futott) egyeztetés ére s or került, már mondhatni bejáratott utakon haladt a folyamat. Ahogy akkor, a 4. jelentés ben írtuk: „a társ adalmi egyez te tés ek technikai értelemben korrekt módon, a korábbi tapas ztalatokat felhas z nálva, azokat továbbfejles ztve zajlottak. Kérdőív, fórumok, partnerek 5

köz vetlen bevonás a, elektronikus levelekben történő véleményezés – s zá mos móds zert, technikát alkalmazott az NFH, majd NFÜ. A partneri vélemé nyek többs égének s ors a nyomon követhető volt, az anyagok felkerültek az NFÜ honlapjára.” Az ötödik jelentés után, 2007-től alapvetően megváltozott a folyamat jellege és ezzel az CNNy feladata is : a tervezés i dokumentumok – az OFK, az ÚMFT és az Operatív Programok – elfogadás a után már a tényleges pályá zati kiírás ok elkés zítés e és egyeztetés e következett, azaz már konkrétan „a pénzről volt s zó”. A rends zer egyre s zerteágazóbb lett, így immár a CNNynek s em volt ereje arra, hogy minden egyes dokumentum megs zületés ét s zoros an nyomon köves s e, inkább a civilek s zámára fontos pályázatokra, így a Társ adalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) és a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) kétéves akcióterveire és kiírás aira ös s z pontos ított. Górcs ő alá vette a pályázati felhívás ok kidolgozás ában központi s zerepet játs zó, civil képvis előket is a s oraik között tudó Monitoring Bizotts ágokat és Pályázat Előkés zítő Munkacs oportokat (PEMCS ) – különös en utóbbiak zárts ágát és átláthatatlans ágát bírálva. Elemzői rendre ös s zeve tették az akciótervekben foglalt ütemezés t a megvalós ulás s al (valamennyi idős zakra: 2007-8, 2009-10, 2011-13), s megállapították, hogy a „vágyak” rendre elmaradnak a tényektől. Ráadás ul a cs ús zás ok inkább s újtották a civilek s zámára is hozzáférhető pályázati programokat, mint a kiemelt nagy projekteket. Némileg kakukktojás ként – his zen nem s zoros értelemben vett tervezés i dokumentumokról van s zó - foglalkoztak a 6-9. jelentés ek két s peciális , de a civilek s zámára (elvileg) jelentős pályázati eljárás renddel: a közvetett támogatás s al (global grant) és az automatikus pályázatokkal. Előbbi igazi rés z vé teli s ikertörténetként indult, his zen az NFÜ adományozói tapas ztalatokkal rendelkező alapítványokkal közös en dolgozta ki a kifejezetten kis ebb s zervezeteknek s zóló, küls ő közvetítő bevonás ával zajló pályázati rends zer eljárás rendjét. Majd, amikor végre megjelent a várva várt els ő ilyen kiírás , a beadás i határidő napján indoklás nélkül vis s zavonták a kons trukciót – ennek magyarázata azóta is várat magára... S zintén egys zerűbb, és így a kis s zervezetek s zámára könnyebbs éget jelenthetne az automatikus – tehát érdemi elbírálás nélküli – pályázati forma, itt vis zont épp az a probléma, hogy olyan területeken (pl. is kolai pályázatoknál) is alkalmazzák, ahol a s zakmai értékelés engedhetetlen lenne, his zen így ki tudja, milyen tartalmú programok rés zes ülnek támogatás ban. Végezetül, meg kell említeni azokat a vis s zatérő motívumokat, amelyeket minden jelentés ben – s zinte papagájs zerűen is mételve önmagunkat, leírtunk, s amelyek idős zerűs ége s ajnos mit s em változott az elmúlt 7 évben:

6

1) Az egyeztetés i folyamatok te rve zhe tő s é g é ne k hiány a: a CNNy által a kez detektől s zorgalmazott Társ adalmi Egyeztetés i Terv s oha nem ké s zült el, nem lehetett tudni (legfeljebb informális értes ülés ek alapján), hogy mikor várható egy-egy dokumentum egyeztetés ének elindulás a. Ez egyben az átláthatós ág kárára is vált, his zen egymás ra épülő, egymás ból következő dokumentumokról lévén s zó, azok ad-hoc megjelenés e – „egys zer cs ak felkerültek a honlapra” – miatt nehezen lehetett áttekinteni ezek egymás hoz való vis zonyát, funkcióját. 2) Has onlóképpen – is mételt kérés ek ellenére – c s orbát s zenvedett a ko rai bevonás elve is : minden alkalommal már cs ak a kés z (kormány által elfogadott) dokumentumok véleményezés ére, és zrevételezés ére volt mód, a partnereknek nem nyílt lehetős égük arra, hogy a célok, prioritás ok meg ha tá rozás ában már a folyamat elejétől fogva rés zt vegyenek. 3) Mind a dokumentumok címének, s truktúrájának, mind az intézményrends zer s zereplőinek gyakori változás ai is az átláthatós ág rovás ára men tek; ez különös en a válas ztás ok előtt-után volt feltűnő jelens ég. 2005-6 folyamán a NS RK, ÚMP majd ÚMFT (ld. fent) néven valójában mindvégig egy dokumentumról volt s zó, míg 2010-11 folyamán az ÚMFT mellett bevezetett Új S zéchényi Terv megjelenés e nehezítette a partnerek életét. 4) Ne m tudo tt é rvé ny e s ülni a fo ly amato s s ág e lve s em: a tervezés folya mán az intenzívebb kommunikáció és a hallgatás idős zakai váltották egy más t (pl. az OFK elfogadás a után több hónapig nem lehetett s emmit hallani arról, hogy hogyan tovább). Ehhez adódtak a határidők be nem tartás a, a folyamatos cs ús zás ok (akár még egy levélre küldött válas z tekintetében is ), amelyek vis s zavezetnek a tervezhetős ég els ő pontban említett problémájához is . Mindezek, a teljes idős zakon átívelő problémák végeredményben azt mondatták velünk, hogy bár a nemzeti fejles ztés i tervezés társ adalmi egyez tetés e a kiinduló, „nulla” állapothoz képes t s okat javult, kialakult egy rends zer, mégis , a Kormányzat rés zéről a társ adalmi eg yeztetés formális , „köte lezően” vég rehajtandó feladat maradt, a leggyengébb láncs zem a tervezés i folya matban, a terv végleges változatának elkés zítés ében tulajdonképpen cs ak za varó tényező. Cs ak remélni merjük, hogy a 2014-20 évekre vonatkozó, érdemben ebben az évben elinduló tervezés s orán ez változni fog… Móra Ve ronika

7

A 2011-2012-es TÁMOP, TIOP és KEOP akciótervek megvalósulása Az elemzés módszertana Az akciótervekben s zereplő ütemtervek megvalós ulás át ötödik alkalommal ves s zük elemzés alá. A CNNy 6., 7. és 8. jelentés ében a 2007-2008-as akcióterveket vizs gáltuk, a 8. és 9. jelentés ben a 2009-2010-es akcióterve ket, és a jubileumi, 10. jelentés ben a 2011-2012-es akcióterveket ves s zük górcs ő alá. Elemzés ünkhöz a következő forrás okat has ználtuk: • A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapjáról 2011. december 6-i állapot szerint letölthető 2011-2012-as akcióterveket (2011. január 21. – április 14. között feltöltött akciótervek): http://www.nfu.hu/uj_szechenyi_terv • A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és az Új Széchenyi Terv honlapján megjelent pályázati kiírásokat, kiemelt projekt felhívásokat és azok archívumait a 2011. december 6-i állapot szerint. Elemzés ünk a TÁMOP-ra, a TIOP-ra és a KEOP-ra fókus zált. Els ő lépés ben az akciótervekben s zereplő valamennyi kons trukciót beazonos ítottuk, más odik lépés ben a kezdés ként megjelölt időpontot ös s ze vetettük az jelenlegi állapottal. Ös s zes en 164 különféle kons trukciót vizs gáltunk meg így. A kons trukciók főbb adatait az alábbi táblázat foglalja ös s ze, amit átfogó elemzés és a következtetés ek levonás a követ. Meg kell jegyeznünk, hogy az eddig vizs gált két akcióterv (2007-2008 és 2009-2010) és azok megvalós ulás a közel s em volt annyira kaotikus és átláthatatlan, mint a „virtuális ” Új S zéchenyi Tervnek kös zönhetően a jelenlegi állapot, így könnyen előfordulhat, hogy az elemzés be legjobb s zándékunk ellenére is hiba cs ús zott. A teljes s ég igénye nélkül az alábbi okok nehezítették az elemzés t (és az előre tervezni kívánó pályázók életét): • A rendszer nem egységes – kezdés időpontjára a tervezők operatív prog ramtól és intézkedéstől függően hónapot, negyedévet vagy félévet adnak meg. Minden esetben azt a formátumot vettük át, ami az akciótervben található. • 2011 elején az új akcióterv intézkedései egybefolytak a korábbi kétéves ciklusból áthúzódó, még futó konstrukciókkal. Az új akciótervben számos konstrukció száma és neve is ugyanaz maradt, de arra is volt példa, hogy azonos szám alatt más konstrukció jelent meg. • 2011-ben megjelent egy korábban még ismeretlen, újfajta gyakorlat: me g hirde té s re ke rülte k o ly an ko ns trukc ió k is , ame ly e k ne m s ze re 8

pe lne k az akc ió te rve kbe n. Ilyen például az Új S zéchenyi Terv kere tében meghirdetett TÁMOP 1.2.2., 2.5.3., 2.5.1., 4.2.1., 4.2.5., vagy a kie melt projektek között a TÁMOP 4.1.3. és 6.2.1., valamint a kiemelt TIOP 2.2.3. Ezeket a kons trukciókat az alábbi táblázat azért nem tartalmazza, mert az akciótervek megvalós ulás át vizs gáltuk – és nehéz olyan program megvalós ulás át vizs gálni, ami nincs is a tervben. • Egy másik újdonság, ami a tájékozódást igencsak nehézkessé teszi, hogy a kormányzati retorikával ellentétben az új kormányzat által elfogadott akciótervek 87%-ban a korábbi, gyakran elmarasztalt tervekre épülnek (ld. részletesen CNNy 9. jelentés). Az Új Széchenyi Terv által megfogalmazott hét program ezekből az akciótervekből építkezik. Az Új Szé c he ny i Te rv a m ár m e g lé v ő ko ns trukc ió k tö re d é ké t új v irtuális e g y s é g e k be c s o mag o lja, é s új e lne ve zé s e kke l látja e l, mikö zbe n a ko n s trukc ió k nag y o bb ré s ze , az akc ió te rve k s ze rke ze te é s e lne ve zé s e me g marad az ÚMFT ré g i re nds ze ré be n. Néhány kons trukció bekerült az ÚS zT programjai közé, többs égük azonban „maradt” az ÚMFT eredeti tervezés i s truktúrájában és ernyője alatt, ugyanakkor kommunikációban ezek a programok is az ÚS zT logóját köteles ek már has ználni. Ez az átláthatatlans ág biztos an nem s egíti a pályázók könnyű tájékozódás át. Az Új S zéchenyi Tervről elmondhatjuk, hogy els ős orban kommunikációs területen történt s tratégiai váltás , de eközben a háttérben s em az akciótervek, s em a kons trukciók elnevezés ei ne m változ nak. Megtalálni az e gyes kons trukciókat s oha nem volt ennyire bonyolult: egys zerre kell kutatni az NFÜ „meghaladott, leváltott” rends zerében és az ÚS zT prog ramjai között, ráadás ul a két honlap arculatában teljes en identikus , és tele van egymás ra mutató keres zthivatkozás okkal. Ahol egy-egy kons trukciót az ÚS zT programjai között találtunk meg, az alábbi táblázatban jelöltük, hogy ezzel is s egíts ük a tájékozódás ban a tis ztelt olvas ót. • A végrehajtást segítő technikai konstrukció egyes operatív programoknál részletesen alá van bontva az akciótervben (KEOP), máshol nem (TÁMOP, TIOP). Az alábbi táblázat minden olyan konstrukciót tartalmaz, ami az akciótervekben megjelenik, vagyis szigorúan az akciótervek sajátos logikáját követtük. • Minden olyan konstrukció, amelynek tervezett indítása 2011 lett volna, és amelyről nincs információ a honlapon, megkapta a „késik” címkét. Ezzel együtt lehetséges, hogy a konstrukció elindult, csak az NFÜ és ÚSzT honlapján ezt nem sikerült kommunikálni, ad absurdum nekünk nem sikerült megtalálni a megfelelő helyen programok dzsungelében. A fenti nehézs égek ellenére is igyekeztük az adatokat a lehető legpontos abban feldolgozni.

