IRO D ALO M POPULATION STUDIES

IRO D ALO M

D E M O G RÁFIAI

FOLY ÓIRATSZEM LE

POPULATION ST UD IE S a L ondoni K özgazdasági F őiskola N épességkut a tó B izo ttság án ak fo ly ó ira ta Vol. XXIV. No. 2. (1970)

C H E N , P I - C H A O: China’s B irth Control Action Programme, 1956—64. (K ína születésszabályozási akcióprogram ja, 1956—64-ben.) 141— 158. p. A dolgozat K ína születésszabályozási akcióprogram ját az alábbi nézőpon­ tokból világ ítja meg: 1. szervezeti felépítés, 2. a befolyásolás m ódja, 3. a ren ­ delkezésre b o csáto tt eszközök és szolgáltatások, 4. az alkalm azott stratégiák. K étféle stra té g iá t dolgoztak ki: a fokozatos elte rjesztés elve szerint először a m agasabb képzettségű rétegeknél és a nagyvárosi lakosságnál kell szervezett erőfeszítéseket ten n i és azokat fokozatosan kiterjeszteni a kisebb városokra, végül a falusi lakosságra. A „töm eg k a m p á n y ” stratégia a korm ányzat rendel­ kezésére álló m inden hírközlési eszköz és mód egyidejű és ism ételt igénybevé­ telét jelenti a születésszabályozási ism eretek terjesztésére. M A R I N O ,A .: Fam ily, Fertility and Sex Ratios in the British Caribbean. (Család, term ékenység és nemi arán y a B rit K aribi Szigetek en.) 159— 172. p. Jelenleg az a felfogás, hogy a stabilitás hiánya a házasságoknál a term ékeny­ séget korlátozó tényező a B rit K aribi Szigeteken. E ddig nem v e tték kellően fi­ gyelembe a házasságkötési korban levő férfiak viszonylagosan alacsonyabb szám át sem, ami a nagym éretű férfi emigráció következm énye. Szerző véle­ ménye szerint m indkét jelenséget társadalm i-gazdasági okok idézik elő, am elyek a közeljövőben valószínűleg nem változnak meg. P O T T E R , R . G.— J A I N , A. K .—M c C A N N , B .: N e t Delay of N e x t Conception by Contraception. A Highly Simplified Case. (A következő terhesség n ettó késleltetése fogam zásgátlással.) 173— 192. p. A dolgozat olyan valószínűségi m odellt m u tat be és alkalm az, am ely Perrin és S h eps m u n k ájára tám aszkodik. A modell segítségével egy női kohorszot meg­ figyelhetünk valam ely terhesség befejeződésétől a következő fogamzásig. K él egyszerűsítő feltételezéssel dolgoznak: a kohorszot hom ogénnek, a term ékeny­ séget k o n stan sn ak tekintik. A modell megfelelő kezelésével olyan csoportok képezhetők, am elyekben az egyetlen differenciáló tényező az, hogy egy bizo­ nyos fogam zásgátló eljárást h asznállak, vagy nem használtak és elkülönítve a következő terhességig szám íto tt átlagos id ő ta rtam o k at kiszám ítható az egyes fogam zásgátló m ódszerek késlelt ető h atása. N E W C O M B E , H. B . —S M I TH , M.: Changing Patterns of Family Growth: The Value of Linked Vital R ecords as a Source o f Data. (A családnövekedés változó m in tái: az összekapcsolt népm ozgalm i lapok forrásértéke.) 193— 203. p. K an ad a B rit Colombia tarto m án y áb an a házassági és születési lapokat szám ítógép segítségével összekapcsolták családonként a házaspárok term ék en y ­ ség tö rtén etén ek tanulm ányozása céljából. Számos tényező figyelem bevételével

I R O D A L O M

265

összehasonlították az 1961-ben, ill. 1951-ben k ö tö tt házasságok korai term é­ kenységét, ezen keresztül illusztrálva a m ódszer hasznosságát. W A L S , B. M .: A S tudy of Irish County Marriage R ates, 1961— 66. (A ta n u l­ m ány az ír megyék házasságkötési arányszám airól, 1961— 66.) 205— 216. p. A b e m u ta to tt m odellek feltárják az egyes m egyékben m utatkozó különb­ ségekben szerepet játszó főbb társadalm i-gazdasági tényezőket. M indenekelőtt az eltérő nem i arán y a nőtlenek, ill. hajadonok között játszik kulcsszerepet olyan értelem ben, hogy n agyarányú férfitöbblet esetén a női házasságkötési arányszám emelkedő, a férfi házasságkötési arányszám csökkenő tendenciát m u ta t. Az egyes tényezők elkülönített vizsgálatán túlm enően egy rekurzív és egy szim ultán-egyenlet modellel is dolgoztak. A rekurzív modell különösen jó eredm ényre vezetett. F O R T N E Y , J.: I n ternational Migration of Professionals. (Az értelmiségiek nem zetközi vándorlása.) 217— 232. p. Az utóbbi évtizedekben az értelmiségi bevándorlók arán y a állandóan emel­ k e d e tt az E gyesült Á llam okban és a bevándorlási törvény m egváltoztatása óta különösen nagyfokú az emelkedés. Másik jellemző irányvonal az, hogy egyre em elkedik a kevésbé fejlett állam okból szárm azó értelm iségi bevándorlók a rá­ nya. A m ennyire k im u ta th a tó a n hasznos ez az irán y zat az Egyesült Államok tudom ányos életére, annyira kedvezőtlen az elhagyott (szárm azási) országok szám ára. N A M B O O D I R I , N. K.: Un the Relation between Economic Status and Family Size Preferences when Status Differen tials in Contraceptive Instrumentalities are Eliminated. (Társadalm i helyzet ős preferált családnagyság közötti kapcsolat, ha a fogam zásgátló eszközöknél kiküszöböljük a státusz különbséget.) 235— 239. p. A dolgozat kísérletet tesz Judith Blake egyik legújabb tan u lm án y áb an ki­ fejtett, a reprodukció m otivációjával foglalkozó elmélet lényeges elemeinek m atem atik ai form ulával való leírására. J A M E S , W . H.: The Incidence of Spontaneous Abortion. (A spontán abortusz gyakorisága.) 241— 245. p. Irodalm i ad ato k á ttek in tése révén szerző arra a m egállapításra ju t, hogy egy orvosilag fejlett társadalom ban m inden m ásodik m egterm ékenyült pete spontán veszteségnek esik áldozatul. B E R E N T , J .:Causes of Fertility Decline in Eeastern Europe and the Soviet Union, I I . (A term ékenység h an y atlásán ak okai K elet-E urópában és a Szovjetunióban, II.) 247— 292. p. A tan u lm án y első része a term ékenység csökkenésének m értékével és az ezzel kapcsolatos tisztán dem ográfiai tényezőkkel foglalkozott. Jelen második rész a term ékenység társadalm i-gazdasági különbségeit elemzi, figyelemmel olyan tényezőkre, m in t városi-falusi lakhely, nők foglalkozási helyzete és vi­ szonya, iskolázottsági szintje, jövedelm i és lakáshelyzete és e tényezők stru k ­ turális változásának h atása a term ékenységi trendekre. A zt a következtetési vonja le, hogy az 1950-es és 1960-as években b ek ö v etkezett gyors term ékeny­ ség-csökkenés nagyrészt az urbanizáció, iskolai végzettség és női fo g lalkoztatott­ ság terén végbem ent mély és gyors stru k tu rális változásokra vezethető vissza. B .L .Á .

266

I R O D AL O M

POPULATION a F ra n c ia D em ográfiai In té z e t fo ly ó ira ta 1970. No. 6 .

S A U V Y , A.: L ’I.N .E .D . a 25 ans. (25 éves a F rancia D emográfiai Intézet.) 1163— 1178. p. Alfred S a uvy, a Francia Dem ográfiai Intézet első igazgatója a 25 éves ju ­ bileum alkalm ából leírja az In tézet alap ításán ak körülm ényeit és ism erteti m unkásságát. Kiemeli k u ta tá sa in a k m ultidiszciplináris jellegéi. Példaképpen felsorol néhány olyan tém a k ö rt, ahol a Dem ográfiai In tézet ú ttö rő tudom ányos k u ta tá so k a t vég zett: az öregedés problém ái, Észak-A frika dem ográfiai viszonyai, alkoholizm us, közvélem ény-kutatások, párválasztás a házasságban, a lakóhely és a m unkahely távolsága, társad alm i m obilitás, né­ pesség-előrebecslések (mezőgazdasági népesség, európai aktív népesség, a fog­ lalkozási stru k tú ra alakulása a jövőben), születésszabályozás, az o k tatás de­ m okratizálódása ős a to v áb b tan u lás, népesség-genetika, tö rté n eti dem ográfia, term észetes term ékenység, lakás- és településdem ográfia. A jelenlegi és a jövőbeli k u ta tá si irányok közül kiemeli a m ódszertannal, a dem ográfiai „ k o n ju n k tú ra ” , vagy a rövid tá v ú változások vizsgálatával, a gyengén fejlett országok népesedési kérdéseinek elemzésével, a tö rté n e ti demo­ gráfiával és a biom etriával, a népesség-genetikával kapcsolatos k u ta táso k a t, to v áb b á az o k tatás és foglalkoztatás előrebecslését, az „integrális gazdaság” k u ta tá sá t, az öregedésnek, az iskolás gyerm ekek értelm i színvonalának, a belső vándorlásnak és a településfejlődésnek a vizsgálatát, valam int az elektronikus gépek felhasználási lehetőségeinek k u ta tá sá t. COURGE A U , D.: Les champs migratoires en France. (A vándorlási mezők Franciaországban.) 1179— 1182. p. A F rancia Demográfiai In tézet új k iad v án y ának ism ertetése, am ely a v án ­ dorlásokkal foglalkozik. A franciaországi vándorlások elemzését m egnehezíti, hogy k o rá n t sincsenek olyan adatforrásai, m int például a m agyar éves vándor­ lási statisztik ák . E zért a népszám lálásokból k a p o tt adatokból kell kiindulni. E nnek következtében elvész a vándorlások egy része (pl. a két népszám lá­ lás közötti többszörös vándorlások) megfigyelésének lehetősége. H O U D A I L L E , J .: La population de Remmesweiler en Sarre aux X V I I I e et X I X e siècles. (A saar-vidéki Rem m esweiler népessége a X V III. és X IX . században.) 1183— 1192. p. Az egyházi anyakönyvek m ellett N ém etországban van a törLéneti demog­ ráfiai k u tatáso k n ak egy m ásik értékes forrása, am elyből családrekonstrukciós vizsgálatokat lehet végezni. Ezek az ún. Sippenbuch-ok, am elyek családi genea­ lógiákat tartalm azn ak . A szerző egy község dem ográfiai viszonyait ennek alap­ ján dolgozza fel. Különös érdekessége ennek a községnek, hogy a népesség kb. fele-fele részben p ro testán s és katolikus. A k ülönböző vallásúak közötti házas­ ságkötés nagyon ritka. 1810-től kezdve azt érzékeltetik a term ékenységi arányszám ok, hogy szü­ letésszabályozást alkalm aztak. É rdekes m ódon azonban a 19. század második felében a katolikus népesség term ékenysége ú jra felem elkedett egy időre, míg a p ro testán s népesség korspecifikus arányszám ainak görbéje a születéskorlá­ tozásra jellemző h a tá ro z o tta n konkáv alak o t v e tte fel. L E V Y , C.: Les jeunes handicapés mentaux. (A fiatal szellemi fogyatékosok.) 1193— 1195. p. A F rancia Demográfiai Intézet új k iad v án y át m u ta tja be, am ely a szellemi fogyatékos gyerm ekek helyzetével foglalkozik. Négy szem pontból vizsgálták a helyzetüket: elem ezték demográfiai, társad alm i jellem zőiket, intellektuális h á tra m a rad o ttság u k a t és orvosi-pszichiátriai jellem zőiket.

I R O D A L O M

267

D Y K E , B.: La population de Northside dans l'ile Saint-Tltomas: un isolat français dans les Antilles. (N orthside népessége a Saint-Thom as szigeten: egy francia izolátum az A ntillákon.) 1197— 1204. p. Az A n tillák egy kis szigetén 685 személyből álló kis francia népességcso­ p o rt él, am ely a 17. század közepi betelepülés ó ta alig keveredett más népessé­ gekkel. (Viszont sok kivándorlót b o csáto tt ki.) A tan ulm ány közli néhány de­ m ográfiai jellem zőjüket és kiszám ítja a konszangvinitási eg y ü tth ató t.

1971. No. 1.

N I Z A R D , A.: La population active selon les recensements depuis 1946. (Az a k tív kereső népesség 1946 óta a népszám lálások a d atai szerint.) 9— 61. p. Elem zi az 1946., 1954., 1962. és 1968. évi népszám lálások a d a ta it az ak tív kereső népesség alakulásáról. A férfi ak tiv itási arányszám ok csökkennek a tan u lási idő hosszabbodása és a korábbi nyugdíjba vonulás következtében. A női a k tiv itá si arányszám ok viszont nőnek, a nők egyre nagyobb része végez kereső m unkát. A N D O R K A , R.: La prévention des naissances en Hongrie dans la région „Ormánság” depuis la fin du X V I I I e siècle. (Születéskorlátozás M agyaror­ szágon az O rm ánságban a 18. század vége óta.) 63—78. p. A Demográfia 1971. 1. szám ában m egjelent tan u lm ány. F OUCHER. L.: Perspectives de l’emploi dans le secteur des services de 1968 a 1975. (A szolgáltatási szektor fo glalkoztatásának előrebecslése 1968-tól 1975-ig.) 79— 112. p. A gazdasági tervezés m egrendelésére előrebecslést készítettek a szolgálta­ tási szektor m unkaerő-szükségletének v árh ató növekedéséről. A szolgáltatási szektort részeire b o n to ttá k és egy-egy m u n k aterü let szám ára külön-külön készí­ te tte k előrebecsléseket. K ülönösen érdekes és részletes a közegészségügy m un­ kaerő-szükségletének előrebecslése. Abból in d u ltak ki például, hogy a kórházi napok szám a évi 1,2% -kal fog nőni, az egy n ap ra ju tó kórházi szolgáltatások volum ene az egyik v álto zatb an 4,5, a m ásikban 6% -kal nő. Szám ításba v e tté k , hogy a m unka term elékenysége is kism értékben nőni fog. Így — különböző vál­ to za to k b a n — a kórházi szem élyzet 4,2— 6,7% -os növekedését tételezték fel. K ülön-külön készítettek előreszám ítást pl. a fogorvosi szolgáltatásokra, a röntgenológiai szolgáltatásokra stb. Összegezve a különféle (lakás-, kulturális, közegészségügyi, bank, vendég­ látóipari stb.) szolgáltatások létszám növekedését egy évi 3,2% -os alacsonyabb és 4,3% -os m agasabb növekedési ütem et k ap tak . V alószínűnek látják , hogy évi 3,7— 3,8% -os növekedés a legreálisabb. É rdekes módon ez megfelelne az 1954 óta m egfigyelt gyorsuló növekedési ten d en ciák n ak is, m ert 1954 és 1962 k ö zö tt 3,2% , 1962 és 1968 közö tt 6,8% v o lt a szolgáltatási foglalkoztatás évi növekedési ütem e. L E R I D O N , H .— B O U É , J.: La mortalité intra-utérine, d’origine chromosomique. (A krom oszom ikus eredetű in tra u te rin halandóság.) 113— 138. p. A terhesség 8. és 25. hete közö tt b ek ö v etk ezett spontán abortuszok eseté­ ben vizsgálták a genetikus tényezők h a tá sá t. Becsléseik szerint a m éhen belüli halandóságnak 45% -át okozzák genetikus tényezők. R á m u ta tn a k , hogy a spon­ tá n abortusz id ő p o n tja és a m agzat fejlődésének m egállapítása nem szükség­ képpen esnek egybe, m ert a fejlődés sokkal koráb b an m egállhat, m in t ahogy a spontán abortusz bekövetkezik. A norm álistól eltérő genetikai felépítésű m ag­ zatok aránya a koraszülések között a gyerm ek sorszám ával alig nő tt (különösen a második g yerm ektől kezdve lényegében azonos), az anya életkorával viszont n ő tt, különösen a 35. életév u tán .

