IRODALOM
DEMOGRÁFIAI
F O L Y Ó I R A T S Z E M LE
P OPULATIO N STUDIES a Londoni K özgazdasági F őiskola N épességk u ta tó B izo ttság án ak foly ó irata V o l. X I X . N o. 3 . (1 9 6 6)
G L A S S , D. V.: F a m ily P la n n in g Program m es and A ction in Western Europe. (C saládtervezési p ro g ra m o k és ak c ió k N y u g a t-E u ró p á b a n ) 221 —238. p. A születésszab ály o zás p ro p a g á lá sá ra a leg tö b b n y u g a t-e u ró p a i o rsz á g b a n m á r a m ú lt század 70-es, 80-as éveiben a la k u lta k n e o m a lth u sia n ista sz erv eze te k . A tu la jd o n k é p p e n i szü letésszabályozási m ozgalom — ta n á c s a d á s és m eg felelő fo g am zásg átló eszközök b iz to sítá sá v a l — csak jó v a l k éső b b , á lta lá b a n az első v ilá g h á b o rú u tá n fe jlő d ö tt ki, a m a lth u sia n iz m u stó l elk ü lö n ü lv e. A sok tö rv é n y e s és egyéb a k a d á ly ellenére is, a m áso d ik v ilá g h áb o rú u tá n ro h am o sa n te r je d t a születésszab ály o zás fo n to ssá g án a k a felism erése és en n ek n y o m á n a szerv ez ett sz ü letésszab ály o zási m ozgalom is. N é h á n y o rszág b an — így k ü lö n ö sen F ra n c ia o rsz á g b a n , a N é m e t S zövetségi K ö z tá rsa sá g b a n és O laszo rszág b an — m ég v a n n a k tö rv é n y e s a k a d ály o k , de ezek m eg k erü lésére is ta lá lta k m ó d o t. A tö b b i o rszág b an is a v á r tn á l so k k al sz erén y eb b ek a ta n á c sa d á s ered m én y ei, m e rt a h á z a sp á ro k le gnagyobb része m ás fo rrásb ó l m e ríti a fo g a m z á sg á tlá sra v o n atk o zó ism erete it. Szerző részletes á tte k in té s t a d v a a n y u g a t-e u ró p a i o rszá gok születésszab ály o zási m o z g alm ain a k k ia lak u lásá ró l, szerv ezeteirő l és te v é kenységéről m e g á lla p ítja , hogy különböző n em ze ti m o zg alm ak csak a le g u tó b b i év ekben k ez d te k n ag y o b b fo n to ssá g o t tu la jd o n íta n i te v é k e n y sé g ü k érté k elé sé nek. E n n e k e re d m én y e k én t m á r a közel jö v ő b e n lényeges v álto zá s v á rh a tó a szü letésszab ály o zási m ozgalom szerv ezetéb en és a p ro b lém ák m egközelítésében. F R I E D L A N D E R , D., R O S H I E R , R. J .: A Stu d y оf Internal M igration in E n g land andWales, Part L : Geographical Patterns of Internal M igration 1851 — 1951. (T a n u lm á n y A nglia és W ales belső v á n d o rlá sá ró l, I. rész: A belső v á n d o r lás fö ld rajzi szerkezete, 1 8 5 1 —1951.) 239 —279. p. A nglia és W ales n ép szá m lálási p u b lik á ció i m á r 1851-től ta rta lm a z z á k az össz eírta k születési h ely és la k ó h ely sz erin ti a d a ta it. E zek a s ta tis z tik á k a z o k a t a szem élyeket, a k ik e t nem a születési h e ly ü k ö n ír ta k össze, ú g y tü n te tik fel, m in th a egész é le tü k fo ly am án csu p án a születési h ely ü k rő l az összeírás h ely ére v á n d o ro lta k v o ln a , de nem m o n d a n a k se m m it egy a d o tt időszak v á n d o rm o z galm áról és ezért le h e te tle n ta n u lm á n y o z n i az összefüggést pl. a sa já to s v á n d o r lási á ra m la to k és különböző gazdasági fo ly a m a to k k ö z ö tt. S zerzők k ís é rle te t te szn e k a rra , h o g y az em líte t t v á n d o rlá si a d a to k a t n ép szá m láláso k k ö z ö tti v á n dorlási á ra m lássá tran sz fo rm á ljá k . A ta n u lm á n y a m ó d sz ert és a lk a lm a z á sá n a k n é h á n y ere d m é n y é t ism e rte ti, és felv á zo lja az 1851—1951 k ö z ö tti százéves id ő szak v á n d o rlá si szerk ezetét. K E Y F I T Z , N .: F in ite A p proxim a tions in Demography. (Véges ap p ro x im áció a d em o g rá fiáb a n .) 2 8 1 —295. p.
I R O D A L О M
421
A sta cio n er vag y lassan növekvő népességek e lő re szá m ításá ra , a te rm é szetes szaporodás in trin sic a rá n y á n a k k isz á m ítá s á ra és egyéb d em ográfiai szá m ítá so k ra igen jó k ö zelítést b iz to sító m ódszerek v a n n a k . A fo rm u lák gyo rsan n ö vek v ő népességekre v o n atk o zó a n is a lk a lm a z h a tó k m egfelelő m ó d o sítással. Szerző — szám os p é ld á v a l illu sz trá lv a — b e m u ta tja a m ó d sz ert, am ely gépi fel d o lgozásra is igen alkalm as. R I D L E Y , J . C., S H E P S , M . C.: A n A naly tic S im u lation Model of H u m a n R eroducption with Demographic and Biological Components. (Az em beri rep ro dukció a n a litik u s szim ulációs m odellje, dem ográfiai és biológiai k o m p o n en sekkel.) 2 9 7 - 3 1 0 . p. A ta n u lm á n y „M o n te C arló” m o d ellt ism e rte t egy női koh o rsz re p ro d u k ció -tö rté n e té n e k szim u láció jára. A m odell elem zi a külö n b ö ző té n y ez ő k , m in t pl. a h alan d ó sá g , a h ázaso d ási s tr u k tú r a , a fogam zásg átló k h a s z n á la ta és h a té k o n y sá g a, a k ív á n t család n ag y ság , m e g term é k en y ü lé si v alószínűség, te rh esség i veszteség stb . k v a n tita tív h a tá s á t a rep ro d u k ció s fo ly a m a tra . A m odell je le n tősége részben m ó d sz erta n i, részben g y a k o rla ti is, m e rt m in d en egyes tén y ező v á lto z á sá n a k a h a tá s a k ü lö n -k ü lö n ta n u lm á n y o z h a tó , csak ú g y , m in t a k ü lö n böző té n y ez ő k v á lto z á sá n a k e g y ü tte s h a tá sa . Az a lk alm az ás g y a k o rla ti b e m u ta tá s á ra az in diai nők repro d u k ció s fo ly a m a tá n a k sz im u lá c ió já t végzik el a szer zők. S A W S W E E - H O C K : A Problem of E stim ating a Contingency Table A r is in g in Demographic A nalysis. (D em ográfiai analízissel k ap c so la to s k o n tin g e n cia tá b la becslési p ro b lém ája .) 3 11 —315. p. A M alájtold 1942 és 1945 k ö zö tti ja p á n m eg szállásán ak éveiről nem á lln a k ren delkezésre a születések és h alálozások a d a ta i állam o k és n ép c so p o rto k (m a lá j, k ín ai, indiai) sz erin ti részletezésben. A ta n u lm á n y egy m ó d szert m u ta t be a n ép c so p o rto k szerin ti részletezés becslésére, a m e n n y ib e n az állam ra v o n atk o zó ö ssz e síte tt a d a to k rendelkezésre állan a k . Szerző sz e rin t a m ódszer á lta lá n o sa b b felh a szn á lá sra is alkalm as. F R E E B E R N E , М .: Changing Population Characteristics in Tibet, 1959 to 1965. (A népességi jellem zők v á lto z á sa T ib e tb e n 1959 és 1965 k ö zö tt.) 3 1 7 - 3 2 0 . p. H U N T I N G T O N , G . E . , H O S T E T L E R , ./. A .: A Note on N u r s in g Practices in an A m erican Isolate with a H ig h Birth Rale. (M egjegyzés egy m ag as te rm ékenységű am erik ai iz o látu m sz o p ta tá si g y a k o rla tá ró l.) 3 2 1 —324. p. T. J .
POPULATION a F rancia D em ográfiai In té z e t folyóirata 1966. N o. 2.
