PENTA UNIO ZRT
SZAKDOLGOZAT
Lengyelország és Magyarország adózásának, adórendszerének összehasonlítása
KÉSZÍTETTE: Janda Gabriella Okleveles nemzetköziadó-szakértő Konzulens: dr. Kenyeres Sándor
TARTALOMJEGYZÉK
1. BEVEZETÉS………………………………………………………………………….3 2. ADÓ FOGALMA, FUNKCIÓI……………………………………………………….4 3. ÁLTALÁNOS ADÓTÖRTÉNET…………………………………………………….9 3.1.Lengyelország adótörténete……..………………………………………………….9 3.1.1.Társasági adó…………………………………………………………………..12 3.1.2. Személyi jövedelemadó……………………………………………………….13 3.1.3 Általános forgalmi adó………………………………………………………...15 3.1.4 Jövedéki adó…………………………………………………………………...17 3.1.5. Helyi adók……………………………………………………………………..17 3.2. Magyarország adótörténete……………………………………………………….18 4. ADÓRENDSZEREK………………………………………………………………...21 4.1. Lengyelország adórendszere……………………………………………………...21 4.1.1. Legfontosabb adónemek………………………………………………………23 4.1.1.1. Személyi jövedelemadó……………………………………………………23 4.1.1.2. Társasági adó………………………………………………………………25 4.1.1.3. Általános forgalmi adó…………………………………………………….25 4.2. Magyarország adórendszere…………………………………..………………….26 4.2.1. Legfontosabb adónemek………………………………………………………28 4.2.1.1. Személyi jövedelemadó……………………………………………………28 4.2.1.2. Társasági adó………………………………………………………………33 4.2.1.3. Általános forgalmi adó…………………………………………………….34 5. ADÓHATÓSÁGOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA……………………………………...36 6. ÖSSZEFOGLALÁS…………………………………………………………………38 7. FELHASZNÁLT IRODALOM……………………………………………………...40 8. ÁBRAJEGYZÉK…………………………………………………………………….41 9. NYILATKOZAT…………………………………………………………………….42
2
1. BEVEZETÉS
Az elmúlt 10 év-ben egy olyan nemzetközi cégnél dolgoztam, amely adminisztrációs központként funkcionál és többek között számviteli, pénzügyi szolgáltatást nyújt Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország részére. Lehetőségem volt megismerni ezeknek az országoknak a könyvelési rendszerét, adóbevallásait, adózási szabályait, pénzügyi beszámolóira vonatkozó követelményeket.
Érdekes látni, az egyes országok folyamatai, szabályai közötti hasonlóságokat és különbségeket, illetve sok esetben más országok szabályai hasonlítanak egymáshoz, míg a Magyarországon alkalmazott szabályok teljesen eltérnek ezektől.
Mivel ezen régió legfontosabb országa Lengyelország, témámnak Lengyelország és Magyarország adózásának, adórendszerének összehasonlítását választottam, melyben szeretnék egy rövid bemutatót adni a nemzetközi és hazai adózás történetébe, illetve a kapcsolódó területeken alkalmazott gyakorlatokba.
A szakdolgozat tényeken alapszik, melynek bemutatásához fel tudtam használni az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatait is, illetve partner cégek által küldött tájékoztató anyagokat.
A szakdolgozat végén röviden összefoglalom az általam gyakorlatban leszűrt tapasztalatokat, mellyel egy rövid, de átfogó képet szeretnék mutatni a két ország adózására vonatkozóan.
3
2. ADÓ FOGALMA, FUNKCIÓI
Az adó magán- vagy jogi személyek által felettes hatalomnak kötelezően fizetett rendszeres (esetenként rendkívüli) anyagi – leginkább pénzbeli – juttatás. Korunkban a „felettes hatalom” szerepét az állam vagy az önkormányzatok, illetve ezek szervei töltik be. Ezen szervek az adókon kívül más kötelező juttatásokban is részesülnek; az adókat ezektől (például a járulékoktól és az illetékektől) az különbözteti meg, hogy az adófizetőknek befizetésükért cserébe nincs joguk ellenszolgáltatást kérni. Az adózás kötelező jellegét napjainkban törvények biztosítják. Közgazdasági szempontból az adók a háztartási és vállalati szektor, valamint a külföld által az államnak folyósított transzferek. A mikroökonómia az adóknak az egyes piacok működésére, a makroökonómia pedig különféle összgazdasági változókra, például a GDP-re, a fogyasztásra vagy a munkanélküliségre gyakorolt hatását vizsgálja.
Az adóknak három gazdasági funkcióját szokás elkülöníteni. Ezek a funkciók az adókat kivető hatalom céljaiként is értelmezhetők. Fedezeti funkció Az adók talán legfontosabb funkciója az állami (önkormányzati) kiadások fedezetének biztosítása, ezáltal az államháztartás egyensúlyának és az állami rendszerek működésének fenntartása. Befolyásolási funkció Az adókat és adókedvezményeket az állam (önkormányzat) a piaci szereplők magatartásának befolyásolására is használhatja. Ha társadalmi vagy állami igény mutatkozik egyes viselkedésformák szankcionálására (például alkoholfogyasztás), akkor megoldás lehet az ehhez kapcsolódó adók mértékének jelentős megemelése (esetünkben a jövedéki adóé). Az adókedvezmény ezzel ellentétes, ösztönző hatás kifejtésére „használható”. Elosztási vagy arányosítási funkció Az állam egyik legfontosabb feladata a jövedelmek újraelosztásé. Az adók ebben éppen olyan fontos szerepet játszanak, mint a rendszer másik oldalán a szociális juttatások. Az arányosítás fogalma kissé eltér ettől: ebben az esetben az állam az „igazságtalanul” szerzett jövedelmek elvételére törekszik. Ezek beazonosítása persze korántsem egyszerű és egyértelmű.
4
A befolyásolási és az elosztási funkció állami és önkormányzati gyakorlása számos vita forrása. Közgazdászok egy része úgy véli, hogy ezen két funkció mértékét az államnak a lehető legkisebbre kellene korlátoznia.
Az adóztatás alapelvei: Arányos közteherviselés: az adóalanyok fizetőképességük szerint viseljék az adóterheket. Megbízhatóság, kiszámíthatóság: az adó határozott legyen. Könnyen teljesíthetőség: az adózó a számára legkedvezőbb időben fizessen, az adók beszedése az államnak a legkevesebbe kerüljön Hatásosság: az adó kielégítő bevételt biztosítson, elfogadható költségek mellett a jövő adózási képességének romlása nélkül.
Az adók csoportosítása Az adók csoportosítása adókulcs illetve mérték alapján •
lineáris: azonos mértékű kulcsot vetít a jövedelemre, vagyontárgyra
•
progresszív: sávokra osztja az adóalapot, pl.: nagyobb jövedelemhez nagyobb adókulcs tartozik
•
degresszív: az adóalap növekedésének mértéke nagyobb, mint a hozzá tartozó adó növekedésének mértéke (magasabb összeghez kisebb kulcs tartozik.
Az adók csoportosítása az adóztatás joga szerint •
központi adók
•
helyi adók.
Az adók csoportosítása forma szerint •
közvetlen adó, mely függ a jövedelem, a vagyon nagyságától, és az adóalany nem háríthatja tovább (pl.: SZJA)
•
közvetett adó: nem függ a jövedelem, vagyon nagyságától, tovább hárítható a gazdaságban (kivéve végső fogyasztó esetében az Áfa).
Jogi alap szerinti felosztás: törvény, rendelet, nemzetközi egyezmény által szabályozott. Behajtás módja szerint: önadózás, levonás, kivetés, behajtással beszedett adó. Idő szerint lehet folyamatos, egyszeri (gazdasági év tekintetében) illetve alkalmai.
5
Tárgy szerinti felosztás: jövedelmet (nyereség), vagyont, fogyasztást vagy értékesítést terhelő. Üzemgazdasági szempontok az adózás kapcsán •
eszközök adóztatása - eszköz beszerzése alapján (ingatlan, import) - eszköz állomány nagysága alapján (vagyon, ingatlan, gépkocsi) - eszközhasználat alapján (munkaerő, föld)
•
vállalkozás teljesítésének (működésének) adóztatása - általános (ÁFA) - különleges (fogyasztási adó)
•
eredmény adóztatása - társasági adó (cég) - osztalékadó (tulajdonos)
•
átruházás - nem visszterhes: ajándék, örökség, jóváírás (ingyenes) - visszterhes: adásvétel, barter.