9

10

utód utód utód

TÁMOP 1.1.4.

TÁMOP 1.2.1.

TÁMOP 1.3.1.

TÁMOP 1.4.6.

TÁMOP 1.4.5.

TÁMOP 1.4.3.

kiemelt

kiemelt

A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergenciarégiókban) Munkaerő-piaci program a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért a Középmagyarországi Régióban

kiemelt

kiemelt

kiemelt

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése

Hátrányos helyzetűek foglalkoztatását ösztönző járulékkedvezmények Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése II. Közösségi feladatokhoz kapcsolódó munkaerő-piaci programok támogatása Innovatív, kísérleti foglalkoztatási programok támogatása

Eljárás

Konstrukció neve

új

egyfordulós pályázat közvetett utód támogatás közvetett Versenyképességi szerződések foglalkoz- támogatás/ új tatási elemeinek támogatása egyfordulós pályázat közvetett új Tranzitfoglalkoztatás az építőiparban támogatás

utód

TÁMOP 1.1.2.

TÁMOP 1.4.1.

utód

Kód Státusz

TÁMOP 1.1.1.

OP

4,15

3,40

4,00

4,49

7,00

8,52

5,00

60,00

21,70

Keret (M Ft)

késik

fut

fut

fut

késik

késik

2011.

2011.

késik

fut 2011.

2011.

Foglalkoztatás

Foglalkoztatás

Foglalkoztatás

Foglalkoztatás

Állapot ÚSzT?

2011. késik IV. negyedév

2011.

2011. I. negyedév

2011. I. negyedév

2011. III. negyedév

Tervezett indítás

11

utód utód utód új

TÁMOP 2.1.6.

TÁMOP 2.2.1.

TÁMOP 2.2.4.

TÁMOP 2.3.4.

TÁMOP 3.1.2.

TÁMOP 3.1.1.

TÁMOP 2.6.2.

TÁMOP 2.4.5.

utód

TÁMOP 2.1.3. kiemelt

5-ről a 6-ra

automatikus adóvisszatérítés 60,00

0,90

4,67

új

egyfordulós Új tartalomfejlesztések a közoktatásban vagy közvetett 10,75 támogatás

2011. II. félév

2011. II. negyed 2011. I. félév

2011. I.

2011. I.

2011. II. negyed 2011. I. negyed 2011. II. negyed

késik

késik

késik

késik

késik

fut

késik

késik

fut

2011. I. negyed

automatikus 7,80 és egyfordulós 19,80

késik

2011. I. negyed

9,00

kiemelt

A szakképzés és a felnőttképzés kiemelt minőségének és tartalmának fejlesztése Határon átnyúló együttműködés a szak- egyfordulós képzés és a felnőttképzés területén pályázat

Újra tanulok

Munkahelyi képzések támogatása

Idegen nyelvi és informatikai kompetenciák fejlesztése

A munka és a család összehangolását a) közvetett segítő intézkedések a) innovatív, kísérleti kezdeményezések támogatás 6,00 új b) egyfordulós támogatása pályázat b) vállalati (intézményi) kezdeményezések támogatása Munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtó civil közvetett 1,60 utód szervezetek kapacitásának megerősítése támogatás XXI. századi közoktatás utód kiemelt 9,02 (fejlesztéskoordináció) 2. ütem

új

TÁMOP 2.1.2. Vállalkozásfejlesztés

12

utód

utód

utód

utód

utód

utód utód új

TÁMOP 3.1.3.

TÁMOP 3.1.4.

TÁMOP 3.1.5.

TÁMOP 3.1.6.

TÁMOP 3.1.7.

TÁMOP 3.1.8.

TÁMOP 3.1.9.

TÁMOP 3.1.10.

2011. II. félév

2012.

késik

2012.

Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban 2. ütem

3,00

egyfordulós/ automatikus

Helyi oktatásirányítás fejlesztése

2012.

0,74 2011. I. félév késik

egyfordulós

lezárult

Diagnosztikus mérések fejlesztése

1,00

2012.

egyfordulós/ Referencia intézmények országos automatikus 2,80 hálózatának kialakítása és felkészítése vagy közvetett támogatás kiemelt

2012.

2,00

fut

egyfordulós/ automatikus 16,02 2011. I. félév késik vagy közvetett támogatás

Egységes Gyógypedagógiai Módszertani egyfordulós Intézmény

Pedagógus képzés, továbbképzés

Innovatív iskolák fejlesztése

14,00

egyfordulós/ automatikus 48,80 vagy közvetett támogatás

Természettudományos oktatás módszeregyfordulós tanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban

13

TÁMOP 3.2.4.

TÁMOP 3.2.3.

TÁMOP 3.2.3.

TÁMOP 3.2.2.

TÁMOP 3.2.1.

TÁMOP 3.1.11.

Óvodafejlesztés

Területi együttműködések, társulások, hálózati tanulás egyfordulós

„Építő közösségek” - A) közművelődési intézmények a kreatív iparral kapcsoutód egyfordulós latos alapkompetenciák fejlesztését elősegítő új tanulási formák szolgálatában 3. ütem Építő közösségek” - B) A korszerű, többfunkciós (multifunkcionális) közművelődési fejlesztéseket szolgáló egyfordulós új közösségi programok, együttműködések, új tanulási formák kialakulásának elősegítése "Tudásdepó - Expressz"– A: A könyvtári hálózat nem formális és informális képutód egyfordulós zési szerepének erősítése az élethosszig tartó tanulás érdekében 3. ütem

utód

2011. I. félév

2011. II. félév

2012.

1,31

0,50

A) 2011. II. félév

2012. II. félév

1. ütemben: 2011. I. félév 1,50 2. ütemben: 2012. II. félév

4,20

Közoktatási intézmények szerepbővítése, egyfordulós/ újszerű intézményi együttműködések automatikus utód 18,64 kialakítása (tanulást segítő támogató vagy közvetett formák bevezetése) támogatás

új

egyfordulós/ automatikus 4,90 vagy közvetett támogatás

fut

fut

lezárult

késik

Tudomány Innováció

Tudomány Innováció

14

új

új

új utód

TÁMOP 3.3.9.

TÁMOP 3.3.10.

TÁMOP 3.3.11.

TÁMOP 3.4.1.

1,86 2,64 4,01

egyfordulós kiemelt egyfordulós

Nemzetiségi és migráns tanulók nevelésének és oktatásának támogatása

egyfordulós

2011. II. félév

2011. II. félév 18,14 2,05

2012. I. félév

2011. I. félév

2,00

7,67

2012. I. félév

0,55

automatikus 2011. I. félév 2012. I. félév 2011. II. félév

B) 2011. II. félév

0,59

egyfordulós

A halmozottan hátrányos helyzetű egyfordulós tanulók iskolai lemorzsolódását csökkentő intézkedések támogatása Alternatív tanulási útvonalak támogatása a hátrányos helyzetű, formális egyfordulós iskolarendszerből lemorzsolódott fiatal felnőttek számára Esélyegyenlőségi elvű minőségi oktatás, valamint az egész életen át tartó tanulás LHH eljárás támogatása az LHH kistérségekben

"Tudásdepó - Expressz"– B: Országos könyvtári szolgáltatások bővítése, TÁMOP 3.2.4. utód fejlesztése az oktatás és képzés támogatásának érdekében 2. ütem „Múzeumok Mindenkinek” Program – Múzeumok oktatásiTÁMOP 3.2.8. utód képzési szerepének erősítése B) komponens, 3. ütem Kulturális szakemberek továbbképzése a TÁMOP 3.2.12. új szolgáltatásfejlesztés érdekében Esélyegyenlőség és Integráció TÁMOP 3.3.1. utód III. szakasz Közoktatási intézmények esélyegyenTÁMOP 3.3.8. új lőségi alapú fejlesztéseinek támogatása

késik

késik

késik

késik

késik

késik

15

utód

utód

utód

utód

Nemzetközi közreműködéssel utód megvalósuló alap- és célzott alapkutatási egyfordulós projektek támogatása

TÁMOP 3.4.4.

4.1.1. B 4.1.1. C

TÁMOP

TÁMOP

TÁMOP 4.1.2.

TÁMOP 4.2.2.

2,94

Tartalomfejlesztés, képzők képzése, különös tekintettel a matematikai, természettudományi, műszaki és informatikai, valamint pedagógiai képzésekre és azok fejlesztésére

egyfordulós

Tudo2012. mány lezárult I. negyedév Innováció

2011. II. negyedév

késik

késik

2011. I. félév

2012. I. negyedév

késik

késik

2011. I. félév

2011. II. félév

1.meghirdetés: 2011. IV. negyed. 27,16 késik 2. meghirdetés: 2012. IV. negyed.

7,54

egyfordulós/ automatikus Iskolai tehetséggondozás 1,71 vagy közvetett támogatás Országos tehetségsegítő hálózat egyfordulós/ létrehozása (Magyar Géniusz Integrált automatikus 1,98 Tehetségsegítő Program) vagy közvetett „B” komponens támogatás Speciális mentori, koordinátori és tanácsadói, valamint tréningszolgáltatáegyfordulós 6,46 sok fejlesztése a felsőoktatási intézmények és a civil szféra partnerségében Regionális felsőoktatási együttműködés egyfordulós támogatása, vidéki felsőoktatási integráció elősegítése

utód

egyfordulós

TÁMOP 3.4.3.

Sajátos nevelési igényű gyerekek integrációja

utód

TÁMOP 3.4.2.

