[NYÍREGYHÁZA NY-I IPARI PARK TRT MÓDOSÍTÁS

[NYÍREGYHÁZA NY-I IPARI PARK TRT MÓDOSÍTÁS ]

Nyíregyháza NY-i Ipari Park TRT módosítás

2011.

Egyeztetési dokumentáció

Alátámasztó munkarészek

Fatum Property Kft

2011

2011.

Nyíregyháza

Nyíregyháza NY-i Ipari Park TRT módosítás 2011. FatumProperty Kft Nyíregyháza Dózsa Gy. u. 5. 1/5/B 4400

Aláírólap Nyíregyháza Megyei Jogú Város Ny-i Iparterület

Településrendezési Terv módosítása

Szerkezeti és szabályozási Tervek, Helyi Építési Szabályzat munkarészeihez

1 Településrendezési vezető tervező:

………………………………. Gábor István okl. építészmérnök vezető településrendezési tervező TT 09-0036

Tervező munkatársak:

………………………………. Nagyhajú Attila Településmérnök

Közlekedés:

………………………………. Kulcsár Gusztáv Okl. építőmérnök K1d-1/15-0300 Településrendezési közlekedési, tervező ……………………………….. ifj. Major Ferenc Vízépítő mérnök KÉ- korlátozott/15-0229 Közlekedési építőmérnöki, tervező

Környezetvédelem

………………………………. Lévai Béla Környezetvédelmi szakmérnök 09-0039

Közművek - Vízellátás, vízelvezetés …………………………………… Major Zoltán Vízépítő mérnök TV-T/15-0567 Településrendezési vízi közmű , tervező GO-T/15-0567 Gáz- és olajmérnöki, tervező - zöldterület, tájépítés

………………………………… Zsila László okl. táj-és kertépítészmérnök TK-09-0583/2011

- elektromosenergia ellátástávközlés, telekommunikáció

………………………………… Szánthó Csaba HI-T/15-0289 Hírközlési és mérnök informatikai, tervező EN-T/15-0289 Energetikai (létesítményi és technológiai), tervező

Nyíregyháza, 2011.december hó

Fatum Property Kft

Nyíregyháza NY-i Ipari Park TRT

2011

Nyíregyháza NY-i Ipari Park TRT módosítás 2011. TARTALOMJEGYZÉK

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Ny-i Iparterület Településrendezési Terv módosítása Szerkezeti és szabályozási Tervek, Helyi Építési Szabályzat, illetve az alátámasztó munkarészeihez Önálló dokumentációban I.

Jóváhagyandó munkarészek 1.1.A módosított településszerkezeti terv leírása 1.2. Módosított Településszerkezeti terv 1.2.1.- a változások tervlapja 1.2.2- az OTrT terület-felhasználási és térségi övezeteinek tervlapjai 1.2.3- a természetvédelem, természeti értékek tervlapja

II.

2.1. HÉSZ módosítása 21.2. Módosított Szabályozási terv

III.

Alátámasztó munkarészek

M=1:10.000

2

* T-1.m * T.1.1 m *

(rajzszám: (rajzszám: T-1.2 m,) (rajzszám: T-1.3. m)

(rendelet tervezet) ** M=1: 8.000 Tsz-m **

1. A megelőző vizsgálatok rövid, összefoglaló értékelése, 1.2. Környezeti értékelés 2. Szakági alátámasztó munkarészek 2.1. Településszerkezeti összefüggések 2.2. Terület-felhasználás 2.3. Tájrendezési javaslat, környezetalakítás, BAE érték számítás 2.4. Közlekedési javaslat 2.5. Közművesítési és hírközlési javaslat 2.6. Környezeti vizsgálat, értékelés és javaslat 2.7. Értékvédelmi javaslat 2.8. A magasabb rendű tervekkel való összhang 2.9. A fenntartható fejlődés elemei 2.10. Tűzvédelem Alátámasztó rajzi munkarészek: Vízellátás munkarész: TVi-1 Vízellátás helyszínrajz Szennyvízcsatornázás munkarész: TSz-1 Szennyvíz elvezetés helyszínrajz Vízrendezés munkarész: TCs-1 Vízrendezés helyszínrajz Gázellátás munkarész: TG-1 Gázellátás helyszínrajz

IV.

M = 1: 20.000 M = 1: 20.000 M = 1: 20.000 M = 1: 20.000

Terviratok önálló dokumentációban

Megjegyzés * -al jelzett munkarészek határozattal kerülnek jóváhagyásra. ** -al jelzett munkarészek rendelettel kerülnek jóváhagyásra.

Fatum Property Kft


2011

Nyíregyháza NY-i Ipari Park TRT módosítás 2011. III. Előzmények, bevezetés 1.1 A megelőző vizsgálatok rövid, összefoglaló értékelése A Fatum Property Ingatlanberuházó Kft tanulmányterve alapján a Város Közgyűlése a 137/2011.(VI.30.) sz. határozatával hozzájárult a Város Ny-i területére vonatkozó Településrendezési terv módosításához. A fenti határozatában az érvényes Hoszútávú Településfejlesztési Koncepció kisebb, - a településpolitika hangsúlyos stratégiai céljait nem változtatva – szöveges részének kisebb kiegészítéséről is döntött. A Koncepció 10.3.1., mely a „Célszerű növelni a meglévő iparterületek kihasználtságát, hiszen ezeken a területeken már van infrastruktúrális ellátottság” megfogalmazást változatlanul hagyva kiegészül azzal, hogy a térszerkezeti fejlesztések további elemeként új iparterületek kijelölése is bekerült. E pont, mely tartalmazta a nyugati iparterület kijelölését ún. „Rekonstrukciós Ipari Park” címen a növekvő nagykereskedelmi, logisztikai, ipari fejlesztések részére. A korábban kijelölt „Rekonstrukciós Ipari Park” területe a Derkovics utca, Bottyán János út, Rókabokori út térségében volt meghatározva a tervezett Nyugati elkerülő út összeköttetésével ezektől 1,5-2,0 km távolságban részben meglévő területek bővítéseként a nyugati irányban történő újabb területkijelölésekkel újra kívánja gondolni.

A határozat függvényében a 103/2007.(VI.21.) sz. határozattal elfogadott Nyíregyháza többször módosított Településszerkezeti terve módosítása, a 21/2007.(VI.12.) sz. rendelettel elfogadott szabályozási terve és a HÉSZ értelemszerű kiegészítése – esetleg korrekciója - is szükséges. Az önkormányzati határozatban foglalt módosítási igények nem vetik fel a 230/2000. (X.25.) sz. határozattal jóváhagyott Hosszútávú Településfejlesztési Koncepció újabb alapvető felülvizsgálatának, módosításának, vagy az aktualizálásának az igényét. A Településfejlesztési Koncepció, mely 2000-ben elkészült, a jelen módosítások miatt nem változik, ezek a változások azzal összhangban vannak.

Nyíregyháza Város Önkormányzata megbízta a Fatum Property Kft-t., hogy Nyíregyháza Ny-i oldalon lévő , a város Hosszútávú Településfejlesztési Koncepciójában is szereplő gazdasági és rehabilitációs területére – mely azonban kb. összesen 300 ha nagyságú terület – készítse el a településrendezési terveinek módosítását (az érvényes szerkezeti tervre, illetve a szabályozási terveket ). 2011 év végére elkészül a Sz. Sz. B. M -i Területrendezési Terv jóváhagyási anyaga is, melynek Nyíregyházi elhatározásait a módosított településrendezési tervben is végig kell vezetni. Vizsgálatok összefoglaló értékelése Nyíregyháza Megyei Jogú Város településrendezési tervének módosítása a külterületet érinti. A Befektetői igény A Megbízó elhatározása (megerősített szándéka), hogy Magyarországon, az eddigi tapasztalatai alapján a K-i térségben, ennek erőforrásaira alapozva megteremtse újabb gyártó-és logisztikai bázisát. Magyarország mellett más közeli ország helyszínei is számításba jöttek, az előzetes egyeztetéseken azonban a véglegesedett álláspont az országunkat, ezen belül Nyíregyházát határozta meg célterületként. Azért, hogy a Megbízó a beruházását megvalósíthassa, megbízott bennünket a szükséges előkészítő munkák elvégzésével. Nyíregyháza, mint Szabolcs-Szatmár –Bereg Megye központja, a város térségi szerepe, helye az európai gazdasági térben, a nagyságrendje, sajátos beruházást segítő eszközrendszere felkeltette a Megbízó érdeklődését, hogy a városban, vagy annak a térségében újabb gazdasági telephelyet hozzon létre.

Fatum Property Kft


2011

3

Nyíregyháza NY-i Ipari Park TRT módosítás 2011. A helyszín A BERUHÁZÓ a megnövekedett igényei, piaci helyzete, és a térség adottságai miatt Nyíregyházán teljesen új területen /”zöldmezős” beruházással egy új, a termelési rendszerét teljesen lefedő szegmensben / nagyléptékű telephelyet kíván létesíteni. Nincs azonban arra alkalmas olyan méretű és területi pozíciójú előkészített kijelölt terület, mely ezt a léptéket képes lenne a város fogadókészsége esetén biztosítani. Több ilyen alkalmasnak tűnő terület elemzése során a városnak egy eddig még a tényleges adottságainak, területi potenciáljának parlagon hagyásával létező, a csak a szerkezeti elemeinek részleges kialakulása miatt a valós szerepét betölteni még nem tudó területen, a város Ny-i oldalán talált az elhatározásainak beavatkozás (fejlesztés) után megfelelő helyszínt. Az elemzései és számításai miatt a nyíregyházi, az igazgatási terület Ny-i, az autópályához is jól csatlakozó közeli területek alkalmasnak tűnnek a létesítmény megvalósításához. A telephelyet, mely nagyobb, mint 55 ha területen épülhet meg, nagyon rövid idő alatt, de legalább 3 ütemben kívánnak megvalósítani. A város területén kijelölt terület az autópálya közelében, vagy a város hosszútávú szerkezetalakítási elképzeléseivel szinkronban van. Jelenleg mezőgazdasági hasznosítású, nem jó termőhelyi értékkel bíró külterület. Pozícióját tekintve megfelel az elhelyezni kívánt beruházás céljára. A kiválasztott terület besorolása jellemzően Ma /mezőgazdasági általános terület/, így a településrendezési eszközöket módosítani válik szükségessé. A közelben meglévő 120/20 KV-os Simai úti elektromos alállomás, a közeli 6 bar-os gázvezeték, a meglévő befogadó csatorna, a sík terep, a tervezett 338-as út, a szomszédságban kialakult ipari-logisztikai telepek, a 36-os főút, a távol lé- vő lakóterületek mind a terület előnyös, a felmerülő igények kiszolgálhatósága miatt megfelelő adottságú. 1. 2. 3.

A kisparcellás telkek közül a közepes méretű, a mezőgazdasági feltáró /dűlő-/ út melletti telkekig alkalmasak üzemtechnológiai szempontból is az ütemezett megvalósításra. Nem kell a meglévő nagyfeszültségű vezetékeket a szükségestől jobban átépíteni. Ugyanakkor a szükséges bővítésekre alkalmasak.

A város nyugati oldalán van tervezve az autópályának a Ny-i városi lecsatlakozása, egyben a várost Ny-ról elkerülő 338as számú új út. Ennek a tervezése nagy- részt megkezdődött, a teljes szakasz építési engedélyt kapott, a 3 ütemből az első, a Simai útig tartónak a kiviteli tervei is készen vannak, a terület ezen a szakaszon építésre is rendelkezésre áll. Ezt is figyelembe véve a kijelölendő Ny-i új Ipari terület pozícióját tekintve megfelel az elhelyezni kívánt beruházás céljára. A 36-os főút és a D-i irányban tervezett, a rekonstrukciós ipari park területeit is megközelítő-kiszolgáló tervezett gyűjtőútig a tervezett Ny-i elkerülő út nyomvonalát kissé korrigálni szükséges. A fejlesztési terület Nyíregyháza város központjától nyugati irányban, a 36. sz. főközlekedési útvonal (Tiszavasvári út) mellett, azzal párhuzamosan (tőle D-re) helyezkedik el, így közvetlen főútkapcsolata jelenleg is biztosított. A fejlesztési terület geometriai adottságait tekintve egy nyújtott téglalapként jellemezhető, mely észak-dél irányú fekvésben, min 1000 méter szélességű és 1500 méter hosszúságú. A fejlesztési terület felszíne sík, részben körülkerített, a tervezett felhasználás szempontjából jelenleg közművesítetlen. A városközponttól 5,1 kilométer, az M3-as autópálya legközelebbi csatlakozásától 6,2 kilométer távolságra található, első ütemben 90 ha összesen mintegy 200 ha alapterületű fejlesztési terület jelenlegi városrendezési besorolása összetett, az alábbi besorolási zónákban fekvő ingatlanok találhatóak a területen: - kisebb része egyéb ipari gazdasági zóna (Ge); - nagyobb része mezőgazdasági általános zóna (Má). A szerkezeti terv módosítása során sort kell keríteni a Salamonbokor közvetlen Ny-i határán található Ge terület-Ev terület, Má- Mkor és Lf terület pontosítására, ha kell, korrekciójára. Rendezni kell a jelenleg érvényes szerkezeti és szabályozási tervek pontatlanságát, a hatályba lépése óta megtörtént változásokat és elfogadható változtatási szándékokat is. A fejlesztési területen több, mint 130-150 db különböző helyrajzi szám alatt nyilvántartott, külterületi ingatlan, magánszemélyek tulajdonában van. A fejlesztési terület ingatlanainak külterületi besorolása miatt a terület mezőgazdasági általános zónába eső telkein jelenleg 3 %-os beépítési mutatóval rendelkezik. A gazdasági zónába eső telkeken pedig 50 Fatum Property Kft


2011

4

Nyíregyháza NY-i Ipari Park TRT módosítás 2011. %. Szükség esetén további telkek bevonásával D-i és Ny-i irányban bővíthető. /erre a szerkezeti terv javaslatot is tesz, a szabályozást pedig a konkrét fejlesztési igények ismeretében, de 3 éven belül erre a területre is el kell készíteni/ A közelben meglévő 40.000 m² - es logisztikai telephely a környezetét tekintve alkalmassá teszi a további gazdasági területi fejlesztésre. A városi településüzemeltetési létesítmény /dögtér/ elhelyezhető a város egyéb területén is, de nincs zavaró hatása az első ütemekben sem. A kijelölt gazdasági területek szerkezeti tervi elfogadásakor a BAE érték viszszapótlását a módosított szerkezeti terv tartalmazza majd. IVÓVÍZELLÁTÁS A terület vízigénye 60.000 m3/év (165 m3/d; kb. 50m3/h) A terület Északi határán a Tiszavasvári út mentén a hosszú oldalon található meglévő D225 KM-PVC ivóvíz- vezeték. Üzemeltetője a Nyírségvíz Zrt. Erről a vezetékről kell egy D160 KPE leágazást létesíteni a fejlesztési terület feltáró útján, a tömbbelső felé. (0688 hrsz út). A tüzivíz igényt nem javasolt közüzemi hálózatról kielégíteni. SZENNYVÍZELVEZETÉS A várható szennyvízkibocsájtás adatok hiányában nem kalkulálható, de a vízigény alapján 150 m3/d; kb. 45 m3/h becsülhető. A terület ÉK-i sarkánál a Tiszavasvári út –Nyugati elkerülő út csomópontjánál szennyvízcsatorna hálózat fejlesztése várható, mely Európai Uniós Pályázati forrásból finanszírozott városi beruházás. A tervekben ezen a szakaszon D200 KG-PVC gravitációs csatorna rendszer építése szerepel. A tervezett csatorna mellett halad a körzeti átemelő nyomóvezetéke is. A fejlesztési területről várhatóan egy szennyvíz átemelőből érkezik a szennyvíz majd, így egyik lehetőségként a fent említett tervezett nyomóvezetékre lehet rákötni. A befogadó pontunk alatt lévő rendszeren három átemelőben kapacitás bővítés szükséges. Másik lehetőség, ha esetleg a városi szennyvízberuházás nem valósulna meg időben, hogy a már meglévő Szélsőbokori úti gravitációs szennyvízcsatorna egyikébe csatlakozik a fejlesztési területről kiinduló tervezett D110 KM-PVC nyomóvezeték. Ez a nyomóvezeték két irányban is épülhet. Az Északi irányból közelítve meg a Szélsőbokori utat, az állami közút területén kell a nyomóvezetéket megépíteni, ha a Déli irányból jutunk el a Szélsőbokori útig, akkor a külterületi földutakon kell a nyomóvezetéket építeni. Mindkét nyomóvezeték hossza közel azonos, körülbelül 2,2-2,4 km. Ennél a második lehetőségnél csak kettő szennyvíz átemelő kapacitás vizsgálatát és szükségszerű bővítését kell elvégezni. TALAJVÍZ és BELVÍZRENDEZÉS A tervezési terület környezetében korábban készült talajmechanikai szakvéleményeket áttekintettük. Ezek alapján megállapítható, hogy a fejlesztési területen nagyrészt iszapos homokliszt talajt található. Mértékadó talajvízszint -1,6 m. Belvíz nem jellemző a területre. A konkrét fejlesztési területre vonatkozó szakvélemény készítése folyamatban van. Az elmúlt évek rendkívüli csapadékos időjárása miatt várhatóan a mértékadó talajvízszint emelkedett. CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS A fejlesztési terület csapadékvizének befogadójaként a FETIVIZIG kezelésű IX főfolyás jöhet szóba. A befogadó- ig a Gerhard bokori út mentén körülbelül 1 km hosszú DN 800 méretű csatornát kell építeni. A befogadó 1500-1580 l/sec. csapadékvíz befogadására alkalmas. A várhatóan megjelenő új Nyíregyházi belvízrendelet előírásai alapján, a területen csapadékvíz visszatartás, kormányzás illetve újrafelhasználás lehetőségeit vizsgálni kell. Szükség szerint a befogadó medrét kotorni kell. GÁZELLÁTÁS A fejlesztési terület gázigénye: 700 m3/h. /később 3000 m3/h/ A területet Északról határolja a Tiszavasvári út. (36. sz. fkl. út) A Tiszavasvári úton Kelet felé a belváros felé haladva a Fészek utcánál érhető el, a meglévő nagyközép nyomású (6 bar) gázelosztó rendszer, melynek átmérője: D250 KPE. Üzemeltetője a TIGÁZ-DSO. Kft. A szükséges gázigény: az említett meglévő rendszert tápláló gázfogadó állomások bővítése nélkül biztosítható erről a vezetékről.

Fatum Property Kft


2011

5

Nyíregyháza NY-i Ipari Park TRT módosítás 2011. Körülbelül 3 km D200 KPE nagyközép nyomású (6bar) vezetéket kell építeni, a fejlesztési terület határáig. Erre a vezetékre kell a szükség szerinti helyen csatlakozni egy D110 KPE leágazó vezetékkel. A terület ipari gázfogadó állomását a fejlesztési beruházás keretein belül kell megvalósítani.

6

Fatum Property Kft


2011

Nyíregyháza NY-i Ipari Park TRT módosítás 2011. A Közgyűlés által elfogadott, a rendezési terv módosítását megalapozó TANULMÁNY a Ny-i iparterület első kb. 150-160 ha területére kidolgozta a módosítása alapjait, a tervi tennivalókat és a következményeket is.

7

A vizsgálat alá vont terület, illetve a szerkezeti terv és a szabályozási terv területe a környezetében

Fatum Property Kft


2011

Nyíregyháza NY-i Ipari Park TRT módosítás 2011.

8

Fatum Property Kft


2011


III. Alátámasztó munkarészek 1.2. KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS Nyíregyháza Településrendezési terv 2011. évi módosításához, a város Ny-i iparterületére vonatkozóan 1. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSÁNAK FOLYAMATA Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének a 230/2000. (X.25.) sz. határozattal jóváhagyott Hosszú távú településfejlesztési koncepció felülvizsgálata és a településrendezési terv módosítása vált szükségessé. Ezt a Város jelenlegi vezetése a LEGO Hungária Kft. nyíregyházi fejlesztési törekvéseit figyelembe véve kívánja megvalósítani, amely során a fejlesztéssel érintett területet ipari jellegű fejlesztési területként jelöli ki. A tervmódosítás előkészítő eljárása folyamán az Önkormányzat Beruházóval és Tervezőkkel közösen a módosítás, illetve a fejlesztési terület kijelölésénél figyelembe vette azon előzményeket, amelyeket (a Megyei Területrendezési Terv Térségi szerkezeti javaslatával összhangban) az elfogadott hosszú távú település-fejlesztési koncepció tartalmaz. Figyelembe vette továbbá az államigazgatási szervek és szakhatóságok előzetes állásfoglalásait. Ezek alapján egyedül a Felső-Tisza-Vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség tartotta indokoltnak a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendeletben meghatározott környezeti vizsgálat lefolytatását, illetve környezeti értékelés készítését. Más szakhatóságok (mint Sz. Sz. B. Megyei Kormányhivatal Földhivatala, a Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, az Építésügyi Hivatalának Állami Főépítésze, a HB Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája, Nyíregyháza MJV PH Hatósági Főosztály, HNP, ÁNTSZ, Sz. Sz .B. Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság) nem tartotta indokoltnak környezeti vizsgálati eljárás lefolytatását, gyakorlatilag a módosítás ellen kifogást nem emelt. A LEGO Hungária Kft. által tervezett beruházás/fejlesztés megvalósítása várhatóan – Kormányzati döntés alapjánnemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak minősített lesz. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 1. §. (1) e.) pontja alapján a Kormány által rendeletben meghatározott közigazgatási hatósági engedélyezési ügyekben eljárásokban e törvény rendelkezései szerint kell eljárni. Gyakorlatilag egy jelentős stratégiai értékkel bíró konkrét beruházói törekvés és befektetési szándék megvalósításának településrendezési előkészítése a módosítás célja. A módosítás ezáltal elsősorban a LEGO Hungária Kft. tervezett beruházásához (másodsorban új gazdasági tevékenységek telepítéséhez) szükséges gazdasági övezet területének biztosítását alapozza meg. Fentiek megvalósíthatósága érdekében vált szükségessé a külterületre vonatkozó településszerkezeti és szabályozási terv módosítása, amely törvényi előírások alapján a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet „az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról” szóló rendelet alkalmazását igényli. A környezeti értékelés a településrendezési terv módosításának szakaszában, mint környezetalakítási javaslatot kiegészítő alátámasztó munkarész jelenik meg. 2. A TERV KIDOLGOZÁSAKOR VIZSGÁLT VÁLTOZATOK 2.1. A tervmódosítás fő célja A város gazdasági fejlődésének biztosítása kiemelt várospolitikai cél. Az ehhez szükséges területi és infrastruktúrális feltételek megteremtésének alapja megfelelő gazdasági övezetek, ipari parkok kijelölése, létesítése. Ennek első eszköze a településrendezési (szerkezeti és szabályozási szintű) tervi adottságok megteremtése. A város jelenlegi Ipari Parkja betelt, így a városvezetés célja, hogy egy új, több irányba és jelentős mértékben bővíthető ipari park megvalósításához biztosítson területet. A terület kiválasztásakor több konkrét szempontnak való megfelelés is igényként merült fel. Ilyenek voltak: a megfelelő méretű (legalább 150-200 ha kiterjedésű), de egybefüggő terület; a várost érintő autópályá/k/hoz való viszonylagos közelség (max. 6 km); sem az eredeti, sem a módosuló terület-felhasználást ne terhelje sem természetvédelmi-, ökológiai, sem környezet-, víz-, vagy földvédelmi, esetleg örökségvédelmi korlátozás; lakóövezetektől lehetőség szerint (a műszaki környezetvédelmi igényeken belül) megfelelő távolságra legyen; és nem utolsó sorban infrastruktúrával (közmű, közlekedési kapcsolatok, energiaellátás) gazdaságosan ellátható legyen.

Fatum Property Kft


2011

9

Nyíregyháza NY-i Ipari Park TRT módosítás 2011. Ennek érdekében az Önkormányzat és Beruházó a város több lehetséges területét megvizsgálták, mint alternatív fejlesztési lehetőségeket. A város szerkezeti adottságai, az M3-as autópálya nyugati nyomvonala és a lakóövezetek észak, északkelet irányba történő terjeszkedése miatt elfogadott, hogy a nyugati irányú terjeszkedés lehet optimális és elfogadható. A vizsgált alternatívák közül került kiválasztásra az un. „A” jelű fejlesztési terület. Így a területválasztás egy alternatívára szűkült. Az „A” fejlesztési terület körül található jellemzően ipari, logisztikai (a terület mellett jelenleg is meglévő logisztikai központ), illetve mezőgazdasági célra hasznosított ingatlanok nagy, több száz hektáros kiterjedése is alkalmassá teszi ezt a fejlesztési területet a jövőbeni ipari park kialakítására. A kiválasztott vizsgált terület Nyíregyháza város nyugati peremének bokor-jellegű településrészekkel beépült része, ahol a településrészektől kellő távolságban lévő nagyobb, összefüggő mezőgazdasági területek találhatók. E térségben korábban és jelenleg is erőteljes tendenciát mutat a 36-os (Tiszavasvári) főútra szerveződő gazdasági-ipari- kereskedelmi és szolgáltató tevékenységek térnyerése. A terület határait észak felől a Tiszavasvári út (36-os főút), nyugatról a 0696/181 hrsz.-ú gyümölcsös, a 0711 hrsz.-ú földút, a 0710 hrsz.-ú erdő, délről 0715/26 hrsz.-ú 6-7-8-as osztályú szántók és erdő, 0715/19 hrsz.-ú erdő, 0713/35-34 hrsz.-ú erdő, 0713/33-32-29 hrsz.-ú szántó 5-6, 0713/30 hrsz.-ú erdő, 0729/1 hrsz.-ú erdő, a keresztezett 0682 hrsz.-ú csatorna, a 0732/140 hrsz.ú szántó 5, a 0732/138 hrsz.-ú erdő, kelet felől a 0679 hrsz.-ú Salamonbokori út, a 0746 hrsz.-ú földút, a 0682 hrsz.-ú csatorna, a csatornától a 36-os főútig külterületi, vegyes besorolású (szántó 4-5-6, gyümölcsös 2, kert) ingatlanok a Salamonbokori út mentén. Ezen terület a szerkezeti terv módosításának területét jelenti. A szabályozási tervmódosítás által érintett terület ezen belül kisebb: nyugat felől keleti irányban a 0696/83 hrsz.-ú földút és a 0710 hrsz.-ú erdő területig, dél felől a 0712 hrsz.-ú földút vonaláig terjed, észak és kelet felől megegyezik a szerkezeti tervmódosításban megadott területi határokkal. A tervezett övezet nagysága meghaladja a 150 ha-t, a jelenlegi ütemben igényelt LEGO fejlesztés területe ezen belül közel 80 ha. Ezen városi és beruházói célok egyezése alapján az új ipari park megvalósíthatósága érdekében több területi alternatíva közül az un. „A” jelű fejlesztési terület kapott prioritást. Az M3-as autópálya nyomvonalának 36. sz. főközlekedési útvonalra merőleges csatlakozási pontja a nyugati elkerülő út révén az „A” jelű fejlesztési területtől keleti irányba, 200 méter távolságra lesz. Az elkerülő út területének kiszabályozása folyamatban van, megvalósulása egy éven belül megtörténik. Ezen területi adottság miatt az „A” jelű fejlesztési terület az M3-as autópályától kedvező, kb. 6.2 kilométer távolságra kerül. Az autópálya közelsége, valamint a kialakuló, távlatban a 38-as főútig kiépülő közlekedési kapcsolat jelentősen felértékeli a terület regionális pozícióját, lehetőséget teremtve akár a távlatban fejlődő repülőtér eléréséhez is. Előzőek alapján a terület optimális geo-földrajzi pozícióban van, lakott övezetet közvetlenül nem érint, ugyanakkor kellő közelségben van a várostesthez ahhoz, hogy a város fejlődését szerkezetileg, gazdaságilag, társadalmi szinten is hatékonyan ösztönző fejlesztési céloknak adjon teret távlatban. 2.2. A terv céljainak összefüggése más, a területet érintő koncepciókkal, programokkal A módosítással érintett területnek nincs közvetlen összefüggése az országos területrendezési tervvel, a megyei területrendezési tervvel sem ellentétes. 2.3. A választott módosítások indoka, annak alátámasztó leírása A tervezett módosítást tartalmazó tervi elhatározások olyan konkrét célokat, befektetési és beépítési jelleget tartalmaznak, amely összefüggő, nagy kiterjedésű ipari övezetként nevezhető hatékonynak. A tervmódosítás indoklását és leírását a 2.1. A tervmódosítás fő célja fejezet vezeti be. A részletesebb indoklást az alábbi alfejezetekben adjuk meg. A jelen tervi elhatározások, célkitűzések megvalósítása érdekében a későbbiekben bekövetkező engedélyezési és kivitelezési folyamatok nem zárják ki a környezet-, természet-, és örökségvédelmi érdekek további részletesebb érvényesítését!

