Nyíregyháza Nyugati Ipari Park TRT

Nyíregyháza Nyugati Ipari Park TRT A 7/2011.(II.11.) számú rendelettel módosított 21/2007.(VI.12.) számú rendelettel elfogadott Helyi Építési Szabályzat és a Szabályozási tervnek a város Ny-i területére vonatkozó módosítása

Tervezők: Gábor István vezető településtervező, Lévai Béla, Zsila László, Major Ferenc, Major Zoltán, Szánthó Csaba, Kulcsár Gusztáv

Összefoglaló 1.A rendelet-tervezet célja 1.1. Az elıterjesztéssel /építési elıírások módosításával/ elérni kívánt cél településpolitikai cél Nyíregyháza M.J.V. Közgyőlése 2011. júniusában a 137/2011.(VI.30.) számú határozatában hozzájárult ahhoz, hogy a város gazdasági terület-fejlesztése segítése, ezzel a foglalkoztatás bıvítése, és a Hosszútávú Településfejlesztési Koncepció, valamint annak a módosítása elhatározásainak megfelelıen készüljön el a Tiszavasvári út D-i részének a településrendezési eszközei módosítása. Készüljenek el a szerkezeti és szabályozási tervek, szükség szerint a HÉSZ módosítása a város rendezett és tervszerő fejlesztése érdekében. 1.2. A Közgyőlés- i elıterjesztés szükségességének okai Nyíregyházán nincs egybefüggı, a zöldmezıs beruházásokat Ipari Park-szerően egybefőzı olyan paraméterő terület, amely a városban jelentkezı befektetıi igények újabb csoportját ki tudná elégíteni. A régi 4. sz. fıút melletti Ipari Park jellemzıen „megtelt”, a további területi fejlıdés a tulajdonviszonyok, az ökológiai hálózat, a közlekedési kapcsolatok korlátozásai miatt azon a területen arra a nagyságrendi igényre, amelyre szükség van már nem elegendı. A város csak azzal képes a munkahelyteremtésben elıbbre lépni, az újabb beruházók igényeinek megfelelni, ha a területi kínálatot bıvíti, és újabb olyan területet jelöl ki gazdasági használatra, amely vonzó a letelepülnibetelepülni óhajtók számára is. A Szabályozási terv és a HÉSZ módosítása az új beépítésre szánt terület kijelölése, és a területre befektetési szándékkal jelentkezık sajátos, a város terveiben a beruházásaikat jelenleg lehetıvé nem tevı szabályozókkal megfogalmazott érvényes tervek és elıírások elkészítése, megfogalmazása, és a törvények által elıírt egyeztetési rendjéhez igazodva annak kijelölése. 1.3. Az elıterjesztéssel érintett közfeladat változása A város Ny-i területére készített szabályozási terv és sajátos építési elıírás elfogadásával újabb, a városban jelen nem lévı, vagy a jelenlévık termelés-bıvítési, ezzel foglalkoztatási szándékainak a város által is elfogadható keretek között tartásával nı a gazdasági sokszínőség, új munkakultúrával rendelkezık telepedhetnek meg Nyíregyházán. Nıhet a befektetés-vonzó képessége, a város foglalkoztatási színvonala, ezzel a népességmegtartó erı is. A város 2000-ben elfogadott Hosszútávú Településfejlesztési Koncepciója, annak 2011-es kisebb korrekciójának megfelelve, a

1

„ településfejlesztési koncepció általános céljaiban megfogalmazva az, hogy: 1. Stabil alapokon nyugvó, kiegyensúlyozott, fejlıdı gazdaság megvalósítása 1.1. fejlett vállalkozói infrastruktúra kiépítése 1.2. a gazdaság igényeihez illeszkedı humán erıforrás fejlesztés 1.3. egészséges gazdasági struktúra, húzó ágazatok kialakítása és fejlesztése 1.4. a regionális szerepkör erısítése gazdaság befektetés-ösztönzés a város elérhetıségének javítása az innovatív környezet megteremtése 2. Minıségi életkörülmények biztosítása 2.1. környezet- és természetvédelem 2.2. az épített környezet fejlesztése és védelme 2.3. a lakosság egészségi állapotának javítása 2.4. a magas szintő kultúra és közmővelıdés lehetıségeinek biztosítása 2.5. a szociális biztonság megteremtése” jelen elıterjesztéssel is magasabb szinten biztosítható. Ezzel is a településen élık életkörülményei, így - a megélhetési viszonyok, - a települési komfortosság, - az esztétikai minıség és - az egészséges környezeti feltételek az erıforrások megırzése mellett jelentısen és tartóan javuljanak” teremtıdhet meg mőszaki és településrendezési oldalról.

