Deák Ferenc Általános Iskola 7571 Barcs Kossuth Lajos u. 2.
Egészségnevelési Program
I.
Helyzetelemzés
a, Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskolapedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülnie, ezek közül a legfontosabbak : - önmagunk és egészségi állapotunk ismerete - mozgás, testedzés fontossága - egészséges táplálkozás témái - szenvedélybetegségekkel való foglalkozás - a szexuális felvilágosítás-nevelés, családtervezés alapja - testi higiénia - környezeti ártalmak - személyes biztonság. E témák az osztályfınöki foglalkozási tervekbe beépítésre kerültek. (évfolyamonként 10 órában) Egészségtan modul 6.osztályban és 8.osztályban ,biológia órákon részletesebben foglalkozunk e témákkal. Az iskolában elsısegélynyújtó és csecsemıápoló szakkör mőködik. . b, Pedagógusok továbbképzése, önképzése Pedagógusaink munkaközösségi foglalkozás keretében részt vettek a Soros Alapítvány támogatásával szervezett egészségnevelı programon. (egészséges táplálkozás, alkohol, kábítószer, dohányzás AIDS, szexualitás témakör) A pedagógusok közt elsısegélynyújtó, mentálhigiénés képzettséggel rendelkezik 1-1 fı, drogprevenciós képzésben részt vett 1 fı. A témához kapcsolódó szakkönyvek, kézikönyvek, filmek részben rendelkezésre állnak, szükség esetén kölcsönözhetık. Egészségügyi szakember (mentıs) segítségével ismerkedtek a pedagógusok a gyermekkor legfontosabb betegségeivel, megelızésével. Városi Rendırkapitányság szervezésében a tanulók részt vesznek a DADA programon. A városi egészségügyi és civil szervezetek által szervezett elıadásokon, szakmai programokon a pedagógusok részvétele biztosított. c, Az iskolában mőködı egészségnevelési programokkal kapcsolatban vetélkedıket szervezünk. Fogászati hónaphoz kapcsolódó- alsó és felsı tagozatos csoportoknál. Részt veszünk az Always, Johnson et Jonson programon és most kapcsolódunk a Signal programhoz. Rajzpályázatokon vesznek részt e témában a tanulók. d, Kapcsolatrendszer: Az iskolánk rendszeres kapcsolatot tart az ÁNTSZ, Egészségügyi Szolgálattal (iskolaorvosvédınık/, Vöröskereszttel e, A rendszeres mozgás és testedzés kiemelt területe az egészségnevelésnek. Tömegsport, különbözı sportszakkörök, házibajnokságok szervezésével biztosítjuk a mozgás lehetıségét f, Egészségnevelés témakörében a pedagógusok továbbképzését, felkészítését (drog) tovább kell folytatni. f, Orvosi szobával rendelkezik az iskola.
2
g, A gyógytestnevelés megszervezésére igény esetén lehetıséget biztosítunk. h, Tantestületünkbıl 16 fı részt vett a Gerincgyógyászati Nemzeti Központ tartásjavító prevenciós programjának 4 órás továbbképzésén. 2 fı elvégezte a Prevenciós szemlélet alkalmazása az egészséges gyermekek iskolai és óvodai testnevelésében” címő 62 órás tanfolyamot. Pályázati pénzbıl a leggyakrabban használt tanterembe gerincgyógyászatilag tesztelt székeket vásároltunk. i, Testi fogyatékos tanuló 1 fı van tanítványaink körében.
II. ALAPELVEK, CÉLOK, FELADATOK Mottó: „Az egészség érték!” 1. Jövıkép: Olyan intézményben kívánunk tanulni és tanítani, ahol az egészségnevelési tevékenység integráns részévé válik az iskolai nevelésnek-oktatásnak. 2. Sikerkritérium: Egészségnevelési programunk végrehajtását akkor tekintjük eredményesnek, ha tanulóinkban ki tudjuk alakítani azokat a tulajdonságokat, amelyek lehetıvé teszik, hogy az egészség megóvása, az egészséges életmódra való törekvés a káros szenvedélyek elutasítása mindennapi életük szerves részévé válik, és ennek érdekében aktív együttmőködésre is hajlandók. 3. Célok: Iskolánk a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelentse, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. Iskolánk az intézményes szocializáció kiemelkedı fontosságú színtereként szolgáljon döntı szereppel az iskola tanulóinak egészségmegtartásának formálásában. 4. Alapelvek: - Minden rendelkezésre álló eszközzel és módszerrel a tanulók és a tantestület egészsége védelmének elısegítése, az egészségfejlesztés és eredményes tanulás érdekében. - Olyan nevelési-oktatási gyakorlat folytatása, amely figyelembe veszi a pedagógusok és tanulók jóllétét és méltóságát, többféle lehetıség teremtése a siker eléréséhez, az erıfeszítések elismerése, a szándékok és az egyéni elırejutás támogatása. - Az egészségnevelés, az egészségügyi szolgáltatások biztosítása érdekében együttmőködés a helyi közösség szakembereivel és azok programjaival. - Kiemelt jelentıség tulajdonítása az egészséges táplálkozásnak, a testedzésnek, a szabadidı hasznos eltöltésének, a testi és lelki egészségfejlesztésnek. - Tanulóink legyenek toleránsak az eltérı életmódok, szokások iránt, becsüljék az emberi életet és a természet értékeit.
