PUSZTADOKTOR MAGAZIN

PUSZTADOKTOR MAGAZIN II. évfolyam 5. szám

a Madárkórház Alapítvány havilapja

2007. május

• Madármentéd bármi áron? • Madarak és emberek betegségei • Élménybeszámoló: hol jártunk az elmúlt hónapban • Könyvajánló: Hortobágy – a puszta portréja

Pusztadoktor magazin

2007. május

Kedves Olvasóink! Itt a tavasz a késői fagyok után, a korai nyárral. A madarak fiókái részben elhagyták fészküket, egy részük még a fészekben van, és vannak, amelyek most kezdenek költeni. A madármentőknek ez a fiókamentés ideje. Arról, hogy nem kell minden fiókát megmenteni, múlt évi számunkban már írtunk, de emlékeztetőül pár gondolat: A fészekhagyó madarak fiókái (pl. fácán, fogoly, bíbic, feketerigó) nem estek ki a fészekből, és nem maradtak magukra, hanem szüleik gondoskodnak róluk. Csak a felnőtt madarak félnek az embertől és távolabb húzódva várják, hogy elmenjen az ember, és megetethessék őket. A fészeklakók (pl. veréb, gerle, rozsdafarkú, tengelic, seregély) fiókái a fészekben vannak biztonságban. Ha kiestek, akkor meg kell menteni őket. Ehhez először meg kell fogni a madarat. Vannak, akiknek aggályaik vannak, és fertőzéstől tartanak, sőt, tudatlanságból, vagy rosszindulatból másokat is igyekeznek befolyásolni, pánikot kelteni. A továbbiakban a madarak okozta veszélyek valós kockázatáról és biztonságos elkerüléséről is szó lesz.

Olvasói levél Tisztelt Madárkórház Alapítvány! Egy budapesti társasház folyosóján évek óta etetem a környék galambjait. Nagyon szeretem ezeket a kedves, okos és szép madarakat. Bár rendszeresen takarítok utánuk, néhány természetgyűlölő lakótárs nem bírja ezt elviselni. A korábbi megalapozatlan madárinfluenza gyanúsítgatás után most azt híresztelik, hogy a galambok terjesztik a madáróvag nevű betegséget, amely emberre is veszélyes. Én ezt nem hiszem el, mert meggyőződésem szerint csak az ő rosszindulatukról van szó. Igaz, hogy az embert a természetben (kullancsok, stb.) és egymás között is (TBC, tetű) veszélyeztethetik különféle fertőzések, de ezt a madaraknak tulajdonítani megalapozatlan. Mivel sem az interneten, sem lexikonban nem találtam említést madáróvagról, ezúton kérem szíves segítségüket a kérdés tisztázására. Mi ez, mik a tünetei, fertőzési módja, ha egyáltan létezik? Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel: egy olvasó Tisztelt Olvasó! „Madáróvag” nevű betegség nincs. Ehhez hasonló hangzású sincs. Van olyan madárélősködő, hogy óvantag, de ez egy kullancshoz hasonló ízeltlábú, és nem terjeszt semmilyen emberre veszélyes betegséget.( Madarak között viszont továbbíthat bizonyos fertőzést.) A madarakról emberre is átvihető esetleges fertőző betegségekről a Pusztadoktor magazin most készülő májusi számában olvashat, melyet tisztelettel megküldünk Önnek. Ha hozzájárul a kérdése és ezen válaszom nyilvános közléséhez a magazinban, kérem jelezzen vissza, hogy mások is okulhassanak belőle. Tisztelettel: Dr. Déri János, a Madárkórház Alapítvány állatorvosa

Köszönjük, hogy adója 1 %-át nekünk ajánlotta! Ha módjában áll, a következő bankszámlaszámunkon támogassa továbbra is alapítványunkat és a Pusztadoktor magazin kiadását: 59900029-10001868 Köszönettel: Dr. Déri János