268

I R O D A L O M

1971. K ülön szám

T A B A H , L.: Avant-propos. (Előszó.) 9— 12. p. A folyóiratnak ez a különszám a a Maghreb országok (Marokkó, Algéria, Tunézia, Libia) népesedési viszonyaival foglalkozik. A bevezetésben a szerző m egállapítja, hogy ezek az országok m u ta tjá k a közép-am erikai országokkal e g y ü tt a legnagyobb term észetes szaporodást a világon. T unéziában valam ivel kevesebb m in t 3% , M arokkóban, A lgériában és L ibiában pedig 3% -nál nagyobb az évi term észetes szaporodás. Míg T unézia szerény m éretű születéskorlátozási program ot alkalm azott, A lgériában a korm ány álláspontja m inden ilyen tö rek ­ véssel ellentétes. Jelenleg azonban úgy látszik, hogy korm ányprogram ok és történelm i esem ények (az algériai háború) ellenére a népesség term ékenysége és növekedése a korábbi ten d en ciák at követi, am elyek a gyarm ati korszakban kezdtek kirajzolódni. B A H R I , A .— D E L L O U C I, B.: L ’emploi en Algérie á travers le recensement de 1966. (A foglalkoztatás A lgériában az 1966. évi népszám lálás alapján.) 13— 23. p. Az 1966. évi népszám lálás szerint a m ezőgazdaság (évi 200 m unkanapot szám ítva) 850 000 em bernek ad teljes foglalkoztatást, ezenkívül azonban a m ezőgazdaságban további 750 000 em ber dolgozik, ak iket te h á t feleslegesek­ nek lehet tekinteni. Ez a becslés képet ad a re jte tt és nyílt m unkanélküliség m éreteiről. A m ezőgazdasági m unkahelyek száma 1954 és 1966 között csök­ kent. U gyancsak csökkeni — 9% -kal — az ipari foglalkoztatottak száma, teh á t az ipar nem képes a m ezőgazdasági m unkaerő-felesleget felszívni. B O U I S R I , A .— P R A D E L D E L A M A Z E, F.: La population d ’Algérie d’aprés le recensement de 1966. (Algéria népessége az 1966. évi népszám lá­ lás alapján.) 25— 46. p. A népszám lálási eredm ények részletes ism ertetése. K özülük különösen érd ek esek : a népesség rendkívüli fiatalsága (47,2% 14 éves és fiatalabb), a férfi­ többlet, az írni-olvasni nem tu d ó k igen nagy arán y a (86%), a m unkanélküliek nagy szám a (12,4% ). A valóságos szám azonban ennél sokkal nagyobb lenne, ha a m u n k át alig jelentő foglalkozásokat és a re jte tt m unkanélküliséget is hozzáadnák. Az évi term észetes szaporodás 32°/00, a születési arányszám 50, a halálozási arányszám 18°/00. VON A L L M E N - J O R A Y , M . és F :A . ttitudes concernant la taille de la famille cl la régulation des naissances. (Vélemények a családnagyságról és a szüle­ tésszabályozásról.) 47— 78. p. 2140 h ázaspárra kiterjedő családtervezési és születésszabályozási vizsgá­ la to t végeztek A lgériában 1967-ben. E nnek előzetes eredm ényeit ism erteti. Az ideális gyerm ekszám m odusza a 3—4 gyerm ekesek csoportja, a falusi nők azonban legtöbben az 5 és több gyerm eket ta rtjá k ideálisnak. Sem a családi jöve­ delem, sem az iskolai végzettség nem befolyásolja erősen az ideális gyerm ekszá­ mot. A városi lakosság körében kisebb az ideális gyerm ekszám , m int falun. A fogam zásgátlás és családtervezés gondolatát elfogadók szintén többen vannak a városokban, m in t a községekben. Az iskolai végzettségnek és a jövedelem nek itt m ár erősebb h atása v an : minél m agasabbak ezek, annál inkább elfogadják a házaspárok a születésszabályozást. L A P H A M , R.: Modernisation et contracep tion au Maroc Central. (M odernizáló­ dás és fogam zásgátlás K özép-M arokkóban.) 79— 104. p. K A P típusú családtervezési vizsgálatot végeztek M arokkóban, ennek egyes eredm ényeit értelm ezi a szerző. Összefüggést m u ta t ki a születésszabályozás gondolatának elfogadása és az életstílus m odernségének bizonyos elemei között. Az életstílust olyan elem ekkel jellem ezték, m in t az asszony kereső m unkája, az újságolvasás, a h á z ta rtá sb an levő m odern tárg y ak szám a, az ideálisnak ta r ­ to tt házasodási életkor, a házasságkötés körülm ényei stb. Az életstílus m ellett

I R O D A LO M

269

figyelembe vet t e a szárm azási hely jellegét (város-falu), valam int egy „m oderni­ zálódási p o ten ciált” (írni-olvasni tudás, iskolai végzet tség). M A R C O U X , A .: La croissance de la population de la Tunisie. (Tunézia népes­ ségének növekedése.) 105— 123. p. Felvázolja Tunézia népességének növekedési tendenciáit 1956 óta, a szüle­ tések, halálozások, kivándorlás alakulását. 1961-ig a születési arányszám n ő tt, azóta lassú csökkenés m u ta tk o z o tt. Csak a term ékenység nagyon h atá ro z o tt csökkenése okozhatja a jövőben a születési arányszám csökkenéséi, m ert a következő években igen nagylétszám ú korosztályok lépnek a propagatív korba. Előrebecsléseket ad a népességszámra 1981-ig. P IC O U E T , M.: Aperçu des migrations intérieures en Tunisie. (Belső vándorlás Tunéziában.) 125— 148. p. A tunéziai belső vándorlás túlnyom ó részben Tunisz városba és környékére irányul. A város a g y arm ati korszakban fele részben európai lakosságú volt. A függetlenség elnyerése u tá n az utóbbiak nagy része kivándorolt, ennek ellenére a város lakosságának növekedése nem lassult. Jelenleg a népsűrűség az ország északkeleti részén (ahol Tunisz is fekszik) 367, u g yanakkor az egész országban 28. Az ország népességének közel egyharm ada él itt. A vándorlás célja első­ sorban a m unkaalkalom keresése. T A R I F A , Ch.: L ’enseignement du premier et du second degré en Tunisie. (A lap­ fokú és középfokú o k ta tá s T unéziában.) 149—180. p. A függetlenség elnyerése u tá n igen nagy súlyt helyeztek az iskoláztatás fejlesztésére. 1958-ban iskolai reform ot v ezettek be. 1958 óta az általános isko­ lai tanulók létszám a közel három szorosára, a középfokú tanulóké pedig több m int három szorosára n ő tt. A tanulm ány ad ato k at közöl a tov áb b tan u lási a rá ­ nyokról. V A L L I N , J .: Limitation des naissances en Tunisie. (A születéskorlátozás T u n é ­ ziában.) 181— 204. p. A nnak ellenére, hogy a tunéziai k o rm án y zat nagy erőfeszítéseket ak art tenni a születésszabályozás elterjesztése érdekében, ennek a program nak (amely legnagyobb részben a m éhen belüli fogam zásgátló szerek terjesztésére tám asz­ kodott) a h atása csekély volt. A legutóbbi években az élveszületési arányszám némileg csökkent, ez azonban nagyobb részben az átlagos házasságkötési élet­ kor későbbre tolódásának és a k o rstru k tú ra alakulásának (viszonylag kisebb propagatív korú nem zedékek) következm énye volt. A jövőben a házasodási életkor további eltolódására nem lehel szám ítani, a k o rstru k tú ra változásának h atása pedig éppen ellentétes lesz. ezért nem lehet arra szám ítani, hogy a szüle­ tési arányszám csökkenése folytatódik. V A L L I N , J .: L ’enquête nationale démographique tunisienne. (A tunéziai orszá­ gos dem ográfiai vizsgálat.) 205—244. p. Szerző egy általános dem ográfiai célú reprezentatív vizsgálatot ism ertet, am ely 27 000 h á z ta rtá sra terjed t ki. A vizsgálat fő céljai: a népesség születési és halálozási arányszám ának, term észetes szaporodásának pontos m egállapí­ tása (mivel a népszám lálások pontossága tek in tetéb en kétségek m erültek fel.), az anyakönyvezés hiányosságának felmérése, halandósági táb la és korspecifikus term ékenységi arányszám ok m eghatározása, a term ékenységet és a halandósá­ got befolyásoló tényezők k u ta tá sa , a népszám lálási ad ato k kiegészítése a fog­ lalkozási és h á z ta rtá si stru k tú ra területén, a belső vándorlások felmérése. B e­ m u ta tja az igen részletes kérdőíveket és a felvétel m ó dszertanát. A.R.

270

IR O D A L O M

D E M OG R A FIE a Csehszlovák Szövetségi S ta tisz tik a i H iv a ta l fo ly ó irata 1971. 1. sz.

M A U R , E.: J . A. Komensky o populacnich problemech. (J. A. K om ensky a né­ pesedési kérdésről.) 1— 10. p. Komensky világosan lá tta a népesedési problém ák és a gazdasági fejlődés k özötti szoros kapcsolatot. H aték o n y állam i intézkedéseket ta r to tt szükséges­ nek a népesség minél kedvezőbb fejlődési feltételeinek biztosítására. Nem döntő szem pont, liogy elvei erősen a teológiára tám aszkodnak, m ert ugyanakkor kora haladó gazdasági gondolkodását is tükrözik. Szükségesnek ta r to tta a hazai term észeti erőforrások feltárását és kihasználását. Az sem csökkenti érdem eit, hogy gondolatait nem tu d ta a valóságba á tü lte tn i, így azok csak, m int nagy vonalú álm odozásának alkotó részei m a ra d ta k az utókorra. N E M C O V Á , J :Postojek . ekonomické cinnosti zen. (Állásfoglalások a nők gazda­ sági tevékenységéhez.) 11— 18. p. Az O strava vidékén v ég reh ajto tt adatfelvétel eredm ényeit ism erteti. A m egkérdezett férjek többsége egyetért a feleség m unkába állásával. A nő m un­ kájával kapcsolatban ilyenkor g y akran tap asztalh ato k negatív jelenségek, m in t pl. a házim unka, az anyasági teendők stb. lebecsülése. A nők viszont az anyai kötelességek szemszögéből vizsgálják a m u nkába állás kérdését. Állásfoglalá­ suk azonban végső soron pozitív a m unkába állás szem pontjából. A g y ak o rlat­ nak kell k ialak ítan ia az olyan kom prom isszum os m egoldásokat, hogy a nő képes legyen m indkét feladaL ellátására. N O V Á K O V Á , H .: R ozbor z emrelych s hypertenzni n emoci ve Vychodoceskem kraji. (A K elet-Csehországban m agas vérnyom ás következtében elhaltak a d a ta in a k elemzése.) 19— 23. p. Az 1968. évi adatok részletes elemzésének eredm ényeit ism erteti. Az összes halálesetek 7,3 % -át okozta a m agas vérnyom ás. Az í 000 lakosra ju tó ilyen halálesetek szám a 0.84. A m agas vérnyom ásban elhaltak 54,9% -ánál agyvér­ zés, 15,6% -ánál a szívinfarktus a közvetlen halálok. A 40 év a la tti korban el­ h allak arán y a 25% . A legtöbb haláleset az 56— 60 év közötti korúaknái fordult elő. A nőknél ez a halálok a 66—80 éves korcsoportban a leggyakoribb. G O T T L I E B , M.: Teorie zivotnicho prostredi v minulost i a dnes. (A környezet­ elmélet régen és m a.) 24— 30. p. A környezet és az életszínvonal alakulása közötti kérdéseket vizsgálja. Az elm últ n éhány évtized a la tt e téren igen nagy fejlődés tö rté n t. Ma a legtöbb országban m ár egyetem i tanszékek foglalkoznak a környezet-alakítás és- véde­ lem kérdéseivel. A felfogások közö tt még azonban nagyok a különbségek. A szerző az ingázó m u n k áb ajárás kérdését ezen tém akör fontos részének tek in ti és részletesen tárg y alja. V I D L Á K O V A , O.: Vyvoj m est a venkova ve svetovern kontex tu. (A városok és a vidék fejlődése világviszonylatban.) 31— 38. p. R észletesen ism erteti a kérdés szakirodaim ában az urbanizáció egyes alap­ fogalmaira vonatkozóan elfogadott definíciókat. A d ato k at közöl az urbanizáció fejlődéséről az 1920—2000 évek közötti időszakra. A tan u lm án y vázolja a nép­ sűrűség gyors növekedésével kapcsolatos alapvető kérdéseket. J A N I S O V Á , H .— Z A J I C K O V Á , J .: Srovnávaci vyzkum zpusobu zivota na novych sidlislieh a na uzemi mesta Prahy. (Prága új lakótelepein és régi v á ­ rosrészeiben élő lakosság életm ódjának összehasonlítása.) 48— 55. p. A vizsgálat az urbanizációs és arch itek tónikus m egoldásoknak a népesség életm ódjára gyakorolt h a tá sá t vizsgálja. A vizsgálat P rága régi lakónegyedére

I rod

alom

271

és két új prágai lakótelepre v o n atk o zo tt. Ö sszehasonlította a lakásviszonyokat, a kereskedelm i hálózatot, a szolgáltatásokkal való ellátottságot, és a szabadidő felhasználását. Az új lakótelepek lakóinak nagy része ta rtó sa n új lakóhelyén a k a r m aradni, csak 13,2% ak ar újból vidékre költözni. M A T E J C E K , J.: Populacni vyvoj v sokolovské Itornické oblasti 1869— 1914. (A sokolovi b ányavidék népesedésének alakulása 1809— 1914.) 56—60. p. A cikk egy nagyobb m unka fő eredm ényeinek rövid összefoglalása. Az eredm ények világosan m u ta tjá k a gazdasági fejlődés és a népesedés közötti szo­ ros kapcsolatokat. A tan u lm án y ezeket az összefüggéseket igen részletesen elemzi. A cél az eredm ényekből levonható tanulságok alkalm azása a jelenlegi népesedési problém ák m egoldásánál. D A V I D E K , V.: J a k ym zpusobem cechové pocestuji francouzské mistni jm éna. (H ogyan csehesítik a csehek a francia helységneveket.) 61— 63. p. A szerző a kérdésről 1970 m ájusában, P árizsban ta r to tt előadását ism erteti. T ö rtén eti példákon b e m u ta tja , hogy a szomszédos és távoli népek hogyan fordí­ to ttá k a saját nyelvükre az idegen helységneveket. Számos csehszlovákiai hely­ ségnév szárm azását és tö rté n e ti fejlődését ism erteti és keresi az egyedi esetek­ ben megny ilvánuló szabályszerűségeket. H .Gy .