P I G E A U D , II., B E R G U E S , II., S U T T E R , J .: Attitudes devant la m aternité. Une enquéte á L yon . (Az a n y a sá g g al k a p c so la to s m a g a ta rtá s . E g y ly o n i a d a tfe lv é te l ta p a s z ta la ta i.) 2 3 1 —272. p. A fra n cia D em ográfiai In té z e t m á r tö b b ízben h a jto tt végre a d a tfe lv é te lt az a n y a sá g g al k a p c so la to s m a g a ta rtá s különböző d em o g ráfiai v o n a tk o z á sa in a k fe ltá rá sa céljából. A jelen ta n u lm á n y b a n e le m z e tt a d a tfe lv é te lt a L y o n i E g y e lem O rvosi F a k u ltá s á n a k szülészeti k lin ik á já n b o n y o líto ttá k le 1031 nő m eg k érdezése ú tjá n , a k ik közül 307-et te rh e ssé g ü k a la tt, 706-ot pedig g y erm e k ü k m egszületése u tá n k e re ste k fel. A felv étel célja a h áz asság k ö té sek id ő p o n tjá b a n k ív á n t g yerm ekszám , a jelenlegi te rh esség , ill. szülés k ív á n t, ill. nem k ív á n t je l lege, a jelenlegi szülés u tá n k ív á n t g y erm ek ek szám a, az a lk a lm a z o tt fo g am zás g átló eszközök és az „id eá lis fogam zásgátló p iru la ” h a s z n á la tá v a l k ap c so la to s elképzelések m e g á lla p ítá sa v o lt. A ta n u lm á n y a v á la sz o k a t első so rb an a m eg k ér
422
IR O D A L O M
d e z e tte k (és részben férjeik) ko ra, foglalkozása, u to lsó g y erm e k ü k k o ra és élő gyerm ek eik szám a szerin ti m egoszlásban v izsg álja. E g y es v o n a tk o z á so k b a n ö ssz eh a so n lítást te sz a k o rá b b i hasonló a d a tfe lv é te le k ered m én y eiv el is. H E N R Y , L.: Perturbations de la n u ptialité resultant de la guerre 1914 — 1918. (Az 1914 —1918-as h á b o rú za v aró h a tá s a a h á z asság k ö té sek a la k u lá sá ra .) 2 7 3 - 3 3 2 . p. A dem ográfusok a h áz asság k ö té sek g y a k o risá g á t hosszú ideig an n a k az egyszerű té n y n e k a figyelem bevétele n élk ü l ta n u lm á n y o z tá k , h o g y a h ázasság lé tre jö tté n e k egyik n élk ü lö zh e te tlen feltéte le a k é t nem m egfelelő k o rú k é p v ise lőinek a jelen léte. Je le n ta n u lm á n y a n n a k a k im u ta tá s á r a tesz k ís é rle te t. ho g y an b efo ly á so lta a nem ek a rá n y á b a n az első v ilá g h áb o rú o k o zta eltolódás az 1881 —1910. évek a la tt s z ü le te tt fra n c ia n ő k család i á lla p o tá n a k ala k u lá sá t. T ö b b ek k ö z ö tt k im u ta tja , hogy a h a ja d o n o k a rá n y a elsősorban az 1896 —1905. évek fo ly am án sz ü le te tt nők esetében n ag y o b b a szokásosnál, de n em je le n tő sen n ag y o b b , am i felteh ető en a h áb o rú a la tti és u tá n i férfi b ev á n d o rlással, a h áb o rú á lta l leg in k áb b é r in te tt férfi gen eráció k m ag asa b b h ázasság k ö té si g y ak o risá g áv a l (lásd erről J. C. Chaste la n d —R . Pressat ta n u lm á n y á t a P o p u la tion 1962. évi 2. sz ám áb an ), az özvegy és e lv á lt n ő k ú jrah á za so d ási, és a később s z ü le te tt női g enerációk h áz a ssá g ra lépési g y a k o risá g á n a k a csökkenésével h o z h a tó összefüggésbe. A ta n u lm á n y t öt m ó d sz erta n i jellegű függelék egészíti ki. H U R A U L T , J.: L a population des Indiens de Guyane F r a n caise. (T roisiěm e a r ticle). (F ra n c ia -G u y a n a ind ián népessége. H a rm a d ik cikk.) 333 —356. p. A ta n u lm á n y je len tő s b ib lio g ráfiáv al és J . Sutler jeg y zeteiv el k ie g ész íte tt h a rm a d ik (befejező) része F ra n c ia -G u y a n a jelenlegi d em ográfiai h ely zetérő l n y ú jt á tte k in té s t és összefoglalja m in d h á ro m rész főbb m e g állap ítása it. P O U R C H E R , G.: Un essai ď analyse par cohorte de la mobilitě géographique et prof essionnelle. (A föld rajzi és foglalkozási m o b ilitá s k o h orsz-m ódszerrel tö rté n ő ta n u lm á n y o z á sá n a k kísérlete.) 357 —378. p. A ta n u lm á n y b e m u ta tja az 1886 —1910. év ek so rán s z ü le te tt fran ciao rszág i gen eráció k első, m á so d ik stb ., föld rajzi m o b ilitá sá n a k (v án d o rlás án ak ) és fog lalk o zás v á lto z ta tá s á n a k átlag o s k o ré v e it, с k o rév ek , s egyben a különböző szám ú v á n d o rlá so k és foglalkozás v álto zá so k k ö z ö tti id ő in terv allu m o k n a g y s á g á t, egy ú ja b b v á n d o rlá s, ill. foglalkozás v á lto z ta tá s v aló szín ű ség é t az eddigi v á n d o rlá so k , ill. foglalkozás v á lto z ta tá s o k leg m ag asab b sorszám a, s egyben az eléri életk o r fü g g vényében stb . Szerző te h á t lén y eg éb en a t erm ékenységvizsg á la to k te ré n h a s z n á lt elem zési te c h n ik á n a k a fö ld rajzi és foglalkozási m o b ili tá s kohorsz-m ódszerrel tö rté n ő v iz sg álata te ré n v aló a lk a lm a z á s ra v állalk o zo tt. V. E.
THE M I L B A N K MEMORIAL FUN D QU ARTER LY a Milb a n k a la p ítv á n y folyóirata V o l. X L I V . 1 9 6 6 . N o . 1.
D E U S C H L E , K . W., F U L M E R , H . S., M C N A M A R A , M . J ., T A P P , J. W Jr.: The K entucky E xpe rim ent in C o m m unity Medicine. (A K e n tu c k y -i k ísé rlet a közegészségügy te rü le té n .) 9 —22. p. A K e n tu c k y O rvosi E g y etem e n öt év ó la folyó közegészségügyi o k ta tá s célja, hogy a h allg ató k felkészüljenek az egyes közösségek és népesség cso p o rto k egészségügyi p ro b lém áin a k felism erésére és m eg o ld ására. A cikk részletezi az o k ta tá s i p ro g ra m o t, am ely széleskörű g y a k o rla ti m u n k á t is feltételez a h allg a tó k részéről. A B R A M S O N , J . H .: Emotional Disorder, Status Inconsistency and Migration. A H e a lth Q u estio n n aire S u rv e y in Je ru sa le m . (É rzelm i za v ar, stá tu s-ö ssz e fé rh e te tle n sé g és v án d o rlá s.) 23 —48. p.
I R O D A L O M
423
1962 — 1964 fo ly am án Je ru z sá le m egyik tú ln y o m ó ré sz t b e v á n d o ro lta k á ltal la k o tt k ö rze téb e n 970 szem élyre k ite rje d ő k ép v iseleti felv ételi h a jto tta k végre az érzelm i z a v a r, statu s-ö ssz eférh ete tle n ség és v á n d o rlá s összefüggéseinek vizs g á la tá ra a Cornell M edical In d ex segítségével. S A M U E L , T. J.: The Development of I n d ia ’s Policy of Population Control. (In d ia népességszabályozási p o litik á já n a k alak u lása.) 49 —67. p. A népességszám g y o rsü tem ű növekedése k o rláto zza a g azdasági növekedés k ib o n ta k o z á sá t, ezért az indiai k o rm á n y h iv a ta lo s p o litik á já v á t e tte a népesség n ö v ekedés lelassítá sát. E p o litik a elfogadása azo n b an csak hosszú idő u tá n , a v ezető p o litik u so k n ézetein ek m e g v álto zá sa rév é n v a ló su lt meg. Szerző négy id ő sz a k ra o sz tja a re s trik tiv n ép esed ésp o litik a bevezetéséig m e g te tt m in teg y 15 éves p e rió d u s t: 1. a közöm bösség időszaka (1947-ig); 2. a „sem legesség" id őszaka (1947 —1952); 3. a k ísérletezés időszaka (1952 —1961); 4. a re s trik tiv n ép e sed ésp o litik a k ez d ete (1961 — 1962). S H E P S , M . C.: On the Person Years Concept in Epidemiology and Demography. (A szem ély-év fogalom az epidem iológia és dem o g ráfia te rü leté n .) Szerző m a te m a tik a i m odeli segítségével ta n u lm á n y o z ta az „expozíció sze m ély -év ére s z á m íto tt előfordulási g yakorisági in d e x ” v iselk ed ését és b e m u ta tja a szim ulációs p ro g ram rév é n k a p o tt pon to s szám ításo k k a l, v a la m in t közelítő fo rm u lák k a l n y e r t ere d m én y ek et. Á lta lá b a n véve a hom ogén m in ta esetszám á n ak n övekedésével fo rd íto tt a rá n y b a n csökkennek az in d ex h á trá n y a i, am elyek v iszont egyre in k á b b előtérbe k erü ln e k , h a a m egfigyelési idő növekszik. A szó rás a m in ta nagysággal (IV) és a m egfigyelési idővel (m ) e g y a rá n t f o rd íto tt a rá n y ban áll. Az in d ex eloszlása csúcsos, m égpedig jo b b o ld ali csúcs alak u l ki a b b a n az esetb en , h a a k o c k á z a t nem éri el az 1/2 é rté k e t. B. L . Á .
