IRO DALO M
D E M O G R Á F IA I FO L Y Ó IR A T S Z E M L E
POPULATION STUDIES a L ondoni K özgazdasági F őiskola N é p essé g k u ta tó B iz o ttsá g á n a k fo ly ó ira ta Vol. XXI. No, 2. (1967)
P O O L , D. I.: Post-war Trends in M aori Population Growth. (A m aori népesség növekedésének háború u tán i trendjei.) 87 —98. p. L L O Y D P. J.: American, German and B ritish Antecedents to Pearl and Reed’s Logistic Curve. (Pearl és Reed logisztikus görbéjének am erikai, ném et és angol elődei.) 99 —108. p. A logisztikus növekedési görbét P earl és Reed m unkái előtt, egym ástól független szerzők, legalább négy alkalom m al felfedezték. A tan u lm án y a logisz tik u s növekedési görbének és biológiai populációkra való alkalm azásának á lta lános tö rté n e té t vázolja. Felhívja a figyelm et, hogy egy a d o tt területen ered m ényesen alkalm azott módszer nem m indig bizonyul megfelelőnek más te rü leten. K N O D E L , J. — Van de W A L L E , E.: Breast Feeding, Fertility and Infant M ortality: A n A nalysis of some Early German Data (Szoptatás, term ékeny ség és csecsem őhalandóság: néhány korai ném et a d a t elemzése.) 109 — 131. p. A m agas csecsem őhalandóság és a szoptatás hiánya közötti feltételezett összefüggés v izsgálatára a szerző néhány ném et állam 19. század végi és 20. század eleji a d a ta it elemzi. A szoptatás és a term ékenység közötti összefüggést az ad ato k nem erő sítették meg. A házas term ékenység úgy látszik sokkal szo rosabb k apcsolatban v an a csecsemőhalandósággal, m int a szoptatással. J О N E S, L. IV.: The Decline and Recovery of the M urut Tribe of Sabah. (A sabahi m u ru t törzs népességének csökkenése és emelkedése.) 133 —157. p. B L A K E , Judith: Reproductive Ideals and Educational Attainm ent among White Americans, 1943 — 1960. (A reprodukciós ideál és az iskolai végzettség a fehér am erikaiaknál, 1943 —1960.) 159 —174. p. A szerző arra a kérdésre keres választ, hogy m ennyiben m aradna fenn a szilárd inverz kapcsolat az iskolai végzettség és a családnagyság között az E gyesült Á llam okban, ha tényleges term ékenység azonos lenne az ideálissal.
I R O D A L O M
525-
Vol. XXI. No. 3. (1967)
B L A K E , Judith: Income and Reproductive M otivation. (A jövedelem és a repro dukció indítéka.) 185 —206. p. Az am erikai fehér népesség ideális családnagyságára vonatkozó vizsgálatok nem tá m a sz tjá k alá azokat a feltételezéseket, hogy a családnagyság növelésére irányuló preferenciák a jövedelem emelkedésével függenek össze. A szerző az E gyesült Á llam okban 1936 és 1966 k ö zö tt v é g re h a jto tt 13 felvételnek a jövedelm i, gazdasági helyzet és az ideális családnagyság közötti összefüggéseire vonatkozó vizsgálata alapján levont k övetkeztetéseit ism erteti. A bban, hogy a m agasabb jövedelem nem já r feltétlenül a családnagyság növelésére irányuló óhajjal, fon tos szerepet tu laj donit a tehetősebb rétegek lényegesen m agasabb gyerm ekneve lési kiadásainak. E z t bizonyos, éppen nem gazdasági tényezők, m in t pl. a k a to likus valláshoz tarto zás ellensúlyozzák, de csak igen csekély m értékben. M E E G A M A , S. A .: M alaria Eradication and its Effect on M ortality Levels. (A m alária k iirtása és ennek h a tá sa a halandósági szintre.) 207 —237. p. A szerző azt bizonyítja, hogy Ceylonban a halandósági1 szint 1964 utáni jelentős csökkenésének a m alária m egszüntetése csak egyik tényezője volt. G uatem ala példáján m u ta tja be, hogy ha a m alária m egszüntetése nem párosul az egészségügyi ellátás általános javulásával, a halandóság csökkenése sokkal kisebb m értékű. O P P E N H E I M E R , Valerie, K.: The Interaction of Demand and Suppl y and its Effect on the Female Labour Force in the United States. (A m unkaerő-keres let és k ín á la t kölcsönhatása és befolyása a női m unkaerőre az E g yesült Á llam okban.) 239 —259. p. A századfordulótól egészen 1940-ig az E gyesült Á llam okban a női m unka erő főként fia ta l és nem házas nőkből állt. 1960-ra azonban jelentős részük idősebb és házas nőkkel cserélődött ki. A tan u lm án y három becslés-sorozat alapján vizsgálja a női m unkaerő kor- és családi állapot szerinti összetételének em líte tt v álto zását és elemzi a változás okait. T R A N T N E R , N. L.: Population and Social Structure in a Bedfordshire Parish: The Cardington L istin g of Inhabitants, 1782. (Egy bedfordshirei egyház község népessége és társad alm i összetétele: az 1782. évi cardingtoni népes ségnyilvántartás.) 2 61—282. p. Z A R A T E , A . O.: Some Factors Associated with Urban-Rural Fertility Differen tials in Mexico. (A városi és falusi term ékenység különbségeinek néhány tényezője M exikóban.) 283 —293. p. A tan u lm án y Mexikó 23 városi és falusi területének term ékenységi különb ségeit vizsgálja az 1960. évi népszám lálás a d atai alapján, korrelációs analízis segítségével. A z elemzés eredm énye szerint feltételezhető, hogy a városiasodási folyam at önm agában nem szükségszerűen okoz alacsonyabb teljes term ékeny séget, legalább is ann ak korai szakaszában. P A U L , J.: Population “ Q uality” and “Fitness for Parenthood” in the Light of State Eugenic Sterilization Experiences, 1907 — 1966. (A népesség „m inősé ge” és „alkalm assága a családvállalásra” az állam i eugenikai sterilizációs tap asztalato k fényében, 1907 —1966.) 295 —299. p. Az eugenikai m ozgalm ak relik tu m ak én t az E gyesült Állam ok 27 állam ában még jelenleg is érvényben v annak bizonyos sterilizációs törvények b á r alkal m azásuk a I I . világháború óta lényegesen csökkent. Á tte k in tést ad v a a jog szabályokról és a tap asztalato k ró l, szerző az újabb tudom ányos eredm ények figyelem bevételével sürgeti a kérdés felülvizsgálatát.
526
I R O D A L O M
Vol, XXII. No. 1. (1968)
B L A K E , Judith: Are Babies Consumer Durables? (V alóban ta rtó s fogyasztási cikk-e a gyerm ek?) 5 —25. p. Az előző szám ban közölt tan u lm án y kiegészítéseként a szerző v itá b a száll azokkal a nézetekkel, hogy a m odern társad alom ban, m in d en ü tt, ahol a fogam zásgátlás eszközei m inden réteg szám ára egyform án hozzáférhetőek, a gyermek u tán i vágy analóg a tartó s fogyasztási cikkek iránti kereslettel és a jövedelem pozitív k apcsolatban van a teljes term ékenységgel. D A Y , Lincoln: N atality and Ethnocentrism. Some Relationships Suggested by an A nalysis of Catholic-Protestant Differentials. (Term ékenység és etnocentrizm us. A k atolikus-protestáns differenciák elemzésével kapcsolatos néhány összefüggés.) 27 —50. p. A katolikusok és p rotestánsok term ékenységi különbségeivel foglalkozó nem zetközi ad ato k elemzése nem hagy kétséget az irán t, hogy a róm ai katolikus do k trín a és g y ak o rlat szükségszerűen m agasabb term ékenységet eredm ényez. A szerző szerint ehhez k é t feltétel egyidejű fennállása szükséges: (1) a gazdasági fejlettség m agas színvonala; (2) a k atolikus népesség szám szerű kisebbségi státu sa. E zért valószínű, hogy bárm ilyen liberalizáció a katolikus egyház részéről a születésszabályozás kérdésében éppen a legrosszabb népesedési hely zetben levő területeken (pl. L atin-A m erika) nem hozna különösebb változást. R U -C H I -СH O U — B R O W N , S.: A Comparison of the Size of Fam ilies of Roman Catholics and Non-Catholics in Great B ritain. (A róm ai katolikusok és nem katolikusok családnagyságának összehasonlítása N agy-B ritanniában.) 51 —60. p. A tan u lm án y a róm ai katolikus és a nem katolikus házas nők ideális család n agyságát hasonlítja össze a tényleges gyerm ekszám m al, a férj foglalkozása, a nő kora és a házasságkötés kora szerint elemezve. H E N R Y , L.: The Verification of Data in Historical Demography. (A tö rtén eti dem ográfiai ad ato k verifikálása.) 6 1 —81. p. A tö rtén eti dem ográfiában fokozott jelentősége van az ad ato k m inőségé nek. A szerző a születési és halálozási n y ilv án tartáso k teljességének ellenőrzésére néhány újabb m ódszert javasol. В A C C I , M . L ivi: Fertility and N u p tia lity Changes in Spain, from the Late 18th to the E arly 20th Century. Part I. (A term ékenység és a házasodás vál tozásai Spanyolországban a 18. század végétől a 20. század elejéig. I. rész.) 83 —102. p. G L A S S , D. V.: Fertility Trends in Europe since the Second World War. (A te r m ék enységtrendjei E u ró p áb an a m ásodik világháború u tán.) 103 —146. p. A tekintélyes forrásanyagot feldolgozó összehasonlító tan u lm án y áb an a szerző m egállapítja, hogy a II. világháború u tá n a term ékenység különbségei lényegesen csökkentek E urópában. Sok nyugat- és észak-európai országban a házasságkötési k o r csökkent, a nők házasodási valószínűsége m egnőtt. Az ilyen országokban a házas term ékenység stabilizálódott, sőt néhány helyen em elkedett, részben — de nem kizárólag — a házasságkötési ko rb an bekövet kezett változás eredm ényeként. A dél- és kelet-európai országokban — éppen ellenkezőleg — a házas term ékenység csökkenése fo ly tató d o tt, különösen azok ban a kelet-európai országokban, am elyekben a legális abortusz lehetőségeit k iterjesztették . Á ltalános jelenség, hogy a házas term ékenység társad alm i gazdasági különbségei csökkentek. A szerző — figyelembe véve a házasságok összetételében, a szülések időzítésében és a végső családnagyságban bekövet-
I R O D A L O M
527
k ezett v álto záso k at — kockázatos vállalkozásnak ta r tja a periódus arányszá mok alkalm azását a term ékenységi tren d ek m érésére vagy in terp retálására. H E N I N , R. A .: Fertility D ifferentials in the Sudan. (A term ékenység eltérései Szudánban.) 147 —164. p. T. J. POPULATION a F ra n c ia D em ográfiai I n té z e t fo ly ó ira ta 1968. No. 2.