Fatum Property Kft


2011

10

Nyíregyháza NY-i Ipari Park TRT módosítás 2011. 3. A TERV MEGVALÓSÍTÁSÁNAK KÖRNYEZETI HATÁSAI, AZOK BEMUTATÁSA 3.1. Összefüggés magasabb szintű környezet-, és természetvédelmi programokkal Mivel a tervmódosítások az igazgatási területet érintik, indokolt az Országos Területrendezési Tervről (OTrT) szóló törvény főbb elemei alapján bemutatni a terület érintettségét. A területre vonatkozó OTrT előírások: Nem „komplex táj-rehabilitációt igénylő terület övezete”. Nem „felszíni vizek vízminőség védelmi vízgyűjtő területének övezete”. Nem „kiemelten fontos érzékeny természeti területek övezete”. Nem érinti ökológiai hálózat övezete és ex lege besorolású védett terület. Nem „kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete” Nem „kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezet”-e A területet nem érinti a Natura 2000 európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű terület. A terület A felszín alatti vizek állapota szempontjából a terület érzékeny. talajérték szám tekintetében a terület talajai 40 érték alatti minőségűek szélsőséges időjárási viszonyok esetén a terület DK-i részén belvízveszéllyel kell számolni Környezetvédelmi vonatkozású elemek: A terület szennyeződés érzékenységi vonatkozásában a 7/2005. (III. 1.) KvVM r.-el módosított 27/2004. (XII. 25.) KvVM r. 1. sz. melléklete szerint érzékeny vízminőségi kategóriába tartozik. A terület a többször módosított 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet /vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről/ előírásai alapján nitrát érzékenynek minősül. A terület levegőkörnyezeti állapota a többször módosított 4/2002. (X. 7.) KvVM r. alapján a „Kijelölt városok 11. légszennyezettségi zónába” tartozik. Zajvédelmi szempontból a terület a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüMe.r., illetve az MSZ-13-111 , valamint a valamint a 284/2007. (X. 29.) Korm. r. alkalmazása szerinti zajterhelési határértékekkel, valamint helyi zajvédelmi rendelkezésekkel szabályozott lesz. A tervezési terület infrastrukturálisan ellátatlan. Fejlesztéssel ellátható vezetékes vízzel, gázzal és elektromos energiával, bekapcsolható a gyűjtőjárattal lefedett városi hulladékgyűjtési rendszerbe. A területen a teljes közműellátás fejlesztéssel kiépíthető. A felszíni vizek befogadó vízfolyása a területtől keletre a Simai (IX.) főfolyás révén biztosítható. Az ipari park övezetébe beékelődő Gyepmesteri telep és dögtemető területén intenzív védelmi jellegű zöldfelület alakítandó ki. 3.2. Környezeti célok és szempontok figyelembe vétele a tervmódosítás során A tervmódosítás a területek és terület-felhasználások kijelölésekor messzemenően figyelembe vették a helyi adottságokat a lehető legkisebb arányú környezet-, természet-, és földvédelmi érintettség elérése céljából. Kiemelt jelentőségű feladatként kell kezelni a terület közművesítésének és a lokális csapadékvíz-elvezetés rendszerének a megoldását, a környezeti levegő és a talajközeg kíméletes igénybevételét, valamint a lezárásra kerülő gyepmesteri telep és dögtemető biztonságos, de a gazdasági övezet számára is hatékony megoldású környezetbe illesztését. A tervmódosítás összességében kiemelten tartalmazza: - a fenntartható fejlődés és a jó környezeti állapot megóvását biztosító fejlesztéseket, - a természeti erőforrásokkal való racionális gazdálkodást annak érdekében, hogy a települési és természeti környezet terhelhetősége, a társadalmi érdekek összhangban maradjanak, - a terület-felhasználások összhangban legyenek a települési, a gazdasági beruházói érdekekkel, a területek adottságaival.

Fatum Property Kft


2011

11

Nyíregyháza NY-i Ipari Park TRT módosítás 2011. 3.3. A terv céljának környezeti szempontú összefüggései A tervmódosítás a megcélzott terület-felhasználás feltételeinek való megfelelés mellett alapvetően a települési környezet, a környezetvédelmi, beruházói/gazdasági és városszerkezeti szempontokra alapozva határozza meg a fejlesztéseket, a területi elrendezést. A városközponttól 5,1 kilométer, az M3-as autópálya legközelebbi csatlakozásától 6,2 km távolságra található külterületi fejlesztési terület jelenlegi városrendezési besorolása összetett, dözntően mezőgazdasági általános zóna (Má → gyümölcsös, szántó, mocsár, szőlő, kivett udvar, gazdasági épület), kisebb arányban egyéb ipari gazdasági zóna (Ge). A fejlesztési terület környezetbe való beillesztése során megoldandó feladatok és előzetes javaslatok: A környezetvédelmi követelmények teljesülése érdekében a szerkezeti és szabályozási tervben kell előírni a beépítés és környezethasználat jellegét, mértékét, ennek megfelelően kell érvényesíteni az elvárható legjobb technika (BAT) követelményeit. A terület csak teljes közművesítettséggel, a beépítési szintek kialakításával és a megközelítési és belső közlekedési rendszer megvalósításával építhető be. A parkoló igényt telephelyenként kell biztosítani. A terület beépítése során törekedni kell a felszín morfológiai sajátosságainak maximális megőrzésére, a 18/2010. (V. 13.) NFGM rendeletben előírt biológiai aktivitásérték megtartására, illetve a tájértékek szinten tartására. A kijelölt építési övezetben a 3 ha-t meghaladó területeken a beépítés, közműépítés és használat minden esetben, a tevékenység, az energiaellátás, szállítás engedélyezése a 314/2005. (XII. 25.) Korm. r. rendelet 3. mellékletében megadottak alapján külön környezetvédelmi engedélyezés hatálya alá tartozhat. Az övezet területén gazdasági tevékenységek csak a környezetvédelmi előírások betartásával működhetnek, környezetzavaró telekhasználat, illetve tevékenység nem engedélyezhető. A felmerülő környezetvédelmi igényeket, követelményeket az övezeten, vagy az ingatlanon belül kell biztosítani. A Gyepmesteri telep területén zöldterületi hasznosítást, környezetében fokozott zöldfelületi védelmet kell biztosítani. Az utak és parkolók fásítását a biológiai aktivitásérték biztosítása szemszögéből kell tervezni. A területen csak szennyezetlen csapadékvizek szikkaszthatók el, vagy táplálhatók befogadóba. Mindezek mellett törekedni kell a csapadékvizek minél kedvezőbb arányának megtartására a terület egészén és a környezetében. A terület érintő műtárgyak, építmények (pl. légvezeték) kiváltásáról, áthelyezéséről gondoskodni kell. A gazdasági övezet telekalakításánál és az egyes telephelyek beépítésénél (a zavaróbb környezeti hatású tevékenységek, technológiák telepítésénél) figyelembe kell venni a közeli/távoli lakott övezetek védettségének biztosítását. 3.4. A módosítások jelenlegi környezeti tervvel összefüggésben lévő elemei Levegőtisztaság-védelem A terület levegőkörnyezeti állapota a többször módosított 4/2002. (X. 7.) KvVM r. alapján a „Kijelölt városok 11. légszennyezettségi zónába” tartozik, ahol kén-dioxid „F”, nitrogén-dioxid és szilárd (PM10) vonatkozásában „D”, szénmonoxid és benzol tekintetében „E”, talajközeli ózon vonatkozásában „B” zónacsoporthoz tartozó lég- szennyezési határértékeknek kell teljesülni. A jelenlegi levegőkörnyezeti állapot azonos a módosítás előtt érvényes (a jelenlegi településrendezési tervben megadott) minőséggel. A terület levegőminőségi állapotát alapvetően a közlekedés légszennyezése, valamint a gazdasági/mezőgazdasági területhasználat határozza meg. A háttér-jellegű szálló porszennyezés dominánsnak tekinthető. A város és a terület levegőminősége a Széna téri mérőállomás adatai alapján adható meg. A 2011. év eleji adatok alapján SO2, NO2, NOx és CO komponensek tekintetében kiváló, PM10 (szálló por) vonatkozásában jó minősítésű. Általában ez a minőségi állapot elfogadott, kivéve a PM10 terhelést, amely éves viszonylatban több ízben is jelentősen meghalad/hat/ja a megengedett értékeket. A terület környezetében meglévő gazdasági telephelyek elsősorban a közlekedési-szállítási, kisebb mértékben a tüzeléstechnikai és technológiai légszennyezéssel vannak jelen. Mindezekkel együtt is fentiek alapján a terület levegőterhelés tekintetében a fejlesztésekhez megfelelő tartalékokkal rendelkezik.

Fatum Property Kft


2011

12

Nyíregyháza NY-i Ipari Park TRT módosítás 2011. A levegővédelmi törvény értelmében a levegőminőség-védelem célja, hogy a jelenlegi állapotok ne romoljanak, vagy ahol a határértéket és a tűréshatárt veszélyeztető légszennyezés van, ott az elfogadható levegőminőség érdekében a szükséges intézkedéseket kell megtenni. Ez akkor biztosítható, ha környezetkímélő tüzeléstechnika és energiafelhasználás, mérsékelt közlekedési terhelés és intenzív zöldfelület-alakítás fog érvényesülni A térség éghajlati viszonyaira a Nyírség adottságai a jellemzőek. Nyara meleg, mérsékelten száraz, a fölmelegedések szélsőségei jellemzik. A tél hideg. Uralkodó szele az ÉK-DNY-i, amely kedvező a terület jó és gyors kiszellőzéséhez. A beépítéssel megváltozik a levegőterhelés jellege: jelentősen csökken a szálló por és pollenterhelés, ugyanakkor növekszik a tüzeléstechnikai és közlekedési eredetű légszennyezés mértéke. Ennek negatív és pozitív hatásai kiegyenlítődnek a levegőminőség alakulása szempontjából. Ahhoz, hogy a negatív hatások következtében a megjelenő terhelések ne okozzanak a megengedettnél nagyobb többlet terhelést, a területen az elektromos energia mellett elsősorban gázenergia felhasználást kell alkalmazni. A meglévő nagyközép nyomású (6 bar) gázelosztó rendszer a Tiszavasvári úton a belváros felé haladva, a Fészek útcánál érhető el. Zaj-, és rezgésvédelem A terület zajterhelési állapota a külterületi használat alapján jellemezhető. Alapvetően a környezeti zajterhelést a területhasználat időszakos mezőgazdasági jellegű zajterhelései jelentik a környezetben meglévő gazdasági telepek és közlekedési kibocsátók mellett. A területen becsülhető háttérzaj fentiekből eredően nem lehet jelentős. A terület zajvédelmi szempontú besorolása a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüMe.r., illetve az MSZ-13-111 , valamint a valamint a 284/2007. (X. 29.) Korm. r. alkalmazása szerinti határozható meg. Ez jelenleg külterület, ahol a megengedett legnagyobb zajterhelés 70 dB, míg a zajvédelmi hatásterület határát (a 284/2007. (X. 29.) Korm. r. 6 § e) pontja alapján) a nappali 55 db-hez, illetve az éjszakai 45 dB-hez tartozó isophongörbe vonala határozza meg. A közlekedési eredetű zajterhelést a 36-os főút forgalma jelenti. Az út forgalmi adatait a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Országos Közúti Keresztmetszeti Forgalomszámlálás 2010. évi adataiból vettük. A közlekedési zajt az ÚT 2-1. 302: 2003. alapján számítottuk. A 36-os főút 2010. évi és távlati forgalma: Út száma

ÁNF j/nap

36-os főút

13087

2010. év forgalmi adatai LAeq(7.5) LAeq(7.5) Korrekció Éjjel nappal dB dB dB 74.5 67.0 x

ÁNF j/nap 16030

2020. év forgalmi adatai LAeq(7.5) LAeq(7.5) Határérték Éjjel Nappal dB dB dB 75.4 67.8 70

Az adatok alapján a főút jelentős, a külterületi határértéket közelítő/meghaladó zajterhelést okoz. Ezt a terület beépítése során figyelembe kell venni. Az alapállapothoz viszonyítva zajszint-növekedés várható a területegység beépülése után. Itt elsősorban az egyes tevékenységek közlekedési, szállítási, technológiai és használati zajterhelésének növekedésével kell számolni. A közúti közlekedés (a terület és létesítményeinek közúti megközelítése, kiszolgálása által) általános környezetterhelései növekedhetnek meg a megközelítési utak mentén. Talaj- és vízvédelem Talajvédelem A tervezési területet teljes egészében kultúrhatás alatt álló, beépítetlen, mezőgazdasági hasznosítású terület, vagy beépült gazdasági övezet. Felszíne domborzatos, átlagos terepszint 113-115 mBf-i, azonban a területen belüli terepmozgások jelentősek. A terület középrészén egy 122 mBf-i magasságú domb (Peresi domb), a terület déli részén mélyebb, 110 mBf-i szintű felszín van. Ebből fakadóan feltételezhető bizonyos mértékű tereprendezési igény, amely azonban nem kellene, hogy alapvetően megváltoztassa a tájképi morfológiát.

Fatum Property Kft


2011

13

Nyíregyháza NY-i Ipari Park TRT módosítás 2011. A talajadottságokra a nyírségi homok mechanika (döntően iszapos homokliszt) a jellemző, helyenként, elsősorban a völgyeletekben kialakult humusztartalommal. Ezen részterületeken lehet humuszmentési igénnyel számolni. A fejlesztés így összességében gyenge talajadottságú területek igénybevételével jár. A területen számottevő ille-

gális hulladéklerakás, vagy talajszennyezés nem mutatkozik. A jelenlegi területhasználatból eredően jelentős növényirtási munkákkal kell számolni, amelynek lesznek, lehetnek talajvédelmi, talajkímélési igényei. A terület környezetében eddig készített talajmechanikai vizsgálatok eredményei alapján a terület talaja építésföldtani szempontból alkalmas alapozásra.

Vízvédelem A terület a 27/2004.(XII. 25.) KvVM r. értelmében felszín alatti vizek és földtani közeg vonatkozásában érzékeny kategóriába tartozik. A módosítással érintett beavatkozási területeken a rendezési terv távlatában az érzékenységi alapállapotok nem változtak. A város területe (benne a vizsgált területtel) a Nyíri öblözet területére esik. A mértékadó talajvízszint -1,60 m-en helyezkedik el, a területre a belvíz nem jellemző, így a beépítésnek talaj-, és vízföldtani akadálya nincs. A fejlesztési terület vízellátását terület Északi határán a Tiszavasvári út mentén a hosszú oldalon található meglévő D225 KM-PVC ivóvízvezetékről tervezik biztosítani. Üzemeltető (Nyírségvíz Zrt.) a vízigényt biztosítani tudja. A területről a keletkező szennyvizek a terület ÉK-i sarkánál (a Tiszavasvári út –Nyugati elkerülő út csomópontjánál) szennyvízcsatorna hálózat fejlesztése révén táplálhatók a városi hálózatba. Befogadó a városi szennyvíztelep. A területet közvetlenül felszíni vízfolyás nem érinti. A területtől keletre, távolabb lévő IX. számú Simai főfolyás elérhető közelségben van ahhoz, hogy a felszíni vizek befogadója legyen. Így a terület csapadékvizének befogadójaként a FETIKÖVIZIG kezelésű IX. számú Simai főfolyás jöhet szóba. A befogadó 1500-1580 l/sec. csapadékvíz befogadására alkalmas, fenékszintje 108,3 mBf. A befogadóig hálózatfejlesztés szükséges. Hulladékgazdálkodás A terület beépített részén kialakult hulladékgazdálkodás folyik, amely magában foglalja a szervezett gyűjtést és biztonságos elhelyezést. A mezőgazdasági területeken a területhasználatnak megfelelő hulladékgazdálkodás érvényes. Jelentős kockázatú ismert, vagy észlelt hulladékszennyezésre, illegális elhelyezésre utaló nyom nincs az érintett területeken. A terület beépítésével a törvényi előírásoknak megfelelő rendezett hulladékgazdálkodás fog megvalósulni. Természetvédelem A módosítás területei nem tartozik Natura 2000 védettségi kategóriába, illetve védett természeti területeket nem érint. Ezt alátámasztja a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság előzetes állásfoglalása. A tervmódosítással kialakuló terület-felhasználások változásai a település-szintű biológiai aktivitásérték egyenlegében játszanak szerepet. Az egyenleg szinten tartása alapvető elvárás a terület átminősítése vonatkozásában. Örökségvédelem A módosítással érintett területekre előzetes örökségvédelmi hatástanulmány előzetesen nem készült, azonban a terület kijelölése vonatkozásában a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája annak elkészítését indokoltnak tartja. A területen egyébként számon tartott régészeti lelőhely, érték nincs. Az új terület- foglalást igénylő módosításoknál felmerülő örökségvédelmi elvárásokat a beépítési engedélyezés előtt indokolt teljesíteni. Környezeti konfliktusok A módosítással érintett beavatkozási területen jelentős, megoldhatatlan környezetvédelmi konfliktus nem merül fel. Ugyanakkor figyelembe kell venni az alábbiakat: a területhasználat, illetve a művelési ág megváltozásával egy, a biológiai aktivitásérték szempontjából meghatározó tényező szűnik meg, amelyet a beépítés során a terület zöldfelületi alakításánál, illetve a város egyéb területein indokolt kompenzálni, a terület beépítésével jelentősen megváltozhatnak a felszíni lefolyási és beszivárgási viszonyok, amely szükségessé teszi a csapadékvizek rendezett összegyűjtését és elvezetését, illetve bizonyos csapadékmennyiség területen tartását, a nagy csapadékhozamok miatt szükségessé válik a befogadó IX. számú Simai főfolyásba táplálás előtt szakaszolás, vagy pufferolás.

Fatum Property Kft


2011

14

Nyíregyháza NY-i Ipari Park TRT módosítás 2011. 3.5. A terv megvalósulásával várható környezeti hatások, hatásfolyamatok elemzése A tervezett módosítással általánosságban a környezet-igénybevétel tekintetében kezelhető beavatkozások, területhasználati változások következnek be. Legjelentősebb hatással a terület-felhasználás változása, ezzel a talajhasználat, a táji-, településképi elemek módosulása jelenik meg az adott környezetben. Így a módosításnak a települési környezetben, táji-, és településszerkezetben van a jelentősebb hatása. A város nyugati peremén olyan területhasználat alakul ki a tervezett fejlesztés révén, amely alapvetően megváltoztatja a települési értékeket, a térség gazdasági, infrastrukturális fejlődést, a foglakoztatást és a megtartó képességet. Mindezek úgy valósulhatnak meg, hogy a környezet-igénybevétel nem jelenthet nagyobb terhelési kockázatot, mint a megengedett terhelési határértékek. A fejlesztési terület min. 150 ha, ahol első ütemben a LEGO Hungária Kft. létesítménye valósul meg cca. 80 ha-on. A LEGO jelentős kiterjedésű (220 em2) épületegyüttes, parkoló részleg ( kb. 1000 db), közlekedési és közműrendszer építését igényli. A fejlesztési terület megközelítése az M3 jelű autópálya valamint a 36. sz. főút összekötésére szolgáló, a terület keleti részén haladó nyugati elkerülő útról történik. Ez azt jelenti, hogy a Tiszavasvári útról a 0688 hrsz.-ú úton oldható meg első ütemben a feltárás. Későbbi ütemekben az elkerülő út megépítése után a fejlesztési terület DK-i sarkánál az elkerülő úton kialakítandó négyágú csomóponton keresztül lehet a területet feltárni. (A nyugati elkerülő út kiemelt prioritással bír a városvezetés fejlesztési koncepciójában, jogerős építési engedélyezési tervvel rendelkezik.) A fejlesztéssel kialakuló teljes ipari park területén cca. 2500 parkoló számmal, 4500 jm/nap forgalomnagysággal lehet számolni. Az első ütemben (a LEGO megépülésével) 1500 jm/nap forgalom prognosztizálható. Levegővédelem A levegőminőség megőrzése érdekében a 306/2010. (XII.23.) Korm. r., 4/2011. (I. 14.) VM rendelet, valamint a 23/ 2001.(XI.13.) KöM r. által előírt követelmények és levegőterheltségi határértékek betartását kell biztosítani az övezet kialakítása, építése, üzemeltetése és használata során. A vizsgált környezet megfelelő levegőterhelési tartalékokkal rendelkezik a fejlesztések megvalósításához. A terület beépítésével csökkenni fog a szálló por-, és pollenterhelés, ugyanakkor növekszik a tüzeléstechnikai és közlekedési levegőterhelés. A fejlesztési terület gázigénye: 700 –(3000?) m3/h. A meglévő nagyközép nyomású (6 bar) gázelosztó rendszer gerinchálózata a Tiszavasvári úton Kelet felé a belváros felé haladva, a Fészek utcánál érhető el, mely a terület ellátást biztosítani fogja. A nagyobb gázigény a fejlesztés végén valósítható meg, ekkor a szolgáltató új területről is biztosíthatja az igényt, melyet akkor kell megvizsgálni. A tüzeléstechnikai emissziók alakulása terén a technológiai határértékek mellett az egészségügyi határértékek betartása a cél, így elkerülhető, hogy a térség immissziós állapotában jelentősebb romlás bekövetkezzen. A kritikus NOx terhelés vonatkozásában a területen és környezetében növekedéssel kell számolni, amelynek mértékét a terület levegőterhelési kapacitása azonban a határértékek veszélyeztetése nélkül „elbírja”! A közlekedési légszennyezés mértékének alakulása feltehetően az M3-as autópályáról leágazó megközelítési nyomvonalakon lesz jelentősebb. A növekedés az első ütemben 10 % alatti, a teljes beépülést követően elérheti a 20-25 %-ot. A megengedett határértékek a műszaki követelmények eredményeként betarthatók lesznek, azonban a közlekedési utak levegőterhelési hatássávja megnövekszik. Ezt az utak környezetében figyelembe kell venni. Mindezekkel együtt is javasolt: A tüzeléstechnikai emissziók túlzott növekedése érdekében az ipari parkban gáz, vagy elektromos energiafelhasználás (esetlegesen az alternatív energiatermelés, mint földhő, nap-, szélenergia technológiák) alkalmazandók. A gázüzemű tüzelőberendezések teljesítményeit lehetőség szerint a 140 kWh alatt lenne kedvező megválasztani. Nagyobb teljesítmények esetében a kibocsátási magasságokat indokolt növelni. A levegőminőség megőrzése érdekében az építés területén a fentebb felsorolt rendeletekben megadott, valamint a mindig aktuális követelmények és lég-szennyezettségi határértékek betartásával kell számolni. A levegőminőség megőrzése/javítása érdekében biztosítani kell a tervben javasolt zöldterületi arány kialakulását, az övezeti (és ingatlan) határok védőfásítását. A területen csak a törvényben előírt légszennyezési határértékeknek megfelelő emissziójú tevékenységek és területhasználatok engedélyezhetők. A levegőkörnyezeti állapotokat továbbra is a területhasználatokból eredő emissziók határozzák meg az éghajlati és meteorológiai állapotok alakulásától függően. Ezzel együtt is számolni kell a szélsőséges időjárási viszoFatum Property Kft


2011

15

Nyíregyháza NY-i Ipari Park TRT módosítás 2011. nyok bekövetkezésével, annak levegőkörnyezeti hatásaival. A gazdasági övezet környezetében lévő bokor települések védettségét a légszennyező források telepítési/- működési helyének és a kibocsátási magasságok optimális megválasztásával, valamint védő zöldsávok telepítésével javasolt biztosítani. Zaj-, és rezgésvédelem A módosítás alapján a szabályozási terv szerinti Ge övezet alakítására kerül sor. Az övezet besorolása a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM e.r. alapján (mint külterületi környezetben lévő, 4. területi kategóriába tartozó) gazdasági területhasználatként kell megítélni. A közeli környezetben a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet alapján zajtól nem védendő gazdasági területek, távolabb külterületi lakott helyek helyezkednek el. A beépülés után a terület alapzaj terhelése megnövekszik. A növekedés azonban nem lehet nagyobb, mint a területre érvényes zajterhelési határértékek. Az övezeten belül érvényes zajterhelési határértékeket üzemi, építési és közlekedési zajra a 27/2008.-as rendelet 1.-2.-3. számú melléklete, épületek zajtól védendő helyiségeiben megengedett zajterhelésre a rendelet 4. számú melléklete, az emberre ható rezgésterhelés határértékeit a rendelet 5. számú melléklete alapján kell alkalmazni a védendő területre vonatkoztatható megítélési pozíciók szerinti értékekkel. Építési zaj megengedett értékei Építőipari kivitelezési tevékenységtől származó zaj megengedett értékei: Egy hónap, vagy kevesebb időtartam: - lakóövezetek felé 65/55 dB - gazdasági övezet felé 70/55 dB Egy hónaptól egy évig: - lakóövezet felé 60/45 dB - gazdasági és vegyes övezet felé 70/55 dB - külterület felé 70 dB Üzemi zaj megengedett értékei Üzemi létesítményektől származó zaj megengedett értékei: Ge övezetben 60/50 dB. - lakóövezetek felé 50/40 dB - gazdasági övezet felé 60/50 dB - külterület felé 70 dB Közlekedési zaj A tervezett ipari park várható forgalomnövelő hatása elsősorban a 36-os főutat és a nyugati elkerülő utat fogja terhelni közvetlen. A területnagyság alapján az első ütemben 1500 járműszámnak megfelelő forgalom (Q1=1240, Q2=120, Q3=140) vehető figyelembe. A teljes beépülés után a 4500 jm/nap forgalom alakulása: Q1=1735, Q2=315, Q3=450 A 36-os főút 2010. évi és távlati forgalma és zajterhelésének alakulása: 2010. év forgalmi adatai Út száma

ÁNF j/nap

LAeq(7.5) nappal dB

LAeq(7.5) Éjjel dB

Korrekció dB

ÁNF j/nap

36-os főút

13087

74.5

67.0

x

16030

LEGO beépülése utáni forgalom és zajterhelés 36-os főút

14610

75.1

67.5

2020. év forgalmi adatai LAeq LAeq(7.5) Határérték (7.5) Nappal dB dB Éjjel dB 75.4

67.8

70

IP teljes beépülése utáni forgalom és zajterhelés x

17590

76.0

68.4

70

Tehát az ipari park I. ütem általi beépülése utáni forgalomnagyság és zajterhelés nem éri el a 2020. évre prognosztizálható mértéket, a növekedés 1.0 dB alatti 0.6/0.5 dB). A teljes beépüléskor a 2020. évi forgalomnagyságot meghaladó forgalmat gerjeszt a fejlesztés, amelynek növekedése a jelenlegi terhelésekhez viszonyítva 1.5/1.4 dB. Ebből következik, hogy az ipari park forgalmát csak a külterületi lakott helyeken kívül, azoktól is a megfelelő távolságban (védelemmel) kell megoldani!

