Pedagógiai program Móra Ferenc Általános Iskola 2114 Valkó, Szabadság u. 43-45.
Készült a közoktatásról szóló LXXIX. Törvény 48.§ alapján a közoktatást meghatározó egyéb jogszabályok figyelembevételével
Készítette: A Móra Ferenc Általános Iskola nevelıtestülete
1. Az iskolában folyó nevelı- oktató munka alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1.
A Móra Ferenc Általános Iskola általános jellemzıi
A Móra Ferenc Általános Iskola a település egyetlen általános iskolája. Gondozott, tiszta épület, jól képzett, innovatív tantestülete, színvonalas nevelı- oktató munkája eredményeként kivívta megfelelı helyét az iskolahasználók körében. Beiskolázási körzete a település egésze. Az iskola központi fekvéső, megközelítési lehetısége jó. Nyitott a település közéletének, kulturális életének szervezésében és lebonyolításában. Az oktatási intézmény a minıségi alapképzésen túl két idegen nyelv oktatását ( angol, német), számítástechnika oktatást, úszásoktatást, emeltszintő testnevelést kínál a tanulóknak. Mindezen célok következetes teljesítése, az intézményben folyó munka egyre jobb elismerését eredményezte településünkön. A tanulólétszám évek óta 200 fı körül mozog, a tanulócsoportok száma 9. Ebbıl 8 általános iskolai osztály, 1 napközis csoport. Magatartási, beilleszkedési, tanulási nehézségekkel küzdı, valamint enyhe értelmi fokban fogyatékos tanulóinkat integráltan oktatjuk. Számukra különféle fejlesztı foglalkozásokat biztosítunk. Logopédus, gyógypedagógus és fejlesztı pedagógusok közremőködésével. Évrıl évre a szülık és a gyermekek igényeihez alkalmazkodva sokféle lehetıséget biztosítunk a tanulók képességeinek kibontakoztatására, érdeklıdésük kielégítésére mind a tantárgyi programok, mind a szabadidıs tevékenységek terén. Az iskolai szabadidıs tevékenységek kínálata meglehetısen széleskörő, a szülık és a tanulók körében ez az egyik legfıbb vonzerınk, erısségünk, ezért szeretnénk továbbra is megırizni, lehetıség szerint bıvíteni, változatossá tenni, az igények szerint alakítani foglalkozásainkat. Szakköreink: mővészeti ( néptánc, kézmőves) tanulmányi munkát segítı ( matematika és magyar elıkészítı, természetvédı, földrajz) idegen nyelvi ( német) kommunikációs ( számítástechnika, újságíró) A partneri igény- és elégedettségmérések szerint a sportfoglalkozások számát emeltük, bıvítettük a kínálatot. Hagyományai vannak iskolánkban különbözı tanulmányi versenyeken való részvételnek. Valamennyi munkaközösség foglalkozik tanulmányi versenyekre való felkészítéssel, de népszerőek tanulóink körében a levelezı versenyek is. Nevelési és oktatási módszereink megválasztásában elsısorban a jól bevált hagyományokat követjük, de befogadói vagyunk mindazoknak az újításoknak is, melyeket hatékonynak tartunk. A tényfeltáró, elemzı, önértékelı, önszabályozó, fejlesztı folyamat záloga lehet intézményünk még magasabb szintő oktató- nevelı munkájának. Iskolánk minıségirányítási programjában megjelenı minıségirányítási rendszert is erre a munkára alapozva határoztunk meg. 1.2. Alapelvek
Nevelı-oktató munkánk során a személyiségfejlesztés érdekében az alábbi alapelveket tartjuk szem elıtt: • Minden tanuló kapjon lehetıséget arra, hogy képességeink megfelelıen elsajátítsa a tananyagot, s képességei, készségei a tıle elvárható legnagyobb mértékben fejlıdjenek munkánk eredményeképpen. • A hátrányos helyzető tanulókat felzárkóztatással segíteni kell, hogy mindegyikük esélyt kapjon szociokulturális hátrányai leküzdésére. • A kiemelkedı képességő gyermekeknek ( az iskola tárgyi és személyi feltételeit figyelembe véve) minden lehetıséget meg kell kapniuk tehetségük felismerésére és minél teljesebb kibontakoztatására. • A tanulók kommunikációs képességét és viselkedéskultúráját olyan szintre kell emelnünk, hogy az alapot adjon a társadalomba való beilleszkedésük és egyéni boldogulásuk sikerességéhez. • Tanulóinkat önálló ismeretszerzésre és önmővelıdésre kell nevelnünk. Ehhez törekedni kell a szilárd alapkészségek, a kulcskompetenciák kialakítására. • Fontos a magyar nyelv kulturált, igényes használatára való nevelés tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon is. • A világban való eligazodást kívánjuk segíteni a két idegen nyelv képességek szerinti oktatásával. • Arra törekszünk, hogy iskolánkban az informatika oktatása megfeleljen a kor kívánalmainak, tartson lépést az informatikai fejlıdéssel. • Fontosnak tartjuk a megfelelı továbbtanulási irány, illetve pályaválasztás segítését a reális önismeret és életszemlélet kialakítása révén. • A harmonikus személyiségfejlıdés érdekében a testi és lelki egészség megszerzésére, fontosságának felismerésére neveljük tanítványainkat. • Fontosnak tartjuk a környezetünk minél jobb megismerésére és annak védelmére való nevelést. Nagy hangsúlyt helyezünk a környezettudatos nevelésre. • Alapvetı értékekként jelenjenek meg a tanuló tudatában és viselkedésében a szőkebb és tágabb hazához, szülıföldhöz, a községhez, az iskolához való kötıdés. 1.3. Célok Pedagógiai tevékenységünk fı célja mindazoknak az intellektuális és emberi – erkölcsi értékeknek a kialakítása tanítványainkban, melyek birtokában úgy tudják egyéni kiteljesedésüket megteremteni, hogy az egyben a szőkebb és tágabb közösségük javát is szolgálja. Ennek érdekében céljaink a következık: • • • •
Minden tevékenységünket – az oktatás és nevelés területén egyaránt – a gyermekek okos szeretete hassa át. Meglássuk, megláttassuk és továbbfejlesszük minden gyermekben személyiségének saját értékeit. A tárgyi tudás mellett a gyermek szerezze meg mindazokat a kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudását önmaga és mások számára hasznosítani tudja. A tehetség kibontakoztatása érdekében célunk az önbizalomnak, a megmérettetés igényének és bátorságának, az egészséges versenyszellemnek a kialakítása, amely azonban nem mellızheti a segítıkészséget és az együttmőködés képességét.
• • • • • •
Elsısorban személyes példamutatással neveljük tanítványainkat toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására. Lehetıleg minden gyerek számára biztosítsunk képességeinek, érdeklıdésének, illetve távolabbi céljainak megfelelı programokat, tevékenységi formákat. A nyolcadik osztály elvégzése után minden tanulónk céljainak és képességeinek megfelelı középiskolában folytathassa tanulmányait. Olyan színvonalon biztosítsuk iskolánkban a tárgyi és személyi feltételeket, hogy gyermek és szülı egyaránt érezze: minden esélye megvan a gyermeknek a fejlıdésre. Jó kapcsolatot tartunk fenn a fenntartó önkormányzattal, az óvodával, civil szervezetekkel, illetve minden segítıkész vállalkozással, magánszeméllyel. A szülıkkel olyan szemléletben együttmőködni, hogy iskola és szülı egyaránt azt érezze: közösek a céljaink és az érdekeink.