-
S A U V Y , A.: Pierre Depóid (1 9 0 9 -1 9 6 8 ). G I R A R D , A. — Z U C K E R , E.: La conjoncture démographique: regulation des naissances, familie el natalité. Une enquete aupres du public. (K özvéle m én y k u tatás demográfiai kérdésekről: a születésszabályozásról, a család ról és a születésszám ról.) 225 —264. p. A m ikor a korm án y zat népesedéspolitikai intézkedésekkel k ív án ja a szüle tésszám csökkenését m egakadályozni, és a többgyerm ekes családok kialakulá sát tám o g atn i, rendkívül fontos ism erni a közvélem ény állásfoglalását, m ert nagyrészt ettől függ, hogy a h o zo tt intézkedések milyen eredm énnyel járn ak . E zért a F ran cia Dem ográfiai In tézet a k orábban több évenként m egism ételt dem ográfiai közvélem én y k u tatást 1965 ó ta évente elvégzi. A legutóbbi — 1967. évi — vizsgálatban ism ét körülbelül k é t és fél ezer személyből álló m in tá t v á la sz to tta k ki és kikérdezéses módszerrel v etté k fel az ad ato k at. N agy változások nem tö rté n te k a francia közvélem énynek a dem ográfiai kérdésekkel kapcsolatos állásfoglalásában. Kissé csökkent az ideálisnak tek in te tt gyerm ekszám , de ez csupán annak következm énye, hogy a három nál több gyermekes családokat ideálisnak ta rtó k arán y a csökkent. A családról a lk o to tt kollektív modell egyre inkább a három gyerm ek körül kristályosodik ki. A franciák általáb an helyeslik a fogam zásgátlással kapcsolatos jogszabá lyok liberalizálását. E ttő l egyrészt a m űvi abortuszok szám ának csökkenését v árják , m ásrészt a születésszám csökkenésére is szám ítanak. Az utóbbi hatás ellensúlyozására a többgyerm ekes családoknak n y ú jto tt tám ogatás növelését kívánják. Figyelm et érdemel, hogy a nők valam ivel kevésbé p á rto lják a nagyobb gyerm ekszám ot, m in t a férfiak, v alam in t hogy a fiatalok nagyobb gyerm ekszá m ot lá tn a k k ívánatosnak, m int az idősebbek. A gyorsabb népességnövekedéstől való félelem oka a m unkanélküliség fenyegetése. Ügy látszik, hogy ezért a rövid tá v ú gazdasági k o n ju n k tú rah u llám zások elég erősen befolyásolhatják a kívánatos gyerm ekszám ról a lk o to tt elkép zeléseket. A franciák többsége m a is hajlam os azt hinni, hogy ny u g d íju k at a jog szabályok, és nem az u tán u k következő nem zedékek term elése biztosítja, és nem lá tjá k világosan, hogy ha a lassúbb népességnövekedés következtében az öregek arán y a nagyobb, ez nagyobb terh et jelent a gazdaságilag a k tív k o r osztályok szám ára. H E N R Y , L.: Essai de calcul de l’efficacité de la contraception. (K ísérlet a fogam zásgátlás hatékonyságának kiszám ítására.) 265 —278. p. A fogam zásgátlás hatékonyságának Pearl-féle indexe a nem k ív á n t te r hességek szám át azoknak a hónapoknak szám ához viszonyítja, am elyekben fogam zásgátlást alkalm aztak. E nnek az indexnek az a hibája, hogy azok a nők, akiknek term ékenysége nagyobb és így ham arabb teherbeesnek, g y orsab-. ban kiválnak a megfigyelt sokaságból, m in t a kevésbé term ékeny nők. Így a Pearl-féle index értéke a ttó l függően változik, hogy milyen hosszú ideig figyel nek meg valam ely sokaságot. H a viszont igen rövid időszakon keresztül kísérik csak nyom on a nők k iv á la sz to tt m in tá já t, akkor — mivel a m in ta általában kicsi — nem k ap n ak kellő m ennyiségű inform ációt a fogam zásgátlás hatékony ságának megítélésére. A fogam zásgátlás h atékonyságának helyes definíciója a
528
I R O D A L O M
nők term észetes term ékenységét (annak valószínűségét, hogy egy m enstruációs ciklus a la tt teherbeesnek) v iszonyítja a tényleges (a szerző szóhasználata szerint reziduális) teherbeesésekhez. A szerző összehasonlítja a Pearl-féle index értékét az utóbbi elv alapján kidolgozott hatékonysági index értékével. A zt a köv etk eztetést vonja le, hogy az alkalm azott fogam zásgátlási m ódszernél fontosabb a fogam zásgátlás m oti vációjának ereje: ha a házaspár nem ak ar m ár több gyerm eket, a hatékonyság sokkal nagyobb, m in t ha még ak ar szülni, de a szülést el ak a rja halasztani. J A C Q U A R D , A .: Evolution des populations d’effectif limité. (A korlátozott szám ú népességek fejlődése.) 279 —302. p. A szerző m atem atik ai modellel írja le, hogyan fejlődik egy korlátozott szám ú népesség genotipikus stru k tú rá ja . M egállapítja, hogy különböző genotípusok valószínűsége valam ely jövőbeli generációban a kezdeti stru k tú rá nak, az egyenértékű pánm ixia stru k tú rá n a k és az egyenértékű hom ozigóta stru k tú rá n a k lineáris kom binációja. S U T T E R , J :.Frequence de l’endogamie et ses facteurs au X I X е siecle. (Az endogámia gyakorisága és tényezői a 19. században.) 303 —324. p. Az izo látu m k u tatás segítséget n y ú jt a népesség genetikai fejlődésének k u tatásáb an . E ddig feltételezték, hogy a 19. században a belső vándorlások és a közlekedési lehetőségek növekedése m egszüntette az izolátum ok nagy részét. A szerző viszont bizonyítja, hogy — éppen ellenkezőleg — a 19. században n ő tt az endogámia a francia területeken. Ü gy látszik, hogy ez a jelenség általános v o lt N yugat-E urópában. E nnek fontos genetikai hatásai voltak. J A C Q U A R D , A. —N A D OT, R.: Mariages consanguins et fertilitě differentielle. (R okonházasságok és differenciális term ékenység.) 325 —332. p. A szerzők m atem atikai m odellt dolgoznak ki, amely- a differenciális te r m ékenységnek a rokonházasságokra való h a tá sá t m u ta tja be, hogy az előző em pirikus tan u lm án y következtetéseit alátám asszák. R O U S S E L , L. — T U R L O T , F . - V A U R S , R.: La mobilitě de la population urbaine en Afrique Noire. Deux essais de mesure, Abidjan el Yaounde. (A városi népesség m obilitása F ekete A frikában. K ét mérési kísérlet: A bidjan és Y aounde.) 3 3 3 —352. p. E lefán tcso n tp art és K am erun fővárosában tanu lm án y o zták a városi lakosság m obilitását. M egállapították, hogy e városoknak kisebb törzslakossága van , amely' hosszabb idő óta o tt lakik, a lakosság nagyobb része azonban igen gyakran vándorol és ennek következtében kicserélődik. A. R. POPULATION I N D E X a P rin c e to n E g y etem N é p essé g k u ta tó In té z e té n e k fo ly ó ira ta 1967. N o. 2.
R Y D E R , N. B . - WE S T O F F , C H . F.: The Trend of Expected Parity in the United States: 1955, 1960, 1965. (A várh ató gyerm ekszám trendje az E gyesült Á llam okban: 1955, 1960, 1965.) 153 —168. p. A tan u lm án y az 1955-ben és 1960-ban v é g re h a jto tt ún. GAF (G rowth of A m erican Families) vizsgálatok és az 1965. évi term ékenységi vizsgálat adatai alapján a fehér nők v árh ató gyerm ekszám ával foglalkozik. A különböző kor csoportokba tartozó nők te rv e z e tt gyerm ekszám ának az összehasonlítására — az egyes in terjú k id őpontjában — a szerzők a házasságkötési kor kontrolt alkalm azzák. E m ia tt a k é t GAF vizsgálat eredm ényeinek in te rp retálását is némileg m ódosítani kellett, különösen a kohorszterm ékenység csökkenésének a
I R O D A L O M
529
kezdete és az ezen alapuló előrebecslések tekintetében. Ügy látszik, hogy a házasságuk korai éveiben levő kohorszoknál, — összehasonlítva a közvetlen megelőzőkkel — a gyerm ekszülési kor lényeges emelkedése tap asztalh ató , a végleges gyerm ekszám csekély csökkenésével párosulva. A gyermekszülési kornak ez a kitolódása m erőben ellentétes lenne az 1950-es évek irányzatával, am ikor az am erikai nők házasságkötése és a végleges családnagyság elérése korábban tö rté n t. van de W A L L E , E.: A S üssmilch Bicentenary (Süssmilch halálának 200 éves évfordulójára.) 168 —170. p. Süssmilch dem ográfiai m unkásságának rövid m éltatása. 1967. No. 3.
The 1967 M eeting of the Population Association. (A Népességi Társaság 1967. évi ülése.) 303 —354. p. Az április 27 —29-én C incinnatiban ta r to tt ülés 19 szekcióban, illetve sze m inárium on v ita tta meg a b ek ü ld ö tt tan u lm án y o k at. A folyóirat szekciónként közli a bek ü ld ö tt tan u lm án y o k rövid k iv o n atait. A szekciók és a szem inárium ok tárgykörei: Népm ozgalm i folyam atok és családtervezési program ok szimulációja. — V ándorlás és gazdasági lehetőség. — A néger népességre vonatkozó ta n u l m ányok. — A népességgel kapcsolatos m intavételi eljárások. — Szem inárium a gazdasági fejlődés dem ográfiájáról. — Szem inárium a városiasodásról és a differenciálódásról. — Szem inárium a dem ográfiai módszerekről. — Szem iná rium a házasságról, a családalakulásról és a családnagyságról. — T anulm á nyok a népesedéstörténet köréből. — Term ékenységi tren d ek az Egyesült Á llam okban. — M atem atikai dem ográfia. — G enetika és demográfia. — Szemi nárium a születésszabályozási gyakorlat elfogadásáról és hatékonyságáról. — Szem inárium a gazdasági aktivitásról és a m unkaerő jellem zőiről.* — Szem inárium a m orbiditásról és a m ortalitásról. — Szem inárium a term ékeny ség legújabb trendjeiről. — Szem inárium a tö rté n e ti dem ográfiáról. — Szemi nárium : a vándorlás és társadalm i átalakulás. — Az 1970. évi népszám lálás tervezete. * A folyóirat közli még az Egészségügyi, O ktatási és Jó léti M inisztérium előzetes jelentését az E gyesült Á llam okban folyó demográfiai képzés helyze téről. — T. J. STUDIA DEMOGRAFICZNE a L engyel T u d o m á n y o s A k ad ém ia D em ográfiai B iz o ttsá g á n a k fo ly ó ira ta 1968. No. 15.