Fatum Property Kft


2011

16

Nyíregyháza NY-i Ipari Park TRT módosítás 2011. A terület beépítésével összefüggésben az alábbi zajvédelmi eszközök alkalmazása javasolt: A közlekedési zajterhelés területen belüli mérséklését a haladási sebességek korlátozásával, az utak kifogástalan burkolatminőségének kell elősegíteni. A beépítéseknél egyébként a szabályozási tervben előírt beépítési vonalat, előkertmélységeket kell tartani. Az ipari parkban távlatban megvalósuló tevékenységeket úgy kell kialakítani, elhelyezni és működtetni, hogy azok zajemissziója ne okozzon határértéket meghaladó terhelést a környezetben, illetve terület- használatok felé. Ebből fakadóan az üzemi zaj mértéke minden körülmények között a megengedett értékek alatt teljesül, így a megengedettnél nagyobb környezetzavaró zajemisszióval nem kell számolni. Az esetleg indokolt zajvédelmet az övezeten belüli építmények, tevékenységek és technológiák zajvédelmi megfontolású elhelyezésével, illetve megválasztásával úgy kell kialakítani, hogy az üzemi, vagy építési zajterhelés a telephely/építési telek telekhatárán, illetve a környezetében lévő esetlegesen védendő terület/homlokzat előtt 2 m-el az övezetre vonatkozó határértékeket ne haladja meg. Az épületek tervezése és építése során a zajvédelmi szempontokat (alaprajzi elrendezése, helyiségek elhelyezése, épületszerkezetek megfelelő akusztikai tervezése) érvényre kell juttatni. Talaj-, és vízvédelem Talaj-, és vízvédelem kérdésében az ipari övezet egyes funkcionális egységei már kezelt, szabályozott igénybevételt jelentenek a talajra, felszíni vizekre. A talaj- és vízvédelem alapvető követelménye mindezekkel együtt, hogy a környezethasználat és a területen működő létesítmények a lehető legkisebb szennyezési kockázatot jelentsék a talajra, a felszíni és felszín alatti vizekre és földtani közegre. Az építés területe szennyeződés érzékenység vonatkozásában a 7/2005. (III. 1.) KvVM r.-el módosított 27/2004 .(XII. 25.) KvVM r. szerint érzékeny kategóriába tartozik. A működés során a földtani közeg, a felszíni és felszín alatti vizek védelmét a 298/2007. (XI. 9.) Korm. r.-el módosított123/1997.(VII.18.)Korm. r., a 93/2007. (IV. 26.) Korm. r.-el módosított 220/2004.(VII.21.)Korm. r., a 6/2009. (IV. 14.) KvVM- EüM- FVM e.r.-el módosított 10/2000.(VI.2.)KöM- EüM- FVM- KHVM e. r., a 28/2004.(XII.25.) KvVM rendeletekben megadott minőségi és eljárási követelmények szerint kell biztosítani. A beépítésre szánt területen, a kialakuló telephelyeken a talaj és vizek szennyeződési kockázatát teljes értékű infrastrukturális ellátottsággal és korszerű üzemelés-technológiával kell megelőzni, illetve kizárni. A talajra szennyezési kockázatot jelentő tevékenység nem engedhető meg. Ennek érdekében rendezett hulladékgazdálkodást, rendezett szennyvíz- és csapadékvíz-elhelyezést kell folytatni. A területen az építési, tereprendezési munkákhoz csak legális anyagnyerő helyről származó ásványi anyagot lehet használni. A növényzet kitermelése során részben a talaj kímélése, részben az alapozási talajréteg tisztasága miatt gondos mentesítést kell megvalósítani. Vízvédelem A vízvédelmi feladatokat a talajvédelmi feladatokkal összhangban kell megvalósítani. Ivóvízellátás Az ipari park várható vízigénye az I. ütemben 60000 m3/év (165 m3/d, 50 m3/h). A vízigényt a város közüzemi vízműves kutak ivóvízhálózatáról lehet biztosítani. A csatlakozáshoz a terület É-i határán, a Tiszavasvári út mentén a hosszú oldalon található meglévő D225 KM-PVC ivóvízvezeték. A szükséges vízigény biztosításához a megfelelő keresztmetszeti és mennyiségi hálózati kapacitásokat kell kiépíteni erről a vezetékről a fejlesztési terület feltáró útján, a tömbbelső felé. (0688 hrsz út). Szennyvízelvezetés és elhelyezés A várható szennyvízkibocsátás mennyisége a vízigény alapján 150 m3/d; 45 m3/h. A szennyvízelhelyezést a terület ÉK-i sarkánál a Tiszavasvári út – Nyugati elkerülő út csomópontjánál kiépítendő szennyvízcsatorna hálózat, mint befogadó, vagy alternatívaként a már meglévő Szélsőbokori úti gravitációs szennyvízcsatorna egyikébe való csatlakozás biztosítja. A tervek szerint a gravitációs csatorna rendszer és átemelők közbeiktatása szükséges. Ezek műszaki tervezési/kivitelezési megoldásai külön eljárásban történnek.

Fatum Property Kft


2011

17

Nyíregyháza NY-i Ipari Park TRT módosítás 2011. A területen elsősorban kommunális jellegű szennyvizek keletkezésével kell számolni. Külön kezelést igénylő szennyvíztermelő tevékenységek lehetőségét ki kell zárni. A szennyvizekkel szemben támasztott minőségi követelményeket a többször módosított 219/2004. (VII. 21.) Korm. r., 220/2004. (VII. 21.) Korm. r. és a 28/2004. (XII. 25.) KvVM r.-ekben előírtak szerint kell biztosítani. Csapadékvíz elhelyezés Az övezet területén a burkolt és fedett felületek (utak, parkolók, tetőfelületek) létesülésével megnő a rövid lefolyási idejű csapadékvizek mennyisége. Ennek biztonságos összegyűjtését és elvezetését külön szakági tervekben kell megoldani. A tervben meg kell határozni a keletkező csapadékvíz mennyiségét, minőségét, kezelési igényeit, az elvezetést és a befogadót. A fejlesztési terület csapadékvizének befogadójaként a FETIVIZIG kezelésű IX. Simai főfolyás jöhet számításba. A befogadóig a Gerhard bokori út mentén körülbelül 1 km hosszú csatornát kell építeni. A tervekben külön figyelmet kell fordítani a befogadó vízminőségének és kapacitásának védelmére, a pufferolásra, valamint a csapadékvizek lehető legoptimálisabb mértékű helyszíni megtartására, hasznosítására. Ezt támasztja alá a várhatóan megjelenő új Nyíregyházi belvízrendelet előírása is, amely alapján a területen csapadékvíz visszatartás, kormányzás illetve újrafelhasználás lehetőségeit vizsgálni kell. További fontosabb vízvédelmi feladatok: A felszínalatti vizekbe kockázatos anyag nem engedhető. A területen rétegvizet érintő fúrott kút vízjogi engedély alapján létesíthető és üzemeltethető. A csapadékvíz-elvezetést úgy kell megoldani, hogy az a terület vízháztartása ne változzon. A burkolt felületekről elvezetésre kerülő csapadékvizeket (amennyiben a felületek kezelése és esetleges szennyezés miatti mentesítése biztonságosan nem oldható meg!) olaj- és homokfogó műtárgyon való kezelés után szabad a befogadó hálózatba engedni. A műtárgyakat pozíciójukat és számukat tekintve vagy telephelyenként, vagy központi funkcióra kapacitálva kell elhelyezni. 5. Hulladékgazdálkodás A terület beépítésekor és a beépítés után felmerülő hulladékgazdálkodási feladatokat a 2000. évi XLIII. tv., a mód. 98/2001.(VI.15.) Korm. rendelet, és a 16/2001.(VII.18.)KöM r., valamint a módosított 164/2003.(X.18.)Korm. r. előírásai szerint kell megvalósítani. A beépítés és működés során elsősorban kommunális (települési szilárd és az övezet ipari-gazdasági jellegből eredő csomagolási, technológiai) hulladékok keletkezésével kell számolni. A települési szilárd hulladékok a járatszerű gyűjtéssel kerülhetnek beszállításra az orosi hulladéklerakóba. Az övezet hulladékgazdálkodási rendszerét telephelyenként, létesítményenként, vagy övezet szinten kell szervezni, hogy az biztosítani tudja a megfelelő hulladékgazdálkodást. A hatékony hulladékgyűjtés érdekében előtérbe kell helyezni a hulladéktömeg csökkentését (hulladékszegény termékek, tömörítés) és szelektív gyűjtés lehetőségének a kialakítását. A tevékenységek során esetlegesen keletkező veszélyes hulladékok kezelésével kapcsolatban a vonatkozó törvényi előírások a mértékadóak valamennyi hulladéktermelőre. Természetvédelem A módosítások nincsenek közvetlen hatással védett természeti környezetre. Örökségvédelem A módosítással a kivitelezés alkalmával bolygatott területeken régészeti felügyelet mellett javasolt az esetlegesen előforduló régészeti értékeket megkutatni, menteni, vagy megtartani. 3.6. A környezeti következmények előrejelzése A tervezett új terület-felhasználással szemben támasztott követelmények teljesülése garantálja a környezet- védelmi, vízvédelmi határértékeknek való megfelelést. Ebből eredően a megengedettnél nagyobb környezet- terheléssel a terv távlatában nem kell számolni egyik terület vonatkozásában sem. A legjelentősebb, nagytávú hatásokat az a gazdasági övezet kijelölése, a területek művelési ág változása jelenti. Ez részben területhasználati, tájhasználati, tájképi változásokat jelent, ezáltal befolyással van a bel-, és külterület táj morfológiai változására, a területhasználatok esetleges további fejlődését generáló hatások alakulására.

Fatum Property Kft


2011

18

Nyíregyháza NY-i Ipari Park TRT módosítás 2011. Tekintettel arra, hogy a változás tájmorfológiai szempontból jelentős, a tájképi hatás kompenzálására jelentős zöldfelületek, zöldtetők, „zöld utak” kialakításával kell számolni. Ennek a biológiai aktivitásérték szempontjából is jelentősége van. 3.7. A tervmódosítás értékelése A tervmódosítás környezeti szempontból az alábbiak szerint értékelhető: A módosításoknak szerkezeti és szabályozási vonzata van, környezetvédelmi hatása általában elviselhető, valamennyi környezeti elem tekintetében a megengedett terhelési értékek alatti. A területhasználatok változása kiterjedésükben jelentős. A változások hosszú távon megjelenő és meghatározó új települési, táji elemek megjelenését jelenti. A következmények csak akkor pozitívak, ha a morfológiai, tájképi, környezet-igénybevételi megoldások kompenzálják, vagy javítják az eredeti állapotok jellegét, minőségét. A területek hosszú távon felértékelőd/het/nek, amely alapvetően ösztönző a település gazdasági, társadalmi, kulturális és foglalkoztatási életében. 4.-5.-6. Környezetvédelmi intézkedések, javaslatok A tervmódosítás következtében jelentősebb, a megengedett értékeket meghaladó környezeti hatással nem kell számolni. A terület ellátásában szerepet játszó közlekedési utak határértéket meghaladó terhelése az adott környezetben az elviselhető határon belül növekszik. A védett területek terhelése elkerülendő. Az egyes szabályozási területek környezetvédelmi igényeit, követelményeit az adott területre vonatkozó előírások betartása révén kell biztosítani. Az ipari park területén a LEGO fejlesztéshez, illetve a terület további beépítéséhez tartozó területfejlesztések, beruházások megvalósítása során kell figyelembe venni a 314/2005. (XII. 25.) Korm. r. környezeti hatásvizsgálatra vonatkozó rendelet követelményeit. Ilyen igény vagy egyes tevékenységekkel szemben, vagy 3 ha-t meghaladó terület érintettsége esetében, infrastruktúra fejlesztésnél és egyes tevékenységek engedélyezése során merülhet fel. Az egyes területek, tevékenységek esetlegesen szükséges monitoring igényét az engedélyes tervekben kell megadni. A beékelődő Gyepmesteri telep bezárását, utógondozását és a terület hasznosítását külön tervben kell megfogalmazni. Az újrahasznosítás során prioritást élvez az erdősítés. 7. KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének a 230/2000. (X.25.) sz. határozattal jóváhagyott Hosszú távú településfejlesztési koncepció felülvizsgálata és a településrendezési terv módosítása vált szükségessé. Ezt a Város jelenlegi vezetése a LEGO Hungária Kft. nyíregyházi fejlesztési törekvéseit figyelembe véve kívánja megvalósítani, amely során a fejlesztéssel érintett területet ipari jellegű fejlesztési területként jelöli ki. A tervmódosítás előkészítő eljárása folyamán az Önkormányzat Beruházóval és Tervezőkkel közösen a módosítás, illetve a fejlesztési terület kijelölésénél figyelembe vette azon előzményeket, amelyeket az elfogadott hosszú távú településfejlesztési koncepció tartalmaz. Figyelembe vette továbbá az államigazgatási szervek és szakhatóságok előzetes állásfoglalásait. A módosítás elsősorban a LEGO Hungária Kft. tervezett beruházásához (másodsorban új gazdasági tevékenységek telepítéséhez) szükséges gazdasági övezet területének biztosítását alapozza meg. Gyakorlatilag egy jelentős stratégiai értékkel bíró konkrét beruházói törekvés és befektetési szándék megvalósításának településrendezési előkészítése a módosítás célja. Fentiek megvalósíthatósága érdekében vált szükségessé a külterületre vonatkozó településszerkezeti és szabályozási terv módosítása, amely törvényi előírások alapján a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet „az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról” szóló rendelet alkalmazását igényli. A környezeti értékelés a településrendezési terv módosításának szakaszában, mint környezetalakítási javaslatot kiegészítő alátámasztó munkarész jelenik meg. A tervmódosítás fő célja A város gazdasági fejlődésének biztosítása kiemelt várospolitikai cél. Az ehhez szükséges területi és infrastruktúrális feltételek megteremtésének alapja megfelelő gazdasági övezetek, ipari parkok kijelölése, létesítése. A város jelenlegi Ipari Parkja betelt, így a városvezetés célja, hogy egy új, több irányba és jelentős mértékben bővíthető ipari park megvalósításához biztosítson területet.

Fatum Property Kft


2011

19

Nyíregyháza NY-i Ipari Park TRT módosítás 2011. A terület kiválasztásakor több konkrét szempontnak való megfelelés is igényként merült fel (pl. legalább 150-200 ha egybefüggő terület; autópályához való közelség, sem természetvédelmi-, ökológiai, sem környezet-, víz-, vagy földvédelmi, esetleg örökségvédelmi korlátozás; lakóövezetektől való megfelelő távolság, infrastruktúrával gazdaságosan ellátható). A város szerkezeti adottságai, az M3-as autópálya nyugati nyomvonala és a lakóövezetek észak, észak-kelet irányba történő terjeszkedése miatt elfogadott a nyugati irányú terjeszkedés. Így került kiválasztásra az un. „A” jelű fejlesztési terület, amely Nyíregyháza város nyugati peremének bokor-jellegű településrészekkel beépült része, ahol a településrészektől kellő távolságban lévő nagyobb, összefüggő mezőgazdasági területek találhatók. Előzőek alapján a terület optimális geo-földrajzi pozícióban van, lakott övezetet közvetlenül nem érint, ugyanakkor kellő közelségben van a várostesthez ahhoz, hogy a város fejlődését szerkezetileg, gazdaságilag, társadalmi szinten is hatékonyan ösztönző fejlesztési céloknak adjon teret távlatban. A tervezett övezet nagysága meghaladja a 200 ha-t, a jelenlegi ütemben igényelt LEGO fejlesztés területe ezen belül közel 80 ha. A környezeti, területrendezési megfontolások, és a fenntartható fejlődés szempontjai a módosítás során elsődleges hangsúlyt kaptak. A tervmódosítás keretet ad a módosítás által érintett területek, területi kapcsolatok optimális és szükségszerű előkészítésére, szabályozására, a megvalósulás jellegére, működési feltételeire. Magasabb rendű tervekkel való összhang Összefüggés magasabb szintű környezet-, és természetvédelmi programokkal A területre vonatkozó OTrT előírások nem korlátozzák a fejlesztés megvalósítását. A területet nem érinti a Natura 2000 európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű terület, vagy ökológiai hálózat. A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások: A terület szennyeződés érzékenységi vonatkozásában a 7/2005. (III. 1.) KvVM r.-el módosított 27/2004. (XII. 25.) KvVM r. 1. sz. melléklete szerint érzékeny vízminőségi kategóriába tartozik. A terület a többször módosított 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet /vizek mezőgazdasági eredetű nitrát- szenynyezéssel szembeni védelméről/ előírásai alapján nitrát-érzékenynek minősül. A terület levegőkörnyezeti állapota a többször módosított 4/2002. (X. 7.) KvVM r. alapján a „Kijelölt városok 11. lég-szennyezettségi zónába” tartozik. Zajvédelmi szempontból a terület a 27/2008. (XII. 3.) KvVM- EüM e.r., illetve az MSZ-13-111 , valamint a valamint a 284/2007. (X. 29.) Korm. r. alkalmazása szerinti zajterhelési határértékekkel, valamint helyi zajvédelmi rendelkezésekkel szabályozott lesz. A tervezési terület infrastrukturálisan ellátatlan. Fejlesztéssel ellátható vezetékes vízzel, gázzal és elektromos energiával, bekapcsolható a gyűjtőjárattal lefedett városi hulladékgyűjtési rendszerbe. A területen a teljes közműellátás fejlesztéssel kiépíthető. A felszíni vizek befogadó vízfolyása a területtől keletre a Simai (IX.) főfolyás révén biztosítható. Az ipari park övezetébe beékelődő Gyepmesteri telep és dögtemető területén intenzív védelmi jellegű zöldfelület alakítandó ki. Környezeti célok és szempontok figyelembe vétele a tervmódosítás során A módosítás a területek kijelölésekor messzemenően figyelembe vette a helyi adottságokat, a lehető legkisebb arányú környezet-, természet-, és földvédelmi érintettség elérését. Kiemelt jelentőségű feladatként kell kezelni: a közművesítést, a csapadékvíz-elvezetés megoldását, a környezeti levegő és a talajközeg kíméletes igénybevételét, valamint a lezárásra kerülő gyepmesteri telep és dögtemető biztonságos, de a gazdasági övezet számára is hatékony megoldású környezetbe illesztését. A tervmódosítás összességében tartalmazzák: a fenntartható fejlődés és a jó környezeti állapot megóvását biztosító fejlesztéseket, a természeti erőforrásokkal való racionális gazdálkodást annak érdekében, hogy a települési és természeti környezet terhelhetősége, a társadalmi érdekek összhangban maradjanak, a terület-felhasználások összhangban legyenek a települési, a gazdasági beruházói érdekekkel, a területek adottságaival. Környezeti konfliktusok A módosítással érintett beavatkozási területen jelentős, megoldhatatlan környezetvédelmi konfliktus nem merül fel.

Fatum Property Kft


2011

20

Nyíregyháza NY-i Ipari Park TRT módosítás 2011. Ugyanakkor figyelembe kell venni az alábbiakat: a területhasználat, illetve a művelési ág megváltozásával egy, a biológiai aktivitásérték szempontjából meghatározó tényező szűnik meg, amelyet a beépítés során a terület zöldfelületi alakításánál, illetve a város egyéb területein indokolt kompenzálni, a terület beépítésével jelentősen megváltozhatnak a felszíni lefolyási és beszivárgási viszonyok, amely szükségessé teszi a csapadékvizek rendezett összegyűjtését és elvezetését, illetve bizonyos csapadékmennyiség területen tartását, a nagy csapadékhozamok miatt szükségessé válik a befogadó IX. számú Simai főfolyásba táplálás előtt szakaszolás, vagy pufferolás. A terv megvalósulásával várható környezeti hatások, hatásfolyamatok elemzése A tervezett módosítással általánosságban a környezet-igénybevétel tekintetében kezelhető beavatkozások, területhasználati változások következnek be. Legjelentősebb hatással a terület-felhasználás változása, ezzel a talajhasználat, a táji-, településképi elemek módosulása jelenik meg az adott környezetben. Így a módosításnak a települési környezetben, táji-, és településszerkezetben van a jelentősebb hatása. A város nyugati peremén olyan területhasználat alakul ki a tervezett fejlesztés révén, amely alapvetően megváltoztatja a települési értékeket, a térség gazdasági, infrastrukturális fejlődést, a foglakoztatást és a megtartó képességet. A fejlesztési terület min. 150 ha, ahol első ütemben a LEGO Hungária Kft. létesítménye valósul meg cca. 80 ha-on, 220 e.m2 épületegyüttessel, 1000 db parkoló részleggel, közlekedési és közműrendszerrel, 1500 jm/nap forgalommal. A fejlesztéssel kialakuló teljes ipari park területén cca. 2500 parkoló számmal, 4500 jm/nap forgalomnagysággal lehet számolni. Levegővédelem A levegőminőség megőrzése érdekében a 306/2010. (XII.23.) Korm. r., 4/2011. (I. 14.) VM rendelet, valamint a 23/ 2001.(XI.13.) KöM r. által előírt követelmények és levegőterheltségi határértékek betartását kell biztosítani az övezet kialakítása, építése, üzemeltetése és használata során. A vizsgált környezet megfelelő levegőterhelési tartalékokkal rendelkezik a fejlesztések megvalósításához. A fejlesztési terület gázigénye 700 (3000) m3/h. A fejlesztéssel a kritikus NOx terhelés vonatkozásában a területen és környezetében növekedéssel kell számolni, amelynek mértékét a terület levegőterhelési kapacitása azonban a határértékek veszélyeztetése nélkül „elbírja”! A közlekedési légszennyezés növekedése az első ütemben 10 % alatti, a teljes beépülést követően elérheti a 20-25 %-ot. Levegővédelmi szempontból fontosabb javaslatok: Az ipari parkban gáz, vagy elektromos energiafelhasználás (esetlegesen az alternatív energiatermelés, mint földhő, nap-, szélenergia technológiák) alkalmazandók. A gázüzemű tüzelőberendezések teljesítményeit lehetőség szerint a 140 kWh alatt lenne kedvező megválasztani. A levegőminőség megőrzése/javítása érdekében biztosítani kell a tervben javasolt zöldterületi arány kialakulását, az övezeti (és ingatlan) határok védőfásítását. A gazdasági övezet környezetében lévő bokor települések védettségét a légszennyező hatások ellen minden eszközzel biztosítani kell. Zaj-, és rezgésvédelem A módosítás alapján a szabályozási terv szerinti Ge övezet alakítására kerül sor. Az övezet besorolása a 27/2008. (XII. 3.) KvVM- EüM e.r. alapján (mint külterületi környezetben lévő, 4. területi kategóriába tartozó) gazdasági területhasználatként kell megítélni. A beépülés után a terület alapzaj terhelése megnövekszik. A növekedés azonban nem lehet nagyobb, mint a területre érvényes zajterhelési határértékek. Az övezeten belül érvényes zajterhelési határértékeket üzemi, építési és közlekedési zajra a 27/2008.-as rendelet 1.-2.-3. számú melléklete, épületek zajtól védendő helyiségeiben megengedett zajterhelésre a rendelet 4. számú melléklete, az emberre ható rezgésterhelés határértékeit a rendelet 5. számú melléklete alapján kell alkalmazni a védendő területre vonatkoztatható megítélési pozíciók szerinti értékekkel. A területnagyság alapján az első ütemben 1500 járműszámnak megfelelő forgalom, a teljes beépülés után 4500 jm/nap forgalommal lehet számolni a megközelítési utakon (36-os főút, nyugati elkerülő). Az ipari park I. ütem általi beépülése utáni forgalomnagyság és zajterhelés nem éri el a 2020. évre prognosztizálható mértéket, a növekedés 1.0 dB alatti 0.6/0.5 dB), a teljes beépüléskor a 2020. évi forgalomnagyságot meghaladó forgalmat gerjeszt a fejlesztés, amelynek növekedése a jelenlegi terhelésekhez viszonyítva 1.5/1.4 dB.