16

utód utód

utód

TÁMOP 4.2.4.

TÁMOP 5.1.1.

TÁMOP 5.2.1. kiemelt

Gyerekesély program országos kiterjesztésének szakmai-módszertani megalapozása és a program kísérése

utód utód utód

utód

5.2.5. A 5.2.5. B

TÁMOP

TÁMOP

TÁMOP 5.3.1.

5.3.1. TÁMOP B

egyfordulós

egyfordulós

egyfordulós

Alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és önálló életvitelt segítő programjai Roma emberek képzésbe ágyazott foglalkoztatása a szociális és gyermekjóléti ellátórendszerben

Gyermekek és fiatalok társadalmi integegyfordulós rációját segítő programok

Gyermekek és fiatalok társadalmi integrációját segítő programok

LHH illetve egyfordulós

LHH eljárás

kiemelt

egyfordulós

LHH kistérségek projektjei

Nemzeti Kiválóság Program 1

Tudományos eredmények elismerése és disszeminációja

új Integrált térségi programok a gyerekek 5.2.3. (részTÁMOP és családjaik felzárkózási esélyeinek A ben növelésére utód)

utód

TÁMOP 4.2.3.

1,40

4,93

2,80

1,91

12,13

1,41

2011. II. félév

2012. I. félév

2013. II. félév

2012. I. félév

2011. I. negyedév és 2012. I félév

2012. I. negyedév

2011. I-II. félév

késik

fut

fut

fut

2012. II. negyedév

17,18 1,99

2011. késik III. negyedév

3,69

17

TÁMOP 5.4.2.

TÁMOP 5.4.1.

új

TÁMOP 5.3.8.

kiemelt

kiemelt

1,67

1,64

19,40

A komponens: egyfordulós és kiemelt B komponens: Kiemelt

A leghátrányosabb helyzetű csoportok munkaerő-piaci esélyeinek növelése érdekében motiváló képzések és támogató szolgáltatások

fut

lezárult

2011. IV. negyedév

2011. késik IV. negyedév

A komponens: 2011. II. félév B komponens: 2011. II-III. negyedév.

2012. II. félév

2011. I-II. félév

4,68 0,70

2012. I. félév

2011. II. félév

2012. II. félév

0,57

kiemelt

egyfordulós

egyfordulós

2,04

1,10

Nők a vidéki területek fenntartható fejlődésében

„Komplex telep-program"

A nők elleni erőszak áldozatait segítő szolgáltatások fejlesztése

Szociális szolgáltatások modernizációja, központi stratégiai tervezési kapacitások utód megerősítése, szociálpolitikai döntések megalapozása Központi szociális információs utód fejlesztések

új

utód

TÁMOP 5.3.6.

TÁMOP 5.3.7.

utód

TÁMOP 5.3.3.

TÁMOP 5.3.4.

Az utcán élő hajléktalan személyek tárutód egyfordulós sadalmi visszailleszkedésének sikeres munkaerőpiaci integráció megalapozása

TÁMOP 5.3.2. kiemelt

„Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének sikeres utód munkaerőpiaci integráció megalapozása" program szakmai és módszertani támogatása

Foglalkoztatás

Foglalkoztatás

18

utód

TÁMOP 5.4.4.

utód

utód utód

5.4.6. C

TÁMOP

TÁMOP 5.4.7.

TÁMOP 5.4.9.

Központi szociális információs fejlesztések Ellátottak személyi nyilvántartása Szociális képzések fejlesztése, szakemberek képzése, továbbképzése és készségfejlesztése valamint a helyi fejlesztési kapacitások megerősítése A fizikai és info-kommunikációs akadálymentesítés szakmai tudásának kialakítása A fizikai és info-kommunikációs akadálymentesítés szakmai tudásának elterjesztése és hozzáférhető szolgáltatások fejlesztése A fizikai és info-kommunikációs akadálymentesítés szakmai tudásának elterjesztése és hozzáférhető szolgáltatások fejlesztése A fizikai és info-kommunikációs akadálymentesítés szakmai tudásának elterjesztése és hozzáférhető szolgáltatások fejlesztése Látássérült emberek elemi rehabilitációs szolgáltatásainak továbbfejlesztése Modellkísérleti program az alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolására

* kiegészítő tervezési felhívás

utód

5.4.6. B

TÁMOP

utód

5.4.6. A

TÁMOP

TÁMOP 5.4.5* utód

kiegészítő felhívás

TÁMOP 5.4.2.

egyfordulós

egyfordulós

egyfordulós

egyfordulós/ kiemelt

egyfordulós

kiemelt

egyfordulós

kiemelt

3,01

1,50

0,10

0,20

0,50

0,40

2,81

0,44

késik

2011. II. negyedév 2011. II. félév

2012. I. félév

2012. I. félév

késik

késik

2011. késik IV. negyedév

2011. II. félév

2013. I. félév

2011. késik IV. negyedév

19

új

5.5.1. B

5.6.1. A.

5.6.1. B.

5.6.1. C.

TÁMOP

TÁMOP

TÁMOP

TÁMOP 5.5.3.

TÁMOP 5.5.2.

Az önkéntesség elterjesztése

egyfordulós

Szociális képzések rendszerének kiemelt modernizációja Az autizmussal élő emberek életminőségét támogató, országos kiemelt lefedettségű szakmai tanácsadó hálózat kiépítése Közösségi kezdeményezések és önkéntes programok támogatása – B komponens: egyfordulós A családi közösségi kezdeményezések és programok megerősítése

új

utód

C komponens: Az áldozattá válás megelőzése, áldozatsegítés

egyfordulós

Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat egyfordulós fejlesztő szervezetek támogatása A komponens: Elítéltek visszavezetése a társadalomba oktatási és munkáltatási, utód egyfordulós valamint egyéb reintegrációs programokon keresztül B komponens: Bűnmegelőzés szempontjából kiemelten fontos, új bűnelkövető, vagy bűnelkövetés szem- egyfordulós pontjából veszélyeztetett gyermek- és fiatalkorúak segítése

utód

új

TÁMOP 5.4.11.

TÁMOP

új

TÁMOP 5.4.10.

2012. II. félév

2011. I. félév 2011. I. félév

2011. I. félév

2012. I. negyedév

2012. I. félév

lezárult

késik

fut

fut

2,83

2011. I. negyedév lezárult 2013. I. félév

2011. II. negyedév, 2,00 lezárult 2013. I. félév

1,54

1,88

0,86

1,34

0,80

3,20

20

új utód

új

TÁMOP 6.2.4.

6.2.5. TÁMOP A

utód

6.2.2. B

TÁMOP

TÁMOP 6.2.3.

utód

6.2.2. A

új

6.1.3. B

TÁMOP

TÁMOP

új

6.1.3. A

utód

TÁMOP 6.1.2.

TÁMOP

új

TÁMOP 6.1.1.

egyfordulós

kiemelt

Szervezeti hatékonyság fejlesztése az egészségügyi ellátórendszerben – Egységes külső felülvizsgálati rendszer kialakítása a járó- és fekvőbeteg szakellátásban, valamint a gyógyszertári ellátásban

kiemelt

Országos egészségmonitorozási és kapacitástérkép adatbázis- és alkalmazásfejlesztés Foglalkoztatás intézményi támogatása

egyfordulós

Képzés és módszertani fejlesztés

Képzési programok az egészségügyi egyfordulós ágazat szolgáltatás-fejlesztése érdekében

Bizonyítékokon alapuló egészségfejlesztési ismeretek kidolgozása az egyfordulós oktatás különböző szintjei és különböző korosztályok számára Egészségre nevelő és szemléletformáló egyfordulós életmódprogramok Pilot jellegű szűrőprogramok (védőnői méhnyakszűrési, illetve vastagbélszűrési kiemelt programok) országos kiterjesztésének támogatása Népegészségügyi és egészségfejlesztési kiemelt kampányok támogatása 2011. II. negyedév

késik

2011. késik IV. negyedév

2011. késik IV. negyedév

0,95

1,75

1,00

késik

2011. I. negyedév

késik

2011. késik IV. negyedév

2011. I. negyedév

2011. késik III. negyedév 2011. I. negyed, 5,96 késik 2012. I. negyed 2011. 0,50 késik II. negyedév 1,20

1,00

10,66

0,50

21

utód

1.2.1.

utód

TÁMOP 7.2.1.

TIOP

új

TÁMOP 6.2.7.

új

új

6.2.5. D

TÁMOP

1.1.1.

új

6.2.5. C

TÁMOP

TIOP

új

6.2.5. B

TÁMOP

kiemelt

egyfordulós

kiemelt

Szervezeti hatékonyság fejlesztése az egészségügyi ellátórendszerben – Területi együttműködések kialakításának, fejlesztésének szakmai, módszertani támogatása Szervezeti hatékonyság fejlesztése az egészségügyi ellátórendszerben – Területi együttműködés támogatása Nemzeti Egészségügyi Informatikai (eHealth) Rendszer bevezetésének támogatása - módszertan- és képzésfejlesztés az eTAJ rendszerhez kapcsolódóan

1,00

11,40

0,60

0,75

Az OP lebonyolításával kapcsolatos kiemelt (TA) 1,86 egyéb feladatok Intézményi informatikai infrastruktúra egyfordulós 12,40 fejlesztés a közoktatásban /automatikus Agóra – multifunkcionális közösségi központok és területi közművelődési egyfordulós 4,86 tanácsadó szolgálat infrastrukturális feltételeinek kialakítása

egyfordulós

Szervezeti hatékonyság fejlesztése az egészségügyi ellátórendszerben Standardokon alapuló egységes külső felülvizsgálati rendszer bevezetésére történő felkészülés támogatása – pilot projekt

késik

2012. II. félév

2011. I. félév

2011. késik

2011. késik III. negyedév

2011. késik III. negyedév

2011. II. negyedév

2012. II. negyedév

22

utód új utód utód

utód

1.3.1. 2.1.1. 2.1.3. 2.2.2.

2.2.4.

2.2.5.

TIOP

TIOP

TIOP

TIOP

TIOP

TIOP

utód

egyfordulós egyfordulós egyfordulós egyfordulós

egyfordulós

egyfordulós

Speciális infrastruktúra fejlesztés és eszközbeszerzés a felsőoktatásban Regionális járóbeteg szakellátó intézmények fejlesztése Aktív kórházi ellátásokat kiváltó járóbeteg szolgáltatások fejlesztése Sürgősségi ellátás fejlesztése (SO1 és SO2) Struktúraváltoztatást támogató infrastruktúra- fejlesztés a fekvőbetegszakellátásban Korszerű regionális onkológiai hálózat kialakítása és fejlesztése

7,00

44,05

4,00

10,00

3,00

5,96

0,60

1.2.5.

Infrastrukturális fejlesztések az esélyegyenlőség elvű minőségi oktatás és az utód LHH eljárás egész életen át tartó tanulás támogatása érdekében az LHH kistérségekben

TIOP

0,61

automatikus

utód

1.2.3.

