„RIMINI”
A KERESZTÉNY ÉRTELMISÉGIEK SZEREPE KORUNK TÁRSADALMÁBAN
2015. 1
Tartalomjegyzék Előszó 1. Az „értelmiség” definíciója 1.2. Hol vannak a keresztény értelmiségiek? 2. Kereszténység és a világ 3. Keresztény értelmiség küldetéstudata a társadalomban 3. 1. A keresztények világi feladata 3.2. Keresztény értelmiség hanyatlása 4. Az értelmiség Isten keresése 5. Dialógus keresztények és a társadalom között 6. Reflexió Utószó
2
Irodalomjegyzék Felhasznált irodalom Nyíri Tamás: A keresztény ember küldetése a világban, Szent István Társulat, Budapest 1968. Folyóiratok Pápai Lajos: Keresztény értelmiség nevelése, Távlatok (2007/2) 190-194. Zsille Gábor: Az értelmiség küldetése, Vigília (1997) 353. Tóth Péter Pál: A keresztény értelmiség és korunk kultúrája, Vigília (1997) 122-124. Gáspár Csaba László: Értelmiség, Vigília (2011/9) 642-648. Horányi Özséb: Válaszaim a kérdésimre, Vigília (2011/9) 649-654. Heidl György: Katolikus értelmiség, Vigília (2011/9) 655-659. Mezei Balázs: Az érintettség dimenziói, Vigília (2011/9) 660-668. Lázár Kovács Ákos: Párbeszéd egy nem tetszőleges partnerrel, Vigília (2011/9) 669-675.
3
Előszó Ebben az esszében a következőket fogom megvizsgálni, hogy a keresztény értelmiség hogyan tudnak részt venni a társadalomban, szolgálni a kultúrát, párbeszédet folytatni nem keresztény értelmiségiekkel. Hogy ezt a kérdést megválaszoljuk, először vessünk egy közelebbi pillantást az értelmiségi lét jelenlegi feladataira. Kell-e az értelmiségnek társadalomkritikai felelősséggel bírnia? Miben nyilvánul meg az értelmiségi létforma? Az értelmiség szerepvállalása többféleképpen értelmezhető. Ezek a magyarázatok kiegészítik egymást és segítenek megvilágítani a valós jelenségeket. A dolgozatomban arra összpontosítok, hogy a kereszténység és az értelmiség hogyan kapcsolódik egymáshoz. Többféle nézőpontból igyekszem értékelni a témát, abból a célból, hogy jobban érthetőbbé váljon a keresztény értelmiség szerepe.
4
„Mikor elhagytak, Mikor a lelkem roskadozva vittem, Csöndesen és váratlanul Átölelt az Isten. Nem harsonával, Hanem jött néma, igaz öleléssel, Nem jött szép, tüzes nappalon, De háborús éjjel. És megvakultak Hiú szemeim. Meghalt ifjúságom, De őt, a fényest, nagyszerűt, Mindörökre látom.” /Ady Endre: Az Úr érkezése/
1. Az „értelmiség” definíciója „Ki az értelmiség?” Az értelmiség az értelmező kézi szótár szerint magasan képzett, művelt, szellemi munkát folytató embert jelent. Az értelmiség művelt, gondolkodó lény, aki képes a felhalmozott tudás kombinálásával, aktualizálásával levonni a következtetéseket. Az értelmiséginek belső kényszerűsége megnyilvánulni, amikor felbomlik a közállapot, az igazságtalanságok
elhatalmasodnak,
feszítő
mértéket
ölt
a
kizsákmányolás
a
bűnszövetkezetek tevékenysége, közjót érő sérelem. Szólnia kell akkor is ha építő ötlete van környezetének javításához. Tehát egyszerre tetszeleg mintaadóként és tiltakozó cselekvésben. Meglátásom szerint ellent kell mondanom az értelmező kéziszótárnak, mert az értelmiségi létforma nem egy szűk privilegizált réteget jelöl. Az értelmiség minden gondolkodó ember. Nem lehet beskatulyázni az embereket. Mindenkinek ezer arca van. Független bármiféle társadalmi besorolástól. Értelmiségnek lenni az ember alap tevékenységei közé tartozik. Az igazság szólói, közösséget képviseli, széles perspektívát tud mutatni a többi embernek. Életével példát tud adni másoknak és felelősséget vállal a világ iránt. Idézzem Gandhi híres mondatát „Nekünk kell változássá lennünk, amit a világban látni akarunk.” Ma az értelmiség kinevelése az egyetemek, szakkollégiumok feladata. Céljuk, hogy a fiatal nemzedék képes legyen kritikát megfogalmazni önmagával szemben mind a társadalommal szemben. Ha képes kritikus gondolkodásra, akkor képes lesz normákat alkotni. A normákból következik a morális megítélés alapja. A morál viszont egyenes ágon a kereszténység táptalajából gyökerezik. Ezáltal az ok okozati összefüggésekből megérkeztünk a keresztény értelmiség jelenlétéhez. A tanulmányomban a leglényegesebb kérdéskör, hogy: Miképpen módosítja az értelmiségi létet? Mit jelent keresztényként értelmiséginek lenni? Az értelmiségi létben mekkora a szerepe az erkölcsnek? A keresztény értelmiség lét-látásmód, társadalomformáló erő. Érvényes erkölcsi normák ismeretében az ítéletalkotás alapja lesz. Így válik keresztény értelmiség elkötelezett élethivatássá. Az embert konkrét erkölcsi cselekvésre indítja.