5. Feladatok:
3
-
-
-
-
Az iskola személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakítását, amelyek a tanulók egészségi állapotát javítják. Felkészíteni tanulóinkat arra, hogy önálló, felnıtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. Megismertetni a környezet – elsısorban a háztartás, az iskola és közlekedés – leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztetı tényezıit és ezek elkerülésének módját. Támogatás nyújtása a tanulóknak a káros függıségekhez vezetı szokások (dohányzás, alkohol és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakításának megelızésében. Fejleszteni a beteg, sérült és fogyatékos embertársaik iránti elfogadó és segítıkész magatartást. Felkészíteni a tanulókat a felelıs örömteli párkapcsolatokra, a családi életre, a szexuális kultúra és magatartás kérdéseire. Olyan tanulási környezet biztosítása, amely kialakítja tanulóinkban az alapvetı erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot. Személyiségfejlesztés terén a pozitív énkép kialakítása, az erıszakmentes konfliktuskezelésre törekedni. Kiemelt szerepet szánni a testnevelésnek, a mozgás különbözı formáinak, tömegsportnak.
6. Az egészségnevelési program kulcselemei Pedagógusok számára: - Az egészségnevelésre elkötelezett tantestület, - Az e feladatra felkészített pedagógusok, - A korszerő pedagógiai munka, - A kapcsolatok ereje, - A személyes kompetenciák fejlıdésének segítése, - Az egészségvédı képességek kialakításának segítése, - A szülık bevonása, aktív részvétele a programban. Tanulók számára: - Testi jellemzık:
testkultúra, egészséges táplálkozás, mentálhigiénia, testmozgás.
-
Lelki jellemzık: Önismeret, tehertőrés, konfliktus és problémakezelés.
-
Környezeti tényezık: személyes biztonság, az élet tisztelete, az életminıség?
III. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS SZÍNTEREI Tanórák
4
3.1. Magyar nyelv és irodalom: Alsó tagozat: - ismerjék meg a természetes és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat; - az irodalmi élményeket, vagy egy-egy táj szépségét legyenek képesek érzelemgazdagon kifejezni szóban és írásban. Felsı tagozat: - ismerjék a köz és irodalmi nyelvet és tudják használni a környezettel való kapcsolatteremtésben; - törekedjenek az anyanyelv helyes használatára és védelmére; - tudjanak kultúrált vitát folytatni; - alakuljon ki bennük a hatékony kommunikációra való törekvés; - környezet és természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásával növeljük a környezethez való pozitív érzelmi és intellektuális közeledést; - a tánc és dráma tantárgy keretén belül fejlesszük konfliktuskezelı és megoldó képességüket. Az irodalmi mővek olvasása, az értelmezés mővészetének gyakorlása képessé teszi a tanulókat az esztétikai, morális és kulturális értékek elsajátítására. Kritikai érzéket fejleszti, nagy szerepe van az érzelmi élet finomodásában. Az empátia fejlıdésében, segít megérteni az emberi, társadalmi problémákat, tudatosabbá teszi az egyén önmagához és környezetéhez való viszonyát. Lehetıséget teremt az ön-és emberismeret, a képzelet, a kreativitás és a kritikai gondolkodás fejlesztésére, miközben a tanulók megismerik a sokoldalú és sokjelentéső hagyomány fogalmát, a nyelvi és mővészi konvenciót. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése 1-4.osztály 5-6.osztály 7-8.osztály Figyelem a kortárs és a felnıtt A szóhasználat, a kiejtés, a Érvelés. Érvek felkutatása, beszélgetıtársra. testbeszéd összehangolása vélemény, állásfoglalás különféle beszédhelyzetekben. kialakítására. Törekvés Az üzenet lényegének, érzelmi empatikus viszony kialakítására tartalmának megértése. Saját vélemény megfogalmazása, a beszédpartnerrel. megvédése a témának és Részvétel a tanulócsoportokban beszédhelyzetnek megfelelıen. Mások véleményének folyó beszélgetésben és vitában. meghallgatása, megértése Saját vélemény megfogalmazása többszereplıs helyzetben. . . Adatok, ismeretek győjtése, azok Tapasztalatszerzés ismeretek, Önálló ismeretszerzés adatok, információk megtapasztalása, gyakorlása elrendezése, a kitőzött célnak különbözı információhordozók megfelelı felhasználása. győjtésében. Mindennapi konfliktusok átélése mőködésérıl, használatáról. dramatikus játékkal (pl.: A nem saját álláspont A kulturális különbség mint bábjáték, helyzetgyakorlat). megjelenítésének, átélésének világlátás, mint életforma. Az képessége, az empátia egyéniség mint konfliktusforrás fontosságának átélése a közösség megfigyelése különbözı életében. területeken.