TIOP

Könyvtári szolgáltatások összehangolt infrastruktúra-fejlesztése - "Tudásdepó Expressz" 3. ütem

0,87

egyfordulós

Múzeumok és levéltárak iskolabarát fejlesztése, oktatási-képzési szerepének infrastrukturális erősítése 3. ütem

utód

1.2.2.

TIOP

késik

késik

késik

késik

2011. késik IV. negyedév

2011. késik IV. negyedév

2011. II. negyedév

2011. késik III. negyedév

2011. késik IV. negyedév

2011. késik IV. negyedév

2011. II. félév

2011. I. félév

2011. II. félév

23

utód új utód

2.3.3.

3.2.1. 3.2.2. 3.2.3. 3.3.1. A

TIOP

TIOP

TIOP

TIOP

2.3.2.

TIOP

A): kiemelt projekt B): egyfordulós

A közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése: akadálymentesítés

A komplex rehabilitációhoz szükséges infrastrukturális feltételek megteremtése A kistérségekben a közösségi szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése

egyfordulós

kiemelt

kiemelt

Nemzeti Egészségügyi Informatikai (eHealth) Rendszer – Elektronikus új kiemelt közhiteles nyilvántartások és ágazati portál fejlesztése Nemzeti Egészségügyi Informatikai (eHealth) Rendszer - Térségi, új egyfordulós funkcionálisan integrált intézményközi információs rendszerek kiépítése Az integrált rendszer kereteinek utód megteremtése a foglalkoztatási szolgálat kiemelt infrastruktúrájának fejlesztésével

új

TIOP

2.3.1.

TIOP

Nemzeti Egészségügyi Informatikai (eHealth) Rendszer A) komponens: központi informatikai rendszerek fejlesztése az intézményen belüli betegazonosítási rendszerek fejlesztésének biztosításához B komponens: Intézményen belüli betegazonosítási rendszerek

2012. II. negyedév

2011. I. félév 10,40 8,00

2012.

2010. I. félév 6,00 3,99

2012. II. negyedév

2011. I. negyedév

3,00

2,10

4,20

A): 2011. II. negyedév B): 2012. II. negyedév

késik

késik

késik

késik

24

utód

utód utód

3.3.1. C 3.4.1. 3.4.2.

TIOP

TIOP

TIOP

utód utód utód utód utód utód

4.2.1. 1.1.1. 1.1.1. B. 1.2.0. 1.3.0. 1.3.0. B. 2.1.1.

TIOP

KEOP

KEOP

KEOP

KEOP

KEOP

KEOP

utód

utód

3.3.1. B

TIOP

3,05

Bentlakásos intézmények önkormányzati, állami, egyházi, nonprofit fenntartói, egyfordulós bentlakásos intézmények

kétfordulós kétfordulós

Állami tulajdonú árvízvédelmi fejlesztések

kétfordulós

kétfordulós

Ivóvízellátás biztonságának javítása

Ivóvíz-minőség javítása

Szennyvízelvezetés és tisztítás

0,00

0,61

24,10

43,57

Az OP lebonyolításával kapcsolatos kiemelt (TA) 7,69 egyéb feladatok Települési szilárd hulladékgazdálkodási kétfordulós 19,83 rendszerek Települési szilárd hulladékgazdálkodási egyfordulós 15,00 rendszerek továbbfejlesztése

14,97

egyfordulós/ kétfordulós

0,54

3,00

egyfordulós

egyfordulós

A közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése: jelnyelvi tolmácsszolgálatok fejlesztése A közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése: az elemi rehabilitáció infrastrukturális feltételeinek kialakítása Bentlakásos intézmények kiváltása, új kapacitások létesítése

folyamatos

2011. I. negyedév 2011. I. negyedév

folyamatos

folyamatos

folyamatos

2011.

2011. I. félév

2011. I-II. félév

2011. II. félév

fut

fut

fut

fut

fut

fut

fut

fut

késik

2011. késik IV. negyedév

25

utód utód utód utód utód utód

utód

új

2.2.1. 2.2.1. B. 2.2.2. 2.2.2. B. 2.2.3. A. 2.2.3. B. 2.3.0.

2.3.0. B. 2.4.0.

KEOP

KEOP

KEOP

KEOP

KEOP

KEOP

KEOP

KEOP

KEOP

utód

utód

2.1.3.

KEOP kétfordulós

kétfordulós

egyfordulós

A települési szilárd hulladéklerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programok elvégzése

kétfordulós

kétfordulós

A települési szilárd hulladéklerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programok elvégzése

Szennyezett területek kármentesítése

egyfordulós

egyfordulós

kétfordulós

egyfordulós

Ivóvízbázis-védelem

Ivóvízbázis-védelem

VKI informatika

VKI monitoring

Komplex vízvédelmi beruházások Dunakétfordulós Tiszaközi Homokhátság

Komplex vízvédelmi beruházások

Tájgazdálkodást megalapozó vízi infrastruktúra kiépítése

utód Önkormányzati árvízvédelmi fejlesztések kétfordulós

2.1.2.

KEOP

0,00

10,00

0,00

3,53

0,00

1,30

0,00

0,00

4,80

0,00 fut

fut

fut

lezárult

fut

2007. november

fut

2011. I. negyedév

folyamatos

folyamatos lezárult

folyamatos lezárult

folyamatos

2008. május lezárult (felfüggesztve)

2010. késik?? I. negyedév

folyamatos késik??

2010. IV. negyedév

folyamatos

Zöldgazdaság

Zöldgazdaság

26

3.1.3.

KEOP

6,00

11,57

kétfordulós

utód

Megújuló energia alapú villamosenergiautód egyfordulós , kapcsolt hő és villamosenergia-, valamint biometán termelés

4.3.0.

4.4.0.

KEOP

KEOP

Megújuló energia alapú térségfejlesztés

fut

folyamatos lezárult

folyamatos

folyamatos lezárult

4.2.0.

lezárult

A komp: Helyi hő- és hűtési energiaigény automatikus; 10,00 utód kielégítése megújuló energiaforrásokból B komp: egyfordulós

2010. I. negyedév

folyamatos lezárult

folyamatos lezárult

KEOP

egyfordulós

Az erdei iskola és erdei óvoda hálózat infrastrukturális fejlesztése

késik??

fut

folyamatos lezárult

2010. október

2009. december

1,44

utód

3.3.0.

4,00

KEOP

egyfordulós

Élőhelykezeléshez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztés

1,75

3.2.0.

kétfordulós

Gyűjteményes növénykertek és védett történeti kertek megőrzése és helyreállítása

KEOP

új

utód

12,86

3.1.2.

KEOP

0,00

Élőhelyvédelem- és helyreállítás, élettelen természeti értékek védelme, utód kétfordulós vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése

kétfordulós 4,18

utód

2.5.0. B.

KEOP

Hulladéklerakók kármentesítése Árvízi kockázati térképezés és stratégiai egyfordulós kockázatkezelési terv készítése

utód

2.4.0. B.

KEOP

Zöldgazdaság

Zöldgazdaság

Zöldgazdaság

27

utód utód utód

4.9.0. 5.3.0. A. 5.3.0. B.

KEOP

KEOP

KEOP

utód utód utód

6.1.0. B. 6.1.0. C. 6.2.0. A.

KEOP

KEOP

KEOP

FÉF mintaprojektek

FÉF kampányok

FÉF kampányok

automatikus

egyfordulós

egyfordulós

automatikus

utód

6.1.0. A.

KEOP FÉF kampányok

utód Távhı-szektor energetikai korszerűsítése egyfordulós

5.4.0.

KEOP

egyfordulós

5.3.0. E.

Épületenergetikai fejlesztések és közvilágítás korszerűsítése Egyszerűsített konstrukció

Épületenergetikai fejlesztések megújuló egyfordulós energiaforrás hasznosítással kombinálva

egyfordulós

1,63

1,63

2,08

0,00

0,00

0,00

8,00

Épületenergetikai fejlesztések megújuló egyfordulós energiaforrás hasznosítással kombinálva Épületenergetikai fejlesztések

5,00

1,62

egyfordulós

Pénzügyi konstrukció

KEOP

új

új

4.8.0.

KEOP

utód

4.7.0.

KEOP

Geotermikus alapú hő-, illetve villamosenergiatermelő projektek előkészítési egyfordulós és projektfejlesztési tevékenységeinek támogatása

lezárult

késik

fut

késik

fut folyamatos lezárult

folyamatos

folyamatos lezárult

folyamatos lezárult

folyamatos

2011. I. negyedév

folyamatos késik??

folyamatos késik??

2011. I. negyedév

2011. II. félév

folyamatos lezárult

Zöldgazdaság

Zöldgazdaság

Zöldgazdaság

Zöldgazdaság

Zöldgazdaság

Zöldgazdaság

Zöldgazdaság

28

utód utód új új

6.3.0. Z. 7.0.0. 7.1.0. 7.9.0. 8.1.1.

8.1.2.

KEOP

KEOP

KEOP

KEOP

KEOP

KEOP

utód

utód

utód

6.3.0.

KEOP

utód

6.2.0. B.

KEOP

0,00

technikai segítségnyújtás

Az OP lebonyolításával kapcsolatos specifikus feladatok ellátása

2007.

2007.

1,43

technikai segítségnyújtás

Az OP technikai adminisztratív lebonyolítása (Közreműködő Szervezet finanszírozása)

2007.

2011. I. negyedév 2001. 6,15 IV. negyedév 5,00

1,00

kétfordulós pályázat első fordulója

Projekt előkészítés kétfordulós pályázatokban

folyamatos

folyamatos

fut

késik??

fut

fut

folyamatos lezárult

Derogációs vízi közmű projektek automatikus előkészítése Stratégiai tervezés és projektelőkészítés egyfordulós a 2014-2020. tervezési időszakra