DEMOGRAPHY az A m erikai N épességi T ársasá g fo ly ó ira ta 1969. Vol. 6 . No. 1.

H A Y N E S , M . A .— I M M E R W A H R , G. E .— GEORGE, A .— - N A Y A R , P .S .J .: A Sludij of Ihe Effectiveness of Sterilization in Reducing the B ir th Rate. (T anul­ m ány a sterilizáció hatékonyságáról az élveszületési arányszám csökkenté­ sében.) 1— 11. p. M egvizsgálták 1081 olyan nőnek a term ékenységét, ak it vagy akinek a fér­ j é t sterilizálták, v ala m in t velük összehasonlítható Í000 m ásik nőnek a te rm é ­ kenységét az indiai K erala állam ban, hogy m egbecsüljék a sterilizáció h a tá s á t a a születésszám ra. A becslés cáfolja azt az elképzelést, hogy a sterilizáció segít­ ségével egy évtized a la tt 12%»-kel fogják csökkenteni az élveszületési arányszá­ m ot, 1000 főnyi népességre ju tó évi egy, három vagy ö t sterilizáció lényegesen kisebb születésszám csökkenést eredm ényezne. M I L L E R , A. N.: Note on Some Problems in Interpreting Migration Data from the 1960 Census o f Population. (Megjegyzések néhány problém ával kap cso lat­ ban, am ely az 1960. évi népszám lálás vándorlási ad atain ak értelm ezésénél felmerül.) 13—16. p. E gy koráb b i tan u lm án y k im u ta tta , hogy az értelm iségi foglalkozásúak kö­ rében a fiatal korosztályok vándorlási gyakorisága igen nagy. A szerző azt bizonyítja, hogy ennek a vándorlásnak jelentős része azzal függ össze, hogy a fia ta l értelm iségiek nagy szám a az egyetem i tan u lm ányok m egkezdésekor és befejezésekor, v ala m in t a k ato n ai szolgálat kezdetekor és végén vándorolt. M Y E R S , G. C.— G IB S O N , J . R.: Cohort Disaggregation A n a lysis o f Fertility Data from a sample surveg. (Egy m intavételi vizsgála t term ékenységi a d ata in a k kohorszokra való felbontása.) 17— 26. p. E gy p u e rto-ricoi term ékenységvizsgálat a d a ta it kohorszokra bontva ele­ m ezték és azt ta lá ltá k , hogy a különböző női nem zedékek szüléseinek időbeli eloszlása között nagy különbségek v an n ak . A fiatalab b nem zedékekben korább­ ra to ló d tak a szülések. Ez a tény felhívja a figyelm et a szülések időzítésének fontosságára a term ékenységi vizsgálatokban.

272

I R O D A L O M

K IN G , H .— B A I L A R . J .C .: The Health of the Clergy : a Review o f Demographic L i terature. (A papok egészségi állapota: a demográfiai irodalom áttek in tése.) 27— 43. p. A papok foglalkozási csoportjának m o rtalitására vonatkozó (különböző forrásokból szárm azó) a d a to k a t hasonlítják össze a teljes férfi népesség, valam int k iv álaszto tt értelm iségi csoportok halandóságával. A papok halandósága ked­ vezőbb, m int az össznépességé, és m int az orvosoké és jogászoké, rosszabb, m int a tanároké. Viszonylag m agas a keringési rendszer betegségei és a rossz­ indulatú d ag an at okozta halandóság, viszont nagyon alacsony a fertőző beteg­ ségek, baleset és öngyilkosság okozta halandóság. B U M P A S S , L.: Age at Marriage as a Variable in Socio-Economic Differentials in F ertility). (A házasságkötési életkor m int a term ékenység társadalm i különb­ ségeinek egyik tényezője.) 45— 54. p. K orábbi tanulm ányok k im u ta ttá k az am erikai családtervezési vizsgálatok alapján, hogy h a tá ro z o tt term ékenységi (gyerm ekszám ) különbség v a n a k a to ­ likusok és nem katolikusok, valam in t a farm okról szárm azó és az egyéb népes­ ség között az előbbiek jav ára. A társadalm i csoport és iskolai végzettség sze­ rin ti term ékenység-differenciák is eltértek a katolikusok és a nem katolikusok körében. Az előbbieknél a m agasabb társadalm i státu s (és jövedelem ) nagyobb gyerm ekszám m al, az u tóbbiaknál kisebbel já r t együtt. A farm okról származó népességben a term ékenység negatív korrelációban volt a társadalm i státussal, a m ár két nem zedék óta városi családokban viszont ilyen term ékenység-diffe­ rencia nem m u ta tk o z o tt. Még bonyolultabbá válik a term ékenység-differenciák képe, ha a házasságkötési életkort is figyelembe veszik. A 19 éves kor előtt házasságot k ö tö tt házasfeleknél erős negatív korreláció van a gyerm ekszám és a társadalm i stá tu s között, ez a kapcsolat a 23 éves vagy idősebb korban háza­ sodott nőknél pozitívra fordul át. H asonlóan átfordul a gyerm ekszám és a nő iskolai végzettsége közötti kapcsolat is az idősebb korban házasodott nőknél. A farm okról szárm azó és az egyéb (városi stb .) népesség term ékenység-differen­ ciái is m ás-m ás képet m u ta tn a k attó l függően, hogy milyen életkorban házaso­ d o tt az anya. Ezek az eredm ények felhívják a figyelmet arra, hogy a házasság­ kötési életk o rt nem lehet elhanyagolni a term ékenység társadalm i rétegek és népességcsoportok közötti differenciáinak vizsgálatakor és értelm ezésekor. T R E A D W A Y, R. C.: Social Components of Metropolitan Population Densities. (A nagyvárosi népsűrűség társadalm i összetevői.) 55— 74. p. A nagyvárosok központjai népességének az utóbbi időben m egfigyelhető csökkenését exponenciális modellel p róbálja jellem ezni, ahol a városközponttól való távolsággal exponenciálisan nő a népsűsrűség, csökken az üres lakások aránya, nő a h áztartáso k átlagos nagysága. J A IN , A . K .: Socio-Economic Correlates of Fecundability i n a Sam ple o f Taiwanese Women. (A m egterm ékenyíthetőség társadalm i differenciái egy taiw ani női népesség m intában.) 75— 90. p. A születésszabályozás nélküli körülm ények között a m egterm ékenyülési valószínűség pozitív korrelációban volt a társadalm i sLátussal, a férj iskolai végzettségével, a családi jövedelem m el. A városi szárm azású házaspároknál n a­ gyobb a m egterm ékenyülési valószínűség, m int a falusi szárm azásúa knál, a kiscsaládokban élőknél nagyobb, m int a nagycsaládban élőknél. 19 6 9 . No. 2.

B E A L E , C. L :Natural . Decrease of Population: the Current and Prospective Status of an Emergent American Phenomenon. (A népesség term észetes csökkenése: egy új am erikai jelenség jelenlegi és jövőbeli állása.) 91— 99. p. Az 1930-as években m ár előfordult, hogy az E gyesült Á llamok egyes m e­ gyéiben negatív volt a term észetes szaporodás, többen haltak meg, m int szü-

I R O D A LOM

273

lettek. E nnek oka akk o r elsősorban az alacsony term ékenység volt. 1966-ban 271 megyében v o lt term észetes népességcsökkenés. E nnek oka azonban nem az alacsony term ékenység (ezek a megyék átlagos term ékenységűek), hanem az elvándorlás következtében k ialakult elöregedett k o rstru k tú ra és egyes esetek­ ben az idős korú népesség nagym éretű bevándorlása. Ezek a megyék az ország középső részén helyezkednek el, tipikusan m ezőgazdasági és falusi jellegűek. Mivel az ilyen megyék szám a feltehetően nőni fog és 1970-ben m ár minden hatodik m egyében term észetes népességcsökkenés lesz, foglalkozni kell az ilyen területek speciális problém áival. S IE G E L , J . S.— A K E R S , D. S.: Some Aspects of the Use of B irth Expectat ions Data from Sample Surveys for Population Projections. (A m intavételi vizs­ gálatokból szárm azó v árható születésszám ad ato k felhasználása a népes­ ség előrebecslésben.) 101— 115. p. Ryder é s Westoff szerint a családtervezési vizsgálatokból k ap ható „ v á rt gyer­ m ekszám ok“ alapján nem lehel a születésszám alakulását előrebecsülni. E z t főleg azzal tám asztják alá. hogy a v á rt vagy k ív á n t végleges gyerm ekszám (be­ fejezett term ékenység) nem ad tám p o n to t a szülések időzítésének előrebecs­ léséhez. és éppen ennek az időzítésnek van nagy h atása az évenkénti születés­ szám ra. Ilyen „időzítési” tényezőkkel — a szülések elhalasztásával — m agya­ rázzák a születésszám nak a h atv an as évek m ásodik felében bekövetkezett csökkenését is. A szerzők viszont azt állítják, hogy a családtervezési vizsgála­ tokban a v á rt (elérni kív án t) és ideális gyerm ekszám ra, v alam int a születés­ szabályozási g y ak o rlatra vonatkozó ad ato k tren d je, am elyet az 1955 és 1965 közöli végzett családtervezési vizsgálatokból ki lehet olvasni, elég jól előre­ jelezte a születésszám csökkenését, am ely nem csak egyszerűen a szülések idő­ zítésének következm énye volt. E zért kívánatosnak ta rtjá k a hasonló családter­ vezési vizsgálatok m egism étlését néhány évenként. S P I E G E L M A N , M.: Segmented Generation Mortality . (A nemzedéki halandó­ ság részekre b o n to tt vizsgálata.) 117— 123. p. A halandóság trendjeinek pontos m eghatározásához ugyanúgy kohorsz vagy nem zedéki elemzésre van szükség, m int a term ékenység vizsgálatában. Ilyen m ódszerekkel ki lehet m u ta tn i a középkorú férfiak halandóságának h a tá ­ rozott rom lását A m erikában és m ás angol nyelvű országokban. C A S P A R I S , J.: Shopping Center Location and Retail S tore M ix in Metropoli­ tan Areas. (A bevásárló központok és kiskereskedelmi alközpontok elhelye­ zése a nagyvárosi területeken.) 125— 131. p. A nagyvárosok népességének növekedésével párhuzam osan decentralizálódik a kiskereskedelm i hálózatuk. A korábban uralkodó szerepet játszó bevásár­ lási központok (üzletnegyed) mellé alközpontok nőnek fel. L A N D , K.C.: Durat ion of Residence and Prospective Migration: F urther Evidence. (A helybenlakás hossza és a v árh ató ván d o rlás: további bizonyítékok.) 133— 140. p. A Cornell m obilitás modell, am ely Markov-láncok segítségével írta le a vándorlási és m obilitási folyam atokat, az eredeti M arkov modellhez képest azt a változást vezette be, hogy az a d o tt helyzetben, lakóhelyen való m aradás való­ színűsége az o tt tö ltö tt idővel párhuzam osan nő. Morrison am sterdam i vándor­ lási adatokon igazolta ennek a feltevésnek a helyességéi, a szerző pedig a mexi­ kói M onterrey lakosságából v e tt m inta vándorlási tö rténetével tám aszto tta alá ezt a hipotézist. A helybenm aradás, illetve vándorlás valószínűsége függött még az életkortól is. Az am sterdam i és a mexióki ad ato k alapján k a p o tt param éte­ rek azonban eléggé eltérők és ezért a Cornell m odellt nem lehet további em pi­ rikus alátám asztás nélkül elfogadni a vándorlás k u ta tá sá b a n .

274

I R O D A L O M

H E E R , D. M .— S M I T H , D . O.: Mortality L evel, Desired Fam ily Size and Popu­ lation Increase: Furlher Variations on a Basic Model. (A halandóság szint­ je, a k ív án t családnagyság és a népesség növekedése: egy alapvető m o­ dell további v áltozatai.) 141— 149. p. A szerzők egy korábbi tan u lm án y u k b an szimulációs m ódszerrel vizsgálták, m ekkora term észetes szaporodás adódik abból, ha a házaspárok úgy tervezik meg gyerm ekeik szám át (feltéve, hogy tökéletes fogam zásgátlási m ódszereket alkalm aznak), hogy m indenképpen ak arn ak egy életben levő fiúgyerm eket az apa (65 éves korában, különböző halandóságszintek esetében. Most kiegészítik ezt a vizsgálatot azzal az esettel, am ikor a szülők legalább két (bárm ilyen nemű) ő k et túlélő gyerm eket ak arn ak , valam int figyelembe veszik a nők m egterm ékenyíthetőségének eltéréseit. A „legalább egy fiúgyerm ek” esete az indiai népes­ ség egy részében uralkodó felfogást tükrözi, a „két gyerm ek” pedig a gazdasá­ gilag fejlett országokban elterjed i családtervezési elképzelésekhez áll közel. N agyon magas halandósági szinten a két esetben kb. azonos a term észetes sza­ porodás, közepes halandósági szinteken a kétgyerm ekes modell kisebb term é­ szetes szaporodást ad, m in t az egy fiúgyerm ekes modell, végül a mai fejlett or­ szágokban elért igen alacsony halandósági szinten a kétgyerm ekes modellből szárm azik nagyobb term észetes szaporodás. R O S E N W A I K E , I.: Differentials in Divorce in Maryland. (Válási differenciák M aryland-ben.) 151— 159. p. Az E gyesült Á llam okban nincs országos válási statisztika, ezért nem lehet m egállapítani a válási gyakoriság differenciáit társadalm i és népességcsoporton­ ként. Az egyes állam okra vonatkozó válási statisztik ák elemzését pedig nagyon m egnehezíti a belső vándorlás. E zért az itt ism e rte te tt vizsgálatban a M arylandben k ö tö tt házasságok és válások a d a ta it pró b álták összekapcsolni. Azt találták , hogy a fehérek k özött gyakoribb a válás, m in t a színesbőrűek között, a fiatal korban k ö tö tt házasságoknál és a m ásodszori házasságoknál szintén na­ gyobb az átlagosnál a válás valószínűsége. S H E P S, M. C.— M E N K E N , J . A .— R A D I C K , A. P.: Probability Models for Family Building: an Analylical Review. (A családépítés valószínűségi mo­ delljei: analitikus áttek in tés.) 16 1— 183. p. A term ékenység sztochasztikus m odelljeinek irodalm át tekinti áL, össze­ hasonlítja és rendszerezi a különböző m odelleket (Henry, Gini, Dandekar, Sheps stb.). P O L L A R D , J . H.: A Discrete-Time T wo-Sex Age-Specific S tochastic Population Program Incorporaling Marriagc. (Az időt diszkrét változóként kezelő, két nemre kiterjedő, korspecifikus sztochasztikus népesedési modell, am ely kiterjed a házasságkötésre.) 185—221. p. E gy olyan kom plex szám ítógép program ot (és részletes num erikus példát) m u ta t be, am elynek segítségével m egállapítható a népesség fejlődése, különös tek in tettel a házasságkötésekre. Figyelem be veszi, hogy m ind a férfiaknak, m ind a nőknek speciális elképzeléseik v annak arról, hogy milyen korú házastár­ sa t ak arn ak választani.

