KISKUNMAJSA IPARI PARK

NOVAI

Környezetvédelmi és Energetikai

6726 Szeged, Magdolna utca 20.

E-mail: [email protected]

Tel/Fax: 62-438-428

KÖRNYEZETVÉDELMI DOKUMENTÁCIÓ

KISKUNMAJSA IPARI PARK KÖZMŰVESÍTÉSÉNEK ENGEDÉLYEZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES „ELŐZETES VIZSGÁLAT”-I ELJÁRÁSÁHOZ

Készítette: NOVAI BT.

Szeged, 2008. augusztus

2008

BT

KISKUNMAJSA IPARI PARK

2

TARTALOMJEGYZÉK

1. Előzmények .................................................................

3.

2. Általános adatok ....................................................... ...

4.

3. A vizsgált terület ismertetése.......................................

4.

4. A tervezett tevékenység céljai és alapadatai................

7.

5. Levegővédelem.............................................. ..............

8.

6. Vízvédelem.... ...............................................................

14.

7. Hulladékgazdálkodás....................................................

20.

8. Zajvédelem.......... .........................................................

23.

9. Természetvédelem.... ...................................................

27.

10.

A tevékenység felhagyásának környezeti hatásai...

29.

11.

Összefoglaló értékelés.............................................

29.

IRODALOMJEGYZÉK MELLÉKLETEK

ELŐZETES VIZSGÁLAT

2008


3

1. ELŐZMÉNYEK Kiskunmajsa Város Önkormányzata 1999-ben pályázott a terület „Ipari Park” cím minősítésének elnyerésére és a terület elnyerte az „Ipari Park” címet. A Gazdasági Minisztériummal

2000.

január

5-én

kötöttek

szerződést

az

„Ipari

Park”

megvalósítására. A szerződés másolatát mellékletként csatoljuk. Az

„Ipari Park” területén levő termőföldek végleges más célú hasznosítását

Kiskunhalasi Körzeti Földhivatal a 2001. 10. 19-én kelt

10709/2001. számú

határozatával engedélyezte. A művelési ágból történő kivonás a tulajdoni lapokon is megtörtént 2005-ben. A Város jelenleg hatályos Településrendezési Tervében az ipari park területe ki van jelölve gazdasági és ipari területként (Gipe és Gipz). A szabályozási tervlap részletét 3. mellékletként csatoljuk. Kiskunmajsa Város Önkormányzata a jelenleg rendelkezésre álló pályázati lehetőségeket igénybe véve az Ipari Park közművesítését tervezi. Az ATI-KTVF-vel folytatott előzetes egyeztetés során az ATI-KTVF jogi képviselője tájékoztatást adott arról, hogy a tervezett beruházás a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. mellékletének 131. pontja értelmében, mivel a tervezett beruházás

3 hektárt

meghaladó terület igénybevétellel jár „előzetes vizsgálat” köteles. Az ATI-KTVF képviselője tájékoztatta a beruházó képviselőjét, hogy az előzetes vizsgálati eljárás lezárását szolgáló döntés meghozatalánál a vizsgálat eredményeit, a szakhatóságok és az „érintettek” észrevételeit veszik figyelembe. A vizsgálat elvégzésével megbízott NOVAI Bt. a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően vizsgálta a tervezett beruházás megvalósítása és üzemeltetése során várható környezeti hatásokat különös tekintettel azokra amelyek a

környezet

állapotát

valamilyen

irányban

befolyásolhatják

ill.

a

jelenlegi

környezetvédelmi szabályozás valamilyen korlátozást ír elő. Tárgyi vizsgálat – tekintettel arra, hogy az ipari parkba betelepülni készülő befektetők ill. szándékaik még nem ismertek – csak a tervezett közművesítést vizsgálja. Amennyiben az ipari parkba olyan beruházást ill. tevékenységet terveznek a majdani befektetők ami a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik akkor a rendelet által meghatározott vizsgálatot a tervezett beruházásra el kell végezni ill. az előírt környezetvédelmi eljárást (eljárásokat) le kell folytatni.


2008


4

2. ÁLTALÁNOS ADATOK Az előzetes vizsgálatot végző adatai a.)

Név:

NOVAI Környezetvédelmi és Energetikai Bt. Novai György szakértő Cím: 6726 Szeged Magdolna u. 20. E-mail: [email protected] Eng. szám: F-903/2006. Sz-613/2006. Tel/fax: 62-438-428 Mobil tel: 20/324-2002

Az engedélyes adatai Név: Kiskunmajsa Város Önkormányzata Székhely: 6120 Kiskunmajsa, Fő u. 82. KSH szám: 15339010-7511-321-03 A vizsgált létesítmény adatai Név: Cím: Hrsz. EOV:

KISKUNMAJSA IPARI PARK Kiskunmajsa Lásd: 1. számú táblázat X: 127315, Y: 704470

3. A VIZSGÁLT TERÜLET ISMERTETÉSE Kiskunmajsa a Dorozsma – Majsai-homokhát kistájon belül Bács-Kiskun megyében helyezkedik el. A tervezési terület Kiskunmajsa K-i részén található (lásd:1. és 2. kép). A terület Ny-i irányban a lakóövezet, É-i és ÉK-i irányban a Majsa-Szanki csatorna, DK-i irányban a Fehértó-Majsai főcsatorna határolja. Környezetében lakóövezet, és mezőgazdasági tanyás övezet található (lásd: 2. és 3. melléklet). A

terület

antropogén

tevékenységből

származó

jelentősebb

felszíni

egyenetlenségekkel (anyagnyerő helyek, kubikgödrök, katonai fedezékek, árkok, motocross pálya) szabdalt, esetenként tárcsázással gyomtalanított. A terület jelentős része jelenleg nem hasznosított, helyenként illegális építési hulladéklerakásokkal „tarkított”. ELŐZETES VIZSGÁLAT

2008


5

Forrás: Google Map

1. kép

Forrás: Kiskunmajsa TrT (Új Lépték Tervező Iroda Bt.)

2. kép


2008


6

1. táblázat

1

Helyrajzi szám 0296/25

Terület ha m2 1.0599

Kivett ipari park

2

0296/24

2.0000

Kivett ipari park

3

0296/23

2.4613

Kivett ipari park

4

0296/17

1.3225

Kivett ipari park

5

0296/16

0.6324

Kivett ipari park

6

0296/27

0.3898

Kivett ipari park

7

0296/15

0.6614

Kivett ipari park

8

0296/35

0.3092

Kivett ipari park

9

0296/36

0.6894

Kivett ipari park

10

0296/37

0.6449

Kivett ipari park

11

0296/40

2.8684

Kivett ipari park

12

0296/42

1.6827

Kivett ipari park

13

0296/39

20.7771

Kivett ipari park

14

0296/29

10.5000

Kivett ipari park és út

15

0296/30

10.5000


16

0296/32

2.4009


17

0303/4

1.4606

Kivett ipari park

18

0348/4

0.4315

Kivett ipari park

18

0348/6

0.6515

Kivett ipari park

20

0348/8

3.4812

Kivett ipari park

21

0348/5

0.4806

Szántó

22

0348/3

0.4316

Kivett tanya + legelő (0.2014+0.2302)

23

0296/14

0.0275

Kivett út

24

0296/26

1.2155

Kivett út

25

0296/31

0.2467

Kivett út

26

0296/33

1.9884

Kivett út

27

0296/41

0.4489

Kivett út

Művelési ág

Az ingatlanok Ipari Parkon belüli elhelyezkedését a 4. mellékletként csatolt helyszínvázlaton mutatjuk be.


