451
IR O D A L O M
D E M O G RÁFI AI F O L Y Ó I R A T S Z E M L E
POPULATION S TUDI ES a Londoni Közgazdasági Főiskola Népességkutató Bizottságának folyóirata
Vol . X I X . No. 1. ( 1965)
V A N D E W A L L E , E.: A n A pproach to the S tu d y of Fertility in Nigeria. ( A nigériai termékenység egy vizsgálata.) 5 —16. p. N igéria A frik a le gnagyobb népességű országa. É p p e n ezért különösen fon tos, h o g y v á r h a t ó dem ográfiai fejlődéséről bizonyos k é p e t lehessen alkotni. E z t m egnehezíti a z o n b an , h o g y sem a születésekről, sem a halálozásokról nincs or szágos n y i l v á n t a r t á s és a leg u tó b b i n ép szá m láláso k e re d m é n y e it sem le h e t m e g b íz h a tó k n a k te k in te n i, m e r t az egyes országrészek — po litik ai sú ly u k növelése érd e k éb en — ig yekeztek minél n a g y o b b népességet k im u t a tn i . íg y az egyetlen f e lh a szn á lh a tó forrás az 1952 —53. évi n épszám lálás. E n n e k a d a ta i a la p já n az egyik Coale-D em ény-féle halan d ó sá g i tá b la m odell segítségével b e c sü lté k m eg a te rm é k e n y s é g e t és a b r u t t ó rep ro d u k ció s e g y ü t t h a t ó k a t ne m c sa k az egész ország, h a n e m a n n a k egyes részei sz á m á ra is. P R I C E , Ch. A .: Some Problems of International M igration Statistics. A n A u stra lian Case-Study. (A n e m ze tk ö zi v á n d o r lá s i s ta tis z tik a n é h á n y p ro b lé m á ja . E g y a u s ztráliai e s e tta n u lm á n y .) 17 —27. p. 1891 ó ta különböző kon feren c iák és nem ze tk ö zi szervek sok ja v a s l a t o t t e t t e k a n e m ze tk ö zi v á n d o rlá si s ta tis z tik á k egységesítésére. E z e k n e k egy r é szét n em f o g a d tá k el, m ásik részét v isz o n t m ó d o síta n i kell. í g y az 1932. és 1949. évi ja v a s l a to k b a n különösen k é t olyan p o n t v a n , a m ely e k az ausztráliai g y a k o r l a t n a k n em felelnek meg. Az egyik az, h o g y ezek a n e m z e tk ö z i egységesítési ja v a s l a t o k n a g y o b b s ú ly t h ely ez n ek a nem zetiségre, m i n t a születés helyére, pedig az u tó b b i szerző szerint h a s z n á lh a tó b b a d a t, m e r t b iz to sa n n em v álto zik , m íg a b e v á n d o rló k nem zetisége esetleg v á l to z o t t sz ületésük óta. A m ásik, lényegesebb h iá nyosság, h o g y e ja v a s l a to k szerint m in d e n egy évnél hosszabb la k ó h e ly v á lto z á s t az „ á l l a n d ó ” k a t e g ó r iá b a kell sorolni, és így — A u sz trá lia es etében — ez a k a te g ó r ia sok o lya n az országba érkező szem élyt is ta r t a lm a z , aki n e m k ív á n o t t á llan d ó a n letelepedni. Ide t a r t o z n a k a hosszú időre l á to g a t ó b a érkezők, az o rszá gban ta n u ló külföldiek, a hossz ab b időre az o rszá g b an m u n k á t v állaló k stb. E n n e k k ö v e tk e z m é n y e , h o g y 1947 és 1963 k ö z ö t t az „ á lla n d ó érk e z ő k ” sz ám á ból (tö b b m i n t 2 millió) tö b b m in t 3 0 % - o t t e t t ki az „ á lla n d ó t á v o z ó k ” szám a, ug y an is az u tó b b ia k k ö z ö t t sok a n v o lta k olyanok, a k ik eredetileg sem letelepedési s z á n d é k k a l érkeztek. É p p e n ezért A u s z trá liá b a n j a v a s l a t o t dolg o z tak ki arra , h o g y k ü lö n b ö z te s sé k m eg a r ö v id t á v ú (h áro m h ó n a p n á l r ö v id eb b ) v á n d o r m o z g a lm a t, a h o s s z ú tá v ú v á n d o r lá s o k a t , a m e ly e k n e k t a r t a m a h á r o m h ó n a p és öt év k ö z ö t t v a n , és csak az ö t évnél hosszabb időre szóló v á n d o r lá s o k a t te k in ts é k állandó v á n d o rm o z g a lo m n a k . Y A U K E Y , D. R O B E R T S , B . J . , G R I F F I T H S , W. : H usbands vs. W iw e s’ Responses to a Fertility Survey. (A férjek és a feleségek v á la sz a in a k össze h a s o n lítá sa egy te rm é k e n y s é g i v iz sg á la tb a n .) 2 9 —43. p. 11*
452
I R O D A L O M
A k e le tp a k is z tá n i D ac ca b an f o l y t a t o t t te rm ék en y ség i v iz sg á la tb a n a fér je k e t és a feleségeket is m e gkérdez ték és így össze le h e te tt h a s o n líta n i v álasz ai k a t. A férfiak p o n to s a b b v á la sz o k a t a d t a k a h áz asság ó ta és az utolsó élveszületés ó ta eltelt időről, v isz o n t a nők p o n to s a b b a n sz á m o lta k be az előző id ő sz ak beli terhességekről, különösen a sikertelenekről. Szerzők a z t az á ltalán o s k ö v e t k e z te té s t v o n já k le, hogy h elytelen az a m eglehetősen általán o s g y ak o rla t, hogy csak az assz o n y o k a t kérdezik ki a te rm ék en y ség i v iz sg álato k b a n , m e r t tő lü k m e g b íz h a tó b b v á la sz o k a t v á rn a k . J A M E S , W. II.: Parameters of the M enstrual Cycle and the E fficiency of R hythm Methods of Contraception. (A m e n stru ác ió s ciklus p a r a m é te r e i és a fo g am zásgátlás ritm usos m ódszereinek h até k o n y sá g a .) 45 —64. p. Szerző b iz o n y ítja , h o g y az O gino-K naus-féle fo g am zásgátlási módszer, am ely abból áll, hogy a te rm é k e n y n e k f eltéte lez ett n a p o k o n a m e nstruác iós ciklusban t a r t ó z k o d n a k a nem i érintkezéstől, n em megfelelően v á l a s z t o t t a ki ezeket a n a p o k a t és h a t é k o n y a b b n a k lá t j a az álta la rég e b b en j a v a s o l t ritm usos m ódszert. S H E P S , M . C.: A n A n a ly sis of Reproductive Patterns in an A m erican Isolate. (A rep ro d u k ció elemzése egy am erikai iz o lá tu m b a n .) 65 —80. p. E g y am erikai a n a b a p t i s t a közösség te rm é k e n y s é g é t vizsgálja. E b b e n a közösségben sem m ilyen sz ületéssz abá lyozá st nem a lk a lm a z ta k . B á r az átlagos első ház asságköté si k o r a n őknél v a lam iv el 20 év fö lö tt v a n , az átlagos g y e r m e k szám t ö b b m in t 10 gyerm ek, t e h á t n ag y o b b m in t m ás, sz ületéssz abá lyozá st nem alkalm azó népességeknél. Szerző ennek o k á t a b b a n lá tja , h o g y a szülés u tá n i k övetkez ő m eg term é k en y ü lé sig te rje d ő idő igen rövid, a n n a k ellenére, hogy az a n y á k s z o p ta t já k g y e rm e k e ik e t a k ö vetkez ő m e gterm é kenyülé sig. E sz e r in t a s z o p ta tá s m e g te r m é k e n y ü lé s t gátló h a t á s a ennél a népességnél kisebb, m in t a h o g y a n azt á ltalán o ssá g b an feltételezik. E z t esetleg ennek a népességnek jó táp lálk o zá si színvonala okozh a tja . P O T T E R , R. G., G O RD O N , J . E ., P A R K E R , M ., W Y O N , J . B .: A Case Stu d y of B irth Invterval D ynam ics. (A születések k ö z ö tti i d ő ta r ta m o k d in a m ik á j á n a k e s e tta n u lm á n y a .) 81 —96. p. Az indiai L u d h ia n a dem ográfiai v izsgálat ere dm énye ire tá m a s z k o d v a elemzi a k é t szülés k ö z ö tt eltelt id őszak h o ssz át befolyásoló különböző té n y e zőket. A. R .
POPULATI ON a Francia Demográfiai Intézet folyóirata
196 5. No. 2 .
G I R A R D , A .: Guy Pourcher (nekrológ). I — IV. p. S A U V Y , A., G I R A R D , A .: Les diverses classes sociales devant l’enseignement. Alise au point générale des résultats. (A különböző tá r s a d a lm i osztály o k helyzete az iskolai o k ta tá s b a n . Az e re d m én y e k általán o sítása .) 205 — 232.p. Szerzők — a t é m a egyes v o n a tk o z á s a iv a l foglalkozó k o rá b b i cikkek u t á n — az 1962 j ú n iu s á b a n és sz e p te m b e ré b e n 20 000 ta n u ló b ó l álló m i n t a segítsé gével v é g r e h a jto t t r e p r e z e n ta tív v izsgálat főbb e re d m é n y e it foglalják össze, ki egészítve az u tó b b ia k a t az ez alkalom ból k iv á la s z to tt a k fo ly a m a to s megfigyelé sének eredm ényeivel. T ö b b e k k ö zt k i m u t a t j á k , h o g y a m u n k á s s z á r m a z á s ú a k n a k az egyetem i hallg ató k k ö z ö tti a r á n y a kb. ötször kisebb m i n t a népességen belüli a rá n y a . A m ezőgazdasági b é r m u n k á s szülők gyerm e k ein e k ennél is m i n t eg y k étsze r kisebb, az egyéb m ezőgazdasági fog lalk o zású ak é n ak pedig kétszer n a g y o b b az egye te m re ju tá s i valószínűsége. Az a lk a lm a z o tta k , a kisiparosok és a kere skedők gyerm ekei esetében ez a valószínűség m in te g y ötször, az ip a ro sok gyerm ekei esetében közel hétszer, a sz aba dfogla lkoz ásúa k és az ún. felső k á d e r e k gyerm ekei esetében pedig m in t e g y tizennégyszer n ag y o b b m i n t a m u n k á s sz á rm a z á sú g y erm e k e k esetében.
