Medgyessy Ferenc Általános Iskola 1039 Budapest, Medgyessy Ferenc u PEDAGÓGIAI PROGRAM

1

Medgyessy Ferenc Általános Iskola 1039 Budapest, Medgyessy Ferenc u. 2-4.

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2010. december

2 „…tudod-e…, hogy… a kezdet a legfontosabb, általában is, de különösen a fiatal és zsenge lényeknél? Hiszen leginkább ilyenkor lehet ıket formálni, s ilyenkor vésıdik beléjük az a forma, amelyet bennük kialakítani akarunk.”

Platón

„Az a mód, ahogyan egy társadalom a gyerekeket kezeli, nemcsak törıdésének és együttmőködésének fokát jelzi, hanem jól tükrözi az adott társadalom igazságérzetét, jövı iránti elkötelezettségét, valamint azt is, mennyire fontos számára az eljövendı generációk emberi feltételeinek javítása.” (Javier Peres de Cuellar) ENSZ fıtitkár

3

Tartalomjegyzék ALAPÍTÓ OKIRAT.............................................................................................................6 NEVELÉSI PROGRAM ....................................................................................................10 TÖRVÉNYI HÁTTÉR.......................................................................................................11 KÜLDETÉSNYILATKOZAT ...........................................................................................12 1. AZ INTÉZMÉNY MŐKÖDÉSÉRE, A PEDAGÓGUSOKRA, A TANULÓKRA VONATKOZÓ MUTATÓK ..............................................................................................13 1.1. Helyzetelemzés..........................................................................................................13 1.1.1. Külsı tényezık ....................................................................................................13 1.1.2. Belsı tényezık.....................................................................................................13 2. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELİ-OKTATÓ MUNKA ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI.........................................................................20 2.1. Alapelveink ...............................................................................................................20 2.2. Az oktató-nevelı munka célja, feladata.....................................................................21 2.3. A nevelı-oktató munka módszerei, eszköz- és eljárásrendszere..................................33 3. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI CÉLOK, FELADATOK ....................................................................................................................35 3.1. Célok .........................................................................................................................35 3.2. A személyiségfejlesztés feladatai az oktatás során......................................................36 3.3. A személyiségfejlesztés alapvetı eszközei .................................................................38 4. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS CÉLOK, FELADATOK, ESZKÖZÖK .......................................................................................................................39 4.1. Célok, feladatok.........................................................................................................39 4.2. A tanórákon megvalósítható közösségfejlesztési feladatok.........................................39 4.3. A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai......................................40 4.4. A szabadidıs tevékenység közösségfejlesztı feladatai ...............................................40 4.5. A diákönkormányzat közösségfejlesztı feladatai........................................................41 5. BEILLESZKEDÉSI NEHÉZSÉGGEL ÉS MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGİ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG..........................................................42 6. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTİ TEVÉKENYSÉG .............................................................................................................................................44 7. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTİ PROGRAM.........................................................................................................46 8. SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTİ TEVÉKENYSÉGEK ............51 9. GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS CÉLOK, FELADATOK, MÓDSZEREK..........................................................................................53 10. A SZÜLİ, TANULÓ ÉS PEDAGÓGUS EGYÜTTMŐKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETİSÉGEI.............................................................58 11. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELİOKTATÓ MUNKÁT SEGÍTİ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE .....60 12. MELLÉKLETEK.........................................................................................................63 12.1. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM.......................................................................64 12.1.1. Bevezetés ..........................................................................................................65 12.1.2. A program törvényi háttere................................................................................66 12.1.3. Helyzetelemzés .................................................................................................67 12.1.4. Alapelvek, célmeghatározás ..............................................................................71 12.1.5. Az egészségnevelési program tartalma ..............................................................72 12.1.6. Az egészségnevelés színterei, módszerei ...........................................................74 12.1.7. A tanulói teljesítmény és eredmény mérése .......................................................86

4 12.1.8. Mindennapos testnevelés...................................................................................87 12.1.9. Éves programnaptár ..........................................................................................90 12.1.10. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos iskolai feladatok.....................................91 12.1.11. Az iskola drogstratégiája, a társadalmi bőnmegelızéssel és áldozattá válással, az erıszakmentes konfliktuskezelı technikákkal összefüggı feladatok..............................94 12.2. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM.................................................................97 12.2.1. Környezeti értékek ............................................................................................98 12.2.2. Környezeti nevelés iskolánkban ......................................................................100 12.2.3. Partnereink a környezeti nevelésben................................................................106 12.2.4. A kimenet szabályozása ..................................................................................106 12.2.5. A környezeti nevelést segítı törvények, rendelkezések....................................107 12.3. KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIAI PROGRAM............................................................108 HELYI TANTERV...........................................................................................................111 1. AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK A KÖTELEZİ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÉS AZOK ÓRASZÁMAI, AZ ELİÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNY ...............................113 2. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI, FIGYELEMBE VÉVE A TANKÖNYV INGYENES IGÉNYBEVÉTELE BIZTOSÍTÁSÁNAK KÖTELEZETTSÉGÉT ...................................................................................................123 3. TANULÓI JOGVISZONY, ÁTJÁRHATÓSÁG, MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI .....................................................................................................124 4. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI A TANULÓ MAGATARTÁSA, SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK MINİSÍTÉSÉNEK FORMÁJA...................................................126 4.1. A magatartás értékelésének szempontjai...............................................................127 4.2. A szorgalom értékelésének szempontjai ...............................................................128 4.3. Alsó tagozatban az értékelés elvei ........................................................................132 4.4. Az érdemjegyre történı átváltás szabályai............................................................155 4.5. A humán munkaközösség javaslata az értékelésre és számonkérésre ....................156 4.6. Természettudományi munkaközösség ..................................................................157 4.7. A teljesítmény éves értékelése a nem szakrendszerő oktatásban ...........................159 4.8. Nyelvi munkaközösség szöveges értékelése .........................................................161 4.9. Német nemzetiségi nyelvoktató program értékelési rendszere ..............................162 5. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI, A TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA ..........................................................................................................168 6. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELİÍRT HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA ..................................................................169 7. A NEMZETI, ETNIKAI KISEBBSÉGI OKTATÁS ..............................................170 ALSÓ TAGOZAT ............................................................................................................173 1. ÉVFOLYAM..............................................................................................................177 2. ÉVFOLYAM..............................................................................................................180 3. ÉVFOLYAM..............................................................................................................183 4. ÉVFOLYAM..............................................................................................................187 MINDERHEITENKUNDE ................................................................................................191 JAHRGANGSSTUFE 1-4. .................................................................................................191 1. Jahrgangsstufe ............................................................................................................191 2. Jahrgangsstufe ............................................................................................................193 3. Jahrgangsstufe ............................................................................................................195

5 4. Jahrgangsstufe ............................................................................................................198 FELSİ TAGOZAT ............................................................................................................200 DEUTSCHE SPRACHE UND LITERATUR .................................................................201 JAHRGANGSSTUFEN 5-8............................................................................................201 5. Jahrgangsstufe ............................................................................................................203 6. Jahrgangsstufe ............................................................................................................207 7. Jahrgangsstufe ............................................................................................................210 8. Jahrgangsstufe ............................................................................................................215 MINDERHEITENKUNDE ................................................................................................221 JAHRGANGSTUFE 5-8. ...................................................................................................221 5. Jahrgangsstufe ............................................................................................................221 6. Jahrgangsstufe ............................................................................................................223 7. Jahrgangsstufe ............................................................................................................226 8. Jahrgangsstufe ............................................................................................................229 8. A NEMZETI ETNIKAI KISEBBSÉGHEZ NEM TARTOZÓ TANULÓK RÉSZÉRE A TELEPÜLÉSEN ÉLİ NEMZETI, ETNIKAI KISEBBSÉG KULTÚRÁJÁNAK MEGISMERÉSÉT SZOLGÁLÓ TANANYAG ............................234 9. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK..................................................................................................................235

6

ALAPÍTÓ OKIRAT

7

8

9

10

NEVELÉSI PROGRAM

11

TÖRVÉNYI HÁTTÉR

A Medgyessy Ferenc Általános Iskola Pedagógiai Programjának felülvizsgálatát az alábbi törvények szerint végezte:

-

A Közoktatási törvény 1993.évi LXXIX.

-

2003. évi LXI. törvény a közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. törvény módosítása

-

243/2003 (XII.17.) Kormány rendeletével kiadott Nemzeti Alaptanterv

-

202/2007. (VII.31.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv 243/2003. (XII.17.) Kormányrendelet módosításáról

-

3/1997. (XI.5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai, kisebbségi iskolai oktatásának irányelve

-

116/1994. (VI.8) 7. sz. melléklete (kötelezı eszközjegyzék)

12

KÜLDETÉSNYILATKOZAT A hagyományok tiszteletére épülı, német nemzetiségi nyelvet oktató intézmény, a Medgyessy Ferenc Általános Iskola dolgozói, küldetésünknek valljuk az alábbiakat: • • • • •

A diákokkal és a szülıkkel együttmőködve, közös erkölcsi alapelvek mentén, a partnerek megelégedésére végezzük a munkánkat. Színvonalas, korszerő nevelı-oktató munkát folytatunk. Megismertetjük a gyermekekkel a magyar, az európai és az egyetemes emberi értékeket. Biztosítjuk tanulóink számára a harmonikus (testi, lelki, szellemi) fejlıdés lehetıségeit. Fejlesztjük képességeiket, kibontakoztatjuk tehetségüket az esélyegyenlıség jegyében.

A lakótelepi környezetben mőködı iskolánkban kiemelt szerepet tulajdonítunk a néphagyományok ırzésének és ápolásának. Célunk a mővészetek, a sport adta lehetıségek felhasználásával a teljes személyiség fejlesztése. Fontosnak tartjuk a környezettudatos gondolkodást. Szerepet vállalunk a német kisebbség nyelvének oktatásában, és kultúrájának megırzésében. Törekszünk az iskolában folyó nevelı-oktató munka minıségének folyamatos fejlesztésére. Kiemelt szerepet szánunk annak, hogy diákjaink képesek legyenek az élethosszig tartó tanulásra, és a tanultakat a megfelelı élethelyzetben tudják alkalmazni. Szeretnénk, ha tanulóink a nyolcadik osztály végére olyan általános mőveltséggel rendelkeznének, hogy képességeikhez, érdeklıdésükhöz mérten a választott középiskolában megállják a helyüket. Tudásuk legyen megalapozott, késıbbi tanulmányaik során építhessenek rá. Legyenek nyitottak a világra, az alapvetı erkölcsi értékek épüljenek be viselkedésükbe, tiszteljék egymást, saját és más népek kultúráját, legyen igényük az önképzésre. Jól felkészült és elkötelezett pedagógusaink minıségi munkájukkal, a gyermekek fejlesztésével, tehetséggondozásával, és a kulturális programokon való részvételükkel sokrétő lehetıséget teremtenek tanulóink egyéni képességeinek kibontakoztatására. Felkészült, elkötelezett, nagy szakmai tapasztalattal rendelkezı, és egymástól tanulni tudó pedagóguscsapat, innovatív, kreatív vezetıség jellemzi az iskolát, amely záloga a célok megvalósulásának.

A Medgyessy Ferenc Általános Iskola dolgozói

13

1. AZ INTÉZMÉNY MŐKÖDÉSÉRE, A PEDAGÓGUSOKRA, A TANULÓKRA VONATKOZÓ MUTATÓK 1.1. Helyzetelemzés Reális terv elkészítése elképzelhetetlen az iskola és a környezet aktuális helyzetének, és a várható változások irányainak ismerete nélkül. Mindehhez szükséges az érdekcsoportok (partnerek) igényét, elégedettségét megvizsgálni, a tantestület értékrendjét feltérképezni.

1.1.1. Külsı tényezık A fıváros III. kerületében a HÉV-hez közel esı iskola, így könnyen megközelíthetı más kerületbıl és településrıl átjáró diákok számára is. A kerület lakosságán kívül is van érdeklıdés az iskola iránt. A társadalmi rétegzıdést illetıen sokszínő a lakosság összetétele, amely a lakáshoz jutás eredményeként keletkezett sok évvel ezelıtt. A tanulók a lakótelepi családok gyermekei, társadalmi rétegzıdés szempontjából a középrétegbıl kerülnek ki. Óbudára jellemzı volt a német nemzetiségi családok nagyszámú elıfordulása. Ez a sokszínőség az iskolában is megfigyelhetı. A színes skála a családok szociális helyzetét és a társadalmi ranglétrán elfoglalt helyét figyelembe véve sokféle igény megjelenését eredményezi. A kerületben 117 000 ember él. Az iskolát nem fenyegeti a csökkenı gyereklétszám, évek óta közel 400 fıre állt be a tanulólétszám. Így a kerületnek az iskolában folyó színvonalas alapozó képzésre, és a német nemzetiségi nevelı-oktató munkára a jövıben is szüksége lesz. Össztársadalmi igény az iskolák felé a kompetencia alapú tudás megszerzése. Sajnos Magyarország a PISA felmérés alapján, az olvasás és szövegértés területén kissé a nemzetközi átlag felett, de a matematikai logika területén a mezıny utolsó egy harmadában szerepelt. Ez az elkeserítı eredmény az ország oktatásirányítását arra késztette, hogy változtasson az eddigi módszereken. Ennek egyik eszköze, hogy az Európa Terv részeként a Nemzeti Fejlesztési Tervben pályázatok útján kívánják felkészíteni az iskolákat az uniós elvárásokra. A pedagógiai munkát támogató eszközök kidolgozása a tartalmi és módszertani megújulást célozták meg. A gyermeklétszám alakulása a kerületben Az óvodai létszám egyre nı, ami nagy valószínőséggel az iskoláskorú gyerekek létszámnövekedését eredményezi. Ebbıl a tanulólétszám növekedésére lehet számítani.

1.1.2. Belsı tényezık 1.1.2.1. Történelmi elızmények Az iskola Békásmegyer legrégebbi iskolája, története több évtizedes múltra tekint vissza. 1976-ban indult az oktatás, a földszinten az óvoda, az I. emeleten az iskola mőködött, a második emeleten az építkezést akkor fejezték be a vendégmunkások és a kiskatonák. A következı években már ezernél több diák járt ide. Az induláskor több helyszínen folyt a nevelı-oktató munka, de mindezek ellenére egyre biztosabb alapokat szilárdított meg az iskola, egyéni arculatának kialakításával. Rövid ideig 9–10. évfolyam is mőködött, melyen informatikát tanultak a gyerekek. A változó világban az iskola kollektívájának

14 gyermekközpontúsága semmit nem változott. Tantestületünk nagy gyakorlattal rendelkezı, egységes pedagógiai elveket valló, érett pedagógusokból áll. A kollégák a legjobb tudásukkal igyekeznek segíteni tanulóikat abban, hogy a legtöbbet hozzák ki képességeikbıl, és így sikeres életet tudjanak majd építeni. Ennek ékes bizonyítéka a kerületi és országos versenyeredmények, az országos kompetencia-felmérések eredményei. Nagy pozitívum, amely az egységes értékrendünk hozadéka, hogy tanulóink magatartása, a lakótelepi környezet, és a sokrétő szociális háttér ellenére kulturált, minden élethelyzetben a kor elvárásának maximálisan megfelelı. A lakótelepi iskola életében a több évtized több generációt ölel át. Az intézmény iránti fokozott bizalom jele, hogy volt tanítványok gyermekeiket szintén ebbe az iskolába hozzák tanulni. Ez óriási elismerés, hiszen a legnagyobb kincset, gyermekét bízza a kollégákra a szülı. 1980-ban alakult meg a Kincsı Néptáncegyüttes, mely méltán nagy büszkesége az iskolának, hiszen Európa-szerte, képviselik hazánkat a különbözı nemzetközi néptáncfesztiválokon, óriási sikerrel. 1.1.2.2. Az intézmény tárgyi feltételei Épületek Az iskola a 21. század kihívásainak megfelel, minden tanterem megfelelı technikai felszereltséggel, internet hozzáféréssel rendelkezik, Az épület akadálymentesítését, az udvar és a sportpálya felújítását a kor kívánalmainak megfelelıen még meg kell oldani. Az iskola épületében található: • 18 osztályterem • néptánc terem, tükrös terem • 3 szaktanterem szertárral (kémia-fizika, technika, informatika) • 3 foglalkoztató szoba (napközi) • 3 nyelvi kisterem • 1 szertár • 1 könyvtár • 1 tornaterem öltözıkkel • 1 aula • sportpálya, mely a lakosságé is • ebédlı • melegítıkonyha • tanári szoba és irodák • megfelelı számú mellékhelyiség • technikai helyiségek • orvosi szoba • gondnoki lakás, mely az iskola céljainak megfelelıen átalakításra vár Az iskola osztálytermeinek beosztása a tanulók életkorának megfelelı, külön szinten található az alsó- és a felsı tagozat, amely alól csak egy osztály a kivétel. Minden osztály rendelkezik saját tanteremmel. Az ügyintézésre alkalmas irodák száma elegendı. Az elıírásoknak megfelelı az étkezı és az orvosi szoba. EU-s pályázat eredményeként 2006-ban lett részlegesen felújítva az épület. Ekkor nyílászárócserére, tetıszigetelésre, az elektromos hálózat és a főtés központjának korszerősítésére került sor.

15 Könyvtár Iskolánk könyvtára 72 m2 alapterülető, egy kisebb létszámú osztály tanulóinak egyidejő foglalkoztatására alkalmas teremben helyezkedik el. Közel 15 000 kötetes állománya szabadpolcos tárolási rendszerben várja olvasóit. Két, internet-kapcsolattal rendelkezı, iskolai hálózatra kötött számítógép is a könyvtárhasználók rendelkezésére áll. Az iskola minden tanulója és dolgozója minden tanítási napon, térítésmentesen veheti igénybe a könyvtár szolgáltatásait. A könyvtári állományunk maximálisan kiszolgálja a nevelı-oktató munkát. Eszközállomány A tantermek bútorzata, a székek, padok folyamatosan lettek kicserélve. Ezek a padok már alkalmasabbak a csoportos foglalkozásokra. Az informatika terem felszereltsége és mérete korszerő. A tantermek kiépített internetes hálózattal rendelkeznek. A korszerő oktatás érdekében a tárgyi feltételeket folyamatosan fejlesztjük. Célunk az információs és kommunikációs technológia minél szélesebb körő alkalmazása a nevelı-oktató munkában. Az informatikai-, a természettudományos szaktanteremben, és az angol nyelvi tantermekben fixre szerelt digitális tábla – kivetítı, projektor, és mimióval felszerelt kerámia tábla – található. Az iskolának sportudvara nincs. Bitumenes, kerítéssel elzárt tér biztosítja a gyerekek szabadlevegın tartózkodását. A belsı tereket, az iskola udvarát, és a közvetlen környezetét szülık, gyerekek, pedagógusok közös összefogással folyamatosan felújítják, karbantartják.

A Medgyessy Ferenc Általános Iskola költségvetése Az intézmény önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Az évi költségvetés fı összege mintegy 200 millió Ft. Ezt az összeget – mint az ország valamennyi közoktatási intézményében – meg sem közelíti a szakfeladatra kapott állami normatíva összege. Az intézmény fenntartása tehát komoly plusz terhet jelent a fenntartó önkormányzat számára. Az évi költségvetési tervezet szerint az állami normatív támogatás, és az önkormányzati támogatás %-os aránya hozzávetılegesen 40%-60%. A költségvetés egyes kiemelt sorainak megoszlása a fı összeghez viszonyítva: Készletbeszerzések 3% Szolgáltatások 23 % Szakmai anyagok 0,5 % Bérek és közterhei 67 % A szolgáltatások jelentıs részét a folyamatosan emelkedı közüzemi díjak teszik ki. A takarítási költségeket szolgáltatóváltással az elızı évekhez képest 50%-kal sikerült csökkenteni. Beruházás – nagy értékő tárgyi eszközök beszerzése – a dologi kiadások 10%-áig terjed.

16

A gyermekétkeztetést az iskola tanulónak a 70–75%-a veszi igénybe. A gyermekek közétkeztetését az önkormányzati közbeszerzési eljárás keretében kiválasztott szolgáltatótól vásároljuk. A teljes árat fizetık a beszerzési ár felét térítik meg az intézménynek. A kedvezmények pontos megoszlása az alábbi táblázatban látható:

Normatív támogatás

Önkormányzati támogatás

Étkezık felé számlázott összeg

32%

8%

52%

1.1.2.3. Az intézmény személyi feltételei Az Önkormányzat által engedélyezett a pedagógusok létszáma. A szakos ellátottság teljes. A nevelıtestület minden tagja a törvényben meghatározott képesítéssel rendelkezik. A nevelı-oktató munkát könyvtárpedagógus, szabadidı szervezı, pszichológus, fejlesztıpedagógus, gyermekvédelmi felelıs segíti. Pedagógusokra vonatkozó adatok Végzettség szerinti megoszlás: egyetemi: 15 % fıiskolai: 85% Szakmai közösségek Jelenleg iskolában 6 munkaközösség mőködik. Negyedévente tagozati ülést tartanak. - Alsós mk. (1–4. évf.) - Humán mk. - Természettudományi mk. - Nyelvi mk. - Pályázatíró - PR munkát segítı A hat munkaközösségbıl négy a nevelı-oktató munkát szervezi. Feladatuk: -

Tantárgyakon belül a tantárgyak közti oktató munka koordinálása. A helyi továbbképzések szervezése. Az új kezdeményezések kidolgozása, s az ehhez tartozó taneszközök kiválasztása. Az értékelési rendszerük fejlesztése. A szaktárgyi vetélkedık, versenyek szervezése, bonyolítása.

A pedagógusok munkáját segíti: gazdasági vezetı gazdasági ügyintézı iskolatitkár

17 gondnok, karbantartó kézbesítı portás takarító A pedagógusok továbbképzési területei: Nem szakrendszerő oktatás Kooperatív oktatás módszere Projektmódszer elsajátítása ECDL-tanfolyam Nemzetiségi hon- és népismeret Kompetencia alapú oktatás Segítıkészség a tanulás sikerességéhez szükséges pszichikus funkciók megfigyelésére és fejlesztésére Diszkalkulia Mozgásfejlesztés Közoktatás-vezetıképzı Érett nevelıtestületünk tagjai kiválóan felkészült, nagy szakmai tapasztalattal, és jelentıs tanítási gyakorlattal rendelkezı pedagógusok, akik biztosítékai a nevelı-oktató munka magas szintő mővelésének. Az iskola kollektívája minden évben több munkaközösség-vezetıt ad a kerületnek. A tantestület magja 20 éves munkaviszonnyal rendelkezik az iskolában. A fluktuáció nem jellemzı, a munkahelyváltás oka legfıképpen költözés vagy családi ok. 1.1.2.4. A tanulók jellemzıi Az iskola tanulóinak száma évek óta megközelíti a 400 fıt. Tanulóink nagy része az iskola lakótelepén él, de járnak hozzánk a kerület más részérıl és a környezı településekrıl is. A családok anyagi, kulturális igénye, a tanulók tudásszintje változatos képet mutat. Tanulóink jelentıs része a középrétegbıl, egy része pedig szociálisan hátrányos környezetbıl származik. Nevelı-oktató munkánkban figyelembe vesszük a mikro- és makrokörnyezet sajátosságait, és ennek megfelelıen alakítjuk pedagógiai programunkat. A német nemzetiségi nyelvoktató, és az angol nyelvet tanító, mozgáskultúrát közvetítı programban résztvevı tanulók arányát az alábbi ábra mutatja.

18

Német nemzetiségi tanulók aránya a Medgyessy Ferenc Általános Iskolában

58%

42% C

A hátrányos helyzető, tanulási nehézséggel küzdı és magatartászavaros tanulók arányát az iskola tanulói létszámához képest az alábbi ábra mutatja. A párhuzamos osztályok között kiegyenlített az arány.

Hátrányos helyzető tanulók aránya a Medgyessy Ferenc Általános Iskolában

11%

89%

Sajátos nevelési igényő tanulója nincs az iskolának. Évente csupán 0,3–0,8% az évismétlı. A német nemzetiségi nyelvet oktató programban résztvevı, és az általános tantervő osztály tanulói között a heterogén szociális háttér miatt, a tanulmányi elımenetelben különbség jelentkezik, amely 2-3. osztályra kiegyenlítıdik. A tanulók képességei az országos kompetenciamérés eredménye alapján, a kiváló pedagógiai munkának köszönhetıen, matematikából és szövegértésbıl is a jó középmezınyben található. Talán ennek is köszönhetı, hogy a tanulók nem vágynak 6, ill. 8 osztályos gimnáziumba, évente csak 1–2 tanuló megy át ilyen oktatási intézménybe. A tanulók zöme szakközépiskolában, ill. kéttannyelvő gimnáziumban folytatja tanulmányait. A képzésre jellemzı adatok: Az iskola nyolc évfolyamos általános iskola. Az oktatás és nevelés hagyományos osztálykeretben és csoportbontásban történik. Az alsó tagozaton a nagy felmenı rendszer alapján mőködünk. 1. évfolyamtól felmenı rendszerben:

19 - német nemzetiségi nyelvoktató programmal mőködnek az „a” osztályok, ahol a német nyelv és irodalom heti 5 órában, a német nép- és honismeret alsó tagozaton heti 0,5 órában, felsı tagozaton heti 1 órában szolgálja a tanulók ismeretszerzését. - A „b” osztályok programja az angol nyelvtanításra, mellette mozgáskultúra fejlesztésére helyezi a hangsúlyt. Ezekben az osztályokban az angol nyelvet 1. osztálytól 3. osztályig heti 1 órában, 3. osztálytól 8. osztályig heti 3 órában, csoportbontásban tanulják a gyerekek. 1. osztálytól 6. osztályig mindennapos testnevelés órájuk van, emellett alsó tagozaton úszásoktatásban, néptáncoktatásban, és különbözı sportjátékokon, sportfoglalkozásokon vehetnek részt. Szakkörök: A szakköröket minden évben az év végi igényfelmérésnek, és a mindenkori órakeretnek megfelelıen biztosítjuk. 1–4. évfolyamon a hét egy napján klubnapközit tartunk, amely kézmőves foglalkozásokból, sportjátékokból áll. Az Aelia Sabina Zeneiskola kihelyezett mővészeti oktatásának keretén belül 1–8. évfolyamig néptáncoktatás, és hangszeres zeneoktatás folyik iskolánkban. Beindult 1. osztálytól kezdve a zenabarát osztály.

20

2. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELİ-OKTATÓ MUNKA ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI

2.1. Alapelveink Egy olyan gyermekközpontú iskola megteremtése, ahol a következı alapelvek érvényesülnek: Általános iskolánkban általános mőveltséget megalapozó nevelı-oktató munka folyik. Iskolánk nyolc évfolyamos. Tanulóinkat a nyolc év során felkészítjük arra, hogy megtalálják a számukra leginkább megfelelı utat ahhoz, hogy saját szintjükrıl kiindulva a számukra elérhetı optimális szintet érjék el. Iskolánkban minden tanköteles gyermeknek helye van, aki az iskolai tanulmányokra érett. Felvételi rendszer nincs, mindenkinek egyforma esélyt biztosítunk. Iskolánk nevelı-oktató munkáját a demokrácia értékei, a nemzeti értékek, az európai humanista értékrend hatja át, valamint kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség elıtt álló közös problémákra, és a különbözı kultúrák iránti nyitottságra. Az iskolai nevelı-oktató munkánkban kiemelten kezeljük, hogy tanulóink megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, saját sorsuk alakításához, az egész életen át tartó tanuláshoz. Segítjük tanulóink további iskolai és pályaválasztását. Nagy hangsúlyt fektetünk a hatékony tanulás módszereinek és technikáinak elsajátíttatására, az önmővelés igényének és szokásának kibontakoztatására. Törekszünk tanulóinknál a jogok és kötelességek összhangjára. Biztosítjuk számukra azokat a tanulási lehetıségeket, amelyek elısegítik aktív állampolgárrá válásukat. Ismerjék meg tanulóink a társadalmilag elfogadott emberi értékeket. Motiválni kell ıket arra, hogy kövessék és tartsák be az alapvetı erkölcsi, magatartási, viselkedési normákat. A tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Tiszteljék a hazánkban és szomszédságunkban élı más népek, népcsoportok történelmét, értékeit, hagyományait. Fontosnak tartjuk hazánk és Európa, ezen belül az Európai Unió kultúrájának, hagyományainak, történelmének megismerését, megırzését, tiszteletét. Kiemelten kezeljük a német nemzetiségi nyelvoktatást és hagyományırzést. Célunk, hogy a magas szintő nyelvtudás elsajátításával növekedjen a tanulók továbbtanulási esélye. Az iskolai környezet biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlıdést. Legyenek képesek tanulóink egészségüket megóvni. Minden tantárgy alapvetı követelménye legyen a tanulók egészségének védelme. Az egészségnevelés legyen szervezett, tervszerő, célirányos személyiségfejlesztés.

21

A környezeti nevelésnek legyen célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelıs életvitel kialakítása, elısegítése, a természet az épített és a társadalmi környezet, az embertisztelı szokásrendszer, érzelmi, értelmi és erkölcsi megalapozása.

2.2. Az oktató-nevelı munka célja, feladata Az iskola egyik legfontosabb célja, hogy a tanulók a nyolcadik osztály végére rendelkezzenek azokkal a kulcskompetenciákkal, amelyek képessé teszik ıket az önálló tanulásra, a megszerzett ismeretek alkalmazására. Birtokában legyenek azoknak a készségeknek és képességeknek, melyekre szükségük van a személyes boldoguláshoz és fejlıdéshez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és munkához. Minden kulcskompetencia egyaránt fontos, mert hozzájárulhat egy tudás alapú társadalomban a sikeres élethez. A kulcskompetenciák közül iskolánkban kiemelten kezeljük az anyanyelvi és az idegen nyelvi kommunikációt, a matematikai kompetenciát, a hatékony önálló tanulást, a szociális és állampolgári kompetenciát. Kulcskompetenciák: Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidıs tevékenységekben. Kiemelt fejlesztési feladat, hogy az egyén rendelkezzen azokkal a képességekkel és készségekkel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben szóban és írásban kommunikálni tudjon. Képes legyen megkülönböztetni és felhasználni különbözı típusú szövegeket, megkeresni, összegyőjteni és feldolgozni az információkat. Folyamatosan fejlıdjön a szövegértési és szövegalkotási képessége. Tudja a saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelıen megfogalmazni és kifejezni. Az irodalmi és anyanyelvi nevelés elválaszthatatlan, ezért célunk az olvasási kedv felkeltése is. Kommunikáció-központúság A szövegértés-tanításnak ebben a formában nemcsak célja, hanem módszere is a kommunikáció, hiszen a feladatmegoldások, az ellenırzés, az értékelés folyamatos eszmecserét feltételeznek a tanár és a diákok között. A program a szövegértési képességeket olyan tanulási folyamatban fejleszti, amely a tanuló és a pedagógus demokratikus együttmőködésére, vitáira-eszmecseréire épül, kommunikatív cselekvésekre ösztönöz, önállóságot és kritikai készséget kíván. Tevékenység-centrikusság A tanulóknak nem pusztán kérdésekre kell megtalálniuk a választ, hanem a különbözı típusú szövegekkel – akár maguk által elgondolt – mőveleteket kell végezniük.

22 Rendszeresség A szövegértés-szövegalkotás gyakorlása minden mőveltségterület feladata. A felelısség és a fejlesztés egy tantárgyra szőkítése a program hatásvesztését okozza. A mérések nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák szintjének meghatározását szolgálják. Differenciáltság Kívánatos, hogy a foglalkozások megszervezésének alapja az egyéni képességek, problémák, tempó legyen. A differenciálás szempontja lehet a tanulók szövegértési, illetve szövegalkotási problématípusa, tempója vagy a szükséges tanári támogatás mértéke. A tanulási folyamat hatékonysága nem a tanulócsoport összteljesítményén, hanem az egyes tanulók fejlıdésének ütemén mérhetı. Partnerség A program lehetıvé teszi, hogy a pedagógus a munka nagy részében a tanulókkal partneri viszonyban, segítı-tanácsadó státusban legyen, ne pedig a hierarchikus tanár-diák viszonyt képviselje. Kutatószemlélet A program célja, hogy feloldja az olvasási kudarcok okozta szorongásokat. Ennek egyik feltétele a tévedések és a próbálkozások lehetıségének megadása. A kutatószemlélet fontos eleme a kérdésfeltevés. Matematikai kompetencia: - A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát a matematikai modellek alkalmazását. - A matematikai kompetencia a matematikai tantárgyi ismeretek, a matematikaspecifikus készségek és képességek, általános készségek és képességek, valamint motívumok és attitődök együttese. - Készségek (számlálás, számolás, becslés), - gondolkodási képességek (rendszerezés, deduktív és induktív következtetés), - kommunikációs képességek (relációszókincs, szövegértés, térlátás), - tudásszerzı képességek (problémaérzékenység, megoldás, metakogníció), - tanulási képességek (figyelem, emlékezet). Olyan tananyagszervezési-módszertani megoldásokat kell alkalmazni, amelyek lehetıvé teszik, hogy a tanulókat bevonjuk a tudás- és készségelsajátítási folyamatba; azaz átalakul a matematikatanítás egész folyamata. Erıs hangsúlyt kap a tevékenységközpontú módszertan. Dominálja a folyamatokat a játék és az eszközhasználat, a megfelelı tanulási környezet kialakítása, a kooperatív tanulási technikák alkalmazása. Megteremtıdik a lehetıség arra, hogy a tanulók saját tanulási tevékenységüket felidézzék, reflektáljanak rá. A matematikatanulás alapja a cselekvı, személyes tapasztalatszerzés. A jó munkalégkör egyik feltétele a tévedés és a vita szabadságának biztosítása. A matematikai ismereteknek igen szigorú felépülési rendje van. Az egyes témák egymást feltételezik, egymást segítik, ezért ezek felépülésének logikájára főzzük fel a pedagógus munkáját. A fejlesztés különféle területei szintén illeszkednek egymáshoz. A tevékenységek rendjét döntıen a gyermekek életkori és egyéni sajátosságai határozzák meg. A problémafelvetés, ahol csak

23 lehet, életszerő helyzetekbıl indul ki, amelyek a gyerekeket körülvevı világ jobb megértését segítik. Az egyes témakörök feldolgozása során a hagyományos módszerek mellett a számítógép használata is szerepet kap.

A hatékony, önálló tanulás: A hatékony önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idıvel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetıségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismertek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. Sok ember jön ki az iskolából, akik nem tudják használni, amit tanultak. A hatékony tanulásnak három akadálya van: • Amirıl tanul, arról nincs elképzelése, nem megfogható számára. • Túl nagy lépésben történik a haladás, vagy fontos részletek kimaradnak. • A meg nem értett szó. Fontos a megértésen alapuló tanulás. A hatékony és tartós ismeretszerzés elengedhetetlen része az anyag minél alaposabb feldolgozása. A diáknak képesnek kell lennie felismerni az összefüggéseket, párhuzamokat találni, önálló következtetéseket levonni. A hatékony tanulás egyik alapvetı titka, hogy a lényeget kell megtalálni és mélyen bevésni. A mai iskola feladata már nem az ismeretátadás, sokkal inkább az ismeretszerzési és feldolgozási képesség kialakítása, ezért fontos a kulcskompetenciák kialakítása: többek között az intellektuális kompetencia (információhasználat, problémamegoldás, kritikai gondolkodás, kreativitás), személyi és szociális kompetencia (identitás, másokkal való kooperálás), kommunikációs kompetencia (kommunikációs módok, normák). A kulcskompetenciák fejlesztésére irányul a projektmódszer, melynek elınye, hogy hatékony a problémamegoldó és kommunikációs készségek fejlesztésében. A tanulás és megismerés élményszerőbb, különbözı élmények, ismeretek integrálására alkalmas. Különösen fontos az együttmőködı tanulás, ami a reális énkép, az önirányítás, a belsı motiváció fejlesztésében, az igényszint, a felelısségtudat formálásában lehet hatékony. Ilyen lehet a párban történı tanulás, melynek lényege a gondolatcsere, ezáltal aktivitásnövelı hatása van. A tanulópárnál a jó tanuló segíti a gyengébbet. Ez gyakorló órán lehet segítı akció. A csoportmunka feltétele, hogy a tanulók tudjanak együttmőködni, tudjanak kis csoportokban önállóan dolgozni, ötleteket megfogalmazni. A legértékesebb csoportképzıdés a „konfliktusos alkalmazkodó csoport”, ahol a vélemények ütköznek egymással, de végül a fejlettebb eredményét fogadják el. Hatékony, mert azonnal reagálnak. Nevelı hatású. A frontális tanítástól a differenciálás különbözı formáin át az individualizált tanításig mindegyik módszer eredményezhet hatékony tanulást. Ennek feltétele a tanulók sajátosságainak, illetve a különbözı tanítási célokhoz vezetı utak ismerete. Cél, hogy a tanórán a tanulók motiváltak legyenek, a munkavégzés során minél többet tevékenykedjenek. Ha a cél, a tapasztalás és a megvalósulás egysége érvényesül, akkor lesz igazán hatékony a tanulás. A hatékony tanulás tanítása érdekében próbáljuk a gyerekeket megérteni, elfogadni, mint egy meghatározott fejlıdési ütemmel rendelkezı egyént, a győlölet és bizalmatlanság helyett megtanítani szeretni és bizakodni.

24 Ha szorongó vagy agresszív, beszőkült érdeklıdési körő, emberi kapcsolatokra képtelen, önállótlan, önzı, felelıtlen ember kerül ki az iskolából, akkor az iskola nem felel meg a funkciójának. A tanulás, mint a tudáshoz vezetı út Hogyan lehet eljutni a tudáshoz? Hogyan tanulunk? Van annak egy jól bevált útja (Bloom taxonómiája alapján). Lépései a következık: 1. Megfigyelem, elolvasom, megnézem, amit el kell sajátítanom – ez történik akkor, amikor elolvassuk a megtanulandó szöveget, megfigyeljük a kísérletet, megnézzük a filmet stb. 2. Megértem a dolgokat. Azt gondolom: „Aha, én ezt már értem…”. Ezt tesszük akkor, amikor lerajzoljuk-elképzeljük, kipróbáljuk, értelmezzük a dolgokat, értelmezı kérdéseket teszünk fel velük kapcsolatban. 3. Megjegyzem azt, amit megismertem, megértettem. Ez akkor történik, amikor hangosan elmondjuk a szöveget, ha nem sikerül, akkor megnézünk-megjegyzünk egy-egy kulcsszót, amirıl eszünkbe jut a többi, logikai szervezıket (ábrákat) rajzolunk, hogy segítsenek felidézni a tanultakat – kialakítjuk a „megjegyzés mankóit”. 4. Alkalmazni tudom, amit megtanultam. Ezt akkor mondhatjuk, amikor a felidézéshez már nem kell visszalapozni a könyvben, nem kell újra megnézni a jegyzetet, a felidézett ismereteket kapcsolatba tudjuk hozni más ismeretekkel, összefüggéseket fedezünk fel közöttük, elemezni, összehasonlítani tudunk.

Szociális és állampolgári kompetencia: Ez a kompetencia a harmonikus életvitel, és a közösségi beilleszkedés feltétele, a közjó iránti elkötelezettség, és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építı módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, a sokszínő társadalomban, és ha kell konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy aktívan vegyen részt a közügyekben. A szociális kompetencia fejlesztésének fı területei: (A tanulók esetében a fejlesztendı, és egyben az elérendı cél.) Kommunikatív képességek: • érzelmi és verbális kommunikáció (a gyermek társas helyzetben nyilvánul meg), • véleményalkotás, -nyilvánítás. Együttélési képességek: • értékek képviselete, • empátia, • csoportkezelı képesség (alkalmazkodás, elfogadás), • kapcsolatkezelési és empatikus képesség, • kötıdési képesség, • eszmények, ideálok befogadására való képesség, • nevelı képesség (türelem, empátia), • tolerancia, • utódgondozás, gondoskodás képessége.

25 Együttmőködési képességek: • felelısségvállalás, • segítségnyújtás, • szabálykövetés, • szabályalkotás. Érdekérvényesítı képességek: • versengési képesség (a siker és a kudarc elfogadásának képessége), • vezetési képesség, • alá- és fölérendeltség elfogadása, • bizonytalanságtőrés. Kiemelkedı területe a szociális kompetenciának: Intelligens tudás Fontos szerepet kap az élethosszig tartó tanulás. Az iskolában megszerzett tudást hétköznapi helyzetekben is kell tudniuk alkalmazni a diákoknak. Tudástranszfer szerepe lép elıtérbe, amely a tudás egyik jellemzıjeként jelenik meg, és azt minısíti, hogy mennyire lehet átvinni a megszerzett tudást egy másik közegbe. Eszközjellegő tudás Az eszközjellegő tudás fejlıdését a készségekkel, képességekkel, jártasságokkal, tudástartalmakkal párhuzamos fejlıdés teszi lehetıvé. Az alkalmazható tudás Az alkalmazható tudás lehetıvé teszi, hogy a tanulók megértsék és alkalmazzák a megszerzett tudást. Az alkalmazható tudás a kiemelt tantárgyaktól a gyakorlatorientált tantárgyakon keresztül mindenhol jelen van.

A szociális kompetencia fejlesztésének várható eredménye a tanulóknál: • Önismeretük, önreflexióra való képességük, önbizalmuk nı. • Motiválhatóságuk növekszik. • Képesek lesznek több szempontból vizsgálni azonos jelenségeket. • Reálisabb énképpel fognak rendelkezni. • Képesek lesznek újszerő kérdéseket megfogalmazni. • Képesek lesznek ötleteiket megvalósítani. • Identitásuk stabilabb lesz. • Növekszik a felelısségérzetük önmagukkal, másokkal, környezetükkel kapcsolatban. • Nyitottabbakká válnak. • Képesek lesznek sztereotípiák, elıítéletek felismerésére, megfelelı kezelésére. • Gyakorlottabbak lesznek abban, hogyan igazodjanak el különbözı szerepek, szabályok között. • Elınyben részesítik az egyenrangúságon alapuló kapcsolatokat. • Elemi kommunikációs helyzetekben megfelelıen, bizalomkeltıen tudnak megnyilvánulni. • Gyakorlatot szereznek abban, hogy érzéseiket a helyzetnek megfelelıen fejezzék ki.

26 • Véleményüket szabatosabban fejezik ki, és képesek lesznek nyilvánosan is megfogalmazni. • Tapasztalatot szereznek konfliktusmegoldásban. • Együtt tudnak mőködni másokkal, gyakorlatot szereznek kisebb csoportok irányításában. • Erısödik az a késztetésük, hogy alakítói legyenek kapcsolataiknak, környezetüknek. • Tudatosabbá válnak. • Döntésképességük fejlıdik. • Képesek és motiváltak lesznek a segítségnyújtásra, a segítség elfogadására.

27 Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhetı: fogalmak, gondolatok és érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és írott szöveg értése, szövegalkotás) a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelı keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidıs tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelıen. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az idegen nyelv tanításának és tanulásának céljait a tanulók szükségletei határozzák meg. Ahhoz, hogy tanulóink hazánk, Európa és a nagyvilág mővelt, mobilis, többnyelvő polgárai legyenek, használható és továbbfejleszthetı idegen nyelvi tudással kell rendelkezniük, ami személyiségfejlıdésüket is elınyösen befolyásolja. Az élı idegen nyelv tanításának és tanulásának alapvetı célja a kommunikatív nyelvi kompetencia kialakítása. Ez az adott szituációnak megfelelı nyelvhasználat képességét jelenti, amely a négy nyelvi alapkészség (hallás, beszéd, olvasás, írás) révén lehetséges.

A fejlesztés célja Az idegennyelv-tanulás hatékonyságának növelése érdekében szükség van az iskolában folyó idegennyelv-tanítási gyakorlat megújítására. A modernizációt kompetencia alapú nyelvtanítási programok kidolgozásával, és fokozatos bevezetésével kívánjuk megvalósítani. Ez a kommunikatív nyelvi kompetencia fejlesztését jelenti. Ennek érdekében olyan oktatási programcsomagok fejlesztését tőztük ki célul, amelyek figyelembe veszik a tanulók életkori sajátosságait, érdeklıdését és ismereteit; témakörök, beszédszándékok és szituációk köré szervezıdnek; lehetıvé teszik, hogy a tanulók értelmes cselekvések során, kommunikatív feladatok végrehajtása közben sajátítsák el az idegen nyelvet. A tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és folyamatos fejlesztése során három szempontot kell feltétlenül figyelembe venni: egyrészt a tanulók és a társadalom szükségleteit; másrészt azokat a tanulók által elvégzendı feladatokat, amelyek e szükségletek kielégítéséhez elengedhetetlenek; harmadrészt pedig a feladatok elvégzéséhez szükséges, kialakítandó, fejlesztendı kompetenciákat. Legjellemzıbb módszerek és munkaformák az idegen nyelvi kompetencia fejlesztésében: • felfedezés • megbeszélés • vita • dráma • játék • pár- és csoportmunka • projektmunka

28 Természettudományos kompetencia: A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és elırejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, elırejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. A természettudományi kompetencia arra a képességre és készségre utal, hogy az alkalmazott tudást és módszertant a természeti világ megmagyarázására használjuk annak érdekében, hogy problémákat ismerjünk fel és bizonyítékokra alapozott következtetéseket vonjunk le.

Digitális kompetencia: A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidı terén. Ez a következı készségeken és tevékenységeken alapul: az információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, elıállítása, bemutatása és cseréje, továbbá a kommunikáció és hálózati együttmőködés az interneten keresztül. A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidıben és a kommunikáció során. E kompetencia a logikus és kritikus gondolkodáshoz, a magas szintő információkezelési készségekhez, és a fejlett kommunikációs készségekhez kapcsolódik. Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásával kapcsolatos készségek a legalapvetıbb szinten a multimédiás technológiájú információk keresését, értékelését, tárolását, létrehozását, bemutatását és átadását, valamint az internetes kommunikációt és a hálózatokban való részvétel képességét foglalják magukban. Kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia: Kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetıségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitőzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Ez a kompetencia azon a természetes emberi tulajdonságon alapul, amely már az óvodai nevelésben, és az általános iskolai nevelés bevezetı, kezdı szakasza során is megvalósul. Ez a kreativitás, önmegvalósítás, céljaink egyre tudatosabb megvalósításának az igénye. Az 5–8. évfolyamokban az analizálószintetizáló, fogalomalkotó képességek fejlıdésével ez a tudás is szélesedik, megalapozza azokat a vállalkozói ismereteket, amelyeket már egyre több középiskolában oktatnak. Esztétikai, mővészeti tudatosság és kifejezıképesség: Magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések és érzések kreatív kifejezésének fontosságát a mővészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ide értve az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a fotót, a mozgóképet. A kulturális kompetencia a gondolatok, élmények és érzések különféle módon – többek között zene, tánc, irodalom, szobrászat és festészet – történı kreatív kifejezésének fontosságát foglalja magában.

29 Kiemelt fejlesztési feladataink: Kiemelt fejlesztési feladataink a kulcskompetenciákra mőveltségterületek bevezetıit és fejlesztési feladatait.

épülnek.

Összekötik

a

A helyes énkép kialakítása Fontos szerepet kap az iskolában az önismeret fejlesztése. A tanulás tágabb értelemben vett célja, hogy a tanuló világszemlélete formálódjon, pozitív önértékelése legyen. A Nemzeti Alaptantervben megnevezett értékek és kompetenciák épüljenek be a tanulók önképébe és váljanak magatartást irányító tényezıkké. A tanulók maguk is legyenek részesei az értékek megnevezésének, azonosításának, értsék meg következményeiket. A tanítás tanulás folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy a tanulók egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlıdésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Hon- és népismeret A nemzettudat és a nemzeti önismert elmélyítése, népeink értékeinek és eredményeinek megismerése során a tanuló szociális képességei fejlıdjenek, szőkebb és tágabb környezetével harmonikus kapcsolatot alakítson ki, ami támogatja ıt abban, hogy szociális kompetenciái bıvüljenek. A tanulók sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülıföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Fontos feladat a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Az iskola igyekszik a tanulókat képessé tenni arra, hogy észleljék mások érdeklıdését, hogy felismerjék mások érdekeit. A felnövı nemzedék számára fontos, hogy ismerje az Unió történetét, rendelkezzék nemzetközi kapcsolatokkal, és elfogadjon más kultúrákat, nézeteket, ismerje fel a problémákat, az ok-okozati kapcsolatokat, és legyen képes azok megoldására, a nemzetközi összefogásra. Környezettudatosságra nevelés Az iskola célja olyan állampolgárok nevelése, akiknek a magatartása tudatosan követi a környezeti változásokat, felelısségteljesen alakítja életvitelét, elısegíti a természet fennmaradását és a társadalmak fejlıdését. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. Tanulás tanítása Kiemelt szerepe az iskolának, hogy az eredményes tanulás érdekében a tanuló ismerkedjen meg minél többféle tanulási stratégiával, és ezek közül legyen képes kiválasztani az adott szituációnak leginkább megfelelı módszert. Testi és lelki egészség Az iskola biztosítja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlıdéséhez szükséges környezetet. Az iskolában dolgozók munkája mintaként szolgál a tanulók számára. Az iskola feladata a felnövekvı nemzedék egészséges életmódra való nevelése. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlıdését. Ki kell alakulni azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejleszti.

30 Felkészülés a felnıtt lét szerepeire Nagy hangsúlyt helyez az iskola a pályaorientációra, melynek célja, hogy a tanuló ismerje fel egyéni adottságait, legyen tisztában képességeivel, rendelkezzen helyes önismerttel, ismerje a legfontosabb foglalkozási területeket, az ott szükséges követelményeket, lehetıségeket, legyen képes ezeket összehangolni, és tényekre alapozott döntést hozni. Gazdasági nevelés Az iskolai nevelésnek alapvetı szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Az iskolai nevelés során kellı figyelmet kell fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségfejlesztés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének kialakítását. Tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, reklámhatások és viselkedésmódok között.

Egységes alapokra épülı differenciálás A tartalmi szabályozást a Nemzeti alaptanterv úgy valósítja meg, hogy az egységesítést szolgáló közös alapra az iskolák, a pedagógusok, a tanulók sokféle, differenciált tevékenysége épülhessen. A Nemzeti alaptanterv a gyerekek, a serdülık és a fiatalok képességeinek fejlıdéséhez szükséges fejlesztési feladatok meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztı oktatást. Ez akkor lehet eredményes, ha az intézmények pedagógiai programja (ezen belül helyi tanterve) teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttmőködési képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motivációik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához. A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési célokkal adekvát tanítási folyamat, tevékenység. A Nemzeti alaptanterv azt a felfogást képviseli, hogy a tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következı szempontokra kell figyelemmel lenni: • Olyan szervezési megoldásokat kell elınyben részesíteni, amelyek elımozdítják a tanulás belsı motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. • A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása. • Az oktatási folyamat megszervezése segítse elı a tanulók elızetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetıséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendezıdésére. • Az oktatási folyamat alkalmazza az együttmőködı (kooperatív) tanulás technikáit, formáit. • Az iskolai tanítás-tanulás különbözı szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportoktatásban, a tanulók páros, részben és teljesen egyéni, individualizált oktatásában) a tanulók tevékenységeit, önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldásait, alkotóképességét kell elıtérbe állítani.

31 • • • • •

A tanulásszervezés egyik fı elve és teendıje a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenırzésben, az értékelésben. A feladathoz illeszkedı tanulásszervezési technikák alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzető tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében. Sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása nélkül nem valósíthatók meg a különleges bánásmódot igénylı gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási nehézségekkel küzdı tanulók nevelésének, oktatásának feladatai. Számos tanulásszervezési megoldás segítheti az együttmőködést, a tanulási esélyek egyenlıségét szolgáló (pl. komprehenzív) szervezeti formák alkalmazását mind az iskolák közötti együttmőködés, mind az iskolán kívüli és az iskolai munka terén. Az információs és kommunikációs technika, a számítógép felhasználása gazdag lehetıséget nyújt a tanulók adaptív oktatását középpontba állító tanulásszervezés számára.

