Perifériák Kérdések a témakörhöz Mit jelent a periféria kifejezés? Milyen eszközöket értünk alatta? Csoportosítsd a perifériákat az adatok átvitele szerint. Melyek a monitorok főbb jellemzői? Milyen típusai vannak a monitoroknak? Milyen típusai vannak a nyomtatóknak? Mire használjuk a szkennert? Mi a feladatuk a következő perifériáknak: plotter, modem, joystick? A témakör vázlata A perifériák olyan részei a számítógépnek, melyek nem feltétlenül kellenek a működéshez, de megkönnyítik a használatát. Két nagy csoportba soroljuk a perifériákat: beviteli kiviteli
Beviteli (Input) perifériák A beviteli perifériák segítségével tudunk utasításokat, vagy adatokat bevinni a számítógépbe. Ide a következő perifériák tartoznak: billentyűzet, egér, lapolvasó, mikrofon, webkamera, érintőképernyő, botkormány és egyéb játékvezérlők. Billentyűzet legfontosabb beviteli periféria. A számítógéphez USB, vagy PS/2 porton keresztül csatlakoztatható. A billentyűzetnek négy fő része van. A legnagyobbat alfanumerikus résznek hívjuk, mert itt a betűk mellett számok, és egyéb karakterek is megtalálhatók. Emellett jobbra a kurzorvezérlő billentyűk, majd a numerikus rész található. A billentyűzet legfelső sorában a funkcióbillentyűk foglalnak helyet.
A
Mire szolgálnak a következők billentyűk: Shift, Ctrl, PageUp, PageDown, Backspace, Home, End, NumLock, Insert, Delete, Esc? Egér A grafikus felületű operációs rendszerek másik legfontosabb beviteli perifériája. Már az 1960-as években kifejlesztették, de sokáig nem volt szükség a használatára. Végül 1980 és 1990 között terjedt el a személyi számítógépekkel együtt. Az egereket többféleképpen is csoportosíthatjuk. Lehet működési elv, vagy a számítógéphez történő kapcsolódás szerint is.
Működési elv szerinti csoportosítás Görgős egér: Ebben egy golyó található, amellyel két tengely érintkezik. Az egér mozgatásával a golyó, és vele együtt a tengelyek elfordulnak. Az egyik tengely az X, a másik az Y irányú elmozdulást követi. A tengelyek elfordulásának nagyságával arányos az egérkurzor mozgása is a képernyőn.
Optikai egér: A golyó helyett egy fénykibocsátó LED található. Ez megvilágítja az egér alatti területet, ahonnan a visszavert fényt egy érzékelő felfogja. Az így érzékelt képet egy képfeldolgozó chip elemzi, majd az előző képhez történő megváltozásból kiszámítja az egér elmozdulását.
Számítógéphez történő kapcsolódás szerinti csoportosítás Lehet vezetékes, vagy vezeték nélküli. Utóbbi esetben rádiós, vagy infraegérről beszélhetünk. A rádiós egér rádióhullámok segítségével küldi át az elmozdulási adatokat a számítógépnek, míg az infraegér infravörös hullámokkal. Utóbbi hátránya a rádióssal szemben, hogy itt rálátás szükséges az egér és a vevőegység között. Bármilyen akadály (pl. könyv, billentyűzet) megakadályozza az adatok továbbítását. A rádiós egérnél ilyen probléma nincs. Lapolvasó
Hívjuk még scannernek, vagy ma már magyaros írásmóddal szkennernek is. Olyan periféria amellyel képek, ábrák, nyomtatott szövegek vihetők be a számítógépbe. Működése azon alapul, hogy a lapot megvilágítva a lapolvasó érzékeli a visszavert fényt, és azt feldolgozva elküldi a számítógépnek. Fajtái Kézi szkenner: Ilyen a vonalkód olvasó. Régebben használták szövegek beolvasására is, de körülményes használata (kézzel kellett a papír fölött végighúzni) miatt nem terjedt el. Lapszkenner: A leginkább elterjedt szkenner típus. Háztartásokban, és minden olyan helyen ahol elég egy kisteljesítményű lapolvasó kitűnően használható Dobszkenner: Profi lapolvasó. Grafikai cégeknél és más olyan helyeken használatos, ahol akár nagyméretű lapok precíz beolvasására is szükség lehet.
Lapolvasók tulajdonságai Felbontás: Megadja, hogy milyen pontosan tudja beolvasni a lapot. Értékét DPI-ben adják meg. 200-300 DPI már elég szöveges adat beolvasásához, míg képekhez ennél nagyobb felbontásra van szükség. Minél nagyobb ez a DPI érték, annál pontosabb, szebb lesz a beolvasott ábra. Színmélység: Azt mutatja meg, hogy hányféle színt, színárnyalatot tud megkülönböztetni a szkenner.
