Pedagógiai program. Zalaapáti Gábor Áron Általános Iskola 8741 Zalaapáti Deák Ferenc u. 2

2013 Pedagógiai program

Zalaapáti Gábor Áron

Általános Iskola 8741 Zalaapáti Deák Ferenc u. 2. 1

Zalaapáti Gábor Áron Általános Iskola

Pedagógiai Program 2013. Tartalom

BEVEZETŐ......................................................................................................................................................... 4 HELYZETELEMZÉS ............................................................................................................................................. 4 1. 2. 3. 4. 5.

Tanulmányi eredményeink: ............................................................................................................. 4 Várható tanulólétszámok. ............................................................................................................... 5 Tárgyi feltételek:............................................................................................................................. 5 Az iskola szerepe a település életében. ............................................................................................ 5 Személyi feltételek. ......................................................................................................................... 6

AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA.................................................................................................................... 7 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 10.2. 10.3. 11. 11.1. 11.2. 12. 13. 13.1. 13.2. 13.3. 13.4. 13.5. 14. 14.1. 14.2. 14.3. 15. 15.1. 15.2.

A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ........................... 7 Az iskolai képzés szerkezete. ........................................................................................................... 7 Az iskola munkarendje .................................................................................................................... 7 Integrációs képzés .......................................................................................................................... 8 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok........................................................... 8 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok............................................................ 10 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása .......................................................................... 10 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................................. 11 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai .............................................................. 15 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ................................. 16 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program............................................. 16 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése .................................. 17 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása............................................................................................ 17 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ................................................................. 18 A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformák iskolánkban ................................ 19 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje .................................................. 20 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ....................................................... 20 Szülő-gyermek kapcsolat .......................................................................................................... 20 Szülő-pedagógus kapcsolat ...................................................................................................... 21 Iskola és partnerei kapcsolat .................................................................................................... 21 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák ................................................................ 22 A szülők közösségét érintő együttműködési formák: ................................................................. 22 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata .............................................................................. 23 A vizsgaszabályzat célja ........................................................................................................... 23 A vizsgaszabályzat hatálya ....................................................................................................... 23 Az értékelés rendje ................................................................................................................... 23 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ............................................................... 24 A felvételi eljárás különös szabályai .......................................................................................... 24 Az osztályba, csoportba sorolás rendje. .................................................................................... 24

AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE .................................................................................................................... 25 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 9.1. 9.2. 9.3. 10.

A választott kerettanterv megnevezése ......................................................................................... 25 A választott kerettanterv feletti óraszám ...................................................................................... 27 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ............................. 28 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása .................... 29 Mindennapos testnevelés ............................................................................................................. 30 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ................................. 30 Projektoktatás-projekt nap ........................................................................................................... 30 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ....................................................................... 30 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái........................ 30 Írásbeli feladatok értékelése ..................................................................................................... 30 Tanulói terhek csökkentése....................................................................................................... 30 Az iskolai mérések, vizsgák rendje............................................................................................. 30 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei........................................................ 31 2. oldal


Pedagógiai Program 2013.

11. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek .............................. 32 12. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei .................................................................. 32 13. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ............................... 32 13.1. A magatartás értékelésének elvei ............................................................................................. 32 13.2. A szorgalomjegyek megállapításának elvei ............................................................................... 33 13.3. A tanulók teljesítményének értékelése. ..................................................................................... 33 13.4. Szöveges értékelés alapelvei ..................................................................................................... 33 Záradék ................................................................................................................................................. 35 1. SZÁMÚ MELLÉKLET - EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM .................................................................................. 36 Az egészségnevelési program céljainak megfogalmazása ....................................................................... 36 Hosszú távú célok .................................................................................................................................. 36 Középtávú célok ..................................................................................................................................... 36 Rövidtávú célok...................................................................................................................................... 36 Az egészségstratégia megvalósítása ...................................................................................................... 36 Az egészségnevelési program témakörei ................................................................................................ 37 Rendszeres testedzés, órai munka, sportkörök........................................................................................ 37 A tanulók fizikai állapotának mérése ...................................................................................................... 38 Személyi higiénia ................................................................................................................................... 38 Táplálkozás............................................................................................................................................ 39 Káros szenvedélyek ................................................................................................................................ 39 Család, párválasztás, társas kapcsolatok, szexuális nevelés .................................................................... 40 Lelki egészség megőrzése, kommunikációs készségek fejlesztése, konfliktuskezelési magatartásformák kialakítása ............................................................................................................................................. 40 Betegségmegelőzés, gyógyszerhasználat, biztonság és balesetvédelem – rizikóvállalás. ......................... 41 Az egészségnevelés és környezetvédelem közös pontjai – környezeti ártalmak........................................ 41 Tantestület, dolgozók egészségvédelme megőrzésének feladatai............................................................ 42 Tantárgyi koncentráció .......................................................................................................................... 42 Tevékenység formák, tanórán kívüli programok személyiségfejlesztés módszerei.................................... 44 Tanórán kívüli iskolai rendezvények az iskola és környezetének szebbé tételére, az egészséges életmód kialakításáéra ........................................................................................................................................ 44 Továbbképzés ........................................................................................................................................ 44 Személyiségfejlesztés módszerei............................................................................................................. 44 A kapcsolattartás- a program megvalósításában részt vevő partnerek Az iskolai egészségfejlesztést segítő kapcsolatok ........................................................................................................................................... 45 Anyagi erőforrások ................................................................................................................................ 46 A programok ellenőrzése, értékelése ...................................................................................................... 46 2. SZÁMÚ MELLÉKLET – KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM ............................................................................ 47 Általános alapelvek ................................................................................................................................ 47 Helyzetkép ............................................................................................................................................. 47 Belső erőforrások: .................................................................................................................................. 47 Külső erőforrások ................................................................................................................................... 48 Hosszú távú célunk................................................................................................................................. 48 Rövidtávú célok, feladatok ..................................................................................................................... 49 Az egyes tantárgyak környezeti nevelési lehetőségei .............................................................................. 50 Az iskolai környezet................................................................................................................................ 52 A tanulók környezeti nevelési eredményeinek értékelési szempontjai: ..................................................... 52

3. oldal



Bevezető Tisztelettel köszöntöm pedagógiai programunk olvasóját intézményünk pedagógus és nem pedagógus dolgozói nevében. A programban a 2012-es módosítása során az elmúlt évek változásait foglaltuk egységes szerkezetbe, illetve a Nemzeti köznevelési törvény által meghatározott és az időközbeni változásokat érvényesítettük. Az intézmény neve, címe: Zalaapáti Gábor Áron Általános Iskola 8741 Zalaapáti, Deák Ferenc utca 2. tel.: 83/352-016 fax: 83/352-016 OM azonosító: 037541 WEB: www.gaboraron.hu e-mail: [email protected]

Helyzetelemzés Iskolánk öt település - Bókaháza, Dióskál, Esztergályhorváti, Gétye, Zalaapáti - tanköteles korú gyermekeinek általános iskolai képzésére hivatott. A fenntartó önkormányzatok Intézményfenntartó Társulást hoztak létre az alapfeladatok ellátására. Tanulóink különböző családi háttérrel, képességekkel kerülnek beiskolázásra a fenti falvakból, így az oktatás során alapvetően olyan feltételeket kell biztosítanunk, mely esélyegyenlőséget jelent minden diákunknak, függetlenül a szülők anyagi helyzetétől, iskolai végzettségétől. Tanulóink családjának több mint 50%-a részesül gyermekvédelmi támogatásban, mely tükrözi az ellátottak családi körülményeit.

1. Tanulmányi eredményeink: Létszám Osztályok száma Magyar nyelvtan Magyar irodalom Német nyelv Angol nyelv Etika Történelem Földrajz Matematika Fizika Kémia Biológia Technika Rajz Ének-zene Testnevelés Számítástechnika Természetismeret Kitűnő Jeles Bukások pótv.val ÁTLAG

2005/2006.

2006/2007.

2007/2008.

2008/2009.

2009/2010.

2010/2011.

2011/2012.

185 9 3,2 3,6 3,3 -

178 9 2,92 3,31 3,11 -

3,2

3,21 2,84 3,03 2,97 2,94 2,92 4,63 4,24 4,18 4,38 3,57 14 11 10 3,44

157 8 2,95 3,24 3,13 4,18 3,32 2,93 3,17 3,28 3,15 3,35 4,08 3,96 3,57 4,47 3,38 16 7 6 3,48

162 8 3,07 3,37 3,27 4,07 4,44 3,3 2,82 3,09 3,23 2,92 2,96 4,24 4,14 3,58 4,33 3,63 10 13 11 3,55

144 8 3,10 3,33 3,34 3,81 4,49 3,27 2,51 3,09 2,62 2,46 2,95 4,32 4,18 3,89 4,46 3,58 10 10 13 3,46

152 8 3,28 3,32 3,45 4,04 4,38 3,25 2,65 3,21 2,50 2,62 2,56 4,27 4,21 4,14 4,43 3,58 16 7 13 3,68

141 8 3,21 3,34 3,29 4,20 4,32 3,36 2,88 3,16 2,88 2,82 3,06 4,42 4,16 4,07 4,40 3,56 13 10 12 3,71

3,4 2,9 2,9 3,9 4,5 4,1 3,7 4,60 4,8 4,2 20 13 6 3,73

4. oldal



2. Várható tanulólétszámok. TANKÖTELESEK Létszám (előző tanév) Végzős (előző tanév) Beiskolázás Átiratkozás (költözés, iskolaváltás) Összesen:

2012/13 2013/14 2014/15 141 135 137 -17 -18 -21 18 20 26 -7 135 137 142

3. Tárgyi feltételek: Iskolánk 1979-ben épült, 13 tanteremmel és saját konyhával. Korszerűsítés, bővítés során került megépítésre további két tanterem és a tornaterem - utóbbi tornaszoba alapterülettel. A konyha teljes felújítására 2002-ben került sor. Az iskolaépület nyílászáróit 2006. nyarán cserélték. A 2012/2013-as tanév során valósul meg az iskola-felújítási pályázat, melynek keretében az iskola hőszigetelése, magas tetővel való ellátása, a fűtés korszerűsítése, teljes akadálymentesítés, vizes blokkok átépítése, burkolatcserék, beltéri ajtók cseréje, közösségi tér hozzáépítése kerül kivitelezésre. A szakmai munka segítésére, a matematika-német-rajz, a fizika-kémia, és a testnevelés tantárgyaknak van szertára. A fenti beruházást követően az első emeltre kerül az iskolai könyvtár. A kétemeletes épületet utcafronton egy gyülekező udvar, valamint keleti oldalon egy sportudvar övezi két sportpályával, udvari játszótérrel. Az intézmény berendezési tárgyai, bútorzata az évek során pályázati, illetve költségvetési forrásból felújításra, cserére kerültek. A részben megújult számítógéppark 2006. augusztusában költözött új helyére, az első emeletre. A terem egyben nyelvi laborként is szolgál, korszerű digitális technikával. Ebben a teremben került üzembehelyezésre egy MimioXI hordozható interaktív tábla is. A TIOP 1.1.1-07/1 pályázaton nyert 4 darab interaktív táblák az osztálytermi munkát segítik az alsós és felsős tantermekben. A felújítás során új helyre került a fejlesztő foglalkozásra használt tanterem. Vidéki tanulóink iskolába járását 2009. novemberétől iskolabusszal tudjuk segíteni.

4. Az iskola szerepe a település életében. Iskolánk hét település beiskolázási körzetének egyetlen oktatási intézménye, így alapvető feladata az általános iskolai oktatás megvalósítása. Az oktató-nevelő munka nem csak az iskola falai között, elszigetelten zajlik, így élő kapcsolatot tartunk fenn a települések intézményeivel, civil szervezeteivel - Művelődési Ház, Budapest Főváros Pszichiátriai Betegek Otthona, Katolikus Egyház, Együtt Egymásért Egyesület, Zalaapáti Községért Közalapítvány, Családsegítő Szolgálat - és a társ önkormányzatokkal.

5. oldal



5. Személyi feltételek. Szakpár

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Pedagógusok Kneitner Erzsébet Fehérné Dormán Teodóra Galuska Sándor Pintérné Gönye Helga Halász Mária Horváthné Deli Margit Krepsz-Kapai Bernadett

8. 9.

Karácsony Györgyné Németh Gabriella

10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

Pacsa András Palotás Zoltán Palotásné Selmeci Zita Pozsegovitsné Schvarz-Fekete Szilvia Szálingerné Baka Éva Tóth-Szalai Judit Zuggóné Horváth Éva Máté Krisztina Talabér Emánuel György

tanító-rajz tanító - magyar ének-zene, biológia, földrajz tanító, vizuális műveltségi terület tanító tanító gyógypedagógus, tanító –informatika műveltségi terület, orosz nyelv szak tanító tanító - magyar nyelv és irodalom műveltségi terület matematika-számítástechnika matematika-testnevelés, számítástechnika matematika-testnevelés tanító-olasz történelem-orosz nyelv német, könyvtár-informatika, angol nyelv tanító fizika, technika utazó pedagógus kémia óraadó (2012/2013)

6. oldal



Az iskola nevelési programja 1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Iskolánk elsődleges célja, hogy a Közoktatási, illetve a Nemzeti köznevelési törvényben, illetve az intézmény alapító okiratában megfogalmazott elvárásoknak megfeleljen. Az iskola hagyományait, a településen betöltött szerepét, a szülők és nem utolsó sorban a pedagógusok véleményét figyelembe véve, a fenti előírásoknak megfelelve és azokat kiegészítve, célunk: - a kerettantervi követelmények elsajátíttatása tanulóinkkal; - a követelményeknek megfelelő továbbhaladás lehetőségének biztosítása minden tanuló számára, függetlenül családi és anyagi helyzetétől; - a tehetséges gyerekek felkarolása, versenyeztetése; - egészséges tanulási környezet biztosítása, mely örömteli, nyugodt légkört nyújt iskolánk tanulóinak; - a korosztálynak megfelelő erkölcsi normák elfogadtatása, betartatása; - a képességek és lehetőségek szerinti továbbtanulási feltételek biztosítása; - a normál egészségi állapotú tanulókkal együtt, a sajátos nevelési igényű tanulók számára is egyenlő esély biztosítása a tantervi követelmények elsajátítására; - a számítástechnika tantárgy 5. osztálytól való oktatásával, az IKT-s feltételek biztosításával, a felnövekvő nemzedék felkészítése a korszerű technikai eszközök felhasználására, alkalmazására; - az iskolai könyvtár rendszeres nyitva tartásával a szabadidő kulturált eltöltésének, az önálló ismeretszerzés lehetőségének biztosítása;

2. Az iskolai képzés szerkezete. Intézményünkben az általános iskolai képzés 8 évfolyamon folyik, a tanulólétszám függvényében egy-, illetve két osztályban. Az alapfokú általános oktatás mellett az enyhe értelmi fogyatékos, súlyos tanulási zavarral küzdő, illetve halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált oktatását is vállalta intézményünk.

