POPULATION STUDIES. a Londoni Közgazdasági Főiskola Népességkutató Bizottságának folyóirata. Vol. XXIII. No. 2. (19fi9)

IR O D A LO M

DEMOGRÁFIAI

F O L Y Ó IRA T S ZE M L E

POPULATION STUDI ES a Londoni Közgazdasági Főiskola Népességkutató Bizottságának folyóirata Vol. X X III. No. 2. (19fi9)

L E I B E N S T E I N , H .: P itfa lls in Benefit-Cost A n a ly sis o f B irth P revention. (A születésmegelőzéssel k apcsolatos m e g ta k a rítá s -r á f o rd ítá s elemzés b u k ­ ta tó i.) 161— 170. p. A ta n u l m á n y á t te k i n té s t a d arról a m ódszerről, am e ly e t E n k e, Meier és m á so k alk a lm a z n a k a születés megelőzéssel kapcsolatos m e g ta k a rítá s -r á f o rd ítá s a r á n y kiszám ításához. A szerző r á m u t a t e sz ám ítások h iá nyossága ira, m a jd a m ódszer ja v ítá s a in a k a lehetőségeire. Más feltételezésekkel kidolgozott modellje és az Enke-féle modellek a la p já n v é g z e tt sz ám ításo k eredm ényei teljesen ellen­ té tesek is lehetnek. E z a modell sokkal érzékenyebb a tényleges a d a to k r a , m in t a szokásos form ulák. H E N I N , R . A .: The P atterns and Causes o f F ertility D ifferentials in the S u d a n . (A te rm é k e n y s é g különbségeinek oka és szerkezete S z u d án b a n .) 171— 198. p. Az 1961— 1962-ben v é g r e h a jto t t viz sgálat a n o m á d és a le telep e d ett lakos­ ság term ék en y ség i különbségeinek t a n u lm á n y o z á s á t célozta. E g y k o ráb b i t a n u lm á n y a különbségek n a g y s á g á t elemezte, a jelenlegi ezek te rm é sz e té t és o k ait kísérli m eg felmérni. Az okok részben a ház asság k ö té sek különbségeiből erednek részben orvosi és pszichológiai jellegűek. L A S L E T T , P . : Size and Structure o f H ousehold in E n g la n d over Three Centuries. (A h á z ta r tá s o k n a g y s á g á n a k és összetételének h á r o m évszázados alakulása A n gliá ban.) 199— 223. p. Az 1841. évi első h iv a talo s angol népszám lálás előtti időről, egészen 1574-ig visszam enően, 100 község népességjegyzékei a la p já n kísérli m eg a t a n u lm á n y idősorok összeállítását a h á z ta r tá s o k n a g y s á g á n a k és összetételének a la k u lá ­ sáról. A h á z ta r tá s o k átlagos n a g y s á g á t A n g liá b an és W ales-ben a viszonylagos sta b ilitá s jellemzi, a 16-ik századtól egészen 1911-ig 4,75 kö rü l v olt, és csak ez­ u t á n k e z d e t t csökkenni, m in te g y h a r m a d á v a l 1911 és 1931 k özött. Meglepő, hogy a h á z ta r tá s o k átlagos n a g y s á g á t m e n n y ire kevéssé befolyásolták a dem og­ ráfiai v álto z á so k és, hogy m e n n y ire ellenállt az iparosodás f o ly a m a tá n a k a leg­ u tó b b i 50— 60 évig. Az átlagos nag y ság a tá r s a d a lm i helyze ttő l függően v á lto ­ z o tt. L e g tö b b e n a h a t - és t ö b b t a g ú h á z ta r tá s o k b a n éltek, de ezekben jelentős v o lt a szolgálók szám a és viszonylag csekély a rokonoké. A te rm ékenység, a h a la n d ó sá g és a h á z ta r tá s o k átlagos n ag y s ág a k ö z ö tti összefüggés is m á s t m u ­ t a t , m in t am i v á r h a tó v olt. E z e k k e l a kérdésekkel a szerző k ülön ta n u lm á n y b a n foglalkozik.

9a*

134

I R O D A L О .4

M A Z U R , D. Р.: E xpectancy o f L ife at B irth in 36 N a tio n a lities o f the Soviet U nion: 1958— 1960. (A születéskor v á r h a t ó é l e tt a r ta m 36 nem zetiségnél a S zo v je tu n ió b a n : 1958— 1960.) 225— 246. p. A születéskor v á r h a tó átlagos é l e tt a r ta m a S zovjetunió 36 nemzetiségénél 50,0 év (csecseneknél) és 71,1 év (litvá noknál) k ö z ö tt változik, a m ediá n 67,5 év körül v a n (az orosz nem zetiségűeknél). A szerző a sz ám ításá h o z BourgeoisP ic h a t m odelljének egy m ó d o s íto tt v á l t o z a t á t a lk a lm a z ta az 1959. évi szovjet népszám lálás a d a ta in a k felhasználásával. A ta n u lm á n y az egészségügyi helyzet ja v u lá s á r a és a gazdasági fejlődés k o n ju n k tu r á lis értékelésére vo n atk o zó infor­ m á c ió k a t a halandósági színvonal alak u lá sáv a l összefüggésben és ahhoz viszo­ n y ítv a vizsgálja. C O O M B S , L .— F R E E D M A N , R .— N A M B O O T H 1 R I, D .N .: Inferences about Abortion from Foetal M ortality Data. (K ö v e tk e z te té s e k a m a g za ti halálozás ad a ta ib ó l az ab o rtu sz o k ra.) 247— 265. p. A d e troiti longitudinális te rm é k e n y s é g i v iz sg álat során v é g r e h a jto t t négy in te r jú a d a ta i lehetővé te t t é k , hogy a m a g z a ti halálozás és a születési sorrend, a családi jövedelem nagysága, ennek s z u b jek tív megítélése, a feleség m u n k a ­ vállalása, a szülések szám ával és időzítésével kapc so la to s m a g a ta r t á s , v a l a m i n t a te r v e z e t t és k ív á n t gy erm e k szá m k ö z ö tti összefüggések elemzése a lap já n k ö v e tk e z te té se k e t lehessen levonni a m ű v i vetélések a r á n y á r a és alakulására. A m a g za ti halálozás a rá n y a azoknál a c s oportokná l m a g a sa b b , am elyeknél való­ színűbb az ind íték a m űvi vetélések v é g r e h a jtá s á ra , kellően tá jé k o z o tta k és rende lkez nek a szükséges an y a g ia k k al. H a ezek a k ö v e tk e z te té se k helytállóak, valószínű, hogy a m ű v i vetélések szám a elég jelentős és b iz o n y ára v a n a la p ju k a z o k n a k a feltevéseknek, hogy az E g y e sü lt Á lla m o k b a n m a g as az illegális a b o r ­ tuszok száma. M A S S N I C H , G. S .— P O T T E R , R. G.: Contraceptive Acceptance and P regnancy : A M a trix A pproach to the A n a ly sis o f C om peting R isk s. (A fogam zásgátlás elfogadása és a terhesség: a k o ck á za t elemzésének a megközelítése egy m a t r i x módszerrel.) 267— 277. p. A ta n u lm á n y egy kísérletet m u t a t be a szülés u tá n i sterilitás, a m egterm ékenyülési valószínűség és a fogam zásgátlás elfogadása közö tti összefüggés megform uláz ásá ra a M arkov-láncok a lk alm az ásá v al, a n n a k a m e gállapításá ra , hogy a m a g as term ékenységű nők egy a d o t t terhesség u t á n m ilyen valószínűséggel a l k a lm a z n a k fogam z ásgá tlá st m ie lő tt egy ú ja b b terhesség bekövetkezne. R I D K E R , R . G.: D esired F a m ily Size and the E ffica cy o f Curent F a m ily P la n n in g Program m es. (A k ív á n t csalá d n ag y sá g és a f o ly a m a tb a n levő családtervezési p ro g ra m o k h até k o n y sá g a .) 279— 284. p. A t a n u lm á n y — elsősorban indiai ta p a s z t a l a t o k a la p já n — a z t vizsgálja, hogy elég n agy e a z o k n ak a h á z a s p á r o k n a k a szám a, akik v a ló b a n k ív á n já k a cs aládnagyság k o rláto zás át, és hogy elég inte nzív-e ez az óhaj ahhoz, hogy — a szükséges eszközök b iz to sítá sá t feltételezve — a születésszám elfogadható sz in t­ re csökkenjen, viszonylag rövid időn belül. A bizon y íté k o k felsorakoztatása a la p já n a szerző a r r a a k ö v e tk e z te té sre j u t , hogy a k i tű z ö tt célok még meszsze v a n n a k , elérésükhöz to v á b b i, f ő k én t a n y a g i erőfeszítések szükségesek. N E W M A N , P .— M E E G A M A , S ., A .: M ala ria E radiction and its E ffect on M ortality Decline. A discussion. (A m a lária kik üszöbölésének h a t á s a a halan d ó sá g csökkenésére. M egvitatás.) 285— 306. p. Meegama professzor ta n u l m á n y á b a n (P o p u la tio n Studies, X X I . 3. sz. 1967. novem ber) b írálta a z t a m ódszert, am ely e t N e w m a n professzor a lk a lm a z o tt egy ko ráb b i v iz sg álatá b an , azt elemezve, h o g y m ilyen h a t á s a v o lt a m a lária ki­ küszöbölésének Ceylonban. A jelen hozzászólásokban és v isz o n tv á lasz o k b an N ew m an és Meegama részleteiben is m e g v ita tjá k az a d a to k in te r p re tá lá s á t és a m ódszereket, am ely e k et a m a lária kiküszöbölése jelentőségének a megítéléséhez a lk a lm a z ta k .

I R O D A L O M

135

E sz á m b a n is m e rte ti T. H . H O L L IN G S W O R T H a D E M O G R Á F I A tízéves évfo rd u ló já ra k ia d o tt t a n u l m á n y k ö t e t e t (W orld Views of P o p u la tio n P roble m s E d . E . Szabady, B u d a p e st, A k ad é m ia i K iadó, 1968. P p. 447.) — B ook Reviews, 314— 316. p. T. J .

POPULATION a Francia Demográfiai Intézet folyóirata 1969. Хо. 5. L E B R A S , H .: Retour d’une population á l’état stable après une „catastrophe”. (A népesség visszatérése a stabil álla p o tb a egy k a ta s z tr ó fa u tá n .) 861— 896. p. A stabil népesség modell segítségével írja le: mi tö r té n ik egy népesedési k a ta s z tr ó fa u tá n , am ely bizonyos k o rc so p o rto k a t a tö bbieknél erősebben s ú j­ t o t t . A modell h a s z n á la ta lehetővé teszi a k o r s tr u k tú r á b a n lé tr e jö tt to rzulások fokozatos kiegyenlítődésének n y o m o n követését. V Á L L O T T , F .— R O U S S E L , L .: L a form ation de la fam ille selon les groupes socio-professionnels. (Családépítés társadalm i-foglalkozási c s oportonké nt.) 897— 918. p. A F r a n c ia D em ográfiai I n té z e t szociálpszichológiai o sz tály a k özvé le m ény­ k u t a t á s t v é g z e tt a születéskorlátozás okairól. E z a ta n u l m á n y elemzi a t á r s a ­ dalm i cso p o rto k k ö z ö tt e té re n m u ta tk o z ó különbségeket. Ö t tá rs a d a lm i csopor­ t o t k ü lö n b ö z te t meg: a m e z ő g a zd a ság ia k at, a m u n k á s o k a t , az a lk a lm a z o tta k a t (egyéb szellemi dolgozókat), a k isip aro so k at és kiskereskedőket, végül a v e z e tő ­ k e t és értelmiségieket. A m u n k á s o k h á z a s o d n a k a legfiatalabb k o r b a n , a p a ra sz to k , v a l a m i n t a v ezetők, értelmiségiek a legidősebb k o rb an . Az ideális ház asságköté si k o r t a m u n k á s o k és a p a ra s z to k fia ta la b b , a vez ető k és értelmiségiek idősebb k o rb a n jelölik meg. A h áz asságköté s e lő tt f o g a n t g y erm e k ek a r á n y a a m u n k á s o k k ö z ö tt a leg­ n a g y o b b és a vezető-értelm iségi c s o p o rtb a n a legkisebb. M indegyik c s o p o rtb a n nőni látszik. T ö b b f e lt e tt kérdés p r ó b á lt a m egközelíteni a családok elképzeléseit a g y e r­ m e k ek számáról. Az ere dm énye k szerint egyrészt a m ezőgazdasági foglalkozá­ súak, m á sré sz t az értelmiségiek és v ez e tő k t a r t j á k kedve ző n e k a n ag y o b b gyer­ m e k szá m ú családot. J A C Q U A R D , A .: Systèm es de m ariage et structures génotypiques. (H á za ssá g ­ kötési rendszerek és genotipikus s tr u k tú r á k .) 919— 934. p. A p á n m ix ia modellje, am ely a legtöbb népességgenetikai v iz sg á la t alapja, feltételezi, hogy a h á z a s tá rs k iv á la s z tá sa k o r a rokoni k a p c so la t n e m já ts z ik sze­ repet. A v a ló ság b a n legtöbbször v a g y tiltjá k , v a g y k ed v e ző n e k t a r t j á k a köze­ le b b i-távola bbi vérro k o n o k k ö z ö tti ház asság o k a t. A szerző ennek genetikai h a t á s á t vizsgálja modellek segítségével. C O U R G E A U , D .: M uta tio n s, m igrations et structures géniques. (Mutációk, v á n ­ dorlások, g é n -stru k tú rá k .) 935— 950. p. A népességgenetika fejlődése során fokoza tosan elejti kezdeti leegyszerű­ sítő feltételezéseit. E b b e a fejlődésbe illeszkedik bele a szerző ta n u lm á n y a . Modellek segítségével írja le egy olyan népesség g é n á llo m á n y á n a k a lak u lá sát, a m e ly b e n m u tá c ió k fo rd u ln a k elő és v á n d o rlá so k ra kerül sor. F R E I R E - M A I A , N .: Recherches sur les m ariages consanguins au B résil. ( K u t a ­ tá s o k a vérrokon házasságokról B razíliában.) 941— 950. p.

136

I R O D A L О M

A d a to k a t közöl a v érrokonok közö tti házasságok gyakoriságáról Brazília egyes részeiben, v a l a m i n t a n n a k tö r té n e ti alakulásáról. Z U C K E R , E.: L a lim itation des naissances au P a kista n . (Születéskorlátozás P a k isz tá n b a n .) 951— 962. p. P a k is z tá n b a n a születési a r á n y s z á m 50%o, a halálozási a r á n y s z á m 20%» körül ingadozik, így a népesség éve nte 3 % -k a l szaporodik. A k o r m á n y n a k az a célja, hogy a term észetes sz ap o ro d á st 1970-ben 2 ,5 % -ra , a z u tá n pedig 1 ,5% -ra csökkentse. E n n e k érdekében n a g y születésszabályozási p ro g ra m o t in d ít o tta k el. E n n e k h á ro m fő eszköze: a m é h en belüli fo gam z ásgá tlók (1968-ban h a v o n t a 70 ezret helyeznek be), a sterilizáció (férfiaknál; h av i 23 ezer) és a h a g y o m á n y o s fogam zásgátlók. H E R A U L T , J .: Éleveurs et cultivateurs des hauts p la tea u x du Cameroun. La population du lam idat de B am jo. (E gy k a m e ru n i á llatten y é sztő és föld­ m űvelő népességcsoport leírása.) 963— 994. p. A t a n u lm á n y a te rü le t földrajzi és szociológiai leírásán kívül elsősorban a h alandósá gi v isz o n y o k a t vizsg álta m eg egy erre a célra sz ervez ett adatfelvétel segítségével. A születéskor v á r h a tó átlagos é l e tt a r ta m elég n a g y különbségeket (30— 50 év) m u t a t o t t a te rü le te n élő h á r o m etn ik ai csoportban. R ö v i d íte tt h alandósá gi tá b l á k a t is közöl. 1969. No. G.