0,00

0,00

egyfordulós

kétfordulós

egyfordulós

Stratégiai zajtérképek

E-környezetvédelem

FÉF mintaprojektek

Zöldgazdaság Zöldgazdaság

Elemzés A TÁMOP akciótervének elemzés e: • A 2011-2012-es TÁMOP akciótervben összesen 96 konstrukció szerepel. • A konstrukciók közül 32 új és 64 utód, ez azt jelenti, hogy a kons trukcióknak pontosan az egyharmada új és a kétharmada az elmúlt évek öröksége. • A TÁMOP konstrukciói közül 10 került be az Új Széchenyi Tervbe (6 kons trukció a Foglalkoztatási Programba, 3 a Tudomány - Innováció Prog ramba, 1 a Vállalkozásfejlesztési Programba), 86 konstrukció „maradt” az Új Magyarország Fejlesztési Terv eredeti rendszerében (bár ezen prog ramok kedvezményezettjei is az ÚSzT logót kötelesek használni). Ez azt jelenti, hogy a TÁMOP konstrukcióinak egytizede lett átemelve az ÚSzTbe. A tíz programból egyébként kettő új, és nyolc utód. • A 96 programból az év végére o 7 lezárult, o 15 jelenleg is fut, o 74 pedig nem indult el, azaz a kons trukciók több, mint háromne gyede!! Ebből 49 indítás át 2011-re tervezték, tehát a kons trukc iók több mint a fele a két éves akc ióterv félidejénél kés és ben van! o A tíz ÚS zT-be átemelt kons trukciókból valamennyi már elindult vagy lezárult, inkább az ÚS zT-ből kimaradt „mos toha” kons trukciók s ínylették meg brutális an az elmúlt egy évet. Ha önmagukban ezeket a „maradványkons trukciókat” tekintjük cs ak, akkor ezeknek a kons trukcióknak a 86%-a még nem indult el! • A késésben lévő konstrukciók összértéke 351,20 Mrd Ft, az összes eddig el nem indult konstrukciók összértéke 432,51 Mrd Ft! Ez a teljes összegnek (596,29 Mrd Ft) a 72,5%-a, ami azt jelenti, hogy a TÁMOP-ban erre a két évre betervezett teljes ös s zeg háromneg yede még nem férhető hozzá! A TIOP akciótervének elemzés e: • A TIOP 2011-2012-es akcióterveiben összesen 23 konstrukció van. • A konstrukciókból 6 új, és 17 utód, ebben az esetben a konstrukciók egyne gyede új, háromnegyede pedig a letűnt idők fejlesztéspolitikai koncepciójából maradt ránk. A TIOP mostoha helyzetét még inkább jelzi, hogy egyetlen konstrukciója sem került be az Új Széchenyi Tervbe. • Ezek alapján nem lepődhetünk meg azon, hogy a TIOP akciótervéből szinte semmi sem valósult meg 2011-ben: o 2 program jelenleg is fut, o 21 pedig nem indult el. Ebből 17 indítás át 2011-re tervezték, vagyis a ko ns trukc ió k c s akne m háro mne g y e de a fé lidő né l ké s é s be n van! 29

• A 160,29 Mrd Ft-os keretből 142,27 Mrd Ft, vagyis a te lje s ö s s ze g c s akne m 89% -a fé lidő be n mé g ne m ho zzáfé rhe tő ! A KEOP akciótervének elemzés e: • A KEOP jelenleg is futó két éves akciótervében összesen 45 konstrukció kapott helyet. • Ebből 6 új, 39 pedig utód, vagyis a környezet- és energia területén a fejles ztés irányait 87%-ban a korábbi évek öröksége határozza meg. • A KEOP esetében 14 konstrukció került be az ÚSzT Zöldgazdaság Prog ramjába. Ezek közül öt még jelenleg is fut, kilenc pedig már lezárult vagy felfüggesztésre került. Bármilyen nehéz is ezt elhinni, de az ÚSzT-be került 14 konstrukcióból csak egyetlenegy új, a többi mind utód. • A konstrukciók indulását tekintve a KEOP áll a legjobban, összesen nyolc konstrukció esetében merül fel a késés gyanúja, de ebből is hat esetben a konstrukció indulási időpontjaként 2011 előtti dátum van megadva, vagyis a konstrukció már vélhetően elindult, esetleg le is zárult, csak az NFÜ és ÚSzT honlapján nincs erről információ. (Ezeket az eseteket a fenti táblázatban két kérdőjellel jelöltük.) Bizonyossággal csak két esetben felté telezhetünk késést: a rejtélyes nevű „Pénzügyi konstrukció” esetében (4.8.0), ill. az „Épületenergetikai fejlesztések és közvilágítás korszerűsítése Egyszerűsített konstrukció” (5.3.0/E) esetében. • A KEOP esetében még egy érdekes parajelenségre fel kell hívjuk a figyelmet: számos konstrukció esetében a két évre tervezett teljes keretösszeg nulla forint. Sajnos arról nem találtunk a honlapon információt, hogy ez pontosan mit is jelent, mert ezen pályázatok egy része jelenleg is pályázható. • Mindezeket figyelembe véve a KEOP-ot pénzügyileg elemezni igencsak nehéz, de úgy tűnik, hogy a 208,08 Mrd Ft keretösszegnek csaknem az egé s ze hozzáférhető 2011 végén.

Összefoglalás • Elemzésünk három operatív program (TÁMOP, TIOP, KEOP) 2011-2012es akciótervére terjedt ki, amely 164 konstrukciót foglal magában. • A konstrukciók közül 44 új és 120 utód, vagyis durván a konstrukciók egynegyede új, háromnegyede az ÚMFT-n alapszik. • A konstrukciók csaknem 15 %-a, azaz 24 került átemelésre az Új Széchenyi Tervbe. • A konstrukciók közül o 23 lezárult, o 35 jelenleg is fut, o 106 nem indult el vagy nincs információ róla az NFÜ és az ÚS zT honlapján, 30

o ebből 67 es etben, azaz kb. 40%-ban bes zélhetünk biztos an kés és ről. o Az ÚS zT-be átemelt valamennyi program vagy elindult, vagy már le is zárult. • A három OP teljes együttes kerete 964,66 Mrd Ft, ebből félidőben 574,41 Mrd Ft nem férhető még hozzá (kb. 60 %), ebből a biztosan késésben lévő konstrukciók teljes keretösszege 476,11 Mrd.

Következtetések Ha a három operatív program átlag át tekintjük, nem túl vidám, de még nem is annyira kéts égbeejtő a kép: a keret kb. 40 %-a már hozzáférhető félidőben, és a kons trukciók kb. egyharmada már elindult. Nem volt s okkal bizta tóbb a kép s em négy, s em két éve, amikor ez előző kettő akcióterv félidejét vizs gáltuk (ld. CNNy 6., 7., 8., 9. jelentés ). Pers ze az új kormányzat re torikájában radikális változás okat ígért, gyors abb és egys zerűbb eljá rás rendet, nagyobb hozzáférés t az uniós forrás okhoz – ha az ígéretekhez has onlítjuk az átlagot, akkor bizony s ötétebb a kép, mert nem s ikerült változ tatni az eddigi gyakorlat aránys zámain. Ha külön nézzük a három operatív programot, a kép s okkal ijes ztőbbé válik. Mintha az operatív programok között beindult volna valamiféle darwini termé s zetes s zelekció, amiben a gyengébb (a politikai akarat s zámára ke vés bé fontos ) elvérzik és alulmarad, az erős ebb (a politikai s zándék s zámára lényeges ) pedig úgy működik, ahogyan egy operatív programnak egyébként normális an működnie kellene. Örvendetes és üdvözlendő, hogy a KEOP s zinte valamennyi tervezett kons trukciója elindult, hogy alig van cs ús zás , ez azt jelenti, hogy van s zándék és motiváció a környezetvédelmi- és energia programok mögött, és cs ak remélni tudjuk, hogy a keret a lehető legjobb s zakmais ág mellett kerül has znos ítás ra. S ajnos az elemzés ünkbe nem került bele a GOP, de az a s ejtés ünk, hogy a GOP es etében a KEOP-nál is jobb aránys zámokat találnánk. Az vis zont kéts égbeejtő, hogy a társ adalmi megújulás operatív programjai elhanyagolt mos tohagyerekekké váltak, a TIOP es etében s zinte s emmi nem is indult el egy év alatt, a TÁMOP es etében a kons trukciók fele biztos an ké s és ben van, és a forrás ok háromnegyede még nem hozzáférhető! Ahogyan az oktatás , kultúra, egés zs égügy, cs alád- és s zociálpolitika, ifjús ágügy terüle tei bekerültek egy periférikus „res ztliminis ztériumba”, úgy s zorul a fejles z tés politikában is perifériára ez a s zektor. Mindkét s zint tükrözi a jelenlegi hang s úlyokat és s zándékokat, ami azért is nagyon s zomorú, mert eközben a világ és Európa nem erre megy. (Igaz, az utóbbi időben ez mintha egyre kevés bé érdekelné a jelenlegi vezetés t.) 31

Az elmúlt négy év s orán az akciótervek elemzés énél folyamatos an jeleztük, hogy a megvalós ulás mes s ze elmarad a tervektől, de ilyen mértékű problémát a TÁMOP es etében talán még s oha nem tapas ztaltunk, mint mos t. Mivel a hétéves költs égvetés i ciklus 2013-ban véget ért, komolyan fenyeget annak a ves zélye, hogy az uniós támogatás ok bennragadnak, nem kerülnek lehívás ra a kezelhetetlen nagys ágrendű cs ús zás ok és elmaradás ok miatt. S ajnos , ha reális an tekintjük a dolgokat, ennek a vés zharangnak a kongás a s em fog s zéles körökhöz eljutni: a téma túl bonyolult egy átlagos állampolgár s zámára, az ös s zegek pedig túl nagyok ahhoz, hogy bármelyik médium megkockáztas s a a jelenlegi s zabályozás mellett, hogy foglalkozzon vele. Így ez is , mint annyi minden más , a közvélemény előtt is meretlen ma rad, és eközben kics ús zik az ors zág kezei közül többezer milliárd forintnyi uniós támogatás . Cz iboly Ádám

32

A TÁMOP Monitoring Bizottság „zöld” civil delegáltjának kommentárja Noha a fenti elemzés csupán a 2011-2012. évi akciótervek megvalósulásának mértékével és körülményeivel foglalkozik, meg kell jegyezni, hogy a humán erőforrásokkal kapcsolatos európai uniós program évekkel azelőtt, már az előző pénzügyi tervezési ciklusban került késésbe a lehívható források felhasználását illetően. A Monitoring Bizottság ülésein már 2007-ben napirenden volt a csúszás kérdése, a 2008-as dokumentumok közül is sok foglalkozott a – pld. a ROP-okhoz viszonyított – nagyon alacsony abszorpciós ráta problémájával. A már akkor felmerült okok és megoldások azóta is kísér(t)ik az OP-t. Elsőként az OP célcsoportjainak – humán készségek felől tekintve – gyenge pályázati és projektvezetési képessége merült föl. Már 2008-ban tanulmány foglalkozott a javasolt projektgenerálási, projektsegítő tevékenység összefoglalásával, a célcsoportok elemzésével, és hatalmas munka folyt a források mindenáron való elköltése és a feladatoknak a következő tervezési ciklusba, a TÁMOP keretei közé való átirányítása érdekében a 2004-2006-os Humán Erőforrás Operatív Program lezárása előtt. 2010-ben az ülésekre természetesen hatással volt a kormányváltás, hiszen ez először történt meg uniós csatlakozásunk óta. A TÁMOP Monitoring Bizottság 2010. április 15-i ülésén érdemben csupán egy napirendi pont szerepelt: az Operatív Program 2009. évi előrehaladásának (az Éves jelentés egyes prioritások előrehaladására vonatkozó részeinek) megvitatása – ez felfogható volt egyfajta átadás előkészítésnek is. Elhangzott, hogy a TÁMOP előrehaladása alatta marad az EU elvárásainak, a meghirdetett összegek csupán 14%-a került kifizetésre. Az abszorpciós ráta megfelelő teljesítése egyre nagyobb kihívást jelentett. Sajnos, nem sikerült a TÁMOP-ban a HEFOP megvalósítása során a rendelkezésre álló, tervezett, elvben lehívható összegek felhasználásának alakulása terén jelentkező nagyfokú, elhúzódó gondok nyomán keletkezett tapasztalatokat és megoldási javaslatokat érvényesíteni. A 2010. év mindkét ülésén megfogalmazódott ez a gond, holott a korábbi OP-ből a TÁMOP Monitoring Bizottságába átülő civilek erőteljesen figyelmeztettek erre, és vélhető volt, hogy az Irányító Hatóság tanul a korábbi program hibáiból. A TÁMOP/TIOP félidei (mid-term) értékelő jelentésében (TÁRKI Zrt., a KOPINT-TÁRKI Zrt., és a PPH Értékelő Kft konzorciuma, 2010.) is felmerült, hogy a TÁMOP egészének sikere szempontjából szükség lett volna arra, hogy a sokszor hátrányos helyzetű pályázókat egyáltalán megtalálják és segítsék, jobb helyzetbe hozzák a pályáztatás során. Ezt a projektgenerálási szintet erősíteni kellett volna. (Ez már tulajdonképpen a korábbi HEFOP egyik legfőbb tanúsága is volt.) Vásárhelyi Judit 33