Az adóhatóságok: •
NAV - állami adóhatóság és vámhatóság
•
az önkormányzat jegyzője - önkormányzati adóhatóság
•
fővárosi és megyei kormányhivatal, ha az önkormányzati adóhatóság felettes szerveként jár el.
Az adóhatóság feladata ellenőrizni, hogy az adózó rendszeresen teljesítette-e az adót, jól állapította-e meg az adóalapot, jól számították-e ki, a mentességeket helyesen vették -e figyelembe. Az adóhatóságnak az ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell kiállítania, amellyel kapcsolatban az adóalany 8 napon belül észrevételt tehet. Erről 30-60 napon belül ügydöntő határozatot kell hozni. Az adó elengedésénél és mérsékelésénél az a szabály, hogy csak természetes személy kérhet adópótlék és bírságtartozásra, másszemélyek csak bírság és pótléktartozásra kérhetnek. Ezen szabályoktól az önkormányzatok eltérhetnek. Az adóhatóságok hatásköre: egy bizonyos ügyfajtában melyik hatóság milyen szinten gyakorol jogkört.
6
Az adóhatóságok illetékessége: A több azonos hatáskörű szerv közül melyik az az egy, amelyik jogosult illetve köteles eljárni. Illetékességi okok: •
adóalany lakó v. tartózkodási helye
•
adóalany székhelye, tevékenységének a helye
•
ingatlan fekvésének helye
Adórendszer: egy államban (gazdaságban) hatályban lévő adójogszabályok rendezett összessége. Az adórendszer megítélése történhet •
jogi szempontból, ezek a
- magatartási szabályok - kötelező jelleg - szankció. •
közgazdasági szempontból
- az állami bevétel forrása - nincs közvetlen ellenszolgáltatás (transzfer) - fedezetet jelent az állami kiadásokra - az újraelosztás (redisztribúció) eszköze - a gazdaság működését befolyásolja.
Az adóztatásnál érvényesítendő alapelvek Alkotmányos alapelvek - általánosság - egyenlőség - arányosság - kényszerelv. Adózási elvek - teljesítményelv - igazságosság elve - áldozatelve - hatékonysági elv - fogyasztási elv - haszonelv.
7
Adózási eljárási elvek - legalitás (törvénynek megfelelő magatartás) - törvényesség és eredményesség együttes érvényesítése - az adóztatás egységessége - méltányos eljárás elve - megkülönböztetés tilalma - mérlegelés elve, ide tartozik az adózó tájékoztatáshoz való joga az adózó jóhiszemű joggyakorlásának és együttműködésének kötelezettsége a szerződések tartalma szerinti minősítésének elve a piaci ártól való eltérés tilalma a rendeltetésszerű joggyakorlás. Az adórendszerrel szemben támasztott követelmények: a stabilitás, az egyszerűség, az igazságosság, a semlegesség és a konzisztencia.
8
3. ÁLTALÁNOS ADÓTÖRTÉNET
3.1 Lengyelország adótörténete Az elmúlt 25 évben Lengyelországban kiegyensúlyozott adórendszert építettek ki. Ha megnézzük a mai helyzetet, úgy tűnik, mintha az állam örökké létezett volna, ugyanakkor még mindig egy fejlődési szakaszban van. A Lengyel Népköztársaság (1957-1989) időszakának végén, Lengyelországnak nem volt kialakult adórendszere. 1989-ben, mikor a kommunizmust megbuktatták, Lengyelország a demokratikus változások felé vette az irányt és az adórendszerben egy meglehetősen gyors és mély átalakítás következett be. Ezek a gyors változások főként a személyi jövedelemadó (1991), a társasági adó (1992) és az általános forgalmi adót (1993) érintették. Az 1997es év, a lengyel adójog fejlődésében különösen jelentős év volt, és 25 év után a rendszer még mindig nem érte el fejlődése csúcsát, és ellentétben azzal, ahogy nagyon sok ember gondolja, a szabályok nem bonyolultak. Összehasonlításképpen lemondhatjuk, hogy míg az amerikai törvények tárolására egy egész hosszú polcra lenne szükség, addig a lengyel törvények egyetlen kötetben elférnek.
Az adórendszernek fejlesztésének azon kell alapulnia, hogy egyensúlyt teremt az adózók és az állam érdekei között. A pénzügyminisztériumnak ezt a célt úgy kell megvalósítania, hogy az adózóknak megmaradjon a vállalkozáshoz való teljes szabadsága és az állam részéről nem legyen túlzott a beavatkozás. Üzleti szempontból fontos, hogy a lengyel adótörvényben nem gyakran történtek változások és ezek könnyen értelmezhetők voltak. Az új adórendszerrel a cél volt, hogy ösztönözzék a külföldi befektetőket a lengyelországi beruházásokra, ennek következtében új munkahelyeket teremtsenek és versenyképessé tegyék az országot. Mint ahogy a többi fejlett
országban,
Lengyelországban
is
adókedvezmények és támogatások formájában.
9
vonzóbbá
kell
tenni
az
adózást
1. ábra. Az EU országok rangsora az adóbevételt illetően a GDP %-ban 2012-ben:
Helyezett 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28
Ország Dánia Belgium Franciaország Svédország Finnország Olaszország Ausztria Luxemburg Magyarország Németország Hollandia Szlovénia Horvátország Nagy-Britannia Ciprus Csehország Görögország Málta Spanyolország Lengyelország Észtország Portugália Írország Szlovákia Románia Lettország Bulgária Litvánia
10
2. ábra. Adómentes vállalkozások Lengyelország különleges gazdasági területein (ezer PLN):
SZJA alóli mentesség TAO alóli mentesség Az adómentesség teljes értéke
3. ábra. Hatályos Áfa és társasági adókulcsok az EU tagállamokban 2013-ban:
Áfa % Kedvezményes Áfa % Társasági adó %
11
4. ábra. Állami költségvetés bevétele az egyes adónemekből 2000-2013 közötti években (millió PLN):
SZJA TAO VÁM ÁFA Az állami költségvetés bevételei
A jogi szabályozásokat nem Ad hoc módon kell létrehozni, hanem meg kell felelniük az aktuális szükségleteknek és a politikai érdekeknek. Az adóhivatalok képzése is kritikus egy jól működő adórendszer szempontjából. Az adóhivatalnokoknak ismerniük kell, hogy hogyan működnek az üzleti folyamatok a gyakorlatban, és hogy működik a gazdaság.
3.1.1. Társasági adó A lengyel társasági adó 25 éves. A gazdaság intenzív növekedésével egy időben az adókulcsok folyamatosan csökkentek, 1989 óta az adókulcs 40%-ról 19%-ra csökkent. Ez azt jelenti, hogy a névleges adó alacsonyabb lett, ami kétségtelenül növelte az ország versenyképességét.
12
5. ábra. A társasági adó %-ai 1992-2014 között: Év
Tao %
1992-1996
40
1997
38
1998
36
1999
34
2000
30
2001-2002
28
2003
27
2004-2014
19
Amikor a társasági adórendszer megerősítéséről beszélünk, nem szabad figyelmen kívül hagynunk az ellenőrzött külföldi társaságokban történt változásokat, illetve az alultőkésítési szabályokat sem. A jelenleg tervezett változások szerint, szigorítanák a kapcsolt vállalkozások közötti kamat levonhatóságát. Másik fontos része a változásoknak a kapcsolt vállalkozások társasági adóztatása. Lengyelország társasági adója, az alacsony adókulcs miatt viszonylag versenyképes, összehasonlítva a többi országgal, és ez nagyon ösztönző tényező volt a külföldi befektetők országba vonzásának. Ezt felismerve, a lengyel Pénzügyminisztérium egyéb adókat is tervez bevezetni bizonyos iparágakra vonatkozóan. Jó példa erre a réz adó. Az ilyen jellegű adók bevezetése nem újdonság az olyan országokban, ahol jelentős bányászati tevékenység folyik, a bevezetés ok, pedig a befektetések hosszú távú megtérülése.