B U R K H A R D T , F.: A naliza czynnikowa w demografii. (Tényező elemzés a dem ográfiában.) 3 —11. p. A szerző m atem atik ai statisztik ai m ódszereket alkalm az a dem ográfiai összefüggések vizsgálatára. P éldaként a szakem berszükséglet és a term elési érték, m unkaterm ei éken ység, gépesítés, autom atizálás stb. közötti összefüg gést elemzi. A chi-négyzet módszerrel igazolja, hogy van összefüggés k ét változó között. M ajd a visszacsatolás kibernetikai elm életének felhasználásával tanul m ányozza, hogy a függő változó nem h at-e vissza a független változóra. Vari* E z a szek ció v i t a t t a m e g dr. Szabady E gonna k , a N é p e s sé g tu d o m á n y i K u ta tó I n té z e t ig a z g a tó j á n a k „ M a g y a ro rs z á g n é p esség é n e k g a z d a s á g i h a la n d ó s á g i a la p tá b lá i” c. ta n u lm á n y á t . 34 D e m o g rá fia
530
I R O D A L O M
ancia analízissel k u ta tja a különböző tényezők h atásán ak különbségeit. P arciá lis korrelációs elemzéssel vizsgálja több egymással is erős korrelációban levő tényező h a tá s á t a függő változóra. K onfluencia elemzéssel állap ítja meg, hogy m elyik tényezők h atása a legfontosabb. F a k to r analízissel választja ki az alap vető hatótényezőket. VI E L R O S E , E.: Przyczynek do zagadnienia współzależności miedzy dochodem narodowym i płodnością. (A nem zeti jövedelem és a term ékenység közötti összefüggés.) 13 —21.p. A szerző korrelációt és regressziót szám ít az 1956. és 1961. évi lengyelorszá gi regionális term ékenységi adatok, v alam in t azoknak különbsége, te h á t a te r m ékenységcsökkenés, és az 1955. és 1960. évi egy főre ju tó nem zeti jövedelem és annak ezen évek a la tti növekedése között. M egállapítja, hogy a figyelembe v e tt változók a term ékenység különbségeknek és változásoknak nem egészen felét m agyarázzák meg, te h á t a jövedelm i helyzeten kívül más — egyelőre ism eretlen — tényezők is erősen befolyásolják a term ékenység alakulását. Figyelm et érdemel, hogy azokban a régiókban, ahol az egy főre ju tó jövedelem nagyobb m értékben n ő tt, a term ékenység csökkenése kisebb volt, te h á t a jövedelem em elkedés kedvezően befolyásolja a term ékenységet, pedig m indkét vizsgált időpontban a nagyobb jövedelm ű régiókban kisebb v o lt a term ékeny ség, te h á t negatív k apcsolatra lehetne következtetni a jövedelem és a gyerm ek szám között. Az összefüggés m indenesetre sokkal bonyolultabbnak látszik, m int ahogyan azt régebben feltételezték. H O ÓZ, S.: Z zagadnien polityky ludnościowej. (A népesedéspolitika problém ái.) 2 3 - 3 8 . p. A népességnövekedés alakulása a közelm últban a politikusok, köz gazdászok és dem ográfusok figyelm ét m in d en ü tt a népesedéspolitikára irányí to tta . A zonban míg a világ töb b i részén általában a nagy népességnövekedés okoz gondokat, M agyarországon és n éhány más szocialista országban a születés szám csökkenése jelent problém át. Megfelelő népesedéspolitikai intézkedések nélkül, am elyek a családok által k ív án t gyerm ekszám növelésére ösztönöznek, a születésszám túlságosan alacsony szinten stabilizálódna. A népesség növekedését m eghatározó tényezőket három csoportba sorolja: term észeti, társadalm i és egyéni tényezők. H angsúlyozza az egyéni tu d a t és a tu d ato s döntések h a tá sá t a születésszám ra. A statik u s népességi optim um m eghatározását problem atikusnak látja, viszont az optim ális növekedési ütem m egállapítását a népesedéspolitika ki alakítása szám ára fontosnak ta rtja . H angsúlyozza, hogy nem csak mennyiségi, hanem a népesség m inőségét is jav ító népesedéspolitikát kell folytatni. W O J T Y N I A K, J.: Zagadnienie optim um ludności na etapie elektronicznej techniki obliczeniowej. (A népességi optim um problém ája az elektronikus szám ítástechnika korában.) 3 9 —44. p. A népességi optim um problém ájának megoldása eddig kétféle nehézségbe ü tk ö zö tt, nevezetesen az optim um definíciójának nehézségébe és szám ítási problém ákba. Az elektronikus szám ítástechnika az utóbbiak terén fordulatot hozott. F elveti ezért a kérdést, hogy nem kellene-e ú jra m egvizsgálni az opti m um m eghatározhatóságát. B I L L I G , W .: Tendencje i prawidłowości reprodukcji ludności w okresie 20-lecia P R L . (A népesség reprodukciójának tendenciái és törvényszerűségei a Lengyel N épköztársaság 20 évében.) 45 —66. p. Négy korszakot különböztet meg a háború u tán i Lengyelország demográfiai fejlődésében: 1. 1946-tól 1950-ig a földreform, a n y u g ati terü letek betelepítése, a term elés és az életszínvonal emelkedése nagy dem ográfiai „hullám hegyet” idéztek elő. 2. 1951 és 1955 közö tt az addig elm aradt területekre is kiterjedő gyors iparosodás következtében az utóbbi területeken erősen n ő tt a születés-
IRODALOM
531
szám és ez kom penzálta az addig legnagyobb term ékenységű n y u g ati területek születésszám ának csökkenését, úgy hogy a születési arányszám to v á b b ra is m agas m arad t. 3.1956 és 1960 k özött az iparosodás m eglassult, a m ezőgazdasá gi term elés növekedési ütem e m egnőtt, a belső vándorlás csökkent. E nnek következtében csökkent a házasságkötési és születési arányszám . 4. Ez a csök kenés az 1960 u tán i időszakban még erősödött, úgy hogy dem ográfiai „ h u llám völgyről” lehet beszélni. S U L O W S K I, Z.: Polacy w Niemczech w latach 1945— 1951. (A lengyelek N ém etországban, 1945 —1951.) 67 —77. p. A m ásodik világháború a la tt 10 —12 millió idegen élt N ém etország te rü letén, akiket koncentrációs táb o ro k b a hurcoltak, vagy idegen m unkások voltak stb. K özülük körülbelül 2 millió lengyel volt. 1947 végéig 1,3 millió h a z a té rt Lengyelországba. 1947-ben m egkezdődött kivándorlásuk a nyugati országok felé is. 1951 ó ta m ár nem változik a N ém etországban élő lengyelek száma. B O R O W S K I , S.: Wielkość rodziny chłopskiej w Polsce Ludowej. (A p a ra sz t család nagysága a N épi Lengyelországban.) 7 9 —92. p. 1964-ben és 1966-ban v é g re h a jto tt rep rezen tatív vizsgálatok alapján meg állapítja, hogy a parasztcsaládokban átlagosan 3,9 gyerm ek születik, 3,4 gyer m eket nevelnek fel és 2,0 m arad o tth o n szüleivel. A nagyszülők nem zedékében még 6,7 élveszületett gyerm ek ju to tt egy családra. A jelenlegi gyerm ekszám pozitív korrelációt m u ta t a nagyszülők gyerm ekeinek szám ával, viszont nem m u ta t összefüggést a p arasztb irto k nagyságával. Az otthon m aradó gyerm ekek szám a ezzel szem ben pozitív korrelációban van a gazdaságnagysággal, te h á t a kisebb gazdaságok tulajdonosainak gyerm ekei inkább hajlam osak az elvándor lásra. N U L T S C H , H. G.: Problemy zaopatrzenia gospodarki narodowej N R D w sile robocza. (Az N D K gazdaságának m unkaerő problém ái.) 93 —103. p. A N ém et D em okratikus K öztársaság népességének dem ográfiai stru k tú rá ja több tek in tetb en kedvezőtlen: nagy a nők arán y a a férfiakhoz viszonyítva és elöregedett a k o rstru k tú ra . Ez különböző problém ákat okoz, elsősorban a gazdasági fejlődéshez szükséges m unkaerő terén. Fokozottan be kell vonni az ak tív kereső m u nkába a nőket és a m unka term elékenységének általános növe lésére kell törekedni. L A D O G Ó R S K I, Т .: Zagadnienia demograficzne w Atlasie H istorycznym Slaske w końcu X V I I I v. (Dem ográfiai problém ák Szilézia dem ográfiai atlaszában a 18. század végén.) 105 —115. p. A wroclawi T ö rténettudom ányi Intézet vizsgálta Szilézia tö rté n e ti dem ográfiáját a 18. század végén és a 19. század elején. T anulm ányozták a nép sűrűséget, a társad alm i rétegeződést, a vallási megoszlást, valam in t a N agy Frigyes idejében folyó germ anizációt. A.R. DEMOGRAPHY az A m e rik a i N épességi T ársasá g fo ly ó ira ta 1966. Vol. 3. No. 1.*
E A S T E R L 1 N, Richard: A.: On the Relation of Economic Factors to Recent and Projected Fertility Changes. (A gazdasági tényezőknek a jelenlegi és az elő rev etített term ékenységi változásokkal kapcsolatos viszonyáról.) 131 — 153. p. * A z 1— 130. o ld a lo n k ö z ö lt ta n u lm á n y o k is m e rte té s é t a D em ográ fia 1968. é v i 1. sz á m a a. 179— 182. o ld a la k o n k ö z ö lte .
