PUSZTADOKTOR MAGAZIN IV. évfolyam 1. szám
a Madárkórház Alapítvány havilapja
2009. január
• Lakás kiadó – cinegéknek! • Madárinvázió hazánkban • A Mikulás ajándéka • Összefogással a sasmérgezések ellen
Fehér ösvények hava A mi égtájunkon a hó hozzátartozik a télhez, és még ha az utóbbi években a valóságban nem is, a képzeletünkben mindenképpen így van. Télapó, Mikulás, majd Jézuska a mesére és a mesés ajándékra vágyakozó gyerekek dalaiban hótól pelyhes úton érkezik, északon Holle anyó rázza a dunnáját, mi pedig seperjük a havat. A hideg és a hótakaró nekünk sok fagyos percet okoz, de a jótékony szigetelés megvédi a földben csírázó magokat. Úgyhogy bár a kezünk néha áthűl és vörösre dermed, mégis, inkább seperjünk. A didergés és a tavaszvárás szintén hozzátartozik a télhez évtizedek óta, nagyszüleink, dédszüleink is csak a legszükségesebbek miatt mentek ki a házból, és a nagy hidegben bizony így van ezzel a ma embere is. Dr. Xantus János a decembert, vagy inkább a havas hónapokat a fehér ösvények havának nevezi. Az erdőt, vagy természetet járó és ismerő ember számára ilyenkor árulkodó nyomok mutatják meg a vadcsapásokat, merre járt nyúl, őz, fácán, róka, vagy éppen merre járt egy ember, és mivel az ember egyre nagyobb életteret követel magának, az állatoké egyre inkább visszaszorul, szűkül. Így a nyomok sokszor egy-egy vadetetőhöz vezetnek, vagy a mezőgazdasági területek felé, ahol a túléléshez szükséges táplálékot magához veheti a jószág. A természetben ilyenkor ugyanis minden a túlélésről szól. A nyár és ősz folyamán felhalmozott energiatartalék apránként elfogy, de a természet csodája folytán éppen addig kitart, amíg az újra zsendülő élet visszaköltözik a kopár vidékre. Ez a csoda késztet bennünket arra, hogy próbáljuk megóvni azt, amit a gondviselés ránk bízott, hiszen a természetben a legnagyobb károkat is mi tesszük, emberek. Az új év talán új esélyt is adhat erre a gondoskodásra, legalábbis remélem, ha másért nem is, mert a mondás is így tartja: a remény hal meg utoljára. Ezért kívánok mindenkinek, reményben és átgondolt tettekben bővelkedő esztendőt. Saját magunk számára továbbra is sok támogatót és önkéntest, hiszen nélkülük mi sem lehetnénk eredményesek. Támogatónknak és segítőinknek köszönhetően a Madárkórház bizonyos értelemben az egész ország területén végezheti munkáját, hiszen a kedves olvasó a Pusztadoktor magazinnak már negyedik évfolyamát olvashatja, és a kezdeti 4000 példányról a nagy érdeklődés miatt 10 000-re növeltük a példányszámát. A magazin országszerte állateledel boltokban, állatorvosi rendelőkben, könyvtárakban bárki számára hozzáférhető, valamint honlapunkról (www. madarpark.hu) is letölthető. A Madárkórház működtetéséhez továbbra is várjuk adományaikat, illetve továbbra is lehetsőség van az adó 1 %-át alapítványok, így a Madárkórház Alapítvány javára felajánlani. Adószámunk: 185578991-09. Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, osszák meg velünk élményeiket, tapasztalataikat a Madárparkról, vagy akár saját, madarakkal, kapcsolatos megfigyeléseikről. Küldjenek nekünk levelet, vagy e-mailt a lent olvasható elérhetőségekre. Akár a lap hasábjain találkozunk, akár személyesen, kívánunk tehát mindenkinek Boldog Új esztendőt!