Ember és társadalom A tartalom kulcselemei
5
1-4.évfolyam Kommunikációt folytatnak olyan kérdésekrıl, mint a viselkedési és illemszabályok, a kölcsönösség szerepe, a külsı és belsı jellemvonások, a jó és a rossz tulajdonságok, a barátság-, a rászorulók segítése.
1-4.évfolyam Keressenek választ az alábbi kérdésekre: - Melyek a saját tulajdonságaim? - - Miben vagyok másokhoz hasonló? - Miben különbözöm másoktól? - Mire vagyok képes? - Mire nem vagyok képes? - Milyen szeretnék lenni? - Miért van szükség szabályokra?
5-6.évfolyam Egy egy jelenség változását az idıben több korszakot átfogóan is tanulmányozzanak (pl.:higiénés szokások). Tájékozódjanak arról hogyan élnek mindennapjainkban az emberek és gyerekek a világ különbözı pontjain. Folytassanak kommunikációt: az emberek közti különbségekrıl, A nemek közötti kapcsolatokról, Az egyén és a közösség viszonyáról. A reflexiót irányító kérdések 5-6.évfolyam Keressenek választ a következı kérdésekre: - Mi az ember? - Miben különbözik az állatoktól? - Miben vagyunk mindannyian hasonlók? - Honnan erednek az emberek közötti különbségek? - Mért gondolkodnak másként a különbözı életkorú emberek? - Miért vannak szegények és gazdagok, - Milyen mértékben határozza meg a természeti környezet az emberek mindennapi életét?
7-8.évfolyam Felkészültségüknek megfelelıen folytassanak kommunikációt olyan témakörökben, mint A magán – és közélet kapcsolata, Konfliktushelyzetek, emberi helytállás, erkölcs, demokrácia, emberi jogok.
7-8.évfolyam Keressenek választ a következı kérdésekre. - Mit jelent az, hogy minden embert egyenlı méltóság illet meg? - Mit tehet az ember a közösségért, másokért? - Van-e fejlıdés a történelemben? - Miért vannak háborúk? - Van-e célja az emberi életnek?
Ember a természetben Az ember egészsége 1-4.évfolyam 5-6.évfolyam Az emberi szervezet Törekvés a szervezet számára szükséges táplálékok ismeretére felépítésének és mőködésének alapozott, megfelelı táplálkozási alapszintő ismerete, a szokások kialakítására. rendszerőség belátása.
6
7-8.évfolyam Az emberi szervezetet veszélyeztetı anyagok szervezetre gyakorolt fontosabb hatásainak megismerése.
Annak felismerése, hogy a környezet állapota az ember egészségére is hatással van. Az egészséges életkörülmények igénylése.
Az egyes szervrendszerek fontosabb, gyakoribb betegségeinek, a megelızés és a gyógyítás mindenki számára elsajátítandó mozzanatainak ismerete.
Az alkohol, a drogok, a gyógyszerek (kábítószerként történı fogyasztásuk esetén), a dohányzás egészségkárosító hatásainak megismerése. Az egészség személyes és társadalmi érdekként történı értelmezése.
A testi fogyatékkal élı emberek elfogadására való tudatos nevelés.
Aktív és tudatos egészségvédelem, másokon való segítés. 3.2. Egészségtan Témakörök A biztonság megırzése
A táplálkozás
6.évfolyam Az emberi egészséget veszélyeztetı néhány tényezı: .- a kockázatos és a veszélyes viselkedési módok, az érzelmek és a viselkedés kapcsolata, veszélyes foglalkozások. Az étrend fontossága, szerepe az egészség megırzésében. Javaslatok az étrend megváltoztatására.
Mozgás és A mozgás mennyisége, intenzitása személyes higiéné és az egészség. A testkép megerısítése. A külsı megjelenés összetevıi, jelentése és hatása. Veszélyes anyagok
Az emberi szexualitás
Családi élet és kapcsolatok
Az alkoholfogyasztás és a dohányzás egészségkárosító hatása. A szenvedélybetegségek közös vonásai. A pszicho-aktív szerek veszélyei a gyerekek életében. Kamaszkor: a testi és érzelmi változások kora. A nemi érés tudatosodása. A nemi identitás kialakulása. Sztereotípiák a nemi szerepekben a különbözı nemzedékek körében. A kapcsolatai hálók fontossága. A barátság, mint a kapcsolati rendszer egyik alapja. Az önismeret jelentése, szerepe, fontossága. Konfliktusok a kapcsolati
7
8. évfolyam Az egyén és a csoport viszonya a kockázatok felmérésében és kivédésében.