3. Az iskola munkarendje A tanítás a pedagógiai program bevezetésével kéthetes ciklusban folyik, mivel a tantárgyi órák elosztásánál 0,5, illetve 1,5 órák is szerepelhetnek. Ezek az órák kéthetente jelentenek egész tanórákat, így a megtartásuk az A-B hetes ciklusos órarend szerint oldható meg. A tanórák rendje: 810 1. 905 2. 1005 3.

855 955 1050

4. 5. 6.

1105 1200 1300 -

1150 1245 1345

A tanulók felügyeletét 7 órától pedagógus látja el- a délelőtti tanórák előtt és az óraközi szünetekben a napos nevelők, a kötelező tanórák után pedig a napközis nevelők.

7. oldal



4. Integrációs képzés Iskolánkban az integrációs felkészítést a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 171. és 172.§ alapján, az Integrációs Pedagógiai Rendszer (IPR ) felhasználásával végezzük. 1-8. osztályos halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációs képzésben vesznek részt. A jogosultság alapja az önkormányzat által nyilvántartott statisztika a szülők iskolai végzettségéről (mindkét szülő legmagasabb iskolai végzettsége 8 általános). Az intézményben folyó integrációs képzést egy irányító csoport koordinálja. Tagjai: az igazgatóhelyettes, a gyógypedagógus, 1 óvónő - Napközi Otthonos Óvoda Zalaapáti, nagycsoport óvónője -, 1 tanítónő – 1. osztály tanítója -, (óvoda-iskola átmenet), valamint az osztályfőnökök (módszertani adaptáció). A tagok személyére a tanévet megelőző tantestületi alakuló értekezleten az igazgatóhelyettes tesz javaslatot, az igazgatóval és a vezető óvónővel történt egyeztetés után. Az integrációs menedzsment éves munkatervet készít, melyben rögzítik a célokat, tevékenységeket, határidőket és felelősöket. Az integrációs képzés kötelező alapelemei: - A szülők, tanulók, pedagógusok részvételével tartott 3 havonta történő értékelés; - A HHH-s, integrációban résztvevő tanulókról egyéni fejlesztési naplót vezetünk; A napló vezetése az osztályfőnök feladata a gyógypedagógus és a szaktanárok segítségének felhasználásával. - Az integrációs támogatás igénylése, felhasználása, és az elszámolás a mindenkor érvényes jogszabályok figyelembevételével történik;

5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Személyiség: Az ember egyéni tulajdonságainak összessége. A lelki életének összes jellege, azon belső feltételek egymásba kapcsolódó összessége, amelyek a külső környezeti hatásokra alakulnak ki, és amelyeken keresztül az újabb hatások átszűrődnek. Minden ember lelki életében sajátos, jellemző egyéni összefüggések állnak fenn, s ezek egységes, oszthatatlan egészet alkotnak jellegzetes testi, lelki megnyilvánulásokkal. Pedagógiai feladatainkat az alábbiakban határoztuk meg: - a NAT-ban és a kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, - valamint az ezekre épülő differenciálás. E két feladatunk azt a cél szolgálja, hogy tanulóink - a különböző szintű adottságaikkal, - az eltérő mértékű fejlődésükkel, - az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, - egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, - szervezett ismeretközvetítéssel, - spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A személyiség fejlődését kibontakoztató pedagógiai folyamathoz elengedhetetlen a külső tárgyi, és személyi feltételek tudatos tervezése, azok megteremtése, mely a mindenkori iskolafenntartó, illetve az iskolavezetés feladata.

8. oldal



A különböző ismeretek elsajátítása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti, cselekvési motívumainak, képességeinek a kialakításához, fejlesztéséhez hathatós segítséget nyújtani. Az iskola technikai felszereltségét fokozatosan fejlesztve biztosítjuk az információszerzés minél többoldalú lehetőségét, különös tekintettel az Internet-elérés kiterjesztésére, a könyvtári órák igényhez alkalmazkodó növelésére. Képzésünk tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori fejlettségi szintjéhez méretezett – kiválasztással, – elrendezéssel. A tananyag feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók: - műveltségét, - világszemléletük, világképük formálódását, - társas kapcsolatát, - eligazodásukat saját testükön, lelki világukban, - tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben, - tájékozottságát az elektronikus információhordozók között. A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont volt a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Éppen ezért nevelési programunk összeállításánál az alábbi feladatoknak adunk prioritást: Az iskola pedagógiai programja, nevelési, tanítási-tanulási folyamata - adjon teret a színes, sokoldalú - iskolai életnek, - tanulásnak, - játéknak, - munkának, - az ismeretszerzés minden formájának. - fejlessze: - a tanulók önismeretét, - együttműködési készségét, - eddze akaratukat, - eligazodási képességét az információhordozók világában. - járuljon hozzá - életmódjuk fokozatos kialakításához, - motívumaik, - szokásaik meggyökereztetéséhez, - az értékekkel történő azonosulásukhoz A pedagógiai programunk alapja egy olyan közös gondolkodást kíván az iskolafenntartó és iskolahasználó részéről, amelyben a tanulók - tudásának, - képességeinek, - egész személyiségének fejlődése, - fejlesztése áll a középpontban, - figyelembe véve, hogy az oktatás nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. 9. oldal



Ezen célkitűzések alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőket: Az értelem kiművelése területén szükséges a(z) - megismerési vágy fejlesztése, - tapasztalati és értelmező tanulás elsajátíttatása, - a helyes tanulás megtanítása, a tantárgyi sajátosságok megfigyeltetése mellett, - érdeklődés felkeltése, motivált környezet biztosítása, - egyénre, csoportra szabott tanítási módszereket használata, - tantárgyak közötti komplexitás megőrzése, hangsúlyozása, - az ismeretszerzés Internet adta lehetőségeinek megismertetése. A segítő életmódra nevelés területén feladatunk, hogy - a pozitív szociális szokások kialakulását, gyarapodását a szülőkkel együttműködve segítsük, - a pedagógusok rendszeresen éljenek a segítő együttműködés változatos formáival, - személyes kontaktus legyen tanár és a diák között, - megfigyeltessük a viselkedési formákat, - közvetítsük szociális értékrendet, - közös tevékenységekkel gyakoroltassuk az együttműködési képességeket, - fejlesszük a versenyzési képességet, - az integrált képzéssel kialakítsuk tanulóinkban az elfogadó magatartást a sajátos nevelést igénylő társakkal szemben. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés területén feladatunk, hogy - megismertessük a mintaszerűen egészséges életmód ismérveit a tanulókkal, - a tanulói önértékelés rendszeressé váljon a nevelő munka során, - minden korosztály jusson hozzá megfelelő vizuális, zenei képességfejlesztés lehetőségéhez. - az iskola legyen esztétikus, minden részletében igényes - a deviáns magatartású gyerekeket tanórán, tanórán kívül sikerélményhez juttassuk, ennek megteremtsük a lehetőségét, - megismertessük az elektronikus kommunikáció (telefon, e-mail, chat,…) szabályait. A szakmai képzés alapozása területén elvégezendő feladatok: - a szabályhasználat képességének fejlesztése, - az iskolai és iskolán kívüli fórumok egyre hatékonyabb kihasználása, - szabadidős tevékenységek, pedagógiai felügyelettel történő megteremtése - tehetséggondozás, felzárkóztatás anyagi-személyi feltételeinek megteremtése, - tanulói-szülői igények felmérése, figyelembe vétele az oktatás nevelés folyamatában.

6. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Feladatainkat az Egészségfejlesztési programban határoztuk meg - 1. számú melléklet.

7. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: - Az iskolai élet során előforduló baleseti lehetőségek figyelembe vételével felkészíteni a tanulókat a balesetek megelőzésére - A baleset, sérülés észlelése esetén történő helyes viselkedés elsajátíttatása 10. oldal

Zalaapáti Gábor Áron Általános Iskola -


A sérülések ellátásának megismertetése

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: - Külső személy által tartott foglalkozások az egészség nap/egészség hét programjaként - Tanórán szerzett ismeretek – környezetismeret (alsó tagozat), biológia, osztályfőnöki és testnevelés óra - Oktatótáblák beszerzése/használata

8. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Az iskolában a közösségfejlesztés fő területei: - Tanórák - szaktárgyi órák - osztályfőnöki órák - Tanórán kívüli foglalkozások - napközi - szakkörök - séták, kirándulások - Diák önkormányzati munka - Szabadidős tevékenységek Mind a négy terület más-más foglalkoztatási formát követel, mások a feladataik, céljaik, de valamennyi tevékenyen hozzájárul: - a tanulók közösségi magatartásának kialakításához, - véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez, - közösségi szokások, normák elfogadásához, - a másság elfogadásához, - az együtt érző magatartás kialakításához, - a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez. Fontos, hogy megjelöljük azokat a legfontosabb közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, amelyeket az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során. A közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, hiszen - megjelenésével, - viselkedésével, - beszédstílusával az intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a diákok előtt. Hon és népismeret területén a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink a következők - Ismerjék meg a tanulók a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolat kialakításához elengedhetetlenek. - Szükséges megismerniük népünk kulturális örökségeit jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. - Sajátítsák el azokat az ismereteket és gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, melyek az otthon, lakóhely, szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek.

11. oldal



Tevékenységek: - Hagyományőrző tevékenységek A meglévő hagyományaink, ünnepségeink, rendezvényeink lehetőséget biztosítanak tanulóink számára a nemzethez, a magyarsághoz tartozásnak, valamint a szűkebb környezethez való ragaszkodásuk mélyítésére. - Pályázatok kiírása. - A Helytörténeti kiállítás látogatása. - Szakkörök, tanórák keretében nemzetünk hagyományainak, értékeinek megismerése (dalok, táncok, kézművesség, honismeret stb.) - Iskolai vetélkedők szervezése. - Író – olvasó találkozók. - Alsó tagozatos tanulók kirándulása a megye nagyvárosaiba. Legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsülje meg ezeket. Tevékenységek A kapcsolattartás hagyományosan az alábbiakban nyilvánul meg. - Óvoda – Iskola Az általános iskola tanulói műsort adnak az óvodai Télapó ünnepségen, az alsó tagozatosok ajándékot készítenek a kicsiknek, a gyerekek közösen szerepelnek a település Idősek Napi rendezvényein, a Falunapon és igény szerint a társközségek rendezvényein. Az iskola 1. osztályos tanóráit az óvódások, a nagycsoport munkáját az elsős tanítónő(k) látogatják. - Művelődési Ház – Iskola A Művelődési Ház rendezvényei az iskola tanulói számára is nyitottak (Népfőiskola, szakkörök, Néptánc, kézműves foglakozások, nyári táborok) - Könyvtár – Iskola: Szavalóversenyek, vetélkedők helyszíne a könyvtár. - Budapest Főváros Pszichiátriai Betegek Otthona – Iskola Iskolánk tanulói hagyományosan műsorral kedveskednek az otthon betegeinek a Télapó ünnepségen, öregek napi rendezvényen. Az iskola ad helyet az otthon rendezésében sorra kerülő több intézményt érintő eseményeknek, amennyiben erre igényt tart az intézet. - Katolikus Egyház – Iskola Tanulóink tanórák után, lehetőség szerint a tanórákat követően, órarendszerűen, az iskola helyiségében vesznek részt a hittan órákon. - Civil Szervezetek – Iskola Tanulóink részt vesznek a szervezetek rendezvényein, az iskola igény szerint helyet, felszerelést ad a megvalósításhoz. Valamilyen módon közvetlenül is vállaljon részt a nemzetközi kapcsolatok ápolásában Tevékenység - Rendszeres kapcsolattartás partnertelepülésünkkel, Semmeringgel, mely lehetőség tanulóinknak a tanult idegen nyelv használatára, gyakorlására. Évenkénti csereüdültetés, találkozás az osztrák gyerekekkel: Zalaapáti tanulók sí tábora Semmeringben A semmeringi gyerekek nyári üdülése Zalaapátiban

12. oldal



Váljon érzékennyé környezete állapota iránt, kapcsolódjon be közvetlen környezetének értékeinek megőrzésébe, gyarapításába, tisztelje a természetet. Tevékenység - Környezeti értékek megóvása, gyarapítása - A tanulók vigyázzanak iskolánk állagára, óvják a berendezési tárgyakat, eszközöket, ne szemeteljenek. - Legyenek igényesek környezetük tisztaságára, díszítsék, szépítsék azt (Élősarok, virágosítás, osztálytermek, iskolaépület, udvar, sportpályák település). - Óvják környezetük állat- és növényvilágát, ismerjék, gondozzák azokat. - Virágosítás, fásítás – iskolaudvar - Részletesen lásd - Környezeti nevelési program - 2. számú melléklet Szerezzen személyes tapasztalatokat az együttműködés, a konfliktusok közös kezelésére és megoldása terén. Legyen képes egymás segítésére. Tevékenység Együttműködés - Az alsó és felső tagozatos tanulók jó kapcsolatának érdekében közös programok, vetélkedők, klubdélutánok, kirándulások szervezésére. Konfliktuskezelés - négyszemközti elbeszélgetés (tanuló-osztályfőnök/szaktanár), - osztályközösség előtti beszélgetés, megoldáskeresés, - írásbeli figyelmeztetés, intő, megrovás (osztályfőnöki majd igazgatói), - súlyosabb vétség esetén az iskolai fegyelmi bizottság elé irányítás. Tanulóink tudjanak társaikkal és a felnőttekkel is adott témáról, anyanyelvén szabatosan kommunikálni. Tevékenység - Kommunikációs kultúra – önálló véleményalkotás, önálló ismeretszerzés, érvek kifejtése, megvédése. - Alakuljon ki a tanulókban megfelelő vitakészség, tudják elfogadni a másik véleményét, megfelelő módon tudjanak érvelni, pl. osztályfőnöki, irodalom, történelem órákon szituációs játékok alkalmazása az előzőek gyakorlására, alkalmazására. Ehhez szükség van az anyanyelv minél teljesebb értékű ismeretére! - Tanítsuk meg a tanulókat az önálló ismeretszerzés módjaira, könyvtárhasználatra, számítógép-használatra. (Internet) - Segítsük a tanulókat eligazodni az őket érő információk között, s alakuljon ki bennük az a képesség, hogy a megismerést, tanulást, tudást, az emberi kapcsolatokat, az együttműködést, a társadalmi érintkezést szolgáló információk között önállóan is eligazodjanak. - Tanulják meg a metakommunikáció (gesztusok, tekintet, testtartás, hanghordozás) megfelelő alkalmazását. Tanuljanak meg tanulni. Legyenek képesek az új audiovizuális környezetet megérteni és azt szelektíven használni. Tevékenység: - Az új információs környezetben eligazodó, azt kritikusan szemlélő fiatalok nevelése. - Tudjanak a tanulók eligazodni és szelektálni az őket érő információáradatban. Tanulják meg kiválasztani az erkölcsi értékrend szerinti pozitív információkat, hiszen a tömeges, passzív információfogyasztás az életvitel és a gondolkodástorzuláshoz vezethet. 13. oldal



Megfelelő könyvtár-, internet- és számítógép-használat elsajátítása, az audiovizuális eszközök kezelése, tanórák keretében és azokon kívül, az önálló ismeretszerzés folyamán.