2. Az igénybe vett eszközök 2.1. Jogalkotás Az elıterjesztés alapján a települési önkormányzat helyi jogszabályt alkot. Ezzel az építés helyi rendjét újabb beépítésre szánt terület kijelölésével erre a területre vonatkozóan is a közösségi érdekeknek megfelelıen illeszti a helyi építési szabályzatba. A területre készített sajátos elıírásokat a Város HÉSZ-be egységes szerkezetben be kell illeszteni. A rendelet mellékletét képezı szabályozási tervet a Város érvényes Szabályozási tervébe be kell illeszteni. 2.2. Egyéb intézkedés A kijelölt területen célszerőnek látszik a mindenkori költségvetés helyzetétıl függıen az Önkormányzat szerepét erısíteni a tulajdonviszonyok terén, és a pályázatokkal, vagy egyéb forrásból a terület infrastruktúrájának fejlesztését biztosítani. A város Ny-i területének a város egyéb területei felıl való megközelítését és elérhetıségét javítani (közlekedésfejlesztéssel, tömegközlekedés módosításával, kerékpáút-hálózat fejlesztésével, az oktatás- képzés szükség szerinti koordinálásával, fejlesztésével…) szükséges. A kijelölt közcélú területekkel a tv.-i elıírás szerint az útlejegyzéseket, kisajátításokat el kell végezni. A közérdekbıl történı kötelezettségvállalások szabályait meg kell alkotni. A beültetési kötelezettségek megvalósításáról intézkedni kell. 2.3. Alternatívák Az újabb gazdasági terület kijelölése, az arra megalkotott építési szabályok megalkotása nélkül nem biztosítható a szükséges léptékben a további munkahelyteremtés, a gazdaság sokszínőségének bıvítése, a gazdasági „több lábon állás” fejlesztése. Új terület kijelölése nélkül azok a te-

2

lephelyek, amelyek vagy hiányoznak, vagy csak résztevékenységükkel vannak jelen a városban, ám ide törekednek (pl. húzóágazatok, piacvezetı gazdasági szereplık…) nem tudják a beruházásaikat megvalósítani. A telek kínálat ezek és a kisebbek részére a meglévıek mellet biztosítható. 3. A város Hosszútávú Településfejlesztési Koncepciójához, illetve a gazdasági programjához való viszony A Koncepció-hoz való viszony a fentiekben tárgyalásra került. A város gazdasági programja a beruházások, a munkahelyteremtés ösztönzését, a helyi eszközökkel való segítését irányozza elı. E nélkül az elıterjesztés nélkül nem lehet olyan újabb területeket kialakítani, amely ezt a célt szolgálja, illetve a rendelkezésre álló szórvány, kisebb egybefüggı területek egy jelentıs szegmensnek nem tud megfelelni. A terület nagysága alkalmas arra, hogy további munkahelyteremtı beruházások részére teremtse meg a területi feltételt. 4. Elızmények, egyéb kapcsolatok Az elmúlt hónapok befektetıkkel történı tárgyalásain jellemzıen a város területi kínálati struktúrája szőkössége bizonyosodott be. Azok a nagyobb területigényő piacvezetı beruházók, amelyek jelenléte a város számára kívánatos, a szándékaik nekik is a letelepedés nem tudnak a saját beruházásaiknak megfelelı területet biztosítani. Ezért nem feladva a befejezhetı gazdasági területekre történı ösztönzésüket, meg kell teremteni ennek a szegmensnek az igényeihez alkalmas beruházásbarát környezetet. Több terület megvizsgálásával a Tiszavasvári út menti jelenleg kijelölt terület mint az egyik legkedvezıbb gazdasági célú hasznosításra való kijelölése megkezdıdhet. Folytatni kell azonban a potenciális területek feltárását a realitásoknak megfelelıen, hogy rugalmas kínálati politikával további gazdasági szereplık beruházásainak lehessen megfelelni. Ehhez a város fejlesztési-rendezési terveit illeszteni szükséges, és a további pályázatok során a közlekedéshálózat, a városi közszolgáltatások újra gondolása szükséges. 5. Törvényi kapcsolódások 5.1. A tervezetben lévı szabályozás magasabb-rendő tervekkel való kapcsolata A készülı Megyei TRT-vel való összhangot az elmúlt hónapokban megteremtettük. 5.2. Elızetes véleményezési kötelezettség Az Étv. és a csatlakozó egyéb rendeletekben kötelezıen elıírt egyeztetéseket lefolytattuk. 5.3. A tervezet állami, vagy helyi önkormányzati támogatást tartalmaz Nincs állami és önkormányzati támogatás. Az Étv. 30/A §. szerint jártunk el. Állami támogatás a beruházáshoz figyelembe vehetı, a jogszabályalkotáshoz azonban nem. 6. Közgyőlési tárgyalásra vonatkozó információk A Közgyőlés a törvényi elıírások szerint tárgyalja. 7. Társadalmi egyeztetés A törvényi elıírások szerinti kötelezı társadalmi egyeztetés megtörténik.

