Erzsébethelyi Általános Iskola Békéscsaba, Madách u. 2
PEDAGÓGIAI PROGRAM
2010.
1
TARTALOM 1. BEMUTATKOZUNK ................................................................................................ 4 1.1. Hivatalos adatok .................................................................................................. 4 1.2. Küldetés nyilatkozat ............................................................................................ 5 1.3. Iskolánk múltja, környezete és „önarcképe”........................................................ 6 2. ISKOLAVEZETÉS .................................................................................................... 9 2.1. Az iskolavezetés összetétele ................................................................................ 9 2.2. Az iskola partnerei ............................................................................................... 9 3. INTÉZMÉNYÜNK NEVELÉSI PROGRAMJA................................................... 12 3.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munkánk pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai................................................................ 12 3.1.1. Pedagógiai alapelvek................................................................................. 12 3.1.2. Az iskola nevelési-oktatási céljai .............................................................. 16 3.1.3. Feladatok................................................................................................... 18 3.2. Eszközök, eljárások ........................................................................................... 20 3.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos Pedagógia feladataink......................... 23 3.3.1. Céljaink ..................................................................................................... 24 3.3.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink ................................. 25 3.4. A közösségfejlesztés feladatai ........................................................................... 27 3.4.1. Az iskolai közösségeink működését szabályozó dokumentumok............. 28 3.4.2. A közösségfejlesztés fő területei, a hozzá kapcsolódó feladatok.............. 28 3.4.3. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák ...... 30 3.4.3.1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a tanítási óra ....................................................................................... 30 3.4.3.2. A nevelési és oktatási célok megvalósítását segítő tanórán kívüli tevékenységek.............................................................. 31 3.5. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenységek ........... 36 3.5.1. A feltárás és a megszüntetés ..................................................................... 36 3.5.2.A sajátos nevelési igényű tanulók nevelési-oktatási elvei ......................... 38 3.6. A tehetség-képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek........................... 39 3.7. Gyermek-és ifjúságvédelem .............................................................................. 42 3.8. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő iskolai programok 45 3.9. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ........................................ 46 3.10. Egészségnevelési program ............................................................................... 52 3.10.1. Az egészségneveléshez tartozó fogalmak ............................................... 52 3.10.2. Jövőkép, alapelvek, célok ....................................................................... 53 3.10.3. A célok érdekében végzett tevékenységek szervezési és Tartalmi keretei ....................................................................................... 54 3.10.4. A tanórai és tanórán kívüli foglalkozások............................................... 55 3.10.5. Módszerek............................................................................................... 57 3.10.6. A mindennapi testedzés feladatainak végrehajtása................................. 58 3.10.7. Egészségügyi ellátás ............................................................................... 59 3.10.8. Kapcsolatrendszer ................................................................................... 60 3.10.9. Egészségfejlesztő iskola.......................................................................... 61 3.10.10. Iskolai büfé............................................................................................ 62 3.11. Környezeti nevelési program ........................................................................... 63 3.11.1. Az iskola működése környezeti nevelési szempontból........................... 63 3.11.2. Alapelvek, jövőkép, célok....................................................................... 63
2
3.11.3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek ..................................................... 65 3.11.4. Módszerek............................................................................................... 67 3.11.5. Kapcsolatrendszer, kommunikáció ......................................................... 68 3.12. A szülő, a tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei ........................................................ 69 3.12.1. A tájékoztatás formái .............................................................................. 70 3.12.2. Az együttműködés formái és az erre szolgáló fórumok.......................... 71 3.12.3. Iskolánk a tanulók helyes neveléséhez a következő tevékenységi és segítségnyújtási formákat kínálja ....................................................... 71 3.12.3. A család és az iskola együttműködése .................................................... 74 3.13. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke....................................................... 74 4. ISKOLÁNK HELYI TANTERVE.......................................................................... 75 4.1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglakozások, azok óraszámai, az előírt tananyag és követelményei .... 76 4.1.1. Módosított kerettantervi órák – HK2003 .................................................. 77 4.12. A NAT műveltségterületeinek megjelenése a tantárgyak rendszerében ... 78 4.2 Átmenet megsegítése az alapfokú nevelés-oktatás kezdő – alapozó – fejlesztő - középiskolai szakaszai között .................................... 83 4.2.1. A szakrendszerű és nem szakrendszerű oktatás aránya ............................ 83 4.3. Az alkalmazandó tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei..................................................................... 83 4.4. Az iskolába lépés szabályozása, a tanulók felvétele.......................................... 86 4.4.1 A beiratkozás feltételei............................................................................... 87 4.4.2. Az iskolába lépés szabályozása, a tanulók felvétele ................................. 87 4.5. A magasabb évfolyamba lépés feltételei ........................................................... 88 4.6. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzése, mérése, értékelése........ 90 4.6.1. Az értékeléssel szemben támasztott követelmények ................................ 90 4.6.1.1.Tanulók fizikai állapotának mérése ............................................... 91 4.6.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzése, mérése, értékelése .................................................................................................. 93 4.6.3. Értékelés a nem szakrendszerű oktatásban az 5-6. évfolyamon ............... 97 4.6.4. Az érdemjegyek, osztályzatok megállapításának iskolai szabályai .......... 98 4.6.5. Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt házi feladatokkal kapcsolatos alapelvek ................................................. 100 4.6.6. Értékelés a H2004 tantervre vonatkozóan az 1-4. évfolyamon .............. 100 4.6.7. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése .......................... 108 4.6.8. A tanulók jutalmazásának és büntetésének elvei és formái .................... 111 4.7. A nemzetiségi kisebbségi – szlovák - nyelv oktatásának alapelvei................. 114 5. A PEDAGÓGIAI PROGRAMUNKBAN MEGFOGALMAZOTT CÉLOK ÉS FELADATOK TELJESÍTETTSÉGÉENK KRITÉRIUMAI....... 116 6. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGE, ÉRTÉKELÉSE, MÓDOSÍTÁSA ....................................................................................................... 118 6.1. A pedagógiai program értékelése .................................................................... 118 6.2. A pedagógiai program módosítása .................................................................. 118 7. ELJÁRÁSI SZABÁLYOK..................................................................................... 119
3
1. BEMUTATKOZUNK
1.1. Hivatalos adatok Hivatalos elnevezés: Erzsébethelyi Általános Iskola Székhelye: Békéscsaba, Madách u. 2. Telephelye: Békéscsaba, Rózsa u. 21-23. Telefonszám: székhely: 66-326-218; 66-324-909 és 66-435-103 telephely: 66-327-085 és 66-439-639 Faxszáma: székhely: 66-324 - 909 telephely: 66-439-639 Alapító és felügyeleti szerv: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése Békéscsaba, Szent István tér 7. Jogállás: önálló jogi személy a Madách Utcai Általános Iskola (Békéscsaba, Madách u. 2.) és a 11. Sz. Általános Iskola (Békéscsaba, Rózsa u. 21-23.) általános jogutódja Alapító Okirat sorszáma: 1/2004 Engedély kiállítója: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése OM azonosítója: 200481 Iskolatípus: 8 évfolyamos általános iskola Gazdálkodási jogkör: önálló költségvetési szerv Igazgatója: Kucseráné Szabó Mária
4
1.2. Küldetésnyilatkozat Valljuk: minden gyermek értékek hordozója, minden gyermek fejleszthető a gyermekkel szembeni magatartásunk, a „megismerni – elfogadni, fejleszteni – követelni” eredményhez vezet mai világunkban állandó, élethosszig tartó tanulással eredményeket lehet elérni az eddigitől eltérő gondolkodásmódra, szemléletváltásra, a kapcsolatok megújítására, kiépítésére van szükség.
Iskolánk ehhez szeretne megfelelő hátteret nyújtani.
Hiszünk abban, hogy jó munkát csak abban az iskolában lehet végezni, amelynek céljai találkoznak a tanulók, a szülők igényeivel, amelyben a cél érdekében akarnak és tudnak együttműködni a tanulók, a pedagógusok, a szülők és az iskola valamennyi dolgozója.
Olyan iskolát szeretnénk: ahová a gyerekek szívesen járnak, mert megértő, motiváló és szerető légkör veszi körül őket ahol a természetes gyermeki kíváncsiságot megőrizve, az életkori sajátosságoknak megfelelő módszerekkel tanulhatnak a diákok ahol nyugodt, személyes kapcsolatokon alapuló, családias létkörben tudjuk biztosítani az alapkészségek megszilárdítását ahol minden tanuló fontos tagja a közösségnek ahol a tantestület minden tagja felismeri saját és kollégái értékeit, megtalálja azt a tevékenységet, amelyhez a legjobban ért és ezt közvetíti a tanulók, kollégák felé amelyik rugalmasan képes alkalmazkodni a társadalmi elvárásokhoz, a tanulók, szülők és a fenntartó igényeihez ahová mindezekért a szülők szívesen hozzák a gyerekeiket.
5
1.3. Iskolánk múltja, környezete és „önarcképe”
Iskolánk, az Erzsébethelyi Általános Iskola múltja érdekes kettőséget mutat: egyrészt a város legfiatalabb általános iskolája, másrészt a város egyik legnagyobb múlttal rendelkező oktatási intézménye. Ez a párhuzamosság könnyen magyarázható. Békéscsaba Megyei Jogú Város Képviselő-testülete 2004. júliusi közgyűlésén összevonta a jaminai városrész két általános iskoláját, s innen így nézve valóban fiatal az intézmény. Ha azonban az integrációnak másik oldalát vizsgáljuk jól látható, hogy a megyeszékhely két patinás, komoly múlttal büszkélkedő oktatási intézménye tette bele a közös kosárba azt, ami külön-külön értéke volt: emberi tudását, sikereit, több évtizedes hagyományait, társadalmi kapcsolatrendszerét. A volt Madách Utcai Általános Iskola az összevonás évében 152 éves intézmény elődei révén elmondható, hogy Békéscsaba egyik legrégebbi iskolája volt. Erzsébethelyen 1852-ben épült az első iskola a Szántó Kovács János utcában. Az Erzsébet ligetben egymás mellett elhelyezkedő iskolákat 1973-ban összevonták, azt követően 5-6. Számú, majd Padrah Lajos Általános Iskola néven működött tovább. 1980-ban adták át a Madách utcai központi épületet, amelyben tizenegy tanterem kapott helyet, a neve pedig 1991-ben lett Madách Utcai Általános Iskola. Az 1982/83-as tanévtől az 1-2. évfolyamon beindult az iskolaotthonos oktatás folyik. A nyolcvanas évektől testnevelés tagozatos osztályokat indítottak, majd az 1988-as tanévtől az Előre FC utánpótlás bázisának szerepét is betöltötte az intézmény. Az intézményben több mint fél évszázada folyik nemzetiségi (szlovák) nyelvoktatás. A patinás oktatási intézményt az utóbbi évtizedekben Bozó Dezső, Ancsin Pálné, Dr. Novák Pál, az összevonás előtti években pedig Gellén Katalin igazgatónő irányította. A volt 11. Számú Általános Iskola éppen az integráció idején lett 40 esztendős. Az iskola épülete 1964-ben épült. Induláskor a másik jaminai iskolából hoztak át évfolyamonként egy-egy osztályra elegendő gyereket. Ezután hamar nyilvánvalóvá vált, hogy jó döntés volt az intézmény megalapítása, hiszen a városrész kinőtte a Madách Utcai Általános Iskola elődjeinek kereteit. Az iskola hosszú éveken át évfolyamonként 3-4 osztállyal működött, még a Könyves utcai régi, 1930-ban épített épületben is folyt három osztály oktatása.
6
A volt 11. Számú Általános Iskolát különösen ismertté tette az 1969-től indult egész napos 1-8. évfolyamon felmenő rendszerű oktatása, klubnapközis foglalkozás és gyakorlókertje. Az intézményt az elmúlt negyven évben négy igazgató vezette: Varga O. János, Miklya János, Kökényesi Tibor, s az utolsó két évtizedben Szloszjár Györgyné. Az integrációt követően Szarvas Mátyás vezetésével folyt az iskolai oktató - nevelő munka. Az ECDL oktatás bevezetése mellett továbbra is kiemelkedő az iskolai sportélet, a tanulók számára kínált rendkívül széleskörű szabadidős, tanórán kívüli lehetőségek sora. 2008-ban felújították a Rózsa utcai épület tornatermét, így ott is emelt szintű a testnevelés. A környezettudatos nevelés folyamatosan épül be az iskola mindennapjaiba, tudatos szemléletformálással óvjuk környezetünket.
Iskolánk legfontosabb jellemzői, adottságai: Intézményünk Békéscsaba kertvárosi részében, Erzsébethelyen (Jaminában) található. Ez meghatározza az idejáró gyerekek összetételét. A körzetben lakó gyerekeken kívül Csabaszabadi község tanulóinak oktatása is iskolánkban történik. Tanulólétszámunk meghaladja a 600 főt. Évfolyamonként 3 – 4 osztállyal rendelkezünk. A negatív demográfiai változások ellenére az elmúlt években 4 első osztályt sikerült beiskoláznunk. Alsó tagozaton „kéttanítós” modellel dolgozunk, napközis ellátás, biztosításával minden gyermek számára, aki ezt igényli. A szlovák nemzetiségi nyelv oktatása nagy hagyományokra tekint vissza. Az angol és a német nyelv mellett választható idegen nyelv iskolánkban a szlovák. Iskolán belül szeretnénk minél több sportolási lehetőséget biztosítani tanulóink számára. Választható sportágak: kézilabda, labdarúgás, kick-box, röplabda, asztalitenisz. A Békéscsabai Röplabda Egyesülettel kötött együttműködési megállapodás alapján szeretnénk biztosítani a röplabda sport utánpótlás - nevelését. A tehetségápolás kiemelt feladatként jelenik meg iskolánkban, amit segít a csoportbontásban történő matematika-, idegennyelv-, informatika – oktatás is. 7
A sajátos nevelési igényű tanulók és a beilleszkedési, tanulási és magatartási problémás tanulók ellátása intézményen belül, utazó gyógypedagógusokkal és fejlesztőpedagógusokkal történik. Iskolánkat a „Tizenkét Évfolyamos Nevelőiskoláért Alapítvány”, a „ Mozdulj Alapítvány”, és az „Alapítvány a Korszerűbb Oktatásért” támogatja, amelyek anyagilag is hozzájárulnak a nevelő – oktató munka színvonalának emeléséhez, tevékenységeink bővítéséhez, ill. tárgyi feltételeink javításához.
Az integráció új helyzetet teremtett, amely újfajta gondolkodást is igényel az intézmény pedagógusai, dolgozói részéről: az eddigi versenyhelyzet megszűnt, az erők, értékek összeadódtak, a két korábbi intézménynek 2004. augusztus 1-től Erzsébethelyi Általános Iskola közösen kell kiszolgálnia a jaminai városrész lakóitól érkező igényeket úgy.
8
2. ISKOLAVEZETÉS – MENEDZSELÉS
2.1. Az iskolavezetés összetétele: igazgató 2 fő igazgatóhelyettes gazdasági vezető. A vezetők feladata, hatásköre, felelőssége: Az iskola egyszemélyi felelős vezetője az igazgató. Az iskolai munkát a vezetők irányítják és ellenőrzik a kialakított munkamegosztás szerint, munkaköri leírásuk alapján. Az erre vonatkozó részletes szabályozást az SZMSZ tartalmazza. A kibővített iskolavezetés tagjai a munkaközösség-vezetők.
Az iskolában működő munkaközösségek: alsós humán alsós reál magyar nyelv és irodalom - művészeti matematika – informatika – technika történelem - idegen nyelvi osztályfőnöki testnevelés – sport természettudományi.
2.2. Az iskola partnerei Belső partnerek szülői közösségek (Madách utca, Rózsa utca) diákönkormányzat (Madách utcai Diákokért Egyesület, Rózsa utca) a Tizenkét Évfolyamos Nevelőiskoláért Alapítvány (Madách utca) Alapítvány a Korszerűbb Oktatásért (Rózsa utca) Mozdulj Alapítvány (Rózsa utca).
9
Külső partnerek: a körzet óvodái a város középfokú intézményei a Békés Megyei Labdarúgó Szövetség a Jamina SE a Szlovák Szövetség a Jamina Kerekasztal Egyesület a város általános iskolái a városi Diákönkormányzat a történelmi egyházak a Békéscsabai Röplabda Sportegyesület. Önkormányzat: az Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály a Pénzügyi Osztály a Szociálpolitikai Osztály (Gyámügy) a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat az Oktatási, Közművelődési és Sport Bizottság a Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a Szlovák Kisebbségi Önkormányzat a Cigány Kisebbségi Önkormányzat. Pedagógiai szak- és szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények a Nemzeti Erőforrás Minisztérium a Békés Megyei Tudásház és Könyvtár a Esély Pedagógiai Központ. Közművelődési intézmények a Békés Megyei Tudásház és Könyvtár a Munkácsy Mihály Múzeum a Munkácsy Emlékház a Békés megyei Jókai Színház a Békéscsabai Kulturális Központ a Diáktanya a Szlovák Kultúra Háza 10
a Szlovák Tájház a Meseház a Napsugár Bábszínház a Körösök Völgye Egyesület.
11
3. INTÉZMÉNYÜNK NEVELÉSI PROGRAMJA
3.1. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka a pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai 3.1.1. Pedagógiai alapelveink
a) Pedagógiai munkánk során a gyermek mindenek felett álló érdekét tartjuk szem előtt.
b) Nevelő-oktató munkánk középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, teljes személyiségének fejlődése, a kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés áll. Ennek érdekében: A tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók szilárd alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, alkalmazható tudást, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt. Kompetencia alapú oktatással segítjük tanulóinkat képességeik kibontakoztatásában. Az informatikai ismeretek megkönnyítik a tájékozódást szűkebb és tágabb környezetünkben, ennek érdekében felhasználjuk a különböző tantárgyakban nyíló lehetőségeket, bővítjük az iskolai könyvtár állományát és szolgáltatásait. Helyi tantervünkben megjelenik az informatika tantárgy oktatásának lehetősége, valamint
ECDL START és
ECDL
SELECT vizsgára való felkészítés. Mindennapi munkánk során igyekszünk a rendelkezésünkre álló digitális tananyagokat, interaktív táblákat használni. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, a megszerzett tudást azt saját képességeik szerint alkalmazni tudják, így képesek az alkalmazkodásra, a változásokkal átszőtt, modern világhoz, és aktív szerepvállalásra biztatja őket.
12
Kulcskompetenciák fejlesztése, melyekre minden egyénnek szüksége van a személyes boldoguláshoz és fejlődéshez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a munkának, a tudásnak becsülete legyen. Törekszünk az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, a másokkal együttműködni tudó és akaró fiatalok nevelésére. Segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót, megelőzni, felismerni a rosszat. Erősíteni kell a tanulók iskolához való kötődését. Ennek érdekében olyan légkört kell teremteni, hogy az iskolában otthon érezhessék magukat a gyerekek. Szeretnénk megismertetni tanulóinkat nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét. Szeretnénk őket felelős állampolgári létre, egymásért való felelősségre, a család, a közösség iránti megbecsülésre nevelni. A diákokat előre meg kell ismertetnünk a velük szemben támasztott követelményekkel, így tisztában lesznek a velük szembeni elvárásokkal. Az értelem fejlesztésével együtt párhuzamosan fontos az érzelmi és akarati élet formálása is. Szeretnénk megtanítani a gyerekeknek a kudarcot is elviselni, feldolgozni, értékelni, Kiemelten fontosnak tartjuk a testi és lelki egészség megőrzését és fejlesztését (testnevelés, sport, egészséges életmód). Az egészséges életmódra nevelésre vonatkozó programokat fontosnak tartjuk. mint Nagy hangsúlyt fektetünk a prevencióra, a családdal együttműködve kialakítjuk tanulóinkban a legfontosabb egészségmegőrző és betegség-megelőző szokásokat, felkészítjük őket az egészséget károsító dohányzás, alkoholés kábítószer-fogyasztás veszélyeinek felismerésére. Az életkori sajátosságoknak megfelelően erősítjük bennük a rendszeres mozgás iránti igényt, a természet szeretetét, az ökológiai szempontok előtérbe helyezését. 13
Reális önismeretet és életszemléletet alakítunk ki tanulóinkban, ösztönözzük őket a tudatos életpályájuk építésére.
c) Alapelvünk, hogy a tevékenység fejleszti a személyiséget. Célunk a tevékenység központú tanítási – tanulási gyakorlat kialakítása. Ennek érdekében: Az iskola sokoldalú tevékenységrendszert nyújt (pl. manuális, szervezési, sport, művészeti stb.), hogy lehetővé tegye a személyiség sokoldalú fejlesztését. A világban való eligazodás feltételezi legalább egy idegen nyelv elsajátítását. Az idegen nyelv oktatását – kivéve a szlovák nemzetiségi nyelvet – a fenntartó javaslatára 3. évfolyamon kezdjük, élve az általa biztosított csoportbontási lehetőségekkel. Az idegen nyelv eredményes tanulása céljából „sávos” oktatást szervezünk, az adott évfolyam minden osztályában, ugyanabban az időben vannak a nyelvi órák. Az egyes csoportokat a tanulók tudásának megfelelően differenciáltan alakítjuk ki. A kompetencia alapú oktatás kulcsfontosságú eleme, hogy a gyermek saját tapasztalatai alapján sajátítsa el a meghatározott ismereteket. Játékos módszerekkel önálló, interaktív, élményközpontú feladatokkal hatékonyabbá tehetjük oktató – nevelő munkánkat.
d) Az állampolgári nevelés egyszerre jelenti a nemzet és az Európai Unió polgárainak nevelését. Ennek érdekében célunk, hogy alkalmazható tudás birtokába juttassuk diákjainkat.
e) Az esélyegyenlőség eszméje alapján minden tanulónk számára lehetővé teszszük képességeik minél teljesebb kibontakoztatását; hozzásegítjük őket ahhoz, hogy adottságaik, hajlamaik, érdeklődésük megismerésével képesek legyenek megalapozott döntéseket hozni továbbtanulásukat, pályaválasztásukat illetően. Ennek érvényesítéséhez iskolánk a következő elvek szerint biztosítja a nevelő – oktató munka feltételeit. kulcskompetenciák megalapozása a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémáik megoldásának segítése 14
egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési – értékelési eljárások alkalmazása. f) Intézményünk ideológiailag és világnézeti szempontból semleges. Ennek érdekében: Gondoskodunk az alapvető erkölcsi ismeretek elsajátíttatásáról, valamint a vallások erkölcsi és művelődéstörténeti tartalmának tárgyszerű és elfogulatlan megismertetéséről. Tanulóinknak lehetőséget biztosítunk, hogy az iskolában egyházi jogi személy által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatásban vegyenek részt. g) A demokrácia értékeit alapul véve tiszteletben tartjuk tanulóink személyiség jogait. A tanulók jogaikat életkoruktól függően, demokratikus módon gyakorolhatják, úgy, hogy az egyéni joggyakorlás nem sértheti mások jogait. A tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával összefüggő szabályokat az iskolai házirend tartalmazza. A jogait és kötelességeit ismerő, másokkal együttműködni tudó és akaró ember személyiségvonásait kívánjuk megalapozni. h) Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: Rendszeresen tartjuk a kapcsolatot a tanulók szüleivel, a családokkal. Igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai. Ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található más iskolákkal és közművelődési intézményekkel. Nevelőink fontosnak tartják, hogy iskolánk képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve részt vegyen a tanulók számára szervezett városi szintű programok szervezésében és lebonyolításában is.