5
1.2. Hol vannak a keresztény értelmiségiek? A kereszténység kezdettől fogva az értelem, a logosz, ráció mellett döntött. A keresztények megkülönböztették az transzcendens Istent és a világot, s ezzel megteremtették a természettudomány kialakulásának feltételeit. 1 Az Egyház jelzői között ott szerepel, hogy katolikus. Ez a görög „kat’holon” szóból ered, amely az jelenti, hogy egyetemes, teljes. Vagyis az egész emberhez és minden emberhez akar szólni. Ezért az Egyháznak kezdettől szívügye az oktatás, nevelés, kultúra, műveltség átadása. Az értelmiségi létben a műveltségnek nagyon nagy szerepe van. A műveltség, általános tájékozottság elengedhetetlen ahhoz, hogy a világot szemlélni tudjuk. A műveltség az értékek közvetítésére is szolgál. Örökérvényű normák szerint alakulnak az értékek, amelyekhez elkötelezett módon kell élni. A keresztény ember hitbéli érettségben egyenrangú beszélgetőpartnere lesz az értelmiség világnak. A keresztény értelmiségben a lelkiismeretnek kell jelen lennie. A jóra az egy igaz Istenre való törekvés. Az
esélyegyenlőség
szolgálata,
társadalomszervezése,
társadalmi
szerkezet
működőképességében, annak ellentmondásaink feltárásában, a táradalom integrálásában hatalmas szerepet vesz ki az egyházban élő keresztény értelmiség. 2 A kereszténység nemzetek és kultúrák feletti, mert isteni eredetű, csak úgy létezhet, ha minden nép és kor kultúrájában beleívódik. Az értelmiségi mozgalom eredményeként megjelenik az egyháztól való elszakadás. Ferenc pápa gender ideológiával, a meleg lobbival szemben megfogalmazott kijelentései miatt a keresztények és az egyház hangja veszélyesnek minősül az európai elit vezető csoportjaiban. Nem véletlen, hogy ezek az értelmiségi vezetők lobbijaik az intolerancia és a diszkrimináció hadjáratát indítják el az egyház és a keresztények ellen. Az értelem feltétlen tisztelte, az értelmiségi rétegnek szellemi küldetéstudata van. De a keresztény értelmiségnek ennél is nagyobb feladata van, hogy önös érdekein felülemelkedve közvetítse Istent az emberek számára. Mitől vallási egy nyilvános megnyilatkozás? Az értelmiségi embert ezek a megnyilatkozások
gondolkodásra,
egyfajta
magatartásformára
készteti.
