.. .. .. .. .
VIA ANTICA BT.
Örökségvédelmi hatástanulmány a tervezett „Kiskunmajsa Ipari Park” közművesítésének engedélyeztetéséhez szükséges előzetes vizsgálati eljáráshoz
KÉSZÍTETTE: SZALONTAI CSABA RÉGÉSZ, ÖRÖKSÉGVÉDELMI SZAKÉRTŐ
SZEGED, 2008. AUGUSZTUS 30.
Via Antica Bt, 6723 Szeged, Fecske u. 8. Számlaszám: 11100403-21449541-35000008 ADÓSZÁM: 21449541-3-06 E-mail:
[email protected] Tel.: +36/62/421-594; +36/20/9-332-941
..........................
Bevezetés. Az Örökségvédelmi hatástanulmány tárgya és céljai ........................................2 Az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítéséhez elvégzett munkafolyamat vázlata .4 Vizsgálat, értékfelmérés: Tájszerkezet, természeti értékek. A kutatásra kijelölt terület földrajzi elhelyezkedése ..................................................................................................................6 Vizsgálat, értékfelmérés: A kutatásra kijelölt terület általános jellemzése. Természetföldrajzi adottságok ......................................................................................................8 Vizsgálat, értékfelmérés: A régészeti bejárás körülményei és az elvégzett munka leírása ...............................................................................................................................................11 Vizsgálat, értékfelmérés: A jelentés elkészítéséhez felhasznált adatok és azok forrásai12 Vizsgálat, értékfelmérés: A beruházási terület örökségvédelmi elemei: Műemlékek, műemlék jellegű épületek, helyi jelentőségű épületek és emlékhelyek ..............................12 Vizsgálat, értékfelmérés. A beruházási terület régészeti érintettsége: .............................13 Vizsgálat, értékfelmérés: Összefoglalás ...................................................................................15 A változtatási szándékok ismertetése .......................................................................................15 Hatáselemzés, és hatáscsökkentés: Az örökségvédelem törvényi háttere.........................15 A régészeti lelőhelyek védelme, kutatása és az örökségvédelmi érdekek védelme szempontjából alapvető jogszabályok .......................................................................................23 Irodalomjegyzék .............................................................................................................................25 Képek jegyzéke:...............................................................................................................................25 Összefoglalás ..................................................................................................................................26 Nyilatkozat......................................................................................................................................27
1
BEVEZETÉS. AZ ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TÁRGYA ÉS CÉLJAI Jelen hatástanulmány a Novai Környezetvédelmi és Energetikai Bt (6726 Szeged, Magdolna utca
20.)
megrendelésére
engedélyeztetéséhez
készült
szükséges
a
„Kiskunmajsa
előzetes
vizsgálati
Ipari
Park”
eljáráshoz
közművesítésének
Kiskunmajsa
Város
Önkormányzata (6120 Kiskunmajsa, Fő u. 82.) megbízásából.
A 4/2003. (II.20) NKÖM rendelet alapján megkezdett tervezési munkánk célja az, hogy a „kulturális örökség védelméről” szóló 2001. évi LXIV., valamint a „2001. évi LXIV. törvény módosításáról” szóló 2005. évi LXXXIX. törvény előírásainak megfelelően a beruházás által esetlegesen érintett régészeti lelőhelyeket felmérje. Amennyiben a beruházási terület örökségvédelmi érintettségére az engedélyeztetés során fény derül, a felmérésünk alapján a beruházási területen ki lehet jelölni azokat a felületeket, amelyek régészetileg érintettek, és ahol a kivitelezés megkezdése előtt el kell végezni a törvényben előírt megelőző régészeti feltárásokat és a szükséges örökségvédelmi feladatokat. Az örökségvédelmi hatástanulmányt az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1977. évi LXXVIII. törvény 9. §-ának (3) bekezdése alapján véleményezésre megküldött tervek kötelező alátámasztó munkarészeként kell benyújtani. A vizsgált terület a Bács-Kiskun megyében, Kiskunmajsa város külterületének délkeleti felében található.
Az Örökségvédelmi hatástanulmány készítését és annak részleteit a 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet 4. §-a szabályozza. Eszerint az örökségvédelmi hatástanulmány célja, feladata és főbb részei: 1. A beruházási terület által érintett valamennyi kulturális örökségi elem számbavétele és állapotának részletes ismertetése (melynek formája: szöveg, térképi ábrázolás, azonosításra alkalmas adatokkal, táblázatokkal és a régészeti lelőhelyek térképen hasznosítható EOV koordinátáival) 2. A vizsgált területen felgyűjtött kulturális örökségvédelmi-, múzeumi-, levéltári- és helytörténeti adatokat és a régészeti leleteket értékeli, korukat meghatározza
2
3. A felmért terület változtatási szándékainak részletes ismertetésével és elemzésével bemutatja és elemzi a tervezett beavatkozás hatásait és kitér a hatást csökkentő megoldásokra 4. A hatástanulmány részletesen bemutatja a változtatási szándékokat, mint pl. 4.1.
a beavatkozás tárgya
4.2.
a beavatkozás azonosítását szolgáló adatok
4.3.
a tervezett beavatkozás célja, indokai
4.4.
a hatáselemzés
5. Hatáselemzés 5.1.
a beavatkozás előtti állapot, a beavatkozási folyamat és a tervezett állapot elemző értékelése
5.2.
a várható hatások leírása
6. Összefoglalás 7. Nyilatkozat
Az Örökségvédelmi hatástanulmány a 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet („Az örökségvédelmi hatástanulmányról”) vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően az alábbi egységeket tartalmazza:
Valamennyi érintett kulturális örökségi elem (kulturális örökségvédelmi és helytörténeti szakirodalmi adatok, múzeumi, térképi és levéltári adatok, fényképek) számbavétele és állapotának részletes ismertetése, melynek formája: szöveg, térképi ábrázolás, azonosításra alkalmas adatokkal, táblázatokkal és a régészeti lelőhelyek EOV koordinátáival.
A hatástanulmány kitér a vizsgált terület történeti leírására és a régészeti örökség, a településszerkezet és településhálózat összefüggéseinek részletes ismertetésére
A vizsgált terület régészeti érintettségének teljes körű felmérése érdekében részletes régészeti terepbejárást végez
Az irodalmi kutatás és a régészeti terepbejárás során felgyűjtött adatokat és leleteket értékeli, korukat meghatározza
Az adattári és irodalmi kutatások nyomán látókörbe került lelőhelyek topográfiai elhelyezkedésének rekonstruálása, a pontos pozicionálás végrehajtása
3
A felmért terület változtatási szándékainak részletes ismertetésével és elemzésével bemutatja a tervezett beavatkozás hatásait
A vizsgált területen pozícionált lelőhelyek és a beruházás térbeli analízise, a beruházás által érintett lelőhelyek szűrése, adataik illesztése a térinformatikai rendszerbe
Az elvégzett kutatást összefoglalja Örökségvédelmi hatástanulmány keretében
AZ ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ ELVÉGZETT MUNKAFOLYAMAT VÁZLATA
1. Adattári és irodalmi kutatás 1.1. Adattári kutatás: A rendelkezésre álló régészeti adattárak (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartása, és a területileg illetékes megyei múzeumok helyi adattárai) vonatkozó információinak feltárása és feldolgozása. 1.2. Irodalmi kutatás: Azon szakfolyóiratok és helyi valamint országos illetékességű napilapok és újságok áttekintése, melyek híreikben régészeti jellegű információkat tartalmazhatnak; vonatkozó adatok feldolgozása.
