PUSZTADOKTOR MAGAZIN II. évfolyam 6. szám
a Madárkórház Alapítvány havilapja
2007. június
•Idén korábban „virágzott” a Tisza • Kisrigók és más fiókák • Legyengült madárfiókák gondozása • Táborajánló: Fotós táborok Hortobágyon és Bugacon
2007. június
Pusztadoktor magazin
Kedves Olvasó!
Biológiai védekezés
Június a fiókanevelés időszaka a természetben. Ilyenkor gyakrabban találkozhatunk árva madárfiókákkal, vagy fészekből kiesett repülés előtt álló madarakkal. Ezért ebben a lapszámban a fő hangsúlyt a fiókák mentésére helyeztük. Ezek a fiókák, ha nem szenvedtek sérülést, odafigyeléssel jó eséllyel fölnevelhetők.
Visszavadítás Elkezdődött az előző lapszámunk címoldalán szereplő egerészölyv fiókák visszavadítása. Az ember által nevelt ragadozót rá kell szokatni a természetes zsákmányejtésre. Az egerészölyvek és a vércsék ösztönösen érdeklődnek az apró rágcsálók iránt. Neveltjeink először féltek az élő egerektől, de később szenvedélyes egér vadászokká váltak. Először zárt térben gyakorlatoztak, majd a kinti röpdében ismerkednek a külvilág veszélyeivel, először a villanyoszloppal, mely villanypásztorral ellátva gyenge áramütéssel riasztja el őket a veszélyes leszállóhelytől.
Hortobágyon sólyommal védik a halastavakat a kárókatonák kártételétől. A Halgazdaság ivadéknevelőjétől a védett kis kárókatonát vándorsólyom röptetésével tartják távol. A megvédeni kívánt tó fölött rendszeresen röptetett, idomított sólyomnak nem zsákmánya a kormorán, de mivel tart tőle, elkerüli a tavat. A kormorán
a tökmag méretű ivadékok között ilyenkor okozza a legnagyobb kárt. Míg a gyakori nagy kárókatona lőhető és riasztható, a fokozottan védett kis kárókatonát riasztani sem szabad, így ez az egyetlen módja a védekezésnek. Szemző Péter (20/258-1939) és Krekács Zoltán (30/548-4030) hivatásos solymászok repülőtér, repceföld, szőlő és halastó őrzését vállalják.
Megkerült a Madárkórházból elengedett gólya
Egy régi ismerős: A képem látható gólyát március 15-én engedtük szabadon, a lábán lévő gyűrű alapján azonosítottuk, a Hortobágytól 5 km –re lévő Malomházán, szöcskézés közben.
Köszönjük, hogy adója 1 %-át nekünk ajánlotta! Ha módjában áll, a következő bankszámlaszámunkon támogassa továbbra is alapítványunkat és a Pusztadoktor magazin kiadását: 59900029-10001868 Köszönettel: Dr. Déri János
2
2007. június
Pusztadoktor magazin
Idén korábban „virágzott” a Tisza A tiszavirág (Palingenia longicauda) a legnagyobb európai kérész, 2,5-3,8 cm, a cercusokkal (farkserték) 12 cm-es is lehet. A hímek szárnya
halványbarna, a nőstényeké szürkés. A nősténynek nincs szubimágó állapota. Agyagos medrű, lassú vizekben fejlődik. A lárva az iszap szerves korhadékát fogyasztja. Júniusban rajzik. Két pár szárnya egyenlő alkotású, hártyás, gyengén recézett, világosbarna színű. Farksertéi nagyon hosszúak, fehérek, hosszuk 20-25 mm, mellső szárnya 24 mm. Dél-európai faj, mely hazánkban különösen a Tisza környékén él és előidézője a Tisza virágzásának. Kifejlődve csak néhány óráig élnek, amíg a nőstények petéik lerakás által fajuk fennmaradását biztosítják. A petéből kikelő lárvák a vízben élnek három évig, mialatt 20-szor is vedlenek. Ez alatt az idő alatt ki vannak téve a környezeti változásoknak, és a halak étvágyának is, több halfaj előszeretettel fogyasztja a kérész nimfákat. Az utolsó vedlés alkalmával valamely a vízből kiálló tárgyra, növényre kapaszkodnak fel és itt kibújik belőlük a kifejlődött szárnyas rovar, míg levedlett lárvaruhájuk visszahull a vízbe. Tapadókészülékkel rendelkező petéiket a vízbe helyezik. A lárva 20-30 vedlés után lesz nimfa, amiből a zavaros szárnyú, nem ivarérett szubimágó bújik ki. Ez rövidesen imágóvá vedlik. Belükbe levegőt nyelnek. A lárvák lemez alakú tracheakopoltyúi a potroh oldalain,
néha a hátán helyezkednek el. Főleg ragadozók, de algát, holt anyagokat is fogyasztanak. Az életmódnak és élőhelynek megfelelően többféle alakjuk lehet. A tiszavirágzás jelensége, amikor a tiszavirág életre kel és káprázatos násztáncát járja a vizek fölött, már az ókorban felkeltette az emberek érdeklődését. Arisztotelész (Kr. e. 384-322) volt az első, aki írásos említést tett a kérészekről. Ephemeronnak nevezte őket, ami egynapit jelent. Később Plinius (Kr. u. 2379) és Elianus is tanulmányozta ezeket a rovarokat és különbözőképp nevezték el őket: Hemerobius, Ephemerus, Diaria.