Racionális
eszközökkel értelmezi és mérlegeli döntéseit. A vallási kommunikáció az ember értelmiségi mivoltához tartozik. Értelmiségi módon a vallásról beszélni. A mai kereszténynek a legszembetűnőbb, hogy a mai világ profanitása, a világ világiassága. A mai világ nem divinizálható, mai világban nem fordulnak elő „istenek”. Isten 1 2
6
Vö. Pápai Lajos: Keresztény értelmiség nevelése 190. Vö. Horányi Özséb: Válaszaim a kérdésimre 650.
nem hézagpótló a világban, nem avatkozik be közvetlenül a világ ügyeibe és menetébe. Isten nem egy adat a többi közül. Viszont ebben a világszemléletben a vallás a „szokás” kategóriájába kerül. A vallást a mai úgynevezett „kereszténység utáni” gondolkodás is a szokás kategóriájába helyezi el. 2. Kereszténység és a világ Olyan korban kell mindezt megvalósítanunk, amelyben megzavarodott az ember az igazság a hit. Modern kor arra törekszik, hogy biztos fészket rakjon a világban, otthonává tegye, úr legyen benne, és gondosan kitakarította belőle mindent, ami nem oda való. Hit is kiszorult a világból. 3 Az ember maga készíti egyre gyorsuló tempóban rohanó világát. A keresztény ember küldetése a világban olyan kérdés és probléma, amely keresztény létünk belső feszültségeire utal. Az a kérdés, hogy egzisztenciánk földi alapjainak biztosítása és örök elhivatottságunk miképpen egyeztethető össze életünkben? Az ember berendezheti földi egzisztenciáját Isten nélkül, vagy akár Isten ellen is. A mai ember urbanizált, tévéhez láncolt, ismeretektől megfosztott elszigetelt lény. A nép helyett megjelent a tömeg. A fogyasztói társadalom által kordában tartott tömeget látjuk az irányítható, befolyásolható az öntudatától megfosztott tömeg lett az ideál. 4 A kereszténység botránynak számít. A társadalom szétesett, önzés és egyéniség dominál. Az értelmiség egyetlen bűne a gőg és közöny lett. Az Egyház által képviselt értékeket az egész társadalomra hatottak, addig ma már csak a társadalom elenyészően kis hányadát befolyásolják. Egyház elvesztette monopol-helyzetét a mai világban és kemény vetélytársakkal kell megbirkóznia. A modern társadalomban már határeset az egyháziasság, az egyházi értékrend egyre jelentéktelenebbé vált a modern ember hétköznapi életében. Sajnos Európa annak elfeledésére is hajlamossá vált, hogy a kereszténység mekkora szerepet töltött be a civilizáció fejlődésében és az európai egység megteremtésében azzal, hogy a keresztény érétkeket használ, a hitet a megbocsátást és az együttműködést. 3. Keresztény értelmiség küldetéstudata a társadalomban Keresztény értelmiség feladata a jeladás korunk média kultúrájában. Állandó jelenlétre törekvés. Krisztusi üzenet közvetítése minden emberhez eljusson értelmezhető formában.
3 4
7
Vö. Tóth Péter Pál: A keresztény értelmiség és korunk kultúrája 123. Vö. Zsille Gábor: Az értelmiség küldetése 353.
Újra láthatóvá tegyük az egyházat, határozottabb, egyszerű, letisztult arculatot kellene kapnia az emberek szemében. A krisztusi tanítás megélése a mindennapokban. Más vallásokkal és világnézetek megismerése és azokkal folytatott párbeszéd. A cél az értékközpontú és a társadalmi felelősséget szem előtt tartó tájékozott keresztény értelmiség kialakítása egy multidiszciplináris társadalomban. A hitét nem vesztet keresztény értelmiség elsődleges hivatása „fáklya-lét”5 vállalása. Krisztusi minta követés. Alulról való építkezés. Ebben sokat segít a II. Vatikáni Zsinat dokumentumai, ami az inkulturáció folyamataira hívja fel a figyelmet. Helyi kultúrában kell megtalálni azokat a pontokat, amelyekbe beépülhet a keresztény transzcendens jelenlét. 