2008


7

Az ipar parkban jelenleg csak egy gumiipari és egy fémipari tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet valamint egy építőanyag kereskedés működik.

4. TERVEZETT TEVÉKENYSÉG CÉLJA ÉS ALAPADATAI A tervezett tevékenység célja a 70 hektáros Ipari Park teljes közművesítése (víz, szennyvíz és csapadékvíz elvezetés, gáz, villany, távközlés) a betelepülni szándékozó vállalkozások infrastrukturális igényeinek kiszolgálása céljából. A hasznosításra igénybevett terület nagysága 69.7639 ha. A terület helyrajzi számainak részletezésére a területek és a művelési ág feltüntetésével az 1. táblázatban került sor. A terület közművesítése a tervek szerint az igények bővülésével összhangban lépcsőzetesen fog megvalósulni a terület északi részéből kiindulva. Első lépésben egy 15 hektáros terület közművesítése fog megtörténi. A tervezett hasznosításnak nincsenek számításba vett egyéb változatai. A „tevékenység” telepítése miatt

anyagnyerő- vagy lerakóhelyek létesítése és

üzemeltetése nem szükséges. A telepítéséhez és megvalósításához, szükséges az építési

anyagok helyszínre

szállítása a keletkező hulladékoknak a területről való elszállítása ill. ezeknek a beépítésig illetve elszállításáig történő deponálása. A tervezett „tevékenység” megvalósítása során szennyvíz keletkezésével nem kell számolni. A keletkező hulladékokat részben a helyszínen hasznosítják (föld, beton.) részben pedig engedéllyel rendelkező kezelőnek tervezik átadni. Saját energiaellátó rendszer vagy vízkivétel nincs tervezve de ez nem zárja ki azt, hogy a betelepülő vállalkozások ilyen létesítményeket, a vonatkozó engedélyek megszerzése után, megvalósítsanak. Csak

a

„tevékenység”

(közművesítés)

megvalósításához

szükségesek

tehergépjárművek (kb. 60 db/d) ill. erőgépek. A már tervbe vett

környezetvédelmi létesítmények: szennyvíztisztítóra kötött

közcsatorna hálózat és védőerdősáv létesítése. A tervezett nyomvonalas létesítmények továbbvitele már nincs tervezve mivel ezek már a végfelhasználói helyekig kiépítésre kerülnek és a terület bővítésére már nincs lehetőség. A tervezet területhasználat összhangban van Kiskunmajsa Város hatályos Területrendezési Tervével. A tervezési terület ELŐZETES VIZSGÁLAT

TRT szerinti státusza jelenleg 2008


8

Gazdasági ipari övezet (Gipe és Gipz) amely összhangban van a tervezett hasznosítási móddal. A tevékenység (közműépítés) első lépcsőjének

várható

kezdési időpontja 2009. II. félév, várható időtartama 6 hónap.

5. LEVEGŐVÉDELEM Éghajlati adottságok Kiskunmajsa az ország déli részén a Dél-Alföldön helyezkedik el. A városban meteorológiai állomás nem működik ezért a Kiskunhalas térségére megadott adatokat közöljük.

Meteorológiai jellemzők Éghajlat: mérsékelten kontinentális Napfénytartam átlagos évi összege 2203 óra Átlagos évi csapadékösszeg: 500-550 mm Januári középhőmérséklet: (-3 )C - (-4)C Júliusi középhőmérséklet:  22 C Évi középhőmérséklete: 10 - 11 C

Szélirányok évi átlagos gyakorisága Kiskunhalas térségében ÉÉNy 7,1

ÉNy

É 6,3

ÉÉK 5,17

6,32

ÉK 4,71

NyÉNy 4,49 Ny

4,87 KÉK

5,84 K

3,24

NyDNy

3,17

7,51

KDK

4,08

DNy

9,7 6,58

DDNy


9,89

D

11,02

DK

DDK

2008


9

Kiskunmajsa levegőminősége Kiskunmajsán sem RIV sem pedig PHARE hálózati mérőállomás nem működik. A település levegőminősége a módosított 4/2002.(X.7.) KvVM rendelet alapján a 10. zóna besorolásba tartozik, amely az egyes légszennyező anyagok koncentrációját az alábbi mérőszámokkal jellemzi: SO2

F  50 g/m3 alatt;

NO2

F  26 g/m3 alatt;

CO

F  2500 g/m3 alatt;

Szilárd (PM10)

E  10 – 14 g/m3;

A tervezett tevékenység megvalósítása során jellemzően NOx , CO és por (ÜP és PM10) légszennyező anyagok légkörbe jutásával kell számolni a „tevékenység folytatása” (a közművek üzemeltetéséből adódóan) légszennyező anyagok légkörbe jutásával

nem

kell

számolni.

Természetesen

a

közműveket

igénybevevő

vállalkozások működése során légszennyező anyagok kerülnek a levegőbe de ezek minősége, eltekintve a tüzelésből származó légszennyező anyagoktól nem ismert. Mivel a közelben levő Kiskunhalason üzemel RIV mérőállomás és a két város éghajlati és felszíni viszonyai hasonlóak ezért a Kiskunhalas levegőminőségét jellemző adatokat irányadónak tekinthetjük Kiskunmajsára is az alábbi pontosítással: Kiskunmajsa környezetében jelentős nagyságú deflációs területek találhatók ezért egyes időszakokban az ülepedő por koncentrációja még a határértéket is meghaladhatja. A VITUKI Kht. LRK Légszennyezettségi Adatközpont 2007-ben készített értékelése szerint Kiskunhalas levegőminősége minden vizsgált légszennyező komponensre (SO2, NO2, ÜP) kiváló minősítést kapott (2. táblázat). Az értékelési szempontokat a 3. táblázat mutatja. A környező városokban Kiskunhalason, Kiskunfélegyházán és Kisteleken 2004. év óta minden vizsgált légszennyező komponens koncentrációja az előírt határértékek alatt volt. Az 1. ábra a környezeti levegő nitrogéndioxid (NO2) koncentrációjának a 2. ábra a kéndioxid (SO2) koncentrációjának változását mutatja (forrás: VITUKI Kht.

LRK Légszennyezettségi Adatközpont)


2008


10

2. táblázat

KISKUNHALAS LÉGSZENNYEZETTSÉGI INDEXE Nitrogéndioxid (NO2)

Kéndioxid

Ülepedő por

(SO2)

(ÜP)

KIVÁLÓ (1)

KIVÁLÓ (1)

KIVÁLÓ (1)

ÖSSZESÍTETT INDEX

KIVÁLÓ (1)

3. táblázat

A közműépítés ideje alatt várható levegőminőség Az építés ideje alatt a levegő minőségében időszakonként romlás következhet be az ülepedő por esetében. Az építőanyag kezelése, deponálása során másodlagos porszennyeződéssel kell számolni. A munkagépek, különösen a földmunkák végzése során valamint a szállítójárművek által okozott átmeneti jellegű légszennyezéssel kell számolni.