Az étrendben tervezett változások fontossága. A különbözı tájak, népek étkezési szokásainak, étrendjeinek megismerése. Példák egészséges étkezésre. Rendszeres testmozgás és testápolás szerepe az egészség megtartásában. A rendszeres testmozgás megtervezése. A pihenés, relaxáció szerepe, formái. A mozgásukban korlátozottak, vagy sérültek egészségmegırzésének lehetıségei, módjai. A „legális” és illegális szerek függıség, hozzászokás, törvényi szabályozás. A függıség válfajai és fokozatai, társadalmi megítélésük. A biológiai nem és a kultúra. Tájékozódás szexuális kérdésekben. Az abortusz erkölcsi, kulturális és vallási vonatkozásai.
Hogyan hatnak ránk mások? Jellegzetes kamaszkori problémák megoldási módjai, technikai és reális énkép és a személyiség kapcsolata. Mások szemszögébıl látni a dolgokat (empátia). Kommunikáció szerepe a konfliktusok
rendszerben.
kezelésében.
IV. TANÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEK.
4.1 A mentálhigiénés lét értékeivel kapcsolatos programok: Megfelelı iskolai légkör kialakítása Egészségnevelési programok. Blend a Med Signal Always Johnson et Johnson. DADA Ismeretterjesztı filmek, kiállítások, pályázatok, vetélkedık Elsısegélynyújtó szakkör mőködése. Fogászati hónap programjai (napközis szervezésben). Kábítószer megelızési stratégia – diákjainknak – ismertetı filmek – elıadások 4.2.Az iskola egészségügyi felügyeleti rendje: Az egészségügyi ellátás a vonatkozó jogszabályokban rögzített egészségvédı intézkedéseket és szőrıvizsgálatokat tartalmazza. Az iskolaorvosi, iskola-egészségügyi ellátás a következıkre terjed ki: - a tanulók törzslapozó vizsgálata és ortopéd szőrése, - a tanulók kötelezı védıoltásokban való részesítése, - a könnyített és gyógytestnevelés besorolásának elkészítése, - színlátás és látásélesség vizsgálat, hallásvizsgálat, - - tüdıszőrés megszervezése, - fogászati kezelés (Rendelıintézet) - pályaalkalmassági vizsgálatok végzése, - egészségügyi felvilágosítás tartása, (orvos, védınık) - a beteg tanulók aktuális orvosi kezelése. A kötelezı orvosi vizsgálatok, védıoltások idıpontját az egyes tanulócsoportok részére a védını az intézmény hivatalos egészségügyi füzetébe jegyzi be. A kapcsolattartásért felelıs igazgatóhelyettes tájékoztatja az aktuális egészségügyi ellátásról az érintett osztályfınököket, akik gondoskodnak osztályuk tanulóinak az orvosi vizsgálaton való pontos megjelenésrıl. Az intézmény tanulói az iskolaorvosi rendelési idı alatt orvosi ellátásban részesülhetnek. Az iskolaorvosi ellátást úgy szervezzük meg, hogy az a tanulmányi munkát a legkevesebb mértékben zavarja. A védını az iskolavezetéssel egyeztetett idıpontban végzi a tisztaság ellenırzésével kapcsolatos és más aktuális feladatokat.
4.3.A tanári magatartással, gondossággal, az intézmény szervezettségével kapcsolatos feladatok:
8
-
-
Gondoskodás az osztálytermek megfelelı rendszeres szellıztetésérıl. Az osztálytermi berendezések megfeleltetése az egészségügyi szempontoknak (asztalok, székek mértékének megfelelése a tanulók testmagasságának, megfelelı e a világítás, számítógép (ek) elhelyezése). Ülésrend megfelelısége, idıszakonkénti váltása. Megfelelı tájékozódás a tanulók tanulást befolyásoló egészségi állapotáról (pl.:részképességi zavarokról). Figyelem arra, hogy az iskolatáska súlya ne haladja meg az optimális mértéket.
V. AZ ISKOLA KAPCSOLATRENDSZERE 5.1. Szülık: A szülı, család, a legfontosabb társa az iskolának a tanulók érdekében végzett munkában. A szülık megfelelı tájékoztatás és információátadás után aktív részvételükkel tudják támogatni az iskola egészségfejlesztési programjait, közülük jó néhányan szakértelmükkel is jelentısen növelhetik az iskolai munka hatékonyságát. A szülıi szervezet támogatásának megnyerése fontos az iskola számára ez a „szövetség” garancia lehet arra, hogy segítse az iskolai program megvalósulását. - közös sport rendezvények szülıkkel A szülık számára szülıi értekezleteket tartunk, ahol megismertetjük programunkat és számukra tájékoztató, ismeretterjesztı fórumokat, elıadásokat tartunk bőnmegelızés, drog, stb. témákban. - vetélkedıre, szakkörökre, osztályfınöki órákra meghívni a szakképzett szülıket ( mentıs, védını, orvos stb.) Kirándulásra kísérınek felkérhetjük a szülıket. 5.2. Városi Rendırkapitányság: A rendırkapitányságok ifjúságvédelmi munkatársai a bőnmegelızési programok közös kimunkálásában, a tanulási továbbképzéseken jogi, gyermek-és ifjúságvédelmi, rendészeti, közlekedési témájú elıadások tartásával tudnak segítséget nyıjtani az iskolának. DADA program lebonyolításában segítséget adnak.