H E N R Y , L .: Schém as de n uptialité: déséquilibre des sexes et âge au m ariage. (Nupcialitási sé m ák : a nem ek a r á n y á n a k k ie g y ensúlyozatlansága és a házasságkötési életkor.) 1067— 1122. p. E g y k o rá b b i t a n u lm á n y b a n a szerző m egvizsgálta a n e m e k a r á n y á b a n fel­ lépő k ie gyensúlyozatlanságok h a t á s á t a nőtlen, illetve h a j a d o n családi á lla p o t­ b a n m a ra d ó k sz ám á ra . E ta n u l m á n y b a n viszont a házasságkötési életkorra való h a t á s t vizsgálja. Az elméleti m ode llt összehasonlítja a francia a d a to k k a l az év­ század eleje óta. Meglehetősen jó m egegyezést ta lál. E b b e n az idősz akba n töb b té n y ez ő erős eltolódást o k o zo tt a házasságkötési k o r b a n levő férfiak és nők a r á ­ n y á b a n : elsősorban a h á b o r ú k , m á so d so rb an a születésszám-ingadozások. E zek a házasságkötési életk o rb an megfelelő v á lto z á s o k a t okoztak. B E N E D E T T O , P .— C L E R C , P .: E nquête nationale su r le niveau intellectuel des enfants d’age scolaire. (Országos v izsgálat az iskolás korú g yerm ekek inte l­ ligencia színvonaláról.) 1123— 1126. p. A szerzők a F ra n c ia D em ográfiai In té z e t azonos című k ia d v á n y á t m u t a t ­ j á k be. 120 000 iskolás korú gy erm e k intelligencia sz in tjé t vizsgálták m eg egy erre a célra kidolgozott új te sz t segítségével. G O M 1 L A , J .— C U Y O N , L .: É tude com parative de petites cum m unautés rurales. M éthode et prem iers résultats a propos de la consanguinité a B ois-V ert (Québec). (Kis falusi közösségek összehasonlító vizsgálata. A v é rrokonh ázasságok v iz sg á la tá n a k módszerei és első eredm ényei a québeci BoisV ertben.) 1127— 1153. p. H é t k a n a d a i fa lu b a n vég e ztek a jelenig terjedő tö rté n e td e m o g rá fia i vizs­ g á l a to k a t. E zek közül az első falu ere d m én y e it közük a szerzők. Az a d a to k a t e le k tr o n ik u s számológépekkel dolgozták fel. K ülö n figyelm et f o rd íto tta k a vérr o k o n -h á za sság o k a r á n y á n a k alakulására. E z az a r á n y 1900 ó ta erősen csök­ kent. J A C Q U A R D , A .: Structures génétiques des populations. (A népességek genetikai s tr u k tú rá i.) 1155— 1160. p. A szerző rö viden b e m u t a t j a a népességgenetikáról ír t k ö n y v é t. Az első rész a Mendel-féle hipotézisekkel és a z o k n ak az ú ja b b tu d o m á n y o s eredm ények

IRODALOM

137

a la p já n való m a g y a r á z a tá v a l foglalkozik. A m ásodik rész a p á n m ix ia m odelljét és a H a r d y — W einberg t ö r v é n y t tá rg y a lja . A h a r m a d ik — leghosszabb — rész­ b en a tényleges h ely ze tn ek a p á n m ix ia m odelljétől való eltéréseit elemzi. Ilyen eltéréseket o k o zn a k : a n e m véletlenszerű p árv á la sz tá s, a te rm é sz e te s k iv á la s z ­ tá s, a m u tá ció k , a v án d o rlá so k stb. E z e k n e k eg y ü tte s h a t á s á t eddig n e m sike­ r ü lt m a te m a ti k a i m odellben megfogalmazni. A szerző szerint a M onte-C arlo típ u s ú szimulációs m ódszerek segítséget n y ú j t h a t n á n a k ebben. A G A P 1 T I D I S , S.: L ’évolution de la population de la Grece: les facteurs de la reprodudion. (Görögország népességének fejlődése: a rep ro d u k ció t é n y ezői.) 1161— 1168. p. A szerző egészen röviden ism erteti G örögország születési és halálozási a r á n y s z á m a in a k ala k u lá sá t, v a l a m i n t a kivá n d o rlás a d a ta it. Az országrészek a d a t a i n a k egyszerű összehasonlítása a la p já n a r r a a k ö v e tk e z te té sre j u t , h o g y a n ag y o b b jöv e d elm ű és isk o lá z o tta b b te rü le te k e n kisebb az élveszületési a r á n y ­ szám. A . R.

POPULATION I NDEX a Princetoni Egyetem Népességkutató Intézetének folyóirata 1968. No. 3.

The 1968 M eeting o f the P opulation Association (A Népességi T á rsa sá g 1968. évi ülése.) 263— 327. p. Az április 18— 20-án B o s to n b a n t a r t o t t ülés 19 szekcióban, illetve szem i­ n á riu m o n v i t a t t a meg a b e k ü l d ö tt ta n u lm á n y o k a t. A folyóirat s z e k c ió n k é n t közli a t a n u lm á n y o k rövid k iv o n a ta it. A szekciók és a sz em in áriu m o k t á r g y ­ körei a k ö v e tk e z ő k v o lta k : A népességfejlődés legutóbbi trendjei K a n a d á b a n . — S z e m in á r iu m : Model­ lek és m ódszerek. — A te rm ékenységi vizsgálatok elh an y a g o lt a s p e k tu sa i. — S zem in áriu m : F o rrá so k és módszerek. — A tá r s a d a l m i és g azdasági teória dem ográfiai as pektusai. — S zem in áriu m : C saládtervezés és te rm é k e n y s é g Á zsiáb a n és A friká ban. — M unkaerő és m obilitás. — A te rm ék en y ség i viz sgála­ t o k ú ja b b fejlődése. — A vallás szerepe a dem ográfiai k u ta tá s o k b a n . — Ü ja b b v álto z á so k a falusi népességben. — T a n u lm á n y o k a h áz as ság -d em o g ráfia köré­ ből. — S zem in áriu m : V ándorlás. ;— S zem in áriu m : A te rm ék en y s ég A m e r ik á ­ ban. — S z em in áriu m : Isko láz o ttság és foglalkozás. — Az 1970. évi n é p s z á m lá ­ lás te rü le ti részletezésű és egyéb a d a t a i n a k felhasználási lehetőségei. — Szem i­ n á r iu m : A nő, m in t m u n k a erő . — S z em in áriu m : M egbetegedés és h a lan d ó sá g . — A népesség növeke dését és s t r u k t ú r á j á t érintő tényezők. — A h a la n d ó s á g i a d a to k nem ze tközi összehasonlítása. T. J .

S T UD I A DEMO GR A F I C Z N E a Lengyel Tudományos Akadémia Demográfiai Bizottságának folyóirata 1969. No. 19.

R O S S E T , E .: P crspektiw y dalszej ewolucji przecielnego trw ania zyjc ia . (A v á r h a t ó átlagos é l e tt a r ta m to v á b b i a la k u lá s á n a k perspektívái.) 4— 21. p. B á r a születéskor v á r h a tó é l e tt a r ta m to v á b b i m e g h o ssz a b b ítá sá n a k lehető­ ségei csökkennek, a szerző szerint a közeljövőben túl fogja lépni a 80 évet. V 1 E L R O S E , E .: Urodzenia w N ig e rii. (A születések N igériában.) 2 3 —39. p . E g y ib a d a n i k ó rh á z szülészeti o sz tá ly á n a k orvosi feljegyzései a l a p já n vi~ g álja a születések n é h á n y je lle m ző jét: az a n y á k é le tk o rá t, a ko ráb b i szülések v-

138

I R O D A L O M

terhességek sz á m á t, az élő g y e rm e k e k sz á m á t, az ikerszüléseket, az ú js z ü lö tte k sú ly á t. A v iz sg álat legérdekesebb e r e d m én y e az ikerszülések feltű n ő en m a g as a r á n y a : 28 szülés közül 1 ikerszülés. S M O L I N S K I , Z. : W plyw czynników ekonom icznych na proces reprodukoji ludnosci. (A gazdasági té n y ez ő k h a t á s a a népesség rep ro d u k ció jára.) 41-62.p. A szerző nag y o n le egyszerűsített és szemléletes modellel m a g y a rá z z a a népesség te rm ék en y ség e és az életszínvonal közö tti összefüggést. É spedig b áro m n a g y t a r t o m á n y t k ü lö n b ö z te t m eg: 1. a lé tm in im u m a l a tt i életszínvonal t a r t o ­ m á n y á t, 2. a szükségletek n em teljes kielégítésének t a r t o m á n y á t és 3. a „ l é t­ m a x i m u m ” fölötti t a r t o m á n y t . Az első t a r t o m á n y b a n a családok g y e rm e k ­ szám a és az életszínvonal k ö z ö tt pozitív korreláció v a n : m inél jo b b anyagi k ö rü lm é n y ek k ö z ö tt él a család, an n á l tö b b gy erm e k e v a n . A m á so d ik t a r t o ­ m á n y b a n a korreláció n e g a tív : minél m a g a s a b b az életszínvonal, an n á l kisebb a term ékenység. A szükségletek teljes kielégítése, a „ l é t m a x i m u m ” elérése u t á n ism ét pozitív a korreláció: m a g a sa b b életszínvonal — tö b b gyermek. A ténylegesen kialakuló te rm ék en y ség k é t egym ás ellen h a tó erő h a t á s á r a jö n lé tre: egyrészt v a n egy term észetes v á g y a g y erm e k ek ir á n t, m á sré sz t tö b b gy erm e k felnevelésének költsége r o n tja a család életszínvonalát. A h ázaspár, am ik o r a gyerm ekszülés kérdésében dönt, e k é t erőt mérlegeli. Az em líte tt m á ­ sodik ta r t o m á n y b a n a tö b b gy erm e k n eg a tív h a t á s a az életszínvonalra különö­ sen erős. A szerző ezeket az elgondolásait a D em ográfia 1965. évi 1. s z á m á b a n m eg­ je le n t ta n u l m á n y á b a n m á r felvázolta és a k k o r is n a g y érdeklődést k e l te t te k a m a g y a r dem ográfusok körében. E lm élete (bár ezt ebben a ta n u l m á n y b a n nem fejti ki) szorosan kapcsolódik a lengyel népesedési helyze tre v o n atk o zó elemzé­ seihez és népesedéspolitikai ja v a sla ta ih o z , am elyek a k ö z e lm ú ltb a n jelentek m eg a W iadam osci S tatystyczne folyóiratban. D A N G E L , J .: P rzekszlalcenia sieci m iejskiej w okresie 1940— 1965. (A lengyel v á r o sh á ló z a t á ta la k u lá s a 1946 és 1965 kö zö tt.) 63— 77. p. A m á sodik v ilá g h áb o rú ó ta L engyelországban erős városiasodási és iparosodási f o ly a m a t m e n t végbe. A városi népesség 8,3 millióval n ő tt : m a a népesség fele v á r o so k b a n él. A városok és városias jellegű települések sz ám a 159-ccl n ő tt, jelenleg 891. K é t n a g y városi agglomeráció a l a k u lt ki: a sziléziai (K atow ice és a környező városok) és a varsói. R E T K 1 E W 1 C Z , I I.: W plyw wewnelrznych ruchów m ig ra cyjn ych ludnosci ne przyrost liczby m ieszkanców B udapeszlu. (A belső v án d o rm o z g a lo m h a t á s a B u d a p e s t n épességszám ának növekedésére.) 79— 85. p. A K S H 1964. évi dem ográfiai év k ö n y v é n e k a d a ta i a la p já n elemzi a m egyék és B u d a p e s t közö tti v án d o rlá so k at. S Z T A UD Y N G E R - K A L I S Z E W I C Z , A .: K la syfika c ja rodzin w radzieckich badaniach dem ograficznych. (A családok osztályozása a szovjet dem ográfiai k u ta tá s o k b a n .) 87— 102. p. Mind a reprodukció, m in d a lakásszükségletek k u t a tá s á h o z szükség v a n a családok olyan k ategorizálására, am ely figyelembe veszi egyrészt a családok összetételét, m á sré sz t n ö v ek e d ésü k p ersp e k tív á it. E z é r t a szovjet dem ográfusok olyan osztályozást ja v a s o lta k , am elyek egyrészt a cs alá d tag o k sz ám a és a cs a ­ ládfőhöz való v isz onyuk, m á sré sz t életk o ru k és ebből k ö v etkezően a r e p r o d u k ­ cióhoz való v á r h a tó h o zz ájáru lás ( to v á b b i g y e r m e k szülése) a la p já n k ateg o ri­ zálja a családokat. 1969. No. 20.

IlO S S E T , E .: Z iem ie zachodnie i pólnocne ja k o laboratórium dem ograficzne. (Lengvelország északi és n y u g a ti része m in t dem ográfiai la b o ra tó riu m .) 3— 42! p.

IRODALOM

139

A zokon a területeken, am elyek 1945-ben tö b b évszázados n é m e t uralo m u t á n té r t e k vissza Lengyelországhoz, egészen ren dkívüli dem ográfiai fo ly a m a ­ to k já t s z ó d t a k le. A népesség szinte teljesen kicserélődött, igen fiatal népesség te le p e d e tt meg. A kez deti é ve kben a ház asságköté si a r á n y sz á m 25%o körül v olt, az élveszületési a r á n y s z á m elérte a 4 9 ,8 %o-et, a term észetes szaporodás pedig a 36%o-et. Ma m á r alig v a n n a k különbségek e te rü le te k és a régi lengyel v a j d a s á ­ gok között. M I E R K O W , A .: H ig ien a spoleczna i dem ográfia. (T á rsada lom e gész ségta n és dem ográfia.) 43— 53. p. A S zovjetunió jelenlegi dem ográfiai helyzete tö b b e k k ö z ö tt olyan fe la d a to ­ k a t állít a tá rsa d alo m eg é szs ég ta n elé, m i n t az optim ális reprodukciós e g y ü t th a t ó m e g h atá ro z ása, a születésszám csökkenése o k a in a k m e g m ag y a rá zá sa, a h a l a n ­ dóság to v á b b i ja v ítá s á h o z szükséges előfeltételek k u ta tá s a . C R E S I N , R .: Okreslenie perspektijw icznej ewolucij liczbg i slrukluríj ludnosci na podslaw ie w spólczijnników rodnosci i um ieralnosci. (A népességszám és s t r u k t ú r a p ersp e k tiv ik u s fejlődésének m e g h a tá ro z á s a születési és h a lá lo ­ zási a r á n y sz á m o k alap já n .) 55— 63. p. A sta cionér és stabil népességi m odellek a la p já n vizsgálja a népesség előre­ becslésének problém áit. B A N A S 1 A K , A .: W plgw w ieku i pici na konsum pcje. Z a g a d n ien ia modelowc . (Az életkor és a nem h a t á s a a fogyasztásra. Modell p roblém ák.) 65— 79. p . A szerző k o r á b b a n u g y a n e b b e n a fo ly ó iratb a n (1967. No. 14.) b e m u t a t o t t egy s a já t m odellt, am ely n e k segítségével le lehet írni a népesség k o r s t r u k t ú r á ­ j á n a k és a nem ek a r á n y á n a k h a t á s á t a különböző ja v a k fogyasz tására. E b b e n a ta n u l m á n y b a n h á r o m m ásik m odellt, M yn a rsk i, P ra is és H outhakker, v a l a ­ m in t B row n m odelljét elemzi. M indegyik modell ö k onom e triai jellegű és h á z ­ ta r t á s s t a tis z ti k a i a d a to k a la p já n k ív á n ja az összefüggéseket m e g h a tá ro z n i. A modellek k ü lö n b ö z n e k a részletesség, a m ó d sz erta n i nehézségek, a felha szná­ landó a l a p a d a to k és a dem ográfiai té n y ez ő k fogyasztási h a t á s a i r a v o n a tk o z ó a n m e g h a tá ro z h a tó m é rő sz ám o k te k in te té b e n . M Á J , B .: In form acja dem ograficzna w p lanow aniu regionalngm . (D e m o g ráfiai inform ációk a regionális tervezésben.) 81— 103. p. A regionális terv e zé sb en k ét sz aka szba n h a s z n á ln a k fel dem ográfiai a d a t o ­ k a t : egy előzetes szakaszban n agy v o n a l a k b a n felm érik a régió n épességszám át, a gazdaságilag a k tív népesség sz á m á t, v a l a m i n t a n n a k m e g o szlásá t n é p g a z d a ­ sági á g a k ra . A szerző egy m a tr ix sz e rű e n fe lé p íte tt tá b lá z a to t is b e m u ta t , a m e ly ­ ben az egyes Lerületegységek közö tti v án d o rlá si „ h a jla n d ó s á g o k ” szerepelnek. E n n e k segítségével lehet a v á r h a tó v á n d o r m o z g a lm a k r a k ö v e tk e z te tn i. A regio­ nális tervezés végleges s z ak a szá b an , am ik o r a k o n k r é t te r v e k e t kidolgozzák, egészen részletes népességi és m u n k a erő mérlegeket á l líta n a k össze kisebb t e r ü ­ le tegységenké nt. W Y P Y C H , K .: 7. badan nad depopulacja w M ikro n e zji. (A m ikronéziai e ln é p te ­ lenedés k u ta tá s a i.) 105— 112. p. A n y u g a t i civilizációval való érintkezés k ö v e tk e z m é n y e k é p p e n M ikronézia népessége fogyni kezdeLt. E n n e k okai: a beh u rc o lt betegségek, az őslakosság sz ab a d sá g a in a k (pl. szabad u ta z á s á n a k ) korlátozása, v a la m in t az alkoholizm us. A m á so d ik v ilá g h áb o rú u tá n a népesség sz ám a ú jr a nö v ek e d n i kez d ett. S Z E W C Z Y K , R .: K orclacja m iedzij przarostem wedrówky m i n a lu ra ln y m lu d ­ nosci w m iaslach okregu weglowego. (A b e v á n d o rlás és a term észetes sz apo­ ro d á s korrelációja a szénm edence váro sa ib an . ) 113— 119. p. A korrelációszám ítás ta n ú s á g a szerint o t t n a g y o b b á term észetes sz aporodás, a h o v a sokan (sok fiatal) v á n d o r o ln a k be. .4. R.

