PUSZTADOKTOR MAGAZIN IV. évfolyam 6. szám
a Madárkórház Alapítvány havilapja
• Angol-kór a madaraknál • Gólyacsőr • A Hortobágy festője • Támogatás gazdáknak madárvédelmi berendezésekre
2009. június
Örömteli pillanatok
2
A gyermeknapon ingyenes arcfestés volt a Madárparkban. A festő Tardella Ildikó, a Madárkórház önkéntese volt.
A bátrabbak a felgyógyult madarak szabadon engedésében is segédkeztek. Bodnár Viktor széncinegét enged szabadon.
A képen Decsi Antónia Rebeka, a Madárkórház önkéntese füstifecskét enged szabadon.
Nagy-Timcsuk Bianka egy kertekben gyakran hallható, látható kedves énekes, a rozsdafarkú elengedésekor.
Szántóné Kozma Júlia, a Madárkórház dolgozója ritka vendéget, egy fakopáncsot enged vissza a természetbe.
Szántó Johanna egy nálunk csak téli vendégként előforduló, tőlünk északabbra költő fenyőpintyet enged el.
2009. június
A címlapon: Kuvikfiókák (Fotó: Konyhás István)
Angol-kór a madaraknál
Még mielőtt a kedves olvasó egy újabb fertőző betegségre gondolna, mely világjárvánnyá fejlődhet, megnyugtatok mindenkit, egy gyakori és tényleg az egész világon jelenlévő, de mégsem ragályos betegségről, vagy inkább állapotról lesz szó. A „kór” nem Angliából indult el, bárhol kialakulhat, a helytelen táplálkozás, vitamin, kalcium és foszfor elégtelen felszívódása okozza. A betegség eredete a 18-19. század napfényben szegény, füstködös Angliájára vezethető vissza. Nagyvárosokban különösen a téli hónapokban a napfény csak elenyésző mértékben fejtheti ki D-vitamin-képző hatását a nagyfokú légszennyeződés, az épületek árnyékoló hatása miatt. A levegőt szennyező anyagok nagyobbrészt azokat a sugarakat szűrik ki, amelyek a leghatékonyabban befolyásolják a bőrben lejátszódó folyamatokat, és melyek a természetes, vagy „saját” Dvitamin előállításához szükségesek. A betegség olykor a Közel-Keleten, napos régiókban is előfordulhat, ahol a kisgyermekeket nagyon betakarják és távol tartják a napfénytől. Az angol-kór vagy rachitis a fiatal, gyorsan növekvő szervezet kalcium- és foszforanyagcseréjének összetett zavara, melyet elsősorban a D-vitamin hiánya okoz. Ritkább formája a kalciumvagy foszforhiány okozta rachitis. Úgy, ahogy a csecsemő az anyatejjel, majd később a helyes táplálkozással megfelelő vitamin és ásványi anyag mennyiséghez jut, a madárfiókák számára is hasonló a lehetőség. Nagyon sokan gondoznak otthon elárvult madárfiókát, ami sajnos sok esetben már csak akkor kerül be a Madárkórházba, ha valamilyen szemmel látható problémája is van. Tapasztalataink
szerint szinte minden otthon nevelt, hozzánk bekerült fióka angol-kórban szenvedett. Ezért szeretnénk megosztani néhány fontos tanácsot, melylyel megelőzhető a madarak csontjainak gyengesége, deformálódása. A madárfióka a megfelelő mennyiségű kalciumhoz természetes táplálékából a természetben sem tud hozzájutni. Viszont a természet, mint mindenre, erre is talált megoldást, ugyanis a szülők nyála a fiókanevelés idején gazdag kalciumban és egyéb ásványi anyagokban. Ennek köszönhetően a fiókák optimális ásványi anyag menynyiséghez és összetételhez jutnak, napfényben pedig van részük bőven. Az elárvult fiókák nevelése során a kalciumot több módon is pótolhatjuk. A lisztszerűvé összetört tojáshéj talán a legkézenfekvőbb, de a kutyák vagy macskák részére készített csonterősítő tabletták méret vagy inkább testtömeg-arányos adagolása is jó megoldást nyújthat. A gyógyszertárakban az időskori csontritkulás kezelésére kapható calcium phosphoricum por is nagyon jó. Ha naponta egy-egy falatot behintünk ezekkel a készítményekkel, azzal fedeztük a szükséges kalcium bevitelt. Ugyanakkor ez még nem elég. Ezeknek az elemeknek a beépüléséhez nélkülözhetetlen a napfény és az így
