RENDKÍVÜLI KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS FÖLDES, DECEMBER 17

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 – 000 ; 531 – 001 E-mail: [email protected]

Iktatószám:

7. ELŐTERJESZTÉS – a Képviselő-testülethez– Földes nagyközség Helyi Esélyegyenlőségi Programjának elfogadására

Készítette: Szilágyiné Fülöp Erika hatósági és számviteli előadó

RENDKÍVÜLI KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS FÖLDES, 2015. DECEMBER 17.

Tisztelt Képviselő-testület!

Összhangban az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvénnyel, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelettel és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelettel Földes Nagyközség Önkormányzata elvégezte a Helyi Esélyegyenlőségi Programjának felülvizsgálatát, mely során megállapította, hogy a programba foglalt helyzetelemzés adataiban és tartalmában is pontosításra szorul, ezért a Helyi Esélyegyenlőségi Program átdolgozását határozta el. Az előterjesztésben foglalt Helyi Esélyegyenlőségi Program még nem teljes. A helyzetelemzés pontosításra szorul, illetve a feltárt problémákat sem tartalmazza és szükséges beavatkozások sem lettek megfogalmazva. Az előterjesztés 1. számú melléklete tartalmazza a 2013. évben elfogadott Helyi Esélyegyenlőségi Programot. Kérem a Tisztelt Egészségügyi-, Ifjúsági-, Kulturális és Szociális Bizottságot, hogy a helyzetelemzésben foglaltak alapján fogalmazza meg az egyes célterületeken felmerülő problémákat és tegyen javaslatot a szükséges intézkedésekre.

Földes, 2015. december 11.

Jeneiné Dr. Egri Izabella s.k. polgármester

2

ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001

Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása

Helyi Esélyegyenlőségi Program Földes Nagyközség Önkormányzata

2015

Türr István Képző és Kutató Intézet Cím: 1054 Budapest, Széchenyi u. 14. Telefon:06-1-882-3454 email: [email protected] web: www.tkki.hu Felnőttképzési nyilvántartási szám: 01-0790-04 Intézményi akkreditációs lajstromszám: AL 0008

3

Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) .................................................................................................................... 5 Bevezetés.........................................................................................................................................................

5 A település bemutatása ..................................................................................................................................... 5 Értékeink, küldetésünk .................................................................................................................................... 12 Célok ............................................................................................................................................................. 12 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) ............................................................................ 14 1. Jogszabályi háttér bemutatása ................................................................................................................. 14 2. Stratégiai környezet bemutatása .............................................................................................................. 17 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége ............................................................ 18 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység .................................................................. 31 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége ............................................................................................................. 41 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége ....................................................................................................... 46 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége .......................................................................................... 51 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása ....................................................................................................................................... 54 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága .......................................................................................

54 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ............................................................................ 56 1. A HEP IT részletei .................................................................................................................................... 56 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése ........................................................................................ 56 A beavatkozások megvalósítói .................................................................................................................. 56 Jövőképünk ............................................................................................................................................. 57 Az intézkedési területek részletes kifejtése ................................................................................................ 57 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ...................................... 58 3. Megvalósítás ........................................................................................................................................... 59 A megvalósítás előkészítése ..................................................................................................................... 59 A megvalósítás folyamata......................................................................................................................... 59 Monitoring és visszacsatolás ..................................................................................................................... 61 Nyilvánosság ........................................................................................................................................... 61 Érvényesülés, módosítás .......................................................................................................................... 62 4. Elfogadás módja és dátuma ..................................................................................................................... 63

4

-

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)

1.

Bevezetés

Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI.

5.) EMMI rendelet

rendelkezéseivel, Földes Nagyközség Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat.

Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.

2.

A település bemutatása

Földes nagyközségi rangban lévő település, a környezetét jelentő bihari Sárrét, a Nagysárrét, az Alföld nagytáj, Berettyó-Körösvidék középtájba tartozik. Első említése 1215-ben a Váradi Regestrumban található. Az 1689-es és 1713-as Szabolcs megyei közgyűlések azt bizonyítják, hogy Földes lakosai kuriális nemesi kiváltságokat élveztek, évszázadokon keresztül nem fizettek vámon, harmincadon és vásárvámon kívül semmit. A nemesi kiváltságokra és a polgári egyenjogúságra emlékezik a nagyközség minden évben április 14-én, Földes Napján. A település a Hajdúság déli szélére esik. Földes életét, gazdasági lehetőségeit is alapvetően meghatározza település földrajzi fekvése, helyi és környezetei erőforrásai és öröklött adottsága. Ebben a tekintetben a község szerencsésnek tekinthető, bár az ország egészéhez viszonyítva az elmaradott észak-kelet alföldi régióban, egy halmozottan hátrányos kistérségben a Sárrét és Bihar találkozás pontjában helyezkedik el. Földes kedvező mezőgazdasági termő területei miatt jobbak gazdasági lehetőségei, mint a szomszédos településeknek a Sárréten, hiszen kiváló termőhelyi adottságú holocén üledékből és 1

Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció

5

plesztocén löszből álló talajjal rendelkezik. Földes közigazgatási területe 6522 ha, ebből a belterület 383 ha, ami mintegy 6%-a a teljes területnek. Földes infrastrukturális ellátottsága az utóbbi években sokat fejlődött. Az 1800 lakás közel 100%ában van vezetékes ivóvíz. A 2000-ben elkészült vízműtelep rekonstrukcióval és a további ivóvíz minőségjavító beruházásoknak köszönhetően a szolgáltatott ivóvíz minősége jelentős mértékben javult. A településen a lakosság szennyvízhálózatra csatlakoztatása 100%-os, mely a 2004-ben befejeződött szennyvízberuházásnak köszönhető. A település villamos energia ellátása a berettyóújfalui 120/20kV-os állomástól indul. A települési hálózat közel 100%-a légvezeték. Háztartási villamos energiafogyasztók száma több mint 1500. A lakások közel 100%-a csatlakozott a települési gázhálózatra. A település belvíz és csapadékvíz elvezető rendszer főgyűjtőinek korszerűsítésére 2013-ban került sor, mely biztosítja a legveszélyeztetettebb területeken a mentesítést.

Földes közszolgáltatásainak bemutatása:

Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés

Földesi Egészségügyi Intézmények: Jelenleg a 2012-ben EU-s pályázat keretében felújított Egészségház (4177 Földes, Deák F. u. 13.) épületében megtálalhatóak az alábbi ellátások: A gyermekek ellátását házi gyermekorvos biztosítja, aki egyben az óvodások és az iskolások egészségügyi ellátását is biztosítja. Felnőttek ellátása: 2 felnőtt háziorvosi körzet van a településen, amelyekben 2 háziorvos szakorvos, 2 körzeti ápolónő dolgozik. Az épületben található a védőnői szolgálat 2 főállású védőnővel. A fogorvosi ellátás egy különálló rendelőben történik, nem helyben lakó fogorvos szakorvos végzi, mellette szakasszisztens dolgozik. Földes község fogászati ellátását végzik, valamint iskolafogászat és prevenciós tevékenység is folyik. Földes az ügyeleti orvosi ellátást a kabai központtal működő összevont ügyeleti ellátás keretében biztosítja. A tevékenység rendelőben, illetve lakáson történik. 4 szakorvos és ápolónők végzik az ellátást.

Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat 4177 Földes Rákóczi u 5sz. telephelye, 6.sz Idősek Klubja: Szolgáltatásaink: 1. Étkeztetés; 2. Házi segítségnyújtás; 3. Nappali ellátás Tevékenységünk alapja a hozzánk forduló – elsősorban – idős emberek önállóságának, emberi méltóságának tiszteletben tartása. Intézményünk magas szintű szolgáltatásait jól képzett 6

szakemberek nyújtják. Feladatunk Földes Nagyközség Önkormányzat illetékességi területén felmerülő étkezési, gondozási igények, szükségletek lehetőség szerinti kielégítése, a szociális problémák hatékony észlelelése és kezelése. Szociális alapellátásból: az Idősek Klubja ellátását igénybe vevők napközbeni tartózkodását, a társas kapcsolatok kialakítását, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítését. Étkeztetés keretében ellátja azon igénylőket, akik koruk vagy egészségi állapotuk miatt a napi egyszeri meleg étkeztetésről más módon gondoskodni nem tudnak, valamint azon fogyatékos és pszichiátriai betegeket, akiknek segítséget kell nyújtani saját lakóhelyükön történő étkezéshez. Házi segítségnyújtás: (Gondozó Szolgálat) keretében ellátja azon időskorú személyeket, akik önmaguk ellátására saját erőből nem képesek, róluk nem gondoskodnak, illetve azon fogyatékos személyeket és pszichiátriai betegeket, akik az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás ellátja a saját otthonukban élő, egészségügyi állapotuk és szociális helyzetűk miatt rászoruló időseket, illetve fogyatékosokat. Közösségi pszichiátriai ellátás keretében a pszichiátriai betegek saját lakókörnyezetében történő közösségi alapú gondozását. Családsegítő szolgálat Gyermekjóléti szolgálat

A Földesi Szociális Szolgáltató Központ Támogató Szolgálata (4177 Földes, Rákóczi u. 5.) Intézményünk emelt összegű családi pótlékban, vakok személyi járadékában, illetve fogyatékossági Támogatásban részesülő: mozgás-, látás-, hallássérült, autista, halmozottan sérült személyek részére nyújt segítséget. Térítésmentesen igénybe vehető szolgáltatásaink: - Személyi segítés: Szakképesítéssel rendelkező munkatársaink lakáson belül nyújtanak segítséget a mindennapi szükségletek kielégítésében, pl. vérnyomásmérés, tisztálkodás, háztartási munkák elvégzése, lakókörnyezeti higiénia megtartása során. Lakáson kívül pl. gyógyszeríratás, -kiváltás, bevásárlás, egyéb ügyintézésben. Személyszállítás:

Mozgáskorlátozottak

részére

speciálisan

átalakított

gépjárművünkkel

egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális és egyéb szolgáltatások igénybevétele során – a településen belül is – szállítást biztosítunk. Pl. háziorvoshoz, szakrendelésekre, oktatási intézményekbe, hivatalokba, bevásárlóközpontokba, kulturális, szabadidős és sportrendezvényekre, stb. Személyszállítás során kísérést is biztosítunk, amennyiben a szállított személy, illetve a hozzátartozó kéri. Információnyújtást,

tanácsadást

biztosítunk

a

különböző

szolgáltatások

igénybevételével

(bentlakásos intézmények, rehabilitáció stb.), juttatásokkal, fogyatékossági támogatás igénylésével, gyógyászati

segédeszközök

beszerzésével,

jogszabályokkal,

egyéb

hivatalos

beadványok

elkészítésével, benyújtásával kapcsolatban.

7

Földes Községi Könyvtár (4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 6.) A könyvtárat 1945-ben alapították 500 kötetes induló állománnyal, 1999 júliusától Földes Községi Könyvtár néven önkormányzati fenntartású nyilvános könyvtárként működik. Az intézmény egyszerre lát el községi és iskolai könyvtári feladatokat, szolgálva ezzel a falu több mint négyezer fős lakosságát, a helyi általános iskola, az esti gimnázium és az alapfokú művészeti iskola tanulóit és tanárait. Közel ezer beiratkozott olvasónkat és látogatóinkat heti öt napon, 30 nyitvatartási órában várjuk és mintegy negyvenötezres állománnyal tudjuk kiszolgálni, mely naprakészen feldolgozott a Huntéka könyvtári rendszerével. 2002-től kölcsönzés is számítógépes háttérrel történik. A helyileg nem hozzáférhető kéréseket az Országos Dokumentumellátó Rendszeren keresztül igényeljük olvasóinknak. Az alapszolgáltatások mellett eTanácsadás, témafigyelés, szakdolgozati tanácsadás és irodalomkutatás is kérhető. Térítési díj ellenében fénymásoltatásra, nyomtatásra, számítógép- és internet használatra van lehetőség. Intézményünk 1991-ben nyitotta meg a Karácsony Sándor Állandó Emlékkiállítást, amely a földesi születésű tudós pedagógus életművét mutatja be. A gazdag gyűjteményi anyag országosan is egyedülálló, így gyakran látogatják szakdolgozó egyetemisták és más érdeklődő csoportok az ország minden részéről. Durkó Mátyásnak, az andragógusképzés hazai tudorának a hagyatéki anyagát is könyvtárunk őrzi. Az olvasóvá nevelés érdekében bekapcsolódunk az Internet Fiesta, Ünnepi könyvhét, Az Országos Családi Könyvtári Napok és az Őszi Gyermekkönyvnapok programsorozatába, író-olvasó találkozókat, mese- és versmondó versenyeket, unió-, megye- és helytörténeti vetélkedőket, játszóházat, felolvasó délutánokat szervezünk. Tevékenységünk az oktatás-nevelés folyamatába is szervesen beépült, rendszeresen vannak könyvtári óráink és nagy hagyománya van az olvasónapló pályázatok készítésének is.

A Karácsony Sándor Közösségi Ház Földes kulturális és közművelődési központja A Karácsony Sándor Általános Művelődési Központ alapfokú oktatási, valamint alapfokú művészetoktatási intézményegysége a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásában vételéről szóló 2012. évi CLXXXVIII. törvény értelmében 2012. december 31-el átkerült a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásába.

A

továbbiakban már csak közművelődési feladatot ellátó intézmény elnevezését Karácsony Sándor Általános Művelődési Központról Karácsony Sándor Közösségi Házra változtatta meg Földes Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete 2013. január 1-jétől. Munkáját a Karácsony S. tér 6. szám alatt található épületben végzi, a közművelődési tevékenységhez kapcsolódó közművelődési irodában és klubteremben. Az intézmény közművelődési feladatait a népi hagyományápolás

és

értékközvetítés

jegyében

végzi.

A

közművelődés

széleskörű 8

tevékenységrendszerében nagy hangsúlyt fordít a különböző feladatok minőségi megvalósítására. Elsődlegesnek tekinti az intézményhasználók (gyerekek, fiatalok, felnőttek) meglévő tudásának bővítését új ismeretek, készségek, kompetenciák elsajátításának segítésével. A művelődésben nagy szerepe van az ismeretterjesztésnek, melyet az intézmény ismeretterjesztő előadások szervezésével valósít meg. Az elsősorban felnőttek részére szervezett ismeretterjesztő előadások a délutáni vagy esti órákban kerülnek megrendezésre a legkülönfélébb témakörökben: egészséges életmód, természetgyógyászat, újságírás, gazdálkodás, művészeti témák. Az intézmény elsődleges feladatai közé tartozik a településen működő civil szervezetek, önszerveződő közösségek munkájának segítése is. A közösségi ház keretein belül jelenleg négy kiscsoport működik, akik kölcsönös együttműködésben végzik tevékenységüket. A Karácsony Sándor Közösségi Ház követve az nagy múltú előd – a Karácsony Sándor Általános Művelődési Központ – hagyományait nagyrendezvények szervezésével igyekszik a lakosság részére kulturált szórakozási lehetőségeket teremteni. A majális, gyereknap, a nyárbúcsúztató lovas- és falunap sokszínű programmal várja minden évben az érdeklődőket. Kiemelt esemény a helyiek életében a Kárpát-medencei Vőfélytalálkozó, mely már hét alkalommal került megrendezésre. Az országos szinten is ismert esemény több száz vendéget vonz a településre. A komplex népművészeti találkozó a vőfélység hagyományainak felelevenítése mellett számos egyéb programot is kínál. A paraszti disznótorok, a kézművesek által rendezett játszóház és vásár, a népzenei hagyományaink ismert muzsikusokkal történő bemutatása minden idelátogató elismerését kivívták.

Kállay Tájház és Közösségi Tér – helytörténeti gyűjtemény Az 1901-ben elhunyt Kállay László végakaratának megfelelően vagyonából a XX. század elején alapítvány, kisdedóvoda és menház létesült a településen. Lakóháza évtizedekig kisdedóvóként a község kisgyermekeit szolgálta, majd 1948 után lakásokat, szükség tantermet és raktárt alakítottak ki belőle. Az épület megmentésére Földes Nagyközség Önkormányzata és a Szélrózsa Hagyományőrző Egyesület a helyi civil szervezetek támogatásával összefogott és a térségi LEADER pályázat támogatásával tájházat és közösségi teret alakított ki az egykori lakóházból. Az épület hátsó részében kapott helyet a Szélrózsa Hagyományőrző Egyesület próbaterme, amely más civil szervezetek számára is rendelkezésre áll. Az épület utcai részében a kuriális nemesi múltú Földes helytörténeti közgyűjteménye került elhelyezésre, melyet Földes napján, 2015. április 14-én nyitottak meg a látogatók előtt.

Oktatás A Földesi Karácsony Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Földes,

Karácsony Sándor tér 6..): 9

Földes

gyermekeinek 1-8. osztályos alapfokú nevelési, oktatási intézménye.

telephelyen működik., Iskolaépületeink

a település

Az iskola két

központjában helyezkednek el tágas

udvarokkal, elegendő zöldterülettel. Az első-második osztályos

tanulók épülete 1961-ben, a

harmadik-nyolcadikos tanulók épülete 1980-ban került átadásra. A kisiskolások épületén 2007ben történt tető és nyílászáró csere, az épületek mindkét helyen felújításra várnak. Fűtés, világítás, nyílászárócsere, belső burkolatok, vizesblokkok, akadálymentesítés, szigetelés, homlokzat korszerűsítése a legsürgetőbb.

A felső tagozatos épület többfunkciós épület, itt működik az

általános iskolai egység mellett a Községi Könyvtár, a Karácsony Sándor Közösségi Ház. Az épületben található közel kézilabdapálya méretű tornaterem lehetőséget ad a község lakóinak és a Sportegyesület szakosztályainak tevékenységéhez is. 2013. január 1-ig Általános Művelődési Központként működött, az oktatás mellett a település közművelődési feladatait is ellátta. 2013. január 1-től az épületben működő oktatás a KLIK fenntartásába és működtetésébe került, a közművelődés, könyvtár a Nagyközségi Önkormányzathoz. Az általános iskolában 13 tanító és 18 tanár, míg a művészeti iskolában négy tanszakon (zene, színjáték, táncművészet, képzőművészet) 4

nevelő tanít. Az alsó tagozaton iskolaotthonos

formában első-harmadik évfolyamon folyik az oktatás. Az egész napos ellátás érdekében 4.-5. évfolyamon napközi, 6.-7. évfolyamon tanuló szobai ellátást biztosít az intézmény.

Az iskola

könyvtári feladatokat az épületben működő Községi Könyvtár látja el. Iskolánk eszközellátottsága közepes. Testi, érzékszervi (látás, hallás), beszédfogyatékos, autista, enyhe értelmi fogyatékos, megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése és oktatása. Iskolánkba a környező településekről is érkeznek tanulók. Sáp, Tetétlen, Báránd, Hajdúszovát községekből. A NAT alapján elkészített helyi tantervünk lehetőséget biztosít a második évfolyamtól történő idegen nyelv(német, angol választás alapján) tanulásra, hetedik és nyolcadik évfolyamon pedig a második idegen nyelv tanulására is. A tanulók tehetség gondozása az Alapfokú Művészeti Iskola tagozatai mellett az iskolai szakkörökben, és a sportkör foglalkozásain történik. Földes Községi Napközi Otthonos Óvoda (4177 Földes, Rákóczi u. 11. sz.) Községünkben az óvodai nevelésnek több mint 100 éves múltja van. Kállay László földbirtokos alapítványával vetette meg az óvodai nevelés alapjait a századfordulón, Óvodánk (150 férőhely, 6 csoport) a Földes Nagyközségi Önkormányzat Képviselő Testülete által 1999. július 1- én alapított, önállóan működő intézmény. Székhely óvodánk a Rákóczi u. 11. sz. alatt 100 férőhelyen, 4 csoporttal, 2 épületben látja el a gyermekek nevelését. Itt működik főzőkonyhánk is. Sajnos infrastrukturális feltételeink nem a 10

legjobbak, hiszen nincs torna-, nevelői-, fejlesztő-, orvosi szobánk. A két épület közül az utcafronti épület 1900-ban épült, nagyon rossz állapotban van. A falak salétromosak, az épület egészségtelen. A két csoport részére egy szűk mosdóhelyiség áll rendelkezésre. Az udvari könnyűszerkezetű épület 1974-ben épült, felújítása pályázati forrásból (szigetelés, nyílászáró csere, hidegburkolat) 2009-ben valósult meg. A telephely óvodánkban (4177 Földes, Kállay u. 25.) 50 férőhelyen, 2 csoportban látjuk el a gyermekek nevelését. Itt jobbak a tárgyi feltételek, hiszen van tornaszoba, az épületben mindkét csoportnak saját mosdója, öltözője van. Az épület felújításra szorul, a régi szárny 1905-ben épült, melyhez 1979-ben építettek még egy csoportszobát, egy főzőkonyhát, ami jelenleg tálalókonyhaként funkcionál. A nyílászárók nem jól zárnak, a falak salétromosak. Udvaraink zöld területei elegendőek, fákkal beültetettek. Az udvari játékállományunk ebben az évben bővült A Földesi Óvodásokért Alapítvány finanszírozásával. Óvodánkban jelenleg 11 óvodapedagógus 2 pedagógiai asszisztens, 1 óvodatitkár, 6 dajka, és 3,5 fő konyhai dolgozó látja el a gyermekek nevelését. Minden dolgozónk elkötelezett a gyermekek mindenek felett álló érdekeinek szem előtt tartása iránt. Nevelő – fejlesztő munkánk során fő hangsúlyt kap a gyermekeket körülvevő természeti, társadalmi környezet megismerésére és védelmére nevelés, a hagyományok őrzése, ápolása, az egészséges életszemlélet kialakítása, a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatása, hogy 6 – 7 éves korára minden gyermek eljuthasson a megfelelő testi, lelki és szellemi képességekkel, az iskolai beilleszkedéshez és tanuláshoz szükséges fejlettségi szintre. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében kiemelt figyelmet fordítunk a bármilyen hátránnyal küzdő, illetve a sajátos nevelési igényű gyermekek speciális szükségleteinek kielégítésére, hogy biztosítsuk optimális fejlődésüket. Óvodánk a tehetséges gyermekek fejlesztését, szervezett keretek között is felvállalja.

Földesi Szabadidőközpont és Strandfürdő A Szabadidőközpont és Strandfürdő kiváló lehetőséget kínál a kikapcsolódásra vágyó embereknek. A falu határában, parkosított területen kapott helyet a strandfürdő, a sportkomplexum és a szállást biztosító faházsor. A strand úszó- és gyógymedencéje minden korosztály igényeit kielégíti, családias hangulatú. A gyógyvízzé minősített termálvíz - magas sótartalmú, alkálikloridos jellegű jódos, brómos hévíz 67 Celsius fokos kifolyási hőmérséklettel - sikerrel alkalmazható reumatikus és nőgyógyászati

betegségek

kezelésére.

2007-ben

felújított

úszómedencéje

versenysportok

lebonyolítására is kiváló. A strand szomszédságában található szabadidőközpont kedves, barátságos szálláslehetőséggel és különböző sportolási lehetőségekkel várja az idelátogatókat. A hat darab ikerfaházban, faházanként 6 személy elhelyezése lehetséges. A szobákban fürdőszoba, TV, hűtőszekrény áll a vendégek rendelkezésére. A területen kialakított főzőhelyek szalonnasütésre, 11

bográcsozásra, akár egy napos kirándulások fogadására is alkalmasak. A szálláshelyek szomszédságában található sportpályákon strandkézilabda, strandlabdarúgás, tenisz, kispályás labdarúgás, kerékpározás várja a sportot kedvelőket. A szabadidőközpont és strandfürdőt az önkormányzat üzemelteti.

3.

Értékeink, küldetésünk

Földes Nagyközség Önkormányzatának feladata és célja, hogy a községet élhetőbb településsé formálja. A helyi mezőgazdasági termelés ösztönzése és munkahelyeket településre hozó feldolgozó üzem mielőbbi megvalósítása javíthatja csak a nagyközség népesség megtartó erejét. Helyi és térségi, járási együttműködésben el kell érnie, hogy a munkahelyeket és lakosságot érintő fejlesztések minél nagyobb számban valósulhassanak meg a 2015- 20020 közötti években európai uniós és hazai pályázati források bevonásával. Fontos feladatuknak tekintik a vállalkozások fejlesztésének ösztönzését azáltal, hogy javítják az önkormányzat és a vállalkozások közötti információáramlást, és a meglévő ipari, mezőgazdasági szolgáltató vállalkozásokkal egyeztetve, érdekeinek figyelembe vételével segítik a gazdasági fejlesztéseket. Különösen figyelemmel kísérik a megújuló energiaforrások felhasználását, azok kiaknázásának lehetőségeit. A község gazdasági versenyképességének javítása érdekében szükséges a helyi és térségi közlekedési infrastruktúra fejlesztése, a települési közbiztonság megőrzése, lehetőség szerinti erősítése. Bővíteni kell az alapfokú iskolai és művészeti oktatás képzési hátterét, megteremtve a tantermi és technikai feltételek javítását. Kiemeltet figyelemmel kísérni a felnőtt oktatás, szakmai továbbképzések és a művelődés helyzetét, valamint az ezen tevékenységekhez kapcsolódó civil szervezetek közösségi munkáját.

4.

Célok

A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja

Földes Nagyközség Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, -

a foglalkoztatás,

-

a szociális biztonság,

-

az egészségügy,

-

az oktatás, 12

-

a kultúra,

-

a lakhatás területén.

A HEP helyzetelemző részének célja

Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen (adatgyűjtés, problématerületek beazonosítása). E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében.

A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza.

A HEP IT célja

Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzésértékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.

13

5. HE)

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP

1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása

A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a

Magyarország

helyi

önkormányzatairól

szóló

2011.

évi

CLXXXIX.

törvény

(továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény előírásaira.

1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. 14

Földes Nagyközség Önkormányzata a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) alapján biztosítja a szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi eljárásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) alapján a gyermekjóléti alapellátásokat. Az Szt-ben és a Gyvt-ben meghatározott anyagi támogatások rendszere 2015. március 1-jétől jelentősen átalakult.

Az Szt. és a Gyvt. módosításával az Országgyűlés elsődleges célja az volt, hogy megújítsa a rászorulók támogatási rendszerét. E módosításoknak megfelelően az új szociális támogatási rendszer igazságosabb és átláthatóbb, emellett elejét veszi a korábban gyakran tapasztalt, segélyekkel való visszaéléseknek. Jövőbeni cél, hogy azok kapjanak támogatást, akik valóban rászorulnak.

Az állam által biztosított támogatási formákon túl az emberek szociális támogatással való ellátása viszont az önkormányzatok feladata. Ez széles körű szabályozási lehetőséget biztosít az önkormányzatok számára, biztosítva annak lehetőségét, hogy a rászorultsági szintek a helyi viszonyok alapján kerüljenek meghatározásra. A helyi közösségek rendelkeznek ugyanis leginkább azzal az ismerettel, amely alapján eldönthetik: ki jogosult támogatásra és ki nem.

Az Szt.-ben az állami szabályozási hatáskörben nyújtott és az önkormányzatok segélyezéssel kapcsolatos feladatai elválasztásra kerültek. Az Szt. 2015. március 1-jétől csak a kötelező ellátásokra vonatkozó szabályokat tartalmazza. E körbe tartozik az időskorúak járadéka, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, az alanyi jogon nyújtott ápolási díj, az alanyi és normatív közgyógyellátás, valamint az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság. E támogatások közül az időskorúak járadéka, az alanyi jogon nyújtott ápolási díj, az alanyi és normatív közgyógyellátás, valamint az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság már 2013. január 1-je óta a járási hivatalok hatáskörébe tartozik. Ezekhez csatlakozott 2015. március 1-jétől a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, valamint az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás (ez a támogatás váltotta fel a korábbi rendszeres szociális segélyt), így ezeket a támogatásokat az önkormányzat a helyi rendeletében nem szabályozta. A kötelező segélyeken túl (amelyeket a járási hivatal állapít meg) nyújtott további ellátásokról és a jogosultsági feltételekről az önkormányzat szabadon dönthet. Az Szt. az önkormányzatok által biztosítandó segélyek tekintetében annyit írt elő, hogy az önkormányzat a helyi viszonyokhoz mérten, a krízishelyzetben levő személyek számára, illetve a helyi szociális problémák kezelésére települési támogatást nyújt. A települési támogatás egyes típusait és 15

jogosultsági feltételeit az önkormányzat rendeletében állapítja meg. Ennek megfelelően a méltányossági ápolási díjra, a méltányossági közgyógyellátásra, a lakásfenntartási támogatásra, az adósságkezelési szolgáltatásra, valamint az önkormányzati segélyre vonatkozó szabályozást az Szt. 2015. március 1-jétől nem tartalmazza.

Az Szt. változásait követve került megalkotásra Földes Nagyközség Önkormányzatának a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról szóló 5/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete, amely a pénzbeli és természetbeni támogatások jogosultsági feltételeit tartalmazza. Az Szt. adta lehetőségeket kihasználva – a szűkös anyagi lehetőségeket figyelembe véve - a korábbi ellátások megfelelő alternatívái túlnyomó részben beépültek a helyi rendeletbe. Az önkormányzati rendeletben megjelenik tehát az eseti települési támogatás (létfenntartási, temetési, gyógyszer-, és gyermeknevelési támogatás), valamint a rendszeres települési támogatási formán belül a települési lakásfenntartási támogatás.

A Gyvt. változásait követően a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 28/2013. (XI.31.) önkormányzati rendelet megalkotásra és elfogadásra került. Ezen rendelet célja, hogy meghatározza a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásainak, valamint a személyes gondoskodást nyújtó alapellátásoknak a formáit, mértékét, a támogatások igénybevételére irányuló eljárásokat, szabályokat. A Gyvt-ben meghatározott egyes ellátási formák közül a Képviselőtestület a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátásként: gyermekjóléti szolgáltatást és a gyermekek napközbeni ellátását biztosítja. Az önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások szolgáltatást a Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményfenntartó Társulással (4150 Püspökladány, Szent I. utca 33., Földesi telephely: 4177 Földes, Honvéd utca 2. és Rákóczi utca 5.) kötött megállapodás útján biztosítja. A gyermekek napközbeni ellátását 3-7 éves korig az önkormányzati fenntartású Földes Községi Napköziotthonos Óvoda intézmény útján biztosítja a képviselő-testület.

Az önkormányzat a helyi közművelődési tevékenység támogatásának kereteit az Önkormányzat közművelődési feladatairól, a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról szóló 22/2009. (X.30.) önkormányzati rendeletben fektette le. A rendelet kiemelt céljai között szerepel többek között •

más népek és népcsoportok értékeinek megismertetése, gazdagítása, a kisebbségek hagyományainak megőrzése, fejlesztése,

16

•

az

ifjúság

kulturális

életének

fejlesztése,

érdekérvényesítése,

művelődési

kezdeményezéseinek segítése, az időskorúak közművelődési lehetőségeinek, közösségi életének támogatása, az életkori csoportok kulturális kapcsolatainak gazdagítása, •

szolidaritás és egyéb humánus értékrend terjesztése,

Az önkormányzat közművelődési feladatainak ellátására önálló intézményt, a Karácsony Sándor Közösségi Ház elnevezéssel hozott létre.

A többször módosított Földes Nagyközség Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Tervéről szóló 13/2006. (IX. 21.) önkormányzati rendelet kitér a mozgásukban korlátozott emberek igényeit figyelembevevő előírásokra, azaz előírja, hogy minden esetben biztosítani szükséges a szintkülönbségek rámpával történő áthidalását. (Gyalogos átkelőhelyeknél döntött szegélysávval). Ez meglátásunk szerint biztosított településünkön.

2. Stratégiai környezet bemutatása

2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai koncepciókkal, programokkal

és

települési

önkormányzati

dokumentumokkal,

Földes Nagyközség Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Program készítése során figyelemmel volt az alábbi dokumentumokkal való harmonizáció megteremtésére: - Földes Nagyközség Önkormányzat 2014-2019 évekre vonatkozó Gazdasági (ciklus) programja, - Földes Nagyközség Településfejlesztési Koncepciója, - Földes Nagyközség Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója, 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Földes Nagyközségi Önkormányzat az esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód szélesebb körű érvényesítése és a felzárkózási problémák enyhítése érdekében együttműködő partnerként csatlakozott

a

Püspökladányi

Járás

kezdeményezéséhez,

mely

eredményeként

Járási

Esélyegyenlőségi Program készült és került az együttműködő partnerek által elfogadásra.

2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása Az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatokat a 2/2012. (VI.5.) EMMI rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A helyzetelemzés alapját szolgáló statisztikai adatokat az Országos 17

Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) adatbázisaiból, valamint a helyi nyilvántartásokból gyűjtöttük össze, valamint felhasználtuk az ágazati beszámolók megállapításait és a szakemberek tapasztalatait is. Természetesen vannak adatok, amelyekre nyilvántartás nincs és nem is lehet. Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) adatbázisa 2013. évig tartalmaz összefoglaló adatokat ezért néhány adattáblát nem tudtunk feltölteni 2014. évi adatokkal, mivel ezen adatok esetében nem tudtunk saját nyilvántartásból hiteles adatot nyerni.

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége

Napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom a mélyszegénység. Nem csak tudományos fogalom a szociológiában, de a hétköznapi élet jelensége. Azt jelenti, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből önerőből kilépjenek.

A mélyszegénység összetett jelenség, amelynek okai többek között társadalmi és gazdasági hátrányok, iskolai, képzettségbeli és foglalkoztatottságbeli deficitekben mutatkoznak meg, és súlyos megélhetési zavarokhoz vezetnek. A szegénység kialakulásának okai többek közt a rendszerváltást követően a munkahelyek megszűnésére, a munkanélküliségre, a munkaerő-piaci esélyek szőkülésére – nem kis részben az oktatás és képzés hiányosságaira -, a jóléti ellátások által kezelni nem tudott egyéni, családi válsághelyzetekre, a megfelelő ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz történő hozzáférés hiányosságaira vezethetők vissza. A mélyszegénység hatása az alapvető létfeltételekben, a lakhatási, táplálkozási körülményekben, az érintettek egészségi állapotában is jelentkezik. A szegénység szempontjából meghatározó társadalmi jellemző a családok gyermekszáma, illetve a gyermekszegénység („a szegénység fiatal arca”: a szegények mintegy 30%-a 0-17 éves korosztályhoz tartozik), valamint a falusi lakókörnyezet (a szegények több mint fele községekben él). Ez az állapot az érintetteket nagyon gyorsan megbélyegzi és a társadalomból való kirekesztettségüket okozza. A társadalmi leszakadás meghatározó részben tehát a szegénységgel összefüggő körülményekből fakad. A szegregáció mértéke, a társadalmi élet jelentős területeiről való tömeges kizáródás súlyos társadalmi probléma.

3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet

18

A szegénység számos társadalmi tényező által meghatározott összetett jelenség, okai között szerepelnek társadalmi és kulturális hátrányok, szocializációs hiányosságok, alacsony vagy elavult iskolai végzettség, munkanélküliség, egészségi állapot, a családok gyermeklétszáma, a gyermekszegénység, de a jövedelmi viszonyok mutatják leginkább. Az alacsony jövedelműek bevételeinek számottevő része származik a pénzbeli juttatások rendszereiből. Az inaktív emberek között nagy számban fordulnak elő az alacsony iskolai végzettségűek. Községünkben a munkaerőpiacra jutás fő akadálya a munkalehetőség hiánya, továbbá befolyásoló tényező még az alacsony iskolázottság, a tartós munkanélküli létből fakadó motiváltsági problémák. A településünkön a kisebbségek közül legnagyobb számban a roma nemzetiség van jelen a 2011. évi népszámlálási adatok alapján számuk 45 fő, ez a 2001. évi népszámlálás adatához képest nőtt, mivel akkor 24 fő vallotta magát roma nemzetiséghez tartozónak. A népszámlálás adatai alapján településünkön 12 fő vallotta magát német, 9 fő bolgár és 5 fő román népességhez tartozónak. Településünkön roma nemzetiség önkormányzat működik.

3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. Földesen az aktív korú lakosság (15-64 év közötti lakónépesség 2013. évben 2846 fő) jelentős hányada rendelkezik munkahellyel vagy valamilyen jövedelemszerző tevékenységet végez (KSH adatok alapján SZJA fizetők száma a településen 2013. évben 1910 fő). A legjelentősebb foglalkoztatók a közszférában, valamint a mezőgazdasági ágazatban találhatók. A KSH 2013. évi a településen élők befizetett személyi jövedelemadóra vonatkozó adatai alapján megállapítható, hogy az 1910 fő adófizetőből 1621 fő főállású munkavállaló. A KSH 2011. évi népszámlálási adataihoz hasonlítva a foglalkoztatottak száma nőtt ez az adat 2011-ben 1436 fő (ebből nő: 562 fő, férfi: 875 fő) volt.

A meglévő munkahelyek elsősorban szakmunkás és szakközépiskolai végzettségű

munkaerőt igényelnek a népszámlálás adatai alapján ipari és építőipari jellegű területen 488 fő, mezőgazdaságban 316 fő, szolgáltatási jellegű ágazatban pedig 632 fő foglalkoztatott volt. Felsőfokú végzettségű szakembereket leginkább az oktatási intézmények és a Polgármesteri Hivatal 19

foglalkoztatnak. Ezért is jellemző a fiatal, pályakezdő diplomások elvándorlása a községből. A népszámlálás adatai alapján a 2011. évi 1436 fő foglalkoztatott 33,8 %-a azaz 485 fő nem helyben dolgozik, naponta igázónak minősül. 2011. évben az aktív korú lakosság 66%-ának volt munkaviszonyból származó jövedelme, átlagkeresetük havi bruttó 96.528.-Ft, ami alatta marad a középfokú végzettségűek részére garantált minimálbér összegének (bruttó 98.000 Ft). A létminimum egy fogyasztási egységre számított átlagos értéke 2011-ben havonta 83 941 Ft volt. 2013. évben az aktív korú lakosság 67,1 %-ának volt munkaviszonyból származó jövedelme, átlagkeresetük havi bruttó 109.099.- Ft, ami arányaiban hasonlóan a 2011. évi adatokhoz alatta marad a középfokú végzettségűek részére garantált minimálbérnek (bruttó 114.000.- Ft). A létminimum egy fogyasztási egységre számított átlagos értéke 2013-ban havonta 87.510.- Ft volt.

1. számú táblázat: Jövedelmi helyzet alakulása befizetett adó és jövedelem adatok alapján 2008 Összes adó (Ft)

2010

2011

2012

2013

298994253,

295947191,

256294870,

222223090,

317355055

338439863

1824

1772

1815

1814

1866

1910

163922

167013

141209

122504

170072

177193

Összes adófizető darabszáma (fő) Befizetett adó Ft / adófizető száma (Ft) Összes belföldi jövedelem (Ft) Összes jövedelem Ft / adófizetők száma (Ft)

2009

2263152581,

Lakosság szám (fő) Összes jövedelem lakosságszámhoz viszonyítva (1 főre/ év, Ft)

2283583645, 2261910730, 2101231708,

2299461192 2500548415

1240763

1288704

1246232

1158342

1232294

1309187

4092

4057

4045

3998

4203

4177

553068

562875

559187

525571

547099

598646

Forrás: TeIR, saját gyűjtés

A mélyszegénységben élőkről nincsenek gyűjtött adataink, információink. A rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján a fenti táblázatban foglaltak szerint a településen az adófizetők száma kismértékű csökkenést mutat 2011. évig, majd folyamatosan évről évre emelkedett az adófizetők száma. A befizetett adó és az összes belföldi jövedelem mértéke is évről évre csökkent 2011. évig majd folyamatosan emelkedik. A gazdasági világválság hatásaként jelentkező eladósodottság mértékéről nincs hiteles helyi információnk. Nincs továbbá információnk a devizahitel szerződéssel 20

rendelkezőkről sem és az őket sújtó megnövekedett terhek viselhetőségéről sem. A fenti adatok alapján a bejelentett munkavállalók jövedelmi helyzetéről kapunk képet, megállapítható, hogy 2011 évtől

folyamatosan

javuló

tendenciát

mutat.

Az

emelkedés

nagyrészt

köszönhető

a

közfoglalkoztatási programokban foglalkoztatott létszám növekedésének. A lakosság közel 46 %-a rendelkezik munkaviszonyból és egyéb jogviszonyból származó adóköteles jövedelemmel.

A

község lakosságszámával elosztva az egyes években kimutatott összes belföldi jövedelmet általános képet kapunk az egy lakosra eső belföldi éves jövedelemről. Az öregségi nyugdíjban részesülők száma 2011 évben 753 fő a részükre kifizetett nyugdíj összege 63.893.900.- Ft ebből megállapítható, hogy a z egy főre eső öregségi nyugdíj összege a településen 84.852.- Ft. Az országos átlag a KSH adatai szerint 2011. év elején 93.237.- Ft egy főre. Az öregségi nyugdíjban részesülők száma 2013. évben 788 fő, a részükre kifizetett nyugdíj összege jelentős mértékben nem emelkedett.

„Az élelmiszereket a normatívához hasonló értékben fogyasztó háztartások fogyasztási adataiból kiinduló létminimum egy fogyasztási egységre számított átlagos értéke 2013-ban havonta 87 510 Ft volt, az egy évvel korábbi érték 101,8%-a. A létminimumértékeket aktív és nyugdíjas háztartásokra, azon belül háztartástípusokra is meghatározzuk. 2013-ban a tipikusnak tekinthető, két aktív korú személyből és két gyermekből álló háztartás létminimumértéke 2,90 x 87 510 Ft = 253 779 Ft volt havonta, míg az egytagú nyugdíjas háztartásoké 78 759 Ft.” (Forrás: KSH)

Az így kimutatott létminimum, amely a fogyasztáson alapul és abszolút küszöbnek felel meg, nem az egyetlen – és a gyakorlatban nem is a leginkább használt – küszöbérték, tekintettel arra, hogy ez nem jelent feltétlenül szegénységet, hanem egy olyan jövedelmet, amely lehetővé teszi az alapvető szükségleteken túli igények kielégítését is.

Megállapítható a rendelkezésre álló adatok alapján, hogy a munkahellyel rendelkezők és az öregségi nyugellátásban részesülők jövedelme elmarad az országos átlaghoz képest, viszont a KSH által meghatározott küszöbértékeket figyelembe véve elegendő jövedelmet jelent az alapvető szükségleteken túli igények kielégítéséhez.

Jelenleg nincsenek pontos és hiteles információink, adataink a településen mélyszegénységben élőkről. Adatgyűjtéssel kívánjuk korrigálni a hiányosságokat, jelenleg az önkormányzathoz és az önkormányzat szociális ellátó rendszeréhez fordulók jövedelmi helyzetéről van információnk.

a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya 21

Álláskeresők aránya 25,0% 19,0%

18,9%

20,0%

16,2%

15,2%

15,0%

11,6%

11,1%

10,0% 5,2% 5,0% 0,0%

0,0% 2008

2009

2010

2011 nők

2012

2013

2014

férfiak

összesen

0,0%

2015

0,0%

2016

2017

Forrás: TeIR

Álláskeresők száma (fő) 600 521 500

519

457 418

400 302

329

300 200

146

100 0

0

0

2015

2016

2017

0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

Forrás: TeIR

Megállapítható, hogy az álláskeresők száma 2011 évtől jelentősen csökkenő tendenciát mutat, köszönhető ez a közfoglalkoztatási programoknak. b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága

Településünkön az alacsony iskolázottság nem jelent gondot a foglalkoztatás területén. A 2011. évi népszámlálási adatok alapján a 15 évnél idősebb lakosság körében az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők aránya 10,7 % volt. A település földrajzi adottságait tekintve a legtöbb munkaerőt 22

a mezőgazdaságban foglalkoztatják, ahol az alacsonyabb iskolai végzettségű munkavállalók is el tudnak helyezkedni.