Beteg, sérült, fogyatékos embertársak iránti elfogadó, segítőkész magatartásmód kialakítása. Tevékenység: - Rendszeres kapcsolattartás a Fővárosi Szociális Otthon lakóival különböző műsorok alkalmával (Télapó, Öregek napja, Szoci-gála) Fogadják el másságukat, viselkedjenek velük tisztelettudóan. - Tolerancia a dyslexiás, dysgráfiás, dyscalculiás zavarokkal küzdő tanulótársak iránt. - Segítségnyújtás a közösségbe való beilleszkedésben (pl. oszt. főnöki órák). Legyenek képesek a tanulók életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. Ismerjék meg a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait. Tevékenységek: - Kellő mélységű támogatás a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzéséhez. - Előadások szervezése, szakemberek bevonásával. - Ismeretterjesztő filmek megtekintése. - Számítógépes programokkal való ismerkedés az adott témában. A közösségfejlesztés során a pedagógusoknak a következő szempontokat kell szem előtt tartaniuk: - A tananyag elsajátítása - segítse a tanulók kezdeményezéseit, járuljon hozzá a közvetlen tapasztalatszerzéshez, - segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel, - biztosítson elegendő lehetőséget a közösségi cselekvéseknek, - alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet, - ösztönözzön a hagyományok feltárására, ápolására, - segítse a vonzó jövőkép kialakulását, - irányítsa a tanulót arra, hogy az önálló ismeretszerzés, véleményalkotás és vitakészség álljanak a kommunikációs kultúra középpontjában, - fejlessze ki a tanulókban az új információs rendszerben való eligazodást, valamint annak kritikai módon való használatának képességét, - során alkalmazott változatos munkaformák erősítsék az együvétartozás és az egymásért való felelősség érzését. - A pedagógus - adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére, - fejlessze a beteg, fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást, - tevékenysége irányuljon a szexuális kultúra, magatartás kérdéseire, fordítson figyelmet a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. - Az iskola személyi és tárgyi környezete segítse azoknak a pozitív attitűdöknek, szokásoknak a kialakulását, amelyek a tanulók egészségi állapotát javítják.

14. oldal



9. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. - a tanítási órákra való felkészülés, - a tanulók dolgozatainak javítása, - a tanulók munkájának rendszeres értékelése, - a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, - osztályozó- és pótvizsgák lebonyolítása, - kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, - a tanulmányi versenyek lebonyolítása, - tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, - felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, - iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, - osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, - az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, - szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, - részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, - részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, - a tanulók felügyelete reggel, óraközi szünetekben és ebédeléskor, - tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, - iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, - részvétel a munkaközösségi értekezleteken, - tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, - iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, - szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, - osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg minden tanév augusztusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét, kialakult szaktárgyi rendszert figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre -

-

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály tanulóival, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségi tagjaival. Kapcsolatot tart a szülőkkel. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. 15. oldal


10.


Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. Szükség szerint esetmegbeszélést kezdeményez az osztályban tanító pedagógusok bevonásával.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésének alapja a Nevelési Tanácsadó, valamint a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság által kiadott szakvélemény, illetve az abban meghatározott fejlesztési területek, célok, feladatok. A sajátos nevelési igényű tanulókkal történő tevékenységek koordinátora a gyógypedagógus. 10.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetséges tanulóink igényeinek megfelelően, azok összegyűjtésével képességfejlesztő szakköröket szervezünk, melynek órakeretét a nem kötelező tanórák beosztása tartalmazza. A jelentkezéseket a szaktanárokkal és a szülőkkel egyeztetjük, a csoportok indítását, a létszámokat figyelembe az igazgató engedélyezi. A zenei képességek kibontakoztatására iskolánk együttműködik, helyet ad a Keszthelyi Festetics György Zeneiskola kihelyezett képzéseinek. A Művelődési Házzal közös szervezésben lehetőséget biztosítunk a gyermek néptánccsoport működéséhez a Körtánc Alapfokú Művészetoktatási Intézmény szervezésében. Az Ady Endre Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény ad lehetőséget tanulóinknak különböző népi mesterségek, képzőművészeti technikák elsajátítására. Szaktanári felügyelet mellett biztosítjuk az iskolai Internet-elérést. 10.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A Nevelési Tanácsadó és a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság által kiadott pedagógiai-pszichológiai szakvéleményekben megfogalmazott javaslatok alapján differenciáltan foglalkozunk a beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarokkal küzdő, SNI-s, illetve enyhe értelmi fogyatékos tanulókkal. Számukra a törvényben foglaltak szerint biztosítjuk a fejlesztő és rehabilitációs foglalkozásokat. Gyógypedagógust alkalmazunk, aki elvégzi a szükséges fejlesztő foglalkozásokat, illetve koordinálja a kollégák ez irányú tevékenységét. Szorgalmazzuk, hogy a tantestület tagjai közül egy fő, - lehetőleg tanító végzettségű – fejlesztő pedagógus szakképesítést szerezzen. A fenti intézmények szakvéleményei alapján biztosítjuk az érintett tanulók számára a szükséges kedvezményeket, amelyeket a Nevelési Tanácsadó vagy TKVSZRB javasol

16. oldal



(felmentés helyesírás értékelése alól, írásbeli számonkérés kiegészítése szóbeli felelettel, hosszabb felkészülési idő biztosítása, eszközhasználat engedélyezése). Logopédiai foglalkozásokat szervezünk, szükség esetén az 1. és 2. osztályokban. A képességzavarok és a tanulási problémák időben történő kiszűrését segítjük elő az óvodák és iskola kapcsolatának szorosabbá fűzésével. A gyógypedagógus az óvónők segítségével elvégzi az előzetes felméréseket, és javaslatot tesz szakintézményi vizsgálatra. Az enyhébb hátrányok leküzdésére felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk, amikben az osztályfőnökök, szaktanárok is részt vállalnak. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált neveléséhez szükséges feltételeket folyamatosan teremtjük meg. Kialakítottunk egy fejlesztő termet, a szükséges bútorokat, eszközöket, játékokat, oktató programokat pályázati források felhasználásával szereztük be, a tantestület tagjaival megismertetjük azok használatát. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációs vagy képesség kibontakoztató felkészítő programjainak szervezésére pályázatot nyújtunk be. A programot az Oktatási Minisztérium által kiadott IPR alapelveknek, a bevezetési ütemtervnek, illetve a mikrocsoportok munkaterveinek megfelelően végezzük. Az általunk szervezett IPR program legfontosabb célja, hogy a HHH-s tanulók lehetőség szerint évismétlés nélkül, képességeiknek megfelelő eredménnyel végezzék el a 8 évfolyamot. Hiányzás, illetve magatartási problémák miatt senki ne kerüljön magántanulói státuszba, illetve ne legyen évismétlő. Szorgalmazzuk az érettségit adó középfokú intézményekben való továbbtanulást. A 7. és 8. osztályos halmozottan hátrányos helyzetű tanulóinkkal pályázunk az Útravaló ösztöndíj-programra. Megismertetjük tehetséges tanulóinkkal és szüleikkel az Arany János Tehetséggondozó Programot, segítséget nyújtunk számukra az abba való bekerülésre. 10.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése A beilleszkedési zavarral, tanulási problémákkal, magatartási nehézségekkel találkozó pedagógus legfontosabb feladata a korai felismerés, a család tájékoztatása, segítése, sajátos oktatási-nevelési módszerek, szakszolgálatok segítségének igénybevétele. A problémás gyermekek elhelyezése iskolánkban integráltan, normál osztályokban történik. A tanórai differenciált foglalkoztatás és különleges bánásmód mellett a tanórákkal párhuzamosan, illetve azokat követően a tanórán túl is lehetőséget biztosítunk a fejlesztésre, a felzárkóztatásra a gyógypedagógus bevonásával. Az iskolai kereteken túl bevonjuk a Nevelési Tanácsadót is.

11.

Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása

A gyermek- és ifjúságvédelem pedagógiai, pszichológiai, jogi, szociális és egészségügyi feladatok rendszere. Az iskola gyermekvédelmi feladatokat is ellát, melynek keretében egyrészt - biztosítja a tanítási órák előtti és utáni felügyeletet; - minden tanuló számára lehetőséget biztosít az iskolai étkezéshez; - igény szerint napközis és tanulószobai csoportot indít; 17. oldal



- szabadidős tevékenységeket szervez; másrészről - eredményes oktató-nevelő munkájával megóvja a tanulókat a különböző veszélyektől (megelőző tevékenységet, ismeretterjesztést végez a drogok okozta veszélyforrások felismerésében, elhárításában); - felderíti, nyilvántartja a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű gyerekeket és közreműködik a fejlődésüket gátló tényezők megszüntetésében; Iskolánkban a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat az igazgatóhelyettes látja el az osztályfőnökök munkájának koordinálásával, a Gyámügyi előadóval való kapcsolattartással. Tanév elején (szeptember hónapban) javaslatot tesz az érintett önkormányzatok felé a segélyek kiutalására, anyagi, szociális segítség megítélésére. A jogosultságot, illetve a rászorultságot az osztályfőnökök bevonásával folyamatosan ellenőrzi, és a változásról tájékoztatja az illetékes önkormányzatokat. A nehezen nevelhető, nehezen képezhető tanulókat az előírásoknak megfelelően az osztályfőnökök a szülőkkel együttműködve kell hogy Nevelési Tanácsadóba irányítsák. A szakvéleményről az iskola vezetését és az érintett pedagógusokat tájékoztatniuk kell. A tanulók iskola-egészségügyi felügyeletét, vizsgálatát és ellátását a 26/1997. (IX.3.) NM rendelet figyelembevételével a Zalaapátiban működő háziorvosok, fogorvos, védőnő és fogászati asszisztens látja el, az iskola szomszédságában levő egészségházban, illetve lehetőség szerint az iskolában, a tanórák védelmét figyelembe véve. A logopédiai ellátásra szoruló gyermekek felderítése, jelzése a tanítók feladata, melynek alapján a gondozást helyi gyógypedagógus logopédiai asszisztens végzi. 11.1. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek, akiknek a képességeikhez mért fejlődését szociális tényezők akadályozzák. A családi mikrokörnyezetből adódó hátráltató tényezők: - kedvezőtlen lakásviszonyok - alacsony jövedelmi szint – munkanélküliség - alacsony iskolázottság – kulturális igényszint - családi hagyományok – vallási, erkölcsi, etnikai, nevelési hagyományok Családon kívüli környezet - Negatív hatású utca, környék. - Kapcsolat kifogásolható magatartású, életvitelű, erkölcsű gyermek-, illetve felnőtt csoportokkal – bűnöző életmód, szekták. Iskolai környezetből adódó hátrányok - a tanár-diák viszony megromlása - a tantestület egységes nevelő hatásának hiánya, következetlen nevelői magatartás - az értékelés, minősítés nem az egyes tanulóra szabott módszerei - a tanuló közösségben elfoglalt helyének problémái, kirekesztés, rossz példaadás Mivel a szociális hátrányok lehetnek átmeneti jellegűek is, célszerű különleges figyelemben részesíteni: - a más iskolából érkezett tanulók beilleszkedését, - a tartós betegség, gyenge fizikai állapot miatti hátrányokkal küzdőket,

18. oldal



Felméréseink alapján megállapítható, hogy bár iskolánkban is fokozatosan csökken a gyermeklétszám, a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók aránya nem csökken, hanem növekszik. A cigány etnikumhoz tartozó tanulók aránya is emelkedik. Céljaink szerint elő kell segítenünk - a hátrányos helyzetű tanulók iskolai környezetbe való beilleszkedését, - a képességeiknek megfelelő ismeretelsajátítást, - őket abban, hogy elvégezzék az általános iskola 8. osztályát. Szükséges egy a tanévre szóló szakaszos ütemterv elkészítése az alábbiak szerint - a szociális hátrányokkal küzdő tanulók létszámának felmérésére, - a hátrányok leküzdésére, enyhítésére szolgáló tevékenységformák meghatározására. Időpont 1. május

2. szeptember 3. október - június 4. május

Feladat A hátrányos helyzetű tanulók felmérése, regisztrálása, a hátrányok meghatározása. A tevékenységformák megtervezése a tanévre, a tevékenységek ütemtervének elkészítése. Az ütemterv szerinti feladatok megvalósítása Értékelés, az eredmények számbavétele. Az előző évi felmérés, regisztrálás felülvizsgálata, korrekciója

Felelősök osztályfőnökök, ifjúságvédelmi felelős iskolavezetés, ifjúságvédelmi felelős tantestület tagjai iskolavezetés, ifjúságvédelmi felelős

11.2. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformák iskolánkban - Felzárkóztató foglakozások, korrepetálás - matematika, magyar nyelv és irodalom. - Tehetséggondozó programok, szakkörök - énekkar, rajz, honismereti, német nyelv, sport, középiskolai felvételire felkészítő szakkör. - Szexuális felvilágosító, mentálhigiénés program. - Drog és bűnmegelőzés. - Tanulmányi versenyek. - Kulturális programok, vetélkedők. - Megfelelő számú jelentkező esetén táborozások, kirándulások. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részére biztosított lehetőségek intézményünkben (részben pályázati források függvényében) - Ingyenes füzetcsomag - Támogatás a tanulmányi kiránduláson, illetve táborozáson való részvételhez a rendelkezésre álló anyagi lehetőségek figyelembe vételével. - Ingyenes színház-, illetve múzeumlátogatás utazással. - Taneszközök biztosítása anyagi lehetőségeink szerint (számológép, vonalzó, körző, festék, ecset) - Támogatás ruha és tanszervásárláshoz a pályázati összeg e célra fordítható része alapján. 19. oldal



Egyéb, nem a tanulók körében végzett tevékenységek a hátrányok enyhítésére. A feladatok teljesítéséhez segítséget adnak: - Családsegítő Szolgálat, - Diákönkormányzat, - Szülői Munkaközösség, - Háziorvosok, védőnők - Helyi, regionális, országos támogatások megnyerése pályázatokon való részvétellel. - Az iskolai étkeztetés, napközis ellátásban térítési díj mérséklése. - Kapcsolattartás a Nevelési Tanácsadóval, a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal, óvodával Felvilágosító munka a szülők körében a szociális juttatások lehetőségeiről.

