IR O D A LO M
DEMOGRÁFIAI
FOLYÓIRAT SZEMLE
POPULATI ON S T U D I E S a L ondoni K özgazdasági Főiskola N épességkutató B izo ttság án ak folyóirata Vol . X I X .
No . 2. ( 1 9 6 5 )
S T O L N IT Z , G. J.: Recent M ortality Trends in L atin America, A sia and Africa. (Ü jabb halandósági tren d ek L atin-A m erikában, Á zsiában és A frikában.) 1 1 7 -1 3 8 . p. Á tte k in té st ad a születéskor v árh ató átlagos élettartam — illetve, ahol ez nem áll rendelkezésre, a halálozási arányszám — alapján a halandóság ala kulásáról a fejlődő országokban. A rra a következtetésre ju t, hogy ezek az or szágok viszonylag könnyen elérhetik az 50 —55 éves, születéskor várh ató átla gos élettartam o t, ha a korm ányok megteszik a szükséges erőfeszítéseket. L E V I N E , A . L.: Economic Science and Population Theory. (A közgazdaság tu d o m án y és a népesedés elm élete.) 139 —154. p. A klasszikus közgazdaságtanban a népesség fejlődése nagy szerepet j á t szott. A m ikor azonban a m ú lt század hetvenes és nyolcvanas éveiben a közgaz dászok érdeklődése fokozatosan a m ikrogazdasági elemzés (vállalati problém ák) felé ford u lt és a hosszútávú irán y zato k k u ta tá sa h átté rb e szorult, a közgazdá szok elhanyagolták a népesedési jelenségeket. A legutóbbi évtizedekben k é t gyakorlati problém a — a gazdasági válság, és a fejlődő országok perspektívái — és ennek elm életi v etü letei ú jra a népesség fejlődése és a gazdasági növekedés közötti kapcsolatokra terelték a figyelmet. A népesedési és gazdasági növekedési jelenségek összefüggéseivel foglal kozó újabb tanulm án y o k n ak egyik lényeges hiányossága, hogy általában csak egyirányú összefüggéseket vesznek figyelem be: a népesség növekedésének h a tá sá t a gazdasági növekedésre, vagy m egfordítva a gazdasági fejlődés h a tá sá t a de mográfiai jelenségekre. Kiemeli azonban Orcutt és R ivlin szimulációs m odelljét, valam in t Coale és Hoover „dem ográfiai átm e n e t” elm életét, am elyek sokoldalú an k u ta tjá k , illetve írjá k le ezeket az összefüggéseket (az előbbi a fejlett, az utóbbi az elm arad o tt országokban). CHOW , L. P.: A Programme to Control Fertility in Taiwan. (Term ékenység szabályozási program T ajvanon.) 155 —166. p. T ajvanon k ip ró b áltak egy új, m éhen belül elhelyezett fogam zásgátló esz közt. A 20 —39 éves nőknek 3,6 % -a, összesen 46 600 nő vállalkozott önként az eszköz h asználatára. Az elért eredm ényeket elég jónak ta rtjá k : 100 „nő-évre” 3,8 teherbeesés ju to tt. M A T R A S , J.: Social Strategies of F am ily Formation: Data for British Female Cohorts born 1831 — 1906. (A családalakítás társadalm i stratégiái: az 1831—1906. években született b rit női kohorszok adatai.) 167 —182. p.
274
IRODALOM
Népszám lálási adatok alapján tanulm ányozza a b r itt nők házasodási és gyermekszülési szokásainak változásait. A születésszabályozást alkalm azók és nem alkalm azók csoportját becslés alapján választja szét, am elynek alapja a m axim ális term ékenység és a tényleges term ékenység összehasonlítása. Így korosztályonként és társadalm i rétegenként, meg tu d ja állapítani a születéssza bályozást alkalm azók, a gyerm ektelenek és a három - vagy több gyermekesek arányát. C A L D W E L L , J . C.: Extended F am ily Obligations and Educations: A Study o[ an Aspect of Demographic Transition amongst Ghanaian University Stud ents. (A családi kötelezettségek nagysága és az iskoláztatás: a dem ográfiai átm en et egyik v o natkozásának tanulm ányozása ghanai egyetem i hallgatók között.) 183 —199. p. A ghanai felsőbb városi rétegek dem ográfiai viselkedésének megismerése érdekében 300 egyetem i h allg ató t kérdeztek ki arra vonatkozóan, hogy a kü lönböző családi kötelezettségek, anyagi terhek hogyan befolyásolták a kívánt családnagyságot. Az általános szokás az, hogy a felnőtt férfi igen sok távoli rok o n át is tám o g atja. Ezzel m agyarázható, hogy a m egkérdezettek nagy része úgy gondolta, hogy gyerm ekei szám ának korlátozása nem ja v ítja lényegesen családm agjának any agi helyzetét. A . R. POPULATION a F ra n cia D em ográfiai In tézet folyóirata
19 6 5. Nо. 5. V IM O N T , CL, B A U D O T , J : Les titulaires ď u n diplome d’enseignement technique ou professionnel dans la population active de 1962. (Műszaki vagy szakm ai oklevelek birtokosai a k e r e s ő népesség körében 1962-ben.) 763 — 784. p. A vizsgálat az 1962. évi népszám láláson alapul. Az adatok m agukban fog lalják az iparitanuló-képzés bizonyítványától a különböző állami és m agán, ipari és kereskedelm i o ktatáson á t egészen a technikum i oklevelekig a legkü lönbözőbb színvonalú végzettségeket. F érfiaknál a kereső népesség 10, nőknél 8% -a rendelkezik ilyen bizonyítvánnyal, m elyeket a cikk szakm a szerint tá r gyal, m ajd a „szakm ai v ándorlások” címszó a la tt a ta n u lt m esterségtől eltérő tényleges foglalkozások a d a ta it elemzi. Végső m egállapítása szerint a népszám lálási adatok nem kielégítő pontosságúak és részletes m intavételi vizsgálatokat javasol, m elyek retro sp ek tív m ódon k u ta tn á k a keresők szakm ai m ú ltjá t, vagy az iskolából kikerü ltek m intabeli csoportját kísérnék további pályájukon. S U T T E R , J .: Étude a l’échelle démographique de la frequence et les effets d’une mulalion: l’cdteinte des incisives laterales supérieures. (Egy m utáció gyako riságának és h atásán ak vizsgálata dem ográfiai szinten: a felső oldalsó m etszőfogak h ib ája alapján.) 785 —800. p. A biológusok általáb an m inden em beri m u tációt ártalm asnak ta rta n a k , érdemes te h á t megvizsgálni egy m utáció dem ográfiai vonatkozásait. E rre a cél ra nem a nagym értékben kóros tü n etek alkalm asak, m ert ezeket lehetőleg ki küszöbölik. Ilyen m egfontolások alapján a m etszőfogak rendellenességét v etté k alapul és m egvizsgálták, hogy ilyen m utációjú egyéneknél hogyan alakulnak egyéb egészségügyi és biológiai viszonyaik. A vizsgálat céljára Loir-et-Cher megye összes iskolás gyerm ekei szolgáltak, akik közül 336 esetben állap íto tták m eg a szóban levő rendellenességet, ugyanakkor k iv álaszto ttak hasonló számú ellenőrzésül szolgáló gyerm eket. M egállapításuk szerint bárm ilyen genetikus rendellenesség m agával hoz m ás anatóm iai vagy fiziológiai elváltozásokat. A halálozás az é rin te tt gyerm ekeknél mégsem volt nagyobb m értékű, sőt a fer tőző betegségek előfordulása n álu k volt gyérebb, m int az ellenőrző csoportban. A fejlődésben, te sta lk a tb a n azonban lényegbevágó különbségeket észleltek.
I RODALOM
275
H U R A U L T , J.: La population des Indiens de Guyane francoise. D eu xieme artic le. (F ran cia G uayana indián népessége. M ásodik közlemény.) 801 —828. p. Az előző szám ban ism e rte te tt tan u lm án y fo lytatása, m ely m egvizsgálja az indiánok k ihalásának különböző feltételezett okait (vándorm ozgalom , alko holizm us, táplálkozási hiányok stb.), hogy végül a fertőző betegségek elleni im m unitás h ián y áb an jelölje meg a döntő tényezőt. S U T T E R , J ., GO U X, J . M .: Les equivalents létaux et la mesure démographigue de la mortalitě. (A letális egyenértékek és a halandóság demográfiai m érő szám a.) 829 —850. p. A genetikai k u ta tó k és a demográfusok egyre inkább érdeklődnek egymás eredm ényei irán t. A genetikusok által felállíto tt m odellekben egy generáció halo ttain ak v agy túlélőinek (ill. ezek logaritm usának) kifejezésére genetikai tényezők m ellett a vérrokonsági fok és a környezeti tényező is szerepel. N agy halandóság m ellett a fertőző betegségek és ezzel a környezet szerepe jelentős, míg fejlett egészségügyi viszonyok m ellett a környezet kevésbé ju t szerephez és a genetikai tényezők állnak előtérben. Szerzők m egvizsgálják az általános korspecifikus halandósági arán y n ak exponenciális függvénnyel való megköze lítését, m ajd nagyobb részletességgel a genetikus tényezők által leginkább be folyásolt szülés előtti, m ajd a szülés körüli halandóságot: a halvaszületéseket, az újszülöttkori és csecsem őhalandóságot. Az összefüggéseket elméleti m ajd konkrét a d a to k a t tartalm azó diagram m okon szem léltetik, az abszcisszán az életkor bizonyos (logaritm ikus) függvényét, az o rdinátán az illető kor elérése előtti elhalálozás valószínűségét tü n te tv e fel. Az exogén okok m ia tti halálozá sokat ferde' egyenes, az endogéneket gyors emelkedés u tá n vízszintes egyenes fejezi ki. H árom m egyére vonatkozó vizsgálataik a vérrokon családokban n a gyobb halandóságot m u ta tn a k k i; meglepő, hogy a genetikai hatások nem csak a csecsemőkorban, hanem az összes korosztályokon keresztül érvényesülnek. É T I E N N E , G.: L a population et le développement économique du Pakistan. (Pakisztán népessége és gazdasági fejlődése.) 851—864. p. Átfogó k ép et ad a népesedési helyzetről, az Ázsiára jellemző nagy népsza porodásról, a születésszabályozással kapcsolatos álláspontokról, az ország két, földrajzilag különálló részének eltérő népsűrűségéről, városiasodásáról és gaz dasági erőforrásairól. Szem betűnő a jelentékeny ipari fejlődés, ugyanakkor a m ezőgazdaság elm aradása, ami egyre növekvő gabonabehozatalt tesz szüksé gessé. E téren nagy feladatok v árn ak az 1960. évet követő II. és III. ötéves tervre. * * * A szám K rónika ro v a ta G. J onckheere belga dem ográfus tollából ism erte té st és k ritik ai elem zést közöl Em m anuel Étienne Duvillard de Durand 1806-ban kö zzétett halandósági táb lájáró l (865 —874. p.) A k ritik a elsősorban a halandó sági tá b la összeállításához felhasznált alap ad ato k forrásaira, ezen adatok repre zen tativ itására, a tá b la m u tató ira, kiszám ításának technikájára, Halley h alan dósági táb lájáv al való affinitására té r ki. B. L. 1 9 6 5. N o .
