Deák Ferenc Általános Iskola 7571 Barcs Kossuth Lajos u. 2.
Környezeti nevelés
Környezeti nevelés Az Alkotmány környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai: •
• • •
8. § A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvetı jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsırendő kötelessége. 16.§ A magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit. 18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. 70. § A Magyar Köztársaság területén élıknek joguk van a lehetı legmagasabb szintő testi és lelki egészséghez.
Környezet-és természetvédelmi jogszabályok Környezetvédelmi törvény (1995.évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól). A törvény célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme és a fenntartható fejlıdés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg. Legfontosabb alapelvei: a megelızés, az elıvigyázatosság, a leghatékonyabb megoldás, a helyreállítás, a felelısség, az együttmőködés, a tájékozódás és a nyilvánosság. A törvény 54. § 1. Cikkelye szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. A nevelés állami és önkormányzati feladat. Legfontosabb dokumentumaként a NAT-ot, a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (illetve annak részeként a Nemzeti Környezet- egészségügyi Akcióprogramot) említi. A Természetvédelmi törvény (1996.évi LIII. Törvény) kimondja, hogy a természeti értékeink védelme, a természetvédı szemlélet kialakítása elsıdleges állami feladat. Kiemelt szerepet kell biztosítani a természet értékeinek megóvásában a civil szférának, az állampolgároknak, hiszen a nemzeti kincsnek minısülı természeti értékeink megırzése az állampolgárok és önszervezıdı csoportjaik aktív részvétele nélkül nem lehetséges. Az 1997. Évi XLI. Törvény a halászatról és a horgászatról is számos környezeti nevelési feladatot tartalmaz (tanfolyamok, vizsgák, fajismeret, természetvédelem). A géntechnológiai tevékenységrıl szóló XXVII. Törvény 30. és 31. §-a foglalkozik az oktatással, a képzéssel és a tájékoztatással. Ennek értelmében „Az állami feladatok ellátása során a Kormány gondoskodik arról, hogy a géntechnológiával módosított szervezetek felhasználóival, fogyasztóival az iskolai és az iskolán kívüli oktatás, képzés, tájékoztatás keretében ismertetésre kerüljön a géntechnológia lényege és alkalmazásai, az így módosított szervezetek használatának környezeti, egészségügyi, gazdasági, társadalmi hatásai és kockázatai”. Az állatok védelmérıl és kíméletérıl szóló 1998. Évi XXVIII. Törvény célja, hogy elısegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelısségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvetı szabályait. A törvény kimondja, hogy az oktatás során állatkísérletek elvégzésére a diákokat nem lehet kötelezni. Nemzeti Környezetvédelmi Program (a Kormány 2031/1998. Határozata) helyzetértékelése szerint: „A környezetvédelemben felmerülı problémák jelentıs része vezethetı vissza arra a tényre, hogy Magyarországon még nem megfelelı szintő a környezeti tudatosság foka. A lakosság ismeretei a környezetrıl, a környezetvédelemtıl, annak megóvásáról hiányosak, és többnyire nem megfelel színvonalúak.” A társadalmi részvétel és tudatosság erısítésében kiemelkedı szerepe van a közoktatási, felsıoktatási és kulturális intézményekben folyó tevékenységnek.
2
1999-ben elkészült a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia,a Globális Környezeti Alap és az UNEP (ENSZ) támogatásával. Az akcióprogram elkészítését az 1992-es Rió de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlıdés Konferencián aláírt – általunk 1995-ben ratifikált biodiverzitás egyezmény – tette feladatunkká. E szerint minden államnak joga és kötelezettsége megırizni saját természeti értékeit, gazdaságát, és az abból szerzett tudást. Ez csak társadalmi összefogással valósítható meg. A 2000. évi Hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. Törvény 54. §-a kimondja, hogy a Kt. 54-55. §-ában foglaltak alapján a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Ezeknek az ismereteknek az oktatásával és terjesztésével – az állami, önkormányzati intézmények és más szervezetek bevonásával, valamint közszolgálati hírközlı szervek igénybevételével – elı kell segíteni, hogy a társadalom környezeti kultúrája növekedjen.