2. Helyszíni szemlék és komplex topográfiai megfigyelések 2.1. A megbízótól kapott tervezési dokumentáció ismeretében rögzítjük a vizsgált terület pontos határait 2.2. A beruházási terület helyszíni szemléje. Ennek során ki kell térni a vizsgált terület természetföldrajzi
állapotának
rögzítésére,
a
vizsgált
területen
és
annak
környezetében található nyilvántartott régészeti lelőhelyek földrajzi környezetének elemzésére, illetve a lehetséges régészeti érdekű területek meghatározására.
3. Amennyiben a beruházási terület örökségvédelmi szempontból érintett, úgy a fellelt régészeti lelőhelyek értékelése 3.1. Szakértői jelentés valamennyi felderített lelőhelyre vonatkozóan, a lelőhelyek topográfiai és régészeti szempontú értékelése, a várható jelenségek körének és kiterjedésének meghatározása, feltárási javaslatok megfogalmazása. 3.2. A vizsgált területen található lelőhelyek és leletanyaguk komplex értékelése. Mindezek alapján összefoglaló jelentés, dokumentáció készítése (9/1999. (VII.16.)
4
NKÖM rendelet 9§. szerinti dokumentációt nyomtatott formában és digitálisan CD-re rögzítve.) az egyes lelőhelyek jelentőségére vonatkozó következtetésekkel. 3.3. A régészeti lelőhelyek térképi ábrázolása (1:10.000, 1:2000) 3.4. A régészeti lelőhelyek szöveges értékelése. A feldolgozásra kész leletanyag régészeti értékelése és az általuk képviselt kultúrák, korszakok lelőhelyenkénti meghatározása. 3.5. A veszélyeztetett lelőhelyek kiválasztása 3.6. A régészeti érdekű területek kijelölése 4. Örökségvédelmi hatástanulmány A 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendeletnek megfelelően az Örökségvédelmi hatástanulmány tartalmazza: 4.1. Valamennyi érintett kulturális örökségi elem (kulturális örökségvédelmi és helytörténeti szakirodalmi adatok, múzeumi, térképi és levéltári adatok, fényképek) számbavétele és állapotának részletes ismertetése. 4.2. A lelőhelyek topográfiai és régészeti szempontú értékelése, a várható jelenségek körének és kiterjedésének meghatározása, feltárási javaslatok megfogalmazása. A terepbejárások nyomán azonosított lelőhelyek és leletanyaguk komplex értékelése. 4.3. A felmért terület változtatási szándékainak ismertetése: a beavatkozás tárgya, beavatkozás célja, a megvalósítás főbb összetevői 4.4. Hatáselemzés: a tervezett beavatkozás előtti állapot, a beavatkozási folyamat és a tervezett állapot elemző értékelése, a várható hatások leírása
A megbízás tárgyát képező munkát 2008. augusztusában kezdtük el. Elsőként a megbízó által átadott, a térkép segítségével azonosítottuk a helyszínt, majd elvégeztük a beruházási terület régészeti örökségvédelmi érintettségének felmérését. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartása alapján meggyőződtünk arról, hogy a tervezett beruházási területen egy régészeti lelőhelyet ismerünk. Az elvégzett munka keretét és nagyságát a tervezett beruházási terület teljes egésze jelentette.
5
VIZSGÁLAT, ÉRTÉKFELMÉRÉS: TÁJSZERKEZET, TERMÉSZETI ÉRTÉKEK. A KUTATÁSRA KIJELÖLT TERÜLET FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉSE
Megbízás tárgyát képező beruházási terület Bács-Kiskun megyében, Kiskunmajsa város külterületén, a várostól keltre helyezkedik el a Nagyrét nevű határrészben. A tervezett ipari park a Fehértó-Majsai főcsatorna északi partján található. Keleti szélét a Majsa–Szanki csatorna és annak meghosszabbított vonala, nyugati szélét pedig a város lakott részének szélétől keletre 50–100 méterre húzott egyenes vonal alkotja. A vizsgált terület nagysága 69,7639 ha. Alakja szabálytalan háromszög. A vizsgált terület a következő helyrajzi számokat érinti:
6
Helyrajzi
Terület
szám
ha m2
1
0296/25
1.0599
Kivett ipari park
2
0296/24
2.0000
Kivett ipari park
3
0296/23
2.4613
Kivett ipari park
4
0296/17
1.3225
Kivett ipari park
5
0296/16
0.6324
Kivett ipari park
6
0296/27
0.3898
Kivett ipari park
7
0296/15
0.6614
Kivett ipari park
8
0296/35
0.3092
Kivett ipari park
9
0296/36
0.6894
Kivett ipari park
10
0296/37
0.6449
Kivett ipari park
11
0296/40
2.8684
Kivett ipari park
12
0296/42
1.6827
Kivett ipari park
13
0296/39
20.7771
Kivett ipari park
14
0296/29
10.5000
Kivett ipari park és út
15
0296/30
10.5000
Kivett ipari park és út
16
0296/32
2.4009
Kivett ipari park és út
17
0303/4
1.4606
Kivett ipari park
18
0348/4
0.4315
Kivett ipari park
18
0348/6
0.6515
Kivett ipari park
20
0348/8
3.4812
Kivett ipari park
21
0348/5
0.4806
Szántó
22
0348/3
0.4316
Kivett tanya
23
0296/14
0.0275
Kivett út
24
0296/26
1.2155
Kivett út
25
0296/31
0.2467
Kivett út
26
0296/33
1.9884
Kivett út
27
0296/41
0.4489
Kivett út
Művelési ág
7
VIZSGÁLAT, ÉRTÉKFELMÉRÉS: A KUTATÁSRA KIJELÖLT TERÜLET ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE. TERMÉSZETFÖLDRAJZI ADOTTSÁGOK
A vizsgált terület a Kiskunság déli harmadában, a Duna-Tisza-közi homokhátságon található. Azonban a tervezett beruházási terület környezetére nem a homokhátságon megszokott, magasabb, hátsági, homokos kép a jellemző, hanem egy mélyebb, alluviális térszín határozza meg a környezetet. Földtani szempontból a Duna-Tisza-közi Kiskunságra a pleisztocén kori futóhomok a jellemző. Morfológiai szempontból ugyancsak a homok a vizsgált terület és környezetének legfontosabb jellemző adottsága. Itt ezen a homokos területen gyakorlatilag eltűnik a víz jelentősége és az életkörülményeket befolyásoló szerepe. A területen egyedüli uralkodóvá a szél szeszélyének kitett homokdombok válnak, illetve a dombok között meghúzódó semlyékes részek. Az
Alsó-Kiskunság
területén
a
jégkorszak
melletti
másik
legfontosabb
természetalakító tényező a múlt század embere. A jégkorszakban az ős Duna újabb és újabb medret alakított ki, és rakta le újabb hordalékát. Ebben a mozgalmas időszakban alakult az Alsó-Kiskunság mai arculata: a mai Duna-völgy közvetlen közelében lévő termékeny öntéstalajok, majd attól távolabb az itt-ott megmaradt holtágakkal, a homokbuckákkal a közéjük szorult tavakkal, mocsarakkal, lápokkal laposok, turjánok, a selymes füvű rétekkel, a löszös partokon lévő szántóknak való termőföldekkel. Az állandó ÉNy-i széljárás a Duna medrétől nagy távolságra is elhordta a folyó által lerakott homokos hordalékot. Kiskunmajsa környékén többnyire futóhomok talajok alakultak ki, de többféle réti talajtípus és karbonátmaradványos barna erdőtalaj is megtalálható. A vizsgált terület kb. 100 %-a nyílt, összefüggő terepen található. A teljes beruházási terület ma rét legelő hasznosítású. Felületén több száz kubikgödör látható, amelyből arra következtethetünk, hogy talaja agyagos, amely kevéssé alkalmas emberi megtelepedésre. Igen a nagy a valószínűsége annak is, hogy az alacsony fekvése miatt csapadékosabb, vagy belvizes időben áll rajta a víz.
