POLITIKAI ÉS IRODALMI. -

XXI. évfolyam.

-1910.

51/1084. szám. Bieriesa^aég és Uadóhlvatsl:.

HEG JELEN MINDEN VASÁRNAP.

BUDAPEST, Előfizetési feltételek : Egész évre ... kór. 20.—• Félévre » 10.— Negyedévre ... - »' 5.—

VIII., Népszlnház-utcza 22. sz.

Telefonszám: 61—38.

P O L I T I K A I ÉS I R O D A L M I SZERKESZTI K I S S

Egyes szám ára 40 fillér.

SZEMLE.

JÓZSEF.

Hirdetések felvétele

ugyanott.

—-<Sz0 Budapest, deczember hó 18. E L Ö F I Z E T É S I FELHÍVÁS

Krónika.

A HÉT

Carnegie a békéért.

HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAMÁRA.

MEGJELENIK M I N D E N VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI DIJ: EGÉSZ ÉVRE FÉLÉVRE

20 KORONA, 10 KORONA.

— decz. 16. Hiszen igaz, hogy mindig nagyon érdekes mozi volna belelátni egy amerikai milliárdos lelkének a belső világosságába, de most szinte külön attrakczió' nak is lehetne hirdetni annak a megértetését, hogy ' miért tett Carnegie tízmilliós alapítványt éppen a világbéke, érdekében ? H o g y ez a rettenetesen józan és a pénzhez ijesztően értő ember micsoda gondolkozásbeli hiba folytán zökkenhetett meg annyira a logikájában, hogy ilyen meddő, k á r t y á n á l és lóversenynél e g y ü g y ü b b czélra tesz fel ekkora összeget ?

Semmi áron, még a Carnegie . tízmilliójának az Huszonegy esztendős munkásság után nyugodt lélekkel tekintünk a múltba s jogos bizalommal a jövőbe. A multunk : ' árán sem akarnék abba a g y a n ú b a keveredni, hogy ' a mi megszerzett presztízsünk garantálja, hogy a jövő méltó pusztára ellensmokkságból iróm a világbéke s m o k k j a i f o l y t a t á s a l e s z a m ú l t n a k és j e l e n n e k . E z a p r e s z t í z s l e g s z e n t e b b boszantására ezt. Igazán nem, mert nem ideális rajonszerzeménye A HÉT-nek s ezt a szerzeményt megőrizzük további gással, hanem matematikai bizonyossággal v a g y o k munkásságunkkal, hogy azok lehessünk a jövőben, akik volmeggyőződve arról, hogy amig k é t ember lesz a vitunk a múltban. Lapunkban ezután is fiatalos erőt, eleven harcziasságot lágon, addig mindig lesz háború is ugyancsak ezen a és igaz haladást talál az olvasó. A szépet keressük és csak a világon. Hiszen csodálatos dolog, hogy éppen a struggle szépet adjuk.! Esztétikai törvényünk, hogy minden, ami szép, . for life igazságának a legmeggyőződöttebb vallói himodern is. S modern csak az lehet, ámi szép. A modernség szik a legbiztosabban azt, hogy az embereknek egytúlzásainak ezzel a törvénynyel szabunk korlátokat s ez a törvény állja útját árinak, hogy A HÉT-ben menedékhelyet kap- máshoz való vonatkozásából valaha m a j d csak mégis jon mindaz, amit a modernség vignettája alatt piaczra vetnek. ki lehet irtani a természet egyik legsarkalatosabb • A nivót többre becsüljük, mint-a. felkapott jelszavakat s és legkérlelhetetlenebb törvényét. . H a a pap hirdeti a kétes'értékék előtt nem hódolunk/meg csak azért, hogy diva- • az Isten nevében a békességet, azt meg tudom érteni, tosnak látszhassunk. A hóbort nem lehet nivós, még ha divamert rieki' kötelessége hinni az egy akol és egy pásztor tos is. Olvasóközönségünk ízlésével nem kísérletezünk s lapunk• idejének az eljövetelében. D e hogy éppen a világ vaban csak az kap helyet ezután is, á mit a komoly kritika értékké avatott. Czikkeinket a mai magyar hírlapirodalom legkiválóbb, lóságainak a jobb megismerői nem értik meg, hogy legoriginálisább erői irják,- novelláink' mágas irodalmi színvona- • amig ' organikus élet lesz a világon, addig küzdelem lon- mutatják be a meglévő irányzatok mindegyikét. Szinházi, is lesz, mert a háború nem valamelyes szabad akaművészeti, irodalmi rovatunk szókimondása, igazságos volta melratnak az elhatározásából születő gonoszság, hanem lett mint olvasmány művészi formákat ád, két apróbb rova-éppen olyan posztulátuma a szerves létnek, mint tunk pedig: a TOLL és.TŐR és az INNEN-ONNAN egészén például a születés v a g y a meghalás. E z is mind a kettő speczialitásai A HÉT-nek. Az elvégzett s az újra vállalt munkára hivatkozva kér- nagyon kellemetlen dolog és bizonyára egyikünk- sem jük a magyar olvasó közönséget, hogy régi szeretetével ezután - a k a r n a , s e m születni, sem meghalni, ha a szabad v á is támogasson bennünket. lasztására volna bizva a dolog, de amig két sejt, sőt Tisztélt előfizetőink kényelmére mai számunkhoz posta- csak egyetlenegy oszlásra képes sejt is lesz a világon, blankettákat mellékeltünk. Kegyeskedjének áz év végén esedé- addig lesz születés és halál és háború is. kes előfizetési dijakat hovaelébb e blankettákon számunkra E z n y i l v á n érthető igazság és azért nem értem utalványozni. Budapest, 1910 deczember havában.

KISS JÓZSEF, A HÉT szerkesztője és kiadója.

meg a Carnegie alapítványának a logikáját. Mert valóban, ha valakinek, akkor annak az embernek, aki milliárdokat -volt képes a semmiből teremteni; csakugyan ismerősnek kell lenni a világ sorjával és az élet igazi igazságaival. V a g y talán más a milliárdo-

810sok igazsága, mint a koldusoké ? Sok esetben u g y le-

könyzápora. Es akkor

het, de a kétszer-kettő i g a z s á g á v a l szemben sehogyan

vén

sem lehet. Mert a kétszer-kettő a fulladásig telt zseb-

alapi t v á n y á n a k .

m e g is volna

ben is csak négy m a r a d , de az üres zsebben is csak négy —

volt, v a g y

Az

a

volna.

gondolatmenet

békealapitványára

Csakhogy egyet —

tehát,

rávezette,

amely

Carnegiet

tökéletesen

a

érthetetlen

vagy

v a l a h o g y a n a lelkifurdalás ré-

a magyarázata amint

csattanik

a

béke-

mozgó

filmje

n e m n a g y o n valószínű, h o g y akinek

hetven

hány

—

a "Carnegie

esztendeig n e m • v o l t lelkiismerete,

annak

éppen h e t v e n esztendős korára nőjjön k i ez a feles-

előttem. H a én t u d o m azt, h o g y tizmillió dollár nem

leges

elég n e m a k a m a t a i v a l , h a n e m az egész összességében

leányzó,

sem arra, h o g y vele ki lehessen fizetni m a m á r a v i l á g

i n k á b b talán csak része az emberi szervezetnek, a m e l y

évi dreadnought-sziikségletét, a k k o r

Carnegie,

á

vas-

bölcseségfoga. amelyik

hetven

esztendeig

hoz

lom

ellenvetést,

közelebbi

vonatkozásban

álló

ember

n á l u n k csak t ö b b adót nyögőknél, eshetik bele

abba

is

a

hal meg,

lelkiismeret

hanem

nem

csak

alszik,

elcsökevényesedik és mozdulásra képtelenné v á l i k , h a

k i r á l y , v a g y aczélkirály, v a g y szóval a dreadnoughtokbizonyára

Elvégre

nem

az

hogy

használaton

az súlyosan

hogy

kivül

hiszen

helyezik. ' H a l -

Nobel

is . . .

Csak-

m á s dolog. Nobel egész életéli

át

a tévedésbe, h o g y tízmillióval nemcsak a dreadnough-

szárazon — v a g y i s m u n k a k é p e s e n — t a r t h a t t a a lelki-

tok építését, a t o v á b b i fegyverkezést, lehet megakasz-

ismeretét,

tani, h a n e m

is?

és a belőle v a l ó v a g y o n á é r t és egészen ártatlanul lett

m e r t . hiszen csak

az o k o z ó j a annak, hogy a szén és nitrogén legiríóza-

a l a p j á t lehet v e t n i

a világbékének

C s a k u g y a n a kis l á j b i j a zsebéből — odanyúlt —: akarná

kifizetni és elcsillapitani Carnegie

minden faji, gazdasági, intelligencziabeli, nasztikus zódó

ellentéteknek

energiáját ?

A

lassankint

számok

családi,

mindig

milliárdot

di-

felhalmo-

összecsikart

Es

hiszen n e m v i a s k o d o t t a

bizonyosan érezni,

mindig

akik

csak

azok

tulajdonképpen

az

emberek

szoktak

ártatlanok .

E z é r t t e h á t nem valószínű, h o g y Carnegie is Szárazra tette h e t v e n esztendeig a p u s k a p o r á t ,

mégis

valóság

a

Carnegie

békealapitványa,

mondani lelkiismeretét, h o g y a z u t á n most d i j a t süsse el. Ennél valószínűen

még a legnagyobbat

v o l t neki a s ü t n i v a l ó j a . V a l ó s z í n ű b b

olyan

világaján-

d é k á v á . L e l k i f u r d a l á s t rendesen, sőt c s a k n e m egésZen

mert az amerikai lapok révén szállt v i l á g g á a hire és képes

dinamitért

tosabb emberpusztitója az ő kezéből v á l t

a t y a m e s t e r e tévedne igy és éppen a pénzzel v a l ó számításban ?

mert

mondó amerikai lap sem

kicsinyt

hazudni,

volna

h o g y : Carnegie,

tiz-

akatom

m i n t béke-

világéletében az

ő

több

alapítvá-

n y á n a k a v i z s g á l g a t á s á n á l abból indulni ki, h o g y

ki

millió és világbéke. A z é r t volna t e h á t n a g y o n érdekes

is t u l a j d o n k é p p e n a g a z d a g ember ? A definiczió kö-

és

rülbelül ez lehet : g a z d a g

valóban

elsőrendű

mozilátnivaló

most

belátni

a Carnegie lelkébe. O t t keresni meg, h o g y mik v o l t a k ennek az a l a p í t v á n y á n a k az inditó okai. A z t hogy

a

mozgófénykép

f i l m j e . itt

három

hiszem,

változatra

ember mindenki, aki

magyarázná

meg

lence

az' a l a p í t v á n y i j ó t é k o n y s á g n a k a hihetet-

pedig

a mai

j ó t é k o n y s á g n a k , par

c s a t t a n n a át.

len baklövéseit. A l a p í t v á n y t a g a z d a g emberek

Mert először is valószínű, h o g y Carnegie az alap í t v á n y a megtételekor a Nobel A l f r é d p é l d á j á n a k a szuggesztív h a t á s a a l a t t állott. Nobel v a l a h o g y a n a halálban is Polikrátesznek érezhette m a g á t . A z az irtózatos szerencse érte, hogy feltalálta a dinamitot és abból sereglettek a n y a k á r a a milliók. É r t h e t ő tehát, h o g y a s a j á t szerencséjén való. kétségbeesésében, az emberirtás legrettenetesebb eszközének a megtalálásáért m i n t e g y engesztelő áldozatul dobta bele a v a g y o n á t a leglehetetlenebb j ó t é k o n y s á g n a k a tengerébe. A z életében emberirtó kincsre b u k k a n t ember a pénzre fordult kincset a halálábán v a l a h o g y a n emberkimélésre iparkodott eltestálni. A- Nobel béked i j á n a k a lélektana egészen érthető.

nek, t e h á t olyan

D e amint Carnegie az ő p é l d á j á n indult, a k k o r tüstént v a g y érthetetlenné v á l i k , v a g y pedig — súlyos vallomást tesz. A z t ismeri be ezzel a békességre v a l ó törekvésével, h o g y ő is c s a k ú g y az emberirtás m ó d j á b a n szerezte a képtelenül n a g y v a g y o n á t , mint Nobel. V a l a h o g y a n u g y látszik ezen a tízmillión keresztül a dolog, mintha ennek a pénznek minden egyes dollárdarabja emberi k ö n y c s e p p volna. A b á n y á k ban, a g y á r a k b a n , az üzleti viaskodásban, a k o n k u r renczia megölésében v i v o t t harczok • elesettjeinek a

nem

t u d j a , h o g y mit csináljon a pénzével. E z a definiczió

emberek, akik

exceltesz-

már szinvakká

vál-

t a k a pénz iránt s ezért tűznek ki s z á z a r a n y a k a t

le-

hetetlen történeti tragédiákra, ezért alapítanak

iskola

vagy

kolos-

ispotály

torokat. pénz —

Ezért

helyett jut

templomokat,

a

legtöbb

avagy

szétosztásra

szánt

tessék csak megnézni egyszer a j ó t é k o n y nő-

egyesületek, v a g y a kerületi elülj áróságok erről szóló kimutatásait —

olyan

l a j d o n k é p p e n nincsen

helyre, ahol igazi Szükség turá.

Ez a logika, az esztelenül áramló pénznek és még mindig, de mindig, -a csömörig áramló pénznek- az undora, a visszaseprés-vágya, az ablakon v a l ó kidobálásra ösztönzése még i n k á b b m a g y a r á z h a t n á a Carnegie bőbalkezüségét. D e v é g ü l nem lehetetlen a harmadik csattanó sem. V a l a m i ilyesféle kissé szenilis, de azért n e m is olyan n a g y o n rossz tréfa : »Ti v i l á g b é k é t a k a r t o k ? S z a v a l t o k és t a n á c s k o z t o k az érdekében H á g á b a n is, P o r t s m o u t h b a n is ? N o jó. H á t itt v a n tizmillió dollár. E z m á r a k k o r a s u m m a , h o g y h á b o r ú t is lehet vele viselni. Meglássuk, h o g y ti tudtok-e vele b é k é t csinálni ?« E g y Carnegie még csak megengedhet m a g á n a k e g y ilyen kis tízmilliós viCczet. Mert ha az ember r á g o n d o l j a Lick-obszervatóriumra, a Rockefellernek

811és a Carnegienek magának tudományos czélqkra tett n a g y alapítványaira, akkor valóban ennek a békére szánt tízmilliónak még talán a legigazabb és legérthetőbb m a g y a r á z a t a az, hogy az egész .életén át embergyilkolásig komoly pénzgyűjtő munka embere az élete alkonyatán egy horrendus nagy pénzügyi tréfát akart csinálni a világgal. Paganel.

A hid. Halvány ezüstből önteném remekbe A hunyó nap vereslő fényin át, Langy éjtszakán, ha permeteg peregne, Zenélne mint halk őszi fuvolák.

Vörös rubintként égne minden oszlop, Az élő hidfőn két fehér opál S szivem, mely távol éjeken piroslott S melyen neved majd tündökölve áll. S mind, ami mély, uj szomorú szavam van, Széthullatom a lomha vizeken : Ragyogjanak az alkonyi aranyban, Mert minden új szó briliáns nekem.

S utadra vágyam nesztelen hajitnám, Ugy állanék majd a vizek felett, S te jönni fogsz az álmok karcsú hidján, Ha elsóhajtom tündöklő néved.

Turóci József.

A sédi erdő. Irta:

SZÓLLŐSI-ZSIGMOND,

bölcseségről, amely akkor ijeszti meg a gyereket, mikor bizalmat, v á g y a t és örömet kellene a lelkébe önteni. H o g y örüljön á gyerek az iskolának, mikor sirva eresztik oda ? . . E b b e n bizonyára volt bölcseség, de azért az édesapám maga sem maradt megilletetlen a készülő elszakadás napjaiban. Minduntalan m a g á v a l vitt, ahol dolga akadt a gazdaságban : amit azelőtt nem igen cselekedett. Beszélni keveset beszélt hozzám, de szerette, hogy vele legyek. I g y következett el ama bizonyos huszonkilenczedike. Aranyos, ragyogó nyári délután volt, a tiszta fehér-kék ég csak u g y kaczagott le a földre. A z apám igy szólt hozzám : — Te-még nem is láttad az erdőt, ugy-e ? H a akarod, velem jöhetsz ! U g y ugrottam fel a kis sárga bricskába, mint egy macska. Ezért az örömért odaadtam volna az óralánczomat" meg a p a r i t t y á m a t is. A magtár tetejéről, ahová nagyon szerettem felmászkálni, már látni lehetett a Tisza-gátat, amely mint egy végtelen sötét fal szegte a szemhatárt. A töltés mögül helyenkint hamvasbarna kupolák és sugár tornyok emelkedtek ki. E z már az erdő .volt. T ö b b e t azonban még nem láttam belőle, • aminthogy egyáltalában nem láttam még erdőt. Csak a gondolatomban. De igy annál többet j á r t a m rejtelmes, homályos, titokzatos élettel tele világát. Hiszen a h á n y k ö n y v e t olvastam kalandos hősökről, indiánusokról, szigetlakókról, — pedig faltam a k ö n y v e t — ezeknek a világa mind az erdő volt ezernyi érdekes, izgalmas és hősi történettel a mélyében. Ünnepi érzés borult a szivemre, mialatt a kocsi éles kelepeléssel gördült előre az uton. V i z j á r t a hely volt az egész határ a Tisza felől. Maga az ut is töltés. A h o l föl nem porzott, a háta olyan volt, mint egy térkép, telerajzolva u j j n y i széles repedések szeszélyes fekete vonalaival. A. rőzséből összekötött hidak alatt nádas á g y ú v é k o n y erek tiszta vize folydogált. T á v o l a b b is mind a két oldalon' kotuk és láposok háta csillogott ki a napfényben. A gát mentén rőzsekazlak feketéllő csomói sorakoztak. A z augusztusi ég u g y borult az egész képre, mint egy átizzott csillogó óriási üvegharang. Boldog és türelmetlen izgalomban vert a szivem. A z apám néha megszólított, de én bizony nem igen hallottam, mit mond. Tele v o l t a m egy gazdag nagy sejtés v á r a k o z á s á v a l és ez keresztülzsibongott minden idegemen.

Ezernyolczszáznyolczvan augusztus huszonkilenczedikén l á t t a m először a sédi erdőt. E z t egész biztosan tudom, mert két nappal azelőtt volt, hogy bevittek a városba diáknak. A k k o r mindössze talán egy hónapja A gát tövében megállt a kocsi. Kissé szédülő fejjel lehetett, hogy Tisza-Séden laktunk a Zádor-majorban. szálltam le. A z apám kézen fogott,-igy másztunk föl a • A t a n y a egy órányira feküdt a Tiszától. .töltés gyöngén füves, barna lejtőjén a tetejére. Mikor közeledett a nap, hogy először kell elhagyMikor azután fönt voltunk, éreztem, hogy egy nom a n y á m a t , apámat (szülei, házat azért nem mond- pillanatra eláll a szivem verése. A z egész lelkem/minden hatok, mert amióta megszülettem, az apám már a öntudatom rásimul egy végtelen, határtalan zöld áradás harmadik t a n y á n ispánkodott), valami meleg és g y á - .hátára, amelynek a hullámai viszik álmok és látomások szoló gyöngédség v e t t körül. A z a n y á m minduntalan némán elvonuló képei"között. átölelt, összecsókolt és a könyeivel öntözte a fejemet. . H a én lennék a világ legnagyobb piktora, akkor A z öreg Mári, aki hűségesen vándorolt velünk egyik se t u d n á m lefesteni azt a gyönyörűséget, ami akkor majorból' a másikba, néha reám - nézett, keservesen gyermekszemem elé tárult. Először csak egy bolyhos, elbődült és százszor is elmondta ; , puha zöld rengeteget láttam ; de azután ez a kép föl— J a j , édes Imruskám, lelkem, csak el ne tévedjen. .bomlott,'mint a villogó t ű z g o l y ó k b a szétenyésző rakéta és ezernyi nagyszerű látomásba oszlott. Csak jól vigyázzon, hogy el ne tévedjen . . . L á t t a m aranylombu fákat. A koronájuk tiszta Csucsi, a parádéskocsis, aki sok mindent tudott, aranypihe v o l t : dus, puha és szinte' lángolva csillogó. mert öt esztendőt ült a börtönben, egy lószőrből k ö t ö t t A m i n t a k ö n n y ű lombtömeg megmozdult, egy-egy óralánczczal ajándékozott meg, noha órám nem volt, csomó aranylevél levált róla és reszketve, r a g y o g v a útnak íiz öregbéres Gábor fia pedig nekem adta a p a r i t t y á j á t . indult a levegőben. A z aranylombos fákon tul törpe A z édesapámat, aki szeretett kemény ember lenni, ezüstlombu fák guggolták az erdő medrében. L á t s z o t t különösen az a n y á m meg a Mári könyei nagyon megr a j t u k , hogy nagyon öregek. Fehér fejüket u g y összeharagították.. Igen rosszul nyilatkozott az asszonyi

812h a j t o t t á k , h o g y e g y n a g y , h a m v a s felhő t á m a d t belőle, a hátán rengeteg n a g y , omlós ezüstgöröngyökkel. E z a felhő halk suhogással úszott a l a t t a m és csodálatosképpen mégis mindig e g y h e l y b e n m a r a d t . E g y á l t a l á b a n az egész erdő v a l a m i megérthetetlen, m o z d u l a t l a n m o r gást v é g z e t t . V a l a m i igen csöndes örvénylésben kering e t t , forgott. A z öreg f á k t ö m e g e h e l y e n k é n t megs z a k a d t . Haragos, mélyenzöld tisztások és v e n y i g é v e l b e n ő t t á g y ú n a g y , négyszögletes k u b i k g ö d r ö k szaki-, t o t t á k meg. A z e g y m á s h o z simuló fiatal fehéreszöld fűzfavesszők tömege olyan volt, m i n t egy törpe hadsereg. Kissé előrehajoltak, mint a vonuló k a t o n á k és egy törpe, szélesen s z é t n y ú l ó l o m b ú b o k o r a gödör p a r t j á n olyan v o l t , mint e g y tépett zászló, a m e l y n e k a s z á r n y a o t t c s a p k o d a fiatal sereg fölött. A z ember érezte, h o g y a f á k m ö g ö t t , a szederindák virágos zöld leple a l a t t a nedves, meleg földön tündérek heverésznek b u j k á l v a és v á r j á k , m i g a n a p leszáll és a hold int nekik : most már előjöhettek ! E g y e s részeire a sohase l á t o t t h e l y n e k — ráismertem. Mintha m á r l á t t a m volna őket, sőt j á r t a m is bennük. E g y öreg füz k o r h a d t törzsén h a t a l m a s nyilás v o l t . A b b a n én m á r ültem egyszer, mikor — oroszlánra lestem. A f ü v e s tisztásod e g y p á r b a j r a emlék e z t e m , k é t álarczos férfi k ö z ö t t . Még most is n a g y , piros vércsöppek r a g y o g n a k a f ü v ö n . . . B e n t az erdőmélység h o m á l y á b a n nyilas indiánusok szeme v i l l o g o t t . . . A k e z e m e t a szivemre szoritottam és lecsukódó szempillám örökre a lelkembe z á r t a a sédi erdő képét.

k ö n y v e t oda nem a d n á a világért, erővel kell kitépni a kezéből a »Vadölő« m e g a »Bőrharisnya« t ö r t é n e t é t , h o g y az ebédhez üljön. T a v a l y télen n a g y ijedtségen m e n t ü n k át. A fiu b e t e g lett. K é t hónapig v i a s k o d t u n k érte a legrettenetesebb csatában, a m e l y ember szivét pusztíthatja'.' V o l t a k é j t s z á k á i n k , a m e l y e k r e visszagondolni is rémület és v é r t a n ú s á g . E g y ilyen é j t s z a k á n történt, h o g y m i k o r a feleségemmel ott ü l t ü n k a láz forróságától á t f ü l t á g y a mellett, a g y e r m e k halkan m e g s z ó l a l t : — A p u s k á m , k é r e k tőled v a l a m i t . — Mit, kis f i a m ? A g y e r m e k l e h u n y t szemmel felelte : — í g é r d meg, h o g y h a m a j d m e g g y ó g y u l o k , megm u t a t o d n e k e m az erdőt . . . H a m a j d m e g g y ó g y u l o k . . . H a m e g g y ó g y u l . . . H á t r a T ü n d é r Ilona f á t y l á t nem odaígértem és nem elhoztam v o l n a neki, h o g y m e g háláljam ? . . . E s a g y e r m e k , hála Istennek, m e g g y ó g y u l t . A z igéretemet ő se f e l e j t e t t e el, én se. É s e l h a t á r o z t a m :• u g y m u t a t o m m e g neki a sédi erdőt, a h o g y a n én l á t t a m . Napsütéses, aranyos, nyári napon. K a p j a m e g a g y e r m e k e m tökéletes teljességében azt a g y ö n y ö r ű s é g e t , amely az én életembe b e l e r a g y o g o t t .

A m i t Istentől v á r h a t t a m , m e g a d t a . F e h é r - k é k é g a l a t t u t a z t u n k a n y á r i v e r ő f é n y a r a n y tengerében. Most • már v a s ú t o n m e h e t t ü n k egész T i s z a - S é d i g . - D é l u t á n félhárom v o l t , mikor m e g é r k e z t ü n k . Még fiakkert is k a p t u n k az állomáson. A g y e r e k boldog i z g a l o m m a l simult mellém. É n H a r m i n c z esztendő telt el azóta. E g y közönséges, is éreztem v a l a m e l y e s m e g h a t o t t s á g o t , m i k o r á falun szürke ember harmincz esztendeje, a k i v e l se n a g y o n keresztül döczögtünk, de erre a m e g h a t o t t s á g r a e g y jól, se n a g y o n rosszul nem. b á n t az élet. Tisza-Sédre én folyton erősödő n y u g t a l a n s á g k ö d e ereszkedett. A falu, t ö b b e t vissza nem kerültem. A földesurunk a k k o r őszön meghalt, az a p á m n a k megint hurczolkodnia kellett.. amennyire emlékezni t u d t a m , nem igen v á l t o z o t t . A házak nagyjában ugyanazok voltak. A templom A B á n s á g b a n bérelt egy kis jószágot m a g á n a k , o t t m e g bádogfedelü, hegyes t o r n y á v a l u g y a n a z , de m e g d ö b is r a g a d t szépen. b e n t e t t , h o g y minden mégis mennyire más, m i n t amiE n g e m elfogott a város. Fiskális lettem. N e m v a lyennek én emlékeztem. N e m c s a k kisebb, h a n e m — lami elsőrendű, de olyan, aki eléldegél becsülettel, elég közönségesebb is.. H a s o n l a t o s a b b más f a l u k h o z , t e m p tisztességes sorban. V a n k e n y e r e m , hűséges, k e d v e s j ó lomokhoz, t o r n y o k h o z , mint a h o g y a n az én lelkemben feleségem, m e g e g y kis fiam, akiről szentül hiszem, h o g y r a j z o l ó d o t t , egészen sajátos, egészen különös, zománs o k k a l k ü l ö n b ember lesz az apjánál. E n apai szemmel czos szinekkel. E z e k a szinek egyszerre e l f a k u l t a k , nézek a szemébe, nem csoda tehát, ha o l y a n o k a t látok a z o m á n c z u k letörött, elveszett a v a l ó s á g b a n . benne, amiért, ha hangosan elmondanám, bizonyosan kinevetnének az emberek. N e m is m o n d o m el h á t másZ a v a r és szomorúság t á m a d t a szivemben. O l y a n nak, csak az é d e s a n y j á n a k . A z hisz n e k e m , m e r t ő is a g g o d a l o m , - h o g y ha m e r t e m volna, l e g j o b b a n szerettem u g y néz, u g y lát, m i n t én. É s végre is az a fő, h o g y m i volna azonnal visszafordulni. D e a kocsi v i t t b e n n ü n k e t ketten egy v é l e m é n y e n l e g y ü n k . és én némán, szorongva néztem széjjel. A t a n y á b ó l , a m e l y a h a t á r túlsó részén f e k ü d t , semmi sem látszott. Seregben nem j á r nálunk a v e n d é g , de v á n n é h á n y A z u t az erdő felé u g y a n a z v o l t , mint régen : de most j ó b a r á t u n k , .aki eljárogat hozzánk és ilyenkor elbeszélm á r k ö v e s hátu. K é t o l d a l t széles, szabályos, ásott árok. getünk. V a n , aki sok v i l á g o t b e j á r t , sok képet l á t o t t , azt lefesti n e k ü n k a s z a v á v a l , h a d d g y ö n y ö r k ö d j ü n k m i A z erek' eltűntek'. Sás, nádas" sehol. Mind a k é t oldalon végtelen, b a r n a tarló. D e ott v o l t a régi helyén a g á t , is benne. N e k e m k e v é s az előadni v a l ó m , de erős v o l t a l a t t a a rőzsekazlak, m ö g ö t t e az erdő kupolái és tornyai. az érzésem, h o g y h a az egész kerek földön végighordozh a t t a m v o l n a is a szememet', szebbet nem l á t h a t t a m Mikor megálltunk a g á t t ö v é b e n és m e g f o g t a m a v o l n a se délen, se északon, m i n t a sédi erdő, a m e l y n e k fiam kezét, h o g y fölvezessem, éreztem, h o g y a kis keze a képe csodálatos tisztán - m e g m a r a d t a lelkemben. reszket. A z aggodalom n y o m á s a alatt, m e l y a szivemre Nincs meg a h o z z á v a l ó tehetségem, h o g y egészen u g y nehezedett, megint' szerettem volna ezt m o n d a n i neki : t u d t a m v o l n a lefesteni, amilyennék l á t t a m , de talán ez :— G y e r ü n k vissza, fiacskám . . . E n . . . én . . . nem is b a j , mert a hallgatóim, noha s z a v a h i h e t ő ember- t é v e d t e m . nek ismernek, néha igy is m i n t h a kissé t a m á s k o d v a D e megint nem szóltam. E g y félpercz m ú l v a fönt néztek v o l n a reám, m i k o r az aránylombos f á k r ó l bev o l t u n k a g á t tetején. széltem m e g az ezüstlombosokról. A l a t t u n k h ú z ó d o t t el a sédi erdő. D é az-e v a l ó b a n , a m e l y e t azelőtt harmincz esztendőCsak a kis fiam szeme t a p a d t reám ilyenkor mindig v e l l á t t a m ? E g y szegény, megtépdesett, szomorú füzes. olyan t á v o l b a l á t ó nézéssel, m i n t h a e g y ü t t emlékeznék K o p o t t és szintelen. velem. Szeme, s z á j a n y i t v a , az a j k a is reszketett a gyönyörűségtől. J o b b a n szerette hallgatni talán m é g a É r e z t e m , h o g y a h o m l o k o m piros lesz és elönti a mesénél is, pedig azzal igazán nem t u d o t t betelni. A szégyén v e r e j t é k e . H o l v a n n a k a z a r a n y l o m b o s f á k ? . .

813H o l a z e z ü s t b o g l y á k ? . . . H o l a c s o d á l a t o s z o l d tiszt á s o k ? . . . H o l m i n d a z a b ű v ö s e n szép, a m i r ő l a n n y i t m e s é l t e m ? . . . A s z é g y e n és rémület b e l e m a r k o l t a s z i v e m b e . E z a kis e m b e r k e i t t m e l l e t t e m , a k i előtt a k á r az életem á r á n is a l e g i g a z i b b e m b e r a k a r n é k lenni a v i l á g o n , a t u l a j d a n fiam m o s t — h a z u g n a k l á t j a az apját. Micsoda k e s e r v e s p i l l a n a t v o l t ez ! N e m m e r t e m a g y e r m e k r e nézni. F é l r e f o r d í t o t t fejjel, n é m á n á l l o t t a m szomorúságomban. É s e g y s z e r c s a k h a l l o m a fiu s z a v á t , h a l k a n , m e g hatottan, áradó gyönyörűséggel: — Nézd, apám . . . Nézd . . . Csakugyan arany a l o m b j u k . . . Nézd . . . milyen csodálatos . . . Milyen gyönyörű . . . ' , A g y e r e k r e n é z t e m . A k e z é t a s z i v é r e s z o r í t v a állt m e l l e t t e m , a g y ö n y ö r ű s é g és a z e l r a g a d t a t á s m á m o r o s i g é z e t é b e n . A s z e m e k i m e r e d t a b o l d o g nézéstől. S z i n t e v a d ö r ö m m e l öleltem m e g és f ö l e m e l t e m a v e r ő f é n y e s l e v e g ő b e , h o g y a n n á l t ö b b e t lásson a b b ó l , amit már csak ő látott. De ő látta !

tünk volna róla, ha a király közbelépése nem ad uj fordulatot a családi átférnek. A király ugyanis nem ért egyet a bojkottal. Helyteleníti azt s ebbeli véleményének félre nem magyarázható megnyilvánulása lesz az a látogatás, melyet Mária Valéria főherczegnő' tesz legközelebb Oroszvárott. D e ez még nem minden. A király is elfárad az oroszvári hogy

kástélyba, az

oroszvári,

ami

oroszvári

nyilvánvaló kastély

lakói

dokumentálása nemcsak

a

annak,

pozsony—

de a bécs : —oroszvári u t fáradalmait is megér-

demlik. A magyar, plebs jóleső érzéssel vesz tudomást erről a közbelépésről. Jól esik tudnia, hogy a király nem tartja magát, oly magas arisztokratának,

mint

a pozsonyi

fő-

herczeg.

A LLOYD-PALOTA KÖRÜL nagy a ' tülekedés. A palota közelében eddig csak egyetemi polgárok, középiskolai tanulók és koraérett politikusok tülekedtek, hogy beverhessék a régi .szabadelvű klub ablakait. Ma millíomo'Sok verekszenek a ' palota előtt s ajánlatokkal ostromolják' a hatalmás épületet. Az ifjúságot rendőrség verte szét, s ha a milliomosok vásárló kedve nem száll alább, őket is rendőri kordonnal kell majd távoltartani a palotától. Mindenesetre örvendetes körülmény, — decz. 16. hogy a milliomosok annyira elszaporodtak Budapesten, hogy tüntető felvonulást rendezhetnek a Lloyd-palota elé. S ugyanA FŐVÁROS PÉNZTÁRÁBÓL húszmillió koronát ilyen örvendetes, - hogy a politizálok száma erősen megcsapszállítottak deczember 15-én egy budapesti pant s már nem telik belőlük egy tüntető felvonulás. Emlébankba s ezzel az aktussal befejeződött a gázkezzünk csak vissza : mindig mondottuk, hogy Magyarországon gyárak megváltása.' Deczember 15-én tehát szegényebbek lettünk húszmillió .koronával és nem lesz addig jólét, amig minden ember politizál. S ime, gazdagabbak lettünk egy tökéletlen gázgyárral. Minden az események igazat adnak : Az emberek nem politizálnak, örömünk e tömérdek nyomorúság közepette, hogy Heltai s ha még nincs is jólét, de milliomosok már vannak. S ez is Ferencz egy pompásan dotált álláshoz jutott. Mert nézvalami. zük csak a helyzetet. A gázgyárat le kell bontani ' s a helyére u j a t épiteni. A gázvilágítás rossz, mert a vezetékek hiányosak. S a világítás még két-három esztendeig maG A L I C Z I A I Z S I D Ó K állanak lesben az ország rad ilyen rossz, mert annyi időbe telik a vezetékek kijahatárán, hogy átcsempészhessék m a g u k a t Mavítása. A z t á n következik az uj gázgyár felépítése, mintgyarországba. A kenyeret szedték el a szájuk egy húszmillió korona költséggel. É s ezt megelőzően háromelől s a szerencsétlenek oda igyekeznek az éhmillió koronát kell költenünk a csövek kicserélésére. halál elől, ahol legközelebbnek sejtik a keS hogy az örömünk teljes legyen, Budapest utczáit megint nyeret. Még nem lépték át a határt, de a magyar országfelbontják s egypár esztendeig sánczokat ugrálhatunk. gyűlés képviselőházában Huszár Károly egy falusi Szóval, Budapest minden polgárának zsebe és kényelme felekezeti tanitó korlátolt látókörével napirendre hozta megérzi, hogy Heltai Ferencz ur beült az igazgatásba. már a kérdést. Rendjén való, hogy züllött exisztencziák, Heltai ur az egyetlen ember, akit ezek a változások nem parazitáskodó koldusok ne szabadittassanak az országra. érintenek. Ö igazgat s fizetést huz mint gázgyári igazgató A szegénységből elég jutott nekünk, s ha a szivünk éppen akkor is, amikor -Budapest közönsége belevakul ebbe a fájni akarna valakiért, e l é g g é . f á j h a t az éhbéren élő mezővilágításba. D e ne legyünk igazságtalanok : Heltai urnák gazdasági munkásokért, akik az agráriusokban tiszérdemei is vannak. A trieszti vállalat még egypár milliót telhetik kenyéradójukat. D e Huszár Károly, a kis. falusi kért s Heltai ur lealkudta. Ö, a gyár okos volt. Mindjárt tanojtó egész más nézőpontból szólott a kérdésről. A kis annyival kért többet, hog-v egypár milliót lealkudhasson tanojtó néppárti képviselő, tehát hivatali kötelessége Heltai. Mert Heltainak alkalmat kellett adni érdemek felekezeti kérdést csinálni abból is, ami voltaképpen csak szerzésére. É s Heltai szerzett is. Érdemeket. gazdasági kérdés. A dolog azonban igy is rendben van.

Toll és tőr.

LÓNYAY GRÓFNF.T

a

BOJKOTTÁLTA

pozsonyi

főherczeg. I g y irják ezt a berlini lapok. S mert Berlinben málva a b o j k o t t , hírét mondja, ták

a

hogy magyar

rendszerint

udvariel

is

Frigyes

jobban

dolgokról,

hihetjük.

A

főherczegék

arisztokrácziának

vannak

mint berlini

híradás

egyenesen

Lónyayék

infor-

Budapesten, azt

megtiltot-

meglátogatá-

sát. A k i az oroszvári kastélyban vizitelni merészkedik,

az

kiesik a pozsonyi főherczegek grácziájából. A z affér magánügy lévén, nem kritizálható s mi tudomást sem vet-

A galicziai p a r a z i t á k ' n e bocsájtas$anük be. S ha ez bekövetkezett, mindegy, hogy milyen okból állották el az utjukat. De ugyanilyen szigorúsággal kell őrt állani a határon, amikor a Portugáliából és Francziaországból kizavart szerzetesparáziták fenyegetnek az átszökdöséssel. O t t lesz-e a határon a kis falusi tanitó, ha a kongregacziókat kell visszatuszkolni ? Naivitás lenne elfogulatlanságot várni olyan kaliberű emberektől, amilyenek a kis falusi tanítók. A szerzeteseket áteresztik és megindul a pálinkafőzés szerte az országban. Pálinkafőzés ? E g y pompás ötletet ajánlunk a galicziai z s i d ó k n a k : kötelezzék magukat, hogy csak olyan pálinkát isznak, amit a szerze- . tesek főznek, s meglátják, hogy Huszár K á r o l y átereszti őket a határon.

814RADIKÁLIS

MÓDSZER A HUSINSÉG

MEGSZÜNTETÉSÉRE.