5.3. Iskolapszichológus: A pszichológus a lelki eredető problémák feldolgozásában segítheti a tantestület munkáját. Szakmai ismeretei révén olyan területeken adhat folyamatos segítséget a diákoknak, tanároknak, vagy a hozzá forduló szülıknek, amelyek felismerése, problémakezelése speciális szakmai felkészültséget igényel, amivel az iskola pedagógusai többnyire nem rendelkeznek. A pszichológiai tanácsadáson túl akár osztályfınöki rák, vagy társadalomismereti foglalkozások tartásával tudja szakmailag igényesebbé tenni az egészségfejlesztı munka didaktikai építkezését. Kívánatos a bevonása a tanártovábbképzések lebonyolításába is. (Konfliktuskezelı tréning). 5.4. ÁNTSZ, Vöröskereszt .
9
Az egészségügyi intézmények és az ÁNTSZ területileg illetékes Intézete, azon belül is különösen az egészségfejlesztési munkatársak konkrét segítséget jelentenek az iskola egészségnevelési munkájában. Ezek: - Környezet-egészségügyi, közegészségügyi és táplálkozás-egészségügyi kérdések. - Az iskola tanulóinak egészségi állapota, ennek alapján az „iskolai diagnózis” kiegészítése, megoldási javaslatok. - A serdülıkori változások ismerete, segítségnyújtás a serdülıkori érzelmi, magatartás, életmód, szexuális problémák, valamint krízisek megoldásában. - Elsısegélynyújtó, egészségır szakkör munkájában. - Ismeretterjesztı elıadások szülıknek, pedagógusoknak. - Versenyek, vetélkedık szervezésében és lebonyolításában. - Kortárssegítı képzésben, (fıiskolai hallgatók, középiskolások bevonása pl.: drogmegelızésben).
5.5. Családsegítı Szolgálat: Az iskola ifjúságvédelmi felelıse állandó folyamatos kapcsolatot tart fenn a Családsegítı Szolgálattal a problémás esetek kezelése érdekében. 5.6. Egészségfejlesztı team: Az iskolai egészségnevelési feladatok koordinálása és végrehajtására az ezzel a feladattal járó belsı innováció gondozására egészségfejlesztı team-et hoztunk létre, amely felel az egészségnevelési program végrehajtásáért. A csoport tagjai: - intézményvezetı, - egészségnevelı (aki célirányos továbbképzésen vesz majd részt), - iskolai drogügyi koordinátor, - gyermek és ifjúságvédelmi felelıs, - DÖK-segítı pedagógus, - Testnevelı tanárok, - iskolaorvos, védını, - osztályfınöki munkaközösség képviselıje.
5.7. Továbbképzés: A szakirodalomban való jártasság megalapozásához ma már rendelkezésre állnak és elérhetık a megfelelı publikációk. Szakirányú továbbképzési szakok, pedagógus szakvizsgára felkészítı szakmai programok, valamint rövid továbbképzések (tanfolyamok) segítik a szakmai tudás megszerzését. Iskolánk a lehetıségek figyelembe vételével iskoláz be pedagógusokat ezekre a kurzusokra. 5.8. Ellenırzés, értékelés: Az iskola egészségnevelési programjának célkitőzései, az elvégzett feladatok ellenırzése és értékelése megjelenik az iskola ellenırzési, mérési, értékelési rendjében, éves ellenırzési tervében, és az intézmény Minıségirányítási Programjában.
10
6. Drogprevenciós stratégia Az általános iskolában az egészségfejlesztés hangsúlyú drogprevenció a lényeges. Fontos kiemelni, hogy a drogprevenció olyan munka legyen, amely azokra a kérdésekre ad valódi, hiteles és használható választ, amelyek a drogfogyasztást kiváltják. Ez rendkívül lényeges, mert minden tapasztalat és vizsgálat azt mutatja, hogy sem az elrettentésnek, sem az ismeretközlésnek önmagában nincs megelızı hatása. Fontos, hogy az iskolai megelızı munka – a többihez hasonlóan – hosszú távú, objektív, a diákok életkori sajátosságaihoz igazított, megfelelı megközelítéső és szakmailag is magas szintő legyen, hogy hitelesen valósíthassa meg, vagy legalább célozza meg vízióját, az egészséges, pozitív életvezetést, melynek része a drogmentesség, tehát, hogy a fiatalok felhagyjanak drogfogyasztásukkal, illetve el se kezdjék azt. 1. Feladatok nevelık és szülık számára: Ismeretszerzés: Nevelıknek információs kiadványokból, Szülıknek szülıi értekezleten. - serdülıkori drogozás kialakulása, a serdülıkor problémái - kockázati (hajlamosító) tényezık - családi kockázati tényezık - egyéni kockázati tényezık - a drogozás felismerése – tünetek 2. Feladatok: Tanulók számára az osztályfınöki órák keretén belül: 5. osztály - Életmódok és egészség - Az életmód és a veszély 6. osztály - Korlátok és lehetıségek (2 óra) (Amirıl én döntök: veszélyes anyagok, dohányzás, alkohol- és kábítószerfogyasztás
7. osztály - Függetlenségi törekvések és az egészség - Kihívás vagy szenvedély: veszélyes anyagok 8. osztály - Felelısséged a jövıdért – Mi számít drognak? - Egészséges életmódok és a serdülés Kiemelt szerepe van az iskolaközösségek prevenciós munkájának, ezek között a szabadidı- és sportprogramok közös jelentıségőek. 3. Az iskolai drogkoordinátor Feladata: - kábítószerügyi stratégia koordinálása, - belsı kapcsolattartás a pedagógusokkal, szülıkkel, diákokkal - ismeretek közvetítése a szülık, pedagógusok, diákok felé
11
-
külsı kapcsolattartás az orvossal, a védınıvel, ÁNTSZ-szel, Gyermekjóléti szolgálattal és a rendırséggel. a droghelyzet monitorozása 7. évfolyamon kérdıívvel, a tapasztalatokból adódó feladatok kidolgozása 8. osztályra.