Először 1675-ben Jon Swammerdam, holland tudós írt A természet Bibliája című könyvében a tiszavirág fejlődéséről, illetve ugyanebben a könyvben ábrákat is közölt a lárva külső és belső anatómiájáról. A magyarországi, Tisza melletti megfigyeléseit Marsigli rögzítette (elsőként) 1726-ban. A tiszavirág az 1900-as évek első harmadában kihalt Nyugat-Európából, és Közép-Európában is jelentősen lecsökkent az állománya. Tömegesen mára csak főleg a Tiszánál találkozhatunk vele, holott Skandináviát és a mediterrán területeket kivéve egész Európában
közönséges fajnak számított. Egyedszámának ilyen drasztikus lecsökkenésében szerepet játszott a klíma változása, de elsősorban az antropológiai hatások okolhatók, úgymint a folyószabályozások, meder-átalakítások, folyópartok műanyagos partvédelme, folyók szennyezése. A rajzás általában szakaszokra osztható. Előrajzás alkalmával csak százával repülnek az állatok. A leglátványosabb főrajzás során milliónyian repülnek a víz felett. Az utórajzáskor csak néhány tucatnyi állattal találkozhatunk. A rajzás a késő délutáni, esti órákban, kezdődik és általában a sötétség beállta előtt véget is ér. Idén átlagosan két héttel hamarabb kezdődött a rajzás. Szeged környékén már június első napjaiban lehetet látni repülő tiszavirágokat és a hónap közepére már a felső szakaszokon is véget ért a „virágzás”. Érdekes jelenség volt, hogy a Körösökön két hétig nagyon intenzív volt a rajzás, szinte minden este hasonló intenzitással folyt a nász. A Tisza kivirágzása azon kívül, hogy egy rendkívül látványos esemény, fontos ökológiai jelentőséggel is bír. Számos hal-, madár- és békafaj táplálékául szolgálnak. De a hajdani parasztgazdák is kihasználták a táplálékbőséget állataik takarmányozására. A tiszavirág lárvája az aljzaton történő furkálással élőhelyet is teremt más mederfenéki élőlények számára. Konyhás István
3
Pusztadoktor magazin
2007. június
Kisrigók és más fiókák
Ilyenkor tavasszal, nyár elején gyakran találkozunk városi kertekben, parkokban a bokrok alján meghúzódó, látszólag elhagyott rigófiókával. A fekete rigó fiókái ugyanis már kb. két hetes korukban kiugrálnak a fészekből, de a szülők még vagy két hétig tovább etetik őket. Semmi esetre se hozzuk el az ilyen fiókákat, hacsak nem sérültek vagy nem fenyegeti őket komoly veszély (pl. kóbor macskák)! Ne kockáztassuk, hogy túlbuzgóságunk rövidebb-hosszabb kínlódás után a halálát okozza! A fiókának az a legjobb, ha a szülők készítik fel az önálló életre, a táplálék felkutatására. (Schmidt Egon azt tanácsolja, hogy macskaveszély esetén az alig tollas, kiugrálás előtt álló kicsinyeket a fészekből kivéve tegyük egy nagyobb drótkalitkába, és úgy he-
4
lyezzük a fészek közelében az erkély vagy a kert árnyékos helyére. Célszerű a kalika tetejét lefedni, hogy az esőtől is védjen. A szülők a kezdeti rémüldözés után a rácsokon át tovább etetik őket. Éjszakára macska- és bagolybiztos helyre kell bevinni őket, aztán napfelkeltekor ismét kitenni a kalitkát. Néhány nap, egy hét alatt röpképessé válnak a fiókák és ki lehet engedni őket a kalitkából.) Ha mégis az emberre marad a fióka felnevelésének gondja, akkor felmerül a kérdés: 1. mivel etessük, és 2. mennyit és milyen gyakran adjunk neki enni. Az első kérdéshez: semmiképp ne párizsit vagy virslit adjunk,