A konvergencia régiók „civil” pályázati kiírásainak tapasztalatai Bevezetés A civil s zervezetek már az Európai Unióhoz való cs atlakozás előtt nagy várakozás okkal tekintettek a fejles ztés i forrás ok, a S trukturális Alapok meg nyitás a elé, remélve – és ezt erős ítette az intézményrends zer kommunikációja is –, hogy ezek s zámukra is új lehetős égeket adnak, az egyre cs ökkenő külföldi (tengerentúli) forrás ok helyébe lépve. A rákövetkező években azonban hamar cs alódás lépett a várakozás helyébe: egyértelművé vált, hogy a civil s zervezeteknek s em az ágazati, s em a regionális Operatív Programok nem adnak s ok teret. Kevés az olyan pályázat, amelyben civil s zervezetek egyáltalán indulhatnak, és azoknak feltételei is gyakran s zinte teljes íthetetlen elvárás okat támas ztottak (amint erről már s oks zor, s ok he lyen írtunk). A Nemzeti Fejles ztés i Ügynöks ég által 2011. októberében kés zített ös s zegzés rávilágít, hogy a 6 konvergencia régióban a nonprofit s zervezetek mindaddig a les zerződött támogatás ok mindös s ze 1,47%-ban rés zes ültek; ez az arány az egyes régiókra vetítve 0,66 és 2,09% között mozgott. Ennek rés zleges orvos lás a volt remélhető a 6 régióban 2011 folyamán megjelent, s zándéka s zerint kifejezetten a civil s zervezeteknek s zóló, azok fejlődés ét s egítő kiírás októl, amelyek jellemzően maguknak az érintetteknek a kezdeményezés ére jöttek létre. Ezek fő célja a civil s zervezeteknek a regionális OP-k megvalós ítás ába való bekapcs olás a volt, a régiós identitás tudat és a s zektorok közötti kapcs olatok fejles ztés e érdekében. Ebben a rövid elemzés ben a regionális civil fórumok „zöld” koordinátorainak s egíts égével áttekintjük, hogy a végleges kiírás ban mennyire tudtak megvalós ulni ezek a célkitűzés ek. A kö ve tke ző o ldalo n o lvas ható ak a pály ázati kiírás o k alapadatai (* A pályázatok s záma a pályázati felhívás becs lés e s zerint)

34

KonstrukRégió ció száma

Pályázat címe

Célcsoport / pályázók köre

Keret- Pályáösszeg zatok (mFt) száma*

A régió lakosságá- Alapító okiratuk szerint a nak egészségtudatos gyermekekhez és az életmódját támogató ifjúsághoz kötődően szabaDAOPcivil szervezetek didősporttal, testedzéssel, 5.1.3-11 infrastrukturális testmozgással, fizikai aktifeltételeinek vitással foglalkozó egyefejlesztése sületek és alapítványok

456

16-20

Regionális civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése

Hátrányos helyzetű célcsoportokkal illetve környezeti neveléssel, természetvédelemmel foglalkozó egyesületek, alapítványok és egyházi szervezetek

200

6

A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése

Hátrányos helyzetű célcsoportokkal illetve környezeti neveléssel, természetvédelemmel és állatvédelemmel foglalkozó egyesületek, alapítványok, nonprofit gt-k és egyházi szervezetek

840

25

Civil szervezetek infrastrukturális fejlesztése

Hátrányos helyzetű célcsoportokkal a társadalmi befogadás erősítésével illetve környezeti neveléssel, természetvédelemmel foglalkozó egyesületek, alapítványok, nonprofit gt-k és egyházi szervezetek

690

17

KözépKDOPDunán4.1.1/F-11 túl

Környezetfejlesztési 5000 főnél kisebb telepüakciók a fennlések önkormányzatai; a tartható telerégióban bejegyzett pülésekért egyesületek és alapítványok

500

16-18

NyugatNYDOPDunán4.1.1/D-11 túl

Környezetfejlesztési akciók a fenntartható településekért

250

10

DélAlföld

DélDDOPDunán3.1.3/F-11 túl

ÉszakAlföld

ÉAOP5.1.3-11

ÉszakÉMOPMagyar3.3.1-11 ország

5000 főnél kisebb települések önkormányzatai; a régióban bejegyzett egyesületek és alapítványok 35

A fenti táblázatból els ő pillantás ra kitűnik, hogy a kons trukciók jellegük s zerint két fő cs oportra os zthatók: 1) A dél- és és zak-alföldi, dél-dunántúli és és zak-magyarors zági pályá za tok bizonyos meghatározott területeken tevékenykedő civil s zerve zetek infras trukturális fejles ztés ét célozzák; az általános célkitűzés meg fogalmazás a is has onló valamennyi kiírás ban: „… a konstrukció alapvető célja a lakosság és civil szervezetek számára a régió fejlődése szempontjából fontos szolgáltatásokat nyújtó civil szervezetek infrastrukturális és működési feltételeinek fejlesztése, a civil együttműködések erősítése, kialakulásának elősegítése.” Ezek a pályázatok jellemzően az adott operatív program város - és térs ég fejles ztés i prioritás a alatt jelentek meg (kivétel ezalól Dél-Dunántúl, ahol a „humánközs zolgáltatás ok fejles ztés e” prioritás rés ze a kiírás ). 2) Közép-és Nyugat-Dunántúlon ezzel s zemben kifejezetten környezetvé delmi célú a felhívás – ezzel ös s zhangban nem is az ÚMFT, hanem az Új S zéchenyi Terv pályázatai között keres endő (s őt a két kiírás egyben jelent meg): „… a konstrukció keretében elsődleges célunk olyan komplex, egyedi jellegű és mintaértékű környezetfejlesztési programok és arra épülő beruházások, pro je kte k támogatása, melyek hozzájárulnak a fenntartható település- és térségfejlesztés megvalósításához és a településen élők szemléletváltásához, környezettudatos magatartásához. Mindezekhez kapcsolódóan kiemelt cél a projektek eredményeinek minél szélesebb körben való terjesztése, disszeminációja.” Érdekes módon itt a pályázók köre nincs tevékenys égi terület s zerint le s zűkítve, vis zont a nonprofit s zervezetek mellett a kis település i önkormányzatok előtt is nyitva áll a lehetős ég (konzorciumban). A s zétos ztható pályázati keretös s zegek is elég jelentős s zórás t mutatnak a régiók között, a legkis ebb (Dél-Dunántúl) és a legnagyobb (És zak-Alföld) között több, mint négys zeres különbs éggel. Kiemelendő még a támogatható pályázatok s záma, amely egyetlen régióban s em haladja meg a 25-öt (a más ik véglet Dél-Dunántúl, ahol mindös s ze 6 nyertes s el s zámolnak). Tekintettel arra, hogy a civil s zervezetek s záma minden régióban több ezerre rúg, világos , hogy ezek a kiírás ok nem általában a s zektor, cs ak néhány kiemelt s zereplő megerős ödés ét s zolgálhatják.

36

Összehasonlítás A kiírás ok közötti különbs égek jobb megértés e, az addig elvezető folya matok megis merés e érdekében a CNNy 2011. decemberében négy kérdés t intézett a régiós civil koordinátorokhoz: 1) Milyen lehetős ég volt a kiírás témájának befolyás olás ára hivatalos fórumokon vagy s zemélyes kapcs olatokon keres ztül? 2) Milyen lehetős ég volt a kiírás tartalmi rés zének befolyás olás ára? 3) A végs ő kiírás társ adalmi egyeztetés e s orán (nfu.hu vagy us zt.gov.hu honlapon) május -június ban s ikerült-e még valamilyen változtatás t elérni? Ha igen, konkrét példákat említs etek. 4) A végs ő kiírás mennyire lett civilbarát? Az alábbiakban ös s zegezzük az eredményeket, bemutatva a vála s zokból kibontakozó ös s zképet. A kons trukciók valamennyi régióban civil kezdeményezés re – a Regionális Monitoring Albizotts ágok civil tagjai és /vagy Regionális Fejles ztés i Ügy nöks égekkel és Tanács okkal kapcs olatban álló Civil Fórumok illetve Regionális Környezetvédelmi Fórumok felvetés ei nyomán indultak el. A tervezés i folya matok túlnyomórés zt 2009-10 folyamán zajlottak, ebben az úttörő s zerepet És zak-Alföld játs zotta: „(A Civil Egyeztető Fórum megalakulása után) szűk egy évvel érzékeltük, hogy a CEF munkájában résztvevő személyek kapacitása és ideje véges. Ezért elővettük a „nagy indiánkönyvet” és elkészítettük egy két napos szeánsz keretében a CEF stratégiáját, amelyben többek között – konszenzusos döntéssel – egyetértettünk abban, hogy a CEF elé kerülő, a fórumnak a tanácstól és az ügynökség által megküldött ügyek legtöbbjével nem tudunk érdemben foglalkozni. Egy-egy esztendőben csak néhány fontosabb ügyet tudtunk igazán felvállalni és végigvinni. Így kezdtük mindinkább szorgalmazni 2005/2006-ban egy, a civil s z e rve z e te k támogatását szolgáló konstrukció kialakítását az Észak-alföldi Operatív Program 2007-2013 közötti időszakára. (…). Az RFÜ te rve z ői e kkor g őz e rőve l az ÉAOP vé g le g e s íté s é n, ille tve az e ls ő ké t é vre s z óló akció te rv me g s z öve g e z é s é n s z org os kodtak, e z é rt idős z e rűne k é s me g alapoz ottnak é re z té k a civile k ke z de mé nye z é s é t. Íg y e g y formális CEF ülé s t köve tőe n, ahová az RFÜ ille té ke s e it is me g invitáltuk, ke z dődött e l a civile k é s a te rve z ők e g yüttg ondolkodás a. Ez a g yakorlatban úg y né z e tt ki, hog y a 2-3 te rve z ő é s 5-6 civil né hány hónapon ke re s z tül re nds z e re s e n találkoz ott az RFÜ é püle té be n é s műhe lymunkas z e rűe n váz latos an kidolg oz ta a „civil kons trukció” főbb cé ljait é s pontjait. A civile k – e g ye z te tve a folyamatban köz ve tle nül ré s z t ve nni ne m tudó CEF tag okkal é s más civil cs oportokkal –, olyan pályáz ati kons trukciót láttak volna s z íve s e n, ame lybe n jóval több puha e le m – e z t ma köz ke le tűe n ES ZA típus únak ne ve z z ük – me g je le níthe tő. Ilye n e le m volt pé ldául a köz ös s é g fe jle s z té s , mint a társ adalmi fe lz árkóz tatás civile k által be ve the tő móds z e re , vag y a ré g ió kis te le pülé s e in 37