előálított D-vitamin. A kolekalciferol, más néven D-3 vitamin, mely a bőr elő anyagából napfény hatására kémiai úton képződik, a szervezetben kalcitriol nevű hormonná alakul át, amely fokozza a kalcium- és foszforfelszívódást a bélrendszerből, serkenti a vesék foszfor-visszaszívását a vizeletből, valamint közvetlenül is fokozza a kalcium beépülését a csontba. A D-vitamin származhat a táplálékból, illetve a bőrben keletkező elő anyagaiból, napfény hatására. Ezért nagyon fontos, hogy a gondozott madarakat, akár gyermekeinkkel együtt rendszeresen napoztassuk. Konyhás István
2009. június
3
Gólyacsőr Csőrösnek hívjuk, mert valamikor már volt csőre. Most ismét lett, és ezt a média valahogy érdekesnek, magas hírértékűnek találta, olyannyira, hogy nemcsak a hazai TV híradókban, napilapokban, hanem komoly külföldi híradásokban is megjelent. Így Oláh Tibor MTI fotós képeit átvette a BBC és a New York Times is, mely pedig magyar vonatkozású híreket tíz éve nem közölt. Kaptunk gratulációt Krétáról, Írországból, ahonnan egy fél oldalas képpel és hírrel egy napilapot is küldtek, készített interjút a Cseh TV, forgatott nálunk a Szlovák TV, és kért fotóanyagot a kanadai Discovery Channel is az aznapi műsorához. Szóval híresek lettünk, elsősorban Csőrös, az eddig csőr nélküli gólya, és Kóthay Tamás, debreceni fogtechnikus, aki a durakrilból készített műcsőrt adaptálta és felragasztotta a felső csőrkáváját elvesztett gólyának. Csőrös harmadéve került hozzánk, úgy, hogy mindkét csőrkávája letört. Az akkor éppen a fészekből kirepült gólya valószínűleg falnak ütközhetett, mert az egyébként nagyon erős gólyacsőr máshogy nem tudott volna letörni. Az orrlyuka magasságában tört el mindkét csőrkáva, az alsó ott lifegett lefelé, azt még tartotta egy vékony bőr, de a felső nem volt
meg. A meglévő alsó csőrkávát az akkor még a Szent István Egyetem Állatorvostudományi Karán dolgozó Dr. Beregi Attila docens külső fémes rögzítéssel, az úgynevezett fixateur externe-nel visszaoperálta. Akkor készült a hiányzó felső csőr-
4
2009. június
káva helyett egy kezdetleges, de működő műcsőr is, melyet a koponyába ültetett két fémpálcára öntött durakrilból az ebben jártas kolléga. Csőrös akkor örült az új csőrének, ahogy felébredt, evett, ivott, kelepelt vele, de nem volt vele tökéletesen megelégedve, mert a röpde falán, és a dróthálón addig csiszolta, koptatta, míg pár hónap után leszedte az egészet, a csontba fúrt fémmel együtt. Azóta Csőröst kézből etettük, hiszen a meglévő alsó csőrkávájával vizet tudott meríteni, a felső káva híján nem tudott semmit megfogni, így táplálkozni sem. Felmerült a lehetőség, hogy vágjuk le az alsót is egyformára, akkor tudna enni, de nem akartunk libát csinálni belőle... Maradtunk a protézisnél. Pár éve Japánban már csináltak ilyet, egy ottani feketecsőrű gólyának, de tudomásunk szerint nem sikerült. Kanadában is készült egy ellőtt csőrű fehér fejű rétisasnak műcsőr, de az csak kozmetikai jellegű, rendeltetésszerű használatra alkalmatlan dísztárgy volt. 2006-ban viszont a romániai Kovászna megyei, magyarlakta Uzonyban sikeres műtéttel, szintén durakrilból készült alsó és felső csőrkávát kapott egy gólya, mely pár hónapig használta is a csőrét, de a vonulás óta nem jelentkezett. Két évig tervezgettük, több csőr készült, több klinikus állatorvossal, és fogorvossal beszélgettünk róla, de most jött el az ideje annak, hogy – csapatmunka eredményeként – dr. Sárdy László fogszakorvos és szájsebész barátom tanácsai szerint Dezső Ákos, a Mezőgazdasági Múzeum preparátora által készített élethű műanyag csőrt Kóthay Tamás fogtechnikus felilleszsze. Ehhez a most forgalomban lévő legjobb, a Smartcem nevű fogkorona ragasztót, a forgalmazó Pro Dental Kft. jóvoltából ingyenesen kaptuk