Kiviteli (Output) perifériák A kiviteli periférák segítségével tudjuk a számítógép üzeneteit a felhasználó által is érthető formában megjeleníteni. A legfontosabb kiviteli periféria a monitor, de ide tartozik még a nyomtató, a plotter, és a hangszóró is. Monitorok
A számítógépes monitoroknak két fő típusa van: a katódsugárcsöves és a folyadékkristályos. Bár létezik még a plazmakijelző is, de ezt egyenlőre az előállítási költségek miatt számítógépes monitorként nem használják. Csak nagyképernyős televíziókban éri meg forgalmazni. A monitorok főbb jellemzői képernyőméret: A monitor nagyságát adja meg. A képernyő bal felső sarkától a jobb alsóig mért képátlót értjük alatta. Értékét hüvelykben ( másképp inch, vagy col) adják meg. Leggyakrabban 15, 17, vagy 19 colos monitort használunk, de létezik, ezeknél nagyobb, vagy laptopba, telefonba építve kisebb méretű is. képarány: A monitor szélességének és magasságának arányát adja meg. Hagyományosan 4:3 arányút használunk leginkább, de létezik szélesvásznú 16:9 arányú monitor is. felbontás: A monitoron megjelenő kép apró pontokból épül fel. A felbontás adja meg, hogy egy sorban, vagy oszlopban hány ilyen képpont található. Szabványos felbontások például a 800*600, 1024*768, az 1600*1200, de léteznek ettől eltérők is. kontraszt: Megadja, hogy mennyire részletgazdag a kép. Aránypárral szokták megadni (500:1, 1000:1) Minél nagyobb az első szám, annál jobb a kép minősége. frissítési frekvencia: Elsősorban a katódsugárcsöves monitorokra jellemző tulajdonság. Megadja, hogy egy másodperc alatt hányszor rajzolja ki a monitor a képet. Értéke 70-100 Hz közé esik. Ha ez a szám kicsi, akkor a monitort villogni látjuk, ami nagyon zavaró a szemnek. Érdemes a monitor által megengedett legnagyobb értékre állítani. válaszidő: Az LCD monitorok jellemzője. Az az idő, ami ahhoz kell, hogy egy képpont színe megváltozzon. Milliszekundumban adják meg. Manapság 4-8 ms közötti az értéke. Ha túl nagy ez a a szám, akkor a gyors mozgások elmosódottan jelennek meg a képernyőn. betekintési szög: Szintén az LCD monitorokra jellemző érték. Megadja, hogy oldalról nézve hány fokos szögben látható a kép. A monitorokat típustól függetlenül többféle porton keresztül köthetjük a számítógéphez. VGA: Ez egy régebbi típusú csatlakozó, nevezik még D-SUB -nak is. DVI: Az újabb monitoroknak már ilyen a csatlakozója. Előnye, hogy nem nekünk kell kézzel beállítani a monitor felbontását és frissítési frekvenciáját, hanem automatikusan megtörténhet mindez. S-Video: Ezen port segítségével nem monitort, hanem televíziót csatlakoztathatunk a számítógéphez HDMI: nagyfelbontású eszköz (pl. televízió) csatlakoztatható ezen keresztül a számítógéphez
Az alábbi ábrán balról jobbra haladva egy VGA, egy S-Video és egy DVI port látható.
Katódsugárcsöves monitorok Nevezik még CRT monitornak is az angol Cathod Ray Tube rövidítésből. Ezt a típust használjuk legrégebb óta. Felépítését az alábbi ábra mutatja:
1.elektronágyú 2. elektronnyalábok (színenként egy) 3. fókuszáló, gyorsító tekercsek 4. eltérítő tekercsek 5. anódcsatlakozó 6. képernyőmaszk a megjelenítendő kép vörös, zöld és kék (RGB) részének szétválasztásához 7. foszforréteg vörös, zöld és kék zónákkal 8. a képernyő foszforborítású belső rétegének közelképe Működési elve: Az elektronágyúból kilőtt elektronsugár gyorsítás, fókuszálás, és eltérítés után a monitor elejében található foszforrétegbe csapódik. Minden becsapódás egy képpont felvillanását okozza. Ezekből a gyors felvillanásokból áll össze a kép. Amint az ábrán látható, a képernyő piros (Red), zöld (Green), kék (Blue) képpontokból áll. Bizonyos távolságból ezek a képpontok már nem különböztethetőek meg egymástól. A szemünk nem különálló pontoknak érzékeli őket, hanem összemossa eggyé. Attól függően, hogy milyen erős volt az egyes színeknél a becsapódás nagysága különböző színt látunk megjelenni helyettük a képernyőn. Ahhoz, hogy a képet folyamatosnak, és ne villogónak lássuk egy másodperc alatt több elektronnak is be kell csapódnia ugyanabba a pontba. Azt, hogy másodpercenként mekkora ez az érték a frissítési frekvenciával tudjuk beállítani.
