934. szám. Budapest, február hó 2. POLITIKAI ÉS IRODALMI SZEMLE. Krónika

XIX. évfolyam. y EB JELEN

MINDEK

Előfizetési

1908.'

A HET

VASÁRRAL

feltételek:

Egész évre ... .« kor. 20.— Félévre

»

10.—

Negyedévre ... _

»

5.—

5/934. szám.

POLITIKAI

Egyes szám ára 40 fillér.

ÉS

IRODALMI

SZERKESZTI K I S S

SZEMLE.

JÓZSEF.

Bierkesztfiség és kiadóhivatal:

BUDAPEST, VIII., Rökk Szilárd-utcza 18. sz T e l e f o n s z á m : 61—38. H i r d e t é s e k felvétele

ugyanott.

— B u d a p e s t , február hó 2. a tudat, hogy a hivatalos Itália fölé kerekedő irredentizmus h a n g j a elhatott igen magasra is és az Adria visszakövetelése kalandos politikai jelszóból, Garibaldiepigónok piaczpolitikájából átalakult a hármas-szövetség bomlasztó veszedelem-anyagává. :

Krónika.

Külpolitika. — jan.

31.

A külügyminiszteri expozék itt Magyarországon általában k é t ' okból szokták hidegen Hagyni a különben o l y . könnyen hevülő fejeket. Először . azért, mert nekünk, m a g y a r ó k n a k körülbelül Bosznia okkupácziója óta bizony édeskevés közünk v a n a külpolitikához, másodszor pedig azért, mert egész Európában, sőt az egész világon, a monarchia külügyminiszterei vallották legtovább a talléyrandi tanitást : a beszéd arra való, hogy vele eltitkoljuk a gondolatainkat. Olyan művészien semmitmondó expozékat, m i n t ' a m a g y a r és az osztrák delegácziók szoktak hallani a külügyminiszterektől, össze nem t u d n a k ' eszkábálni még a diplomáczia öregapjai, az orosz diplomaták sem. Kétségtelen, hogy Aerenthal báró a mult héten elmondott expozéjában még mindig konczessziókat tett ennek a h a g y o m á n y n a k , de azért beszéde, eltérően szépszakállu elődjének az expozéitól, már nem csak ama dolgok miatt érdekes,- amelyek nincsenek benne, hanem azok. miatt is, amelyek benne vannak. H o g y ez a Kálnoky-Goluchowski-éra sivár semmitmondásai után kétségtelenül nagy -és a Ballplatz tónusához mérve szinte radikális dolog, az örvendetes módon kétségtelen. A külügyminiszter a Magyarországot is érdeklő külpolitika három olyan pontjára mutatott rá, amelyek első tekintetre . alig látszanak bennünket érdekelni. Mert az olasz- irredentizmus törekvéseitől a látszat szerint nem nekünk f á j Ausztria feje, Marokkó, szintén a látszat szerint, nekünk tul v a n az óperenczián is, nemcsak a Földközi-tengeren, és végül mindenki némi jogos fejcsóválással kérdezheti, hogy mi közünk v a n nekünk a — mezopotámiai vasúthoz. A külügyminiszter olyan határozott szófordulatokkal világította meg mindezt, aminő frazeológiát megenged a diplomáczia szótára. Beszédéhői az a komoly tény érzett ki, hogy az elmúlt években tulajdonképpen a hármas-szövetség fennállása' forgott veszedelemben, de egyúttal az a . sans phrase megnyugtatás is, hogy ezek a veszedelmek elhárultak. A hármas-szövetségnek értékben legkönnyebb, de temperamentumban legnehezebb tagjáról, Olaszországról már évek óta átment a magyar közvéleménybe is

Ismétlem, u g y látszik, hogy Olaszország ellenséges fordulata miatt csupán csak Ausztria feje f á j h a t . De ez az a látszat, amely nemcsak egyszer, hanem kétszer is csal. -Bennünket m a g y a r o k a t nagyon közelről, érint a dolog, hogy milyen viszonyban v a n a monarchia Olaszországgal. Először és nemcsak azért, mert az esetleg elvesző Isztriának, Dél-Tirolnak és Triesztnek utána hullana Fiume is és vele a m a g y a r tengerpont,' hanem másodszor és főképpen azért, mert a jövő esetleges magyar-osztrák-olasz v i t á j a nemcsak a Trentinokérdés'ről folyt volna, hanem a felbomló Törökországnak ama részéről is, amely, ha örökségül ránk j u t , nekünk n y i t j a meg a tenger igazi ú t j á t , ha Olaszország kezére kerül, holttengerré teszi a K v a r n e r ó t : Albániáról. Albániának a monarchiához való kapcsolása specziálisan m a g y a r érdek, a magyar tengert és a magyar befolyásnak a Balkánon döntővé válását jelenti. Jó. hatást kelt tehát Aerenthal expozéjában az a kétségtelen biztositás, hogy Tittonival, az olasz külügyminiszterrel való kétszeri találkozása során eloszlottak a félreértések és nobilis, az Andrássy-BismarckCrispi-alkotta szövetséget uj erőre keltő megegyezés jött létre. A h o g y az olasz temperamentum még a diplomáczia szordinóján is keresztülzug, ahogyan már a verebek is csiripelték, hogy Olaszországgal most-mindjárt háborúnk lesz, ellenére minden szövetségnek, éppen ugy érvényesül a germán temperamentum hidegsége is a nemzetközi politikai viszonylatokban. A közvéleményt nem járta át, csak b e a v a t o t t a b b sejtések érezték, hogy bizonyos elhidegülés v a n a monarchia és Németország között is. E n n e k a — m o n d j u k — nem is elhidegülésnek, hanem csak ellangyulásnak kettős oka volt és ez a kettős ok magyarázza meg, hogy mi keresni valónk v a n nekünk magyaroknak Marokkóban és Mezopotámiában. Marokkó nemzetközi helyzetét- rendezni k e l l : ez a z ott kitört zavargások és az európai kereskedelem veszedelembejutása miatt már körülbelül három é v v e l ezelőtt n y i l v á n v a l ó v á vált: A legfontosabb kereskedelmi érdekei • Marokkóban Francziaországnak és Németországnak vannak, á németeknek oly fontosak, hogy maga Vilmos császár sem sajnált egy kis tangeri kirán-

66 dulást az istápolásukra. Ezen áz afrikai Eris-almán csaknem uj lángra lobbant a Boulánger óta' elaludt revanche gondolata, a német és franczia azon a ponton voltak, hogy hajbakapjanak Marokkóért és ha Anglia, tekintélyének igen súlyos latbavetésével ki nem tudta volna eszközölni az algezirasi konferencziát, akkor egy afrikai szertezüllő császárság miatt komoly veszedelembe került volna Európa békessége. A z algezirasi konferenczián azonban az történt, hogy Németország a többi hatalmasság szavazatával szemben kettesben maradt, a mi monarchiánk szavazatával. És a konczertben akkor nem volt meg a monarchia szavának az a súlya, amely kellett volna, hogy meglegyen, nem volt meg, a magyarországi bizonytalan helyzet miatt. Németország határozott vereséget szenvedett, Francziaország további felhatalmazást' a »pénétration pacifique«-re, amely ma már tudvalévően karddal, puskával, ágyúval és hadihajókkal folyik. Még a természetesnél is érthetőbb, hogy mi lettünk-a dologban a bűnbak, a német barátság oly kellemesen meleg levese elkezdett langyosodni. • Még jobban lehűtötte ezt a levet a mezopotámiai vasút, annál az egyszerű oknál fogva, hogy Aerenthal' szerencsétlen elődjének, Goluchowskinak, szűkké vált Maczedónia. Maczedónia itt van a lábunk alatt, Mezopotámia bent Kis-Ázsián tul Arábiában. Goluchowskinak nem ugy vált szűkké Maczedónia, mint ama Nagy Sándornak, hanem'mint a tyúkszemben telhetetlen embernek a csizma és ez a három dolog mégis kádencziáp. megy össze. • í-v. Hogyan. Amikor Oroszország a japáni vereség folytán nemcsak Ázsiában, hanem Európában is elveszítette minden presztízsét és minden akczióképességét, akkor Goluchowski, aki pedig teljesen a helyzet urává lehetett volna, Mürzstegben megkötötte az orosz külügyminiszterrel azt az ügyetlenségig szerencsétlen egyezményt, amely csak arra volt jó, hogy Maczedóniában a bandák szabadon garázdálkodhassanak tovább, de az úgynevezett »paczifikáczió« minden gyülöletessége átháruljon Oroszországról a monarchiára. Goluchowski legszebb diplomácziai sikerei közé tartozik, hogy sikerült neki a Yildiz állandó epeömlését Oroszországból átcsatornázni ide a mi nyakunkra. ' Már most : aki a mi monarchiánkra — ha csak dohogva is — haragszik, az a zsebében fügét mutat, dühös fügét, az egész hármas-szövetségnek is. Tehát a surgudsál nem kampótlan orrú viselője, a különben is általános elkeseredést okozó bélpangásban szenvedő Abdul Hamid szultán amúgy yildizi suttyomsággal megharagudott a mürzstegi egyezmény miatt nemcsak mireánkj hanem szövetségesünkre, Németországra is.' ' Németországnak pedig — ami magyarul annyit tesz, hogy Vilmos császár — elsőrangúan fontos érdekei vannak Törökország ázsiai részeiben. Nem is beszélve arról, hogy magához akarja- ragadni a Francziaország és a Vatikán között történt szakitás folytán nyilt kérdéssé vált' protektorátusát a keleti kereszténységnek : nagyszabású vasúti politikát is csinál Kis-Ázsián és

Arábián keresztül egész, az afgán határig. Ö tudja, hogy miért, de alighanem az is tudja, hogy miért, aki tudja, hogy Ázsiának egyetlen Európa számára még »lehetséges« része Kis-Ázsia és Arábia. A többi szorosan le van foglalva. A Szmirnából kiinduló mezopotámiai vasút, amely be fogja kormozni füstjével' 1 Bagdad és Balszóre arany levegőjét, óriási nagy német tőkével, épül, a német kivitelnek, a német kereskedésnek (esetleg, mondjuk ezt csak zárójelben : a német stratégiának is) az eminens érdekeit szolgálja. E z t a vasutat Vilmos császár ugy el nem engedi, mint ahogyan nem engedi el a csatornáit és nem engedi el a flottáját. Es a mürzstegi szerencsétlen egyezmény miatt Törökország, amelyet illenék már tulajdonképpen hivatalosan is csupán »balkáni status quo«-nak n e v e z n i , — elkezdett borsot törni ennek á vasútnak az orra alá. Nincs az a viczinális vasútja a világnak, amely elkezdett volna egyszerre annyi nehézséggel küzdeni, mint a bagdadi vasút. És Marokkó és Mezopotámia forróságtól fata morganás rekkenéséből a diplomáczia jeges szűrőin keresztül megérkezett az elhidegülés a monarchia és Németország határára. Nyilvánvalóvá vált, hogy ámbár sem Marokkóban, sem Arábiában nincsen semmi közvetetlen dolgunk, azért még ott sem szabad elügyetlenkednünk semmit sem. A hármas-szövetség közepe alulról hangos, felülről csendes, de annál veszedelmesebb házi haragokba bonyolódott bele, mignem Goluchowski megértette a kornak és még valakinek az intő szavát és hazament Goluhovóra gazdálkodni. Aerenthalnak kellett jönni, hogy helyrehozza mindazt, amit a zseniális szakállú, léngyel igazi lengyel ügyességgel eldiplomatizált. Es az expozéjából kiérzik ennek m á r . n e m c s a k az Ígérete, hanem a megvalósulása is. E s i g y . á z expozéja révén összerimlik Marokkó, . Maczedónia, Mezopotámia Magyarországgal is. Arne.

És j ö n n e k az á r n y a k . . . És j ö n n e k o l y k o r az árnyak,, az árnyak . . . H á n y i s m e r ő s , h á n y jó barát. Óh valaha — élni, csak élni. vágytak ; S mind m a g a ölte m e g magát.

Bús homlokomat

meg-megsimogatja

E g y - e g y árnykéz, oly e n y h e ,

hűs...

„ P o k l o t gyújtott az élet a g y a d b a . . . Meddig t ű r ö d ? Mivégre

tűrsz?"

S b o r z o n g v a e g y - e g y h ű s á r n y k e z e t érzek M e g s e b z e t t , fájó s z í v e m e n . . . „Lásd, lásd, — a mieriken is ily s e b e k égtek, Soká m á r n e m birod te s e m !" . . .

.

67 S ú g y csalnak sírba, a sírba e hangok S én rájok m é g s e m

hallgatok.

N i n c s s z e n v e d é s ' ott, ahova csaltok, De n i n c s ö r ö m s e . . . Hagyjatok !

Az é n b a l s o r s o m bármi kegyetlen,' Hadd tűröm el s hadd — titkolom ! S z e r e t v e s z e r e t n e k hű s z i v e k

engem,

Ő k e t n e érje fájdalom.

A z élet akármily i s z o n y ú poklán M o s o l y u k é r t áttörtetek, N e m h o g y e m o s o l y t m é g sírba rabolnám S ők vádlón

megkönnyezzenek.

H a már száz nagy czél, b ü s z k e d i c s ő s é g N e m is biztatna k ü z d e n e m , Értök vitt h a r c z o m is óh mi d i c s ő m é g , A köznapi, a n é v t e l e n !

S m é g hátha értök halhatok, értök, . V a g y m á s s z e n t czélért halhatok, N e m vádol akkor a s z e n v e d é s ü k , , Ha s í r o m o n föl is zokog.

Addig, — m e l y a síri n y u g a l m a t igéri Száz h í v á s hasztalan kisért. M e g h a l n i is csak u g y üdv, a h o g y N e m m a g u n k é r t , csak

élni:

másokért! Telekes

Béla.

A fuvola. I r t a : TORMAY CÉCILE.

Adimanthos kertjeibén Lais szépségét ünnepelte az istenek tékozló, ledér városa. Ott volt egész Korinthos. A fáklyák virágok közt égtek, s a peristylion kövezete piroslott az eltaposott rózsák vérétől. A függönyök mögött rejtetten csendült a . kymbalonok hangja, a háromlábú kis urnákból tarsosi fűszerek füstje szállt a légbe, az aranykelyhekben az aranynál gazdagabban csillant meg a bor s a márványoszlopok körül lenge rableányok szőtték nesztelen tánczukat. De ki látta volna meg a tánczolókat ? K i hallotta volna a zenét ? Laist nézték mindannyián. Biboros nyugágyát tolongva fogták közre a divatos költők és szobrászok, nagyhírű bölcsek, barbár fejedelmek,'kéj encz ifjak és dus kalmárok s forró lehelet ü k t ő l ' megingott a fáklyák lángja, reszketett az éji lég . . ., Korinthos szomjazott. Lais mosolyogva vetette hátra rózsakoszorus'fejét s lassú pillantása alatt elsápadtak az arczok. — Aphroditére ! — kiáltotta mámorosan a szobrász Myron — te szebb v a g y a Szépségnél. Egyetlen csókodért átlépném Hades kapuját s az Acheron agyagjából formálnám meg szobrodat. — É n élni szeretnék egyetlen csókodban, ó Lais, hogy megtaláljam benne az örök igazságot — mondotta Aristippos, a divatos ifjú bölcs, mig egy bithyniai kalmár merészen' hajolt a hetaira felé :