140

I R O D A L O M

P O P U L A T I O N ET F A M I L L E a Belga Népesség- és Családkutató Központ folyóirata 1969. No. 17.

C I U C A , A .— S A N D A , M .: De sociale aanpassin g na de oprustslelling. (T á rsa­ dalm i beilleszkedés a n y u g d íja zá s u tá n .) 1— 21. p. R o m á n iá b a n m e g vizsgálták <S72 idős férfi és 589 idős nő helyzetét. Mind váro si lakosok v o lta k és 5 éven belül m e n te k n y u g d íjb a . A n y u g d íja zá s utá n i tá rs a d a lm i beilleszkedés m é rté k é t k u t a t t á k . „ K ö n n y e n b eille szke dettnek” t e k i n te tté k a z t az idős em b ert, aki érdeklődést m u t a t az élet irá n t, f e n n ta r t ja tá rs a d a lm i és b a r á ti k ap c so la tait, a k t ív a n él, v a n valam ily en , ,h o b b y ” -ja, jó egészségi á lla p o tb a n van. illetve egészségi állap o ta nem v á lto z o tt, és úgy n y ila t­ kozik, hogy „ k ö n n y e n a l k a lm a z k o d o tt” az új életkörülm é nyekhe z. K é t to v á b b i k a te g ó r ia : a „ n e h ez en beille szk e d ettek ” és a „ n e m b eilleszkedettek” . A z t ta lál­ ták, hogy a h á z ta r tá s i m u n k á ju k a t f o ly ta tó nők, a családos n y u gdíja sok, a m a g asa b b iskolai v égz ettségűe k, job b jö ve delm i helyze tb en levők, a szellemi foglalkozásúak, a jó egészségi és kiegyensúlyozott id e g á lla p o tú a k jo b b a n bele­ illeszkedtek a n y u g d íja s életbe. C L A E Y S , P . C.: P res tatie en talent. (T eljesítm ények és képességek.) 23— 40. p. A folyóirat előző s z á m á b a n Cliquet és H ebbelinck ism e rte tté k egy vizsgá­ lat te rv e z e té t, am ely b e n iskolás g yerm ekek testi és szellemi képességeit k ív á n ­ tá k felm érni. E ta n u lm á n y a vizsg álat egyik to v á b b i t é m á j á t m u t a t j a be: azt k u t a t j á k , hogy a csalá d b an v ég b e m e n t szocializáció tá rsa d a lm i cso p o rto n k é n t m e n n y ib e n volt kedvező az iskolai előmenetel sz á m á ra ; másszóval hogy az a la ­ c sonyabb tá rsa d a lm i csoportokból szárm azó gyerekek m e n n y ib en k erülnek h á t ­ rá n y o s a b b h elyzetbe az iskolai követelm én y e k k el szemben. D A M A S , H .: Les ,,n a tifs ” des grandes agglom érations. (A n agy agglom erációk „ b e n n s z ü lö ttje i” .) 41— 70. p. Az 1961. évi n épszám lálás a d a ta i a la p já n vizsgálja: hog y an s z ó ró d ta k szét az országban az öt nagy városi agglomeráció lakosai. H á ro m n agy v á n d o r ­ mozgalom típ u s t k ü lö n b ö z te t meg a m ode rn tá r s a d a l m a k b a n : 1. a falusi lakos­ ság v á n d o r lá s á t a v áro so k b a , 2. a külföldi m u n k a e rő b e v á n d o r lá sá t, 3. a v á r o ­ sok la kosainak szétszóródását az egész országban. Az u tó b b i f a jt a v á n d o rlá s sz á m b a n kisebb, de igen n a g y jelentősége v a n a városi életm ód és g o n d olkodá s­ m ó d elterjesztésében. A belgiumi városi agglom erációk közül csak a brüsszeli lakosság sz óródott szét szinte az egész országban, a tö b b i négy agglomeráció népessége — nyelvi okok m i a t t — csak egy-egy országrészbe költözött. D O O G H E , G.: D e groad van in validiteit b ij de bejaarden. V ergelijking van de situatie in Belgie m et deze van de andere landen. (A r o k k a n ts á g foka az idős em bereknél. A belgiumi helyzet összehasonlítása m á s országokkal.) 71— 97. p. A 65 éves és idősebb em berek h ely ze tét h as o n lítja össze B elgium ban, D á n iá b a n , A n g liá b an és az E g y e sü lt Á lla m o k b an . Az idős em berekne k kö rü l­ belül 5 0 % -a ( A m erik áb a n 5 0% -a ) teljes m é rté k b e n képes m agáról gondoskodni. Az á g y b a n fekvő v a g y s z o b á já b a n m a ra d n i kényszerülő idős e m b erek a r á ­ n y a B e lg iu m b an 26, D á n iá b a n 22, A n g liá b an 18 és az E g y esü lt Á lla m o k b a n 11% . A nők k ö z ö tt g y ak o rib b a teljes m ag ate h etetle n ség . Az ö nm a gáról gon­ doskodni nem tu d ó idős em berek m in d e n ü tt tö b b e n v a n n a k , m in t a h á n y n a k inté ze ti e llá tá sá t bizto sítan i le het, ezért a róluk való gondoskodás különleges szociálpolitikai p r o b lé m á k a t v e t fel.

I R O D A L O M

141

1969. \'o . 18.

S Z A B A D Y , E .: Les effets sociaux et dém ographiques d ’une nouvelle mesure de la politique dém ographique en H ongrie. ( E g y új népesedéspolitikai in té zk e­ dés tá rs a d a lm i és dem ográfiai h a t á s a i M agyarországon.) 1— 17. p. M agyarországon az alacsony születési a r á n y s z á m ra , a bölcsődékben m u t a t ­ kozó zsúfoltságra és a női m u n k a e rő h e ly z e tre való te k in te tte l a k o r m á n y z a t 1967 elején b ev e z e tte a gyerm ekgondozási segély in té zm én y é t. Szerző ism erteti a segély bevezetésével k a pc sola tos előzetes a g g á ly o k a t és v i tá k a t . M egállapítja, h o g y a gyerm ekgondozási segély h a t é k o n y népesedéspolitikai eszköznek bizo­ n y u lt, m e r t a születésszám növekedése 1967-től k i m u t a t h a t ó a n részben ennek a k ö v e tk e z m é n y e volt. U g y a n a k k o r u ta l a tú lz o tt o p tim izm u s m e g a la p o z a tla n ­ sá gára, te k in te tte l arra, h o g y a születésszám -növekedés nem a családi te rv e k m e gváltozá sából, h a n e m főleg az első és m á sodik g yerm ek szülésének előrehozá­ sából a d ó d o tt. A segélyt elsősorban a fizikai m u n k á s n ő k és főleg az átlagosnál kisebb jö v e­ delm ű és alac sonyabb iskolai v ég z ettség ű nők v e t t é k igénybe. Ü g y tű n ik , hogy ezeknél a rétegeknél k ia lak u ló b an v a n a női foglalk o zta tás bim odális görbéje. Befejezésül szerző a m ezőgazdasági népesség te rm é k e n y s é g é n e k növelése érdekében a segély feltételeinek b ő v íté sé t t a r t j a szükségesnek, s u g y an c sa k in d o k o ltn a k te k in ti a segély összegének a n o m in á lb é re k em elkedése a r á n y á b a n tö r té n ő növelését. D E B 1 E , P .: Im ages-guide el images induites de la politique des allocations fa m i­ liales en Belgique. (A családi pótlé k p o litik á ra v o n a tk o z ó irá n y ító és in d u ­ k á l t k é p z etek B elgium ban.) 19— 36. p. Az irá n y ító kép z et olyan k ollektív elképzelés, am ely a d o t t tá rs a d a lm i h ely ­ zetre v o n a tk o z ó érté k íté le te t t a r t a lm a z . A népesedéspolitika v o n a tk o z á s á b a n a szerzők a k ö z p o n ti és helyi á lla m h a ta lm i és igazgatási szervek, különböző m oz­ galm ak , tá rsulások, p á r to k , szakszervezetek néz eteit te k in tik ilyen irán y ító k épz etekne k. A ténylegesen a lk a lm a z o tt népesedéspolitika á lta lá b a n m egkísé­ reli, hogy ezekhez az irán y ító kép z etek h e z a lkalm az kodjék. U g y a n a k k o r a népesedéspolitika m a g a is k ia la k ít bizonyos elképzeléseket, n éz etek e t a tá rs a d a lo m b a n . E z u t ó b b i a k a t m á r nem lehet irá n y ító képz etek n e k nevezni. A szerző ezeket m o n d ja in d u k á lt képzeteknek. A szerző a z t vizsgálja, hogy a belga n épesedéspolitikát eredetileg létrehozó ir án y ító -k é p ze tek m e n n y ib en kü lö n b ö z n ek a jelenleg u r alk o d ó — i n d u k á ltn a k te k in th e tő — képzetektől. T ö b b e k k ö z ö tt m eg állap ítja, hogy a sú ly p o n t a csa­ lád védelm éről á t te v ő d ö t t a gyerm e k ek szükségleteinek fedezésére, és az erede­ tileg elsősorban a m u n k á so sztály c s alá d jait tá m o g a t n i k ív á n ó népesedéspoliti­ kai elképzelések egyetem esekké v á lta k . D U M O N , W . A .— K E U P P E N S - D E VE L , G.: A nalyse ón de procedure inzake leeftijdsdispensatie bit hét huw elik. (A m e g sz a b o tt alsó k o r h a tá r n á l f ia ta la b ­ b a k házasságkötési engedélyének megszerzési eljárása.) 37— 47. p. B e lgium ban a házasság k ö té s m e g sz a b o tt alsó k o r h a t á r a férfiaknál 18 év, nőknél 15 év. K om oly okok esetében a király a d h a t en gedélyt f ia t a la b b a k házasságkötéséhez. A kom oly ok á lta lá b a n a terhesség, a cél t e h á t a g yerm ek h á z a s sá g b a n való születésének biztosítása. E z é r t in d o k o lt lenne az ilyen enge­ délyezési eljáráso k at gyorsan lefolytatni. Az eljárás jelenleg k é t-h á ro m hónapig t a r t . A szerző szociológiai szem pontból elemzi az eljárás egyes szakaszait. W U N S C H , G.: Le calcul des soldes m igratoires p a r la méthode de la „population attendue” . Caractéristiques et évaluation des biais. (A v án d o rlá si egyenlegek k isz ám ítása a ,,v á r t népesség” módszerével. A to r z ítá so k jellemzése és becslése.) 49— 62. p. A népszám lálási a d a to k a la p já n bec sü lt ván d o rlá si egyenlegek m ó d sz erta n i p ro b lém áit tá rg y a lja . Az am erik ai iro d a lo m b a n ja v a s o lt továbbélés! h á n y a d ­ m ódszerek (mind az előreszámítási, m ind a visszaszám ítási v álto za t) erősen to r10 D e m o g rá fia

142

I R O D A L O M

z í th a t já k az eredm ényeket. E k é t becslés átlag a , v a l a m i n t egy to v á b b i módszer, am ely a ván d o rlá so k egyenletes időbeli eloszlásán alapul, jo b b ere d m én y e k et ad. A . R. KÖNYVEK P rzeszlosc dem ograficzna P olski. M aterialij i S tudia. (A lengyel dem ográfiai m ú lt.) P anstw ow e W y d a w n ietwo N aukow e. W a rsza w a , 1969. 242 p. A Lengyel T u d o m á n y o s A k ad é m ia D em ográfiai B iz o tts á g á n a k T ö rté n e ti D em ográfiai Szekciója II. k ö te té t b o c s á to t ta ú tjá r a . N yolc ta n u lm á n y , v a l a ­ m in t a h a z a i és külföldi tö r té n e ti dem ográfiai irodalom bibliográfiai átte k in té se n y ú j t tá j é k o z t a t á s t a lengyelországi tö r té n e ti dem ográfiai k u ta tás o k ró l. A ta n u lm á n y o k a 18., 19. és 20. század dem ográfiai kérdéseivel foglalkoz­ n ak , á lta lá b a n regionális, v a g y egy-egy település szintjén. A k ö te t első t a n u l ­ m á n y a azonban ( B . K u m o r) k iv é te lt képez, m e r t az egyházi vizitációk m in t dem ográfiai források értékelését végezte el — egész L engyelországra v o n a t k o ­ zóan, az ország felosztását megelőző időszakra. K iem eli a cikk — am ely négy d e k a n á t u s sta tisz tika i tá b lá i t is közzéteszi — , hogy a tö r té n e ti dem ográfiai for­ rások k ö z ö tt az egyházi v iz itá c ió k a t ez ideig nem h a s z n á ltá k ki t a r t a l m u k n a k és je lentőségüknek megfelelően. Az előző t a n u lm á n y b a n közölt a d a to k hib á in ak valószínű n a g y s á g á t h a t á ­ rozza m eg a következő cikk szerzője (E . V ielrose). Elemzéséből k itű n ik , hogy egyházközségi szinten 2— 3 % -o s h ib a h a tá r r a l kell sz ám olnunk az egyhá zláto ­ g atási jegyző k ö n y v e k közléseivel k a p c so la tb an . A regionális jellegű következő ta n u l m á n y tö r té n e ti dem ográfiai v a g y t ö r ­ té n eti földrajzi elemzésnek m inősíthető. Szerző ( T. Ladogorszkg) ugyanis azt vizsgálja, hogy m ik é n t h e ly e z k e d e tt el a népesség Szilézia te r ü l e té n a 18. század végén. E n n e k során különböző források segítségével m e g h a tá ro z z a a n é p s ű rű ­ séget, a települések típ u s a it. A különböző ism érvek szerint e lh a tá ro lt település­ típ u s o k népm ozgalm i m u t a t ó i és foglalkozási összetétele jellemző eltéréseket t a r t a lm a z . S tatisztikailag alig m e gfogható n ép ré teg e k dem ográfiai jellemzőinek m eg­ h a t á r o z á s á r a törekszik a következő ta n u l m á n y ( W . O braniak), mely 13 falu­ b a n az albérlők és nap szá m o so k s z á m á t ,h á z t a r t á s a i k és családjaik n ag y s á g á t és összetételét m u t a t j a be. K ra k k ó népességének és n é p m o z g a lm á n a k elemzését t a r t a lm a z z a a k ö v e t­ kező cikk, a 18. század m ásodik felét felölelve. A ta n u lm á n y ( K . M ik ) az egy­ házi a n y a k ö n y v e k és az 1787. és 1791. évi népszám lálások a d a ta ir a épült és a legfőbb dem ográfiai m u ta tó k , v a l a m i n t g azdasági és tá rs a d a lm i jelenségek k a p ­ c s o la tá n a k elemzését n y ú jtj a . A napóleoni h á b o r ú k tó l az első v ilá gháborúig te rjed ő időszak k iv á n d o rlá ­ s á n ak n ag y s ág á t, ir á n y á t, kor, nem , foglalkozás szerinti összetételét dolgozta fel a következő ta n u l m á n y ( S . B orow ski). A cikkíró a k iv á n d o rlá st előidéző gazdasági és tá rs a d a lm i okokra is r á m u t a t. A m a jd a n e k i k once ntrác iós t á b o r t ö b b m in t 700 000 h alálozást regisztrált, J . G awrysiakowa ta n u l m á n y a ennek a re gisz trác iónak az a lap já n , u ta lv a a n n a k hiányosságaira, m e g állap ítja és elemzi a t á b o r b a n e lh altak kor-, nem ek szerinti és foglalkozási összetételét. Az utolsó t a n u lm á n y egy község dem ográfiai a d a t a i t ta g lalja a 18. század végén, az 1791. évi népszám lálás, az a n y a k ö n y v e k és az egyhá zlátoga tási jegyző k ö n y v e k alapján. A fo rrá so k a t egym ással összevetve szerző (E . Brodn ic ka ) m e g h atá ro z za a legfontosabb népm ozgalm i m u t a t ó k a t és a szezonális je l­ lemzőket. D. D.