Az erkölcsi nyomorról nem.is beszélve, ez országban.a szükség és éhínség már oly magas fokra hágott, hogy a segítség tovább cl nem maradhat. A nép éhezik, s miután Tolsztoj, tanai a növénycvésről még nem terjedtek el nálunk annyira, hogy a magyar a babot többre tartaná a jó pecsenyénél, a husszükséglctet valamiképpen okvetlenül fedezni kell. Sokkal kisebb és elszigelteltebb állam vagyunk, semhogy argentínai behozatalra, vagy más nemzetközi megoldásra gondolhatnánk. Előtérbe lép tehát az önsegély kérdése, melynek e téren sok szép példája áll előttünk. Itt van, teszem, a mesebeli herczeg esete, kinek 12 napon át kellett a hóldsugáron leereszkednie, hogy eljusson kedveséhez a gyéniántországba. Midőn már nagyon megéhezett, mit tett ? A saját puhább részeit metszette le és fordította táplálkozására. Még sokkal követendőbb példa előttünk a matrózok története, kiket a vihar bárkájukban heteken át dobált a nyilt tengeren. Midőn már minden eleségük elfogyott, sorsot húztak maguk között és amelyikre a sors esett, azt nehéz szívvel levágták és könyező szemmel elfogyasztották. A levágott pedig jajszó nélkül állt a kés alá, mint Ábrahám fia, mert tudta, hogy az Úrért és embertársaiért cselekszik. Az angol, mint vagyonos nép, hasonló esetben egyszerűen összevásárolná a világ minden részéből a finom halkonzerveket', kövér ürüket és hizott szarvasmarhákat; mi, mint szegény nemzet, kénytelenek vagyunk a matrózok fenti lélekemelő példáját követni. Nálunk azonban a sorshúzás teljesen fölösleges. Egyedüli teendő, hogy a kormány az országban körülhordoztassa a véres kardot és kiáltványt tegyen közzé, melyben elmondja, hogy veszélyben a hon, kevés a hus és felhívja az összes hazafiakat, hogy aki a nemzetért megétetni akarja magát, az jelentkezzék. A magyar költők bizonyára tömegesen jelentkeznének. Szellemüket eddig is a honnak szentelték s az a kis fizikai áldozat már szót sem érdemel. Aztán sokan közülük olyan proletárnyomorban vannak, mikéjjp igazi élvezet lehet rájuk a gondolat, hogyha már nem a könyvük, de legalább ők fognak megjelenni a jómódú polgári osztály asztalán. A költőket azonban, bár az emberszeretet mást kivánna, nézetem szerint vissza kellene utasitani. Mindenekelőtt a czélnak nem felelnének meg. A husmennyiség ugyanis, amit ők nyújthatnának, édeskévés, táplálékuk, rossz és életmódjuk teljesen ellentéte annak, ami a hust kellemes izüvé teszi. Különben is csontig és velőig át vannak itatva keserűséggel, Nietzschével, Wilde-dal, sokszor betegek, A d y t legutóbb egy veszett kutya harapta meg (mit bizton jóakarói terjesztettek róla, hogy legújabb verseit megmagyarázzák), — szóval a költőket, mint élvezhetetleneket nem ajánlom. E species annál inkább mellőzhető, mert nem is lenne iájuk semmi szükség. A mutatkozó hushiány ugyanis alapos és végleges fedezést nyerne a klérus, a katonaság és a hazafias politikusok csoportjai által, melyeknek jelentkezése kétségtelen. A papság, melynek egyedüli hivatása, hogy a hiveket üdvözítse az égben és tűrhető sorshoz juttassa a földön, bizton égi magasztossággal lplkében ragadná meg az alkalmat, hogy átlényegült eszményiségét és földtől elfordult fenköltségét egyetlen gesztussal tanúsítsa. A lelkészek és felszentelt püspökök örvendeznének, hogy Krisztushoz hasonlók lehetnek, a kanonokok egyszerűen szólnának a köréjük gyülekezett jámbor néphez : »Egy a testem, sajnálom, hogy nincs több : vegyétek és egyétek !« és a pápa áldását küldené a szent vállalathoz. Mint hus, ez az állomány a legfontosabb. A bőséges táplálkozás, a jótékony dogmák, mik megmentenek a gondolattól és a nyugalmas hivés az isteni bölcseségben termékeny fejlődését idézik elő a sejteknek. Nagy öröm azoknak, kik a kövérít szeretik. Vallásos, átszellemült apáczák elsőrendű anyag becsináltnak betegek számára. A katonaságnak már kezdettől fog Vcl ciZ cl czélja, hogv életét adja a nemzetért ; most ezen feladatukat betölthetnék.

A czivilek iránti érzékenységükre tekintettel számukra külön vágóhíd lenne állitandó. Kadétok és fiatal hadnagyok bujakór miatt legtöbbször végleg elhagyandók, konstatált egészség esetén, mint a heringeknek, fejük nem élvezendő. A bakák — SZÍVÓS, szálkás, sovány anyag — legíölebb besózva, páczoltan, vagy konzerv alakjában bocsáthatók a szegényebb néposztály rendelkezésére. Kövér ezredorvosok és őrnagyok kitűnők savanyu káposztába, pikáns izek kedvelőinek olajban agglegénykapitányok, kik hiába várják az előléptetéstA harmadik csoport, melyre bizton számithatnánk, a hazafias politikusoké. Azt hiszem, ezek a legszámosabban jelentkeznének ; hiszen a parlamentben, a gyűléseken és a beszámolókon nap-nap után kijelentik, hogy alig várják a perczet, mikor a honért és a népért áldozhatják életüket. Mint minőség elsőrendű. A gondolat itt sem gátolja a sejtek szaporodását; egy bizonyos évszámot, vagy egy bizonyos meghalt férfiú nevét emlegetik folytonosan, ebből megélnek és azontúl egész életükben semmi mást nem. hallanak. Mindig meghatottak s mindig esznek-isznak, felköszöntik egymást szép körmondatokban és ezért nagy fizetést húznak az államtól. Remek hus, zamatos hus, mit igazán mindig lelkiismeretfurdalás nélkül fogadhatunk vissza. Ez ugyanis az a hus, mit tulajdonképpen már előzőleg nekünk kellett volna hordanunk csontjainkon. Alyaties.

Politikai szilánkok. — decz. 10. Kossuth Ferencz szokott odáig menni előzékenységében,

hogy a nála járó

szeretetreméltó

intervjuoló

számára írásban készíti el a nyilatkozatát.

újságíró

Sőt — hogy a

dolog formás legyen — nemcsak azt stilizálja meg, mond,

hanem

azt

amit

is, amit kérdeznek tőle. A z intervju

azután például igy f e s t : "Kérdés:

Mit szól, kegyelmes uram, Andrássy G y u l a gróf-

nak az e héten megjelent nyilatkozatához, melyben harezot hirdet és tüzet okád ? Felelet:

Először is : az a nyilatkozat nem annak készült-,

aminek látszik.

Sokkal jobban ismerem Andrássyt, mint-

sem ilyen fontos és elhatározó lépéshez ő azt á tiz hónapot, mely magatartása eldöntéséhez rendelkezésére állott, elég hosszú meggondolást időnek tarthatná. Lehet, h o g y elcsevegett

valakivel

és szigorú

véleményének

ilyenféleképpen

kifejezést adott, de álmában sem j u t o t t eszébe, h o g y csatakürtnek szánják, amit mondott. Kérdés :

Nem is hiszi tehát,

hogy

Andrássy

most

akczióba lép ? Felelet:

Hát

hogy

vonhatnám

kétségbe,

amit

egy

Andrássy G y u l a mond ? É s bár ismétlem, hogy az a nézetem, hogy a volt belügyminisztert lepte meg a legkinosabban fesztelen és felelősség nélkül való szavainak ilyen tendencziózus nyilvánosságra hozatala, az igy beállított kérdésére m e g kell tagadnom a választ. Kérdés : De ha a privátvéleményét kérem, kegyelmes uram, és nem a nyilvánosság számára kérek enuncziácziót. Fedelei: E z más. A k k o r százat kínálok önnek egy elleni hogy Andrássy

nem csinál kázust a »hajmeresztő közjogi

botrány* miatt. Minden egyéb oka mellett a legfőbb az, 'hogy a kiváló és puritán politikus hiu, mint egy vénülő primadonna, s semmi

körülmények közt nem lép a szin-

815padra akkor, ha nagy kórus nem áll a háta mögött. Andrássynak pedig ma már egyáltalán nincs embere. Kérdés : És a volt. alkotmánypárt ? Felelet:

Ugyan, kérem, hol az a volt - alkotmánypárt ?

Legnagyobb része a munkapártban van s onnét • a hurik éneklése sem csábitaná ki. S a pártonkívüli hatvanhetesek pedig reszkető vágygyal azt a kedvező pillanatot lesik, mikor a Návay Lajosok és Issekutz Győzők példáját követhetik. Ne feledje el, hogy olyan bolond negyvennyolczast, aki tönkre megy az elveiért, már látott a világ. De milyen politikai és elvi'különbség van a 67-es munkapárti és a 67-es pártonkívüli közt ? Kérdés:

Andrássy személyének nagy varázsa van a

kisebb..perczentre vérszomjas oroszlánok még ki nem egyeztek. Sőt ki kellene küldenie a munkapártról is segitőcsapatokat, amelyek gondosan ügyelnének, nehogy kifogyjon az ostromló seregből a szusz és az argumentum. A miniszterelnöknek végre is nemcsak a jelen sikereire kell néznie, hanem előre is lásson. S minden, nap, amely e föltétlenül meddő vitában elpazarolódik, kiszámíthatatlan jelentős reá azért, mert az ország végignézheti a könnyű és széllel bélelt inzurgens-csapatnak keserves verítékezését, a bankkérdés súlyos gránátjai emelgetésében. A z is diadal, amikor az ellenfélnek az összecsapás előtt megszakad az ina. É s — sajnos — nagyon sokan vannak a baloldalon, akik már ilyen inaszakadtan jöttek a világra.

Ezek azonban olyan igazságok, melyekre Khuent nem kell tanitani. Részint, mert olyan ravaszul okos politikus, Felelet: Csak az ujságirók lehetnek annyira naivak, mint ő, bizonyára úgyis tisztában van velük, részint, mert hogy az ilyen kritikátlan véleményt ki is merik mondani. —- ő maga fejtegette ezeket vig poharazás közben a mult Nem néz ön körül, mielőtt Ítéletet alkot ? Andrássynak csak „szombaton a Belvárosi Polgári Körben, ahol a sok derék a legközelebb álló táborához tartozik például Szterényi pesti polgár őrjöngött az extázisában miatta. József, aki alkotmánypárti programmal volt államtitkár? — Én tudom, — m o n d t a itt jókedvűen — hogy MagyarÉ s ez az exponált állásában sokat támadt személyiség, ak'i az országon minden miniszterelnök abban a pillanatban elén szivemhez is annyira közel állott, ugyancsak nem kelti kezdhet készülni bukására, amikor kinevezik. A külföldön az emberekben azt az impressziót, hogy szigorú birálója váratián katasztrófák nélkül nem igen következik be korkiván lenni a Khuen-kormánynak! Ugyanakkor, mikor mányválság.' Nálunk egyszerűen ugy ráun a tisztelt haza a miniszterek perverz gyönyörűséggel szedik izekre a koaa hatalom megszemélyesítőjére, mint a kövéredő tenorislicziós minisztériumot, Szterényi az, akinek minden feltára. El kell mennie. De miért féljek a bukástól ? A z bizoszólalása csurgatott méz a kormány reggeliző asztalán. nyos, hogy olyan körülmények közt már nem kell távoznom Andrássy bizony egyedül van; a miniszterelnöki széktől, mint ez először történt s akkor Kérdés : Tehát mi a tanulság ? sem haltam bele. Hát csak jobb eset következhetik. Ennél Felelet: Én megmondhatom önnek, mert úgyis minkedvezőbb kilátást pedig semmi körülmények közt sem denki tisztában lesz azzal, hogy ez az egész beszélgetés, kívánhatnék ! amit az én nyakamba-szeretne sózni, az első szótól az utolsóig A sok miniszterviselt politikus a fehér asztal körül koholmány. Tehát a ' legokosabb politikus az, akinek a irigykedve hallgatta ezt a jókedvű filozófiát. Hiszen Khuen legelső gondja, hogy sohase maradjon egyedül. Mert elvek, sem annyira fehér elfogulatlansággal néz a rémes perez elé, meggyőződés, programm.: csupa jelentős bázis. De a czicza amikor becsapódik mögötte a Burg ajtaja s a Neue Freie rúgja mindezt, ha az ember egymaga áll rajta. A ravaszságPresse estilapjából már értesülhet arról, milyen kegyesen gal felfegyverzett opportunizmussal lehet csak Magyarbúcsúzott el tőle a király, de legalább beszélni mer igy róla ! országon boldogulni. Sorra vették az utolsó évtized miniszterbukásait s az őrjöngő Kérdés : Hisz, kegyelmes uram, itt vizet prédikál és bort kétségbeesésnek és fékezhetetlen idegforradalomnak mindeniszik ! ' féle példáját mesélték el egymásnak. Szápáry Gyula, Wekerle Felelet: Megint fiatal! Jegyezze meg, hogy én sohaSándor, Széli Kálmán, báró Bánffy Dezső : egyik sem birta sem iszom b o r t . . . V a g y legalább is, nem prédikálok vizet. pózokkal eltakarni, hogy egy világ omlott össze benne. Legfölebb Tisza Istvánon nem látszott meg a tragédia, de ő viszont éveken át k j sem mozdult Gesztről. Ott gyászolt. hiveire !

Akármennyire csábit is ez a forma, amikor olyan szeplőtlen és közkedveltségnek örvendő hazafi tekintélyének bástyája mögül lövöldözhetni, vissza kell térni a kényelmetlenebb első személyre s ugy megkérdezni, hogy különben is, mg oka lehet Andrássynak a bankkérdésben harczra kelni a kormánynyal, mikor a közjogi ellenzék is bottal, sippal toboroz Össze akkora tábort,, melylyel valami kis flottatüntetést a nemzet örömére rendezhessen. — Legalább-tiz napig elhuzzuk a v i t á t ! — jelentette ki a képviselőház folyosóján Justh Gyula. " Tiz napig ! . . . Nem volna gróf Khuen méltatlan arra a szerencsére, mely szinte kísérteties hűséggel kiséri kormányrajutása első perczétől kezdve, ha rossz néven venné a függetlenségi párttól ezt a szerény becsvágyat ? Soha

Khuen megérezte, hogy ez imponál s nem enged itt sem magába nézni. Egyáltalán, kevés hozzá hasonló közvetlen és közlékeny s emellett olyan hihetetlenül zárkózott politikust látott még a Lloyd-klub. Talán Tisza Kálmánnak voltak olyan ártatlan őszinteségi rohamai, mint neki. — A jó közigazgatás titka — b e s z é l t e — nem a törvényparagrafusoknak vak betanulása, hanem az a tudomány, hogy. az ember a paragrafusok latitüdjei^közl el birjon igazodni. S ehhez a czinikus vallomáshoz gyermekded kék szemekkel mosolygott. . . Körülbelül ezzel a morállal intézhette el azt a szenzácziós birtokeladási affért is, amely miatt most reszketnek a dühtől a zágrábi érsekség papjai. Szomorúan nyilt titok, hogy a

816zágrábi érseket, Poszilovics-ot a korral járó gyöngeségsannyira megviselte, hogy egészen környezete hatalmába került s teljességgel sem ura akaratának. Annál kínosabban lepte meg a miniszterelnököt, hogy a napokban a zágrábi káptalan óriási érseki birtok eladásáról szóló szerződést küldött fel hozzá a királyi jóváhagyás elé terjesztés végett. A vevőkonzorczium élén egy igen előkelő, s nagy szerepet játszó közéleti férfiú állott. Khuen nyomban irt ennek levelet, melyben közölte vele, hogy lelkiismereti kötelességének tartja az adásvételi szerződés jóváhagyása ellen állást foglalni. — Ha egyéb okom nem volna erre, — irta a többi közt — tekintetbe kell vennem, hogy Poszilovics érsek nem cselekedhetik a szabad elhatározásából. S nekem meg kell védenem erdekeit,-ha ő nem képes erre. Az előkelő közéleti tényezőnek, aki ilyenformán ragyogó üzlettől esett el, természetesen nem volt sürgősebb dolga, mint hogy elvitte a levelet Zágrábba s megmutatta az érseknek is, a környezetének is. S természetes, hogy már másnap igen energikus tiltakozás érkezett Zágrábból. Maga az érsek irt levelet, melyben köszönettel lemond a gyámkodásról, mert igenis tudja, mit csinál. A miniszterelnök nyomban igen udvarias mentegetőző levéllel válaszolt. — Itt valami boszantó tévedés foroghat fenn — mondta a többi közt. — Exczellencziád ragyogó szellemi képességeivel senki sincs inkább tisztában; mint én. Az bizonyos azonban, hogy a birtokeladás dolgában skrupulusaim vannak s én csak az esetben járulhatok hozzá^ ha az érsek ur ebben az irányban személyesen kéri meg ö jelségét. Annak, aki .tudja, hogy a szegény zágrábi érsek, már beszélni sem képes, nem kell magyarázni,[hogy Khuen tudta, mit csinált . . . i —en.

Az élet kútja. Szemem, az éber két kíváncsi ablak, Az élet kútja mély gödrébe nyílik, S e bús aknába hullanak, zuhannak Tört életek, a bölcsőtől a sírig. A kút káváján ül az Élet anyja, Félelmes asszony, a vágy örök bolondja, Kinek termékeny vajúdó öléből Milliárd fattyú születik naponta. S mi zuhanunk, nagy, tarka, bús gomolyban, Az örök asszony milliárd porontya, Az élet kútja rémes gádorán át Az ismeretlen, mélységes titokba. S az élet kútja mélyén áll a meddő Szentséges szűz: a nagy Halál, a Béke, Ki áldott ölében altat vissza minket Az elpihenő, nagy, örök semmiségbe.

Dutka Ákos.

Krónika II. A párisi nő. — decz. 16: A h , tehát még létezik a pointer-orru iró, a fü.zők és juponok jeles kartográfusa, a chipre-parfümü Marcel Prévost ? Szinte megfeledkeztünk róla, és most, hogy pisztolylyal a kezében, a félmúlt spanyolfala mögül előlép, meglepve nézünk reája, mint egy megöregedett incroyable-ra, v a g y egy kotzebuei, színpadi báróra, aki trombitanadrágot hord, sechserekbe fésüli a h a j á t és széles, fekete szalagon viseli csontkeretü monokliját. Istenem, mily gyorsan öregedett meg ; még gyorsabban, mint a Makart szinei v a g y a B u l w e r regényei. Tiz év előtt még vigán ficzánkolt a párisi, bécsi, berlini és budapesti szalonok stukkai és mahagóniai között. E l e v e n volt, mint a béka eső után, és csípett, mint a poloska. Erkölcsöket rajzolt, párisi erkölcsöket, ahogy azokat a pesti antikváriusok és a kis diákok képzelik, mennyezetes hálószobákkal, menekülő Casa.novákkal, poudrefelhőkkel, moucheokkal és fekete selyem-ingekkel. Mint a delfin úszkált a Zola háromárboezos h a j ó j a mögött, boldogan k a p k o d j a el a hulla.dékot, amit a stewardok odalöktek neki. D e bár delfin volt, próféta akart lenni, a morál hírnöke, dicsőitője, eunuchja, házi tudósa, aki föltalálta a szűziesség matem a t i k á j á t . Laplace nem hihette, hogy a számtani tudom á n y idáig fog emelkedni, különben már ő is megcsinálta volna a női erény logaritmus-tábláját. A z u t á n egyszerre kopni „kezdett, mint egy vásári .tükör. A z emberek v a l a h o g y a n beleláttak a k á r t y á i b a és kiderítették, hogy ő is csak azt a máriást játszsza, .mint előtte Zschockke v a g y Spielhagen, a v a g y Hacklánder, csakhogy az ő királyai és királynői mezítelenül járkálnak, s az ő bábszínházában a marionettek nem dróton, hanem harisnyakötőkön, füzőzsinórokon lógnak. Mikor r á j ö t t ü n k , hogy a Marcel Prévost alakjai u g y a n a z a tuczatáru, u g y a n a z a norinbergi — átpáczolt — portéka, mint a régi német iskola rajongó Wertherei és tüdővészes hősnői, elejtettük a jeles franczia irót, aki patetikus mozdulattal állt félre és évek során át egy pirositó s k a t u l y á b a n bérelt lakást. Most egyszerre, a héten, u j életre kelt. Önök bizon y á r a m i n d n y á j a n olvastak a párbajáról, amelyet egy bizonyos Deroche Caesar gróffal v i v o t t . E z a gróf n a g y o b b társaságban u g y nyilatkozott, hogy Prévostcsak azért köt szerelmi viszonyokat előkelő hölgyekkel, •hogy aztán tapasztalatairól regényeket Írhasson. A z afférbői pisztolypárbaj lett és Prévost csaknem agyonlőtte a grófot. A m i t az talán meg is érdemelt volna. Mert, sajnos, neki köszönhetjük, hogy Marcel ismét-föltámadt, hogy ú j r a a k ö z t u d a t b a ékelődik s hogy regényei iránt ú j r a érdeklődés fog támadni. A z izlés, az irodalmi becsületesség, az okos és ravasz korszellem egyformán fanyarul érzi magát, mikor szembenáll a tört harisnyás Enoch Ardennek Oly szépen temettük, oly könnyű földet,

817 rózsaszínű poudre-t szórtunk rá, és most mégis visszatér •főzve belekerül az irói munkába : az egykori jóbarátból félelmetes méterrendszerével, immáron fehérhajú félmozgó bábu, a barátnőből csontváz lesz ; a lélek üresen szüzeivel, óriási garni-hoteljával és a Leda h a t t y ú j á v a l , , •marad, az emlékeket fölfalták a betűsorok. Minden amely tannháuseri stílusban büszkén húzza a hajót, a polgári embernek megvan az az öröme, hogy a fényt lovagias és nobilis Marcel h a j ó j á t . Mi szükség volt erre ? magába szívhatja, a jóérzést, a színeket-a lelki kincsMinek a holtakat háborgatni ?. -Prévost el volt intézve, tárába .zárhatja; a barátságot, a szeretetet, mint befejemint egy grisette-viszony, egy éjszaka a R a t mort-ban, zett és neki czimzett folyamatot- könyvelheti el : csak egyiknek sem lehet renaissance-a. az iró kénytelen mindezt ú j r a forgalomba hozni, magából kiadni, átváltani, csak ő kénytelen üzletet csinálni abból, De ez a merev gróf másért is megérdemli, hogy ami másnak a boldogságot v a g y a boldogtalanságot, az az ember mosolyogjon rajta. >>Hogy Marcel Prévost csak • azért köt viszonyokat előkelő hölgyekkel, hogy regé- örömet v a g y a f á j d a l m a t , magát az életet jelenti. nyeket írhasson tapasztalatairól.* Istenem : — Marcel Ha igy válaszolt volna Marcel Prévost a grófnak, Prévostnak tehát csak akarnia kell és a nők az ölébe mindenki • megértette volna. Sőt t o v á b b mehetünk : hullanak ? Ő a gall kakas, aki a baromfiudvar minden mindenki megbocsátotta volna a m ú l t j á t , a Félszüzeket szépét kegyelem nélkül meghódíthatja' Ő, a konfekczióés azt a rettenetes chipre-szagot, amelyet most ismét elegancziáju, letárgyalt, lemosolygott és vasúti lektűrbe végigáraszt a világon. Syrion. fuló iró v á j k á l ' a z okos, a ' s z é p , a kiszámíthatatlan párisi nőben,, a világ legeszesebb teremtésében. Öh, Deroche Caesar gróf, mennyire lekicsinyli ön a franczia asszonyt, ezt a mozgó, lélegző nippet, amikor des grieux-i A gyürü. buzgósággal a k a r j a védelmezni. Mily nagyon nem ösmeri I r t a : HANNS HEINZ E W E R S . azt a- gyönyörű faunát és flórát, amelynek közepén él, amely akkor győz igazán felettünk, mikor megadja Szerencsés ember volt Mohnen Péter, igazán szerenmagát, mily egészségesen hamis fogalmai vannak honficsés. E z éjjel pedig akkora .boldogság töltötte el, annyira társnői lelkéről, életerejéről, szépségéről és ravaszságáról. meg volt elégedve m a g á v a l és az egész világgal, hogy azt sem tudta, örömét hogyan fejezze ki. Minden embert Honnét került ön a boulevárd-okra ? Nyilván egy szintoly boldoggá szeretett volna tenni, de az ég e késői boldog, f a g g y u g y e r t y á s , prédikácziószagu országból, órájában a magányos utczákon már senkit sem talált. ahol a nők capuchonban, flanellnadrágban„járnak, ahol Végre valami öreg asszony akadt az útjába, annak az erény a bárány és a bün a farkas, az irgalmatlan valósággal'nekiugrott s egy tallért kinált, pedig az öreg farkas,- aki fölebbezés mellőzésével falja fel a bárányasszony nem is volt koldusnő és nem akarta elfogadni a pénzt, de ő nem nyugodott addig, mig a tallért a k á k a t . A h ! gróf ü r nézZe csak a Becque >>Parisienne«-jét, markába nem nyomta, akkor aztán tovaszaladt. mily jóságosan és ártatlanul mosolyog az ön füstölgő K é t részeg munkással és egy gyufaáruló fiúval is pisztolya felé. találkozott még, egy-egy tallérral boldogította mindegyiket. ' A m i l y bohó és gyermeteg egyébként a gróf föltevése, A z t á n hazament. oly hazug, a Marcel Prévost válaszá. Hogy is mondta a —- Mohnen Péter, — mondta vetkőzés közben — megtámadott iró ? Hogy ő soha nem használta fel a te v a g y a legszerencsésebb kópé ezen a világon ! -Álig viszonyait ; hogy azokat férfias becsületességgel meghárom éve, 'hogy itt lebzselsz ebben a városban, ahova őrizte. Van-e. belletrista a világon, kérdezzük, aki, 'ha nyomorúságos ingyenkosztosul érkeztél s ma te v a g y itt a princz !. Szerelem, pénz, dicsőség, minden ugy őszinte, nem önmagát, az önmaga életét irja le ? N e m hull az öledbe, — — igen, dicsőség is, hiszen a diákérzi-e uton-utfelen a becsületes iró, hogy százszor és almanachbeli verseid a legszebb elismerést aratták, — százszor kénytelen prostituálni legszebb emlékeit,, leglim, — és valóban a legszebbek is. bensőbb gondolatfolyamát,' legmelegebb tapasztalatait, Mohnen Péternek igaza volt. Husz éves korában nem érzi-é fanyar mosolylyal untalan, hogy a külső világ nagy ügygyel-bajjal megszerezvén az érettségi bizonyítv á n y á t , évi négyszáz márkás ösztöndíj birtokában, amit minden folyamata, akármily nemes is légyen az, neki minden lustasága ellenére a p a p j a közbenjárása révén a végeredményben. csak tárgy, megfigyelés, lánczszem sikerült megkapnia, beiratkozott egyetemi hallgatónak. a lét nagy kérdéseinek megértésére ? Hányszor kell az Hazulról egyetlen fillért sem kaphatott, apja rég megiró szemének oda behatolnia, ahol a magánélet szentélye halt már, anyia kis nyugdijból éldegélt nagyon szegé.kezdődik, ahol talán borzalmakra, fogyatékosságokra, nyesen. Fiának csak a fehérneműiéről gondoskodott s a mosásból visszakerülő fehérneművel mindig legbetegségekre, lelki fekélyekre fog találni, ahol borzongva följebb csak egy-két jókora kolbász érkezett. E z e k a győződik meg róla, mily kicsinyek, hiuk, alakoskodók kolbászok Mohnen Pétert sok éhenkoppos napon segíés undokok v a g y u n k . Es hol akad a pszichológiai magyatették át. rázatokra legkönnyebben ? • A barátainál, szeretteinél, A fiatal ur azonban hamarosan megtalálta a boldoakik- kitárják előtte a lelküket és nem sejtik, hogy az gulása ú t j á t . A pap ajánlására néhány családnál ingyeniró szeme tolvaj lámpa. És hol találja meg az örök női ebédekét kapott, aztán meg néhány leczkeórája is a k a d t . . K é s ő b b újsághoz sikerült b e j u t n i a ' s z í n h á z i és modellt ? Azoknál az asszonyoknál, akikkel egy fedél hangversenykritikusnak ; akkor már nem szorult rá alatt aludt, akiknek a leveleit az Íróasztalában őrzi, ingyenebédekre. akiknek csókját még a homlokán érzi. É s mindez : fűtőSzerencse, kisérte minden próbálkozásában, mina n y a g ; mindez átgyúrva,, finomítva, bepiszkítva, kidenütt szivesen. látták s ő láttatta is magát minde2

818 .

/

niitt. Részt, v e t t mindenben, amiben részt v e h e t e t t , Speczialitása v o l t ez, m é g m i n d e g y i k i m á d o t t j á t ó l i v o t t , tánczolt, tenniszezétt és l o v a g o l t . v e t t föl k i s e b b - n a g y o b b kölcsönöket, a k á r c s a k néhai S mennél t ö b b e t m u l a s z t o t t a z ' e g y e t e m e n , annál ' dicső Marlborough. j e l e n t é k e n y e b b e r e d m é n y e k e t ért el a kölcsönök térén-; Magda azonban iitötfe a v a s a t ; m a j d beszél ő, nemsokára a n n y i adóssága volt, mint v a l a m i k a p i t á n y m o n d t a , előbb m a j d ő m a g a beszél a szüleivel. P é t e r nak. S tisztára jóképüségének az alapján.csak igérje meg, h o g y holnap este tüstént náluk terem, m i h e l y t levélkét k a p tőle. N o és a nők ! A z első szemeszterben még csak v a l a m i kis v a r r ó l á n y k á j a v o l t ; később egy pinczérnővel, Mohnen -Péter ezt megigérte. azaz többel is k ö t ö t t g y ö n g é d v i s z o n y t és a h o g y aztán D e m á s n a p reggel, amint fölébredt, meglehetősen k r i t i k á k a t irt m á r az ú j s á g b a , végigszerette a színn y o m a s z t ó hangulat f o g t a el. E s t e tehát oda kell állnia művészet egész női személyzetét. Á m ezzel is hamarosan a d ú s g a z d a g Sonderland k o n z u l elé és megkérnie a v é g z e t t Mohnen P é t e r és a m a pünkösdi zeneünnepély l e á n y a kezét. óta, amikor egy igen csinos ö z v e g y a s s z o n y k á v a l ismer— Ilyesmit rnég sohsem p r ó b á l t a m — s u t t o g t a kedett meg, amely ismeretség m i n t e g y két hónapig aggodalmasan és ezzel a legteljesebb igazságot m o n d t a ki. tartott, m á r csak előkelő hölgyeket szeretett. — K ü l ö n b e n , . — k i t u d j a — h á t h a n e m is olyan dúsgazdag az a Sonderland u r ? . . . Meghódította Kállberg Elzát, aztán de minek elsorolni a n n y i nevet ? ! S m e g f o n t o l v á n a dolgot, u g y érezte, hogy. t u l a j d o n E z é v őszén ismerkedett meg Sonderland Magdáképpen kötelessége is e tekintetben pontosan t á j é k o val, Sonderland konzul egyetlen l e á n y á v a l . Mölinen zódnia. Péter, mi türés-tagadás, a szép l e á n y b a n y o m b a n beleSzerette Magdát, igen, h a t á r o z o t t a n , sőt n a g y o n szeretett. U t ó b b a leány édes a n y j á n a k is b e m u t a t t á k ; is szerette, v a l ó b a n s o k k a l i g a z a b b a n szerette, m i n t a k k o r a z t á n m e g l á t o g a t t a őket. a k á r m e l y i k é t a z o k n a k a nőcskéknek, a k i k k e l eddig E s a szép Magda u g y járt, mint.legtöbb leánytársa, dolga volt. D e hát ő szegény ember, szegény, m i n t a fülig szerelmesen örült a friss d i á k n a k . K é t farsangon t e m p l o m egere ; igényei pedig igen n a g y o k s h á t h a a bálozott már, tizenkilencz éves volt, a fiu pedig — huszonl e á n y v a g y o n a m é g sem v a l a m i n a g y ? három. D e mit b á n t a ő azt ! H á t nem házasodtak-e a ' — K é t m á r k á t rászánok ! — m o n d t a Mohnen szülei is oly fiatalon ? ! P é t e r és elment az informácziós irodába. Mohnen Péter a m a g a részéről u g y a n még sohasem H o g y feltűnést ne keltsen, o l y a n f o r m á n i g y e k e z e t t gondolt a házasságra. M a g d á v a l nyilvánosan egyes feltüntetni a d o l g o t / m i n t h a a Sonderland czéggel üzleti családi mulatságokon, t i t o k b a n pedig a konzulék parkr összeköttetésbe akarna lépni. jában és néha t á v o l i u t c z á k b a n szokott v o l t találkozni.A z t ó h a j t o m megtudni, — m o n d t a — jó-e t — M i n u g y a k r a b b a n e m l e g e t e t t f ő v á g y a e g y é b k é n t csak Sonderland konzul körülbelül — körülbelül az volt, h o g y M a g d a jöjjön el már egyszer hozzá, a — Nos, m e k k o r a összeg erejéig ? — kérdezte a lakására. tisztviselő türelmetlenül. — ö t v e n e z e r m á r k a erejéig ! . v D e M a g d a nem m e n t . A m i n t észrevette, h o g y ' — Mit ? ! Sonderland k o n z u l ne lenne jó ötvenszerelmesének eszébe sem j u t n a k a szokásos f o r m á k , ezer m á r k a ' erejéig ? ! Sonder-land konzul, akinek m e g k é r é s ; eljegyzés, hadicselhez f o l y a m o d o t t : elmondta legalább is. negyedmilliónyi az évi jövedelme . . . neki, hogy e g y i k b a r á t n ő j e minap, amikor a temetőben Mohnen Péter fizetett és t á v o z o t t . volt a t a l á l k á j u k , m e g l á t t a őket s végignézte csókoló— F u r c s a üzletember ! — mordult m e g a tisztzásukat. E s hogy ez a gonosz b a r á t n ő ezt most. mindenviselő, a m i k o r Péter ur m á r k ü n n v o l t . felé elfecsegi és h o g y a szülőknek is fülébe j u t h a t a dolog és — és — D é l u t á n öt órakor k o p o g t a t t a k Mohnen P é t e r a j t a j á n s belépett Sonderlandék inasa. • E ponton M a g d a keserves zokogásra f a k a d t . — A konzul u r tiszteletét k ü l d i . . . . — Mit csináljunk h á t ? — szólalt meg Péter. — • K é t levelet adott át, e g y fehéret s e g v rózsaszínűt. L c kell t a g a d n u n k az egész találkozást. A. f e h é r : — N e m , n e m ! A z t m á r nem lehet. Csak e g y megoldás lehetséges : beszélned kell a szüleimmel, már »Igen tisztelt Mohnen ur. most kell h o g y beszélj v e l ő k . V a n szerencsém fölkérni, h o g y h a t órakor hozA »már most«-ot u g y h a n g s ú l y o z t a , m i n t h a m a g á t ó l z á m fáradni szíveskedjék. értődnék, h o g y Mohnen P é t e r előbb-utóbb a m ú g y is Tisztelője beszélne m a j d . Sonderland W., — D e hát mit beszéljek v e l ü k ? — kérdezte Péter belga királyi konzul.* . ur, sehogy sem értvén a l e á n y t . — Mondogassam A rózsaszínű : nekik, liogy csókolózásunkból egy szó sem igaz ? »Drága mókusom. — N e m . Sőt éppen azt kell mondanod, h o g y igenis, T e g n a p este beszéltem m a m á m m a l , aki éjjel a csókolóztunk. A z t k e l l mondanod, h o g y házasságot p a p á v a l beszélt. P a p a m a reggel beszélt v e l e m és a k a r u n k kötni egymással . . . m a este veled a k a r b e s z é l n i . . . — Mit ? ? ? N o hiszen köszönöm szépen . . . ( — N o csak legalább n e k e m ne kellene m a j d M a g d a megint zokogni k e z d e t t . beszélnem, hiszen beszéltek m á r eleget — d ü n y — H á t faképnél h a g y n á l ? Félsz beszélni a szün y ö g t e Mohnen Péter.) leimmel ? ! N e m akarsz lovagias férfi m ó d j á r a h e l y t Minden rendben v a n . V á r v a v á r a te boldog állani ? . . . Magdád.« Mohnen Péter kijelentette, h o g y mégis csak lovagias férfi m ó d j á r a a k a r helytállani. A m e n n y i r e r a j t a — Teringettét ! U g y látszik, p o m p á s a n készítette múlik, akár m i n d j á r t holnap feleségül veszi, de ami a elő' a t a l a j t ; de b á r c s a k t u l v o l n é k m á r az egész szülőket-illeti na ! Hiszen azok jól t u d j á k , h o g y teketórián! Mohnen P é t e r t különös i z g a l o m szállta m e g . Gonő még semmi és h o g y semmije sincs — adósságainak dosan átöltözött.- L a k k c z i p ő t h ú z o t t , f e k e t e n a d r á g o t rengeteg tömegén kivül, amelyet l e g u t ó b b már a tőle, s a legszebb n y a k k e n d ő j é t k ö t ö t t e lel. Magdától kért és k a p o t t kölcsönökkel -is g y a r a p í t o t t .