2

2007. május

Pusztadoktor magazin

Madármentés bármi áron? Mostanában gyakran találkozhatunk a parkokban, kertekben röpképtelen madárfiókákkal. Körültekintően kell ilyen esetben eljárnunk, nem szabad egyből „megmenteni” őket, mert a madárfiókák az esetek döntő többségében nem árvák. A gyakori feketerigó fiókák, vagy a parkokban szintén sűrűn előforduló vörösbegy fiókák néha még

azelőtt kiugrálnak a fészekből, hogy megtanulnának repülni. A szülők ilyenkor egyenként megkeresik, és a földön, a bokrok között etetik őket. Természetesen előfordulhat, hogy egy-egy fióka kiesik a fészekből. A ragadozómadaraknál és a baglyoknál megesik, hogy az első repülésük rosszul sikerül, ekkor a fiatalok egy-két napot a földön töltenek, mielőtt szárnyra kelnének. Ha az odú, vagy a fészek alatt találunk tehetetlen madárfiókát, akkor a legjobb, ha visszahelyezzük a testvérei közé, ha pedig a kertünkben látunk gyengén repülő fiatal madarakat, ne zavarjuk őket, csak messziről figyeljük próbálkozásaikat, és lehetőleg tartsuk távol tőlük a macskákat! A legbiztosabb módszer ha van időnk, megfigyelni, hogy jön-e „valaki” etetni a fiókát. Általában hamar megjelenik valamelyik szülő a szájában az eleséggel. Ha negyedóra, félóra múlva nem jelentkezik érte egy felnőtt madár sem, akkor már joggal aggódhatunk, hogy valamilyen fészekpusztulás történt, vagy egy vihar túl messzire vitte a bátor kisrigót. A napokban repülnek ki a rozsdafarkú fiókák, így ezekkel is gyakran találkozhatunk a parkokban, épületek környékén.

Fülemülék éjszakája

Más a helyzet a fecskefiókákkal. Ezek a madarak még felnőtt korban is csak a fészekhez szükséges sár összegyűjtéséért szállnak le a földre. Inni is röptükben szoktak, és táplálékukat is így szerzik. Ha a földön találunk fecskefiókát, az biztos, hogy kiesett a fészekből. Ha meg is találjuk a fészket, ne próbáljuk visszatuszkolni a már majdnem röpképes fiókákat, ugyanis több kárt okozhatunk vele. A már majdnem kifejlődött madarak, ha a fészket zavarás éri, általában már menekülnek, nem lapulnak le a fészek aljára, így könnyen megeshet, hogy egy fiókát berakunk a fészekbe, kettő pedig kiesik. Ha sokáig próbálkozunk a mentőakcióval, könnyen komoly sérüléseket szerezhetnek az oltalmunk alá került fiókák. Ha ilyen árva fiókát találunk, minél hamarabb folyadékot és táplálékot kell juttatnunk neki, így fontos a gyors cselekvés. Egy fecskefióka akár egy nap alatt is nagyon

le tud gyengülni. Ezeket a kis árvákat nagyon nehéz táplálni, így semmi esetre se vigyük haza és ne próbálkozzunk a felnevelésükkel. Csak a jól összeállított táplálék, vitamin és ásványi anyag komplexum biztosítja a teljes fejlődést. Ezért ha mégis mentésre kerül a sor, a lehető leghamarabb el kell juttatni valamelyik madármentő helyre. Ezek a kis madarak jól szállíthatók egy kis méretű kartondobozban. A legjobb, ha alulra valamilyen feleslegessé vált, de nem foszlós, vagy kötött ruhát helyezünk, kicsit meglapogatva. Naptól és zajtól védett helyen szállíthatók, vagy elhelyezhetők míg valaki érte tud menni.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a Debreceni Egyetem Botanikus Kertje közös szervezésében zajlott le május 22-én a Fülemülék Éjszakája nevet viselő rendezvény. Az országszerte 17 helyszínen egy időben zajló program Debrecenben több mint 120 madárbarátot vonzott a Botanikus Kertbe, ahová kivételesen zárás után léphettek az érdeklődők. A Botanikus Kert igazgatója, Papp László a kert madárvilágáról tartott rövid előadást, Konyhás István pedig magáról a rendezvényről és annak főszereplőjéről, a fülemüléről. Az általános-és középiskolás korosztály mellett idősebbek is elsétáltak a tóhoz, ahol csendes madárhanghallgatás után totót tölthettek ki a jelentkezők. A tesztekre legjobban válaszolók között három korosztályban értékes könyvjutalmakat sorsoltak ki, valamint családi belépőket a Nagyerdei Kultúrpark Növény-és Állatkertjébe, és a Hortobágyi Madárparkba. A fülemüle gégéje 4 különböző hangot tud kiadni egyszerre, beleértve ebbe zenei szempontból tökéletes akkordokat is. Az éjjel daloló misztikus csalogány gazdag dallamvilágát zeneszerzők is elirigyelték. Händel orgonaversenyében több madárdal mellett a fülemüle strófái is megszólalnak. 1924-ben, a rádió hőskorában, Angliában közvetítettek egy szabadtéri koncertet, ahol fülemülék szóltak csellókísérettel. Veres Hajnalka