1.4. Az iskola képzési rendje Iskolánk nyolc évfolyamos általános iskola, mely a község központi részén helyezkedik el. Minden évben vannak, akik élve a szabad iskolaválasztás jogával, a szomszéd település, illetve Gödöllı város valamelyik iskolájába íratják be gyermeküket, ez azonban nem tendenciózus jelenség. Az, hogy hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba távoznának tanítványaink, nem jellemzı. A tanulói fluktuáció kis mértékő, általában csak költözés miatt kerül sor iskolaváltozásra. Tanulóink többsége átlagos, illetve az átlagosnál alacsonyabb szociokulturális háttérrel rendelkezik, melynek következtében a szülıi elvárások nem mindig megfelelıek, illetve nem mindig reálisak. Tanulóink jelentıs részének családi háttere a mai magyar társadalmi valóság egy-egy, esetenként egyszerre több negatívumával ( csonka család, megélhetési gondok, munkanélküliség, alkoholizmus stb.) is rendelkezik. E hatások tükrözıdnek a gyermekek lehetıségeiben, teljesítményeiben, valamint viselkedés – és beszédkultúrájában. Iskolánknak ezeket a problémákat is kezelnie kell. Egyre inkább érezhetı tendencia az is, hogy a családi nevelés hiányosságokat szenved , s ennek pótlását, kiegészítését, ellensúlyozását az iskolától, a pedagógusoktól várják. A tantestület tagjai jó pedagógiai érzékkel és empátiás képességekkel igyekeznek a nemkívánatos környezeti hatások, a kedvezıtlen személyiségvonások ellenére a gyermekekben lévı lehetıségeket, adottságokat felszínre hozni, kamatoztatni. Meggyızıdésünk azonban, hogy a család feladatait nem tudjuk és nem is kell felvállalnunk. Tanulóink beiskolázási körzetünkbıl kerülnek ki. Szülıi kérésre, kellı körültekintéssel körzeten kívüli gyerekeket is felveszünk intézményünkbe. A következı években településünkön az elızıekhez hasonló gyermeklétszám várható. Így osztálylétszámaink is az eddigiekhez hasonlóan alakulnak. Az iskolaválasztást meghatározó motívumok a következık: • iskolánk jó hírneve • stabil összetételő, jól képzett, együttmőködı, innovatív tantestület • intézményünk tárgyi- és eszközrendszerének viszonylag jó helyzete • iskolánk szilárd alapkészségeket adó és tehetséggondozó munkája • sport és úszásoktatás • vonzóak a tanórán kívüli tevékenységek, programok
Mindennapi tevékenységünkben minıségi és hatékonysági szempontokat igyekszünk érvényesíteni. Segítség az iskolaválasztásban: • Az elsı beiratkozás elıtt tájékoztató értekezlet a leendı elsıs szülıknek. • A leendı elsısök iskola látogatása, fogadásuk • Az intézmény minél szélesebb körben való megismertetése céljából hatékony PR tevékenység 1.5. Tanulói jogviszony Belépés a Móra Ferenc Általános Iskolába: Iskolánkba az a tanuló vehetı fel, aki a községben vagy körzetében bejelentkezett lakóhellyel – külföldi állampolgárság esetén letelepedési engedéllyel rendelkezik, és az óvodából beiskolázási szakvéleménnyel érkezik. Az intézmény körzetébe nem tartozó tanulót akkor vesz fel, ha az adott osztály létszáma nem haladja meg a törvényi maximális létszámot. Az 1. évfolyamba való beiratkozáshoz az alábbi dokumentumok szükségesek: • a gyermek születési anyakönyvi kivonata • áttelepülés esetén a születési anyakönyvi kivonat magyar nyelvő fordítása és a szülık letelepedési engedélye • az iskolaérettséget bizonyító óvodai szakvélemény • a tárgyév július 10. és december 31. között 6. életévüket betöltı gyerekek iskolaérettségét bizonyító nevelési tanácsadói határozat Elsı osztálytól biztosítjuk az úszásoktatást, heti 2 alkalommal( emelt óraszámú testnevelés keretében). Alsó tagozaton tehetséggondozó sportfoglalkozásokat szervezünk, a szabadidı hasznos eltöltésére. Az idegen nyelvi oktatást negyedik osztálytól vezettük be. Választható nyelvek: angol, német. Az elsı és második évfolyamot iskolaotthonban oktatjuk. Harmadik osztálytól hatodik osztályig napközit biztosítunk tanulóinknak. Hetedik, nyolcadik évfolyamon, igény szerint, tanulószobát mőködtetünk. 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egyén és a csoport a környezetével folytatott interakcióban fejlıdik. Az emberközpontú, kiemelten a gyermekközpontú iskola megvalósulását szeretnénk elérni. A Móra Ferenc Általános Iskolában a nevelés-oktatás legfontosabb elvei és céljai a személyiségfejlesztés érdekében a következık: Minden tanítványunknak igyekszünk megadni a lehetıséget arra, hogy elérje teljesítıképessége legjobbját, hogy pozitív tulajdonságokkal rendelkezzen, hogy képes legyen döntéseket hozni, felelısséget vállalni cselekedeteiért, környezetéért és társai iránt. 2.1. Az értelmi nevelés terén
Kiemelten fontosnak tartjuk a tehetséggondozást tanórán és a tanórán kívüli foglalkozásokon egyaránt, valamint a felzárkóztatást és fejlesztést. Ennek érdekében a következıket tesszük: • az idegen nyelvek csoportbontásban való oktatása • felkészítı foglalkozások magyar nyelvbıl és matematikából • Az önálló ismeretszerzés, az állandó önmővelés igényének, készségének és képességének kialakítása áthatja a tanítási – tanulási folyamat minden mozzanatát. • A tanórák szervezésekor olyan változatos, differenciált munkára építı munkaformák és tevékenységek alkalmazása, melyek segítségével lehetıség nyílik az eltérı képességekkel rendelkezı tanulók adekvát módon való fejlesztésére, nagyobb hangsúly helyezése a lényeglátás, az ok – okozati összefüggések felismerésének fejlesztésére. • Olyan tanórán kívüli tevékenységek szervezése, melyek lehetıséget adnak a tehetséges gyermekek magas szintő fejlesztéséhez, illetve a lassabban haladó felzárkóztatásához. A tehetséggondozás színterei: • • • • • •
szakkörök zeneoktatás sportfoglalkozások tanulmányi kirándulások, múzeum – és színházlátogatások tanulmányi versenyekre való felkészítés, versenyeztetés folyamatos, tervszerő, a tehetséggondozás feltételeit javító könyvtárfejlesztés
A felzárkóztatás érdekében alsó tagozaton korrepetálásokat mőködtetünk, fejlesztı pedagógusokat alkalmazunk. Felsı tagozaton a tanulók tanulmányi teljesítménye szerint döntjük el, hogy van-e szükség korrepetálásra. 2.2. Az erkölcsi nevelés terén • • • • •
Arra törekszünk, hogy tanulóink felismerjék és elfogadják az alapvetı magatartási, társadalmi normákat. Fontos feladatnak tartjuk a viselkedéskultúra, a tolerancia, az alkalmazkodóképesség, az empátiakészég magasabb szintre emelését, a családi közösség fontosságának felismerését tanítványainknál. Alapvetı fontosságú, hogy a gyerekek megfelelı önismerettel rendelkezzenek, igyekszünk a pozitív személyiségjegyek kialakításában segíteni, valamint a döntéshozó képességet fejleszteni. Az önismeret megfelelı fokán az önnevelés ( tudatosság hibáink leküzdésében) fontosságának felismertetésére törekszünk. Fontosnak tartjuk az alapvetı erkölcsi – etikai kategóriák interiorizálását, az alapvetı emberi értékek megbecsülését, a virtuális valóság személyiségromboló hatásainak kiküszöbölését.
Lehetıségek és eszközök iskolánkban az erkölcsi nevelési célok megvalósítására: • személyes példamutatás • korrepetálás • differenciált óravezetés
• •
egyénre szabott, szeretetteljes bánásmód alkalmazása, egyéni törıdés napközi, tanulószoba ( délutáni felügyeletet, a tanulásban való segítséget, hasznos, érdekes programot kínálnak) szervezése, azok fokozott szorgalmazása a hátrányos helyzető tanulók körében rendszeres kapcsolattartás a szülıkkel nevelési tanácsadó, szükség esetén egyéb szakszolgálat, gyermekvédelmi intézmény segítségének igénybevétele hasznos, szórakoztató, a szabadidı helyes eltöltésére nevelı tanórán kívüli programok a hon- és népismeretet, valamint az etika tantárgyakat egymással szoros egységben, egymásra épülve tanítjuk.