819— V i r á g o t is t ű z z e k ? •— kérdezte, amikor már a — M o n d j a csak, Mohnen ur, — szólalt meg a hosszuszárnyu fekete k a b á t j á t is m a g á r a v e t t e . konzul — hát eddig t u l a j d o n k é p p e n miből is élt ? — Nem. — T a v a l y óta — u j s á g c z i k k e k e t irok s a z o n k í v ü l S milyen k e z t y ü t ? Fehéret ? N e m . F e k e t é t ? A z t — a z o n k í v ü l — (ugyan mit is m o n d j o n hát ?) — az sem. V é g r e gesztenyeszinüt h ú z o t t . S a z t á n — nem, édes a n y á m mindig n é h á n y kolbászt is szokott küldeni nem tesz czilindert a fejére. A z t u l k o m o l y jellegű, és — és — fontoskodó; J o b b lesz a p u h a fekete kalap. N é m i t é t o v á z á s u t á n a fekete k ö n y v e c s k é r e muU g y ! N o s m e g v a n minden ? tatott. K ö r ü l n é z e t t s a z t á n s ó h a j t v a v e t t föl az a s z t a l r ó l ' ' — Nos igen, a kis kölcsönök ! — S .vájjon mit v a l a m i fekete f ü z e t e t ; ebbe s z o k t a jegyezni adóscsinálna, ha u g y egyszerre jó sok pénz ütné a tenyerét ? ságait. — A k k o r — a k k o r M a g d á v a l — M a g d a kisasz— E l v é g r e lelkiismeretesen kell t á j é k o z t a t n o m őket a n y a g i k ö r ü l m é n y e i m felől. Megnézte ó r á j á t . Még c s a k n e m félórányi ideje volt. Leült h á t és adósságainak k ö n y v é b e n összeadta a tételeket. P o n t h a t k o r becsöngetett a Sonderland-villa k a p u j án. — A konzul ur v á r j a n a g y s á g o d a t . . . . A z inas lesegítette k ö p e n y é t s föltárta előtte a konzul dolgozószobájának ajtaját. — N a , Mohnen ur, csinos ü g y e c s k é n k kerekedett — f o g a d t a a konzul. — J ó estét k i v á n o k , konzul u r ! — szólt Mohnen Péter ünnepélyeseri. — J ó estét ! Ü l j ö n h á t le. Ide, ide, csak jó kényelmesen ! Parancsol szivart ? Mohnen Péter h a l k a n m o n d o t t köszönetet. — Nos, t é r j ü n k h á t m i n d j á r t a dologra, ugy-e b á r ? ! Maga szereti a l e á n y o m a t és a l e á n y o m szereti m a g á t , ö s s z e a k a r n a k házasodni. Hiszen ez utóvégre n a g y o n szép és jó dolog. D e h á t m o n d j a csak, tud-e egy asszonyt eltartani ? P é t e r köszörülte a t o r k á t , de e g y szót sem felelt. — N o s ? — kérdezte a konzul. E k k o r Mohnen Péter k i h ú z t a zsebéből a fekete könyvet. — í m e , — m o n d t a — ezek az adósságaim ! , A konzul l a p o z g a t o t t s n é h á n y tételt "hangosan is/ elolvasott. Berger Friczi 5 márka. — E l d e r L i z e t t 20 m á r k a . — L u d e szerkesztő 10 márka. — D r . Philips 20 m á r k a . -— F r e n z festő 2 m á r k a . — Hirschfeld Zsófia .15 m á r k a . — G a u l k e J. 30 m á t k a . — Sonderland Magda 50 márka. — Sor.derland M a g d a 100 márka. — Sonderland Magda 20 márka. — Sonderland — L á m , Iáin. T e h á t a l e á n y o m a t is megsárczolta ? — Meg — m o n d t a Mohnen Péter kissé b á g y a d t hangon. — N o s ! — f o l y t a t t a a konzul — én a m a g a j e g y z ő k ö n y v é b ő l két dolgot k o n s t a t á l h a t o k : az első, h o g y m a g a becsületes ficzkó, aki engem nem akar elámítani ; a második, h o g y rendszerető ember, aki pontosan j e g y z i adósságait, sőt a z o k a t már összegezte is. — H á r o m e z e r k é t s z á z h e t v e n n y o l c z márka. — Tering e t t é t , b i z ' ez egészen csinos kis tétel, hányadik szemeszterét töíti most az e g y e t e m e n ? — A h a t o d i k a t , k o n z u l ur. — A h a t o d i k a t ? É s m o n d j a csak, e p a s s z í v á k k a l szemben v a l a m e l y e s a k t í v á k is szerepelnek ? — Sajnos, nem, konzul ur. É d e s a n y á m n a g y o n csekély n y u g d í j b ó l éldegél s az a pár bútordarab, amit v a l a m i k o r örökölni fogok, száz tallért sem ér ! Magamn a k pedig semmim sincsen. — B i z ' a z szomorú dolog. S j ö v ő j e ? Mik a tervei ? Miféle állást igyekszik-elfoglalni m a j d ? Mohnen Péter m e g h ö k k e n t . Ilyesmin még sohsem törte a f e j é t . — E n — én — azt gondoltam — •— T ö b b e t nem birt kinyögni.

s z o n y n y a l , az ön tisztelt l e á n y á v a l m i n d j á r t utrakelnék, Itáliába, a t á v o l K e l e t r e v i l á g o t látni — — E s aztán'? — A z t á n ? A z t , igen tisztelt konzul ur, m é g nem tudom. — Nos, hiszen m a j d csak eszébe j u t n a v a l a m i . — ' Maga is l á t h a t j a azonban, h o g y l e n y o m n a k külsőségek dolgában, f é n y ű z é s tekintetében v a j m i keveset n y ú j t h a t ; no de t e g y ü k föl, h o g y a belső érték, ami elvégre is a fődolog, annál jelentékenyebb. H á l a Istennek, nem v a g y o k éppen teljesen v a g y o n t a l a n ember. — T u d o m , k o n z u l ur, éppen m a b á t o r k o d t a m — Mit b á t o r k o d o t t ? Hallgatás. — Nos, mit b á t o r k o d o t t , Mohnen ur ? — T u d a k o z ó d n i . . . A z egyffe informácziós irodában . . . — A z t a k u t y a f á j á t ! Informácziós irodában t u d a k o z ó d o t t felőlem ? ! Hisz ez n a g y s z e r ű ! M o n d j a csak, fiatal b a r á t o m , a k k o r h á t m a g a az én l e á n y o m a t bizon y á r a csak a pénze m i a t t szereti. Mi ? — N e m ! — k i á l t o t t be v a l a k i a szomszéd szoba a j t a j á n a k f ü g g ö n y e mögül. — N e m ! A z nem igaz ! ' • E s besurrant Magda. — H á t te h o g y a n kerülsz ide ? -— É n ' — én véletlenül itt v o l t a m a szomszéd szobában . . . — U g y ? Egészen véletlenül ! K é p z e l e m . S u g y a n mit csináltál ott ? D e Magda nem z a v a r t a t t a m a g á t . - — Nem,, 'nem, az nem . igaz ! Neki nem a pénz kell"! Meg sem a k a r t a kérni a kezemet. E l sem a k a r t jönni hozzád. Várad akart, mig állása lesz . . . Mohnen Péternek ez n a g y újság volt, de azért helyeslőn bólogatott. Magda z o k o g v a f o l y t a t t a : — Oh, ő sohasem v e t e m e d e t t v o l n a ilyesmire. "Nem a k a r j a ő a te pénzedet. Csak mert u g y kértem, mert sirva kértem, csak azért j ö t t hozzád. Igazságtalan v a g y iránta, papa, iszonyúan igazságtalan. K e g y e t l e n v a g y , szivtelen, k ő s z í v ű ó, ó, ó, ó ! . . . . K e s e r v e s fuldokló zokogás f o j t o t t a el s z a v á t . — De csillapulj hát, g y e r m e k e m ! — N e m . É n n e m a k a r o k csillapulni ! N e k ü n k nem kell a pénzed. Mi m a g u n k f o g j u k megkeresni a k e n y e r ü n k e t , még há k a v i c s o t kellene is törnünk.' Mohnen Péter mersze is m e g g y a r a p o d o t t . — Igenis, konzul ur, — m o n d t a eltökélten — még_ha k a v i c s o t kellene is t ö r n ü n k ! A konzul nevetett : — Ti ketten — kavicstörők. D e Magda, már rá sem hederített. — Jer, k e d v e s e m , — szólt Péterhez és a k a r j á b a v e t e t t e m a g á t — jer, h a g y j u k el örökre a szeretetlenség eme h a j l é k á t ! Jer, m e n j ü n k — rögtön — e g y ü t t mind a k e t t e n ! Csak el, el innen, k e g y e t l e n a p á n k t ó l , aki m i n k e t az u t c z á r a lök. Csak szegény a n y u k á m n a k hadd m o n d j u n k m é g e g y utolsó istenhozzádo't. Óh, ő

820ezt n e m f o g j a túlélni ; t u d o m , h o g y s z i v e , m i n k e t o l y E l s ő g á z h e l y i s é g : P a u s á l e - o s z t á l y , mely a g á z n a g y o n s z e r e t ő s z i v e é c s a p á s t ó l m e g h a s a d ! Jer, jer, minőségére v a n b e f o l y á s s a l . M é r n ö k : H e l t a i F e r e n c z . — h a k ö d b e , h a é j b e , c s a k el innen, el ! M á s o d i k g á z h e l y i s é g : G á z f i n o m i t ó - , a z a z rafine— L á m , c s i t r i l á n y o k r e g é n y o l v a s á s á n a k az eredm e n t - o s z t á l y . Csakis á l h i r l a p i r ó k n a k s z a b a d a bem é n y e — g o n d o l t a M o h n e n P é t e r . D e n e m a k a r t a cserben hagyni Magdát. K ö n n y e d meghajlással búcsúzott. m e n e t . Mérnök : H e l t a i F e r e n c z . — Isten önnel, k o n z u l ur ! E s . b á n j o n a sors Harmadik gázhelyiség : Gázcsatorna-osztály ; nem i r g a l m a s a b b a n önnel, m i n t a h o g y az ön k e g y e t l e n s z i v e t é v e s z t e n d ő össze a P a n a m a - c s a t o r n á v a l . bánt mivelünk. Isten v e l e ! G á z i l l a t f e j l e s z t ő - o s z t á l y , a k ö v e t k e z ő felírással : S gracziózus taglejtéssel vezette könvben itszó » P e c u n i a non olet«.' i m á d o t t j á t az a j t ó felé. • G á z c s ő - v a g y ó c s k a v a s - o S z t á l y . G á z ö m l é s e k megMagda azonban jól ismerte apját. T u d t a , h o g v • e n n e k a k e m é n y ü z l e t e m b e r n e k , a k i t a börzén senki könnyítése alosztálylyal. s e m p u h í t h a t n a m e g , é r z e l m i d o l g o k b a n oly* o l v a d é G á z k á l y h a - o s z t á l y . Mérnök : E h r l i c h G. G u s z t á v , k o n y a s z i v e , m i n t a v a j . U g y a n m i k o r is t a g a d t a m é g g á z v i téz. meg bármi kívánságát ? G á z f e j l e s z t ő - o s z t á l y . Mérnök : R u s z t József, g á z i t é s z . A l i g is l é p h e t t e k m é g k e t t ő t - h á r m a t az a j t ó felé, (.4 Magyar Tudományos Akadémiától kiküldvc.) a m i k o r az öreg m á r u t á n u k k i á l t o t t : — Megbolondultatok ? Mindketten megbolondulT ö m é n y g á z a t a v a s i t ó és d e n a t u r á l ó s z a g o s z t á l y : t a t o k ! H á t k i c s o d a lök a z u t c z á r a t i t e k e t ? H i s z én Mérnök : a m i n d e n k o r i g á z f e j l e s z t ő m é r n ö k . a z t e g y s z ó v a l s e m m o n d t a m . T é r j e t e k hát észre, ne • G a z ő z - o s z t á l y pezsgős e b é d e k s z á m á r a . O s z t á l y bolondozzatok ! f ő n ö k : az a v a s i t ó - o s z t á l y m é r n ö k e . S vállon fogta őket. H i v a t a l n o k o k helyisége, — n e m t é v e s z t e n d ő össze M a g d a letörölte a k ö n y e i t . — í g é r d meg, h o g y t ö b b é n e m s é r t e g e t e d . a Pananía-csatornával.' — Hiszen szívesen megígérem. Igazgatói helyiségek, — gázömlés miatt zárva. — ígérd meg, bogv két hónapon belül egybeM i u t á n m e g t ö r t é n t a helyiségek b e j á r á s a és átkelhetünk. • v é t e l e , R a d o c z a v o l t i g a z g a t ó e l s z a v a l t a : »A k á p o s z t a — J ó , j ó , m i n d e n t m e g i g é r e k , — de most m á r is m e g m a r a d t , a k e c s k e is jóllakott** c z i m ü p á l y a d í j j a l Credj ! (Vége következik.) koszorúzott —

Mire

Saison.

lakott« x

czimü

urak

czipő. A

kevésbé

fekete

gérokban ;

fekete

val

szalónkabát

czipő. S e m m i ság,

hogy

az

Ezek

az

és

lábatlankodó

m e g h a t o t t s á g . . . (Oly k e v é s ember

önkénytelenül

k á n t o r t és a g y á s z k ó r u s t értendő az, aki

még

—

Lazarus

és e c z e t l é l g y á r b a n

főalatt

Jön

Heltai

és

angazsálva.

Radoczával

kedélyek

szemükhöz

—

A

gázát

diszfelvonulás. l o v o n , k é t csatlós égő

gázlámpá-

fehér

paripán,

kucsmáján

lovon.

tendő

a

vérpiros

a r c z c z a l ; össze n e m

Ezután Radoczáék

és nép.

.

megkezdődött

az

ünnepi

játék,

e g y kis p r e t e n z i ó - v a l »világosi

Radoczától.

tel«-nek n e v e z t e k el, ami, t e k i n t v e f ő v á r o s u n k

Gyengédebb

t á s á t , kissé t ú l z o t t n a k

hiánytalanul

átadom —

mond

A

törzsfőnökök

melyet

fegyverleté-

kulcsokat

zsebkendőiket.

tévesz-

sápkórral.

és n e m ' m o s o l y o g . szorítják

hebegő

d e v i z z e l : » F e g y v e r r e , h o n f i a k !« Városatyák

világí-

mondható.

»hugh !«-kiáltással

nyitották

R a - ' a j á t é k o t , mire az álhirlapirók e l s ü t ö t t é k

docza.

meg

revolvereiket.

R u s z t József f i c z á n k o l t a l o v á n , erre a ló l o v a s á -

— A gázát hiánytalanul átvettem Itt

közbeszól

—

Pardon,

— mond Heltai.

Schődl : előbb

kérjük

nak s

a

pénzt !

Huszonegy

milliót ! A

a

József

Polgárok

a

tuss-ra

Alhirlapirók különböző nemzeti öltözetben, a követ-

Üsz-

mosolyog.

átveszi

összenéz

a

gyárangazsáltak

kisérte.

kező

K e z d ő d i k az ü n n e p é l y . szenéz H e l t a i v a l és n e m

zenekar

eltávoztak.

R a d o c z a és S c h ő d l

esethez.)

Jön R a d o c z a és á t a d j a a k u l c s o t H e l t a i n a k .

A

egyéb

Csatlósok.

lóhusgyárban,

van

és

is j ól -

tollakkal.

meghatott-

Inkompatibilis

már a kenyérgyárban,

utczaseprőgyárban

ezugos-

is h o z z á k é p z e l i az

inkompatibilisok:

és

Ruszt

n y a k k e n d ő , a m e r i k a i czipő. K e v e s e b b m e g h a t o t t s á g .-. . Fekete

eczetlél-

Heltai Ferencz

. . . .

érdekeltek

az

Következett

f r a k k b a n és fehér n y a k k e n d ő v e l ; l a k k -

Meghatottság

ellenkölteményt.

Ezt

egyhangúlag.

A k ö n y v e k á t v i z s g á l á s a k ö z b e n t ö b b s z ö r ö s tuss v o l t .

— dccz. 16. Az

kiáltották

e l s z a v a l t a : »Még a k á p o s z t a

f é l r e é r t e t t é k , a z t h i t t é k , h o g y »k"uss«-t z e n g e n e k a zeynészek

(Tudósítás.)

Heltait ! —

Heltai

zendített.

Átveszik a gázgyárat.

költeményt.

Halljuk

szügyébe

ekkor

rejtőzött. Tuss !

pénzt

helyiségek

átnyújtják

átvizsgálása

Schődlnek. következik.

'fuss ! Ezután

a

A

döfte sörényét.

kiderült, hogy Ezt

a

Ruszt

nyereg

szétosztották

az

éjfélt

lóról, hus

tagjainak. •

ekkor

a

puhított

Akadémia

•

gázóra

leszállt

alatt

. .

ütött. Maitre Jacques.

82,1

INNEN-ONNAN. 0 Széli K á l m á n n á . Magyarország legfenköltebb poétája volt az apja, a nevelője a legnagyobb magyar államférfi, a férje pedig sokáig a király -után első funkczionáriusa az országnak. Vörösmarty romantikus lelke tüzelt ebben az a s s z o n y ban, Deák Ferencz realisztikus gondolkozása hűtötte le a kedélyét és a magyar miniszterelnök reprezentatív elfoglaltságai könnyen egész hideggé merevíthették volna Széli Kálmánné társadalmi életét. De akik az egyemeletes budai palotának nyolcz-kilencz évvel ezelőtt vendégei lehettek, még mindig csodálva és fájdalommal emlékeznek vissza a nagyasszonyra,' aki neve és állása daczára a legkedvesebb és legmagyarosabb vendéglátója volt a miniszterelnöki vacsoráknak. Öreg és nyugalmazott magas bürokraták, kik emlékeiket szemelgetik a gyönyörű és elviharzott liberális időkből, a Szilágyi Dezső oroszlánfején kivül -Széli Kálmánná mosolyáról is mesélnek az unokáiknak. A házban a p a d o k a t ütötte ekkor a katonai obstrukczió, Kossuth -Ferencz már majdnem miniszter lett, s e zűrzavarban . változatlan nyugalommal és kedvességgel látta vendégéül a kegyelmes- asszony a férje barátait, újságíróit és ellenségeit. A z u t á n a rátóti kastély csöndes élete követk e z e t t ; visszavonulás és tegnap éjtszaka sirva szállt ki az expresszvonatból, egy szomorú távirattal a kezében, az ö z v e g y g y é lett Széli Kálmán.

> Az angol választás. A z angol képviselőválasztás még nincsen befejezve, de azért már befejezett tény elé állitotta Asquith kabinetjét és vele e g y ü t t mind a négy liberális pártot. E z a befejezett tény pedig röviden az, hogy Angliában nem lehe.t radikális reformra még csak gondolni sem ugy, hogy ez a reform magából az angol népből induljon ki. A választás négy liberális párttal szemben is- már most is olyan számarányt a d o t t az unionistáknak, hogy az uj parlamentben a p á r t j u k aligha is lesz kisebbségnek nevezhető, hanem inkább a' kormány pártjaival egyenlő rangú ellenfélnek. Sőt éppen az uj választásnak nemzetivé t e t t kérdésében, a lordok házának a megreformálásában olyan döntő sulyu politikai határozónak, amely m i a t t az uj alsóház csak ugy nem lesz képes feltörni a' felsőház kérdésének avas dióját, mint ahogy nem volt képes a 'mostani parlament. A z angol nép a régi intézményeinek megváltoztatására nem hajlandó kezdeni semmi inicziativát sem és ha kell a reform csakugyan, a k k o r — kezdje a király. Csakhogy tudvalévő dolog, hogy az uj választásra éppen azért volt szükség, mert G y ö r g y király, az óvatos király, az abszolút alkotmányos király megtagadta Asquithéktől éppen azt az expedienst, hogy enormis pairtolonczolással törje meg a lordok házának az ellenálló erejét. Döntsön csak ebben a kérdésben a jó, alkotmányos érzésű angol nép — mondta a király. D e : döntsön csak ebben a kérdésben a jó, alkotmányos érzésű angol király — felelte vissza a nép. És megcsinálta még egyszer parlamentnek a z t a parlamentet, amit Asquith, éppen azért oszlattatott fel, hogy ne legyen megint ugyanaz. E b b e az alkotmányos footballba a z u t á n természetesen bele kell pusztulni a kabinetnek. Hiszen két választáson már ugy megrugdalták, mint a kétfenekii footballt. Most rá fog kényszerülni harmadik választásra is és olyan alkotmányos /ootball még Angliában sincsen, amelyiknek három feneke volna.

U Lipcsey Á d á m . E g y éve sincs talán, hogy verskötete jelent meg, néhány hónapja megházasodott s körülbelül ugyanakkor megválasztották képviselőnek. Fiatal ember v o l t t e h á t Lipcsey Ádám, sokkal fiatalabb, mint amilyennek érett férfi-

kort jelentő évei m u t a t t á k . Sok harcz és küzdelem űtán csupa biztató kezdet küszöbén állott s a halál ilyenkor tragikus. Lipcsey halála különösen tragikus, mert bizonyos, hogy nem szivesen ment el. Szerette ezt az életet, ezt a földet, ugy, ahogyan van, apró örömeivel, apró bánataival, fűszeres, magyaros cbédeivel, pipázó, anekdotázó embereivel. Ujságiró is volt, korm á n y o k a t dicsért, k o r m á n y o k a t ostorozott, de ezt a m u n k á t diszkréten végezte, a szive szerint akkor dolgozott, amikor komolykodás nélkül, tréfás rajzok, tréfás versek közben csipkedhette a világot. Főképpen azt a világot, amely a régi jó, Tisza ( K á l m á n t ó l eredő magyaros, kálvinista szabadelvtiség ellen mert támadni. A humornak uj művelői t á m a d t a k , káprázatosan ügyes, félelmetesen csillogó fegyverü i f j a k : Lipcsey Á d á m nem birkózott velük, nem v á l t o z o t t meg s csudálatos módon nem változott áz ő táblabiró izü tréfáinak népszerűsége sem. T ö b b volt, mint vidám e m b e r : élvezni tudta az életet, fölényes mosolylyal nézett el kicsi b a j o k fölött. H o g y meghalt, ez szomorú elválás lehetett a föld sok gyönyörűségétől. A z ég azonban, amely mostanában annyi jóval biztatta, kegyes volt hozzá, megtette, hogy ne t u d j a utolsó óráiban, milyen közel van minden örömök s minden tréfák vége.

= A vásári kirakat és a vérző hazaszeretet. E g y furcsa emberpár lépdegél végig a karácsonyi vásár izgató pompájában tündöklő utczán, egy sovány vén néger és egy halovány japán fiúcska. Bizonyára a k v á r t é l y u k r ó l mennek valámelyikorfeumbrettli v a g y k á v é h á z i szinpad garasos dicskörébe exotikus •attrakeziónak. A néger, az már ismerős az úttal, biztos egyenességgel halad előre ; de álmatagon és tévelygőn ballag utána kis sárga társa. A szemepárjának k é t v é k o n y pillangószárnya sötétlő ámulattal röpködi által az idegen t á j a t , mig egyszer csak fölrebben, sugarakat bont és csapongó, szomjú lepkemámorral veti rá m a g á t az egyik nagy boltablak fénylő kristályfalára. A z üveglapon tul lámpalángocskák özönében kincsek ragyognak, — óh milyen kincsek ! E g y tűzpiros kimonó, aranyhimzetü övvel, egy teásibrik, egy virágosveder, egy elefántcsontképre rálehelt tavaszi álom, egy t a r k a gyékény, egy ezüstfecskékkel átszőtt kék selyem kárpit, o t t mosolyog az egész ismerős Hippon, rózsaszinfürtös cseresznyefáival, karcsú flamingóival, fura isteneivel, — o t t tündöklik az egész drága, gyönyörű napfényes haza, ahonnan ég t u d j a miféle árvaság vetette messze kicsike fiát ! A kis legényke dehogy l á t j a má'r a pesti utczát; a ködöt, a sárt, a száguldó raglánok, t o t y o g ó kalucsnik, repkedő prémkigyók tumultusát, esernyők táborát, botok erdejét, — csak a kékegü országot látja, kék égen szálldosó tarka sárkányt, sárkánj' alatt körben tánezoló faczipős gyermekek r a j á t ; emlékezik az apai tekintet forró sugaraira, emlékezik reszketeg dalokra, amiknek halk bugása mellett ő álomba ringott a vézna anyai karocskál-c között. Talán arra a kárpitra valaha az ő a n y j a szőtte könnyű kis kezekkel a szálló fecskét ? — talán a tarka cserépre a p j a égette rá a kedves k é p e t ! A kicsiny japáni belekábul a gyönyörűségbe, a lázba, a v á g y b a , — mint egy szédült bogárka, belebukik a bűvös tükörbe. A v é k o n y üveglap összehasad a rájakoppanó csontos kis homlok, repeső öklöcskék nyomán, az áblakcserép csikorgó jajszóval pendül az utczakőre, a j a p á n fiúcska sebzetten, vércsen tántorog a néger karjai közé, bámészkodás, csődület, és tiz perez múlva o t t van a piroszászlós gépkocsi, a mentők vészszekere is. A z á r v a kis j a p á n t nagy kórházi szobába vitték, ahol olcsó és magasztos történelmi képek vannak a falon ; lázas kis szemei röpködhetnek most a kezein lassan pirosra • ivódó kötelékekről a fújó paripák rohanása alatt vérező Petőfire, v a g y -a szivenlőtt honvédre ; és még, csak azt se tudja, hogy azoknak a golyóverte és kardhasgatta hősi sebeknek vére és az ő megtépett erének piros p a t a k j a egyazon forrásából f a k a d t a forró emberi szívnek . . .

822 © A klakk-király meghalt és a hírlapi nekrológok valóságos emlékkövet hajítottak a jeltelen sirjára. Az öreg klakőrből hamarjában a magyar nemzeti zeneművészet mártírja lett, aki a pénzét színészekre költötte, a tenyerét színésznőkre és akiből még hatvan éves korában sem halt ki a zene szeretete. Sokan most emlékeztek vissza rá, hogy az öreg ur a lelkesedés egy nemével és őszinte meggyőződéssel tapsolt a '>Tosca« belépőjének, mig a ->Nemo« népies melódiáit csak fanyarul és belső tusálc között ismételtette meg a publikummal. Sőt, most kisült, hogy a >>Pillangó-kisasszony« halálán senki sem tudott ugy könyezni, mint az öreg és nem jelentéktelen termetű Weidinger bácsi . . . Istenem, jól van igy is, de a valóság mégis csak az lehetett, hogy az öreg ur meggyőződéssel és czinizmussal lenézte az egész operai életet, fütyült Puccini zenéjére és a tenyerét csak józan üzleti érdekből ütötte össze. Valószínű, hogy neki a Meyerbeer és Verdi közötti diffcrenczia csak egy árfolyamkülönbséget jelentett és egyáltalában nem tudom elhinni, hogy csak egyetlen-egyszer is meggyőződésből sírt volna Siegfried elmúlásán. Ki állítja egy bankigazgatóról, hogy valaha is művészi elérzékenyüléssel nézte a huszkoroiiás papírpénz szines vonalait ?

•

•

•

= Mit tesz Isten? Úristen, — biz az nagy sor, ha valakinek a betegágyához elmegy a király ! A csatában sebzett katona ilyenkor szép történelmi szavakat rebeg ; az asszonyszemély imádkozik és sir ; a gyermek angyalálmot lát tőle ; a német kezet csókol ; a magyar azt mondja : vitám et sanguinem;hogy a zsidó, mit csinál, azt eddig nem tudtuk, mert Izráel kórágyaihoz nem igen voltak járatosak a fejedelmek. Most már tudjuk. Öreg királyunk meglátogatta a héten a bécsi zsidó kórházat. Tehát a zsidó : vfeczct mond. Az öreg és nyavalyás zsidó vicczct mond az .öreg császárnak, az apostoli királynak, két nemzet pátriárkájának, hadak ősz urának. Gyönyörű vicczet mond, könycsorditóan szépet; mikor a doktor azzal a kommentárral kiséri a róla szóló kórjelentést, hogy ez nagyon érdekes baj ám, már csak azért is, mert Harriman, az amerikai milliárdos is ettől halódik esztendők óta, az öreg zsidó fölveti égő, fájdalmas szemepárját a császárkirályra és egy meleg, fidélis mosolygás verőfényével sápadt orczaránczain odaszól neki: »Herr Kaiser, ez énrajtam a Jehova tréfálkozása; annak a Krőzusnak én a pénzét szerettem volna, és a betegségét kaptam !« És az ősz király ezen ugy tud nevetni, olyan szivéből, hogy a könye kicsordul, talán nem is abból a tarisznyából, ahol az öröm patakját őrzik tündérzsilipek, de abból, ahonnan a fájdalom harmata egyre buzogni kész. Hiszen ebben a groteszkül ölelkező két gondolatban az élet szólt hozzá ; az élet, amelynek nyelvén az udvari dámák és politikus nagyurak büszke és hideg ajaka bizony nem szólt még hozzá. »A pénzét akartam . . .« — óh, •mennyi lázas törekvés, fanatikus munka, nagyszerű vágyak és halott remények ebben ! >>És a betegségét kaptam« — görcsös mosolygás között mennyi kinvonaglás, hány átjajongott éjjel, mennyi kuldusnyomora egy elgyötört testnek ebben! Az öreg király bizonyára jó ideig fog emlékezni majd — erre a könycsordulásra, és az öreg zsidónak a halálláz forró éjszakáján is eszébe jut büszkén : >>Megnevettettem egy igazi királyt! . . .«

Vilűjtniszóló találmány Proliászka N. Ignácz fővárosi fogorvosnak lláki'iczi-ut 8. T. om. >Kosmotil< elnevezésű készlete, moly külsőleg alkui nuizvti a. leesett mandulákat visszahelyezi, a horkolást meggátolja, elálló füleket megjavít stb. Ezen találmány a legmagasabb orvosi körökben olisinerésro talált. Kopható minden gyógytárban, drogériában és hasonnomü üzletekben 4 koronáért.

Szeplős és pattanásos hölgyekfés urak részére kizárólag a Diana-arczkrém és Diana-szappanj-bőrápoló- és szépitőszer ajánlható. Ára 75—75 krajezár. Egyedüli készítő : Erényi/Béla Diana gyógyszertára, Budapest, Károly-körut 5,

SZÍNHÁZ. A szinházi hét. — dece. 10. Elektra. (A Nemzeti Szinház bemidatója.) Sok mindent megértek és megmagyarázok, ha tudom, hogy Hugó von Hofmansthal — zsidó. »Ganz vergessener Völker Müdigkeitent . .« E csodálatos hangokat egy elfinomult és terhelt idegzet fogta föl. A tragédiát, amely valaha egészségesen és brutálisan rázta meg a görög szint, egy vallásos mitosz" erejével, kizárólag az idegekre hárította. Már a rémület se o r d i t ; inkább elnémul; a szemek fehérjén tükröződik. A szereplők se szörnyek, de idegbetegek, akik ma Freudhoz v a g y Ferenczyhez járhatnának. Végignézek ezeken a modern idegbajosokon. A pöffedt és kövér királyné feledékeny. Nem emlékszik semmire, mióta megölette az u r á t ; a tettét akarta elfeledni és elfeledett — öntudatosan és öntudatlanul — m i n d e n t ; elfeledte önmagát is. A kisebb leánya üldöztetési mániában szenved. Elektra pedig a tipikus hiszterika. Szavai egymásutánja tanúskodik erről, a gondolkodása, macskaszerü:ége, érthetetlen riadalma egyes dolgoktól, a tapintóérzéke beteges rezdülékenysége s mindenekelőtt a fanatikus vérimádata. A z ideggyógyász szanatóriumba küldené s eltiltaná a modern íróktól. (Főleg Hofmansthaltól.) A tragédia nemes egyszerűsége tehát elveszett. Czifrább, idegesebb, közelibb lett. A görög szobrok szines m á r v á n y b ó l vannak kiformálva. Nehéz és fűszeres a sötét levegő, vihartól és vérpáráktól sürü, a gyömbér s a dió b u j a izével, meleg és merev fényfoltokkal. A z egyszerű dór és ion oszlopok köré koszorúk és drapériák csavaródnak. Hofmansthal renováló. A mykenei ház régi romjait renoválja. Csengetyüzsinórokat feszit az esőcsurgás helyére és lámpákat bujtat az antik loncz alá, dekorál és diszit, halottakat öltöztet. A bozontos és őrült hősök vértől merev fejét kifésüli. Üvegszemeket tesz a szemgödörbe. Rózsát dug a halott sárga szájába. Mindezt pedig ugy, hogy minden vén, rozsdás és ódon marad. Ha pedig vér kell, v a n vér. Nem mint az antik tragédiában. O t t csak szükség fakasztja. Itt azidegrendszerünk kéjelgő szüksége b u g g y a s z t j a ki. Csurog és záporzik a vér, nyakig fürdünk benne, tobzódunk és csuszkálunk és minden lucskos és iszamos tőle, még lépcső is, amelyen véres lepedőket csavarnak, suttogva és titkosan. A z uj ember igy érzi az ősi rettenetet. Vér és vér, önmagáért a vérért. Vér, a modern technika minden kényelmével. A vízvezetékekből, a zuhanyokból patakzik, a csapokból ömlik, megtelnek a kádak és az ember is csalüegy vértartály, amelyet csapra vernek,' egy fehér korsó, amelyet szét kell törni, hogy belőle is vér zuhogjon. Nem tagadom, hogy ez ravasz és ügyes művészet. Semmi esetre sem rokon Sophokles elemi művészetével. De kell nekem, hogy megértsem a görögöket. Hofmansthal az antik iszonyatot lefordította. Nem németre, hanem a X X . század univerzális nyelvére. A Nemzeti Szinház előadása-nem hatott rám. Elektrát Eysolt-tói láttam és Després-tői. Després-re emlékezem most is. Szegény Török Irmát méltatlanul kinozták meg ezzel a roskasztó szereppel, amely neki nehezebb volt, mint az Atridák évezredes átka. Jászai Mari a dus és rettenetes királynét játszsza, néhol illuziókeltően. Csak Aczél Ilona és Ivánfi áll hofmansthali magaslaton. Különben egyetlenegy emlékemet se homályosítja el a magyar előadás, se a németét, se a francziáét. A franczia forditás pedig csiszolt és ügyes volt, sok helyütt bántóan elegáns. A magyar kikerekített. De a német, szöveg szálkás és sötét, göröngyös és rettenetes, mint maga a dráma. K. D.

*

823Vígszínház. A szent liget. A franczia bohózatok maradnak, csak a szerzőik változnak. Az a rohamosság, amelylyel egyik napról a másikra elfelejtjük őket, ad némi életjogosultságot a következőnek. Flers és Caillavet urak ebben az értelemben semmiesetre sem bohózatirók. Ők maguk, arisztokratikus megkülönböztetéssel, szatira-iróknak . vallják magukat. Nekik minden Páris, az ő pszichológiájuk nem az ember, hanem a párisi. Hogy itt a Vigszinházban is el tudnak bájolni bennünket az elmésségük grácziájával, az meg tudja értetni velünk a Párisban való félelmetességüket. Mondják, a boulevardokon megfordulnak egyegy ember után, akikről a szerep mintázódott. Ez a mulatság hiányzik a mi számunkra. A pikantériákon nem örülhetünk, beérjük hát az irodalommal. Igy is ugy hatnak ránk, mint azok a mozgó bádogtükrök, amelyben először domborképben, lassanként egy pillanatra a magunk valóságában, végül pedig homorúvá torzítottan látjuk magunkat. De az a pillanat mégis meggyőz minket,, hogy ebben a torzításban tulajdon jómagunkon mulatunk. Ehhez persze itt nálunk Heltai Jenő és Molháf Ferencz is szükségesek, akik magyarrá irták a számunkra a darabat. A kitűnő előadás Hegedűs Gyula és Mészáros Gizella körül csoportosul. *

Magyar Szinház. A kis lord. Mikulás és karácsony között, a gyermekek farsangjára, irodalmi irányoktól érintetlen lelkek számára mondják el a Magyar Szinházbán ezt a bájos, öregesen fiatal mesét. A szinpadon is ott a gyermekek játszótársa, a kis Fényes Annuska, aki azzal a csókolnivaló fontoskodással mesél nekünk, amelylyel gyerekek szokták visszamesélni az öregeknek a maguk kis hittel teli meséit.. Mire aztán hinni kezdünk, ők ^naguk mondják nekünk incselkedve: hiszen csak mese volt. Tágra nyitott szemekkel bájosan esetlen tapsok között fogja hallgatni ez a miniatűr-publikum, a »Kis lord«-ot és a felvonások végén a felnőttek is szégyenkezve fogják mondani : semmi, csak a szemükbe ment valami. Vajda László okos, stilusos megértéssel varázsolja a kis ennivalóan édes Fényes Annuska köré ezt a mesehangulatot, Huszár Sebestyén, Böros és Réthey urakat pedig egyenesen a legkitűnőbb mese-illusztrátorok irigyelhetnék meg a figuráikért. Egy-egy a gyermektől őrizetlen pillanatban, mielőtt mi is elérzékenyednénk, valamennyinek van egy kacsintása felénk is, hogy csak móka, de elragadóan kedves móka az egész. (Cz—k.)

Művészet. Madarász Viktor. Madarász Viktort, hogy most nyolczvan esztendős lett, hivatalosan is meggratulálták. Egyszerűn, kisméretűn, kisstilüen : olyan emberhez illendőn, aki a hivatalos Magyarországnak sohasem okozott gondot. A külföldön járt, sikereket, egyenesen magyar sikereket aratott, hires művész lett, s mindez a magyar államnak semmijébe sem került. Talán sohasem adott rá alkalmat, hogy a művészet, hivatalos ügykezelői ügyiratot fogalmazzanak' róla. Mintha ezért is érdekes alakja volna a magyar kulturának. Magyar sikerei közé tartozik az a Salon-beli kitüntetése, amely Párisban az ötvenes években érte. Ö volt az első magyar festő, akit a párisi Salon-ban aranyéremmel jutalmaztak. Ez is kultúrtörténeti érdekesség. Odakint nemcsak jeles művésznek, hanem magyar értéknek tartották. Olyan emberek, akiknek joguk volt hozzá, hogy értékeket megállapítsanak : Théophile Gautier

és a két Dumas köre. Madarász művészete a franczia biedermeierségben gyökerezett, a Delaroche-ok, Cogniqt-k művészetében, mégis sajátosan magyarnak tartották. Aminek nemcsak képeinek tárgya volt az oka, hanem a festőjük körül keringő magyar legenda is. Legendánál több, valóságos mitosz kisérte a fiatal magyar piktort; s a polgári szemlélődésbe merült párisi biedermeierséget az ilyen érdekesség izgatta. Különben is valami izgalmas, másra való vágyakozás fogta el a művészetet. A képtárgy és a művészi tartalom különbségének tudata bele-belekapott a festőkbe és kiszólította őket az erdőkbe, a mezőkre. Páris a Cogniet-k, a Comte-ok, a Delaroche-ok képeit élvezte, de már egész sor festő a természetet bújta, hogy benne a szuverén festőiség elaltatott jogait ébresztgesse. A művészet birodalmának minden tartományában uj szenzácziókról gondolkoztak, vagy legalább beszélgettek. Théophile Gautiér-éknél egyszer árról okoskodtak, hogy tulajdonképpen mi az, ami az életnek tartalommal szolgálhatna, s Gautier "rámutatott a fiatal Madarászra, aki a hazáért meg akart halni. Ime, a hazaszeretet, mint élettartalom. A fiatal magyart megbámulták, de nem adtak neki igazat. Dumas, az ifjabb, azt mondta, hogy a szerelmet sokkal értékesebb élettartalomnak tartjq. Öt nem bámulták meg, de igazat adtak neki. A szerelem mindennapi szenzáczió s nem érlel mítoszt, de Páris az ő megszokott forradalmai közepette mitoszra szomjazott. A magyar mitosz révén a magyar franczia festő érdekes jelenség volt. Madarász Viktor az ő párisi emlékeinek megírásával a világnak adósa. Nemcsak nekünk, hanem a Páris körül nyüzsgő nagyvilágnak is. Madarász Viktor egész sor történelmi erkölcsképet festett s szenzácziót keltett velük. Odakint a tárgyuk volt újszerű, idehaza a festésük volt meglepő. A képtárgy akkör mindenható volt. Páris realisztikus elbeszélésre áhitozott, s a.realisztikusan elbeszélő pikturát kedvelte. A diadalmas polgárság lelkülete eluralkodott a művészeten. Delaroche érthetőbb volt, mint Delacroix, tehát kedvesebb is. Vannak korok, amelyekben az érthetőség nyugalma kedvesebb, mint a sejthetőség izgalma. Es Páris a deklamácziótól és a pátosztól is idegenkedett. Coignet, Madarász Viktor tanítómestere, a? franczia biedermeierségnek mégtestesitése volt. De a realisztikus valóságs'zerüségbe már belekap a naturalisztikus festőiség.és uj, sajátszerű, erőszakos energiát kinál a piktúrának. Madarász későbbi párisi képeibe már belecsillan az uj pompa. »A bujdosó álma*, »Zách Feliczián«, »Báthory Erzsébet** czimü képei után »Zrinyi és Frangepán«-ja és »Hunyadi László«-ja következik. Valamennyi átment a magyar köztudatba. Valamennyi népszerűséget juttatott a művésznek. Idehaza a történelmi festés politikai energiaszámba ment, s az a derűs, érthető, nyugodtan realisztikus történelmi festés, amely Madarász képeiben megszólalt, a maga erős tárgyszerűségével és megkapó valószerüsggével a történelmi epizódot ugy tudta beállitani, hogy a történelmi akarás épülhetett, lelkesedhetett rajta. Madarász történelmi epizódjai, történelmi erkölcsképei a nemzeti akarás, lelkesedés és elszántság fejlődésére nagy hatással voltak. Madarász Viktor ezért is érdekes müvészettörténelmi jelenség, s a műveltség • és művészet összefüggésének történelmében a magyar fejezet egyik legnevezetesebb alakja. Akkor jött haza, amikor uj művészeti fölfogások' forrtak. Nem egymaga volt az olyan hazaérkező, akit az a forrongás és ez az aggodalom fogadott. Velük együtt őt is sok csalódás érte. Az embert és a művészt, de értékének és sikereinek emléke megvigasztalhatta. Ezek előtt az emlékek előtt hódol a magyar művészet, amikor most a nyolczvan esztendős mestert- ünnepli. S még ezek előtt az emlékek előtt sem- hódol meg méltón a hivatalos Magyarország. Gerő Ödön.

• 8 2 4

IRODALOM. A férfi szerelme. — Szóllösi

Zsigmond

uj novelláskötete.