34
532
I R O D A L O M
Az E gyesült Á llam ok term ékenysége a háború u tán i csúcsot 1957-ben érte el, azu tán h a n y atlan i kezdett. U gyanakkor a term ékenység alakulásával leg g y ak rab b an kapcsolatba h o zo tt gazdasági m utató, a valóban rendelkezésre álló egy főre ju tó jövedelem növekedett, ha valam ivel lassabban is, m in t ko rábban. Szerző ezzel kapcsolatban arra a kérdésre keres feleletet, hogy vajon a „ b ab y boom ” korábbi m ag y arázatáv al kapcsolatban nem m erülnek-e fel kétségek. K ülönös te k in te tte l a fiatal szülőképes korosztályokra 1940-től meg vizsgálja a term ékenység és a gazdasági feltételek alak u lását (jövedelem , a nők m unkábaállása, fogyasztás stb.), s m egállapítja, hogy az utóbbi években ezek jövedelm ei csak lassan és ingadozva n őttek, a m unkanélküliek aránya növ ek ed ett k özöttük, s a feleségek közül is többen k ellett m u n k á t vállaljanak, m int korábban, s ráadásul fogyasztási igényeik — éppen m e rt tehetősebb családokból v á lta k ki — költségesebbek. E m egállapítások alapján szerző k ísérletet tesz arra, hogy az időszaki arányszám ok és kohorsz-m egközelítés segítségével szám ba vegye a v árh ató p ersp ek tív ák at is. A term ékenységi v ál tozások előreszám ítása kölcsönhatásban a gazdasági feltételekkel a persp ek ti vikus népességszám ítások egyik igen nehezen járh ató , de eredm ényeket ígérő területe. В L A K E , Judith: Ideal F am ily Size among White Americans: a Quarter of a Century’s Evidence. (Az am erikai fehérek ideális családnagysága; egy negyed század tanúbizonysága.) 154 —173. p. A születésszabályozás elterjedésével a term ékenységet nagym értékben a szülők á lta l ideálisnak ta r t o t t gyerm ekszám , családnagyság determ inálja. H ogyan alak u ltak ezek az ideálok az E gyesült Á llam okban az utolsó negyedszázad során? A kérdésre a szerző az 1938 és 1981 kö zö tt v é g re h a jto tt tizenegy Gallup és R oper közvélem énykutatás és az 1955. és 1960. évi GAF vizsgálatok elemzése alapján adja meg a választ. M egadja a felhasznált vizs gálatok jellem zőit, az ideális családnagyság területén jelentkező általános és az egyes korcsoportokra jellemző tren d ek et, ellentéteket. Az am erikai családok d öntő többségének 2 —4 gyerm ek az ideálja, de a harm incas évek m ásodik felétől az ideális gyerm ekszám ok növekedése figyelhető meg, am ely m ind a férjek, m in t a feleségek vélem ényei alapján k im u tath ató . Áz átlagos ideális gyerm ekszám értéke az 1940 körüli években még 2,6—3,1 k ö zö tt m ozgott, m ajd a negyvenes évek m ásodik felétől szinte állandóan m eghaladta a 3 gyer m eket, s 1960 körül 3,0 —3,6 volt. Igen érdekes az 1960. évi GAF vizsgálatnak az az itt közölt, eddig nem p u b lik ált m egállapítása, hogy a m agas jövedelm ű családok 50,4 százaléka 5 vagy több gyerm eket ta r t ideálisnak, a közepes jöve delm űeknek viszont csupán 9,5, az alacsony jövedelm űeknek pedig 2,7 száza léka v allja ugyanezt. Ez utóbbi csoport 61,8 százalékának egyébként a k ét gyerm ek az ideális. B U R C H , Thomas K .: The Fertility of North American Catholics: A Compara tive Overview. (Az észak-am erikai katolikusok term ékenysége; egy össze hasonlító áttek in tés.) 174 —187. p. A term ékenység vallási differenciáltsága az am erikai dem ográfiában gyak ran vizsgált kérdés. K irk m ár 1953-ban rá m u ta to tt, hogy a katolikusok szüle tési arányszám a 29—35%o k ö zö tt van, míg a népesség többi részéé 23%. körül. A term ékenységi vizsgálatok — m ind a GAF, m ind a princeto n i — részletesen foglalkoztak a különböző vallásúak term ékenységével. F reedm an, W help ton és Sm ith az ezzel kapcsolatos gazdasági tényezők szerepét is tanu lm án y o zták . A szerző az egyesült állam okbeli ta p a sz ta la to k a t a k a n a daiakkal v eti egybe. F A R L E Y , Reynolds: Recent Changes in Negro Fertility. (A néger term ékenység jelenlegi változásai.) 188 —203. p. Az E gyesült Á llam ok néger szárm azású polgárai term ékenységének ala k ulása m eglehetősen ellentm ond a dem ográfiai tranzíció elm életének: a szüle tési arányszám ok csökkentek, am ikor a m agas arányok m egm aradását lehe
I R O D A L O M
t e t t volna várni, s em elkedtek, am ikor csökkenésre leh etett volna szám ítani. A déli állam okban nagyrészt mezőgazdasági környezetben élő négerek születési arányszám ai ugyanis csökkenni kezdtek, m ajd az utolsó negyedszázadban, éppen tömeges urbanizálódásuk idején növekedni. A szerző a term ékenység kohorsz vizsgálata segítségével m agyarázza ezt a paradoxont. A kohorsz arán y számok ugyanis p o n tosabban m u ta tjá k a nagy gazdasági válság h a tá sá t, ugyan úgy m in t a válságot követő fellendülés szerepét. A tan u lm án y a rra is rá m u ta t, hogy a városba költözés egyfelől a városi rosszabb egészségügyi körülm ények, másfelől az elterjed t születésszabályozás átv étele révén csökkenti a term ékeny séget. A négerek urbanizálódása azonban éppen az egészségügyi viszonyok jelentős m egjavulása idején tö rté n t, s mivel sokkal szegregáltabb körülm ények kö zö tt m a ra d ta k , m int a koráb b an bevándorolt csoportok, bár a születés szabályozás lehetősége rendelkezésükre állo tt, a családnagyság korlátozására irányuló m eggyőződést nem v ették át. A jövőben a szerző — m in t ahogyan az utolsó négy évben is tö rté n t — a term ékenység csökkenésével számol. P A N , Chia-Lin: A n Estim ate of the Long-Term Crude B irth Rate of the A g ri cultural Population of China. (A kínai m ezőgazdasági népesség hosszú idő szakra vonatkozó nyers születési arán y án ak becslése.) 204—206. p. Az 1935 és 1954 k ö zö tti időszakból K ína különböző ta rto m á n y a in ak egyes területeiről rendelkezésre álló 16 születési arányszám ot a tarto m án y o k mező gazdasági népsűrűségével állítja párh u zam b a a szerző, s az így k a p o tt korrelá ció alap ján az egész ország mezőgazdasági népességére általán o síto tt születési a rá n y t 35 —40 ezrelékre becsüli. W Y O N , John B . - F I N N E R , Stephen L . - H E E R , David M . - P A T H A S A R A T H Y, N adipuram R. — GORDON, John E.: Delayed M arriage and Prospects for Fewer Births in Punjab Villages. (K ésleltetett házasságkötés és a kevesebb születésre való k ilátások p u n jab i községekben.) 209 —217. p. Többen rá m u ta tta k arra, hogy a m agas term ékenységű országokban a házasságkötési k o r növekedése alacsonyabb születési arányszám okhoz vezet. A garw ala becslése kom oly term ékenységcsökkenést v á r a különösen alacsony indiai házasságkötési k o r em elkedésétől. A szerzők a 11 punjabi községben végzett K h an n a Népességi V izsgálat során ezzel a kérdéssel is foglalkozva hasonló eredm ényre ju to tta k . V izsgálatuk lényegében abban különbözött a korábbiaktól, hogy m egkülönböztették az átlagos házasságkötési kortól (14,4 év) az együttélés k ezd etét (16,1 év). A R R I A G A , Eduardo E.: New Abriged Life Tables for Peru: 1940, 1950 — 51, and 1961. (P eru új rö v id íte tt halandósági tá b lái; 1940, 1950 —51 és 1961.) 2 1 8 -2 3 7 . p. A tan u lm á n y tá rg y a lja a rendelkezésre álló a d ato k at, s leírja az ezeknek megfelelően k iv á la sz to tt m ódszert, közli a szám ításokat és a k iszá m íto tt tá b lá zatokat. S U T T O N , Gordon F.: Illustrative Statistics from the National M ortality Survey. (Illu sztratív statisztik ák az országos halandósági felmérésből.) 238 —246. p. Az 1961-ben m egkezdett országos halandósági felmérések évente a halálo zási statisztik ák b ó l k iv á la sz to tt m integy 5000-es m in tá t ölelnek fel. A tan u l m ány ennek alap ján a h a lá lt megelőző kórházi és intézm ényi gondoskodással számos szem pontot (nem, kor, terü let, halálok, a hospitalizáció faja stb.) figye lembe véve foglalkozik. B E R E S F O R D , John C. — R I V L I N , Alice M .: Privacy, Poverty, and Old Age. (M agány, szegénység és öregkor.) 247 —258. p. „ P riv a c y ” a la tt a szerzők a z t értik, hogy egy személynek vagy kis család nak olyan külön lakása van, am elyet nem kell m egosztania sem idegenekkel a
534
I R O D A L O M
sem rokonokkal. Az egyedül élés szárm azhat a m agánéletre való igényből, de m ag árah ag y ato ttság b ó l is. A kérdést a szerzők a fiatalok helyzetének, családi állapotának, iskolázottságának, az öregkorúaknak, a jövedelem nek és a sze génységnek szemszögéből vizsgálják. M U R P H Y , E. M .: The Latent Roots of the Population Projection M atrix. (A népesség-előrevetítési m atrix látens gyöke.) 259 —266. p. A m a trix algebra jelentőséget k a p o tt a népességi kérdések tanulm ányozá sáb an is. E gy ötéves korcsoportok és születési sorrend szerinti elemzés azonban 45 éves korig kilenc korcsoport és nyolc sorrend csoport alkalm azását követeli meg, am elyhez például 51 x 51-es m á trix ra van szükség. Az ilyen nagy m átrixok m egoldása m ár csak elektronikus com puterekkel képzelhető el. A tan u lm án y egy ilyen m egoldást ír le k ét lépcsős m egközelítésben, más com puter nyelvekre is lefordítható FO R T R A N II. program segítségével. C A R T E R , H ugh — GLI CK, Paul C.: Trends and Current Patterns of M arital Status among Nonwhite Persons. (A nem fehérek házassági státu sán ak tren d jei és általános vonásai.) 267 —288. p. Az E gyesült Á llam okban m agas — 20% -on felüli — az újraházasodók aránya. E z az arány, s ezzel e g y ü tt az átlagos házasságkötési kor is valam ivel m agasabb a nem fehéreknél, m int a fehér lakosság soraiban. A szerzők a válá sok alakulását, a családi állapot v álto zásait stan d ard izáltan is tanulm ányozták, a nem fehér lakosságon belül külön a néger lakossággal és az egyéb nem fehé rekkel kapcsolatban. T A E U B E R , Conrad — H A N S E N , M orris R.: Self-Enum eration as a Census Method. (Az önszám lálás m in t népszám lálási módszer.) 28 9 —295. p. A cikk azo k at a kérdéseket tárg y alja, am elyeket Donald J . Bogue „The Pros and Cons of Self-E num eration” (Az önszám lálás m elletti és elleni érvek —ism ertetve a Demográfia 1967. évi. 3 —4. szám ában, 528. p.) c. cikke v e te tt fel. M egállapítja, hogy az 1950-es népszám láláshoz képest az 1960-as népszám lálás ad atain ak minősége ja v u lt, s hogy a fejlődés sok tek in tetb en éppen az ön szám lálási m ódszer bevezetésének tu lajd o n íth ató . Ez arra jogosít fel, hogy különböző önszám lálási eljárások kifejlesztésével, am elyek jo b b ak lehetnek az 1960-ban használtaknál, a következő 1970-es népszám lálással kapcsolatban kom olyan fontolóra vegyék az önszám lálási módszer további szélesebb körű alkalm azását.
1966. Vol. 3. No. B.
P O T T E R J r., Robert G.: Application of Libe Table Techniques to Measurement of Contraceptive Effectiveness. (A halandóságitábla-m ódszerek alkalm azása a fogam zásgátlás h atékonyságának m érésére.) 297 —304. p. A fogam zásgátlás h atásosságának m érésére alk alm azo tt ism ert Pearlféle terhességi arán y sok szem pontból nem tökéletes, s ezért P o tte r m ár 1963ban ajá n lo tta egy további m u tató , a „cum ulative failure ra te ” alkalm azását, am ely a halandósági tá b la módszereken alapul. A terhesség esélyének k ite tt m inden i-edik h ó napban a fogam zás valószínűsége pi = ai/ni, ahol ai az i-edik hó n apban b ekövetkezett véletlen terhességek szám a, n,- pedig a megfigyelt fogam zásgátlást alkalm azó pároké. A fogamzás nélkül „to vábbélő” párok ará n y a qi = 1 — pi s végül q i x q2 x . . .x qk = P(k) a h á n y ad a azoknak, akik a k-adik hónap végéig sem estek teherbe, következésképpen 1 —P (k) a kum ulatív sikertelenségi arány, és így tovább. Á tan u lm án y tárg y alja a problém át és p éld át közöl a szám ításokra.