Konyhás István

3

Pusztadoktor magazin

2007. május

Madarak és emberek betegségei A betegségek kevés kivételtől elte- balesetek, lelövések, mérgezések kö- Paraziták kintve fajspecifikusak. Az állatok az vetkeztében sérülnek. A sérüléseken állatoktól, az emberek az emberektől bekerült, többnyire gennyesztő bakté- A külső és belső élősködők specifikukapnak fertőző betegégeket. Emberi riumok ugyanolyan helyi elváltozáso- sak a gazdaállatra, így nem telepednek megbetegedés sokkal inkább kapható kat okoznak, mint más állatfajoknál, meg más fajban. A madarakban előzsúfolt közlekedési eszközökön, pos- vagy embernél. A legyengült, mentett forduló paraziták egy része még más tán, iskolában, orvosi rendelők madárfajra sem jelent veszélyt, A madárkórház biztonsága várótermében, mint a szabad emberre egyetlen madaraktermészetben, vagy madárban előforduló élősködő sem A Hortobágyi Madárparkban mind a látogatók, mind kórházban. A vadmadarak terjed át. A vadmadarakon a dolgozók teljes biztonságban vannak a madaraktól kevesebb veszélyt jelentenek gyakran látható tolltetvek átelkapható betegségeket illetően. az emberi egészségre, mint a mászhatnak az őket tartó emA beérkezett madarak minden esetben az állategészkutya, vagy a házimacska. ber kezére, de nem okoznak ségügyi előírásoknak megfelelő ideig elkülönítőbe semmit, nem csípnek és nem kerülnek, ahol sem más állattal, sem emberrel nem Vadmadarakban közvetítenek kórokozókat. érintkeznek addíg, amíg teljes körű kivizsgálásuk soelőforduló kórokozók rán ki nem zárható minden fertőző betegség. A madarakról emberre A kórház laboratóriumában a kórokozók vizsgálatát Saját, több, mint húsz éves terjedő betegségek korszerű technikával működő úgynevezett laminális állatorvosi praxisom során, boxban végezzük, ahol a mikróbák ki- és bejutását vad madarak vizsgálatával, és Az egyes állatfajoknak külön légfüggöny, és speciális, nagy teljesítményű szűrő akaa hortobágyi Madárkórházbetegségeik vannak, melyek dályozza meg. ban eddig megfordult több kevés kivétellel nem terjednek A kórházi munka során keletkezett – egyébként nem ezer madár laboratóriumi és át más fajokra. Az állatról emjelentős mennyiségű – veszélyes hulladéknak minőintézeti vizsgálata során edberre – emberről állatra terjedő sülő anyag (váladékok, vér, használt kötszerek, tamdig nem találkoztam olyan betegségeket zoonózisoknak ponok, injekciós tűk, fecskendők, stb.) speciális tarpatogén kórokozó okozta fernevezzük. Az alábbiakban a tályba zártan, külön tárolva kerülnek elszállításra, az tőző betegég előfordulásával, madarakról emberre terjedő elkülönített betegek ürülékét fertőtlenítéssel ártalmatmely vadmadárról háziállatra, betegségek közül a legfontolanítva, zárt renszerben tároljuk elszállításig. vagy emberre veszélyt jelensabbakat emeljük ki, ametett volna. lyek a vadmadarak mentése A látogatók védelme Csak bizonyos kösorán Magyarországon valós rülmények között, legyengült veszélyt jelenthetenek azokra, A látványkórház törhetetlen, dupla üvegfallal ellátott ellenállóképesség esetén, és akik közvetlen, vagy közvetve látogatói folyosóján az ÁNTSZ által előírt és ellenhajlamosító tényezők hatására érintkezésbe kerülnek beteg őrzött, ventillátorokkal és klímával biztosított, szűrt megbetegedést okozó, fakulmadarakkal. levegő, és túlnyomás biztosítja a kórokozóktól való tatív patogén csírák okozta A vadmadarak megvédelmet.. önálló betegséget is is csak fogása során az ember sérüA park kinti röpdéibe csak olyan madár kerül, mely néhány alkalmommal diagléseket kaphat. A ragadozók teljesen gyógyult, megfigyelése, ismételt ellenőrző lanosztizáltunk. Ennek oka, karmaikkal, a gémfélék, góborvizsgálata negatív elredménnyel zárult, és szabahogy a vadmadarak sokkal lyák csőrükkel emberre soha don bocsátásra alkalmas. Ezek és a madárkertekben ellnállóbbak a betegségekkel nem támadnak, de ha nem elhelyezett, tartósan sérült, bemutatásra alkalmas szemben, mint háziasított tártudnak elmenekülni, az őket egyedek teljesen veszélytelenek, melyekkel a látogatói saik. A nagy tömegben, rossz megfogni szándékozóval útvonalon a közvetlen érintkezés – inkább a madarak higiéniás körülmények között szemben ezekkel védekeznyugalma érdekében - kizárt. tartott, kórokozókkal terhelt hetnek. Karmaikkal sérülést házibaromfi állományok inkább je- egyedek a nem megfelelő táplálék és okozva, kórokozókat juttathatnak a lentenek veszélyt a vadon élőkre, mint elhelyezés következtében olyan baná- szövetek közé. Ezek főleg gennykelfordítva. lis kórokozók által okozott betegséget, tő Staphylococcus, Streptococcus (Ilyen volt pl. egy legelőn ha- pl. E. coli baktérium okozta bélgyulla- baktériumok. Az orbánc okozója, az gyott házilúd hullától fertőződött, dást kaphatnak, melyek a bélcsatorná- Erysipelothrix rhusiopathiae akár alig baromfikolerában elpusztult rétisas.) ban egyészséges állatnál és embernél is észrevezető karcolással, helyi gyullaA vadon élők többnyire áramütés, állandóan jelen vannak. dásos tüneteket, vagy a tetanuszt oko-