• • • •
2.3. Az érzelmi, akarati nevelés terén • • •
Tanulóink érzelmi intelligenciájának fejlesztésére, az érzelmek alkotó jellegő feldolgozásának, a stressz kezelésének a megtanítására törekszünk. Reális önértékelésre nevelünk a nevelési- oktatási folyamat minden területén és pillanatában, fejlesztjük a döntéshozó képességét. Tanulóinkban az önfegyelmet, a kitartó munkavégzésre való képességet, a siker eléréséhez nélkülözhetetlen céltudatosságot és egészséges önbizalmat igyekszünk fejleszteni.
Ennek érdekében: • A tanulók magatartásának, szorgalmának, tanulmányi és közösségi munkájának, bármilyen egyéni teljesítményének értékelésekor társaik pozitívumokat kiemelı véleményét, építı jellegő kritikáit, segítı biztató szándékú tanácsait meghallgatjuk és figyelembe vesszük. • Egész pedagógiánkat a pozitívumok, példák kiemelése, a tanulók legkisebb dicséretére érdemes tetteink hangsúlyozása hajtja át, melyhez az értékelési rendszerünk is igazodik. • Az iskolai közösségben megélt élményeket ( pl. kirándulás, színházi elıadás stb.) esetleges kudarcokat, konfliktusokat értékeljük, elemezzük, megbeszéljük, segítve ezzel az érzelmek helyes feldolgozását. • A szokásrendszer kialakítására, a szervezett napirend, a rendszeresség az iskolai élet minden napjaiban hozzájárul az akarati tulajdonságok fejlesztéséhez. 2.4. Az esztétikai nevelés terén Feladatunk és célunk az esztétikai igényesség kialakítása tanítványainkban. E célt szolgálja: •
• •
Az iskolaépület minden helyiségének tisztasága, rendezett, kulturált dekorációja, a meghibásodott vagy megrongálódott környezeti tárgyak mielıbbi javítása, az iskolai környezet ( épület és udvar) folyamatos felújítása, szépítése, otthonossá tétele, karbantartása anyagi erıforrásainak függvényében. Az épület és környezete tisztaságának, gondozottságának óvása, védelme ( kampányszerő tisztasági versenyekkel, takarítási nappal), a gondatlanságból vagy szándékosan okozott kár szigorú megtéríttetése. A tiszta, ápolt, kulturált megjelenés igényének kialakítása és elfogadtatása elsısorban személyes példamutatással.
•
Az írásmunkák tisztaságának, rendezettségének, olvashatóságának megkövetelése és értékelése minden tantárgyból.
2.5. A közösségi életre nevelés terén Fı célunk e téren a pozitív emberi kapcsolatokkal áthatott, együttmőködı, összefogásra képes gyermekközösségek kialakítása. Ennek érdekében feladatunk: •
• • • • • •
Minél több közösen megélt élmény szerzése ( kirándulások, csoportos produkciók, csoportversenyek, szabadidıs programok stb.) melyben a tanulócsoport tagjai és nevelıje közötti szeretetteljes, pozitív emberi kapcsolatok kialakulhatnak és elmélyülhetnek. Az együttmőködı képesség fejlesztése ( csapat- és csoportmunka gyakori alkalmazásával). A csoportokban tevékenykedni tudás kialakításával a közösség erejének felismertetése. Az osztályközösség gondos alakítása, a barátságok, az osztálytársi viszonyok figyelemmel kísérése. A beilleszkedési és alkalmazkodó képességfejlesztése, elısegítése. A sport közösségformáló erejének kihasználása. A személyiségfejlesztés szolgálatában állított értékelési rendszer egységes alkalmazása, melynek célja elsısorban a visszajelzés szülıknek, tanulóknak a tudásáról illetve a hiányosságairól, és csak másodsorban minısítés.
Igyekszünk kialakítani tanulóinkban az iskolához tartozás érzését. Az osztálytermi és zsibongói dekorációt mindig a gyerekekkel közösen alakítjuk ki, az ı munkájuk keze nyomán. Iskolai programjainkat a tanulókkal együtt szervezzük és bonyolítjuk le. Iskolánkban mőködik a diákönkormányzat. Mivel legalább ilyen fontos a társakhoz, tanárokhoz főzıdı viszony, ezért mindig a demokratikus légkör kialakítására, illetve magatartására törekszünk. 2.6. Teljesítmény és viselkedés Feladataink a gyerekek teljesítményének növelésében: • A tanulás iránti pozitív attitőd kialakítása • Az önálló ismeretszerzés felé való orientálás, a megismerési vágy kialakítása • Tanuljanak meg önállóan gondolkodni, öntevékeny munkát végezni, legyenek képesek problémamegoldó gondolkodásra és mőveletvégzésre. Ennek fejlesztésével alakuljon ki bennük a problémák iránti érzékenység. Célunk kreatív gondolkodásra és tevékenységre képes gyerekek nevelése. A viselkedés belsı kontrollossá válásában való pedagógiai teendık: • Gazdagabb pedagógiai stratégia kidolgozása a magatartási – fegyelmi problémák kezelésére és megoldására. A szabályok kialakítása a gyerekekkel közösen történik. • A konfliktusok toleráns kezelésének gyakorlása, ennek tanítása. • Elısegíteni a viselkedési normák belsıvé válását. • Intellektuális és szociális képességek fejlesztése • Sikerek és kudarcok feldolgozásának segítése.
•
Megtanítani gyermekeinknek a konfliktushelyzetek megfelelı kezelésére, a kooperatív ( együttmőködı) konfliktusmegoldásra.
Magatartási nehézségek, deviáns veszélyeztetettség: A pedagógiai munkában meghatározó jelentıségő a „ vészjelek”, „rizikófaktorok” korai felismerése, a magatartási nehézségek, deviáns jelenségek megelızése és az egyéni bánásmód alkalmazása. Prevenciós eljárások: • • •
Osztály kerető és kiscsoportos beszélgetések, melyek a kapcsolatok alakulását, illetve az érzelmek kifejezését segítik elı. Személyiségfejlesztı játékok alkalmazása Kapcsolattartás a különbözı szakintézményekkel ( Nevelési Tanácsadó, Családsegítı) 3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
3.1. A közösségfejlesztés színterei Iskolánk nevelı- oktató munkájának alapvetı feladata a tanulók közösségében, illetve a közösség által történı nevelésének megszervezése, irányítása. A tanulói személyiségfejlesztésre irányuló nevelı és oktató munka intézményünkben nagyrészt a nevelık és tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg. A közösségfejlesztésre már az általános iskola elsı osztályától nagy hangsúlyt fektetünk. A fejlesztı munka folyhat osztály és iskola keretben, tanítási idıben és azon túl. Osztálykeretben: Tanórákon A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere. Fontos feladat a tanulók motiválására, a tanulói aktivitás és a differenciálás. A motiválás célja, hogy a tanulókban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. A tanítási órák tervezésének azokat a módszereket használjuk, amelyek a tanulók állandó aktivitását biztosítják. A tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelı- oktató munkája a lehetıségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez. Alsó tagozaton az osztály-illetve órakeretben folyó tevékenységek feladata az alapkészségek és kulcskompetenciák fejlesztése. A felsı tagozaton pedig a tantervekben rögzített anyag feldolgozása során a már megszerzett képességek, készségek tovább fejlesztése, megerısítése. A fenti feladatokat csoportmunkák alkalmazásával, osztályfınöki órákon a közös problémák megbeszélésével, a közösséget érintı kérdések megtárgyalásával, az osztályt érintı tennivalók megbeszélésével ( pl. tanulói ügyelet) érhetjük el. Mősoros megemlékezésekkel, klubdélutánokkal. Ahogyan tanórákon, együtt készülnek a gyerekekkel.