12.

Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje

Az iskola egyik alapvető működési elve, hogy a társadalmi környezet folyamatos változásaira reagálva, kölcsönös bizalomra épülő megfelelő iskolai klíma kialakításával nemcsak az iskola fejlődésének, az eredményes pedagógiai munkának lehetőségét, de a tanulók személyiségének gazdagodását, kiteljesedését, ezáltal az intézmény presztizsének, hírnevének erősítését is elősegítsék a tanulók, a szülök és a pedagógusok közösen, együtt, együttműködve. A tanulói közösség a tanévenként megválasztott Diákönkormányzat által vesz részt az intézményi döntési folyamatban, így véleményezi - az iskolai Házirendet - a Pedagógiai Programot - javaslatot tesz a tanév helyi rendjében meghatározott tanítás nélküli munkanapok programjára

13.

Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel

A nevelés tulajdonképpen nem más, mint a személyiségformálás folyamata. E folyamat középpontjában a gyermeki személyiség strukturális egysége áll. Amikor a személyiségre, mint egységes egészre hatunk, akkor az maga egészében alakul, változik, reagál a hatásokra, vagyis fejlődik. Célunk a tanuló személyiségének harmonikus fejlesztése, amely a nevelés két alapvető közösségének – a családi környezetben a szülők, az iskolai közegben a pedagógusok – koordinált, aktív együttműködésének eredménye. 13.1. Szülő-gyermek kapcsolat A tanuló nevelését a szülők kezdik és megteremtik az egészséges testi és pszichikus fejlődés feltételeit a családban. A szülők segítik a család keretében a gyermeket az első közösségi beilleszkedésben, a családi élet szokásrendjében, itt sajátítja el a gyermek a társas érintkezés szabályait és szokásait, formálódik viszonya a felnőttekhez, megszerzi első esztétikai élményeit. A szülők nevelésben betöltött szerepe tehát felmérhetetlenül jelentős, mivel minden további nevelői befolyás érvényesülésére kihat.

20. oldal



13.2. Szülő-pedagógus kapcsolat A szülői nevelést folytatják, illetve kiegészítik a pedagógusok. Fontos a szülők és a pedagógusok összehangolt nevelői együttműködése azért, hogy ez a közös nevelés azonos elveken alapulva a tanuló érdekeit, fejlődését szolgálja. Az iskola, mint oktató-nevelő intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulói érdeklődésre épít és figyelembe veszi a szülői érdekeket. Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség koordinált aktív együttműködése. Ezen együttműködés - alapja: - a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség, - megvalósulási formái: - a kölcsönös támogatás és - a koordinált pedagógiai tevékenység; - feltétele: - a kölcsönös bizalom és tájékoztatás - az őszinteség - szervezett formái: - szülői munkaközösség - eredménye a családi és iskolai nevelés egysége és az ennek nyomán kedvezően fejlődő gyermeki személyiség. Az együttműködés kiterjedhet a közös problémák megoldására, a családi nevelésben jelentkező nehézségek legyőzésére, a tanulók számára közös élményt nyújtó rendezvények szervezésére. 13.3. Iskola és partnerei kapcsolat A kapcsolattartás hagyományosan az alábbiakban nyilvánul meg: Óvoda - Iskola esetében az általános iskolás tanulók műsort adnak az óvodai Télapó ünnepségen, gyermekeink közösen szerepelnek a települési Öregek Napi rendezvényen, Falunapon és a község életében jelentős események megünneplésén. Az óvodások részt vesznek az iskolai túrákon, zenei világnapon, látogatják az iskolai könyvtárat, használják az iskola tornatermét. Óvoda – iskola átmenet foglalkozások a gyógypedagógus vezetésével. Tanítónő látogatása az óvoda nagycsoportos foglalkozásán. Óvónő óralátogatása az első osztályban. Művelődési Ház – rendezvényei, programjai az iskola tanulói számára is nyitottak. Az iskola épületében kerül megrendezésre a hagyományos Fánk fesztivál. Budapest Főváros Pszichiátriai Betegek Otthona - Iskola. Iskolánk tanulói felkérés esetén műsorral kedveskednek az otthon betegeinek a Télapó ünnepségen, valamint az Öregek Napi rendezvényen. Az iskola helyet ad a Szociális Otthonok kulturális találkozójának. Katolikus Egyház - Iskola. Tanulóink tanórák után, az iskola falai között látogathatják a hittanórákat, melyek rendjét az iskolavezető és a Plébános Úr közösen határozza meg.

21. oldal



A felnőtt lakosság számára igény esetén az iskola tárgyi- és személyi feltételeit kihasználásával Drog-prevenciós, Ismeretterjesztő előadásokat, Számítógépes tanfolyamokat szervezünk. Civil szervezetek – Iskola. Az iskola tanulói a szervezetek által szervezett programokon, műsorokon részt vesznek, az iskola helyet ad a civil kezdeményezéseknek. Rendőrség – Iskola. A helyi körzeti megbízottak az „Iskola rendőre” program keretében évente ellenőrzik a tanulók kerékpárjait, felhívják a figyelmet a hiányosságokra. Kerékpáros ügyességi versenyt szerveznek a gyermeknapon, szükség esetén tájékoztatót tartanak, szerveznek a tanulók számára. 13.4. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák A tanuló és a pedagógus együttműködésének formái: - tanórák - tanórán kívüli beszélgetések - tanórán kívüli foglalkozások - diák önkormányzati tevékenység - szakkörök - versenyekre való felkészítés - felzárkóztatás - közös programok (pl. klubdélután) - kirándulások - panaszláda 13.5.

A szülők közösségét érintő együttműködési formák:

Ez az együttműködés minél szorosabb, minél jobban ismeri a pedagógus a tanuló életkörülményeit, pszichikumát, szokásait, annál nagyobb mértékben tudja befolyásolni még azokat a hatásokat is, amelyek felett a nevelőnek közvetlenül nincs hatalma. Tehát a személyiség-megismerés, a fejlődési tendenciák pontos felfedezése az őszinte együttműködés alapja. Az együttműködés formái: A szülők részéről a nevelőmunka segítségéhez az alábbi közreműködési formákat várjuk el: - aktív részvételt az iskolai rendezvényeken, - ötletnyújtást az előadások témáihoz, - őszinte véleménynyilvánítást, - együttműködő magatartást, - nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását, - a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését, - érdeklődő – segítő hozzáállást, - szponzori segítségnyújtást. A tanulók helyes nevelésének tevékenységi formái: - év eleji közös szülői értekezlet (iskola elvárásainak kinyilatkoztatása a szülők felé az adott tanévre szólóan, valamint az előző év értékelése), - előre tervezett osztályszülői értekezletek, - rendkívüli szülői értekezletek, - fogadóórák, - nyílt napok, nyílt órák szervezése, - rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról, 22. oldal


-

14.


változatos témájú szakkörök indítása, előadások szervezése: logopédus, Nevelési Tanácsadó, pszichológus, egészségügyi szakember, meghívása, nevelési fórum a szülők részvételével, esetenként szakember meghívásával. pályaválasztási tanácsadás, családlátogatás (szükség esetén, vagy szülői kérésre), közös kirándulások, ünnepek, iskolai rendezvények (fordított nap, farsang, gyermeknap, túra).

A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 14.1. A vizsgaszabályzat célja

A tantárgyi követelmények számonkérésének szabályozása abban az esetben, ha a tanuló a tanév közben nem tudott számot adni ismereteiről, osztályzatai nem teszik lehetővé a tanév végi értékelést. 14.2. A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra1, azaz: - osztályozó vizsgákra, - különbözeti vizsgákra, - javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: - aki osztályozó vizsgára jelentkezik, - aki a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgát köteles tenni, vagy osztályozó vizsgát tehet - aki a nevelőtestület határozatával javítóvizsgát tehet Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira - akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő (pl. más idegen nyelvet tanult, nem tanulta az iskolánkban az évfolyamán oktatott tárgyat). Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. 14.3. Az értékelés rendje A vizsgatárgyak részei és követelményei A vizsgázó az évfolyamának megfelelően az alábbi tárgyakból tesz vizsgát: - Magyar nyelv és irodalom - Történelem - Idegen nyelv - Matematika - Környezetismeret - Természetismeret - Fizika - Biológia 1

20/2012 EMMI Rendelet 68.§ 23. oldal



- Kémia - Földrajz - Informatika A tantárgyak évfolyamnak megfelelő követelményeiből történő számonkérése írásban és szóban történik. Kérésre nem kell vizsgát tenni a készségtárgyakból: - Testnevelés - Ének–zene - Rajz és műalkotások elemzése - Technika és életvitel A vizsga időpontjáról az igazgató dönt. Az osztályozó, valamint a javító vizsgák időpontja a tanévkezdést megelőző héten kerül kijelölésre.

15.

Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai

A tanév közbeni beiratkozás feltételei: - A tanuló lakóhelye a beiskolázási körzetben van. - A tanév megkezdése utáni felvétel nem sérti a Kt. 3. számú, illetve a Nkt 4. számú mellékletében szereplő létszámhatárokat. 15.1. A felvételi eljárás különös szabályai Az első évfolyamra való beiratkozás feltételei: - A Nkt 50.§ (7) előírtak az irányadók. - A tanuló lakóhelye, tartózkodási helye a beiskolázási körzetben van (települések: Bókaháza, Dióskál, Egeraracsa, Esztergályhorváti, Gétye, Zalaapáti, Zalaszentmárton). - Ha a tanuló lakóhelye nem a beiskolázási körzet, és a tanuló felvétele csoportbontással jár, akkor a felvétel a Keszthelyi Tankerület engedélyéhez kötött. 15.2. Az osztályba, csoportba sorolás rendje. Az első évfolyamos tanulók osztályba sorolását (amennyiben több osztály indul az első évfolyamon) az igazgató végzi el a vezető óvónő és a csoportvezető óvónő, gyógypedagógus javaslata alapján, a szülői kérések lehetőség szerinti figyelembevételével. A tanév közbeni beiratkozásnál, a tanulócsoportok létszámát, tanulmányi eredményeit, szociális helyzetét figyelembe véve az igazgató dönt. A tanórai csoportbontásoknál a szaktanárok és az osztályfőnök javaslatait figyelembe véve az igazgató dönt. A napközis és tanulószobai csoportok kialakításában a mindenkori osztály- és évfolyamösszetétel szerinti létszám alapján az igazgató dönt.

24. oldal



Az intézmény helyi tanterve 1. A választott kerettanterv megnevezése A kerettanterv tantárgyait és kötelező óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Informatika

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam 1. évf. 2. évf. 3. évf. 7 + 1 8 4 + 1 5 1 1 1 1 2 2 2 2 1 1 5 5

Szabadon tervezhető órakeret

2

Rendelkezésre álló órakeret

25

2

AP AP PD AP AP AP AP AP

7 + 1 8 AP 6 +

4 + 1 5 AP 4 + 0,5 1 1 PD 1 1 1 AP 1 + 0,5 2 2 AP 2 2 2 AP 2 1 1 AP 1 5 5 AP 5

2 25

2

25

2

3 25

AP – Apáczai Kiadó PD – Pedellus Kiadó HV - Hueber Kiadó

25. oldal

25

4. évf. 8

4,5 1 1,5 2 2 1 5

3

AP 6 + 1 7 AP PD AP AP AP AP AP

2 + 1 3 HV 4 4 AP 1 1 PD 1 + 1 2 AP 2 2 AP 2 2 AP 1 1 AP 5 5 AP

3 25

AP

27

3 27



Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika

5. évf. 4 +

1

3

6. évf.

5

AP

4 + 0,5 4,5

3

HV 3

4 + 0,5 4,5 MS 3 +

Erkölcstan 1 Történelem, társadalmi és 2 állampolgári ismeretek Természetismeret 2

1

7. évf. AP

3

HV 3

4

MS

1

PD

1

2

MS 2 + 0,5 2,5 MS

2

MS 2 + 0,5 2,5 MS

1

3 +

3 +

1

1

4

AP

4

4

AP

3

HV 3

3

HV

4

AP

4

AP

1

1 2 +

8. évf.