Egészségügyi jogszabályok A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (1996)9.5 pontja részletesen foglalkozik a környezet-egészségügy oktatásával, nevelésével. Az oktatás, nevelés és szakképzés környezet-egészségügyi feladatait két nagy területre osztja: • •
Környezet-egészségtani szakismeretekre és módszerekre azoknak a szakembereknek van szükségük, akiknek ez munkakörükkel közvetlenül összefügg. Számukra ezt a képzés során a képzési követelmények elıírják. A környezetegészség kultúrája ugyanakkor az életvitel részeként a hétköznapi tudás és szokásrendszer egyik fontos eleme, minden embert érintı kulturális tényezı. E kultúra az emberek életviteli szokásaiban, életmódjukban, értékrendjükben tükrözıdik. Kialakulása a családi szocializációban kezdıdik, késıbb az intézményes nevelés, oktatás és az iskolarendszeren kívüli hatások együttesen formálják.
1998-ban, Koppenhágában a WHO Európai Regionális Bizottsága elfogadta az Európai Egészség 21.nyilatkozatot, amelynek célkitőzései többek között kimondják, hogy 2015-re a lakosságnak a társadalom minden rétegében egészségesebb életmódot kell kialakítani, és hogy a régió lakosságának olyan biztonságosabb fizikai környezetben kell élnie, ahol az egészségre veszélyes szennyezı anyagok nem haladhatják meg a nemzetközileg elfogadott határértékeket. Az Egészségügyi Világszervezet számos idevonatkozó dokumentuma, az „Egészség 21” Regionális Stratégia szakmai hátteret nyújt a hazai az „Egészség évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja”2002 kidolgozásához. Elızménye a Nemzeti Népegészségügyi Program (1066/2001 Kormányhatározat). A program illeszkedik az EU népegészségügyi prioritásaihoz, és hazánk uniós csatlakozása további lendületet ad a sikeres végrehajtásnak. Közoktatási jogszabályok A Közoktatásról szóló 1995.évi LXXIX. Többször módosított törvény szerint a pedagógiai programok felülvizsgálatánál, az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fordítani a gyermekek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlıdésével kapcsolatos feladatokra, s a nevelés elsırendő jelentıségő. A pedagógiai programok átalakításánál a személyiség és közösség fejlesztés megtervezésében kiemelt hangsúlyt kell fektetni a NAT kiemelt közös követelményeire, köztük a környezeti nevelésre. A 41.§ 6.pontja szerint az iskola „felderíti a gyermekek és tanulók fejlıdését veszélyeztetı okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelızésére, illetıleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, a tanuló érdekében intézkedést kezdeményez”. Az iskolai munkát tartalmi alapjaiban szabályzó közös követelményei között találjuk a környezeti nevelést. „A környezet ismeretén és személyes felelısségen alapuló 3
környezetkímélı magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv.” A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról szóló 243/2003. sz kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. Elengedhetetlenül szükséges a NAT részeként a környezetvédelmi, természetvédelmi oktatás továbbfejlesztése. A felsıfokú oktatásban a program idıszakának végére (2003) el kell érni, hogy minden hallgató részesüljön környezetvédelmi, természetvédelmi oktatásban. 1998-ban tizenhárom környezeti neveléssel foglalkozó társadalmi szervezet összefoglalta a környezeti nevelés eddig elért eredményeit és a Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia c. kiadványban megfogalmazta a közeljövı fontosabb feladatait. 2003-ban megjelent a kibıvített, átdolgozott kiadás.
Önkormányzati jogszabály Az 1990. évi LXV. Törvény a helyi önkormányzatokról kiemeli az egészséges életmód közösségi feltételeinek elısegítését, a lakosság önszervezıdı közösségei tevékenységének támogatását.