2008


11

1. ábra

2. ábra


2008


12

A beruházás színhelyén, a tereprendezés és kivitelezés időtartama alatt az alábbiakban felsorolásra kerülő intézkedések betartásával mindez minimalizálható: -

Az építkezésen, kivitelezésben csak olyan munkagépek vehetnek részt, amelyek érvényes zöld kártyával rendelkeznek. Fontos, hogy a munkafolyamatok szervezését optimalizálják. A munkagépek, szállítójárművek a munkavégzés időtartamán kívül – pl. várakozás időtartama alatt – a gépjárművek motorját ne működtessék, fölöslegesen „kipufogógázzal” ne terheljék a környezetet. A nyitott szállítójárművekkel fuvarozott ömlesztett árut ponyvával fedjék le. A szállítási útvonalakat a felhordott sártól, ha megtakarítják, akkor a másodlagos kiporzás visszaszorítható. Száraz időjárási viszonyok esetén a kiporzás locsolással csökkenthető. A tereprendezés során esetlegesen kivágott növényzetet, egyéb hulladékot (pl. cementes zsák, fólia) elégetni tilos

-

Az építkezés időtartamára vonatkozó átmeneti tehergépjármű forgalomnövekedés 50-60 tehergépjármű/d, de a légszennyezés mértéke várhatóan kellő körültekintés mellett elviselhető marad. A nehézteher gépkocsi fajlagos emisszió értékei a Közlekedéstudományi Intézet Rt. által megadott adatok alapján.

Haladási sebesség (km/h) 10 20 30 40 50

CO (g/km) 26,5 19,2 15,2 12,8 10,8

Szénhidrogén (g/km) 1,39 0,963 0,648 0,472 0,377

CO2 (g/km) 1120,5 868,7 769,7 707,1 682,8

NOx (g/km) 8,00 6,54 5,93 5,72 5,70

A kivitelezés, a szerelés és a tereprendezés befejeztével ezek a potenciális hatások megszűnnek. Összegezve: az építési műveletek gyors és szakszerű megtervezésével, pontos irányításával biztosítható a kitermelendő föld és a beépítendő anyagok minimális mozgatása

és

szállítása.

Mindezek

és

az

előzőekben

leírt

intézkedések

figyelembevételével és betartásával érhető el, hogy a kivitelezés ideje alatt, a környék levegőjének szennyezettségét csak az indokolt és szükséges mértékben terheljék. Meg kell jegyezni, hogy egy ilyen volumenű beruházás esetén alkalmanként a környezet tűrőképességét meghaladó zavarás a technológiák és a körülmények


2008


13

sajátosságaiból előfordulhat, de ezek időtartamát a lehető legrövidebb időre kell csökkenteni. A közművesítés befejezésekor porterhelés szempontjából az eredeti állapot helyreáll. A „tevékenység végzésekor” várható levegőminőség A közművek üzemeltetése nem jár légszennyező hatással. Természetesen

a

közműveket

igénybevevő

vállalkozások

működése

során

légszennyező anyagok kerülnek a levegőbe de ezek minősége, eltekintve a tüzelésből származó légszennyező anyagoktól nem ismert. Az Ipari Park teljes betelepülése esetén a környezeti levegő minőségének változásának

becslésére,

NO2

tekintetében

(mint

az

egyik

meghatározó

légszennyező anyag) a növekvő gázfelhasználást figyelembe véve, a Kiskunhalassal történő összehasonlítást – mivel a területük nagysága közel azonos a felszíni és éghajlati adottságaik is azonosak – tekintettük irányadónak. Kiskunmajsa éves átlagos gázfelhasználása jelenleg átlagosan 6 – 7.000 em3, Kiskunhalasé 21 – 22.000 em3. Az előzőekben leírtakat és azt elfogadva, hogy az NO2 koncentráció kb. fele közlekedésből származik akkor egyértelmű, hogy Kiskunmajsa levegőminősége jelenleg jobb mint Kiskunhalasé. Ha az ipari park éves gázfelhasználásának

nagysága

esetleg

eléri

a

város

teljes

jelenlegi

gázfelhasználásának mennyiségét még akkor is a város összes gázfelhasználása csak 2/3-a lesz Kiskunhalas jelenlegi gázfelhasználásának ! Az ipari park betelepülése után – feltételezve, hogy a 314/2005. (XII. 25.) Korm. Rendelet hatálya alá tevékenység nem települ be, akkor a becsült hatásterület várhatóan 1200 méteres körön belül marad és a környezeti levegő minőségét jelentősen nem fogja megváltoztatni. Amennyiben az ipari parkba olyan beruházást ill. tevékenységet terveznek a majdani befektetők ami a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik akkor a lefolytatandó környezeti vizsgálat keretében kell a pontos adatok ismeretében a terjedés számítást elvégezni. A TRT-ben körültekintően került meghatározásra az övezetek kijelölése hiszen a lakóövezet felöli részt „egyéb nem zavaró hatású gazdasági és ipari tevékenység” (Gipe) míg a távolabb eső részt jelölte ki „zavaró hatású gazdasági és ipari tevékenység” (Gipz) övezetnek. A TRT előírta a lakóövezet melletti ingatlanokon a ELŐZETES VIZSGÁLAT

2008


14

lakóövezet felőli oldalon az ingatlanon belül létesítendő 30 méter széles védő erdősáv létesítését. A közlekedésből erdő légszennyezettség kismértékben növekedni fog, de súlypontja a tervezett

elkerülő utak megépülésével a sűrűn lakott belterületről a külterület

irányába fog eltolódni. Közlekedés szempontjából, az elkerülő utak megépülésével (lásd: 2. kép), a tervezett ipari park minden irányból a város kikerülésével megközelíthető lesz. Az előzőekben részletezetteket összefoglalva megállapítható, hogy tervezett tevékenység

az alap légszennyezettséget jelentősen nem változtatja meg,

levegőszennyezést nem okoz és a levegővédelmi követelmények is teljesülni fognak. A környezeti levegő minőségében jelentős változással nem kell számolni.

6. VÍZVÉDELEM Vízrajzi viszonyok A területen állandó vízfolyás nem található, vizet a csatornák csak időszakosan – főleg csapadékos években – vezetnek. Az időszakos belvizeket mintegy 1000 km-es csatornahálózat gyűjti össze. A terület fajlagos lefolyása Lt = 1,1 l/s*km2, így a lefolyási tényező is csak Lt = 5%. Száraz vízhiányos terület, az évi vízhiány Vh = 130 mm/év. A

kistájnak mintegy 14, többé-kevésbé állandó vizű tava van, együtt 310 ha

felszínnel. A talajvíz a kistáj nagyobb részén 2 m-nél magasabban található, mennyisége azonban

nem

számottevő.

hidrogénkarbonátos,

de

pl.

Kémiai Kömpöc

Keménysége a kistáj É-i felén

jellege és

főleg

Kiskunmajsa o

15-25 nk , de D-en

kalcium-magnéziumközött

nátriumos o

25 nk

felett van. A

szulfáttartalom 60-300 mg/l között ingadozik.