I R O D A L O M
453
Szerzők b e h a tó a n elemzik a ta n u lm á n y i e re dm énye k, a ta n u ló k életkora, a szülők jöve d elm i viszonyai és iskolai végzettsége, az o k t a t ó k n a k és a szülők n ek a g y e rm e k t o v á b b ta n u l á s á v a l kapc so la to s v élem énye stb. szerepét a t o v á b b t a n u lá s i a r á n y o k a lak u lá sáb a n . E n n e k során p éldául m e g á lla p ítjá k , hogy a szülők azonos iskolai végzettsége esetén nem m u t a t h a t ó ki összefüggés a jö v e delmi v isz onyok és a gyerm ekek t a n u lm á n y i eredm ényei közö tt. Az azonos jö v e delm ű szülők gyerm ekei esetében u g y a n a k k o r igen szoros korreláció v a n a sz ü lők iskolai végzettsége és a gyerm e k ek ta n u lm á n y i eredm ényei közö tt. A t o v á b b t a n u lá s i a r á n y o k k ia la k ítá s á b a n jelen tő s szerepet já tsz ó ta n u lm á n y i ere d m é n y e k e t, t e h á t elsősorban a szülők k u ltu rá lis színvonala, n em pedig jöve del m é nek n ag y s ág a befolyásolja. V E R RIE R E , J L . ’évolution récente de l'émigration irlandaise. (Az írországi k i v á n d o rlá s le gújabb fejlődése.) 233 —252. p. Írország népességének az utolsó másfél évszázad a la tt i fejlődését jelle m ezve elsősorban a születésgyakoriságnak a X I X . sz áz a d b a n b e k ö v e tk e z e tt igen jelentős csökkenését kell em líte n ü n k , m e ly n e k e re d m é n y e k é n t az 1881 — 1890. években az írországi születésgyakoriság a fra nciaországinál is alac sonyabb v olt. U g y a n a k k o r egyre n ő t t a k iv á n d o rló k sz ám a is, s így az ország népessége je lentősen csökkent, m iközben az európai országok népessége k ivétel nélkül n ő tt. Az írországi népességfejlődés ezen sa játossága i a z o n b an m á r k ez d en e k m egváltozni. A cikk e változá s o k a it és p e r s p e k tív á it elemzi. D I B R A , J ., V A K O , P.: L a population d ’Albanie d ’après les recensements de 1955 a I960. (A lbánia népessége az 1955. és 1960. évi népszá m lálások t ü k rében.) 253 —264. p. A cikk a cím ben je lz e tt k é t n épszám lálás k ö z ö tt a népesség szám a, a n é p sűrűség, a lakosság terü leti, te lepüléstípusok, nem ek, családi állapot, csalá d nagyság, n épga zda sági ága k és tá r s a d a l m i szektorok, v a l a m i n t ezen ism érvek különböző kom b in á ció i szerinti megoszlása te ré n b e k ö v e tk e z e tt v á l to z á s o k a t ír ja le. V A L M A R Y , P.: Familles paysannes au X V I I I e siècle en Bas-Quercy. Présen tation d ’u n cahier de Г I . Ń . E . D . (A 18. századi B as-Q uercy p a r a s z tc s a l á d jai. Az I .N .E .D . egy k ia d v á n y á n a k b e m u ta t á s a .) 265 —268. p. A szóban forgó k i a d v á n y a F ra n cia o rs zág déli részében fekvő B a s-Q u e rc y k é t p a r ó k iá já n a k a d a t a i t elemzi, s m in t ilyen jelentős lépést je le n t az o rszág tö r té n e ti dem ográfiai v isz o n y a in a k f e ltá r á s á b a n m ég fellelhető fehér foltok fel szám olása terén. S A U V Y , A ., H E C H T , J.: L a population agricole française au X V I I I e siècleet Vexpérience du marquis de Turbilly. (F ran c iao rsz ág 18. századbeli m e zőgazdasági népessége és T u rb illy m á rk i kísérlete.) 269 —286. p. 1760-ban j e le n t P árizsb a n n év telenül M enőn de Turbilly m á rk i „M ém o ire sur les d éfrich e m e n ts” (E m lék ira t a föld m űvelésbe vételéről) c. m u n k á ja , m ely a gazdasági fejlődés és a népességfejlődés, v a l a m i n t a m ezőgazdasági b e r u h á z á sok n ag y ság a k ö z ö tti szoros k ap c so la t hang sú ly o zá sáv a l és p o p u la cio n ista n é pességpolitikai felfogásával feltétlenül ig é n y t t a r t h a t a n é p e ssé g tu d o m á n y fej lődésével foglalkozók figyelmére. Szerzők Turbilly é le ttö rté n e té t, m u n k á j a m e g jelenésének k ö rü lm é n y eit, h a t á s á t, v a l a m i n t e m ű t a r t a l m á t elemzik, k r i t i k u san értékelve a vele k a p c so la tb a n k o r á b b a n m egjelent bíráló elem zéseket is. 1965. X No. 3.
B O U R G E O I S - P I C H A T , J .: Les facteurs de la fécondité non dirigée. (A nem ir á n y í t o t t te rm ék en y ség tényezői.) 383 —424. p. A nem i r á n y í to tt te rm é k e n y s é g p ro b le m a tik á ja , mely hosszú ideig a de m ográfia egyik b á n tó fehér foltja volt, az u tó b b i húsz év fo ly am án egyre in k á b b a dem ográfusok érdeklődésének h o m lo k teréb e kerül. Szerző az erre v o n a tk o z ó eddigi ism erete k et foglalja össze és fejleszti to v á b b . T a n u l m á n y a bevezető re-
454
IRODALOM
szében a fiziológiai m eddőségtől (sterilitástól) m e g k ü lö n b ö z te ti a részben t á r s a dalm i effektusok (sexuális t a b u k , k ü lö n v á la s z tá so k stb.) által is befolyásolt te rm é k e tle n s é g e t (infertilité) és figyelnie elsősorban ez u tó b b ir a irán y u l. A ta n u l m á n y első része ö t h á z a s s á g típ u s t k ü lö n b ö z te t m eg ( A ) afrikai és dél-szaharai; B ) észak-afrikai és közel-keleti; C) ázsiai; DJ la tin -a m e rik a i: E ) európai), k is z á m ítja az egyes típ u s o k h o z ta rto z ó országok ház as női n é p e s ségének korspecifikus a r á n y s z á m a i t és ezen a r á n y s z á m o k n a k a t íp u s r a jellemző különféle átlag a it. E ze n a d a to k a la p já n felm éri a n ők 15 éves k o r b a n 54 éves korig v á r h a t ó (a halan d ó sá g tó l e lv o n a tk o z ta to tt) h á z a s é l e t t a r t a m á t , ezen élelt a r t a m n a k a szóban forgó k o r in te rv a llu m álta l felölelt 40 éven belüli a r á n y á t és elemzi a h á z a s sá g típ u so k n a k az ezen a d a t o k tü k r é b e n m e g m u ta tk o z ó k ü lö n b ségeit. É rd e k e s m ó d sz ert m u t a t be a szerző a m eg szü lt g y erm e k e k születési s o r sz ám á tó l függő term ékenységi, ill. te rm é k e tle n n é válási valószínűségek kisz ám í t á s á r a , m e lynek segítségével a je lz e tt h áz as sá g típ u so k , ill. az ezekhez ta rto z ó országok női népessége term ék etlen ség én e k korspeeifikus, ill. a k o r á b b a n szült g y erm e k ek sz ám á tó l függő a la k u lá s á t is leírja (term éketlenségi tá b la-típ u s o k ). K is z á m ítja a n ők 15 éves k o r b a n v á r h a tó ún. te r m é k e n y é l e t t a r t a m á t is. A sz ü lések k ö z ö tti in te r v a llu m o t a terhesség, a szülést k ö v e tő ideiglenes t e r m é k e t le n ség és a fogam zás idejére o sz tja és m in d h á r o m id ő sz ak a szt k ü lön elemzi. F ig y e lemre m éltó a t a n u lm á n y b a n a m e g te r m é k e n y ítési valószínűség és a nem i é r in t kezések gyakorisága, a p e te s e jte k és h ím c síras ejte k életképessége, a m e g te r m é k e n y íth e tő p etese jte k a r á n y a k ö z ö tti k a p c s o la t sta tis z tik a i elemzése, to v á b b á a m é hen belüli h ala n d ó sá g ra v o n a tk o z ó ism erete in k elmélyítése is. Je a n Bourgeois-Pichat n a g y s z a b á sú t a n u l m á n y a számos, itt n e m e m líte tt v o n a t k o z á s t és a nem ir á n y í to tt te rm ék en y s ég re v o n a tk o z ó k u t a t á s o k to v á b b i p r o g r a m já n a k a leírását is ta rta lm a z z a . M inde nképpe n megérdem li, hogy sz a k e m b e re in k a legnagyobb figyelemmel ta n u lm á n y o z z á k . S A U V Y , A .: L ’utilité en métrologie démographique. (A dem ográfiai m é ré s ta n hasznossága.) 