6.
A szám az 1965. augusztus 30 és szeptem ber 10 között B elgrádban meg ta rto tt m ásodik N épesedési V ilágkonferencia anyagainak kritikai értékelését tartalm azza. A K onferencia tém áinak ism ertetését lásd Tekse Kálm án „Az 1965. évi Népesedési V ilágkonferencia. Belgrad, 1965. augusztus 30 —szeptem ber 10. (Demográfia, 1965. évi 3 —4. sz. 425 —430. р.) c., v alam int dr. Andorka R u dolf “ A gazdasági és dem ográfiai fejlődés kérdései az 1965. évi belgrádi N épe sedési V ilágkonferencián” c., a jelen szám ban közölt cikkében (262. p.)
276
IRODALOM
1 9 6 6 . N о . 1.
B A S T I D E , H . — G IR A R D , A .: Les tendences dém ographiques en France et les attitudes de la population. (Dem ográfiai tendenciák és a népesség m aga ta rtá s a F ranciaországban.) 9 —50. p. Az I. N. E . D. 1945, vagyis m egalapítása óta több rep rezen tatív ad atfel v é te lt h a jto tt végre annak a felderítésére, hogy m ilyen m értékben inform ált a franciaországi közvélem ény az ország demográfiai helyzetéről és hogyan ítéli meg azt. Mivel az adatfelvétel m ódszerei és kérdőívei lényegében változatlanok m arad tak , így az 1965 m á ju sá b a n —júniusában, a húsz év előttihez képest je lentősen m egválto zo tt demográfiai helyzetben, v ég reh a jto tt utolsó adatfelvétel bizonyos időbeni összehasonlításokat is lehetővé tesz. A felvétel során elsősor b an a lakosság szám ára, e szám v áltozásának irán y ára és m értékére, az átlagos és a különböző szem pontokból ideális gyerm ekszám ra, a 60 évesek és idősebbek arán y ára, a n y u g d íjk o rh atárra, a külföldiek arányára, a fogam zásgátlás p ro p ag an d ájára és hatékonyságára, az életszínvonal és a term elés m últbeli és a jö vőben v árh ató alakulására, a lakóhelyváltoztatási igényekre és k ilátásokra, a m unkavállalási kilátásokra, a kötelező iskolai o k tatás felső k o rh atárán ak felemelésére, Franciaország területén ek népesség-eltartóképességére stb. v o n a t kozóan te tte k fel kérdéseket. F A B R E , H . —S U T T E R , J .: Opinion médicale sur la contraception et l’avortement. E ssai d’enquéte en douze pays. (Orvosi vélem ény a fogam zásgátlásról és a vetélésről. A datfelvételi kísérlet tizenkét országban.) 51 —74. p. A felvétel kérdőívét tizen k ét ország 2490 orvosának küldték meg. A beér k ezett 365 válaszból 102 az A m erikai E gyesült Állam okból, 93 Franciaország ból, 27 N agy-B ritanniából, 22 Svájcból, 22 Finnországból, 21 Belgiumból, 20 Dél-Afrikából, 14 Olaszországból, 13 A usztriából, 12 D ániából, 9 Görögország ból, 4 P ortugáliából szárm azott. A három részből álló kérdőív az abortuszok legalizálásának következm ényeire, elsősorban az illegális abortuszok szám ára gyakorolt h a tá sá ra , a fogam zásgátlás különböző módszereinek egészségügyi h a tá sa ira és hatékonyságára vonatkozó kérdéseket tarta lm a zo tt. M U G N IE R , M „ S U T T E R , J ., GOUX, J. M .: Organigrammes pour l’étude mécanographique de la parenté et de la féconclité dans une population. (O rganigram m ák a népesség rokonsági kapcsolatainak és term ékenységé nek a tanulm ányozására.) 75 —97. p. Sutter J . és Tcibcdi L. 1956-ban m egjelent tan u lm án y ai m egalapozták a né pesség genealógiájának gépi feldolgozás ú tjá n történő rekonstruálását. J . Sutter 1959-ben p u b lik ált tan u lm án y a e rekonstruálás elveit to v áb b finom ította, a jelen tan u lm án y pedig a családrekonstrukció L . Henry-tól származó módszerére tám aszkodva a rokonsági kapcsolatok és a term ékenység gépesített rekonst rukciójának részletes és rendszeres leírását tartalm azza. P E R O N , Y.: L a population des departemente fran cais ďoutre-mer. (A tengeren tú li francia m egyék népessége.) 99 —132. p. A tan u lm án y Guadeloupe, M artinique és a Réunion-sziget dem ográfiai helyzetének tö rté n e ti alakulását követi nyomon az 1640-es évektől és részletes elemzést n y ú jt jelenlegi dem ográfiai helyzetükről, perspektíváikról és az ezek ből adódó problém ákról. A ta n u lm á n y t Francia-G uyana népességére vonatkozó a d a to k a t ta rta l mazó m elléklet egészíti ki. V. E .
I RODALOM
277
THE MILBANK MEMORIAL FUND QUARTERLY a Milb an k a la p ítv á n y folyóirata 1 9 6 5 . N o . 3.
G U E R R IN , R. F. — B O R G A T T A , E. F.: Socio-economic and Demographic Correlates of Tuberculosis Incidence. (A tuberkulózis előfordulásának gya korisága és a társadalm i-gazdasági, valam in t dem ográfiai tényezők össze függése. 269—290. p. N épszám lálási körzetek a d a ta it faktor-analízis segítségével elemezve szerző m egállapította, hogy a tuberkulózis előfordulása a társadalm i-gazdasági ténye zőkkel és a kulturális színvonallal áll szoros kapcsolatban. E k é t fak to r közül is döntő jelentőségű az iskolai végzettség, illetve az írni-olvasni tudás. Szükségesnek látszik longitudinálisan is vizsgálni az egyes szem élyeket a k iv álaszto tt terü leti egységen belül és egyéb m u ta tó k a t (m int például a csecse m őhalandóságot) is figyelem be venni az értékelésnél, to v ábbá mérlegelni kell, hogy m ilyen nagyságú terü leti egységekre legcélszerűbb számolni az egyes m utatószám okat. G O L D S T E IN , S . —M A Y E R , K . B.: Residence and Status Differences in Fertil ity. (Lakóhely és társadalm i helyzetbeli különbségek a term ékenységben.) 2 9 1 -3 1 0 . p. Az am erikai nagyvárosokon belüli lakóhely (központi területek és elő városok) — a legújabb m intavételi ad ato k szerint — nem befolyásolja a term é kenység színvonalát, ak ár a m egszületett gyerm ekek szám át, akár a k ív á n t gyerm ekszám ot tek in tjü k . 1960. évi népszám lálási adatok szerint a m agasabb term ékenység (1000 nőre ju tó összes gyerm ekek száma) az elővárosokban (suburbs) lakók k ö zö tt csupán a felsőbb társadalm i-gazdasági rétegekbe ta r tozókra korlátozódik. Mind a lakóhely, m ind a társadalm i-gazdasági helyzet befolyásolja a gyerm ekek születése közötti intervallum ot, azonban az összesen szü letett gyerm ekszám ot nem befolyásolja lényegesen. B U R G N IG H T , R. G.: Chronic M orbidity and the Socio-economic Characteristics of Older Urban Males. (Id ü lt m egbetegedések gyakorisága és az idősebb városi férfi népesség társadalm i-gazdasági jellemzői.) 311 —322. p. Providence 60 —64 éves férfi lakossága körében végzett vizsgálat szerint az iskolai végzettség és a családi összjövedelem szignifikáns összefüggést m u ta to tt a je le n te tt id ü lt m egbetegedésekkel. A legutolsó, vagy a leghosszabb ideig fo ly ta to tt foglalkozással kapcsolatban ilyen összefüggést nem leh etett kim u ta tn i. G REG O RY, I.: Retrospective Estimates of Orphanhood from Generation Life Tables. (Az árvaság visszamenőleges adatokból való becslése generációs halandósági tá b lá k segítségével.) 323 —348. p. Az árvaság súlyos következm ényekkel já r az egyénre, de társadalm i kih a tásai is jelentősek, ezért az árvák szám ának ism erete társadalm i és adm iniszt ra tív szem pontból eg y arán t fontos. A becslések m egbízhatóságát biztosítás m atem atik ai m ódszerekkel fokozni lehet, e téren Lotka ú ttörő m unkásságot végzett. Jelen tan u lm án y keretében 1939-ben született, 15 éves m innesotai gyer m ekekre vonatkozó becsléseket 11 329 ugyancsak m innesotai iskolásgyermek m intavételi adatával h aso n líto tták össze, az u tó b b iak at a szülők társad alm i gazdasági helyzete és az ikrek szám a szerint is vizsgálták. K IN G , H ,- D I A M O N D , E . - B A I L E R , J . C. I I I.: Cancer M ortality and Reli gious Preference: A Suggested Method in Research. (E ltérés a rákhalandóság b an egyes felekezetek szerint. E gy jav aso lt módszer.) 349 —357. p. Szerzők tem etkezési vállalatok a d a ta it felhasználva, felekezeti h o zzátar tozás szerint osztályozták a rák b an elhaltakat. A ta lá lt megoszlás m egegyezett a New Y ork City-ben Newill által v é g re h a jto tt felvétel eredményeivel. B . L. Á . 10 D em ográfia