4

2007. május zó Clostridium tetani nevű baktérium a mély, szúrt sebekbe jutva általános betegséget okozhat. Ezek a kórokozók nem kötődnek speciálisan a madarakhoz, vagy az állatokhoz, szinte mindenhol előfodulnak. Ragadozók karmain, fogain (a macskáén, kutyáén is) gyakoriak. Bajt akkor okoznak, ha a bőrön átható sérülésen kereszül, szennyeződésekkel bejutnak a szervezetbe. Ez nemcsak madarak karmától, csőrétől, hanem más állatok harapásától, vagy bármilyen szennyezett, éles-hegyes tárgytól (pl. rozsdás szögtől) bekövetkezhet. Az ilyen sérüléseket azonnal (!) ki kell fertőtleníteni (pl. jóddal, betadinnal), be kell kötni, és még aznap orvoshoz kell fordulni. Minden esetben antibiotikumos kezelés, és tetanusz elleni szérum szükséges. Ezek a veszélyek teljes mértékben elkerülhetők, ha a ragadozókhoz, de tekintélyes csőrrel és körmökkel rendelkező varjakhoz, hollóhoz is, és a hosszú csőrű fajokhoz minden esetben a madár csőrének, karmának megfelelően ellenálló anyagú bőrkesztyűvel nyúlunk. A továbbikaban néhány olyan betegségről lesz szó, melyek valóban elkaphatók a madaraktól, de mentett madarakon rendkívül ritkán fordulnak elő.