8
Mivel a terület nem áll mezőgazdasági művelés alatt, valamint rengeteg kubikgödör található ott, a környékbéliek feltűnően nagy intenzitással hordják oda a háztartási- és építési hulladékot.
Az Alföldön megfigyelt történelmi földrajzi és a természetföldrajzi tényezőkről nagy általánosságban megállapítható, hogy elsősorban azokat a helyszíneket jelölik ki emberi megtelepedésre, amelyek mentesek voltak a folyók rendszeres áradásától. Ezek a sziget-szerű kiemelkedések alapozták meg majd minden nagytáj megtelepedésének körülményeit. A vizsgált terület és annak tágabb környezetének egyik legfontosabb vízrajzi tényezője a várost délről övező, nagyfelületű állóvíz vízgyűjtője, amely jól tanulmányozható a II. katonai felmérésen. A II. katonai felmérés térképét vizsgálva megállapítható, hogy városnak ezen részén nincsenek településnyomok. Tény, hogy a mai és a történelmi településszerkezet rendkívül szoros összefüggésben állt a vízrajzi és domborzati adottságokkal. Kiskunmajsa délkeleti határának ez része, a lapos térfelszín miatt sokkal kevésbé lehetett alkalmas az emberi megtelepedésre, mint pl. a város más része. Összességében az valószínűsíthető, hogy a vizsgált terület „népesség eltartó mutatója” alighanem alacsony lehetett. Ezen adottságok alapján azt lehet feltételezni, hogy a történeti korok emberi számára nem túlságosan kedvező megtelepedési körülményeket biztosítottak.
A vizsgált terület településtörténeti összefüggéseit illetően megállapíthatjuk, hogy a II. katonai felmérés sem mutat ezen a részen lakott területeket, sőt egyáltalán nem jelöl rajta tanyákat sem, csak gémeskutakat, azaz jórészt lakatlan pusztaként, állattartásra alkalmas területként volt számontartva. Ez a megállapítás azonban egyaránt érvényes modern korra is. A terület tehát sem a történeti időkben, sem a modern korban nem számított frekventált helynek, azaz szinte alig számolhatunk
ott
állandó
lakossággal.
Ez
minden
valószínűség
szerint
szoros
összefüggésben van a vizsgált terület természetföldrajzi adottságaival. A fentebb bemutatott rész elemek ugyanis összességükben alig, vagy egyáltalán nem voltak vonzóak a tartós megtelepedés szempontjából, azaz a terület népesség eltartó képességének mutatója igen alacsony lehetett. Bár biztosak nem lehetünk abban, hogy ez a „néptelenség” egyértelműen visszavezethető a régészeti korszakok népsűrűségére is, de ennek igen nagy a valószínűsége.
9
Az újkor végéig, a modern életmód megjelenéséig ugyanis a vidéki emberek életet évszázadok alatt alig-alig változott. Természetesen a létfenntartásában, a mezőgazdasági termelésben egyértelmű fejlődés állapítható meg, azonban a hagyományos paraszti életmód kevéssé változott évszázadok és évezredek alatt. Mindebből a régészeti korokra visszakövetkeztetve arra juthatunk, hogy már a természetföldrajzi adottságok alapján is igen kevés régészeti lelőhelyre lehet, lehetett számítani a vizsgált területen. Megelőlegezve a régészeti vizsgálat később bemutatásra kerülő eredményeit, megállapíthatjuk, hogy ez az előfeltevésünk valósnak bizonyult.
A vizsgált terület úthálózatának tanulmányozásához elsősorban a II. katonai felmerést hasznosíthatjuk. A térképre tekintve azt látjuk, hogy a vizsgált terület környezetében két nagyobb jelentőségű út található. Az egyik Szeged irányába vezet, a másik pedig Kömpöcön át Kistelekre. Ez a két országút mikro- és makro régiós szempontból is kiemelkedő fontos útként tartható számon.
A régészeti lelőhelyek felfedezése és lokalizálás tárgykörben általánosságban elmondható, hogy a hidrológia, domborzati és a településtörténeti viszonyok alapján azt valószínűsítjük, hogy a Magyarországon és különösen az Alföldön a megismert régészeti települések természetes határainak egy részét minden bizonnyal a korabeli felszíni vizek alkották. Ezek a vizek pedig magasabb vízállásnál vagy áradásnál minden valószínűség szerint körbevették a dombhátakat. A vizek állandósága sem a régi korok emberének, sem a mai kor emberének nem tették lehetővé, hogy a magasabb részeken kívüli területeket akárcsak ideiglenes jelleggel is, de lakhelyként hasznosítsák. A régészeti lelőhelyek kiterjedésének meghatározásakor, illetve amikor egy adott terület régészeti érintettségét vizsgáljuk, célszerű tekintettel lennünk a településtörténeti viszonyokra is. Az évszázadok óta helyben élő népesség minden bizonnyal több száz éves tapasztalati tudásán alapul az, hogy hová szabad és érdemes megtelepedni. Ebből a szempontból kiemelt fontossága van annak a ténynek, hogy a majsai lakosság nem népesítette be a vizsgált területet, nyilvánvalóan azért, mert az nem volt erre alkalmas. Összességében
azt
mondhatjuk,
hogy
a
régészeti
lelőhelyek
kiterjedésének
meghatározásakor használt hagyományos módszerek ma már nem elegendőek a hatékony örökségvédelmi munkák ellátásához. A felszíni leletek gyűjtése mellett a természetföldrajzi
10
viszonyokat (vízrajz, domborzat) sokkal nagyobb jelentőséggel kell kezelnünk, mint azt korábban tettük (SZALONTAI–WILHELM 2005). Összefoglalva a tervezett beruházási terület természetföldrajzi adottságait azt állapíthatjuk meg, hogy a történeti korok emberi számára kévéssé lehetett alkalmas tartós megtelepedésre. Mindezen adottságok jól alátámaszthatók azzal a ténnyel is, hogy a vizsgált terület környezetében mindössze egy régészeti lelőhely található. A viszonylag kedvezőtlen természetföldrajzi adottságok alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy nemcsak tobábbi régészeti lelőhelyek nincsenek, de annak is igen kicsiny a valószínűsége, hogy a vizsgált terület régészeti érdekű területet lokalizáljunk.