6 A keresztény társadalom feladata, hogy a világban állva közelebbről vizsgálja az embert, társadalmat, és hitvallását, hogy ellásson Istenig.7 Ne bégető nyája legyünk az egyháznak. Mert az az egyháznak és a társadalomnak sem jó. A keresztény értelmiségnek volna feladata abban is, hogy az egyházakat segítse aktuális közéleti feladatainak felismerésében, innovációt igénylő kihívások teljesítésében. Jelen
pillanatban
az
egyház,
mint
intézmény
az
oktatásban,
egészségügyben,
szeretetszolgálatban vesz részt. Máshol viszont egyáltalán nincs jelen. 8 3.1. A keresztények világi feladata Az elvilágiasodás nem jelent szükségképpen eltávolodást Istentől. Mert azt gondoljuk, hogy minél világiasabb a világ annál messzebb van Istentől. A keresztények hite nem elvont eszmei rendszer. A mi Istenünk: Emmanuel „Velünk az Isten” Ott található, ahol mi vagyunk. Jézus a „kezdet és a vég”. A világ elsősorban folyamat. Ma már mindenütt az emberi kéz műve található a világban. Ha Isten szemszögéből nézzük, abban mindenütt önmagunkkal találkozunk. Ember lett a világ középpontja. Nem az a baj, hogy a világ elvilágiasodik, hanem az a baj, hogy a keresztények nehezen ismerik fel hitvallásukat. Mindig túlhallgatunk, túlkérdezünk, túlmagyarázunk még a katolikusok is szerepet játszanak Isten előtt. 9 Szeretném érzékeltetni egy Rahner idézettel: „Ebben a szekularizált és pluralista társadalomban a vallásosság társadalmi támaszai egyre inkább elgyöngülnek és összeomlanak.”10
5
Vö. Zsille Gábor: Az értelmiség küldetése 354. Vö. Horányi Özséb: Válaszaim a kérdésimre 651. 7 Vö. Gáspár Csaba László: Értelmiség 648. 8 Vö. Horányi Özséb: Válaszaim a kérdésimre 654. 9 Vö. Lázár Kovács Ákos: Párbeszéd egy nem tetszőleges partnerrel 670. 10 Vö. Karl Rahner: Gespräch II. 1983. 34. 6
8
A keresztények világi küldetése megkívánja, hogy együttműködjenek mindazzal, ami szebbé, jobbá, emberhez méltóbbá teszi a világot. Még egy másik feladat is hárul, hogy keresztény hitük dinamikájával erősítsék fel a világ humanizálását.11 Eközben Európának is változnia kell. Mindenekelőtt magára kell találnia és visszatérnie identitása alapjához, a keresztény értékekhez. Sosem volt időszerűbb Robert Schumannak elhangzott mondata, mint ma: „Európa keresztény lesz, vagy nem lesz.” 3.2. Keresztény értelmiség hanyatlása Bizonyos értelmiségi rétegek felszámolták és megtagadták Krisztust és az egyházat. Kiszorult az oktatásból, az élet minden területéről. A szekuralizált keresztény erények nem elég szilárdak. Nem épül rájuk egységes kultúra. Mivel a közös kulturális nyelv hiányzik így a keresztény Európa felszámolódása is rég elkezdődött. Magyarországon a katolikus egyház jelenleg iszonyatosan kevéssé vesz részt a társadalom előtt álló kihívások feltárásában és annak megoldásában. Sőt tovább megyek a magyar keresztény fiatal értelmiség jelen esetben „katolikus” elszigeteltsége, eszköztelensége egy természetes folyamat. Sem a piaci társadalomnak nem kellenek, sem a magyar egyház nem tart igényt szolgálatukra. Az egyházakban uralkodó bizalmatlanság a világi keresztény értelmiséggel kapcsolatban, ami megakadályozza a feltörekvő alkotó fiatal keresztény értelmiség beépülését az egyházi intézményrendszerekbe. 