278
IR OD A L ОМ
POPULATION
INDEX
a P rinceton E gyetem N épességkutató In tézetén ek folyóirata
19 6 5. No. 4. F R E E D M A N , R.: The Transition from H igh to Low Fertility: Challenge to De mographers1. (Á tm enet a m agas term ékenységről az alacsony term ékeny ségre: Felhívás a demográfusokhoz.) 4 17—430. p. A term ékenység szám ottevő csökkenése néhány kelet-ázsiai országban — elsősorban T ajvanon, D él-K oreában, H ong-K ongban — arra engednek k ö v e t keztetni, hogy m egindult egy folyam at, am ely bizonyos feltételek fennállása esetén, többé-kevésbé általánossá v á lh a t Ázsia, A frika és Latin-A m erika m agasterm ékenységű országaiban. Az em lített országokban szerzett tap asztalato k alapján az előadó szerint a term ékenység roham os csökkenése azokban az or szágokban v árh ató , ahol: 1. jelentősebb szociális fejlődést értek el, 2. a h alan dóság egy idő ó ta viszonylag alacsony, 3. a lakosság érdekelt többsége kinyil v á n ítja a családnagyság csökkentésére irányuló ó h aját, és te tt is valam ilyen kezdő lépéseket ennek érdekében, 4. v an valam ilyen községekig lemenő szociá lis vagy egészségügyi h atáro zat, am ely alkalm as a családtervezés eszméjének és eszközeinek elterjesztésére, 5. ténylegesen van is hatékonyan szervezett tö rek vés a családtervezési eszme és felvilágosítás elterjesztésére, 6. a fogam zásgátlás h aték o n y m odern eszközei rendelkezésre is állnak. A felsorolt előfeltételek taglalása u tán , ezeknek tükrében, az előadó sorra veszi a m agasterm ékenységű régiókat, m egvizsgálva hogy a csökkenés előfelté telei m ennyiben v an n ak meg és m ire lehet szám ítani az előfeltételek m egvalósu lása terén. A rra a következtetésre ju t, hogy az elkövetkező 5 —10 év folyam án a világ népességének túlnyom ó többségét m agukban foglaló m agasterm ékeny ségű országokban is a term ékenység gyorsuló csökkenésének lehetünk m ajd ta núi. A dem ográfusok abban a helyzetben vannak, hogy az em lített országokban a term ékenység csökkenésének folyam ata szemük előtt, sőt közrem űködésükkel z a jlo tt le. Egyedülálló lehetőségük egyidejűleg tanulm ányozni a dem ográfiai és a szociális tényezők kölcsönhatását, és elemezni nem csak m ag át a folyam atot, hanem előzm ényeit és következm ényeit is. A demográfusok kötelessége, hogy a ta p asztalato k szerzésében és értékelésében összefogva, széleskörű eg y ü ttm ű ködést fejtsenek ki felhasználásuk terén. E nnek a p rogram ját foglalja össze az előadás befejező része. F R E E D M A N , R.: Supplementary Note. The Accelerating Fertility Declinie in Taiwan. (K iegészítő megjegyzés. A term ékenység gyorsuló csökkenése T ajvanon.) 430 —435. p. Szerző az előzőkben ism e rte te tt előadás kiegészítéseként részletes ad ato k kal dokum entálja és elemzi a ta jv a n i term ékenység csökkenését. A D A M S , E. G.: World Population Conference, Belgrade, A ugust 30— Septem ber 10. (Népesedési Világkonferencia, Belgrad, augusztus 30 —szeptem ber 10.) 4 3 5 -4 4 4 . p. ‘ A belgrádi Népesedési Világkonferencia szervezésének, célkitűzésének, részvételi ad atain ak , publicitásának, finanszírozásának, dokum entálásának, program jának és a v iták fő irányvonalának rövid ism ertetése.2 T. J .
1 Az A m erikai Népességi Szövetség Chicagóban ta r to tt 1965. évi ülésének z áró b an k ettjén el m o n d o tt beszéd. 2 A N épesedési V ilágkonferenciáról lásd: Tekse K á lm á n és A ndorka R u d o lf ism ertető it a Demográfia 1965. évi 3 —4. és az 1966. évi 2. szám aib an .
I RODALOM
279
P O P U L A T I O N ET F A M I L L E - B E V O L K I N G EN G E Z I N Л b elg a N épesség- és C salád k u tató K ö zp o n t folyóirata 1 9 6 3. N o . 1.
C U S T E R S , J. L.: Ten Geleide (A folyóirat bem u tatása) 2 —5. p. Az utóbbi évtizedekben a tu d o m án y és a közvélem ény fokozott érdeklő déssel fordul a dem ográfiai kérdések felé. U gyanakkor a hagyom ányosnál szé lesebb értelem ben fogják fel a dem ográfia tá rg y á t, ezért a közgazdászok, statisz tikusok, orvosok, pszichológusok, földrajztudósok és nem utolsósorban a szo ciológusok nagy szerepet játszan ak benne. E felfogás szerint a demográfiai je lenségek m a g y a rá z atá t nagym értékben a családok viselkedésében kell keresni. A m ai korban egyetlen korm ány sem engedheti meg m agának, hogy tu d o mányos m egalapozottság nélküli és ennek következtében nem hatékony in téz kedéseket hozzon. E z vonatkozik a népesedéspolitikára is. E zért a belga kor m ány 1962-ben létrehozta a Népesség- és C saládkutató K özpontot. F eladata a korm ány népesedéspolitikájának tudom ányos m egalapozásán kívül a közvé lem ény tájék o ztatása. Az u tóbbi célt szolgálja ez a folyóirat. D E B I E , P.: Politique familiale et politique démographique. (Családpolitika és népesedéspolitika.) 6 —17. p. Vajon külön lehet-e választani a családpolitikát és a népesedéspolitikát? E rre a kérdésre keres választ a tanulm ány. A m ú ltban e két politika általában szoros kapcsolatban vo lt, a családvédelm i intézkedéseket javaslók általában egyben a születési arányszám növelésére is törekedtek, és a norm ális reproduk ciót népesedéspolitikai intézkedésekkel tám o g atn i kívánók egyben a családok erősítését is p rogram jukba foglalták. T árgyuk alapján meg lehet azonban külön böztetni e k é tfa jta politikát. A családpolitika célja a család jólétének biztosí tása, viszont a népesedéspolitika tá rg y a elsősorban a demográfiai fejlődést kíván ja befolyásolni. V annak ezen kívül speciálisan családpolitikai és népese déspolitikai, v alam in t vegyes jellegű intézkedések. Teljesen azonban nem lehet őket egym ástól elválasztani: a család és a népesedés kérdései szorosan össze függnek egymással. M O R S A , J.: Tendances récentes de la fécondité belge. (A belga term ékenység leg újabb irányzatai.) 18 —50. p. (Ism ertetését lásd a 289. oldalon.) C L IQ U E T , R .: Antropologische Kenmerken van 19- en 20-jarige Vlaamse m an nen пааг de ouderlijke gezinsgrootte. (A 19 és 20 éves flam and férfiak an tro pológiai jellem zői és szárm azási családjuk nagysága.) 51 —101. p. Gyenge, de szignifikáns korrelációt ta lá lta k a családnagyság és egyes antropológiai jellem zők k ö zö tt (figyelembe véve a társadalm i réteget is). Így például a szárm azási család nagysága negatív korrelációban volt a testm érettel, a zsírtartalom m al és az intelligenciával, viszont pozitív korrelációban volt az izom-csont tartalo m m al, a viszonylagos karhosszúsággal. O C K ERS, J .: Vreemde Arbeidskrachten, Arbeidsvergunning en Arbeiderspas. (A külföldi m unkaerő, a m unkavállalás engedélyezése.) B elgium ban a külföldi m unkaerők m u n k av állalását a megfelelő m iniszté rium engedélyéhez kötik. Az E uró p ai Gazdasági Közösség többi országához viszonyítva az erre vonatkozó rendelkezések se különösen elm aradottaknak, se különösen progresszíveknek nem tű n n ek , m indenesetre szükség lenne to vábbfejlesztésükre és egyszerűsítésükre. V A N H O U T T E , J.: Kritische Bespreking van de indices van de bezettingsdichtheid van woningen. (A lakások laksűrűségének jellemzésére szolgáló m u tatószám ok k ritik ai m egvitatása.) 120 —131. p. Javasolja, hogy a laksűrűség m eghatározásánál vegyék figyelembe a csa lá d -stru k tú rá t is, vagyis a családi stru k tú ra alap ján m egállapított lakásszük ségletet hasonlítsák össze a tényleges lakásnagysággal. 10
280
I RODALOM 1 9 6 4 . N о . 2.
