Erzsébethelyi Általános Iskola Békéscsaba, Madách u. 2 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014

Erzsébethelyi Általános Iskola Békéscsaba, Madách u. 2

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2014.

1

TARTALOM ISKOLÁNKRÓL .................................................................................................................. 4 1. NEVELÉSI PROGRAM.................................................................................................. 5 1.1. ISKOLÁNKBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, EJÁRÁSAI ............................................................................ 9 1.2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGAIAI FELADATOK, ESZKÖZÖK, TEVÉKENYSÉGEK ...................................................... 12 1.3.EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM ........................................................................ 21 1.3.1.ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÉSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV ................................................................................. 25 1.4. ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM .............................................. 27 1.5.A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK .................... 31 1.6.A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI ................................... 33 1.6.1.AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI ..................................................................................................................... 38 1.7. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE ..................................................... 41 1.8. A TANULÓK RÉSZVÉTELI JOGÁNAK GYAKORLÁSA AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN ........................................................ 44 1.9. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI ............................................... 46 1.10. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI .................................... 51 1.11. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ÉS ÁTVÉTELÉNEK ELVEI .................................................................................................. 54

2

2. HELYI TANTERV 2.1.A VÁLASZTOTT KERETTANTERV ...................................................................... 56 2.1.1. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV FELETTI ÓRASZÁMOK .................... 56 2.2. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ...................................................................................................................... 63 2.3.A NATBAN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSA .......................................................................................................... 64 2.4. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA .................................................................................. 66 2.5. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK FOGLALKOZÁSOK ÉS A PEDAGÓGUS VÁLASZTÁS SZABÁLYAI ................................................ 71 2.6. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK....71 2.7. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE .......................................... 75 2.8. CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSI ELVEI ....................................................................................................... 84 2.9. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE .......................................... 85 2.10. NEMZETISÉGI, KISEBBSÉGI – SZLOVÁK – NYELV OKTATÁSÁNAK ALAPELVEI............................................................................................................... 88 3. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK .............. 89

4.

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA

VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK ............................................................................................

3

„Én azt hiszem, annál nincs nagyobb öröm, mint valakit megtanítani valamire, amit nem tud, és nagyobb jótétemény sem.” Móricz Zsigmond

ISKOLÁNKRÓL Az Erzsébethelyi Általános Iskola 2004-ben jött létre a volt Madách Utcai Általános Iskola és a volt 11. sz. Általános Iskola integrációjával. Erzsébethelyen 1852-ben épült az első iskola, ami azt jelenti, hogy intézményünk több mint 160 éves múltra tekint vissza. Nevelő-oktató munkánkban kiemelt szerepet kap a tanulók személyiségének fejlesztése, értelmi, érzelmi, erkölcsi nevelése, a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök fejlesztése, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése. Fontosnak tartjuk a nemzeti közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítését. Iskolánk fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. A fenntartó által kiadott alapító okirat szerint alapfeladatunk a beiskolázási körzetünkbe tartozó tanköteles korú gyermekek általános műveltségének megalapozása nyolc évfolyamos képzés keretében. A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelő - oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik. Tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátrányokkal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is. A sikeres munka érdekében elengedhetetlen, hogy kitűzött céljaink találkozzanak a tanulók, szülők igényeivel és közös munkánk alapja az együttműködés legyen.

4

1. NEVELÉSI PROGRAM

A NEVELŐ – OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI - iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása -

Az Erzsébethelyi Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni: Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében: -

a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt

-

iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben

-

az iskola oktató tevékenységének feladata a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztése

-

fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit

-

szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen

-

törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre

-

segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni, elutasítani a rosszat

5

-

törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására

-

szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet

-

kiemelten fontosnak tartjuk a testi és lelki egészség megőrzését és fejlesztését; nagy hangsúlyt fektetünk a prevencióra, a családdal együttműködve kialakítjuk tanulóinkban a legfontosabb egészségmegőrző és betegség-megelőző szokásokat, felkészítjük őket az egészséget károsító dohányzás, alkohol- és kábítószerfogyasztás veszélyeinek felismerésére; az életkori sajátosságoknak megfelelően erősítjük bennük a rendszeres mozgás iránti igényt, a természet szeretetét, az ökológiai szempontok előtérbe helyezését.

Iskolánkban olyan légkört kívánunk kialakítani, melyben szívesen töltik idejüket tanulóink. Ennek keretében: -

a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk

-

a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe

-

a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük

-

diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük

-

minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban

-

az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: o tanuló és tanuló o tanuló és nevelő o szülő és nevelő o nevelő és nevelő között.

6

Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: -

rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal

-

igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai

-

ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és közművelődési intézményekkel, civil szervezetekkel, egyházakkal

-

iskolánk képviselteti magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vesz.

Iskolánk minden tanuló számára biztosítani kívánja az esélyegyenlőséget. Ennek érdekében: -

biztosítjuk a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára a képesség-kibontakoztató foglalkozásokat, melyek lehetővé teszik számukra a sikeres integrációt, illetve azt, hogy képesek legyenek megfelelni a sikeres társadalmi beilleszkedés követelményeinek.

Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel. -

humánus

-

erkölcsös

-

fegyelmezett

-

művelt

-

kötelességtudó

-

érdeklődő, nyitott

-

alkotó

-

becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát

-

képes a problémák érzékelésére és megoldására

-

képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében

-

jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban)

-

van elképzelése a jövőjét illetően 7

-

becsüli a tudást

-

öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban

-

ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit

-

képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni

-

tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti és ezeket képes alkalmazni

-

képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban

-

a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik

-

ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: o nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket o a természet, a környezet értékeit o más népek értékeit, hagyományait o az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit

-

a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben

-

ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat

-

ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat

-

ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit

-

viselkedése udvarias

-

beszéde kulturált

-

társaival együttműködik

-

szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli

-

képes szeretetet adni és kapni

-

szereti hazáját

-

megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket

-

szellemileg és testileg egészséges, edzett

-

egészségesen él

-

szeret mozogni

-

megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.

8

1.1.Az iskolában folyó nevelő és oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Iskolánk nevelő-oktató munkájának célja, hogy segítse diákjait – életkori sajátosságainak megfelelően – abban a folyamatban, amelyben: -

szabad

-

egészséges és gazdag személyiséggé

-

hazájukat, kultúrájukat szerető

-

környezetükkel harmonikus együttélésre képes, beilleszkedni tudó

-

a változó világ kihívásaihoz alkalmazkodó, az esetleges szociális hátrányokat kompenzálni tudó emberekké váljanak.

A célok elérésének ellenőrzése, mérése, a sikeresség kritériumai: CÉLOK, FELADATOK

SIKER, EREDMÉNYESSÉG

Az élet védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság kialakítása az élő és az élettelen természet szépsége iránt. Az ember testi-lelki egészsége. A testmozgás iránti igény kialakítása. A testi-és lelki egészség megőrzésének fontossága. Egészségvédelem.

Ha tanulóink rendszeresen, aktívan vesznek részt környezetvédelmi tevékenységekben. Magatartásukban tükröződik pozitív beállítódásuk. Tanulóink többségének belső szükségletévé válik a rendszeres tisztálkodás, az egészséges étkezés, a mozgás. A pszichés problémával küzdő gyermekek bekerülnek a segítő, szakértői rendszerbe. (Csökken az ellátatlan tanulók száma.)Tanulóink ismerik az egészséget károsító szokásokat, és elutasítják azokat. Ha tanulóinknál pozitív önértékelés, önbizalom mutatható ki. Ha tanulóink tesznek azért, hogy megismerjék önmagukat. Ha rendelkeznek rövid és hosszú távú célokkal. Ha vállalják tetteikért a felelősséget. Ha képesek problémáikat megoldani. A tudásuknak megfelelő tevékenységekben önállóak. Ha a tanuló elfogadja a közösségi élet szabályait és betartja azokat. A közösség is elfogadja az egyént. Ha tanulóinknak van kialakult kapcsolata. Talál olyan közösséget, ahol jól érzi magát.

Az önismeret fejlesztése, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye és képessége, reális önismeret (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalásra ösztönzés saját sorsának alakításában. Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. Önellátásra való képesség. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Kiemelt feladat a partnerkapcsolatok folyamatos ápolása. Szociális és állampolgári kompetencia kialakítása.

9

CÉLOK, FELADATOK

SIKER, EREDMÉNYESSÉG

A család tisztelete, a szülő, a testvérek, a nagyszülők megbecsülése, szeretete. A szülőkkel és szakszolgálati intézményekkel kialakított eredményes együttműködés fenntartása, gazdagítása. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Törekvés az előítéletmentességre, a konfliktusok megfelelő kezelésére, készség a megegyezésre, tolerancia.

Ha tanulóink tisztelettel, megbecsüléssel beszélnek családjukról, és ennek megfelelően viselkednek.

A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. Kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia, esztétikai, művészeti tudatosság és kifejezőképesség kialakítása és fejlesztése. A szülőföld, Magyarország megismerése, a hazaszeretet érzésének megalapozása. A nemzeti kultúra ápolása: hagyományaink, jelképeink tisztelete, ápolása, megbecsülése. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik megismerése, tiszteletben tartása. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére.

Javul a tanulók egymáshoz, felnőttekhez való viszonya. Kevesebb fegyelmi probléma merül fel az iskolában. Megfelelnek a velük szemben támasztott elvárásoknak (házirend). Ha képesek közös cél érdekében különböző feladatokat munkamegosztással, együttes erőfeszítéssel megoldani. Kulturált a tanulók magatartása iskolán kívül is. Ha tanulóinknál kialakul a pozitív attitűd a tanulás, az iskola iránt. Ha tanulóink az iskolában tanultakat alkalmazni tudják. Ha képességeiknek megfelelő iskolatípusban tanulnak tovább és helytállnak. A mérések, megfigyelések igazolják a képességek fejlődését, a képességeknek megfelelő tanulási teljesítményt. Megnyilvánulásaik, cselekedeteik hazájuk és anyanyelvük megbecsüléséről tanúskodik.

Megnyilvánulásaik, cselekedeteik a kisebbségek és más nemzetek megbecsüléséről tanúskodik. Tevékenyen részt vesznek a közösség életében. Ötleteikkel, alkotó cselekedeteikkel segítik közösségük életét. Kötelességüket teljesítik, jogaikkal élni tudnak. A diákönkormányzat betölti feladatát.

Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló nevelési módszerek, eszközök.

10

Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulókra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelőhatás áttételesen, a tanulói és nevelői közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások

1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek

-

2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése

3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása)

-

KÖZVETLEN MÓDSZEREK tudatosítás követelés gyakoroltatás segítségadás ellenőrzés ösztönzés elismerés, dicséret büntetés drámajáték, szerepjáték elbeszélés tények, jelenségek bemutatása műalkotások bemutatása a nevelő személyes példamutatása magyarázat, beszélgetés a tanulók önálló elemző munkája

-

-

-

-

KÖZVETETT MÓDSZEREK a tanulói közösség tevékenységének megszervezése közös célok kitűzése, elfogadtatása indirekt nevelői ráhatás hagyományok kialakítása követelés ellenőrzés ösztönzés a nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében a követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből felvilágosítás a betartandó magatartási normákról vita

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: -

minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.)

-

rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen 11

-

ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat.

1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok. eszközök, tevékenységek Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: A tanulók erkölcsi nevelése Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. Életszerűen készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. A tanulók értelmi nevelése Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A tanulók anyanyelvi, idegen nyelvi és irodalmi kultúrájának fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. Az élethosszig tartó tanulás lehetőségének megalapozása. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése Feladata: Az emberi együttélés szabályainak, a demokrácia elveinek megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása, valamint az agressziómentes konfliktuskezelés elsajátítása. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.

12

A tanulók akarati nevelése Feladata: Az önismeret, önfegyelem a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. A tanulók nemzeti nevelése Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A magyarságtudat, a hazaszeretet érzésének felébresztése, kifejlesztése. A tanulók állampolgári nevelése Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. Segítse elő a törvénytiszteletet, az együttélés szabályainak betartását, az emberi jogok és az emberi méltóság tiszteletét. A tanulók munkára nevelése Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.Stresszkezelés módszereinek elsajátíttatása. Káros függőséghez vezető szokások kialakulásának veszélyeivel való megismertetés. Családi életre nevelés Feladata: Harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. Ismeretek közvetítése a családi életben felmerülő konfliktusok kezeléséről, a szexuális kultúráról.