mert a sót igen rosszul tűrik a madarak! A legalkalmasabb a madárkereskedésben kapható eleven lisztkukac. Ha ez nincs kéznél, adhatunk keményre főtt tojást (a lereszelt, kevés kekszporral elkevert fehérjét meg a sárgáját együtt) vagy apróra vagdalt nyers csirkehúst. Csontkukacot se adjunk, mert előállítása miatt fertőzéseket terjeszthet! A fekete rigó közismerten sok földigilisztát fogyaszt, de a giliszta légcsőférgek köztigazdája, így szintén betegséget okozhat. A második kérdésre a válasz: nem szabad a madárkát se kiéheztetni, se a kiéhezett madarat hirtelen túletetni! A madárfiókának igen gyors az
anyagcseréje, hajnaltól késő estig egykét, később két-három óránként meg kell etetni. A napi lisztkukacmennyiséget (ez lehet 40-60 darab, esetleg több is!) egyenletesen 6-8 adagra szétosztva kell odaadni. – Gondoskodni kell ivóvízről, amit szemcseppentős flakonból vagy injekciós fecskendőből adjunk a csőrébe, továbbá vitaminokról és ásványianyag-pótlásról is (utóbbira legegyszerűbb megoldás a jól kifőzött tojás porított héja). A kiéhezett, kiszáradt madarat előbb bőségesen meg kell itatni, és azután gyakori kis adagokban adjuk a szilárd táplálékot. A rigók, seregélyek a rovartáplálékon kívül esznek magvakat, bogyókat, kevés zöldet is. Nálam lakik egy törött szárnyú felnőtt fekete rigó meg egy féllábú seregély is. Ők a lisztkukac mellett rendszeresen kapnak kölest, zabpelyhet (ezt nagyon szeretik), szárított bolharákot, főtt tojást, almát, sárgarépát (ha van, cseresznyét). Ez a vegyes táplálkozás az egészségük megőrzése végett igen fontos, ezt igénylik a serdültebb fiókák is.
2007. június
Pusztadoktor magazin
Lisztkukaccal nemcsak a rovarevő madarak fiókáit etethetjük. A magevő kis énekesmadarak legtöbbje, pl. a veréb is, fiókáit rovarokkal táplálja! Kivételként a zöldikét szokták említeni, amely a begyében felpuhított magvakkal eteti kicsinyeit, de még a zöldike is hord rovarokat a fiókáinak! Az ilyen fiókának a vegyes táplálás a legmegfelelőbb, tehát a felfőzött grízből, kukoricadarából, főtt tojásból, sárgarépából, zöldből, tojáshéjból stb. összeállított „pempő” mellett kapjon félbe vágott lisztkukacokat is. Így neveltem fel a sérült lábú zöldikémet, akinek a napraforgó mellett azóta is kedvence a főtt tojásból és zöldből, ré-
pából, almából álló lágyeleség, mint a kép is mutatja. Tavasszal hozzám került egy fészekből kiesett, kiéhezett galambfióka. Őt a fenti módon összeállított „pempőből” gyúrt galacsinokkal neveltem fel. (Nekik is fontos a főtt tojás, tehát állati fehérje adása!) A galamb-, gerlefiókákat elég kezdetben naponta négyszer-ötször, később háromszor jóllakatni, ilyenkor hatalmas mennyiséget képesek a begyükben elraktározni. Persze a megfelelő mennyiségű (vitaminos) víz itatásáról is gondoskodni kell. Nemrégen egy éppen felserdült, első repülései során agyrázkódást szenvedett fiatal nagy fakopáncsot is pártfogoltam. (A Pirossapkácska nevet kapta.) Egy-két napig félbe vágott, vízbe mártogatott lisztkukacokkal kellett csőrét kifeszítve etetgetni, mert még a nyelés is nehezére esett. Szerencsére hamarosan teljesen meggyógyult, nagy igyekezettel röpködött, mászkált a függönyön, és hatalmas étvággyal kebelezte be a lisztkukacokat. Egy-egy ilyen harkályféle naponta 60-80 kuka-
cot is felfal – az anyagi vonzata sem csekélység! (Helyenként lehet azért kimért lisztkukacot is kapni, illetve lehet őket tenyészteni, hízlalni is tágas, szellőző dobozban, korpa között, almakockákkal.) Amikor felerősödött, eleresztettük a Nagyerdőn, akárcsak a tavaly nálam vendégeskedett fiatal zöld küllőt, Bendegúzt. Legközelebb arról írok, hogyan tartom a papagájaimat, és a végleg nálam maradt néhány sérült vadmadarat, akiket szintén családtagjaimként szeretek. Dr. Molnár Lívia Tel.: (52) 481-683 Mobil: (20) 54-594-11