— Halld hát, én, hajad aranyáért felajánlom minden- aranyamat, ha rabnőmmé lennél, cserében kapnád minden rabszóigámat, s ha a házamba jönnél, tied lenne a házam a kraneai uton. Lais hallgatagon' mosolygott t o v á b b . . . A z ifjú szíriai fejedélem szemében emésztő tüz lobbant. — Napjaidért egy birodalmat adnék én, melyet aranyfövényes folyó szel át s egyetlen éjszakádért az Aegaeos tengerének egy mirtus-fedte szigétét vetném lábaid elé. Halk moraj kelt és egy beesett arczu- költő, kit Euripidesnek hivtak Korinthosban, megcsókolta Lais ékköves s a r u j á t : • —•. Ne hallgass rájuk. Többet adnék mindenkinél. Ök csak meghalni és élni akarnak érted, fogolylyá akarnak tenni aranykincsben és koronák abroncsában, én Kitharám játékával a halhatatlanságot kínálom neked. ' Lais fáradtan fordult félre s lepillantott a vén bölcsre, ki rongyaiban gúnyosan hallgatott lábai, előtt. —• Es te, Attika legszellemesebb koldusa, te nem igérsz és nem kérsz semmit ? Diogenes, mintha messziről jönne vissza, tétován vetette fel a fejét. — Ö Lais, emlékezem, egyszer Alexandros, a nagy maczedóniai király, elémbe állt és én csak arra kértem, ne vegye el tőlem árnyékával a' napot, téged csak arra kérlek . . . állj közém és a nap közé. — Jó Diogenes, előztesd meg magad házamban tizezer d r a c h m á v a l . . . A vén bölcs felsóhajtott : — Neked kevés, nekem sok volna, sok arra, hogy megvásároljak egy kiábrándulást. , , De a hetaira már nem figyelt szavára. A peristylion küszöbét e pillanatban egy ifjú ember lépte. át. Ránézett és nem tudott mosolyogni többé. Visszavonta kezét a szifiaitól s mintha egyszerre el akart volna hárítani magáról minden tekintetet, összemarkolta nyugágyán a virágokat s a férfiak szeme közé dobta valamennyit. — Elég volt ! . . . Menjetek ! . . . Küldjétek ide Doriont ! . . . Ellenséges csendben követte mindenki Lais tekin T tétét, aztán zúgolódva húzódtak el tőle. Diogenes gúnyosan nevetett, Myrön az isteneket káromolta, a többiek pedig egyszerre meghallották a zenét és meglátták a tánczoló leányokat. Kifáradt a szomjúság s a vendégek elszéledtek a kertek árnyékában. Lais felkönyökölt nyugágya bíborán s királyian intett az ifjú felé. Aranyöve körül, mint ezernyi holdfényes harmatcsepp, éledtek meg a gyöngyök. — Dorion ! Jer hozzám, oly régen várlak ! Az ifjú korinthosi habozva közeledett. Arcza szép _ volt, akár egy érintetlen leányé, a pillantása hideg és kegyetlen s az alakja olyan karcsú és izmos, mint a Myron szobraié. Lais szerelemmel szerette őt, habár csak egy névtelen költő volt, kinek dalait még a'kül- • városokban is alig ismerték: — Miért kéreted magadat' egyedül te ?". . . Miért vágyom egyedül utánad? H á t - n e m tudsz szeretni? — Téged, Lais, nem akarlak szeretni. U g y mondják, mestere v a g y a furfangos művészetnek, mint kell összetörni a férfiak szivét. A z elmúlt isthmosi játékokkor Klinias is miattad vetette le magát az Akrokorinthos faláról, pedig ő jó volt és néked adta minden javait. — Nekem higyj és ne a többinek. — Hogyan hihetnék neked, ó Lais, hisz magad is csak egy szép hazugság vagy. — Minden hazugság a földön . . . A szépség a mulandóság hazugsága, a szerelem a sötét, vad ösztönök hazugsága's a boldogság . . . az asszonyok hazugsága . . . Szeress engem, ó Dorion és én boldoggá teszlek.

i*

68 Dédelgetően simította végig az ifjú kezét. — H a g y j békén ! É n olyan karokra vágyom, amelyek. egyedül engem ölelnek át és olyan ajkakra; amelyek egyedül engem csókolnak. A pirénei v i z e k r e ! ' nem tudnálak szeretni, mert szemed sötét árnyékában • mindig azokat az éjszakákat látnám, amiket más karok között virrasztottál, a csókjaidban mindig annak az aranynak a csengését hallanám, amivel megfizették. " — Hát épp azért nem szeretsz, amiért a többiek szeretnek, amiért Lais vagyok ! Ö Dorion, ha tudnád ! . . . Jer, hallgass reám. Figyelj. E l akarom mondani, mint lettem hetaira.

cusai kínálta, félrefordítottam a fejemet, aztán ismét visszanéztem és . . . már a karomon volt az ezüstkigyó s fuvolát aznap sem vettem. Lais elhallgatott, szeme fényes lett s lepillantott a mellére, mintha^ a könyét keresné a gyöngyök között. — Ó Dorión, és aztán is még, estende, mikor a kék éji árnyak ellepték a várost, nem egyszer kiosontam az elhagyott sikátorokba s megközelítettem a férfiakat. De hidd meg, mindig újra csak azért, hogy virradattal az ezüst drachmán majd megvegyem a fuvolámat. És még sem vettem meg soha ! . . . Igy lettem az az isteni Lais, kinek Korinthos népe szobrokat emel templomaiban, az a hires Lais, akit egyedül Dorion nem szeret.

Dorion párnát vetett a földre s kelletlenül ült le a nyugágy mellé. Lais halk hangon beszélni kezdett : — Tengeren tul születtem. Szegény kis fuvolásleány voltam s társnőmmel eljártunk a lakomákra, Felállt, két keze közé fogta az ifjú fejét, gyöngénászünnepekre,' a temetésekre és igy kerestem meg den hátra hajtotta s belemeritette a szemébe egész kenyeremet! E g y napon — nem felejtem el soha — a győzhetetlen szépségét. kikötőbe, valami korcsmába hivtak a hajósok s egy részeg , — Ne hagyj ez éjszaka magamra. Maradj velem ! tengerész összetörte a fuvolámat. Dorion pillái alatt felhők emelkedtek. Zavaros lett a tekintete s ő mégis nevetni a k a r t : Sirtam egész éjjel, jajveszékeltem virradatig : — Szép v a g y ! Fiatal vagy ! . . . — és elindultak »összetörték a fuvolámat. Hogyan fogok megélni ezután ?« ' • együtt a Lais arany oszlopos háza felé. Adimanthos kertjeiben megszűntek egy pillanatra Reggel kiültem a küszöbre és még mindig sirtam. a hangok, a himnuszok, a tánczok. Hirtelen szorongás Társnőm egy idegen fuvolásleánynyal haladt el előttem gyötörte meg a lombokat és virágokat, mintha a kertaz utczában. Rózsakoszorú volt a hajukba tűzve és nevettek s nekem m a j d megszakadt a szivem. Magam nek irigységében elakadt volna a lélegzete. Lais ment e l . . . s Dorionnal lassan haladt a cytherei sem tudom hogyan, ekkor hirtelen eszembe jutott egy rózsafák között, a csillagok alatt. Halkléptü rabszolgái leány, aki ott élt a mi városnegyedünkben, aki épp olyan üresen vitték hordágyát mögöttük. szegény volt, mint én s mégis borostyánkő-nyakéket Elértek a házat. A küszöböt mirtusok takarták. s byssosból szőtt peplost viselt. Pedig neki sem--volt A z ajtó nyitva volt . . . fuvolája, de estende, mikor azurszinü lett a város. . . É s mikor eljött a rózsaujju hajnal, Lais ott min tha a merinyboltozat szállt volna le a házak közé>ic, kiosont a szük kis utczákba, megközelítette a fér- ült a földön"nyugágyuk mellett. Aranyhaja, melyben fiakat . . . s reggelre mindig volt egy ezüst drachmája. - " a náp átvirrasztotta az éjszakát, kibomlott s szemében, »Egy ezüst drachmán uj fuvolát vehetnék« — -gofiW : mint két nedves ibolyában, alázatosan tükröződött egész doltam szivdobogva s mikor a kék éji árnyak leszálltak nagy szerelme. a városra, én is végigosontam, a szük sikátorokon Dorion azzal, a diadalmas megvetéssel tekintett le s félénken megközelítettem egy' arramenő ifjút. R á m rá, melylyel ..a férfi arra az asszonyra néz, kit szerelem nézett, a hajcsárok tekintetével, akik a felkínált állatot nélkül ölelt, összecsatolta vállán köpenyét s kegyetlen ; vizsgálják : »Szép vagy, fiatal v a g y . . .« mozdulattal egy ezüst drachmát vetett a hetaira , Laisnak bizonytalan lett a hangja s szemében térdére : egy sóhajtás tükröződött : . • ' — Lais, ezen a drachmán vedd végre meg' a fuvo— Másnap reggelre megvolt az ezüst drachmám: ládat . . . Elment. Belélegezte a tenger hűvös fuvalla»Soha többé ! Soha többé !« És elindultam, hogy megi tát; biztos lábbal tiport végig a harmatos földön. A nap vegyem a fuvolát. Minden istenekre ! az volt egyedüli átragyogta a világot ; a kertekben Lais rabnői énekelgondolatom. De mentemben el kellett haladnom a vén ték a virradat himnuszát s a völgyi utczából egy csapat aetiopiai közeledett az aranyoszlopos ház felé. kapu alatt, melynek árnyékában a tarsosi kalmárok illatszereket árultak. És én olyan régen vágytam egy A szíriai fejedelem birodalmakat érő ajándékait hozták . . • ^szivárványos illatszeres üvegcsére, olyan régen ! Nem; Korinthos legszebb asszonyának. nem akartam megvenni. A fuvolát akartam csak, a Dorion fiatalnak és erősnek érezte magát s elűzte fuvolámat. Mégis megkérdeztem, mennyi pénzért adnák. az éji képeket. • E g y ezüst drachmáért! Kezembe vettem az üveget, De aztán este, mikor az uj hold ráhajolt a z . A k r o hogy közelebbről lássam és . . . egy pillanat multán a korinthos ormára s felcsillant a tengerparti város mártarsosi emberé volt a drachma, enyém az illatszer ; s ványhomlokán és ezüstöt öntött a kettős öböl vizébe, fuvolám nem volt. mikor elhozta az éjszaka a Lais nagy óráját, az i f j ú Megint csak sirtam, sirattam magamat, sirattam á dalnok mint szárnyas erőt érezte visszatérni emlékeit, fuvolámat. És este, mikor újból azurszinü lett a város; . A j k á n megéledt a Lais ajka, szemében a pillanújból kint bolyongtam a szük kis utczákban j meg- tása s lüktető vérében kigyulladt a hetaira valamennyi közelítettem egy másik férfit s reggelre volt egy másik csókja. A z arcza elsápadt, szorongó v á g y szállt fel benne. ezüst drachmám. Torkát égette az éji láz, v a d szomjúság gyötörte. Menekülni akart, futni a tulajdon vágyakozása elől s Elindultam, hogy megvegyem a fuvolát. Athéné Kalinitidére ! megint csak az volt egyetlen gondolatom, 1 lihegve érté el az aranyoszlopos házat. de amint mentem, el kellett haladnom a syracusai kalDe az ajtó zárva volt, mintha soha többé nem márok előtt,. kik az Agorán ezüstpikkelyes kigyókar- nyílna k i ; és odabent halkan sirdogált egy fuvola pereczeket árultak. E s én gyermekkorom óta vágyód- h a n g j a . . . tam egy ilyen karpéreczre. Tudod, minden leánynak volt a városnegyedünkben, csák'nekefii nem . . ! A'syra-

69. Nini, ezek most egyedül vannak. E g y férfi és egy nő. Persze, dologban. H m . V á j j o n hogy intézik el a dolgukat ? A z inas, a szolgáló, ha semmit sem gyanit is, ( abban a tudatban előszobázik, hogy odabent most a .'' gazda égy nővel van. A feleség, ha tudomást, vesz róla, nem azt gondolja, hogy az urát valaki fölkereste, hanem hogy, az ura : egyedül v a n egy nővel. '

Könyek. Hullnak köröttünk, egyre hullanak, Eltűnik egy-egy ismert, hű alak. Siratjuk őket sokat, keveset, Azután lassan begyógyul' a seb. Szivek ö n z é s é n hosszan eltűnődöm ; Igazi bánat nincs is tán a földön ? Akkor őszinte csak a köny patakja, Mikor az ember önmagát siratja,...

Sas Ede. '

Krónika II.

' '

H á n y a n vannak, akiknek közvetlen közelében a csukott a j t ó nem rejt hasonló titkot ? H á n y a n v a n n a k , . akik nem sejtenek titkot a csukott a j t ó mögött ? A k i k e t a gyanú v a g y p l e t y k a ér, keserűen v a g y megvetően fakadnak ki az emberi gondolkodás galádsága ellen, de nincs igazuk. Mert legyünk őszinték : az a nő, aki bátran v a g y elfogultan nyit be a magános úrhoz, alighogy az " a j t ó becsukódik mögötte, maga is arra gondol, hogy Ő möst egyedül van egy úrral. S regyen -ügyük még oly

A csukott ajtó.

üzleti s legyen, az ur még olyan semleges, ők maguk, akikről odakint mindenféléket gondolnak, arra gondóinak, hogy ők most nem tesznek semmit, amit a

— jan. 31. A z a j t ó be volt csukva, az asszony főbelőtte. magát. Kell-e világosabb helyzet ? A fia végett tárg y a l t az igazgatóval. Jó, jó.. Természetes. Hiszen valamit csak -kell ürügyül előszedni. Különben erről is

csukott ajtónak fedezni kellene. S ők maguk, akiknek közvetlen tapasztalásuk ván róla, hogy férfi -és nő e g y ü t t lehet, • anélkül, h o g y szerelem lenne közöttük, dehogy is hiszik el a mások c s u k o t t ' a j t a j á r ó l , hogy 'az n y i t v a is maradhatna. \ .'•'.•

tárgyaltak. S hiába derül ki, hogy az a j t ó nem is volt becsukva, az asszony egyedül volt, előre készült a halálra, hogy lelkét -egészben a fiáért való küzdelem töltötte be. K á r p á t o k t ó l az Adriáig, sőt Vladivosztoktól a Tűzföldig bármilyen .társaság tárgyalná az esetet, az esküdti verdikt, a társadalmi gondolkodás logikája diszkréten megállapítaná, hogy a férjnek szüksége volt a két tanura, akit a bün konstatálására magával hozott. '' A specziális eset asszonya halott, 'férfia állásánál és tiszteletreméltóságánál fogva fölötte áll a g y a n ú n a k s megszólásnak. Erről nincs is mit beszélnünk. D e érdemes beszélni arról az imaginárius csukott ajtóról, mely bármilyen nyitott is, mégis betört r a j t a a g y a n ú és

•,

Mi ez ? G y a n a k v á s ? A z emberek nem' hisznek

e g y m á s n a k ? Dehogy. Hiszen nincs senki, aki fiatal' l á n y á t ne tartaná megközelithetetlennek. Mégis örökös felügyelet alatt tartják, egyedül lenni nem engedik; öt perezre fiatal emberrel magára nem hagynák. Mire v i g y á z n a k ? Mitől .félnek' ? Gondolnak-e valaha arra, hogy leányuk, az ő leányuk ezt az öt perczet felhasználná, hogy a lányuk, az ő lányuk rövid öt perez alatt behódolna akárkinek ? Dehogy. De a v i g y á z a t , a félelem, az aggódás megvan, megmagyarázhatatlanul, há akarnának; is, , nem adhatnának róla számot- m a g u k n a k , s ha gondolkodásra v a g y legalább szólásra kériyszerülnek,' azt mondják : nem maguk miatt, hanem a világ m i a t t ! '

állítja, hogy csukva volt. E g y őrült ellentmondás, e g y ' E z igy volt mindig és .voltak mindig, akiket logikátlan, társadalomellenes visszásság szimbóluma ez. őrizni kellett, de nem lehetett, s akiket fölösleges volt Milyenek a mai e m b e r e k ? A nők mozgalmaznak, hogy őrizni, de egy pillanatra sem voltak szabadok. N e m is ők olyanok akarnak lenni, mint a férfiak, velük hivataütköznék meg ezen a jelenségen; hacsak némi változását loskodnak, velük kötnek üzleteket, a fórumban velük tapasztaltam volna a feminista-uj világban. Hiszen a k a r n a k mutatkozni, tán még védkötelesek is akarnak amikör a nők egyenjogúsítása szent nevében a nő meglenni. A férfiak zsarnoksága, hogy másnak állítanak tölti a hivatalokat s olyan ügyeket intéz el, miket bennünket, amilyenek ők. N e m akarunk mások lenni eddig a férjek és apák végeztek, amikor első sorban s főképpen nem akarunk szerelmi objektumok lenni, emberek akarnak lenni, nem pedig nők, akkor csak Jó. Es mi t ö r t é n i k ? A z egyenlőséges nő'belép az n y o m á t kellene lelni annak, . h o g y a nő mivoltából a irodafőnök szobájába, az igazgatóhoz, a gyároshoz, a szerelem fogalma valamennyire kikapcsolódott. A h o l kereskedőhöz. - Egészen természetesen u g y , mint az a pinczér, segéd szolgálja ki a nagyságos • asszonyt, ki férfi tette volna, akinek dolgát most végzi. A nő csinos, gondol arra, hogy a nagyságos asszonyt féltse a pinesetleg 'fiatal is, csak ugy, mint előbb a férfi, aki bizoczértől v a g y segédtől ? De a trafikosnő, a kereskedőné, n y á r a nem öreg korában tartott ott, ahol most a kisha csinos, már olyan, hogy a v e v ő az ő csinossága kedasszony v a g y fiatal asszony tart. De abban a pillanatvéért jár a boltba. A h i v a t a l o k b a n nem is az-idegen, ban, amikor maga mögött b e t e s z i ' a z ajtót, a világ nem is a férfi, h a n e m a másik hivatalnoknő privát képe megváltozott. O t t bent, ahol ők ketten vannak, kaczérságokkal, szerelmeskedésekkel a d j a m a g y a r á z a t á t v a n egy külön világ, odakint, a betett a j t ó mögött -minden tízkoronás fizetésjavitásnak. E n ártatlan, buta -a másik. " v a g y naiv öreg e m b e r ! H á t az a másik ugy ismeri á

70 uemét, hogy lehetségesnek tart tizkoronás ekkora konczessziókat ?