R O M A N I U K , A .: L a fécondité clés populations congolaises. (A kongói népessé­ gek term ékenysége.) M outon. P a ris— L a H aye. 1967. 348 p.

I R O D A L O M

143

K ongó népesedési p ro b lé m á ja — p o n to s a b b a n szólva, szem betűnő denat a litá s a — so k a t v i t a t o t t dem ográfiai, szociológiai té m a . K özép-A frika 50— 60%o-es születési a r á n y s z á m a m e lle tt K ongó csak 4 5 %o-et ér el és a p rocrea tív k o r s z a k u k a t befejező nő k 1/5-e sohasem szült gyerm eket. A d iv a to s irodalom m in t á k és részism eretek a la p já n elm életeket kovácsolt a kongói helyzetre. M e g állap íto tták , hogy a régi törzsi szociális-kohézió felbom­ lá sá n a k és a civilizációnak köszönhető az a pszichikai tr a u m a és életöröm -csök­ kenés, am ely a kongói nép te rm ék en y s ég é n ek csökkenését idézte elő. Szerző eze­ k e t az elm életeket részleteiben is ism ertetve, arra t ö r e k e d e tt, hogy s a já t k o ráb b i k u t a t á s a i t és a m e gbízható s z ak iro d alm at összefoglalva m e gállapítsa a népese­ dési h ely ze t valóságos jellem zőit és hogy m egközelítse a csökkenő te rm ék en y ség okait. E rőfeszítéseket t e t t , hogy a n em teljes, nem m in d ig m eg b ízh a tó a d a t o k a t m ode rn dem ográfiai m ódszerek és becslések segítségével elfogadhatóvá, m egbíz­ h a t ó v á tegye. E lsősorban ennek köszönhetően igazolta be, hogy a kongói t e rm é ­ kenység általán o s szintje r e n d k ív ü l n agy v álto z a to ssá g o t ta k a r , regionális és etn ik a i b o n tá sb a n . R á m u t a t arra, hogy a születési a r á n y szá m o k , az előbb fel­ sorolt té n y ez ő k tő l függően, 20 és 60%, k ö z ö tt h u llá m z a n a k . Je len tő s különbsé­ gek m u t a t h a t ó k ki a különböző biofizikai k ö rü lm é n y ek k ö z ö tt élő népcsoportok k ö z ö tt is. A rr a is felhívja fig yelm ünket, hogy a term ékenységcsökkenés m á r a kolonizációt megelőző k o rsza k b an is felismerhető. N em kétséges azo n b an , hogy a g y a r m a to s ítá s k o rá b a n egyre fokozódott a fertilitás csökkenése. A m ásodik v ilá g h á b o r ú t követő időszakban bizonyos tá rs a d a lm i té n y ez ő k elősegítették ezt a degresszív irá n y z a to t, például a h a g y o m á n y o s erkölcsök meglazulása, v a g y a nem ek egy e n sú ly á n ak m e gbom lá sa; m ás tényezők u g y a n a k k o r kedvezően be­ folyásolták. E z u tó b b ia k közé kell sorolni az orvosi ellátás és a szociális gondos­ k o d á s bizonyos m é rté k ű fejlődését. A te rm é k e n y s é g e t befolyásoló tényezők k ö z ö t t szerepelnek a különböző h ázasságtípusok. Beigazolható például, hogy a poligám ia csökkenti a te rm é k e n y s é g e t és u g y a n a k k o r növeli a fertőzés veszé­ lyéi. A m o nogá m iá n belül pedig a konszenzuális együttélés m u t a t k edvezőtle­ n ebb te rm ékenységi ere d m én y t. E z e n k ív ü l a z onban a tö r z s e n k é n t k ia lakult szexuális tilalm ak, az a b o r tu sz -g y a k o rla t és a venereás betegségek elterjedése is jelentős m é rté k b e n h o z z á já ru lt a te rm ékenység csökkenéséhez. U g y a n a k k o r igen jellemző, hogy a születési a r á n y s z á m és a steril nők a r á n y a közöt t negatív korreláció ta p a s z ta l h a tó ; az u tó b b i a r á n y pedig a p r o p a g a tív korú nők 5 és 5 0 % -a k ö z ö t t ingadozik. A. R o m a n iu k k ö n y v e jelentős m é rté k b e n h o z z á já r u lt ahhoz, hogy KözépA frika dem ográfiai p ro b lé m á it m egb ízh a tó módszerek és eljárások a lap já n n a g y s ág ren d jé b en és tényezői te k in te té b e n is megközelíthessük. D. D.

V 1 S U R I, E .: Poverty and Children. A S tu d y o f F a m ily P la n n in g . (Szegénység és gyerm ekszám . E g y családtervezési vizsgálat.) T ra n sa c tio n s of t h e W este rm a r c k Society. No. X V I. Helsinki, 1969. 154 p. A finn népesedéspolitika tö b b célt k ö v e t: b iztosítani a k a r ja a népesség megfelelő növekedési ü te m é t, u g y a n a k k o r elő a k a r ja segíteni, hogy a m egszüle­ t e t t és felnevelt gyerm e k n em z ed é k ek „m inősége” jó legyen. E m e lle t t két a l a p ­ v e tő jo g o t ism er el a finn tá rs a d a lo m : m inde nki szabadon k o r lá to z h a tja szülé­ seinek sz á m á l, illetve m in d e n k i an n y i g y e rm e k e t n evelhet fel, a m e n n y it kíván. E z e k n e k a céloknak és érté k ek n e k fényében k í v á n ta a szerző megvizsgálni a szegény családok g y erm e k szá m á t. A m i n t á t a H elsinkiben szociális tá m o g a t á s b a n részesülő családok közül v á la s z to tta . Először 312 e s e ttö rté n e te t k ö v e t e tt nyom on a segély n y ú jtási a k t á k a lap já n , m a jd 100 k iv á la s z to tt családdal i n te r jú t készíLett. Az in te rjú kérdőíve a szokásos családtervezési kérdéseken ( te r v e z e tt és k í v á n t gyerm ekszám , t e r ­ h esség tö rté n et, fogam zásgátlás) kívül ta r t a l m a z o t t olyan k érdé seke t is, a m e ­ lyek az életcélokra, általán o s érlé kekre, világnézetre, a nők kereső m u n k á já v a l k apcsolatos nézetekre, az ideális h áz as ság ra és csalá d ra v o n a tk o z ó felfogásra v o n a t k o z ta k . 10*

144

I R O D A L O M

Az eredm ények feldolgozásában a szerző bőven a lk a lm a z o tt m a te m a ti k a i s ta tisz tik a i m ódszereket, elsősorban többszörös korrelációszám ítást. A m e g k é rd e z e tt családok átlagos g y e rm e k sz á m a 3,6 volt. A r e tro sp e k tív ideális g yerm ekszám 2,8. Á tla g o san 1,5 n em k ív á n t terhesség fo rd u lt elő, ezek­ nek e g y h a rm a d a ( tö b b n y ire legális, néh a illegális) m ű v i abortusszal ért véget. A szerző szerint indokolt lenne az ilyen szegény c s alá d o k b an a m ű v i a b o r tu s z t m in d e n olyan esetben engedélyezni, am ik o r az a n y a a z t kéri. A g yerm ek nem a k a r á s á n a k oka az esetek felében anya gi jellegű volt, az ideális g yerm ekszám m e gindokolá sába n is legtöbbször an y a g i o k o k a t em líte t­ tek. A vizsg álat a d a t a i a la p já n nem lehet m egm ondani, m e k k o ra összegű szociá­ lis segély v a g y családi p ó tlé k le tt v o ln a szükséges ahhoz, hogy a szülők a g y er­ m e k e k e t a k a rják . Szerző a z onban úgy véli, hogy in d okolt lenne a családi p ó tlé­ k o k a t emelni. Mivel a nem k ív á n t terhességek előfordulása szoros korrelációt m u t a t a h á z a s p á ro k fo gam zásgátlásra vo n atk o zó tá jé k o z a tla n sá g á v a l, szerző szükséges­ nek lá tja a családtervezési tá jé k o z ta tá s h a té k o n y s á g á n a k növelését. A. R .

F L 1 N N , M . W.: B ritish P opulation Growth 1700— 1860, Studies in Econom ic H istory. (A b r it népesség növekedése 1700— 1850 között. G a z d a sá g tö r té ­ n eti ta n u lm á n y .) E d ite d for Lhe E conom ic H isto ry Society b y F lin n , M . W . L ondon, 1970. 1— 68. p. N a p ja in k korszerű színvonalon álló tö r t é n e t t u d o m á n y á b a n egyre nagyobb erővel je lentkez ik az a felismerés, hogy a gazdasági, tá rs a d a lm i és poliLikai tö r ­ té n e tírá s t csak úgy lehet eg z a k ta b b ala p o k ra helyezni, h a az eddig elhanyagolt, de különösen a k a p i ta l is ta te rm előm ód k ia la k u lá s á b a n d ö n tő szerepet játszó népességfejlődést m in t té nyez őt is jelentőségének megfelelő a r á n y b a n érvényre lehet j u t t a t n i . E b b e az ir á n y b a m u t a t o t t m á r a N em zetközi G az d a sá g tö rté n e ti T ársa ság (In te r n a tio n a l E conom ic H isto ry A ssociation) 1968-ban B loo m in g to n ­ b a n (USÁ) m e g ta r to tt n em ze tközi kon feren c iáján ak az a lépése, hogy egy szeszsziót a tö r té n e ti dem ográfia p ro b lé m á in a k és a g a z d a s á g tö rté n e ti k u t a t á s r a g y a ­ korolt h a t á s á n a k szentelt. Ú ja b b erősödését je len ti e n n e k az á r a m la t n a k az a té n y , hogy az angol G a z d a sá g tö rté n e ti T ársa ság (Econom ic H is to r y Society) 1969-ben M . W. F lin n szerkesztésében először k ia d o tt időszerű tu d o m á n y o s p r o b lé m á k a t ta r ta lm a z ó soroza ta n a g y erővel v e t e tt e fel ezt a p ro b lé m á t m o st m á r nem zeti, angliai v o n a tk o z á s b a n is. A t a n u lm á n y szerzője s egyben — m i n t e m líte ttü k —- a sorozat szerkesz­ tője, M . W . F lin n professzor, az edin b u rg h i egyetem tá rs a d a lo m tö r té n e ti t a n ­ székének vezetője, a z t a célt tű z te ki m a g a elé, hogy a t u d o m á n y e te rü le té n el­ é r t legfőbb e r e d m én y e k et hozzáférhető és világos szintézis f o r m á já b a n foglalja össze, az eredetiség igénye nélkül. J e g y e z z ü k meg rögtön, hogy m iu t á n a sorozat eddig m egjelent k ö te te it is á l ta l á b a n a legkiválóbb sz ake m berek dolgozták ki, a b b a n b őven lehet találkozni önálló tu d o m á n y o s eredm ényekkel is és e téren különösen kiemelkedik F lin n m u n k á ja . Az az átfogó és az összes legfontosabb részletkérdéseket is felölelő forrásk ritik a, m e ly b en a szerző az angliai tö r té n e ti dem ográfiai k u ta tá s o k a t részesíti, teljesen új fényben v ilá g ítja meg az egész k é r ­ d és k ö rt és a jövő tu d o m á n y o s k u ta tá s a i s z á m á ra is új fe la d a to k a t jelöl ki. A szerző t e h á t m e g v a ló s íto tta az egész sorozat sz ám á ra k i t ű z ö t t azon szerkesz­ tői célt, hogy e k ö te te k „ u g r ó d e s z k á t” szolgáltassanak a to v á b b i k u t a t á s o k ­ hoz. (1. p.) A szerző előszava szerint a tö r té n e ti dem ográfiai a n y a g o t a m ásodik világ­ h áb o rú u tá n b e k ö v e tk e ze tt m ennyiségi felhalm ozódása m e lle tt a n n a k feldolgoz a tla n s á g a jellemezte. így a p r o b lém ák in te r p re tá lá s a és á ltalánosítása , am elyre a g a z daságtörté nész nek elsősorban v a n szüksége, ezzel a robb an á ssal közel sem t a r t o t t lépést. Mégis a g a z d a s á g tö rté n e ti körök érdem e szerző m e g lá tá sa szerint az, hogy e kulcsproblém a m e goldását „egészséges valóságérzékkel” szorgalm az­ tá k . (7. p.) A szerző az a la p p r o b lé m á t úgy v eti fel, hogy k o r á b b a n á lta lá b a n azt a nagy sza b ású népességfejlődési felgyorsulást, m ely a 18. századtól kezdve be-