0,5

2,5

3 + 1

1

MS 2

2

MS

2

MS

2

NT

Fizika

2

2

MS 1 +

Kémia Biológiaegészségtan Földrajz

1

1

NT

Ének-zene

1

1

MS 1

és népismeret

1

1

NT

Vizuális kultúra

1 + 0,5 1,5 MS

Dráma és tánc/Hon-

Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1

MS

1 + 0,5 1,5 MS

1

1

2

2 - -0,5

1,5 MS 1 +

0,5

1,5 MS

1 +

1,5 MS 2 - -0,5

1,5 MS

0,5

1

1

1 +

0,5

1,5

1

MS 1

MS 1 +

0,5

MS

1,5 MS

1

JOS 1

1

JOS 1

1

JOS 1

1

1

NT

1

1

NT

1

1

NT

5

5

AP

5

5

AP

5

5

AP

5

5

AP

1

1

AP

1

1

AP

1

1

AP

1

1

AP

+

3 29

1

3

3 29

28

3

3 28

31

3

1 +

3 31

31

A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Változat Magyar nyelv és irodalom A változat Fizika B változat Kémia A változat Biológia-egészségtan A változat Ének-zene felső tagozat A változat Ének-zene alsó tagozat A változat AP – Apáczai Kiadó; MS – Mozaik Kiadó; NT – Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó; JOS - Jedlik Oktatási Stúdió; PD – Pedellus Könyvkiadó;

26. oldal

0,5

JOS

0,5 NT

3 31



Fakultatívan választható angol nyelv esetén az OX - Oxford Kiadó által kiadott helyi kerettantervi ajánlást használjuk fel.

2. A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére az évfolyamokon és tantárgyakban zöld színnel emeltük ki. A kötelező órákon felüli órakeret felhasználása A szabadon választható órakeretből minden tanévben a tanulói, szülői igényeket felmérve, a személyi feltételek biztosítottságát figyelembe véve az alábbiak élveznek prioritást. angol nyelv fakultációban történő oktatása szerint felmenő rendszerben az 5. évfolyamtól – csoportindításhoz szükséges létszám 10 fő ECDL vizsgára felkészítő szakkör – 8. évfolyamon anyanyelvi középiskolai előkészítő szakkör matematika középiskolai előkészítő szakkör történelem szakkör német nyelvi szakkör sport szakkörök - kosárlabda, röplabda, atlétika, játék művészeti szakkörök - énekkar, rajz természetismereti szakkörök - természetismeret, biológia, fizika, kémia, földrajz számítástechnika szakkörök Differenciált, egyéni foglalkozás keretében biztosítandó foglalkozások anyanyelvi felzárkóztató, korrepetálás évfolyamonként 1 óra matematika felzárkóztató, korrepetálás évfolyamonként 1 óra A nem kötelező tanórai foglakozások fentiek szerinti megszervezésével kívánjuk biztosítani: a lehetőséget az általános iskolai követelmények teljesítéséhez minden tanulónk számára; a továbbtanuláshoz szükséges sikeres felvételi feltételeit; az idegen nyelvi és az informatikai ismeretek elsajátításában az esélyegyenlőséget; a Kt. 58.§ (8) és a Nkt. 27.§-ban előírt mindennapos testnevelést; A nem kötelező tanórák, szakkörök iránti igény a megelőző tanév májusában kerül felmérésre, és az igények, lehetőségek figyelembevételével kerülnek beindításra. Ha az igazgató a szakvélemények alapján mentesíti a tanulót, akkor a tanuló fejlesztő foglalkozásra jár. A nem kötelező tanórai foglalkozások rendje. Felzárkóztatás - A felzárkóztató foglalkozásokon az adott tantárgyból hiányos ismeretekkel rendelkező, illetve tartósan hiányzó tanulók vesznek részt, a követelmények eredményes elsajátítása érdekében TanTan1 anyanyelv 1 óra, TanTan1 matematika 1óra. Tehetséggondozás - A tehetséggondozás céljából szervezett foglalkozásokon az adott tantárgyból tanulmányi versenyre, felvételi vizsgára készítünk fel TanTan2 anyanyelv 1 óra, TanTan2 matematika 1óra. A felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozásokon a Kt. 52.§ (9) c) szerinti egyéni foglalkozásokat értünk.

27. oldal



A tanórán kívüli foglalkozások. Napközi, tanulószoba - Iskolánkban napközis csoportokat és tanulószobai csoportot indítunk a Kt. 53.§(4) szerint, különös figyelemmel az 1-4 évfolyamos tanulókra, valamint a bejáró, illetve az otthoni felügyelettel nem rendelkező gyerekekre. Érdeklődési kör/szakkör - A szakköri foglalkozásokon az adott tantárgy, foglalkozás iránt érdeklődő, plusz feladatot vállaló tanulók vehetnek részt, önkéntes jelentkezés alapján. A jelentkezés egész tanévre szól, a szakköri tagság megszűnését a szaktanár engedélyezi szülői kérésre, illetve a tanulmányi előmenetel érdekeit szem előtt tartva. A kötelező tanórán felüli órakeret évfolyamonkénti óraszáma 2 a foglalkozások megjelölésével a májusi igényfelmérést követően, a tantárgyfelosztás elfogadásakor kerül meghatározásra. Tanórán kívüli tevékenységek. Hagyományőrző tevékenységek. A meglévő hagyományaink - ünnepségek, rendezvények - lehetőséget biztosítanak tanulóink számára a nemzethez, a magyarsághoz tartozásnak, valamint a szűkebb környezethez való ragaszkodásnak az elmélyítésére (a programok pontos idejét a tanév helyi rendjében határozzuk meg). Nemzeti ünnepeinkre való megemlékezés: Október 23. - Az 1956-os forradalom és szabadságharc. Március 15. - Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc. Iskolai ünnepeink: Tanévnyitó ünnepség Zenei világnap Október 6. - Az Aradi Vértanúkra emlékezünk December 6. - Mikulás ünnepség December 24. - Karácsonyi ünnepség Holocaust - megemlékezés Tanévzáró ünnepség és ballagás Egyéb rendezvényeink: Diák nap Farsang - jelmezes farsangi ünnepség Egészségnap Őszi és tavaszi túra

3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A tantárgyak tanításához a tanulók életkori sajátosságait figyelembe vevő, a szaknyelv használatát fokozatosan bevezető és alkalmazó taneszközök, tankönyvek közül lehetőleg olyanokat kell használni, amelyek lehetőséget biztosítanak a sokoldalú képességfejlesztésre, tartalmukban korszerűek és tananyagstruktúrában a tanulói ismeretszerzés sajátosságaihoz illeszkednek, ezért a tananyag eredményesebb elsajátítását teszik lehetővé. A taneszköz kiválasztásánál előnyben kell részesíteni az alábbi jellemzőket, ha azok értelmezhetők az adott tantárgyra: a taneszköz-családok - tankönyv, munkafüzet, gyakorló könyv, feladatgyűjtemény feladatokban gazdag az egyéni haladást jól szolgáló, differenciált tanulást-tanítást támogató

2

Nktv. 6. melléklet óraszámai alapján 28. oldal



az önálló tanulásra ösztönző, azt lehetővé tevő, tehát a tanulásirányítást jól megvalósító tanultakat rendszerező és jól strukturált tipográfiailag jól szerkesztett (pl. ábrák, kiemelések), didaktikailag jól felépített tankönyveket lehetőség szerint tartós tankönyvek beszerzése a rendelkezésre álló keretösszeg

4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. Ebben az időszakban fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. Fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív, interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. Segítjük a tanulók szocializációját az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban. A sikeres továbbtanulást a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználattal és az alapvető képességek, készségek elsajátításával, a mentális képességek célirányos fejlesztésével, az önálló tanulás és az önművelés alapozásával támogatjuk.

29. oldal



5. Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg, felmenő rendszerben. A kifutó évfolyamokon Sport szakkörök, tömegsport foglalkozások biztosítják a mindennapos testnevelés megvalósítását. A tartalom az Egészségnevelési programban – 1. számú melléklet olvasható

6. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Iskolánkban választható tantárgyként szerepel az angol nyelv, melyet 5. évfolyamtól választhatnak a tanulók. A tantárgyat fakultatív jelleggel tanítjuk, a csoport indítás feltétele a 10 fős csoportlétszám. Pedagógus választására abban az esetben van mód, ha egy évfolyamon 2 osztály indítására van lehetőség. Ebben az esetben a csoportbontás elveit követve vesszük figyelembe a szülői kérést.

7. Projektoktatás-projekt nap Iskolánkban hagyományosan két projektnapot szervezünk – Gábor Áron Nap és Egészségnap. A projektnap tartalmát az ünnepkör, illetve az aktuális egészségneveléshez kapcsolódó témakör szerint határozzuk meg.

8. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedéseinket az Integrációs képzés fejezet tartalmazza

9. Az iskolai beszámoltatás, követelményei és formái

az

ismeretek

számonkérésének

9.1. Írásbeli feladatok értékelése Az iskolában tanító pedagógusok módszertani szabadságukkal élve maguk határozzák meg, hogy a tantárgyuk sajátosságai szerint milyen teljesítményt értékelnek érdemjeggyel, és milyen arányban alkalmazzák a szóbeli és írásbeli számonkérés eszközeit. 9.2. Tanulói terhek csökkentése A témazáró dolgozatok íratása egy napon maximum két tárgyból lehetséges. A tantárgyak közti koordináció szaktanári és osztályfőnöki feladat. Tanév közben tartósan (két hétnél hosszabb ideig igazoltan) hiányzó, illetve más iskolából érkező tanuló számára a felzárkózásra egy hónap türelmi időt kell adni. Amennyiben a helyi tantervhez használt tankönyvhöz a kiadó készített témazáró feladatsort és az tartalmaz értékelést is, úgy azt kell alkalmazni, attól eltérni csak abban az esetben lehet, ha az a tanuló számára kedvezőbb. Iskolánkban a tanítási szünetek idejére (őszi-, tavaszi-, téli szünet) kötelező írásbeli házi feladatot nem adunk. 9.3. Az iskolai mérések, vizsgák rendje. 30. oldal



A mérések általános célja az oktató munka eredményességének vizsgálata a kerettanterv minimumkövetelményeinek tükrében. Az évenkénti mérésekkel kívánjuk megteremteni a trendvizsgálat feltételeit, mely segíti az eredményességvizsgálatot. A mérési eredményeket a tanév záró osztályozó értekezletén felhasználjuk a döntések meghozatalakor. A mérések anyagát az igazgató megbízásából, az adott területeken oktató 2-3 főből álló timek állítják össze, illetve értékelik ki. Az iskolai mérés első napja megegyezik az országos kompetenciamérés napjával, illetve az azt követő tanítási napon folytatódik, melyet a kompetencia mérés indokol. A mérésben szereplő tantárgyakról, követelményekről és vizsgák menetéről a tanulókat, illetve a szülőket a mérést megelőzően, 3 hónappal előbb tájékoztatni kell. A mérések eredményéről a tanulókat és a szülőket a tanév zárása előtt tájékoztatni kell. Iskolánkban tanévenként az alábbi évfolyamokon és területeken végzünk diagnosztizáló mérést. 1. évfolyamon Témakörök - matematika, szövegértés, írás, hangos olvasás. 2. évfolyamon Témakörök – matematika, nyelvtan/helyesírás (BDTF anyaga), szövegértés. 3. évfolyamon Témakörök – matematika, nyelvtan /helyesírás, szövegértés (BDTF anyaga), természetismeret. 4. évfolyamon ORSZÁGOS KOMPETENCIA MÉRÉS Témakörök - matematika, nyelvtan /helyesírás, szövegértés. 5. évfolyamon Témakörök – matematika, szövegértés (BDTF anyaga), természetismeret. 6. évfolyamon ORSZÁGOS KOMPETENCIA MÉRÉS Témakörök – történelem, német , matematika. 7. évfolyamon Témakörök – matematika, szövegértés, történelem, természetismeret. 8. évfolyamon ORSZÁGOS KOMPETENCIA MÉRÉS Témakörök – matematika, nyelvtani ismeretek, német, természetismeret.

10.

A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei

Iskolánkban fenntartói engedéllyel csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, 24 fő, vagy nagyobb osztálylétszám esetén. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére. Az informatika tantárgyat 20 főnél nagyobb osztálylétszám esetén csoportbontásban tanítjuk, a számítástechnika szaktanterem befogadó képessége miatt.

31. oldal



A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

11.

A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek

A tartalom az Egészségnevelési programban – 1. számú melléklet olvasható

12.

Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei

A tartalom az Egészségnevelési programban – 1. számú melléklet olvasható A tartalom az Egészségnevelési programban – 2. számú melléklet olvasható

13.

A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei

A tanulók jutalmazásának elveit a Házirend tartalmazza 13.1. A magatartás értékelésének elvei Magatartás - A házirend, az iskolai követelmények ismerete, azok betartása - Beilleszkedés a közösségbe, mások beilleszkedésének segítése - Aktív szerepvállalás a közösségi feladatok megvalósításában - Segítőkészség - Udvarias, figyelmes viselkedés, kultúrált hangnem. Magatartási minősítő norma: a) Példás: Becsületes és fegyelmezett. A vállalt feladatokat és megbízatásokat precízen elvégzi. Tetteiért vállalja a felelősséget. Védi az iskola, az osztály tulajdonát. Az iskola Házirendjét megtartja, viselkedésével példát mutat társainak. Tisztelettudó hangon beszél, javasol, vitatkozik. b) Jó: Becsületes és fegyelmezett. Alkalmanként vállal feladatokat, azokat teljesíti. Házirendet betartja. Iskolai viselkedése általában jó. Udvarias, tisztelettudó. c) Változó: Magatartása ingadozó, tetteiben sokszor meggondolatlan. Házirend szabályait többször megsérti. Időnként megfeledkezik magáról, nem mindig tisztelettudó és udvarias. d) Rossz: Felelőtlen, ellenszegülő. Szándékosan megszegi a Házirendet. Időnként árt társainak. Tetteiért felelősséget nem vállal. Az osztály és az iskola tulajdonát szándékosan rongálja. Szüleit, nevelőit félrevezeti. Tanáraival tiszteletlen, társaival szemben durva.