Közös mősort adnak elı, így felelısnek érzik magukat a közös produkcióért, jól érzik magukat együtt a rendezvényeken. Ezek a rendezvények lehetıséget biztosítanak arra is, hogy a szülök is bekapcsolódjanak az iskolai közösségformálásába. Közös sétákkal Bevált gyakorlat, hogy az alsó tagozatosok évente egyszer- kétszer elsétálnak egy osztálytársukhoz, és ott töltenek pár vidám órát. A tanulási idı alatti környezetismereti séták is jó lehetıséget biztosítanak ahhoz, hogy egymást megismerve, igazi kis közösséget hozzanak létre, miközben a környezet védelmére és fejlesztésére, okos és mértéktartó felhasználására is neveljük ıket. Kirándulásokon Alsó tagozaton még csak kisebb kirándulásokat tesznek az osztályok, sok mozgás lehetıséget és játékot biztosítva a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodva. Az együtt játszás remek közösségformáló erı. Felsı tagozaton megismerik hazánk távolabbi tájait, egyre tágabb körben ismerik meg szülıföldjüket. Egy- két- három napos kirándulásokat szerveznek a nevelık a szülık ( anyagi és szervezésbeli) segítségével. Színház és múzeumlátogatásokon A közös kulturális élmény közelebb hozza az azonos érdeklıdési körrel rendelkezıket, valamint lehetıséget teremt arra, hogy megbeszéljék egymás között a látottakat. A programok évfolyamonként illeszkednek a tananyaghoz. Iskolai keretben: Sportversenyeken Az osztályok között folyó különféle sportversenyek megkívánják a csapatszellemet, így ezek az alkalmak kitőnı lehetıséget jelentenek az osztályközösségek erısítésére. Aki éppen nem játszik, az buzdítja az osztály csapatát. Iskolai kirándulásokon A két- háromévenként ismétlıdı, „nagy” iskolakirándulások az iskolához való tartozás, kötıdés érzését erısítik a tanulókban, azon kívül lehetıséget adnak arra, hogy az osztályok is közeledjenek egymáshoz. Akadályversenyeken A sportversenyekhez hasonlóan a csapatszellem erısítésében van nagy jelentıségük. Közös produkciókkal Leginkább nagy szabású ünnepélyre való készülés. Egy-egy sikeres ünnepély, megemlékezés lebonyolítása erısíti a „mi” érzést a tanulókban, az összetartozás tudatát. Csapatokat igénylı tanulmányi versenyekkel Sokszor különbözı osztályokból jönnek össze a csapatok, és ez a nagyobb közösséghez való tartozás érzését erısíti a tanulókban. A sok közös munka, a verseny izgalma összekovácsolja
ezeket a kis csapatokat. Évente egy osztályok közötti csapatversenyt szervezünk valamely aktuális évfordulóhoz, eseményhez kapcsolódva. DÖNK rendezvényein A Mikulás- ünnep, a farsangi bál, a Ki Mit Tud? , a Móra Napok rendezvényei mind szervezett fellépést igényelnek a diákoktól. Erısíti bennük a közös munka szükségességét, összetartó ereje van. 3.2. Iskolai hagyományok a közösségfejlesztésben A valahova tartozás tudatát, a közösségi eszmék és értékek megbecsülését a hagyományok közvetítik. A hagyomány közösségteremtı és megırzı erı, amely bizonyos állandóságot és folyamatosságot teremt az iskola mindennapi életében. Iskolánk tudatosan ápolja, ırzi és folyamatosan bıvíti hagyományait. A rendszeresen ismétlıdı események, a tudatosan kialakított szokások, jelképek erısítik az iskolához tartozást. Hagyományteremtı és hagyományápoló munkánk során tudatosan támaszkodunk a nevelıtestület, a tanulóközösség véleményére, javaslataira és figyelembe vesszük a szülıi, fenntartói véleményeket is. Célunk a Móra Ferenc Általános Iskola eddigi hagyományrendszerének mőködtetése, olyan egyéni arculat formálására, amely jól megkülönbözteti más iskoláktól. 3.2.1. Az iskolai rendezvények hagyományai A rendezvények iskolánk egész életét átfogják, s a személyiségformálás fontos eszközei. Nyilvánosság elıtt zajlanak, ezért ezek az iskoláról alkotott jó vélemény, az iskola jó hírnevének letéteményesei. Ezért e tevékenység az iskola nevelı-oktató munkájának szerves részét alkotják. Iskolai szintő rendezvények: Ünnepélyek, megemlékezések • Tanévnyitó ünnepély, melyen az igazgató köszönti iskolánk legifjabb tanulóit, az elsı osztályosokat, s a tanító nénik átadják a fenntartó önkormányzat ajándékát nekik. • Az aradi vértanúkra emlékezünk október 6-án. A mősort hagyományosan a magyar szakos tanárok készítik. • Október 23. iskolai ünnepség keretében • Mikulás ünnepség iskolai szinten a fenntartó önkormányzat szervezésében • Karácsonyi ünnepély az alsó tagozatosok mősorával. • Februárban tartjuk meg névadónkról, Móra Ferencrıl a megemlékezést. • Megemlékezés a költészet napjáról. • Anyák napi ünnepség iskolai szinten • Ballagás: minden évben a tanév utolsó napja utáni szombaton búcsúznak iskolánktól a 8. osztályosok. • A tanévzáró ünnepélyen értékeljük a befejezett tanév munkáját, ekkor sorolja fel az igazgató az elért eredményeket, osztja ki a tanulóknak a megérdemelt jutalmakat. Rendezvények • Klubdélutánok ( Mikuláshoz kapcsolódva)
• • •
Farsangi bál Móra Napok rendezvénysorozat Gyermeknap
Egyéb iskolai rendezvények • Papírgyőjtés ( évente kétszer) • Sportnap ( ıszi, tavaszi) • Akadályverseny, csapatverseny vetélkedı évente • Tantestületi kirándulás 3.2.2. Az iskolai környezet alakításának hagyományai Az iskolai környezet esztétikus alakítása az ízlésnevelés nélkülözhetetlen része. Az iskolai környezet igényes alakításával el kell érni, hogy példa legyen ez a világ a gyerekek számára, s ezáltal a negatív környezeti hatások veszítsenek erejükbıl, hogy kialakuljon az esztétikus környezetre, annak megóvására való igény. Célunk, hogy az iskola szőkebb és tágabb környezete harmóniát mutatva alakuljon. Szőkebb környezet: osztálytermek, kis termek, könyvtár, ebédlı Tágabb környezet: folyosók, zsibongók, udvar, sportlétesítmények Belsı környezetünk alakításának hagyományai: Osztálytermeink képe – igazodva a tanulók életkori sajátosságaihoz – egészségügyi és esztétikai szempontból egyaránt megfelelı berendezési tárgyakkal illeszkedik az iskola egészéhez. Dekorációink anyagukban és tartalmukban a tantárgyak, az iskolai élet, a gyerekeket érdeklı és a bennünket körülvevı világ sajátosságait, értékeit közvetítik. Törekszünk arra, hogy a természeti és a mesterséges környezet formái kiegészítsék egymást: a szülık segítségével gyarapítjuk zöld növényekbıl és tárgyakból álló győjteményünket. Minden osztályteremben „osztálysarkokat” alakítunk ki, ahol az adott közösség aktuális hírei ( pl. programok, eredmények, oklevelek, fényképek, stb.) kapnak helyet. Mivel osztálytermeink egyben szaktantermi jellemzıket is mutatnak, egy-egy tantárgyhoz kapcsolódó dekoráció is található bennük. A szemléltetést és a díszítést szolgáló anyag gondozása, megújítása az osztályfınök, szaktanár és tanítványai igénye és feladata. Fontosnak tartjuk a tantermek tisztaságának, rendezettségének nyomon követését, értékelését. Tisztasági versenyt rendezünk. A folyosók, zsibongók képe ma még kissé eklektikus, a jövıben törekedni kell egységes arculat kialakítására. Az udvar rendezésében közeledik egymáshoz a természetes és az épített környezet. Rendelkezünk a teljes udvar területére vonatkozó, azt egységben kezelı építészeti tervvel, mely a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodva, balesetvédelmi szempontokat figyelembe véve, különbözı funkciókat betöltı egységekre bontva határozza meg az udvarfejlesztés teendıit. Pályázati lehetıségeket, szponzori támogatásokat kihasználva látjuk a megvalósulást. A zöld környezet gyarapítása és megóvása mindannyiunk feladata. Ezért