3.1.2. Személyi jövedelemadó A személyi jövedelemadó törvényt 1992-ben vezették be, akkor 3 adószázalékot alkalmaztak: 20, 30 és 40%-ot. 1993-ban készítették el a magánszemélyek az első jövedelemadó bevallásukat. Az SZJA a fennállásának 22 évében számtalanszor változtatásra került, 2012-ben foglalták a törvényt végül egységes szerkezetbe. A 2009es adócsökkentéstől eltekintve, azonban 1992 óta az adótörvény legfontosabb elemei nem változtak.
13
6. ábra. Adóbevételek és SZJA bevételek 2000-2013 közötti időszakban (millió PLN)
Adóbevételek SZJA bevételek 2008-ban bevezették a személyi jövedelemadó elektronikusa beadási lehetőségét, azóta 2014.04.30-ig 12 millió adóbevallás került benyújtásra az adózók részéről e-mail útján.
14
7. ábra. Az interneten keresztül beadott adóbevallások száma (ezer db)
SZJA bevallások Elektronikus adóbevallások 3.1.3. Általános forgalmi adó 1993-ban vezették be a termékek, szolgáltatások utána általános forgalmi adó fizetési kötelezettséget. A 21 évvel ezelőtti áfa törvény teljesen máshogy nézett ki, mint a mai törvény. Voltak olyan tranzakciók, amik után egyáltalán nem kellett adót fizetni, mint például a lízing, vagy a föld örökbe adása után. Ez a törvény számtalan gyerekbetegségben szenvedett, ebből adódóan 1993-2004 között számos változtatást hajtottak végre. Ezt az időszakot lehet evolúciónak hívni, mely után, 2004-ben következett a revolúció. 2004-ben, mikor Lengyelország csatlakozott az Európai Unióhoz, átvették az EU jogi és HÉA irányelveit. Ezen változások sokként érték a lengyel adófizetőket, valamint számos új kötelezettség is hárult rájuk, amik korábban nem voltak. Újdonság volt, az adókötelezettség helyének a megállapítása, valamint az áruk mozgását bemutató Intrastat bevallási kötelezettség. Azonban az EU csatlakozással az adózók nemcsak kötelezettségeket, de jogokat is szereztek. 2004 után 36-szor változtatták az áfatörvényt, átlagban évente háromszor. 2013-ban hatszor változtatták az áfatörvényt. Az első változtatások arra irányultak, hogy az áfa levonhatóságának régi értelmezését az adózók elfelejtsék, mint például, hogy az az áfa is levonható, ami a
15
vállalkozási tevékenységgel nem függ össze, Az áfa törvény ma már teljesen megfelel az EU direktíváknak. Bármely egyszerűsítése a lengyel áfatörvénynek nagyon fontos, mert csökkenti a vállalkozások működési költségeit és hozzájárul a versenyképesség növeléséhez. Az utolsó nagy változtatás 2014. január 1-én történt, ahol többek között teljesen eltörölték a kezdeti időkben meghatározott szabályokat, rögzítették az adóalap korrekt meghatározási módját és az adólevonási szabályokat. A legtöbb vállalkozásnak módosítania kellett a pénzügyi rendszerét, Szintén változott az autókkal kapcsolatos áfa levonási szabály, mely szerint nem a 60%, hanem csak az 50% vonható le személyautók esetén, viszont eltörölték a levonáshoz kapcsolódó 6000 PLN összegű limit. Érdekes azonban, hogy az áfa 1993-ban történt bevezetése óta az áfa mértéke azonban csak kétszer változott. első alkalommal 3%-al növekedett, második alkalommal, 2011ben további 1%-al (22%-ról 23%-ra), ami valószínűleg 216-ig lesz érvényben. Ebben a tekintetben az áfa állandónak tekinthető, különösen, ha összehasonlítjuk más EU országokkal, ahol számtalanszor változott az áfa mérteke ugyanezen időszak alatt. Azonban nemcsak a helyi törvények, a HÉA irányelv is változott, és még számos kiigazítandó változás áll előttünk, tervek szerint 2015-ben újabb változások lesznek. A változtatások fő célja, az áfa rendszer egyszerűsítése, adminisztráció csökkentése, közös szabályok meghatározása arra vonatkozóan, melyik országnak kell az áfát fizetnie és milyen mértékben. az EU szerint, a jelenlegi direktívák, melyeket még a 70-es években hoztak létre, nincsenek összhangban a jelenlegi gazdasági feltételekkel. Ez persze nem vonatkozik az eljárásokra, mert azok hatékonyan szabályozzák az adózási folyamatokat.
16
8. ábra. Az áfa% mértékének változtatása az EU-ban 1993 óta
Sorszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
Ország Változtatások száma Írország 15 Slovákia 8 Ciprus 8 Horvátország 7 Litvánia 7 Magyarország 7 Portugália 7 Románia 7 Csehország 6 Lettország 6 Finnország 6 Nagy-Britannia 6 Bulgária 5 Olaszország 5
Sorszám 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28
Ország Változtatások száma Görögország 4 Franciaország 4 Málta 4 Belgium 3 Észtország 3 Spanyolország 3 Szlovénia 3 Németország 2 Hollandia 2 Lengyelország 2 Svédország 2 Ausztria 1 Luxemburg 0 Dánia 0
3.1.4. Jövedéki adó A jövedéki adó az egyike a legrégebbi adóknak, melyet az idők során alig változtattak A adórendszer változtatásainak első része 1993-ban lezajlottak, de nehéz azt mondani, hogy az adórendszer most már a valós eseményeken alapszik. A második változtatásra 2004-ben került sor, Lengyelország Európai Unió-hoz való csatlakozásával egy időben. A harmadik változtatás 2009-ben történt és ez a mai napig érvényben van. A korábbi időkben a jövedéki adót luxusadónak tartották, mert főleg parfümök, szőrmék, vadászfegyverek után kellett fizetni. Ez az teória, azonban már rég megdőlt,mivel számos termék után, például dohánytermékek, üzemanyag stb. után is kell fizetni jövedéki adót. Elmondhatjuk, hogy a jövedéki adókból származó bevételek nélkül a költségvetés nagy bajban lenne. Lengyelországban a termékek egy csoportja jövedéki szabályozás alá esik, annak ellenére, hogy az EU iránymutatások ezt nem írják elő. Ebből adódóan kétségek merülnek fel, hogy a lengyel szabályozás összhangban van –e az EU szabályokkal. Ilyen termék a kenőolaj, ami után jövedéki adót kell fizetni.
3.1.5 Helyi adók A helyi adókról és illetékekről szóló törvény 23 éves Lengyelország, a törvény a föld, épületek, építmények adóztatásáról szól. A szabályozásban hiányoztak a pontos definíciók, így ezen a területen nehéz volt adót kivetni. Az áttörést a 2003-as év jelentette, amikor is pontosították a fogalmakat, definíciókat. Az Alkotmánybíróság
17
segített a helyi adók értelmezésében. ez a törvény jó példa arra, hogy egy rövid szabályozás is lehet ugyanolyan összetett és hibás, mint egy bonyolultabb, átfogó rendelkezés.
3.2 Magyarország adótörténete Az adózási rendszer az ókori Keleten fejlődött ki. Feljegyzések bizonyítják, hogy az i. e. 3. évezredben Egyiptomban már létezett egy „aratási adó”, a Níluson pedig vámot vetettek ki. A mezopotámiai templomgazdaságokban adózni kellett az állattartás és a halászat után. Az ókori Görögországban általános adófizetés nem létezett. Athén állami bevételeit közvetett adók (például vámok), valamint az athéni polgárok munka- és szolgáltatási ügyletei és a nem athénieket terhelő adók biztosították. Hazánkban az állami adóknak 1848 előtt nem volt túl nagy jelentősége. Mint minden középkori államháztartásban, nálunk is az állami birtok volt a legfőbb bevételi forrás. Ehhez jöttek még hozzá járultak a nagyobb királyi haszonvételek, mint a harmincadnak nevezett vám és a só jövedelem, a nemesi birtokok területén levő bányák után fizetett illeték, a pénzverésből szerzett jövedelem, a városi földadó valamint egyéb kis jelentőséggel bíró eseti bevételek. Az első „adóval” csak Károly Róbert idején találkozunk, melyet a pénzhamisításból származó veszteségek pótlására szedtek minden olyan kapu után, amelyen egy szénával vagy gabonával terhelt szekér átmehetett. Ez az „adó” azonban már korábban is létezett, mert ugyanez a törvény azt rendeli, hogy azokon a vidékeken, ahol fa hiánya miatt kapuk nincsenek, a kamarai nyereség a régi szokás szerint hajtandó be. Az adótétel már ebben az időben is folyamatosan növekedett. Kellett adózni a földterületből származó jövedelmek után, de Mátyás király idején került bevezetésre a kémény- és a füstadó is. Az adókerülés nem új keletű magyar találmány - ugyanis a több kémény után több adót kellett volna fizetni, ezért sokan egy kürtőbe vezették a füstelvezetőket, így igyekeztek kibújni az adózás terhe alól. A kamara hasznát a királyok az országgyűlés hozzájárulása nélkül is szedhették, míg a hadviselési költségek fedezésére rendelt segélyösszegek szedése az országgyűlés beleegyezéséhez volt kötve. Kezdetben a két hozzájárulást külön kezelték, majd 1593-ban a két adónemet egybeolvasztották. Ettől kezdve az adóra a „contributio”, majd „subsidium” elnevezést használták. Az 1715-ben létrehozott állandó hadsereg szükségleteinek fedezésére a szubszidiumok helyébe az országgyűlés hadiadót ajánlott fel, melyet 1722-ben készpénzre változtattak.