Munkanélküliek iskolai végzettsége (fő) 600 500 400 300 200 100 0 2008

2009

2010

2011

8 általánosnál alacsonyabb

2012

2013

8 általános

2014

2015

2016

2017

8 általánosnál magasabb

Forrás: TeIR

A meglévő hátrányok enyhítésére és a jelenlegi adottságok fejlesztésére az önkormányzat együttműködve a Kormányhivatal Járási Hivatalának Foglalkoztatási Osztályával minden évben szervez a helyi lakosok számára valamilyen helyi „hiányszakmát” megcélzó hátránykompenzáló képzési közfoglalkoztatási programot. c) közfoglalkoztatás Az önkormányzat igyekszik minden lehetőséget megragadni, ezért a foglalkozáshelyettesítő támogatásban illetve rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korú nem foglalkoztatottakat bevonja közmunka-programjába több, önkormányzati fenntartású intézménynél biztosítva számukra munkalehetőséget. Továbbá az önkormányzat 2011. évtől kezdődően minden évben részt vesz országos közfoglalkoztatási mintaprogramokban, amivel folyamatos lehetőséget teremt a helybeli rászorulóknak, hogy életviteli nehézségeiket enyhítsék.

23

Közfoglalkoztatottak száma (fő) 300

250

200

150

100

50

0 2010

2011

2012

2013

Közfoglalkoztatottak száma

2014

2015

2016

2017

Közfoglalkoztatott romák száma

Forrás: TeIR Az ábrán megfigyelhető, hogy a közfoglalkoztatási programokban résztvevők száma évről évre nő.

d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) A helyi vállalkozások és gazdálkodó szervezetek gazdasági nehézségeik ellenére az aktívkorú lakosság közel 30 %-át foglalkoztatják. A munkanélküliek helybeli foglalkozatása az önkormányzat által indított közfoglalkoztatási programokon keresztül valósul meg. A foglalkozatás növeléséhez új cégek megtelepedésére, a gyógyvízre épülő egészségturizmus, és alternatív energiatermelés lehetőségeinek megragadására, kihasználására lenne szükség. A térségre jellemző, egyedi és magas hozzáadott értékkel bíró mezőgazdasági termékek előállítása megoldhatná az ebben a szektorban tevékenykedők helyzetét. A község önkormányzata ennek elősegítése érdekében igyekszik megragadni minden saját és pályázati forrást, valamint e cél érdekében összefogni a település lakosait, civil és gazdálkodó szervezeteit, velük a kapcsolatot rendszeresen tartani, pl.: falugyűlések, vállalkozói, civil és egyéb fórumokon, polgármesteri és képviselői fogadóórák alkalmával, a helyi kisebbségi önkormányzat szervezésében megvalósuló rendezvényekkel.

e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük 24

A fiatalok foglalkoztatását és munkaerőpiacon való elhelyezkedésük esélyeit hivatott elősegíteni az önkormányzat nyári diákmunka programja, amely 2012. évtől minden évben van a településen.

f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok)

g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása

h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén

3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások Földes Nagyközség Önkormányzata a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) alapján biztosítja a szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat. Az Szt-ben meghatározott anyagi támogatások rendszere 2015. március 1-jétől jelentősen átalakult. Korábban a támogatások nagy részénél a jogosultsági feltételek konkrétan kidolgozásra kerültek, más ellátások esetében – mint pl. az önkormányzati segély – csekély mértékű eltérés volt engedélyezve. A 2013. és 2014. évben a pénzbeli támogatásoknál a legnagyobb összeget a rendszeres jellegű segélyekre fizette ki az önkormányzat, amelyek közül kiemelkedett az aktív korúak ellátása (ezen belül a foglalkoztatást helyettesítő támogatás) és a lakásfenntartási támogatás. Az Szt. módosításával az Országgyűlés elsődleges célja az volt, hogy megújítsa a rászorulók támogatási rendszerét. E módosításoknak megfelelően az új szociális támogatási rendszer igazságosabb és átláthatóbb, emellett elejét veszi a korábban gyakran tapasztalt, segélyekkel való visszaéléseknek. Jövőbeni cél, hogy azok kapjanak támogatást, akik valóban rászorulnak. Az állam által biztosított támogatási formákon túl az emberek szociális támogatással való ellátása viszont az önkormányzatok feladata. Ez széles körű szabályozási lehetőséget biztosít az önkormányzatok számára, biztosítva annak lehetőségét, hogy a rászorultsági szintek a helyi

25

viszonyok alapján kerüljenek meghatározásra. A helyi közösségek rendelkeznek ugyanis leginkább azzal az ismerettel, amely alapján eldönthetik: ki jogosult támogatásra és ki nem. Az Szt.-ben az állami szabályozási hatáskörben nyújtott és az önkormányzatok segélyezéssel kapcsolatos feladatai elválasztásra kerültek. Az Szt. 2015. március 1-jétől csak a kötelező ellátásokra vonatkozó szabályokat tartalmazza. E körbe tartozik az időskorúak járadéka, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, az alanyi jogon nyújtott ápolási díj, az alanyi és normatív közgyógyellátás, valamint az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság. E támogatások közül az időskorúak járadéka, az alanyi jogon nyújtott ápolási díj, az alanyi és normatív közgyógyellátás, valamint az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság már 2013. január 1-je óta a járási hivatalok hatáskörébe tartozik. Ezekhez csatlakozott 2015. március 1-jétől a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, valamint az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás (ez a támogatás váltotta fel a korábbi rendszeres szociális segélyt), így ezeket a támogatásokat az önkormányzat a helyi rendeletében nem szabályozta.

3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció

Községünkben közterületen élő hajléktalan nincs, bejelentett lakóhellyel nem rendelkező személy nincs. A lakásviszonyok jellemző problémái a közműdíj-, illetve a lakáshitel-tartozások, hátralékok felhalmozódása. Tapasztaljuk, hogy a szegénység jellemzője a lakhatással összefüggő hátralékok felhalmozódása, és a lakossági adósságállomány folyamatos újratermelődése. A roma kisebbség tagjainak többsége új lakásban lakik, környezetük tiszta, rendezett. A településen 1752 db lakás található. a) bérlakás-állomány A településen az önkormányzat rendelkezik bérlakás állománnyal, melyet jellemzően szolgálati lakásként hasznosít. Az önkormányzat bérlakás állománya 10 db. b) szociális lakhatás A településen nincs jelenleg hajléktalanság. Amennyiben ilyen probléma fordult elő a településen, azt az önkormányzat szükséglakás biztosításával oldotta meg. Az önkormányzat 4 db saját tulajdonú szociális bérlakással rendelkezik. A helyben felmerülő lakhatási problémákat eddig mindig sikerült megoldani, ezen lakások kiadásával. 26

c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Lakás célra használt nem lakás célú épületekről nincs információnk. e) lakhatást segítő támogatások Lakhatást segítő támogatás a normatív lakásfenntartási támogatás, mely a szociálisan rászoruló háztartások részére az általuk lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulást. Az Szt.-ből a kötelező segélyek közül kikerült a lakásfenntartási támogatás és az adósságkezelési szolgáltatás. Az Szt. módosításának hatálybalépésekor már megállapított ellátásokat a módosítás hatálybalépése előtti szabályok szerint továbbra is nyújtani kell, azonban 2015. január 1-jét követően lakásfenntartási támogatás már csak 2015. február 28-ig volt megállapítható. Természetesen a 2014-ben egy évre megállapított lakásfenntartási támogatások még kifizetésre kerülnek, ezek kifutása után viszont már csak a helyi szabályok szerinti támogatási formák állapíthatók meg. A kifutó támogatási formát azok teljes megszűnéséig az állam még a korábbi szinten finanszírozza. Az Szt. változásait követve került megalkotásra Földes Nagyközség Önkormányzatának a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról szóló 5/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete, amely a pénzbeli és természetbeni támogatások jogosultsági feltételeit tartalmazza. Az Szt. adta lehetőségeket kihasználva – a szűkös anyagi lehetőségeket figyelembe véve - a korábbi ellátások megfelelő alternatívái túlnyomó részben beépültek a helyi rendeletbe. Az önkormányzati rendeletben megjelenik tehát az eseti települési támogatás (létfenntartási, temetési, gyógyszer-, és gyermeknevelési támogatás), valamint a rendszeres települési támogatási formán belül a települési lakásfenntartási támogatás. f) eladósodottság A lakásviszonyok jellemző problémái a közműdíj-, illetve a lakáshitel-tartozások, hátralékok felhalmozódása. Tapasztaljuk, hogy a szegénység jellemzője a lakhatással összefüggő hátralékok felhalmozódása, és a lakossági adósságállomány folyamatos újratermelődése. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása A település kiépült infrastruktúrával rendelkezik, elérhető a vezetékes ivóvíz és szennyvíz, villamos energia hálózat és gázhálózat.

27

3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Településünkön nem alakultak ki szegregált lakóövezetek. a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.)

b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai

3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés

a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés Az egészségügyi alapfeladatokat a településen az új építésű egészségházban 2 körzeti orvosi rendelő, 1 fogorvosi rendelő, 1 gyermekorvosi rendelő, 1 védőnői szolgálat és egy gyógyszertár látja el. A lakosságot érintő járó beteg, illetve fekvő beteg ellátási feladatokat részben Püspökladányban, mint kistérségi központban – részben Berettyóújfaluban a területi kórházban, illetve Debrecen kórházaiban, klinikáin valósítják meg. b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés Az egészségházban működő háziorvosi szolgálatok időközönként rendszeresen szerveznek a lakosság részére ingyenes szűrőprogramokat. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés A rekreáció területén a földesi Szabadidő Központ és Strandfürdő említhető, mely gyógyvizével és szálláshelyeivel, sportlétesítményeivel szolgálja a kikapcsolódni, sportolni, pihenni vágyó lakosságot. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Az önkormányzat fenntartásában működtetett iskolai- és óvodai konyha érvényesíti az egészséges táplálkozás elősegítése érdekében alkalmazandó szempontokat. 28

e) sportprogramokhoz való hozzáférés A településen a szervezett sport programokat bárki látogathatja biztosított az egyenlő hozzáférés mindenki számára. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Földes Nagyközség Önkormányzata a szociális alapellátási feladatokat (családsegítés, étkeztetés, házi segítségnyújtás, időskorúak nappali ellátása, demens személyek nappali ellátása) és a gyermekjóléti szolgáltatásokat integráltan a Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményfenntartó Társulás tagjaként, a társulás által fenntartott közös intézmény útján látja el. A Földesi Református Egyházközség fenntartásában működik a Földesi Református Egyházközség Házi Segítségnyújtó Szolgálata, amely szintén házi segítségnyújtási feladatokat lát el. Az önkormányzat fenntartásában működik Földesi Szociális Szoláltató Központ néven a támogató szolgáltatás, mint szociális alapszolgáltatás.

g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény ad tájékoztatást többek között a hátrányos megkülönböztetésről, a zaklatás, jogellenes elkülönítés és megtorlás eseteiről, valamint az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indított eljárásokról. A törvény 12., 14. §-a szerint az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatti igények a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben, valamint külön jogszabályokban meghatározott eljárások során – így különösen személyiségi jogi per, munkaügyi per, fogyasztóvédelmi, munkaügyi vagy szabálysértési eljárása során – érvényesíthetőek. Az Önkormányzattal szemben a közszolgáltatások nyújtása során hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt szankció megállapítására nem került sor.

h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül

3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása

29

A helyi közéletet leginkább a Karácsony Sándor Közösség Ház által szervezett rendezvényekkel jellemezhetnénk, illetve a közművelődés széleskörű közösségformáló tevékenységével. Többek között nagyrendezvények szervezésével igyekszik a lakosság részére kulturált szórakozási lehetőségeket teremteni. A közösségi ház keretein belül működő civil szerveződések programjai aktív időeltöltést biztosítanak az érdeklődők számára. A rendezvények többnyire ingyenesek így mindenki számára elérhetőek. A Roma nemzetiségi önkormányzat aktív résztvevő a közösségi ház rendezvényein. Igen élénk és aktív a tevékenysége a helyi civil szerveződéseknek. A helyi kötelező közszolgáltatási feladatok megszervezése, a humán szolgáltatások, a szociális és gyermekjóléti ellátások, a település üzemeltetési feladatai, a közterületek tisztántartása biztosított. Az állampolgárok számára elérhetőek, megfelelő színvonalon működnek és minden jogos igényt kielégítenek. Az önkormányzat részben, mint intézményalapító és fenntartó, részben szolgáltatási szerződés útján gondoskodik. Az egyes feladatok ellátása során együttműködik a helyi, nem önkormányzati fenntartású intézményekkel, civil szervezetekkel, gazdasági társaságokkal, a történelmi egyházakkal, a nemzetiségi önkormányzatokkal és egyéb szervezetekkel.

a) közösségi élet színterei, fórumai

b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük)

c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.)

3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A romák élethelyzetének javítására érdekében folyamatos a kapcsolattartás a kisebbségi önkormányzat vezetőivel. A magyarországi romák kétségkívül az ország legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportjai közé tartoznak. A mintegy 6-700 ezres roma népesség négyötöde él létminimum alatt, többségük társadalmi és fizikai értelemben is szegregált, vagy szegregálódó településeken, településrészeken, lakáskörülményeik évtizedekre vannak a magyarországi átlagtól, oktatási és munkaerő-piaci esélyeik többtízszer alacsonyabbak a nem romákénál, egészségügyi helyzetük katasztrofális. Tapasztalataink szerint körükben a rizikófaktorok közül a dohányzás, a magas vérnyomás, valamint táplálkozási problémák, és a prevenció hiánya egyértelműen az egészségi állapotot befolyásoló 30

tényezőnek bizonyulnak. Tapasztalataink szerint a romák nagy része az ingyenes egészségügyi ellátást sokkal ritkábban veszik igénybe. Településünkön a romák helyzete jobb az országos átlaghoz képest, az önkormányzat mindent megtesz a segítségért hozzá fordulók érdekében. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység

4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) Földes Nagyközség Önkormányzata a gyermekek védelméről és a gyámügyi eljárásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) alapján a gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja. A Gyvt-ben meghatározott anyagi támogatások rendszere 2015. március 1-jétől jelentősen átalakult. A Gyvt. módosításával az Országgyűlés elsődleges célja az volt, hogy megújítsa a rászorulók támogatási rendszerét. E módosításoknak megfelelően az új szociális támogatási rendszer igazságosabb és átláthatóbb, emellett elejét veszi a korábban gyakran tapasztalt, segélyekkel való visszaéléseknek. Jövőbeni cél, hogy azok kapjanak támogatást, akik valóban rászorulnak. Földes Nagyközség Önkormányzata a szociális alapellátási feladatokat (családsegítés, étkeztetés, házi segítségnyújtás, időskorúak nappali ellátása, demens személyek nappali ellátása) és a gyermekjóléti szolgáltatásokat integráltan a Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményfenntartó Társulás tagjaként, a társulás által fenntartott közös intézmény útján látja el. a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete 31

Az ellátási körzetben élő, szociális és mentális problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének megőrzése, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, valamint a krízishelyzetek megszüntetésének elősegítése a családsegítési és gyermekjóléti szolgáltatás célja. A családsegítő szolgáltatás az egyének és családok életvezetési képességének megőrzése céljából, valamint a felmerülő problémák megszüntetése érdekében az alábbi feladatokat látja el: − információnyújtás (szociális, társadalombiztosítási, családtámogatási ügyekben), − tanácsadás (szociális, életvezetési és mentálhigiénés ügyekben), − tanácsadások szervezése (jogi, pszichológiai), − veszélyeztetettségek és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működtetése − ügyintézés

(nyomtatványok,

kérelmek

kitöltése,

hivatalos

iratok

beszerzésében

segítségnyújtás), − adományok gyűjtése, közvetítése Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú (fő) 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 2008

2009

2010 2011vett 2012 megszüntetett 2013 2014 eset 2015 védelembe

2016 2017 kiskorú veszélyeztetett

Forrás: TeIR

A gyermekvédelmi rendszer működéséről szóló éves beszámoló adatait és tapasztalatait értékelve meghatározhatjuk a veszélyeztetettségi okokat figyelve arra, hogy egy-egy gyermek, fiatal több szempontból is érintett lehet, a veszélyeztetettségi tényezők halmozottan jelentkeznek.

A helyi gyermekvédelemben dolgozó szakemberek tapasztalata szerint nem változott az a tendencia, hogy a veszélyeztetettség okai között kimagaslóan a szociális helyzet a meghatározó: Szociális helyzet: A szociális helyzetből adódó veszélyeztetettség a gyermekek több mint a felét foglalta magába. A család szétesése: Ez a veszélyeztetési ok gyakran párosul a szociális helyzet romlásával és a gyermek mentális állapotának sérülésével. A család szétesésének leggyakoribb oka, a válás a 32

gyermek számára veszteség. Az elfojtott érzelmek a személyiségfejlődésben rendellenességeket, zavarokat eredményezhetnek. A nevelés, gondozás, törődés, szeretet hiánya: Az elhanyagolás is bántalmazás (egészségügyi-, oktatási elhanyagolás, a gyermek magára hagyása, elhagyása). A gyanújelek, tünetek jelentkezhetnek testi, viselkedésbeli és érzelmi szinteken is. Súlyos betegség a családban: A betegség vonatkozhat szülőre, nagyszülőre és testvérre is. A családtagok hosszú vagy súlyos betegsége, az egészségtelen életmód, tartósan rossz lakhatási körülmények a gyermek testi fejlődését és egészségét is veszélyeztetik. A gyermek számára problémát okozhat a hosszan tartó, vagy súlyos betegséggel való szembesülés, a normálistól eltérő élethelyzetben való folyamatos „tartózkodás”. A család életmódja: A családi élet súlyosabb veszélyeztető ártalmait jelenti a deviáns viselkedési formák jelenléte a család hétköznapjaiban: alkoholizmus, brutalitás, bűnöző családi környezet. A gyermek mentális állapota, személyiségzavara: A gyakorlatban is érzékelhető a mentálisan sérült gyermekek számának növekedése. Az okok között a családi nevelés jellemző hibái következetlenség, szigor és kényeztetés eltúlzása, követelések hiánya a gyermek felé, vagy ellenkező esetben: a gyermek képességeit meghaladó, magas mérce állítása, az ellenőrzés, odafigyelés hiánya – tapasztalhatóak. Gyakran találkozunk az idegrendszeri betegségük miatt rendszeresen gyógyszert fogyasztó kisgyermekekkel. Bántalmazás: Jelei sokszor nem egyértelműek. Nehezíti a helyzetet, hogy a testi jelek hiánya nem zárja ki a bántalmazás lehetőségét (szexuális-, verbális bántalmazás nehezen felismerhető).

b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

A gyermeklétszám csökkenésével párhuzamosan a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők számának csökkenése is megfigyelhető. A csökkenés részben azzal is magyarázható, hogy a kedvezmény megállapításának jövedelmi feltételei (egy főre eső jövedelem) évek óta nem változtak, így a család jövedelmének minimális emelkedése is okozhatja az ellátástól való elesést.

33

Gyermekvédelmi kedvezmények 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2008

2009

2010

2011

rendszeres kedvezmény

2012

2013

2014

kiegészítő kedvezmény

2015

2016

2017

rendkívüli kedvezmény

Forrás: TeIR

c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya

d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya 4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma

év

Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda

Ingyenes étkezésben résztvevők száma iskola 1-8. évfolyam

50 százalékos mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak száma 1-13. évfolyam

Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma

Óvodáztatási támogatásban részesülők száma

Nyári étkeztetésben részesülők száma

2008

70

88

79

289

0

0

2009

67

96

55

274

22

0

2010

70

125

32

289

51

100

2011

67

160

16

282

69

450

2012

76

163

15

280

39

236

2013

53

151

20

269

43

120

2014

41

140

20

200

34

83

e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya

34

4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Településünkön nem alakultak ki szegregált lakóövezetek. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése a) védőnői ellátás jellemzői Településünkön a védőnői ellátást az önkormányzat biztosítja 2 fő főállású védőnő, közalkalmazotti jogviszonyban történő foglalkoztatásával. A településen két védőnői körzet került kialakításra, amit a település lakosságszáma és ellátottak létszáma indokolt. A gyermeklétszám folyamatos csökkenésével az egy védőnőre jutó ellátotti létszám is csökken, de ez az ellátás magasabb színvonalát eredményezi. A gyermekek egészségügyi szűrése a védőnői hálózaton keresztül biztosított. Az iskoláskorúaknál az érzékszervi méréseket és egészségügyi ismeretterjesztést végeznek, a 6 éven aluli gyermekek védőnői gondozásban részesülnek. Az elmúlt években átlagosan kb. 50 alkalommal tartottak csoportos egészségnevelést az iskolában az iskolavédőnők, iskolaorvos. Fő témák a személyi higiéné, az egészséges táplálkozás, az egészséges és biztonságos környezet, a mindennapos testmozgás, a káros szenvedélyek elkerülése, személyes és társas kapcsolatok,

barátság,

szerelem,

párkapcsolat,

családtervezés

voltak.

A

védőnőkhöz

családlátogatásaik során a várandós kismamák, gyermekes anyukák fordulnak problémáikkal. Nagyon sokszor elég egy megerősítő beszélgetés ahhoz, hogy problémájukkal orvoshoz forduljanak. A védőoltások teljesítése mind az életkorhoz kötött, mind az iskolai kampányoltásokat tekintve 100%-ban megvalósult az elmúlt években

b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) Jelenleg egy tartósan betöltetlen házi gyermekorvosi praxist működtet az önkormányzat helyettesítő orvos megbízásával, folyamatban van az állás hirdetése. Az önkormányzat nem kívánja megszüntetni a gyermekorvosi körzetet. c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok A pedagógusok képzettsége, és innovációs készsége kiemelkedő a kompetenciafejlesztés, egyéni differenciálás terén. A Humánerőforrás és a Társadalmi Megújulás Operatív Programok által szinte valamennyi pedagógus érintett volt, és részt vett esélyegyenlőséghez kapcsolódó módszertani 35

képzésen. A pedagógusok továbbképzése részben önkormányzati részben uniós forrásokból valósult meg. A képviselő-testület tanévenként oklevéllel és könyvajándékkal ismeri el a kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket elérő diákok munkáját. Fontos a HH és HHH gyermekekre abból a szempontból is kiemelt figyelmet fordítani, hogy a későbbi években számuk visszaköszönhet az álláskeresők között. Úgymond prevenciós lépésként célszerű felzárkóztatásukat gyermekként megkezdeni, elősegítve azt, hogy minél magasabb iskolai végzettségre tegyenek szert és elhelyezkedési esélyeik is javuljanak. Az Európai Unióhoz való csatlakozás a speciális pedagógiai feladatok előtérbe helyeződését eredményezte. Napjainkban, amikor a speciális ellátást igénylő gyermekek száma folyamatosan növekszik, az esélyegyenlőség

biztosítása

érdekében

kiemelt

figyelmet

kap

a

gyermekek

jogainak

megfogalmazása. „A gyermeknek, tanulónak joga, hogy állapotának, személyes adottságainak megfelelő megkülönböztetett ellátásban – különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban – részesüljön, s életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért.” (1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 10. § (7.) E szolgáltatásokhoz való hozzájutás minden gyerek számára fontos, de a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek számára különösen az.

d) gyermekjóléti alapellátás A gyermekjóléti ellátások és a szolgáltatások összehangoltan, koordináltan működnek, nagymértékben lefedik a szociális szükségleteket. A gyermekek átmeneti otthona szolgáltatást a Hajdú Bihar Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat debreceni intézménye útján biztosítja a földesi lakosság számára. Földes Nagyközség Önkormányzata a gyermekjóléti szoláltatásokat feladat ellátási szerződéssel a Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményfenntartó Társulás tagjaként, a társulás által fenntartott közös intézmény útján látja el. A Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményfenntartó Társulás gesztor települése Püspökladány Város Önkormányzata. A gyermekjóléti szolgáltatás elsődleges feladata a gyermek családban történő nevelésének elősegítése, veszélyeztetettségének megelőzése, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése, illetve a családjából kiemelt gyermek családba történő visszahelyezésének elősegítése. e) gyermekvédelem

36

A gyermekvédelem középpontjában meghatározó szerepet betöltő jelzőrendszer áll. A gyermekjóléti szolgálat kiemelt feladata a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, melyet a prevenciós munka első számú eszközének tekintünk. A veszélyeztetettség jelzésére épülő gyermekjóléti szolgáltatás hatékonyságát jelentősen befolyásolja a jelzőrendszer működésének minősége. A jelzőrendszer tagjainak együttműködése az esetek és a problémák mentén történik. A községi jelzőrendszer összetétele sokszínű, minden olyan intézmény, hatóság, civil szervezet részt vesz benne, akik szakmai munkájuk során kapcsolatban állnak a gyermekekkel. Együttműködnek, egymást kölcsönösen tájékoztatják. 2012. évben az önkormányzati fenntartású közoktatási intézményekben a gyermekvédelmi munkát 2 gyermekvédelmi felelős látta el. f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások A tanulási nehézségekkel, beilleszkedési problémákkal küzdő gyermekek és tanulók fejlesztésére nyújt lehetőséget a Hajdú Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézet Debrecen. Ennek keretében a közoktatási intézményekben tanulók számára nyújtottak a gyógypedagógiai tanácsadást, logopédiai ellátást, gyógytestnevelést, továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadást, nevelési tanácsadást és iskolapszichológiai ellátást. A nem integrálható, súlyosan sérült gyermekek számára a Debrecen Megyei Jogú Város Fogyatékosokat Ellátó Intézménye nyújt fejlesztő és rehabilitációs ellátást Debrecenben. Az intézmény megyei területi ellátási kötelezettséggel működik. A községben nem elérhető rehabilitációs ellátások Debrecenben (50 km) és Püspökladány (25 km) érhetők el a lakosság számára, jó tömegközlekedési feltételek mellett. Az integrált oktatást, különleges gondozást a gyermek életkorától és állapotától függően – a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményében foglaltak szerint – az óvodai nevelés és az iskolai nevelés-oktatás keretében szerveztük meg. g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény ad tájékoztatást többek között a hátrányos megkülönböztetésről, a zaklatás, jogellenes elkülönítés és megtorlás eseteiről, valamint az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indított eljárásokról. A törvény 12., 14. §-a szerint az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatti igények a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 37

törvényben, valamint külön jogszabályokban meghatározott eljárások során – így különösen személyiségi jogi per, munkaügyi per, fogyasztóvédelmi, munkaügyi vagy szabálysértési eljárása során – érvényesíthetőek. Az Önkormányzattal szemben a közszolgáltatások nyújtása során hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt szankció megállapítására nem került sor. j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül

4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára,

akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük – ideértve

a

gyermekgondozási díj folyósítása melletti munkavégzést is -, munkaerő-piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások időtartama lehetőleg a szülő munkarendjéhez igazodik. A gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermek számára kell biztosítani, akinek fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége, akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel, akinek a szülője, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásról nem tud gondoskodni. A gyermekek napközbeni ellátását az önkormányzat működtetésével a Földes Községi Napközi Otthonos Óvoda és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által működtetett Karácsony Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola napközije biztosítja. Óvoda: Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény, mely ellátja a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. 2005-től 2013. augusztus 31-ig a tanulók délutáni ellátását az alsó tagozaton napközis- a felső tagozaton tanulószobai csoportok szervezésével biztosította a Karácsony Sándor Általános 38

Művelődési Központ Általános Iskolája. A napközis foglalkozásokat oly módon szervezték meg, hogy a szülők igényei szerint eleget tudtak tenni az iskolai felkészítéssel és a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő

feladatoknak. A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozások

megszervezéséhez az első négy évfolyamon napi négy és fél óra, az ötödik-nyolcadik évfolyamon napi három óra, állt rendelkezésre. Az alsó tagozat nyolc osztályából tanévenként általában két összevont csoport szerveződött. Tanulószobai ellátás is hasonlóan történt. Előfordult 5.-8. évfolyam összevonása egy csoportban, majd létszámbővülés esetén 5.-6, és külön a 7.-8. osztályok tanulói számára. A heterogén csoportokban nagyon kevés idő jutott a tanulók egyéni megsegítésére. A szülők részéről egyre nagyobb igény jelentkezett az osztályok, illetve évfolyamok szerinti csoport kialakításokra. 2013. január 1-től a Karácsony Sándor Általános Művelődési Központ átszervezésre került. Az általános iskolai egység a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Püspökladányi Tankerületéhez került. Az intézmény fenntartását és működtetését is a tankerület biztosítja. A tankerület figyelembe véve a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről rendelkezéseit 2013. szeptember 1-től biztosította az egész napos iskolai ellátáshoz szükséges feltételeket. Támogatta a pedagógus létszámbővítést az alsó és a felső tagozaton egyaránt.

A heterogén

csoportok helyett lehetőség nyílott az osztályok, illetve az évfolyamok alapján megszervezni a tanulók egész napos benntartózkodását., a

tanórák utáni

nyugodt felkészülést biztosítani

a

következő napra. Az alsó tagozatos egész napos oktatás egyenletesebb terhelést biztosít a tanulók számára, segít az egyéni tanulási technikák biztos kialakításában., a szabadidő tartalmas eltöltésében. A felső tagozatos tanulók önálló tanulását szaktanárok segítik, kihasználva az egyéni fejlesztési lehetőségeket is. Az iskolában kialakított egész napos ellátás és a szervezett szabadidős művészeti és sport tevékenységek

egymást

erősítve

szolgálják

a

földesi

gyermekek

képességfejlesztését,

tehetséggondozását. Az integrálható sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása megoldott az intézményben, általában azonban a gyermekekről legtöbbször csak az óvodai évek alatt, tehát a felvétel után igazolódik a sajátos nevelési igény.

Az intézmény mindkét telephelye neveléshez szükséges eszközökkel jól felszerelt, otthonos környezetet nyújt a gyermekeknek, viszont az épületek nyílászárói cserére szorulnak, energetikai szempontokat figyelembe véve. Az óvodai udvari játékok is megértek a cserére. Az önkormányzat nehéz anyagi körülményei miatt ezek cseréjére már évek óta nem került sor.

39

b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.)

(pl.

iskolára/óvodára

jutó

c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény ad tájékoztatást többek között a hátrányos megkülönböztetésről, a zaklatás, jogellenes elkülönítés és megtorlás eseteiről, valamint az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indított eljárásokról. A törvény 12., 14. §-a szerint az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatti igények a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben, valamint külön jogszabályokban meghatározott eljárások során – így különösen személyiségi jogi per, munkaügyi per, fogyasztóvédelmi, munkaügyi vagy szabálysértési eljárása során – érvényesíthetőek. Az Önkormányzattal szemben a közszolgáltatások nyújtása során hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt szankció megállapítására nem került sor. d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások)

40

4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége

5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége

a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Sajnos a rendszerváltás óta eltelt évtizedben a nők hátránya nemhogy csökkent volna Magyarországon, hanem számos területen nőtt a férfiakkal szemben. A nőket érő hátrányokról sokat olvashatunk, ezen írások általános megállapítása, hogy a nők hátrányos helyzetének legfőbb oka elsősorban a mélyen rögződött előítéletekben, a nők és az esélyegyenlőség előítéletes társadalmi megítélésében keresendő. Európai integrációnk érdekében ezért mindenekelőtt a közvéleményt kell érzékennyé tenni az előítéletek visszaszorítása, az esélyegyenlőség társadalmi megítélésének javítása érdekében.

A nők elleni hátrányos megkülönböztetést nem mindig könnyű észrevenni: sokszor maguk a nők tiltakoznak a leghevesebben, amikor arról esik szó, hogy az otthoni, a munkahelyi vagy a közéleti szférában személyesen ők maguk, vagy a nők általában hátrányt szenvednének el a férfiakhoz képest. Bármily nehéz is a nemek helyzetére érzékeny elemzést lehetővé tevő adatokat gyűjteni (hiszen ezeket még a nagy adatgyűjtő szervek – munkaügyi központok, KSH, APEH vagy OEP – sem kérik kellőrészletességgel), mégis meg kell próbálni a lehető legpontosabb helyi információkat beszerezni.

A nemek közötti hátrányos megkülönböztetést néhány jogszabály tiltja ugyan (pl. Alaptörvény XV. cikke, Munka Törvénykönyve 12 §, és természetesen az EbTv), de a nők és férfiak között a 41

társadalmi élet minden területére kiterjedő egyenlőtlenség természetének okainak feltárását és persze felszámolását nem írja elő jogszabály.

A nők és férfiak közötti társadalmi egyenlőtlenség minden bizonnyal a legmélyebben gyökerező, legnehezebben tetten érhető, a társadalom részéről a leginkább, a legtisztább lelkiismerettel támogatott igazságtalanság. Nem könnyű fellépni ellene. Pedig a nemek közötti egyenlőtlenséget – mint a társadalmi egyenlőtlenségeket általában – nem csupán azért érdemes leküzdeni, mert igazságérzetünk, emberi szolidaritás-érzésünk ezt diktálja, hanem azért is, és elsősorban azért, mert az egyenlőtlenség: pazarlás. A társadalmi csoportok – így a férfiak és nők – közötti egyenlőtlen hatalom-megosztás az erőforrások egyenlőtlen felhasználásához vezet: a rendelkezésre álló potenciálok parlagon hagyásával egyenértékű. Az Önkormányzat a helyzetelemzés készítésének időpontjában csak kevés adattal rendelkezik a gender szempontok és problémák tekintetében és nem rendelkezik gender-szakértelemmel is bíró munkatárssal. A nők és férfiak közötti egyenlőség vizsgálatához azonban a lehető legrészletesebb adatok, információk szükségesek az önkormányzat tevékenysége szempontjából releváns területeken és témakörökben. Földes demográfiai adatainak vizsgálatából az alábbi összefüggések állapíthatók meg: •

a település összlakosságszámának 52 %-a nő (2126 fő);

•

női lakosok 61 %-a 19-65 éves, tehát aktív korú (1303 fő);

•

a nyugdíjas korúak 61 %-a nő (482 fő)

2. számú táblázat - Állandó népesség fő nő 0-2 évesek 0-14 éves 15-17 éves 18-59 éves 60-64 éves 65 év feletti

%

nők 2126

férfiak 1999

összesen 4125

nők 52%

férfiak 48%

263 78 1158 145 482

261 79 1211 147 301

524 157 2369 292 783

50% 50% 49% 50% 62%

50% 50% 51% 50% 38%

Forrás: TeIR A népesség nemek szerinti megoszlása a népességen belül helyi szinten is jól mutatja, hogy a nők átlagosan magasabb életkort érnek meg, mint a férfiak. Tapasztalataink szerint a nők között is kiemelten hátrányos helyzetben vannak •

a 45 év feletti nők a változó képzettségi követelmények,

•

a gyesen lévő, illetve a kisgyermekes anyukák a munkából való kiesés miatt. 42

A veszélyeztetett korcsoportba tartozó nők foglalkoztatása különös figyelmet és támogatást igényel. b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban A községben található többségben nőket foglalkoztató munkahelyek jellemzően a közszféra, a kisbolti kereskedelem, mezőgazdasági feldolgozó ipar. Községünkben a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek között a nők és férfiak száma közel azonos arányaikban nagy eltérés nem mutatkozik.

c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei A KSH 2011. évi népszámlálási adatai alapján az általános iskolai végzettséggel nem rendelkező lakosok közül a nők aránya magasabb, mint a férfiaké (13,9 %). A nők esetébe fokozottan igaz, hogy munkaerő-piaci keresleten túl, az alacsony, illetve elavult iskolai végzettség, hatékony álláskeresési technikák és kulcskompetencia-készlet hiánya korlátozza az elérhető állások körét, szűkíti a lehetőségeket, a nők esetében is igaz. Képzésbe vonás illetve a képzésszervezés kapcsán mindenképpen elmondható, hogy alapvető gát térségbeli nők képzésbe vonásánál, hogy alacsony mértékű a munkaerő-piaci igény a szakképzett női munkavállalók iránt, kevés olyan munkáltató van, ahol szakképzett női munkavállalót alkalmaznának. E tekintetben a piacképes munkaerő-piaci képzések során térségenként eltérő mértékben alakul ki a szakmastruktúrában ilyenféle aránytalanság, de amíg a munkaerőpiac igényoldalán radikális változás nem következik be, jelentős változás nem várható. d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) Az Önkormányzat, mint munkáltató eleget tesz az egyenlő munkáért egyenlő bér követelményének. E célok megvalósulását példamutatásával tudja segíteni, hiszen szükséges az a tudatformálás és szemléletváltás, amely ezen a területen is biztosítja az esélyegyenlőséget. A település nem rendelkezik kimutatással a férfiak és nők bérezését illetőleg. A várandós és kisgyermekes anyák visszatérése biztosított és támogatott az önkormányzati munkahelyeken. Munkaerőpiaci helyzetükről azonban nem készült felmérés.

5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) 43

Tapasztalataink szerint a gyermekvállalás, a munkahelytől való hosszabb idejű távolmaradás nagymértékben rontja a nők munkaerőpiacra való visszalépésének esélyeit. A nők foglalkoztatását gátló legfőbb akadály a gyermeknevelés. A családi, magánéletbeli feladatok és felelősségek általában egyoldalúan a nőket terhelik. A kisgyermeket nevelő nők (és férfiak) esélyeit a szolgáltatási hiányosságok alapvetően rontják. A kisgyermekesek munkaerő-piaci esélyeinek tekintetében elsődleges lenne a bölcsőde ellátás biztosítása. Községünkben nem biztosított a gyermekek napközbeni ellátását szolgáló bölcsődei ellátás, mely nagyban megkönnyítené munkaerő piacra visszatérő szülők elhelyezkedési esélyeit.

Minden gyermek számára biztosított a 3 éves kortól történő óvodáztatás, felvétel iránti kérelmet nem utasítunk el. Az óvoda 7:00 és 17:00 óra között van nyitva. A Polgármesteri Hivatal minden munkavállalója rugalmas munkaidőben dolgozik, ezzel segítve a kisgyermekes szülőket.

5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A családtervezés, anya- és gyermekgondozás a védőnői hálózat szakmai munkájában jelenik meg. Ennek során a szociálisan nehéz helyzetben élő várandós anya és gyermekekre fokozott figyelmet fordítanak. A leendő szülők számára a gyermekgondozással kapcsolatos ismeretek átadását már várandós korban kezdik meg: tanfolyamok, beszélgetések, családlátogatások formájában. Segítséget nyújtanak a családi-, szociális juttatások megismerésében és a hozzá tartozó nyomtatványok kitöltésében. Családtervezéssel kapcsolatban a gyermekek felvilágosítására alapvetően az iskolában kerül sor. Településünkön két védőnői körzet került kialakításra, 2 főállású védőnőt foglalkoztat az önkormányzat. 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a nők ellen elkövetett bűncselekmények között egyértelműen a családon belüli erőszak a leggyakoribb halálozási ok. Jellemzően az erőszak jó része a családban marad, hiszen a nőket, illetve a családokat érő erőszakos cselekedetek nagy része ma még felderítetlen. A gyermekvédelmi, szociális szolgáltatások, a védőnői hálózat, a rendőri tevékenység eredményeként, a jelzőrendszerek alapján több esetre derül fény, egyre többen tudják, hogy problémáikkal hova fordulhatnak segítségért.

44

5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) Az anyaotthon és a családok átmeneti otthona, ezek a régóta létező intézmények adják meg a lehetőséget arra, hogy a valamilyen okból utcára kerülő nők, édesanyák együtt maradjanak gyermekeikkel. Több generációra visszavezethető rossz családi minták, meglazult kötelékek, szétzilált kapcsolatok, bántalmazás, generációkon át fennálló szocializációs hiányosságok állnak a háttérben, amik miatt egy anya az utcára kerül. Gyakorta egy személy esetében is halmozódnak a problémák. Hosszú időn keresztül több féle módon bántalmazott anyákról, nőkről van szó. Közös a végtelen nagy kiszolgáltatottság. Az anyaotthonok célja, támogatni az anyákat abban, hogy szülővé váljanak, gyermekeiket neveljék, képessé váljanak az önálló családi életre. A szolgáltatások közvetítése a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat feladata. A szakember gyakorta hiába észleli az anya krízishelyzetét, kilincselnie kell egyik intézménytől a másikig, míg helyet talál.

5.6 A nők szerepe a helyi közéletben A nők közéleti szerepvállalását nagyban befolyásolja a társadalom női szerepfelfogása. Ma Magyarországon sok esetben a nők a szerepüket elsősorban a családi környezetben határozzák meg, a gyermeknevelési, háztartási feladatokat helyezve előtérbe. Számításba véve azt a tényt, miszerint a nők maguk is másképp ítélik meg a társadalomban betöltött szerepüket, elmondható, hogy a politikában, közéletben való részvétel nem kizárólagos mutatója az esélyegyenlőségnek. Önkormányzat példamutatással hívja fel a figyelmet a nők társadalmi szerepvállalásának erősítésére. A település polgármestere nő képviselő-testület további 2 tagja nő. A hivatal vezetőinek és középvezetőinek 100%-a nő. Megállapítható, hogy községünkben nincs olyan szervezet, amely a nők érdekvédelmére alakult volna. 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések Többszörösen is hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacon a roma nők, a kisgyermeket nevelő, a sokgyermekes, vagy gyermeküket egyedül nevelő anyák, valamint a 45 év feletti nők. Ennek legfőbb oka a társadalom által elfogadott családmodell követése, miszerint a nők helye a ház körül, a családban van, nem a munkaerőpiacon. A munkanélküliség aránya körükben magasabb, ez össztársadalmi probléma, amelyen komplex programokkal lehet enyhíteni.

45

Az önkormányzat a közművelődés, a sport, a szabadidő eltöltésének terén olyan családbarát környezetet kíván teremteni, amely közösségi teret nyújt számukra is. 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége

6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) A népesség öregedésével járó társadalmi, demográfiai problémák az elmúlt évtizedekben világszerte az érdeklődés középpontjába kerültek. Az öregek aránya 1950-ben az egész világon 8%, 2000-ben 10% volt, 2050-ben azonban – az ENSZ „A világnépesség öregedése – 1950–2050” című, 2000-ben közzétett kiadványa szerint - az emberiségnek már több mint egyötödét, Európában 36– 37-%-át 60 éven felüliek teszik majd ki. Ennek a gazdaság fejlődésére, a munkaerőpiacra, a generációs transzferekre gyakorolt jelentős közgazdasági hatásai várhatók. Emellett olyan társadalmi hatásokkal is számolni kell, amelyek többek között a családösszetételben, az együttélési formákban, az egészségügyi ellátásban mutatkoznak majd meg, sőt a változások még a közéletet, a politikai magatartást (pl. a választások alakulását) sem hagyják érintetlenül. Elmondható tehát, hogy az idősebb korcsoportok létszámának és arányának tartós növekedése közvetlenül kihat a generációs együttműködésre, ami a társadalom működésének meghatározó módon képezi az alapját. Az idős állampolgárok számára is biztosítani kell az esélyt az aktív életre, az önmegvalósításra. Ez az egyének és a társadalom érdeke, az egészség- és a szociálpolitika összehangolása, a megfelelő szolgáltatások biztosítása, a közösségi erőforrások mozgósítása jelentős előrelépést biztosít e területen. Társadalmi szemléletváltás a feltétele annak, hogy az időskort, mint tevékeny és hasznos életszakaszt lássa az emberek többsége, ehhez szükséges lenne a helyi média elkötelezettsége és tájékoztató munkája. Az idősek életminőségének javításához kiemelten fontos az egészségügyi és 46

szociális intézményrendszer egyes elemeinek fejlesztése, az alapellátás és szociális intézmények idősbaráttá tétele. Az idős lakosság gazdasági helyzete, ezáltal szociális helyzete egyre romlik. A rendszerváltás után sokan lettek munkanélküliek, illetve a munkanélküliség helyett

a rokkantnyugdíj, illetve az

előnyugdíj lehetőségét választották. Az ezek után járó összegek nem biztosítottak és nem biztosítanak megfelelő színvonalú megélhetést a háztartásoknak. Évekkel ezelőtt a településen az idősebb emberek is szerény jövedelmüket még kiegészíthették mezőgazdaságból származó bevételekkel /állattartás, növénytermesztés /. Az utóbbi években ezek a bevételek jelentősen csökkentek a megváltozott piaci helyzet miatt. A településen jelentős volt a szarvasmarha- és sertéstenyésztés, ma már ez elenyésző. Ez a jövedelemforrás szinte napról napra megszűnt. A településen bezárták a tejcsarnokot, az alacsony felvásárlási árak miatt jelentősen lecsökkent az állattartás. 6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint nyugdíjban, nyugdíjszerű nyugdíjban, nyugdíjszerű év ellátásban részesülő férfiak ellátásban részesülő nők összes nyugdíjas száma száma 2008 569 823 1392 2009 563 792 1355 2010 552 783 1335 2011 547 777 1324 2012 540 765 1305 2013 539 760 1299 2014 539 759 1298

Forrás: TeIR A táblázatból jól látható, hogy nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő lakosok közül a nők aránya minden vizsgált évben magasabb. Az időskorúak családi állapotára jellemző, hogy korban előrehaladva fokozatosan csökken a házasok, és növekszik az özvegyek aránya. 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 2001 692 2008 741 2009 742 2010 747 2011 772 2012 754 2013 768 2014 783

0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) 757 642 629 608 592 578 531 524

Öregedési index (%) 91,4% 115,4% 118,0% 122,9% 130,4% 130,4% 144,6% 149,4%

Forrás: TeIR 47

A demográfiai folyamat jellemzőit az alábbiakban foglalhatjuk össze: •

növekszik az átlagéletkor,

•

magasabb a középkorúak halandósága,

•

nők hosszabb élettartama („feminization of ageing”),

•

a település elöregedő (öregedési index 149,4 % ).