IRODALOM
535
R O S E N B E R G , H arry M .: Recent Developments in Seasonally A djusting Vital Statistics. (A népm ozgalm i statisztik ák szezonális kiegyenlítésének újabb fejlődése.) 305 —318. p. A népm ozgalm i havi ad ato k szezonális ingadozásának kiküszöbölésére elektronikus com puterek felhasználásával m ódszereket fejlesztettek ki. Ezek révén könnyebben felism erhetők a születések és házasságkötések trendjei, ill. ezek változásai, és elkülöníthetők a halandósági idősorok epidémiás összetevői. A m ódszer elve a mozgó átlagoláson alapul, s az idősorokat a trendre, az cik lusra, a szezonális összetevőre és egy irregularis összetevőre b o n tja fel. A ta n u l m ány az igen érdekes problém akörnek csak elveit és a szám ítások eredm ényeit ism erteti. H A W L E Y , Am os H . - P R A C H U A B M O H , Visid: F am ily Growth and F am ily Planning: Responses to a F am ily-P lanning Action Program in a Rural District of Thailand. (Családnövekedés és családtervezés: E gy család tervezési akcióprogram ra a d o tt válaszok egy thaiföldi falusi körzetben.) 3 1 9 -3 3 1 . p. A B angkoktól mindössze 85 km -re fekvő, m integy 70 000 lakosú Photaram falusi körzetben 1964 augusztusában egy 25% -os egyszerű véletlen m intavétellel К А Р -típusú v izsgálatot h a jto tta k végre, am elyet gyakorlati családtervezési program bevezetése k ö v e te tt, s végül a vizsgálatot egy év m úlva ú jra m egism ételték. A tan u lm án y összehasonlítja a két m in tá t, s m egállapítja az akcióprogram h atá sá t. Tíz nő közül kilenc válaszolta azt, hogy a program ot az egész országban el kellene terjeszteni. A fogam zásgátlást elutasító nők 23 százaléka időközben elfogadta ezt a gyakorlatot. Azoknak a nőknek a hányada, akik tan ácso t a k a rta k kapni m egkétszereződött. A ténylegesen fogam zásgát lást használó term ékeny nők arán y a 1 százalékról 21-re em elkedett, s további 16 százalékuk tervezte a közeljövőben megkezdeni a fogam zásgátlást. A szer zők ezek alap ján úgy vélik, hogy az ism e rte tt program hatásos volt. R ID E R , R. V . - W H I T E , P . E . - G H A Z I , A. Rasheed - H A R P E R , P. A.: Use of the Intra-U terine Contraceptive Device in R ural West Pakistan. (A m éhen belüli fogam zásgátló eszköz haszn álata N y u g at-P akisztán falusi területein.) 332 —342. p. A tan u lm án y négy n y ugat-pakisztáni születésszabályozási klinikán be helyezett IU D -kkal kapcsolatos ta p a sz ta la to k a t; az IU D -k m eg ta rtá sá t, kilö kődését, a bekö v etk ezett néhány terhességet, a használók ism érveit, s a be helyezést követő történ ések et vizsgálja. B H A T I A , Brajesh - D U B E Y , Dinesh C. - D E V G A N , Avtar K .: A Study in F am ily P lanning Communication — Direct M ailing. (T anulm ány a köz vetlen levelezés ú tjá n végzett családtervezési felvilágosításról.) 343 —351. p. D onald Bogue jav aso lta az indiai családtervezési program vezetőinek, hogy családtervezési felvilágosítással kapcsolatos an y agokat kellene szétküldeni a falusi vezetőknek. Mivel ugyanis az írástu d atlan ság Indiában nagy, korábban alig lá ttá k hatásosnak felvilágosító anyagok közvetlen m egküldését. A tan u l m ány egy ezzel kapcsolatos v izsgálatot ír le, s a direkt levelezési módszer több előnyét á llap ítja meg. E L I Z A G A , Ju a n C.: A Study of M igration to Greater Santiago (Chile). (A chilei N agy-Santiagoba irányuló vándorlás vizsgálata.) 352 —377. p. A L atin-A m erikai Dem ográfiai K özpont (CELADE) 1962-ben 2000-nél több h á z ta rtá sra kiterjedő v izsgálatot végzett a santiagói városi agglomeráció b a áram ló vándorlás és a bevándorlók jellemzőinek m egállapítására. A ta n u l m ány e vizsgálat legfontosabb m eg állapításait foglalja össze.
536
I R O D A L O M
A bevándorlást évi 1,5 —17 százalékra becsülik, a bevándorlók három ötöde nő, k éth arm ad a huszonötéves kora elő tt jö tt a városba. A bevándorlók nagyobb része 5000 vagy több lakosú „városi” településről érkezett. A vándorlás fő m otívum a — az esetek 60 százalékában — a m unkavállalás v o lt; a második ok, a tan u lás csupán 10 százalék b evándorlását indokolta. A vizsgálat legérdekesebb része azt k ív á n ta m egállapítani, hogy hol és hogyan élnek a bevándoroltak a városban. A bevándorló nők nagyobb koncent rációja találh ató a felső osztályok lakónegyedeiben, ami valószínűleg a ház ta rtá si m unkavállalással kapcsolatos. A bevándorlók lakáskörülm ényei egyéb kén t rosszabbak a városban születetteknél. A legutóbb bevándoroltak m unka vállalási arán y a m agasabb, m int a többi csoporté. A 2 0 —49 éves korú városi születésű nők gyerm ekszám a 3,38, a bevándorlóké 3,19. A. Gy. KÖNYVE K: D R . A C S Á D I G Y ÖR G Y - D R . S Z A B A D Y E G O N : Földünk lakossága. M iniatűr könyvek. K ossuth K önyvkiadó. B udapest, 1967. 148 p. A dem ográfiai kérdések irá n ti érdeklődés az utóbbi kb. másfél évtizedben fokozódik, a szakértőkön tú l szélesebb körben is h a táro zo tt igény van a népe sedési problém ák m egvilágítását, m ag y arázatát szolgáló inform ációk iránt. H ozzátehetjük, hogy ez az információs igény az elm últ időszakban bizonyos minőségi változásokon is keresztül m ent. Míg kezdetben elsősorban a hazai, a külföldi népesség megismerését szolgáló statisztik ai adatok álltak az érdeklődés előterében, addig az utóbbi években az összetettebb dem ográfiai vagy kifejezet ten gazdaságdem ográfiai stb. problém ák azok, am elyeknek megism erését, tisz tá z á sá t tudom ányos k u tató k és egyszerű olvasók egyaránt igénylik. Úgy gon doljuk e hasábokon nem kell különösebben indokolni m iért van ez így, elég ha csupán u talu n k hazai viszonylatban többek között például a közism erten sajá tos m agyar népesedési helyzetre, világviszonylatban pedig a dem ográfiai forra dalom nak a m ásodik világháború u tá n ta p a sz ta lt új lendületére. E jelenségek, események rendkívül jelentős társadalm i-gazdasági következm ényei érthetően szélesebb körökben is érdeklődést keltettek. Ami az igények kielégítését illeti, szakm ai téren nincsenek nehézségek: a K özponti S tatisztikai H ivatal, a K SH N épességtudom ányi K u ta tó Intézete különböző kiadv án y ai (évkönyvek, k ötetek, közlem ények, szakfolyóiratok stb.) bőséges ad atan y ag o t, m élyreható elem zéseket biztosítanak. Más a helyzet azonban a szélesebb körök inform ációigényének kielégítésével. Igaz, hogy a különböző folyóiratok közölnek időnként népességi-népesedési kérdésekkel fog lalkozó cikkeket, ez azonban esetleges és a dolog term észeténél fogva nem is lehet olyan részletes és m inden igényre kiterjedő m in t például a rendszeres szakm ai kiadványok. Úgy tű n ik — különösen ha az érdeklődés jeleként figyelembe vesszük pél dául az egy-egy dem ográfiai k érdést tárgyaló cikkel, televíziós an k éttal stb. kapcsolatban k ib o n tak o zo tt széleskörű v itá t — a tudom ányos ism eretterjesztő demográfiai kiadványok rendkívül ritkák. A „R eflektorfényben” címmel az 50-es évek végén k ia d o tt értékes sorozat például m egszűnt, a m ost előttünk fekvő „F öldünk lak o sság áéh o z hasonló mű („A világ népessége” )1 egy évtized del ezelőtt, 1959-ben jelen t meg. A zóta a világ népesedési helyzetében számos új esemény, változás követk ezett be — világszerte népszám lálásokat ta rto tta k , különböző v izsgálatokat b o n y o líto ttak le, előreszám ításokat végeztek stb., egyszóval esem ényekben és inform ációkban egyaránt nagy anyag halm ozódott fel. E z é rt is üdvözöltük örömmel a „F öldünk lakosságá” -t, mely ha terjedelm é nél és k itű z ö tt céljánál fogva nem is ta rta lm a z h a t a dem ográfia területéről igé n yelt m inden inform ációt, új aspektusból, friss adatanyaggal ad kitűnő ism er te té st az emberiség útjáról az őstörténettől kezdve a várh ató perspektívákig. A „F ö ld ü n k lakossága” ta rta lm á t tek in tve rokon az e m lített „A világ népessége” címmel m egjelent terjedelm es k ö tettel (571 old.). Míg azonban az utóbbi mű alapvetően országonként szem lélteti a népességfejlődés, népesség1 S z e rz ő i: D r. A c sá d i G y ö rg y — D r. K lin g e r A n d rá s — D r. S z a b a d y E g o n .