1969. N o. 3.

A R R I A G A , E. E . —D A V I S , K.: The Pattern of Mortality Change in Latin America. (A halandóság változásának útja L atin-A m erikában.) 223— 242. p . Arriaga a közelm últban 69 új halandósági táb lát szám íto tt ki különböző latin-am erikai országok népességére vonatkozóan különböző történelm i idő­ pontokban. Ezek az új táb lák a születéskor v árható é letta rtam o t a századfor­ duló körül lényegesen rövidebbnek m u ta tjá k , mint a korábban szám ított táb-

IRODALOM

275

lák. Így a halandóság javulása az eddig feltételezettnél lényegesen gyorsabb volt. 1930-ig csak a fejlettebb latin-am erikai országokban csökkent lényegesen a halandóság, azóta m inden országban csökkent, függetlenül a gazdasági fe jle tt­ ség szintjétől. Ebből a z t a k övetkeztetést vonják le, hogy elsősorban a közegész­ ségügyi intézkedések okozták az élettartam hosszabbodását, a gazdasági fe jlett­ ség szerepe kisebb volt. S A V E L A N D , W .— GLICK, P .C .: First-Marriage Decrement Tables by Color and Sex for the United States in 1038— 00. (Házassági táblák az első házas­ ságkötésekre vonatkozóan nem ek szerint és fehér-színes népesség b o ntás­ ban, az E gyesült Á llam okban 1958— 60-ban.) 243—260. p. Az első házasságkötésekre vonatkozó tá b lá k a t szám ítottak az 1960. évi nép­ számlálás adataiból kiindulva. A táb lák m egadják a nőtlenek és hajadonok házasságkötési és halálozási valószínűségeit. A korábbi tá b lák k al összehason­ lítva az első házasságkötés életkorának egy-két éves csökkenése m utatkozik. K E Y F I T Z , N.: Age Distribution and the Stable Equivalent. (A kormegoszlás és a megfelelő stabil kormegoszlás.) Hasznos elemzési eszköz a női népesség tényleges korm egoszlásának össze­ hasonlítása azzal a kormegoszlással, am ely a fennálló korspecifikus term ékeny­ ségi és halandósági arányszám okból stabil viszonyok között következne. A két k o rstru k tú ra között néha lényeges eltérések van n ak . Például az E gyesült Á lla­ mokban 1930-ban lényegesen több, az 1950-es években lényegesen kevesebb volt a propagatív korú nők aránya, m int am ilyen a stabil népességben le tt volna. G U E ST , A. M.: The Applicability o f the Burgess Zonal Hypothesis to Urban Canada. (A Burgess-féle zóna-hipotézis alkalm azása K anada városi né­ pességére.) 271— 277. p. Burgess hipotézise szerint a városok fejlődésével párhuzam osan a m agasabb társadalm i státu sú lakosság egyre inkább az elővárosokba, kertvárosokba húzó­ dik és a városközpontba inkább az alacsonyabb státu sú népesség töm örül. E nnek bizonyos nyo m ait a k anadai városokban is meg lehet találni, de a te n ­ dencia még nem olyan erős, m int az E gyesült Á llam okban. M A Z U R , D. P.: Correlates of Divorce in the U.S.S.R. (A válások gyakoriságá­ nak összefüggése társadalm i tényezőkkel a Szovjetunióban.) 279—286. p. Szovjet statisztik ai kiadványok közölték 109 állam igazgatási területegy­ ség válási arán y szám át. A szerző korrelációt szám ított ezen arányszám ok és különböző társad alo m statisztik ai m utatószám ok között. A zt találta, hogy a v á­ lások gyakorisága negatív korrelációban van az alacsony iskolai végzettségű nők arányával, a gyerm ek-felnőtt aránnyal, az á tlagos családnagysággal, és pozitív korrelációban a nyers házasságkötési arányszám m al, a városi népesség arányával és a szellemi dolgozók arán y áv al a fo g lalkoztatottak között. Ez a h a t változó a válási arányszám területegységenkénti különbségeinek 80% -át m agyarázta meg. N A M B O O D I R I , N . K.: On the Dependence of Age Structure on a Sequence of Mortality a n d Fertility schedules: an Exposition of a Cyclical Model of Popula­ tion change. (A k o rstru k tú ra függése a halandósági és term ékenységi a rán y ­ szám ok sorozatától: a népességváltozás ciklikus modelljének leírása.) 287— 299. p. M atem atikai modell segítségével m u ta tja be, hogy a term ékenység ciklikus változásai (am elyeknek példájaként a finn term ékenység változását m u ta tja be 1920 óta) hogyan befolyásolják ugyancsak ciklikusan a népesség korstrukt úráján ak alakulását. A szerző felveti a gondolatot, hogy egy ilyen ciklikus modell nem volna-e alkalm as a stabil népességi modellekre vonatkozó k u ta tá s továbbfejlesztésére.

276

I R O D A L O M

M c F A R L A N D , D. D.: On the Theory of Stable Populations: a New and Elementary Proof o f the Theorems under Weaker A ssum ptions. (A stabil népességek elmé­ letéről: a tételek új és elemi bizonyítása kevésbé szigorú feltételezésekkel.) 301— 322. p. A szokásos bonyolultabb m atem atik ai kifejezések és m ódszerek nélkül bizonyítja be, hogy 1. egy olyan népesség, am elyben bizonyos (nem szükség­ képpen konstans) term ékenységi és halandósági arányszám ok érvényesülnek, idővel „elfelejti” kiinduló korm egoszlását és egy olyan (nem szükségképpen konstans) k o rs tru k tú rá t kap, am ely csak a term ékenység és halandóság tö rté ­ netétől függ; 2. ezt követően a születési, halálozási és term észetes szaporodási arányszám ok csak a term ékenység és halandóság történeti alakulásától függe­ nek, viszont függetlenek a kiinduló kormegoszlástól. Az ilyen népességnek speciá­ lis esete a „klasszikus” stabil népesség, am elyben a term ékenység és halandó­ ság, v alam in t a k o rstru k tú ra az időben konstans. V I S A R I A , P. M.: Migration between India and Pakistan, 1951— 6 1. (Vándorlás India és P akisztán közö tt 1951— 61.) 323— 334. p. Az 1951 és 1961 közötti évtizedben Pakisztánból Indiába irányuló vándor­ mozgalom tiszta egyenlege 1,1— 1,3 millió fő. Ez az indiai népesség növekedé­ sének 2,2% -a. Mind az éves statisztik ai adatközlések, m int a népszám lálások eredm ényei ezt a szám ot látszanak alátám asztani. H A L L , M .-F .— R E IN K E , W. A.: Factors Influencing Contraception Continua­ tion Rates: the Oral and the Intrauterine Methods. (A fogam zásgátlás fo ly tatá ­ sát befolyásoló tényezők: az orális és az in trau terin módszerek.) 335— 347. p. 12 000 baltim ore-i nő fogam zásgátlási g y akorlatának vizsgálata azt m u ta t­ ta, hogy — ellentétben az orvosok vélem ényével — valam ivel nagyobb a rá n y ­ ban v an n ak azok, akik az orális fogam zásgátló ta b le tta szedését h agyják abba bizonyos idő u tán , m int akik a méhen belüli fogam zásgátló szer alkalm azását szüntetik meg. H ozzá kell azonban tenni, hogy m indkét fogam zásgátlási m ód­ szer alkalm azását igen sokan abb ah ag y ják (12 hónap után 53% , illetve 43% ).

1969. No. 4.

B R O W N IN G , H . L .— F E I N D T , W .: Selectivity of M igrants to a Metropolis in a Develop i n Country: a M exican Case Study . (A vándorlás szelektivitása egy nagyvárosba való bevándorlásban gyengén fejlett országban: egy mexikói esettanulm ány.) 347— 357. p. A nagyvárosba vándorlók általáb an pozitívan szelektálódnak a kibocsátó népességből. E zt igazolja a mexicói M onterrey városba való bevándorlók össze­ tétele. A szelektivitás azonban csökken, ahogy a „pionir” jellegű vándorlás á t­ változik „töm egvándorlássá” . F R I E D L A N D E R , D.: Demographic Responses and Population Change. (Demo­ gráfiai reakciók és a népesség változása.) 359—381. p. Az európai társadalm ak az elm últ 100— 150 évben alapvető demográfiai változáson m entek keresztül: a m agas halálozási és születési arányszám ok állapotából az alacsonyakéba m entek át. A halandóság és a term ékenység csök­ kenése k özött azonban hosszabb-rövidebb idő telt el, am ely a la tt a népesség erősen m egnövekedett. Ez az idő országonként eltérő hosszúságú volt, ezért a népességnövekedés nagysága is nagyon különböző volt. Davis „a többfázisú demográfiai reakció” elm életében azt állíto tta, hogy a reprodukciós m ag atartás alkalm azkodása a halandóság csökkenése következtében m egnőtt népességnö­ vekedéshez a ttó l is függött, hogy a kérdéses közösség, társadalom m ennyire volt képes kivándorlással enyhíteni a népességnövekedésből szárm azó feszültséget. A szerző szerint e feszültség feloldásának ú tja lehet a gyorsabb városiasodás és

I R O D A L O M

277

iparosodás, a nagym éretű elvándorlás a m ezőgazdasági területekről és a mező­ gazdaság stru k tu rális átalak u lása is. K é t hipotetikus m odellt ír le: az elsőben az erős iparosodás és városokba vándorlás következtében a falusi népesség nem nő, de a városi népesség erősen megnő, az élveszületési arányszám csökkenése csak erős késéssel követi a halandóság csökkenését; a m ásodikban lassú az ipa­ rosodás és városokba vándorlás, a halandóság csökkenéséhez való alkalm azko­ dás a születésszám röviddel u tá n a m eginduló csökkenése ú tjá n következik be. K é t ország tö rté n e ti dem ográfiai ad atso rait (a városi és falusi népességszám ot, születési és halálozási arányszám ot, a városokba v án d o rlást és a kivándorlást) hasonlítja össze és azt találja, hogy Anglia dem ográfiai fejlődése az első m odellt, Svédországé a m ásodik m odellt követi. P A L M O R E , J . A . —M A R Z U K I , A.: Marriage Patterns a n d Cumulative Fertilily in West Malaysia: 1966— 1967. (H ázasságkötés és halm ozott term ékeny­ ség N yugat-M alaysiaban 1966— 67-ben.) 384— 401. p. A n y u gat-m alaysiai városi és falusi m aláj, indiai (és pakisztáni), v alam int kínai nem zetiségű népesség term ékenységének összehasonlítása a 15— 44 éves női népességből v e tt m in ta alapján azt m u ta tja , hogy a házasodási életkornak és az újraházasodás gyakoriságának igen erős h a tá sa van a gyerm ekszám ra. A fiatalab b an házasságot kötők és a csak egyszer házasodok (akik nem özve­ gyülnek, illetve v áln ak el) lényegesen nagyobb term ékenységet m u tatn ak . N agy részben ez m agyarázza meg egyes népességcsoportok term ékenységének különb­ ségét. M E H T A , D .C .: Sam ple Registration in Gujarat, India. (M intavételen alapuló népm ozgalm i statisztik a az indiai G u jarat állam ban.) 403— 412. p. Az indiai G u jarat állam ban úgy p ró b álták m egszervezni a népmozgalmi sta tisz tik á t, hogy a települések rep rezen tatív m in tájáb an ho ztak létre an y a­ könyvezést. H A M B R I GHT, T . Z .: Comparison of Information on Death Certificates and Malching 1960 Census Records: Age, Marital Status, Race, N a tivity a n d Country of Origin. (A halálozási statisztik ai ad ato k összehasonlítása a megfelelő 1960. évi népszám lálási a d ato k k al: életkor, családi állapot, faj, születési hely és szárm azási ország.) 413— 423. p. Az ad a to k helyességének ellenőrzése céljából összehasonlították az am eri­ kai halálozási statisztik a alapjául szolgáló halálozási b izonyítványokat és ugyanezen személyek népszám lálási lapjait. Több kisebb és néhány lényeges h ib át ta lá lta k és m egkísérelték ennek megfelelően helyesbíteni az országos halálozási ad ato k at. CH A S E , H. C.: Registration Completeness and International Comparisons of I n ­ fant Mortality. (Az anyakönyvezés hiányossága és a csecsemőhalandóság nem zetközi összehasonlítása.) 425— 433. p. Feltételezik, hogy az E gyesült Állam ok csecsem őhalandóságának viszony­ lag m agas v o ltá t m ás fejlett országokéhoz viszonyítva az okozza, hogy az utóbbi országokban nem m inden 2500 gram m on aluli ú jszü lö ttet jegyeznek be az anyakönyvbe. Több ország ad atain ak elemzése azonban nem tá m asz tja alá ezt a feltevést. A csecsem őhalandóság elemzéséhez és összehasonlításához azonban célszerű lenne a születéskori testi fejlettségnek valam ilyen m u tató szám át is m indig figyelem be venni. R Y D E R , N . B. — W E S T H O F F , Ch. F .: Fertility Planning Status: United States, 1965. (A családtervezés eredm ényessége: E gyesült Államok, 1965.) 435— 444. p. Egy 4810 nőre kiterjedő családtervezési vizsgálat során a terv ez ett gyer­ m ekszám és az időzítés sikere alap ján különböző típu sokra oszto tták a m egkér­ dezetteket. A különböző népességcsoportok és társad alm i rétegek megoszlása e típusok k ö zö tt h a tá ro z o tt különbségeket m u ta to tt: a sikertelenül család18 D em o g ráfia 3.

278

I R O D A L O M

tervezők arán y a nagyobb volt a feketék, m int a fehérek közö tt, a katolikusok, m in t a nem katolikusok közö tt és (kivéve a fehér katolikusokat) az alacsonyabb iskolai végzettségűek, m int a m agasabb iskolai végzettségűek között. B UM P A S S , — W E S T O F F , Ch. F . : hT ePrediction of Completed Ferlility. (A befejezett term ékenység előrebecslése.) 445— 454. p. A családtervezési vizsgálatokban m egkérdezték a teljes gyerm ekszám ra vonatkozó terv ek et. Az így k a p o tt befejezeti term ékenységet egy későbbi vizs­ gálat alapján összevetették a ténylegesen elért gyerm ekszám m al. A zt találták, hogy a m ásodik gyerm ek u tán még szülni k ív án t és te rv e ze tt átlagos gyerm ek­ szám meglehetősen jól megegyezik a később ténylegesen szült átlagos gyerm ek­ szám m al, b ár az egyes nőknél elég lényeges eltérések fordulnak elő. S T I N N E R , W. F.— D E JONG, G. F :Southern . Negro Migration: Social and Economic Components of an Ecological Model. (Déli néger vándorlás: egy ökológiai modell társad alm i és gazdasági összetevői.) 455—471. p. A korrelációszám ítás m ódszerével vizsgálta öt tényező h a tá sá t a néger férfiak vándo rlására az E gyesült Állam ok déli részén. E zek a tényezők: 1. a foglalkoztatottság és iparosodás, 2. a fehér népesség tradicionalizm usa (négerellenessége), 3. a néger népesség sűrűsége és term ékenysége, 4. a négerek sze­ génysége, 5. a négerek lakáshelyzete. E tényezők h atásán ak ereje korcsoporton­ k ént különbözött, jelezve, hogy az idősek, középkorúak és fiatalok vándorlását némileg eltérő erők m ozgatják. M E H T A , S. K.: P atterns o f R esidence in Poona, India, by Caste and Religion: 1822— 1965. (A kasztok és vallási csoportok lakóhely szerinti elrendeződése Poona városban, Indiában.) 473—491. p. Az 1822., 1937., 1954. és 1964— 1965. évi adatok alapján elemzi a külön­ böző kasztok és vallási csoportok lakóhely szerinti elhelyezkedését és koncentrá­ cióját az indiai Poona városban. A város fejlődése ellenére a te rü le ti elhelyezke­ dés nagy vonalakban v álto zatlan m arad t. K ülönösen feltűnő a felső kasztok tag jain ak erős összetömörülése és különválása a népesség többi részétől. A .R .