13

Fenntarthatóság, környezettudatosság Feladata: a tanulókban kialakítani a természet és a környezet szeretetén és ismeretén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság melletti elkötelezettségen alapuló magatartást. Kapcsolódjanak be a közvetlen és tágabb környezetünk értékeinek megóvásába. Pályaorientáció Feladata: Életkorhoz igazodó átfogó kép kialakítása a munka világáról. Segíteni kell a tanulókat a képességeik kipróbálásában. Médiatudatosságra nevelés Feladata: Segítségadás az új és a hagyományos médiumok megértésében. A tanulók értelmező, kritikai beállítódásának kifejlesztése, a média hatásmechanizmusának megismertetése. Az átlagos fejlődésmenettől eltérő tanulókkal való foglalkozás Az átlagos fejlődésmenettől eltérő tanulókkal való foglalkozás kiemelt feladatunk. Az iskolánkba indulási hátrányokkal bekerülő tanítványaink érdekében szükséges a sikeres tanulást akadályozó problémák mielőbbi felismerése, kezelése megfelelő pedagógiai eljárásokkal, fejlesztő pedagógusaink és a szakszolgálatok igénybevételével. Az indulási hátrányok csökkentése érdekében a szülők igényei, a közvetlen társadalmi környezet elvárásai és lehetőségeink alapján kell kialakítani a szociális ellátás rendszerét. A szülők elfoglaltságának megfelelően és jogszabályi előírások alapján biztosítjuk a tanulók felügyeletét a tanítási órák előtt, órák között és a napközi, tanulószoba idején. A törvény által biztosított szolgáltatás a napközi és a tanulószoba hatékonyságának növelése, eredményességének javítása a fenntartó szerint is fontos feladat. Kiemelten kell kezelni a hátrányos helyzetű tanulók képességeinek, tanulási szokásainak fejlesztését, a szabadidő hasznos eltöltését. Gyermek- és ifjúságvédelmi munkánk végzésekor – együttműködve az osztályfőnökkel és a terület felelősével – hatályos jogszabályok szerint járunk el. A tehetséges tanulók kiválasztását és fejlesztését már az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszában elkezdjük. Hatékony oktatásszervezési és módszertani eljárásokat, eszközöket, differenciált tanulásszervezést, kooperatív tanulási technikákat alkalmazunk.

14

A tehetséggondozás színterei a kötelező tanítási órákon kívül a választható tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások. Továbbra is részt veszünk városi, megyei, országos tanulmányi, közművelődési és sportversenyeken, ezzel is növeljük iskolánk hírnevét.

Eszközök, eljárások A nevelő – oktató munka ismeret- és értékátadó, kompetenciafejlesztő tevékenység, amely csak akkor lehet eredményes, ha módszereivel, eszközeivel, eljárásai során tekintettel van a tanulócsoportok heterogén összetételére, a tanulók életkori sajátosságaira, és kellő teret biztosít a tanulói aktivitásnak az ismeretszerzés folyamatában: -

Az oktatás fontos eszköze a tanmenet, mely mindig az aktuális tanévre készül

-

Az eljárásoknak, eszközöknek igazodniuk kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez

-

Szorgalmazni kell a tanulói aktivitást, teret kell adni az egyéni munkamódszereknek, a kooperatív technikáknak, csoportmunkának, és ezzel hozzá kell segíteni a tanulókat az egyéni tanulási stratégia kialakításához

-

Törekedni kell a rendelkezésünkre álló interaktív táblák, informatikai eszközök, digitális tananyagok minél szélesebb körű felhasználására

-

A komplex személyiségfejlesztésben fontos szerepet kell kapnia az önismeretnek, az erős és gyenge pontok felismerésének, a reális önértékelésnek, az önbizalom erősítésének, a kezdeményező és vállalkozó készségeknek, az ítélőképességnek, az esztétikai és erkölcsi érzékenységnek, az érzelmi intelligencia fejlesztésének.

Fontos a tanulási technikák, módszerek tanítása, az elektronikus média alkalmazása (digitális tananyagok, interaktív táblák) az oktató – nevelő folyamatban. Mindenekelőtt a pedagógus személyes példamutatása a legfontosabb. Az oktatás irányító, segítő, támogató, innovatív, empatikus pedagógus személyiséget kíván, aki módszertanilag is képzi saját magát, aki képes az állandó megújulásra. Ezek megvalósítására minden kolléga törekszik.

15

A tanulás- tanítás folyamatának (didaktikai) módszerei A cselekvéssel kapcsolatos módszerek: - kísérletezés - gyakorlati munkák végzése - gyűjtés Az észleléssel kapcsolatos módszerek: - bemutatás – szemléltetés - megfigyelés A szóbeli megfigyeléssel kapcsolatos módszerek: - elbeszélés - előadás - magyarázat - szerepjáték - megbeszélés – beszélgetés – vita - szövegek tanulmányozása – írásbeli feladatmegoldások A módszereket mindenkor az adott célnak megfelelően kell megválasztani, élve a kombinálás lehetőségével. Figyelemmel a tanulók különböző tanulmányi felkészültségére és neveltségére a differenciált (egyéni) fejlesztésnek megfelelő eljárásokat szükséges előtérbe helyezni. Ugyanezen elvnek megfelelően kell megválasztani az egyes tanulásszervezési (egyéni, csoport és frontális munka) eljárásokat. A kompetencia alapú oktatás elvei alapján egyre többször alkalmazzuk a kooperatív munkaformát. Pedagógiai programunk alapja egy olyan közös gondolkodást kíván az iskolafenntartó és iskolahasználó részéről, amelyben: a tanulók

képességeinek tudásának

fejlődése, fejlesztése

egész személyiségének

áll a középpontban

figyelembe véve, hogy az oktatás-nevelés színtere: o nemcsak az iskola, hanem o a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is.

16

A személyiség fejlődését segítő tanórán kívüli tevékenységek Iskolánk hagyományainak ápolása, továbbfejlesztése, valamint intézményünk jó hírnevének megőrzése, az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. A nemzeti ünnepek és megemlékezések megtartása a tanulók nemzeti identitástudatát fejleszti, hazaszeretetüket mélyíti. Nemzeti ünnepek: -

október 23.

-

március 15.

Iskolánk hagyományos rendezvényei: -

tanévnyitó és tanévzáró ünnepség

-

tanévindító kirándulás

-

megemlékezések (október 6, nemzeti összefogás napja)

-

„Ünnepi staféta” – 1956 m-es váltófutás

-

iskolai tanulmányi-, közművelődési és sportversenyek

-

a néphagyományokhoz kapcsolódó ünnepek és jeles napok o az egészséges életmód hete o Jótékonysági bál, (Erzsébet bál, Rózsa bál)

-

Hallowee’n party

-

szlovák nemzetiségi nap

-

a szeretet hete o nyugdíjas dolgozóink találkozója

-

karácsonyi és anyák napi műsor rendezése az osztályközösségekben o karácsonyi ünnepség, óév búcsúztató

-

nyílt nap az óvodásoknak

-

osztályprogramok

-

nyílt tanítási órák a szülőknek

-

DÖ nap

-

családi sportnap

-

labdarúgó és kézilabda tornák megrendezése (Madách Kupa, Rózsa Kupa,

-

„LEG”-ek jutalmazása

17

-

nevelőtestületi szakmai tapasztalatcsere és kirándulás (lehetőség szerint)

-

a ballagó diákok búcsúztatása

-

kerek évfordulók alkalmával iskolai jubileumi ünnepséget rendezünk.

-

a Magyar nyelv napja,

-

a Magyar kultúra napja,

-

a Költészet napja

-

a Nemzeti összetartozás napja

Hagyományos táborok, kirándulások: -

balatonszárszói nyári tábor,

-

kirándulás Angliába (költségtérítéses)

-

kirándulás Vésztőmágorra (költségtérítéses)

-

irodalmi kirándulás

Diákönkormányzat A diákönkormányzat fontos közösségfejlesztő szervezet, amely autonóm módon valósítja meg a kitűzött célokat, feladatokat. Képviseli a tanulók és tanulóközösségek érdekeit. Segíti a tanórán kívüli és szabadidős tevékenységek szervezését. Munkáját a 5-8. évfolyamokon szakterületenként választott küldöttekből álló vezetőség irányítja. Tevékenységét a tanulók által javasolt és az igazgató által megbízott nevelő segíti. Egyesület formájában működik a Madách utcán. Szervezeti felépítését és működését részletesen az SZMSZ szabályozza. A közösségfejlesztő tevékenységek maradéktalan megvalósítása a nevelő-oktató munkát segítő, független szabadidő-szervező alkalmazását igényli. Napközi otthon, tanulószoba A közoktatási törvény előírásainak megfelelően – amennyiben a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon - a délutáni időszakban az 1-4. évfolyamon napközi otthon, az 5-8. évfolyamon napközi és tanulószoba működik. A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben részesülnek, de lehetőség van is csak ebéd, menza igénylésére is. Szorgalmi időben kiadott tanítási szünetekben, a munkanapokon összevont napközis csoport üzemel, ha ezt

18

a szülők legalább 10 gyermek számára igénylik. A napközinek segítenie kell a hátránykompenzálást és a tanulmányi felzárkóztatást. Szakkörök A szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is.

Iskolai sportkör A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás és a sport megszerettetésére sportköri foglalkozásokat (tömegsport) és edzéseket tartunk. Iskolánk lehetőséget nyújt a különböző sportági foglalkozásokon és versenyeken való részvételre. Könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Felzárkóztató foglalkozások (korrepetálások) A korrepetálások célja az alapkészségek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. Fejlesztő foglalkozások A különböző részképesség-hiányokkal küzdő gyerekek számára fejlesztő foglalkozásokat szervezünk az Esély Pedagógiai Központ fejlesztő pedagógusainak bevonásával. Iskolai ellátásukat megelőzi szűrésük, melyet a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság végez.

Egyéni foglalkozások A különböző részképesség zavarokkal küzdő gyerekek számára, valamint az alapkészségek fejlesztése céljából egyéni foglakozásokat szervezünk a szaktanárok bevonásával. A szaktanár és a szakszolgálatok javaslata alapján dől el, hogy kik azok, akiknek fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges az egyéni foglalkozás.

19

Tehetséggondozó foglalkozások A tehetséges tanulók kiválasztását, fejlesztését a törvényi szabályozásnak megfelelően kezeljük. A versenylehetőségek ismeretében, a tanulók vállalkozása alapján a pedagógusok tehetséggondozó foglalkozásokat szervezhetnek, melynek célja a versenyekre történő eredményes felkészítés, valamint az eredményes középiskolai felvétel előkészítése. Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (tanulmányi, közművelődési, sport) versenyek, vetélkedők, amelyeket rendszeresen szervezünk az éves munkatervben megjelölt időpontokban. A legtehetségesebb tanulókat iskolán kívüli városi, megyei, országos versenyekre is felkészítjük. Tanulmányi séta, kirándulás Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából tanulmányi sétát, kirándulást szervezhetnek. E programokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülők fedezik. Erdei iskola Élni kívánunk az erdei iskola adta nevelési lehetőséggel. A programon való részvétel nem kötelező a tanulók részére. Megragadjuk a pályázati lehetőségeket a szülői költségek csökkentése érdekében. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások Egy vagy több tantárgy témáinak feldolgozását, nevelési céljaink eredményesebb megvalósulását szolgálják a különféle közművelődési intézményekben tett csoportos látogatások. A részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes, költségeit a szülők fedezik. Szabadidős foglalkozások A nevelőtestület a szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és mozi látogatások, klubdélutánok). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülők fedezik.

20

Hit- és vallásoktatás Iskolánkban a területileg illetékes, bejegyzett egyházak hit – és vallásoktatást szervezhetnek. A hit – és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. A 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 35. § (1) szerint az állami általános iskolában az erkölcstan óra vagy az ehelyett választható, az egyházi jogi személy által szervezet hit-erkölcstan óra a kötelező tanórai foglalkozások része.

Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl: sportlétesítmények, számítógép, zongora, stb..) a tanulók tanári felügyelet mellett, egyénileg vagy csoportosan használják.