—

A m i Szőllősi Z s i g m o n d »A férfi szerelme« c z i m ü novellakötetének v é g i g o l v a s á s a u t á n a legszebb értelemben vett i r i g y s é g ü n k e t felkölti, az a mai l i t e r a t u r á n a k legritkább a d o m á n y a : a témagazdagság. E z a k ö n y v néha u g y h a t ránk, m i n t h a az irója rá sem érne, h o g y n a g y o b b lél e k z e t ü m u n k á r a s z á n j a m a g á t ; u g v kergeti b e n n e e g y i k témája a másikat. Terjedelmében tárczanovella, hatásában e g y - e g y b e f e j e z e t t regény, d r á m á k n o v e l l á b a n k i f e j e z v e , egész c s o m ó belőlük e g y e t l e n k ö t e t b e n . V a n k ö z t ü k , a m e l y nek csiraképessége szinte csak a g a z d a g t é m á r a v a l ó pátens bejelentését érezteti v e l ü n k ; lehet, k i v i r á g z i k m é g v a l a m e l y i k ö k v a l a m i k o r regén yrtyé, v a g y színdarabbá. Igy, a h o g y most l á t j u k ezeket a n o v e l l á k a t , ném e l y i k ü k b e f e j e z e t t e n tökéletes. K ü l ö n - k ü l ö n v a l a m e n n y i e g y - e g y érdekes t ö r t é n e t , egész frissnek h a t ó mese ; összességéhen e g y okos, meleg szivü, m e g é r t ő és m e g b o c s á t ó emberrel v a l ó megismerkedés. R i t k a k ö n y v b ő l hallatszik és m o s o l y o g ki szerzőjének h a n g j a és a r c z a a n n y i r a , m i n t a Szőllősi Z s i g m o n d k ö t e t é b ő l . Mindenkinek m e g v a n a maga temperamentuma, amely a világlátását irányítja. A Szőllősi Z s i g m o n d é sem f o g j a , nem is a k a r j a a m á s é t m e g v á l t o z t a t n i . De az e m b e r e n v a l a m i jóérzés lesz úrrá. A l e g n a g y o b b o k o s s á g m é g i s az, h a m á r r á e s z m é l t ü n k a v i l á g eredendő b a j a i r a , menten meg is n y u g o d n i b e n n ü k . N e m l á z a d o z n i felebbezhetetlen h a t a l m a k ellen, hanem keresni a z élet mindenfelől k í n á l k o z ó szépségeit. A z embereknek t a l á n nincsenek is b ű n e i k , csak g y ö n g é i k . Miért szorítsuk ö k ö l b e a k e z ü n k , a m i k o r m o s o l y o g h a t u n k ; túlságosan a m ú g y sem érdemes f e l b u z d u l n u n k . H a m á r g y ű l ö l k ö d n ü n k nem érdemes, l e g a l á b b szeressük e g y m á s t . Még a halállal is el lehet e g y kissé incselkedni ; minek mindjárt a z o k a t a szent b o r z a l m a k a t felidézni, a m e l y e k e t a m a g u n k bőrén ú g y i s á t é l ü n k v a l a m i k o r . A z életnek igenis v a n n a k szépségei, és v é g e r e d m é n y b e n n a g y o n is é r d e m e s v o l t m e g s z ü l e t n ü n k . N e m túlságosan k o m o l y , talán* nem is n a g y o n f o n t o s az egész. É p p e n azért. A sokféle t á r g y b ó l m i n t h a m i n d i g ez csengene elő. I t t - o t t , e g y f u t ó p i l l a n a t r a ennek a bölcseségnek nem a fölöttességét, h a n e m a n y á r s p o l g á r i a s s á g á t érezzük. Lehet, h o g y ez az a m e g k ö t ö t t s é g , a m e l y e g y előre kijelölt h a l l g a t ó s á g érzéseivel v e t s z á m o t . M i n t h a l á n y o s h á z b a n j á r n a , néhol o l y k e g y e l e t t e l , o l y a n h a l k a n szól Szőllősi Z s i g m o n d az asszony f ü l e k n e k szánt dolgokról. D e ez csak m u l ó impressziónk. R ö g t ö n érezzük : ez a k ö n y v v i s z minket m a g á v a l és a m i k r ő l beszél, az h o z z á n k is szól. Még pedig g y ö n y ö r ű e n , És a t é m a b ő s é g e u t á n ez a másik n a g y s z e r ű ereje Szőllősi Z s i g m o n d n a k . í r á s m ó d j á n a k a s z í n g a z d a g s á g a és p l a s z t i k á j a csak k e v é s Írónknak a d a t o t t meg. I s k o l á k b a n lehetne előadást t a r t a n i n y e l v é n e k m ű v é s z i tisztaságáról. Szerencsés e m b e r , a k i n e k v a n mit m o n d a n i a és azt i g y t u d j a elmondani. Szőllősi Z s i g m o n d a v á l a s z t o t t a k közül való, akik b á r m i l y h a l k a n is b e s z é l j e n e k , m e n t e n feléjük pillantunk, a m i n t é s z r e v e s z s z ü k , h o g y m e g s z ó l a l t a k .

elől. U g y l á t s z i k , neki n e m igen f o n t o s . N e m t u d j u k a z o n b a n , h o g y m o s t , m i d ő n m i is h e l y e t k é r ü n k a z e s t é l y i r o d a l m i jelent ő s é g é n e k , n e m k e r ü l ü n k - e kollizióba A Hét s z e r k e s z t ő j é v e l , m i n t h o g y ez az e s t é l y k i z á r ó l a g Kiss J ó z s e f é , a p o é t á é . A Hét m u n k a t á r s a i s z e r e t n é k , h a m á s o k is u g y l á t n á k e z t az ü n n e p e t , m i n t ők. N e m v é l e t l e n s z ü l e t e t t m e g az ö t l e t e . Az u t o l s ó é v e k csodálatos termékenysége szülte meg s a v á r a k o z ó közönség, a m e l y a z ó t a k i c s e r é l ő d ö t t fiatalabb e l e m e k k e l , d e a régi m a r a d t Kiss J ó z s e f h e z , a k i e g y d i p l o m a t i k u s p o é t a - c s i n y n y e l h o z z á fiatalodott a p u b l i k u m h o z . N é h á n y a n - b e a v a t o t t a k — ismerik n a g y s z a b á s ú v e r s é t , — Legenda a nagyapámról — amelyet a z e s t é l y e n fog f e l o l v a s n i . M o s t s z e r e t e t t e l és g o n d d a l j a v í t j a a k o r r e k t ú r á j á t . E z e k b e n az e l e g á n s és r a g y o g ó s t a n z á k b a n u j f é n y b e n m u t a t k o z i k az ő a r i s z t o k r a t i k u s k ö l t é s z e t e . G r á c z i a v a n b e n n ö k , a fiatalság e r é n y e és h u m o r , az ö r e g k o r t ö k é l y e . N e k ü n k a z o n b a n n e m illik f r á z i s o k a t b i g g y e s z t e n i az ő t a v a s z b a b o r u l t telére. C s a k e g y s z e r ű e n r e g i s z t r á l j u k az e s e m é n y t , a m e l y s z o k a t l a n a m a g y a r f ö l d ö n és m a j d n e m f o r r a d a l m i a m a g y a r i r o d a l o m b a n , a h o l az ö r e g e m b e r e k m i n d v é n e m b e r e k s az ö r e g p o é t á k s ó h a j t o z v a és i r i g y e n t e k i n t e n e k vissza a fiatalkoruk sikerére.

HETI POSTA. Kefe. H o g y a versek ósdiak, még nem ajánlólevél s n e m is m e g v e s z t e g e t é s , m i n t a h o g y a n n e m a j á n l ó és m e g vesztegető k ö r ü l m é n y , h a a vers m o d e r n . A vers legyen szép, d e az ö n versei n e m s z é p e k . H a s z é p s é g f l a s t r o m n a k s z á n t a , hogy a K o h e n i t á k nevét irta alájuk, nagyon hibásan magyar á z t a a vér befolyását a szépségre. L e g e n d a . N e m h i n n e b e n n e senki, a m i n e m l e n n e n a g y b a j . H i b á j a , h o g y k e v é s b e n n e a poézis. R o k o k ó világ. H e l y z e t - p o é m a . a g y ö n g é b b e k k ö z ü l . Vácz. R. S. H a g y j a a b b a . Moriturus. S e m m i t m o n d ó csengés-bongás. Nagykőrös, ö n a s a j á t f a l u j á b a n nagy bölcs lehet, de B u d a p e s t e n c s a k filiszter s z á m b a m e n n e . Férfi. N e m t e h e t j ü k b o l d o g g á . B u d a p e s t . Sz. S. N a g y o n k ö z ö n s é g e s d o l g o k . Sziriusz. Az első r o h a m m a l n e m h ó d í t o t t m e g . H a t ü r e l mes, s i k e r r e l o p e r á l h a t . A h e g y e k , ö n m é l y e n e l r e j t i g o n d o l a t a i t s a z t hiszi, hogy mi keresésükre indulunk. Igy tesznek m o s t a n á b a n minda z o k , a k i k n e k n i n c s m o n d a n i v a l ó j u k . D c mi t a p a s z t a l t r ó k á k v a g y u n k . T u d j u k , h o g y n e m é r d e m e s m e g t a l á l n i , a m i t ily n a g y o n el l e h e t d u g n i . Felelős s z e r k e s z t ő és k i a d ó t u l a j d o n o s : KISS J Ó Z S E F . Phosphatine Falieres jusson eszébe minden a n y á n a k akkor, ha gyermeke elválasztására gondol. A legelőkelőbb gyermekorvosok t a p a s z t a l a t a szerint a Phospatinc Falierés-nél nincs j o b b és értékesebb.

Czövek.

Kiss József estélye. A t ö b b i l a p o k m i n d e l ő b b m e g í r t á k m á r , h o g y Kiss József j a n u á r 12-én e s t é l y t r e n d e z , a m e l y e n Lindh M a r c z e l l a énekel. Góthné Kertész E l l a s z a v a l és Kiss József a l e g f r i s s e b b verseiből m u t a t b e e g y c s o k r o t . A Hét szerkesztője m e g b o c s á t o t t a m u n k a t á r s a i n a k azt a zsurnalisztikái m a m l a s z s á g o t , h o g y a s z e n z á c z i ó t m á s o k h a l á s z t á k el a / o r r u k B u d a p e s t , 1910. — N y o m a t o t t a z A t h e n a e u m i r o d a l m i és n y o m d a i r . - t á r s . b e t ű i v e l .

XXI. évfolyam. HEOJELER VIKDEH VASÍRRRP.

Előfizetési feltételek: Egész évre ... _ kor. 20.— Félévre ... » 10.— Negyedévre ... _ » 6.—

1910

52/1085. szám.

AHET

P O L I T I K A I ÉS I R O D A L M I

Bierkesavöség
BUDAPEST, VIII., Népszlnház-utcza 22. sz.

Telefonszám: 61—38.

SZEMLE. Hirdetések

SZERKESZTI K I S S

Egyes sxám á r a 40 fillér.

JÓZSEF.

felvétele

ugyanott.

Budapest, deczember hő 25. <|r&.-

Legendák a nagyapámról. (Részlet

egy nagyobb

költeményből.)

Divatba jöttek most az igriczek,

Csillag varázsa nem vonzotta őt,

Süldő költőknek rokonszenves téma.

De kergeté a czárok kancsukája.

Arról hazudik s tesz hamis hitet,

Ugy járt, mint sok honfoglaló előd:

Akit birizgál a költői véna.

Foglalt, mert nagyon szorult a kapczája.

Idézek én is hát ily igriczet,

Vizet, füt, földet nem kástolt előbb,

Ha megsegít a mennyei Camoena:

Gondolta: jobb, ha vakon akczeptálja:

De enyém élt s kilestem a titkát,

Be igy vonult zimankós éjszakán

A nagyapám volt: Reb Mayer Litvák.

A történetbe az én nagyapám.

Se don, se von, se pán, se sir — csak reb,

Kaftános ősöm, nem röstellek én,

Müveit füleknek tiszta gaudium.

Ki a pánczélt se mód fölött imádom.

Lehetne hősnek tán érdekesebb,

A dalt tetőled örököltem én,

De meghatóbb nem,- bizvást mondhatom.

S az mégis legszebb ezen a világon.

Pogrom elől oldott ő kereket

Idővel nem daczol csak költemény,

S bujdosva jött át vad országokon:

Legalább én, a rongyos bárd ugy látom:

Aprópénzét is futván odahagyta,

A rozsda dőzsök a nagy lakomán —

Zsebében nem maradt egy árva batka.

Te élsz tovább kaftános nagyapám.

A lelket nyügző, lelkeket feloldó Melódiákban zengesz te tovább, Templom-homályban, ahol nincs sorompó, Ostromlód büszkén az egek hónát. Dalod a fáradt, kimarjult, bolyongó Hazátlanoknak hont és hangot ád: És öröklőd én — a kicsi a nagynak — lm folytatom, ahol te abbahagytad. Kiss József.

826elmondható,

Krónika.

hogy

népei

fejlődéséhez

alkalmazkodott.

N e m a k a r t se jó, se rossz u r a l k o d ó lenni s h o g y m é g i s h i z e l g ő j e l z ő k k e l illetik u r a l k o d á s á t , a n n a k a z az e g y e t len

A trónörökös. — duez. 23. Mekkora csalódás ! A

trónörökös Budapestre

•

oka,

hogy

saját

akaratát

valónak, mint a népek

nem

tartotta

előbbre-

szükségeit.

jön

A n e m z e t n e k nincs o k a m á s s z e m m e l n é z n i F e r e n c z

hóditóként

Ferdinándot, mint Ferencz Józsefet. S h a mégis más-

alkotmányos

n a k l á t j a , , a b b a n n e m F e r e n c z F e r d i n á n d , de a n e m z e t

a k t u s v é g r e h a j t á s á r a jön k ö z i b é n k : a d e l e g á c z i ó üléseit

a hibás. E v e k sora ó t a a k i k o s a r a z o t t u d v a r l ó h a n g j á n

n y i t j a m e g d e e z e m b e r 29-én s e g y i l y e n s z ü r k e , prózai

panaszkodunk. Ferencz Ferdinándról alig lett bizonyos,

cselekedettel

h o g y ő lesz F e r e n c z József u t ó d a a z u r a l k o d á s b a n ,

s nem tüzérütegek

élén,

nem

diadalmas

vonul be Magyarország fővárosába. E g y

teszi

tönkre

azok

reményét,. akik

évek

nem

Most t e h á t ezzel a r e m é n y n y e l is s z e g é n y e b b e k v a g y u n k .

i s m e r t ü k , de a z t m á r m e g á l l a p í t o t t u k róla, h o g y

nem

Hiába,

szeret b e n n ü n k e t . S m i h e l y t e l k é s z ü l t ü n k ezzel a m e g -

nincsen

körül. A

a fegyveres bevonulás szerencsénk

a remények

trónörökös makacsságára,

építettük azt

fogadtatására.

a reményünket,

kiválogatása

magyargyülöletére

hogy

lesz v a l a k i ,

akit

Magyarország

állapítással,

máris

panaszkodott

elfordultunk

tőle,

miatta.

s

Még

óta készülődtek

nehogy

változtatnunk

kelljen a kész kritikán. V á r t u k , hogy hozzánk

jöjjön,

m i n d e n b a j u n k é r t o k o l h a t u n k , felelőssé t e h e t ü n k . M i l y e n

de m é g m i e l ő t t m e g i s m e r t ü k v o l n a a s z á n d é k a i t , m e g -

j ó is l e t t v o l n a ölbe t e t t k e z e k k e l nézni a v i l á g f o l y á s á t ,

sértődtünk

f a j o k és' n e m z e t e k f ö l é n k k e r e k e d é s é t s a z t á n e g y t r a g i -

elleszünk,

kus

hoz, h o g y az i n v i t á l á s b e i l l e t t e g y v i s s z a u t a s í t á s n a k , s

mozdulattal

rámutatni

a

trónörökösre,

bajaink, minden nyomorúságunk Mi s o h a s e m

engedtük

összes

amikor

okozójára.

át magunkat

ama

remény

g y ö n y ö r ű s é g é n e k , h o g y a t r ó n ö r ö k ö s o d a á l l s o r s u n k felelős s z e r k e s z t ő j é n e k

s

vállalja mindennek az ódiumát,

a m i a n e m z e t e t érheti. beli

nagybácsit,

aki

N e m l á t t u k benne a z t a meseéppen

azzal

jár

kedvünkben,

hogy viselkedésével megfoszt minden kellemes kilátástól. A k i k p a n a s z k o d n i a k a r n a k s m i n d e n áron a m á r tírok s z o m o r ú á b r á z a t á b a n s z e r e t n e k t e t s z e l e g n i m a g u k nak, azok a világ minden kincséért nem adták

volna

oda, h o g y a t r ó n ö r ö k ö s t ő l s e m m i j ó t sem . v á r h a t n a k . Mi a z o n b a n m á s s z e m m e l n é z t ü k F e r e n c z F e r d i n á n d o t és m á s s z e m m e l n é z t ü k mint

az

uralkodóknak

a nemzetek históriáját, valaa históriához

A n é p e k sorsát el t u d t u k

való

viszonyát.

v á l a s z t a n i a f e j e d e l m i ' sze-

mélyek befolyásától, s ha nem okoltuk őket a jó

sorsáért,

nem

gondoltunk

arra

sem,

hogy

népek tőlük

t e g y ü k f ü g g ő v é , h a d o l g u n k a z eddiginél is r o s s z a b b r a fordul. A k i a h u s z a d i k s z á z a d b a n i r á n y í t ó j e l e n t ő s é g e t t u l a j d o n i t a f e j e d e l m e k n e k , az rosszul ismeri a f e j l ő dés e r e j é t m e g a z o k a t a t ö r v é n y e k e t ,

amelyek

ez az erő m e g n y i l a t k o z i k . A f e j l ő d é s t n e m

szerint

irányithat-

adtuk

s önérzettel

meg

neki,

hogy

mi

h a n e m is j ö n . U g y h i v t u k m e g ő t m a g u n k -

a a

üzentük

modorunk

n e m t é v e s z t e t t e el h a t á s á t ,

kikosarazottakat.

Minden

szavunk

és

mi

egész

v i s e l k e d é s ü n k a z t a g y a n ú t k e l t e t t e , h o g y m i őt n e m c s a k a t r ó n u s b a , de a b b a a z e l l e n s z e n v b e is b e ü l t e t n i a k a r juk,

amely

tőlünk

a legtöbb

Habsburg-uralkodónak

kijutott. És ugy látszott, mintha az országban nagyon örülnének azon, hogy olyan valaki jön m a j d ,

akinek

fogadtatásától

náczió

vagyunk

idegenkedni

s szivesen

lehet.

Panaszkodó

nézünk jó szemmel azokra,

akik

m e g o k o l t n a k t ü n t e t i k fel p a n a s z u n k a t s a z é r t is g o n d o l juk, hogy a Ferencz Ferdinánd budapesti utja inkább e g y k e l l e m e t l e n csalódás, m i n t e g y régen v á r t k e l l e m e s e s e m é n y érzését v á l t j a k i a p r o f e s s z i o n á t u s dók táborából. H o g y a n merészkedik

panaszko-

ide j ö n n i ,

m i m e g á l l a p í t o t t u k róla, h o g y n e m s z e r e t

mikor

bennünket.

M i n e k jön, a m i k o r m i e l h i t e t t ü k m á r m a g u n k k a l , h o g y c s a k f e g y v e r e s h a d a k élén v o n u l b e e g y k o r az o r s z á g fővárosába. É s miért

teszi t ö n k r e a z t

az

illúziónkat,

h o g y h o l t u n k n a p j á i g b o l d o g t a l a n o k l e s z ü n k , m e r t nincs u r a l k o d ó n k , a k i szeressen, v e l ü n k érezzen s a z ö n f e l á l d o zásban

odáig

menjen,

hogy

miatta

mindig

elég

sok

okunk legyen a panaszra.

j á k s z e m é l y e k , s a k i a s z e m é l y t m é g i s a f e j l ő d é s fölé

A t r ó n ö r ö k ö s n e m v á l l a l j a ezt, h a n e m l e j ö n B u d a -

helyezi, annak kicsiny fogalmai v a n n a k egy nemzetről.

pestre s az o r s z á g n a k — b á r m i l y k e l l e t l e n ü l is teszi e z t

P e d i g m i n d e n n e m z e t ér a n n y i t , h o g y m á s

—

vélemény-

meg kell változtatni

a véleményét.

A

trónörökös

n y e l l e g y ü n k róla, s m i n d e n f e j e d e l e m m e g é r d e m l i , h o g y

lejön, tehát nem forgat fejében semmi olyat, amitől azt

a n e m z e t i l y e t é n l e k i c s i n y l é s é v e l n e h o z z u k ferde h e l y -

l e h e t n e remélni, h o g y

b ű n b a k j a .lészen m a j d m i n d e n

z e t b e őt m a g á t

boldogtalanságunknak.

Tessék hát a legrosszabbra

is. A

f e j e d e l m e k r e ma- h í z e l g ő b b ,

ha

el-

n é p ü k e r e j é t és j e l l e m é t o l y a n n a k ismeri a v i l á g , h o g y

k é s z ü l n i : F e r e n c z F e r d i n á n d a l a t t n e m lehet

kényel-

a f ö l ö t t l e h e t e t l e n a s z e m é l y i u r a l o m . E g y ily erős n e m -

mesen berendezkedni a boldogtalanságra. H a a nemzet

zet t ö b b t e k i n t é l y t a d u r a l k o d ó j á n a k , m i n t

amennyit

nem jut előbbre utján, a visszamaradottságot a saját

társadalmi

s z á m l á j á r a k e l l irni s n e m F e r e n c z F e r d i n á n d é r a . A h e l y -

s z ó n o k l a t o k k a l , i r o d a l m i és m ű v é s z e t i k r i t i k á k k a l szerez-

z e t k e l l e m e t l e n n e k Ígérkezik, m e r t a j e l e k a r r a v a l l a n a k ,

hetnek

maguknak.

h o g y d o l g o z n i kell. A p a n a s z k o d á s r a n e m lesz j o g e z i -

abban

látja a világ,

f e j e d e l m i s z e m é l y e k h á b o r ú k k a l , v a l l á s i és

F e r e n c z József b ö l c s e s é g é t hogy

az

uralkodásban

éppen sohasem

engedte előtérbe nyomulni egyéni hajlamait. A z alkotmányhoz tartotta magát, s mert minden alkotmány a nép fejlődésének

paragrafusos

formája,

Ferencz

Józsefről

münk s ölhetett kezekkel nem mondhatjuk, hogy

mi

c z é l j a a m u n k á n a k , ha F e r e n c z F e r d i n á n d a - k i r á l y u n k . Ugy-e, Budapestre.

k e l l e m e t l e n férfi é r k e z i k Volt egy bóditó szerünk

deezember

29-én

s m o s t m á r az

827sincs. Elbódíthattuk magunkat azzal, hogy lesz egy királyunk, aki akaratunk ellenére kormányoz, aki tehát felelős mindazért, ami velünk történik. S most kitudódik, hogy ilyesmiről szó sincs. Mi k o r m á n y o z h a t j u k m a j d magunkat, sőt kell is hogy-igazgassuk a s a j á t dolgainkat. H á t nem kellemetlen kiábrándulás ez ? Mennyivel kényelmesebb felelősség nélkül élni s türelmesen panaszkodni. Lynkéusz.

Katasztrófa. Irta: MOLNÁR FERENCZ.

A grófné leverte szivarjáról a hamut : — mert erős szivaros volt — : és igy mondta el a történetet : — Asszonyok, elmondom, de senki ne a d j a tovább. Rettenetes történet. A z asszonyok kórusban mondták : — Örök titok marad. Erre a-szép grófné eldobta a szivarját, megtömte kis, kurta selmeczi pipáját, r á g y ú j t o t t , köpött egy hegyeset és igy f o l y t a t t a : — A muharosi pusztán laktunk és az uramnak hirtelen fel kellett mennie Pestre, a főrendiházba. A k k o r volt az a nagy kavarodás a polgári házasság körül és a főrendiház akkor majdnem izgalmasabb volt, mint a képviselőház. A z uram este utazott el és nagyon érzékenyen bucsuztunk. F i a t a l házasok voltunk és nagyon f á j t a válás. De u g y volt, hogy a gróf másnap már hazajön és én nagynehezen belenyugodtam. A vonat, elment az urammal és én a kis kocsin hazamentem, megvacsor á z t a m és bementem a budoárba v a l a m i k ö n y v e t olvasni. A házban minden a j t ó t jól elzártunk, mert ijesztő volt az éjszaka : künn zúgott a szél, valahol gerendák nyögtek, a k u t y á k szünet nélkül vonitottak, igazi pusztai éjszaka volt. A k ö n y v , amit olvastam," érdekelt, hát elhatároztam, hogy lefekszem és az á g y b a n olvasom tov á b b . I g y is tettem. A komorna jó éjszakát kivánt és aludni ment. A z z a l meglehetős csönd borult a házra és én olvasásba mélyedten pihegtem csipkés ágyamon, kis l á m p á m fénye mellett.

ben nem hordtam, ami örökölt ékszerem van, az a pesti palotámban van, Vámház-utcza harminczhét. Előszedtem a negyven forintot, letettem elébe az asztalra és v á r t a m . H o g y őszinte legyek, a halált várt a m . D e egészen más következett. A rabló rám nézett : — T e v a g y - a z a hires s z é p - P u c z o r n y á k y grófné, aki miatt a Scheidt-fiu agyonlőtte m a g á t ? — É n — hebegtem. — T e v a g y az, aki nem hallgattad meg az udvarlását ?. — É n , — dadogtam — de ez á kötelességem volt, mert férjes nő v a g y o k . — H á t szeretted a Scheidt-fiut ?' — N e m szerettem, de t u d t a m volna szeretni. H a nem lövi magát a g y o n . . . • A rabló szigoraan nézett rám. — H a z u d s z , ^ ^ m o n d t a — hazudsz, mert akkor se szeretted volna. Most félsz a haláltól, hát hazudsz. H á t •most m a j d én m e g m u t a t o m neked. • E g y lépést tett felém, mire rémeset- sikoltottam. Sikoltásomra senki sem felelt. Mint utóbb megtudtam, a cselédség akkor már kipeczkelt szájjal feküdt, a földön és a házban nem volt más ép e m b e r , ' m i n t az a négy rabló, aki ezt az enyémet kisérte. — H i á b a minden — mondta a rabló. Most szünet volt. H a l l g a t t u n k mind a ketten. A rabló rám nézett, én a rablóra, daczosan, halálra készen. A z t á n megszólalt a rabló : , — Na, adj egy- puszit. V é g i g f u t o t t r a j t a m a -hideg. Most igazán azt érez• t e m : inkább meghalni. De meg k e l l vallanom, hogy abban a pillanatban ezer meg ezer dolog közt arra is ráértem, h o g y végignézzek a rablón arra az esetre, ha se halál nem lesz, se én nem leszek az erősebb, hanem ha ő lesz az erősebb és én kénytelen leszek puszit adni. Ne v e g y e zokon, kegyelmes asszonyom, ön sem, méltóságos asszonyom, a rabló igen jól megtermett fiu volt, fekete szeme volt, szép kis fekete bajusza volt és hiába volt minden, ne v e g y e zokon, kegyelmes asszonyom, ön sem, méltóságos asszonyom, itt életről volt szó, választanom kellett a halál és a puszi közt és én a' halált választottam. Az. asszonyok kórusban kérdezték : — A halált ? H o g y - h o g y ? — A halált. A z t mondtam, hogy inkább meghalok. Erre a rabló, se szó, se beszéd, elvette tőlem erőszakkal a puszit, aztán o t t h a g y t a a negyven forintot és elment. É n ájultan roskadtam össze, másnap reggel a csendőrök költöttek fel, hála Istennek az ijedtségen kivül nem esett semmi bajom. Délben megjött áz uram, nagy tanácskozás volt, kisült, hogy a rablók somogyi legények voltak, de hiába volt minden, hiába adott ki a csendőröknek külön parancsot a belügyminiszter, aki az uramnak jóbarátja volt, nem találták meg őket. Most a kin és gyötrelem napjai következtek el rám. Nem t u d t a m , mitévő legyek : bevalljam-e az uramnak, ami történt, v a g y hallgassam el. Mert az uram csak annyit tudott, hogy négy pár lovat h a j t o t t a k el az istállóból s az egyik betört az én szobámba, de ott nem talált semmit és nekem megkegyelmezett és elment. Hosszas tűnődés után, álmatlan éjszakák után végre elhatároztam, hogy az uramnak nem kell megtudnia, mi történt azon a rémes éjszakán. Neki örök gyötrelem lett volna, az én sorsomon nem segitett volna, gondoltam tehát : legyen az én rémes titkom. I g y telt el aztán két esztendő..

Egyszerre csak valami neszt hallok. K ü n n lárma, kutyaugatás, aztán zuhanás, aztán csönd. Majd kis szünet után nehéz döngetés zaja. Valahol fejszével törtek be egy ajtót. Rémülten n y ú l t a m a csengetyühöz, nem szólt. Már elvágták a drótját valahol. K i u g r ó m az ágyból, az ajtóhoz rohanok, hogy elreteszeljem, de már későn volt. Mielőtt az ajtóhoz értem volna, megjelent a küszöbön egy marczona alak, és pisztolyt szegzett rám. — H a megmozdulsz, lelőlek ! — kiáltotta felém. E pillanatban rémes csönd volt az egész házban. Mintha a szélzugás is elült volna. A k u t y á k sem ugattak többé. Mint utóbb megtudtuk, mérgezett szalámit k a p t a k . E s én ott reszkettem 'a rabló előtt, ne v e g y e zokon, méltóságos, asszonyom, ön sem, kegyelmes asszon y o m , hogy kimondom : bizony egy szál ingben. A rabló marczonán nézett rám : — A d d elő a pénzt meg-az ékszereket — mondta m a j d n e m szeliden. Csak nágynehezen t u d t a m annyira összeszedni magamat, hogy válaszolni t u d j a k n e k i : E g y napon bejelentik Pesten a'csendőrőrmestert, aki ebben a dologban fáradozott. Meglepődöm és be— Pénz mindössze harmincz-negyven forint v a n nálam. A z uram Pesten van. Ékszert pedig soha életem- t bocsáttatom.

828 — Méltóságos asszony, — m o n d j a az őrmester — valahol beszéltek v a l a m i t az asszonyok és a legényeim b e h o z t a k Muharra nekem egy embert. A z t m o n d j á k , hogy ő volt. — H o g y ő volt ? • — H o g y ő volj: a vezér akkor, mikor betörtek a méltóságos asszonyékhoz a muharosi pusztán. A z ember t a g a d j a . A z t m o n d j a , h o g y ő a k k o r E r d é l y b e n volt. D e én nem hiszem neki. — No és mit akar tőlem ? . — H á t elhoztam. L e n n v a n a kocsiban egy csendőrrel. M a j d én 'kiállítom az u t c z á r a és a méltóságos asszony legyen szives lenézni az ablakon, hogy ráismer-c ? A n n y i r a m e g i j e d t e m , h o g y nem is t u d o m , mit feleltem az őrmesternek. Mire felocsúdtam, már nem volt ott. S mialatt az a b l a k h o z menteni, villámgyorsan minden átment az a g y a m o n . R á i s m e r n i ? N e m lehet. E z t az embert én nem állithatom t ö r v é n y elé. Még ha letagadnám is . . . és t u d n á m letagadni ? K i n é z t e m az ablakon. L e n n egy konflis állott és az őrmester kinyitotta az a j t a j á t . K i l é p e t t belőle a legény és az őrmester m e g f o g t a a kezét, h o g y szembe forduljon az ablakkal, ö volt. Leestem a'fotelre, amely az ablak mellett állott. E g y perez multán ismét jelentették az őrmestert. B e j ö t t , alázatosan köszönt és megkérdezte : —

E z volt ?

II. Valami

van:

A változás. \

Valami van : Ami oly csodás. Én veszhetek, De nem vesz el ö A félszemmel siró, Félszemmel nevető. Valami

van:

Ö r ö m és iszony. Valami van : A földi síkon. Valami van : Ezt érezem, Tapintja velőm És látja kezem. És hirdetem Bűsan-vigan És esküszöm : . Valami

van.

III. Három bús párka áll az élet utján A nő, a kártya, a halál.

— ő r m e s t e r ur, — m o n d t a m neki és itt ú j r a bocsánatot kell kérnem, méltóságos asszonyom és öntől is, kegyelmes asszonyom — őrmester ur, nem ez volt. Néni is hasonlitott ehhez. E z egy magas fekete ember, az pedig egy alacsony szőke ember volt. • A z őrmester köszönt és elment. A z ó t a tiz é v telt el és az egész ü g y elaludt. Ilyen az élet, méltóságos asszonyom, ilyen az élet, kegyelmes asszonyom. I g y v é g e z t e be elbeszélését a szép grófné, újból megtömte kurta p i p á j á t , k ö p ö t t egy hegyeset és másról k e z d e t t beszélni.

Ó sötét párka, fátylasarczu, rejtett, Engem kötényed titka vár. Nem kérdezem, tündér vagy-e, banya? A szeretőm leszel száz éjszaka. Az életem péntekjén felkereslek Hozzád, őrjöngve felfohászkodom ' És kérem az igét, a szót, a kulcsot, Lábadra ejtve ránczos .homlokom. Lassú nekem az élet — sokszorozd meg És adj a láznál lázabb lázakat. Oly titkos ez a kincsesláda, nyisd fel És hulljon le az iszonyú lakat. Pörögjenek most gyorsan' minden orsók, Lássak ragyogva, mint még sohasem • Mutass nekem most bölcsőt és koporsót,

Kárt}'a,

Sötét ujjakkal illesd meg a sorsot És gombolyitsd le lassú életem.

1. IV.

Ó színek színe, ördög bibliája Fújd meg lelkembe roppant riadód. Ó szívek szíve, züllött, furcsa szivem V i d d az ö r d ö g h ö z d r á g a

véradód.

Puffadt erszényed, mely vértől hízott meg, Az élet asztalára dobd oda És hogyha aludt a sors ezer évig, Mostan történjen végre á csoda. Vesztett csaták, vér és kudarcz után Más nem maradt, csak ez még, és a semmi. Ó érzik-e, micsoda e hívás: Szaladni, úszni s menni, menni, menni, Örökre folyni örök körfolyásban Ujhódni, veszni, hullni lefele, Csók és halál, bús kezdet és búsabb vég, Színkeverés, táncz és örök csere, Lélegzeni parázsló oxigénben És nézni, hogy minden hogy folyik el És érezni, fejünkön egy sisakkal A harcz előtt, hogy menni, menni kell?

És néha vágtatunk, mint őrült tengerészek, Recseg-ropog hajónk, Kegyetlen

vashajónk,

S hullámokon, ködön megyünk, örök merészek, A szél, a köd jajong, Hogy sir, jajong És vasbordáival daezol a bús fedélzet. Oda se könnynek és oda se semmi vérnek, Hurrah, tovább, tovább, Mindég tovább tovább Csak nyargalunk vadul, mint bomlott tengerészek, Sötét sziklákon át, Millió poklon át. Szállunk tovább, tovább-s szegény agyunk oly részeg És ri a felleg is, és sziszeg a kötélzet,

.

Orditozunk : csodát! . Csodát, barbár csodát! S csikorduló foggal csapunk neki a vésznek, Káromkodunk, vérzünk, orkánok fütyörésznek,

829Zápor zuhog, kén és pokol zuhog

Csóktól, aranytól részegek vagyunk

S hurrah, hogy minden a habokba halt,

És ordítunk és "összeroskadunk :

Habzsoljuk az otromba diadalt,

Diadal!

Mint részeg matróz a nehéz rumot. VIII. V.

Ez itt az élet, hámor és kohó — Világ költői, ide jöjjetek.

De éjidőn szörnyüket álmodunk . . .

Testvéri szemmel, örökös hazárdok Nézzétek itt az ősi lényeget.

Jönnek felénk piros kis ördögök

Látjátok-e, a zöld asztal szövetjén

S tüzes vaspántba lüktet homlokunk,

Ott ugrik a véletlen, mint a nyul

Sárkányok űznek, krampusz ránk röhög.

És kavarognak a szinek veszetten,

Mint a fegyenczek járunk szédelegve

Mint álmainkba határtalanul.

Cselédlépcsőkön mocskos éjjelekbe, -

Rémítve jönnek szörnyű

Tengert iszunk s szomjunknak nem elég,

figurák,

A- feketék, a dörgő pirosak.

Éhségünket eteti az ebéd

Ez itt az élet karneváli táncza,

Kincsek között, bársonyba, jóllakottan

Borzongató és édes iszonyat.

Király ebédjén vagyunk éhesek

Költőszivünk sok kendőzött alakja,

És ránk vicsorog egy sötét sarokban

Fantáziánknak lángoló salakja

Egy tüzesszemü, ordas, éhes eb.

Olvadva, sisteregve, feketén. Ó élet, élet, roppant költemény, VI.

Most láthatunk mezitlenül, ragyogva Mi kéj.

Ha emberek közé megyünk, fényes terembe

Mily őrjitő, mily szédítő

Remegve toljuk a tiltó reteszt.

Mi mély.

A tiszta nők nyugodt és enyhe mellén Oly súlyosan lóg az aranykereszt. Ez a talaj szilárd — s ők állnak, ülnek, Vagy fekszenek s nyugodtan alszanak. Övék a föld, a biztos rejtveélés S vetésükben lassan kikél a mag. Mi a jövőt fogunkkal ránczigáljuk, Köldökzsinórját tépjük esztelen, Mi Mágusok vagyunk, Előidézők És korcsolyázunk kóczos fellegen. És minden úszik és csurog köröttünk, Bukunk, ha csak hozzánk nyúlnak puhán, Folyton folyó és folyton ujulő lét, Sikos, csuszamlós trottoir-roulant, Hullám a szélben, szél a fellegekben, Szemét és csillagok közt a kezünk S bizonytalan habokban, életünkben Alélva és őrjöngve evezünk — Csak evezünk a ködben és a szélben, Mint tántorgó és ájult szívbajos,

:

IX.

Most igy teszünk, most úgy, most újra másként, Ballábbal indulunk a harczba mi. Sugunk magunkban, bicczentünk fejünkkel, Vajákosok mi, kártya papjai. Hétszer szent a mi czeremóniánk, Mert erre lejt a tánczolók sora. Ez a varázsszer nyitja meg a zárat, . Valóságnál valődibb babona. Örök pecsét, mély titkokat lezáró, Lámpás, koszorú, mély habokba zászló, Ő a bizalmunk, a szilárd, az áldott, Ő gömbölyíti ki testté az álmot. És hogyha eljő a nagy gyertyaoltó, Vesztünk s odadjuk néki bánatunk. De próbálva ő rajta is varázsunk, Előbb, előbb még — hétig olvasunk .

Ki kétes élete.bús dczeánján Rozzant ladikkal tétova hajós.

X. Bitang! — kiáltja a szélvész utánunk,

VII. Diadal!

Zsivány! — sziszegi és megyünk tovább S mint a gyerek, akit véresre vertek,

Tüzes szekéren, lángnyelvek között,

Iszszuk az undor keserű borát.

A parfümös nő hozzánk költözött

Finom kezünk szelid arczunkra nyomjuk

És száll a dal:

S az álmok álma csendbe hull reája

Diadal!

És játszani kezd elhagyott szivünkben

Parfümzivatar, őrjöngő világ,

Az életünk laterna magicája.

Rivalganak rettentő trombiták:

S látunk mezőt és virgöncz, piczi bárányt,

Diadal! Kínálja testét, tánczol, hahotázik, Ő a miénk és öleljük rogyásig: Diadal! Nem egy a csők, de száz és százezer. Ő most szeret és ő.most követel: Diadal!

Látunk karácsonyt, kávés reggelit. És az anyánkat is, kisirt szemekkel És a szemünk könyekkel megtelik. És reszketünk, ha elfujjuk a gyertyát És a sötétség járkál körülünk. A paplanunkat is fülünkre huzzuk S halálosan magunkba merülünk.

830Ilyenkor az ágy hófehér mezőin Az életünktől borzadozunk által, Az egyik sir, a másik átkozódik, A költőben felreszket egy csodás dal. És akinek egy pásztor volt az apja, Az messziről egy pásztorfurulyát h a l l . . . Kosztolányi Dezső.