I R O D A L O M

145

k ö v e tk e z e tt, az ipari fo rrada lom részjelenségének te k in te tté k és csupán a n n a k tá rs a d a lm i k ih a tá s a it vizsgálták. Csupán a gazdasági növekedés m e c h a n iz m u ­ s á n a k a k u t a t á s a v e t e tt e fel a népességi té n y ez ő n ek m in t önálló d ina m ikus fej­ lődési té n y ez ő n ek a jelentőségét, de a tö rté n e tírá s ennek a „ m ié r tjé r ő l” kevéssé v e t t t o v á b b r a is t u d o m á s t és a z t — m in t k o r á b b a n ő főleg gazdasági té n y ez ő k ­ kel k ív á n ta m a g y aráz n i. J . R . H icks a z onban m á r 1939-ben a n n a k a n ézetének a d o t t kifejezést, hogy az ipari forradalom m in t hosszú le já r a tú fellendülés tu la j­ donkép p e n egy nagyszabású népességfejlődés egyenes k ö v e tk e z m é n y e volt. A m ellett ez a népességfejlődés ahhoz tú l egyenetlen volt, sem hogy ezekből a k o rá b b i k ö z v e te tt forrásokból meg le h e te tt v oln a m a g y aráz n i, a logisztikus gör­ bén alapuló feltételezések irreálisnak biz o n y u lta k . (9— 10. p.) A kevés ism ert t á m p o n t k ö z ö tt a népességfejlődés kro n o ló g iá ján a k és a gazdasági tényezőkkel fennálló k auzalitási k a p c so la ta in a k a feltá rá sa nélkül t e h á t nem lehet tiszta k é p e t alko tn i arról, hogy mi is t ö r t é n t A n g liá b an a m o d e rn tö rté n e le m szem­ p o n tjá b ó l a n n y ira kulcsidőszaknak minősülő 18. és 19. sz áz ad b an . Azzal, h ogy az eddig szilárd t á m p o n t n a k t e k i n t e t t tö r té n e ti té n y a n y a g sem teljesen m e gbízható m in d e n szem pontból az ú ja b b n ép e ssé g tu d o m á n y i k u t a t á ­ sok szerint, a szerző b e h a tó b b a n is foglalkozik. Sorra veszi Gregory K in g 1965-ös népességbecslését és A lexander Webster hasonló jellegű skóciai a d a ta it (1755) Glass és Youngson k u ta tá s a ir a tá m a s z k o d v a , és r á m u t a t , hogy közel 5 % -k a l becsülték tú l a népességszám ot különböző h ibákból kifolyóan. H aso n ló an p r o b ­ le m a tik u sa k az 1801-ben t a r t o t t első angol népszám lálás a d a ta i és m ég in k á b b John R ic km a n n -n a k az egyházi a n y a k ö n y v e k a la p já n erre v o n a tk o z ó a n v ég z ett kiigazító szám ítása in a k eredm ényei, ahogy erre különösen H ollingsw orth k u t a ­ tá sa i m u t a t t a k rá, m elyekhez a szerző még tö b b új s z em p o n to t tesz hozzá. Mind ezek, m in d a városi, különösen a londoni, halálozási jegyzékek v o n a tk o z á s á b a n oda k o n k lu d á l a szerző, hogy ezekből az a d a to k b ó l n em zeti aggregált ad a to k ig felemelkedni m a jd n e m lehetetlen, azok in k á b b csak bizonyos típ u sú , lim itált h a t ó k ö r ű kérdések m egválaszolására le h etn e k alkalm asa k. (14— 16. p.) Csak az á ltalán o s a n y a k ö n y v v e z e té s bevezetésével, azaz 1838-tól kezdve v a n erre egye­ lőre m ód angol visz o n y la tb an . E z é r t m o n d ja F lin n ki explicite, h ogy ,,. . . N agvB r ita n n ia tö r té n e ti d e m o g rá fiá já n a k 18. és 19. századi centrális kérdése az, hogy m ik é n t lehet érvényes á lta lá n o sítá so k a t a rendelkezésre álló forrásokból — azok m in d e n fo gyatékossága ellenére — le vonni” . (16. p.) E közp o n ti kérdésre a v á la sz t a szintézis tu la jd o n k é p p e n négy p roblém a k a p c sá n keresi: foglalkozik 1. a népességnövekedés kronológiájából adódó k ér­ désekkel; 2. a legtág a b b é rte lem ben v e t t te rm ék en y s ég kérdésével; 3. a halálo­ zás kérdéseivel és végül 4. a gazdasági növekedés és a népességnövekedés kö­ z ö tti k ö lc sö n h atáso k bonyolulL problém akörével. A m ü v e t az ú ja b b , idevágó szakirodalom bibliográfiájával z á r ja le (49— 64. p.), v a la m in t a legfontosabb dem ográfiai fogalm ak egy k ö zé rth ető m a g y a r á z a ta (65. p.) és az e m líte tt leg­ f o n to sab b szerzők és t é m á k közös indexe. (66— 68. p.) A to v á b b ia k b a n te rm ész ete sen a sz ű k re sza b o tt recenzió k e re téb e n nincs m ó d arra , h o g y m ind a négy kérdéskörrel k a p c s o la tb a n ism ertessük, illetve k o m m e n tá lju k a szerző idevágó szintézisének főbb eredm ényeit. E z m á r csak a z é r t is m eglehetősen nehéz fe la d a t lenne, m e r t ezek k a p c sá n bocsátkozik bele részben a tö r té n e ti dem ográfiai a d a to k , részben a szak iro d alo m b an felm erült ellentétes n ézetek részleteibe. É p p e n ezért az a l á b b ia k b a n m á r csak n é h á n y ki­ r a g a d o tt kérdéssel p r ó b á lju k érzékeltetni a szerző által v é g r e h a jto t t szintézis soko ld a lú sá g át és mélységeit. A népességi növekedés k ronológiájára nézve a m ű részletesen ism erteti az egyes k u t a t ó k eltérő ere dm énye it és k ö z ö ttü k mégis m e g á lla p íth a tó fő p á r h u z a ­ m osságra uta ló tr e n d e k e t. E n n e k a lap já n v i t a t h a t a t l a n n a k t a r t j a , hogy a revi­ d eá lt K in g -féle 5,2 milliós angliai és walesi népesség lassan n ö v e k e d e tt a 18. sz. első felében, sőt ta lá n m ég s ta g n á lt is, hogy a század közepén (6,1— 6,5 milliós népességről) r o h am o sa n n ö vekedjék fel az 1801-es népszám lálás r ev id e ált a d a ­ tá ig (Anglia és Wales 10,9, Skócia 1,7 millió). M inthogy m in d e szakaszt illetően, m ind 1838-ig a részletek kitöltése az eléggé v it a t h a t ó é rté k ű és m egbízhatóságú any a k ö n y v ez ési a d a to k kiegyenlítésétől, v a l a m i n t az erre a célra felhasznált hipotézisektől függ, a szerző ennek a k o n tro v e rz a n y a g n a k elemzése során a la ­ k ítja ki s a já t állásfoglalását. (16— 24. p.)

146

I R O D A L O M

A te rm ékenység és a születési r á t a p ro b lé m á it a szerző hasonló szellemben ex ponálja, midőn r á m u t a t , h o g y . . azon ren d k ív ü li szellemesség ellenére, mellyel egyes törté n ész ek az a n y a k ö n y v i adatokaL feldolgozták, a benne rejlő nehézségek csak m ég jo b b a n e lő tű n te k m inden ú ja b b kísérlettel. Az a n y a k ö n y v i a n y a g e m ia t t m a m á r elism erten nem elegendő bázis e kérdések ta n u lin á n y o z á sához” . (29. p.) E m i a t t t a r t j a d ö n tő je len tő ség ű n e k a szerző a z o k a t a csalá d­ rekonstrukciós k u t a t á s o k a t , m elyek b á r kisebb népességi cs o p o rto k ra v o n a t ­ koznak, de a lk alm asa k a te rm ék en y s ég e t m e g h atá ro z ó főbb té n y e z ő k e t feltárni és a h a lan d ó sá g ra vo n atk o zó hipotézisekkel e g y ü t t a dem ográfiai növekedésnek hosszabb le járatú tr e n d j e it is m egközelíteni. E n n e k k a p c sá n a szerző n em csak angliai, h an e m m á s orszá g o k at érintő hasonló k u ta tá s o k ta p a s z ta l a ta ir a is hi­ v a tk o z ik ( Gille, M euvret). A halálozással k a p c so la tb a n a m ű részletesen ism er­ te ti tö b b e k k ö z ö tt O hlin-nak a 18. sz. első felének m a g as halálozási r á t á j á t a lá ­ tá m as ztó , a súlyos j á r v á n y v isz o n y o k a t figyelembe vevő hipotézisét, v a la m in t az orvosi és közegészségügyi ism eretek terjedésével és az alkoholizmus h a t á s á ­ val, az ún. „ g i n -a rg u m e n tu m m a l” k ap c so la to s k u t a t á s o k a t és a z t a k ö v e tk e z te ­ té st v o n ja le, hogy „ a h a lan d ó sá g csökkenésének m in t p ro b lé m á n a k a m a g y a r á ­ z a ta egyelőre m e g o ld a tla n " . (45. p.) A k á r a fertőző j á r v á n y o k , a k á r a rossz t e r ­ m ések h a t á s á t te k in tik is d ö n tő n e k egyes k u ta tó k , a szerző szerint csak az egész vizsgált p eriódusra k ite rjed ő n a g y töm e g ű regionális k u t a t á s o k lesznek képesek e kérdésre m egbízható alapon álló feleletet adni. E r r e u t a l n a k a kontin e n tá lis k u ta tá s o k is, am elyekre h iv a tk o zik . (47. és köv. p.) F lin n so m m á z a ta befejezésül a z t h a n g o z ta tja , hogy az eddigi k u ta tá s o k k ritik a i viz sgálata u t á n a szintézis első ta n u lsá g a az, hogy m ilyen kevés a ténybeli tu d á s , v a l a m i n t hogy a c s alá dre konstrukciós a n y a g (főleg W rigley és H ollingsw orth vizsgálódásai) a d j á k az egyetlen m eg b ízh a tó tá m p o n to t, a n n a k ellenére, hogy elenyészően csekély népességre te rje d n e k ki. E zek a la p já n tö b b olyan k o rá b b i általán o sítás é r v é n y é t is el kell v etn i, m e ly ek e t v i t a t h a t a t l a n n a k t a r t o t t a k eddig a s z a k tu d o m á n y i b e rk e k b e n is. (50. és köv. p.) V égeredm ényben H a b a kk u k ala p v e tő felvetését t a r t j a a szerző a te rm é k e n y kiind u lási a la p n a k a népességi és gazdasági té n y ez ő k k ö lc sö n h atása sz e m p o n t­ jából, mivel ez nem z á r ja ki az önálló népességfejlődési té n y e z ő k e t (ak á r a n ö ­ v ek v ő term ékenységen, a k á r a csökkenő h alandósá gon keresztül), de m in d k e ttő okai k ö z ö tt tiszta „ k ö z g az d asá g i” és kifejezetten „ n e m k ö zgazdasági” o k o k at is figyelem be k íván venni. (52. és köv. p.) E g y fokkal kevésbé t a r t j a te r m é k e n y ­ n ek a „n ö v e k v ő m u n k a e r ő -lé ts z á m m a l” k a p c so la tb a n K u zn ets felvetését, aki a p r o d u k tív k o rú a k koh o rsza in ak a növekedésére helyezte a h a n g s ú ly t a népes­ ségi növekedés eseLén. A szerző meggyőződése szerint az összefüggés ennél bo­ n y o lu lta b b , a m it elsősorban a te chnika i innovációk s z á m á n a k roham os növeke­ dése m u t a t éppen az angol ipari fo rrada lom idején. (55. és köv. és kül. 57. p.) A gazdasági és dem ográfiai növekedés té nyez őinek bony o lu lt kölc sö n h atása ira figyelem m el F lin n m ég azt is elképzelhetőnek t a r t j a , hogy H a b a kk u k két, egy­ m á s t kiz árn i látszó hipotézise (az ipari fo rrada lom gazdasági, illetve népességi expanzióból való in te rp re tá lá sa ) egym ás m e lle tt is megáll és figy elem b e v ee n d ő . (Uo. és 58. p.) F lin n m ű v e — úgy v é ljü k — kom oly ta n u lsá g o k k a l szolgál a m a g y a r tö r ­ té n eti dem ográfia m űvelőinek is. H a ehhez hasonló igénnyel n y ú lu n k sa já t h a ­ sonló je llegű p ro b lé m á in k m egoldásához, a k k o r le kell sz ám o ln u n k azzal az il­ lúzióval, hogy M agyarország t ö r té n e ti d e m o g rá fiá já n a k k érdéseit m e g o ld o ttn a k te k in tsü k . H . R.

Hacettepe U niversity P ublications, H acettepe U niversity In stitu te P opulation Studies. (A H a c e tt e p e E g y e te m N ép e sség tu d o m án y i I n téz eté n ek közlem é­ nyei.) A n k ara. A H a c e tte p e E g y e te m N ép e sség tu d o m án y i I n té z e té t 1967 elején a l a p ít o t­ t á k a tu d o m á n y o s n ép e ssé g k u ta tá so k fejlesztésére T örökorsz ágba n. Az In té z e t ig a z g a tó ja dr. N u sret F isek professzor. A N é p e ssé g tu d o m á n y i In té z e t, m in t a r ­ ról a sorozat 7. sz ám ú közlem énye (T u r k is h D em ography: Proceedings o f a Con-

I R O D A LO M

147

ference) beszámol, 1968 f e b r u á r já b a n h á r o m n a p o s kon feren c iát ren d e zeti a tö rö k dem ográfiáról, m e ly n ek rende ltetése az volt, hogy kölcsönös tá jékozódás és az ere dm énye k m e g v ita tá s a céljából összehozza m in d a z o k a t a sz ak e m b ere­ ket, ak ik m á r k o rá b b a n , egyéni alapon f o l y t a t t a k dem ográfiai k u ta tá s o k a t. A konferencia különleges ta n á c sk o z á sn a k te k in th e tő , mivel egy T örökországban új tu d o m á n y m e g a la p ítá s á t, de legalábbis elismerését je le n te tte . A fejlődésnek ez a foka csak a török közgazdászok és s ta tisz tik u s o k (m in t pl. Ömer Celál Sarc, H a lu k Cillov professzorok és m ások) ko ráb b i m u n k á s s á g a n y o m á n v o lt elérhető. A konferencián neves külföldi dem ográfusok, ill. nem zetközi szervezetek k é p ­ viselői is (m in t pl. A n sley J . Coale, a P rinc eton-i E g y e te m N épe sségtudom ányi K u t a t ó H i v a t a l á n a k iga zga tója , W . P arker M a u ld in , az USA Népességi T a n á ­ csán a k alelnöke, John F riesen, az USA Népességi T a n á c s á n a k sz aké rtője A n­ k a r á b a n , t o v á b b á a F A O , a W H O A n k a r á b a n m űk ö d ő szakértői) részt v e tte k , a z o n b a n t é m á j á t elsősorban a tö r ö k dem ográfiai p r o b lém ák a lk o ttá k . A konfe­ rencia té m á i k ö z ö tt szerepeltek a n épszá m lálás és a népességi felvétel problé­ m á i, a halandóság, a te rm ékenység, a családtervezés. H iá n y o s s á g k é n t említi m eg a beszámoló, h o g y n e m t á r g y a l t a a konferencia a v á n d o rlá s kérdéseit, h o lo tt f ő k é n t a belső v á n d o rlá s fontos té nyezője a népesség d in a m ik á já n a k T ö ­ rökországban. A tö rö k rész tv e v ő k k ö z ö t t v o lt Sabahattin A lp a t, az Állami S ta ­ tis z tik a i I n té z e t elnöke. A k özlem énysorozat 3. számú füzete a népesség növekedésének a török gaz­ d a s á g r a való h a t á s á t tá rg y a lja . (T h e Im pact o f P opulation Growth on the T u r­ kish E conom y). A publikáció 1965-től előreszám ítások segítségével a népesség évi 2% -os, 2,6%-os és 3 % -o s növekedési r á t á j á t feltételezve (az 1960— 1965. éves id őszak á tla g á b a n a növekedési ü te m 26,1, 1955— 60 k ö z ö tt 2 8,5% volt) vizsgálja a népesség növekedése és n é h á n y főbb gazdasági, k u ltu rá lis és egész­ ségügyi m u t a t ó (pl. egy főre ju tó b r u t t ó nem ze ti te rm é k , m u n k a erő -létsz ám , a fo g lalk o zta to tts ág , a fon to sab b élelm iszerek egy főre j u t ó fogyasztása, a v á ­ rosi lakosság növekedése, az egy főre ju tó k o r m á n y z a ti kiadások, az o k ta tá s r a és egészségügyre f o rd ít o tt k o r m á n y z a ti kiadások) k ö z ö tti összefüggéseket. A szerző, B aran Tuncer r á m u t a t o t t arra, hogy a tö rök népesség növekedése a kö­ vetkező n é h á n y évben m ég a jelenlegi családtervezési célkitűzések m elle tt is a v ilá g á tla g n a k megfelelő lesz, v a g y a z t meg fogja h alad n i, és a r r a a k ö v e tk e z te ­ té sre j u t o t t , hogy a népesség sz ám a növekedésének alac so n y ab b ü te m e enyhíh e ti a nehézségeket az ötéves fejlesztési te rv e k elő irá n y z a tá n a k elérésében, a népesség növekedésének kontroll nélküli, m a g as növekedési r á t á j a azo n b an el­ k e rü lh e te tle n ü l egyre kevesebb egy főre ju tó jö ve delm et, élelm iszert, m a g asa b b m unkanélküliséget, m e g o ld h a ta tla n városi lakásellátási p r o b lé m á k a t és gyen­ gébb egészségügyi, o k ta tá s i és egyéb k ö zs zo lg á lta tás t fog eredm ényezni. T örökország falusi területei "gazdag haz ai és külföldi iro d a lm á n a k bibliog­ rá f iá já t foglalja össze a sorozat 10. szám ú füzete (R u ra l T urkey: A B iblio­ graphic Introduction). К . V.