meg. (Megjegyzem, minden résztvevő ingyen, költségtérítés nélkül vett részt a munkában.) A ragasztó gyors száradásához Cseriné Kovács Éva, hortobágyi műkörömépítő UV lámpáját használtuk, mert ebbe fért bele a gólya csőre. Egyelőre ideiglenesen, csak ragasztással és fémes rögzítés nélkül került helyére a protézis, hogy ha mégsem lenne jó, akkor ne kelljen újra lekoptatnia és a fémet kiszakítva esetleg kárt tennie magában. Három napig nemigen használta a csőrét, mert az eltelt két év alatt megszokta, hogy a sült galamb a szájába repül. Szó szerint, ugyanis először tömni kellett, majd megtanulta a felé dobott táplálékot elkapni a csonka csőrével. Ezt az újjal is próbáltuk, de hirtelen megnőtt csőrével eleinte nagyon ügyetlenül nyúlt a repülő halak felé. A földre esett halat figyelemre sem méltatta, csak amikor két nap után sem tette senki a szájába, akkor kezdte piszkálni. Végül sikerült, azóta eszik, iszik, tollászkodik vele. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a ragasztott protézis azóta többször leesett, de újra felragasztottuk, finomítva a technikát. Biztosak voltunk benne, hogy így lesz, nem is volt cél, hogy véglegesen rögzítsük, a fogkoronát sem teszik fel elsőre véglegesen, hogy lehessen rajta igazítani, ha nem kényelmes. Tapasztalatainkon
Fotók: Konyhás István
okulva a végleges csőr speciális kobalt-króm ötvözetű szájpadlással készül, melyet először ismét csak ragasztunk, és ha beválik, fémesen is rögzítjük úgy, hogy soha nem fog lejönni. Célunk az, hogy a több évtizedig is élő gólyának olyan elnyűhetetlen csőrt adjunk, mellyel sza-
badon is engedhetjük. A lenyomatot a fogtechnikus már levette, a továbbiakról következő számunkban számolunk be. Dr. Déri János
Támogatás gazdáknak madárvédelmi berendezésekre Madárvédelmi berendezésekre, gyep és erdősávokra, mesterséges fészkelő-szigetre és még számos nem termelő, de mégis hasznot hozó beruházásra lehet támogatási igényt benyújtani a Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Hivatalhoz. A támogatás célja a nem termelő beruházások révén a vidéki táj megőrzése, az egyedi tájérték fenntartása, a növény- és állatvilág fajgazdagságának növelése, a környezeti állapot javítása, az önként vállalt agrár-környezetgazdálkodási előírások betartásának és teljesítésének elősegítése, a Natura 2000 területek közjóléti értékének növelése, valamint a környezetgazdálkodási célok teljesítéséhez való hozzájárulás. Országos összefogással a Madárkórház Alapítvány, a TerepSzemle Stúdió és a Madárdalos Kert program segítséget nyújt a gazdáknak abban, hogy szakmailag megalapozott támogatási kérelmek kerüljenek beadásra,
ehhez szaktanácsadással, komplex telepítési és üzemeltetési rendszerrel áll a gazdák rendelkezésére. A támogatáshoz szükséges szakmai hátteret, segítségnyújtást a támoga-
tási kérelemhez szükséges anyagok beszerzését, a kérelmek szakmai részének összeállítását nyújtja a konzorcium a gazdálkodóknak. Ezen túl a madárvédelmi berendezések beszerzésében, a terület előkészíté-
sében, a létesítésben és főleg a fenntartásban, az ellenőrzések során szakmai segítség nyújtunk minden olyan gazdának, aki igénybe tudja venni ezt a támogatási rendszert. A támogatáshoz szükséges egy kérelem benyújtása, annak elbírálása után egy kifizetési kérelem benyújtása, ezt követően sor kerül a támogatás folyósítására, majd az üzemeltetés során ellenőrzés következik, ahol szakmailag is meg kell felelni a madárvédelmi berendezésnek. Szakembereink gazdafórumokon és a falugazdász hálózaton keresztül elérhetővé válnak, ezen kívül Hortobágyon a Madárparkban komplex madárvédelmi eszközöket bemutató előadásokon ismertjük meg az érdeklődőket e berendezésekkel. Az első bemutató: 2009. június 20án 10 órától lesz a Madárparkban. (4071 Hortobágy, Petőfi tér 6.)