425 —436. p. A dem ográfia mérési m ódszereinek fejlődését a t u d o m á n y fejlődése és m a g u k a dem ográfiai esem ények te r é n b e k ö v e tk e z e tt v álto zá so k , ill. az ezek á lta l tá m a s z t o t t szükségletek befolyásolják. A dem ográfiai jelenségek és össze függések mérésére használt legjobb m ódsz er k iv á la s z tá s á b a n a mérés cé ljá nak v a n d öntő szerepe. Szerző e g o n d o la to k jegy éb e n rövid, de igen szemléletes á t te k i n t é s t n y ú j t a születésekkel, a h aláloz ásokka l és a népesség rep ro d u k ció jáv a l k a pc sola tos mérési m ódszerek kialakulásáról, különös te k in te tte l Graunt, Süssmilch, Deparcieux, Duvillard, Bertillon, Hersch, Lotka, Bourgeois-Pichat, Valaoras, L ederm ann, B a ck h , Leroy Beaulieu, Burgdörfer, Gini, K u c zy ń s k i, L andry, Quensel, Whelpton, H ayn a l, H o p k in , Vincent, D e p oid és H enry m u n k á ssá g á ra , ill. idevágó gondolataira. K ülönös részletességgel foglalkozik S a u v y ta n u l m á n y a a leélt évek re p r o d u k c ió ja L ouis H еn r у-féle m u t a t ó j á n a k az értékelésével. (E m u t a t ó jellem zését 1. a D É M O G R Á F I A 1965. évi 1. s z á m á n a k 265. oldalán.) T u d o m á n y tö r t é n e ti a d a lé k k é n t leírja, hogy a N em z etk ö zi N é p e ssé g tu d o m á n y i Unió 1937. évi k o n g resszusán ő m a g a is h an g s ú ly o z ta , hogy a népesség sz á m á n a k az egységnyinél kisebb reprodukciós e g y ü t th a t ó esetén n em kell sz ükségképpen csökkenie, a m e n n y ib e n az é l e tt a r ta m a p r o p a g a tív életkoron tú l m e ghosszabbodik. Az 1 3 0 1 —1936. évi franciaországi népességfejlődést elemezve a reprodukcióból adódó 5 milliós és az 1914 —1918. évi h á b o r ú b ó l adódó 3 milliós veszteségen és 5 milliós bev á n d o rlási tö b b le te n kívül A d olphe L a n d ry is figy-elembe v e t t e az élet t a r t a m m eghosszabodásából adódó m in te g y 16 milliós „lak o ssá g -n y eresé g et” . G O T C H A C, C.: E m ploi, chômage, population active des É ta ts-U n is. (A foglalkoz ta t o t t s á g , a m u n k a n élk ü liség és az a k t ív népesség sz á m á n a k a lak u lá sa az E g y e s ü lt Á lla m o k b an .) 437 —456. p. A h a s z n á lt fogalm ak és az a d a to k fo rrása in a k b e m u t a t á s a u t á n szerző elsősorban az A m erikai E g y e s ü lt Á llam ok a k t ív kereső k o rú m u n k a n é lk ü li népessége sz á m á n a k , n em ek szerinti m egoszlásának, az a k tív keresőkhöz és a
I R O D A L O M
455
20 —60 éves n épességhez v is z o n y íto tt a r á n y á n a k 1930 ó ta megfigyelhető a l a k u l á s á t elemzi. T ö b b e k k ö z ö t t m eg állap ítja, hogy a f eh é rb ő rű m u n k a n é lk ü lie k n e k a megfelelő k o rú népességen belüli a r á n y a iskolai végzettség ü k k e l ellenkező ir á n y b a n változik, a n e m fehé rbőrűek esetében v is z o n t — azok kivételével, akik egye te m re is j á r t a k — a m a g a s a b b iskolai v é g z e ttsé g ű e k m u nka nélküliségi a r á n y a n ag y o b b . Az egyetem i o k t a t á s b a n r é sz e síte tt n em f e h é rb ő r ű e k n e k u g y a n a k k o r feleakkora a m u n k a n é lk ü liv é válási valószínűsége, m i n t a leg k e v é sb é isk o láz o tt fehérbőrűeknek. T o v á b b i m e g á lla p ítá so k : a m u n k a n é lk ü liek k ö z ö tt nő a c s ö k k e n te tt m u n k a id e jű foglalkozást k eresők a r á n y a ; az a u t o m a tiz á lá s bevezetése — a közhiedelem m el e llen tétb e n — n e m növeli, h a n e m — elsősorban az isk o lá z o tta b b a k t ív k ere ső k et érintő m unka végz ési lehetőségek m e g terem tés év el — cs ökkenti a m u n k a n é lk ü lisé g e t stb. A t a n u l m á n y t tö b b t á b lá z a t b ó l álló sta tis z tik a i függelék egészíti ki. B E N K Ő , F.: Les investissements en capitaux et le progrès économique dans les pa ys du Tiers Monde. (T őke befekteté sek és gazdasági h alad á s az el nem k ö te le z e t t országokban.) 457 —476. p. A m a g y a r sz árm az ású fra n cia közgazdász részben polém ikus jellegű t a n u l m á n y a elsősorban a fejlődő országok gazdasági fejlődésének különböző té n y e zőit veszi s z á m b a és értékeli. T á m a d j a a z t a m e re v v izsgálati m ó d sz erek e t e re d m ényező eléggé e lte r je d t felfogást, m e ly szerint ezen országok gazdasági fejlő dése m a jd n e m kizárólag a ren delkezésükre álló tő k e á llo m á n y n a g y s ág á tó l függ. R . B ia n ic -k a i ellen tétb e n ezen országok esetében n e m t a r t j a szükségesnek az ip a ri f o rr a d a lm a k teljes so ro z a tá n a k , ill. m in d e n s z a k a sz á n a k a m e g v aló s u lá sá t, h a n e m a legfejlettebb külföldi te c h n ik a közv e tle n á tv éte lé n ek , az A . S a u vy által „raccourcis te c h n iq u e s ” -nek n e v e z e tt m e g ta k a r í tá s o k n a k a lehetőségét is h an g sú ly o zz a és ja v a s o lja stb. Szerző a té m á j á v a l k ap c so la to s to v á b b i k u t a t á sok ú ja b b ir á n y a in a k a kifejlesztését is szorgalm azza. A t a n u l m á n y t s ta tisz tik a i függelék egészíti ki. W E R T H E I M , W. F.: L a Chine est-elle sous peuplée? Production agricole et m a in - d ’oeuvre rurale. (T úln ép e sed e tt-e K ín a ? M ezőgazdasági term elés és falusi m u n k a erő .) 447 —514. p. Szerző K ín á b a n t e t t lá to g a tá s a i során sz erze tt b en y o m ása i és értesülései, v a l a m i n t a v o n atk o zó , egyre g a z d ag a b b szakirodalm i f o rrá sa n y a g a la p já n n y ú j t a lehetőségekhez m é rte n hiteles á t t e k i n t é s t K ín a népességének és élelm iszer t a r t a lé k a in a k , v a l a m i n t a kínai k o r m á n y népesség- és g az d a s á g p o litik á já n a k le g ú ja b b k o r i fejlődéséről. V. E.
THE MILBANK MEMORIAL FUND QUARTERLY a Miibank alapítvány folyóirata 196 5 . N o. 2 . I . r é s z
B L O O M , S. W.: The Sociology of Medical Education. Some Comments on the State of a Field. (Az orvosképzés szociológiája. Megjegyzések a k u ta tá s i m u n k a te r ü le tte l k a p c so la tb a n .) 143 —184. p. Az orvosi o k ta tá s szociológiája az utolsó 15 év b e n k e r ü lt a k u t a t á s o k elő terébe és a z ó ta a v izsgálatok egész s o r o z a tá t szervezték m eg a n n a k tisztá zá sára, hogy a h a llg a tó k h o g y a n s a já t ítjá k el az orvosi t u d á s t és m a g a ta r t á s t . Meglepő bőségű a kb. 150 dolg o z ato t felsoroló bibliográfia, m e ly n ek a la p já n szerző végig v e z e t a különböző felvételeken és vizsgálatokon. E z e k részben egy-egy o k ta tá s i in té z m é n y t (egyetem et) v e t t e k alapul, de k é s z ü lt k épviseleti felvétel országos m in t a a la p já n is. T a n u l m á n y o z tá k a t a n in té z e te k e t és azok szociális s t r u k t ú r á j á t , a jelentkező új h a llg a tó k típ u s a it és k v alifikác iójá t, az orvosi ta n u l m á n y o k hoz legjo b b an megfelelő egyéni tu la jd o n s á g o k a t, a leendő orvosok pszichikai fej lődését, az o k ta tá s g y a k o rla ti v a g y elméleti jellegét, a h a llg a tó k és az egye te m k ö z ö t t k ia la k u l t v isz onyt, a jövő o rv o sain a k v á r h a t ó m a g a t a r t á s á t a páciensek ir á n y á b a n és számos m ás kérdést.