HELYZETKÉP A Deák Ferenc Általános Iskola jelenlegi helyzetét 1978-ban nyerte el, amikor az addig, egyetlen nagy iskola két különálló intézményre bomlott. Az intézménybeli oktatás jelenleg hét egymáshoz közel levı, de mégis külön épületben folyik. Az épületek három külön telken foglalnak helyet. A sportcsarnok ,a Claszp épület , a központi rész, a mőhely és a Széchenyi u.38.sz.alatti iskolarész egyik szárnya viszonylag új épületek, az elmúlt 35-40 évtıl épültek. Másik két iskolarész régi épületekben foglal helyet. Az intézmény a város alsó, vasútállomás felöli részén foglal helyet, mindössze néhány száz méterre a határt is jelzı Drávától. Ez a tanulók egy részének hátrány, mert több kilométerrıl járnak ide, elınye, hogy nagyon közel fekszik természetes környezetekhez. Az emeletek nyugati ablakaiból erdıfoltok láthatóak, öt percnyi sétára van a Rinya patak, 10 perc alatt elérhetı a Dráva partja. Az iskola parkja, a környezı utca idıs fái gazdag madáréletet mutatnak. A tanulók környezettel kapcsolatos szemléletét ez a környezete, a tanórákon (biológiaföldrajz-életvitel-vizuális kultúra) kapott információk, saját lakókörzetük szokásai egyként befolyásolják. A horgász szakkör úgyszintén sok gyerek számára ad okos ismereteket. A környezet tisztán tartásával, felügyeletével az intézmény mindig foglalkozott. A város vezetése, az erdészet, vagy más hivatalos szerv megkeresésére szinte minden évben részt vettünk a tágabb környezet takarításában, rendbetételében. Az elınyök mellett meglévı hátrányok: - Az iskola épületeinek mintegy fele szükségmegoldásként épült, vagy alakították át. Ez rányomja bélyegét a kiszolgáló épületrészek helyzetére és állapotára is. - Az iskola épületeinek mintegy fele szükségmegoldásként épült, vagy alakították át. Ez rányomja bélyegét a kiszolgáló épületrészek helyzetére és állapotára is. - A városból kivezetı utak némelyikének – fıleg alsóbb rendőek – mérhetetlenül szemetes. Az erdıben építési és egyéb hulladékok. - Gyerekcipıben jár még a szelektív hulladékgyőjtés. (Megjegyzendı, hogy az iskolában minden évben komoly papírgyőjtési akció folyik)
4
-
A város lakosságának jelentıs része munkanélküli. Ez rányomja bélyegét szemléletükre, viselkedésükre, szokásaikra.
Az iskola feladata, hogy szülık és tanárok együttes munkájával alakítsuk ki környezetbarát és védı szemléletet. A táplálkozási helyzetkép sem megfelelı. A gyerekek egy része a régi hagyományos étkezési szokásokat hozza, más részük pedig a „gyorsbüfé” szemléletet. A napközi otthon elıírásos menüit sokan lenézik, nem fogyasztják.
Az iskola környezetének (földrajzi, természeti, szociális), építési és berendezési adottságainak, irányítási-és életviteli, szokásbeli sajátságainak, illetve hagyományainak bemutatása.
ERİFORRÁSOK Személyi: A) Belsı: tanárok, diákok, technikai dolgozók, iskolaorvos, védını, Pedagógusok: programok szervezése lebonyolítása, dekoráció Technikai dolgozók: szelektív győjtés segítése, programok segítése, beszerzések Tanulók: tantermek, zöld területek havonkénti rendezése, hulladékgyőjtés B) Külsı: szülık, lakótelep lakói és egyéb partnerek Szülık: programok segítése
ALAPELVEK, CÉLOK ALAPELVEK, JÖVİKÉP, HOSSZÚ TÁVÚ CÉLOK Általános célok, értékek a környezeti és egészségügyi nevelésben • Az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létezı értéknek tisztelete és megırzése, beleértve az összes élettelen és élı létezıt, így az embert is, annak környezetiével, kultúrájával együtt • A Föld egészséges folyamatainak visszaállítására, harmóniára törekvés • A bioszféra és a biológiai sokféleség megırzése • A testi-lelki egészség megırzése Az iskola hitvallása A környezet-és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természet-környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életrıl sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természeti-környezeti szennyezıdések károsan hatnak vissza a saját szervezete mőködésére. Nagyon fontos látatni, hogy a környezet tönkretétele, a beépítés, a modern élet hogyan alakítja ki azt a „galambdúc” effektust, amely nemcsak a testre, hanem a szellemre és a lélekre is káros. Megtanít másokkal és a természettel együtt élni, így megtanít élni.