Cities and Space. The F uture o f Urban L and. E ssa y s from th e F o u r t h R F F F o ru m . (Város és terület. A váro so k jövőbeli te rü letfelh asz n álá sa. A n e ­ gyedik R F F - f ó r u m o n e lh a n g z o tt előadások.) Szerk.: W inglo, L. J r . J o h n H o pkins. B altim ore, 1966. 249 p. A k ö te t kilenc t a n u lm á n y t, ill. előadá st ta r t a lm a z , am elye k az am erikai R F F (a Jö v ő E r ő t a r ta l é k a in a k In téz ete ) 4. fó ru m á n (1962) h a n g z o tta k el, v a la ­ m e n n y i a váro so k jövőbeli te rü le tf e lh a s z n á lá s á n a k p ro b lém áiv a l foglalkozik. T ö b b szerző abból indul ki, hogy a váro so k az USA te rü le té n e k n em egé­ szen 1 % - á t teszik ki, de ezen folyik le az a n y a g i term elés m in teg y 9 0 % -a és a népesség 3/4 részének szolgál lakóhelyül. U ta l n a k arra is, hogy ezeknek az u r ­ b á n u s te rü le te k n e k a felhasználása k edve zőtlen s z im p tó m á k a t m u t a t , am elyek n a g y m é r té k b e n v is s z a h a tn a k az ország, ill. az egész am erik ai n e m z e tg az d asá g h a té k o n y s á g á r a . T etézi a nehézségeket a v árosiasodás gyors ü te m e és a fejlődés óriási „tehe tetlen sé g i n y o m a t é k a ” : ezek m i a t t a legn ag y o b b erőfeszítésekre v a n szükség, h a a jelenlegi fejlődési tr en d e k en v á l to z ta tn i a k a r n a k .

148

I R O D A L O M

A városi fejlődés alaptényezője, az életszínvonal v á r h a t ó emelkedése a lakásigények fokozódását eredm ényezi és n a g y m é r té k b e n befolyásolja az u r b a n iz álódá st, a városok terü letfelh asz n álá sát. A szerzők — ak ik építészek, közgazdászok, szociológusok, jogászok és or­ vosok — r á m u t a t n a k arra, hogy az am e rik a i v áro so k te rü letfelh asz n álá sa h ih e­ tetle n ü l gyorsan nő, függetlenül a v á ro ste rv e z ő k szándékaitól. A p r o b le m a tik a le g frap p á n sab b összefoglalását ta lá n Catherine B auer W urster professzornő fo g alm azta m e g : szerinte a m o d e rn (am erikai) urb an iz áló d á s s z étro m b o lta a v á ro s régi, h a g y o m á n y o s fo rm á it, anélkül, hogy helyébe v alam i ú j a t t u d o t t voln a adni. „ V a k e rő k ” ta s z í tjá k a v á r o s o k a t különböző ir á n y o k b a ; k ö r n y é k ü k pedig úg y form álódik, a m in t a z t a hatósági elavult, m echanikus, toldozás-foltozás jellegű szabályozások rendelik. W u r s te r a k ö vetkez ő négy p o n tb a n foglalja össze a „ k i ú t ”-ról a l k o to tt v é ­ le m én y e k et: az első k e t tő a „ k ö z v élem é n y h a n g j a ” , a h a r m a d ik és a negyedik a szakem bereké. 1. „ N incs az a kom oly u rbanisztikai probléma, a m it jó közlekedéssel és kö z­ m űvekkel ne lehetne m egoldani”. S zinte á lta lá n o s v élem é n y ez A m erik á b an , bele­ é rtv e a n a g y ü zlete m b e re k et és a politikai v e z e tő k e t is. A m egoldást p énzkér­ désnek és szervezési p r o b lé m á n a k te k in tik . Ü g y vélik, h o g y az egyre növekvő tá v o ls á g o k a t jól k ié p íte tt közlekedéssel — a töm egközlekedés és az in dividuális gépjárm űközlekedés kom b in á ció jáv a l — k ö n n y e n á t lehet hidalni. A k ü lte r ü ­ leteken fekvő la k á s o k a t is kényelm essé, jól felszereltté lehet te n n i az új te c h ­ nikai m egoldások a lk alm az ásá v al, a k k o r is, h a a r itk a laksűrűség g á t a t szab a vezetékes k ö z m ű h á ló z a to k b a való b eka pcsolásna k (palackgáz, k u ta k b ó l m o ­ toros sz iv a tty ú v a l k ie m elt víz, esetleg egyedi g e n e rá to r s z o lg á lta tta elektrom os energia is stb.) 2. „ A d ju k m eg az embereknek, am it kívá n n a k : a szabad területei és a szabad m ozgást”. A népesség n a g y része A m e r ik á b a n nem k ív á n to v á b b a régi városi k ere tek k ö z ö tt élni — ezeket ,,slum ” -o k n a k t a r t j a m ég a m ié nknél r itk á b b be­ építés esetében is. V a n n a k m á r olyan felfogások is, a m ely e k szerint a la k ó h áz a­ k a t teljesen függetlenné (és „ ö n e llá tó v á ” ) kellene te n n i, v ag y is „ m e g sz a b a d í­ t a n i ” a földtől és a k ö z m ű h á ló z a to k tó l való k ö tö ttsé g tő l, sőt m o z g a th a tó v á kel­ lene k o n stru áln i (B u ck m in ste r F u ller ir á n y z a ta , am ely m a még ta l á n u tó p ia ­ k é n t h a t , de pl. a lakókocsik gyors elterjedése m á r ennek az „előszele” .) 3. „ A m etropolis1 környékével egyetlen egységet alkot: h ú zzu k össze és urbaniz á lj u k !” E felfogás lényege, hogy éles h a t á r t kell ism ét v o n n i a váro s és a falu közö tt, h a d a t kell üzenni az „elővárosi ideológiának” , am ely „ h i b r i d ” , de m ind a v á ro sn a k , m ind a fa lu n a k csak h á t r á n y a i t örökölte, sőt m in d k e t t ő t „ k ik e z d ­ t e ” és „ p u s z t í t j a ” . G á t a t kell emelni a szétszóródás, a to v á b b i k irajzások elé, tö m ö ríte n i kell a v á ro st, növelni a laksű rű ség e t, felújítani a v á r o sk ö z p o n to k a t, n a g y v o n a lú a n kiépíteni a tö m e g k ö zlek e d ést és a k ö z m ű h á ló z a to t: csak ezáltal érhető el a városok h a té k o n y a b b , olcsóbb „ ü z e m e lte té se ” . (E z t a felfogást t e c h ­ n o k r a tá n a k , e la v u ltn a k ta r t j á k , n oha ezt k épviselte Le Corbusier is, ill. a Bauh a u s ir á n y z a t is). 4. A z „óriás” (behemót), m ár túl nagy városokat részekre kell osztani. L é­ nyegében a „ d e c e n tra liz á lt k o n c e n trá c ió ” elve ez, b á r a m ai „ a v a n t - g a r d e ” m eglehetősen lebecsüli. L eegy sze rű sítv e : a fu n k c ió k a t kisebb k ö z p o n to k b a kell töm ö ríten i, hogy azok „ k o m p a k t ” — minél so k o ld a lú b b a n elláLoLt — városok legyenek, sok ta rta lé k te r ü le tte l, s z á m ítv a az ü d ü lő te rü le te k n ag y v o n a lú fejlesz­ tésére m ég a k k o r is, h a ez nem felel m eg az „ o p tim á lis ” v á ro sn a g y sá g n a k , ill. zö ld terü le ti m u ta tó n a k . E ze k et az ir á n y e lv e k e t eredelileg a „ k e rtv á ro s-m o z g a ­ lom ” in a u g u rá lta , am ely a h á b o r ú u tá n N a g y - B r ita n n iá b a n új városok építését tu d t a elérni; jelenleg h atássa l v a n N ag y -L o n d o n korszerűsítési te rv é re is. Összefoglalásképpen W u r s te r professzornő a jövőbeli fejlődés négy le h et­ séges fő a l te r n a t ív á j á t a k ö v e tk e z ő k b e n foglalja össze: 1. a jelenlegi tr e n d e k to v á b b élé se: regionális specializáció, 2. az á ltalán o s diszperzió, 3. k o n c e n tr á lt szupervárosok és 4. a viszonylag diverzifikált és in te g r á lt váro so k h á l ó z a tá n a k ir á n y z a ta . P. Z . 1 A m e rik á b a n a z 50 000 la k o so n felü li k ö z é p - és n a g y v á r o s o k a t n e v e z ik m e tro p o lis o k n a k .

I R O D A L O M

149

G E L B A U M , B . R. — M A R C H , J . G.: M athem atics for the Social and B ehavioral Sciences. Probability, Calculus and Statistics. (M a te m a tik a a tá rsa d a lo m és v ise lk e d é stu d o m á n y o k szám ára. V alószínűségszám ítás, differenciál- és in tegrálszám ítás, sta tisz tik a .) Saunders, IV. В . P h ilad e lp h ia , 1969. 337 p . R é g e b b e n a szülők a z t ta n á c s o ltá k a m a t e m a t i k a i r á n t kevés érz é k e t m u ­ t a t ó g y e rm e k ü k n e k : ta n u lj t o v á b b a tá r s a d a l o m tu d o m á n y o k te rü le té n , írják a szerzők a k ö n y v bevezetésében. A z e lm ú lt k é t évtize d b en a z o n b a n a m a t e m a ­ t i k a nélk ü lö zh e te tlen n é v á l t a tá rs a d a lm i jelenségek k u t a t ó j a sz ám á ra . E z a k ö te t is ebb ő l a szükségletből sz ü letett. A californiai egye te m tá rs a d a lo m - és v ise lk e d éstu d o m án y i k a r á n ugyanis 1964-től kezdődően h á r o m egyetem i éven keresztül o k t a t j á k a szociológus, közgazdász, pszichológus, geográfus, a n tro p o ­ lógus és politikai szociológus h a llg a t ó k a t m a te m a ti k á r a , s z á m ítá ste c h n ik á r a és „ m a te m a tik a i tá r s a d a l o m t u d o m á n y r a ” . A szerzők, m ik o r ezt az o k t a t á s t m e g k ez d ték , nem ta l á l t a k olyan k éz ik ö n y v e t, a m e ly az o k ta tá s a la p ja le h e te tt volna. A h a g y o m á n y o s b e v e z e tő m a t e m a t i k a i k ö n y v e k ug y an is elsősorban a fizikai és m é rn ö k i p r o b lém ák m eg o ld ására h a s z n á lh a tó m ó dszereket is m e r te t­ t é k és p é l d a a n y a g u k a t is ilyen pro b lém ák b ó l v á l o g a ttá k . E z é rt l á t t á k szüksé­ gesnek egy olyan k ö n y v m egírását, am ely a tá rs a d a l o m tu d o m á n y o k jöv ő szak­ e m b e r e it m e g ism e rteti azokkal a m a te m a ti k a i m ódszerekkel, am elye ket m u n ­ k á j u k b a n f elh a szn á lh a tn ak . Mivel ú g y lá ttá k , hogy a tá rs a d a l o m tu d o m á n y o k b a n elsősorban valószí­ nűségi m odelleket lehet alkalm azni, a szerzők a valószínűségszám ítás tá r g y a lá ­ sával k ez d ik m u n k á ju k a t . E z u t á n t é r n e k á t a differenciál- és in te g rálsz ám í­ tá s ra . Az utolsó fejezetek a becsléseknek és a h ipotézisek ellenőrzésének m a te ­ m a tik a i prob lém áiv a l foglalkoznak. E k ö n y v e t ki fogja egészíteni egy m ásik k ö te t, am ely a lineáris a lg eb rát, a differencia- és differenciál-egyenleteket, v a ­ la m in t n é h á n y speciális m a te m a ti k a i p r o b lé m á t tárgyal. A szerzőknek sikerült m e gvalósítaniuk a z t a céljukat, h o g y nem m a t e m a ­ tik u s o k s z á m á ra érth e tő , sőt élvezetes m a te m a ti k a i k éz ik ö n y v e t írja n a k . E b ­ ben n a g y szerepük v a n a p é ld á k n a k és fela d a to k n a k , am elyek reális — b á r n a ­ gyon le egysz erűsíte tt — tá rsa d alm i jelenségekre v o n tk o z n a k . A. R.

FO LYÓ IR A TCIKKEK P H I L I P S , L . — V O T E Y , H . L . — M A X W E L L , D. E .: A S yn th esis o f the Econom ic and D em ographic M odels o f F ertility: A n Econom etric Test. (A te rm ék en y ség k ö z g a zd a ság tan i és dem ográfiai m odelljeinek szintézise: egy ökonom etriai vizsgálat.) The R eview o f Econom ics and Statistics. 1969. 3. sz. 298— 308. p. A dem ográfusok á l t a lá b a n egyszerű korrelációk viz sgálata a la p já n állapí­ t a n a k m eg összefüggéseket a te rm é k e n y s é g és különböző gazdasági válto zó k k ö z ö tt. íg y j u t n a k g y a k ra n a r r a a kö v etk ez tetésre, hogy a te rm ék en y s ég és a családi jövedelem közö tti korreláció n e g a tív előjelű. A k özgazdászok tö b b n y ir e többszörös regressziószám ítást és parciális korrelációs e g y ü t t h a t ó k a t h a s z n á l­ n a k , de így sem k a p n a k megfelelőbb k é p e t a te rm é k e n y s é g e t m e g h a tá ro z ó t é ­ nyezőkről, elsősorban a jövedelem h atásá ró l. Az idősoron alapuló vizsgálatok szerint a te rm ék en y ség pozitív korrelációban v a n a jöve dele m szintjével, a kere sztm etsz eti ad a to k o n alapuló k u t a t á s o k v isz o n t n eg a tív korre lác ió k a t m u ­ tatn ak . A szerzők szerint az eddigi k u ta tá s o k elméleti h iá n y o sság o k b a n szenved­ te k . N em v e t té k ugyanis figyelembe k ü lö n a jöve dele m és k ülön a lakóhely v a g y k ö r n y e z e t h a t á s á t. K u t a t á s u k b a n erre te szne k kísérletet. A lapul v e t t é k L eibenslein hipotézisét, am ely szerint a h á z a s p á r o k gyerm ekeik s z á m á n a k m e g te r v e ­ zésekor azok h a s z n á t és költségét veszik figyelembe. A haszon h á r o m elemből áll: 1. a g yerm ek a fogyasztási jószághoz h as o n ló a n öröm et okoz a szülőknek,