Salmonellózis (Paratífusz) Okozói különböző Salmonella baktérium fajok, melyek házibaromfiban az állategészségügyi előírások betartásával, az uniós elvárásoknak megfelelően egyre ritkábban fordulnak elő, vadma-

Pusztadoktor magazin darakban alig. A kórokozó a baromfi belében él, és az ürülékkel terjed. Fakultatív patogén, vagyis önmagában veszélytelen, csak hajlamosító tényezők, és az ellenállóképesség jelentős csökkenése esetén okoz betegséget. A paratífusz hasmenéssel, esetleg hányással és enyhe lázzal, fejfájással, rosszulléttel járó betegség, mely kéthárom nap alatt magától is elmúlik.

Ornitózis (Papagájkór) Okozója a Chlamydophila, régebbi nevén Chlamydia baktérium. Madarak váladékaival, ürülékével terjed, és azt felkavart porral, nagy mennyiségben belélegezve fertőz. Szintén fakultatív pathogén, csak nagyon legyengült állatokban és a fertőzésnek külösen kitett emberben (galambászok, díszmadár tenyésztők) okoz enyhe lázas állapottal, fejfájással járó kórformát, vagy érzékeny egyedekben tüdőgyulladást.

Madárinfluenza Az influenzavírusoknak madarakban megtelepedő formája, egyes típusai főleg házibaromfi fajokra jelentenek komoly veszélyt. A vadmadarak többsége nem fogékony a betegségre, de esetleg hordozhatja a vírust. Terjedése baromfiállományok szállításával függ össze, de a vonuló madarak közvető szerepének is jelentőséget tulajdonítanak. Ez a madarak betegsége, csak bizonyos körülmények között okozhat zoonózist. A H5N1 antigén tulajdonságokkal rendelkező, baromfira különösen

veszélyes vírus emberre is veszélyt jelenthet. Ide sorolható az a százegynéhány emberi megbetegedés és haláleset közel egymilliárd érintett közül Ázsiában, ahol a családok szinte együtt élnek rendkívül rossz higiániás körülmények között tartott, fertőzött baromfiállományukkal. Ne feledjük, hogy az emberi influenzában évente hazánkban is többen halnak meg, mint a világon madárinfluenzában eddig összesen. A betegség főleg Délkelet-Ázsiában okoz problémát, Európában eddig elvétve fordult elő, és a hatósági intézkedések folytán teljesen felszámolták. Magyarország a vírustól mentes, melyet a házibaromfi állományok és a vadmadarak rendszeres vizsgálatával ellenőriznek. A természetben, vagy emberi környezetben megkerült sérült, beteg vadmadarak nálunk nem jelentenek különösebb veszélyt az őket megtaláló emberre. Az általános higiéniai szabályok megtartásával (kézmosás), illetve a mindig ajánlott védőkesztyű, esetleg szájmaszk használatával eredményesen védekezhetünk az esetleges fertőzés ellen.

Dr. Déri János mikrobiológus-szakállatorvos Lektorálta: Dr. PhD. Beregi Attila SZIE Állatorvostududományi Kar docense

Támogatónk: az Országos Vérellátó Központ A honlapunkon onlapunkon évek óta szereplő hiányzó műszerek és eszközök között lamináris box is szerepelt, mely a szakmai igényeknek és biztonsági előírásoknak megfelelő mikrobiológiai munkához nélkülözhetetlen. A laboratóriumi vizsgálat során megkadályozza a kórokozók ki- és bekerülését a munkaterületen. A megszüntetett területi vérellátókból több készülék és műszer, köztük a leszerelt lamináris box kedvezményes megvásárlásának lehetőségére Merfelsz Józsefné hívta fel a figyelmet. Köszönjük.