minden évben tavasszal takarítási napot tartunk, amikor az iskola tanulói rendbe teszik az udvart, gyomlálnak, virágot ültetnek. A fenntartó önkormányzat gazdasági helyzete, kötelezı és önként vállalt feladatai ellátása következtében az intézményi karbantartások, felújítások évente részlegesen valósulnak meg. Iskolánkban alapelvként fogadjuk el, hogy a tantermek festésénél forgórendszert alkalmazzunk. 4. A beilleszkedési és magatartási nehézségekkel összefüggı tevékenységek Beiskolázási folyamat: Az iskolaérettség megállapításában az óvónık, az iskolaorvos és a nevelési tanácsadó szakemberei vesznek részt. Az óvodával partneri viszonyt alakítottak ki az alsó tagozaton tanító nevelık. Személyes beszélgetésekkel, szakmai programon való részvétellel segítik egymás munkáját az óvoda-iskola közötti átmenet megkönnyítésében, a beiskolázásban, a leendı elsısök mielıbbi megismerésében. Pedagógiai feladatok a beiskolázás után: A közösségbe nehezen beilleszkedı tanulók esetében az osztályfınök beszélgetésekkel, családlátogatással gyızıdik meg a gyermek magatartászavarainak lehetséges okairól, családi hátterérıl. A gyermekvédelmi felelıssel szorosan együttmőködik a súlyosabb problémák megoldásánál. Az osztályfınökök mellett minden pedagógus közremőködik a tanuló fejlıdését veszélyeztetı körülmények megelızésében, feltárásában, megszüntetésében. Pedagógiai segítség: • • • • • • • • •
szülıi értekezleteken a helyes pedagógiai stratégia ismertetése fogadóórákon személyes megbeszélés, együttmőködésen alapuló problémakezelés kialakítása a szülıvel közösen családlátogatás osztályértekezleten közös stratégia kidolgozása a magatartási, beilleszkedési nehézségekkel küzdı tanuló fejlesztésére, segítésére vonatkozóan egyéni beszélgetés a tanulókkal, a problémás tanulókhoz megfelelı egyéni bánásmód kialakítása osztályfınöki órákon közös megbeszélése a problémáknak a közösségfejlesztési programon aktív részvétel nevelési tanácsadó, gyermekvédelmi szolgálat, szakemberek segítségének igénybevétele az igazgatóval való egyeztetés után az iskolai gyermek és ifjúságvédelmi felelıs segítségének igénybevétele
5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítı tevékenység Iskolánk az alapkészségek biztos elsajátítása, a tanulók alap- és általános mőveltségének biztosítása, a középiskolai továbbtanulásra való felkészítés mellett fontos feladatának tartja a tehetségek felismerését és gondozását. Iskolánk tehetséggondozással kapcsolatos tevékenységei a következık: • Tehetséggondozás folyik a tanórákon is a különféle munkaformák és módszerek alkalmazásával.
• • • • •
A tanórákon kívüli foglalkozások egy része a tehetséggondozás feladatainak megoldására szervezıdik. A szabadidıs rendezvények kihasználása a tehetséggondozásra. Tanulmányi, mővészeti, kulturális versenyekre felkészítés. Egyéni foglalkozások szervezés a tehetséges tanulók részére. A tehetséggondozás feltételeinek folyamatos javítása az iskolai könyvtár fejlesztésére, ingyenes internet használat lehetıség biztosítása a könyvtárban.
Tehetséggondozás a tanórákon: A tanórákon folyó tehetséggondozást differenciált feladatadással, változatos munkaformák alkalmazásával tudjuk elérni:a tehetséges tanulók több, nehezebb, a problémamegoldó, kreatív gondolkodást fejlesztı feladatokat oldnak meg. Gyakran alkalmazzuk az önálló győjtı és kutatómunka adta lehetıségeket, szorgalmi feladatokat, kiselıadásokat lehet vállalni egy-egy téma alaposabb feldolgozására. Az iskolai könyvtár fejlesztésének egyik fı alapelve a tehetséggondozás feltételeinek folyamatos javítása, lexikonok, szótárak, ismeretterjesztı könyvek, mővészeti albumok beszerzése. Tehetséggondozás a tanórán kívüli foglalkozásokon: A tanórán kívüli tevékenységek egy része lehetıséget teremt a tehetséges gyermekek magas szintő fejlesztéséhez. A szakkörök a tehetséggondozás egyik színtereként biztosítják a tanulók érdeklıdési körének megfelelı foglalkozást. Alsó tagozaton: • Kézmőves szakkör • Néptánc • Természetvédelmi szakkör • Túra • Sport Felsı tagozaton: • Német társalgás szakkör • Természettudományos szakkör • Újságíró szakkör • Számítástechnika szakkör • Középiskolai elıkészítı magyarból • Középiskolai elıkészítı matematikából • Túra • Tömegsport • Labdarúgás A tanulók testi-lelki fejlıdésének megalapozása fontos célunk. Az életkori sajátosságoknak megfelelıen erısítjük a tanulókban a rendszeres mozgás iránti igényt. Ennek érdekében szándékunkban áll bıvíteni a tanulók fizikai állóképességét, erınléti állapotát fejlesztı sportfoglalkozások körét, amelyeken lehetıség nyílik a sporttehetségek felismerésére, gondozására.
Tehetséggondozásunk látványosabb része a versenyeztetés. A tanulóknak lehetıségük van arra, hogy különbözı tanulmányi, mővészeti, sport vagy kulturális megmérettetéseken vegyenek részt. Jellemzıek az egyéni, a csoport- és a levelezı versenyeken való részvétel. Versenyeket szervezünk osztály, iskola szinten. Részt veszünk körzeti versenyeken is. A versenyeken való indulás természetesen nem lehet kényszer a számukra, figyelmet kell fordítanunk a versenyhelyzet adta gátlások oldására is. Levelezı versenyeken minden évben az érkezı felhívások függvényében indítjuk tanítványainkat. Népszerő a Kis Vakond Matematikai Levelezı Verseny, a RÉBUSZ versenyei különbözı tantárgyakból, a TITOK Oktatási Bt. Által szervezettek. Sportversenyek, Házi bajnokságokat szervezünk és részt veszünk körzeti csapatversenyeken. Iskolánk könyvtára alapterületében kicsi, könyvállományt tekintve színvonalas, de nagyon sok az elhasználódott könyv. Anyagi lehetıségeink függvényében a legtöbbet forgatott mesekönyvek, regények, ismeretterjesztı sorozatok, diákenciklopédiák, albumok, lexikonok, verseskötetek folyamatos bıvítésére és cseréjére törekszünk. Könyvtárfejlesztési kérdésekben a szakmai közösségek rendszeresen javaslatokat tehenek. 6. A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggı feladatok Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok összefogására, ellátására gyermek és ifjúságvédelmi felelıs mőködik, akinek alapvetı feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek és ifjúságvédelmi munkáját. A hátrányos helyzető, beilleszkedési, magatartási zavarokkal küzdı tanulók segítésében nagy fontossággal bír a gyermek és ifjúságvédelmi felelıs tevékenysége is, akinek feladatkörébe tartozik többek között: • A magatartási problémákkal és , hogy beilleszkedési zavarral küzdı tanulók sorsának fokozott figyelemmel kisérése, az osztályfınökkel közösen szakemberhez irányítása. • A tanulási kudarcnak kitett tanulók háttérbıl való segítse az osztályfınökkel és a szaktanárokkal együttmőködve. • A tanulók és a szülık tájékoztatása azokról a lehetıségekrıl, személyekrıl, intézményekrıl, amelyekhez megoldása érdekében fordulhatnak. • Családlátogatáson vesz részt a veszélyeztetı okok feltárása érdekében. • A veszélyeztetı okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, gyámügyi hatóságokat. • Segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét az együttmőködés kialakítása céljából. • A tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén a gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi. • Rendszeresen tájékoztatja az osztályfınököket és pedagógusokat a támogatási formáról és lehetıségekrıl. Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: • a gyermekek fejlıdését veszélyeztetı okok megelızésére • azok feltárására • megszüntetésére A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a tanulók problémáit az iskola gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelızve ezzel súlyosabbá válásukat. A tanulók fejlıdését veszélyeztetı okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttmőködik a területileg illetékes nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal,