Vízellátás


is.

2008


15

Kiskunmajsa Városi vízellátó rendszerének

üzemeltetője a HALASVÍZ Kft., 6400

Kiskunhalas, Körösi út 27. A vízjogi üzemeltetési engedélyszáma:37068-2-8/2007.; Vízikönyvi száma: I/161. A rendszer vízbázisa II. o. rétegvíz, amelyet 250-450 m mélységű kutakból termelnek ki. A víztermelő telep kapacitása 6000 m3/d, a vízhálózatról a 201/2001.(X.25.) Kormányrendeletnek megfelelő minőségű víz szolgáltatható. Az Ipari Park vízellátását a közüzemről tervezik megoldani melynek érdekében a területen közüzemi vízhálózatot terveznek kiépíteni. A tervek szerint első lépcsőben átlagosan 200 m3/d vízigénnyel számolnak ami a folyamatos bővüléssel várhatóan átlagosan 500-600 m3/d vízigényre bővülhet. A vízhálózat tisztítása során keletkező öblítővíz csak a szennyvízcsatornába vezethető. Az öblítővizek szikkasztóárokba nem köthetők be ill. „helyezhetők” el. Átlagos víztermelés téli időszakban 1000-1200 m3/d, nyári csúcsidőben 3000-4000 m3/d vagyis a vízműtelep képes ellátni a jelentkező igényeket. A közműves vízellátás nem zárja ki, hogy a betelepült vállalkozó – a vonatkozó műszaki és jogi előírások betartásával – érvényes vízjogi engedély birtokában sajátkutas vízellátó rendszert létesítsen és üzemeltessen.

Szennyvízelvezetés Az Ipar Park kommunális szennyvizeinek tervezett befogadója a szomszédos Kiskunmajsai Szennyvíztisztító Telep, amely rendelkezik a szükséges, szabad kapacitással. A Városi Szennyvízcsatorna hálózat és a Szennyvíztisztító Telep üzemeltetője a HALASVÍZ Kft.,

a vízjogi üzemeltetési engedélyszáma: 10845-1-

6/2006.;Vízikönyvi száma: I/4687. Az ipari parkban várhatóan keletkező szennyvíz mennyiséget a vízigénnyel azonos mennyiségűre becsüljük, vagyis átlagosan 500-600 m3/d. A Szennyvíztisztító Telepre kiadott, ATI-KTVF, Szeged Vízjogi üzemeltetési engedély szerinti mértékadó tisztítási kapacitás: 2000 m3/d. A tisztított szennyvíz befogadója a Szank-Majsai belvíz csatorna. A HALASVÍZ Kft. a Szennyvíztisztító Telep átlagos terhelése az elmúlt 4 évben 1000–1100 m3/d volt vagyis az ipari park szennyvizeinek fogadására megfelelő tartalék kapacitással rendelkezik.


2008


16

A tervezési terület mélyfekvésű ezért a szennyvíz csak átemelőn keresztül juttatható a szennyvíztisztítóra. Az Ipari Park-ból a szennyvízcsatornába vezetett szennyvizek minőségének meg kell felelni a 220/2004.(X.21.) Kormányrendeletben ill. 28/2004.(XII.25.) KvVm rendeletben előírt szennyezettségí határértékeknek. A szükséges, megfelelő hatékonyságú előtisztításról a kibocsátónak a saját ingatlanán belül telepített/épített megfelelő kapacitású előtisztítót kell létesítenie. Az ingatlanokon keletkező szennyvizek elhelyezésére közműpótló berendezést csak a közcsatorna üzemeltetőjének hozzájárulásával lehet létesíteni. A viziközmű létesítése és üzemeltetése vízjogi engedély köteles tevékenység ! Az ipari park komplex közművesítési terveit beleértve a vízjogi létesítési engedélyezési terveket is a VIZÖV Kft. (Szeged, Szilágyi u. 2.) készíti, a tervezés jelenleg folyamatban van. A tervek elválasztott rendszerű, csatornázással készülnek. A csapadékvízelhelyezési rendszertől független a szennyvízcsatornázás, amely zárt, vízzáró kialakítású lesz.

Felszíni vízelvezetés Az Ipar Park csapadékvizeinek tervezett közvetlen befogadói a szomszédos városi, meglévő csapadékvíz-csatornák. Ezek a Marisi csatorna; az Övcsatorna 1., és a közvetett a Majsa-Szanki csatorna. A városi meglévő csapadékvíz-csatornák üzemeltetője, kezelője a Kiskunmajsa Város Önkormányzata, 6120 Kiskunmajsa, Fő u. 82. és a vízjogi üzemeltetési engedélyszáma: 37949-1-17/2007.,Vízikönyvi száma: I/5958. A Marisi csatorna és az Övcsatorna 1. feliszapolódott, növényzettel benőtt, felújításuk nem halasztható, szükséges az Ipari park felújításához. A Majsa-Szanki csatorna kezelője a Kiskunmajsa és Környéke VGT; 6120 Kiskunmajsa, Fő u. 79. Az Ipari Park csapadékvizeinek befogadója a Majsa-Szanki csatorna időszakos, esetlegesen „kiszáradható” belvízcsatornának tekinthető. A befogadóba vezethető csapadékvizek minőségének meg kell felelnie a 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet


2008


17

által előírt szennyezettségi határértékeknek. A Majsa-Szanki csatorna a FehértóMajsai főcsatornába torkollik. A VÍZÖV Kft. által – az első lépcsőben az É-i terület 15 hektárjára elkészült – csapadékvíz elvezetési tervek szerint a 8 vízgyűjtő területre számított összesített csapadékvíz hozam ∑ Q1m…Q8m = 750,7 l/s mely az Övcsatornán és a Marisi csatornán keresztül a Majsa-Szanki csatornát terheli. Az ipari park teljes területének csapadékvíz hozamát – feltételezve az É-i 15 hektárral azonos lefolyási és egyéb paramétereket – területarányosan becsülve – ~ 3500 l/s adódik. A csapadékvíz elvezetésénél szempontként jelentkezik a vízhiányos homokhátsági terület vízmegtartó képességét biztosító vízvisszatartás igénye, és az extrém körülmények biztonságos kezelésére egy

puffertározó kialakítása mely többcélú

(puffertározó, vízvisszatartás, horgász és természetvédelmi célú) hasznosítással az Új Lépték Bt. által 2008-ban készített Kiskunmajsa Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájában is megjelenik (lásd: mellékelt IVS tervlapon a 6-os projektjavaslat.). A tározó

helyének

kijelölését

körültekintéssel

kell

elvégezni

mivel

a

terület

talajadottságai a tározó kialakításának nem kedveznek. Az első lépcső megvalósításakor a VIZÖV Kft. az ATI-KTVF-el egyeztetve az ipari park vízelvezetését szolgáló víztározó végleges helykijelöléséig, a szennyvíztisztító telep meglevő, de használaton kívüli szikkasztó medencéjét tervezte víztározásra a szükséges vízkormányzási eszközök betervezésével. A szennyezett felületekről lefolyó csapadékvizek csak megfelelő hatékonyságú és kapacitású előtisztító műtárgyon keresztül vezethetők a befogadóba. Tekintettel arra, hogy a befogadó időszakos vízfolyásnak minősül a tervezésnél (vízjogi engedély köteles tevékenység) figyelembe kell venni 219/2004. (VII.21.) és a 220/2004.(X.21.) Kormányrendeletben előírtakat is. Az átnézetes közműtérképet 11. mellékletként csatoljuk.