„Az egészség mindig megejti az embert, Akármilyen hétköznapi formában jelenik is meg”. (Déry Tibor) 1.3. Egészségnevelési program Törvényi háttér, szabályzók A 20/2012 (VIII.31) EMMI rendelet 6.§ g. pontja alapján a pedagógiai programnak tartalmaznia kell az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok készítsék fel a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, gondozására, társas viselkedésük szabályozására, a társas konfliktusok kezelésére. A gyerekek, fiatalok sajátítsák el az egészséges életmód elveit, és - amennyire csak lehet - azok szerint éljenek. Az iskola feladata az is, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartásá-

21

ra a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. (NAT 2012) A szociális kompetenciák szükségesek a harmonikus életvitel kialakításához. Célunk, hogy erősödjenek az alábbi személyiségfejlesztő hatások: -

információközlés: az életkorral bővülő és mélyülő ismeretek átadása

-

önismeret fejlesztése: pozitív énkép, önbecsülés kialakítása, belső lelki egyensúly megteremtése

-

társismeret fejlesztése: tájékozódás a társas környezetben, a társas kapcsolatokban, csoportban elfoglalt szerepismeretről

-

döntéshozó képesség fejlesztése: a lehetséges döntések közül megtanulják a körülmények ismeretén alapuló legjobb választást, megtanulják a pozitív minták követésének értékét; szerezzenek jártasságot a veszélyhelyzetek felismerésében, kezelésében

-

stressz kezelés fejlesztése: ismerjék meg a valós élethelyzetekben keletkező szorongások feloldásának technikáit

-

egészségszemléletű magatartás kialakítása: az egészséges életmód, testmozgás, a helyes táplálkozás, a káros szerek fogyasztásának elutasítása (legális, illegális egyaránt), az egészségi állapot rendszeres felülvizsgálata.

A célok érdekében végzett tevékenységek szervezési és tartalmi keretei A helyi tantervben az életkori sajátosságoknak megfelelően jelennek meg az alábbi témák: -

egészséges táplálkozás

-

szenvedélybetegségekkel való foglalkozás (az alkohol – és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre)

-

családi – és kortárskapcsolatok

-

szexuális fejlődés

-

személyes higiénia

-

környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés) -

személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás)

-

aktív életmód, sport

-

elsősegély-nyújtás alapismérvei.

22

A tanórai és tanórán kívüli foglalkozások Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának feladata, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozáson előtérbe kell helyezni. Tantárgyak – tanítási órák Szaktárgyi órák témafeldolgozása: Minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez. Ezekre külön figyelmet kell fordítani a helyi tanterv megvalósítása során. Ajánlatos a tanmenetekben megjelölni ezeket a csatlakozási pontokat, hogy a munka tudatosan szerveződjék a megfogalmazott célok megvalósítása érdekében. Pl. idegen nyelv, egészséges életmóddal kapcsolatos szövegek fordítása vagy rajz egészséges táplálkozás, környezet témakörökben elkészített munkák stb. Kiemelten kell kezelni a környezetismeret,természetismeret, biológia,egészségtan, testnevelés,erkölcstan órákat, ezek ismeretanyagában nagy hangsúlyt kell fektetni az egészségnevelésre. Osztályfőnöki órák: Az ötödik – nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek.

DADA program: Együttműködési megállapodás keretében a rendőrkapitányság szervezésében 5-8. évfolyamokon lehetőséget biztosítunk a programok megtartására. Nem hagyományos tanórai foglalkozások: -

erdei iskola szervezése (1-4. évfolyamon) igény szerint szülői költségvállalással

-

egészséghét programsorozata

-

5-8. évfolyam részére előadást szervezünk külső előadók bevonásával

-

osztálykirándulások, szülői költségvállalással

-

közművelődési intézmények lehetőségeinek kihasználása.

-

úszásoktatás a 2. évfolyam részére

23

Tanórán kívüli lehetőségek: - jeles napok megünneplése - túrák, kirándulások, táborok - tanulmányi versenyek, vetélkedők, pályázatok - környezetvédelmi akciók (papírgyűjtés, szelektív hulladékgyűjtés, ...) - kapcsolattartás külső segítő partnerekkel - iskolai sportversenyek: o

házibajnokságok

o Családi Sportnap o Madách Kupa Leány Kézilabdatorna (III-IV. kcs.) o Rózsa Kupa Focitorna - mentálhigiénés szakemberek által vezetett programok - asztalitenisz, kondicionáló torna - előadás szervezése szülőknek.

Módszerek: Az iskolában alkalmazott pedagógiai módszerek tárháza ma már számos lehetőséget biztosít az egészségnevelési program eredményes megvalósítására. Leghatékonyabbak az iskola saját ötleteire épülő, illetve az önálló szervezésű programok (egymásra épülő rendezvénysorozatok), amelyeknek megvalósításában a tanárok, a diákok, és a szülők egyaránt részt vesznek. Ajánlott módszerek az egészségnevelés számára: -

az egészségfejlesztésben képzett szakember továbbképzésen való részvétele. (pl. drogügyi koordinátor, mentálhigiénés szakember)

-

a drogügyi koordinátor csatlakozása a megyei vagy más szakmai csoport hálózatához.

-

tegyük lehetővé a rendszeres testmozgást

-

tegyük szebbé az iskolai környezetet (pl: rendezzünk versenyeket, készíttessünk a tanulókkal, a témával kapcsolatos plakátokat, pontozzuk az osztálytermeket, faliújságon a témával kapcsolatos cikkeket, írásokat stb.)

-

tiszta, rendes osztály (verseny)

-

szituációs játékok, érveléstechnikai gyakorlatok

-

az iskolai egészségügyi szolgálat tevékenységének elősegítése.

24

Egészségnevelési programunk megvalósítása során szorosan együttműködünk az iskolaorvosokkal és a védőnővel. 1.3.1 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók: -

ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát

-

ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat

-

ismerjék fel a vészhelyzeteket

-

tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit

-

sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat

-

ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével

-

sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: -

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal való megismertetése elsősegély-nyújtási alapismeretek területén

-

az elsősegély-nyújtás alapismereteinek bemutatása és gyakoroltatása

-

a tanulók életkoruknak megfelelő szinten való foglalkoztatása tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) tevékenységek keretében.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében: -

két fő beiskolázása elsősegélynyújtó tanfolyamra, mely vizsgával zárul

-

az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal

-

az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőket figyelemmel kíséri, esetleg részt vesz rajtuk

-

iskolánk minden pedagógusa elsősegélynyújtó tanfolyamon vesz részt.

25

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: -

a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: TANTÁRGY biológia

kémia

fizika testnevelés Környezetismeret

-

-

ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK rovarcsípések légúti akadály artériás és ütőeres vérzés komplex újraélesztés mérgezések vegyszer okozta sérülések savmarás égési sérülések forrázás szénmonoxid mérgezés égési sérülések forrázás elektromos áram okozta sérülés ficam, rándulás, törés, zúzódás, nyílt sebek ellátása égési sérülések kezelése tűzoltók, mentők, rendőrség értesítése, forrázásos baleseti teendők, közlekedési balesetnél elsődleges teendők

az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.

Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: -

szakkörök (pl: elsősegély-nyújtó) védőnő vezetésével

-

minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutató szervezése a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat segítségével

-

évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó témahét szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.

26

1.4. Környezeti nevelési program Az iskola működése környezeti nevelési szempontból Az Erzsébethelyi Általános Iskola Madách utcai székhellyel és Rózsa utcai telephellyel működik. Munkánkat nehezíti, hogy a két épület elég messze esik egymástól. A Madách utcai épület forgalmas közúti csomópontnál helyezkedik el, ami a megközelítését megkönnyíti, azonban egészségvédelmi szempontból sok veszéllyel jár. Az udvar területének nagysága és beépítettsége kiváló lehetőséget nyújt szabadtéri foglalkozásokra. A faállomány megújítása, virágágyások ápolása folyamatos feladat. A Rózsa utcai épület a főúttól távolabb esik, a forgalom enyhébb, az iskolában tartózkodókat kevesebb káros hatás éri. Az első udvar zöld szigeteivel, felfestett játékaival, míg a hátsó udvar pályájával és fa játékaival teszi változatosabbá a szabadidő eltöltését. Célok és feladatok A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése, testi – lelki egészség megőrzése. A tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik. A tanulók életkoruknak megfelelő szinten – tanórai és tanórán kívüli keretekben – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel: -

a környezet fogalmával

-

a földi rendszer egységével

-

a környezetszennyezés fogalmával és hatásaival

-

a környezetvédelem lehetőségeivel

-

lakóhelyünk természeti értékeivel

-

lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival.

Ehhez kapcsolódóan fontos feladat: -

környezettudatos magatartás és környezetért felelős életvitel kialakítása, elősegítése

-

ökológiai gondolkodás megalapozása 27

-

helyes fogyasztói szokások megismertetése

-

a környezet állapota iránti érzékenység, felelősségvállalás egyéni vagy közös tetteikért

-

környezeti értékeink megőrzése, gyarapítása

-

a természet, az élet tisztelete, a felelősség vállalása, a környezeti károk megelőzése

-

a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatának megértése

-

a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartás és életvitel kialakítása

-

természeti, épített és szociális környezetünk megismerése, óvása és az ezeket tisztelő szokásrendszer megalapozása.

A célok eléréséhez választott módszerek A környezeti nevelés szempontjából különösen kiemelkedő jelentősége van az élményalapú, tevékenységközpontú, érzékenyítő, interaktív módszerek minél sokoldalúbb alkalmazásának. A pedagógusoknak olyan módszereket kell alkalmazniuk, melyek alkalmassá teszik a tanulókat arra, hogy környezettudatos, cselekvő állampolgárrá váljanak. Módszerválasztás szempontjai: -

legyen életkornak megfelelő

-

legyen pozitív szemléletű

-

„szabad ég alatt” valósuljon meg

-

tevékenységközpontú legyen

-

személyes megtapasztaláson alapuljon

-

sok játékos elemet tartalmazzon

-

élményközpontú legyen

-

együttműködésre épüljön

-

ne csak az iskolán belül, hanem az iskola keretein kívül is legyenek hatással.

28

Ajánlott módszerek: projektek -

kérdésekre adandó válasz páros, kiscsoportos megvitatása, tisztázása

-

játékok: pl.: szituációs drámajáték, memóriafejlesztő. stb.

-

aktív, kreatív munka: szelektív hulladékgyűjtés, rend és tisztasági verseny

-

pályázatok

-

versenyek.

Tanulásszervezési és tartalmi keretek

Tartalma: A környezeti nevelés tartalma – világszerte, így Magyarországon is – kiszélesedett. A fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének biztosítására irányul. Gondot kell arra fordítanunk,hogy diákjaink a jövőben, mindennapi életvitelükben képesek legyenek a bonyolultabb természeti, társadalmi, gazdasági és politikai konfliktusokat kezelni, megoldani. Meg kell alapoznunk tanítványaink környezeti erkölcsét, társadalmi-természeti felelősségét, formálnunk kell alakuló értéktudatát, együttműködési képességeit, a személyes és a közös felelősségtudat alapjait. A környezeti nevelés pedagógiai céljai, feladatai, illetve előírt követelményei határozzák meg a tartalmakat. Értékmegőrzésre, értékteremtésre és értékátadásra vállalkozunk, a gyermek teljes személyiségét fejlesztjük. A környezeti nevelés minden pedagógus feladata, ugyanakkor az egyes különálló tantárgyakba foglalt környezeti vonatkozású ismereteket, fejlesztési elemeket egésszé kell építeni, tehát minden tanórai, és tanórán kívüli foglalkozás feladata. Hagyományos tanórai foglalkozások: Tanórák: -

természetismeret

-

környezetismeret

-

földünk és környezetünk

-

biológia és egészségtan

-

technika, életvitel és gyakorlati ismeretek

-

kémia

-

fizika. 29

Osztályfőnöki órák: 5-8. évfolyamon feldolgozott ismeretek nagy fontossággal bírnak. Tanórán kívüli foglalkozások, lehetőségek Vizsgálódásának, tevékenységeinek homlokterében szükségszerűen a valóságos, megtapasztalható környezet, annak megélhető állapota, változásai állnak. A környezeti értékek megismerése, a problémák megértése, a tanuló és környezete viszonyának, cselekvési, döntési lehetőségeinek tisztázása, valamint a szembesülés tettei következményével olyan tanulási helyzetek megteremtését kívánja, amelyek a hagyományos, tantermi órák során nem biztosíthatóak. Nem hagyományos tanórai foglalkozás lehet minden olyan tanítás-tanulás, amelynek célja a tantárgyak tananyagának elsajátítása, de színtere nem a szokásos (45 perces) tanóra, s helyszíne az iskolán kívül is lehet: -

témanap, témahét (pl. Egészséges életmód hete)

-

tanulmányi séta

-

erdei iskola

-

programok közművelődési intézményekben

-

jeles napok megünneplése

-

túrák, kirándulások – legalább félévente a környezeti értékek felfedezéséhez

-

szakkörök

-

tanulmányi versenyek, vetélkedők, pályázatok

-

környezetvédelmi akciók

-

táborok: sí, kézműves, erdei iskola stb..

-

környezetvédelmi, egészségnevelési hét

-

kiállítások, előadások: környezet - és egészségvédelem témában

-

szelektív hulladékgyűjtés – papír, PET palack, üdítős karton, elem

-

diákönkormányzati nap

-

kapcsolattartás külső segítő partnerekkel

-

az iskola környezetbaráttá tétele

-

múzeum, állatkert, nemzeti park stb. látogatása

-

rendezvények (családi sportnap stb.)