456
IRODALOM
P O T T E R , R. G. Jr., N E W , M . L ., W Y O N , J . B ., G O RD O N, J . E . : A Fertility D ifferential in Eleven P u ndjab Villages. (T erm ékenységi különbségek tiz ene gy p a n d z s á b községben.) 185 —201. p. Az I n d i a - H a r v a r d - L u d h ia n a P o p u la tio n S tu d y által v é g z e tt ötéves, 1959ben v é g z ő d ö tt v iz sg álat célja az volt, h o g y a cs aládtervezésre irán y u ló p r o p a g a n d a h a t á s á t lem érje In d ia falusi körzeteiben. E célból 7 községet v á l a s z to tta k ki 8000 lakossal, ahol széleskörű m u n k a fo ly t a születéskorlátozás elterjesztése érdekében, míg 4 ellenőrző községben (4000 lakossal) ilyen p r o p a g a n d a n e m volt. A vizsg álat e r e d m én y e k ép p e n nem m u t a t k o z o t t eltérés a befolyásolt és a kontroll községek korspecifikus te rm ék en y ség e k ö z ö tt, de k ü lö n b sé g e t ta l á l t a k a k é t fő k aszth o z ta r t o z ó k közt, am in ek o k a it n e m is s ik e rü lt teljesen tisztá zni. A ta n u l m á n y tö b b , I n d iá r a jellemző dem ográfiai sa já to s s á g o t h o z o t t ki, így a m agas te rm é k e n y s é g e t: a 45 éven felüli n ő k n e k á tlag 7,5 élveszülésük volt, a korai h á z a s sá g k ö té st: a h áz aséle t megkezdése á l ta l á b a n a nő 16. életéve körüli, de az első gyerm e k m egszületése r e n d sz e r in t csak 3 —4 évvel e z u tá n k ö v e tk e z ik be. H O W A R D , J .:Race Differences in H ypertension M ortality Trends. Differential D rug Exposure as a Theory. (F aji k ü lö n b sé g ek a m a g as v é r n y o m á s o k o zta halálozások alak u lá sáb a n . A gyógyszerrel való különböző m é r t é k ű ellá tá s r a v o n a tk o z ó feltevés.) 202 —218. p. K o rá b b i viz sg álato k m á r m e g á lla p íto ttá k , h o g y a h ip e rtó n ia o k o z ta m e g betegedések és halálozások az am erik ai négerek kö réb e n g y ak o rib b a k , m in t a fehér em berek k ö z ö tt. Szerző feltevése szerint ez a fehérek jo b b orvosi és gyógy szeres ellá tá sá ra v e z e th e tő vissza, a m it a d a to k k a l t á m a s z t alá az 1949. évtől, am ik o r az új, h a t é k o n y gyógyszerek bevezetése a g y ó g y ítá s t le hetővé te tte . Az 1949 —1957. évi idősz akba n a tá r g y a l t h a la n d ó sá g tr e n d j e csökkenő, de a n e m fehérbőrű és fehér népesség h a la n d ó s á g á n a k a r á n y a n ö vekvő irá n y z a tú . R E L E , J . R.: Trends and Differentials in the A m eric a n A g e at Marriage. (A h á zasságkötési k o r terén jelentkező ir á n y z a to k és különbözőségek A m e r ik á ban.) 2 1 9 - 2 3 4 . p. Az 1890 ó ta rendelkezésre álló a d a to k az első h á z a s sá g o t kötő felek élet k o r á n a k fokozatos csökkenéséről ta n ú s k o d n a k . A legerősebb csökkenés 1940 és 1950 k ö z ö tt jelentkezik, de az ir á n y z a t a z ó ta is t o v á b b f o ly ta tó d ik . U g y a n a k k o r csökken a vőlegények és m e n y a ssz o n y o k k orkülönbsége is, m ely 1890 ó ta 4 ,1-ről 2,3 évre zsugorodott. Az életkorok q u artilis közének sz űkebbé v á lá sá ból szerző a z t az érdekes k ö v e t k e z te t é s t v o n ja le, hogy a h ázasságkötési k o r u g y an o ly an s ta n d a r d iz á ló d á s n a k v a n a láv e tv e, m i n t am ily e n az am erikai élet m ás te rü le te in is észlelhető. Az ú jra h á z a su ló k átlagos életkora v isz ont emelkedő ir á n y z a tú , am i elle n tm o n d á sn a k látszik, m e r t a fia ta la b b k o rú e lv á lta k sz á m a növekvő az özvegyekkel szemben. S ta n d a r d sz á m ítá so k a z t m u t a t j á k , hogy az a d a to k a la k u lá s á b a n szerepe v a n a házasság k ö té sre s z á m b a jövő népesség k o r elto ló d á sán a k is. A t a n u l m á n y vizsgálja a ház asság k ö té si k o r a l a k u lá s á t v á r o s falu, fehér és nem fehér népesség m e gkülönbözteté séve l, v a l a m i n t földrajzi v o n a tk o z á s b a n is. A B U -L U G M O D , J The :. Emergence of D ifferential F ertility in Urban E g y p t . (Term ékenységi k ü lönbségek jelentkezése E g y ip to m városi népességében.) 235 —253. p. E g y ip to m 3 % feletti szaporodási a r á n y á v a l tip ik u s p é ld á ja a z o k n ak az országoknak, ahol a halálozási a r á n y s z á m erőteljes csökkenésével m ég v á l to za tla n te rm é k e n y s é g áll szemben. E lm é leti dem ográfiai m egfontolások szerint a te rm ék en y s ég általános csökkenésének előjele, h a a városi népesség különböző rétegeinek te rm ékenysége k ö z ö t t k ü lönbségek lé p n ek fel. Az 1960. évi n é p s z á m lálás m ó d o t a d o t t szerzőnek a kérdés b e h a tó b b elemzésére, még pedig a feleség iskolai v ég z ettségé nek és a férj fo g lalkozásának függvényé ben vizsgálva a szü l e te t t gyerm e k ek sz á m á t, a ház asság t a r t a m a szerinti b o n tá s b a n . A ta n u l m á n y szignifikáns eltéréseket m u t a t ki a réte g ek k ö z ö t t és b iz o n y ítv a lá tja , hogy K a i r ó b an ezek m á r legalább egy generáció ó ta fen n á lln ak , m e r t a legnagyobb különbségek a 20, 30 éve és hosszabb ideje fennálló h áz asság o k n á l m u t a t k o z nak. B. L .
457 PОPU L A T I O N I N D E X a Princetoni Egyetem Népességkutató Intézetének folyóirata 1 9 6 3 . No . 2.
T E I T I S U Z U K I : Japanese Im m ig r a n ts in Brazil. ( J a p á n b e v á n d o rló k B r a zíliában.) 117 —138.]). 1958-ban v o lt 50 éve, h o g y az első ja p á n b e v á n d o rló k B raz íliáb a érkeztek. A félévszázados évforduló a lk a lm á v a l a szerző ir á n y ítá s á v a l te lje sk ö rű sz á m lá lá st v égeztek a B razíliában élő ja p án o k ró l. M ajd később — a feldolgozások elh ú zódása m i a t t — 1962-ben r e p r e z e n ta tív kiegészítő felv é telt h a j l o t t a k végre az 1958. és 1962. évek k ö z ö tti változásokról. A t a n u l m á n y ism erteti a cenzus és a kiegészítő felvétel m egszervezését, v é g r e h a jtá s á t, a felvétellel k a pc sola tos f o g alm ak at, a f e lt e tt kérd é sek e t, és sze m e lv é n y e k e t m u t a t be a felvétel főbb eredm ényeiből. A felvétel n em csa k a j e lenlegi s t á t u s t v izsgálta, h a n e m a k iv á n d o rlá s e lőtti (o tthoni) és a megérkezés u t á n i t is, és így k é p e t k a p t a k a m obilitás teljes fo ly am atá ró l. Az egyik a l a p v e tő csoportosítási s z e m p o n t a n n a k a m e g állap ítása v olt, h o g y a v izsgált sze m é ly eredeti bevándorló-e v a g y le s z á rm a z o ttja , az u tó b b ia k n á l tö b b n y ir e m eg k ü lö n b ö z te tv e a z t is, hogy m á so d ik v a g y h a r m a d ik , ill. negy e d ik generáció. A tá b lá z a t o k a szokásos dem ográfiai jellem zőkön (nem , kor, lakóhely, családi állapot, iskolai végzettség, vallás) kív ü l a d a t o k a t közölnek a ház as nők term ék en y ség é rő l, b e m u t a t j á k a le gfontosabb foglalkozási a d a t o k a t és ism e r te tik a családok s z á m á t is la k ó h e ly ü k és a beszélt n y elv szerint. * Az előző évekhez h a sonlóan (m inden évben az áprilisi szám ban) a folyó ir a t sta tis z tik a i a d a t o k a t ism e rte tő része orszá g o n k én t, hosszabb idősorban b e m u t a t j a a te rm ék en y ség , a h a la n d ó sá g és a re produkció különböző m u t a t ó i t (226 —233. p.). E t t ő l a szám tól kez d v e a reprodukciós m u t a t ó k és a stabil n ép e s ség jellem zőinek a s z á m ítá sa részben m ódosul és bővül. Az ezzel kapc so la to s v á lto z á s o k a t részletesen ism ertetik . (Changes in th e S tatistic s on R e p r o d u c tio n P u b lish e d each April in P o p u la tio n Index. 139 —140. p.). (T . J.)
DEMOGRAFIE a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Központi Állami Ellenőrzési és Statisztikai H ivatalának folyóirata 196 5. N o. 2.