3

8. Az elıterjesztés kommunikációja

Javasolt-e az elıterjesztés kommunikációja Közgyőlést követı sajtótájékoztató Önkormányzat által szervezett sajtótájékoztató További szakmai programok szervezése

igen/nem igen igen igen( többször) igen, befektetıi konferenciákon, börzéken idehaza és külföldön igény esetén

További lakossági tájékoztatás Az önkormányzati kommunikáció tartalma A város elkészített gazdasági programjában való helyét, szerepét hangsúlyozandó fontos szerep hárul a terület további népszerősítésében. Az összefogással kialakítható összefüggı ipari terület Ipari Parki státusú fejlesztése szükségessé válhat. A külföldi és a hazai további befektetések ösztönzéséhez, a terület minél korábbi teljes kialakításához a terület komplexitásának kihangsúlyozása, a pozíciója kiemelése szükséges. A várostestbıl való megközelítés javítása, a tömegközlekedés, a további közlekedési kapcsolatok fejlesztése, a környezeti kultúrára és a munkakultúrára való pozitív hatások elıtérbe állítása kívánatos. Nyíregyháza többszektorú gazdaságának fejlesztési területe egyike. A gazdasági központi szerepkörnek való megfelelés bemutatása. A munkahelyteremtés, a megélhetés feltételeinek javítása, az élhetı város szempontjainak az érvényre juttatása a Ny-i /sıt a tanyabokros/ területeken is.