Az időskorban jellemző megbetegedések - a daganatok, keringési zavarok, szív- és érrendszeri megbetegedések, ízületi problémák - mellett pszichés problémák is jelen vannak. Az idős ember egyedül marad, izolálódik, szellemi és fizikai aktivitása hanyatlik, önellátási képessége beszűkül. Ez nagyon sok embernél okoz pszichés megbetegedéseket. Különösen gyakori a depresszió és a dementia kialakulása. Jellemző, hogy a betegségek általában együttesen fordulnak elő, különösen 70 éves kor fölött jellemzőek a súlyos, krónikus megbetegedések és az előrehaladott dementia. 6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága A most 60 éven felüli lakosok a településen levő munkahelyeken dolgoztak, jelentős szerepet játszottak a település gazdasági, társadalmi életében. Az alacsony nyugdíjak miatt egyre nehezebb a megélhetésük, emiatt tartalékaikat is kénytelenek felélni. A legnehezebb helyzetben az egyedülállók vannak, akik kénytelenek 30 – 40.000.- Ft közötti nyugdíjukból egyedül megélni, de nem ritka azon személyek köre akik 20 – 30.000.- Ft- os jövedelemből kénytelenek élni. A munkanélküliek korcsoportonkénti megoszlásából is egyértelműen kivehető, hogy az idősebb korosztályokat (55 év felettiek) arányaiban jobban sújtja munkanélküliség problematikája. A kormány által bevezetett munkahelyvédelmi program esetleg segíthet az idősebb lakosság elhelyezkedési problémáján, hiszen az 55 év felettieket foglalkozatók 50%-os társadalombiztosítási járulékcsökkentési kedvezményben részesülnek. A településen élő regisztrált munkanélküliek közül az 55 év felettiek aránya évről évre magasabb míg 2008 évben 5,5 % volt addig 2012 évre ez az arány elérte a 7,9 %-ot, jelenleg a 2014 évi adat 14,4 % sajnos a tendencia változása nem várható. Megoldást a munkahely megtartó programokon való részvétel az önkormányzat szerepvállalása fontos megoldást jelenthet, hogy közfoglalkoztatási munkaprogramjaiba előnyben részesíti az 55 év feletti korosztályt. b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén

48

6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése Magyarországon

törvény

szabályozza,

hogy

a

közszolgáltatásoknak

egyenlő

eséllyel

hozzáférhetőnek kell lenniük. Földesen a közszolgáltatások akadálymentes elérése megoldott. Földes Nagyközség Önkormányzata a szociális alapellátási feladatokat (családsegítés, étkeztetés, házi segítségnyújtás, időskorúak nappali ellátása, demens személyek nappali ellátása) és a gyermekjóléti szolgáltatásokat integráltan a Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményfenntartó Társulás tagjaként, a társulás által fenntartott közös intézmény útján látja el. A Földesi Református Egyházközség fenntartásában működik a Földesi Református Egyházközség Házi Segítségnyújtó Szolgálata, amely szintén házi segítségnyújtási feladatokat lát el. Az önkormányzat fenntartásában működik Földesi Szociális Szoláltató Központ néven a támogató szolgáltatás, mint szociális alapszolgáltatás. Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményfenntartó Társulás: Saját lakáson történő segítséget jelent alapvető gondozási és ápolási feladatok elvégzésében, az önálló életvitel fenntartásában, amely teljes körű kiszámítható, szükséglet szerinti gondozást biztosít. Működési engedélyünk alapján az ellátandó személyek száma: 117 fő. Földesi Református Egyházközség Házi Segítségnyújtó Szolgálata azokról az időskorú személyekről gondoskodik, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak. Gondoskodnak azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan, az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek. Azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről is gondoskodnak, akik ezt az ellátási formát igénylik. Valamint azokról a személyekről, akik a rehabilitációt követően a saját lakókörnyezetükbe történő visszailleszkedés céljából segítséget igényelnek önálló életvitelük fenntartásához. Idősek Klubja, nappali ellátás (demens), házi segítségnyújtás Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményfenntartó Társulás: Lehetőséget nyújt a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatok kialakítására, valamint alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére. Mentális gondozás keretében egyéni bánásmód eszközeivel olyan lelki egyensúlyt teremt, vagy őriz meg, mellyel képessé válnak a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodásra.

49

b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés c) idősek informatikai jártassága

6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Az önkormányzati munka egyik kimondatlan feladata a helyi közösség erősítése. Ennek egyik fontos területe az idős kor tartalmas közösségi megélésének elősegítése. Erre Földesen számos példa van.

Az önkormányzat támogatja a településen élő idős emberek önszerveződő tevékenységét, a nyugdíjas közösségek munkáját pénzügyileg is segíti, valamint közösségi színteret biztosít az életkori sajátosságaikból adódó közösségi események megtartásához.

Idősügyi probléma az elmagányosodás, az elszegényedés, melyben az önkormányzat csak az időseket tömörítő civil szervezetekkel együtt tud megoldást találni. Az

önkormányzat

támogatásával

működő

civilszervezetek

/Őszirózsa

Nyugdíjas

Klub,

Kertbarátkör, Asszonyklub, Hagyományőrző kézimunka szakkör/ olyan befogadó közösségek, melyek változatosabbá, színesebbé akarja és tudja tenni az időskorúak életét, azt a belső érzést akarja erősíteni, hogy szükség van az idősekre, és a település közéletében hasznosíthatják tapasztalataikat. Az a tapasztalat, hogy egyre több időskorú csatlakozik ezekhez a civil szervezetekhez. Sokszor önmagán segítve ezzel, hiszen a hasonló korú és sorsú emberek között érzi, hogy hasznos és megbecsült tagja a településnek. Mindennek elismertsége megbecsülése a település lakossága körében is tapasztalható, hiszen ezek az önszerveződő közösségek az év folyamán többször kapcsolatba kerülnek a lakossággal /közösségi rendezvények, ünnepségek, családi események/. A tagok sok esetben sikerélményekhez jutnak, örömöt okoz részükre a közösségi élet, a kapcsolatteremtés más-más település időskorúival. Az

idősekre,

mint

egy-egy

közösség

tagjaira

és

mint

tapasztalatokkal

rendelkező

magánszemélyekre egyaránt számít az önkormányzat.

50

6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége

7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 26. cikke elismeri a fogyatékkal élő személyek jogát az önállóságuk, társadalmi és foglalkozási beilleszkedésük, valamint a közösség életében való részvételük biztosítását célzó intézkedésekre. Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 2006. december 13-án egyhangúan fogadta el a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezményt és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyvet. Az új nemzetközi egyezmény közel 650 millió fogyatékossággal élő embert érint a világon. A hazai fogyatékosságügyi politika kiemelkedő sikere, hogy hazánk volt a világon az első állam, amely mind az Egyezményt, mind pedig a Jegyzőkönyvet ratifikálta a 2007. évi XCII. törvénnyel. Az Egyezmény szerint „fogyatékossággal élő személy minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, szellemi vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását”. Az egyenlőség, az egyenlőtlenségek kérdése különböző mértékben ugyan, de valamennyi – a többségtől eltérő jellemzőkkel rendelkező – személyt, csoportot érint ma Magyarországon. Különösen veszélyeztetett csoport a cigányság, más szempontból a nők, ismét más szempontból, de külön figyelmet érdemel a fogyatékos emberek helyzete is. Gyakori probléma, hogy kevés a foglalkoztatási lehetőség, nem megoldott a foglalkoztatáshoz szükséges akadálymentesítés, nem biztosítottak a különleges eszközök és feltételek. A védett foglalkoztatás túlsúlya mutatkozik az integrált foglalkoztatással szemben. Probléma, hogy nem áll

51

rendelkezésre olyan foglalkoztatási szakember, aki fogyatékos személy állapotának ismeretében javaslatot tud tenni a foglalkoztatás jellegére és helyére. b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok

7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei

7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége Az egyenlő esélyű hozzáférés egyik eszköze az akadálymentesítés, amelynek fogalma az utóbbi években teljesen új tartalmat nyert: ma már valamennyi fogyatékossági csoporthoz tartozó ember – azaz a mozgássérült, a látássérült, a hallássérült, az értelmi fogyatékos, autista és súlyosanhalmozottan fogyatékos emberek – speciális szükségleteinek figyelembevételét kell a komplex akadálymentesítés, azaz az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése alatt érteni. Ez olyan eszközök és megoldások telepítését jelenti, amely lehetővé teszi, hogy egy-egy szolgáltatást a mozgássérült embereken túl látás- vagy hallássérült, valamint értelmi fogyatékos emberek is igénybe vehessenek. (Hangos térkép, indukciós hurok, stb.) A kulcs az, hogy ma már nem pusztán épületek akadálymentesítéséről, hanem a közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáféréséről beszélünk, amely tehát magában foglalja az épületek komplex akadálymentességét, és annál jóval több.

Az önkormányzat és közintézményei akadálymentesítése megtörtént, folyamatos a pályázati lehetőségek keresése az akadálymentesítés teljessé tételéhez.

Részben akadálymentes intézmények: •

•

•

Karácsony Sándor Általános Iskola és Művelődési Központ o

Karácsony Sándor tér 6. sz. alatti épülete,

o

Rákóczi u. 1. sz. alatti épülete,

Földes Községi Óvoda o

Rákóczi u. 11. sz. alatti és

o

Kállay u. 25. sz. alatti épülete,

Árpád Mozi,

52

b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége Megvalósult a Földes Községi Könyvtár infokommunikációs akadálymentesítése, melyel a gyengénlátók és hallássérültek számára is elérhetővé válltak a könyvtár nyújtotta lehetőségek. c) munkahelyek akadálymentesítettsége A munkahelyek akadálymentesítettségéről nem lehetséges az adatgyűjtés, mivel azok többsége vállalkozás formájában működik. Az egyetlen lehetőség a munkáltatók személyes felkeresése lenne, ez azonban rendkívül időigényes tevékenység. d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége Általánosságban megfogalmazható, hogy a közterületen való önálló közlekedés feltételei mozgáskorlátozottak számára adottak. Az elmúlt években a település legforgalmasabb területein a gyalogos átkelőhelyek átalakítására – vagyis az útpadkák részleges elbontására – sor került, hogy kerekesszékkel és babakocsival is használhatóak legyenek. e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) Földes Nagyközségi Önkormányzat Támogató szolgálatot működtet: Speciális alapellátási feladat, célja a fogyatékos személyek saját lakókörnyezetükben történő segítése, életvitelük megkönnyítése érdekében elsődlegesen a lakáson kívüli (köz) szolgáltatások elérésének segítségével, valamint önállóságuk megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása. Személyi segítés lakókörnyezeten belül: a Támogató Szolgálat személyi segítői az igénybe vevő lakásán és elsődlegesen aktív közreműködésével személyi segítést nyújtanak a mindennapi szükségletek kielégítése, az önálló életvitel kialakításának érdekében. E szolgáltatási körbe tartozik például: a személyi higiénia megtartása (tisztálkodás, körömvágás, hajmosás, fésülködés), a lakókörnyezeti higiénia megtartása, az ellátott háztartásának vitelében történő segítségnyújtás, illetve egyéb feladatok ellátásában történő segítségnyújtás. Személyi segítés lakókörnyezeten kívül: az ellátott kérésére – különböző intézményekbe – elkísérést biztosítunk, ahol a személyi segítők segítséget nyújtanak részükre. A speciális szükségletű személyeket érintő eseményekről, szolgáltatásokról, juttatásokról információt szolgáltatunk. Amennyiben a Szolgálatnak nem áll módjában információt szolgáltatni az ügyfél részére, az illetékes szakemberrel való kapcsolatfelvételben nyújt segítséget.

53

Mozgássérült személyek szállítására is alkalmas, speciálisan átalakított gépjárművünkkel biztosítani tudjuk, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutást. f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások)

7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása

a) a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.) b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában.

9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága

a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil 54

szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása.

55

6.

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)

1. A HEP IT részletei

A helyzetelemzés megállapításainak összegzése

Következtetések Célcsoport

problémák beazonosítása rövid megnevezéssel

fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel

Romák és/vagy mélyszegénységben élők Gyermekek Idősek Nők Fogyatékkal élők

A beavatkozások megvalósítói

Célcsoport

Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése

Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst

Romák és/vagy mélyszegénységben élők Gyermekek Idősek Nők Fogyatékkal élők 56

Jövőképünk Olyan településen kívánunk élni, ahol a romák …………………………… Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők………………… Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek……………. Folyamatosan odafigyelünk az idősek…………… Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén…………… Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők…………

Az intézkedési területek részletes kifejtése

Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

57

2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez

Intézkedés sorszáma

A

B

Az intézkedés címe, megnevezése

A helyzetelemzés következtetéseibe n feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése

C

D

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokka l

E

Az intézkedés tartalma

F

G

H

I

J

Az intézkedés felelőse

Az intézkedés megvalósításának határideje

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai)

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága

I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége 1 2 3 … II. A gyermekek esélyegyenlősége 1 2 3 … III. A nők esélyegyenlősége 1 2 3 … IV. Az idősek esélyegyenlősége 1 2 3 … V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége 1 2 3 …

58

3. Megvalósítás

A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak.

A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása

59

Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.

Romák/ mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

HEP Fórum tagjai:

Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

munkacsoportok vezetői, önkormányzat, képviselője, partnerek képviselője

Nők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.

60

Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.

Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.

Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről ………………………….. felel.: - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége:

61

-

a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen a HEP Fórum összehívása és működtetése.

A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)

Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.

62

4. Elfogadás módja és dátuma I. A …. város/község Helyi Esélyegyenlőségi Programjának szakmai és társadalmi vitája megtörtént. Az itt született észrevételeket a megvitatást követően a HEP Intézkedési Tervébe beépítettük. III. Ezt követően …….. város/község képviselő-testülete a Helyi Esélyegyenlőségi Programot (melynek része az Intézkedési Terv) megvitatta és ………………………… számú határozatával elfogadta. Mellékletek:

Dátum

Aláírás

A……………. Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjának partnerei ismerik a Helyi Esélyegyenlőségi Programot, és annak megvalósításában tevékenyen részt kívánnak venni.

Dátum

Partner aláírás

Dátum

Partner aláírás

Dátum

Partner aláírás

63

HEP elkészítési jegyzék2

NÉV3

HEP részei4

Aláírás5

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

RÉT E

RÉT E

RÉT E

RÉT E

RÉT E

RÉT E

RÉT E

RÉT E

RÉT E

RÉT E

RÉT E

RÉT E

RÉT E

RÉT E

RÉT E

RÉT E

RÉT E

RÉT E

RÉT E

RÉT E

RÉT E

RÉT E

RÉT E

RÉT E

RÉT E

RÉT E

RÉT E

RÉT E

RÉT E

RÉT E

RÉT E

RÉT E

RÉT E

RÉT E

RÉT E

RÉT E

RÉT E

RÉT E

RÉT E

RÉT E

RÉT E

RÉT E

RÉT E

RÉT E

RÉT E

RÉT E

RÉT E

RÉT E

RÉT E

RÉT E

RÉT E

RÉT E

RÉT E

RÉT E

RÉT E

RÉT E

RÉT E

RÉT E

RÉT E

RÉT E

2

Ez a jegyzék – mint a HEP melléklete – szakmailag is bizonyítja, hogy a HEP széleskörű egyetértésen és közös munkán alapul, és nem kizárólagosan egy „partneri aláírással” igazolt dokumentum 3 A jegyzék soronként jelöli a HEP elkészítési folyamatban résztvevő személyeket, intézményeket, partnereket. 4

A jegyzék oszlopaiba kerülnek a HEP egyes tartalmi részei, ahol az adott betű karikázásával jelezni lehet, hogy az adott személy, intézmény, partner az elkészítésben részt vett, észrevételezett, támogatta, ellenezte. R= részt vett, É= észrevételezte, T=támogatta, E= ellenezte. 5

Az adott partner aláírásával hitelesíti a sorban jelölt részvételét a HEP elkészítési folyamatban.

64

ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása

HEP SABLON 1. számú melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Földes Nagyközség Önkormányzata HEP HE-éhez készültek. A táblák kitöltésének dátuma:…………………………………………. A táblák számozása a helyzetelemzés adott fejezetére utal.

Türr István Képző és Kutató Intézet Cím: 1054 Budapest, Széchenyi u. 14. Telefon:06-1-882-3454 email: [email protected] web: www.tkki.hu Felnőttképzési nyilvántartási szám: 01-0790-04 Intézményi akkreditációs lajstromszám: AL 0008

65

Táblák

A település bemutatása

69

1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén

69

2. számú táblázat - Állandó népesség

70

3. számú táblázat - Öregedési index

71

4. számú táblázat - Belföldi vándorlások

71

5. számú táblázat - Természetes szaporodás

72

A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége

73

3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma

73

3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint

73

3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma és aránya nemenként 74 3.2.4. számú táblázat - Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma nemenként 74 3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség

75

3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint

75

3.2.7. számú táblázat - Általános iskolai felnőttoktatásban tanulók létszáma és a 8. évfolyamot eredményesen végzettek 75 3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában

76

3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma

76

3.2.10. számú táblázat – A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja vállalkozások 77 3.2.11. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja közlekedés 77 3.2.12. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja – fiatalok 77 3.2.13. számú táblázat – A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja – programokon részvevő fiatalok száma 78 3.2.14. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja felnőttek munkaerő-piaci integrációját segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése 78 3.2.15. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja – programokon részvevő felnőttek száma 79 3.2.16. számú táblázat – Mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása 79 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma

80

3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma

81

3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma 81 3.4.1. számú táblázat- Lakás állomány

82

3.4.2. számú táblázat - Veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság

82 66

3.4.3. számú táblázat - Lakásfenntartási és adósságcsökkentési támogatásban részesülők

83

3.5.1. számú táblázat - Telepek, szegregátumok helyzete

83

3.5.2. számú táblázat - Telepek, szegregátumok helyzete - lakásállomány

85

3.5.3. számú táblázat - A telepeken, szegregátumokban élők

86

3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás

86

3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma

87

3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma

87

A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység

88

4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma

88

4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

88

4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma, aránya 89 4.1.4. számú táblázat – Magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya 89 4.2.1. számú táblázat – A településen szegregált lakókörnyezetben élő gyermekek

91

4.2.2. számú táblázat – Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete

91

4.2.3. számú táblázat – Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége 91 4.2.4. számú táblázat – Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége 92 4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma

92

4.3.3. számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma

94

4.3.4. számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma

94

4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai

95

4.4.2. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 2.

95

4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3.

96

4.4.4. számú táblázat - Az óvodai ellátás igénybevétele

96

4.4.5. számú táblázat - A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ellátása

97

4.4.6.a. számú táblázat - Óvodai körzethatár

98

4.4.6.b. számú táblázat - Óvodai létszám-megoszlás

99

4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma

100

4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai

100

4.4.9. számú táblázat - Általános iskolások adatai – el- és bejárás

100

4.4.10. számú táblázat – Iskolai körzethatár

102

4.4.11. számú táblázat - Iskola személyi feltételek

102

4.4.12. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban

102

4.4.13. számú táblázat - Iskolai ellátás igénybevétele - telephelyi bontásban

104

4.4.14. számú táblázat – Kompetenciamérési adatok

105

4.4.15. számú táblázat – Továbbtanulási mutatók középfokra nappali tagozaton

106

4.4.16. számú táblázat – Lemorzsolódási mutatók az általános iskolában

107

4.4.17. számú táblázat – Hátránykompenzáló programok

107 67

A nők helyzete, esélyegyenlősége

108

5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében

108

5.1.2. számú táblázat - Nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban

108

5.1.3. számú táblázat - Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén

108

5.1.4. számú táblázat - Alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei

109

5.2 számú táblázat - A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások 109 5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe

109

5.4. számú táblázat - A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak

110

5.5. számú táblázat - Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások

110

5.6. számú táblázat - A nők szerepe a helyi közéletben

111

5.7 számú táblázat - A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések 111 Az idősek helyzete, esélyegyenlősége

112

6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint 112 6.2.1. számú táblázat - Idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága

112

6.2.2. számú táblázat - Tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei közintézményekben, foglalkoztatásukat támogató egyéb programok a településen) 112 6.2.3. számú táblázat - Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás terén

113

6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma 113 6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma

113

6.3.3. számú táblázat - Kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés

114

6.3.4. számú táblázat - Idősek informatikai jártassága

114

6.4. számú táblázat - Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen 115 A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége

116

7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű és egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma 116 7.1.2. számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma

116

7.1.3. táblázat - Fogyatékos személyek részvétele a foglalkoztatásban

116

7.1.4. táblázat - A településen élő fogyatékos személyek önálló életvitelét támogató helyi intézmények, szociális szolgáltatások 118 7.2.1. táblázat - Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezmények 119 7.3.1. táblázat – Akadálymentesítés 1.

120

7.3.2. táblázat – Akadálymentesítés a foglalkozatóknál

121

7.3.3. táblázat - Fizikai és infokommunikációs akadálymentesítettség a közlekedésben

121

7.3.4. táblázat - Fogyatékos személyek rendelkezésére álló helyi szolgáltatások

122

68

I.

A település bemutatása

1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén lakónépesség 2007 (fő)

4184 fő

2008 (fő)

4092 fő

Lakónépesség számának változása (%) 2009 (fő) Lakónépesség számának változása (%) 2010 (fő) Lakónépesség számának változása (%) 2011 (fő) Lakónépesség számának változása (%) 2012 (fő) Lakónépesség számának változása (%) 2013 (fő) Lakónépesség számának változása (%) 2014 (fő) Lakónépesség számának változása (%)

98 % 4057 fő 99 % 4045 fő 100 % 3998 fő 99 % 4043 fő 101 % 3960 fő 98 % 3948 fő 100 %

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A lakónépességet úgy értjük, mint az adott területen lakóhellyel rendelkező, de másutt tartózkodási hellyel nem rendelkező személyek, valamint az ugyanezen a területen tartózkodási hellyel rendelkező személyek együttes száma. A lakónépesség számának változása (%) számítási módja: pl.: (2008 -as "fő" adat osztva a 2007 -es "fő" adattal)×100 vagy 2009-es "fő" adat osztva a 2008 - as "fő" adattal×100. Ez a számadat, illetve a változás aránya megmutatja, hogy az adott településen mekkora lakónépességre vonatkoztatva kell áttekinteni az esélyegyenlőség megvalósulását.

69

2. számú táblázat - Állandó népesség állandó népesség száma nő férfi 0-2 évesek 0-14 éves nők 0-14 éves férfiak 15-17 éves nők 15-17 éves férfiak 18-59 éves nők 18-59 éves férfiak 60-64 éves nők 60-64 éves férfiak 65 év feletti nők 65 év feletti férfiak

4125 fő 2126 fő 52 % 1999 fő 48 % 95 fő 2,3 % 263 fő 6,4 % 261 fő 6,3 % 78 fő 1,9 % 79 fő 2% 1158fő 28% 1211 fő 29,3 % 145 fő 3,5 % 147 fő 3,6 % 482 fő 11,7 % 301 fő 7,3 %

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Az állandó népesség számát úgy értelmezzük, mint a bejelentett állandó népességet. Tehát az adott területen bejelentett lakóhellyel (állandó lakással) rendelkező személyek tartoznak a bejelentett állandó népesség körébe, függetlenül attól, hogy van-e máshol bejelentett tartózkodási helyük (ideiglenes lakásuk), vagy hogy az összeírás eszmei időpontjában jelen voltak-e. Az életkor szerinti bontásban való állandó népesség számossága szintén segít az esélyegyenlőség különböző célcsoportjának beazonosításában.

70

3. számú táblázat - Öregedési index

65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 2001 692 2008 741 2009 742 2010 747 2011 772 2012 754 2013 768 2014 783 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) 757 642 629 608 592 578 531 524

Öregedési index (%) 91,4 115,4 118 122,9 130,4 130,4 144,6 149,4

Az öregedési index azt jelzi, hogy 100 fő 14 év alattira mennyi 65 éven felüli fő jut. Az öregedési indexet úgy számítjuk ki, hogy a 65 év felettieket elosztjuk a 0-14 évesekkel, és ezt megszorozzuk százzal. Ez az index megmutatja, hogy az adott település népességére mi a jellemző: amennyiben 100 alatti az index, akkor túlsúlyban vannak a 14 év alattiak, vagyis fiatalos a népességszerkezet. Ha az index 100 felett van, akkor a 65 év felettiek vannak többen, és a település elöregedő. A kétféle helyzet legegyszerűbben esélyegyenlőség szempontjából úgy értelmezhető, hogy míg a fiatalos népességszerkezet esetén a gyerekek, addig az öregedő esetén az idősek fokozottabb ellátására van szükség. Természetesen ez az index – ugyanúgy mint a többi – egyéb összefüggésben is vizsgálandó. Vagyis például a gyerekek alacsony számossága nem jelenti azt, hogy ők ne igényelnének fokozott figyelmet, különösen akkor például, ha szüleik alacsony jövedelműek.

4. számú táblázat - Belföldi vándorlások

állandó jellegű odavándorlás

elvándorlás

egyenleg

2008 2009 2010 2011 2012

75 60 52 50 54

72 47 55 66 65

3 13 -3 -16 -11

2013

35

34

1

42

40

2

2014 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

A belföldi vándorlásokat úgy tudjuk kiszámolni, hogy az odavándorlásból kivonjuk az elvándorlást. Ez az adat az adott település vonzerejét mutatja: ha pozitív az egyenleg, akkor az odaköltözés, ha negatív, akkor az elvándorlás jellemző. Természetesen itt is további tényezőket szükséges figyelembe venni.

71

5. számú táblázat - Természetes szaporodás

Élveszületések száma 2008 23 2009 29 2010 35 2011 25 2012 22 2013 34 2014 32 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

halálozások száma 61 49 48 54 52 56 56

természetes szaporodás (fő) -38 -20 -13 -29 -30 -22 -24

A természetes szaporodás értékét úgy számoljuk ki, hogy az élveszületések számából kivonjuk a halálozások számát. Amennyiben össze kívánjuk vetni országos vagy más település adatával, akkor a természetes szaporodást szükséges ezrelékben kiszámolni.

72

II.

A mélyszegénységben esélyegyenlősége

élők

és

a

romák

helyzete,

3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nő férfi összesen 2008 1388 1437 2825 2009 1350 1409 2759 2010 1340 1410 2750 2011 1329 1407 2736 2012 1316 1405 2721 2013 1400 1446 2846 2014 1381 1437 2818 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

nyilvántartott álláskeresők száma nő fő 174 176 198 194 175 188 93

% 12,5 13 14,8 14,6 13,3 13,4 6,7

férfi fő 283 242 323 325 127 141 53

% 19,7 17,2 22,9 23,1 9 9,8 3,7

összesen fő % 457 16,2 418 15,2 521 18,9 519 19 302 11,1 329 11,6 146 5,2

A %-ot kell értelemszerűen számolni, pl.: nyilvántartott nő álláskeresők osztva a 15-64 éves nők számával×100 Megjegyzés: teljes 15-64 éves népességgel lehet csak számolni a javasolt "gazdaságilag aktív 15–64 éves népesség" helyett mivel ez az adat nem található a TeIR-ben. Ezek az adatok arra mutatnak rá, hogy a teljes lakónépességhez képest milyen arányú a nyilvántartott álláskeresők száma, ez miként változott az elmúlt években, illetve, hogy milyen az arány a férfiak és nőkközött a vizsgált területen.

3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint

nyilvántartott álláskeresők száma összesen 20 éves és fiatalabb 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év

2008

2009

2010

2011

2012

fő

457

418

521

519

302

fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő %

16 3,5 73 16 54 11,8 70 15,3 66 14,4 56 12,3 48 10,5 46 10,1 25 5,5

10 2,4 63 15,1 54 12,9 57 13,6 50 12 61 14,6 51 12,2 40 9,6 27 6,5

9 1,7 74 14,2 70 13,4 73 14 77 14,8 67 12,9 57 10,9 63 12,1 31 6

5 1 69 13,3 56 10,8 65 12,5 68 13,1 85 16,4 66 12,7 63 12,1 39 7,5

5 1,7 56 18,5 35 11,6 21 7 34 11,3 36 11,9 40 13,2 39 12,9 33 10,9

2013 329 6 1,8 54 16,4 34 10,3 29 8,8 32 9,7 35 10,6 49 1409 40 12,2 45 13,7

2014 146 2 1,4 17 11,6 19 13 15 10,3 21 14,4 16 11 13 8,9 14 9,6 21 14,4 73

fő 3 % 0,7 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 61 év felett

5 1,2

0 0

3 0,6

3 1

5 1,5

8 5,5

A regisztrált munkanélküliek korcsoportonkénti bontása, illetve idősoros változása rámutat arra, hogy a munkanélküliség a különböző korosztály tekintetében miként változik. Az adatok, különösen az országos és térségi adatokkal összevetésben rámutatnak arra, hogy az egyes korosztályokat tekintve elégséges-e a meglévő problémakezelés vagy további beavatkozásokat szükséges tervezni.

3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma és aránya nemenként nyilvántartott/regisztrált munkanélküli összesen fő nő férfi összesen 2008 174 283 457 2009 176 242 418 2010 198 323 521 2011 194 325 519 2012 175 127 302 2013 188 141 329 2014 93 53 146 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

nő 74 81 69 65 35 37 11

180 napnál régebben regisztrált munkanélküli fő % férfi összesen Nő férfi összesen 98 172 42,5 34,6 37,6 72 153 46 29,8 36,6 85 154 34,8 26,3 29,6 52 117 33,5 16 22,5 37 72 20 29,1 23,8 39 76 19,7 27,7 23,1 14 26 11,8 26,4 17,1

A százalékos arányok kiszámolása arra mutat rá, hogy milyen arányban vannak a tartós munkanélküliek. Ennek kiszámolását úgy történik, hogy például az adott évben 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli férfiak számát (fő) elosztjuk az összes regisztrált munkanélküli férfiak számával és megszorozzuk százzal. Minél magasabb a tartós munkanélküliek számaránya, annál inkább szükséges a beavatkozások tervezése. Ezesetben is figyelembe kell venni a nemek közötti különbséget, illetve a területi és országos arányokat.

3.2.4. számú táblázat - Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma nemenként év

18-29 évesek száma nő férfi összesen fő fő fő 2008 326 336 662 2009 329 342 671 2010 336 333 669 2011 329 325 654 2012 327 328 655 2013 315 330 645 2014 311 324 635 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

fő 18 16 20 28 22 -

Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma nő Férfi összesen % fő % fő % 5,5 22 6,4 40 6 4,8 19 5,7 35 5,2 6,1 17 5,2 37 5,7 8,6 18 5,5 46 7 7 19 5,8 41 6,4 -

A százalékos arányok kiszámítása hasonló az előző táblázat számítási módjához. Megjegyezzük, hogy ebben a táblában a Nemzeti Munkaügyi Hivataltól származó adatok vannak, melyek havi és negyedéves bontásban érhetők el. 74

A táblázatból nyert adatok (országos és területi adatokkal való összevetésben) egy fontos munkaerő-piaci helyzetre, a pályakezdők helyzetére irányítja a figyelmet.

3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 15 éves és idősebb lakosság 15-X éves legalább általános száma összesen iskolát végzettek száma összesen nő férfi összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő 2001 3604 1861 1743 2862 1398 1464 2011 3485 1801 1684 3112 1550 1562 2012 2013 2014 Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás, Önkormányzati adatgyűjtés év

általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma Összesen nő férfi fő % fő % fő % 742 20,6 463 24,9 279 16 373 10,7 251 13,9 122 7,2

A HEP Sablon és mellékletei összeállításának időpontjában csak a 2001. évi népszámlálásból állnak rendelkezésre települési adatok, várhatóan 2013 folyamán nyilvánosságra kerülnek a 2011. évi népszámlálási adatok is. Az általános iskolai végzettséggel nem rendelkező 15-X évesek számát csak úgy lehet kiszámolni, hogy a legalább általános iskolát végzettek számát ki kell vonni a teljes 15 évesnél idősebb népesség létszámából. Ez az adatsor használható a foglalkoztatottság résznél, de a HEP több más fejezeténél is fontos alapadatsor. 3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint nyilvántartott A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint álláskeresők száma 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános végzettség összesen Fő fő fő 2008 457 17 166 2009 418 14 160 2010 521 20 190 2011 519 19 201 2012 302 14 102 2013 329 20 138 2014 146 13 49 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Év

Az adattábla számszerűen adja meg, hogy a nyilvántartott álláskeresők közül milyen létszámban vannak az alacsony iskolai végzettségűek. A táblázat adatai alkalmasak arra, hogy tervezhetővé tegyék a beavatkozások mértékét, milyenségét. 3.2.7. számú táblázat - Általános iskolai felnőttoktatásban tanulók létszáma és a 8. évfolyamot eredményesen végzettek

év

általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma fő

8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma Fő

% 75

2009 2010 2011 2012 2013 2014 Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) Ez az adat arra mutat rá, hogy mennyire sikerül az iskolázatlanok bevonása a felnőttoktatásba. Amennyiben az alacsony iskolázottság probléma a településen, és eközben a felnőttoktatás ezen a területen nem jelenik meg, akkor a későbbiekben egy beavatkozási terület lehet. Ha a településen nincs általános iskolai felnőttképzés, célszerű felmérni az erre vonatkozó igényt és partnerek bevonásával megszervezni. 3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában középfokú felnőttoktatásban résztvevők összesen fő 54 68 52 59

szakiskolai felnőttoktatásban résztvevők fő % 54 100 68 100 52 100 59 100

szakközépiskolai felnőttoktatásban résztvevők fő %

gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők fő %

2009 2010 2011 2012 2013 2014 Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) Ez a két adatsor – éppúgy, mint a 3.2.7 táblázat adatai - csak érintőlegesen kapcsolódik ehhez a fejezethez, azonban alkalmas arra, hogy számszerűen is kimutassuk, hogy a munkaerő-piaci hátrányokat okozó alacsony iskolázottság javítására vonatkozó felnőttoktatásba milyen létszámban, arányban vonódnak be a településen élők. Tekintettel arra, hogy a fenti táblázathoz megjelölt adatforrások nem tájékoztatnak arról, hogy a felnőttoktatásban résztvevők valóban a település lakói-e, illetve, hogy a település lakói melyik településen veszik igénybe ezt az oktatási szolgáltatást, javasoljuk a táblázat adatait az önkormányzati adatgyűjtéssel pontosítani.

3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Közfoglalkoztatásban résztvevők személyek száma

Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest

Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma

2010

75,5

3

4

2011

34

1

3

2012

85

3

5

2013

282

32

2014

223

30

Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest

Forrás: Önkormányzat adatai Ki kell számolni, hogy az aktív korú (15-64 év közötti) lakónépesség hány %-a vesz részt közfoglalkoztatásban, valamint hogy az aktív korú roma/cigány népesség mekkora része vesz részt e 76

foglalkoztatási formában. Az önkormányzatiadatgyűjtés természetesen a partnerekkel – pl. nemzetiségi önkormányzat vagy civil szervezet stb. – való együttműködésben valósulhat meg.

3.2.10. számú táblázat – A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - vállalkozások regisztrált vállalkozások száma a településen

Kiskereskedelmi üzletek száma

vendéglátóhelyek száma

2008

746

46

19

2009

774

46

19

2010

780

42

15

2011

791

44

2012

809

2013

847

állami szektorban foglalkoztatottak száma

működő foglalkoztatási programok száma helyben

kivetett iparűzési adó (ft)

befizetett iparűzési adó (ft)

14

52.936.933

55.073.357

45

17

50.450.352

55.713.828.

43

17

57.617.856

62.863.297

foglalkoztatási programokban részt vevők száma

Forrás: TEIR, T-Star, önkormányzat adatai Meg kell vizsgálni a helyi munkalehetőségek alakulásának tendenciáit, illetve azt, mennyire illeszkedik az a helyi munkaerő és állásnélküli munkaerő lélekszámának alakulásához, és szakképzettségi szerkezetéhez. 3.2.11. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - közlekedés elérhetősé g átlagos ideje autóval

autóbusz járatpárok száma munkanapokon

átlagos utazási idő autóbusszal

vonat járatok átlagos száma munkanapoko n

átlagos utazási idő vonattal

Kerékpárút on való megközelíthetőség

átlagos utazási idő kerékpáron

Legközelebbi centrum

22 perc

6

30

-

-

-

-

Megyeszékhely

36 perc

10

60

-

-

-

-

Főváros

2 óra 39 perc

-

-

-

-

-

-

Forrás: helyi autóbusz társaság, MÁV, önkormányzat adatai

Meg kell vizsgálni a táblázatban megadottak mellett, illetve helyett a közeli foglalkoztatási centrum (városközpont, nagyváros) elérhetőségét különböző közlekedési módozatokkal. Az önkormányzat adatgyűjtés természetesen a partnerekkel való együttműködésben valósulhat meg. 3.2.12. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja – fiatalok

fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a településen fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a vonzásközpontban

van/nincs

Felsorolás

van

- nyári diákmunka programban részt vesz az önkormányzat 2012-től minden évben, - 2015. évben gyakornoki programban való részvétel 77

az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen

- munkaügyi központ által szervezett programokban való részvétel

van

az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a vonzásközpontban

TÁMOP

--

Forrás: helyi adatgyűjtés Össze kell gyűjteni azokat a településen elérhető, vagy a vonzáskörzetében (közeli város, nagyváros) rendelkezésre álló programokat, amelyek megkönnyítik a fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésüket. Kérjük, e programok meglétét, vagy hiányát rögzítse a táblázat 2. oszlopában, a harmadik oszlopban sorolja fel ezen programokat. Az önkormányzati adatgyűjtés természetesen a partnerekkel való együttműködésben valósulhat meg. 3.2.13. számú táblázat – A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja – programokon részvevő fiatalok száma fő

fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a településen férfi

nő

2013

5

4

2014

22

25

2015.

16

22

fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a vonzáskörzetben férfi

nő

5

13

az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen férfi

nő

az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a vonzáskörzetben férfi

nő

2008 2009 2010 2011 2012

Forrás: helyi adatgyűjtés A fenti adatok szöveges elemzése a helyi jógyakorlatok leírására is alkalmas. Segítségével áthatóvá válnak a hiányterületek és az adaptálható programok is. Az önkormányzatiadatgyűjtés természetesen a partnerekkel való együttműködésben valósulhat meg. 3.2.14. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - felnőttek munkaerő-piaci integrációját segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése Van/nincs

felnőttképző programok a településen

felnőttképző programok a vonzásközpontban

van

Felsorolás munkaügyi központ minden évben szervez tanfolyamokat a munkaerőpiac szakképzettségi hiány enyhítésére, amely programokban önkormányzat részt vesz 78

egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a településen

-

egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a vonzásközpontban

-

Helyi foglalkoztatási programok a településen

közfoglalkoztatási programok

van

-

Helyi foglalkoztatási programok a vonzásközpontban Forrás: helyi adatgyűjtés

Össze kell gyűjteni a településen, vagy vonzáskörzetében (közeli város, nagyváros) elérhető, a felnőttek munkaerő-piaci integrációját segítő szervezetek és a rendelkezésre álló szolgáltatások(pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) listáját.Kérjük, e programok meglétét, vagy hiányát rögzítse a táblázat 2. oszlopában, illetve a harmadik oszlopban sorolja fel ezen programokat. 3.2.15. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja – programokon részvevő felnőttek száma

fő

felnőttképző programok a településen

felnőttképző programok a vonzásközpontban

férfi

férfi

nő

nő

egyéb munkaerőpiaci szolgáltatások a településen férfi

nő

egyéb munkaerőpiaci szolgáltatások a vonzáskörzetben férfi

nő

helyi foglalkoztatási programok a településen férfi

nő

helyi foglalkoztatási programok a vonzáskörzetben férfi

nő

2008 2009 2010 2011 2012

Forrás: helyi adatgyűjtés A felnőttképzési és a foglalkoztatási programokon résztvevők száma fontos mutató a településen élő munkanélküliek perspektívájára és helyzetükből való kitörésre vonatkozóan. Az önkormányzatiadatgyűjtés természetesen a partnerekkel való együttműködésben valósulhat meg. 3.2.16. számú táblázat – Mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása fő

mélyszegénységben élők

Romák/cigányok

2008 2009 2010 2011 2012 79

Forrás: helyi adatgyűjtés A mélyszegénység fogalmát a HEP Sablon vonatkozó fejezetében találhatjuk részletesen kifejtve. Ez alapján kereshetjük meg, hogy hány főt foglalkoztattak a mélyszegénységben élő és hány főt a romák/cigányok közül a települési önkormányzat saját fenntartású intézményeiben az egyes években.Az önkormányzatiadatgyűjtés természetesen a partnerekkel való együttműködésben valósulhat meg.

3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma Nyilvántartott álláskeresők száma 457 2008. 2. negyedév 328 2008. 3. negyedév 281 2008. 4. negyedév 360 2008. átlag 2825 2009. 1. negyedév 418 340 2009. 2. negyedév 2009. 3. negyedév 276 2009. 4. negyedév 404 2009. átlag 2759 2010. 1. negyedév 521 331 2010. 2. negyedév 2010. 3. negyedév 305 2010. 4. negyedév 433 2010. átlag 2750 2011. 1. negyedév 519 384 2011. 2. negyedév 2011. 3. negyedév 329 2011. 4. negyedév 387 2011. átlag 2736 2012. 1. negyedév 519 319 2012. 2. negyedév 2012. 3. negyedév 290 2012. 4. negyedév 302 2012. átlag 2721 2013. 1. negyedév 486 354 2013. 2. negyedév 2013. 3. negyedév 311 2013. 4. negyedév 329 2013. átlag 2846 2014. 1. negyedév 336 422 2014. 2. negyedév 2014. 3. negyedév 146 2014. átlag 2818 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2008. 1. negyedév

segélyben részesülők fő segélyben részesülők % 63 7,3 16 20,5 17 16,5 36 10,0 457 16,2 70 6,0 21 16,2 10 27,6 48 8,4 418 15,2 92 5,7 19 17,4 21 14,5 60 7,2 551 20 80 6,5 26 14,8 30 11,0 6 64,5 519 19 4 129,8 4 79,8 4 72,5 3 100,7 519 19,1 5 97,2 4 88,5 4 77,8 2 164,5 329 11,6% 6 56,0 5 84,4 5 29,2 146 5,2%

Ki kell számolni, hogy a nyilvántartott álláskeresők közül hány %-a részesült álláskeresési járadékban (korábban munkanélküli segély, keresetpótló támogatás). 80

Ezeket az adatokat szükséges összevetni a munkanélküliségi adatokkal, hogy láthatóvá váljon, hogy a rendszeres jövedelem nélkül élők hozzájutnak-e támogatáshoz.