A tanulási esélyegyenlıség segítésének elvei Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy a számára megfelelı oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolának a következı elvek szerint kell biztosítania a nevelı-oktató munka feltételeit: • kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása az 1–6. évfolyamon, folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, a kulcskompetenciák bıvítése az oktatás további szakaszain; • a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémáik megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén; • a tanulási esélyegyenlıség eredményes segítésének egyik alapvetı feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedı pedagógiai módszerek alkalmazása; • a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedı teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül; • adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása; • egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenırzésiértékelési eljárások alkalmazása. • Ennek megfelelıen az alábbi, a hátrányos helyzető tanulók együttnevelésében alapvetı szerepet játszó pedagógiai - és részben pszichológiai - szakterületeken szükséges a fejlesztés: o Tanórai differenciálás heterogén csoportban Ez a terület - a sikeres integráció egyik feltételeként - az egyéni fejlıdési különbségeknek, szükségleteknek megfelelı fejlesztés módszereit tartalmazza. o Kooperatív tanulás A kooperatív tanulás alapelvei az együttnevelés szempontjából lehetıséget adnak a legfontosabb kompetenciák fejlesztésére. o Tevékenységközpontú pedagógiák A cél olyan módszertani és tanulásszervezési eljárások megismertetése, amelyek a hatékony együttnevelést szolgálják (többek között: Waldorf, Montessori, Freinet). o Multikulturális tartalmak, interkulturális nevelés Ez a fejlesztés a pedagógusok saját önismeretének, önreflexiós készségeinek megerısítésére, a társadalmi elıítéletek tudatosítására, azok csökkentésének

32

o

o

o

o

o

lehetséges stratégiáira vonatkozó ismeretek bıvítésére, az iskolai kultúra és környezet átalakítására irányul - a tanulók egyenlı lehetıségeinek és aktív részvételének biztosítása érdekében. Hatékony tanuló-megismerési technikák és patronáló rendszerek A cél a pedagógiai kompetencia erısítése a tanuló-megismerési módszerek kreatív alkalmazásában a pedagógiai megfigyelés, dokumentumelemzés, interjútechnikák és kérdıíves eljárások területén. Ezáltal lehetıvé válik, hogy a pedagógusok mélyebben, és egyúttal elıítélet-mentesen ismerjék meg a gyermekek viselkedését meghatározó tényezıket, valamint a tanulókra ható közvetlen környezeti jellemzıket. Árnyalt tanulóértékelés a gyakorlatban A tanulóértékelés a fejlesztı értékelés szemléletét és tevékenységrendszerét, a pedagógiai gyakorlatba való beépítés lehetıségeit, a szülıkkel való sikeres kommunikáció módszereit foglalja magában. Projektpedagógia A cél a projektpedagógia elméletének és gyakorlatának felhasználása - a kulcskompetenciák és személyiségjellemzık fejlesztése, valamint a projektmunkáknak heterogén csoportban történı megszervezése és lebonyolítása érdekében. Drámapedagógia A terület alkalmat nyújt a tanítási drámába való bevezetésre: felkészít egyes dramatikus módszerek és technikák alkalmazására az együttnevelés érdekében. Óvoda-iskola átmenet támogatása A hátrányos helyzető gyermekek egyéni sajátosságokra alapozott, megfelelı ütemő, folyamatos, integrált közegben történı nevelése, a 4–8 éves gyerekek megnyilvánulásainak értı fogadása és szakszerő kezelése.

33

2.3. A nevelı-oktató munka módszerei, eszköz- és eljárásrendszere A nevelési módszer nem más, mint a kitőzött nevelési cél elérése érdekében alkalmazott eljárás. Célja, hogy a tanulókat pozitív tevékenységre késztessük, valamint kiküszöböljük a negatív hatásokat. A nevelés eszközei, eljárásai, módszerei a nevelési folyamat egymással összefüggı, egymást feltételezı, nagyon fontos elemei, tényezıi. Minden nevelési szituációt más-más módszer, illetve módszerkombináció alkalmazásával oldhatunk meg. A nevelési módszerek két részre oszthatók a) Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelı közvetlenül személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. b) Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelı hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek 1. Szokások kialakítását célzó, beidegzı módszerek

- követelés - gyakoroltatás - segítségadás - ellenırzés - ösztönzés

2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése

- elbeszélés - tények és jelenségek bemutatása - mőalkotások bemutatása - a nevelı személyes példamutatása - magyarázat, beszélgetés - a tanulók önálló elemzı munkája

3. Tudatosítás (meggyızıdés kialakítása)

Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi, vagy távolabbi) célok kitőzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenırzés. - Ösztönzés. - A nevelı részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendı egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életbıl. - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita.

34

Sikerkritériumok: Nevelési céljaink megvalósulását illetıen akkor tekintjük nevelı és oktató munkánkat sikeresnek, ha - iskolánk diákjai a 4. évfolyam végén: • Önellátásra képesek a napi szükségletek kielégítésében (tisztálkodás, öltözködés, iskolai felszerelés, stb.) • Iskolai feladataikat önállóan megoldják. • Kialakítottak a koruknak megfelelı tanulási technikákat. • Képesek az idejüket célszerően beosztani. • Ismerik és alkalmazzák a koruknak megfelelı viselkedési formákat felnıttekkel és kortársaikkal szemben. • Az alapkészségeket megfelelı szinten elsajátították. • Saját képességeiknek megfelelıen jó szinten teljesítik a tanulmányi követelményeket. - végzıs diákjaink a nyolcadik évfolyam végén: • Minden tárgyból megfelelnek az érvényben lévı alapfokú nevelési-oktatási tantervekben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. • Rendelkeznek olyan bıvíthetı, biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik ıket arra, hogy a középiskolás követelményeknek a késıbbiekben megfeleljenek. • Ismerik és alkalmazzák a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat. • Elképzeléssel bírnak saját közelebbi jövıjüket és sorsukat illetıen. A nevelési módszerek közül mindig azokat kell kiválasztani, amelyek igazodnak: • a tanulók életkori sajátosságaihoz, • értelmi fejlettségükhöz, • képességükhöz, • a nevelı személyiségéhez, • pedagógiai kulturáltságához, • felkészültségéhez, • vezetıi stílusához, • a mindenkori szituációhoz és annak tartalmához.

35

3. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI CÉLOK, FELADATOK 3.1. Célok Célunk, hogy tanulóink a különbözı szintő adottságaikkal, eltérı mértékő fejlıdésükkel, egyéb (érdeklıdési körüket érintı tevékenységükkel) az iskolai és az iskolán kívüli tanulásukkal, szervezett ismeretközvetítéssel, spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben, sokoldalúbban bontakoztathassák ki személyiségüket. Nevelımunkánk során arra törekszünk, hogy a 6-14 éves fiatalokban a legelınyösebb személyiségjegyeket alakítsuk ki. Törekszünk arra, hogy tanulóinkat hozzásegítsük a pozitív énkép kialakításához. Iskolánk pedagógiai programja, amely a NAT-ban leírt és képviselt értékekre, valamint a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül, pedagógiai feladatainkat az alábbiakban határozza meg: - a NAT-ban és a kerettantervben leírt egységes alapvetı tartalmak átadása, elsajátíttatása, - valamint az ezekre épülı differenciálás. E két feladat azt a célt szolgálja, hogy alakuljon ki tanulóink gondolkodásában az egész életen át tartó tanulás igénye, a rugalmasság, az együttmőködés, a bizonytalanság kezelésének képessége. Legyenek képesek saját sorsuk és életpályájuk alakítására. Magyarságtudatukat megırizve váljanak európai polgárokká. Személyiségfejlesztı tevékenységünk mentálhigiénés preventív célú, amely a tanulók életvezetési ismereteik és képességeik kialakításán és fejlesztésén alapul. A különbözı ismeretek elsajátítása során arra törekszünk, hogy a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti képessége és igénye koruknak megfelelı fejlettséget érjen el. Ennek során: - a tanulók megismerhetik önmagukat és társaikat - tájékozódni tudnak környezetükben - megbizonyosodhatnak az egészséges és biztonságos élet értékeirıl - jártasságot szerezhetnek veszélyhelyzetek felismerésében Ezek eléréséhez el kell sajátítaniuk a logikus gondolkodás, a döntéshozatal lépéseit, a problémakezelı és megoldó gondolkodás alapjait, és az alapvetı kommunikációs formák, helyzetek lehetıségeit. A helyi tantervet is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál fı szempont volt, a tanulók képességeinek fejlıdéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztı oktatást. Intézményünkben a nevelési, tanítási-tanulási folyamatban a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlıdése, fejlesztése áll a középpontban. Az oktatás, nevelés színterei: - tanítási órák, - tanítási órán kívüli tevékenységek, - valamint a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma.

36

3.2. A személyiségfejlesztés feladatai az oktatás során Az eredményes tanulás egyénre szabott módszereinek, technikáinak elsajátítása, gyakoroltatása, a gondolkodási folyamat mővelése a feladatunk. Az oktatási stratégiák közül a tanulás megtanításának stratégiáját tartjuk az egyik legfontosabbnak, melynek folyamatos, következetes lépései szabályozzák a tanulási folyamat segítését.
Értelmi nevelés Meghatározott valóságismereti tartalmak elsajátítása folyamatában az értelmi és megismerési képességek fejlesztését jelenti. A tanulók érdeklıdését felkeltve, aktív közremőködésükkel olyan képességek és készségek birtokosai legyenek, hogy arra a késıbbiek során építeni tudjanak. - 1–4. évfolyamon: érzékelés, észlelés, megfigyelés, beszéd- és mozgásrendszerek fejlesztése a fı feladat. - 5–8. évfolyamon: fogalmi gondolkodás, logikai mőveletek kerüljenek jobban elıtérbe.
Erkölcsi nevelés Értékeink mérceként mőködnek a cselekvési alternatívák közötti választás során. Ezek a tolerancia, szolidaritás, boldogság, tisztesség, biztonság, médiatudatosság. A gyermekek, s a felnıttek az együttélés szabályait a fentiek figyelembevételével közösen kell, hogy megfogalmazzák, magukra nézve kötelezınek ismerjék el. A viselkedési kultúra, az iskolai rend, fegyelem megszilárdításának érdekében egységes követelményeket kell támasztanunk tanulóink felé. Meg kell ismertetnünk a tanulókkal a valódi emberi értékeket, motiválnunk kell ıket arra, hogy azt kövessék. A pedagógus személyes példamutatása a legfıbb követendı minta.
Testi nevelés Számunkra nagyon fontos feladat a biológiai életképesség fejlesztése (az emberi szervezet épsége, egészsége, mőködı- és fejlıdı-képessége). A testnevelést, mozgást az életforma részeként fogjuk fel. Ezért feladatunk fejleszteni és erısíteni a tanulók egészségét, általános testi képességeit, sokoldalúan növelni erejüket, ellenálló képességüket, kitartásukat, mozgékonyságukat, a fegyelem, az akarat és más jellembeli tulajdonságok kialakításához. A testi gyakorlatok közül a játékok fontos jellembeli tulajdonságokat is kialakíthatnak: határozottság, önuralom, bátorság, állhatatosság, gyors felfogóképesség. Módot ad egymás megbecsülésére, kifejleszti a kötelességtudatot, a felelısségérzetet és a közösséghez való ragaszkodást. Hozzásegíti a gátlások leküzdéséhez, az akaraterı növeléséhez. Feladatunk még a tanulók megismertetése a különféle sportágakkal, hogy megválaszthassák az alkatuknak és képességeiknek legjobban megfelelı sporttevékenységet (úszásoktatás, néptánc, labdajátékok stb.). Iskolánkban a testnevelés órákon kívül a sportköri foglalkozások biztosítanak erre lehetıséget.

37


Közösségi, állampolgári nevelés Egyik legfontosabb nevelési területünk. Feladatunk a közös normák kialakítása, az együttmőködés szabályainak közös meghatározása, a gyermeki jogokkal, kötelességekkel való élés megtanítása a mindennapi gyakorlatban, az érték-összeütközések kezelése, technikájának elsajátítása. Aktívan részt veszünk a helyi közéletben, gyermekeinktıl is ezt várjuk el iskolai szinten. Felkeltjük a gyermekek érdeklıdését az ország problémái iránt. Olyan magatartásforma kialakítására törekszünk, amelyben az egyén és a köz érdekei egyaránt megfelelı szerephez jutnak. Valamennyi iskolai tevékenységünk során nagy jelentıséggel bír a kommunikáció (a pedagógusok nyelvi igényessége, a tanórai és a tanórán kívüli nyelvhelyesség, pontos helyesírás, szabatos fogalmazás, érthetı magyarázatok). Fontos terep a gyermekek egymással való érintkezése, a kölcsönös bizalom, a tisztelet.
Érzelmi, akarati nevelés Az érzelmekhez kapcsolódó hangulatok hatása jelentıs a nevelési folyamatban. A gyermek érzelmi élményei megerısíthetık a helyzetekrıl való érzelmi viselkedéssel. A pozitív és negatív érzelmek besorolása attól függ, hogy a tevékenység, melyhez kapcsolódik, sikeres-e vagy sikertelen. Ezért fontos tudnunk, hol tart a gyermek, mi a következı szint, amit elvárhatunk tıle. Folyamatosan figyelemmel kell kísérnünk a gyermek helyzetét a csoportban. A gyermek az értékelések után az ismeretre is szert tesz, kitartóbb, szorgalmasabb lesz. A sokféle közös tevékenységben való részvétellel sajátítják el azokat az alapvetı magatartási normákat, szabályokat, szokásokat, amelyek megalapozzák a társadalmi, természetbeli és technikai környezetünkkel kapcsolatos pozitív viszonyulásainkat. Ezzel elısegítve szocializációjuk sikerességét.
Hazaszeretetre nevelés Fontos számunkra a közvetlen környezet (múlt, jelen), a nemzeti hagyományok, népünk kulturális örökségeinek megismerése, az ünnepek méltó megünneplése. Büszkék vagyunk nemzetünk kiemelkedı államférfiaira, tudósaira, feltalálóira és mővészeire. Ez a büszkeség akkor érthetı mások számára, ha mi is mindent megteszünk képességeink szerint a helytállásunkért. Nyitottá kell, hogy váljanak a tanulóink a hazánkban élı nemzetiségek és népcsoportok iránt. Kulturális értékeikkel való ismerkedésre, elfogadásukra, tiszteletükre kell nevelnünk ıket.


Munkára nevelés A tanulóinkat el kell juttatnunk arra a fokra, hogy kialakuljon bennük a munkáról való helyes szemlélet, alkalmassá váljanak fizikai és szellemi munka végzésére, megalapozódjon munkaerkölcsük. Az iskolai élet minden területén, de különösen a tanulási folyamat során a tervezés, szervezés, végrehajtás, ellenırzés munkáját meg kell szervezni a gyermekek számára. Fontos, hogy aktívan vegyenek részt a kapott és a vállalt tevékenységekben. A megerısítést a rendszeres értékelés szolgálja.

38


Esztétikai nevelés Feladatunk az esztétikai értéket felismerı és létrehozó kreatív ember nevelése. Esztétikai nevelı értéke van az iskolai környezetnek, a tanár verbális és nem verbális kultúrájának, a mindennapi kapcsolatoknak, az ünnepi szertartásoknak. Ezért lényeges a környezet, melyben fogadjuk a gyermekeket. Ugyanakkor az ízlés, a divat kérdésében a családnak van nagyobb hatása. A gyermek esztétikai nevelése a tanórán kívül speciális foglalkozásokon történik: mővészeti szakkörök, színház, mozi, múzeumlátogatás. Az esztétikai nevelést szolgálja a rajz- és vizuális kultúra-, az ének-zene oktatás és a néptánc foglalkozások is.

3.3. A személyiségfejlesztés alapvetı eszközei Az életvezetési készségek kialakításának pedagógiai színterei: - osztályfınöki órák - szakórák - felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások - napközi - szakkörök - könyvtári foglalkozások - egyéni beszélgetések - tanítási idın kívüli szabadidıs programok - fejlesztıpedagógiai foglalkozások - az iskolapszichológus foglalkozásai a.) A tanulói teljesítmény ellenırzése, mérése, értékelése. A helyes értékelés és minısítés emeli a teljesítményt. Formái: - értékelés (szöveges és számbeli) - jutalmazás - kitüntetés - figyelmeztetés - a pedagógus metakommunikációs lehetıségei (egész személyisége, gesztusai, mosolya, arckifejezése) b.) A tanár-diák kapcsolat: - a tanuló individuumként való megközelítése - egyéni bánásmód alkalmazása (motiválás, tehetséggondozás, felzárkóztatás) - bensıséges és bizalomteljes kapcsolat kialakítása - a pedagógus szaktudásának gyarapítása (ön- és továbbképzések)

39

4. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS CÉLOK, FELADATOK, ESZKÖZÖK „A közösség olyan emberi együttélés, amelyet a közösségi érdek, közös cél, közös értékrend és a tudat tart össze.” (Hankiss Elemér)

4.1. Célok, feladatok Cél: A közösség szabályait elfogadó és megtartó diákok nevelése osztály-, illetve iskolaközösségi szinten. A közösség, mint tevékenységi keret segítse az egyén fejlıdését, képességeinek kibontását úgy, hogy azok egyéni lehetıségeinek minél magasabb fokára jussanak. Feladatok: Intézményünkben a közösségfejlesztés fı területei Tanórák: - szaktárgyi órák, osztályfınöki órák Tanórán kívüli foglalkozások: - napközi - szakkörök - klubnapközi - versenyek - erdei iskola - nyelvi táborok - néptánc foglalkozások - sportfoglalkozások - könyvtári foglalkozások Iskolán kívüli szabadidıs tevékenységek: - séták, kirándulások - színház, múzeumlátogatás - nyári táborok Diákönkormányzati munka Mind a négy terület sajátos foglakoztatási formát követel, mások az egyes területek céljai, feladatai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak: - az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához; - véleményalkotó, véleménynyilvánító képességeinek fejlıdéséhez; - a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend); - a másság elfogadásához; - az együttérzı magatartás kialakításához; - a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez.

4.2. A tanórákon megvalósítható közösségfejlesztési feladatok Olyan közösségek formálása, amely képes: - a közös cél érdekében - a közös értékrend elfogadására, és - az iskolai szervezet keretein belül ennek megfelelıen viselkedni, munkálkodni.

40

Ennek érdekében az alábbi feladatok megvalósítására törekszünk: - a tanulás támogatása kölcsönös segítségnyújtással, közösségi ellenırzéssel, a tanulmányi és munkaerkölcs erısítésével; - a tanulók kezdeményezésének segítése; - a közvetlen tapasztalatszerzés segítése; - a tanulók önállóságának, öntevékenységének kifejlesztése; - az elért eredmények továbbfejlesztése, a következı évfolyamon a már elért eredményekre való építés; - olyan nevelı kollektíva kialakítása, megtartása, amely összehangolt követeléseivel, nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni és tevékenységüket koordinálni tudja; - a különbözı munkaformákkal az együvé tartozás, az egymásért való felelısség érzésének felerısítése.

4.3. A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai A tanórán kívüli foglalkozások kötetlenebb tevékenységi formái a közösen átélt napközis szabadfoglalkozások, a klubnapközi, az erdei iskola, a néptánccsoporthoz való tartozás érzelemmel teli élményei a közösségfejlesztés kiváló területei. Feladatai: - nevelje a tanulókat önellenırzésre, egymás segítésére; - átgondolt játéktervvel, és a tevékenységek pedagógiai irányításával biztosítsa, hogy a különbözı játékok és tevékenységek megfelelıen fejlesszék a közösséget, erısítsék a közösséghez való tartozás érzését; - a tanulók ismerjék meg egymást, tudják, hogy egy iskola tanulói; - tanulják meg a tanulók a társas együttélés alapvetı szabályait.

4.4. A szabadidıs tevékenység közösségfejlesztı feladatai A szabadidıs tevékenységek olyan örömöt adó foglalkozások, amelyek a tanulók személyes életéhez és egyéni problémáihoz úgy járulnak hozzá, hogy nem csak a csoporton belül érvényesülnek, hanem az élet más területeire is hatással vannak. Feladatai: - a csoporton belüli kapcsolatok erısítése; - a közösség ne csak befogadja, hanem élıvé is tegye kulturális örökségünket; - diákjaink vegyenek részt a kötelezı iskolai ünnepségeken kívül a sportdélutánokon, klubdélutánokon, discon, farsangon, könyvtári programokon; - segítse az önismeret és az önfegyelem fejlesztését; - ápolja hagyományainkat: Medgyessy-nap Medgyessy Gárda büszkeségeink tablója közös tagozati-, illetve évfolyam-kirándulás Nemzeti ünnepek közös megünneplése Német vers- és prózamondó, valamint kisjelenetjátszó verseny

41 Magyar Kultúra Napja Német Kultúra Napja Nemzetiségi délután Luca-napi vásár Tagozati győlések, értékelések Népmese Napja Könyves akadályverseny A közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, hiszen megjelenésükkel, viselkedésükkel, beszédstílusukkal, társas kapcsolataikkal, mindannyian példaként állnak a diákok elıtt.

4.5. A diákönkormányzat közösségfejlesztı feladatai A gyermekek érdekképviseleti testülete. Az 5–8. évfolyamok választott küldötteibıl (osztályonként 2 fı) tevıdik össze a testület. A diákönkormányzatot segítı pedagógust az igazgató nevezi ki a tanulók és pedagógusok javaslata alapján. Feladatai: - aktív részvétel az ünnepek méltó megünneplésében, - dekorációs verseny értékelése, - az egészséges életre nevelés (kiemelten: dohányzás, alkohol, drog hatásai), - az iskolai házirend megvitatása, véleményezése, - a gyermekjogok megismerése, megvitatása.

42

5. BEILLESZKEDÉSI NEHÉZSÉGGEL ÉS MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGİ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG Évrıl-évre egyre több problémával küzdı gyermekkel találkozunk, amely nagy terhet ró a pedagógusokra, sok esetben csak szakember segíthet a probléma megoldásában. Számunkra nagyon fontos a szociális, az életpálya és a digitális kompetencia fejlesztése. A Kt. 30.§ (8) bekezdése szerint „abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdı, vagy sajátos nevelési igényő, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértıi és rehabilitációs bizottság dönt.” A zavar illetve rendellenesség felismeréséhez segítséget nyújt a fogalomtár, melyet a statisztikai lapok kitöltésének segítésére minden osztályfınöknek átadunk. Az ép személyiség alapvetı jellemzıje, hogy reálisan méri fel saját képességeit, és a környezet felé irányuló elvárásait. Az érzelmi, magatartási zavarok szempontjából alapvetı, hogy mennyire reális az adott élethelyzetek minısítése, szubjektív értékelése. A magatartási nehézséggel küzdı gyerekekre jellemzı, hogy kapcsolata szüleivel, szőkebb környezetével nem megfelelı. Konkrét tüneti kategóriák: -

hiperaktivitás (a folyton nyüzsgı gyerek), figyelemzavar (a figyelem szórtsága, felületessége), érzelmi zavarok (agresszivitás, szorongás), súlyos, a gyermek életét markánsan korlátozó, a családot megterhelı, és pedagógiai módszerekkel nem megoldható állapotok, - krónikus testi betegségek (cukorbetegség, asztma, liszt-, tejérzékenység), - többszörös zavarok (a fentiek együttes jelentkezése). Mind a magatartási viselkedésminták, mind a kognitív visszacsatolás jellege az egyén konfliktusmegoldó képességét, megküzdési, megbirkózási stratégiáit jellemzik. Ezek a konfliktusmegoldó stratégiák a szocializáció során alakulnak. A modellbıl nyilvánvaló, hogy a nem adaptív konfliktusmegoldó stratégiák a testi tünetek, megbetegedések elıidézésében, fenntartásában és kiújulásában igen jelentıs szerepet játszanak. Mindezek ismeretében a pedagógusnak: - fel kell ismernie a problémát; - empatikus képességét maximálisan érvényesítenie kell; - meg kell keresse az okokat a szülıvel való beszélgetés segítségével, ha így nincs eredmény, szakember segítségét kell kérje (pszichológus, mentálhigiénés csoport, fejlesztı pedagógus); - a tanulási esélyegyenlıség eredményes segítése, a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedı pedagógiai módszerek alkalmazása; - differenciált tanulásszervezés (egyéni haladási tempó, tanulási módszerek széles választékának alkalmazása), a differenciált feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a tanári segítésben, az ellenırzésben, értékelésben. - a tanulási technikák tanítása; - a tanítási órákon találja meg azokat a módszereket, amelyek segítenek a nehézségek leküzdésében (vegye igénybe a szakirodalmat – önmővelés);

43 -

-

-

ismerje meg a tanuló azon képességeit, melyre támaszkodva erısíteni lehet önértékelését; sok türelemmel és dicsérı szóval igyekezzen sikert elérni és eléretni, a tanulók önmagukhoz, és másokhoz viszonyított kiemelkedı teljesítményeit, tehetségjegyeit feltárni; differenciálással egyénre szabott tanulási követelményeket, ellenırzési-, értékelési eljárásokat alkalmazni; a szabadidıs tevékenység során is kiemelten kell foglalkozni ezen tanulóinkkal (napközis foglalkozások, szakkörök, iskolai programok, kirándulások, nyári táborok stb.); a szociális kompetencia fejlesztésével képes legyen a közösség, a képességek különbözıségeinek tolerálására, a másság elfogadására; ismerjen meg konfliktusmegoldó technikákat; segítse és irányítsa ezen tanulók pályaválasztását, pályaorientációját; tartson kapcsolatot a családsegítı központtal, a gyermekjóléti szolgálat dolgozóival, ha szükséges, vegye igénybe segítségüket; kérje a gyermekvédelmi felelıs segítségét.

A szülı kérésére a gyerek lehet magántanuló a Kt-ben meghatározottak szerint, de igyekszünk olyan megoldásokat találni, hogy ezt a lehetıséget minél kevesebben vegyék igénybe. Ehhez elengedhetetlenül szükséges a fenntartóval való szoros kapcsolat, hogy a törvény által biztosított iskolatípusba kerüljenek azok a gyerekek, akiknek a többségi iskolarendszer nem tudja biztosítani személyiségük ép fejlıdését.

44

6. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTİ TEVÉKENYSÉG Nevelı-oktató munkánkban - az iskola céljával megegyezıen - kiemelten szerepelnek azok a tevékenységek, amelyek a tehetséges tanulók azonosítását, megfelelı fejlesztését, képességeinek kibontakoztatását segítik. Feladatunk: elfogadó és megértı környezetben olyan szervezeti formák kialakítása, programok szervezése, amelyek keretében felismerjük, és tudatosan irányítjuk a gyermekeinkben rejlı értékek kibontakozását. Munkánkat tanulóink optimális fejlıdésének figyelembe vételével, kellı motiváció biztosításával, a sajátos adottságok és érdeklıdési területek szem elıtt tartásával végezzük.

Iskolánk biztosítja (a lehetıségekhez mérten) a tehetséges tanulóknak azokat a színtereket, amelyek hozzájárulnak a képességeik fejlesztéséhez. Tanítási órákon megteremtjük a lehetıségét a differenciálásnak, a leghatékonyabb pedagógiai módszerek és eszközök alkalmazásának, a szorgalmi feladatok és kiselıadások készítésével az egyéni képességek kibontakoztatásának. •

Német nemzetiségi nyelv oktatása elsı osztálytól, emelt óraszámban, csoportbontásban, mely lehetıséget ad a nyelvi tehetségek kiválasztására, képességeinek fejlesztésére. Szorgalommal és tehetséggel megáldott tanulóinkat felkészítjük a német vers- és prózamondó, kisjelenet-játszó és nyelvtani versenyekre, alapfokú nyelvvizsga letételére a 8. év végén, középiskolai nyelvi tagozaton való továbbtanulásra. A tehetségfejlesztést szolgálják a minden évben adott évfolyamok számára rendezett német szaktáborok, ahol a megszokott iskolai környezetbıl kiszakítva, intenzív nyelvi képzésben részesülnek a diákok.

Tanítási órán kívüli tehetségfejlesztés, rendszeres és idıszakos délutáni foglalkozások, melyeken elsısorban a speciális képességek fejlesztését célozzuk meg. •

Néptánc rendszeres mővelésére, népzenénk megismerésére van lehetısége minden diáknak iskolánkban. A 30 éve zajló foglalkozásoknak közösségformáló szerepe, a nemzeti azonosságtudat erısítése mellett a tehetséggondozás speciális színterévé nıtte ki magát. A fellépések, megmérettetések, nyári táborok, három korcsoportban zajló táncpróbák lehetıvé teszik a kiemelkedı teljesítményt nyújtó gyerekek kiválasztását, a néptánc iránt elkötelezett táncosok megtartását, az országos színtő versenyeken való sikeres szereplést.

•

Tehetséggondozó szakkörök, mentori jellegő foglalkozások, melyek elsısorban egy-egy terület kiemelkedı képességő tanulóinak nyújt lehetıséget - kiscsoportos formában - az intenzív egyéni fejlesztésre. Ezek a gazdagító programok a tehetséges tanulók gyors elırehaladását, hatékony fejlesztését szolgálják. A fı hangsúly ezen a szinten a különbözı tanulmányi versenyekre való felkészítésen van.

45 •

A zenei képzést már az elsıs gyerekeknél elkezdjük a zenebarát „osztály” elindításával, hiszen a korai zenei nevelés a tehetség kibontakozásának elıfeltétele. A barátságos légkörben, játékos, tapasztalatokra épülı oktatás biztosítja az érdeklıdés fenntartását, az adott terület tehetségeinek feltárását. A zene iránt elkötelezett gyerekek fejlesztése, kórussá szervezése már a kiemelkedı képességő diákok tehetségének gondozását jelenti. Az énekversenyeken elért sikerek jelzik a munka eredményességét.

•

Könyvtári foglalkozások, melyek az olvasás örömének felfedezésében, az önálló ismeretszerzésben nyújtanak segítséget a gyerekeknek. A könyvtárban jól eligazodó, érdeklıdı és motivált tanulók közül kerülnek ki azok, akik komoly felkészülés után vesznek részt tehetséggondozó könyvtárhasználati versenyeken, ahol az információ kreatív megszerzésében, projektmunkák készítésében mérik össze tudásukat a versenyzık.

•

Szabadidıs programok, rendezvények – színház- és mozilátogatások, múzeumi foglalkozások, kirándulások - melyek elsısorban a tehetséges gyerekek szociális kompetenciájának, személyiségének fejlesztését, szabadidejének hasznos eltöltését szolgálják. Iskolánk szociokulturális és szocio-emocionális háttere indokolttá és kiemelten fontossá teszi ezt a tevékenységet.

•

Pályázatok, amelyek különbözı iskolai programokhoz, rendezvényekhez kapcsolódnak. A pályázatok az önmegvalósítás színterei, ahol az önálló kutatómunka és ismeretszerzés, a lényegkiemelés, a kreativitás kerül elıtérbe, így kiemelten a tehetséggondozás fontos eszközei.

•

A Medgyessy Gála keretében minden évben lehetıséget adunk tanítványainknak arra, hogy megmutassák – elsısorban elıadói - tehetségüket különbözı területeken társaiknak, tanáraiknak, szüleiknek.

•

A szivacskézilabda foglalkozások lehetıséget adnak a fejlett mozgáskoordinációval, kellı motivációval, kitartással és tehetséggel rendelkezı gyerekeknek a kedvtelésbıl elkezdett játékot a versenysport szintjére emelni. Az edzéseket a gyermekek életkorának megfelelı, harmonikus edzésterv alapján irányítják testnevelı tanáraink. Iskolánk csapatai kerületi és területi versenyeken kiemelkedıen jó eredményeket érnek el évek óta. Ez teszi lehetıvé, hogy kiemelkedı képességő, tehetséges szivacskézilabdázóink – kilépve az iskolai keretek közül - bekerüljenek magasabb szinten játszó csapatokba.

Nagy hangsúlyt fektetünk diákjaink pályaválasztására, segítséget nyújtunk a továbbtanuláshoz, a megfelelı középiskola kiválasztásához. Felvételi elıkészítı foglalkozásokkal segítjük a sikeres beiskolázást. A szociális és kulturális hátrányokkal küzdı tehetséges tanulóknak - esélyegyenlıségük biztosítása érdekében – különbözı formában és módon nyújtunk segítséget: mentorálás, szociális segélyek, pályázati támogatás. A szülıkkel közösen megkeressük az iskolán kívüli tehetséggondozás lehetıségeit: mővészeti iskolák, sportegyesületek, tehetséggondozó központok, alapítványok.

46

7. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTİ PROGRAM Oktató-nevelı munkánkban – a céljainkkal összhangban – kiemelt terület a különbözı hátrányokkal érkezık és lemaradók segítése, felzárkóztatása. Célunk: - minden gyerek számára biztosítani a hasznos, ugyanakkor boldog iskolai életet; - megtalálni minden tanulónk számára azokat a tevékenységeket, amelyben sikerrel bontakoztathatják ki képességeiket; - az alkalmazkodás és tolerancia egyensúlyának megteremtése a mindennapokban, a másság elfogadása, esélyegyenlıség biztosítása. Ezen célok megvalósításához feladataink a következık: -

-

-

Minden pedagógus ismerje meg a részképesség-zavarok tünetegyüttesét. Ennek érdekében fejlesztıpedagógusunk összeállított egy olyan tünetlistát, mely segít a probléma felismerésében. Ezt minden elsı osztályban tanító pedagógus megkapja, és igény szerint megtekinthetı a könyvtárban. Minden osztályfınök egy úgynevezett fogalomtárat kap, amelyben megtalálható a legfontosabb tanulási- és/vagy magatartási nehézség definíciója. A minél elıbbi felismerés érdekében minden elsı osztályunkba bekerült gyereket szőr a fejlesztıpedagógus és a pszichológus. o figyelemvizsgálat o diszlexia-szőrés o dominanciavizsgálat o térészlelési vizsgálat o finommotorika Fejlesztıpedagógusaink óralátogatás keretében megismerkednek elsıseinkkel, a tünetlista és a megfigyelés együttesen kiadja a vizsgálatra kerülı gyerekek csoportját. A késıbb felszínre kerülı problémás eseteket a segítı munkatársak (pszichológus, fejlesztıpedagógus) egymás között, a problémának megfelelıen szétosztják.

Mindezek mellett még szükséges: -

egyéni képességeikhez igazodó tanórai tanulás megszervezése (tananyagszőkítés és feladatok egyszerősítése); egyéni képességekhez és feladathoz illeszkedı tanórai tanulás megszervezése; tanulási technikák elsajátítása, az otthoni tanulás segítése; egyéni, illetve csoportos felzárkóztatás szaktárgyi korrepetálások keretében; egyéni, illetve csoportos foglalkozások a napközi idıkeretében, az iskolai könyvtár használataval; rendszeres kapcsolattartás a szülıkkel, gyakorlati tanácsadás, tájékoztatás a gyerek fejlıdésérıl; az önbizalom, önértékelés növelése osztályfınöki órákon, mentálhigiéniás foglalkozásokon, szakórákon; kommunikációs készségek fejlesztése tanórákon, fejlesztı foglalkozásokon; a tanulási kudarcnak kitett tanulóink esetében is célunk értékeiknek feltárása, a meglévık erısítése, s ezek felhasználása részképesség-gyengeségeik fejlesztésénél;

47 -

segítjük, hogy élhessenek a törvény adta lehetıségeikkel, osztályozás alóli felmentés, egyéni haladási tempó biztosítása stb.); pályaválasztásukat segítjük, a legmegfelelıbb továbbtanulási forma megtalálásával.

Speciális segítı programjaink a következık: - Fejlesztı foglalkozás magatartási- és tanulási nehézséggel küzdı tanulóinknak (diszkalkulia, diszgráfia, figyelemzavar stb.). - Hetente két alkalommal tartózkodik iskolánkban a nevelési tanácsadó pszichológusa, aki elsıdlegesen diagnosztizáló munkát végez, s ha szükséges a nevelési tanácsadóba irányítja a tanulót. - a nem szakrendszerő oktatás 5–6. évfolyamon (2012-ig) - Megalakult a mentálhigiénés csoport is, melynek tagjai: 1. iskolapszichológus 2. fejlesztıpedagógus 3. osztályfınöki munkaközösség-vezetı 4. gyermekvédelmi felelıs 5. alkalmanként az iskolaorvos és a védınık Feladata, hogy segítse a pedagógusokat a tanulási kudarcnak kitett és/vagy magatartási rendellenességgel küzdı tanulók megsegítésében, a beiskolázás utáni idıszakban, a negyedik osztályból az ötödikbe való átmenetnél.

48 Fogalomtár a statisztikai kérdıív kitöltéséhez

Tanulási nehézségek: 1. 2. 3. 4.

súlyos beszédhiba, mozgáskoordinációs zavar, lassú munkatempó, olvasási-, írási-, számolási képesség zavarai.

Speciális tanulási zavarok: 1. diszlexia /Meixner Ildikó/ – viszonyfogalom. Diszlexiás az, akinek az olvasásban és írásban elért eredményei lényegesen elmaradnak: - a gyermek adottságai alapján elvárható szinttıl, - a tanulásba fektetett idı alapján elvárható szinttıl, - a gyakorlásra fordított idı alapján elvárható teljesítménytıl. 2. diszgráfia az írásban megjelenı diszharmóniák: - helyesírási hibák magas száma, - a bető alakja, nagysága, - betőkihagyás, - lassú írástempó stb. Terápiája párhuzamosan folyik a diszlexiáéval. 3. diszkalkulia – speciális számolási zavar. A gyerek intelligenciája alapján elvárhatónál, a matematika/számolás terén lényegesen alacsonyabb szintő teljesítményt nyújt. Fıbb tünetei: „Különbözı számtani mőveletek, matematikai kifejezések, szabályok (pl.: mennyiségállandóság elvei) megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, számok sorrendiségének, számnevet szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége…” (Mesterházi, 1996) Az ép személyiség alapvetı jellemzıje, hogy reálisan méri fel saját képességeit, és a környezet felé irányuló elvárásait. Az érzelmi, magatartási zavarok szempontjából alapvetı, hogy mennyire reális az adott élethelyzetek minısítése, szubjektív értékelése. Szinte minden gyereknél van olyan idıszak, amikor nehézségei támadnak a tanulásban, figyelmetlenné és felületessé válik, állandóan izeg-mozog, mindenbe belekap, de azután azonnal ott is hagyja. Egyeseknél ezek a tünetek kóros szintet érnek el, megnehezítve a család és az iskola többi tagjának életét.

49

Különleges bánásmódot igénylı (hátrányos helyzető) tanulók Definíciók: Hátrányos helyzető: A közoktatási törvény meghatározása szerint. Halmozottan hátrányos helyzető: Veszélyeztetett: A gyermekvédelmi törvény meghatározása szerint

Deviancia: olyan magatartászavar, amelynek vezetı tünete a viselkedés szintjén a társadalmi szokás és normasértés. A deviáns viselkedés mindig valamilyen társadalmi értéket támad, veszélyeztet, vagy pusztít. Legismertebb változatai: - öngyilkosság, - alkoholizmus, - bőnözés, - drogfüggıség, - mentális zavarok.

Magatartási-, viselkedési zavarok: • figyelemzavar, • túlmozgékonyság, • agresszív magatartás, • kapcsolatfelvételi-, kommunikációs nehézség, • beilleszkedési problémák, • gátlásosság, túlérzékenység, dadogás, • alvászavar, vizelettartási problémák. A magatartási zavarokat elvben felosztjuk elsıdlegesekre, amikor a gyermek adottságaiból következnek, és másodlagosakra, amikor a sok kudarcélmény nyomán alakulnak ki. Schenk-Danzinger a következıkben foglalja össze a fellépı magatartászavarokat: 1. Védekezési és kitérési mechanizmusok, mint az iskolai munka megtagadása, iskolakerülés, lopás stb. 2. Agresszivitás: veszekedés, irigység, csúfolódás, dac, a munkát zavaró viselkedés stb. 3. Kompenzáció: bohóckodás, felvágás, veszélyes merészség, sok evés, vagy sok édesség evése. 4. Félelemmel teli visszahúzódás: a kapcsolatfelvétel kerülése, szorongás, depresszió, félelem az iskolától. Ehhez szomatikus tünetek is társulhatnak, mint hányás, evési-, alvási zavarok (iskoláskorban fellépı) dadogás, tic, eszméletvesztések, ekcéma

50

Nehezen kezelhetı, magatartási- és tanulási nehézséggel küzdı gyerekek ismérvei Az elmúlt években egyre nagyobb figyelem irányul azokra a gyerekekre, akik ép értelmőek, de tanulási és magatartási nehézségeik miatt sorozatos kudarcoknak vannak kitéve tanulmányaik során. A szakirodalom ezeknek a problémáknak több okát is meghatározza. Az elsıdleges kiváltó ok, a központi idegrendszert ért különbözı behatásokra vezethetı vissza, amelyek a szülés elıtt, közben, vagy közvetlenül a szülés után fordulnak elı. Az ilyen gyerekek a legnagyobb igyekezetük ellenére is mások, mint a kortársaik. Akkor tőnnek fel igazán a pedagógus számára, amikor funkciógyengeségük nyilvánvalóvá válik. („Elviselhetetlenül rossz”) Néhány jellegzetes tünet a felismeréshez: - esetlen, rugalmatlan mozgás, - ügyetlen eszközhasználat, - önállótlanság – fıleg öltözködésnél, - a testnevelési órákon vehetı fıleg észre, hogy ügyetlen a labdakezelés, az egyensúlyozás (labilis az egyensúlyérzékük), a lépcsıjárás - örökké izegnek-mozognak, - hajlamosak a dühkitörésekre – emocionális labilitás (heves sírás, túlzott öröm), - gyakran esnek el, mert vakmerıek, vagy ellenkezıleg, túlzottan óvatosak, - nem tudnak összpontosítani, minden eltereli a figyelmüket (koncentrációhiány), - kétszemélyes helyzetben jobb a teljesítményük, - szellemi teljesítményük ingadozó, hullámzó (pl. az idıjárás befolyásolja teljesítményüket), - gyorsan elfáradnak, - nagy teljesítménykülönbség figyelhetı meg az óra elején és végén, vagy az 1. óra és a 4. óra között, - a szabadban vadul rohangálnak, szeretik a kifulladásig játszható mozgásos játékokat, - motoros debilitás figyelhetı meg – ez abból áll pl., hogy képtelenek egyik kezüket nyugton tartani, ha a másikkal csinálnak valamit, - gyenge a grafomotorika: o görcsösen fogja a ceruzát, o vonalközben maradásra képtelen, o „reszketeg” az írásképe, o lassú az írása, ha gyorsít határozott romlás észlelhetı, - gyakori jobb-bal megkülönböztetésének nehézsége, - hiányos a testséma ismerete, - a térbeli tájékozódás nehezen megy, - az emberábrázolása kisgyermekes, primitív, - a szociális gátlás hiánya (nem tartják be a „három lépés” távolságot), - sorozat megjegyzési gyengeség, pl.: évszakok, napok, hónapok sorrendjének megjegyzése, - szövegértésük nagyon gyenge. Ezek a leggyakoribb, legjellemzıbb tünetek. Nem kell, hogy minden tünet érvényesüljön a részképesség gyengeségéhez, de egy-egy tünet kiemelése se jelenti azt, hogy a gyerek korrekcióra szorul.

51

8. SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTİ TEVÉKENYSÉGEK A családok anyagi, kulturális igényének, a tanulók tudásszintjének eltérése miatt az iskola feladata a hátrányok enyhítése. Sok olyan tanulónk van, aki csak az iskolában hallgat értékes zenét, ismerkedik a mővészetekkel, tudományokkal, technikával, ezért arra kell törekednünk, hogy eszközeink elég korszerőek legyenek az új ismeretek átadásához. Feladatunk az iskolai könyvtár folyamatos korszerősítése, mely lehetıvé teszi nem csak az írott, hanem az elektronikus információ használatát is. Az iskolánkkal szemben támasztott igény alapján kiemelten fontosnak tartjuk a következıket: Diákjaink stabil tudás birtokában hagyják el intézményünket. Az idegen nyelvő és digitális kompetenciák fejlesztése kiemelt feladat. A 8. osztály végére önkéntes jelentkezés alapján felkészítjük diákjainkat az alapfokú nyelvvizsgára. A munkaerıpiacon a számítástechnikai tudás is sokat ér, ezért a 8. osztály végére önkéntes jelentkezés alapján felkészítjük tanulóinkat az alapfokú számítógép-kezelıi vizsgára (digitális kompetencia). A szociális és életpálya-építés kompetencia fejlesztése is kiemelt feladatunk. Tanulóink közül sokan élnek olyan környezetben, amely nem ad megfelelı mintát a gyerekeknek a majdani családi életük helyes vezetésére. Meg kell tanítani ıket összhangban élni a környezettel. Meg kell gyıznünk ıket az egészséges életmód és környezetvédelem hasznáról és fontosságáról. Célunk: Segítséget nyújtani azoknak a tanulóknak, akik szociális, kulturális téren hátrányos helyzetőek. Segítsük beilleszkedésüket az iskolai környezetbe, ismeret elsajátításukat, egyéni ütemő fejlıdésüket. Szeretnénk, ha esélyegyenlıségük biztosítva lenne. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységi formák: Szorosan kapcsolódnak a személyiségfejlesztı, felzárkóztató-, beilleszkedési, magatartási nehézségeket meghatározó programhoz. -

a szociális hátrányokkal küzdı tanulók feltérképezése esélyegyenlıségre törekvés szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása egyéni fejlesztési tervek készítése prevenciós feladatok (drog, szenvedélybetegség stb.) az intézmény könyvtárának, egyéb szolgáltatásainak használata pályaorientációs tevékenység tudatosan szervezett szabadidıs programok kínálata napközis foglalkozások biztosítása felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok tájékoztatás a szociális juttatások lehetıségeirıl a tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása

tehetséggondozó-,

52 -

táborozási hozzájárulás pályázatok figyelése, részvétel pályázatokon jó együttmőködés az önkormányzattal a segélyezések miatt

Hátrány-kompenzálás (konkrét, egyénre szóló feladatok): - a személyiség motiválása - kommunikációs készségek fejlesztése - tanulási képességek fejlesztése - egészségvédelmi és szociális prevenció - viselkedéskultúra fejlesztése - önismeret, önnevelés fejlesztése - szociális készségek fejlesztése

53

9. GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS CÉLOK, FELADATOK, MÓDSZEREK Kapcsolódás az alapelvekhez Cél: Iskolánk egyéni arculata és nevelési filozófiájának célja tükrözıdik a gyermekvédelmi feladatok meghatározásában. Tartalmában konzisztensen kíván megfelelni a nevelési alapelveknek, amelyek adekvátak iskolánk közösség- és személyiségfejlesztési programjával. A gyermekvédelmi szemléletünk (a helyzetelemzés adatait figyelembe véve) alapvetıen gyermekközpontú, általános céljának a gyermekek mindenek felett álló érdekének képviseletét és érvényesítését tartja. Erısítve a tanár-diák kapcsolatok bizalomteljes, egymásra figyelı harmóniáját. Feladataink: A gyermek és ifjúságvédelmi feladatainkat az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, és módosításai, a 11/1994. évi MKM rendelet, ezek módosításai, az 1997. évi a gyermekvédelemrıl és a gyámügyi igazgatásról szóló, valamint az ENSZ gyermeki jogok dekrétumának ide vonatkozó részeinek szellemében a bennük foglaltak szerint végezzük. A gyermekvédelem pedagógiai programja - Intézményünk gyermekvédelmi tevékenysége a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat lát el. Átfogja a pedagógiai munkát, annak oktató és nevelı programját. - Iskolánk gyermekközpontú szemléletének fejlesztése, melyben minden tanuló részére megteremti a feltételeket képességeik és tehetségük sokoldalú kibontakoztatásához, és az esélyegyenlıség biztosításához. Kizárva annak lehetıségét, hogy bármely gyermek hátrányos helyzetbe kerüljön (szociális, kulturális, tanulási eredménytelenség, származása, nem-, szín-, vallás-, nemzeti-, etnikai hovatartozása alapján). - Védeni gyermekeink személyiségjogait, hozzásegíteni ıket jogaik gyakorlásához, fejleszteni véleményalkotási képességeiket, megadni az ezekhez szükséges információkat. - Segíteni sikeres pályaválasztásukat, továbbtanulásukat. A speciális gyermekvédelem tevékenységi formái, módszerei - A hátrányos helyzető, halmozottan hátrányos helyzető, veszélyeztetett tanulók kiszőrése, feljegyzés készítése (saját célra). A felmérés szempontjai: - hátrányos helyzet - halmozottan hátrányos helyzet - veszélyeztetettség A Közoktatási Törvényben és a Gyermekvédelmi Törvényben elıírtak szerint.

54 A speciális gyermekvédelem szükségleteinek biztosítása -

-

-

Nevelési szükségletek kielégítése: magatartási, beilleszkedési nehézségekkel küzdı, és tanulási kudarcnak kitett tanulók segítése. Fejlesztıpedagógus, egyéni tanulási tervek, Nevelési Tanácsadó. Mentálhigiénés szükségletek kielégítése: Személyiségzavarok enyhítésére iskolai pszichológus, Nevelési Tanácsadó, szakemberek ajánlása. Szociális szükségletek kielégítése: anyagi segélyezés különbözı formáinak biztosítása. Egészségügyi szükségletek: ajánlás szakorvosi ellátás igénybevételére, iskolai védını, iskolaorvos, szakorvos igénybevétele.

A gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatellátás módja Az intézményben folyó gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységek elvégzéséért alapvetıen az intézmény vezetıje felel. A gyermekvédelmi munka koordinátora a gyermekvédelmi felelıs, aki pedagógus végzettségő. A munkájához szükséges feltételeket az intézmény vezetıje biztosítja. Külön helyiséggel rendelkezik a szülık fogadására, és a gyermekekkel folytatott intim beszélgetések lebonyolítására. Tanévkezdéskor, szeptember elsı hetében történik a szülık, tanulók tájékoztatása a gyermekvédelmi felelıs személyérıl, mőködésérıl, a gyermekvédelmi intézményekrıl. A felnıttek tájékoztatása az elsı szülıi értekezleteken, a gyermekek tájékoztatása az elsı tanítási héten – a diákszervezet segítségével – szóban történik. Írásbeli tájékoztatás az iskola bejáratánál jól látható helyen, a hirdetıtáblán olvasható.

Pedagógusok kötelezettségei: -

-

Közremőködnek a gyermekvédelmi feladatok ellátásában, a gyermekek fejlıdését veszélyeztetı körülmények feltárásában, megelızésében és megszüntetésében (hátrány felismerése, okai). Biztosítják a hátrányos helyzetben lévı tanulók felzárkóztatását, észreveszik a tanulók tanulmányi eredményének csak látszólag indokolatlan romlását. Figyelnek a családban jelentkezı gondokra, problémákra (családi élet megromlása, betegségek, szülık anyagi helyzetének romlása). Kapcsolattartás a szülıi házzal, a gyermek érdekét figyelembe véve a tapasztalatait megosztja, egyezteti a szülıkkel. Kötelezettsége még informálni a szülıket a gyermek teljesítményének alakulásáról. Segítségnyújtás a szülıknek a tanulási lehetıségek bıvítésében, a tanulási nehézségek kiküszöbölésére. Köteles jelezni az iskola gyermekvédelmi felelısének, amennyiben saját pedagógiai eszközeivel nem tud segítséget nyújtani.

55 A szülıkkel szembeni követelmények: -

-

Ismerje a törvényben meghatározott jogait és kötelezettségeit, gyakorolja azt (errıl szülıi fórumon, illetve szülıi értekezleteken tájékoztatjuk a szülıket, írásos dokumentációt biztosítunk számukra). Kísérje figyelemmel gyermeke tanulmányi elımenetelét, iskolai magatartását, szorgalmát. Legyen partnere az iskola pedagógusainak. Éljen informálódási lehetıségeivel (nyílt napok, óralátogatások, szülıi értekezletek, fogadóórák). Informálja a pedagógust, osztályfınököt azokról a problémákról, amelyek a gyermekkel való bánásmód szempontjából fontosak. Nyilvánítson véleményt az iskolai nevelés és oktatás munkájával kapcsolatban. Iskolai rendezvényeken, iskolán kívüli osztályprogramok keretében lehetıségéhez mérten szervezıként, kísérıként vegyen részt. Ha a gyermeke fejlıdésében zavart észlel, forduljon az osztályfınökhöz, az iskola gyermekvédelmi felelıséhez.