W E S T O F F , Ch. F ., Potter, R ., Sagi, Ph. C.: Enkele resultaten van het onderzoek van Princeton over de vruchtbaarheid: 1963. (A princetoni term ékeny ségi vizsgálat néhány eredm énye: 1963.) 1 —15. p. A vizsgálat k é t fő k érdést k ív á n t k u ta tn i: 1. A term ékenységre vonatkozó kívánságok, preferenciák m ennyire h atáro zzák meg a gyerm ekek szám át és a szülések k ö zö tti időközt? 2. Milyen társadalm i és lélektani tényezők befo lyásolják a családtervezés sikerességét? M egállapították, hogy a k ív á n t gyerm ekszám eléréséig a fogam zásgátlás kevéssé h atékony, a házaspárok in k áb b a szülések közötti időt ak arják meg hosszabbítani, m int a m egterm ékenyülést m egakadályozni. A k ív á n t család nagyság elérése u tá n (am elyre általáb an a 30 éves életkor elérése előtt kerül sor) a fogam zásgátlás hatékonysága nagyon megnő. A vallás a k ív án t gyerm ek számon keresztül m eglehetősen erősen, a társadalm i-gazdasági csoport kevésbé erősen, a társad alm i m obilitás pedig egyáltalán nem látszik befolyásolni a te r m ékenységet. M O R S A , J ., V A N D IE R D O N C K , L.: Tendances récentes de la mortalite en Belgique. (A halandóság legújabb irányzatai Belgium ban.) 16 —40. p. A m ásodik világháború ó ta a halandóság erősen csökkent, de sok más n y u gati országhoz viszonyítva még m indig kedvezőtlen. A csökkenés főképpen két periódusban m en t végbe: az 1951 —1952. években, v alam int az 1955 —1959. években. A 2 —15 éves m indkét nem beli gyerm ekek és a 14 —49 éves férfiak halandósága főképpen az első periódusban csökken, a 45 —60 éves férfiaké és a 70 éven felüli m indkét nem belieké pedig főképpen a második periódusban. A 2 évnél fiatalab b gyerm ekek, 60 —70 éves férfiak és 15 —70 éves nők h alan dósága pedig egyform án csökkent m in d k ét periódusban, V A N D IE R D O N C K , L.: Évolution récente des causes de mortalite en Belgique. (A halálokok újabb alakulása Belgium ban.) 41 —63. p. A legtöbb halálok okozta halálesetek száma csökken, négy haláloknál azonban növekedés m utatkozik. E zek: 1. a keringési rendszer betegségei, 2. a rosszindulatú daganatok, 3. a balesetek, elsősorban a közúti balesetek, 4. a v eleszületett fejlődési rendellenességek és különleges csecsemőkori beteg ségek. Az előbbi k é t halálok jelentőségének növekedését nem lehet kizárólag a népesség öregedésével és a betegségek (különösen a daganatok) jobb felisme résével m agyarázni. Jelenleg a haláleseteknek több m in t felét ez a k é t halálok okozza. D A M A S , H.: Le mouvement naturel de la population beige. Son evolution de 1846 a 1960. (A belga népesség term észetes népm ozgalm a 1846 és 1960 között.) 64 —120. p. A kis állam igazgatási területegységekre leb o n to tt adatok elemzése alapján nyom on lehet kísérni a születési arányszám csökkenésének folyam atát, am ely a francia h a tá r m elletti területekről in d u lt ki és fokozatosan á tte rje d t az egész országra. A folyam at hasonlóképpen z a jlo tt le az ország m inden részén, csak időbeli eltolódások voltak. L egújabban a születési arányszám fellendülése m u tatkozik, elsősorban a kisebb term ékenységű vallon vidékeken. O CK ERS, J .: De juridische aard van de kinderbiislag. Van liberaliteit naar sociaal recht. (A családi pótlék jogi term észete. Á szabadságtól a társadalm i jog felé.) 1 2 1 -1 4 0 . p. A családi pótlék jogi értelm ezése változáson m ent keresztül. Az első idő szakban tö b b letb érk én t, tám o g atásk én t fogták fel. Később egyre inkább té rt h ó d íto tt az a felfogás, hogy a családi pótlék „k ö zv etett bér” és „szociális jog” . Így a családi p ó tlék ra való jog, vagyis a gyerm ekek ellátásához szükséges a n y a gi eszközökre való jog az alapvető emberi jogok közé tartozik.
IRODALOM
281
D A M A S , H .: Notice br'eve sur la repartition de la population beige ďapres le recensement general de la population du 31 décembre 1961. (Rövid meg jegyzés a belga népesség terü leti eloszlásáról az 1961. december 31-i nép szám lálás alapján.) 141—149. p. Belgium népességének eloszlása nagyon egyenlőtlen. Az északi és középső rész tulajdonképpen egyetlen nagy v áro st alkot, míg a déli részeken a népsűrű ség kisebb. 1 9 6 4. N o . 3.
D A M A S , H .: La concentration de la population en Belgique. (A népesség kon centrációja Belgium ban.) 1 —23. p. A belga népesség koncentrációja, a L o ren tz görbe segítségével mérve, az elm últ több m in t száz éves időszakban egyre nőtt. A koncentrációja egyes növekedési pólusok körül többé-kevésbé k o n cen trikusan nő. Ezeknek a pólu soknak h a tá sa átfedi egym ást. Az erős helyi autonóm ia következtében nem alakultak ki nagy városok. Az ország középső részén azonban az országterület 16% -án él a népesség 41% -a. Brüsszel uralk o d ik ebben a régióban, a települé sek nagy része azonban 5000 —50 000 lakosú. A településeknek még mindig 20% -a 500-nál kisebb lakosságú, ezek n ag y részt az ország délkeleti részében helyezkednek el. N épességszám uk az egész népességnek csupán 1,91 %-a. V A N H O U T T E , J .: Veroudering van de bevolking in bejaardenproblemen bespreking van de bijdragen, versehenen en Belgie tussen begin 1945 en einde 1963. (A Belgium ban 1945 és 1963 k ö z ö tt a népesség öregedésére és az idős emberek problém áira vonatkozóan m egjelent tan u lm án y bíráló biblio gráfiája.) 24 —59. p. Az öregedés problém ája először a születési arányszám csökkenésével k a p csolatban m erü lt fel, az utóbbi években azonban egyre gyakrabban szerepel önálló tém aként. Különös figyelm et fo rd íta n a k az öregedés társadalm i és gaz dasági következm ényeire és a szükséges intézkedésekre. Az idős emberek pro b lém áival új tud o m án y , a gerontológia foglalkozik. E nnek legfejlettebb ága, a geriátria, az öregkori betegségek m egelőzését és gyógyítását vizsgálja. K i alaku lt azonban a szociális gerontológia is, am ely az idős em berek lakásproblé m áit, foglalkoztatási lehetőségeit, anyagi e llá tá sá t stb. tanulm ányozza. V A N D IE R D O N C K , L . O.: Note sur la mortalite infantile en Belgique. (Meg jegyzések a belgium i csecsem őhalandóságról.) 60 —81. p. A m ásodik világháború óta a csecsem őhalandóság Belgium ban 63% -kal csökkent, de 27,5 ezrelékes jelenlegi értéke m ég mindig meglehetősen nagy. É r dekes fejlődés m u tatk o zik a csecsem őhalandóság területi alakulásában: jelen leg a vallon vidékeken nagyobb a csecsem őhalandóság, ezzel szemben a háború előtt volt kisebb. A városiasabb vidékeken á ltaláb an kisebb a csecsemőhalan dóság, de még más tényezők is szerepet já tsz a n a k m eghatározásában, ezek re azonban a tan u lm án y nem té r ki. A No. 3. m elléklete az öregedéssel és az öregkorúak problém áival foglalkozó m unkák bibliográfiája. 196 4 . N o . 3 .
V A N H E E K , F ., V E R V O O R T , C. E .: Opzel en probleemstelling van een onderzoek betreffende de doorstroming van láger onderwijs naar voorbereidend welenschappelijk onderwijs in Nederland. (Á tm enet az általános iskolából a főiskolai tan u lm án y o k ra előkészítő o k ta tá sb a . E gy H ollandiában végzett vizsgálat b e m u ta tá sa : a vizsgálat célja és a problém a felvázolása.)1 —18.p. H ollandiában az iparosodással k a p c so la tb a n gyorsan nő az egyetemi vég zettségűek irán ti szükséglet. U gyanakkor m eg állap íto tták , hogy igen kevés m unkásszárm azású fiatal já r egyetem re. A leydeni Egyetem Szociológiai In té zete egy lélektani és szociológiai vizsgálat k eretéb en foglalkozott azzal a kér
282
I RODALOM
déssel, hogy m i okozza, hogy a tehetséges gyerm ekek egy része nem ju t el az egyetemi oktatásig. M egállapították, hogy az egyetem i képzettség megszerzé séhez szükséges tehetséggel rendelkező középiskolások nagy többségükben foly ta tjá k tan u lm án y aik at, te h á t a középiskolákban m ár nincsenek nagy ta rta lé kok. E z é rt figyelm üket arra a kérdésre összpontosították, hogy mi határozza meg, hogy az általános iskola elvégzése u tá n a gyerm ek továbbtanul-e. A kö vetkező tényezőket vizsgálták: 1. a szülők társadalm i környezete, 2. a család összetétele, 3. a szülők interakciós sém ája, 4. a szülők általános felfogása a t a nulásról, 5. a családi és iskolai k u ltu rális séma közötti különbség, 6. az iskola m egválasztásakor szerepet játszó m otivációk, 7. a régió szociológiai és szocio gráfiai stu rk tu rá ja . J U L E M O N T , Gh., M O R S A , J.: Le nombre des enfants désirés. (A k ív á n t gyer m ekszám .) 19 —30. p. 150 fiatal házas kikérdezése alapján k övetkeztetéseket vo n tak le az ideá lisnak ta r to tt, (a belga családoknál általában) k ív á n t (a körülm ények figyelmen kívül hagyásával) és a k a rt (az a d o tt körülm ények között) gyerm ekszám , v ala m in t különböző dem ográfiai, gazdasági és szociológiai tényezők közötti kapcso latról. M egállapították, hogy a tényleges a k a rt gyerm ekszám nagyobb a fog lalkozásuk alapján m agasabb státu sú , nagyobb jövedelm ű és m agasabb iskolai végzettségű férfiaknál és nőknél. A dolgozó nők kisebb családot akarnak. Az igen fiatalon házasodok szintén kisebb családot akarnak. A házasfelek (különö sen a férj) testvéreinek szám a pozitív korrelációban van a k ív á n t gyerm ekszám mal. A földrajzi szárm azás (flam and vagy vallon területek, illetve Brüsszel kör nyéke) nem befolyásolja a k ív á n t családnagyságot, pozitív korrelációban van viszont a k ív á n t és a k a rt gyerm ekszám a vallásossággal és az egyházi iskolában való nevelkedéssel. D A M A S , H .: Population de la Belgique. Les migrations intérieures. (Belgium népessége. Belső vándorlás.) 3 1 —62. p. Ism erteti a belső vándorm ozgalom alakulását a század eleje óta. A nnak o kait k u ta tv a m egállapítja, hogy nincs összefüggésben a term észetes népsza porodás különbségeivel, hanem gazdasági okai vannak (iparosodás, a falvak elnéptelenedése, m unkahely keresés), illetve még nagyobb szerepük van a tá r sadalm i tényezőknek (városiasodás). V A N H O U T T E , J .: Overzicht over de Statistiken inzake echtscheiding en scheiding van tafel de bed. (A válási és a jogilag m egállapított különélési statiszti kák.) 6 3 - 9 9 . p. Ism erteti a belga válási és ágytól-asztaltól különválasztási joggyakorlatot és elemzi a válási statisztik ák at. A válási arányszám állandóan nő. E nnek m a g y arázatára tö b b hipotézist lehet előadni. A házasság szétválaszthatatlanságát hirdető érvek és norm ák befolyása csökken. A m egnövekedett jólét és k u l turális emelkedés egyre szélesebb rétegek szám ára hozzáférhetővé teszi a válást. Nem lehet azonban m egállapítani, hogy a rosszul sikerült házasságok aránya is nő-e. A válási arányszám erősen összefügg a h ázasságtartam m al: a házasság ötödik és tizedik éve k ö zö tt a legnagyobb. A férfiaknál és nőknél egyaránt a 30 —35 éves korcsoport a legnagyobb az elválók között. A. R.