5
Ennek szellemében kívánjuk nevelni a rák bízott gyermekeket, és programjainkkal a szülık és a környék lakóinak környezet-és egészségtudatos magatartását is fejleszteni kívánjuk. Hosszú távú pedagógiai célok • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
Az általános célokra vonatkozó érték-és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása Az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése Rendszerszemléletre nevelés Holisztikus szemléletmód kialakítása Fenntarthatóságra nevelés A környezetetika hatékony fejlesztése Érzelmi és értelmi környezeti nevelés Tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés Tolerancia kialakítása A környezettudatos magatartás és életvitel segítése Az állampolgári – egyéb közösségi – felelısség felébresztése Az életminıség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése Az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása Ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelızni az egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát. Helyzetfelismerés, ok-okozati összefüggések Problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség Globális összefüggések megértése Létminıség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása Az orvostudomány eredményeibıl levonható helyes magatartásra, tevékenységre történı aktivizálás A családi életre nevelés fejlesztése Az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése
Kulcsszavak, amelyek egyúttal környezeti nevelésünk alapelvei. • • • • • • • • • • • • • • • • •
Szeretettel: tisztelet, megbecsülés harmónia mértékletesség takarékosság alázat „a kicsi szép” esztétika empátia, segítıkészség tolerancia komplementaritás együttmőködés kölcsönhatás felelısség ökológiai fenntarthatóság mérték és mértéktartás öröm, vidámság
6
• • • •
globális gondolkodás lokális cselekvés holisztikus világszemlélet szelídség
Környezeti nevelési programunkat akkor tartjuk sikeresnek, ha maga a kultúremberré nevelés sikeres. E kultúra alatt nem tárgyi ismereti tudást kell elsısorban érteni, hanem olyan személyiséget, aki iskolai végzettségétıl függetlenül kultúráltan tud együtt élni embertársaival, mesterséges, és természetes környezetével.
KONKRÉT CÉLOK ÉS FELADATOK • • • • • • • • • •
• •
természeti – épített – szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése helyi értékek és problémák feltérképezése város, városkörnyék, tágabb környezet helyi célok megfogalmazása (pl. öreg fák megóvása, faültetés, madárvédelem, örökbefogadott patak, hulladék, energiatakarékosság, helyi védettség stb.) lakóhely megismerése (értékek, gondok hagyományok védelme: család – iskola – település – nemzet szinteken azonosságtudat fejlesztése a fenti szinteken : az osztályfınöki magyar, történelem és földrajz órák fontos feladata. a szülıkkel, az iskola környezetében élıkkel a kommunikáció fejlesztése legalapvetıbb egészségvédelmi ismeretek megismertetése: biológiai, egészségtan az egészségre káros szokások biológiai-élettani-pszichés összetevıinek megismertetése :DADA program folytatása. mindennapi testedzés • testnevelésórák, (amennyiben az iskola személyi, tárgyi, anyagi feltételei lehetıvé teszik a kerettantervben meghatározottakon felül is beiktathat testnevelésórát, mivel az nem növeli a törvényesen megadott óraszámkeretet napközis szabadidı, óraközi szünetek, délutáni sportfoglalkozások, mint lehetıség