12 Sokan támogatnák az Egyház tevékenységét az erkölcsi nevelést illetően, de csak hasznossági okból. Szülők mondják gyakran, mikor gyermekeiket beíratják hittanra: „Ott rosszat nem tanulhat”. A mai értelmiség nem alkot még felismerhető, társadalmilag jól elkülöníthető csoportot. Például inkább az ökumenizmus értelmiség kialakulása van előtérben. Kereszténység helyett az ateizmus vagy valami más Istenpótló tölti be a szerepet, vagy a nyugati emberiség elszakadt azoktól a feltételektől, amelyek alapján egy határozottan, felekezetileg elfogadott értelmiség tevékenységét meg tudta volna szilárdítani. De az egyházi küldetés összefüggései is átalakultak. 13 4. Az értelmiség Isten keresése Mindenki lelke mélyén ott él a hitre való vágyakozás. Az Isten keresés támaszkereső lelki szükséglet. Isten és ember összetartozása személyes kapcsolatként jelenik meg. A 11
Vö. Nyíri Tamás A keresztény ember küldetése a világban: 220.-226. Vö. Heidl György: Katolikus értelmiség 657. 13 Vö. Mezei Balázs: Az érintettség dimenziói 663. 12
9
„lázadó” értelmiségi öntudat nem ismer el maga fölött hatalmat, de mikor elbizonytalanodik a személyes Isten keresése nélkül nem lehet meg. Isten gyakran váratlanul és megfoghatatlanul közeledik az emberhez. A megtérni vágyó értelmiség már elfeledte a régi gyermeki imát, elvesztette a naiv gyermeki hitét, bizalmat, az Isten nevét is elfelejtettük már. Megváltoztathatatlannak tűnik az elhagyatottság: eltűnt az Isten üres lett a világ. Ugyanakkor a keresztény hitünk azzal is erőt ad, hogy éberen tartja bennünk a reményt. Mikor az Egyház az Evangéliumot hirdeti, új és új nemzedékeket vezet el Krisztushoz, és kapcsolja bele a keresztény életbe, a kegyelem életébe, akkor kultúrát is teremt s az életet is átalakítja. A Krisztussal való kapcsolatból a keresztény életből erkölcsi magatartás fakad. Szükség van egy nálunk hatalmasabb lényre, aki mindent tud és lát, akiben meghalljuk azokat a válaszokat, amelyeket magunktól nem tudtunk megkapni. Eljutni az Istenhez, akinek léte maga a felelet. Isten gyakran a nehézségek, az elhagyatottság és megalázás napjaiban érkezik el. Isten abszolútum, aki törekvéseink vágyaink célja a végső oka, végső értelme. Az istenképzet az emberi egzisztencia paradoxszitása tükröződik a véges létben és az örökkévalóság igénye. Hit és hitetlenség küzdelme eldönthetetlen. Nem Isten léte az igazán fontos, hanem saját támaszkereső, lelki szükségletünk. Minden a benső végletben játszódik már. 5. Dialógus keresztények és a társadalom között „Az az értelmiségi, aki lelkiismeretének szavára hallgat valóban katolikus keresztény akar lenni, nem viszonyulhat úgy az egyház igehirdetéséhez és az egyházi tanítóhivatalhoz, mint valamiféle tetszőleges partnerhez, hanem alá kell vetnie magát.”14 Viszont nem akarjuk elfogadni, hogy a vallás magánügy lett. Minden vallás rendelkezik a tanításai mellett szent cselekedetekkel is, melyeket rítusoknak, liturgiáknak vagy kultikus cselekményeknek nevezünk. A rítus sajátosan vallási közösségi cselekmény összekapcsolhatóvá válik a társadalmi kommunikációval. Közösségi kereszténység alakul ki: kulturális, partnerség jön létre. Nem a hagyomány az eredeti minta követés a lényeg, hanem a belső döntés, hitvallás, individualista válaszadás, ami a civil társadalmak különféle rétegek hatékonyan tudnak működtetni közösségi szinten. A társadalomban megvalósult egyházi jelleg. 14
Vö. Karl Rahner: Zur Situation des katolische Intellektuellen. In: Schriften zur Theologie VII. Benziger, Einsiedeln, 1966. 374.