15
3.1.2. Az iskola nevelési-oktatási céljai
Alapvető célunk a kulcskompetenciák fejlesztése, az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés, a hatékonyság egyik feltételeként pedig a modern, személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások és módszerek alkalmazása. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek a tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Fontosnak tartjuk felzárkóztatással, képességfejlesztéssel, tehetséggondozással elősegíteni az egyéni képességek kibontakoztatását.
Iskolánk nevelő-oktató munkájának célja, hogy segítse diákjait – életkori sajátosságainak megfelelően – abban a folyamatban, amelyben szabad egészséges és gazdag személyiséggé hazájukat, kultúrájukat szerető környezetükkel harmonikus együttélésre képes, beilleszkedni tudó a változó világ kihívásaihoz alkalmazkodó, az esetleges szociális hátrányokat kompenzálni tudó emberekké váljanak.
Célunk az, hogy a tárgyi tudás mellé a gyermek megszerezze mindazokat a kulcskompetenciákat, amelyek segítségével tudását önmaga és mások számára is hasznosítani tudja.
Embereszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat – értékeket: humánus erkölcsös fegyelmezett kötelességtudó képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, és ezeket képes alkalmazni 16
képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban ismeri, tiszteli, óvja, ápolja nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket a természet, a környezet értékeit más népek értékeit, hagyományait az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit becsüli a tudást képes idejét önállóan és hatékonyan beosztani öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban van elképzelése a jövőjét illetően, reálisan tud dönteni továbbtanulásáról ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáit és módszereit ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat viselkedése udvarias, beszéde kulturált szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli egészségesen él, szeret mozogni, sportolni az alapvető emberi értékeket tiszteli, a társadalmi normákat követi megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Tisztában vagyunk azzal, hogy ezen (értékek) tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Kollégáink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk végzős korára rendelkezzen minél több itt felsorolt személyiségjeggyel. Ennek érdekében pedagógusainknak meg kell ismerniük tanítványaik motivációt, képességeit, érdeklődéseit és tanulási szokásait. A pedagógusi személyiségjegyek közül az irányító, segítő, támogató, innovatív tulajdonságok kerüljenek előtérbe.
17
3.1.3. Feladatok
Céljaink elérése érdekében pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé, és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. A sikeresség kritériumai, a célok elérésének ellenőrzése, mérése CÉLOK
SIKER, EREDMÉNYESSÉG
Az élet védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. Az ember testi-lelki egészsége. A testmozgás iránti igény. A testi-és lelki egészség megőrzésének fontossága. Egészségvédelem.
Ha tanulóink rendszeresen, aktívan vesznek részt környezetvédelmi tevékenységekben. Magatartásukban tükröződik pozitív beállítódásuk. Tanulóink többségének belső szükségletévé válik a rendszeres tisztálkodás, az egészséges étkezés, a mozgás. A pszichés problémával küzdő gyermekek bekerülnek a segítő, szakértői rendszerbe. (Csökken az ellátatlan tanulók száma.)Tanulóink ismerik az egészséget károsító szokásokat, és elutasítják azokat. Az önismeret fejlesztése, a saját szemé- Ha tanulóinknál pozitív önértékelés, önbizalyiség kibontakoztatásának igénye és ké- lom mutatható ki. Ha tanulóink tesznek pessége, reális önismeret (önbecsülés, azért, hogy megismerjék önmagukat. Ha önbizalom). rendelkeznek rövid és hosszú távú célokkal. Felelősségvállalás saját sorsának alakítá- Ha vállalják tetteikért a felelősséget. sában. Ha képesek problémáikat megoldani. Nyitottság az élményekre, a tevékenysé- A tudásuknak megfelelő tevékenységekben gekre, az esztétikum befogadására és lét- önállóak. rehozására. Önellátásra való képesség. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, Ha a tanuló elfogadja a közösségi élet szaa barátság iránt. Kiemelt cél a partnerkap- bályait és betartja azokat. csolatok folyamatos ápolása. A közösség is elfogadja az egyént. Szociális és állampolgári kompetencia Ha tanulóinknak van kialakult kapcsolata. kialakítása. Talál olyan közösséget, ahol jól érzi magát. A család tisztelete, a szülő, a testvérek, a Ha tanulóink tisztelettel, megbecsüléssel nagyszülők megbecsülése, szeretete. A beszélnek családjukról, és ennek megfelelőszülőkkel és szakszolgálati intézmények- en viselkednek. kel kialakított eredményes együttműködés fenntartása, gazdagítása. Kulturált magatartás és kommunikáció Javul a tanulók egymáshoz, felnőttekhez a közösségben. Törekvés az előítéletvaló viszonya. Kevesebb fegyelmi probléma mentességre, a konfliktusok megfelelő merül fel az iskolában. kezelésére, készség a megegyezésre, tole- Megfelelnek a velük szemben támasztott rancia. elvárásoknak (házirend). Ha képesek közös cél érdekében különböző feladatokat munkamegosztással, együttes erőfeszítéssel
18
megoldani. Kulturált a tanulók magatartása iskolán kívül is. A világ megismerésének igénye. Igény a Ha tanulóinknál kialakul a pozitív attitűd a folyamatos önművelésre, az értékelés és tanulás, az iskola iránt. önértékelés, valamint az önálló tanulás Ha tanulóink az iskolában tanultakat alkalképességeinek kialakítására. mazni tudják. Ha képességeiknek megfelelő Kezdeményező képesség és vállalkozói iskolatípusban tanulnak tovább és helytállkompetencia. Esztétikai, művészeti tuda- nak. tosság és kifejezőképesség. A mérések, megfigyelések igazolják a képességek fejlődését, a képességeknek megfelelő tanulási teljesítményt. A szülőföld, Magyarország megismeré- Megnyilvánulásaik, cselekedeteik hazájuk se, a hazaszeretet érzésének megalapozá- és anyanyelvük megbecsüléséről tanúskosa. dik. A nemzeti kultúra ápolása: hagyományaink, jelképeink tisztelete, ápolása, megbecsülése. A kisebbségben élő magyarságért érzett Megnyilvánulásaik, cselekedeteik a kisebbségek és más nemzetek megbecsüléséről felelősség és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, tanúskodik. nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik megismerése, tiszteletben tartása. Az alkotmányosság, a törvényesség, az Tevékenyen részt vesznek a közösség életéállampolgári jogok tisztelete. Érdeklő- ben. Ötleteikkel, alkotó cselekedeteikkel dés a társadalmi jelenségek és problémák segítik közösségük életét. iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi Kötelességeket teljesítik, jogaikkal élni tudtevékenységekre. Törekvés a demokrácia nak. érvényesítésére. A diákönkormányzat betölti feladatát. Az átlagos fejlődésmenettől eltérő tanulókkal való foglalkozás kiemelt feladatunk. Az iskolánkba indulási hátrányokkal bekerülő tanítványaink érdekében szükséges a sikeres tanulást akadályozó problémák mielőbbi felismerése, kezelése megfelelő pedagógiai eljárásokkal, fejlesztő pedagógusaink és a szakszolgálatok igénybevételével. Az indulási hátrányok csökkentése érdekében a szülők igényei, a közvetlen társadalmi környezet elvárásai és lehetőségeink alapján kell kialakítani a szociális ellátás rendszerét. A szülők elfoglaltságának megfelelően és jogszabályi előírások alapján biztosítjuk a tanulók felügyeletét a tanítási órák előtt, órák között és a napközi, tanulószoba idején. A törvény által biztosított szolgáltatás a napközi és a tanulószoba hatékonyságának növelése, eredményességének javítása a fenntartó szerint is fontos feladat. Kiemelten kell kezelni a hátrányos helyzetű tanulók képességeinek, tanulási szokásainak fejlesztését, a szabadidő hasznos eltöltését.
19
Szabályzat rögzíti a tankönyvtámogatás felosztásának elveit, a fenntartó szabályozza az alanyi jogosultságon kívüli étkezési kedvezményeket. Gyermek- és ifjúságvédelmi munkánk végzésekor – együttműködve az osztályfőnökkel és a terület felelősével – az aktuális törvény szerint járunk el. A tehetséges tanulók kiválasztását és fejlesztését már az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszában elkezdjük. Hatékony oktatásszervezési és módszertani eljárásokat, eszközöket, differenciált tanulásszervezést, kooperatív tanulási technikákat alkalmazunk. A tehetséggondozás színterei a kötelező tanítási órákon kívül a választható tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások. Továbbra is részt veszünk városi, megyei, országos tanulmányi, közművelődési és sportversenyeken, ezzel is növeljük iskolánk hírnevét.
3.2. Eszközök, eljárások A nevelő – oktató munka ismeret- és értékátadó, kompetenciafejlesztő tevékenység, amely csak akkor lehet eredményes, ha módszereivel, eszközeivel, eljárásai során tekintettel van a tanulócsoportok heterogén összetételére, a tanulók életkori sajátosságaira, és kellő teret biztosít a tanulói aktivitásnak az ismeretszerzés folyamatában.
Az oktatás legfontosabb eszköze a tanmenet, mely mindig az aktuális tanévre készül.
Az eljárásoknak, eszközöknek igazodniuk kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez.
Szorgalmazni kell a tanulói aktivitást, teret kell adni az egyéni munkamódszereknek, a kooperatív technikáknak, csoportmunkának, és ezzel hozzá kell segíteni a tanulókat az egyéni tanulási stratégia kialakításához.
Törekedni kell a rendelkezésünkre álló interaktív táblák, informatikai eszközök, digitális tananyagok minél szélesebb körű felhasználására.
A komplex személyiségfejlesztésben fontos szerepet kell kapnia az önismeretnek, az erős és gyenge pontok felismerésének, a reális önértékelésnek, az önbizalom erősítésének, a kezdeményező és vállalkozó készségeknek, az ítélőképességnek, az esztétikai és erkölcsi érzékenységnek, az érzelmi intelligencia fejlesztésének.
20
Fontos a tanulási technikák, módszerek tanítása, az elektronikus médiák alkalmazása (digitális tananyagok, interaktív táblák) az oktató – nevelő folyamatban. Mindenekelőtt a pedagógus személyes példamutatása a legfontosabb. Az oktatás irányító, segítő, támogató, innovatív pedagógus személyiséget kíván, aki módszertanilag is képzi saját magát, aki képes az állandó megújulásra. Ezek megvalósítására minden kolléga törekszik.
Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló nevelési módszerek, eszközök. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulókra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelőhatás áttételesen, a tanulói és nevelői közösségen keresztül érvényesül.
Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások Közvetlen módszerek
1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek
2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése
3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása)
tudatosítás követelés gyakoroltatás segítségadás ellenőrzés ösztönzés elismerés, dicséret büntetés drámajáték, szerepjáték
elbeszélés tények, jelenségek bemutatása műalkotások bemutatása a nevelő személyes példamutatása magyarázat, beszélgetés a tanulók önálló elemző munkája
Közvetett módszerek a tanulói közösség tevékenységének megszervezése közös célok kitűzése, elfogadtatása indirekt nevelői ráhatás hagyományok kialakítása követelés ellenőrzés ösztönzés a nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében a követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből felvilágosítás a betartandó magatartási normákról vita
21
A tanulás- tanítás folyamatának (didaktikai) módszerei
A cselekvéssel kapcsolatos módszerek: laboratóriumi munkák gyakorlati munkák gyűjtés Az észleléssel kapcsolatos módszerek: bemutatás – szemléltetés megfigyelés A szóbeli megfigyeléssel kapcsolatos módszerek:
elbeszélés előadás magyarázat szerepjáték megbeszélés – beszélgetés – vita szövegek tanulmányozása – írásbeli feladatmegoldások
A módszereket mindenkor az adott célnak megfelelően kell megválasztani, élve a kombinálás lehetőségével. Figyelemmel a tanulók különböző tanulmányi felkészültségére és neveltségére a differenciált (egyéni) fejlesztésnek megfelelő eljárásokat szükséges előtérbe helyezni. Ugyanezen elvnek megfelelően kell megválasztani az egyes tanulásszervezési (egyéni, csoport és frontális munka) eljárásokat. A kompetencia alapú oktatás elvei alapján egyre többször alkalmazzuk a kooperatív munkaformát.
22
3.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos Pedagógiai feladataink Iskolánk pedagógiai programja a NAT-ban leírt és képviselt értékekre, valamint a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül. A NAT a gyerekek képességeinek fejlődéséhez szükséges fejlesztési feladatok meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Intézményünk teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának, fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességét, felelősségtudatát; hozzájárul életmódjuk, motivációik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához. A differenciált tanulásszervezés terén a következő szempontokat emeltük ki: Olyan szervezési megoldások előnyben részesítése, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása. Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére. Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit. Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportoktatásban, a tanulók páros, részben és teljesen egyéni, individualizált oktatásában) a tanulók tevékenységeinek, önállóságának, kezdeményezésének, problémamegoldásának, alkotóképességének előtérbe állítása. A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulók képességeihez optimálisan alkalmazkodó differenciálása feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben. A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében. Sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása nélkül nem valósíthatók meg a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelésének, oktatásának feladatai.
23
Számos tanulásszervezési megoldás segítheti az együttműködést, a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló (pl. komprehenzív) szervezeti formák alkalmazását mind az iskolák közötti együttműködés, mind az iskolán kívüli és az iskolai munka terén. Az információs és kommunikációs technika, a számítógép felhasználása gazdag lehetőséget nyújt a tanulók adaptív oktatását középpontba állító tanulásszervezés számára. Pedagógiai feladatainkat ezért az alábbiak szerint határozzuk meg: a NAT-ban és a kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátítása az ezekre épülő differenciálás. 3.3.1. Céljaink Célunk, hogy tanulóink: különböző szintű adottságaikkal eltérő mértékű fejlődésükkel iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel szervezet ismeretközvetítéssel spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A NAT – s ennek megfelelően a kerettantervek is – a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges követelmények meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. A helyi tantervet is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont volt a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Az iskola pedagógiai programja, nevelési, tanítási-tanulási folyamata adjon teret: a színes, sokoldalú
- iskolai életnek - tanulásnak - játéknak - munkának
24
fejlessze a NAT-ban meghatározott kulcskompetenciákat: o a tanulók önismeretét o együttműködési készségüket, szociális kompetenciájukat o akaratukat, kitartásukat, céltudatosságukat. járuljon hozzá - életmódjuk - motívumaik - szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. Pedagógiai programunk alapja egy olyan közös gondolkodást kíván az iskolafenntartó és iskolahasználó részéről, amelyben: a tanulók
képességeinek tudásának
fejlődése, fejlesztése
egész személyiségének
áll a középpontban
figyelembe véve, hogy az oktatás-nevelés színtere o nemcsak az iskola, hanem o a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is.
3.3.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink A tanulók erkölcsi nevelése Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása.
A tanulók értelmi nevelése Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása.
A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése, a kooperatív tanulás fontosságának tudatosítása. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttmű-
25
ködési készség kialakítása, akaratuk edzése, az egyéni különbségek tiszteletben tartása, elfogadása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása.
A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek, reális énkép kialakítása, önismeret fejlesztése.
A tanulók akarati nevelése Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. Mindenki önmagáért felelős
A tanulók nemzeti nevelése Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeink tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. Színvonalas nemzeti ünnepek szervezése.
A tanulók állampolgári nevelése Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.
A tanulók munkára nevelése Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátásra és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása.
A tanulók egészséges életmódra történő nevelése Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód, a lelki egészség és
26
az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, egészséges életmód iránti igény kialakítása. „Ép testben ép lélek.”
Pszichés problémákkal, beilleszkedési és tanulási zavarokkal küszködő, illetve veszélyeztetett tanulók kezelése. Feladatok: Egyéni segítségnyújtást kell biztosítani a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanulók részére, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részére egyaránt. Fejlesztő foglalkozást, szakkorrepetálást kell tartani az integráltan nevelt tanulók számára. A nevelőknek az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben kell részesíteniük az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat. A lehetőséghez mérten biztosítani kell a bontott csoportokban történő oktatást.
3.4. A közösségfejlesztés feladatai Olyan ismeretek átadásáról, olyan készségek fejlesztéséről kell sok esetben gondoskodnia az iskolának, amelyeknek meg kell jelenniük szinte minden pedagógus ismeretközlő tevékenységében, igazodva az éppen adott tanulói csoporthoz, az érintett tanulók életkorához, személyiségéhez, felkészültségéhez. E tevékenység célja elsősorban a személyiség – és a közösségfejlesztés. A személyes, értékorientált, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei. Személyiségfejlesztő nevelő-oktató munkánk egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata, a kooperatív munkaformák alkalmazásával.
27
3.4.1. Az iskolai közösségeink működését szabályozó dokumentumok: Pedagógiai Program Szervezeti és Működési Szabályzat Házirend. A közösségfejlesztés színterei: a tanórák (szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák) a tanórán kívüli foglalkozások (napközi, tanulószoba, sportkör és egyéb foglalkozások) diákönkormányzati munka szabadidős tevékenységek (kirándulások, közművelődési programok).
Iskolánk közösségei: iskolaközösségek (tanuló, nevelő) osztályközösségek napközis csoportok iskolai sportkör és annak szakcsoportjai tehetségápoló körök felzárkóztató körök emelt szintű testnevelésben, matematikában vagy idegennyelv résztvevők köre diákönkormányzat és annak szakcsoportjai. 3.4.2. A közösségfejlesztés fő területei, a hozzá kapcsolódó feladatok
Az iskolai nevelés legfőbb célja a tanuló minél szélesebb körben történő fejlesztése, felkészítése az életre. A gyermek fejlődése azonban szorosan összefügg és nem választható el a közösségtől, a közösségi neveléstől. Ha a diákok kötődnek az egyes iskolai közösséghez, az, lehetővé teszi az azokon keresztül közvetett módon megvalósuló oktatás és nevelés hatásának erősödését. Ezért is alapvető feladat a közösségben, ill. a közösség által történő nevelés megszervezése és irányítása.
28
A család A legalapvetőbb közösség a család, melybe a tanuló beilleszkedik. A család meghatározza, formálja a gyermek fejlődését, másokhoz való viszonyát. Alapvető szociális kötődéseket, formákat alakít ki, amelyeket az iskolába kerülve lehet és kell fejleszteni. Így nagyon fontos szerepet kap az iskola, az osztályközösség is. Feladat: a családi és közösségi kapcsolatok elmélyítését támogató, fejlesztő eljárások alkalmazása.
Az iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.
A tanulók életkori fejlettségének figyelembe vétele a tanulóközösségek kialakításánál Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásáig. Továbbá fontos feladat a testi – lelki egészség megőrzésére történő felkészítés.
Az önkormányzás képességének kialakítása Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.
Közügyekben való együttműködés képességének kialakítása Feladat: A helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidarítás és érdeklődés kifejlesztése. A különböző szinteken hozott döntések kritikus és kreatív elemzése, a döntéshozatalban való részvétel, elsősorban szavazás útján.
Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Kiemelt feladat: az aktív állampolgári léthez szükséges ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság kialakítása a tanulókban. Ezen kívül aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésé29
nek képessége, konfliktuskezelés, humanitárius segítségnyújtás, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítása.
Az emberi jogok tisztelete Feladat: Az egyenlőség és demokrácia tisztelete, vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértése. Az Európához való tartozás, a részvétel iránti nyitottság a demokratikus döntéshozatalban. A demokratikus elvek tiszteletben tartása. Mások értékeinek, magánéletének tisztelete.
A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata: a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjtenek. Továbbá fontos feladat az előítéletek felismerésére, tudatosítására való képesség kialakítása, a bűnmegelőzésre nevelés, a drogprevenció és fogyasztóvédelmi nevelés.
A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.
3.4.3. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák
3.4.3.1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a tanítási óra
Iskolánk nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást.
a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. 30
b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.
3.4.3.2. A nevelési és oktatási célok megvalósítását segítő tanórán kívüli tevékenységek
Iskolánk hagyományainak ápolása, továbbfejlesztése, valamint intézményünk jó hírnevének megőrzése, az alkalmazotti-és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. A nemzeti ünnepek és megemlékezések megtartása a tanulók nemzeti identitástudatát fejleszti, hazaszeretetüket mélyíti. Nemzeti ünnepek: október 23. március 15. Iskolánk hagyományos rendezvényei: tanévindító kirándulás nyílt nap az óvodásoknak az első osztályosok fogadása tanévnyitó és tanévzáró ünnepség a ballagó diákok búcsúztatása megemlékezés október 6-ra a néphagyományokhoz kapcsolódó ünnepek és jeles napok (mikulás, farsang) környezetvédelmi napok megrendezése osztályprogramok iskolai tanulmányi-, közművelődési és sportversenyek
31
labdarúgó és kézilabda tornák megrendezése (Madách Kupa, Rózsa Kupa) a pályakezdő nevelők ünnepélyes fogadása nevelőtestületi szakmai tapasztalatcsere és kirándulás igény szerint karácsonyi és anyák napi műsor rendezése az osztályközösségek igénye szerint DÖ nap szlovák nemzetiségi nap a Föld napja az Állatok Világnapja a Zene világnapja Trianon - emléknap a Költészet napja a Magyar Kultúra napja „Ünnepi staféta” – 1956 m-es váltófutás Hallowee’n party nyílt tanítási hét és nap a szülőknek huszonöt évenként iskolai jubileumi ünnepséget rendezünk Jótékonysági bál családi sportnap a szeretet hete karácsonyi ünnepség, óév búcsúztató „LEG”-ek fogadása, jutalmazása nyugdíjas dolgozóink találkozója nyugdíjba távozók búcsúztatása karácsonyi vásár az egészséges életmód hete.