2009. június
5
A Hortobágy festője A szokásokban, törvényekben is vannak kivételes esetek. Ilyen a debreceni Veres-templom esete. A reformáció hajnalán abban is ki akarták fejezni a gondolkozásuk másságát a református vallás kialakítói, hogy a gazdagon díszített katolikus templomok hagyományait nem követve, a sajátjaikat egyszerűen, a puritánságot kifejezően, freskók, szobrok, aranyozott oltárok nélkül építették. A református templomok ma is ilyenek a világon mindenütt. Lehet, máshol is van kivétel ez alól, de itt Debrecenben, a kálvinista Rómában, van egy. A Veres-templom. Az idő kikezdte a freskóit, az ornamentikáit, a felújításukról gondoskodni kellett. A munkával Szilágyi Elek festőművészt bízták meg. Egy ilyen munka évekig tart, a festőnek nem csak művészi tehetségre, szakmabeli tudásra, de jó fizikai erőnlétre is szüksége van. Nem kis dolog hetekig, hónapokig, évekig a nemegyszer 8-10 méter magas állványon tornázva, festeni. Sokszor meglátogattam Lexit munka közben. A képek alakulásának, a színek életre keltésének csodálata mellett azt is láttam, hogy a festőt lassan megeszi a fizikai megerőltetés. – Lexikém! Menjünk ki a Hortobágyra valamelyik nap. Olyan változó az időjárás, hogy valami olyan különleges fényhatást is elkaphatunk, amit érdemes lenne megfestened. Csel volt! Tudtam, a Hortobágy szerelmesének ilyet megpendíteni annyit jelent, mintha valakit a szeretője az ágyába csalogatna. Ahogyan annak nem lehet ellenállni, ugyanúgy Lexi sem tud majd nemet mondani. Kora reggel indultunk a festő kellékekkel megrakottan Pente-zug felé. Sikerült is meglepnünk az éppen ébredő, lustán nyújtózkodó, ásítozó Hortobágyot, még akkor, amikor a reggeli szél fésülgette a haját, a víztócsák tükrében pedig a kelő nap a sugarait fonogatta copfba. 6
2009. június
Addig-addig barangoltunk céltalanul, ámuldozva, amíg elkeveredtünk. Akármerre próbáltam elindulni, mindenütt árok állta az utunkat. Ja kérem! Aki egy szépasszony ölelő karjaiba kerül, az nem könnyen tud szabadulni... Kiszálltunk a kocsiból, bámészkodtunk. Egyszer csak dobálni kezdte Lexi a készségeit ki a fűre. És elvonult egy ferdesüvegű, ottfelejtett szénaboglya tövébe. Festeni kezdett. Úgy járt a keze, mint a motolla. Megszűnt körülötte a világ. A Hortobágy nevű szeretőjével csókolózott, sőt szeretkezett. Ehhez pedig nem kell a harmadik. Otthagytam. Sokan mennek ki egyszer-kétszer a pusztára, aztán, ha harmadszorra is invitálják őket, kijelentik: – Minek? Nincs ott semmi látnivaló. Nem vagyok bolond bámulni a semmit. Igen, ilyen is lehet. Mert a Hortobágyon nemcsak nézni, de látni is kell. Figyelni mindenre, mert ez az aszszony csak azoknak lebbenti fel a ro-
kolyáját, aki nem csak bámulva nézi, hanem értékelni is tudja a szépségét. Csak azzal kacérkodik, aki gyengéden szeretni is tudja. Csak az láthatja meg meztelen szépségét, akinek hűségében már megbizonyosodott. De akkor? Akkor, olyan ősi titkokat is megmutat, ami csak az anyaméhben történő fogantatáshoz hasonlítható. Amíg Lexi festett, a környéken barangoltam. A lábam előtt – talán, ha húsz centire – kapott szárnyra egy madár, egy bíbic. Összerezzentem.