K U CE R A , M . : Obijvatelslvo C S S R v letech 1945 az. 1965. (A Csehszlovák Szocia lista K ö z tá rsa sá g népessége az 1945— 1965. években.) 97 —105. p. Csehszlovákiában az u tó b b i húsz év a l a t t je lentősen m e g v á lto z o tt a né pesség összetétele és növeke désének ü tem e. A m ezőgazdaság m a a népesség m in te g y eg yötödének, az ip a r pedig e g y h a r m a d á n a k n y ú j t m egélhetést. A n é pességnek in á r csu p án alig 4 % - a f o ly ta t m a g á n g a z d á lk o d á s t. A csehek és a szlovákok a la k o sság n a k m in te g y 9 4 % - á t teszik ki, a szlovákok a r á n y a — k e d vezőbb rep ro d u k c ió ju k f o ly tá n — ezen belül á llan d ó a n nő. A z ip a r fejlődése fokozza a népesség k o n c e n tr á ló d á s á t, m in d n a g y o b b h á n y a d a él pl. 10 000, ill. tö b b la k o st számláló v á ro so k b a n , b á r még m in te g y 41 % -a la k ik 2000 la k o sú n ál kisebb településekben. A népszaporodás ü te m é n e k lelassulása rész in t a p r o p a g a tív ko rú nők a r á n y á n a k , rész in t ez u tó b b ia k te rm ék en y s ég é n ek a csökkenéséből adódik. A n é pességnek egyre n ag y o b b h á n y a d a ház as a v áláso k s z á m á n a k növekedése elle nére. A h a la n d ó sá g csökkenése és az átlagos é l e t t a r t a m m egnövekedése k a p csán elsősorban a csecsem őhalandósági és h alvaszületési a r á n y s z á m vilá g v i sz o n y la tb a n is igen kedvező ala k u lá sa érdem el említést. •i
458 U L L M A N N , O., A N D R L E , A .: B y d líc í a pfíto m n é obijvcdelstvo podle posledníko scíiúni lidu. 1. Sást. (Az állandó és jelenlevő népesség az ulolsó n é p s z á m lálás aclalai szerint. 1. rész.) 106 —115.p. Szerzők az állandó és a jelenlevő népesség f o g alm án ak tisztázása, e n é p e s ségka tegóriá k különböző alcso p o rto k ra o sztása és k ü lö n b sé g ü k , ill. e g y m á s hoz v is z o n y íto tt a r á n y u k m érési m ódszereinek elemzése u t á n elsősorban ezen a r á n y o k te rü le ti k ü lönbsé geit m u t a t j á k be és elemzik. G R U N T , J .K.:otúzce plodnosli viedieckéhe obyvalelslva. (A falusi népesség t e r m ék en y sé g én e k kérdéséhez.) 116 — 121. p. Szerző 24 falu m in te g y 33 000 főnyi la k o ssá g á n a k a te rm é k e n y s é g é t ele m ezve m e g állap ítja, h o g y a gazdaságilag a k t í v n ők te rm ék en y s ég e m a g a sa b b , m i n t a h á z ta rtá sb e lie k é , s h o g y a te rm é k e n y s é g csökkenésének ezért n em a nők gazdasági a k t iv itá s á n a k a fokozódása, h a n e m m ás jelenségek, elsősorban a m a g asa b b életszínvonal gyors elérésére való tö rek v é s a fő oka. A falusi nők városia kéhoz v is z o n y íto tt te rm é k e n y s é g é n e k a csökkenése m á r a m á so d ik v ilág h á b o r ú előtt elkez d ő d ö tt, a h á b o r ú u tá n i é v e k b en a z o n b a n — a falusi népesség jelen tő s e láram lásá v al egyidejűleg — n a g y m é r té k b e n fokozódott. B E Z O U S K A, V Y T L A C I L , .1.: Vlív sláfl manzelstvl a p r í j m y a vy dání domácnosti. (A há z a s eg y ü ttélés i d ő t a r t a m á n a k h a t á s a a h á z ta r tá s o k b e v é teleire és kia d ása ira.) 122 —127. p. A különböző jövedelm i k a te g ó r iá k b a ta rto z ó h á z ta r tá s o k jö v e d elm én e k és k ia d á s á n a k s t r u k t ú r á j a függ a h á z a s tá r s a k e g y ü ttélésé n ek id ő ta r ta m á tó l is. Ism eretes, hogy minél n a g y o b b pl. — ceteris p a rib u s — a h á z ta r tá s o k jö v e d el me, jö v e d e lm ü k n e k ann á l kisebb h á n y a d á t teszik ki az élelmiszer- és a n n á l n a gyobb h á n y a d á t az iparcikk- és s zolgáltatási k iadások. Minél n ag y o b b u g y a n a k k o r a h á z a s tá r s a k e g y ü ttélésé n ek id ő ta r ta m a , a n n á l n ag y o b b az azonos jö v e delmi k a te g ó riá k o n belül az élelmiszer- és ann á l kisebb az ip a rc ikk- és szolgál ta tá s i k ia d áso k h á n y a d a stb. A cikk a cím ben jelze tt érdekes p r o b le m a tik á t az 1962. évi a d a to k segítségével vizsgálja. D A V I D E K , V.: Statistické príspévky о osídlení a zalidnéní Ceské zemë v 16. a 17. slolelí. (Sta tisz tik a i adalékok a cseh te rü le te k 16. és 17. századbeli település- és népese d éstö rté n eté h ez .) 128 —144. p. A t a n u l m á n y b e m u t a t j a a cím ben je lz e tt t é m a kidolgozásához felhasz n á lh a tó tö r té n e ti dem ográfiai fo rrása n y ag o t, grafik u sa n ( k a rto g ra m m o k k a ]) is á b rá zo lja és értékeli azok t a r t a l m á t és felvázolja a belőlük adódó főbb m egálla p ítá so k a t. L A C I X O V Á , V.: Nékleré noué yeronloloyické poznatky v zahraniőí. (A g erontoló giai ism eretek fejlődésének ú ja b b külföldi eredm ényei.) 145 — 151. p. Szerző g az d ag szakirodalm i f o rrá sa n y a g a la p já n sokoldalú á t t e k i n t é s t n y ú j t a gerontológiai k u ta tá s o k ú ja b b iránya iról és eredm ényeiről. D O L E J S Í , M .: К obecne teorii systemu. (Az általán o s rendszerelm élethez.) 152 — 153. p. A cikk L . von B ertalan)fynak, az A m erik a i E g y e s ü lt Á lla m o k b a n élő is m e rt elméleti biológusnak az általán o s rendszerelm élet kidolgozásával k a p c so latos m u n k á s s á g á t ism erteti. A b á r m e ly sz erv ez ett rendszer közös elveit á l ta lá nosító általán o s rendszerelm élet alka lm a z á sa céljából B ertalanffy által a lap í t o t t tá rs a s á g főbb célkitűzései: 1. olyan elméleti modellek és rendszerek kid o l gozása, m elyek n em csak a megismerés v a la m e ly tradicionális te rü le té n alk al m a z h a tó k ; 2. a megfelelő elméleti modellek a lk a lm a z á s á n a k elősegítése a t u d o m á n y azon ágaiban, ahol eddig n e m eléggé h o n o s o d ta k m eg; 3. az elméleti erő feszítések te ré n fellelhető p árh u z a m o ss á g o k kiküszöbölése a t u d o m á n y k ü lö n böző te rü le te in ; 4. a tu d o m á n y o k egyesülésének az elősegítése a képviselőik közti érintkezések, k a p c so la to k k ia la k u lá s á n a k serkentése, fokozása ú tjá n .
IRODALOM
459
K O L Á R O V Á , О., G R U B E R , A .: Problematika umëlého p fe rusent tëhotenstvi v J ihomoraiském kraji. (A m ű v i terh e ssé g m eg sz ak ítás p r o b le m a tik á ja a D él-M orvaország te rü leté n .) 154 —157. p. A cikk a legális m ű v i terh e ssé g m eg sz ak ításo k korspecifikus g y ak o risá g át, v a l a m i n t az ezen te rh e ssé g m e g sz a k ítá so k a t kérelm ező n ő k gazdasági a k t iv i tá s a , ill. in a k tiv itá s a , e lő a d o tt in d o k a i és családi á lla p o ta szerinti m egoszlását v izsgálja az 1958 — 1962. évi v o n a tk o z ó a d a to k a lap já n . F igyelem re m éltó t ö b b ek k ö z t a n n a k a k im u t a tá s a , h o g y m ilyen sz ó ró d á so k at m u t a t a te rh e ssé g m eg szakítás in d o k a i szerint a kére lm ez ő k n ek a je lz e tt id őszak a l a t t v á lto z a tla n u l 30 év k ö rü l ingadozó átlagos életkora. S T R N A D , L ., N O V Á K O V Á , H .: Vlív sociálních faktoru na vznik inf ekení hep atitidy v okrese Hradec Králové v letech 1961 —1963. (A szociális té n y ez ő k h a t á s a a fertőző m á jg y u lla d á s k ia la k u lá sá ra H r a d e c K rá lo v é k ö r z e té b e n az 1961 — 1963. években.) 157— 158. p. Szerzők k i m u t a t j á k , hogy a fertőző m á jg y u lla d á s a 0 —14 évesek k o r c s o p o rtjá b a n g y ak o rib b m i n t a 15 —39 évesek és a 40 évesek és id őse bbek k o r cs o p o rtjá b a n , m ely u tó b b ib a n viszonylag a le g ritk á b b a n fo rd u l elő. A t á r s a d alm i cso p o rto k közül le g g y a k r a b b a n (b ár csökkenő m é rté k b e n ) az a lk a lm a z o tti réteget, legkevésbé g y a k r a n (b á r növekvő m é rté k b e n ) pedig a m ezőgazdasági n épességet sú jtja. A betegség korspecifikus és szociális r éte g ek szerinti előfor dulási g y akorisá ga felteh ető en az egym ás k ö z ti érintkezések g y ak o risá g áv a l és form áival, az átlagos család-, ill. h á z ta rtá s n a g y s á g g a l stb. is összefügg. V O T R U B E C , C.: Problematika m igrací na 20. m ezinárodním geografickém kongresu. (A v á n d o rlá so k p r o b lé m á ja a 20. nem ze tközi geográfus-kongreresszuson) 158 —160. p. A f ö ld r a jz tu d o m á n y képviselői 1964-ben L o n d o n b a n r e n d e z e tt 20. vilá g k o n g ressz u sán a k 9 szekciója közül egyik a településföldrajz k érd é seit vizsgálta, s ezen belül 16 r e f e r á tu m fo g lalkozott a v án d o rlá so k p r o b le m a tik á já v a l. Szer ző — igen röviden — e re fe r á tu m o k m o n d a n iv a ló já v a l ism erteti m eg az olvasót. V. E.