Fatum Property Kft


2011

21

Nyíregyháza NY-i Ipari Park TRT módosítás 2011. Ebből következik, hogy az ipari park forgalmát csak a külterületi lakott helyeken kívül, azoktól is a megfelelő távolságban (védelemmel) kell megoldani! A terület beépítésével összefüggésben az alábbi fontosabb zajvédelmi eszközök alkalmazása javasolt: Az ipari parkban távlatban megvalósuló tevékenységeket úgy kell kialakítani, elhelyezni és működtetni, hogy azok zajemissziója ne okozzon határértéket meghaladó terhelést a környezetben, illetve terület- használatok felé. Az esetleg indokolt zajvédelmet az övezeten belüli építmények, tevékenységek és technológiák zaj- védelmi megfontolású elhelyezésével, illetve megválasztásával úgy kell kialakítani, hogy az üzemi, vagy építési zajterhelés a telephely/építési telek telekhatárán, illetve a környezetében lévő esetlegesen védendő terület/ homlokzat előtt 2 m-el az övezetre vonatkozó határértékeket ne haladja meg. Az épületek tervezése és építése során a zajvédelmi szempontokat (alaprajzi elrendezése, helyiségek elhelyezése, épületszerkezetek megfelelő akusztikai tervezése) érvényre kell juttatni. Talaj-, és vízvédelem Az építés területe szennyeződés érzékenység vonatkozásában a 7/2005. (III. 1.) KvVM r.-el módosított 27/2004 .(XII. 25.) KvVM r. szerint érzékeny kategóriába tartozik. A működés során a földtani közeg, a felszíni és felszín alatti vizek védelmét a 298/2007. (XI. 9.) Korm. r.-el módosított123/1997.(VII.18.) Korm. r., a 93/2007. (IV. 26.) Korm. r.-el módosított 220/2004.(VII.21.)Korm. r., a 6/2009. (IV. 14.) KvVM- EüM- FVMe. r.-el módosított 10/2000.(VI.2.)KöM- EüM- FVM- KHVM e. r., a 28/2004.(XII.25.) KvVM rendeletekben megadott minőségi és eljárási követelmények szerint kell biztosítani. A tervezett módosítással általánosságban a környezet-igénybevétel tekintetében kezelhető beavatkozások, területhasználati változások következnek be. Ivóvízellátás Az ipari park várható vízigénye az I. ütemben 60000 m3/év (165 m3/d, 50 m3/h). A vízigényt a város közüzemi vízműves kutak ivóvízhálózatáról lehet biztosítani. Szennyvízelvezetés és elhelyezés A várható szennyvízkibocsátás mennyisége a vízigény alapján 150 m3/d; 45 m3/h. A szennyvízelhelyezést a terület ÉK-i sarkánál a Tiszavasvári út – Nyugati elkerülő út csomópontjánál kiépítendő szennyvízcsatorna hálózat, mint befogadó, vagy alternatívaként a már meglévő Szélsőbokori úti gravitációs szennyvízcsatorna egyikébe való csatlakozás biztosítja. A tervek szerint a gravitációs csatorna rendszer és átemelők közbeiktatása szükséges. Ezek műszaki tervezési/kivitelezési megoldásai külön eljárásban történnek. Csapadékvíz elhelyezés Az övezet területén a burkolt és fedett felületek (utak, parkolók, tetőfelületek) létesülésével megnő a rövid lefolyási idejű csapadékvizek mennyisége. Ennek biztonságos összegyűjtését és elvezetését külön szakági tervekben kell megoldani. A tervben meg kell határozni a keletkező csapadékvíz mennyiségét, minőségét, kezelési igényeit, az elvezetést és a befogadót. A fejlesztési terület csapadékvizének befogadójaként a FETIVIZIG kezelésű IX. Simai főfolyás jöhet számításba. A befogadóig a Gerhard bokori út mentén körülbelül 1 km hosszú csatornát kell építeni. Hulladékgazdálkodás A terület beépítésekor és a beépítés után felmerülő hulladékgazdálkodási feladatokat a 2000. évi XLIII. tv., a mód. 98/2001.(VI.15.) Korm. rendelet, és a 16/2001.(VII.18.)KöM r., valamint a módosított 164/2003.(X.18.)Korm. r. előírásai szerint kell megvalósítani. A beépítés és működés során elsősorban kommunális (települési szilárd és az övezet ipari-gazdasági jellegből eredő csomagolási, technológiai) hulladékok keletkezésével kell számolni. A tevékenységek során esetlegesen keletkező veszélyes hulladékok kezelésével kapcsolatban a vonatkozó törvényi előírások a mértékadóak valamennyi hulladéktermelőre. A hatékony hulladékgyűjtés érdekében előtérbe kell helyezni a hulladéktömeg csökkentését (hulladék- szegény termékek, tömörítés) és szelektív gyűjtés lehetőségének a kialakítását. Természetvédelem A módosítások nincsenek közvetlen hatással védett természeti környezetre.

Fatum Property Kft


2011

22

Nyíregyháza NY-i Ipari Park TRT módosítás 2011. Örökségvédelem A módosítással a kivitelezés alkalmával bolygatott területeken régészeti felügyelet mellett javasolt az esetlegesen előforduló régészeti értékeket megkutatni, menteni, vagy megtartani. A környezeti következmények előrejelzése A tervezett új terület-felhasználással szemben támasztott követelmények teljesülése garantálja a környezetvédelmi, vízvédelmi határértékeknek való megfelelést, a megengedettnél nagyobb környezetterheléssel a terv távlatában nem kell számolni. A legjelentősebb, nagytávú hatásokat az a gazdasági övezet kijelölése, a területek művelési ág változása, a területhasználati, tájhasználati, tájképi változásokat jelentik. Tekintettel arra, hogy a változás tájmorfológiai szempontból jelentős, a tájképi hatás kompenzálására jelentős zöldfelületek, zöldtetők, „zöld utak” kialakításával kell számolni. Ennek a biológiai aktivitásérték szempontjából is jelentősége van. A tervmódosítás értékelése A tervmódosítás környezeti szempontból az alábbiak szerint értékelhető: A módosításoknak szerkezeti és szabályozási vonzata van, környezetvédelmi hatása általában elviselhető, valamennyi környezeti elem tekintetében a megengedett terhelési értékek alatti. A területhasználatok változása kiterjedésükben jelentős. A változások hosszútávon megjelenő és meghatározó új települési, táji elemek megjelenését jelenti. A következmények csak akkor pozitívak, ha a morfológiai, tájképi, környezet-igénybevételi megoldások kompenzálják, vagy javítják az eredeti állapotok jellegét, minőségét. Környezetvédelmi intézkedések, javaslatok A tervmódosítás következtében jelentősebb, a megengedett értékeket meghaladó környezeti hatással nem kell számolni. A terület ellátásában szerepet játszó közlekedési utak határértéket meghaladó terhelése az adott környezetben az elviselhető határon belül növekszik. A védett területek terhelése elkerülendő. Az ipari park területén a LEGO fejlesztéshez, illetve a terület további beépítéséhez tartozó területfejlesztések, beruházások megvalósítása során kell figyelembe venni a 314/2005. (XII. 25.) Korm. r. környezeti hatásvizsgálatra vonatkozó rendelet követelményeit. Ilyen igény vagy egyes tevékenységekkel szemben, vagy 3 ha-t meghaladó terület érintettsége esetében, infrastruktúra fejlesztésnél és egyes tevékenységek engedélyezése során merülhet fel. Az egyes területek, tevékenységek esetlegesen szükséges monitoring igényét az engedélyes tervekben kell megadni. A beékelődő Gyepmesteri telep bezárását, utógondozását és a terület hasznosítását külön tervben kell megfogalmazni. Az újrahasznosítás során prioritást élvez az erdősítés. Összességében a tervmódosítás környezetre gyakorolt hatása a megengedett értékeken belüli terheléseket eredményezik. A 2/2005.(I.11.) Korm. rendelet alapján készített környezeti vizsgálat, illetve környezeti értékelés a szerkezeti terv és szabályozási terv környezetalakítási alátámasztó munkarészét megalapozó anyag. A környezeti értékelés alapján a területre vonatkozó szerkezeti és szabályozási terv az elhatározások, módosítások kijelölését és szerkezeti átrendezését célzó és biztosító javaslat elfogadásra javasolt. Megjegyzés! A környezeti értékeléshez tartozó, szerkezeti és szabályozási tervlapokat, a biológiai aktivitásérték számítást, illetve a természetvédelmi felmérési dokumentációt a településrendezési tervdokumentáció tartalmazza! Debrecen, 2011. 09. 05.

Lévai Béla környezetvédelmi szakmérnök, szakértő mélyépítőmérnök /Kamarai reg.: HBM MK 09-0036/ 4024 Debrecen, Kandia u. 15. Tel./fax: 52/314-193, 06-20/9433-910 E-mail: [email protected]

Fatum Property Kft


2011

23

Nyíregyháza NY-i Ipari Park TRT módosítás 2011. 2.1.Településszerkezeti összefüggések A Város (többször módosított) Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási terve 2005-ben készült el. A 2007-ben történt jelentősebb módosítás a 103/2007.(VI.21.) sz határozattal, és a 21/2007.(VI.12.) sz. rendelettel került elfogadásra. Ebben a település fejlesztésének elképzeléseihez igazodóan, a 338-as számú tervezett főút melletti K-i településrész – és kisebb részben a Ny-i oldal is - fejlesztése is szerepel. A jelen szerkezeti terv módosítása a város korábbi településrendezési eszközeiben megfogalmazottakkal alapvetően teljes összhangban van, mert: „A településszerkezeti tervet megalapozó dokumentum a város Képviselő Testületének a 230/2000. (X.25.) számú határozatával jóváhagyott Hosszú távú településfejlesztési koncepció szerint: A településfejlesztési koncepció általános célja az, hogy: 1. Stabil alapokon nyugvó, kiegyensúlyozott, fejlődő gazdaság megvalósítása 1.1. fejlett vállalkozói infrastruktúra kiépítése 1.2. a gazdaság igényeihez illeszkedő humán erőforrás fejlesztés 1.3. egészséges gazdasági struktúra, húzó ágazatok kialakítása és fejlesztése 1.4. a regionális szerepkör erősítése gazdaság - befektetés-ösztönzés - a város elérhetőségének javítása - az innovatív környezet megteremtése 2. Minőségi életkörülmények biztosítása 2.1. környezet- és természetvédelem 2.2. az épített környezet fejlesztése és védelme 2.3. a lakosság egészségi állapotának javítása 2.4. a magas szintű kultúra és közművelődés lehetőségeinek biztosítása 2.5. a szociális biztonság megteremtése” a településen élők életkörülményei, így - a megélhetési viszonyok, - a települési komfortosság, - az esztétikai minőség és - az egészséges környezeti feltételek az erőforrások megőrzése mellett jelentősen és tartóan javuljanak. A fenti célok változatlanul érvényben vannak! Az, hogy hosszú távon egy egyedi arculatú, élhető, éltető és szolgáltató város tudjon lenni, amely nagyságához és történelmi hagyományai- hoz méltó szerepet tölt be a térségben, kulturális téren, meg kell felelni a térségben a gazdasági-logisztikai központi szerepkörnek is. Az általános célkitűzés a fenntartható fejlődés elvének érvényesítéséből következik. Azaz az egyik oldalon biztosítani kell Nyíregyháza folyamatos fejlődését, ami a városban élők életkörülményeinek jelentős és tartós javulásában kell, hogy tükröződjön. A másik oldalon a javulás csak akkor válhat tartóssá, ha a fejlődés erőforrásai, mint a természeti, a humán és a civilizációs erőforrások megőrződnek, fennmaradnak. A településfejlesztési koncepció egyik stratégiai programja: a fejlesztés alapfeltételeinek elősegítése, ezen belül - az elérhetőség és a térségi közlekedési kapcsolatok javítása, - a belső közlekedési szerkezet korszerűsítése, - a „szolgáltató város” szerep önkormányzati felvállalása. Ebből következik, hogy az /akkor még/ a tervekben szereplő, azóta már prioritásként, és az országos tervekben is szerepeltetett új nyomvonalú Ny-i elkerülő út (338 sz. főút ) helyén való megtartásán, és a szükséges kiépítésén , a kapcsolódó főutak-gyűjtőutak korszerűsítésének megvalósításán túl 1.) a Megyei területrendezési Terv-nek (SZ.SZ.B. M-TRT) – annak a programja - megfelelően biztosítani kell a Nyíregyházát Ny-ról, ÉNY-ról határoló települések térségi összeköttetését is biztosító új főút tervezett nyomvonalát. Első ütemeként a Tiszavasvári útig a Simai úton – M3-as autópályán át, a városon belül az arra K-en csatlakozó belsővárosi gyűjtőút-hálózatnak a város saját közlekedési rendszerében folyamatosan megvalósuló gyűjtőútként, illetve az országos másodrendű főutak megtartását is biztosítani kell. Az érvényes rendezési tervben ezek az utak kissé más nyomvonalon jelenleg is szerepelnek.

Fatum Property Kft


2011

24

Nyíregyháza NY-i Ipari Park TRT módosítás 2011. 2.) biztosítani kell a nyugati elkerülő út, mint országos főút nyomvonalát, valamint az északi elkerülő főút nyomvonalát a 338-as számú út folytatásaként külterületen, a terv távlatán túl. Utóbbihoz kapcsolódóan országos mellékútként kell kialakítani a K-i és a Ny-i gyűjtőutakat (körutakat,) amely a külterületen kapcsolódjon a 38. sz. főúthoz, illetőleg a Kótaji úthoz. A fentiek változatlanul fennállnak. 3.) Ki kell építeni a Ny-i elkerülő út-Ny-i rekonstrukciós ipari park közötti gyűjtőutat. Változatlan. 4.) korszerűsíteni kell a 36-os és a 38-as főutakat a város települési területe és a Ny-i elkerülő út között, a 36-os-38as főutakat az Alkotás utca folytatásában összekötő gyűjtőutat, mint tervezett összekötő utat és biztosítani az új szakaszának területét Nem történt módosítás. 5.) a belső közlekedési szerkezet korszerűsítése keretében meg kell erősíteni az utcahálózat gyűrű irányú elemeinek közlekedés-szerkezeti szerepét. Ki kell alakítani a város D-i iparterületét és a Simai utat összekötő új szakaszon vezetett „körutat” országos főútként és városi gyűjtőútként a tervezett ún. Simai úti „áttörés”- Debreceni út-Tünde utca-Móra F. utca-41. sz. főút -4. sz főút új gyűrűt, ütemezetten Az 5. pontban foglaltak a módosított tervben is elsődlegesek. 6.) a Kiskörúton és a Nagykörúton belül pihenő-kiszolgáló, parkoló utcaként kell kialakítani a kiszolgáló utakat, melyek műszaki paraméterei ezt lehetővé teszik. Mint már kialakultakat a terv meglévő-megmaradóként veszi figyelembe. A településfejlesztési koncepció stratégiai programja: a népességmegtartó képesség javítása, a munkahelyteremtés elősegítése, a foglalkoztatottság és a humán erőforrások kihasználásának javítása, valamint szintén hangsúlyosan az idegenforgalom fejlesztése. Részben ehhez kapcsolódik a szolgáltató város szerepkör önkormányzati felvállalásának a programja is. A program gazdasági-, intézményi- és idegenforgalmi területek biztosítását igényli. Ebből következik, hogy: a.) a népességmegtartó képesség javításához, a munkahelyteremtés elősegítéséhez, a foglalkoztatottság javításához kapcsolódóan a tartalék és a kialakítás alatt lévő gazdasági területek felhasználása mellett jelentősebb kiterjedésű, egybefüggő, zöldmezős fejlesztésre alkalmas gazdasági területet kell kijelölni. A településrész Ny-i Ipari Park környezetében a szabályozási terv a falusias lakóterület megtartása, bővítése mellett igyekezett megtartani az erdőfoltokkal vegyes, néhol ligetes mozaikos, korábban gyümölcsös, kertes szántó használatú alföldi mezőgazdasági tájkaraktert. A város számára kiemelt jelentőségű a terület további fejlesztése, mivel a jó adottságú területen a gazdaságfejlesztés is alapvető szempont. Ennek alapján újabb ingatlanok feltárása válik lehetővé a településen letelepedni szándékozók számára vállalkozás-élénkítés szempontjait is figyelembe véve. A területen kialakítandó gazdasági terület megvalósítása településrendezési-építésjogi és finanszírozási szempontból is kedvező. Ez a tanyás, távoli falusias lakóterület szerkezeti vonatkozásában sem jelent koncepcióváltást, mivel e terület viszonylag alacsony intenzitású beépítés céljára van kijelölve. A közlekedési területtől a gazdasági (nem zavaró gazdasági terület) min. 10 m széles telken belüli beültetési kötelezettségű erdősávval, a Ny-i elkerülő út és a 36-os számú út felől a kiszolgáló szervízút adta kényszerű távolsággal megépíthető építmények, vagy a 25-40 m széles erdősávval, a lakóterületek felé csökkenő építmény- magassággal illetve a falusias lakóterület alacsony beépítési intenzitásával a területi terhelés nem nő jelentősen. Az országos főútról gyűjtőutakon át történő közvetlen gk. kiszolgálás a lakóterület tehergépjármű terhelését van hivatva csökkenteni, egyben a településkép kialakításában is rendező elv a párhuzamos szervizutas kiszolgálás. A fejlesztés közművesítés feltételei változatlanok, azaz teljes közművesítéssel megindulhat a terület fejlesztése. Az energiaellátás terén a meglevő városi hálózatokról fejlesztéssel biztosíthatók a terület igényei. A város a külső hálózatok kiépítését nem vállalja, azt fejlesztőknek kell megvalósítani.

Fatum Property Kft


2011

25

Nyíregyháza NY-i Ipari Park TRT módosítás 2011. Szükséges a területen beültetési kötelezettség elrendelése. A területtől É-ra elhelyezkedő erdő zöldsávjának folytatásaként, illetve a beépítésre szánt terület D-i részén településképi mind környezetvédelmi, mind tájképvédelmi okokból indokolt. A Szerkezeti terv módosításának várható hatása a településre A településrendezési terv hatására, annak eredményeképpen a város települési területe / a belterület, és a hozzá csatlakozó külterület, beépítésre szánt területek, illetve az ezektől távolabb lévő külterületi, de beépítésre szánt területein a kialakuló szerkezet és az elsődleges építési használat miatt racionálisabb, rendezettebb és esztétikusabb lesz. Kialakul és karakteresebb lesz, annak arculata egyedibbé válik, a lakóterületek humanizáltabb megjelenése és rendje jön létre. A települési kötődéshez is szükséges közterületek rendezettebbek lesznek, illetve kialakulhatnak ott, ahol jelenleg hiányoznak. A kialakuló gazdasági területeken a településre vezető út mellett kereskedelmi-szolgáltató területek, termelési célú ún. nem zavaró egyéb gazdasági területek alakulnak ki, munkahelyeket létesítve Nyíregyházán. Ezeknek a területeknek a megközelítése nem csak az országos főutak segítségével, hanem a kiépítendő gyűjtőutak, külterületi mezőgazdasági utak kialakításával és fejlesztésével válnak lehetővé. A város és a közvetlen térsége autópálya kapcsolata javul. A betelepülő gazdasági tevékenységek a város gazdasági szempontból több lábon állását hivatott segíteni. Ezzel a Hosszútávú Településfejlesztési Koncepció-ban elhatározottaknak lehet eleget tenni. A Hosszútávú település- fejlesztési koncepcióban elhatározottak megvalósulása esetén a gazdasági és a szolgáltató tevékenység jelentősége erősödhet a településen, ugyanakkor a lakóterületek még nem kerülnek hátrányosabb helyzetbe a kényszerű gazdasági területi és esetleges funkcionális hatásoktól, azok „zavarásaitól”. Az ilyen területek rendeltetése, a lakóterületekhez viszonyított helyzete biztosítja azt, hogy a települési terület lakó-és vegyes területei ne kerüljenek hátrányos helyzetbe. A megélhetési viszonyok javításához szükséges munkahelyi területek szabályozott és rendezett keretek között alakulhatnak ki. Az igazgatási területen, a külterületen a természeti értékek, a védett területek és a védettségre tervezett területek, valamint a használatuk természetkímélő módon valósulhatnak meg. 2.2. Terület-felhasználás

Fatum Property Kft


2011

26

Nyíregyháza NY-i Ipari Park TRT módosítás 2011. 2.3. Tájalakítás, tájrendezési javaslat, környezetalakítás, BAE érték számítás (NYÍREGYHÁZA 2011. ÉVI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV-MÓDOSÍTÁSA – ÖVEZETEK ÁTSOROLÁSA TÁJRENDEZÉSI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ)

A TISZAVASVÁRI ÚT MENTÉN, KÜLTERÜLETEN KIALAKÍTANDÓ IPARTERÜLET TERÜLETET ÉRINTŐ ÖVEZETI ÁTSOROLÁSOKHOZ TÁJRENDEZÉSI VIZSGÁLAT

27

Jelenlegi állapot

Fatum Property Kft


2011

Nyíregyháza NY-i Ipari Park TRT módosítás 2011. Nyíregyháza város településrendezési tervének 2011. évi felülvizsgálata a jelenleg mezőgazdasági terület kapcsán felmerülő övezeti átsorolási igények miatt merült fel. Az övezeti átsorolások külterületet érintenek. A tervezési terület 2 elkülönülő részből áll, melyek beépítése időben jelentős eltér egymástól: A leendő LEGO ipartelep területe (102,37ha) Má > Ge A leendő LEGO iparteleppel együtt kezelendő terület, mely 3 oldalról (K, D, Ny) körülveszi a LEGO telephelyet (224,04ha) Má>Ge; Má>Ev; Má>Mko; Má>Köu; Má>Lf; Eg>Ge; Eg>Ev; Ge>Köu; Ev>Lf; Ev>Mko; Ev>Eg A 2 részegység összesített területe 326,41 ha. -- Táji, természeti adottságok tekintetében a LEGO gyártó üzem tervezési területet nem érintik a hatályos településrendezési szakterületi vizsgálatoktól eltérő új megállapítások. Az országos és helyi szintű védett természeti értékek a tervezési terület hatáskörzetében nem találhatók. A tervezési terület nem érint: - Natura 2000 Különleges természetmegőrző területet - Natura 2000 Különleges madárvédelmi területet - Ex lege védett területet - Kiváló termőhelyi adottságú szántó területet - Érzékeny természeti területet - Felszíni vizek szempontjából fokozottan érzékeny területet - Kiemelten fontos érzékeny területet - Kiváló termőhelyi adottságú erdő területet - Országos komplex táj-rehabilitációt igénylő területet - Országos ökológiai hálózat területét - Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területet - Országos jelentőségű tájképvédelmi területet A tervezési terület érint: - Együtt tervezhető térségek övezete - Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő területet A tervezési terület környezetében Nyíregyháza Ny-i városrész (Kertváros) belterületének irányában iparterületet, gyümölcsösöket, idegenforgalmi területet, szántókat, majd kertvárosias lakóterületet találunk, míg a külterület irányában szántó, majd erdő területek fekszenek. A tervezési terület jelenlegi, valóságos használata mezőgazdasági jellegű. Ez a használat évtizedes távlatban fennáll. A jelenlegi szántó használat gyenge termőképességű, homokos talajon folyik. -- A város zöldfelületi rendszerét meghatározó városszerkezetben jelentős zöldfelületi elemek találhatók, de kapcsolati rendszerük esetleges. Tudatos, tervszerű egységes rendszerré szervezésüket már a hatályos rendezési terv alátámasztó munkarésze is célként nevezte meg. A tervezési terület a város zöldfelületi rendszerében nem tölt be hálózati szerepet, ezen terület nem számítható be a hálózati rendszerbe. A tervezési területtől É-ra, a Nyíregyházát Tiszavasvárival összekötő út meglévő közlekedési vonalként jelenik meg, a tervezési terület K-i határán pedig fontos gyűjtőút épül, amely a tervezési területet is összekapcsolja az M3 autópályával. A tágabb környezet tájképi megjelenésére a Nyírség kistáj építkezési és lakhatási speciális szokásai miatt jellemző az ún. „tanya-bokros” csoportosulás. A tervezési terület közeli szomszédságában is találhatók ilyen apró települések: Szabadságbokor, Zomboribokor, Salamonbokor, Nádasbokor, Kovácsbokor, Antalbokor, Jánosbokor, Istvánbokor, stb. Ezeket az apró településeket szántók, gyümölcsösök veszik körül, egymáshoz közel, hálózatot alkotva helyezkednek el. A tervezési terület a különböző „bokrok” között, egy tágasabb, mg. hasznosítású területen fekszik. A LEGO iparterület Ny-i szélén található az ún. Peresi domb, mely kis alapterületű az átlagos felszínből maximálisan mintegy 67m-rel emelkedik. Alapterülete és földtömege csekély.