-

rendezvények (farsang, családi sportnap stb.)

30

Kapcsolatrendszer, kommunikáció Az iskolán belüli kapcsolatrendszer, kommunikáció szerves része a szemléletformálásnak. A környezeti nevelési programot már tervezni is csak csapatmunkában lehet. A kitűzött célok elérésének pedig záloga, hogy az iskola valamennyi tanára, tanítója, nem pedagógus dolgozója, diákja tisztában legyen vele, és hajlandó legyen aktívan közreműködni. A szülőket is csak megfelelő kommunikációval lehet bevonni, érdekeltté tenni az iskola céljainak elérésben. Tudatosítani kell, hogy az iskolai élet környezetbaráttá alakítása iskolai közügy, minden ott élő közös ügye. Kifelé is tudatosítani kell, hogy az iskola környezeti nevelési tevékenysége tágabb értelemben is közügy, a szűkebb vagy tágabb lakókörnyezet is részt vesz az iskola nevelőmunkájában. A tanítási keretekhez tartozó kommunikáció formái lehetnek: -

házi dolgozat készítése

-

kiselőadások

-

faliújság

-

előadás

-

audiovizuális módszer

-

kísérlet, bemutatás

-

csoportos témamegbeszélés

-

iskolarádió

-

egyéni beszélgetések

-

felelősök rendszere (DÖK).

A tanítás keretein túli kommunikáció formái lehetnek: -

szülői értekezletek

-

tájékoztató füzet

-

SZK – megbeszélések

-

internetes felületek (digitális napló, honlap).

1.5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. 31

Olyan ismeretek átadásáról, olyan készségek fejlesztéséről kell sok esetben gondoskodnia az iskolának, amelyeknek meg kell jelenniük szinte minden pedagógus ismeretközlő tevékenységében, igazodva az éppen adott tanulói csoporthoz, az érintett tanulók életkorához, személyiségéhez, felkészültségéhez. E tevékenység célja elsősorban a személyiség – és a közösségfejlesztés. A személyes, értékorientált, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának lényeges feladata, a kooperatív munkaformák alkalmazásával. A legalapvetőbb közösség a család, melybe a tanuló beilleszkedik. A család meghatározza, formálja a gyermek fejlődését, másokhoz való viszonyát. Alapvető szociális kötődéseket, formákat alakít ki, amelyeket az iskolába kerülve lehet és kell fejleszteni. Így nagyon fontos szerepet kap az iskola, az osztályközösség is. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása: Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. További fontos feladat a „testi-lelki” egészség megőrzésére történő felkészítés. Az önkormányzás képességének kialakítása Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során alakítsuk ki a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.

32

A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. Továbbá fontos feladat az előítéletek felismerésére, tudatosítására való képesség kialakítása, a bűnmegelőzésre nevelés, a drogprevenció és tudatos fogyasztóvá nevelés. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. Közügyekben való együttműködés képességének kialakítása Feladat: A helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidarítás és érdeklődés kifejlesztése. A különböző szinteken hozott döntések kritikus és kreatív elemzése, a döntéshozatalban való részvétel, elsősorban szavazás útján. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Kiemelt feladat: az aktív állampolgári léthez szükséges ismeretek, képességek, megfelelő beállítódás és motiváltság kialakítása a tanulókban. Ezen kívül aktív állampolgári magatartáshoz szükséges kompetenciák kialakítása. Az emberi jogok tisztelete Feladat: A demokratikus elvek tiszteletben tartása, vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének elfogadása. Mások értékeinek, magánéletének tisztelete. 1.6. A pedagógusok helyi intézményi feladatai A pedagógusok alapvető feladatai: -

a magasabb jogszabályokban, nkt. 62. §, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása

33

-

heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse

-

heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson

-

kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felüli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el

-

a tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása

-

aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában

-

aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken

-

a tudomására jutott hivatali titkot megőrzése

-

a jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket.

-

az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt

-

a pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése.

A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás

Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása: -

a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok)

-

előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra

-

a motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon

-

változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon

-

a tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon

-

a tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon 34

-

az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon

-

a helyi tanterv követelményeinek elsajátíttatása a nevelő által tanított tanulók körében.

A tehetséges tanulók gondozása: -

egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére

-

iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben

-

a tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli és kívüli versenyekre, vetélkedőkre, bemutatókra

-

továbbtanulás segítése.

A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, fejlesztése -

differenciált fejlesztő foglalkozások megtartása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részére,

-

felzárkóztató foglalkozás a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére

-

a gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében

-

a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése

-

a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére konzultációs lehetőség biztosítása javító vagy osztályozó vizsga előtt

35

-

az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körében.

A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása: -

szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás, Ifjú zenebarát hangverseny) stb..

-

szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség) stb..

-

iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése

-

a nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok( Jótékonysági bál, Családi sportnap).

Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel: -

az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése

-

az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon

-

iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon.

Munkafegyelem, a munkához való viszony: -

a munkaköri kötelességek teljesítése

-

az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása

-

pontos adminisztrációs munka. a formai követelmények, a határidők betartása

-

az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.

Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében: -

feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban

-

aktív részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban 36

-

oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közös használata

-

belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.

Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés: -

másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel. (lehetőség szerint)

-

továbbképzéseken való részvétel

-

a továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak.

Az iskolai munka feltételeinek javítása: -

pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel

-

bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába

-

az iskolai alapítványok működésének segítése

-

az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése, megvalósítása (innováció)

-

az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése

-

az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása.

Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában: -

részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében

-

részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában

-

önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában.

Aktív részvétel a tantestület életében: -

a pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése

-

önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének, rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése

-

részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényein. 37

Az iskola képviselete: -

a szülői közösség által szervezett rendezvények segítése

-

részvétel a szülői közösség által szervezett rendezvényeken

-

tudósítások közreadása a társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről az iskola honlapján

-

bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe.

A vezetői feladatok ellátása: -

vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében

-

az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása

-

a vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása.

Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal: -

a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása

-

elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé

-

pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek

-

kellő figyelem, érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).

1.6.1. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai Az osztályfőnök feladatai Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximálisan tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire: -

megfelelő magaviseletű az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával

-

fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket

38

-

elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítását és elfogadását

-

tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez

-

az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra

-

megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit

-

kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel

-

kapcsolatot tart és együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel

-

tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire

-

figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen –– tájékoztatja a szülőket

-

a bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti

-

ha a tanuló a tanév végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről

-

figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek

-

tájékoztatja a szülőket az iskolában igénybe vehető kedvezményekről

-

támogatja és segíti az osztályban működő szülői közösség munkáját

-

a szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat tart

-

fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal

-

a házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót a házirendben megfelelő büntetésben részesíti. súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására

-

az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal

-

segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját

-

tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről.

39

Az osztályfőnöki munka tervezése Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki munkaterv alapján végzi, figyelembe véve az aktualitásokat. Az osztályfőnöki munkaterv felépítése: a) A tanév elején összeállított munkatervben szerepel: -

az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről

-

tanév eleji statisztikai adatok az osztályról

-

osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve)

-

tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre

-

tervezett fogadó órák és szülői értekezletek az adott tanévre. az egyes szülői értekezletek tervezett témái

-

az osztály diákközösségének vezetőinek névsora

-

az osztályban működő szülői közösség vezetőinek névsora.

b) Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán: -

első félévi és tanév végi osztálystatisztika

-

első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről

-

jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről.

Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról a félévi és év végi beszámolóhoz: -

tanév eleji statisztikai adatok az osztályról

-

statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról

-

iskolán belüli versenyek eredményei (iskolai versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések)

-

iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések)

-

nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulás jellemzői.

40

A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai az első félév és a tanév végén: -

az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók)

-

az osztály szociális összetétele (a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi munka)

-

a tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei)

-

az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája (csak tanév végén)

-

neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók)

-

a közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel)

-

a szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával)

-

minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat: o Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban? o Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban? o A problémák megoldása érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek?

1.7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje

Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. Munkánk során kiemelten kezeljük: -

a sajátos nevelési igényű

-

a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő 41

-

a kiemelten tehetséges

-

a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztését.

Sajátos nevelési igényű tanulók: „Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedés önmagához mért fejlődése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető.” (32/2012 EMMI rendelet 2. melléklet 1. 5.) - iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik - a sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (x. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg - a sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt - iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait - a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek: o

gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása

o

az Irányelvek figyelembevételével készített eltérő tanterv része az iskola helyi tantervének

o

a fogyatékosság típusának megfelelő tankönyvek, tanulási segédletek

o

a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás

o

a fogyatékos tanulók részére kidolgozott értékelési formák alkalmazása

o

speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök képességfejlesztő játékok, eszközök,számítógépek fejlesztő programokkal.

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: -

szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval és gyermekjóléti szolgálattal

-

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése 42

-

felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások

-

egyéni foglalkozások

-

képesség-kibontakoztató felkészítés

-

nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai

-

az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata

-

a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése

-

iskolai sportkör, szakkörök

-

a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok)

-

szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások)

-

a tanulók szociális helyzetének javítása (természetbeni támogatás)

-

a szülőkkel való együttműködés

-

családlátogatások

-

szülők és a családok nevelési gondjainak segítése

-

szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

A tehetség, a képességek kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: -

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése

-

a tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások

-

egyéni foglalkozások

-

képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés

-

iskolai és iskolán kívüli versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.)

-

az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata

-

a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése

-

iskolai sportkör, szakkörök

-

a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok)

-

szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások).

43

A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek: -

képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés

-

szoros kapcsolattartás a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval és gyermekjóléti szolgálattal

-

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése

-

felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások szervezése

-

egyéni foglalkozások tartása

-

nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak fejlesztése

-

az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata

-

a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése

-

iskolai sportkörök, szakkörök szervezése

-

a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok)

-

szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások biztosítása)

-

a tanulók szociális helyzetének javítása

-

a szülőkkel való együttműködés

-

családlátogatások

-

szülők és a családok nevelési gondjainak segítése

-

szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról

-

csoportbontás.

1.8. A tanulók részvételi jogának gyakorlása az intézményi döntési folyamatban A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed.

44

A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában: -

a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.)

-

sportélet

-

túrák, kirándulások szervezése

-

kulturális, szabadidős programok szervezése

-

a tanulók tájékoztatása (iskolaújság, iskolarádió, iskolai honlap).

Az előző részben szereplő kérdésekben: -

az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az osztályfőnököknek ki kell kérniük

-

a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola, éves munkatervének összeállítása előtt az igazgatónak ki kell kérnie.

Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az igazgató felé. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: -

az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt

-

a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt

-

az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor

-

a házirend elfogadása előtt.

A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzat iskolai vezetőségének diákvezetője, vagy a diákönkormányzatot segítő nagykorú személy képviseli.

45

1.9. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái Az iskola közösségeinek együttműködése

Az iskolavezetés és a nevelőtestület együttműködése A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése az igazgató segítségével a megbízott pedagógusvezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. Az együttműködés fórumai: -

az iskolavezetés ülései

-

kibővített vezetői ülés

-

a különböző értekezletek

-

megbeszélések.

Ezen fórumok időpontját az iskola, éves munkaterve határozza meg. Az iskolavezetés az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, vagy az elektronikus naplón keresztül értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: -

az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól

-

az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az iskolavezetés felé.

A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskolavezetéssel. A szakmai munkaközösségek együttműködése Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása 46

előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: -

a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések

-

iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések

-

iskolán kívüli továbbképzések

-

a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek.

A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről. A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: -

az iskola igazgatója a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén

-

a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül

-

az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten, digitális naplón keresztül írásban) tájékoztatják. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az intézményi tanácshoz, illetve az iskolaszékhez fordulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az intézményi tanáccsal, illetve az iskolaszékkel. A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: 47

-

az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői szervezet iskolai vezetőségének ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten

-

az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.

A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak a) Egyéni megbeszélések Feladata a szülők tájékoztatása gyermekük iskolai életéről, magaviseletéről, tanulmányi eredményeiről; segítségnyújtás a szülőknek a gyermek neveléséhez; valamint az együttes, összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szülő és a pedagógus között. b) Családlátogatás Feladata a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. c) Szülői értekezlet Feladata: -

a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása

-

a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről

-

az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,a helyi tanterv követelményeiről

-

az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,

-

saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,

-

a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,

-

az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,

-

a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.

c) Fogadó óra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.)