Hagyományos táborok: balatonszárszói nyári tábor
32
Diákönkormányzat A diákönkormányzat fontos közösségfejlesztő szervezet, amely autonóm módon valósítja meg a kitűzött célokat, feladatokat. Képviseli a tanulók és tanulóközösségek érdekeit. Segíti a tanórán kívüli és szabadidős tevékenységek szervezését. Munkáját a 4-8. évfolyamokon szakterületenként választott küldöttekből álló vezetőség irányítja. Tevékenységét a tanulók által javasolt és az igazgató által megbízott nevelő segíti. Egyesület formájában működik a Madách utcán. Szervezeti felépítését és működését részletesen az SZMSZ szabályozza.
A közösségfejlesztő tevékenységek maradéktalan megvalósulásít a nevelő-oktató munkát segítő, többletalkalmazásban biztosított, független szabadidő-szervező alkalmazását igényli.
Napköziotthon, tanulószoba A közoktatási törvény előírásainak megfelelően – amennyiben a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon - a délutáni időszakban az 1-8. évfolyamon napközi otthon, az 5-8. évfolyamon napközi és tanulószoba működik. A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben részesülnek, de lehetőség van is csak ebéd, menza igénylésére is. Szorgalmi időben kiadott tanítási szünetekben, a munkanapokon összevont napközis csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább 10 gyermek számára igénylik. Az ÖMIP, és ennek megfelelően az IMIP előírása alapján a napközbeni ellátásnál a gyermekmegőrző funkció mellett jelentősen meg kell erősödnie a pedagógiai szerepnek, a napközinek segítenie kell a hátránykompenzálást és a tanulmányi felzárkóztatást.
Szakkörök A szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is.
Iskolai sportkör A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás és a sport megszerettetésére sportköri foglalkozásokat (tömegsport) és edzéseket tartunk.
33
Iskolánk lehetőséget nyújt a különböző sportági foglalkozásokon és versenyeken való részvételre.
Könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.
Felzárkóztató foglalkozások (korrepetálások) A korrepetálások célja az alapkészségek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás.
Fejlesztő foglalkozások A különböző részképesség-hiányokkal küzdő gyerekek számára fejlesztő foglalkozásokat szervezünk az Esély Pedagógiai Központ fejlesztő pedagógusainak bevonásával. Iskolai ellátásukat megelőzi szűrésük, melyet a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és a Nevelési Tanácsadó végez.
Egyéni foglalkozások A különböző részképesség zavarokkal küzdő gyerekek számára, valamint az alapkészségek fejlesztése céljából egyéni foglakozásokat szervezünk a szaktanárok bevonásával. A szaktanár és a szakszolgálatok javaslata alapján dől el, hogy kik azok, akiknek fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges az egyéni foglalkozás. Tehetséggondozó foglalkozások A tehetséges tanulók kiválasztását, fejlesztését a törvényi szabályozásnak megfelelően kezeljük. A versenylehetőségek ismeretében, a tanulók vállalkozása alapján a pedagógusok tehetséggondozó foglalkozásokat szervezhetnek, melynek célja a versenyekre történő eredményes felkészítés, valamint az eredményes középiskolai felvétel előkészítése. (magyar, matematika, idegen nyelv, történelem tantárgyakból felvételi előkészítő foglalkozásokat tartunk.) Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (tanulmányi, közművelődési, sport) versenyek, vetélkedők, amelyeket rendszeresen szervezünk az éves munkaterv-
34
ben megjelölt időpontokban. A legtehetségesebb tanulókat iskolán kívüli városi, megyei, országos versenyekre is felkészítjük. Tanulmányi séta, kirándulás Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából tanulmányi sétát, kirándulást szervezhetnek. E programokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülők fedezik. Erdei iskola Élni kívánunk az erdei iskola adta nevelési lehetőséggel. A programon való részvétel nem kötelező a tanulók részére. Megragadjuk a pályázati lehetőségeket a szülői költségek csökkentése érdekében.
Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások Egy vagy több tantárgy témáinak feldolgozását, nevelési céljaink eredményesebb megvalósulását szolgálják a különféle közművelődési intézményekbe tett csoportos látogatások. A részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes, költségeit a szülők fedezik. Szabadidős foglalkozások A nevelőtestület a szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és mozilátogatások, klubdélutánok). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülők fedezik.
Hit- és vallásoktatás Iskolánkban a területileg illetékes, bejegyzett egyházak hit – és vallásoktatást szervezhetnek. A hit – és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.
Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei lapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl: sportlétesítmények, számítógép, zongora, stb..) a tanulók tanári felügyelet mellett, egyénileg vagy csoportosan használják.
35
3.5. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenységek Nevelőmunkánkban a megelőzésre helyezzük a hangsúlyt. Ennek érdekében – főként az iskolakezdés időszakában – lehetőség szerint egyéni bánásmóddal, toleranciával segítjük a kisiskolások beilleszkedését. Az iskolai élet valamennyi területén humánus légkör kialakítására törekszünk. A társadalom, a környezet negatív hatásait nem tudjuk teljes egészében kiküszöbölni, így egyre több olyan tanulónk van, akiknél kisebb-nagyobb beilleszkedési, magatartási gond jelentkezik.
3.5.1. A feltárás és a megszüntetés
Első teendőnk az okok, a károsan ható tényezők feltárása: megfigyelések (osztályfőnök, tanítók, tanárok, fejlesztő pedagógus, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős) családi körülmények vizsgálata (családlátogatás, szülőkkel történő beszélgetés) kiegészítő vizsgálatok kérése (szakszolgálatok) a pedagógiai munka felülvizsgálata (követelmények, a tanulóval szemben támasztott elvárások).
Az okok megszüntetésére hozott intézkedések: Külső körülmény esetén a hátráltató tényező felszámolásának kísérlete, illetve annak enyhítésére szolgáló intézkedések (osztályfőnök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, illetve külső segítség igénybe vétele). Intézményen belüli ok esetén a szükséges pedagógiai eljárások meghatározása (pl. csoportváltás, a motiváció egyénhez igazított változtatásai).
36
Az okok feltárása, a helyzetfelmérés után nevelőmunkánk célja: segíteni a tanuló beilleszkedését az iskolai környezetbe, segíteni az ismeretek elsajátítását, az egyéni ütemű fejlődést, csökkenteni a szociális hátrányokat. A célok megvalósítását a következő tevékenységi formák szolgálják: fontosnak tartjuk a partneri kapcsolat kialakítását a szülőkkel szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal, tanulási képességeket vizsgáló bizottsággal, gyámügyi hatósággal, utazó gyógypedagógussal a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése, családlátogatás, fogadóóra a tanuló és szülő részvételével a magatartási problémákhoz igazodó tanórai tanulás megszervezése, egyéni bánásmód kidolgozása (egyéni megsegítés terve) egyéni, kiscsoportos foglalkozások szakemberek segítségével külső segítés koordinálása tanórai differenciálás tehetséggondozó programok felzárkóztató foglalkozások motiválás arra, hogy a gyermek tanulószobai vagy napközis ellátásban részesüljön önismereti csoportok létrehozása (drámapedagógia) pályaorientációs tevékenység drog- és bűnmegelőző programok (DADA program) mentálhigiénés programok (védőnő, iskolaorvos és mentálhigiénés szakemberek tevékenysége) táborozások, osztálykirándulások, erdei iskola felvilágosító munka a juttatások lehetőségeiről szülői értekezleten, fogadóórákon, családlátogatáson tankönyvtámogatás, étkezési térítésidíj - kedvezmény. Az átmeneti élethelyzetekből (pl. válás, halál, tartós betegség) adódó probléma esetén is az előző eljárások alkalmazhatók a gyors és hatékony segítségadás érdekében.
37
3.5.2. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelési – oktatási elvei
A sajátos nevelési igényű tanulókkal való foglalkozás formái: a) 1. osztályos gyermekek diagnosztizáló mérése (szeptember hónapban) Ennek célja a tanulók képességstruktúrájának feltérképezése. A pedagógiai diagnosztizálás során egységes mérőeszközökkel felmérjük tanulóink alapkészségeinek fejlettségi szintjét. Az eltérések, hiányok számbavételével kezdjük meg a fejlesztő, felzárkóztató munkát. Ezt egyéni és kiscsoportos keretek között szervezzük (fejlesztő foglalkozások), vagy a tanítás-tanulás folyamatában az osztálymunkába illesztjük. Szükség esetén szakszolgálatokhoz irányítjuk a gyerekeket. b) 1-8. osztályos tanulók fejlesztése a fejlesztő foglalkozásokon történik a szakvélemény irányelvei alapján. A fejlesztő pedagógus rendszeresen konzultál a tantárgyat tanító pedagógussal és a szülővel. Munkájáról folyamatosan feljegyzést készít a foglalkozási naplóban. Elvégzi a szükséges vizsgálati és kontrollvizsgálati beutalásokat. c) Iskolapszichológus Kollégák és szülők, tanulók számára megoldási stratégiák nyújtása problémás helyzetekben. d) Lehetőség szerint önismereti csoport szervezése terapeutával, kortárs segítőkkel. e) Az állapot felülvizsgálatának rendszere, amely alapja a további eljárások meghatározásának (félévenként). f) Az SNI-s tanulók fejlesztése minden tanító, szaktanár feladata. A szakértői véleményben leírt rehabilitációs foglalkozásokon utazó gyógypedagógus vagy fejlesztő pedagógus foglalkozik a diákokkal.
38
3.6. A tehetség – képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetségnevelés a személyiségnevelés szerves része. A tehetségnek több meghatározása ismert. Közös bennük az, hogy velünk született, adottságokra épülő-gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képesség, amely az emberi tevékenység egy vagy több területén az átlagosat messze túlhaladó teljesítményt hoz létre. A tehetségeseket átlag feletti képesség, a feladatok iránti elkötelezettség és kreativitás jellemzi. A környezet (család, iskola) felelős azért, hogy kialakuljon a tehetség.
Iskolánkban a tehetség – képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése (differenciálás) a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása (lásd helyi tanterv) emelt szintű testnevelésoktatás emelt óraszámú csoportbontásos matematika oktatás tehetséggondozó foglalkozások igény szerint 1-8. évfolyamon (ECDL START, ECDL – SELECT). az iskolai sportkör, illetve külső sportegyesületek munkájában való részvétel szakkörök versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb. városi, megyei, országos szinten) a szabadidős foglalkozások (pl. színház és múzeumlátogatások) az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata a továbbtanulás segítése. A tehetség-képesség kibontakoztatásának egyik legfontosabb színtere a tanítási óra. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják.
39
Az egyes szaktárgyak tanítási óráin a tananyag természetétől függően alkalmazzuk az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat: önálló munka, csoportos munka, gyűjtőmunka, kutatás, beszámoló, kiselőadás, kísérlet. A gyorsabban haladó tehetséges tanulóknak igyekszünk több információt, összetettebb ismereteket nyújtani, differenciáltan fejleszteni őket. A hagyományos osztálystruktúrát szisztematikusan több ízben megbontjuk. A csoportbontás nagyobb lehetőséget biztosít a tehetséges tanulók fejlesztésére. Csoportbontások: informatika 4-8. évfolyamokon idegen nyelv 3-8. évfolyamokon technika, a munkavédelmi előírásoknak megfelelően. Tehetségfejlesztő tevékenységek a) Matematika 5-6. évfolyamon emelt óraszámú csoportbontásos matematika oktatást folytatunk. 7-8. évfolyamon emelt óraszámú csoportbontásos matematika oktatást folytatunk. A csoportba kerülés feltétele: szaktanári javaslat indokolt esetben szintfelmérés eredménye tantárgyi osztályzat szülői kérés. Amennyiben a tanuló és szülő választotta ezt az oktatási formát, ez a döntés egy tanévre kötelező érvényű. b) Angol nyelv 5-6. évfolyamon emelt óraszámú csoportbontásos matematika oktatást folytatunk. 7-8. évfolyamon emelt óraszámú csoportbontásos matematika oktatást folytatunk. A csoportba kerülés feltétele: szaktanári javaslat indokolt esetben szintfelmérés eredménye tantárgyi osztályzat szülői kérés. Amennyiben a tanuló és szülő választotta ezt az oktatási formát, ez a döntés egy tanévre kötelező érvényű.
40
c) Testnevelés A tehetségfejlesztő tevékenységek közül kiemeljük a testi nevelést, a sportot, és ezen belül is a labdarúgó, kézilabda, röplabda tehetségápolást korcsoportonként. Iskolánk a korábbi évekhez hasonlóan a jövőben is emelt szinten kívánja folytatni e tevékenységét. A tehetségfejlesztés területei: emelt szintű testnevelés elsőtől nyolcadik évfolyamig Emelt szintű testnevelés (1-4. o.) Cél: A jó fizikai adottságú, kiemelkedő mozgáskészségű gyermekek felkutatása és beiskolázása az alsós emelt szintű „testnevelés csoportba”. A tehetséges, nagyobb mozgásigénnyel rendelkező gyermekek számára biztosítani a fejlődésükhöz szükséges mozgásteret. (emelt óraszám, emelt követelmények, sportversenyek, délutáni sportfoglalkozások.) Lehetőséget biztosítani a beiskoláztatást azon szülők számára, akik gyermekük megfelelő fizikai és pszichikai fejlődését egy olyan iskolában látják szívesen, ahol a testnevelés kiemelt szerepet kap.
A gyermekek emelt szintű testnevelésre történő kiválasztásának alapelvei: A kiválasztás az iskolánk körzetéből, Békéscsaba város egész területéről, illetve vonzáskörzetéből szülői kérésre, testnevelői javaslat alapján történik. A körzeti óvodákban való előzetes tájékozódás, az emelt szintű testnevelés meghirdetése és kellő menedzselése után: fizikai (testnevelők) egészségügyi (a védőnő és az iskolaorvos alkalmasságot bekerüléskor és évente állapít meg) pszichikai (tanítók) állapotfelmérések alapján történik. Emelt szintű testnevelés (5-8. o.) Cél: magas szintű szakmai képzés tehetségápolás versenyeztetés a tehetséges tanulók felismerése és a megfelelő sportág felé irányítása. 41
A testnevelők az emelt szintű sportcsoportban a nevelési és szakmai munkájukat a Kerettanterv emelt szintű testnevelésprogram alapján végzik. Az emelt szintű testnevelésben résztvevő tanulók fejlesztési, versenyeztetési lehetőségei: emelt tanórai óraszám edzések diákolimpiai mérkőzések kupák, tornák. Egyéb testi tehetséggondozás: labdarúgócsapatok tömegsport foglalkozás: sportjátékok (labdarúgás, kézilabda, röplabda, kosárlabda, atlétika, önvédelmi sportok, tartásjavító torna) kick-box kézilabda atlétika kondicionáló torna asztalitenisz házibajnokságok versenyeztetés: diákolimpia, játékos sportvetélkedők.
3.7. Gyermek- és ifjúságvédelem Iskolánkban minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. E tevékenységért alapvetően az igazgató felel.
Az iskolánkban folyó gyermekvédelmi tevékenységünk alapelve a megelőzés.
Olyan pedagógiai tevékenységet és légkört igyekszünk kialakítani az esélyegyenlőség figyelembevételével, amely kizárja annak lehetőségét, hogy bármelyik tanulónk neme, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása, vagy bármely más ok miatt hátrányos, kitaszított helyzetbe kerüljön.
42
Nevelő-oktató munkánk mindenki számára biztosítja a fejlődéséhez szükséges feltételeket, lehetőségeket annak érdekében, hogy tanulóink kibontakoztathassák képességeiket, tehetségüket, leküzdhessék indulási hátrányaikat. (Kt. 54.§)
Tevékenységünk, feladataink: Kapcsolattartás a szülőkkel (családlátogatás, szülői értekezlet, fogadó óra, nyílt tanítási napok, Szülői Közösség rendezvényei). A tankötelezettség teljesítésének ellenőrzése. A hátrányos és a veszélyeztetett gyermekek nyilvántartása, helyzetük figyelemmel kísérése. Családlátogatások alkalmával a veszélyeztető okok feltárása. Segítségnyújtás a problémák megoldásában iskolai szinten. A szülők és a tanulók tájékoztatása a problémák kezelésének megoldásának intézményen kívüli lehetőségeiről. A veszélyeztető okok megléte esetén a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat értesítése. Együttműködés a gyermekjóléti szolgálattal, valamint a jelzőrendszer egyéb szerveivel. A tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapításának kezdeményezése, javaslata. Intézkedés az éhező, gondozatlan, beteg gyermekek megfelelő ellátása érdekében. Tájékoztatás az igénybe vehető kedvezményekről. Részvétel az étkezés- és tankönyvtámogatás iránti igények elbírálásában (osztályfőnök, ifjúságvédelmi felelős javaslata). Tájékoztatás nyújtása a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. Pályázati források igénybevétele a rászoruló, tehetséges tanulók segítésére. A testi, lelki egészség megőrzését szolgáló káros szenvedélyek kialakítását megelőző programok szervezése.
43
A Kt-nek és az 1997. évi XXX. tv.-nek (gyermekvédelem) megfelelően biztosítjuk a tanulói jogok érvényesülését. Diákönkormányzatunkat a törvénynek megfelelően bevonjuk az iskolai munka tervezésébe, döntéshozatalba, egyes döntések végrehajtásának ellenőrzésébe. Igényeljük a Szervezeti és Működési Szabályzatuknak megfelelő munkájukat.
Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére ifjúságvédelmi felelős tevékenykedik. A munkájához szükséges feltételekről az iskola igazgatója gondoskodik. A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatjuk a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, s arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel.
Feladatai közé tartozik: A tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak. Családlátogatásokon vesz részt az osztályfőnökkel a veszélyeztető okok feltárása érdekében, a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a jelzőrendszert. Segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, és a jelzőrendszerben résztvevőket. A tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi. Tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esetében segítséget nyújt a hatósági igazolás beszerzéséhez.
A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetése érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: nevelési tanácsadóval szakértői és rehabilitációs bizottsággal családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal
44
polgármesteri hivatallal gyermekorvossal, védőnővel rendőrkapitánysággal a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal.
Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: felzárkóztató foglalkozások tehetséggondozó foglalkozások indulási hátrányok csökkentése differenciált oktatás és képességfejlesztés pályaválasztás segítése személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek) egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése családi életre történő nevelés napközis és a tanulószobai foglalkozások iskolai étkezési lehetőségek egészségügyi szűrővizsgálatok tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások szabadidős tevékenységek, szünidei programok) tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás) szülőkkel való együttműködés tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról iskolapszichológusi segítség a rászorulóknak.
45
3.8. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő iskolai programok A tanulás sikerességét az iskola személyi (pedagógusszemélyiség) és tárgyi feltételei, valamint a tanuló bio-pszicho-szociális érettsége, tanulásra alkalmas személyisége határozza meg. A gyerekek nagyon eltérő fejlettségi szintű tanulási képességekkel kerülnek be iskolánkba. A jó iskolai teljesítmények eléréséhez a pszichés funkciók optimális fejlettsége szükséges.
A tanulási nehézségeknek és kudarcoknak több oka lehet: fejletlen kognitív képességek (pl. képzelet, koncentráló képesség alacsony szintje) érzelmi problémák szociális-kulturális vagy nyelvi hátrányok hosszú távú speciális nehézségek: dyslexia, dysgrafia, dyscalculia, súlyosabb beszédhibák stb.
A fejlesztés minden tanító és szaktanár feladata. A szakértői véleményben leírt rehabilitációs foglalkozásokon fejlesztőpedagógus vagy gyógypedagógus foglalkozik a tanulókkal.
Tevékenységeink, eljárásaink
Prevenció célúak (kudarcmegelőző funkció) A fejlesztő pedagógiai tevékenység céljának tekintjük a PREVENCIÓT. A fejletlen részképességek korrekciójával igyekszünk lehetővé tenni, hogy a tanuló képes legyen önállóan az osztálykeretben is az eredményes tanulásra. Így megelőzhető a tanulási kudarc következményeként kialakuló magatartásprobléma, tanulási zavar és a negatív irányú személyiségfejlődés. A nagy lemaradást mutató gyerekek fejlesztésében a különböző pedagógiai és pszichológiai szakszolgálatok (Esély Pedagógiai Központ, Nevelési Tanácsadó, Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság) segítségét is igénybe vesszük.
46
Az igazgató határozatot hoz a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő tanulók részére. A Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vagy a Nevelési Tanácsadó szakértői véleményében megfogalmazott javaslat alapján mentesíti /Kt. 30.§ (9) bek./ egyes tantárgyak, tantárgyrészek értékelése, minősítése alól.
A megsegítés tevékenységei (kudarcmegoldó funkció) A pontos diagnózis meghatározása: A tanítók, a fejlesztőpedagógus javaslatára a Nevelési Tanácsadó megkeresésére, a Logopédia, illetve a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság dönt a tanulási nehézségekkel küzdő tanulókról. BTM-es tanulóink, akik beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdenek, a nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján fejlesztésre szorulnak. SNI-s tanulóink, akik sajátos nevelési igényűek: o SNI/a, aki a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján megismerési funkciók és a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. o SNI/b, aki a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján megismerési funkciók és a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd.
A megsegítés formái: lemaradással küzdő tanulók fejlődését tanórai differenciálással, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezésével csoportbontással felzárkóztatással, korrepetálással (tanítók, szaktanárok) napközis foglalkozással és tanulószoba biztosításával fejlesztő foglalkozás (fejlesztő pedagógus) rehabilitációs célú foglalkozás (utazó gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus) iskolapszichológus alkalmazásával segítjük elő.