18
A nemesek általában országos adót nem fizettek, de az országgyűlés rendkívüli esetben elrendelhette a nemesség általános adóztatását. Kezdetben az adómentesség személyhez volt kötve, és minden nemes, akár volt birtoka, akár nem, s akár nemesi birtokán, akár szabad királyi városban lakott, nem tartozott adót fizetni. 1405-től viszont a királyi városokban lakó nemesek már adókötelesek lettek, majd 1647-től az adót minden armalista nemesre kiterjesztették. Azokra a nemesekre, akiknek úrbéri birtokuk volt, más szabályok vonatkoztak. Ennek az egyenlőtlen eljárásnak csak az 1836. XI. törvénycikk vetett véget, mely az úrbéri földek után a nemeseket mind a hadi-, mind a házipénztár javára adózni kötelezte. Az igazi, a mai értelemben vett, központi adók 1848-ig nem voltak a magyar adórendszerben, az állam legfőbb bevételit az állami birtokok adták. Létezett a harmincadnak nevezett vám és jelentős volt a só-jövedelem. Forgalmi típusú adó volt a só után fizetett, mai értelemben vett jövedéki adó, vagyoni típusú adóként fogható fel a kapuadó, a földadó helyett pedig a telekadó. 1849-ben Magyarország igazgatását közvetlenül a bécsi kormány alá helyezték, így ránk is kiterjesztették az osztrák birodalmi adókat és más állami bevételeket. Az osztrák uralom idejéből származó adórendszer, eltekintve az adóteher igazságosabb megosztására és a bevétel növelésére irányuló 1875. évi adótörvények által eszközölt módosításoktól és az 1875-ben, 1879-ben és 1880-ban létrehozott új adónemektől, a század végéig érvényben maradt. 1874 végéig nálunk négyfajta közvetlen adó létezett: a föld-, a ház-, a jövedelmi és a személyes kereseti adó. 1875-ben egyenes adóink jelentékeny átalakuláson mentek keresztül. A személyes kereseti adó az újonnan megalkotott kereseti adóba olvadt; a volt jövedelmi adó, amely az iparjövedelemre, az állandó fizetésekre és a kamatjövedelemre terjedt ki, részben az új kereseti adóba olvadt be, részben három önálló adónemmé (tőkekamat- és járadékadóvá, bányaadóvá és a számadásra kötelezett vállalatok adójává) alakult át. Az 1875. évi adótörvények új adónemeket is hoztak létre, a szállítási, a vadászati és a lőfegyveradót, valamint a cselédtartásra, kocsi- és lótartásra, tekeasztalokra és játékhelyiségekre rótt fényűzési adókat, ez utóbbiakat azonban 1879-ben hatályon kívül helyezték. 1909-ben megvalósult a modern magyar adórendszer kiépítése, amely az osztrák pénzintézetek befolyása alatt létezett, de Magyar Királyi Adóhivatalok kiépítését és működtetését hozta magával. Ebben az időszakban Magyarország nemcsak felzárkózott a fejlett országok sorába, de az is előfordult, hogy nyereséget produkáltak. Több, ebben
19
az időben született adótörvény hatályos maradt a második világháború kezdetéig, vagy még azon is túl, akár 1948-ig. Ennek a fejlődésnek az I. világháború vetett véget, amikor az adózás a hadiadók, hadikölcsönök irányába fordult, hogy ki tudják elégíteni a hitelezői igényeket. Azonban a háború után, az ország hamar, gyors gazdasági fejlődésnek indult. 1921-ben vezették be az általános forgalmi adót. Ebben az évben még további két törvényt jelent meg, az egyik a betétek, a folyószámla követelések és a természetben elkülönítve őrzött készpénzletétek, továbbá a belföldi részvények és szövetkezeti üzletrészek, a külföldi pénznemek és a külföldi értékpapírok vagyonváltságáról, a másik az ingatlanok, a felszerelési
tárgyak,
az
áruraktárak,
az
ipari
üzemek
és
egyéb
jószágok
vagyonváltságáról szólt. A két törvény az I. világháború idején szerzett vagyonok egy részét elvonta, ezzel alapozva meg az államháztartás gazdasági stabilitását. 1938-ban összesen 72 adójogcímen 1,2 milliárd pengő adóbevétele volt az országnak, ebből 42,8%-a volt az egyenes adók, 16,3% a forgalmi adók, 13,4% az illetékek, 12,3% a fogyasztási adók, 10,1% jövedékek, 5,1% a vámok részaránya.
10. ábra. Az adóbevételek megoszlása Magyarországon 1938-ban
A második világháború után az 1950-es évektől az 1970-es évek végéig megszakadt a modern adózás története, adó nélküli társadalommá váltunk. A mezőgazdaságban a földadó terhelte a gazdálkodó magánszemélyeket, szövetkezeteket, mely kivételt képezett ebben az időben. 1967 után az új gazdasági mechanizmus keretében a vállalatoknál, szövetkezeteknél kötelezettségnek tekintették az állammal szembeni termelési adót, nyereségadót, eszközlekötési járulékot, illetményadót, a szövetkezetek jövedelemadóját, földadót, erdőhasználati járulékot, központosításra kerülő amortizációt 20
és mindazon kötelezettségeket, melyeket a jogszabály előírt. A forgalmi adó mellett általános jövedelemadót fizettek a kisiparosok, magánkereskedelmi tevékenységet folytatók, önálló szellemi foglalkozásúak. Az akkori adókulcsok meglehetősen magasak voltak, 60-70% adót kellett fizetni a teljes jövedelemre, a 80-as évek elejétől pedig már csökkentek ezek a közterhek. Az 1980-as évek adóreformja, valamint egyéb gazdasági intézkedései már az 1990. évi politikai rendszerváltás előkészítésének tekinthető. Kiépült a fejlett piacgazdaságokban már általánosan működő, több fázisú forgalmi adóztatási rendszer, megjelentek az adófizető magánszemélyek, az adózói tudatosság erősítése központi kérdéssé vált. Az új adó rendszer első érdemi lépése a bérbruttósítása volt 1987-ben, melynek alapját az 1988. január 1-én életbelépő személyi jövedelemadó szabályok képezték. 1987. július 1én alakult meg az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal. 1991-ben léptek hatályba a helyi adózásról és az adózás rendjétől szóló törvények az adóreform befejező lépéseként. A magyar adórendszer alkalmazkodott az európai piacgazdaságokban kialakult struktúrákhoz. Ennek legfontosabb elemei: személyi jövedelemadó, társasági adó, általános forgalmi adó, vámok, illetékek, jövedéki adó, társadalombiztosítási befizetések. Kis adók is bevezetésre kerültek: szakképzési hozzájárulás, játékadó, kulturális járulék, környezetterhelési díj. 2011. január 1-én, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH), továbbá a Vám- és Pénzügyőrség (VP) egyesítésével létrejött a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), melynek együttesen feladata az államot megillető bevételek befolyásának ellenőrzése és biztosítása.