Folyadékkristályos monitor Nevezzük még LCD (Liquid Crystal Display), vagy a modernebbeket TFT (Thin Film Transistor) monitornak is. Működési elve: Itt is (mint a CRT-nél) apró pontokból áll össze a látható kép. Az LCD monitorban minden egyes képpont egy-egy folyadékkristályt tartalmaz. Erre a kristályra feszültséget kapcsolva megváltoztatható a fényáteresztő képessége. A kristály mögött egy apró "lámpa", előtte pedig egy (piros, zöld, vagy kék) színszűrő van. A lámpából kilépő fény először áthalad a folyadékkristályon, ahol szabályozzák az erősségét, majd a színszűrőn, ahol pedig a színét. Az így megjelenő pixelekből áll össze a monitoron megjelenő kép. Erős nagyítás mellett láthatóvá válnak ezek a pontok, ahogy azt a következő ábra mutatja.
Az LCD monitorok előnyei a CRT-hez képest: - kisebb fogyasztás - kisebb méret - nincs káros sugárzás hátrányai: - oldalról nézve nem színhelyes kép - nagy válaszidő esetén utánhúzásos kép - pixelhiba. Előfordulhat, hogy egy-egy pixel egyáltalán nem, vagy épp ellenkezőleg, folyamatosan világít. Ezek a hibák bár nem zavarók, észrevehetőek a kijelzőn. LCD kijelzőt nem csak monitoroknál használnak. Ilyen van például a számológépekben, mobiltelefonokban is. Plazma kijelző Mint az elején jeleztük ez a típus monitorként nem használatos a magas költségek miatt. Nagyképernyős televízióknál viszont előszeretettel alkalmazzák jó minősége miatt. Itt a képpontokban apró gázzal töltött kamrák vannak, amelyek energia hatására fényt sugároznak ki. Ezt a fényt látjuk megjelenni a kijelzőn. Ennek a típusnak az előnyei közé tartozik a villódzásmentes kép, nagy kontrasztarány, és hogy oldalról is jól látható.
Nyomtatók A másik fontos kiviteli periféria. Segítségükkel tudjuk papíron is megjeleníteni a kívánt adatokat. Működési elv szerint több típusát különböztetjük meg.
Mátrixnyomtató
Ebben a nyomtatóban apró tűk segítségével festékpöttyöket nyomnak a papírra, a tű és a papír között lévő festékszalagon át. Mivel a tűk méretét nem lehet minden határon túl kicsinyíteni, ezért az így kinyomtatott lapon szabadszemmel is láthatóak a pöttyök, amint az a mellékelt ábrán is látszik. Ezzel a nyomtatóval tehát csak korlátozott minőségben lehet képeket, ábrákat nyomtatni, így inkább szövegek előállítására használjuk. A képminőség mellett hátránya még a lassú, és hangos működés is. Előnyei közé az olcsó üzemeltetés, és a csak ennél a típusnál működő többpéldányos nyomtatás tartozik. Ez utóbbi tulajdonsága az ami miatt manapság is használják. Tintasugaras nyomtató Ennél a nyomtatónál a festékpatronban lévő folyadékot apró cseppekben lövik a papírra. Előnyük a nyomtató olcsósága, de magas fenntartási költésege miatt olyan helyre érdemes venni, ahol kevesebbet nyomtatnak. Halk működésűek, de viszonylag lassúak. Fotónyomtatásra kiválóan alkalmasak. Lézernyomtató A fénymásolókhoz hasonlóan működik. A patronban festékpor van, amit egy nagy henger segítségével visznek fel a papírra. Mivel az így felvitt festék könnyen elmaszatolódik, ezért végső fázisként szó szerint beleégetik azt a papírba. Ezért olyan meleg a lézernyomtatóból és a fénymásolóból kijövő papír. Ez a nyomtató ugyan drágább mint a tintasugaras, de gyorsabb, és nagy példányszámú nyomtatásnál gazdaságosabb is. Hőnyomtató Ebben a típusban nincs festék. Speciális papírt használnak hozzá, ami hő hatására elszíneződik. Ilyen nyomtatót használnak a faxgépekben, pénztárhépekben és parkolóautomatákban is, elsősorban igénytelenségük és olcsóságuk miatt. Hátrányuk azonban, hogy tartalmuk viszonylag gyorsan elhalványul. Nyomtatók tulajdonságai Felbontás: Megadja, hogy a nyomtató hány képpontot képes elhelyezni egy hüvelyknyi hosszon. Csatlakozás a számítógéphez: A mai nyomtatók már mind USB porton keresztül, a régebbiek még printer, másnéven párhuzamos porton csatlakoztak. CMYK: A nyomtatók más alapszín hármast használnak a színek kikeveréséhez, mint a monitorok. Itt a cyan, magenta, sárga színekből állítják elő az összes többit. Mivel a feketét nem lehet tökéletesen kikeverni ebből a három színből (meg amúgy is ezt használjuk a legtöbbet) ezért külön festékpatron van a fekete színnek.
Plotter Magyarul rajzgép. Segítségével ábrákat, mérnöki rajzokat lehet előállítani, de ilyet használnak EKG görbék rajzolására, és a földrengésjelző készülékek is. Ezekbe az eszközökbe egy (vagy több) toll van befogva, amelyet a papír fölött mozgatva (van ahol a papírt is mozgatják) rajzolják ki az ábrát. Előnye, hogy nagyméretű rajzok készíthetőek vele.