Veres Hajnalka
Lakás kiadó! – cinegéknek, és egyéb odúlakó madaraknak Eljött a Tél, és ezzel együtt a tadoktor magazin olvasói között madáretetés és nem utolsó sorba az meghirdetjük, hogy aki akar, részt odú telepítés vagy a már kint lévő vehet a programon. A megjelentek fészkelő alkalmatosságok tisztítása. bekapcsolódhatnak a mesterséges Erre azért van szükség, mert az előző fészkelőhelyek telepítésébe, az elhaszfészekaljon élősködő paraziták pe- nált fészekanyagból következtethet a téitől hemzseg a már elnyűtt fészek- lakók kilétére (elfogadott módszer anyag. Ezt ki kel dobni, mert jövőre az odút lakó madár, esetleg emlősfaj vagy nem költ benne egyáltalán sem- meghatározására), telelő denevérek mi, vagy a fiókákra igen sanyarú sors számlálásába, a füredi határ megisvár, az is lehet, hogy egyikük sem éli merésébe és természetesen szakmai meg a röpképes kort. eszmecserét végezhet a „tapasztalt” A Tiszavirág Természet és madarászokkal. Terepjáróval fogjuk Környezetvédelmi Egyesület 130 végrehajtani a kirándulást. Az időodút számláló telepét, most 2009 ja- pont még nem tisztázott, mert ez az nuárjában fogjuk tisztítani, valamint időjárás függvényében változhat. újonnan készült odúkkal bővíteni. További információk kérhetők a Úgy gondoltuk, hogy a Hortobágyi
[email protected] e-mail címen. Madárkórház vendégei és a PuszKiss Balázs A címlapon: Csonttollú madárberkenyén (fotó: Konyhás János) Olvasói leveleket, érdekességeket a következő címekre várunk:
[email protected] • 4071 Hortobágy, Petőfi tér 6. Állatorvosi, állatgyógyászati területen felmerülő kérdéseiket a fenti címekre várjuk! Hirdetésfeladás, sérült madár bejelentése:
[email protected] • Tel: (30) 9435-494; (52) 369-181. Az újságot szerkeszti: Dr. Déri János, Veres Hajnalka, Konyhás István. Tördelés: TerepSzemle Stúdió • ISSN 1788–456X
Madárinvázió hazánkban
A tavalyi, 2008-as év novemberének második felében újfent megindult a csonttollúak (Bomycilla garrulus) beáramlása Magyarországra. Ezekkel a nálunk csak az ehhez hasonló inváziós években telente előforduló északi vendégekkel legutóbb 20052006 telén találkozhattunk ilyen nagy számban (azelőtt pedig 2004-2005 telén, korábban pedig 2001-2002 telén – forrás: www.birding.hu –, de szinte minden évben akad pár megfigyelése eme tetszetős fajnak. Hegyes bóbitájáról könnyű felismerni a csonttollút, amely családjának egyetlen faja Eurázsiában. Nevét a másodrendű evezőtollainak végén található piros színű szarunyúlványról kapta, ami tehát nem csontból van, csupán egy különleges szaruképződményről van szó. A csonttollú Skandinávia legészakabbra fekvő tájain, Oroszország északi részén, illetve Ázsia és Amerika északi régióiban elterjedt. Idehaza inváziós években sokhelyütt, de a legkönnyebben parkokban figyelhetjük meg őket, ahol fellelhetik kedvenc
táplálékaikat, ezek a japánakác, a madárberkenye, az ostorfa és a sárga fagyöngy termései. Én személy szerint a 20052006-os invázió során találkoztam velük először a budapesti Csajkovszkij parkban. Nem olyan nagy ez a park, de annál változatosabb a növényvilága, mivel valaha a Dreher-villa parkja volt. Természetesen a mostani látogatásuk során is felkeresték a csonttollúak ezt a parkot, nem is kis számban. Megközelítőleg egy 150 példányos csapat randalírozott szinte minden nap a park magasabb fáin. A januári megfigyelési adatokat figyelembe véve ezzel az egyedszámmal a Margitszigeten megfigyelt csapattal szinte holtversenyben a Csajkovszkij parkos az egyik legnagyobb csonttollú sereg Budapesten! Hetente többször is megfordulok ebben a parkban, mivel egy téli madáretetőt is üzemeltetek itt, mellesleg péppen egy japánakác fán. Az egyik alkalommal egy számomra érdekes jelenségre lettem figyelmes. Általában a fák szélső ágain csüngő csonttollúak a fa törzsének a környékén telepedtek le és a fakéreg repedéseiben megmaradt havat ették, vagyis jobban mondva inkább itták. Talán ez annyira nem is meglepő, hiszen akkor már hetek óta tartottak a kemény fagyok, és csapadék is csak minimális esett, az is csak hó formájában. Ajánlom figyelmébe mindenkinek mostanság eme gyönyörű madarakat, mert lehet, hogy csak évek múlva fognak ismét a szemünk elé kerülni. Dr. Dezső Péter
A Mikulás ajándéka Tavaly decemberben a Madárparkba is ellátogatott a Mikulás. A meghirdetett rajzverseny különdíjasai ekkor vehették át a jutalmukat a jobbnál jobb rajzokért. A díjátadó után madáretetési bemutatót hallgathattak meg az érdeklődők, majd
ebben a témában Konyhás István és Kiss Balázs az etetéssel kapcsolatos kérdésekre válaszoltak. Az ebéd előtti ingyenes vezetés során a látogatók megnézhették a Madárpark telelő gólyáit és a többi sérült madarat. Igazi meglepetés volt, hogy a Mikulás a Madárparkot, és ezáltal főként a gyerekeket is meglepte, méghozzá egy új, és erősebb sassal a játszótéren. A cserére már nagy szükség volt, mert a tervezettnél több gyerek látogató elődjét igencsak elhasználta. Az újabb, ahogy az lenni szokott, szebb is, erősebb is, így idén az új sassal „röpködhetnek” a kis látogatók.