47
A „felzárkóztatásra szoruló” minősítést kapott, illetve az évismétlésre bukott tanulók fejlesztése indokolt. Kiemelten kezeljük a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat. Intézményünkben az első osztályosok tanulási képességstruktúrájának felmérését és fejlesztését a fejlesztő pedagógiai tevékenység során valósítjuk meg.
A fejlesztő pedagógiai tevékenység iskolánkban a) a tanuló gyengén fejlett tanulási képességeinek korrekciója, amelynek során: a nagy- és finommozgást felölelő motorikus területek a téri tájékozódás és testséma az észlelés a gondolkodási folyamatok fejlesztését végezzük. b) a közösségben élő gyermekek beilleszkedési jellemzőit törekszünk pozitív irányba befolyásolni. (Pozitív énkép, önértékelés, önismeret, önbizalom kialakítása).
A sajátos nevelési igényű tanulókkal való foglalkozás
1. osztályos gyermekek diagnosztizáló mérése (szeptember hónapban) Ennek célja a tanulók képességstruktúrájának feltérképezése. A pedagógiai diagnosztizálás során felmérjük tanulóink alapkészségeinek fejlettségi szintjét. Az eltérések, hiányok számbavételével kezdjük meg a fejlesztő, felzárkóztató munkát. Ezt egyéni és kiscsoportos keretek között szervezzük (fejlesztő foglalkozások), vagy a tanítás-tanulás folyamatában az osztálymunkába illesztjük. Szükség esetén szakszolgálatokhoz irányítjuk a gyerekeket.
1-8. osztályos tanulók fejlesztése Az 1-8. osztályos tanulók fejlesztése fejlesztő foglalkozásokon történik a szakszolgálat által készített szakvélemény irányelvei alapján. A fejlesztőpedagógus rendszeresen konzultál a szakszolgálattal, a tantárgyat tanító pedagógussal és a szülővel. Munkájáról folyamatosan feljegyzést készít a foglalkozási naplóban. Elvégzi a szükséges vizsgálati és kontrollvizsgálati beutalásokat.
48
Utazó gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus A szakvéleményben foglalt „megismerési funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, vagy vissza nem vezethető tartós vagy súlyos rendellenességével küzd” diagnózissal rendelkező tanulók ellátását az utazó gyógypedagógusok, vagy fejlesztőpedagógusok végzik a szakvéleményben foglaltak alapján.
Iskolapszichológus Feladata a kollégák, a szülők és a gyermekek számára megoldási stratégiák nyújtása problémás helyzetekben. Lehetőség szerint önismereti csoport szervezése terapeutával, kortárssegítőkkel.
Az állapot- felülvizsgálat rendszere Az állapot felülvizsgálatának rendszere, amely alapja a további eljárások meghatározásának (félévenként)
A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének és oktatásának elvei
Ezen tanulók esetében is a NAT-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat kell alapul venni, a következő elvek alkalmazásával: „a feladatok megvalósításához hosszabb idősávok, keretek megjelölése ott, ahol erre szükség van szükség esetén sajátos, a fogyatékosságnak megfelelő tartalmak, követelmények kialakítása és teljesítése az iskolák segítő megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is segítsék ezeket a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz viszonyított fejlődését értékelve.” (NAT 2003)
A tanulási kudarcok jelentkezhetnek időszakosan is, amikor a tanulók aktuálisan alulteljesítenek. Nagy figyelmet kell fordítani ezekre az „esetekre” is. Az aktuálisan alulteljesítés okai lehetnek: Külső okok: családi krízis hosszú ideig tartó hiányzás átmeneti testi-lelki válság. 49
Intézményen belüli ok: a tanítás-tanulás következtében bekövetkező zavar. Tevékenységeink, eljárásaink: az okok feltárása, megfigyelések (osztályfőnök, tanítók, tanárok, fejlesztőpedagógus, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős) családi körülmények megvizsgálása (családlátogatás, szülőkkel történő beszélgetés) kiegészítő vizsgálatok kérése (szakszolgálatok) a pedagógiai munka felülvizsgálata (követelmények, a tanulóval szemben támasztott elvárások).
Az okok megszüntetésére hozott intézkedések: külső körülmény esetén a hátráltató tényező felszámolásának megkísérlése, illetve annak enyhítésére szolgáló intézkedések (osztályfőnök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, illetve külső segítség igénybevétele) intézményen belüli ok esetén a szükséges pedagógiai eljárások meghatározása (pl. csoportváltás, a motiváció egyénhez igazított változtatásai).
3.9. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A program célja: Segíteni azon tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe, ismeretelsajátítását, egyéni ütemű fejlődését, akik szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek. Szociálisan hátrányos helyzetűek azok a tanulók, akiket a különböző szociális tényezők gátolnak adottságaikhoz mért fejlődésükben.
Évente visszatérő feladatok: 1. hátrányos helyzetű, és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felmérése, regisztrálása, a hátrány meghatározása 2. tevékenységi formák megtervezése 3. tevékenységi formák megvalósítása 4. eredmények számbavétele.
50
A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják: felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése: o a tanórai differenciált képességfejlesztés mint alapvető forma (a tanítási órához kapcsolódóan differenciált feladatok egyéni képességekhez igazodva: gyűjtés, kutatás, beszámoló, előadás, kísérlet kötött és szabadon választott témában) a továbbtanulás irányítása, segítése rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás (iskolaorvos, fogorvos, védőnő) egészségnevelési programok, felvilágosító tevékenység drog- és bűnmegelőzési program: DADA program, kortárs előadó motiválás arra, hogy a gyermekétkeztetésben, tanulószobai vagy napközis ellátásban részesüljön táborok, kirándulások, erdei iskola szervezése felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről (szülői értekezletek, fogadóórák, családlátogatás, értesítés) tankönyvvásárlás támogatása étkezési térítési díjak csökkentése, vagy ingyenes étkezés (helyi szabályozásnak megfelelően), kirándulási, táborozási hozzájárulások (az alapítványok anyagi lehetőségek függvényében) pályázati lehetőségek kihasználása a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolata (önismeret fejlesztése elsősorban az osztályfőnöki órákon) a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége: o a szülők érintő anyagi vonzatú dolgokról történő tájékoztatás o kapcsolattartás a társintézményekkel (polgármesteri hivatal, gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, családsegítő központ, rendőrség, kisebbségi önkormányzatok) 51
„Az egészség mindig megejti az embert, Akármilyen hétköznapi formában jelenik is meg”. (Déry Tibor)
3.10. Egészségnevelési program Törvényi háttér, szabályzók
A közoktatásról szóló törvény (a 1993. évi LXIX tv.) 2003. évi módosítása 48. (3.) bekezdése alapján: „Az iskola nevelési programjának részeként el kell készíteni az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programját. Az iskolai egészségnevelési programnak tartalmaznia kell az egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatokat, beleértve a mindennapos testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló programot is. A közoktatásról szóló törvény 48. (1) b., bekezdése alapján a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket valamennyi iskolának be kell építenie a helyi tantervébe.”
Helyzetkép, helyzetelemzés, iskolai környezet
3.10.1. Az egészségneveléshez tartozó fogalmak
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1948-as alkotmányában megfogalmazott meghatározás a helyes kiindulópont. Ennek értelmében az egészség nem a betegség hiánya, hanem testi, lelki, szociális jólét állapota, amely hangsúlyoznunk kell nem passzív állapot, hanem folyamat. Az egészségnevelés tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség - és cselekvésorientált tevékenység. „Az iskolára nagy felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében, minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállításoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek,
52
fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Az egészségfejlesztés a WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség – és cselekvésorientált tevékenység. (NAT-2007)
3.10.2. Jövőkép, alapelvek, célok
Az egészségnevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a külső és belső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat és ez által képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére. „Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, fiatalokat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak k és a, konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást!” . (NAT-2007)
Az egészségnevelési program célja, hogy a diákok megértsék, saját életükre alkalmazni tudják az iskola által közvetített ismereteket, tudást és életkészségeket, amely egészségük előmozdítását szolgálja.
Képesek legyenek: „A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott, meghatározó szerepét.”. (NAT -2007)
53
A szociális kompetenciák szükségesek a harmonikus életvitel kialakításához. Célunk, hogy erősödjenek az alábbi személyiségfejlesztő hatások: információközlés: az életkorral bővülő és mélyülő ismeretek átadása önismeret fejlesztése: pozitív énkép, önbecsülés kialakítása, belső lelki egyensúly megteremtése társismeret fejlesztése: tájékozódás a társas környezetben, a társas kapcsolatokban, csoportban elfoglalt szerepismeretről döntéshozó képesség fejlesztése: a lehetséges döntések közül megtanulják a körülmények ismeretén alapuló legjobb választás; megtanulják a pozitív minták követésének értékét; szerezzenek jártasságot a veszélyhelyzetek felismerésében, kezelésében stresszkezelés fejlesztése: ismerjék meg a valós élethelyzetekben keletkező szorongások feloldásának technikáit egészségszemléletű magatartás kialakítása: az egészséges életmód, testmozgás, a helyes táplálkozás, a káros szerek fogyasztásának elutasítása (legális, illegális egyaránt), az egészségi állapot rendszeres felülvizsgálata.
3.10.3. A célok érdekében végzett tevékenységek szervezési és tartalmi keretei
A „Testi, lelki egészség” a NAT által is kiemelt fejlesztési feladat, mely elősegíti a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanulók személyiségének fejlődését.
A NAT az alábbi tartalmak megjelenését írja elő a helyi tantervben: „Ismertessék meg a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola, a közlekedés, a veszélyes anyagok – leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit.” Készüljenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utas balesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani továbbá a veszélyes anyagok, illetve készítmények kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek – elsősorban a serdülőknek – a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Segítsék a krízishelyzetbe jutottakat. 54
Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítson a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. „Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van.” Az egészséges életvitel megalapozásához arra van szükség, hogy a tanulók értsék az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg.
A helyi tantervben az életkori sajátosságoknak megfelelően jelennek meg az alábbi témák: egészséges táplálkozás fogyasztóvá nevelés szenvedélybetegségekkel való foglalkozás szexuális felvilágosítás-nevelés, a családtervezés alapjai, az AIDS prevenció betegség és a gyógyulást segítő magatartás (elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat) testi higiénia környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés) személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás) testedzés, mozgás, helyes testtartás. 3.10.4. A tanórai és tanórán kívüli foglalkozások
Tantárgyak – tanítási órák
Szaktárgyi órák témafeldolgozása Minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez. Ezekre külön figyelmet kell fordítani a helyi tanterv megvalósítása során. Ajánlatos a tanmenetekben megjelölni ezeket a csatlakozási pontokat, hogy a munka tudatosan szerveződjék a megfogalmazott célok megvalósítása érdekében. Pl. idegen nyelv, egészséges életmóddal 55
kapcsolatos szövegek fordítása vagy rajz egészséges táplálkozás, környezet témakörökben elkészített munkák stb. Kiemelten kell kezelni a környezetismeret, természetismeret, biológia, egészségtan, testnevelés, etika órákat, ezek ismeretanyagában nagy hangsúlyt kell fektetni az egészségnevelésre.
Osztályfőnöki órák A 28/2000 (IX.21) OM rendelet szerint „Az iskola helyi tantervében az osztályfőnöki nevelő és oktató munkához kapcsolódva – be kell építeni az egészséges életre nevelést, illetve az egészségvédelmet szolgáló tananyagot, melynek időkerete az 5-12. évfolyamon nem kevesebb tanévenként 10 tanórai foglalkozásnál. (10. § (5).”
DADA program Együttműködési megállapodás keretében a rendőrkapitányság szervezésében 5-8. évfolyamokon lehetőséget biztosítunk a programok megtartására.
Nem hagyományos tanórai foglalkozások: erdei iskola szervezése (1-4. évfolyamon) igény szerint szülői költségvállalással témanap, témahét egészséghét programsorozata o 5-8. évfolyam részére előadást szervezünk külső előadók bevonásával osztálykirándulások közművelődési intézmények lehetőségeinek kihasználása. tanórán kívüli lehetőségek: jeles napok megünneplése túrák, kirándulások tanulmányi versenyek, vetélkedők, pályázatok környezetvédelmi akciók (papírgyűjtés, évente két alkalommal) iskolai táboroztatás kapcsolattartás külső segítő partnerekkel iskolai sportversenyek. o házibajnokságok 56
o Családi Sportnap o Madách Kupa Leány Kézilabdatorna (III-IV. kcs.) o Rózsa Kupa Focitorna drog- és bűnmegelőzési programok (dada program) mentálhigiénés szakemberek által vezetett programok asztalitenisz (iskolai dolgozóknak) kondicionáló torna előadás szervezése szülőknek. 3.10.5. Módszerek
Az iskolában alkalmazott pedagógiai módszerek tárháza ma már számos lehetőséget biztosít az egészségnevelési program eredményes megvalósítására. Leghatékonyabbak az iskola saját ötleteire épülő, illetve önálló szervezésű programok (egymásra épülő rendezvénysorozatok), amelyeknek megvalósításában a tanárok, a diákok, és a szülők egyaránt részt vesznek.
Ajánlott módszerek az egészségnevelés számára: Az egészségfejlesztésben képzett szakember továbbképzésen való részvétele. (Pl. drogügyi koordinátor, mentálhigiénés szakember). A drogügyi koordinátor csatlakozása a megyei vagy más szakmai csoport hálózatához. Tegyük lehetővé a rendszeres testmozgást, és a szülőket is vonjuk be ezekbe! Tegyük szebbé az iskolai környezetet (pl: rendezzünk versenyeket, készíttessünk a tanulókkal a témával kapcsolatos plakátokat, pontozzuk az osztálytermeket, faliújságon a témával kapcsolatos cikkeket, írásokat stb.)! Tiszta, rendes osztály (verseny) Szituációs játékok, érveléstechnikai gyakorlatok Az iskolai egészségügyi szolgálat tevékenységének elősegítése.
57
3.10.6. A mindennapi testedzés feladatainak végrehajtása
A Közoktatási törvény 2003. évi módosítása kijelölte a mindennapi testedzés, egészségfejlesztő testmozgás jogszabályi kereteit azzal a céllal, hogy a testmozgás eszközeivel is elősegítse a tanulók egészséges testi-lelki fejlődését. A jogszabályi előírásoknak az alábbiak szerint teszünk eleget: A helyi tantervbe 1-4. évfolyamon heti három, 5-8. évfolyamon heti két és fél testnevelésórát építünk be. Emelt szintű testnevelés oktatása sávos szervezéssel az 1-8. évfolyamon a képzésben részt vett tanulók számára heti plusz kettő testnevelésórát építünk be. Minden tanuló számára biztosítjuk a mindennapos testmozgás lehetőségét. A mindennapos testmozgás a helyi tantervben meghatározott testnevelési órákon és a szabad sávban biztosított tömegsport foglalkozásokon valósítjuk meg. A tanulók 1-8. évfolyamon edzéseken vehetnek részt, és készülhetnek a diákolimpia versenyeire. 1-6. évfolyamon gyermekfocit szervezünk. 3-4. évfolyamon leányok számára kézilabda előkészítő foglalkozást szervezünk. 5-8. évfolyamon tömegsport foglalkozást tartunk a lányok és fiúk részére, kézilabda és labdarúgás sportágakban 2. évfolyamon testnevelési órák keretében úszásoktatásra visszük tanulóinkat. Néptánc-foglalkozásokat szervezünk. 5-8. évfolyamon kondicionáló torna lehetőségét biztosítjuk. Röplabda, atlétika. A tavaszi mérést a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik. Az iskolai testnevelés és sport keretei között az egészségnevelés a szociális kompetenciák, a csapatmunka valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető.
58
Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük: Minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési és légző rendszer megfelelő terhelése. Minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítása és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna. A testnevelési tananyag egészében a „gerinc és izületvédelem” szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire. Minden testnevelési óra és egyéb testmozgási tartalom örömöt és sikerélményt jelent még az eltérő adottságú tanulóknak is. A testnevelés és a sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgásprogramban. A testmozgásprogram életmódsportokat, életminőségsportokat is megtanít. A testmozgásprogram játékokat és táncot is tartalmaz. 3.10.7. Egészségügyi ellátás
Az iskolai egészségügyi ellátást a 26/1997. (IX.3) NM rendelet szabályozza. Ennek értelmében az iskolának van kijelölt orvosa és védőnője, valamint a tanulók fogászati ellátását (szűrés és ellátás) végző kijelölt fogorvosa. Az intézmény igazgatója és az iskolaorvos közötti szerződés rögzíti az egészségügyi ellátás módját és rendjét.
Feladatok csoportosítása: A tanulók életkorhoz kötött vizsgálata: o testi, érzelmi, intellektuális fejlődés követése o érzékszervek vizsgálata o krónikus betegségek, kóros elváltozások korai felismerése (szekunder prevenció) o adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése.
59
o közreműködés, egészségügyi,
közegészségügyi-járványügyi, táplálkozás-egészségügyi
és
környezetbalesetvédelmi
feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve o felkérésre közreműködik egészségügyi szakértői feladatokban o a
védőnő
hagyományos
feladatai
közé
tartozik
az
egészségnevelésben való részvétel o emelt szintű testnevelésre való alkalmasság.
3.10.8. Kapcsolatrendszer (egészségnevelési csoport)
Intézményen kívüli együttműködők Szervezet neve
Kapcsolattartó
Milyen témában segíthet?
iskolaorvos
iskolavezetés egészségnevelés, egészségvédelem iskolavezetés osztályfőnökök védőnők egészségnevelés, egészségvédelem testnevelők biológia tanárok Gyermekjóléti Szolgá- gyermek- és ifjúságegészségnevelés, egészségvédelem lat védelmi felelős fejlesztőpedagógus Beilleszkedési, magatartási, tanulási Nevelési Tanácsadó igazgató és osztályzavarok főnök Magyar Vöröskereszt Koordinátor egészségvédelem, megelőzés iskolavezetés ÁNTSZ közegészségügy védőnő A drogprevenciós tevékenység külső segítői védőnő kortárssegítő csoport felvilágosítás, tájékoztatás ifjúságvédelmi felelős gyermekvédelmi feleGyermekjóléti Szolgálős felvilágosítás, tájékoztatás lat diákönkormányzat DADA-program iráRendőrkapitányság megelőzés, intézkedés nyítója Intézményen belüli együttműködés Érintettek köre iskolavezetőség
pedagógusok
Lehetőségek tervezés, szervezés, irányítás, ellenőrzés tanórák, tanórán kívüli foglalkozások
Milyen témában segíthet? támogatja a programot, anyagi lehetőséget teremt tantárgyakba beépítve tanítják az egészségnevelést
60
Érintettek köre
Lehetőségek
Milyen témában segíthet?
évfolyamokra bontva foglalkozosztályfőnöki órák, tannak az egészségnevelési tartalórán kívüli foglalkozások mak feldolgozásával diákönkormányzatot segíFelvilágosítás, egészséges életversenyek tő tanárok mód, fogápolás, testedzés iskolaorvos szakmai kompetencia előadások védőnő szemléletformálás egészségnevelési szakem- példamutatás, módszerta- dohányzás, étkeztetés, ber ni segítségnyújtás tisztaság, rend programokon való részvédiákok szemléletformálás tel szülők előadás tartása felkérés szerint nem pedagógus munkadohányzás, étkezés, rend, tisztapéldamutatás körben foglalkoztatottak ság gyermekvédelmi felelős megelőzés, intézkedés balesetvédelmi felelős megelőzés, jegyzőkönyv A drogprevenciós tevékenység segítői Gyermek-és ifjúságvémegelőzés delmi felelős igazgató intézkedés osztályfőnöki munkaközösség
Állapotfelmérés Minden területen a szakemberek felmérik a gyerekek testi-lelki jellemzőit: az egészségügyi állapotról az iskolaorvos a védőnők segítségével a balesetvédelmi helyzetről a balesetvédelmi felelősök tanév elején majd folyamatosan a fertőző betegségekről az osztályfőnökök a gyerekek bejelentése alapján, tömeges megbetegedések esetén iskolai összesítés a személyi tisztaságról és öltözködésről az osztályfőnökök, testnevelők folyamatosan a testi edzettségről a testnevelést tanítók a tavasz folyamán a gyermek- és ifjúságvédelmi helyzetről az osztályfőnökök és a gyermekvédelmi felelős tanév elején, majd folyamatosan. 3.10.9. Egészségfejlesztő iskola Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfogalmazása szerint az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen.
61
Az egészségfejlesztő iskola ismérvei: Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. Együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen. Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, lelki egészségfejlesztést és tanácsadást biztosító programoknak. Olyan nevelési-oktatási gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jóllétét, méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. Törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését, együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék: a közösség hogyan járulhat hozzá – vagy éppen hogyan hátráltathatja – az egészség fejlesztését és a tanulást.
Pedagógiai koncepciónk és egészségnevelési programunk megvalósításával arra törekszünk, hogy megfeleljünk az egészségfejlesztő iskolával szembeni elvárásoknak, biztosítsuk az iskolahasználók egészségének védelmét.
3.10.10. Iskolai büfé
Diákjaink délelőtti étkezésének egyik meghatározó tényezője a büfé kínálata. A büfé egy, az iskolánkra szabottan működő, önálló egység. A büfé kínálatát a Pedagógiai Program egészségnevelési programjának megfelelően kell kialakítani. 62
3.11. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM „A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását, annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását, és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelyek segítségével olyan tájékozott s tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben.” (NAT 2003)
3.11.1. Az iskola működése környezeti nevelési szempontból
Az Erzsébethelyi Általános Iskola Madách utcai székhellyel és Rózsa utcai telephellyel működik. Munkánkat nehezíti, hogy a két épület elég messze esik egymástól. A Madách utcai épület forgalmas közúti csomópontnál helyezkedik el, ami a megközelítését megkönnyíti, azonban a veszélyek közé tartozik az ezzel járó benzingőz és közúti por. Az iskola területe az Erzsébet liget területén fekszik, árnyas fái kiváló lehetőséget nyújtanak szabadtéri foglalkozásoknak. Kívánatos lenne az elöregedett fákat újabb telepítéssel frissíteni, illetve tudatosan építeni, fejleszteni a park állagát virágágyasokkal, madáretetőkkel és az udvari por megszüntetésével.