Nemzetközi fotós és természetfotós tábor Hortobágyon és Bugacon Hortobágy-Máta (Club Hotel Hortobágy ****) A tábor ideje: 2007. július 16-22. • természetfotózás
• porté-és eseményfotózás
• digitális műhelymunka
•szoftveres feldolgozás
A szállás Hortobágyon a Club Hotel különálló 14 férőhelyes kőházaiban lesz 2-3 ágyas szobákban, női és férfi WC/zuhanyzó külön, konyha, társalgó és bekerített saját udvar. A tábor résztvevői a következő szolgáltatásokat vehetik igénybe: kerékpár használata, termálvizes medence és uszoda, bioztosítunk számítógép-használatot (Adobe szoftverek) és archiválási lehetőséget. A bugaci tábor a Kiskunsági Nemzeti Park közepén, a Bugaci Ősborókás szomszédságában lesz, elhelyezés a CSEMETE Oktatóközpontban. Az étkezés tartalmazza a reggelit, ebédet, vacsorát, úticsomagat és napközben hűtőben elhelyezett ételt és italt. Részvételi díjak: Hortobágy: 38.000 Ft/fő; Bugac: 24.000 Ft/fő A tábor részvételi díja tartalmazza a szállás, étkezés, egyéb szolgáltatások, belépők, programok költségeit. A tábor szakmai vezetője: Konyhás István (a Hortobágy című könyv szerzője) Jelentkezés és bővebb információ: (30) 621-2160; e-mail:
[email protected]
•További információk: www.terepszemle.hu
5
Pusztadoktor magazin
Legyengült madárfiókák gondozása megtalálástól az elengedésig
A Kórházból Áramütött vörös vércsék folyamatosan érkeznek a kórházba. Általában a szárnyuk kéztő tájéki része és a lábuk sérül. Akkor tudunk rajtuk segíteni, amikor még friss az eset. Sajnos amire kézre kerülnek, már sokszor kikezdik maguknak a mozgásképtelen testrészt, és a nedvedző sérülésen baktériumok hatolnak be, és pár óra alatt megjelennek a légynyüvek is, melyek másnapra teljesen leemésztik a lágy szöveteket. Ezért minden
nyílt, véres, vagy nedvedző sérülést piretroid hatóanyagú szerrel, pl. a képen látható Insecticid 2000 sprayvel kell befújni, mely elriasztja a legyeket. A légynyüvesség súlyos eseteiben is alkalmazható, sebbe, törött csontra is bőven lehet juttatni, a nyüvek maguktól jönnek ki, mielőtt elpusztulnak. A sérült szárnyat gézzel be kell kötni, és leukoplaszttal a gézt teljesen befedni, így a madár nem szedi le a kötést. A tollait soha ne ragasszuk le közvetlenül, mert nem jön le, csak benzinnel, ami nagyon ártalmas a madarak bőrére.
6
2007. június
Így június közepe táján gyakran előfordul, hogy legyengült madárfiakat találunk. Ezek a fiókák nem életkorukból kifolyólag röpképtelenek, hanem tudatlanságuk miatt nem találtak táplálékot, elgyengültek. Rendszerint a fészek közelében vannak az énekes madarak, a gémek, esetleg ludak viszont akárhol, akár útközben egy jó táplálkozó terület felé a legvalószínűtlenebbnek tűnő helyeken. Ha kis énekest találunk, viszonylag könnyű a dolgunk. Ezek a madarak néhány nap intenzív táplálás után kifogástalanul repülnek (ha megkerülésükkor már tollasak voltak). A néhány napos erősítő „kúra” után a megkerülési helyükön engedjük el a madarakat. Kivétel ez alól a macskákkal fertőzött terület, mert itt a többi madárhoz képest szelídebb fiatalokat ezen ragadozók predációja fenyegeti. Rovarevők A cinegéktől kezdve a rigókig minden énekes madarat lisztkukaccal tápláljunk.