DEMO G R A F I E a Csehszlovák S zocialista K ö ztársaság K özponti Állam i E llenőrzési és S tatisztik ai H iv a ta lá n a k folyóirata 1966. N o. 2 .
J U R E CE K , Z.: ,,D iferenční p l ’odnost podle výsledků, sčítáni lidu Z. R . 1961. (1. část) (D ifferenciális te rm ék en y ség az 1961. évi n ép szám lálás a d a ta i szerin t (I. rész.) 97 — 106. p. A h áz as nő k te rm é k e n y sé g é t tá rsa d a lm i csopo rto k sz erin t v izsg álv a — leg te rm é k e n y e b b réte g n ek m in ő sü lte k a m ező gazdaság b an fo g la lk o z ta to tt férjek feleségei, illetőleg az önálló m ezőgazdasági foglalkozású asszonyok. L egkisebb a h iv a ta ln o k -c so p o rth o z ta rto z ó n ők term ék en y ség e. A te rm ék en y ség e t to rzító k o r- és h á z a s sá g ta rta m k ü lö n b ség ek et kiküszö b ö lv e nem v á lto z o tt m eg az előző so rren d , a n n a k ellenére, hogy a m ezőgazdasághoz sz á m íto tt n ő k átlag o s k o r ö sszetétele n ag y m é rté k b e n k ü lönbözik a s ta n d a rd k é n t a lk a lm a z o tt országos á tla g tó l. S zlovákia m in d en tá rsa d a lm i réteg éb en m ag asa b b az átlag o s g y erm e k szám , m in t C sehországban és gy o rsab b az á tlag o s g y erm ek szám növekedés a h ázasság ta rta m á tó l függően, m in t C sehországban. S zem b etű n ő , hogy am íg C sehországban nincs k ü lönbség a te rm elő sz ö v etk eze ti és az egyénileg g az d álk o dó c so p o rtb a sorolt nők te rm ék en y ség e k ö z ö tt és term ék en y ség ü k m ag asab b , m in t a m u n k á sn ő k é, ad d ig S zlo v ák iáb an a k ö zé p k o rú te rm elő szö v etk ezeti aszszonyok te rm ék en y ség e alac so n y ab b , m in t a m u n k á sc so p o rtb a tarto zó k é. Z Á P O T O C K Ý , Václav: V yziva v domacnostech podle počtu děti. (T áp lálk o zás a h á z ta rtá s o k b a n a gyerm ek ek sz ám a szerin t.) 107 — 116. p. A h á z ta rtá s - s ta tis z tik a a d a ta i a la p já n tö b b , m in t 3600 k é rd ő ív e t dolg o ztak fel a h á z ta rtá s o k élelm ezési helyzetével k a p c so la tb a n . A h á z ta rtá s o k a t a j öv e
424
I R O D A L O M
delem és a g y erm ekszám sz erin t o sztály o zv a m e g á lla p íto ttá k , hogy á lta lá n o s ság b an a lakosság élelm ezési h ely zete kielég ítő , azo n b an a 600 K c-nál alac so n y a b b h av i jö v ed elm ű m u n k á s - és fo g la lk o z ta to tt-h á z ta rtá s o k b a n elégtelen a k aló riafo g y asz tás. E ze n k ív ü l a fogyasztott, élelm iszerek ö sszetélele sem k ielé gítő m in d en jöv ed elm i cso p o rtb a n . A tö b b gy erm ek k el rendelkező h á z ta rtá s o k ban feltű n ő , h ogy elsősorban a fehérje-, m ész- és С v ita m in -sz ü k ség le te k kielé gítése elégtelen. E gyes élelm iszerfajták és tá p lá lé k o k tényleges fo g y a s z tá s á t a n o rm a tív á k a rá n y á b a n fejezi ki és így m e g á lla p ítja , h o g y m á r a k étg y erm ek e s családok tá p lá lk o z á sa sem kielégítő. Z I E G E N F U S S , Vladimir: P rů zk u m o výchově děti v národnostně smisen y ch manželstvích. (G yerm eknevelés a v egyes n em zet iségű család o k b an .) 117 — 122. p. C sehszlovákia vegyesnem zetiségű tá ja in : C sehországban 637 és S zlo v ák iá b a n 441 vegyesnem zetiségű családot k é rd e z te k m eg a g y erm ek nevelésével k a p cso latb an . A v izsg álat célja az v o lt, hogy m e g állap ítsák a gyerm ek an y a n y elv v ét. M eg k ü lö n b ö ztette k olyan csalá d o k at, am ely ek b en a g y erm ek et m in d a k é t szülő a n y a n y elv én nevelik, am elyekben csak az egyik szülő an y a n y e lv é n n ev e lik és k ik é rd e zté k a szülőket, h o g y m ilyen in d o k b ó l k ö v e tté k az előbb ism e rte te t t g y a k o rla to t. A v iz sg álat so rán k itű n t, h o g y C sehországban a cseh és m a g y a r nem zetiségű vegyes h áz asság o k b a n a g y erm ek an y a n y elv e 9 6 % -b a n cseh, S zlovákiában 2 7 % -b a n szlovák, 31 % -ban m in d a k ét szülő a n y a n y e lv é t m eg ta n u lja és 41 % -b an a m a g y a r a n y a n y e lv e t s a já títja el. S zlo v ák iáb an , h a az ap a m a g y a r v o lt, a k k o r jó v al tö b b esetben ta n íto ttá k m eg a g y erm e k et a m a g y a r an y a n y elv re , m in th a az a n y ja v o lt m ag y ar. P A L L Ó S , E m il — V A L K O V I C S , Em il: Délka ekonomicky aktivního a inaktivniho života v M ada rsku. (A g azdaságilag a k tív és in a k tív é le tta rta m .) 123 — 137. p. A Demográfia 1965. 1. sz ám á b an m egjelen t ta n u lm á n y fo rd ítása. M U R D Y C H , Zdeněk: Urbanisticko-demografické problemy centra L ondýna. (L ondon k ö z p o n tjá n a k u rb an isz tik a i-d em o g ráfia i p roblém ái) 138 —146. p. A ta n u lm á n y N ag y -L o n d o n k ö z p o n tjá n a k fu n k cio n ális építészeti és dem o gráfiai s tr u k tú r á já t vizsg álja tö rté n e ti tá v la to k alap já n . S A V I C K Ý , Iván: V nitřní migrace v S S S R v roce 1963. (Belső v án d o rlá s a Szov je tu n ió b a n 1963. évben.) 1 4 7 - 152. p. A szo v jet h iv a ta lo s s ta tisz tik a i a d a to k a la p já n ig azo lh ató , h o g y az u tó b b i 15 évben a belső v á n d o rlá s fő irá n y a nem a n y u g a t-k e le ti, h an e m az észak-déli. A passzív vagy a k tív v án d o rlá si m érleg tá ja n k é n t ren d sz erin t a m ezőgazdasági term elés fejlődésével függ össze és á lta lá b a n érv én y esü l a m ezőgazdaságból az ip a rb a való átré teg z ő d és te n d e n c iá ja . K iem elendő m ég, h o g y a v á n d o rló k n ag y többsége nem a klasszikus, kis nép sű rű ség ű , ú g y n e v e z e tt k o lo n izált te rü le te k re igyekszik, h an e m a fe jle tt, sű rű n te le p ü lt tá ja k r a és a k is n ép sű rű ség ű tá ja k ró l v án d o ro l el. S T R N A D , Ladislav — N O V Á K O V A , Helena: К některým a zdravotním aspek tům kuřáctví. (A d o h án y z ás n é h á n y szociológiai és egészségügyi v o n a tk o zása.) 153 —156. ]). R e p re z e n ta tív k iv á la sz tá s a la p já n szerzők a d o h án y z ás m o tív u m ait és a dohányzással összefüggésbe h o zh a tó egészségügyi k á ro s o d á st tö re k e d te k m eg állap ítan i. K itű n t, hogy a d o h án y z ás m egkezdésének m o tív u m ai k ö z ö tti leg erősebb a k ö rn y ez et ösztönzése és az a vélem ény, hogy a d o h án y zás m e g n y u g ta tja az idegeket. A v iz sg álat a z t igazolta, h o g y a v érn y o m á s és a d o h án y zás nem h o zh a tó összefüggésbe egym ással. E llen b en a légzőszervi és em észtőszervi m egbetegedéseknél szignifikáns összefüggést ta lá lta k a d o h ányzással. D. D.
í r
o
d
a
l
о
m
425
P O P U L A T I O N ET F A M I L L E a belga Népesség- és C salád k u tató K özpont folyóirata 19 65. N o. 5.