A gyermekvédelmi felelıs kötelezettségei: A rendelkezésre álló eszközökkel átfogja és segíti az iskola pedagógusainak gyermekés ifjúságvédelmi munkáját. - Fogadóóráin a szülıkkel egyéni beszélgetéseket folytat, tanácsadással segít pedagógus kollégáinak és a tanulóknak a gyermekvédelemmel kapcsolatos problémák megoldásában. - Az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat, hogy milyen problémával, hol és milyen idıpontban fordulhatnak a gyermekvédelmi felelıshöz, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményt kereshetnek fel. - Az iskolában jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatokat ellátó fontos intézmények nevét, címét, telefonszámát. - Helyzetelemzéseket készít az osztályfınök közremőködésével a hátrányos helyzető és a veszélyeztetett tanulók felmérésére. - A veszélyeztetı okok feltárása érdekében családlátogatáson megismeri a családi környezetet. - A hátrányos helyzető és veszélyeztetett tanulókról saját használatra is feljegyzéseket készít. - A hátrányos helyzet és veszélyeztetettség típusainak és súlyosságának mérlegelése alapján egyéni pedagógiai cselekvési tervet készít a probléma kezelésére, és team megbeszéléseket kezdeményez, szervez kollégái közremőködésével (intézményvezetı, osztályfınökök, gyermekvédelmi felelıs, pszichológus, fejlesztıpedagógus). A cselekvési terv megmutatja a fejlıdés folyamatát: honnan hová jutott a gyermekvédelmi felelıs. - A veszélyeztetı okok és hátrányos helyzet megszüntetése érdekében kapcsolatot tart: az intézmény vezetıjével (helyettesével) osztályfınökkel pedagógus kollégáival pszichológussal fejlesztı pedagógussal iskolaorvossal

56

-

-

-

-

-

védınıvel és a szakellátó intézményekkel. Ha a veszélyeztetı helyzetet pedagógiai eszközökkel nem lehet megszüntetni, segítséget kér a Gyermekjóléti Szolgálat szakembereitıl. Kapcsolatot tart a Gyermekjóléti Szolgálattal, és felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken. Gyermekbántalmazás védelme esetén (testi, lelki) értesíti a Gyermekjóléti Szolgálatot, Gyámhivatalt, Rendırséget. Anyagi veszélyeztetettség esetén rendszeres, illetve rendkívüli támogatás megállapítását kezdeményezi a tanuló lakó-, illetve tartózkodási helye szerinti illetékes önkormányzatnál. Szociális hátrányos helyzet megoldására a támogatások más formáit is felkutatja, és segítséget kér (pl. ingyenes, ill. kedvezményes étkeztetés, tankönyvtámogatás, pályázatok, ruhavásárlás, karácsonyi segély, nyári táborhoz hozzájárulás iskolai alapítványból stb.). Figyelemmel kíséri a hátrányos helyzető és veszélyeztetett tanulók tanulmányi elımenetelét, és adott esetben javaslatot tesz a változtatásra. Figyelemmel kíséri a hátrányos helyzető és veszélyeztetett tanulók rendszeres iskolalátogatását, hiányzásuk alakulását. Kiemelt figyelmet fordít a szenvedélybetegségek megelızésére. Drog- és bőnmegelızésre programokat szervez. Prevenciós tervet dolgoz ki pedagógus kollégáival közösen. Mentálhigiénés programok (személyiségfejlesztésre, viselkedéskultúrára irányulóak) bevezetését szorgalmazza. Szorgalmazza a hátrányos helyzető és veszélyeztetett tanulók szabadidejének hasznos eltöltését. Bevonja ıket a társadalmi munkába (győjtési akciók), és az iskolai rendezvények szervezésébe a családdal közösen. Motiválja a versenyeken, rendezvényeken való részvételüket (tantárgyi, sport, stb.). Délutáni, hétvégi és szünidei programjaik kiválasztásában segítségükre van; lehetıségéhez mérten vállalja a programok szervezését és a kísérést. Figyelemmel kíséri a hátrányos helyzető és veszélyeztetett gyermekek testi, szellemi, erkölcsi és lelki életének harmonikus fejlıdését. Győjti, közzéteszi és terjeszti az ifjúságvédelemben felhasználható új pedagógiai módszerek, eszközök szakirodalmát. Figyelemmel kíséri az e témában meghirdetett pályázatokat, azokat közzéteszi, ill. pályázatot készít. Részt vesz a tanulók fegyelmi eljárásain, s képviseli a tanulók érdekeit; figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését.

Minıségfejlesztés a gyermekvédelemben -

-

Az ellenırzési, értékelési rendszer kialakításakor alapvetı szempont a megelızés gyakorlatának érvényesülése. A minıségfejlesztés célja, hogy minél felkészültebb pedagógus foglalkozzon a gyermekkel, aki a lehetıségekhez képest mindent megad, hogy abból a gyermek profitálni tudjon. A gyermekvédelmi munka belsı ellenırzésének és értékelésének módja, rendszeressége. Az ellenırzést-értékelést végzi: az intézmény vezetıje.

57 A vezetıi ellenırzésen tapasztaltak korrekciója, annak ellenırzése. Ellenırzési területek: az osztályfınökök és a gyermekvédelmi felelıs tevékenysége. Az ellenırzés módjáról és idejérıl az intézmény vezetıje dönt. A minıségi gyermekvédelmi munka szempontjának, és értékelési formáinak kijelölése nevelıtestületi feladat.

58

10. A SZÜLİ, TANULÓ ÉS PEDAGÓGUS EGYÜTTMŐKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETİSÉGEI A szülı, a tanuló, a pedagógus együttmőködésének formáit a közös pedagógiai feladatokra kell építeni. Az iskola oktató-nevelı intézmény, csak akkor mőködhet eredményesen, ha figyelembe veszi a tanulók érdeklıdését, a szülık érdekeit, elvárásait. Cél: a tanulók harmonikus fejlesztése, a gyermek személyiségének formálása, mintaadás, általános normák, értékek közvetítése, a szocializáció folyamatának segítése. Ennek a célnak csak akkor tudunk eleget tenni, ha a nevelés két alapvetı közösségének, a családnak és az iskolának együttmőködése aktív, egymást segítı, bizalomteljes. Az együttmőködés alapja a gyermek iránt érzett közös felelısség. Ennek érdekében fontos a kölcsönös támogatás, és a koordinált pedagógiai tevékenység. A családi és iskolai nevelés egysége eredményezi a kedvezıen fejlıdı gyermeki személyiséget. Az együttmőködés formái A szülık részérıl a nevelımunka segítéséhez az alábbi közremőködési formákat várjuk el: - iskolai fórumokon való aktív részvétel (véleménynyilvánítások, ötletek) - iskolai rendezvények, szabadidıs tevékenységek látogatása, azon való aktív részvétel, segítségnyújtás - rendszeresen látogatja a szülıi értekezleteket, fogadóórákat, nevelési problémáit ıszintén feltárja, közös megoldás keresése - családi nevelésben jelentkezı problémákhoz segítséget kér - együttmőködı magatartást tanúsít - szponzori segítségnyújtás Az iskolánk pedagógusai a szülıknek gyermekük helyes neveléséhez a következı segítségnyújtási formákat tudják felajánlani: -

iskolai fórum szervezése a szülık számára elıre tervezett szülıi értekezletek, fogadóórák rendkívüli szülıi értekezletek rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló elımenetelérıl, magatartásáról pályaválasztási tanácsadás családlátogatás nyári táborok szervezése igény szerint hétvégi kirándulások

Az iskola és a szülıi ház együttmőködésének továbbfejlesztési lehetıségei. A szülıkkel való kapcsolattartásban az együttmőködés változatos formáinak, módszereinek a bıvítése. El kell érni, hogy a szülık nagyobb számban legyenek partnerei a nevelésben a pedagógusoknak, ismerjék az iskola nevelési-oktatási célkitőzéseit, és azok megvalósításában aktívan mőködjenek közre. A tanulók részére az alábbi együttmőködési formákat biztosítjuk: Az iskolai önkormányzat a törvény adta lehetıségeknek megfelelıen mőködik iskolánkban.

59 A gyermekeket az iskolai élettel kapcsolatos feladatokról, lehetıségekrıl az iskola igazgatója, az osztályfınökök, a DÖK-segítı pedagógus, illetve a gyermekvédelmi felelıs tájékoztatják. Ennek formái: osztályfınöki órák, személyes megbeszélések, hirdetmény, DÖK-ülések. Az osztályok két képviselıt delegálnak a diákbizottságba. Szeptemberben választjuk a diákvezetıt (általában két évre kap megbízatást), és a tisztségviselıket. Havonta tartunk megbeszéléseket, ezen kívül fontos iskolai események elıtt összeülünk. Éves programunk szorosan kapcsolódik mindegyik munkaközösség munkatervéhez. Kiemelt kapcsolatunk van az iskola gyermekvédelmi felelısével, és szabadidı szervezıjével. A diákok véleményét minden esetben próbáljuk figyelembe venni és teljesíteni. A diákönkormányzat törvényben meghatározott jogait minden esetben érvényesítheti. Munkánkat igen hatékonyan segíti a kerületi Pedagógiai Szolgáltató Intézet. A tanulók részére tanfolyamokat, táborokat szerveznek. A támogatást az iskola vezetısége részérıl is megkapjuk. Találkozunk más iskolák DÖK-tagjaival, véleményt cserélünk, tapasztalatokkal gazdagodunk. A DÖK-segítı tanár, a gyermekvédelmi felelıs mindig szem elıtt tartja a tanulók jogait, és vigyáznak, hogy e jogok ne csorbuljanak.

60

11. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELİ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTİ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE

A Közoktatási Törvény 38. §. (1) bekezdése szerint: „A közoktatási intézménynek rendelkeznie kell a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel.” Iskolánk az 1998. (VII. 24.) OM rendelet (amely a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletet módosította) 7. sz. melléklete alapján elıírt kötelezı eszközökkel rendelkezik. A kerettanterv által meghatározott tantárgyakra lebontott taneszköz-lista: Magyar nyelv és irodalom - Tankönyvcsaládok, és az ezekhez tartozó transzparensek, bemutató eszközök, pl.: bető- és szókártyák, hívóképek stb. - Az adott nyelvi programhoz tartozó audio- és videoanyagok - Tantermenként (osztályonként) letéti könyvtár alapvetı kézikönyvekkel Történelem - Tankönyvek, munkafüzetek, olvasókönyvek, atlasz - Módszertani lapok, folyóiratok - Fali térképek, képek (arcképek, fényképek, reprodukciók) - Videofilmek, CD-lemezek Idegen nyelv - Az adott tankönyvhöz tarozó pedagógiai programcsomag - Audio- és vizuális eszközök - Az adott idegen nyelv napi sajtója, újságai Matematika - Tankönyvcsalád, és az ajánlása alapján meghatározott taneszközök - Tanári és tanulói szakirodalom, folyamatosan frissítve - Táblai körzık, szögmérık, síkidomok, testek - Logikai játékok Informatika - Egy tanterem tanulói számítógépekkel, szervergép, CD-k - Egy db nyomtató - Oktatóprogramok - Segédkönyvek, kézikönyvtár Természetismeret - Földrajzi atlasz - Tankönyv- és munkafüzet a tantárgyi program alapján - Növényhatározó, állatismeret - Tananyaghoz kapcsolódó, OM által elıírt térképek - Növény- és állatfajokat bemutató transzparensek - Csontvázak - Tájolók - Kézi nagyítók - Mikroszkópok - Kísérletezı eszközök (fızıpohár, mérıhenger, kémcsı stb.)

61 Fizika -

Laboratóriumi eszközök Elektrovaria Tanuló kísérleti eszközök, felszerelések Tankönyv a választott tankönyvcsalád alapján

Kémia Biológia -

Tankönyv a választott tankönyvcsalád alapján Vegyszerek a tanterv által meghatározott témák alapján Laboratóriumi eszközök Elszívófülke Modellek Transzparensek a modellhez

Az eszköz- és felszerelésigénye alapvetıen megegyezik az eddig tárgyalt természettudományos tantárgyakkal. - Csontvázak, emberi csontváz - Emberi torzó - Transzparensek - Bemutató/tanári mikroszkóp - Kitömött állatok - Audiovizuális eszközök Földünk és környezetünk - Tankönyv a választott tankönyvcsalád alapján - Földrajzi atlasz - Vaktérképek - Falitérképek (a kerettantervnek megfelelıen) Ének-zene - Tankönyv a választott tankönyvcsalád alapján - Pianínó - Kézbe vehetı hangszerek - CD-k és MC-k - Audio eszközök Rajz és vizuális kultúra - Rajzállványok - Transzparensek - Rajzolást, festést segítı, lehetıvé tevı eszközök Technika és életvitel - Tankönyv a választott tankönyvcsalád alapján - A tanterv megvalósításához alapvetıen szükséges alapanyagok beszerzése a munkadarabokra és modellekre - Alapvetı konyhatechnikai felszerelések Testnevelés és sport - Ugrószekrény, győrő, falinyújtó, korlát, felemás-korlát, KTK, gerenda, dobbantó - Kislabda, váltóbot, gát, súlygolyó, magasugró-állvány, léc, távolugró hely - Kosárlabda-állvány és -palánk, labda - Kézilabda kapu, háló, labda - Pingpongasztal, ütı és labda - Labdák (foci, röp-, füles stb.)

62 Mozgókép és médiaismeret - Audio és vizuális eszközök - CD-ROM - Filmek - Számítógép, internet - Fényképezıgép - Videokamera A nevelı-oktató munkát segítı eszközök és felszerelések általános listája: -

Szintenként biztosítani kell a napi hozzáférést a video lejátszóhoz Osztályonként írásvetítı és vászon A tantermi táblák kétévenkénti festése A délutáni foglalkozások (napközis foglalkozások) eszközigénye pl.: társasjátékok, sportjátékok A klubfoglalkozáshoz gyöngyök, fonalak, papíráru, ragasztók, agyag, és a megmunkálásokhoz szükséges szerszámok

63

12. MELLÉKLETEK

64

12.1. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

„Szeresd egészségedet, mert ez a jelen Védd a kisgyermeket, mert ı a jövı İrizd szüleid egészségét – mert a múltban épül fel a jelen és a jövı.” Bárczi Gusztáv

65

12.1.1. Bevezetés Gondolatok az egészségrıl, egészségfejlesztésrıl Az egészséget nem csupán biológiai, de társadalmi, lelki, környezeti tényezık is befolyásolják. A múlt századi kutatások ezt egyértelmően kimutatták. Az Egészségügyi Világszervezet az egészség „pozitív értelmezésén” a jó közérzeti állapotot, az alkalmazkodóképességet, az élet örömteli megélését (jólétet) érti. Ezen pozitív élmények mellett, azt is jelenti, hogy az egészség megırzésére, fejlesztésére mindenkinek, az egyénnek és a társadalomnak is felelısséggel törekednie kell. A hangsúlyt az egészséges magatartásra, és nem a betegségek visszaszorítására kell helyezni. A „pozitív” egészség az egész emberre vonatkozó fogalom, amely nem az egyén egyetlen tulajdonságát, hanem az ember életének „egészét” jellemzi. A pozitív egészség az egyéni készség és képesség fejleszthetıségét, és a társas-támogató rendszerek (család, iskola, baráti közösségek) hatékony közremőködését tételezi fel. Az egészség azért kulcsfogalom a pedagógiai gyakorlatban, mert értelmezése befolyásolja az egészségmegırzés, egészségvédelem, egészségfejlesztés iskolai gyakorlatát. Ha elfogadjuk, hogy az egészség érték, akkor azt is el kell fogadnunk, hogy ezt az értéket védeni, megırizni, fejleszteni kell! Az iskolai egészségnevelés, egészségvédelem nem tiltásokon, félelmet keltı elrettentéseken nyugszik, hanem segítı-támogató motívumokat nyújt, tanácsokat ad, döntési alternatívákat ajánl fel a tanulóknak az adott élethelyzetben. Az egészségfejlesztés olyan segítı-támogató folyamat, melynek során az egészséges emberek növelik ellenırzésüket egészségük javítása felett, képességet szereznek egészségük fejlesztésére és környezetük megváltoztatására.

66

12.1.2. A program törvényi háttere Jogi háttér: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 48. §. (3.) bekezdése értelmében meg kell fogalmazni a pedagógiai program részeként az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat. Errıl rendelkezik még a 96/2000. (XII. 11.) sz. Országgyőlési határozat, a „Nemzeti stratégia a kábítószer-fogyasztás visszaszorítására”, a 46/203. (IV. 16.) sz. országgyőlési határozat az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti programjáról, és az 1997. évi CLIV. tv. 38. §. (1.) az egészségügyrıl. Kiemelt nevelési témakörök megjelölése: Témakör

Idıszak

Osztály

Egészséges életmód

folyamatos

1–8.

Táplálkozásegészségtan Szenvedélybetegségek (drog, alkohol, dohányzás, gyógyszer) Mindennapos testedzés AIDS-prevenció Mentálhigiéne

folyamatos

1–8.

alkalmanként

3–8.

folyamatos alkalmanként folyamatos

1–8. 7–8. 1–8.

alkalmanként

3–8.

folyamatos folyamatos

1–8. 1–8.

Bőnmegelızés Testi higiéne Balesetek megelızése

Célcsoport gyerekek, szülık, tanárok gyerekek gyerekek, szülık, tanárok gyerekek gyerekek gyerekek, tanárok gyerekek, szülık, tanárok gyerekek gyerekek

67

12.1.3. Helyzetelemzés Iskolánk, Budapest III. ker., Óbuda-Békásmegyer egyik intézménye. Békásmegyer a kerület legnagyobb lakótelepe. Fekvését tekintve: a Budai hegyek és a Duna között terül el. A lakótelepek hátrányát (kevés zöld terület, a Szentendrei út nagy forgalma, a tíz, tizenöt emeletes betonházak sokasága, sivársága) kompenzálja a hegyek és a Duna-part közelsége. Levegıje tiszta, nincsenek gyárak a közelben. A levegıt érintı terhelések nem jelentısek. Iskolánk 35 éve épült. A kezdetektıl nagy hangsúlyt fektettünk az egészséges életmód kialakítására, megırzésére, valamint az ehhez szükséges környezet fenntartásának biztosítására. Rendszeresen járunk osztály- és iskolai keretben a környezı hegyekbe, és más, kedvelt kirándulóhelyekre. Napjainkban a környezetünk tisztasága, szépítése érdekében rendszeresen szemetet szedünk, fát ültetünk, virágosítjuk az iskolaudvart. Három éve a „Tiszta, virágos iskola” mozgalomba bekapcsolódtunk, egyre jobb helyezéseket értünk el. A folyosókon sok virágot helyeztünk el, az iskolaudvaron virágoskertet, fákat, bokrokat ültettünk, komposztálót létesítettünk. Részt veszünk ÖKO pályázatokon, versenyeken. Egészségnapot és családi napot szervezünk, felvilágosító elıadásokat tartunk tanulóink számára. Az osztályok közötti tisztasági és dekorációs versenyek is a környezetünk szépítését, higiéniéjét szolgálja. A Föld napján, a Madarak és fák napján kimegyünk a természetbe, versenyeket szervezünk, plakátokat készítünk. Az iskola személyi és tárgyi feltételei megfelelıek. Személyi feltételek A tanárok többsége elhivatott a gyerekek egészségnevelésének továbbfejlesztésére. Több kollégánk vett részt olyan tanfolyamokon, ahol életvezetési ismereteket, mentálhigiénés képzést kaptak, a káros szenvedélyek megelızésérıl, a drogról, AIDS-prevencióról, bőnmegelızésrıl szóló elıadásokat hallgattak. A probléma iránt érzékeny kollégák önképzés formájában is szélesítik ismereteiket (folyóiratok, szakkönyvek, felvilágosító filmek) formájában. Tárgyi feltételek Tárgyi feltételeink is megfelelıek. Az iskolai tantermek világosak, jól főtöttek. A padok, székek minısége nem mindenhol megfelelı, ezek cseréjérıl folyamatosan gondoskodunk. A világítás a takarékossági szempontoknak is megfelel. Az étkeztetés higiéniája biztosítva van. Kulturált körülmények között, kialakult szokásrend szerint étkeznek tanulóink. A reggelit és az ebédet az ebédlıben, a tízórait és az uzsonnát az osztálytermükben ülve fogyasztják el. Az iskolai büfében egyre több egészséges étel, élelmiszer kapható.

68 A WC-k, mosdók állapota kiváló: hideg-, melegvíz, folyékony szappan, WC papír, kézszárító használata rendelkezésre áll. Az aula és a tornaterem, valamint a sportudvar biztosítják a tanórai és sportköri foglalkozások helyszínét. A sporteszközöket is folyamatosan bıvítjük, újítjuk. Az iskolaudvart és a sportudvart fokozatosan rendezzük, bizonyos részeit felújítjuk. Az idıjárási viszonyoktól függıen minden nap nagyszünetben, és délután a napköziben is lehetıség van a levegın tartózkodásra. Az iskolánk tanulói néptáncoktatáson, sportkörön (labdajátékokon), gyógytestnevelésen vesznek részt, az alsó tagozatos tanulóink heti 1 alkalommal úszni is járnak. Többfajta fizetıs sportolási lehetıség is van: küzdısportok, labdajátékok, ritmikus sportgimnasztika stb. A szülık számára is szervezünk programokat. Meghívjuk ıket az osztálykirándulásokra, szülıi értekezleteken egészségnevelési tanácsokat kapnak. Családi-napi, Medgyessy-napi sportdélutánokon játékos vetélkedıket szervezünk diákoknak, tanároknak, szülıknek. Az iskola kapcsolatrendszere Iskolaorvos, védını, iskolafogászat, ÁNTSZ, üzemorvos.

69 Helyzetelemzés iskolánk tanulóinak egészségérıl Az iskolaegészségügyi feladatokat az orvos és a védını közösen látja el. Feladataik a következıképpen csoportosíthatók: - A tanulók életkorához kötött vizsgálat, amely magába foglalja a testi, érzelmi, és intellektuális fejlıdés követését, és az érzékszervek vizsgálatát. Az életkorhoz kötött szőrıvizsgálatok a fejlıdés követésén túl a krónikus betegségek, és kóros elváltozások korai felismerését is lehetıvé teszik. - Adott esetben a tanulók elsısegélyben való részesítése. - Közremőködés: közegészségügyi, járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás-egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában. - Különösen a védını, de az iskolaorvos részt vesz az iskolai egészségnevelésben. - Tanácsadás szülıknek, tanulóknak. Mindezek a feladatok összhangban vannak az egészségügyrıl szóló 1997. évi CLIV. tv. 38. §. (1), (2) bekezdésében foglaltakkal. Védınıi feladat az orvosi vizsgálat elıkészítése. Súly-, hosszmérés, mellkas ki- és belégzés, golyvaszőrés, vírusvizsgálat, szín-, hallásvizsgálat, tartás-rendellenességek, fogállomány, haránt és bokasüllyedés vizsgálata. Az iskola tanulóinak rendszeres szőrése, vizsgálata során a védını és az iskolaorvos tapasztalata, hogy még mindig sok gyerek jön el az iskolába éhgyomorral (se szilárd, se folyadék bevitel nincs), amely rontja a teljesítményüket. A tanulók 15–20%-a túlsúlyos, részben a helytelen táplálkozás, részben a rendszeres, intenzív testmozgás hiánya következtében. Ennek oka egyrészt a számítógép, a videojátékok, a televízió túlzott használatának negatív hatása, másrészt a családok nem kirándulnak, sétálnak, ebben esetenként anyagi okok is közrejátszanak. Alsó tagozaton a többség még rendszeresen sportol iskolai keretek között, és azon túl is. Felsı tagozaton az 5–6. osztályban már lényegesen csökken, míg az utolsó két évfolyamon már csak elvétve akad rendszeresen sportoló. Nagy problémát jelent, hogy a testnevelés órákon (egyre nagyobb számban) nem akarnak levetkızni, nem akarnak részt venni. Fontos feladat felkutatni az okokat, és elérni, hogy az órákon minden gyerek szívesen mozogjon. Felsı tagozaton a lányok egy része meggondolatlanul – a reklámok hatására –, szakember tanácsa nélkül fogyókúrázik, ami súlyosan károsíthatja egészségüket. Gyakori a mellkas- és gerincproblémás tanuló. Jó lenne, ha legalább heti 2–3 alkalommal úszni járnának ezek a tanulók, így késıbb elkerülhetı lenne a késıbbi gyógytestnevelés szükségessége. Nem elhanyagolható azok száma sem, akik haránt- és bokasüllyedés miatti lábfájásra panaszkodnak. A szőrés kimutatja, hogy a probléma fı okozója a túlsúly, a mozgás hiánya, valamint a nem megfelelı lábbelik. A tanulóink között egyre gyakoribb a szemüveges. A rosszul látó ennél sokkal több, mivel a szülık nem viszik el gyermeküket szakrendelésre.

70 A rendszeres egészségnevelés és szőrés javára írható, hogy gyermekeink fogazata az utóbbi években jobb minıségővé vált. A szőrések alkalmával tapasztalható fogbetegségek: a lyukas, szuvasodott fogak, s a fogak rendellenes növekedése. Vannak, akik a szakrendelésre nem mennek vissza, vagy felmentést kérnek azzal az indokkal, hogy magánrendelésre járnak. Ám az esetek többségében ez nem igaz, hiszen ezeknél a tanulóknál a következı évi szőrésnél kiderül, hogy rosszabb állapotú fogazatuk. Az iskolában egyre több szülı és pedagógus fordul a pszichológushoz a gyermekek különbözı problémái miatt. A tapasztalt tünetek hátterében álló okok eredhetnek - a családi körülményekbıl, illetve - az iskolai életbıl (diák-diák, tanár-diák kapcsolat). A pszichológusnál megforduló gyermekek többségére jellemzı, hogy alacsony az önértékelésük, önbizalomhiányában szenvednek, erısen szoronganak, kudarctőrésük és toleranciaszintjük alacsony. Ezek az okok többféle módon fejezıdhetnek ki a gyermekek viselkedésében: - Magatartási problémát okozhatnak azzal, hogy a gyermek agresszívvá, túl mozgékonnyá, ingerlékennyé, együttmőködésre képtelenné válik. - Beilleszkedési problémát jelent, ha a gyermek a fent említett okok miatt túlzottan félénk, gátlásos, és végül kiközösített lesz. - Pszichés problémák formájában is megjelenhetnek: o a meglévı részképességzavarok felerısödhetnek, o teljesítményszorongást okozhatnak, o a koncentráció csökkenését is elıidézhetik. Lelki egészségük károsodik, mely testi tüneteket is produkál.

71

12.1.4. Alapelvek, célmeghatározás „Az egészségre ügyelni az élet legnagyobb nehézsége.” Platon Alapelvek: Olyan iskolában kívánunk tanulni és tanítani, ahol az egészségnevelési, környezetnevelési tevékenység átfogó, integráns részévé válik az iskolai nevelésnek, oktatásnak.

Az iskola nevelési célja: A környezeti nevelésnek legyen célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelıs életvitel kialakítása, elısegítése. Továbbá célja a természetes és a társadalmi környezet, az embertisztelı szokásrendszer érzelmi, értelmi és erkölcsi megalapozása. Olyan ismeretekkel és magatartáskultúrával rendelkezzenek tanulóink, amely felelısségteljes, a környezetnek és az egészségnek legkevésbé ártó viselkedést biztosít. Az iskolánk egészségnevelési programjának célja, hogy hosszútávra meghatározza azokat a feladatokat, amelyek a tanulók egészséges testi, lelki, szociális fejlıdését szolgálják. Mutassa meg azokat a lehetıségeket, amely a tanítási órákon, a tanítási órákon túl, a családban, a szabadidıs tevékenységek során ezt a célt szolgálják. Képesek legyenek tanulóink egészségüket megóvni, fejleszteni. Alapvetı követelménye legyen minden tantárgynak a tanulók egészségének védelme, fejlesztése. Az egészségnevelés legyen szervezett, tervszerő, célirányos személyiségfejlesztés. Határozza meg az elérendı egészségpedagógiai célokat, amelyek kijelölik, hogy az iskola meddig kívánja elvezetni tanulóit a tanítás-tanulás folyamatában, melynek során az egészséges életmódot segítı információk befogadása megtörténik, és az elvárható szintő viselkedéskultúra (egészségmagatartás) kialakul. Ismertesse meg az iskolaegészségügyi szolgálatok által nyújtható segítségeket, az egészségügyi és pedagógiai szakemberek együttmőködési lehetıségeit.

72

12.1.5. Az egészségnevelési program tartalma 1. Testi egészségvédelem (szomatikus nevelés) A gyermekek testi jólétének, egészséges fejlıdésének biztosítását jelenti, a testápolás szokásait, a helyes táplálkozást és öltözködést. Továbbá az egészséges életmódot, a tanulók edzését. A testi nevelés magában foglalja a test, a szervezet megismerésére és megismertetésére vonatkozó nevelési feladatokat, mentálhigiénét és mozgásszokások alakítását. 1.1. 1.2. -

1.3.

Higiénés nevelés személyi környezeti higiénia A fertızı betegségek megelızésére nevelés cseppfertızés mosatlan gyümölcs tető az egyszerőbb rendellenességek kifejlıdésének megelızése o kisebb érzékszervi hibák kialakulásának megelızése (a látás, hallás védelme) o beszédhibák felfedezése o tartási rendellenességek

-

Testnevelés, testedzés, sportolás rendszeres testedzés tartásjavító testedzés fokozatos fizikai terhelés túrák, kirándulások, a szabadban eltöltött foglalkozások

-

Balesetmegelızésre, életmentésre nevelés háztartási balesetek

1.4.

2. Lelki egészségvédelem (pszichohigiénés nevelés) 2.1.

Egészség A lelki védelem az egészséges személyiségfejlıdést biztosítja. Célja: megóvni a gyermekeket az idegrendszerre és lelki életre ható káros hatásoktól, devianciáktól, pszichés túlterheléstıl.

2.2. -

Egészséges életvezetés Az egészséges napirend, életrend Hibás viselkedések megelızése Családi életre nevelés

2.3.

Stresszelhárítás

2.4.

Az egészségre káros szokások Alkohol, dohányzás, túlzott mértékő gyógyszerfogyasztás, drogfogyasztás stb.

73 2.5. -

Érzelmi nevelés A biztonság, otthonosság, szeretetteljes légkör a családban, iskolában a harmonikus személyiségfejlıdés alapján. A félelmek, szorongások, iskolai kudarcok elkerülése. Elıítéletek megelızése.

3. A társas- és társadalmi együttélésbıl fakadó nevelés (szociálhigiénés nevelés) A zavartalan, kiegyensúlyozott légkör kialakítása, kiemelve a család, az iskola, a munkahely intézményeit. A családban kialakítandó rendszer, amely az anya-gyermek, szülı-gyermek optimális kapcsolatát feltételezi. A kapcsolat során keletkezett feszültségek elviselése, a konfliktusok kezelése, a személyiség önkibontakoztató lehetıségeinek biztosítása. 3.1.

Kommunikációs nevelés Olyan nevelési eljárások, nevelési gyakorlatok, amelyek a partnerkapcsolatokat, baráti, kortárskapcsolatokat segíti veszélyek kivédésére, szabályok, normák harmonikus kapcsolatok kezelésére.

3.2. -

3.3. -

Szerepfeszültségek feloldása Feszültségoldó technikák az agresszív viselkedés megelızésére. Kibeszélés, kikérdezés, megbeszélés, meghallgatás lehetıségeinek megteremtése, páros, illetve kiscsoportos foglalkozások. Közös élményekre épülı közös tevékenységek a családban, iskolában, a gyerekek szocializációjának segítése. Egészségpropaganda Orvoshoz, szakemberhez fordulás szorgalmazása Az egészségügyi ellátás idıben történı igénybevétele. A betegségek felismerése, felvilágosítás. A szülık és az iskola egészségnevelésének összehangolása.

74

12.1.6. Az egészségnevelés színterei, módszerei Az egészségnevelés fı célcsoportja az egészséges ember. Az egészség megırzését, erısítését célozza. Az iskolában folyó egészségnevelésnek tervszerőnek kell lennie. Ez aktív személyiségráhatást jelent. Az egészségnevelés folyamatában változást kell elıidézni, amely a gyermek személyiségében, egészségi magatartásában, tudatában hoz változást. Az egészséges magatartás legfıbb mintája a pedagógus. Az egészségnevelés színterei az iskolában: - személyes példamutatás - valamennyi tantárgy mővelıdési anyagához kapcsolódó egészségkulturális ismeretek - egészségtan címő tantárgy 6. és 8. osztályban - osztályfınöki órák - tanításon kívüli programok (osztálykirándulás, erdei iskolák, nyári táborok) - iskolai egészségügyi szolgálat preventív tevékenysége: szőrı, tanácsadó, egészségnevelı szaktevékenység - kiemelten a testnevelés órákon Az egészségnevelés módszerei: A módszer alkalmazását eszközök segítik. Minden módszert az adott tartalomnak megfelelıen (adekvátan, a helyzethez mérten) választjuk meg. Élıszavas módszer: beszélgetés, tanácsadás, kérdés-felelet, kiselıadás, kutatómunka, szövegértelmezés, vetélkedık, tesztek, totók stb. Szemléltetı módszer: képek, kiállítások, rajzok, bemutatás. Komplex módszer: audiovizuális módszerek, dramatizálás, szituációs játék. Egyéni-, páros-, kiscsoportos-, nagycsoportos munka.

75

6.1. Egészségnevelés a tanítási órákon, tanítási órán kívül Az egészségnevelés a tanítási órákon valósítható meg leginkább az egyes tantárgyrészekhez kapcsolódó egészségvédelmi tananyaggal. Valamennyi tantárgynak lehetıvé kell tennie az - egészséges életmódra vonatkozó ismeretek elmélyítését, a tanulók egészségtudatos viselkedésének fejlesztését, az egészség választására való készség megalapozását; - tudatosuljon tanulóinkban, hogy egészségüket napról-napra védeni kell; - mutasson rá az egészséget és a testi épséget veszélyeztetı tényezıkre, s azok elkerülésének módjaira; - fordítson figyelmet a családi élet szépségére, tanítson a felelıs és örömteli párkapcsolatra; - a tantárgy nyújtson kitekintést az egészségvédelem egyéni és közösségi jellegére.

Egészségnevelés tanítási órán kívül Az egészségnevelés másik színtere a tanításon kívüli egészségpedagógiai mozgalmak, programok. Elınyei: - a tanórán folyó egészségnevelés kiszélesedik; - lehetıség nyílik a tanulók egészségtudatos magatartásának gyakorlására; - a szülık is bekapcsolódhatnak a programba; - a tanulók találkozhatnak a társadalom különbözı szervezeteinek képviselıivel, egészségvédı szakemberekkel.

76 Egészségfejlesztési követelmények, elérendı cél 1–4. osztály -

Ismerje meg saját testét, annak mőködését életkorának megfelelıen. A születéssel, egyedfejlıdéssel, öröklıdéssel kapcsolatos elképzeléseit vitassa meg tanítójával, társaival. Legyen igénye a személyes higiéniára, a test és a ruházat gondozására, a maga körüli rendre. Tudjon helyesen fogat és kezet mosni. Legyen tisztasági csomagja minden tanulónak. Öltözködjön az évszaknak megfelelıen. Alakítsa ki, és éljen a helyes napirendnek megfelelıen. Ismerje a korszerő táplálkozás és az egészséges életmód feltételeit. Legyen igénye a rendszeres mozgásra, sportolásra. Ismerje és alkalmazza a helyes magatartási szabályokat. Óvja környezetét, ismerje fel, hogy a környezete állapota az ember egészségére is hatással van. Télen etesse a madarakat, készítsen madáretetıt. Vegyen részt a papírgyőjtésben, ismerje a szelektív szemétgyőjtés fogalmát. Tudja a veszélyforrásokat (iskolai, otthoni, közlekedési). Korának megfelelıen tudjon a szenvedélybetegségekrıl. Ismerje fel külsı és belsı tulajdonságait, tudjon azonosságokat és különbözıségeket megfogalmazni. Fogadja el a fogyatékkal élı embereket. Figyeljen meg emberi magatartásformákat és élethelyzeteket. Ismerje az egészségügyi intézményeket, dolgozóit. Ismerje és tartsa be a legelemibb tőz- és balesetvédelmi szabályokat!

77

1–2. osztály Témakörök, tartalmak Tájékozódás az élettelen természetrıl - Az évszakok jellemzı idıjárása - Napszakok változása, jellemzıi - A víz megjelenési formái - Évszakokhoz tartozó ünnepek, helyi szokások - Érzékszervek szerepe környezetünk megismerésében - Az anyagok tulajdonságai, felhasználásuk közötti kapcsolat - Élelmiszerek Tájékozódás az élı természetrıl - A közvetlen környezetben elıforduló gyakori növények, állatok megfigyelése - Állatmesék és a valóság - Növényi táplálékaink - Gyümölcsök, zöldségek szerepe az egészséges táplálkozásban

Az ember és egészsége - Testünk fıbb részei. Szervezetünk megfigyelhetı ritmusai (szívdobogás, légzés, alvás, ébrenlét, mozgások) - Érzékszerveink szerepe - Egészség és betegség - Évszaknak, idıjárásnak megfelelı öltözködés - Tisztálkodás - A leggyakoribb balesetek megelızésének módja - Segítségkérés balesetkor: (mentık, tőzoltók, rendırség) - Életmőködéseink fıbb jellemzıi (mozgás, táplálkozás, légzés, fejlıdés) - A helyes fog- és testápolás - A környezet szervezetünkre gyakorolt hatása, leggyakoribb ártalmak. Fogyatékos, sérült embertársaink elfogadása.

Tevékenységek Beszámolók különbözı napszakokban történtekrıl. A szélsıséges idıjárás okozta veszélyforrások, a védekezés lehetıségei (villámcsapás, áradás, vihar). Iskolai programok (Karácsony, szüreti mulatság, Madarak és Fák napja, Luca-napi vásár, Föld Napja stb) Különféle tárgyak, élelmiszerek érzékelhetı tulajdonságai. Felismerési gyakorlatok, élelmiszerek válogatása. Az érzékszerveink szem, fül stb. védelme. Az anyagok tulajdonságainak észrevétele a környezetszennyezés szempontjából. Séta a Dunapartra. A tapasztalatok lejegyzése segítséggel. Érzékszervi tapasztalatszerzés. Felismerés fényképeken, rajzokon. Növények gondozása az osztályban. Növényültetés az iskolaudvaron. Dramatizálás: külsı-, belsı tulajdonságok. Az állattartás szabályai. Tapasztalatszerzés a különféle élıhelyek élıvilágáról. Gyümölcsök, zöldségek felismerése (piaci séta, plakátkészítés, zöldség-, gyümölcssaláta készítése, kóstoló). Tájékozódás saját testen. Játékos gyakorlatok. Óvodai szokások folytatása, gyakorlása. Helyes öltözködési, tisztálkodási szokások. Tisztasági csomag legyen mindenkinek! Iskolai szokások: szellıztetés, helyes ülés, baleseti források. A szemüvegesek, balkezesek ültetése, szüneti, udvari rend, ebédlı használata.

Tőz- és balesetvédelmi oktatás. Kiírásuk a faliújságra. A 8–9 évesek helyes napirendjének kialakítása. Mérések elvégzése saját testen. Fog- és testápolási technikák gyakorlása. Beszélgetés az orvosok, fogorvosok munkájáról. A rendelık megtekintése, iskolaorvos, védını bemutatása. Beszélgetések, dramatikus gyakorlatok, sérülés, betegség, gyógyítás, gyógyulás a fogyatékkal élıkkel kapcsolatos témakörben.

78

3–4. osztály Témakörök, tartalmak Tájékozódás az élettelen természetrıl - Éghetı és éghetetlen anyagok. Az égés, mint veszélyforrás. Veszélyre figyelmeztetı jelek, jelzések - Az otthon tisztasága, szennyezı forrásai - Környezetünk tisztasága, szennyezettsége - A lakóhely levegıjének, vizeinek tisztasága. Szennyezı források. Egészségkárosító hatásuk. A megelızés, védekezés lehetıségei. - Különválogató hulladékgyőjtés. Tájékozódás az élı természetrıl - Helyes viselkedés a természetben - Az ember hatása az élıhelyekre

Az ember és egészsége - Testünk mérhetı tulajdonságai - Egészséges életmód. Helyes napirend - Az egészség és a sport - A betegség tünetei. Leggyakoribb fertızı betegségek és megelızésük. A védıoltások fontossága - A beteglátogatás szabályai - A kuruzslás veszélyei - Az ember életkori szakaszai - Helyes és helytelen szokásaink, egészséget károsító szokások (dohányzás, alkohol, kábítószer), felkészülés elutasításukra - Reklámok hatása életmódunkra

Tevékenységek

Mi a teendı tőz esetén? A tőzoltók munkájának megismerése (győjtımunka). Az iskola tőzriadó tervének megismertetése. Önmentési gyakorlatok.

Vízmintavétel (Duna) egyszerő vizsgálat. A szelektív hulladékgyőjtés jelentısége. Szemétgyőjtés az iskola körül. Zajártalom: egy forgalmas keresztezıdés felkeresése, hangos zenehallgatás, televízió nézés. Mobiltelefonok használatának veszélyei.

Összefüggések keresése az ember, környezete és életmódja között. Kapcsolatkeresés az ember tevékenysége, és a természet veszélyeztetettsége között. Túristajelzések megfigyelése az erdıben. Tőzrakási tilalom, helyes viselkedés. Összehasonlítások a társakkal (túlsúly, soványság stb.) Magatartási és illemszabályok (zsebkendıhasználat) Napirend, hetirend készítése. Dramatikus játékok, plakátkészítés a helyes egészségszokásokról. Fényképek bemutatása. Mérések rögzítése. Szakemberek meghívása. Elıadás Önismereti játékok.

Reklámok elemzése: az elérni kívánt hatás és a valóság.

79 Egészségfejlesztési követelmények, elérendı cél 5–8. osztály -

Tekintsék az egészségüket értéknek, s ezt tudják indokolni. Ismerjék meg a személyi higiénia legfıbb tennivalóit, s azt képesek legyenek gyakorlatban helyesen bemutatni. Ismerjék a reggeli tornagyakorlatokat, azokat önállóan be tudják mutatni. Legyenek tájékozottak a vásárolt élelmiszerek fogyasztásának arányáról, szükségességérıl. Tudjanak összeválogatni egészséges élelmiszereket. Vállaljanak részt a családi munkamegosztásból, környezetük rendben tartásából. Ismerjék a veszélyforrásokat (iskolai, otthoni, közlekedési). Ismerjék a baleset- és tőzvédelmi rendszabályokat. Tudják alkalmazni a tanult elsısegélynyújtási ismereteket. Ismerjék saját testük felépítésének és mőködésének alapjait, az egészséges életmód szabályait. Legyenek képesek az egészséges életvezetésre. Ismerjék az ember egészséges életmőködését veszélyeztetı anyagoknak a szervezetre gyakorolt hatásait. Ismerjék a környezetükben elıforduló természeti és civilizációs veszélyhelyzeteket, és azok túlélési lehetıségeit. Legyenek tájékozottak a szexuális kérdésekben. Sajátítsák el a nemi szerepekhez tartozó viselkedési módokat. Ismerjék a fogyasztói társadalom problémáit (hulladékkezelés, ivóvíz, szennyvíz, energiafogyasztás, közlekedés, bevásárlóközpontok, csomagolási technikák, fogyasztóvédelem)

80

5–6. osztály Természetismeret Témakörök, tartalmak Az idıjárás és az éghajlat elemei A Föld életünk színtere

A Földfelszín változása 5. o. Vizek, vízpartok élıvilága 6. o.

Hazai erdeink Környezetünk élıvilága - növények - állatok

Élet a füves területeken

Tevékenységek Évszakoknak megfelelı öltözködés, plakátkészítés. Katasztrófaelhárítás, árvíz, villámcsapás, szélvihar. Mi a teendı? Éghajlati övezetek, éghajlatok, életmód Utazások: védıoltások A víz körforgása és felszínformálása a természetben. A víz tisztítása egyszerő módszerekkel. Vízmintavétel a Dunából. Takarékosság a vízzel pl. a zuhanyozás elınye. Ivóvizek minısége. A vizek szennyezettsége. Környezetvédelem A vízben lévı élılények pusztulása. Védett fajok. A levegı tisztasága, az erdık pihentetı szerepe. Kirándulások, séták. A zöldségek és gyümölcsök szerepe az egészséges táplálkozásban. A bennük lévı vitaminok hatása. Mindennap együnk zöldséget, gyümölcsöt! Fıleg nyersen! Étkezés elıtt mossuk meg! Fogápolás. A biogazdálkodás elınyei. Tartósítószerek káros hatásai. A friss gyümölcslevek elınyei. Az állattartás megfelelı higiéniai szabályai. Összehasonlítás: fehér és vörös húsok. Zsírok, olajok, szénhidrátok megfelelı aránya a mindennapi táplálkozásunkban. Kimutatása az élelmiszerekben. A táplálékpiramis bemutatása. Vásárlási szokások: - magyar élelmiszerek - kevés tartósítószer - biotermékek A madáretetés szabályai. A gyógynövények szerepe. A természetgyógyászat mindennapi életünkben. Felismerésük, használatuk.

81

6. osztály Egészségtan Témakörök, tartalmak

A biztonság megırzése

Tananyag Alapvetı értékek Mi az egészség? Mi az egészségfejlesztés? Az egészséget veszélyeztetı tényezık: - helytelen életmód, - egészségtelen környezet, - kockázatos és veszélyes viselkedés, - veszélyes foglalkozások. Érzelmek és viselkedés kapcsolata. Az érzelmek befolyásolják az ember döntéshozó képességét.

A táplálkozás

Az étrend szerepe Mitıl függ étrendünk? Az ünnepi és a mindennapi étel- és italfogyasztás különbségei. Az étrend összeállításának követelményei.

Mozgás és személyes higiénia

A mozgás szerepe az egészség megırzésében. A gyermek alapvetı igénye a mozgás. A testkép. A testi fejlıdés általános törvényszerőségei. A testkultúra: testfejlesztés és testápolás egysége. A külsı megjelenés összetevıi. Ápoltság és tisztaság. Öltözködés: - testvédelem - esztétikai hatás

Veszélyes anyagok

Mi az alkohol? Ki az alkoholista? Az alkoholizmus figyelmeztetı jelei. A fiatalok és a serdülık italozási okai, következményei. A dohányzás története. A dohányzás rövid és hosszú távú hatása az emberi szervezetre a serdülıkorban. A szenvedélybetegségek közös vonása: a drogfogyasztók szervezetének élettani és pszichikai mőködése, viselkedésüknek és gondolkodásuknak megváltozása. A pszichoaktív szerek veszélyei. Hatásuk függ az egyéni állapottól, érzékenységtıl, és az öntudat megváltoztatására alkalmas szertıl.

82 Az emberi szexualitás

A kamaszkor a testi és érzelmi változások kora. Fıbb testi változások a lányoknál és a fiúknál. Szexuálhigiénia. A nemi érés tudatosulása, a nemi identitás kialakulása. A serdülés hatása a személyiségre. Érzelmi változások. Nemi szerepek, viselkedési programok.

Családi élet és kapcsolatok

A kapcsolati hálók fajtái, és jelentıségük (családi, rokoni, baráti, ismerısi, iskolai stb.). Az önismeret jelentése. A személyiség: - külsı jegyei: a testi adottságok, - belsı tulajdonságok: a jellem (magatartás, cselekedet, erkölcsi nézet) Konfliktusok a kapcsolatrendszerben

A környezet

A jelen hatása a jövıre. Az emberiség összefogása a természet védelme érdekében.

83

7–8. osztály Biológia – Egészségtan Témakörök, tartalmak A földi élıvilág általános jellemzése Túlnépesedés

Környezetszennyezés

Éghajlati övezetek élıvilága

Tevékenységek Föld túlnépesedése, élelmiszerhiány. Túltermelés, népességcsökkenés. Betegségek gyors terjedése, új vírusok megjelenése. (AIDS, madárinfluenza stb.) Hazánkban a népesség csökkenése, a lakosság elöregedése, annak okai. Környezeti ártalmak. Az ózonréteg pusztulása, az üvegházhatás fokozódása. Az erdık pusztulása. Fogyasztói magatartás. (Újságcikkek, hírmősorok, könyvek győjtése). Hulladékok újrahasznosítása (kutatás az interneten). Az itt élı emberek életmódja, alkalmazkodóképességük. A termesztett növények: zöldségek, gyümölcsök szerepe az egészséges táplálkozásban. Veszélyeztetett fajok védelme a világ nemzeti parkjaiban.

Az emberi test felépítése és szervezıdése Az emberi bır és a mozgás Mozgás és személyes higiénia

Sejtek, szövetek, szervek, szervrendszerek. A bır sérülései, bırápolás. A bır szerkezetének és funkciójának összefüggései. A rendszeres mozgás fontossága, a mozgásszegény életmód következményei. Ki mennyit mozog? A mozgásukban korlátozottak vagy sérültek egészségmegırzésének lehetıségei, módjai. A rendszeres testmozgás megtervezése. A pihenés, a relaxáció szerepe, formái. Betegségek okozói, teendık. Közegészségügyi intézmények igénybevétele: mikor és hogyan? Elsısegélynyújtási ismeretek. Alternatív gyógymódok (talpmasszázs, akupresszúra, akupunktúra).

Táplálkozás, légzés, keringés, kiválasztás Veszélyes anyagok

A táplálkozás funkciója a szervezet fenntartásában. A legfontosabb tápanyagok, a vitaminok szerepe. A táplálkozás higiéniája. A különbözı népek, tájak étkezési szokásai. Élelmiszeradalékok. A környezetbarát módon termesztett és csomagolt élelmiszerek ismerete. Tápanyagtáblázatok megismerése. Egészséges étrend összeállítása. A légzés a szervezet fenntartásában. A légutak, a tüdı szerkezete. A légzıszervekre ható környezeti ártalmak. A dohányzás káros hatásai. A vér összetétele. Szív és érrendszeri betegségek.

84 Védekezés a kórokozók ellen. A kiválasztás szervei és mőködésük. A legális és illegális szerek hatása a szervezetünkre, kávé, cigaretta, alkohol, gyógyszerek, kábítószerek. A hozzászokás, a függıség fogalmának megismerése. A drogokkal kapcsolatos törvényi szabályozás. Győjtsék össze és elemezzék a droghasználat hátterében lévı okokat, csoportmunkában. Az egyéni döntés felelıssége. A segítségkérés, a segítségnyújtás lehetıségei. A szaporodás Az emberi szexualitás

Az ember egyedfejlıdése A családi élet és kapcsolatok

Idegi és hormonális szabályozás

A biztonság megırzése

A férfi és nıi ivarszervek mőködése, higiéniája. Az ember nemi élete, a fogamzásgátlás. Születésszabályozás, családtervezés. Az öröklıdés és az egészség közötti kapcsolat. Betegségek öröklıdése. A felelıs párkapcsolatok. A nemi úton terjedı betegségek megismerése. Tudnivalók az AIDS-rıl, a hepatitisz B-rıl, a védıoltásokról. Az embrionális fejlıdés fıbb jellemzıi. A fejlıdési szakaszok fıbb egészségügyi problémái. Önmaguk, társaik jellemzése. Elemezzék viselkedésüket, jellembeli tulajdonságaikat. Tréning formájában fejlesszék pozitív gondolkodásukat. Helyes-, helytelen viselkedésmódok, helyzetelemzések révén. Konfliktuskezelési technikák megismerése. Konfliktuselemzések filmek, helyzetek alapján. Egyéni tapasztalatok. Látás és hallásszerveink fıbb jellemzıi, mőködésük, védelmük. Ezekbıl adódó betegségek (vakság, süketség, nagyothallás). A betegek iránti tolerancia, elfogadás. Íz- és szagérzékelés. Az idegrendszer tagolódása: akaratlagos és akarattól független mőködése. A lelki egészség. Az ember egészségét veszélyeztetı tényezık. Szőrıvizsgálatok, védıoltások mőködését befolyásoló élvezeti és kábítószerek káros hatása. Veszélyes munkahelyek, foglalkozások egészségügyi hatásai. Ismerjék fel a veszélytényezıket, a veszélyhelyzeteket, amelyek saját és társaik testi-lelki biztonságát fenyegetik. A lelki élet problémái. Önismereti foglalkozáson való részvétel, konfliktusfeloldó technikák gyakorlása.

85 Osztályfınöki órák egészségfejlesztési feladatai Az osztályfınöki órák integrációs szerepet töltenek be az egészségnevelésben. A biológiai, a természet- és társadalomtudományos ismeretekre támaszkodnak. 5. osztály - Az élet, egészség, betegség - Serdülıkori testi változások - A serdülı személyi higiéniája - Az egészséges táplálkozás - Az egészséges életrend, napirend - A dohányzás mellızése, elutasítása - A gyermekbalesetek megelızése 6. osztály A serdülés pszichológiai és párkapcsolati kérdései: - a felnıtté válás folyamata, - a serdülıkori szerelem, párválasztás, együttjárás, - fiúk, lányok viselkedése Egészség a családban. Közegészségügyi, járványügyi tennivalók. A szabadidı egészséges, hasznos eltöltése. Serdülıkori egészséges táplálkozás. Balesetmegelızés az iskolában, közlekedésben, otthon. Egészségre káros szokások megelızése. 7. osztály - Aktív mozgás, rendszeres edzés, sportolás. - Természetvédelem. - A szexuális élet. - Egészség, betegség, orvoshoz fordulás. - Humánus viselkedés, udvariasság. - A család egészségének védelme. - Veszélyes anyagok. 8. osztály - A korszerő higiénia. - Élvezeti és kábítószerek. - A serdülı szexuális élete, problémái. - Rendellenességek és betegségek serdülıkorban. - Társadalmi beilleszkedési zavarok. - Család és gyermekvállalás.