Toll és tőr. -r- decz. 23. , MENNYIRE SÍRTAK, mennyire j a j g a t t a k az \ agráriusok ! Néhány ezer métermázsa hus beUi hozataláról volt szó, mire megeredtek a könyek I g f t y ^ a * ' és sürü nagy csöppekben potyognak még m a is. — A szivünk hasadozott már a fájdalomtól a jeremiádok hallatára s már szerettük volna elkiáltani magunkat : inkább továbbra is husinséget, mint az agrárnyomor falrafestését. E b b e n a válságos pillanatban felállt Hieronymi K á r o l y s a vigaszunkra elmondotta, hogy á mezőgazdák .helyzete még sohasem volt oly jó, mint most. A miniszter szavai oly egyszerűek voltak s ez az egyszerűség nagyobb erővel hatott, mint az agráriusok patétikus sza' válása és érzékenykedő treniolázása. Csupa meggyőződés volt, tehát nem kellett pátoszszal kibélelni, sötét tónussal aláfesteni. S amint. Hieronymi szavai elhangzottak, éreztük, hogy itt nincs többé helye az önfeláldozásnak. E g y perczezel ezelőtt' azt éreztük, hogy önfeláldozásunk határtalan s az agráriusok megmentésére mindent, el tudnánk követni. Mindent, tehát azt is, amit B u d d h a tett, amikor egy krokodilussal került össze : a krokodilus haldoklott a szomjúságtól és B u d d h a odavetette magát a bestiának, hogy a saját vérével oltsa a krokodilus szomjúságát. Jó Isten, de a mikrokodilusaink míikönyeket hullattak. A k i k pedig mükönyeznek, azok kérjenek iparhatósági engedelmet a tányérozásra, de ne formáljanak jogot arra, hogy önfeláldozók legyünk s önfeláldozásunkbán megzsaroltassuk magunkat.

A SZEGEDI ÁI.LAMFOGHÁZBAN memoárokat irnak. Visontai Soma busán ül egy czellában s összegyűjti emlékeit, melyek a Lukács—Justh-tárgyalásokhoz fűződnek. Visontai szörnyen unatkozhatott Szegeden, ha ilyesmire adta szegény fejét. K i t érdekelnek az ő memoárjai ? K i törődik ma azzal, hogy Visontai Soma mekkora türelmetlenséggel várta Justh Gyula audiencziájának a végét? És ha Visontai Soma memoárokat ir, miért irja meg a mi memoárjainkat ? Mert mindazt, gmit Visontai elmond, Visontai nélkül is jól tudja mindenki az országban. Elmondták azt régen Visontai elvtársai, akik a történteket szintén jól ismerték, noha nem várták türelmetlenül Justh Gyulát a bécsi szállodában? Ugy látszik, magyar politikusok mindig rosszat cselekednek, ha államfogházba jutnak. S ezért magyar politikusokat'nem lenne szabad még párbajvétségért sem elzárni. Igaz, hogy magyar politikusok akkor is tudnak rosszat cselekedni, ha szabadon járnak) de ilyenkor legalább nem oly feltűnő a cselekedetük. A politika jogot ad bolondságokra is, de Visontai Soma most nem is politikus. Nincs mandátuma, nem járhat el az országgyűlésekre, s ezt az alkalmat°használja fel arra, hogy leülje hat napos büntetését. Borzasztó lehet az ő elkeseredettsége, ha a mandátum nélkül való szabadságnál többre becsüli az államfogházat. .Do mi lesz, ha letelik a hat nap ? Azt hiszszük, Visontai fogházbüntetésének meghosszabbítását fogja kérni az igazságügyminisztertől. Mert feltűnést keltő módon ő máj- csak az államfogházból árthatja magát a politikába.

HALMOS IZOR ÉS A HUMOR. »A humor kiveszőfélben van ebből az elsavanyodott világbók — gondolta Halmos Izor, aki mostanában sok jótékony adományával tette ismeretessé a nevét — '>>nyuljunk tehát egy kicsit a hóna alá és segítsük talpra megint.« És a hóna alá nyúlt a humornak, öt darab százkoronás jutalmat tűzve ki öt olyan elbeszélésre . . . pardon, beszélyre . . . amely lehetően humoros legyen. Az Akadémia fliegéndei gyönyörrel és meggendoríeri jókedvvel — no igen, hiszen Gusztáv német filológus — és ezzel a kiáltással fogadta az adományt: die kleinste Gabe vvird angenommen. És elfogadta a gyermek-nap eme jelszavával a humoros alapítványt és ki fogja tűzni a dijakat a kitelhetően humoros beszélyekre. Mert egye meg a fene ezt a savanyu világot, már annyira hiányzik belőle a humor, hogy valóban szükség van per Kopf száz koronával felfedezendő uj magyar humoristákra. És az Akadémia érzi is magában ennek a feladf tnak a komolyságát, és vállalja a dijak szétosztását. Nem azért, mintha nem venné komolyan a humort, hanem azért, mert újból gyermeknapjait éli : die kleinste Gabe wird angenommen. És igy esik, hogy Halmos Izor humort szeretett volna látni, de ehelyett szatirát tenyésztett.

A POLGÁRI PERRENDJAVASLAT vallásparagrafusa három szavazattöbbséggel győzött a főrendiházban. Ezután tehát polgári perekben nem kérdik meg a tanútól, hogy mi a vallása. A liberálisnak mondott Magyarországon ezt az eredményt a liberalizmus diadalaként ünneplik s nem veszik észre, hogy a diadalnak ez a mámora mennyire ellentmond annak a jó hirnek, hogy Magyarország csakugyan a szabadelvüség hazája. Nincs szándékunkban a diadal mámorát megkeseríteni, pedig ez a munka nagyon helyén lenne, mert a liberális törekvések könnyen megakadnak ott, ahol az elbizakodottság akkora, hogy az emberek vakon hisznek a liberalizmus feltétlen uralmában, ö r v e n d j ü n k az örvendezőkkel. holott a győzelem nem is a liberalizmusnak, de a közönséges értelemben vett emberiességnek, no meg annak a régi törvénynek a diadala, hogy a törvény előtt . minden ember egyenlő. Erről ugyanis már régen v a n törvényünk, de ennek a törvénynek tiszteletbentartását és végrehajtását csak ez a sokat v i t a t o t t paragrafus biztosítja. Mert azelőtt katolikus biró előtt dehogy is volt egyforma hitele a protestáns és zsidó tanúnak. É s dehogy j s volt egyforma hitele a protestáns biró előtt a katolikus és zsidó tanúnak. A vallási türelmetlenségnek nyomós szava van minden biró lelkületében s ezért nem voltunk egyenlők a törvény előtt. É s kérdés, hogy segit-e az uj paragrafus a sérelmeken. Ö, a liberálizmust nem lehet törvénybe iktatni. Műveltség, európai szellem kell ide s nem törvény. Mert amig az orrunkra rá vagyon irva, hogy mi a vallásunk, addig a bírónak nem kell okvetlenül a naczionálénkból kiolvasni, hbgy zsidónak születtünk. E s a birák nagyszerűen tudnak az orrokról olvasni. Mert a vallási türelmetlenség a legjobb tanitó és a legkiválóbb pedagógus: még olvasásra is megtanitja a bírákat.

Az

ABBÉ.

Sálon á la Rambouillet. A ház úrnője, Madame P R E C I E U S E harmadik és utolsó leányát, Mademoiselle Tinkát van férjhezadandó. Jelen varinak S C U D É R Y kisasszony, a Sas-utczából, C H E V R E U S E herczegnő (igy hivják Bleier suszter feleségét, á la Chevreuse), CONTI, superintendens a Chevránál, RUSZTI SCARRON, e g y p a r o d i s z t i k u s ur, M o n s i e u r de l a ROCHIÍFOUCAULD,

a

pártiáru

kereskedő,

LAFONTAINE

ujságiró (ál),

NINON

DE

r-

831

4

L'ENCLOS, a hatvan éves primadonna, és még több nevezetesség a Faubourgból. Áhítatos csend.

CONTI

SUPERINTENDENS

: Kire várunk

még,

Krónika II.

nagyságos

asszonyom ?

Emánuel Quint. •

PRECIEUSE ASSZONY : A z

(Általános

abbéra.

'mh !
: Szent életű férfi az abbé ! (áhítatosan bólint fejével) : Igen, kisasz-

SCUDÉRY KISASSZONY PRECIEUSE ASSZONY

szony és az anyja . . . SCARRON : Az anyját ösmertem . , . T I N K A (leinti Scarront) : P s z t ! P R E C I E U S E : Az anyaszentegyház egyik oszlopa. R O C H E F O U C A U L D : Nagyon csinos fiatal ember ; legközelebb nálunk zsurozik . . . P R E C I E U S E (fájdalmas mosolylyal) : Hiszi a piszi . . . Az abbé nem jár társaságokba. Mi vagyunk az egyetlen kivétel . . . S C U D É R Y : Pardon ! És mi . . . SCARRON : Az abbé sokkal alázatosabb tagja az anyaszentegyháznak, semmint büszkeségből bárminő meghívást visszautasítana. . T I N K A : Magukból csak a kaján irigység beszél . . . (Inas

- — decz. 23. T e n d e n c z i á k b a o s t y á z v a , b e l l e t r i s z t i k a i álarez m ö g é

belép.)

bujtatva:

Maximus.

legújabb

regényében

azt a nézetét fejtegeti, hogy a világ a megváltót, ha • m a m e g j e l e n n e , lelki b e t e g n e k t a r t a n á , s a z U r p á l y á j a —

ez a v i r á g g a l és k ő v e l

elmélet

ékes r o m á n

alapján, kórházak,

i v — a miliő-

ápolók, hisztérikus

rajon-

g ó k k ö z t h a l a d n a el. G e r h a r d t H a u p t m a n n a k n e m ez az első k é p e ,

amelyet

leheletével —

—

ecsettel,, hárfával,

a názáretiről alkot. A

stanzák

Hannele

passziv

és p u h a K r i s z t u s - f e j é v e l k o m o r a n áll s z e m b e n a F l ó r i a n G e y e r düreri m e t s z e t e ; o t t a v a l l á s r e z g é s b e f u l ó pianissimo,

itt

az e g y h á z i z e n e k a r k ü r t j e i h a r c z i

trom-

biták. A vallás, a megváltás után való nyomozást akár absztrakt sejtésben, akár a szövőgépek sában — találni.

: Kratochfil abbé ! . . . (Mind felkelnek és az abbé elé mennek, áki hófehér kezével 1 megáldja-a társaságot.) P R E C I E U S E : Abbé ur ! Mily megtiszteltetés szerény palotámra ! . . . Foglaljon helyet mellettem ! . . . . A B B É : Boldog vagyok, hogy az c.n megváltóm megengedte, hogy ájtatos teendőim mellett még maradt annyi időm, hogy e kedves társaságban megjelenhessek . . . P R E C I E U S E : Parancsol valamit ? Talán egy finom angol teát, vagy talán egy grenadint ... . Parancsol ananászt, teg"nap hozattuk Bataviából. ABBÉ : Ha már innom muszáj, kérek, asszonyom, egy csésze boro'vicslcát, — kedvencz italom kisgyermekkorom óta . . . SCARRON : A kedves mamáját volt szerencsém ismerni . . . T I N K A (meghúzza Scarron frakkját) : Hagyjon békét a mamájának . . . ^ ABBÉ : Az anyám ! ah. ! az; anyám ! szentéletii asszony volt'. . . : SCARRON : De milyen szent ! Csak a kóser mészárszék . . . T I N K A (közbevág) : Ah abbém ! Oly boldog vagyok, hogy itt van ! Később sok mindent meg akarok gyónni önnek . . . . ABBÉ : Előre megadom az abszolucziót! Itt a kezem, nem disznóláb. S C U D É R Y : Dass rienn ich geistreich ! P R E C I E U S E : Abbé ! ön oly elbájoló, hogy szó nélkül leteszem az antimodernista esküt, ha kívánja . . . T I N K A : Mama, ne tégy könnyelmű ígéreteket. Tudod, hogy ez irányban le vagyunk már kötelezve Hatvany Lajos bárónak ! P R E C I E U S E : Ah was, Hátvany báró! Egy abbé mégis , csak több, mint egy báró, aki nem annak született . . . ABBÉ (szellemesen) : Köszönöm, asszonyom. De engedje figyelmeztetnem, hogy én sem abbénak születtem . . . SCARRON : Geistreich ! geistreich! Kérem, abbékám, nem fog megártani a borovicska ? Már a harmadik csészét iszsza . . . Egyáltalán ön mindig csészéből szokta inni a borovicskát ? A B B É : Ó nem ! Néha szilvóriumot is iszom belőle . . . T I N K A : Jöjjön, abbé, ideje, hogy meggyónjak önnek, (Elviszi az abbét egy sarokba.) S C U D É R Y (irigykedve) : Egy ilyen frech perszóna ! Most estig fognak flörtölni . . . SCARRON (Scudérynek) : Hát tudja, én ismertem az anyját. Az egy nagyon, de nagyon derék zsidó asszony volt ! T I N K A (hangja a sarokból) : Jaj, abbé, ez fáj ! . . . INAS

Gerhardt Hauptmann

csattogá-

H a u p t m a n n m i n d e n m u n k á j á b a n m e g lehet Ám

a költő'szüntelen

bolyongása

a

tövises

mesgyéken, a tömjénszagú ligetekben, a v a k chausséein és a k é t e l k e d é s m o c s a r a i b a n hógy

—

Hauptmann

egy

uta

se

azt

bizalom mutatja,

vezetett

Rómába.

K r i s z t u s r ó l a l k o t o t t reliefjei, m u n k á i : b e f e j e z e t t brouillonök m a r a d n a k ; h a t á r m é r t é k e i , a z iró a l k o t ó k é p e s s é gének, bizonyítékai a végtelen tárgy véges A k r i s z t u s i élet

voltának.

lényegét E m á n u e l Quint épp oly

k e v é s s é m a g y a r á z z a m e g , m i n t a s h a k e r e k , a st.-simonisták, a tolsztojisták, v a g y a nietzscheisták.

Bárhogy

v i l á g í t s u k m e g és állítsuk b e a m e g v á l t ó a l a k j á t , az ő jelentősége a h a t á s á b a n n a g y ; a k e r e s z t é n y s é g , a k ö v e t ő k és h i v ő k s z ó r j á k rá a f é n y t ; s a m i é r t az e m b e r i s é g nem

képes

Krisztushoz

fölemelkedni,

annak .oka

az,

h o g y a m e g v á l t ó a v á l l u k o n áll. Ü r e s n a c z i o n á l é - p o é z i s a

názáreti

társadalmi

helyét,

működését,

személyes

viszonyait ma kijelölni akarni. E két nézőpont gálása E m á n u e l a

genre

erőszakoskodása

színpadi

negli-

Q u i n t e t irói k a l a n d d á t e s z i k / a l a k j a

események,

a tragikumon ;

amelyek

cselekedetei

a . nézőtéren,

s nem

p ó d i u m o n állókra h a t n a k . Á m i t m o n d , a k á r m i l y legyen,

a logika,

az

irói k é s z s é g

állandó

a

dőre

ellenőrzése

a l a t t áll és h a t á r a i t n e m a z idő v é g t e l e n s é g é b e n , h a n e m a f ü g g ö n y fel- és legördülésében t a l á l j a m e g . S z ó v a l : Emánuel

Quint karácsonyi játékszer a bajuszos gyer-

m e k e k részére, gokkal,

b e t l e h e m i előadás, k i r á l y o k k a l ,

tehenekkel;

a csendélettől

csilla-

csak áz: választja

el, h o g y a j á s z o l b a n a m e g v á l t ó és n e m f e l v á g o t t d i n y n y é k , csillogó h á t ú h a l a k és k o p a s z t a t l a n ' f o g l y o k f e k szenek.

•

Ami Emánuel események

-

Q u i n t e t fölébe teszi a

tarlójának,

nem

önmagában,

k ö r ü l ö t t e f u t ó k o r g o n d o l k o d á s á b a n , lelki

hétköznapi hanem

a

konjunktu-

rákbán rejlik. H a valaha, u g y most állunk közéi a vallás renaissanceához, nyugvás,

most

irodalom,

a -legnemesebb

vadászunk

tudomány

vadra':

a hitre.

mázolva a jasznaja-poljanai

—

filozófia,

meg-

u n g a i n - b e r k e i n .:át Előttünk

pihenő-pad;

áll

—

frissen

amelyre,

uj-

"T

832ruhájuaknak —

oly

veszedelmes

leülni;

itt

a f a j i lelkiismeret látomásaként —

bukkan

egy

fel

uralmára v a l ó hivatkozással, a társas élet egyenruha-

hatalmas

rendszerének b e m u t a t á s á v a l — h o g y a halandói a k a r a t

német talentum, Schönherr K á r o l y e g y k e m é n y ,

da-

még

gyermekczipőkben

jár.

Ameddig

azonban

nem

czos, f a v á g ó b a l t a k é n t s ú j t ó vallási drámával,- amely-

terem biró, aki az igazságot eldönti, az emberiség értel-

hez

Prohászka

mének

misztikus,

v á l a s z t e h á t az, h o g y addig jó lélekkel nem bocsátkoz-

hasonlót

Ottokár

évtizedek

óta

nem

irtak;

hatása sortüzeket lő szét a h a j ó

e n y h e félhomályából és á g y u k a t öntene a harangokból ; az ideális anarchista, éppen a héten beszélt a

sok arany toronyról,

amelyet

röptében látott, s ame-

és

fölbecsülése

hiu

munka

lesz ; a

h a t u n k bele az élet-halál küzdelembe.

egy okos és békés, társaitól elszakadt, beteg vándormadár,

kimérése

A jelen azonban, m o n d h a t n á az olvasó, rugalmas t é n y e z ő és n y u g o d t a n

türi desztillálását,

békességgel

sziveli a benzint, a restaurálást, ha kell, a kendőzést.

l y e k mind az égboltra m u t a t t a k . A korszellem, ez a

I g y a l a k u l k i a j ö v ő , a jelen ó h a j t ó m ó d j a , ez a szenti-

megmagyarázhatatlan

mentális ország, a m e l y n e k utait k o c z k a c z u k o r ,

akaratú,

delejtü nélküli

hajós,

házait

a hit jegyébe lépett, és emberek milliói úsznak a hol-

antiszeptikus falak, ablakait

landi zászlós naszád után. •

sterilizált felhők a l k o t j á k . T e g y ü k , t e h á t ide a vallási

Kétségtelen : a

szerencselovagok

tarka

tömege,

amely művészetben, t u d o m á n y b a n még n a g y o b b , mint a

kártyaasztaloknál,

hamarosan

ki

fogja

sajátítani

kérdéseket.

Hiszen

nagyitóüvegek,

égboltját

a j ö v ő b e n minden rózsaszínű, ter-

. mészetes, m e g f e j t h e t ő . A f u t u r u m b a n l á t j u k az elkövetkezendő

embereket, igy

korokat tudjuk

okosaknak,

nagyoknak,

m a g á n a k ezt a szép és friss prédát. Gróf St. Germain

becsületeseknek,

megmagyarázni,

hogy

helyesen mondta, h o g y ő már a k k o r élt, midőn K r i s z t u s

jelen : t r á g y a ,

a földön j á r t ; a gróf t u d v a l e v ő l e g mint előtánczos v e t t

lesz szülőföldje. É s itt t u d j u k molymentesen elhelyezni

a m e l y e g y k o r a legnemesebb eszméket,

mindazokat

Jézust, h o g y helyes Tenne kereket oldani. D e St. Ger-

súlyosak, kellemetlenek, megemészthetetlenek. A lábun-

még

kat

azonban a kérdést nem i n t é z t ü k el.

zásánál. Mert a hit, a vallás, az ősokok és v é g c z é l o k

minden j ö v ő b ő l jelen lesz és ez a proczesszus oly észre-

keresése rövidesen oly divatos lesz, mint az á la grecque-

vétlenül, oly m a g á t ó l értetődően k ö v e t k e z i k be, h o g y

szalag, v a g y a török s z ö v e t ű báli r u h á k . A z emberiség

időbeli

már -átment

t o z á s á t n e m érezzük.

reunionon

és

a

religiót

épp u g y h a j l a n d ó a szezon eseményének megtenni, m i n t a l e g j o b b premiért, v a g y ha kell, a legrosszabb verset. Akik mekkel,

azonban azt hiszik, h o g y ha ezt a veszedelvérrel

és

csalódásokkal

megtöltött

kérdést

határai

elmosódnak,

Csak az a j ö v ő jelenbe

csinálunk

jelenben

main épp ily joggal t e h e t t e volna hozzá, h o g y évszáza-

vallási

igy

a

dok m ú l v a is jelen lesz a K r i s z t u s p a l á s t j a parczellá-

néhány

kölönczből

amelyek

búzának

részt a kánaáni menyegzőn, s ő volt, aki figyelmeztette

verő

az

a

nyúlnak

az

életképes,

bele,

ut

Ezzel

Végeredményben

emelkedését,

amelynek

amelynek

fogalmainak felelnek meg. A z

eszményt.

vál-

gyökerei

dimenziói

a

a

jelen

emberi szellem m a

se

világosabb, mint Aristoteles v a g y P y t h a g o r a s idején ;

egyszer alaposan el a k a r j u k intézni, elég hozzá tiszta

csupán

inget,

és színesedtek meg. Cicero és Justinianus m a is n a g y

frakkot,

fehér

keztyüt

és j ó szándékot húzni,

nem l á t j á k tisztán a problémát. A k i k irói,

művészi,

az

eléje

tolakodó

kérdések

százszorosodtak

jogászok lennének, H i p p o k r a t e s k i v á l ó orvos. A z emberi

t u d o m á n y i felületességgel kergetik bele az emberiséget

a g y kapitális vésői, kalapácsai u g y a n a z o k

a tüzes kemenczébe, egyszer mégis meg f o g j á k érezni,

s a j ö v ő feladata nem az, ez eszközöket kicserélni, h a n e m

hogy a k á l y h á b ó l

őket megsokszorozni, szélesebb körben

nemcsak

az

Illés p r ó f é t a

szekere,

hanem a szemétlapát is k i v e z e t ő eszköz. H a

egyszer

megindul a n a g y f o l y a m a t , amely a vallási, a

maradta k',

meghonosítani.

H a i g y v i l á g í t j u k meg a kérdést, ú j r a azt

látjuk :

hitbéli

a vallási p r o b l é m á k a t a jelen v a g y a jövő, azaz az embe-

tételek tisztázását k í v á n j a , nehezen lesz oly erő,.amelyik

riség f e l a d a t á v á tenni csak u g y lehet, h a meg v a n rá

zsilipet

a

a jogos r e m é n y ü n k , h o g y a h a l a n d ó k tudása, m e g é r t ő

csipkefüggönyös,

képessége, műveltsége m é l y e b b szántásu lesz és idők

vessen neki ; nehezen

lesz oly

kőesőből épen t u d n a visszamenekülni selyempárnás,

tarkaszőnyeges

A kérdés a z

ember,

háza puha

aki

levegőjébe.

elég érett-e már a z emberiség arra,

m u l t á n nem a lángeszek oligarchiája, h a n e m a k é p z e t t átlag

demokrácziája

fog

uralkodni.

Erre

az

alapra

hogy egy u j a b b n a g y leszámolást tartson .a lelkiisme-

helyezkedve, a z t á n tetszés szerint fürkészhetünk, keres-

retével? E l é g jelentős-e azok száma, akik. a vallásnak

gélhetünk a k ö v e t k e z ő idők hitbéli küzdelmei között,

uj kereteket k i v á n n a k , s elég n a g y - e a t a r t a l o m ehhez a

sőt meg is s e j t h e t j ü k a j ö v ő kor n a g y restaurátorját,

formához ? P o n t o s a n

felelni

erre

a

kérdésre

addig,

aki n e m a sinylők, a szegények m e g v á l t ó j a , hanem az

amig a lelki népszámlálást föl nem t a l á l j á k , n e m lehet.

okosak, a hideg eszűek, a tépelődök m e g v á l t ó j a lesz.

A hit minden pszichológiai f o l y a m a t k ö z ö t t legmélyebben fekszik s z i v ü n k b e n

és még szimptomatikus,

sőt

K r i s z t u s a hinni akaróké, a szenvedőké, a népé és örökké azé fog maradni. V a l l á s a első hivei

—

szimbó-

szimpatikus kezelése sincs ; hiszen egészséget és nem

lumként

vámszedőkből,

halászok-

nyavalyát

ból kerültek ki ; a görög és a római vallás, a

mitológia

bizonytalán

jelent.

Itt

csak

következtetések,

tapogatózások árnyékszerű

-ívannak, bizonyíté-

kok. Lesznek, akik az emberiséget m a g a s a b b régiókban

a maga

—

vinczellérekből,

Plútójával, Venusával,

Apollójával a

gazda-

goké, a szellemileg superieuröké v o l t ; a nép ezrei a

l á t j á k , mint elődeink e l ő d e i ; lesznek, a k i k ki t u d j á k

saturnáliákra u t a l t a t t a k . (Es később is a p o g á n y mítoszt

mutatni, —

igazában nem az apostolok,

főleg

a

tekintélyekre,

a

hagyományok

hanem a művészet

dön-

833tötte meg,

amely

e g y m á s u t á n szedte el" a h i t e t l e n e k

isteneit, s a m ú z s á k ligetébe t e t t e át s z o b r a i k a t . ) A n é p nek, a szegénynek, a betegnek, az alázatosnak a pogány

MÁSODIK. Valahová, hol.'folytatjuk a tánezót, HERCZEGNŐ. ELSŐ,

Fogjunk

MÁSODIK.

.

Mi

leszünk

a

delizsánszok.

kérdésére e x a k t v á l a s z t a k a r k a p n i . Ő c s a k a szellemileg

ELSŐ. Én paripa leszek'. . . ' ti MÁSODIK. Én kocsis vagyok. HARMADIK. Én viszem a fényed és az illatod. S ugy vonulunk el rózsaszín menetben A kárörvendő, őszi szürkületben, , Mint szines szalag megfakult ruhán . . : HERCZEGNŐ. Ezüst csengő lesz a két paripán, És rájuk dobom sötét fátyolom, Hogy lássák, én a nyarat gyászolom !

f ö l ö t t e álló előtt f o g m e g h a j l a n i , ő t c s a k az ész istene

ELSŐ.

t u d j a t é r d r e szorítani. Szellemóriás l e g y e n t e h á t a h i t e t -

MÁSODIK.

kor alkonya óta

érintetlenül

megvan a hite,

szikla-

szilárdan, t i s z t á n , e l m é n e k és s z í v n e k tetszően. C s a k a m a t e r i a l i s t a , a z o k o k a t n y o m o z ó tűdós, a s z a b a d g o n d o l k o d ó , á. b e l t e r j e s a g y e m b e r e n e m elégszik m e g hagyományokkal,

a

hit

megadásával,

a

a

kifürkész-

hetetlenség vétójával, hanem t o v á b b megy, s minden

lenek

regenerátora,

kolosszális,

világító

és

tisztító

elme, a k i h i t e t és b i z a l m a t széjjel t u d v á l a s z t a n i e g y mástól, aki nem kollektív, hanem individuális teremt, aki Emánuel masságának,

vallást

Q u i n t b e n a z emberi elme rugal-

teljesítőképességének,

hajtóerejének

és

árnyak

azonban

ezek.

n e m s z a b a d felvilágosodot'tságnak

Az

nevezni. Lelki

g o k b a n nincsenek ü v e g h á z i p r i m e u r ö k . A

dol-

dolgok

fej-

lődésének m e g v a n a m a g u k t e r m é s z e t e s r e n d j e , a n a p t á r

a k i a z e s e m é n y e k e t sietteti, a z a z a n y á t ó l a z t

s

kívánja,

hogy már hetedik hónapban szülje meg-gyermekét. Syrion.

oldalról próbálja.

HERCZEGNŐ.

HARMADIK.

Mi

Megyek

Egy ;

ROKOKÓ-JÁTÉK.

—

(Sir.

A két fin is Valahová

hol

vissza.)

volt ?

HERCZEGNŐ.

Ki

jön

vissza.)

van

ott ?

fák közt állnak magas alakok HERCZEGNŐ. Körülvett hát az ősz. már teljesen. Körülfogtak, három szerelmesem. ELSŐ. Mégis : . .'talán a csónak elvihetne ? I UDVARONCZ.

A

HERCZEGNŐ.

Révész !

RÉVÉSZ (feljön

a parira).

.

Megyünk?

'

Vigy minket egy

HERCZEGNŐ. A FIUK. Ott HERCZEGNŐ. A FIUK. Ott

.

- ' '

Cithére, álom, égkék tartomány 1 folytatjuk a régi menüettet ! Cithére, hol örökké tart a nyár ! nincsen vége a rózsaszüretnek !

A RÉVÉSZ. K é t hullámon át és három habon,. S ott vagyunk mindjárt a; lágy partokon,. • A fák köszöntnek zöld tűzben ragyogva, : Barna homokba fut a csónak orra. A pázsiton futnak fehér körök, A tiszta, ég ott enyhén menydörög, S a parkban, szines napernyők alatt, Szép úrfiak épp koczkát játszanak.

a. fűben

, ... Labdák feküsznék, mint élénk'szemek. • ELSŐ.'. Elszökni innen, hol dér hull a kezünkre, S ' a - n y á r i esküvőnek vége lett.-

A RÉVÉSZ. Van egy sziget a távol délutánban; K é t kis folyó közt egyedül lebeg, Csupa kavics, csupa megérett rózsa K S nincs senki, aki rajta született.

S ha hazatér a rózsaszín szigetről, Ugy érzi, hogy egy évvel öregebb, ,És megfordul és visszaint remegve, . S halkan kimond egy franczia nevet : . .

elpityeredik.) elmenni,

jön

Egy öreg herczeg látogatja néha, Fehér botjával csöndesen zörög, Selyem párnákkal vár reá a csónak, Ugy reng a partnál, ahol kikötött.

HERCZEGNŐ. Fázom, fiuk. Oly őszies e csend, „ S ugy visszhangzik, ha szomorún nevettek. S bár ismerem é néhány sziluettet, Arczotok most homályosan dereng. Bár eltűnnénk a szeptemberi ködbe, ' Egy boldogabb táj melegén* kikötve. E L S Ő UDVARONCZ. A Z est' olyan sötét, s reménytelen ' És a folyó morajlik fénytelen, Zöld moszatok tűnnek föl szakadatlan , ' S úsznak le a b'orus hullámokon. Menjünk innen, hol visszhangzik/az erdő' S a pázsiton látliatlan láb Oson. HERCZEGNŐ. "Elmenni, csakugyan, — nem birom a telet, A "tél letépi minden selymemet, A" tél rámtámad, mint durva paraszt, Hajamba olcsó zúzmarát akaszt. , Ó, megfagynék, akár egy fehér csipke, • Ha rámtenné fagyos öreg kezét.' • E L S Ő UDVARONCZ. Mint pillangót, a hideg leteritne. MÁSODIK. Mint szines folt, oszolnék szerteszét. ELSŐ: O l y sápadt 'vagy, mint méglehelt arany, ' HERCZEGNŐ. A tél miatt vagyok boldogtalan. UDVARONCZ.

Remegve

• ,

szigetre.

herczegnő és három udvaroncz. Szeptemberi est a rózsa. szin ligetben. Az. öbölben apró bárka.

HARMADIK

Felsikolt.)

én.

(Ugyanúgy

HERCZEGNŐ.

—

közé megy.

UDVARONCZ. A nádak felett sárgállott a hold, S valami zúgott . . .

A

Indulás Citherébe.

! ,

.

Istenem ! Egy béka ül benn és intett nekem, • Egy zöld varangy . . . ELSŐ. Majd én megyek.

n e m s z o r í t h a t ó össze. B u r k o l ó z z u n k k a r á c s o n y i b é k é b e . A m a i e m b e r i s é g n e k a m a i "hit elég hosszú t a k a r ó ;

ut?

'

Megnézem.

(Más

időelőttiséget

az

(A színfalak

felderítő s z o l g á l a t á n a k m a x i m u m á t t u d j a m e g a d n i . Távoli

Szabad

—

be. .

:

HERCZEGNŐ. Itt azalatt hever pár korhadó ág, Fázva tipegnek clvénhedt anyókák, Itt is, ott is pattognak a rögök, • Sáros verébbel;, tele a mező . . .

834RÉVÉSZ. Sietni kell, m á r feketébb a csónak, S az estben sötétlik az evező. ELSŐ UDVARONCZ. I t t azalatt egy füstös reggelen Villáknak tornyán a dér megjelen. A verandán zavartan állanak Asztal, székek a merev fák alatt, S hideg éjeken, a csillagvilágnál, Nyul, nyul a vizén egy nagy téritő . . . RÉVÉSZ. Kisasszonyom, az őszi nap alászáll,

Az oszlop. Irta: GRÓ ISTVÁN.

Kisasszonyom, már nincsen t ö b b idő. HERCZEGNŐ. Isten veled, n y á r ! (A csónakba száll.) ELSŐ UDVARONCZ. Fuvolák, zenék! (Beszáll.)

(ugyanígy). H A R M A D I K (be akar MÁSODIK

T h e o d o r u s a p á t ur, h o g y m é l t ó h a j l é k o t e m e l j e n I s t e n n e k , és mellé c s e n d e s e l m é l k e d é s r e v a l ó c z e l l á k a t a z a t y á k n a k és t e s t v é r e k n e k , n a g y é p i t é s b e f o g o t t G e m i g n a n o v á r o s á t ó l é s z a k r a a h e g y l á b á b a n a z U r születése, u t á n v a l ó 684-ik e s z t e n d ő b e n . '

Isten veled, park !

szállni).

A RÉVÉSZ.' . Nem lehet, elég ! Nincs hely több ! HARMADIK. I t t kell maradnom ? RÉVÉSZ.

•

Itt.

Siessünk, az öböl zavarodik. HARMADIK. H e r c z e g n ő m !

HERCZEGNŐ. A RÉVÉSZ.

(Ellöki

A

Vedd fel őt, révész ! Nem lehet, előre !

a csónakot,

HARMADIK.

mely lassan elindul. Az udvaroncz ton áll s kitárja karjait.)

Herczegnőm,

a .par-

tél j ö n 1

HERCZEGNŐ. Szegény kis vivőr, te ! Ugy sikoltsz, m i n t h a elveszne veled, Valaki, aki nagyra született. 1,1 Pedig? Tetszettél néhány herczegnőnek, És csak pár élezel viszek el belőled. A HARMADIK. S a mosoly, amit ajkadra idéztem ? HERCZEGNŐ. Komédiáztál, s én páholyomba néztem. A HARMADIK. S a taps, melyet egy mozdulatért kaptam ? HERCZEGNŐ. Mit nekem szántál, benne visszaadtam. A HARMADIK. S a csók, m i t várok tavasz óta tőled ? •'* I-TERCZECNŐ. É n itt hagyom neked a legyezőmet. >

(Kidobja

a legyezőjét.

A csónak eltűnik.

Szünet.)

A HARMADIK. Herczegnő, herczegnő ! É n fehér halott, Még sose voltam, s most egyedül vagyok. Mit dobhatnék nyomába ? Köveket ? Nem birom el . . . s tán mégis szeretett. Vagy tán egy labdát vethetnék utána, Mely meggyulladna, ha föléje szállna . . .

J ó l m e g g o n d o l t a e l ő b b a d o l g o t , és b e j á r t a T o s c a n á t s z i n t e le egész O r v i e t ó i g , h o g y a l k a l m a t o s h e l y e t n é z z e n k i ; h o g y v é g r e is G e m i g n a n ó b a n á l l a p o d o t t m e g , a n n a k egyrészt a gemignanóbeliek istentelensége volt az o k a , a k i k j ó p é l d a a d á s és t a n i t á s n é l k ü l s z ű k ö l k ö d v é n , Theodorus szerint gonoszabbak v o l t a k Itália b á r m e l y népénél, elannyira, h o g y a t a v a s z bizonyos n a p j á n ifjaík és l e á n y a i k m é g m i n d i g e g y s z e n t n e k t a r t o t t f o r r á s h o z v o n u l t a k és a n n a k l i g e t é b e n p o g á n y m ó d r a illetlen t á n e z o k a t l e j t e t t e k , hol ö s s z e f o g ó z v a , h o l m e g e l e r e s z t v e egymást, szemmelláthatóan a gonosz lélek parancsolatja alatt állván valamennyien. A másik ok pedig az volt, h o g y kevéssel feljebb a h e g y l e j t ő j é n a régi r ó m a i v á r o s n a k eléggé é p és igen h a s z n a v e h e t ő m a r a d v á n y a i • á l l o t t a k , r é s z b e n álló, részint bedőlt m á r v á n y o s z l o p o k k a l , faragott, sőt aranyoz o t t k ő g e r e n d á k k a l , l á b a k k a l , fő- és ö v p á r k á n y o k k a l , meg konzolokkal. J ó l t u d t a a z t a z o k o s a p á t ur, h o g y b á r m i l y erős h i t t e l is f o g a m u n k á h o z , g y e n g e a h h o z , h o g y i l y e n i s t e n n y u j t o t t a segitség n é l k ü l t e m p l o m o t é p i t s e n . A z t á n m e g n i n c s e n e k is a k e r e s z t é n y e k n e k o l y a n ü g y e s m i veseik, képfaragó, falazó rabszolgáik, mint a pogányokn a k v a l a h a és v á j j o n n e m a r r a r e n d e l t e t e t t - e a b ű n ö s R ó m a minden fényessége, hogy v a g y o n á v a l , romjaival, k ö v e i v e l a z U r e g y h á z á t s z o l g á l j a s i g y életre k e l j e n e k faragásai, mint a.lateráni szent János bazilikájában, a S a n L o r e n z ó b a n és e g y é b r ó m a i b a z i l i k á k b a n , a m e l y e k ben ugyancsak pogány kezek véste oszlopok tartják az e g y h á z a k mennyezetét. Igy válnak a p o g á n y s á g b u j a ékességü alkotásai az e g y h á z tartó oszlopaivá.

K i v á l t a San Lorenzo bazilikája volt az, ami ott élt a z a p á t e l m é j é b e n , e n n e k k i s e b b m á s á t g o n d o l t a megépiteni Gemignanóban, M a g a jelölte meg a f u n d a m e n t o m vonalait, — mert igen é r t e t t m i n d e n h e z — e g y ü t t v é v e n a g y k e r e s z t e t formáltak azok, a hosszabb száron három rekesztésü t á g a s s á g , — i d e áll m a j d a n a n é p —r a f e j h e l y é n k e r e k E z t hagyta itt, — kis legyező, veled apsis a s z e r z e t e s e k s z á m á r a . E l ő c s a r n o k o t is g o n d o l t Pierrot dtalussza a telet. f o r r á s k u t t a l és k o l o s t o r t n é g y s z e g b e , s z o r o s a n a t e m p l o m S míg Citherében, távol zeng az élet, mellé, oszlopos u d v a r r a l . Nekem meg kell elégednem tevéled, * '' Ezeket a vonalakat leszögezett deszkákkal jelölték Mint vőlegény, kinek k ü n n vetnek ágyat, m e g , s ezek mentén kezdett hozzá Gergely mester az H a rossz vége lett a nászéjszakának. > a l a p f a l a k h e l y é n e k á s á s á h o z , m e g g y ó n v á n és m e g á l d o z (Lejekszik.) • v á n előbb gyülevész népével együtt, akik később annyi boszuságot, sőt keserűséget o k o z t a k az a p á t urnák. így nyugszik Pierrot, sötét mezőben, A z a t y á k és t e s t v é r e k ü g y e s e b b j e i p e d i g c s á k á Egyedül egy fehér selyem legyezővel, n y o k k a l és s z e r s z á m o k k a l f e l m e n t e k a h e g y o l d a l b a , S az őszi i m á t halkan imádkozva, a régi r ó m a i v á r o s b a , a h o l a z a p á t ur m a g a v á l o g a t t a ' k i A kis sátort i m ' az arczára vonja, a z o k a t a z o s z l o p o k a t , m e l y e k a fő- és m e l l é k h a j ó k a t Mely a nyári táborból ittmaradt, — v á l a s z t a n d j á k el, s z á m s z e r i n t h u s z o n k e t t ő t . És elalszik a legyező alatt. De mig alkalmatos huszonkét oszloptestet — nagy(A legyezőt magára húzza. Nagy szünet. Azután egész halkan a j á b ó l e g y e n l ő m a g a s a t — elég h a m a r l e l t e k , a z o s z l o p sötétben.) főknek hijával voltak. Találtak ugyan a testvérek sokat belőlük, mindenféle formát, czifraleveleset, sima n y a k ú t , A játékóra éppen hetet üt, meg olyant, amelyiken két kunkorodás ékeskedett, Keringő lesz ? — a k á r a k o s s z a r v a i , de a z a p á t m e g k ö t é m a g á t , h o g y Ó rózsák, hegedűk . . . m i n d a n n y i n a k n a g y l e v e l e s k o r i n t h u s i f ő n e k kell l e n n i e . I l y e n pedig' felére s e m t e l l e t t , a z é r t a t e s t v é r e k á l l o t t a k (Elalszik.) neki a t ö r m e l é k h a l m o k e l b o n t á s á n a k s a m i t i g y n e h é z Szabolcsi Lajos.