STANOVNISTVO a Jugoszláv Társadalom tudom ányi Intézet Demográfiai K utató K özpontjának folyóirata 1964. október —december
S E N T I Ć , M .: Karakter istike razvoja sklopljenih i razvedenih brakova и Jugoslaviji. (A h áz as ság k ö té sek és v áláso k a la k u lá s á n a k jellemzése Ju g o s z lá v iá ban.) 329 - 3 3 8 . p. A h áz as ság k ö té sek a r á n y s z á m a a h á b o r ú u t á n egy ideig n ő tt, m a j d s ta b i lizálódott. P o z itív je len s ég k én t kell értékelni, h o g y a 20 év a l a tt i h áz as u lo k a r á n y a csökkent. U g y a n c sa k p ozitív jelenség az is, h o g y n ő t t az olyan h áz asság kötések a r á n y a , ahol a házasfelek különböző nem zetiségekhez v a g y különböző tá r s a d a l m i réte g ek h e z t a r t o z n a k . A v áláso k a r á n y s z á m á n a k n ö v e k e d é s é t n e m sz a b a d eg y é rtelm ű en n e g a tív je lenségnek te k in te n i, m e r t ez az új ház as élet fo rm a k ia la k u lá s á n a k kö v etk ez m én y e . S T O J K O V , N .: Mortalitet dece od tuberkuloze u Jugoslaoiji od 1951 — 1961. доdine. (A T BC o k o z ta g y e rm e k h a la n d ó sá g J u g o s z lá v iá b a n 1 9 5 1 —1961ben.) 3 3 9 - 3 5 7 . p. A 0 —14 éves g y erm e k e k h a la n d ó s á g a a T B C k ö v e tk e z té b e n 1951 és 1961 k ö z ö t t kb. egynyolcadrészére c s ö k k en t, de a jugoszláviai a r á n y s z á m m ég m in dig a le g n a g y o b b a k közé ta r t o z ik E u r ó p á b a n . A n a g y h a lan d ó sá g szoros k a p c so la t b a n v o lt az alacsony iskolázottsági színvonallal, az alacsony jöve dele m m e l és a rossz egészségügyi viszonyokkal. к
460
IRODALOM
M I K I G , F.: Gibanje prezim ena umrlih brsecana 1773 — 1956. (A h a l o t t a k nevei nek v álto z á sa Brseć fa lu b a n 1773 és 1956 között.) 359 —364. p. A t a n u l m á n y az elhalt em berek neve a la p já n v izsgálja a község összeté te lé t családok, nem zetiségek stb. szerint. M I K I G , F.: Ptosvjeta u selu Brseć. (Az is k o lá z ta tá s Brsec faluban.) Szerző az általán o s iskolai o k ta tá s fejlődését vizsgálja 1852 és F oglalkozik azzal a kérdéssel is, hogy m ilyen m é rté k b e n le h et n é p e ssé g v álto zá so k at az á ltalán o s iskolai ta n u ló k a d a ta i a la p já n vetni.
364 —366. p. 1961 k ö zö tt. az általános nyo m o n k ö A. R .
KÖNYVEK M A R C E L R. R E I N H A R D , A N D R É A R M E N G A U D : Histoire générale de la population mondiale. (A világ népességének általán o s tö rté n e te ). É d itio n s M o n t chrestien. P aris, 1961. 597 p. V alóban n ag y s z a b á sú vállalkozás: a népesedés t ö r té n e té r e v o n a tk o z ó k u t a tá s o k szintézisét adni, a tö rté n e le m e lő tti koro k tó l k ezdve a m á so d ik v ilá g h á b o r ú t k övető esem ényekig! Az ism e rtn e v ű szerzők és az előszó írója, A . Sauvij tis z tá b a n is v a n n a k a nehézségekkel. A nehézségeket elsősorban a fo rrá sh iá n y okozza; csak a 19. és 20. szá zad szolgál kellő s ta tisz tik a i a d a to k k a l, míg a 18 —16. sz áz adot, n é m e ly v o n a t k o zá sb a n a 14. századig visszam enően a szerzők , ,p r o to -s ta tis z tik a i” - n a k nevezik. E nehézségek ellenére egészen a kőkorszakig v iss z a te k in t a m ű, té rk é p e k ben is b e m u t a t v a az em ber, ill. az em beri civilizáció a k k o ri te rü le ti k ite r je d é sét a földgolyón, m e g állap ítv a, hogy a népesség tö r té n e te v á n d o r m o z g a lm a k b a n fejeződik ki. Az ism eretek fo rrása az ása tá so k során előkerült csont- és egyéb m a r a d v á n y o k , m elyekből azt is k io lv a stá k , hogy az em b er az 50 éves k o r t is r i t k á n érte el. A tö r té n e le m e lő tti korok népességi, ill. népsűrűségi becsléseinél a m a i p rim itív népek te rületsz ükségleté ből in d u lt a k ki a k u ta tó k . E g y ip to m b a n a k ez deti szám lálások n y o m a i az első d in a sztia k oráig m e n nek vissza, de sta tisz tik a ila g h a s z n á lh a ta tla n tö re d é k e k m a r a d t a k csak fenn. F e ltű n ő a szerzők ó v ato sság a a róm ai biro d alo m népességi a d a ta i te k in te té b e n , összehasonlítva pl. L á n g Lajos 1913. évi m u n k á j á b a n R ó m a népességére közölt becslésekkel. Ü g y látszik, éppen az ú ja b b k u t a t á s o k ellentm ondó eredm ényei fokozzák a szerzők óvato sság á t. P la sz tik u sa n m u t a t j a be a m ű a n a g y j á r v á n y o k p u s z títá s á t , így a p e s ti sét a 6., m a jd a 14. sz áz adban, közben a népesség fellendülési periódusait. A hiá n y o s a d a to k ellenére igen ta n u lsá g o sa k azok a grafikonok, m elyek hosszú perió d u sra — K ín á b a n pl. az utolsó 1900 esztendőre — v ázolják fel a népesség szám a lak u lá sát. L egjellemzőbb ta n u ls á g u k a hullám zó jelleg: fellendülő idő sz ak o k ra ism ét n a g y visszaesések k ö v etk e z n e k és csak hosszú tá v o n fejeződik ki emelkedő tren d . Az átfogó ta n u ls á g o k a t rengeteg érdekes részlet ta r k í t j a , an n á l is in k á b b , m e r t szerzők m in d e n k o r sz a k b a n országonként t á r g y a ljá k a visz o n y o k at. íg y M agyarországgal is ism éte lte n ta lá lk o z u n k : a l l . századi korm egoszlásról Acsádi, Nemeskéri, és H a rsá n y i m u n k á j a a la p já n hoz a d a t o k a t ; b e m u t a t j a a tö rö k népessé g p u sztítás u t á n folyt betelepítés népességi h a t á s a i t stb. L e h e tetlen egy recenzió k e re téb e n is m e rte tn i a 600 oldalas m ű ta r t a l m á t , az Izlám k o n k r é t szám okkal eléggé a l á tá m a s z to t t t ö r té n e té t, a n a g y ázsiai or szágok fejezeteit, A m e rik a K olom busz előtti a d a ta it, m a jd az európai b eh a to lá s esem ényeit, E u r ó p a belső népe ssé görténetét, pl. a 30 éves h áb o rú , m a jd a n a g y j á r v á n y o k p u s z títá s a it és így tovább. A szerzőknek a 18. századból a p o litikai a r it m e ti k a k a p c s á n b ő v e b b kor- és egyéb a d a ta ik v a n n a k , ezek k ö z ö t t m egem lítik H atvani professzort 1757-ből, a halandóságról, főleg a gyerm ek h ala n d ó sá g ró l szóló „új filozófiájá val” .