működő te le ház ak fe jle s z té s e é s támog atás a” (Molnár Antal). S peciális helyzet volt még Nyugat-Dunántúlon, ahol a „zöld mintarégió” jövőképnek kös zönhetően már 2005 óta napirenden volt egy „me g e lőz ő s z e mlé le tű környe z e tvé de lmi te vé ke nys é g e kre ” elkülönített forrás kiírása, „de a ré g iós akarat é s nyitotts ág e lle né re vé g ül e z is 4 é ve t váratott mag ára” (Lajtmann Cs aba). A Regionális Fejles ztés i Ügynöks égek hozzáállás a a javas latokhoz igen különböző volt. Egyes régiókban (pl. És zak-Alföld és Nyugat-Dunántúl) vé gig partnerként tekintettek a civilekre – lehetős éget adtak arra is , hogy rés zt vegyenek a régió és a Nemzeti Fejles ztés i Ügynöks ég között zajló egyez tetés eken –, más utt (pl. Közép-Dunántúl) vis zont kezdetben elzárkóztak, arra hivatkozva, hogy egy ilyen kiírás nem fér bele a régiós fejles ztés i elképzelés ekbe, és cs ak hos s zabb lobbizás (pl. Dél-Dunántúl) eredményeként s ikerült elfogadtatni a civil javas latot. Termés zetes en a kons trukciók elindítás ához a Nemzeti Fejles ztés i Ügynöks ég jóváhagyás ára is s züks ég volt. Minthogy a folyamat És zak-Alföldön indult el elős zör, a legtöbb ellenállás t is mét ennek a régiónak kellett legyőz nie: „Ami e z után törté nt, mutatta me g ig az án, hog y a de ce ntraliz ált fe jle s z té s politika a mai Mag yarors z ág on ne m több e g y hiú ábrándnál. J avas latainkat ös s z e g e z ve é s ös s z e g yúrva, az RFÜ te rve z ői valamint a CEF tag jai e g yhang úlag állapítottuk me g , hog y az ope ratív prog ramhoz ille s z the tő é s has z nos „pályáz ati kiírás t” s ike rült kidolg oz nunk; köz ös e n é s több körö s e n e g ye z te tve . Ez t köve tőe n a te rve z e te t a Ne mz e ti Fe jle s z té s i Üg ynöks é g „kihe ré lve ” küldte vis s z a, s z ámos poz itív e le mé től me g fos z tva, ille tve áts z abva. De e rről már s e nki ne m próbált e g ye z te tni ve lünk a hivatalos „társ adalmas ítás ig ”, amikor már cs ak finomhang olás okra van le he tős é g a be nnfe nte s e k s z e rint” (M. A.). E lépés nyomán azonban megnyíltak a kapuk a többi régió előtt is : „2009 ős z é n mutatta be az És z ak-Alföldön me g hirde te tt infras truktúra-fe jle s z té s i proje kte t az ottani üg ynöks é g a s oron köve tke z ő Konve rg e ncia Monitoring Biz otts ág i ülé s e n, me lye n ké z e nfe kvő volt javas olnom, hog y más ré g iókban is valós íts anak me g az üg ynöks é g e k has onló kons trukciókat. A je le nlé vők ne m látták e nne k akadály át é s támog atták a javas latot – amive l e g ys z e rre z öld utat adtak annak, amin s okan, s ok é ve lobbiz unk. Vé le mé nye m s z e rint e kkor re pe dt me g az a fal, me ly az üg ynöks é g e k é s a civil s z e rve z e te k köz ött mag as odott, mive l látták az üg y nöks é g e k, hog y az NFÜ támog atja az ily e n típus ú ke z de mé nye z é s e ke t. Mive l korábban minde n ré g ióban je le n voltak a ré g iós koordinátorok, íg y a folyamat g yors an be indult é s pár hónap alatt konkré t kiírás okká nőtte ki mag át” (Mátyás Mónika). A döntően a civilek által kidolgozott „nulladik” verzió beterjes ztés e után a kiírás ok még s ok változás on mentek keres ztül az eredeti, általános kapa citás fejles ztés i célokhoz képes t. A változás ok egyik fő oka minden es etben 38

az ún. lehatárolás problémája volt: „azaz, hogy az egyes ötletek valóban támo g athatóak-e , tehát beemelhetőek-e a kidolgozás alatt lévő civil konstrukcióba. Ez alapvetően két dolgon állt vagy bukott: 1.) első és legfontosabb, hogy egyáltalán az adott elképzelés támogatható-e EU-s forrásból; s ha igen 2.) valamelyik más operatív program tervezetében, esetleg a vidékfejlesztési alap tervezetében szerepele? Ha igen, akkor azt a régiós OP nem támogathatja” (M.A.). Alapvetően ez határozta meg, hogy a kiírás ok végül döntően ERFA-típus ú, azaz infras truktúra-fejles ztés i tevékenys égeket támogatnak, minden egyéb a fenti problémákba ütközött (vagy legalábbis úgy láts zott). A két és zak-dunántúli régióban kifejezetten környezetvédelmi pályázatok s zülettek, de míg ez Nyugat-Dunántúlon s aját kezdeményezés volt, KözépDunántúlon az NFÜ javas olta, amely ott elzárkózott az általános abb civil kapacitás fejles ztés támogatás ától. Itt a témából fakadóan külön problémát jelentett és egyeztetés t igényelt a Környezet és Energia Operatív Programtól való lehatárolás , így ”az ös s z e cs e ng ő ré g iós é s civil z öld e lké pz e lé s köz ül íg y több té ma – pl. az e ne rg iahaté konys ág hoz , me g újuló e ne rg iaforrá s okhoz kapcs olódó – kike rült” (L.Cs .). A többi négy régióban az infras trukturális és működés i feltételek fejles ztés e lett a cél, itt inkább a célcs oport, a pályázók körének les zűkítés e jelentett – kedvezőtlen – változás t. Különös en így volt ez a Dél-Alföldön, ahol az eredetileg tervezett 5 témakör (élhető település ek, megújuló energiák néps zerűs ítés e, ifjús ági program, termés zetvédelmi civil programok, hulladék) helyett a társ adalmi vitára bocs átott anyag már cs ak „az é lhe tő te le pülé s t, s az on be lül is az e g é s z s é g ne ve lé s t tartalmaz ta fő cé lké nt” (Bojtos Ferenc). Az egyeztetésben részt vevő civilek kérdései nyomán leszűkítések indokaként a tervezők jellemzően azt hozták fel, hogy nem kívánják elaprózni a rendelkezésre álló keretet, inkább nagyobb, célorientált projektet szeretnének látni. S zinte minden kiírás további közös jellemzője, hogy a „klas s zikus ” civil s zervezetek mellett más okat – nonprofit gazdas ági társ as ágokat, egyhá zakat vagy önkormányzatokat – is beenged. „Az NFÜ válas z a az e nne k okát firtató fe lve té s re e z volt: „Tis z te lt Vé le mé nye z ő! Kös z önjük é s z re vé te lé t, me g fontoljuk” (Pánovics Attila). Furcs a módon a két és zak-dunántúli régió kivételével nem elvárás , hogy a pályázó a régióban bejegyzett s zervezet legyen, ami miatt félő, hogy „forrás kiáramlás ra le he t s z ámítani, e ls ős orban a budape s ti „víz fe j” s z e rve z e te k fe lé ” (F. Nag y Zs uz s anna). A régiós civilek els ős orban a tervezőkkel, az ügynöks égekkel való s ze mélyes kapcs olattartás útján tudták befolyás olni a kiírás ok tartalmát, a legtöbb lényeges tartalmi elem ezen a s zinten/fázis ban dőlt el1 (Mindez jól mutatja a CNNy által is s zorgalmazott „korai bevonás ” elvének fontos s ágát.)

39

Az NFÜ honlapján közzétett tervezetekre így általában elég kevés vé lemény érkezett, és azok nyomán már nemigen történt változtatás a dokumentumokban (legfeljebb pontos ítás ok). Kivételt jelent talán a dél-dunántúli tapas ztalat: „Ne m tudom me nnyire a honlapon me g je le nt vé le mé nye k é rde me , de a Te rve z ői Biz otts ág javas latai vé g ül ne m ke rülte k be a kiírás ba: minimum é s maximum támog atás i ke re te k módos ítás a, plus z 1 kiválas z tás i krité rium. Utóbbival kapcs olatban örülhe tünk az NFÜ válas z ának: „az é rinte tt Me g ye i Önkormányz atok támog ató le ve lé ne k pályáz athoz való cs ato lás a e lle nté te s a pályáz ati kiírás s z e lle mis é g é ve l é s alapg ondolatával, e z é rt a fe lve té s s e l ne m é rtünk e g ye t” (P.A.). A rés zt vevő civilek véleménye s zerint a kompromis s zumok s oraként kiala kult végeredmény felemás lett: egyfelől örvendetes , hogy s zülettek egyálta lán ilyen kiírás ok, és „le omlott e g y fal a civil s z e rve z e te k é s a ré g iós üg ynöks é g e k köz ött, ami a 2012-től ke z dődő új te rve z é s t nag yban s e g íthe ti” (M.M.). Emellett, épp a támogatható pályázatok alacs ony s záma miatt remélhető, hogy „valóban a legjobb, mintaértékű projektek kapnak támogatást” (P.A.). Ugyanakkor a pályázati rends zer általános – a CNNy tagjai által is már s oks zor leírt – problémáiból és rugalmatlans ágából fakadó nehézs é geket itt s em s ikerült leküzdeni pl.: – „a civil szervezetek működését kellett volna megerősíteni, hogy majd azután képesek legyenek szakmai projektekben részt venni. Ehhez képest ez a kiírás 12 hónap alatt valósíttat meg szakmai programot” (M.M.); – az önerő (régiónként változó, 5-15%-os ) mértéke civil s zervezet s zámára cs ak nehezen vállalható – és a lehets éges önkormányzati partnereket is elrettenti; – a 25% előleg komoly előfinans zírozás i kihívás elé állítja a nyertes eket – ezt a hatályos jogs zabályokra való hivatkozás s al nem emelték ma ga s abbra; – a fenti feltételek miatt gyakran kénys zerűen létrejövő konzorciumok át nem tekinthető projektmenedzs menti és els zámolás i vis zonyokat eredményezhetnek. A nyugat-dunántúli tapas ztalatok alapján, ahol már lezárult a pályázati idős zak: „látjuk, hog y az é rde klődé s ne m volt túl mag as , várhatóan ne m ke rül kime ríté s re a 250 milliós ke re tös s z e g : – 9 pályázat került beadásra, melyből egy formai hibák miatt elutasításra került; – a 8 befogadott pályázatból 3 esetben társadalmi szervezet a konzorcium ve z e tője , de több önkormányzattal partnerként részt vesznek még olyan szervezetek a projektekben, akik részei a Nyugat-dunántúli Regionális Környezetvédelmi Fórum munkájának is” (L.Cs .). A tapas ztalatok fényében egyértelmű, hogy a 2014-ben kezdődő költs égvetés i idős zak tervezés ében is s zámolni kell a civil s zervezetek által kez deményezett és az ő programjaikat támogató kons trukciók indítás ával, 40

de azokat a mos tanihoz képes t nagyban eltérő s zemlélettel kellene kidolgozni ahhoz, hogy valóban hozzájárulhas s anak a civilek társ adalmi funkcióinak megerős ítés éhez. Az anyag ös s zeállítás ában való közreműködés ért kös zönetünket fejezzük ki Bojtos Ferencnek (Dél-Alföld), F. Nagy Zs uzs annának (És zak-Magyarors zág), Lajtmann Cs abának (Nyugat-Dunántúl), Mátyás Mónikának (Közép-Dunántúl), Molnár Antalnak (És zak-Alföld) és Pánovics Attilának (Dél-Dunántúl). Bővebb információ: www.zoldergiokhalozata.hu.