48

d) Nyílt tanítási órák Feladata információk átadása a szülőnek az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjairól. Tájékoztatás közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. e) Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról.

Elektronikus

naplónk keresztül üzenet küldése. A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az intézményi tanácshoz, illetve az iskolaszékhez fordulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint nevelőitől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie. A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: -

az iskola honlapján

-

az iskola fenntartójánál

-

az iskola irattárában 49

-

az iskola könyvtárában

-

az iskola igazgatóhelyetteseinél.

Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése iskolán kívüli intézményekkel Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: -

Az intézmény fenntartójával: KLEBELSBERG INTÉZMÉNYFENNTARTÓ KÖZPONT Békéscsabai Tankerület, Békéscsaba Kiss E. u. 3-4.

-

Az intézmény működtetőjével: Békéscsabai Intézményellátó Centrum Békéscsaba, Pásztor u. 17.

-

A területileg illetékes önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békéscsaba, Szent István tér 7.

-

A megyei pedagógiai intézettel: TANULÁSI KÉPESSÉGEKET VIZSG. SZAKÉRTŐI ÉS REHAB. BIZ. 5600 Békéscsaba Kiss E. u. 3.

-

A helyi köznevelési intézmények vezetőivel és tantestületeivel

A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: -

Az iskolát támogató alapítványok kuratóriumával: o Tizenkét Évfolyamos Nevelőiskoláért Alapítvány, Mozdulj Alapítvány! Korszerűbb oktatásért Alapítvány, o Diákokért Egyesület,

-

Az alábbi közművelődési intézményekkel: o Jókai Színház, Napsugár Bábszínház, Csabagyöngye Kulturális Központ, Munkácsy Mihály Múzeum, Center Mozi, Meseház, Filmharmónia, Jankai Galéria, Békés megyei Tudásház és Könyvtár.

50

-

Civil szervezetekkel: o Jamina Szövetség, Nagy Imre Társaság

A

munkakapcsolat

megszervezéséért,

felügyeletéért

az

igazgató

vagy

az

igazgatóhelyettesek a felelősök. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn az iskolaorvossal, iskola fogorvossal, védőnővel és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat

az osztályfőnökök látják el. Az iskola a

gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok zökkenőmentes ellátása érdekében épületenként 1-1 fő pedagógust kér fel koordinálásra. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató és az igazgatóhelyettes a felelős. A nevelők szakmai, pedagógiai munkájának segítése, fejlesztése céljából az iskolában működő szakmai munkaközösségek bekapcsolódnak a városi (iskolaközi) szakmai munkaközösségek munkájába, amennyiben ezek működnek, kapcsolatot tartanak a területileg illetékes nevelési tanácsadóval. 1.10. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: -

osztályozó vizsga

-

pótló vizsga

-

javítóvizsga.

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, a mindenkori törvénynek megfelelően, ha: -

a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve

-

engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget

-

ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet 51

-

ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.

Az osztályozó vizsgák követelményeit a helyi tantervekben a továbbhaladási feltételek tartalmazzák. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel: -

osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább egy hónappal, (kivételt képez a hiányzások miatti osztályozó vizsga)

-

javítóvizsga esetén, a tanév végén, június hónapban közölni kell.

Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg.

52

A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak:

TANTÁRGY Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

ÍRÁSBELI

SZÓBELI VIZSGA ALSÓ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI

FELSŐ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI

Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika ÍRÁSBELI Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

GYAKORLATI

GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI

GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI

53

1.11. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és átvételének elvei Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből – melyet az iskola fenntartója határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. A fennmaradó üres helyekre körzeten kívüli tanulókat is fel lehet venni. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által meghatározott dokumentumokat. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: -

a tanuló anyakönyvi kivonatát

-

a szülő személyi igazolványát

-

az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt

-

lakcímkártyát.

Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni. Amennyiben iskolánk – a rendeletben megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján kell dönteni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirend tartalmazza. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismé54

telt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.

55

2. H E L Y I

TANTERV

2.1. A választott kerettanterv 2.1.1. A választott kerettanterv feletti óraszám Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervek közül az alábbi tantervre épül: Mozaik Kiadó, Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Apáczai Kiadó.

Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson:

ÉVFOLYAM

1. évfolyam

2. évfolyam

3. évfolyam

4. évfolyam

5. évfolyam

6. évfolyam

Melyik tantárgy óraszáma lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából? Magyar nyelv és irodalom Matematika Idegen nyelv Magyar nyelv és irodalom Matematika Idegen nyelv Magyar nyelv és irodalom Matematika Idegen nyelv Környezetismeret Magyar nyelv és irodalom Matematika Környezetismeret Magyar Informatika Idegen nyelv Matematika Idegen nyelv Hon és népismeret

Hány órával lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából? 1 óra 0,5 óra 0,5 óra 0,5 óra 0,5 óra 1 óra 1 óra 0,5 óra 1 óra 0,5 2 óra 0,5 óra 0,5 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 56

Melyik tantárgy óraszáma lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából? Magyar nyelv és irodalom Matematika Idegen nyelv Matematika Biológia-egészségtan Idegen nyelv Osztályfőnöki

ÉVFOLYAM

7. évfolyam

8. évfolyam

Hány órával lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából? 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 0,5 óra 1 óra 0,5

Iskolánk az ötödik évfolyamon választható Dráma és tánc, illetve Hon- és népismeret tantárgyak közül a Hon- és népismeret tantárgyat tanítja hatodik évfolyamon. Iskolánk miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható („A változat” illetve „B változat”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít: ÉVFOLYAM

VÁLASZTOTT KERETTANTERV

1-4. évfolyam

Ének-zene A változat

5-8. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom A változat

7-8. évfolyam

Fizika B változat

5-8. évfolyam

Ének-zene A változat

7-8. évfolyam

Kémia B változat

7-8. évfolyam

Biológia A változat

A választott kerettantervben szereplő tananyagok évfolyamonkénti bontása, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározása a tantárgyak helyi tantervében található meg. Iskolánkban a tanulók az idegen nyelvi órákon az angol vagy német nyelvet tanulják

Az egyes évfolyamokon az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik a tanítás: TANÉV 20132014 20142015 20152016 20162017

1.

2.

ÉVFOLYAMOK 3. 4. 5. 6.

7.

8.

2013 2007 2007 2007

2013 2007 2007 2007

2013 2013 2007 2007

2013 2013 2007 2007

2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 57

Kötelező tantárgyak és óraszámok az 1–8. évfolyamon A 2013/14-es tanévtől először első és ötödik évfolyamon kerül bevezetésre, felmenő rendszerben, a teljes táblázat a 2016/2017-es tanévtől érvényes: Tantárgy

1.évf.

2.évf.

3.évf.

4.évf.

5.évf.

6.évf.

7.évf.

8.évf.

Magyar

7+1

7+0,5

6+1

6+2

4+1

4+1

3+1+1

4+1

Idegen nyelv

+0,5

+1

+1

2

3+1

3+1

3+1

3+1

Matematika

4+0,5

4+0,5

4+0,5

4+0,5

4

3+1

3+1

3+1

Erkölcstan

1

1

1

1

1

1

1

1

2

2

2

2

2

2

Fizika

2

1

Kémia

1

2

Biológia-egtan.

2

1+0,5

Földrajz

1

2

1

1

Történelem Körny/term.ism.

Ének-zene

1

2

1

2

1+0,5

2

1+0,5

2

Dráma/hon-és népism. Vizuális kultúra

2

2

2

2

Informatika

1

1

1-1

+1

1

1

1

1

+1

1

1

1

Technika

1

1

1

1

1

1

1

Testnevelés

5

5

5

5

5

5

5

5

1+1

1+1

1+1

1+0,5

Osztályfőnönöki Szabadon terv.

2

2

3

3

2

3

3

3

Rend.álló órák

25

25

25

27

28

28

31

31

szabadon tervezhető órából csoportbontásban, csak a magasabb óraszámú csoport részére biztosított óra. Pirossal: a szabadon tervezhető óra Zölddel:szabadon tervezhető órából a magasabb óraszámú csoporttal egy időben csoportbontásban tartott óra

58

A 2014/15-ös tanévre érvényes óraterv: 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évf.

évf.

évf.

évf.

évf.

évf.

évf.

évf.

7+1

7+0,5

8

8

4+1

4+1

4

4

4+0,5

4+0,5

4

4

4

3+1

3*

3

Környezetismeret

1

1

1,5

1,5

Erkölcstan

1

1

1

1

Ének – zene (int.tt. médiaism. 8.évf) Vizuális kultúra

2

2

1

1

1

1

1

1

2

2

1,5

1

1

1

1

1

Életvitel és gyakorlati ismeretek

1

1

1

1

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

5

5

5

5

+0,5

+1

2

3+1

3+1

3*

3

1

+1

1

1

1

2

2

2

2

2

2

-1

+1

1+1

1+1

1

1,5

1

1

1

Biológia (int.tt. etika 8.évf.)

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5

Földrajz

1,5

1

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Matematika

Idegen nyelv Informatika Természetismeret (int.tt.,eg.tan.6.) Történelem Hon - és népismeret Osztályfőnöki Fizika

Szabadon tervezhető

2

2

Kötelező tanórai foglalkozás időkerete

25

25

22

24,5

2

3

28

28

szabadon tervezhető órából csoportbontásban, csak a magasabb óraszámú csoport részére biztosított óra. Pirossal: a szabadon tervezhető óra *A 2014/15-ös tanévben a 7. évfolyamon, a 2015/16-os tanévtől a 7. és 8. évfolyamokon a magasabb óraszámú idegennyelvi és matematika csoport 11 órát kap a tanórán kívüli foglalkozások terhére. Zölddel:szabadon tervezhető órából a magasabb óraszámú csoporttal egy időben csoportbontásban tartott óra

59

A 2015/2016-os tanévre érvényes óraterv: 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évf.

évf.

évf.

évf.

évf.

évf.

évf.

7+1

7+0,5

6+1

8

4+1

4+1

évf. 3+1 +1

4+0,5

4+0,5

4+0,5

4

4

3+1

3+1*

3*

Környezetismeret

1

1

1+0,5

1,5

Erkölcstan

1

1

1

1

1

1

Ének – zene (int.tt. médiaism. 8.évf) Vizuális kultúra

2

2

2

1

1

1

1

1

2

2

2

1

1

1

1

1

Életvitel és gyakorlati ismeretek

1

1

1

1

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

3+2

5

5

5

2,5+ 2

+0,5

+1

+1

2

3+1

3+1

3+1*

3*

1

+1

1

1

1

2

2

2

2

2

2

-1

+1

1+1

1+1

1+1

1,5

1

2

1

Biológia (int.tt. etika 8.évf.)

2

1,5

Kémia

1

1,5

Földrajz

1

1

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Matematika

Idegen nyelv Informatika Természetismeret (int.tt.,eg.tan.6.) Történelem Hon - és népismeret Osztályfőnöki Fizika

Szabadon tervezhető Kötelező tanórai foglalkozás időkerete

2

2

3

25

25

25

22,5

2

3

3

28

28

31

4

25

szabadon tervezhető órából csoportbontásban, csak a magasabb óraszámú csoport részére biztosított óra. Pirossal: a szabadon tervezhető óra*A 2014/15-ös tanévben a 7. évfolyamon, a 2015/16-os tanévtől a 7. és 8. évfolyamokon a magasabb óraszámú idegen nyelvi és matematika csoport 1-1 órát kap a tanórán kívüli foglalkozások terhére. Zölddel:szabadon tervezhető órából a magasabb óraszámú csoporttal egy időben csoportbontásban tartott óra

60

Magasabb óraszámú idegen nyelv oktatása A szabadon tervezhető időkeretből biztosítjuk a magasabb óraszámú idegen nyelv és matematika oktatását. A csoportbontást a 2011. évi CXC Nemzeti Köznevelési Törvény 6. sz. mellékletében szereplő finanszírozott heti foglalkoztatási keret teszi lehetővé. A magasabb óraszámú csoportba kerülés feltételeit az alábbiakban határozzuk meg: -

idegen nyelv

Intézményünkben a szülők, tanulók az 5-8. évfolyamokon emelt óraszámú (heti 4 óra) idegennyelv oktatást választhatnak az alábbi feltételek szerint: -

kettő induló idegen nyelvi csoport esetén a magasabb létszámú számára biztosítja az intézmény az emelt óraszámot abban az esetben, ha mindkét, illetve egyik nyelvi csoportban sem teljesülnek maradéktalanul az előre meghatározott feltételek

-

a felső tagozatban életbe lépő magasabb óraszámú oktatás előkészítéseként már a 3. évfolyamon, tanév végén, az alábbiakban részletezett pontszámítási táblázat alapján, képességeinek megfelelő csoportba kerül minden tanuló

-

a 4. évfolyam végétől minden tanévben, május hónap során szintfelmérő dolgozat megírására kerül sor, amely magasabb óraszámú csoportba kerülés, illetve az ottmaradás egyik szempontja

-

az magasabb óraszámú csoportban való továbbhaladás feltétele továbbá a szülő által aláírt nyilatkozat, amelyben tudomásul veszi, hogy a választás legalább egy tanévre szól, és kilépés csak tanév végén lehetséges

-

a tanuló, illetve a szülő a következő tanév kezdetén, az első tanítási hét végéig, az igazgató írásbeli engedélyével módosíthatja az emelt óraszámú oktatással kapcsolatos előzetes döntését.