Fatum Property Kft


2011

28

Nyíregyháza NY-i Ipari Park TRT módosítás 2011. A tájkép megváltozása egyértelműen prognosztizálható. A nagy felületű parkolók, a nagy tömegű és nagy magasságú üzemi épületek a jelenlegitől eltérő tájképet alakítathatnak ki. A helyzet megoldása érdekében nagy figyelemmel kell eljárni a terület lehatárolását, növényzettel való betelepítését illetően. A tervezési terület mikroklímája a beruházás következtében bizonyosan megváltozik. A jelenlegi szántóföldi gazdálkodás a talajt növényzettel lefedi, a csapadék a talajba helyben beszivárog és a talajvíz természetes körforgásának részévé válik. A nagy tömegű épületek, a nagy felületű burkolatok a hőgazdálkodást érzéketlenné teszik, a hőegyensúly egy napi szinten erősen hullámzó érték mentén fog kialakulni. A csapadékvizet az épített felületek nem tudják elnyelni, azokat össze kell gyűjteni és elvezetni, következésképp nem a helyszínen fog a körforgásba kerülni, hanem elvezetve valahová, egy másik helyszín egyensúlyát megváltoztatva kerül be a talajvízbe. A terület jelenlegi használatának és a tervezett állapotnak (új beépítésre szánt terület) az összehasonlító vizsgálata a biológiai aktivitás értékek összesítése miatt szükséges, a vizsgálat eredménye a tájrendezési javaslati fejezet végén található. TÁJRENDEZÉSI JAVASLAT Nyíregyháza város településrendezési tervének 2011. évi felülvizsgálata a jelenleg mezőgazdasági terület kapcsán felmerülő övezeti átsorolási igények miatt merült fel. Az övezeti átsorolások külterületet érintenek. A tervezési terület 2 elkülönülő részből áll, melyek beépítése időben jelentős eltér egymástól: A leendő LEGO ipartelep területe (102,37ha) Má > Ge A leendő LEGO iparteleppel együtt kezelendő terület, mely 3 oldalról (K, D, Ny) körülveszi a LEGO telephelyet (224,04ha) Má>Ge; Má>Ev; Má>Mko; Má>Köu; Má>Lf; Eg>Ge; Eg>Ev; Ge>Köu; Ev>Lf; Ev>Mko; Ev>Eg A 2 részegység összesített területe 326,41 ha. Az övezeti átsorolási javaslat szerint a 326,41ha területű, NYÍREGYHÁZA, É-ról Tiszavasvári út – K-ről települési út – D-ről mezőgazdasági ingatlanok és mezőgazdasági dűlőút –Ny-ról mezőgazdasági dűlőút által határolt tömb alapvetően ipari-gazdasági használatú területként lesz besorolva, de a K-i részen egyes ingatlanok átsorolása célszerű a valós, ill. várható valós hasznosítási igények szerint. A valós igényeket messzemenőkig figyelembe vevő változtatás elfogadható állapotokat eredményez. LEGO IPARTERÜLET A LEGO terület használatára maximális 50%-os beépítettség meghatározása indokolt, a várható beépítési igények ezt el is érik, értékük a maximum szerint, 50%-on alakul. A többi telephely szabályozási előírásait a később felmerülő valós igények alapján kell megalkotni. A tervezett épületek maximális magassága 26m. A magas épületek tájba illesztésére kevés lehetőség kínálkozik. Az épületek takarását a szem magasságból még viszonylag elfogadhatóan meg lehet oldani, elsősorban a telekhatárok mentén, azon belül telepített erdősávval. Az erdősáv vegyes faállományból kell álljon (magas és közepesen magas lombkoronájú fák, cserjék), mely a vizuális takarást képes megoldani. A környezetben magas (több emeletes) házak nem találhatók, melyek magas pontjairól a telephelyre való rálátás nem lenne gátolható. Javasolt továbbá, hogy a tervtanács az épületek falazatának meghatározásakor vegye figyelembe a tájba illeszthetőség szempontjait, a nagy és magas épület tömegek miatt a növényi természet színeit lehető legjobban közelítő színkombinációt (alul barna, majd a fák lombozatával megegyező haragos közepesen sötétzöld, végül az ég átlag színével megegyező kékesszürke szín). A területen nagy felületű épített burkolatra van szükség, a teher-, a személy- és a technológiai forgalom lebonyolítása érdekében, emellett nagy felületet lefoglaló épületek lesznek a gyártás minden szegmense (gyártás, irányítás, raktározás, logisztika, szociális feltételek, stb.) számára. A mikroklíma változás csökkentése érdekében az épületek tetején elhelyezett napelemek és napkollektorok alkalmazása javasolt, valamint az épületeket és burkolatokat körülvevő zöldfelületeken intenzív, 3 szintes növényállomány telepítése és annak intenzív, öntözött fenntartása indokolt és szükséges. A tervezett létesítmény beépítettsége: A tervezett létesítmény burkolat igénye A létesítmény zöldfelületei Fatum Property Kft

50%. 30%. 20%-ot tesznek ki. Nyíregyháza NY-i Ipari Park TRT

2011

29

Nyíregyháza NY-i Ipari Park TRT módosítás 2011. A tervezett létesítmény zöldfelületeinek legnagyobb része intenzív fenntartású gyepfelületekből áll majd. Mindenképpen javasolt az építési engedély feltételéül szabni a létesítendő zöldfelületeken a nagyobb hatásfokot képviselő 3 szintes növényállomány megvalósítását, melyet jogosult szaktervezővel kell megterveztetni. A telekhatárok mentén minimálisan 10m (a telephely D-i, Ny-i határai, ÉNy-i sarka mentén), két sorosan fásított zöldsáv megvalósítása javasolt, de mivel a lehetőség adott, 20m szélességű (a telephely É-i határai mentén), és 50m szélességű (a telephely K-i határai mentén), több sorosan fásított zöldsáv telepítése szükséges. A volt dögtemető területén telephelyen belüli védelmi funkciójú erdőállomány telepítése szükséges, a talaj bolygatása sekélyen, kizárólag a felület rendezésével és az ültető gödrök kiemelésével történhet. A véderdőt részben gyorsan növő, de nem invazív fafajok (pl. Ulmus minor, Betula pendula), részben lassan növő de hosszú életű fafajok (Quercus robur, Quercus cerris, Fraxinus angustifolia) felhasználásával foltszerű vegyítésben kell telepíteni. A tervezési terület Nyíregyháza felőli, K-i (50m szélességű erdősáv), valamint É-i (20m szélességű erdősáv) oldalán védelmi célú 4 szintes növényállomány – nagy lombkoronájú fa – kis lombkoronájú fa - cserje – gyepszint (erdősáv) telepítése javasolt. A telepítésre honos fajok és azok fajtái használhatók. Javasolt kis levélfelületű taxonok (Acer campestre fajták, Ulmus minor, Fraxinus excelsior fajták, Fraxinus angustifolia ’Raywood’, Pyrus pyraster, Crataegus monogyna, Prunus spinosa, stb.) telepítése. A tervezési terület D-i, és NY-i határa mentén, valamint a használatra jelenleg tervezett és az azon túli terület közé védelmi célú 2 szintes növényállomány – nagy lombkoronájú fa – cserje – gyepszint (erdősáv) telepítése javasolt. A telepítésre honos fajok és azok fajtái használhatók. Javasolt kis levélfelületű taxonok telepítése (Quercus robur, Fraxinus excelsior, Fraxinus angustifolia ’Raywood’, Ulmus laevis, Ulmus minor, Ulmus glabra, Malus sylvestris, Pyrus pyraster, Crataegus monogyna, Prunus spinosa, stb.). Az erdősávok alapvetően segítik az üzem takarását, ezáltal tájba illesztését. Az ingatlan határok mentén megkövetelendően telepítendő fásítások a tájba illesztés legfontosabb elemei, mert a környező területek, utak használói szem magasságának perspektívájából az ezen helyeken ültetett növények képesek a legnagyobb vizuális takarásra. A beültetésre javasolt erdősávok védik az ipari terület használat zaj-, fény- füst-, stb. emissziójától a környező mezőgazdasági területek művelőit és faunáját. A megfelelően kialakított erdősávok a LEGO üzem tájba illesztésének legfontosabb eszközei. Az erdősávok állomány alkotói a területre jellemző tölgy- kőris- szil ligeterdő társulás fő- és elegy fajaiból kerüljenek ki (kocsányos tölgy, magas kőris, magyar kőris, vénic szil, mezei szil, hegyi szil, vadalma, vadkörte, egybibéjű galagonya, kökény, stb) A tájrendezési javaslat része a csapadékvíz összegyűjtés utáni lehető legnagyobb mértékű hasznosítása. A zöldfelületek öntözésére, egyes használati víz funkciók biztosítására az összegyűjtött csapadékvíz jelentős része felhasználható. A zöldfelületek intenzív, öntözéses fenntartása a jelentős tájba illesztési elvárás és a homok talaj csekély vízmegtartó képessége miatt kiemelten fontos. Megfontolandó a telekhatárok mentén telepítendő fásítás területének felhasználása a szikkasztásos csapadékvíz használatra. Egy jól kidolgozott vízgazdálkodási rendszer a környezet vízháztartásának csak kismértékű változtatását eredményezi. A LEGO beruházás megvalósításával a terület legmagasabb pontját jelentő ún. Peresi domb elbontásra kerül, földjét a telephely más részeinek feltöltésére fogják felhasználni. A kis felületű, kis földtömegű domb eltűnése szegényíti a táj természetes, hullámos megjelenését, de mivel teljesen egészében a leendő telephelyen belül található, jelentős rézsűk képzésével nem kell számolni. A tereprendezés mindazonáltal az eredeti Bf 121,75m és Bf 110,69m közötti magasságokat eltüntetve, Bf 116,08m (padlószint Bf 113,40m) és Bf 110,69m között alakul majd. A LEGO IPARTERÜLETET ÖVEZŐ KÖRNYEZET ÖVEZETI ÁTSOROLÁSI JAVASLATAI A tervezési terület 326,41ha-os területén belül sokféle, erősen eltérő terület-felhasználás van érvényben és használatban. A jelenlegi terület-felhasználások közül a mezőgazdasági általános övezet megszűnik. Jelentősen megnő az ipari-gazdasági területek nagysága, a reálisan prognosztizálható beszállítói, ill. a már jelenleg is meglévő átsorolási igényeknek megfelelően. A falusias lakóterület kis mértékben növekszik, a valós élethelyzetek rögzítésének céljából. A vízgazdálkodási terület nem változik, a csatornát övező korlátozott használatú mezőgazdasági területek egységes megjelenítése következik be. A gazdasági erdő felületek egy része megszűnik (alapvetően ipari-gazdasági Fatum Property Kft


2011

30

Nyíregyháza NY-i Ipari Park TRT módosítás 2011. területek érdekében), ugyanakkor új, kis felületű véderdő felületek lesznek kijelölve. Nagy jelentőségű közlekedési terület kerül kialakításra, mely Nyíregyháza városának más területeit is képes kiszolgálni a gazdasági fejlődés biztosításának érdekében. Az újonnan kijelölésre kerülő ipari-gazdasági területeken javasolt a telephelyen belüli, ingatlan határok mentén végrehajtandó fásítások (lehetőleg 5-10m szélességben) végrehajtása, valamint az ingatlanok egyéb zöldfelületein 3 szintes állományok telepítésének előírása. A fásítások részben a pontszerű szennyező források emissziójának lokális szinten való tartását, részben pedig a telepítendő épületek tájba illesztését szolgálják. A hatályos tervekkel való egyeztetés eredményeképpen megállapítható, hogy a kijelölt területek átsorolása nem okoz megoldhatatlan tájrendezési hatású változásokat. A tervezési terület valós fásítottsága mielőbbi, még 2012. év elején végrehajtandó fásítással megoldandó. -- A tervezési terület biológiai aktivitásértékének számítása - újonnan beépítésre szánt területek kerülnek bevonásra - az Étv. 8.§ (2) bekezdés b.) pontja szerint szükséges. A 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet 1. melléklete szerint a terület-felhasználások változásának követése alapján jelentősen csökken a biológiai aktivitás érték. A vizsgálati állapot értékének kiszámítása a fenti jogszabály 3. § b) 2 bekezdése alapján, a felületminőségek területhasználaton belüli differenciált számításával, a jelenleg érvényben lévő településrendezési terv és a tervezett beépítés összevetése alapján is történhetne, és valószínűleg a biológiai aktivitás érték előző számításánál kisebb mértékű csökkenését eredményezné, de a terület rövid távú beépítésére vonatkozó számszerűsíthető szándékok (beépítési javaslatok) nem ismertek pontosan, a LEGO területét övező területekre pedig megközelítő beépítési szándékok sem ismertek. Amennyiben a szabályozási tervben megjeleníthető elemek lesznek találhatók, azok alapján a tervezett állapot biológiai aktivitás érték számítása a felületminőségek szerinti számításra módosítható. A felületminőségek területhasználaton belüli differenciált számítása jelen esetben nem alkalmazható. A terület-felhasználás szerinti számítás a teljes vizsgálati területet illetően: HATÁLYOS TERV MÓDOSÍTÁSI TERÜLETEK érték 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Mezőgazdasági területek, szántó Ipari-gazdasági terület Kereskedelmi-szolgáltató terület Falusias lakóterületek Vízgazdálkodási terület Közlekedési terület Korlátozott mg terület Véderdő Gazdasági erdő

vizsgált terület (ha)

MÓDOSÍTÁS

vizsgálati érték

érték 3,7 0,4 0,4 2,4 6 0,5 3,7 9 9

3,7 0,4 0,4 2,4 6 0,5 3,7 9

213,15 59,56

7,47 10,41

788,66 23,82 0 30,27 9,25 0 27,64 93,72

9

21,66

194,93

326,41

1168,30

12,61 1,54

összesen

vizsgált terület (ha) 0 277,68 14,26 1,54 16,62 11,12 5,18

tervi érték 0 111,07 0 34,23 9,25 8,31 41,15 46,66

eredmény (aktivitási érték + -)

-917,63

0 326,41

250,67

A terület-felhasználás szerinti számítás a LEGO telephelyet illetően: HATÁLYOS TERV MÓDOSÍTÁSI TERÜLETEK 1.

Mezőgazdasági területek, szántó

2.

Ipari-gazdasági terület összesen

MÓDOSÍTÁS

érték


vizsgálati érték

3,7

102,37

378,78 0

102,37

érték


tervi érték

0,4

102,37

40,95

102,37

40,95

0

378,78

eredmény (aktivitási érték + -) -337,83

A biológiai aktivitás érték szinten tartása a tervezési területen belüli 3 szintes növényállomány telepítések megvalósításával, ill. Nyíregyháza közigazgatási területén belül, más helyen megvalósított 173,14ha szántó területen erdő telepítésével biztosítható. Az erdő telepítések számára a város K-i részén, a regionális hulladékkezelő telep környe-

Fatum Property Kft


2011

31

Nyíregyháza NY-i Ipari Park TRT módosítás 2011. zetében lévő szántó területeken nyílik lehetőség. A véderdő telepítésére a beruházás tulajdonosát, ill. megvalósítóját kötelezni kell. A teljes tervezési területet érintő biológiai aktivitás érték hiánya 173,14ha erdővel pótolható, ebből a LEGO iparterületet érintő hiány 37,54ha erdővel kompenzálható. Javasolt tájrendezési szempontú intézkedések A szabályozási terv elkészítése során a következő tájrendezési vonatkozású szempontok érvényesítése kívánatos: A jelentős beépítés és nagy felületű burkolatok miatti mikroklíma változás környezetre gyakorolt hatásainak és az öntözővíz felhasználás csökkentése érdekében a védelmi célú erdősávok telepítése még 2012-ben megvalósítandó. A területen beépítésre kerülő magas épületek tájba illesztését segítendő, az ingatlan határok mentén vegyes (nagy és közepes lombkoronájú) nagyságú, cserjékkel besűrített erdősávok, a bevezető utak mentén fasor telepítések végrehajtása javasolt. A talajvíz-háztartás egyensúlyának optimalizálása érdekében a csapadékvizek nagyfokú felhasználásának megoldása javasolt. A telephelyeken belül 3 szintes zöldfelület kialakítását, annak terveztetését az engedélyezési eljáráshoz kötni szükséges, a minél kisebb ökológiai változások miatt is. Összefoglalás A tervmódosítás települési-táji környezetre gyakorolt hatása (a lokális környezeti alaphelyzetek változásától eltekintve) lokálisan jelentősnek minősül. A környezeti hatások általánosan szinten tartó, vagy kedvezőbb környezeti állapotokat eredményeznek, mint az eredeti területhasználat jelentett. A változtatások többsége lokálisan az eredeti települési, táji környezetben a tájkép lényeges megváltoztatásával jár, kisebb része a tájkép lényeges megváltoztatása nélkül valósítható meg és tartható fenn. A tájrendezési vizsgálatot, illetve értékelést a jelenlegi szerkezeti terv terület felhasználási és szabályozási elemeiben bekövetkező változtatási igény tette indokolttá. A tájrendezési vizsgálat azzal, hogy feltárta a tervezett terület felhasználások, illetve beépítések által várható környezeti hatások mértékét, megalapozta a tervmódosítás megvalósításának jogszabályi és környezetvédelmi lehetőségét. A terv és módosítása alapvetően nem eredményez az eredeti állapottól a megengedettnél kedvezőtlenebb környezeti hatásokat, így a hatásában távlatban elsősorban környezeti, tájképi, gazdasági, társadalmi és városképi vonatkozásban minősül jelentősebbnek! A tájrendezési vizsgálat a tájhasznosítási érdekeket szem előtt tartva megfelelőnek tartja a szerkezeti és szabályozási tervi célokat, azokat megfelelő részletességgel törekedett leírni és minősíteni. A teljes részletességű leírást a Településszerkezeti és Szabályozási terv módosító anyaga tartalmazza! A várható hatások tekintetében megoldhatatlan ellentmondásokat nem talált. A terv összességében biztosítja a fenntartható fejlődés gazdasági, infrastruktúrális, települési és társadalmi feltételeit. Megfogalmazza a környezeti és természeti, ökológiai értékekkel való hatékony gazdálkodás eszközeit, céljait. Összességében a tervmódosítás tájképre gyakorolt hatása a megengedett értékeken belüli változásokat eredményezi. Az elkészített tájrendezési vizsgálat, illetve tájrendezési értékelés a szerkezeti terv és szabályozási terv tájrendezési alátámasztó munkarészét megalapozó anyagként elfogadásra javasolt. Megjegyzés! A tájrendezési értékeléshez tartozó, szerkezeti és szabályozási tervlapot a településrendezési tervdokumentáció tartalmazza! Debrecen, 2011. 09. 16. Zsila László Okl. táj- és kertépítész mérnök Tk-09-0583/16

Fatum Property Kft


2011

32


33

Tervezett állapot

Fatum Property Kft


2011

Nyíregyháza NY-i Ipari Park TRT módosítás 2011. 2.4. KÖZLEKEDÉS A fejlesztési területet É-ról a 36. sz. Polgár-Nyíregyháza országos I. rendű főút (Tiszavasvári út) határolja, mely Nyíregyháza város egyik jelentős közlekedési kapcsolata Ny-i irányból, valamint K-ről határolja a Salamonbokori út. A szabályozott tömböt É-D irányban szeli ketté az engedélyes tervvel és jogerős útépítési engedéllyel rendelkező, jelenleg beruházás előkészítés alatt álló 338.sz. országos II. rendű főút tervezett nyomvonala, mint leendő Nyíregyháza Város Ny-i elkerülő út I. szakasza, mely az M3-as autópálya – 36 sz. főút összekötését szolgálja és folytatódva a II. szakasza Nyíregyháza-Nyírszőlős településrészig tart. Az építéshez szükséges területek kiszabályozása már folyamatban van, az út megépítése a város Fejlesztési Koncepciójában kiemelt prioritással bír. A fejlesztési terület távolsága az M3 autópályától a Ny-i elkerülő út megépítését követően 6,2 km. A szabályozandó területen találhatók még önkormányzati kezelésű burkolt mellékutak és földutak, melyek a területen található lakóingatlanok, ipari-gazdasági ingatlanok és mezőgazdasági földek megközelítését szolgálják. A fejlesztési terület közlekedési feltárása I. ütemben a 36. sz. főút felől a 0688 hrsz. úton oldható meg, a főúton kialakítandó osztályozós vagy körforgalmú csomópont kiépítésével. A Ny-i elkerülő út 36.sz. főútig történő megépítése után, a fejlesztési terület DK-i sarkánál az elkerülő úton kialakítandó négyágú körforgalmú csomóponton keresztül lehet a területet Déli irányból feltárni. A csomópont K-i ága kapcsolatot teremt a Bottyán János úton és külterületi szakaszán tervezett helyi gyűjtőúttal, a Ny-i ágából indul a fejlesztési terület D-i és Ny-i határán tervezett szintén helyi gyűjtőút, mely az ÉK-i sarkán eléri a 36. sz. főutat. A Ny-i elkerülő út és a 36.sz. főút kereszteződésében szintén négyágú körforgalmú csomópont kerül kialakításra. A szabályozási területen kialakított közlekedési létesítmények műszaki paramétereit a tervezéskor érvényben lévő Útügyi Műszaki Előírások és hatályos törvények, jogszabályok előírásainak megfelelően kell megvalósítani. A közlekedési utak az ÚT 2-1.201:2008 Közutak tervezése (KTSZ) útügyi műszaki előírás alapján kerültek tervezési osztályba sorolásra, a környezeti körülmény és tervezési sebesség az adott fejlesztés megvalósításakor határozandó meg. A tervezési osztályhoz tartozó műszaki paraméterek csökkentése csak szükséges és indokolt esetben lehetséges, melyről az engedélyeztetés előtt szabvány alóli felmentést kell kérni az illetékes Minisztériumtól. 36.sz. országos I. rendű főút: Tervezési osztály: K.III. Szabályozási szélesség: folyópálya szakaszon 40m, csomópontokban a csomóponti elemek szabványos elhelyezéshez megfelelő területtel Védőterület határa: úttengelytől számított 100-100m Az út szelvényezés szerinti jobboldalán (D-i oldal), a szabályozási szélességen belül elválasztás nélküli gyalog- és kerékpárút kialakítása indokolt és szükséges, mely mind a regionális, mind a kistérségi kerékpárút hálózat részét képezi, tervezési osztálya K.VII. és az ÚT 2-1.203:2010 Kerékpárforgalmi létesítmények tervezése útügyi műszaki előírás alapján „B” hálózati szerepű kerékpárforgalmi létesítménynek minősül. Tömegközlekedés szempontjából a menetrend szerinti autóbusz járat vonalán 1 megállópár autóbuszöböllel történő kiépítése indokolt az iparterület kiszolgálása érdekében az I. ütemben megépítendő csomópont közelében, melyet szabványos 2,50m-es űrszelvényű gyalogjárdával kell a gyalog- és kerékpárútba bekötni. 338.sz. országos II. rendű főút: Tervezési osztály: K.IV. Szabályozási szélesség: folyópálya szakaszon 30-40m, csomópontokban a csomóponti elemek szabványos elhelyezéshez megfelelő területtel Védőterület határa: úttengelytől számított 100-100m Helyi mellékutak: Tervezési osztály: K.V. Szabályozási szélesség: folyópálya szakaszon 22-30m, csomópontokban a csomóponti elemek szabványos elhelyezéshez megfelelő területtel Legalább egyoldali, 2 irányú gyalogjárda elhelyezése az utak mentén indokolt és szükséges 2,50m-es űrszelvénnyel. Helyi egyéb közutak: Tervezési osztály: K.VI. Szabályozási szélesség: folyópálya szakaszon 12-16m, csomópontokban a csomóponti elemek szabványos elhelyezéshez megfelelő területtel Legalább egyoldali, 2 irányú gyalogjárda elhelyezése az utak mentén indokolt és szükséges 2,50m-es űrszelvénnyel. Fatum Property Kft


2011

34


2.5. Ivóvízellátás, Szennyvízelvezetés, Talajvíz és Belvízrendezés, Csapadékvíz elvezetés, Gázellátás,

Elektromos energiaellátás, távközlés

IVÓVÍZELLÁTÁS A terület vízigénye 60.000-80.000 m3/év (200-260 m3/d) A terület Északi határán a Tiszavasvári út mentén a hosszú oldalon található meglévő D225 KM-PVC ivóvízvezeték. Üzemeltetője a Nyírségvíz Zrt. Erről a vezetékről kell egy D160 PE leágazást létesíteni a fejlesztési terület feltáró útján, a központi tömbbelső felé. (0688 hrsz út). Ez a vezeték már az első ütemben elkészíthető. A fejlesztési terület egyéb részeinek ellátásához a helyszínrajzon bejelöltük a szükséges körvezeték hálózatot, D160 PE csőből. A tüzivíz igényt nem javasolt közüzemi hálózatról kielégíteni. Ezért telken belül tüzivíz tárolókat kell majd létesíteni. A vezetékek védőtávolsága épülettől: DN 300-ig: 3 m, DN 300-700-ig: 5 m SZENNYVÍZELVEZETÉS A várható szennyvízkibocsájtás a vízigény alapján 150-195 m3/d –ra becsülhető. A terület ÉK-i sarkánál a Tiszavasvári út –Nyugati elkerülő út csomópontjánál szennyvízcsatorna hálózat fejlesztése várható, mely Európai Uniós Pályázati forrásból finanszírozott városi beruházás. A tervekben ezen a szakaszon D200 KG-PVC gravitációs csatorna rendszer építése szerepel. A tervezett csatorna mellett halad a körzeti átemelő nyomóvezetéke is. A központi fejlesztési területről várhatóan egy szennyvíz átemelőből érkezik a szennyvíz majd, így egyik lehetőségként a fent említett tervezett nyomóvezetékre lehet rákötni. A befogadó pontunk alatt lévő rendszeren három átemelőben kapacitás bővítés szükséges. Másik lehetőség, ha esetleg a városi szennyvízberuházás nem valósulna meg időben, hogy a már meglévő Szélsőbokori úti gravitációs szennyvízcsatorna egyikébe csatlakozik a fejlesztési területről kiinduló tervezett D110160 KM-PVC nyomóvezeték. Ez a nyomóvezeték két irányban is épülhet. Az Északi irányból közelítve meg a Szélsőbokori utat, az állami közút területén kell a nyomóvezetéket megépíteni, ha a Déli irányból jutunk el a Szélsőbokori útig, akkor a külterületi földutakon kell a nyomóvezetéket építeni. Mindkét nyomóvezeték hossza közel azonos, körülbelül 2,2-2,4 km. Ennél a második lehetőségnél csak kettő szennyvíz átemelő kapacitás vizsgálatát és szükségszerű bővítését kell elvégezni. A központi ipari területen kívűl eső területek ellátására közcélú átemelőket terveztünk. A vezetékek védőtávolsága épülettől: 3 m TALAJVÍZ és BELVÍZRENDEZÉS A tervezési terület környezetében korábban készült talajmechanikai szakvéleményeket áttekintettük. Ezek alapján megállapítható, hogy a fejlesztési területen nagyrészt iszapos homokliszt talaj található. Mértékadó talajvízszint -1,6 m. Belvíz nem jellemző a területre. Azonban a IX. sz. főfolyás környezetében 1999 és 2006 években elöntések alakultak ki, melyek helyét a rajzon feltüntettük. Ezeken a területeken csak belvízrendezés után lesz beépíthető a terület. A Vízügyi szakvélemény ide vonatkozó részeit maradéktalanul be kell tartani. Az elmúlt évek rendkívüli csapadékos időjárása miatt várhatóan a mértékadó talajvízszint emelkedett. A terület fő befogadója a FETIVIZIG kezelésű IX főfolyás. A vízfolyás partisávja részére 6,0-6,0 m-t fenn kell tartani. A Vízügyi szakvéleményben és az egyeztetésekben leírt előírásokat be kell tartani. A belvízcsatornák mentén a partéltől számított 6,0-6,0 m-es parti sávot, kezelői sávot biztosítani kell, azt beépíteni nem lehet. CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS A fejlesztési terület csapadékvizének befogadójaként a FETIVIZIG kezelésű IX főfolyás jöhet szóba. A befogadóig a Gerhard bokori út mentén és a Tiszavasvári út mentén körülbelül 1 km hosszú csatornát kell építeni. A befogadó 150-180 l/sec. csapadékvíz befogadására alkalmas még. A befogadói adatokat a vízügyi szakvélemény és az egyeztetési jegyzőkönyv tartalmazza. A fejlesztési területen keletkező csapadékvíz mennyisége az előzetes beépítési adatok alapján 5700 l/s tízperces zápor esetén. A befogadó vezethető mennyiség 150 l/s. Ezek alapján látható, hogy a csapadékvíz kibocsájtást tározókkal és szikkasztókkal jelentősen csökkenteni kell. A várhatóan megjelenő új Nyíregyházi belvízrendelet előírásai alapján is, a területen csapadékvíz visszatartás, kormányzás illetve újrafelhasználás lehetőségeit vizsgálni kell. Fatum Property Kft