4. Egészségfejlesztési – drogmegelızési tevékenység támogatása külsı szakértık bevonásával 3-4 évenként, 5-8. évfolyamon. (GYISM – pályázat)
7. A mindennapos testedzés formái és szabályozása 1. Célja: A 6-14 éves korosztály egészséges életmódra nevelése, a rendszeres sportolás, mozgás iránti igény kialakítása és kielégítése, a sport megszerettetése. 2. Formái: Iskolánkban a törvény által elıírt mindennapos testedzés - kötelezı tanórai foglalkozások - nem kötelezı, választható tanórai foglalkozások - iskolai sportköri foglalkozások - tanórán kívüli foglalkozások - gyógy-testnevelés keretében valósul meg. A szükséges idıkeretet a kötelezı és nem kötelezı tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló idıkeretbıl biztosítjuk. 2.1. Testnevelés kötelezı tanórai foglalkozás keretében. - Az 1-4. évfolyamon heti 3 - az 5-8. évfolyamon heti 2,5 testnevelés órát építünk be a tanulók kötelezı óraszámába. - Az iskolaotthonos osztályokban minden tanítási napra – a délelıtti vagy a délutáni idıszakra – biztosítjuk a testnevelési órákat. - A nem iskolaotthonos osztályokban az 1-4 évfolyamon a játékos egészségfejlesztı testmozgás az ebéd elıtti idıszakban heti 2 alkalommal legalább 30 percben valósul meg a napközis nevelık vezetésével. Ha az idıjárási viszonyok megengedik, a szabadban kell megszervezni. - 1.-4. Évfolyamon ének órák keretében népi gyermekjátékok. - Tánc – Az 5.évfolyamon egy félévben 1 óra/hét. 2.2. Nem kötelezı, választható tanórai foglalkozások. A választható tanórai foglalkozások egyik formája az emelt szintő oktatás. Az 58.évfolyamon a testnevelés heti 2,5 óraszáma a testnevelés emelt szintő csoportokban 2 órával megnövekszik. 2.3. Tanórán kívüli foglalkozások formái és gyakorisága 2.3.1.Tanórán kívüli mozgási lehetıségek: - napközis-szabadidıs és sportfoglalkozás - szervezett kirándulás – túra - osztálybajnokságok (fiú foci, leány foci, kosárlabda) 2.3.2.Testedzés gyakorisága, idıtartama: - a napközis tanulók naponta 35-45 percet levegın tartózkodnak, mozognak
12
- évente egy-két alkalommal kerékpár és gyalogos kirándulást szervezünk tanulóinak osztályszinten. 2.4. Gyógy-testnevelés - A tanuló ha egészségi állapota indokolja az iskolaorvos – szakorvosi szőrıvizsgálat alapján könnyített vagy gyógy-testnevelésben részesül. - 16 tanulónként heti 3 óra áll rendelkezésre.
3. Általános rendelkezések a mindennapos testedzésre vonatkozóan. - A mozgásra, testnevelésre fordított órák túlléphetik a törvény által meghatározott korcsoportonkénti óraszámot. - Az órarendi beosztásnál arányosan elosztva egy-egy testnevelési ill. sportjáték tervezhetı naponta. A sportköri foglalkozások is a hét más-más napjára szervezhetık. - A testnevelés órák – sportfoglalkozások idıtartama min. 45 perc max. 90 perc. - A tanórán kívüli foglalkozások idıtartamát jellege határozza meg. - A foglalkozásokat minden esetben pedagógus vezesse. A tanórai foglalkozásokat minden esetben testnevelı, ill.gyógy-testnevelı végzettségő szakember vezesse. A tanórán kívüli foglalkozásokat osztályfınök, napközis nevelı, szabadidı szervezı, DÖK-vezetı is vezetheti. - Az iskolánkban folyó testedzés valamennyi foglalkozásáról írásbeli dokumentációt kell vezetni a nevelıknek a hely, idı és a résztvevık számának feltőntetésével.