A csoportba sorolás a szülők nyilatkozatának, valamint a tanulók teljesítményének figyelembe vételével az alábbiak szerint történik:

61

PONTSZÁMÍTÁSI TÁBLÁZAT

Értékelési területek 1.Tantárgyi osztályzatok: Magyar nyelv (5-8.) Magyar irodalom(5-8.) Történelem (5-8.) Matematika (5-8.) Környezetismeret (3-4.) Tantárgyanként max. 5-5 pont Értékelési területek 2.Idegen nyelv félévi és év végi osztályzatok: max. 5-5 pont 3.Szintfelmérő eredménye: 1% megfelel 0.1 pontnak Összesen:

3-4. évfolyam

5-8. évfolyam

Magyar nyelv Magyar irodalom Matematika Környezetismeret

Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem Matematika

max. 20 pont (4x5 pont) 3-4. évfolyam

max. 20 pont (4x5 pont) 5-8. évfolyam

max. 10 pont

max. 10 pont

max. 10 pont

max. 10 pont

max. 40 pont

max. 40 pont

Az emelt óraszámú csoportba kerüléshez min. 28 pont szükséges. A csoportok közötti átjárhatóság biztosított, de a választás legalább egy tanévre szól, amit a fent meghatározott módon lehet csak módosítani. Vitás esetekben a szaktanárok, szükség esetén az osztályfőnök és a szülők konzultálnak a probléma minden fél számára kielégítő megoldása érdekében.

Magasabb óraszámú matematika oktatása Csoportba kerülés feltételei: 6. évfolyam (heti 3 óra osztálykeretben +1 óra „csoportban”) -

szülői kérés, írásbeli nyilatkozat a feltételek elfogadásáról

-

előző félévi és év végi matematika jegy (5 – 5 pont)

-

a matematika munkaközösség által összeállított tudásszintmérő eredménye (5 pont)

-

a tanuló előző év végi szorgalomjegye (5 pont)

-

korábban matematikát tanító pedagógus véleménye.

62

A fentiek együttes mérlegelése után kerülhet a tanuló a maximált létszámú csoportba, amenynyiben minimum 15 pontot szerzett az elérhető 20 pontból. Tanóra szervezési és egyéb okok miatt a csoportból való kilépés csak a következő tanév szeptemberében lehetséges. 7. évfolyam (heti 4 óra csoportbontásban):

-

szülői kérés, írásbeli nyilatkozat a feltételek elfogadásáról

-

5. és 6. év végi matematika jegy (5 – 5 pont)

-

a matematika munkaközösség által összeállított tudásszintmérő eredménye (5 pont)

-

a tanuló 6. év végi szorgalomjegye (5 pont)

-

korábban matematikát tanító pedagógus véleménye.

A fentiek együttes mérlegelése után kerülhet a tanuló a maximált létszámú csoportba, amenynyiben minimum 15 pontot szerzett az elérhető 20 pontból. A jelentkezés két tanévre (7. - 8.) vonatkozik. A csoportból való kilépésről a 7. évfolyam végén az érintettekkel való konzultációt követően születik döntés. 2.2. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelnek. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál a tanulóknak egyéb eszközökre is szükségük van. Ezek a testnevelés, a vizuális kultúra, valamint a technika, életvitel és gyakorlat. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A következő tanévre ajánlott tanszerlistát a tanév végén a szülők rendelkezésére bocsájtjuk. A tanszerek beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. 63

A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: -

a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének

-

az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak

-

a taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.

2.3. A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok megvalósítása Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása: Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése (tanulási módszerek kialakítása, iskolai fegyelem és figyelem, kötelességérzet kialakulása): -

fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe

-

a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával

-

fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat,

A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása: Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a NAT elveiből következő motiválási és tanulásszervezési folyamat, melynek célja a teljesítmények növekedése): -

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait

64

-

a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával

-

a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása.

Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása: A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása (kulcskompetenciák megalapozása, együttműködési készség fejlődése, a tanulói tudás megalapozása). -

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait

-

az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani

-

a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával

-

a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával.

A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása: A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és a fejlődésigényének kialakítása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra. -

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait

-

fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

65

2.4. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja

Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg.

Minden tanuló számára biztosítjuk a mindennapos testmozgás lehetőségét. A mindennapos testmozgást a helyi tantervben meghatározott testnevelési órákon valósítjuk meg: -

a tanulók 1-8. évfolyamon edzéseken vehetnek részt, és készülhetnek a diákolimpia versenyeire.(röplabda, kick-box, atlétika, foci, kézilabda)

-

1-6. évfolyamon gyermekfocit szervezünk

-

3-4. évfolyamon leányok számára kézilabda előkészítő foglalkozást szervezünk

-

5-8. évfolyamon tömegsport foglalkozást tartunk a lányok és fiúk részére, kézilabda és labdarúgás sportágakban

-

néptánc-foglalkozásokat szervezünk a hétpróbás néptánciskola oktatóival a rózsa utcai épületben

-

5-8. évfolyamon tömegsport foglalkozást biztosítunk.

A tavaszi mérést a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik. Az iskolai testnevelés és sport keretei között az egészségnevelés a szociális kompetenciák, a csapatmunka valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető. A mindennapos tanórai testnevelés szakmai minőségének biztosítását legjobban az segíti elő, ha a testnevelés órákat testnevelő vagy erre képzett tanító tartja. Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük: -

minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési és légző rendszer megfelelő terhelése

-

a testnevelés órákon relaxációt is végezni kell

-

a testnevelőknek át kell adni azt a tudást, hogy a mozgás miként áll folyamatos kapcsolatban az egészséges lelki működéssel és a tanulási képességek fejlődésével

-

az egészségtan hatékony oktatása, ennek részeként kiemelten fontos a személyes higiéné, a testmozgás utáni tisztálkodás és folyadékpótlás szabályait 66

-

a mindennapos tanórai testnevelésben minden tanulónak részt kell vennie, vagyis az indokolatlan mulasztásokat, felmentéseket vissza kell szorítani

-

a mindennapos tanórai testnevelés esetlegesen hiányzó tárgyi feltételeinek hiányának megoldására a tantestület kreativitását kell segítségül hívni. a tárgyi feltételek hiányánál nagyobb baj a mindennapos testnevelési órák hiánya

-

minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítása és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légző torna

-

a testnevelési tananyag egészében a „gerinc és ízületvédelem” szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire

-

minden testnevelési óra és egyéb testmozgási tartalom örömöt és sikerélményt jelent még az eltérő adottságú tanulóknak is

-

a testnevelés és a sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgásprogramban

-

a testmozgásprogram életmódsportokat, életminőség-sportokat is megtanít

-

a testmozgásprogram játékokat és táncot is tartalmaz.

Egészségügyi ellátás: Az iskolának van kijelölt orvosa és védőnője, valamint a tanulók fogászati ellátását (szűrés és ellátás) végző kijelölt fogorvosa. Az intézmény igazgatója és az iskolaorvos közötti szerződés rögzíti az egészségügyi ellátás módját és rendjét. Feladatok csoportosítása: -

A tanulók életkorhoz kötött vizsgálata: o testi, érzelmi, intellektuális fejlődés követése o érzékszervek vizsgálata o krónikus betegségek, kóros elváltozások korai felismerése (szekunder prevenció) o adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése

67

o közreműködés, közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi táplálkozás-egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve o felkérésre közreműködik egészségügyi szakértői feladatokban o a védőnő hagyományos feladatai közé tartozik az egészségnevelésben való részvétel. Kapcsolatrendszer (egészségnevelési csoport) Intézményen kívüli együttműködők: Kapcsolattartó iskolavezetés iskolavezetés osztályfőnökök védőnők testnevelők biológia tanárok gyermek- és ifjúságGyermekjóléti Szolgávédelmi felelős lat diákönkormányzat fejlesztőpedagógus Nevelési Tanácsadó igazgató és osztályfőnök Magyar Vöröskereszt Koordinátor iskolavezetés ÁNTSZ védőnő A drogprevenciós tevékenység külső segítői védőnő kortárssegítő csoport ifjúságvédelmi felelős DADA-program iráRendőrkapitányság nyítója az igazgató helyettes Szervezet neve iskolaorvos

Milyen témában segíthet? egészségnevelés, egészségvédelem egészségnevelés, egészségvédelem egészségnevelés, egészségvédelem felvilágosítás, tájékoztatás Beilleszkedési, magatartási, tanulási zavarok egészségvédelem, megelőzés közegészségügy felvilágosítás, tájékoztatás megelőzés, intézkedés megelőzés, intézkedés 'I

Intézményen belüli együttműködés: Érintettek köre iskolavezetőség pedagógusok

Lehetőségek Milyen témában segíthet? tervezés, szervezés, irányítámogatja a programot, pályázati tás, lehetőségek bevonása ellenőrzés tanórák, tanórán kívüli fogtantárgyakba beépítve tanítják az lalkozások egészségnevelést

évfolyamokra bontva foglalkozosztályfőnöki munkaközös- osztályfőnöki órák, tanórán nak az egészségnevelési tartalmak ség kívüli foglalkozások feldolgozásával

68

Érintettek köre Lehetőségek diákönkormányzatot segítő versenyek tanárok iskolaorvos előadások védőnő egészségnevelési szakem- példamutatás, módszertani ber segítségnyújtás diákok programokon való részvétel szülők előadás tartása nem pedagógus munkakörpéldamutatás ben foglalkoztatottak gyermekvédelmi felelős megelőzés, intézkedés balesetvédelmi felelős megelőzés, jegyzőkönyv A drogprevenciós tevékenység segítői Gyermek-és ifjúságvédelmi megelőzés felelős igazgató intézkedés

Milyen témában segíthet? Felvilágosítás, egészséges életmód, fogápolás, testedzés szakmai kompetencia szemléletformálás dohányzás, étkeztetés, tisztaság, rend szemléletformálás felkérés szerint dohányzás, étkezés, rend, tisztaság

Állapotfelmérés Minden területen a szakemberek felmérik a gyerekek testi-lelki jellemzőit: -

az egészségügyi állapotról az iskolaorvos a védőnők segítségével

-

a balesetvédelmi helyzetről a balesetvédelmi felelősök tanév elején majd folyamatosan

-

a fertőző betegségekről az osztályfőnökök a gyerekek bejelentése alapján, tömeges megbetegedések esetén iskolai összesítés

-

a személyi tisztaságról és öltözködésről az osztályfőnökök, testnevelők folyamatosan

-

a testi edzettségről a testnevelést tanítók ősszel és tavasszal

-

a gyermek- és ifjúságvédelmi helyzetről az osztályfőnökök és a gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelőtanév elején, majd folyamatosan.

Az egészségfejlesztő iskola ismérvei: -

minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást o együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen

-

egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzés69

nek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, lelki egészségfejlesztést és tanácsadást biztosító programoknak -

olyan nevelési-oktatási gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jóllétét, méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást

-

törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését, együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék: a közösség hogyan járulhat hozzá – vagy éppen hogyan hátráltathatja – az egészség fejlesztését és a tanulást.

Pedagógiai koncepciónk és egészségnevelési programunk megvalósításával arra törekszünk, hogy megfeleljünk az egészségfejlesztő iskolával szembeni elvárásoknak, biztosítsuk az iskolahasználók egészségének védelmét. Iskolai büfé Diákjaink délelőtti étkezésének egyik meghatározó tényezője a büfé kínálata. A büfé egy, az iskolánkra szabottan működő, önálló egység. A büfé kínálatát próbáljuk úgy kialakítani, hogy az vegye figyelembe az egészséges táplálkozás szempontjait. A nyitvatartási idő igazodjon a tanulók napirendjéhez.