5

Pusztadoktor magazin

Olvasónk írta A Pusztadoktor Magazin áprilisi számának hatására írtam e pár sort. A laphoz a túrkevei Juhászfesztiválon jutottam, érdekesnek, szépnek és tartalmasnak találtam. Ha soraimat arra alkalmasnak találják, felhasználhatják, hátha valakit ösztönözne adakozásra.

2007. május

Élménybeszámoló: hol jártunk az elmúlt hónapban Az Albertirsa Baráti Köre Egyesület meghívására a Madarak és Fák Napján tartottunk vetített képes előadást népes és érdeklődő közönség előtt a ma-

dármentésről, melyet egy akkor érkezett, áramütött vörös vércse elsősegély nyújtásával spontán gyakorlati bemutató egészített ki. Velünk volt Csacsogó is,

az áramütés miatt csonkaszárnyú, szelíd egerészölyv, akit a bátrabbak a kezükre ültethettek. Az albertirsaiak a madármentésben régi együttműködő partnereink, és rendszeres támogatóink, most is adományokat gyűjtöttek az alapítványnak, melyet hálásan köszönünk. Azon a hétvégén Túrkevén a Kevi Juhászfesztiválon, a következőn Várpalotán a vadásznapon standolva ismertettük meg az érdeklődőkkel az alapítvány munkáját és a madárparkot.

Tisztelettel és üdvözlettel: Kelemen Pálné nyugdíjas A PUSZTA DOKTORÁNAK Nem ismerem, de tisztelem A pusztának doktorát, Mert gyógyítja és segíti Az égnek sok madarát. Jó azt tudni, hogy van ember, Ki rájuk is gondol, Társaival minden lépést Bizony jól megfontol. Csontot illeszt, operál, Hol hiba van, korrigál, Legyen egy seb vágott, Lőtt, szúrt, vagy égetett, Áram által rázott, Sánta, púpos, szárnyszegett, Több esetben mérgezett Szárnyas élőtársunk. Kívánom, hogy meggyógyuljon Minden szárnyas lénye, Ki valaha is rászorult Az Ön segítségére! Mert nélkülük világunk Bizony üres lenne, Nyúljon aki teheti, Olykor be a zsebbe! 2007. Túrkeve

6

Új betegeink, akik gyógyulásra várnak

Hortobágyon, a főút mellett Egyed Imre találta ezt a kakukkot elgázolva, és behozta a Madárkórházba. Sikerült meggyógyítani és egy gyerekcsoport jelenlétében engedtük szabadon.

Debrecenben szárnysérüléssel került meg ez a repülős dolmányos varjú fióka, melyet gyógyultan engedtünk szabadon.

Énekes rigó fiókák maradtak árván egy debreceni kertben. A Hortobágyra vezető úton a két csupasz, szinte teljesen kihűlt fiókát a műszerfalon, a szélvédőn át besütő nap és az ablakfűtés melegítette.

Debrecenben, a Sámsoni útra három, pár napos bíbicfióka tévedt. Bár az anyjuk nyilván a közelben volt, az autók és a macskák, kutyák miatt nem voltak ott biztonságban. Tiszafüreden, Kiss Balázs önkéntesünk ápolja őket.

Ez a felnőtt hím sárgarigó május első napjaiban pár napja érkezett Afrikából, amikor elgázolták. A kórházi kezelés után szintén Kiss Balázshoz került.

Egy felnőtt, mindkét szárnyán többszörösen törött, és rosszul összeforrt csontokkal hozzánk került szarka minden bizonnyal nevelt madár, mely a nem megfelelő táplálás miatt angolkóros lett.

2007. május

Pusztadoktor magazin

Kik voltak vendégeink? Kedves Doktor Bácsi!