I R O D A L O M
537
megoszlás és népm ozgalom kérdéseit, a „F ö ld ü n k lakossága” kontinensenként tárg y a lja az anyagot, de — igen szellemesen — az egyes problém ákon belül ki té r a sajátos m agyar helyzetre és a jelenség alakulása szem pontjából nevezete sebb egyes országok ad atain ak b em u tatására is. A könyv részletesen m egism er te t az em ber őstörténetével: a paleolit korszakban bekövetkezett fejlődéssel, a történ elm ü n k h a jn a lá t jelentő neolit korszak „forradalm ával” , a dem ográfiai fejlődés korlátaival, a X IX . században k ialak u lt demográfiai forradalom m al — nyom on kísérve ennek alakulását, kiterjedését az egész világra egészen napjainkig. „K ontinensek, országok, városok” cím a la tt a m ai, m integy 3,5 m illiárd főnyi em beriségnek a földünkön való megoszlásáról tá jék o ztat a könyv, m elynek során k itér a klím aviszonyok h atására, a népsűrűség alakulására, a nagyvárosok keletkezésére, lélekszám ára. Á brákkal illusztrált alapos tájékoz ta tá s t kap u n k a népesség különböző dem ográfiai jellemzők szerinti összetéte léről, a népesedés, szaporodás alakulásáról, m ajd egy különösen érdekes fejezet a dem ográfiai előrelátás kérdését világ ítja meg és a világ népesedési perspektí váiról számol be. Magas ideológiai szinten tá jé k o z ta t a könyv a népesedés és élelmiszer-term elés kapcsolatának rendkívül aktuális kérdéséről, ism ertetve az élelmezés, élelmiszer-termelés valam ennyi vonatkozó lényeges kérdését és kifejtve a politikai-társadalm i feltételek szerepét, a társadalm i-gazdasági fejlő dés jelentőségét a problém a megoldása szem pontjából. A problém a tárgyalása során a könyv hangsúlyozza, hogy az emberiség soha nem lá to tt m éretű és gyorsaságú fejlődése ellenére, bizalom m al te k in th e t jövőjébe. M egvannak a term észeti, tudom ányos és technikai lehetőségek ahhoz, hogy a növekvő em beri ség a földön megéljen. „ E lehetőségek valóra v áltása azonban . . . függ a tá rsa dalm i-gazdasági és politikai feltételektől . . . A háború ellen, a leszerelésért folyó harc is . . . nagy lépés . . . abban az irán y b an, hogy a föld történetének olyan korszak át terem tsü k meg, am elyet . . . a jólét és a bőség jellemez. Az emberiség jövőjéért azonban még meg kell küzdeni, s e küzdelem k ita rtó és okos em beri erőfeszítést követel” — hangsúlyozzák a könyv szerzői. A könyv szerzői igen helyesen figyelemmel v o ltak a nem zetközi összehason lítások irá n ti igényekre is és ezért függelékben a legfontosabb népességi ad ato k a t is közlik (országonként) a lehető legfrissebb források alapján. A „F ö ld ü n k lakossága” m egjelentetésével nem csak a „M iniatűr könyvek” sorozat, hanem a m agyar dem ográfiai irodalom is gazdagabb le tt egy kitűnő, a létező igények kielégítésére alkalm as könyvvel. R em éljük és v árju k a fo ly tatá st, a különböző dem ográfiai problém ákat feldolgozó hasonló típusú m űveket. Gy. F. Prae- és perinatalis kérdések. S zerk .: Véghelyi Péter és Rosta János. M agyar Gyerm ekorvosok T ársasága. A prae- és perinatalis kérdések tárgyköréből 1966. novem ber 17 —18-án a M agyar N őorvosok T ársasága részvételével ren d ezett an k ét jegyzőkönyve. (B udapest, 1968.) 326 p. A k ö tetb en közölt ötven előadás és a hozzászólások eléggé átfogó képet n y ú jta n a k prae- és perinatalis halandóságunkról, ú jszü lö tt állom ányunkról, a praenatalis ártalm akról, s arról is, hogy m en n y it fejlődött e területen az orvos tudom ány, s ezen belül a m agyar egészségügy. A gazdag anyagot a k ö te t h a t részre tagolja. Az első rész tanulm ányai a prae- és perinatalis halandóság genetikai asp ek tu sait tárgyalják. A letális és subletális faktorok jelentőségének kérdését Lenart professzor v ilá g íto tta meg, tovább i tanulm án y o k a chrom osom a aberratiókkal (Schuler)., a praenatalis ártalm ak genetikus eredetének vizsgálatával (Czeizel, Ruzicska, Bene) stb. foglalkoztak. A m ásodik rész tan u lm án y ai nagyobb részben dem ográfiai jellegűek. E részben Sárkány és L á n yi „A perinatalis halálozás néhány orvosi és sta tisz ti kai tan u lság a” címmel vázolták a perinatalis halandóság alakulását, a kora szülött problém a jelentőségét és ezen belül a megelőző in terru p tió k feltételezett szerepét. Acsádi és Szabady „A fogamzások dem ográfiai sorsa az újszülöttkor végéig” címmel ta r to tta k előadást. Az előadás rá m u ta to tt a kérdésnek a de m ográfiában b e tö ltö tt jelentőségére, s v ázolta a m agzat sorsát végigkísérő
538
I R O D A L O M
vizsgálat-sorozat fontosságát. A szerzők m eghatározták p erinatális halandó ságunk helyzetét, a m agzati veszteségek k v a n tita tív és k v a lita tív m értékét. Foglalkoztak a definíciós kérdésekkel, a perinatális és ko raszü lö tt halandóság okaival, s ezen belül a m űvi abortuszoknak tu la jd o n íto tt befolyás kérdésével. A perinatális halálozás okaival foglalkozott Hirschler előadása is, kiem elve, hogy a m űvi abortuszok és a perinatális halálozás közötti oki kapcsolat abszolu tizálása helytelen következtetésekre v ezeth et és egyéb fontos tényezőkről terelh eti el a figyelm et. K é t to v áb b i tan u lm án y a koraszületés o k ait elemzi (T a rjá n , Boda, Széli, M ilosin). A h arm adik rész előadásai főleg a p raenatális á rta lm a k a t tárg y alják , a su g árártalm ak at (Gefferth), a gyógyszerek okozta károsodásokat (Sas), a fer tőző tényezők (Czeizel), társadalm i-gazdasági és egyéb tényezők (Velkey) következm ényeit stb. A negyedik részben közölt tanulm ányok — m in t például Zoltán professzoré is — általáb an egyfelől a szülész szerepének kérdésével foglalkoztak a perinatális m o rtalitás csökkentésében, másfelől Szontágh pro fesszor és m ások azo k at a diagnosztikai lehetőségeket vizsgálták, am elyek mó dot adnak a perinatális károsodások felismerésére és elhárítására. A k ö te t negyedik és ötödik része a gyerm ekgyógyászat kérdéseiről, ta p asz ta la ta iró l és eredm ényeiről ad szám ot. Kerpel-Fronius professzor az ex tra u terin élethez való adaptáció kérdéseiről a d o tt á ttek in tést, míg a többi ta n u l m ány a gyerm ekgyógyászati kérdések olyan széles köréről szám oltak be, m in t például a k oraszülöttek különböző ápofási rendszerei m ellett bekövetkezett halandóság (Gergely), a terhességi toxicosis későbbi következm ényei ( Wohlm uth, Fráter) vagy a gyerm ekgyógyász szerepe a perinatális halandóság csök kentésében (Steiner). A k ö te t rö v id íte tt form ában orosz nyelven is m egjelent. A. Gy. H E N D I N , Herbert: Suicide and Scandinavia. (Az öngyilkosság és S k an d in á via.) D oubleday. Garden City. New York, 1965. 177 p. Az öngyilkossági arányszám nagyságának nem zetközi rangsorában D ánia és Svédország az élen já r, N orvégia pedig az utolsók k ö zö tt van. (1962 —1964 átlag áb an D ánia öngyilkossági gyakorisága 19,1, Svédországé 18,9 százezrelék volt, N orvégiáé viszont csak 8 százezrelék.) Mi az oka annak, hogy a földrajzi adottságok, faji eredet, vallási és k u ltu rális hagyom ányok, v alam int gazdasági fejlettség tek in tetéb en nagyjából azonos három ország közül egyben egészen más az öngyilkosság előfordulási arán y a, m in t a m ásik kettőben? — ez a kérdés m ár régóta fo glalkoztatja a dem ográfusokat, szociológusokat és pszichológuso k at. H endin könyve új kísérlet a válaszadásra. A szerző ideg- és elmeorvos és a pszichoanalitikus módszerek híve. Ebből következik vizsgálati m ódszere is, am elynek segítségével a három országban pszichoanalitikus in te rjú k a t fo ly ta to tt az öngyilkossági kísérletet elkövetők kel, m ajd az in terjú k alapján igyekezett k ialakítani a dán, svéd és norvég ön gyilkos jellegzetes típ u sát. K ontrol személyekkel v é g re h ajto tt in terjú k segít ségével, to v áb b á a nem zeti irodalm ak hőseinek elemzésével igyekezett ellen őrizni azután, hogy a k ia la k íto tt típusok sajátosságai m ennyire jellemzők az össznépességre. A szerző által leírt típ u so k sajátosságai ugyanis a nem zeti k u ltú ra által m eg h atáro zo ttak ; k u ltú ra a la tt értve a m ag atartási szabályoknak és a szoká soknak teljes rendszerét. Az öngyilkosság a személyiség kóros fejlődéséből következik, e kóros fejlődés azonban k u ltú rá n k én t más és más okokra vezethető vissza. Így például egészen m ás a tip ik u s dán öngyilkosság h áttere , m int a svédé. A szerző szerint D ániában az öngyilkosságot általáb an depresszió v á ltja ki, mely rendszerint valam ilyen szoros személyi kapcsolat, függési viszony m egszakadása m ia tt lép fel. Ezzel szem ben a svédeknél az öngyilkosság a sikertelenség, vagy a sikertelenségtől való félelem következm énye. A pszichikai h átterén él tap asztalh ató különbség nem véletlen: a dán és svéd nevelés, szoci alizálás ellentétes v o ltán ak következm énye. D ániában a nevelés során az anya és gyerm eke k ö zö tt szoros kapcsolat alakul ki, és az egész kulturális szisztém a h á trá lta tja a gyerm ek függetlenné válását. E bből adódik, hogy a dánok egész
I R O D A L O M
539
életükben p atro n álásra vágynak, és a férfiak esetében ezt a patronáló szerepet először az anya, m ajd a feleség tö lti be. H a ebben a függőségi viszonyban zavar következik be, m ind a védenc, m ind a védnök érzékenyen reagál. A svédeknél ezzel szem ben a gyerm eknevelésben ellenkező tendenciák érvényesülnek: az anya érzelmileg korán eltaszítja gyerm ekeit, akik azután később a sikerek, az eredm ények elérésével k ív án ják k árpótolni m agukat. A k itű z ö tt céloktól való elm aradás így különösen súlyos lelki válságot okoz, m ert feléleszti a trau m atikus gyerm ekkori élm ényeket. A norvég öngyilkosjelöltek inkább a d ánokra hasonlítanak, m in t a svédek re, de m ind a k ettő tő l m egkülönbözteti őket az erős agresszivitás. Leegyszerű sítve azt lehet m ondani, hogy míg a dán pszichopatológiai típus főleg depresszi ós, a svéd pedig sizoid, addig a norvég paranoid. Az agresszivitás n y ílt kiélése viszont biztonsági szelep is az öngyilkosság szem pontjából, és ez, v alam in t az anya és gyerm eke közötti egészséges kapcsolat m ag y arázh atja az öngyilkossá gok kis szám át N orvégiában. A norvég anya és gyerm eke k ö zö tt ugyanis szoros érzelmi kapcsolat van, azonban az önálló gyerm ek ideálja fontos h elyet foglal el a norvég társadalm i értékelésben. U gyanakkor a társadalm i-gazdasági siker sem áll olyan nagy becsben és ezért a m érsékeltebb eredm ények m ia tt nem következik be olyan letörés m in t Svédországban. „Az öngyilkosságok és S kandinávia” jelentős mű az öngyilkosság m ind nagyobb irodalm ában. Újabb kísérlet a pszichológiai, szociológiai és dem ográ fiai k u ta tá si módszerek egységesítésére és a nem zetközi összehasonlítások alkal m azására. Helyes a szerzőnek azon vizsgálati hipotézise, hogy az öngyilkossági gyakoriságok eltérő nagysága a népesség k u ltú rá ja, társadalm i hagyom ányai és szocializálási (nevelési) eljárásai által m eg h atározott szem élyiség-típusok különbségeire vezethető vissza. K érdés viszont, hogy e típusok kialakulásában valóban annyira döntő-e az an y a és gyerm ek k ö zötti kapcsolat jellege, m int az t H endin állítja, és nem játszan ak -e közre egyéb kulturális tényezők. A könyv olvasása során felmerülő m ásik kérdés az, hogy vajon a m egfigyelt klinikai esetek és a m eglehetősen önkényesen k iv á la sz to tt kontrol csoport m ennyiben tek in th ető reprezentatívnak. Cs.