461 T anulságos a m ű 4 fő fejezetre osz tása is. Az első rész a tö r té n e le m e lő tti idők tő l a 19. századig vezeti az olvasót, a m á sodik az „ ip a ri fo rr a d a lo m m a l” egybeeső európai népességi e x p a n z ió t szem lélteti, míg a h a r m a d ik az európai k iv á n d o r l á s t és a n n a k dem ográfiai k ö v e tk e z m é n y e it tá rg y a lja , az 1815 —1914 idősz akba n. A n e gye dik fejezet a le gújabb időkbe v e z e t el, a k é t v ilá g h á b o rú veszte sé geit és k ö v e tk e z m é n y e it, a náci h a lá ltá b o r o k e m b e r p u s z t ítá s á t é p p ú g y szem lé ltetően m u t a t v a be, m i n t a h á r o m részre o szlott világ (n y u g a t- e u r ó p a i és a m e rikai k a p i ta l is ta országok, a S zovjetunió és a szocialista országok, v a l a m i n t a fejlődő országok) dem ográfiai eg y e n sú ly á n a k m e g b o m lá sát. R á m u t a t n a k arra, h o g y k o r u n k b a n a dem ográfiai válság is v ilá g m é re te k e t ö ltö tt, különös te k i n t e t t e l a föld e g y h a r m a d részén a gazdasági e l m a r a d o tts á g m elle tti tú ln é p e s e désre. B á r m in d e n n e m z e t s a já t f e la d a tá n a k te k in ti a p ro b lé m á k m e goldását, a dem ográfiai helyzet nem ze tk ö zi v o n a t k o z á s b a n is súlyos a g g á ly o k a t kelt. A n é p e ssé g tö r té n e t tá rg y a lá s a so rán a szerzőknek te rm ész ete sen a n é p e sedési elm életekkel, elsősorban M althuséval és ellenzőivel is szem be k e lle tt nézniök. Á llá s p o n tju k sz erin t a h a la n d ó s á g n a k v a n u g y a n összefüggése az élelm i sz erhiánnyal, de e g y ú t ta l sok m á s tényezővel is, m e ly ek a földrajzi k ö r n y e z e t ből, az é g ha jla tból, az end e m ik u s és j á r v á n y o s betegségekből és végül a h á b o r ú k b ó l erednek. Vizsgálva a h á b o r ú k és a betegségek h a t á s á t , m e g állap ítják , h o g y ezek sem k iz árólag a túlné pesedés k ö v etk ez m én y e i. N e m le h et t e h á t egye dül az élelm iszertermelés és a táp lálk o zá si szükséglet szemszögéből nézni a k érdé st, m e r t e k é t tényező az em beri civilizáció sokkal tá g a b b k ere teibe épül be, am e ly e k e t a m a g u k teljes összefüggéseiben kell szemlélni. B.L. Preceding of the Seventh Conference of the International Planned Parenthood Fede ration. (A N em zetközi C saládtervezési Szövetség h e t e d ik k o n feren c iájá n a k an y a g a.) T h e m e : Changing P a tte r n s in F ertility . E x c e r p t a Medica, I n te r n a tio n a l Congress Series. No. 72. A m s te rd a m , 1964. 748. p. A k onferencia an y a g a , a m e ly tíz feje zetre elosztva vaskos k ö t e t e t tö l t meg, k i t ű z ö t t t e m a t i k á j a — a te rm ékenység változó m in tá i — révé n a d e m o g rá fusok érdeklődésére u g y a n ú g y s z á m o t t a r t h a t , m i n t az orvosokéra, ak ik n e k k i a d á s á b a n m egjelent. A k o n fe re n c iá t S ingapore-ban t a r t o t t á k m eg (1963. f e b ru á r 10 — 16.), s m ivel így a r ész tv ev ő k k ö z ö t t sokan képv iselték a fejlődő (elsősor b a n ázsiai) országokat, ezek népességének dem ográfiai problém ái az a n y a g b a n sokoldalú m e g v ilá g ítá st k a p ta k . A k ö t e t első fejezete a te rm é k e n y s é g dem ográfiai, gazdasági és tá rs a d a lm i té n yezőivel foglalkozik. V. H . W hitney a világ népesedése tr e n d jé n e k je le n tő ségét v áz o lta , míg D. V. Glass a fejlett országok népességeinek te rm é k e n y s é g é vel, szü letésk o rláto zá sáv a l k ap c so la to s t a p a s z ta l a to k a t is m e rte tte , am elye k a fejlődő országok s z á m á ra is ta n u lsá g o sak . Szintén európai, főleg lengyel t a p a s z ta la t o k ró l sz ám o lt be B . B ednarski is. A te rm é k e n y s é g re h a t ó té n y e z ő k e t az E g y e s ü lt A ra b K ö ztá rsasá g g al k a p c s o la tb a n H . M . H ussein, P a k is z tá n n a l k a p cso latb an S. A. Z afír, Singapore-val k a p c s o la tb a n pedig Y ou Poh Seng t a n u l m á n y ozta. A ja p á n családtervezési te v ékenységről M . M u ra m a tsu , a bo m b a y -i v iz sgálatokról C. Chandr as ekar an t a r t o t t előadást. A m á so d ik fejezetben foglalt ta n u l m á n y o k a te rm é k e n y s é g r e h a t ó k u l t u rális té n y e z ő k e t v e t t é k szám ba. Az i t t ö ssz e g y ű jtö tt előadások n a g y o b b ré sz t szociológiai jellegűek, b á r i t t k a p o t t hely et egy gazdaságdem ográfiai előadás is, v a l a m i n t S. N . Agarwcda ta n u l m á n y a az indiai te rm é k e n y s é g re h a tó tá rs a d a lm i és k u ltu rá lis tényezőkről. A születésszabályozás m ódszereinek elterjedtségével és h a té k o n y s á g á v a l kapcsolatos ú ja b b t a p a s z t a l a t o k a t a h a r m a d ik fejezet összegezi. Az a lk a lm a z o tt m ó d sz erek e t S. S. Gore bevezető előadása v e t t e sorra, az egyes m ódszerekkel k a pc sola tos ta p a s z t a l a t o k a t külön t a n u lm á n y o k tá r g y a ltá k . E zek so rán C. Tietze és S. Lewit a zselére, k r é m r e és d ia frag m ára, C. van E m d e Boas, S. M atsumolo, H . Ogino és C. Tietze, az időszakos (O gino-K naus) m ódszerre v o n a t kozó vizsg álato k s ta tisz tik a ila g is a l á t á m a s z t o t t eredm ényeiről szám olt be. K . H . M ehlan és F . N o v a k a legális a b o r tu s h a tá s a iv a l, to v á b b i k é t t a n u l m á n y a sterilizációval, a klinik u so k ülése pedig az orális fogam z ásgá tlá s és a m é h e n
462 belüli eszközökkel foglalkozóit. M . S. Calderone, H . H. E issa , A. K in ek , S. W ard és E . M ears az E g y e s ü lt Á lla m o k b an , az E g y e sü lt A ra b K öztársaságban,. Ceylonban, S in g ap o reb a n és B r ita n n iá b a n m egfigyelt születésszabályozási g y a k o rlatró l a d t a k elő. Az e feje ze tben közölt t a n u lm á n y o k g azdag és dem ográfiai sz em p o n tb ó l is érté kelhe tő a n y a g o t t a r t a lm a z n a k . K e v é sb é m o n d h a tó ez el a k övetkez ő fejezetről, a m e ly n e k a n y a g a a családtervezés elterjesztésével, az o k ta tá s és felvilágosítás kérdésével kapcsolatos. A biológiai k u t a t á s o k jöv ő fejlődésével k a pc sola tos fejezet mindössze egy előadásból áll. A n n á l g a z d ag a b b az orális k é s z ítm é n y e k h a s z n á la tá v a l foglal kozó k é t fejezet, az előbbiben a szerkesztők 16, az u tó b b ib a n 5 c ik k e t közölnek. E cikkek á lta l á b a n s ta tis z tik a i m ódszereket h a s z n á ln a k és a dem ográfusok szá m á r a sem érdektelenek. A reprodukció biológiájával foglalkozó előadások a n y o lc ad ik fejezetben ta lá lh a tó k . E fejezetben főleg a gátlószerek biológiai h a tá sa i, v a l a m i n t bioké miai és im m unológiai kérd é sek állnak előtérben, a születésszabályozás h u m á n biológiai, genetikai k ö v e tk e z m é n y e iv e l n em foglalkoztak. A kö v etk ez ő rész a k onferencia kilenc ta n u lm á n y i c s o p o rtjá b a n elhang z o t t előadásokból, vitá ib ó l a d ízelítőt, részben az összefoglaló je lentése k a la p já n . A megbeszélések k ö z ö t t sok dem ográfiai érdekű v olt, m in t p éldául a fo g a m zá sg átlás h a t á s a a születési a r á n y s z á m ra , a term ék etlen ség , az a b o rtu sz és a sterilizáció szerepe stb. T a r ta lm a z dem ográfiai v o n a t k o z á s o k a t a tizedik fejezet is, am ely 26 ország (k ö z tü k h é t európai) családtervezési szövetségeinek n em zeti je le n té se it ta rta lm a z z a . M egjegyzendő, h o g y b á r a konferencián m a g y a r k ü ld ö tt e k n em v e t te k részt, a m a g y a r t a p a s z t a l a t o k r a szám os előadás u ta lt. A.Gy. F O L Y ÓIRА Т С IK K E К
S E K L A N I , M .: M éthode d ’estim ation du ta u x de natalité dans les p a ys a sta tis tique d ’état civil incomplètes. (A születési a r á n y s z á m becslési m ódszere hiá n y o s n épm ozga lm i s ta tis z tik á v a l rendelkező országokban.) R evue T u n isienne de Sciences Sociales. 1964. 1. sz. 15 —26. p. Az u tó b b i időben több oldalról k ísérelték m eg a h iá n y o s sta tis z tik á jú országok n épszám lálási a d a ta in a k k o rre k ció ját, ill. kiegészítését és n é p m o z galmi a d a t a i n a k becslését. E cikk bevezetése t a n u l m á n y o k a t idéz, m elyek a te rm é k e n y s é g és csecse m ő h a la n d ó s á g k ö z ö tti összefüggésekkel foglalkoznak, a k é t jelenség k ö z ö tt többé-ke vésbé szoros ko rre lác ió t k i m u t a t v a . Szerző ezekből a gondola to k b ó l kiin d u lv a a születési a r á n y s z á m becslését dolgozta ki olyan országokra, ahol a népes ségi s ta tis z tik a csak m inim ális in form ác iót t u d szolgáltatni. A m ódszer a la p ja a b b a n áll, hogy a je lz e tt célra összefüggést álla p ít m eg a születési a rá n y sz á m , a csecsem őhalandósági a r á n y és az egy éven aluliak népességi a r á n y a közö tt. L ex is-d iag ram m al szem léltetve, szellemes m a t e m a t i k a i levezetéssel és bizonyos egyszerűsítő közelítésekkel a születési a r á n y s z á m (n) becslésre a k ö v etkező k ép lethez j u t el:
ahol
az egy éven aluliak a r á n y a az össznépességben,
fi— a csecsemőhalálozási a r á n y , a— pedig e n n e k bizonyos h á n y a d á t eredm ényező szorzó, a k ö v etk ez ő k é p le tn ek megfelelően:
ahol d0 — a folyó évből szárm azó egy h ó n a p o n aluli e lh altak , d 1 — a folyó év ből, d2 — pedig az előző évből sz árm az ó 2 —6 h ó n ap o s e lh altak , végül d3 — az előző évből szárm azó 7 —12 h ó n a p o s e lh a lta k szám a, N — a születések sz á m á t jelenti.