A Rózsa utcai épület a főúttól távolabb esik, a forgalom átlagos. Előkertünk fenyőfás, füves térség az udvaron és a járda mellett platánfák tisztítják a levegőt. A fák környékén örökzöld cserjéket telepítettünk. A játszó udvar fajátékait füves környezetben helyeztük el.
3.11.2. Alapelvek, jövőkép, célok
A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése, testi – lelki egészség megőrzése. Célja a természetet, az épített és társa-
63
dalmi környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. Segíteni a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzését.
Hosszú távú célok: környezettudatos magatartás és életvitel kialakítása ökológiai gondolkodás megalapozása helytelen fogyasztói szokások megismertetése – a fenntartható fogyasztás elve a környezet állapota iránti érzékenység, felelősségvállalás egyéni vagy közös tetteikért környezeti értékeink megőrzése, gyarapítása a természet, az élet tisztelete, a felelősség vállalása, a környezeti károk megelőzése a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatának megértése. Konkrét célok és feladatok: A személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartás és életvitel kialakítása. Természeti, épített, szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerése és megőrzése. Lakóhely megismerése (értékek, gondok, a megoldás módjai). Azonosságtudat fejlesztése a környezeti nevelésben. A nevelés előtérbe helyezése. Természettudományi gondolkodásmód, problémamegoldó gondolkodás. Döntésképesség, kreativitás fejlesztése. A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése arra irányuljon, hogy: nyitott, önálló személyiséggé váljon megértse az összefüggéseket tisztelje az életet, védje az értékeket
64
ökológiai szemléletet, gondolkodásmódot és helyes fogyasztói szokásokat sajátítson el kezelje a konfliktusokat, problémákat fejlessze együttműködési készségét, empátiáját, toleranciáját legyen igénye az egészséges életmódra, globális gondolkodásra, problémamegoldó gondolkodásra képes legyen korának megfelelő kommunikációra, médiahasználatra. „Nekünk magunknak kell annak a változásnak lennünk, amit a világban látni akarunk.” (Gandhi) 3.11.3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek
Tartalma A környezeti nevelés tartalma – világszerte, így Magyarországon is – kiszélesedett. A fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének biztosítására irányul. Gondot kell arra fordítanunk, hogy diákjaink a jövőben mindennapi életvitelükben képesek legyenek a bonyolultabb természeti, társadalmi, gazdasági és politikai konfliktusokat kezelni, megoldani. Meg kell alapoznunk tanítványaink környezeti erkölcsét, társadalmi-természeti felelősségét, formálnunk kell alakuló értéktudatát, együttműködési képességeit, a személyes és a közös felelősségtudat alapjait. A környezeti nevelés pedagógiai céljai, feladatai, illetve előírt követelményei határozzák meg a tartalmakat. Nevelőtevékenységünk során szakítani szeretnénk a passzív befogadás, a konvergens gondolkodás egyeduralma, a beszűkítés, az uniformizálás rossz gyakorlatával. Az értékmegőrzésre, az értékteremtésre és értékátadásra vállalkozunk, a gyermek teljes személyiségét fejlesztjük. A környezeti nevelés minden pedagógus feladata, ugyanakkor az egyes különálló tantárgyakba foglalt környezeti vonatkozású ismereteket, fejlesztési elemeket egésszé kell építeni.
Hagyományos tanórai foglalkozások: a. tanórák: természetismeret környezetismeret földünk és környezetünk biológia és egészségtan életvitel és gyakorlati ismeretek. 65
b. osztályfőnöki órák Minden tantárgyba beépítjük a környezeti nevelés célkitűzéseit, feladatait. (NAT)
„Nem hagyományos szervezésű tanóra” A környezeti nevelés célja az ember és környezete viszonyának, kapcsolatának alakítása. Vizsgálódásának, tevékenységeinek homlokterében tehát szükségszerűen a valóságos, megtapasztalható környezet, annak megélhető állapota, változásai állnak. A környezeti értékek megismerése, a problémák megértése, a tanuló és környezete viszonyának, cselekvési, döntési lehetőségeinek tisztázása, valamint a szembesülés tettei következményével olyan tanulási helyzetek megteremtését kívánja, amelyek a hagyományos, tantermi órák során nem biztosíthatóak. Nem hagyományos tanórai foglalkozás lehet minden olyan tanítás-tanulás, amelynek célja a tantárgyak tananyagának elsajátítása, de színtere nem a szokásos (45 perces) tanóra, s helyszíne az iskolán kívül is lehet: témanap, témahét tanulmányi séta erdei iskola múzeumlátogatás programok közművelődési intézményekben. „Tanórán kívüli foglalkozások, lehetőségek”: jeles napok megünneplése túrák, kirándulások, akadályversenyek a szabadban, stb. szakkörök tanulmányi versenyek, vetélkedők, pályázatok környezetvédelmi akciók táborok: sí, kézműves, erdei iskola stb.. környezetvédelmi, egészségnevelési hét, hónap kiállítások, előadások: környezet - és egészségvédelem témában, szelektív hulladékgyűjtés, diákönkormányzati nap, kapcsolattartás külső segítő partnerekkel az iskolai környezetbaráttá tétele,
66
projektek, (pl: iskolakert kialakítása, folyamatos gondozása, megfigyelések) múzeum, állatkert, nemzeti park stb. látogatása. 3.11.4. Módszerek
A környezeti nevelés szempontjából különösen kiemelkedő jelentősége van az élményalapú, tevékenységközpontú, érzékenyítő, interaktív módszerek minél sokoldalúbb alkalmazásának. A pedagógusoknak olyan módszereket kell alkalmazniuk, melyek alkalmassá teszik a tanulókat arra, hogy környezettudatos, cselekvő állampolgárrá váljanak.
Módszerválasztás szempontjai legyen életkornak megfelelő legyen pozitív szemléletű „szabad ég alatt” valósuljon meg tevékenységközpontú legyen személyes megtapasztaláson alapuljon sok játékos elemet tartalmazzon élményközpontú legyen együttműködésre épüljön ne csak az iskolán belül, hanem az iskola keretein kívül is legyenek hatással.
Ajánlott módszerek terepgyakorlati módszerek: természettudományos megfigyelések, mérések, táborok, projektek pl.: savas eső mérése a kérdésekre adandó válasz páros, kiscsoportos megvitatása, tisztázása játékok: pl.: szituációs drámajáték, memóriafejlesztő. stb. Aktív, kreatív munka: szelektív hulladékgyűjtés, rend és tisztasági verseny pályázatok versenyek.
67
Eredményességi piramis
előadás
olvasás
audio-vizuális módszer
5%
10 %
20 %
kísérlet, bemutatás
csoportos témamegbeszélés
gyakorolva tanulás
tanítva tanulás/a tanultak azonnali megértése
30 %
50 %
70 %
90 %
3.11.5. Kapcsolatrendszer, kommunikáció
Az iskolán belüli kapcsolatrendszer, kommunikáció szerves része a szemléletformálásnak. A környezeti nevelési programot már tervezni is csak csapatmunkában lehet. A kitűzött célok elérésének pedig záloga, hogy az iskola valamennyi tanára, tanítója, nem pedagógus dolgozója, diákja tisztában legyen vele, és hajlandó legyen aktívan közreműködni. Sőt, legyen büszke az elért eredményekre. A szülőket is csak megfelelő kommunikációval lehet bevonni, érdekeltté tenni az iskola céljainak elérésben. Tudatosítani kell, hogy az iskolai élet környezetbaráttá alakítása iskolai közügy, minden ott élő közös ügye. Kifelé is tudatosítani kell, hogy az iskola környezeti nevelési tevékenysége tágabb értelemben is közügy, a szűkebb vagy tágabb lakókörnyezet is részt vesz az iskola nevelőmunkájában, s felhasználója (vagy elszenvedője) a nevelési eredményének. Az iskolán belüli kommunikáció formái lehetnek: munkaértekezletek házi dolgozat készítése kiselőadások faliújság 68
iskolarádió egyéni beszélgetések felelősök rendszere (DÖK). A iskolán kívüli kommunikáció formái lehetnek: szülői értekezletek tájékoztató füzet SZK - megbeszélések környezetvédelemről szóló cikkek, rádiós és televíziós hírek feldolgozása, értékelése.
A környezeti nevelés eredménye: Ellenőrző, értékelő tevékenység szempontjai: Az értékelés során a nevelőnek körültekintő, lényegre irányuló, tárgyilagos, egyértelmű információkat kell adnia, melyek tükrözik a fejlődés irányát és fokát, minősítve a személyes előrehaladást és határozott instrukciókat kell adnia a továbblépéshez.
A környezeti nevelés eredménye nem mérhető egzakt módon. A fejlődés folyamatos követése és az iskolai célokkal történő összevetése alapvető nevelői kötelesség. Tanulóink neveltségi szintje és beállítódásának értékelése magatartásuk és szorgalmuk minősítésében jelenik meg.
3.12. A szülő, a tanuló, az iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Az iskola – mint nevelő-oktató intézmény – csak akkor működhet eredményesen, ha épít a tanulóközösségre, és figyelembe veszi a tanulók és szülők érdekeit és igényeit. A gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a család és a pedagógusok közötti koordinált és aktív együttműködés.
69
Ezen együttműködés alapja: a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség, megvalósulási formái: o a kölcsönös támogatás-segítés o a koordinált nevelési tevékenység feltétele: a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség. eredménye: a családi és az iskolai nevelés egysége és ennek nyomán a gyermeki személyiség kedvező, harmonikus fejlődése.
3.12.1. A tájékoztatás formái A tanulókat az iskola életéről, programjáról, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, helyettesei, a diákönkormányzat felnőtt vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják a hátrányos megkülönböztetés tilalmának figyelembevételével: az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésein a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és folyamatosan a diákönkormányzat faliújságján keresztül az iskola és a diákönkormányzat vezetése iskolarádión keresztül, az iskolaújság útján az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon az igazgatóhelyettesek félévente iskolagyűlést tartanak, ahol értékelik az adott félév munkáját az igazgató hetente egyszer fogadóórát tart, amikor a tanulók problémáikkal, gondjaikkal megkereshetik.
A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői közösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. 70
3.12.2. Az együttműködés formái és az erre szolgáló fórumok
A szülők részéről a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat kérjük: a) aktív részvételt az iskolai rendezvényeken: pl. szülői értekezleteken, osztálykirándulásokon, sportrendezvényeken, farsang és egyéb programokon b) a nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását c) együttműködő magatartást d) őszinte véleménynyilvánítást e) érdeklődő-segítő hozzáállást az iskola minőségirányítási programjához kapcsolódva.
3.12.3. Iskolánk a tanulók helyes neveléséhez a következő tevékenységi és segítségnyújtási formákat kínálja: Szülői értekezletek évente 3 alkalommal, melyek feladata: a) a folyamatos együttműködés kialakítása, nevelési problémák megbeszélése b) a szülők tájékoztatása: az iskola céljairól, feladatairól lehetőségeiről a közoktatás-politika változásairól a helyi tanterv követelményeiről az iskola és a szaktanárok értékeléséről a gyermek magatartásáról és tanulmányi előmeneteléről aktuális eredményekről az osztály tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről az iskola és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról tájékoztatás a várható kiadásokról, a támogatási lehetőségek igénylésének módjáról
71
c) a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása a szaktanárok és az iskola igazgatósága felé.
Fogadóórák Célja a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve a tanuló munkájának megfigyelésén keresztül az egyéni fejlesztés segítése, konkrét tanácsokkal.
Nyílt napok Nyílt napok, hetek nyílt órák szervezése. Célja, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskola nevelő - és oktatómunkájába, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség munkájáról. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok, hetek időpontját az iskolai munkaprogram évenként határozza meg.
Írásbeli tájékoztató Írásbeli tájékoztató a tájékoztató füzetben, illetőleg az iskola által küldött hivatalos levélben, mely rendszeres és folyamatos tájékoztatást nyújt a tanuló előmeneteléről, magatartásáról, illetve az iskolai vagy osztályszintű programokról.
Szülői Közösség A Szülői Közösség vezetőségének és választmányának biztosítjuk a törvényes működést.
Előadások Előadások, tréningek szervezése igény szerint (pl. logopédus, nevelési tanácsadó, pszichológus, egészségügyi szakember meghívásával.)
Pályaválasztási tanácsadás, segítségnyújtás a továbbtanuláshoz, beiskolázáshoz.
72
Családlátogatás, melynek feladata a gyermek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztése érdekében.
Közös kirándulások szervezése igény szerint.
Választási lehetőség a nem kötelező tanórán kívüli tevékenységekből a tanulók képességeinek kibontakoztatása (felzárkóztatása és tehetséggondozása) érdekében.
A tanuló és pedagógus együttműködési formái: tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, diák-önkormányzati tevékenység.
3.12.4. A család és az iskola együttműködése
Az együttműködés továbbfejlesztési lehetőségei: a) osztály-család közös túrák, hétvégi programok b) játékos családi vetélkedők c) közös rendezvények szervezése a szülők és a pedagógusok részvételével d) közös munkaakciók az iskola és környezetének szépítése érdekében e) alapítvány működése a nevelő-oktató munka segítésére.
A tanulók és a szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel.
73
3.13. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke „A közoktatási intézményeknek rendelkeznie kell a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel.” (K.t. 38.§ (1))
A feltételek közé tartoznak az intézmény épületei, helyiségei, eszközei, felszerelései. A nevelési oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú mellékletében meghatározza a kötelező (minimális) eszközök és felszerelések jegyzékét.
74
4. ISKOLÁNK HELYI TANTERVE
Célok és eszközök az intézmény oktatási folyamatában
„Intézményünk helyi tanterve – az óraszámok változatlanul hagyása mellett – előírja a természettudományok súlyának növelését. Az említett műveltségi területnek különös figyelmet adunk az oktatási folyamatban, és a vonatkozó kompetenciákat a többi tantárgyhoz kapcsolódó tevékenységek során is fejlesztjük. A kidolgozandó tanmenetekben átjárókat és kapcsolódási pontokat keresünk a többi tantárgyhoz.” „Tantervünk fontos pedagógiai célnak tekinti a játékosság fokozását a bevezető és kezdő szakaszban. Pedagógiai módszereinket és tanmeneteinket olyan irányban módosítjuk, hogy a tanulók iskolai motivációját ezzel az eszközzel is növelhessük. Szükségesnek tartjuk ennek a játékosságnak a révén megkönnyíteni az átmenetet az óvoda és az iskola között, és a tanulás okozta nehézségek oldására is figyelmet kívánunk fordítani ebben az érzékeny és meghatározó életkorban.”
„Tantervünk elengedhetetlen pedagógiai követelménynek tekinti a terhelésnek a képességekhez való igazítását. Tantervünk - az oktatási folyamatot irányító dokumentumunkelőírja az egyéni képességek figyelembevételét és a differenciálás révén megvalósítható egyéni terhelés követelményét, gyakorlatát.” „Az oktatásirányítás és az iskola saját kezdeményezésére sorra kerülő diagnosztikai méréseket elengedhetetlennek tartjuk az egyéni fejlesztés útján. A mérések rendszeressé tételéhez azzal is biztosítani kívánjuk a technikai feltételeket, hogy rögzítjük: a mérések napján tanulóinknak felmentést adunk – a testnevelés és a szabadon választott órák kivételével – a többi tanórán való kötelező részvétel alól.” „Intézményünk fontosnak tarja, hogy fokozza a lemaradó vagy gyengébb képességű tanulók állandó és rendszerszerű felzárkóztatását: a nem szakrendszerű képzés keretében
a többi tanra kompetenciafejlesztő szakaszaiban, a méréseknek megfelelő egyéni teljesítményszintekhez igazodva, differenciált oktatás keretében.
75
4.1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások, azok óraszámai, az előírt tananyag és követelményei Tantervek, a NAT bevezetésének ütemezése Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyt/folyik az oktatás: HK2001 = a kerettantervhez készített 2001-ben bevezetett helyi tanterv HK2003 = a 2003 szeptemberétől bevezetett a tanulók kötelező óraszámának csökkentése miatt módosított – 2001-ben bevezetett – helyi tanterv H2004 = a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint Oktatási Minisztérium által jóváhagyott kerettanterv alapján elkészített 2004 szeptemberétől érvényes helyi tanterv. ÉVFOLYAM TANÉV
1
2
Bevezető szakasz 20042005 20052006 20062007 20072008 20082009 20092010 20102011 20112012
H2004
3
4
Kezdő szakasz
5
6
Alapozó szakasz
7
8
Fejlesztő szakasz
HK2003 HK2001 HK2001 HK2003 HK2003 HK2001 HK2001
H2004
H2004
HK2003 HK2001 HK2003 HK2003 HK2003 HK2001
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
HK2003
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003
HK2003 HK2003 HK2003 HK2003
HK2003 HK2003 HK2003
HK2003 HK2003
76
4.1.1. Módosított kerettantervi órák – HK2003 (2003 szeptemberétől a tanulók kötelező óraszámának csökkenése miatt módosított, helyi tanterv óraterve) Tantárgy Magyar irodalom Magyar nyelv Matematika Környezetismeret Ének Rajz és vizuális kultúra Technika-életvitel, háztarTestnevelés Idegen nyelv Informatika Természetismeret
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
4 4
4 4
4 4
4,5 3
2 2
2 2
2 2
2 2
4+1 1 1 1,5
4+1 1 1 1,5
4 1,5 1 1,5
3+1 1,5 1 1,5
4
3
3
3
1 1
1 1
1 1
1 1
1 2+2 3 1
0,5 2+2 3 1
2 1 1,5 1,5
2 1 1,5 1,5
1,5 1,5
1,5 1,5
1 1 1,5 1,5 1 1 2,5+2 2,5+2 2,5+2 2,5+2 2,5+2 2,5+2 3 3 3
Történelem Osztályfőnöki Fizika Biológia
2
2,5
2 1
2 1
Kémia Földrajz Modulok Hon- és népismeret Tánc és dráma Médiaismeret Informatika Kötelező tanóra
1 1 0,5 0,5 20 20 20 22,5 22,5 Választható tanórai foglalkozások
Törv. szerinti max. óra-
22
22
22
24,5
szám idegen nyelv angol/német szlovák nyelv Matematika
1
1
2
2
Technika Informatika – Kliensi igények kielégítésére, alapóraszámon felüli
1
1
1
1
2
1,5
1
1
22,5
25
25
24,5
24,5
29
29
1
1
1
1
2
2
2 2
2 2
A félkövérrel jelölt a szabadon tervezhető tanórai foglalkozás keretéből hozzáadott óra Csoportbontással tervezett óra
77
4.1.2. A NAT műveltségterületinek megjelenése a tantárgyak rendszerében 1 – 4. évfolyam: A NAT műveltségi területei
Tantárgyak
Magyar nyelv és irodalom Ember és társadalom Művészetek: (Dráma és tánc) Informatika (könyvtári informatika) Matematika Informatika valamennyi tantárgy tanításában jelen vannak. Élő idegen nyelv Ember a természetben Ember és társadalom Művészetek Ember és társadalom Művészetek Életvitel és gyakorlati ismeretek Ember és társadalom Ember a természetben Testnevelés és sport
Magyar nyelv és irodalom
Matematika Informatika Idegen nyelv környezetismeret Ének - zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel
Testnevelés és sport
5-8. évfolyam: A NAT műveltségi területei Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Matematika Ember és társadalom Ember a természetben
Földünk és környezetünk Művészetek
Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport
Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom (dráma) Idegen nyelv (angol, német, szlovák) Matematika Történelem és állampolg. Ism. (hon és népism.,) osztályfőnöki Természetismeret Fizika Biológiai és egészségtan (etika8.évf.) Kémia Földrajz Magyar nyelv és irodalom (dráma) Ének – zene (médiaismeret) Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Informatika Technika és életvitel Testnevelés és sport (tánc)
78
H2004 = a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT alapján valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben jóváhagyott kerettanterv alapján készített helyi tanterv óratervei (2008/09-es tanévtől) Tantárgy A) Kötelező tanórai foglal-
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
évf.
évf.
évf.
évf.
évf.
évf.
évf.
évf.
20
20
20
22,5
22,5
22,5
25
25
kozás időkerete Magyar irodalom
4
4
4
4
1
1
2
2
Magyar nyelv
4
4
4
4
2
1
2
2
4,5
4
4
4
3,5
3
3
3
Környezetismeret
1
1,5
1,5
1,5
Ének – zene (int.tt.médiaism.
1
1
1
1
1
1
1,5
1
1
1
0,5
1
1
2,5+
2,5+
2,5+
2,5+
2 2,5
2 3
2 3
1
1
Matematika
Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport
1,5
1,5
1
1
1
1
3 +2
3+2
3+2
3+2
Idegen nyelv
2
2 2,5
Informatika
1
1
1
Természetismeret
2
2
Történelem (hon és népism.5-
2
2
2
2
Osztályfőnöki
1
1
1
1
1
1,5
1
Biológia (int.tt. etika 8.évf.)
1,5
2
Kémia
1,5
1,5
1
1
Fizika
tatás kötelező időkerete
Nem szakrendszerű ok-
Földrajz Magyar nyelv és irod.
1
2
Matematika
0,5
Tánc és dráma
0,5
0,5
Technika
1
0,5
Vizuális kultúra
1
1
Ének – zene
1
1
összesen
5
5
79
H2004 = a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT alapján valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben jóváhagyott kerettanterv alapján készített helyi tanterv óratervei (2011/12-es tanévben) Tantárgy A) Kötelező tanórai
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
évf.
évf.
évf.
évf.
évf.
évf.
évf.
évf.