70

2.5.A választható tanórán kívüli foglalkozások A tanévet megelőző év májusában meghatározásra kerülnek a következő évben választható tanórán kívüli foglalkozások. Arra törekszünk, hogy a lehető legtöbb tanulónk érdeklődésének megfelelő foglalkozás közül választhasson. Az alábbi foglalkozások közül lehet választani: -

napközi, tanulószoba

-

informatika (ECDL)

-

szlovák nemzetiségi szakkör

-

idegen nyelvi szakkörök

-

diáksportkörök:(foci, kézilabda, röplabda, kick-box, asztalitenisz, kondicionáló torna, horgász szakkör)

-

kézműves szakkör

-

közlekedési szakkör

-

rajz szakkör

-

fotószakkör

-

életmód szakkör

-

természettudományos szakkör

-

rejtvényfejtő szakkör

-

énekkar

-

cimbora klub.

2.6.A tanulók esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések Az iskola esélyegyenlőségi programjának célja, hogy biztosítsa az intézményen belül az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését, figyelembe véve a szülők igényeit és a törvényi előírásokat. A program közvetlen célcsoportja: a sajátos nevelési igényű gyermekek és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és pedagógusaik, valamint a befogadó (többségi) intézményi tanulók és az iskola pedagógusai.

71

A program közvetett célcsoportja: az iskola valamennyi tanulója és pedagógusa, az iskolával együttműködő szakmai szolgáltatók, a témában érintett civil szervezetek képviselői, valamint döntéshozók, ill. a sajátos nevelési igényű tanulók nevelésében, oktatásában érintett nem pedagógus szakemberek, és természetesen a szülők. Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosítása mellett biztosítjuk a tanítványok optimális képzésével az esélyteremtést. A támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását, a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálását és az esélyegyenlőség előmozdítását az iskola minden tevékenysége során figyelembe veszi és alkalmazza: -

a beiratkozásnál

-

tanításban, ismeretközvetítésben

-

a gyerekek egyéni fejlesztésében

-

az értékelés gyakorlatában

-

tanulói előmenetelben

-

a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és a követelmények meghatározásában,

-

a továbbtanulásban, pályaorientációban

-

a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében

-

a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel.

Kötelezettségek és felelősség Az intézmény minden dolgozója, tanulója, a szülők és a társadalmi partnerek számára elérhető az iskolai esélyegyenlőségi program, ismerik és követik a benne foglaltakat. Az intézmény nevelői a pedagógiai programban megfogalmazott korszerű módszerek elsajátítását a szükséges továbbképzések elvégzésével szerzik meg. Az egyenlő bánásmód elvét sértő eseteket megszűntetjük. Felelős: igazgató Határidő: folyamatos Az iskola esélyegyenlőségi programjának megvalósítása az intézmény minden nevelőjének feladata. A tervezett tevékenységek koordinálása, a program végrehajtása, az iskola mindennapi feladata.

72

Az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálását az iskola Minőségirányítási Programjában meghatározottak szerint kell elvégezni! Felelős: minden nevelő, ifjúságvédelmi felügyelő és igazgató Határidő: folyamatos, értelemszerű A tantestület minden tagjának kötelessége betartani az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítani a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkör kialakítását. A nevelői továbbképzések alkalmával minden nevelő számára biztosítjuk az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteket bővítő képzéseken való részvételt. A tantestület tagjának ismernie kell az iskola esélyegyenlőségi programjában foglaltakat és aktívan közre kell működniük annak megvalósításában. Az esélyegyenlőség sérülése esetén a tantestület minden tagjának kötelessége jeleznie azt, az iskola ifjúságvédelemért felelős nevelőjének. Felelős: minden nevelő, ifjúságvédelmi feladatokat ellátó nevelő, igazgató Határidő: folyamatos Az iskolával minden szerződéses viszonyban álló, szolgáltatást nyújtó fél ismerje az intézményi esélyegyenlőségi programot és magára nézve is kötelezőként kövesse azt. Felelős: szerződéses partnerek Határidő: folyamatos Cselekvési terv Az oktatásban részt vevő tanulóinkban tudatosítjuk a megszerzett ismeretek értékét. A mindennapi szellemi munka fontosságát hangsúlyoztuk, és ehhez igyekeztünk megnyerni a szülőket is. A 7-8. osztályos tanulókat a sikeres továbbtanulásuk érdekében nívócsoportban oktatjuk (magyar-matematika tantárgyakból) a lehetőségek függvényében. Az iskola kezdő évfolyamán a bemeneti mérések elvégzésével már a tanév elején kiszűrjük azon gyermekeket, akik a mindennapi tanulás terén elmaradnak társaiktól az osztályban. A lemaradást egyéni foglalkozáson, felzárkóztatáson, a differenciált oktatás pedagógiai módszerek alkalmazásával igyekszünk fejleszteni. A felsőbb évfolyamokon is figyelmet fordítunk a lemaradó tanulók tanulmányi előmenetelére. A jelentős lemaradásokat differenciált oktatással és a csoportmunka alkalmazásával pótoljuk, illetve konzultálunk az osztályfőnökökkel és értesítjük a szülőket is. 73

Minden esetben arra törekszünk, hogy az évfolyam követelményeinek az alapjait a lehető legalaposabban sajátítsa el minden tanítványunk. Ez lehetőséget teremt tanulóink számára a folyamatos haladásra, az évvesztés elkerülésére. Különös figyelmet fordítunk azon tanulókra, akik viselkedésében magatartászavaros jegyeket fedeztünk fel. Elsősorban iskolapszichológusunk segítségét vesszük igénybe, de a probléma megoldása érdekében együttműködünk a Családsegítő Szolgálat, a Pedagógiai Szakszolgálat szakembereivel. Az egyes magatartási formák torz, az iskolában nem elfogadható megnyilvánulásáról jegyzőkönyvet veszünk fel az eset leírásával, amiről az osztályfőnökök tájékoztatják az ifjúságvédelmi felelőst, majd az a szülőket, és a családsegítő szolgálat munkatársait. Ezen tanulóknál is törekszünk arra, hogy felismerjék a tanulás fontosságát. Az önkéntes tanulás, a tanulás iránti vágy felkeltése sok iskolába nem való problémától mentesítheti az iskolát. Rövid távú célok: A HHH tanulók tanulási sikerességét befolyásoló tényezők vizsgálata és felismerése. AHHH tanulók tanulmányi sikerességét segítő programok kidolgozása és elindítása. A HHH tanulók integrált oktatásának megszervezése. Az alapkészségek fejlesztését kiemelten kezelő programok iskolai kidolgozása és elindítása. Tanórán kívüli foglalkozások szervezése a tanulói lemaradások csökkentése és a tehetségek gondozása érdekében. Az SNI tanulók szakellátásának biztosítása a Szakszolgálat munkatársainak bevonásával. A bemeneti mérések alkalmazásán alapuló egyéni fejlesztés kidolgozása és iskolai alkalmazása. Kapcsolatfelvétel az érintett tanulók szüleivel, családlátogatások, fogadóórák tartása. Középtávú célok: A HHH tanulók tanulmányi eredményének javítása. A HHH tanulók lemorzsolódásának csökkentése a 8. évfolyamot elvégzők arányának növelése. A HHH tanulók beiskolázások növelése az érettségit adó középfokú intézményekbe. 74

Az országos mérési eredmények javulása a HHH tanulók eredményeiben. A HHH tanulók számának és arányának növekedése a tanórán kívüli foglalkozásokon. Pályázati lehetőségek igénybe vétele a HHH tanulók képzésének segítése érdekében. Hatékony kapcsolat kialakítása az óvodával az óvoda-iskola átmeneti nehézségek leküzdése érdekében. Az egyéni fejlesztési tervek kidolgozása és megvalósítása indokolt esetekben. A pedagógusok célzott továbbképzésének szervezése, (fejlesztő pedagógia, nem szakrendszerű oktatás, képességfejlesztő oktatás) a HHH tanulók hatékonyabb oktatásának érdekében. Folyamatos szülői kapcsolattartás, szülői klubok, fórumok, témaorientált megbeszélések szervezése. 2.7. Tanulók tanulmányi munkájának,magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése

Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az elsőnegyedik évfolyamon, a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellenőrzésénél: -

a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik, a szóbeli, írásbeli számonkérés segíti a kommunikációs képesség fejlődését, a tantárgyi szaknyelv elsajátítását

-

az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak, ahol értékeljük a külalakot is, az értékelésnél figyelembe vesszük az olvashatóságot és az esztétikai megjelení75

tést. A külalak jegy a félévi és az év végi bizonyítványba, valamint az anyakönyvben is megjelenik. (5-8. évfolyamon). A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában is. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül - a témazáró dolgozaton és az írásbeli számonkéréseken kívülminden tanulónak lehetőség szerint szóban is kell felelnie: -

az ének-zene. a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva

-

a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül. (A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.)

A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott - fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest.

-

a tanulás módszertani technikák elsajátítása az osztályfőnöki óra része

A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik:

-

a második évfolyamon a második félévben, valamint a harmadiknyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük

-

az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges, minősítéssel értékeljük. a szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: o KIVÁLÓ o JÓ o MEGFELELŐ o FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL

76

A második évfolyamon, év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanuló osztályzatát az adott félév során szerzett érdemjegyek, illetve a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). szaktárgyi dicséret : kitűnő (5d) A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie félévente a témazáró jegyeken kívül. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti a törvény által előírt módon és formában. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók témazáró dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyakat tanító nevelők. 1. évfolyam és a második évfolyam első féléve: Idő Típus

Tanév elején Diagnosztikus tékelés (tanulási eleje)

Skála

91-100 % 80-90 % 50-79 % 0-49 %

Tanév közben

Tanév közben

ér-

Szummatív Formatív értékelés értékelés (témazáró, félévi, szakasz (órai munka) év végi felmérés)

-

kiváló jó megfelelő felzárkóztatásra szorul

91-100 % 80-90 % 50-79 % 0-49 %

Félévkor és év végén Szummatív értékelés (félévi, év végi felmérés) Helye: Tájékoztató füzet, bizonyítvány és szöveges egyéni értékelés - kiváló - jó - megfelelő - felzárkóztatásra szorul

77

Tanév közben kapott minősítések egy tantárgyból Legfeljebb 1-2 „jó”, a többi kiváló Mind „jó” Azonos számú „megfelelő” és „kiváló”, a többi „jó” „felzárkóztatásra szorul” egy sem Mind „megfelelő” Azonos számú „felzárkóztatásra szorul” és „jó”, a többi megfelelő vagy legalább eggyel több „jó” mint „felzárkóztatásra szorul”, a többi „megfelelő” A felénél több „felzárkóztatásra szorul”

Minősítés a bizonyítványban Kiváló Jó Megfelelő Felzárkóztatásra szorul

2. évfolyamtól a negyedik évfolyam végéig Idő Típus

Skála

Tanulmányi szakasz eleje Diagnosztikus értékelés

Tanév közben

Tanév közben

Félévkor és év végén

Formatív értéke- Szummatív értékelés (órai munka, értékelés (té- Szummatív lés:(félévi, év végi felméházi feladat) mazáró) rés) Szummatív értékelés szóbeli, írásbeli felelet

Az elért %-os Érdemjegyek: teljesítmény ke- (1-5) rül a naplóba

5=91-100 % 4=80-90 % 3=65-79% 2=50-64 % 1=0-49 %

Helye: Tájékoztató füzet, bizonyítvány 5=91-100 % 4=80-90 % 3=65-79% 2=50-64 % 1=0-49 %

Felső tagozaton VALAMENNYI TANTÁRGY, MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM, ERKÖLCSTAN TANTÁRGY KIVÉTELÉVEL Teljesítmény

Érdemi jegy

91-100 %:

jeles (5)

76-90 %:

jó (4)

51-75 %:

közepes(3)

34-50 %:

elégséges (2)

0-33 %:

elégtelen (1)

78

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTÁRGY Teljesítmény

Érdemi jegy

91-100 %:

jeles (5)

81-90 %:

jó (4)

65-80 %:

közepes(3)

51-64 %:

elégséges (2)

0-50 %:

elégtelen (1)

Az erkölcstan tantárgy értékelése a 2014/15-ös tanévben osztályzatokkal történik. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a

példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjeggyel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök javaslata alapján a nevelőtestület állapítja meg. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének szempontjai: -

magaviselet tanítási órákon, foglalkozásokon, szünetekben

-

a tanuláshoz, munkához és a közösséghez való viszonya

-

környezete, személyiségjegyei

-

milyen elismerési illetve elmarasztalási formákban részesült.

a) Példás (5) az a tanuló, aki: -

a házirendet betartja

-

a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan viselkedik

-

kötelességtudó, feladatait teljesíti

-

önként vállal feladatokat és azokat teljesíti

-

tisztelettudó

-

társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik

-

az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz

-

óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet 79

nincs írásbeli elmarasztalása.