KÖNYVEK K P E D E K P O , G.M.K.: S tudies on Vitai Registration Dala from the Compulsory Registration Areas of Ghana, 1962— 1967. (Tanulm ányok G hana kötelező anyakönyvezés h atály a alá tarto zó terü leteinek népmozgalmi adatairól.) In stitu te of Statistical, Social and Economic Research U niversity of G hana. Legon. 1970. I. köt. (Elemzés és helyesbítés) 134 p. II. köt. (A nép­ mozgalmi esem ények szezonalitásának elemzése) 45 p. Az I. k ö te t bevezető fejezete á tte k in ti a születések és halálozások a n y a­ könyvezésének nehézségeit A frikában; a kérdés jelentőségét a m odern állam ­ vezetés és társad alm i élet szem pontjából, különös te k in te tte l G hana népesedés­ politikájának újabb irán y zatára, m elynek hatékonysága csak az anyakönyvezés kiterjesztése és pontosságának fokozása nyom án produkált adatok alapján len­ ne m egállapítható. A következőkben a tan u lm án y ism erteti az anyakönyvezés h atály a alá tartozó terü letek nagyságrendjét és jellegét, v alam int utal az idevonatkozó ad ato k alapján eddig p u b lik ált vizsgálatokra. Ism ertetve a kérdőív tartalm át és a statisztik ai feldolgozás m enetét, elemzi a születésekre és a halálozásokra vonatkozóan rendelkezésre álló regisztrált a d a to k at, m ajd részben m atem atikai modellek, részben a késői regisztrációra vonatkozó inform ációk alapján vizs­ gálja a nem an y ak ö n y v ezett népm ozgalm i események arán y á t. (Némileg optim isztikusnak tű n ő eredm ényei szerint a születések anyakönyvezése 86—87% osra, a halálozásoké pedig 99% -ot m eghaladó arányra tehető.) Végül az I. k ö tet

I R O D A L OM

279

az eredm ények összefoglalásán kívül foglalkozik az anyakönyvezéssel kapcsola­ tos ghanai szervezeti problém ákkal, kifejti az anyakönyvezés fokozatos, statisz­ tikai m intavételi szem pontokat is figyelembe vevő kiterjesztésére vonatkozó elgondolásokat, v a la m in t a regisztrálás h ián y talan ságának ellenőrzését célzó rendszeres retro sp ek tív vizsgálatok gondolatát. A II. k ö te t a városi területeken belül kiemeli G hana két legnagyobb v áro ­ sát (Accra és K um asi), m elyekre vonatkozóan külön is vizsgálja a születések és halálozások szezonalitását azzal a célzattal, hogy az egészségügyi szolgálat ré­ szére szem pontokat adjon. M . K. M ethods of A n alysing Census Data on E conomic A ctivities of the Population. (A népesség gazdasági a k tiv itá sá ra vonatkozó népszám lálási adatok elem ­ zésének m ódszerei.) United Nations Populalion S tudies. New York. 43. sz., 1968. 143 pp. A cím ben je lz e tt publikáció folytatása egy hasonló ta rta lm ú korábbi kiad ­ v ánynak , mely az ENSZ Gazdasági és Szociális T anácsa Népességi B izottságá­ nak, N em zetközi M unkaügyi Szervezetének (ILO) és az A m erikai E gyesült Ál­ lamok S tatisztik ai H iv a ta lá n a k közös m u n k á ja k é n t „D em ographic Á spects of M anpower. Sex an d Age P a tt erns of P articip atio n in Econom ic A ctivities” címmel 1962-ben je le n t meg és a népesség nem ek és életkor (valam int a nők esetében családi állap o t és különféle term ékenységi jellemzők) szerinti megoszlá­ sának a gazdaságilag ak tív népesség alakulására gyakorolt h a tá sá t vizsgálja az 1950 körül és koráb b an m e g ta rto t t népszám lálások és az elemzésbe bevonl országok számos m ás a d a ta alapján. Ez a publikáció elemezte a gazdaságilag a k tív népességre vonatkozó népszám lálási ad ato k nem zetközi összehasonlít­ hatóságának a pro b lém áját, a gazdaságilag ak tív népesség nyers, stan d ard izált és korspecifikus arányszám ainak az alakulását, a gazdaságilag ak tív és in ak tív b ru ttó és n e ttó é le tta rta m kiszám ítási m ó d ját és országonkénti nagyságát, v ala­ m int a családi állapot és a term ékenység színvonalának h a tá sá t a nők gazdasági ak tiv itására. A cím ben jelezett publikáció jelentős további adalékokat szolgál­ ta t a felsorolt kérdések csaknem m indegyikéhez és fontos új kérdéseket is tá r­ gyal, tö b b ek közt az ún. „ e lta rtá si a rá n y t” (dependency ratio), a gazdaságilag ak tív népesség soraiba való belépés és a gazdaságilag ak tív népesség soraiból a halandóság és egyéb okok m ia tt való kiválás korspecifikus valószínűségeinek becslési feltételeit és m ó d ját, a gazdasági ak tiv itá s egyes k ohorszokban meg­ figyelhető korspecifikus arányszám ainak népszám lálási adatokon alapuló egybevetését, a m unkaerő nagyságát, összetételét és növekedését befolyásoló tényezőket, a gazdasági ak tiv itás típ u sa it. A szerzők korrigálásra szorulónak ta rtjá k azt az általánosan elterjed t g yakorlatot, mely szerint az „eltartási a rá n y t” a népesség korösszetételéből a gazdasági ak tiv itásb an való tényleges részvétel figyelem bevétele nélkül szám ítják ki. A publikációban négy m agyar szerző: dr. Szabady Egon, dr. Lengyel László, Pallós E m il és Valkovics E m il az é rin te tt tárg y k ö rö k re vonatkozó tan u lm án y aira is tö rténik hivatkozás. É rdekes kiegészítése a k ia d v án y n ak a gazdaságilag ak tív éle tta rta m ún. teljes táb lá ja , m elyet Abdel-Fattah N assef á llíto tt össze az E gyesült A rab K öztársaság férfi népessége 1960. évi vonatkozó a d a ta i alapján. V. E.

18*

280

I R O D A L O M

F O L Y Ó I R A T C I K KE K

T A B B A R A H , R. B.: Toward a Theory of D emographic Development. (A demo­ gráfiai fejlődés elmélete felé.) Economic Development and Cultural Change. 19. évf. 1971. 2. sz. 257— 276. p. A dem ográfusok többsége elfogadja a dem ográfiai átm enet elm életét, am ely szerint az elm últ k ét évszázadban a népesedési viszonyok úgy v álto zta k meg a mai fe jle tt országokban, hogy először a halandóság k ezd e tt csökkeni, a születés­ szám pedig egy ideig v álto zatlan m agas szinten m aradt, m ajd a gyors népesség­ növekedésnek egy hosszabb-rövidebb szakasza u tá n a születésszám is lecsök­ ken t a halandóság új, alacsony értékéhez hasonló szintre. Feltételezik, hogy hasonló dem ográfiai átm en et fog végbem enni a gyengén fejlett országokban is. Számos a d a t és vizsgálati eredm ény kétségeket ébreszt ezzel az elm élettel szemben. H abakkuk és Biraben k im u ta ttá k , hogy N y u g at-E urópában a szüle­ tésszám csökkenését megelőzően v o lt egy időszak, am ikor n ő tt, te h á t — a de­ m ográfiai átm en et elm életével ellentétben — nem v áltozatlan m agas szint előz­ te meg a születésszám csökkenését. Ú jab b an sok latin-am erikai és afrikai ország­ ban is a születésszám növekedését figyelték meg. A szerző a dem ográfiai fejlődés új m odelljének m egfogalm azására tesz kí­ sérletet, am ely h iv a tv a volna m egm agyarázni a születésszám nak ezt a növeke­ dését a fejlődés korai szakaszában és világosan k im u ta tn á azokat a tényezőket, am elyek a term ékenység v álto zásait okozzák. Négyféle kiinduló a d a to t használ fe l: R — a nők reprodukciós é le tta rta m án a k átlagos hossza, vagyis az átlagos házasságkötési életkor és a 45. életév k ö zö tti idő, P — a n n ak valószínűsége, hogy egy m egszületett gyerm ek m egéri a 20. életévét, C — a h ázaspárok által átlagosan k ív á n t gyerm ekszám , S — a házas nők szülései közötti intervallum , éspedig S n — az intervallum a term észetes term ékenység körülm ényei között, és S d — intervallum a terv e­ ze tt term ékenység körülm ényei között. A szerző különböző vizsgálatokra tám aszkodva becsléseket közül m ind­ egyik ad a tra vonatkozóan négy országcsoportra vonatkozóan, ezek FeketeA frika, É szak-A frika, és Ázsia, K orea és Taiw an, N yug at-E u ró p a és ÉszakAm erika. A nők átlagos reprodukciós é le tta rta m a A frikában és Á zsiában a leg­ hosszabb (27— 30 év), mivel a nők fiatalab b an házasodnak. A 20. életév megérésének valószínűsége term észetesen a gyengén fejlett országokban a legkisebb, a fejlettekben a legnagyobb. K orea és T aiw an speciális helyzetben v an , m ert a megfelelő m u tatószám ok a fe jle tt és a fejletlen országokéi közé esnek. Sokkal pro blem atikusabbak az előbbieknél az interv allum ra és a k ív án t gyerm ekszám ­ ra vonatkozóan felv ett adatok. A szerző szerint a term észetes term ékenység körülm ényei k ö zö tti intervallum sokkal rövidebb, te h á t a m egterm ékenyülési valószínűség sokkal nagyobb a fejlettebb országokban, m in t a fejletlenekben. Például feltételezi, hogy Fekete-A frikában 4— 10 év a két szülés közötti átlagos idő (N y u g at-E u ró p áb an 2— 5 év). E n n ek szerinte az az oka, hogy ezekben az országokban a rosszabb táplálkozási körülm ények és különböző betegségek lé­ nyegesen csökkentik a nők term észetes m egterm ékenyíthetőségét. Ezzel szemben a k ív á n t gyerm ekszám F ekete-A frikában 5— 15 gyerm ek, E szak-A frikában és Á zsiában 4— 8 gyerm ek, K oreában és Taiw anon 3— 6 gyerm ek, N yugatE uró p áb an és É szak A m erikában 2— 4 gyerm ek. E z t különböző családtervezési vizsgálatok eredm ényeire alapozza. E bből az következik, hogy F ekete-A frikában a m inden születéskorlátozás nélkül elért gyerm ekszám kisebb a k ív án t gyerm ekszám nál. I tt az egészségügyi viszonyok ja v u lá sa a term észetes term ékenység növelésén keresztül a tényleges term ékenység növekedése irán y áb a h a tn a , m ert a házaspárok jo b b an meg tu d ­ nák közelíteni a k ív á n t gyerm ekszám ot. É szak-A frikában és Á zsiában a kívánt és az elérhető gyerm ekszám közel állnak egymáshoz. K oreában és Taiw anon, v alam in t még inkább a fejlett országokban a k ív án t gyerm ekszám lényegesen kisebb, m int az elérhető, ezért születéskorlátozást alkalm aznak. M indebből az következik, hogy egyrészt a legfejlettlenebb országokban a

I R O D A L O M

281

jövőben a születésszám em elkedésére lehet szám ítani, m ásrészt a dem ográfiai fejlődés első és a m ásodik fázisában levő (ahol a k ív á n t gyerm ekszám nagyobb, valam in t ahol nagyjából egyenlő a születéskorlátozás nélkül elérhető gyerm ek­ szám m al) országokban a születéskorlátozás m ódszereinek m egism ertetése, el­ terjesztése nem fog a születésszám csökkenéséhez vezetni, m e rt a házaspárok nem ak arn ak kevesebb gyerm eket szülni és felnevelni, m in t am ennyi biológiai­ lag lehetséges. A nnak ellenére, hogy a tan u lm án y számos feltételezése p o n ta tla n n a k és m egállapítása elnagyoltnak látszik, az egym ás mellé so rak o z tato tt szakirodalm i utalásokból elég szembeszökően k itű n ik , hogy a gyengén fejlett országok egy részében csak akk o r fog a születésszám csökkeni, h a a szülők által k ív á n t gyer­ m ekszám lényegesen változik. A zt azonban nem tu d ja ez az elm élet sem meg­ m agyarázni, hogy a k ív á n t gyerm ekszám csökkenését m i idézi elő. A.R. S Z M U L E V I C S , B.: Teorija narodonaszclcnija — vazsnejsaja csaszt’ demograficseszkoj nauki. (A népességelmélet — a dem ográfiai tudom ány legfonto­ sabb része.) Vesztnik Sztatisztiki. 1970. 7. sz. 50—51. p. A szerző cikkében a népességelm élettel kapcsolatos legújabb v itá k alap­ v ető problém áit ism erteti. Véleménye szerint ezek a széles körű vélem ény- és nézőpontcserék igen hasznosak, nélkülük a dem ográfia és más tu d o m á n y sem volna képes eredm ényesen fejlődni. Ism ert, hogy a népesség alakulásával kapcsolatos problém ák nap jain k b an nem csupán a világ tu dósainak, politikusainak és közéleti szem élyiségeinek, hanem a közvélem ény általános érdeklődésének is a középpontjában állanak. A népességelm élet v itáin ak jelentős h á n y a d a a nem zetközi tudom ányos demo­ gráfiai kongresszusokon és szim pózium okon is felm erül. A sokoldalúan v ita to tt kérdések közül a népességelm életet m indenekelőtt a kétféle társadalm i rendszer ideológiai h arcában já ts z o tt szerepe szem pontjából érdemes áttek in ten i. A burzsoá népességelm élet — m int ideológiai fegyver — szerepe egyáltalán nem csökkent, sőt néhány új vonással g yarapodva még nagyobb lendületet k ap o tt, m in t korábban. N apjain k b an a burzsoá korm ányok a m althusianizm ust ideológiájukban széles körűen hasznosítják: különös te k in te tte l a fegyverkezési verseny indoklására, a közvélem ény figyelm ének a társadalm i-gazdasági kérdésekről, a nem zeti felszabadítási m ozgalm akról, az im perializm us és a neokolonializm us elleni harcról való elterelésére. Az im perialista ideológusokon kívül olyan tudósok is fellépnek m althusianista elm életekkel, akik nehezen igazodnak el a dem ográfiai és a gazdasági té­ nyezők bonyolult összefüggéseiben. Ezek a tudósok a lakosságnak a fejlődő országokban tap a sz ta lh a tó „félelm etesen” gyors növekedése lá ttá n m althusian ista álláspontra helyezkednek: a népesség növekedését az emberiség sorsát m eghatározó legfontosabb fak to rn ak tek in tik . Sőt a pacifisták és a békeharco­ sok egész sora lép fel m alth u sian ista koncepcióval, m in th a a „népesedés okozta nyom ás” lenne az alapvető oka az éhségnek és a h áború fenyegetésének. Né­ h ány burzsoá dem ográfus megkísérli felállítani a „tisz ta ipari társadalom ” , „az álLalános jó lét tá rsa d a lm a ” te ó riá já t, m elynek m egvalósítása m indenek előtt a népesség újraterm elésének m utató iv al áll szoros összefüggésben. A m arx ista— leninista álláspont szerint a népesség reprodukciójának folya­ m ata nem közvetlenül a társadalm i alapoktól függ, a társad alm i alapok — bo­ nyolult áttételek en keresztül — a ráépülő biológiai tényezőkkel és az általános szociológiai törvények m űködésével e g y ü tt h atn ak . Az SZK P K özponti B izottsága á ltal — Lenin születésének 100. évfordulója alkalm ából — k ia d o tt tézisek szerint a kom m unizm us építését Lenin kom plex feladatnak te k in te tte , am elynek m egoldásában a gazdasági és a szociálpolitikai problém ák organikusan kapcsolódnak a sokoldalúan felkészített és m űvelt em berek kiképzéséhez, m in t feltételhez. A m int látju k , itt a népességnek nem ­ csak gazdasági vonatkozású, hanem dem ográfiai problém áiról, vagyis a m unka­ erőforrások minőségi összetételének észszerű fejlesztéséről és hasznosításáról, a tudom ányos alapokon nyugvó népességpolitikáról is szó esik. Nem szabad azonban — írja a szerző — túlságosan leegyszerűsíteni azo-