4. ADÓRENDSZEREK 4.1. Lengyelország adórendszere A 90-es évek eleje óta a lengyel adórendszer jelentős fejlődésen ment keresztül. Cél volt, hogy a külföldi befektetőket az országba vonzzák, és ezáltal új munkahelyeket teremtsenek. A cél elérése érdekében a társasági adót 40%-ról 19%-ra csökkentették és viszonylag alacsonyak voltak a foglalkoztatást terhelő költségek. A foglalkoztatási költségek terén, Lengyelországnál csak 5 országban használnak alacsonyabb adókulcsot Közép -és Kelet Európában. A személyi jövedelemadó terén az adómentes bevételeket és bevételt csökkentő tételeket 2007-ben újradolgozták, 2009 óta két adókulcsot, 18%-ot és 32%-ot alkalmaznak. Az adóreform keretében a lengyel adótörvényeket az Európai Unió törvényeihez igazították. Lengyelországban ugyanúgy, mint más EU országban természetesen eltérő adómentességeket használnak, de az adórendszer egyre érthetőbbé 21
és egyszerűbbé vált. Továbbá kiadott adógyűjtemények is egyszerűsítik az adózok dolgát. Az adójogszabályok tartalmazzák: - Lengyel Köztársaság Alkotmánya - Társasági adóra, személyi jövedelemadóra, általános forgalmi adóra vonatkozó jogszabályok - 1997. évi miniszteri rendeletek a módosításokkal együtt
A lengyel adórendszer a következő közvetett adókat tartalmazza: - Személyi jövedelemadó (SZJA) - Társasági adó - Raksúly adó - Örökösödési és ajándékozási adó - Polgári jog szerinti adó - Mezőgazdasági adó - Erdőadó - Ingatlan adó - Haszongépjárműveket terhelő adó A lengyel adórendszer a következő közvetlen adókat tartalmazza: - Általános forgalmi adó (ÁFA) - Jövedéki adók - Játékadó
11. ábra. Az adók megoszlása a költségvetési bevételben 2010-ben:
TAO SZJA ÁFA Jövedéki adó Játékadó Vám
22
Általánosságban megállapíthatjuk, hogy 2010-ben a teljes adóbevétel 65%-a közvetlen adókból származott. A teljes költségvetési bevétel a 3 fő adónemből 198.258.634.000 PLN volt.
4.1.1 Legfontosabb adónemek 4.1.1.1. Személyi jövedelemadó Lengyelországban a lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező magánszemélyek a teljes jövedelmükkel kötelesek adózni, függetlenül attól, hogy a jövedelem honnan származik
(korlátlan
adókötelezettség).
Azok
a
magánszemélyek,
akik
nem
rendelkeznek lakóhellyel az ország területén, kizárólag a Lengyelországban megszerzett jövedelmük
után
adóznak
(korlátozott
adókötelezettség).
Lengyelországban
rezidensnek minősülő személy, aki: - fizikailag a Lengyel Köztársaság területén tölt egy adóévben több, mint 183 napot, vagy - a létérdek központja a Lengyel Köztársaság területén van.
A személyi jövedelemadó alapját képező bevételek: - munkaviszonyból származó jövedelem - önálló tevékenységből származó jövedelem - egyéb, nem mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelem - lízing vagy bérleti konstrukcióból származó bevétel - tulajdonhoz fűződő jogokból származó bevétel - ingó dolog vagy ingatlan értékesítéséből származó bevétel - egyéb bevételek
Az SZJA nem vonatkozik az ajándékozási vagy öröklési szerződésből eredő bevételekre, vagy azon bevételekre, ami jogilag kötelező érvényű megállapodások eredményeként keletkezik.
Adókulcsok: Lengyelországban progresszív adózás van érvényben, az adó mértéke függ az adóévben elszámolható költségek összegével csökkentett, adóévben megszerzett jövedelem összegétől. 23
Éves adóalap PLN -tól
Adó összeg kiszámítása 2014/2015
-ig 85 528
18% - mínusz az adómentes határ miatti adólevonás: 556,02 PLN
85 528
14 839,02 PLN + a 85 528 feletti összeg 32%-a
Az éves adómentes jövedelemhatár 2015-ben változatlanul 3.091,00 PLN, ugyanígy megmaradtak
az
egyes
munkáltatói
kategóriákban
éves
szinten
levonható
költséghatárok: 1.335,00 PLN (1 munkahely esetén), + más városból való bejárás esetén 1.668,72 PLN, 2002,05 (több munkahely esetén) ill. + bejárás esetén 2.502,56 PLN. Az egyéni vállalkozók is a fenti adósávok alapján adóznak, viszont kérhetik a 19%-os lineáris adókulcs alkalmazását, figyelembe véve, hogy korábbi, illetve jelenlegi munkáltatójuk részére nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos megszorításokat. Ezen adózók egyszerűsített adóbevallást is beadhatnak, amely csak az adózás alá vont bevételüket és az adókulcsot tartalmazza, melyet az adóhatóság állapít meg az üzlet jellegétől függően. Az alábbi bevételekre különleges adózási szabályok vonatkoznak: - bérbeadásból származó bevétel: az adózó kérelmére a bevétel 8,5%-a a fizetendő adó - osztalék bevétel: 19%-os adó fizetendő - kamat megtakarításból származó bevétel: 19%-os adó fizetendő - értékpapír értékesítéséből származó bevétel: 19%-os adó fizetendő - ingatlan értékesítéséből származó bevétel: 19%-os adó fizetendő
A lengyel jog értelmében bizonyos típusú jövedelmek mentesek az adó alól, mint pl: - üzleti utazáshoz kapcsolódó költségek - bizonyos természetbeni juttatások év 380 PLN összegig, feltéve, hogy azokat fedezi a munkáltató által fizetett társadalombiztosítási járulék - az adóköteles jövedelem csökkenthető meghatározott fizetett támogatások összegével, melynek maximum értéke a jövedelem 6%-a lehet.
Az adózóknak a tárgyévet követő év április 30-ig kell adóbevallásaikat az adóhivatal részére megküldeniük.
24
4.1.1.2. Társasági adó A társasági adó alanyai: - Korlátolt felelősségű társaságok, részvénytársaságok és egyéb jogi személyek - Jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egységek - Jogi személyiség nélküli társaságok, ahol a regisztrált székhely vagy a társaság vezetése egy másik országban található - Adócsoportok A társasági adó alanyai, Lengyelországban az összes jövedelmük után kötelesek a társasági adót megfizetni, míg azon vállalkozások, melyek managementje egy másik országban található, csak a belföldi jövedelmük után tartoznak adókötelezettséggel. Az adóalapja az adóév során elszámolható bevételek és ráfordítások különbsége. Veszteség esetén, annak összege a tárgyévet követő 5 adóév során a bevételből levonható, viszont a levonás összege nem haladhatja meg a veszteség 50%-át. Legfontosabb adóalap növelő tételek: - elhatárolt, de ki nem fizetett kamat - reprezentációs költségek - büntetések, késedelmi kamatok - autóval kapcsolatos biztosítási díjak, amennyiben az autó értéke meghaladja a 20.000 EUR összeget - a költségként elszámolt összeg, amennyiben a számla fizetési határidőig nem került megfizetésre - elhatárolt, de az adóévben még ki nem számlázott költségek összege Az adózók az éves adóbevallásukat a CIT8 elnevezésű nyomtatványon adják be az adóévet követő év március 31-ig.
4.1.1.3. Általános forgalmi adó A 2004. 03.11-én kihirdetett áfa törvény teljes mértékben az Európai Uniós jogszabályokon alapszik, különös tekintettel a 2006/112 számú HÉA irányelvre.