4 Az elıterjesztı részérıl nyilatkozik Van-e kommunikációs kényszer

A polgármester, vagy az általa kijelölt személy(ek) van/célszerő

Hatásvizsgálat I. A végrehajtás és az alkalmazhatóság feltételei A végrehajtás során szükséges az, hogy a köz-illetve a szakigazgatás rugalmasan, gyorsan, szakszerően alkalmazza, teljesítse a tervben szereplı lehetıségek figyelembe vételével az elvárt és teljesíthetı befektetıi igényeket. Az idegen nyelv tudásával rendelkezık beállítása a rendszerbe. A Ny-i elkerülı út (338-as sz. fıút) kiépítése szükséges, a közmő-kapacitások területre való biztosítása elengedhetetlen követelmény. Így az állami, az önkormányzati és a szolgáltató szereplık rugalmas, gyors együttdolgozása szükséges. II. Társadalmi hatások összefoglalása Elsıdleges hatások: Az elvárt eredmény az, hogy a gazdasági terület benépesítésével újabb munkahelyek jöjjenek létre. Az elsı betelepülı mintegy 80 ha-on kialakítja a telephelyét, újabb munkahelyeket hoz létre. Kialakítja a feltáró utak kezdeti nyomvonalait, kiépíti/építteti/ a közmőhálózatot, és ezzel megteremti a további betelepülık vonzását, mintegy mágnes-tulajdonos vonzza a következıt/et/. A terület nagysága biztosítja azt, hogy a partner vállalkozások is a közelében letelepedjenek. A beszállítói hálózathoz újabb hazai kis-és közepes vállalkozások csatlakozhatnak a városban, vagy a környékén. A „húzó név” megteremti a város presztizsét is, illetve tovább növeli azt. Másodlagos hatások: Az elvárt eredmény az, hogy a város újabb autópálya kapcsolathoz jut, illetve az oktatás- képzésszakképzés terén újabb igény jelentkezik. III. Társadalmi költségek Kínálati telekpolitika kialakításával, az ösztönzı rendszer mőködtetésével csökkenhetnek a vállalkozások pénzügyi terhei. A munkahelyteremtéssel, a jövedelemtermelı képesség javításával a háztartások terhei is csökkenhetne. Nincsenek olyan konkrét társadalmi csoportok, amelyekre nézve hátrányt okozna a gazdasági terület. Az itt lévı mezıgazdasági területek termıképessége kicsi. IV. Költségvetési hatások Nincsenek azonnal jelentkezı kötelezı költségvetési kiadások. Azonban a közérdek, a város munkahelyvonzó képessége javítása a kijelölt területek megvételét teheti célszerővé. Bevételek tekintetében a helyi IPA, építmény és egyéb adóbevételek nınek. A foglalkoztatás javításával javulnak a város szociális ellátó-szolgáltató szerepei, átértékelıdik a Ny-i városrész településszerkezeti és kommunálisszolgáltató szükséglete. A közérdekő kötelezettségvállalások rendszerének kialakításával javulhat az önkormányzat bevételnövelı képessége. V. Egészségügyi hatások Az újabb gazdasági terület kialakításával további zöldmezıs beruházással, eleve erre a célra létrejövı építményekben nı a foglalkoztatottak biztonságérzete, a munkakörülmények javulnak. A közmővesítettség növelésével a csatlakozó területek lakónépessége városias komfortérzete nı. VI. Környezeti hatások A Ny-i Iparterület kialakítása a városban jelenlévı gazdasági területek „szétterítésével”, a várostest átmenı forgalomtól való mentesítésével, a terhelések szétosztásával, a járulékos infrastruktúrális elemek kiépítésével a város egészének, a Ny-i területek lakóterületeinek, intézményeinek és meglévı gazdasági területeinek is javítja a környezeti állapotát. Az újabb autópálya-kapcsolat csökkenti a Debreceni út amúgy is meglévı terheltségét, az É-ra lévı nyíregyházi településrészek és a szomszédos települések megközelíthetısége és elérhetısége javul.

5

Rendelet-tervezet NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŐLÉSÉNEK …/2011.(….. …) KGY rendelete Nyíregyháza Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatának módosításáról és egységes szerkezető szövegének megállapításáról szóló 21/2007.(VI.12.) KGY rendelet módosításáról A Közgyőlés az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 6.§.(3) bekezdése a) pontjában kapott felhatalmazása alapján a 21/2007. (VI.12.) önkormányzati rendeletét – a továbbiakban Ör. – az alábbiak szerint módosítja: 1.§. (1) Az Ör. mellékletét képezı, a város Nyugati Iparterületére vonatkozó módosított szabályozási tervlapját jóváhagyja. 2. §. (1) Az Ör. IV. fejezet 36. §. A város egy-egy részére érvényes sajátos elıírások új (15) bekezdéssel egészül ki (15) NYUGATI IPARTARÜLET TERÜLETÉRE (15. sorszámú) VONATKOZÓ ELİÍRÁSOK a) a sajátos elıírások területe a szabályozási tervlapon lehatárolt 15. sorszámú területekre terjednek ki. Az övezet elsısorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás, a raktározás és szállítmányozás, valamint ezek kiszolgáló telephelyei nem zavaró hatású ipari-gazdasági építmények elhelyezésére szolgál. A területen kivételesen elhelyezhetık a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások az alapterület legfeljebb 3 %-a mértékéig, valamint az alaptevékenységhez illeszthetı oktatási-kutatási egészségügyi építmények az alapterület legfeljebb 10 %-a mértékéig. b) A területre vonatkozó általános elıírások 1. A telkek beépítésének feltétele a teljes közmővesítettség. 2. A közlekedési rendeltetéső területen csak közlekedési építmények és közmővek helyezhetık el. 3. Az övezetben a HÉSZ elıírásai szerinti kialakítású, de min. 12, m szélességő magánút bárhol létesíthetı, ahol az övezetre elıírt, a magánút által feltárandó min. telekterület méretek még kialakíthatóak. A terven jelölt magánutak nem kötelezı szabályozási elemek, és azok a szabályozási terv módosítása nélkül megszüntethetık, ha a területükön nem bekötı (gerinc) közmővezetékek még