-Sz. L. Im m igration and Am erican History, Essays in honor of Th. C. B legen. (B eván dorlás és A m erika története. T anulm ányok Th. C. B legen tiszteletére.) Szerk. H . S. C O M M A G E R . U niv. of M innesota Press. Minneapolis, 1962. X + 166 p. A tizenegy szerző ta n u lm á n y á t m agában foglaló em lékkönyv Theodore C. B legen tiszteletére je le n t meg, aki m in t történész, b ehatóan foglalkozott a vándorm ozgalm ak m últjával. Az em lékkönyv ennek megfelelően inkább tö rté neti szem léletű, noha egyes fejezeteiben a vándorm ozgalm ak k ereteit m egvilá gító szám ad ato k at is tartalm az. Több olyan gondolatot is fel v e t azonban a mű, am elyeket az általános tö rténelm i vonatkozásokon tú l érdemes volna k o n krét dem ográfiai ad ato k segítésével megvizsgálni. Ilyen pl. az E urópából való nagy kivándorlási mozgalom indító okainak tizen k ét p o n tb an és a tengerentúli országok vonzóerejének tízp o n tb an való rendszerezése, am elyek közül egyesek általános jellegű és szám szerűen nem m érhető társadalm i befolyások, mások azonban dem ográfiai statisztik ai m ódszerekkel vizsgálhatók is volnának. Azzal a régi am erikai szem lélettel szemben, am ely az odavándorlást csak sajá t érdekei és nacionalista szem pontjai szerint b írálta el — ami egyébként a bevándorlás korlátozásánál is szerepet já ts z o tt — a mű több szerzője és első sorban Th. C. B legen új szem pontból nézi a kérdést. A bevándorlás ugyanis a civilizációnak nem zetről nem zetre és kontinensről kontinensre való á tterjed é sében is nagy szerepet já tsz o tt. Így az em berek vándorm ozgalm át nyom on kísérte az eszmék, az intézm ények és a tech n ik a vándorlása az Óvilágból az ú jba, m ajd onnan való v isszahatása a régi kontinensre. Ezenkívül A m erika egész lakosságának s tru k tú rá ja , m in t sok forrásból szárm azó összesség, csak a bevándorlások vizsgálatával érth ető meg. Szerzők felhívják a figyelm et arra
540
I R O D A L O M
is, hogy a ten g eren tú lra vándorlás csak egyik aspektusa egy általánosabb jelenségnek, am elybe beletarto zik a nagyszabású belső vándorlás (A m erikában n y u g ati irányban), to v áb b á az életkörülm ények radikális m egváltozása, mely a születésük óta helyben m arad o ttak környezetét is teljesen á tala k íto tta . Dem ográfiai ad ato k alapján tárg y a lja az E urópából az Ú jvilágba irányult, több m int 50 millió főre becsült kivándorlást, am ely főleg 1815 óta bonyolódott le. Az országok szerint részletezett ad ato k b an azonban M agyarország külön nem szerepel, h o lo tt az is igen jelentős, egy millión felüli népességet v eszített e réven. Az am erikai bevándorláson kívül más világrészekben folyt nagy népes ségi m ozgalm akat is érinti a m ű, így India és P akisztán különválását követő 16 milliós átk ö ltö ztetést, a zsidó k ivándorlást Palesztinába és az újabb európai, részben kényszerű népességm ozgásokat. K ifejezésre ju t a m űben olyan — egyébként v ita th a tó — vélem ény is, mely szerint a nagy vándorlások hasonló m éretekben való tovább folytatódása nagyon kétséges. E bből a nézőpontból a nagy vándorm ozgalm ak időszaka lelezártnak tek in th ető , s ez a körülm ény még inkább indokolja annak tudom á nyos feldolgozását. B. L. A B E L - S M I T H , Brian: A n international study of health expenditure and its relevance for health planning. (N em zetközi tan u lm án y az egészségügyi kiadásokról és azok jelentőségéről az egészségügyi tervezésben.) W orld H ealth O rganization. Geneva. 1967. 128 p. Az Egészségügyi V ilágszervezet (W HO) 1963 ó ta 29 országból g y ű jt a d a to k a t az egészségügyi kiadásokról. Az adatg y űjtések célja az egészségügyi ki adások, az egészségügyi szolgáltatások finanszírozási m ódjainak összehasonlí tása, hogy ezáltal segítse az egyes országok egészségügyi tervezését. Az első fejezet a g y ű jtö tt ad ato k ism ertetésével és értékelésével foglalko zik. A közölt adatokból k itű n ik többek között, hogy az egy orvosra ju tó bete gek szám a nem m indig azokban az országokban a legalacsonyabb, ahol az egy főre ju tó nem zeti jövedelem a legm agasabb. E bben a vonatkozásban pl. Cseh szlovákia a harm adik helyen áll és Finnország is megelőzi az Egyesült Államo kat. Az egy orvoshoz tartozó terü let a fejletlen országokban a legnagyobb, ahol általáb an egy orvosra több m in t 1000 k m 2 esik. Az egészségügyi szervezeteket vizsgálva, a tan u lm án y m egállapítja, hogy az alacsony jövedelm ű országokban az állam i egészségügyi szolgálatnak van a legfontosabb szerepe, míg a m agas jövedelem m el rendelkező országokban m egtaláljuk az állam i szolgáltatások m ellett a kötelező és önkéntes társadalom bizto sítást és a m agánpraxist is. Míg a tan u lm án y az első fejezetben az egészségügyi szolgáltatások kurrens kiadásait, a m ásodikban pedig a tő keberuházásait elemzi, addig a harm adik fejezet a k e ttő t e g y ü tt vizsgálja. Á ltalában a „legegészségesebb” országok egészségügyi kiadásai nagyobbak. E z érthető is, hiszen a több éven keresztül folyósított kiadások m agasabb életszínvonalhoz és kielégítőbb egészségügyi helyzethez vezettek. Az adatokból a szerző az alábbi k ö v etkeztetéseket vonja le: 1. a potenciális egészségügyi kiadások k o rlá ta it nem lehet m egállapítani. Ezek a költségek általáb an évi 1 %-os em elkedést m u ta tn a k . H a a növekedés tren d je nem változik, akkor a század végére a b ru ttó nem zeti term éknek m in t egy 10% -át fogják az egyes országok egészségügyi célokra fo rdítani; 2. az összkiadások nem függnek az össz-szükségletektől; 3. a kórházi költségek m ajdnem m inden vizsgált országban az összkiadá sok felét képezik. Még az alacsony jövedelm ű országokban is a következő meg oszlás figyelhető meg: 45 —55 % kórházi gondozás; 35—45% személyi kiadások, 2 —4% dologi kiadások, 2 —4 % oktatás. 4. A zokban az országokban, m int az USA és K anada, ahol az összegészségügyi kiadások m agasak, a közületi források részesedése csökken, de 25% -nál több. D. M .
I R O D A L O M
541
P R E S S A T , R.: Pratique de la démographie. Trente sujets d’analyse. (D em ográ fiai gyakorlatok. H arm inc elemzési tém a.) D unod, Paris, 1966. 301 p. A népességtudom ány fejlődésének attó l a korszakától, am ikor az elemzés technikájának az ism erete néhány egyszerű, a józan ész d ik tá lta m u tató ism ere té t jelen tette, m ár igen távol vagyunk. A dem ográfiai elemzés korszerű szem pontjain ak és módszereinek a leírásával egyre több tan ulm ány és könyv foglal kozik, így Roland Pressat a Demográfiában k orábban m ár ism e rte te tt k ét m ód szertani kézikönyve is.1 Mind ez ideig h ián y zo tt azonban az elemzési példáknak, ill. feladatoknak egy olyan gyűjtem énye, mely annak a b em u ta tá sá t tűzte volna ki célul, hogy az elemzés elméletileg m ár e lsa já títo tt elveit és m ódszereit hogyan kell gyakorlatilag alkalm azni. Pressat szóban forgó könyve ezt a célt szolgálja. Azok a konk rét helyzetek, melyek elemzésére a dem ográfusnak szak m ai p raxisa során esetleg vállalkoznia kell, olyan nagyszám úak és sokfélék, hogy a dem ográfiai elemzéssel foglalkozó egyetlen elm életi-m ódszertani m un k a sem ta rta lm a z h a tja a m egoldásukhoz szükséges teljes receptgyűjtem ényt. Csupán jól összeválogatott k o n k rét helyzetek elemzésének a gondos gyakorlati végrehajtása ú tjá n v álh atik valaki au ten tik u s dem ográfiai elemző- és k u ta tó m unka végzésére igazán alkalm assá. A szerző úgy v álo g atta össze példáit, hogy egyetlen jelentős gyakorlati elemzési nehézséget se kerüljön el. A könyvben szereplő harm inc példa m ind egyike valam ely konkrét helyzet — jav arészt adatok form ájában m egadott — leírásával kezdődik, m ajd kérdéseket tesz fel a szerző. E z t követően végig vezeti az olvasót a kérdésekre adandó helyes válasz kidolgozásának, sokszor nem lebecsülendő nehézségeket tartalm azó útjain. K izárólag konkrét esetek gyakorlati elemzésével foglalkozik; a szerző h a táro z o tt célkitűzése volt, hogy könyve a legkisebb m értékig se legyen akadém ikus jellegű, hogy elsősorban a m ár m egszerzett passzív elm életi tudás ak tiv izálását szolgálja. A példák megfelelő k iv álasztását — melyek közül egyesek (pl. a 13. és a 18.) elm élyült tan u lm án y m éreteit öltik, m ások (pl. az utolsók) viszont rövidek és csupán töredékes jellegűek — a szerző annak a gazdag ta p a sz ta la ti anyagnak az alapján végezte el, melyre 1958 és 1985 között a „D em ográfiai gyakorlatok” nevű tárg y n ak a Párizsi E gyetem Demográfiai Intézetében való o k tatása során te tt szert. A könyv számos tá b lá t és grafikont tartalm az. S tatisztik ai függeléke a példák leírása és kidolgozása során felhasznált forrásm unkák megjelölésén kívül az am erikai egyesült állam okbeli néhány női születési kohorsz term ékeny ségének születési sorrend szerinti longitudinális leírását, Duvillard halandósági tá b lá já t, néhány, franciaországi férfiakra k iszám ított továbbélési rendet, az 1952 —1956. évi francia halandósági tá b lá t, az 1958 —59. évi szovjet halandó sági tá b la továbbélési rendjeinek b em u ta tá sá t, Franciaország népességének a korm egoszlását és előreszám ítását bem u tató néhány tá b lá t, valam in t az ENSZ halandósági típ u stá b lá it tartalm azza. V . E. C L A R K , Colin: Population Growth and Land Use. (A népesség növekedése és a föld felhasználása.) London. M acmillan. 1967. 406 p. Colin Clark új könyvét igen nehéz ism ertetni, elsősorban a feldolgozott anyag h atalm as m érete m iatt. M inden fejezete egy-egy külön könyvnek, még pedig ennél sokkal vastagabb könyvnek tém ája lehetne. A fejezetcím ek: az em beri faj reprodukciós képessége: a reprodukció biológiai m axim um át vizs gálja; a halandóság és a népességnövekedés: leírja a halandóság javulásának tö rté n e ti fo ly am atát; a népességnövekedés tö rté n ete : országokig menő részle tezéssel tá rg y a lja a népesség növekedését évszázadokon keresztül; a népesség
1 L ’a n a ly s e d é m o g ra p h iq u e — M éth o d e s, r é s u lta ts , a p p lic a tio n s . P . U . F . P a ris , 1961. 40 2 p. I s m e rte té s é t lá s d a D em ográfia 1962. é v i 2 . s z á m á b a n . P rin c ip e s d ’a n a ly s e . C ours d ’a n a ly s e d é m o g r a p h iq u e d e Г I n s t i t u t d e D é m o g ra p h ie d e l’U n iv c rs ité d e P a ris . I. N . E . D . P a ris , 1966. 155 p . Is m e r te té s é t lá s d a D em ográfia 196S. é v i 2. s z á m á b a n .