I RODALOM
283
KÖNYVEK
Szocial’nüe iszszledovanija. (T ársadalm i k u tatáso k .) S zerk.: NO VIKOV, N. V. —OSZIPO V, G. V. —SZLESZA REV , G. A. Izd. „N au k a ” , Moszkva, 1965. 218 p. A Szovjetunió T udom ányos A kadém iája és a Szovjet Szociológiai Társaság kiadványa, m elyet háro m tag ú szerkesztő b izottság: A. I. Novikov, G. V. Oszipov és G. A . Szleszarev á llíto tt össze, ö t kérdéskörbe sorolható tanulm ányokat, cikkeket foglal m agában. Az első kérdéskör a szociológia általános problémái. Az ide tarto zó tan u lm án y o k a szociológia és a történelm i m aterializm us viszo nyának kérdésével, a szociológia tárg y áv al, m ódszereivel, a konkrét társadalm i k u tatáso k program jával foglalkoznak. A m ásodik kérdéskörbe a társadalmi kutatások módszerét és technikáját ism ertető tan u lm án y o k tarto zn ak . T árgyalják a felvételi adatok statisztikai feldolgozását, a rep rezen tatív felvételt, a lyukkártyagépek és az elektronikus szám ítógépek alkalm azását, a m odellképzést, az állapotfelvételt, a korrelációs elemezést. A társadalmi m unkaügyi problémák keretében az ifjúság m unkára való elő készítését, a szabványosítást, a szakosítást és az autom atizálás szerepét, v ala m int a m unka ta rta lm á n a k m egváltozását tárgyalják. A negyedik fejezet a demográfia és a család társadalmi problémáit öleli fel. E tém ak ö r tan u lm án y ai közül B. C. Urlanisz dolgozata b e m u ta tja az é letta r tam növekedését a S zovjetunióban: a születéskor v árh ató átlagos élettartam (V. N . Sztarovszkij szám ításai szerint) az 1938 —1939. évi 47 évről 1 9 6 2 -1 9 6 3 ig 23 évvel, 70 évre növekedett. U rlanisz ezzel kapcsolatban foglalkozik a nor m ál életkorral (élettartam m al), am elyet helyesebbnek ta r t norm ális életkornak (élettartam n ak ) nevezni és a norm ál é le tta rta m kifejezést egy m ásik kategória szám ára fen n tartan i. E z t a k ateg ó riát úgy h atározza meg, m in t azt az életkort, am elyben leggyakrabban következik be a halál egész életük folyam án kedvező társad alm i és term észeti körülm ények k ö zö tt élő emberek esetében. A norm ál é letta rta m U rlanisz szám ításai szerint a Szovjetunióban 90 év. H a összehason lítju k a v árh ató átlagos é le tta rta m o t a norm ál élettartam m al, azt látju k , hogy 1913 és 1962 k özött „az élet és a halál helyet cseréltek” , am ennyiben az első világháború elő tt a m egélt évek átlagos szám a 33, a meg nem élt éveké 57 volt, ötven évvel később viszont a megfelelő ad ato k 70 és 20 évre változtak. U gyanebben a tém akörben a nők életkörülm ényeinek és m unkájának meg szervezésével, v alam in t a népesség b ő v íte tt reprodukciójával foglalkozó ta n u l m ányában G. A . Szleszarev a nők k o n k rét m unka- és életkörülm ényei, valam int a születési arányszám alakulása közötti kapcsolat kérdésével foglalkozik. A ta nulm ány alapjául a Gorkij városban v é g re h a jto tt k u tatáso k anyaga szolgált. E k u tatáso k során a város különböző n agyvállalatainál dolgozó 8648 férjes nő a d a ta it g y ű jtö tté k be, G. A . Batkisz, a néhány éve elhúnyt szovjet dem ográfus m ódszere szerint. M eghatározott csoportokat vizsgáltak, figyelembe v ették a m unka gépesítettségének m értékét, a képzettséget, a család összjövedelmét és az egy családtagra eső jövedelm et, a lakásviszonyokat, a kényelm i berende zéseket, a gyerm ekintézm ényekkel való ellátottság m értékét stb. V izsgálták a dolgozó nők szabad idejét. Több száz beszélgetést fo ly ta tta k házas nőkkel és egyedül álló anyákkal. M egvizsgáltak több m in t ezer m unkás- és kolhozpa raszti h á z ta rtá st, felhasználták a gyerm ekgyógyászati, a munkaegészségügyi és a szakm ai m egbetegedésekkel foglalkozó intézetek ad atait. A k u ta tá s legkiem elkedőbb eredm ényeit röviden összegezve k itű n t, hogy a koraszülések egyik leggyakoribb oka a nők rendkívüli fizikai megterhelése. A vizsgált 4653 szülésből a koraszülések aránya 4,25 % volt, azoknál a nőknél viszont, akiknek m u n k ája nagy fizikai erőkifejtést igényel (rakodók, kovács sajtoló m űhely m unkásnői stb.) 7,33 % -ot te t t ki. M egállapították to v áb b á, hogy a város gépiparában dolgozó nők m unka körülm ényeinek m egjavítása észrevehetően csökkentette az idő előtt m ester séges táp lálásra fog o tt csecsemők szám át. (Számuk az 1956. évi 25,26 %-kal szemben 1960-ban 22 % -ot te tt ki.)
284
IRODALOM
A dolgozó és nem dolgozó anyák gyerm ekei megbetegedési gyakoriságának vizsgálata pedig azt m u ta tta , hogy az u tóbbiaknál kisebb arányban fordul elő angolkór (rachitis), hypotrophia, emésztési zavar (dyspepsia), viszont valam i vel nagyobb arán y b an az exsudativ diathesis. A dolgozó nők időm érlegének elemzése alapján szerző kiemeli, hogy a tá r sadalm i szolgáltatások ki nem elégítő form ái a szabadidő korlátozásához és a tu d a to s születéskorlátozásra vezetnek. A vizsgálatok további része a lakáshelyzettel kapcsolatosan rá m u ta to tt arra, hogy a nem kielégítő lakáshelyzet negatívan tükröződik a születési arán y szám ban és a csecsem őhalandóság színvonalában. Például 1000 nőre (a szélső k ateg ó riák at vizsgálva) a 9 m 2-nél kisebb lakóterületű lakásokban 995 gyermek, a 10 —19 m 2 lakóterületű lakásokban 1530 gyermek, az 50 —59 m 2 lakóterületű lakásokban 2047 gyerm ek és 60 m 2-en felül 2083 gyerm ek esett. U gyanilyen lak óterületű lakások esetében az 1000 ú jszülöttre eső elhalt csecsemők száma megfelelően 154, 137, 127 és 40 volt. Szerző a vizsgálat eredm ényei alapján azt a k ö vetkeztetést vonja le, hogy a term elésben fog lalk o ztato tt házas nők m unkarendje tek intetében további v á lto ztatáso k ra van szükség. A nőknek a kedvezm ényes m unkarendre való jo g á t nem csak a női szervezet fiziológiai sajátosságai tám asztják alá, hanem az a té n y is, hogy ez idő szerint még a nők megterhelése a h á zta rtásb an elkerülhe tetlen és szükséges. Igen aktuális tém ával foglalkozik A . G. Harcsev „A család további meg erősítésének ú tja i a S zovjetunióban” c. tanulm ánya. A családok felbom lását előidéző okok felderítése céljából m egvizsgáltak a leningrádi városi bíróságnál le fo ly ta to tt 1000 válópert (a Szovjetunióban 1963-ban felb o n to tt házasságok 0,34% -át) és egy külön program alapján in te r jú t készítettek 52 férfival és 68 nővel, akik b e n y ú jto ttá k a válókeresetet. (Az in te rjú k eredm ényei általáb an m egegyeztek a vizsgálat adataival.) A tanulm ány igen értékes dem ográfiai a lap ad ato k at közöl a házastársakról, a házasság kelet kezésének körülm ényeiről, tartam áró l, illetve a válások okairól. A nők a válás okaként leggyakrabban a férj alkoholizm usát (29,2%), durvaságát, ridegségét (26,6% ), a h ázastársi hűség megszegését a férj részéről (15,0% ) és az elhidegedést (12,4%) jelölik meg. A férfiak részéről a leggyakrab ban h iv atk o zo tt okok a jellem ek különbözősége (30,5% ), az elhidegedés (24,5 %), a h ázastársi hűség megszegése a feleség részéről (15,5% ), más nő irá n t tá m a d t szerelem (12,3% ). Az az ok, am ely a házasság felbontásához vezetett, a házasságok 8,3% ában m ár a házasságkötés előtt fennállott, míg a házasságok több m in t 43% ában a házasság első évében keletkezett. Szerző a vizsgálat anyagának részletes elemzése alapján ja v aslato k a t is tesz a válások szám ának csökkentése és a családi kapcsolatok megerősítése érdeké ben. A jav aslato k közül kiem elkedik az alkoholizmus elleni harc, a gyerm ek intézm ények és a közétkeztetési vállalatok szám ának növelése, a szabad idő jó eltöltését szolgáló lehetőségek (klubok, kávéházak stb.) növelése. Végül a tan u lm án y k ö tet „ K ritik a és bibliográfia” címmel különböző elméletek, tételek b írá la tá t adja. E nnek keretében V. V. Msvenieradze a tá r sadalm i fejlődés objektív alapjairól szólva W. Rostom „T he Stages of Economic G row th” с. m ű v ét bírálja, N . V. Novikov a m odern polgári szociológia „scien tis t” irán y zatait, G. M . Andreeva pedig a m ennyiségi és minőségi elemzés vi szonyáról értekezik az em pirikus szociológiában. A kön 5rv e t a szociológiai k u tatáso k helyzetéről szóló beszámoló zárja be. Gy. F. S R B , V.: Uvod do demografie. (Bevezetés a dem ográfiába.) N ákl. Politické L iteratu ry , P rah a, 1965. 225 p. A közelm últban fontos és érdekes m ű jelen t meg a csehszlovákiai „Szocio lógiai K ö n y v tá r” című kiadványsorozatban. A m ű hasonló cím et visel, m in t a M agyarországon 1964-ben p u b lik ált dr. Szabady E g o n : Bevezetés a dem ográ fiába című m unka, a m agyar m űtől eltérőleg azonban nem az egész tém ak ö rt átfogó igénnyel készült.