835 m u n k á v a l előszedtek, azt m e g m u t a t t á k az a p á t n a k , e g y m á s u t á n szolgálja ez az oszlop urait'. . . k á r o m l á s a midőn — szokása szerint n a p o n t a kétszer — kisétált a ez az e g y h á z n a k . . . mert az e g y h á z ö r ö k ; s a h o v a dolgozókhoz. t é t e t e t t a kő, o t t f o g m a r a d n i az idők végezetéig, Á m a gonosz lélek m e g t r é f á l t a ő k e t t ö b b izben ; — h a c s a k Isten keze : a földrengés el nem m o z d i t j a félnapig is feszegették olykor a k ö v e k e t és semmit sem onnét — és az e g y Istent f o g j á k benne imádni és áldozni t a l á l á n a k , egyszer pedig e g y g a z d a g kis k e r e k épitnéki a szent misében az e g y h á z p a r a n c s a szerint, azonm é n y r o m j a i alól nehéz m u n k a u t á n az ó h a j t o t t mód, a h o g y Theodórus cselekszi.' oszlopfő h e l y e t t e g y f a r a g o t t emberi torzót v o n t a k elő A z a p á t egész nap, egész éjjel g o n d o l k o d o t t ; törte s h o g y k i v i t t é k és l e f e k t e t t é k a füre, elálmélkodának a g o n d o l a t o k sűrűjét sokáig és elfáradott az ő elméje, a n n a k bűnös szépsége felett. Mert női test f o r m á j a v o l t de m e g n y u g o d n i nem t u d o t t . Már le is f a r a g t a t t a v o l n a , a m á r v á n y n a k , csodálatos l á g y kebel, mely m e g h a z u d amikor m á s j u t o t t e s z é b e : e l f a l a z t a t j a , s i g y az első t o l t a a n y a g á t , mért m i n t h a lélegzeni, emelkedni lát- ' oszlopközből rekeszti el a t e m p l o m p i t v a r á t . H i s z t á t o t t v o l n a a test a s z a b a d levegőn. K i v á l t az i f j a b b k ü l ö n előcsarnokra, a b ű n b á n ó k , v e z e k l ő k helyére, t e s t v é r e k n e m b i r t a k betelni nézésével, mire az a p á t ur, u g y se tellett v o l n a a pénzből már. S a rabszolga Írására k i . k ö z b e n o d a j ö t t , haragosán k a l a p á c s o t r a g a d o t t és ismét v a k o l a t k e r ü l t . szertetörte a m á r v á n y t . O l y t i s z t á n k o n g o t t , m i n t h a T h e o d o r u s m é g s o k á . élt, m i u t á n m e g é p í t e t t e a egészséges emberi mellet ütnének, míglen szerteszatemjolomot és a kolostort, szinte h a t v a n n y o l c z éves kadt darabokra. koráig. V a l a m i v e l azelőtt m e g h a l t s e l t e m e t t é k a V é g t é r e erős m u n k a u t á n mégis e g y ü t t v o l t a t e m p l o m f ö l d j é b e , ' j o b b r a a főoltár elé. D o m b o r m ű v ű k í v á n t oszlopmennyiség, s ezeket fahengerekre f e k t e t v e sirkövét is odaillesztették a t e m p l o m p a d l ó j á b a , ahol kötélen b o c s á t o t t á k le a v ö l g y b e az a t y á k és t e s t v é r e k , ' a l e g t ö b b ember jár. I g y e l k o p t a t t á k lassan á k a p á s o k g y ö n g é d e n , n e h o g y b a j u k essék. Igaz, h o g y a v é g é n és k e c s k e p á s z t o r o k bocskorai, meg a városbeliek t o p á n j a i , n e m igen v o l t a k v á l o g a t ó s a k oszlopfők dolgában, mert és n é g y s z á z esztendő u t á n sima lett a k ő és Theodorus. siirgetőzött Gergely mester is, aki k ö z b e n készen l e t t a p á t n a k n e v e és f o r m á j a elenyészett., a f u n d a m e n t o m m a l . H a m a r o s a n felállították a z oszlopsort, a mester átb.oltozta őket félkörös "téglabolttal JJ rendre, h o g y egyetlen összefüggő á r k á d o t k é p e z z e n e k . A f ő h a j ó k i m a g a s l ó f a l á t f o g j a hordani ez a k é t oszlopsor. 1876-ban ú j r a l e u t a z o t t San G e m i g n a n o polgárA m e l l é k h a j ó k é t f a l á n a k épitése késett, mert a ságának a java a podesztával Rómába a hadügym u n k á s o k k i á l l o t t a k a m u n k á b ó l , sőt n a g y része elminiszterhez, h o g y megsürgesse a katonaelszállásolás s z ö k ö t t szerte Itália minden részébe, az o t t m a r a d o t t a k ü g y é t . E g y ezredet k é r t e k a v á r o s számára, most m á r m e g r á v e t t é k a gemignanói ö s z v é r t a r t ó g a z d á k a t , h o g y negyedszer, f e l a j á n l v a gavallérosan a v á r o s északi v é g é n ő k se f u v a r o z z a n a k . ' • ' f e k v ő t á g a s kolostort .kaszárnyául. D e T h e o d o r u s a p á t erősszivü ember v o l t , a szők e v é n y népet f r a n k zsoldosokkal összefogatta, a gémign a n ó i a k a t m e g k i b é k í t e t t e azzal az Ígérettel, h o g y — á m b á r az e g v h á z Szent D e m j é n tiszteletére épül — a v á r o s v é d ő s z e n t j é n e k , Szent G e m i g n a n ó n a k oltárt állit az északi m e l l é k h a j ó b a n . I g v a z t á n a m u n k a a második eszteridőben ismét megindult serényen és a k ő m ű v e s e k készen is l e t t e k . H a r madik-esztendőre m a r a d t a t e m p l o m t e t ő meg a kolostor k ő m i v e s m u n k á j a , -a. n e g v e d i k b e n m o z a i k r a k ó t h í v o t t T h e o d o r u s a p á t Szicziliából, részben laikus görögöket, részben montreáli szerzeteseket. E z e k a z t á n g v ö n y ö r ü , r a g y o g ó k é p e k k e l v o n t á k be a főapsis k u p o l á j á t m e g az oldalát, de tellett a m o z a i k b ó l a f ő h a j ó o l d a l f a l á n a k is, ahol az a b l a k o k közé a r r a v a l ó teret a d o t t a mestereknek. A z o n k ö z b e n a mesterek mellett az i f j a b b t e s t v é r e k az oszlopok m e g t i s z t í t á s á h o z l á t t a k s a m e l y i k n e k f e j e v a g y l á b a v a s t a g a b b v o l t a testnél, kissé l é f a r a g t á k s g y i i r ü v é v a g y e g y é b t a g o z a t t á f o r m á l t á k a kiugrást. . . A m i n t i g y m u n k á l k o d t a k , az e g y i k t e s t v é r a b e j á r a t t ó l j o b b r a eső e g y i k oszlopfő a b a k u s z á n kicsiny b e t ű k e t vőn' észre, melyeket, m e g t i s z t í t v á n a b e l é j ü k r a g a d t a g y a g t ó l , egész m o n d á s került elő. A k i véste, nem igen k i v á n t a , h o g y elolvassák s az a p á t ur is l a j t o r j á n k a p a s z k o d o t t fel h o z z á s u g y b e t ű z t e ki lassan : »Ne bánjad, márvány gerendát hordasz-e, vagy silány téglaivet. Szolgáld és ne törődj kit, amig porrá nem válsz, mint az, aki alkotott.« ' . V a l a m i szegény k ő f a r a g ó rabszolga f e l j a j dúlása v o l t ez, a m i t k ő b e v é s e t t R ó m a a l a p i t á s a u t á n v a l ó

Ezúttal — hála a képviselőjük közbenjárásának — j á r t a k h i á b a és k a p t a k , nem u g y a n e z r e d e t / h a n e m e g Y z á s z l ó a l j a t . E z e n f e l ü l n a g y r a k t á r n a k v a l ó épületet i s k é r t e k k a t o n á é k , m e r t h o g y San G e m i g n a n o lesz a kiegészitő p a r a n c s n o k s á g helye, itt lesz az ezred h o l m i j a , T e r m é s z e t e s e n csak az üres, n a g y t e m p l o m j ö h e t e t t szóba, mert jó száraz, szellős, c s a k éppen p o l c z o k a t kell beleállitani. T e t s z e t t a n n a k a m ű s z a k i k a p i t á n y n a k , a k i t o d a k ü l d t e k , m é g a p i t v a r a is jó lenne a z őrség s z o b á j á n a k , k á r h o g y e g y kissé szük. — N o de a f a l a vékony : , azt l e b o n t j u k és t o v á b b viszszük e g y oszlopközzel. - A város v á l l a l t a ezt a kis költséget.. Már k i b o n t o t t á k a falat, mikor az őrségen ott á c s o r g ó . ö n k é n t e s — filológus czivilben — k í v á n c s i lesz a feliratra, létrát fog s elolvassa. A z t á n szól a k a p i t á n y n a k , az is f e l m e g y és betűzi : » Szolgáld és ne t ö r ő d j kit, a m i g porrá n e m válsz . . .« Némi vita fejlődik kettejük között, végül a kapitány l e t o r k o l j a az önkéntest. — U g y a n h a g y j a . . . ez római irás . . . e z ? . . . K a t o n a i r t a ezt n e m is olyan régen. Már ki í r h a t n a más ilyent, mint k a t o n a . . . ' ' A z oszlop pedig szolgált t o v á b b , igazán n e m t ö r ő d v e azzal, h o g y kit.

nyolczszázhetvenedik

öket

esztendőben

(ennyit

mondott

az

u t á n a v é s e t t évszám), v a l a m i szánni v a l ó teremtésé, a k i t b i z o n y á r a u g y a d t a k el e g y m á s n a k a v á l l a l k o z ó k , j ó penzen. De megdöbbent

gány

világ

e

az apát,

amint

szerencsétlenének

megértette

üzenetét.

—

n e m

;

i

• Csúnya asszonyok mindig féltékenyek a férjükre, szép asszonyok soha. Sohasem érnek rá. Mindig ugy elfoglalja a

m á s

asszonyok férjeire való féltékenykedés,

"

.'

a po-

.. L o n d o n nagyon is tele v a n köddel, meg komoly emberrel. H o g y a k ö d teremti-e a komoly embereket, vagy a

Hogy

komoly emberek a ködöt, nem tudom.

2*

836-

Egy szó.. De durvák, mind e kopott, ósdi szók! Rajtuk Feketéi Földi sok salak. Keresek egy szüzén uj, égi szót, Amelylyel lelken csókolhassalak'... Oly szót, miben vágy láza nem tüzel, Amelyben csak halk gyöngédség remeg,' Ahova lágyan temetném belé Még el' nem sírott minden könnyemet. Oly szót, niely annál is még.édesebb, Ha szelíden megölel jó' anyád, Melynek örök zenejét akkor is,. Ha por leszek már, egyre hallanád. S- ó jaj, csupa kopott, vén szót lelek, Miket elrútlt földi sok salak, S, hiába hajszolok uj, égi szót, Amelylyel lelken csókolhassalak . . .

Szilágyi Gézá.

Krónika III. Az eretnek. — decz. 23 /V/Adv.ejit h e t é n e k . a csendjét valami sajátságos, egészpnT ö z é p k o r i izfi viaskodás verte fel az E g y h á z kebelében. K é t pap viaskodott egymással. K é t igen nagyr a n g u j ' d e azért még a rangja természete szerint sem egymással hasonszőrű e m b e r : a pápa és Miksa volt 'szágz 'herczeg, jelenleg apát és a freiburgi; egyetem professzora. E z e k a papi .dolgok m a g u k b a n v é v e nem .nagyon érdekesek,-mert ugyan kit érdekelnek ma már a' bullák, a motu propriók, a nyugoti és keleti egyház egymáshoz való viszonya, meg az ál-izidori hamisítványok ? Bizony, még! a h i v e k . közül is csak az egyetlen Páduai Szent A n t a l iránt nyilvánul meg még manapság is valamelyes érdeklődés, az iránt is azért, merf az olyan jó pap, hogy az embernek még az osztálysorsjegyét is kihúzza, sőt még á baccarat-ásztalori i s ' b e a d j a a kilenczes slágert, ha éppen k e d v e v a n hozzá. ' f ' ' R a j t a kivül. a többi p a p bizony nem nagyon érder kes. L e g a l á b b is kezdtek már veszedelmesen kikopni minden érdeklődésből. Legalább engemet, de velem e g y ü t t valószínűen még igen sok más etatpert sem érdekeltek ezek a most minduntalan felbukkanó papi dolgok. H o g y Francziaország elszakadt a V a t i k á n t ó l és elkergette a kongregácziókat, ez érdekes dolog, de nem azért, mert'papok dolga, hanem azért, mert politika. Hanem hogy azután Pius pápa, helyesebben m o n d v a Merry del V a l hogyan lődözte egymás után a kövérebbnél-kövérebb bakokat, ez bizony engemet sehogyan sem érdekelt. Megrendszabályozták á kapuezinusokát ? Helyes, ha barát, hát járjon csakugyan kámzsában meg

csuklyában. B e ü l t e t t e k - m i n d e n egyes katolikus lapnak a • szerkesztőségébe egy-egy papot czenzornak ? Helyes. Nem lesznek unalmasabbak és ü g y e f o g y o t t a b b a k tőle. Portugáliából is'kikergetik a papokat ? Még helyesebb.'Legalább idejönnek és .olcsóbb lesz nemcsak az i'ndülgenczia, haném a chartreuse meg' a benediktiner is. H o g y valami esküt kell móst tenni a papoknak a. modernizmus ellen?. Üsse kő. Nem bánom én, hogy melyik pap : mit prédikál, v a g y mit nem szabad neki többé prédikálni. . Mondom, egyáltalán nem tudtam felháborodni az úgynevezett vatikáni baklövéseken és Merry del V a l soi disant balfogásain mindaddig, amig — hogy. az eseményeknek ne a kronológiája, hanem-a jelentősége szerint beszéljek — fel nem bukkant a »Ne temere« ismeretes • ügye is. E z megneszelte a fülemet és- különösképpen pár napra . . . ultramorttán érzelmekkel töl,tött el. Igen, ultramontán érzelmekkel azért, mert egyáltalán ném lévén klerikális ember,, valami egész tárgyi higgadtsággal tudom látni áz ilyen dolgokat é's akkor azt láttam, hogy a »Ne temere« ellen való felháborodás és protestáczió' alapjában v é v e n a g y o b b jele a világ jelklerikáliskodóttságának és reakezióra való beirányultságának, mint m a g a ' a borromeusi encziklika. Mert minden klerikálizmustól elfogulatlan elme tökéletesen és becsületesen meg t u d j a érteni, hogy ha már van apostoli szék és' még v a n encziklika a világon, akkor a V a t i k á n adott alkalommal bizonyára nem Luther Mártonnak, sem pedig' K á l v i n Jánosnak fogja osztani áz igazságot, hanem Borromeus K á r o l y n a k . A k i n e k ezzel a természetes ténynyeí a tyúkszemére lép, annak a feljaj dúlása csak azt bizonyítja, hogy az ő lábán éppen olyan klerikális t y ú k s z e m van, mint' amilyen szimbóluma a klérus hatalmának a pápa lábán lévő papucs. E b b e n a dologban' a papucs volt őszintébb és a t y ú k s z e m volt a jezsuitább. . . . De - - jöj j csak drága miliő-elmélet — az/ünnepnapok elkezdték előre vetni az árnyékukat és még a íegflegmatikusabb nemtörődést is bizonyos érdeklődés-' sel töltötték el a vallásos ügyek iránt. E s ebbe a levegőbe, a lelkeknek ebbe a hangulatába irta bele azután Miksa szász herczeg, a volt katonatiszt, de most. már csak freiburgi

professzor

a maga

véleményét

a. n y u g o t i

és

a keleti katoliczizmüs' között való különbségről. Jós á g o s . . . nem is tudom" kinek a nevét emlegessem . . . de bizony egyszerre elkezdje érdekelni a . világot, a hamis tejjel .elsavanyitott gyomrú, világot az a kérdés, h o g y ' miért nem hisznek az ortodox katolikusok a -szeplőtelen fogantatás dogmájában. E s m é g a legházbérkiűzsorázottabb lelkeket is az kezdte el "érdekelni, hogy de bizony, a görög katolikusok egy része és velük e g y ü t t Miksa herczeg még azt sem .hiszik el, hogy a pápa csalátkozhatatlan. Mi a csodát hisznek hát akkor ezek az e m b e r e k ? A h , m e g v a n ! Bizonyára a - t i s z t í t ó ' tüz. kérdését, mert ' ez ' sokkal, de sokkal aktüálisabb most az' argentínai husbehozatal problémájánál. A z ünnepnapok .közeledte belehangolt minden még hangolódásra képes.lelket ennek a válogatottan jó idő-

y

•837

o T I n n a f y a z unnepolyne^ emlékére, a melyei a budapesti VHJ.tyzrüTefi általános közjótékonysági egyesület népkonyhajanatj igazgatótanácsa rendezett abból az a Hjal om bóí, hogy 1 Sgó.évijanuar hó i-ttói deczember hó 1.-"ó9

kef mi ifi6 ebédef7 adottá szukölkodoknekg

És

amikor

hiúságot,

eldobott

akkor

magától

mondja

meggyőzödöttség

el

erejével

a

valóban

minden

véleményét

a

pápaságnak

világi

szubjektiv

és

az

egész

hierarchiának a pusztán h a t a l o m r a való törekvése, csupán mindazokra a világi jókra való iparkodása amelyekről ő maga, éppen ő maga önként belátva a p' ben

felbukkantott

ségébe.

Mintha

uj

a

szkizma-kérdésnek

mögött

a

Miksa

az

érdekes-

herczeg

mögött

ellen,

lemondott,

hiúságait.

A. régi és n a g y t i s z t e s s é g ü , h i s t ó r i a i

családból

szár-

m a z ó p a p p a l , a k i ö n k é n t m o n d o t t le a s z ü l e t é s e m i n d e n k i v á l t s á g á r ó l , s z e m b e n o t t áll a m á s i k f ő p a p . A

valami kitűnő szinpadi rendező állana, a t e m p ó gördült

Tizedik

fel a f ü g g ö n y

m i n d e g y . A szegény sorsból v a l ó születés nem szégyen

Wettin

és d ö r d ü l t

ajakáról.

középpontjába

És

két

el a z e r e t n e k s é g s z a v a

egyszerre

papnak

beleáll

az

a küzdelme.

egy

érdeklődés

Mult

latoknak a jelenbe való átizzása, hosszú józan

M e r t m o s t k é t s é g t e l e n ü l és e g é s z e n b i z o n y o s , h o g y a p a p o k n a k ez a »de l a n a c a p r i n a « l i a r c z a t ö b b n é z ő p o n t b ó l is é r d e k l i a v i l á g o t . E g y s z e r r e é r d e k e s s é v á l t a k a z e l ő b b s z e m é l y szerint is v a g y é r d e k t e l e n , v a g y s z ü r k e séges a l a k o k . M e r t a z ü g y e s r e n d e z ő i b e á l l í t á s f o l y t á n

mutatkozik

a szin, h o g y

is k e l l v e n n i e z t a z

itt

Pellegrini,

a

»Rom

und

a rendező

—

most

ugy

csaknem

egészen

komolyan

eretnek-históriát.

legkatolikusabb

Wettin.

érzésű dinasztiák egyikének a nem

is k é s ő és k o l o s t o r b a d u g n i v a l ó s z ü l ö t t j e . A

családja

izig-tövig református államnak, Szászországnak az uralkodója,

de

amellett

katolikus

nemcsak

disznópásztorból

m i n d i g a z e m b e r a, p l é b á n i á t velenczei

p á t r i á r k a is c s a k

egy

és S a r t o

fiskális József

nagyobbszabásu

nyugodalmasabb stallumu plébánossá vált, amikor pedig az

akarata

ellenére

megválasztották

pápának,

akkor

sem birt felülemelkedni a falusi plébános mindenesetre t i s z t e l e t r e m é l t ó n i v ó j á n és m é g c s a k e m b e r t ,

rendelőt

sem u g y tudott m a g a mellé választani, mint a W c t t i n herczeg a kétségtelenül kitűnő elméjű Pellegrinit, hanem ugy, mint ahogyan csupán kooperátort keresett del V a l

Merry

személyében.

É s i g y áll e l ő a z a p a r a d o x h e l y z e t , h o g y a z ő s j

A z egyik oldalon ott v a n a támadó. E g y A

tökéletesen

időkön y

monsignore

az m á r

kis k á p l á r f i á n a k . D e s o h a s e m a p l é b á n i a t e s z i a z e m b e r t , mint

szerkesztője

József,

gondo-

jelentőssé való felfújása.

és a l i g h a n e m

Sarto

p á p á v á lett n a g y Hildebrandnak, sem a korzikai hanem

Ost« elmés

vagy

és n e m a k a d á l y , n e m v o l t a z s e m a

keresztül jelentéktelen kérdéseknek egyszerre ijesztően

—

Pius,

pápa.

a

megcsalt

vérnek' m á r idegrendszer szerint

való

c o n s e r v e u r j e is,

a Wettin, m e g t á m a d j a az Istentől valóságnak, a csalatk o z h a t a t l a n s á g n a k , a z i n s p i r á c z i ó n a k a d o g m á i t . É s véli; szemben

a

tradicziókat

trónust,

a

hierarchia érinthetetlenségét,

az kénytelen megvédelmezni, akinek

gának

h o g y egyik, a trónhoz olyan n a g y o n közel állott ivadéka,

h a t á r a n i n c s és m é g a t a n á c s a d ó i b ó l is a l e g b o r n i r t a b b a t

m i n t M i k s a h e r c z e g , l e m o n d a tiszti r a n g j á r ó l , a v i l á g i

t u d t a m a g a mellé

ő s z i n t é b b és l e g m e g g y ő z ő d ö t t e b b v á l f a j n a k , t a n i t ó n a k .

nincsenek,

trónra

születettség

ma-

király többé meg nem házasodhatásáig, hanem annyira,

h i ú s á g a i r ó l és e l m e g y p a p n a k , m é g a p a p o k b ó l is leg-

tradicziói

a

szem-

választani.

U g y a n , melyiknek lehet igaza ? Paganel.

838-

A gyürü. I r t a : HANNS HEINZ E W E R S .

(2)

A kisasszony m e g c s ó k o l t a az ő P é t e r é t és n a g y diadalmasan visszavonult. — H u j h ! — ült le n a g y o t f ú j v a a k o n z u l — ez a z t á n a m u l a t s á g ! É j s z a k a a feleségem pityergése, reggel k e t t ő s b e n , a z ö v é és a l á n y o m é , most ez a jelenet — — no, j ö j j ö n h á t , fiatal b a r á t o m , üssük n y é l b e az ü g y e t . Először is h á t : v ö m m é fogadom." — Köszönöm, nagyon köszönöm ! ' — m o n d t a Mohnen P é t e r . — E s most t é r j ü n k át az a n y a g i kérdésre ! O d a m e n t a v a s s z e k r é n y h e z s n é h á n y v a s k o s üzleti k ö n y v e t emelt le a tetejéről. — E g y é b k é n t — f o r d u l t vissza •— t u l a j d o n k é p p e n m i czélból is t u d a k o z ó d o t t f e l ő l e m ? Mohnen P é t e r e k k o r már visszanyerte v o l t szokásos szemtelenségét.. — Csak azért, mert m i n t férj- és apajelölt kötelességemnek t a r t o t t a m , h o g y születendő' g y e r m e k e i m jóv a g y balsorsát fontolóra v e g y e m . —• U g y ? — m o n d t a a konzul, de n e m feledkezett meg az Ígéretéről. — S u g y a n m i t m o n d t a k m a g á n a k ott ? — H o g y évi j ö v e d e l m e legalább is negyedmillió. — H m . S megelégedett e n n y i v e l ? Nos, nézzen csak i d e ! • " . L e t e t t e az asztalra a k ö n y v e k e t s odaült Mohnen P é t e r mellé. — I m e ! M a g d a t i z e n n é g y é v v e l ezelőtt e g y i k n a g y n é n j é t ő l kis v a g y o n t örökölt. A k a m a t mindig a tőkéhez c s a t o l t a t v á n , az összeg szépen m e g n ö v e k e d e t t ; a mai napon százhuszónhatezer m á r k a és huszonnyolcz fillér. Mivel helytelennek t a r t o m , h a h á z a s t á r s a k k ö z ü l csak az a s s z o n y n a k v a n v a g y o n a , a f é r j n e k pedig semm i j e sincs, a d o k m a g á n a k u g y a n a k k o r a összeget. Mindk é t v a g y o n r é s z t m a g a kezeli m a j d , k e z d j e n vele, amit a k a r ; azt sem b á n o m , h a a R a j n á b a d o b j a . A z t á n pedig szép k e l e n g y é t is k a p Magda, m i n t e g y ötvenezer m á r k a é r t é k ű t . T o v á b b á , m i v e l legalább eleinte m a g a előrel á t h a t ó l a g semmit sem fog keresni, évi húszezer már-' k á n v i t á m o g a t á s t is a d o k . A z o n k i v ü l , Mohnen ur, — f o l y t a t t a a k o n z u l most már ünnepélyes hangon — kifizetem az adósságait. Péter azonban komoly maradt. — K ö s z ö n ö m , k o n z u l ur, holnap m a j d á t a d o m önnek a czimeket. E g y é b k é n t : a Magdától f ö l v e t t összeget nem k e l l megfizetnie. A r r a nem reflektálunk. A főösszeg i g y h á r o m s z á z h ú s z m á r k á v a l kisebbé csökken. —• K ö s z ö n ö m j ó s á g á t , v ő m u r a m . — N o de most s é t á l j u n k át a h ö l g y e k h e z , hiszen b i z o n y á r a türelmetlenül v á r n a k már m i n k e t . B i z o n y a h ö l g y e k már türelmetlenül v á r t á k őket.' Sonderlandné A d é l úrasszony h o m l o k o n csókolta P é t e r t , M a g d a pedig az édes a p j á t mind a k é t o r c z á j á n . A z t á n v a c s o r á h o z ültek. V a c s o r a k ö z b e n Mohnen, Péter c s a k h a m a r visszaz ö k k e n t a rendes k e r é k v á g á s á b a . U j szerepébe egy* k e t t ő r e beletörődött és a »kedves apósom«, >>kedves mama.« "megszólításokkal legkevésbé sem f u k a r k o d o t t . Vacsora' v é g e z t é v e l a n a p p a l i s z o b á b a v o n u l t a k át,, s P é t e r n e k a zongorához kellett ülnie. E s amint szerencsésen v é g i g j á t s z o t t a a h o l d f é n y s z o n á t á t , könyezve lépett h o z z á Sonderlandné úrasszony, össze-vissza csók o l t a csinos a r c z á t s a »te« szólitással t ü n t e t t e ki. A konzul, aki minden p i t y e r g é s t ő l halálosan irtózott, sietve j e g y e z t e meg, h o g y Péterrel most már

, neki is tegeződnie kell, h a m a r egy p a l a c z k pezsgőt, hgidd i n t é z h e s s é k ' e l ezt az ü g y e t a n n a k r e n d j e - m ó d j a szerint. E s megcsendültek a p o h a r a k s m i n d u n t a l a n u j koczintás k ö v e t k e z e t t s a finom ü v e g h a n g u g y csendült f ü l ü k b e , m i n t h a a boldogság tündére csilingeltette v o l n a arra ezüstcsengetyüs f o g a t á t . P é t e r n e k a z t á n s z a v a l n i a kellett. M a g d a előhozta az a l m a n a c h o t , a m e l y b e n Mohnen P é t e r legszebb versei jelentek meg és a k ö l t ő önérzetesen o l v a s t a fel most az e g y i k e t , a m e l y e t édes a n y j á hoz irt. N a g y o n jól o l v a s o t t , a n y ó s á t már a z első s t r ó f á v a l sikerült m e g r í k a t n i a és M a g d a is k ö n y e z e t t . Sőt az öreg k o n z u l is m a j d h o g y el n e m p i t y e r e d e t t . A z o n b a n mégis csak erőt v e t t a m e g h a t o t t s á g á n . — P o m p á s e g y ember v a g y te, Péter, — m o n d t a s kezet szorított a k ö l t ő v e l — de most h a d d k ü l d j ü n k t ü s t é n t t á v i r a t o t az édes a n y á d n a k , k ö z ö l j ü k az örömhírt vele ! ' — H a d d f o g a l m a z z a m m e g én a t á v i r a t o t ! — p a t t a n t föl Sonderlandné s c s a k h a m a r oly terjedelmesen f o g a l m a z t a meg, h o g y az inasnak, a k i t a z írással rögtön elküldtek, husz m á r k á t kellett m a g á v a l vinnie. — É d e s a n y á d n a k h a l a d é k t a l a n u l h o z z á n k kell jönnie, — m o n d t a Sonderlandné — holnap reggel hosszú levelet irok m a j d neki. E s nálunk kell m a j d m a r a d n i a , a m i g c s a k ti — A m i g c s a k meg n e m lesz az e s k ü v ő n k ! •— v á g o t t k ö z b e Magda. — K é t h ó n a p m ú l v a pedig o k v e t l e nül meglesz. H u r r á ! S f ö l k a p t a a pezsgőspoharat és a m e n n y e z e t h e z vágta. A n y j a kissé ijedten pillantott rá, á m ekkor m á r P é t e r pohara is röpült a m e n n y e z e t felé . . . — Hurrá ! Hurrá ! Sőt a k o n z u l is nekilelkesült : — N o , a n y j u k , m á r csak t e g y ü n k ki m a g u n k é r t mi is ! Pohártördelés szerencsét idéz ! S a k é t öreg is o d a v á g t a a poharát. — Hurrá ! Hurrá ! I g y f e j e z ő d ö t t be Mohnen P é t e r eljegyzésének ünnepe. M a g d á n a k s z a b a d v o l t a k e r t a j t ó i g kisérnie jegyesét s rövid — h á r o m n e g y e d ó r a i — b ú c s ú z k o d á s u t á n , amel y e t a k o n z u l t ö b b izben is, de mindig eredménytelenül i g y e k e z e t t megszakítani, Péter végre h a z a b a l l a g o t t . Csoda-e hát," h a oly boldog v o l t , s h o g y embertársait is boldogitáni ó h a j t o t t a utolsó talléraival. — T e v a g y a legszerencsésebb k ó p é az egész világon ! — ismételte, a m i k o r reggel fölébredt. F ö l k e l t , m e g m o s a k o d o t t , felöltözött. A z t á n a t ü k ö r elé állt s hosszan nézegette m a g á t . — Mohnen Péter, Mohnen Péter, mégis csak pompás ficzkó v a g y te ! Mélységes m e g h a j l á s s a l b ó k o l t ö n m a g á n a k . K o p o g t a t t a k az a j t ó n . H á z i a s s z o n y a a reggelit hozta. Mohnen P é t e r m o s o l y o g v a lépett eléje. — Kitalálná-e, h o g y k i áll itt most m a g a előtt ? — N ö — h á t Mohnen ur. — Igaz, igaz, de v á j j o n kicsoda-micsoda az a • Mohnén u r ? N o azt u g y a n ki nem t a l á l j a , megmond o m h á t : itt most m a g a előtt a Sonderland k o n z u l v e j e áll. Sonderland M a g d a kisasszony t e g n a p este óta hivatalosan is a j e g y e s e m . — J a j Istenem ! I g a z á n ? G r a t u l á l o k hát, doktor ur, g r a t u l á l o k , gra — K ö s z ö n ö m , k e d v e s K u p f e r n é , köszönöm. D e m o n d j a csak, h á n y hónapi bérrel is t a r t o z o m m á r magának ?

839. . — H á t b i z o n y , kérem szépen, elsején éppen a n e g y e d i k h ó n a p j a lesz. É s ha lehetne, .kérem szépen, ha elsején l e h e t n e . . . ' — N é g y hónapi bér meg a reggeli ára, aztán m e g amit néha főzött-sütött nekem és az apró kölcs'önpénzecskék, össze-vissza b i z o n y á r a lesz v a g y k é t s z á z m á r k a . . . Mi ? — Igenis, kérem, olyanformán, hiszeh m i n d j á r t megnézhetem, megnézhetem . . . — N e m kell. M a j d ötszáz m á r k á t adok. N e mondhassa, h o g y Mohnen .Péter, akinek szívességeket t e t t rossz n a p o k b a n , piszkoskodik, amikor a sorsa megj a v u l t . No, a z t á n m e g — : a m a g a Fridácskájának u g y e b á r h ú s v é t k o r lesz a konfirmácziója ? Rendeljen neki m á r most szép ünneplőruhát. F i z e t e m . É s a fia b e j u t o t t - e m á r v a l a m i üzletbe ? Még most is csak czimszalagokat ir ? — M o n d j a m e g neki,, j ö j j ö n be holnap reggel h o z z á m , a Sonderland czég i r o d á j á b a n szerzek m a j d állást neki. S z á z ö t v e n m á r k a h a v i fizetést fog kapni. — N o és m a g á n a k , K u p f e r n é , m i -kivánsága volna ? Szeretnék m a g á n a k is örömet szerezni. — / N e k e m , nekem, j a j u g y h a m a r j á b a n nem is t u d o m , doktor ur, m i esnék jól n e k e m . K i kellene gondolni v a l a m i t . — .No h á t gondoljon k i v a l a m i t ! Isten á l d j a meg ! Isten á l d j a m e g ! A z öregasszony az a j t ó felé csoszogott. — V á r j o n csak, K u p f e r n é , — szólt u t á n a hirtelen Mohnen P é t e r ur — a d j o n kölcsön m é g egy tallért n e k e m ; semmi pénzem sincs m á r és mégis csak m e g kell b o r o t v á l k o z n o m , mielőtt a m e n y a s s z o n y o m h o z m e g y e k . A háziasszony fordult-térült s e g y t i z m á r k á s t h o z o t t neki. . E z az utolsóelőtti, doktor ur, az u t o l s ó e l ő t t i . . . É s ha lehetne, ha m é g elseje előtt lehetne . . . — Föltétlenül, k e d v e s K u p f e r n é , f ö l t é t l e n ü l . . . E l h a t á r o z t a , h o g y még m a este száz m á r k á t kér kölcsön a m e n y a s s z o n y á t ó l . Mohnen Péter megreggelizett s elment. Először is a b o r b é l y h o z tért be, a z t á n a szomszédos virágkereskedésbe. H a t a l m a s b o k r é t á t rendelt — a n y ó s a s z á m á r a - s n é h á n y szál rózsát M a g d á n a k . A virágkereskedésből a litográfushoz ment, h o g y az eljegyzési k á r t y á t megrendelje. A z ú j s á g h o z is ellátogatott, h o g y a -hymenhirt közzétegye. — Mi kell m é g ? A h , igen, j e g y g y ű r ű k e t is kell szereznie. K r o n e n b e r g h e z ment, a v á r o s első ékszerkereskedőjéhez. Ismerte, éppen Sonderlandék egyik estély én ismerkedett meg vele. — V a n szerencsém, .Mohnen u r ! — ü d v ö z ö l t e az ékszerész. — K é t s é g t e l e n ü l örvendek, h o g y m g l á t o g a t egyszer. Mivel szolgálhatok. — K é t j e g y g y ű r ű t kérek. T e g n a p este óta v ő legény v a g y o k . — U g y ? ! Gratulálok. S s z a b a d t u d n o m , k i a menyasszonya ?' — Sonderland M a g d a kisasszony. — N a g y s z e r ű ! N a g y s z e r ű ! Micsoda szerencse ! Gratulálok, szivből gratulálok ! Mohnen P é t e r megköszönte a gratulácziót. — N a g y szerencsémnek tartom, h o g y a g y ű r ű k e t n á l a m m é l t ó z t a t i k beszerezni. S z a b a d kérnem, tessék idefáradni. Kisasszony, a d j a .be a n a g y ü v e g s z e k r é n y t a kirakatból. Mohnen Péter fölébe h a j l i k a csillogó holminak. — Ime, igen tisztelt Mohnen ur, ez itt a legszebb s legjobb minőség, a m i v e l szolgálhatok. — D e h á t

h o g y a n is j ö t t az oly hirtelen ? Hiszen semmiféle szóbeszéd nem előzte meg. N o és mikor lesz az e s k ü v ő ? Már k é t h ó n a p m ú l v a ? É s u t a z g a t n i f o g n a k , p á r é v i g u t a z g a t n a k ? N o , m á r ne v e g y e rossz néven, Mohnen ur, de csak kimondom, olyan disznó-szerencséje, mint önnek, ínég k e v é s embernek v o l t ezen a világon. — S z a b a d kérnem, tessék levetni a k e z t y ü j é t ! —• E s igen tisztelt m e n y a s s z o n y á n a k a m é r t é k e ? — V a g y u g y ? =— H á t persze, ha o l y pontosan tetszik tudni, h o g y az ön k i s u j j a épp a k k o r a , m i n t Sonderland kisasszony g y ü - ' riisujja, m i n d j á r t rendbén v a g y u n k . H a h á ! H o g y m á r azt is k i p r ó b á l t á k ! — . Nos, kérem, h o g y tetszik önnek ez a g y ü r ü ? — Őszintén m e g v a l l o m , sehogysem, Kronenberg ur. O l y széles és v a s t a g , h o g y legföljebb v a l a m i mészáros u j j á r a illenék. — Válaszszunk hát valamivel keskenyebbet. Talán Hm? — E z már kedvesebb v a l a m i v e l . . . — E n g e d j e m e g hát, h o g y f e l p r ó b á l j u k . . . % P é t e r o d a t a r t o t t a a k e z é t és az ékszerész r á h ú z t a az u j j á r a a sima a r a n y k a r i k á t . — Nos ? Péter n é m felelt, különös érzés f o g t a el, ijedtség, félelem, á m n e m t u d t a , miért, mitől. L i d é r c z n y o m á s k é n t nehezedett rá ez a z érzés, m i n t h a füllasztó rossz levegőben .a lélekzete a k a d t v o l n a el. • -r- Mi v o l t a z ? — kérdezte g o n d o l a t b a n és gyorsan lehúzta u j j á r ó l a g y ü r ü t . ,E pillanatban az ékszerészt a telefonhoz szólították. — B o c s á n a t , Mohnen ur, csak e g y pillanatra. M i n d j á r t szolgálátára állok, tessék addig esetleg m á s gyürüt választani. ezt?