2011

35

Nyíregyháza NY-i Ipari Park TRT módosítás 2011. Tározók és szikkasztók esetében tározó térfogatot kell biztosítanunk, melyet 2 éves gyakoriságú, 3 órás idejű csapadék intenzitással határoztunk meg. Ez alapján 7045 m3 tározó térfogat szükséges a területen tározó vagy szikkasztó medencékben. Ez körülbelül 5900 m2 felületen megoldható. A FETIVIZIG nyilatkozatai szerint a két bevezetés között a befogadó medrét rendezni kell és mederburkolattal kell ellátni. A vezetékek védőtávolsága épülettől: 3 m GÁZELLÁTÁS A fejlesztési terület gázigénye az energia -ellátó rendszerek tipusától függően változhat.: 700 és 3000 m3/h gázigényre is megoldást jelentenek a tervlapokon feltüntetett vezetékek.. A területet Északról határolja a Tiszavasvári út. (36. sz. fkl. út) A Tiszavasvári úton Kelet felé a belváros felé haladva a Fészek utcánál érhető el, a meglévő nagyközép nyomású (6 bar) gázelosztó rendszer, melynek átmérője: D250 KPE. Üzemeltetője a TIGÁZ-DSO. Kft. A szükséges kisebb (700m3/h) gázigény: az említett meglévő rendszert tápláló gázfogadó állomások bővítése nélkül biztosítható erről a vezetékről. Körülbelül 3 km D200 KPE nagyközép nyomású (6bar) vezetéket kell építeni, a fejlesztési terület határáig. Ugyanerről a vezetékről ad megoldást a déli oldalon lévő, Gerhard bokori úton vezetendő alternatíva is. Ez délről közelítené meg a területet. Ezekre a vezetékekre kell a szükség szerinti helyen csatlakozni egy D110 KPE leágazó vezetékkel. A terület ipari gázfogadó állomását a fejlesztési beruházás keretein belül kell megvalósítani. A nagyobb 3000 m3/h gázigényre egy új 6 baros vezeték építését javasoljuk a 38. főúton Nyírtelek felé található gázátadó állomástól. Ez északról közelítheti meg a területet. Biztonsági övezetek kisnyomású vezeték középnyomású vezeték nagy középnyomású vezeték

Épülettől 2m 4m 5m

vasúttól 2m 4m 5m

ELEKTROMOS ENERGIA ELLÁTÁS A fejlesztési terület várható hosszú távú energia igénye: 25 MW. A terület biztonságos energiaellátásához kétirányú betáplálás szükséges. Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.-vel egyeztetett ellátási lehetőségek közül a fejlesztési terület adottságait figyelembe véve a következőt javasoljuk: A 120 kV-os NYIRS-IBRAN 120 kV-os távvezeték töréspontban történő felhasítását követően az építendő kétrendszerű 120 kV-os távvezeték rendszer végződtetését a fejlesztési terület D-K-i sarkán az elkerülő út körforgalmi csomópontja mellett kívánjuk elhelyezni. Innen megvalósítható a központi fejlesztési terület villamos energia ellátása is, illetve a későbbiekben az egyéb fejlesztési területek energia ellátása is az elkerülő út mellett létesíthető rendszerhasználói hálózat kiépítésével. A fejlesztési területen meglévő és kiváltandó 22 kV-os KÖF hálózatok a terület D-i oldalán kialakítandó közutak illetve a 36-os út mellett megépítendő 22 kV-os hálózatokkal lehetséges. A fejlesztési területen jelenleg a Tiszavasvári út É-I oldalán 0,4 kV-os légvezetékes hálózat van kiépítve lakossági fogyasztói hálózatként illetve a Révész-Transz Kft. Telephelyének NAYY 4x240 tipusu 0,4 kV-os földkábeles csatlakozó kábele található. Ezen kábelek, vezetékek kiváltása nem indokolt. HÍRKÖZLÉSI ,INFORMATIKAI ELLÁTOTTSÁG A fejlesztési területen jelenleg hírközlési, informatikai hálózat nem található. A 36.sz. főközlekedési út mellett található a Magyar Telekom Zrt. Nyíregyháza – Tiszavasvári optikai gerinc kábele. A fejlesztési terület hírközlési, informatikai ellátása a meglévő optikai hálózat felhasításával illetve a jelentkező igénynek megfelelően a (telefon,internet, kábeltelevízió) a hálózati struktúra szükség szerinti bővítésével lehetséges. A konkrét műszaki beavatkozás a Magyar Telekom részére megküldött részletes igénybejelentő alapján határozható meg.

Fatum Property Kft


2011

36

Nyíregyháza NY-i Ipari Park TRT módosítás 2011. 2.6 Környezetvédelem KÖRNYEZETVÉDELMI JAVASLAT Nyíregyháza Tiszavasvári út Nyugati Ipari Park létesítéséhez Előzmény Az ipari park Ge gazdasági övezet terület Nyíregyháza város nyugati peremén, a 36-os főúttól délre elhelyezkedő bokor-jellegű településrészek közötti nagyobb kiterjedésű mezőgazdasági területek átsorolása révén alakul ki. A terület főút felőli sávjában már működő gazdasági- ipari-kereskedelmi és szolgáltató tevékenységek vannak. A területfejlesztés a város és beruházói érdekek egyezése alapján valósul meg, amelynek fő eleme a LEGO nyíregyházi bázisának növelése. 1. Települési környezet A fejlesztési terület a 36-os főút déli oldalán, a 44-47 kmsz.-ek között helyezkedik el 3-4 km-re a várostesttől, 6.2 kmre az M3-as autópályától. A fejlesztési terület nagysága 326,41 ha, mely a meglévő gazdasági (Ge) övezetet (59,56 ha), valamint mezőgazdasági területek (Má, Mkor, Ev, Eg) Ge övezetté sorolásából alakul ki. A területen belül található a Simai főfolyás vízgazdálkodási területe, a Nyugati elkerülő közlekedési területe, valamint Salamonbokor Lf falusias lakóövezete is. A LEGO üzemi egységei az I. ütemben beépítésre kerülő 80 ha-on valósulnak meg, amely területegység a Nyugati elkerülőtől nyugatra helyezkedik el. A gazdasági övezet környezetében (délre Újtelekbokor 56 m, és keletre Salamonbokor 136 m kivételekkel) 400 m-en túl helyezkednek el lakott bokor-települések. Északon Vajdabokor 1125 m, Jánosbokor 466 m, Szabadságbokor 421 m, nyugatra Kovácsbokor 411 m, Nádasbokor 423 m, Gerhátbokor 911 m, DNY-D-re Rókabokor 1189 m, Istvánbokor 1235 m, DK-re Szélsőbokor 994 m. A LEGO üzemi területe a gazdasági övezeten belül a Nyugati elkerülő úttól nyugatra fog megvalósulni. A beépített terület határa Újtelekbokortól 450 m-re, a gazdasági övezet keleti határán lévő salamonbokori lakóövezettől 560 m-re lesz. A LEGO üzemi és technológiai egységei, parkoló részlege, szállítási, teherforgalmi útvonala a területrészen belül a legközelebbi (Újtelekbokor) lakóövezettől lényegesen távolabb, minimum 900 m-re fognak megvalósulni és üzemelni. A Nyugati elkerülőtől keletre lévő gazdasági területrészeken kis környezetterhelésű (a LEGO kiszolgálását biztosító, kis szállításigényű, kis légszennyezésű és zajterhelésű) területhasználatokat terveznek. A telekalakítási és beépítési javaslat tartalmazza a telken belüli területhasználat – épület elhelyezés, telken belüli zöldfelület és a szükséges parkolóhelyek – kialakítását. A terület geomorfológiája a Nyírség nyugati részének jegyeit mutatja, amelynek morfológiai jellegű megőrzése, a mozgalmas felszíni adottságok megtartása az építési terepszint tereprendezéssel történő kialakítása során lehetőleg megtartandó. A tervezési területen belül helyezkedik el a város korábbi Gyepmesteri telephelye. A telephely lezárt dögtemető, amely nem rendelkezik kijelölt védőövezettel. A területre vonatkozó OTrT előírások: Nem „komplex táj-rehabilitációt igénylő terület övezete”. Nem „felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete”. Nem „kiemelten fontos érzékeny természeti területek övezete”. Nem érinti ökológiai hálózat övezete és ex lege besorolású védett terület. Nem „kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete” Nem „kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezet”-e A területet nem érinti a Natura 2000 európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű terület.

Fatum Property Kft


2011

37

Nyíregyháza NY-i Ipari Park TRT módosítás 2011. A terület A felszín alatti vizek állapota szempontjából a terület érzékeny. Környezetvédelmi vonatkozású elemek: A terület szennyeződés érzékenységi vonatkozásában a 7/2005. (III. 1.) KvVM r.-el módosított 27/2004. (XII. 25.) KvVM r. 1. sz. melléklete szerint érzékeny vízminőségi kategóriába tartozik. A terület a többször módosított 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet /vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszenynyezéssel szembeni védelméről/ előírásai alapján nitrátérzékenynek minősül. A terület levegőkörnyezeti állapota a többször módosított 4/2002. (X. 7.) KvVM r. alapján a „Kijelölt városok 11. légszennyezettségi zónába” tartozik. Zajvédelmi szempontból a terület a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM e.r., illetve a 284/2007. (X. 29.) Korm. r. alkalmazása szerinti zajterhelési határértékekkel, valamint helyi zajvédelmi rendelkezésekkel szabályozott lesz. A területen a beépítés csak teljes közműellátás kiépítésével valósulhat meg. A terület infrastrukturálisan fejlesztéssel ellátható: biztosítható a vezetékes víz, gáz, elektromos energia, bekapcsolható a gyűjtőjárattal lefedett városi hulladékgyűjtési, valamint csapadékvíz elvezetési rendszerbe. A felszíni vizek befogadó vízfolyása a területtől keletre a Simai (IX.) főfolyás révén biztosítható. Településvédelmi javaslat A területfejlesztés elhatározásai a szerkezeti és szabályozási terv alapján biztosítható. A környezetvédelmi követelmények teljesülése érdekében a szerkezeti és szabályozási terv előírásait be kell tartani, illetve a beépítés és környezethasználatot az elvárható legjobb technika (BAT) alapján kell megvalósítani. A terület csak teljes közművesítettséggel, a beépítési szintek kialakításával és a belső közlekedési rendszer megvalósításával építhető be. A parkoló igényt telephelyenként kell biztosítani. A terület beépítése során törekedni kell a felszín morfológiai sajátosságainak maximális megőrzésére, a 18/2010. (V. 13.) NFGM rendeletben előírt biológiai aktivitásérték megtartására, illetve a tájértékek szinten tartására. A kijelölt építési övezetben a 3 ha-t meghaladó területeken a beépítés és használat engedélyezése a 314/2005. (XII. 25.) Korm. r. rendelet 3. sz. melléklet (131., 140., 84 pontjai), illetve a 84., 85. pontok szerinti környezetvédelmi engedélyezési eljárás hatálya alá tartozik. Az övezet területén gazdasági tevékenységek csak a környezetvédelmi előírások betartásával működhetnek, környezetzavaró telekhasználat, illetve tevékenység nem engedélyezhető. A felmerülő környezetvédelmi igényeket, követelményeket az övezeten, vagy az ingatlanon belül kell biztosítani. Az utak és parkolók fásítását a biológiai aktivitásérték biztosítása szemszögéből kell megvalósítani. A területen csak szennyezetlen csapadékvizek szikkaszthatók el, vagy táplálhatók befogadóba. Környezetvédelmi javaslat A tervmódosítás következtében jelentősebb, a megengedett értékeket meghaladó környezeti hatással nem kell számolni. A terület ellátásában szerepet játszó közlekedési utak határértéket meghaladó terhelése az adott környezetben az elviselhető határon belül növekszik. A védett területek terhelése elkerülendő. Az egyes szabályozási területek környezetvédelmi igényeit, követelményeit az adott területre vonatkozó előírások betartása révén kell biztosítani. Az egyes területek, tevékenységek esetlegesen szükséges monitoring igényét az engedélyes tervekben kell megadni. Az ipari park övezetébe beékelődő Gyepmesteri telep és dögtemető területét intenzív védelmi jellegű zöldfelületként kell hasznosítani a tervmódosítást követően legalább 15 (szükség esetén 30) évig. A távlati hasznosítása során vagy zöldterület, vagy kizárólag kis alapozási mélységű építmény, beépítés (pl. parkoló, raktározási terület) javasolt. A telep bezárását, utógondozását és a terület távlati hasznosítását külön tervben kell megfogalmazni.

Fatum Property Kft


2011

38

Nyíregyháza NY-i Ipari Park TRT módosítás 2011. 2. Levegőminőség-védelem A terület levegőkörnyezeti állapota a többször módosított 4/2002. (X. 7.) KvVM r. alapján a „Kijelölt városok 11. légszennyezettségi zónába” tartozik, ahol kén-dioxid „F”, nitrogén-dioxid és szilárd (PM10) vonatkozásában „D”, szén-monoxid és benzol tekintetében „E”, talajközeli ózon vonatkozásában „B” zónacsoporthoz tartozó légszennyezési határértékeknek kell teljesülni. A levegőminőség megőrzése érdekében a 306/2010. (XII.23.) Korm. r., 4/2011. (I. 14.) VM rendelet, valamint a 23/2001.(XI.13.) KöM r. által előírt követelmények és levegőterheltségi határértékek betartását kell biztosítani az övezet kialakítása, építése, üzemeltetése és használata során. A terület levegőminőségi állapotát alapvetően a közlekedés légszennyezése, valamint a területhasználatok határozzák meg, amely a háttér-jellegű szálló porszennyezés mellett dominánsnak tekinthető. Mindezekkel együtt is fentiek alapján a terület levegőterhelés tekintetében jelentős tartalékokkal rendelkezik. A levegővédelmi törvény értelmében a levegőminőség-védelem célja, hogy a jelenlegi állapotok ne romoljanak, vagy ahol a határértéket és a tűréshatárt veszélyeztető légszennyezés van, ott az elfogadható levegőminőség érdekében a szükséges intézkedéseket kell megtenni. Ez akkor biztosítható, ha környezetkímélő tüzeléstechnika és energiafelhasználás, mérsékelt közlekedési terhelés és intenzív zöldfelület-alakítás fog érvényesülni A közlekedési légszennyezés mértékének alakulása feltehetően az M3-as autópályáról leágazó megközelítési nyomvonalakon lesz jelentősebb. A növekedés az első ütemben 10 % alatti, a teljes beépülést követően elérheti a 20-25 %-ot. A megengedett határértékek a műszaki követelmények eredményeként betarthatók lesznek, azonban a közlekedési utak levegőterhelési hatássávja megnövekszik. Ezt az utak környezetében figyelembe kell venni. Levegővédelmi fejlesztési javaslat: A tüzeléstechnikai emissziók mérséklése érdekében az ipari parkban gáz, vagy elektromos energia felhasználás (esetlegesen az alternatív energiatermelés, mint földhő, nap-, szélenergia technológiák) alkalmazandók. Az első ütemben igényelt gázmennyiség 700 m3/h. Az egyedi gázüzemű tüzelőberendezések teljesítményeit lehetőség szerint a 140 kWh alatt lenne kedvező megválasztani. Nagyobb teljesítmények esetében a kibocsátási magasságokat indokolt növelni. A levegőminőség megőrzése érdekében az építés területén a fentebb felsorolt rendeletekben megadott, valamint a mindig aktuális követelmények és lég-szennyezettségi határértékek betartásával kell számolni. A levegőminőség megőrzése/javítása érdekében biztosítani kell a tervben javasolt zöldterületi arányt, az övezeti (és ingatlan) határok védőfásítását. A területen csak a törvényben előírt légszennyezési határértékeknek megfelelő emissziójú tevékenységek és területhasználatok engedélyezhetők. Mindezekkel együtt is javasolt: A gazdasági övezet környezetében lévő bokor települések védettségét a légszennyező források telepítési/működési helyének és a kibocsátási magasságok optimális megválasztásával, valamint védő zöldsávok telepítésével javasolt biztosítani. 3. Zaj-, és rezgésvédelem A terület zajterhelési állapota a külterületi használat alapján jellemezhető. Alapvetően a környezeti zajterhelést a területhasználat zajterhelései fogják jelenteni az adott környezetben. A terület zajvédelmi szempontú besorolása a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM e.r., valamint a 284/2007. (X. 29.) Korm. r. alkalmazása szerinti határozható meg.

Fatum Property Kft


2011

39

Nyíregyháza NY-i Ipari Park TRT módosítás 2011. A tervezett (LEGO) fejlesztési területet határoló 300 m sugarú körön belül védett területek (falusias lakóövezet) a területtől DK-re Újtelekbokor 56 m-re, keletre Salamonbokor részben a tervezési tömb határán és azon belül, illetve a terület határától 136 m-re helyezkedik el. Mindkét lakott terület az un. Nyugati elkerülő úttól keletre van, amely min. 900 m-re, de ettől még távolabb helyezkedik el a LEGO üzemi területétől. Az elkerülő keleti oldalának gazdasági övezetében zajvédelmi szempontból alacsony zajkibocsátású területhasználat javasolt és van tervezve. Tehát a zajterhelés szempontjából a domináns üzemi zajkibocsátó egység min. 900 m távolságban lesz. Ez megfelelő védettséget, biztonságot ad a lakott övezetek számára. A gazdasági övezeten belül, illetve a környezetében betartandó zajterhelési határértékek: 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM er. 2. számú melléklete Építési kivitelezési tevékenységből származó zaj terhelési határértékei Egy hónap, vagy kevesebb időtartam: lakóövezetek felé 65/50 dB vegyes terület felé 70/55 dB Egy hónaptól egy évig: lakóövezet felé 60/45 dB vegyes övezet felé 65/50 dB gazdasági övezet felé 70/55 dB 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM er. 1. számú melléklete Üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékei lakóövezetek felé 50/40 dB vegyes terület felé 55/45 dB Közlekedési zajterhelés A tervezési terület szempontjából fontos a közeli 36. sz. főút zajkibocsátása és zajterhelése a tervezési területre. A közút járműforgalmi adatainak és a fajlagos kibocsátási jellemzők ismeretében az út közlekedési eredetű zajkibocsátását a 25/2004. (XII. 20.) KvVM r. 2. sz. melléklete szerint számítjuk. A tervezett ipari park várható forgalomnövelő hatása elsősorban a 36-os főutat és a nyugati elkerülő utat fogja terhelni közvetlen. A területnagyság alapján az első ütemben 1500 járműszámnak megfelelő forgalom (Q1=1240, Q2=120, Q3=140) vehető figyelembe. A teljes beépülés után a 4500 jm/nap forgalom alakulása: Q1=1735, Q2=315, Q3=450 A 36-os főút 2010. évi és távlati forgalma és zajterhelésének alakulása: Út száma

36-os főút

2010. év forgalmi adatai ÁNF LAeq(7.5) LAeq(7.5) j/nap nappal dB Éjjel dB LEGO beépülése utáni forgalom és zajterhelés 14610

61.7

54.1

Korrekció dB

x

**ÁNF **LAeq(7.5) **LAeq (7.5) j/nap Nappal dB Éjjel dB IP teljes beépülése utáni forgalom és zajterhelés 17590

62.6

55.0

X (Kd)g,s,t,j = Cg,s,t,j x log(7,5/d); Cg,s,t,j = 12,5; dMP=90 m ** A 2020. évre becsült forgalom és zajkibocsátás A Nyugati elkerülő út forgalmának alakulása a jelenleg figyelembe vehető adatokra hagyatkozva: Út jele Nyugati elkerülő út

ÁNF j/nap

LAeq(7.5) nappal dB

LAeq(7.5) Éjjel dB

Korrekció dB

LEGO beépülése utáni forgalom és zajterhelés 1600

58.1

50.5

ÁNF j/nap

LAeq(7.5) Nappal dB

LAeq (7.5) Éjjel dB

IP teljes beépülése utáni forgalom és zajterhelés x

4500

62.6

55.0

X (Kd)g,s,t,j = Cg,s,t,j x log(7,5/d); Cg,s,t,j = 12,5; dMP=35 m

Fatum Property Kft


2011

40

Nyíregyháza NY-i Ipari Park TRT módosítás 2011. Tehát az ipari park I. ütem általi beépülése utáni forgalomnagyság és zajterhelés a megengedett terhelési értékek alatt, a teljes beépülést követően az úttól 35 m-re teljesül, lakott övezetet nem érint. A terület beépítésével összefüggésben az alábbi zajvédelmi eszközök alkalmazása javasolt: A közlekedési zajterhelési határértékek teljesülését a haladási sebességek korlátozásával, az utak kifogástalan burkolatminőségével is elő kell segíteni. A beépítéseknél egyébként a szabályozási tervben előírt beépítési vonalat, előkertmélységeket kell tartani. Az ipari parkban távlatban megvalósuló tevékenységeket úgy kell kialakítani, elhelyezni és működtetni, hogy azok zajemissziója ne okozzon határértéket meghaladó terhelést a környezetben, illetve a védett területhasználatok felé. Ebből fakadóan az üzemi zaj mértéke minden körülmények között a megengedett értékek alatt teljesül, így a megengedettnél nagyobb környezetzavaró zajemisszióval nem kell számolni. Az esetleg indokolt zajvédelmet az övezeten belüli építmények, tevékenységek és technológiák zajvédelmi megfontolású elhelyezésével, illetve megválasztásával úgy kell kialakítani, hogy az üzemi, vagy építési zajterhelés a telephely/építési telek telekhatárán, illetve a hatásterületen lévő, esetlegesen védendő terület/homlokzat előtt 2 m-el az övezetre vonatkozó határértékeket ne haladja meg. Az épületek tervezése és építése során a zajvédelmi szempontokat (alaprajzi elrendezése, helyiségek elhelyezése, épületszerkezetek megfelelő akusztikai tervezése) érvényre kell juttatni. A LEGO üzemi technológiai egységeit a nyugati elkerülőtől nyugatra kell elhelyezni. Az úttól keletre csak kis zajemissziójú területhasználat és tevékenység elhelyezése javasolt. 4. Talaj-, és vízvédelem A tervezési területet teljes egészében kultúrhatás alatt álló, beépítetlen, mezőgazdasági hasznosítású terület. A talajadottságokra a nyírségi homok mechanika a jellemző, helyenként, elsősorban a völgyeletekben kialakult értékesebb humusztartalommal. Ezen részterületeken lehet humuszmentési igénnyel számolni. A fejlesztés így összességében gyenge talajadottságú területek igénybevételével jár. A területen illegális hulladéklerakás, észlelt, vagy ismert talajszennyezés nem mutatkozik. A jelenlegi területhasználatból eredően jelentős növényirtási munkákkal kell számolni, amelynek lesznek, lehetnek talajvédelmi, talajkímélési igényei. A terület környezetében eddig készített, meglévő talajmechanikai vizsgálatok eredményei alapján a terület építésföldtani alkalmasak alapozásra. A mértékadó talajvízszint -1,60 m-en helyezkedik el, a területre a belvíz nem jellemző, így a beépítésnek talaj-, és vízföldtani akadálya nincs. A területet közvetlenül felszíni vízfolyás nem érinti. A területtől keletre, távolabb lévő Simai (IX.) főfolyás elérhető közelségben van ahhoz, hogy a felszíni vizek befogadója legyen. Talajvédelmi javaslat A talaj- és vízvédelem alapvető követelménye, hogy a környezethasználat és a területen működő létesítmények a lehető legkisebb szennyezési kockázatot jelentsék a talajra, a felszíni és felszín alatti vizekre és földtani közegre. Az építés területe szennyeződés érzékenység vonatkozásában a 7/2005. (III. 1.) KvVM r.-el módosított 27/2004 .(XII. 25.) KvVM r. szerint érzékeny kategóriába tartozik. A működés során a földtani közeg, a felszíni és felszín alatti vizek védelmét a 298/2007. (XI. 9.) Korm. r.-el módosított 123/1997.(VII.18.)Korm. r., a 93/2007. (IV. 26.) Korm. r.-el módosított 220/2004.(VII.21.)Korm. r., a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM e.r.-el módosított 10/2000.(VI.2.)KöM-EüM-FVM-KHVM e.r., a 28/2004.(XII.25.) KvVM rendeletekben megadott minőségi és eljárási követelmények szerint kell biztosítani. A beépítésre szánt területen, a kialakuló telephelyeken a talaj és vizek szennyeződési kockázatát teljes értékű infrastrukturális ellátottsággal és korszerű üzemelés-technológiával kell megelőzni, illetve kizárni. Fatum Property Kft


2011

41

Nyíregyháza NY-i Ipari Park TRT módosítás 2011. A talajra szennyezési kockázatot jelentő tevékenység nem engedhető meg. Ennek érdekében rendezett hulladékgazdálkodást, rendezett szennyvíz- és csapadékvíz-elhelyezést kell folytatni. A területen az építési, tereprendezési munkákhoz csak legális anyagnyerő helyről származó ásványi anyagot lehet használni. A növényzet kitermelése során részben a talaj kímélése, részben az alapozási talajréteg tisztasága miatt gondos mentesítést kell megvalósítani. Vízvédelem A vízvédelmi feladatokat a talajvédelmi feladatokkal összhangban kell megvalósítani.

42

Ivóvízellátás Az ipari park várható vízigénye 60000 m3/év (200-250 m3/d). A vízigényt a város közüzemi vízműves kutak ivóvízhálózatáról lehet biztosítani. A szükséges vízigény biztosításához a megfelelő keresztmetszeti és mennyiségi hálózati kapacitásokat kell kiépíteni. Szennyvízelvezetés és elhelyezés A területen kommunális jellegű szennyvizek keletkezésével kell számolni. A keletkező szennyvizeket a kiépítendő városi közüzemi hálózat zárt rendszerében kell elhelyezni. Egyedi közműpótlók alkalmazása nem megengedett. A szennyvizekkel szemben támasztott minőségi követelményeket a többször módosított 219/2004. (VII. 21.) Korm. r., 220/2004. (VII. 21.) Korm. r. és a 28/2004. (XII. 25.) KvVM r.-ekben előírtak szerint kell biztosítani. Csapadékvíz elhelyezés Az övezet területén a burkolt és fedett felületek (utak, parkolók, tetőfelületek) létesülésével megnő a rövid lefolyási idejű csapadékvizek mennyisége. Ennek biztonságos összegyűjtését és elvezetését külön szakági tervekben kell megoldani. A tervben meg kell határozni a keletkező csapadékvíz mennyiségét, minőségét, kezelési igényeit, az elvezetést és a befogadót. A tervekben külön figyelmet kell fordítani a befogadó vízminőségének és kapacitásának védelmére, a pufferolásra, valamint a csapadékvizek lehető legoptimálisabb mértékű helyszíni megtartására, hasznosítására. További fontosabb vízvédelmi feladatok: A felszínalatti vizekbe kockázatos anyag nem engedhető. A területen rétegvizet érintő fúrott kút vízjogi engedély alapján létesíthető és üzemeltethető. A csapadékvíz-elvezetést úgy kell megoldani, hogy az a terület vízháztartását ne változtassa meg. A burkolt felületekről elvezetésre kerülő csapadékvizeket (amennyiben a felületek kezelése és esetleges szennyezés miatti mentesítése biztonságosan nem oldható meg!) olaj- és homokfogó műtárgyon való kezelés után szabad a befogadó hálózatba engedni. A műtárgyakat pozíciójukat és számukat tekintve vagy telephelyenként, vagy központi funkcióra kapacitálva kell elhelyezni. 5. Hulladékgazdálkodás A területen a területhasználatnak megfelelő gazdasági tevékenység és az ahhoz rendelhető hulladékgazdálkodás érvényes. Illegális, vagy egyéb okból a területen elhelyezett hulladék nem tapasztalható. A terület beépítésekor és a beépítés után felmerülő hulladékgazdálkodási feladatokat a 2000. évi XLIII. tv., a mód. 98/2001.(VI.15.) Korm. rendelet, és a 16/2001.(VII.18.)KöM r., valamint a módosított 164/2003.(X.18.)Korm. r. előírásai szerint kell megvalósítani. A beépítés és működés során elsősorban kommunális (települési szilárd és az övezet ipari-gazdasági jellegből eredő csomagolási, technológiai) hulladékok keletkezésével kell számolni. A települési szilárd hulladékok a járatszerű gyűjtéssel kerülhetnek beszállításra az orosi hulladéklerakóba. A rendszer telephelyenként, létesítményenként is biztosítani tudja a megfelelő hulladékgazdálkodást.