T W I E S S E L M A N N , F., F R A N C O I S , M O UR E A U , P., V R Y D A GH, S.: B ila n des maladies et inf irmités décelées dans les classes de milice 1953 — 1960 en Belgique. (Az 1953 —1960. évi k a to n a i k o ro sz tá ly o k b a n m e g á lla p íto t t betegségek és te s ti fo g y aték o sság o k m érlege.) 1 —82. p. A v iz sg álat m e g á lla p íto tta , liogy a fertőző beteg ség ek , első so rb an a tb c és azok k ö v etk ez m én y e i a leggyakoribb ok a k a to n a i szo lg álat alóli m e n te s í tésre. A m áso d ik helyen a fül m egbetegedései, a h a rm a d ik helyen p edig a szel lemi fo g y até k o ssá g o k szerepelnek. M O R S A , J :.Fécondité, n u p tialité et composition par age. (T erm ék en y ség , a h á zasok a rá n y a és k o r s tru k tú ra .) 83 — 112. p. Az 1961. évi népszám lálás a d a ta i a la p já n f o ly ta tja a fo ly ó ira t 1. sz ám á b an m e g k e z d e tt elem zést. Az élveszületési a rá n y sz á m to v á b b n ő tt B e lg iu m b an és a term ék en y ség regionális különbségei csökkentek . A v allo n ta rto m á n y o k b a n erősebb a h ázasság k ö tési a rá n y szá m csökkenése, m in t F la n d riá b a n , m iv el a h arm in cas évek kis te rm ék en y ség e k ö v e tk e z té b e n a k o rfá n az első h á z a s sá g k ö tés éveinek m egfelelő k o ro sztá ly o k kicsik. A h áb o rú u tá n sz ü le te tt n em zed é k eknek a fe ln ő tt k o rb a érése ú ja b b erős in g a d o zá st okoz m a jd a n ép m o zg alm i ará n y szá m o k b an . O C K E R S , J.: Onderhoudsplicht lussen ascendenten en (meerderjarige) descendenten. (A ta rtá s i k ö te lez ettség jogi szab ály o zása felm enő és lem enő ro k o no k k ö z ö tt.) 113 — 154. p. Ism e rte ti az e lta rtá s i k ö te lez ettség re v o n a tk o z ó jo g sz a b á ly o k a t és a ro k o n o k ta rtá s i k ö te lez ettség é n ek so rre n d jé t.
1965. N o . 6 -7.
S T A S S A R T , J .: Structure par a ge et croissance économique. ( K o rs tru k tú ra és g azdasági n övekedés.) 1 — 16. p. Szerző m e g á lla p ítja , hogy a m u n k a k ép e s k o rú népesség a rá n y a az össznép ességen belül nem v álto zik a te rm ék en y ség csökkenése k ö v e tk e z té b e n , m e rt a keveseb b fia ta lk o rú h e ly e tt tö b b öregkorú e lta r to tt j u t a m u n k a k ép e s k o rú ak ra . A te rm ék en y ség csökkenése u tá n i első id ő sz ak b a n m in d e n esetre m egn ö v e k e d h e t a m u n k a k ép e s k o rú a k a rá n y a , de később — az öregedéssel p á rh u z a m o san — ú jr a csökken. Az e lta rtá s i te h e r szem szögéből nézve fontos k érd és, hogy a g y e rm e k ek re h áru ló e lta rtá si te h e r m egnő-e az átlag o s g y erm ek szám csök kenése k ö v e tk e z té b e n , és hogy a fia ta lk o rú a k és ö reg k o rú ak e lta rtá s i te rh e m i ly en a rá n y b a n áll egym ással. A z u tó b b in a k k isz ám ításáh o z figyelem be kell v e n n i az összes te rh e k e t, n em csak az állam i k ö ltség v e tésb e n je len tk ező k ia d á so k a t. Szerző kiem eli, hogy az öregedéssel p á rh u z a m o sa n csökken a foglalkozási m o b ilitá s és ez g á to lja a g azdasági fejlődést. D E R U , J . H .: De onderhoudsplicht tussen ascendenten en descendenten in het Nederlands recht. (A felm enő és lem enő ro k o n o k k ö z ö tti ta r tá s i k ö te le z e tt ség a h o llan d jo g b a n .) 37 —56. p. A z ú ja b b h o llan d jo g a lk o tá s az eddigi g y a k o rla tta l elle n té tb e n m egszün te ti a n ag y szü lő k és u n o k á k k ö z ö tti ta rtá s i k ö te lez ettség e t. A h o lla n d jog á lta lá b an h alad ó b b a belga jognál a ta rtá si k ö te lez ettség szab ály o zása te rü le té n . V A N D E W A L L E , E.: L a nuplialité en Belgique de 1846 a 1930 et sa relation avec le déclin de la fécondité. (A h áz asság k ö té si ará n y szá m o k B elg iu m b an 1846 és 1930 k ö z ö tt és összefüggésük a te rm ék en y ség csökkenésével.) 37 —56. p.
426
I R O D A L O M
A n sle y J. Coale m ódszerével m éri a házas te rm ék en y ség e t 1866-ban, 1900-ban és 1930-ban. Ez a m ódszer abból áll, h o g y a h áz as nők n ép szám lálási te rm ék en y ség é t összeh aso n lítja azzal a gyerm ek szám m al, am ely e t a k k o r kelle ne elérni, ha a nők term ék en y ség e azonos lenne a h u tte r itá k term ék en y ség év el. (A h u tte r ita szek ta te rm ék en y ség e az eddig ism ert leg n ag y o b b a v ilágon.) M egállapítja, hogy 1866-ban a belga házas term ék en y ség a h u tte r itá k é n a k 81,5 % -a, 1900-ban 57,8 % -a és 1930-ban m á r csu p án 28,1 % -a. U g y a n a k k o r a házas n ők a rá n y a k o rc so p o rto n k é n t n ő tt. E b b ő l azt a k ö v e tk e z te té s t v o n ja le, hogy ah o g y an csö k k en t a term ék en y ség a születésszab ály o zás elterjed ése k ö v e tk e z té b e n , ú g y g y en g ü lt a cö lib átu s n ép esség n ö v ek ed ést fékező szerepe. M eg állap ít ja , hogy a házas nők a rá n y sz á m á n a k növeked éséb en k é t tén y ező já ts z o tt k ö zre: 1. a h áz asság k ö té si életk o r csökkenése, 2. a n ő tle n ek a rá n y á n a k csökkenése. D E B I E , P.: L e niveau de vie des ménages beiges en 1961 en fonction du nombre d ’enfanls ä charge. (A b elg a h á z ta rtá s o k éle tsz ín v o n a la az e lta r to tt g y er m ekek sz ám á n ak fü ggvényében 1961-ben.) 57 —100. p. A belga S ta tisz tik a i H iv a ta l 1961. évi családi k ö ltség v e tési v iz sg á la ta a la p já n elem zi a család o k é le tsz ín v o n a lá t és k ia d á sa in a k m eg o szlását a g y erm ek ek sz á m á n a k fü g g v én y éb en . M eg állap ítja, hogy a g y erm ek ek sz ám á n ak n ö v ek ed é sével p á rh u z a m o sa n süllyed a családok életszín v o n ala, b á r a családi p ó tlé k o k rendszere bizonyos fokig ja v ítja a tö b b g yerm ek es családok h ely ze tét. Az egyes k ia d ási té te le k közül elsősorban a la k ásk ö ltség ek n él je le n tk e z ik tö b b le tk ia d á s, v isz o n t az élelm iszer- és ru h á z a ti k ia d á so k n á l k iseb b a különbség. C L I Q U E T , R.: Sociale mobiliteit en antropologische structuur w ijziging van de bevolking. (A tá rsa d a lm i m o b ilitás és a népesség an tro p o ló g iai s tr u k tú r á já n ak m ódosulásai.) 1 0 1 —210. p. Szerző m e g á lla p ítja , hogy a legtöbb an tro p o ló g iai jellem ző és a tá rsa d a lm i m o b ilitá s k ö zö tt összefüggés m u ta tk o z ik . F eltételezi, h o g y a tá rsa d a lm i réteg ek k ö zö tti an tro p o ló g iai k ü lönbségek n a g y részét a k ö rn y e z e t okozza, de felteh ető , hogy g en e tik a i té n y ez ő k is szerep et já ts z a n a k . A m o b ilitás h a tá s á ra v iszonylag nag yobb m é rté k b e n g en e tik a ia k k á v á ln a k ezek a k ü lö n b ség ek és eg y re kevésbé le h et ő k et a k ö rn y ez et ja v ítá s á v a l kiküszöbölni. E z é rt a differenciális te rm é ken y ség jelentősége an tro p o ló g iai szem p o n tb ó l n a g y o b b á v álik. D O O G H E , G.: Gedifferencieerd sterflebeeld: Toepassin g V. Yule-methode. (A differenciális h ala n d ó sá g : U. Y ule m ódszerén ek alk alm az ása .) 211 —232. p. A népesség k o r s tr u k tú rá ja befolyásolja a n y ers h alálo zási ará n y szá m o t. H a tá s á t a sta n d a rd iz á lá s m ódszerével sz o k ták k ik üszöbölni. Szerző i t t egy m á sik m ó d sz ert h a s z n á lt: a korspecifikus h alan d ó sá g i a rá n y sz á m o k á tla g á t szá m ítja ki B elgium m egyéi szám ára. E b b ő l v on le k ö v e tk e z te té se k e t a h alan d ó ság regionális k ü lö n b sé g éb e v o n atk o zó a n . E zek kö zü l a leglényegesebb, h o g y a flam a n d te rü le te k e n a h alan d ó sá g kedv ező b b , m in t a v allo n te rü le te k e n . A . R.