Az adó mértéke: - főszabály szerint 23% - csökkentett áfa mérték 18% (bizonyos élelmiszerek, orvosi műszerek, szálláshely szolgáltatás, utas szállítás) vagy 5% (tej, tejtermékek, kenyér, pékáru húsok, mezőgazdasági termékek, könyvek esetén) 25
0%-os áfa kulcsot export, illetve Európai Uniós tagállamok közötti áruszállítás, szolgáltatás nyújtás esetén lehet használni. Az áfatörvény számos tevékenységet felsorol, mely mentes az adófizetési kötelezettség alól: - Pénzügyi szolgáltatások, - Biztosítási és viszontbiztosítási szolgáltatások, - Bizonyos orvosi szolgáltatások, - Egyes oktatási szolgáltatások, - Jóléti szolgáltatások, - Társadalombiztosítási szolgáltatások - Egyes kulturális és sporthoz kapcsolódó szolgáltatások Általános szabály, hogy a 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű autókkal kapcsolatban előzetesen felszámított áfa maximum 50%-ban vonható le, amennyiben a társaság az autót mind üzleti, mind magáncélra is használja. Az előzetesen felszámított áfa 100%-a levonható a minimum 10 ember szállítására alkalmas jármű esetén, valamint, ha az autót kizárólag üzleti célra használják. Azon adófizetők, akiknek az éves forgalma nem haladja meg a 150.000 PLN éves összeget, mentesek az áfa hatálya alól. Ennek ellenére választhatják előzetes bejelentés alapján, hogy áfa fizetési körbe szeretnének tartozni. Lengyelországban az áfa törvény nem teszi lehetővé az adócsoportok kialakítását. Az adózók az adóbevallásukat a VET7 elnevezésű nyomtatványon adják be a tárgyhónapot vagy tárgynegyedévet követő hónap 25-ig.
4.2. Magyarország adórendszere Az adófajtákat alapvetően 4 nagy csoportba osztjuk. Adóztatási jog alapján megkülönböztetünk központi adót, helyi adót, és vegyes adót. Az adó felhasználása szerint céladót, és általános adót, teherviselés szerint közvetlen adót, és közvetett adót, és végül tárgyi jellege alapján, jövedelemadót, tárgyi adót, fogyasztási adót, és vagyonadót. Ezek a csoportok tovább bonthatók az egyes adónemekre. Az adók kivetésének a fő célja, hogy az állam általuk is biztosítsa a saját fennmaradását, a működéséhez szükséges anyagi fedezetet. Az adót az állam ellenszolgáltatás nélkül veti ki, és szedi be, minden állampolgárnak kötelessége alaphelyzetben hozzájárulni az adójával, az állam finanszírozásához. Az adót, az erre a feladatra létrehozott állami szerv szedi be, illetve felügyeli azt. Az adózásnak a lebonyolítása az adózás rendjében 26
van rögzítve, ahol pontosan szabályozva van, hogy mikor, hogyan kell az adót megállapítani,
bevallani,
befizetni,
illetve
egyéb
kapcsolódó
megfelelni. Fogyasztáshoz és forgalomhoz kapcsolódó adók, járulékok, elvonások: - általános forgalmi adó - jövedéki adó - regisztrációs adó - fogyasztói árkiegészítés - környezetvédelmi termékdíj - energiaadó - népegészségügyi termékadó - baleseti adó - távközlési szolgáltatási adó - biztosítási adó - pénzügyi tranzakciós illeték - közművezetékek adója
Jövedelmet érintő adók, járulékok, elvonások: - társasági és osztalékadó - egyszerűsített vállalkozói adó - személyi jövedelemadó - vállalkozások személyi jövedelemadója - magánszemélyek különadója - a kisadózó vállalkozások tételes adója - kisvállalati adó - ágazati különadó - hitelintézeti járadék - pénzügyi szervezetek, hitelintézetek különadója - szociális hozzájárulási adó - munkaerő-piaci járulék - szakképzési hozzájárulás - rehabilitációs hozzájárulás - egészségügyi hozzájárulás
27
kötelességeknek
Önkormányzatok bevételét képező adók: - helyi adók - gépjárműadó
Egyéb adók, járulékok, elvonások: - környezetterhelési díj - bányajáradék - koncessziós díj - játékadó - kulturális adó - vízkészlet járulék - innovációs járulék - egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás - illetékek - cégautó adó.
4.2.1 Legfontosabb adónemek 4.2.1.1. Személyi jövedelemadó A jövedelemadózás rendszere a nemzetközi gyakorlatban hosszú múltra tekint vissza. Hazánkban az 1988. évi adóreform-többek között-az arányos közteherviselés elvét hirdette meg, aminek célja, hogy csökkenjen a termelőszféra és növekedjen a végső fogyasztók adóterhe. A jövedelemadók közvetlen tárgya a jövedelem. A jövedelem azonban többféle módon értelmezhető. A jövedelem lehet meghatározott bevételi források összessége, míg más megközelítésben egy meghatározott időszak alatt bekövetkezett vagyongyarapodás. A közvetlen adók csoportjába tartozik, mivel valamely gazdasági tevékenységhez, annak pénzügyi eredményéhez vagy a lakossági jövedelmekhez kapcsolódik. Jellemzője továbbá hogy az adófizető és az adóterhet viselő személy azonos, hiszen az adóalany a saját jövedelméből, bevételéből fizeti az adót. A magánszemély az össze jövedelme után köteles adózni, figyelembe véve természetesen az adómentes lehetőségeket. A személyi jövedelemadó jellemzői tehát, hogy személyi jellegű, általános, önadózásra épít, több csatornán kedvezményez, az igazságosság és méltányosság elvén nyugszik, adókedvezmény csak akkor adható, ha a szerződés megvalósítja a szabály célját. A személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya a magánszemélyre (természetes személyre) annak jövedelmére (elvileg 28
bármilyen forrásból és bármilyen formában megjelenő jövedelmére) és az e jövedelemmel összefüggő adókötelezettségre terjed ki. Magyarországon két fő csoportba oszthatóak a jövedelmek: - az összevonás alá eső jövedelmekre, ezeken a jövedelmeken az adókulcs 16 %, - külön adózó jövedelmekre, amelyek adókulcsa szintén 16%, de eltérőek a költségelszámolások. Ezt az adót forrásadónak is hívjuk, és ilyen adót kell fizetni, például osztalék, részvényárfolyam, kamat, ingóság értékesítés után.
Az összevonás alá eső jövedelmek a következőek: - Nem önálló tevékenységből származó jövedelmek. Ide tartozik a bér-és bérjellegű kifizetések, munkaviszonnyal összefüggő költségtérítések, végkielégítés, jutalom, prémium, illetve az egyéb térítések. - Önálló tevékenységből származó jövedelmek. Ide tartoznak pl. a szellemi szabadfoglalkozásból származó jövedelmek, az egyéni vállalkozásból származó bevétel, vagy az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem. - Egyéb jövedelmek. Minden bevétel, ami törvényeltérő rendelkezést nem tartalmaz, egyéb bevételnek minősül, mint például a béren kívüli juttatások. Adókulcsok: Az 1988-as adóreform idején egy progresszív, 60%-os legfelső kulcsot tartalmazó adótáblát vezettek be, de a legmagasabb kulcsot egy év múlva mérsékelték. Hasonló elnevezéssel, de más tartalommal lépett életbe 2010.01.01-el az a változás, amellyel bevezették a szuperbruttót, amit adóalap-kiegészítésnek hívnak. A szuperbruttósítás annyit jelentett, hogy egész összevonás alá eső jövedelmet, amiből levontuk a levonható költségeket, 1,27-tel fel kell szorozni. 2013. januárjától megszűnt a szuperbruttó.
29
12. ábra. Az összevont adóalapot terhelő adómértékek 2008-2015
2013-2015 16% 2012 16% Az összevont adóalap a jövedelem és az adóalap-kiegészítés összege. Az adóalap-kiegészítés összegét: • az összevont adóalapba tartozó jövedelem 2 millió 424 ezer forintot meg nem haladó része után nem kell megállapítani, • az összevont adóalapba tartozó jövedelem 2 millió 424 ezer forintot meghaladó része után 27 százalékos mértékkel kell megállapítani.
2011 16% Az összevont adóalap a jövedelem adóalap-kiegészítéssel (27 százalékkal) megnövelt összege. 2010 0 - 5 000 000 Ft 5 000 001 Ft-tól
17% 850 000 Ft és az 5 000 000 Ft-on felüli rész 32%-a
Az összevont adóalap a jövedelem adóalap-kiegészítéssel (27 százalékkal) megnövelt összege. 2009 0 - 1 900 000 Ft 1 900 001 Ft-tól
18% 342 000 Ft és az 1 900 000 Ft-on felüli rész 36%-a 2008
0 - 1 700 000 Ft 1 700 001 Ft-tól
18% 306 000 Ft és az 1 700 000 Ft-on felüli rész 36%-a
A béren kívüli juttatások szintén a személyi jövedelemadó részét képezik. A béren kívüli juttatások lehetnek pénzbeni juttatások és egyéb formában megjelenő, jövedelem jellegű juttatások, utalványok, kedvezményes vásárlási lehetőségek stb. A természetbeni juttatásokat 2010-től három csoportra osztotta a magyar szja törvény, az adómentesen, a kedvezményesen, és az adókötelesen nyújtható juttatásokra, majd a három kategória lecsökkent kettőre.