13
5.
JOGSZABÁLYI HÁTTÉR
1. A 2003.évi LXI. Törvénnyel módosított 1993. Évi LXXIX. Törvény a Közoktatásról 48.§ (3). bekezdése. 2. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17.) Kormányrendelet. 3. A 96/2000. (XII.11.) Országgyőlési határozattal kiadott „Nemzeti stratégia a kábítószerfogyasztás visszaszorítására”. 4. A 1036/2003. (IV.12) Kormányhatározat a 96/2000.országgyőlési határozat rövid és középtávú céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról. 5. A 46/2003. (IV.16.) Országgyőlési határozat az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról.1/a melléklet. 6. Az 1999. Évi XLII. Törvény a nem dohányzók védelmérıl. 7. Az egészségügyrıl szóló 1997.évi CLIV.törvény 38.§ (1)és (2)bekezdése. 8. Az iskolaegészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet 2.és 3.sz.melléklete. 9. A kötelezı egészségbiztosítás keretében igénybe vehetı betegségek megelızését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és szőrıvizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII.18.)NM rendelet 10. A gyermekek védelmérıl és gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI.törvény. 11. Az Európai Unió küldetési célja között a GLOBÁLIS EGÉSZSÉG ELÉRÉSÉNEK A TÁMOGATÁSA szerepel, ahol kiemelt hangsúlyt kap többek között - az egészség pártolása - a tudás fejlesztése 1/b melléklet 12. Az iskolai egészségnevelési program elkészítéséhez be kell szerezni az iskolaegészségügyi szolgálat véleményét. /Kt. 48.§ (3)/ 8200-1/1953.(Eü.K.4.) EüM utasítás az általános iskolákra, közép-és szakiskolákra, valamint az ipari tanulóiskolákra és tanintézetekre vonatkozó közegészségügyi szabályok megállapítása tárgyában 19/2002. (V.8.) OM rendelet a közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti-mőszaki követelményeirıl 12/2004. (VI.13.) OM rendelet a közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti-mőszaki követelményeirıl szóló 19/2002. (V.8.) OM rendelet módosításáról
14
Az Egészségnevelési programot véleményezte:
Dr. Ivánfi Ferenc Iskolaorvos
Dr. Hajdú Vilma városi tiszti fıorvos
Elfogadta az iskola nevelıtestülete. Barcs, 2004. június 14.
MELLÉKLETEK
1./a. Kivonat az „Egészség évtizedének JOHAN BÉLA Nemzeti Programjából”
15
1./b. Részlet: „Az Unió küldetése és céljai 2002. És 2007. Között” címő dokumentumból
1/a.sz.mellékelt Egészség évtizedének JOHAN BÉLA NEMZETI PROGRAMJA” (Kivonat) Cél: A mindennapi élet színterein, a településeken az oktatási intézményekben, a munkahelyen, valamint az egészségügy intézményeiben megvalósuljon az egészséget támogató politikai gyakorlat, hatékonyan érvényesüljenek az egészségfejlesztés, betegségmegelızés módszerei. •
Az egészségfejlesztési terv a településfejlesztési terv szerves része legyen
•
A magyarországi iskolarendszer a tanulók egészségvédelme mellett a pedagógusok valamint a tanulók családtagjainak egészségvédelmét és egészségfejlesztését is segítse.
16
•
A magyarországi munkahelyek a kötelezı munkaegészségügyi intézkedéseken túlmenıen dolgozóik és azok családtagjainak egészségfejlesztésére is helyezzenek kiemelkedı hangsúlyt.
•
Az egészségügyi ellátórendszer elsısorban a fekvıbeteg ellátó intézmények gyógyító tevékenysége mellett megelızı és egészségfejlesztési munkát is végezzenek. A kórház legyen egészséges munkahely.
•
Az államigazgatási, oktatási és egészségügyi felsıfokú képzésben legyen jelen az egészségfejlesztés és egészségmegırzés szemlélete is.