10
A vallási közösségek társadalomnak szóló sajátosan vallási kommunikációja alapvetően a közösségek kontraszt társadalmi jellegében nyilvánul meg. A „kontraszt társadalom” kifejezés ebben az összefüggésben Gerhard Lohfink német teológus Kinek szól a hegyi beszéd? című könyvére megy vissza. A szerző azt állítja, hogy a hegyi beszéd követelményei érthetetlenek, ha a mögöttük lévő vallási közösséget nem, mint kontraszt társadalmat fogjuk fel, amelynek rendeltetése az evangéliumi normatívák modellszerű felmutatása s a folyamatos provokatív emlékeztetés arra, hogy ami a társadalomban megvalósítható gyakorlat azt állandóan kontrasztálni kell a szolidaritás gyakorlatával. E kontraszt társadalmi jelleg a vallási közösségek képviselői a társadalmi nyilvánosság számára sajátosan vallási jelleggel emlékeztetnek az erkölcsi normák egyetemességére és kritikát gyakorolnak a fennálló igazságtalan és egyenlőtlen társadalmi viszonyok fölött. 15 6. Reflexió Más időtálló konszenzust a kultúrán kívül nem ismerek. Kultúránk határoz meg minket. Az az értékrend, amik ma is aktuálisak és érvényesek és üzenet kap hangsúlyt, hogy az eltérő
eszmerendszerek széles körű befogadása és az
identitásunk (nemzeti
önazonosságunk, hagyomány) együttesen előre mozdítják világunkat, elkülönítésük pedig nem. Mi közünk van még a múlthoz, kulturális örökségünkhöz, lényegében önmagunkhoz a mai világban? Kiválóan szemlélteti ezt, az időtlen Shakespeare A velencei kalmár című darabja. A műben tetten érhetők azok a történések, amelyek visszaköszönnek a hétköznapjainkban, mint például a kirekesztés, az előítéletek, amellyel bizonyos közösségek szembesülnek. Állandó polaritás, kettéosztottság, amiben élünk. Ha kettéosztottság harmóniába kerül egymással, amikor látszólag ellentmondó értékrendek valamilyen platformon ki tudnak egymással egyezni, akkor a sokszínűségből egység lesz. Sok féle gondolkodásból egy cél lesz. Korábban összeegyeztethetetlennek hit dolgok egy térben összehangolva hihetetlenül izgalmas kifejezési formát alakít ki. Sokeleműség a kultúrafogyasztás szokásainknak a tükre. Társadalomformáló, közösségépítő, ami értékrendtől független. Sok helyről jövő kifejezési formák adnak egy értelmezést. Nincs ember vallásos szükséglet, tájékozódási keretet nyújtó transzcendens igény nélkül. De hogy ez az igény hogyan artikulálódik, milyen vallási képzetekben,
15
Vö. Máté Tóth András: A vallási kommunikáció és vallásdiskurzus 79.
11
cselekményekben, szövegekben, kapcsolatrendszerekben nyilvánul meg az nagyon sokféle lehet. Ma a vallás egy üres jelölő.16 Mindenkit érdekel és foglalkoztatnak az egyházi témák. Rövid ideig kifejezzük magunkat, döntünk, hogy ezzel azonosulunk, támogatjuk, vagy ellene vagyunk. Az üres jelölőt azzal töltjük fel, hogy véleményt formálunk az aktuális eseményekről. Sokkal szívesebben adakoznak az emberek, ha egy üzenet megérinti őket. A mondanivaló célba is találjon. Az egyháznak jól kitalált marketingstratégiára és modern kommunikációs eszközökre van szüksége. Nem öncélú marketing, vagy „brand” építésről van szó. Egy modernebb, letisztultabb dizájnnal könnyebben el lehet adni egy meglévő igen erős keresztény tartalmat. Az egyházban rengeteg szimbólum van, ami például reményt, hitet, küzdelmet jelképezheti. A keresztény értelmiség küldetéstudat, hogy azokat is bevonjuk a munkába, akik lehajtott fejjel rohannak a mobiljukat böngészve. A társadalmat is be kell vonni a problémák megoldásába. Ennek érdekében már van egyfajta feltörekvő civil szereződés, de még kiforratlan. Záró gondolatként Szent Ignáctól idéznék, ami mind a keresztényeknek mind az értelmiségnek intő mondat lehet. „Törekedjetek lankadatlan erővel elérni a célt, amelyre meghívásotok szól, hiszen ezért kaptatok Istentől oly sok segítséget és eszközt.”
16
Vö. E. Laclau: On the Names of God, Political Theologies: Public Religions in a Post-Secular World, 2009, 137-147. 12
Utószó A keresztény értelmiség helyzetéről az egyházban és a társadalomban betöltött szerepéről beszéltem. Először tisztáztam, mit értek az értelmiségen, és mit a keresztény értelmiségen. Igyekeztem meghatározni a keresztény értelmiség alapvető feladatát a társadalomban és a világban. Az adott témáról természetesen rengeteg álláspont született már. Számos szakértő vitatkozott arról, miszerint ha van klasszikus értelemben vett értelmiségi feladat, hogyan lehet azt hasznosítani. Különböző tézisek komplex összefüggései által rájöhetünk, hogy a kommunikáció, az elfogadás, nyitottság elengedhetetlen a társadalom fenntartásához.
13