282

I R OD ALOM

k a t a feladatokat, am elyekkel a dem ográfusok foglalkoznak. P. G. Podjascsih úgy véli, hogy m ind a burzsoá népességelmélet kritik ája, m int ,,a népesedéssel kapcsolatos törvényszerűségek — a népesedési tö rv én y — tanulm ányozása szem pontjából legfontosabbak a politikai gazdaságtan tö rv én y ei” : pedig a népességpolitika a közgazdászoknak, a geográfusoknak, az orvosoknak és m ásoknak is közös ügye. A szerző röviden ism erteti a S zovjetunióban az utóbbi időben fellépő fiatal demográfus nem zedéknek a népesedési törv ény értelm ezésére vonatkozó állás­ p o n tját. M egállapítja, hogy a dem ográfiai tudom ány fejlődésének legjelentő­ sebb szakasza a dem ográfusok széles körű specializációja, s hogy ez a folyam at egyidejűleg — a kom plex k u ta tá so k alap ján — a dem ográfiai ism eretek elmé­ lyítését és gazdagodását jelenti. R á m u ta t to v áb b á, hogy a dem ográfiai k utatáso k objek tiv itásán ak , a tu ­ dom ányos érvényű értékelésnek csak akkor lehel eleget tenni, ha a k u ta tó k he­ lyes elméleti és m ódszertani alapokon állanak. A statisztik ai ad ato k is csak ilyen körülm ények között tü k rö zik a valóságot. Ellenkező esetben a sta tisz ti­ kus-dem ográfusok m u n k ája csak a jelenségek puszta leírására szorítkozhat. Csak a helyes elmélet és m ódszer alkalm azásával segítheti a statisztik ai k u ta tá s felderíteni az új törvényszerűségekei, a d h a t tá m p o n to t az új elméleti következ­ tetések levonására, az elmélet elm élvítésére. O.Á. D A L Y , H. E.: A M arxian-MalthusianView o f Poverty and Development. (A sze­ génység és a haladás m a rx i—m althusi szemlélete.) Population S tudies. XX V . évf. 1971. 1. sz. 25—37. p. Szerző bevezetőben megyjegyzi, hogy Marxot és M a lthust mindig szembe állítják, jóllehet — vélem énye szerint — elm életeik nem egym ást kizárók, h a­ nem egym ást kiegészítők. M althus a szegénység és a proletariátus fogalm ának összekapcsolásánál a szó latin etim ológiájából kiindulva a szaporaságot, a reprodukciós kontrol h ián y át te k in ti a proletariátus jellem zőjének, ezzel szem­ ben Marx a m odern ipari fejlődés fényében a term előeszközöktől való megfosztottság helyzetét. Szerző szerint m in d k etten egyetértenek a proletariátus gyors szaporodási tenden ciáján ak elismerésében, továbbá abban, hogy a szegénységet (az egy főre eső jövedelem alacsony szintjét) a ja v ak és a népesség eltérő növe­ kedési tendenciái okozzák. Ezen belül azonban M arx a számláló (a jav ak ) növe­ kedésének elégtelenségét, M althus viszont a nevező (a népesség) tú l gyors növekedését hangsúlyozza. E zért következtetéseikben, szem léletükben, ideoló­ giájukban egym ással szemben állnak, jóllehet — szerző szerint — bizonyos pontokon logikailag kapcsolódnak. M arx is hangsúlyozza az em beri rep ro d u k ­ ció jelentőségét a gazdasági folyam atokban, így például a m unkaerő-felesleg keletkezésével kapcsolatban, vagy a m unkaerő árán ak kialakulásánál (figye­ lem be véve a reprodukció költségeit). Szerző szerint a m ai m arxisták figyelm ü­ ket kizárólag a kizsákm ányolásnak a rra a form ájára koncentrálják, mely a gyárban, illetve term elésben az élő m unkaerő kizsákm ányolásával történik, u g y an ak k o r elhanyagolják a z t a té n y t, hogy a gazdagok a társadalom fe n n ta rtá ­ sának, illetve növekedésének dem ográfiai te rh e it is jórészt a szegényekre h á rít­ já k , vagyis a p ro letariátu st nem csak az üzem ben, hanem otth o n áb an , család­ já n keresztül is kizsákm ányolják, monopolizálva a term előeszközök tu lajd o n ­ jogán kívül a születéskorlátozásra vonatkozó ism ereteket, illetve eszközöket. E z u tó b b it nevezi szerző róm ai kizsákm ányolásnak, utalva arra a tén y re, hogy a népesség utánpótlási folyam atait m ár a róm ai birodalom ban differenciális term ékenység jellemezte. A m arxi és m althusi ism érvek egym ással való kom binálása alapján szerző szerint a társa d a lm a t 4 fő osztályra, illetve rétegre lehet felosztani: 1. a tőkejövedelem ből élő, születéskorlátozó réteg (stabil felső osztály), 2. a tőkejövedelem ből élő, term ék en y ségét nem korlátozó réteg (burzsoá­ zia, de bizonyos átm en eti jelleggel, éppen korlátozatlan term ékenysége folvtán hajlam os a szegényebb rétegekbe való lecsúszásra), 3. m unkabérből élő, születésszabályozó réteg: a születésszabályozás révén leh etősége van felfelé való m obilitásra,

I R O D A L O M

283

4. m unkabérből élő, term ékenységét nem korlátozó réteg; a proletariátus, illetve a szegénység stabil rétege. A különböző rétegek aránya nem csupán egyes országokon belül m egha­ tározó jellegű, hanem világviszonylatban is jelentősége van. A gazdaságilag fejletlen országokban a negyedik réteg túlnyom ó. Szerző — némileg meglepő módon — az 1. p o n t a la tti réteg nevelését te k in ti ideális és tá v la ti célkitűzés­ nek. H angsúlyozva ezenkívül, hogy a gazdaságpolitikának az egy tőre eső jöve­ delem a b sztrak t, országos szintű alakulásán kívül az egyes csoportokon belüli jövedelem alakulást is figyelemmel kell kísérnie, és az általános helyzet alaku­ lását az egyes csoportok kedvezőbb arán y ain ak k ialakításával is befolyásolnia kell. Szerző egyébként a jövedelem eloszlás ism ert aszim m etrikus (lognormális) eloszlását visszavezeth etőnek ta rtja fenti négy csoport külön-külön norm ál el­ oszlást m u ta tó jövedelem eloszlásra (a 4. csoport előfordulása a legm agasabb, egy főre eső jövedelm e a legalacsonyabb; a m ásik végletet az 1. csoport képviseli, legmagasabb jövedelem m el és legalacsonyabb előfordulással; a 2. és 3. csoport pedig az átm enetet). Az egyes rétegeken belüli norm ál jövedelemeloszlási gör­ bék kum ulálása ugyanis az ism ert aszim m etrikus eloszlást eredményezi. Szerző helyenként szellemes és eredeti gondolatm enete sem feledtetheti azt a körülm ényt, hogy logikai, deduktív úton k ia la k íto tt következtetései több esetben nélkülözik a valósággal való szem beállítást. Így például M arxnak a relatív túlnépesedésre vonatkozó elméletével kapcsolatban talán nem részesíti kellő figyelemben a technikai fejlődés következtében a tőke szerves összetételé­ ben (a C és a V egymáshoz való arányában) bekövetkezett eltolódást, mely­ nek jelentőségét M arx éppen ebből a szem pontból ism ételten hangsúlyozza. Feltehetően ez lehet a m agyarázata annak is, hogy — 1971-ben némileg irreális és abszurdnak tűnő szem lélettel — a táv lati gazdasági fejlődés ideális céljaként azt jelöli meg, hogy a népesség egésze a tőkejövedelem ből élő, születésszabályo­ zók csoportjába rétegeződjék át. (U gyanakkor nem látszik különösebb figyel­ met fordítani arra a tén y re sem, hogy az iparilag fejlett országokban a m unkás­ ság túlnyom ó része m ár a 3. csoportba tartozik, s az általa „stabil proletariá­ tu sn ak ” nevezett réteghez inkább csak a lum pen-rétegek sorolhatók. Term észe­ tesen nem ez a helyzet a gazdaságilag fejletlen országokban.) Szerző mellékesen állást foglal am ellett, hogy a gazdasági fejlettség m érő­ szám ául ne az egy főre eső jövedelm et tek in tsék , hanem az egy főre eső nemzeti vagyont, arra való hivatkozással, hogy a nem zeti jövedelem jelentős része éppen a vagyon fe n n ta rtá sá t és p ó tlását célozza, és nem közvetlenül a fogyasztást, ezért alapulvétele a jóléti szint megítélésénél m egtévesztő. E ja v aslat megfeled­ kezni látszik arról a tényről, hogy a vagyon állagának fe n n tartása és pótlása gazdasági szükségszerűség, és hogy a fen n tartás és pótlás költségei — ceteris paribus — arányosak m agával a v agyonnal; az utóbbi alapulvétele te h á t ugyanolyan értékrendek és arányok hallgatólagos elfogadását jelenti, m elyeket az előzőkben kategorikusan m egtévesztőknek nyilvánít. M . K. M c F A R L A N D , D .D .: In tragenerational Mobility as a Markov Process: I n ­ cluding a Time-Stalionary Markovian Model that Explains Observed Declincs in Mobility Rates Óver Time. (Mobilitás m in t M arkov-folyam at: a m obilitási arányszám ok megfigyelt időbeli csökkenését m agyarázó sta ­ cionárius M arkov-m odell.) American Sociological Review. 1970. 3. sz. 463 — 475. p. S. J . Prais jav aso lta először a Population Studies folyóiratban (1955), hogy a társad alm i m obilitás fo ly am atát Markov folyam atként fogják fel, átm enet valószínűségekkel írják le a kiinduló időpont és a jelen társadalm i stru k tú rája közötti átalak u lási folyam atot. E szerin t a különböző társadalm i csoportokból kilépők a rá n y a it a kérdéses csoportba tarto zó összes szem élyekre érvényes ki­ lépési valószínűségként kezelik. O. D. Duncan k im u ta tta , hogy a nem zedékek közötti m obilitás folyam atot nem lehet úgy leírni, hogy egy korábbi társad alm i (foglalkozási) stru k tú ráb ó l a jelenlegibe való átm en etet a M arkov lánc kezdő v ektora és eredm ény vektora közötti átm en etk én t fogják fel, m ert az apák társadalm i összetétele (kezdő vek­

284

I R O D A L O M

tor) nem felel meg sem m ilyen k o n k rét időpontbeli társadalm i stru k tú rán a k . A különböző nem zedékek részvétele a m unkaerőben ugyanis erősen átfedi egy­ m ást. A nem zedéken belüli m obilitás k u ta tá sá b a n azonban nincs to v áb b ra sem kizárv a a M arkov modell alkalm azása. P roblém át okoznak viszont a M arkov modell feltevései: 1. Az átm en et valószínűségek az időben változatlanok. 2. Az átm en et valószínűség csak az ad o tt időpontbeli pozíciótól (társadalm i hely­ zettől) függ, de nem függ a korábbi pozícióktól. 3. A népesség homogén, te h á t m inden tag jára azonos átm en et valószínűségek vonatkoznak. Különböző szerzők m ás-m ás feltevést p ró b áltak m ódosítani. F eltételezték az átm en et valószínűségek v álto zását az időben. Figyelem be v etté k a korábbi pozíciók (a m obilitástörténet) h a tá s á t az átm enet valószínűségekre. Végül az úgynevezett Cornell M obilitás Modell a hom ogenitási feltevést v á lto z ta tta meg olyan m ódon, hogy feltételezte: aki hosszabb ideje van valam ely pozícióban, an n ak kilépési valószínűsége kisebb. Ez azonban inkább a m igrációra, m int a m obilitásra érvényes. A szerző olyan m odellt m u ta t be, am elyben a népesség m inden egyes tag ­ já n a k átm en et valószínűségi m átrix a eltérő. E z a m obilitás folyam at esetében nagyon reális, m ert így figyelembe lehet venni a társadalm i szárm azás m egha­ tározó erejét az egyén karrierjére. F e n n ta rtja viszont m ind az időbeli v áltozatlanság feltevését, m ind azt a feltevést, hogy a korábbi pozíciók nem befolyásolják az átm e n et valószínűsé­ geket (a m obilitási esélyeket). Nem állítja, hogy m odellje az egyetlen jó M arkov modell, am ely a nem ze­ déken belüli m obilitást leírja, de jó a lte rn a tív m odellnek m inősíti, am ely nem kerül ellentétbe a megfigyelt tényekkel. A m odellnek érdekes tulajdonsága, hogy az egész népességre vonatkozó m obilitási arányszám ok az időben csökkennek, an nak ellenére, hogy az egyéni átm en et valószínűségek v áltozatlanok. E n n ek az az oka, hogy az idő halad táv al egyre több egyén éri el a neki megfelelő társad alm i helyzetet, vagyis ju t el olyan pozícióba, ahol a kilépés valószínűsége kisebb. A .R . K E N N E T H , K. F.— C R O P L E Y , A. J .:Intelligence, Family Size and Socio-Eco­ nomic Status. (Intelligencia, családnagyság és társadalm i-gazdasági s tá ­ tusz.) Journal of Biosocial Science. 1970. 3. sz. 227— 236. p. A szerzők vizsgálatai — csakúgy m in t a régebbi felmérések — azt bizo­ n y ítják , hogy h a tá ro z o tt összefüggés v a n a gyerm ekek intelligencia kvóciense és a család társadalm i-gazdasági státu sza között. Nem sikerült azonban szigni­ fikáns kapcsolatot k im u tatn i az intelligencia kvóciens és a családnagyság között. A vizsgálat m unkahipotézise az volt, hogy a nagycsaládból (négy vagy ennél több gyerm ek) származó gyerm ekek intelligencia kvóciense alacsonyabb a kis családból származó gyerm ekek I Q-jánál. A felvételt egzakt m ódszertannal vé­ gezték, s ez seg ített elim inálni a társadalm i-gazdasági státusz zavaró h a tását. A szerzők tu d a tá b a n v an n ak annak, hogy észleléseikkel szemben némelyek fe n n ta rtá so k a t h an g o ztatn ak , s hogy m ások az övékétől elütő eredm ényeket értek el. A sokgyerm ekes családokban felnövő gyerm ekek — m anapság — nincsenek h á trá n y b a n a kiscsaládok gyerm ekeivel szemben, mivel a fejlett tá r­ sadalom szám ukra is hasonló lehetőségeket, szolgáltatásokat biztosít. J.P . P E R R U C C I, C. C.— P E R R U C C I, R.: Social Origins, Educational Context, and Career Mobility. (T ársadalm i eredet, képzettségi jellegzetességek és a szak­ m ai pályafutás.) American Sociological Review. 1970. 3. sz. 451— 463. p. A tan u lm án y statisztik ai g y ak o rlatu n k szem pontjából elsősorban tém a­ választása m ia tt érdem el figyelm et. A m obilitási vizsgálatok n á lu n k m ind­ eddig túlnyom órészt az értelm iségivé válás té n y éig kísérték nyom on a p álya­ fu tá st m eghatározó tényezőket, az értelm iségen belüli érvényesülés determ i­