javitásért

Mi történik voltaképpen ? Röpülnek a jelszavak, hódit az életben az élet kényszerűsége s nem változik semmi az ember mivoltában. A legtöbb nyelv még a holt tárgyakon is élesen megkülönbözteti a him- és nőnemet. Ivinos különbségtétel uralkodik a nemek között, ha még ugy tesznek is, mintha nem volna köztük különbség. A szerelem, u g y látszik, a természet legkérlelhetetlenebb érdeke, melyet a czivilizáczió élvezetté korcsosithat, de ki nem küszöbölhet az élet viszonyaiból. Mindenbe belekerül a két nem ellentéte, még abba a törekvésbe is, h o g y ezt az ellentétet kiküszöbölje. E g y e t e m e s erotikum h a t j a át a társadalmakat s ez uralkodik mindeneken. Még a saját legyőzetésén is. Mert aki nem hiszi, hogy a csukott a j t ó mögött valami történik, az nem megy el mellette közömbösen, hanem ezt gondolja : odabent van egy férfi meg egy nő és nem történik köztük semmi. A németek között keletkezett a természettudósok egy gondolkodó szektája, mely az erotikus elemet ki akarja rekeszteni minden olyan viszonylatokból, ahol semmi keresni valója nincsen. Nem tudom, vitték-e valamire, dolgoznak-e még. Lehetetlenségre vállalkoztak, pedig olyan természetes és igaz a törekvésük. A n n y i mindenféle eleme van az életnek, közösen férfiaknak, nőknek és hermafroditáknak, — miért mindig erről az egyről beszélni, ezt az egyet k ö z é p p o n t j á v á tenni az egész társadalmi életnek ? Minek minden intézkedésben külön kezelni a nőket és a férfiakat ? Vasúton, iskolákban, hangverseny-ruhatárakban elválasztani az embereket nemek szerint, mikor ott és éppen ott a köztük lévő különbségnek semmi jelentősége nincsen ? K ö n n y ű teóriában ezeket a kérdéseket fölvetni és beigazolni, de az élet maga is f a k t u m és ez kétségbevonhatatlanul beigazolja, hogy akár férfiruhában j á r j o n is a nő, akár kavicsot hordjon a D u n a medréből, lelkét á t h a t j a nemének tudata s az ösztönében megvan s ott lappang az axióma : mi szerelemre születtünk s a másiknak is annyit érünk csak, amennyi szerelem ránéz belőlünk. E z t azonban senki sem .meri bevallani, csak a csukott a j t ó hirdeti gyilkos közvéleményével. Kóbor

Seitz Viktor Az

ideálizmus

az

a

Tamás.

aphorismáiból.

patina,

mely

az emberi érdekek

meztelenségére rakodik. *

Igazi tozásánál

alkotmánybiztositékok

csak

a felségjogok

korlá-

kezdődnek.

* Minden kornak megvannak az exczentrikus ostobaságai. A z ó k o r a bölcseség k ö v é t kereste, a k ö z é p k o r a r a n y a t csin á l t , a z ú j k o r s z e l l e m e k e t idéz.

Demény

Károly

Demény Károly postaés táviró-igazgató január huszonkilenczedikén ünnepelte szolgálatának huszonötéves jubileumát. Ez az évforduló az igazgató barátainak és tisztelőinek körében kedves emléknapot jelent, de a magyar kultúrában olyan negyedszázadnak a határjelző köve, amelynek márványára érdemes rávésni a jövendő számára is Demény Károly érdemeit. Nem szeretjük azt ismételgetni, amit mások már százszor elmondtak előttünk, ami vérévé váltl tudata a közvéleménynek, de itt, Demény Károly jubileuma alkalmából • elkerülhetetlen annak a ténynek az újból és megelégedéssel való hangsúlyozása, hogy a magyar posta mintaintézmény, amely szinte páratlan egész Európában. Ezt a tényt fel kell említenünk éppen Demény Károly jubileumán, mert a kettő között szoros összefüggés van. Amikor Demény 1883. januárjában letette a hivatalos esküt, a magyar posta még csak, hogy ugy mondjuk, a kamaszkorát élte. Kétségtelenül megbízható és pontosan működő intézmény volt már akkor is, de szükkörü, kicsiny és a fejlődést csupán Ígérte, de várta, hogy legyen kéz, amely rávezeti a tökéletesedés útjára. Demény tiz évvel a szolgálatba lépése után már tanácsossá lett és ekkor megnyílt számára a működésnek ama tere, amelyen haladva a magyar posta pontossága és gyorsasága szinte ideális magaslatra emelkedett, tekintélye pedig a nemzetközi nagy postaszövetségben elsőrangúvá vált. Demény, akit 1896-ban neveztek ki igazgatóvá, ezt a czélt kettős és mindkét voltában fáradhatatlan működéssel érte el. Munkásságának egyik része a postai technika tökéletesítése volt, másik része pedig társadalmi irányú és arra való, hogy a posta sok ezer tisztjének és alkalmazottjának munkakedvét növelje, munkaerejét meggyarapitsa. Deménynek igen nagy része van a kezelés nagy reformjában és annak a két irányító hivatalnak a felállításában, amelyeknek a működését külföldi szakemberek is megcsodálják. Folyton lépést tartva a kor haladásával, az uj találmányok hasznát folyton értékesítve, Demény egymás után vette alkalmazásba a postánál először a bicziklit, azután a motoros kerékpárt és végre az automobilt, amelyek nélkül ma már a magyar postát el sem tudjuk képzelni. Demény gyorsította azt az eljárást, amely a közönség panaszainak az elintézésére szolgál, ő módosította modern szellemben a fegyelmi eljárást, a szabadságolást megkönnyítette, az éjjeli óradijakat felemelte és rendszeressé tette az altisztek és a szolgák számára a külön pótlékot. A postások társadalmi életének a terén hasonlóan fejlesztő, eredményes és örvendetes munkát végzett. Egyike legérdemesebb alkotásainak itt a budapesti posta- és táviróigazgatóság betegsegitő pénztárának a felállítása és nagy része van a postások kaszinójának a megalkotásában is. Demény Károly jubileuma tehát nem egy embernek, nem egy szakmának a specziális ünnepe, hanem olyan nap, amely emlékezetes kell hogy legyen az egész országra, az egész magyar kulturára nézve.

7) A farkas. Mujzsel V. orosz, elbeszélése.

• - i.

Fényes őszi napon jött haza Gavrila, mikor az aranyló, ragyogó, de hideg nap sugaras golyóbisként haladt a föld felett,, a föld pedig sárga mezőkkel borongott, mig az esővíztől képezett pocsolyák. hideg, kékes fénynyel dideregffjí., A , mozdulatlan lég szinte megdermedt, nem rengett, mint tavaszszal és nyárban, csak tovább eresztette a hosszú fonalakban uszó ökörnyálat. Megesettj hogy ilyen fonal megakadva, valamely bokor ágában, sokáig ott függött, ragyogva a napsugárban, a mozdulatlan lég pedig tartogatta kinyúlt szálát és mintha dédelgette volna a z t . . . Azután a fonal leszakadva, lassan tovább úszott, ugy kigyózva, mintha élt volna. A falvak is csendesek voltak, a mezők is, és. félelmes vólt látni őket, amint élettelenül, hangtalanul terültek el a'mozdulatlan, sárga fény alatt. Csak a csűrökben csattogtak aprózott, lágy, gyors és szabályos, ütemben . a csépek, zörögtek itt-ott a: cséplőgép dobjai. De a csűrök az apró udvarkákon voitak, a kertek végében, kinyújtózkodva a mezőkre, a falu pedig néptelen, és csendes volt, azért senki sem látta, mikor ő megjött, sem azt, hogy milyen volt, sem azt, hogy a családjából kivel találkozott először. Otthon csak egy öreg ember volt, egy annyira kiaszott öreg émber, hogy ugy látszott, mintha száraz bőre ódatapadt volna széles, valamikor hatalmas csontjaihoz. Ezelőtt, vagy tiz évvel leégett a falu fele s a tüz alatt, mikor a Sztukánovék háza is ugy kigyúlt, mint valami gyertya, az öreg csaknem odaégett egy földszinti kis szobába. Mikor kihúzták, félig meg volt égve, fekete volt, szörnyűség volt ránézni; ugyanakkor elvesztette a szemeit is és egész életére vak maradt." A koponyája megkopaszodótt, leégett szakálla fehéren, kóczosan nőtt ki, csimbókokba csapzódott, mint a vén ló sörénye, fekete, ványadt bőre nőtt, s csak mély, kék forradások maradtak meg arczán és testén, d e . a szemei kifutottak s élettelenül néztek ki beesett, sötét gödreikből. Az egész kopasz,. .fekete bőrű, vak öreg ember olyan volt, mint egy leégett szép nagy ház, amelynek helyén nem. maradt egyéb, mint fekete üszök, szén és korom, amikből mint valami fekete ásitás, élettelenül néz ;az útra a füstös, senkinek sem.: kellő ke• mencze. • , A z öregnek volt valami pénze, de .senki sem tudta :. hol rejtegeti. Mikor , a tüzeset után felépült, magához vette vezetőül a tizenkét éves unokáját,' Gavrikot és elment. Oda volt három napig és elhozta a pénzét, de hogy mennyit, az ki nem tudódott.; adott uj .ház építésére valót, adott a gazdaságra, adott, kenyérre, adott ' azután is több izben, de hogy honnan vette elő, hova dugta el a. maradékot s hogy sok-e az, arról sohasem szólt és azt semmiképpen sem lehetett kitudni. Hallgatott Gávrik is, az akkor még kis fiu és el nem árulta, hogy a tüz után hol járt -a .nagyapjával. Mikor pedig a már megnőtt Gavrikot a falu birái elfogták és bevitték a városba, apja és anyja könyörögve kérték/hogy mondja meg : hol. Van a nagyapa pénze, de ő akkor is hallgatott s ugy ment el, hogy erről egy szót sem ejtett. . . ., , Most pedig visszajött ugy, hogy senki sem látta meg, és akivel legelőször találkozott, az a nagyapja volt. A z öreg kint ült a kertben a kis fürdőház' mellett, kitapogatván magának a vén, korhadt almafa alatt

egy kis szélmentes, napos helyet, .Es mikor Gavrila megállt előtte, akkor sem mozdult meg, csak ült az ő ösztövérségével, gór-lábával, egyenesen a nap felé fordítva fekete forradásokkal tarkázott, sötét arczát. Gavrila sokáig állt, szótlanul nézte a nagyapja arczát és éppen olyan sokáig nem mozdult az öreg ; élettelen, vak arczán csak nagy ritkán rezzent meg valami homályos elevenség, amely ránczokba türemlett a homlokán, lefutott az orrán és remegett beesett, kék ajkain, s olyankor ugy látszott, mintha valami titkolt mosoly vonaglott volna azon a különös, félelmetes arczon . . . Aztán megint hideg mozdulatlanság települt arra az arczra és ugy maradt az felhőtlenül, zárkózottan, érzéstelenül. A nagyapa sokáig ült a napon s mikor Gavrila már. el ákart menni, mintha valami homályos ösztön azt mondta volna a vaknak, hogy őt nézik. Erre megmozdult, feszengett a helyén s ujjaival gyorsabban, izgatottan körültapogatta magát, valamit keresve. — K i az ? K i van itt ? Kicsoda ? — motyogott épp oly szaporán és izgatottan, tovább tapogatva fekete kézével, amelyen mint a csont, oly fehéren csillogtak a körmei. — K i jött ide ? K i ? Mi ? Gavrila elmosolyodott és nem felelt mindjárt. A z öreg újra kérdezősködött és forgatta a fejét, fülével igyekezvén azt megérteni, amit nem láthatott. • — E n vagyok, nagyapó — felelt végre Gavrila és közelebb lépett. — Gavrila vagyok. . A z öreg abbahagyta a tapogatást s arczán megint gyors mosoly szaladt át.. — Te jöttél.meg, Gavrila? Hazakerültél? No jól van, j ó l ; jer ide, add ide a kezed . . . No most már látom/ hogy te v a g y ! — mondotta, . megtapogatva a Gavrila k e z é t . , — No lám, hogy hazajött, senki sem tudott már róla, mintha a viz nyelte volna el, hát most itt.-yan. Ugy, ugy . . . . . . : Gavrila kiszabadította kezét a nagyapja erős, hajlani nem akaró ujjai közül és alig mosolyogva s z ó l t : — Megyek aludni ; nagyon elfáradtam . . . Sokat jártam. - — Ugy, ugy, — folytatta az öreg — sokat jártál, elfáradtál. . . Bizonyára éhes is vagy, talán ennél valamit ... . Én nem igen tudok rajtad segíteni . . . a mieink pedig ki a szérűn, ki meg krumplit kapál. Hacsak magad nem segítesz magadon . . . No lám, mégis csak megjött, — folytatta magában, eltűnődve ingatván a fejét — mi már azt gondoltuk, hogy véged van már neked, anyád már a lelki üdvösségedért is akart imádkoztatni, hát te meg egyszerre csak megjelensz . . . — No jól van, nagyapám ! Enni nem akarok, majd ráérek később, most csak aludni szeretnék . . . A, mieinknek megmondhatod . . . csak föl ne költsenek, de másoknak egy szót se ! . . . A mieinknek is mondd meg, hogy hallgassanak . . . Érted ? — Értem hát, az effélét megérti az ember, — dörmögött az öreg s újra tapogatódzni k e z d e t t ; megkereste a p á l c z á j á t — magától értetődik, hogy hallgatni k e l l . . . Még tovább is dörmögött valamit, ránczolgatta az arczát, mintha nevetett v a g y csodálkozott volna, Gavrila pedig már a pajta felé járt, amelybe a szénapadlásra nem férő szénát szokták-berakni. Ott levetve viseltes, több helyen rongyos felöltőjét, aminőt a kisebb kupeczek fiai szoktak viselni, lehúzta a csizmáját, felhalmozott egy csomó szénát és sötét gombolyagba összehúzódva, rögtön' és oly mélyen elaludt, mint már régen nem. Az öreg pedig tovább is ott ült á régi helyén, immár lecsendesülve, mozdulatlanul és oly. sötéten, mint valamely megdermedt hulla. Es mint azelőtt, most is néma

; 72 gondolatok támadtak homloka redőiben, futottak le kóczos szakállán, tünedeztek fel világtalan arczám. . . N a g y ritkán meglendítette kopasz fejét, mintha megmegrettent volna,- aztán megint ült és ült mozdulat-, lanul... . • • *

most a fekete kis ablaknál állva, hangtalanul neveti őket, fehér, szeplős arczán csúfolkodó grimász gúnyolódik ; — ott áll Gavrila mozdulatlanul, az ő széles .vállával, keményen nekitámasztva izmos lőcslábát -a régi, taplós pádimentomnak . . .