Még a verebeket is, mivel ők is hernyókkal nevelik fiaikat. Kivétel, mint mindig, itt is van. A galambok a kitollasodást követően már mag-
vakat fogyasztanak, melyek lehetnek gabonafélék, vagy kukorica. Ha galambot találunk, mindenekelőtt meg kell itatnunk, majd ezután vízbe áztatott búzát adjunk neki. Hamarosan megtanul önállóan táplálkozni, ezért mindig legyenek előtte száraz magvak, valamint kamillatea vagy víz. A rovarevők táplálását is folyadékkal kezdjük, melyet pipettán vagy cseppentőn keresztül a szétfeszített szájba adagoljunk. Ez után kézzel, vagy csipesszel a szájába helyezzük a feldarabolt lisztkukacokat. Nemsokára ők is esznek maguktól. Ragadozók A másik, a madaraknak Magyarországon fiókaként megtalálható nagy csoport-
ja a ragadozók. Szinte bármit találhatunk, az egerész ölyvtől a vörös vércséig. Ha védencünk nem túl fejlett (röpképtelen), nézzük végig a megtalálási hely körüli fákat, mivel valószínűleg itt a fészek. Ha ez így van, próbáljuk berakni a fészekbe. A fészek melletti ág csak a baglyoknál biztonságos. Ha a vis-szahelyezés sikertelen, csak akkor vigyük haza madarunkat. Ezeket a madarakat csirke -nyesedékkel, vagy csirke mellfilével tápláljuk. A méretre vágott húst (a nyesedék bolti
mérete a sason kívül szinte bármely ragadozónak megfelel) megnedvesítjük és a szétfeszített szájba helyezzük. Itt is elsőnek az itatást végezzük. Ezen ragadozókat a szülők röpképességük elérése után is etetik, ezért a látszatra már önálló madár még táplálásra szorul. Mikor a madár már a húscafat után kap, el kell kezdenünk a visszavadítást. Ezt legjobb, ha Madárkórházra
2007. június bízzuk, mert itt találhatók az elhelyezésre legalkalmasabb volierek és idegen madarak, melyektől ifjoncunk tanulni tud. Gémfélék A másik nagy család a gémfélék családja. Velük bárhol találkozhatunk. Akár a pusztán, vagy mocsárszélen. Velük óvatosan kell bánni, mert a kanalas gém kivételével erős csőrvágással védekeznek. Elég, ha egy inget rájuk dobunk és így látásképtelenné tesszük, amíg megfogjuk. A nagy kócsag, kis kócsag, üstökös gém, bakcsó és szürke gém mind
Pusztadoktor magazin hallal táplálkozik. A táplálék mérete a nagy kócsagnál és a szürke gémnél 10 cm, míg a többinél 5 cm-nél kisebb. Ezt elég egyszerűen eléjük szórni, mivel a természetben is gyakran táplálkoznak föld-
ről. Ha a madár elé rakunk egy vízzel teli vödröt, az már bőven elég. A kivétel itt is megvan, a kanalas gém és a törpe gém személyében. Az előbbi inkább ebihallal táplálkozik. Ezt a vízből szűri ki. Ennek megfelelően egy
nagy, egy négyzetméter területű edénybe rakjuk a táplálékot vízbe, ahonnan szépen kiszűri. Az ebihal nem sok helyről szerezhető be, ráadásul védett, de ez a fenséges madár csak így menthető meg. Kanalas gém esetében a madárkórházba szállítás a lehető legjobb. A törpe gém szintén vízből táplálkozik, csak ő hallal, ráadásul egy kis tavat kell kialakítani a számára szigettel és náddal. Itt is a legjobb, ha a Madárkórházra bízzák a nevelést. Ezek azok a madarak, melyekkel találkozhat az ember legyengült állapotban, a kirepülés követően. Természetesen bármilyen madarat találnak, kérjék a Madárkórház segítségét, mert kivételek mindig lehetnek! Kiss Balázs
Liba történet (Előzetes következő számunkból) Júliusi számunkban Kiss Balázs elmeséli, hogyan mentette meg a fokozottan védett nyári ludakat a piaci kofáktól, hogyan nevelte őket, és hogyan készítette fel a szabad életre.