20
20
20
22,5
22,5
22,5
25
25
foglalkozás időkerete Magyar irodalom
4
4
4
4
2
1
2
2
Magyar nyelv
4
4
4
4
2
1
2
2
4,5
4
4
4
4
3
3
3
Környezetismeret
1
1,5
1,5
1,5
Ének – zene
1
1
1
1
1
0,5
1
1
1,5
1,5
1,5
1
1
1
1
1
1
1
1
1
0,5
1
1
3+2
3+2
3+2
2,5+2
2,5+2
2,5+2
2,5+2
Idegen nyelv
2
3
2,5
3
3
Informatika
1
1
1
1
1
Természetismeret
2
2
Történelem (hon és
2
2
2
2
Osztályfőnöki
1
1
1
1
1
1,5
1
Biológia (int.tt. etika)
1,5
2
Kémia
1,5
1,5
1
1
Matematika
Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport
3 +2
Fizika
Nem szakrendszerű oktatás kötelező időkerete .okt.atá
Földrajz Magyar nyelv
2
Matematika Tánc és dráma
0,5
Technika
0,5
Vizuális kultú-
1
Ének – zene
1
összesen
5
félkövérrel jelölt, a nem kötelező (választható) tanórai foglalkozás keretéből hozzáadott óra 80
H2004 = a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT alapján valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben jóváhagyott kerettanterv alapján készített helyi tanterv óratervei A 2012/13-as tanévtől: 1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
évf.
évf.
évf.
évf.
évf.
évf.
évf.
évf.
20
20
20
22,5
22,5
22,5
25
25
kozás időkerete Magyar irodalom
4
4
4
4
2
2
2
2
Magyar nyelv
4
4
4
4
2
2
2
2
4,5
4
4
4
4
3
3
3
1
1,5
1,5
1,5
1
1
1
1
1
1
1
1
1,5
1
1
1
1
1
Tantárgy A) Kötelező tanórai foglal-
Matematika Környezetismeret Ének – zene (int.tt. médiaism. 8.évf) Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlati ismeretek
1,5
1,5
1
1
1
1
1
1
1
1
3 +2
3+2
3+2
3+2
2,5+ 2
2,5+ 2
2,5+ 2
2,5+ 2
Idegen nyelv
2
3
2,5
3
3
Informatika
1
1
1
1
1
2
2,5
2
2
2
2
1
1
1
1,5
1
1
1
Biológia (int.tt. etika 8.évf.)
1,5
1,5
Kémia
1,5
1,5
Földrajz
1,5
1
Testnevelés és sport
Természetismeret (int.tt.,eg.tan.6.) Történelem (hon és népism.5-6.) Osztályfőnöki Fizika
félkövérrel jelölt, a nem kötelező (választható) tanórai foglalkozás keretéből hozzáadott óra
81
VÁLASZTHATÓ TANÓRAI ÉS TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK 1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
évf.
évf.
évf.
évf.
2
2
2
2,25
évf. 5,63
évf. 5,63
évf. 7,5
évf. 7,5
3,5
3,5
4
4
Matematika emelt óraszámú kép. szerinti csoportbontással
1
1
2
2
Angol nyelv emelt óraszámú kép. szerinti csoportbontással
1
1
2
2
2
2
2
2
1
1
1
1
1*
1*
1*
1*
Tantárgy B) Választható foglalkozás időkerete
B/1 Választható tanórai foglalkozások
Emelt szintű testnevelés
2
2
2
Technika és életvitel 2010/11-es tanévben Tehetségápolás, felzárkóztatás
2 1
1
1
1
1
B/2 Választható tanórán kívüli foglalkozások Informatika – ECDL START/SELECT lehetőségével diákkör, sportkör, egyéb C) Egyéni foglalkozás D) Szlovák nemzetiségi nyelv (Törvényen felüli órakeret) E) Napközi, tanulószoba F) Néptánc **
1,5
1
1
2
2
2
2
2,5
2,5
2,5
3
3
3
3,5
3,5
1
1
2
2
2
2
2
2
22,5
22,5
22,5
22,5
15
15
15
15
2
2
2
2
* A kliensi igények kielégítésére, alapóraszámon felüli extra curriculum ECDL START/SELECT vizsga lehetőségével ** Külső finanszírozással félkövérrel jelölt, a nem kötelező (választható) tanórai foglalkozás keretéből hozzáadott óra
82
4.2. Az átmenet megsegítése az alapfokú nevelés - oktatás kezdő – alapozó – fejlesztő – középiskolai szakaszai között Az óvoda és az iskola között az átmenet zökkenőmentességét a jól bevált „kímélő iskolakezdés” módszerével biztosítjuk, elnyújtott előkészítő időszak beiktatásával. Figyelembe vesszük, hogy 10 – 12 éves tanulóink gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalataikhoz, valamint, 13-14 éves kortól tanulóink ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi – és elemző gondolkodás.
4.2.1. A szakrendszerű és nem szakrendszerű oktatás aránya (H2004) Az alapfokú
A nem szakrendszerű okta- A szakrendszerű oktatás
nevelés-oktatás
tás aránya a kötelező és
aránya a kötelező tanórai
szakaszai
nem kötelező tanórai
foglalkozásokon belül
foglalkozásokon belül 1-2. évfolyam: bevezető szakasz
100 %
3-4. évfolyam: kezdő szakasz
100 %
5. évf: alapozó szakasz
5. évf. 2011/12 6. évf. 2011/12 5-6. évf. 2012/13-tól
100 % 20 %
7-8. évfolyam: fejlesztő szakasz
80 % 100 %
100 %
A Közoktatási törvény értelmében a 2011/12-es tanévben 6. évfolyamon még a táblázatban meghatározott arányban alkalmazzuk a nem szakrendszerű oktatást. Ezt követően nem kívánunk élni a nem szakrendszerű oktatás lehetőségével a felső tagozaton. Az alapozó szakaszban az iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák, képesség együttesek megalapozását tarjuk fontosnak.
83
A pályaválasztásra előkészítő munkánk folyamatos. A legfontosabb feladat a beiskolázás minél sokoldalúbb előkészítése, eredményes lebonyolítása. A pályaorientáció területén található kulcskompetenciák közül kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének képessége, egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A H2004 tanterv tantárgyi tantervei mellékelve találhatók: helyi tantervünk a Nyíregyházi tantervcsalád adaptációja az ECDL START/SELECT tanterve a gyulai APC Stúdió tantervének adaptációja tartalmaz minden tantárgyat és modult.
4.3. Az alkalmazandó tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánkban a pedagógusok többnyire olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyet az oktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé, segédkönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés).
Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. Ettől a tanító és a szaktanár megfelelő szakmai indok alapján eltérhet. A ruházati és egyéb felszerelések vonatkozásában is a munkaközösségek döntenek, figyelembe véve a szakmai szempontokat és törekedve a költségkímélő megoldásokra.
Egyeztetés szükséges a szülői szervezettel: o a tankönyvválasztás elveiről o a tankönyvek áráról o a tankönyvtámogatás elosztásáról.
A kötelezően előírt taneszközökről, ruházati és egyéb felszerelésekről a szülőket minden tanév előtt - a megelőző tanév májusában - szülői értekezleten tájékoztatjuk.
84
A megrendelt tankönyveken, munkafüzeteken, feladatlapokon kívüli taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége.
A taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat vesszük figyelembe: o a tanítás-tanulási folyamat szervezésének alapja a tanterv, s nem a tankönyv o a tankönyv a segédeszköz. A tankönyv legyen: o NAT /kerettanterv/ helyi tanterv kompatibilis, a kulcskompetenciák kialakulását segítse elő o teljes felmenőrendszerű o
a tudományosság elvének és a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő, érdeklődést felkeltő
o tanulói közreműködésre épülő o jól strukturált, lényegkiemelő o megértést segítő ábra- és képanyaggal rendelkező o a hozzá kapcsolódó interaktív tananyag jól használható legyen o tartós o a szülők számára elfogadható árfekvésű. A tankönyvhöz kapcsolódjanak segédletek, amelyek legyenek hatékonyak: o a tanulói érdeklődés felkeltésében o a képességfejlesztésben.
Megoldáskeresésre, problémafelvetésre tanulói közreműködésre épüljenek.
A nem szakrendszerű oktatáshoz szükséges taneszközök kiválasztásánál a tankönyvkiadók kínálatából azokat részesítjük előnyben, amelyek alkalmasak a differenciált foglalkoztatásra az egyéni munka mellett a páros és csoportos munkáltatásra gyors önellenőrzésre, ellenőrzésre külső megjelenése, tartalma, közérthetősége a tanulás iránti motiváció elősegítésére a tanulók diagnosztikus mérésére / ilyen feladatsorokat tartalmazzon /.
85
A taneszközök kiválasztásakor azokat részesítjük előnyben, amelyek több tanéven keresztül használhatók
a taneszközök használatában az állandóságra törekszünk, új taneszközt csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen javító esetben, valamint a helyi tanterv - jogszabályban előírt - változtatásakor vezetünk be.
4.4. Az iskolába lépés szabályozása, a tanulók felvétele 4.4.1. A beiratkozás feltételei
Iskolánk a Ktv. által előírt feltételeken túl további feltételt nem támaszt a hozzánk 1. osztályba beiratkozó gyerekekkel szemben.
Az első osztályba történő beiratkozáshoz szükséges dokumentumok: a gyermek születési anyakönyvi kivonata, a szülő, törvényes képviselő személyi igazolványa, óvodai szakvélemény, nevelési tanácsadó iskolaérettségi vizsgálata, a gyermek egészségügyi könyve a gyermekorvos felvételi javaslatával, szükség esetén a szakértői bizottság véleménye, TAJ szám, nyilatkozat a halmozottan hátrányos helyzetről. A felvett tanuló a beiratkozás napján az iskolával tanulói jogviszonyba kerül és joga van ideiglenes diákigazolványt igényelni.
86
4.4.2 Az iskolába lépés szabályozása, a tanulók felvétele
Az iskolába lépést a törvényesség betartásával Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata az alábbiak szerint szabályozza a 34/2007 (I.25.) K.gy. határozatban: A körzethatárokat az alábbiakban határozza meg: „Az Erzsébethelyi Általános Iskola felvételi körzete a vasúti pályatest és a Szarvasi út által bezárt terület, a hozzátartozó külterülettel együtt.” 139/2008. (II.28) K.gy. határozatban: Az általános iskolák első évfolyamán az indítható osztályok létszáma a Kt. 1993.évi LXXIX.törvény 2. sz. melléklet 2.sz. melléklet II.3. pontjában leírtak figyelembe vételével minimum 24 fő számított létszám.” Szakaszai: az óvodák felmérése a választandó iskoláról, jelentkezési lapok továbbítása az önkormányzat dönt az intézményenként indítható osztályok számáról fenntartói jóváhagyás, illetve átirányítások beiratkozás osztályokba sorolás szülői értekezlet megtartása. A 2-8. évfolyamra járó, az intézmény beiskolázási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről az igazgató dönt az alábbiak figyelembe vételével: az adott évfolyamra járó tanulók létszáma (törvényi maximális létszám) a tankötelezettség teljesítése a szülő kérése a tanuló magatartása, szorgalma és tanulmányi eredménye az érintett osztályfőnök véleménye. Az emelt szintű testnevelés csoportban maradásának feltételei: életkorának és személyes adottságának megfelelő sportbeli fejlődés a tanulmányi eredmény szinten tartása magatartási normák betartása. 87
Kilépés az emelt szintű testnevelés csoportból: nem megfelelő a szakmai (sport) fejlődése a tanulmányi eredménye nem megfelelő (közepesnél gyengébb) hosszantartó sérülés vagy betegség esetén orvosi javaslatra szülői kérésre (tanév végén írásbeli kérelemmel). Nem magyar állampolgárságú tanulókat is felveszünk, amennyiben üres férőhellyel rendelkezünk. Ennek feltétele, hogy a szülő a szükséges dokumentumokat bemutassa. A hatályos jogszabályok alapján dönt az igazgató a tandíjfizetési kötelezettségről. A külföldön megkezdett tanulmányok beszámításáról, illetve az osztályba sorolásról szintfelmérés és a szakmai munkaközösség véleményének kikérése alapján az igazgató dönt.
4.5. A magasabb évfolyamba lépés feltételei A 2-8. évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettanterv alapján készült helyi tantárgyi tantervekben „A továbbhaladás feltételei" c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 2-8. évfolyamon minden tantárgyból legalább „elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a 2-8. tanév végén bármely tantárgyból „elégtelen" osztályzatot szerez, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. 2-8. évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: o az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, o az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse, o egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, o ha a tanuló hiányzása egy tantárgyból meghaladja a tanítási órák 30 %-át, o magántanuló volt.
88
A tanuló tankötelezettségét teljesítheti: a. rendszeres iskolába járással b. magántanulóként. o szülői kérelem alapján (az iskola igazgatója beszerzi a Gyermekjóléti Szolgálat véleményét). A tanuló felkészítéséről a szülő gondoskodik, a vizsgáztatását az iskola szervezi meg. o orvosi szakvélemény és szakértői vélemény alapján. A tanuló felkészítéséről és vizsgáztatásáról az iskola gondoskodik. Azok a tanulók, akiknek az elért teljesítménye az 1. évfolyamon nem elegendő a következő év magasabb követelményeinek teljesítéséhez, a szülővel egyeztetve, szülői kérésre évfolyamot ismételhetnek. 1. évfolyamon a közoktatási törvény előírásának megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során a Közoktatási törvény 71.§ (1.) bek. meghatározott 250 óránál többet mulasztott, vagy a szülő kérésére évet ismételt. A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: o 1-4. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, és idegen nyelv, o
5-6. évfolyamon: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, természetismeret , idegen nyelv,
o 7-8. évfolyamon: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz, idegen nyelv.
89
4.6.Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzése, mérése, értékelése Ellenőrzés, értékelés nélkül nem képzelhető el pedagógiai folyamat, melyben egyre jelentősebb szerepe van a nem kognitív, azaz a kompetenciák fejlesztését értékelő eljárásoknak. Fontos az értékelés során számba venni annak értékelés motivációját, célját, eredményét és következményét. Az értékelés csak az előzményeivel és a következményeivel együtt válik a nevelési folyamat értelmezhető részévé. Önmagában is lényeges ugyan, de még lényegesebb milyen eszközökkel kell megvalósítani. Tanulóink igazságos és objektív értékelését egy differenciált, a személyiség sokoldalú fejlesztését szolgáló egységes, helyi értékelési rendszertől várjuk. Intézményünk fejlesztő mérési-értékelési rendszerének kiépítése azt a célt szolgálja, hogy tevékenységünk eredményeire folyamatosan reflektáló, problémafeltáró, problémamegoldó szervezetté alakuljon át iskolánk. Ehhez a mérés, értékelés kultúrájának elsajátítására, bizonyos esetekben pedig külső szakmai segítségre is szükségünk van. Az értékelés akkor tölti be feladatát, ha tanulóink kompetenciái nemcsak egy érdemjegyben testesülnek meg, hanem a képzés során elért haladásukról és a további fejlődés irányáról is tájékoztatást adnak. 4.6.1. Az értékeléssel szemben támasztott követelményeink: a) A pedagógiai kontroll legyen: szoros összefüggésben a célokkal és tartalmakkal kompetenciaorientált egyéni (A pedagógusnak ismernie kell a gyerekeket; érdeklődésüket, hiányosságaikat, személyiségjegyeiket, szocio-kultúrális hátterüket.) folyamatos, tervszerű, kiszámítható, aktuális objektív, sokoldalú, következetes, rendszeres és nyilvános a motiválás eszközeként személyre szóló, a korábbi eredményhez képest elért fejlődést dokumentáló
90
a követelménytámasztásban konkrét, fokozatos, a tanuló életkori sajátosságait, egyéni fejlettségi szintjét figyelembevevő. b) A diagnosztikus, feltáró értékelés mellett a formatív, fejlesztő és a szummatív, lezáró, minősítő értékelési módok egymást kiegészítő alkalmazása szükséges. c) A tanuló önmagához viszonyított, kritériumorientált értékelését preferálja a normaorientált értékelés szerepének csökkentésével egy időben. d) A tanulási feltételek optimalizálása, a gyors korrekció érdekében alapvető a diagnosztikus értékelés folyamatos beépítése a pedagógiai folyamatba. e) Az értékelésben érvényesüljön a gyermekközpontúság, biztosítsa a hagyományos tanári értékelés mellett az önértékelés és a kollektív értékelés formáit. f) Feleljen meg az értékelendő terület jellegének, legyen sokoldalú, változatos, amely ne csak a szűkebb értelemben vett tantárgyi tudást vizsgálja, hanem a tanuló komplex fejlődését. g) Segítse a tanulók egyéni cél- és feladatállítási stratégiáit, a siker és a kudarc feldolgozását. h) Nyújtson motivációs támaszt, közvetítsen modellt az önellenőrzéshez, önértékeléshez, segítse a reális énkép kialakulását. i) Érvényes bizonyítékot adjon a tanulmányi eredmények minőségéről, az abban bekövetkezett változásról, és tájékoztassa ezekről a tanulót, a tanárokat és a szülőket (az eredmények elemzésével pedig a helyi, regionális és országos közoktatás-irányítást) j) Legyen visszajelzés a tanulónak, a pedagógusnak, a szülőnek, de legyen információ a pedagógiai folyamat valamennyi szereplője számára. k) Célja sok esetben a minősítés, a szelekció (felvételik). Ebben az esetben elvárható, hogy megbízható, mindenkire érvényes adatokat szolgáltasson az értékelés; fejlessze a tanulót, az oktatás-nevelés színvonalát. 4.6.1.1.Tanulók fizikai állapotának mérése A tanulók fizikai állapotának mérését a tantárgyat tanító nevelők végzik folyamatosan a testnevelés órákon. A mérés típusa mindig az adott tanév éves munkatervében kerül meghatározásra. Az optimális testtömeg és az attól való eltérés meghatározása a védőnő feladata a tanév során.
91
Értékelési módok:
Az értékelés
Fajtája
Ideje:
Célja:
Formája
Kezdete
Folyamata
Vége
Diagnosztikus
Formatív
Szummatív
Tanulási szakasz zárása Szummatív
Feltárja a képessé- Fejlesztő, önfejlesztő Minősítő értékelés, A képzési szakaszt gek, az előzetes ismeaz adott tanulási lezárja retek szintjét, felada- "Hogyan érte el?" szakaszt lezárja tot határoz meg, "Hogyan érné el?" Diagnosztikus helyzetet mér fel 1.o. tanév elején; 2- Időben rendszeresen Tematikus egyséFélév, évvége 8.o. tanév eleji tan- elosztott, minél nagek végén tárgyi mérés Csogyobb gyakoriságportba sorolás esetén, gal, a folyamat teljes tanulási problémák vertikumában esetén aktuálisan Szintfelmérés, a to- A tanulás és értéke- Összegzés, minő- Összegzés, minősívábbi fejlesztés irá- lés kölcsönhatása sítés, értékelés a tés, értékelés nyának meghatározá- által a tanár-diák tematikus egyséinterakció álladó sa. Visszajelzés tagek végén nár, diák, szülő száösszetevője. mára Célspecifikus írásbe- Kezdve a tanár egyes Témazáró, írásbeli Tanév végi tantárgyi li, szóbeli, manipula- gesztusaitól a hosz- és szóbeli beszá- mérések, 4.,6., 8. tív felmérés % -os szas szóbeli értékelé- moló, projektké- osztályban kompeminősítéssel, sen keresztül az erre szítés tenciamérések a célra kidolgozott tesztek használatáig, tantárgyi osztályozó továbbá a házi felvizsga adatok, egyéb otthoni munkák, tanórán kívüli rendezvényeken, versenyeken való szereplés, kiselőadás értékelésének sokféle egyedi formája lehet. Egyéni és csoportos, írásbeli, szóbeli, rajzos, gyakorlati
92
4.6.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzése, mérése, értékelése Az ellenőrzött Vizsgált terület Módszer Mérési pontok, dokumentumok gyakoriság
Tanulói klíma
• felmérés
Társas viszony
• szociometriai vizsgálat
Veszélyeztetettség
• helyzetfelmérés
Elismerések, elmarasztalások
• statisztika
Tanulói hiányzás
• statisztika
• 2-8. évfolyam általános iskola IMIP szerint • általános iskola 5-8. évfolyam • tanév eleje
• tanév végén
• félévkor • tanév végén
Nevelés IMIP
• mérőlapok
• nyilvántartás
• osztálynapló • ellenőrző • tájékoztató füzet • Osztálynapló
Felelős
A felhasználás módja, értékelés, intézkedés területei
• összehasonlító táblák elemzése • iskolai szintű szakmai anyag
Ig. helyettes MCS
• intézményi önértékelés • vezetői program • összevetés a célokkal
• a felmérésről készült szakmai anyag • nyilvántartás • feljegyzés • hivatalos levelek • statisztikai adatlap • írásos öszszegzés
• osztályfőnökök
• a közösség fejlődésének segítése
• ifjúságvédelmi felelősök
• együttműködés
• osztályfőnök
• trendvizsgálat • fegyelem vizsgálata
Dokumentáció
• statisztikai adatlap • írásos öszszegzés
• Ig. helyettes
• Ig. helyettes
• trendvizsgálat • fegyelem vizsgálata
93
Vizsgált terület
Módszer
Mérési pontok, gyakoriság
Az ellenőrzött dokumentumok
Felelős Dokumentáció
A felhasználás módja, értékelés, intézkedés területei
Oktatás Tantervi fegyelem
• dokumentum – elemzés
• tanév eleje, félév, tanév vége
• napló, • tanulói füzetek, • dolgozatok
• írásos öszszegzés
•Igazgatóhelyettes
• összevetés a célokkal, a megvalósulási kritériumokkal
Tanítás-tanulás módszerei, motiváció
• óralátogatás • interjú a tanulókkal
• folyamatos, munkaterv szerint
• füzetek, dolgozatok
• feljegyzések, írásos összegzés
igazgató, igazgatóhelyettesek • munkaközösségvezetők
az azonos tantárgyat tanítók eszköz-tárának gazdagítása pedagógusok munkájának értékelése
A tanulók értékelése • Összhang a pedagógiai programmal • Tanulmányi eredmények • Egyéni tanulási utak, fejlesztés
• dokumentumelemzés
• kétszer félévente
• napló
• feljegyzés
• Ig. helyettes
• statisztika
• tanév végén
• napló
• írásos öszszegzés
• a továbbhaladáshoz szükséges feltételek teljesülése
• Ig. helyettes
• tanév végén
• napló
• kétévenként
• fejlesztési napló
• tantárgyi mérés, képesség vizsgálat
• írásos öszszegzés • egyéni kép. fejlesztési terv, szakszolgálatok
• Ig. helyettes • Ig. helyettes Fejlesztő ped.