IRODALOM
285
T árgyalja a népesség fejlődését és összetételét, a dem ográfia elméleti alap ja it és a népesedés törvényszerűségeit. Ezenkívül jó á tte k in té st n y ú jt Csehszlo vákia jelenlegi és m últbeli dem ográfiai jellemzőiről. Ez a jól összeválogatott népesedésstatisztikai alapanyag is felkeltheti érdeklődésünket, nem utolsósorban azért, m ert fölöttébb alkalm as arra, hogy a csehszlovák és m agyar népesedési foly am ato k at hosszabb táv o n összehasonlítsuk. A dem ográfiai kézikönyvek, tankönyvek szokásos rendszere m egszabta a k ét fő fejezet ta rta lm á t és szerkezetét. Az álló népességről szóló fejezet a nem, a kor, a foglalkozás, a m űveltség és a nem zetiség ad atain ak bem u tatásán kívül k itér a népesség egészségügyi állapotának, v alam int ún. funkcionális beosztásá nak (vállalatvezetők, üzem vezetők, részlegvezetők stb.) ism ertetésére is. E bben a fejezetben találh ató a csehszlovák népszám lálási gyakorlatnak a h áztartáso k m egkülönböztetését szolgáló fogalmi m ag y arázata: a háztartásró l, az ún. nép szám lálási h áztartásró l és az ún. lakás-háztartásról. A népesedési folyam atok elemzése c. m ásik fő fejezet a házasságkötés, a válás, a term ékenység, a halandóság és a term észetes szaporulat, valam in t a vándorm ozgalom legfontosabb jellem vonásait b em u tatv a, részletezi még a m unkaerő újraterm elésének, a társadalm i átrétegeződések, v alam int az élet színvonal és a népesedési jelenségek kapcsolatának összefüggéseit. A k é t fő fejezet elő tt foglalta össze szerző a dem ográfia tá rg y á t, a dem ográ fiai tu d o m án y fejlődését és a népesség reprodukciójára vonatkozó ism ereteket. Ez u tá n a népesedés elm életét és a népesedéspolitikát tárgyalja, összefoglalva a szocializmus és a kom m unizm us népesedési törvényszerűségeinek lényegét, illetve a legújabb — második világháború u tán i — csehszlovák népesedés politikacélkitűzéseit. A k ö te te t jól v álo g ato tt szakbibliográfia zárja le. D. D. Gerontological Studies on H ungarian Centenarians. (Gerontológiai tanulm ányok a m agyar százévesekről.) Ed. b y L. H A RA N G H Y . A kadém iai Kiadó, B udapest, 1965. 166 p. H azai vonatkozásban ú ttö rő vállalkozásra szánta el m agát a M agyar T udo m ányos A kadém ia Biológiai T ársaságának gerontológiai osztálya, m időn meg vizsgálta a M agyarországon található, 99 évüket b e tö ltö tt egyének (a to v áb b iak ban százévesek) fizikai és szellemi állapotát, szociális helyzetét, életviszo nyait, azért, hogy egyrészt m egállapítsa a jelenlegi életkörülm ények kö zö tt élő százévesek szervezetének élettani változásait, m ásrészt, hogy igyekezzék meg határo zn i az em beri élet felső h a tá rá t. Az 1960. évi népszám lálás szerint M agyarország m inden 1 millió lakosára több m int 6,7 százéves és idősebb személy ju to tt. A K SH által v é g re h ajto tt, utólagos vizsgálatok (1. Demográfia, 1962. 2. sz. 166 —189. p.) azonban kiderí te tté k , hogy a népszám lálás eszmei időpontjában mindössze 14 egyén tö ltö tte be igazolhatóan a százéves életkort, a 99. életévüket b e tö ltö tt egyének száma pedig további 20 fő volt. 1960. m árcius —április hónapokban, m időn a felmérés készült, a 34 közül 8 -at m ár nem le h e te tt m egtalálni. Az orvos k u tatócsoport által m egvizsgált százévesek szám a 23 fő, ezek k ö zött 3 olyan személy van, ak it a K SH nem k érd ezett ki. A zoknak a százéveseknek a szám a te h á t, akiket a demográfusok és orvosok eg yaránt kikérdeztek, illetve m egvizsgáltak, 20 fő. A vizsgálatban szereplő százévesek kis száma nem teszi lehetővé, hogy adataikból általános k ö v etkeztetéseket vonjunk le, mégis jellemző demográfiai és orvosi vonatkozású jelenségekre hívják fel a figyelmet. A könyv bevezető tan u lm án y áb an H aranghy és Beregi az általános geron tológia n éhány problém ájával foglalkoznak, s kiemelik, hogy sem az élet felső h a tá rá t nem ism erjük, sem azt nem tu d ju k , m ikor kezdődik az öregedés. E gye sek szerint a szervezet öregedése káros folyam at, m ások — s köztük a m agyar gerontológusok is — az öregedést a szervezet élettani folyam atának fogják fel. Kétségtelen, hogy az eddig boncolt esetekben a legöregebb egyéneknél is vala milyen kóros folyam at okozta a h alált. Fiziológiai halállal a gyakorlatban m ind eddig nem találkoztak. A halálokok k özött az öreg embereknél a szív és kerin gési rendszer betegségei, illetve a rosszindulatú daganatok szerepelnek a leg többször. Ném elyek úgy vélik, hogy az emberi élet felső h a tá ra 105 —106 év, m ások szerint 112 —113, esetleg 120 év.
286
IRODALOM
A könyv demográfiai fejezete összehasonlítja a különböző országokban találh ató százévesek szám át és a rra a következtetésre ju t, hogy az ún. elm ara d o tt országokban a százévesek nagy szám a nem valós tényeken alapul, hanem a p o n tatlan korbevallás következm énye. Alig valószínű ugyanis, hogy a szüle téskor v árh ató átlagos éle tta rta m növekedése és a százévesek szám a között fo rd íto tt arán y ú összefüggés lenne. A következtetés helyességét a m agyar vi szonyok elemzése is alátám asztja. M agyarországon 1900-ban a 100 éves kor elérésének valószínűsége 0%ooo volt az újszülöttek szám ára, ez 1958-ban a fér fiak n ál 23%ooo-re, a nőknél 70% 0oo-re n ő tt. Jellemző, hogy a 34 aggastyánból 24 v o lt nő; a nőknek ez az extrém m agas aránya a nők alacsonyabb, illetve a férfiak m agasabb halálozási a rá n y á t bizonyítja. A dem ográfiai fejezet további elemzéseiből kitűnik, hogy a családi állapot nem befolyásolja a 100 év elérésének valószínűségét. A százévesek társadalm i foglalkozási viszonyait részletezve pedig feltűnő, hogy a M agyarországon ta lál ható, 99. életévüket b e tö ltö tt egyének k ö zö tt értelm iségit nem ta lá ltak , és hogy a 34 személy közül 19 v o lt mezőgazdasági foglalkozású. Ezek szerint a mezőgaz daságban tevékenykedőknek nagyobb az esélye a 100 év elérésére, m in t más foglalkozásúaknak. A százévesek életkörülm ényeit elemezve, vizsgálták a sa já t jövedelm et, eltartóik életviszonyait, lakáshelyzetüket, külső m egjelenésüket, tisztálk o d á sukat. A zt ta lá ltá k , hogy körülm ényeik nagyobb részben kielégítők. A százéves kor elérésében az öröklődő tulajdonságoknak van bizonyos szerepük, m egállapítható ugyanis, hogy a százévesek szülei is viszonylag hosszú életűek voltak. A születési sorrendet figyelembe véve, főleg az első, s u tá n a a m ásodszülötteknek van lehetőségük a 100 éves kor elérésére. M egállapítható az is, hogy a 100 évesek nagy term ékenységű családokból szárm aznak, s a nők, de különösen a férfiak term ékenysége m agasabb a kor csoportjukban m eg állap íto tt átlagnál. Az em bertani vizsgálat 23 személy a d a ta it tartalm azza, vizsgálja a te s t súlyt és m agasságot, az ülő m agasságot, a fej, a mellkas és a végtagok antropo lógiai indexeit, következtetések levonására azonban nem vállalkozik. Az értékes k ö te t belgyógyászati, röntgen, táplálkozástudom ányi, pszichiát riai, sebészeti, szemészeti, fogászati vizsgálatok elemzéseit is tartalm azza az előzőkben ism ertetett, demográfiai vonatkozású tanulm ányokon kívül. A 23 egyénből 17-et belgyógyászati szem pontból egészségesnek találtak , nem szám ítva a szervek öregkori sorvadását. A 100 évesekre egyébként jellemző v o lt az érfalak m erevsége és általáb an a keringési és légzési ap parátus csökkent teljesítm énye. A nem egészséges százéveseknél keringési- és légzőrendszer betegségeket talá ltá k . A röntgenvizsgálat a csontokban calcium-szegénységet ta lált, osteoporosist viszonylag ritk á n figyeltek meg. A kézízületek arthrosisos elváltozásai csaknem m inden egyénnél m egtalálhatók voltak. A táplálkozástudom ányi vizsgálatok b epillantást engedtek a százévesek anyagcseréjébe és tápan y ag -, illetve vitam inszükségletébe. Az aggastyánok alapanyagcsere értéke alig 50—55% -a a 25 évesek alapanyagcsere értékének. Figyelem re m éltó tény, hogy ebben a korban csökken a te s t zsírtartalm a. A leg fontosabb a szervezet szám ára a vitam inok biztosítása, mivel a viszonylag jól tá p lá lt százéveseknél is hypovitam inosist észleltek. A pszichiátriai vizsgálat részletesen foglalkozik az öregedés elm ekórtani vonatkozásaival, az egyén és a környezet kapcsolatának jelentőségével, m ajd egyénenként röviden összefoglalja az elváltozásokat. A százévesek k ö zö tt nem v o lt operált személy, sebészetileg szám ba vehető elváltozásaik közül a m ozgásszerviek a legjelentősebbek. A könyv utolsó fejezete igen érdekes esettan u lm án y t közöl egy 102 éves nőről, aki influenzában b eteg ed ett meg és tüdőgyulladásban h a lt meg..P J H E N R Y , L.: Perspectives démographiques. (Népesség előreszám ítások.) Éd. I. N. E. D ., Paris, 1964. 95 p. A m ásodik világháború u tá n a dem ográfiai prognózisok készítése m ind in k áb b előtérbe került. Az elm élet azonban elm aradt a gyakorlat m ögött.