150

I R O D A LОM

2. a gy erm e k m in t term elő h o zz ájáru l a családi jö v e d ele m növeléséhez, 3. a g y e rm e k b iztonság forrása az öreg szülők s z ám á ra . E h á ro m haszo n fo rrás súlya la k ó h ely e n k én t, p o n to s a b b a n k ö rn y e z e te n ­ k é n t változó. A falusi m ezőgazdasági la kosság s z á m á ra a g yerm ek m in d h á ro m v o n a tk o z á s b a n h a s z n o t je len t, a városi lakosság s z á m á ra v isz ont csak m in t fo­ gyasztási jószág hoz h asznot, m e rt későn kezd el keresni és ezzel m á r n em já ru l hozzá a családi jövedelem hez, és m e r t a n yugdíj stb. m i a t t a városi lakosság nagy részének nincs szüksége gyerm e kei tá m o g a t á s á r a öregkorában. A falusi nem m ezőgazdasági népesség n ag y jáb ó l közbenső h ely ze tb en v a n . U g y a n a k k o r mind a közvetlen költségek (élelem, lakás, r u h á z a t stb.), m in d a k ö z v e te tt költségek (jövedelemkiesés, mivel az a n y a n é h á n y évig nem keres) falu n a m ezőgazdasági népesség körében a legkisebbek és városon a le gnagyobba k. E b b ő l következik, hogy a falusi m ezőgazdasági népesség te rm ékenységének kell a legnag y o b b n a k lennie és a városi népesség te rm ék en y s ég é n ek a legkisebbnek (a falusi nem m e­ zőgazdasági népesség te rm ék en y ség e a k e ttő k özött helyezkedik el). A te rm é k e n y s é g n e k ezt az egyszerű „k ö ltség-haszon elemzésen” alapuló m a g y a r á z a t á t a szerzők az USA 1940. évi te rü le ti a d a ta i (összesen 177 te r ü l e t­ egység) a lap já n igyekszik igazolni a többszörös regressziószám ítás m ódszerével. A m in t v á r h a tó , a z t ta lálják, hogy minél n a gyobb v a la m e ly régióban a falusi m ezőgazdasági népesség a r á n y a és a falusi n em m ezőgazdasági népesség a r á n y a , an n á l n a gyobb a népesség term ékenysége. E z u t á n b e v o n já k az elemzésbe az élet­ színvonal különböző m u ta tó s z á m a it is és a z t ta lálják , hogy minél m a g a sa b b v a la m e ly területegységen belül az életszínvonal, an n á l n ag y o b b a te rm é k e n y ­ ség. K ésőbb felveszik a m a g y aráz ó válto zó k közé a fekeLe népesség a r á n y á t (és úgy ta lá ljá k , h o g y a lakóhely és a jövedelem figyelem bevétele u tá n nincse­ nek faji te rm ék en y ség differenciák), v a l a m i n t a csecsem őhalandóságot (pozi­ tív korrelációt ta lá ln a k ) és a nem ek a r á n y á t (szintén pozitív korrelációt ta lá l­ n ak , de feltételezik, h o g y ennek az az oka, hogy a n ag y o b b n ő tö b b le tű te rü le te k népessége öregebb). A k étségtelenül érdekes elemzés eredm ényeivel k a p c so la tb a n meg kell jegyezni, hogy a te rm ék en y s ég és a jövedelem k ö z ö tti p ozitív korreláció h ely en ­ k én ti előfordulására m á r k o r á b b a n is r á m u t a t t a k , éspedig n em csak közg a zd á­ szok, h a n e m d em ográfusok is. U g y a n a k k o r nem teljesen meggyőző a szerzőknek az a nézete sem, hogy a h á z a s p á r o k egyszerűen a h a s zn o k és költségek össze­ mérése a lap já n h a t á r o z n a k gyerm e k eik számáról. .4. R.

S A F IL I O S -R O T S C H I L D , C.: Sociopsychological Factors A ffectin g F ertility in Urban Greece: A P relim in a ry R eport. (A te rm é k e n y s é g e t befolyásoló társadalom pszichológiai té n y ez ő k a görög v á r o s o k b a n : Előzetes jelentés. Jo u rn a l o f M arriage and the F a m ily . X X X I . évf. 1969. 3. sz. 595— 606. p. 1966 júliusától 1967 m árciusáig r e p r e z e n ta tív v iz sg á la to t h a j t o t t a k végre A t h é n b a n és kö rn y ék é n a dolgozó és e l t a r t o t t ház as nők körében, a z o k n ak a t á r ­ sadalom lélektani té n y e z ő k n e k a tisztá zá sa céljából, am elye k a görög születési a r á n y sz á m erős csökkenésében k ö z r e já ts z h a tta k . A v izsgálat különböző m u ­ t a t ó k segítségével fel k í v á n ta m é rn i egyrészt az asszonyok szociálpszichológiai jellegzetességét, m ásrészt a megfigyelés k ite r je d t bizonyos interakcionális v á l­ to z ó k ra is, m in t a nők házassági elégedettsége, a férjek beleszólása feleségük é le tm ó d já b a és a férjek és nő k iskoláz o ttsá g a k ö z ö tti viszony. A nők jellegzetes­ ségei so ráb a n s z ám b a v e t te k a nők isko láz o ttsá g át, m u n k a s t á t u s á t , falusi v a g y városi eredetét, k o r á t, az ab ortusszal k apcsolatos m a g a t a r t á s á t és vallásosságát. A k u t a t á s eredm ényei a la p já n úgy tű n ik , hogy a csalá d n ag y sá g o t n a g y ­ m é rté k b e n befolyásolja a h á z a s tá r s a k n a k a tradicionális és a m odern n o r m á k ­ hoz való viszonya. É p p e n ezért a h á z a s tá rsa k , elsősorban az asszonyok g en e rá­ ciós h o v a t a r to z á s a és iskoláz ottsá ga d ö n tő válto zó k a csalá d n ag y sá g s z e m p o n t­ jából, m ivel jól tü k r ö z ik az illető személy tra d ic io n a liz m u sá t v a g y m ode rniz­ m u sá t. Az iskolázottsággal tö b b m ás v á lto z ó is összefügg: így például az a la ­ cs onyabb iskolázottságú nők n em csak a tradíció k h o z r a g a szk o d n a k jo b b a n ,

IR O D A L О М

151

h a n e m á l ta l á b a n idősebbek, falusi eredetűek, h á z a s tá r s u k erősen beleszól m a ­ g a t a r tá s u k b a és g y a k r a n élnek az ab o rtu ssza l, m in t a családtervezési eszközzel. E z u tó b b iv a l k a p c s o la tb a n h a t á r o z o t t a n m u ta t k o z o t t , hogy A th é n b a n az abortusszal elsősorban azok az alacsony m ű v e ltsé g ű nők élnek, a k ik n e k férje is hasonló m űveltségű, ak ik nem h a jla n d ó k fogam zásgátló szereket használni, és akik u r a lk o d n a k feleségük felett. E z e k b e n a csalá d o k b an a legkevésbé elége­ d e tte k a nők a házaséletükkel. Az iskolázottsági színvonallal k a p c so la tb a n G örögországban és m á s f e j­ lődő országokban az figyelhető meg, hogy m á r a középiskolai végzettség is erő­ sen cs ökkentőén h a t a születések szám ára. Ezzel szem ben a fejlett országokban csu p án a főiskolai és egyetem i o k t a t á s esetében á lla p íth a tó meg lényeges csök­ kenés. E n n e k oka valószínűleg az, hogy a fejlődő országokban m á r a középisko­ la elvégzése is elégséges ahhoz, hogy a n ő k e t felszabadítsa a tradicionális é rté k e k u r a lm a alól, am elye k egyebek k ö z ö tt a n agyobb g y e rm e k szá m o t is előírják. A zt sem lehet figyelm en kív ü l h a g y n i, hogy a fejlődő országokban m á r a k ö zé p ­ iskola elvégzése is je le n t ős p á l y á k a t n y it m eg az em berek e lőtt és így e v é g z e t t­ ség m elle tt a nők v á l a s z th a t já k m á r a k a r r ie r t az a n y a sá g h e ly e tt. A fejlett o r ­ sz ág o k b a n ugyanez csak egyetem i v a g y főiskolai végzettség esetén ad o tt. T a n u l m á n y a végén a szerző felveti, hogy v a jo n a te rm ék en y ség és iskolá­ zottsá g i színvonal közö tti összefüggés, am ely a fejlődő orszá g o k b an ta p a s z t a l ­ h a tó , m e g változik-e a gazdasági fejlődés előre hala dásával és v a j o n ez m a g á v a l hozza-e a te rm ék en y s ég em elkedését. A szerző az u tó b b it nem hiszi; v élem énye szerint e b b e n az id ő p o n tb a n a k u ltu r á lis a t t i t ű d ö k és é rte k ek a n n y ira m e g v á l­ to z n ak , hogy m á r a kis családot te k in tik m a jd a legmegfelelőbbnek és ez ki­ egyenlíti az egyéb tá rsa d alm i h a t á s o k a t, am elyek a gazdasági fejlettségből a d ó d -

G E 1 J E R S T A M M , G unnar: Low birth weight and perinatal m ortality. (A lacsony születési súly és perin a tális m orta litá s.) Public H ealth Reports. 1969. 11. sz. 939— 948. p. 1967-ben az E g y e s ü lt Á llam ok Egészségügyi S ta tisz tik a i Országos K ö z ­ p o n tja összehasonlító ta n u l m á n y t t e t t közzé az USA és h a l fejlett n y u g a t - e u r ó ­ pai ország p erinatális- és cs ecsem őhalandóságának alakulásáról. Az E g y e s ü lt Á llam ok csecsem őhalandósági a r á n y s z á m a az ö sszehasonlított országok k ö z ö tt a legm agasabb v o lt és 7 5% -ka l m ú lt a felül a legkedvezőbb é rté k ű S védország a r á n y s z á m á t. A t a n u l m á n y nem t a r t j a e lfo g a d h ató n a k a z t a m a g y a r á z a to t , am ely szerint a különbség az a n y á k korával, v a g y a csecsemők születési sor­ rendjé vel függene össze, h a n e m a z t 85— 9 0 % -b a n az ú jsz ü lö tte k születési sú ly á ­ n a k eloszlásában észlelt különbségekre vezeti vissza. T o v á b b i a k b a n a svéd születési s ú ly a d a t o k a t és az azok a l a k u lá sá t befolyásoló té n y e z ő k e t elemezve átfogó tá j é k o z t a t á s t n y ú j t Svédország egész pre- és p o stn a tá lis gondozási r e n d ­ szeréről, az általán o s betegségbiztosítás, a családi pótlék, a házasságon kívül szülő a n y á k helyzetéről, illetve azokról az in té zm én y e k rő l és szabályozásokról, am elyek a világ egyik legfejlettebb á lla m á n a k a jöv ő generációk iránti felelős­ ségérzését bizo n y ítjá k . A fent e m líte tt h é t ország közül Svédország csecsem őhalandósága a leg­ alacsonyabb. E n n e k o k a k é n t szerző csak negyedik sorban em líti a fejlett és igen erősen specializált p r e n a tá lis és an y a i egészségügyi gondozást. Sorrendben első­ k é n t az alacsony születési a r á n y s z á m o t, m a jd a tá rsa d alm i-g az d asá g i szem ­ p o n tb ó l k ie g y e n lítő d ö tt, hom o g é n n ek m o n d h a tó népességszerkezetet említi, h a r m a d s o r b a n a jólé ti in té z m é n y e k e t és a kötelező á ltalán o s b etegségbiztosítás és végül a specifikus te rh e s- és a n y a v éd e lm e t. Â szülész-nógyógyász szerző nem foglal h a t á r o z o t t a n állást olyan k érdések eldöntésében, am e ly e k e t csupán m a k r o s ta tis z tik a i a d a to k a la p já n e ldönteni kétséges. Világos tá r g y a lá s m ó d ja arról győzi meg az olvasót, hogy viszonylag kevés számszerű a d a t is megfelelő t á m p o n t o t n y ú j t h a t érvényes k ö v e t k e z te t é ­ sek levonásához. B. L. A.

152

IR O D A LО М

Les m igrations inlra-européennes de m a in -d ’oeuvre. (M unk ae rő -v án d o rlá s E u r ó ­ p á b a n .) Notes et É ludes D ocum entaires. 1969. jù n . 26. 78. p. Az országok közötti m u n k a e r ő -v á n d o rlá s az u tó b b i években egész N y u g a tE u r ó p a és a földközi-tengeri p a r tv i d é k általános jelenségévé le tt. Mivel a n e m ­ zetközi m un k a erő -fo rg alo m m ind a m u n k a e r ő t befogadó, m ind a leadó országok részéről szám os t á rs a d a lm i és gazdasági p r o b lé m á t v e t fel, a nem zetközi m u n k a ­ ügyi kérdé sekke l foglalkozó sz ak é rtő k egész so rán a k érdeklődését v á l t o t t a ki. A ta n u lm á n y első fejezete á ltalán o s tö r té n e ti á t te k i n té s t ad a s z áz ad fo rd u ­ lótól az 1950-es évek elejéig v é g b e m e n t nem zetközi m u n k a erő -v á n d o rlásró l, m a jd részletesen foglalkozik az 1950-es évek u tá n i helyzettel. Az európa i országok 1948-ra elérték a h á b o r ú előtti term elési sz inte t, te r­ m elékenység te k in te té b e n a z o n b a n még jó v a l az a l a t t m a r a d t a k , m in th o g y a term elés nö v ek e d ését 10% -kal m a g a s a b b fo g lalk o zta to tts ág i szint kísérte. E n n e k oka a b b a n keresendő, hogy az európai országok — F ra n c ia o rs z á g o t ki­ véve — je lentős belső m u n k a e r ő - t a r ta l é k k a l rendelkeztek, k ü lönöse n N y ug atN ém e torszá g, am ely a m ás országokból kite le p ít e t t és b evá ndorló n é m e t n em ­ zetiségű népesség m u n k a e r e jé t hasznosítoLLa. F ra n c ia o rs z á g népességének dem ográfiai s t r u k t ú r á j a a z o n b a n olyan v olt, hogy külföldi m u n k a e rő igénybe­ vételére szorult. Az 1947. évi M o n n e t-terv szerint F ra n c ia o rs z á g tö b b m in t 800 ezer észak-afrikai m u n k a e r ő t v o lt k é n y tele n bev o n n i a hazai term elésbe. Az 1950-es évek elején O laszországban 3— 4 millió, S pan y o lo rszá g b an 2 millió, a 7 milliós G örögországban pedig 1 millió főnyi m unkaerő-felesleg volt. E n n e k a m unkaerő-feleslegnek a levezetését — az A m erik a i E g y e sü lt Á llam ok, L a tin -A m e rik a és A usztrália felé i r á n y í tá s á t — a N em z etközi M u n k a ü g y i H i v a ­ tal szervezte meg. A m u n k a e rő m o z g á s ezekben az években E u r ó p á b a n sem szünetelt. 1956 u tá n n em csak F ra n cia o rszág , h a n e m Svédország, az E g y e s ü lt K irály sá g , Bel­ gium és S v á jc is részesei v o lta k a b ev á n d o rlásn a k . Svédország, Belgium és az E g y e s ü lt K irály sá g — e llentétbe n F ra n c ia o r ­ szággal, am ely É szak-A frikából a képzetlen m u n k a e r ő t f o g a d ta be — elsősor­ b a n a kvalifikált m u n k a e rő b e v á n d o r lá s á t engedélyezte. 1947 és 1957 évek k özött S védorszá gban 210 ezer, A n g liá b a n 472 ezer, B e lg iu m b an 185 ezer, S v ájc b an pedig 250 ezer főt t e t t ki a b evá ndorló m u n k a e r ő tiszta egyenlege. A m u n k a e r ő szabad fo rg a lm á ra az első k ísérletet az O È C E kezd em én y e zte . J a v a s l a t o t k é s z íte tte k a Közös P iac országai részére a m u n k a e rő -v á n d o rlá s ösz­ tönzésére, a m in e k a la p já n az egyes ta gorsz ágok szerződésekben rö g z íte tté k egy­ m ás k ö z ö tt a m u n k a e rő szabad m ozgását. E r r e a lépésre az európai országok t e r ­ m elésének 1948— 1952. évek közö tti 5 0% -os em elkedése és az e m ia t t fellépő m u n k a e r ő h iá n y a d o t t indíték o t. A közös-piaci országok egyedi m e g állap o d á sait t e r j e s z te t te ki v a la m e n n y i közös-piaci országra az ún. R ó m ai M egállapodás, m e lynek m egkötésére 1957-ben k e r ü lt sor. A róm ai m e g állap o d á st k ö v e tő e n a rendelkezésre álló adaLok a közös-piaci országok te k in te tő b e n 1958-ban 156 ezer, 1958 és 1961 k ö z ö tt pedig 292 ezer főnyi m u n k a erő -v á n d o rlásró l sz ám olnak be. A b evá ndorló m u n k a e r ő 87 száza­ léka Olaszországból te lepült át. A m egállapodások 1961— 64. évek k ö z ö tt ú ja b b 240 ezer főnyi m u n k a e r ő -v á n d o rlá s t ere d m én y e zte k , a m e ly n e k 9 0 % - a olasz ere d etű volt. A felvevő orszá g o k at N y u g a t-N é m e to rsz á g , az E g y e s ü lt K ir á ly ­ ság, F ra n cia o rszág , Belgium, S vájc és Svédország, a m u n k a e r ő t leadó országo­ k a t pedig Olaszország, S panyolország, G örögország, T örökország, Ju g o sz láv ia és F in n o rs z á g képviselték. 1963 u t á n felm erült a K özös-P iacon kívüli országok b ev o n á sa is a szabad m u n k a e r ő -v á n d o rlá s b a , a m in ek e r e d m én y e k ép p e n francia-spanyol, f ra n c ia ­ po rtu g ál, francia-jugoszláv, n y u g a tn é m e t- tö r ö k , belga-spanyol, belga-török m egállapodások j ö t t e k létre. A t a n u l m á n y a to v á b b ia k b a n részletesen foglalkozik a s ta tis z tik a i a d a t ­ g y ű jté s v o n a t k o z á s á b a n felm erült nehézségekkel, a m u n k a e r ő -v á n d o rlá s kö­ v e tk e z té b e n fellépő gazdasági és szociális p r o b lé m á k k a l (m ind a fogadó, m ind a m u n k a e r ő t leadó országok te k in te té b e n ), m ajd részletesen és o rszá g o n k é n t is b e m u t a t j a a m u n k a e r ő -v á n d o rlá s m é re teit és h a t á s á t. O. A.