3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma nyilvántartott álláskeresők száma fő 2008 356 2009 359 2010 397 2011 404 2012 357 2013 370 2014 301 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

álláskeresési járadékra jogosultak fő % 61 17,1% 61 17,0% 69 17,4% 60 14,9% 28 7,8% 24 6,5 26 8,6

E táblázatban a százalékos megoszlást úgy számoljuk ki, hogy az álláskeresési járadékra jogosultak létszámát (fő) elosztjuk a nyilvántartott álláskeresők számával, majd megszorozzuk százzal. Az elemzés során a táblázat adatait idősorosan is figyelni kell, vagyis hogy nőtt vagy csökkent a járadékra jogosultak aránya. Emellett a kapott adatokat szükséges összevetni a munkanélküliségi adatokkal, hogy láthatóvá váljon, hogy a rendszeres jövedelem nélkül élők hozzájutnak-e támogatáshoz.

3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás)

rendszeres szociális segélyben részesülők

fő

15-64 évesek %-ában

fő

Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett

Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást

munkanélküliek %-ában

2008 202 2009 29 149 2010 23 224 2011 41 224 2012 24 291 2013 24 298 2014 34 221 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Helyi adatgyűjtés A táblázat adatsora azt jelzi, hogy az adott településen a szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, mint az aktív korúak támogatása milyen mértékben van jelen. Rendszeres szociális segélyt az az aktív korú személy kaphat az önkormányzattól, aki nem munkavállaló, vagy egészségkárosodott, vagy támogatott álláskereső, vagyis olyan hátrányos munkaerő-piaci helyzetű, aktív korú személyek részére nyújtott támogatás, akik nem rendelkeznek rendszeres, megélhetést biztosító jövedelemmel. A 81

foglalkoztatást helyettesítő támogatást csak álláskereső személy veheti igénybe.Önmagában az adat nem értelmezhető, szükséges összevetni az aktív korúak (3.2.1 tábla - 15-64 évesek száma) és a munkanélküliek számával (3.2.1 tábla - nyilvántartott álláskeresők száma). Az elemzés során ki kell emelni, hogy a szociális segély meghatározó mértékben jelenik meg a település alacsony jövedelmű lakosságának körében. Figyelembe kell venni, hogy 2011 január 1-től bérpótló juttatásra (BJP), illetve 2011 szeptember 1-től foglalkoztatást helyettesítő támogatásra (FHT) jogosult, aki korábban rendelkezésre állási támogatásban (RÁT) részesült, ám a jogosultságot évente felül kell vizsgálni. 2012-től csak annak folyósítható az ellátás, aki a jogosultság felülvizsgálatát megelőző évben legalább 30 nap munkaviszonyt tud igazolni közfoglalkoztatásban vagy a munkaerőpiacon. Amennyiben a feltételeknek nem tud eleget tenni, mert számára nem tudtak közfoglalkoztatás körébe tartozó munkát felajánlani, illetve a 30 nap munkavégzést egyéb módon sem tudta teljesíteni, akkor a 30 nap számításánál az általa teljesített közérdekű önkéntes tevékenység időtartamát is figyelembe kell venni. A bérpótló juttatásban részesülő a munkaügyi szervezettel nyilvántartott álláskeresőként köteles együttműködni. Január elsejétől közfoglalkoztatásban csak a kirendeltség által közvetített álláskeresők, elsősorban bérpótló juttatásra jogosult személyek foglalkoztathatóak, akik a felajánlott munkalehetőséget az iskolai végzettség és szakképzettség figyelembevétele nélkül kötelesek elfogadni, emellett az önkormányzat rendeletben előírhatja jogosultsági feltételként, hogy a juttatásban részesülő a lakókörnyezetét tartsa rendben. A BJP/FHT összege a mindenkori öregségi minimálnyugdíjhoz igazítva, több mint négy évig változatlanul 28 500 forint volt, majd ez lecsökkent 22.500 forintra.

3.4.1. számú táblázat- Lakás állomány

db

összes lakásállomány ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

bérlakásállomány ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

2008 1753 2009 1753 2010 1755 2011 1752 2012 1753 2013 1754 2014 1755 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok

egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok

szociális lakásállomány ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

3 3 3 3 3 3 3

Kérjük, gyűjtse össze az önkormányzati illetve a rendelkezésre álló adatbázisokból a település lakásállományára vonatkozó adatokat.Vizsgálni szükséges, hogy az egyes kategóriákban mennyi a szociális követelmények szempontjából nem megfelelőnek minősíthető lakások száma. Javasoljuk a táblázatban megjelölt számszerű adatok mellett azt is beazonosítani, hogy a lakásállomány hány családot, hány háztartást érint. Ezzel összefüggésben lehet azt is – további, pontosító adatgyűjtés segítségével - vizsgálni, hogy a vizsgált családok közül mennyinek nincs munkajövedelme, hány család él alacsony komfortkörülmények között, illetve hogy hogyan gazdálkodik az önkormányzat a bérlakás állománnyal (mennyi üres bérlakás van például) stb. Az önkormányzatiadatgyűjtés természetesen a partnerekkel való együttműködésben valósulhat meg. 3.4.2. számú táblázat - Veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság Feltárt veszélyeztetett lakhatási helyzetek száma

Hajléktalanok száma 82

2008 2009 2010 2011 2012

Forrás: önkormányzati adatok A táblázat elemzésekor figyelembe kell venni, hogy az adott helyzetszám hozzávetőlegesen hány főt érint. Azt is vizsgálni kell, hogy hány esetben került az önkormányzat szociális bizottsága elé veszélyeztetett lakhatási helyzet problémája az elmúlt években. A vizsgálat további részében figyelemmel kell lenni arra, hogy miként alakul a hajléktalanok száma a településen.A hajléktalanok létszámát szükséges a szöveges kifejtésben pontosítani (szállón, közterületen, anya-gyermek otthonban, lakásukat elvesztők akik ideiglenes elhelyezést kaptak stb. hajlék és fedélnélküli). Az önkormányzatiadatgyűjtés természetesen a partnerekkel való együttműködésben valósulhat meg.

3.4.3. számú táblázat - Lakásfenntartási és adósságcsökkentési támogatásban részesülők lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma

adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma

361 316 357 309 526 499 451

0 0 0 0 0 0 0

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Forrás: TeIR, KSH Tstar

Komoly probléma az eladósodás, különösen a hátrányos helyzetű, munkájukat elveszítő vagy alacsony jövedelmű, idős, vagy több gyermekes családoknak, az ilyen helyzetbe jutók számának megállapításához nyújt segítséget ez a táblázat. Ez a réteg veszítheti el a lakását, válhat hajléktalanná leginkább, vagy náluk kapcsolják ki fizetés hiányában a közszolgáltatásokat. 3.5.1. számú táblázat - Telepek, szegregátumok helyzete Telepek, szegregátumok száma a településen: Telepi lakások száma a településen:

2008 2009 2010 2011 2012

A telep/ek, szegregátum/ok elhelyezkedése a település területéhez viszonyítva A telep/ek megközelíthetősége: A telepek közelében lévő egészségtelen üzemek, létesítmények (kérjük, sorolja fel, van-e a közelben - és ha igen milyen távolságra - szeméttelep, feldolgozó üzem stb.) 83

Forrás: helyi adatgyűjtés A fenti táblázatban megadott adatok alapján elsősorban az a kérdés, hogy miféle változások vannak a területen. E mellett a két zárókérdés szöveges kifejtése azt jelzi, hogy a telepi, szegregátumi viszonyok során az egyenlő hozzáférés milyen mértékben sérül, vagyis itt is a település többi részéhez javasolt viszonyítani. A helyiadatgyűjtés természetesen a partnerekkel való együttműködésben valósulhat meg.

84

3.5.2. számú táblázat - Telepek, szegregátumok helyzete – lakásállomány komfort nélküli lakások a belterületen

komfort nélküli lakások a külterületen

komfort nélküli lakások a nem szegregált lakóterületeken

komfort nélküli lakások a szegregált lakóterületeken

alapozással nem rendelkező lakások a belterületen

alapozással nem rendelkező lakások a külterületen

alapozással nem rendelkező lakások a nem szegregált lakóterületeken

alapozással nem rendelkező lakások a szegregált lakóterületeken

szilárd falazattal nem rendelkező lakások a belterületen

szilárd falazattal nem rendelkező lakások a külterületen

szilárd falazattal nem rendelkező lakások a nem szegregált lakóterületeken

szilárd falazattal nem rendelkező lakások a szegregált lakóterületeken

vezetékes ivóvízzel ellátott lakások a belterületen

vezetékes ivóvízzel ellátott lakások a külterületen

vezetékes ivóvízzel ellátott lakások a nem szegregált lakóterületeken

vezetékes ivóvízzel ellátott lakások a szegregált lakóterületeken

árammal ellátott lakások a belterületen

árammal ellátott lakások a külterületen

árammal ellátott lakások a nem szegregált lakóterületeken

árammal ellátott lakások a szegregált lakóterületeken

vezetékes gázzal ellátott lakások a belterületen

vezetékes gázzal ellátott lakások a külterületen

vezetékes gázzal ellátott lakások a nem szegregált lakóterületeken

vezetékes gázzal ellátott lakások a szegregált lakóterületeken

csatornával ellátott lakások a belterületen

csatornával ellátott lakások a külterületen

csatornával ellátott lakások a nem szegregált lakóterületeken

csatornával ellátott lakások a szegregált lakóterületeken

száma aránya az összes lakásállományhoz viszonyítva

száma aránya az összes lakásállományhoz viszonyítva

száma aránya az összes lakásállományhoz viszonyítva

száma aránya az összes lakásállományhoz viszonyítva

száma aránya az összes lakásállományhoz viszonyítva

száma aránya az összes lakásállományhoz viszonyítva

száma aránya az összes lakásállományhoz viszonyítva

Forrás: Önkormányzati adatok, TeIR, KSH adatbázis Kérjük, a táblázat második sorába írja be a település különböző területein a komfort nélküli lakások számát. A harmadik oszlopban számítsa ki ezen lakások arányát az adott lakóterület összes lakásához viszonyítva. Komfort nélküli (substandard) a lakás, amelyre érvényes a következő feltételek valamelyike: nincs WC vagy fürdőszoba; nincs szennyvízelvezető-csatorna; hiányzik az alapozás, a fal vályogból épült; nincs vezetékes 85

víz. Substandard a lakás akkor is, ha a lakásban nincs konyha és a teljes alapterület nem éri el az 50 m²-t. Szilárd falazattal rendelkező lakás: a falazat anyaga kő, tégla, beton, panel. 3.5.3. számú táblázat - A telepeken, szegregátumokban élők összes fő a telepen/szegregátumokban élők száma és változása

férfi

nő

2008 2009 2010 2011 2012

0-6-éves 7-14 éves 15-30 éves 31-45 éves 46-64 éves 65< éves az aktív korúak (15-64 év) közül foglalkoztatott munkanélküli Inaktív eltartott segélyezettek száma hátrányos helyzetű gyermekek száma halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Forrás: Önkormányzati adatok A telepen/szegregátumokban élők száma és változása a szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatát mutatja. Fel kell tárni a telepeken, szegregátumokban élő népesség életkori és foglalkoztatottságbeli megoszlását nemek szerint. Gazdaságilag aktív népesség:A foglalkoztatottak és a munkanélküliek (azaz a munkát végzők és a munkavégzésre rendelkezésre állók) együttes száma a 15-64 éves népességben. Inaktív az az aktív korú személy, aki nem dolgozik, de rendelkezik saját rendszeres bevétellel (nyugdíj, ösztöndíj, segély…). Eltartott az az aktív korú személy, aki nem rendelkezik saját rendszeres jövedelemmel. Az önkormányzatiadatgyűjtés természetesen a partnerekkel való együttműködésben valósulhat meg.

3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás

2008 2009 2010

Felnőttek és gyermekek részére szervezett háziorvosi szolgálatok száma 1 0 0

Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma 1 3 3

házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma 1 1 1 86

2011 2012 2013 2014

0 0 0 0

3 2 2 0

1 1 1 0

Forrás: TeIR, KSH Tstar Az orvosi, egészségügyi ellátást, illetve annak változását mutatja be a táblázat, mely szintén lényeges adat az adott település infrastruktúrájának és szolgáltatásainak vonatkozásában.

3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 2008 236 2009 263 2010 242 2011 248 2012 271 2013 348 2014 314 Forrás: TeIR, KSH Tstar Ez az adat szintén az egészségügyi ellátás egyik fontos mutatója, amely esélyegyenlőségi szempontból jelentős. A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére - egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához - az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások kompenzálását célzó hozzájárulás. Három jogcímen kaphat valaki közgyógyellátási igazolványt: 1. alanyi jogon, 2. normatív alapon, 3. méltányossági alapon.

3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma ápolási díjban részesítettek száma 2008 145 2009 163 2010 177 2011 195 2012 190 2013. 2014 Forrás: TeIR, KSH Tstar Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személyotthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozórészére biztosított anyagi hozzájárulás.Ápolási díjra jogosult a hozzátartozó [a közeli hozzátartozók meghatározásáról ld. a Ptk. 685. § b) pontját], ha állandó és tartós gondozásra szoruló, súlyosan fogyatékos (életkorra tekintet nélkül), vagy tartósan beteg 18 év alatti gyermek gondozását, ápolását végzi.

87

III. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 18 év alattiak száma a népességben

Védelembe vett 18 év alattiak száma

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

18 8 11 24 12

Megszűntetett esetek Veszélyeztetett kiskorú száma a 18 év alatti gyermekek száma védelembe vettek közül 158 156 158 156 152 2 3 -

Forrás: TeIR, KSH Tstar A veszélyeztetett és a védelembe vett kiskorúak számát a település jegyzője tartja nyilván. A jegyző védelembe veszi a gyermeket, ha a szülő vagy törvényes képviselő az alapellátások önkéntes igénybevételével a gyermek veszélyeztetettségét megszüntetni nem tudja, de segítséggel a gyermek fejlődése, nevelése a családban biztosítható. A települési önkormányzat jegyzője - a gyermekjóléti szolgálat javaslatának figyelembevételével - védelembe veheti továbbá a szabálysértési hatóság értesítése alapján a szabálysértést elkövetett fiatalkorút, vagy a nyomozó hatóság nyomozást megtagadó határozata alapján a tizennegyedik életévét be nem töltött gyermeket, vagy a rendőrség, az ügyészség, illetve a bíróság jelzése alapján a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított, vádolt fiatalkorút. A veszélyeztetett gyermek definíciója alatt olyan - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult – állapotot ért a rendelet, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. A gyermekvédelemben érintett szakemberek gyakran eltérően értelmezik a veszélyeztetettség fogalmát és a mértékét is, ezért a helyzetelemzés szöveges részében javasolt mindezt részletesebben elemezni.

4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

448 464 530 511 404 352 301

Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma 43 39 44 38 94 78 65

Kiegészítő gyermekvédelmi támogatásban részesítettek száma

Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesítettek száma

9 9 7 7 7 0 0

-

93 93 141 75 89 11 60

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt a nyugdíjminimumhoz viszonyított egy főre eső havi jövedelem összege és a vagyoni helyzet függvényében állapítják meg, míg a kiegészítő illetve a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban akkor részesítheti a családot az önkormányzat, illetve az illetékes jegyző, amennyiben a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást 88

veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. Az elemzés során az eljárás objektív és szakmai standardoknak történő megfelelését javasolt szövegesen is értékelni. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény célja a szociális alapon rászoruló kiskorúak, vagy közoktatási intézményben tanuló nagykorúak anyagi támogatása. Ennek formája:a) gyermekétkeztetés normatív kedvezmény b) pénzbeli támogatás (évente két alkalommal: augusztus és november hónapban, feltéve, hogy a kedvezményre való jogosultsága tárgyév augusztus 1-én, illetve november 1-én fennáll c) külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezmény.

4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma, aránya

Ingyenes 50 százalékos Ingyenes étkezésben mértékű étkezésben résztvevők kedvezményes résztvevők száma étkezésre száma óvoda iskola 1-8. jogosultak száma évfolyam 1-13. évfolyam 2008 70 88 79 2009 67 96 55 2010 70 125 32 2011 67 160 16 2012 76 163 15 2013 53 151 20 2014 41 140 20 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma 289 274 289 282 280 269 200

Nyári Óvodáztatási étkeztetésb támogatásban en részesülők részesülők száma száma 0 22 51 69 39 43 34

0 0 100 450 236 120 83

Az ingyenes vagy a kedvezményes támogatások köre kiszélesedett az elmúlt években. A támogatások zöme a rendszeres gyermekvédelmi támogatások jogosultságához kötődik. A helyzetelemzés során annak a vizsgálata is javasolt, hogy a legjobban rászoruló családok gyermekei hozzájutnak-e a támogatásokhoz. A támogatások mindegyikét hivatalos iratokkal kell igényelni, igazolni. A mélyszegénységben élő személyek, családok gyakran megfelelő papírok, jövedelemigazolás vagy egyéb okok miatt nem jutnak hozzá szolgáltatásokhoz.

4.1.4. számú táblázat – Magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya

Ebből Ebből Magyar Magyar Magyar hátrányos hátrányos állampolgársággal Ebből állampolgársággal állampolgársággal helyzetű helyzetű nem rendelkező, hátrányos nem rendelkező nem rendelkező 18 év alatti helyzetű általános óvodások száma középiskolások iskolások száma száma 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: Önkormányzati adatok, BM-BÁH A tankötelezettség hatálya alá tartoznak és jogosultak az ingyenes oktatásra, illetve a magyar társaikkal azonos pedagógiai és szociális juttatások igénybevételére a menekültek; menedékjogot kérők; átmenetileg 89

Magyarországon menedéket kereső személyek (menedékesek) nemzetiségtől függetlenül minden bevándorló. Menekült vagy politikai menedékjogot kért gyerekeket külön juttatás illeti meg a BÁH-tól. Kiegészítő információkkal a nem magyar állampolgárságú gyermekek részletesebb és a helyi viszonyoknak megfelelő felsorolása javasolt (állampolgárság, nyelv, magyarországi státusz stb.).

90

4.2.1. számú táblázat – A településen szegregált lakókörnyezetben élő gyermekek

A településen élő 0-6 éves gyermekek száma

A településen óvodai ellátásban részesülő gyermekek száma

A településen bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek száma

Ebből Ebből Összesen szegregátumban Összesen szegregátumban él él

A településen Biztos Kezdet Gyerekház szolgáltatásaiban részesülő gyermekek száma

Összesen

Ebből szegregátumban él

Megközelítés, elérhetőség perc Forrás: Önkormányzati, intézményi adatok A szegregátumban élő 0-6 éves gyermekek létszáma mellett meg kell vizsgálni, hogy milyen arányban veszik igénybe az óvodai nevelés előtt az esetlegesen rendelkezésre álló korai fejlesztésben fontos szolgáltatásokat, mint a bölcsőde, Biztos Kezdet Gyerekház, majd az óvodai nevelés. A szolgáltatások elérhetősége, távolsága, kihasználtsága szintén elemzési szempont a helyzetelemzés során.

4.2.2. számú táblázat – Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete A település szegregált lakókörnyezetben élő, sajátos nevelési igényű tanulók

A településen élő általános iskolás tanulók száma

A településen élőSNI általános iskolás tanulók száma összesen

ebből szegregátumban él

SNI tanulók ellátásának települése (helyben vagy más település ahol tanulnak)

Forrás: Önkormányzati, intézményi adatok A szegregátumban (KSH definíció) vagy krízisterületnek minősíthető lakótömbben, substandard lakásokban stb. élő családok gyermekeinek a helyzetének a vizsgálata több szempont mellett, végezhető el intézményi (gyerekjóléti szolgálat) és önkormányzati adatok alapján. Fel kell tárni az e területeken élő családok gyermekeit érintő szociális, oktatási, egészségügyi helyzetét.

4.2.3. számú táblázat – Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Intézmény OM azonosítója

Iskola / Feladatellátási hely neve:

Feladat-ellátási helyen tanulók száma (összes tanuló)

A feladat-ellátási helyen tanulók közül az 1. szegregátum(ok)ban lakó tanulók száma

A feladat-ellátási helyen tanulók közül a 2. szegregátum(ok)ban lakó tanulók száma

A feladat-ellátási helyen tanulók közül a 3. szegregátum(ok)ban lakó tanulók száma

Forrás: Járási tankerületi, intézményfenntartói, Önkormányzati adatok 91

A szegregált lakókörnyezetben élő tanulók adatait iskolafenntartói háttértől függetlenül, minden általános iskolára vonatkoztatva kell megadni. 4.2.4. számú táblázat – Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Otthont nyújtó ellátásba került gyermekek száma a szegregátumban település egésze Átmeneti nevelésbe vétel

2010 2011 2012

Tartós nevelésbe vétel

2010 2011 2012

Ideiglenes hatályú elhelyezés

Családi pótlék/ iskoláztatási támogatás felfüggesztése iskolai hiányzás miatt

szegregátum 1.

szegregátum 2.

Szegregátum 3.

2010 2011 2012 2010 2011 2012 2011 2012

Forrás: Önkormányzati adatok A szegregált lakókörnyezetben élő gyermekek az átlagnál nagyobb arányban kerülnek a gyermekvédelem alap- vagy szakellátás látókörébe. Az adatokat a helyi gyermekjóléti szolgálat, önkormányzat és a gyámhivatal segítségével kell megadni. A helyzetelemzés során a gyermekvédelmi jelzőrendszer törvényben szabályozott működésének a feltételeit is vizsgálni szükséges.

4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

védőnői álláshelyek száma 2 2 2 2 2 2 2

Egy védőnőre jutó gyermekek száma 72 70,5 65,5 61,5 56,5

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés A fenti táblázat adatait szükséges összevetni a védőnők által ellátottak számával, arányával és a védőnői körzetben élő 0-3 év közötti gyerekek számával. Ebből látható a védőnői leterheltség, illetve, hogy valamennyi gyermek hozzájut-e a védőnői szolgáltatáshoz.

92

Esetenként a védőnők a vizsgált település mellett további településeken is ellátnak védőnői feladatokat. Ilyen esetekben szükséges az adatgyűjtést a védőnők információival kiegészíteni, hogy pontosan látható legyen a védőnői leterheltség. A leterheltség megállapításához figyelembe kell venni, hogy a jogszabály szerint a védőnő maximum 250 gyereket láthat el, illetve, hogy országos átlagban 300 gyerek ellátása jut egy védőnőre.

93

4.3.2. számú táblázat – Gyermekorvosi ellátás jellemzői

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

Betöltetlen felnőtt háziorvosi praxis/ok száma 0 0 0 0 0

Háziorvos által ellátott esetek száma

Gyermekorvos által ellátott esetek száma

Felnőtt házi orvos által ellátott esetek száma

5232 5688 5311 5469 6151

0 0 0 0 0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés A hátrányos helyzetű településeken jellemzően alig van gyermekorvos, amennyiben a háziorvos látja el ezt a feladatot, akkor a táblázat utolsó oszlopát kell kitölteni.

4.3.3. számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

Bölcsődék száma

Bölcsődébe beírt gyermekek száma

0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0

Szociális szempontból felvett gyerekek száma (munkanélküli szülő, veszélyeztetett gyermek, nappali tagozaton tanuló szülő)

Működő összes bölcsődei férőhelyek száma

0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, helyi adatgyűjtés A bölcsődei felvételnél vizsgálni kell, hogy érvényesül-e az az alapelv, hogy előnyt kell élvezzen az a gyermek, akit egyedülálló (élettárssal nem rendelkező hajadon, nőtlen, elvált vagy özvegy családi állapotú) szülője nevel; akivel együtt a családban nevelt kiskorú gyermekek száma a három főt meghaladja; aki családgondozásban részesül, és fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége; akinek szülője orvosilag igazolt betegsége miatt az ellátást biztosítani nem vagy csak részben tudja; akit – gyámhatósági határozat alapján – gyámként kirendelt időskorú (a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt elért) hozzátartozója nevel; akinek a szülője jövedelmi helyzete miatt (mert családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg) az ellátásáról nem vagy nehezen tud gondoskodni; akinek családjában az egy főre jutó jövedelem alacsony. 4.3.4. számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma Családi napköziben Családi napköziben a térítésmentes engedélyezett férőhelyek férőhelyek száma száma

Családi napközeiben gondozott gyermekek száma

2008 2009 2010 2011 2012 94

2013 2014

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Intézményi adatok A családi napköziben - a saját, napközbeni ellátást máshol igénybe nem vevő gyermeket is beszámítva legfeljebb öt gyermek gondozható.Ha a családi napköziben egy fogyatékos gyermeket is gondoznak, akkor a gondozható gyermekek száma legfeljebb négy fő. Ha a családi napköziben gondozott valamennyi gyermek fogyatékos, akkora gondozható gyermekek száma legfeljebb három fő. A rendeletben meghatározott létszámon túl még két gyermek, ha fogyatékos gyermekről van szó, még egy gyermek gondozható a családi napköziben, feltéve, hogy az ellátást nyújtónak állandó segítője van. A családi napközit felmérő elemzésekor nem csak a férőhelyek számát érdemes kiemelni, hanem a kihasználtságot is – ezért került bele a helyi adatgyűjtésre támaszkodó kiegészítő oszlopként a gondozott gyermekek száma is a táblázatba. 4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG

db

Az óvoda telephelyeinek száma

2

Hány településről járnak be a gyermekek

2

Óvodai férőhelyek száma

150

Óvodai csoportok száma

6

Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig):

09.01.-08.15.

A nyári óvoda-bezárás időtartama: ()

2 hét

Személyi feltételek

Fő

Hiányzó létszám

Óvodapedagógusok száma

13

0

Ebből diplomás óvodapedagógusok száma

13

0

Gyógypedagógusok létszáma

0

0,5

Dajka/gondozónő

6

0

Kisegítő személyzet

6

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés Amennyiben a településen több óvoda működik, úgy a táblázatot intézményenként szükséges kitölteni. Az óvodai telephelyek adatait, fenntartói háttértől függetlenül, minden óvoda esetében szükséges megadni. Óvodai telephelye egy tagintézménynek is lehet külön, telephely alatt a legalább egy külön óvodai csoporttal rendelkező, külön épületben vagy épületrészben működő óvodák adatai kell megadni. A kapott adatokat szükséges összevetni az adatelemzés során a Köznevelési törvény valamint Óvodai nevelés országos alapprogramjában foglaltakkal.

4.4.2. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 2. 95

Helyhiány miatt elutasított gyermekek száma

Ebből hátrányos / halmozottan hátrányos helyzetű

Fő

2008.

0

0

2009.

0

0

2010.

0

0

2011.

0

0

2012.

0

0

2013.

0

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati, intézményi adatgyűjtés A korábbi években csak a 3 éves kort betöltött halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket kellett előnyben részesíteni az óvodai felvétel során, míg 2014-től minden 3 éves gyermeknek kötelező óvodába járni. Kérjük, a helyhiány miatt elutasított gyermekek szociális hátterét is jelölje a szélső oszlopban. (HH/HHH)

4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3.

Óvodai Óvodai Óvodai gyermekfeladatférőhelye csoportok ellátási k száma száma helyek száma 2008 158 6 150 2 2009 149 6 150 2 2010 151 6 150 2 2011 146 6 150 2 133 6 150 2 2012 129 6 150 2 2013 116 6 150 2 2014 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés 3-6 éves korú gyermekek száma

Óvodába beírt gyermekek száma 146 152 148 138 135 134 116

Óvodai gyógypedagóg iai csoportok száma 0 0 0 0 0 0 0

4.4.4. számú táblázat - Az óvodai ellátás igénybevétele 2012-2013. év

3 éves

4 éves

5 éves 6 éves 7 éves Összesen

Székhely

Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma Más településről bejáró gyermekek létszáma Az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) A beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma 96

A beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma Tagóvoda Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma Más településről bejáró gyermekek létszáma Az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) A beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma A beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai nevelésben történő részvétele jelentősen javult Magyarországon. A különböző okokra visszavezethető nagyobb mértékű hiányzás a hátrányos helyzetű csoportok későbbi sikeres oktatási részvételére lehet negatív hatással. 4.4.5. számú táblázat - A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ellátása

Székhely

beíratott hátrányos helyzetű gyermekek létszáma

az intézménybe beíratott, 20%-ot fejlesztő meghaladóan foglalkozásban hiányzott hátrányos részesülő helyzetű gyermekek hátrányos helyzetű száma (az adott gyermekek száma évből eltelt időszakra vetítetten)

beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek létszáma

az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten)

fejlesztő foglalkozásban részesülő halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma

Csoport1 Csoport 2 Csoport 3 Csoport 4 Csoport 5 Csoport 6 Összesen A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel)

Tagóvoda Csoport1 Csoport 2

97

Csoport 3 Csoport 4 Csoport 5 Csoport 6 Összesen A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel)

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés 4.4.6.a. számú táblázat - Óvodai körzethatár

Óvodai körzetenkénti létszám és hh/hhh gyermekek megoszlása

A A körzetbe körzetbe felvehető felvehető (ott élő) (ott élő) összes összes hh gyermegyermekek száma kek száma

A körzetbe felvehető (ott élő) összes hhh gyermekek száma

A körzet óvodáiba járó gyermekek összlétszáma

A körzetbe járó hh gyermekek létszáma

A körzetbe járó hh gyermekek aránya a körzet óvodásainak összlétszámához viszonyítva (%)

A körzetbe járó hhh gyermekek létszáma

A körzetbe járó hhh gyermekek aránya a körzet óvodásainak összlétszámához viszonyítva (%)

Körzet 1 Körzet 2 Körzet 3 Körzet 4 Körzet 5 Körzet 6 Körzet 7 Összesen Forrás: Önkormányzati adatok Ha a településen több óvoda működik, akkor a felvételi körzeteket oly módon kell kialakítani, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya a településen egyenletes legyen.

98

4.4.6.b. számú táblázat - Óvodai létszám-megoszlás

Székhely:

Létszám

hh fő

hh arány %

hhh fő

hhh arány %

hh arány a gyermekek összlétszámához viszonyítva

hhh arány a gyermekek összlétszámához viszonyítva

sajátos nevelési igényű gyermekek létszáma

sajátos nevelési igényű gyermekek aránya a csoport összlétszámához viszonyítva

Csoport1 Csoport 2 Csoport 3 Csoport 4 Csoport 5 Csoport 6 Összesen A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel) Tagóvoda vagy telephely Csoport1 Csoport 2 Csoport 3 Csoport 4 Csoport 5 Csoport 6 Összesen A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel)

!

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés A táblázatban az óvodai csoportok létszáma mellett a hátrányos helyzetű gyerekek létszámát és arányát, illetve utóbbi csoportból a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek létszámát és arányát is meg kell adni.

99

4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma Általános iskola 1-4 évfolyamon tanulók száma fő

Általános iskola 5-8 évfolyamon tanulók száma fő

165 174 167 168

199 179 183 147

2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014

általános napközis tanulók iskolások száma száma fő fő %

364 353 350 315

64 59 69 95

17,6% 16,7% 19,7% 30,2%

Forrás: TeIR, KSH Tstar A nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) résztvevők és a napközisek száma

4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai

általános iskolai osztályok száma 1-4 5-8 összesen évfolyamon évfolyamon 2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014

7 8 8

9 8 8

16 16 16 15

általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban 1-4 évfolyamon

5-8 évfolyamon

összesen

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

általános iskolai feladatellátási helyek száma db

1 1 1 1

Forrás: TeIR, KSH Tstar

4.4.9. számú táblázat - Általános iskolások adatai – el- és bejárás

Létszám (fő) A településen élő általános iskolás korú gyermekek létszáma

A helyben élő összes gyerekhez képest az arányuk X

Más településről bejáró általános iskolások Más településről bejáró hh gyerekek Más településről bejáró hhh gyerekek Más településre eljáró általános iskolások Más településre eljáró hh gyerekek Más településre eljáró hhh gyerekek Általános iskolás korúak közül a hh gyerekek Általános iskolás korúak közül a hhh gyerekek Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok 100

101

4.4.10. számú táblázat –Iskolai körzethatár Hány körzet van a településen Iskolai körzetenkénti létszám és hh/hhh tanulók megoszlása

db A körzet általános iskoláiba járó tanulók összlétszáma

A körzetbe járó hh tanulók létszáma

A körzetbe járó hh tanulók aránya a körzet tanulóinak összlétszámához viszonyítva (%)

A körzetbe járó hhh tanulók tanulók létszáma

A körzetbe járó hhh tanulók aránya a körzet tanulóinak összlétszámához viszonyítva (%)

A körzetbe járó hh tanulók létszáma a település hh tanulóinak összlétszámához viszonyítva

A körzetbe járó hhh tanulók létszáma a település hhh tanulóinak összlétszámához viszonyítva

Összesen Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok Ha a településen több általános iskola működik, az egymással határos felvételi körzeteket oly módon kell kialakítani, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak az adott körzetben felvehető összes tanköteles tanulóhoz viszonyított aránya a különböző intézményekben hasonló legyen. Vagyis ha a településen, kerületben több általános iskola működik, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak az egyes felvételi körzetekben kiszámított aránya legfeljebb 15 százalékponttal lehet magasabb, mint az általános iskolába járó halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek a település, kerület egészére kiszámított aránya a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend. 24. §-a szerint. Amennyiben mód van rá a körzethatár rendelet hatálya alá nem tartozó egyéb egyházi vagy nem állami, nem önkormányzati általános iskolák adatait is adja meg. 4.4.11. számú táblázat - Iskola személyi feltételek Fő

Hiányzó létszám

Nem szaktanítást végző tanító Szaktanítást végző tanítók száma Szaktanítást végző tanárok száma Gyógypedagógusok létszáma Gyermekvédelmi felelős Iskolaorvos Iskolapszichológus Kisegítő személyzet Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok 4.4.12. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban

8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma /aránya a nappali rendszerű oktatásban Fő / % 2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014

53 43 47 71 102

Forrás: TeIR, KSH Tstar Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok A 8. évfolyamot elkezdett tanulók számát kell összevetni a 8. évfolyamot eredményesen elvégzettek számával a nappali rendszerű oktatásban. Ez az adat mutatja az intézmény lemorzsolódási mutatóit, melyeknek munkaerő-piaci kihatásai nagy mértékben vannak.

103

4.4.13. számú táblázat - Iskolai ellátás igénybevétele - telephelyi bontásban 2012-2013. tanév Telephely1 (szükség szerint, töröljön vagy szúrjon be plusz sorokat)

Tagozat megnevezése

Létszám

Napközis

Bejáró

Hátrányos helyzetűek létszáma

HH tanulók aránya az osztály létszámához viszonyítva

Halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma

HHH tanulók Sajátos SNI tanulók nevelési aránya az aránya az osztály igényű osztály létszámához tanulók létszámához viszonyítva létszáma viszonyítva

SNI tanulók számából a hhh tanulók száma

Évismétlők száma

Magántanulók száma

Létszám, amelynek alapján integrációs normatívát igényelnek

1. évfolyam A osztály 1. évfolyam B osztály 2. évfolyam A osztály 2. évfolyam B osztály 3. évfolyam A osztály 3. évfolyam B osztály 4. évfolyam A osztály 4. évfolyam B osztály 5. évfolyam A osztály 5. évfolyam B osztály 6. évfolyam A osztály 6. évfolyam B osztály 7. évfolyam A osztály 7. évfolyam B osztály 8. évfolyam A osztály 8. évfolyam B osztály Összesen:

Forrás: Önkormányzati, intézményi adatok, KIR A fenti táblázatot intézményenként szükséges kitölteni, és egyéb – releváns információkat tartalmazó – oszloppal lehet bővíteni. A táblázat nem csak az intézményen belüli oktatásszervezésről - szegregáció/integrációról - nyújt pontos képet, hanem a tartalmi szolgáltatások, illetve eredmények is megjelennek benne.

104

4.4.14. számú táblázat – Kompetenciamérési adatok

ISKOLA NEVE 2010 Országos Iskola Országos kompetencia- átlaga átlag mérés eredménye Szövegértés 6. évfolyam 8. évfolyam – – 10. évfolyam Matematika 6. évfolyam 8. évfolyam – – 10. évfolyam

2011 2012 2013 Iskola Országos Iskola HHH Országos Iskola HHH átlaga átlag átlaga tanulók átlag átlaga tanulók átlaga átlaga

Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok A kompetenciamérés adatait telephelyenként és iskolánként kell megadni és nem csak az országos átlaghoz viszonyítani, hanem a térségi, járási adatokhoz, az egyéb tanulói mutatókkal együtt (pl. továbbtanulás, érettségit adó szakközépiskolába felvettek aránya stb).

105

4.4.15. számú táblázat – Továbbtanulási mutatók középfokra nappali tagozaton

Gimnázium (%) összlétszámon belül

HHHtanulók körében

Szakközépiskola (érettségit adó képzés) (%) HHHösszlétszámon tanulók belül körében

2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/ 2012 országos átlag: 34,00% 35,00% 2011/2012 Forrás: KIR, Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

Szakiskolai képzés (%) összlétszámon belül

29,00%

HHHtanulók körében

Speciális szakiskola (%) összlétszámon belül

HHHtanulók körében

Nem tanult tovább (%) HHHösszlétszámon tanulók belül körében

2,00%

Az országos adatok forrása a Statisztikai Tájékoztató Oktatási Évkönyv 2011/2012-es tanév 24. oldal. – kezdő évfolyamos tanulók. Ha az országos adatokhoz viszonyítva alacsony a hhh tanulók továbbtanulása (különös tekintettel az érettségit adó intézményekre), akkor szükséges vizsgálni az oktatási intézmények szolgáltatásának hatékonyságát, eredményességét és méltányosságát. Ezek közül az egyik vizsgálandó terület, hogy működik-e a hhh tanulók képesség-kibontakoztatását támogató Integrációs Pedagógiai Rendszer.

106

4.4.16. számú táblázat – Lemorzsolódási mutatók az általános iskolában

Évfolyamismétlők aránya (%)

Magántanulók aránya (%)

Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya (%)

HHHHHHösszlétszámon összlétszámon összlétszámon tanulók tanulók belül belül belül körében körében

HHH-tanulók körében

2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/2012 országos átlag 2011/2012

2,1%

0,8%

0,8%

Forrás: KIR, Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok Az országos adatok forrása a Statisztikai Tájékoztató Oktatási Évkönyv 2011/2012-es tanév.146. oldal. – általános iskola, és EMMI KIR STAT.

4.4.17. számú táblázat – Hátránykompenzáló programok

tanév 2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/2012

HH/ HH/ HH/ HH/ tanodai HHH HHH HHH HHH program tanulók tehetséggondozó tanulók nyári tanulók Alapfokú tanulók létszám létszáma program létszáma tábor létszáma művészetoktatás létszáma

Forrás: KIR, Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok A táblázatot a helyi, települési viszonyoknak megfelelően korrigálható vagy kiegészíthető a helyben működő és elérhető programoknak megfelelően.

107

IV. A nők helyzete, esélyegyenlősége 5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Munkavállalási korúak száma

Foglalkoztatottak

férfiak nők férfiak 2008 1437 1388 1154 2009 1409 1350 1167 2010 1410 1340 1087 2011 1407 1329 1082 2012 1405 1316 1188 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

nők 1214 1174 1142 1135 1014

Munkanélküliek férfiak 283 242 323 325 217

nők 174 176 198 194 302

A nők munkaerő-piaci hátránya összetett, nehezen vizsgálható jelenség. A férfiak és nők adott településen való foglalkoztatottságának mutatói arról nyújthatnak tájékoztatást, hogy milyen arányban érinti a nemeket a munkanélküliség. Pontosabb képet kapnánk a kérdésről, ha a rendelkezésre álló adatok között lenne, hogy az érintett csoportból (férfiak és nők is) hányan nevelnek gyermeket, hányan nevelnek 15 évesnél fiatalabb gyermeket, hány gyermeket nevelnek, illetve hányan egyedülállók.A helyi adatgyűjtés természetesen a partnerekkel való együttműködésben valósulhat meg.

5.1.2. számú táblázat - Nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban Foglalkoztatást segítő és képzési programok száma adott évben

résztvevők száma

résztvevő nők száma

2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: Helyi adatgyűjtés A településen önkormányzati, civil vagy egyéb szervezet által megvalósított programok résztvevői között a nők arányának vizsgálata az 5.1.1. számú táblázattal összevetve mutathat eredményt: ha a munkanélküliek száma és a vizsgált programokon résztvevők száma nem egyenes arányos, annak okai újabb kérdéseket vetnek fel az eltérés irányának és mértékének függvényében. Pl: Az indított programok egyenlő mértékben célozták-e a férfiakat és nőket? A programok teljesíthetők voltak-e kisgyermekes édesanyák számára? (Megengedett-e hiányzás például a gyermek megbetegedése esetén? A program, képzés időbeosztása illeszkedik-e a bölcsődék, óvodák nyitvatartási idejéhez?)

5.1.3. számú táblázat - Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Esetszám 2008 2009 2010 2011 2012 108

Forrás: Helyi adatgyűjtés A partnerek bevonásával történt esetfeltárások nem csak az esetek számát mutatják, hanem a különböző eseteket is leírják. Itt érdemes arra figyelni, hogy az egyes esetek milyen számossággal jelennek meg, illetve, hogy történtek-e az évek során megoldások.

5.1.4. számú táblázat - Alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei szakiskola/ gimnázi érettségi munkanélk 8 általánosnál um üli nők alacsonyabb 8 általános szakmunkásvégzettségű képző száma

főiskola

egyetem

2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés A táblázat adataiból jól látható, hogy adott településen miként áll összefüggésben a nők iskolai végzettsége és foglalkoztatottsága. A kapott adatok segíthetnek a foglalkoztatást segítő programok, képzések hatékonyabb szervezésében.

5.2 számú táblázat - A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások 3 év alatti gyermekek száma a településen

bölcsődei férőhelyek száma

működő bölcsődék száma önkor-

férőhelyek működő családi száma családi napközik száma napközikben

férőhelyek összesen

egyéb

mányzati

2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés Pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb. A nők munkaerő-piaci esélyeit és az ideális családtervezést is pozitívan befolyásolja, ha a gyermekek napközbeni ellátása biztosított a településen.

5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe

2008 2009 2010 2011

védőnők száma 2 2 2 2

0-3 év közötti gyermekek száma 144 141 131 123

átlagos gyermekszám védőnőnként 72 71 66 62 109

2012 2 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

113

57

A védőnői szolgálat nemcsak a kisgyermek egészségi állapotának felügyeletét végzi, hanem feladata a kismama (gyakorlati és lelki) segítése, hogy ezzel támogassa a felügyelete alá tartozó gyermek megfelelő testi és mentális fejlődésének biztosítását. A védőnő kapcsolatban áll a családdal, a kisgyermekellátó intézményekkel és a gyermekorvossal is, így adott településen árnyalt képpel rendelkezik a családok gyermekellátási és nevelési helyzetéről. Szakemberként hatékony segítséget képes nyújtani a családoknak, ez pedig szorosan összefügg a hozzá tartozó gyermekek számától.

5.4. számú táblázat - A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak rendőrök riasztása családi viszályhoz

tényleges feljelentések száma

bírósági ítélet

2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: Helyi adatgyűjtés A családon belüli erőszak a nemzetközi és országos statisztikák alapján sokkal jelentősebb mértékben jelenlévő probléma, mint gondolnánk. A helyi rendőrség és bíróság számszerű adatai tükrözhetik, hogy a bántalmazottak milyen mértékben mernek, illetve tudnak jogi segítséget kérni. Azzal is tisztában kell lennünk, hogy leggyakrabban a rendőrség riasztására is csak végső esetben kerül sor. Teljeskörű vizsgálatot a témában annak jellegéből adódóan lehetetlen végezni, de egyes részterületek tanulmányozása segítheti a problémák feltárását, segíthet a megoldási lehetőség megtalálásában.