Talaj, talajvíz Földtani és domborzati viszonyok A kistáj tengerszint feletti magassága 80 és 140 méter közötti, felszínének több mint háromnegyedét enyhén hullámos síkság. A szélhordta homokkal fedett egykori ELŐZETES VIZSGÁLAT

2008


18

hordalékkúp-síkság vertikális felszabdaltsága kicsi. Az átlagos relatív relief kevéssel 2 m/km2 alatti. A magasabb relatív relief értékek a terület D-i részére jellemzőek. A táj egyhangúságát a szabályosan ÉNy-DK-i csapású, a Tisza völgyéig kifutó hosszanti, enyhe mélyedések mésziszapos és szikes laposai teszik változatossá. A lepelhomok helyenként a réti mészköves, mésziszapos alapzatú, mélyebb fekvésű felszíneket is beborítja. A horizontális felszabdaltság értéke alacsony, 0,5 km/km2 alatti. a kisebb mennyiségű kőolajat és nagyobb mennyiségű földgázt rejtő pannóniai üledékre negyedidőszaki ős-dunai hordalékkúp települt. A würm végén, ill. a későglaciálisban ezt az anyagot a szél – helyenként jelentős vastagságban – átmozgatta, áttelepítette és lösszel összekeverve futóhomok-formákba rendezte. Az utolsó homokmozgások a formák nagyobb részét elsimították. A felszín döntő részét jelenleg kis reliefű homokformák jellemzik, melyek olykor a holocén mélyedésekre is ráfutnak („lepelhomok). A futóhomok gyakran löszös homokkal fogazódik össze. A holocén mésziszapos, szikes laposok általában rossz lefolyásúak, időszakosan vízzel borítottak. A terület potenciális szeizmicitása 6o MS alatti. A tervezési terület A tervezési terület felszíne enyhén lapályos, talaja barnás-szürke színű, váztalaj főtipúsú homokos vályog. A VIZÖV Kft. által a területre készített talajmechanikai szakvélemény megállapítja: „…hogy mindenütt hasonló talajrétegződések találhatók, azonban az egyes rétegek elhelyezkedése változatos. A feltárt fúrásszelvények mélységében; h=6-10 m, holocén és alatta pleisztocén korú összletek vannak, amelyek részben gyengén kötött, agyagos, de döntően szemcsés, finom homokos talajféleségek. A felszínt több, helyenként homok, agyag és építési törmelékes feltöltés borítja. A feltöltések alatt és néhol a felszínen gyengén kötött humuszos sovány agyag, valamint a humuszos finomhomok, folyóshomok rétegek helyezkednek el. Átmeneti talajrétegként megjelenik az iszapos homokliszt, a mészkonkréciós mészkőpad /h=1,5-1,9 m; v=40-60 cm./ Legjellemzőbb talajrétegződések:  h=0,1 m÷1,4 m humuszos, homokos, törmelékes feltöltés,  h=1,0 m÷1,8 m iszapos finom homok,  h=1,8 m ÷2,2 m homokkőpad, v20-40 cm,  h=2,2 m÷4,0 m kékesszürke finomhomok, folyós homok,  h=4,0 m÷8,0 m sárgásbarna homoklisztes finomhomok, folyós homok.


2008


19

Általánosan megállapítható, hogy a térszín alatt finomhomokos, folyóshomokos, nagyon jó vízvezető rétegek találhatók. A talajvízszint legalacsonyabb és legmagasabb állása közötti különbség közel, h=3,0 m, az éven belüli ingadozás, h=1,0-1,5 m. A kritikus talajvízszint maximumok rendszerint tavasszal, kivételesen nyár elején alakulnak ki, minimumok pedig októberi és novemberi hónapokban. A talajvíztükör tengerszint feletti helyzetének mozgása nagyjából közel a befogadók felé történő áramlási irányára utal. A talajvízállások időbeli ingadozásából következik, hogy a magasabb vízállású talajvízszint, időnként, h=50-60 cm-re a felszín közelébe kerülhet. Ez a helyzet különösen jellemző a mélyebb fekvésű részeken, ahol kritikusabb időszakokban nyílt vízborítások találhatók. Az építési szempontokat figyelembevéve a maximális és mértékadó talajvízszint a mindenkori terepszinten adható meg.” A terület helyszíni bejárásakor elszórtan inert hulladékokat (építési törmelékeket) találtunk kisebb mennyiségekben a területen ezek közt veszélyes hulladékot nem láttunk. A terület talajvizének elszennyeződöttsége nem valószínűsíthető ezért talaj és talajvízminőség vizsgálatok végzését nem tartjuk szükségesnek. Kiskunmajsa területét a felszín alatti vizek védelme szempontjából a 7/2005. (III. 1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet az ”érzékeny” területek közé sorolja. Kiskunmajsa területét a 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet nem sorolja a nitrát érzékeny területek közé. A szennyezettségi határértékek tekintetében a 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVMKHVM együttes rendeletben rögzítettek „B” értékek az irányadók. Viziközmű létesítmények létesítése és üzemeltetése vízjogi engedély köteles tevékenység. Összefoglalva megállapítható, hogy a tervezett viziközművek létesítése és üzemeltetése a környezeti elemekben várhatóan értékelhető változást nem fog okozni. Jelentős környezeti hatás nem várható.


2008


20

7. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS A területen jelenleg hulladékok keletkezésével gyakorlatilag nem kellett számolni. A kivitelezés során keletkező hulladékok

Veszélyes hulladékok A kivitelezés során üzemszerű körülmények között veszélyes anyaggal szennyezett csomagolóanyagok (EWC: 150110) keletkezésével is kell számolni. Ezen hulladékok gyűjtését fóliával bélelt zárt edényzetben (pld. kuka, konténer stb…), a többi hulladéktól elkülönítve, környezetszennyezést kizáró mód biztosításával kell végezni. A munkagépek esetleges meghibásodásakor kiömlő olajok, hajtóanyagok felitató anyagai (EWC:150202) ill. ezekkel szennyeződött föld (EWC:170503) a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet szerint szintén veszélyes hulladéknak minősül és a 98/2001. (VI.15.)