DEMOGRAPHY Az A m erikai Népességi T ársasá g fo ly ó irata 1965. V ol. 2 1-18 6. р .1
M A J E E D K H A N , A . - C H O L D I N , H arvey M .: N e w F a m ily Planners in R ura l E ast P akistan. (U j „ c sa lá d te rv e z ő k ” K e le t-P a k isz tá n falv aib an .) 1 - 7 . p. A k e le t-p a k isz tá n i term ék en y ség és csalá d terv e zés ism eretlen fényeiről h árom v iz sg álat is igyekszik k é p e t adni. A kö zö lt ere d m én y e k a com illai F a lu F ejlesztési A k ad é m ia öt fa lu ra k ite rje d ő k u ta tá s a ib ó l (Com illa P ilo t P ro je c t 1 A Demography 2. szám ának terjedelm e 639 oldal, ism ertetését a Demográfia 4. szám ában fo ly tatju k .
I R OD A LОM
427
in F am ily P lan n in g ) szárm az n ak . A ta n u lm á n y a z t v ázo lja, hogy m egfelelő fel v ilág o sítás és olcsó fo gam zásgátló eszközök (condom és hab zó ta b le ttá k , tu c a tja 0,025 és 0,038 d o llá rn ak m egfelelő összegért) ren d elk ezésre b o c s á tá sa u tá n a falusi népesség m ely réteg ei p ró b á ltá k ki vagy fo g a d tá k el a szü letésszab ály o zás m ó dszereit. (Az a lk a lm a z o tt fo g am zásg átló k m e lle tt eg y é k b én t 5597,5 h a s z n á la ti h ó n ap a la tt a terh esség i a rá n y 100 évre sz ám ítv a 10,3 v o lt.) A v iz sg álat ered m én y ei a r r a m u ta tn a k , hogy a szü letésszabály o zás bevezetésére elsősorban az isk o láz o tt, gazdaságilag jo b b h ely ze tb en levő, tö b b g y erm ek es a n y á k készek, m íg a legszegényebb és legkevésbé isk o lá z o tt réte g ek csak ezek u tá n veszik á t a m ódszereket. L egkevésbé a különösen te h e tő se k élnek a szü letésszab ály o zás lehetőségével. P O W E L L , Barbara A. - P R I T Z K E R , Leon: Effects of Variation in Field Personnel on Census Results. (Az összeíró szem élyzet v á lto z á sá n a k h a tá sa i a n ép szám lálási ered m én y ek re.) 8 —32. p. A ta n u lm á n y részben m ó d sz erta n i jelleg ű : a v álaszo lási v a ria b ilitá s ra vo n atk o zó te rm in o ló g iá t és fo g alm ak at tá rg y a lja , részben az E g y e sü lt Á llam ok 1960. évi n ép szá m lálásá v al k ap c so lato s vizsg álato k g y a k o rla ti elem zését ad ja az 1960. évi R VS v izsg álat (R esponse V ariance S tu d y ) a la p já n , ered m én y e ik et az 1950. évi n ép szám lálás EVS a n y a g á v a l (E n u m e ra to r V arian ce S tu d y ) h a s o n lítv a össze. A ta n u lm á n y t fü g g elé k k én t m a te m a tik a i a lá tá m a sz tá s, az 1960-as népszám lálás és az R VS v iz sg álato k rö v id ism ertetése egészíti ki. R E Q U E N A B ., M ariano: Social and Economic Correlates of Induced Abortion in Santiago, Chile. (A m űvi v etélé s tá rsa d a lm i és gazd aság i v o n atk o zá sai a chilei S an tia g o b an .) 3 3 —49. p. Chilében m in d e n h arm a d ik -n eg y e d ik terhesség végződik m ű v i m eg szak í tással. A ta n u lm á n y a chilei fő v áro sb an 1962 ó ta m e g in d u lt k u ta tá s o k egy p ró b a felvétele a la p já n az a b o rtu sz o k és a különböző társa d alm i-g az d asá g i tén y ező k összefüggéseit tá rg y a lja . A v iz sg álat 580 nő 2617 terh esség ét figyelte m eg a nő k o ra, családi á lla p o ta , iskolai végzettsége, gazdaság i a k tiv itá s a , a p a r tn e r k o r kü lönbsége, foglalkozása, a h ázasság ta rta m a , a nő v allásossága, m egelőző te r hességeinek szám a, családi jö v e d elm ü k stb . szerin t. A terh esség ek 11,3 % -a v ég ző d ö n s p o n tán, 23,2% -a m ű v i ab o rtu ssza l, s ez u tó b b ia k b ek ö v etk ezésén ek g y ak o risá g át egyes té n y ez ő k tő l (családi állap o t, isk o lázo ttság , a nem i k ap cso la to k g y ak o riság a) füg g etlen n ek ta lá ltá k , m á so k k al v iszo n t összefüggést álla p íto tta k m eg (foglalkozás, vallásosság, k o ráb b i lak ó h ely , társa d alm i-g az d asá g i h ely zet stb). G R A B I L L , Wilson H . —CHO, Lee J a y : Methodology for the Measurement of Current Fertility from Population Data on Y oung Children. (A fo ly am ato s te rm ék en y ség m érésének m ó d sz e rta n a a kisg y erm ek ek re v o n atk o zó n é pességi a d a to k alap já n .) 50 —73. p. Sok ország b an m a m ég nem állan a k rendelkezésre v a g y m e g b íz h a ta tla n o k a n épm ozgalm i s ta tis z tik a i a d a to k , de v a n n a k n ép szám láláso k , am ely ek a la p já n b ecsülni le h e t a n ő k életk o r sz erin ti te rm ék en y ség ét. Szerzők k é t ilyen m ódszer lehetőségeit v iz sg álják ; a te rm ék en y ség becslését, egyfelől a népesség n em és k o r sz erin t rész letez ett a d a ta i, m ásfelől a n ők s a já t ö t éven aluli gyerm ek ein ek szám a segítségével. A m ódszerek k e re té b e n ism e rte tik a S p ra g u e-fo rm u la fel h a sz n á lá sá t és a B ogue-P alm ore-féle m ó d szert is. R O B E R T S , B eryl J . Y A U K E Y , D av id - G R I F F I T H S , W illiam C L A R K , Elizaberth IV. - S H A F I U L L A H , A. P . M . - H U Q , Raiunnessa: F a m ily P la n n in g Survey in Dacca, East Pakistan. (C salád terv ezési vizsgá la t a k e le t-p a k isz tá n i D accáb an .) 74 —96. p. A daccai családfejlődési ta n u lm á n y (The D acca F a m ily G row th S tu d y ) p ro g ra m já n a k k e re té b e n 1963 első n eg yedévében egy 547 v áro si h áz asság ra k i terjed ő csalá d terv e zési v iz sg á la to t f o ly ta tta k le. A v iz sg álat egyik jellem zője az v o lt, hogy m ind a férjet, m in d a feleséget k ik é rd e zté k , am i érdekes összeha so n lítá so k ra a d ott alk a lm a t. A cikk szám ot ad a v izsg álat előkészítéséről, a vizs-
428
I К O D A L О .U
gá lt h ázasság o k jellem zőiről, term ékenységérő l, a szü letésszab ály o zás m ó d ja i n ak ism eretéről és h a sz n á la tá ró l, a to v á b b i gy erm ek ek k ív á n ásá ró l és a k ív á n t g y erm ekszám ról, v a la m in t a család terv ezéssel k ap c so lato s jö v ő b e n i állásp o n tró l. R u ra l Fertility in Chile: Results of a Pretest. L a Fecundidad R ural en L atinoamerica: Una Encuesta Experim ental Para M edir Actitudes, Conocimienlo у Comporlamiento. (A falu si te rm ék en y ség Chilében, egy előzetes v iz sg álat eredm ényei.) U. N. C E L A D E - U N IV E R S ID A D D E C H IL E . 9 7 - 1 1 4 . p. A v iz sg álat a chilei S an tiag o m e lle tt fekvő Colina v á ro s t k ö rü lv ev ő m ező gazdasági te rü le t népességéből v e tt m in tá t, am ely 71 nő a d a ta it fo glalja m a g á im. A nő k n ek a te rm ék en y ség sz ab á ly o zá sára v o n atk o zó ism eretei elég k o rlá to z o tta k v o lta k , de je le n té k e n y részük é rt el m á r bizonyos ere d m é n y e k e t a szü le té ssza b ály o zá s te rü le té n , a kevéssé h a té k o n y m ódszerek h a s z n á la tá v a l is. Más h a té k o n y m ódszerek h íjá n a n ők az a b o rtu s z t is szívesen v en n é k igénybe, h a m e g en g e d ett lenne. A v izsgálat viszonylag k ö n n y en v é g re h a jth a tó v o lt, s szer zők ezért is a já n ljá k , hogy egész L a tin -A m e rik á b a n h a jts a n a k vég re hasonló felv é telek e t. S P I E G E L M A N , Mortimer: M ortality Trends for Causes of Death in Countries of Low Mortality. (H alálo k o k h alan d ó sá g i tre n d je i alacso n y h alandósági! o rszágokban.) 