5.5. számú táblázat - Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások

Férőhelyek száma

önkormányzati anyaotthon a településen

önkormányzati anyaotthon a település 50 km-es körzetében

Nem önkormányzati (egyházi, alapítványi) anyaotthon a településen

Nem önkormányzati (egyházi, alapítványi) anyaotthon a település 50 km-es körzetében

2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: Helyi adatgyűjtés Az anyaotthonok és a családok átmeneti otthonai (anyagi vagy családi) krízishelyzetben jelenthetnek megoldást azok számára, akiknek nincs hová menniük. Bizonyos esetekben kimondottan célszerű, ha a krízishelyzetben lévő nő távol kerül addigi környezetétől, de vannak olyan helyzetek is, amikor az anyaotthon/családotthon és a lakóhely távolsága komoly problémát jelent (munkahely, gyermekellátó intézmények). Jellemzően ezen intézményeknél (a férőhelyek hiánya miatt főleg a téli időszakban) várólistás rendszer működik, ezért a férőhelyek száma mellett a jelenleg várólistán lévők számának szerepeltetésével pontosabb képet kapunk a témában.

110

5.6. számú táblázat - A nők szerepe a helyi közéletben Képviselőtestület tagja Férfi

Városi bíróság és ítélőtáblák vezetői

Nő

Férfi

Nő

Közgyűlések tagjai Férfi

Nő

2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: Helyi adatgyűjtés A táblázat adatainak vizsgálatánál az arányokat (férfi/nő) szükséges figyelembe venni.

5.7 számú táblázat - A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések Intézkedessek, pályázatok, programok száma a településen

Önkormányzati

Más állami szerv által támogatott

Civil

Összes

2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: Helyi adatgyűjtés Az adatgyűjtés azokat a pályázati programokat, vagy helyi rendeletekhez kapcsolt intézkedéséket gyűjti össze, melyek a nők munkaerő-piaci esélyegyenlőségéért tesznek, a nőkkel szembeni erőszak ellen lépnek fel, vagy bármilyen módon a nők esélyegyenlőségét állítják középpontba. Adatgyűjtéshez a helyi önkormányzaton kívül célszerű felkeresni a Kormányhivatal Munkaügyi Központját és civil szervezeteket.

111

V.

Az idősek helyzete, esélyegyenlősége

6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint

2008 2009 2010 2011 2012

nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma 569 563 552 547 569

nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma 823 792 783 777 823

összes nyugdíjas 1392 1355 1335 1324 1392

Forrás: TeIR, KSH Tstar Az adatelemzés során azt kell figyelembe venni, hogy vannak-e ellátatlan (nyugdíj, nyugdíjszerű ellátás) időskorúak, és ha igen, akkor milyen arányban.

6.2.1. számú táblázat - Idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága Az 55-64 éves idősebbek foglalkoztatottsági mutatói (2000-2011) az alábbi linken találhatók: http://www.ksh.hu/thm/2/indi2_5_1.html Az 55-64 éves idősebbek munkanélküliségi rátája (2000-2011) az alábbi linken található: http://www.ksh.hu/thm/2/indi2_5_2.html Munkaerőpiaci esélyegyenlőség 2000-2011: http://www.ksh.hu/thm/2/indi2_3_3.html A fenti táblák támpontot nyújtanak egy helyi adatgyűjtés előkészítéséhez, hiszen rendkívül részletes, a foglalkoztatás minden szegmensére kiterjedő adatokat, illetve gyűjtési kategóriákat tartalmaznak.

6.2.2. számú táblázat - Tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei közintézményekben, foglalkoztatásukat támogató egyéb programok a településen) Intézkedések, pályázatok száma a településen

Önkormányzati

Munkaügyi Központ által támogatott

Civil

Egyéb

Összesen

db

db

db

db

db

2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: Helyi adatgyűjtés Az adatgyűjtés célja, hogy csokorba szedjük azokat a pályázati programokat, vagy helyi rendeletekhez kapcsolt intézkedéseket, melyek elősegíthetik az idősebb korosztály foglalkoztatását, vagy tesznek az 112

élethosszig tartó tanulás elvéért. Célszerű a helyi önkormányzatnál, a Kormányhivatal Munkaügyi Központjánál, civil szervezeteknél tájékozódni a témában, illetve adatot gyűjteni. 6.2.3. számú táblázat - Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás terén

Regisztrált munkanélküliek száma fő

55 év feletti regisztrált munkanélküliek száma fő

Tartós munkanélküliek száma

%

55 év feletti tartós munkanélküliek száma

fő

fő

%

2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: Helyi adatgyűjtés, TeIR A diszkrimináció felmérése rendkívül nehéz. Éppen ezért csak következtethetünk annak létezésére. Azt tudjuk a szakirodalomból, hogy az idősebb korosztály sokkal jobban kiszolgáltatott a munkaerő-piaci diszkriminációnak, tehát nehezebben helyezkednek el, és a munkahelyi leépítések is előbb érik el őket. Ennek alapján, ha a helyi, vagy területileg illetékes munkaügyi központtól arról kérünk adatokat, hogy hány fő regisztrált munkanélküli van az adott településen és ezek közül hányan 55 év felettiek, illetve a tartós munkanélküliek között mekkora az 55 év felettiek aránya, és az adatok alapján az arányok az idősebb korosztály felé tolódnak el, akkor állíthatjuk, hogy őket jobban érinti a foglalkoztatás terén fellépő hátrányos megkülönböztetés.

6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma

2008 2009 2010 2011 2012

64 év feletti lakosság száma fő 741 742 747 772 754

nappali ellátásban részesülő időskorúak száma fő % 30 4% 30 4% 31 4% 28 4% 0%

Forrás: TeIR, KSH Tstar A nappali ellátás szociális alapszolgáltatás, amely lehetőséget biztosít a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére a hajléktalan személyek és a saját otthonukban élő, következőkben felsorolt személyek részére:A) tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, b) tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek, c) harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek. Igény szerint lehetőség van a napközbeni étkezésre is. 6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma

2008

időskorúak járadékában részesülők száma 1 113

2009 2010 2011 2012 Forrás: TeIR, KSH Tstar

1 1 1 1

Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. A települési önkormányzat, 2007. január 1-jétől a jegyző időskorúak járadékában részesíti azt a) a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át, b) az egyedülálló, 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át, c) az egyedülálló, 75. életévét betöltött személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át.

6.3.3. számú táblázat - Kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés

Mozielőadás látogatása

Színházelőadás látogatása

Múzeumi kiállítás megtekintése

Könyvtár látogatása

Közművelődési intézmény rendezvényén részvétel

Vallásgyakorlás templomban

Sportrendezvényen részvétel

alkalom

alkalom

alkalom

alkalom

alkalom

alkalom

alkalom

2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: Helyi adatgyűjtés Az idősebb korosztálytól (lehet akár az 55 év felettiek, vagy csak a nyugdíjasok megkeresése) kérdőív segítségével fel lehet mérni, hogy az elmúlt években hány alkalommal látogattak meg különféle kulturális vagy sporteseményeket.

6.3.4. számú táblázat - Idősek informatikai jártassága Összes megkérdezett fő

Számítógépet használni tudók száma fő

%

Internetet használni tudók száma fő

%

2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: Helyi adatgyűjtés 114

Az idősebb korosztálytól (lehet akár az 55 év felettiek, vagy csak a nyugdíjasok megkeresése) egy kérdőív segítségével tud az adatgyűjtő tájékozódni arról, hogy milyen informatikai jártassággal rendelkezik a korosztály.

VI. VII. VIII. 6.4. számú táblázat - Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Az idősebb célcsoport igényeit célzó programok száma 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: Helyi adatgyűjtés Az adatgyűjtés célja, hogy a helyi önkormányzattól, vagy helyi civil, állami vagy egyházi szervezettől információkat kapjunk kifejezetten az idősebb korosztályt megcélzó programok, speciális programok számáról. (pl. informatikai képzés, dalkör, nyugdíjasklub, stb.)

115

IX. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű és egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülők száma

egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma

2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: TeIR, KSH Tstar

7.1.2. számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma önkormányzati fenntartású egyházi fenntartású civil fenntartású intézményben intézményben intézményben 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: TeIR, KSH Tstar; a központi adatokat célszerű bontani a helyi adatszolgáltatók segítségével. A település civil és egyházi intézményeivel mindenképpen szükséges a kapcsolatfelvétel, az ellátásban kialakult arányok és a nem állami szolgáltatók jövőbeni tervei együttesen alakítják az elérhető szolgáltatás adott és jövőbeni minőségét. Fontos szempont, hogy a civil és egyházi fenntartók más települések lakosait is ellátják, tehát a helyi esélyegyenlőségi tervben a településen lakókat célszerű szerepeltetni. Feltehetően korábban létrejött és folyamatos együttműködést és a fejlesztések összehangoltságát tapasztalják a szakértők.

7.1.3. táblázat - Fogyatékos személyek részvétele a foglalkoztatásban A közfoglalkoztatás nem speciálisan a fogyatékos személyek részére biztosított foglalkozatási forma, bár nem kizárt, hogy fogyatékos személy is foglalkozatásra kerül a rendszerben. A foglalkoztatást szervező nem tartja nyilván a fogyatékos személyeket, ezért az adatszolgáltatás illetve a foglalkoztatásba bevont fogyatékosok száma nem vizsgálható. Ennek ellenére megkísérelhető az adatgyűjtés a következők szerint. Aktuális jogszabály: - 2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról. - 1998. évi XXVI. törvény A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról - A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII.29.) Korm. rendelet - A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól szóló 176/2005. (IX.2.) Korm. rendelet - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 116

Fogyatékos személyek részvétele a foglalkoztatásban, a különféle típusú foglalkoztatásban résztvevők száma az alkalmazók szerinti megoszlásban Közszférában Non profit Gazdasági foglalkozatott szervezet vállalkozás (pl. önkormányzat, kormányhivatal, állami vagy önkormányzati fenntartású intézmény)

Szociális foglalkozatásban alkalmazottak

fejlesztő-felkészítésben résztvevők száma munka rehabilitációban foglalkoztatottak száma Védett munkahelyen foglalkoztatottak száma Támogatott foglalkoztatásban résztvevők száma Nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatásban résztvevő fogyatékos személyek száma Forrás: helyi adatgyűjtés több forrás segítségével. Ilyen adatokkal rendelkezik a Munkaügyi Központ, ahol a fogyatékos személyek kiválthatják az úgynevezett rehabilitációs kártyát. Adatot szolgáltathat a helyi önkormányzat, a foglalkoztatást biztosító civil szervezet, egyházi fenntartású foglalkoztató intézmény. Gazdasági szereplők esetében támpont a rehabilitációs hozzájárulás csökkenése vagy kiváltása fogyatékos személyek foglalkoztatásával, a korábban említett rehabilitációs kártya éppen ezeknek a vállalkozói kedvezményeknek a jogosságát igazolja.

117

7.1.4. táblázat - A településen élő fogyatékos személyek önálló életvitelét támogató helyi intézmények, szociális szolgáltatások Állami/önkormányzati 2010

2011

2012

Egyházi 2010

2011

Civil 2012

2010

2011

2012

falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás étkeztetés házi segítségnyújtás jelzőrendszeres házi segítségnyújtás családsegítés közösségi ellátás szenvedélybetegek részére közösségi ellátás pszichiátriai betegek részére támogató szolgáltatás nappali ellátás Forrás: helyi adatgyűjtés, A felsorolt szociális szolgáltatásokat ellátó intézmények és személyek éves munkájukról, esetforgalmukról beszámolót készítenek. Ezek a beszámolók tartalmazzák a szolgáltatást igénylő fogyatékosok számát. Sajnálatosan a családsegítés és a közösségi ellátás statisztikai nyilvántartásában nem szerepel, hogy a szolgáltatást igénybevevőnek van e bármilyen fogyatékossága, ezért itt csak becsült adatokat fogunk kapni. Az önkormányzat szociális ügyekkel foglalkozó osztálya, munkatársa révén a munkabeszámolók hozzáférhetőek. A„közösségi ellátás szenvedélybetegek vagy pszichiátriai betegek részére” cellákba értelemszerűen csak az ellátott fogyatékos személyek számát szükséges megadni. Előfordul, hogy a fogyatékos személy aktuális vagy krónikus állapota szükségessé ezeket a közösségi ellátási formákat.

118

7.2.1. táblázat - Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezmények A lehetséges kedvezmények igénylése és rendszeres használata nem feltétlenül az önkormányzat bevonásával történik. Így az adatgyűjtés korlátozott. Nem nyilvántartott, hogy hányan élnek a tömegközlekedésben elérhető kedvezményekkel, az adókedvezménnyel. Vannak olyan természetbeni ellátások, melyek nem a fogyatékossághoz, hanem az alacsony jövedelemhez kötöttek.

1993. évi III. tv. (Szt.) alapján Pénzbeli ellátás

Fogyatékos személyek száma

Időskorúak járadéka Aktív korúak ellátása Rendszeres szociális segély Lakásfenntartási támogatás Ápolási díj Temetési segély Átmeneti segély Természetbeni ellátás: Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság Itt azokra a fogyatékos személyekre kérdezünk, akik az önkormányzat javaslatára, rászorultsági alapon kapnak TAJ kártyát az OEP-től. Közgyógyellátás. Ez a fogyatékos személyeknek alanyi jogon jár, nem fogyatékos személyek rászorultsági alapon vehetik igénybe. Mivel a településen élő fogyatékos személyek számának megállapítása nehéz, ez az adat is fontos mutató lehet. Adósságkezelési szolgáltatás Energia felhasználási támogatás

Más jogszabályok alapján nyújtott ellátások

Fogyatékossági támogatás Rokkantsági járadék Személygépkocsi átalakítási támogatás Közlekedési kedvezmény Személygépkocsi szerzési kedvezmény Parkolási igazolvány Forrás: helyi adatgyűjtés A helyi önkormányzatok nem tartják nyilván, hogy a pénzbeli illetve a természetbeni ellátásban részesülők fogyatékos emberek-e, mert itt a szociális rászorultság az elsődleges. Egyes ellátásoknál kérnek orvosi igazolást az igénylőtől, de itt az ápolási és gondozási szükséglet mértéke a fontos, nem pedig a diagnózis vagy a fogyatékosság.A más jogszabály alapján nyújtott ellátásoknál a MÁK a folyósító, ezért azadat tőlük szerezhető be. Javaslat: Reprezentatív kérdőíves felmérés az érintettek körében, hogy milyen ellátásokat vesznek igénybe. Érdekes lehet az a kérdés is, hogy ismerik-e egyáltalán a lehetőségeiket.

119

7.3.1. táblázat –Akadálymentesítés 1. Közhasznúak azok az épületek, melyek használata senki számára sem korlátozott. Ebbe a körbe tartoznak az oktatás bármely szintjét befogadó épületek vagy épületrészek, az egészség-, szociális, kulturális, művelődés, sport célú építmények. Ilyenek és tevékenységük súlya miatt kiemelten fontosak az önkormányzati, a hatósági, a közigazgatási, az igazságszolgáltatói célokra fenntartott épületek vagy épületrészek. A mozgásukban akadályozottak, az idősek, nők- és gyermekek a fizikai akadálymentességet igénylik, a többi fogyatékos csoport számára az infokommunikációs akadálymentesség a jogos igény. Ilyenek a kontrasztos színekkel készült táblák, tapintható információk, hallható segítség, jelnyelvi segítség, a belső környezetben való tájékozódást elősegítő piktogramok, feliratok. Aktuális jogszabályok: 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 2009. évi CXXV. törvény a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról 62/2011. (XI. 10.) NEFMI rendelet a jelnyelvi tolmácsszolgálatok működésének és a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás igénybevételének feltételeiről igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól

Igen/nem

Lift

Vakvezető sáv

Mozgáskorlátozottak részére mosdó

Rám -pa

Hango s tájéko z-tatás

Indu kciós huro k

Tapi ntható infor máci ó

Jelnyel vi segít -ség

Egyé b

alapfok oktatá si középfok intéz mény felsőfok ek fekvőbeteg Egész- ellátás ségüg járó beteg yi szakellátás intéz mény alapellátás ek kulturális, művelődési intézmények önkormányzati, közigazgatási intézmény igazságszolgáltatási, rendőrség, ügyészség 120

szociális ellátást nyújtó intézmények Forrás: helyi adatgyűjtés, személyes tapasztalat, fogyatékos ügyi referens információi, fogyatékosok civil szervezetei Kérjük, adja meg, hogy a fizikai és infokommunikációs akadálymentesítő eszközök közül melyek állnak rendelkezésre (Igen/nem válasszal). 7.3.2. táblázat – Akadálymentesítésa foglalkozatóknál

Igen/nem

Lift

Vakvezető sáv

Mozgáskorlátozottak részére mosdó

Rám -pa

Hango s tájéko z-tatás

Indu kciós huro k

Tapi ntható infor máci ó

Jelnyel vi segít -ség

Egyé b

A foglalkoztató neve és a foglalkoztatás jellege:

Forrás: helyi adatgyűjtés, a vizsgált területen foglalkoztatást végző vállalkozásoknál. A munkahelyek akadálymentesítettségéről alig lehetséges az adatgyűjtés, mivel a többsége vállalkozás formában működik. Kérjük, adja meg, hogy a fizikai és infokommunikációs akadálymentesítő eszközök közül melyek állnak rendelkezésre (Igen/nem-es válasszal). Foglalkoztatónként külön sorokat szükséges nyitni. 7.3.3. táblázat - Fizikai és infokommunikációs akadálymentesítettség a közlekedésben

Igen/nem

Lift

Vakvezető sáv

Mozgáskorlátozottak részére mosdó

Rám -pa

Hango s tájéko z-tatás

Indu kciós huro k

Tapi ntható infor máci ó

Jelnyel vi segít -ség

Egyé b

Közterület (utca/járda, park, tér) Helyi és távolsági tömegközlekedés Buszpályaudvar, buszvárók Vasútállomás Forrás: helyi adatgyűjtés, a vizsgált területen az önkormányzat szociális ügyekkel foglalkozó munkatársától 121

és az érdekvédelmi szervezetek vezetőitől.

7.3.4. táblázat - Fogyatékos személyek rendelkezésére álló helyi szolgáltatások Az adott évben a szolgáltatást igénylő fogyatékos személyek száma 2010 2011 2012 ápolást, gondozást nyújtó intézmény rehabilitációs intézmény lakóotthon támogatott lakhatás* átmeneti ellátást nyújtó fogyatékosok gondozóháza Forrás: helyi adatgyűjtés A helyi adatgyűjtést nehezíti a lehetséges fenntartóksokfélesége. A felsorolt intézményeket egyházi és civil szervezetek is alapíthatják és működtethetik. Különösen fontos arról meggyőződni, hogy milyen tervezési, megvalósítási szakaszban van a támogatott lakhatás megvalósítási programja. Tulajdonképpen ennek fejlettsége az egyik legerősebb mutatója a fogyatékosokról való gondoskodásnak. A szociális alapszolgáltatások segítséget jelentenek a fogyatékos személyeknek abban, hogy saját otthonukban, lakókörnyezetükben önálló életvitelt tudjanak fenntartani. Különös jelentősége van a helyi tájékoztatásnak, a mindenki számára azonos esélyű hozzáférés biztosításának. Célszerű ennek formáiról és rendszerességéről információkat gyűjteni. Szakellátás akkor válik szükségessé, ha a fogyatékos személy önálló életvitelét saját otthonában az alapszolgáltatások már nem tudják biztosítani. Ezekben az ellátási formákban is külön gondot kell fordítani az önrendelkezés és önállóság érvényesülésére. Ilyenek az intézmény napirendjének szigorúsága, a kapcsolatok ápolásának lehetősége és módja intézményen kivüli személyekkel, intézményen belüli párkapcsolatok alakulása. *A támogatott lakhatást 1257/2011. (VII. 21.) Korm. határozatot teszi lehetővé, 2012. január 1-sejétől kezdődően. Az eddigi bentlakásos intézményeket felváltó önálló lakóotthonba való kitagolás, lehetővé teszi a lakhatás és a napközbeni tevékenységek (pl. oktatás, gondozás, szabadidős tevékenységek, társas kapcsolatok) szétválását. A korábbi komplex ellátás a jövőben két önálló szolgáltatásban valósul meg, a lakhatást és az önálló életvitelt segítő szolgáltatásra. Aktuális jogszabály: 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről 321/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet a szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 1257/2011. (VII. 21.) Korm. határozat

122

1.

számú melléklet: Földes nagyközség Helyi Esélyegyenlőségi Programjának elfogadásáról szóló 108/2013. (VI. 26.) határozat

FÖLDES NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 108/2013. (VI.26.) Kt. számú HATÁROZATA Földes nagyközség Helyi Esélyegyenlőségi Programjának elfogadásáról

A Képviselő-testület Földes Nagyközség Helyi Esélyegyenlőségi Programját a határozat mellékletében foglaltak szerint e l f o g a d j a . Utasítja a polgármestert, hogy gondoskodjon a programban foglalt intézkedések végrehajtásáról. Határidő: azonnal Felelős: Jeneiné Dr. Egri Izabella polgármester

Földes, 2013. június 26.

Jeneiné Dr. Egri Izabella polgármester

Dr. Vinczéné Kiss Mariann jegyző

123

Melléklet Földes Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének Földes nagyközség Helyi Esélyegyenlőségi Programjának elfogadásáról szóló 108/2013.(VI.26.) Kt. számú határozatához

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM

Földes Nagyközség Önkormányzata

2013. június 26.

1

Tartalomjegyzék

I.

Bevezetés .............................................................................................................................................................. 3 1. A program háttere ........................................................................................................................................ 3 2. A program céljai............................................................................................................................................. 4 3. Küldetésnyilatkozat ..................................................................................................................................... 4 4. A település bemutatása............................................................................................................................... 5

II.

Helyzetelemzés ............................................................................................................................................ 12 1. Jogszabályi háttér bemutatása ............................................................................................................... 12 2. Stratégiai környezet bemutatása .......................................................................................................... 13 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége ....................................... 14 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység ............................................... 25 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége ......................................................................................................... 34 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége ................................................................................................. 40 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ............................................................................... 44 8. Helyi partnerség .......................................................................................................................................... 47 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága .......................................................................... 49

III.

Intézkedési terv ........................................................................................................................................... 49

III. ................................................................................................................................................................................... 49 1. A helyzetelemzés megállapításainak összegzése: ...................................................................... 49 2. Az intézkedési területek részletes kifejtése ................................................................................. 53 3. Összegző táblázat - Intézkedési Terv .............................................................................................. 69

2

X.

Bevezetés

1. A program háttere Összhangban az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvénnyel, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelettel és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelettel Földes Nagyközség Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Jelen program a településen feltárt esélyegyenlőségi problémákra reagál, és beavatkozásokat tartalmaz azok kezelésére. A program felépítése Az esélyegyenlőségi programnak tartalmaznia kell egy helyzetelemzést. A helyzetelemzés célja annak megállapítása, hogy a településen élő hátrányos helyzetű társadalmi csoportok a teljes lakossághoz viszonyítva milyen jövedelmi, foglalkoztatási, képzettségi, szociális, lakhatási, területi, egészségügyi mutatókkal rendelkeznek, és ezek alapján az adott település/társulás milyen esélyegyenlőtlenségi problémákkal küzd. A helyzetelemzés alapján intézkedési tervet kell készíteni. A helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében a településeknek beavatkozásokat kell tervezniük. Az esélyegyenlőségi program felülvizsgálata A helyi esélyegyenlőségi programot öt évre kell tervezni. Időarányos megvalósulását, illetve a helyzetelemzésben feltártak esetleges megváltozását kétévente át kell tekinteni, és a helyi esélyegyenlőségi programot felül kell vizsgálni. A Türr István Képző és Kutató Intézet esélyegyenlőségi munkatársai segítették a program elkészülését, valamint részt vesznek az esedékes felülvizsgálatában is.

3

2. A program céljai A program prioritásai (szinergiában a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia felzárkózás-politikai céljaival): -

csökkenjen a szegénységben vagy társadalmi kizáródásban élők aránya,

-

csökkenjen a hátrányos helyzetű gyermekek társadalmi lemaradása, gyengüljenek a szegénység átörökítésének tendenciái, csökkenjenek a hátrányos helyzetű és nem hátrányos helyzetű csoportok közötti

-

társadalmi különbségek. A program kiterjed: -

az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre, az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, illetve az azzal

-

szembeni fellépésre, továbbá az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, olyan intézkedésekre, amelyek csökkentik a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányait, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket.

-

A megvalósítás során érvényesítendő körülmények a településen: - a szegregációmentesség; - a diszkriminációmentesség; - a társadalmi integráció; - a minőségi oktatáshoz való hozzáférés biztosítása; - a megkülönböztetés tilalma; - az egyenlő bánásmód betartása; - az emberi méltóság tiszteletben tartása, - a társadalmi szolidaritás. 3. Küldetésnyilatkozat Földes Nagyközség Önkormányzata: -

az esélyegyenlőségi politikáját munkáltatói szerepkörben, közvetlen szolgáltatásai során, intézményfenntartói szerepkörében, pályázóként és a közpolitikák alakítójaként érvényesíti; 4

-

az esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenysége során mindent megtesz annak érdekében, hogy az egyes projektek kidolgozásában az érdekelt civil szerveződések is aktív szerepet kapjanak, elősegítve ezzel a település lakosságának ilyen irányú szemléletváltását is;

-

elkötelezett az egyenlő esélyek biztosítás iránt: minden lakos számára lehetővé kívánja tenni, hogy megkülönböztetés nélkül dolgozhasson, tanulhasson és élhessen a településen;

-

a képviselő-testület és szervei döntésein keresztül is kifejezi elkötelezettségét az esélyegyenlőség területén;

-

a jogszabályokban meghatározott, ilyen irányú kötelező feladatok ellátásán túl a társszervekkel, civil szerveződéseivel, egyházzal, önszerveződéseivel, társulásaival, egyesületeivel és alapítványaival együttműködve közösen törekszik érvényre juttatni az esélyegyenlőség eszméjét a társadalmi élet minden területén;

-

ösztönözi a hátrányos helyzetű csoportokat és egyéneket, hogy vegyenek részt a helyi közösség életében;

-

esélyegyenlőségi

politikáját

minél

szélesebb

körben

megismerteti

a

helyi

munkáltatókkal, munkavállalókkal, a helyi polgárokkal és a partner szervezetekkel. 4. A település bemutatása

Földrajzi környezet Földes nagyközségi rangban lévő település, a környezetét jelentő bihari Sárrét, a Nagysárrét, az Alföld nagytáj, Berettyó-Körösvidék középtájba tartozik. A település a Hajdúság déli szélére esik. A település tengerszint felett 88-92 mBf. közötti magasságban helyezkedik el. A leggyakoribb domborzati formák az elhagyott morotvák, medrek. A település talaja nagyobb részt réti, és mezőségi típushoz tartozik. Jó minőségű csernozjom talaj található az un. „arany háromszög” Földesre eső részén, a település északkeleti területén lévő szántókon. A többi terület e kistájra jellemző - többségében szikes jellegű, gyenge minőségű talajjal. A külterület keleti felén halad a Keleti-főcsatorna, öntözővíz kapacitása nélkülözhetetlen az aszályos időszakban. A belvíz elvezetésére és öntözésre kiépült Sárréti-csatorna, TetétlenFöldesi-csatorna, Hamvas-csatorna és a Kösely-Hajdúszováti átmetszés. A térség infrastruktúráját meghatározza a 42-es számú nemzetközi főút és a 47-es számú Debrecen-Szeged főút. Továbbá a Püspökladány-Nagyvárad egyvágányú, nemzetközi vasútvonal is érinti a község közigazgatási területét, de vasúti megállóhellyel nem rendelkezik. Földes távolsági autóbusz közlekedésére jellemző, hogy Püspökladánnyal, Kabával, Berettyóújfaluval és a megyeszékhellyel - Debrecennel - tart közlekedési kapcsolatot.

Településszerkezet Földes közigazgatási területe 6522 ha, ebből a belterület 383ha, ami mintegy 6%-a a teljes 5

területnek. A belterületen belül majdnem teljesen zárt halmaztelepülés zömében ma is lakóterületi tömbökből áll össze. A hagyományos településkontúrból kívül csak egykét új utcanyitás és temető, illetve sportterület épült. A belterülethez néhány kisebb-nagyobb zártkerti terület csatlakozik. A belterületi lakóterületeken az elmúlt 40 év alatt a falusias gazdálkodó portákat a felaprózódó telkeken felváltotta a kertvárosias igényű lakókultúra. Mivel nincsenek homogén telekosztások – csak a belterülethez csatolt új osztású utcákon a település körül - nem lehet a lakóterületeken egységes terület-felhasználásról beszélni.

Közmű ellátottság Földes infrastrukturális ellátottsága az utóbbi években sokat fejlődött. • Vízellátás: 1800 lakás közel 100%-ában van vezetékes ivóvíz. A 2000-ben elkészült vízműtelep rekonstrukcióval és a további ivóvíz minőségjavító beruházásoknak köszönhetően a szolgáltatott ivóvíz minősége jelentős mértékben javult. Az ivóvíz szolgáltatására a vízbázis kapacitása elegendő (10 kút kapacitása összesen 1086m3/d). • Szennyvízelvezetés: A településen a lakosság szennyvízhálózatra csatlakoztatása csaknem 100%-os, mely a 2004-ben befejeződött szennyvízberuházásnak köszönhető. A szennyvíztisztító telep kapacitása elbírja a települési igényeket. A gazdálkodó szervezetek önálló tisztítóművel rendelkeznek, vagy csatlakoznak a települési kommunális hálózatra. • Villamos energiaellátás: A település villamos energia ellátása a berettyóújfalui 120/20kV-os állomástól indul. A települési hálózat közel 100%-a légvezeték. Háztartási villamos energia fogyasztók száma több mint 1500. A fogyasztott energia mennyisége 5 000e. kWh. • Vezetékes gáz: a lakások közel 100%-a csatlakozott a települési gázhálózatra. A fogyasztott gáz mennyisége: 4 000e. m3, ennek közel a fele háztartási fogyasztás. A lakások közel felében van vezetékes telefon. • Belvízelvezető rendszer: Jelenleg van folyamatban a településen a csapadékvíz elvezető S1 és S2-1 rendszer főgyűjtőinek korszerűsítése. A beruházás megvalósulásával a belvízileg legveszélyeztetettebb területeken szűnik meg a belvízveszély- amely az évek során már jelentős belvíz-védekezési költséget jelentett az Önkormányzatnak, nem beszélve a vízkárok kezeléséről.

Földes demográfiai adatainak vizsgálata Földes lakossága az elmúlt közel húsz évben folyamatosan csökkent. A 2012. január 1-jei adatok szerint 4043 fő a lakónépesség száma. A település viszonylag stabil fenntarthatósági mutatókkal rendelkezik, a 0-18 éves fiatalok száma 730 fő, a lakosság közel húsz százaléka. Az állandó lakónépesség fogyásához, nem csak a természetes halálozások és születések arányainak az eltolódása az oka, hanem a településről a megyeszékhelyre Debrecenbe történő elvándorlás is. 2. számú táblázat Lakónépesség száma Fő 2007 2008 2009 2010 2011 2012

4184 4092 4057 4045 3998 4043

Változás 98% 99% 100% 99% 101%

Forrás: TeIR 6

Roma Nemzetiségi Önkormányzat jött létre a településen 2002-ben. Jelenleg 85 fő vallja magát a roma kisebbséghez tartozónak. Megállapítható, hogy Földes nagyközség területén nem alakult ki szegregált etnikai környezet. A szociális helyzet jellemzői: A munkanélküliek száma Földesen 519 fő (19,1 %), amely az országos átlagnál 5,9 % ponttal ( Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2012. május ) magasabb. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt 404 gyermek után igényeltek. 1. számú ábra Álláskeresők száma Álláskeresők száma (fő) 600 500

457

521

519

519

418

400 300 200 100

0

0

0

0

0

2013

2014

2015

2016

2017

0 2008

2009

2010

2011

2012

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A helyi társadalom statisztikai mutatóit vizsgálva gyermekeink 40 százaléka hátrányos, ill. 15,3 százaléka halmozottan hátrányos helyzetű, amely szoros összefüggésben van szüleik foglalkoztatásával - a lakóhelyen élők 19,1 százaléka regisztrált munkanélküli. A Megyei Munkaügyi Központ számos eszközzel igyekszik a foglalkoztatást, elhelyezkedést támogatni. Így például különböző típusú és szintű képzésekkel, átképzésekkel, vállalkozóvá-, önfoglalkoztatóvá válás támogatásával, bér- és egyéb járulékfizetési támogatással, közmunkaprogramok támogatásával, stb. A 2012-es TeIR, és Nemzeti Munkaügyi Hivatal adatai alapján a munkavállaló korúak száma 2721 fő. A munkanélküliek száma 2008-tól emelkedő tendenciát mutat a munkavállaló korúak arányában, ahogyan azt az alábbi diagramm is szemlélteti:

7

2. számú ábra Álláskeresők aránya

Álláskeresők aránya 25,0% 20,0%

19,0%

18,9% 16,2%

19,1%

15,2%

15,0% 10,0% 5,0% 0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0% 2008

2009

2010

2011 nők

2012

2013

férfiak

összesen

2014

2015

2016

2017

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A munkanélküliek iskolázottságát az alábbi ábra szemlélteti, megállapítható, hogy alacsony a 8 általánosnál alacsonyabb végzettségűek száma. A munkaügyi központ és a helyi oktatási intézmények is lehetőséget nyújtanak iskolai végzettség megszerzésére. A településen élők jó helyzetben vannak, mivel lehetőségük van felnőttoktatás keretében esti tagozatú gimnáziumba is járni helyben.

3. számú ábra: Munkanélküliek iskolai végzettsége Munkanélküliek iskolai végzettsége (fő) 600 500 400 300 200 100 0 2008

2009

2010

2011

8 általánosnál alacsonyabb

2012

2013

8 általános

2014

2015

2016

2017

8 általánosnál magasabb

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Az önkormányzat igyekszik minden lehetőséget megragadni, ezért a foglalkozáshelyettesítő támogatásban illetve rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korú nem foglalkoztatottakat 8

bevonja közmunka-programjába több, önkormányzati fenntartású intézménynél biztosítva számukra munkalehetőséget. Továbbá az önkormányzat 2013-ban az országos közfoglalkoztatási mintaprogramjaiban illetve hosszabbidejű közfoglalkoztatási programjában együttesen 130 főt tervez közmunka keretében foglalkoztatni. Így a 2013-as évben az önkormányzat által támogatott munkakörben foglalkoztatottak száma elérheti a község munkaképes korú lakosságának 4,8 százalékát. Az országos közfoglalkoztatási mintaprogramok megvalósítása a 2013. év során folyamatos. Tovább nehezíti a helyzetet a gazdasági világválság hatásaként megszűnő vállalatok és vállalkozások mely közvetlen és közvetett módon a lakosság egészére hatást gyakorol. A mezőgazdasági ágazat válsága tovább rontotta a településen mezőgazdasági termelésből élők helyzetét. A másik gazdasági ágazat, az építőipar, - azon belül is az útépítés – amely sok helyi lakosnak adott munkát és megélhetést válságba került az utóbbi években, a pályázati források időben elhúzódó felhasználása miatt. Ebből kifolyólag sokan váltak munkanélkülivé. A helyi vállalkozások és gazdálkodó szervezetek gazdasági nehézségeik ellenére az aktívkorú lakosság közel 30 %-át foglalkoztatják. A gazdasági válság hatása is, hogy a munkanélküliek helybeli foglalkozatása nem megoldott. A foglalkozatás növeléséhez új cégek megtelepedésére, a gyógyvízre épülő egészségturizmus, és alternatív energiatermelés lehetőségeinek megragadására, kihasználására lenne szükség. A térségre jellemző, egyedi és magas hozzáadott értékkel bíró mezőgazdasági termékek előállítása oldhatná meg ebben a szektorban tevékenykedők helyzetét. A község önkormányzata ennek elősegítése érdekében igyekszik megragadni minden saját és pályázati forrást, valamint e cél érdekében összefogni a település lakosait, civil és gazdálkodó szervezeteit, velük a kapcsolatot rendszeresen tartani, pl.: falugyűlések, vállalkozói, civil és egyéb fórumokon, polgármesteri és képviselői fogadóórák alkalmával, a helyi kisebbségi önkormányzat szervezésében megvalósuló rendezvényekkel. A község lakossága a helyi televízió műsoraiból és a helyi hírlevélből is értesülhet a települést érintő, érdeklődésre számot tartó eseményekről, történésekről. A foglalkoztatáspolitikai szempontból hátrányos helyzetű társadalmi csoportok – munkanélküliek, megváltozott munkaképességűek, romák, stb. - egyre tartósabban szorulnak ki a munkaerőpiacról, egyre nagyobb számban kerülnek ki a munkaügyi regisztrációból. Ezzel elveszítik a szervezett segítségnyújtás legfontosabb esélyét, valamint gyengül önbizalmuk, esetlegesen depresszióssá válnak, mely állapot még inkább megnehezíti az újrakezdést, az újbóli munkába-állást. Az esélyegyenlőséget megerősítő pozitív intézkedések azért is szükségesek számukra, mert e csoportok a munkaerőpiacon összetett szemléletbeli hátrányokkal küzdenek. A tartós egészségi problémával, fogyatékkal élő emberek munkaerő-piaci lehetőségei is erősen behatároltak. Országos átlagban tíz érintettből mindössze csak egy dolgozik. A foglalkozatás-politika számukra is próbál kedvezőbb helyzetet teremteni, így például a munkáltatók ösztönzésével.

Közszolgáltatások helyzete a településen Oktatás helyzete a településen A települési esélyegyenlőség egyik kulcskérdése a közoktatás. Bár deklaráltan épp az iskola a helyszíne annak, ahol a „velünk született” hátrányos helyzet ellensúlyozható, mégis jellemzően az esélyegyenlőtlenség újratermelésének színhelye az ezredforduló utáni magyar közoktatás. A településen „a XVII. század közepétől kezdve állandó elemi iskoláztatás van. Először csak a rektor, az 1740.évtől kezdve pedig külön állandó leánytanító (tanítóember) alkalmazásával.”(Herpay:1936. 219.o.). 1795-től, illetve véglegesen 1868-tól az állami elemi népiskola vette át az egyháztól az alapfokú oktatás intézményét felsőbb jogoknak megfelelően. 1883-tól működik a kisdedóvó. A szabadidő szervezett eltöltésére létrehozott kulturális és társadalmi egyesületek: Pártonkívüli Olvasókör (1871), első 48-as Népkör (1885). Ma az oktatási és kulturális viszonyok a következőképpen alakulnak: 9

Óvodai nevelés 135 gyermeket írtak be az óvodába (6 gyermekcsoportban 12 pedagógus felügyelete alatt, 2 telephelyen) Az óvodai ellátás terén minden beiratkozni kívánó gyermek felvételt nyert és még van lehetőség az év közbeni beiratkozásra is. Ebből következően a településen teljes körű óvodáztatáshoz a feltételek adottak. Ez a lehetőség jelentős mértékben segíti a szülők munkavállalását, a kiszámíthatóságot, amely a szociális biztonságot növelő tényező. Az óvodai nevelésben lévő gyermekek közül hátrányos helyzetű / halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma: 76 / 35 fő. Alapfokú oktatás Az általános iskolában jelenleg 16 osztály tanul, 354 tanulóval (1-8 osztály). Gyógypedagógiai oktatásban 20 gyermek részesül (1-6 osztály). Az első évfolyamot 38 gyermek kezdte el. Napközi ellátásban 87 gyermek részesül. Az iskola pedagógusainak száma 28. Az intézmény hagyományos és reformfejlesztési irányokat ötvözve, nevelő-oktató-képző, 8 évfolyamos általános iskolájában és 6 évfolyamos alapfokú művészeti iskolájának tanszakain. Az általános iskolai oktatást a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ látja el. Az alapfokú művészeti oktatás is helyben működik. A hátrányos helyzetű / halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma: 196 / 81 fő. Felnőttoktatás Földes gimnáziumi feladat-ellátási hellyel rendelkezik, az intézmény 3 középiskolai osztályteremmel rendelkezik – Jelenleg is közel 60 fő részesül felnőttoktatásban a településen. A közoktatási szakszolgálati feladatokat - úgymint a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás, továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás és gyógytestnevelés - helyben biztosítja a fentieknek megfelelő változó fenntartási formában. A település valamennyi közoktatási, nevelési intézményében és a szakszolgálatban a pedagógusok és szakszolgálati dolgozók végzettsége megfelel a törvényi előírásnak. Egészségügy, közösségi élet A lakáskörülmények, munkakörülmények, és szociális körülmények, csakúgy ahogy az egyéni (öröklött) adottságok és az egyén tanult magatartása, határozzák meg az egészségügyi potenciált. Cél, hogy a község minél szélesebb körben, minden lakosa által egyformán hozzáférhető módon, a lehető legjobb színvonalon, lehetőségeinek függvényében, egy költséghatékony egészségügyi ellátást biztosítson. Az egészségügyi alapfeladatokat a településen az új építésű egészségházban 2 körzeti orvosi rendelő, 1 fogorvosi rendelő, 1 gyermekorvosi rendelő, 1 védőnői szolgálat és egy gyógyszertár látja el. A rekreáció területén a földesi Szabadidő Központ és Strandfürdő említhető, mely gyógyvizével és szálláshelyeivel, sportlétesítményeivel, lovardájával szolgálja a kikapcsolódni, sportolni, pihenni vágyó lakosságot. A lakosságot érintő járó beteg, illetve fekvő beteg ellátási feladatokat részben Püspökladányban, - mint kistérségi központban – részben Berettyóújfaluban a területi kórházban, illetve Debrecen kórházaiban, klinikáin valósítják meg. Az önkormányzat jelentős mértékű támogatást nyújt a közgyógyellátásra is, mind az alanyi jogon, a méltányossági alapon, mind a normatív alapon járókra egyaránt. Sportélet, civil szféra A községben aktív, kiterjedt sportélet folyik, a település lakosságszámához viszonyítva jelentős számú civilszervezet létezik, melyek különböző sporttevékenységet folytatnak és nagyszámú résztvevőt mozgatnak meg, akár a családi szabadidős sportversenyeket, akár a helyi sportegyesületek által 10

szervezett település, kistérségi, országos szintű sportversenyeket tekintjük. Minden fiatalnak lehetősége van valamelyik sportegyesületben, vagy szakosztályban a mozgásra. Akadálymentesítés Földes Nagyközség Önkormányzata a jogszabályban előírt (2007. évi XXIII Trv.) akadálymentesítési kötelezettségének igyekszik folyamatosan eleget tenni, ahogy a település forrásai és körülményei azt lehetővé teszik.

Akadálymentesített intézmények: • Földes Nagyközség Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala, • Kaba és Vidéke Takarékszövetkezet épülete, • földesi Posta Hivatal, • Községi Könyvtár épülete • Názáreti Gyülekezet imaháza, • Deák Ferenc u. 17. sz. alatti körzeti orvosi rendelő, gyermekorvosi rendelő, védőnői szolgálat. Részben akadálymentes intézmények: • Karácsony Sándor Általános Iskola és Művelődési Központ o Karácsony Sándor tér 6. sz. alatti épülete, o Rákóczi u. 1. sz. alatti épülete, • Földes Községi Óvoda o Rákóczi u. 11. sz. alatti és o Kállay u. 25. sz. alatti épülete, • Árpád Mozi,

Értékeink, küldetésünk Földes Nagyközség Önkormányzatának célja, hogy a községet élhetőbb mezőgazdasági nagyközség képére formálja, és megtartó erejét növelje. Meg kell találnia a helyét a napjainkban alakuló járási hálózatban, és szembe kell néznie a kihívásokkal annak érdekében, hogy fejlesztések minél nagyobb számban valósulhassanak meg a további években is európai uniós és hazai pályázati források bevonásával. Fontos feladatunknak tekintjük a vállalkozások fejlesztésének ösztönzését azáltal, hogy fejlesztjük az önkormányzat és a vállalkozások közötti információáramlást, és a meglévő ipari, mezőgazdasági szolgáltató vállalkozások érdekeinek figyelembe vételével előtérbe helyezzük a fejlesztéseket. Olyan pályázatok beadását helyezzük előtérbe, amelyek a megújuló energiaforrások felhasználásával, kiaknázásával összefüggenek. A község versenyképességének javítása érdekében szükséges a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, a közbiztonság színvonalának megőrzése, lehetőség szerint emelése, komplex kínálatot nyújtó szolgáltatások letelepedését elősegítő beavatkozások előkészítése, elvégzése, színvonalas szabadtéri programok szervezése valamennyi korosztály számára. A fejlesztések szem előtt tartása mellett nem feledkezhetünk el azonban hagyományaink megőrzésének fontosságáról, a kulturális és építészeti értékeink megőrzéséről és védelméről sem. A célok elérése érdekében a község lakóinak összefogására, együttgondolkodására van szükség 11

XI.