30
13. ábra. Adómentes béren kívüli juttatások: Juttatás neve
Adómentes keret
Éves/Havi keret?
Kockázati biztosítás:
együttesen 31 500 Ft
- élet-
(a minimálbér 30%-a
havi
- baleset- betegség- vagy egészségbiztosítás
Lakáscélú támogatás
Kulturális szolgáltatás
5 millió Ft
5 évente
50 000 Ft
éves
korlátlan
Sporteseményre szóló belépő
korlátlan
Bölcsődei szolgáltatás
31
14. ábra. Kedvezményesen adható béren kívüli juttatások (közteher 35,7%): Kedvezményes
Éves/Havi
Juttatás neve
Megjegyzés keret
SZÉP vendéglátás
keret? 150 000 Ft
éves
Melegétkezésre használható
225 000 Ft
éves
Szálláshely-szolgáltatásra használható
75 000 Ft
éves
szabadidő-eltöltésre, rekreációra, egészségmegőrzésre használható
8 000 Ft
havi
A EUF által kibocsátott utalvány, hideg és melegétkezésre egyaránt használható
12 500 Ft
havi
A munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen használható
31 500 Ft
éves
alszámla
SZÉP szálláshely alszámla
SZÉP szabadidő alszámla
Erzsébet utalvány
Munkahelyi étkeztetés
Iskolakezdési támogatás
(a minimálbér 30%a)
262 500 Ft Iskolarendszerű képzés
Önkéntes egészségpénztári és önsegélyező pénztári
éves
(a minimálbér két és félszerese)
31 500 Ft
havi
(a minimálbér 30%a)
tagdíj-hozzájárulás
Önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj-hozzájárulás
Helyi utazásra szolgáló bérlet
52 500 Ft
havi
(a minimálbér fele)
a bérlet ára összegéig
havi
Az adózóknak a tárgyévet követő év május 21-ig kell adóbevallásaikat az adóhivatal részére megküldeniük.
32
4.2.1.2. Társasági adó A társasági adó, olyan jövedelemadó, amelyet a tevékenységből származó jövedelem alapján az a belföldi és külföldi illetőségű személy fizet, aki jövedelem és vagyonszerzésre irányuló, vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységet folytat. Társasági adó alanyai a belföldi illetőségű adózók (teljes körű adókötelezettség), külföldi illetőségű adózók (korlátozott adókötelezettség), külföldi szervezetek és olyan vállalkozások, amelyek magyarországi telephellyel rendelkeznek. Társasági adó alanyai •
belföldi illetőségű adózó (teljes körű adókötelezettség)
•
külföldi illetőségű adózó (korlátozott adókötelezettség): külföldi szervezetek és olyan vállalkozások, amelyek magyarországi telephellyel rendelkeznek
A társasági adóalap, az adózás előtti eredmény, módosítva a növelő, illetve csökkentő tételekkel. Legfontosabb adóalap csökkentő tételek: - elhatárolt veszteség - képzett céltartalék felhasználásakor az adóévben bevételként elszámolt összeg - a terven felüli értékcsökkenés adóévben visszaírt összege - az adótörvény szerint megállapított terv szerinti értékcsökkenési leírás összege - a kapott osztalék és részesedés címén elszámolt összeg - szakmunkás tanulók foglalkoztatás - az átvállalt tartozás az eredeti jogosult által elengedett kötelezettség miatt az adóévben elszámolt bevétel összege - képzőművészeti alkotás beszerzésére fordított összeg egy része - a kapott jogdíj alapján az adózás előtti eredmény javára elszámolt bevétel 50%-a - regisztrált munkanélküli foglalkoztatása - adott támogatás, adomány - a helyi iparűzési adó alapján adóévi ráfordításként elszámolt összeg
Legfontosabb adóalap növelő tételek: - képzett céltartalék, vagy a céltartalékot növelő összegként elszámolt ráfordítás - a számviteli törvény szerinti elszámolt értékcsökkenési leírás összege - nem a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó költségek - jogerős határozatban megállapított bírság ráfordításként elszámolt összege - követelésre elszámolt értékvesztés összege 33
- behajthatatlan követelés adóévben leírt összege és a behajthatatlan követelésnek nem minősülő elengedett követelés A társasági adó a pozitív adóalap 10% 500 millió Ft árbevétel alatt, egyébként a pozitív adóalap 19%-a. Negatív adóalap esetén a társaság a minimum, elvárt adóalap szerint számolja a társasági adó összegét. Az adózók az éves adóbevallásukat az ÉV29 elnevezésű nyomtatványon adják be, az adóévet követő év május 31-ig.
4.2.1.3. Általános forgalmi adó Az Áfa olyan többfázisú nettó forgalmi adó, amelyet a vállalkozásnak a termelés és a forgalmazás minden szakaszában kötelesek fizetni a hozzáadott érték után, de az adó terhét a termék, a szolgáltatás végső felhasználója viseli. A hozzáadott érték a kibocsátott termelési és az anyagi ráfordítások különbsége. A törvény személyi hatálya kiterjed: •
az Áfa törvény hatálya alá bejelentkezett adóalanyokra
•
az EVA adóalanyokra, ha azt az EVA törvény előírja
•
EU jogharmonizáció miatt a csoportos adóalanyokra (kapcsolt vállalkozások adóalanyai).
Adóalany: az a jogképes személy, vagy szervezet, aki/amely saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára, eredményére. A törvény területi hatálya kiterjed: •
a Magyar Köztársaság államterülete
•
az EU tagállamai
•
harmadik államok (export-import).
A törvény tárgyi hatálya kiterjed: •
az adóalany általi belföldi ellenérték fejében történő termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra
•
a közösségi termék beszerzésre
•
termékimportra
•
speciális EVA adóalanyokra
Az adó alapja termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál a teljesítés ellenértéke. Az ellenértékbe beletartozik minden, amit az adóalany a megrendelőtől, vagy egy harmadik
34
személytől megkap. Nem tartozik az adó alapjába az árleszállítás, engedmény címén elengedett összeg. Csökkenti az adó alapját a visszavett göngyöleg betéti díja.
Adó alapja termékimportnál a termék vámértéke, növelve azt a vám, vámkezelési díj, adók (kivéve az áfa), illetékek és más kötelező jellegű befizetések, illetve az első belföldi rendeltetési helyig felmerült járulékos költségek összegével. A vámérték a termék határára, a vételár és a határig felmerült járulékos költségek: fuvar, biztosítás, ügynöki díjak, stb. Az adó mértéke: - főszabály szerint 27% - csökkentett áfa mérték 18% (tej, tejtermékek, kenyér, pékáru, kereskedelmi szálláshely szolgáltatás esetén) vagy 5% (orvosi műszerek, gyógyszerek, távhőszolgáltatás, egyes élőzenei szolgáltatás, könyvek esetén)
Az adókötelezettség a gazdasági élet minden szereplőjére kiterjed, mégis bizonyos értékesítéseket, vagy meghatározott vállalkozói kört a jogszabály mentesít az adókötelezettség alól. Az adóalanynak nem kell az értékesítési árban adót felszámítania, de nem is igényelheti vissza a beszerzéseit terhelő adót, levonási jogát nem gyakorolhatja. Előnye: mentesül a nyilvántartási kötelezettség adminisztrációja alól.
A mentesség lehet: - Alanyi, ami az adóalanyt mentesíti. Az alanyi mentesség választható, a választás feltétele: - Tárgyi, ami tevékenységet mentesít. A tárgyi adómentesség nem választható, hanem a törvény által nevesített tevékenységekre alkalmazható. Ilyen tevékenységek például: -
oktatási, pénzügyi szolgáltatás, kötelező társadalombiztosítás, sport, közművelődési szolgáltatás, földterület értékesítése, bérbeadás;
-
utas- és ajándékforgalmi vámkedvezményben részesülő termékimport;
-
lakóingatlan bérbeadása, kivéve magán szállásadás.