86

12.1.7. A tanulói teljesítmény és eredmény mérése A mérés szempontjai: A tanítási órán a tantárgyi szabályoknak megfelelıen értékelünk. Lásd: Pedagógiai Program. E tevékenység során tanúsított aktivitást, a tananyaghoz való viszonyulást, a beszámolók, kiselıadások, feleletek összességét vesszük figyelembe. A 4. és 8. osztály végére elérendı követelmények teljesítménymérése (ez magában foglalja a tanítási órai és tanítási órán kívüli tevékenységeket) tesztekkel és játékos vetélkedıkkel történik. Az értékelést az erre a célra létrehozott team végzi. Tagjai: az iskola igazgatója, a programot koordináló személy, egy alsó tagozatos nevelı, egy felsı tagozatos nevelı, testnevelı, biológus. Az értékelés során felmerülı hiányosságok alapján a következı év feladatainak kijelölése.

87 12.1.8. Mindennapos testnevelés A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. trv. 48. §. (3) bekezdése értelmében az iskoláknak nevelési programjuk részeként meg kell fogalmazniuk az egészségneveléssel és egészségfejlesztéssel kapcsolatos nevelési feladatait, melyben meg kell határozni a mindennapos testnevelés megvalósításának lehetıségeit. E nevelési terület a mozgásszokások alakítását, az alapvetı mozgáskészségek kimunkálását, az önálló testedzésre történı nevelést, a változatos mozgástevékenység megvalósítását jelenti. Nem elég az egészséget megvédeni, megedzeni, de a váratlan balesetek megelızésével az életet védeni is szükséges. A testnevelık mindennapos feladatává kell válnia a balesetmegelızı magatartás kialakításának. Rendszeresen ellenırizni kell a tornaterem, szertár, tornaudvar balesetveszélyes helyeinek, eszközeinek, felszereléseinek állapotát. A napjainkban zajló gazdasági és társadalmi átalakulás gondjai között kiemelten szerepel a lakosság romló egészségügyi állapota. Drasztikusan növekszik az indokolatlanul korai halálozások száma. Ez szorosan összefügg az egészségre káros szokások elterjedésével, az egészségtelen táplálkozással, a fiatalkori mozgásszegény életvitel. Felmérések igazolják, hogy a magyar gyermekek egészségi állapota meglehetısen kedvezıtlen és aggasztó, hiányzik az egészséges életmód kialakításához szükséges készségek elsajátításának feltételrendszere. Sok az ortopédiai gondokkal küzdı tanuló. A problémát tovább fokozza az a tény is, hogy mostanra már minden harmadik diák átlagosan 10 %-nyi túlsúllyal rendelkezik. Nagyon magas a felmentett, a könnyített és a gyógytestnevelésre szoruló tanulók száma is. Legveszélyesebb a betegség kialakulása szempontjából a kisiskoláskor és a serdülıkor. Óvodás és iskolás korban még remény van arra, hogy a gyerekekben kialakítható a rendszeres testmozgás igénye, továbbá megalapozhatók a helyes táplálkozási szokások, rögzíthetık az egészséges életvitel alapelemei. A mindennapos testnevelés céljai: - Tanulóinkban felkelteni a rendszeres testmozgás, az egészséges életmód iránti igényt, elsajátíttatni az ehhez szükséges elméleti és gyakorlati tudnivalókat, ismereteket. - Tudatosítani a tanulókban a saját szervezetük felépítésének és mőködésének legalább alapfokú ismeretét. - A testnevelés, a sport segítségével kialakítani a tanulókban a mindennapi élethez szükséges alapvetı tulajdonságokat, készségeket: akaraterı, szorgalom, kitartás, becsületesség, a szabályok betartása, a társak tisztelete, segítése, a csapatmunka szerepe, az idegi és fizikai állóképesség, az egészséges önbizalom, a céltudatosság stb. - Megismertetni a tanulókat a társadalmi élet alapvetı elvárásaival, a megfelelı viselkedéskultúrával, az alapvetı erkölcsi követelményekkel, az önvédelem alapjaival. A fenti célok elérése érdekében a következı sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell érvényesülniük, megjelenniük a tanítási órákon, egyéb foglalkozásokon: - Minden tanuló minden tanítási napon részt vesz a testmozgás-programban.

88 -

Minden testnevelési órán és sportfoglalkozáson figyelünk a keringési és légzırendszer megfelelı terhelésére. Minden testnevelési órán, foglalkozáson van gimnasztika, valamint a helyes testtartást szolgáló gyakorlatsor, légzı torna. A testnevelési tananyag egészében betartandóak a gerinc- és izületvédelmi szabályok. Fontos feladat a tanulók fizikai és motorikus képességeinek mérése. Fontosnak tartjuk, hogy minden testnevelési óra, sportfoglalkozás örömet, sikerélményt jelentsen az eltérı adottságú tanulóknak is. Alapvetı, hogy érvényesüljenek a sport személyiségfejlesztı hatásai. Fontos, hogy minden foglalkozáson szerepeljenek életmód-sportok, amelyeket egy életen át lehet folytatni. Figyelünk arra, hogy a program népi játékokat is tartalmazzon (így a hagyományırzés is szerepet kap). A tánc, mint mozgás is szerepel programunkban.

A 2011/2012 tanévtıl a „b” osztályos, azaz az angol nyelvet tanuló diákjainknak 1-6. évfolyamig bezárólag biztosítjuk a mindennapos testnevelés órákat, 7-8. évfolyamon heti 2,5 testnevelés óra kiegészül a délutáni sportkörökkel, így biztosítjuk számukra a mindennapos testedzést. Ezért is nevezzük ezeket az osztályokat testkultúrás osztályoknak.

A német nemzetiségi nyelvoktató programban részvevı diákjaink az „a” osztályosok. 1-3. évfolyamon heti 4 óra testnevelés óra, 4. évfolyamon heti 3,5 testnevelés óra, majd 5-8. évfolyamon heti 2,5 testnevelés óra kiegészül úszás és tanórán kívüli foglalkozásokkal, így biztosított számukra a mindennapos testedzés.

89

Mindennapos testnevelés Résztvevı évfolyamok

1–2. évfolyam

3–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

Iskolai szintő:

A megvalósítás formai ideje, tartama helyszínei Testnevelés óra Egész tanév Úszás során Néptánc Heti egy alkalom Klubfoglalkozás 1x hetente Napközi Délutánonként Labdajátékok Délutánonként Testnevelés óra Egész tanév Úszás során Néptánc Heti egy alkalom Klubfoglalkozás 1x hetente Napközi Délutánonként Labdajátékok Délutánonként Testnevelés óra Egész tanév Néptánc Heti 2x Küzdısport 2x hetente Sportkör 2x egy héten Labdajátékok Hetente 3 délután Testnevelés óra Egész tanév Néptánc Heti 2x Küzdısport 2x hetente Sportkör 2x egy héten Labdajátékok Hetente 3 délután İszi, téli, tavaszi sportversenyek 3 tusa verseny, 4 tusa verseny Sportjátékokból házibajnokságok Akadályversenyek Sportrendezvények Kihívás Napja Medgyessy napok sportdélután Rendszeres nyári táborok Családi nap sportversenyei

Kötelezı

Választott

testnevelés óra

úszás néptánc zenés tánc klubfoglalkozás

testnevelés óra úszás

klubfoglalkozás úszás néptánc labdajátékok

testnevelés óra

néptánc küzdısport sportkör labdajátékok

testnevelés óra

néptánc küzdısport sportkör labdajátékok

90

12.1.9. Éves programnaptár Hagyományos egészségvédı programjaink Szeptember Részvétel a Tiszta, virágos iskola mozgalomban Osztályok közötti tisztasági és dekorációs verseny Társadalmi munka a szülıkkel az iskolaudvar és az iskola elıtti területek szépítéséért Elsı osztályosok szoktatása: iskolai szokások osztályban, folyosón, ebédlıben, tornateremben Október Fogászati tanácsadás, szakrendelés osztályonként Állatok világnapja Állatkerti séta, állatbemutatók, az állattartás szabályai Takarékossági világnap, papírgyőjtés osztályonként Túrák, kirándulások (osztály- és iskolakeretben) November Egészségnap az iskolában Felvilágosító elıadások, egészségvédı totó, ételkóstoló, drog, alkohol, dohányzás, salátakészítés Plakát vagy pályázatkészítı verseny az egészséggel kapcsolatban Témanap December Megemlékezés az AIDS ellenes világnapról AIDS-prevenciós elıadás Január Korcsolyázás, alsó és felsı évfolyamokon Sítábor szervezése alsó és felsı tagozatnak Február Házibajnokságok, pingpong, magasugrás Március Túrák, kirándulások (osztályonként, sportkörönként) Megemlékezés a Víz világnapjáról Április Társadalmi munka a szülıkkel az iskolaudvar és a környék rendbetételére Részvétel a kerületi Föld napja programjain Iskolai ÖKO-hét rendezvényei Május Madarak és Fák Napja Akadályverseny Családi-nap Június Medgyessy-nap Játékos sportvetélkedı diákok és szülık részére Foci: diákok-tanárok, diákok-szülık, tanárok-szülık között Az éves munka értékelése, a következı évi feladatok kijelölése Táborok beindítása

91

12.1.10. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos iskolai feladatok Jogi háttér: Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1985-ös Fogyasztóvédelmi Irányelveiben leszögezte, hogy minden állampolgár fogyasztóként a következı alapvetı jogokkal rendelkezik: -

az alapvetı szükségleteik kielégítéséhez való jog; a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga; a különbözı termékek és szolgáltatások közötti választás joga; a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga; a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog; az egészséges és elviselhetı környezetben való élethez való jog; a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszólás joga; a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való jog.

A Kormány 243/2003. (XII. 17.) számú rendeletével kiadott Nemzeti alaptanterv (NAT) értelmében a helyi tanterveknek biztosítani kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggı ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a NAT-ban a felkészülés a felnıtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentıs szerepet kap. A fogyasztóvédelmi oktatás célja: „A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.” (NAT) Fogyasztói magatartásunk a szocializálódásunk útján alakul, formálódik. A tudatos fogyasztóvá válás és ennek megfelelı magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Tanulóink a különbözı színtereken (család, iskola, társadalom) megismerik a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat. Meg kell tanulniuk eligazodni a piaci viszonyok között, hogy képesek legyenek fogyasztói érdekeik érvényesítésére a természeti erıforrások mellett. A nevelés-oktatásnak igen nagy a jelentısége a fogyasztói mintáknak. A kisiskolás korban leginkább jellemzı fogyasztói magatartás a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás és a bizalmi elv érvényesülése. Kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret. Nagy szerepe van ebben a folyamatban a családnak, hiszen az otthonról hozott minták a fogyasztói szokások tekintetében igen meghatározóak. Fontos, hogy a nevelési folyamatban az iskola és a család jól együtt tudjon mőködni. A családok sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik elınyben. Nagy befolyásolói a fogyasztási szokásoknak a reklámok. Az iskolai programokban a helyes értékrend kialakítására kell törekedni. A fenntartható fogyasztás inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. A fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt, sokoldalú tájékoztatás és információ áramlás.

92 Az értékek formálásában lényeges: - a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása; - az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása; - a természeti értékek védelme. Fontos még: - a tájékozódás képessége, - a döntéshelyzet felismerése, - a döntésre való felkészülés. Tanulóinknak ismerni kell a piac, a marketing, a reklámok szerepét. A fogyasztás során hangsúlyozni kell a minıséget, a biztonságot, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. Elérendı cél Az általános iskola befejezéséig a tanulók értsék meg, és tudják a saját életükre alkalmazni a következı fogalmakat: - tudatos, kritikus fogyasztói magatartás - ökológiai fogyasztóvédelem - fenntartható fogyasztás - preventív fogyasztóvédelem A fogyasztóvédelmi oktatás színterei: - tanítási órák - osztályfınöki órák - tanítási órán kívüli foglalkozások (vetélkedık, versenyek) 1-4. osztály Környezetismeret- és osztályfınöki órán: - piaclátogatás, piaci termékek árai (évszaktól függı drágulás, árcsökkenés), a legközelebbi élelmiszerbolt meglátogatása - áruismeret, áruk felismerése - vásárlási szokások - évszaknak megfelelı ételválaszték, vitaminok - étkezési szokások - reklámok hatása - az árukínálat vizsgálata - takarékossági szokások, pazarlás Matematikaórán: - mérések, szöveges feladatok - grafikonok (víz, villany, gázszámlák) - élelmiszerárak - összehasonlítások, viszonyítások Technika- és rajzórán: - csomagoló anyagok vizsgálata (természetbarát) - gyurmázás (zöldségek, gyümölcsök) - tablókészítés (egészséges és egészségtelen termékek)

93 5-8. osztály Osztályfınöki órán: - vásárlási szokások - jogismeret - szolgáltatásismeret - fogyasztói értékrend Matematikaórán: - banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások - leárazások, százalékszámítások - grafikonok készítése (vásárlási szokásokról) Technikaórán: - életvezetési ismeretek témakörében a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tudnivalók megtalálhatók Fizikaórán: - mérés, mértékegységek, mérıeszközök, energiafogyasztás - energiatakarékos készülékek - megtakarítás számítása Biológia- és kémiaórán: - szavatosság - élelmiszeradalékok (E-számok) - háztartási vegyszerek - növényvédıszerek, kozmetikumok Informatikaórán: - internetes árurendelés (fogyasztói veszélyforrások)

94

12.1.11. Az iskola drogstratégiája, a társadalmi bőnmegelızéssel és áldozattá válással, az erıszakmentes konfliktuskezelı technikákkal összefüggı feladatok Az egészségnevelési programunk kiemelten kezeli a drogprevenciót, a bőnelkövetıvé és az áldozattá válás megelızését, kezelését. Felvettük a kapcsolatot a BRFK Bőnmegelızési osztályával. Az osztályfınöki órákon, egészségnapokon, illetve külön foglakozások keretében dolgozzák fel tanulóink az e témához kapcsolódó tudnivalókat. Az iskolai drogprevenció elsıdleges prevenció. Iskolánkban is felszínre kerültek az ilyen jellegő problémák. A korszerő szemlélet a drogprevenciót az egészségfejlesztés komplex témakörébe helyezi. A cél, hogy a fiatalok egészségesen éljenek, s tudjanak nemet mondani (drogok, alkohol, nikotin, orvosi javaslat nélküli gyógyszerek szedése stb.) a legális és illegális droghasználatra. Az iskolai tananyagokba, illetve az osztályfınöki órák anyagába szervesen illeszkedik az egészségfejlesztés, ezen belül a drogprevenció. 1. A probléma: lassan, de érezhetıen növekszik iskolánkban a rendszeresen drogfogyasztó (kiemelten a dohányos) felsı tagozatos gyerekek száma. Vannak igen kis számban, akik hétvégén a diszkóban különféle könnyő drogot is kipróbálnak. A tantestület felismerte, hogy tenni kell ez ellen. Kérdéseink: Hogyan? Milyen eszközökkel? Mit tehet az iskola? Mit tehet a szülı? 2. A célcsoport: 10–14 éves korosztály 3. A drogügyi koordinátor és támogató csoportja - drogügyi koordinátor, gyermekvédelmi felelıs - DÖK-segítı tanár - Igazgató - Osztályfınöki munkaközösség-vezetı 4. Célok: - Jelentısen csökkenjen a gyerekek közötti agresszió (10%). - Legyenek olyan tevékenységi formák, amelyeket szívesen folytatnak a gyerekek (sport, túrázás, szakkörök stb.). - Jelentısen emelkedjen a tömegsporton résztvevık száma (10%). - Rendszeres prevenciós programok pedagógusok és szakemberek segítségével. Hosszútávú célok A tanulók személyiségének, életszemléletének fejlesztése, amely képessé teszi ıket a pozitív gondolkodás kialakítására. Olyan ismeretekkel és magatartáskultúrával rendelkezzenek tanulóink, amely felelısségteljes, és az egészségnek legkevésbé ártó magatartást biztosít. Középtávú célok Az egészségnevelés és a drogproblémák iránt érzékenyen mőködı közösségek kialakítása. Tanuló, pedagógus, szülı nagyobb létszámmal csatlakozzanak ezekhez (csapatmunka a legitim drogok használatának csökkentésére).

95

Rövidtávú célok Mőködı közösségek kialakítása (osztályszinten, azonos érdeklıdés mentén, sportban, szabadidıs tevékenységben). Általános célok Mőködı közösségek révén megjeleníteni a pozitív életmintákat, hogy a gyerekek képesek legyenek választani, és pozitív döntéseket hozni. Követendı szórakozási minták megismertetése, ezek beépítése a gyerekközösségek életébe a sikerélményeken keresztül. Konfliktuskezelési technikák bemutatása és felajánlása a gyerekek élethelyzeteiben. Prevenciós színterek: - tanítási órák - osztályfınöki órák - szabadidıs foglalkozások Módszerek: - kérdıíves felmérés - interaktív foglakozások - elıadások - bemutatók (pl. drogbusz, drogtáska) - fórum (szülık, pedagógusok, szakemberek) Értékelés - eredmények számbavétele - szponzorok - faliújság - önkormányzat - szülık - diákok - kollégák Az év eleji célok vizsgálata után a problémák újrafogalmazása, új célok kitőzése. Az értékelést végzik: - tantestület - szülık - diákönkormányzat - helyi önkormányzat Együttmőködések: - Önkormányzat (Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum) - ÁNTSZ - III. ker. Rendırkapitányság - BRFK (Bőnmegelızési Fıosztály)

96 AZ ISKOLAEGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLAT VÉLEMÉNYE AZ ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMRÓL

………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

Dátum, …………………………….

P.H.

……………………………………….. aláírás

97

12.2. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM

„Azokért élünk, akiket szeretünk, azokért, akik igaznak tartanak. A jövınek élünk, a szépért, s jóért, amit tehetünk!” (Széchenyi István)

98

12.2.1. Környezeti értékek Az iskolában is változásra van szükség a kultúra, a nevelés és a környezet kapcsolatrendszerében, így szélesebb körben válik feladattá a környezeti nevelés, mint korábban. Az iskolai munkát irányító NAT egyik követelménye: „Amilyen az ember kultúrája, kulturáltsága, olyan önmaga környezete.” Felismerve ezek fontosságát, szükséges meghatározni környezetvédelmi feladatainkat, és elhelyezni a környezetvédelmi nevelés rendszerét a pedagógiai programban, illetve a tantárgyak rendszerében. Ezek megvalósulása csak összehangolt munkával valósítható meg, szülı, óvoda, iskola, önkormányzat között, valamint a tantárgyi integrációval. A környezeti nevelés célja A környezeti nevelés magában foglalja az ökológiai kultúrát, a környezettudatos életmódra nevelést, az emberformálást, melyben a gyerekekbıl tudatos, hasznos tagjai válnak a közösségnek, társadalomnak, világnak, melyben élnek és dolgoznak. A mai világ alapproblémája az ember és a természet harmóniájának megromlása, és az elidegenedés. Ezért szükséges az a szemlélet, amely megpróbál egyensúlyt teremteni, megfelelı magatartásformákat kialakítani, ökológiai szemlélető, környezettudatos gondolkodású gyermekeket nevelni. Megvalósítandó céljaink, törekvéseink: • Természetismereti, természetvédelmi, környezetvédelmi problémákkal kapcsolatos ismeretek átadása. • Globális környezeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása. • Helyi környezeti, természeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása, ezek felismeréséhez szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése. • A természet szeretetére nevelés. • A mindennapi életben való környezettudatos gondolkodásra és magatartásra nevelés. • A fenntartható fejlıdéshez szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése. • Saját környezetünkkel kapcsolatos aktivitásra, tevıleges magatartásra nevelés (szelektív hulladékgyőjtés). • A természet szeretetére nevelés, a gyerekek közvetlen élményekhez juttatása a természettel. • A lakóhelyünk közelében található természeti értékek megismertetése. • A természetes anyagok és hagyományos kézmőves technikák megismertetése, gyakoroltatása kézmőves foglalkozásokon. • Az érzelmi, esztétikai, intellektuális ismeretek belsıvé válásának kialakítása. Érezzen felelısséget azért, hogy ezeket az emberi és természeti értékeket megırizze, védje, gyarapítsa, elfogadja az ökológiai kultúrát.

99

Követelmények A környezeti nevelés emberképe nyitott, problémaérzékeny, morális lényt kíván, és a mi feladatunk pedagógiai munkánk során ennek formálása, kialakítása. Természeti követelmények: • az ember a természet része, tehát világképe is ennek megfelelı legyen; • az ember a természettel „rokonságban” van, tehát tisztelnie, óvnia kell azt; • a természet az ember élıhelye, tehát elfogadja, élvezi, védi azt; • a természet feltétele az ember és utódai életének, tehát a természet törvényeit tiszteletben tartva használja annak kincseit. Társadalmi követelmények: • az emberek egymással jól együttmőködve léteznek, valósítják meg életprogramjaikat; • a kultúra birtokában hozzák létre épített környezetüket; • törekszenek a globális biztonság megteremtésére. Emberrel kapcsolatos követelmények: • az ember önmagát egészként - természeti, társadalmi lényként értelmezze; • érje el a testi, lelki harmóniát; • a tanítás-tanulás célja a személyiség fejlesztése legyen; • adottságainak (lehetıségeinek) megfelelı pályaválasztás. Módszerek A környezettudatosság kettıs, gondolkodásunkban, és hétköznapi életünkben is jelen kell lennie. Ez egyben azonosulás és elkülönülés is, hiszen meg kell maradnunk a természet részének, ugyanakkor hagynunk kell a természetet is élni, létezni. Módszereinkkel a környezettudatos gondolkodást és viselkedést is fejleszteni akarjuk. Csak olyan módszerek lehetnek hatékonyak, amelyek lehetıvé teszik, hogy a gyereknek személyes kapcsolata legyen az ismeretszerzés folyamatában, érdeklıdıvé váljon, s képes legyen majd felelısen gondolkodni önmagáról, az ıt körülvevı világról. Aztán késıbb az ismeretekbıl képes legyen tudást kovácsolni, melybıl cselekvıképessége, tudás- és alkotóvágya kiteljesedhet. Legismertebb módszerek: • játékok, amelyek segítik és továbbfejlesztik az érzékenységet, nyitottságot; • különbözı terepgyakorlati módszerek, amelyek lehetıséget biztosítanak arra, hogy a természettel szorosabb kapcsolatba kerüljenek; • aktív, kreatív munkák, melyben képességeiknek megfelelıen részesei lehetnek a folyamatoknak; • ezeket a tevékenységeket egyéni, páros, kiscsoportos, nagycsoportos formában végezzük.

100

12.2.2. Környezeti nevelés iskolánkban Iskolánk Budapest III. kerületében, Békásmegyeren található, a kerület legnagyobb lakótelepén. A Budai-hegység, a Pilis és a Duna között terül el. A lakótelep zömmel 10-15 emeletes panelházakból áll. A zöld területek, parkok aránya kevés, kicsit sivár, ingerszegény ez a környezet. Az iskola tanulóinak 90%-a panellakásokban lakik. Ezért kell nagy hangsúlyt fektetnünk a környezeti nevelésre. Fontos az iskola udvarának, környezetének parkosítása, füvesítése is. A tantermek, folyosók otthonosabbá, virágosabbá tétele is a mi feladatunk. A környezeti nevelés konkrét feladatait a következıkben részletezzük.

Alsó tagozat (1-4. évfolyam) Magyar nyelv és irodalom Rajzok készítése az évszakokról. Állatok jellegzetes szokásai, életmódja. Beszélgetés az állatok védelmérıl, a környezetvédelem fontosságáról. Népszokásaink: Skanzen látogatás. A természet és ember kapcsolata irodalmi mővekben. Matematika Sorozatok értelmezése mozgással, hanggal, szóval, számmal. Idıjárással kapcsolatos különféle mérések eredményeinek értelmezése. Számértékek összehasonlítása, becslése. Ének-zene Dalok, dalcsokrok növényekrıl, állatokról. Környezeti zajok, zörejek. Állathangok felismerése magnóról. Hang és zörej felismerési gyakorlatok (szél, esı, állathangok stb.). A természet megjelenítése a dalokban. Rajz Rácsodálkozás a természet szép látványaira. Díszítés, a környezet szépítése. (Kiválasztott fa rajza évszakonként.) Tárgyak, képek térbeli helyének meghatározása a harmonikus környezet kialakításához az osztályban. Környezeti formák megismerése, lerajzolása. Növények, levelek győjtése, megfigyelése. Évszakok színeinek ábrázolása. Vizek tisztasága, szennyezés bekerülésének lehetıségei. Erdei utak, tájképek készítése. Szabadon választott madár és élıhelye (rajz, ragasztás). Technika és életvitel A természetes és mesterséges környezet anyagai. Munkahely tisztántartása, környezet szépítése virágokkal.

101 Közlekedés a városban (gyalogosok és jármővek). Iskolai életrend tudatos alakítása: tanulás, levegızés, mozgás, pihenés, étkezés ideje. Homokvárépítés, agyagozás, termésbábok. Környezetismeret Séta az iskolában. Az idıjárás folyamatos megfigyelése, lejegyzése. Környezetünkben levı növények (fák) megfigyelése, gondozása. Környezetünkben levı természetes vizek megfigyelése: séta a Duna-parton. Beszélgetés a vízszennyezés következményeirıl, a szennyezı anyagokról. Rajzok készítése: mi minden szennyezi a levegıt, hogyan védekezhetünk a levegıszennyezés ellen? A növények ápolásának feladatai, elemi ismeretek a gondozásukról. Növények hajtatása az osztályban. Tavaszi hagyományos virágültetés az iskolaudvaron. A lakásban és a ház körül élı állatok megfigyelése, gondozásuk. Gıtés-tó növényeinek, állatainak megfigyelése. Természeti értékeink szépségének felfedeztetése: séta, kirándulás (pl. kirándulás szervezése a Budai- vagy a Pilisi-hegységbe) Tapasztalatok rajzos rögzítése. Felkészülés az erdei kirándulásra (öltözködés, tájvédelem, térkép stb.) Győjtımunkák: levél, kéreg, termések győjtése a fafajták vizsgálatához. Tápláléklánc rajza, elemzése. Természetbarát anyagok használata. Élménybeszámolók az otthoni, kedvtelésbıl tartott állatok gondozásáról, életérıl. Séta az Állatkertben. Környezetbarát anyagok használata, pl. tisztítószerek, kozmetikumok, csomagoló anyagok. Szelektív hulladékgyőjtés. Hulladékgyőjtésbe bekapcsolódunk (ıszi-, tavaszi papírgyőjtés, elemgyőjtés) Erdıtüzek veszélye (tőzrakás kijelölt helyen). Víz, vízpartok élıvilága, növények, állatok a Duna-parton, a Gıtés-tónál. Győjtımunka. İszi, tavaszi séták a környéken. Környezetbarát viselkedésmód kialakítása. Változások megfigyelése a természetben. Biogazdálkodás. Téli madárvédelem, madáretetık készítése, elhelyezése. Az idıjárás elemeinek megfigyelése. Évszakok változásai. Idıjárás okozta természeti változások. Az élıvilág alkalmazkodása. Vizek szennyezettsége (győjtımunka, szennyezı anyagok). A szennyezés negatív hatásai. Magyarország helye Európában, hagyományaink, értékeink. A gyalogos közlekedés szabályai. „A mi kis kertünk” - virágültetés az udvaron. Az iránytő használata, világtájak (Iránytő használata a Duna-parton). Térképolvasási gyakorlatok. A Nemzeti Parkok jelentısége, fontossága. Természet- és környezetvédelem.

102

Testnevelés A mozgás örömének átélése, a szabad levegın való tartózkodás fontossága. Az idıjárás elemeinek közvetlen megtapasztalása. Túrák, kirándulások (tiszta levegı). Helyes viselkedés a természetben. Tájékozódás a terepen (környezetszennyezés).

Felsı tagozat (5-8. évfolyam) Magyar nyelv és irodalom Földrajzi nevek helyesírása. Krúdy Gyula ifjúsági elbeszélései és regényei, leírásai a természetrıl. Matematika Ismeretek rendszerezése a rendszerszemlélet alapjainak kialakításához. Mérések, modellek, grafikonok. Statisztikai elemzés. Történelem Párhuzamok keresése a történelmi élethelyzetek, események és a mai életünk között. Képi és szöveges információk együttes kezelése (rendszerszemlélet kialakításához). A magyar nép eredete (mondák és valóság). Történelem A gazdaságpolitika hatása a környezet védelmére. Földrajzi felfedezések okai, menete, következményei. A világkereskedelem kialakulása, jellemzıi; gyarmatosítás. A felvilágosodás eszméi („vissza a természethez”). Az ipari forradalom és következményei. A haditechnika fejlıdése. A gazdasági világválság (1930 körül). A második világháború befejezése - az atombomba. Informatika A hatékony informatikai és kommunikációs technológia elısegítése. A hazai és nemzetközi környezetvédı szervezetek pályázatainak figyelemmel kísérése böngészı programokkal. Testnevelés Test és lélek összhangja egymással és a környezettel. A mozgás szerepe az összhang megteremtésében. A sport, az öntevékeny sportolás fontossága a tanulók szabadidıs tevékenységében. Természetismeret A növény és állatvédelem szabályainak tudatosítása. Tájékozódási gyakorlatok. Turistatérképek használata. A jelenlegi éghajlati változások. Globális felmelegedés, szélsıséges idıjárási viszonyok által okozott hazai veszélyhelyzetek (pl. belvíz, árvíz, szélvihar, erdıtőz). A víz tulajdonságai, körforgása a természetben.

103 Az emberi tevékenység felszínalakító hatása. A talaj védelme. Magyarország helyzete a Földön. Békásmegyer éghajlati jellemzıinek megfigyelése. Békásmegyer környezeti értékeinek megismerése. Az erdık, füves területek, vizes élıhelyek és védelmük. Földrajz Az erdık védelme, területének növelése. Aszály, csapadékhiány, árvíz elleni küzdelem lakóhelyünkön. A környezettudatos magatartás pozitív európai példái. A helyi környezetvédelmi célkitőzések hogyan illeszkednek az Európai Unióhoz. Békásmegyer környezeti értékei, állapota és védelme. Biológia A környezeti tényezık szennyezettségének hatása az életközösségekre. Az életközösségek pusztulásának okai, védelmük jelentısége a földi élıvilág, az emberiség szempontjából. Az iskola környezetének, mint élıhelynek a megfigyelése, környezet és természetvédelmi szempontból való elemzése. Békásmegyer természetvédelmi értékeinek megismerése, megóvása. A környezeti ártalmak feltárása. A természetes életközösségek élıvilága. Pusztulásuk okai és védelmük. Globális problémák: felmelegedés, elsivatagosodás, édesvízkészlet csökkenése, savas esık. Az anyagok körforgása a természetben, az egyensúly fenntartása. Az egyensúly fenntartásának ökológiai és egészségügyi jelentısége. Környezeti ártalmak hatása a bırre. A mozgásszegény életmód következményei. A légzıszervekre ható környezeti ártalmak, a dohányzás káros hatásai. Az ember életmódja, egészségi állapota, valamint a környezet minısége közötti kapcsolat elemzése. Kémia A kémia szerepe kettıs a környezet szempontjából. Egyrészt okozója bizonyos szennyezıdéseknek, másrészt eszközöket ad a szennyezıdések következményeinek csökkentésére, megszőntetésére. Beszélgetés a tanulókkal a környezetet károsító anyagokról, tevékenységekrıl. (A talajra eresztett fáradt olaj hatása. Rosszul leállított, füstölgı motor.) A szelektív hulladékgyőjtés és a hulladék újrafeldolgozása. Levegıszennyezés (szén-dioxid, korom, nitrogén-oxid, kén-dioxid, szén-monoxid vízzel vegyülve savas esık, szmog, dízelolaj, benzin, ólomvegyület). Üvegházhatás, az ózonpajzs helyzete. Mosószerek, mőtrágya, szennyvíz hatásának csökkentése a folyóvizekben. Szelektív hulladékgyőjtés a lakótelepen. Elemgyőjtés az iskolában. Katalizátoros autók alkalmazása. Megújuló energiaforrások használata, energiatakarékosság. Fizika Fizikai törvényszerőségek megismerése, felhasználása céljaink megvalósításához, a környezet károsítása nélkül.

104 Közlekedıedények, hajszálcsövek szerepe a talajvíznél. Kutak tisztasága, vízvezetékrendszer a lakótelepi házakban. Az energiával való takarékoskodás megvalósítása. Ének-zene A hagyományırzés fontossága a környezettudatosság kialakításában. Technika és életvitel Az iskolakert kialakítása, gondozása. Kerékpárút a Duna-parton. Energiatakarékosság. Környezetkímélı technológiák megismerése. A természet kizsákmányolása helyett a fenntartható fejlıdés biztosítása. Környezetkímélı energiaforrások. Katasztrófavédelem (tőz- és polgári védelem) tervezése. Rajz és vizuális kultúra Egy saját használatra készülı tárgy kitalálása, elkészítése az alkalmas anyagok, és formai megoldások kiválasztásával. A népmővészet példáinak megismerése (a természetes anyagok használata). Helyi példák keresése a környezettudatos gondolkodásmód tükrözıdésére. A környezettudatosság érvényesítése a középületek rendszerének elhelyezésében.

Lehetıségeink A környezet adta lehetıségeink Békásmegyeren és környékén: - Duna, Duna-part, Dunakanyar - Omszk-tó - Gıtés-tó - Hajógyári-sziget - Szentendrei-sziget - Rókahegy - Kıhegy (Pomáz) - Pilis Közvetlen környezetünk alkalmas a közös élmények, közös munka és gondolkodás természetben való alkalmazásához, számos lehetıséget biztosít a környezettudatos magatartás kialakítására. Tágabb otthonunk, Óbuda, több mint 2000 éves múltjával nagyon fontos szerepet tölt be a környezettudatos nevelés folyamatában; történelemi múltjával, mővészeteivel, természeti értékeivel, zenei kultúrájával, ipari értékeivel, hagyományaival.

Környezeti nevelés a tanórán kívüli programjainkon Jeles napok, tanórán kívüli lehetıségek Szeptember Iskolaudvar, iskola elıtti rész rendezése, virágosítása, szépítése, a szülıkkel és gyerekekkel együtt.

105

Október

Október November Március

Április

Április Május Május

Május

Június

Virágok átültetése az iskola folyosóin, termeiben. Állatok Világnapja - Látogatás a Fıvárosi Állat- és Növénykertbe, a Margitszigeti állatkertbe - Elıadás a kisállatok és a háziállatok otthoni tartásáról (kutyabemutató) Takarékossági Világnap - újrahasznosítás, papírgyőjtés Kertrendezés, levélgyőjtés, komposztálás. Víz Világnapja - Duna-part, Omszk-tó szennyezettsége - Pályázat készítése Föld Napja - Iskolai ÖKO-hét rendezvényei: vetélkedık, versenyek, iskolaszépítés, takarítás - Részvétel kerületi ÖKO-hét programjain Tavaszi papírgyőjtés Madarak és Fák Napja - Akadályverseny Omszk-tó környékén, Hajógyári szigeten Iskolaudvar, iskola elıtti rész rendezése, virágosítása, szépítése, a szülıkkel és gyerekekkel együtt. Virágok átültetése az iskola folyosóin, termeiben. Európai Nemzeti Parkok Napja - Év végi osztálykirándulások - Alsós és felsıs kirándulások Környezetvédelmi Világnap - Vetélkedı szervezése

Kirándulások: Rendszeresen (ısszel, illetve tanév végén) egynapos kirándulásokat szervezünk. Gyakoriak év közben a tanórán kívüli, rövidebb tanulmányi séták, pl. a Közlekedési Parkba. Táborok: - német szaktábor - néptánctábor - sóstói tábor - nyári kézmőves, illetve sporttáborok - erdei iskolák - nyári táborok az ország szép tájainak megismerésére Rendezvények: Tanulmányi versenyek, kerületi versenyek, sportrendezvények. Kerékpáros kirándulások, túrázások a Pilisben, a Visegrádi-hegységben.

Akciók -

ıszi, tavaszi udvarrendezés ıszi és tavaszi papírgyőjtés folyamatosan: használt elem és mőanyag kupakgyőjtés

106

12.2.3. Partnereink a környezeti nevelésben A pedagógus és az iskolarendszer nem képes minden feladatot maradéktalanul megoldani, ezért fontos és szükséges a kapcsolatteremtés, együttmőködés külsı partnerekkel is. Legfontosabb partnereink a gyermek, a kollégák, a szülık, az óvoda, az önkormányzat. Ezt a kapcsolatrendszert óvni, bıvíteni kell: - nevelési feladatokkal, - felvilágosító munkával, - kapcsolattartó lehetıségek biztosításával, - kiselıadások, rendezvények szervezésével, - táborok, erdei iskolák, kirándulások, tanórán kívüli programok lehetıségeivel, - hagyományok ırzésével. Mindehhez szükséges a partnerek támogatása, külsı lehetıségek biztosítása is.

12.2.4. A kimenet szabályozása Célunk, hogy tanulóink úgy távozzanak az iskolából, hogy lehetıségeik szerint megismerkedtek környezeti értékeinkkel, felelısnek érzik magukat a természeti, emberi értékek megırzésében, védelmében, gyarapításában. A tanuló beszámolót készíthet: - környezeti értékeinkbıl szabadon választva, 2-3 oldalas írásbeli munka - valamilyen környezetvédelmi témából, 2-3 oldalas írásbeli munka, beszámoló fotókkal (általa készített képes illusztráció) - tesztlap kitöltése, környezetvédelmi értékeink, környezettudatos magatartás Csoportosan vállalható (3-5 fı vagy osztály) - környezetvédelmi terület védelme - tanösvény kialakítása - iskolai virágoskert, konyhakert kialakítása

107

12.2.5. A környezeti nevelést segítı törvények, rendelkezések Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól). A törvény célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítását, a környezet elemeinek és folyamatainak védelmét, és a fenntartható fejlıdés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg. Legfontosabb alapelvei: a megelızés, az elıvigyázatosság, a leghatékonyabb megoldás, a helyreállítás, a felelısség, az együttmőködés, a tájékozódás és a nyilvánosság. A törvény 54. § 1. cikkelye szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. A nevelés állami és önkormányzati feladat. Legfontosabb dokumentumaként a NAT-ot, a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (illetve annak részeként a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogramot) említi. A Nemzeti Környezetvédelmi Program (a Kormány 2031/1998. határozata) helyzetértékelése szerint: „A környezetvédelemben felmerülı problémák jelentıs része vezethetı vissza arra a tényre, hogy Magyarországon még nem megfelelı szintő a környezeti tudatosság foka. A lakosság ismeretei a környezetrıl, a környezetvédelemtıl, annak megóvásáról hiányosak, és többnyire nem megfelelı színvonalúak.”. A társadalmi részvétel és tudatosság erısítésében kiemelkedı szerepe van a közoktatási, felsıoktatási és kulturális intézményekben folyó tevékenységnek. A 2000. évi Hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. Törvény 54. §-a kimondja, hogy a Kt. 54–55. §-ában foglaltak alapján a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Ezeknek az ismereteknek az oktatásával és terjesztésével – az állami, önkormányzati intézmények és más szervezetek bevonásával, valamint közszolgálati hírközlı szervek igénybevételével – elı kell segíteni, hogy a társadalom környezeti kultúrája növekedjen.

108

12.3. KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIAI PROGRAM

„Az iskolai könyvtár a feladatok sikeres ellátásához, napjaink információra és tudásra alapozott társadalmában való eligazodáshoz szükséges alapvetı információt és elképzeléseket, gondolatokat biztosít. Az iskolai könyvtár a tanulókat permanens tanulási képességekkel vértezi fel és fejleszti képzelıerejüket, lehetıvé téve azt, hogy felelıs állampolgárokként éljenek.” Az IFLA és az UNESCO közös iskolai könyvtári nyilatkozata

109

Jövıkép: Forrásalapú tanulás – élményt nyújtó olvasás

Az iskolai könyvtár pedagógiai szerepe: Töltsön be központi szerepet a tanulók információszerzı, -kezelı, kommunikációs képességeinek megalapozásában és fejlesztésében, megalapozva az élethosszig tartó tanulás képességét, alakítsa ki a kívánatos olvasási, tanulási szokásokat. Neveljen a kommunikációs és információs kultúra normáira.

A könyvtár-pedagógia célja, feladata: 1. A személyiség fejlesztése: - A könyv- és könyvtárhasználattal összefüggı igények és szokások kialakítása: önmővelésre-, önálló ismeretszerzésre-, tudatos és biztos könyvtárhasználóvá- és olvasóvá nevelés. - Hozzájárulás a személyiségjegyek kifejlesztéséhez: aktivitás, kezdeményezıkészség, önálló, kreatív gondolkodás, problémamegoldó képesség, kritikus gondolkodás, érdeklıdés az új iránt, koncentráció, helyzetnek megfelelı magatartás, rendszeretet, önbizalom. - A tehetséges tanulók versenyekre, pályázatokra való felkészülésének támogatása. - A tanulmányaikban lemaradók felzárkóztatásának segítése a lehetıségekhez képest. - Az olvasás élményének megteremtése. Ennek érdekében játékos formák alkalmazása (levelezıs olvasói játék, könyves programok, pályázatok szervezése, stb.) 2. Ismeretek és készségek fejlesztése /könyvtárhasználati tudás/: - a könyvtári rendszer és szolgáltatásainak, tájékoztatási segédleteinek (a célravezetı eszköz megtalálásának) elsajátítása, - a könyvtári dokumentumok használatához szükséges tudás elsajátítása, - az információ megszerzésének, értékelésének, szelektálásának, felhasználásának készsége, - a megfelelı tanulási technikák és módszerek alkalmazása (problémamegoldás).

Alapelvei: 1. Motivációs rendszer: pozitív viszonyulás kialakítása a könyvtárhoz, a forrásközpontú ismeretszerzéshez, az olvasáshoz. 2. Tervszerőség a tanítási folyamatban. Megvalósításának alapja a helyi könyvtárhasználati ismeretek oktatásának kereszttanterve. 3. Tananyagelrendezés, tantárgyköziség: a könyvtárhasználati tananyag elsajátítása a befogadó tantárgyak (magyar nyelv, informatika) keretein belül történik, az alkalmazás minden tantárgyba beépülı feladat.

110

Eszközök: Maga a könyvtár, a győjteményébe tartozó információhordozókkal, a könyvtári tájékoztatási segédletekkel, katalógusokkal, a könyvtári hálózaton keresztül elérhetı forrásokkal.

Módszerek: A könyvtár eszközi felhasználása nem csak a megtanult tantárgyi ismeretek további bıvítését, hanem a tudáshoz vezetı kreatív, fejlesztı célú módszerek, a szellemi munka technikai elsajátítását szolgálja. A hagyományos módszerek mellett jelentıs szerepet kapnak a modern tanulási stratégiák: interaktív, élményközpontú, tevékenységközpontú, kooperatív tanulás, projektmunka, az egyénre szabott pedagógiai módszerek. Ezek olyan tanulói tevékenységtípusokban realizálódnak, mint például a szaktárgyi tematikus győjtımunka, irodalom-, illetve forrásjegyzék összeállítása megadott témához, kiselıadás tartása, vagy írásbeli beszámoló készítése egy-egy komplex, több tantárgyat érintı problémáról, egy-egy neves kutató, író, mővész életútjának feldolgozása könyvtári dokumentumok segítségével stb.

Értékelés: Szóbeli, szöveges és egyéni. Folyamatos szóbeli értékelés megerısítéssel. Évfolyamonként, a tanegység végén tesztes munkalappal. (A tantárgy osztályzatába beszámít a könyvtárhasználati ismeretek értékelése.)

111

HELYI TANTERV

TARTALOM

HELYI TANTERV...........................................................................................................111 1. AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK A KÖTELEZİ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÉS AZOK ÓRASZÁMAI, AZ ELİÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNY ...............................113 2. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI, FIGYELEMBE VÉVE A TANKÖNYV INGYENES IGÉNYBEVÉTELE BIZTOSÍTÁSÁNAK KÖTELEZETTSÉGÉT ...................................................................................................123 3. TANULÓI JOGVISZONY, ÁTJÁRHATÓSÁG, MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI: ....................................................................................................124 4. AZ ISKOLA BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI A TANULÓ MAGATARTÁSA, SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK MINİSÍTÉSÉNEK FORMÁJA...................................................126 4.1. A magatartás értékelésének szempontjai...............................................................127 4.2. A szorgalom értékelésének szempontjai ...............................................................128 4.3. Alsó tagozatban az értékelés elvei ........................................................................132 4.4. Az érdemjegyre történı átváltás szabályai............................................................155 4.5. A humán munkaközösség javaslata az értékelésre és számonkérésre ....................156 4.6. Természettudományi munkaközösség ..................................................................157 4.7. A teljesítmény éves értékelése a nem szakrendszerő oktatásban ...........................159 4.8. Nyelvi munkaközösség szöveges értékelése .........................................................161 4.9. Német nemzetiségi nyelvoktató program értékelési rendszere ..............................162 5. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI, A TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA ..........................................................................................................168 6. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELİÍRT HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA ..................................................................169 7. A NEMZETI, ETNIKAI KISEBBSÉGI OKTATÁS ..............................................170 8. A NEMZETI ETNIKAI KISEBBSÉGHEZ NEM TARTOZÓ TANULÓK RÉSZÉRE A TELEPÜLÉSEN ÉLİ NEMZETI, ETNIKAI KISEBBSÉG KULTÚRÁJÁNAK MEGISMERÉSÉT SZOLGÁLÓ TANANYAG ............................234 9. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK..................................................................................................................235

113

1. AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK A KÖTELEZİ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÉS AZOK ÓRASZÁMAI, AZ ELİÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNY A helyi tanterv sajátosságai A Medgyessy Ferenc Általános Iskola helyi tantervének összeállításakor az Oktatási és Kulturális Minisztérium által kiadott kerettantervet építettük be – a helyi sajátosságoknak megfelelıen - pedagógiai programunkba. A német kisebbségi oktatás elkészítésénél figyelembe vettük a Nemzeti etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvét, ennek alapján az oktatás formája: Nyelvoktató kisebbségi oktatás Elsı osztálytól negyedik osztályig felmenı rendszerben heti 5 óra német nyelv- és irodalom óra mellett, heti 0,5 óra német hon- és népismeret órájuk van a nemzetiségi osztályoknak. Felsı tagozaton a heti 5 óra német nyelv- és irodalom óra mellett, heti 1 óra német hon- és népismeret órájuk van a nemzetiségi osztályoknak. A párhuzamos osztály angol nyelv és a testkultúra területén kap több órát. Elsı évfolyamtól harmadik évfolyamig felmenı rendszerben heti 1 óra angol órájuk van, negyedik évfolyamtól heti 3 órában tanulják az angol nyelvet, lehetıleg csoportbontásban. Testnevelésbıl 1-6. évfolyamig biztosított a mindennapos testnevelés óra, azaz heti 5 óra testnevelés órájuk van. Hetedik és nyolcadik évfolyamon 2,5 órában van testnevelés órájuk. A helyi tanterv átdolgozása során a nem szakrendszerő oktatást a 2011/2012 tanévtıl felmenı rendszerben megszőntetjük, ezért az alábbi oldalakon két évre felmenıen két óraterv szerepel. Az alsó tagozaton a szöveges értékelést második évfolyam végétıl osztályzat váltja fel a 2010/2011 tanévtıl. Fontos modernizációs tartalmakat hordozó egyes modulok integrálódtak a „hagyományos” tantárgyakkal (tánc- és dráma, hon- és népismeret) vagy önálló tantárgyak maradtak (mozgóképkultúra és médiaismeret; etika). A 6. évfolyamos egészségtan modul az osztályfınöki munka lehetıségeit bıvíti. A felhasználható órakeret összeállításánál a következı szempontokat vettük figyelembe: • ne növekedjen az eddigihez képest a tanulók napi terhelése, • a nem kötelezı tanórai keretbıl elegendı mennyiség jusson a csoportbontásra, • a kisebbségi, etnikai oktatás irányelvének figyelembevétele (csoportbontásban javasolja a nyelvi órák oktatását), • a párhuzamos osztályok azonos óraszámban tanulhassák a közismereti tantárgyakat, a német nyelvoktató programban részvevı tanulók is részesülhessenek az egészséges életmód jegyében többlet testnevelés órában. • biztosított legyen a mindennapi testedzés megvalósításához szükséges órakeret.

114

KERETTANTERV AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTİ SZAKASZÁRA Tantárgy

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

Magyar nyelv és irodalom

296

296

296

259

Matematika

148

148

148

111

Informatika

-

-

-

37

Idegen nyelv

-

-

-

111

Környezetismeret

37

37

37

74

Ének-zene

37

37

55,5

37

Rajz és vizuális kultúra

55,5

55,5

55,5

55,5

Technika és életvitel

37

37

37

37

Testnevelés és sport

111

111

111

111

Szabadon tervezhetı óra

18,5

18,5

0

0

Kötelezı óraszám a törvényben

740

740

740

832,5

Tantárgy

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

Magyar nyelv és irodalom

8

8

8

7

Matematika

4

4

4

3

Informatika

-

-

-

1

Idegen nyelv

-

-

-

3

Környezetismeret

1

1

1

2

Ének-zene

1

1

1,5

1

Rajz és vizuális kultúra

1,5

1,5

1,5

1,5

Technika és életvitel

1

1

1

1

Testnevelés és sport

3

3

3

3

Szabadon tervezhetı óra

18,5

18,5

0

0

Kötelezı óraszám a törvényben

19,5

19,5

20

22,5

115 KERETTANTERV AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTİ SZAKASZÁRA Tantárgy

Az 5-8. évfolyam ajánlott tantárgyi rendszere és az óraszámok 5. évf. 6. évf. 7. évf.

Magyar nyelv és irodalom (dráma)

148

148

129,5

8. évf. 129,5

Történelem és állampolgári ismeretek (hon és népismeret)

74

74

74

74

Idegen nyelv

111

111

111

111

Matematika

148

111

111

111

Informatika

18.5

37

37

37

Természetismeret

74

55,5

Fizika

55,5

55,5

Biológia és egészségtan

55,5

55,5

Kémia

55,5

55,5

Földrajz

37

55,5

55,5

Ének-zene

37

37

37

37

Rajz és vizuális kultúra

55,5

55,5

37

18,5

Mozgóképkultúra és médiaismeret

37

Technika és életvitel

37

37

Testnevelés és sport (tánc)

92,5

92,5

Ember és társadalomismeret, etika Osztályfınöki

37

Egészségtan Kötelezı óraszám a törvény alapján

18,5

37

18,5

92,5

92,5

18,5

18,5

18,5

18,5

18,5 832,5

832,5

925

925

Tantárgy

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

Magyar nyelv és irodalom (dráma)

4

4

3,5

3,5

Óraszám szerint

Történelem és állampolgári ismeretek (hon és népismeret)

2

2

2

2

Idegen nyelv

3

3

3

3

Matematika

4

3

3

3

Informatika

0,5

1

1

1

Természetismeret

2

1,5

Fizika

1,5

1,5

Biológia és egészségtan

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5

Földrajz

1

1,5

1,5

Ének-zene

1

1

1

1

Rajz és vizuális kultúra

1,5

1,5

1

0,5

Mozgóképkultúra és médiaismeret

1

Technika és életvitel

1

1

1

0,5

Testnevelés és sport (tánc)

2,5

2,5

2,5

2,5

0,5

0,5

0,5

0,5

925

925

Ember és társadalomismeret, etika Osztályfınöki

31

Egészségtan Kötelezı óraszám a törvény alapján

0,5 0,5

832,5

832,5

116

Nemzeti, etnikai kisebbségi nevelésben 52.§ (4) (10%)

Of. és mkv. tevékenységre 1. sz. mell., harmadik rész, II., 7. p. (5%)

1. évfolyam

20,00

2,00

2,40

2,00

1,00

2. évfolyam

20,00

2,00

2,40

2,00

1,00

3. évfolyam

20,00

2,00

2,40

2,00

1,00

4. évfolyam

22,50

2,25

2,70

2,25

1,13

5. évfolyam

22,50

5,63

2,70

2,25

1,13

6. évfolyam

22,50

5,63

2,70

2,25

1,13

7. évfolyam

25,00

7,50

3,00

2,50

1,25

8. évfolyam

25,00

7,50

3,00

2,50

1,25

Évfolyamok

Nem kötelezı (választható) tanórai foglalkozások 52.§ (7)

Egyéni foglalkozásra (1-3 fı) 52.§ (11) c) és 129.§ (10 (2010. IX. 1-tıl 12 %)

Kötelezı tanórai foglalkozások 52.§ (3)

KÖTELEZİ ÉS VÁLASZTHATÓ TANTERVI ÓRATERV

Fenntartói határozatban biztosított órakeret mértéke (a kötelezı tanórai foglalkozások - 52.§ (3) - 5 %-a valamennyi évfolyamon)

117

MEDGYESSY FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÓRATERVE 2011/2012 TANÉVRE Angol, testkultúra Évfolyam

1.