Helyzetelemzés

1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a Magyarország Alaptörvényének XV. cikkelyének a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 6/2013. (II.28.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: szociális rendelet). A szociális rendelet egy kötelezően megalkotandó rendelet az önkormányzatok számára, melynek személyi hatálya bármely esélyegyenlőségi célcsoport tagjára kiterjedően tartalmazhat rendelkezést. Ezek közül kiemelendő az aktív korúak ellátására való jogosultság, melyet a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi törvényben foglaltakon túl kiterjeszti a munkaképességüket legalább 40%-ban elvesztett személyekre, a legalább 30%-os egészségkárosodást szenvedett személyekre, a 21. hetet betöltött várandós anyára, valamint veszélyeztetett terhesre. Külön kiemelést érdemel a méltányossági közgyógyellátás intézménye, mely jövedelmi viszonyaira tekintettel lehetőséget biztosít fogyatékossági támogatásban részesülő személy részére méltányossági közgyógyellátás megállapítására, a megfelelő gyógyszerköltségek igazolása mellett. Az önkormányzat a szociálisan rászoruló személyek számára a következő szociális alapszolgáltatásokat biztosítja, ezek a következők:: étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, nappali ellátás (idősek klubja, demens ellátás), 12

támogató szolgálat, közösségi ellátások A gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 20/2008. (IX.9.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: gyermekvédelmi rendelet) A gyermekvédelmi rendelet célja, hogy meghatározza a gyermekek pénzbeli és természetbeli ellátásainak, valamint a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások formáit, mértékét, a támogatások igénybevételére irányuló eljárásokat, szabályokat. A rendelet szabályozza a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság feltételeit, rögzíti a gyermekjóléti szolgáltatás, valamint a gyermekek napközbeni ellátásának lehetőségét. Az Önkormányzat közművelődési feladatairól, a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról szóló 22/2009. (X.30.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: közművelődési rendelet) Az önkormányzat a helyi közművelődési tevékenység támogatásának kereteit a közművelődési rendeletben fektette le. A rendelet kiemelt céljai között szerepel többek között • más népek és népcsoportok értékeinek megismertetése, gazdagítása, a kisebbségek hagyományainak megőrzése, fejlesztése, • az ifjúság kulturális életének fejlesztése, érdekérvényesítése, művelődési kezdeményezéseinek segítése, az időskorúak közművelődési lehetőségeinek, közösségi életének támogatása, az életkori csoportok kulturális kapcsolatainak gazdagítása, • szolidaritás és egyéb humánus értékrend terjesztése, Az önkormányzat közművelődési feladatainak ellátásra önálló intézmény, a Karácsony Sándor Közösségi Ház létrehozása útján látja el. Földes Nagyközség Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Terve jóváhagyásáról azóló 13/2006. (IX. 21.) önkormányzati rendelet kitér a mozgásukban korlátozott emberek igényeit figyelembevevő előírásokra, azaz előírja, hogy minden esetben biztosíteni szükséges a szintkülönbséget rámpával törtánő áthidalását, (Gyalogos átkelőhleyeknél döntött szegélysávval). Ez meglátásunk szerint biztosított településünkön.

2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Településfejlesztési koncepcióval: Közoktatási esélyegyenlőségi terv 11.2 A helyi bemutatása

esélyegyenlőségi

program

térségi,

társulási

kapcsolódásainak

Földes Nagyközség Önkormányzata több társulásnak is tagja. Szociális ellátások terén létrejött társulások: A püspökladányi székhelyű Segítő Kezek Szociális és Gyermekjóléti Társulás. A társulás 13

által fenntartott Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat intézménye a következő szociális alapszolgáltatásokat biztosítja a szociálisan rászoruló személyek részére: - étkeztetés - házi segítségnyújtás - nappali ellátás (idősek klubja, demens ellátás) - családsegítés A földesi székhelyű Kristály Szociális Társulás (2013. június 30-ig.), mely Földes Nagyközség és Bihartorda Község közigazgatási területén végez támogató szolgáltatói feladatokat. A kabai székhelyű Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ, mely a közösségi ellátást biztosítja. Földes Nagyközség Önkormányzata a kommunális szilárdhulladék kezelési közszolgáltatást a Bihari Szilárd Hulladéklerakó és Hasznosító Társulás tagjaként, a Társulás által alapított Bihari Hulladékgazdálkodási Kft. útján biztosítja lakosai számára. A közműves ivóvíz- és szennyvíz szolgáltatást a Hajdúsági és Bihari Víziközmű Szolgáltató Társulás által alapított Zrt. útján biztosítja. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása. Az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatokat a 2/2012. (VI.5.) EMMI rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A helyzetelemzés alapját szolgáló statisztikai adatokat az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) adatbázisaiból, valamint a helyi nyilvántartásokból gyűjtöttük össze, valamint felhasználtuk az ágazati beszámolók megállapításait és a szakemberek tapasztalatait is. Természetesen vannak adatok, amelyekre nyilvántartás nincs és nem is lehet. Adathiány további oka az, hogy a TeIR adatbázisa nem tartalmazza 2012. évre vonatkozóan a népességi adatokat, illetve a 2011. évi népszámlálási adatok még nem elérhetők. Az egyes célcsoportoknál megadott 2001-es népszámlálási adatok napjainkban, 2013-ban nem adnak reális képet, azokat csak a HEP két éves felülvizsgálatakor áll módunkban vizsgálni és frissíteni. A romák helyzetének vizsgálatakor felmerülő alapprobléma, hogy hivatalos etnikai adatok nem, vagy csak korlátozott mértékben állnak rendelkezésre. A 2001-es népszámláskor Földesen 24 fő vallotta magát romának. Egy 2004. évi felmérés szerint a településen roma származásúnak 186 fő vallotta magát.

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom a mélyszegénység. Nem csak tudományos fogalom a szociológiában, de a hétköznapi élet jelensége. Azt jelenti, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből önerőből kilépjenek. A mélyszegénység összetett jelenség, amelynek okai többek között társadalmi és gazdasági 14

hátrányok, iskolai, képzettségbeli és foglalkoztatottságbeli deficitekben mutatkoznak meg, és súlyos megélhetési zavarokhoz vezetnek. A szegénység kialakulásának okai többek közt a rendszerváltást követően a munkahelyek megszűnésére, a munkanélküliségre, a munkaerőpiaci esélyek szőkülésére – nem kis részben az oktatás és képzés hiányosságaira -, a jóléti ellátások által kezelni nem tudott egyéni, családi válsághelyzetekre, a megfelelő ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz történő hozzáférés hiányosságaira vezethetők vissza. A mélyszegénység hatása az alapvető létfeltételekben, a lakhatási, táplálkozási körülményekben, az érintettek egészségi állapotában is jelentkezik. A szegénység szempontjából meghatározó társadalmi jellemző a családok gyermekszáma, illetve a gyermekszegénység („a szegénység fiatal arca”: a szegények mintegy 30%-a 0-17 éves korosztályhoz tartozik), valamint a falusi lakókörnyezet (a szegények több mint fele községekben él). Ez az állapot az érintetteket nagyon gyorsan megbélyegzi és a társadalomból való kirekesztettségüket okozza. A társadalmi leszakadás meghatározó részben tehát a szegénységgel összefüggő körülményekből fakad. A szegregáció mértéke, a társadalmi élet jelentős területeiről való tömeges kizáródás súlyos társadalmi probléma. „Minden harmadik ember (kb. 3 millióan) ma Magyarországon a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségben élőket. A romák nagy többsége, mintegy 5600 ezren (összlétszámuk becslés alapján kb. 750 ezer) ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. Ezért Magyarországon a romák felzárkóztatását megcélzó politikát nem lehet elválasztani a szegénység elleni általános küzdelemtől, a társadalmi és a gazdasági versenyképesség javításától.” – Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (2011. év) 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A szegénység számos társadalmi tényező által meghatározott összetett jelenség, okai között szerepelnek társadalmi és kulturális hátrányok, szocializációs hiányosságok, alacsony vagy elavult iskolai végzettség, munkanélküliség, egészségi állapot, a családok gyermeklétszáma, a gyermekszegénység, de a jövedelmi viszonyok mutatják leginkább. Az alacsony jövedelműek bevételeinek számottevő része származik a pénzbeli juttatások rendszereiből. Az inaktív emberek között nagy számban fordulnak elő az alacsony iskolai végzettségűek. Községünkben a munkaerőpiacra jutás fő akadálya a munkalehetőség hiánya, továbbá befolyásol tényező még az alacsony iskolázottság, a tartós munkanélküli létből fakadó motiváltsági problémák. Földesen az aktív korú lakosság jelentős hányada rendelkezik munkahellyel. A legjelentősebb foglalkoztatók a közszférában, valamint a mezőgazdasági ágazatban találhatók. A meglévő munkahelyek elsősorban szakmunkás és szakközépiskolai végzettségű munkaerőt igényelnek. Felsőfokú végzettségű szakembereket leginkább az oktatási intézmények és a Polgármesteri Hivatal foglalkoztatnak. Ezért is jellemző a fiatal, pályakezdő diplomások elvándorlása a községből. 2011. évben az aktív korú lakosság 66%-ának volt munkaviszonyból származó jövedelme, átlagkeresetük havi bruttó 96.528.-Ft, ami alatta marad a középfokú végzettségűek részére garantált minimálbér összegének (bruttó 98.000 Ft). A létminimum egy fogyasztási egységre számított átlagos értéke 2011-ben havonta 83 941 Ft volt. A településen a kisebbséget a romák képviselik, számuk az utóbbi években jelentősen nem változott, Kb. 90 fő. Ebből 3 személy időskorú. Munkavállaló korú: 37 fő, ebből regisztrált munkanélküli 27 fő. A lakosságon belül a roma lakosság aránya: 2,2 %. A romákat a 2002ben megalakult kisebbségi önkormányzat képviseli. 15

16

3. számú táblázat: Jövedelmi helyzet alakulása befizetett adó és jövedelem adatok alapján 2008 Összes adó (Ft) Összes adófizető darabszáma (fő) Befizetett adó Ft / adófizető száma (Ft) Összes belföldi jövedelem (Ft) Összes jövedelem Ft / adófizetők száma (Ft) Lakosság szám (fő) Összes jövedelem lakosságszámhoz viszonyítva (1 főre/ év, Ft)

2009

2010

2011

298994253,

295947191,

256294870,

222223090,

1824

1772

1815

1814

163922

167013

141209

122504

2263152581,

2283583645,

2261910730,

2101231708,

1240763

1288704

1246232

1158342

4092

4057

4045

3998

553068

562875

559187

525571

Forrás: TeIR, saját gyűjtés

A mélyszegénységben élőkről nincsenek gyűjtött adataink, információink. A rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján a fenti táblázatban foglaltak szerint a településen az adófizetők száma kismértékű csökkenést mutat. A befizetett adó és az összes belföldi jövedelem mértéke is évről évre csökkenést mutat. A gazdasági világválság hatásaként jelentkező eladósodottság mértékéről nincs hiteles helyi információnk. Nincs továbbá információnk a devizahitel szerződéssel rendelkezőkről sem és az őket sújtó megnövekedett terhek viselhetőségéről sem. A fenti adatok alapján a bejelentett munkavállalók jövedelmi helyzetéről kapunk képet, megállapítható, hogy az éves jövedelem jóval alul marad az országos átlaghoz képest. A lakosság közel 43 %-a rendelkezik munkaviszonyból és egyéb jogviszonyból származó adóköteles jövedelemmel. A község lakosságszámával elosztva az egyes években kimutatott összes belföldi jövedelmet általános képet kapunk az egy lakosra eső belföldi éves jövedelemről. Az öregségi nyugdíjban részesülők száma 2011 évben 753 fő a részükre kifizetett nyugdíj összege 63.893.900.- Ft ebből megállapítható, hogy a z egy főre eső öregségi nyugdíj összege a településen 84.852.- Ft. Az országos átlag a KSH adatai szerint 2011 év elején 93.237.- Ft egy főre. „Az élelmiszereket a normatívához hasonló értékben fogyasztó háztartások fogyasztási adataiból kiinduló létminimum egy fogyasztási egységre számított átlagos értéke 2011-ben havonta 83 941 Ft volt, az egy évvel korábbi érték 106,6%-a. A létminimumértékeket aktív és nyugdíjas háztartásokra, azon belül háztartástípusokra is meghatározzuk. 2011-ben a tipikusnak tekinthető, két aktív korú személyből és két gyermekből álló háztartás létminimumértéke 2,90 x 83 941 Ft = 243 429 Ft volt havonta, míg az egytagú nyugdíjas háztartásoké 75 547 Ft.” (Forrás: KSH) Az így kimutatott létminimum, amely a fogyasztáson alapul és abszolút küszöbnek felel meg, nem az egyetlen – és a gyakorlatban nem is a leginkább használt – küszöbérték, tekintettel arra, hogy ez nem jelent feltétlenül szegénységet, hanem egy olyan jövedelmet, amely lehetővé teszi az alapvető szükségleteken túli igények kielégítését is. 17

Megállapítható a rendelkezésre álló adatok alapján, hogy a munkahellyel rendelkezők és az öregségi nyugellátásban részesülők jövedelme elmarad az országos átlaghoz képest. Jelenleg nincsenek hiteles információink, adataink a településen mélyszegénységben élőkről. Adatgyűjtéssel kívánjuk korrigálni a hiányosságokat. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció Földesen az aktív korú lakosság jelentős hányada rendelkezik munkahellyel. A legjelentősebb foglalkoztatók a közszférában, valamint a mezőgazdasági vállalkozások körében találhatók. A meglévő munkahelyek elsősorban szakmunkás és szakközépiskolai végzettségű munkaerőt igényelnek. Felsőfokú végzettségű szakembereket leginkább az oktatási intézmények és a Polgármesteri Hivatal foglalkoztatnak. Ezért is jellemző a fiatal, pályakezdő diplomások elvándorlása a településről. A roma lakosság körében az aktív korúak közül 4-5 fő akiket különböző munkáltatók foglalkoztatnak tartósan. A többiek foglalkoztatása az önkormányzatra korlátozódik a közmunka programokban. Iskolázottság hiánya miatt leginkább a közmunka programban, segédmunkás munkakörben vannak foglalkoztatva. Az idősebbeknek nincs meg még az általános iskolai végzettségük sem, de a fiatalabbak már képzettebbek, rendszeresen járnak általános iskolába, szakiskolákba. A településen a munkavállaló korú népesség száma 2012-ben: 2721 fő A nyilvántartott álláskeresők száma: 519 fő, 19,1%-a a munkaképes korú lakosságnak. A településen kevés a nagyobb létszámot foglalkoztató munkahely, azok is többnyire idényszerűen, határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatnak. A környező településeken sincs több munkalehetőség. A településen a gazdasági ágazatok közül a legerősebb profilt a talajadottságoknak köszönhetően a mezőgazdaság, illetve az ahhoz kapcsolódó gazdasági tevékenység jelenti. A nagy gazdálkodási hagyományokkal és feldolgozóipari háttérrel működő település olyan infrastruktúrával rendelkezik, hogy új gazdasági szereplőket is be tud fogadni. Magas a településen a mezőgazdasági hasznosítású területek aránya. Az intenzív szántóföldi növénytermesztés a jellemző. 4. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint

nyilvántartott álláskeresők fő száma összesen fő 20 éves és fiatalabb % fő 21-25 év % fő 26-30 év % fő 31-35 év % fő 36-40 év % 41-45 év fő

2008

2009

2010

2011

457

418

551

519

16 3,5 73 16 54 11,8 70 15,3 66 14,4 56

10 2,4 63 15,1 54 12,9 57 13,6 50 12,0 61

9 1,7 74 14,2 70 13,4 73 14,0 77 14,8 67

5 1,0 69 13,3 56 10,8 65 12,5 68 13,1 85

2012 519 4 0,8 77 14,8 69 13,3 53 10,2 76 14,6 76 18

% 12,3 fő 48 46-50 év % 10,5 fő 46 51-55 év % 10,1 fő 25 56-60 év % 5,5 fő 3 61 év felett % 0,7 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

14,6 51 12,2 40 9,6 27 6,5 5 1,2

12,9 57 10,9 63 12,1 31 6,0 0 0,0

16,4 66 12,7 63 12,1 39 7,5 3 0,6

14,6 60 11,6 62 11,9 41 7,9 1 0,2

Foglalkoztatási szempontból hátrányos helyzetűek közé sorolhatók az idősebb, nyugdíj előtt álló korosztályok és a gyermekvállalást követően a munkaerőpiacra visszatérő nők. Alacsony továbbá a 21-30 éves korosztály munkaerő-piaci részvétele is. A fiatalok távolmaradását főként az oktatási, képzési idő meghosszabbodása indokolja, ugyanakkor jelentősen megnőtt az iskola befejezése utáni munkakezdés ideje is. Községünkben és a munkavállalási szempontból releváns környező településeken a gazdasági válság hatására az elmúlt években több munkahely is megszűnt, ez indokolja, a magasabb munkanélküliségi arányt a 41-55 év közöttiek körében. A tartósan munka nélkül lévők az álláskeresők különösen kritikus csoportját alkotják. A nyilvántartott álláskeresők 25-30 %-a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli, ezen belül a nők aránya magasabb a férfiakénál. A 2011. évi csökkenés döntően a közfoglalkoztatásnak köszönhető. Számukat és arányukat a munkaerő-piaci keresleten túl jelentősen befolyásolja a motiváció, szándék, hajlandóság hiánya a munkavállalásra, álláskeresésre. Egy csoportjuk közmunkára szocializálódott, amikor van támogatott foglalkoztatásra lehetőség, egyébként nem keresnek állást. Egy másik csoport az un. önkéntes munkanélküli. Segélyekre szocializálódott. Jól elboldogul a támogatások világában, életszínvonala alacsony, de ezt elfogadja. Közéjük tartoznak a többgenerációs munkanélküliség áldozatai. Szakmát tanulni felnőttoktatás keretében községünkben nincs lehetőség, csak a munkaügyi központok, illetve képző intézmények által szervezett tanfolyamokon van lehetőség. Hiányoznak a készségek közül a „hatékony álláskeresési technikák”, ill. az állásinformációkat biztosító kapcsolati háló kiépítéséhez szükséges képességek hiánya jellemző e munkanélküli csoportban. E célcsoport esetében alacsony szinten megrekedt kulcskompetencia-készlettel találkozunk. A legfontosabb említett kompetenciák: pontosság, kitartás, együttműködési készség, kreatív probléma megoldás, a munkahelyi szerepek – lehetőségek, mozgásterek pontos megítélése, eligazodás a hierarchiában, a munkahelyi döntések következményeinek pontos felmérése, hatékony kommunikáció, stb. Ezek a képességek – melyek az álláskeresési módszerek alkalmazása során is kulcsszerepet játszanak – talán még a szakképzettségnél fontosabbak és a tapasztalatok szerint alapvetően meghatározzák az elhelyezkedés sikerességét. Alacsony szintjük tehát tartóssá teszi a munkanélküliséget. Az elmúlt két évben jelentősen átalakult a közfoglalkoztatás rendszere. 2011. szeptember 1. napján hatályba lépett a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint az egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény, amely létrehozta a közfoglalkoztatás új rendszerét. Az új rendszer fő célja, hogy minél több munkára képes és kész aktív korú, szociálisan rászoruló ember számára biztosítson munkalehetőséget. A közfoglalkoztatás alapvetően három területen valósul meg: 19

• • •

kistérségi startmunka mintaprogramok, önkormányzatok által szervezett hagyományos közfoglalkoztatási programok, országos közfoglalkoztatási programok

A fent említett programokban való részvétel 2012. és 2013. évben is megvalósult városunkban. A foglalkoztatottak nagyrészt a munkaügyi központ által kiközvetített, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személyek közül kerültek ki. Továbbá egyéb álláskeresők, tartós munkanélküliek, ellátás nélküli személyek voltak bevonhatók a közfoglalkoztatásba. A foglalkoztatás során törekedtünk és törekszünk arra, hogy mindkét nemből arányosan kerüljenek ki munkavállalók, illetve arra, hogy a legalacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők is kapjanak munkalehetőséget. A foglalkoztatás szervezését, a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó feladatokat a Földesi Polgármesteri Hivatal munkatársai végzik, munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. 2010. évben 75,5 fő, 2011. évben 34 fő, 2012. évben 85 fő munkanélküli dolgozott közfoglalkoztatásban. A közfoglalkoztatottak községünkben az oktatási, szociális, közművelődési intézmények tevékenységét is segítették, segítik. A program visszavezeti a munkanélkülieket a munka világába, segíti az önértékelést, az egymás iránti megbecsülést, jó hatása van a helyi közbiztonságra, legalizálja a jövedelmeket, munkahelyeket teremt a kisvállalkozások számára és mintát ad a fiataloknak. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások

ellátások,

aktív

korúak

ellátása,

A szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény az elmúlt években többször módosították, melynek előírásait a Képviselő-testület a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 6/2013. (II.28.) számú önkormányzati rendeletébe épített be. 2011. január 1-től bérpótló juttatásra (BJP), illetve 2011. szeptember 1-től foglalkoztatást helyettesítő támogatásra (FHT) jogosult, aki korábban rendelkezésre állási támogatásban (RÁT) részesült, amelynek feltételei több helyen is átalakultak. Alapvető módosítás, hogy a bérpótló juttatásra való jogosultságot évente felül kell vizsgálni, míg a rendelkezésre állási támogatást csak kétévente kellett. A két felülvizsgálat között eltelt időben minden támogatottnak legalább 30 nap munkaviszonyt kell létesítenie, olyan módon, hogy az igazolható legyen a felülvizsgálatkor. Erre többféleképpen is van lehetősége. Nyílt munkaerőpiacon folytat keresőtevékenységet, egyszerűsített foglalkoztatottként létesít munkaviszonyt, háztartási munkát folytat, munkaerő-piaci programban vesz részt, közérdekű önkéntes tevékenységet folytat, vagy közfoglalkoztatásban vesz részt. Amennyiben a feltételeknek nem tud eleget tenni, mert számára nem tudtak közfoglalkoztatás körébe tartozó munkát felajánlani, illetve a 30 nap munkavégzést egyéb módon sem tudta teljesíteni, akkor a 30 nap számításánál az általa teljesített közérdekű önkéntes tevékenység időtartalmát is figyelembe kell venni. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban (FHT) részesülő a munkaügyi szervezettel nyilvántartott álláskeresőként köteles együttműködni. Az önkormányzat rendeletében a bérpótló juttatásra való jogosultság egyéb feltételként írja elő, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó, a 20

rendeletében megállapított feltételeket teljesítse. A BJP/FHT összege jelenleg 22.800 Ft. Rendszeres szociális segélyre lehet jogosult, aki egészségkárosodott, vagy aki a rá irányadó nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betölti, vagy aki az önkormányzat rendeletében meghatározott, feltételeknek megfelel, (pl. mentális állapota miatt mentesítést kap), vagy 14 év alatti gyermeket nevel és a településen nincs biztosítva a gyermek napközbeni ellátása. A rendszeres szociális segély 90%-ban fedezett ellátási forma, a bérpótló juttatás csak 80%-ban. Javasolt a bevezetése, mert bár ezzel a mentálisan leépült (amennyiben ez megfelelően igazolható) embereket zárja ki a közmunkaprogram lehetőségéből a rendelet, de meghagyja a jövedelmüket. Az aktívkorúak ellátásában részesülőknek továbbra is előírás a munkaügyi központokkal való együttműködés, míg az egészségkárosodott személyek kivételével a rendszeres szociális segélyre jogosultak az arra kijelölt szervvel, községünkben a Segítő Kezek Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatával kötelesek együttműködni. A megállapodás elsődleges célja olyan szolgáltatások biztosítása, amely a munkaerőpiacra történő visszahelyezést segíti. A beilleszkedést elősegítő program a munkanélküliség káros hatásait segített enyhíteni. Az anyagi helyzet romlásának következményeként a munkanélküli emberek kapcsolatai beszűkültek, megváltozott énképük és életvitelükben is izolálódtak. Az anyagi nehézségek konfliktusokat idéznek elő a munkanélküliek családjában. Az álláskereső részére álláskeresési ellátásként álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint költségtérítés jár. Az álláskeresési járadék maximum 90 nap lehet, a munkaerő-piaci járulékalap 60%-a, legfeljebb a minimálbér 100%-a. (98.000 forint). A kisebbség tagjai jövedelemmel rendelkeznek /foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély, gyes, családi pótlék, rendszeres gyermekvédelmi támogatás, nyugdíj, bér/ . Krízis helyzetekben az önkormányzat átmeneti segélyt, rendkívüli átmeneti segélyt, temetési segélyt, rendkívüli gyermekvédelmi támogatást illetve köztemetést nyújt a kérelmezőnek. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció Községünkben közterületen élő hajléktalan nincs, bejelentett lakóhellyel nem rendelkező személy nincs. A lakásviszonyok jellemző problémái a közműdíj-, illetve a lakáshitel-tartozások, hátralékok felhalmozódása. Lakhatást segítő támogatás a normatív lakásfenntartási támogatás, mely a szociálisan rászoruló háztartások részére az általuk lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. E támogatási formában községünkben 526 háztartás részesül. A lakásfenntartási támogatásban részesülők száma 2011 évben hirtelen nagyot ugrott és azóta stagnál. A lakhatási költségek drágulásával illetve a munkalehetőségek korlátozódásával magyarázható a jelenség. Tapasztaljuk, hogy a szegénység jellemzője a lakhatással összefüggő hátralékok felhalmozódása, és a lakossági adósságállomány folyamatos újratermelődése. A településen nincs jelenleg hajléktalanság. Amennyiben ilyen probléma fordult elő a településen, azt az önkormányzat szükséglakás biztosításával oldotta meg. Az önkormányzat 4 db saját tulajdonú szociális bérlakással rendelkezik. A helyben felmerülő lakhatási problémákat eddig mindig sikerült megoldani ezen lakások kiadásával. A roma kisebbség tagjainak többsége új lakásban lakik, környezetük tiszta, rendezett. A településen 1752 db lakás található. A település kiépült infrastruktúrával rendelkezik, elérhető a vezetékes ivóvíz és szennyvíz, villamos energia hálózat és gázhálózat. 21

4. számú táblázat: Lakásfenntartási támogatásban részesülők száma év

lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma

2008

432

2009

387

2010

357

2011

583

2012

526

Forrás: TeIR, KSH Tstar

3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Településünkön nem alakultak ki szegregált lakóövezetek. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az egészségügyi alapfeladatokat a településen az új építésű egészségházban 2 körzeti orvosi rendelő, 1 fogorvosi rendelő, 1 gyermekorvosi rendelő, 1 védőnői szolgálat és egy gyógyszertár látja el. A rekreáció területén a földesi Szabadidő Központ és Strandfürdő említhető, mely gyógyvizével és szálláshelyeivel, sportlétesítményeivel, lovardájával szolgálja a kikapcsolódni, sportolni, pihenni vágyó lakosságot. A lakosságot érintő járó beteg, illetve fekvő beteg ellátási feladatokat részben Püspökladányban, - mint kistérségi központban – részben Berettyóújfaluban a területi kórházban, illetve Debrecen kórházaiban, klinikáin valósítják meg. Idősek ellátására egy nappali ellátást biztosító klub működik. A településen egy gyógyszertár működik, amely hétköznap és szombat délelőttönként elérhető. A személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz a Segítő Kezek Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata biztosítja az állampolgárok számára az egyenlő esélyű hozzáférést. Az egyes telephelyeken a preventív rendszerszemléletű szociális munka keretében komplex segítséget nyújtanak az állampolgárok önálló életvitelének és készségének megőrzéséhez, erősítéséhez. Ide sorolható: a szociális étkeztetés, a házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása, családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás, támogató szolgáltatást. A szociális ellátások és a szolgáltatások összehangoltan, koordináltan működnek, nagymértékben lefedik a szociális szükségleteket. A helyi szociális ellátórendszer középpontjában továbbra is a segítségre szoruló emberek állnak, akiknek színvonalas ellátása feltételezi az emberi értékek tiszteletben tartását. A helyi szociális szolgáltatások gyakorlatában a személyközpontú szociális munka folyamatosan 22

biztosított, amely megteremti a hátrányos helyzetben élők támogatásának, az esélyegyenlőség megteremtésének feltételeit. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény ad tájékoztatást többek között a hátrányos megkülönböztetésről, a zaklatás, jogellenes elkülönítés és megtorlás eseteiről, valamint az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indított eljárásokról. A törvény 12., 14. §-a szerint az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatti igények a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben, valamint külön jogszabályokban meghatározott eljárások során – így különösen személyiségi jogi per, munkaügyi per, fogyasztóvédelmi, munkaügyi vagy szabálysértési eljárása során – érvényesíthetőek. Az Önkormányzattal szemben a közszolgáltatások nyújtása során hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt szankció megállapítására nem került sor.

3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása A helyi közéletet leginkább a Karácsony Sándor Közösség Ház által szervezett rendezvényekkel jellemezhetnénk, illetve a közművelődés széleskörű közösségformáló tevékenységével. Többek között nagyrendezvények szervezésével igyekszik a lakosság részére kulturált szórakozási lehetőségeket teremteni. A majális, gyereknap, a nyárbúcsúztató lovas- és falunap sokszínű programmal várja minden évben az érdeklődőket. A közösségi ház keretein belül működő civil szerveződések programjai aktív időeltöltést biztosítanak az érdeklődők számára. A rendezvények többnyire ingyenesek így mindenki számára elérhetőek. A Roma nemzetiségi önkormányzat aktív résztvevő a közösségi ház rendezvényein. Igen élénk és aktív a tevékenysége a helyi civil szerveződéseknek. A helyi kötelező közszolgáltatási feladatok megszervezése, a humán szolgáltatások, a szociális és gyermekjóléti ellátások, a település üzemeltetési feladatai, a közterületek tisztántartása biztosított. Az állampolgárok számára elérhetőek, megfelelő színvonalon működnek és minden jogos igényt kielégítenek. Az önkormányzat részben, mint intézményalapító és fenntartó, részben szolgáltatási szerződés útján gondoskodik. Az egyes feladatok ellátása során együttműködik a helyi, nem önkormányzati fenntartású intézményekkel, civil szervezetekkel, gazdasági társaságokkal, a történelmi egyházakkal, a nemzetiségi önkormányzatokkal és egyéb szervezetekkel. 3.8.

A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal

A romák élethelyzetének javítására érdekében folyamatos a kapcsolattartás a kisebbségi önkormányzat vezetőivel. A magyarországi romák kétségkívül az ország legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportjai közé tartoznak. A mintegy 6-700 ezres roma népesség négyötöde él létminimum alatt, többségük társadalmi és fizikai értelemben is szegregált, vagy szegregálódó településeken, településrészeken, lakáskörülményeik évtizedekre vannak a magyarországi átlagtól, oktatási és munkaerő-piaci esélyeik többtízszer alacsonyabbak a nem romákénál, egészségügyi helyzetük katasztrofális. Tapasztalataink szerint körükben a rizikófaktorok közül a dohányzás, a magas vérnyomás, valamint táplálkozási problémák, és a prevenció hiánya egyértelműen az egészségi állapotot befolyásoló tényezőnek bizonyulnak. Tapasztalataink 23

szerint a romák nagy része az ingyenes egészségügyi ellátást sokkal ritkábban veszik igénybe. 3.9 Kulcsproblémák összegzése Kulcsproblémák Van-e az önkormányzatnál/ társulásnál esélyegyenlőségi feladatokra kijelölt, és ezen a területen képzett munkatárs?

Jellemző-e a Igényel-e településre? beavatkozást? nem igen

A település szociális szolgáltatásszervezési koncepciójában tervezett-e a romák/mélyszegénységben élők esélyegyenlőségét elősegítő konkrét intézkedéseket?

nem

igen

A TELEPÜLÉS TERÜLETÉN FENNÁLL-E LAKHATÁSI SZEGREGÁCIÓ?

nem igen

nem nem

igen

Nem

Az önkormányzat rendszeresen gyűjt-e és értékel-e adatokat arra vonatkozóan, hogy az általa működtetett közszolgáltatásokhoz való hozzáférés mennyire biztosított a településen élő hátrányos helyzetű emberek számára, illetve, hogy a gyakorlatban mennyire veszik igénybe ezeket a szolgáltatásokat?

Szerepet vállal-e az önkormányzat az egészségvédelemmel kapcsolatos ismeretek terjesztésében, a helyi társadalom egészségtudatos attitűdjének formálásában? 3.10 Következtetések: meghatározása.

problémák

beazonosítása,

fejlesztési

lehetőségek

Következtetések Célcsoport

Romák és/vagy mélyszegénység ben élők

Beazonosított problémák Nincs kijelölt esélyegyenlőségi munkatárs. A szociális szolgáltatásszervezési koncepció nem tartalmaz a romák/mélyszegénységb en élők esélyegyenlőségét elősegítő konkrét intézkedéseket. A településen magas a munkanélküliek száma. A romákra és mélyszegénységre vonatkozó adatok gyűjtésének nehézségei, a célcsoport

Fejlesztési lehetőségek meghatározása Esélyegyenlőségi munkatárs kijelölése.

A szociális szolgáltatásszervezési koncepció felülvizsgálata, kiegészítése.

Közfoglalkoztatás továbbfolytatása.

Egyéb helyi foglalkoztatási lehetőségek felkutatása (pld. szociális szövetkezet). Helyi esélyegyenlőségi információs, adatgyűjtő és adatelemző munkacsoport működtetése.

Kapcsolódó intézkedés címe Esélyegyenlőségi munkatárs kijelölése.

A szociális szolgáltatásszervezés i koncepció felülvizsgálata, kiegészítése

Közfoglalkoztatás és szociális szövetkezet Romákra és mélyszegénységre vonatkozó adatgyűjtés 24

meghatározásának bizonytalanságai lehetetlenné tették mérhető teljesítménykövetelmény ek rögzítését, és ezekre épített monitoring rendszer létrehozását. A számszerű adatok, indikátorok hiánya nem ad valódi értékelésre lehetőséget.

4 A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység Magyar Országgyűlés 1991. évi LXIV. törvényében kihirdette a Gyermekek Jogairól szóló ENSZ Egyezményt, majd elfogadta a 47/2007. (V. 31.) sz. határozatával a „Legyen Jobb a Gyermekeknek 2007-2032” Nemzeti Stratégiát. A dokumentum fő célja volt, hogy csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. Ez minden gyermekre kiterjed, de azokra a gyermekekre kell hangsúlyt helyezni, akiknek érdekei a legjobban sérülnek. Oktatási intézmények kapcsán jelentős változás történt az elmúlt időszakban. 2013. január 1-jével az önkormányzat az alapfokú oktatási intézményének működtetését és fenntartását is átadta a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak. 4.1 A gyermekek helyzetének általános jellemzői Községünkben az élve születések száma évről évre csökken, 2008-ban 23, 2009-ben 29, 2010ben 35, 2011-ben 25, 2012-ben 22 gyermek született. A 0-18 éves korosztály létszáma az utóbbi években jelentősen váltakozott 2001-ben 992 fő volt, 2003-ban már csak 892 fő, 2005ben 917 fő, 2006-ban 840 fő. 2007-ben 879 fő, 2008-ban 852 fő, 2009-ben 826 fő, 2010-ben 817 fő, 2011-ben 799 fő, 2012-ben 767 fő volt. 2012 évben a 0-3 évesek száma: 113 fő, 4-6 évesek száma: 120 fő, 7-14 évesek száma: 345 fő, 15-18 évesek száma: 189 fő. A gyámhatóság védelembe veszi a gyermeket, ha a szülő vagy törvényes képviselő az alapellátások önkéntes igénybevételével a gyermek veszélyeztetettségét megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése, nevelése a családban biztosítható. A köznevelési törvény 2013. szeptember 1-ig hatályban tartja a közoktatásról szóló törvény 121. §-a (1) bekezdésének 14. pontjában rögzített definíciót a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet vonatkozásában, ezt követően a definíciót a gyermekvédelmi törvény fogja tartalmazni. A 2013. szeptember1-ig hatályos szabályozás értelmében hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló, akinek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát családi körülményei, szociális helyzete miatt megállapították. E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló, akinek törvényes felügyeletét ellátó szülője, óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetén a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. 25

A gyermekvédelmi rendszer működéséről szóló éves beszámoló adatait és tapasztalatait értékelve meghatározhatjuk a veszélyeztetettségi okokat figyelve arra, hogy egy-egy gyermek, fiatal több szempontból is érintett lehet, a veszélyeztetettségi tényezők halmozottan jelentkeznek. A helyi gyermekvédelemben dolgozó szakemberek tapasztalata szerint nem változott az a tendencia, hogy a veszélyeztetettség okai között kimagaslóan a szociális helyzet a meghatározó: Szociális helyzet: A szociális helyzetből adódó veszélyeztetettség a gyermekek több mint a felét foglalta magába. A család szétesése: Ez a veszélyeztetési ok gyakran párosul a szociális helyzet romlásával és a gyermek mentális állapotának sérülésével. A család szétesésének leggyakoribb oka, a válás a gyermek számára veszteség. Az elfojtott érzelmek a személyiségfejlődésben rendellenességeket, zavarokat eredményezhetnek. A nevelés, gondozás, törődés, szeretet hiánya: Az elhanyagolás is bántalmazás (egészségügyi-, oktatási elhanyagolás, a gyermek magára hagyása, elhagyása). A gyanújelek, tünetek jelentkezhetnek testi, viselkedésbeli és érzelmi szinteken is. Súlyos betegség a családban: A betegség vonatkozhat szülőre, nagyszülőre és testvérre is. A családtagok hosszú vagy súlyos betegsége, az egészségtelen életmód, tartósan rossz lakhatási körülmények a gyermek testi fejlődését és egészségét is veszélyeztetik. A gyermek számára problémát okozhat a hosszan tartó, vagy súlyos betegséggel való szembesülés, a normálistól eltérő élethelyzetben való folyamatos „tartózkodás”. A család életmódja: A családi élet súlyosabb veszélyeztető ártalmait jelenti a deviáns viselkedési formák jelenléte a család hétköznapjaiban: alkoholizmus, brutalitás, bűnöző családi környezet. A gyermek mentális állapota, személyiségzavara: A gyakorlatban is érzékelhető a mentálisan sérült gyermekek számának növekedése. Az okok között a családi nevelés jellemző hibái következetlenség, szigor és kényeztetés eltúlzása, követelések hiánya a gyermek felé, vagy ellenkező esetben: a gyermek képességeit meghaladó, magas mérce állítása, az ellenőrzés, odafigyelés hiánya – tapasztalhatóak. Gyakran találkozunk az idegrendszeri betegségük miatt rendszeresen gyógyszert fogyasztó kisgyermekekkel. Bántalmazás: Jelei sokszor nem egyértelműek. Nehezíti a helyzetet, hogy a testi jelek hiánya nem zárja ki a bántalmazás lehetőségét (szexuális-, verbális bántalmazás nehezen felismerhető). A gyermekjóléti szolgáltatás a Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálatának keretén belül működik 2011. július 1-től. 2012 évben 119 gyermek szerepelt a nyilvántartásban, 89 gyermek volt alapellátásban. 2012ben emelkedett az intézménynél a gondozott gyermekek száma. A szolgáltatások számából és a kapcsolatfelvétel módjából látható, hogy egyre gyakrabban önkéntesen fordulnak a kliensek az intézményhez. A családsegítési mutatók alapján a kliensforgalom évről évre emelkedik. Az évek óta tartó nagyfokú munkanélküliség magával hozza a lakhatási problémákat, a közüzemi és hiteltartozásokat. Veszélyeztetett helyzetbe anyagi és szociális okok miatt kerülnek a gyermekek, fiatalkorúak. A szülői elhanyagolás és a szülők vagy a család életviteléből adódó problémák is vezető helyen állnak. A szülők gyakran egyáltalán nem mutatnak hajlandóságot arra, hogy gyermekeik érdekében a településen tevékenykedő szakemberekkel (védőnő, pedagógus, családgondozó) együttműködjenek. Alapellátásba is leginkább anyagi és szociális okok, lakásproblémák, családi konfliktusok, tanulási és magatartásbeli problémák, iskolai hiányzások miatt kerülnek be a gyerekek. Minden évben 26

visszatérő probléma az óvodában fejtetvesség, a testi elhanyagoltság. Van olyan család, ahol nem vagy ritkán főznek, a gyermek csak az óvodában vagy az iskolában eszik meleg ételt.

5 számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

év

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma

Kiegészítő gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

2008 2009 2010 2011 2012

448 464 530 511 404

43 39 44 38 94

9 9 7 7 7

Ebből tartósan Rendkívüli beteg gyermekvédelmi fogyatékos kedvezményben gyermekek részesítettek száma száma

0 0 0 0 0

93 93 141 75 89

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok A gyermeklétszám csökkenésével párhuzamosan a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők számának csökkenése is megfigyelhető. A csökkenés részben azzal is magyarázható, hogy a kedvezmény megállapításának jövedelmi feltételei (egy főre eső jövedelem) évek óta nem változtak, így a család jövedelmének minimális emelkedése is okozhatja az ellátástól való elesést. Az önkormányzat az 1997. évi XXXI. tv. alapján biztosítja a pénzbeli ellátásokat és természetbeni ellátásokat. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt nyújt a hátrányos helyzetű családoknak, ez a támogatás természetbeni, az étkeztetésben és a tankönyvtámogatásban nyújt segítséget, valamint évente két alkalommal pénzbeli támogatást, augusztusban pénzbeni és novemberben természetben (Erzsébet utalvány formájában) gyermekenként 5.800 – 5.800.- Ft-ot. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 2012-ben átlagosan 442 gyermek részesült. Az elutasítások száma nem számottevő, ezekben az esetekben az egy főre eső jövedelem meghaladta a jogszabályban előírt összeghatárt. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt igénybevevők általában minimálbérből, munkanélküli segélyből, szociális segélyből élő családok veszik igénybe. A támogatottak közül sokan alkalmi munkából élnek. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatást nyújtott az önkormányzat annak a gyermeket gondozó családnak aki időszakosan létfenntartási gondokkal küzdött, vagy a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. A támogatás megállapításáról a Szociális Bizottság döntött. 2012 évben 23 gyermek részesült rendkívüli támogatásban, ez a tavalyi évhez képest kevesebb. A támogatásokat több esetben élelmiszervásárlásra kérték, vagy a gyermek betegsége miatt gyógyszer kiváltásra, vagy szemüvegkészítésre. A felsőfokú oktatásban résztvevő tanulók részére Bursa Hungarica ösztöndíj pályázatot hirdetett az önkormányzat 2012 évben is, 5 főt támogatott havi 4.000.- Ft-al, az önkormányzati ösztöndíjrész éves összege: 200.000.- Ft. A nyári szociális gyermekétkeztetés keretében 45 napon keresztül 236 gyermek részesült napi egyszeri meleg étkeztetésben. A Magyar Élelmiszerbank közreműködésével az EU élelmiszersegély programján keresztül két alkalommal tudtunk tartós élelmiszert osztani 27

gyermekes családok részére is. Az ingyenes vagy a kedvezményes támogatások köre – jogi szabályozás alapján - kiszélesedett az elmúlt években. E támogatásokban a nehezebb körülmények között élő gyermekek, tanulók részesülhetnek. 4.2 Óvodáskorú gyermekek helyzete, esélyegyenlősége A demográfiai adatokból jól látható, hogy a gyermekek száma évről évre csökken. Az önkormányzat folyamatosan figyelemmel kísérte a létszámok alakulását, és ennek megfelelően állapította meg minden nevelési évre az indítható gyermekcsoportok számát. Az egész napos óvodai ellátás igénybevételére minden gyermeknek lehetősége van. Településünkön egy óvoda két telephellyel működik 150 férőhellyel. A tavaszi beíratási időponton túl folyamatos beíratási lehetőséget biztosítottunk, és biztosít jelenleg is az intézmény. Évente felmértük az óvodáztatási igényeket, ez alapján könnyebben megtaláltuk azokat, a vélhetően halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, akiknek szüleinél meggyőző munkára van szükség, hogy igénybe vegyék az óvodai ellátást. E munkában jó partner a Roma Nemzetiségi Önkormányzat.

6. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai

3-6 éves korú gyermekek száma 2008 2009 2010 2011 2012

163 158 149 151 146

Óvodai gyermekcsoportok száma 6 6 6 6 6

Óvodai férőhelye k száma Fér. Eng. 150 150 150 150 150

Óvodai feladatellátási helyek száma 2 2 2 2 2

Óvodába beírt gyermekek száma Okt Dec 146 152 148 135 135

Óvodai gyógypedagó giai csoportok száma 0 0 0 0 0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés

A gyermeklétszám csökkenésével egyenesen arányos az óvodába beíratott gyermekek száma is. Az óvoda tartalmi munkáját a TÁMOP 3.1.4. pályázat alapján a Kompetencia alapú nevelés határozza meg. Az intézményi innováció fenntartásaként minden évben valamennyi csoport kilátogat a Bihari-síkra. Lovas szekéren bejárják a Tanösvényt, megismerkednek a községünk határában élő növény-és állatvilággal, ezeken a túrákon a szülők is részt vesznek. Az óvodai nevelésben másik meghatározó program az óvodai IPR, azaz az Óvodai Integrációs Program. Ennek keretében kiemelt figyelmet fordítanak azokra a gyerekekre, akiknek a szülei nem szereztek az általános iskolánál magasabb iskolai végzettséget, ugyanakkor a család jövedelme nem magasabb, mint amit az ingyenes étkezéshez a jogszabály előír. Gondosan ügyelnek arra, hogy minden ilyen gyermek bekerüljön 3 éves kora előtt az óvodába, s igyekeznek őket arányosan elosztani a csoportokban, elkerülve ezzel a szegregációt. Ezek a gyerekek rendszeres óvodába járás esetén évente kétszer beóvodázási támogatásban is részesülnek. Az integrációs rendszerben részt vevő intézmények számára biztosított központi 28

támogatásból minden évben biztosított volt a rászoruló gyermekek számára az óvodai tisztasági felszerelés, ábrázolási eszközök, játékszerek. Ebből a keretből az óvoda is sok fejlesztő játékkal és módszertani szakkönyvvel gazdagodott. A sikeres integráció érdekében szoros kapcsolatot tart az óvoda az iskolai alsós nevelőkkel, 2 éven át figyelemmel kísérik a kibocsájtott gyermekek beilleszkedését, előmenetelét. Együttműködési megállapodások segítik a sikeres integrációs munkát. (ÁMK, Gyermekjólléti Szolgálat, Gyermek-egészségügy, Földes Jövőjéért) A családdal való jó kapcsolattartás a nevelőmunka alapja. A szokványos formákon (családlátogatás, szülői értekezlet, nyílt nap, fogadóóra) túl igyekszik az óvoda olyan nyitott programokat szervezni, ahol szülő és gyermek jó érzi magát, megszereti az óvodai közösséget. Hagyományápoló tevékenységet általában nyitott ünnepként szerveznek. Az óvodai munka egyik legfontosabb alapelve a gyermeki személyiség kibontakoztatása, az egyenlő hozzáférés biztosításával. Azokon a területeken, ahol az óvodapedagógusi kompetencia a fejlesztéshez nem elegendő, szakemberek segítségét vesszük igénybe. Az integrálható sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása megoldott az intézményben, általában azonban a gyermekekről legtöbbször csak az óvodai évek alatt, tehát a felvétel után igazolódik a sajátos nevelési igény. Az intézmény mindkét telephelye neveléshez szükséges eszközökkel jól felszerelt, otthonos környezetet nyújt a gyermekeknek, viszont az épületek nyílászárói cserére szorulnak, energetikai szempontokat figyelembe véve. Az óvodai udvari játékok is megértek a cserére. Az önkormányzat nehéz anyagi körülményei miatt ezek cseréjére már évek óta nem került sor. 4.3 Általános iskolások helyzete A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 74.§ (1) bekezdése alapján 2013. január 1-jétől „az állam gondoskodik - az óvodai nevelés, a nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése kivételével - a köznevelési alapfeladatok ellátásáról”.A Kormány a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII.27.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése c) pontjában az állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő szervként, ennek keretében az állami fenntartású köznevelési intézmények fenntartói jogai és kötelezettségei gyakorlására 2013. január 1-jei hatállyal a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot jelölte ki. A gyermekétkeztetést Földes Nagyközség Önkormányzata biztosítja az általános iskola épületében működő főzőkonyha üzemeletetésével. Többnyire azok a gyermekek veszik igénybe akiknek, a szüleik a nappali felügyeletet, gondozását nevelését és foglalkoztatását és étkeztetését nem tudja biztosítani munkavégzésük, betegségük vagy egyéb szociális körülmények miatt. Az általános iskolai tanulók közül 203 fő hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű 66 fő. A települése egésze egy iskolai körzetbe tartozik ezért a kötelező felvételt biztosító oktatási intézmény Földesen a Karácsony Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola. Az iskola pedagógiai munkáját meghatározó irányelv a kompetencia alapú oktatás, az egyéni adottságokra épülő differenciált képességfejlesztés – a kompetencia mérések eredményeinek javítása (különös tekintettel a szövegértés eredményeinek javítására). A sajátos nevelési igényű tanulók oktatása integráltan történik. A 2012/2013 tanév főbb statisztikai adatai : tanulói létszámunk: 350 fő alsóban 167, felsőben 183 fő. Más településről jár: 22 fő. Integráltan oktatott sajátos nevelési igényű: 16 tanuló (Az 29

osztályba sorolásnál 350fő + 16 fő= 366 tanuló). Hátrányos helyzetű tanulóink száma: alsóban 107, felsőben 96. Összesen 203 tanulóink 57,18 %-a. Halmozottan hátrányos helyzetű tanulóink száma alsóban 34, felsőben 32 fő. Összesen 66 fő tanulóink 18,59 % -a. Az intézményben 3 napközis csoport működik ahol a tanulók száma 69 fő. Tanulószobai szolgáltatást 33 fő vezs igénybe 2 csoportban. Az intézményben a HHH gyermekek évfolyamonkénti osztályok közötti eloszlási aránya nem haladja meg a 20%-ot. 7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma Általános iskola 1-4 évfolyamon tanulók száma fő 2010/2011 165 2011/2012 174 2012/2013 167 Forrás: TeIR, KSH Tstar

Általános iskola 5-8 évfolyamon tanulók száma fő 199 179 183

Általános iskolások száma fő 364 353 350

Napközis tanulók száma fő % 64 17,5 59 16,7 69 19,7

Az ingyenes tankönyvtámogatásról a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény rendelkezik. Az ingyenesség a jelenlegi szabályok szerint a tartósan beteg, a sajátos nevelési igényű, a háromvagy többgyermekes családban élő és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekeket, tanulókat illeti meg. 8. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma, aránya Ingyenes étkezésben résztvevők száma iskola 1-8. évfolyam

50 százalékos mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak száma 1-13. évfolyam

Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma

Óvodáztatási támogatásban részesülők száma

Nyári étkeztetésb en részesülők száma

2008 70

88

79

289

0

0

2009 67

96

55

274

22

0

2010 70

125

32

289

51

100

2011 67

160

16

282

69

450

2012 76

163

15

280

39

236

Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok Az adatokból jól látszik, hogy az elmúlt öt évben megduplázódott az ingyenesen étkező 30

iskolások száma ez a családok romló anyagi körülményeinek köszönhető. 4.4 Középiskolás diákok esélyegyenlősége Az önkormányzat fenntartásában nem működik középiskola. Az általános iskolai tanulmányaik befejezését követően a helybeli diákoknak a környező városok középiskolái nyújtanak lehetőséget a továbbtanulásra. A továbbtanulásra jelentkező diákok többsége a szakközépiskolákat részesítik előnyben majd azt követően a gimnáziumokat illetve a végzős diákok számához viszonyítva kevesen a szakiskolákat. 4.5 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Földes községben nincs szegregált lakóövezet. 4.6 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése A gyermekszegénység csökkentése átfogó, minden ágazatra kiterjedő intézkedéseket igényel. Az egyes részterületeken a foglalkoztatás, az oktatás, a lakásügy, az egészségügy, a szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások egymással összhangban álló és egymásra épülő intézkedéseit kell meghozni, amelyek a gyermek megszületésének pillanatától segítenek az esélyek javításában. A szegénységben vagy szegénység kockázatával élő gyermekek sajátos csoportját alkotják a fogyatékos gyermekek. A fogyatékos gyermeket nevelő családok helyzete az átlagosnál sokkal nehezebb, különösen a halmozottan fogyatékos gyermeket nevelő családok esetében figyelhető meg. A gyermekek egészségügyi szűrése a védőnői hálózaton keresztül biztosított. Az iskoláskorúaknál az érzékszervi méréseket és egészségügyi ismeretterjesztést végeznek, a 6 éven aluli gyermekek védőnői gondozásban részesülnek. Az elmúlt években átlagosan kb. 50 alkalommal tartottak csoportos egészségnevelést az iskolában az iskolavédőnők, iskolaorvos. Fő témák a személyi higiéné, az egészséges táplálkozás, az egészséges és biztonságos környezet, a mindennapos testmozgás, a káros szenvedélyek elkerülése, személyes és társas kapcsolatok, barátság, szerelem, párkapcsolat, családtervezés voltak. A védőnőkhöz családlátogatásaik során a várandós kismamák, gyermekes anyukák fordulnak problémáikkal. Nagyon sokszor elég egy megerősítő beszélgetés ahhoz, hogy problémájukkal orvoshoz forduljanak. A védőoltások teljesítése mind az életkorhoz kötött, mind az iskolai kampányoltásokat tekintve 100%-ban megvalósult az elmúlt években. Egy házi gyermekorvosi praxis működik községünkben, mindkettő betöltött. A gyermekorvosi rendelőknek helyet adó új építésű Egészségház épülete akadálymentesített és jól felszerelt. Fogászati szűrést a helyi területi ellátási kötelezettséggel működő fogorvos végez. Az iskolafogászati rendelésen szinte minden tanuló megjelenik szűrővizsgálaton. A gyermekjóléti ellátások és a szolgáltatások összehangoltan, koordináltan működnek, nagymértékben lefedik a szociális szükségleteket. A gyermekek átmeneti otthona szolgáltatást a Hajdú Bihar Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat debreceni intézménye útján 31

biztosítja a földesi lakosság számára. A gyermekvédelem középpontjában meghatározó szerepet betöltő jelzőrendszer áll. A gyermekjóléti szolgálat kiemelt feladata a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, melyet a prevenciós munka első számú eszközének tekintünk. A veszélyeztetettség jelzésére épülő gyermekjóléti szolgáltatás hatékonyságát jelentősen befolyásolja a jelzőrendszer működésének minősége. A jelzőrendszer tagjainak együttműködése az esetek és a problémák mentén történik. A községi jelzőrendszer összetétele sokszínű, minden olyan intézmény, hatóság, civil szervezet részt vesz benne, akik szakmai munkájuk során kapcsolatban állnak a gyermekekkel. Együttműködnek, egymást kölcsönösen tájékoztatják. 2012. évben az önkormányzati fenntartású közoktatási intézményekben a gyermekvédelmi munkát 2 gyermekvédelmi felelős látta el. 4.7 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége A tanulási nehézségekkel, beilleszkedési problémákkal küzdő gyermekek és tanulók fejlesztésére nyújt lehetőséget a Hajdú Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézet Debrecen. Ennek keretében a közoktatási intézményekben tanulók számára nyújtottak a gyógypedagógiai tanácsadást, logopédiai ellátást, gyógytestnevelést, továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadást, nevelési tanácsadást és iskolapszichológiai ellátást. A nem integrálható, súlyosan sérült gyermekek számára a Debrecen Megyei Jogú Város Fogyatékosokat Ellátó Intézménye nyújt fejlesztő és rehabilitációs ellátást Debrecenben. Az intézmény megyei területi ellátási kötelezettséggel működik. A községben nem elérhető rehabilitációs ellátások Debrecenben (50 km) és Püspökladány (25 km) érhetők el a lakosság számára, jó tömegközlekedési feltételek mellett. Az integrált oktatást, különleges gondozást a gyermek életkorától és állapotától függően – a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményében foglaltak szerint – az óvodai nevelés és az iskolai nevelés-oktatás keretében szerveztük meg. A pedagógusok képzettsége, és innovációs készsége kiemelkedő a kompetenciafejlesztés, egyéni differenciálás terén. A Humánerőforrás és a Társadalmi Megújulás Operatív Programok által szinte valamennyi pedagógus érintett volt, és részt vett esélyegyenlőséghez kapcsolódó módszertani képzésen. A pedagógusok továbbképzése részben önkormányzati részben uniós forrásokból valósult meg. A képviselő-testület tanévenként oklevéllel és könyvajándékkal ismeri el a kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket elérő diákok munkáját. Fontos a HH és HHH gyermekekre abból a szempontból is kiemelt figyelmet fordítani, hogy a későbbi években számuk visszaköszönhet az álláskeresők között. Úgymond prevenciós lépésként célszerű felzárkóztatásukat gyermekként megkezdeni, elősegítve azt, hogy minél magasabb iskolai végzettségre tegyenek szert és elhelyezkedési esélyeik is javuljanak. A zene, a tánc és a képzőművészetek irányt érdeklődő és tehetséges gyermekeknek, tanulóknak a helyi alapfokú művészeti iskola kínál lehetőséget személyiségük fejlesztésére és tehetségük kibontakoztatására. Az Európai Unióhoz való csatlakozás a speciális pedagógiai feladatok előtérbe helyeződését eredményezte. Napjainkban, amikor a speciális ellátást igénylő gyermekek száma folyamatosan növekszik, az esélyegyenlőség biztosítása érdekében kiemelt figyelmet kap a gyermekek jogainak megfogalmazása. „A gyermeknek, tanulónak joga, hogy állapotának, személyes adottságainak megfelelő megkülönböztetett ellátásban – különleges gondozásban, 32

rehabilitációs célú ellátásban – részesüljön, s életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért.” (1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 10. § (7.) E szolgáltatásokhoz való hozzájutás minden gyerek számára fontos, de a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek számára különösen az.

33

4.8 Kulcsproblémák összegzése Kulcsproblémák Biztosított-e a településen a HH és HHH gyermekek, tanulók nyilvántartása?

Jellemző-e a Igényel-e településre? beavatkozást? igen nem

Biztosított-e a településen (társulás területén) minden halmozottan hátrányos helyzetű gyerek számára, hogy óvodába járjon?

igen

nem

A

TELEPÜLÉS (TÁRSULÁS) ALAPFOKÚ KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEIBEN FENNÁLL-E SZEGREGÁCIÓ?

nem

nem

BIZTOSÍTOTTAK, ILLETVE (EGYENLŐ MÉRTÉKBEN) ELÉRHETŐK-E GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK A TELEPÜLÉSEN (TÁRSULÁSBAN) ÉLŐK SZÁMÁRA

igen

nem

igen

nem

BIZTOSÍTOTTAK, ILLETVE (EGYENLŐ MÉRTÉKBEN) ELÉRHETŐK-E A TELEPÜLÉSEN (TÁRSULÁSBAN) ÉLŐK SZÁMÁRA a közoktatási szakszolgálati és szakmai szolgáltatási feladatok

4.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Következtetések Célcsoport

Beazonosított problémák Az óvoda épületeinek nyílászárói elavultak, energetikai szempontból cserére szorulnak.

A gyermekek helyzete

Fejlesztési lehetőségek meghatározása

Kapcsolódó intézkedés címe

Pályázati lehetőségek, források felkutatása a felújításra.

Pályázati lehetőségek figyelése az óvoda nyílászáróinak lecserélésére, megfelelő pályázat megtalálása esetén megvalósíthatósági tanulmány készítése. A HHH tanulók eredményei Hátránykompenzáció Tanórán kívüli gyengébbek, nagyobb a érdekében községi hátránykompenzáció lemorzsolódási arányuk. vetélkedők, versenyek a HH, s programok a HH, HHH gyermekeknek. HHH gyermekeknek Az udvari játékok cseréjéhez Az óvoda udvari játékai uniós, illetve hazai pályázati Pályázati lehetőségek elavultak. források felkutatása, figyelése. figyelése..

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége 34

Sajnos a rendszerváltás óta eltelt évtizedben a nők hátránya nemhogy csökkent volna Magyarországon, hanem számos területen nőtt a férfiakkal szemben. A nőket érő hátrányokról sokat olvashatunk, ezen írások általános megállapítása, hogy a nők hátrányos helyzetének legfőbb oka elsősorban a mélyen rögződött előítéletekben, a nők és az esélyegyenlőség előítéletes társadalmi megítélésében keresendő. Európai integrációnk érdekében ezért mindenekelőtt a közvéleményt kell érzékennyé tenni az előítéletek visszaszorítása, az esélyegyenlőség társadalmi megítélésének javítása érdekében. A nők elleni hátrányos megkülönböztetést nem mindig könnyű észrevenni: sokszor maguk a nők tiltakoznak a leghevesebben, amikor arról esik szó, hogy az otthoni, a munkahelyi vagy a közéleti szférában személyesen ők maguk, vagy a nők általában hátrányt szenvednének el a férfiakhoz képest. Bármily nehéz is a nemek helyzetére érzékeny elemzést lehetővé tevő adatokat gyűjteni (hiszen ezeket még a nagy adatgyűjtő szervek – munkaügyi központok, KSH, APEH vagy OEP – sem kérik kellőrészletességgel), mégis meg kell próbálni a lehető legpontosabb helyi információkat beszerezni. A nemek közötti hátrányos megkülönböztetést néhány jogszabály tiltja ugyan (pl. Alaptörvény XV. cikke, Munka Törvénykönyve 12 §, és természetesen az EbTv), de a nők és férfiak között a társadalmi élet minden területére kiterjedő egyenlőtlenség természetének okainak feltárását és persze felszámolását nem írja elő jogszabály. A nők és férfiak közötti társadalmi egyenlőtlenség minden bizonnyal a legmélyebben gyökerező, legnehezebben tetten érhető, a társadalom részéről a leginkább, a legtisztább lelkiismerettel támogatott igazságtalanság. Nem könnyű fellépni ellene. Pedig a nemek közötti egyenlőtlenséget – mint a társadalmi egyenlőtlenségeket általában – nem csupán azért érdemes leküzdeni, mert igazságérzetünk, emberi szolidaritás-érzésünk ezt diktálja, hanem azért is, és elsősorban azért, mert az egyenlőtlenség: pazarlás. A társadalmi csoportok – így a férfiak és nők – közötti egyenlőtlen hatalom-megosztás az erőforrások egyenlőtlen felhasználásához vezet: a rendelkezésre álló potenciálok parlagon hagyásával egyenértékű. A Kormány biztosítani kívánja, hogy a nőknek a férfiakkal azonos jogai a mindennapokban is érvényesüljenek, a nők férfi társaikkal azonos esélyt kapjanak az érvényesülésre. Magyarország ígéretet tett az Európai Unió irányelveinek következetes érvényesítésére, amely irányelvek kiemelt fontosságot tulajdonítanak az élet minden területén a nők nyílt vagy rejtett diszkriminációja felszámolásának, és meghatározzák a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének nemzetközileg elismert terminológiáját is, a gender mainstreaming szóhasználatát. A "gender mainstreaming"-nek még nincs bejáratott magyar megfelelője; a kifejezés olyan, a nők és férfiak társadalmi egyenlőségének megvalósítását szolgáló átfogó politika, mely arra irányul, hogy a nemek közti egyenjogúság kérdése bekerüljön az általános politikába, a programtervezésbe, valamint a szektoriális politikába és tevékenységekbe. A "gender mainstreaming" elve azt célozza, hogy ez a szemlélet minden egyes politikai, igazgatási lépés és intézkedés során érvényre jusson. (gender jelentése: társadalmi nem, azaz mindazon tulajdonságok, viselkedésformák és szerepek összessége, melyet a társadalom az egyéntől biológia neme folytán elvár) Az Önkormányzat a helyzetelemzés készítésének időpontjában csak kevés adattal rendelkezik a gender szempontok és problémák tekintetében és nem rendelkezik genderszakértelemmel is bíró munkatárssal. A nők és férfiak közötti egyenlőség vizsgálatához azonban a lehető legrészletesebb adatok, információk szükségesek az önkormányzat tevékenysége szempontjából releváns területeken és témakörökben. 35

Földes demográfiai adatainak vizsgálatából az alábbi összefüggések állapíthatók meg: • a település összlakosságszámának 51 %-a nő (2159 fő); • női lakosok 59 %-a 19-65 éves, tehát aktív korú (1290 fő); • a nyugdíjas korúak 61 %-a nő (462 fő) 9. számú táblázat - Állandó népesség fő nő 0-2 évesek 0-14 éves 15-17 éves 18-59 éves 60-64 éves 65 év feletti Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

%

nők 2159

férfiak 2044

összesen 4203

nők 51%

férfiak 49%

292 72 1042 148 462

286 80 1249 137 291

578 152 2291 285 753

51% 47% 45% 52% 61%

49% 53% 55% 48% 39%

A népesség nemek szerinti megoszlása a népességen belül helyi szinten is jól mutatja, hogy a nők átlagosan magasabb életkort érnek meg, mint a férfiak. Tapasztalataink szerint a nők között is kiemelten hátrányos helyzetben vannak • a 45 év feletti nők a változó képzettségi követelmények, • a gyesen lévő, illetve a kisgyermekes anyukák a munkából való kiesés miatt. A veszélyeztetett korcsoportba tartozó nők foglalkoztatása különös figyelmet és támogatást igényel. 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége A KSH közétett jelentéseiből kiderül, hogy a munkaerőpiacon a nők kevésbé vannak jelen, mint a férfiak, bár a kereső munka szerepe és a nők önálló karrierigénye iskolázottságuk függvényében nő. A foglalkoztatás aránya 2010-ben körükben 49,9 százalékos, 11,2 százalékponttal elmaradva a férfiakétól. Míg az Európai Unióban a 15–64 éves férfiak 73 százalékának, illetve a nők 59 százalékának van jövedelemszerző foglalkozása, addig Magyarországon ez az arány mindkét nem esetében elmarad az uniós átlagtól, ámbár a férfiak lemaradása számottevőbb. Tény, hogy a nők munkaerő-piaci esélyeit jelentősen befolyásolják családi kötöttségeik, így részmunkaidős munkát zömében a kisgyermeket nevelő anyák vállalnak hivatástudatból vagy megélhetési kényszerből. A helyzet 2009-ben a világgazdasági válsággal összefüggésben annyiban változott, hogy a munkáltatók gazdasági okból szélesebb körben választották megoldásként ezt a foglalkoztatási módot. Az unióban jelenleg minden harmadik nő és a férfiak több mint 8 százaléka dolgozik részmunkaidőben. Nálunk ugyanakkor ez az arány 7,5, illetve 3,9 százalék. A nemek eltérő munkaerő-piaci esélyeit jelzik a nemek közötti jövedelmi különbségek. Bár a nők nagyobb arányban töltenek be szellemi munkakört a férfiakhoz képest – jellemzően tömegesen alacsonyabb presztízsű és/vagy bérezésű, szerényebb előmenetelű helyeken dolgoznak, mint a férfiak. Idehaza a nők havi nettó átlagkeresete 115.119 Ft, a férfiaké ugyanakkor 128.615 Ft. Még kirívóbb a különbség a szellemi foglalkozásúak körében: 134 993 36

Ft áll szemben 186 796 Ft-tal. Miközben több férfi dolgozik "intézményesen", keresetért, a nők "vesztesei" a családi munkamegosztásnak, aminek eredményeként a jövedelemszerző és a háztartási elfoglaltságot együttvéve a nők napi munkaideje hosszabb és szabadideje rövidebb, mint a férfiaké. A községben található többségben nőket foglalkoztató munkahelyek jellemzően a közszféra, a kisbolti kereskedelem, mezőgazdasági feldolgozó ipar. Nincsenek demográfiai adataink a foglalkoztatott, inaktív és munkanélküli nőkről (gyermekszám, képzetség, családi állapot). Községünkben a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek között a nők száma magasabb a férfiakénál. A KSH 2001. évi népszámlálási adatai alapján az általános iskolai végzettséggel nem rendelkező lakosok közül a nők aránya magasabb, mint a férfiaké (20,58 %). A nők esetébe fokozottan igaz, hogy munkaerő-piaci keresleten túl, az alacsony, illetve elavult iskolai végzettség, hatékony álláskeresési technikák és kulcskompetencia-készlet hiánya korlátozza az elérhető állások körét, szűkíti a lehetőségeket, a nők esetében is igaz. Képzésbe vonás illetve a képzésszervezés kapcsán mindenképpen elmondható, hogy alapvető gát térségbeli nők képzésbe vonásánál, hogy alacsony mértékű a munkaerő-piaci igény a szakképzett női munkavállalók iránt, kevés olyan munkáltató van, ahol szakképzett női munkavállalót alkalmaznának. E tekintetben a piacképes munkaerő-piaci képzések során térségenként eltérő mértékben alakul ki a szakmastruktúrában ilyenféle aránytalanság, de amíg a munkaerőpiac igényoldalán radikális változás nem következik be, jelentős változás nem várható. Az Önkormányzat, mint munkáltató eleget tesz az egyenlő munkáért egyenlő bér követelményének. E célok megvalósulását példamutatásával tudja segíteni, hiszen szükséges az a tudatformálás és szemléletváltás, amely ezen a területen is biztosítja az esélyegyenlőséget. A település nem rendelkezik kimutatással a férfiak és nők bérezését illetőleg. A várandós és kisgyermekes anyák visszatérése biztosított és támogatott az önkormányzati munkahelyeken. Munkaerőpiaci helyzetükről azonban nem készült felmérés. 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő Tapasztalataink szerint a gyermekvállalás, a munkahelytől való hosszabb idejű távolmaradás nagymértékben rontja a nők munkaerőpiacra való visszalépésének esélyeit. A nők foglalkoztatását gátló legfőbb akadály a gyermeknevelés. A családi, magánéletbeli feladatok és felelősségek általában egyoldalúan a nőket terhelik. A kisgyermeket nevelő nők (és férfiak) esélyeit a szolgáltatási hiányosságok alapvetően rontják. A kisgyermekesek munkaerő-piaci esélyeinek tekintetében elsődleges lenne a bölcsőde ellátás biztosítása. Községünkben nem biztosított a gyermekek napközbeni ellátását szolgáló bölcsődei ellátás, mely nagyban megkönnyítené munkaerő piacra visszatérő szülők elhelyezkedési esélyeit. Minden gyermek számára biztosított a 3 éves kortól történő óvodáztatás, felvétel iránti kérelmet nem utasítunk el. Az óvoda 7:00 és 17:00 óra között van nyitva. A Polgármesteri Hivatal minden munkavállalója rugalmas munkaidőben dolgozik, ezzel segítve a kisgyermekes szülőket. 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe 37

A családtervezés, anya- és gyermekgondozás a védőnői hálózat szakmai munkájában jelenik meg. Ennek során a szociálisan nehéz helyzetben élő várandós anya és gyermekekre fokozott figyelmet fordítanak. A leendő szülők számára a gyermekgondozással kapcsolatos ismeretek átadását már várandós korban kezdik meg: tanfolyamok, beszélgetések, családlátogatások formájában. Segítséget nyújtanak a családi-, szociális juttatások megismerésében és a hozzá tartozó nyomtatványok kitöltésében. Családtervezéssel kapcsolatban a gyermekek felvilágosítására alapvetően az iskolában kerül sor. Településünkön két védőnői körzet került kialakításra, 2 főállású védőnőt foglalkoztat az önkormányzat. 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a nők ellen elkövetett bűncselekmények között egyértelműen a családon belüli erőszak a leggyakoribb halálozási ok. Jellemzően az erőszak jó része a családban marad, hiszen a nőket, illetve a családokat érő erőszakos cselekedetek nagy része ma még felderítetlen. A gyermekvédelmi, szociális szolgáltatások, a védőnői hálózat, a rendőri tevékenység eredményeként, a jelzőrendszerek alapján több esetre derül fény, egyre többen tudják, hogy problémáikkal hova fordulhatnak segítségért. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások Az anyaotthon és a családok átmeneti otthona, ezek a régóta létező intézmények adják meg a lehetőséget arra, hogy a valamilyen okból utcára kerülő nők, édesanyák együtt maradjanak gyermekeikkel. Több generációra visszavezethető rossz családi minták, meglazult kötelékek, szétzilált kapcsolatok, bántalmazás, generációkon át fennálló szocializációs hiányosságok állnak a háttérben, amik miatt egy anya az utcára kerül. Gyakorta egy személy esetében is halmozódnak a problémák. Hosszú időn keresztül több féle módon bántalmazott anyákról, nőkről van szó. Közös a végtelen nagy kiszolgáltatottság. Az anyaotthonok célja, támogatni az anyákat abban, hogy szülővé váljanak, gyermekeiket neveljék, képessé váljanak az önálló családi életre. A szolgáltatások közvetítése a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat feladata. A szakember gyakorta hiába észleli az anya krízishelyzetét, kilincselnie kell egyik intézménytől a másikig, míg helyet talál. 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben A nők közéleti szerepvállalását nagyban befolyásolja a társadalom női szerepfelfogása. Ma Magyarországon sok esetben a nők a szerepüket elsősorban a családi környezetben határozzák meg, a gyermeknevelési, háztartási feladatokat helyezve előtérbe. Számításba véve azt a tényt, miszerint a nők maguk is másképp ítélik meg a társadalomban betöltött szerepüket, elmondható, hogy a politikában, közéletben való részvétel nem kizárólagos mutatója az esélyegyenlőségnek. Önkormányzat példamutatással hívja fel a figyelmet a nők társadalmi szerepvállalásának erősítésére. A település polgármestere nő képviselő-testület további 1 tagja nő. A hivatal vezetőinek és középvezetőinek 100%-a nő. Megállapítható, hogy községünkben nincs olyan szervezet, amely a nők érdekvédelmére alakult volna. 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra 38

irányuló kezdeményezések Többszörösen is hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacon a roma nők, a kisgyermeket nevelő, a sokgyermekes, vagy gyermeküket egyedül nevelő anyák, valamint a 45 év feletti nők. Ennek legfőbb oka a társadalom által elfogadott családmodell követése, miszerint a nők helye a ház körül, a családban van, nem a munkaerőpiacon. A munkanélküliség aránya körükben magasabb, ez össztársadalmi probléma, amelyen komplex programokkal lehet enyhíteni. Az önkormányzat a közművelődés, a sport, a szabadidő eltöltésének terén olyan családbarát környezetet kíván teremteni, amely közösségi teret nyújt számukra is. 5.8 Kulcsproblémák összegzése Kulcsproblémák

Jellemző-e a Igényel-e településre? beavatkozást? Van-e nemekre érzékeny adatgyűjtés, elemzés és értékelés az nem igen önkormányzat által felügyelt minden szakterületen? Van-e a településen célzottan a nők elleni erőszak nem nem áldozataival foglalkozó ellátás? Biztosított-e a gyermeküket egyedül nevelő nők rugalmas igen nem munkavégzése az önkormányzati intézményekben? Alkalmazkodnak-e az önkormányzat általfenntartott igen nem nevelési, oktatási, szociális intézmények a nők foglalkoztatási igényeihez? Biztosított-e a nők részvétele a helyi döntéshozatalban? igen nem

5.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása Következtetések Célcsoport

Nők helyzete

Beazonosított problémák

Fejlesztési lehetőségek meghatározása

Kapcsolódó intézkedés címe

Nincs nemekre érzékeny adatgyűjtés, elemzés és értékelés az önkormányzat által felügyelt minden szakterületen.

Helyi esélyegyenlőségi információs, adatgyűjtő és adatelemző munkacsoport működtetése.

Nemekre érzékeny adatgyűjtés

A családon belüli erőszakos cselekedetek nagy része felderítetlen.

A családon belüli erőszak áldozatainak hatékony segítése, áldozattá válás megelőzése.

Nők áldozattá válásának megelőzése, áldozatok segítése

Nincs gyermekek Bölcsődei csoport napközbeni ellátását beindítása megfelelő igény szolgáló bölcsődei ellátás szerint. a településen.

Adat és információ gyűjtés a bölcsődei ellátás igényléséről. 39

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége A népesség öregedésével járó társadalmi, demográfiai problémák az elmúlt évtizedekben világszerte az érdeklődés középpontjába kerültek. Az öregek aránya 1950-ben az egész világon 8%, 2000-ben 10% volt, 2050-ben azonban – az ENSZ „A világnépesség öregedése – 1950–2050” című, 2000-ben közzétett kiadványa szerint - az emberiségnek már több mint egyötödét, Európában 36–37-%-át 60 éven felüliek teszik majd ki. Ennek a gazdaság fejlődésére, a munkaerőpiacra, a generációs transzferekre gyakorolt jelentős közgazdasági hatásai várhatók. Emellett olyan társadalmi hatásokkal is számolni kell, amelyek többek között a családösszetételben, az együttélési formákban, az egészségügyi ellátásban mutatkoznak majd meg, sőt a változások még a közéletet, a politikai magatartást (pl. a választások alakulását) sem hagyják érintetlenül. Elmondható tehát, hogy az idősebb korcsoportok létszámának és arányának tartós növekedése közvetlenül kihat a generációs együttműködésre, ami a társadalom működésének meghatározó módon képezi az alapját. Az idős állampolgárok számára is biztosítani kell az esélyt az aktív életre, az önmegvalósításra. Ez az egyének és a társadalom érdeke, az egészség- és a szociálpolitika összehangolása, a megfelelő szolgáltatások biztosítása, a közösségi erőforrások mozgósítása jelentős előrelépést biztosít e területen. Társadalmi szemléletváltás a feltétele annak, hogy az időskort, mint tevékeny és hasznos életszakaszt lássa az emberek többsége, ehhez szükséges lenne a helyi média elkötelezettsége és tájékoztató munkája. Az idősek életminőségének javításához kiemelten fontos az egészségügyi és szociális intézményrendszer egyes elemeinek fejlesztése, az alapellátás és szociális intézmények idősbaráttá tétele. 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői Az idős lakosság gazdasági helyzete, ezáltal szociális helyzete egyre romlik. A rendszerváltás után sokan lettek munkanélküliek, illetve a munkanélküliség helyett a rokkantnyugdíj, illetve az előnyugdíj lehetőségét választották. Az ezek után járó összegek nem biztosítottak és nem biztosítanak megfelelő színvonalú megélhetést a háztartásoknak. Évekkel ezelőtt a településen az idősebb emberek is szerény jövedelmüket még kiegészíthették mezőgazdaságból származó bevételekkel /állattartás, növénytermesztés /. Az utóbbi években ezek a bevételek jelentősen csökkentek a megváltozott piaci helyzet miatt. A településen jelentős volt a szarvasmarha- és sertéstenyésztés, ma már ez elenyésző. Ez a jövedelemforrás szinte napról napra megszűnt. A településen bezárták a tejcsarnokot, az alacsony felvásárlási árak miatt jelentősen lecsökkent az állattartás. 10. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma 2008 569 2009 563 2010 552 2011 547 2012 n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar

Nyugdíjban, nyugdíjszerű Összes nyugdíjas ellátásban részesülő nők száma 823 792 783 777 n.a.

1392 1355 1335 1324 n.a. 40

A táblázatból jól látható, hogy nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő lakosok közül a nők aránya minden vizsgált évben magasabb. Az időskorúak családi állapotára jellemző, hogy korban előrehaladva fokozatosan csökken a házasok, és növekszik az özvegyek aránya. 11. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 2001 692 2008 741 2009 742 2010 747 2011 772 2012 754 Forrás: TeIR, KSH Tstar

0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) 757 642 629 608 592 578

Öregedési index (%) 91,41 115,42 117,96 122,86 130,40 130,44

A demográfiai folyamat jellemzőit az alábbiakban foglalhatjuk össze: • növekszik az átlagéletkor, • magasabb a középkorúak halandósága, • nők hosszabb élettartama („feminization of ageing”), • a település elöregedő (öregedési index 130,44 % ). Az időskorban jellemző megbetegedések - a daganatok, keringési zavarok, szív- és érrendszeri megbetegedések, ízületi problémák - mellett pszichés problémák is jelen vannak. Az idős ember egyedül marad, izolálódik, szellemi és fizikai aktivitása hanyatlik, önellátási képessége beszűkül. Ez nagyon sok embernél okoz pszichés megbetegedéseket. Különösen gyakori a depresszió és a dementia kialakulása. Jellemző, hogy a betegségek általában együttesen fordulnak elő, különösen 70 éves kor fölött jellemzőek a súlyos, krónikus megbetegedések és az előrehaladott dementia. 6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete A most 60 éven felüli lakosok a településen levő munkahelyeken dolgoztak, jelentős szerepet játszottak a település gazdasági, társadalmi életében. Az alacsony nyugdíjak miatt egyre nehezebb a megélhetésük, emiatt tartalékaikat is kénytelenek felélni. A legnehezebb helyzetben az egyedülállók vannak, akik kénytelenek 30 – 40.000.- Ft közötti nyugdíjukból egyedül megélni, de nem ritka azon személyek köre akik 20 – 30.000.- Ft- os jövedelemből kénytelenek élni. A munkanélküliek korcsoportonkénti megoszlásából is egyértelműen kivehető, hogy az idősebb korosztályokat (55 év felettiek) arányaiban jobban sújtja munkanélküliség problematikája. A kormány által bevezetett munkahelyvédelmi program esetleg segíthet az idősebb lakosság elhelyezkedési problémáján, hiszen az 55 év felettieket foglalkozatók 50%os társadalombiztosítási járulékcsökkentési kedvezményben részesülnek. A településen élő regisztrált munkanélküliek közül az 55 év felettiek aránya évről évre magasabb míg 2008 évben 5,5 % volt addig 2012 évre ez az arány elérte a 7,9 %-ot, sajnos a tendencia változása nem várható. Megoldást jelenthet a munkahely megtartó programokon való részvétel az önkormányzat szerepvállalása fontos megoldást jelenthet, hogy közfoglalkoztatási munkaprogramjaiba előnyben részesíti az 55 év feletti korosztályt. 41

6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés Magyarországon törvény szabályozza, hogy a közszolgáltatásoknak egyenlő eséllyel hozzáférhetőnek kell lenniük. Földesen a közszolgáltatások akadálymentesítése megoldott. A személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz a településen a Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálatának 6. számú Idősek Klubja biztosítja az időskorúak számára az egyenlő esélyű hozzáférést. Ide sorolható: a szociális étkeztetés, a házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása. Az Idősek Klubján belül működik a demens részleg. Jellemző a szolgáltatásokra, hogy egymásra épülnek, egyes ellátások személyre szabottak, szolgáltatások összehangoltan, koordináltan működnek, nagymértékben lefedik a szociális szükségleteket. A közel 1000 főt számláló időskorúval /2012.évben 754 fő / való kapcsolattartás a településen elsősorban a civil szervezeteken keresztül valósulhat meg. Éppen ezért a civil szervezetek anyagi és erkölcsi támogatását fontos feladatának tekinti az önkormányzat. A lakosság idősödésének következtében megnövekszik az önkormányzati gondoskodás szerepe. A gondoskodásra szoruló idősek ellátását a család nem minden esetben tudja vállalni, mivel a családtagok vagy dolgoznak, vagy megélhetési problémával küzdenek, ezért vagy a szociális otthon jöhet szóba, vagy az ápolási díj, egyéb esetben pedig a házi segítségnyújtás. Idősügyi problémaként jelentkezik az olyan egyedülálló személyek gondozása, ápolása, akiknek nincs közeli hozzátartozójuk a településen, vagy nincs családjuk. Ebben az esetben is a házi segítségnyújtás jöhet szóba, amennyiben ez az ellátási forma már nem megfelelő, a következő lépés az idősek otthona. Az idősek nem szívesen hagyják el otthonukat, szülőfalujukat. Amennyiben a család, illetve az önkormányzat már nem tud kellő segítséget nyújtani, kénytelenek az idősek otthonát választani. Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés biztosított az idősebb korosztály számára is. A településen 2 háziorvosi praxis működik, az épület új építésű, modern teljesköűen akadálymentesített. A földesiek a járóbeteg szakrendeléseket és fekvőbeteg ellátást Berettyóújfaluban a Gróf Tisza István Kórház szakrendelőjében és Püspökladányban a Püspökladányi Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft Rendelőintézetben vehetik igénybe 6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Az önkormányzati munka egyik kimondatlan feladata a helyi közösség erősítése. Ennek egyik fontos területe az idős kor tartalmas közösségi megélésének elősegítése. Erre Földesen számos példa van. Az önkormányzat támogatja a településen élő idős emberek önszerveződő tevékenységét, a nyugdíjas közösségek munkáját pénzügyileg is segíti, valamint közösségi színteret biztosít az életkori sajátosságaikból adódó közösségi események megtartásához. Idősügyi probléma az elmagányosodás, az elszegényedés, melyben az önkormányzat csak az időseket tömörítő civil szervezetekkel együtt tud megoldást találni. Az önkormányzat támogatásával működő civilszervezetek /Őszirózsa Nyugdíjas Klub, Kertbarátkör, Asszonyklub, Hagyományőrző kézimunka szakkör/ olyan befogadó közösségek, 42

melyek változatosabbá, színesebbé akarja és tudja tenni az időskorúak életét, azt a belső érzést akarja erősíteni, hogy szükség van az idősekre, és a település közéletében hasznosíthatják tapasztalataikat. Az a tapasztalat, hogy egyre több időskorú csatlakozik ezekhez a civil szervezetekhez. Sokszor önmagán segítve ezzel, hiszen a hasonló korú és sorsú emberek között érzi, hogy hasznos és megbecsült tagja a településnek. Mindennek elismertsége megbecsülése a település lakossága körében is tapasztalható, hiszen ezek az önszerveződő közösségek az év folyamán többször kapcsolatba kerülnek a lakossággal /közösségi rendezvények, ünnepségek, családi események/. A tagok sok esetben sikerélményekhez jutnak, örömöt okoz részükre a közösségi élet, a kapcsolatteremtés másmás település időskorúival. Az idősekre, mint egy-egy közösség tagjaira és mint tapasztalatokkal rendelkező magánszemélyekre egyaránt számít az önkormányzat. 6.5 Kulcsproblémák összegzése Kulcsproblémák Biztosított-e a településen az egészségügyi és szociális szolgáltatások összehangolása az idősödők és az idősek szükségleteinek és érdekeinek figyelembevételével? Biztosított-e a településen az idősek élethosszig való tanulásának támogatása, a digitális tananyagok hozzáférhetőségének biztosításával? Biztosított-e a településen az idősek társadalmi, kulturális, civil életben való aktív részvétele? Meghaladja-e a településen az 50 év felettiek körében a regisztrált munkanélküliek számaránya a 10 százalékot? Biztosított-e az idősek részvétele a helyi döntéshozatalban?

Jellemző-e a Igényel-e településre? beavatkozást? igen nem nem

nem

igen

nem

nem

nem

igen

nem

6.6 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Következtetések Célcsoport

Beazonosított problémák

Fejlesztési lehetőségek meghatározása

Kapcsolódó intézkedés címe

Az idősek gyakran vállnak Idősek áldozattá válását Idősek áldozattá áldozattá. megelőző információ nyújtás, válásának intézkedések. megelőzése

Idősek helyzete

Az idősebb 55 év feletti korosztály munkaerő piaci esélyei, lehetőségei korlátozottak. Nem biztosított a településen az idősek élethosszig tartó

Az önkormányzati közmunkaprogramokba az 55 év feletti korosztály bevonása. Programok, képzési lehetőségek felkutatása az idősek élethosszig tartó

Az önkormányzati közmunkaprogramo kba az 55 év feletti korosztály bevonása. Programok, képzési lehetőségek felkutatása az idősek 43

tanulásának támogatása.

tanulásának elősegítéséhez.

élethosszig tartó tanulásának elősegítéséhez.