Mohnen P é t e r m a g á r a m a r a d t . T ö p r e n g v e firtatta, m i o k o z h a t t a imént a z t a hirtelen ijedelmet ? Most m á r nem érezte, — érthetetlen félelme megszűnt m á r a b b a n a pillanatban, amikor a g y ü r ü t l e v e t t e az ujjáról. T e h á t a g y ü r ü ? F o g t a és megint f e l h ú z t a az u j j á r a . É s ime, m i n t h a sürü tömegben számtalan, hosszúlábú p ó k másznék rá, megint csak elborította a g y á t a z a ködös, t i t o k z a t o s borzalom. V á g y a t á m a d t , h o g y e l d o b j a a g y ü r ü t s k i r o h a n j o n a boltból. Á m erőt v e t t m a g á n : m e g kell tudnia, micsoda rejtelem ez. T a l á n v a l a m i rontás pántolódik az u j j á r a , az a g y ü r ü önként v á l l a l t rabságot, örök m e g k ö t ö t t séget jelent ? , . A z ékszerész visszatért. — V o l n a m é g k e s k e n y e b b g y ű r ű j e is ? — kérdezte Mohnen Péter. — Még k e s k e n y e b b ? D e hiszen az ilyen g y ű r ű n e k erősnek is kell lennie. " E l v é g r e is egész életre szóló dolog az. — E g é s z életre . . . O l y tartósak h á t az ön g y ü r ü i ? — Oh, kérem, mind jó m u n k a az ! — f e l e l t n e v e t v e az ékszerész. — A z én g y ű r ű i m ö r ö k k é v a l ó k . A z o k a*'házasságok, a m e l y e k e t az én g y ű r ű i m oltalmában k ö t n e k , soha fel nem b o m l a n a k . . — Soha fel nem b o m l a n a k — ismételte Péter. É s a g y ü r ü t megint u j j á r a h ú z t a . D e csak p á r pillanatig birta, g y o r s a n l e k a p t a mégint. B e l e e j t e t t e az ü v e g s z e k r é n y b e s a h o g y csengve ü t ő d ö t t a g y ü r ü a többihez, Mohnen P é t e r oly ijedten k a p t a el kezét, m i n t h a v a l a m i mérges v a r a n g y t ó l riadt v o l n a meg. - — Mi lelte, Mohnen ur ? — kérdezte á m u l v a az ékszerész. — E n g e m ? O h — semmi, s e m m i ! . . . D e mégis j o b b lesz, azt hiszem, ha j e g y e s e m m e l v á l a s z t o m m a j d ki a g y ű r ű k e t . Még m a délután e l j ö v ü n k .

840S feleletet sem v á r v a , f o g t a k a l a p j á t s b o t j á t és elsietett.- K i s z a l a d t a városligetbe, ott ilyenkor senki sem jár. E g y e d ü l ' a k a r t lenni, eszmélkedni akart. Letilt- a z e g y i k padra. — E j n y e , m i t jelent h á t mindez ? . .

bolondság attól ugy mégijedni ? ! N e m , nem ! M o s t m i n d j á r t vissza, kell mennie az ékszereshez és meg kell vennie a gyűrűket. ' .. ' 1 A m i l y - gyorsán m e n e k ü l t a városból,' o l y - s i e t v e mént vissza m o s t : már meg is p i l l a n t o t t a az ékszereskirakatot.- E l s é t á l t előtte s- -látta az ü v e g s z e k r é n y t , a m e l y b e n a g y ü r ü k csillogtak. Odaállt- a k i r a k a t elé ; ott az a g y ü r ü , a n e g y e d i k sorban a második, az v o l t az, amit p r ó b á l g a t o t t . . J ó l megnézte. Istenem, hiszen, e g y á l t a l á b a n nem látszik veszedelmesnek. .S elképzelte, h o g y i m e . m e g i n t az u j j á r a húzza. ..

• A n n y i t m á r t u d o t t , h o g y az a g y ö t r ő érzés, amely m i n d j á r t elfogta, m i h e l y t a gyüríi az u j j á r a - került, t ű r h e t e t l e n ü l ; kellemetlen v o l t neki. É s — az ékszerész szavai m e g f e j t e t t é k a . r e j t é l y t : az ilyen g y ü r ü örökkévaló — — ' e g y egész létre — •— •• • ' . . . K e s k e n y kis araiiyabroncs, m i l y különös h a t a l o m ! Az ember t e h á t nemcsak a magáé", • hanem másoké is, idegeneké. N e k i másokért kell m a j d ' élnie ! Mindig, ' j a j , megint a z ' a z érzés ! Hirtelen a k ö p e n y e zsebébe mindig,', mindig — csak azé az egyetlen e g y asSzónyé d u g t a a kezét, m i n t h a óvni a k a r n á a g y ű r ű t ő l . B a m lesz'tehát-. .' • • ' . . b á n meresztette a kirakatba, szemét. • É s egyszerre csak különös látomás i g é z t e : a kis D e hiszen minden férj és feleség ily czélból köt a r a n y k a r i k a nőni k e z d e t t , m i n d n a g y o b b á és mind frigyét: 1 Senkit s e m - i s m e r t , a k i n e k - e z a - k ö t e l é k már v a s t a g a b b á nőtt, a z t á n m i n t h a az alsó részén k e t t é eleve terhére lett volna. Hiszen igaz, v a n n a k szerencsétn y i l t volna. A f e l s ő - r é s z é n villogó -fénygóczok n a g y , len h á z a s s á g o k ' i s D e a'z övé, — minden jel arra v a l l o t t , m o h ó szemekké v á l t a k és' m i n t h a n y i r k o s t e n y e r e k h o g y a-lehető l e g b o l d o g a b b lesz. Hiszen szereti Magdát t a l p a k terpeszkedtek volna, hirtelen h a t a l m a s a r a n y és1 M a g d a szinte b á l v á n y o z z a őt. Szerelmet, szépséget, b é k a ült ott a g y ü r ü helyén. Ő pedig ott állt a v a r á z s á b a g a z d a g s á g o t , mindent ad neki- ez a leány és mindezt b ü v ö l t e n , mint -valami tehetetlen rabszolga, örök löu g y a d j a , m i n t h a csak v a l a m i kis a j á n d é k k a l igyekezigázottság vigasztalan érzésével szivében. A mérgés nék -meghálálni az ő n a g y k e g y é t , a m e l y l y e l h a j l a n d ó v a r a n g y pedig még mindig csak n ö v e k e d e t t , - uszószbretni' ő t . - M i c s o d a j ö v ő ! Minden álma sorra megh á r t y á i óriásivá t á g u l t a k u j j a i k ö z ö t t - s Mohnen Pétén valósulhat, m i n d e n ' v á g y a teljesülhet ! Sórrentóban m i l y már a n y a k á n érezte nyirkos t a p a d á s u k a t , m i n t h a b ű v ö s lesz a holdfény s R ó m á b a n , Firenzében, N á p o l y ellenállhatatlanul húznák be a boltba, az ékszerész elé. ban m i l y csodásak lesznek az á l k o n y a t o k ! A t h é n ; — K o n s t a n t i n á p o l y , — K a i r ó , —• É s m é g több, m é g több" F e l j a j d u l t s m i n t h a ' üldöznék, u g y menekült 'a g y ö n y ö r ű s é g !• A H i m a l a y a tövében tigrist lőni. Tehek i r a k a t • elől, utczáról u t c z á r a u g y sietett - t o v a ; ránban b ű v ö s t á n c z o k a t látni, Y o k o h á m á b a n krizantémO t t a ház, a m e l y b e n lakik. Csak ,föl a szobájába' iinn'epélyt csodálni ! .'. . A z t á n az otaheiti-i é j s z a k á k ! hamar ! E s a N i a g a r a és a Y e l l o w s t o n e - p a r k —- és — és — D e m á r a lépcsőn elébe t o p p a n t a -tizénhárorh K i t á r t a karját,, egyszerre szerette volna élvezni a világ éves F r i d a . • • ' •' • , -

minden gyönyörét. ,

— J a j , doktor ur, milyen szép is az a r u h a ! . • S m e g f o g t a a k e z é t s h ú z t a , meg kell néznie' azt a / szép ruhát. ' — N e m h a g y o t t békén, — m o n d t a K u p f e r n é — 1 olyan volt, mint a b o l o n d . ez a F r i d a ; amikor megt u d t a , h o g y a doktor ur mit igér-t neki. É s nem h a g y o t t békén, m i g el nem' mentém és m e g nem v e t t e m azt a -•.''. P é n z t . — kitől kérhetne, kitől . k a p h a t n a m é g ? . ruhát. — É n m a g a m v á l a s z t o t t a m , doktor ur ! — m o n d t a M i b ő l ' élt Volna' m á r l e g u t ó b b is, ha M a g d a n i n c s ? Frida. . ^ • • Ö s z t ö n d í j á t vnár h ó n a p o k k a l ezelőtt, amikor a p a p n a k — Igen, és ide sem a k a r t á k adni, mig meg nem t u d o m á s á r a j u t o t t , - h o g y á teológiát szegre a k a s z t o t t a , fizetem. Csak amikor elmeséltem, h o g y a doktor ur vőleb e s z ü n t e t t é k . A szerkesztőségben — óh m á r jóideje érezte, h o g y megelégelték. Megvesztegethetetlennek kel- g é n y lett és h o g y a ruhát a doktor ur f o g j a megfizetni, csak a k k o r a d t á k ide. I t t a számla is, huszonhét m á r k á b a lett volna'lennie, Csakhogy b i z o n y őt festett .szájacskák kerül és holnap m a j d eljönnek a pénzért, d o k t o r , u r . . . csókjai rég m e g v e s z t e g e t t é k m á r . Más tekintetben p e d i g : kevésbé ; élesen- F e l l e t t volna irnia — az ú j s á g —7 Jó, jó ! — m o n d t a Mohnen Péter. m i a t t a i m m á r n é g y . előfizetőjét v e s z t e t t e el. A főD é Ivupferék nem t á g í t o t t a k mellőle, veie mentek a . s z o b á j á b a is. H a t a l m a s b o k r é t a p o m p á z o t t az asztal • szerkesztő m e g is m o n d t a neki : V a g y másképp, közepén s mellette m é g két kisebb csokor. . vagy.: sehogy.! Előfizetőket nem. s z a b a d vesztenünk. — A n a g y , az tőlem v a l ó — ; m a g y a r á z t a K u p f e r n é E g y e t l e n egyet--sem ! É r t e t t e , Mohnen ur ? ! .-•.•.'.-Édesanyja;' —r h a j h - h a j h , . . é d e s a n y j a , — most büszkén. — : E s gratulálok, szivemből gratulálok, doktor ur . . . É s ez a kisebbik itt, az az Vilitől v a l ó és a Vili m á r - m e g k a p t a a t á v i r a t o t ! Ma este már a Sonderlandné is g r a t u l á l és n a g y o n szépen köszöni azt az állást, amit levelét is m e g k a p j a . Bell n a g y is lesz az öröme, a n n y i a doktor ur igért neki és holnap réggel m a j d eljön b á n a t . u t á n , a m i v e l eddig oly sokszor keserítette.- Szent a doktor úrhoz . . . . - ; , . Isten, hiszen az é d e s a n y j a „levelei az u t ó b b i időben — E z t pedig én a d o m a .doktor u r n á k — m o n d t a felbontatlanul kerültek a tűzbe. P a n a s z , örökös panasz ! F r i d a és az illatos i b o l y a b o k r é t á c s k á t P é t e r , u r n á k A v p a p elment az öregasszonyhoz és okolta, v á d o l t a . . . kezébe n y o m t a . — É s én is gratulálok és n a g y o n szépen E z t ' m é g olvasta, v o l t . . . S z e g é n y öregasszony most köszönöm a szép ruhát. - níegvigasztalódhatik,. fia végre örömöt okoz neki. — É n pedig köszönöm a v i r á g o t és a gratulácziót Csak n e k i ? Másoknak is, ha — a k a r j a . A kis varró— m o n d t a Mohnen Péter. — D e most, kérem, h a g y nőnek, aki. az ő g y e r m e k é é r t n y o m o r o g , é s a k i tőle-még j a n a k m a g a m r a kissé, irnom kell valamit.. egyetlen fillért sem k a p o t t . . . É s h á z i a s s z o n y á n a k és A k é t nőszemély kiment, P é t e r , a z a b l a k h o z állt. a'-Jráziasszonya . g y e r m e k e i n e k - . . . •! • • E k k o r azonban m á r megint n y i k o r g o t t a z , a j t ó . - P é t e r .- * „Lehetetlen- visszalépni már. ' . . • hátranézett-, a kis P a u l a tipegett he, a n é g y é v e s és pufók A z a g y ü r ü . „•:. A z a g y ü r ü az ujján. 1 Micsoda •.'••- S mindez u g y v á r t reá e g y szeretett s szerelmes nő- oldalán, aki fiatal, egészséges, szép és erős, csupa életkedv -és esupa szerelemvágy,- akárcsak ő -maga. •"••; 1 De' j á j ; az a gyürii ! . .. . A z a g y ü r ü ! . . . . •• Mi lenne, ha .meg nem v e n n é ? H a nemet m o n d a n a ? Mi lenne ? H á t bizony minden összeomlanék.

841 á f c z o c s k á j ából mohó v á g y g y a l r a g y o g o t t elő t á g r a nyilt szeméi — H á t te mit a k a r s z ? — kérdezte Péter. A kislány nem felelt. — Mondd meg hát, mit akarsz ? — Ba-bát ! — Jó, jó. H o l n a p m a j d k a p s z b a b á t . S k i t o l t a a z a j t ó n a kis látogatót. H a j h - h a j h ! Mennyi b a j ! A ruha, a m e l y e t holnap szépen vissza kell h o g y a d j o n az a szegény leány ! A b a b a , amelyről ez a kis teremtés ábrándozik és amel y e t sohsem fog megkapni, szegény. — Ba-bát! . . . O d a ü l t az Íróasztalához. — H a d d irok Magdának. D e kezéből kiesett a toll. E z az irás — sirást jelentene — mindenütt. O t t a villában, itt ezekben a szegényes s z o b á c s k á k b a n , o t t h o n é d e s a n y j a l m a g á n y o s z u g o c s k á j á b a n . É s az ő szeme is k ö n y b e l á b a d n a ám ! H a pedig nem ir, — nevetés, boldog öröm j á r j a mindenütt. Vigasság, muzsika, pohárcsengés, —• csók, arany — minden.— ' — E l m e n j e k t á n h o z z á ? — C s ó k j a i m a j d elbódítanak. C s a k h o g y Mohnen P é t e r . nem akar elbódulni ! I m e , h o g y h ú z z a oda v a l a m i , — minden ! A rontó b ű b á j m á r h a t a l m á b a ejti, o t t áll erőtlenül, g y á m o l t a l a n u l ; kezén, lábán bilincs és n y a k á n o t t érzi annak az a r a n y s z ö r n y e t e g n e k . a hidegen, t a p a d ó h á r t y á s u j j a i t . Csak e g y arasznyira még, csak h a j s z á l n y i r a engedjen n e k i — és soha többé m e g nem szabadul . . . E g y egész életre — r a b j a m a r a d . H a m a r papirost ! S megirta levelét : »Edesem. Lehetetlen. A m i é r t j é t nem fogod megérteni : függetlenségemről nem birok lemondani. Lehetetlen. Isten veled ! Péter.« Csöngetett. — E r e d j , Frida, dobd be ezt a levelet a levélszekrénybe, de m i n d j á r t ! • A z t á n még sokáig o t t g u b b a s z t o t t a karosszékében ! Mi lesz most már ? . . . Szent Isten, mi lesz ?

E n é h á n y -sor- segítségével a személyes megkezdvén

»paulo

majora

canamus«,

érintkezést

mint

hirneves

elődünk, Virgilius zengé. Még pedig »in medias res«,

—

en plein sujet. H a z á n k költőnője v a g y o k és közeledik a k a r á c s o n y szent ünnepe. É v e k , sőt hetek óta e g y e t len v á g y a m , h o g y arczképem A H é t c z i m l a p j á n megjelenjék. Mint m á r m o n d á m , közeledik a k a r á c s o n y ,

mely

épp k a p ó r a közeledik, h o g y emiitett és e levélhez mellékelt f o t o g r á f i á m a t m é g a szent ünnepeken hozhassák. K é r e m tehát önt, k ö l t ő m és egyetlen humoristám, hasson minden b e f o l y á s á v a l A H é t szerkesztőjére, h o g y forró ó h a j o m a t , m e l y csak nemes a m b i c z i ó m b ó l táplálkozik, teljesitse és h o g y önhöz intézett soraim ne legyenek »des mots, des paroles et rien de plus«. H a d d leg y e n az idei —

az én legszebb k a r á c s o n y o m !

iVÍhradtam előre is hálás b a r á t n ő j e Bársony

Dóra

költőnő.

II. .

Deezember

23.

Mélyen tisztelt költőnő, b a r á t n ő m , A H é t czimképe, ut fata trahunt (comme les destins conduisent),

m i n t hirneves

elődünk,

Horatius

nem az ön képe. Minden b e f o l y á s o m a t A

Hét

mélyen

zengé,

latba vetettem

tisztelt szerkesztőjénél, . h o g y

kérése

teljesüljön. B e f o l y á s o m súlyára t e h á t az

eredmények-

ből k ö v e t k e z t e t h e t . D e azért nem akarok

hálátlannak

tetszeni ön előtt, költönőm. A szerkesztőség hallgatólagos beleegyezésével, veniam petimus (nous

demandons

la

permission

damusque

et

nous

vicissim

l'áccordons

aussi), le f o g o m önt festeni, költőnőm, A H é t olvasóközönsége előtt és s o k k a l v a l ó j á b b a n m u t a t o m be önt hazánknak,

mint az a kis fotográfia,

hez mellékelve

van

lelketlenségem

m e l y e t e levél-

önnek

visszaszár-

maztatni. Mindezt pedig azért, m e r t életében az

én

humorom

az ön

derűs

világfájdalmas

színekbe

olvasztja

az ön perczeit. E z z e l u g y a n nem sokat mond, mert b a l g a

• (Vége.)

ambiczióm az v a l a mindig, h o g y humoromon

halálra

k a c z a g j á k m a g u k a t az emberek; Sajnos, a görög derű k o r s z a k a elmúlt és n e m t e m e t t e k m é g v i d á m a n olyan

Saison.

embert, aki az én apróságaim olvasása k ö z b e n felejt e t t el volna lélekzetet venni. Mellesleg

megjegyezve

az utolsó k é t esztendőben, amióta tehát ön olvas engem,

Karácsonyi levelek.

nem irok h u m o r t sem A Hét-ben, sem m á s u t t , u t ó b b i helyen pedig a g y á s z r o v a t o t szerkesztem. H a erre gon-

• *

I.

dolt, amikor v i l á g f á j d a l m a s élete derűs perczeit emiiDeezember

18.

K e d v e s j ó uram ! R é g i ó h a j o m , h o g y önnel személyesen kedhessen!. Hirből i s m e r j ü k melyek

megismer-

m á r e g y m á s t és hiszünk

e g y m á s b a n . N a g y örömmel olvasom A humoreszkjeit,

tette, u g y nem adok teljesen igazat önnek, költőnőm, m e r t a halál f á j az élőknek és vice-versa (reciproquement).

világfájdalmas

Hét-ben

apró

életemben

szi-

De

ámint

ön mondá,

költőnőm : in medias

res

(en plein sujet) ! önt

Bársony

Dórának

hivják. Kora

a

legszebb

férfikor ; m ú l t j a szeplőtlen s ezt annál n a g y o b b érde-

nes derűre o l v a s z t j á k fel a sötét perczeket. É s ön, köl-

méül a k a r o m betudni, mert verseiben szerényen

tőm, kétségtelenül elolvasta összes verseimet és novel-

t a g a d j a önönmagát.

láimat,- m e l y e k országos hiremet m e g a l a p í t o t t á k .

részesült, azt i g a z o l j a a t é n y , h o g y a »Dictionnaire des

Hogy

a legkitűnőbb

meg-

nevelésben 3

842locutíons latines et étrangéres« scriai k ö z ü l k i t u d j a v á l a s z t a n i az a l k a l m a s is!

pompásan

czitátumokat.

De

én

Mi? Verskötetet adott ki »Erzékeim« czimmel,

ben,

mint

buja

vegetáczióban,

forró,

amely-

délszaki

flórá-

ban dúsan megtermettek a legszebb csodavirágok, mik e g y h a j a d o n lélek á l m a i b ó l f a k a d h a t t a k . E g y i k

része

a poésie d o m e s t i q u e - n e k v a n a z o n b a n s z e n t e l v e ,

mert

t i t o k z a t o s kisdedeiről v a n benne szó, a k i k , m i n t sikerült

kinyomoznom,

a

Fehér

kereszt-lelenczházban

v a n n a k e l h e l y e z v e és a h á r o m k ö z ü l k e t t ő iker. Prózát

is irt ! A h ! p r ó z á t ! E g y

k ö t e t e t . J a , h á t v a l l j u k be, ezek e g y A gróf, a k i . . .

hisz t u d j a !

egész kicsit

novellás pikánsak.

E s az a n é g y s z o b á s

l a k á s . . . igen, a n é g y s z o b á s kis l a k á s . . . P e r Miből

meriti,

költőnőm,

Kuttya-tereriitését!... öregedő,

sovány,

azt

kis

Jovem!

a nagyszerű verizmust ?

E s m o n d j a , kire czéloz a z z a l a z

kopasz

literary

gentleman-nel,

aki

a k a d é m i k u s o k a t h i v m e g e b é d r e és b o r o t v a é l e s a g y velőt, tálal fel n e k i k ? Csak n e m ? . . . na, n e m o n d j a ! Nos, és az a f ő h a d n a g y ,

aki

a

háta közepét tetováltatta . . .

P a r d o n , n e m a k a r o k i n d i s z k r é t lenni, de k u t y a - t e r e m t e t t é t , ez a z é l e t h ű s é g zseniális ! Apropos ! A

fotográfiáját

azért v a g y o k

lelketlen

önnek m e l l é k e l v e v i s s z a s z á r m a z t a t n i , m e r t é p p h u s z o n ö t p é l d á n y o m v a n belőle v e r s k ö t e t é b ő l , m e l y n e k

minden

m á s o d i k oldaláról részint profilban, részben en f á c e mosol y o g le a z o l v a s ó r a . A z é r t m i n d e n m á s o d i k o l d a l á n , m e r t a z elsőn a v e r s v a n . E s h i g y j e el, k ö í t ő n ő m , n e m . t u d o m , m e l y i k e t szeressem i n k á b b : a verset-e, v a g y az arczk é p e t . . . D e ha m á r d ö n t e n e m kell, h á t i n k á b b a z a r c z k é p e t ; mert a z a r c z k é p s z á z p ó z b a n is c s a k e g y ; ellenben a v e r s a z ö t v e n . E s Istenem ! mily g y ö n y ö r ű versek ! D e

nagysád-

k á m , so viel »kebel« ist doch z u v i e l ! M e g s z á m l á l t a m ; ö t v e n v e r s b e n v a n k é t s z á z t i z k e b e l . A l e g t ö b b a »hü k e b e l * a z t á n n a g y o n sok a »forró kebel«, elég s z á m o s a »dus kebel« és t e k i n t é l y e s a »tiéd e kebel« és »nesze e kebel«. U t ó b b i a poésie d o m e s t i q u e - b e n . N a g y a g y a n ú m , költőnőm,

hogy

alatta szegény Es

INNEN-ONNAN.

véges-végiil

ön

Hungária

védasszonya,

—

h a z á n k a t és n e m a k ö z i s m e r t igen

sokszor

találom

értve gyárat.

költeményeiben

a »harapjh !« . . . szót, m e l y i g y h e h e z e t t e l m é g a t u r á n i sikról m a r a d t r á n k és ön k e r e s t e ki a feledés h o m á l y á b ó l . Ezek elégedve.

után pedig remélem, hogy meg v a n Feltártam

valóját

a

nép

előtt,

velem

megismer-

t e t t e m önt a n e m z e t t e l , m i n t k i v á l ó k ö l t ő n ő t m u t a t t a m b e neki.

Quod

erat

demonstrandum

(ce q u ' i l

fallait

d é m o n trer). Boldog karácsonyi ünnepeket kiván

*

Maitre Jacques.

A Schniidlhniicr-főlc IgniAndl keserűvíz mindazon osetokben, aliol a tormőszolus keserűvíz gyoinortiSiiUté ős hashajtó hatása kívánatos, azon figyelmet érdemlő olőnybon van, hogy nemcsak logtürhetőbb izőnől fogva kóuyosebb izlősil ogyőnok Is könnyön, undor nőikül bevohotik, do a hatékony Ásványokban is logtnrtulnmdusabb lévőn, olegondő bolölo az ilynemű vizoknól szokásos adagnak a folo, vagyis már fői ivópohárral, hogy a kívánt fájdnlommontcs hatást olőidőzzc.

5 Karácsonyi kitüntetések. A kis. Jézusnak tömérdek dolga volt mostanában. Egy nagy kosárral útnak eresztették s meghagyták neki, hogy a kosárban levő kitüntetéseket oszsza szét karácsony előtt. A munka sürgős volt és Jézuska már csak a földön vette észre, hogy a közelebbi czimek hiányzanak a borítékról, amelyekbe a kitüntetéseket csomagolták. Szerencse, hogy a kitüntettek közt két régi jó ösmerősre akadt. Hieronymi Károly és' Berzeviczy Albert lakásán már többször járt, oda tehát könnyen eltalált minden közelebbi czim. nélkül. A mennykő nagy ordókat le is tette a két exczellencziás ur lakásán s ha most már könnyebb is lett a kosara, de a munka nehezebbik fele csak ezután kezdődött: Hogyan tudja meg, hogy merre laknak Schiller Zsigmond, Bródy Lajos és dr. Radó Sámuel. A kinevezési okmányokon csak annyi állott, hogy az illetők szerkesztők. De hogyan lehessen Budapesten ilyen meghatározásból eligazodni, amikor a fővárosban minden harmadik szerkesztő. Jézuska soká töprengett, de végre eszébe jutott, hogy Berzeviczy Albert elnöke a Magyar Tudományos Akadémiának, tehát valamelyes összeköttetést talán fentart a sajtóval. Be is csöngetett hozzá másodszor s. elsőbben a Schiller lakását tudakolta. Berzeviczy csodálkozva felelte : — Hogyan lehetséges, hogy ti odafönt nem ösmeritek Schiller Zsigmond czimét? Hát nem járatjátok a >>Pester Llóyd«ot? Ezt az újságot a külföldön mindenfelé ismerik s'ti odafönt csak eléggé a külföldön vagytok. — Kegyelmes uram, dehogy is nem járatjuk a »Pest'er Lloyd«-ot. De tudod, ez a lap mindig kézben van s én sohasem jutok hozzá, hogy megnézzem.- Mert ki legyen engedékeny, ki legyen udvarias, ha nem én, a gyermek Jézus, — Igazad van, gyermekem. Menj hát a régi szabadelvű párt palotájába, ott megtalálod Schiller Zsigmondot. A járást jól jegyezd meg magadnak, mert ahhoz az emberhez még sokszor kell majd lesétálnod a tulvüágból. Jézuska odébb állt s elbandukolt a »Pester Lloyd«-hoz. Ott a maga rendje-módja szerint kézbesítette az udvari tanácsosságot, de mielőtt tovább ment, alázatos hangon megkoczkáztatott egy kérdést : . — Méltóságos uram, ugy-e nem haragszik, amiért egy konkurrens lap szerkesztőjének közelebbi czimét megkérdem. — Dehogy is haragszom, fiam. •> — A Bródy Lajos szerkesztő ur czimére lenne szükségem, mert neki az udvari tanácsosságot kell kézbesítenem. — Annak a czimét bajos megmondani, mert legalább tiz palotája van s nem lehessen tudni, hogy e pillanatban merre van. — Uram, most délutáni négy óra. Ilyenkor minden jóravaló szerkesztő már az Íróasztalánál ül, tehát bizonyos, hogy a szerkesztőségben kell őt keresnem. — Igazad van, gyermekem. Menj hát a szerkesztőségbe, Váczi-körut 34. alá. Ott a sok ember közt látsz egy olyat, aki dolgozik. Az Bródy Lajos. — Valami egyebet is szeretnék tudni róla, hogy biztosan felismerjem. — Nem mondhatok róla mást. Mert ha jót mondanék, megharagudnék. Rosszat pedig még én sem tudok. Érted, még én sem, a konkurrense. Jézuska megint odébb állt, lelkiismeretesen leadta a királyi kéziratot s elvégezvén ezt a munkát, megkérdezte Bródy Lajostól, hogy merre találhatná meg dr. Radó Sámuelt, a harmadik szerkesztőt. — Fiam, biz én nem tudom ezt. Csak annyit mondhatok, hogy mindenütt megtalálhatod őt, csak a szerkesztőségben nem. Most talán valamelyik miniszterrel tanácskozik egy czáfolat dolgában. — Édes szerkesztő ur, én nem értek ezen a tolvajnyelven. Nem tudom mi a miniszter, nem tudom mi a czáfolat. Mondja

•843 m e g a p o n t o s czimét, m e r t az idő ötre j á r s h a m a n e m érek haza, ebből nagy baj lenne. — Ne aggódj; gyermekem. R a d ó Sámuelnek távirati i r o d á j a v a n s h a kell, e g y t á v i r a t t a l m a j d m e g n y u g t a t j a ő a mennybeli urakat. — A z t hiszed ? Mert o d a f ö n t szörnyen b i z a l m a t l a n o k minden iránt, ami Magyarországból érkezik. — E z régen volt. De most R a d ó vigyáz az informácziókra, s a m i t ő m o n d , a h h o z n e m fér kétség. — U r a m , te n a g y o n dicséred ezt a szerkesztőt. H á t a n n a k a l a k á s á t n e m lehetne megtudni, aki ilyen nagyszerű ember ? — Menj a miniszterelnökhöz, o t t biztosan ráakadsz. — A miniszterelnökhöz ? Hisz ő irta alá a királyi kéziratot. H a R a d ó ott van, miért n e m a d t á k neki m i n d j á r t ezt az irást. — Lehet, hogy á t a d t á k , de valószínűbb, hogy n e m merték rábízni. Mert a tudósok szórakozottak s R a d ó Sámuel k i v á l ó t u d ó s is.

r e f o r m á t u s p r e s b i t é r i u m n a k is m e g v a n a z a j o g a , h o g y a v a g y o n á t a l e h e t ő l e g j o b b a n é r t é k e s í t s e és a k e l y h e t o t t a d j a el, a h o l k é t s z e r e s p é n z t k í n á l n a k érte.- D e v a l a m i i g a z s á g a b b a n is v a n , h o g y M a g y a r o r s z á g v a l ó b a n n a g y o n s z e g é n y m ű k i n c s e k b e n és i g y k é r d é s , h o g y n e m v o l n a - e m ó d j a é p p e n a p r e s b i t é r i u m n a k , t e h á t n a g y m é r t é k b e n erkölcsi t e s t ü l e t n e k a r r a , hogy l e m o n d v a a második százezer koronáról, beérje csupán a m u z e u m s z á z e z e r k o r o n á j á v a l . M e r t a m u z e u m n a k is i g a z a van, amikor megmérlegelve a s a j á t anyagi erejét, nem ígérhet t ö b b e t százezer k o r o n á n á l a kehelyért, de m á r a z u t á n m e g i n t R o t h s c h i l d n a k is i g a z a v a n , a m i k o r n e m t ö r ő d i k s e m m i f é l e é r zelmi m o m e n t u m m a l , h a n e m kétszeres pénzben h a t á r o z z a m e g a kehely árát, csakhogy magához válthassa. E n n y i igazság k ö z ö t t a l i g h a n e m v e s z e n d ő b e m e g y a k e h e l y és a z é r t a z u t á n U g r ó n G á b o r n a k is i g a z a v a n , c s a k u g y a n k e l l e n e v a l a m i l e x Pacca, különösen a m a g y a r ö t v ö s m ű v é s z e t kincseire, m e r t hiszen hosszú évszázadokon á t egyéb m ű v é s z e t ü n k sem volt, csak éppen a hires m a g y a r aranymüvesség.

J é z u s k a e x k u z á l t a m a g á t , a m i é r t e n n y i ideig z a v a r t a Bródy Lajost, azután nekiindult B u d á n a k s a miniszterelnöki p a l o t á b a n m e g t a l á l t a R a d ó t , aki á t v e t t e az irást, s m i n t t u d ó s h o z illik, m e g f e l e j t k e z e t t a r r ó l , h o g y a s a j á t l a p j á b a n l e k ö z ö l j e . *

•

*

D Lázadó állatok. Hallotta, monsieur R o s t a n d ? Az állatok n e m hajlandók vendégszerepelni. L o n d o n b a n elfogtak két farkast. A színpadi borbély kiborotválta őket, lenyírta és m e g f é s ü l t e s a z t á n k e l l ő m ó d o n k i é h e z t e t t e , h o g y a z előadáson szépen d u ó b a n ordítsanak. D e a farkas-konczert nem s i k e r ü l t . A z e g y i k f e n e v a d n e m t u d t a a v é g s z ó t . N a g y o n rosszk o r u g r o t t k i a n é z ő t é r r e és e m b e r p e c s e n y é t a k a r t v a c s o r á z n i . Rostbeefet egy angol kereskedő gyomrából. Egészen angol o s a n . M e r t e z e k a f a r k a s o k n e m r i m b e n b e s z é l t e k . A z z a l se igen törődtek, hogy a j a m b u s megsántul. U g y látszik, hogy v é r s z e m e t k a p t a k , m i ó t a l á t t á k , h o g y a k á r k i fia v i d á m a n g a r á z d á l k o d i k az ő v i l á g u k b a n . H a ők á l l a t d r á m á k a t játszanak, gondolták m a g u k b a n , mi egy parázs e m b e r d r á m á t improvizálunk a nézőtéren. Szerencsére n e m sikerült nekik. A m i n t ö n n e k se s i k e r ü l t . D e n e m g o n d o l j a , h o g y m i n d e n n e k mégis ön az oka, monsieur R o s t a n d ?

[> A Rákóczi-kehely. A kolozsvári r e f o r m á t u s e g y h á z Rákóczi-kelyhének a dolgát bolygatta meg Ugrón Gábor. Ez a kehely egyik legszebb kincse a régi m a g y a r ö t v ö s m ű v é s z e t n e k és a N e m z e t i M u z e u m é v e k k e l e z e l ő t t s z á z e z e r k o r o n a v é t e l á r t a j á n l o t t föl érte. A presbiterek a k k o r összenéztek, tanácskozt a k egy kicsit, a z t á n a z t m o n d t á k , h o g y a kehely n e m eladó, a z u t á n pedig b e t e t t é k a kelyhet biztos megőrzés végett egy kolozsvári b a n k n a k a safe depositejába. Sajátságosképpen ugyana b b a n a b a n k b a n rövid idő multán megjelent egy másik nagy l e t é t is : a f r a n k f u r t i R o t h s c h i l d n a k k é t s z á z e z e r k o r o n á j a . É s e z a f r a n k f u r t i R o t h s c h i l d t u d v a l e v ő e n a v i l á g e g y i k legk i v á l ó b b m ű g y ű j t ő j e , aki különösen az ö t v ö s m ű v é s z e t régi remekeit g y ű j t i nagy szeretettel. És Ugrón Gábor most az abbeli aggodalmának a d o t t kifejezést, hogy az a két letétjegy, a m e l y i k k ö z ü l e g y i k r e a N e m z e t i M u z e ü m n a k is f á j a f o g a , a másik ellenben éppen kétszerese a mi m u z e u m u n k fogfájásának, e g y s z e r c s a k g a z d á t cserél. H i s z e n o t t a b a n k b a n e g y s z e r ű k ö n y v e l é s i f e l a d a t a z egész és c h a n g e z - p a s s e z , a k e h e l y m á r is kint van Frankfurtban, a Rothschild mügyüjteményében. E t t ő l a k i s v o l t i g e i r o z á s t ó l fél U g r ó n G á b o r és v a l a m i a z olasz lex Pacca-hoz hasonlatos t ö r v é n y t k i v á n a m a g y a r m ű k i n c s e k r e is. — E z a d o l o g m o s t m á r i g y á l l v á n , t u l a j d o n k é p p e n n a g y o n s o k f é l e k é p p e n áll. M e r t k é t s é g t e l e n , h o g y a k o l o z s v á r i

Ét H e r m á n L i p ó t . A c z i m k é p ü n k H e r m á n L i p ó t m u n k á j a . U j n é v a r a j z m ü v é s z e t terén. Alig n é h á n y h ó n a p ó t a l á t j u k itt-ott az ő f u r c s á n kigondolt görbe vonalait, k a c z a g t a t ó figuráit s máris feltűnt nekünk, hogy a m a g y a r karikatúra-rajzolás szomorú sablonjaiból milyen tipikusan v á l n a k ki H e r m á n rajzai ö t l e t e s s é g ü k k e l és e g y é n i f e l f o g o t t s á g u k k a l . V é g r e v a l a k i , a k i n e m u t á n o z z a sem a mi öregeinket, sem a Simplicissimus, Jugend, Le Rire, vagy Assiette au Beurre rajzolóit. Végre v a n egy igazán h u m o r o s k a r i k a t u r i s t á n k , akinek s a j á t ötletei v a n n a k és n e m c s a k t o r z í t ó e l r a j z o l á s a i . •

•

6 K é t millió ebéd. S o h a s e m c s i n á l t u n k t i t k o t abból, hogy a j ó t é k o n y k o d á s t n e m t a r t j u k oly nagyjelentőségű társadalmi cselekedetnek, amilyennek azt a jótékony egyesül e t e k f e l t ü n t e t i k . D e k é t millió e b é d m é g n e k ü n k is i m p o n á l . S a J ó z s e f v á r o s i J ó t é k o n y E g y e s ü l e t k é t millió e b é d e t o s z t o t t k i 1896-tól 1910. d e c z e m b e r elsejéig a f ő v á r o s s z e g é n y e i k ö z t . A n y o m o r ú s á g u n k n a k ez a s t a t i s z t i k á j a i m p o n á l ó v o l t a m e l l e t t is e l s z o m o r i t , m e r t a m e n n y i r e j ó l esik t u d n i , h o g y s o k telik a józsefvárosiak j ó t é k o n y s á g á b ó l , é p p a n n y i r a lever, hogy B u d a p e s t szegénysége még mindig ekkora teret ad a filantrópiának istenes cselekedetek gyakorlására. De ne panaszk o d j u n k ! Ö r v e n d j ü n k a különös jubileumnak s örvendjünk a n n a k is, h o g y a z e g y e s ü l e t e n n e k a j u b i l e u m n a k napját

844emléklappal örökítette meg. A z emléklap Vadász Miklós művészi m u n k á j a s minden vonásában egyesíti azokat a' nagyszerű kvalitásokat, m i k e t a művész alkotásaiban mindig megcsodált u n k . V a l l j u k meg ezek u t á n , hogy azt a két millió ebédet érdemós volt kiosztani. H a másért nem, h á t ezért az emléklapért, mely Glück Frigyesnek, az országszerte ismert filant r ó p n a k és m ű p á r t o l ó n a k kezdeményezésére készült: A z ötlet pompás és hozzá m é l t ó a kivitele.

D Lutetia Parisorum. Ezen a héten a franczia lapokban újra aktuális lett ez a szó. Még pedig azzal a tervvel kapcsolatban, hogy Párist egy csatorna által k ö t i k össze a tengerrel. E z a föld, amelyet egykor tenger borított, nosztalgiát érez a vizek iránt. Á l o m n a k is nagyszerű. H o g y a tenger olyan fároszt kapjon, m i n t Páris. H o g y a millió és millió fénygömb l á t n i segítsen a vakoskodó ködnek. H o g y a h u l l á m o k o n velenczei n y u g a l o m m a l uszszanak a csónakok és r a j t u k frakkos gavallérok és csipkés, parfiimös párisi leányok. H o g y az apacheokból romantikus tengeri kalózok legyenek. H o g y ezen a zsúfolt földön minden, a m i szép, összekerüljön,"Elint egy játék-kereskedésben. H o g y szines vitorlák hasítsanak bele -a párisi égbe s a tornyok vékony és messze fogpiszkálóit nyurga árboezok kiáltsák tul. H o g y ez a város, amely a végtelenért küzd, ajándékképpen egyszer csakugyan megkapja a végtelent. H o g y összetalálkozzék itt a föld és a tenger, a modern és raffinált föld s a barbár tenger és viharos napokon felelgessenek egymásnak a kerekek, a vasutak, az őrjöngő forgalom zsivaján a k az orkán, a fénynek a köd, a föld dübörgő és fényes viharának ' a tenger vihara . . .