Korm.

rendelet

környezetszennyezést

kizáró

előírásai módon

szerint,

fajtánként

(fémkonténerben)

a

többi

elkülönítve, hulladéktól

elkülönítetten kell gyűjteni és feljogosítással rendelkező „hulladékkezelőnek” kell átadni. Különös gondot kell fordítani a hidraulikus működtetésű erőgépek üzemeltetésére. Amennyiben

veszélyes

anyaggal

szennyezett

egyéb

építési

hulladékok

keletkeznének akkor azokkal kapcsolatban szintén a hivatkozott rendelet előírásai szerint kell eljárni. Nem veszélyes hulladékok A közműépítések során döntően a kitermelt föld (EWC: 170504) mennyiségével kell számolni. A földbe fektetett közművek munkaárkának kitermelésekor keletkező föld kb. 80 %-a a munkaárok betemetésekor visszakerül eredeti helyére. A fennmaradó rész és az útalapokból ill. árkokból kikerülő föld, mivel a beruházási terület mélyfekvésű

és

nagy

területű,

valószínűleg

a

területen

teljes

egészében

hasznosítható lesz. Amennyiben a területen a teljes mennyiség nem hasznosítható a bezárásra kerülő települési szilárdhulladék lerakó rekultivációjánál felhasználható. A közműépítés során keletkező beton hulladékok nagy része is hasznosítható az építkezések alapozásánál és a feltöltésnél. ELŐZETES VIZSGÁLAT

2008


21

A viszonylag kis mennyiségben keletkező egyéb, nem hasznosítható vegyes építési hulladékot (EWC:170904) szabványos konténerben valamint deponiába kell gyűjteni és engedéllyel rendelkező kezelőnek kell átadni. A várhatóan, az építkezés során jellemzően keletkező hulladékok fajtáját és EWC kódszámát és a várható kezelési módot a 4. táblázatban foglaltuk össze. A kivitelezés során keletkező hulladékok mennyiségét, figyelembe véve, hogy a tervezés jelen fázisában (előzetes vizsgálat !) értékelhető információk nem állnak rendelkezésre a keletkező hulladékok mennyiségének meghatározásához. A keletkező hulladékok fajtáját és mennyiségét az engedélyes (építési, utas, vízjogi.. stb)

tervekben, a 45/2004. (VII. 26.) BM–KvVM együttes rendelet előírásai

figyelembevételével az Építési hulladék tervlapon kell pontosítani.

4. táblázat

MEGNEVEZÉS Föld és kövek

GYŰJTÉS TERVEZETT MÓDJA

EWC SZÁM 17 05 04

hasznosítás helyszínen ill. szilárdhulladék lerakók takarására

depónia

építési hulladék keverék. Aszfalt

170302

depónia és konténer depónia

Beton

170101

depónia

szennyezett csomagolóanyagok

150110*

zárt edényzet

170904

TERVEZETT KEZELÉS

lerakás települési szilárdhulladék Átadás hasznosítónak hasznosítás helyszínen ill. átadás hasznosítónak átadás ártalmatlanítónak

A tapasztalatok szerint, a megmozgatott földön kívül jelentős mennyiségű hasznosításra alkalmatlan hulladék képződésével nem kell számolni. A

keletkező

hulladékok

jelentős

része

hasznosítható.

A

megfelelő

hasznosítási/ártalmatlanítási kapacitások az országban rendelkezésre állnak. Az építési hulladékok gyűjtését az elszállításig szelektíven, deponálva ill. szabványos fémkonténerben,

elhelyezését

újrahasználatra/hasznosításra

–

– engedéllyel

amennyiben

nem

rendelkező

települési

kerül szilárd

hulladéklerakón (Kiskunhalasi Regionális Hulladékkezelő Központ) kell elhelyezni.


2008


22

Az építési hulladékok deponálásánál különös gondot kell fordítani a porzás minimalizálására. Szükség esetén a depót nedvesíteni kell ill. szükség esetén fólia takarással kell ellátni. Várhatóan, a közműépítés során jellemzően keletkező hulladékok fajtáját és EWC kódszámát és tervezett kezelésüket a 4. táblázatban foglaltuk össze. A

hasznosítható

hulladékok

minél

nagyobb

százalékban

történő

hasznosításáról gondoskodni kell ! A hulladékok keletkezéséről és „sorsáról” a hulladék „termelőjének” nyilvántartást kell vezetni a 313/2005. (XII. 25.) korm. rendelettel módosított 164/2003. (X. 18.) korm. rendelet előírásai szerint. A használatbavételi engedélyhez az elsőfokú környezetvédelmi hatóság csak a keletkezett hulladékokkal való pontos és dokumentált a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet előírásai szerinti elszámolása (Építési hulladék nyivántartó lap) esetén járul hozzá. Felhívjuk az építtető figyelmét, hogy az építés során keletkező hulladékok sorsáért az építtető tartozik felelőséggel. A létesítmény kivitelezése során keletkező hulladékok és veszélyes hulladékok környezetszennyezést és környezetveszélyeztetést kizáró módon történő gyűjtéséről valamint szakszerű és jogszerű elhelyezéséről a kivitelezés befejezéséig a kivitelező(k)nek és/vagy az engedélyesnek gondoskodnia kell. A területen a létesítmény használatbavételének időpontjában a kivitelezésből származó hulladékok nem már nem lehetnek ! A „tevékenység folytatásakor” keletkező hulladékok A közművek üzemeltetése során elsősorban a szennyvízkezelő műtárgyak , átemelők tisztításakor keletkező hulladékokkal, olajfogók iszapja (EWC: 130508*) és

szennyvíz tisztításából származó hulladék (EWC: 200306) kell számolni melyek a műtárgyból kikerülve azonnal az ártalmatlanítási helyre kerülnek beszállítása ezért hulladékgyűjtő hely kialakítása nem szükséges. Az ipari parkba betelepülő vállalkozásoknál keletkező hulladékok tekintetében a szelektív , környezetszennyezést és környezetveszélyeztetést kizáró gyűjtési és


2008


23

kezelési módot kell irányadónak tekinteni az adott hulladékra vonatkozó jogszabályi, hatósági és műszaki előírások betartásával. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a keletkező hulladékok szakszerű és gondos kezelés esetén a környezeti elemekben értékelhető változást nem fognak okozni mivel azok vagy a területen belül hasznosításra kerülnek vagy a területről megfelelő technológiával ill. engedélyekkel rendelkező

kezelőhöz

kerülnek kiszállításra.

8. ZAJVÉDELEM A tervezési terület környezetének zajterhelése - alapállapot A tervezési terület az Kistelek-Kiskunmajsa 5411 sz. összekötő főút baloldalán a kiindulási szakasz (szelvény) környezetében található, Kiskunmajsa összefüggő lakott területétől K-i irányban, a lakóterület szomszédságában. A terület a település rendezési terve szerint Gip zónába van besorolva. A közvetlen környezetben Ny-ról a lakóterület, az É-i, K-i és D-i oldalon mezőgazdasági terület húzódik. A területbe ékelődve jelenleg is működnek gazdasági és kereskedelmi vállalkozások:

MA-GUMI Kft., TOMPA METÁL EC,

építőanyag kereskedés. Itt található a motocross pálya is. A terület környezetében van a szennyvíztisztító és egy sportlőtér is. A területen keresztül halad a tervezés alatt lévő – a települést részben elkerülő út – amely részben a terület feltáró útja is lesz. A tervezett úton keresztül az 5411 sz. és az 5405 sz. összekötő út is elérhető. A környezetet a felsorolt lokális jellegű üzemi zajforrás nem terhelhetik, ill, a terület D-i sarka mentén az 5411 sz. út forgalmi zaja a meghatározó. Az 5411 sz. másodrendű főút forgalmi adatai a 11+970 km szelvényben 2007-ben:

Szgk., Szóló au- Könnyű Motor, s.- Csuklós kis-teher tóbusz tgk motor kp. autóbusz gk. 618 16 50 14 0

Szóló nehéz tgk. 17

Szerelvén Kis sebes y tgk ségű j. 55

10

A referenciaérték ’C’ érdesség, v = 50 km/h egyenletes sebesség mellett a forgalmi zaj a 25/2004. (XII. 20.) KvVM r. 2. sz. melléklete szerint. ELŐZETES VIZSGÁLAT

2008


24 LAeq (7.5) = 61 / 52 dB – nappal / éjjel

Az út terhelhető, a tervezési terület forgalmával a forgalom növelhető A tervezett ipari park hatása a környező területeken A tervezett beruházás hatását az építés és az üzemelés fázisában kell vizsgálni. Az építés során a közművesítést végzik el, az üzemelésről jelenleg nincsenek konkrét adatok. Építés Az építési zaj becslése A zajkibocsátás szempontjából a két munkafázist vizsgálunk: A közműépítés során markológép, tolólapos gép, tehergépkocsi és vibrohenger működhet. A becsülhető zajteljesítmény-szint: LWA  100-105 dB. Az útépítésnél aszfaltozás, hengerelés történik és tehergépkocsi forgalomra lehet számítani. . A becsülhető zajteljesítmény-szint: LWA  95-100 dB. A hangterjedés szempontjából a zajkibocsátás véges vonalforrás mentén megy végbe, amelynél a zajcsökkenés távolságfüggvénye: Kd  15*log(d) – dB. A jellemző zajszint értékek:

Távolság a

Zajterhelés LAeq,

zajforrástól, m

dB

10

79-69

30

72-62

50

67-57

100

60-50

Egy-egy adott pont (védett épület) közelében a zajkeltés hatásideje csekély. Nappali munkavégzés esetén az LTH = 65 dB határértéket kell tekinteni

A zajterhelési követelmények a 8/ 2002. (III. 22.) KöM-EüM r. 3. sz. melléklete szerint ELŐZETES VIZSGÁLAT

2008


Sorszám

1. 2. 3. 4.

25 Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre, (dB) ha az építési munka időtartama

Zajtól védendő terület

1 hónap vagy kevesebb nappal éjjel 6-22 óra 22-6 óra

Üdülőterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű) Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), vegyes terület Gazdasági terület és különleges terület

1 hónap felett 1 évig

1 évnél több

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

60

45

55

40

50

35

65

50

60

45

55

40

70

55

65

50

60

45

70

55

70

55

65

50

A határérték 50 m-re már teljesül. A terület rendezési terve során előírták, hogy a gazdasági ipari területet 30 m-es védőerdő sávval el kell választani a lakóterülettől, ami azt jelenti, hogy a zajforrások 30 m-nél közelebb nem kerülnek a lakóépületekhez. Ha a fásítás megelőzi a közművesítést, akkor további 1.0-.5 dB zajcsökkenést jelenthet a növényzet jelenléte. Hatásterület az építés időszakában A közvetlen hatásterület definíciója a 284/2007. (X. 29.) Korm r. alapján: 6. § (1) A létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterületének (a környezeti zajforrás hatásterületének) határa az a vonal, ahol a zajforrástól származó zajterhelés: a) 10 dB-lel kisebb, mint a zajterhelési határérték, ha a háttérterhelés is legalább 10 dB-lel alacsonyabb, mint a határérték,

Nappali építés esetén a hatásterület távolsága a telekhatártól: d  100 m. A közvetett hatásterület definíciója a 284/2007. (X. 29.) Korm r. alapján:

7. § (1) Új tevékenység telepítéséhez és megvalósításához szükséges szállítási tevékenység hatásterülete az a szállítási útvonalakkal szomszédos, zajtól védendő terület, amelyen a szállítási, fuvarozási tevékenység legalább 3 dB mértékű járulékos zajterhelés-változást okoz. (2) Az (1) bekezdés szerinti hatásterületet azokra a szállítási, fuvarozási tevékenységekre kell meghatározni, amelyek a) országos közúton vagy helyi közutak közül belterületi első- és másodrendű főutakon valósulnak meg, és b) az alaptevékenység környezeti hatásvizsgálat köteles, vagy egységes környezethasználati engedély köteles.

A definíció alapján jogi szempontból a közvetett hatásterületet nem is kell vizsgálni, de a várható forgalmi zaj sem lesz jelentős, az egyébként terhelhető utakon.

Zajterhelés a megvalósulás után


2008


26

A területen telepítendő zajforrások pontosan nem ismertek. A tapasztalatok szerint egy-egy kisebb méretű üzemi vagy kereskedelmi telephely LWA  80-85 dB értékkel jellemezhető. Egy-egy adott ponton (védett épület) legfeljebb 2-3 telep hatását kell figyelembe venni. A védőerdő sáv miatt és a zajforrást a telepközepére koncentrálva legalább 50 m védőtávolság adódik. A számítható zajterhelési érték hangelnyelő talaj esetén: LAeq  85+10*log(2)-20*log(50)-11-2,0-1.0+2 = 42 dB Alapvetően nappali zajforrásokra alapozva a zajterhelési határérték a szomszédos lakóterületeken a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM r. alapján: LTH = 50 dB – nappal Sorszám

1. 2. 3. 4.

Zajtól védendő terület Üdülőterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű) Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), vegyes terület Gazdasági terület és különleges terület

Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (dB) nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra 45 35 50

40

55

45

60

50

A számítások alapján a határérték betartható. A közvetlen hatásterület számításánál az egész tervezett ipari parkot egy zajforrásként kezeljük, akkor a közvetlen hatásterület kiterjedését az LAeq = 40 dB értékhez tartozó távolság határozza meg: A fenti közelítő számítás alapján: d  70-90 m. Összefoglalás A tervezett ipari park kialakítása zajvédelmi szempontból nem eredményezi a környezet zajterhelésének jelentős növekedését, a hatásterülete kicsi, a zajterhelési határértékek betarthatók.

9. TERMÉSZETVÉDELEM ELŐZETES VIZSGÁLAT

2008


27

Növény és állatvilág A kistáj az alföld flóravidék Duna-Tisza közi flórajárásába (Praematricum) tartozik. A fontosabb potenciális erdőtársulások között a pusztai tölgyesek (Festuco-Quercetum roboris danubiale), a gyöngyvirágos tölgyesek (Convallario- Quercetum roboris danubiale), és a sziki tölgyesek (Festuco-pseudovinae- Quercetum roboris) emelhetők ki. jelentősebb területeket borítanak a homokpusztai rétek (AstragaloFestucetum sulcatae) és a homoki legelők (Potentillo- Festucetum pseudovinae). A lágyszárúak (csűdfű-félék, élesmosófű, mézpázsít…) tömegesen fordulnak elő A