Gavrilát azelőtt mindenki egyszerűnek, vidámnak Attól kezdve a Sztükánovék családjában valami uj, ismerte; azután elvitték, két esztendeig oda volt s félelmetes állapot kezdődött, ami az életet kényelhiet- most mint egészen uj és ismeretlen ember jött vissza. Szerettékvolna őt a réginek látni, az érzelmek vissza lenné, feszülten várakozóvá tette. .Látszólag mind ugy éltek, mint azelőtt, ugy dol- • is emlékeztek az egykori bizalmas mosolyra és meleg goztak, ettek, aludtak, czivakodtak, káromkodtak s az dédelgetésre, de most már ebből semmi sem volt meg, élet kereke lassan és egyformán forgott mindennap, hanem ehelyett a tekintetében komor hallgatás és halmintha csak egy helyben mozgott volna, valójában vány arczán kellemetlen gunymosoly. És ezenkívül is pedig szüntelenül haladt előre. Multak a napok s a volt még valami uj rajta, ami régen nem volt : gyajelenből mult lett, a jövőből jelen és minden nap hozott nakvó, nyugtalan szemei, amelyek unottan és vigaszvalami ujat a határozott természetű s mintegy már talanul forogtak, mint valamely üldözött farkaséi ; és előre bizonyos holnapra. S mindez olyan volt, mint a egészen hasonlított is ő a szürke, lompos, széles hommult félévi vagy a mult évi, de mégsem olyan, rtíert lokú, csontos farkasra. Sokszor ugy látszott, mintha Gavrila egyre félne és azt várná, hogy őt most hátulaz életbe valami olyan elem került be, ami azelőtt ról mindjárt m e g ü t i k ; ettől a feje behúzódott a válla nem volt. . , közé, félő, haragos szürke szemei pedig gyanakodva, a A Gavrila apja,- Makszim, felkelt a sötét őszi éjszemöldöke alól • villognak ki : ettől -látszott ő olyan szaka két órájakor és kinézett az ablakon. A mély, kedvetlennek és vaskosnak, . amint erősen ránehézbársonyos égen remegve fénylettek a hideg csillagok kédett az ő izmos lőcslábaira. Azt hitte volna az ember, és láthatatlanul egymáshoz kötött lánczban mútat'kohogy alkalomadtán ő meg sem fordul, hátra s e m néz, zott a Nagymedve-csillagzat. E z még este magasan, volt csak félreugrik ,s felkap valamit, ami éppen a kezeaz égen, öt csillagával.a.látóhatár felett terülve el,- mig ügyébe esik : fejszét, szekérrudat vagy szántóvasat . . . két csillaga lefelé állt, most, pedig három csillaga egy Gavrila úgyszólván sohasem tartózkodott az izbávonalban lefelé görbült, a négy pedig egymással szemben, mint a legények és lányok a tánczban. Makszim b a n ' s nappal ki nem jött a íürdőházból. A nagyapja megtapogatta az ablakba rovott jelt és azt gondolta , ide hordja neki az ételt, itt lakott ő, mint vad a barlangjában, itt élte az ő sötét, farkasi életét. E s csak magában : , • , — No né, hova nem ért már csaknem a rovát- ritkán, éjjelenkint ment ki a kertbe, ment el valahova >káig... • , .r '..v Ja csűr kert én át. Ott sétálgatott egyedül, szótlanul a nesztélen és letarolt mezőkön . . . iK: Es kinézve az ablakon, várni kezdte, hogy, njikor- '' s < •. . r . u . . » • . . • . i"..' -: áll m a j d az egy vonalban elhelyezkedett három csillag , a -rovátka irányában. Várt és homályos nyugtalankoTG II. dássa! kancsalított az ól riiögül álig" látszott' fürdőházik'ó'ra, amelyben Gavrila megérkezése óta tanyázott. Sötét S e n k f sem mondta, hogy Gavrila megjött, hanem gondolatok bolygatták meg álmát, amelyek oly csenazért az óvatos hir gyors kígyóként siklott a nép közé, desen, mászkáltak tova, mint a sötétben muló idő. anélkül, hogy észrevették volna az utczákon, elbujt Megjött ! Hol járt, minek jött vissza, senki az udvarokon és izbákban, mint kigyó a bokrok és sem tudja . . . Csak megjött és hallgat . . . Hátha megint kövek közt. S ámbár idegenekkel való találkozások elfogják ? Borzasztó ! . . . alkalmával a családbeliek mind azt mondogatták, hogy A csillagkép • égészen megfordult s az aláfelé álló Gavrilát nem látták, róla nem hallottak : nem hittek hármas csillagból- az alsó éppen a rovátka iránt állt. nekik, azt hajtogatván, hogy nem mozog a bokor, ha • Itt a cséplés ideje, tel kell kelteni őket . . . — a szél nem fújja. Makacsul tartotta magát a hir, tergondolta Makszim s elindult, hogy felkeltse a feleségét jedve'egyik izbából a másikba, egyik faluból a másikba, és a kisebbik fiát, felment a nagyapó szóbájába felegyre szélesebben és gyorsabban, mint a viz hóolvakelteni Kszjusát, a nevelt leányukat, akit ezelőtt tizendáskor. Máskülönben ugy látszott, mintha minden a hat évvel vettek ki a lelenczházból. Kszjusa felnőtt és régi rendben volna : a hó megfeküdte a mezőket, a hó ott lakott n á l u k ; azt sem tudták róla,.hogy ki,volt az csak annyi, mint volt máskor, pedig észrevétlenül mega n y j a ; a leány nem is hasonlított ,ő reájok, háziakra, változott : megkékült, megporhanyósodott s csak lát! d e ugy élt ott, mint családbéli. Fekete hajú és roppant szólag volt erős, valójában pedig láthatatlan, futó karcsú volt, mig Sztükánovék valamennyien szőkék .patakok járták át . . . és tagbaszakadtak voltak, mirit a vén tölgyek, barna A gyanakodás átformálódott erős meggyőződéssé ; arczbőrével, roppant nagy fekete szemeivel és szép növésű teste keresetlen grácziájával egészen kivált .a kis idő multán épp oly furcsa lett volna nem hinni a hírszéles csontú, izmos és erős családból, mint gyenge ben, mint amilyen furcsa volt eleinte arra csak gondolni is. nyir a hatalmas fenyőerdőből. Nagyapó ' odavánszorgott a fürdőházikóhoz az ő . Felkeltek, felöltöztek, hamarosan ettek valamit, szaporán, de nem hangosan beszélgettek, aztán elmen- csontos, hosszú és egy Sztukánovra sem hasonlító mivoltek a szérűre. Es mikor a kerten át. a. fürdőházikó mel- tával, aztán tapogatódzott az ajtósarok, a falak és a lett elhaladtak,, görbén néztek arra. Á házikó régi volt, lócza körül. Leült és fejét hátra hajtva, sokáig hallgamélyén leült a földbe, fekete, komor külseje után ítélve tott, miközben beesett és a szempilláktól' letakart ugy tetszett, mintha valami külön, saját életet élne, szemgödreit mereven a fekete padlásra függesztette. amely csupa titokzatosság és talányosság. A házikó — Itt v a n , Gavrik ? — kérdezte, ujjait lassan csend'es volt ; Gavrila valószínűleg áludt, pedig min- mozgatva. denkinek ugy rémlett, mintha- áz sohasem aludnék és — Itt vagyok, nagyapó, mit akarsz ? — felelt kelezúttal az a furcsa gondolatuk támadt, hogy Gavrila letlenül Gavrila.

73 — Igaz, az öregek nem rossz e m b e r e k . . . Majd — • Vigyázz ... . Megneszeltek az emberek . . . Vi• gyázz, hogy valami ne történjék . . . Jobb volna, ha el- bizonyosan feleségül mégy Lenkához . . . ' ' Lenka a Gavrila öcscse volt, tompa, esetlen, szómennél ! talan, de erős legény, mint a Sztukánovok mind. Gavrila. elgörbítette a száját és mereven ránézett Kszjuska hirtelen, erősen elpirult és 'nem felelt. a nagyapjára. — Ugy-e hogy hozzá mégy ? — faggatta Gavrila. — Félsz ? — kérdezte. — Ha a nevelőszüléim azt rendelik, hát meg kell — Mit félj ek ? É n már öreg vagyok . . . Csak a . tennem — suttogta Kszjuska. muzsikok ne próbáljanak valamit. — Eh, ha azt rendelik ! . . . — A d j nekem pénzt s én elmegyek. Nem kell sok, csak annyi, hogy vasútra ülhessek. Bizonyára van , (Folytatása következik.) még a ládikában, emlékszel, mikor Záhonyéba, a paphoz jártunk . . . Nagyapó nyugtalanul feszengétt a helyén, kof>asz homlokán az izgalom redői gyülekeztek és futottak le Pap Mariska. világtalan arczán. — Pénz . . . ládika . . . Hiszen ha volna ! Talán Mikor Pap Mariska, az uj novellista, most két sajnálnám tőled ? De már régen nincs . . . Hiszen lovat éve bekopogtatott A Héthez, tréfás kérdésemre, hogy vettem nekik, tavaszi vetésre is adtam, mind elfogyott !• — Hazudsz, nagyapó, — nevetett Gavrila s arcza mit tud, röviden, velősen, lakonikusan azt felelte : Tudok után azt lehetett gondolni, hogy csak ingerkedik az akarni. öreggel — tudom én, hogy hazudsz : van még abban É s Pap Mariskának igaza volt. K é t év leforgása a ládikában. Nem kell nekem sok és mindjárt tovább • alatt összeirt egy egész kis könyvtárat és kreált egy megyek. Magam vennék el magamnak annyit, amennyi uj nevet, melynek a közönség körében talán még jobb kell, nem nyugtalanítanálak téged, kerestem is már az : almafa alátt, de ott már kutyafüle sincs . . . Hova • hangzása van, mint az irodalomban. Ehhez a talentudugtad el, öreg ? mon kivül az akarásnak olyan szilárdsága, az önbizaA z öreg gyorsan körültapogatódzött, meglelte a .. lomnak oly ereje .kell,- mely élénk ellentétben áll pálczáját és jó erősen megfogta azt. Arczán pedig, mint' az ő törékeny, filigrán alakj ával és években nagy rozsvetésen a szélverte hullámok, gyorsán kergették ' .fiatalságával.. egymást a görcsös r e d ő k : sötét, veszedelmes gondola-•• H a az ember az ő muzsikalágyságu szavát hallja tok jelei. . • — Nekem semmiféle pénzem sincs, mind elfogyott, 1 'és szinte gyermekes szelid arczát nézi, megfoghatatlan, — dörmögött, az ajtó felé ődöngve, de azt nem találva honnan veszi magát ez az erő, ez az energia ebben a — k i v e t t e m a z u t o l s ó t is é s e l d o b t a m a l á d i k á t , m o s t - u ,hőben. Pap- Mariska egy tulcsapongó, szilaj, szinte már semmim sincs . . . -sKMÍvad temperamentum. Lelke minden izében lángol a Elment és erősebben bezárkózott az emeleten, • forradalom, tombol a lázadás. Megalkuvást nem ismer, gondosan megtapogatta az ajtót- éjszakára és elzárta azt egy vastag vaspánttal. É s aztán már nem járt a világrenddel kibékülni nem tud. Ö a Szaszulics Gavrilához, csak Kszjuskát küldözte hozzá az étellel. Verák nemzetségéből való, akik százszor . meghalnak Kszjuska mindig egy- és ugyanazon időben jelent az igazságért. Minden igazságtalanság, akárkit sujt, meg és Gavrila már messziről látta az ablakból az ő megzavarja áz ő lelke egyensúlyát és . őrületesen fáj karcsú, járás közben ringó alakját, amely olyan könyneki. H a sir, az nem záporeső, hanem égiháború, romnyed és gyöngéd volt, mint valamely kisasszonyé. boló orkán. Oroszországban vannak szekták, melyek Kszjuska elhozta az ebédet v a g y a harapni valót, vagy a vacsorát, letette azt az ablak melletti asztal- az önmarczangolásból kultuszt űznek. O tagja lehetne • kára és várt. ennek a szektának. E g y flagelláns nő a mi modern Gavrila ránézett, mosolygott és nem ült le addig- világunkban, ahol egyik gyilkolja a másikat. az ételhez, mig Kszjuska igy nem szólt : Pap Mariska voltaképpen első sorban poéta. — Miért nem eszik már, Makszimovics Gavrila ?•' É s e szavaihoz Kszjuska félénken, szerényen mo-' Az ő szines, szinte tulszines irása sokszor tulcsapong a próza határán, de témái legtöbbször olyanok, hogy solygott.- Jól felfogta ő a Gavrila helyzetét : ezelőtt Gavrila egyszerű, otthonos volt, most pedig idegen és elbirják, sőt megkövetelik ezt a gazdag keleti szin•ismeretlen. A z pedig, hogy Gavrila titokzatosan élt, az pompát. Es tud marni, mint a nős tény tigris. De szaembereket kerülte, ő — Kszjuska — pedig nappal éstírája is egyéni, mert ő egyénileg is mindig angazsálva egyedül járt hozzá, különös izgalommal hatott a leányvan. Olykor felemelkedik a humor magaslatára, mint a kára. Gavrila, mig evett, félig mindig őt nézte, ő meg Don Quichotte czimü mesteri rajzában, amikor megható szemeit lesütve, kezeivel nesztelenül babrálva, szeré- és nemcsak az ö, de a mi szemünkben is felcsillan nyen állt : a köny. — Köszönöm, most már elviheted — szólt Gavrila H a valamikor lehiggad ; ha m a j d objektív látását szelíden, a mint megebédelt s e szavakban, bár azok rövidek és külsőleg nyersek voltak, valami csodálatos nem befolyásolja az ő szenzibilis, tulerős rezonancziában remegő l e l k e ; ha a nyugodt szemlélet magaslatairól jólelküség volt érezhető. — Hát te majd mit csinálsz, ha kitelnek az éveid : nézi a világot, ez a nő nagyot fog alkotni. Amit eddig itt maradsz v a g y .elmégy valahova ? — kérdezte Gav- irt, már az is több, mint igéret. rila azalatt, mig Kszjuska gyorsan és ügyesen össze-1 Örömmel soroztuk be képét A Hét irói galészedte az edényt. riájába abból az alkalomból, hogy A rög czimü — Hova mehetnék én ? Nekem jó itt, — felelt —s. Kszjuska halkan — nevelőapám és anyám jók hozzám . . . novellás kötete megjelent.

74 A pinczér : HáronT forint.

Saison. •

,

^

Korona és forint. — -jatt. 31. U j j o n g v a olvastam a lapokban, hogy az osztrákm a g y a r bank kezdi bevonni az ezüst egyforintosokat, csak egy- és ötkoronás' pénádarábokat ad ki ezentúl, hogy a közönséget és á kereskedőket teljesen leszoktassa a forintban és krajczárban való számolásról. . H a h a m a r a b b meg fogok őszülni v a g y kopaszodni, mint más ember, annak egyszerű oka az lesz, hogy életem legnagyobb ' késerüségei, csalódásai és boszuságai fűződnek ahhoz, hogy a koronaszámitás behozatala óta az embernek reggeltől estig résen kell lennie, hogy k e t t ő v e l szorozzon v a g y oszszon. Résen kell lennie, mint a hiúznak v a g y a rókának, hogy be ne csapják. D e hiába minden agyafúrtság és éberség, az ember észrevétlenül vérzik el a korona és forint csalafintaságai között. N é h á n y példát akarok, elmondani hosszú, keserves tapasztalataimból. A z ember bemegy egy vendéglőbe azzal a. föltett szándékkal, hogy öt koronánál többet semmiesetre sem költ el. E n n é l f o g v a , mialatt az étlapot á t f u t j a és bal szemével a szakácsművészet remekeit, izeit, szagait vizsgálja, jobb szeme csöndes szordinóval kiséri az árak számhasábját. E z nehéz szellemi munka, de az embert m e g n y u g t a t j a az, hogy az étlap tetején ott v a n piros betűvel : >}Az árak korona-értékben «. Most már nyugodtan rendel és igyekszik, hogy ne gondoljon a' főnökére v a g y valamely intrikusára, v a g y e g y é b gondjaira, h o g y annál ,jobba.n essék, neki a gomba-fiié áfonya-ízzel. De a sors egyre sötétebbarczczal néz a szemünkbe, u g y hogy az ember már nem birja t o v á b b és odaszól a pinczérnek : — A borlapot ! A z ember j o b b és eszesebb szeme megint a. szám-hasábon f u t végig először és megakad ennél a tételnél : »Szamorodni % ü v e g ; 3;oo«. H á r o m k o r o n a ? vigye, az ördög ! ezért még nem fogunk csődbe jutni. — Pinczér, hozzon egy fél ü v e g szamorodnit ! . . . A

bortól a z e m b e r kissé

e l is f e l e j t i a f ő n ö k é t és

a z élet egyéb bajaiti Csöndes boldogságából csak a főpinczér riasztja fel, aki számoló czédulával jelenik meg. A vendég ; Bouillon tojással. A főpinczér: Húsz. ^ A vendég Fillér ? . A pinczér : Fillér. • . • A vendég : Gomba-fiié áfonya-izzel. A pinczér : E g y korona és negyven. . • • A vendég : Fillér ? . A pinczér : K r a j c z á r . A vendég : K é t kenyér. A • pinczér : N é g y - k r a j c z á r . A vendég : Volt még egy palacsinta.A pinczér : Kilenczven ... .• fillér. ' A vendég : E s . volt még . . , egy fél üveg szamorodni. . . .

A vendég : Hogyan, három, forint ? Hiszen az é t - . lapon az áll, hogy korona-érték ! A pinczér: forint van.