VIZSGÁLAT, ÉRTÉKFELMÉRÉS: A RÉGÉSZETI BEJÁRÁS KÖRÜLMÉNYEI ÉS AZ ELVÉGZETT MUNKA LEÍRÁSA
Kiskunmajsa közigazgatási határain belül részletes régészeti terepbejárásra, a határ régészeti feltérképezésére még nem került sor. Ezért indokolt lett volna, hogy mint fejlesztési területet régészeti terepbejárással vizsgáljuk. Azonban a vizsgált terület teljes egészében legelőként van számontartva, amelyen nem lehetett régészeti terepbejárást végezni a növényzet miatt. Ezért a beruházási területen helyszíni szemlét végeztünk, ennek során megállapítottuk, hogy a tervezett beruházási terület teljes egészében vizsgálható, azon nincs rajta semmilyen beépítés. Ugyanakkor a vizsgált terület természetföldrajzi adottságai, a régészeti lelőhelyek szinte teljes hiánya arra enged következtetni, hogy a régészeti korok emberi számára a terület nem biztosított megfelelő feltételeket, azaz csak minimális számú régészeti lelőhely létével számolhatunk itt. A vizsgált területen belül egy nyilvántartott régészeti lelőhelyet ismerünk, ezért a szemlénk során igyekeztünk ezt beazonosítani. A szemle során tanulmányoztuk a vizsgált terület és környezetének természetföldrajzi adottságait. Igyekeztünk meghatározni azokat a területeket, ahol esetlegesen régészeti leletek vagy régészeti lelőhelyek előkerülésére lehet számítani. A „kulturális örökség védelméről” szóló 2001. évi LXIV. törvény által bevezetett (7. § (14.) bekezdés) kategória szerint „Régészeti érdekű terület: valamennyi terület, természetes vagy mesterséges üreg és a vízmedrek azon része,
11
amelyen, illetve amelyben régészeti lelőhely előkerülése várható vagy feltételezhető.” Tekintettel arra, hogy vizsgált terület alapvetően mélyebb fekvésű a környezeténél, ilyen területet nem sikerült lokalizálnunk a természetföldrajzi adottságok alapján. A helyszíni szemlét 2008. augusztusában végeztük el. A szemlézése során a beruházási területet kézi GPS-szel és topográfiai térképekkel azonosítottuk be. Ugyancsak a helyszínen rögzítettük térképen a felszíni vizek ma már kevéssé, megkopottan észlelhető nyomait is.
VIZSGÁLAT, ÉRTÉKFELMÉRÉS: A JELENTÉS ELKÉSZÍTÉSÉHEZ FELHASZNÁLT ADATOK ÉS AZOK FORRÁSAI
1. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal régészeti lelőhely nyilvántartása: Bács-Kiskun megye 2. Kiskunmajsa városfejlesztési koncepciója és rendezési terve. Készült: Kiskunmajsa Városi Önkormányzat megbízásából az Új-Lépték Tervező Iroda Bt. Szeged, Arany János utca 7. szám alatti műtermében. Munkaszám: 16-2002. A régészeti örökségvédelmi fejezete Nagy Dániel régész írta. 2004. 3. Topográfiai térképek. Méretarány: 1: 10 000
26-212
36-434
4. Történeti térképek:
Második Katonai Felmérés: Magyar Királyság (és a Temesi Bánság). Új kiadás. Georeferált. Arcanum Kiadó 2006. (DVD)
VIZSGÁLAT, ÉRTÉKFELMÉRÉS: A BERUHÁZÁSI TERÜLET ÖRÖKSÉGVÉDELMI ELEMEI: MŰEMLÉKEK, MŰEMLÉK JELLEGŰ ÉPÜLETEK, HELYI JELENTŐSÉGŰ ÉPÜLETEK ÉS EMLÉKHELYEK
Sem a tervezett beruházási területen, sem pedig annak tágabb környezetében nem ismerünk egyetlen műemléket, vagy helyi jelentőségű emlékhelyet sem.
12
VIZSGÁLAT, ÉRTÉKFELMÉRÉS. A BERUHÁZÁSI TERÜLET RÉGÉSZETI ÉRINTETTSÉGE: A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal régészeti lelőhely nyilvántartása szerint a beruházási területről egy régészeti lelőhelyet ismerünk.
LELŐHELY-BEJELENTŐ ADATLAP 1. A lelőhely megjelölése 1. Megye: Bács-Kiskun 2. Város, település neve (Budapesten kerület is): Kiskunmajsa 2. A lelőhely neve(i): Kiskunmajsa, Árendás-földek. KÖH azonosító: 45124 3. A lelőhely pontos helye 1. A térkép(vetület) fajtája: EOV 2. A térképlap száma: 26-212 3. A leolvasott koordináták: x (ÉD): 127140 y (KNy): 704503 4. A tengerszint feletti magasság z: 5. Helyrajzi szám(ok): 6. Földrajzi leírás (ha szükséges): 7. A helymeghatározás pontossága: 4. A lelőhely kiterjedése 1. A lelőhely hossza: 2. A lelőhely szélessége: 3. A lelőhely iránya: 5. A lelőhelyen talált régészeti jelenségek adatai Jellege:
Kora:
temető
avar kor
6. A lelőhely állapota: rét, legelő, agyaggödör és illegális szemétlerakó 7. A lelőhely veszélyeztetettsége: ipari park létesítése 8. A lelőhely védettsége: 9. A lelőhely ismertsége: 10. A lelőhelyen végzett tevékenység év
tevékenység
név
megjegyzés
13
2008
helyszíni szemle
Szalontai Csaba
11. A leleteket befogadó múzeum: 12. A bejelentő neve, munkahelye: Szalontai Csaba, örökségvédelmi szakértő 13. A bejelentés kelte: 2008. augusztus 29. Kiskunmajsa, Árendás-földek. KÖH azonosító: 45124 (Bács-Kiskun m) A Örökségvédelmi
hatástanulmány
készítése
miatt
helyszíni
szemlét
végeztünk
Kiskunmajsa keleti szélén, a tervezett ipari park területén, mely a Nagyrét nevű határrészben található. A tervezett ipari park a Fehértó-Majsai főcsatorna északi partján található. Keleti szélét a Majsa–Szanki csatorna és annak meghosszabbított vonala, nyugati szélét pedig a város lakott részének szélétől keletre 50–100 méterre húzott egyenes vonal alkotja. A vizsgált terület nagysága 69,7639 ha. Alakja szabálytalan háromszög. A város településrendezési tervéhez készített örökségvédelmi fejezetből van tudomásunk a régészeti lelőhely létéről, azonban más információt, mint ami abban található nem ismerünk. A rendelkezésünkre álló adatok szerint „Kiskunmajsától 400 m-re K-re, a Marispuszta történelmi emlékhelytől 700 m-re DNy-ra található a Csík Antal által beazonosított lelőhely.” A helyszíni szemle során felkerestük a lelőhelyet. A jelzett területen ma egy kb. 100 méter átmérőjű, erősen tagolt agyagödör található. Alját, oldalát benőtte a növényzet és a területének nagy részét illegális szemétkupacok takarják. Semmilyen olyan jelet nem találtunk, amely a lelőhely létére, vagy annak állapotára utalna. A lelőhely korszaka(i): avar kor A helyszíni szemlén részt vett: Szalontai Csaba (Szeged)
14
VIZSGÁLAT, ÉRTÉKFELMÉRÉS: ÖSSZEFOGLALÁS 1. A tervezett beruházási területén tehát sem műemléket, sem helyi védettséget élvező építményt nem találtunk. Egy nyilvántartott régészeti lelőhelyet érint a tervezett beruházás, így megállapítható, hogy a vizsgált terület örökségvédelmi szempontból érintett. 2. Emiatt a tervezett beruházás megvalósulása előtt szükséges az un. megelőző régészeti feltárást elvégezni.
A VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉKOK ISMERTETÉSE a) A beavatkozás tárgya: ipar park építése b) A beavatkozás tárgyának azonosítását szolgáló adatok: ipari park terve. c) A tervezett beavatkozás célja, indokoltsága: lásd a beruházási terület részletes szabályozási tervében. d) A kivitelezés során lehet arra számítani, hogy eddig nem ismert, új régészeti lelőhely, vagy leletek kerülnek elő. Ebben az esetben „A kulturális örökség védelméről” szóló 2001. évi LXIV. törvény rendelkezéseit kell betartania a beruházónak (részletezve alább).
HATÁSELEMZÉS, ÉS HATÁSCSÖKKENTÉS: AZ ÖRÖKSÉGVÉDELEM TÖRVÉNYI HÁTTERE A régészeti lelőhelyek a hatályos magyar törvények értelmében általános védelmet élveznek. A törvény szelleme és a védelem logikája szerint a régészeti lelőhelyek épségét meg kell őrizni. A „kulturális örökség védelméről” szóló 2001. évi LXIV. törvény, rendelkezései szerint: „3. § A kulturális örökség védelme érdekében a köz- és magáncélú fejlesztéseket - így különösen a terület- és településfejlesztés, terület- és településrendezés, környezet-, természet- és tájvédelem és az ezzel kapcsolatos beruházások tervezését - e védelemmel összhangban kell végezni. 4. § (1) A kulturális örökség a nemzet egészének közös szellemi értékeit hordozza, ezért megóvása mindenkinek kötelessége. Tilos a kulturális örökség védett javainak veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése, meghamisítása, hamisítása.
15
(2) A kulturális örökség elemeit tudományos módszerekkel kell felkutatni, számba venni, értékelni, az utókor számára megőrizni és hozzáférhetővé tenni. 5. § (1) A kulturális örökség védelme közérdek, megvalósítása közreműködési jogosultságot és együttműködési kötelezettséget jelent az állami és önkormányzati szervek, a nemzetiségi szervezetek, az egyházak, a társadalmi és gazdasági szervezetek, valamint az állampolgárok számára.”
továbbá „8. § (1) A föld felszínén, a földben, a vizek medrében vagy máshol rejlő vagy onnan előkerülő régészeti lelet állami tulajdon. (2) A régészeti leletek tulajdonjogáról az állam nevében a nemzeti kulturális örökség minisztere lemondhat régészeti gyűjtőkörrel rendelkező, nem állami fenntartású múzeumok tulajdonosai javára. 9. § A régészeti lelőhelyeket - a fenntartható használat elvének figyelembevételével - csak olyan mértékben lehet igénybe venni, hogy azok állománya számottevően ne csökkenjen, illetve eredeti összefüggéseik jelentősen ne károsodjanak. 10. § (1) A régészeti örökség elemeit lehetőleg eredeti lelőhelyükön, eredeti állapotukban, eredeti összefüggéseikben kell megőrizni. (2) A régészeti lelőhelyek védelmére irányuló intézkedéseknek elsősorban megelőző, szükség esetén mentő jellegűeknek kell lenniük. 11. § A régészeti lelőhelyek e törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak.”
Ezen szabályok alapján egy beruházási területen megismert régészeti lelőhelyek esetében a továbbiakban a „kulturális örökség védelméről” szóló 2001. évi LXIV. törvény, valamint a „2001. évi LXIV. törvény módosításáról” szóló 2005. évi LXXXIX. törvény alapján kell eljárni. A hatályos törvényekben előírt szabályok betartása és betartatása biztosítja a teljes körű, és a régészeti leletek megfelelő védelmét biztosító hatáscsökkentést. Ennek részletezésére a következő fejezetben térünk ki. A törvény a régészeti területeket három nagy csoportba sorolja be:
1. Fokozattan védett, vagy kiemelten védett régészeti lelőhely 2. Nyilvántartott régészeti lelőhely 3. Régészeti érdekű területek
16
1. Fokozattan védett, vagy kiemelten védett régészeti lelőhely A régészeti lelőhelyek törvényi védelmét a “kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről” szóló 1997. évi CXL. törvény 29–32. § vezette be és szabályozta először. A jelenleg hatályos örökségvédelmi törvény szabályozása alapján az érintett tulajdonosok ingatlanukat a védett régészeti lelőhelyre való tekintettel, a Kövt. és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal eljárására vonatkozó szabályokról szóló 16/2001 (X. 18.) NKÖM rendelet előírásainak figyelembe vételével használhatják. A Kövt. 13. § (1) bekezdése értelmében, a lelőhelyen nem lehet olyan tevékenységet folytatni, amely annak akár részleges állapotromlását eredményezheti. Védett régészeti lelőhely a vizsgált területen nem található.
2. Nyilvántartott régészeti lelőhelyek törvényi védelme A nyilvántartott régészeti lelőhelyek általános védelmet élveznek, melynek részleteit „a kulturális örökség védelméről” szóló 2001. évi LXIV. törvény 11., 22–23. §, illetve a „2001. évi LXIV. törvény módosításáról” szóló 2005. évi LXXXIX. törvény 8–10. §. szabályozza. Ennek alapján amennyiben a beruházás érinti a nyilvántartott régészeti lelőhely területét megelőző feltárást kell végezni a beruházás megvalósítása előtt. 2005. évi LXXXIX. törvény 8. §:
Kötv. 22. §-ának (1)-(2) bekezdései helyébe az alábbi
rendelkezések lépnek: „(1) Ha a régészeti lelőhely elkerülése a fejlesztések, beruházások költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a fejlesztés, beruházás másutt nem valósítható meg, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni (a továbbiakban: megelőző feltárás). (2) A megelőző feltárás részeként a régészeti lelőhelyen - a Hivatal eltérő rendelkezésének hiányában próbafeltárást kell végezni. A régészeti érintettség mértékétől függően - külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén - a Hivatal régészeti megfigyelést írhat elő.” „22. § (3) A feltárás végzésére jogosult és a beruházó a megelőző feltárásra vonatkozóan írásbeli szerződést köt. A szerződésnek tartalmaznia kell a feltárás időtartamát és annak teljes költségét. A szerződés érvényességéhez a Hivatal jóváhagyása szükséges. A szerződés jóváhagyása során a feltárási engedélyezés szabályait kell megfelelően alkalmazni. A Hivatal a jóváhagyásról szóló határozatában a szerződésben előírtakon túl egyéb feltételeket is kiköthet. A szerződés jóváhagyása a feltárás engedélyezését is jelenti. A szerződésre egyebekben a polgári jog szabályai az irányadóak.