94
Vizsgált terület
Külső mérések Fenntartói mérés
Módszer
Mérés
Országos kompetencia mérés
Az ellenőrzött dokumentumok tanulói eredmények
Felelős Dokumentáció Összegző értékelés
Ig. helyettes
A felhasználás módja, értékelés, intézkedés területei • összehasonlítás, tendenciák folyamatfejlesztés
megbízott ped.
Belső mérések • 1-4. évfolyam
•képességvizsgálat • tantárgyi mérések (magyar, matematika) diagnosztikus mérés
• 5-8. ált. iskolai évfolyam
• diagnosztizáló mérések • adatgyűjtés
Versenyeredmények Oktatásszervezés
Mérési pontok, gyakoriság • fenntartói igény szerint
• dokumentum elemzés, személyes tájékozódás
4.-6.-8. évfolyam tanév vége iskolai munkaterv szerint (tanév eleje, vége)
tanulói teljesítmények
• szakmai öszszegzés • szakmai öszszegzés
• tanév eleje
• tanévenként • félévek elején, • havonta
• órarend, tanári ügyeleti beosztás • helyettesítési napló,
• rendszerezett nyilvántartás • feljegyzés
• Ig. helyettes
• egyénre szabott fejlesztési program az 5. osztályos átmenet előkészítése
• Ig. helyettes
• az előzetes ismeretek szintje, fejlesztési stratégia •összehasonlítás, trendvizsgálat • erőforrás gazdálkodás • fegyelem javítása
• Ig. helyettes • Igazgató •Ig. helyettes
95
Vizsgált terület
Módszer
Egészségi állapot, állóképesség mérés – testnevelés
• gyakorlatok elvégeztetése a tanulókkal
Tanári teljesítmény Pedagógus értékelési rendszer
• óralátogatás • interjú • önértékelés
Mérési pontok, gyakoriság • tanévenként tavasszal
Az ellenőrzött dokumentumok
• munkaterv szerint
• tanmenet • tanulói produktumok
Felelős Dokumentáció • tanulói adatlapok, • osztályösszesítők, tanári teljesímény értékelő lap pedagógus értékelési rendszer dokumentációja
• Ig. helyettes
• Igazgató
A felhasználás módja, értékelés, intézkedés területei • Fejlődés vizsgálata, prevenció
• teljesítmény értékelés • motiváció
96
4.6.3. Értékelés a nem szakrendszerű oktatásban az 5-6. évfolyamon: nem szakrendszerű tantárgy
oktatásba beépített
értékelés
óraszám 5.ÉVFOLYAM (2010/11-es tanévben) Tánc és dráma Életvitel és gyakorlati ismeretek Matematika
0,5
szöveges értékelés
1
A tananyagtartalom a szakrendszerű
0,5
Vizuális kultúra
1
Ének – zene
1
Magyar
1
oktatás értékelésébe beépítve, a képességek, készségek értékelése szöveges
6. ÉVFOLYAM (2010/11-es és a 2011/12-es tanévben) Tánc és dráma
0,5
szöveges értékelés
Rajz
1
A tananyagtartalom a szakrendszerű
Ének
1
oktatás értékelésébe beépítve, a képessé-
0,5
gek,
2
készségek értékelése szöveges
Technika Magyar
4.6.4. Az érdemjegyek, osztályzatok megállapításának iskolai szabályai
A HK2003 tantervben szereplő modulok (hon és népismeret, informatika, médiaismeret) értékelése az e tanterv érvényességéig (2010-2011-es tanévig) a modul tantárgyi tantervekben leírtak alapján történik. Az 5-8. évfolyamon a pedagógus a tanulók teljesítményét, előmenetelét a tanítási év közben a kötelező tantárgyakból rendszeresen érdemjegyekkel értékeli, félévkor és a tanév végén osztályzattal minősíti. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek, és a tanuló év közbeni munkája alapján kell meghatározni, kivéve, ha a tanuló egy tantárgy óráiról való hiányzása meghaladja a 11/1994. MKM rendeletben meghatározott óraszámot. Az osztályzat megállapítása a matematikai kerekítés szabálya alapján történik, a teljes tanév során szerzett érdemjegyeket figyelembe véve. Az érdemjegy nem lehet a fegyelmezés eszköze. A félévi osztályzatokat a tájékoztató füzetbe, az év végi osztályzatokat a bizonyítványba, valamint a törzslapba kell bejegyezni.
Félévkor a magatartás, szorgalom, valamint a szaktárgyi érdemjegyeket számmal jelöljük. Kiemelkedő szaktárgyi munkáért a tanuló dicséretet kaphat. (megjelenítése:„5d”) Tanév végén a magatartás, szorgalom, a tantárgyi érdemjegyek és a külalak betűvel kerülnek beírásra. Egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Szaktárgyi jeles érdemjegy + dicséret megjelenítése a bizonyítványban, törzslapon „kitűnő”. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében egy-egy félév során a két vagy ennél több óraszámú tantárgyak esetében háromnál kevesebb érdemjegye nem lehet. A 5. évfolyamtól kezdődően az írásbeli felméréseknél és témazáró dolgozatoknál értékeljük a külalakot is. Az értékelésnél figyelembe vesszük az olvashatóságot és az esztétikai megjelenítést. A külalak jegy a félévi és az év végi bizonyítványban, valamint az anyakönyvben is megjelenik. A tanév folyamán a tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt a tantárgyat tanító nevelő értesíti a tájékoztató füzeten keresztül, melyeket a Házirend alapján a 4-8. osztályos tanuló köteles beírni, beíratni. Az elégtelenre álló tanuló szülőjét december illetve május első hetében írásban értesíti a szaktanár az ellenőrző útján. A tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfőnök negyedévente ellenőrzi. Minden évfolyamon – a tanulók minősítésének egységes értelmezése érdekében – a beszámoltatás és számonkérés különböző formáiért kapott érdemjegyeket, %-ban kifejezett teljesítményt, szöveges értékelést a naplóban eltérő színnel jelöljük.
Témazáró, felmérő tananyagonként lezáró jegy Szóbeli,
írásbeli
Színe: piros
Kétszeres hangsúly
Színe: kék
Egyszeres hangsúly
Színe: zöld
„Kerekítés”
feleletek
(részjegyek összegzése, versenyekért kapott jegy) Gyűjtőmunka, órai munka, memoriter
98
A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli témazáró dolgozatainak, feladatainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők:
Felső tagozaton: Érdemjegy
Teljesítmény
magyar nyelv és
Többi tantárgyaknál
irodalom tantárgy Elégtelen (1)
0 – 50
0 – 35
Elégséges (2)
51 – 64
36 – 55
Közepes (3)
65 – 80
56 – 75
Jó (4)
81 – 90
76 – 90
Jeles (5)
91 -100
91 - 100
a) Tanév eleji felmérések A 2-8. évfolyamon az év eleji felmérések csak diagnosztikus jellegűek, az elért %-os teljesítmény kerül a naplóba.
b) Témazáró dolgozatok Egy-egy tantervi egység lezárása témazáró dolgozatokkal történik (a kivételeket a szaktárgyi programok tartalmazzák.) Az évenkénti témazáró dolgozatok száma a tantárgyi tantervekben rögzített. A témazáró dolgozatokat a következő tanév végéig kell megőrizni. A témazáró dolgozatok külalakját külön érdemjeggyel kell értékelni. A témazáró dolgozat időpontját a tanulókkal egyeztetni kell legalább egy héttel a megíratás előtt. A meg nem írt témazárót jelölni kell a naplóban („ – „). A szaktanár a témazárót 2 héten belül köteles kijavítani és az eredményt közölni a diákokkal. A témazáró pótlásának módjáról és időpontjáról a körülményeket mérlegelve a szaktanár dönt.
99
c) Szóbeli, írásbeli számonkérés A folyamatos szóbeli, írásbeli számonkérés segíti a kommunikációs képesség fejlődését, a tantárgyi szaknyelv elsajátítását. Kellő gyakorisággal való alkalmazása nélkülözhetetlen.
4.6.5. Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt házi feladatokkal kapcsolatos alapelvek
A szükséges készségek, kompetenciák kialakításának és a gyakorlat megszerzésének feltétele a rendszeres otthoni gyakorlás. Ennek egyik eszköze a házi feladat. Az írásbeli házi feladatokat minden esetben ellenőrizni kell, a szóbeli feladatok ellenőrzése felelet formájában történik. Az otthoni feladatok jellege függ a tantárgy sajátosságától (a hagyományos feladattípusok mellett gyűjtő-, kutatómunka, számítógépes feladat, leíró, elemző munka stb.). A házi feladat mennyiségét illetően törekszünk arra, hogy az egyik óráról a másikra való felkészülés átlagos képességű tanuló esetében sem haladja meg a 20-25 percet tantárgyanként. A hétvégére feladandó írásbeli házi feladat mennyiségét a szaktanár mérlegelje, a hosszú szünetek idejére a házi feladatot mellőzze a tanuló aktív pihenésének védelmében. A házi feladat lehet: szóbeli írásbeli mindkettő szorgalmi, alkotó, kreatív feladatok projektmunka. A házi feladatok célja, hogy a tanulók: Elkészítésükkel elmélyítsék a tanórán tanultakat. Megtanulják önállóan alkalmazni az ismereteiket. Segítsék a logikus gondolkodás kialakulását és fejlesztését. 4.6.6. Értékelés a H 2004 tantervre vonatkozóan az 1-4. évfolyamon
Az értékelés során a tanítási-tanulási folyamatokban alakuló, fejlődő képességeket, készségeket értékeljük. Ezen belül kísérjük figyelemmel az elsajátított tudást, az ismeretanyag mennyiségét. A hangsúly az ismeretszerző képesség megszerzésének fontosságára, az adott közösségben való helytállásra, a gyermeki személyiség alakulásának figyelemmel kísérésére kerül. 100
Értékeljük: a kommunikációs eszköztár gazdagodását, a beszédkészséget, a szókincset, a kifejező képességet az alkotó, önálló feladatmegoldást, a kreativitást, az önálló gondolkodást a gyakorlással, kitartással elsajátítható ismeretekben való jártasságot, az igyekezetet a szövegfeldolgozásban, szövegértésben való előrehaladást, az információszerzési képességek alakulását a matematikai, logikus gondolkodást, a számfogalom és mennyiségértés alakulását, az elvonatkoztató képességet a mindenkori mozgáskoordinációs szintet, ügyességet, kézügyességet, az írás rendezettségét a társas kapcsolatokat, a közösségben betöltött szerepet, a közösségért tett vállalásokat, a magatartást az önértékelést, annak pontosságát és szempontjait. Az évközi teljesítményt, eredményeket folyamatosan értékeljük. A 2. évfolyam második félévétől élünk az érdemjegy adásának lehetőségével. Félévkor és év végén minden tanítványunk átfogó értékelést kap teljesítményéről, helyzetéről a fent megadott szempontok szerint. Az évközi teljesítményt, eredményeket folyamatosan értékeljük havi rendszerességgel a tanulók tájékoztató füzetében. A tanulók minősítésének egységes értelmezése érdekében ügyelni kell a kapott érdemjegyek naplóban eltérő színnel való jelölésére. Az értékelés szempontjai 1. évfolyam és a 2. évfolyam első féléve: Idő
Tanév elején
Típus
Diagnosztikus értékelés (tanulási szakasz eleje)
Tanév közben Formatív értékelés (órai munka)
Tanév közben Szummatív értékelés (témazáró, félévi, év végi felmérés)
Félévkor és év végén Szummatív értékelés (félévi, év végi felmérés) Helye: Tájékoztató füzet, bizonyítvány és szöveges egyéni értékelés
Skála
91-100 % 80-90 % 40-79 % 0-39 %
-
kiváló jó megfelelő felzárkóztatásra szorul
91-100 % 80-90 % 40-79 % 0-39 %
-
kiváló jó megfelelő felzárkóztatásra szorul
101
Tanév közben kap ott minősítések egy tantárgyból Legfeljebb 1-2 „jó”, a többi kiváló Mind „jó” Azonos számú „megfelelő” és „kiváló”, a többi „jó” „felzárkóztatásra szorul” egy sem Mind „megfelelő” Azonos számú „felzárkóztatásra szorul” és „jó”, a többi megfelelő vagy legalább eggyel több „jó” mint „felzárkóztatásra szorul”, a többi „megfelelő” A felénél több „felzárkóztatásra szorul”
Minősítés a bizonyítványban
2. évfolyam második félévétől a 4. évfolyam év végéig Idő Tanulmányi Tanév közben Tanév közben szakasz eleje Diagnosztikus Formatív értéke- Szummatív Típus értékelés lés (órai munka, értékelés (téházi feladat) mazáró) (piros jegy) (zöld jegy) Szummatív értékelés szóbeli, írásbeli felelet (kék jegy)
Jó
Megfelelő Felzárkóztatásra szorul
Félévkor és év végén Szummatív értékelés: (félévi, év végi felmérés)
Helye: Tájékoztató füzet, bizonyítvány
5=91-100 % 5=91-100 % 4=80-90 % 4=80-90 % 3=65-79% 3=65-79% 2=50-64 % 2=50-64 % 1=0-49 % 1=0-49 % Magyar nyelv és irodalom értékelése 2. évfolyam második félévtől Skála
Az elért %-os teljesítmény kerül a naplóba
Kiváló
Érdemjegyek: (1-5)
Az évközi értékelés továbbra is tantárgyi rétegenként (hangos olvasás, szövegértés, momoriter, szövegalkotás,
magyar irodalom; anyanyelv, helyesírás
magyar nyelv)
történik, de érdemjegyeket alkalmazunk. Félévkor és év végén a tantárgyi rétegjegyek átlagolásával alakul ki 1-1 érdemjegy magyar irodalomból és magyar nyelvből, amit a bizonyítványban és a naplóban is így különítünk el.
Idegen nyelv és informatika értékelése 4. évfolyamon:
Tanév közben érdemjegyekkel, tanév végén osztályzattal történik.
102
Tantárgyi érdemjegyek: 5d: kitűnő 5: jeles 4: jó 3:közepes 2:elégséges 1: elégtelen
Az évközi, félévi és év végi minősítés során minden tantárgy tekintetében figyelembe vesszük a tanuló egyéni fejlődését. Abban az esetben, ha ez a fejlődés önmagához mérten pozitív irányú, a minősítés is pozitív irányban fogja befolyásolni. Ha az egyéni fejlődésben a tanuló saját hibájából negatív irányú változás mutatkozik, és ezeket a hibákat tanítói segítséggel sem képes javítani, a minősítés is negatív irányú lesz.
Az SNI-s tanulók fejlődését akadályozó tényezők feltárása és megszüntetése érdekében az alábbiak szerint járunk el: Az iskola feladata
a probléma felismerése
A tanítók feladata
a tanítási órákra egyéni haladási terv készítése
a szülő tájékoztatása a fejlesztő pedagógussal való együttműködés a Nevelési Tanácsadóval való kapcsolattartás az ifjúságvédelmi felelőssel való együttműködés (szükség esetén) a szakértői vizsgálat által javasolt
differenciált feladat adás korrepetálásokon való felzárkóztatás késleltetett értékelés egyéni segítségadás a délutáni tanulmányi foglalkozásokon a szülővel való együttműködés, folyamatos tájékoztatás
módszerek alkalmazása
103
AZ ALSÓ TAGOZAT SZÖVEGES ÉRTÉKELÉSÉNEK MÓDJAI:
Első évfolyam félévi értékelés:
Szöveges értékelés a megadott szempontok alapján a tájékoztatóban (kézzel írott) Szempontok: a tanuló beilleszkedése az osztály szokásrendszerének betartása kapcsolata felnőttekkel, társaival viszonya környezetéhez, felszereléseihez önállósági foka feladatvállalása felelősi munkákban órai aktivitása, figyelme, érdeklődése, munkatempója fejlesztő foglalkozásra jár – e haladása az ismeretek elsajátításában. 1. évfolyam év végi értékelés: Alma Mátrix Junior (PP-ben ez szerepel) + kiegészítési lehetőség az OM segédanyag alapján; 2. évfolyam félév: Alma Mátrix Junior + OM segédanyag kiegészítése az adott évfolyamra (a kész értékelés az ellenőrzőben beragasztásra kerül); 2. évfolyam második félévétől 4. évfolyam év végéig pedig tantárgyi érdemjegyek alapján.
104
A TANULÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK SZÖVEGES ÉRTÉKELÉSE TANTÁRGYANKÉNT 1. évfolyam év végén és a 2. évfolyam első félévében MAGYAR Kiváló
Jó
Hangos olvasása folyamatos, hibátlan és kifejező. Az olvasott szövegekre vonatkozó kérdésekre önállóan, pontosan tud válaszolni. Írása mindig tetszetős, szabályos vonalvezetésű, a betűarányokat pontosan megtartja. Az írásbeli feladatokat segítség nélkül hibátlanul megoldja. A nyelvtani fogalmakat pontosan ismeri és alkalmazza.
Hangos olvasása jó ütemű, szinte hibátlan. Az olvasott szövegekre vonatkozó kérdésekre általában jól válaszol.
Megfelelő
Hangos olvasása még nem megfelelő, gyakorlást igényel. Az olvasott szövegekre vonatkozó kérdésekre legtöbbször csak segítséggel tud válaszolÍrását általában szabályos ni. betűformák jellemzik, külJobban kell ügyelnie a betűk alakja rendezett. Az írásbeli megformálására és az írás külfeladatokat általában hiba alakjára is. Az írásbeli feladanélkül meg tudja oldani. tok megoldásához gyakran van szükség tanítói segítségre. A nyelvtani fogalmak több- A nyelvtani fogalmakkal kapségét ismeri, és tudja alkal- csolatos ismeretei több terülemazni. Írásbeli feladatait ten is hiányosak. Írásbeli általában hiba nélkül oldja munkájában még sok a helyesmeg. írási hiba, e téren sokat kell fejlődnie. Szókincse igen változatos, Szókincse életkorának meg- Szókincse nem elég tág, olvasással fejleszteni kell. kifejező és árnyalt. felel. A megtanult műveket mindig A megtanult műveket leg- A feladott műveket pontosabhibátlanul tudja elmondani. többször hibátlanul tudja ban kellene megtanulnia. elmondani. MATEMATIKA Kiváló
Jó
Megfelelő
Számtani alapismeretei a tanult számkörben pontosak, azokat hibátlanul alkalmazza. A számtani műveleteket szóban és írásban is hibátlanul végzi. A matematikai problémákat és a lehetséges megoldási módokat nagyon könnyen felismeri. A szöveges feladatokat helyesen értelmezi, a szükséges adatokat önállóan ki tudja gyűjteni. A különféle mennyiségekre vonatkozó becslései reálisak.
Számtani alapismeretei a tanult számkörben általában pontosak, azokat alkalmazni is tudja. A számtani műveleteket szóban és írásban is általában hibátlanul végzi. A matematikai problémákat többnyire felismeri, és megoldási módot is tud adni. A szöveges feladatokat általában tudja értelmezni, az adatokat ki tudja gyűjteni. A különféle mennyiségekre vonatkozó becslései legtöbbször reálisak.
Számtani ismeretei hiányosak, több témakörben bővíteni kell őket. A számtani műveletekben gyakran hibázik, rendszeresen gyakorolnia kell. A matematikai problémákat nehezen ismeri fel, a megoldás módját segítséggel találja meg. A szöveges feladatok értelmezésében még segítségre van szüksége, gyakorolnia kell. A mennyiségekre vonatkozó becslései gyakran nem reálisak.
Geometriai ismeretei pontosak,
105
azokat mindig jól alkalmazza. A tanult mértékegységeket és mértékváltásokat hibátlanul használja
Geometriai ismeretei általában jók, tudja alkalmazni őket. A tanult mértékegységeket és mértékváltásokat általában hibátlanul használja.
Geometriai ismeretei néhány területen hiányosak. A tanult mértékegységeket és mértékváltásokat gyakorolnia kell.
KÖRNYEZETISMERET Kiváló A tanult témákban pontosak a megfigyelései, következtetései. Tapasztalatait pontosan tudja összefoglalni, megfigyelésekkel alátámasztani. Ismeretei a tanult természeti jelenségekről pontosak és sokrétűek. Ismeretei a tanult élőlényekről mindig pontosak. Az emberi test tulajdonságával, működésével kapcsolatos ismeretei rendkívül sokrétűek.
Jó
Megfelelő
A tanult témákban többnyire pontosak a megfigyelései, következtetései. Tapasztalatait általában össze tudja foglalni.
A tanult témákkal kapcsolatban még nem tud pontos következtetéseket levonni. Tapasztalatait még nem tudja önállóan összefoglalni.
Ismeretei a tanult természeti jelenségekről általában pontosak. A tanult élőlényekről ismeretei jók, pontosak. Az emberi test tulajdonságával, működésével kapcsolatos ismeretei általában pontosak.
Ismeretei a tanult természeti jelenségekről hiányosak.
Ismeretei a tanult élőlényekről hiányosak, pontatlanok. Az emberi test tulajdonságával, működésével kapcsolatos ismereteit jobban el kell mélyíteni. A természetvédelemmel kapA természetvédelemmel kapcso- A természetvédelemmel kapcsolatos kérdésekben tájékozott. csolatos kérdésekben bővebb latos kérdésekben igen tájékozott. tájékozottságra lenne szüksége. RAJZ
Kiváló A tárgyak formáját, színét, arányait részletesen tudja jellemezni. Élményeit, gondolatait rendkívül kifejező módon tudja megjeleníteni. Tárgyakat, élőlényeket pontosan, részletesen tud ábrázolni. A tanult technikákat ismeri, és jó érzékkel alkalmazza a különféle feladatokban. Munkáit mindig jó forma- és arányérzékkel szerkeszti. A tanult műalkotásokat biztonsággal felismeri, és részletesen tudja elemezni.
Jó
Megfelelő
A tárgyak formáját, színét, arányait tudja jellemezni.