6

nem valósultak meg, és azok a közterületen megvalósíthatóak, vagy ezekrıl a magánutakról megközelíthetı (feltárható) telek nem alakult még ki. 4. A terv zöldterületeit és közterületi zöldfelületeit kertészeti kiviteli tervek alapján a terület kezelıjének kell megvalósítania. 5. A zöldterületen épület építése nem engedélyezhetı. 6. Az út menti fasorok beültetési kötelezettségő területek, amelyek kialakításáról az út kiépítésével /és vagy rekonstrukciójával/ egyidejőleg az út kezelıjének kell gondoskodni. A közterületi fasorok és zöldfelületeknek a kertészeti tervek szerinti kialakítását az út kezelıje az út melletti gazdasági telkek tulajdonosai és/vagy használói részére elıírhatja. E zöldfelületek megvalósításához az út kezelıje támogatást adhat. 7. Telken belüli kötelezı zöldfelülettel terhelt, nem közterületi zöldfelületek beültetésérıl a telken megvalósított elsı építmény használatba vételéig, de az azt követı elsı vegetációs idıszakig megvalósulóan az építtetınek kell gondoskodni. Az övezetben a fıutak melletti telkek fıút melletti telekhatárán minimálisan 40,0 m szélességő, egyéb másodrendő közlekedési célú közterület felıl min. 10,0 m szélességő telken belüli kötelezı fasor/erdısáv létesítendı. Ez a terület a telek zöldfelületébe beszámítandó és rá a 11. pont szerinti elıírást is alkalmazni kell. 8. A IX. számú (Simai) fıfolyás melletti közparkok zöldfelületeinek kialakításához, az erdıterületek megvalósításához a Felsı-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Vízügyi és Természetvédelmi Felügyelıség elızetes állásfoglalása szükséges. 9. Az erdıterületeket beültetési kötelezettség terheli, melyet az erdıterületek területével szomszédos építési telkek kialakításától számított elsı vegetációs idıszakban, de attól számított legfeljebb 2 éven belül - védıerdı esetén annak az építtetınek kell megvalósítania, amelytıl a védelmet biztosítani kell 10. Az útburkolat alá kerülı közmővek megvalósításáról a burkolatok megépítése elıtt kell gondoskodni. 11. A meghatározott elıkert minimális méretén belül a terepszint alatti létesítmény megközelítését szolgáló lehajtó rámpa, és telken belüli burkolt út a dolgozói és vendégparkolók területén kívül, illetve a telek megközelítését szolgáló útszakasz kivételével nem helyezhetı el. 12. Az 1,0 m-t meghaladó terepszint-változást csak az egész tömbre vonatkozó, az elıírt mőszaki tartalmú tereprendezési terv alapján lehet engedélyezni. A Dögkút területén azonban földleszedéssel nem, csak földfeltöltéssel lehet számolni. A Dögkút megszüntetett telkén 30 évig terepszint mélyítési, az erdıtelepítést kivéve egyéb, a terepbolygatással járó tevékenységet nem lehet végezni. A területe a telek kötelezı zöldfelülete, melyet fásított zöldfelületként kell kialakítani. 13. Az elıkertben portaépület és hídmérleg, illetıleg terepszint alatti közmő építmény építése engedélyezhetı.