41

Kohéziós politika: hogyan tovább? Az uniós kohéziós politika kereteit, céljait, finans zírozás i logikáját és elveit egy többéves költs égvetés i keretterv és néhány jogs zabály határozza meg. A jelenlegi, 2013-ig tartó költs égvetés t egy 2014-től 2020-ig terjedő új költs égvetés váltja majd fel, melynek tervezett s aroks zámait 2011. június végén publikálta az Európai Bizotts ág. A költs é g ve té s t az Unió Tanács ának egyhangúlag kell jóváhagynia, és az Európai Parlamentnek is el kell fogadnia, a tervek s zerint 2012 végéig. A bizotts ági tervezet értelmében a teljes költs égvetés várhatóan 7%-kal nő, ezen belül a kohéziós politika és a közös agrárpolitika a jelenlegi költs ég vetés i idős zakhoz has onló ös s zegre s zámíthat. Új tételként jelenik meg a „Connecting Europe Facility”, amelyet a trans zeurópai közlekedés i hálózatok (TEN-T) mos tani költs égvetés ének hároms zoros a illetne, és ezen ös s zeg cs aknem fele közlekedés i célokat s zolgálna, míg a többi rés ze energetikai és informatikai fejles ztés eket támogatna. A termés zetvédelmi célú LIFE+ kerete mintegy 40%-kal nőne a Bizotts ág tervezete s zerint, bár a költs égvetés ben arányaiban még mindig igen kis s zeletet képvis el. A kohéziós politika támogatás i logikája s ajnos még mindig az egy főre jutó GDP-ben mért „fejletts ég” s zerint s orolja – a korábbi kettő helyett immár – három kategóriába a régiókat („kevés bé fejlett”, „átmeneti régió” és a „fejlettebb régiók”), és es zerint határozza meg a támogatás i jogos ults ág mértékét, melynek rés zlets zabályai kés őbb várhatók. Kohéziós Alapból továbbra is azon tagors zágok jogos ultak támogatás ra, amelyekben az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem az uniós átlag 90%-a alatt van. 2007 és 2013 között mintegy hatezermilliárd forint fejles ztés i forrás áll(t) Magyarors zág rendelkezés ére a kohéziós politika révén. Az új költs égvetés i idős zakban has onló nagys ágrendű, de kis ebb mértékű fejles ztés i forrá s okra s zámíthat hazánk, már nemcs ak támogatás , hanem rés zben más kons trukciók (pl. kedvezményes hitel) formájában. A kohéziós politika jog i s z abályoz ás ának tervezeteit 2010 októberében hoz ta nyilvános s ágra az Európai Bizotts ág, több rés zletben. Az els ő cs omag a kohéziós politika általános rendeletét, a pénzügyi alapokat (Regionális Fejles ztés i Alap, S zociális Alap, Kohéziós Alap, Globalizációs Alkalmazkodás i Alap, S zolidaritás i Alap) és a területi együttműködés feltételeit hivatott s zabályozni. Október közepén jelent meg a közlekedés i és más hálózati rends zerek s zabályozás a (TEN-T, Connecting Europe Facility), majd december elején volt várható – de késik – a Közös Stratégiai Keretterv, amely a kohéziós politika uniós s zintű, egys éges és átfogó beruházás i s tratégiá ja ként az Európa 2020 s tratégia céljait s zolgálja. Ígéretes újítás , hogy a Keretterv kiterjed majd a kohéziós politikán túl a vidékfejles ztés i és halás zati 42

politikára is . Ezeket a jogs zabályokat az Európai Parlament és a Tanács együttdöntés i mechanizmus s al fogadják el, a tervek s zerint 2012 végéig. Ezért 2011 más odik felében és 2012-ben élénk egyeztetés ek zajlottak és zajlanak az uniós intézmények és a tagállamok között is . Az eddig napvilágot látott dokumentumok és az Európai Bizotts ág nyilatkozatai alapján az új kohéziós politika több eleme körvonalazódni láts zik már. Es zerint nagyobb hangs úlyt kap a s tratégiai megközelítés : minden támoga tás nak az Európa 2020 s tratégia megvalós ítás át kell s zolgálnia, amit a s zigorúbb programozás on és a tematikus koncentráción keres ztül kíván biztos ítani az Unió. A Bizotts ág a s zabályozás i környezetre, hatékony s zakpolitikák meglétére, az intézményi és adminis ztratív kapacitás okra és a makrogazdas ági muta tók alakulás ára vonatkozó feltételeket is s zabna a tagállamoknak a progra mok hatékony végrehajtás a érdekében (ún. kondicionalitás ), amit több tagállam – így Magyarors zág is – nehezményez. A Bizotts ág – egyes s zerve ze tek és tagors zágok aggályait elos zlatandó – már több fórumon hang s úlyozta, hogy a makrogazdas ági feltételek nem teljes ülés e nem automa tikus an vonná maga után a kifizetés ek felfügges ztés ét; ehhez az es zközhöz cs ak végs ő es etben fordulna a Bizotts ág, ha a tagállam nem mutat együttműködés i kés zs éget – his zen a Bizotts ágnak s em célja, hogy „duplán büntes s e” az amúgy is nehéz gazdas ági helyzetben lévő ors zágokat. Az új ciklus ban a Bizotts ág a korábbinál s okkal nagyobb hangs úlyt fektet a s zabályos és hatékony végrehajtás ra, valamint az abs zorpció helyett a kívánt hatás ok elérés ére. Ezért a monitoring és értékelés i rends zer meg erős ítés ét és a pénzügyi els zámolás i rends zer s zigorítás át tervezi (az adminis ztratív terhek egyidejű cs ökkentés e mellett), valamint ez indokolja a teljes ítés i tartalék ös s zegének 3-ról 5%-ra való növelés ét is . Ezt a tartalékot az egyes tagállamokhoz rendelik, régió-típus onként és alaponként. Már a jogs zabályok egyeztetés ével párhuzamos an (2011-12-ben) megkez dődött a tag államokban a nemzeti reformprogramok, s tratégiák és célok kidolgozás a, amelyek megalapozzák a tagállamok és az Európai Bizotts ág között 2013 végéig megkötendő ún. Fejles ztés i és Beruházás i Partners égi S zerződés eket. Ezek kulcs fontos s ágú dokumentumok les znek, his zen tulajdonképpen ezek ves zik át a korábbi Nemzeti S tratégiai Referenciakere tek s zerepét és tartalmazzák majd a tagállam által vállalt tematikus és konkrét célokat, az ezek megvalós ítás át jelző indikátorokat, a feltételek teljes ítés e iránti kötelezetts égvállalás t és a más EU-s alapokkal való ös s ze hangolás módját. (A s zerződés be foglalandó indikátorokat as zerint határoz zák majd meg, hogy az egyes tagállamok gazdas ági, foglalkoztatás i és más mutatói hogy állnak, és milyen mértékben és módon kell változniuk ahhoz, hogy az Európa 2020 s tratégia s záms zerűs ített céljainak elérés éhez hozzá járuljanak.) Újdons ág, hogy a s zerződés nemcs ak a kohéziós politikát hiva 43

tott lefedni, hanem hatálya kiterjed majd az agrár- és vidékfejles ztés i, vala mint a halás zati alapokra is . A s zerződés re építve dolgozzák majd ki a tag államok – tematikus és /vagy regionális – operatív programjaikat, melyeket az Európai Bizotts ágnak el kell fogadnia 2013 végéig. Egyes jelzés ek s ze rint például a regionális és nemzeti innovációs , energetikai s tb. s traté giáknak kell majd az Európa 2020 s tratégia egy-egy zás zlós hajó programjához illes zkedniük, és egy-egy s tratégia több operatív programból is s zámíthat majd támogatás ra (pl. egy az erőforrás -hatékonys ágot s zolgáló energia s tratégia a mos tani KEOP és ROP típus ú operatív programokból). Tekintve, hogy ezek a dokumentumok alapjaiban határozzák meg az ors zág fejlődés ének irányát, és ezáltal a környezeti, társ adalmi vis zonyokra is je lentős hatás s al vannak, a civil társ adalomnak – amint azt az Európai Civil Találkozó ajánlás ai is megfogalmazták – jogos elvárás a, hogy a Fejles ztés i és Beruházás i Partners égi S zerződés és az operatív programok kidolgozás a és elfogadás a társ adalmi egyeztetés s el történjen. Erre vonatkozólag az Európai Bizotts ág egy igen előremutató kezdeményezés t tett, amelynek azonban s zintén ki kell állnia a tagállamokkal való egyeztetés ek próbáját: a Bizotts ág egy partners égi cs elekvés i kódexet tervez ös s zeállítani – termé s zetes en társ adalmi vita mentén –, amely kötelező elvárás okat támas ztana a tagállamokkal s zemben a partners ég elvének a tervezés ben, végrehajtás ban, monitoringban való alkalmazás a tekintetében. Döns z -Kovács Te odóra

44

MELLÉKLET – levelezés –

45

46

47

48

49

50

51

52

53

54

Jegyzetek

55

Jegyzetek

56

Civilek a Nemzeti Fejlesztési Tervezés Nyilvánosságáért – CNNy munkacsoport tagjai: •

Független Ökológiai Központ

•

Közösségfejlesztõk Egyesülete

•

Levegõ Munkacsoport

•

Magyar Szegénységellenes Hálózat

•

Magyar Természetvédõk Szövetsége

•

Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége

•

Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK) Alapítvány

•

NOSZA Egyesület

•

Ökotárs Alapítvány

•

Önkéntes Központ Alapítvány

•

Szövetség a Közösségi Részvétel Fejlesztéséért

A CNNy munkacsoport elérhetõségei: Postacím: 1076 Budapest, Garay u. 29.-31. E-mail: [email protected] www.cnny.honlaphathu

Szerkesztette: Móra Veronika