Az iskola elhelyezkedésébıl adódó jellemzık: Nagy forgalom
Célok:
Közlekedési biztonság növelése A kerékpáros és gyalogos közl.segítése
Zaj
Csökkentés
Légszennyezés
Csökkentés
Szemét
Tiszta, egészséges
Tevékenység, feladat: (a még megvalósítandók, ill. a folyamatos tevékenységek kiemelése) - fekvırendırök” megléte - közlekedésbiztonsági ismeretek kiemelt tanítása - kerékpárral közlekedık számára biciklitároló - biztonsági felszerelések és a légzımaszk viselés ösztönzése - az út mellé zajfogó fal - fák, cserjék ültetése - speciális ablaküvegek - zöldesítés az iskola környékén, az iskolakertben és a növények gondozása, pótlása - gyomtalanítás, parlagfő-irtás - tantermekben légtisztítók - szeméttárolók sőrítése
7
környezet
-
Kevés játszótér
Az iskolabelsı
A gyerekek mozgásigényének kielégítése Tiszta, meghitt környezet
- Az iskolai játszótér felszerelésének bıvítése, homok, cseréje -
-
Energiafelhasználás Világítás Vízfelhasználás
Csatorna
Takarékos főtés
szelektív hulladékgyőjtés, (papír, olaj, fémdoboz, szárazelem) komposztálás felvilágosító elıadások az egészségkárosító anyagokról és a fertızési veszélyekrıl utak sózása helyett ásványi ırlemény használata
-
Egészséges, takarékos Egészséges ivóvíz, vízfogyasztás csökkentése A csatorna karbantartása -
Udvar Iskolabüfé
Biztonságos aljzat Egészséges ételek, italok -
Az iskola eszközellátottsága
A tanítás-nevelés élményközpontúságának növelése, az esztétikai érzék fejlesztése – egészséges személyiség
festések, felújítások, a dekorációhoz falitáblák, élısarkok, akvárium, madarak, a mellékhelyiségekben szappan, WC papír dohányzásra külön helyiség kialakítása portalanítás (atkák-allergia) - gyakori szellıztetés (beltéri szennyezı anyagok: formaldehid, szén-dioxid) lábtörlık alkalmazása gázkazán szabályozása - nyílászárók javítása, tetı szigetelése neonok cseréje energiatakarékos izzókra víztakarékos öblítés, csapok karbantartása, a klórozott szénhidrogéneket kiszőrı víztisztítók alkalmazása biológiai lebontók alkalmazása esetsav, moss- szóda, borax szódabikarbóna és egyéb környezetbarát takarítószerek alkalmazása az aszfaltozott rész felújítása gyümölcslevek-és teák, friss és szárított gyümölcsök, joghurtok, sajtok, gabonapelyhes édességek a tantermekben írásvevítı, TV, video és számítógép esztétikus dekorációk, falitáblák, szemléltetıanyagok - digitális fényképezıgép, gáztőzhelyek, konyhai eszközök, ismeretterjesztı folyóiratok, könyvtár, médiatár0
Sikerkritériumok: Nagyforgalom: Évi kerékpáros vetélkedıkön a résztvevı és szemlélıdı tanulók szórakozva tanulása. Zaj: A tapasztalat vezeti rá ıket a zajszőrı növényzet fontosságának megértésére. Légszennyezés: Megfigyelés útján tapasztalat: A levélzet porszőrı szerepe, illetve az erısen allergén növények irtása és ennek környezetjavító hatása. Szemét: Javul a környezet tisztasága. Kevés játszótér: A játék öröme egyben az agresszióforrások egyik legjobb kiszőrıje. Az iskola belsı: A komfortérzés javulásával az iskolai közérzet is javul. Világítás: A jobb világítás kényelmesebb, kellemesebb munkakörülményeket biztosít. Vízfelhasználás: a vizesblokkok kultúrált állapota fontos viselkedésbefolyásoló tényezı. Udvar: Mindenkinek érdeke a balesetveszély elkerülése. Iskola eszközellátottsága: Az iskola egészét átfogó környezeti nevelés valósul meg: - több környezeti nevelési tartalom a tanórákon - változatos tanulássegítı környezeti nevelési módszerek.