542
IRODALOM
és az élelm iszer-term elés: m eghatározza, hogy különböző feltevések m ellett a Föld m ekkora népességet lenne képes e lta rta n i; a term ékenység m érése: le írja az összes mérési m ódszereket: a reprodukció szociológiája: tárg y alja az összes tényezőket, am elyek a szakirodalom szerint a term ékenységet befolyá solják; a népességnövekedés g azdaságtana és politikai h a tá sai: részletesen elemzi a népességnövekedés gazdasági h a tá sa it; a term elés térbeli elhelyezke dése és a népesség; a földterület felhasználása a városi területeken. A tá rg y a lt tém akörök széles skálája és a feldolgozott ism eretanyag, v ala m in t szakirodalom is tiszteletre m éltó. Végül — és m indenek elő tt — nem lehet továbbgondolkodás és vitatkozás nélkül ism ertetni Colin Clark következtetéseit. V itath a tó gondolatai közül csupán n éh án y at sorolok fel. Szerinte a FAO becslései a táplálék szükségletekről és az éhező népesség szám áról teljesen bizonytalanok. ,,A FAO, m int sok más hasonló szervezet,, szemmel láth ató an rengeteg p én zt veszteget és energiáinak nagy részét politikai m anőverekre fordítja, am elyekkel sa já t fen n m aradását és növekedését akarja biztosítani. Ebből a szem pontból, ha a FA O -t feloszlatnák és a részére biztosí to tt pénz egy részét egyetem eknek és m agánintézm ényeknek adnák, ahol reális oktató és k u ta tó m unka folyik, a világ népessége jobban já rn a ” (124 —125. p.). Feleleveníti azt az elm életet is, am ely szerint a népességnövekedés a gazda sági fejlődés egyik legfontosabb m oto rja: „A gyors népességnövekedés a fő hajtóerő, am ely a történelem egyes időszakaiban a m egm űveletlen földterületek feltörését, a m ocsarak kiszárítását, a jobb vetőm agok és trágyázás bevezetését és más hasonlókat idéz elő, am it a történészek általában „m ezőgazdasági fo rradalom nak” neveznek ,de tö bbnyire nem vezetnek vissza eredetére, a népesség növekedésére” (137 —138. p.). A Föld eltartó képességéről azt írja, hogy az am erikai színvonalú élelmi szerellátás esetén egy em bernek 2000 négyzetm éter, vagyis egyötöd h ektár, . . . (az erdőterületeket beleszám ítva, 2250 négyzetm éter) földterületre van szük sége. H a a Világ összes mezőgazdaságilag m egm űvelhető te rü le té t 10,7 m illiárd h e k tá r stan d ard föld egyenértéknek vesszük, a Föld 47 m illiárd em bert tu d e lta rta n i a legm agasabb színvonalon” (153. p.). A differenciális term ékenységgel kapcsolatban megjegyzi, hogy utódaink ta lá n meg fogják állapítani, hogy a csökkenő term ékenység időszaka, amely Franciaországban 1780 körül in d u lt meg és az 1940-es években fordult meg, nem v o lt más, m int egy olyan átm eneti időszak, am elyben a norm ális term é kenységi differenciák ellenkezőjükre fordultak. Ezen átm eneti időszak előtt és u tá n az a norm ális helyzet, hogy a gazdagabb és nagyobb iskolázottságú csalá dokban nagyobb, nem kisebb a reprodukció, m in t szom szédaiknál (184. p.). A gyerm eknevelés terheiről: ,,A legalapvetőbb különbség talán az, hogy van n ak olyan népek, a fejlett országokban, am elyek „családm agokban” élnek, ahol a gyerm eknevelésnek m inden vagy m ajdnem m inden terhe a szülőkre esik, nem segítenek nagyszülők, nagybácsik stb., . . . és vannak népek, am elyek „nagycsaládokban” élnek, . . . A családm agban egy további gyermek felnevelé sét sokkal nagyobb tehernek érzik, m in t a „nagycsaládban” , még akkor is, ha a családm ag anyagi helyzete sokkal jobb, m in t a nagycsaládé” (186 —187. p.). A gyorsabb népességnövekedést (a fejlett országok példája alapján) gazda ságilag előnyösnek ta rtja . Többek k ö zö tt azért, m ert „a sűrűn la k o tt országok ban a term ékenységre ju tó tőkeszükséglet kisebb, m in t a gyéren la k o tt orszá gokban” (256. p.), és m ert a stacionárius vagy csökkenő népesség esetében nagyok a korm án y zat „állan d ó " költségei (257. p.). A népességnövekedés a m eg tak arításo k at is növeli. A könyv tele v an hasonló, hozzá kell te n n i: jól dokum entált m egállapítá sokkal. A szerző gondolatai nyilvánvalóan v itá ra késztetnek, ugyanúgy, m int a híres régebbi m un k ája: „C onditions of Econom ic Progress” . A . R.
IRODALOM
543.
FO L Y Ó I R A T C I K K E K
GOO D M A N , L . A .: On the reconciliation of mathematical theories of population growth. (A népességnövekedés m atem atik ai elm életeinek összeegyeztetése.) Journal of the Royal Statistical Society. Ser. A. 1967. 4. sz. 541—553. p. Keyfitz egy újabb cikkében n éhány összefüggést m u ta to tt ki a népesség növekedés Lotka-féle folytonos (am elyben az idő és a kor folytonos változók) és a Bernardelli-Leslie-f éle diszkrét determ inisztikus elmélet (am elyben az idő és a kor diszkrét változók) között. E tan u lm án y b an azonban csupán olyan k a p csolatok vizsgálatáról v an szó, am elyek „nyilvánvalóan összehasonlíthatatlan eredm ények” k ö zö tt léteznek. A jelen tan u lm án y b an viszont a népességnöveke dés diszkrét m odelljének olyan m atem atik ai m egfogalm azását m u ta tja be a szerző, am ely egyszerűbb és explicitebb, m in t a korábbi megfogalm azások és am elyekkel a népességnövekedés diszkrét és folytonos modelljeire vonatkozó eredm ények k ö zö tti összefüggések egzaktabbul tisztázhatók. Olyan korábbi eredm ények, am elyek régebben összehasonlíthatatlanoknak tű n te k , m ost még is direk t módon összehasonlíthatókká válnak. A m egfogalmazás a népesség növekedés diszkrét m odelljének m átrix-form ájából indul ki és a pozitív-regu láris m atrix jobboldali és baloldali sajátv ek to rain ak (illetve ez utóbbi transzponáltján ak ) geom etriai in terp retálására alapul. Term észetesen itt is az elemzések ben a m a trix sajátérték ei, k ö zö ttü k is elsősorban a valós sajátérték lényeges szerepet játszik. Az új objektum ok révén a d iszkrét és folytonos modell közti b e m u ta to tt összehasonlítások más részről olyan, a folytonos m odellre vonatkozó új form u lákhoz vezettek, amelyek jobban m egvilágítják a népességnövekedés elmélete és a népesség „rep ro d u k tív értéke” koncepciója közötti kapcsolatokat. A szerző rá m u ta t azokra a korlátokra, am elyekkel a F isher—Leslie koncepció rendelke zik a népességnövekedés elmélete szem pontjából. Végül a b e m u ta to tt form ulák leegyszerűsítik azokat a szám ításokat, am elyek a népesség szám ának és össze tételének m eghatározásához szükségesek. E form ulák felhasználhatók az alter n a tív szám olási módszerekkel k a p o tt eredm ények pontosságának összehason lítására is. Т. K. W E S T O F F , Ch. F. — R Y D E R , N. B.: Duration of use of oral contraception in the United States, 1960 — 1965. (Orális fogam zásgátlás alkalm azásának ta rta m a az E gyesült Á llam okban, 1960 —1965.) Public Health Reports. 1968. 4. sz. 2 7 7 -2 8 7 . p. Szerzők azo k at az a d a to k a t elemzik, am elyeket a N em zeti Term ékenységi V izsgálat szervezete az E gyesült Állam ok terü letén 1960 —1965. években, a perorális fogam zásgátló ta b le ttá k h aszn álatán ak abbahagyásáról g y ű jtö tt. Az ad ato k tan ú ság a szerint az interjú-m ódszerrel készült m inta összesítése arról inform ál, hogy 1965 őszén az 1960 ó ta p iru lá t használó nők egyharm ada ideiglenesen vagy véglegesen ab b ah ag y ta a ta b le ttá k szedését. A pirulák hasz n álatán ak abbahagyása bizonyos m ellékhatások jelentkezése m ia tt tö rté n t, am elyek a terhesség idején fellépő tünetek h ez h asonlítottak. A m inta a d atai szerint a pirulák h aszn álatát abbahagyó nők 80% -a átlagosan egy évig élt ezzel a fogam zásgátló eszközzel. Az idősebb korcsoportokban három , illetve több gyerm ek v ilágrahozatala u tá n és alacsonyabb iskolai végzettség esetén gya koribb a piru lák szedésének abbahagyása. A fogam zásgátló szer h a szn álatát m egszüntető nők az in terjú tan u lság a szerint régebben alkalm azott m ódszerek hez nyúlnak vissza, vagy új eszközöket k ívánnak kipróbálni.
544
IRODALOM
D ’H É R O U V I L L E , H .: Les perspectives du Marché Commun et du R oyaumeUni dans ť evolution démographique mondiale. (A Közös Piac és az Egyesült K irályság perspektívái a világ dem ográfiai fejlődésében.) Eludes et Conjoncture. 1968. 4. sz. 3 —47. p. A term ékenység alakulásának vizsg álatát a szerző a reprodukciós arán y szám ok elemzésével közelíti meg kiemelve, hogy a fe jle tt országokban jelentős eltérés m utatkozik a b ru ttó reprodukciós eg y ü tth ató k b an . M egállapítja to vábbá, hogy a fejlődő országok b ru ttó születési arányszám a évtizedünk máso dik felében hanyatló tendenciát m u ta t, az első öt évhez viszonyítva és várható, hogy ezek az arányszám ok 2000-ben kb. 25% -kal lesznek alacsonyabbak a jelenlegieknél. Szem betűnő az az irányzat, am ely a nettó reprodukciós e g y ü tt h ató k konvergenciájával jellem ezhető, a fejlett és a fejletlen országok viszony latáb an . A népesség perspektivikus szám át 1980-ra és 2000-re többféle variáns szerint szám olja ki a szerző — világviszonylatban. Ó vatos becslései ellenére is m egállapítható, hogy a világ népessége évszázadunk végére hatalm as arányok b an fog megnövekedni. E z t a növekedést a fejlődő országokban jól jellemzi a v árh ató élettartam k é t és fél évvel való növekedése ötévenként. Szerző a tanu lm án y végén összeveti a népesség szám ának alakulását a v árh ató gazdasági fejlődéssel és ennek alapján elemzi az egyes országok népes ségi súlyát világviszonylatban és az egyes regionális gazdasági egységekben. N y. Zs.
I N D E X 25.191 D E M O G R Á F I A M eg jelen ik n e g y e d é v e n k é n t F e le lő s s z e rk e s z tő : d r. S z a b a d y E g o n S z e rk e sz tő s é g : B u d a p e s t, K S H N é p e s s é g tu d o m á n y i K u ta tó I n té z e t, V ., V eres P á ln é u tc a 10. T e le fo n : 181— 609 K ia d ó h iv a ta l: B u d a p e s t I I ., K e le ti K á ro ly u tc a lS / b . T e le fo n : 35S— 530 K ia d á s é r t felel a S ta tis z tik a i K ia d ó V á lla la t ig a z g a tó ja T e rje s z ti a M a g y a r P o s ta . E lő fiz e th e tő b á rm e ly p o s ta h iv a ta ln á l, a k é z b e s ítő k n é l, a P o s ta h írla p ü z le te ib e n , és a P o s ta K ö z p o n ti H írla p I r o d á n á l ( K H I . B u d a p e s t, V ., J ó z s e f n á d o r té r 1.) k ö z v e tle n ü l, v a g y c se k k b e fiz e té s i lap o n (c s e k k s z á m la s z á m : e g y én i 61 272, k ö z ü le ti 61 066), v a la m in t á tu ta lá s s a l a K H I . M N B . S. sz. e g y sz á m lá já ra . E lő fiz e té si d íj fél é v re 52,— , egész é v re 104,— F t 6 8 .3 8 3 0 — 100 év es a z A th e n a e u m N y o m d a , B u d a p e s t — ív e s m a g a s n y o m á s F e le lő s v e z e tő : S o p ro n i B éla ig a z g a tó