családsegítı szolgálattal, polgármesteri hivatallal, gyermekorvossal, védınıvel, továbbá a gyermekvédelemben résztvevı társadalmi szervezetekkel, alapítványokkal. 7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı program A hátrányos szociokulturális helyzető tanulók felzárkóztatása tanítási órákon, iskolaotthonban, napközis csoportokban differenciálással és fejlesztı foglalkozások keretében valósul meg, valamint tanórán kívüli kiscsoportos foglalkozások szervezésével. A differenciált tanulásszervezés az iskolában folyó magas szintő nevelı- oktató munka alapvetı feltétele, hiszen ennek segítségével a tanulás a nehezebben haladók számára is örömet képes nyújtani, megnı a tanulás hatékonysága. A differenciált tanítási órákon kívül korrepetálást biztosítanak a lassabban haladó, egyes területeken lemaradó tanulóknak: 1-2. osztályban heti 2 óra/osztály 3. osztályban heti 1 óra 4-8. osztályban heti 1 óra ( magyar, matematika-szükség esetén) A napközis nevelı délután folytatja a csoporton belüli differenciált tanulásszervezést, elısegítve az önálló tanulás elsajátítását. Iskolánk folyamatos kapcsolatot tart a kistérségi Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal, ahová azon tanulóinkat küldjük, akik részképességeikben mutatnak lemaradást, vagy más tanulási nehézséggel küzdenek. A budapesti 1. sz. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság véleményezését kérjük azoknak a tanulóknak az esetében, akiknek a nevelési Tanácsadó ezt javasolja. Állandó kapcsolatban állunk a Családsegítı Központ és a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársaival, és rendszeresen tájékoztatást küldünk a jelentısen hátrányos helyzetben lévı tanulóinkról. Intézményünk jelenleg három fejlesztı pedagógust alkalmaz részmunkaidıben. Így újabb lehetıség nyílt a tanulási problémákkal küzdı gyermekek fejlesztésére ( különbözı részképesség – gyengeségének terápiájára). A fejlesztı pedagógusok munkáját segíti, koordinálja az igazgatóhelyettes. A foglalkozások délelıttönként, az elsı órától zajlanak, idıtartamuk 45 perc. Jellegüket tekintve egyéni vagy kiscsoportos ( max. 5 fı) foglalkozások. Az órákon a játékos módszerek dominálnak. Vizsgálatok: A gyermekek év elején történı felmérése a csoportalakítás szempontjából a következı tesztek, módszerek segítségével zajlik: • osztálytanítók, tanárok javaslatainak figyelembe vételével • órai, szabadidıs tevékenységek közbeni megfigyelések • szakértıi vélemények áttekintése • DPT-teszt (betők, formák) • Edtfeldt – teszt • Dominanciavizsgálat • Auditív percepció • Figyelemvizsgálat • Meixner – féle diszlexiavizsgálat A gyerekek fejlıdésének mérése a vizsgálatok félévenkénti ismétlésével történik.
Csoportalakítás: A fejlesztendı gyermekek száma évente átlagosan 40 és 50 fı közötti. A csoportalakítás a vizsgálatok elvégzése után, azok alapján a fejlesztési területek megjelölésével kezdıdik. Figyelembe vesszük a gyerekek órarendjét, életkorát, valamint a fejlesztendı területeket. Természetesen legmeghatározóbb ezek közül a gyermekek órarendje, mivel a készségtárgyak óráiról, nem a fejlesztési területhez kapcsolódó tantárgyi óráknál ( pl. nyelvi fejlesztéshez matematika óránál) lehetıleg nem viszünk ki gyereket. A fejlesztés alapelvei: • A lemaradás helyének és mértékének megállapítása, a fejlesztési cél meghatározása. • A komplexitás elvén alapuló fejlesztı program kidolgozása( mozgás: nagy- és finom motorika, testséma- ismerete és téri tájékozódás). • Módszerét jellemzi a többirányú ráhatás, szóvezetés, az egyes részfunkciók megerısítése, vagy- szükség szerint – újratanítása. • Tartalmában közeledhet a pedagógiai követelményekhez, de a fejlesztı tevékenység soha nem lehet rátanítás vagy korrepetálás! A tanulószoba igénybevételét javasoljuk abban az esetben, ha a tanuló jelentıs visszaesést mutat tanulmányi eredményeiben. A felzárkóztatás formái: • differenciált tanulásszervezés a tanítási órákon • korrepetálások • fejlesztı foglalkozások • napközi • csoportbontások • szakkörök • tanulószoba 8. A nem szakrendszerő oktatás A közoktatási törvény szerint az iskolai oktatás alapozó szakaszában, az 5-6-. Évfolyamon a kötelezı és a nem kötelezı tanórai foglalkozás idıkeretének 25-50 százalékában nem szakrendszerő oktatás folyik. E tekintetben még sok a bizonytalanság. 2008. szeptember 1-tıl az 5. évfolyamon, majd 2009. szeptember 1-tıl a 6. évfolyamon is felmenı rendszerben kezdjük el a Nemzeti alaptantervben meghatározott kulcskompetenciák fejlesztését alapvetınek tekintı oktatást. Az érintett pedagógusok részt vettek egy 120 órás továbbképzésen, ahol elméleti és gyakorlati tanácsokat is kaptak. 9. A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenység Iskolánkban az 1-2. osztály iskolaotthonban mőködik. 3-6. osztályig napközi otthoni ellátást biztosítunk. Ezeknek a gyerekeknek a részére biztosítjuk a rendszeres étkezést( tízórai, ebéd, uzsonna), a felügyeletet, a tanulásban való segítségnyújtást és a szabadidı hasznos eltöltését. A napközis csoportok a napközis foglalkozások keretében a hónap utolsó péntekén kirándulást vagy klubnapközit szerveznek. Iskolaotthonos csoportjaink havi rendszerességgel mozi és színházlátogatáson vesznek részt.
Tanítás nélküli munkanapokon felmérjük az igényeket, és elegendı számú jelentkezı esetén (min. 10 fı ) napközi ügyeletet biztosítunk. Szükség esetén tanulószobát mőködtetünk egy összevont csoportban, ahová felsı tagozatos tanulók járhatnak. Az ide jelentkezıkön kívül még külön javasoljuk a gyenge tanulmányi eredményeket elérı gyerekek belépését, hiszen itt szaktanári felügyelet és segítség mellett tanulhatnak. Továbbá javasoljuk azoknak, akiknél úgy tapasztaljuk, hogy egyébként a délutánjaikat szülıi felügyelet vagy ellenırzés hiányában nem tudják hasznosan, a házi feladatokat is elvégezve eltölteni. A tanulószobások részére menzát biztosítunk. Iskolánkban, továbbá szakkör keretében tantárgyi felzárkóztató és továbbtanulásra elıkészítı szakkörök is mőködnek. Ezeken kívül változatos tárgyú szakköröket és sportfoglalkozást vezetnek pedagógusaink, ahol a tanulók hosszasan tölthetik idejüket, és bıvíthetik ismereteiket. A rászoruló gyermekek támogatása, segítése céljából kapcsolatot tartunk a Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálattal, a Polgármesteri Hivatal Szociális Irodájával, a Védınıi Szolgálattal, a Nevelési Tanácsadóval. Tanulási képességek, részképesség zavarok, beilleszkedési, magatartási problémák esetén az 1. számú Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértı és Rehabilitációs Bizottság segítségét is rendszeresen igényben vesszük tanulóink mind jobb, adekvátabb ellátása, fejlesztése érdekében. Iskolánk ifjúsági- és gyermekvédelmi felelıse az osztályfınökökkel együttmőködve feltérképezi azokat a családokat, tanulókat, ahol szociális segélyre szorulnak, ahol hátrányos helyzet vagy veszélyeztetettség áll fenn. A koordinálást az iskola és a különbözı gyermekvédelmi, igazgatási, szakszolgálati szervek kapcsolatában a gyermekvédelmi felelıs végzi. Iskolánk kihasznál minden olyan pályázati lehetıséget, melyek a szociális hátrányok enyhítésében segíthetnek, drogprogramok szervezése, ösztöndíjak igénylése témakörben élünk a pályázatokon való részvétellel. 10. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelı- oktató munkát segítı eszközök és felszerelések jegyzéke 10.1. Alsó tagozat 10.1.1. Matematika (1-4.o.) Tanulói eszközök: -