Emutörténet Egy emufióka is páciensünk volt egy rövid időre. A Debreceni Kultúrparkban világrajött emunak lecsúszott az Achilles ina. Az íncsuszamlás, vagy perosis, nagytestű madarak, elsősorban túltenyésztett pulykák betegsége, mely a gyors növekedéssel, és bizonyos vitamin és ásványi anyag ellátási problémákkal függ össze. Ez a tudomány mai állása szerint gyógyíthatatlan, végleges mozgásképtelenséggel jár. Dr. Könczei Zoltán, debreceni állatorvos, aki mozgásszervi problémáknál már több reménytelen esetben volt segítségünkre, ezúttal bravúros műtéttel lábra állította a kis emut. A kép a műtét utáni reggelen készült, amikor a Madárkórház kertjében alig tudtuk megfogni a gyorslábú ifjoncot. Sajnos a páciens a varratokat később kiszedte, és olyan állapotba került, hogy a kezelő állatorvos az elaltatás mellett döntött.
7
Önkéntes kerestetik A Madárkórház Alapítvány várja azoknak a jelentkezését, akik a nyár folyamán hét közben, vagy hétvégeken rendszeresen segítenének a Madárparkban ügyelőként, pénztárosként, a látogatók vezetésében, szórólapozásban stb. Önkénteseinknek étkezést, és az utazási költségek megtérítését, valamint kedvezményes szállást tudunk biztosítani. Jelentkezni a helyszínen vagy az alábbi elérhetőségeken lehet: Tel: (30) 943-5494 e-mailen:
[email protected]
Szelíd szarka
Fészekfoglalás
Nádori Teodóra Budapesten egy fészekből kiesett szarkát nevelt fel, akit a szabadon bocsátás előkészítése céljából hozott a Madárkórházba. A szelíd madár annyira hozzászokott az emberhez, hogy elengedése veszélyes lehet saját magára, és másokra, mert nem mindenki szereti a szarkákat. Ezért a Budakeszi Vadasparkban kerül elhelyezésre, ahol egy nagy röpdében, fajtársával együtt, emberek társaságában él tovább.
Ebben az évben, március 15-én szabadon engedett gólya próbálta ki mindkét műfészket a lakott gólyafészek közelében. A gólyát a Madárpark szomszédságában engedtük szabadon tavasszal. A falu szomszédságában jó táplálkozó helyek vannak, ezért is esett a választás erre a területre. A hím gólyák addig kelepelnek a fészekben, amíg egy tojó el nem fogadja udvarlásukat. Hősünk még most is bátran kelepel.
Cicák keresnek gazdikat... Nyár elején sok helyen megszaporodik a család és komoly gondot okoz a kicsiken túladni, ezen szeretnénk most segíteni, ezért, ha valaki macskára vágyik, itt a lehetőség! Szerető gazdit keresünk a Napóleon nevű cirmos cicának. Jó családból szár-
mazik, anyukája lelkiismeretes, családszerető,
odaadó és befogadó anya. Egy mostohatestvérre így máris szert tett Napóleon. Grafitnak (így hívják) szintén elkelne egy gazdi. Még kissé sovány, de az étvágya már rendben van. A színe grafitszürke, ezüstös felhangokkal. Tel.: 52/423-464
Támogatónk: a JAPÁN AUTÓCENTER Kft. A Madármentés egyik meghatározó tényezője a gyorsaság. Ezért elengedhetetlen, hogy üzembiztos gépkocsipark álljon a madármentők rendelkezésére. Mivel alapítványunk több éves, használt gépjárműveket üzemeltet, ezért szükséges folyamatos szervizelésük. Ebben segíti alapítványunkat a Japán Autócenter Kft. Köszönjük támogatásukat!
Olvasói leveleket, érdekességeket a következő címekre várunk:
[email protected] • 4071 Hortobágy, Petőfi tér 6. Az állatorvos válaszol című rovatunkkal kapcsolatban felmerülő kérdéseiket a fenti címekre várjuk! Hirdetésfeladás:
[email protected] • Tel: (30) 943-5494. Az újságot szerkeszti: Dr. Déri János, Veres Hajnalka, Konyhás István. Tördelés: TerepSzemle Stúdió • ISSN 175–456X