2009. január
3
Összefogással a sasmérgezések ellen
Az MME (Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület) felhívásához csatlakozva a Madárkórház Alapítvány felajánlotta együttműködését és segítségét a sas mérgezések ellen.
ban és a megelőző munkában az egész országban igyekszünk közreműködni. A mérgezések tüneteiről és a terepi elsősegélynyújtásról, mintavételről és annak beküldéséről, a betegek gondo-
legyen az ellenszer, a területileg illetékes állatorvos részére ingyenesen biztosítjuk az atropin injekciót. Ezt az állatorvos kollégával előre egyeztetni kell, ezért igyekszünk felvenni a kapcsolatot az ebben együttműködni kívánó kollégákkal. A Pusztadoktor magazinban két éve cikkezünk a mérgezések ellen, közöltük erről vadászok, galambászok, jogászok, állat- és természetvédők írásait, és a médiában többször felhívtuk erre a figyelmet. Az előző, decemberi számban összefoglaltuk a mérgezésekkel kapcsolatos fontos tudnivalókat. A megelőzésről:
A szezon megkezdődött, hiszen november óta Baranyában, a Jászságban, és Hajdú-Biharban is jelentkeztek mérgezéses esetek. Hozzánk, a hortobágyi Madárkórházba is került a környékről egy mérgezett egerészölyv, és Lovasberényben is találtak egy gyanúsat. A laborvizsgálatok során Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében csalétekből, és egy baranyai elhullott rétisasból mutatták ki a korábbi esetekben leginkább használt mérget, a karbofuránt. A karbofurán tartalmú készítményeket már kivonták a forgalomból, de illegális használatára továbbra is számítani kell. Emellett új hatóanyagok is megjelennek: egy Hajdú-Bihar megyei egerészölyv hullából piretroid hatóanyagú rovarölő szert mutattak ki. Ez máshol is előfordulhat, ezért itt az ideje a fokozott terepi ellenőrzésnek, és a folyamatos megelőző munkának. A mérgezett és még élő madarak felkutatásában, gyógykezelésében, az elhullottak vizsgálatában, a csalétkek összegyűjtésében csak a hortobágyi székhelyünktől elérhető, mintegy 100 km-es távolságban tudunk közvetlenül részt venni, de a tájékoztatás-
4
2009. január
zásáról szívesen tartunk prezentációt, gyakorlati bemutatóval és képzéssel az MME helyi csoportok, nemzeti parki természetvédelmi őrök, solymászok, erdészek, vadászok, madarászok, iskolák és minden érdeklődő részére. Természetesen ingyenesen, utazási költségtérítést sem kérve. Az ez iránti igényeket minél előbb küldjék el e-mail címünkre, mert a sas mérgezők már egy lépéssel előttünk járnak. Hogy szükség esetén kéznél
A mérgezések visszaszorítása érdekében a nyilvánosság elérése, a széleskörű tájékoztatás, meggyőzés, a vadgazdák, galambászok, állattartók részére alternatív lehetőségek kidolgozása mellett, a mérgezések humán élelmiszerlánc-biztonsági veszélye miatt a vadásztársaságokat érintő állategészségügyi hatósági intézkedésektől várható a leghatékonyabb visszatartó erő. Korlátozó hatósági intézkedéseknek – bár a jogi háttere megvolt – a tudományos háttere nem volt kidolgozva. A SZIE Állatorvos-tudományi karán az Élelmiszerhigiéniai Tanszék és a Gyógyszertani-toxikológiai Tanszék együttműködésével egy évi munkánk eredményeként elkészült egy szakdolgozatom és ez alapján több tudo-