tankönyv, munkafüzet/ munkakönyv, füzet
Nevelıi eszközök: -
számkártya ( 1-20; 1-100) tanulói szám és jelkártya színes rúd részlet mértékegységek – falitábla őrmérték magasságmérı méterrúd
-
mérleg építıelem (mőanyag) logikai részlet Dienes – készlet + tábla Dienes falitábla lyukastábla Babilon - építı falióra (appl.) szorobán applikációs tábla(számok, szorzó) applikációs részlet színes rudakhoz diaképek játékpénzkészlet
10. 1. 2. Magyar (1-4.o.) Tanulói eszközök: -
tankönyvek, munkafüzetek, füzetek
Nevelıi eszközök -
írásvetítı, fóliák hívóképek 1.o.) betősín képes betőkártya (1.o.) képes tanulói betőkártya ábécés betőtábla ( írott, nyomtatott) szótagkártya (3.o.) szókártya részlet ( 1.2.o.) tanulói szókártya (3.o.) mondatok a beszédben (2.o.) nyelvtani applikáció (2-4.o-) applikációs képek/ táblák falikép beszédfejlesztéshez lemezek, kazetták diaképek, videofilmek írói arcképek segédkönyvek(népmővészet, mővészettörténet) lexikonok
10.1.3. Környezetismeret (1-4.o.) Tanulói eszközök: - tankönyv, munkafüzet, füzet - atlasz Tanári eszközök: - képek - diaképek, diavetítı
-
-
applikációs táblák ( közlekedés, ıslények, gyümölcs, vetemények, idıjárás, háziállatok, világ állatai, emberi test, tavak, vizek, életközösségek, társadalmi ismeretek, mezıgazdasági növények) transzparensek térképek
10.1.4. Ének (1-4.o.) Tanulói eszközök - tankönyv, kottafüzet Nevelıi eszközök - kazetták, magnó, CD-lemezek, CD-lejátszó - hangszerek: xilofon, cintányér, triangulun, furulya, dob - daloskönyv - szolmizációs hangkocka - ritmusolvasási részlet 10.1.5. Rajz (1-4.o.) Tanulói eszközök: ld. Felsıs rajz Nevelı eszközök: - diavetítı, diaképek - fényképek - reprodukciók - anyag + mintázó eszközök - kiegészítı könyvek 10.1.6. Technika és életvitel (1-4.o.) Tanulói eszközök: - munkatankönyv Tanári eszközök: - szerelıelemek (építıelemek) - diasorozatok - mintázások 10.1.7. Testnevelés (1-4-o.) ld. A felsı tagozatnál 10.2. Felsı tagozat 10.2.1. Idegen nyelv Tanulói eszközök: - tankönyv, munkafüzet v. munkatankönyv, füzetek ( órai, házi, szótár) Nevelıi eszközök
-
kiegészítı feladatgyőjtemények tesztek számítógép, oktató CD-k, nyomtató fóliák ( tematikus hívóképek) szemléltetı képek idegen nyelvi újságok szótárok kazetták és magnó videokazetták játékok, bábok térképek nyelvtani táblázatok
10.2.2. Rajz Tanulói eszközök: - rajzlap 4/4 és A/3 - ceruza (1 puha, 1 kemény, vagy 2B-s) - festékpaletta, tempera készlet (9 db-os), ecset, vizes edény - füzet Tanári eszközök: - táblakréta (fehér, és színes) - diavetítı, diaképek, vetítıvászon - reprodukciók - fóliák, írásvetítı - vonalzó, körzı ( táblai) - ragasztószalag, rajzszög, fali tábla - tárgyasztal - drapéria - szabályos térformák ( kocka/ 2db/ félkocka/1 db/, henger / 1db/) - agyagalátét - agyagtároló - agyag 10.2.3. Testnevelés/ úszás Tanulói eszközök: - sportfelszerelés ( tornacipı, zokni, tornanadrág, póló, úszónadrág, úszódressz, úszósapka, papucs, törölközık Tanári eszközök: Tornaeszközök: - bordásfal - tornapad - mászórúd (kötél) - győrő - svédszekrény - zsámoly - dobbantó - tornaszınyegek
- magasugró állvány ( léc) Úszóeszközök: - úszóeszközök - karúszó - labdák - mentımellény Csapatjátékokhoz: -
kosárlabda- palánk röplabdaállvány és háló kézilabda – kapu asztalitenisz – felszerelés tollaslabda – készlet sakk – készlet asztalifoci – készlet
Kézi szerek: - karikák - szalag - ugrókötél, gumikötél - kézi súlyzók (1,2 kg) - súlygolyó (3,5 kg) - labdák ( kosár, röp, foci, kézi, medicin,maroklabdák) Erınlétfejlesztı eszközök - kondicionáló gépek - erıállványok Mérıeszközök: - pulzusmérı - stopperek - mérıszalag Szemléltetı eszközök: - bemutatótábla - hirdetıtábla 10.2.4. Kémia Tanulói eszközök: - tankönyv, munkafüzet - ellenırzı feladatlapok Tanári eszközök: - periódusos rendszer - üvegeszközök, fémeszközök - vegyszerek - mérıeszközök - modellek
-
szakkönyvek, folyóiratok
10.2.5. Természetismeret, biológia, egészségnevelés Tanulói eszköz: - tankönyv, munkafüzet - biológiai album Tanári eszközök: - rajzolt, festett képek, fóliák - nedves készítmények - táblák, applikációs képek - kızetek, ásványok - diaképek, videokazetták - modellek - csontvázak: emberi, állati - emberi torzó - szakkönyvek, folyóiratok 10.2.6. Fizika Tanulói eszközök: - tankönyv,munkafüzet, füzet Tanári eszközök: - a szertárban található demonstrációs eszközök - tanulói kísérletei eszközök - szakkönyvek, folyóiratok 10.2.7. Matematika Tanulói eszközök: - tankönyv, feladatgyőjtemény, füzetek - körzı, vonalzó Tanári eszközök: - applikációs eszközök - tanulók manuális tevékenységéhez kapcsolódó eszközök ( színes rúd, terület átdarabolás) - testek, síkidomok - írásvetítı, fóliák - táblai körzı, vonalzó, szögmérı 10. 2. 8. Földrajzi Tanulói eszközök: - tankönyv, munkafüzet ( feladatlap) - atlasz Tanári eszközök: - térkép, vaktérkép - földgömbök - transzparens- sorozat - írásvetítı, fóliasorozatok
-
diaképek, diavetítı szél, és csapadékmérı, hımérı szakkönyvek, folyóiratok
10.2.9. Magyar nyelvtan Tanulói eszközök: - tankönyv, munkafüzet, füzet Tanári eszközök: - táblázatok (a leíró magyar nyelvtanhoz) - faliképek ( nyelvemlékeink) - oktató-csomag - helyesírási feladatsorok - fóliák - könyvek, szótárak 10. 2. 10. Magyar irodalom Tanulói eszközök: ld. Nyelvtan Tanári eszközök: - írói arcképcsarnok - irodalomtörténeti térkép - kazetták, CD-lemezek, magnó, CD- lejátszó - CD-ROM-ok ( verstár, feladatok) - diafilmek, diavetítı - epidiaszkóp - könyvek, lexikonok 10.2.11. Ének – zene ld. az alsó tagozatnál 10. 2. 12. Történelem Tanulói eszközök: - tankönyv, munkafüzet, füzet - történelmi atlasz Tanári eszközök: - történelemi térképek a különbözı korokhoz, helyszínekhez - történelmi arcképcsarnok - fóliák, írásvetítı - diafilmek, diaképek, diavetítı - videofilmek - történelmi olvasmányok, szemelvénygyőjtemények - szakkönyvek, szakfolyóiratok 10. 2. 13. Informatika Tanulói eszközök: - füzet, tankönyv Tanári eszközök:
-
számítógépek scanner internet használatához szükséges eszközök CD-ROM-ok
9.2.14 Technika és életvitel Tanulói eszközök: - munkatankönyv, füzet - olló, ragasztó, hasznosítható hulladék anyagok Tanári eszközök: - a munkadarabok elkészítéséhez szükséges anyagok, eszközök - szerszámok egy tanulócsoportnak elegendı mennyiségben 10.2.15. Tánc és dráma Tanulói eszközök: - füzet Tanári eszközök: -
népzenei kazetták, magnó videofilmek dramatizáláshoz szükséges szimbolikus jelmezek, maszkok, díszletek paraván, lábak
10.2.16. Hon és népismeret Tanulói eszközök: - tankönyv, füzet Tanári eszközök: - szakirodalom - videofilmek, diasorozatok 10.2.17. Etika Tanulói eszközök: - füzet, tankönyv Tanári eszközök: -
szakirodalom
10.2.18. Médiaismeret Tanulói eszközök: -
füzet, tankönyv
Tanári eszközök: - videofilmek, fotók - sajtótermékek
a felsoroltakon kívül az iskolai könyvtárban minden tantárgyhoz, mőveltségterülethez biztosítjuk az alapvetı segédkönyveket, szakirodalmat, s anyagi lehetıségeink függvényében gondoskodunk ezek folyamatos megújításáról.