Az

étlapon

igen,

de

a

borlapon'

A vendég : A d j a az, egészet össze. , . . A pinczér (gyorsan számol)": 20 — i ' 8 o — 4 — 0-90 — 6 -oo, az összesen nyolcz kilenczvennégy. A vendég (átnyújt egy tízest vagyis helyesebben egy húszast). , A pinczér (visszaad belőle a -következőképpen) : Nyolcz kilenczvennégy . . . nyolcz kilenczvennégy . . . meg hat az kilenczszáz . .- . és tiz . . . az ezer . . . fillér. (Letesz íegy hatost a v e n d é g elé.) Tanulság :• A z ember bement á vendéglőbe, hogy öt koronánál többet ne költsön és tiz forintból visszak a p husz fillért. E z t is egy méltóságos mozdulattal a főpinczér .szarvasbőr-táskájába inti. A villamoskocsin talán jobban jár az ember ? A kalauz a foga közt t a r t j a az ötkoronást, amit váltás végett adtunk át neki, közben jobbra-balra. osztja a s'zakaszj egyeket és átszállókat, vált, visszaad, becsap, mi pedig remegve v á r j u k , hogy mi lesz az ötkoronásunk sorsa. A kalauz végre megkönyörül r a j t u n k és a fogai közül sziszegi : —

Kérek egy krajczárt. •

A z ember n a g y nehezen kikotorász a pénztárczájából egy krajczárt és átadja. A kalauz a k r a j c z á r u n k a t beejti a b ő r t á s k á j á b a és kivesz onnan egy reteszből egy forintotj egy másik reteszből három hatost és egy harmadik reteszből tiz fillért. Mindezt a kezünkbe n y o m j a . E k k o r újra megy j e g y e k e t adni, váltani, visszaadni, becsapni és tiz perez után a becsületes emberek nyilt, ragyogó arczával jön felénk és átad — e g y koronát. A z embernek már le is' kell szállnia. Tanulság : A z ember felült á villamosra öt koronával, kért egy »nyolczas átszállót«, ami nyolcz krajczár, ráadott még egy krajczárt és visszakapott egy forint ötvenet és még h a t v a n fillért. Tessék • kiszámítani, mennyi ez. V a g y beleőrülni . . . Este az ember színházba akar menni okvetlenül, mert »Kancsal Peti«-t H ö k k ö m Bözsi játszsza. Konflisba ül k é t h a j a d o n leányával és virágzó feleségével. A konflis n e v ü kocsis taksájára és becsületére való h i v a t k o zással öt forintosunkból egy forintot, egy ötkoronástj egy hatost és tiz fillért ad vissza. Csak a szinházi pénztárnál konstatáljuk, hogy egy negyed órai utért k é t korona hetven fillért v o n t le. ., ' A pénztárban m e g v á l t j u k a j e g y ü n k e t elővétellel. A jegyekre épp rámegy a pénz, amit a kocsis visszaadott, azonfelül még öt forint. Már menni akarunk, amikor a pénztáros visszahív bennünket és tudtunkra adja, hogy H ö k k ö m Bözsi hirtelen berekedt, ennélf o g v a nem a ^Kancsal Peti«-t a d j á k este, h a n e m egészen más darabot. Erre visszakérjük a pénzünket. — De az elővételi d i j a t nem k a p j á k vissza — figyelmeztet bennünket a pénztáros. — N e m bánom, tessék levonni.

75 • A pénztáros erre levonja az élővételi dijakat a következőképpen : Visszaad egy ötöst, negyven fillért, egy ötkoronást és. huszonöt krajczárt. — Pardon, tévedtem — mondja és utólag még tizenhárom krajczárt nyom a kezünkbe. Tanulság : Az-ember színházba készült tiz forinttal, mérgelődött a kocsis miatt, boszankodott az előadás elmaradásán és mindezek daczára mégis kiadott több mint három forintot, mert csak nem egészeri hét forint maradt meg a kezében; Nem bánom : éljen a' forint ! nem bánom : élj én a korona! De egyszerre ne éljenek, mert abba belehalunk, Reveur.

forradalmat Budapesten,

a h o l g y o r s a n épiténi E d i s o n

nélkül

' is t u d n á k m á r . I g a z , liogy n e m c z e m e n t t e l . D e n e m is a z a m ü • v e s z e t ; h o g y c z e m e n t t e l v a g y c z e m e n t nélkül. P é n z n é l k ü l t e s s é k ' épiteni, m i n t a z t a' p e s t i h á z i u r a k t e s z i k . H a e n n e k a n y i t j á t megleli E d i s o n is, á m ' j ö j j ö n B u d a p e s t r e . D e a m i g ő p é n z é r t c s a k c z e m e n t - h á z a t épit, a d d i g ' n e m á l l h a t j a k i a v e r s e n y t a z o k k a l , a k i k p é n z n é l k ü l is p a l o t á k a t é p i t e n e k .

O

A papa nyilatkozik. A

papa

Albert monakói

feje-

delem. U r a a n n a k a k i s h e r c z e g s é g n e k , a h o l c z i t r o m t e r e m és n a r a n c s v i r u l és a r o u l e t t e és a b a c c a r a t v i r á g z i k . S z ó v a l : j ó l m e g y a z öreg u r n á k . A 'fia, L a j o s herczeg, a z első h á z a s s á g á b ó l v a l ó . S rossz f á t is t e t t a t ű z r e . S o k - r o s s z f á t . N é m e l y i k fiu, n é m e l y i k l e á n y f a t t y u h a j t á s a i a. f e j e d e l m i t ö r z s n e k . A n y i l a t k o z a t pedig, a m e l y r ő l szó v a g y o n , • r ö v i d és érdekes. E n n y i v a n benne : , -

INNEN-ONNAN.

— fiamnak egy

Figyelmeztetek minden jóravaló embert, hogy L a j o s e g y .garast se a d j o n kölpsön, m e r t én n e m fizetek érte

fityinget

sem.

•

N o , nincsen a .dolgon s e m m i k ü l ö n ö s . O l v a s t u n k m i m á r = Lant és garat. E g y g ő z m a l o m é p ü l v a l a h o l T é t h e n , h e l y é n e g y r o z o g a u d v a r h á z n a k , m e l y b e n e g y régi p o é t a szület e t t e b u s f ö l d i létre. L e c s á k á n y o z z á k K i s f a l u d y h á z á t , és a h o l v a l a h a k o b z o k p e n e g t e k , á l m o k é l t e k és v i o l á k v i r u l t á k , m o s t m a j d liheg a gőz, r o h a n a k e r é k és i z z a d a dolgos ököl. S z e r t e a v i l á g o n m i n d e n ü t t v a n n a k efféle h á z a k , s z é l v e r t e k a l y i b á k , v i r á g o s r o m o k , ősi k u n y h ó k , m e l y e k e g y - e g y . n a g y e m b e r n e v é v e l ékes k ő t á b l á t v i s e l n e k r ü c s k ö s k e b e l ü k ö n . E v é n k ú r i á k m e l l e t t a z e m b e r e k á h i t a t o s o r c z á v a l j á r n a k , m e s é k világa, ó d o n á l m o k t ű n n e k e l é j ü k , p á s z t o r d a l o k és m i n é t e k h a l k r e m e gését sejtik, élejbük tipegnek levendulaszin krispinben n y á j a s n a g y a n y ó k , és szinte l á t j á k ú j r a é l n i a z öreg s z o b á k a t , a s z i t o t t t ü z ü cserépkfemenczét, m e l y n e k r ő t f é n y e s s é g é b e n fiatal e m b e r p á r ö l e l k e z i k és hegjri r e g é k e t s u t t o g ö t ö d f e l e s j a m b u s o k b a n : D e lám, m i n d s z ű k e b b lesz a v i l á g , a n ö v e k e d ő é l e t n e k k e l l a h e l y , a r o m ő r z ő u t ó d o k n a k kell a pénz, a m u n k a , a z éhség c s á k á n y t e m e l a z e m l é k s z e n t r o m j a i fölé. j ö n a m u n k á s , a szürke jövendő, a falanszter hideg árnyai már űzik szemeinkről á rózsaszín á l m o t . I g y é p ü l n e k m a j d lassan g ő z m a l m o k a v é n h a j l é k o k h e l y é n és f a l v a k a t e m e t ő k ö n . I g y lesz lassan a golgot h a i k e r e s z t b ő l t ü z e l ő f a és a m a g d a l a i M i r j a m a r a n y h a j á b ó l k ö t é l . . . M i n d e n elmúlik; a m i á l o m . P á n e r d e j é n e k m o h á t eke t ú r j a , és a d r y á d o k s i r v a h u r c z o l k o d n a k k i a z ősi b o z ó t b ó l . . . J ö n a gőz, é s , k i f ü s t ö l i a m e s é k b ű v ö s k i s m a n ó i t , j ö n a kalapács,' és a c s o d á k t ü n d é r l á n y a i t f e j b e v á g j a . A h o l e g y g y e r m e k p o é t a á l m o k a t l á t o t t , s á r k á n y t e r e g e t e t t , és m e g t a n u l t a a b e t ű t és a dalt, o t t m o s t m a j d g a r a t z a k a t o l , és d ü b ö r g ő k ö v e k alól f e h é r e n s u h o g elő a l i s z t . . . H a j h ; m i j ó lenne u g y ö t s z á z e s z t e n d ő m ú l v a m é g e g y s z e r k ö r ü l p i l l a n t a n i ezen a z ' öreg világon ! ...: *

*

'* '

5 Czement-palota. E d i s o n t u d a t j a a v i l á g g a l , h o g y felt a l á l t a a h á z é p i t é s u j m ó d j á t . T i z e n k é t óra a l a t t f e l é p ü l a cz'em e n t - p a l o t a , a m á s i k t i z e n k é t ó r á b a n k i s z á r a d belőle m i n d e n nedvesség s a huszonötödik órában már. beköltözhetünk az uj l a k á s b a . A z é p í t é s n e k e z t a m ó d j á t m i n t h a c s a k a specziális p e s t i v i s z o n y o k t e t t é k v o l n a szükségessé. S e h o l a v i l á g o n a k k o r a l a k á s i n s é g , m i n t n á l u n k . A z u j t a l á l m á n y -most l e n d i t t a l á n a h e l y z e t ü n k ö n , h a u g y a n E d i s o n n e m s z á m í t o t t a el m a gát. A lakásmizéria ezután a mesék könyvében k a p helyet, mert aki mostanában nem k a p jóravaló lakást, beköltözik h u s z o n n é g y ó r á r a e g y s z á l l ó b a s mire k i a l u d t a m a g á t , m á r k é s z e n áll a z u j p a l o t a . R e g g e l r e • b e k ö l t ö z h e t i k s estére m á r k i s t á j g e r o l h a t j á k belőle. A c z e m e n t - p a l o t a t e h á t m é g sem j e l e n t

i l y e t sokat... M é g h e n t e s m e s t e r e k is, a d t a k , i l y e n irást. A m i b ő l rendesen a z k ö v e t k e z i k , h o g y az; a p a derék, k o m o l y férfiú, a fiu. p e d i g léha,- l u m p . É s ki. a k a r h a t j a , h o g y e g y . k o m o l y c s a l á d a p a t ö n k r e t e g y e m a g á t a léha, l u m p . fia m i a t t ? C s a k h o g y i t t n e m egészen i g y áll a .dolog. H a v a l a k i e g y s z e r ű és t a k a r é k o s a k e t t ő , k ö z ü l , a fiu az. É s h a v a l a k i t é k o z l ó é s - k ö n n y ű v é r ü , a z a p a az. A . f i u a z o n k í v ü l s z e g é n y , a z a p a a z o n k i v ü l g a z d a g . S z ó v a l :, h a m á r , n y i l a t k o z n i - k e l l , i n k á b b a h a j t á s n y i l a t k o z h a t n é k ; s e m m i n t a t ö r z s ö k . F i n e .finale :- i n k á b b l e n n é k a m o n a k ó i h e r c z e g hitelezője, s e m h o g y a fia. • .

Ó A táncz mártírjai. H é t leány inkább a fogházba viteti m a g á t , de a f a r s a n g i 'táncz örömeiről n e m m o n d le. O t t h a g y j á k a gyárat s hazaszöknek, mert a legények tánczra hívogatják. R e n d ő r ö k mennek u t á n u k , s Visszaviszik a gyárba, a gyárból a t ö m l ö c z b e . Sirnak-, ; s o r v a d n a k s ú j r a ' h a z a s z ö k n e k . A t ö m löcz ú j r a n y i l i k S a l á n y o k m e g i n t s i r v a b o r u l n a k e g y m á s n y a k á b a . A z e m b e r - k e z d i érteni'Ca" n a g y h ő s t e t t e k k o r á t s m e g é r t , y é n azt,,-kissé l e s z á l l í t j a a h ő s t e t t e k é r t é k é t . H á t a z is v a l a m i , •' h a -az e m b e r e g y e s z m é é r t -a v é r p a d r a h u r c z o l t a t j a m a g á t ? • T e s s é k e g y t á n c z é r t r a b k o s z t o n élni ! N a g y d o l g o k é r t m e g , halni' a k á r k i t u d . D e e g y t á n c z m i a t t r a b o s k o d n i , erre c s a k m a g y a r l á n y o k k é p e s e k . N e . c s o d á l k o z z u n k ezen.- Mái n e m szül e t h e t n e k G i o r d a n o B r ú n ó k , se egri n ő k . A k i m a a p a n t e i z . m u s é r t a k a r n a m á g l y á r a menni, v a g y a - t ö r ö k h a n d s á r t ó l a k a r n a m e g h a l n i , a z t k i k a c z a g n á k . M á s i t t a l e v e g ő . M a a- f e m i n i z m u s szüli a m á r t í r o k a t . A n g l i á b a n e l c s u k j á k , a : l á n y o k a t ; m e r t választójogot követelnek, Magyarországon . fogházba'. viszik, m e r t t á n c z o l n i a k a r n a k . N a g y . d o l g o k ezék; .s m i m e g é r t j ü k .-őket. E g y e t a z o n b a n s e h o g y . s e m t u d u n k felfogni-: m i é r t - m o n d j u k m é g m a i s - a >>gyönge ,nem«-nék a z t a . n e m e t , amely, i l y é n . . n ő k e t ad a v i l á g n a k - ? !

• *

'

:

*

. ' , . . - ' . -

5 A magányos ember. Már eljárnak hpzzá. A z emberek ' m á r merik bevallani,-hogy beszéltek vele. Sőt v a n bátorságuk ' n y í l t a n beismerni, h o g y ' k e z e t n y ú j t o t t a k neki. S z a b a d s á g • h a r e z u n k ó t a h a t v á n e s z t e n d ő n e k k e l l e t t e l m ú l n i a ' és G ö r g e i n e k k i l e n c z v e n e s z t e n d ő t ' k e l l e t t élni, h ó g y ez a z á t a l a k u l á s - végbemenjen a közvéleményben. K i mérne m a Oroszországb a n Stössel t á b o r n o k k a l beszélni és k e z e t f o g n i ? A m i e g y k o r i ' diktátorunk sohasem provokálta ezt a lovaggá avató kéz-

2*

76 s z o r í t á s t . K e r ü l t e a z a l k a l m a t , h o g y n a g y j e l l e m ü h a z a f i a k rehab i l i t á l j á k . ő e r ő s n e k érezte m a g á t a v á d a k viselésére. M a g á r a

g e n b e a m a g y a r , h o g y e g y - k é t h o z z á t a r t o z ó j á t m a g a u t á n csá-

v e t t e h á t a v á d a t , h o g y levegye a nemzetről az ö n v á d terheit. M e r t ő erős v o l t , d e g y ö n g e v o l t a n e m z e t . M i t a l á n összeropp a n t u n k v o l n a a g o n d o l a t s ú l y a a l a t t , h o g y a v i l á g o s i katasztró.-.

hozzon

b í t o t t a a z i d e g e n b e . E z u t á n u g y kellene k i m e n n i e , h o g y v a l a k i t vissza magával.

Lehetőleg

szépet,

hogy

nemesítse

a

f a j t á n k a t . É s l e h e t ő l e g dollárosat, h o g y g a z d a g í t s a a n é p ü n k e t . F o g a d n i m e r n é k , h o g y A m e r i k a h a m a r a b b f o g y k i a dollár-

í á n a k m i m a g u n k v a g y u n k a felidézői. G ö r g e i o d a á l l t v i l l á m hárítónak s tartotta megadással a hátát, ő vállalta a bünt

k i r á l y n ő k b ő l , m i n t m i a. d o l l á r s z ü k s é g l e t b ő l .

s mi emelt fővel járhattunk. Sohasem adta a mártirt, sohasem h i v a l k o d o t t f á j d a l m a i v a l , s o h a s e m sirt h a n g o s a n , h o g y m e n y n y i t kell szenvednie a hazáért. N e m tartotta m a g á t szentnek, •v

de s z e n t n e k i s m e r t e a n e m z e t i l l ú z i ó j á t . A z t á z illúziót, h o g y a b u k á s n e m a n e m z e t g y ö n g e s é g é n , de a h a d v e z é r á r u l á s á n

Kardos

Gyula.