mezőgazdasági

növénytermesztéssel

hasznosított

területek

jellemző

növénykultúrái a rozs, az őszi árpa, a kukorica és a takarmányrépa. (zó – napjainkig jórészt elpusztult – ősi potenciális erdőtársulások a fűzligetek, a tölgy-kőris-szil ligeterdők, a pusztai tölgyesek és a sziki tölgyesek. a területet zömében nyílt társulások fedik, mint a löszpusztarétek, a homoki legelők, stb.) Az erdészeti művelésbe vont területeken fiatal- és középkorú lágy- és keménylombos ill. fenyőerdők találhatók Az ősi növényzet maradványait ritkán lehet megtalálni mert ezek nagy része is kultúrterület. Az összes erdő átlagos évi folyónövedéke nem éri el az évi 3,0 m3/ha-t. Kisebb kiterjedésben még előfordulnak félkultúr kaszálók és legelők, helyenként pedig a szikes gyepek, valamint a nyáras-füzes ligetek. meg kell jegyezni, hogy a régi árterek és löszös hátak érintkezési zónájában, vele mozaikosan a szikes pusztarét is eredeti, tehát nem mindenkor másodlagos növénytársulás. Gyakorlatilag teljes egészében kultúrhatás alatt álló terület, melynek faunáját csak szórványosan ismerjük. Madárvilága alföldi jellegű, amely az őszi tavaszi vonulások alkalmával több északi fajjal, majd télen a hegyekből lekóborló fajokkal színesedik. A

mezőgazdasági

növénytermesztéssel

hasznosított

területek

jellemző

növénykultúrái a rozs, az őszi árpa, a kukorica és a takarmányrépa. Összefoglalva a terület jellemzői: meleg, száraz éghajlatú, erősen vízhiányos terület. Tájtípusaira kivétel nélkül a futóhomokos hordalékkúp-síkságon létrejött kultúrsztyep a

jellemző.

A

talajok

gyakorlatilag

homokon

képződtek,

amely

főleg

homokpusztaréteknek, a hajdani homoki tölgyesek helyén telepített akácosoknak és


2008


feketefenyveseknek,

28 nyáras-borókásoknak

–

de

terjedelmes

szőlőknek

és

gyümölcsösöknek is – nyújt otthont. Kiskunmajsa területén a várostól ÉNy-i irányban található a természetvédelem alatt álló ún. A Bodoglári-homokbuckák nevű terület. A Kiskunmajsa Bodoglár elnevezésű településrésze mellett húzódó, északnyugat-délkeleti irányba rendeződött, meredek oldalú buckák találhatók. A felszíni formákban bővelkedő vidék domináns növénytársulása a bennszülött, pannon jellegű és kontinentális elemeket egyaránt tartalmazó nyílt homokpusztagyep, de a homokbuckák között viszonylag zárt, gazdag cserjeszintű erdőfoltok is kialakultak. A jellemző lágy szárú növényfajok közé tartozik a homoki csenkesz, a homoki kikerics, a tartós és kései szegfű, a buglyos fátyolvirág, a homoki ternye, a báránypirosító, a homoki imola, a deres fényperje és a pusztai kutyatej. Ezen a vidéken költ a fokozottan védett madárfaj az ugartyúk kiskunsági állományának jelentős része. Az ugartyúk fészket nem épít, tojásait - általában kettőt - a puszta homokra rakja. Főleg rovarokból álló táplálékát alkonyatkor gyűjti, éles, jajongó hangjára is ilyenkor figyelhetünk fel. A beruházási terület A beruházási terület nem áll természetvédelem alatt. Nem tartozik a NATURA 2000 kijelölt területek körébe és az OTrT által kijelölt ökológiai folyósokat sem érinti. Az

„Ipari Park” területén levő termőföldek végleges más célú hasznosítását

Kiskunhalasi Körzeti Földhivatal a 2001. 10. 19-én kelt

10709/2001. számú

határozatával engedélyezte. A művelési ágból történő kivonás a tulajdoni lapokon is megtörtént 2005-ben. A Város jelenleg hatályos Településrendezési Tervében az ipari park területe ki van jelölve gazdasági és ipari területként (Gipe és Gipz). A szabályozási tervlap részletét mellékletként csatoljuk. A terület helyrajzi számainak részletezésére a területek és a művelési ág feltüntetésével a 4. fejezet 1. táblázatában került sor. A

terület

antropogén

tevékenységből

származó

jelentősebb

felszíni

egyenetlenségekkel (anyagnyerő helyek, katonai fedezékek, árkok, motocross pálya) szabdalt, esetenként tárcsázással gyomtalanított. A terület jelentős része jelenleg nem hasznosított, helyenként illegális építési hulladéklerakásokkal „tarkított”. A terület részletes botanikai vizsgálatát a fentiekben leírtak figyelembevételével nem tartottuk szükségesnek. ELŐZETES VIZSGÁLAT

2008


29

10. A TEVÉKENYSÉG FELHAGYÁSÁNAK KÖRNYEZETI HATÁSAI A létesítmény szakszerű és gondos üzemeltetése során, a környezetben, maradandó károsodások nem várhatóak. A tevékenység felhagyásakor, a visszamaradó hulladéknak

minősülő

anyagokat,

legkésőbb

a

felhagyással

egy

időben,

feljogosítással rendelkező átvevőnek kell átadni. Az építmények végleges megszüntetésekor a terület szakszerű rekultivációjának elvégzése után a környezeti hatás semlegesnek tekinthető.

11. ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS Összegezve a vizsgálat eredményeit megállapítható, hogy a tervezett létesítmény (közművek) megvalósítása és üzemeltetése valamint felhagyása a környezeti elemek állapotában jelentős változást nem fog

okozni, a környezetre nézve számottevő

környezeti kockázatot nem fog jelenteni. Országhatárokon átterjedő környezeti hatás bekövetkezésének nincs valószínűsége. Szeged, 2008. augusztus 30.

Novai György


2008

IRODALOMJEGYZÉK Magyar-Tombácz-Szilágyi: Hatásvizsgálat, felülvizsgálat Bese- Biacs-Dorkó- Markó-dr.Szterjopulosz: Kézikönyv a veszélyes hulladékról G. Hommel: Veszélyes anyagok Ulrik Förstner: Környezetvédelmi technika Magyarország kistájkatasztere II. (AK 1991) Sárvári László: Ipari létesítmények környezeti zajának számítása (OPAKFI 1984.) dr Szentmártony T - dr Kurutz I : A műszaki akusztika alapjai (TK 1986.) Magyarország éghajlati atlasza II. (Adattár) Adatok hazánk környezeti állapotáról (KvVM 2006) Környezetstatisztikai adatok 2004 (KSH 2005) Környezetvédelmi lexikon I.-II. (1994) Dr Szepesi D.: A levegőkörnyezet tervezése (MK 1981.) Dr Mészáros E.: Légkörtan (Veszprémi Egyetem ) Pitrik J.: Gépjárművek légszennyezése Hans-Günter Dassler: A légszennyezés hatása a növényzetre TARDY J. (szerk.) 1996: Magyarországi települések védett természeti értékei. Mezőgazda Kiadó, Budapest. Kiskunmajsa Város TRT (Új-Lépték Bt. Szeged, 2003) Kiskunmajsa Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (Új-Lépték Bt. Szeged, 2008) Kiskunmajsa Ipari Park komplex közművesítés tanulmányterv 8VÍZÖV Kft. Szeged, 2008)

KISKUNMAJSA IPARI PARK

Recommend Documents