7

c)

d)

14. Ha a csatorna melletti Mko terület a szabályozási terv szerint 20,0 m, a korlátozott mezıgazdasági terület melletti építési telek min. 10,0 m-es csatlakozó sávja zöldterületként alakítható ki, melyet nem lehet lekeríteni. Az építési telekhatáron belül így kialakított terület a telek zöldfelületébe beszámítható. Gazdasági zónákra vonatkozó általános elıírások (Ge): 1. A Ge gazdasági zónában a jelentıs mértékő zavaró hatású, és különlegesen veszélyes (tőz-, robbanás-, fertızés-), bőzös, vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységet szolgáló építmények elhelyezése nem engedélyezhetı. 2. A telken belül az épületeket úgy kell elhelyezni, hogy azok gépkocsi közlekedésre alkalmas, megfelelı szélességő és teherbírású úttal körbejárhatók legyenek. 3. A zóna telkeinek telken belüli kötelezı zöldfelülető területeit az építtetı a használatba vételig köteles fákkal és cserjékkel, kertészeti kiviteli terv szerint megvalósítani. 4. A zóna telkeinek csapadékvizeit telken belül el lehet szivárogtatni, ha az a telek és a szomszédos telkek, továbbá az építmények állékonyságát és rendeltetésszerő használatát nem veszélyezteti. Ellenkezı esetben térszint alatti zárt, vagy az illetékes szakhatóságok eseti elıírásait figyelembe véve a telken belül megvalósítandó nyílt záportározóban történt idıszaki víz visszatartással, az illetékes szakhatóság és a csatorna kezelıje által elıírt ütemben, módon és mennyiségben lehet a befogadó csatornába engedni. A telken belül kötelezıen kialakítandó zöldfelületbe, annak legfeljebb 1/3-a mértékéig a felszíni záportározó, vagy a jóléti vízfelület beszámítható. A telek kötelezı minimális zöldfelületébe annak fele mértékéig számítható bele a nyílt felszínő záportározó és jóléti vízfelület, amennyiben a visszamaradó, a kötelezıen elıírt zöldfelület legalább fele mértékig 3 szintes zöldfelületként van kialakítva. 5. A IX. számú (Simai) fıcsatorna medre érintett szakasza a kezelı elıírásai szerint az érintett hosszban és ütemezésben kiburkolandó. Gazdasági zónákra vonatkozó sajátos építési övezeti elıírások Az övezet elsısorban a nagy telekterület igényő, egybe számítottan nagy alapterületi igényő – a 2.000 m²-t meghaladó alapterület - nem zavaró hatású iparigazdasági, logisztikai, energiaszolgáltatási építmények elhelyezésére szolgál. 1. A Ge 71186Y gazdasági egyéb zónára vonatkozó építési övezeti elıírások 1.1.1. legkisebb telekszélesség 50 m 1.1.2. legkisebb telekmélység 70 m 1.1.3. legkisebb telekterület 4.000 m² 1.2. legnagyobb beépíthetıség 50 % 1.3. legkisebb zöldfelület 20 % /a c)pont 4. pont szerint/ 1.4.(Y) legkisebb/legnagyobb építménymagasság -26,0 m 2. A technológiailag szükséges ettıl magasabb építmények az illetékes szakhatóságok és a tervtanács véleménye figyelembe vételével, elvi építési engedélyes tervvel igazolhatóan az illeszkedés és a tájképvédelem szempontjait

8

figyelembe véve legfeljebb 50 m magasságig engedélyezhetı, ha a telek legalább 100.000 m² területő, és a legkisebb mérete 500 m.

(1) (2)

3.§. Jelen rendelet a kihirdetését követı napon lép hatályba. A rendelkezéseit a hatályba lépését követıen induló ügyekben kell alkalmazni. A hatálybalépést megelızıen érkeztetett és jogerısen még el nem bírált ügyekben jelen rendelet akkor alkalmazható, ha a rendelet a kérelmezıre, és a kérelem tárgyára vonatkoztatva kedvezıbb elıírásokat tartalmaz.

9