I R O D A L O M

285

n án sait országos szinten, tu d tu n k k a l eddig még nem vizsgálták. A diplomások, valam in t a diplom ásokat képző intézm ények szám ának növekedése viszont az eddigieknél is fontosabbá teszi a hasonló tá rg y ú hazai k u tatáso k at. A tan u lm án y k ét helyi és egy országos, a m érnökök szakm ai p ályafutását vizsgáló felmérés alapján keresi a v álaszt arra, hogyan függ össze a különféle kritérium ok szerint m ért szakm ai k arrier (kereset, vezetői felelősség, szakmai felelősség, tudom ányos tevékenység) a társad alm i eredettel, a képzést nyújtó intézm ény színvonalával, a tan u lm án y i sikerekkel, a m egszerzett fokozatokkal és más tényezőkkel. A szerzők végül is úgy foglalnak állást, hogy a társadalm i eredet általáb an nem közvetlenül, hanem a képzettségi jellegzetességeken ke­ resztül h a t ki a szakm ai karrierre. Á lláspontjuk igazolására csak a kovariancia­ analízist és a függetlenségvizsgálatot, s nem az ún. útelem zés (p ath analysis) m ódszerét v álaszto tták , am ely utóbbi a tényezők közvetlen és k ö z v ete tt h a tá ­ sának erősségét is m eg m u tatta volna. Így szám unkra nem annyira az alkalm a­ zo tt módszerek, s nem is az eredm ények tanulságosak, hanem a kérdésfeltevés kom plex megfogalmazása. S .B . L I V E S E Y , F.: The Uses of Occupational Data in R egional Planning. (Foglal­ kozási ad ato k felhasználása a regionális tervezésben.) Urban S tudies. 1970. 2. sz. 137— 152. p. A tanulm ány szerzője, aki a M anchesteri T udom ány E gyetem Tudom ányos és Technológiai Intézetének előadója, többek között rá m u ta t a rra a n álu n k is egyre gyakrabban felmerülő problém ára, hogy az eredm ényes (országos és te rü ­ leti) m unkaerő-tervezés m egkívánja a szakképzett m unkaerő szám bavételét, valam int k ín álatán ak és keresletének előrebecslését. Az ilyen vizsgálatok alap­ vető kérdésének ta rtja a foglalkozások megfelelő osztályozását, am ely lehetővé teszi a különböző terü letek összehasonlítását. E nnek h iánya viszont regionális szinten m egnehezíti a m unkaerő-szükség­ let felmérését, mivel az eddigi g yakorlat szerint csak ágazatok szerinti foglal­ k oztatottság i ad ato k álltak rendelkezésre, a tevékenység szerintiek nem. A problém a nem lebecsülendő, mivel a m unkaerő-helyzetre, a m unkaerő összetételére vonatkozó ad ato k nélkülözhetetlenek. A nem kellően részletes hivatalos s ta t isztikai ad ato k pótlása érdekében v izsgálatot végeztek a CentralLancashire-i régióban az országos ágazati jegyzék felhasználásával k iv álasztott v állalatokban. E célra egységes foglalkozási osztályozást k észítettek elő. A cso­ portosítás 18 önálló egységes foglalkozási csoportot ta rta lm a z o tt, am ely alkal­ mas volt a különböző jellegű m unkahelyeken dolgozók egyöntetű megfigye­ lésére. A tan u lm án y tüzetes leírási ad a foglalkozási csoportok kialakításának egyöntetűségét akadályozó vagy nehezítő körülm ényekről, a különböző ágazatok közö tt meglevő eltérésekről. Az ad atg y ű jtés a régió m unkaerő-állom ányának 74% -ára, m integy 108 000 dolgozóra te rje d t ki. A vizsgálat forrásairól és a technikai lebonyolításról is részletes képet kapu n k . A tan u lm án y ism erteti azokat a sajátosságokat, am e­ lyek m ia tt az a d o tt régió m unkaerő-állom ányának m egfigyelését különböző forrásokból kellett biztosítani. Alap és speciális kérdőívek (a m u n k áltató nagy­ ságától függően) kitöltése ú tjá n n y e rt ad ato k (67% az iparból, a többi m ás te­ rületről), a rendszeresen 30— 40 foglalkozásra kiterjedő hivatalos megfigyelések és egyéb források eredm ényei b izto síto tták a vizsgálat bázisát. A k a p o tt eredm ények a szerző vélem énye szerint an nak széles körű hasz­ nosítható ság át bizonyítják. A b e g y ű jtö tt ad ato k alapján ugyanis m egállapít­ ható a m u nkába lépők és a dolgozók képzettsége, szakm aigyakorlata, továbbá az, hogy m ilyen különféle hatéko n y ab b intézkedések szükségesek a szakm ai kép­ zés terén stb. A zt m ár országos és v állalati szinten is felism erték, hogy a m unkaerő­ tervezés m integy összefoglalója a foglalkozásokban jelentkező keresletnek, ill. k ínálatnak . M ost középszinten (régiónként) is szükségessé válik az egységes foglalkozási osztályozáson alapuló m unkerő-tervezés. A szerző úgy véli, hogy az egységes foglalkozási osztályozás alapja lehet

286

I R O D A L OM

olyan irányú statisztik ai feldolgozások fejlődésének, am elyek a különféle foglal­ kozások közötti m obilitásra is kiterjednek, de bizonyos nehézségekkel kell szá­ m olnia az ilyen jellegű k u tatáso k n ak . A foglalkozásváltozás tanulm ányozása még egyáltalán nem kielégítő, számos változás v á rh ató a technológiai folya­ m atokban. a gyakorlati előírásokban, sőt a szakszervezetek állásfoglalásában. Ezek a változások k ih atn ak m ajd a foglalkozási osztályozás alkalm azhatósá­ gára is. Cz. Gy.

W E I N T R A U B , PH.: Demographische Bedeutung der Bevölkerungsbewegung f ür die komm unale E n twicklung in den U S A . (A népmozgalom demográfiai jelentősége az urbanizáció szem pontjából az Egyesült Á llam okban.) Archiv f ür K om mulnalwissenschaften. J . 9. 1970. 1. sz. 140— 153. p. Az A m erikai E gyesült Á llam okban a települések népességszám ának alaku­ lásában két egym ással szorosan összefüggő jellegzetesség figyelhető m eg: a né­ pesség szám ának növekedése és a népesség területi m egoszlásának a változása, különösen koncentrációja és decentralizációja. A decentralizáció kapcsán ugyan­ akkor egy igen jelentős problém a vetődik fel — a városi népesség regeneráló­ dásának a problém ája. A népesség szám ának a növekedése önm agában véve nem tek in th ető ugyan az országban végbem enő városiasodási folyam at okának, ennek azonban k é t­ ségtelenül egyik feltételét képezi. Az A m erikai Egyesült Államok népességének a növekedése a 20. században igen jelentős v olt és ez a növekedés a következő évtizedekben feltehetően folytatódni fog. A gyors népességnövekedés szolgált feltételéül egyrészt a népesség megoszlása m egváltozásának, m ásrészt a m etropolizálódás kom m unális form ája kialakulásának, mely a népesség ko n cen trá­ ciójában és decentralizációjában eg y arán t m egnyilvánul. A legújabb változások következtében ugyanakkor egyre nehezebbé válik a városi népesség regenerálódása. A városi népesség ugyanis m ind ez ideig első­ sorban a falusi népesség beáram lása következtében nőt t, ez a beáram lás azon­ ban a jövőben előreláthatóan m ár nem fog folytatódni. M inthogy a bevándor­ lás és annektálás a jövőben csak igen kis m értékben fogja befolyásolni a városi népesség szám ának növekedését, ez u tóbbi egyre nagyobb m értékben sa ját term észetes szaporodásának a függvényévé válik. M inthogy ugyanakkor a nyers halálozási arányszám m ár csaknem állandósultnak tek inthető, a városi népesség növekedését, s ennyiben az urbanizálódás jövőbeni ütem ét csaknem kizárólag a születési arányszám jövőbeni alakulása fogja m eghatározni. Az A m erikai E gyesült Á llam ok városi lakossága jövőjének problém ája elsősorban s a já t születési arányszám a v árh ató alakulásának a problém ájával azonosul. V. E.

A R R I A G A , E. E.: A New Approach to the Measurements of Urbanization. (Az urbanizáltság m érésének egy új megközelítése.) Economic Development and Cultural Change. 18. évf. 1970. 2. sz. 206—218. p. Az urbanizáltság fokának mérése kettő s problém át je len t: szükség van hozzá egyrészt m agának az u rb anizáltságnak a definiálására, m ásrészt e defi­ níción alapuló m érési m ódszerre. Minél kom plexebb definíciót adunk az u rb a­ nizáltságra, term észetesen an n ál bonyolultabb m érési m ódszereket kell alkal­ mazni. É ppen ez az oka annak, hogy a g y ak o rlatb an legtöbbször egyetlen is­ m érvet — általában a településnagyságot — használják az urbanizáltság m éré­ sére. Ez term észetesen egy sor lényeges társadalm i-gazdasági tényező figyelmen kívül hagyásával já r. de egyszerűsége m ia tt mégis szinte kizárólag a település­ nagyságot veszik figyelembe a gyakorlatban. A szerző is ebből kiindulva ja v a ­ sol m érőszám okat az urbanizáltság fokának mérésére. E m u tató k számos előnyny el rendelkeznek az eddig használt m érőszám okkal szemben.

I R O D A L O M

287

A szerző á ltal javasolt első m érőszám az

m ódon m eghatározható urbanizáltsági fok, am i nem m ás, m in t a vizsgált ország településeinek átlagos népességszám a. Az [1] képletben Ci — az adoLl ország /'-edik településének teljes jelenlevő népessége, P — az ország népességének szám a, n — az ország településeinek szám a. .Minél nagyobb U’ érléke, annál urban izált ab bnak tek in th ető a vizsgált ország. H a az a d o tt országban igen sok a települések száma, problém át jelen th et az [1] szám lálójának m eghatározása. E zért a szerző az [1] m eghatározására az

közelítő form ulát javasolja, ahol u a városnak m inősített települések szám a, bárm i is a városra ad o tt definíció. A zt, hogy [2] valóban jó közelítése [l]-nek, a szerző m atem atik ai levezetéssel és szám szerű példákkal is alátám asztja. A kö­ zelítés term észetesen ann ál jobb, minél tö b b a v árosnak m inősülő települések szám a. A cikkben olyan form ulák is találh ató k , m elyek csoportosított adatok esetén is lehetővé teszik U m eghatározását. A szerző felhívja a figyelm et arra, hogy U m eghatározásakor mindig a városok tényleges népességszám át, és nem a közigazgatási h atá ro k n a k megfelelő népességszám ot kell figyelembe venni. A [2] felírásból az is láth ató , hogy U nagyságra k ét tényezőnek: a városok átlagos népességszám ának, és a v árosban lakó népesség arán y án ak szorzatára b ontható , am i további elemzési lehetőséget n y ú jt. Az [1] és [2] m utató k azzal a tu la jd o n s á g g a l rendelkeznek, hogy elég érzé­ ketlenek a városra a d o tt definíció v áltozására, to v ábbá nem relatív, hanem abszolút m érőszám ai az u rbanizáltság fokának. Sőt a városok népességszám á­ nak alsó h a tá rá t kellő m agasságban m egvonva, bizonyos társadalm i-gazdasági tényezők érzékelésére is alkalm asak lehetnek. E tulajdonságaik folytán igen alkalm as eszközei az u rbanizált sági fok nem zetközi összehasonlításának. A [2] a la tti U érték et a lehetséges m axim ális városnagysághoz, P-hez vi­ szonyítva a népesség koncentráltságának

mérőszám ához ju tu n k , ami az 1/P és 1 érlékek között mozog. Minél nagyobb C értéke, annál nagyobb a népesség városokba való töm örülése, koncentrálódása. Végül az urbanizálódás sebessége a [2] m u lató évenkénti átlagos változásá­ val jellem ezhető, ami a k á r szám tani, a k á r m értan i átlaggal m eghatározható. A szerző m ondanivalóját számos szám szerű példával illusztrálja. V. L.

288

I R O D A L O M

OT TOSSON, J . O.: L egal Aborti o n i n Swede n: Thirty Years’ Experience. (A le­ gális abortusz Svédországban: harm inc év tap asztalata.) Journal of B io ­ social Science. 1971. 2. sz. 173— 192. p. Svédországban 1939 óta törvény engedélyezi a terhesség m egszakítását. A törv én y h atály b a lépése óta több m int 100 000 m űvi ab o rtu szt végeztek. Az elm últ harm inc évben a svéd törvényhozás fokozatosan bőv ítette a terhességm egszakítás ja v a lla ta in a k körét. Az 1938-ban hozott tö rvény enge­ délyezte a terhesség m egszakítását orvosi indikáció (betegség), orvosi-szociális indikáció (elfáradt, k im erült anyák), h u m an itárius indikáció (15 évesnél fia­ talabb leánygyerm ek, erőszakos nemi közösülés, vérfertőzés) és eugenikai indi­ káció alapján. 1946-ban lehetővé v ált a m űvi abortusz elvégzésé szociális-orvosi ja v a lla tra (előrelátható gyengeség, ti. a szülés és a gyerm ekneveléssel járó meg­ terhelések következtében). 1963-ban engedélyezték a terhesség m egszakítását in tra u te rin noxák, m int am ilyen a rubeola, R h incom patibilitás, gyógyszerek szedése következtében k ialak u lt árta lm a k fennforgása esetén. A terhesség m egszakítását — a betegség és a fizikai gyengeség eseteit ki­ véve — a terhesség első húsz hetében engedélyezik. A N em zeti Egészségügyi Tanács (N ational Board of H ealth) különleges okok esetében engedélyezheti a m űvi abortusz elvégzését a terhesség huszonnegyedik hetének végéig. A legális ab o rtu szt engedélyezheti a Nem zeti Egészségügyi Tanács vagy egy, k ét orvosból álló bizottság, m elynek egyik tagja nőgyógyász, a m ásik pszichiáter. Eugenikai indikáció vagy méhen belüli ártalom esetében, illetve m inden olyan esetben, midőn a nő nem képes felfogni az operáció következm é­ nyeit, a Nem zeti Egészségügyi Tanács dönt. Az abortuszt engedélyező tö rv én y elfogadásának évében, 1938-ban a tö r ­ vényhozókat népesedéspolitikai m egfontolások vezették. A születési arán y és a n ettó reprodukciós eg y ü tth ató nagym értékben csökkent és ugyanebben az idő­ ben sok nő illegálisan s z a k ítta tta meg terhességét. A tö rvény m indenekelőtt az évi 10 000— 20000 illegális m űvi abortuszt (a születések 10—20%-a) ak arta meg­ szüntetni. A népesedéspolitikai helyzet m egjavulásával és a jóléti intézkedések bevezetésével az abortusszal kapcsolatos törvényhozás az egyén szociális gon­ dozásának eszm éjét ta r to tta szem előtt. A tö rvény m időn elfogadta a szociális­ orvosi indikációt is, gondoskodni k ív án t az abortusz megelőzésének intézm é­ nyes biztosításáról a terhes an y ák megsegítésével a születésszabályozással k a p ­ csolatos inform ációk n y ú jtásáv al és megfelelő orvosi kezeléssel. H angsúlyozták azt is, hogy a terhességm egszakítás csak végső m egoldásként jö h et szóba, midőn m ás választás m ár nincsen. Végül az orvostudom ány fejlődése szükségessé te tte a m éhen belüli ártalm ak n ak , m in t ab o rtu sz-javallatoknak a szám bavételét. Több éves megfigyelés alap ján m egállapítható, hogy a terhességm egszakí­ tá so k a t túlnyom órészt orvosi, illetve orvosi-szociális indikáció alapján végzik. A m űvi abortuszoknak több m int négyötödét ilyen ja v a lla t alapján engedélye­ zik. Az eugenikai indikáció évről évre kisebb százalékot képvisel a terhesség­ m egszakítás ja v a lla ta i között, nem azért, m in th a az ilyen okok szám a csökken­ ne, hanem m ert az ilyen eseteket a kötelező sterilizálás elkerülése végett m ás cím a la tt szerepeltetik. Az orvosi indikáció különösen a m entális zavarok ese­ tében k iterjed t, és szigorú vizsgálatok bizto sítják a pontos diagnózist és ann ak m egállapítását, vajon a fennálló elváltozások és azok esetleges előzményei valóban indokolják-e az abortusz elvégzését. A vizsgálatokban rendszerint pszichiáterek, nőorvosok és társad alm i m unkások is részt vesznek, az utóbbiak a szociális h á tté r felderítésében. A m űvi abortuszok szám a az ötvenes évek elején viszonylag magas volt. m ajd fokozatosan csökkent a korai h atv an as évekig. 1962-től előbb lassú, m ajd egyre gyorsuló emelkedés indult meg, am ely jelenleg is ta rt. 1968-ban m integy 15 000 terhességm egszakítást végeztek Svédországban, am i közel négyszerese az 1961-ben elvégzett kb. 4000 m űvi abortusznak. Az abortuszok elvégzésére az engedélyeket tú lnyom órészt a N em zeti Egészségügyi Tanács adja meg. A legutóbbi években egyre többen követelik az abortuszok teljes szabaddá tételét. A legutóbbi években a terhességm egszakítások szám a elérte az összes születések kb. 10 százalékát. B izonytalan, hogy vajon az abortuszok szám ának van-e szám ottevő hatása a n ettó reprodukciós eg y ü tth ató ra, s hogy népesedéspolitikai vonatkozásait