mányos cikk, mely a Magyar Állatorvosok Lapjában és angolul a Cereal Journalban jelenik meg, előadjuk az MTA-n, valamint poszteren bemutatjuk április végén Boszniában, az Alpok-Adria nemzetközi környezetvédelmi konferencián. (A szakdolgozat „A karbofurán ökotoxikológiai és közegészségügyi hatásainak értékelése” címmel a www. terepszemle.hu oldalon a szakdolgozat_karbofuran.pdf linken érhető el. Lényege, hogy a leginkább használt méreg, a karbofurán másodlagosan is hat, akár a táplálékláncon keresztül, akár közvetlen felvétel során bekerülhet emberi fogyasztásra kerülő vad szervezetébe, ahol a fogyasztható húsrészekben is igazoltan olyan koncentrációt ér el, mely emberi mérgezést is okozhat. A ragadozóknak szánt méreg nem válogat, kontakt módon is hat, a vele érintkezésbe kerülő vadászható, nem ragadozó vadfajokba is bekerülhet. A méreg felvétele közben megzavart, vagy kevesebb, nem azonnal halált okozó méreg felvételét követően a mérgezett állat pár órán át mozgásra képes állapotban marad, a méreg forrásától akár 15 km-es távolságra is eltávolodhat, és a mérgezés tüneteit nem feltétlenül mutatja. Vizsgálataink szerint szubtoxikus dózisú mérgezést követő egy óra elteltével a fácánt modellező kísérleti csirkék állapota stabilizálódik, tüneteket egyáltalán nem mutatnak, de szervezetükből és az emberi fogyasztásra
kerülő húsrészekből is kimutatható a méreg olyan mennyiségben, mely az élelmezés-egészségügyi határértéket meghaladja. Akár a kisebb mennyiségű, akár halálos dózisú mérget felvett vad is, ha vadászat során terítékre kerül, veszélyes lehet a kompetenciaként kiosztott vadászzsákmányt
családi körben fogyasztókra, vagy a kereskedelmi forgalomba kerülve a fogyasztók széles körét veszélyeztetheti. (Már több tisztázatlan eredetű emberi haláleset is előfordult, ennek egy 2008.februári esetleírása a www. terepszemle.hu/level_hagymasy.pdf linken található.) Tekintettel arra, hogy a karbofurán hatóanyagú készítményeket kivonták a forgalomból, véletlen, vagy gondatlan használatával mér-
gezés már nem fordulhat elő, ezért további mérgezések vizsgálata során történő kimutatása esetén az illegális, rosszhiszemű használata vélelmezhető. Ez alapján Hajdú-Bihar megyében már sikerült elérni, hogy az MGSZH (Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal) Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága bármely olyan vadban, vagy csalétekben, mely az élelmiszerlánccal kapcsolatba kerülhet, karbofurán kimutatása esetén el fog járni, és meghatározott sugarú körben az érintett területen illetékes vadászatra jogosultakat a vadállomány monitorozására kötelezheti, meghatározott számú vad laborvizsgálatával, a vadásztársaság költségére, és vadászatot csak akkor engedélyez, ha a vizsgálatok során nem találtak határértéken felüli mérget. Ez sok pénzbe és időbe kerül, ami arra készteti a vadásztársaságokat, hogy fokozottan figyeljenek arra, hogy területükön ne forduljon elő mérgezés. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságával és az ÁNTSZ-szel együttműködve ezt a lehetőséget országos alkalmazásra ajánlottuk Harszthy László államtitkár úrnak, aki vállalta, hogy az MGSZH-val egyezteti. Bízunk abban, hogy a kellően alátámasztott tudományos háttér alapján nemcsak hazai, hanem uniós jogi lépésekre is sor kerül.