Óvoda udvarán madárröptetőt is építettünk, és a Annyira jól éreztük ma- terepasztalon is elkészítetgunkat a Madárkórház- tük homokból a madárban, hogy néhány rajzot kórházat a madárparkkal is készítettünk, amelye- és a Kilenclyukú- híddal ket ajándékba adunk. Az együtt. Flórának is kiválasztottunk egy fát az udvaron, hogyha erre jár, jól érezze magát nálunk. Nagyon örülünk, hogy a Doktor bácsi szereti a gyerekeket,

mert megengedte a kisfiúnak, hogy ő engedje vissza a természetbe Flórát. Köszönjük a röntgen felvételeket is, amelyekkel orvosost játszhattunk. El is határoztuk egy páran, hogy ha felnövünk, a madárkórházban fogunk dolgozni. Kívánunk a Doktor bácsinak egészséget és sok örömet a gyógyításban.

Sikeres bagolyadoptálás Tiszafüreden Újabb bagolyfióka került vissza a természetbe a hónap elején. A Madárkórházba egy egészséges, de legyengült erdei fülesbagoly került. A madár vizsgálata és rövid megfigyelése után

egyértelművé vált, hogy minél hamarabb vissza kell helyezni egy olyan fészekbe, amiben vele egykorú fiókák vannak. Ha lehetőség van az adoptálásra, mindig élni kell ezzel a lehetőséggel, hiszen így biztosított a fiókák számára a leginkább természetes körülmény felcseperedésük alatt. Persze itt is körültekintően kell eljárni, mint mindig, ha madár-

mentésről van szó. Meg kell győződni, hogy van-e hely a fészekbe, hiszen azzal csak ártunk, ha az egyébként is túlterhelt fészekaljat további éhes szájjal szaporítjuk. Ehhez tudni kell, hogy egy-egy madár hány fiókát szokott általában felnevelni. Másik fontos dolog, hogy milyen táplálékbázis áll a madarak rendelkezésére, hiszen egy gradációs évben nem okoz gondot a baglyoknak akár 4-5 fióka felnevelése sem. A bagolyfióka kihelyezésében is Kiss Balázs tiszafüredi önkéntesünk segített. Mivel rendszeresen járja a város környékét, így naprakész adata volt a bagolypopulációról és a fiókák koráról. Sajnos az első fészeknél szomorúan tapasztaltuk, hogy az megsemmisült. Vagy az erős viharok, vagy egy gondatlan kéz okozhatta a fészek és a fiókák pusztulását. Egy néhány napja elpusztult fiókát sikerült csak találnunk az olajfa körül. Így másik fészek után kellett néznünk,

amibe hamarosan Kiss Balázs nyaktörő famászása után sikerült kihelyezni a fiókát. A fészekhez közeledve az egyik bagolyszülő leugrott a fészekről, így vele nem kellett küzdenie Balázsnak. Behelyezte a kisbaglyot, majd gyorsan elhagytuk a fészek környékét. Másnap újra kinéztünk a fészekre és még utána is néhányszor, az öreg madár a fészken ült, nem találtunk a környékén elpusztult fiókát sem, így szinte biztos, hogy az összes kisbagoly sikeresen hagyta el a fészket.

Az Alsójózsai Utcai Óvoda Katica és Csiga csoportos óvodásai Zágonyiné Nagy Szilvia óvodapedagógus Nemrégiben Tóth Gábor előadást tartott a túlélés mestereiről. Az egérről, patkányról, görényről, rókáról és a nálunk is elterjedt

aranysakálról beszélt. A nyárias melegben a madár alakú esővédőárnyékában be is mutatott közülük néhány szelíd állatot, melyet meg is lehetett simogatni. Másfél órás, rendkívül érdekes,és tanulságos műsorával lekötötte felnőttek és gyerekek figyelmét egyaránt. Reméljük máskor is eljön még Hortobágyra.