IRODALOM
287
Olyan könyv pedig, am elyik kizárólagosan a perspektivikus szám ításokkal fog lalkozna és á ttek in ten é m ind az elmélet, m ind a gyakorlat nehézségeit és já r ható ú tja it, m ind ez ideig még nem jelen t meg, m in t ahogy azt a szerző is meg jegyzi. A jelen könyv azoknak az előadásoknak összefoglalása, am elyeket szerző k é t éven keresztül a párizsi egyetem Dem ográfiai Intézetében ta rto tt. M agában foglalja m indazon tényezőknek — születés, halál, vándorlás — m élyreható vizsg álatát és elemzését, amelyek befolyást gyakorolnak a népesség jövőbeni alakulására, főleg nem és kor szerinti stru k tu rális változásaira. K ülönösen figyelem re m éltó a m egszületendő új generációk, vagyis az élveszületések alakulásának becslését tárgyaló III. és IV. fejezet. E bben nem csak az előző évek születési m ozgalm ának extrapolációjával foglalkozik, hanem elemzi az élveszületéseket befolyásoló egyéb tényezőket is, így pl. a házasodás, a születések közötti id ő tartam stb. v izsgálatát, kohorsz módszerrel. A belső vándorlásoknak egy-egy te rü le t népességére gyakorolt h atá sá t külön fejezetben tárg y alja, úgy a vándorm ozgalm at befolyásoló okokat, m int a vándorlás következtében a népességben lé tre jö tt stru k tu rális változásokat. Végezetül a különböző népességkategóriák — iskoláskorú, ak tív népesség stb. — perspektivikus szám ításával foglalkozik. K ülön érdem e a könyvnek, hogy fejezetenként többféle szám ítási m ódszert ism ertet, a kézi szám ításoktól az elektronikus számológépek használatáig, gyakorlati tan á c so k a t ad a hiányzó alapadatok felhasználására, a képletek egy szerűsítésére stb., végül pedig hogy valam ennyi szám ítási m ódszert gyakorlati szám példákon m u ta tja be, ami a könyv d idaktikai érték ét is növeli. P. E . L E D E R M A N N , S.: Alcool, alcoolisme, alcoolisation. (Alkohol, alkoholizmus, az alkoholizáció.) Presses U niversitaires de France, Paris, 1964. 613 p. Az I. N. E. D. korábbi, hasonló című k ö tete az alkoholizmus fiziológiai, gazdasági és társad alm i vonatkozásaival foglalkozott, ez a m unka viszont az alkoholizm usnak a halandósággal, a m orbiditással és a balesetekkel való összefüggéseit tárgyalja. A francia férfiak halandósága a 40. és 65. életév kö zö tt — akár a francia nők, ak ár m ás országok férfi halandóságával h asonlítjuk össze — rendellenesen nagy. A férfiak nagyobb h alandóságát különböző tényezőkkel lehet m agyarázni: a háborúkkal, a foglalkozási veszélyekkel, a dohányzással stb. Az alkoholfo gyasztás is besorolandó azok közé a tényezők közé, am elyek a francia férfiak és nők közötti rendellenesen nagy halandóság különbséget előidézik. T iszta al koholra átszám ítv a F ranciaországban a legnagyobb az alkoholfogyasztás azok közül az országok közül am elyekre vonatkozóan statisztikával rendelkezünk. Az egyes foglalkozási csoportok halandóságának vizsgálata francia adatok alap ján azt m u ta tja , hogy m eglehetősen szoros korreláció van közvetlenül az alkoholizm usnak (pl. m ájzsugorodás) és egyéb okoknak tu lajd o n íth ató halandóság, például a tü d ő b aj, rák, baleset, öngyilkosság, tüdőgyulladás nagy sága között. Ezenkívül angol és am erikai életbiztosítási vizsgálatok is azt bizo n y ítják , hogy az alkoholt rendszeresen fogyasztók halandósága lényegesen ked vezőtlenebb. Az alkoholizm us egyébként jelentős te rh e t jelent az egészségügyi ellátás szám ára. A rendszeres alkoholfogyasztók ugyanis gyakrabban betegek és gyakrabban áldozatai baleseteknek. Szerző lognorm ál eloszlást feltételezve, az egy főre eső alkoholfogyasztás átlagából k iszám íto tta azoknak az ará n y á t, akiknek alkoholfogyasztását tú l zo ttn ak kell tekinteni. Az összefüggés a k ö v etk ező: 3 m2 Pao = 4 ‘ 100 ahol p 20 azoknak arán y a, akik napi 20 centiliternél több tisz ta alkoholt fogyasz tan a k , m pedig az évi átlagos alkoholfogyasztás (liter tiszta szeszben kifejezve). E szerint a kb. 30 millió feln ő tt franciából 7% , vagyis 2 millió tek in th ető túlzo tt alkoholfogyasztónak. A . R.
288
IRODALOM
R A I N W A T E R , L.: F am ily Design. M arital Sexuality, F am ily Size and Contraception. (Családtervezés. Szexualitás a házasságban, családnagyság és születésszabályozás.) Aldine, Chicago, 1965. 348 p. A családtervezés kérdéseinek vizsgálata rendkívül összetett feladat. K ülön böző k u ta tó k különböző m ódszerekkel p ró b álják feltárni a tendenciákat, össze függéseket, törvényszerűségeket. E könyvben az elemzés m ódja inkább kvali ta tív és tájék o ztató jellegű. A feldolgozás során jelentős helyet foglalt el a meg k érdezettek eredeti válaszainak idézete és ism ertetése. Ezeknek a vélem ények nek a kiválogatásával és csoportosításával m u ta tja be szerző a jellemző tén y e zőket. A tan u lm án y a „P lanned P arenthood Federation of A m erica” kezdem é nyezésére, a Social R esearch Services ad atg y ű jtése alapján készült; 409 m eg k érd ezett személy v álaszát dolgozza fel. Ezek kö zö tt 152 házaspár, 50 férj és 55 feleség (akiknek h áz a stá rsá t nem kérdezték) szerepel, így összesen 257 család v a n képviselve. A m intavétel szándékos kiválasztással tö rté n t, társadalm i osztály és vallás szerint m eg h atáro zo tt arányban. Figyelm en kívül hag y ta a felső társad alm i rétegeket. A közép és alsó társadalm i osztályt vizsgálja, m in d k ettő t további k ét-k ét csoportra bontva. A vélem ények differenciáltságá val indokolja ezt a négy rétegre b ontást. Az összeírok 51 „iránykérdés” alapján kérdezték ki a szem élyeket, hang súlyozva a „beszélgetés” jelleget. A válaszokat lehetőleg a m egkérdezettek saját szavaival jegyezték fel. Ahol szükséges volt, táblázatokkal, felsorolással, próbá val (pozitív-negatív) segítették a válaszadást. E gy kikérdezés átlagosan 2 és 1/4 óráig ta rto tt. A személyi adatokon túl a kérdések zöme a családtervezés, a sze xuális kapcsolat és a védekezési módszerek köré csoportosult; még azoknál a kérdéseknél is, ahol adatszerű választ le h ete tt adni, „in d o k o lást” k é rte k . A könyv szerzője k ét fókusz köré csoportosítja a vizsgálatokat: 1. keresi azo k at a tényezőket, am elyek m eghatározzák a k ív án t családnagyság kiválasz tá s á t; 2. k u ta tja azokat a tényezőket, m elyek befolyásolják a házaspárokat a családtervezési módszerek kiválasztásában. Az elemzésnél abból in d u lt ki, hogy a fejlett n y u g ati társad alm ak b an a term ékenység úgyszólván kizárólag a születésszabályozási gyakorlat függ vénye. T udakolja te h á t, hogy mi a vélem ény az ideális családról, hogy a meg k érdezett „terv szerű en ” alak íto tta-e ki családját, s — ak ár igen, ak ár nem — m iért te tte úgy? Az elemzés b e m u ta tja a családi „szereposztás” , a házastársak k ö zö tti egyetértés vagy vélem énykülönbség, a szexuális harm ónia vagy disz harm ónia és az em lített k é t fő szem pont k apcsolatát is. Term észetesen vizsgálta a születésszabályozási módszerek kialak ításán ak ténvezőit is az e m líte tt csoportok és faktorok vetületében. H. L. FOLYÓIRATCIKKEK
M I T R A , S.: Model Fertility Tables. (Term ékenységi táblam odellek.) Sankhya, Ser. В. No. 27. 1965. P a rts 1,2. 1 9 3 -2 0 0 . p. Jelen tan u lm án y célja olyan term ékenységi táblam odell-sorozat m egszer kesztése, am ely lehetővé teszi a korspecifikus születési arányszám ok egy való színű sorozatának kiszám ítását, h a bizonyos nem korspecifikus term ékenységi index (pl. az általános születési arányszám ) ism ert. A vizsgálatokhoz 57 ország 80 olyan fa korspecifikus születési arányszám so rozatát h asználták fel, am elyeknek m egbízhatósága m egfelelt a céloknak. (Az arány szám o k at 45 éves korig bezárólag az anyák ötéves korcsoportjai sze rin t szám íto tták , figyelembe véve az illegitim élveszületéseket is.) Ezenkívül m inden sorozatra k iszám íto tták : a) az általános term ékenységi arán y szám ot (f ), b) a nem ek és k o r szerint korrigált (fe) születési arányszám ot (az adott n a p tá ri évben m egfigyelt összes élveszületések szám át v iszo n y íto tták a 15 —44 év korú a n y á k .— rendre 1, 7, 7, 6, 4 és 1 m ennyiségekkel — súlyozott számához).