2.

3.

4.

5.

Magyar nyelv és irodalom 8 8 7 7 4 Történelem 2 Idegen nyelv 3 3 Matematika 4 4 4 3 4 Fizika Kémia Biológia Természetismeret 2 Környezetismeret 1 1 2 2 Földrajz Ének-zene 1 1 1 1 1 Rajz és vizuális kultúra 1 1 1 1 1,5 Technika és életvitel 1 1 1 1 1 Informatika 1 0,5 Testnevelés 4 4 4 3,5 2,5 Osztályfınöki 1 Modulok Ember és társadalomismeret, etika Mozgóképkultúra és médiaismeret Egészségtan tv. szerinti óraszám 20 20 20 22,5 22,5 Köt. óraszám a törv. alapján 20 20 20 22,5 22,5 Szabadon választott Informatika 0,5 Idegen nyelv 1 1 1 Testnevelés 1 1 1 1,5 2,5 Magyar nyelv és irodalom Matematika 1 Összesen túllépés testnevelésbıl Szakkör, sportkör, középisk. Fel Egyéni foglalkozás csoportbontás angol

6. 7. szak. nsz. 2 2 3,5 2 0 2 1 2 3 1 2 3 1,5 1,5 1,5 1 1 0,5 1 1,5 1 0,5 2,5 0,5

0,5 22,5 15

1

3

3

3,5 2 3 3 1,5 1,5 1,5

45 8 15 28 3 3 3 4 6 3,5 8 8,5 7,5 4 25,5 2,5 0 1 1 0,5 177,5 177 0 2 3 9,5 0,5 3,5

1,5 1 0,5 0,5 1 2,5 0,5

0,5

0,5 1

25 25

25 25 1

2,5 0,5 1

1

25 25,5 19 0,25 0 0 0 0 2,625 3,125 2,4 2,4 2,4 2,7 2,7 2,7 1

Ö

1,5 1 1 1 1 2,5 0,5

0,5

22 22 22

1

7

8.

3

7

0,5

26,5 26,5 195,5 0,25 6 6 17,75 3 3 21,3 3

3

0 18

118 MEDGYESSY FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÓRATERVE 2011/2012 TANÉVRE Német nemzetiségi nyelvoktató program Évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Ö szakr. nsz. Magyar nyelv és irodalom 8 8 7 7 4 2 2 3,5 3,5 45 Történelem 2 2 2 2 8 Német nyelv és irodalom 3 5 3 2 5 5 23 Német hon- és népismeret 1 1 1 1 4 Matematika 4 4 4 3 4 1 2 3 3 28 Fizika 1,5 1,5 3 Kémia 1,5 1,5 3 Biológia 1,5 1,5 3 Természetismeret 2 1 1 4 Környezetismeret 1 1 2 2 6 Földrajz 0,5 1,5 1,5 3,5 Ének-zene 1 1 1 1 1 1 1 1 8 Rajz és vizuális kultúra 1 1 1 1 1,5 1,5 1 0,5 8,5 Technika és életvitel 1 1 1 1 1 1 1 0,5 7,5 Informatika 1 0,5 1 1 1 4,5 Testnevelés 4 4 4 3,5 2,5 2,5 2,5 2,5 25,5 Osztályfınöki 1 0,5 0,5 0,5 2,5 Modulok 0 Ember és társ. ismeret, etika 0,5 0,5 1 Mozgóképkult. és médiaism. 1 1 Egészségtan 0,5 0,5 tv. szerinti óraszám 20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25 177,5 Köt. óraszám a törv. alapján 20 20 20 22,5 25,5 18,5 7 28 28 189,5 Szabadon választott 0 Informatika 0,5 1 1,5 Német nyelv és irodalom 5 5 5 2 17 Német hon- és népism. 0,5 0,5 0,5 0,5 2 Testnevelés 0 Magyar nyelv és irodalom 0,5 0,5 Matematika 1 1 7 1 0,5 10,5 Összesen Szakkör, sportkör, középisk. Egyéni foglalkozás csoportbontás német

25,5 25,5 25,5 26 0 0 0 0 0,9 0,9 0,9 1,7 5

5

5

5

26 1,8 2,7 5

19,5 1,8 2,7 5

29,5 29,5 207 4 4 11,6 3 3 15,8 5

5

0 40

119 Az angol nyelv oktatás során bontásra felhasznált órák az egyéni foglalkozásra biztosított óraszámból a következık: 21,3 ó -18 ó = 3,3 óra 3,3 óra egyéni foglalkozás marad intézményi szinten. A közoktatási törvény által elıírt sportkör 16 óra a szabadon választható tantárgyak maradék óraszámából biztosított. 17,5 ó -16 ó=1,75 óra Német nemzetiségi nyelv oktatás során bontásra felhasznált órák a fenntartó által biztosított 5 %, 18,75 óra, az egyéni foglalkozás terhére biztosított maradék 15,8 óra és a szabadon választott tantárgyak maradék 5,45 órájából biztosított. 18,75 ó + 15,8 ó + 5,45 ó = 40 óra

Szabadon választott tantárgyakra biztosított órákból így marad: 11,6 ó - 5,45 ó = 6,15 ó

Intézményi szinten, a szabadon választott tantárgyakra marad: 1,75+6,15= 7,9 óra

120

MEDGYESSY FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÓRATERVE 2012/2013 TANÉVRE Angol, testkultúra Évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Ö Magyar nyelv és irodalom Történelem Idegen nyelv Matematika Fizika Kémia Biológia Természetismeret Környezetismeret Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Informatika Testnevelés Osztályfınöki Modulok Ember és társadalomismeret, etika Mozgóképkultúra és médiaismeret Egészségtan tv. szerinti óraszám Köt. óraszám a törv. alapján Szabadon választott Informatika Idegen nyelv Testnevelés Magyar nyelv és irodalom Matematika

8

4

1

8

4

1

7

7

4

3 3

2

1 1 1

1 1 1

1 1 1

4

4

4

4 2 3 4

4 2 3 3

2

1,5

1 1,5 1 0,5 2,5 1

1 1 1,5 1 1 2,5 0,5

3,5 2 3 3 1,5 1,5 1,5

3,5 2 3 3 1,5 1,5 1,5

1,5 1 1 1 1 2,5 0,5

1,5 1 0,5 0,5 1 2,5 0,5

0,5

0,5 1

25 25

25 25

2 1 1 1 1 3,5

20 20 20 22,5 22,5 20 20 20 22,5 22,5

0,5 22,5 22,5

0,5 1 1

1 1

1 1

1,5

2,5

1

1 2,5 1

0,5 1

0,5

45 8 15 28 3 3 3 3,5 6 4 8 8,5 7,5 4,5 25,5 2,5 0 1 1 0,5 177,5 177,5 0 1,5 3 9,5 0,5 3,5

Összesen 22 22 22 25 25,5 26 26,5 26,5 195,5 túllépés testnevelésbıl 0,25 0,25 Szakkör, sportkör, középisk. Felk 0 0 0 0 2,625 3,125 6 6 17,75 Egyéni foglalkozás 2,4 2,4 2,4 2,7 2,7 2,7 3 3 21,3 csoportbontás angol

1

1

1

3

3

3

3

3

0 18

121

MEDGYESSY FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÓRATERVE 2012/2013 TANÉVRE Német nemzetiségi Évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Ö Magyar nyelv és irodalom 8 Történelem Német nyelv- és irodalom Német hon- és népismeret Matematika 4 Fizika Kémia Biológia Természetismeret Környezetismeret 1 Földrajz Ének-zene 1 Rajz és vizuális kultúra 1 Technika és életvitel 1 Informatika Testnevelés 4 Osztályfınöki Modulok Ember és társadalomismeret, etika Mozgóképkultúra és médiaismeret Egészségtan tv. szerinti óraszám 20 Köt. óraszám a törv. alapján 20 Szabadon választott Informatika Német nyelv-és irodalom 5 Német hon- és népismeret 0,5 Magyar nyelv és irodalom Matematika

8

7

7 3

4

1

4

2

1 1 1

1 1 1

4

4

20 20

3

5

4 2 5 1 3

2

1,5

1 1,5 1 0,5 2,5 1

1 1 1,5 1 1 2,5 0,5

3,5 2 5 1 3 1,5 1,5 1,5

3,5 2 5 1 3 1,5 1,5 1,5

1,5 1 1 1 1 2,5 0,5

1,5 1 0,5 0,5 1 2,5 0,5

0,5

0,5 1

25 28

25 28

2 1 1 1 1 3,5

20 22,5 22,5 20 22,5 25,5

0,5 22,5 25,5

0,5 5 0,5

5 0,5

1

5

5

1

2 0,5

Összesen 25,5 25,5 25,5 26 túllépés testnevelésbıl Szakkör, sportkör, középisk. Felk 0 0 0 0 Egyéni foglalkozás 0,9 0,9 0,9 1,7 csoportbontás német

4 2 5 1 4

5

1

0,5 1

0,5

45 8 23 4 28 3 3 3 3,5 6 4 8 8,5 7,5 4,5 25,5 2,5 0 1 1 0,5 177,5 189,5 0 1,5 17 2 0,5 3,5

26

26,5 29,5 29,5

214

1,8 2,7

1,8 2,7

4 3

11,6 15,8

5

0 40

5

5

4 3 5

122

TANTÁRGYI TANTERVEK KÜLÖN MELLÉKLET

123

2.

AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI, FIGYELEMBE VÉVE A TANKÖNYV INGYENES IGÉNYBEVÉTELE BIZTOSÍTÁSÁNAK KÖTELEZETTSÉGÉT 1.

A tankönyv tartalmilag: - A kerettantervnek megfelelı legyen - Képességfejlesztı (problémamegoldás, kommunikáció) kreatívi tást igénylı - A tudomány (ág) korszerő ismereteit tartalmazza - Egymásra épülı tankönyvcsalád tagja, a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodó - Differenciálásra alkalmas ismereteket, feladatokat, tevékenységeket hordozó - Tanulásra késztetı, tanulás metodikai elemeket tartalmazó - Személyiségfejlesztı, együttmőködésre ösztönzı, (tanár-diák, diák-diák) - Érthetı, tömör - Az életkori sajátosságokat figyelembevevı legyen

2.

A tankönyv szerkezetében: - Áttekinthetı, tagolt - Legyen lényegkiemelı, kérdéseket felvetı, összegzı - Jó, ha fogalom magyarázatot, összegzést, ajánlott irodalmat tartalmazó - Differenciálást, kooperatív munkát jelölı.

3.

A tankönyv külalakjában legyen: - Színes, esztétikus - Jó minıségő, a tanulók életkorához közel álló, a tananyag tartalmához kapcsolódó képekkel, illusztrációkkal ellátott

4.

Kiválasztási elvek: - A könyvek kiválasztásánál szempont a többszöri felhasználhatóság - Tartós, de árában a tanulóközösség többségének még elérhetı legyen - A segédanyagok kiválasztása is a tanulók életkorának megfelelıen történik A pedagógusok az elızıekben elfogadott tankönyvcsalád könyvei közül választhatnak. A tankönyvcsaládon kívüli segédanyagokat (lexikonok, szótárak), kötelezı irodalom, tanítói segédletek stb. az iskola könyvtára biztosítja, ezzel is biztosítjuk az ingyenes tankönyvellátást. Az egyéb segédanyagokat, mint színes rúd, logikai készletek az alsó tagozat biztosítja.

124

3.

TANULÓI JOGVISZONY, ÁTJÁRHATÓSÁG, MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI

Belépés – beiskolázás az elsı évfolyamra - A belépés feltétele: - a törvényben elıírt életkor - esetleg Nevelési Tanácsadó javaslata - néhány esetben speciális szakember írásos véleménye A belépés követelményei csak a fenti feltételek teljesítése által teljesülnek. Egyéb módon nem kívánjuk a felvételt szabályozni, szívesen fogadjuk a körzeten kívül esı érkezıket is. A beiratkozás módja: A törvény által meghatározottak alapján születési anyakönyvi kivonattal, lakcím kártyával és érvényes iskolaérettségi igazolással történik. Fellebbezési lehetıségek és eljárások tekintetében mindenkor az érvényes jogszabályokhoz tartjuk magunkat. Beiratkozáskor a szülı választhat az induló osztályok profilja illetve az osztályt indító pedagógusok közül. Választását igyekszünk tiszteletben tartani, indokolt esetben a módosítást és annak okait közöljük. Belépés felsıbb évfolyamokra A továbbhaladás feltételei -

-

-

-

Az iskola magasabb évfolyamába a tanuló akkor léphet, ha az adott évfolyam helyi tantervében a tantárgyra elıírt éves követelményeket teljesítette (Kt.71.§.) A tanuló az elsı évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. Amennyiben a tanuló egy vagy több tantárgyból az évfolyam követelményeit nem teljesítette, javítóvizsgát tehet. Ha ezt elmulasztja, vagy a javítóvizsgán egy illetve több tantárgyból elégtelen érdemjegyet szerez, az évfolyamot ismételni köteles. A tanuló a követelmények teljesítése, a felzárkóztatás érdekében kötelezı fejlesztı foglalkozásokon vesz részt szaktanári javaslat alapján. Az osztályfınök kötelezi a fejlesztı foglalkozásokon való részvételre. Az egyes tantárgyak tanterveiben az évfolyamszinten kidolgozott és meghatározott követelményeket szükséges teljesíteni. A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az elıírtnál rövidebb idı alatt is teljesítheti. A tanuló részére engedélyezhetı az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsıbb évfolyamra léphetne. Az engedély megadásáról a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülı kérésére az iskola igazgatója dönt. A szülı kérésére az elsı-negyedik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését.

125 Tananyag és követelményrendszer, minimumszint, mint a továbblépés feltétele: -

-

A tantárgynak a helyi tantervben elıírt év végi követelményszintjének minimális, elégséges szintő (alsó tagozaton 40%, felsı tagozaton 30%) teljesítése a továbblépés feltétele. Ha a tanuló elsı alkalommal nem tesz eleget az elsı évfolyam követelményeinek, munkája elıkészítı jellegőnek minısül, és az elsı évfolyamon folytatja tanulmányait.

Indokolt esetben a Kt.73.3. bekezdése szerint lehetıséget adunk, szülıi kérésre egyéni elbírálás alapján, egy-egy tanuló számára, hogy a közismereti anyagot magántanulóként teljesítse.

A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha -

felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az elıírtnál rövidebb idı alatt tegyen eleget, a törvényben engedélyezett idınél többet mulasztott, és a nevelıtestület döntése alapján osztályozóvizsgát tehet.

Kilépés – a tanulói jogviszony megszőnése az iskolával Az iskolai tanulmányok befejezése elıtt: - ha a szülı más intézményt választ gyermekének - áthelyezı bizottság véleménye indokolja és van fogadó iskola - a gyermek érdeke ezt kívánja és van fogadó iskola

126

4. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI A TANULÓ MAGATARTÁSA, SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK MINİSÍTÉSÉNEK FORMÁJA A tanulók értékelése „Az értékelés mindig minısít, a minısítés pedig a tanuló teljesítményének a visszacsatolás a tanuló számára: megerısítés abban, hogy egy tanulási folyamatban éppen hol tart.” /Zsolnai József/ Elveink: Az értékelésnek iskolánkban két funkciója van, ösztönzés és tájékoztatás. Törekvésünk olyan értékelési rendszer és eszköztár alkalmazása, pl. amely az emberi teljesítmények eddiginél szélesebb tartományát képes honorálni, jellembeli, erkölcsi teljesítményeket, változási tendenciákat. Intézményünkben ezen túl is alkalmazzuk a százalékos értékelést és végösszegzést tantárgyanként, melyet szöveges értékelés formájában adunk negyedévenként elsı évfolyamtól második évfolyam félévéig. Az értékelés dokumentumai: Alapdokumentumok Tantárgyi követelmények. NAT szerint illetve kerettanterv szerint. Helyi kiegészítı dokumentumok: - Házirend - SZMSZ Az értékelés kiterjed az iskolai élet minden területére. Tanulói értékelési rendszer - tanórai és tanórán kívüli magatartásra iskolaidıben - a szorgalomra, ezen belül a felkészülésre és felkészültség, a feladatvállalásra és feladatvégzésre, a szükséges felszerelés meglétére - az ismeretek és készségek elsajátítási szintjére - a fejlıdésre a korábbi teljesítményhez képest Az értékelés célja továbbá - motiválja a tanulókat - jelezze a gyermek számára teljesítményének, tudásának szintjét - jelezze a pedagógus számára a tanuló fejlıdését és fejleszthetıségét - jelezze a szülı számára gyermeke viszonyát az iskolai követelményekhez képest Követelmények az értékeléssel szemben: - tárgyilagos és objektív - következetes és felelısségteljes - folyamatos és rendszeres - szakszerő - sokszínő és serkentı, ösztönzı hatású Az értékelés formái: Szóbeli és írásbeli értékelés. Témazáróknál százalékos formában negyedévenként.

127 4.1. A magatartás értékelésének szempontjai

Iskolánkban 1-8. osztályig félévi és év végi magatartás és szorgalom értékelésünkben az alábbi kifejezéseket használjuk. Ezért rögzíteni kívánjuk, hogy ezekkel kapcsolatos követelményeink egységesek. 1. osztályban és 2. osztály elsı félévében az évközi értékelés negyedévenként történik, 2. évfolyam második félévétıl a havi értékelést osztályzatban adjuk. Példás:

Az a tanuló, Aki a házirendben megfogalmazott neveltségi követelményeknek közösségi, magatartási szabályoknak eleget tesz. Az iskolai feladatokból önként részt vállal, azokat teljesíti. Társaival és a felnıttekkel szemben udvarias, segítıkész. Nincs igazolatlan mulasztása. Fizikai és szellemi erıfeszítésre egyaránt példát mutat. Fegyelmezı intézkedés nem volt ellene.

Jó:

Neveltségi szintjében, társas kapcsolataiban apróbb hiányosságok tapasztalhatóak, de törekszik ezek kijavítására. Az iskolai közösségi feladatokat önként is vállalja, vagy a számára kijelölteket precízen elvégzi. A házirendet igyekszik betartani, fegyelmezési problémák ritkán fordulnak elı és ezek is kismértékőek.

Változó:

Magatartásában több – kevésbé súlyos fegyelmezési probléma adódik, többször vét a házirend és a közösségi magatartás szabályai ellen. A közösség munkájában való részvétele hullámzó. Társaival sokszor durva és goromba. Önértékelése kialakulatlan, felelısségérzete, rendszeretete ingadozó. Legfeljebb két nap igazolatlan hiányzás esetén a törvény által elıírt értesítési kötelezettségen felül a magatartása csak változó lehet.

Rossz:

Fegyelmezetlen magatartásával árt a közösségnek, társainak rossz példát mutat. A nevelési ráhatásokat tudatosan elutasítja. A közösségi élet nem érdekli, a munkát inkább hátráltatja, mint segíti. Társaival sokszor durva és goromba. A felnıttekkel szemben neveletlenül viselkedik. Kettınél több nap igazolatlan hiányzás esetén a törvény által elıírt értesítési kötelezettségen felül a magatartása csak rossz lehet.

.

128

4.2. A szorgalom értékelésének szempontjai Példás:

Kötelességteljesítése kifogástalan. Képességeihez mérten iskolai munkáit, házi feladatait a legjobban látja el. A munkában kitartó, a tıle telhetı legjobb eredmény elérésére törekszik. Törekszik a pontos esztétikailag is tetszetıs hiánytalan munkavégzésre. Felszerelése hiánytalan. Többlet feladatokat vállal, feladatait önállóan és megbízhatóan elvégzi.

Jó:

Iskolai munkáját, házi feladatait maradéktalanul elvégzi, de ezek esztétikuma kevésbé érdekli. Képességeihez mérten megfelelıen dolgozik, de többre nem törekszik. Órákon való aktivitása, a munkához való viszonya némileg a tıle elvárható színt alatt marad.

Változó:

Munkavégzésében törések mutatkoznak, a hanyag és jó munkák egymást váltogatják. Gyakran dolgozik képessége alatt. Önállótlan, szétszórt. Felszerelése hiányos, rendszeres figyelmeztetést igényel.

Hanyag:

Képességeihez és körülményeihez képest csak vonakodva és keveset tesz tanulmányi elırehaladása érdekében. Gyakran mulasztja el kötelességét, képességein alul dolgozik, a munkavégzésben megbízhatatlan, pontatlan, munkái gondatlanok, hanyagságról árulkodnak. Kötelességtudata hiányzik, munkafegyelme rossz, felszerelése hiányos.

129

Magatartás A tanuló Tanórai viselkedése

példás nagyon fegyelmezett, együttmőködı udvarias, választékos, közvetlen

jó fegyelmezett, együttmőködı

segítıkész, együttmőködı, megértı, toleráns

segítıkész, megértı

Közösségben, közösségi munkában Tanuláshoz való viszonya

viselkedése aktív, önzetlen, példamutató kezdeményezı, tevékeny, figyelme koncentrált

többnyire példamutató

Önálló munkavégzése

feladatait jól, pontosan, hibátlanul végzi, nyugodtan, elmélyülten dolgozik gondos, pontos kulturált, értéktisztelı, tisztelettudó, figyelmes, elızékeny, udvarias saját és társai tárgyaira vigyáz

Hangneme

Társaihoz viszonya

való

Önellenırzése Tanórán kívüli viselkedése

Felszerelése

Étkezési szokásai

Megjegyzés:

kulturált, az evıeszközt helyesen használja

többnyire megfelelı, udvarias

tevékeny, idınként figyelmetlen, figyelme elkalandozik feladatait kevés hibával végzi, kevésbé elmélyülten dolgozik kevés hibával kulturált, elızékeny, értéktisztelı, udvarias

kevésbé ügyel tárgyaira idınként, esetenként helyesen használja az evıeszközt

változó rossz kevésbé fegyelmezetlen, fegyelmezett, néha együttmőködı irányíthatatlan esetenként nem durva, csúnya megfelelı, beszédő modortalan, udvariatlan kevésbé megértı, szembenálló, esetenként passzív, durva, goromba veszélyeztetı, agresszív, kötekedı, elhallgató esetenként rossz rossz példát példát követ mutat, passzív közömbös, esetenként visszautasító

akadályozó, visszautasító, figyelmetlen, passzív

feladatait pontatlanul, lassan végzi, munkáját elhúzza, elkapkodja pontatlan gyakran fegyelmezetlen, néha értékromboló, udvariatlan

feladatait sok hibával végzi, hanyagul dolgozik

nem vigyáz tárgyaira, másét nem tiszteli gyakran kulturálatlan

nem javít fegyelmezetlen, veszélyeztetı, értékromboló

saját és más tárgyait rongálja kulturálatlan, evıeszközt nem használja

130

Szorgalom Tanuló A tanórára történı szóbeli felkészülése

Írásbeli feladatai

példás rendszeres, megbízható, alapos

jó többnyire rendszeres, alapos

hiánytalan, igényes, tiszta

néha hiányos, többnyire igényes, tiszta

változó kevésbé rendszeres, gyakran pontatlan, hiányos többször hiányos, nem alapos, néha maszatos

hiánytalan, ritkán hiányos, többször hiányos, igényes többnyire rendes rendetlen gondos, pontos, többnyire hiányos, Füzetvezetése rendezetlen, áttekinthetı, szép gondos, pontos, áttekinthetı kevésbé tetszetıs érdeklıdı, tevékeny, követi az óra menetét Tanórai tevékenységének együttmőködıen az óra menetét megszakításokkal vesz részt az óra figyelmeztetésre jellemzıi menetében követi lelkesen, elvégzi bíztatva végzi el Felelısi odaadóan munkája dolgozik önként, önként, ösztönzésre Szorgalmi rendszeresen, igényesen végez végez feladat igényesen végez képességeihez mérten Megjegyzés: Felszerelése

hanyag ponttalan, hiányos, rendszertelen

hiányos, igénytelen, gyakran nincs, maszatos gyakran hiányos, rendetlen, nincs áttekinthetetlen, rendetlen, nem tetszetıs az óra menetét ösztönzésre se követi nem végzi el

nem végez

131

Minıségfejlesztés az értékelésben

A minıségfejlesztés a fejlesztési tevékenység tudatos összegzése és új elemekkel való kiegészítése. Intézményünk 2001-ben pályázat révén csatlakozott a Comenius I. csoportos minıségfejlesztési programhoz. Megfogalmaztuk küldetésünket. Erısségeink és gyengeségeink feltérképezése alapján meghatároztuk fejlesztendı területeinket. Kialakítottuk minıségfejlesztési programunkat. Meghatároztuk további feladatainkat. Olyan rendszer kialakítására törekszünk, mely pozitív, megerısítı, fejlesztı jellegő. Célunk: - Továbbfejleszteni a már kialakult párbeszédet a fejlesztés lehetséges eszközeirıl partnereinkkel - Meg kívánjuk teremteni azt az ösztönzı környezetet, melyben kiszámítható kereteken belül tervezhetjük a munkánk minıségét - A partnerközpontú szemlélet elfogadtatása, fontosságának felismertetése és ennek beépítése az intézmény mindennapi munkájába - A PDCA ciklus megvalósítása munkánkban - A pozitív, problémamegoldó kultúra kialakítása intézményünkben - A folyamatos fejlesztés képességének kialakítása - Folyamatszabályozás képességének kialakítása - Az intézmény folyamatainak szabályozása.

Feladatok: - Az 1.-4. évfolyamban folyó nevelı-oktató munkánk feladata, hogy a pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon. - A tanulói kíváncsiságra, érdeklıdésre épített, és ezáltal motivált munkában fejlessze a kisgyermekben a felelısségtudatot, a kitartás képességét és elımozdítsa érzelemvilágának gazdagodását. - Adjon mintákat az ismeretszerzéshez a feladat- és problémamegoldáshoz. - Alapozza meg a tanulási kibontakozását. - Segítse a tanulási nehézségekkel küzdı gyerekek fejlıdését. - Csökkentse a szociális, kulturális környezetbıl vagy eltérı ütemő érésbıl fakadó hátrányokat. - Mőködjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában. - Tudatosítsa a gyermekekben a szőkebb és a tágabb környezetbıl megismerhetı értékeket. - A gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését. - Váljanak nyitottá a kultúra és a mővészetek befogadására.

132 4.3. Alsó tagozatban az értékelés elvei

Milyen legyen az értékelés? Az értékelés akkor jó, ha árnyaltan fejezi ki a tanulói teljesítménnyel kapcsolatos véleményt, ha irányt, távlatot tud mutatni a továbbképzéshez, megerısíti a tanulót abban, amit jól csinált. A gyerekrıl kell szólni, s az ı fejlıdését kell szolgálnia. A tanulót belülrıl kell motiválni, s ebbe a folyamatba be kell avatni a szülıt is. Támpontot kell számára adnunk gyermekével való foglalkozáshoz. Figyelmét a lényeges és konkrét dolgokra kell irányítani. Az értékelés tehát a gyerekrıl szól a gyereknek és a szülıknek. Mikor jó az értékelés a gyerek számára? • Ha segítı szándékú a teljesítményével kapcsolatos tanítói vélemény • Ha megtudja, hogy mi az, amit ı már megtanult és mi az, amiben javítani kell • Ha egyértelmőek számára a követelmények, elvárások • Ha el tudja helyezni saját teljesítményét az osztály tanulóinak körében Az ilyen értékelés segítheti a reális önismeretet és a pozitív énkép kibontakozását. Mikor jó az értékelés a szülı számára? • Ha egyértelmően megfogalmazottak, értékelhetıek a gyermekével kapcsolatos elvárások • Ha kiderül számára, hogy gyermeke mely tantárgyak tanulásában igényel segítséget • Milyen konkrét szülıi feladatai vannak gyermeke jobb eredményének elérése érdekében • Ha érzi, hogy a pedagógus ismeri gyermekét és segíti fejlıdését A pedagógus számára akkor jó az értékelés, • Ha információt ad az eredményes tanuláshoz szükséges ismeretekrıl, képességekrıl • Ha egyértelmőek a követelményei • Ha olyan formai megoldást sikerül találni, amely segítséget nyújt a napi pedagógiai munka színvonalas ellátásához is. Értékelést akkor tartjuk eredményesnek, ha az értékelésben érintettek: pedagógusok, gyerekek, szülık egyaránt elégedettek formájával, gyakoriságával. Az értékelésnél a pedagógusnak fontos feladata a tanuló személyiségének, képességeinek alapos megismerése és kibontakoztatása Elsı második osztályban a diagnosztizáló értékelés arról ad információt, hogy hol tart, miben kell segíteni, hová kell fejleszteni. A formatív, segítı értékelésnek órák közben mindig jelen kell lennie. Az összegezı, lezáró értékelés a közös követelményekrıl nyújt visszajelzést. Az értékelés erısítheti a gyerekek önértékelésében való felkészültségét. Mivel a hangsúly az érés, fejlıdés, tanulás jellegének elfogadásán van, ezért a gyermek önmagához képest mért fejlıdését állítjuk a középpontba. A követelményekhez viszonyított elımenetele is értékelésre kerül.

133

A szöveges értékelés akkor jó, ha tartalmát jól építjük fel, s ez illeszkedik pedagógiai programunk rendszerébe. Alapelveinknek megfelelıen értékelési rendszerünket a segítı, jobbító szándék vezérli. Szöveges értékelésünkben törekszünk, hogy értékelésünk • • • •

Személyre szóló Tárgyszerő Ösztönzı Az önállóságot, önértékelést erısítı legyen.

Osztályzatainkban törekszünk a tárgyszerőségre, ösztönzésre. Fontos szempont az egységes értékelésünkben az alább felsorolt területeken való fejlıdés mértéke: • A gyermek készségei, képességei • Kompetenciái • Feladattudata • Tanulási motivációja • Együttmőködése • Figyelme, emlékezete, gondolkodása, koncentrációs képessége • Segítıkészsége Az alsó tagozat értékelési és követelmény rendszere A tanulókat az osztályban tanítók értékelik. Értékeléseiket a fejlesztés, javítás szándéka jellemezze. Törekvésünk olyan értékelési rendszer és eszköztár alkalmazása, amely az emberi teljesítmények eddiginél szélesebb tartományát képes honorálni. Jellembeli, erkölcsi teljesítményeket, változási tendenciákat. Intézményünkben ezen túl alkalmazzuk a százalékos értékelést és végösszegzést tantárgyanként. Iskolánkban az oktatási törvény által megadott lehetıségek közül a következıket választottuk. - 1 osztályban és 2. osztály elsı félévben szövegesen értékelünk kivéve a készségtantárgyakat, ahol a tanév folyamán az értékelés szóban történik, írásos értékelést nem adunk. - Szöveges értékelésnél az adott tankönyvcsalád értékelı füzeteit és értékelı programját használjuk. - 2. osztály végétıl minden tantárgyban osztályzattal értékeljük tanulóinkat. A készségtantárgyaknál különösen figyelünk a gyermek egyéni fejlıdésére, ezért 4. év végéig e tantárgyakból nem lehet buktatni. - Egyes értékeléseknél a szülı jobb tájékoztatása érdekében az osztályzatokat kiegészítjük százalékos értékeléssel és rövid szöveges tájékoztatással. Az értékelés dokumentumai: Alapdokumentumok Tantárgyi követelmények. NAT szerinti illetve kerettanterv szerint. Helyi kiegészítı dokumentumok: Házirend SZMSZ

134

Az értékelés kiterjed az iskolai élet minden területére Tanulói értékelési rendszer vonatkozik a : • Tanórai és tanórán kívüli magatartásra iskolaidıben és iskolán kívül • A szorgalom, ezen belül a felkészülésre és felkészültségre, a feladatvállalásra és feladatvégzésre, a szükséges felszerelés meglétére • A fejlıdésre a korábbi teljesítményhez képest • Az ismeretek és készségek elsajátítási szintjére Az értékelés célja továbbá • Motiválja a tanulókat • Jelezze a gyermek számára teljesítményének, tudásának szintjét • Jelezze a pedagógus számára a tanuló fejlıdését és fejleszthetıségét • Jelezze a szülı számára gyermeke viszonyát az iskolai követelményekhez képest Követelmények az értékeléssel szemben: Az értékelés legyen • Tárgyilagos és objektív • Következetes és felelısségteljes • Folyamatos és rendszeres • Szakszerő • Serkentı, ösztönzı hatású Az értékelés formái: • Szóbeli és írásbeli értékelés • Témazárok rendszeres idıközönként

135

Alsó tagozatban az értékelés elvei Írásbeli értékelés:

dolgozatok felmérık röpdolgozatok

Dolgozatok ideje: témakörök zárásakor 1-2. évfolyam írásos értékelése: • Kiváló 91-100% • Jól megfelelt 81-90% • Megfelelt 80-41% • Fejlesztendı 0-40%

elérte az optimális szintet elérte a befejezı szintet elérte a haladó szintet kezdı szintet ért el

Dolgozatok jelölése kékkel. Felmérık ideje: - év eleje, - félév, - év vége Felmérık értékelése: - kiváló - jól megfelelt: - megfelelt: - fejlesztendı

91-100% 81- 90% 51- 80% 0- 50%

Felmérık jelölése: pirossal A felmérık eredménye hangsúlyos! Győjtımunka, szorgalmi tevékenység értékelésének jelölése: zölddel Szóbeli értékelés a tanulók szorgalmáról, magatartásáról, tanulmányairól megfogalmazódhat: • a tanítók részérıl • a társak részérıl • önértékelés formájában. Írásos értékelés: • A tanulói produktumokra írt lényegre utaló rövid észrevételek • Témazáró felmérések értékelése százalékos formában • Dolgozatok értékelése százalékos formában II. év végétıl ezeket az eredményeket érdemjegyekben konkretizáljuk. 2-4. évfolyam számjegyes értékelése 91-100% 5 76- 90 % 4 61- 75 % 3 41- 60 % 2 0- 40 % 1

136

A tanulási folyamatban szükség van az aktuális észrevételek bejegyzésére az üzenı füzetbe és az ellenırzıbe. Félévkor és tanév végén részletes szöveges értékelést kapnak az elsı évfolyamon illetve a II. évfolyam elsı félévében a tanulók.

137

1. oszt. November végén negyedéves értékelés

Társas kapcsolata

kezdeményezı

elfogadó

visszahúzódó

visszautasító

Figyelme

kitartó

megfelelı

rövid ideig tartó

szétszórt

Munkatempója, munkavégzése

gyors

megfelelı

kicsit

Szóbeli kifejezıképessége

választékosan beszél

rövid mondatokat használ

nyelvtani szabályokat hibásan használja

gyors

megfelelı

kicsit

Beszédkészsége

jó

megfelelı

Szókincse

gazdag

megfelelı

Hangok ejtése

Teljesen szabályos

Néhány ………….. szabálytalan

Hangfelismerés

biztos

Keveset téveszt

Memóriája

jó

megfelelı

Önálló munkavégzése

Csoportban jól megfelelı dolgozik, önálló

Csak közvetlen Kicsit önállótlan, irányítással tud segítségre szorul dolgozni

Munkájának külleme

Szép, rendezett

megfelelı

Kicsit maszatos, Rendetlen, rendezetlen esztétikus

Térirány felismerés

biztos

Kicsit bizonytalan

Nagyon bizonytalan

Számfogalma

Kialakult, biztos

megfelelı

Nem alakult ki Fejlesztésre szorul ……….

Környezetérıl információja

Sokrétő, tájékozott

Életkorának megfelel

Nagyon hiányos az Kicsit hiányos alapvetı információja információ

megfelelı

Lassú, nehézkes, Görcsös, merev, bizonytalan nagyon lassú

Beszédtempó

Rajzolás, vázolás Gyors, lendületes üteme

lassú nagyon

lassú

kérdések segítségével tudja kifejezni magát lassú nagyon

hiányos

hiányos

lassú

Sok nyelvtani szabályt nem alkalmaz Nagyon hiányos

Sok hang képzése hibás sokat téveszt Csak rövid távú

Nem ismeri fel Fejlesztésre szorul

nem

Nem ismeri fel

138

Ritmusérzéke

jó

Nagymozgása

Iram irányvált.biztos

labdakezelés

biztos

megfelelı – Kicsit bizonytalan megfelelı

Kicsit bizonytalan

Nem képes ritmusgyakorlatra

Nagyon bizonytalan

Összerendezetlen

Kicsit bizonytalan

Nem tudja kezelni

139 1. oszt. Negyedéves értékelés

Társas kapcsolata

• barátkozó • alkalmazkodó • udvarias • segítıkész • képes önálló feladat elvégzésére

• visszahúzódó • nehezen alkalmazkodó • csoportban képes dolgozni • önértékelése reális

• türelmetlen • biztatást igényel • nehezen viseli a kudarcot

• Önállótlan •.sok irányítással dolgozik • önértékelése nem megfelelı

Viselkedési, tanulási szokásai, normák

• példamutató • megfelelı • önfegyelme változó • rendbontó

• iskolai munkája fontos • közömbös • nem fontos számára

• felszerelését rendben tartja • nem tartja rendben • hiányos

• csendben, fegye1mezetten dolgozik • zavarja társait

Figyelme

képes hosszabb megfelelı koncentrálásra

rövid ideig tartó

szétszórt, kalandozó

Munkatempója, munkavégzése

• • felületes

Szóbeli kifejezıképessége

választékosan beszél

rövid mondatokat használ

Idıbeosztás

Helytelen

ideális

Eleget pihen

jó

megfelelı

Napirendje, szokásrendje Ismeretek alkalmazás

• kicsit lassú • nagyon lassú megfelelı gyors • • kevés hibával • sok hibával • pontos dolgozik dolgozik

Hangés biztos, hibátlan betőfelismerés gyors

nyelvtani szabályokat hibásan használja

kérdések segítségével tudja kifejezni magát Gyakorlás kevés

Keveset pihen

Segítséggel alkalmazza

kevés hibával sokat hibázik ismeri fel

Megfelelı Nem alkalmazni

egyenlıre nem képes felismerni

kevés hibával sok hibával, még nem olvas, lassú ütemben összeolvasni szótagolva

Bető összeolvasás

hibátlan, megfelelı

Kézügyessége, vonalvezetése

jó lendületes

Betőalakítása

• szabályos • lendületes, gyors kevés hibával ír • megfelelı ütemő

• sok hibát vét • rendezetlen • görcsös •lassú ütemő • laza

Másolás nyomtatottról írottra

hibátlan

Sok hiba

gyenge megfelelı lassú

Kevés hiba

tudja

tud

fejlesztést igényel. görcsös

fejlesztendı

140 Számfogalma Számok jó 0-10-ig • kialakult megfelelı • bizonytalan szabálytalan

+;írása • biztos .• bizonytalan <‚> viszonyítás • biztos •bizonytalan

Számsorrend alkotása • biztos • bizonytalan

Számok bontása • megfelelı • lassú • csak manipulálással képes

141

1. oszt. Féléves értékelés

Társas kapcsolata

PÉLDAMUTATÓ Barátkozó Udvarias segítıkész

JÓ visszahúzódó Kezdeményezı Alkalmazkodó Önfegyelme változó

MEGFELELİ Türelmetlen Nehezen alkalmazkodó Önértékelése nem megfelelı

Tanuláshoz való viszonya, szokása

Példamutató Jó Megfelelı kifogásolható

Feladatait Pontosan Felületesen hiányosan végzi

Figyelme Munkatempója, munkavégzése

Képes hosszabb koncentrálásra Gyors Felületes

Iskolai munkája Fontos Közömbös Nem fontos számára megfelelı

Betőismeret

Hibátlan

Téveszt: …..

Rövid ideig tartó Kicsit lassú Kevés hibával dolgozik kihagyás

Összeolvasás

Gyors Hibátlan

Megfelelı Kevés hibával

Kicsit lassú Sok hibával

Szövegértés

Kifogástalan Mondatokat is ért Szótagolva jól olvas Önálló szövegalkotása választékos Szabálytalan betőalakítás

Megfelelı Csak szavakat Szótagolva lassan olvas Rövid mondatokat használ Betőkihagyás, betőcsere

Nem érti

Szétszórt, kalandozó Nagyon lassú Sok hibával dolgozik Betőcsere Nem ismeri Fejl. szorul nem tud összeolvasni Nem felel meg

hibátlan

Kevés hiba

Csak kérdésekre válaszol Írástempó Jó Kicsit lassú Nagyon lassú Sok hiba

Betőzve fejleszteni kell Hangképzése megfelelı – helytelen Ceruzafogása Laza Görcsös megfelelı Fejlesztendı

hibátlan

Kevés hiba

Sok hiba

Fejlesztendı

Hibátlan

Kevés hiba

Sok hiba

Fejlesztendı

Hibátlan

Kevés hiba

Sok hiba

Fejlesztendı

Számok írása diktálás után Hibátlan

+,Biztos Bizonytalan

Számsorrend alkotása Biztos

Számok bontása Hibátlan, gyors

Olvasás Kérdések, válaszok megfogalmazása Írásmód, külalak Olvasható, szabályos szép, rendezetlen Másolás nyomtatottról írottra Írottról nyomtatottra Emlékezetbıl írás Tollbamondás után Számfogalma 0-6-ig Kialakult

Megfelelı pontos

Társas kapcsolat akadályai: durva; zárkózott; erıszakos; ellenséges; fegyelmezetlen Munkavégzése Fegyelmezett Zavarja társait Önállótlan Önálló

142 Bizonytalan

Téveszt Nem tudja írni

Ember és Közösségi társadalom, szabályok Természetismeret betartása Jó – megfelelı gyenge

<;> viszonyítás Biztos bizonytalan

bizonytalan

Hibás, lassú Csak eszköz segítségével

A közvetlen környezet ismerete Jó – megfelelı - gyenge

Évszakok ism. Jó – megfelelı - gyenge

Családi foglalkozás

143

1. oszt. Háromnegyed éves értékelés

Társas kapcsolata

példamutatóan betartja barátkozó segítıkész ıszinte fegyelmezett önértékelése reális megfelelı

jó visszahúzódó kezdeményezı alkalmazkodó önfegyelme változó

megfelelı néha türelmetlen nehezen alkalmazkodó önértékelése nem megfelelı

Nem megfelelı

Káros önmagára

Nem ismeri megfelelıen tájékozatlan Megfelelı - pontos - kevés hibát vét - sok hibát vét Iskolai munkája Fontos Közömbös Nem fontos számára Rövid mondatokat használ

Környezete segíti - gátolja

Szóképekben jól – lassan – még nem tud olvasni

Gyors Hibátlan kifejezı Kifogástalan Mondatokat is ért Betőalakítás Szabályosszabálytalan

Erkölcsi normái, érték ítélete Ismeretszerzés Ismeri Használja – nem módjait használja Gyors Munka- pontos tempója, munkavégzése - kevés hibát vét - felületes Tanuláshoz való viszonya, szokása

Példamutató Jó Megfelelı kifogásolható

Kérdések, válaszok megfogalmazása Betőismeret Biztosbizonytalan – nagyon hiányos Hangos olvasása

Önálló szövegalkotása választékos

Szövegértés Írásmód, külalak

Másolás nyomtatottról írottra Írottról nyomtatottra

Kicsit lassú - hibátlan - Kevés hibát vét - Sok hibát vét

nem tartja be durva; - zárkózott; erıszakos; ellenséges; fegyelmezetlen; nem képes alkalmazkodni Káros a közösségre

Ismeretszerzésben önálló önállótlan Nagyon lassú - hibátlan - Sok hibát vét - Kevés hibát vét

Feladatait Pontosan Felületesen hiányosan végzi

Munkavégzése Fegyelmezett Zavarja társait Önállótlan Önálló

Csak kérdésekre válaszol

Szóbeli kifejezése gyenge, fejlesztésre szorul

Szótagolva Jól – megfelelıen – gyengén olvas

Szótaghatárokat Jól érzi – nem érzékeli

Kicsit lassú Sok hibával akadozó Nem érti

hibátlan

Megfelelı Kevés hibával Monoton Megfelelı Csak szavakat Külalak Szép – megfelelı fejlesztendı Kevés hiba

Mondathatárokat Betartja Nem mindig tartja be Soha nem tartja be Fejl. szorul nem tud összeolvasni Nem felel meg

Írástempó Gyors– jó – kicsit lassú – nagyon lassú Sok hiba

Ceruzafogása Laza – görcsös betőkihagyás, betőcsere elıfordul Fejlesztendı

hibátlan

Kevés hiba

Sok hiba

Fejlesztendı

144 Emlékezetbıl írás Tollbamondás után Ember és társadalom, Természetism eret

Hibátlan

Kevés hiba

Sok hiba

Fejlesztendı

Hibátlan

Kevés hiba

Sok hiba

Fejlesztendı

Közösségi szabályok betartása Jó – megfelelı gyenge

Évszakok ism. Jó – megfelelı gyenge

Az emberi testet Ismeri – nem ismeri

Az élet és természet értékeit Számfogalma 0-10-ig Kialakult Bizonytalan

Ismeri - óvja

A közvetlen környezet ismerete Jó – megfelelı gyenge Ismeri – nem védi

Nem ismeri

Nem ismeri káros azokra

Számok írása diktálás után Hibátlan Téveszt Nem tudja írni

Viszonyítás <;> Biztos bizonytalan

Számok sorba rendezése Biztos Bizonytalan Nem tudja

Számok bontása Hibátlan, gyors Hibás, lassú Csak eszköz segítségével

Összeadás írásban Jó, megfelelı Fejleszt. Szóban Jó, megfelelı fejleszt.

Kivonás írásban Jó, megfelelı Fejleszt. Szóban Jó, megfelelı fejleszt.

Pótlás írásban Jó, megfelelı Fejleszt. Szóban Jó, megfelelı fejleszt.