-

b) Jó (4) az a tanuló, aki: -

a házirendet betartja

-

tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokat viselkedésével nem zavarja

-

feladatait a tőle elvárható módon teljesíti

-

a rábízott feladatokat teljesíti

-

az. osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt

-

nincs írásbeli elmarasztalása.

c) Változó (3) az a tanuló, aki: -

az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be

-

a tanórán vagy tanórán kívül fegyelmezetlenül viselkedik

-

feladatait nem minden esetben teljesíti

-

előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva

-

a házirend szabályait figyelmen kívül hagyja

-

igazolatlanul mulasztott

-

legfeljebb osztályfőnöki intője van.

d) Rossz (2) az a tanuló, aki:

A

-

akinek a magatartása a fenti kategóriákba nem sorolható be

-

Igazgatói vagy magasabb fokozatú büntetése van

-

Igazolatlan hiányzása a 10 órát meghaladta.

tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a

példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. Az első-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalom osztályzatát az első félév és a tanév végén az osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület állapítja meg. A félévi és az év végi minősítő fogalmat az értesítőbe, a bizonyítványba és az anyakönyvbe be kell jegyezni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: A tanuló szorgalmának értékelésekor az alábbiakat vesszük figyelembe: -

motiváltság 80

-

egyéni képességeknek megfelelő teljesítmény

-

a tanulási folyamatban való részvétel

-

kötelességtudat, pontosság, megbízhatóság

-

önálló munkavégzés szintje

-

tanórai tevékenység

-

plusz tevékenységek (szorgalmi feladatok, rendezvényeken való részvétel, versenyeken való részvétel, önálló ismeretszerzés).

Példás (5)az a tanuló, aki:

-

képességeinek megfelelő, tanulmányi teljesítményt nyújt

-

tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi

-

a tanórákon aktív, vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi

-

munkavégzése pontos, megbízható

-

a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz

-

taneszközei rendezettek, hiánytalanok.

Jó (4)az a tanuló, aki:

-

képességeinek megfelelő tanulmányi teljesítményt nyújt

-

rendszeresen, megbízhatóan dolgozik

-

a tanórákon együttműködő

-

taneszközei rendezettek, hiánytalanok.

Változó (3) az a tanuló, akinek:

-

tanulmányi eredménye elmarad képességeitől

-

tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti

-

felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik

-

munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, dolgozik.

Hanyag (2) az a tanuló, akinek a szorgalma az eddigi kategóriákba nem sorolható.

81

Jutalmazás, büntetés: Azt a tanulót, aki:

-

példamutató magatartást tanúsít

-

vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el

-

vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez

-

vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt

-

vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti.

Az iskolai jutalmazás formái: Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:

-

szaktanári dicséret

-

napközis nevelői dicséret

-

osztályfőnöki dicséret

-

igazgatói dicséret

-

nevelőtestületi dicséret.

Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén:

-

szaktárgyi teljesítményért

-

példamutató magatartásért

-

kiemelkedő szorgalomért

-

példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők.

Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kiemelkedő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet iskolai ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. Az iskola ezen túlmenően emlékplakettel jutalmazza azt a nyolcadikos tanulót, aki az iskolai „Jó tanuló, jó sportoló” címet kiérdemelte a testnevelés munkaközösség javaslata alapján. Az iskolai szintű versenyeken,vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók szaktanári dicséretben részesülnek. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, az iskola hírnevét növelő teljesítményért a tanuló igazgatói dicséretben részesülhet, a szaktanár vagy osztályfőnök javaslatára. 82

Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki illetve szaktanári dicséretben részesülnek. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek:

- városi 1-3. helyezés -

megyei 1-6. helyezés

-

országos 1-10. helyezés

A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Azt a tanulót, aki,

-

a házirend előírásait megszegi,

-

vagy igazolatlanul mulaszt,

-

vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben kell részesíteni.

A fegyelmezés nem sértheti a tanulói jogokat, mindenkor a nevelés eszköze kell, hogy legyen! Az iskolai büntetések formái:

-

szaktanári figyelmeztetés

-

napközis nevelői figyelmeztetés

-

osztályfőnöki figyelmeztetés

-

osztályfőnöki intés

-

osztályfőnöki megrovás

-

igazgatói figyelmeztetés

-

igazgatói intés

-

igazgatói megrovás

-

tantestületi figyelmeztetés

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől azonban indokolt esetben - a vétség súlyára való tekintettel - el lehet térni.

83

A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás" büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: -

az agresszió, a másik tanuló testi-lelki bántalmazása, fenyegetése, veszélyeztetése, félelemben tartása

-

az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása

-

a szándékos károkozás

-

az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése

-

ezeken túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek.

A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti köznevelésről

szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás indítható. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthet. 2.8. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezési elvei

Iskolánkban 20 főnél magasabb osztálylétszám esetén csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, matematikát, informatikát, technikát és testnevelést. Az ettől eltérő csoportbontásokat a mindenkori humán erőforrás és az „órabank” határozza meg. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. A csoportok kialakításának lehetőségei: -

névsor szerint

-

nemek szerint

-

képességek szerint

-

érdeklődés szerint.

84

A tanórán kívüli foglalkozásra történő jelentkezésüket a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik, és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

2.9.A tanulók fizikai állapotának mérése 1.Törvényi szabályozás Az Nkt.80.§ bekezdése alapján az országos mérés, értékelés keretében gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálatáról. A vizsgálatot az iskoláknak–az1-4. évfolyamán tanulók kivételével–a nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő tanulók esetében 2015.január 5. és 2015.május 27. között kell megszervezniük. Magyarországon a jelenlegi jogszabályok alapján évente kötelező a tanulók fizikai állapotának, edzettségének vizsgálata, amely magát a fittségi tesztek végrehajtását és értékelését jelenti. Az országos szinten egységes módszerrel és mérőeszközökkel megvalósított fittségi felmérést minden iskolának el kell végeznie a jogszabályban rögzített időszakban. Tehát a NETFIT tesztrendszerének be kell épülnie az iskolák pedagógiai programjába és helyi tantervébe, tervezetten kell megvalósulnia a pedagógusok tanmenetében. Az intézmények által rögzített fittségi próbák eredményei lehetőséget teremtenek a diákok, tanulócsoportok, osztályok fizikai fittségének megállapítására, értékelésére és nyomon követésére, a szülők tájékoztatására, valamint a fizikai fittséggel kapcsolatos következtetések intézményi szintű levonására. A feldolgozott adatokhoz a szülő egyéni kóddal tud belépni. 2. Általános irányelvek A Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt, vagyis a NETFIT program küldetése, hogy népszerűsítse és tudatosítsa az élethosszig tartó fizikai aktivitás jelentőségét és az egészségtudatos életvezetés értékeit az iskoláskorú diákok, családjaik és a köznevelés szereplői körében. A NETFIT program újszerűsége tetten érhető az alábbi területeken: - tudományos megalapozottság - a tanulók minősítésének kritériumorientált módszere 85

- személyre szabott visszajelentő és értékelő modul - egészségközpontúság - ízület- és gerincvédelmet biztosító fittségi próbák - pedagógiai alkalmazhatóság - egységes mérőeszközök - online adatkezelő rendszer. Az iskolai testnevelés feladata az egészségmegőrzés, tehát az egészségközpontú fittségi komponensek ( testösszetétel, aerob fittség, vázizomzat fittsége, hajlékonyság ) fejlesztése alapvető fontosságú az optimális egészségi állapot kialakítása érdekében, ezáltal csökkenthető a mozgásszegény életmód következtében kialakuló úgynevezett hipokinetikus betegségek kialakulásának valószínűsége. A NETFIT tesztrendszer az egészségsztenderdekhez viszonyítva minősíti a fittségi állapotot, tehát az egészségfejlesztés szempontjából azt tartjuk meghatározó minősítésnek, hogy a diákok hány százalékának, mennyi tesztelemben sikerült az egészségzónában teljesítenie. A veszélyeztetett tanulók érdekében az iskolának, a pedagógusoknak, a szülőknek és a közösségnek együtt kell működnie a megoldásban. 3. A mérések időpontja Madách utcai épület: 2015.01.05-2015.03.15. Rózsa utcai épület:

2015.03.16-2015.05.27.

A méréseket az 5-8. évfolyamok tanulóin végezzük. 4. A NETFIT fittségi profiljai és tesztjei 1. Testösszetétel és tápláltsági profil Testmagasság Testtömeg BMI Testzsírtartalom 2. Aerob fittségi ( állóképességi ) profil 20 vagy 15 méteres állóképességi ingafutás teszt ( aerob kapacitás ) 86

3. Vázizomzat fittségi profil Ütemezett hasizom teszt ( hasizomzat ereje és erőállóképessége ) Törzsemelés teszt ( törzsfeszítő izmok ereje ) Ütemezett fekvőtámasz teszt ( felsőtest izomereje ) Kézi szorítóerő mérése ( kéz maximális szorító ereje ) Helyből távolugrás teszt ( láb robbanékonyereje ) 4. Hajlékonysági profil Hajlékonysági teszt ( térdhajlítóizmok nyújthatósága, csípőízületi mozgásterjedelem A Tesztek és mérések részletes leírása megtalálható: Kézikönyv a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt / NETFIT/ alkalmazásához. ( MDSZ – Testnevelés Módszertani Könyvek ) 5. A mérési adatok nevelésben betöltött szerepe Az oktatási folyamat során a NETFIT adatkezelő és visszajelentő funkciói lehetőséget teremtenek a folyamat monitorozására mind a diákok és szüleik, mind a pedagógusok számára. A folyamat során keletkezett információk segítségével lehetővé válik a diákok egyéni állapotának, céljainak megfelelő fittséget növelő edzésprogram kidolgozása, a rendszeres önellenőrzés igényének kialakítása, s ezen keresztül az egészségtudatosság és mozgásgazdag életvitel promotálása. Az intézményi szintű fittség mérés során fokozottan szükséges odafigyelni a következő irányelvekre:

-

A diákok fittségi teszteredményei abszolút értékeinek osztályozása kerülendő.

-

A diákok fittségi teszteredményeinek fejlődése alapján történő osztályozás kerülendő.

-

Az iskola és a pedagógusok testneveléssel kapcsolatos munkája nem minősíthető kizárólag a fittségi teszteredmények alapján.

-

A tesztelés és a teszteredmények személyességét figyelembe kell venni, biztosítani kell az eredmények bizalmas felhasználását.

87

2.10. A nemzetiségi kisebbségi – szlovák – nyelv oktatásának alapelvei

Intézményünkben több mint fél évszázada folyik nemzetiségi nyelvoktatás, melynek alapvető célkitűzése a szlovák nyelv és a szlovákság hagyományainak ápolása. Célunk, hogy megismertessük tanulóinkkal mindazon értékeket, amelyeket a helyi szlovákság képvisel, hiszen a város története elválaszthatatlan a szlovák kisebbség történetétől. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába, legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, kultúrák, életmódok, a másság iránt, becsüljék meg ezeket. A helyi igényeket és lehetőségeket figyelembe véve a nemzetiségi nyelv oktatása választható tanórai keretben évfolyamonként szervezett csoportokban, az 1-2. évfolyamon heti egy, a 3-8. évfolyamon heti két órában folyik. A szlovák órák a választható és nem a kötelező tanórák között szerepelnek. Az önkéntesség elve érvényesül a szülő kérése alapján. A kilépés a folyamatból – a szülő írásbeli kérésére – tanév végén történhet.

Iskolánk a népi – nemzetiségi kultúra hagyományait ápoló szakköröket működtet:

-

citera szakkör, mely ápolja a szlovák népdal és népzenei kultúrát

-

néptánc foglalkozás, melynek keretében szlovák táncokat is tanulnak. (külső finanszírozással).

A nemzetiségi nyelvoktatásban, hagyományőrzésben résztvevő tanulók nemcsak iskolánkat és a jaminai városrészt, hanem városunkat is képviselik a szlovákság kulturális rendezvényein. Citerásaink fellépéseikkel országos hírnevet szereztek. A hon- és népismeret tantárgy keretében valamennyi tanulónk megismerkedik a szlovák paraszti kultúra hagyományaival a 6. évfolyamon.

88

3. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK A pedagógiai program érvényességi ideje: 1. Az iskola 2013. szeptember 1. napjától az első és az ötödik évfolyamon szervezi meg először nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. 2. A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre. 3. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2013. szeptember 1. napjától 2017. augusztus 31. napjáig – szól. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata: 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja: -

A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.

2. A 2016-2017. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia. A pedagógiai program módosítása: 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: -

az iskola igazgatója

-

a nevelőtestület bármely tagja

-

a nevelők szakmai munkaközösségei

-

a szülői közösség

-

az iskola fenntartója.

2. A tanulók a pedagógiai program módosítását diák-önkormányzati képviselőik útján az iskolavezetésnek javasolhatják.

89

90

91

92

93