Dr. Déri János a hortobágyi Madárkórház állatorvosa 2009. január
5
Támogatóink 2008.évben A Madárkórház munkáját 2008-ban is számos önkéntes és támogató segítette. Előző lapszámunkban már köszönetet mondtunk támogatóink egy részének, de szerencsére a sor hosszú, így akkor nem fért bele mindenki. Most további támogatóinknak köszönjük meg segítségét! Agárdi Tamás AFV Kft. Agroff Kft., Aradványi Tamás, Árvai János, Bagaméri Péter, Bagi Jánosné, Balli Szilvia, Bartháné Barzi Elka, Bellresearch Kutatási és Tanácsadó Kft., Benedek János, Bessenyei Hajnalka, BEVIAN Kft. Bíró Zsoltné, Bodó Mártonné, Bornemissza János,Brenner Miklós, Bugoviczky Enikő, Czabán Egonnné, Csank ker Kft. Császiné Horváth Éva, Cse Nikoletta és Cse Zoltán, Csekey Lajos, Csiszár József, Csunlay Béla, Danyi Zoltánné, Dc Plan Kft. Debreczenyi Jánosné, Dományi Bálint Ákos, Dr. Bakó Endréné, Dr. Barta Erzsébet Mária, Dr. Gross Balázs, Dr. Holba Sándor, Dr. Makkos Gyula, Dr. Papp és TS Bt. Dr. Szentpéter Ildikó, Dr. Szlávnits László, Dr. Vámosi Ágnes, Egresi Richárdné, Éles Zsolt, ÉMÁSZ Nyrt. Érce Ferenc, Fagyas László, Farkas Tamás, Fehérváry Marianné, Fekete Győző, Fekete Miklós, Fentor Józsefné, Ferenczi József, Fiáth Andrea, Fódi Tibor, Fonyódi Katalin, Gajdid Sándorné, Geckó Csaba, Gulyás Richárd Balázs, Gyarmathy Adrienne, Győrfi Lajos, Hársfalvi Márta, Hermány Iván, Hidvégi Péterné, Hirskó Renáta, Holn Zoltán, Horváth Ildikó, Huszárné Szabó Eszter, Hydi Mihály, id. Czeiler István, Jenőfi Istvánné, Juhász Tibor, Kapos Józsefné, Kardos Géza, Kardos Ibolya, Károly Katalin, Katalinzer Kft., Katona Krisztina, Kelemen Sándorné, Keller Ferencné, Ker. és Szolg. Kft.,Kiss Angéla és családja, Kiss Balázs, Kiss Zsuzsa, Klement Lajos, Kovács Barna, Kovács Györgyné, Kovács Kornél, Kovács Nóra, Kozma Jánosné, Krista András, Laczkó Katalin, Litzler Judit, Lukács Lajos, MAGAL Bt. Menyiszna, Molnár Gábor, Mucsiné és Társa Kft. Nagy Attila, Nagyeredi Kultúrpark, Neme Szabó Erika, Német Miklós, Németh Enikő, Novák Ildikó, Nyikos Sándor, Nyíregyházi Állatpark, Obernek Ernő, Oley Péter, Óváriné Varga Juliánna, Pap Zsolt, Papp Lászlóné, Pázmán Gizella, Pintye Sándorné, Polépak Tivadarné, Pósa Imre, Pusztás Imre, Ródi Tibor, Sáfrány Mária, Serfőző Ádám Béla, Simon Imre, Sinó Imre, Szabó Gézáné, Szilágyi László, T. Albert Lászlóné, Tardella Ildikó, Tánczos Tamás, Tóth Imréné, Tóth Tamás, Törőcsik Lászlóné, Ujj Krisztina, Veres János és családja, Vleskó Tibor, Vranyec Borbála, Zardai Ügyvédi Iroda
6
2009. január
Odúkészítési ABC Bár a nappalok egyre hosszabbodnak, a hosszú téli estéken, vagy hétvégéken már elkezdhetjük a tavaszi előkészületeket a madarak fogadására, például odúkészítéssel. Ehhez adunk most egy kis segitséget a vállalkozó szellemű madárbarátoknak. „A” típusú odú Kistermetű cinege fajok (kék-, barát-, fenyves cinege) jellemző odú típusa. Ezeket az odúkat nagyobb termetű társaik nem tudják használni (széncinege, csuszka, mezei, házi veréb stb.). A berepülő nyílás 26-27 mm átmérőjű, az odú aljától legalább 18 cm-re legyen. Belső alapterülete: legalább 10x10 cm, 2-3 m magasan függesztve célszerű kihelyezni. „B” típusú odú