Ez a madár vagy beteg, vagy bolond – morfondíroztam. Majdnem ráléptem. Beteg – állapítottam meg, mert, ni csak! – milyen nehezen repül, szinte bukdácsol, és keservesen sír is. Nem megy el a közelemből. Csak nem valami mérgezést kapott attól a sok nyüves permetező szertől? Egészen halk csippantás ütötte meg a fülemet. A földön, a lábam előtt akkor vettem észre a fészket. Benne egy kis madarat. Már tollas volt. Kézbevettem. Na, erre lett nagy sivalkodás. Az anyamadár majdnem a szememet verte ki, olyan közelre csapott hozzám. Dehogy látszott már betegnek! Inkább sasmadárrá változott, úgy harcolt a fiókáért. Gyorsan letettem hát a kis bíbicet és eloldalogtam. Kettőt sem léptem, és már nem is láttam egyiket sem. Eltűntek nyomtalanul, a semmibe. Ekkorra készült el az első pasztellkép, a „Kaszálók a Hortobágy szélén”. Ha a színeket nem is, de a táj és a felhős ég összhangját, azt a nyugodt, őserőt sugárzó, magabiztos harmóniát megsejthetik az olvasók akár egy fényképről. De ami ezen nem látszik... Sok tájképet láttam már, a Hortobágyról is több tucatot, hogy ne mondjak sokat, de ahogyan Lexi el tudja választani a puszta földjét az égtől, ahogyan a látóhatár a ködös ragyogásában felsugárzik a felhőkre a képein, olyat senki más nem tud festeni. A „Vízpart-nádas” kép mutatja a nyugalmat. A természet teljességét, a mérhetetlen idő biztonságát. Biztonságot abban, hogy bármennyire is hasogatja az ő arcát az ember, bármilyen mély is a kocsinyom a sárban, majd visszaszépül, kiigazítja a sebet, mert semmi sem örök, csak Ő, az Idő, az Élet. Ezek a puszta képei. A végtelen közelségének, a délibáb bölcsőjének imádása, amiben a szemlélődő eggyé lesz az örökkévalósággal. Kápolnási István
Hortobágy képekben A Madárpark a madarak gyógyításán kívül lehetőségeihez mérten támogat minden olyan tevékenységet, mellyel Hortobágyot, a pusztát, az itt élő, alkotó emberek munkáit népszerűsítheti. Ezért is szervez most Szilágyi Elek festőművész anyagából egy kiállítást a Hortobágy Galériában. A július 4-én, szombaton 11 órakor nyíló kiállításon a hortobágyi tájat bemutató alkotásokat tekinthetik meg az érdeklődők. A megnyitó előtt 10 órától startol a Délibáb futás, így a szurkolóknak, hozzátartozóknak is kellemes időtöltés a megnyitó. Mindenkit szeretettel vár a Madárpark!
Szilágyi Elek pályája Szilágyi Elek Hajdúböszörményben született 1933-ban. Nyomdaipari szakiskolát végzett autodidakta művész. Művészeti alapismereteit 1952-től szerezte meg, 1959-től kiállító művész. Debrecenben, Egerben, Budapesten élt, 1974-től ismét Debrecenben él és dolgozik. A hajdúböszörményi (1964) és a hortobágyi (1975) művésztelep egyik alapítója. Munkásságát a Hajdú-Bihar Megyei Tanács Elnöksége által adományozott Képzőművészeti nívódíjjal, Szocialista kultúráért díjjal jutalmazták. 1963: Fiatal Képzőművészek Stúdiója-ösztöndíj, 1965: gobelinpályázat, Eger, II. díj; 1977: Nikola Szimov Kuruto ezüstdiploma, Szófia; 1988: SZOT-díj. Festményeinek puritán szemlélete és színvilága sajátos lírai karakterrel ötvöződik. Meditatív hajlamú festőegyéniség. Jelentős egyházművészeti alkotótevékenységet is kifejt. Művei több európai múzeumban és magángyűjteményben is megtalálhatók. A mellékelt kép Szilágyi Elek Pásztor című alkotása.