Frissen,

egészségesen és d e r ű s e n é l t

'és f e s t e t t K a r d o s G y u l a . N e m n é z t e a z é l e t e t s e m filozofikus f á j d a l o m m a l , s e m t i t á n k o d v a . E g y d e r é k és b e c s ü l e t e s m ű v é s z e t s z i n s z ó r ó p r i z m á j á n k e r e s z t ü l n é z t e és h a m é g i s m i n i a -

m ú l o t t . K a t o n a b é k é s i d ő b e n a l i g h a t e t t ennél n a g y o b b szolgálatot nemzetének. H á t mégis v a n a b b a n némi igazság, hogy c s a k a m a g á n y o s e m b e r e k erősek.

t ű r ö k b e n l á t t a , a k k o r ez c s a k f o r m a i d e l i c a t e s s e - t j e l e n t n á l a . M o s t p e d i g a z t o l v a s s u k róla, h o g y b e t e g e n és m e g h a s o n l o t t a n s z á m ű z t e m a g á t a z életből, m e l y e t mindig- friss h a r m ó n i á b a n és e r ő b e n a n a l i z á l t . A fiatal erő ö s s z e r o p p a n á s a m i n d i g t r a g é d i a s k é t s z e r e s e n az, h a m ű v é s z r ő l v a n szó. Á m a z

© S i m o n J a k a b . E g y " b a l a t o n m e n t i őslakó, a p j a , nagy-i a p j a is o t t t a n y á z t a k , é l t e k a n a g y n a p s ü t é s b e n ; a h o l a z em- •

élettel való verekedést nem tanulhatta meg K a r d o s G y u l a a v í v ó t e r m e k b e n s a z a korrektség, melylyel az életben mindig

b e r e k u g y f o r d í t j á k a h á z u k a t a z a b l a k o k k a l befelé, h o g y a szél k i n e f ú j j a belőle. E z a S i m o n J a k a b , a b o g l á r i , m o s t n e m e s

le t u d t a v o n n i a k o n z e k v e n c z i á k a t s m i n d i g b e l e t a l á l t a czélp o n t b a , e z ú t t a l s z o m o r ú a n t e l j e s e d e t t b e r a j t a . A z erős férfi e l e s e t t a p á r v i a d a l b a n , de a f e s t ő m o s t is erősebb v o l t a

11

ember lett. V a n o t t neki egy n a g y o n szép kis kúriája, ahol m o s t , is n y a r a l n i s z o k o t t , m a g a m is l a k t a m b e n n e v e n d é g ü l a b b a n . a z i d ő b e n , m i k o r m é g s z a b a d v o l t a B a l a t o n és a z e m b e r o t t f o g t a k i a f o g a s t , a h o l é p p e n t a l á l k o z o t t v e i é . (Most k i v á l t s á g a i v a n n a k a f o g a s n a k : i m m ú n i s l e t t és o l y a n d r á g a , m i n t e g y prép o s t v a g y e g y n é p s z í n h á z i d i v a . ) H á t , m o n d o m , ez a S i m o n J a k a b f e l j ö t t ide P e s t r e és n a g y o n o k o s és n a g y o n j ó m o d o r ú , ú r i e m b e r l é v é n , c s i n á l t n a g y k a r r i é r t , l e t t belőle t ö m é r d e k s z á r a z f ö l d i és v i z i t á r s a s á g o k f e j e , s z e r z e t t v a g y o n t , tekintélyt, k i t ü n t e t é s t ; a n n y i az ordója, h o g y m é g a kis gyerekei is a z z a l j á t s z a n a k a p o r b a n . ( D e n i q u e c s a k a z a z e m b e r ér. valamit, aki falun született. A pestiek többnyire falun szülét-. nek.) M o s t m e g m e g t e t t é k n e m e s e m b e r n e k , s z é p e n c s e n g ő predikátummal, i g y ; Boglári Simon Jakab. Igaz ember. | Rászolgált.

O A dollárok hazájából. Alig volt meg a Széchenyi L á s z l ó gróf és V a r i d e r b i l t G l a d y s h á z a s s á g a , m á r i s u j a b b f r i g y - , ről j ö n a hir a d o l l á r o k h a z á j á b ó l . F e s t e t i c h R u d o l f gróf j e g y e t v á l t o t t W e t h e r h e e M a y miszszel, u g y a n c s a k e g y a m e r i k a i dollárh c r c z e g n ő v e l . A z I s t e n á l d á s a m i n d e n f r i g y r e , a m e l y szívbéli* É s e z z e l r e n d b e n is v o l n a a d o l o g r é s z ü n k r ő l , n e m l é v é n s e m m i k ö z ü n k a z e m b e r e k m a g á n ü g y e i h e z és s z í v b é l i d o l g a i k h o z , h a a b e c s ü l e t e s y a n k e e k e r ő t e l j e s k á r o m k o d á s a ide n e m hallanék* M e r t a j ó a m e r i k a i a k d ü h ö n g e n e k szertelenül. A l a p j a i k tele v a n n a k á t k o z ó d á s o k k a l , a s z e n á t u s b a n p e d i g e g y e n e s e n ind í t v á n y t t e s z n e k a h o n a t y a u r a k , h o g y a s z é p s é g e k e t és mill i á r d o k a t m é g s e kellene c s a k u g y m i r n i x dir n i x k i e r e s z t e n i a z országból. H a j h ó , ezeknek az amerikánusoknak igazuk van. J ö n n e k deli ú r f i a k és e l v i s z i k n e m c s a k a s z é p e k l e g s z e b b j e i t , h a n e m a nehéz, d r á g a m i l l i ó k a t is. A m e r i k a a z t á n s z é p n ő k nélk ü l m a r a d , a m i n a g y b a j . É s m i l l i ó k nélkül, a m i m é g n a g y o b b b a j . E l c s u f u l n a k a z e m b e r e k és e l s z e g é n y e d n e k . E z t m e g kellene akadályozni v a g y legalább megnehezíteni. L á m , az olaszokn a k volt eszük. A m i k o r a milliárdosok műkincsek gyűjtésére adták a fejüket, egyszerűen meghozták a lex Paccát, amely megtiltja a műkincsek kivitelét. A szép leány voltaképpen nem e g y é b , m i n t e g y m ű k i n c s . A milliárd, a z p l á n e m ű k i n c s . M i é r t n e l e h e t n e m e g h o z n i a női l e x P a c c á t ? A z a s s z o n y i k i v i t e l i tilalmat. V a g y legalább nagy v á m o k a t vetni rájuk. Amig Amer i k a e k k é p p e n e l m é l k e d i k , m i is e l m é l k e d h e t n é n k — m á s k é p p . A m i n e k i k f á j , n e k ü n k j ó l esik. A m i n e k i k v e s z e d e l e m , n e k ü n k á l d á s . A m i ő k e t s z e g é n y e k k é teszi, b e n n ü n k e t g a z d a g í t . S e z é r t észszerű a l a p r a kellene f e k t e t n i a k i v á n d o r l á s t . ( E z t a j á n l o m is a k i v á n d o r l á s i b i z o t t s á g figyelmébe.) E d d i g u g y m e n t k i ide-

h a l á l n á l . M e r t N i z z á b a m e n t • m e g h a l n i , n a p s ü t é s b e és nárc z i s z o k k ö z é s — a m i m é g a h a l á l á t is derűssé t e s z i — ' m c s z ö szire a z o k t ó l , a k i k e t s z e r e t e t t s a k i k n e k okozott.

most

szomorúságot

*

O Mesés olcsó. B ö n g é s z e m a l a p o k hirdetési r o v a t á t , a m i m i n d e n n é l p i k á n s a b b o l v a s m á n y és i g a z a b b k é p e a z életn e k , m i n t a z e l l e n k e z ő oldal, a h o l v e z é r c z i k k v a n és t á r c z a . M o n d o m : b ö n g é s z e m a l a p o k hirdetési o l d a l á t , h á t h a m é g i s a k a d e g y rendkívüli- h ö l g y , a k i t ő l e m v a l a m i r e n d k í v ü l i d o l g o t k i v á n . D e e z ú t t a l nincs s z e r e n c s é m . A h ö l g y e k n e m k í v á n n a k semmi rendkiyülit, sőt inkább rendes a n y a g i támogatást, a m i t p e d i g n e m v a g y o k h a j l a n d ó rendszeresíteni. M á r el a k a rom hajítani kedves o l v a s m á n y o m a t , amikor egy hirdetésen akad meg a szemem,. amely szakasztott ugy kezdődik, mintha v a l a m i r e n d k í v ü l i h ö l g y r ő l v o l n a b e n n e szó. — Mesés olcsóság ! E m b e r e k , ide figyeljetek ! 8 k i l ó o l v a s n i v a l ó i f o r i n t 45 k r a j e z á r . N e m s i l á n y s á g , i g a z i i r o d a l o m . F o l y ó i r a t o k , h e t i l a p o k , k é p e s ú j s á g o k , s z e m l é k . Mesés olcsós á g ! 8 k i l ó 1 f o r i n t 45 k r a j e z á r ! . . . A z első p i l l a n a t b a n m e g d ö b b e n e k . I s t e n e m , m i c s o d a züllött irodalmi viszonyok ! H o v á jutottunk ! H o v á j u t o t t u n k ! T e költő, det. amit vagy ban.

irod a v e r s e i d e t ; te n o v e l l i s t a , k ö l t ö d a t ö r t é n e t e i -

A z ö r ö k k é v a l ó s á g n a k v é l s z t e r e m t e n i és m a k u l a t u r a a z , alkotsz. Kimérnek fontszámra, mint a sertéskarmonádlit, m é g i n k á b b : a v e g y e s f e l v á g o t t a t . É s m é g s o k k a l olcsóbA v e g y e s f e l v á g o t t a t l e g a l á b b i r o d a l o m b a p a k o l j á k , de

a z irodalmat- u g y m é r i k ki, m i n t a r o n g y o t . D e a h o g y erősen b e l e l o v a l o m m a g a m a t a n a g y h a r a g b a , m e g i n t c s a k megszelíd ü l ö k . E j h a , h á t b a j is az, h a f o n t t a l m é r n e k ? B á r m á z s a s z á m r a m é r h e t n é k a m a g y a r l i t e r a t u r á t . E s b a j is az, h a olcsón a d j á k ? B á r ingyért osztogathatnák, mint a kenyeret az éhezőknek,, v a g y a t e j e t a gyerekeknek. B á r minél többet vásárolnának : nyolez kilóját egy forint' n e g y v e n ö t krajezárért. Mert amikor c s a k h é t k i l ó t a d s z k é t f o r i n t é r t , u g y se v e s z m e g senki.

Kwizda-féle Restitutio-fluid lovak részére. Aki a lovak inait erőltetett használat mellett épségben a k a r j a megtartani, annak nagyon is a j á n l j u k a Kwizda-féle Restitutio-fluid alkalmazását. Minden használat után, miután az inakat szalmával jól megcsutakoltuk, dörzsöljük a lő lábát térdtől csüdig 361 Restltutii-íluiddal s aztán pólyázzuk könnyen b e : — ez egy egyszerű és mégis igen hathatós szer, — hogy az i n a k a t frissen és feszesen tarthassuk. A Kwizda-féle cs. k. szab. Restitutio-fluidnak lovak részére, t e h á t egy jőkarhan t a r t o t t istállóban sem volna szabad hiányoznia.

77

SZÍNHÁZ. A színházi

hét. — jan. 31.

Henry Bernsteinnek valószínűleg szép hosszú körszakálla van. Finom, selymes, puha és fekete körszakállának kell lenni vagy legalább kellene, hogy ilyen legyén. Henry Bernstein tudniillik kitűnő üzleti férfiú, egy felettébb termékeny merkantilista szellem, aki a sors különös végzése folytán nem kocsikenőcsben gondolkozik, hanem drámában. •Henry Bernsteinről azonfelül konstatálni kell, hogy elsőrangú szemfényvesztő is, egy kókler, svadronőr és hipnotizőr, ha már az ember nem nevezheti igazi nevén a gyermeket. Tehát akár mint üzletembert, akár mint mágneses férfiút, megilleti őt a fényes, fekete körszakáll. Sudermann óta az ilyesmi úgyis mint szimbólum lebeg az irodalomban. Mert, valóban, mibe kapaszkodjék bele a kritikus az ilyenfajta drámaíróknál, ha még szakállt sem hordanak. • Azt tudniillik senki sem kivánhatja a kritikától, hogy az afféle drámákat/mint a Tolvaj, a Baccarat és mostani Vigszinházbeli Sámson, komolyan vegye. Az üzlet is más, meg az irodalom is. Az irodalom a tiszta, kifejlődött emberi intellektus játékos gyönyörűségére — a Spieltrieb-re — épit, az üzlet pedig azt mondja Henry Bernsteinnek: végy egy fényes tárgyat és hipnotizáld vele az embereket évenként kétszer-háromszor, de inkább háromszor, mint kétszer. És Henry Bernstein ezt teszi. Az ilyesmi valóban nem a művészet, csak a megjelenés dolga és az ilyesmihezsemmi köze a kritikusnak, mert a kritika nem közigazgatási hatóság, amely a kiskereskedelem ' túlkapásaira, ügyel, és' eldönti, hogy szabad-e a kútfúróknak hipnotizálni. Ám, ha a kritikus nemcsak esztéta, de krónikás is egyben, némi figyelmet szentel a Bernstein-drámák hatásainak, annáík -a hatásnak, amely az emberek elnyűtt idegzetén zongorázik s amely egy zilált s kusza ídegéleíé't' élő társa-'dalmi rend, a müveit középosztály lelkét ugy kapja meg az üstökénél fogva, mint ahogy az alantasabb osztályok lelki világát fülönfogja Nick Carter, a csodálatos detektív, hetenként ujabb harmincz fillérért. Világos, hogy az ilyesmi valóban csak'égy nagyon primitív vagy tulraffinált élvezetekre vágyódó társadalomban lehetséges, aminő az előbbiek közül Magyarország, az utóbbiak közül pedig Páris s aminő e kettőnek valami sajátságos keveredése gyanánt a bécsi társadalom. S az is világos, hogy a kulturának olyan góczpontjaiban, mint Berlin, Lipcse, Stockholm és Kopenhága, ahol konszolidáltabb gazdasági és meghiggadtább művészi viszonyok-közt élnek az emberek, Henry Bernsteinről vajmi keveset tudnak a mérvadó körök. Legfeljebb annyit, hogy rózsabokorban jött a világra, valószínűleg Lembergben vagy Krakkóban, és hogy nemcsak a vallására, a foglalkozására, hanem az irodalmi állapotára nézve is demokrata. • Sőt a hősei is jobbadán ilyenek. A mostaniról például az állittatik, hogy ő Sámson, holott, ha az ember egy kicsit megvakarja a Sámsont, menten meglátszik alatta a — Samu. Sámsoni' piros mellényt visel, hatalmas, gazdag, ő a rézkirály és ezt mind könnyebb elhinni neki, mint azt, hogy szereti a feleségét, akit megvásárolt magának pénzen s aki ugy undorodik tőle, mint minden megvásárolt nő a vásárlójától. Látnivaló, hogy ez is egy neme a kokott-romantikának. Ráuntunk a szabad szerelem kaméliás, hölgyeire, most jönnek a törvényes házassági formák közt nyögdécselő kaméliás hölgyek. Az asszony tehát elbukik, mert franczia nő, mert e tettel előre számithat rokonszenvünkre s mert oly világos, hogy kell lenni egy . kékmellényes urnák is, akivel csatázni fog á pirosmellényes. A csatájuk az; ami hihetetlen, ami képtelen, ündoritó és ordináré, de ami

izgató s amiért elővételben szokás kapkodni a- jegyeket. A csatájuk azonban Bernstem-stilusban van beállítva. A két ember, két egészen közönséges tuczatember, egy felvonáson keresztül fojtogatja egymást. Fojtogatja ? Nem, csak komédiáznak egymással. Vacsoráznak hidegen és aztán az asztalra vágja egyik a másikat melegen. Közben kint is folyik a csata ; a férj a vagyonát dobja oda a börzére, hogy tönkretegye a csábitót, hogy lehetetlenné tegye az asszony előtt, h o g y inkább koldusbotra jussanak mind a ketten, de ő mint egy értéktőzsdei Dugovics Titusz halhasson meg az inzolvencziák fekete tábláján. És odaállhasson az asszony elé és azt mondhassa neki: Én Sámson vagyok, akit megvakítottak a filiszteusok, de aki megráztam a templom oszlopát s most, ime, összeomlott egy egész hazug világ s eltemetett mindnyájunkat. Szeretsz ? Szépen van mondva s föltétlenül számithat az asszonyok rokonszenvére, akik a Sámsonokat akkor is akczeptálják, ha a rimamurányi oszlopait rengették meg az ő kedvükért. S nem kell viharedzett börziánernek sem lenni, hogy az ember a nézőtéren ülve akczeptálja' az irónak abbeli virtusát, hogy tud pánikot csinálni, hogy a nézőtéri hausse és a baisse hullámain ugy csónakázik, mint egy árvizi hajós'. Hogy két és fél órára egy elmés causeur, egy "ragyogó dialektikai tehetség vendégei voltunk, aki ötletes helyzetek, fordulatok és várakozások rébuszait adta föl nekünk, mialatt elsikkasztott egy drámát. — 'A Vígszínház rendezése ezúttal is á kipróbált, egyenletes és minden részletben gondos stílussal játszotta a franczia kezére a hatás eszközeit. Góth és Góthné Kertész Ella előkelő nyugodtsággal uralkodnak e hatás formáin. Góthné talán túlságosan is kiszámított előkelőséggel. Olykor nemcsak a selyem suhogott rajta, de az egész egyénisége is. Valami átszellemült szenvedés volt ez, amely az'ö'fiban túlságosan tudatos. Fenyvesi józan és biztos ezúttal is. Szer érni és Tanai pedig csupa kedély, csupa egyszerű ésméggyőző élet, a légemberibbek ebben a hamis világban.' Azi' előadás ' egészben valószínűleg ézuttal is párisiasabb a' . páririnál. * '

Egy fiatal magyar iró Berlinben színházat csinált a modern dráma kultuszára. Hebbelről nevezte el a szinházát, amivel programmot is adott már az ő" intim, mahagónival, ébenfával bélelt színházának, amelyben a színház külső és belső stílusától az irókig minden reális, modern és tartalmas lesz s minden hazugság száműzve lesz. Olyasmi, ami disztingvált izlésr'e épül. Róbert Jenő, noha Berlinben él már jó'ideje, itthon maga is mint az előkelő izlésü Írásnak egyik jeles tollforgatója ismeretes. Pár évvel ezelőtt német színészek már játszották itt. egy egyfelvonásosát, egy Stuart Mária-korabeli kis bluette-jét," amelyben diplomatikus elmésség és beaumarchais-i szellem van. »Audienczián« czimmel magyarul is megjelent. Az egész dolog, hogy egy magyar ember külföldi színigazgatónak t csaj} föl, Lautenburg, Karczag és Reinhardt óta annyira megszokott, hogy szóra sem volna érdemes. De a ki-- és' bevándorlás kérdése ma aktuális, tehát érdemes megállapítani, hogy Róbert Jenő számára a nagy világon e kivül mindenütt volt tér egy modern színházi vállalkozásra, éppen csak itt nem. Minden műfaj, É minden városrész, minden társadalmi osztály számára van itt már színház és mi boldog pestiek a nap minden szakában beülhetünk már ope-, dramo- és cabarettlit nézni. De ha látni akarjuk a modernség klasszikusait, ha a nagy költői individualitások áhítatába akarunk menekülni, akkor átrándulhatunk — Berlinbe. Itt tudniillik egyrészről.drámaírókat kell tenyészteni a hazának, másrészt a zsendülő kupié-irodalmat kell talpraállitani, de az európai irodalmat megállítják Ruttkánál és Marcheggnél s csak akkor eresztik be, ha feltehető; hogy öreg uraknak való. Az egyetlen ilynemű - színházunk;' a ' Thália, pedig ' kénytelen az Egertől Nyíregyházáig terjedő müizlés szolgálatába szegődni, miután

78 vágy öt éven át küzködött már a fővárosban. A belügyminisztérium-azonban'ugy-találta, hogy-a Thália tűzveszélyes, •amiben igaza is lehet, mert a Nemzeti Szinház abszolúte nem tűzveszélyes & ezt á legtágabb értelemben el lehet hinni. S bizonyos, hogy ahol az emberek ennyire félnek a ' tűztől- és ennyire szeretik a szinházban a vizenyőt, ott a • forrongó és - bátor színházi.1 vállalkozásóknak nincs mit keresriiök. • • • B—n.