SZÍNHÁZ. A szeleburdi. Ismerik a fiatal Moliére-t ? Délfranczia városokba egy nyári délután betoppan a csapatjával. Parisból jön, ahol a tizenhetedik század egy tarka utczájában, a rue Saint-Honoréban az öreg tapétacsináló busul a fiáért, aki színésznek züllött el, pedig udvari szállító is lehetett volna belőle. A huszonegy éves komédiás megérkezik, a szeretője egy szép szőke lány, és felütik a ponyvát egy kocsiszínben. Este néhány festett fal előtt bukfenczeznek egyet, azután kezdődik az előadás. Megjelenik a város grófja és feltelepszik a színpadra; a czéhek kövér vezérei lenn lihegnek a közönség között; harangütés, .és Jean-Baptiste Poquelin, a tapétás fia, ott áll kifestve a lámpák előtt. Azzal megkezdődik egy édes, bolond komédia : püfölik és pofozzák egymást, a levegőben sapkák és parókák repülnek és közben rimek csengenek. E z a farsangi dévaj kodás talán még középkori egy kissé. Durva és trágár ötletek maradtak itt a misztériumokból és a közönség nem is sejti, hogy odafönn Párisban e perezben már megcsinálták a klasszikus színpadot, szigorú szabályok kötik a színészeket és minden szabad .mozgásnak vége . . . Mikor pedig lehull a függöny, Cyrano-szerü vad lovagok csörtetnek fel a színpadra és megcsókolják a fiatal Moliére-t és a szőke kedvesét. A szeleburdi tán a legelső darabja Moliére-nek és tán összesen két éjszaka irta a szabad ég alatt, amig olasz komédiák ötleteit dúdolta magában. E z az éretlen olasz vigság most Kosztolányi Dezső tökéletes verseiben uj életre kelt a Nemzeti Színházban. Kosztolányi egy csöpp presziőzséggel öltögeti egymásba a rímeit; ő műveltebb, mint Moliére, de formásabb is. Es az ő verstechnikáján át ezen a huszadik század számára kikefélt darabon olyan jót lehet mulatni, amilyent csak a lyoni premiéren mulattak ezerhatszázötvenháromban. Sz. L.

ZENE. Lehár. Lehár Ferencz a népszerű zeneszerzők tipusa, és a népszerűségre való öntudatos törekvés karakterizálja művészetét. Érzelgős szobalányok, bonne superieurök és kisigényű polgárasszonyok az egész világon az ő valezerjeit használják föl arra, h o g y szerelmes hangulataiktól megszabaduljanak. ö az a komponista, aki semerre sem fordulhat anélkül, hogy utol ne érje a saját zenéje. E z t játszsza a czigány, a verkli, a gramofon és ezt vezényli a kongeniális Bachó a Műcsarnokban és ilyenkor, félig lehunyt szemmel és hajladozva vele énekel az egész közönség. Vilja, óh Vilja te szép és csodás. . . Mindez csak azt bizonyítja, hogy Lehárban oly szerencsésen egyesültek az . elemek, hogy a nagyközönség, a polgári középosztály legnagyobb zenei kielégüléseit okozzák. Lehár törekszik is erre és e törekvésének bélyegét viseli magán zenéje, amely igy ném reá, dé közönségére jellemző. A »Czigányszerelem« római premiérje alkalmából a Corriere della Sera zenekritikusának Lehár Ferencz igy beszélte el élete történetét: — Tanulmányaimat a budapesti Nemzeti Zenedében és a prágai konzervatóriumban végeztem. Még gyerekkoromban irtam egy szonátát, amelyről Dvorak és Brahms igen melegen nyilatkoztak. Husz éves koromban katonakarmester lettem. E z kitűnő iskola volt "számomra. Itt tanultam meg, hogy mi kell a közönségnek. Első szinpadi müvem egy opera volt. Szövegét egy tiszttársam, Falzari Félix sorhajóhadnagy irta. Á z opera megbukott. K i tudja, ma mi lenne belőlem, ha sikert arat ? Igy az, operett-komponálásra adtam magam. Láttam, hogy a régi mesterek utódok nélkül haltak meg, helyük nincs betöltve és hogy az operett, e hálás terrénum, müvelés nélkül áll. Tapasztalataim fölhasználásával láttam a munkához. A közönséggel hamar megértettük egymást és most már, azt hiszem, teljesen ismerem a közönség Ízlését. Lám, Lehár is pszichológiával dolgozik és most, hogy már megismerte azokat a sémákat, amelyekkel hatni lehet, mint nagy elődei: a többi zenei nagyiparos, ő is nagyban dolgozik. Egyszerre készült három operettje : a »Luxemburg grófja**, a »Czigányszerelem« és á »Herczegkisasszony« és a napokban ismét két operettet fejezett be. A lapok azt is megírták, hogy Budapestre érkezése után, a budapesti bemutatóra két betétet is komponálf. Közönségének ez bizonyára szintén nagyon tetszik. Végre egy művész, aki derék . polgárember módjára dolgozik. Délután háromtól négyig . . . . És az operettjei milyen kedvesek és kellemesek ! Nézzük meg közelebbről ezt a kedvességet. T e h á t / mi van bennük ? Először is : vicczek. A »Herczegkisasszony« első felvonásában valaki ezt mondja : »Ez a hölgy Csopinnél tanult -zongorázni**. Csopinnél. E z pompás. A z emberek nevetnek. Azután : van egy szóviccz arról, hogy a botanikus buta. Kaczagtató ! Jön egy hölgy, akit Gwendolinnak hivnak és aki hétköznap Briinnhildát énekli. Gwendolin mindenkinek ezt mondja : »Nagyszerü szinben van, édesem, nagyszerű színben van!« E z t mondja egyszer, kétszer, ötször . . . . s o k s z o r . . . . mindig. Amikor tizedszer mondja, esküszöm, nem lehet kitartani, muszáj, nevetni. Ilyenek a vicczek-. De van benne költészet. A szövegíró azonban nem utazik olcsó hatásokra, nem romantikus hajlandóságú és bátran kimondja, hogy : »A bátorság, a hősi vér. Mindez már ócska álom«. Ugy van : ócska álom. E z költői, nem is szólva arról, hogy az egész egyike amaz eszméknek, amelyek már. a levegőben vannak és csak arra várnak, hogy kimondja őket valaki. A zenében, a maga szépszámú tapasztalatai mellé, Lehár kölcsönkéri a Pucciniéit is, aki a »Butterfly«-ben

845és.a »Toscá«-ban alaposan kitanulmányozta, hogy mitől jön a köny és a szép borzongás. Vari itt minden : fülbemászó melódiák, amiket jól esik a szomszédunk, fülébe .fütyülni a ruhatárban, a hegedűk édes. kantilénája, hárfaglisszandóval, fuvolával és . . . . czelesztával keverve és mindenekfelett : kifogyhatatlan invenczió; dalok, amelyeknek első taktusaiból már előre t u d j u k a ' k ö v e t k e z ő felvonás zenéjét. Valóban : édes és pezsgő ez a zene, mint á málna szódával és mámorít, akárcsak egy rózsaszín puncstorta, amelybe alterált akkordok és v-ezérmotivurríok vannak keverve piskótatésztával, csokoládéval, czukorsziruppal és rum is v a n benne, de csak egy fél kávéskanállal, hogy meg ne •ártson. Á z egésznek, amint mondani szokás, pikáns ize van, de nem szabad rossz néven venni a vérbeli muzsikusoktól, k o m o l y emberektől, ha nem kérnek belőle.- Tudom, -hogy a ringlispíl, a barokaldi és a varieté is kulturszükségleteket elégítenek ki és hogy a félmüveiteknek is .joguk van a gyönyörűségre, hogy a havanna mellett szükség v a n ötös dohányra is, de arra kell gondolnom, hogy ez a Lehár-zene -nagy tőkéket von el a nagy művészettől,'és azonkívül, mint a rossz cznkorsütemény - megfekszi a gyomrot; elrontja az é t v á g y a t és megakadályozza, hogy egy magasabb kultura j á r j a át az emberek testét. Viszont az is igaz, hogy-a nagyközönséget másként kielégíteni nem lehet. Gottfried Wilhelm -Fink is ;megírta az ojjerettről Szólva már 1837-ben, hogy-: üEs hat 'maricher höhér begábte eirigréifen gewollt, es ist aber kein Segen dabei gewesen«. Goethe-is irt operetteket... -; A »Herczegkisasszony«-t az Operaház mutatta be. E z sok beszédre adott alkalmat. A kérdést röviden is elintézhetjük •a következő igazság alapján : ha ágyúval lőnek is a verébre, a veréb attól nem lesz nagyobb és csak az nevetséges, aki verébre csúzli helyett ágyúgolyóval vadászik. A librettót Gábor Andor, az elmés és kedves poéta fordította színes és fordulatos, pompás versekben.. . "' F . Gy.

Művészet. •A Démon. — Zichy Mihály ismeretlen levelei. — Zichy de

ha

—

ki.

A

támad

Zichy

Mihály

tyüs kézzel.várták

az a h a r c z , párisi

a commune

világ-

utáni

Páris

hires

körül a harcz. A franczia

pálya-

legjelentősebb,

esemény

váltott

1878-ban

a

békességbe, beleterpeszkedő

tatásán vászna

tüneményes is

legérdekesebb

»Démon«-ával

kiállításon — polgári

művészetének

művészetileg nem

mindenesetre

amelyet

s

nyárs-

világfitognagyarányú

hatóságok

—

kez-

akkor a fejedelmi látogatásokat

—

n é m j ó s z e m m e l n é z t é k , h o g y a k i á l l i t á s m a g y a r osztál y o n e g y idegen m ű v é s z ' a f e s t é s z e t n e v é b e n magát

a világpolitikába.

beleártsa

Agressziv intézkedésre

azon-

ban nem határozta volna magát a franczia udvariasság éppen Zichy v e i —

a külföldi udvarok

kegyeltjével

—

s z e m b e n , ha" Z i c h y , e l l e n s é g e i m e g n e m f ú j j á k a h a r c z i r i a d ó t . K o m m u n i s t á n a k , i n t r a n z i g e n s a g i t á t o r n a k , forradalmárnak, az e g y h á z eretnekének, a társadalmi rend felforgatójának

deklarálják.

A

magyar

osztály

ren-

dezői csendesen h a l l g a t j á k a »Dénion« k ö r ü l t ü l e k e d ő k vádjait. Hiába tiltakozik Zichy a vádak ségei m e g n y e r i k

a csatát,—

képét

ellen : ellen-

eltávolítják.

A s a j t ó e g y része t o v á b b intézi t á m a d á s a i t Z i c h y M i h á l y ellen. A l e g h e v e s e b b , l e g i g a z s á g t a l a n a b b dások

Sugár Viktor. Sugár. Viktor, a Nemzeti Zenede tanára, hétfőn este hangversenyezett á Zeneakadémián. E z az orgonaest kétségtelenül dátumot jelerit a sz'impátikus művész életében, mert utolsó mozzanata .egy hosszú, becsületes ambiczióval végigküzdött és eredményes fejlődésnek : Sugár Viktor, az •egykori tüzérkapitány, teljesén kigübőzodott a waffenrockból •és mint az orgona nagykészültségü, hivatott poétája jelent meg a hangverseny-közönség nagy nyilvánossága előtt. Szerényen . egyszerű, Ízléses és előkelően tartózkodó á játéka, világos, átgondolt és leszürődötten tiszta* Á rendelkezésére álló eszközök felett teljes áttekintése van, de nagy ökonómiával használja őket. Tudja, hogy mit akar és amit akar, azt meg
Mihály

futásában,

egyike

egy

bécsi

lap

hasábjairól

táma-

indul

meg.

E s a m i k o r . Z i c h y n a g y v á s z n a a b u d a p e s t i őszi t á r l a t o n kerül igy

kiállításra,

állandóan)

Zichy

»Kelety

Gusztáv

a Pester Lloyd

Mihályt

ur«

(Zichy

v é g l e g k i v é g e z n i .a k r i t i k a n a g y

sával.

pallo-

.

Zichy

most

már

rászánja

magát,

hogy

hasonló

fegyverekkel verje vissza a méltatlan támadást. let k ü l d h a z a P á r i s b ó l b á t y j á n a k s m e g i r j a Kelety. czikkére megbánja —

idézi

tárczájában .igyekszik

s közzé

akarja

tenni.

Leve-

válaszát

Másnap

már

elhamarkodását.

Meggondoltam magamat . . . V o n d vissza !

—

ezt i r j a u j a b b l e v e l é b e n . Harminczkét é v . múlva most nyilvánosságra z u k ezt a l e v e l e t s a n y i l v á n o s s á g

elé

hoz-

viszszük

azt

- a l e v e l é t is, a m e l y e t a bécsi l a p t á m a d á s á r a irt b á t y jának.

Szeplős és pattanásos hölgyek és urak részére kizárólag a Diana-arczkrém és Diana-szappan bőrápoló- és szépitőszer ajánlható. Ára 75—7$ krajczár. Egyedüli készitő : Erényi Béla Diana gyógyszertára, Budapest, Károly-körut 5.

Paris, A

»Pester

október

27.

tárczarovatában

Kelety

úrtól

vélemény jelent meg a képemről. Tehát

Az Olinkievich KHstalln-crém-azon egyedüli eddig még nem létezett szépitőszer, mely tudományos alapon, tisztán növényi alkatrészekből, minden ZBiros anyag nélkül készül. Kiválósága abban nyilvánul, hogy a bőr sejtjeit nem tömi be, m i n t a zsiros kenőcsök, ellenben azok szabad'lélegzését elősegíti. Az Olinkievich Kristalin-crém oly gyógynövényekből készül, mely a legpetyhüdtebb arczot is rövid használat után bársonysimává, iidévé és fehérré teszi. Tudományos körökben ismert kiváló készítmény. A r a : növényszappan 1.—, növénypnder 1.—, növényerém üvegdoboz 1.— és nagy üvegdoboz 3.— K. Megrendelhető Olinkievich Sándor gyógyszerész, chemikusnál, V I I I . , Baross-utcza 91.

Lloyd«

1878.

az

elfogultság,

arrogánczia

ismét

harczot

k e z d a j ó s z á n d é k , b e c s ü l e t e s m ű v é s z i t ö r e k v é s ellen ? K e l e t y u r k r i t i k á j a első r é s z é n e k á t o l v a s á s a

után

komoly figyelemre méltónak tartottam azt, kritikájának m á s o d i k része a z o n b a n m i n t e l f o g u l t és e l v a k u l t e m b e r t "tünteti f e l K e l e t y

urat.

Ide-oda kapkod, a z t hiszi, h o g y

de s e m m i t

sem fog meg.

Ahol

e n g e m r á n t le, o t t m a g a p o t t y a n

le.

846Sajnos, be kell ismernem, hogy az egyházra és az. államra

vonatkozó figurát nagyon

is

sokféleképpen

variálhattam volna, anélkül, hogy a képem alapeszmé-

nék, s

most,

mint

A m i t a privátéletben

Sándor orosz czár v o l t az első, aki az első javastette a lefegy ver kezesre. A

Société de la

paix

spenótgarnirung

kategorikusan meg

büntetni, azt mi m ű v é s z e k ,

akik

eszünkkel,

e l t ü r j ü k ? T ü r j ü k , h o g y az első j ö t t - m e n t ,

pátiára t a l á l t a k

kritikus l e k ö p j e m u n k á n k a t ?

meg-

jól

szoktak szivünk-

kel, t e s t ü n k k e l és n a g y a n y a g i á l d o z a t o k k a l dolgozunk,

t a g j a i minden államot b e u t a z t a k s a l e g n a g y o b b szimmindenütt. D e m i l y h i t v á n y u l

igen

a tanításait sem f o g a d o m el.

jének ártalmára lett volna, latot

amely

illik a világkiállításon M u n k á c s y mestermüve mellett)

csalta volna m a g á t az a művész, aki a békének ebben

Lépjen

már

egyszer

a

hivatatlan

müvésziskola . i g a z g a t ó j a

a k é z z e l f o g h a t ó n a k l á t s z ó b i z o n y í t é k á b a n a béke a r a n y -

arra a küzdőtérre, a m e l y e n én most kevés kommercziális

korát üdvözölte volna ! . Soha azonban eszembe

sikerrel, de a m e l y e n M u n k á c s y és mások is diadalma-

j u t o t t a köztársaságot, mint

nem

a k ö v e t k e z ő nemzedéke-

san megállanak és mutassa meg, h o g y mit tud.

ket boldogító á l l a m f o r m á t k i v á n n i ! Mint a milliárdnyi emberek

egyike,

ugy

fogtam

fel a

korunkban

levő

á l l a m f o r m á t , amint az m e g v a n . Kelety tosabban

urnák és

valóban gyönge

agyvelejével volna

óva-

eljárnia

s be kellett v o l n a érnie azzal, amire képes, de ne a d j o n tanácsokat.

házigazda

fogadószobájából

akkor annak ajtót mutatnak. csait a n a g y

annak

hálószobájába,

K e l e t y u r n á k jó taná-

o l a j f e s t m é n y e k r e v o n a t k o z ó l a g 'egyelőre

még nem f o g a d o m el, a n n y i v a l is i n k á b b , mert felejthetetlen

mesteremtől,

Waldmüllertől. nyertem

elég'

ú t i r á n y t tanulás és tanács dolgában s kollégáim ítéletét relativnek t a r t o m . K e l e t y ur Ítéletét mégis

méltatom

annyira, h o g y e g y n é h á n y n a g y n e v ű franczia

művész-

nek, m i n t Henner, Roll, Gerőme stb. a rólam legjobb véleményét

hogy

vált

ő méltósága

leszokna

gorombaságáról,

arról

amelylyel

a

levehetné

a k a l a p j á t , há m a g u n k f a j t a emberrel -beszél. Egyszer győzni

már

Kelety

volt

urat,

alkalmam

hogy

személyesen

milyen

ronda

meg-

madár

az,

a m e l y a s a j á t fészkét bepiszkítja, s éppen n e k ü n k ma-

H a v a l a m e l y v e n d é g szerénytelenül be akar lépni a

közmondássá

müvésziskola szegény növendékeit rémiti s

k ö r ü l t e k i n t ő b b e n kellett

haszontalan, m o t i v á l a t l a n

Elvárhatnánk, a

szóló

hangoztatom.

gyaroknak

kellene a m ú g y

sem sokra becsült

művé-

szeinkkel m á s h o g y a n bánni. Neveletlen iskolai suhanczoknál, a k i k t a n i t ó i k a t k i c s ú f o l j á k s a k i k n e k szetük a csúfolódás és g y a l á z k o d á s ,

termé-

értem, ha

ez

a

szokásuk öreg k o r u k b a n is megmarad. I l y e n természetű embereknek

nehezükre

esik

az

elfogulatlan

dicséret.

L a critique est aisée, l'art est difficile ! Magyarország már" félig v a g y egészen Boehmt, Angelyt,

Tilgnert,

elveszítette

Liezen-Meyert,

Wagnert,

ezeket még sokan f o g j á k k ö v e t n i ! Mintha ez a b a n d a s z a v á v a l f o g a d t a volna, h o g y

K i s e b b a k v a r e l l j e i m , toll- és czeruzarajzaim,

ugy

mindazokat,

akik

hazájukat

szeretettel,

odaadással

látszik, tetszenek K e l e t y urnák, ilyenekkel szolgálhatok

szolgálják, rendszeresen k í u g a t j á k , h o g y a z u t á n medio-

még, de engedelmet kérek, legyen már s z a b a d a tudat-

k r i t á s u k gyümölcsét m a g u k élvezzék a h a z a k á r á r a és

lan, értelmetlen és orosz k a v i á r u t á n v á g y ó p u b l i k u m -

a hazai művészet szégyenére !

mal o l y a n n y e l v e n is beszélni, amely

Kelety

urnák,

a müvésziskola direktorának idegen, v a g y a m e l y nyel-

E z t a levelet küldi el b á t y j á n a k

ven eddig talán nem a k a r t megszólalni ! A z Isten meg-

tással,

vert u g y a n n é h á n y hibával, a m e l y e k közül a l e g n a g y o b b

a »Pester Lloyd«-ban m e g j e l e n t k r i t i k á j á r a v á l a s z o l v a ,

az, hogy cselekedeteimet belső m e g g y ő z ő d é s e m igázza

de, u g y látszik, m e g b á n j a e l h a m a r k o d á s á t , m e r t a kö-

le, de

v e t k e z ő levelében már más utasitást

én életem

végéig m e g a k a r o k maradni

ennek

a természeti hibának az áldozatául. K e l e t y ur éles kémkedő fülei

v a l a m i t kispionkodtak. a bécsi urak

véle-

ményéből. K e l e t y ur ismét a hig a g y v e l e j e szerint cselekedett s

a kritikus szerepét

a

k é m szerepével cserélte

föl.

T r o p de zéle I A köztársaság

figuráját

igenis

a f r a n c z i a ' kiállí-

tási igazgatóság eljárása u t á n m e g v á l t o z t a t t a m , mielőtt azt

külföldre

savoir

küldtem.

vivre tettem.

Ezt

Ezek

meggyőződésből

és

—

persze megint olyan érzé-

sek, a m e l y e k K e l e t y ur előtt i d e g e n e k ! K e l e t y ur pre-

hogy

azzal az utasí-

közöltesse v a l a m e l y i k l a p b a n Ke'letynek

E l s ő ' dühömben n e k i g y ü r k ő z t e m a birkózásnak, de k o m o l y a b b megfontolás u t á n és n y ü g o d t s á g ó m visszatértével • nem t a r t o m m é l t ó n a k K e l e t y úrral, kijelentett művészeti nézetei u t á n , a k á r m i k o m o l y a b b értekezésbe bocsátkozni. ,' . . . . K e l e t y ur eljárását kollégiális t e k i n t e t b e n nem is k v a l i f i k á l o m . A z első dühömben irt epeokádásomat náld fel. Zichy Géza is igy j a v a s o l j a .

Páris,

n a g y s á g á r a v a g y t á r g y á r a v o n a t k o z i k ? H a r m i n c z ö t éves h o g y m a g a m a t kompetens

gyűjtöttem,

autoritásnak t a r t o m , h o g y

ne

hasz-

*

tenziózusnak nevezi képeimet. Mit ért ezalatt ? K é p e m m ű v é s z i p á l y á m a l a t t annyi t a p a s z t a l a t o t

küld;

i8j8.

május

II.

, E g y izzó p o n t b ó l kisugárzó fényalapon, a m e l y előtt komor viharfelhők v o n u l n a k

el, á b r á z o l t a m az » E g y -

erre v o n a t k o z ó l a g még a »Disznópark« érdemes szerző-

ház«-at, a »Család«-ot és az »Állam«-ot. A »Pápaság«-ot,

jének (ez a

mint világi h a t a l m a és csalhatatlansága t r ó n j á h o z

kép

mellékesen m o n d v a sem n a g y ,

sem

kicsiny és l e g j o b b volna, ha e g y á l t a l á b a n nem is létez-

tá-

maszkodó merev szellemet. A kardinális, a p á p a mellett,

847a

fény. behatása

alatt

a

szellemi

hatalom

felé

való

tok rá képemben ily drasztikusan a boízadálybafi

m é r s é k e l t f o r d u l á s t j e l e n t i . A z »Állam«-ban a k o r m á n y -

békére, a m e l y u t á n a l i t t e r a t u r a m i n d e n á g a , a

forma kimagasló eseményeit éreztettem. Vilmos király-

t é s z e t , sőt a d i p l o m á c z i a

n a k , a k i l á b á v a l és k a r d j á n a k ..élével a l e d ö n t ö t t i m p e -

tel t ö r e k e d n i kell.

rátorra német

rohan,

az

őt

körülvevő

császári k o r o n á t

német

n y ú j t j á k át.

fejedelmek Vele

a

szemben,

f é n y t ő l i r t ó z v a áll a C o m m u n e a v ö r ö s z á s z l ó v a l ,

részéről is t e l j e s

köl-

igyekezet-

K i v e h e t ő ezekből, h o g y az én merész eszmém illő h a t á r o n

a

az

megállott.

le-

d ö n t ö t t o s z l o p d a r a b o k , t ü z és f ü s t : . . A k e t t ő k ö z ö t t , a h á t t é r b e n , a m o s t a n i K ö z t á r s a s á g n y u g o d t a n és erősen

támaszkodik

a progresszív

a törvényre. A Köztársaság

reformok

mögött

sej t e t é s é n e k fénysugarai,- a m e l y e k

IRODALOM

a z emberiség b o l d o g i t á s á r a c s a k e z u t á n f o g n a k elérkezni. Egészen

az

Sándor

czár

előtérben a

görög

a mostani

török

ortodox

egyház

háború,

ahol

jelvényeivel,

kezében a bizantini kereszttel, vezeti katonáit, legyőzi a törököt

s a félhold

személyeket

meghajlik

cselekedeteik

előtte.

Az

ábrázolt

emberiességének,

s á g á n a k m e g g y ő z ő d é s é b e n és

hasznos-

a h h o z m é l t ó a n állítottam 1

be. A z e g y e s c s o p o r t o k a t ö r t é n e t i l e g i g a z t é n y e k i z o l á l t a p o t e ó z i s a i . A k é t császár, h a m i n t e m b e r c s a t a t e r é r e g o n d o l , b e k e l l ismerniök, v a g y é r e z n i ö k , hogy

kegyetlen

van cselekedeteikben.

hatalom,

győzelmeik meg

a pusztulás

kell

géniusza

E z t f e s t e t t e m a h o l t t e s t e k , a sebe-

s ü l t e k , a h á b o r ú p u s z t i t á s a , á l d o z a t a i és á r v á i j e l k é p é b e n . Az

egyház

és romboláson

és az eddigi nyugszanak.

államformák

gyilkosságon

A pápa lábainál az

egykor

- Kiss József felolvasó estélye. Budapest közönségére az irodalmi és művészeti események szenzácziójával hatott az az előzetes jelentés, hogy Kiss József január 12-én felolvasó estélyt rendez a Zeneakadémia hangversenytermében. A várakozásteljes érdeklődést a közreműködő személyek keltették, akik az irodalom és művészetben egy-egy különös tipust képviselnek. Valamennyien inyenczeknek való különlegességek, akik közül Lindh Marczella érdekességét még fokozza az a körülmény, hogy a világhirü énekesnő már három év óta nem gyönyörködtette művészetével Budapest közönségét. A művésznő visszavonult a hangverseny termek pódiumáról s ezúttal csak Kiss József iránt való szeretetből határozta el magát arra, hogy a költő néhány megzenésített versét elénekelje. Hiszszük, hogy Budapest közönsége szeretettel fogadja a művésznőt a viszontlátás perczében, s szivesen üdvözli majd mindennapi ismerőseit: Góthné Kertész Ellát, Beregi Oszkárt és Sugár Viktort is.

l e g b o r z a s z t ó b b ü l d ö z é s e k r e f e l h a s z n á l t feszület fekszik.Krisztus-kép villan

meg,

(csak a g ö r ö g k e r e s z t k ü l ö n b ö z t e t i m e g a m a t t ó l ,

A

czár

kezében

ugyanaz

a

mint

Bágyadt mosolygás. Tagadhatatlan, hogy a Nádai Pál ötletei és szinei ebből a városból fakadtak ki. De ő már nem pesti iró, hanem budapesti esztéta. E z t a geográfiai különbséget uj jelvényt, amely alapja volt a keleti háborúnak. mindenesetre tekintetbe kell venni. A pesti irodalomnak csirke; A z előtérben ö l d ö k l é s i j e l e n e t e k . E g y "cserkész fogószavai vannak, kabarédalai, és őrmestertől lefelé Iéleke g y b o l g á r t szúr le, a k i n e k felesége g y e r m e k é t r e j t i el. elemzése is. A budapesti iró azonban egy metropolisban lakik, melybe a nap minden órájában gyorsvonatok hozzák a külA borzadály között az apokalipszisben megjósolt földi lculturák illatát; egy appartement-nal beljebb él, mint a n ő (a m o d e r n cocotte) á l t a l — a p u s z t u l á s géniuszának" kollégája és a cselédszoba helyett a szalónt figyeli. Nádai Pále m e m é l t ó t á r s n ő j e á l t a l — e l v a k í t o t t férfiú r o h a n át. nak nem j asszók csintalankodnak a tolla alatt, mikor az utE b b e n a z e p i z ó d b a n a m a i h á z a s s á g és c s a l á d r o m l o t t czáinkról ir, hanem kényes tavaszi vagy őszi fátyolokat lát ságát akartam kifejezni. az aszfalton, és internaczionális szírieket. Azt hiszszük, hogy Drezdáról vagy Kopenhágáról szólnak, mikor a mondataiba Sötétnek láthatom a dolgokat, ezt b e i s m e r e m , kezdünk és csak az iró nagyszerű, érzékeny és minden szóde l e t a g a d h a t a t l a n r é g e b b i t ö r t é n e t i b i z o n y í t é k o k e r ő - ' játékon felül álló czinizmusára mosolyodunk el, hogy : mégis s i t i k m e g n é z e t e i m e t . K e l l e m e t l e n lehet ez a m e g r a j z o l t , itthon vagyunk. Érzékeny czinizmus, mondom én, bágyadt c s e l e k v ő s z e m é l y e k n e k , de sértő n e m . N e m a z á l l a m mosolygás, mondja Nádai Pál, és mind a kettőnknek igazunk van. Milyen különösen tud nevetni ez az ember ! A báltermek b e r e n d e z é s é t , s z á n d é k a i t t á m a d o m én, h a n e m a k e g y e t hajnali mosolygása ez, mikor hirtelen tisztán látjuk az életünket len, e m b e r t e l e n eszközeit. A m a n é z e t e m e n k i v ü l , a m e a lábunk elé szórt rózsaszín konfetti és tépett tánczrendek l y e t n e m c s a k a h i v ő k , h a n e m a h i t e t l e n e k n y á j a i , sőt között. Egy .kicsit mámoros szemmel, de gúnyosan nézzük az a z e g y h á z m é l t ó s á g o s p á s z t o r a i is n e m m i n d e n proutolsó tánczosokat. Ez a budapesti, vasárnapesti bálhangulat ül a Nádai Pál czikkéin. A polgári családból való jogászok testálás nélkül osztanak az egyház legfőbb fejének ismerik ezt a vánnyadt parfümöt. Az iró maga segit ki és rajzolja c s a l h a t a t l a n s á g a és v i l á g i h a t a l m a t e k i n t e t é b e n , t o tovább a képet.: »A levegő már fülledt és forró, a pálmák lanv á b b á a z o n k i v ü l , h o g y in n o m i n e d o m i n i , a d g l ó r i á m kadtak és halk sóhajtások vegyülnek a tépett, lihegő, bujálkodó D e i , et c o n s o l i d a t i o n e m ecclesiae, a l e g y i l k o l t a k t r o f e u tánczba. A czigány részeg, a rendezés tunya, hervadt virám a i t is o d a á l l í t o t t a m , n e m v o l t c z é l o m e s z e m é l y e k e t gok hullanak a plüssre«. Érzik ? Sok, sok rokokó, imponálóan nagy irni tudás és egy műveltségi, alapon álló mosoly : m é l t a t l a n u l ábrázolni. K é p e m i l l u s z t r á l t p o l i t i k a i v e z é r ez Nádai Pál • krónikáinak biláncza. A rokokót az irodalmi czikk, a hőskölteménynek a nem mindenki által hozzáizlése hozta régi századokból, de a mi kezdődő társadalmi f é r h e t ő m é r t é k é v e l kell mérni s f o r m á j á b a n a z a klasszikus' életünk chroniqueurjének éppen ugy kell ez a kényeskedő, t ö r t é n e t i festészet s o r á h o z t a r t o z i k . A g o n d o l a t elfrancziás hang, mint a bécsi Félix Saltennek a sörszagu kedélyesség, vagy a párisi Claude Bertonnak a szimbolista színv i t á z h a t a t l a n u l jó, e m b e r s z e r e t ő és morális. A n n a k foltok. Ez a helybeli rokokó a lipótvárosi zsurokon született, megértéséhez a legújabb kor történetéből csak éppen a szendvics-csendéletek felett, az udvari tanácsosok leányainak a n n y i t v e t t e m , a m e n n y i s z ü k s é g e s volt.paffümjében. Innen kapják kecses zenéjüket Nádai Pál monda• É p p e n á g y ő z ő k b a b é r a i és a k e r e s z t a l a t t m u t a -

• 8 4 8

tai, s a L u l l y - b a l l e t e k érzelgős m u z s i k á j á r a l e h e t n e g o n d o l n i , h a n e m l o p ó z n a á l l a n d ó a n a . s z a v a k k ö z é e g y p a j k o s és g ú n y o s szellemesség. B a b u r i n c z i n i z m u s a n e m z s u r h u m o r ; ö n m a g a csiszolta és v e r e k e d t e k i a m ű v e l t s é g é b ő l . T e l j e s e n i r o d a l m i h u m o r ez, a z é l e t t e l s e m m i k a p c s o l a t a , a d a t o k b ó l és e g y a k a d é m i k u s k u l t u r á b ó l n ő t t k i és c s a k m ü v e i t e m b e r e k é l v e z h e t i k . D e é p p e n e z é r t ez a szellemesség gőgös és a r i s z t o k r a t a és m e g n y u g v á s s a l kell n é z n i a k r i t i k u s k e z é b e n . M a g y a r o r s z á g o n m a d i c s é r n i k ö n n y ű , d e g ú n y o l ó d n i n e h é z és h á l á t l a n művészet. Sz. L.

KÖZGAZDASÁG. A Magyar Általános Takarékpénztár rt. igazgatósága jan. 4 - é r e r e n d k í v ü l i k ö z g y ű l é s t h i v o t t össze, m e l y e n j a v a s o l n i f o g j a , h o g y az alaptőke, 10.000 d a r a b u j 500 k o r o n á s r é s z v é n y k i b o c s á t á s a u t j á n , 20 millió K-ról 25 millió K-ra emeltessék fel. A javaslat szerint kibocsátandó részvények csak felerészben a j á n l t a t n a k fel a r é s z v é n y e s e k n e k , m i g a k i b o c s á t á s m á s i k f e l é t az i g a z g a t ó s á g n a k fix m ó d o n s i k e r ü l t e l h e l y e z n i e . Az u j r é s z v é n y e k 1911. j a n u á r i - t ő l k e z d v e r é s z e s e d n é n e k az i n t é z e t h a s z n a i b a n és a z elővételi j o g o l y k é p p i l l e t n é m e g a r é s z v é n y e s e k e t , h o g y 8 régi r é s z v é n y 1 u j r é s z v é n y á t v é t e l é r e jogosit. Az u j r é s z v é n y e k á t v é t e l é t s z i n d i k á t u s b i z t o s i t j a, a m e l y a t á r s a s á g a l a p i t ó i n a k , a z Assicurazioni Generali-na.k és a Magyar Leszámítolóés Pénzváltóbank-nak v e z e t é s e m e l l e t t a l a k u l t . Az alaptőkeemelés keresztülvitele, a közgyűlés jóváhagyása után, ilyképp teljesen biztosítva van. Az >Anker« élet- és j á r a d é k b i z t o s i t ó - t á r s a s á g

(Magyarországi

igazgató-

ság B u d a p e s t , V I . ker., D e á k - t é r 6., A n k e r - p a l o t a ) . 1910 n o v e m b e r h a v á b a n b e n y u j t a t o t t a t á r s a s á g n á l 934 a j á n l a t 7,342.290 K biztosított, összegre és k i á l l í t t a t o t t 792 k ö t v é n y 6,001.934 K összegre. D i j a k f e j é b e n b e v e t t a t á r s a ság 1,771.926 k o r o n á t , elérés és elhalálozás f o l y t á n kifizetett 960.659 koron á t . A j a n u á r — n o v e m b e r 11 h a v i időszak a l a t t b e n y u j t a t o t t 11.199 a j á n l a t 85.618.0 40 K - r a és k i á l l í t t a t o t t 10.018 k ö t v é n y 7 4,926.039 K - r a . U g y a n e z e n i d ő s z a k b a n d i j a k é r t 20,647.959 K - á t v é t e l e z e t t be a t á r s a s á g , elérés és halálesetek f o l y t á n p e d i g 16,140.811 K - á t fizetett ki. A t á r s a s á g v a g y o n a 1909 deezember 31-én 186 millió K , biztosítási á l l o m á n y 573 millió K , halálozások és esedékessé v á l t elérési biztositások f o l y t á n a t á r s a s á g fönnállása é t a 379 millió k o r o n a fizettetett ki.

Az 1911. évi j a n u á r h ó 16-án i n d u l ó »Alagy Keleti Utazás« i r á n t m u t a t k o z ó v á r a t l a n u l n a g y é r d e k l ő d é s a r r a k é s z t e t i az u t a z á s t r e n d e z ő Központi Menetjegyirodát, hogy m á r m o s t figyelmeztesse az u t a z n i s z á n d é k o z ó k a t a r e n d e l k e z é s r e álló hálókocsihelyek és j ó f e k v é s ü h a j ó k a b i n o k korlátolt s z á m á r a . Az u t a z á s n a g y s z a k t e c h n i k á v a l ö s s z e á l l í t o t t p r o g r a m m j a l e h e t ő v é teszi, h o g y a k i r á n d u l ó t á r s a s á g a 28 n a p i u t a l a t t 2 n a p o t t ö l t s ö n Konstantinápolyban és Smyrna-Beyrouth é r i n t é s e u t á n e g y egész h e t e t Jeruzsálemben és k ö r n y é k é n . Az u t t o v á b b i f o l y a m á n sor k e r ü l Port-Saidra és Alexandriára és m a r a d m é g a t á r s a s á g n a k 8 n a p j a Kairóra is, a h o l n e m c s a k a P h a r a ó k p i r a m i s a i t és t e m p l o m a i t , S a k k a r a h h a l á l m e z ő i t , a helliopolisi o b e l i s z k e t , a c s o d á l a t o s s p h y n x e t és a régi Egyiptom több más hatalmas műemlékét t e k i n t i m e g , h a n e m k i v e s z i r é s z é t a föld l e g d i v a t o s a b b ü d ü l ő h e l y é n e k n a g y v i l á g i élet é b ő l is. A k i r á n d u l ó k az u t a z á s e g y i k f é n y p o n t j a g y a n á n t a »Cunard« 20.000 t o n n á s o c z e á n j á r ó l u x u s g ő z ö s é n , a >>Caroniá«-n t é r n e k vissza. R é s z v é t e l i d i j : h a j ó n I . oszt., v a s ú t o n I I . o s z t . h á l ó k o c s i v a l 1250 k o r o n a . Részletes prospektust díjtalanul küld a Közp o n t i M e n e t j e g y i r o d a ( B u d a p e s t , I V . ker., V i g a d ó - t é r 1.).

HETI POSTA. J a n u á r elsejével k e z d ő d i k a z u j é v n e g y e d . A m a tisztelt előfizetőinket, k i k n e k előfizetése d e e z e m b e r végével l e j á r , tisztelettel k é r j ü k , h o g y előfizetéseiket h o v a e l ő b b megujitani szíveskedjenek. Előfizetési f e l t é t e l e k : E g é s z évre 20 k o r . Félévre 10 k o r . Negyedévre 5 kor. Mutatványszámok kivánatra ingyen. Atlasz. E l o l v a s t u k m i n d a tiz v e r s é t s a h o z z á j u k mell é k e l t l e v e l e t is, a m e l y b e n a z t k é r d i , h o g y v a n - e t e h e t s é g e az Íráshoz. D e h á t m i é r t t a r t j a ö n oly f o n t o s n a k , h o g y v a n - e tehetsége ? A tehetség m a m á r csöppet sem lényeges, m e r t t e h e t s é g n é l k ü l is i r h á t v e r s e k e t . N é z z e n k ö r ü l a z ú g y n e v e z e t t modern irodalomban, ahol egy csomó esztéta minden ambiczióját annak bizonyításába fekteti, hogy tehetségtelen emberek is í r h a t n a k v e r s e k e t . A b i z o n y í t á s m á r r é g e n s i k e r ü l t , d e a z é r t s z í v e s e n l á t j u k m é g ö n t is. K . F. Az ü n n e p e k u t á n . Nagykároly. Levelet irunk. Züllött. A r e k l a m á l t kéziratot n e m k a p t u k meg. H a n e m s a j n á l j a a l e í r á s s a l j á r ó f á r a d s á g o t , k ü l d j e el ú j b ó l . Felelős s z e r k e s z t ő és k i a d ó t u l a j d o n o s : KISS J Ó Z S E F .

Uam noma-szau oda BBudaJest, BBtáBóczi-ut 7. d

Ü)Temzeti §e.infáx

szám,

meífett.