Fatum Property Kft


2011

Nyíregyháza NY-i Ipari Park TRT módosítás 2011. A hatékony hulladékgyűjtés érdekében előtérbe kell helyezni a hulladéktömeg csökkentését (hulladékszegény termékek, tömörítés) és szelektív gyűjtés lehetőségének a kialakítását. A tevékenységek során esetlegesen keletkező veszélyes hulladékok kezelésével kapcsolatban a vonatkozó törvényi előírások a mértékadóak valamennyi hulladéktermelőre. 7. Védőövezetek A beépítés területén nem várható (illetve nem javasolt) olyan tevékenység, melyeknek a vonatkozó törvények alapján védőövezetet kell kijelölni. Debrecen, 2011. 09. 23. Lévai Béla kv. szakértő

Fatum Property Kft


2011

43

Nyíregyháza NY-i Ipari Park TRT módosítás 2011. 2.7. Értékvédelmi javaslat Nyíregyháza Ny-i területére készített, kiegészítő örökségvédelmi hatástanulmánya A VÁTI Kht. és a KELETTERV Kft. együttműködésében készült 2002-2004 között Nyíregyháza településrendezési terve, (2005. májusában jóváhagyásra került) melynek keretében megfogalmazásra kerülnek a fejlődési irányok, a terület-felhasználás, az infrastruktúrák rendszere, a természet, a táj, a települési örökség, valamint a környezet helyi és esetenként országos védelmének átfogó szabályozása, valamint az országos, térségi és szomszédsági rendezési érdekek összekapcsolása. Az az örökségvédelmi hatástanulmány Nyíregyháza településszerkezeti tervéhez kapcsolódóan készült a Kulturális Örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 66. § (2) bekezdése alapján, az örökségvédelmi hatástanulmányról szóló 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet melléklete szerinti értelemszerű tartalommal. Az akkor elkészült Örökségvédelmi hatástanulmány elemeit változatlanul hagyva, azt jelen tervezési területre kiegészítve elkészült a Jósa A. Megyei Múzeum régészeinek bevonásával a terület bejárásával, az értékek vizsgálatával a tanulmány aktualizálása. Kiegészítésre, illetve részletesebb vizsgálat alá lettek vonva a Ny-i iparterület régészeti örökségi elemei. Mindezek alapján összefoglalva megállapítható, hogy a város Ny-i, ipari területi fejlesztésre kijelölt területén és szűkebb környezete területén nem ismert olyan hely, amelyet a védettségi szint vagy az ismert régészeti lelőhely minősége miatt eleve ki kellene zárni a fejlesztési elképzelések sorából. A megadott régészeti topográfiai helyek az esetleges fejlesztések során régészeti megelőző feltárással tisztázhatóak és erre minden esetben sort is kell keríteni. A Nyíregyházi Múzeum által összeállított régészettel kapcsolatos említések, leletek: A mellékelt dokumentációban kerültek kidolgozásra. A város kialakulása, fejlődése,település-szerkezetének kialakulása, jellege és a város beépülése a történeti térképek alapján nem került újra elemzésre. A településkarakter, telekszerkezet, telekhasználat, beépítési mód, épülettípusok vizsgálata, elemzése sem kerül itt ismétlésre. Védettségek Nyíregyháza műemlékeit és helyi védelem alatt álló épületeit, természeti értékeit jelen terület nem érinti. Örökségi értékek elemzése a fentiek miatt nem szorul változtatásra, kiegészítésre vagy módosításra. 2. VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉKOK 2.1. Településhálózati, településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változások Nyíregyháza jelenlegi terület-felhasználása már csak a lakó, a vegyes és a kisebb gazdasági területigényű beépítések részére bír tartalékokkal a szükséges fejlesztési területek biztosítására. A nagyobb területigényű, ún. nem hagyományos (a város ipari- gazdasági-logisztikai kultúrájában eddig jelen nem lévő) gazdasági területek kialakítása új területek kijelölését igénylik, a város bel-, és a tanyás területeitől megfelelő távolságra, a főutak feltáró-kiszolgáló előnyeit kihasználva. A belterületi beépítettséget kifejező belterületi népsűrűség alacsony értékű (25,5 fő/ha), ami alig haladja meg Mátészalka (20 fő/ha), Kisvárda (22,3 fő/ha) és Nyírbátor (21,4 fő/ha) belterületi népsűrűségét, amelyek szintén alacsony értékeknek tekinthetők. Ez a tény érzékelhető a belterület beépítettségét legjobban szemléltető belterületi alaptérképén és e terület légi fotóján, amelyeken hatalmas méretű, a beépítés lehetséges tartalékaiként figyelembe vehető tömbbelsők (kertek, illetve mezőgazdasági hasznosítású telkek és telekrészek) találhatók. Fentiekből következik az a tervezői törekvés, hogy a meglévő belterületi tartalékokon túlmenően ne legyen számottevő az újonnan kijelölendő külterületi beépítésre szánt területek nagysága. A nagy területigényű gazdasági területek részére elsősorban a város Ny-i, és D-i területeit kell szükség szerint kijelölni, fokozott tekintettel a táji és a sajátos beépítési értékekre. A fejlesztéseket a gazdaságos út- és közműkapcsolattal rendelkező kialakítható területekre, illetve azok kompakt területi egységgé való bővítésére javasoljuk irányítani. Az úthálózat fejlesztési javaslata során is a gazdaságos hálózatok kialakítására törekedtünk. Az M3-as autópályának a Simai, a Tiszavasvári (36-os számú) és a Tokaji (38-as számú) és a Kótaji úttal való tehermentesítő útként összekötése nemcsak a tervezett gazdasági területek zavarmentes megközelítését, hanem az átmenő teherforgalom lecsökkentését is szolgálhatja.

Fatum Property Kft


2011

44

Nyíregyháza NY-i Ipari Park TRT módosítás 2011. A várhatóan 2012-2013-ban megvalósuló M3-hoz új különszintű csomóponttal kapcsolódó Simai és a 36-os számú főút lesz a város Ny-i fő megközelítő közúti nyomvonala. Ez indokolja a 36. sz. úthoz való kapcsolódás nyomvonalának városközpont irányába vezető későbbi fejlesztését, valamint a D-i rekonstrukciós ipari parkhoz a Ny-i elkerülő úttól egy új gyűjtőút kiépítését, összhangban a jelenlegi szerkezeti tervvel. A város gyűjtőúthálózata beavatkozást igényel, mert a nagy forgalmú 4-es út, valamint a vasútvonalak által felszabdalt várostest egyes részei között (és azokon belül is) rossz a közlekedés. Fentieken a tervjavaslat a kapcsolatok lehetőség szerinti bővítésével (gyűjtőúthálózat kialakítása, új gyüjtőutak, közlekedési csomópontok kijelölése) próbál javítani. A szerkezeti terv a kerékpáros hálózatok fejlesztését is javasolja, b) Tájhasználati változások A 2003/XXVI törvény (módosítva 2008-ban) – az Országos Területrendezési Tervről – övezetei közül az ökológiai hálózatok övezete nem érinti Nyíregyháza szerkezeti tervi módosításra kerülő területét. A Simai-főfolyás határolja a területet K-ről, ezeken a csatorna menti 10-50 m-es sávokban nem javaslunk építést engedélyezni, a területet korlátozott használatú mezőgazdasági területként jelöljük. 3. HATÁSELEMZÉS a) Történeti településhálózati következmények Külterületet érintő úthálózati változások Nyíregyházának ma nincs a várost Ny-ról elkerülő, tehermentesítő útja. A Simai út kiépítettségét és nyomvonalát, kapcsolatait tekintve nem lehet erre a funkcióra egyedül kijelölni. Az M3-as autópályáról idevezető 4-es főút a város központi részén halad át. Amennyiben a város közigazgatási területét nyugat felől érintő tervezett 338-as főút megépül (sor kerül a várost elkerülő tehermentesítő út, egyben az autópálya új kapcsolatát is jelentő 338-as út megépítésére, úgy Nyíregyháza életében, de történelmileg kialakult településhálózati kapcsolataiban is új helyzet teremtődik. Valószínűsíthető, hogy igen kedvező hatása lesz a város és környéke fejlődésére. Az elkerülő út megépítése a csak később rácsatlakozó gyűjtőút nélkül is igen fontos, hiszen a város tehermentesítése az átmenő forgalomtól – különös tekintettel a kamionforgalomra – egyértelműen kedvező hatású a város belső életére, környezeti állapotára, de építészeti örökségére nézve is. Egyben tehermentesíti a Debreceni utat, mint egyetlen autópálya kapcsolatú főutat is. Belterületet érintő közvetlen úthálózati változások nincsenek. A közvetett hatások a fentebb elemzettek szerint jelentkeznek. b) Természeti, táji hatások Mátészalka területét az Országos Területrendezési Terv 2003./XXVI. törvénye által megszabott övezetei közül az ökológiai hálózatok övezete érinti. Az övezetbe azonban a módosításra kijelölt területen nincsenek – a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatósága által kijelölt természeti területek sem. c) A településkép feltárulásának változásai A tervezett úthálózati változtatások a településkép feltárulására csak igen kismértékben vagy közvetve vannak hatással. A városba ma vezető utakon a Belvároshoz közeledve a településkép feltárulása ma sem szépnek, sem érdekesnek, sem különlegesnek nem nevezhető. Sokkal inkább rendkívül rendezetlennek, szétziláltnak. A bevezető utak mentén ezért részben a szabályozás eszközével élve, például az új útkereszteződések, csomópontok környezetében, másrészt az út mentén végig tájépítészeti megoldásokkal kell a megfelelő településkép kialakulásának feltételeit megteremteni. Erre jó eszköz lehet a nagyobb léptékű, egybefüggő, egyszerre megvalósuló, egy építészeti gondolatot egyszerre viselő gazdasági együttes, az azt keretező-kísérő széles zöldsávval-fasorokkal. d) Régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának, vagy pusztulásának lehetőségei Módszeres régészeti feltárás, kutatás Nyíregyháza kül- és belterületén a közlekedési és a K-i oldalon kereskedelmi infrastruktúrák, valamint szórványosan az K-i Ipari Park kivételével még a mai napig nem volt. Régészetileg kiemelten védett terület a város közigazgatási területén nincs. Az ismert régészeti lelőhelyek minősége miatt nem kell kizárni egyik fejlesztési elképzelést sem. A régészeti vizsgálatban jelzett és felsorolt Nyíregyházi Múzeum által megadott régészeti topográfiai helyek az esetleges fejlesztések során régészeti megelőző feltárással tisztázandók. Ezért az ott említett területeken bármilyen munkálat esetén előzetesen elvégzendő próbafeltárás, vagy megelőző ásatás szükséges. A szakhatósági eljárásba pedig kötelezően be kell vonni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt. Fatum Property Kft


2011

45

Nyíregyháza NY-i Ipari Park TRT módosítás 2011. e) Műemlékek és helyi értékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a település-szerkezetben, az épített környezetben, a település életében Nyíregyházán a meglévő műemlékeket és helyi védettségű épületeket, természeti területeket jelen tervmódosítás nem érinti. Külön tájhasználati védelmet kell biztosítani Nyíregyháza külterületén a védett tanyabokroknak és a környezetében kialakult kerti kultúrának, kerteknek, gyümölcsösöknek ezen belül a bokortanyás orsós telekstruktúrájának. Ám ezek a védett tanyabokrok is jelentős távolságra vannak a Ny-i gazdasági területtől. f) Műemlékek és védett épületek megújulásának és fenntarthatóságának esélyei Érintettség hiányában nem elemezhető. g) A településkarakter változásának hatásai Külterületek Számottevő külterületi beépítésre csak gazdasági terület céljából tesz a terv javaslatot, tekintettel a belterületi fejlesztési lehetőségekre is. A terv szerinti kisebb lakóterület növelő külterületi fejlesztések a város szélén, csak a kialakult helyzet rendezésénél Salamonbokor területén jelentkeznek, meglévő teleksor „feltüntetésével”, erdősített telekvéggel. A természetközeli lakóterületek egy részénél a terv védelmi erdő kialakítását is javasolja. Mindkét javaslat pozitív, előnyös megoldást jelent és egyben emlékeztet a XVIII. századi 1. katonai felmérésen látható telekvégekre is, melyek annak idején mindig erdősített résszel csatlakoztak a külterületekhez. Miközben a lakóterületi külterületi fejlesztés csak igen kismértékű, az ipari jellegű külterületi fejlesztés jelentős. Nemcsak nagyobb területeket vesz el a gazdálkodástól, de Nyíregyháza kertes-gyümölcsös területét is érinti. Ezért ezt a fejlesztést örökségvédelmi szempontból csak gondos telepítéssel, a tájba illesztett, a léptékhez igazodó szélességű erdősávval takart beépítés esetén lehet támogatni. A város belterületének építészeti értéket képviselő részeit a tervezett fejlesztések nem érintik. Általánosan összefoglalva Nyíregyháza jellegzetes városszerkezeti, városképi, beépítési karakterének, épített és természeti értékeinek, hagyományainak védelmét és fennmaradását minden lehetséges eszközzel elő kell segíteni. El kell kerülni a táj és a hagyományos gazdálkodás területeinek szükségtelen megbontását. Amennyiben szükség van ipari terület-fejlesztésre, úgy azt elsősorban a jelenlegi jelentős ipari területek jobb, ökonomikusabb, korszerűbb, kevésbé területpazarló használatával kell elérni. Az újabb gazdasági terület-fejlesztést a városszerkezet megbontása nélkül, a meglévő gazdasági területekhez kapcsolódóan, a belterületeket nem zavaró módon kell megvalósítani. A város tanyás-tanyabokros szerkezetét nem zavaró módon, és csak a szükségleteknek megfelelően, ütemezetten kell ezeket az új területeket kialakítani. Ez a megoldás területfejlesztési szándék nélkül is előnyére válna a városnak. Az elkerülhetetlen útépítések táji, természeti környezetét zöldsávval, erdősávval kell védeni, városképi problémáit a szabályozáson túl a tájépítészet eszközeivel segíteni. NYILATKOZAT A hatástanulmány készítőjeként kijelentem, hogy a tervezett megoldás megfelel az örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági előírásoknak. Nyíregyháza, 2011. szeptember Gábor István Építész

Fatum Property Kft


2011

46


47

Fatum Property Kft


2011


48

Fatum Property Kft


2011


49

Fatum Property Kft


2011


50

Fatum Property Kft


2011


51

Fatum Property Kft


2011


52

Fatum Property Kft


2011


53

Fatum Property Kft


2011


54

Fatum Property Kft


2011


55

Fatum Property Kft


2011


56

Fatum Property Kft


2011


57

Fatum Property Kft


2011


58

Fatum Property Kft


2011


59

Fatum Property Kft


2011


60

Fatum Property Kft


2011


61

Fatum Property Kft


2011


62

Fatum Property Kft


2011


63

Fatum Property Kft


2011


64

Fatum Property Kft


2011


65

Fatum Property Kft


2011


66

Fatum Property Kft


2011

Nyíregyháza NY-i Ipari Park TRT módosítás 2011. 2.8. A magasabb rendű tervek előírásai Nyíregyházára és azon belül az érintett területre A Szabolcs-Szatmár –Bereg megyei területrendezési terv még nincs elfogadva, az egyeztetési szakaszban van, ezért annak hiányában az OTrT-vel való összhangot lehet igazolni. Természetesen a SZ.SZ.B.Megyei TRT egyeztetésekor a jelen dokumentáció szerinti szakmai és tematikai javaslatok beépítésre kerültek, így azzal is a látens egyezőség biztosítva van.

67

Az ország szerkezeti tervének részlete szerint Nyíregyháza Ny-i területe mezőgazdasági térség és települési térség

Fatum Property Kft


2011


68

3.01. Az Országos ökológiai hálózat övezete Nem érinti

3.02. A kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete Nem érinti

3.03. A kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete Nem érinti

Fatum Property Kft


2011


69 3.04. Az országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete Nem érinti, a tervben intézkedést nem igényel

3.05. Az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Nem érinti a tervben intézkedést nem igényel

3.06. A kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezete Érinti, de

Fatum Property Kft


2011


70

a megyei TRT-ben pontosításra került.

Fatum Property Kft


2011


71

3. 07. Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezet Nem érinti, a tervben intézkedést nem igényel

3. 08. Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete Nem érinti, a tervben intézkedést nem igényel

3. 09. Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete Nem érinti, a tervben intézkedést nem igényel

Fatum Property Kft


2011


72

3. 10. Együtt tervezhető térségek övezete Érinti, de jelen tervben nem alkalmazható elv, mert csak a város részterületére készül a módosítás

3. 11. Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete Nem érinti, a tervben intézkedést nem igényel Nyíregyháza érintett területe a mezőgazdasági térség övezetébe tartozik.

Fatum Property Kft


2011

Nyíregyháza NY-i Ipari Park TRT módosítás 2011. A készülő Megyei TRT övezetei a Városra vonatkoztatva

73

Fatum Property Kft


2011


74

Fatum Property Kft


2011


75

Fatum Property Kft


2011


76

Fatum Property Kft


2011


77

Fatum Property Kft


2011


78

Fatum Property Kft


2011


79

Fatum Property Kft


2011


80

Fatum Property Kft


2011

Nyíregyháza NY-i Ipari Park TRT módosítás 2011. Területi mérleg Nyíregyháza igazgatási területére vonatkozó térségi mérleget, az OTrT szerinti mértékeket és az összehasonlítás alapjául szolgáló határértékeket az alábbi táblázat tartalmazza: OTrT területfelhasználási térségei

területnagyság (ha)

Erdőgazdálkodási térség

6207,25

Mezőgazdasági térség

10813,4

Vegyes területfelhasználási térség

3152,94

Települési térség

6891,75

Vízgazdálkodási térség

385,43

Összesen:

27450,77

Kiemelt térségi és területrendezési tervek előírásai (megyei TRT)* Legalább 85 %-ban erdőterület

OTrT területfelhasználási előírás legalább 75 % erdőgazdálkodási térség Legalább 75 % mezőgazdasági térség Legalább 75 %-ban mezőgazdasági, vagy erdőgazdálkodási térség Legalább 75 %-ban városias térség Legalább 90 % vízgazgálkodási térség

Minimálisan teljesítendő területnagyság (ha)-(%) 3957,121875 (63,75 %)

Legalább 85 % mezőgazdasági terület Legalább 85 % mezőgazdasági vagy erdő terület

81

6893,5425 (63,75 %) 2009,99925 (63,75 %) 5168,8125 (75 %) 312,1983 (81 %)

Legalább 90 % vízgazdálkodási terület

* megjegyzés: Sz. Sz. B. Megyének még nincs érvényes Területrendezési terve!

Jelenlegi területfelhasználás tervezett területfelhasználás változás

*

Lakóterület

vegyes terület

gazdasági terület

különleges terület

közlekedési terület

zöldterület

erdőterület*

mezőgazdasá gi terület

vízgazdálkodá si terület

összesen érintett terület:

Módosítással érintett terület nagysága (ha)

megnevezés

A 137/2011.(VI.30.) közgyűlési határozattal érintett területre: Az alábbiakban felsorolásra kerül a terület-felhasználás változásából eredő területi mérleg változása:

Lf

Vt

Ge

Ki

Kö

Z

Ev, Eg

Má, Mkor

V

325,13

247,55

12,24

-

53,84

-

13,91

-

31,55

212,08

1,51

325,13

247,55

13,74

-

248,48

-

38,91

-

11.5

10,99

1,51

247,55

+1,5

-

194,64

-

+25

-

-20,05

-201,09

0

megjegyzés: a BAE érték miatt visszapótlásra kerül a város területének K-i részén

Településszerkezeti terv OTrT szerinti összevont övezeteinek /kategóriáinak/ területe Módosítás után tervezett Terület-felhasználási kategória Jelenlegi Településszerkezeti Településszerkezeti terv szerinti terv szerinti térségek nagysága Terület-felhasználás változása térségek nagysága /területe/ (ha) (ha) (ha) Erdőgazdálkodási térség 3970,95 -31,55 (+173,14*) 4112,54 nő Mezőgazdasági térség 14360,75 -203,59 (-173,14*) 13984,02 csökken Települési térség 6966,28 +221,14 7162,42 nő Vízgazdálkodási térség 618,57 618,57 változatlan közlekedés (út, vasút) 1791,38 +25 1816,38 nő

*

a város területén visszapótolt erdőterület

Az egyes terület-felhasználási kategóriák megfelelőségét az alábbiak tartalmazzák: Erdőgazdálkodási térség: OTrT szerinti területnagyság (ha) 6207,25 Minimálisan teljesítendő területnagyság (ha) 3957,121875 Módosított Településszerkezeti terv szerinti területnagyság (ha): 4112,54 > 66,25 %→megfelel

Fatum Property Kft


2011

Nyíregyháza NY-i Ipari Park TRT módosítás 2011. Mezőgazdasági térség OTrT szerinti területnagyság ha Minimálisan teljesítendő területnagyság (ha) Módosított Településszerkezeti terv szerinti területnagyság (ha): Települési térség OTrT szerinti területnagyság (ha) Minimálisan teljesítendő területnagyság (ha) Módosított Településszerkezeti terv szerinti területnagyság (ha):

Vízgazdálkodási térség OTrT szerinti területnagyság (ha) Minimálisan teljesítendő területnagyság (ha) Módosított Településszerkezeti terv szerinti területnagyság (ha):

10813,4 6893,5425 13984,02 >,mint az OTrT szerinti,→megfelel

6891,75 5168,8125 (nem értelmezhető) 7162,42 a vált. < 4 %→megfelel / a növekedési terület 90 %-a városias térségbe tartozik/

82 385,43 312,1983 312,19 nincs vált., eddig is megfelelt

36-os út meglévő, változatlan, a szerkezeti terv módosítása ezt a főutat nem érinti 338-as út hossza /eltérés az alábbi ábrán = megfelel

Fatum Property Kft


2011

Nyíregyháza NY-i Ipari Park TRT módosítás 2011. 2.9. A város rendezési terve módosítása a fenntartható-fejlődés szempontjai szerint A fenntartható fejlődés biztosítása „A fenntartható fejlődés mai értelmezése az ENSZ „Környezet és Fejlődés Bizottságának”, az úgynevezett Brudtland Bizottságnak az 1987-ben közzétett „Közös jövőnk” című jelentése már nem a „nulla növekedésről”, hanem a fejlődés harmonikusságáról beszél. Megfogalmazása szerint: „A harmonikus fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségeitől.” Ehhez olyan technológiákat kell bevezetni, melyek kímélik a környezetet és a nem pótolható energiakészletek felhasználásában a jelen igényei mellett figyelembe kell venni a jövő igényeinek kielégíthetőségét is.” „A fenntarthatóság egyszerre követeli meg a városok környezetszennyező hatásainak jelentős csökkentését, a városi hagyományos értékek, a városi örökség védelmét (az épített környezet, közterek, zöldterületek, a városok körüli kultúrtáj védelmét) és igényli a modernizációt, a jelentős fejlesztéseket.” A káros környezeti hatások eltérő térségi nagyságrendekben értelmezhetők: - globális szint - regionális szint - helyi, települési szint

1)

2)

3) 4)

Nyíregyháza esetében a globális szintet az OTrT alapján, a városnak az azzal való egyezőségével lehet biztosítani. A regionális szintet a Megyei Területrendezési terv hiányában, illetve a Kistérségi Koncepció hiányában nem lehet ma értelmezni. / a még el nem fogadott MTRT munkafázisában előirányzott térségi elképzeléseket – mint pl. a vasútfejlesztés, a természetvédelmi területek melletti pozíció adta erdősült területhasználat, a települési térség minimális növekedése, a szennyvíztisztítás megoldása, a térségi hulladékkezelés megvalósítása, - messze menőleg figyelembe veszi./ A Megyei Hosszútávú Koncepciónak a térséggel együtt Településrendezési terv is eleget tesz. Ezek szerint a város elsősorban lakóterület, a Nyíregyházi Kistérség tagja, annak központi települése, egyben a Megye központja. A kialakult településszerkezet megtartása és óvatos továbbfejlesztése a meglévő települési épített értékek védelme, a terep adta adottságok, a kultúra megőrzése mellett terepet ad a terv a mai kor adta új technológiák kiépítésének / digitalizáció, környezethasználat előtérbe kerülése a szabadidő aktív figyelembe vétele mellett, a települési környezet motorizáció fejlődéséből eredő káros jelenségeinek csökkentése, a kerékpárutak kiépítésével, a teljes közművesítés biztosításával/. Mindezt a települési-térségi összefogás segítségével, hiszen közös vezetékhálózatok alakulnak ki. A meglévő közterek megújult és humanizált használatával azok többes használata és felértékelése valósul meg / dísztér, szoborkert fejlesztése…stb/. A város kialakult terepviszonyai megtartásával a mélyebb területek egy részén a felszínivíz megtartásával jóléti többes hasznosítás valósul meg. A közeli erdősült területek meglévő kiránduló-turisztikai használata megmarad, az erdős területek növekednek (a zártkertek, illetve az igazgatási terület K-i és DK-i részén lévő területek erdősítésével)

„A fenntarthatóság a településtervezés vonatkozásában a települési környezeti állapotok kérdésköre, a területek terhelhetősége kapcsán merül fel a leggyakrabban. A légszennyezés, a zaj egy adott területen még megengedhetőnek tartott határértékei pontosan számszerűsíthetők, és egyre kifinomultabb technikák állnak a tervezés rendelkezésére ahhoz, hogy megfelelő szabályozással ezek között a keretek között legyen tartható a környezet szennyezettsége. Más azonban a helyzet a beépítés intenzitásával, sűrűségével, mely nem rendelkezik az előbbiekhez hasonló számszerűsített, pontos és számon kérhető normatív értékekkel. „

Nyíregyháza területén a terv az átmenő országos főutaknak a települési terület súlypontjában való szükséges megtartásával, az autópálya további lecsatlakozási lehetőségével, egy új autópálya csomópont kiépítésével számol. Ezzel a várostesten ma áthaladó gépjárművek területileg szétosztva, illetve a lakóterületek zavarása nélkül tudnak Nyíregyházán áthaladni az M3-as autópálya felé. A kialakult területhasználatok megmaradnak, a területek intenzív kihasználását a szintterületi mutatók csökkentésével lehet biztosítani. „Külső beavatkozás lehet az olyan építési, illetve terület-felhasználási szabályozás, mely például a beépítési sűrűség, a szintterület sűrűség, a teleknagyságok, a beültetési kötelezettség meghatározásával eleve megakadályozza a dezertáló stratégiát, mereven szembekerülve a dezertálni akaró beruházók közvetlen gazdasági érdekeltsé-

Fatum Property Kft


2011

83

Nyíregyháza NY-i Ipari Park TRT módosítás 2011. gével. A már meglévő környezetszennyező forrásoknál ugyanezt a célt szolgálja a rájuk kivetett bírság, mely a közösségnek okozott kár legalább egy részét azokra terheli, akik ezt okozzák, ezzel késztetve őket gazdaságilag is a szennyezés megszüntetésére, hiszen így már nem biztos, hogy megéri számukra a dezertáló állapot fenntartása.” „A fejlődés fenntarthatósága szempontjából a környezetvédelem fogalomköre a fentiek megtartása mellett folyamatosan bővült, jelentősen meghaladva a környezetvédelmi ágazati megközelítéseket. A 80-as évek közepétől egyre gyakrabban jelent meg a környezet minőségének a társadalmi harmóniával való összekapcsolása. Ha ugyanis a társadalmat jelentős érdekkülönbségek tagolják, etnikai konfliktusok, vagy átjárhatatlan műveltségi különbségek osztják meg, nagyfokú szegénység sújtja, az egyes csoportok egymással szögesen ellentétes környezeti igényei nem teszik lehetővé a környezet fenntarthatóságával való foglalkozást. Sőt a kirobbanó társadalmi konfliktusok jelentős környezet rombolással is járhatnak. Ugyanígy fontos az életminőség szempontjából a gazdaság teljesítőképessége, a gazdasági fejlődés biztosítása. A környezet ügye így szorosan kötődik a települési társadalom és a gazdaság állapotához.”