IRODALOM
463
A m ódsz er a lk a lm a z á s á n a k a z o n b an nehézsége, h o g y aź ala p u l szolgáló π , α és μ p a r a m é te r e k r i t k á n á lla p í th a t ó k m eg p o n to s a n a kevéssé fe jle tt s ta tis z tik á v a l rendelkező országban. E z é r t a szerző az egyes p a r a m é te r e k r e becslési e ljá rá s t dolgoz ki. Az a szor z ó t a különböző id ő sz ak o k b a n elhalt csecsem őknek az összes csecsem őhalálozá sokhoz való a r á n y á v a l fejezi ki és ez u tó b b i a r á n y o k a t a csecsemőhalálozással regressziós e g yenletek ú t j á n k a p c s o la tb a h o z v a á lla p ítja m eg n a g y s á g r e n d jü k e t. Az egy éven aluliak (л) te k in te té b e n abból in d u l ki, hogy fejlődő országokban, m a g as születési a r á n y és fo k o za to san csökkenő h a la n d ó sá g m e lle tt a népesség k o r s t r u k t ú r á j a kevéssé változik. Az egy éven aluliak a r á n y á t t e h á t a le gutóbbi népszám lálásból, ennek h iá n y á b a n hasonló korm egoszlású m ás népesség a l a p j á n becsléssel á lla p ítjá k meg. A fejlődésben levő orszá g o k b an ez az a r á n y á lta l á b a n 2,6 és 5 % k ö z ö t t alakul ki, átlagos n ag y s á g a 4 % k ö rü l van. É rd e k e s t á b lá k m u t a t j á k be a f e n ti eljárással s z á m í to tt születési a r á n y t a n épm ozga lm i sta tisz tik á b ó l szárm azó v a g y bec sü lt a d a to k k a l eg y b e v etv e, az országok egész sorozatára. Másik összeállítás a л és /.i p a r a m é te r e k különböző érté k ein e k "kombinációiban ( л = 3,5 —4 ,3 % , μ = 90 —1 25% ) m u t a t j a be a s z ü letési a r á n y s z á m s z á m í to tt érté k eit, am ely a je lz e tt h a t á r o k m e lle tt 38 és 4 8 % k ö z ö t t mozog. A születési a r á n y s z á m a dolog te rm ész eté n él fogva azonos n a g y s á g re n d ű az egy éven aluli népességi a r á n n y a l, de a csecsem őhalandóság m i a t t a n n á l m in d ig n ag y o b b . Szerző m a te m a tik a ila g és az e m líte tt összehasonlító t á b lával szem lélteti a szám ítás pontossági h a t á r a i t . A m e g b ízh a tó s ta tis z tik á v a l rendelkező o rszágokban a s z á m í to tt és a tényleges születési a r á n y s z á m egészen közel áll egym áshoz. B. L. S A U V Y , A .: Problèmes de l’emploi et de la population en Économie rurale. (A f o g la lk o z ta to tts á g és a népesedés p ro b lé m á i a m ezőgazdasági országok b an .) Revue T unisienne de Sciences Sociales. 1965. 2. sz. 95 — 119. p. A Centre d ’Études et de Recherches Économiques et Sociales 1964 áp rilisá b a n r e n d e z e tt faluszociológiai sz e m in á riu m á n m e g v i t a t o t t előadása bevezető részében szerző m a g a is hangsúlyozza, h o g y a cím b en je lz e tt p r o b lé m á k a t első so rb an o rszá g o n k én t kellene elemezni, s h o g y ehhez cikke csak á lta lá n o s szem p o n t o k a t n y ú jt. A gazdaságilag gyengén fejlett, m ezőgazdasági országokra á lta l á b a n egy idejűleg jellemző az egy la k o sra j u t ó reáljövedelem alacsonyság'a, a jö v e d e le m elosztás te ré n t a p a s z ta l h a tó n a g y a r á n y ú egyenlőtlenség, a m u n k a te r m e lé k e n y ség, a te c h n ik a fejlődésének sta g n álása , az a k t ív k e r e s ő k o r ú a k jelentős részének m u nka nélkülisége , ill. alulfog lalk o z ta to ttsá g a, a lakosság — ezen belül az a k tív keresők — rosszuitápláltsága , a m a g as születési a rá n y sz á m , a népesség gyors sz ap o ro d ása stb. A m unkanélküliség, ill. alulfoglalkoztatottság' ezekben az o rszágokban elsősorban a jo b b m inőségű ( a d o tt feltételek m e lle tt m űve lésre gazdasági szem p o n tb ó l is alkalm as) földek k o r lá t o z o tt m ennyiségéből, a term elés te c h n ik á já n a k a sta g n álásá b ó l és a népesség, ezen belül az a k t ív kereső k o rú népesség gyors szaporodásából, ill. az erre visszave ze the tő időleges és viszonylagos túlnépesedési te n d en c iáb ó l adódik. A gazdaságilag a k tív k o r ú a k rosszul tá p lá lts á g a a l k a lm a tl a n n á teszi ő k et az in te n zív eb b , n ag y o b b te sti és szellemi erő kifejtést igénylő m u n k á k elvégzé sére, ez u tó b b ia k végzésének h iá n y a pedig éppen a ro sszu ltáp láltság f e n n m a r a d á s á n a k egyik oka stb. A viszonylagos túlnépesedés és a részben ebből adódó m u nka nélküliség, ill. a lu lfo g la lk o z ta to ttsá g a r á n y a i a ttó l a m ó d tó l is függnek, a h o g y a n ezen or szágok leggazdagabb (uralkodó) réte g e a jö v e d e lm é t elfogya szthatja. ( H a pl. a te j e t fürdővíz h e l y e tt is h as z n á lja , a h e ly e tt h o g y bizonyos szem élyek szolgálta tá s a i n a k megfizetésére, e szem élyek e l ta r tá s á r a h as zn á ln á, a tú ln é p e s e d e ttsé g , a lu lfo g la lk o z ta to ttsá g stb. fokozódik és fordítva.) A jöve dele m felhasználási m ó d ja és a népességszaporodás k ö z ö tti eme összefüggésre m á r a 18. sz áz a d b a n Cantillon, a 19. sz áz ad b an Effeitz, m in te g y h a r m in c évvel ez előtt pedig L a n d ry is felh ív ta a figyelm et, érvelésük a z o n b a n n e m részesült kellő figyelemben, első
464
IRODALOM
sorban azért, m e rt a jövedelem f e lh a szn á lá sát le g többnyire csu p án p énz kia dás f o r m á já b a n és n e m te rm ész etb e n i f o rm á b a n képzelik el. A te c h n ik a lassú fejlődését illetően k ü lö n b sé g et kell te n n ü n k az egészség ügyi te ch n ik a , a gazdasági te c h n ik a és a születésszabályozás te c h n ik á ja között. Az egészségügyi te c h n ik á t a m a i gazdaságilag gyengén fe jle tt országok leg tö b b n y ir e a fejlettebb országoktól készen veszik át. A gazdasági te c h n ik á t szin té n , ez u tó b b i elterjesztése a z o n b an igen jelentős, sok éven át t a r t ó belső erő feszítéseket is igényel. Ezzel egyidejűleg valósul meg a születésszabályozás te c h n ik á já n a k fokozatos elterjedése is. N agyjelentőségű a gazdaságilag gyengén fe jle tt országok sz em p o n tjáb ó l az egyes népgazdasági ága k „ p r io r itá s á n a k ” so k a t em le g e te tt k érdé se is. Szerző szerint e h e ly e tt in k á b b egym ással és a népesség szükségleteivel összehangolt egyidejű fejlesztésük je len ten é a m egoldást. Az előadás számos egyéb kérdéssel (nem zeti sz ám vitel bevezetésének je lentősége, jelenlegi fo rm á in a k k r itik a i értékelése, a különféle agrárreform ok, szociális m oz galm ak gazdasági jelentősége stb.) is foglalkozott. Az e lő ad á st k ö vető v i t á b a n elsősorban a gazdag (uralkodó) n ép ré te g tá rsa d alm i-g az d asá g i sze repéről, a f o g y asz tás n ak és a m e g ta k a r í tá s o k n a k a gazdasági fejlődést és a n é pességfejlődést elősegítő ir á n y ítá si módszereiről, az állam osításról, a földosz tásról, az adózási rendszer gazdasági szerepéről stb. e s e tt szó.
I IN D EX 25.191 I DEMOGRÁFIA Megjelenik negyedévenként Felelős szerkesztő : dr. Szabady Egon Szerkesztőség: Budapest, Központi Statisztikai H ivatal, II. Budav László u. 1. Telefon : 35S-530 K iadóhivatal : Budapest II. Keleti Károly utca 18/b. Telefon : 358-530 Kiadja : a Statisztikai Kiadó Vállalat A kiadásért felel a Statisztikai Kiadó V állalat igazgatója Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a Posta Központi Hírlap Irodánál (Budapest V. József nádor tér 1.) és bármely postahivatalnál. Előfizetési dij fél évre 32, —, egész évre 64,— F t Csekkszámlaszám : egyéni 61 272, közületi 61 066 (vagy átutalás az MNB 8. sz. folyószámlájára) 653485 Athenaeum Nyomda, Budapest Felelős vezető: Soproni Béla igazgató