A tárgyak formáját, színét, arányait kis segítséggel tudja jellemezni. Élményeit, gondolatait kifeje- Élményei, gondolatai kifejezéző módon tudja megjeleníteni. sében még fejlődnie kell. Tárgyakat, élőlényeket tud ábrázolni. A tanult technikákat ismeri, és általában tudja alkalmazni.
Tárgyak, élőlények ábrázolásához segítségre van szüksége. A tanult technikák közül néhányat tud alkalmazni.
Munkáit legtöbbször jó forma és arányérzékkel szerkeszti. A tanult műalkotásokat felismeri és tudja elemezni.
Forma és arányérzékét még fejleszteni kell. A tanult műalkotásokat nem mindig ismeri fel, az elemzésben nem elég részletes.
106
ÉNEK Kiváló
Jó
Megfelelő
A zenei művekben hallható hangokat, hangszereket biztonsággal felismeri. A tanult dalokat többféle előadásmódban biztonsággal felismeri. A nehezebb dalokat is önállóan, szöveg – és dallam hűen elő tudja adni. A nehezebb dallamokat is pontosan el tudja olvasni, és le tudja írni. A dalok ritmusát pontosan el tudja olvasni, és le tudja írni ill. hangoztatni.
A zenei művekben hallható hangokat, hangszereket többnyire felismeri. A tanult dalokat általában felismeri A dalokat többnyire szöveg – és dallam hűen elő tudja adni.
A zenei művekben hallható hangokat, hangszereket segítséggel tudja felismerni. A tanult dalokat gyakran nem ismeri fel. A dalok előadásában segítségre szorul.
A dallamokat általában el tud- A dallamok olvasásában és írásában tanári segítséget igényel. ja olvasni, és le tudja írni. A dalok ritmusát általában el tudja olvasni, le tudja írni és hangoztatni.
A dalok ritmusának olvasásában és írásában még bizonytalan.
TECHNIKA
Kiváló A tanult anyagok tulajdonságait, felhasználásuk módját pontosan ismeri. Munkáit mindig pontos, precíz tervezéssel és méréssel készíti elő. A rendelkezésre álló anyagokat ötletesen, a célnak megfelelően tudja felhasználni. Elkészült munkái mindig igényesek, tetszetősek.
Jó A tanult anyagok tulajdonságait, felhasználásuk módját többnyire ismeri. Munkáit általában pontos tervezéssel és méréssel készíti elő. A rendelkezésre álló anyagokat legtöbbször a célnak megfelelően használja fel. Elkészült munkái általában tetszetősek.
Megfelelő A tanult anyagok tulajdonságairól, felhasználásuk módjáról tájékozottabbnak kell lennie. Munkáit pontosabb tervezéssel és méréssel kell előkészítenie. A rendelkezésre álló anyagokat nem mindig a célnak megfelelően használja fel. Elkészült munkái néha kiigazításra szorulnak.
107
TESTNEVELÉS Kiváló
Jó
Megfelelő
A tanult rendgyakorlatokat (sorok, lépéstartás stb.) pontosan, fegyelmezetten végzi. A gimnasztikai gyakorlatokat utánzással és utasításra is pontosan végzi.
A tanult rendgyakorlatokat (sorok, lépéstartás stb.) többnyire pontosan végzi. A gimnasztikai gyakorlatokat utánzással és utasításra is általában el tudja végezni. Futása általában kitartó.
A tanult rendgyakorlatokat (sorok, lépéstartás, stb.) nem mindig végzi pontosan. A gimnasztikai gyakorlatokat kissé pontatlanul végzi.
Futása kitartó, robbanékony és lendületes. Mozgása mindig lendületes, jól koordinált, reakciója gyors.
Mozgása legtöbbször jól koordinált, reakciója többnyire jó. A játék során motivált, a szaA játék során nagyon motivált, a bályokat igyekszik betartani. szabályokat betartja, magatartása sportszerű.
Futása lehetne kitartóbb és lendületesebb. Mozgása időnként kicsit koordinálatlan, reakciója nem túl gyors. A játék során néha nem motivált, időnként megfeledkezik a szabályokról.
4.6.7. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése
Magatartás A tanulók magatartásának értékelése mutasson összhangot a személyiségfejlesztésre és közösségfejlesztésre vonatkozó elképzelésekkel, illetve a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai feladatok programjával.
A magatartás értékelésénél a következő szempontokat vesszük figyelembe: • magaviselet tanítási órákon, foglalkozásokon, szünetekben; • tanuláshoz, munkához és a közösséghez való viszonya; • környezete, személyiségjegyei; • milyen elismerési illetve elmarasztalási formákban részesült. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél 2. évfolyamon második félévtől a 8. évfolyam év végéig a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2), érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.
A tanulók magatartását az 1. évfolyamon és a 2. évfolyam első félévében havonta az osztályfőnök minősítő fogalmakkal értékeli a félév és a tanítási év végén ezt a tájékoztató füzetbe, illetve a bizonyítványba és a törzslapba bejegyzi.
108
A 2. évfolyam második félévétől a 8. évfolyam év végéig a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a szaktanárok véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben, az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi osztályzatot a tájékoztató füzetbe, az év végi osztályzatot a bizonyítványba, valamint a törzslapba be kell jegyezni.
Magatartás értékelése Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők:
Példás (5) az a tanuló aki magatartásával példát mutat, tehát
a házirendet betartja,
a közösség tevékeny, kezdeményező, segítőkész, aktív tagja,
társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben tisztelettudó, udvarias,
óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet,
nincs elmarasztalása.
Jó (4) az a tanuló, akinek a magatartásával szemben kifogás nincs, tehát: a házirend szabályai ellen általában nem vét, a közösség hasznos tagja, de nem feltétlen kezdeményező, feladatait a tőle elvárható módon teljesíti, osztályfőnöki figyelmeztetésnél szigorúbb büntetése nincs. Változó (3) az a tanuló, akinek a magatartása ellen kifogás merül fel, tehát: szándékos rendbontás jellemzi, a Házirend szabályait több alkalommal figyelmen kívül hagyta, nem megbízható, rendszeretete nem megfelelő, legfeljebb osztályfőnöki intése van, előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan közösségi munkában csak vonakodva vesz részt
109
Rossz (2) az a tanuló: Akinek a magatartása a fenti kategóriákba nem sorolható be.
Igazgatói vagy magasabb fokozatú büntetése van.
Igazolatlan hiányzása a 10 órát meghaladta Szorgalom értékelése
A szorgalom érdemjegye azt mutatja, hogy a tanuló saját képességeihez, eddigi tanulmányi eredményéhez viszonyítva az értékelt időszakban milyen eredményt ért el.
A tanuló szorgalmának értékelésekor az alábbiakat kell figyelembe venni: motiváltság; a tudás megszerzésének igénye; egyéni képességeknek megfelelő teljesítmény; a tanulási folyamatban való részvétel; kötelességtudat; pontosság, megbízhatóság; önálló munkavégzés szintje; tanórai tevékenység; plusz tevékenységek (szorgalmi feladatok, rendezvényeken való részvétel, versenyeken való részvétel, önálló ismeretszerzés).
A tanulók szorgalmának értékelésénél, minősítésénél a 2. évfolyam második félévétől példás (5) , jó (4) , változó (3) , hanyag (2) érdemjegyeket, illetve osztályzatokat használjuk.
A tanulók szorgalmát az 1. évfolyamon és a 2. évfolyam első félévében havonta, a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök minősítő fogalmakkal értékeli, és azt a tájékoztató füzetbe, illetve a bizonyítványba, törzslapra bejegyzi.
A 2. évfolyam második félévétől a 8. évfolyam év végéig a tanuló szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A szorgalom félévi és év végi osztályzatát, az érdemjegyek és az osztályban tanító nevelők véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben a többségi vélemény dönt az osztályzatról. A félévi osztályzatokat a tájékoztató füzetbe, az év végit a bizonyítványba és a törzslapra be kell jegyezni.
110
Iskolánkban a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők:
Példás (5) az a tanuló, aki szorgalmával példát mutat, tehát:
képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt
tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi
a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi
munkavégzése pontos, megbízható
taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra elhozza.
Jó (4) az a tanuló, akinek szorgalmával kapcsolatban kifogás nincs, tehát:
képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt
rendszeresen, megbízhatóan dolgozik
a tanórákon többnyire aktív
taneszközei tiszták, rendezettek.
Változó (3) az a tanuló, akinek szorgalma kifogásolható, tehát: tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, sokszor figyelmetlen, pontatlan feladatait nem mindig teljesíti, felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik önállótlan, csak utasításra végzi feladatát kötelességtudata nem megfelelő tanulmányi munkája elmarad képességeitől. Hanyag (2) az a tanuló, akinek a szorgalma az eddigi kategóriákba nem sorolható be. 4.6.8. A tanulók jutalmazásának és büntetésének elvei és formái a) Jutalmazás Azt a tanulót, aki: példamutató magatartást tanúsít folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el az osztály, illetve az iskola érdekében eredményes közösségi munkát végez iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, előadásokon, bemutatókon vesz részt, és helyezést ér el bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesíti.
111
A tanulók jutalmazására javaslatot tehet: osztályközösség a diákönkormányzat felnőtt vezetősége az osztályfőnök napközi vezető a nevelők igazgatóhelyettesek igazgató. Jutalmazási alkalmak: az elért teljesítmény után félévkor tanév végén ünnepségeken mindig közösség előtt. Az iskolai jutalmazás fokozatai:
tanítói dicséret, szaktanári dicséret napközis nevelői dicséret osztályfőnöki dicséret igazgatói dicséret nevelőtestületi dicséret. A dicséretet írásba kell foglalni, a tájékoztatóba, a naplóba be kell jegyezni! /igazgatói dicséret, nevelőtestületi dicséret iskolai egyedi nyomtatványon kerül átadásra / Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén: szaktárgyi teljesítményért, példamutató magatartásért, kiemelkedő szorgalomért, példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért a közösségi életben jó szervezőmunkáért és irányító tevékenységért dicséretben részesíthetők.
112
Az egyes tanévek végén a kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. Emlékplakettel jutalmazzuk az iskolánkban nyolc éven át kiemelkedő eredményt elért tanulókat. Az iskola ezen túlmenően emlékplakettel jutalmazza azt a nyolcadikos tanulót, aki az iskolai „Jó tanuló, jó sportoló” címet kiérdemelte a testnevelés munkaközösség javaslata alapján. Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók szaktanári dicséretben részesülnek. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, az iskola hírnevét növelő teljesítményért a tanuló igazgatói dicséretben részesülhet, a szaktanár vagy osztályfőnök javaslatára.
Nevelőtestületi dicséret adható 5. évfolyamtól kezdve a kiemelkedő tanulmányi munkáért, valamint kiemelkedő közösségi munkáért.
A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.
b) A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei Azt a tanulót , aki: tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti a házirend előírásait megszegi igazolatlanul mulaszt bármely módon árt az iskola jó hírnevének elmarasztalásban, büntetésben kell részesíteni. A fegyelmezés nem sértheti a gyermeki - tanulói jogokat, mindenkor a nevelés eszköze kell, hogy legyen. A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben - a vétség súlyára tekintettel el lehet térni.
A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedések hozhatók: tanítói - szaktanári:
figyelmeztetés,
intés
napközivezetői:
figyelmeztetés,
intés
osztályfőnöki:
figyelmeztetés,
intés, megrovás
113
igazgatói:
figyelmeztetés,
intés, megrovás
nevelőtestületi:
figyelmeztetés,
intés, megrovás
A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni!
Amennyiben a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi - fegyelmi eljárás alapján - fegyelmi büntetésben részesíthető (Ktv. 76 - 77.§).
4.7. A nemzetiségi kisebbségi – szlovák – nyelv oktatásának alapelvei Intézményünkben több mint fél évszázada folyik nemzetiségi nyelvoktatás, melynek alapvető célkitűzése a szlovák nyelv és a szlovákság hagyományainak ápolása. Célunk, hogy megismertessük a tanulóinkkal mindazon értékeket, amelyeket a helyi szlovákság képvisel, hiszen a város története elválaszthatatlan a szlovák kisebbség történetétől. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába, legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, kultúrák, életmódok, a másság iránt, becsüljék meg ezeket. A helyi igényeket és lehetőségeket figyelembe véve a nemzetiségi nyelv oktatása választható tanórai keretben évfolyamonként szervezett csoportokban, az 1-2. évfolyamon heti egy, a 3-8. évfolyamon heti két órában folyik. Helyi tantervünk nem felel meg a 32/1997. (XI.5.) MKM rendeletnek (irányelveknek), mivel a szlovák órák a választható és nem a kötelező tanórák között szerepelnek. Megajánljuk az irányelveknek megfelelő oktatást, de erre nincs igény. Ezért a szlovák nyelvet választható óraként kínáljuk. Finanszírozását a fenntartó az órabankon felül biztosítja a 284/1998. (VI.12) Közgyűlési határozat I.1/b pontja szerint: „Nemzetiségi nyelvoktató iskolákban a feladatellátásra a kötelező tanórák a törvény szerinti órakereten felül állnak rendelkezésre.”
Az irányelveknek nem megfelelő oktatásra nem jár nemzetiségi normatíva, de az önkormányzat „ennek ellenére a fejlesztési tervben meghatározottak szerint továbbra is biztosítani kívánja a résztvevők számára az igényelt szinten a nyelvi kulturális tevékenységet … A közoktatási törvény a nemzetiségi nyelvoktató iskolák kötelezően felhasználható kereteit megnövelte. Ezt
114
akkor is biztosítani kell a nemzetiségi nyelvoktatásban résztvevő iskolák számára, ha a törvény szerinti értelmezésben … az iskola nem minősül nyelvoktató intézménynek.” (29/2001./I.25./ Kgy.határozat)
A nyelv tanításakor a törvényesség szerint szervezzük a tanulócsoportokat. Az önkéntesség elve érvényesül a szülő kérése alapján. A kilépés a folyamatból – a szülő írásbeli kérésére – tanév végén történhet.
Iskolánk a népi – nemzetiségi kultúra hagyományait ápoló szakköröket működtet:
citera szakkör, mely ápolja a szlovák népdal és népzenei kultúrát, néptánc foglalkozás, melynek keretében szlovák táncokat is tanulnak. (külső finanszírozással).
A nemzetiségi nyelvoktatásban, hagyományőrzésben résztvevő tanulók nemcsak iskolánkat és a jaminai városrészt, hanem városunkat is képviselik a szlovákság kulturális rendezvényein. Citerásaink fellépéseikkel országos hírnevet szereztek. Az integrált történelem, hon- és népismeret tantárgy keretében valamennyi tanulónk megismerkedik a szlovák paraszti kultúra hagyományaival az 5-6. évfolyamokon.
115
5. A PEDAGÓGIAI PROGRAMUNKBAN MEGFOGALMAZOTT CÉLOK ÉS FELADATOK TELJESÍTETTSÉGÉNEK KRITÉRIUMAI Pedagógiai céljaink irányába ható munkánkat akkor tekintjük teljesítettnek, ha a nyolcadik osztályt végzett tanulóink szilárd alapkészségekkel rendelkeznek, életkoruknak megfelelő szinten megtanulják az információk szerzésének és értelmezésének alapjait, megszerzett tudásukat a gyakorlatban is alkalmazni tudják. Az országos és városi méréseken iskolánk az átlagon vagy − a korábbi éveknek megfelelően − átlag felett teljesít. Az alapkészségek- és képességek fejlesztését dokumentált mérések és fejlesztések követik. Tanítványaink biztonságosan tájékozódnak az iskolai könyvtárban, célirányos segítséget kérve más könyvtárakban is. Többségük képes lesz információkat gyűjteni önálló tanulás keretében a tanítási órán hallottak kiegészítéséhez, elmélyítéséhez. Minden tanulónk tájékozottságot szerez a számítógép kezelésében a helyi tanterv továbbhaladási feltételeinek megfelelően. Az ECDL START/SELECT vizsgára történő felkészítésen résztvevő tanulóink az átlagnál magasabb szintű informatikai jártasságra tesznek szert. Az idegen nyelv tanulásakor elsajátítják a leglényegesebb, a továbbhaladáshoz szükséges alapokat. Az idegen nyelv tudására irányuló országos méréseken elérjük a megyei jogú városok szintjét. A magasabb óraszámú matematika vagy angol és testnevelés oktatás, a csoportbontás jobb és kiegyenlítettebb teljesítményt eredményez.
Sikerként kezeljük, ha tanítványaink ismerik és többségük be is tartja a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségi élethez szükséges magatartásformákat. Eredményesnek tekintjük környezeti nevelő munkánkat, ha végzett tanulóink megnyilvánulásaiban, cselekedeteiben megjelenik a környezet megóvására való törekvés, nem szemetelnek, nem bántják a növényeket, állatokat, kerülik a vandalizmust.
A sikeresség mértéke, ha jelzés nélkül is természetes lesz tanulóink számára mások jogainak, szabadságának tiszteletben tartása. A szűkebb társadalmi környezetükben életkoruknak megfelelően biztonsággal igazodnak el, együttműködnek társaikkal és a felnőttekkel. Megnyilvánulásaikkal, cselekedeteikkel elutasítják a másság tiszteletét sértő magatartást, nem lesznek ilyen provokációk kezdeményezői.
116
Az egészséges életmódra nevelést példaadással, helyes technikák elsajátíttatásával kívánjuk segíteni. Sikerességét a következetes, meggyőző felvilágosítás és gyakoroltatás következményeként mérhetjük. Megismertetjük tanulóinkat a veszélyekkel, azok rövid- és hosszú távú következményeivel. Ehhez a munkához segítséget kérünk a különböző intézményektől, hatóságoktól. Természetes törekvésünk, hogy iskolánk tanulói ne kerüljenek a különböző káros szenvedélyek hatása alá. A segítségre szorulók estében a mielőbbi felderítéssel, és megfelelő helyre irányítással igyekszünk elősegíteni az egészségre káros hatások csökkentését. A prevenciót kiemelten kezeljük.
Azok a gyermekek, akik bekapcsolódnak szakkörök, tehetséggondozó foglalkozások munkájába, hagyományainknak megfelelően eredményesen szerepelnek versenyeken, pályázatokon, és többségében felvételt nyernek a választott középfokú intézménybe. Ez jelzi a tehetséggondozó tevékenységünk sikerét. Ugyanakkor sikernek tartjuk azt is, ha együttműködve a társintézményekkel enyhíteni tudunk a szociokulturális és indulási hátrányokon.
Eredményesnek tekintjük tanítványaink napközis ellátását, ha erősödik a pedagógiai szerep, az önálló tanulás képessége. A napközbeni ellátás dokumentáltan segíti a kompenzálást és a felzárkóztatást.
Alapelvünk, hogy nevelve tanítunk, tanítva nevelünk, melynek középpontjában a gyermek személyisége áll. Helyi tantervünket akkor tartjuk teljesítettnek, ha tanítványaink legalább 90 %-a minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége − vagyis több mint 50 %-a − minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek. Méréseink ezek figyelemmel kísérésére irányulnak, korrekcióink ebbe az irányba hatnak.
A pedagógiai célokhoz hozzárendeltük azokat a legfontosabb feladatokat, funkciókat, amelyek koncepciónk megvalósítása irányába hatnak. Sikeresnek akkor tekinthetjük munkánkat, ha kimeneti céljaink a tanulók egyéni képességeinek megfelelően megvalósulnak, optimális lesz számukra a választott középiskola, és ott eredményesen folytatják tanulmányaikat.
117
6. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRTÉKELÉSE, MÓDOSÍTÁSA, ÉRVÉNYESSÉGE
6.1. A pedagógiai program értékelése
A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A szakmai munkaközösségek minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programon alapuló éves munkaterv megvalósulását. A helyi tanterv értékelése során vizsgáljuk a célok és feladatok, a tanulói tevékenységek és követelmények, a tartalom és a taneszközök megfelelő kapcsolatát, összhangját. Ha az értékelések többsége megfelel koncepciónknak, pedagógiai programunkat teljesítettnek tekintjük.
6.2. A pedagógiai program módosítása
A módosítás módja, lehetséges indokai: A módosítás az önvizsgálat alapján történik, szükség esetén külső szakértőt is igénybe kívánunk venni. A módosítás után is befejezhetik a tanulók az elkezdett programot. A lényegi változtatást igénylő javaslat elbírálásának határideje a bejelentéstől számított fél év, hogy kellően megalapozott legyen. Törvényi változások A módosítást kezdeményezhetik: a tantestület egyszerű többsége, a szülői szervezet vezetősége, a fenntartó. A módosítás eljárási szabályai ugyanazok, mint a pedagógiai program jóváhagyásánál.
6.3. Iskolánk Pedagógiai Programja hatályba lép: 2011. január 17-től Pedagógiai programunk érvényességi ideje: 2011. január 1.- től visszavonásig érvényes.
118
7. ELJÁRÁSI SZABÁLYOK A pedagógiai program jóváhagyásának eljárási szabályait a Közoktatási törvény tartalmazza.
Ennek alapján, feladatunk: a szülői szervezet véleményének kikérése, a diákönkormányzat véleményének kikérése, a nevelőtestülettel történő elfogadtatása, megküldése a város jegyzőjének jóváhagyásra. A pedagógiai programunkat a jóváhagyás után kötelesek vagyunk nyilvánosságra hozni. Hozzáférhetővé kell tennünk minden érdeklődő számára. A teljes változatot el kell helyeznünk: a fenntartónál, az iskola könyvtárában, az iskola titkárságán, a tanári szobában, iskolánk honlapján. A tantestület állásfoglalása A tantestület az iskola Pedagógiai Programját 2010. november 8-án Nevelőtestületi értekezlet keretében egyhangúan elfogadta.
Békéscsaba, 2010. november 8.
Kucseráné Szabó Mária igazgató
119
A Szülői Közösség állásfoglalása A Szülői Közösség az iskola Pedagógiai Programját áttanulmányozta, az abban leírtakat támogatja.
Békéscsaba, 2010. október 29.
…...................................................... ……………....................................... a szülői közösségek nevében
A Diákönkormányzat állásfoglalása A Diákönkormányzat az iskola Pedagógiai Programját áttanulmányozta, az abban leírtakat támogatja.
Békéscsaba, 2010. október 29. ................................................................. a diákönkormányzat nevében
120