32. oldal



13.2. A szorgalomjegyek megállapításának elvei Szorgalom - A tudás megszerzésének igénye - Az egyéni képességeknek megfelelő teljesítmény - Jó idő és munkaszervezés - Kötelességtudó, pontos, megbízható, önálló munkavégzés - Aktív tanórai részvétel - Többletek (tanulmányi versenyek, szorgalmi feladatok) Szorgalmi minősítési norma a) Példás: Minden iskolai munkáját képességeinek megfelelően végzi. Ha érdeklődése határozott, akkor ezen a területen többlet munkát (szakkör, tanulmányi verseny stb.) is vállal. Eredményei eléréséhez komoly erőfeszítéseket tesz. Felszerelése mindig hiánytalan. b) Jó: Minden iskolai munkáját képességeinek szintjén végzi. Tudásának megszerzéséért nagyobb erőfeszítéseket nem tesz. Érdeklődése megmarad a szorosan vett iskolai tananyagon belül. Iskolai felszerelésében csak néhány esetben fordul elő kisebb hiányosság. c) Változó: Szorgalma képességeinek szintjén ingadozó. Tanulmányi munkában való részvétele változó, időnként tanul, máskor figyelmetlen, pontatlan. Szétszórtság jellemzi. Gyakran hiányzik felszerelése. d) Hanyag: Lusta, passzív, munkájára a nemtörődömség jellemző. Gyakran nem készül órákra. Tanulmányi fejlődéséért, képességeihez viszonyítva keveset, vagy semmit sem tesz. Házi feladata, felszerelése rendszeresen hiányzik, azokat nem pótolja be. 13.3. A tanulók teljesítményének értékelése. A tanulók teljesítményét a Nkt. 54.§-a alapján tantárgyanként érdemjeggyel értékeljük. Az első, évfolyamos tanulók félévkor és a tanév végén, valamint a második évfolyamos tanulók félévkor szöveges értékelést kapnak. Iskolánkban az értékelés alapelveit a következőkben határozzuk meg: - minden tantárgyból minimálisan annyi érdemjegye legyen a tanulónak félévente, ahány kötelező órája van a tárgyból hetente, de legalább 3; - az érdemjegy nem lehet fegyelmezési eszköz; - készségtárgyak esetében a tanuló önmagához mért fejlődését is értékeljük; - az értékelés legyen személyre szóló, motiváló, segítse a helyes önértékelést; - a témazáró dolgozatok értékelését az írástól számított 2 héten belül ismertetjük tanulóinkkal, a jegyet az ellenőrzőbe beírjuk; 13.4.

Szöveges értékelés alapelvei

Előzetes szempontok alapján, szabadon fogalmazott szöveg: 1-2. évfolyam félév végéig az Alma mátrix junior számítógépes program felhasználásával (Baranya Megyei Pedagógiai Intézettől megvásárolt szoftver.) Értékelés formái: 1. Írásbeli 2. Szóbeli Az írásbeli Értékelés félévenként történik. Szóbeli értékelés folyamatosan.

33. oldal

Zalaapáti Gábor Áron Általános Iskola Értékeléskor minden megfogalmazásokra!

esetben


törekedjünk

az

egyszerű,

érthető,

lényegretörő

A tanulók magatartását és szorgalmát az osztályfőnök havonta minden évfolyamon, a szaktanárok véleményét kikérve, szóban értékeli, melyről a szülő a fogadóórákon, szülői értekezleten tájékozódhat. A félévi és tanév végi értékelést a nevelőtestület az osztályfőnök javaslata alapján az osztályozó értekezleten végzi. Szöveges értékelés érdemjeggyé alakítása A tanulók első évfolyamon félévkor és év végén, valamint második évfolyam félévkor történő szöveges értékelésekor az Alma mátrix junior számítógépes program értékelési szempontjait figyelembe véve, a tantárgyankénti szöveges értékelést a „minősítés” rovatba beírtak alapján alakítjuk érdemjeggyé.

1. ábra – Az almamátrix Junior képernyőképe

34. oldal



Záradék A Pedagógiai Programot Zalaapáti, 2013. március hó 28.

Jóváhagyta: ............................................. Igazgató

Fenntartói jóváhagyás dátuma Tantestületi elfogadás dátuma

2013. május 22.

Hatálybalépés időpontja

2013. szeptember 2.

A program időbeli hatálya, érvényessége

35. oldal



1. számú melléklet - Egészségnevelési program Az egészségnevelési program céljainak megfogalmazása Hosszú távú célok El kell érnünk, hogy tanulóink az egészséget tekintsék értéknek, az egészséges életmódjuk kialakítását elérendő célnak, életvezetésükön ez tükröződjék. Készüljenek fel a családi életre, családtervezésre. Középtávú célok Általános iskolai éveik alatt szerezzenek elegendő ismeretet és készséget, hogy döntési helyzetben felismerjék a helyes utat, érvek és ellenérvek mérlegelésével, a kockázati tényezők figyelembe vételével jó döntést hozzanak. Önismeretük legyen reális, biztos alapokon nyugvó. Legyenek képesek nemet mondani a káros szenvedélyekre. Ismerjék a segítségkérés módját, a nekik segítséget adni tudó intézményeket, szervezeteket. Rövidtávú célok Helyes napi táplálkozási szokásaik alakuljanak ki, mennyiség és minőség tekintetében is. Legyen számukra a testmozgás a mindennapok része, örömforrás, hasznos időtöltés és a közösség építésének színtere. Ismerjék testüket, annak tisztán és karbantartásának alapvető módszereit. A program végrehajtását segíti az iskolai egészségvédelmi csoport (team). Tagjai: Igazgatóhelyettes – ifjúságvédelmi felelős DÖK segítő tanár 1 alsós nevelő 1 felsős nevelő – testnevelő 1 védőnő gyermekjóléti szolgálat vezetője gyermekorvos Szülői Munkaközösség vezetője (kijelölt tagja) Az egészségstratégia megvalósítása 1-4. osztály Az alsó tagozatban az osztályfőnököknek lehetősége nyílik a tanulók szokásainak napi figyelemmel kísérésére, ellenőrzésére. Ide tartozik a személyes higiénia, a helyes táplálkozási és tisztálkodási szokások megfigyelése, korrigálása, kialakítása. A tanítók és szülők kapcsolatában is szükséges a fentiek tekintetében bizonyos együttműködés, egységes álláspont kialakítása a teendők megosztásában. Napközis csoportok – alsó tagozat Sokat tehetnek a tanulók életében a rendszeresség kialakítására, pontosságra, önfegyelemre nevelésben. A szabadidőben játékos, sportprogramok szervezése, csoportok közötti versenyek rendezése, kirándulások, túrák, erdei séták rendszeres tervezése

36. oldal



Felső tagozat 5. osztály Az alsó tagozatban kialakított szokások megtartása, erősítése A tanulók és az új osztályfőnök bizalmi kapcsolatának kialakítása – a tanulói önállóság a kialakított szokások terén egyre nagyobb szerephez juttatása. A tanulói közösség erősítése, pozitív értékek kialakítása, kiemelése, negatív tendenciák visszaszorítása. Felkészítés a már megjelenő káros szenvedélyek visszautasítására. 6. osztály A serdülés időszakának problémái már itt jelentkeznek, az osztályfőnöki órák témái foglalkoznak a serdülés testi, lelki tüneteivel. A káros szenvedélyekről őszintén kell beszélni, azok családra, személyiségre gyakorolt hatása mellett kiemeljük egészségi és anyagi hátrányait is. Az egészséges életmódra nevelés bővítése mellett figyelmet fordítunk a személyi higiéniával kapcsolatosan a serdülőkori változások tisztálkodási szokásaira. 7. osztály Meghatározó a serdülés általánossá válása, egyre erősödik az önállóság utáni vágy és a saját akarat érvényesítése, sok esetben most kerül sor a tiltott szerek kipróbálására. Önmaguk és mások iránti felelősség kialakítása dramatikus módszerekkel. Példakép, hiteles személyek mutatása, elfogadtatása – ha nem a szembenállás a viselkedésük meghatározója a prevenciós programok nagyobb hatásfokúak. Kortárs-segítők, szakemberek bevonása a tanulók ismereteinek bővítésére. ZM Rendőrkapitányság Bűnmegelőzési Osztályának tájékoztatója a veszélyeztető tényezőkről. 8. osztály Az egészségnevelési, prevenciós program kiteljesedik, részét képezik az egészségnevelés, drog prevenció, fiatalkorúak jogi ismeretei, családi életre nevelés, párválasztás, szexuális nevelés Legális, illegális drogok és hatásuk ismerete rendkívül fontos, mert a továbbtanulással a gyerekek többsége lakóhelyet is változtathat Rossz társaság, negatív értékrenddel bíró társak hatásának kivédése önbizalom-, önismeret-erősítő, döntést könnyítő tréningek szervezése. Tudatosítani kell a korai szexuális élet hátrányait, veszélyeit, hiszen érdeklődésük a másik nem iránt egyre fokozódik. Kortárs segítők tapasztalataira, segítő hatásukra egyre inkább támaszkodni lehet. Osztályfőnöki órákon, szaktárgyi keretben, de ezeken túl is kapjanak szerepet az egészség megóvására, visszaállítására irányuló törekvések.

Az egészségnevelési program témakörei Rendszeres testedzés, órai munka, sportkörök Iskolánkban a mindennapos testnevelést a kötelező testnevelési órákkal, és az órán kívül biztosított tömegsport és különböző sport szakkörök lehetőségének biztosításával valósítjuk meg.

37. oldal



Tömegsport órák száma hetente: A tanórai keretetek között megvalósuló mindennapi testnevelési órákat figyelembe véve a felső tagozat „kifutó” évfolyamain 6. osztály heti 1 óra 7-8. osztály lányok heti 1 óra 7-8. osztály fiúk heti 1 óra Alsó tagozatban a szakköri lehetőség: 1 – 2. osztály Játék szakkör, heti 1 óra 3 – 4. osztály Játék szakkör, heti 1 óra Felső tagozatban a szakköri (szabadon választható órák kerete) lehetőségek: 5 – 6. osztály Kosárlabda, heti 2 óra 7 – 8. osztály Kosárlabda, heti 2 óra 5 – 8. osztály Röplabda, heti 2 óra OTP MOL Bozsik intézményi labdarúgó programban korcsoportonként heti 2 óra edzés – 3 fiú és 1 lány csoportban Iskolánkban a tömegsport-foglalkozás a mindennapos testnevelés megvalósítása érdekében kötelezően választandó tanóra. Az 5 – 8. osztályban bajnoki rendszerben működik, 1 – 4.-évfolyamon a tanulók nagymértékű mozgás-, és játékigényének kielégítésére szolgál. Lehetőséghez mérten testnevelő, vagy speciál kollégiumot végzett tanító irányításával. Lehetőséget biztosítunk tanulóinknak ezen felül a környékben túrázásra, illetve kerékpáros kirándulásra, a testnevelő és a természetismeretet oktató pedagógus szervezésével, vezetésével. Mozgási, sportolási lehetőséget biztosítunk diákjainknak „ Házi versenyek” rendezésével asztalitenisz, teremfoci – őszi, tavaszi torna A tanulók fizikai állapotának mérése A tanév rendjében meghatározott fittségi mérés időpontja április 3. és május 28. között kerül kijelölésre az időjárási körülmények figyelembe vételével. Iskolánkban a tanulók fizikai állóképességét a fentieken túl, az 1. osztálytól az alábbi próbák teljesítésével mérjük: helyből távolugrás páros lábbal (m) hanyatt fekvésből felülés (db) karhajlítás és nyújtás mellső fekvőtámaszban (db) hason fekvésből felülés és leengedés (db) Cooper-teszt futás (m) A pontértékek számításának alapja: Útmutató a tanulók fizikai állapotának méréséhez, minősítéséhez (OM 2000.) Személyi higiénia Alsó tagozatban környezetismeret, olvasás és testnevelés órákon nyílik a legtöbb lehetőség arra, hogy a tanulókban tudatosítsuk a testápolás, a tisztálkodás, az arc és bőrápolás, haj-és körömápolás, a fogápolás, és a zsebkendő használatának fontosságát. Feladatok: -

WC használat utáni és étkezés előtti kézmosás szokásának kialakítása, 38. oldal



3. 4. osztályos és a felső tagozatos tanulóknak testnevelés óra utáni zuhanyzás, izzadás gátló használata, minden korosztálynak évente rendszeres iskolafogászati ellenőrzés, zsebkendő használatának megkövetelése (tüsszentés, köhögés) kozmetikai szerek megfelelő használata és tárolása, orvos, védőnő, kozmetikus előadása – a serdülőkor higiéniai követelményei – arc, bőr-, köröm-, hajápolás A nemi szervek tisztántartása, a test önvizsgálata

Táplálkozás Az egészséges táplálkozás elveinek megismertetése, s követése a gyakorlatban nagyon fontos. Főként az osztályfőnöki, biológia, környezet, magyar, technika órák nyújtanak módot erre. Feladatok: -

Helyes étkezési szokások tudatosítása (otthon, iskolai étkezéskor) (1-4.o.) Követeljük meg, hogy legyen a tanulóknak kialakult napirendje, s benne a napi ötszöri étkezés rendszeres legyen! (1-4.o.) Hívjuk fel a figyelmet a bőséges reggeli fontosságára! (Üres gyomorral ne kezdje a napját egyetlen tanuló sem.) (1-2. o.) Neveljük a gyermeket kulturált étkezésre! Tanítsuk meg a kés, villa és szalvéta használatára! (1-2. o.) Tudatosítsuk a cukrozott üdítők káros hatását! (Szomjúság oltására legjobb a víz) (1-4.o.) A korszerű egészséges táplálkozás elveinek megismertetése (5.o.) a-) a gyümölcs, zöldség magas rost és fehérjetartamú élelmiszerek napi fogyasztásának fontosságára, b.) A tápanyagok szervezetre gyakorolt élettani hatására hívjuk fel a figyelmet. Ismertessük meg az élelmiszerek széles skáláját. Változatos étrend, mértékletesség szerepe. (5-6.o.) Korszerű ételkészítési eljárások megismertetése. (8. o.) Hívjuk fel a figyelmet a helytelen táplálkozásra és következményeire (7-8. o.) a.) alaptápanyagok szükségesnél nagyobb mennyiségű bevitele (magas cukor, só fogyasztás, koleszterin) b.) egyéb anyagok koffein, alkohol, cigaretta egészségkárosító hatása c.) túlzott diétázás, egyoldalú táplálkozás veszélyei d.) gyermekkori elhízás veszélye e.) pszichés táplálkozási zavarok (anorexia, bulimia)