Rajzról feladatot Képes írni Nem képes lejegyezni

Szöveges feladatokat jól megoldja Csak segítséggel Nem képes rá

145 2. oszt. Október eleji értékelés Társas kapcsolata

kezdeményezı segítıkész

Elfogadó közömbös

visszahúzódó

visszautasító

Figyelme Munka-tempója

Jól megosztott Gyors

megfelelı Megfelelı

Rövid ideig tartó Kicsit lassú

szétszórt Nagyon lassú

Tanórai fegyelme Tanórán kívüli fegyelme Kudarctőrı képessége

Példás, követendı

jó

változó

rendbontó

Példamutató

jó

változó

Jó, jobb teljesítményre ösztönzi Példás, mindig elvégzi kötelességét

Elviseli, de nem adja fel

Letöri, zárkózott lesz

Felháborodást vált ki Agresszívitást, ellenkezést vált ki

Jó, néha még elfelejti

Hanyag, sokszor, vagy egyáltalán ne készíti el feladatait

Szép, tiszta

elfogadható

Megfelelı, több alkalommal megfeledkezik róla Felületes, változó küllemő

Mindenkor helyesen alkalmazza

Néha segítséggel alkalmazza

Csak figyelmeztetéssel tudja alkalmazni

Képtelen a kommunikációra

Olvasása

Hibátlan, kifejezı

OLVASÁS Kevés hibával

Betőzgetve olvas

Szövegértése

megfelelıen

Akadozva, sok hibával olvas Sok segítséget igényel

Memoriter

Gyorsan megjegyzi

Az elsajátítás nehézkes

Az abc-t

Ismeri, tudja

Csak segítséggel képes képtelen Nem tudja

Lényegkiemelése

Önállóan képes 3-4 mondatban összegezni Értelmes, kifejezı

Munkához való viszonya

Füzetvezetés, munkák külleme Alapvetı kommunikáció – alapvetı udvbariassági formák

Beszéde

Beszédtempó Szókincse

Életkorának megfelelı Gazdag, választékos

Külsı segítséggel tudja felidézni megfelelı

Kis segítséggel tudja Kis segítséggel képes

Gyakran kell segíteni Nem képes lényegkiemelésre

Rövid mondatokat használ Kicsit gyors Kicsit lassú Rövid, egyszerő mondatokat használ

Nehezen érthetı

Nagyon gyors Nagyon lassú Egyszerő, hiányos

Rendetlen, hanyag, maszatos

Nem érti, amit olvas

Érthetetlen

146 Az 1.évfolyamon tanultakat

tudja

Írása

Írástempó gyors, lendületes, hibátlan hibátlan

Másolása írott szövegrıl Másolása nyomtatott szövegrıl Tollbamondás alapján írása Mondatkezdı nagybetőt Mondatzáró írásjelet Szóvégi hosszúmagánhagzókat A tanult j- és lys szavakat Az 1.évfolyamon tanultakat Számfogalom 20-ig Számok viszonyítása Számsorozat szabályait Alapmőveletek - összeadás 20-as számkörben

Nem tudja

ÍRÁS Megfelelı, kevés hibával ír Néhány hibát vét Néhány hibát vét

Kicsit lassú, sok hibával ír Sok hibával dolgozik Sok hibával dolgozik

Mindig alkalmazza

Néhány hibát vét Néha elfelejti

Sok hibával dolgozik Gyakran elfelejti

Mindig alkalmazza

Néha elfelejti

Gyakran elfelejti

Mindig alkalmazza

Néha elfelejti

Gyakran elfelejti

Hibátlanul írja

Kevés hibával írja Kevés hibával tudja

Sok hibával képes leírni Nagyon sok Nem tudja hiányossága van

hibátlan

hibátlan

tudja

Kialakult, biztos

MATEMATIKA bizonytalan Még kialakulatlan

hibátlan

Néha hibázik

Sokat hibázik

felismeri

Segítséggel tudja

Nem látja az összefüggést, szabályosságot

Gyors, Hibátlan

Eszköz segítségével dolgozik, kevés hibával Eszköz segítségével dolgozik, kevés hibával Eszköz segítségével dolgozik, kevés hibával Eszköz segítségével dolgozik, kevés hibával Kis segítséggel

Sok hibával dolgozik

Gyors, Hibátlan

-

kivonás a 20-as számkörben

-

szorzás a 20- Gyors, Hibátlan as számkörben

-

osztás a 20as számkörben

Szöveges

Hiányosan tudja Nagyon sok hiányossága van

Gyors, hibátlan

Gyors, hibátlan

Nagyon lassú, sok hibával ír

Még nem alkalmazza Még nem alkalmazza Még nem alkalmazza

Nem tudja viszonyítani

Sok hibával dolgozik

Sok hibával dolgozik

Sok hibával dolgozik

Sok segítséggel

Nem képes

147 feladatok megoldása Nyitott mondatokat A hosszúság mértékegységeit Tömeg mértékegységeit Őrtartalom mértékegységeit Idı mértékegységeit Az 1.évfolyamon tanultakat Megfigyeléseket Tanult jelenségeket

Évszakokat, jellemzıit

A napirendet, napszakot Az emberi test ápolását, egészséges életmódot Gyalogos közlekedés fontosabb szabályait Lakóhelye fontosabb jellemzıit A tanult állatok kicsinyeit, táplálékát, élıhelyét Az

Meg tud oldani önállóan Ismeri, tudja alkalmazni, átváltani Ismeri, tudja alkalmazni, átváltani Ismeri, tudja alkalmazni, átváltani Ismeri, tudja alkalmazni, átváltani tudja

tudja megoldani

tudja megoldani

Kevés segítséggel tudja Segítséggel tudja

Még nem tudja megoldani

Segítséggel tudja

Nem ismeri, nem tudja alkalmazni

Segítséggel tudja

Nem ismeri, nem tudja alkalmazni

Segítséggel tudja

Nem ismeri, nem tudja alkalmazni

Kevés hibával tudja

Nagyon sok hiányossága van

megoldani

Nem ismeri, nem tudja alkalmazni

Nem tudja

TERMÉSZETISMERET Rendszeresen végzi Rendszertelenül Nem végez végez megfigyelést Felismeri Segítséggel tud Még képtelen Csoportosítani tud csoportosítani csoportosításra megadott szempont szerint Ismeri, meg tudja Ismeretei Nem ismeri fogalmazni pontatlanok, segítséggel jellemzi Hibátlanul Segítséggel Nem ismeri, nem felsorolja, nevezi meg tudja megfogalmazza megfogalmazni Ismeri, felsorolja Ismeretei kissé Nem tudja hiányosak megfogalmazni

Ismeri, alkalmazza

Ismeri, de részben alkalmazza

Nem ismeri

Ismeri, képes megfogalmazni El tudja mondani

Részben ismeri, Nem ismeri segítséggel mondja el Hiányosan tudja Még nem tudja

Tudja

Hiányosan tudja Nagyon sok

Nem tudja

148 1.évfolyamon tanultakat

hiányossága van

149

2. oszt. November végi értékelés

Társas kapcsolata

kezdeményezı segítıkész

Elfogadó közömbös

visszahúzódó

visszautasító

Figyelme

Hosszú ideig tart

jó

megfelelı

Munka-tempója

Nagyon gyors

Jó ütemő

Megfelelı

Rövid ideig tartó, szétszórt Kicsit lassú, Nagyon lassú

Tanórai fegyelme Tanórán kívüli fegyelme Kudarctőrı képessége

Követendı, Példás Példamutató

jó

változó

megfelelı

változó

Jó, jobb teljesítményre ösztönzi

Változó, letöri a kritika

Elviseli a kritikát, zárkózott lesz

Munkához való viszonya

Példás, mindig elvégzi kötelességét, gyakran végez szorgalmi munkát Tiszta, rendezett

Jó, néha még elfelejti

Megfelelı, néha megfeledkezik róla

Gyakran rendbontó, fegyelmezetlen Felháborodást vált ki Agresszivitást, ellenkezést vált ki az eredménytelenség Hanyag, sokszor, vagy egyáltalán ne készíti el feladatait

megfelelı

Elfogadható, változó

Rendetlen, maszatos

Mindenkor helyesen alkalmazza

Néha segítséggel, figyelmeztetés után alkalmazza

Nem alakult ki, nem tudja alkalmazni

Füzetvezetés, munkák külleme Alapvetı kommunikáció – alapvetı udvariassági formák Olvasása

OLVASÁS Hibátlan, lendületes Kevés hibával

Szövegértése

Jó

Memoriter

Gyorsan megjegyzi

Az abc-t

Ismeri, tudja

Lényegkiemelése Beszéde

Önállóan képesrá

Beszédtempó

Életkorának megfelelı

Értelmes, kifejezı

Megfelelı, kis segítséget igényel megfelelı

Kis segítséggel tudja Kis segítséggel képes Rövid mondatokat használ Kicsit gyors Kicsit lassú

Akadozva, sok hibával olvas Sok segítséget igényel

Betőzgetve olvas

Csak segítséggel képes

Nehezen jegyez meg szöveget

Sok segítséggel tudja Még nem képes lényegkiemelésre Nehezen érthetı

Nem tudja

Nagyon gyors Nagyon lassú

Nem érti, amit olvas

Érthetetlen

150 Szókincse

Gazdag, választékos

Írása

Írástempó gyors, lendületes, hibátlan hibátlan

Másolása írott szövegrıl Másolása nyomtatott szövegrıl Tollbamondás alapján írása Mondatkezdı nagybetőt Mondatzáró írásjelet Szóvégi hosszúmagánhagzókat A tanult j- és lys szavakat Szavak elválasztása Számfogalom 100-ig Számok viszonyítása Számsorozat szabályait Alapmőveletek - összeadás 100-as számkörben

Egyszerő, hiányos

ÍRÁS Megfelelı, kevés hibával ír Néhány hibát vét Néhány hibát vét

Kicsit lassú, sok hibával ír Sok hibával dolgozik Sok hibával dolgozik

Mindig alkalmazza

Néhány hibát vét Néha elfelejti

Sok hibával dolgozik Gyakran elfelejti

Mindig alkalmazza

Néha elfelejti

Gyakran elfelejti

Mindig alkalmazza

Néha hibázik

Gyakran hibázik

Hibátlanul írja hibátlan

Kevés hibával írja Kevés hibával

Sok hibával képes Nem tesz leírni különbséget Sok hibával Még nem tud elválasztani

Kialakult, biztos

MATEMATIKA bizonytalan Még kialakulatlan

hibátlan

Néha hibázik

Sokat hibázik

felismeri

Segítséggel tudja

Nem látja az összefüggést, szabályosságot

Gyors, Hibátlan

Eszköz segítségével dolgozik, kevés hibával Eszköz segítségével dolgozik, kevés hibával Eszköz segítségével dolgozik, kevés hibával Eszköz segítségével dolgozik, kevés hibával Kis segítséggel

Sok hibával dolgozik

hibátlan

hibátlan

-

kivonás a 100-as számkörben

Gyors, Hibátlan

-

szorzás a 100-as számkörben

Gyors, Hibátlan

-

osztás a 100as számkörben

Gyors, hibátlan

Szöveges

Rövid, egyszerő mondatokat használ

Gyors, hibátlan

Nagyon lassú, sok hibával ír

Még nem érzi

Nem tudja viszonyítani

Sok hibával dolgozik

Sok hibával dolgozik

Sok hibával dolgozik

Sok segítséggel

Nem képes

151 feladatok megoldása Nyitott mondatokat A hosszúság mértékegységeit Tömeg mértékegységeit Őrtartalom mértékegységeit Idı mértékegységeit

Megfigyeléseket Tanult jelenségeket

Évszakokat, jellemzıit

A napirendet, napszakot Az emberi test ápolását, egészséges életmódot Környezetvédelem szabályait Gyalogos közlekedés fontosabb szabályait Lakóhelye fontosabb jellemzıit A tanult állatok kicsinyeit, táplálékát, élıhelyét

Meg tud oldani önállóan Ismeri, tudja alkalmazni, átváltani Ismeri, tudja alkalmazni, átváltani Ismeri, tudja alkalmazni, átváltani Ismeri, tudja alkalmazni, átváltani

tudja megoldani

tudja megoldani

Kevés segítséggel tudja Segítséggel tudja

Még nem tudja megoldani

Segítséggel tudja

Nem ismeri, nem tudja alkalmazni

Segítséggel tudja

Nem ismeri, nem tudja alkalmazni

Segítséggel tudja

Nem ismeri, nem tudja alkalmazni

Nem ismeri, nem tudja alkalmazni

TERMÉSZETISMERET Rendszeresen végzi Rendszertelenül Nem végez végez megfigyelést Felismeri Segítséggel tud Még képtelen Csoportosítani tud csoportosítani csoportosításra megadott szempont szerint Ismeri, meg tudja Ismeretei Nem ismeri fogalmazni pontatlanok, segítséggel jellemzi Hibátlanul Segítséggel Nem ismeri, nem felsorolja, nevezi meg tudja megfogalmazza megfogalmazni Ismeri, felsorolja Ismeretei hiányosak, hibásak, nem tudja megfogalmazni Ismeri, betartja Ismeretei Nem ismeri hiányosak Fontosabb szabályait ismeri, alkalmazza

Ismeri, nem alkalmazza

Nem ismeri

Alaposak

Kicsit hiányosak

Nagyon hiányosak

Kicsinyeit, Hiányosan tudja Még nem tudja táplálékát, élıhelyét el tudja mondani

megoldani

152 2. oszt. Féléves értékelés

példás

jó

közömbös

visszahúzódó

Nagyon gyors

Jó

Kicsit lassú

Nagyon lassú

Tanórai fegyelme Tanórán kívüli fegyelme

Követendı, Példás Példamutató

jó

változó

rendbontó

jó

változó

Kudarctőrı képessége

Jó, jobb feladja, letöri a Elviseli a kritikát, teljesítményre kritika zárkózott lesz ösztönzi Példás, mindig Jó, néha elfelejti Megfelelı, több elvégzi kötelességét alkalommal megfeledkezik róla Tiszta, szép megfelelı Felületes, változó küllemő

Felháborodást vált ki, erkölcsi normái hibásak Agresszivitást, ellenkezést vált ki

Társas kapcsolata Munka-tempója

Szorgalma

Füzetvezetés, munkák külleme Beszédstílusa, magatartási szokásai

követendı

jó

Olvasása

Hibátlan, jó ütemő

OLVASÁS Kevés hibával

Szövegértése

Megfelelı

Memoriter

Gyorsan tanul

Az abc-t

Ismeri, hibátlanul tudja 3-4 mondatban jól összegzi Értelmes, kifejezı

Lényegkiemelése Beszéde

Szókincse

Gazdag, választékos

Írása

Írástempó gyors, lendületes, hibátlan hibátlan

Másolása írott szövegrıl Másolása

hibátlan

Külsı segítséggel tudja felidézni Jó ütemő

Kis segítséggel tudja Kis segítséggel tudja Rövid mondatokat használ Rövid, egyszerő mondatokat használ ÍRÁS Megfelelı, kevés hibával ír Néhány hibát vét Néhány hibát

Hanyag, sokszor; vagy egyáltalán nem készíti el feladatait Rendetlen, maszatos

Néha udvariatlan

Bántó, idınként trágár szavakat használ

Akadozva, sok hibával olvas Sok segítséget igényel

Betőzgetve olvas

Az elsajátítás kicsit nehézkes

Nagyon nehezen sok munkával megy Nem tudja

Sok segítséggel tudja nem képes lényegkiemelésre Nehezen érthetı

Nem érti, amit olvas

Érthetetlen

Egyszerő, hiányos

Kicsit lassú, sok hibával ír Sok hibával dolgozik Sok hibával

Nagyon lassú, sok hibával ír

153 nyomtatott szövegrıl Tollbamondás alapján írása A tanult helyesírási szabályokat Számfogalom 100-ig Számok viszonyítása Számsorozat szabályait Alapmőveletek - összeadás 100-as számkörben

vét hibátlan

Néhány hibát vét Tökéletesen betartja Kevés hibával tudja

MATEMATIKA bizonytalan Még kialakulatlan

hibátlan

Néha hibázik

Sokat hibázik

felismeri

Segítséggel tudja

Nem látja az összefüggést, szabályosságot

Gyors, Hibátlan

Eszköz segítségével dolgozik, kevés hibával Eszköz segítségével dolgozik, kevés hibával Eszköz segítségével dolgozik, kevés hibával Eszköz segítségével dolgozik, kevés hibával Kis segítséggel tudja megoldani

Sok hibával dolgozik

Kevés segítséggel tudja Segítséggel tudja

Még nem tudja megoldani

Segítséggel tudja

Nem ismeri, nem tudja alkalmazni

Segítséggel tudja

Nem ismeri, nem tudja alkalmazni

Segítséggel tudja

Nem ismeri, nem tudja alkalmazni

kivonás a 100-as számkörben

Gyors, Hibátlan

-

szorzás a 100-as számkörben

Gyors, Hibátlan

-

osztás a 100as számkörben

Gyors, hibátlan

Szöveges feladatok megoldása Nyitott mondatokat

Gyors, hibátlan

A hosszúság mértékegységeit

Ismeri, tudja alkalmazni, átváltani Ismeri, tudja alkalmazni, átváltani Ismeri, tudja alkalmazni, átváltani Ismeri, tudja alkalmazni, átváltani

Őrtartalom mértékegységeit Idı mértékegységeit

Sok hibával dolgozik Sok hibával tudja

Kialakult, biztos

-

Tömeg mértékegységeit

dolgozik

Meg tud oldani önállóan

Nem tudja viszonyítani

Sok hibával dolgozik

Sok hibával dolgozik

Sok hibával dolgozik

Sok segítséggel tudja megoldani

Nem ismeri, nem tudja alkalmazni

Nem képes megoldani

154

Megfigyeléseket Tanult jelenségeket

Évszakokat, jellemzıit

A napirendet, napszakot Az emberi test ápolását, egészséges életmódot Gyalogos közlekedés fontosabb szabályait Lakóhelye fontosabb jellemzıit A tanult állatok kicsinyeit, táplálékát, élıhelyét

TERMÉSZETISMERET Rendszeresen végzi Rendszertelenül Nem végez végez megfigyelést Felismeri Segítséggel tud Még képtelen Csoportosítani tud csoportosítani csoportosításra megadott szempont szerint Ismeri, meg tudja Ismeretei Nem ismeri fogalmazni pontatlanok, segítséggel jellemzi Hibátlanul Segítséggel Nem ismeri, nem felsorolja, nevezi meg tudja megfogalmazza megfogalmazni Ismeri, felsorolja Ismeretei néhol nem tudja hiányosak, megfogalmazni hibásak Fontosabb szabályait ismeri, alkalmazza

Ismeri, nem alkalmazza

Ismeri, képes megfogalmazni

Részben ismeri, Nem ismeri segítséggel mondja el Hiányosan tudja Még nem tudja

Kicsinyeit, táplálékát, élıhelyét el tudja mondani

Nem ismeri

Amennyiben az adott évfolyamon használt tankönyvcsalád rendelkezik szöveges értékeléssel, úgy annak alapján történik a tanulók teljesítményértékelése.

155 4.4. Az érdemjegyre történı átváltás szabályai

A tanulók részképességeinek értékelése Az eredmények átváltása

Kiváló

(5)

91%-100%

Jól megfelelt

(4)

81%-90%

Megfelelt

(3)

41%-80%

Fejlesztendı

(2)

0%-40%

Az érdemjegyek átváltása után, annak összegébıl százalékot számolva állapítjuk meg a tanulók tantárgyi minısítését.

Kiváló minısítést kap félévkor és év végén az a tanuló, akinek, részképességeinek átlagértéke eléri a 4,5-ös átlagot. Jól megfelelt minısítést kap, ha részképességeinek átlagértéke eléri a 4,01-tıl, 4,5-ös átlagot Megfelelt minısítést kap, ha részképességeinek átlaga 3,1-tıl 4,0-ig. Fejlesztendı a 0-tól 3- mas átlagú tanuló. A tantárgyak minısítésébıl újabb átlagot számolunk, s az elızı feltétel alapján adjuk meg a minısítést.

156

4.5. A humán munkaközösség javaslata az értékelésre és számonkérésre Magyar irodalomból, magyar nyelvbıl és történelembıl havonta kettı osztályzat javasolt. Az osztályzásnál a témazáró feladatlapokat és nagydolgozatokat piros jeggyel értékeljük. Ez a kétes osztályzatoknál a félévi és év végi jegyet az irányba billenti, amilyen a piros jegyek túlsúlya. A többi jegy (szóbeli, írásbeli feleletek, kiselıadások, stb.) kék színő. Az órai munka és szorgalmi feladatok értékelése egyéni jelrendszer szerint történik: pluszok, kisötösök, piros pontok. Ezek átváltása feleletértékő jegynek felel meg. A dolgozatok értékelése: 44%-ig 45%-tól 65%-tól 80%-tól 90%-tól

elégtelen elégséges közepes jó jeles

Magyar irodalom (5.-8. évfolyamok) Felmérések: év elején szövegértés, hangos olvasás felmérése. év végén szövegértés felmérése. Témánként témazáró dolgozatok (feladatlapok): évenként 3-4. Irodalmi dolgozat (fogalmazás) évente kettı (I.félévben, II.félévben). Ezek értékelése piros jeggyel történik. Szóbeli és írásbeli felelet havonta minimum egy. Ezek értékelése kék színő jeggyel történik. Házi feladatok Írásbeli házi feladatok: minden második órán kb. 2-5 feladat. Szóbeli házi feladat minden órán. Házi dolgozat, önálló mőelemzés, otthoni fogalmazás évente minimum egy. Magyar nyelv (5.-8.évfolyamok) Felmérések: év elején helyesírás és nyelvtani tudás felmérése, év végén helyesírás és nyelvtani tudás felmérése. Témánként témazáró feladatlap és helyesírási ellenırzı dolgozat, tollbamondás (évente kb. 23). Ezek értékelése piros jeggyel történik. Szóbeli és írásbeli felelet havonta minimum egyszer. Ezek értékelése kék jeggyel történik. Házi feladatok Írásbeli házi feladat: minden órán kb. 2-4 feladat vagy helyesírási gyakorlás max. 1 oldalnyi terjedelemben.

157

4.6. Természettudományi munkaközösség

havi jegy minimum témazáró/év

matematika

fizika

kémia

2

1

5

3

biológia

földrajz

1

természetismeret 1

1

1

3

4

3

3

Osztályozás: témazáró: felelet: írásbeli felelet: kis elıadás: füzetvezetés: szorgalmi:

piros szín kék kék kék zöld zöld

duplán egyszeres egyszeres egyszeres fél fél

Osztályozásnál: számtani átlagot veszünk. Kerekítés szabályai szerint alakulnak a jegyek. Az órai munkák értékelése egyéni jelrendszer szerint: pluszok, kis ötösök, piros pontok. Átváltása felelet értékő jegyre. Házi dolgozat: évente egy ajánlott 7. és 8.osztályban. Dolgozatok értékelése: 0 – 29% 1 30 - 49% 2 50 - 79% 3 80 – 89% 4 90 – 100% 5 Szintfelmérések: Matematika: 5. és 6. után nincs 7.-ben október közepe: 1 szintfelmérı 8.-ban félév elıtt: 2 szintfelmérı Fizikából, kémiából, biológiából, földrajzból: nincs Házi feladat: Matematikából: Fizika, kémia: Természetismeret: Biológia, földrajz:

max.10 feladat szóbeli mindig, írásbeli adható

Szünetekre: matematikából ajánlunk feladatokat fizika, kémia, természetismeret, biológia, földrajz: nem adunk Egészségtan: Félévente minimum 3 számonkérés. füzetjegy + írásbeli felelet vagy egészségügyi totó. Órai aktivitás, a tantárgyhoz való viszonyulás, beszámolók, kiselıadások figyelembe vétele az érdemjegynél. A tananyag feldolgozásánál érdemjegyeket

158 kapnak a tanulók. A bizonyítványba az egészségtan tantárgyhoz „részt vett” bejegyzés kerül. Informatika: Havonta 1 jegy legyen. Félévente minimum 2 írásbeli számonkérés. Órai munkára minimum 2 gyakorlati jegy. Testnevelés: Minimum havi 1 jegy. Technika:

Minimum havi 1 jegy. Minden elkészült munkadarab értékelése (1-5) Félévente 2 elméleti jegy, felelet vagy dolgozat.

159 4.7. A teljesítmény éves értékelése a nem szakrendszerő oktatásban A nem szakrendszerő oktatás 2011/2012 tanévtıl felmenı rendszerben megszőnik, így ebben a tanévben csak a hatodik évfolyamon van diákjainknak nem szakrendszerői órái. A nem szakrendszerő képzésben nyújtott tanulói teljesítmény értékelése továbbra is mőveltségi területhez, illetve a tantárgyakhoz kapcsolódik. Lásd ehhez: kerettantervünknek a „továbbhaladás feltételei” címő részeit, amelyek az alábbi mondattal bıvülnek: „A matematika, magyar nyelv és irodalmi teljesítmény értékelésekor figyelembe kell venni a tanulónak a nem szakrendszerő órákon nyújtott teljesítményét is.” A szöveges értékelés bevezetését a törvény nem írja elı, ezért ettıl kerettantervünk eltekint. Értékelési szempontok (magyar nyelv) -

-

Köszönés, megszólítás, kérdés, kérés, társalgás, tájékoztatás. Jól hallhatóan, a mondattípusoknak megfelelı intonációval mondja szövegét. Különbséget tud tenni közlési stílusok és kifejezésmódok között. Megért egyszerő metakommunikációs jelzéseket. Tisztában van a szavak jelentéshordozó szerepével, toldalékolásával, a mondat- és a szövegalkotás elemi szabályaival, a beszélıi szándék kifejezésének módjával, illetve annak megértésével. Az életkorának megfelelı egy oldalnyi szöveget néma olvasás útján megérti és saját olvasata szerint, értelmezi azt. A szövegben egyszerő összefüggéseket felismer, a fontos információkat kiemeli. Ismert tartalmú szövegrıl felkészülés után képes emlékezetbıl tömörített összegzést adni. Az olvasottakról véleményt nyilvánít. Rövid szöveget nyomtatott és folyóírással mások számára jól olvashatóan, betőkihagyás és betőcsere nélkül képes írni. Adott vagy választott témáról egy - másfél oldal terjedelmő, értelmes összefüggı szöveget tud leírni. Jelzi a szó- és mondathatárokat. A mondatvégi írásjelek közül megfelelıen használja a pontot és a kérdıjelet. Írásban helyesen jelöli a magán és mássalhangzók idıtartamát, a tulajdonnevek kezdıbetőjét, a kiejtéstıl eltérı hangkapcsolatokat, a "j" hangot, az igekötıs igék gyakori eseteit, továbbá hibátlanul választja el az egyszerő szavakat.

Értékelési szempontok (matematika) -

A természetes szám fogalmát gazdag tartalommal indokolt kiépíteni a tízezres számkörben, Indokolt segíteni a biztonságos eligazodást a tízes számrendszerben, Indokolt kidolgozni és fejleszteni a biztonságos szám- és mőveletfogalomra épülı számolási készségeket, Formálni kell a sík- és térbeli tájékozódási képességet, Alakzatok megismerésével, formai és mennyiségi tulajdonságok felismerésével, egyszerő transzformációkkal kell alakítani a geometriai szemléletet,

160 -

Tapasztalati függvények és sorozatok vizsgálatával, ábrázolásával segíteni indokolt a problémalátást, a probléma-megoldási képesség fejlıdését, Valószínőség számítását fejlesztı játékokkal, megfigyelésekkel, kísérletekkel a valószínőségi szemléletet indokolt lehet megalapozni, Konkrét szituációkkal, példákkal indokolt alakítani a tanulók szemléletét a valóság és a matematikai modell kapcsolatáról.

161 4.8. Nyelvi munkaközösség szöveges értékelése

Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátjai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya a nyelvi tantárgyakban -

A tanulók egy-egy óra anyagából, új szavakból, igék ragozásából, kisebb nyelvtani egységekbıl szóban vagy írásban felelnek. Ezekre kisjegyet kapnak, melyet a tanár havi jegyekre vált be. Ez az osztályzat kerül a naplóba és az ellenırzıbe.

-

Az alsó tagozaton egy-egy hosszabb olvasmányból írt dolgozat vagy összefüggı felelet osztályzata a naplóba és az ellenırzıbe írandó teljes értékő jegy.

-

Továbbá az alsó tagozaton szódolgozat nem íratható rögtön másnap, csak 1-2 gyakorló óra után. A felsı tagozaton nincs ilyen megkötés.

-

A szóbeli feleletek aránya tantárgyanként és tagozatonként változó. Angol alsó: évenként legalább egy Angol felsı: félévente legalább egy Német alsó: az elsı osztály kivételével félévente legalább egy Német felsı: félévente legalább háromszor Az elsı osztályban a gyerekek megfigyelése és értékelése folyamatos.

-

A tematikus egységekbıl vagy nagyobb, fontosabb nyelvtani anyagrészekbıl mindig íratunk témazáró dolgozatot. Ezek a jegyek az év végi döntésnél billenthetik a mérleget.

-

Németbıl minden gyermeknek havonta átlagosan legalább két jegye legyen.

-

Angolból minden gyermeknek félévente legalább öt jegye legyen.

Az otthoni felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátjai -

A tanórán elsajátított anyagot a tanuló köteles otthon átismételni ill. az új szavakat, kifejezéseket megtanulni. Ehhez minden nap írásbeli munka is adható az elsı és második osztály kivételével. Az elsıben nincs, a másodikban írásbeli csak esetenként van.

-

A hosszabb szünetekre nem adunk házi feladatot. Esetleg szorgalmi feladat adható.

162 4.9. Német nemzetiségi nyelvoktató program értékelési rendszere 1. évfolyam -

A német nyelvő utasításokat tudja követni, azokra helyesen cselekszik. A német nyelvő utasításokat többnyire tudja követni és általában helyesen cselekszik. A német nyelvő utasításokat olykor tudja követni és azokra megfelelı módon cselekszik.

-

A szavakat jó kiejtéssel tudja a tanító után mondani. Az egyszerőbb, rövidebb szavakat jól tudja a tanító után mondani. Az új szavakat sok gyakorlás után tudja jól mondani.

-

A tanult témakörök szavait és kifejezéseit biztosan felismeri. A szavak egy részét biztosan felismeri. Kevés szót ismer fel.

-

A tanult témakörök szavait és kifejezéseit megfelelı módon használja. A tanult témakörök gyakran használt szavait megfelelı módon használja. A tanult szavak kisebb részét megfelelı módon használja. Kevés szót használ helyesen.

-

Az órákon aktív. Az órákon olykor aktív. Az órákon többnyire bátortalan, visszahúzódó.

-

A házi feladatot mindig gondosan elkészíti. A házi feladatot néha elfelejti. A házi feladatot gyakran elfelejti.

163

Német nemzetiségi nyelvoktató program értékelési rendszere 2. évfolyam Kiváló Jól Megfelelt megfelelt Beszédkészség A német nyelvő utasításokat tudja követni, azokra helyesen cselekszik. A német nyelvő utasításokat többnyire tudja követni, és általában helyesen cselekszik. A német nyelvő utasításokat olykor tudja követni és azokra megfelelı módon cselekszik. A szavakat jó kiejtéssel tudja a tanító után mondani. Az egyszerőbb, rövidebb szavakat jól tudja a tanító után mondani. Az új szavakat sok gyakorlás után tudja jól mondani. A tanult témakörök szavait és kifejezéseit biztosan felismeri. A szavak egy részét biztosan felismeri. Kevés szót ismer fel.

Segítı eszközökkel egy ismert témához minta alapján Ügyesen alkot párbeszédet Segítséggel Sok hibával Nem tud párbeszédet alkotni

Olvasáskészség A német betőket biztosan felismeri, helyesen hangsúlyozva folyamatosan olvas. A betőket biztosan felismeri, de olvasása nem elég folyamatos és olykor pontatlan. Betőket téveszt, nem elég folyamatos az olvasása. Nagyon pontatlan és akadozott az olvasása. Íráskészség

Fejlesztendı

164 A német szavakat mindig helyesen másolja. Néhány hibával másol. Sok hibával másol. A gyakran használt, tanult szavakat önállóan, helyesen képes leírni. Olykor hibásan írja azokat. Sok hibával írja a tanult szavakat önállóan.

Német nemzetiségi nyelvoktató program értékelési rendszere 3. évfolyam Kiváló Beszédértés Hallott szövegbıl a fontos információkat Pontosan megérti Nagy részét megérti Keveset ért meg Nem érti meg Beszédkészség Az aktuális témában minta lapján, Ügyesen alkot párbeszédet Segítséggel Sok hibával Nem tud minta lapján párbeszédet alkotni. Aktuális témákban közléseket, ill. kérdésekre válaszokat Jól fogalmaz Segítséggel fogalmaz Nem tud önállóan válaszokat és rövid közléseket adni. Aktuális témában kérdéseket feltenni Önállóan tud Segítséggel tud Nem tud. Olvasási készség A globális szövegértése Jó Megfelelı Gyenge Az olvasott szövegbıl a fontos információkat

Jól megfelelt

Megfelelt

Fejlesztendı

165 Pontosan megérti Nagy részét megérti Keveset ért meg Nem érti meg Az olvasott szövegbıl a részinformációkat is Megérti Részben megérti Nem érti meg a részinformációkat Íráskészség, nyelvhelyesség A fınevekre vonatkozó helyesírási szabályt Tudja Idınként téveszti Nem tudja Az alapvetı szavak helyesírása Jó Megfelelı Gyenge Tanult tárgyról, képrıl, eseményrıl néhány összefüggı mondatot Képes írni Kevés segítséggel képes írni Sok segítséggel képes írni Nem képes írni A tanult igéket Jól ragozza Csak a szabályos igéket tudja ragozni Nem tud ragozni Mondatban az igeragozást Helyesen alkalmazza Figyelem felhívás után megfelelıen alkalmazza Segítségnyújtás után is sok hibával alkalmazza Általában nem tudja alkalmazni Mondat szórendjét Jól alakítja Bizonytalan Általában nem tudja helyesen

166 Német nemzetiségi nyelvoktató program értékelési rendszere 4. évfolyam Kiváló Beszédkészség Az aktuális témában közléseket, ill. kérdésekre válaszokat Jól fogalmaz Segítséggel fogalmaz Nem tud önállóan fogalmazni Aktuális témában kérdéseket feltenni Önállóan tud Segítséggel tud Nem tud. Képrıl vagy képsorról szöveget alkotni Önállóan tud Kevés segítséggel tud Sok segítséggel tud Nem tud. Olvasási készség Globális szövegértése Jó Megfelelı Gyenge Az olvasott szövegbıl a fontos információkat Pontosan megérti Nagy részét megérti Keveset ért meg Nem érti meg Az olvasott szövegbıl a részinformációt is Jól megérti Részben megérti Nem érti meg Az olvasott szöveget képek segítségével Önállóan, értelmesen el tudja mondani Segítséggel, értelmesen el tudja mondani Segítséggel, sok hibával tudja elmondani Nem képes elmondani Íráskészség, nyelvhelyesség Az alapvetı szavak helyesírása Jó Megfelelı Gyenge

Jól megfelelt

Megfelelt

Fejlesztendı

167 A tanult igéket és módbeli segédigéket Jól ragozza Csak az igéket ragozza jól Sok hibával ragoz Nem tud ragozni A mellékmondati szórendet Helyesen tudja alkotni Minta alapján tudja alkotni Sok hibával tudja csak alkotni Az igéket felszólító módban is Jól alkalmazza Bizonytalanul Nem tudja alkalmazni Fınevek tárgy esetét Jól alkalmazza Bizonytalanul Nem tudja alkalmazni Fınevek többes számát Jól alkalmazza Bizonytalanul Nem tudja alkalmazni A nein, nicht, és a kein között Különbséget tud tenni Olykor keveri Keveri A határozatlan névelık (ein, eine, ein) a tagadásuk, a birtokos névmások (mein, dein, sein…) végzıdését a határozott névelı alapján Helyesen alkalmazza Olykor keveri Keveri Az elıl járó szavakat Alkalmazni tudja Felismeri Nem ismeri azokat

168

5. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI, A TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA

Év eleji diagnosztikus felmérés Feladata a kiindulási helyzet mérése, visszajelzésként szolgál a pedagógusnak az új ismeretek közlése elıtt a hiányosságokról, a tanulók elıismereteirıl. Ennek megfelelıen nem osztályozzuk, a tanulók félévi, év végi értékelésébe nem számít be. Elsı osztályosok DIFER mérése, ennek eredménye alapul szolgál tanulók egyéni fejlesztésére, és a Nevelési Tanácsadó vizsgálatára. Folyamatos, formatív beszámoltatások Témazáró dolgozat: célja elsısorban a tudás, a teljesítmény változásának követése az adott témakörök végén, visszaigazolás a megerısítés, a fejlesztés és a korrigálás érdekében. A témazáró dolgozat megírása elıtt a tanulókkal – egy héttel elıtte - tudatni kell a témazáró pontos idıpontját, és azt megelızıen összefoglaló órát kell tartani. Az érdemjegy naplóban történı rögzítése egységesen piros tollal történik, a félévi, év végi értékelésben kiemelt helyet foglal el, két jegynek számít. Szummatív értékelés – év végi dolgozat A tanulók a tanév során megszerzett ismereteikrıl adnak számot. A témazárókhoz hasonlóan a naplóban az érdemjegyet piros színnel jelöljük, az év végi értékelésbe kiemelten beleszámít. Az iskolai dolgozatok szabályai Az osztályban tanító tanároknak törekedniük kell a diákok egyenletes terhelésére, ezért az írásbeli dolgozatok idıpontját egy héttel megírásuk elıtt jelezni kell a tanulóknak. Egy tanítási napon a tanulók alsó tagozaton legfeljebb egy témazáró dolgozatot írhatnak, felsı tagozaton két témazáró dolgozatot írhatnak a tanulók. Felmérı dolgozatnak minısül minden olyan írásbeli számonkérés, amely négy vagy annál több óra anyagának elsajátítását ellenırzi. A dolgozatot a tanárnak két héten belül kell kijavítani és eredményét ismertetni. A tanuló joga, hogy dolgozatait, írásbeli munkájának érdemjegyét, hibáit, a következı tanórán, de legkésıbb 14 munkanapon belül megtudja, illetve munkáját megnézhesse. Ha a dolgozat javítása során a tanár hibát követett el, akkor kérheti a tanártól a hiba orvoslását.

169

6. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELİÍRT HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA Iskolánk nevelıtestülete a házi feladatok meghatározásával kapcsolatban az alábbi szabályokat tartja szem elıtt: A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás, készség- és képességfejlesztés, a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása, tapasztalatok győjtése. Az elsıs-nyolcadikos tanulók hétvégére, valamint a tanítási szünetek idejére a szokásos, egyik óráról a másikra esedékes feladatokon túl nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli feladatot. Az egyik óráról a másikra feladott házi feladatokat úgy kell meghatározni, hogy a délelıtti tanítás után a következı napra való felkészülés ideje átlagosan ne haladja meg: - 1-2. osztályban a 45 percet, - 3-4. osztályban a 60 percet, - 5-6. osztályban a 90 percet, - 7-8. osztályban a 120 percet. A házi feladat a tanulók tankönyve, füzete, munkafüzete, és az általánosságban használt eszközökkel, felszerelésekkel elkészíthetı legyen. Mi lehet házi feladat? - csak olyan, amit az órán már vettek, gyakoroltak, hiszen az elmélyítés az - fontos - differenciált legyen: - mindenkinek kötelezı - tehetségeseknek szorgalmi lehetısége - lemaradóknak kevesebb, minimumszintő Alsó tagozaton - az elsı-negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére, valamint a tanítási szünetek idejére kaphatnak írásbeli és szóbeli házi feladatot.

Felsı tagozaton - az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók hétvégékre és a tanítási szünetek idejére csak a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokat kapják.

Mi nem lehet? Óráról megmaradt, ismeretlen részt tartalmazó feladatok.

170

7.

A NEMZETI, ETNIKAI KISEBBSÉGI OKTATÁS

NÉMET NEMZETISÉGI NYELVOKTATÁS A MEDGYESSY FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN

NEMZETISÉGI NYELVOKTATÓ PROGRAM ALAPJÁN NÉMET NYELV NÉMET HON- ÉS NÉPISMERET TANTÁRGYI PROGRAMJA 2010.

TARTALOM 7. A NEMZETI, ETNIKAI KISEBBSÉGI OKTATÁS ..............................................170 ALSÓ TAGOZAT ............................................................................................................173 1. ÉVFOLYAM..............................................................................................................177 2. ÉVFOLYAM..............................................................................................................180 3. ÉVFOLYAM..............................................................................................................183 4. ÉVFOLYAM..............................................................................................................187 MINDERHEITENKUNDE ................................................................................................191 JAHRGANGSSTUFE 1-4. .................................................................................................191 1. Jahrgangsstufe ............................................................................................................191 2. Jahrgangsstufe ............................................................................................................193 3. Jahrgangsstufe ............................................................................................................195 4. Jahrgangsstufe ............................................................................................................198 FELSİ TAGOZAT ............................................................................................................200 DEUTSCHE SPRACHE UND LITERATUR .................................................................201 JAHRGANGSSTUFEN 5-8............................................................................................201 5. Jahrgangsstufe ............................................................................................................203 6. Jahrgangsstufe ............................................................................................................207 7. Jahrgangsstufe ............................................................................................................210 8. Jahrgangsstufe ............................................................................................................215 MINDERHEITENKUNDE ................................................................................................221 JAHRGANGSTUFE 5-8. ...................................................................................................221 5. Jahrgangsstufe ............................................................................................................221 6. Jahrgangsstufe ............................................................................................................223 7. Jahrgangsstufe ............................................................................................................226 8. Jahrgangsstufe ............................................................................................................229 8. A NEMZETI ETNIKAI KISEBBSÉGHEZ NEM TARTOZÓ TANULÓK RÉSZÉRE A TELEPÜLÉSEN ÉLİ NEMZETI, ETNIKAI KISEBBSÉG KULTÚRÁJÁNAK MEGISMERÉSÉT SZOLGÁLÓ TANANYAG ............................234 9. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK..................................................................................................................235

173

NEMZETISÉGI NYELVOKTATÓ PROGRAM ALAPJÁN ALSÓ TAGOZAT

NÉMET NYELV

174

Német nyelv és irodalom a kisebbségi nyelvoktató programmal mőködı osztályoknak

A kisebbségi oktatás megvalósítja az iskolai nevelés és oktatás általános céljait, feladatait, és e mellett biztosítja a kisebbség nyelvének tanulását, a kisebbség történelmének, szellemi anyagi kultúrájának megismerését, a hagyományırzést, a kisebbségi jogok megismerését. A kisebbségi oktatás segíti a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozót abban, hogy megtalálja, megırizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit, erısítse a közösséghez való kötıdést. A kisebbségi oktatás során arra kell törekedni, hogy a tanulók számára nyilvánvalóvá váljanak a nyelvi és kulturális gazdagság elınyei, alakuljon ki a tanulókban a reális nemzetkép és kisebbségkép. A nemzeti kisebbségi nevelés és oktatás célja a tanulók nemzetiségi közösséghez való tartozásának erısítése. Ezt a célt a nemzetiségi nyelv és kultúra közvetítésével, a nemzeti kisebbség sajátos helyzetének megismertetésével szeretné iskolánk elérni iskolai és iskolán kívüli keretek között. Iskolai kereteken kívüli programok, rendezvények (pl.: nemzetiségi délután, német táborok 3-5.osztályig, valamint a német diákcsereprogram) alkalmasak erre. Alsó tagozaton a tanulók heti 5 órában tanulják a német nemzetiségi nyelvet, valamint heti fél órában hon- és népismeretet is tanulnak. Felsı tagozaton a heti 5 óra heti 1 óra német hon- és népismeret tanulással egészül ki. Az iskolának a nyelv alapjait kell leraknia. A német hon- és népismeret tantárgy értékelése a többi tantárgynak megfelelıen történik. A célunk: − hogy a tanulókban a német nyelv szeretetét tápláljuk, a német kultúra iránti érdeklıdést felkeltsük és fenntartsuk. − Képet adjunk a német kisebbség és az anyaország kultúrájából, életébıl − A tanulók szókincsét 8. osztály év végéig 1700 aktív szóra bıvítsük. − A tanulóknak egy alap bázistudással kell rendelkezni, kommunikációra képesnek lenni. − Tiszteljék a magyar nép és az országban élı más kisebbségek kultúráját, ismerjék fel a népek közötti kapcsolódási pontokat. - Kapcsolatápolás partner iskolákkal (Billigheim, Sulzbach), újabb németországi kapcsolatok kialakítása és ápolása. 3-5. évfolyamon nemzetiségi táborok szervezése sváb területeken és 7-8. évfolyamon cseretáborok keretében. − Hagyományaink kialakításában szoros együttmőködés jött létre a kerületi Német Kisebbségi Önkormányzattal, valamint a kerület másik nemzetiségi iskolájával (Elsı Óbudai Általános Iskola). Jó kapcsolat alakult ki az Árpád Gimnáziummal, ahol német nemzetiségi osztályt is indítanak. − A tanórán kívüli programok megszervezését szorosan kapcsoljuk a Német Kisebbségi Önkormányzat programjaihoz. − Sok éve kialakult hagyomány, hogy iskolánk rendezi a kerület valamennyi németül oktató és nemzetiségi iskolájának tanulói számára a német vers- és prózamondó,

175 valamint kisjelenetjátszó versenyt. Ez a verseny rendkívül népszerővé vált, évente 300-400 közötti tanuló vesz részt rajta. − A verseny gyıztesei is fellépnek egy héttel késıbb szintén iskolánkban megrendezett Német Kultúra Napján. − Rendszeresen hívunk meg nemzetiségi délutánjainkra idıs sváb embereket, akik nagy szeretettel mesélnek a régi sváb életformáról, a hagyományokról, ételekrıl tanulóinknak. A feladatunk: -

A nyelv megértésének a fejlesztése Képességek, hallott vagy olvasott szövegek megértésének illetve feldolgozásának kialakítása Szótár és lexikonhasználat kialakítása Alapvetı szószerkezetek, összefüggések megtanítása, nyelvtan, helyesírás fejlesztése A magyar, a német és a sváb nyelv közötti hasonlóságok és eltérések tudatosítása Magyarországi németek gyermekjátékainak, dalainak, verseinek, mondókáinak megtanítása A magyarországi németek jelenének és múltjának megismertetése Irodalmi szövegek, németnyelvő irodalom megismertetése

Célok és feladatok a 8 évfolyamra: -

Alakuljon ki a tanulóban az igény és a képesség, hogy gondolatait, véleményét és javaslatait elıdei nyelvén ki tudja fejezni. Legyen képes a tanuló tudása alapján a német nyelvet használni. Nyerjen képet a Magyarországon élı német kisebbség mai és múltbeli életérıl és kultúrájáról, valamint a németnyelvő országok népeirıl A német nemzetiségi oktatás tartalmazzon interkulturális témákat is.

A német nyelv megtanulása és mindenre kiterjedı használata a legfontosabb feltétele a Magyarországon élı német kisebbségnek, mint népcsoportnak való fennmaradásra. A nyelv a kultúra fontos része, mely az elıdök kultúráját is magában foglalja, s egyben a nemzeti kisebbség értékes örökségét jelenti. A kisebbségi oktatás valósítsa meg - a magyarországi közoktatás részeként - a Nemzeti Alaptantervben meghatározott célkitőzéseket és feladatokat. Egyidejőleg biztosítsa a nemzetiségi nyelv megtanulását, valamint a kisebbség történelmének, kultúrájának, hagyományainak megismerését. A nyelvtan fontos, de ebben a tanulási korszakban más értékrenddel bír. A nyelv megtanulásának középpontjában a beszéd áll. Mindenek elıtt mondattípusokat és beszédelemeket kell gyakoroltatni. Fontos a nyelvtani ismeretek közlése, de az oktatás az általános iskolai tanulási periódusban ne legyen nyelvtanközpontú. A nyelvtani jelenségeket kis lépésekben sok gyakorlattal kell elsajátítani. Az új szerkezeteket példákkal és modellekkel kell megtanítani. A szabályokat nyelvi helyzetekbıl és cselekményekbıl kell nyilvánvalóvá tenni.

176

Fejlesztési követelmények 1-4. évfolyam Beszédértés, beszédkészség Egyszerő közlések, kérdések és válaszok megértése, ezek kezdeményezése Egyszerő kijelentések, kérések és kívánságok kifejezése Mondókák és versek helyes kiejtéssel történı elmondása Mindennapi életre jellemzı párbeszédek alkotása Utasítások megértésének szóbeli visszajelzése, valamint utasítások adása Köszönés és a búcsúzás kifejezése Bemutatkozás, tájékoztatás, ill. átadás Kapcsolatteremtés Egyszerő mondatokkal felvilágosítás és tudakozódás Tetszés és nem tetszés kinyilvánítása, bocsánatkérés Köszönet és jó kívánságok megfogalmazása Egyszerő birtokviszony kifejezése A feldolgozott témákról mondatalkotás Saját és közös élmények elmesélése Történetek és mesék egyszerő formában történı elmondása

Olvasás és szövegértés Az elsı évfolyamra nem kötelezı Hangos és halk olvasás Folyamatos olvasás, helyes hanglejtéssel és kiejtéssel Szövegértı olvasására való törekvés Egyszerő szövegekbıl információ nyerése és továbbadása Életkornak megfelelı szemelvények és szövegek megértése és feldolgozása Szavak és szótárhasználat elsajátítása

Írás és írásbeli készség Az elsı évfolyamra nem kötelezı Az alapszókincs szavainak helyes írása Mondatok és rövid szövegek leírása Egy feldolgozott témáról 6 - 8 mondat önálló, vagy tanári segítséggel történı írása, Saját gondolatok egyszerő formában történı kifejezése Képek leírása, képekbıl álló történetek alkotása

177 1. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 185 óra

Belépı ismeretek és készségek Beszédértés, beszédkészség A tanulók megtanulnak: • a tanév során német nyelvő utasításokat követni, azokra helyesen cselekedni • köszönni és elbúcsúzni • önmagukat röviden, kérdések alapján bemutatni • különbözı témákról helyes hangsúlyozással két-hárommondatos párbeszédet folytatni • kb.200, az alapszókincshez tartozó szót • legalább öt verset, mondókát és öt dalt

Témák/ kb.óraszám Állatok 20

Te és én 20

Tanulási tartalmak Ismert állatok

Köszönés, búcsúzás Kapcsolatfelvétel Bemutatkozás: név, születésnap

Tev. formák, módszerek, felhasznált anyagok dalok Tauschen die Plätze játék szótanuló játékok pantomimjáték

lakóhely,

szerepjátékok, páros munka, láncjáték dalok kor, Hatschi-Patschi játék videofilm

Kulcskompetenciák Anyanyelvi komm. Kezdeményezıképesség Esztétikai – mővészeti kifejezı képesség

Anyanyelvi komm. Kezdeményezıképesség Szociális k.

178 Anyanyelvi komm. családi fotók Pumpernickel sagt játék Kezdeményezıképesség mondókatanulás Szociális k. Az én iskolám, utasítások megértése, eljátszása Anyanyelvi komm. az én osztályom számhívó játék Kezdeményezıképesség 5 1, 2 Polizei mondókatanulás Színek színfelismerı játék Anyanyelvi komm. 5 mutasd meg játék Kezdeményezıképesség a tanult állatok, tárgyak jellemzése színekkel Matematikai k. A múló idı, Évszakok, hónapok, napok idıjárásóra készítése, segítségével az aktuális idıjárás Anyanyelvi komm. a körülölelı Az idıjárás megfigyelése, egyszerő elmondása Kezdeményezıképesség Szociális k. természet tájékoztatás daltanulás szerepjátékkal 25 Változások a természetben, ismert tavaszi mondókatanulás Esztétikai – mővészeti kifejezı képesség virágok séta: a tavaszi virágok megfigyelése Matematikai k. Az egész óra leolvasása információcsere a pontos idırıl Születésnap kitalálós játék Természettudományos szituációs játék, páros munka a születésnaphoz k. kapcsolódóan Hatschi-Patschi játék videofilm Egészség Testrészek, testápolás dalok Anyanyelvi komm. 25 Ruházat Hampelmann játk Kezdeményezıképesség Az orvosnál öltöztetı baba Szociális k. Mit viselek? Esztétikai – mővészeti egyszerő párbeszéd, szituációs játék: az orvosnál kifejezı képesség Bevásárlás, Élelmiszerek szótanuló játékok kártyával Anyanyelvi komm. Szabadidı Zöldségek, gyümölcsök kóstolás Kezdeményezıképesség Szociális k. 35 Terítés vásárlás Esztétikai – mővészeti kérések, kívánságok kifejezése szituációs játékkal kifejezı képesség piaci séta Matematikai k. videofilm

Az én családom 10

Családtagok Egyszerő mondatok a családról Cselekvések a családban Utasítások megértése Cselekvések az iskolában Számok 12 - ig alapszínek, sötét, világos

179 Közlekedés 10

Ünnepek 25

Népköltészet, irodalom 5

Közlekedési eszközök a faluban és a mondókatanulás dalok városban páros munka Irányok szituációs játék Mikulás daltanulás Karácsony mondókatanulás Farsang üdvözlılap készítése Húsvét kívánságok, üdvözletek kifejezése Anyák napja Rövid versikék, kiszámolók, Die kleine Raupe Nimmersatt => gyermekjátékok, Die kleine Maus sucht einen Freund => népdalok, mesék képekben a történetek meghallgatása, elmesélése képek alapján képes gyerekszótárak „elolvasása”

Anyanyelvi komm. Kezdeményezıképesség Szociális k. Anyanyelvi komm. Kezdeményezıképesség Esztétikai – mővészeti kifejezı képesség Anyanyelvi komm. Kezdeményezıképesség Esztétikai – mővészeti kifejezı képesség

Továbbhaladási feltételek, követelményszint Legyen képes a tanuló: • a német nyelven vezetett tanórát követni, a tanár utasításaira helyesen cselekedni • egyszerő mondatokat képezni a tanult és begyakorolt témákban • rövid párbeszédeket folytatni, helyesen kérdezni és felelni • igéket kijelentı mód jelen idıben érteni • bizonyos mellékneveket mondatban alkalmazni (nagy - kicsi, hideg - meleg, jó- rossz, fekete-fehér, kék, piros, sárga, zöld, barna,) • 12 - ig számolni • 5 verset elmondani és 5 dalt elénekelni

180 2. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 185 óra

Belépı ismeretek és készségek Beszédértés, beszédkészség A tanulók megtanulnak: • a feldolgozott témákhoz kapcsolódó kérdésekre értelemszerő, helyes válaszokat adni szavak szintjén • helyes hangsúlyozással és helyes beszédtempóban, ill. írásban 2 - 3 mondatot egy ismert képrıl alkotni és néhány tanult témában rövid, egyszerő párbeszédeket folytatni • a tanév során kb. 200 új szót • három mondókát elmondani és három éneket énekelni Olvasás és szövegértés A tanulók megtanulnak: • az olvasmányban szereplı német szavakat és mondatokat felismerni és megérteni • helyes kiejtéssel szavakat, szócsoportokat és mondatokat hangosan és halkan olvasni • egyszerő szövegekbıl az információkat megérteni, és kérdésekre segítséggel a szavak szintjén válaszolni Írás és írásbeli készség, helyesírás A tanulók megtanulnak: • a jellemzı német betőket leírni • a szavakat, mondatokat helyesen másolni • a gyakran használt szavakat önállóan vagy hallás után helyesen leírni • a helyesírás néhány sajátosságát ismerni (nevek, fınevek és mondatkezdés nagybetővel való kezdése, mondatvégi írásjelek használata)

181 Témák/kb. Tanítási tartalmak óraszám Én és a családom Bemutatkozás 35 Egyszerő információk a családtagokról és saját magáról A lakóhely 5 Állatok 25

A pontos cím Bútornevek Új állatnevek

Az iskola 30

A leggyakrabban használt iskolaszerek Cselekvések az iskolában Fontos utasítások Számok 50 -ig Évszakok, hónapok napok Az óra (fél és egész órák)

A múló idı 15

Tev. formák, módszerek, felhasznált anyagok páros munka szituációs játék telefonbeszélgetés kitalálós játék memóriajáték szavak csoportosítása névelık szerint + személyes névmások megfigyelése állatok és cselekvések párosítása egyszerő mondatok alkotása pantomimjáték kitalálós játék Pumpernickel sagt játék KIM-Spiel számhívó játék

Kulcskompetenciák Anyanyelvi komm. Kezdeményezıképesség Hatékony, önálló tanulás Szociális k. Anyanyelvi komm. Kezdeményezıképesség Anyanyelvi komm. Kezdeményezıképesség Matematikai k. Természettudományos k.

Anyanyelvi komm. Kezdeményezıképesség Szociális k. Matematikai k. Anyanyelvi komm. Kezdeményezıképesség Szociális k. Természettudományos k. Anyanyelvi komm. Kezdeményezıképesség Hatékony, önálló tanulás Szociális k.

évszakok, igék, ruházat párosítása információcsere a pontos idırıl kitalálós játék szituációs játék Egészség Testrészek szituációs játék: az orvosnál, a fogorvosnál 25 Beteg vagyok „Kasper-mesék” eljátszása Az idıjáráshoz illı ruházat egyszerő mondatok alkotása testrészek és igék párosítása kitalálós játék Vásárlás a piacon Legfontosabb Anyanyelvi komm. élelmiszerek, szituációs játékok 20 ruhadarabok, vásárlás, kérések, kívánságok kifejezése Kezdeményezıképesség zöldségek és gyümölcsök szituációs játékkal, piaci séta Hatékony, önálló tanulás Szociális k. Matematikai k. Népköltészet, Kiszámolók a kerületi németverseny kötelezı irodalma Anyanyelvi komm.