11. A szülı, a tanuló és a pedagógus együttmőködésének formái, a továbbfejlesztés lehetıségei A személyiségfejlıdést a család és az iskola befolyásolja. Ezért a két fél kapcsolatában a partneri együttmőködést tartjuk leginkább eredményesnek. Segítheti a közvetlenebb viszony alakulását a szülık bevonása az iskolai munkákba, számukra a betekintési lehetıségek növelése. Ennek érdekében a kirándulásokra mindig szívesen fogadjuk és kérjük a szülıi kíséretet, nyíltnapokat tartunk, családlátogatásra megyünk, évente háromszor szülıi értekezletet, két havonta fogadóórákat tartunk, az osztály és iskolaszintő rendezvényeken segítıket, szervezıként és vendégként is fogadjuk a szülıket. Osztályszinten és iskolaszinten is mőködtetjük a Szülıi Munkaközösséget, melynek tagjait rendszeresen tájékoztatjuk az iskolában folyó munkáról, annak eredményérıl, problémáiról, véleményüket, tanácsaikat, javaslataikat az iskolai élet minden fontos kérdésében kikérjük, igényeljük. Az iskolai nevelımunka eredményessége – melyet igen nagymértékben befolyásolnak a családi viszonyok – összefügg a szülök nevelési feltételeivel, szokásaival. Ezért fontos feladatunknak tartjuk a család nevelési gyakorlatának megismerését, valamint az intellektuális ösztönök, amely, elfogadó, biztonságos és bizalmat sugárzó érzelmi légkör fontosságának tudatosítását a szülıkben. Minden szülıi értekezleten beiktatunk olyan témát is, amely az adott korosztály, élethelyzet stb. kezeléséhez szükséges, pedagógiai, pszichológiai ismeretek, tanácsok átadását célozza. Terveink között szerepel szülıi fórum mőködtetése, melyen elıadók meghívásával egy-egy nevelési témát körbejárva segítenek a szülık pedagógiai kultúrájának elmélyítését. Minden évben nagy figyelmet fordítunk a nyolcadik osztályosok pályaválasztásának segítésére. Ennek érdekében októberben a szülık, a tanulók és minden középiskolai típust képviselı meghívott vendég részvételével pályaválasztási szülıi értekezletet tartunk, melyen tájékoztatást adunk a felvételi eljárásról, a továbbtanulási lehetıségekrıl. 11.1. A szülık közösségének szervezetei • •
az osztályok szülıi munkaközössége az iskola szülıi munkaközössége
Mindkét szervezet a törvényben meghatározott módon, a Szervezeti és Mőködési Szabályzatban rögzített eljárási rendnek megfelelıen képviseli és érvényesíti a szülık érdekeit. A tanulókat az iskola életérıl, az iskolai munkatervrıl, illetve az aktuális feladatoknál az iskola igazgatója, a diákönkormányzat vezetıje és az osztályfınökök tájékoztatják. 11.2. A nevelıtestületi szervek • •
szakmai munkaközösségek iskolavezetıség
• osztályértekezlet ( az egy osztályban tanító pedagógusok közössége) A nevelıtestület feladatait, mőködését, jogkörét az SZMSZ szabályozza. 11.3. A szülık tájékoztatásának formái 11.3.1 Szóbeli tájékoztatás • szülıi értekezletek: évente 3 alkalommal az éves munkatervben meghatározott idıszakban, az osztályok között egymással egyeztetett idıpontban, az esti órában, a szülık munkarendjéhez igazodva • fogadóórák: 2 havonta a szaktanárok és szaktanítók részvételével • nyílt tanítási napok: évente egyszer • családlátogatás • egyéni beszélgetések egyeztetett idıpontokban, szükség esetén telefonon • leendı elsısöknek tartott szülıi értekezlet • szülıi munkaközösség ülésein beszámoló, tájékoztatás 11.3.2. Írásbeli tájékoztatás • üzenı vagy tájékoztató füzetben • 1-3. évfolyamon negyedévenként szöveges értékelés • 4-8. évfolyamon negyed és háromnegyed évi értékelés • iskolai hírközlı táblák, faliújságok: minden osztályban, zsibongóban • tájékoztató szórólapok, plakátok segítségével • helyi sajtó segítségével 11.4. A szülıkkel való együttmőködés formái az iskolában Szülıi értekezletek, melyek feladatai: • a szülık és pedagógusok közötti folyamatos együttmőködés kialakítása • a szülık tájékoztatása az iskola céljairól és feladatairól, a helyi tantervben meghatározott követelményekrıl, az iskola és a szaktanárok értékelı munkájáról, a gyermekek tanulmányi elımenetelérıl és magatartásáról, az aktuális programokról • a szülık kérdéseinek, véleményeinek, javaslatainak összegyőjtése és továbbítása az iskola igazgatója felé Fogadóórák, melyek feladata a szülıi és a pedagógus találkozása, véleménycseréje, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése, konkrét tanácsokkal. Családlátogatás, melynek feladata a gyermek családi hátterének, körülményeinek megismerése a tanuló optimális fejlesztésének érdekében, a közvetlenebb kapcsolat kialakítás, a tanulóval kapcsolatban felmerülı problémák megoldásának megbeszélése. Nyílt nap, melynek feladata, hogy a szülık betekintést nyerjenek az iskolai nevelıoktatómunka mindenapjaiba, megfigyelhessék gyermekük iskolai tevékenységét órán és órán kívül. 11.5. Mit kérhet a szülı az iskolától? • idegen nyelv választása ( lehetıségekhez mérten) • az ifjúságvédelem segítségét • fejlesztı pedagógus segítségét
• • •
napköziotthoni ellátást tanulószobai ellátást a nem kötelezı, tanórán kívüli foglalkozások szervezését
11.6. A szülıi segítıként az alábbi területeken tevékenykedhet • A Valkó Ifjúságáért Közalapítvány támogatásában. • Az iskola eszközeinek gyarapításában ( AV eszközök, sporteszközök). • Az iskola esztétikai arculatának alakításában. A segítés formái: pénzadomány, tárgyi támogatás, önként felajánlott szellemi és fizikai munka. 11.7. Tanulói részvétel az iskolai szervezetben A tanulók, a tanulóközösségek érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hoznak létre. Az osztályközösségek a tanév elsı hetében választják meg a két diákképviselıt, akiket delegálnak a diákönkormányzat vezetıségébe. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintı valamennyi kérdésre kiterjed. A nevelıtestületi értekezleten a diákönkormányzatot segítı tanár képviseli a diákok érdekeit. Az iskola tanulóinak tájékoztató és tájékozódó fóruma a diákközgyőlés, melyet évente egy alkalommal, a diákönkormányzat vezetıje hív össze. A diákközgyőlésre a tanulók küldötteket választanak maguk közül. A diákközgyőlés résztvevıi a küldött tanulók, az iskola igazgatója és pedagógusai, a diákönkormányzat felnıtt segítıje. A diákok az iskola életét érintı ügyekben kérdéseket tehetnek fel, új megoldási javaslatokat tehetnek. A diákönkormányzat, a tanulók és a nevelıtestület közös feladata az iskola hagyományainak, új hagyományok teremtése.