17
23. § (1) A fejlesztések, beruházások tervezése során a megelőző feltárás teljes költségét, de legalább a teljes bekerülési költség 9 ezrelékét kell költség-előirányzatként biztosítani a feltárás fedezetére, így különösen a régészeti hatástanulmány, próbafeltárás, dokumentálás, elsődleges leletkonzerválás, valamint az elsődleges leletfeldolgozás teljes és a leletelhelyezés rendkívüli költségeit. A feltárást végző intézmény köteles a tényleges felhasználásról elszámolni.”
2005. évi LXXXIX. törvény 9. § A Kötv. 23. §-a után a következő 23/A. §-sal egészül ki: „23/A. § A régészeti örökség védelme és a fejlesztések, beruházások hatékonyabb megvalósítása érdekében a régészeti lelőhelyen kívüli földmunka esetén a régészeti feltárásra a 22. § (3) bekezdésében foglalt követelmények szerinti szerződés köthető.” 10. § A Kötv. 27. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A régészeti emlékek megőrzéséről - a feltárás eredményének, a terület adottságainak, illetőleg a tervezett fejlesztés, beruházás műszaki tartalmának ismeretében - külön jogszabályban meghatározott esetekben a Hivatal az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően is rendelkezhet.”
Vagyis a beruházások megvalósulása előtt biztosítani kell a régészeti értékek megfelelő szintű védelmét, és a beruházás megkezdése előtt meg kell kezdeni az ismert régészeti lelőhelyek megelőző feltárását. Rendkívül fontos szempont annak hangsúlyozása, hogy a beruházó megfelelő mennyiségű időt tervezzen a megelőző feltárások elvégzésre. Egy-egy nagyobb léptékű beruházás sok esetben több hektárra is kiterjedhet. Amennyiben a fejlesztési terület jelentős mértékben veszélyezteti a régészeti lelőhely épségét, a megelőző feltárás nagysága is elérheti a több hektáros nagyságot. Nagyobb, nyomvonalas beruházások esetén ez akár egy egész évnyi feltárást is jelenthet. Könnyen belátható tehát, hogy amennyiben a beruházás régészeti lelőhelyet érint, a beruházónak már az előkészítés során biztosítania kell a régészeti leletek megfelelő szintű védelmét, és hónapokkal, esetleg évekkel a beruházás tényleges megkezdése előtt el kell végeztetni a megelőző feltárást. Az idézett törvényi helyből az is egyértelműen kitűnik, hogy a megelőző feltárás teljes költségét a beruházónak kell finanszíroznia. A beruházások megfelelő ütemű megvalósítása érdekében tehát alapvető fontosságú a régészeti lelőhelyek megelőző feltárást célzó ásatás időben való megkezdése és a költségek teljes vállalása. Amennyiben tehát az engedélyeztetési eljárás során a beruházó azzal a 18
feltétellel kapja meg a szükséges engedélyeket, hogy az építkezés megkezdése előtt megelőző feltárást kell végezni, hatósági határozatban megtörténik az örökségvédelmi érdekek hatósági védelme. Amennyiben tehát a beruházót határozatban kötelezik az örökségvédelmi előírások betartására, az örökségvédelmi érdekek megfelelő szintű védelme érdekében az alábbi módon kell eljárnia.
1. A beruházó a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal határozatának megfelelően vegye fel a kapcsolatot a területileg illetékes Múzeummal, annak érdekében, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal határozatban foglalt előírásokat közösen hajtsák végre. 2. Amennyiben a beruházás „a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet módosításáról”szóló 21/2007. (III. 26.) OKM rendelet 1. § (f) alapján nagyberuházásnak minősül, úgy a rendelet 14/D. § (1) alapján a Tv. 22. § (3) bekezdésében meghatározott szerződés keretében a régészeti szakszolgálat1 látja el a régészeti lelőhely törvényben előírt védelmét. 3. A beruházó és a múzeum/szakszolgálat kössenek szerződést a régészeti lelőhely előírt védelmének érdekében. A szerződés tartalmazza 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet 14. § (3. )alapján: a) „feltárás pontos helyét az azonosításra alkalmas adataival és térképi megjelölésével, b) a feltárás tárgyát és módszereit, c) a feltárás felelős vezetőjének nevét, beosztását, munkahelyét, a szakmai munkatársak nevét és szakterületét, d) a leletanyag elhelyezésére vonatkozó javaslatot, e) a becsült költségek folyósításának módját és ütemezését, a tényleges költségekről szóló végleges elszámolás módját és határidejét, illetőleg a beruházó kötelezettségvállalását a tényleges költségek teljes viselésére vonatkozóan, f) a feltárás befejezésének időpontját, valamint g) a szerződés mellékletét képezik a más jogszabályok által előírt, a beruházó által beszerzett engedélyek az ezekben foglalt korlátozásokkal, kitételekkel, illetve amennyiben a Hivatal
1
A továbbiakban: Szakszolgálat 19
örökségvédelmi hatástanulmány vagy egyéb vizsgálat készítését rendelte el, annak dokumentációja” valamint a 21/2007. (III. 26.) OKM rendelet 14/F. § (4) alapján az alábbiakat: a) a régészeti feltárásért, továbbá a régészeti leletek elsődleges feldolgozásáért felelős vezető nevét, munkahelyét, valamint a szakirányú felsőfokú végzettségét igazoló okirat megnevezését, számát és kiállítóját, b) a régészeti feltárásban és a régészeti leletek feldolgozásában részt vevő szakmai munkatársak nevét és szakterületét, c) a munka tervezett kezdetét, várható időtartamát és ütemezését, d) a régészeti leleteket befogadó múzeum nyilatkozatát, e) olyan térképet, amelyen a feltárandó terület helyszíne és pontos kiterjedése egyértelműen azonosítható. 4. Ezt követően a Múzeum/Szakszolgálat végezze el a törvény alapján előírt szakszerű feltárási tevékenységet. 5. A feltárások befejezése után a Múzeum/Szakszolgálat írásban nyilatkozzon a munka befejezéséről, majd a beruházó megkezdheti az építkezést. 6. A hatáselemzés és hatáselhárítás összefoglalásaképpen megállapíthatjuk, hogy a fenti eljárás esetén a régészeti lelőhely megkapja a 2001. évi LXIV. törvényben előírt, megfelelő szintű védelmet, és ezzel a nyilvántartott régészeti lelőhely és a leletek szakmai jelentősége is megmarad.