ló üregekben, repedésekben szeretnek költeni. Berepülő nyílása legalább 10 cmx10 cm legyen, de fajtól függően változhat. Belső alapterülete: legalább 12,5x12,5 cm. A kihelyezett odú nyílása ne az uralkodó széljárás felé nézzen! 1-8 m magasan elhelyezhető – fajtól függően. „D” típusú odú („szalakóta” típus) Az odú az „B” típusú odúra hasonlít, csak a méretei nagyobbak. Ebben az odúban a szalakóta és búbos banka jól megtelepíthető, de használható seregély számára is. Megfelelő berepülő nyílással füles kuvik és kék galamb részére is alkalmas. A berepülő nyílás a megtelepítendő fajtól függően 4660 mm, illetve 80-120 mm, mely az odú aljától legalább 35-40 cm-re legyen. Belső alapterülete legalább 20x20 cm legyen. A megtelepítendő fajtól függően változatos kihelyezési módok ismertek, általában erdőszéleken, vagy kisebb facsoportokba célszerű kirakni. „D” típusú odú („füleskuvik” típus)
A leggyakrabban használatos típus a mesterséges odútelepeken. Alkalmas széncinege, csuszka, mezei veréb, légykapók és nyaktekercs számára. A seregély ezt a típust nem szereti. A berepülő nyílás 32 mm átmérőjű, az odú aljától legalább 20 cm-re legyen, Belső alapterülete: legalább 12,5x12,5 cm, 28 m magasan függesztve vagy akár fatörzshöz rögzítve helyezhetjük ki. „C” típusú odú Alapterülete és külső méretre a „B” típusú odúra hasonlít, de berepülő nyílása nem kerek. Azoknak a fajoknak kedvez, amelyek szeretnek kilátni kotlás közben az odúból, mivel hason-
A „D” típusú szalakóta odú méreteinek felel meg, de a berepülő nyílás nem kerek, hanem négyzet alakú. A berepülő nyílás legalább 10x10 cm, s mintegy 40 cm-re legyen az odú aljától. Belső alapterülete legalább 20x20 cm legyen. Kihelyezhető épületekre, öreg nagy fákra (főleg felhagyott gyümölcsösökben), oszlopokra, legalább 5-8 m magasan. A fa törzséhez rögzítjük, ahol szintén vegyük figyelembe a fa növekedését. Fakusz odú (speciális „C” típus) Háromszög alakú farönk, vagy deszka odú, melynek a háromszög mindkét oldalán van berepülő nyílása. Ez lehet szögletes, vagy hasadék alakú. Ez az odú kifejezetten fakusz fajok számára készül. Berepülő nyílása 2-3 cm széles és 5-6 cm magas, az aljától kb. 25-30 cm-re kezdődjék. Ez egy elég speciá-
lis, de könnyen elkészíthető odútípus, gyakorlatilag egy egyenlő oldalú háromszög alap, kb. 10-12 cm-es szárakkal. Az odút a hegyvidéki tölgyesekben, ártéri fűz-nyár ligeterdőben használhatjuk legeredményesebben. A kihelyezés magassága 0,5-1,5 m között változzon, szorosan rögzítve a fa törzséhez, s ne legyen hézag az odú és a fa törzse között. Ügyeljünk arra, hogy a fa növekedésével a rögzítés lazítható legyen! Mivel a fakuszok nagy
táplálkozási területet tartanak, így 2-3 hektáronként ajánlott egy odú. Kuvik odú (speciális „C” típus) Speciálisan a kuvik számára fejlesztett odú, de Magyarországon már költött benne seregély és búbosbanka is. Ez inkább már „költőládának” nevezhető. A kuvik 6,5-7cm-es lyukméretű odút igényel, amely a természetben manapság ritka. Az odú 1-1,2 m hosszú henger alakú cső, a fenékre ajánlatos vékonyan fűrészport helyezni. Erdőszélek, ligetes erdők, tanyák, nyílt síkvidéki területek háborítatlan részein, de nagyobb kertekben, gyümölcsösökben is jól használható. 3-5 m magasan vízszintesen helyezzük el! A magasság ettől függetlenül lehet tetszőleges is, mivel volt rá példa, hogy az odú a fával együtt kidőlt és költött benne madár. A bejárat ne nézzen az uralkodó szélirány felé. A kihelyezést még ősszel végezzük el, hogy a február végén a párba álló kuvikok rátaláljanak. (A madárodú készítéséről, kihelyezéséről és az odútelepek gondozásáról a www.madarasz-suli.hu honlapon olvashatnak bővebben.)
Konyhás István
2009. január
7
Madarakat gyógyítunk!
Madárkórház Alapítvány Adószám:18557899-1-09 www.madarkorhaz.hu
1% Szárnyakat ad a madaraknak!