Nyíregyházán sem a vizsgálatok nem tártak fel jelentősebb társadalmi érdeksérelmet, sem az egyeztetések során ilyen nem vetődött fel. A kevésbé fejlett területek /Ny-i és É-i, illetve a perem menti D-i területek, a tanyabokrok, zártkertek beépülő területei a terv szerint teljes közművesítéssel lesz ellátva, a közlekedési feltételei javulnak a rendezés és a fejlesztés során. Az egyoldalas beépítésű területek lehetőség szerint kétoldalassá válnak. Az újabb területek terület-felhasználási változása során a fejlesztő kötelessége a BAE érték visszapótlása, szigorú városi kontrol mellett. A város szerkezete a terv távlatában is megtartja a történelem során kialakult többutcás jellegét. A központ is a települési főút mentén lévő tengelyekre szerveződik. A lakóterületek a centrumból kifelé haladva intenzitásukat tekintve csökkenő mértékűek. A lakóterületek mérete, alakja lehetőséget ad a részbeni gazdasági használatnak is, illetve az idegenforgalom kialakíthatóságának. Az átlagos termőföld a nem uralkodó mértékű mezőgazdasági ágazatnak a továbbiakban már nem ad olyan mértékű prioritást, mint a története során korábban volt. A rosszabb minőségű földeken gazdasági használatot, erdősítést, így az erdőgazdálkodást és a vadászatot pl. teszi lehetővé. „Településeink épített környezeti világának fenntarthatósága egyszerre jelenti a hagyományos értékek megőrzését és a modernizációs elemek megjelenítését. A fejlődés fenntarthatóságának feltétele a két oldal egyensúlyi helyzetének biztosítása, amelynek során egyszerre kell érvényesíteni a gazdasági, a szociális és a környezet esztétikai minőségéhez kötődő érdekeket. A települési épített környezet fenntartható fejlesztése csak ezt a hármas követelmény rendszert egyszerre kiteljesítő folyamatos, környezettudatos településtervezéssel biztosítható. „

A város fejlesztése során a régészeti területeket védelemben részesítettük. A területnek a biológiai aktivitási értéke a kialakulthoz képest nem változik, főleg az erdősítés és a közművesítés fejlesztése miatt, illetve az intenzifikálás viszszafogásával is ezt szolgáljuk. „A mai hazai településtervezésnek azonban egyszerre több, a tervezést érintő kihívással kell szembenéznie, melyek értelemszerűen a település fejlődésének fenntarthatóságát is érintik. Kezelnie kell a föld- és telektulajdonhoz fűződő jogok és a közérdek érvényesítésének konfliktusát, miközben a közérdek definiálása is bizonytalan. Meg kell birkózzon a rövid távú gazdasági érdekek és a komplex hosszú távú, a fenntartható fejlődést biztosító érdekek konfliktusával, miközben a döntési pozícióban lévő önkormányzatok is rövid távú gazdasági kényszerhelyzetben vannak. Egyensúlyi helyzetet kell teremtenie a szabályozandó és a fejlesztők szabad döntési kompetenciájában hagyott kérdések között, miközben a gyakorlat a szélsőségek között ingadozik. A lokális érdekek érvényesítése mellett érvényesítenie kell a települést érintő külső érdekeket, miközben minden oldal folyamatos mozgásban van, és kialakulatlan vagy formális az érdekegyeztetés mechanizmusa. Az érdekegyeztetések bonyolultságát jelzi, hogy a településtervezésben egyszerre kell a helyi, a kistérségi, a megyei, a regionális az országos és az EU szint érdekeit kezelni, és megtalálni ezeknek a település számára legmegfelelőbb kompromisszumát. Hosszú távon is helytálló terület-felhasználási és településszerkezeti javaslatokat kell megfogalmaznia, miközben hiányoznak az ehhez szükséges alapkutatások, és ebből adódóan a jó szándékú szakmai megközelítések is széles spektrumban szóródnak. Új típusú, a XXI. század igényeit figyelembe vevő településformák kialakulását kell segítenie, miközben nemzetközi szinten sem tisztázott egyértelműen a modernizációnak, az informatikai forradalomnak a településekre gyakorolt hatása, és sem a társadalom, sem a szakma nem rendelkezik olyan egységes ideális jövőképpel, melyhez igazodni lehetne.

Fatum Property Kft


2011

84

Nyíregyháza NY-i Ipari Park TRT módosítás 2011. A település egyes területein differenciáltan kell érvényesítenie a környezeti minőséggel kapcsolatos legkülönbözőbb normatív elvárásokat, miközben a normák egy része is bizonytalan és kialakulatlan ezeknek a rendezési tervekbe való beépítési technikája. Miközben a tervezésben világszerte felértékelődőben van magának a tervezésnek a folyamata, amely a problémák széles körben való tudatosulását, a megoldások közös keresését, majd a végeredmény természetes elfogadását, és folyamatos jobbítását segíti, a hazai tervezési gyakorlat szinte kizárólag a tervezés végeredményére, és annak szabályozási munkarészeire koncentrál, mely az összetett feladatok megoldását jogi eszközök használatára korlátozza. A településrendezési tervezés technikájának rohamos gyorsaságú korszerűsödése folyik, mely egyre finomabb és többsíkubb szabályozást tesz lehetővé, miközben a tervi szabályozásokat a gyakorlatban érvényesítő építésügyi hatósági szervezet működése gyakran még a sokkal egyszerűbb szabályozások megtartatásában is meglehetősen bizonytalanul működik.

A város településrendezési terve az OTrT-vel összhangban van. A fejlesztési területek kijelölésénél a lakossággal is egyeztetve elsősorban a reálisan igénybe vehető és veendő területeken jelöli ki. A foglalkoztatás növelésére a város nem csak a már korábban meglévő régi majorok és ipari területek területét, annak használata módosítását jelöli ki, illetve a településszerkezet adta lehetőségek mértékéig kisebb arányban bővíti. Elsősorban a kereskedelmi-gazdasági és a nem zavaró ipari-gazdasági tevékenységnek ad teret, a terület-felhasználások pedig a lakóterületen is a nem zavaró gazdasági tevékenység kisebb mértékű végzését teszi lehetővé. „A fenntartható településrendezés ma belátható feltétele mindenekelőtt az előzőekben listázott problémák megoldásában való előrelépés. Milyen legyen tehát a fenntarthatóságot, s ezen belül a környezeti állapot folyamatos jobbítását célzó településtervezés? Az Európai Urbanisták Tanácsa a fenntartható településrendezés programjával kapcsolatos állásfoglalását a már említett „Új Athéni Karta” című dokumentumában tette közzé.” „…..a településtervezésnek a városi társadalomban keletkező feszültségek gócpontjába kell helyeznie magát, hogy azonosíthassa a problémákat, elősegítse a különböző csoportok és érdekek közti kommunikációt, biztosítsa a tájékoztatást, alternatívákat javasoljon, és értékelje azokat. Mindezt azzal a céllal tegye, hogy ez a tervezési folyamat az érintett közösség minél szélesebb körében folytatott vitát követően egy olyan településrendezési terv elfogadásához vezessen, amelyre alapozva a folyamatosan készülő különböző fejlesztések automatikusan integrált részeivé válnak a településfejlődés fenntarthatóságának. „ Ennek keretében el kell érni, hogy a településtervezés közreműködjön a közösség jelenlegi és jövőbeli szükségleteinek meghatározásában, világítson rá az elérendő célokra, a kedvező cselekvési lehetőségekre, a kötöttségekre és korlátokra, konkrét adatokra támaszkodva intézkedési és rendezési tervek formájában javaslatot tegyen a pozitív változások elindításához, a tervezés egész folyamatában biztosítsa a nyilvánosságot, a szükségletek és a rendelkezésre álló források változásainak megfelelően folyamatosan gondoskodjon a tervek felülvizsgálatáról, módosításáról, a terv elfogadásának pillanatától kezdődően értékelje a környezetben lezajló változásokat, azok következményeit, és így a tervezés egy folyamatos monitoring tevékenységgel egészüljön ki. A fenntartható településfejlődést szolgáló tervezésnek a Karta megfogalmazása szerint: egyszerre kell figyelnie a környezeti, a társadalmi és a gazdasági egyensúlyra ahelyett, hogy ezeket különálló tényezőként kezelné, a közérdeket kell szolgálnia, ami nem mindig egyértelmű, gyakran az eltérő érdekek egyeztetését jelenti, a tervezőnek időnként határozottan ki kell állnia egyes érdekek jogossága, indokoltsága vagy törvényessége mellett, nem szabad türelmetlennek lennie, a programok megvalósításának kikényszerítése gyakran passzivitáshoz, s ezzel végső soron hibákhoz vezet.

A terv készítése során is, illetve a későbbiekben is biztosítva volt az ún. „társadalmi tervezés”, illetve azt biztosítani kell a megvalósítás során is. Részletes kulturális értékvédelmi és régészeti vizsgálat és hatástanulmány korábban nem készült, de még a korábbi nagyobb települési térség sem érinti a települési területet körbefogó ökológiai hálózatot. A forgalom számítható fejlődéséből kiderül, hogy biztosítható a lakóterületek ebből eredő védelme. A települések életképessége, jóléte és környezeti állapota attól függ, hogy együtt van-e a tervezésben és a megvalósításban a kellő technikai tudás, kreativitás, és a tevékenységek összehangolására való képesség, a jó együttműködés a különböző szakmák, a felelős településpolitikai döntéshozók és a közösség egésze között.

Fatum Property Kft


2011

85

Nyíregyháza NY-i Ipari Park TRT módosítás 2011. „A településekkel, a városokkal számtalan tudományterület és intézmény foglalkozik, ezek azonban a települések összetett valóságából mindig csak a saját szakterületüket érintő aspektusokat ragadják ki, és kísérlik meg az ott jelentkező problémákat a saját területükre és a saját eszközeikre szűkítve megoldani. A városok környezeti állapotát befolyásoló döntések és a hozzájuk kötődő felelősség is különböző hierarchia szinteken jelenik meg és a különböző ágazatok, hatóságok és a gazdasági élet legkülönbözőbb szereplői között osztódik. A környezeti konfliktusok kezelésének több különböző, tartalmában és eszközeiben különböző területe különíthető el egymástól. Így érdemes egymástól megkülönböztetve kezelni1 a gazdaság makroszintjén, illetve a kormányzati szinten hozott, a települési környezet minőségét befolyásoló döntéseket, a környezetvédelem önálló ágazati szerepét, a regionális és megyei területfejlesztési tanácsok által kezelt fejlesztési támogatások környezeti hatásait a helyi önkormányzatok szerepét, a települések szintjén hozott, a környezet minőségével összefüggő döntéseket, ennek részeként a településrendezési tervekben a terület-felhasználások és a szabályozások környezettudatos megállapítását, és végül az előzőek formálásában, a döntések előkészítésében, elfogadásában és végrehajtásában is döntő szerepet játszó civil szervezetek és a lakosság legszélesebb rétegeinek szintjét és szerepét. A településrendezésnél a helyi önkormányzatok döntési szintjével, s ezen belül is a településrendezés eszközeivel kezelhető kérdésekre kell koncentráljunk. Ebben a kérdéskörben fontos a terület-felhasználásokkal, azok módosulásával, az építéssel is járó fejlesztési döntések köre, amelyek a városok környezeti állapotát „előre menekülve” és a megelőzésre koncentrálva, belülről befolyásolják. Természetes, hogy a helyi rendezési döntéseknek is szervesen kell kapcsolódniuk a más szinteken hozott döntésekhez. Így például a környezetkímélő vasúti teherszállítás kapacitásnövelése, és a konténeres szállítás előtérbe kerülése együtt járhat a városokban új konténeres teherpályaudvarok létesítési igényével, és ezeknek a városszerkezetbe való olyan illesztési feladatával, mely az ide irányuló közúti teherforgalmat a város közlekedési ártalmakra érzékeny területeinek kikerülésével oldja meg. Vagy a folyamatos bírságolások hatására a környezetszennyező tevékenységek környezeti szempontból kevésbé érzékeny területre való áttelepülése is a csak helyi szinten kezelhető helybiztosítással, a rendezési tervezés eszközeivel oldható meg. Más esetekben, ugyanilyen környezetvédelmi ágazati szerepkörű késztetések hatására a technológiaváltásra hozott döntések megnagyobbodott helyigénnyel járhatnak, melyek biztosítása ugyancsak a rendezési tervezéshez kötődik, s így a települési önkormányzat döntési hatáskörébe tartoznak. Vagy az energiapolitikában, az energiaellátás fenntarthatósága érdekében hozott döntések kapcsán a településrendezési tervekben is gondoskodni kell a helyi, megújuló energiaforrások fokozott igénybevételéről, ami például szélerőművek helykijelölésével járhat. A települések belső környezeti állapotának jobbításához, fenntarthatóságához megkívánt komplexitást, a környezeti problémák kezeléséhez, a fejlődés fenntarthatóságához szükséges integrált megközelítését a településrendezési tervek biztosítják. Településeink fenntartható fejlődése, környezeti állapotuk alakulása döntően attól függ, hogy a helyi társadalom, és annak képviselői mennyire tartják fontosnak a településük fejlesztésében az integrált és esetleg csak hosszabb távon kamatozó megközelítéseket, mennyire hajlandók konfliktusokat felvállalni a rövid távú egyéni vagy csoportérdekek érvényesítésével szemben. Ugyanígy fontos, hogy az integrációban a környezeti minőség ügye milyen szerepet tud magának kivívni. Döntő, hogy az egyes fejlesztők mennyiben azonosulnak ezzel önkéntes döntéseikben, s hogy ennek hiányában a helyi közösség milyen határozottan érvényesíti azokat a jogi eszközöket, melyeket rendezési terve számára a közérdek érvényesítésére biztosíthat. Az eddigi tapasztalatok azonban felhívják a figyelmet arra, hogy a demokratikus társadalmakban az urbanizációs folyamatok döntően az emberek szándékaitól függenek, s hogy ezeket a tervezés jogi eszközeivel csak befolyásolni lehet, meghatározni aligha. A települések fenntartható fejlődése a társadalmi problémák kezelésén túl, az urbanisztikai szakterületet érintően a hazai gyakorlatban is megköveteli a településszerkezet és a terület-felhasználások fejlesztésének a fenntarthatóság szempontjait figyelembe vevő fejlesztését és a különböző meglévő értékek védelmét, kedvező állapotba hozásukat. Ez utóbbi körben célszerű kiemelni a hazai gyakorlatban különálló ágazati struktúrában működő kulturális örökség, az épített környezet értékeinek védelmét, természeti értékek védelmét és környezet védelmét. A megközelítések további tágulásával a 90-es évektől a települési környezetminőségbe beleértjük az épített környezet esztétikai minőségét, a fejlődés fenn- tarthatóságába pedig az épített környezet értékeinek védelmét is. „

Fatum Property Kft


2011

86

Nyíregyháza NY-i Ipari Park TRT módosítás 2011. 2.10. Tűzvédelem Tűzvédelmi javaslat Nyíregyháza Ny-i Iparterületére vonatkozó Településrendezési Terve módosításához

Tűzvédelmi fejezet. A településrendezési terv az érvényes törvények, rendeletek, MSZ. és ágazati szabványok figyelembe vételével készült el, melyeknek az előírásait betartja. Ezek közül a legjelentősebbek, a(z): 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet, az Országos településrendezési és Építési Követelményekről – OTÉK az 1996. évi XXXI. Tv., a tűz elleni védekezésről rendelkezve a 28/2011.(IX.6.) BM. rendelet: az Országos Tűzvédelmi Szabályzat /OTSZ/ MSZ 595., MSZ. 1600 és a többi, érvényben lévő rendelet. A fentiek előírásait a terv készítése során alkalmaztuk. A tervben szereplő építési övezetek tűzvédelmi feltételeit (az építmények megközelítése, az oltóvíz mennyisége és nyomása, a tűzjelzés vonatkozásában stb.) biztosítja. A tűztávolság betartására, a tűzoltás eszközeivel a létesítmények megközelítésére – az OTÉK előírásait megtartva – a Helyi Építési Szabályzat vonatkozó pontjaiban tesz kötelező intézkedéseket. Az övezeten belüli építményekre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat az építési/ út, - közmű, építmények …./ engedélyesési eljárások során kell konkrétan meghatározni és betartani. (pld. A tűzállósági fokozat, tűzveszélyességi osztályba sorolás, tűztávolság, tűzszakasz, oltás módja, oltóvíz, oltókészülék, nyomás, menekülési és mentési út) 1. Az építmények megközelíthetősége: A veszélyeztetett személyek mentése, a tűz terjedésének megakadályozása, az anyagi javak védelme, a tűz oltása érdekében, a tűzoltóság vonulása és működése céljára az építményhez olyan szilárd burkolatú felvonulási utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek rendszeres közlekedésére, és működésére. A gazdasági és a lakóterületi tömbökben az előbbiek területigénye biztosítva van. A jelenlegiek és a tervezett utak a kiépítettségük és a műszaki paramétereik alapján megfelelnek az MSZ 595-1:1986 szabvány 2.23 pontjában követelményként előírtaknak. A legfontosabb utakra vonatkozóan nevesítve, a többiekre általános leírás szintjén alábbiak a legfontosabbak: Az út neve Jelenlegi állapot Tervezett Országos főutak: - kialakult 2x1 forgalmi sáv -tervezett 2x1 forgalmi sáv, a szükséges - a 38-as számú meglévő nincs járda, rövid szakaszon helyeken osztályozókkal, szintén a - a tervezett új nyomvonalú kerékpárút, romló minőségű szabvány szerinti helyeken közvilágítás338-as főút burkolat sal, legalább egyoldali kerékpárúttal, - 16-20,0 m szélesség nyíltárokkal, kétoldali fasorral, szervízrészben megfelel utakkal, körforgalmi és külön osztályozókkal kiépített csomópontokkal, (K) 22,00-30, m megfelel Települési gyüjtőutak: A tervezett szabályozott út szilárd burtervezettek kolat, 2x1 sáv + leállósávok szegéllyel, a tervezett új, a gazdasági terület + kerékpárút, vízvezetékkel, tüzivízmellett, az erdő K-i és É-i oldalán csappal, egyéb közművekkel vezetett utca. 20,00-20,00 m szélesség, megfelel Kiszolgáló utak és szerviz, valamint magánutak

2x1 sáv burkolt út, 12-16 m szélesség 3-6 m burkolatszélességűek vízvezetékkel, tüzivízcsappal, egyéb közművezetékekkel egyes helyeken kerékpárúttal megfelelnek A területet határoló és feltáró utak már a vizsgálatok idején is két sávos, kétirányú forgalomra kiépítettek, min. 4,0-6,0 m burkolat, és nagyobb, mint 7,5m szabad űrszelvény méretűek. A terv szerinti helyeken a nyomvonalak korrekcióra kerülnek / új, átépített kereszteződés, új nyomvonal épül /, és a tervezett új burkolatok is kielégítik az MSZ 595 vonatkozó előírásait. A tömbök megközelítésére a már kiépített, és tervezett utak megfelelőek.

Fatum Property Kft

8-16 m szabályozási szélesség, átlag 4,5-5 m burkolatszélesség a burkolt utak esetén, kevés földút, vízvezetékkel általában kiépítve részben megfelel


2011

87

Nyíregyháza NY-i Ipari Park TRT módosítás 2011. A felvonulási út, terület, valamint a közforgalmú utak tervezésére az ME-07- 3713:1994 műszaki előírás és a 2/1999.(I.18.) KHVM. rendelettel módosított 20/1984. (XII.21.) KM. rendelet alapján kell a tervezés további fázisaiban figyelemmel lenni. A tervben minden építési telek közterületi útról megközelíthető. A közterületeken tervezett utak, megerősített járdák és gyalogos utak az utak tervezésére vonatkozó szabvány szerintiek. Az utak minta keresztszelvényein is ábrázolva vannak azok a keresztmetszeti elemek melyek a szükséges közművek elhelyezésére, és a közlekedési elemek megközelíthetősége miatt szükségesek. A közművek a fogyasztásra, és a megfelelő nyomás biztosítására, valamint a tüzivíz – hálózat kialakítására vannak méretezve. A víz gerinchálózat kiépül, illetve már kiépült, a többi, még szükséges hálózati elemet a terv tartalmazza. A telkeken belül a csapadékvizeket visszatartással és tárolással a tűzoltásra is figyelembe vesszük. Úgy a tervben, mint az Építési Szabályzat Előírásai között biztosítva van terület a tűzivíz-csapok elhelyezésére, és a megközelítésére, az építési és használati követelményekre. 2. Az oltóvíz ellátására vonatkozó adatok (az OTSZ. 46-55.§.) A településen az oltóvíz – nyerési lehetőségek biztosítása az önkormányzatok feladata. A gazdálkodó tevékenységet folytatók az általuk működtetett létesítmények oltóvíz-ellátásáról saját maguk kötelesek gondoskodni. Általános elvként fogalmazható meg, hogy az oltóvíznek, illetve az oltóvíz kivételi helyeknek a létesítmény, az építmény tűzoltás-taktikai helyein kell lennie. Az oltóvíz biztosításának legfontosabb szempontjai: -a vízszerzési hely megközelíthetősége a tűzoltó járművel -az oltóvíz intenzitása a mértékadó tűzszakasz figyelembe vételével (OTSZ.46.§ (5) bek.) -oltóvíz folyamatossága, időtartama a számított vagy a normatív tűzterhelés alapján (MSZ 59567,.) lett figyelembe véve -a vízvezeték hálózat belső átmérője min. 100 mm legyen -kitolási nyomás a tűzcsapnál 200 mm²-es a kiáramlási keresztmetszetnél a tűzveszélyességi osztály figyelembevételével (OTSZ.48.§.(1)bek.) szerinti -tűzcsapok száma, elhelyezése (OTSZ. 49.§.) szerint a konkrét létesítmény megépítése / és engedélyezése / esetén területileg lehetséges. A főnyomó, - és gerincvezetékeken a kereskedelmi, gazdasági tömbökben 4500 l/perc oltóvíz biztosított a minimális 3 bar kifolyási nyomáson. /Ennek megfelelően az ilyen területeken 6200m²-ként önálló tűzszakaszt kell képezni, mely a terv építési területein maximálisan megfelel – ettől kisebbek/ Egyedi épületeknél (nagyobb raktár, csarnok és gyártóüzem) sprinkler rendszer építendő ki az építményeknek megfelelő méretben. Lazább beépítésű lakótömböknél 2000 l/perc oltóvíz biztosított 2 bar minimális kifolyási nyomáson. A kialakítható telkeken 1200m² szintterület építése képezhet egy-egy önálló tűzszakaszt, ami az övezet építési jellemzői miatt / beépítési %, maximális építménymagasság és a területi egységre vonatkozó szintterület – fedettség mellett / megfelelő. A műszaki leírásban és a tervlapokon a jelenlegi és a tervezett hálózat mérete, nyomvonala föl van tüntetve. 3. Tűzjelzést szolgáló megoldások: Az 1996.évi XXXI. tv. / míg korábban az OTSZ. 41-45. §, MSZ. 9785 részletesen tárgyalta / betartásra került. A terv területén a telefonellátás megfelelő, nyilvános állomások is vannak, Illetve a később kialakítandó tömbökben a MATÁV kiépíti. Tűzjelző berendezés telepítése és bekötése a tűzoltóság ügyeletéhez az építési engedélyezési eljárás során határozható meg. A kiépített MATÁV alépítmény és a telefonhálózat az előbbit biztosítja. 4. Csatornahálózat Az OTSZ 36. §. (1-2) bekezdése alapján közcsatornákba éghető gázt, gőzt vagy folyadékot tartalmazó szennyvizet bevezetni nem szabad, illetve víz – zár beépítésével a csatornahálózat berobbanás elleni védelmét biztosítani kell.

Készítette:

……………………………………….. Gábor István okleveles építészmérnök

vezető településrendezési tervező TT 09-0036

Fatum Property Kft


2011

88


89

Fatum Property Kft


2011

[NYÍREGYHÁZA NY-I IPARI PARK TRT MÓDOSÍTÁS

Recommend Documents