182 Irodalom 20

Népköltés, rejtvények, nyelvtörık a könyvben szereplı mesék és mondókák Gyermeknépdalok, egyszerő mesék feldolgozása

Ünnepek 10

Mikulás Karácsony Farsang Húsvét Anyák napja

levélírás Mikulásnak vagy Jézuskának daltanulás mondókatanulás üdvözlılap készítése kívánságok, üdvözletek kifejezése

Továbbhaladási feltételek, követelményszint Legyen képes a tanuló: • adott témában segítséggel mondatokat alkotni • a feldolgozott témákhoz kapcsolódó egyszerő kérdésekre válaszolni • segítı eszközökkel (báb, kép, tárgyak) egy ismert témához egy rövid párbeszédet alkotni, minta alapján • német betőket felismerni és rövid mondatokat helyes hangsúllyal hangosan és halkan olvasni • pontot és kérdıjelet a mondat végén alkalmazni • a gyakran használt szavakat önállóan helyesen leírni • igéket jelen idıben felismerni • minta alapján a leggyakoribb igéket helyesen használni • a tanult mellékneveket mondatban alkalmazni • adott minta alapján helyes tagadó mondatot alkotni • 50 -ig tıszámneveket felsorolni • három mondókát elmondani és három dalt elénekelni

Kezdeményezıképesség Hatékony, önálló tanulás Szociális k. Esztétikai – mővészeti kifejezı képesség Anyanyelvi komm. Kezdeményezıképesség Szociális k. Esztétikai – mővészeti kifejezı képesség

183

3. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 185 óra

Belépı ismeretek és készségek Beszédértés és beszédkészség A tanulók megtanulnak: • utasításokra és közlésekre helyesen válaszolni • dialógus formájában személyes kapcsolatot építeni • köszönetet, jókívánságot kifejezni • a válaszokban a tanult mód-, hely-, és idıhatározókat alkalmazni • képek segítségével ismert témákhoz párbeszédet szerkeszteni minta alapján • két -három mondatban mesélni a tanult témakörökben • segítséggel két -három mondatot alkotni az olvasottakról • az év során kb. 200 új szót • két új verset vagy mondókát (egyet nyelvjárásban) és három éneket (egyet nyelvjárásban) • Olvasás és szövegértés • • • • •

A tanulók megtanulnak: olvasott szöveget önállóan értelmezni ismert szövegekbıl önállóan információt nyerni és segítséggel továbbadni olvasott tartalmak igaz vagy hamis voltát eldönteni segítséggel kétnyelvő szótárt használni (bevezetés a szótárhasználatba)

184 Írás és írásbeli készség, helyesírás A tanulók megtanulnak: • életkoruknak megfelelı rövid nyomtatott és írott szövegeket hiba nélkül leírni • az írásjeleket a mondat végén értelemszerően használni • rövid diktálást egyszerő szavakkal leírni • fıneveket nagybetővel írni • tanult tárgyról, képrıl, eseményrıl vagy olvasott történetrıl segítséggel vagy minta alapján néhány összefüggı mondatot írni Nyelvhelyesség A tanulók megtanulnak / megtanulják: • egyszerő, gyakorolt mondatmodellekkel gondolatokat jelen idıben kifejezni • egyenes- és fordított szórendet • szabályos igéket jelen idıben egyes- és többes számban ragozni • a „möchten” segédigét jelen idıben egyes- és többes számban ragozni • a „haben” és a”sein” igéket jelen idıben egyes és többes számban ismerni • gyakran használt igék felszólító alakjait megérteni és helyesen reagálni rá • a fınevek nemét és számát • a fıneveket alany- és tárgyesetben (meghatározott igék után) • birtokviszonyt birtokos névmással kifejezni (mein, dein) • tagadni és elutasítani • a mondatokat bizonyos mód-, hely-, és idıhatározóval bıvíteni • tı- és sorszámneveket 100-ig ismerni

185 Témák/ kb. Tanítási tartalmak óraszám Én és a Bemutatkozás önállóan összefüggı családom mondatokban 40 A szabadidı eltöltése Saját kedvenc idıtöltés leírása Család, családtagok, a szőkebb rokonság (nagybácsi, nagynéni, unokatestvérek) bemutatása Kívánságok és elutasítás kifejezése Ki mit tud csinálni? Számok 100 -ig A múló idı Évszakokhoz kapcsolódó történések, 20 cselekvések Naptár Az óra (negyed, fél, három negyed és egész óra) A legfontosabb házimunkák megnevezése Napirend Születésnap Ünneplés 20 Ételek, italok Ajándékok

Az iskola, az osztályterem 40

Tantárgyak és órarend Berendezési tárgyak Iskolaszerek

Tev. formák, módszerek, felhasznált anyagok szituációs játék láncjáték páros munka információszerzés kérdıíves játék családi fotók családi album készítése

Kulcskompetenciák Anyanyelvi komm. Kezdeményezıképesség Hatékony, önálló tanulás Matematikai k. Szociális k. Esztétikai-mővészeti kifejezı képesség

információcsere a pontos idırıl Anyanyelvi komm. évszakok, igék párosítása Kezdeményezıképesség kitalálós játék Anyanyelvi komm. szituációs játék Matematika k. információkérés Természettudományos k. párbeszéd alkotása páros munka kívánságok kifejezése Anyanyelvi komm. kitalálós játék Kezdeményezıképesség szituációs játék Hatékony, önálló tanulás információkérés Matematikai k. párbeszéd alkotása Szociális k. páros munka, csoportmunka, meghívó írása , Esztétikai-mővészeti kifejezı képesség csoportújság készítése, videofilm véleménynyilvánítás tantárgyakról Anyanyelvi komm. saját órarend készítése Kezdeményezıképesség kérdıíves játék Hatékony, önálló tanulás bingójáték Szociális k. kitalálós játék Esztétikai-mővészeti kifejezı képesség

186 Lakóhely, Nemzetiségünkrıl 5 nap / 25

Népköltészet, Irodalom 25

Ünnepek 15

A táborozás helyszínén kisebbség életébıl

élı a helyszín nevezetességei helyi szokások népviseletek megismerése beszélgetés sváb emberekkel sváb dal-, mondóka tanulása tájház, múzeum felkeresése Rejtvények, nyelvtörık helyzetgyakorlatok Részvétel a kisjelenet-játszó szereptanulás versenyen díszlet, és jelmezkészítés mesefeldolgozás elıadása a kerületi németverseny kötelezı irodalma Mikulás levélírás Jézuskának Karácsony daltanulás Húsvét

Továbbhaladási feltételek, követelményszint Legyen képes a tanuló: • a feldolgozott témakörökben tájékozódni, információt szerezni • olvasott szövegbıl információt nyerni, kérdésekre válaszolni • feldolgozott és gyakorolt 8 - 10 mondatos szövegeket helyes kiejtéssel olvasni • nyomtatott és írott szövegeket hibátlanul másolni • a megtanult szavakat helyesen leírni • elutasítást és tagadást kifejezni • a „haben „és a „sein” igéket és más tanult igéket ragozni • minta alapján igéket egyszerő mondatokban helyesen alkalmazni • az egyenes- és a fordított szórendet helyesen alkalmazni • idı- vagy helyhatározóval bıvített mondatot alkotni • egyes és többes számú fıneveket felismerni • két új dalt vagy verset (egyet nyelvjárásban) megtanulni és egy rövid történetet elmesélni

Anyanyelvi komm. Kezdeményezıképesség Szociális k. Esztétikai-mővészeti kifejezı képesség Anyanyelvi komm. Anyanyelvi komm. Kezdeményezıképesség Hatékony, önálló tanulás Szociális k. Esztétikai-mővészeti kifejezı képesség Anyanyelvi komm. Kezdeményezıképesség Esztétikai-mővészeti kifejezı képesség

187 4. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 185 óra

Belépı ismeretek és készségek Beszédértés és beszéd A tanulók megtanulnak: • személyekkel kapcsolatosan információkat adni • egyszerő felvilágosításokat / információkat kérni aktuális témában • információkat adni, illetve továbbadni aktuális témában • tetszést - nem tetszést, bocsánatkérést kifejezni • dialógusokat alkotni adott minta alapján • adott témáról kérdések vagy minta alapján beszélni • olvasott szöveget kulcsszavak segítségével összefoglalni Olvasás, szövegértés A tanulók megtanulnak: • egyszerő szövegekbıl információkat nyerni és visszaadni önállóan • koruknak megfelelı hétköznapi és közérdekő (gyakorlati) szövegeket feldolgozni Írás és írásbeli készség, helyesírás A tanulók megtanulnak: • képleírást készíteni, képtörténeteket fogalmazni, írni közösen vagy minta alapján önállóan • a német helyesírás legfontosabb szabályait alkalmazni

Nyelvhelyesség

188

A tanulók megtanulnak / megtanulják: • a tanult és begyakorolt szerkezeteket alkalmazni • a tárgyesettel álló elöljárószavakat • személyes névmások tárgy- és részes esetét egyes szám elsı személyben • az elváló igekötıs igéket ragozni • az „e/i” tıhangváltós igéket ragozni • a „schlafen” igét ragozni • módbeli segédigéket ragozni (können, müssen) • a „können” segédigét helyesen használni • valamint megismernek egyes Perfektalakokat

189

Témakörök / kb. Tananyag óraszám Az otthon, Otthoni tevékenységek a család Munkamegosztás a családban – Bevásárlás, 20 takarítás Napirend Hobby, szabadidı Kedvenc idıtöltésem 20

Tev. formák, módszerek, felhasznált Kulcskompetenciák anyagok csoportmunka Anyanyelvi komm. szituációs játék a családi élethez Kezdeményezıképesség kapcsolódóan Hatékony, önálló tanulás Szociális k. szituációs játék Anyanyelvi komm. véleménynyilvánítás Kezdeményezıképesség információszerzés Hatékony, önálló tanulás páros munka Szociális k. Állatok Állatok jellemzıi kutatómunka, anyaggyőjtés az állatokról Anyanyelvi komm. 30 Állattartás egy állat önálló jellemzése Kezdeményezıképesség montázskészítés Anyanyelvi komm. állatlexikon készítése Természettudományos k. képregény készítése Hatékony, önálló tanulás Esztétikai – mővészeti kifejezı képesség Egészség Testrészek szituációs játék Anyanyelvi komm. 20 Az orvosnál daltanulás Kezdeményezıképesség Egészséges – tiltott ételek Természettudományos k. Hatékony, önálló tanulás Szociális k. Környezetünk, Az ember alkalmazkodása a természethez, Kofferpacken játék Anyanyelvi komm. utazás az idıjáráshoz: évszakok, igék és ruházat párosítása Kezdeményezıképesség 25 Ruházat, idıjárástól függı, tevékenységek fotók, könyvek, filmek, úti élmények Anyanyelvi komm. Országismeret Útbaigazítás térképolvasás Matematikai k. A német nyelvő Irányok tablókészítés Természettudományos k. országok A német nyelvő országok: név, zászló, kutatómunka, anyaggyőjtés a német Szociális k. 20 fıváros, elhelyezkedésük a térképen nyelvő országokról Esztétikai – mővészeti kifejezı képesség

190 Népköltészet, Irodalom 25

Ünnepek 25

Rejtvények, nyelvtörık Részvétel a kisjelenet-játszó versenyen

Mikulás Karácsony Anyák napja

helyzetgyakorlatok Anyanyelvi komm. szereptanulás Kezdeményezıképesség díszlet, és jelmezkészítés Hatékony, önálló tanulás mesefeldolgozás elıadása Szociális k. a kerületi németverseny kötelezı Esztétikai – mővészeti irodalma képesség daltanulás Anyanyelvi komm. Krippenspiel Kezdeményezıképesség anyák napjához kapcsolódó történet Szociális k. olvasása, Esztétikai – mővészeti otthoni segítés képesség

Továbbhaladási feltételek, követelményszint Legyen képes a tanuló: • egyszerő nyelvi kapcsolatot teremteni és a beszédhelyzetnek megfelelı 4-5 mondatos párbeszédet folytatni a tanult témákban • ismert témákkal kapcsolatban a feltett kérdésekre értelem szerinti egyszerő válaszokat megfogalmazni • adott kérdések alapján szövegrészeket kikeresni • tanári és tanulói kérdések alapján egy olvasott szövegrıl beszélgetni • feldolgozott és megtanult szöveget segítséggel elmesélni • a tanult szókincs szavait helyesen leírni • egyszerő szavakból és rövid mondatokból álló tollbamondást írni • néhány mondatban gondolatokat kifejezni és 6-8 mondatból álló rövid fogalmazást írni segítséggel • igéket kijelentı mód jelen idıben használni • a „können” segédigét helyesen ragozni és használni • az „e/i” tıhangváltós igéket helyesen ragozni és használni • az elváló igekötıs igéket helyesen ragozni és használni • a tagadás formáit helyesen használni • valamint ismerjen az ünnepekhez kapcsolódó dalokat, szokásokat • valamint ismerje a német nyelvő országok nevét, zászlaját és fıvárosát

kifejezı

kifejezı

191

MINDERHEITENKUNDE JAHRGANGSSTUFE 1-4. 1. Jahrgangsstufe Stundenzahl: 0,5 Stunde /Woche ERARBEITUNG DER THEMENKREISE: Themenkreise Lerninhalte Die Familie und die Verwandtschaftsbezeichnungen, eventuell ihre Familienmitglieder mundartliche Bezeichnung Beschreibung von Personen und Gegenstände aufgrund von Äußerlichkeiten, z.B.: alte Fotos Darstellung der Familienmitglieder in spielerischer Form. Das Leben in der Familie Herstellen einiger handwerklicher Erzeugnisse Puppen aus Maiskolben oder Maisschale (Schéláp) Das Zuhause, die Umgebung, Blumen (Palme, Tulepan) Haustiere Gemüsepflanzen und Obst (Paredajs, Epl, Pi(é)n, Kwetsche) Tiere (Sau, Hing’l, Kik’l, Kanc, Kaul, Hunt, Katz) Das Leben im Dorf Besuch in der örtlichen Kirche Volksdichtung Reime, Lieder über Tiere und Naturerscheinungen Kinderspiele, einfache Tänze Reime und Lieder an Jahresfeste gebunden

Entwicklung sprachlicher Fertigkeiten 1. Erwerben von Kenntnissen, Lernen Die alten Bezeichnungen der familiären, verwandtschaftlichen Beziehungen kennen. Sprachgebrauch: Mundart, Hochdeutsch erkennen. Sprichwörter und Wendungen, Sprüche, Kinderreime, Kinderspiele kennen. Bezeichnungen der Haustiere, Pflanzen des Gartens lernen. Die noch lebendigen Traditionen und Bräuche kennen lernen. Spielzeuge anfertigen, Lieder lernen. In den obigen Themen handlungsorientierte Aneignung der Kenntnisse. 2. Kritisches Denken Erkennen der Unterschiede zwischen den früheren und den heutigen Lebensumständen. Die Kultur der Vorfahren durch spielerisches, dramatisiertes Reproduzieren der Traditionen kennen lernen. Die Schönheit und die Wichtigkeit der Volksdichtung und der Traditionspflege erkennen. Die Ausdrucksformen der Mundart des Wohnortes oder der Umgebung mit der Hochsprache vergleichen. 3. Kommunikation Fragen stellen über Lebenssituationen im Alltag. Zeichnungen, Modellen und Maketten anfertigen. Bräuche und Spiele erlernen. Lieder, Reime, Kindergedichte lernen.

192 4. Orientierung im Raum und Zeit Adäquater Gebrauch der Zeitbezeichnungen. Aneignen und Üben von Begriffen, die sich auf Zeit und Raum beziehen. 5. Schlüsselelemente des Inhalts Grundkenntnisse über die Kultur der Ungarndeutschen. Kenntnisse über die Familie. Neubelebung der Bräuche des Kalenderjahres. Kennen von Werken der Volksdichtung und Kunstdichtung, Rezitieren einiger. Kenntnis einiger Handwerke, Reproduzieren von Produkten (Puppen aus Maiskolben, Eierfärben usw.). Erlernen von Sprüchen. 6. Reflexion: Selbstbild, Selbstkenntnis, Identität Die Schüler sollen erkennen, dass die Zugehörigkeit zu einer Volksgruppe kulturell einen Mehrwert bedeutet.

Einzuführende Kenntnisse und Fertigkeiten Das Kennen lernen alter Verwandtschaftsbezeichnungen Herstellung einiger handwerklicher Erzeugnisse, Benennung von Blumen und Pflanzen. Erlernen ausgewählter Werke aus der Volksdichtung. Versetzungsvoraussetzungen: Am Ende des Jahres sollen die Schüler mindestens drei Beispiele aus der Volkskultur beherrschen (Lied, Reim, Spiel). Sie sollen auch grundlegende Kenntnisse in den behandelten Themen haben.

193 2. Jahrgangsstufe Stundenzahl: 0,5 Stunde /Woche ERARBEITUNG DER THEMENKREISE: Themenkreise Lerninhalte Schule heute und früher Sprechen über Bilder und mitgebrachte Fotos: alte und neue Schulgebäude Tracht der Klein- und Schulkinder Wohnhaus, Wohnung Einrichtungsgegenstände (Hock(ö)lje, Kaste, Tiwan, Im Heimetmuseum Ow(e), Lade, Stelasch) Gebrauchsgegenstände (Lew(ö)l, Mes(ö)r, Kawel, Wájtling Berufe früher und heute Tagesablauf der Bauern Im Heimatmuseum Wichtigste Geräte der bäuerlichen Arbeit (Mistkawel, Hacke, Pes(ö), Homer, Sech(ö) Verkehr Verkehrsmöglichkeiten früher und heute Haustiere, Wald- und Feldtiere Benennung der Tiere (bei Möglichkeit mit den mundartlichen Benennungen) Haustiere, Wald- und Feldtiere Basteln von Haustieren (Kühe, Ziegen) Entwicklung sprachlicher Fertigkeiten 1. Erwerben von Kenntnissen, Lernen Die alten Bezeichnungen der familiären, verwandtschaftlichen Beziehungen kennen. Sprachgebrauch: Mundart, Hochdeutsch erkennen. Die im Dorf gesammelten Sprichwörter und Wendungen, Sprüche, Kinderreime, Kinderspiele kennen. Bezeichnungen der Haustiere, Pflanzen des Gartens lernen. Entdecken alter Berufe, Gebäude am Wohnort und in der Umgebung. Die noch lebendigen Traditionen und Bräuche kennen lernen. In den obigen Themen handlungsorientierte Aneignung der Kenntnisse. 2. Kritisches Denken Erkennen der Unterschiede zwischen den früheren und den heutigen Lebensumständen. Die Kultur der Vorfahren durch spielerisches, dramatisiertes Reproduzieren der Traditionen kennen lernen. Die Schönheit und die Wichtigkeit der Volksdichtung und der Traditionspflege erkennen. Die Ausdrucksformen der Mundart mit der Hochsprache vergleichen. 3. Kommunikation Fragen stellen über Lebenssituationen im Alltag. Zeichnungen anfertigen. Bräuche und Spiele aufführen. Lieder, Reime, Kindergedichte vortragen. 4. Orientierung im Raum und Zeit Adäquater Gebrauch der Zeitbezeichnungen. Aneignen und Üben von Begriffen, die sich auf Zeit und Raum beziehen.

194 5. Schlüsselelemente des Inhalts Grundkenntnisse über die Kultur der Ungarndeutschen. Kenntnisse über die Familie. Neubelebung der Bräuche des Kalenderjahres. Kennen von Werken der Volksdichtung und Kunstdichtung, Rezitieren einiger. Kenntnis einiger Handwerke, Reproduzieren von Produkten (Puppen aus Maiskolben, Eierfärben usw.). Grundkenntnisse über die Sprache der Volksmärchen: Sammeln von Mundartwörtern zu bestimmten Themen. Erlernen von Sprüchen. 6. Reflexion: Selbstbild, Selbstkenntnis, Identität Die Schüler sollen erkennen, dass die Zugehörigkeit zu einer Volksgruppe kulturell einen Mehrwert bedeutet. Fragen sollen sie beschäftigen, die sich darauf beziehen, dass sie in gewisser Hinsicht anders sind, als ihre Mitschüler und doch.

Einzuführende Kenntnisse und Fertigkeiten: Sprechen über Bilder. Benennung von Einrichtungs– und Wohnungsgegenständen Kennen lernen der wichtigsten bäuerlichen und handwerklichen Arbeiten, mit einigen mundartlichen Benennungen im erwähnten Themenbereich im Klaren sein. Das Erlernen von ausgewählten Werken aus der ungarndeutschen Volks – und Kunstdichtung. Versetzungsvoraussetzungen: Am Jahresende ein Werk auswendig bzw. nacherzählen können. Die Schüler sollen auch grundlegende Kenntnisse in den behandelten Themen haben.

195 3. Jahrgangsstufe

Stundenzahl: 0,5 Stunde /Woche

ERARBEITUNG DER THEMENKREISE Themenbereiche Lerninhalte Das Zuhause, Eltern, Großeltern Verwandtschaftsbezeichnungen (siehe 1. Klasse) Berufe in der Familie Die Wochentage Die mundartliche Bezeichnung der Wochentage Essen und Kochen, Sammeln von Kochrezepten, Kochen von einfachen Speisen (z.B.: Phannekuche) Sammeln von Lebensweisheiten auf Wandschützern und Handtüchern Kennen lernen einiger alten Küchengeräte (siehe 2. Klasse: Wohnhaus) Wohnort und Umgebung Berufe im Ort früher und heute Im Heimatmuseum Alte Straßennamen im Ort Besuch bedeutender Gebäude und Einrichtungen: Kirche, Kalvarienberg, Friedhof, Kapellen Aus dem Leben unseres Kleider früher und heute (Kinderbekleidung: Hemje, Wohnortes und der Minderheiten Metzje, Patschkrje, Hitje) Seite 64-72. Kinderspiele, Geschicklichkeitsspiele: Alle, alle, Gänserje (Hoppe: 150) Zeichnen von Möbel- und Stickereimustern, Hausverzierungen Weihnachtsschmuck herstellen: Obst dörren, Mais platzen, das Schmücken eines Weihnachtsbaumes Geschenke früher und heute Gesundheit, Vorbeugen von Heilen früher und heute Krankheiten Heilmethoden Volksdichtung/ Literatur Rätselfragen, Sprichwörter, Gedichte, Märchen, Kinderspiele

Entwicklung sprachlicher Fertigkeiten 1. Erwerben von Kenntnissen, Lernen Die alten Bezeichnungen der familiären, verwandtschaftlichen Beziehungen kennen. Sprachgebrauch: Mundart, Hochdeutsch erkennen. Sprichwörter und Wendungen, Sprüche, Kinderreime, Kinderspiele kennen. Bezeichnungen der Haustiere, Pflanzen des Gartens lernen. Entdecken alter Berufe, Gebäude am Wohnort und in der Umgebung. Die noch lebendigen Traditionen und Bräuche kennen lernen. Kleidungsstücke der Volkstracht erkennen. Spielzeuge anfertigen, Lieder lernen. In den obigen Themen handlungsorientierte Aneignung der Kenntnisse.

196 2. Kritisches Denken Erkennen der Unterschiede zwischen den früheren und den heutigen Lebensumständen. Die Kultur der Vorfahren durch spielerisches, dramatisiertes Reproduzieren der Traditionen kennen lernen. Die Schönheit und die Wichtigkeit der Volksdichtung und der Traditionspflege erkennen. Die Ausdrucksformen der Mundart des Wohnortes oder der Umgebung mit der Hochsprache vergleichen. 3. Kommunikation Mit jungen und älteren ungarndeutschen Personen Gespräche über ihr Leben führen. Fragen stellen über Lebenssituationen im Alltag. Zeichnungen, Modellen und Maketten anfertigen. Bräuche und Spiele aufführen. Lieder, Reime, Kindergedichte, Märchen vortragen. 4. Orientierung im Raum und Zeit Adäquater Gebrauch der Zeitbezeichnungen. Aneignen und Üben von Begriffen, die sich auf Zeit und Raum beziehen. Orientierung in den Dörfern, die bei Projekten besucht werden: Platzierung der Einrichtungen eines Dorfes. 5. Schlüsselelemente des Inhalts Grundkenntnisse über die Kultur der Ungarndeutschen. Kenntnisse über die Familie. Neubelebung der Bräuche des Kalenderjahres. Kenntnis des Heimatortes und seiner Umgebung. Kennen von Werken der Volksdichtung und Kunstdichtung, Rezitieren einiger. Kenntnis einiger Handwerke, Reproduzieren von Produkten (Puppen aus Maiskolben, Eierfärben usw.). Grundkenntnisse über die Sprache der Volksmärchen: Sammeln von Mundartwörtern zu bestimmten Themen. Erlernen von Sprüchen. 6. Reflexion: Selbstbild, Selbstkenntnis, Identität Die Schüler sollen erkennen, dass die Zugehörigkeit zu einer Volksgruppe kulturell einen Mehrwert bedeutet. Fragen sollen sie beschäftigen, die sich darauf beziehen, dass sie in gewisser Hinsicht anders sind, als ihre Mitschüler und doch.

Einzuführende Kenntnisse und Fertigkeiten: Die Verwandtschaftsbezeichnungen nach Möglichkeit mit ihren mundartlichen Benennungen kennen. Wissen über Berufe in der Familie und im Ort. Sammeln und Aufzeichnen von einfachen Kochrezepten, Benennung alter Küchengeräte und diese nach ihrer Funktion erkennen. Teile der Kindertracht benennen können, Möbel – und Stickereimuster kennen und nachzeichnen. Geschenke und Schmuck basteln Erlernen ausgewählter Werke aus der ungarndeutschen Literatur.

197 Versetzungsvoraussetzungen: Die Schüler sollen einige Berufe in der Familie und im Ort wissen, einfache Kochrezepte sammeln können, alte Küchengeräte benennen können, Möbel – und Stickereimuster kennen. In jeder behandelten literarischen Gattung der Volksdichtung sollen sie ein Werk auswendig bzw. nacherzählen können.

198

4. Jahrgangsstufe Stundenzahl: 0,5 Stunde /Woche ERARBEITUNG DER THEMENBEREICHE Themenbereiche Lerninhalte Familienleben Bilder über das Familienleben Das Zusammenleben von Eltern und Kindern Pflichten der Kinder früher und heute Aus dem Leben der Minderheiten Die Einwohner der Ortschaft und ihre ethnische Zugehörigkeit Die wichtigsten Unterschiede zwischen den ethnischen Gruppen Die Geschichte der Ortschaft Volksdichtung Im Ort bekannte Märchen, Geschichten sammeln Werke ungarndeutscher Autoren (z.B.: Josef Michaelis, Valeria Koch)

Entwicklung sprachlicher Fertigkeiten

1. Erwerben von Kenntnissen, Lernen Die alten Bezeichnungen der familiären, verwandtschaftlichen Beziehungen kennen. Sprachgebrauch: Mundart, Hochdeutsch erkennen. Sprichwörter und Wendungen, Sprüche, Kinderreime, Kinderspiele kennen. Bezeichnungen der Haustiere, Pflanzen des Gartens lernen. Entdecken alter Berufe, Gebäude am Wohnort und in der Umgebung. Die noch lebendigen Traditionen und Bräuche kennen lernen. Kleidungsstücke der örtlichen Volkstracht erkennen. Spielzeuge anfertigen, Lieder lernen, Aufführung von kurzen Szenen. In den obigen Themen handlungsorientierte Aneignung der Kenntnisse. 2. Kritisches Denken Erkennen der Unterschiede zwischen den früheren und den heutigen Lebensumständen. Bewusstes Akzeptieren der Unterschiede zwischen den Völkern und Volksgruppen. Die Kultur der Vorfahren durch spielerisches, dramatisiertes Reproduzieren der Traditionen kennen lernen. Die Schönheit und die Wichtigkeit der Volksdichtung und der Traditionspflege erkennen. Die Ausdrucksformen der Mundart mit der Hochsprache vergleichen. 3. Kommunikation Mit jungen und älteren ungarndeutschen Personen Gespräche über ihr Leben führen. Fragen stellen über Lebenssituationen im Alltag. Zeichnungen, Modellen und Maketten anfertigen. Bräuche und Spiele erlernen. Lieder, Reime, Kindergedichte vortragen.

199 4. Orientierung im Raum und Zeit Adäquater Gebrauch der Zeitbezeichnungen. Aneignen und Üben von Begriffen, die sich auf Zeit und Raum beziehen. Orientierung in den Dörfern, die bei Projekten besucht werden: Platzierung der Einrichtungen eines Dorfes. 5. Schlüsselelemente des Inhalts Grundkenntnisse über die Kultur der Ungarndeutschen. Kenntnisse über die Familie. Neubelebung der Bräuche des Kalenderjahres. Kenntnis des Heimatortes und seiner Umgebung. Kennen von Werken der Volksdichtung und Kunstdichtung, Rezitieren einiger. Kenntnis einiger Handwerke, Reproduzieren von Produkten Grundkenntnisse über die Sprache der Volksmärchen: Sammeln von Mundartwörtern zu bestimmten Themen. Erlernen von Sprüchen. 6. Reflexion: Selbstbild, Selbstkenntnis, Identität Die Schüler sollen erkennen, dass die Zugehörigkeit zu einer Volksgruppe kulturell einen Mehrwert bedeutet. Fragen sollen sie beschäftigen, die sich darauf beziehen, dass sie in gewisser Hinsicht anders sind, als ihre Mitschüler und doch.

Einzuführende Kenntnisse und Fertigkeiten: Kenntnisse über das Zusammenleben in der Familie, über die Pflichten der Kinder früher und heute sprechen. Einige grundlegende Kenntnisse über die ethnische Zugehörigkeit der Einwohner der Ortschaft, über ihren Sprachgebrauch vermitteln. Kennen lernen von Familien –und Kirchenfesten, über einige sprechen können, Reime und Leider mit denen im Zusammenhang kennen. Basteln eines Gegenstandes als Oster- oder Weihnachtsgeschenk, Kennen seiner Funktion. Kennen lernen einiger Werke ungarndeutscher Autoren. Versetzungsvoraussetzungen: Über das Zusammenleben in der Familie früher und heute sprechen können. Einige grundlegende Kenntnisse über die ethnische Zugehörigkeit der Einwohner der Ortschaft besitzen. Einige Familien – und Kirchenfeste kennen, ein Märchen oder eine Geschichte in der Hochsprache oder in der Mundart vortragen können, je ein Gedicht/Lied/Spruch auswendig erlernen.

200

NÉMET NEMZETISÉGI NYELVOKTATÁS A MEDGYESSY FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN NEMZETISÉGI NYELVOKTATÓ PROGRAM ALAPJÁN

FELSİ TAGOZAT NÉMET NYELV

201 DEUTSCHE SPRACHE UND LITERATUR JAHRGANGSSTUFEN 5-8. Stundenzahl: 5 Stunde /Woche Allgemeine Anforderungen am Ende der 8. Jahrgangsstufe Entwicklungsanforderungen (Fähigkeiten, Kompetenzen) Mündlicher und schriftlicher Sprachgebrauch Die Schülerinnen und Schüler sollen: - auf Instruktionen, Fragen reagieren, antworten können - Kontakte aufnehmen können - über sich selbst und ihre engere Umgebung erzählen können - verschiedene Fragen (Entscheidungs-, Ergänzungs-, direkte und indirekte Fragen) stellen können - Auskünfte einholen, sich informieren können - Informationen weitergeben können - über Erlebnisse, Ereignisse, unterschiedliche Vorfälle sachgerecht mündlich und schriftlich berichten können - über Eindrücke, Gefühle interessant, wirkungsvoll erzählen können - mit Menschen unterschiedlichen Alters und verschiedener Berufe sprechen können - eigene Meinungen äußern, verteidigen können - an Diskussionen teilnehmen können - Redemittel für pro und contra sammeln, an richtiger Stelle verwenden können - Stellung nehmen, Standpunkte begründen können - Zusagen und Ablehnen können - auf Gegenmeinungen reagieren können - eigene Gedanken in einigen Sätzen auch schriftlich äußern können - Geschehnisse, Ereignisse, in zeitlicher oder logischer Reihenfolge aufschreiben können - das Wichtige vom Unwichtigen unterscheiden können - Synonyme, Antonyme kennen und gebrauchen können - Beschreibungen, Berichte, Interviews nach Stichwörtern, Skizzen anfertigen können - auf Grund ihres Aussehens und Verhaltens Tiere, Personen mündlich und schriftlich charakterisieren können - die inhaltlichen und formellen Kennzeichen von Privatbriefen kennen und anwenden - Glückwünsche, persönliche Briefe, Telegramme schreiben können - nach Muster Bitten, Danksagungen, Entschuldigungen, Beschwerden formulieren können - höfliche Ausdrucksmittel kennen, verwenden können - Unterschiede der mündlichen und schriftlichen Ausdrucksweise kennen lernen Sprachbetrachtung und Rechtschreibung Die Schülerinnen und Schüler sollen: - zweisprachige Wörterbücher problemlos gebrauchen können - die Wortarten und ihre Funktion in der Sprache kennen - Verb:- alle Zeitformen (bis auf Futur II) im Indikativ, Imperativ und Konjunktiv anwenden können - Funktion von Passiv verstehen - Präsens und Präteritum von Passiv gebrauchen können

202

-

-

-

-

- Modalverben im Konjunktiv und Passiv erkennen - gelernte Verben mit Rektionen verwenden können Substantiv: - deklinierte Form mit oder ohne Artikel/Pronomen verwenden können - in den vier Fällen mit oder ohne Präpositionen gebrauchen können Adjektiv: - Komparation, auch einige unregelmäßige Formen bilden können - Positiv und Komparativ vergleichen können - die Deklination kennen, mit oder ohne Rektion anwenden können Numerale: - Kardinal- und Ordinalzahlen gebrauchen können - Bruchzahlen bilden können Pronomen: - Personal-, Possessiv-, Reflexivpronomen kennen und anwenden können - die am Alltag häufig gebrauchten Demonstrativ-, Interrogativ-, Relativund Indefinitpronomen anwenden können Zusammengesetzte und abgeleitete Wörter bilden und gebrauchen können Satz:-

Aussage-, Frage-, Aufforderungs- und Wunschsätze bilden können Satzglieder (Subjekt, Prädikat, Ergänzungen) bestimmen können die richtige Wortstellung der einzelnen Ergänzungen kennen nach den einzelnen Satzgliedern fragen können der einfache und zusammengesetzte (neben- und untergeordnete) Satz in Bezug auf die gelernten Konjunktionen die richtige Wortstellung gebrauchen - Satzzeichen und Satzendzeichen richtig setzen können bekannten Wortschatz orthografisch richtig schreiben können Rechtschreibung und Selbstkontrolle ständig entwickeln

Literarische Texte, Gebrauchs- und Sachtexte Die Schülerinnen und Schüler sollen: - ungeübte Texte fließend, sinnbetont lesen können - unbekannte Texte in einfacher Sprache, mit Hilfe von Wörterbüchern selbstständig erarbeiten und verstehen können - das Gelesene, Gesehene, Gehörte zusammenfassen, kurz wiedergeben können, darüber eine eigene Meinung bilden - aus Büchern, Zeitschriften, Medien Informationen entnehmen können - Lehre oder Problematik epischer Texte (Märchen, Erzählungen, Fabeln, Anekdoten, Sagen) herausfinden können - Beenden einer Geschichte von verschiedenen Gesichtspunkten aus Auszüge aus Jugendbüchern, Zeitschriften verstehen, deuten können - landeskundliche Texte über Lebensführung, Kultur, Schule, Freizeit, Gesellschaft unserer Heimat und der deutschsprachigen Länder verstehen und Stellung nehmen können - Gedichte für das entsprechende Alter sinngerecht, ausdrucksvoll lesen, vortragen können - Werke aus der ungarndeutschen Literatur kennen lernen, interessante Erzählungen dramatisieren, Rollen charakterisierend darstellen können

203

5. Jahrgangsstufe

Stundenzahl: 5 Stunde /Woche Viele der Kompetenzen greifen ineinander: Wichtige Aspekte in einem Bereich unterstützen die Kompetenzen in einem anderen Bereich. Kompetenzen in den wichtigsten Grundfertigkeiten sind wichtige Grundlage für das Lernen. Wir- in unserer Schule-versuchen immer mehrere Kompetenzen in DaF Unterricht anzuwenden. In den folgenden erwähnen wir nur die wichtigsten Schlüsselkompetenzen gehörend zu den verschiedenen Themen.

ERARBEITUNG DER LERNINHALTE Themenbereiche Lerninhalte Unser Wohnort – Beschreibung des Wohnortes 1. Das Zuhause Unser Haus, unsere Wohnung – Beschreibung des Hauses, der (Wohnort, Wohnung Wohnung, Einrichtung der Wohnung, des Klassenzimmers Umgebung) Umräumen, Umzug Das Leben der Familie in der Stadt, auf dem Land – Unterschiede 20 Stunden Hochhäuser, Blockhäuser, Einfamilienhäuser Sozialer Kompetenz Einkaufsmöglichkeiten Sportmöglichkeiten und kulturelle Angebote im Vergleich Dorf und Stadt Verwandtschaftsbeziehungen Familien- und Kirchenfeste, Geschenke Gemeinsame und selbstständige Arbeit im und um das Haus Schulleben im Dorf und in der Stadt; das Schulgebäude 2. Die Schule Einrichtung des Klassenzimmers, Lehrerzimmers, Turnhalle, usw. Stundenplan, Unterrichtsstunden, außerschulischer Unterricht 20 Stunden Gemeinschaftstätigkeiten: Altpapier sammeln, Klassenfahrt Schulfeste Selbst- und Erzählungen über das Schulleben Sozialkompetenzen Informationen über einige Berufe einholen – Berufe früher im Heimatort Der Beruf der Eltern bzw. der Freunde der Verwandtschaft Arbeitsplätze und Ausrüstung 20 Stunden Arbeitsplätze im Wohnort Individualkompetenz Hausarbeit; Arbeitseinteilung in der Familie Einkauf ( Lebensmittel, Bekleidung, Spielwaren) Garten- und Feldarbeit; Blumen-, Gemüse- und Obstgarten Planung der Freizeitgestaltung Sport, Spiel, Erholung, Kinderspiele früher Über das Wetter sprechen 4. Die Natur Typisches Wetter in den Jahreszeiten – Bekleidung früher und heute (Volkstrachten) 20 Stunden Himmelsrichtungen, Himmelskörper (Sonne, Mond, Sterne und 3. Arbeit und Freizeit

204 Methodenkompetenz Planeten) Das Kennen von Haus- und Waldtieren Fahrzeuge, Fahrradtour, ein gutes Fahrrad Ausrüstung 5. Verkehr Ausflüge mit dem Bus, dem Zug, dem Auto Klassenfahrt 20 Stunden Fahrplan, Lösen von Fahrkarten; Abfahrt, Ankunft, Auskunft Höflichkeit im Verkehr Soziale und Bürgerkompetenz

6. Bild als Illustration, Bildgeschichten

Bilder als Sprechanlass, als Illustration; Worte zu Bildern, Bilder zu Texten, Bildgeschichten ohne / mit Text; Wilhelm Busch: Max u. Moritz; einige Kapitel des Werkes

5 Stunden pro Thema Kommunikative Kompetenz

GRAMMATIK 1. Das Verb 30 Stunden Fremdsprachliche Kompetenz

2. Das Substantiv 30 Stunden Fremdsprachliche Kompetenz

Die Bedeutung der Verben; Tätigkeit, Handlung, Sein/ Zustand Die drei Stammformen der Verben: Infinitiv, Imperfekt, Partizip Perfekt Die Personalform des Verbs (Personalpronomen) Verben mit Umlaut und Brechung in Präsens Reflexive Verben und Reflexivpronomen Imperativform, Brechung und Umlaut in Imperativ Häufiger gebrauchte starke und schwache Verben Der Gebrauch des Präteritums Präsens und Perfekt im Text Futur: werden + Infinitiv Überblick über die Zeitformen Die Bedeutung der Substantive, Großschreibung (Wiederholung) Artikel und Possessivpronomen vor dem Substantiv, Grundformen in Einzahl und Mehrzahl, Gebrauch des Wörterbuches Zusammengesetzte Substantive und ihre Artikel Substantive im Nominativ, Genitiv, Dativ, Akkusativ, Singular/ Plural Substantive mit Verben verbinden, Verbpaare wie stellen – stehen, usw. häufiger gebrauchte Verbrektionen, wie sich freuen auf/ über, Präpositionen

205

Entwicklungsanforderungen (Kompetenzen und Fähigkeiten) Sprachverständnis Alltägliche Gesprächssituationen bewältigen Höfliche Redemittel Verständnis zeigen Interessen vertreten Erzählen (von sich selbst erzählen) Sich selbst und andere informieren In verschiedenen Rollen handeln und sprechen Lesen und Textverständnis Lesen und Verstehen von informativen Texten / aktuelle authentische Texte, Prospekte, Artikel aus Jugendzeitungen usw. / und darüber kurz berichten Lesen und Verstehen von literarischen Texten / Gedichte, Erzählungen, Märchen, Sagen / und über das Gelesene erzählen Umgehen mit altersgemäßen Alltags- und Gebrauchstexten Das Wörterbuch benutzen Schriftlicher Ausdruck Beschreibung Selbsterlebter oder erfundener Ereignisse Bilderreihen erzählen Eine Bildgeschichte erfinden Berichten über eigene Erlebnisse Beenden angefangener Märchen, Geschichten Schriftliche Kontakte in alltäglichen Situationen herstellen /Briefe, Einladungen schreiben usw./ Benutzung des Wörterbuches

Detaillierte Anforderungen am Ende der 5. Jahrgangsstufe Sprechverstehen und Sprechfertigkeit Der Schüler soll über einfache Ereignisse kurz informieren und über Erlebnisse erzählen können. Er soll einfache Wünsche, Bitten äußern können. Er soll weiterhin Aufforderungen machen und einfache Anweisungen geben können. Er soll Lebewesen und Sachen in einfacher Weise charakterisieren können. Er soll in bekannten Themen längere Dialoge führen können. Er soll über den Inhalt des Gelesenen, des Gehörten kurz erzählen und Bilder, Sachen kurz beschreiben können. Leseverständnis Das Lesetempo des Schülers soll sich dem Sprechtempo nähern. Der Schüler soll mit einer entsprechenden Wort- und Satzbetonung und inhaltlich gegliedert lesen und Fragen zu dem Text stellen können.

206 Er soll einen lexikalisch bekannten vorgelesenen, gelesenen oder gehörten Text verstehen und darüber erzählen können. Er soll lexikalisch und grammatisch leichte Texte mit Hilfe des Wörterbuches alleine übersetzen können. Schreibfertigkeit Der Schüler soll eine Einladung, eine Weihnachts-, oder Osterkarte schreiben können. Er soll sich schriftlich vorstellen können, einen kurzen Brief schreiben können. Er soll über Geschehenes, Wahrgenommenes drei bis vier einfache Sätze schreiben können. Grammatische Inhalte Der Schüler soll den Akkusativ und Dativ mit Substantiven im Satz anwenden können, auch nach Präpositionen. Er soll mit Verben im Präsens und Perfekt sicher umgehen können. Er soll trenn- und untrennbare Verben richtig verwenden. Er soll die Steigerung einfacher Adjektive / Positiv und Komparativ kennen und vergleichen können. Er kann das Demonstrativpronomen “dieser” im Nominativ im Akkusativ und im Dativ gebrauchen. Er kennt die im Akkusativ oder Dativ stehenden einfachen Frage- und Possessivpronomen. Er verwendet die am häufigsten gebrauchten Modalverben. Er soll erweiterte Sätze mit zusammengesetztem Prädikat bilden können und die Wortfolge im erweiterten Satz beherrschen. Auswendiglernen Der Schüler soll weitere Gedichte, neue Lieder und neue Sprichwörter erlernen.

207 6. Jahrgangsstufe Stundenzahl: 5 Stunde /Woche Viele der Kompetenzen greifen ineinander: Wichtige Aspekte in einem Bereich unterstützen die Kompetenzen in einem anderen Bereich. Kompetenzen in den wichtigsten Grundfertigkeiten sind wichtige Grundlage für das Lernen. Wir- in unserer Schule-versuchen immer mehrere Kompetenzen in DaF Unterricht anzuwenden. In den folgenden erwähnen wir nur die wichtigsten Schlüsselkompetenzen gehörend zu den verschiedenen Themen.

ERARBEITUNG DER LERNINHALTE I. Themenbereic Lerninhalte he Der Alltag in verschiedenen Ländern, Schule, Wohnen, 1. Alltagsleben Essgewohnheiten, soziale Verhältnisse Feiertage, Feste in verschiedenen Ländern 20 Stunden (Einschulung, Erntefest, Nikolaustag, Advent, Interkulturelle Weihnachten, Fasching, Ostern, Pfingsten) Unterschiede und Kompetenz Gemeinsamkeiten Industrie, Landwirtschaft 2. Arbeit, Freizeit, Neue Berufe Kultur Täglicher Bedarf, Einkauf, Waren Sport, Unterhaltung, Theater, Bücher, Musik 20 Stunden Reisen im In- und Ausland Kommunikative Informationen über die deutschsprachigen Ländern sammeln Kompetenz Presse, Rundfunk, Fernsehen Artikel in Kinder- und Jugendzeitungen Rundfunk und Fernsehprogramme Post, Telefon, Telefax 20 Stunden Karten, Briefmarken, Zeitungen Computerkompetenz Kaufen – Dialoge Briefe schreiben – Briefe, Telegramm aufgeben, telefonieren Technik (Computer) Krankheiten, innere Organe 4. Gesundheitswesen Hausarzt, Zahnarzt, Krankenhaus, Krankenversorgung, Apotheke Beim Arzt, beim Zahnarzt, in der Apotheke – Dialoge 20 Stunden Gesunde Lebensweise Umwelt Soziale Kompetenz Merkmale der Beschreibung: Allgemeingültige, unpersönliche 5. Beschreiben Darstellung, Präsens, richtige, logische Reihenfolge; Beschreibung einer Person: Familie, Onkel; eines Gegenstandes z.B. 20 Stunden Fahrrad Wegbeschreibung mit Orientierungspunkt, erklärende Zeichnungen Eigeninitiative und oder Zeichen (Gestik), Hinweis auf Zeit, Richtungen unternehmerische Gebrauchsanweisungen Kompetenz Zeitformen: Perfekt, Plusquamperfekt, Futur; starke, schwache, GRAMMATIK 1. Das Verb unregelmäßige Verben Der Gebrauch von Perfekt und Präsens in zusammengesetzten 20 Stunden Sätzen Fremdsprachliche 3. NachrichtenÜbermittlung

208 Trennbare und untrennbare Verben Modalverben in Präsens 2. Das Substantiv und Die Grundformen des Substantivs und ihr Gebrauch in den vier Adjektiv Fällen Singular, Plural; Substantive und Verben, Substantive und Adjektive 20 Stunden verbinden Fremdsprachliche Substantive durch Pronomen ersetzen Kompetenz Adjektivdeklination, Abgeleitete Adjektive 3. Pronomen Personalpronomen Fragepronomen 15 Stunden Unbestimmte Pronomen “viel, man, es“ Fremdsprachliche Kompetenz 4. Präpositionen häufiger gebrauchte Präpositionen mit dem Akkusativ und dem Dativ( für, über, von, aus, zu, bei usw.) 15 Stunden Fremdsprachliche Kompetenz 5. Der Satz Zusammengesetzte Sätze mit wenn und als ; denn und weil 15 Stunden Fremdsprachliche Kompetenz

Kompetenz

Entwicklungsanforderungen (Kompetenzen und Fähigkeiten) Sprachverständnis Alltägliche Gesprächssituationen bewältigen; Am Gespräch teilnehmen - sich äußern und widersprechen Fachwortschatz in täglichen Themen anwenden Informieren Von Erlebnissen erzählen Gegenstände, Tiere, Personen beschreiben, Personen charakterisieren Lesen und Textverständnis Lesen und Verstehen von Sachtexten (aktuelle authentische Texte, Prospekte, Artikel aus Jugendzeitschriften usw.) Realistische und phantastische Geschichten, Erzählungen, Märchen, Späße und Anekdoten lesen und inhaltlich verstehen sowie darüber sprechen. Bearbeitung von Sprüchen, Sprachspielen, Dichtungen, Nonsensgeschichten Liebe zum Lesen erwecken durch Auszüge aus altersgemäßen Jugendbüchern Das Wörterbuch benutzen Schriftlicher Ausdruck Selbsterlebte oder erfundene Ereignisse beschreiben Charakterisierung von Personen, Beschreiben von Tieren Schriftliche Kontakte in alltäglichen Situationen herstellen, Briefe schreiben Eigene Meinung zum Ausdruck bringen

209 Detaillierte Anforderungen am Ende der 6. Jahrgangsstufe Sprechverstehen und Sprechfertigkeit Der Schüler soll mit bekannten und behandelten Themen einen kurzen Dialog führen und über Erlebnisse und Wahrnehmungen in Verbindung mit dem Thema berichten können. Er soll über einfache Ereignisse in zeitlicher Reihenfolge informieren, über Erlebnisse erzählen und Lebewesen oder Sachen in einfacher Weise charakterisieren können. Er soll einfache Vorgänge beschreiben können. Leseverständnis Der Schüler soll lernen, grammatisch und lexikalisch bekannte, jedoch nicht geübte Texte fließend zu lesen. Er soll mit einer entsprechenden Wort- und Satzbetonung und inhaltlich gegliedert lesen und Fragen zum Text stellen können. Er soll mit der Beantwortung von Fragen und mit eigenen Äußerungen beweisen, dass er den Text verstanden hat. Er soll mündlich und schriftlich Personen charakterisieren können. Schreibfertigkeit Der Schüler soll einen persönlichen Brief schreiben können und dessen minimale Formanforderungen beherrschen. Grammatische Inhalte Der Schüler soll den Akkusativ und Dativ mit Substantiven im Satz anwenden können, auch nach Präpositionen. Der Schüler soll das Adjektiv stark, schwach und gemischt richtig deklinieren können Er soll die unbestimmten Pronomen "viel, man, es" gebrauchen können. Er soll mit Verben im Präsens und Perfekt sicher umgehen können. Er soll in den gelernten Zeitformen trennbare und untrennbare Verben gebrauchen können. Er soll mit Modalverben im Präsens sicher umgehen können. Er kennt die Steigerung einfacher Adjektive (Positiv und Komparativ) und kann vergleichen. Er verwendet die im Akkusativ oder Dativ stehenden einfachen Fragepronomen. Er verwendet die am häufigsten gebrauchten Modaladverbien. Er soll erweiterte Sätze mit zusammengesetztem Prädikat bilden können und die Wortfolge im erweiterten Satz beherrschen. Auswendiglernen Der Schüler soll weitere Gedichte und neue Lieder auswendig erlernen.