Káros szenvedélyek A szenvedélybetegségek közös vonásai – társadalmi helyzetek, konfliktusok, körülmények, amikor a fiatal pótcselekvéshez nyúl. A baráti társaság, közösség hatása. Egészséget károsító szokások, alkoholfogyasztás, dohányzás egészségügyi, társadalmi következményei Legális és illegális drogok, pszichoaktív szerek egészségre gyakorolt hatása, a droghasználat felismerésének jelei. A droghasználat társadalmi, jogi, büntetőjogi követelményei. A kábítószer függőség megszüntetésének elősegítése, kialakított intézmények, szervezetek – tevékenységük, a segítségnyújtás lehetőségei A koffeintartalmú italok (kávé, tea, cola) túlzott fogyasztásának élettani hatása. Gyógyszerfüggőség – nyugtatók, fájdalomcsillapítók, stimuláló és élénkítő szerek, fogyókúrás gyógyszerek szedésének következményei. 39. oldal



Egyéb szenvedélyek – játékszenvedély, vásárlási, evési szenvedélyek hatása a családra, személyiségre. Család, párválasztás, társas kapcsolatok, szexuális nevelés A család szerepe a gyermek életében – a gyermek helye, szülői szerepek – a jól működő család jellemzői, a családi együttműködés. A diszharmonikus család – felborult értékrend, agresszivitás családon belül, érzelmi elhanyagolás, zsarolás, túlzott követelmények. A csonka család, a válás gyerekekre gyakorolt hatása, haláleset. Konfliktusok a családi kapcsolatrendszerben – konfliktuskezelési gyakorlatok A nagycsalád – nagyszülők , rokonok körében – előnyök, hátrányok. A harmonikus családi élethez szükséges viselkedés és magatartási módok kialakítása. Családi ünnepek – az összetartozás erősítése, a kulturált ünnep, szokások, hagyományok. Férfi és női szerepek – hagyományos szerepek, illetve a jelenlegi társadalmi változások által átalakult szerepek. A nemi érés – testi-lelki változások Érdeklődés az ellenkező nem iránt – flört, szerelem Házasság vagy együttélés, a gyermekvárás A szexualitás – túl korai nemi élet veszélyei – a szexuális úton terjedő betegségek. AIDS-veszély – a megfertőződés lehetőségének elkerülése A szokásostól eltérő szexuális élet – homoszexualitás, leszbikusság – toleráns magatartásmód, elfogadó álláspont kialakítása. Közösségek – osztályközösség – összetartó tényezők, konfliktusok, a beilleszkedés nehézségei, alkalmazkodás a közösségi normákhoz. Baráti kapcsolatok – egyenrangú, egyoldalú kapcsolatok – felelősség a másik ember iránt. Elvárások baráti kapcsolatokban, megfelelés az elvárásoknak. Nagyobb közösségek – falu, megye, ország – kötelezettségek – jogok Lelki egészség megőrzése, kommunikációs készségek fejlesztése, konfliktuskezelési magatartásformák kialakítása Feladatok egymásra való odafigyelés erősítése dramatikus játékokkal (olvasás, osztályfőnöki óra) a tanuló önbizalmának, helyes önértékelésének segítése – pozitív énkép beszélgető kör létrehozása (3-4. o.) (Pl. minden héten hétfőn reggel az belső óra előtt/az első óra kezdetén mondja el a tanuló mi történt vele a héten. Problémamegoldó képesség fejlesztése (5-6. o.) szituációk, a megfelelő kommunikációs készség kialakítására Szülő-tanár folyamatos kapcsolattartása, közös útkeresés, egymás szempontjainak elfogadására törekvés Stressz és szorongásoldó szituációk, iskolai helyzetek teremtése Érzelmi, indulati feszültségek, önértékelési válságok, konfliktusok feloldásának stratégiái – ismertetés, gyakoroltatás Hozzásegítés a tanulók, jövőképének kialakításához, ez eléréshez szükséges akarati tényezők erősítése A kudarcok, sikerek elviselésének lehetséges módszerei – szituációs játékok, élethelyzetek

40. oldal



A lelki egészség megbomlása, az értékrend fellazulása. A fiatalkori bűnözés és egyéb devianciák. Gyakorlati ismeretek nyújtása – kihez fordulhat a bajba jutott fiatal, ha drog és szenvedélybetegséggel, bűnözéssel, szexuális problémával kapcsolatos kérdéseire keres választ – címek, telefonszámok Okkult jelenségek, szekták fiatalokra gyakorolt veszélyeztető hatásai. Betegségmegelőzés, gyógyszerhasználat, biztonság és balesetvédelem – rizikóvállalás. Betegségmegelőzés Az elsődleges vagy primer prevenció a betegséget előidéző tényezők korai felismerésére és elkerülésére irányuló tevékenység, ami a veszélyeztetett emberekre irányul. Az egészségfejlesztés, és annak egyik megvalósulási formája korszerű egészségnevelés az egészségi állapot erősítésére és fejlesztésére irányul. Ide tartozik az egészséges táplálkozás, az aktív szabadidő eltöltés, a minden napos testmozgás, a személyi higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása, a családtervezési módszerek, az egészség és biztonságos környezet kialakítása, az egészségkárosító magatartásformák elkerülése, a járványügyi és élelmiszerbiztonság megvalósítása., Az iskolának e fenti primer prevencióban van jelentős szerepe, így az egészségnevelési feladatok meghatározásánál is e területekre kell hangsúlyt fektetni. Gyógyszerhasználat Osztályfőnöki óra keretében felhívni a tanulók figyelmét a mértéktelen és indokolatlan gyógyszerhasználatra és a túladagolásból adódó káros hatásokra. Balesetvédelem Az iskola egész területén arra kell törekednünk, hogy az esetlegesen előforduló balesetekre felhívjuk a tanulók figyelmét és megakadályozzuk bekövetkezésüket. Főbb szinterei: tantermek sport és játszóudvar tornaterem Leghatékonyabb módszer, minden tanév elején, az első órán kötelezően tartandó balesetvédelmi oktatás. Gyalogos és kerékpáros közlekedés szabályai, balesetek megelőzése.

Az egészségnevelés és környezetvédelem közös pontjai – környezeti ártalmak Az egészséges emberi környezet – környezeti ártalmak, az ember és a környezetkárosító hatások felismerése, az ellenük való védekezés. Levegő, vízszennyezés, hulladékok kezelése, zajvédelem, veszélyes anyagok tárolása, megsemmisítése. A jelen hatása a jövőre – a tömegméretű árutermelés, üvegházhatás, éghajlati változások, a technológiai fejlődés káros következményei. Veszélyes foglalkozások – sugár, robbanás, fertőzésveszély Védekezés az ionizáló sugárzás ellen (túlzott napozás, szolárium hatásai)

41. oldal



A Föld élőlényei, az élet tisztelete, állat- és növényvédelem, az emberiség összefogása, felelősség a következő generáció iránt. Környezetünk jellemzői - veszélyforrásai – otthon, iskola, utca, falu, város, vidék.

Tantestület, dolgozók egészségvédelme megőrzésének feladatai A lehetséges baleseti veszélyforrások kiküszöbölése, állandó ellenőrzése Rendszeres részvétel munka-, baleset-, tűzvédelmi tájékoztatókon A veszélyes és vegyi anyagok előírásszerű kezelése A tüdő-, rákszűréseken való részvétel ösztönzése, rendszeres munka alkalmassági vizsgálatok Barátságos, elfogadó, konfliktusmentes munkahelyi légkör kialakítása, illetve az arra való törekvés minden munkatárs részéről.

Tantárgyi koncentráció Osztályfőnöki óra az egészségnevelés valamennyi témaköre Környezetismeret Személyi higiénia Táplálkozás – kulturált, egészséges étkezés Biztonság és balesetvédelem Családi életre nevelés Betegségmegelőzés, elsősegélynyújtás Környezeti ártalmak Technika és életvitel Személyi higiénia Táplálkozás – étkezési szokások, hibák, veszélyek Balesetvédelem – gyalogos és kerékpáros közlekedés háztartási balesetek Családi kapcsolatok – ünneplés, szokások, hagyományok Betegségmegelőzés Környezeti ártalmak – hulladékkezelés Hon és népismeret Családi kapcsolatok – ünnepek, szokások Hagyományos paraszti táplálkozás jellemzői Párválasztás, társas kapcsolatok Etika Családi kapcsolatok, szerelem, szexualitás Társas kapcsolatok Lelki egészség megőrzése, kommunikáció, konfliktuskezelés

42. oldal



Történelem Betegségmegelőzés – járványos betegségek Környezeti ártalmak – tömegméretű ipari termelés ártalmai Család, társas kapcsolatok Biológia Táplálkozás – tápanyagok Családi nevelés – szexuális nevelés – nemi érés, az emberi test működése A gyógyszerhasználat – hatásuk az emberi test, szervek működésére A környezeti ártalmak az emberi szervezetre gyakorolt hatásuk, növény-állat-, természetvédelem A káros szenvedélyek a test működését akadályozó, funkcionális zavarokat előidéző hatása Egészségtan - az egészségnevelés valamennyi témaköre Földrajz Környezeti ártalmak, a túlzott iparosítás, a természetkárosítás hatásai Fizika Balesetvédelem – az elektromos vezetékek, eszközök veszélyei A Nap és a káros sugárzás hatása az emberi életre, szervezetre Kémia Táplálkozás – tápanyagok összetétele, élettani hatásai Alkohol, zsírok, olajok, fehérjék, szénhidrátok az emberi szervezetben Környezeti ártalmak – veszélyes anyagok Magyar irodalom az egészségnevelés valamennyi témaköre Pályaorientáció Környezeti ártalmak – egészségkárosító szakmák, munkahelyek Rajz Balesetvédelem – közlekedési rajzpályázat Környezeti ártalmak – rajzpályázat Családi kapcsolatok, egészséges életmód, sport Testnevelés Rendszeres testedzés – a mozgás szükségessége Lelki egészség megőrzése Gyógytestnevelés – személyi feltételek megléte lehetővé teszi a szükség szerinti gyógytestnevelési órák szervezését Tartásjavító torna foglalkozások szervezése – testnevelő vezetésével

43. oldal



Tevékenység formák, tanórán kívüli programok személyiségfejlesztés módszerei A tanórán alkalmazott módszerek az egészségnevelés számára Szituációs játékok Az egyes témák feldolgozása drámapedagógiai módszerrel Kötetlen beszélgetés, irányított beszélgetés Önismereti tréningek – kiscsoportos foglalkozások Kérdőíves felmérés Interjúk Érveléstechnikai gyakorlatok, viták Az adott tantárgy sajátos módszerei Előadások a tanulók részére Az egészséges életmód kialakítása – alsós Helyes fogápolás A serdülőkor testi, lelki változásai – felsős A korai szexuális élet veszélyei A droghasználat veszélyei Előadások szülők részére Gyermekeink a serdülőkorban A droghasználat veszélyei Tantestület részére A drog hatásainak felismerése

Tanórán kívüli iskolai rendezvények az iskola és környezetének szebbé tételére, az egészséges életmód kialakításáéra virágültetés – alsósok Egészséges ételek bemutatója, készítése Rajzverseny – alsó-felső fogápolás, balesetvédelem Egészségvédelmi vetélkedő Áprilisban egészségnap szervezése Sajtófigyelő – cikkek, híradások megjelentetése az osztálytermek faliújságain Kirándulások, kerékpár és gyalogtúrák – évente

Továbbképzés drogügyi koordinátor mentálhigiénés, egészségszervező, egészségfejlesztő pedagógus

Személyiségfejlesztés módszerei A módszerek meghatározásakor feltétlenül szem előtt kell tartanunk, hogy milyen személyiség nevelése a célunk, milyennek akarjuk látni és nevelni tanulóinkat. A tanuló legyen képes a saját és mások érzéseit felismerni, tisztelje mások véleményét, érzéseit

44. oldal



Ismerje és alkalmazza a társas viselkedés normáit, hétköznapi, de némileg eltérő élethelyzetekben is legyen képes megfelelően viselkedni Ismerje a kommunikáció, metakommunikáció alapformáit, legyen képes hatékonyan alkalmazni Legyen képes saját viselkedésének ellenőrzése, indulatainak féken tartására, megfelelő döntésre és szükség esetén tudjon nemet mondani Képes legyen a konfliktusok és a stressz kezelésére Fejlesszük önbizalmát, önértékelésének helyek kialakításával segítsük elő és pozitív énkép kialakulását Segítsük, hogy értékrendje a család, a közösség, a társadalom által kívánt normák szerint alakuljon Beszéljünk a tanulóval a szülő, gyermek, baráti kapcsolatok jelentőségéről A szerelem, szexualitás értékének, az emberi életben betöltött szerepének hangsúlyozásával neveljük igényességre, felelősségtudatra Beszéljünk a másság elfogadásáról, toleranciáról, előzzük meg az előítéletek kialakulását Alakítsunk ki benne humánus viselkedéskultúrát, hogy tudjon és akarjon segíteni a rászorulókon.

A kapcsolattartás- a program megvalósításában részt vevő partnerek Az iskolai egészségfejlesztést segítő kapcsolatok Szülők – tájékoztatásuk, számukra a szükséges információk átadása elengedhetetlen. Összevont, osztályban rendezett szülői értekezleteken, fogadóórákon lehetséges a tájékoztatás – a szülők aktív részvételükkel, szakértelmükkel növelhetik az iskolai munka hatékonyságát. Szülői Munkaközösség – a szülők képviseletében ezt a jogosítványokkal is felruházott szervezetet tájékoztatni kell, egyetértésük, támogatásuk nagy jelentőségű a program megvalósítása szempontjából Iskolaorvos, fogorvos, védőnő – az iskolai egészségnevelésben való részvételüket az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény, 38. § (1) és (2) bekezdése szabályozza az alábbiak szerint - A tanulók életkorhoz kötött vizsgálata-fejlődés követése, érzékszervek vizsgálata, krónikus betegségek, kóros elváltozások korai felismerése - A tanulók elsősegélyben való részesítése - Közreműködés közegészségügyi – járványügyi, táplálkozás egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában. - A tanulók fogászati szűrése és ellátása Gyermekjóléti szolgálat, családsegítő – az iskolai egészségnevelésben végzett munkájukat külön együttműködési megállapodás szabályozza. A gyermekvédelmi munkában, gyámügyi feladatok ellátásában meghatározó a szerepük, az egészségnevelés területén az egészségnevelési csoportban fejtik ki tevékenységüket Rendvédelmi szervek, Drogambulancia. A rendőrkapitányságok ifjúságvédelmi és a Drogambulancia munkatársai esetenként, bűnmegelőzési, jogi, rendészeti, közlekedési, drog prevenciós előadások tartásával, tanári továbbképzésekkel nyújtanak segítséget az iskolának.