Művészet. Axel Gálién-Kallela.

Egészen különös álomvilág támadt a. Szépművészeti Muzeum pompás grafikai termeiben. Idegen sejtelmek, idegen mesék mámorában született dolgok vannak itt, mélyzengésü, komor, groteszk éjszaki melódiák, nyugodt, heroikus lendületü vonalak, talán valamely gránittömbről ellesettek és ,.. Z E N E . titokzatos melanchóliától sápadt szinek és köves tájak és féketevizü tengerek, amik fölött némán, mozdulatlanul lebeg az északi fény hideg koronája. Első pillanatra idegenül Régi hangszerek.'Egy hallei professzor vagy a Gesell- hat az Axel Gálién világa, mert a mi tüzes napunk ott schaft für JVJusikforschung valamelyik előadásán minden- ismeretlen színekre törik meg a mithoszok ködében és a mi esetre.hitelesebb dolgokat,tudunk még a középkori muzsi- erdőink zöld reflexekkel teljes levegője helyett a jégszikk^róljpűntj a Société de .concerts d'instruments anciens hang- lákról és a hótakaróról visszaszikrázó fény illeti meg a versenyen. A, franczia urak történelmi kollégiuma — ahogy fogékony lelkeket. Idegenül hat ez a világ, mert az elpusztult á minap a Vigadóban tapasztaltuk — nem nagyon t-üdo- . gleccserek kopott gránitágya idegen talajformáczió a mi má.nyqs,' Jp, kellemes és szórakoztató. Francziák csinálják, szemünkben és idegenek az uralkodó fenyő kemény, mozdu• a d f q f é r i e m e s t e r e i , tehát jól'.iputat. Ami kellemetlen, unal- latlan vonalai és idegen az egész világ, -ahol az ős Wáinámöimas vagy — nem igaz, azt a drapirozással-el lehet takarni. nen legendája lappang a misztikus sziklaodvak mélységei' Mégjs; csak ' az a legfontosabb; hogy látunk és hallunk : ben. A gránit és a fenyő, ezek a finn tájkép uralkodó motíaz elsárgult kóták megelevenednek, a porlepte instrumentu- vumai és ezek a tragikus nyugalmu motívumok határozzák mok, megszólalnak. Kinek mi;köze hozzá, hogy a kótákat . meg a nagy finn mester egész stílusát. A finn architektúra • az instrumentumoktól évszázados közök választják el, majdnem kizárólag ennek a nemes kőnek a komor poézisémiket Casadeiis. ur és társai grácziával átugranak. Praetorius ből él és talán a finn férfiak erős, kőből faragott arcza is Syntagmá-ja. ,a tizenhetedik század elején .a hegedűk, mai arról beszél, hogy az odavaló anyák folyton ezeket a maSsziv alakjait rajzolja le, s a Société tizenkilenczedik századbeli , gránitformákat látják maguk előtt. Szinte valami heraldikus darabokat Játszik viola da gambán, viole d'amouron és keménység van az Axel Gálién stílusában és valami kérlel^quiptonoii, Mindegy. .Olyan édes,, bársonyos, suttogó ezek- hetetlen határozottság, amely'annyira jellemzi a gránit és nek. a. liűt-nyqlcz-tiz húros gitárszer.ü hegedüknek a hangja! a fenyő sápadt északi fénynyel világított vidékét.- , .Nem- szabad rajtük erősen játszani, mert ha nagyon léEzúttal Axel,Gálién nem küldött tulajdonképpen való . nyomják a hu'rt, beleszólal jobbról-balról a két szomszéd. festményeket, csupán szines jegyzetek vannak itt, hirtélen J Természetes- tilalom, "mely roppant finom fátyolt vetett a .megkapott impressziók dokumentumai, emlékek olyan pillakornak egész muzsikájára. Ez a muzsika persze modern natokról, amidőn a kék tengeren furcsa, dekoratív vonalkonczertterembe nem való. Szőnyeges, félhomályos, gazdag játékot rajzolt fel a hideg északi szél. Közvetlen, gyors ,és,;,puha .szobákban játszottak brokátruhás, csipkegalléros feljegyzések vannak itt, kevésszavú, apró akvarellek, hűvös olasz és hollandus urak, dámák a viola da gambán édes szinegységek és bánatos tónusok, azonkívül pedig égy sereg madrigálokat, pajkos villanelleket, nyugodt és széles pasto- rajz, gondos, lelkiismeretes studiumok, a csontok és-a sziklák rale,-qkat..A francziák akkor még nem igen ismerték a musica legaprólékosabb ' szerkezetét vizsgálók, és végül • egy kis di jaméra halk; és közvetlen, bjzálrnasságát. Ők magúknak mutatvány a • stiluskezelés eredményeiből; ' egy pár lap pqm muzsikáltak. Zenéjük hangos volt és pompás. A Vingt- igazi, kész, tökéletes Axel Gálién. (jfuatre Yiolons. duRoy zenekarába csakhamar beleharsogtak A könyvillusztrácziók biztos, számító kézzel húzott a trombiták-, s Lully nagy intrikával eszközli ki az udvari vonalaira gondolok és arra a pár vázlatra, amelyeken nagy rendeletet,.,hogy egy szinház se használhasson hat hegedüsjUéi; többet, csak az övé. A németekről s angolokról ne is kompozicziók jelennek meg a megformálódás stádiumának szólj ynk, azok, huszonnégy oboával, tizenhat fagottal és minden izgató érdekességével. Azok a festői egymásbaolvadások, a felületek festői árnyék- és fényjátéka ezeken nyolez üstdobbal muzsikáltak abban az ;időben. Casadeus már redukálódott addig a minimumig, amit a kétségbeur ,és,.társulata az,.olasz régi kamarazenéhez és a sokkal vonhatatlan határozottsággal-rajzoló vonal megenged. Hideg későbbi,- Lully utáni fránczia zenéhez folyamodik, hogy páthosz, azt lehetne mondani, hogy szenvedély nélkül való .műsort találjon régi hangszerei számára. Az igazán korhű páthosz lendíti a komor hősöket lassú, monumentális mozduz<me nem konczertképes, s a konczertképes zene már . nem latokba és ezek a lassú ritmusu mozdulatok olyan vonaaz ilyen hangszereknek iródo.tt. Súlyos, kétélű helyzet, mely lakban fixirozódnak, amelyek minden ponton egyenlő erejűek . igazqtja némiképp a társulat anakronizmusait. De ha tökélet- és sohasem árulnak el egyetlen szenvedély keltette remegést lep, helytelen. ,is volt az impressziónk, azok a hangszerek sem, amely nyugodt lendületükbe valami izgalmas véleta, konczerten mégis többet mondottak el nekünk a maguk lent vitt volna be. Csak a mozdulat.és egy pár döntő fontoskoráról, mint- a Louvre vagy az amsterdami galéria képein ságú, tömör forma : ime, ezekre rezonál az Axel Gálién vagy, a, muzeumi üveges szekrényekben. müvészlelke, tehát láthatóan grafikus motívumokra, amelyek . . K. A. az első pillanatban idegenül érintik a mi rokon lelkünket. De a másik pillanatban megismerjük a Wáinámöinén idegen fenségü arczát, megismerjük rajta a magyar bánatot, a . . Téli üdülőhelyeken részletfizetésre. Abbazia, Arco, Cirkvenica Therapia, lemondás és az örökre szóló elhatározások tragikumát és .Cii-líveuica.lMiraniai'o-szálló), Corfu, L|(lo (Veleucze), Lipik, Monton, Meran, a gránit és a fenyő vonalaiban megismerjük a homokkőMónteOarlo, Nápoly, Palermo, Pária, P ö s t y é n , Ragusa, R ó m a , Sorrento hegyeken nőtt bükkerdők vonalait, megismerjük a mi lelkünk Tátrafürcd,' Tátraszéplak, Veleucze fürdő- és üdülőhelyekre az utazással ritmusát, a mi életünk vonalait, amelyeket itthon a mámo•kapcsolatosan lakás és étkezésre jogosító mérsékelt áru ellátási jegyek ros napsütés színekkel borit el, s amelyek ott északon lépnek életbe, amelyeknek értéke h a v o n k é n t 20 korona utólagos részletekben is törleszthető. P r o s p e k t u s és felvilágosítás a Központi Menetjegya józan napsütésben élesen kiválnak. A rokontalanság, az irodában (ÍV., Vigadó-tér 1.) díjmentesen k a p h a t ó .

79 idegenség, az. egyedülvalóság bánata van ezekben a vonalakban, bus ének a kis országok fiainak sorsáról, akik bebörtönözve tengődnek a szegény kis viszonyok gránitfalai között. _ ' Marco. Gyermekrajzok. A N e w - Y o r k k á v é h á z pinczehelyiségében szines, lármás, hangos csicsergéssel sorakozik egymás mellé háromszáz rajzpapir. U d v a r d y Ignácz Ödön, a n a g y v á r a d i gimnázium rajztanára hozta magával ezeket a rajzokat, apró tiz-tizenkét é v e s - t a n í t v á n y a i n a k munkáit, akikben az ő -keze ébresztgette fel szerétettel és türelemmel a gyermekekben alvó szinösztönt. Nemcsak. pedagógiai szempontból kötnek le bennünket ezek a rajzok, de izgatják és érdeklik művészi ösztönünket is. A gyermek nem a komor és unalmas tussal mázolja be a rajzpapirját, nem pepecsel hig vizfestékekkel, hanem kezében a puha és -meleg pasztellel megtanul látni, megtanul szineket kiválasztani, összehangolni és szeretni s igy a mértani rajz többé nem üres és lélekölő penzum, hanem a szinek melegségétől tüzesedik át. és alkotásra serkenti a gyermekben szunynyadó festőt. A dekoratív formákba beleujjongnak a szinek és a gyermek felfedezi a szint, a szabadon, bátran kifelé törekvőt, az önmagáért valót s ösztönszerűen megérzi, amire később sok vastag k ö n y v sem tanítaná meg, hogy a művészet semmit sem akar, csupán önmagát, még akkor is, mikor látszólag a reális élet merev formáihoz ragaszkodik. L á t u n k itt tájképeket, melyeket a tanulók körzővel és vonalzóval rajzoltak meg s aztán a s a j á t fantáziájuk szerint pasztellel színeztek ki. Egészséges, friss, üde benyomások, egytől-egyig a romlatlan gyermekfantázia szülöttei. Nálunk, ahol a művészi nevelés annyira hátra van, hogy egy országot kellene adni egy épkézláb ötletért, U d v a r d y Ignácz Ödön ur modern és egyéniségfejlesztő rendszere révén megérdemli, hogy meleg, méltányoló szeretettel említsük meg á nevét. -

IRODALOM. Muzsika. (Molnár.

Ferencz

uj'kötete.

A Franklin-Társulat

kiadása.).

Az apai szeretetnek sokféle megnyilatkozási módja van. Ismerek igen becsületes családapákat, akik minden szombaton este összefogdossák a gyerekeket és aztán, ha tetszik, ha nem, mindet végigfürösztik jó meleg szappanos lében/Vannak viszont apák, akiknek a gyengédségük csak abban a formában tud megnyilatkozni, hogy a gyerekeket a hét egy bizonyos napján sorra püfölik. Nem nagyon, csak szelíden, apailag, de mikor a gyerekek a fájdalom sós könynyeit pergetik, elragadóaknak találják őket. Molnár Ferencz az utóbbi apák közül való. Imádja az ő irodalmi gyerekeit, de némi masochista gyönyörrel: csak verve szereti. Gyereke mindenki, akit e bűnös, éhes, nagy városban az utczai aszfaltra kitettek. Csenevész kis diákok, vérszegény, szomorú bolti lányok, elhagyatott nevelőnők, örökké javulni akaró lump-proletárok, föltalálok, akiknek a feje csillagok közt jár, de a nadrágjuk lyukas és hősszerelmesek, akik lirai pillanatokban a csónakban a tengeri betegség rémével küzdenek. Egész külön kis világ ez, melyet ő fedezett fel a számunkra, ugy, ahogy csak Murger révén ismerkedett meg a világ a bohémekkel és Gorkij óta érezzük meg a csavargó-poézist. S Molnár Ferencz mind adoptálta őket. Mindegyiket meglékeli, megrugdossa, megpofozza és — megöleli. S aztán, nehogy romlottnak, hitványnak érezzük őket, megengesztelő filozófiával magyarázza meg a bünüket s gyengeségüket. Csak egy kis tavaszi mámor, — mondja — ami a szegény