210

7. Jahrgangsstufe Stundenzahl: 5 Stunde /Woche Viele der Kompetenzen greifen ineinander: Wichtige Aspekte in einem Bereich unterstützen die Kompetenzen in einem anderen Bereich. Kompetenzen in den wichtigsten Grundfertigkeiten sind wichtige Grundlage für das Lernen. Wir- in unserer Schule-versuchen immer mehrere Kompetenzen in DaF Unterricht anzuwenden. In den folgenden erwähnen wir nur die wichtigsten Schlüsselkompetenzen gehörend zu den verschiedenen Themen. ERARBEITUNG DER LERNINHALTE Themenbereiche Lerninhalte Aus Texten, Medien, eigener Erfahrungen kennen lernen 1.Beziehungen zu Durch eigene Erfahrungen im In- und Ausland mit verbalen Mitteln anderen Menschen und Körpersprache Gefühlsäußerungen (Freude, Empörung, und anderen Bedauern) zum Ausdruck bringen Ländern. Gastfreundschaft in Landeskundliche Texte, Prospekte, Filme in das Leben anderen Ungarn und anderen Menschen Ein-blick gewinnen Ländern 20 Stunden Kommunikative Kompetenz Klassenkorrespondenz Partner- und Austauschbeziehungen der Schule Mit unterschiedlichen Sprechpartnern umgehen können Schulleben im Kennen lernen das Leben an ausländischen Schulen Ausland Vergleich der Interessenkreise der Kinder in Ungarn und im Ausland Richtige sprachliche Verhaltensweise zu verschiedenen Partnern (Kind - mit Kind, mit Erwachsenen, bekannt, fremd) themenbezogen sprechen, etwas erklären, sich deutlich äußern Interview Mit "Touristen in Ungarn", mit Schülern aus der Partnerschule, oder Reporterspiele über Reisen durchführen Erkennen, wie man das Interesse wecken und den Hörer/Leser informieren und unterhalten kann. Reisemöglichkeiten im In- und Ausland, dazu ausgewählte Verkehrsmittel Mit der Familie und mit der Schule planen; Vor- und Nachteile einer 2. Reisen individuellen bzw. Gruppenreise; Organisieren Privat- oder In Reisebüro, Ankunft in der Jugendherberge, im Hotel Gesellschaftsreise Reiseausrüstung auswählen, kaufen, vorbereiten 20 Stunden Reisevorbereitungen, einpacken Interkulturelle Kompetenz Eine Fahrradtour Verkehrsregel beachten, unfallfreie Fahrt Fahrt mit dem Zug Am Bahnhof: Bahnsteig, Gleis, Schließfach Fahrkarten, Platzkarten lösen Mit dem Fahrplan umgehen; Abfahrt, Ankunft, Anschluss; Direkter Zug, umsteigen Sich erkundigen, genau informieren Beschreibung von Anweisungen (Touristenkarten, Stadtplan) auch

211

3. Umwelt, Umweltschutz 20 Stunden Selbst-und soziale Kompetenz 4. Post, Bank und Sparkasse 20 Stunden Computerkompetenz Brief

Postgebühren

5. Berufe 20 Stunden Soziale Kompetenz Hausbau

Einkauf

schriftlich Was können wir für den Natur- und Umweltschutz tun? Die zerstörende Kraft der Natur durch den Menschen Naturkatastrophen

Ausfüllen von Formularen, ihre Funktion Aufgeben von Briefen, Paketen Geldwechsel, Geldüberweisung, Zinsen, Kredit

Formalien von persönlichen Briefen erkennen (Briefform, Anrede, Aufbau, Abschluss) Techniken zum Fragen üben Auskünfte, Briefmarken, Stempelmarken Dienstleistungen der Post (Karten, Zeitungen, Zeitschriften, Glücksspiellose) Handwerker im eigenen Wohnort, ihre Arbeit, manche Werkzeuge Dienstleistungsberufe (Frisör, Kosmetikerin, Schneiderin, Schuhmacher, Polizist, Reinigungskraft...) Beamten (Post, Bahn,...) Auf einer Baustelle (Maurer, Zimmermann, Klempner, Dachdecker, Glaser, Installateur, Fliesenleger, Tischler) Werkzeug, Material, Arbeitsverlauf in verein-fachter Form In Fachgeschäften (Elektro-, Computer-, Schuh-, Musik-, Spiel-, ...) Arbeit der Verkäufer/innen Verhalten der Kaufleute und Kunden

6. Kultur, Sport, Freizeit 20 Stunden Kommunikative und Interkulturelle Kompetenz Museum Besuch von Ausstellungen, Museen, Heimatmuseen Kennen lernen von Werken zeitgenössischer Künstler, auch im eigenen Wohnort Bibliothek Deutschstunde in der Schulbibliothek Besuch in einer Bibliothek; in einer Bibliothek zurechtkommen Medien Auswahl aus den Programmen des Fernsehens Programme für Kinder Informierende Texte (Plakate, Reklame, Werbungen) analysieren, ihre Ziele und Zwecke bemerken Sport Sport im Unterricht, in der Schule, am eigenen Wohnort Sportarten (individuell, in Paaren, in Mannschaften) Gesundes Leben und Sport, Sportanlagen, Möglichkeiten in der Stadt und auf dem Lande Olympische Spiele, Weltmeisterschaften Kurze Biografien und Schaffen der ausgewählten Dichter 7. Literatur

212 20 Stunden

Lyrik, Naturlieder, epische Gedichte verstehen, interpretieren

Muttersprachliche und fremdsprachliche Kompetenz Gedichte Jugendbücher/Auszug Auswahl aus der Kinder- und Jugendliteratur Auswahl gemeinsam lesen Handlungsprozess zusammenfassen auch schriftlich erzählen 8. Sprachbetrachtung, Rechtschreibung 45 Stunden fremdsprachliche Kompetenz reflexive Verben Mit einem Dativobjekt (Ich wasche mich; Ich wasche mir die Hände) Verben mit Rektionen Ohne und mit Präpositionen Mit einer oder zwei Rektionen (es gibt, haben, brauchen, treffen, gehören, gefallen, bitten um, danken für, denken an, sprechen mit/über, sorgen für, sich treffen mit, sich freuen auf/über, warten auf) anwenden Funktion verstehen Im Präsens, Präteritum und Perfekt gebrauchen Modalverben Auch als Vollverb verwenden (Mein Bruder hat abends ins Kino gehen dürfen. Ich habe nicht gedurft.) Das Substantiv Genitivkonstruktionen Personennamen im Genitiv Deklination jeder Art im Genitiv, im Dativ Das Pronomen Abweichung in Form und Bedeutung vom Personalpronomen im Reflexivpronomen Dativ Indefinitpronomen Deklinierbare und undeklinierbare Pronomen ( jeder, mancher, alle, Interrogativpronomen beide, der eine, der andere, jemand, niemand, jedermann, man, viel, wenig) Vergleich mit den unbestimmten Numeralien (Das ist nicht viel. Der Film hat vielen gefallen.) der, die, das; welcher, welche, welches; wer, was, wo... wofür, worüber … Relativpronomen (Der neue Junge, der aus der Stadt kam ...; Das Buch, welches du mir geschenkt hast ...) Unterschied zwischen Relativ- und Demonstrativpronomen (Anwendung, Betonung, Wortstellung) Sprichwörter sammeln Mündliche und schriftliche Anwendung der Relativpronomen Der Relativsatz Relativsatz als Funktion eines Attributs (Das Buch, das du mir geschenkt hast...) kann ein Subjekt oder ein Objekt ersetzen (Wer nicht kommt zur rechten Zeit, ...; Was du heute kannst besorgen,...) Konjunktionen in Position 0 (und, sondern, oder, denn, aber) wiederholen

213 Die nebengeordnete Zusammensetzung

Teilsätze verbinden Mit "denn" und "weil" Teilsätze bilden Konjunktionen in Position 1 (darum, deshalb, deswegen) (Er ist krank, darum...) "also", "so" (Er passt nicht auf, also...) "trotzdem", "dennoch" (Er hustet sehr, trotzdem ...)

Entwicklungsanforderungen (Kompetenzen und Fähigkeiten) Sprachverständnis Den Schülerwortschatz im Laufe des Jahres erweitern Wörter in Sprache und Schrift in produktiver Weise den Sprechsituationen gemessen verwenden Sich in Themen wie Familie, Schule, Reisen, Einkauf, Kultur, Sport, Freizeit, Natur, Feiertage äußern können Eigene Meinung begründen können Mit unterschiedlichen Sprechpartnern themenbezogen sprechen können Fragen formulieren und richtig intonieren können Ein informatives Interview vorbereiten, Interesse weckend kurz durchführen können Sprachliche und nonverbale Mittel der höflichen Rede verwenden können Sprachbetrachtung und Rechtschreibung Reflexive Verben mit Dativobjekt verwenden können Geübte Verben mit Rektionen und deren Anwendung kennen Modale Hilfsverben in Präsens, Präteritum und Perfekt gebrauchen können, ihre Funktion als Vollverb erkennen Die Deklination von Substantiv und Adjektiv kennen Geübte Pronomen und deren Anwendung kennen Mit gelernten Konjunktionen zusammengesetzte Sätze bilden können In der Wortstellung unterschiedlicher Satzstrukturen gewandt sein Bekannten Wortschatz fehlerfrei schreiben können Literarische, Gebrauchs- und Sachtexte Textverständnis / Texterstellung Geübte und unbekannte informierende, literarische oder sachbezogene Texte mit richtiger Betonung und geübtem Tempo deutlich vorlesen können Einfache literarische Werke mit Hilfe von Wörterbüchern, Nachschlagewerken erschließen können Einen gelesenen, gehörten Text, gesehenen Film zusammenfassen und kurz wiedergeben können Gedichte sinngerecht vortragen können Merkmale der informierenden Texte, Plakate, Funktion der Bilder kennen lernen, beurteilen können, ihre Ziele, Mittel, Wirkung und ihren Einfluss auf die Menschen erkennen Unterschiede und wichtige Gattungsmerkmale der behandelten literarischen Lektüren kennen Texte, Auszüge aus der Kinder- und Jugendliteratur kennen lernen Einblick in das Leben und Schaffen ungarndeutscher Autoren, auch von der jüngeren Generation, gewinnen

214 Durch landeskundliche Texte, Reisebilder, Medien über deutschsprachige Länder Informationen sammeln Sich in der Bibliothek orientieren können Schriftlicher Ausdruck Über eigene Erfahrungen, Erlebnisse, Wünsche, Erfolge erzählen können Ort, Zeit, logische Reihenfolge in Betracht nehmen Über einfache Spiel- und Arbeitsabläufe genau informieren können Menschen, Tiere, Gegenstände, Ereignisse beschreiben können Über Schul- und Klassenereignisse, Veranstaltungen berichten können Unterschied zwischen Beschreiben und Bericht erkennen Mit der Form und den Merkmalen vom offiziellen Brief bekannt werden Bitten, Beschwerden, Entschuldigungen schriftlich äußern können Gelesenes oder Gehörtes kurz gefasst aufschreiben können

Detaillierte Anforderungen am Ende der 7. Jahrgangsstufe Sprachverständnis und Sprechen Die Schüler und Schülerinnen sollen: - ihren Wortschatz mit neuen, zum Grundwortschatz gehörenden Wörtern erweitern, - ihn sowohl in der Sprache als auch in Schrift verwenden, - über alltägliche Themen selbstständig sprechen, - über reale Probleme diskutieren und Stellung nehmen können. Lesen, Textverständnis, schriftlicher Ausdruck Die Schüler und Schülerinnen sollen: - auch unbekannte literarische oder sachbezogene Texte deutlich mit richtigem Tempo und Betonung lesen können - das Wesentliche vom Unwesentlichen unterscheiden können - ihre Gedanken mündlich und schriftlich ausdrücken können - Beschreibungen, Berichte, offizielle Briefe in zeitlicher und logischer Reihenfolge schreiben können - zu ihren seinen Meinungen Stellung nehmen können - auch schriftlich genau informieren können - in ihren schriftlichen Arbeiten den erweiterten Wortschatz und die behandelten grammatischen Kenntnisse anwenden Grammatische Inhalte Die Schüler und Schülerinnen sollen - die gelernten Modi und Tempora mit Gewandtheit verwenden können - die modalen Hilfsverben in Präsens, Präteritum und Perfekt anwenden können - die behandelten Verben mit Rektionen beherrschen - die Deklination der Substantive und Adjektive verwenden können - die gelernten Pronomen in Sprache und Schrift anwenden können - mit Verwendung der gelernten Konjunktionen bei Anwendung von deklinierten Adjektiven neben- und untergeordnete Sätze bilden können Auswendiglernen Im Laufe des Jahres weitere Gedichte auswendig können.

215

8. Jahrgangsstufe Stundenzahl: 5 Stunde /Woche Viele der Kompetenzen greifen ineinander: Wichtige Aspekte in einem Bereich unterstützen die Kompetenzen in einem anderen Bereich. Kompetenzen in den wichtigsten Grundfertigkeiten sind wichtige Grundlage für das Lernen. Wir- in unserer Schule-versuchen immer mehrere Kompetenzen in DaF Unterricht anzuwenden. In den folgenden erwähnen wir nur die wichtigsten Schlüsselkompetenzen gehörend zu den verschiedenen Themen.

ERARBEITUNG DER LERNINHALTE Themenbereiche

Lerninhalte

1.Unterrichtsinstitutio Nach Aufbau (Grundschulen mit vier, sechs, acht Jahrgängen, Mittelschulen mit acht, sechs, vier Jahrgängen) nen in Ungarn Schultypen der Grundschule ihrem Unterrichtsprofil gemäß Schultypen (Sprache, Sport, Kunst, Computertechnik) Freie Schulwahl 20 Stunden Gymnasien, Fachoberschulen, Fachschulen Computerkompetenz Mittelschulen mit weiterführendem Minderheiten-Sprachunterricht Hochschulen, Universitäten Ausbildungszeit, Prüfungen, Schülerheim Möglichkeiten zum Vertiefen der deutschen Sprachkenntnisse außerhalb der Schule Die in den vorhergehenden Klassen geübten Themen über Berufe erweitern Berufswahl, Studium Fragen über Berufsorientierung, Möglichkeiten zum Weiterlernen; sich über gefragte, interessante Berufe informieren Wünsche äußern Zielgerichtete, sprachliche Ausdrucksmittel zum Angeben und Erreichen von Interessen und Wünschen Schaffen von Situationen zum Ausdruck verschiedener Sprechabsichten Gespräch mit unterschiedlichen Partnern (Duzen und Siezen) Redemittel zur Meinungsäußerung, Überzeugung Diskussion Entsprechende Redemittel sammeln Vorbereitete Diskussion mit festgesetztem Thema durchführen, (Ablehnung, Zustimmung ausdrücken) Behauptungen, Argumente formulieren 2.Unser gesellschaftliches Leben 20 Stunden Eigeninitiative und unternehmerische Kompetenz Die geografische Lage Ungarns

Herausheben von Sinn tragenden Begriffen Informationskern herausfinden, formulieren, weitergeben

216 Über Ungarn schreiben Ein Interview über ungarische Landschaften, Naturparks, Städte führen Collagen anfertigen Über Landwirtschaft, Industrie, Unternehmen, Handel anspruchsvoll lesen, sprechen, schreiben Sehenswürdigkeiten, Denkmäler, Denkmalschutz, Infrastruktur der Metropole Unsere Hauptstadt Kulturzentrum des Landes (Schulen, Theater, Museen, Budapest Ausstellungen) Die Stadt der Heilbäder Erlebnisse, Erfahrungen sammeln Reiseziele, historisches, kulturelles Erben Ungarische Gastfreundschaft Der Fremdenverkehr in Sehenswürdigkeiten von Ungarn und der Region Ungarn Gastronomie, Volklorprogramme Äußerungen in Aufgeben von Annoncen, Danksagungen, Entschuldigungen alltäglichen Situationen Bitten, Befehle, Beschwerden kurz erfassen Einen Antrag stellen Schreibkonventionen offizieller Briefe (Briefkopf, Anrede, Schlussformeln) vom privaten Brief unterscheiden Berühmte, ungarische Küche, Spezialitäten 3.Ernährung und Kochrezepte tauschen Gesundheit Menü zu einem Feiertag zusammenstellen, Passende Getränke auswählen 20 Stunden Den Tisch festlich decken, schmücken Gäste einladen, empfangen, eine Fete veranstalten, Soziale Kompetenz und Bürgerkompetenz Über die ungesunde ungarische Küche diskutieren Gesundes Essen Bioprodukte Dick oder dünn sein, Abmagerungskur und Gefahren Traditionelle Menüs an Feiertagen und ihre Bedeutung Kenntnisse aus der Geografie erfrischen 4. Deutschsprachige Über eigene Erlebnisse mündlich/schriftlich berichten Länder Über Deutschland, über die Schweiz, über Österreich, lesen, sprechen 20 Stunden Texte auch individuell, mit Hilfe von zweisprachigen Wörterbüchern verstehen, mündlich und schriftlich deuten Interkulturelle und fremdsprachliche Kompetenz Sehenswürdigkeiten im Im Reiseführer Vorkenntnisse sammeln Ausland Über berühmte Landschaften und Städte berichten Über Auslandsreisen erzählen Durch Texte, Medien, Privatreisen, Korrespondenz, Schüleraustausch das Leben, die Gewohnheiten der Völker dieser Länder kennen lernen Sachbezogene Texte Informierende Texte, Berichte, Nachrichten, Reportagen, Interviews lesen, anfertigen In zeitlicher Reihenfolge oder der Wichtigkeit gemäß Personen, Dinge, Orte nach genauer Beschreibung erkennen Berichte, Reportage

217

5. Lebenslauf 10 Stunden Computerkompetenz, soziale Kompetenz

6. Literatur für das entsprechende Alter

Nach Muster schreiben Inhaltliche und formelle Kriterien zwischen ausführlichem und tabellarischem Lebenslauf kennen lernen und anwenden Äußere Eigenschaften von Personen (auch im Vergleich zu anderen beschreiben) Nach Gewohnheiten, Handlungen, Verhalten Personen charakterisieren Positive und negative Eigenschaften sammeln, schriftlich verwenden (Gebrauch von Synonymen und Antonymen) Gedichte

20 Stunden Muttersprachliche und fremdsprachliche Kompetenz Epische Texte aus Von Texten Dialoge verfassen Jugendbüchern Auswahl entsprechender Bücher, Auszüge Episoden aus Novellen Artikel aus Jugendzeitschriften Beenden der Geschichte von verschiedenen Gesichtspunkten aus Zu den verschiedenen Varianten Stellung nehmen

7. Sprachbetrachtung, Rechtschreibung* 70 Stunden Fremdsprachliche und kommunikative Kompetenz Das Verb Konjugation in Aktiv/Indikativ in gelernten Zeitformen verwenden Plusquamperfekt Gebrauch der Zeitform verstehen, verwenden Passiv In der Gegenwart und Vergangenheit bilden Funktion der Passivform kennen, verwenden Konjunktiv II Präteritum, auch würde- Form, Plusquamperfekt in geübten Situationen verwenden Wünsche in Konjunktivform äußern (wenn doch, wenn nur) Modale Hilfswerben nach Muster in Passiv und in Konjunktiv anwenden Untergeordnete wenn, als, bevor, seit(dem), sobald, solange, nachdem, während Konjunktionen der Zeit Untergeordnete weil, sowie, ohne dass, ob, obwohl Konjunktionen der Art Bedeutung und Funktion kennen, in entsprechender Situation und Weise anwenden Der Satz Alle Satzarten gebrauchen

218 Das Satzgefüge

Temporalsatz Konditionalsatz Finalsatz

Teilsätze mit Konjunktionen verbinden Hauptsatz und Satzgefüge verbinden Richtige Wortstellung kennen In Gleich-, Vor- oder Nachzeitigkeit verstehen In beiden Zeitformen auch mit und ohne "wenn" bilden damit, um ... zu (Kontraste dem Ungarischen gegenüber)

Entwicklungsanforderungen (Kompetenzen und Fähigkeiten) Sprachverständnis und Sprechen Sich erkundigen, um Rat fragen können. Mit Menschen unterschiedlichen Alters und verschiedener Berufe über altersgemessene Themen in Kleingruppen oder individuell Gespräche führen können Über Themen im Alltag (Familie, Schule, Einkauf, Post, Natur, Gesundheit, der menschliche Körper, Arbeit, Kultur, Sport, Freizeit) sprechen können. Haupt- und Nebensachen unterscheiden können. Über Ereignisse, Erlebnisse, wichtige Vorfälle sachgerecht berichten können. Über Eindrücke, Gefühle wirkungsvoll erzählen können. Diskussion in einfacher Form durchführen oder daran aktiv teilnehmen können. Redemittel für pro und contra sammeln, an richtiger Stelle anwenden können Standpunkte begründen, Stellung nehmen, zureden, Überzeugen können. Sich informieren, Fragen verschiedener Art stellen und Auskünfte geben können. Sprachbetrachtung und Rechtschreibung Zweisprachige Wörterbücher problemlos gebrauchen können. Die in den vorigen Jahren gelernte Grammatik gebrauchen können. Verb: - alle Tempora (bis auf Futur II) von Indikativ, Imperativ und Konjunktiv II , außerdem - Präsens und Präteritum von Passiv gebrauchen können. - Gelernte Verben mit Rektion anwenden können. Substantiv: - Deklination der Substantive im Singular und Plural, in den vier Fällen mit oder ohne - Präposition gebrauchen können. Adjektiv: in allen deklinierten Formen anwenden können. - Gegensatzpaare, Synonyme, Komparation und Vergleich kennen. Numerale: Kardinal- und Ordinalzahlen mit Sicherheit gebrauchen können. Pronomen aller Art gewandt gebrauchen können Satzglieder (Subjekt, Prädikat, Ergänzungen) bestimmen können Zu den einzelnen Satzgliedern Fragen stellen können. Wortstellung in Bezug auf Konjunktionen richtig anwenden können. Satzzeichen, Satzendzeichen richtig setzen können. Bekannten Wortschatz orthografisch korrekt schreiben können. Literarische Texte, Gebrauchs- und Sachtexte Unbekannte Texte fließend, sinnbetont lesen, mit Hilfe von Wörterbüchern selbstständig erarbeiten und verstehen können. Über die Gelesene, Gesehene, Gehörte eigene Meinung haben. Den Inhalt eines Textes, Filmes zusammenfassen, kürzer oder länger erzählen können. Aus Texten, Zeitschriften, Medien wichtige Informationen entnehmen und weitergeben können.

219 Die Gattung der epischen Texte erkennen, Bekannte Gedichte, Balladen verständlich vorlesen und rezitieren können. Gelernte Gedichte ausdrucksvoll rezitieren können. Einblick auf die Literatur ungarndeutscher Schriftsteller haben Je mehr über die Vergangenheit der Vorfahren kennen lernen. Persönliche Briefe schreiben können. Fähig sein, nach Muster einen offiziellen Brief zu schreiben. Formulare ausfüllen können. Danksagungen, Entschuldigungen, Beschwerden schriftlich formulieren können. Eigene Gedanken in Beschreibungen, Erzählungen, Berichten, Reportagen, Briefen schriftlich äußern können. Eine Beschreibung nach Stichwörtern, Skizzen anfertigen können. Auf Grund ihres Verhaltens Personen charakterisieren können. Fähig sein nach Muster einen Lebenslauf in ausführlicher und tabellarischer Form zu schreiben. Gelernten Wortschatz orthografisch korrekt schreiben können.

Detaillierte Anforderungen am Ende der 8. Jahrgangsstufe Sprachverständnis und Sprechen Die Schüler und Schülerinnen sollen: - ihren Wortschatz im Laufe des Schuljahrs mit zum Grundwortschatz der deutschen Sprache gehörenden Wörtern erweitern. - fähig sein einen muttersprachlichen Partner, der hochdeutsch spricht, in alltäglichen Themen zu verstehen und auf dessen Fragen zu antworten. - in deutscher Sprache Kontakte herstellen, sich informieren, fragen, Wünsche ausdrücken, und über sich selbst, ihre engere Heimat und die Minderheit Auskunft geben können. - über Erlebnisse genau berichten können. - über Gefühle wirkungsvoll erzählen können. - in Meinungen Stellungnahmen, Standpunkte begründen, verteidigen können. - ihre Sprache soll verständlich sein, die Wort- und Satzbetonung soll der deutschen Phonetik entsprechen. Sprachbetrachtung und Rechtschreibung Die Schüler und Schülerinnen sollen: - den in den früheren Jahren gestellten Minimalanforderungen entgegenkommen. - den Gebrauch von Plusquamperfekt verstehen und die Zeitform anwenden können. - den Unterschied zwischen Aktiv und Passiv kennen und sich im Vorgangspassiv ausdrücken können. - Konjunktiv Präteritum - auch "würde" + Infinitiv - und Plusquamperfekt kennen und anwenden können. - die Konjunktionen und, aber, oder, sondern, denn, trotzdem, darum, deshalb, dann, nicht nur ... sondern auch, entweder... oder deswegen, dass, weil, ob, als, wenn, seit(dem), nachdem, bevor, obwohl, damit, während sinngemäß gebrauchen können. - die Wortstellung im erweiterten und zusammengesetzten Satz kennen. - in der Rechtschreibung gewandt sein, und den gelernten Wortschatz fehlerfrei schreiben können. Literarische Texte, Gebrauchs- und Sachtexte Lesen, Textverständnis, schriftlicher Ausdruck

220 Die Schüler und Schülerinnen sollen: - auch unbekannte Sach- oder literarische Texte verständlich, sinnbetont, fließend lesen können. - fähig sein einfache, den Bildungsstand ihres Alters nicht übersteigende Texte selbstständig mit Hilfe des Wörterbuches, Handbuches oder Lexikons zu verstehen. - Das Gelesene, Gesehene berichten und ihre Meinung dazu äußern können. - Fähig sein zu begründen, warum ihnen etwas gefallen, bzw. nicht gefallen hat. - Gedichte eindrucksvoll vortragen können. - Ihre eigene Gedanken mit gewählten Worten schriftlich äußern können. - Personen - auch sich selbst - beschreiben, auf Grund ihres Verhaltens charakterisieren können. - die inhaltlichen und formellen Kennzeichen des Schreibens von Privatbriefen kennen und anwenden. - die inhaltlichen und formellen Kennzeichen des Schreibens von offiziellen Briefen und Lebensläufen kennen. - aussagen, fragen, informieren und argumentieren können. - drei weitere Gedichte auswendig rezitieren können

221 MINDERHEITENKUNDE JAHRGANGSTUFE 5-8. 5. Jahrgangsstufe Stundenzahl: 1 Stunde /Woche ERARBEITUNG DER THEMENKREISE Themenkreise Lerninhalte Das Zuhause und die Schule Kurze Geschichte der Schule Wie, wo und was lernten die Großeltern? Sammeln alter Schulbücher, Tintenbehälter, Zeugnisse Geschichte der eigenen Familie Zusammenstellen eines Familienbaums, Erstellung des Stammbaumes Natur – die Umgebung des Ortes In der Umgebung des Ortes die Flurnamen erforschen. Dazu Geschichten sammeln Feiertage des Kalenderjahres Weihnachtsfestkreis (Advent — Dreikönigstag) Wohnung, Einrichtung Vergleich von Wohnungen oder Häusern früher und heute Literatur Märchen, ungarndeutsche Volksmärchen Volkslieder, Volksmusik Kennen lernen von Volksmusikinstrumenten,

Entwicklung sprachlicher Fertigkeiten 1.Erwerben von Kenntnissen, Lernen Kenntnisse über eine von Deutschen bewohnte Siedlung aus persönlichen Gesprächen, aus Lektüren und mit Anwendung aus Filmen gewonnenen Informationen sammeln. Einblick in die Lebensweise, Bräuche, Mundart durch Besichtigung von Ausstellungen der Heimatmuseen. Systematisierung der gewonnenen Kenntnisse im Unterricht und ihre Präsentation durch Ausstellungen oder Bühneninszenierungen. 2. Kommunikation Gespräch über das Leben der deutschen Minderheit und über die Möglichkeiten der Ausbildung früher und heute. Schriftliche und mündliche Präsentation der Sammelarbeit. Bräuche, Geschichten, Tänze auf Bühne aufführen. Im Unterricht und bei Schulfeiern Gedichte, Sprüche, Reime, Geschichten rezitieren, Volkslieder singen. Erste Schritte zur Entfaltung des Identitätsbewusstseins anhand von Gesprächen. 3. Orientierung in Raum und Zeit Gebrauch der Landkarte, geographische Orientierung bei gelernten Inhalten. Museumsbesuch, Einrichtung eines Dorfes, Grundriss. 4. Schlüsselelemente des Inhalts Weitere Kenntnisse über die Kultur, Bräuche und Sprache der Ungarndeutschen. Heimatort, Haus und Hof, Einrichtung dieser. Flurnamen erforschen. Arbeiten um das Haus.

222 Bräuche in der Familie und im Kalenderjahr: Weihnachtsfestkreis. Pflege der Volksmusik und des Volkstanzes. Kenntnis der Werke ungarndeutscher Autoren. 5. Reflexion: Selbstbild, Selbstkenntnis, Identität Suche nach Antworten auf Fragen, die zur Herausbildung der Identität führen: wer gehört zu einer Volksgruppe, wer sind die Deutschen, wie leben sie mit der Mehrheitsnation usw. Interesse an der Vergangenheit und den Wurzeln der Volksgruppe.

Einzuführende Kenntnisse und Fertigkeiten: Die kurze Geschichte der eigenen Schule kennen, Informationen über das Schulwesen von früher besitzen, eine Sammeltätigkeit in diesem Bereich ausführen. Kenntnisse über die eigene Familie besitzen, nach deren Geschichte forschen. Mit der Einrichtung einer Wohnung von früher im Klaren sein, sie mit heutigen Wohnungen vergleichen können. Advents- und Weihnachtsbräuche kennen lernen, darüber sprechen können. Flurnamen des Heimatortes kennen, diese selbst erforschen, der Herkunft der Benennungen nachgehen. Kenntnisse über die ungarndeutsche Volksmusik, Volkslieder, Tanzmotive haben. Vertreter der ungarndeutschen Literatur und deren Werke kennen. Versetzungsvoraussetzungen: Kenntnisse über die Geschichte der eigenen Schule, auch über die eigene Familie haben, mit der Einrichtung einer Wohnung im Klaren sein. Die eigene Ortschaft erkundet haben, darüber sprechen können. Die Feste im Weihnachtsfestkreis kennen, über Bräuche Bescheid wissen. Auswendiglernen von drei Volksliedern, Kennen einiger Tanzmotive.

223

6. Jahrgangsstufe Stundenzahl: 1 Stunde /Woche ERARBEITUNG DER THEMENKREISE Themenkreise Lerninhalte 1. Historische Inhalte Das Leben in den Dörfern Siedlungen der Ungarndeutschen Das Leben in den Städten in den Komitaten Besuch in einem Freilichtmuseum Die deutsch-ungarische Deutsche Missionaren im Karpatenbecken Beziehungen im Mittelalter und in Die Wanderungen der Madjaren, (Sagen) der Neuzeit Die Heiratspolitik der Arpaden Ansiedlung der Deutschen unter Géza II. König Matthias Corvinus – seine Außenpolitik Habsburgen auf dem Thron Ungarns Ungarns Befreiung von der türkischen Herrschaft 2. Volkskunde Das Leben der Kinder früher: Alltag, Tagesablauf in den 4 Welt der Kinder Jahreszeiten Spielzeuge früher und heute, einige selbst anfertigen. Handwerke Alte Berufe: Töpfer, Hutmacher, Besuch bei einem Meister, z.B.: Palotabozsok, Beobachten der Arbeitsweise, Benennen der Tätigkeiten. Rohstoffe, Arbeitsprozess, Produkte Das Kirchenjahr Faschingsbräuche Herstellung von Faschingsmasken, Faschingsumzug Die Fastenzeit und Ostern Gesundheit Wichtigste Heilpflanzen und ihre Verwendung 3. Kultur Sagen aus der Umgebung Literatur Sagen Volkslied, Volksmusik, Das Erlernen von Volksliedern Volkstanz Volkstanzüberlieferungen, eventuell selbst nachforschen im Ort Entwicklung sprachlicher Fertigkeiten 1.Erwerben von Kenntnissen, Lernen Kenntnisse über eine von Deutschen bewohnte Siedlung aus persönlichen Gesprächen, aus Lektüren und mit Anwendung aus Filmen gewonnenen Informationen sammeln. Einblick in die Lebensweise, Bräuche, in die Essgewohnheiten, Kleidung, Bauweise, Mundart durch Besichtigung von Ausstellungen der Heimatmuseen. Systematisierung der gewonnenen Kenntnisse im Unterricht und ihre Präsentation durch Ausstellungen oder Bühneninszenierungen. Aneignung von systematisierten Kenntnissen im Unterricht und bei Projektpräsentationen über die Geschichte, Geographie und Kultur der deutschsprachigen Länder und der Ungarndeutschen.

224 Systematisieren, Kommentieren und Präsentieren gewonnener Kenntnisse bei Projekten. 2. Kritisches Denken Die „Wohntraditionen“ der Ungarndeutschen mit denen der Ungarn oder anderer Völker vergleichen. Die Merkmale des individuellen Erscheinungsbildes der deutschen Volksgruppe und die Geschichte seiner Entwicklung verfolgen. Verwirklichung des friedlichen Zusammenlebens mit anderen Volksgruppen(Ungarn, Kroaten, Serben...). 3. Kommunikation Gespräch über das Leben der deutschen Minderheit( Handwerke, Tätigkeiten, Arbeitsprozesse, Gesundheit, Alltag, Tagesablauf) früher und heute. Schriftliche und mündliche Präsentation der Sammelarbeit. Bräuche, Geschichten, Tänze auf Bühne aufführen. Im Unterricht und bei Schulfeiern Gedichte, Sprüche, Reime, Geschichten rezitieren, Volkslieder singen. Erste Schritte zur Entfaltung des Identitätsbewusstseins anhand von Gesprächen. Zu Projekten Interviews durchführen und dokumentieren. Präsentation der Projekte. 4. Orientierung in Raum und Zeit Erweiterung der Begriffe für die Zeit: Anwendung von historischen Zeitangaben(z. B. Jahrhundert). Gebrauch der Landkarte, geographische Orientierung bei gelernten Inhalten. Museumsbesuch, Einrichtung eines Dorfes, Grundriss. 5. Schlüsselelemente des Inhalts Weitere Kenntnisse über die Kultur, Bräuche und Sprache der Ungarndeutschen. Heimatort, Haus und Hof, Einrichtung dieser. Arbeiten um das Haus. Bräuche in der Familie und im Kalenderjahr: das Kirchenjahr. Pflege der Volksmusik und des Volkstanzes. Kenntnis der Werke ungarndeutscher Autoren. 6. Reflexion: Selbstbild, Selbstkenntnis, Identität Suche nach Antworten auf Fragen, die zur Herausbildung der Identität führen: wer gehört zu einer Volksgruppe, wer sind die Deutschen, wie leben sie mit der Mehrheitsnation usw. Interesse an der Vergangenheit und den Wurzeln der Volksgruppe. Werte der früheren Generation. Einzuführende Kenntnisse und Fertigkeiten: Kennen lernen ungarndeutscher Siedlungen in der Region durch Besuch von Heimatmuseen und Sammelarbeit in einem Dorf. Informationen sammeln über Berufe und Lebensweise im Dorf (Bauer, Handwerker) Alte Berufe kennen, die Arbeitsweise bei diesen beobachten, die Tätigkeiten benennen können. Die Namen wichtiger Heilpflanzen und ihre Verwendungsbereiche kennen Bräuche der Faschingszeit sowie des Osterfestkreises aufzählen können, ausführlich kennen. Werke ungarndeutscher Autoren kennen, Volkslieder erlernen.

225 Versetzungsvoraussetzungen Über den Alltag der Kinder Bescheid wissen. Informationen sammeln über Berufe und Lebensweise im Dorf. Kennen alter Berufe, Namen von wichtigen Heilpflanzen, Aufzählen der Bräuche im Fasching und im Osterfestkreis. Auswendiglernen von drei Volksliedern.

226 7. Jahrgangsstufe Stundenzahl: 1 Stunde /Woche ERARBEITUNG DER THEMENBEREICHE Themenkreise Lerninhalte Kolonisation unter der Regierung von Karl VI., Maria 1. Historische Inhalte Theresia und Joseph II. Anfänge der deutschen Die Schwabenzüge, Neuansiedlung im 18. Jh. Besiedlung der Schwäbischen Türkei, des Banats und des Sathmar Gebiets Lebensschicksale der Kolonisten Die Ungarndeutschen im Die bestimmende Rolle des deutschen Bürgertums in der Reformzeitalter, in der Zeit der Entwicklung der Industrie-, und im Handel Revolution (z.B.: Heckenast, Landerer ) (1848-1849) und des Typisch deutsche Berufe Freiheitskampfes Die Beziehungen der Ungarndeutschen und SiebenbürgerSachsen zu den Ereignissen der ungarischen Revolution Besuch eines alten Bauernhauses, Grundriss, Baumaterial, 2. Volkskunde Einteilung, Einrichtung Kennen lernen von Besuch eines Heimatmuseums Bauernhäusern Berufe Traditionelle Handwerkerberufe (Lebküchler, Blaufärber) Besuch bei einem Meister oder einer Ausstellung Beobachten der Arbeitsweise, Benennen der Tätigkeiten. Arbeitsprozess, Produkte Alltag, Krankenversorgung. Alte Heilmethoden, Heilmittel Verwendungsbereiche kennen Bräuche Kirchweihfest, Hochzeit, Erste Mai, Maibaum stellen, „Kirschenkirito“ Kleidung Die Festtagstracht der Männer und Frauen Auswahl aus den Programmen des ungarndeutschen 3. Kultur Fernsehens (Unser Bildschirm) Medien Die Sendungen regelmäßig verfolgen, über die Sendungen sprechen Berichte von NZ Junior verfolgen, mitmachen Literatur Gedichte aus der Volks- und Kunstdichtung Ungarndeutsche Künstler vor 1945 (Architekten, Maler und Konstrukteuren) Volksmusik Ungarndeutsche Volkslieder erlernen „Ungarnland” „Wie höher der Kirchturm” „Das schönste Lied”

Entwicklung sprachlicher Fertigkeiten 1.Erwerben von Kenntnissen, Lernen Erweiterung der Kenntnisse über die Geschichte der Ungarndeutschen durch Bearbeitung von Materialien der Quellen und Filme. Kenntnis und Darstellung der Feste des Kalenderjahres und des Kirchenjahres. Die ungarndeutsche Volkstracht kennen und vorstellen können.

227 Thematisiertes Sammeln des Wortschatzes der Mundart. Durch Besichtigung von Ausstellungen der Heimatmuseen Einblick in das Leben der Bauern und Handwerker gewinnen. Grundlegende Kenntnisse über die Bauweise und Einrichtung eines Wohnhauses durch die Besichtigung von Ausstellungen der ethnografischen Museen und der Heimatmuseen gewinnen. Kenntnis und Pflege des ungarndeutschen Volkslied-und Volkstanzgutes. 2. Kritisches Denken Zusammenhänge zwischen den, das Schicksal entscheidenden Ereignissen und ihren Folgen (z. B. Ansiedlung geografische Lage) in der Vergangenheit der Ungarndeutschen entdecken. Entfaltung des Identitätsbewusstseins. 3. Kommunikation Bericht über die selbständige Sammelarbeit im Unterricht. Vortragen von Liedern, Gedichten, Aufführung von Theaterstücken. Trachtenschau in der Klasse, bei Projektpräsentationen, bei Schulfesten und auf dem Schwabenball. Besprechung der Themen der Medien. 4. Orientierung in Raum und Zeit Orientierung in Raum und Zeit mit Hilfe elektronischer Datenträger. Kennen der ungarndeutschen Siedlungsgebiete. Schauplätze der Institutionen der Ungarndeutschen und ihre Funktion. 5. Schlüsselelemente des Inhalts Historische Kenntnisse im Zusammenhang mit der Ansiedlung. Heimatmuseen, von Deutschen bewohnte Ortschaften. Ungarndeutsche Medien, gedruckte Medien, Ausgaben. Bräuche im Kalenderjahr, Neubelebung dieser. Volkstracht. Tätigkeit ungarndeutscher Autoren und Künstler. Kenntnisse im Zusammenhang mit der Sprache: Geschichten, Ausdrücke zu bestimmten Themen. 6. Reflexion: Selbstbild, Selbstkenntnis, Identität Anspruch auf die bewusste Identität soll entstehen: Beschäftigung mit den Fragen, wie die Wurzeln, Sprache, Kultur, Lage und Politik der Volksgruppe. Es soll bewusst werden, dass ein Mensch auch eine mehrfache Identität besitzen kann. Für das Individuum wichtige Werte sollen erkannt werden. Vorteile der Sprachkenntnis für sie und für die Volksgruppe entdecken. Einzuführende Kenntnisse und Fertigkeiten: Das Schicksal der Ansiedler kennen. Wissen über die Siedlungsgebiete der deutschen Kolonisten in Ungarn. Nacherzählen von Siedlerschicksalen. Ein altes Bauernhaus, seine Einteilung, seinen Grundriss und Baumaterial, seine Einrichtung kennen, Teile dieser Einheiten benennen können. Im Zusammenhang mit alten Heilmitteln über ihre Verwendungsbereiche sprechen können. Kenntnisse haben über die ungarndeutschen Medien, den Sendungen des Fernsehens und Rundfunks sowie den Berichten der NZ folgen und über diese sprechen können

228 Über Bräuche sprechen können, die Werktagstracht und die Festtagstracht kennen, Benennungen der einzelnen Kleidungsstücke, eventuell auch mit ihren mundartlichen Bezeichnungen, auch die Stoffe sollen benannt werden können. Namen ungarndeutscher Dichter und Schriftsteller und ihre Werke kennen. Versetzungsvoraussetzungen: Wissen über die Siedlungsgebiete der deutschen Kolonisten in Ungarn, Nacherzählen von Siedlerschicksalen. Wo lebten Deutsche in der Monarchie? Mit der Karte arbeiten können. Ein altes Bauernhaus kennen. Kennen der Werktagstracht und Festtagstracht, Benennung der einzelnen Kleidungsstücke Über einen Brauch und verschiedene Heilmethoden sprechen können. Kenntnisse über die Medien haben, einen ungarndeutschen Künstler kennen.

229

8. Jahrgangsstufe Stundenzahl: 1 Stunde /Woche ERARBEITUNG DER THEMENKREISE Themenkreise Lerninhalte Industrielle, Handels -, und finanzielle Unternehmen der 1. Historische Inhalte Die Rolle des Deutschtums in im 19. Jahrhundert angesiedelten Ungarndeutschen z. B.: Reinigungsmittel (Sidol), Nähmaschine Singer der Entwicklung des Kapitalismus in der Zeiten der Handwerker in den Dörfern Das Schulsystem der Monarchie Österreichisch-Ungarischen Monarchie Die politische Situation nach Die Tätigkeit von Jakobs Bleyer zwischen 1920 und 1933. dem Vertrag von Trianon Die Wirkung des Das „Volksbund“ (Franz Basch) Friedensvertrags auf die Situation der Ungarndeutschen Flucht, Vertreibung und „Malenkij Robot“ in der Sowjetunion Deportationen (1945-48) Beschluss der Potsdamer Konferenz über die Aussiedlung der Ungarndeutschen Die Vertreibung der Ungarndeutschen Die Beschlagnahme des Vermögens von Ungarndeutschen Die Auswirkungen der tragischen Ereignissen auf unsere Gegenwart Der Film „Zusammenleben“ von Lívia Gyarmathy (1982) Ungarndeutschen zwischen Wiederherstellung der Gleichberechtigkeit der in Ungarn 1948-89 gebliebenen Ungarndeutschen (1949) Muttersprachliche Bildung, Rundfunk und Presse für Ungarndeutschen Interviews mit den Vertretern der älteren Generation Die Wirkung der politischen Minderheitsgesetz (1993) Wendung im Jahre 1989auf Die Wahl der ungarndeutschen örtlichen die ungarndeutsche Minderheit Selbstverwaltungen im Jahre 1994 und 1998 Symbole der Ungarndeutschen: Wappen, Fahne und Hymne Interviews mit ungarndeutschen Politikern Offizielles Leben Rechte der Minderheiten in Ungarn Minderheitenorganisationen z.B.: GJU, LDU Das ungarndeutsche Schulwesen Bebauen der Felder, Einführen der Ernte, Weinlese; 2. Volkskunde Werkzeuge Arbeit um das Haus und auf Die Spinnstube und ihre Funktion dem Feld Unterhaltungsmöglichkeiten früher und heute Essgewohnheiten Grundnahrungsmittel, Wochenspeisezettel, Alltag Obstkonservierung Sammeln von alten Kochrezepten, Speisen an Festtagen aufzählen Vergleich der ungarischen Küche mit der ungarndeutschen. Das Zusammenwohnen der Generationen Die Rechte der Ungarndeutschen 3. Kultur

230 Öffentliches Leben Literatur

Musik und Tanz

Organisationen der Minderheiten Das Schulsystem der Ungarndeutschen Sammeln von lustigen Dorfgeschichten und Sagen Ausgewählte Werke aus der ungarndeutschen Kunstliteratur Berühmte deutsche Künstler vor 1945 und ihre Werke Deutsche und ungarndeutsche Volkslieder „Nach meiner Heimat” „Elternhaus” „Wenn der Wein blüht” „Beim Kronenwirt” Spielmann, Kreuzpolka Berühmte ungarndeutsche Komponisten

Projekt zu einem freigewählten Thema

Entwicklung sprachlicher Fertigkeiten

1.Erwerben von Kenntnissen, Lernen Erweiterung der Kenntnisse über die Geschichte der Ungarndeutschen durch Bearbeitung von Materialien der Quellen und Filme. Thematisiertes Sammeln des Wortschatzes der Mundart. Durch Besichtigung von Ausstellungen der Heimatmuseen Einblick in das Leben der Bauern, ihren Alltag gewinnen. Frühere und heutige Essgewohnheiten in den deutschen Familien, Spezialitäten in Großmutters Küche. Möglichkeiten der Selbstorganisierung der Minderheiten, ihre Verwirklichung auf lokaler und Landesebene. Möglichkeiten der Ausübung der Minderheitenrechte für Jugendliche und Erwachsene durch Rollenspiele. Kenntnis und Pflege des ungarndeutschen Volkslied-und Volkstanzgutes. 2. Kritisches Denken Zusammenhänge zwischen den, das Schicksal entscheidenden Ereignissen und ihren Folgen in der Vergangenheit der Ungarndeutschen entdecken. Die Rechte der Minderheit kennen. Die Möglichkeiten der Selbstorganisierung kennen. Die aufeinander ausgeübte Wechselwirkung zwischen Geschichte und Kultur der deutschen Mutternation, der ungarischen Nation und der ungarndeutschen Minderheit erkennen. Entfaltung des Identitätsbewusstseins. 3. Kommunikation Bericht über die selbständige Sammelarbeit im Unterricht. Vortragen von Liedern, Gedichten, Aufführung von Theaterstücken. Gespräche über die Bereiche der Minderheitenpolitik. 4. Orientierung in Raum und Zeit Orientierung in Raum und Zeit mit Hilfe elektronischer Datenträger.

231 Kennen der ungarndeutschen Siedlungsgebiete. Schauplätze der Institutionen der Ungarndeutschen und ihre Funktion. 5. Schlüsselelemente des Inhalts Historische Kenntnisse über die heutige Lage der Minderheiten. Heimatmuseen, von Deutschen bewohnte Ortschaften. Ungarndeutsche Medien, gedruckte Medien, Ausgaben. Tätigkeit ungarndeutscher Autoren und Künstler. Kenntnisse im Zusammenhang mit der Sprache: Geschichten, Ausdrücke zu bestimmten Themen. 6. Reflexion: Selbstbild, Selbstkenntnis, Identität Anspruch auf die bewusste Identität soll entstehen: Beschäftigung mit den Fragen, wie die Wurzeln, Sprache, Kultur, Lage und Politik der Volksgruppe. Es soll bewusst werden, dass ein Mensch auch eine mehrfache Identität besitzen kann. Für das Individuum wichtige Werte sollen erkannt werden. Vorteile der Sprachkenntnis für sie und für die Volksgruppe entdecken.

Einzuführende Kenntnisse und Fertigkeiten: Kenntnisse über die Interessenvertretung nach der politischen Wende von 1990. Kennen der heutigen Lage (Zweisprachiger Unterricht, kommunale Minderheitenselbstverwaltungen, Medien.) Kenntnisse über landwirtschaftliche Arbeiten während des Jahres erwerben. Unterhaltungsmöglichkeiten von früher kennen, mindestens über eine sprechen können Ungarndeutsche Essgewohnheiten kennen lernen Das Aufzählen von Festtagsspeisen, sowie Vergleich der ungarischen Küche mit der ungarndeutschen. Grundlegende Kenntnisse über den Unterschied zwischen Hochsprache und Mundart besitzen. Dorfgeschichten sammeln, diese aufzeichnen.

Versetzungsvoraussetzungen: Kenntnisse über die heutige Lage der Minderheiten. Im Zusammenhang mit alten Heilmitteln über ihre Verwendungsbereiche sprechen Die ungarndeutschen Essgewohnheiten kennen, darüber sprechen können. Kenntnisse haben über landwirtschaftliche Arbeiten während des Jahres, das Kennen landwirtschaftlicher Arbeiten und einiger Flurnamen des Heimatortes. Eine Unterhaltungsmöglichkeit von früher kennen und über sie sprechen können. Dorfgeschichten nacherzählen können, einige Volkslieder und Tänze einstudiert haben.

232 Témakörök / kb. óraszám Az otthon, a család 20 ó

Hobby, szabadidı 20 ó

Tananyag Otthoni tevékenységek Munkamegosztás a családban – Bevásárlás, takarítás Napirend Kedvenc idıtöltésem

Állatok 30 ó

Állatok jellemzıi Állattartás

Egészség 20 ó

Testrészek Az orvosnál Egészséges – tiltott ételek

Környezetünk, utazás 25 ó Országismeret A német nyelvő országok 20 ó

Az ember alkalmazkodása a természethez, az idıjáráshoz: Ruházat, idıjárástól függı, tevékenységek Útbaigazítás Irányok A német nyelvő országok: név, zászló, fıváros, elhelyezkedésük a térképen Rejtvények, nyelvtörık Részvétel a kisjelenetjátszó versenyen

Népköltészet, Irodalom 25

Ünnepek 25 ó

Mikulás Karácsony Anyák napja

Tev. form., módszerek, felh. anyagok

Kulcskompetenciák

csoportmunka Idegen nyelvi komm. szituációs játék a családi Kezdeményezıképesség élethez kapcsolódóan Hatékony, önálló tanulás Szociális k.

szituációs játék véleménynyilvánítás információszerzés páros munka kutatómunka, anyaggyőjtés az állatokról egy állat önálló jellemz. montázskészítés állatlexikon készítése képregény készítése szituációs játék daltanulás

Idegen nyelvi komm. Kezdeményezıképesség Hatékony, önálló tanulás Szociális k. Idegen nyelvi komm. Kezdeményezıképesség Anyanyelvi komm. Természettudományos k. Hatékony, önálló tanulás Esztétikai – mővészeti kifejezı képesség Idegen nyelvi komm. Kezdeményezıképesség Természettudományos k. Hatékony, önálló tanulás Szociális k. Kofferpacken játék Idegen nyelvi komm. évszakok, igék és Kezdeményezıképesség ruházat párosítása Anyanyelvi komm. fotók, könyvek, filmek, Matematikai k. úti élmények Természettudományos k. térképolvasás Szociális k. tablókészítés Esztétikai – mővészeti kutatómunka, kifejezı képesség anyaggyőjtés a német nyelvő országokról

helyzetgyakorlatok szereptanulás díszlet, és jelmezkészítés mesefeldolgozás elıadása a kerületi németverseny kötelezı irodalma Daltanulás Krippenspiel anyák napjához kapcsolódó történet olvasása, otthoni segítés

Idegen nyelvi komm. Kezdeményezıképesség Hatékony, önálló tanulás Szociális k. Esztétikai – mővészeti kifejezı képesség

Idegen nyelvi komm. Kezdeményezıkép. Szociális k. Esztétikai – mővészeti kifejezı képesség

233

Továbbhaladási feltételek, követelményszint Legyen képes a tanuló: • egyszerő nyelvi kapcsolatot teremteni és a beszédhelyzetnek megfelelı 4-5 mondatos párbeszédet folytatni a tanult témákban • ismert témákkal kapcsolatban a feltett kérdésekre értelem szerinti egyszerő válaszokat megfogalmazni • adott kérdések alapján szövegrészeket kikeresni • tanári és tanulói kérdések alapján egy olvasott szövegrıl beszélgetni • feldolgozott és megtanult szöveget segítséggel elmesélni • a tanult szókincs szavait helyesen leírni • egyszerő szavakból és rövid mondatokból álló tollbamondást írni • néhány mondatban gondolatokat kifejezni és 6-8 mondatból álló rövid fogalmazást írni segítséggel • igéket kijelentı mód jelen idıben használni • a „können” segédigét helyesen ragozni és használni • az „e/i” tıhangváltós igéket helyesen ragozni és használni • az elváló igekötıs igéket helyesen ragozni és használni • a tagadás formáit helyesen használni • valamint ismerjen az ünnepekhez kapcsolódó dalokat, szokásokat • valamint ismerje a német nyelvő országok nevét, zászlaját és fıvárosát

234

8. A NEMZETI ETNIKAI KISEBBSÉGHEZ NEM TARTOZÓ TANULÓK RÉSZÉRE A TELEPÜLÉSEN ÉLİ NEMZETI, ETNIKAI KISEBBSÉG KULTÚRÁJÁNAK MEGISMERÉSÉT SZOLGÁLÓ TANANYAG Az alábbi tantárgyak tanterveiben szereplı tananyagtartalmakon keresztül ismerhetik meg diákjaink a településen élı nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájá:. -

Német nyelv német hon- és népismeret tantárgy

-

Magyar irodalom tantárgy keretén belül, mesék, népszokások

-

Ének-zene tantárgy keretén belül különbözı nemzetiségi népdalok feldolgozása

-

Történelem tantárgyon belül, különbözı népszokások, hagyományok, tárgyi emlékek

-

Etika tantárgy keretében a kultúrák keveredése

-

Vizuális kultúra, más nemzetek ünnepi szokásai

235

9.

A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK

A mérés az életkori sajátosságoknak megfelelıen kiemelt képességek aktuális szintjét mutatja. 3.-4. osztályos tanulók fizikai mérésénél használt módszerek A felmérés során mérjük • Állóképességet (6 perces Cooper futás), • a váll- és törzsizmok dinamikus erejét (fekvıtámasz), • az alsó végtagok dinamikus erejét (helybıl távolugrás) 5.-8. osztályos tanulók fizikai mérésénél használt módszerek A törvényi szabályozás okán az iskola helyi tantervébe került a tanulók fizikai állapotfelmérésének módszertana. Ezt iskolánkban a tanulók életkorát, nemét, mozgáskoordinációs- és fizikális állapotát figyelembe véve végezzük el. A felmérés során mérjük • állóképességet (Cooper futás), • a váll- és törzsizmok dinamikus erejét, • az alsó végtagok dinamikus erejét, • a hátizom erı-állóképességét, • a hasizmok erı-állóképességét, Gyakorlatok • Cooper futás 12 perc • ugrás páros lábról, karlendítéssel, helybıl távolugrás • mellsı fekvıtámaszban karhajlítás-nyújtás folyamatosan, max.2 perc / db. / • hanyattfekvésbıl felülés és visszaereszkedés folyamatosan, max. 2 perc / db. / • hason fekvésbıl törzsemelés Idıpont • tanév elején / szeptember hónapban • tanév végén / május hónapban / Értékelés: szóban és írásban Írásban pontozással. Kategóriák: - extra - kitőnı - megfelelt - gyenge - igen gyenge A gyenge és igen gyenge teljesítménynél kijelöljük a fejlesztési feladatokat.