45. oldal



Anyagi erőforrások A fenntartói költségvetés, pályázatok, szülői munkaközösség támogatása nyújt lehetőséget a program megvalósításában felmerülő költségek fedezésére.

A programok ellenőrzése, értékelése A tanulók folyamatos attitűd-vizsgálatok, kérdőívek mellett az iskolai véleményládába tehetik kívánságaikat, véleményüket, panaszaikat a programokkal kapcsolatban A programok lebonyolítói beszámolnak az általuk végzett munkáról és az elért eredményekről Az egészségnevelési program tanórákon teljesített részét az ott szokásos ellenőrzési módszerekkel mérjük le.

46. oldal



2. számú melléklet – Környezeti nevelési program Általános alapelvek Az ember környezetéhez hozzá tartozik mind a természetes, mind az épített és a társadalmi környezet. Ezért a környezeti nevelés olyan személyiségformálást jelent, melynek során az ember felismeri a természeti, társadalmi, gazdasági jelenségek kölcsönös voltát, helyét és szerepét e környezeti rendszerben. Kialakítja az emberekben azokat az új környezettel kapcsolatos magatartási és életviteli mintákat, melynek során a társadalom környezetért felelős személyiségeivé válnak. Ennek céljából fontos biztosítani mindenki számára azt a lehetőséget, hogy elsajátíthassa a környezet megvédéséhez szükséges tudást, készséget, értékrendszert, pozitív érzelmi hozzáállást, elkötelezettséget.

Helyzetkép Iskolánkban az elmúlt évek során az alábbi tevékenységeket folytattuk, melyek segítették tanulóink környezeti nevelési feladatainak megvalósítását. Hagyományos iskolai rendezvények Papírgyűjtés szervezése Szemétgyűjtés naponta az iskola udvarán és környékén Több alkalommal bekapcsolódtunk a „Kihívás Napja” c. országos játékba (1991-ben Zala megyében első településként, iskolai koordinációban) Tavaszi és őszi túrák a természetben Környezetvédelmi mérések: savas eső, lúgos eső, csapadékmérés Faültetés Az iskola udvara Sportudvar parkosítással van körülvéve. Gyülekezős udvar parkosított, fákkal, virágokkal. Az iskola belső termei Virágosított aula, osztálytermekben erre a lehetőség biztosított. Egyéb: Tisztítószerek használatában ÁNTSZ által engedélyezett vegyszerek szerepelnek. Szeméttárolás fedeles kukás edényekben, elszállítás heti rendszerességgel történik. Osztályokban a hulladéktároló edény biztosított.

Belső erőforrások: Pedagógus: tantárgyában biztosítja a környezeti nevelési lehetőségek kihasználását, ezeket beépíti a tanmenetébe, tanmenetéhez tartja magát; odafigyel példamutató magatartására; részt vesz a környezeti nevelési programokon, segít azok szervezésében; Diák: részt vesz a környezeti nevelési programokon; magatartásával, aktív részvételével elősegíti a környezeti nevelési célok megvalósulását; Irodai alkalmazott: betartja a hulladékkezelés, energia- és vízgazdálkodás gyerekek számára is előírt szabályait; munkavégzésében példamutató környezeti nevelési magatartást tanúsít; Technikai dolgozók: 47. oldal



biztosítják a környezeti nevelési feladatok megvalósításának feltételeit; munkavégzésében példamutató környezeti magatartást tanúsít;

Külső erőforrások fenntartó önkormányzatok; szülők közössége; lakosság; civil szervezetek (Zalaapáti Községért Közalapítvány, Együtt Egymásért Egyesület, Polgárőrség) intézmények (Óvoda, Pszichiátriai Betegek Otthona, Művelődési Ház); A külső szervezetek iskolai programokba való bevonásáról gondoskodni kell abban az esetben, ha a sikeres, eredményes megvalósításhoz ez szükséges.

Hosszú távú célunk Szeretnénk, ha iskolánk olyanná válna, ahol a munkatársak, szülők és tanulók által kialakított természeti környezetben, „Fák, bokrok kertje” által övezve zajlana az oktatás. Az osztálytermek, az aula, az ebédlő, a folyosók virágokkal színesítve, aktuális tanulói alkotásokból álló dekorációkkal vidámságot, jó hangulatot sugároznának. Képessé szeretnénk tenni a tanulókat arra, hogy kapcsolódjanak be iskolájuk, szülőfalujuk értékeinek, kultúrájának gyarapításába, hagyományaik megőrzésébe, természeti környezetük megóvásába. A környezeti nevelés célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítását. Ez úgy valósítható meg, ha elősegítjük a természet értékeinek – nemzeti parkok, az ember és kultúrája, védett madarak, növények, erdők, vizek – tiszteletét és megőrzését; hozzájárulunk a Föld egészséges (természetes ökológiai) folyamatainak visszaállításához; segítünk abban, hogy tanulóink legyenek felelősek az elültetett növényekért, a madarakért, a tisztaságért; fokozott figyelmet fordítunk a tanulók természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztésére; érzékennyé válnak környezetük állapota iránt; diákjaink jobban figyelnek az energia és vízfelhasználásra; ha a természet védelme életük részévé válik; közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába hatékonyan bekapcsolódnak; életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés válik meghatározóvá; meglátják a környezetszennyezés veszélyeit; örömöt, csodálatot ébreszt bennük a természet szépsége, sokszínűsége.

48. oldal



Rövidtávú célok, feladatok -

Cél A környezeti nevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg

Feladat A tanmenetekben konkrétan jelöljük meg a feladatokat és a kívánt módszereket.

-

Erősítsük a tantárgyközi kapcsolatokat

-

Az iskola tisztaságának javítása

-

Hagyományőrzés Hagyományteremtés

-

Energiatakarékosság

-

A tanulók ismerjék meg szűkebb környezetüket, lássák meg a bennük rejlő értékeket

-

Legyenek a diákok környezetük, szülőföldjük védelmezői!

-

Fejlesszük a tanulók problémamegoldó gondolkodásmódját, az önálló ismeretszerzés képességét!

-

A pedagógusok, a dolgozók, szülők személyes példájukkal legyenek a környezettudatos életvitel hiteles terjesztői!

Kiállítások, fotótárlat megtekintése, illetve készítése. Szennyvíztisztító megtekintése. Papírgyűjtés, szárazelemgyűjtés. Szemétszedés naponta. Tisztasági őrjárat szervezése. Meglévő hagyományok ápolása Tavasz - Madarak és Fák napja Ősz - Föld napja Víz, villany, fűtési energia fogyasztásának ellenőrzése a napos nevelők vezetésével, diákok bevonásával. Tablókészítés: védett madaraink, növényeink – belőle állandó kiállítás Részvétel a meghirdetett pályázatokon Pályázatok kiírása Helytörténeti gyűjtemény megismertetése a tanulókkal. Tanulmányi kirándulások szervezése, kerékpáros és gyalogos túrák Kis-Balaton, Zala folyó, Szentkirályi kastély, Templom… Filmvetítések: Gyöngyvirágtól…, Cimborák Parkosítás, virágosítás folytatása. „Fák, bokrok, kertje” címmel kert létrehozása a sportudvaron. Madáretetők készítése, kihelyezése Környezetvédelmi faliújság készítése az aulában. „Zöld sarok” kialakítása. Az iskolaújságban „zöld” rovat nyitása. Szülői értekezletek, előadások szervezése. Csatlakozás a civil szervezetek megfelelő programjaihoz.

49. oldal



Az egyes tantárgyak környezeti nevelési lehetőségei Testnevelés - A tanulók fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások befolyásolják egészséges testi fejlődésüket. - Legyenek tisztában azzal, hogy a testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben. - Értsék és tapasztalják meg, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes. - Sajátítsanak el régi magyar mozgást igénylő nép játékokat. Magyar nyelv és irodalom - Ismerjék meg környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (mesék, mondák, versek, népdalok). - Egy táj megismerésekor képesek legyenek kifejezni érzelmeiket, alkalmazzák az anyanyelv gazdagságát, szépségét szóbeli és írásbeli kommunikáció során. - Törekedjenek az anyanyelv védelmére. - A tanulókban növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezeti és természetvédelmi témájú könyvek olvasásával. Történelem - A tanulók értsék és tudják, hogyan és mikor, milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet. - Tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására. - Ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete. - Értsék meg az egész világot érintő problémákat, érezzék az egyén és az állam felelősségét és feladatait a problémák elhárítására. Idegen nyelv - A tanulók váljanak érzékennyé a természet szeretetére a szövegek feldolgozásának segítségével. - Legyenek érzékenyek a környezeti problémákra, és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit. - Ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit. Matematika - A tanulók legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazására. - Tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni, elemezni, leolvasni. - Logikus gondolkodása, szintetizáló és lényegkiemelő képessége fejlődjön. - Tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait. - Legyenek képesek reális becslésekre. - Tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni. - Sajátítsák el a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készséget.

50. oldal



Fizika - A tanulók váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára. - Ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását. - Ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat. - Mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni. Földrajz - A tanulók szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről. - Érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit. - Ismerjék meg a világ globális problémáit. - Ismerjék meg és őrizzék a természeti- és az ember alkotta táj szépségeit. Biológia - A tanulók ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket. - Ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat. - Legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére. - Sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat. Kémia - A tanulók rendelkezzenek a környezetbiztosításhoz szükséges ismeretekkel. - Értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait. Ének-zene - Ismerjék fel a természeti illetve művészeti szépség rokonságát és azonosságát. - Fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban. - Fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni. Rajz és vizuális kultúra - Ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit. - Tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira. - Ismerjék a természetes alapanyagok használatát. - Legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően. - Kutassanak fel, ismerjenek meg helyi népi építészeti emlékeket. Tánc és dráma - Sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetőségeket. Osztályfőnöki teendők. - Az osztályfőnök általános tájékozottsága, problémafelismerő és feldolgozó képessége segíthet abban, hogy a tanulók környezethez való pozitív viszonya kialakuljon. - A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes, gondos alakítására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, a 51. oldal


-


megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt az együttes tevékenységek során a közösségépítésére, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére. Az osztályfőnök segítse a fogyasztói társadalom problémáinak felismerését, pl.a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, az anyag- és energiatakarékosság. Közös tanulmányi kirándulásokkal, vetélkedőkkel, különböző akciókban való részvétellel erősítse a környezeti nevelés hatékonyságát.

Számítástechnika - Az iskolai események, programok kapcsán korosztálynak megfelelő WEB-es keresések az Interneten. - Meglévő multimédia CD-k használatának megismerése (Természet enciklopédiája, Varázslatos emberi test, Földünk országai, Magyarország madarai és lepkéi) - Plakátok készítése a környezetvédelmi faliújságra, újságcikkek szerkesztése az iskolaújság „zöld rovat”-ába.

Az iskolai környezet Olyan körülményeket kell létrehozni, mely lehetővé teszi, hogy a gyerekek örömmel érkezzenek az iskolába, úgy érezzék, hogy az iskola értük van. - Ügyeljünk az iskola esztétikusságára, a termekben, folyosókon legyenek faliújságok, használjuk ki az osztályok előtt kialakított tárlókat, ahol a gyerekek műveit is kiállíthatjuk. Adjuk meg a lehetőséget, hogy a gyerekek maguk is részt vehessenek környezetük szépítésében. - Ügyeljünk a termek, a helyiségek tisztaságára a világosságra és a megfelelő hőmérsékletre. - Az iskolaudvar nagyon sok zöld területet tartalmaz, melynek tisztántartása közös feladat. Létrehozhatunk virágos kertet, sziklakertet, melyet a gyerekek szívesen gondoznak. Elhelyezünk padokat az őszi-, tavaszi időszakban is az udvaron, hogy a gyerekek le tudjanak ülni, így tudnak hol beszélgetni. - Energiagazdálkodás, vízgazdálkodás terén fontos: a gyerekek is figyeljenek oda, hogy a villanyok le legyenek kapcsolva ott, ahol nem tartózkodnak, a csapok megfelelően legyenek elzárva, az ablakok ne maradjanak nyitva. Az iskola mindennapi életét is meg kell tervezni a környezeti nevelés szempontjából. -

-

Fontos a pedagógusok, az iskola dolgozóinak példamutató magatartása. Tartsák be ők is és tartassák be következetesen a hulladékkezelés, energia- és vízgazdálkodás gyerekek számára is előírt szabályait, a takarítók ügyeljenek a hulladékkezelésre, a tisztaságra. Étkezéskor a terítés, az étkészlet anyaga, minősége, kulturált étkezés szokásai segítik a nevelő munkát. (Kézmosási lehetőség és szokás kialakítása, étkezés asztalnál ülve, csendben, az ételt megköszönve távozás az étkezőből.)

A tanulók környezeti nevelési eredményeinek értékelési szempontjai: Egyes tanulók esetében - az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulása a mindennapokban - a szociális képességek alakulása - a beállítódások és értékorientáció fejlődése Osztályközösségek esetében - a csoportviszonyok alakulása - a közvélemény, a morális gondolkodás változása 52. oldal



a tevékenységrendszer megismerése

A pedagógusok környezeti nevelési gyakorlata színvonalának minősítése: - Következetesen betartják/betartatják-e a programban foglaltakat; - Kihasználják-e a fenti nevelési lehetőségeket; - Felkészülésüket áthatja-e az együttműködésre törekvés? A program megvalósulásának indikátorai - A tanév helyi rendje - Tantárgyi tanmenetek - Pályázatokon való részvétel - Saját szervezésű versenyek, pályázatok - Virágos felületek, fák

53. oldal

Pedagógiai program. Zalaapáti Gábor Áron Általános Iskola 8741 Zalaapáti Deák Ferenc u. 2

Recommend Documents