ügyvédjelöltet berugatja. és.. a városligeti .gyepre..fekteti. Csak egy kis kezdődő neuraszténia,, amiért jnelanchólikussá válnak az emberek. Egy gyüszünyi hiúság, belerajzol egy., úriasszony fantáziájába egy udvarias,, .gáláns lovagot; és az asszony inár el is bukott. Mert képzelődött —= mondja Molnár. Az emberek oly /érthetők, oly gyengék, olyan, primitívek és az iró annyira elnéző. , S ez,,,az .a pont, .amely.en Molnár Ferencz kezd azokhoz az apákhpz is.hasonlítani, pkik a tömeges gyermekfürösztés barátai. Nemcsak .ver.v.e, '.de,, tisztára súrolva is szereti.,a gyermekeit. . ., ... ,,,..... Hogy a szomorúság és. a derű, a,.rózsás, optim.izmu^,;. meg a csüggedt, lemondás mennyire összekulcsolt kézzel Járnak, mennyire egy kedélyben hullámzanak, senki, sem érez-, tette meg nála jobban a mi.irodalmunkban.,Humor és szenti-, mentáiizmus ősidők óta ikertestvérek, j j e .a legtöbb, újénál, egyre verekszenek. Molnár.Ferencznél,csodálatos.harmóniában borulnak 'egymásra. Elmond ,egy mesét,..amivel ,megfog, - gondolkodóba ejt, amitől meghatottá k válunk ,és. már csaknem elérzékenyedünk. De ebben .a pillanatban,.fölénk kerekedik és egy kis szelid humort lop a,, hangulatunkba. Mosolyogni kezdünk s ugy érezzük,. hogy, játszik, velünk.. A legnagyobb angolok :, Dickens, Sterne. .müvésze.te „ez a hangulat-szökellés. .• • •;• .-, » i,. , .-. >. Hol járt, hogy,ennyire öntudatpssá, ennyire.virtuózzá tudott lenni az emberi .érzések, hangszerein ? Csák ja.,kiábrándulásaink, a bánataink, látatlan könyein, keresztül nézzük ilyen szintetikusan az életet. Csak akinek.nagy-,érzé-. sekben remegett a szive,, tudja ugy megérezni a hegyi, .falu szomorú, mellbeteg kántortanító] át, aki egyszer, vala,hpl,, valakiért egy hideg templomban Lohengrin. sisakos-vértes, muzsikájába ölte bele az ő .huszonkétéves múltját és .jövőjét., Molnár Ferencz tiz esztendővel .ezelőtt finom,, . francziásan.. könnyed, törékeny, nippe-szerii kis meséken kezdte.. Ma .pedig.a s technikának, az elbeszélés .legnehezebb oldalának annyiraurg(,. hogy odavisz, ahova akar. Felülünk vele egy zöld toloncz-. kocsira, amelyben bemutat Záyoczkinak, régi ismerősünknek, a Hermina-uti csirkefogónak. , A.. realizmus . göröngyei . közt galoppozunk a keresztúri útra.. De egyszerre a lovak,ügetni kezdenek, a kocsi egy völgybe gurul, majd rohan,, .égnek fordul a rózsaszín levegőben. És Závoczki arczára szatanisztikus vonások ülnek. Észreveszszük, hogy a hajában csirketoll van, a kezében három csontgolyó, amiyeD.zsonglőrködik. Megyünk a halál - országába, -a purgatóriumba, rózsa-szin tisztitó-tüzbe,'ahonnan Závoczki Endre már csak. egyszer fog.visszatérni erre a földtekére, .késsel a szivében, hogyaztán a tulajdon-gyereke csapja be..előtte örökre az.aj.tót. Halk miszticzizmus muzsikál- ebben, a novellában/ Aminthogy egy leheletszerű kis romantika, egy .aranyos, köd a, legjobb novellája felett mindig,ó.tt.lebeg; A Duna csendesen, csobogva beszélget a szenvedő, kis. anyával,-a francziá'nevelőnővel, a halál kutyája ugat a kályha kürtőjéből, a, mápio- . ros és haldokló tenoristára-és ha egyéb .nem, iPgy; .távoli zene zümmögése, tavaszi,szellők fodrozása mindig,megadja a meséi halk ritmusát. • • • .. •„',-:,.--:! • De nekünk mégis az okosságáért v - a. sugárzó-, nagy intelligencziájáért kedves ez. az .iró. A művészete öntuda-,. tos művészet. A világot, az embert nem, véletlenül,. JtéJi, meg helyesen, nem. a művész puszta ,intencziójáyal,,.hanem,' egy nagy készültség, egy. egységes materiális- világnézet • szemüvegén át. Tessék megnézni az ő széntolvajait,,-.Ahogy ő kíhasítja őket az angyalföldi páriák világából., a?,sz,ene^-: kocsisokat, a hordárt, a csavargót, a rendőrt,, a szénporos, a penészes arczu, a fáradt és. álmos embereket,,.akik .egymást viszik a vesztőhelyre; mert »egymásra,uszitották pketa gazdagok«, akik mind komisz kutyák, mert. nyomorultak, ebben az összeállításban egy nagy modern hitvallás van. Az ilyen mesékbe egy kor világnézete van,.belerakva./És .csendes áhítattal- fogják őket késő. korokban, is olvalmb/h',' .... • ,

. •

.,

Baburiny.

80 D r . Fellner F r i g y e s k ö n y v e . S z é p c s ö n d b e n , m i n d e n fel-

zővel,

t ű n é s n é l k ü l l é p e t t a n y i l v á n o s s á g elé a l e g ú j a b b m u n k á j á v a l dr. Fellner F r i g y e s e g y e t e m i m a g á n t a n á r , a M a g y a r A g r á r - és Járadék-Bank igazgató-helyettese. Egyszerű számokból, szürke

virágos

cseréppel,

ajkukba

harapó

leányfejekkel.

a k a r o m , kicsi m o t í v u m o k , de h a a k a r o m , u g y a z élet n a g y l i n e á i h o z .

s t a t i s z t i k á b ó l áll F e l l n e r l e g ú j a b b k ö n y v e , m e l y n e k m á r a c z i m e is »M agyarország nemzetközi fizetési mérlege és alakulása« többet

Ha

átkalauzolnak

á r u l el a m u n k a t a r t a l m á r ó l , m i n t a l e g é r d e k f e s z i t ő b b r e g é n y . A m ü k é t részből áll, a z élső a n e m z e t k ö z i fizetési m é r l e g elméletét foglalja magában, a másodikban Magyarország fizetési

HETI POSTA.

m é r l e g é t á l l a p í t j a m e g és o l y a n , e d d i g ismeretlen a n y a g o t t á r fel, a m e l y a l k a l m a s arra, h o g y a z o r s z á g n e m z e t k ö z i g a z d a -

B u d a p e s t . Cs. C. E l é g f o l y é k o n y a n indul. C s a k a czitessék j o b b a n m e g v á l a s z t a n i . A b o n y . R. M. C s a k m a j u t o t t k e z ü n k h ö z k ü l d e m é n y e . Hála a figyelemért. Budapest. K. S. ö n v á r j a , m i k o r jön m e g a H i r k i r á l y f i ? — kérdezze meg a Csend herczegtől. M i s k o l c z . E l o l v a s t u k , de v é l e m é n y t m é g nem m o n d hatunk. C h i c a g o . I. I. 966 IV. Superior Str. E g y o c z e á n v a n k ö z t ü n k , de a h á l á b a n e g y e k v a g y u n k . Ü d v ö z l e t ! M á r t o n P i s t a . B á r s o k s z o r o l v a s h a t t a el a S ú l y o m P e t i t , a j á n l j u k ö n n e k , o l v a s s a el m é g e g y s z e r . A p l á g i u m n e m egészen sikerült. B e r e g s z á s z , ö n k é r d e z i : k ö z ö l h e t ó k - e ezen v e r s e k . F e l e let : i g e n , a >>Füzfapoétában«. N e m k ö z ö l j ü k : T i n a g y a p ó k . E g y e l n c m k ü l d ö t t levél. mét

sági helyzetét teljesen megvilágítsa, aminek ismerete nélkül az ö n á l l ó j e g y b a n k k é r d é s é b e n á l l á s p o n t o t f o g l a l n i n e m is lehet. A hatalmas m u n k a rengeteg számtengeréből csak egy-két adat o t r a g a d u n k ki, m e l y b e l e v i l á g i t F e l l n e r F r i g y e s t u d o m á n y o s k o h ó j á b a . M e g d ö n t h e t e t l e n é r v e k k e l k i s é r v e t á r j a elénk, h o g y a m a g y a r k o r o n a o r s z á g a i n a k fizetési m é r l e g e a k ü l f ö l d d e l szem-, b e n t ö b b m i n t s z á z h e t v e n h a t millió k o r o n á v a l passziv. Nem é r d e k t e l e n t u d n i a z t sem, h o g y é v e n k i n t 350 millió k o r o n á t f o r d í t u n k c s a k k a m a t o k fizetésére, m e l y e t n a g y r é s z b e n á r u k i v i t e l l e l t ö r l e s z t ü n k . D e ennél is é r d e k e s e b b és e l s z o m o r í t ó b b az, h o g y fizetési m é r l e g ü n k k i z á r ó l a g A u s z t r i á v a l s z e m b e n sokkal kedvezőtlenebb, amennyiben Magyarország évi tartozása A u s z t r i á v a l s z e m b e n 316,238.630 k o r o n a , m i g k ö v e t e l é s ü n k A u s z t r i á t ó l 1 1 , 0 1 3 . 3 3 9 k o r o n a , u g y h o g y M a g y a r o r s z á g fizetési m é r l e g é n e k e g y e n l e g e A u s z t r i á v a l s z e m b e n 305,225.291 k o r o n a t a r t o z á s t m u t a t . E z m á s s z ó v a l a z t jelenti, h o g y A u s z t r i á v a l s z e m b e n n a g y o n is el v a g y u n k a d ó s o d v a és h o g y o s z t r á k s z o m s z é d a i n k , h a a k a r n a k , igen k e l l e m e t l e n h i t e l e z ő k l e h e t n e k . Igy nagy vonásokban m e g a d v a Fellner Frigyes tudományos m u n k á j á n a k v á z l a t á t , l á t h a t j u k , h o g y F e l l n e r é r t é k e s e t és maradandót alkotott, melyért hálával tartozik neki nemcsak a z ország, h a n e m a k ü l f ö l d is, m e l y e d d i g n é l k ü l ö z t e a M a g y a r o r s z á g r a v o n a t k o z ó a d a t o k a t . F e l l n e r m ü v e f o r r á s m u n k a lesz, m e l y b ő l n e m c s a k t a n u l , h a n e m o k u l is m i n d e n p o l i t i k u s <és nemzetgazda. Dr. Fellner Frigyes a k ö n y v e t a M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m i a m e g b í z á s á b ó l irta, m e l y b i z o n y v a j m i ritkán j u t ahhoz, hogy Fellneréhez hasonló értékes m u n k á t a d j o n ki.

Mozgó A

fényképek.

női i n d i v i d u a l i s t á k

Novellák

aligha

dr.

A S a l g ó t a r j á n i k ő s z é n b á n y a rt. 1907-ben m á r 14 millióról 18 millió K - r a e m e l t a l a p t ő k é j é v e l d o l g o z o t t és b ő leírások u t á n a 348,996 ( 1 9 0 6 - b a n : 358,226) K á t h o z a t b e t u d á s á v a l 4.443,993 (2.588,996) K t i s z t a n y e r e s é g e t é r t el, a m i b ő l a z é r t é k c s ö k k e n é s i t a r t a l é k o t 600.000 (400,000), a rendes t a r t a l é k o t 250,000 (200,000) K - v a l f o g j á k d o t á l n i , 32 K = 1 6 % - o s o s z t a l é k o t fizetnek, m i n t t a v a l y és 364,493 K - t u j s z á m l á r a v i s z n e k á t . A k ö z g y ű l é s t f e b r u á r 24-én t a r t j á k . A t á r s a s á g e g y s z e r s m i n d e g y n a g y ü z l e t e t is p e r f e k t u á l t a n a p o k b a n : l e m o n d o t t a z államkincstárral szemben a vele a petrozsényi állami szénb á n y á k b é r l e t é r e k ö t ö t t s z e r z ő d é s m é g h á t r a l e v ő részéről ( k i l e n c z év) és e z z e l s z m b e n a z á l l a m b i z t o s í t o t t a a t á r s a s á g n a k , h o g y az á l l a m v a s u t a k részére ez idő szerint l e k ö t ö t t é v i 8 millió m é t e r m á z s a s z e n e t a m o s t a n i á r a k a l a p ú i v é t e l e és a t e r m e l é s i k ö l t s é g e k esetleges e m e l k e d é s é n e k m é l t á n y o s figyelembevétele mellett t o v á b b i tiz évre szállítsa. A Salgótarjáni k ő s z é n b á n y a rt. ezekben a kincstártól bérelt b á n y á k b a n szenet nem termelt, hanem összes zsilvölgyi termelését a tulajdonát tevő b á n y á k b a n központosította, a bérletből csak a munkás-kolóniákat h a s z n á l t a fel.

Zsigmondtól.

Falk

fognak megnyugodni

k ö t e t n e k első m e s é j é b e n , j ó l l e h e t ez j á r Sohasem hat a vérünkbe egy bizonyos az a s s z o n y ; — ez a z , a m i t a z iró b á t r a n egymástól megkülönbözteti : dekoratív

KÖZGAZDASÁG.

ennek

a

talán a legmélyebben. asszony, mindig csak kimond. Ami a nőket v o n á s o k . N e keresse

Első Leánykiházasitó Egylet mint s z ö v . G y e r m e k - és é l e t b i z t o s í t ó i n t é z e t ( B u d a p e s t , V I . , T e r é z - k ö r u t 40—12.) A l a p í t t a t o t t 1863-ban. A z i n t é z e t f e l ü g y e l ő - b i z o t t s á g a u g y , m i n t a z e l ő b b i é v e k b e n is, d e c z e m b e r 3 1 - é n t a r t o t t ü l é s é b e n a z i n t é z ő t p é n z t á r - és v a g y o n á l l a p o t á n a k f ő v i z s g á l a t á t m e g e j t e t t e é s m e g á l l a p í t o t t a , h o g y az i n t é z e t v a g y o n a a k ö v e t k e z ő é r t é k e k b e n v a n e l h e l y e z v e ős p e d i g : I n t é z e t i h á z a k b e r u h á z á s i é r t é k b e n : T e r é z - k ö r u t 40—42. sz. é p ü l e t 818,613-93 K , K e r e p e s i - u t 20. sz. é p ü l e t 655,847-24 K , V á c z i - u t 4. sz. é p ü l e t 610.463-14 K , é r t é k p a p í r o k 9.068,610 03 K , k ö l c s ö n ö k s a j á t k ö t v é n y e k r e 886,924-50 K , t a k a r é k - é s b a n k b e t é t e k 2.145,853-63 K , p o s t a t a k a r é k p é n z t á r 13,593 65 K , h i v a t a l n o k i n y u g d i j a l a p - b e t é t 2 5 3 , 5 9 1 - 9 0 K , p é n z k é s z l e t 45,466-49 K , összesen 14.498,934-60 K . — 1907 d e c z e m b e r h a v á b a n 1,658.400-— K é r t é k ű b i z t o s í t á s i a j á n l a t n y ú j t a t o t t b e é s 1,417.400 K é r t é k ű u j b i z t o s í t á s i k ö t v é n y á l l í t t a t o t t ki. B i z t o s í t o t t ö s s z e g e k f e j é b e n 80.420-39 K fizettetett ki. 1907. j a n u á r 1 - t ő l decz. 3 1 - i g b e z á r ó l a g 22,594.730 K é r t é k ű b i z t o s í t á s i a j á n l a t n y ú j t a t o t t b e és 19,339.930 K é r t é k ű u j b i z t o s í t á s i k ö t v é n y á l l í t t a t o t t ki. B i z t o s í t o t t összegek f e j é b e n a f o l y ó é v b e n 1,194.640 K és a z i n t é z e t f e n n á l l á s a ó t a 12.397.885 K 91 f f i z e t t e t e t t ki. E z e n i n t é z e t a g y e r m e k - és é l e t b i z t o s í t á s m i n d e n n e m é v e l f o g l a l k o z i k a l e g o l c s ó b b d í j t é t e l e k és l e g e l ő n y ö s e b b f e l t é t e l e k m e l l e t t .

m ö g ö t t ü k s e n k i a k ü l ö n é l e t e t élő k ü l ö n l e l k e t , m e r t u g y t a l á l járni, m i n t az, aki kíváncsi a mozgó f é n y k é p e k lelki világára. A k ö t e t e n n e k d a c z á r a tele v a n s z o m j ú s á g g a l . M i n d e n v á g y s z i n t e h a l h a t a t l a n és t ö b b n o v e l l á b a n é v t i z e d e k e n á t s e m illan cl a s z i v b ő l . V é g t e l e n ü l finom e l l e n t é t e e n n e k a m e l e g s é g r e v á g y ó v i l á g n a k a » H ú s v é t i csókok<< c z i m ü a p r ó s á g . A z a g y e r e k , a k i a h ú s v é t i l o c s o l á s é r t k a p o t t c s ó k o t v i s s z a u t a s í t j a , aki m é g nem ismeri az asszonyi a j a k misztériumát. Maeterlinckszerü h a n g u l a t j á r j a á t a z >>Utolsó k a r á c s o n y i t . A z e m b e r e k m é g t r é f á l k o z n a k , p u n c s o t i s z n a k és a d j á k a b a n k o t , a m i k o r a k ö z e l b e n m á r o t t s e t t e n k e d i k a halál. E z a z é r d e k e s s z ü r k e szinfolt átfestve izzó sárgára, megismétlődik F a l k doktornak e g y m á s i k v á s z n á n is. I t t a l ó v e r s e n y r ő l h a z a t é r ő k ü l ö n v o n a t kigyullad. A tompa felhőkbe belefúló nevető tónusok a F a l k

F e l e l ő s s z e r k e s z t ő és k i a d ó t u l a j d o n o s : K I S S J Ó Z S E F .

Z s i g m o n d l e g e r ő s e b b irói f e g y v e r e i . H o g y e s z t é t i k u s lélek, e z t a k ö n y v k ü l s ő j e l m e z e is e l á r u l j a . H o n t i N á n d o r r a l és K o v á c s Károlylyal teleszóratta a k ö n y v m i n d e n n a p j á t (valóban'mind

G y á s z e s e t b e n r u h á k f e k e t é r e soron k í v ü l f e s t e t n e k H a l t e n b e r g e r B é l a ruhafestő-gyárában, K a s s a . Alapítási é v 1810.

a százkilenczvenhét lapját) kedves vázlatokkal, egy-egy legyeSFlákiVA

Osztr. császár és m. királyi udvari

V^Ot) lüS&t*

szállítók. Cookoládé gyárak: Pozoony, Köln, Boriin, New-York. B u d a p e s t , 1908, —

C

V

A

l

I

l

l

l

ü

l

i

r

i

f

£

Á t

_

l l | _ , g^MM K H i l R M I B | p ^ mm.mm.mm mm. M.U. ^m M.M. M. w a W

C S O k O l á d é

ÓS

S a S - C a c a O

W * - Elismert legjobb minőségű. MINDEKClTT K A P H A T Ó !

N y o m a t o t t a z A t h e n a e u m i r o d a l m i és n y o m d a i r,-társ.

betűivel.