Szilágyi Elek, a Hortobágy festője kiállítása 2009. július 4-én 11 órakor nyílik a Hortobágy Galériában
Sportprogram: Július 4-én 10 órától
Délibáb futás
Szomjazó madarak
Rajz: Spitzmüller Dénes
Nem csak télen gondoskodhatunk a madarakról, hanem a nagy melegben is segítségükre lehetünk egy-egy madáritató vagy fürdető kialakításával. A madarak itatására szinte bármilyen edény alkalmas. Ehhez mindenképpen kell egy 5-10 cm-nél nem mélyebb
rész, ahol a madarak a vízbe hasig beállhatnak és tudnak pancsolni. Tollas barátainknak elengedhetetlen szükségük van a napi fürdésre, mert csak így tudják megfelelően tisztítani és karbantartani tollazatukat. Ez a szükséglet kockázatokkal is jár, mert tisztálkodás és ivás közben védtelenebbek a ragadozókkal szemben. Ezért ügyelnünk kell arra, hogy az itatónk ne legyen bokrok közvetlen közelében, inkább úgy helyezzük el, hogy 1-1,5 méter távolság legyen köztük. Az sem szeren-
csés, ha a tűző napra kerül. Az itatóhoz legjobb az esővíz, ezt akár az eresznél össze is gyűjthetjük egy vödörbe és pincében, hűvös helyen, zárt edényben gond nélkül tárolhatjuk. Arra vigyázzunk, hogy a víz ne poshadjon meg, ez már nem alkalmas sem madáritatásra, sem fürdésre. Az itatókat hetente legalább egyszer érdemes kitakarítani, erre teljesen megfelel a háztartásokban használt mosogatószer. Természetesen ha csak tehetjük, ebből is környezetbarát terméket, biológiailag lebomlót használjunk. Madáritatókat lehet vásárolni, rendelni a Madárparkban, vagy a www.madardaloskert.hu oldalon is. Akár egyedi darabokat is készíthetünk, főleg, ha frissen alakítjuk ki kertünket. Ekkor érdemes egy csobogóval egybekötött madáritató berendezést kialakítani, vagy még jobb egy komplett madárvédelmi sarkot, bokrokkal, itatóval, etetővel. Konyhás István 2009. június
7
Látogasson el hozzánk!
Hortobágyi Madárpark
a 33-as út mentén www.madarpark.hu gyerekröptető
látványkórház
madárkertek
madármentő kiállítás
csodalibikóka
Címünk: Hortobágy 4071, Petőfi tér 6.
www.madarkorhaz.hu
Madármegfigyelő túrák Hortobágyon Keresett már madarakat Hortobágyon
?
Ismeri az igazi H
ortobágyot? Részletek: www.phototours.hu
Fedezze fel , és kapja lencsevégre a puszta élővilágát, ismerje meg Hortobágy kulturális értékeit a Madárkórház Alapítvány munkatársával, vagy a Phototours túravezetőjével!
dr. Déri János: (30) 9435-494 Konyhás István: (30) 621-2160
[email protected]
Olvasói leveleket, érdekességeket a következő címekre várunk:
[email protected] • 4071 Hortobágy, Petőfi tér 6. Állatorvosi, állatgyógyászati területen felmerülő kérdéseiket a fenti címekre várjuk! Megjelenik 10 000 példányban. Hirdetésfeladás, sérült madár bejelentése:
[email protected] • Tel: (30) 9435-494; (52) 369-181. Az újságot szerkeszti: Dr. Déri János, Veres Hajnalka, Konyhás István • Tördelés: TerepSzemle Stúdió • ISSN 1788–456X Megtalálható országszerte állatorvosi rendelőkben, állatkertekben, vadasparkokban, kisállatkereskedésekben és állati áruházakban.