115 —12.5. p. A cikk az összhalandóság a lak u lá sán belül a ca rd io v asc u la ris b etegségek, a ro sszin d u latú d a g a n a to k , a d ia b ete s m ellitu s, a g ü m ő k o r, az in flu en za és a tü d ő g y u llad á s, a m ájcirrh o sis, az öngyilkosságok, a közlekedési és egyéb b alese tek h a la n d ó sá g á n a k tre n d je it v iz sg álja a n y u g a t-e u ró p a i és az ang o lu l beszélő országokban, az 1950 —1953, 1954 —1957 és 1958 —1961 időszakok a d a ta i a la p já n . S C H N O R E , Leo F.: Social Class Segregation among Nonwhites in Metropolitan Centres. (T á rsad a lm i osztály -elk ü lö n ü lés a nem feh érek k ö z ö tt a n a g y v á ro si k ö z p o n to k b an .) 126 —133. p. Szerző sa já to s m ódon m u ta tja ki, az E g y e sü lt Á llam o k n ag y v á ro sa ib a n lakó nem fehér lakosság osztály -elk ü lö n ü lését. A zt v iz sg álta, hogy a n a g y v á ro sok üzleti k ö z p o n tjá tó l különböző tá v o lsá g ra lakó n em feh érek k ö z ö tt m en n y i a 7000 v ag y an n á l tö b b dolláros családi jöv ed elem m el rendelkező, főiskolai v ég z ettség ű és szellemi foglalkozású, s ezen ism érv ek sz erin t jellem ző k ü lö n b ség ek et ta lált. T A R V E R , Jam es D. — G U R L E Y , W illiam R.: A Stochastic A n a ly sis of Geogra phic M obility and Population Projections of the Census D ivisions in the U nit ed States. (A föld rajzi m ozgékonyság sz to h a sz tik u s elem zése, és a n ép szám lálási k ö rze tek népességének előrebecslése az E g y e sü lt Á llam o k b an .) 134 — 139. p. Szerzők a M ark o v -fo ly am a to k felh a szn á lá sáv a l elem zik az E g y e sü lt Á lla m ok belső v án d o rm o z g alm át, s a v án d o rlá si való szín ű ség ek fig y elem b ev ételév el m a trix -te c h n ik á v a l sz á m ítjá k előre a 9 népszám lálási k ö rz e t népességét. E L - B A D R Y , M . A .: Trends in the Components of Population Growth in the Arab Countries of the M iddle East: A Survey of Present Information. (A n é pességfejlődés összetevőinek irá n y z a ta i a k ö zép -k eleti a ra b o rszá g o k b an : a jelenlegi inform ációk á tte k in té se .) 140 — 186. p. A ta n u lm á n y n em csak az a ra b o rszá g o k ra v o n atk o zó d em o g ráfiai fo rráso k a t veszi szám ba, h an e m k im e rítő en ism e rte ti az o rszágok n épesedési h e ly z e té t is. A legrészletesebb is m e rte té st szerző az E g y esü lt A rab K ö ztá rsasá g ró l ad ja. V ázo lja a népesség m egoszlását, ism e rte ti a nép szám lálási és n ép m o zg alm i a d a t fo rrá so k a t. A leg részletesebben a te rm ék en y ség kérd éseiv el foglalkozik, de b e h a tó a n tá rg y a lja az egyiptom i h a la n d ó sá g o t, a v á n d o rm o z g a lm a k a t, a népesség növekedés és a gazd aság i fejlődés összefüggéseit is. H asonló m ódon ism e rte ti a to v á b b ia k b a n a rendelkezésre álló in fo rm áció k tó l függő részletességgel J o r d á nia, Szíria, L ib an o n , Ira k és K u w a it népesedési v iszo n y ait. A . Gy.
I R ОD A L ОM
429
KÖNYVEK
Dr. A C S Á D I G Y Ö R G Y — Dr. K L I N G E R A N D R Á S : M agyarország népesedése a két világháború között. S z e rk e sz te tte : Dr. S Z A B A D Y E G O N , K ö zg az dasági és Jogi K ö n y v k ia d ó , Bp. 1965. 329 p. A m u n k a bev ezető je szerint a k ia d v á n y „első so rb an a d a tg y ű jte m é n y , am ely p ó to ln i k ív á n ja a régi ad a tk ö z lése k h iá n y a it” . Ez a célk itű zés ö n m a g á b a n is fo n to s f e la d a to t jelez. A ki azo n b an a m e g jelen t k ö n y v e t ta n u lm á n y o zz a, a r r a a k ö v e tk e z te té sre ju t, hogy a szerkesztő és a szerzők m e g h a tá ro z á sa tú l z o tta n szerén y ; a m ű ered m én y ei jó v a l m e g h a la d já k a m eg jelö lt k e re te k e t. S zer zők nem csak a d a ts z e rű en írjá k le a népesedés fo ly a m a tá t, h an e m so k ré tű e n elem zik is a fe ltá rt a d a to k a t, sőt igen sok eddig nem ism ert összefüggésre is r á m u ta tn a k . A m u n k a az e m líte tt „B ev e ze téssel” indul, am ely fő k én t a v á lla lt fe la d a to t fo g lalja össze. E z t k ö v ető en „A népesedés a két v ilá g h áb o rú k ö z ö tt” c. részb en ta lá lju k a feldolgozott k o rsza k ra v o n atk o zó főbb dem o g ráfiai m e g á lla p ítá so k a t: a tá b lá z a to k átfogó elem zését és az azokból le v o n h ató k ö v e tk e z te té se k e t, v a la m in t a m u ta tk o z ó p ro b lém ák felvázo lását. A „N ép m o zg alm i s ta tisz tik a i fo g al m ak és m ó d szerek ” cím ű feje ze tb en szerzők a z o k a t a te ch n ik a i és m ó d sz erta n i k é rd é se k e t fe jte g e tik , am ely ek a tá b lá z a to k ö sszeállításán ál felm erü ltek , és a m ely ek ism erete az eredm ényes felhasználáshoz m ú lh a ta tla n u l szükséges. E n n ek k ere téb e n b e m u ta tjá k az egyes tá b lá k m élyeb b an alízisén él a lk a lm a z o tt sz e m p o n to k a t is. U g y a n itt közlik a té m a k ö r m egism eréséhez felh a szn á lh a tó le g fo n to sab b iro d alm at. A k ia d v á n y tú ln y o m ó ré sz é t: — a k o n k ré t népesed ési a d a to k a t — a tá b lá z a to k a d já k (77 —329. old.). E ze k n ek á tte k in té s e a k ö v etk ez ő : 1. N épesség, népm ozgalom . (19 tá b la .) I t t m e g ta lá lju k a népesség sz ám á n a k a la k u lá sá t a legfontosabb dem ográfiai szem p o n to k sz erin t c so p o rto sítv a . 2. H áz assá g k ö té s, v álás. (27 tá b la .) Á tte k in té s t k a p u n k a h ázasság o k m ér legére, a h ázasság k ö tések a la k u lá sá ra , a h á z a s tá rsa k k o ra, családi állap o ta, tá r sad alm i réte g e szerint. M egism erjük a v áláso k a la k u lá sá t is, m eg in t különböző szem p o n to k sz erin t c so p o rto sítv a . 3. S zületés, te rm ékenység. (27 tá b la .) T a rta lm a z z á k a szü letések a la k u lá s á t külö nböző szem pon tok szerin t. E zen belül az élveszületések v iz sg á la tá t, a tö b b es születések h ely ze tét, az élveszületések te rü le ti a la k u lá sá t stb . 4. H alálozás. (11 tá b la .) H o zz áférh ető v é teszik a h alálo záso k sz ám á n ak alak ulását, különböző sz em p o n to k sz erin t, b eleé rtv e tö b b e k k ö z ö tt a tá rsa d alm i ré te g és a keresőképesség sz erin ti c so p o rto sítá st, to v á b b á a h alan d ó sá g a la k u lá s á t te rü le ti egységek sz erin t 1000 la k o sra szám ítv a. 5. H alálo k o k . (7 tá b la .) Á tte k in té s t a d n a k a h alálo záso k o kaira. Az a d a to k a t nem zetk ö zi cso p o rto sítá sb an is m e g a d já k és á tsz á m ítjá k 10 000 lak o sra. K ü lö n ta rta lm a z z á k tö b b e k k ö zö tt a g ü m ő k ó rb an m e g h a lta k sz ám á n ak a la k u lá s á t tá rsa d a lm i réte g ek szerint. 