2013.01.01-től
bevezetésre
került
a
pénzforgalmi
elszámolás
a
kis
–és
középvállalkozások számára. A bevezetésre az uniós Számlázási irányelv adott lehetőséget.
Az elszámolás lényege, hogy az áfa fizetési kötelezettség a számla
pénzügyi teljesítésekor keletkezik, és az áfa levonás lehetőségével is csak a pénzügyi 35
teljesítés időszakában élhet az adózó. A pénzügyi elszámolás választását az adózónak a számlán jeleznie kell. Az adózók az adóbevallásukat az ÉV65 elnevezésű nyomtatványon adják be a tárgyhónapot vagy tárgynegyedévet követő hónap 20-ig.
5. ADÓHATÓSÁGOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Lengyelországban működő adóztatással foglalkozó hivatalok rendszere: - Adóhivatal: Felügyelik az illetékességükhöz tartozó társaságok által befizetett adókat, bizonyos esetekben egyedi adminisztratív döntéseket hoznak. - Pénzügyi Ellenőrző Hivatal: Társaságok adókra és alkalmazott folyamatokra vonatkozó ellenőrzéseit végzik - Adó kamara: Felügyeli az Adóhivatalok munkáját, illetve jogukban áll az Adóhivatalok és a Pénzügyi Ellenőrző Hivatal által hozott adminisztratív döntéseket felülbírálni. - Pénzügyminisztérium: Felelős az egész lengyel pénzügyi költségvetési politika és adózási rendszer felügyeletéért.
A NAV - állami adóhatóság és vámhatóság feladata szintén, hogy ellenőrizze az adózói kötelezettségek betartását a következőkre vonatkozóan: - Bejelentés - Nyilatkozattétel - Adó megállapítás - Bevallás - Adóelőleg és adófizetés - Bizonylatok kiállítása, megőrzése - Adatszolgáltatás - Adólevonás - Adóbeszedés - Pénzforgalmi számlanyitás - Adóköteles tevékenységével összefüggő kifizetésnek teljesítésére
36
Mind Magyarországon, mind Lengyelországban az ország régiókra van osztva, melynek térképe alább található: 15. ábra. Adóhivatali régiók országon belüli felosztása
37
6. ÖSSZEFOGLALÁS
Összességében elmondhatjuk, hogy a lengyel adórendszer jól működik, összhangban van az európai eseményekkel, ami miatt, ez egy modern rendszernek tekinthető. Ezen kívül, ami a legfontosabb, hogy „adófizető-barát” rendszerül beszélhetünk. A mai adórendszer kialakulásában az áttörést az 1998-as év jelentette, amikor az adó és jogi szabályozás kettőségét az Adókódex felváltotta, amely addig nem látott intézkedéseket léptetett életbe. Ami kihívást jelent a lengyel rendszerben, hogy ezt az állapotot fenntartsa. Lengyelország a Kelet-Közép-Európai térség jelenleg egyik legstabilabbnak számító gazdasága mind politikai, mind gazdasági tekintetében. Jelentős előnye Lengyelországnak a nagy belső piac, folyamatosan növekvő kereslettel, az új EU tagállamok és a legnagyobb EU piacok, így Németország földrajzi közelsége. Előnye Lengyelországnak a hatékony kormányzati háttérintézményi struktúra, az általuk nyújtott segítség, pl. PAIiIZ (befektetési ügynökség), PARP (vállalat-fejlesztési ügynökség). Az adminisztratív környezet a kormányzati törekvések ellenére még mindig túlbürokratizált (hosszadalmas eljárási folyamat, bonyolult szabályok).
Az adórendszereket tekintve lényeges különbség nincs a két ország között, de nem is nagyon lehet, hisz mindketten EU és egyben OECD tagországok, mely alapján az adórendszerekben az EU-s jogszabályokat át kellett ültetni a helyi jogszabályokba. Lényeges különbség tapasztalható viszont az egyéb adóalap módosító tételekben, illetve az adó levonási szabályokban. Számomra a magyar adójogszabályok, természetesen nemcsak a nyelvismeret miatt, de könnyebben értelmezhetők, Lengyelországban gyakoribbak a változások, a magyar adórendszer több mindent enged levonni mind áfa, mind társasági adók terén, mint a lengyel törvények. Ezzel ellentétben a lengyel adóbevallások kitöltése egyszerűbb, kevesebb adatot tartalmaz, nem ennyire részletezett, sokszor csak a fő számok megadása elegendő. Tapasztalatim alapján a lengyel adóhivatal szigorúbban bírál, bármilyen késedelem esetén rögtön bírságolnak, illetve a bírság összegét nemcsak előírják a folyószámlán, de rögtön a befizetett adóból le is vonják, így az adózóknak nem késedelmi kamat fizetési kötelezettségük van, hanem adó befizetési hiányuk az érintett adónemen. Ez annyira nem szerencsés helyzet, mivel az adóegyenlegek lekérdezése nem olyan egyszerű, mint nálunk. Elektronikus bevallási lehetőség SZJA és Társasági adó téren van, illetve 2015.01.01-től már 38
kötelező is, azonban a többi adónem bevallása többnyire még mindig papír alapon történik, míg nálunk ez hatalmas előrelépést, az adózói kötelezettségek terén nagy egyszerűsítést jelent. Az adózó és az adóhivatal közötti kommunikáció nem elektronikus értesítés keretében, hanem papír alapon történik.
39
7. FELHASZNÁLT IRODALOM
Könyvek: Dr. Herich Gy. / Munkácsi M. / Pál Antal I. / Radics A. / Dr. Rybaltovszki P. / Söregi Danics Á. / Szoboszlai M. (2013) .Adózás Európában, Penta Unió
Tanulmányok: Deloitte kiadvány: Taxation and investment in Poland 2014 E&Y kiadvány: System stworzony od podstaw, czyli prawdziwa historia 25-lecia polskich podatków Az adózás alapjai – elektronikus jegyzet 2011.03.11
Internetes anyagok: http://hu.wikipedia.org http://www.bestofcafe.hu/az_ado_tortenete_magyarorszagon.html http://www.blogolod.com/adofajtak-2014-csoportositasa-magyarorszagon-regiesennepszerutlen.html http://www.paiz.gov.pl/polish_law/taxation
Felhasznált jogszabályok: magyar, lengyel általános forgalmi adót tv. magyar, lengyel társasági adó tv. magyar, lengyel személyi jövedelemadó tv.
40
8. ÁBRAJEGYZÉK
1. ábra. Az EU országok rangsora az adóbevételt illetően a GDP %-ban 2012-ben 2. ábra. Adómentes vállalkozások Lengyelország különleges gazdasági területein (ezer PLN) 3. ábra. Hatályos Áfa és társasági adókulcsok az EU tagállamokban 2013-ban 4. ábra. Állami költségvetés bevétele az egyes adónemekből 2000-2013 közötti években (millió PLN) 5. ábra. A társasági adó %-ai 1992-2014 között 6. ábra. Adóbevételek és SZJA bevételek 2000-2013 közötti időszakban (millió PLN) 7. ábra. Az interneten keresztül beadott adóbevallások száma (ezer db) 8. ábra. Az áfa% mértékének változtatása az EU-ban 1993 óta 10. ábra. Az adóbevételek megoszlása Magyarországon 1938-ban 11. ábra. Az adók megoszlása a költségvetési bevételben 2010-ben 12. ábra. Az összevont adóalapot terhelő adómértékek 2008-2015 13. ábra. Adómentes béren kívüli juttatások 14. ábra. Kedvezményesen adható béren kívüli juttatások 15. ábra. Adóhivatali régiók országon belüli felosztása
41
.NYILATKOZAT a szakdolgozat eredetiségéről
Alulírott Janda Gabriella, a Penta Unió Zrt. Okleveles nemzetközi adószakértő képzésének hallgatója ezennel büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom és aláírásommal igazolom, hogy
LENGYELORSZÁG ÉS MAGYARORSZÁG ADÓZÁSÁNAK, ADÓRENDSZERÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA
című szakdolgozatom saját, önálló munkám; az abban hivatkozott nyomtatott és elektronikus szakirodalom felhasználása a szerzői jogok nemzetközi szabályainak megfelelően készült.
Budapest, 2015. május 26.
____________________________________ hallgató aláírása
42