I R O D A L O M

153

M I C H A E L I , D aniel: M obilité géographique el m obilité socio-professionelle en H ongrie: rapports d ’une enquête. (Földrajzi m obilitás és tá rsa d alm i-fo g lal­ kozási m obilitá s M a g yarországon: egy a n k é t eredm ényei.) P opulation. 24. évf. 6. sz. 1969. nov— dec. 1191— Î 197. p. A szerző, dem ográfiai oklevél b ir to k á b a n , földrajzi d o k to ri értekezésének tá r g y á u l v á l a s z to tta a m a g y a r belső v án d o rlá si s ta tis z tik a elemzését. I m m á r ism étlődő jelenség — P a u l Compton fo ly a m a to sa n megjelenő ta n u lm á n y a i ó ta (D em ográfia, 1966., 1968. és 1969. évf.) — hogy külföldi k u t a t ó k a m a g y a r v á n ­ dorm ozgalm i s ta tisz tik á h o z f o ly am o d n ak , m in t am ely bőséges a n y a g á v a l a k u ­ t a t á s n a k megfelelő bázisul szolgálhat. D. M ichaeli is m egem líti a francia s ta tis z ­ tik a nehézségeit e tá rg y k ö r b e n és a m a g y a r folyam atos v án d o rlá si s ta tis z tik a sokoldalú a d a ta it. E z e k e t a cikkben h i v a tk o z o t t 339 oldalas so ksz orosított ér­ te k ez ésb e n dolgozta fel. A m ost is m e r te t e tt cikkben ezenkívül a tá rs a d a lm i átrétegződésrc v o n a tk o z ó 1962. évi m in tav é teles forrásm ű (N é pességtudom ányi K u t a t ó Csoport közleményei, 7. sz.) a n y a g á t is igénybe veszi, a fo lyam atos s t a ­ tis z tik a egyes h iányzó részletének kiegészítésére. A tá r g y a l t kérdések lényegileg a h áro m fő tá rs a d a lm i réteg k ö z ö tti átréte gződé snek a t e rüle ti m obilitással való k a p c so la ta körül cs o portosulnak és igen jó á t te k i n té s t a d n a k az összefüggésekről. A m a g y a r sta tis z tik a tá rs a d a lm i ré­ tegzése (mezőgazdasági fizikai, n em m ezőgazdasági fizikai és szellemi dolgozók) nem fedi p o n to s a n a F ra n c ia o rs z á g b a n szokásos h á r m a s ta g o zá st, ahol a m ező­ g azdaságon és ipa ro n kívül a „ te r c ié r ” s z e k to rt (szolgáltatást) kü lö n ítik el. E z t szerző is jelzi, de á lta lá b a n a francia szemléletben k o m m e n tá lja az a d a to k a t. A b ev á n d o rló k különböző szektorból szárm azó c s o p o rtjaira „foglalkozási m o ­ bilitási in d e x ” -et szám ít, figyelembe véve a többszörös r é te g v á lt o z ta tá s o k a t is. E ze k az indexek jelentős különb sé g ek e t m u t a t n a k , le g m a g a sa b b a k a m e zőga z­ dasági sz á rm a z á s ú a k esetében. É rd e k e s s z á m u n k r a a b u d a p e s ti és a m a g y a r vidéki városi v isz o n y szá m o k ­ n a k a megfelelő párizsi a d a to k k a l való egybevetése. A m a g y a r és fra n cia viszo­ n y o k — sok különbözőségük melletL is — sok hasonló v o n á s t á r u ln a k el. A v i­ déken sz ü le te tte k a r á n y a B u d a p e ste n 64,5 % -ot (vidéki v á r o s a in k b a n 56,5 % -ot) ér el; P árizsb a n az a r á n y 54,8% . A m u ta tk o z ó k ü lönbsé get m a g y a rá z z a , hogy P árizs k ö rz e te az ország lak o sság á n ak 16, B u d a p e s t viszont — n agyobb k o n ­ c e n trá c ió n a k megfelelően — 1 9 % -a t foglalja m a g á b a n . H asonlóak a b u d a p e sti, ill. párizsi a rá n y o k a b b a n a v o n a tk o z á s b a n is, h o g y a foglalkozási m obilitá s g y akorisá ga körülbelül fele ak k o ra , m in t a te rü le ti m obilitásé. É rd e k e s a p á r ­ h u z a m a h e ly v á lto z ta tá s o k szám a te k in te té b e n is: az egyszer költözők a r á n y a B u d a p e s t e n 4 9 % , P á r iz sb a n 4 1 % ; egyező (15% ) a h áro m sz o r h e ly v á lto z ta tó k é , m íg a kétszer költözők francia a r á n y a jó v a l m a g a s a b b (26% , a b u d ap e sti 17% kal szem beni. A h e l y v á lto z ta tá s o k átlagos sz ám a (2,3) a z o n b a n m á r m egegye­ zik a k é t n a g y v á ro sb a n . A beköltözés o k a in a k elemzésénénél szintén hasonló n a g y s á g r e n d e k e t észlel: a foglalkozási és a családi okból v án d o rló k a r á n y a B u d a p e s te n 62 és 38% , P á riz sb a n 68 és 3 2 % . F e ltű n ő n e k jelzi a szerző, hogy a többszörös h e l y v á lt o z ta tó k fele M a g y ar­ országon kétszeres falusi lakó h ely e t jelöl meg, míg a klasszikus többlépcsős h e ly v á lt o z ta tá s : falu — vidéki váro s — főváros k ö z ö tt a r á n y la g ritk a . Szerző igen n a g y n a k és a tú lz o tt v onzerő jelének ítéli az első foglalkozás v á la s z tá s a k o r B u d a p e s t r e költözők a r á n y á t (a m a g y a r vidéki v á r o s o k b a ez jóval alacso­ n y ab b ). A B u d a p e s tre költözés á l ta l á b a n n ag y o b b foglalkozási m o b ilitá st — és életfo rm a v á l to z á s t — v o n m a g a u tá n , m in t a v idéki v á ro so k b a irányuló m oz­ gás. E megfigyelések kap c sá n foglalkozik a főváros a r á n y ta la n fejlettségével; szélső fogalm azá sba n az urbanizációs f o ly am at i t t épp úgy, m in t sok m ás k ö ­ zép- és kelete u ró p a i országban, m egállt a fővárosnál. E z t követőleg u ta l az o n ­ b a n az u tó b b i években m e g in d u lt decentralizációs törek v é sek re és ezek ered­ m é n y e k é p p e n a fő v áro sb a irányuló b e v á n d o rlás csökkenésére. B. L.

154

I R O D A L O M

C A L O T , G. — B O D IN , J . L. — S A L A I S , R .: Projections dém ographiques pour la France. (P opulation totale, nombre des ménages, population active.) (De­ mográfiai előrebecslések F ra n cia o rszág ra.) Économ ie et Statistique. 1970. jan. 3— 19. p. F ra n c ia o rs z á g 1975-ben beinduló V I. T erv é n e k előkészítése kere téb e n az I N E D dem ográfiai előrebecslést k és zített. Abból az elvből kiin d u lv a, hogy egy népesség jö v ő jé t á lta l á b a n m ú lt ja h a tá r o z z a meg, a m á sodik évezred végének á lla p o t á t k örvonala zó előrebecsléseket a m ú ltbeli te n d e n c iá k a la p já n készítet­ ték el. A ta n u lm á n y négy fő t é m á j a : 1. Az össznépesség előrebecslése. 2. A h á z ta r tá s o k s z á m á n a k előrebecslése. 3. Az iskolai o k ta tá s b a n való részvétel és a gazdasági a k t iv itá s alakulása. 4. Az a k tív m ezőgazdasági népesség sz á m á n a k csökkenése. A fenti kérdések tá r g y a lá s á t a t a n u l m á n y kétféle m ódon végzi : a) töm öre n ism erteti az egyes dem ográfiai alapfogalm ak definícióját, t o v á b b á az egyes is­ m é rve k v iz sg á la tá n á l a lk a lm a z o tt m ódszereket és hipotéziseket, v a l a m i n t az előrebecslés a lap já u l m e g v á la s z to tt id ősz akoka t. Az előrebecslés m ó d ja a te n ­ denciák e x tra p o lálása , b) A ta n u l m á n y ism erteti az ezredfordulóig te rjed ő en előrebecsléssel m e g á lla p íto tt a d a to k a t és a rá n y s z á m o k a t. 1. A legfontosabb szerepet az össznépességnek nem ek és életkor szerinti előrebecslése já tssz a , a tö b b i dem ográfiai előrejelzés is ebből v e z e th e tő le. Mivel a népesség sz ám a és s t r u k t ú r á j a kél tényező, a term észetes népm ozgalom és a külső v án d o rlá si mérleg h a t á s á r a válto zik , ez utób b i pedig külső, előre alig l á t­ h a t ó tá rs a d a lm i és gazdasági jelenségektől függ, a szerzők nem v e t té k figye­ lembe ezt a té n y e z ő t az előrebecsléseknél. A te rm ék en y s ég v iz sgálatá hoz m eg­ figyelt 1950— 1964-es id ő sz ak b a n 2,3-ról 2,5-re em e lk e d e tt az egy h áz as ság ra eső születések átlag a , 1964-ben pedig csökkenni k ez d ett, a m in ek az o k á t még nem sikerült teljesen Lisztázni. É p p e n ezért óvatosságból kétféle hipotézis, a k onstans term ékenység és az alacsony term ékenység szerint készítik el az előre­ becsléseket. Valószínű, hogy a v alóságba n a te rm ékenység a k ét érté k k ö z ö lt fog mozogni, de m a g a a m ódszer azt a célt szolgálja, hogy a kétféle te n dencia v á r h a t ó k ö v e tk e z m é n y e it m egismerjék. A születések, ház asságok és halálozások abszolút szám a, hasonlóan a né­ pességszám hoz, m ind a kél hipotézis szerint em elkedni fog. A halálozások szám a to v á b b r a is szabályosan alakul. A te rm ész ete s szapo­ ro d ás a k é t különböző hipotézis szerint évi 0,8 % , ill. 0 ,5 % , szem ben a jelenlegi 0,7 % -k al. K o n s ta n s te rm ékenységgel szám olva a népesség s t r u k t ú r á j a kevéssé fog változni, eltérés f ő k é n t az elöregedésben je le n tk e z ik : a 75 éven felüliek a r á n y a 4 ,6 % -ró l 5 ,5 % -ra emelkedik. A m ásodik hipotézis szerint az eddiginél m a r k á n ­ sa bb elöregedési tendencia érvényesül (a 75 éven felüliek a r á n y a 5 ,9 % lenne, s u g y a n a k k o r a 20 éven aluliak a r á n y a 28,8% , míg az első hipotézis szerint 3 2 ,4 % lenne). 2. A háztartások szám a előrebecslésének a la p ja a h á z ta r tá s o k szám a és a népességszám közö tti a r á n y m últbeli te n d e n c iá já n a k előrevetítése. E sze rin t a h á z ta r tá s o k szám a évi 200 ezerrel fog n ö veke dni és 1985-ben eléri a 19 milliót, am i á tla g b a n 1,2%-os növekedésnek felel meg. 3. A z isk o lakötelezettségnek 16 éves k o rra való emelése k ö z v e te tt és köz­ v e tle n h a t á s t fe jte tt ki az a k tív népesség a r á n y á n a k a la k u lá sá ra (figyelmen k ív ü h a g y v a itt is a v á n d o rlá st). E n n e k k ö v e tk e z té b e n az 1968— 75 közli időszakban az a k t ív népesség növekedése lassú, 1975-től a z o n b a n g y orsabb ü te m ű lesz. U g y an e ze n időszak a l a tt a 14 évesnél idősebb, iskolai o k t a t á s b a n részt vevők a r á n y a különösképpen gy o rsan nő (abszolút sz á m b a n elérheti az 1 milliót), sőL a 20 éven felüliek cs oportjánál ugrásszerű növekedésre lehet sz ám ítani. E z á lta l m in te g y 1 millióval kevesebb lesz a 25 éven aluli gazdaságilag a k tív népesség szám a. Mivel az idős korú népesség részvétele a gazdasági te v ék e n y ség b e n to ­ v á b b r a is csökken, ez is csökkenti az a k tív népesség volu m e n ét. E n n e k oka, hogy b á r a legális n y u g d íjk o r h a tá r nem változik, de az idős k o ro sz tá ly o k a t fog­ la lkoztató m ező g a zd a ság b a n , v a l a m i n t az önálló fo g lalkozásúaknál csökken a dolgozók létszám a. Ezzel szem ben to v á b b növekszik a nők fo g la lk o z ta to tts á g a .

I H O D A L О М

155

A f e n t v á z o lt h ely ze t m i a t t a gazdasági a k t iv itá s a kö zé p k o rú népességre k o n ce n tráló d ik , ami erősen növeli az e l t a r t o t t a k n a k ezen k o ro sz tá ly o k ra ne­ hezedő te r h é t. (1968-ban 140 in a k tív j u t 100 a k t ív r a , 1985-re m á r 150-nél tö b b .) Az a k tív népességen belül f o ly ta tó d ik a m ezőgazdasági népesség a r á n y á n a k csökkenése. Sz. K .-n é

IN D E X 25.191 D E M O GR Á F I A M eg jelen ik n e g y e d é v e n k é n t F e le lő s s z e rk e s z tő : d r. S z a b a d y E g o n S z e rk e sz tő s é g : B u d a p e s t, K S H N é p e s s é g tu d o m á n y i K u ta tó I n té z e t, V ., V eres P á ln é u tc a 10. T e le fo n : 181— 609 K ia d ó h iv a ta l: B u d a p e s t I I ., K e le ti K á ro ly u tc a 1 8 /b . T e le fo n : 35S— 530 K ia d á s é rt felel a S ta tis z tik a i K ia d ó V á lla la t ig a z g a tó ja T e rje s z ti a M a g y a r P o s ta . E lő fiz e th e tő b á rm e ly p o s ta h iv a ta ln á l, a k é z b e s ítő k n é l, a P o s ta h írla p ü z le te ib e n és a P o s ta K ö z p o n ti H írla p ir o d á n á l ( K H I . B u d a p e s t, V ., J ó z s e f n á d o r té r 1.) k ö z v e tle n ü l, v a g y c se k k b e fiz e té s i la p o n (c s e k k s z á m la s z á m : e g y én i 61 272, k ö z ü le ti 61 066), v a la m in t á tu ta lá s s a l a K H I. M N B . 8. sz. e g y s z á m lá já ra . E lő fiz eté si d íj fél é v re 5 2 ,— , egész é v re 104,— F t

6 9 .5175 A th e n a e u m N y o m d a , B u d a p e s t —Í v e s m a g a sn y o m á s F elelő s v e z e tő : S o p ro n i B éla ig a z g a tó