A 2001. évi LXIV. törvény 82–85. §, és a 191/2001. Korm. rendelet, illetve a 2005. évi LXXXIX. törvény 37. § (1) alapján a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartásában szereplő régészeti lelőhelyek, vagy az ott található leletek megrongálása vagy veszélyeztetése büntetendő cselekmény, mely örökségvédelmi bírság kiszabását vonja maga után, illetve súlyos esetekben a cselekedet a Btk. hatálya alá esik. A nyilvántartott régészeti lelőhelyek a III. kategóriába tartoznak, és a kiszabható örökségvédelmi bírság, a károkozás mértéke szerint 10 ezer és 25 millió forint között lehet. Védett régészeti lelőhelyek esetében ez a bírság elérheti a 250 millió forintot is. Amennyiben a cselekedet a Btk-ba ütközik, az elkövető pénzbírsággal, vagy legfeljebb 5 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.
3. Régészeti érdekű terület 20
A régészeti érdekű terület törvényi kategóriáját a „kulturális örökség védelméről” szóló 2001. évi LXIV. törvény, vezette be: 7. § (14.) bekezdés szerint „Régészeti érdekű terület: valamennyi terület, természetes vagy mesterséges üreg és a vízmedrek azon része, amelyen, illetve amelyben régészeti lelőhely előkerülése várható vagy feltételezhető.” A „2001. évi LXIV. törvény módosításáról” szóló 2005. évi LXXXIX. törvény 19. § (2) szerint: „A régészeti örökség elemei a régészeti érdekű területekről vagy a régészeti lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. Amennyiben a feltáráson előkerülő régészeti leletek a helyszínen nem őrizhetők meg, azokat elsősorban a feltárást végző illetékes múzeumban vagy országos szakmúzeumban kell elhelyezni.” Az ilyen területeken előkerülő régészeti leletek esetében a szabályozás szerint úgy kell eljárni, mint a váratlanul előkerülő régészeti leletek esetében. Amennyiben ugyanis az építkezés során új, eddig nem ismert régészeti lelőhely, vagy leletek kerülnek elő, akkor „a kulturális örökség védelméről” szóló 2001. évi LXIV. törvény 24–26. paragrafusának szabályozását kell betartani: „Mentő feltárás 24. § (1) A régészeti emlékek és leletek előkerülése esetében is törekedni kell a régészeti örökség elemeinek helyszíni megőrzésére. (2) Ha régészeti feltárás esetén kívül régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles a) a tevékenységet azonnal abbahagyni, és az illetékes múzeum nyilatkozatának kézhezvételéig szüneteltetni, b) a helyszín és a lelet őrzéséről - a felelős őrzés szabályai szerint - a jegyző vagy az illetékes múzeum, vagy a Hivatal intézkedéséig gondoskodni. (3) Az emléket vagy leletet az illetékes települési önkormányzat jegyzőjének haladéktalanul be kell jelenteni. E kötelezettség a felfedezőt, az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt és a kivitelezőt egyaránt terheli. (4) A jegyző a bejelentés alapján köteles az illetékes múzeumot és a tevékenység jellege szerint illetékes hatóságot haladéktalanul értesíteni. (5) Az illetékes múzeum köteles a helyszínt, illetőleg a leleteket haladéktalanul megvizsgálni és a tevékenység folytatásának feltételeiről - a hozzá érkezett bejelentéstől számított - 24 órán belül írásban nyilatkozni, és a nyilatkozatot egyidejűleg a Hivatalnak is megküldeni. (6) Amennyiben az illetékes múzeum nyilatkozata alapján a további tevékenység a régészeti emléket, illetőleg az előkerült régészeti leletet nem veszélyezteti, az nyomban folytatható. 21
(7) Ha a múzeum nyilatkozata alapján a régészeti emlék vagy a lelet veszélyeztetése nélkül a tevékenység még részlegesen sem folytatható, a tevékenység jellege szerint illetékes hatóság köteles annak folytatását azonnali hatállyal megtiltani és legfeljebb 30 napra felfüggeszteni, és intézkedéséről a Hivatalt értesíteni. (8) A múzeum köteles a mentő feltárást haladéktalanul megkezdeni, és folyamatosan - az elvárható ütemben - végezni, az előkerült régészeti leletet ideiglenesen elhelyezni. A mentő feltáráshoz feltárási engedély nem szükséges. (9) Ha a mentő feltárást nem lehet 30 nap alatt elvégezni, a Hivatal ideiglenesen védetté nyilváníthatja a földterületet. Ennek hiányában a munka folytatható. 25. § A mentő feltárást végző múzeum jogosult a leletmentésre fordított költségeinek megtérítésére, amennyiben az állam nem mond le javára a régészeti leletek tulajdonjogáról. A költségek iránti igényt a Hivatalhoz kell benyújtani. 26. § A korábban ismeretlen, régészeti nyilvántartásban nem szereplő régészeti lelőhely, illetve lelet feltáráson kívüli felfedezőjét vagy bejelentőjét anyagi elismerésben kell részesíteni.”
A leletek és a lelőhelyek váratlan előkerülése esetén a találó bejelentési kötelezettségét “a kulturális örökség védelméről” szóló 2001. évi LXIV. törvény mellett a 18/2001. miniszteri rendelet is szabályozza:
„Bejelentési kötelezettség és anyagi elismerés 16. § (1) A régészeti feltárás esetén kívül előkerült régészeti leletet, illetve lelőhelyet az illetékes múzeum a "Lelőhely-bejelentő adatlap"-on, 8 munkanapon belül köteles a Hivatalnak bejelenteni. (2) Régészeti emlék vagy lelet megtalálóját a lelőhely, illetve a lelet tudományos jelentőségével arányos pénzjutalom és elismerő oklevél illeti meg. (3) Nem fizethető ki jutalom a megtalálónak, ha a Tv. 24. § (3) bekezdése szerinti kötelezettségének nem tett eleget. Ilyen esetben a jutalom a bejelentőt illeti. (4) A nemesfémből készült, vagy drágakövet tartalmazó lelet után kifizetendő pénzjutalom mértékét a lelet nemesfém-, illetve drágakőtartalma napi piaci értékének figyelembevételével kell megállapítani. (5) A lelőhely, emlék, lelet tudományos jelentőségével arányos jutalmat a Hivatal állapítja meg. (6) A lelet elhelyezéséről a Hivatal dönt.”
A hatáselemzés és hatáselhárítás összefoglalásaképpen megállapíthatjuk, hogy a fenti előírások betartása esetén a 2001. évi LXIV., valamint annak módosításáról szóló törvényben 22
előírt örökségvédelmi feladatok elvégezhetők és ezzel biztosíthatjuk az esetlegesen előkerülő régészeti leletek megfelelő szintű védelmét.
A RÉGÉSZETI LELŐHELYEK VÉDELME, KUTATÁSA ÉS AZ ÖRÖKSÉGVÉDELMI ÉRDEKEK VÉDELME SZEMPONTJÁBÓL ALAPVETŐ JOGSZABÁLYOK
a „2001. évi LXIV. törvény módosításáról” szóló 2005. évi LXXXIX. törvény
a „kulturális örökség védelméről” szóló 2001. évi LXIV. törvény
„a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről” szóló 1997. évi CXL. törvény
„a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet módosításáról”szóló 21/2007. (III. 26.) OKM rendelet
„a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól” szóló 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Alapító Okirata (Kulturális Közlöny, 2002. április 19.)
a „természet védelméről” szóló 1996. évi LIII. törvény (kunhalmok és földvárak ex lege védelméről
1957. évi IV. tv. az államigazgatási eljárás általános szabályairól
1959. évi IV. tv. A Polgári Törvénykönyvről
1997. évi LXXVIII. tv. az épített környezet alakításáról és védelméről.