Egészségfejlesztési programok a gyermek és ifjúsági korosztály számára, az egészséget támogató iskolák rendszere címő fejezetben pedig a következıket fogalmazza meg: Cél: • Növekedjen a születéskor várható élettartam valamint a betegségtıl mentes életszakasz hossza és javuljon az életminıség; • a család mellett az iskola váljék az egészségfejlesztés kiemelkedı színterévé; • kedvezı irányban változzék a közoktatás intézményrendszerének légköre. •
2003-ban és azt követıen folyamatosan és következetesen érvényt kell szerezni azon jogszabályoknak, amelyek biztosítják a gyermekegészségügyi alapellátásban és az iskolaegészségügyi szolgálatban az egészségfejlesztés szempontjai;
•
2004-re kerüljön kidolgozásra a tanár-és egészségügyi (orvos, védını stb.) felsı fokú képzésben alkalmazható egészségfejlesztési tananyag, valamint a képzés intézményi keretei;
•
2005-ben „Az iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása”(HBSC) címő kutatással összhangban olyan önálló felmérés elindítása, amely – a jelenleg is kulcsfontosságúnak tartott változók mellett – a nemi különbségek szerepét is vizsgálja az egészségmagatartás alakulása és az egészségfejlesztési programok használhatósága szempontjából;
•
2006-ra a közoktatási intézményekben bevezetésre kerülı minıségbiztosítási rendszer tartalmazzon egészségfejlesztési szempontokat;
•
2006-ra ki kell munkálni és meg kell teremteni azon tárgyi feltételeket, amelyek az iskolákat )óvodákat) biztonságossá, és egyben az egészségfejlesztés alkalmas színtereivé teszik;
•
2006-ra fokozatosan el kell érni, hogy minden óvodában, általános és középiskolában, a teljes életkori vertikumban, a stratégiai célokkal harmonizáló, integrált egészségfejlesztési tartalmak közvetítése folyamatos és rendszeres legyen;
•
2008-ig fejlıdjön tovább és váljon elterjedtté az egészségügyi szakdolgozók és a védınıi szolgálat rendszeres népegészségügyi oktatási formája (Népegészségügyi Iskola);
•
Az eddigi gyakorlattól eltérıen a következı idıszak kiemelkedıen fontos céljának tekintjük a leszakadó rétegek (romák, állami gondoskodásban élık, stb.) valóban elérı és megszólító programok fejlesztését és bevezetését.
17
1/b. sz.melléklet
Az Unió küldetése a globális egészség elérésének támogatása és a világ országaiban meglévı egyenlıtlenségek csökkentésére tett erıfeszítések támogatása. Célok: • Aszervezet kapacitásának kialakítása, annak érdekében, hogy küldetését és céljait hosszú távon és fenntarthatóan elérhesse; • A beruházás az egészségbe” – koncepció támogatása kormányok, kormányközi szervezetek, nem állami szervezetek és a privát szektor által; • Etikai alapelveken, kölcsönös megértésen és tiszteleten alapuló szövetségek és partnerkapcsolatok kialakítása az összes szektor között,
18
• • • • •
Egészségfejlesztési és-nevelési politikák és gyakorlat hatékonyságának fejlesztése, minıségbiztosítás bevezetésével az összes szektorban és szervezetnél, amelyek az egészségi állapot meghatározásában szerepet játszanak; Egészségfejlesztési és nevelési kapacitásbıvítés, hogy az egyes országok kapaciátsait növeljük és tevékenységeiket segítsük; Bizonyítékon alapuló tudás és gyakorlat elterjesztése; Ötletek, tapasztalatok és tudás kicserélésére mechanizmusok kialakítása; Globális fórum kialakítása a kölcsönös segítés és szakmai fejlıdés biztosítása érdekében.
Az Unió a következı stratégiák alkalmazásával tudja elérni céljait a. A szervezet kapacitásának megerısítése: - a tagság számának növelése minden kategóriában és régióban szerte a világon, kifejezetten a fejlıdı országokban, - a tagság aktív bevonása a szervezet munkájába, - a mőködéshez szükséges források és infrastruktúra elıteremtésének biztosítása, - a központ és a regionális irodák közti munkakapcsolat megerısítése. b, Az egészség pártolása: - az egészség megırzését bizonyítottan elısegítı tudás és tapasztalat összegyőjtése és bemutatása, különösen nemzetközi fontosságú témákat illetıen, - kormányoknak és szervezeteknek konzultáció biztosítása egészségpolitikák, stratégiák és struktúrák alkalmazhatóságát illetıen, - az egyes országok egészségfejlesztési intézeteinek kialakításában és továbbfejlesztésében technikai segítség adása. c, A tudás fejlesztése: - a bizonyítékon alapuló hatásos egészségfejlesztési tudás és gyakorlat kialakítása, szponzorálása és publikálása. - Kutatók, gyakorlati szakemberek, politikusok találkozása aktuális szakmai témák megvitatása és továbbfejlesztése kapcsán (pl.minıségbiztosítás, értékelés), - A bizonyítékokon alapuló tudás leghatékonyabb felhasználása egészséget támogató politikák kialakítása érdekében. d, A szakmai és technikai fejlesztés: - a gyakorlati szakemberek továbbképzésében való közremőködés és az egészségfejlesztés minıségi kritériumainak biztosítása, a hatékonyság növelése, - konkrét programok és technikai segítségadás, különösen a hatékonyan mőködı gyakorlat szisztematikus összegyőjtésével és elterjesztésével. e, Hálózatépítés: - a hálózatépítés megerısítése és újak bevonása a világ minden részébıl. f, Partnerkapcsolatok kialakítása: - különösen azoknál a szervezeteknél, amelyek nemzetközi összefogással nagyobb eredményeket érhetnek el, - partnereinkkel együtt nagyobb esélyt érhetünk el az egyes politikák és programok befolyásolásában minden szektorban és azoknál a szervezeteknél, amelyek munkájukkal a lakosság egészségének javításán dolgoznak.
19
20