7

Önkéntes kerestetik A Madárkórház Alapítvány várja azoknak a jelentkezését, akik a nyár folyamán hét közben, vagy hétvégeken rendszeresen segítenének a Madárparkban ügyelőként, pénztárosként, a látogatók vezetésében, szórólapozásban stb. Önkénteseinknek étkezést, és az utazási költségek megtérítését, valamint kedvezményes szállást tudunk biztosítani. Jelentkezni a helyszínen vagy az alábbi elérhetőségeken lehet: Tel: (30) 943-5494 e-mailen: [email protected]

Megmentett fiókák

Előadások

Albertirsán két mentett és egy fészekből kiszedett, a hatóságok által elkobzott egerészölyv fiókákat vettünk át. (Ezek címképünkön láthatók). Fegyverneken, a benzinkútnál adtak át egy elázott, fiatal tengelicet, melyet Kisújszálláson mentett meg egy család. Fegyverneken a malomból egy mentett kuvikfiókát is elhoztunk, mely azóta már egyedül eszik. Egy, a viharban Törökszentmiklóson megsérült fiatal kanalasgémen sajnos nem tudtunk segíteni.

Dr. Déri János szakmai előadást tartott az alternatív állatorvosi konferencián a madármentés és kórházi ellátás során alkalmazott speciális technikákról. A Magyar Tudományos Akadémia felolvasótermében Vezényi Elemér vadász- és természetfestő emlékére rendezett ülésen, Bánffy György színművész és Jókai Anna költő- és írónő előadása után dr. Déri János tartott előadást a madarak gyógyításáról és felkészítésükről a természetbe való visszahelyezésre. A rendezvény háziasszonya, Geszti Glória színművésznő meghívására még aznap este, stúdióbeszélgetés keretében a Zenit Tv is sugározta az előadás stúdióbeszélgetés során megismételt, képekkel illusztrált változatát.

Tovább mérgezik a sasokat, kutya az áldozat Hortobágyon a NagyÁlomzugban két pásztorkutyát mérgeztek meg karbofurannal, ugyanazzal a szerrel, amit a folyamatosan mérgezett sasokból is kimutattak. A Hortobágyi Nemzeti Park területén sajnos nem ismeretlen az ilyen mérgezés, hiszen

innen is kerültek már elő mérgezett sasok. Az ügyben eljárás folyik, hiszen az állatvédelmi törvény szerint bármilyen gerinces állat oktalan elpusztítása bűncselekménynek számít. A Madárkórház Alapítvány a további mérgezések megakadályozása végett társa-

dalmi összefogásra szólít fel minden természetet szerető embert. Ne hagyjuk a további mérgezéseket! Ha ilyet észlelünk, azonnal jelentsük, a nemzeti park szekembereinek, a rendőrségnek vagy a Madárkórháznak. A karbofuran emberre is veszélyes!

Elkészült a puszta egyik portréja

Régóta várt könyv került az Ünneppi Könyvhéten a polcokra. A sok újdonság mellett elkészült a Puszta portréja alcímet viselő Hortobágyról szóló könyv. A kötet B/4-es méretben, vagyis egy kicsit nagyob-

ban, mint ez az újság, 96 oldalon három nyelven és több mint 300 színes képpel illusztrálva kalauzol a Hortobágy rejtelmes világába. A kultúrtörténeti emlékeken, a község bemutató helyein kívűl újdonságokat is találhatunk a könyvben. Nagy örömünkre a Madárpark és a Madárkórház is helyet kapott benne, de az újonann elkészült Öregtavi Tanösvényt és a puszta állat- és növényvilágát

bemutató oldalak sem hiányozhatnak. A művet Konyhás István írta és fotózta, a Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft jelentette meg. Hiánypótló ez a kötet, hiszen már régen nem jelent meg a nagyközönséghez szóló könyv ebben a témában. A magyar, angol és német szövegnek köszönhetően szép ajándék minden ide látogatónak. A könyv a Maárparkban is kapható!

Olvasói leveleket, érdekességeket a következő címekre várunk: [email protected] • 4071 Hortobágy, Petőfi tér 6. Az állatorvos válaszol című rovatunkkal kapcsolatban felmerülő kérdéseiket a fenti címekre várjuk! Hirdetésfeladás: [email protected] • Tel: (30) 943-5494. Az újságot szerkeszti: Dr. Déri János, Veres Hajnalka, Konyhás István. Tördelés: TerepSzemle Stúdió • ISSN 175–456X