IRODALOM

289

m ennyire kell fontolóra venni. A népesedési tren d ek alakulásában sok gazdasági, társad alm i és kulturális tényező szerepet já tsz ik ; m ind ez ideig a legális abor­ tuszok szám a nem volt szám ottevő ahhoz, hogy szignifikáns jelentősége legyen. Figyelem re m éltó azonban, hogy a terhességm egszakítások kiugrása az ötvenes években és jelenleg is egybeesik a nettó reprodukciós eg y ü tth ató csökkenésével. Valószínű azonban, hogy ebben sokkal nagyobb szerepet játsz a n a k a hatásos fogam zásgátló módszerek, m in t m aga az abortusz. Jelenleg m integy 300 000 nő szed többé-kevésbé rendszeresen fogam zásgátló ta b le ttá k a t. Ez a szülőképes korú női népesség kb. 15— 20% -ának felel meg. E m lítésre m éltó, hogy a terhességm egszakítást kérő nők körében az elm últ években em elkedett a nem házas, fiatalabb (15— 19 éves) korcsoporthoz tartozó nők szám a. Az egyedülálló nők a m in táb an tú l v a n n a k reprezentálva, m íg a legfiatalabb korcsoporthoz tarto zó k a megfigyelés évében (1964) a szülőképes női népességben elfoglalt szám arányuknak megfelelően v an n ak képviselve. Az abortuszok gyakorisága lényegesen nagyobb a nagy városokban, m int vidéken. A társadalm i-gazdasági csoportok reprezentációja a m in táb an megegyezik azok­ nak a társadalom ban meglevő arányával. Á tlagban a terhességm egszakítást kérő nőknek több gyerm ekük van. A k u ta tó k egy része egyetért abban, hogy a m űvileg abortáló nők p artn erei között g y akran lehet találni m entális zavarban (rendellenességben) szenvedőket. A terhességüket m egszakító nők egészségi állap o tát vizsgálandó, a szerző idézi Ekblad 1955-ben v égzett felm érését, aki közel ötszáz olyan n ő t figyelt meg, akik pszichiátriai indikáció alapján v égeztettek m űvi abortuszt. E kblad egyik legfontosabb m egállapítása az volt, hogy a m in táb a b ekerült nők 58 százaléka pszichoneurózisban szenvedett, vagy abnorm ális személyiséget m u ta ­ to tt m ár terhesség előtt. A fenti elváltozásokban szenvedő nők aránya a norm ál, svéd populációban 15%. A terhességm egszakítás m ódszere — ha a terhesség kevesebb m in t 12— 13 hetes — curettage, ha idősebb — hypertonicus sóoldat intra-am nioticus injek­ ciójából áll. Az előrehaladt terhességek m egszakításában régebben alkalm azott vaginális h ysterectom iát m anapság m ár alig végzik. A m űvi vetélések halandó­ sága valam ivel m agasabb, m int a szülések m o rtalitása, de m indenképpen igen alacsony. H a a terhességm egszakítással egyidőben sterilizációt is végeznek, a halandóság m agasabb. A m űvi abortusz következm ényeként lé tre jö tt m entális zavarok igen rit­ k án fordulnak elő. Viszonylag gyakoribb a lelkiism eret-furdalás, az önvád je­ lentkezése a beavatkozás elvégzése u tá n . Az az általános vélem ény, hogy olya­ noknál észlelhetők m entális zavarok az abortusz u tán , akiknél azok m ár a m űvi vetélés elő tt is m egvoltak. M egállapítást n y e rt az is, hogy a terhességm egszakí­ tá s kérelm ezésének elutasítása nagyobb m entális m egterheléssel já r, m int maga a m űtét. É rdekes jelenség, hogy a terhességüket m egszakító fiatalabb korcsoport­ hoz tarto zó , házas nők valam ivel tö b b m in t egyharm ada a m ű té t u tán i két éven belül ú jra terh es le tt és többségük megszülte a gyerm eket. Ez a rra utal, hogy a m űvi vetélés m otivációja nem egyform án erős a beavatkozást igénybe vevő nőknél. A sterilizációt általáb an nem ta r tjá k hum ánusnak és az utóbbi években csak orvosi indikáció alapján végzik. A szerző m egállapítja, hogy Svédországban általáb an egyetértenek az abortuszok engedélyezésének jelen­ legi rendszerével. A vélem ények idővel válto zn ak : a jelenlegi tren d a liberalizá­ lódás irán y áb a m u tat. Az abortu szo k at leggyakrabban azért végzik el, hogy segítsenek megoldani a paciensek egészségi, szociális problém áit. A m űvi vetélés engedélyezésének elutasítása nem ritk á n illegális abortuszhoz vezet. A legális abortusz szom atikus és m entális szövődm ényei nem gyakoriak. Ném elyek úgy vélik, hogy a m űvi vetélés engedélyezésének jelenlegi liberális értelmezése nem helyes, hisz a nők egy része megszüli gyerm ekét, b ár engedélyezték a terhesség m egszakítását. Ezzel a m egállapítással kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a fenti jelenség csak a nők egy töredékére jellemző. Van olyan vélemény is, hogy a nők túlnyom ó része megfelelően alkalm azkodik m ind az engedélyező, m ind az elutasító döntéshez. Ezen az alapon igazolni lehet a restriktiv abortusz politik át, csakúgy, m int a liberálist. Ez a megjegyzés nem veszi szám ításba a

290

I R OD A L OM

nehezen k im u tath ató , finom abb elváltozásokat, am elyek hosszabb távon lépnek fel az abortusz engedélyezésének elutasítása következtében. Az abortusszal kapcsolatos m ag a ta rtá s változására jellem ző, hogy az egyre inkább figyelembe veszi a nő ítélőképességét, jogát arra, hogy m aga szabja meg életstílusát. Az abortuszok engedélyezésénél ma te k in tettel vannak arra, hogy az abortusz problém a m ultifaktoriális: a szigorúan biológiai álláspont helyébe a szociális és pszichológiai tényezőket hangsúlyozó álláspont lép. Felm erül a kérdés, vajon a m űvi v etélést engedélyező gyakorlat nem hoz-e létre bizonyos értelem ben ún. abortusz m en talitást. A svéd nők m a jogaik közé sorolják a nem k ív án t terhesség m egszüntetésének jogát. Valószínű, hogy elő­ fordulnak esetek, midőn a m egszakítás kérelm ezésének h á tteréb en találh ató ­ indikációk gyengébbek, ez azonban nem általános. Nehéz m egm ondani, vajon az abortuszok szám a a jövőben to vább növek­ szik-e. A jelenlegi helyzet nem ad okot aggodalom ra, de feltehető, hogy a meg­ szakítások szám ának további emelkedése tiltakozást fog kiváltani a nőorvosok és az egyházi körök részéről. Lehetséges, hogy a nők a liberális abortusz politika h a tá sá ra esetleg kevésbé lesznek gondosak a fogam zásgátlásban, ezért igen nagy szükség van az anticoncipiens m ódszerek h ath ató s prop ag an d ájára és a jelenle­ ginél hatásosabb m etódusok kikísérletezésére. Svédországban jelenleg korm ánybizottság tanulm ányozza az abortusz teljes szabaddá tételének lehetőségét a terhesség tizenkettedik h etét megelőző időszakban. A szerző úgy véli, hogy a jelenleg érvényben levő törvényes rendel­ kezések liberális értelm ezés m ellett előnyösebbek a m űvi vetélés teljes szabaddá tételénél. J .P . S W Y E R ,M :.G I Thromboembolic Disease and the Sleroidal Content of Ural Contraceptivcs. (Trom bóem bóliás betegség és az orális fogam zásgátlók szteroid ta rta lm a .) Research in Reproduction. 1970. 4. sz. 1. p. A beszámoló azt vizsgálja, vajon a nők trom bóem bóliás betegségének koc­ k ázata kapcsolatba hozható-e az orális fogam zásgátlók szteroid ta rtalm á v al. Az a következtetés vonható le, hogy m inden készítm ény szedése ugyanazzal a k o ckázattal já r. A szám ítások 1305, o rális fogam zásgátlót szedő nő trom bóem ­ bóliás betegségét tárgyaló jelentésen alapulnak. H asonló szám ításokat végez­ lek 183 svéd és 122 dán jelentéssel kapcsolatban. Nem lá tta k lényeges különbséget a vénás és a r tériás trom bóem bóliás be­ tegségek k o ckázatában a ta b le tta kom binált és szekvenciális form ájánál, ab ­ ban az esetben, ha u g y an azt a típusú ösztrogént azonos dózisban alkalm azták (ethinyl oestradiol vagy m estranol). A to v áb b i elemzések a kom binált típ u s­ sal foglalkoznak. Az Egyesült K irályságban 920, a kom binált form ával kapcsolatos jelentést elem eztek. Összehasonlítva az ösztrogén (ethinyl oestradiol vagy m estranol) nagyobb dózisánál ta p a sz ta lta k a t a kisebb dózis esetében tapasztaltak k al, akkor az előbbinél a fatális és nem fatális tüdőem bólia, az alsó végtag (mély és fel­ színes) vénás trom bózisa, a cerebrális trom bózis és — ez új megfigyelés — a coronária trom bózis tú lsú ly át találju k . E z különösen igaz a m estranol 150 tnikrogram m os és az ethinyl oestradiol 100 m ikrogram m os adagja esetében, de kivéve a fatális tüdőem bóliát, kevésbé meggyőző a h a tás különbözősége a m estranol 100, 75— 80 vagy 50 m ikrogram m os adagjánál. M indazonáltal a m estranol dózisainál a lineáris tren d et m u ta tó szignifikancia tesztek m agasan szignifikánsnak bizonyultak az összes vénás trom bóem bóliás betegségekben és a cerebrális trom bózisnál, szignifikánsak v o ltak a fatális és nem fatális tiidőem bóliánál és coronária trom bózisnál, de nem v o ltak szignifikánsak az alsó végtag mély és felszínes vénás trom bózisánál. M agasan szignifikáns különbség volt az ethinyl oestradiol 100 és 50 m ikrogram m os dózisánál, de nem volt k ü ­ lönbség a két ösztrogén megfelelő adagjainál. A m estranollal kapcsolatos svéd és dán tap asztalato k megfelelnek az angliai tapasztalato k n ak . Az E gyesült K irályságban n y ert ad a to k a t m ind az ösztrogén, mind a progesztogen típusa és dózisa szerint elem ezték. A különböző progesztogeneket azo­ nos típusú, egyforma dózisban alkalm azott ösztrogének esetében hasonlították

IRODALOM

291

össze, m estranolból 100 m ikrogram tnos, ethinyl oest radiolból 50 m ikro gram ­ mos adagot használtak. M indkét összehasonlítás azt b izonyította, hogy az ösztrogének dózisai m ellett egyéb tényezők is fontos szerepet játszan ak a trom bóem ­ bóliás folyam atok kialakulásában. A progesztogéneknél a dózisok különbözősége bizonyos fokig befolyásolja a trom bóem bóliás betegségek előfordulását. A tüdőem bólia esetében például ford íto tt lineáris összefüggést állap íto ttak meg a noreth isteronacetát emelkedő dózisainál. Ez azt sugallja, hogy a progesztogén növekvő dózisának anti-trom bóembóliás effektusa van. A trom bóem bóliás folyam atok relatív k o ck ázatát az ösztrogén különböző dózisainál oly m ódon szám íto tták ki az E gyesült K irályságban, hogy az 50 m ikrogram m os ethinyl oestradiolt 1-nek v ették . Az összes vénás trom bózisnál a megfelelő érték 2,5 100 m ikrogram m ethinyl oestradiolnál és 1,5, 1,2, 1,6 és 2,4 a m estranol 50, 75—80, 100 és 150 m ikrogram m os dózisainál. Míg a leg­ nagyobb dózisok elhagyása m in d k ét vegyületnél m egalapozott érvelésen alap­ szik, addig ezek az adatok nem igazolják tisztán a m estranolnál az 50 m ikro­ gram m os dózis elfogadását, illetve a 75—80 és 100 m ikrogram m os dózisok elvetését. J .P .

IN D E X 25.191

DEMOGRÁFIA Megjelenik negyedévenként Felelős szerkesztő : Dr. Szabady Egon Szerkesztőség: Budapest, KSH Népességtudom ányi K utató Intézet, V., Veres Pálné utca Telefon: 181— 609 K iadóhivatal: Budapest II., K eleti K ároly utca 18/b. Telefon: 35S—-530 Kiadásért felel a Statisztikai Kiadó Vállalat igazgatója Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bárm ely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Posta K özponti Hírlapirodánál (K H I. Budapest V., József nádor tér 1.) közvetlenül vagy postautalványon, valam int átutalással a K H I. 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámára. Előfizetési díj félévre 52,— , egész évre 104,— F t

71.3296 Athenaeum Nyom da, Budapest — Íves m agasnyomás Felelős vezető: Soproni Béla igazgató