6. C secsem őhalálozás. (13 tá b la.) Ö sszefoglalják a csecsem őhalandóság a la k u lá sá t, a születések és csecsem őhalálozások m érleg ét. T ö b b ek k ö zö tt m u ta t já k a csecsem őhalálozások a la k u lá sá n a k te rü le ti b o n tá s á t 1000 é lv esz ü letettre á ts z á m ítv a és k o rcso p o rto k szerint. 7. V ándorlás, szap o ro d ás. (12 tá b la .) K im u ta tjá k a term észetes szap o ro dás a d a ta it, to v á b b á a ki-, illetve v isszav á n d o rló k sz á m á t is különböző b o n tá s b an . Így tö b b e k k ö z ö tt a k iv á n d o ro lta k nem és család sz erin ti m egoszlását, to v á b b á az a n y any elv szerin ti és a k iv á n d o rlá s irá n y a sz erin ti m eg k ü lö n b ö zte té s t stb. A k ö te tn e k az ö ssz e á llíto tt fo rrá sa n y a g sz em p o n tjáb ó l ig en n ag y a je le n tősége. A k k o r is kom oly elism erés illetné a szerző k et, h a ö n m ag áb an csak ezt a fe la d a to t o ld o ttá k v o ln a meg. A S ta tisz tik a i K özlem én y ek népm ozgalm i k ö te té n e k so ro za ta u g y an is 1932-ben a b b a m a ra d t és a részleteseb b népm ozgalm i a d a to k átfogó közlése 1955-ig szü n ete lt. A k ia d v á n y en n ek fo ly tán n em csak a m a g y a r dem ográfia, de ezen túlm enően a m a g y a r tá rsa d a lo m tu d o m á n y o k , fő k éppen a m a g y a r tö rté n e ttu d o m á n y sz em p o n tjáb ó l is hasznos fu n k ció t tö lt b e : az eddig csak tö red é k eib e n és fő k én t nem egységesen p u b lik á lt a d a to k a t a
430
IRODALOM
k ö te t tu d o m á n y o sa n összefoglalva h o z ta n y ilv án o sság ra. Jo g o sa n ír ta a k ö te t értékelésével k a p c so la tb a n az egyik sz ak k ritik u s, hogy ez a k ö n y v „ h é z a g p ó tló ” jellegű. A k ö te t é rté k é t — h a s z n á lh a tó s á g á t — külö n ö sen em eli, hogy a szerzők az ered eti g y ű jte m é n y e k n é l h a sz n á lt c s o p o rto sítá so k a t a lehetőség k ere tein belül tö re k e d te k ko rszerű en á tc so p o rto síta n i és az így v á lla lt fe la d a to t sik ere sen m eg is o ld o ttá k . T öbbek k ö z ö tt a m ai tá rsa d a lo m tu d o m á n y i elem zés szem p o n tja in a k megfelelő foglalk o zási-cso p o rto k at a lk a lm a z ta k és azt is leh ető v é te tté k , hogy a régebbi a d a to k az időközi te rü le ti ig a zg a tási v álto záso k ellen é re. a m ai beosztás sz erin t adódó a d a to k k a l is ö ssz eh a so n líth ató k legyenek. A k ia d v á n y to v á b b i érdem e, hogy az elem zéshez szükséges összehasonlí tá so k n á l szerzők nem csak hazai a d a to k k a l dolgoznak, h an e m n em zetk ö zi öszszeh aso n lítást n y ú jta n a k . Á lta lá b a n m eg kell á lla p íta n i, hogy a k ö n y v leh ető ség et n y ú jt a m á r m eg k e z d e tt - és legfontosabb sz em p o n tjaib a n m á r ki is d o lg o zo tt — elem zések to v á b b fo ly ta tá sá h o z . A rendelkezésem re álló k o rlá to z o tt h ely n em engedi m eg, h o g y az a n y a g o t részletesebben ism ertessem , csu p án a n n y it em lítek m eg, hogy a k ö te tb ő l az is k itű n ik , hogy n ép sza p o ro d á su n k csökkenő ü tem e n em ú ja b b a n — elszig etelten — k e le tk e z e tt fo ly am at, h an e m fo ly ta tá sa an n a k a rég eb b i te n d en c ián a k , am ely m á r a k ap italizm u s k o rsza k áb a n m eg in d u lt. U g y an e zt a té te lt ig a zo lják az a d a tok a női term ék en y ség i és a h ázasság k ö tési k o ro k elto ló d ásáv al k a p c so la tb a n is: a korai és rö v id ideig ta r tó gyerm ekszülési p erió d u s nem a m á so d ik v ilá g h á b o rú t követő korszak különleges jellem zője. Szerzők eredm ényesen tö re k e d te k a tá rg y a lt k o rsz a k o t á lta lá n o s és speciá lis dem ográfiai jelenségekhez is kap cso lv a olyan p e rió d u so k ra b o n ta n i, am elyek feltétle n ü l k a p c so la tb a h o z h a tó k a gazd aság i-p o litik ai tö rté n é se k k e l, — ö n m a g u k b an is m u ta tjá k te h á t, hogy a népességi jelenségek és a tö b b i tá rsa d a lm i gazdasági tö rté n é s k ö z ö tt tö rv én y sz erű k ap c so la to k és k ö lc sö n h atáso k álln ak fenn. 1. Szerzők m e g állap ítása sz erin t a népesedésnek az 1920 — 1945 k ö zö tti k o rsza k a a népesedési tre n d e k e g y ü tte s figy elem b ev étele a la p já n legalább h á rom jellegzetesen elk ü lö n íth e tő id ő szak ra o sz th a tó : a) a h á b o rú t közvetlenül k övető időszak (1919 — 1923/24); b) a reprodukciós irá n y z a t in g a d o zá sán a k és k o rs z a k v á lto z á sá n a k idő szak a (1 9 2 4 -1 9 3 5 ); c) a reprodukció ú ja b b h áb o rú s k rízisb e fu tó sta b iliz á ló d á sá n a k id ő szak a (1 9 3 6 -1 9 4 5 ) ; 2. A k ésőbbiekben k ülön v izsg álják a sz ü letések a la k u lá sá n a k a d a ta it és enn ek alap já n e v o n a tk o z á sb a n (a te rm é k e n y sé g e t illetően) négy id ő szak o t k ü lö n b ö z tetn ek m eg: a) az első v ilá g h áb o rú u tá n i négy év (1919 —1923), am ik o r je le n tő s szüle tési tö b b le t áll elő; b) az ezt k ö v ető n é h á n y év (1924 —1930), am ik o r a születések szám a lé p csőzetesen csö k k en t, m a jd bizonyos m érték ig s ta g n á lt; c) az ú ja b b igen erősen csökkenő te n d e n c iá t tü k rö z ő évek (1 9 3 1 —1936), am elyek n y ilv á n a v ilággazdasági válság h a tá s á t is m u ta tjá k ; és végül d) az ú ja b b sta b ilizáló d ás id őszaka (1937 —1944), am ik o r a születési m oz galom m egint sta g n ál, ső t a h áb o rú s k o n ju n k tú r a h a tá s á ra k ism é rté k b e n n ö v ek szik. N yilván m ég to v á b b i v iz sg á la tok szükségesek ah h o z, h o g y e k ülönböző perió d u so k h a tá r a it véglegesen m eg állap íth assu k , h o g y az egyes k o rszak o k legfontosabb jellem ző it fé lre é rth e te tle n ü l kiem eljü k . A zt azo n b an sem m ik ép p en sem le h e t e lv ita tn i, hogy szerzők e té re n helyes ir á n y t m u ta tta k . E z ú to n is ig azo lták , h o g y a dem ográfusok elő tt m ily en lehetőségek v a n n a k n em csak a tö b b i tá rsa d a lo m tu d o m á n y m egsegítésében, h an e m a m ai n ép esség p o litik ai el v ek kidolg o zásáb an is. A m u n k a ebből a szem p o n tb ó l is figyelem re m éltó. A m i a k ritik a i m egjegyzéseket illeti: az első in k á b b k ív á n ság : szükséges n ek ta rta n á m az a n y a g feldolgozásának fo ly ta tá sá t. Szívesen lá tn á m a n em ze t közi összehasonlítás to v á b b i b ő v íté sé t is.