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 26. cikke elismeri a fogyatékkal élő személyek jogát az önállóságuk, társadalmi és foglalkozási beilleszkedésük, valamint a közösség életében való részvételük biztosítását célzó intézkedésekre. Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 2006. december 13-án egyhangúan fogadta el a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezményt és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyvet. Az új nemzetközi egyezmény közel 650 millió fogyatékossággal élő embert érint a világon. A hazai fogyatékosságügyi politika kiemelkedő sikere, hogy hazánk volt a világon az első állam, amely mind az Egyezményt, mind pedig a Jegyzőkönyvet ratifikálta a 2007. évi XCII. törvénnyel. Az Egyezmény szerint „fogyatékossággal élő személy minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, szellemi vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását”. Az egyenlőség, az egyenlőtlenségek kérdése különböző mértékben ugyan, de valamennyi – a többségtől eltérő jellemzőkkel rendelkező – személyt, csoportot érint ma Magyarországon. Különösen veszélyeztetett csoport a cigányság, más szempontból a nők, ismét más szempontból, de külön figyelmet érdemel a fogyatékos emberek helyzete is. Gyakori probléma, hogy kevés a foglalkoztatási lehetőség, nem megoldott a foglalkoztatáshoz szükséges akadálymentesítés, nem biztosítottak a különleges eszközök és feltételek. A védett foglalkoztatás túlsúlya mutatkozik az integrált foglalkoztatással szemben. Probléma, hogy nem áll rendelkezésre olyan foglalkoztatási szakember, aki fogyatékos személy állapotának ismeretében javaslatot tud tenni a foglalkoztatás jellegére és helyére. 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái Magyarországon a legutóbbi népszámlálás (2001) adatai szerint 577 ezer fogyatékos ember van, az aktív korú, megváltozott munkaképességű személyek számát pedig a NYUFIG 2007-es adatai alapján mintegy 700 ezer főre tehetjük. Az Európai Unióban e populáció 40%-a dolgozik, ez az arány ma Magyarországon 7-9%, amely rendkívül alacsony, különösen amellett, hogy az aktív korú célcsoport 80-85%-a akar és tudna is dolgozni, védett, vagy nyílt munkaerő-piaci körülmények között. A fogyatékos személyek körén belül: – a testi fogyatékos és mozgássérült emberek aránya együttesen 43,6% – a vak és gyengénlátó emberek aránya 14,4%. – hallás-, beszédzavar-fogyatékosságban kb. 10% szenved. – az egyéb fogyatékosságban szenvedők aránya 21,6% (Forrás: 10/2006. (II. 16.) OGY határozat Az Új Fogyatékosügyi Programról) A fogyatékkal élők legnagyobb részének egyetlen megélhetési forrása az alacsony összegű nyugdíj, járadék, segély. Egyes esetekben az iskolai végzettségük elmarad az egészséges társaikétól, ami tovább rontja megélhetési esélyeiket. A tartós egészségügyi problémákkal, illetve fogyatékkal élő emberek munkaerő-piaci lehetőségei erősen behatárolódtak. Fontos 44

továbbá a célcsoport részére szervezett ellátásokat, szolgáltatásokat, az egyes intézkedéseket az egyéni szükségletek alapján tervezni. Tapasztalataink szerint elhelyezkedésük során számos akadállyal kell megküzdeni. A munkáltató előítélete mellett a közlekedés eszközök használata is nehezíti helyzetüket. A fogyatékosok körében a foglalkoztatottsági arány meghatározásánál a 2001.évi népszámlálás adataiból tudunk kiindulni, mely 9%. Fogyatékkal élő munkavállaló, aki a.) a nemzeti jog szerint fogyatékosnak elismert, vagy b.) elismerten fizikai, elmebeli vagy pszichológiai károsodásban szenved. Megváltozott munkaképességű munkavállaló, aki a.) rehabilitációs ellátásban részesül, b.) aki 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült. (Flt. 57/B §) Településünkön nincs a fogyatékkal élőknek, megváltozott munkaképességűeknek a munkavállalásra. A településen fogyatékkal élőkről nem állnak rendelkezésünkre értékelhető statisztikai adatok. Az adathiány kompenzálása szükséges. 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A fogyatékkal élőkre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre értékelhető statisztikai adatok, amelyek alapján pontos képet lehetne alkotni a fogyatékkal élők lakhatási, egészségügyi, foglalkoztatási helyzetéről. A szociális ellátások igénybevevők között nagy valószínűséggel jelen vannak fogyatékos személyek is, nyilvántartott adattal azonban csak a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában (2011-ben 165 fő), a közgyógyellátásban (2011-ben 248 fő) részesülőkre vonatkozóan rendelkezünk. Az adathiány kompenzálása szükséges a későbbiekben. 12. számú táblázat - Megváltozott munkaképességű és egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma Megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülők száma 2008 190 2009 178 2010 167 2011 165 2012 n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar

Egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

Egyes szociális ellátások megállapításánál (aktív korúak ellátása, lakásfenntartási támogatás) a kérelem nyomtatvány tartalmaz rovatot arra vonatkozóan, hogy a kérelmező vagy családtagja fogyatékossági támogatásban, emelt összegű családi pótlékban részesül-e. Az ilyen ellátásban részesül személyek az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem számításánál 0,2-el nagyobb értékkel kerülnek figyelembe vételre. Azt azonban, hogy a kérelmező vagy családtagja kap ilyen ellátást, a nyilvántartásban (melynek adattartalmát jogszabály írja elő) nem kell rögzíteni. Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság jövedelmi és vagyoni viszonyok vizsgálata alapján kerül megállapításra. Januártól a járási hivatal hatáskörébe tartozik, de a korábbi évek tapasztalata alapján nagy arányban igénylik a pályakezdő fiatalok, akik még semmilyen 45

ellátásra nem jogosultak, illetve azok, akik egyéb szociális ellátásokra nem jogosultak (az egészségügyi szolgáltatásnál magasabb az egy főre jutó jövedelem mint például a foglalkozatást helyettesítő támogatásnál vagy a méltányossági ápolási díjnál). 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés Miként általában az esélyegyenlőség területén, a fogyatékosságügyben is a társadalmi szemléletformálás az egyik legnagyobb kihívás. Komoly kihívás, és súlyos feladat hárul a döntéshozókra és végrehajtókra a társadalom egésze tekintetében: mindenki számára világossá kell tenni, hogy a fogyatékos emberek integrációja mindannyiunk feladata, és – bár jelentős anyagi forrásokat emészt fel – nem csupán pénz kérdése. Az egyenlő esélyű hozzáférés nemcsak liftek, rámpák, speciális táblák vagy éppen hangos térkép alkalmazását jelenti, hanem azt a szemléletet is, amely a fogyatékos embert egyenjogúnak és egyenrangúnak tekinti. Ennek egyik igen fontos eszköze az esélyegyenlőségi tervek elkészítése és az abban foglaltak végrehajtása is. A fogyatékkal élő emberek és családjaik a legsérülékenyebb társadalmi csoportot alkotják. Fontos számukra olyan környezet teremtése, hogy egyenlő esélyekkel érvényesülhessenek a mindennapi életünk során a lakhatás és közlekedési eszközök használata, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkalehetőségek, a kulturális és társadalmi élet, valamint a sport és a szórakozás területén is. Az egyenlő esélyű hozzáférés egyik eszköze az akadálymentesítés, amelynek fogalma az utóbbi években teljesen új tartalmat nyert: ma már valamennyi fogyatékossági csoporthoz tartozó ember – azaz a mozgássérült, a látássérült, a hallássérült, az értelmi fogyatékos, autista és súlyosan-halmozottan fogyatékos emberek – speciális szükségleteinek figyelembevételét kell a komplex akadálymentesítés, azaz az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése alatt érteni. Ez olyan eszközök és megoldások telepítését jelenti, amely lehetővé teszi, hogy egy-egy szolgáltatást a mozgássérült embereken túl látás- vagy hallássérült, valamint értelmi fogyatékos emberek is igénybe vehessenek. (Hangos térkép, indukciós hurok, stb.) A kulcs az, hogy ma már nem pusztán épületek akadálymentesítéséről, hanem a közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáféréséről beszélünk, amely tehát magában foglalja az épületek komplex akadálymentességét, és annál jóval több. Az önkormányzat és közintézményei akadálymentesítése megtörtént, folyamatos a pályázati lehetőségek keresése az akadálymentesítés teljessé tételéhez. Részben akadálymentes intézmények: • Karácsony Sándor Általános Iskola és Művelődési Központ o Karácsony Sándor tér 6. sz. alatti épülete, o Rákóczi u. 1. sz. alatti épülete, • Földes Községi Óvoda o Rákóczi u. 11. sz. alatti és o Kállay u. 25. sz. alatti épülete, • Árpád Mozi, Jelenleg folyamatban van a Földes Községi Könyvtár infokommunikációs akadálymentesítése, mely megvalósulásával a gyengénlátók és hallássérültek számára is elérhetővé vállnak a könyvtár nyújtotta lehetőségek. 46

A munkahelyek akadálymentesítettségéről nem lehetséges az adatgyűjtés, mivel azok többsége vállalkozás formájában működik. Az egyetlen lehetőség a munkáltatók személyes felkeresése lenne, ez azonban rendkívül időigényes tevékenység. Általánosságban megfogalmazható, hogy a közterületen való önálló közlekedés feltételei mozgáskorlátozottak számára adottak. Az elmúlt években a település legforgalmasabb területein a gyalogos átkelőhelyek átalakítására – vagyis az útpadkák részleges elbontására – sor került, hogy kerekesszékkel és babakocsival is használhatóak legyenek. 7.4 Kulcsproblémák összegzése Kulcsproblémák A közszférában arányuknak megfelelő mértékben dolgoznak-e fogyatékkal élő munkavállalók a településen?

Az önkormányzat által fenntartott tömegközlekedési rendszerek megfelelnek-e az egyenlő hozzáférés követelményeinek? Biztosított-e az akadálymentesítés az önkormányzati intézményekben? A szociális alapellátás szolgáltatásai hozzáférhetőek és elérhetőek-e a fogyatékos emberek számára? A szociális szakellátás szolgáltatásai segítik-e a fogyatékos emberek rehabilitációját?

Jellemző-e a Igényel-e településre? beavatkozást? nem nem jellemző igen nem részben

igen

igen

nem

igen

nem

7.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Következtetések Célcsoport

Fogyatékka l élők helyzete

Beazonosított problémák Az önkormányzat nem rendelkezik kellő adattal a fogyatékkal élők számára és igényeire vonatkozóan. Közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés nem teljeskörűen biztosított az iskolában, az óvodákban és a Mozi épületében.

Fejlesztési lehetőségek meghatározása

Kapcsolódó intézkedés címe

Helyi esélyegyenlőségi információs, adatgyűjtő és adatelemző munkacsoport működtetése.

Fogyatékkal élőkre vonatkozó adatgyűjtés

Pályázati lehetőségek keresése a komplex akadálymentesítés elvégzéséhez az érintett intézményekben.

Pályázati lehetőségek keresése a komplex akadálymentesítés elvégzéséhez az érintett intézményekben.

8. Helyi partnerség A 3-7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések bemutatása: Községünkben a civil szervezetek, egyesületek aktív tevékenységet folytatnak. A helyi 47

lakosság nagy számban vesz részt a civil szervezetek programjain. Partner megnevezése Egyesület

sport

Érintett esélyegyenlőségi célcsoportok komplex

Földesi Horgász Egyesület Földes Községért és Tanulóifjúságáért Alapítvány Karácsony Sándor Művelődési Társaság Karácsony Sándor Alapítvány Nagyközségi Népfőiskolai Egyesület Sárrét Közbiztonságáért Közalapítvány Bihar természetvédelmi- és Környezetvédelmi Egyesület Bihar Természetvédelmi és Kulturális Értékőrző Alapítvány A Földesi Óvodásokért Alapítvány Földes Község Művészeti Oktatásáért Alapítvány Folkrádió Közhasznú Alapítvány Szélrózsa Hagyományőrző Egyesület Nosztalgia 2002 Hagyományőrző Klub Egyesület Földesi Romák és Hátrányos Helyzetűek Érdekegyesülete Földes Jövőjéért Egyesület

sport

gyermekek

oktatás

gyermekek

kulturális

komplex

programszervezés alkalmával rendszeres

kulturális

komplex

kulturális

komplex

programszervezés alkalmával rendszeres programszervezés alkalmával rendszeres

bűnmegelőzés, közbiztonság

komplex

rendszeres

kulturális

komplex

rendszeres

kulturális

komplex

rendszeres

oktatás, nevelés

gyermekek

rendszeres

oktatás, nevelés

gyermekek

rendszeres

kulturális, hagyományőrzés kulturális, hagyományőrzés

komplex komplex

programszervezés alkalmával rendszeres rendszeres

hagyományőrzés

komplex

rendszeres

érdekvédelem

romák és rendszeres mélyszegénységben élők

Községi Földes

Sport

Az együttműködés területe

kulturális, tevékenység

kreatív komplex

Az együttműködés formája rendszeres programszervezés alkalmával rendszeres rendszeres

rendszeres

A szervezetek működése és rendezvényeik szervezésének támogatása mellett az önkormányzat az egyesületeket bevonja az őket érintő döntések előkészítésébe is. A civil szervezetek függetlenségét elismeri és tiszteletben tartja, emellett pedig partneri viszonyt 48

alakított ki velük. Évente egy alkalommal a közművelődési iroda szervezésében tartunk minden civil szervezetet érintő találkozót, melyen az éves programokat, a felmerülő kérdéseket beszéljük meg és egyeztetjük. Ezen kívül aktuális eseményekhez kapcsolódóan hívunk össze megbeszéléseket. Az együttműködésnek köszönhetően az önkormányzati rendezvényeken aktívan vesznek részt a szervezetek. Kölcsönösen segítjük egymást pályázatok benyújtásában, a szervezetek által nyert pályázatokat van, hogy anyagilag is támogatjuk. Az önkormányzat a szervezeteket helyiség biztosításával is segíti. Több alkalommal ad helyszínt a Karácsony Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola aulája kiállításoknak, megnyitó ünnepségeknek, báloknak, rendezvényeknek. Emellett az önkormányzat közművelődési intézménye aktív szervezője a programoknak, továbbá a Könyvtár is biztosít helyszínt a rendezvényeknek, valamint állandó találkozóhelyet több szervezetnek. Ezen helyszínek is elősegítik, hogy a település lakói könnyen és ingyenesen hozzáférhessenek a kulturális programokhoz és szolgáltatásokhoz.

9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A Helyi Esélyegyenlőségi Program a Polgármesteri Hivatal, az oktatási és nevelési intézmények, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, a Püspökladányi Járási Munkaügyi Kirendeltség, a Karácsony Sándor Közösségi Ház, valamint a Roma Nemzetiségi Önkormányzat munkatársainak bevonásával készült. A Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságának biztosítására az önkormányzat honlapja és a helyben szokásos hirdetési módok állnak rendelkezésre. Önkormányzatunk a Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósítására, értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre. A HEP Fórum a nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatja a program megvalósításában elvárt eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit.

XII. Intézkedési terv 1. A helyzetelemzés megállapításainak összegzése: Következtetések Célcsoport

1.Romák és/vagy mélyszegé ny-ségben élők

Beazonosított problémák Nincs kijelölt esélyegyenlőségi munkatárs. A szociális szolgáltatásszerv ezési koncepció

Fejlesztési lehetőségek meghatározása Esélyegyenlőségi munkatárs kijelölése. A szociális szolgáltatásszervezési koncepció

Kapcsolódó intézkedés címe Esélyegyenlősé gi munkatárs kijelölése. A szociális szolgáltatássze rvezési

Sorszám

1./1. 1./2.

49

nem tartalmaz a romák/mélyszeg énységben élők esélyegyenlőség ét elősegítő konkrét intézkedéseket. A településen magas a munkanélküliek száma.

2. Gyermekek

A romákra és mélyszegénységr e vonatkozó adatok gyűjtésének nehézségei, a célcsoport meghatározásán ak bizonytalanságai lehetetlenné tették mérhető teljesítményköve telmények rögzítését, és ezekre épített monitoring rendszer létrehozását. A számszerű adatok, indikátorok hiánya nem ad valódi értékelésre lehetőséget. Az óvoda épületeinek nyílászárói elavultak, energetikai szempontból cserére szorulnak.

felülvizsgálata, kiegészítése.

koncepció felülvizsgálata, kiegészítése

Közfoglalkoztatás továbbfolytatása.

Egyéb helyi foglalkoztatási lehetőségek felkutatása (pld. szociális szövetkezet).

1./3. Közfoglalkoztat ás és szociális szövetkezet 1./4.

Helyi esélyegyenlőségi információs, adatgyűjtő és adatelemző munkacsoport működtetése.

Romákra és mélyszegénysé gre vonatkozó adatgyűjtés

Pályázati lehetőségek, források felkutatása a felújításra.

Pályázati lehetőségek figyelése az óvoda nyílászáróinak lecserélésére, megfelelő pályázat megtalálása esetén

2./.1

50

megvalósítható sági tanulmány készítése. A HHH tanulók Hátránykompenzáció Tanórán kívüli eredményei érdekében községi hátránykompe gyengébbek, vetélkedők, versenyek a nzációs nagyobb a HH, HHH gyermekeknek. programok a lemorzsolódási HH, HHH arányuk. gyermekeknek Az udvari játékok Az óvoda udvari Pályázati játékai elavultak. cseréjéhez uniós, illetve lehetőségek

2./2.

2./3.

hazai pályázati források figyelése. felkutatása, figyelése..

3.Nők

Nincs nemekre érzékeny adatgyűjtés, elemzés és értékelés az önkormányzat által felügyelt minden szakterületen. A családon belüli erőszakos cselekedetek nagy része felderítetlen. Nincs gyermekek napközbeni ellátását szolgáló bölcsődei ellátás a településen.

3./1. Helyi esélyegyenlőségi információs, Nemekre adatgyűjtő és érzékeny adatelemző adatgyűjtés munkacsoport működtetése. A családon belüli erőszak áldozatainak hatékony segítése, áldozattá válás megelőzése. Bölcsődei csoport beindítása megfelelő igény szerint.

Az idősek gyakran Idősek áldozattá válását vállnak áldozattá. megelőző információ nyújtás, intézkedések.

4.Idősek

Az idősebb 55 év feletti korosztály munkaerő piaci esélyei, lehetőségei korlátozottak.

Az önkormányzati közmunkaprogramokba az 55 év feletti korosztály bevonása.

Nem biztosított a településen az idősek élethosszig tartó tanulásának támogatása.

Programok, képzési lehetőségek felkutatása az idősek élethosszig tartó tanulásának elősegítéséhez.

Nők áldozattá válásának megelőzése, áldozatok segítése Adat és információ gyűjtés a bölcsődei ellátás igényléséről. Idősek áldozattá válásának megelőzése Az önkormányzati közmunkaprog ramokba az 55 év feletti korosztály bevonása. Programok, képzési lehetőségek felkutatása az idősek élethosszig tartó

3./2.

3./3.

4./1.

4./2.

4./3.

51

tanulásának elősegítéséhez.

5 Fogyatékkal élők

Az önkormányzat nem rendelkezik kellő adattal a fogyatékkal élők számára és igényeire vonatkozóan. Közszolgáltatások hoz való egyenlő esélyű hozzáférés nem teljeskörűen biztosított az iskolában, az óvodákban és a Mozi épületében.

5./1. Helyi esélyegyenlőségi információs, adatgyűjtő és adatelemző munkacsoport működtetése. Pályázati lehetőségek keresése a komplex akadálymentesítés elvégzéséhez az érintett intézményekben.

Fogyatékkal élőkre vonatkozó adatgyűjtés Pályázati 5./2. lehetőségek keresése a komplex akadálymentesít és elvégzéséhez az érintett intézményekben.

52

2 Az intézkedési területek részletes kifejtése 1./1.

Az intézkedés címe:

Esélyegyenlőségi munkatárs kijelölése.

Az intézkedés pontos célcsoportja

Romák és/vagy mélyszegénységben élők

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

kiinduló érték

0 esélyegyenlőségi munkatárs

1 esélyegyenlőségi munkatárs célérték

Célérték elérésének dátuma

2013. december 31.

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai nincs dokumentumokkal

Az intézkedés tartalma: Esélyegyenlőségi munkatárs kinevezése Polgármesteri Hivatalban.

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok): Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:

munkaköri leírás

nem szükséges

intézményesülés révén

53

1./2.

Az intézkedés címe:

A szociális szolgáltatásszervezési koncepció felülvizsgálata, kiegészítése.

Az intézkedés pontos célcsoportja

Romák és/vagy mélyszegénységben élők

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

kiinduló érték

0 felülvizsgált koncepció

célérték

1 felülvizsgált koncepció

Célérték elérésének dátuma

2013. december 31.

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai nem releváns dokumentumokkal A szociális szolgáltatásszervezési koncepció felülvizsgálata és a romák/

Az intézkedés tartalma: mélyszegénységben élők esélyegyenlőségét elősegítő konkrét intézkedések meghatározása.

Az intézkedés eredményességét mérő szociális szolgáltatásszervezési koncepció indikátor(ok): Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:

Polgármesteri Hivatal dolgozói

szakmai együttműködések révén

54

1./3.

Az intézkedés címe:

Közfoglalkoztatás és szociális szövetkezet

Az intézkedés pontos célcsoportja

Romák és/vagy mélyszegénységben élők

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

kiinduló érték

tartós munkanélküliek száma

tartós munkanélküliek számának csökkenése célérték

Célérték elérésének dátuma

minden év december 31.

A célkitűzés összhangja Települési Gazdasági Program egyéb stratégiai dokumentumokkal Az önkormányzat minden évben pályáz közmunkaprogram megvalósítására. Az önkormányzat a munkanélkülieket foglalkoztató szociális szövetkezet Az intézkedés tartalma: létrehozása céljából az alábbi tevékenységeket végzi: igényfelmérés, érdekeltek felkutatása, tájékoztatás, jógyakorlatok bemutatása, piackutatás, lehetséges vevői kör meghatározása, helyi erőforrások feltérképezése.

Az intézkedés eredményességét mérő közfoglalkoztatásban résztvevők száma; jegyzőkönyvek, jelenléti ívek indikátor(ok): Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:

Belügyminisztérium közmunkaprogram pályázata, humánerőforrás

társadalmi együttműködések révén

55

1./4.

Az intézkedés címe:

Romákra és mélyszegénységre vonatkozó adatgyűjtés

Az intézkedés pontos célcsoportja

Romák és/vagy mélyszegénységben élők

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

kiinduló érték

célérték

Célérték elérésének dátuma

0 munkacsoport

1 munkacsoport

2014. december 31.

A célkitűzés összhangja nem releváns egyéb stratégiai dokumentumokkal

Az intézkedés tartalma:

Helyi esélyegyenlőségi információs, munkacsoport létrehozása, működtetése.

adatgyűjtő

és

adatelemző

Az intézkedés eredményességét mérő munkaterv indikátor(ok): Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:

humánerőforrás

társadalmi együttműködések révén

56

2./1.

Az intézkedés címe:

Pályázati lehetőségek figyelése az óvoda nyílászáróinak lecserélésére, megfelelő pályázat megtalálása esetén megvalósíthatósági tanulmány készítése.

Az intézkedés pontos célcsoportja

gyermekek

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

kiinduló érték

0 megvalósíthatósági tanulmány

1 megvalósíthatósági tanulmány célérték

Célérték elérésének dátuma

folyamatos

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai Települési Gazdasági Program dokumentumokkal

Az intézkedés tartalma:

pályázati lehetőségek nyomon követése az óvoda nyílászáróinka cseréje témában, a képviselő – testület tájékoztatása a lehetőségekről

Az intézkedés eredményességét mérő feljegyzések, testületi előterjesztések indikátor(ok): Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:

nem szükséges

intézményesülés révén

57

2./2.

Az intézkedés címe:

Tanórán kívüli hátránykompenzációs programok a HH, HHH gyermekeknek

Az intézkedés pontos célcsoportja

3-16 éves HH és HHH Gyermekek

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

kiinduló érték

0 db megvalósított hátránykompenzációs program

célérték

4 db megvalósított hátránykompenzációs program

Célérték elérésének dátuma

2015. június 30.

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv dokumentumokkal

Az intézkedés tartalma:

Hátránykompenzáció érdekében települési vetélkedők, versenyek a HH, HHH gyermekeknek.

Az intézkedés eredményességét mérő jelenléti ív, fotódokumentáció, beszámoló indikátor(ok): Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:

Uniós és hazai pályázati források,

szakmai együttműködések révén

58

2./3.

Az intézkedés címe:

Az óvoda udvari játékainak cseréjéhez uniós, illetve hazai pályázati források felkutatása, figyelése.

Az intézkedés pontos célcsoportja

óvodás gyermekek

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

kiinduló érték

0 pályázat

1 pályázat célérték

Célérték elérésének dátuma

2015. december 31.

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai Helyi Pedagógiai Program dokumentumokkal

Az intézkedés tartalma: Pályázati lehetőségek felkutatása, pályázat elkészítése

Az intézkedés eredményességét mérő képviselő – testületi előterjesztés indikátor(ok): Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások

nem szükséges

59

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:

intézményesülés révén

3./1.

Az intézkedés címe:

Nemekre érzékeny adatgyűjtés

Az intézkedés pontos célcsoportja

Nők

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

kiinduló érték

célérték

Célérték elérésének dátuma

0 munkacsoport működtetése

1 munkacsoport működtetése

2014. december 31.

A célkitűzés összhangja nem releváns egyéb stratégiai dokumentumokkal Helyi esélyegyenlőségi információs, adatgyűjtő és adatelemző munkacsoport

Az intézkedés tartalma: létrehozása, működtetése.

Az intézkedés eredményességét mérő munkaterv indikátor(ok): Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások

humánerőforrás

60

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:

társadalmi együttműködések révén

3./ 2.

Az intézkedés címe:

Nők áldozattá válásának megelőzése, áldozatok segítése

Az intézkedés pontos célcsoportja

Nők

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

kiinduló érték

célérték

Célérték elérésének dátuma

nem releváns

nem releváns

2015. június 30.

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai nem releváns dokumentumokkal Az áldozatok megfelelő segítése és ellátása az ismételt áldozattá válás prevenciójával. Tájékoztató arról, hogy hová fordulhatnak a családon belüli Az intézkedés tartalma: erőszak áldozatai. A Községi Polgárőrséggel együttműködve községi bűnmegelőzési nap szervezése.

Az intézkedés eredményességét mérő Cikkek, helyi TV adásai, rendezvény indikátor(ok): Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások

humánerőforrás bűnmegelőzési nap megrendezésére uniós és hazai pályázati forrás 61

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:

társadalmi együttműködések révén

62

3./3.

Az intézkedés címe:

Adat és információ gyűjtés a bölcsődei ellátás igényléséről

Az intézkedés pontos célcsoportja

Nők

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

kiinduló érték

célérték

Célérték elérésének dátuma

0 munkacsoport működése

1 munkacsoport működése

2014. december 31.

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai nem releváns dokumentumokkal

Az intézkedés tartalma:

Munkacsoport felállítása végrehajtásához

a

nemekre

érzékeny

helyi

adatgyűjtés

Az intézkedés eredményességét mérő munkaterv indikátor(ok): Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:

humánerőforrás

társadalmi összefogás révén

4./1. 63

Az intézkedés címe:

Idősek áldozattá válásának megelőzése

Az intézkedés pontos célcsoportja

Idősek

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

kiinduló érték

célérték

Célérték elérésének dátuma

nem releváns

nem releváns

folyamatos

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai nem releváns dokumentumokkal Az idős személyek környezetének, otthonának védelmét szolgáló Az intézkedés tartalma: intézkedések bővítése. Az idősek tájékoztatása a bűncselekmények áldozatává válásának megelőzése érdekében.

Az intézkedés Cikkek, helyi TV adásai, rendezvények eredményességét mérő indikátor(ok): Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:

- helyi költségvetési rendelet - humánerőforrás, önkéntesek

intézményesülés révén

64

4./2.

Az intézkedés címe:

Az önkormányzati közmunkaprogramokba az 55 év feletti korosztály bevonása.

Az intézkedés pontos célcsoportja

Idősek

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

kiinduló érték

0 közmunkaprogramban foglalkoztatott 55 év feletti

20 %-al több közmunkaprogramban foglalkoztatott 55 év fölötti célérték

Célérték elérésének dátuma

2014. december 31.

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai nincs dokumentumokkal

Az intézkedés tartalma:

55 év feletti tartósan közmunkaprogramokba

munkanélküli

korosztály

bevonása

a

Az intézkedés eredményességét mérő munkaszerződés indikátor(ok): Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:

Munkaügyi Kirendeltség támogatása a közmunkaprogram megvalósításához

intézményesülés révén

65

4./3.

Az intézkedés címe:

Programok, képzési lehetőségek felkutatása az idősek élethosszig tartó tanulásának elősegítéséhez.

Az intézkedés pontos célcsoportja

Idősek

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

kiinduló érték

0 megállapodás

1 megállapodás célérték

Célérték elérésének dátuma

2015. december 31.

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai nincs dokumentumokkal

Az intézkedés tartalma:

Készségfejlesztő, szocializációs tréningek, foglalkoztathatóságot elősegítő szakmai képzések megtartása érdekében együttműködés a Türr István Képző és Kutató Intézettel.

Az intézkedés eredményességét mérő képzéseket eredményesen elvégzők száma indikátor(ok): Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:

Türr István Képző és Kutató Intézet TÁMOP-5.3.8-12/1-2012-0001 kiemelt projektje

társadalmi együttműködések révén

66

5./1.

Az intézkedés címe:

Fogyatékkal élőkre vonatkozó adatgyűjtés

Az intézkedés pontos célcsoportja

Fogyatékkal élők

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

kiinduló érték

0 munkacsoport

1 munkacsoport célérték

Célérték elérésének dátuma

2014. december 31.

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai nem releváns dokumentumokkal Helyi esélyegyenlőségi információs, adatgyűjtő és adatelemző munkacsoport

Az intézkedés tartalma: létrehozása, működtetése. Az intézkedés eredményességét mérő munkaterv indikátor(ok): Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:

humánerőforrás fejlesztése

társadalmi együttműködések révén

67

5./2.

Az intézkedés címe:

Pályázati lehetőségek keresése a komplex akadálymentesítés elvégzéséhez az érintett intézményekben

Az intézkedés pontos célcsoportja

Fogyatékkal élők

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

kiinduló érték

0 beadott pályázat

1 beadott pályázat célérték

Célérték elérésének dátuma A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal

2014. december 31.

nem releváns

Az intézkedés tartalma:

pályázati lehetőség felkutatása, tervek készítése, pályázat beadása

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok):

beadott pályázat

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások

költségvetési rendelet, európai uniós forrás

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:

intézményesülés révén

68

3 Összegző táblázat - Intézkedési Terv 2. sz. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez A

B C D A helyzetele mzés A Az következtet célkitűzés Intézk Az intézkedés éseiben összhangja edés intézkedéss címe, feltárt egyéb sorszá el elérni megnevezé esélyegyenl stratégiai ma kívánt cél se őségi dokumentu probléma mokkal megnevezé se I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége Esélyegyenlős 1./1.

1./2.

Esélyegyenlős égi munkatárs égi munkatárs kinevezése kijelölése Polgármesteri Hivatalban. A szociális szolgáltatássz ervezési koncepció A szociális felülvizsgálat szolgáltatássz a és a romák/ ervezési mélyszegénys koncepció égben élők felülvizsgálat esélyegyenlős a, kiegészítése égét elősegítő konkrét intézkedések meghatározás

1 esélyegyenlős nem releváns égi munkatárs

1 felülvizsgált nemr eleváns koncepció

E

Az intézkedés tartalma

Esélyegyenlős égi munkatárs kinevezése Polgármesteri Hivatalban. A szociális szolgáltatássz ervezési koncepció felülvizsgálat a és a romák/ mélyszegénys égben élők esélyegyenlős égét elősegítő konkrét intézkedések meghatározás

F

G

H

Az intézkedés felelőse

Az intézkedés megvalósít ásának határideje

Az Az intézkedés intézkedés megvalósít eredménye ásához sségét szükséges mérő erőforrások indikátor(o (humán, k) pénzügyi, technikai)

Az intézkedés eredményei nek fenntarthat ósága

Jeneiné Dr. Egri Izabella

2013.12.31.

munkaköri leírás

nem szükséges

intézményesü lés révén

2013.12.31.

szociális szolgáltatás szervezési koncepció

polgármesteri szakmai hivatal együttműköd dolgozói ések révén

Jeneiné Dr. Egri Izabella

I

J

69

1./3.

1./4.

a. Az önkormányza t minden évben pályáz közmunkapro gram megvalósításá ra. Az önkormányza ta munkanélküli eket foglalkoztató szociális szövetkezet Közfoglalkozt létrehozása céljából az atás és alábbi szociális tevékenysége szövetkezet ket végzi: igényfelmérés , érdekeltek felkutatása, tájékoztatás, jógyakorlatok bemutatása, piackutatás, lehetséges vevői kör meghatározás a, helyi erőforrások feltérképezés e. Romákra és Helyi mélyszegénys esélyegyenlős égre égi vonatkozó információs, adatgyűjtés adatgyűjtő és

tartós települési munkanélküli gazdasági ek számának program csökkenése

1 munkacsopor t nem releváns működtetése az adatok

a. Az önkormányza t minden évben pályáz közmunkapro gram megvalósításá ra. Az önkormányza ta munkanélküli eket foglalkoztató szociális szövetkezet létrehozása céljából az alábbi tevékenysége ket végzi: igényfelmérés , érdekeltek felkutatása, tájékoztatás, jógyakorlatok bemutatása, piackutatás, lehetséges vevői kör meghatározás a, helyi erőforrások feltérképezés e. Helyi esélyegyenlős égi információs, adatgyűjtő és

Jeneiné Dr. Egri Izabella

Jeneiné Dr. Egri Izabella

2014.12.31.

közfoglalkozt atásban résztvevők száma, jegyzőkönyve k, jelenléti ívek

belügyminiszt érium társadalmi közmunkapro együttműköd gram és révén pályázata, jelenléti ívek

munkaterv

társadalmi humánerőforr együttműköd ás és révén 70

begyűjtésére adatelemző munkacsopor t létrehozása, működtetése.

adatelemző munkacsopor t létrehozása, működtetése.

II. A gyermekek esélyegyenlősége Pályázati 2./1 pályázati

2./2

2./3

lehetőségek figyelése az óvoda nyílászáróina k lecserélésére, megfelelő pályázat megtalálása esetén megvalósíthat ósági tanulmány készítése

lehetőségek nyomon követése az óvoda nyílászáróink a cseréje témában, a képviselő – testület tájékoztatása a lehetőségekrő l

Tanórán kívüli hátránykomp enzációs programok a HH, HHH gyermekekne k

Hátránykomp enzáció érdekében települési vetélkedők, versenyek a HH, HHH gyermekekne k.

Az óvoda udvari játékainak cseréjéhez uniós, illetve hazai pályázati források felkutatása, figyelése

Pályázati lehetőségek felkutatása, pályázat elkészítése

1 megvalósíthat települési ósági gazdasági tanulmány program megléte

pályázati lehetőségek nyomon követése az óvoda nyílászáróink a cseréje Jeneiné Dr. témában, a Egri Izabella képviselő – testület tájékoztatása a lehetőségekrő l

Hátránykomp enzáció 4 db érdekében megvalósított közoktatási települési Jeneiné Dr. hátránykomp esélyegyenlős vetélkedők, Egri Izabella versenyek a enzációs égi terv program HH, HHH gyermekekne k.

1 pályázat

helyi pedagógiai program

Pályázati lehetőségek felkutatása, pályázat elkészítése

Jeneiné Dr. Egri Izabella

testületi előterjesztés

nem szükséges

intézményesü lés révén

2015.06.30.

jelenléti ív, uniós és hazai szakmai fotódokument pályázati együttműköd áció, források és révén beszámoló

2015.12.31.

képviselő testületi előterjesztés

nem szükséges

intézményesü lés révén

… 71

III. A nők esélyegyenlősége Helyi 3./1

3./2

3./3

esélyegyenlős égi információs, Nemekre adatgyűjtő és érzékeny adatgyűjtés adatelemző munkacsopor t létrehozása, működtetése. Az áldozatok megfelelő segítése és ellátása az ismételt áldozattá válás prevenciójáva l. Tájékoztató Nők áldozattá arról, hogy válásának hová megelőzése, fordulhatnak áldozatok a családon segítése belüli erőszak áldozatai. A Községi Polgárőrségge l együttműköd ve községi bűnmegelőzé si nap szervezése. Munkacsopor Adat és t felállítása a információ nemekre gyűjtés a érzékeny bölcsődei helyi ellátás adatgyűjtés igényléséről végrehajtásáh

1 munkacsopor nem releváns t működtetése

nem releváns

nem releváns

1 munkacsopor nem releváns t működtetése

Helyi esélyegyenlős égi információs, adatgyűjtő és adatelemző munkacsopor t létrehozása, működtetése. Az áldozatok megfelelő segítése és ellátása az ismételt áldozattá válás prevenciójáva l. Tájékoztató arról, hogy hová fordulhatnak a családon belüli erőszak áldozatai. A Községi Polgárőrségge l együttműköd ve községi bűnmegelőzé si nap szervezése. Munkacsopor t felállítása a nemekre érzékeny helyi adatgyűjtés végrehajtásáh

2014.12.31.

munkaterv

társadalmi humánerőforr együttműköd ás és révén

Jeneiné Dr. Egri Izabella

2015.06.30.

cikkek, helyi tv adásai, rendezvény

humánerőforr ás, uniós és társadalmi hazai együttműköd és révén pályázati forrás

Jeneiné Dr. Egri Izabella

2014.12.31.

munkaterv

társadalmi humánerőforr összefogás ás révén

Jeneiné Dr. Egri Izabella

72

oz

oz

… IV. Az idősek esélyegyenlősége Az idős 4./1

Idősek áldozattá válásának megelőzése

4./2

4./3

nem releváns

Az idős személyek környezeténe k, otthonának védelmét szolgáló intézkedések bővítése. Az Jeneiné Dr. idősek Egri Izabella tájékoztatása a bűncselekmé nyek áldozatává válásának megelőzése érdekében

- helyi költségvetési Cikkek, helyi intézményesü rendelet TV adásai, humánerőforr lés révén rendezvények ás, önkéntesek

20%-al több közmunkapro gramban nem releváns foglalkoztatot t 55 év feletti

55 év feletti tartósan munkanélküli Jeneiné Dr. korosztály Egri Izabella bevonása a közmunkapro gramokba

munkaszerző dés

munkaügyi kirendeltség támogatása intézményesü közmunkapro lés révén gram megvalósításá hoz

képzést eredményese n elvégzők száma

Türr István Képző és Kutató Intézet társadalmi TÁMOP-5.3.8- együttműköd 12/1-2012és révén 0001 kiemelt projektje

személyek környezeténe k, otthonának védelmét szolgáló intézkedések bővítése. Az idősek nem releváns tájékoztatása a bűncselekmé nyek áldozatává válásának megelőzése érdekében

Az önkormányza ti közmunkapro gramokba az 55 év feletti korosztály bevonása.

55 év feletti tartósan munkanélküli korosztály bevonása a közmunkapro gramokba

Programok, képzési lehetőségek felkutatása az idősek élethosszig tartó tanulásának elősegítéséhe z

Készségfejlesz tő, szocializációs tréningek, foglalkoztatha tóságot 1 nincs elősegítő megállapodás szakmai képzések megtartása érdekében együttműköd

Készségfejlesz tő, szocializációs tréningek, foglalkoztatha tóságot Jeneiné Dr. elősegítő Egri Izabella szakmai képzések megtartása érdekében együttműköd

2014.12.31.

2015.12.31.

73

és a Türr István Képző és Kutató Intézettel

és a Türr István Képző és Kutató Intézettel

… V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége Helyi 5./1 Fogyatékkal élőkre vonatkozó adatgyűjtés

5./2

Pályázati lehetőségek keresése a komplex akadálymente sítés elvégzéséhez az érintett intézményekb en

esélyegyenlős égi információs, adatgyűjtő és adatelemző munkacsopor t létrehozása, működtetése. pályázati lehetőség felkutatása, tervek készítése, pályázat beadása

1 munkacsopor nem releváns t működtetése

Helyi esélyegyenlős égi információs, Jeneiné Dr. adatgyűjtő és Egri Izabella adatelemző munkacsopor t létrehozása, működtetése.

1 beadott pályázat

pályázati lehetőség felkutatása, tervek készítése, pályázat beadása

nem releváns

Jeneiné Dr. Egri Izabella

2014.12.31.

munkaterv

társadalmi humánerőforr együttműköd ás fejlesztése és révén

2014.12.31.

beadott pályázat

költségvetési rendelet, intézményesü európai uniós lés révén forrás

…

74

1. Megvalósítás Annak érdekében, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósítása hatékony, a tervezett intézkedések hosszú távú érvényesülése, fenntartható fejlődése biztosított legyen, Földes Nagyközség Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Fórumot állít fel és működtet a jövőben. A Helyi Esélyegyenlőségi Fórum tagjai: - települési önkormányzat képviselője - önkormányzati intézmények, szolgáltatók képviselői - nem önkormányzati intézmények képviselői - civil partnerek képviselői - roma nemzetiségi önkormányzat képviselője - iskolai delegáltak A Helyi Esélyegyenlőségi Fórum feladatai: -

A

Helyi

Esélyegyenlőségi

Program

megvalósulásának

nyomon

követése,

dokumentálása; - a

kitűzött

célok megvalósulásának vizsgálata,

a

szükséges

beavatkozások

meghatározása, beépítése az Intézkedési tervbe; - a Helyi Esélyegyenlőségi Program kétévenkénti felülvizsgálata; - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása; - a Helyi Esélyegyenlőségi Program és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, társadalmi konzultációra bocsátása. Az Intézkedési tervben megjelenített intézkedések részletes tartalmi kidolgozása, a megvalósítandó

tevékenységek

tervezése

az

adott

szakterület

és

intézmény

képviselőinek aktív részvételével, az e célból létrehozott tematikus munkacsoportokon belül valósul meg.

75

2. A program nyilvánossága A Helyi Esélyegyenlőségi Program számára minél szélesebb nyilvánosság biztosítása szükséges. Az esélyegyenlőségi intézkedések hatékony megvalósulása, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakításának érdekében Földes Nagyközség Önkormányzata a Programot a közzéteszi, az egyes intézkedések várható és elért eredményeiről a lakosságot tájékoztatja, illetve évente fórumot szervez. Felelős: Helyi Esélyegyenlőségi Fórum vezetője Határidő: minden év október 31.

3. Kötelezettségek és felelősségi körök Földes Nagyközség Helyi Esélyegyenlőségi Programjának végrehajtásáért a települési önkormányzat részéről Jeneiné Dr. Egri Izabella Polgármester felel. A polgármester feladata és felelőssége: - annak biztosítása, hogy a település minden lakója, de főként az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program, illetve, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és a településen működő intézmények, szolgáltatók dolgozói ismerjék és kövessék a benne foglaltakat; - annak biztosítása, hogy az önkormányzat, illetve az egyes intézmények vezetői minden ponton

megkapják

a

szükséges

felkészítést

és

segítséget

az

intézkedések

végrehajtásához; - az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben a szükséges lépéseket megtétele, a jogsértés következményeinek elhárítása céljából a szükséges intézkedések megtétele. Földes Nagyközség Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja megvalósításának koordinációjáért a települési önkormányzat részéről Jeneiné Dr. Egri Izabella polgármester, mint a Helyi Esélyegyenlőségi Fórum vezetője felel. Helyi Esélyegyenlőségi Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: - az intézkedési tervben érintett felek tevékenységének összehangolása, koordinálása; - az intézkedések végrehajtásának nyomonkövetése; 76

- a Helyi Esélyegyenlőségi Fórum munkájának koordinálása.

4. Elfogadás módja és dátuma Földes Nagyközség Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Programját a szakmai és társadalmi megvitatását követően az önkormányzat képviselőtestülete megvitatta, és 108/2013. (VI.26.) Kt. számú határozatával elfogadta.

Földes, 2013. június 26.

Jeneiné Dr. Egri Izabella polgármester

Dr. Vinczéné Kiss Mariann jegyző

77