2006.
évi
CIX.
törvény:
a
kormányzati
szervezetalakítással
összefüggő
törvénymódosításokról 133–134. §. A kulturális örökség védelméről szóló különleges jogszabályok
,,1954. évi Hágai Egyezmény'' [1957. évi 14. törvényerejű rendelet a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelme tárgyában Hágában, 1954. évi május hó 14. napján kelt nemzetközi egyezmény, valamint az ahhoz csatolt jegyzőkönyv (a kulturális javak háború idején megszállott területről való kivitelének tilalma tárgyában) kihirdetéséről] 23
1990. évi LXV. tv. a helyi önkormányzatokról
1991.
évi
XXXIII.
Tv.
az
egyes
állami
tulajdonban
lévő
vagyontárgyak
önkormányzatok tulajdonba adásáról
1997. évi CXL. tv. a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről
18/2000
(XII.
18)
NKÖM
rendelet
a
kulturális
szakértők
működésének
engedélyezéséről és a szakértői névjegyzék vezetéséről
2001. évi LXXX. törvény a jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról
16/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal eljárására vonatkozó szabályokról
191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet az örökségvédelmi bírságról
47/2001 (III. 27) Korm. rendelet a muzeális intézményekben folytatható kutatásról
149/2001 (VIII. 31) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és az Európa Tanács tagállamai között 1992. január 16-án kelt, Valettában aláírt, a régészeti örökség védelméről szóló Európai Egyezmény kihirdetéséről
190/2001. (X. 18.) Korm. rendelet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal létrehozásáról
18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól
3/2002. ( II. 15. ) NKÖM rendelet a kulturális örökség védetté nyilvánításának részletes szabályairól
9/2002. ( IV. 5. ) NKÖM rendelet a szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról, valamint a szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekről
A kulturális örökség hatósági nyilvántartására vonatkozó szabályokról szóló 17/2002. (VI.21.) NKÖM rendelet
A nemzeti kulturális örökség miniszterének 20/2002. (X.4.) NKÖM rendelete a muzeális intézmények nyilvántartási szabályzatáról
17/2002. (VI. 21.) NKÖM rendelet a kulturális örökség hatósági nyilvántartására vonatkozó szabályokról
4/2003 (II. 20.) NKÖM rendelet az örökségvédelmi hatástanulmányról
a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. IV. törvény (216. §: műemlékek, kulturális javak, megrongálásáról
24
218/1999 (XII. 28.) Korm. rendelet 144. §: régészeti szabálysértés, 145. §: kulturális javak engedély nélküli másolása, 146. §: kulturális javakkal kapcsolatos kötelességek elmulasztása
308/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról
201/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról szóló 308/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról
IRODALOMJEGYZÉK CSÁNKI 1890
Csánki D.: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I. Bp. 1890.
GYŐRFFY 1998 Györffy Gy.: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I. Budapest 1998. KISS 1988
Kiss L.: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest 1988.
SZALONTAI–SZ. WILHELM 2006
Szalontai Cs.: – Sz. Wilhelm G.: Előzetes jelentés egy késő
bronzkori település és avar kori temető mentő feltárásáról Szeged-Kiskundorozsmán (M5 Nr. 38., 26/90. lelőhely). MKCsM 2005, Szeged 2006, 133–154.
KÉPEK JEGYZÉKE: 1. kép: A vizsgált terület elhelyezkedése Kiskunmajsa határában 1:150.000 2. kép: A vizsgált terület elhelyezkedése Kiskunmajsa határában a területről ismert régészeti lelőhellyel és vízrajzi rekonstrukcióval 1:10.000 3. kép: A vizsgált terület elhelyezkedése Kiskunmajsa határában a II. Katonai felmérés térképén 1:10.000 4. kép: A vizsgált területre jellemző látkép 5. kép: Kiskunmajsa-Árendás földek régészeti lelőhely látképe
25
ÖSSZEFOGLALÁS Jelen hatástanulmány a Novai Környezetvédelmi és Energetikai Bt (6726 Szeged, Magdolna utca
20.)
megrendelésére
engedélyeztetéséhez
készült
szükséges
a
„Kiskunmajsa
előzetes
vizsgálati
Ipari
Park”
eljáráshoz
közművesítésének
Kiskunmajsa
Város
Önkormányzata (6120 Kiskunmajsa, Fő u. 82.) megbízásából. Az örökségvédelmi hatástanulmány célja és feladata valamennyi érintett kulturális örökségi elem számbavétele és állapotának részletes ismertetése, a felmért terület változtatási szándékainak ismertetése, és hatáselemzése. A kutatásra kijelölt terület Kiskunmajsa közigazgatási határának délkeleti részén helyezkedik el. A kutatásra kijelölt terület teljes egészében vizsgálható volt. A vizsgált területen egy régészeti lelőhelyet ismerünk. A „kulturális örökség védelméről” szóló 2001. évi LXIV. törvény, valamint a „2001. évi LXIV. törvény módosításáról” szóló 2005. évi LXXXIX. törvény értelmében a tervezett beruházás megvalósulása előtt megelőző feltárás elvégzése szükséges. Az Örökségvédelmi hatástanulmány a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény alapján szerzői jogvédelem illeti meg. A vagyoni jogok tulajdonosa a Via Antica Bt (6723 Szeged, Fecske u. 8.). Az örökségvédelmi hatástanulmány sokszorosítása, idézése, vagy bármilyen felhasználása csak a jogtulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulásával lehetséges. Az örökségvédelmi hatástanulmány megrendelője a szerződésben meghatározott célra jogosult felhasználni, de nem jogosult azt átdolgozni, vagy mások részére végzett szolgáltatás vagy mások által készített tanulmány részeként felhasználni.
26
NYILATKOZAT Alulírott nyilatkozom, hogy a tervezett megoldás megfelel az örökségvédelmi jogszabályoknak a hatósági előírásoknak jelen hatástanulmány készítésére jogosultsággal rendelkezem. A jogosultságot kiállította: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 2007. január 12-án, 387-1/2007 iktató számon. Nyilvántartási számom: Sz-4/2007.
Szalontai Csaba régész, örökségvédelmi szakértő Szeged, 6723 Fecske u. 8. Szeged, 2008. augusztus 30.
27
36-323
36-324
36-413
36-414
36-423
36-341
36-342
36-431
36-432
36-441
36-343
36-344
36-433
36-434
36-443
Kiskunmajsa 26-121
26-122
26-211
26-212
26-221
26-123
26-124
26-213
26-214
26-223
26-141
26-142
26-231
26-232
26-241
26-143
26-144
26-233
26-234
26-243
26-321
26-322
26-411
26-412
26-421
1. kép
1:150 000
36-434
45124
!
26-212
2. kép
1:10 000
36-434
45124
!
26-212
3. kép
1:10 000
4. kép: kép: A vizsgált területre jellemző látkép
5. kép: Kiskunmajsa-Árendás földek régészeti lelőhely látképe