I R O D A L ОM
431
A m u n k a foglalkozik a m áso d ik v ilá g h áb o rú em berv eszteség én ek k érd ésé vel (38. p.). A zt á lla p ítja meg, hogy 1944-ben az a n y a k ö n y v e z e tt polgári h a lá lozások szám a m e g h ala d ja a 165 000-et. Igaz: késő b b v issz a u ta l arra, hogy az 1945-ben a n y a k ö n y v e z e tt h alálozások szám a zöm ében m ég az 1944. é v e t te r heli, i t t azo n b an nem ad to v á b b i részletezést. A m áso d ik v ilá g h áb o rú teljes em b erv eszteség ét a m u n k a a jelenlegi o rsz á g te rü le t n épességére v o n a tk o z ó a n 420 000-re becsüli olyan b o n tá sb a n , hogy ebből 135 000 a k a to n a h a lo tt és 285 000 a polgári szem ély, am ely u tó b b ia k közül 240 000 j u t a d e p o rtá lá so k ra és 45 000 a h arc o k ra , bom b ázáso k ra. N ézetem szerin t ezzel összefüggésben in d o k o lt lenne to v á b b i k u ta tá s o k a t végezni. T isz tá b a n v ag y o k azzal, hogy ez re n d k ív ü l nehéz és b o n y o lu lt fe la d a t, de a k ö n y v ism ertetése k a p c sá n mégis m eg k e lle tt te n n e m ezt a m egjegyzést. R e n d k ív ü l érdekes a v án d o rlá si a d a to k ö sszeh aso n lítása és elem zése is. E zzel k a p c so la tb a n v an azonban egy észrevételem . A k ö n y v 54. o ld alán a z t á lla p ítja m eg, hogy a te n g e re n tú li k iv á n d o rlá s c s ú c s p o n tjá t 1929-ben érte el, és 1930 u tá n szinte elh a n y a g o lh a t ó v á le tt. E zzel k a p c so la tb a n in d o k o lt lenne a z t is m egvizsgálni, hogy v ajo n ez a csökkenés nem az ez irá n y ú k o rláto zó re n delkezések h a tá s á ra k ö v e tk e z e tt-e be? Jo g ászi érzékenységem et sé rti k é t — a lé n y eg et n ézv e v a ló já b a n je le n té k te len — sa jtó h ib a : a) Az 59. oldalon szerzők a h áz asság k ö téssel k a p c so la tb a n a 20 000/1906. I. M. szám ú u ta s ítá s ra h iv a tk o z n a k . E z a jo g fo rrá s v a ló já b a n ren d elet. A sza b á ly t azo n b an nem ez a jo g fo rrás á lla p íto tta m eg, h an e m a h ázasság i jogról szóló: 1894: X X X I. t c. 39. §-a. b) A 60. oldalon szerzők a k iv á n d o rlá s defin íció jáv al összefüggésben az „1900:11. tc ." -re u ta ln a k . A szóban forgó jo g sz ab á ly hely esen az 1 9 0 9 :I I . t c. E m egjegyzések a m ű érték éh ez k é p e st je le n té k te le n e k , s n em é rin tik a m u n k a egészének m egítélését. A k ö n y v nem csak hasznos m u n k a , h an em je len tő s m é rték b en g a z d a g ítja a hazai dem ográfiai iro d alm at. Je le n tő sé g é t fokozza, h o g y — tu d á so m sz erin t — a n em zetk ö zi szocialista iro d alo m b an is alig tö r té n t m eg ennek a k o rsz a k n a k ilyen jellegű részletes feldolgozása. Dr. Beér János World Population: Challenge to Development. (A v ilág népessége: felszólítás a fe j lesztésre.) U n ite d N atio n s. E /C O N F . 41/1. U. N. P u b licatio n . Sales N o.: 66. X I I I . 4. N ew Y ork, 1966. 48 p. Az a n y a g o t az E g y esü lt N em zetek felkérésére Т. E. S m ith á llíto tta össze, s a N épességi O sztály v iz sg álta felül. A k ia d v á n y k ilenc fejezetb en tö m ö re n fo g lalja össze az 1965. évi belgrádi N épesedési V ilágk o n feren cia főbb ere d m én y e it és ta p a s z ta la ta it. Az első fejezet a konferencia k é rd é sk ö ré t m e g h atá ro z ó jelenségre, a világ n ép esedésének m ú ltjá ra , jelen ére és jövő fejlődésére v o n atk o zó a n y a g o k a t te k in ti á t, b eleé rtv e a n épesség-előreszám ítások k é rd é sk ö ré t. A V ilágkonferencia v e z é rm o tív u m a ugy an is k im o n d a tla n u l is a d em o g ráfia jelenlegi fő k érd é se: a népességfejlődés és a g azdasági fejlődés k a p c so la ta v o lt. E n n e k m egfelelően a k ö v etk ező h áro m fejezet a k ö zv e tle n ü l az e té m a k ö rh ö z ta rto z ó a n y a g o k ered m é n y e it sum m ázza. Így az élelm iszer-ellátás és a te rm ész eti erőforrások p ro b lé m á já t, a tá rsa d a lm i és gazdasági fejlődés dem o g ráfiai sz em p o n tjait, s végül a d em ográfia te rü le ti v o n a tk o z á sú k érd éseit. A társa d alm i-g az d asá g i fejlődés dem ográfiai asp e k tu sa i közül az összeállítás a z o k a t tá rg y a lja , am ely ek az o k ta tá ssa l és képzéssel, a m u n k a e rő -ta rta lé k k a l, a fo g lalk o zta to ttság g al, a m e g ta k a rítá so k k a l, a b eru h á záso k k al, az ip a ro sítással és á lta lá b a n a g azdasági fejlődés sel k ap c so la to sa k . A dem ográfia te rü le ti v o n a tk o z á sa it h áro m összefüggő k é r déskör — belföldi v á n d o rlá s, váro so d ás, la k ásk é rd é s — rep rez en tá lja . A k ia d v á n y ö tö d ik és h a to d ik fejezete a népesedés k é t alap v e tő té n y ez ő je — a term ék en y ség és a h alan d ó sá g — kö ré csoporto su ló ülések p ro b le m a tik á já t v á z o lja ; k ülön elem ezve egyfelől az alacso n y és m ag as te rm ék en y ség ű o rszá g o k b an sz erze tt ta p a s z ta la to k a t, az országokon b elüli te rm ék en y ség i k ü lö n b ségeket, s a családtervezés és szü letésszab ály o zás k érd é seit, m ásfelől a f e jle tt és fejlődő országok h a la n d ó sá g á t, a m o rb id itá s t és az öregedés p ro b lém ájá t..
432
I R O D A L O M
Az a n y a g ot a nem zetk ö zi v á n d o rlá so k k a l, to v á b b á a d em ográfiai k u ta tá s és o k ta tá s fejlődésével foglalkozó m egjegyzések egészítik ki, a k o n feren cián t á r g y a lt te ch n ik a i k érd ések k el a k ia d v á n y á lta lá b a n n em foglalkozik. A konferencia h a ta lm a s a n y a g á t ilyen rö v id en és o lv asm án y o s fo rm áb an összefoglalni igen nehéz felad at. Az előadások és a v itá k a tá rg y k ö r, a szakm ai színvonal és az ideológiai szem lélet sz em p o n tjáb ó l e g y a rá n t n ag y o n h etero g én a n y a g o t ta rta lm a z ta k . Az ezer résztvevős, tíz n ap o s m egbeszélés-sorozatból leszűrhető lényeges ta p a s z ta la to k te ré n a külö n b ö ző m egfigyelők v élem én y ei n y ilv á n v a ló a n e lté rh e tn e k egym ástól. Így e. k ia d v á n n y a l szem ben is jo g g al le h e tn e em elni k ifo g áso k at, s ki le h etn e m u ta tn i szám os lényeges és fontos m eg á lla p ítá s h iá n y á t is. E zzel szem ben az o n b an in k á b b azt k ell k iem elni, h o g y a kö n yvecske a k o n feren cia a n y a g á n a k alapos ism eretéb en , tá rg y ilag o sság ra tö rek ed v e, töm ören és élvezetes fo rm á b a n tá jé k o z ta t n em csa k a k o nferencia a n y a gáról, han em á lta lá b a n a v ilág legfontosabb népesedési k érdéseivel k ap c so lato s té n y ező k rő l és nézetekről. S ez nem kevés, m e rt az egész írást a cím ben is k ife je zé sre ju tó o p tim ista szellem h a tja á t: a té m a k ö r felh ív ás a d em ográfusok, a szak em b erek , az országok sz ám á ra , nem es v e rse n y re a népesedés, az em beriség fejlődése k érdéseinek m eg o ld ásáb an . A . Gy. A Népességtudom ányi Kutató Csoport közleményei: A N ép e ssé g tu d o m á n y i K u ta tó C so p o rt k ö zlem én y ei so ro z a tb a n ed dig az a lá b b i k ö te te k je le n te k meg. 1. M agyarország m e g y é n k é n ti n épesség én ek v á rh a tó a la k u lá sa 1 9 6 0 .I . 1 - 1 9 8 0 . I. k ö z ö tt. 1963/1 2. A n y u g d íja so k h ely zete. 1963/1 3. A k o rb ev a llás m e g b íz h a tó sá g á n a k v iz sg á la ta i az 1960. évi n ép szá m lálás nál. 1964/1 4. M agyarország népességének d em o g ráfiai jellem zői ré g ió n k é n t. 1965/1 5. A v áláso k okai. 1965/2 6. A b u d a p e sti n y u g d íja so k h ely ze te és p ro b lém ái. 1965/3 7. A tá rsa d a lm i átré teg z ő d és és dem o g ráfiai h a tá sa i. I. B u d a p e ste n és a v á ro so k b a n . 1965/4 8. A népesség fo g lalk o zásán ak v á lto z á sa 1 9 6 0 — 1963 k ö z ö tt. 1965/5 9. V izsgálatok a népesség te rü le ti eloszlásán ak a la k u lá sá ró l M agy aro rszágon 1 9 0 0 - 1 9 6 0 . 1966/1 10. L ak á sd em o g rá fiai a d a to k . 1966/2 A jö v ő b e n m egjelenő k ö te te k e t a Demográfia fo ly a m a to sa n ism ereti.
I ND E X 25.191 D F. M O G R A F I A M egjelenik negyedévenként Felelős szerkesztő: dr. S zabady E gon Szerkesztőség: B udapest, K SH N épességtudom ánvi K u ta tó Csoport, V., V eres P álné u. 10. Telefon: 380— 121 K iad ó h iv atal: B u d a p est II. K eleti K áro ly u tca 18/b. T elefon: 358— 530 K iad ásért felel a S tatisztik ai K iadó V állalat igazgatója T erjeszti a M agyar P o sta. E lőfizethető a P o sta K özponti H írlap Irodánál (B udapest V. József n ádor té r 1.) és bárm ely p o sta h iv a ta ln á l. Előfizetési díj fél évre 32,— , egész évre 64,— F t Csekkszám laszám : egyéni 61 272, közületi 61 066 (vagy á tu ta lá s a MNB 8. sz. folyószám lájára) 66.2821 A thenaeum N yom da, B u d ap est. Felelős vezető: Soproni Béla igazgató