IRODALOM
289
Ezek alapján m eghatáro zták : a) az f és az fa-k közötti korrelációs eg y ü tth ató k at, b) az fc és az fa-k közötti korrelációs eg y ü tth ató k at, c) az fa-k korrelációs m átrix át. Az u tóbbi m á trix b an az egym ásra következő szomszédos korcsoportok közötti korrelációs eg y ü tth a tó k a legnagyobbak és értékük a korral eg yütt nö vekszik. E zért lehetséges eljárás a korspecifikus születési arányszám ok becslése ad o tt korcsoport ism ert arányszám a alapján. Az első k ét típ u sú korrelációs eg y ü tth a tó k korcsoportonként m ajdnem teljesen m egegyeznek és értékeik az első és utolsó korcsoport kivételével m a gasak (0,9-nél nagyobbak). Így az f és az fc m ennyiségek egyaránt jól felhasz nálható k és egym ástól függetlenül kezelhetők. Segítségükkel a korspecifikus születési arányszám ok táblam odelljei m egszerkeszthetők, amelyek m egadják az fа-k érték eit alkalm as f és fc értékek m ellett. A tan u lm án y közli ezeket a táblam odelleket 40-től 225-ig terjedő f értékek m ellett (az fc megfelelő in terv allu m a 10-től 50-ig terjed). A 15 —19 éves és 40 — 44 éves szélső korcsoportokra a term ékenységi arányszám okat lineáris regreszsziók alapján becsülték. A táblam odellek ellenőrzése kielégítő eredm ényeket ad o tt, bár bizonyos európai típusú term ékenységű népességekre nem alkalm azhatók. (A modellek szerint a term ékenység m axim um a a 25 —29 éves korú nőknél jelentkezik.) A m odellek m egszerkesztésénél nem v e tté k figyelembe a házasodási kor, a szülési szokások, a társadalm i-gazdasági tényezők stb. okozta különbségeket. T. K . M O R S A , J .: Tendetices récentes de la fécondité belge. (A belga term ékenység legújabb alakulása.) Population et familie — Bevolking en Gezin, 1963.1. sz. 1 8 - 5 0 . p. A cikk Belgium term ékenységének alakulását a következő m u tató k segít ségével vizsgálja: az évi születésszám alakulása, a nyers születési arányszám , a születések gyakorisága az an yák korcsoportja, a házasság ta rta m a és a szü letési sorrend szerint. A vizsgálat az 1939-től 1960-ig terjedő éveket öleli fel és am ennyiben lehetséges, az a d a to k a t regionális b o n tásban (a flam and és v al lon nyelvterület szerint) is elemzi. A háborús évek a la tt a születések szám a erős esést m u ta to tt, am elyet 1946ban ugrásszerű emelkedés sz a k íto tt félbe, m ajd néhány évi ingadozás után, 1952-től kezdve egyenletes emelkedés következett. Az any ák korcsoportja szerinti elemzés azt m u ta tja , hogy a háború u tán az alacsonyabb korosztályokban lényegesen több születés tö rténik, míg a 30 éven felüli korosztályoknál csökkenés m utatkozik. 1951-től kezdve az átlagos gyerm ekszám egyenletesen növekszik; a h áború előtti értéknek 120 százaléka. M egállapítható, hogy a rövid ideig fennálló házasságokból is több gyermek születik, m in t a háború előtt. E z t egyrészt az a körülm ény m agyarázza, hogy a nők általáb an k o ráb b an m ennek férjhez; m ásrészt az, hogy a családtervezés keretében a születések általáb an szintén a házasság első éveire esnek. 1939-ben az elsőszülöttek az összes születések 36,5 százalékát ad tá k ; ez a szám 1960-ban alig v á lto z o tt; növekedés tap asztalh ató a m ásod-, harm adsőt még a negyedszülöttek százalékarányának alakulásában is, mig az összes születésekben egyre kisebb súllyal szerepelnek az ennél m agasabb sorszám ú születések. N y. Zs. K IS H , L.: Sam pling Organizations and Groups of Unequal Sizes. (A m in ta vétel szervezése és különböző nagyságú csoportok.) American Sociological Review. 1965. 4. sz. 564 —572. p. M intavételi megfigyeléseknél gyakran a m intavételi egység (például teljes iskolák) csoportjának jellem zőit (például bizonyos ta n tá rg y a k o k tatásán a k elő fordulását) figyelik meg és az ebből szám ított indexet rendelik hozzá a csoport összes eleméhez (pl. az iskola összes tanulójához). A k u ta tó k a t általában az egy ségjellemzőknek az egyes elemekre gyakorolt h a tá sa érdekli. A zonban sokan
290
IRODALOM
hibásan a megfigyelési egységeknek auto m atikusan egyenlő súlyokat adnak, m in th a azok egyszerűen egy sokaság elemei lennének. Például sok, de kislétszámú iskola megfigyelése alapján az adatokból levonják a következtetést: „az X ta n tá rg y a t nem o ktató iskolák az összes diákok 2 % -át ta n ítjá k ” ; ahe ly ett, hogy m eg állap ítan ák : „az iskolák felében nem folyik az x tá rg y o k tatá sa ” . A súlyozatlan Yg csoportátlag és a (súlyozással k a p o tt”) Ye elem átlag ilyen ese tekben jelentősen eltér egymástól. Szerző részletesen foglalkozik a különböző súlyozásokkal (pl. az egyes csoportok num erikusán jellem zett jelentőségével), vagy egyszerűen a csoportok nagyságával szám ított elem átlagok alapján végzett becslésekkel. M egm utatja, hogy az Ye becslése efficiens, h a az egységeket az ezekben foglalt elemek szám ával arányos valószínűséggel v álasztjuk ki. B eha tóan vizsgálja a to rzításra jellemző Ye — Yg = Yg R ny.CnCy különbségeket, am elyben az a egység Ya jellem zője és N a nagysága, m in t változók közötti korrelációs eg y ü tth ató , Cy és Cn pedig a k é t változó variációs együtthatója. Az ism ertetett m egfontolásokat számos gyakorlati példa illusztrálja. Szerző b e m u ta tja az eredm ények alkalm azási lehetőségét is néhány k u ta tá s tervezésé nél. T. K . K A M E R S C H E N , D. R.: On an Operational Index of ,,Overpopulation”. (A „ tú l népesedés” gyakorlati indexe.) Economic Development and Cultural Change. 1965. jan. 169 —187. p. W A L L E van de, E .: On an Operational Index of ,,O v e r p o p u la tio n A Comment. (Hozzászólás A „túlnépesedés” gyakorlati indexe с. cikkhez.) Economic Development and Cultural Change. 1965. okt. 9 1 —93. p. D. R. Kamerschen cikkében olyan em pirikusan alkalm azható, a túlnépese dést mérő index m egalkotására törekszik, am ely helyettesítheti a deduktív jellegű indexeket és meglevő a d ato k ra tám aszkodik. A túlnépesedés legmeg felelőbb m érőszám ának az eltarto ttság i a rá n y t m inősíti, azaz túlnépesedettnek te k in t m inden olyan országot, ahol a 20 év a la tti és 65 év feletti népesség, v ala m int a gazdaságilag ak tív (20 —64 évesek) népesség arányának százszoros szor z a ta nagyobb száznál. A következőkben arra törekszik, hogy az egy főre eső term elési érték, vagy a népesség növekedésének ütem e stb. m u tató k k al szemben, az e lta rto tt sági arán y túlnépesedés m érésére legalkalm asabb v o ltá t bizonyítsa. A datai 32 országra vonatkoznak, 1939., 1952 —1954. és 1961. évekre vonatkozóan. N éhány ország esetében az e ltarto ttság i arány és az egy főre eső term elési érték szegény, fejlett és gazdag országok szerinti kategóriái, vagy a nemzeti jövedelem növekedésének ütem e egy-egy országra vonatkozóan ellentétes ér telm ű, azaz egyik m u ta tó szerint túlnépesedett, a m ásik m u tató szerint alul népesedett országgal állunk szemben. Szerző azonban úgy véli, hogy az általa k o n stru á lt index tek in th ető helyesebbnek, m ert a fejlődő gazdaságokban vagy országokban a nem zeti jövedelem m érésének problém ái, vagy a pénzgazdálko dás kérdéses vo lta az utóbbi m u ta tó k helyességét kétségessé teszi. A folyóirat egy későbbi szám ában E. van de Walle beigazolja, hogy stabil népességet feltételezve, az eltarto ttság i arán y a születések és halálozások a rá nyától, illetőleg a v árh ató éle tta rta m és a b ru ttó reprodukciós eg y ü tth ató érté kétől függ. A. J . Coale és P. Demény tá b lá z a taira tám aszkodva pedig hangsú lyozza, hogy az eltarto ttság i indexet a halandóság változása sokkal kevésbé befolyásolja, m int a term ékenység csökkenése. T ehát lényegében az egy főre eső jövedelem és a születéskorlátozás g yakorlata vagy hiánya dönti el azt, hogy valam ely állam ot túlnépesedettnek lehet-e tekinteni vagy sem. D .D .
IN D E X 25.191 DEM O G RÁ FIA M egjelenik negyedévenként Felelős szerkesztő: dr. Szabady Egon Szerkesztőség: B u d a p est, K S H N épességtudom ányi K u ta tó Csoport, V., V eres P álné u. 10. Telefon: 380— 121 K ia d ó h iv a ta l: B u d ap est II. K eleti K áro ly u tc a lS /b . T elefon: 358— 530 K iad ásért felel a S tatisztik ai K iadó V állalat igazgatója T erjeszti a M agyar P osta. E lőfizethető a P o sta K özponti H írlap Iro d án ál (B udapest V. József n ád o r té r 1.) és bárm ely p o sta h iv a ta ln á l. Előfizetési díj fél évre 32,— , egész évre 64,— C sekkszám laszám : egyéni 61 272, közületi 61 066 (vagy á tu ta lá s a MNB 8. sz. folyószám lájára) 66.1547 A th en aeu m N yom da, B udapest. Felelős vezető: Soproni Béla igazgató