8
TANULÁSSZERVEZÉSI ÉS TARTALMI KERETEK TANÓRAI KERETEK Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetıségei: Testnevelés: - értsék meg, hogy a szennyezett környezet milyen mértékben befolyásolja károsan a szervezet fejlıdését, - legyen tisztában azzal, hogy a testnevelés, a sport és a játék nélkülözhetetlen az élményszerő tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, a együttmőködés és tolerancia fejlesztésében, - lássák be, milyen egészségesek a természetes és tiszta környezetben tett kirándulások, túrák, - tudatosítsák az egészség és a környezet komplexitását. b, Magyar nyelv és irodalom: Alsó tagozat: - ismerjék meg a természetes és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat; - az irodalmi élményeket, vagy egy-egy táj szépségét legyenek képesek érzelemgazdagon kifejezni szóban és írásban.
-
Felsı tagozat: ismerjék a köz és irodalmi nyelvet és tudják használni a környezettel való kapcsolatteremtésben; törekedjenek az anyanyelv helyes használatára és védelmére; tudjanak kultúrált vitát folytatni; alakuljon ki bennük a hatékony kommunikációra való törekvés; környezet és természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásával növeljük a környezethez való pozitív érzelmi és intellektuális közlekedést; a tánc és dráma tantárgy keretén belül fejlesszük konfliktuskezelı és megoldó képességüket.
Történelem: - értsék és tudják, milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természetes környezet, - tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására; - értsék meg az egész világot érintı globális problémákat és lássák az egyén, a társadalom és az állam szerepét ezek kezelésében. Idegen nyelv: - segítségével ismerjék meg más országok hasonló problémáit; - fejlıdjön a nemzetközi felelısségtudat a környezettel szemben. Matematika: - a szintetizáló és lényegkiemelı készség fejlesztése Fizika: - -váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára;
9
-
ismerjék meg az élı szervezetekre káros környezeti hatásokat (sugárzások, zaj, rezgés) és az ellenük való védekezést;
Földrjaz: - szerezzenek tapasztalatokat, győjtsenek élményeket közvetlen élı és élettelen környezetérıl; - érzékeljék és értékeljék a környezetükben zajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok végeredményét, - ismerjék meg és ırizzék meg a természetes és emberalkotta táj szépségét. Biológia: - ismerjék és szeressék természetes és épített környezetüket: - legyenek tisztában azzal, hogy az ember csak a természeti törvényeket figyelembe vételével, okosan alakíthatja környezetét; - ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat, legyenek képesek ezek megelızésére, vagy mérséklésére; - sajátítsák el a testi-lelki egészségét megırzı tudást; - alakuljon ki ökológiai szemléletük. Kémia: - ismerteteik arról, hogy a közhasználatú, vegyi anyagok milyen hatást gyakorolnak a környezetre és benne az élılényekre, igy az emberre is. Ének-zene: - felezzék fel a természet hangjait és azok szépségét; - ismerjék meg a természet hangjainak a zenében való megjelenítését; - fedezzék fel a zenei környezetszennyezést és tudjanak védekezni ellene Rajz és vízuális kultúra: • Érzékeljék, hogy a népmővészet milyen szorosan kapcsolódik a természetes környezetben látható figurákhoz, • Tapasztalják meg, hogy a képzımővészet minden ága szívesen fordul természeti témákhoz, • Lássák a képzımővészetekben a természetes és mesterséges környezet együttes ábrázolásának példáit. -
tanulmányi kirándulás sportnap egészségtan modul (6.8.) osztályfınöki órákon környezet-és egészségvédelmi témák testnevelés szakkör TANÓRÁN KÍVÜLI LEHETİSÉGEK
A tanulók környezeti ismereteinek bıvítésével, rendszerezésével, az összefüggések feltárásával meg kell alapozni, hogy a középiskolában lehetıvé váljon a környezetért, a jövı generációkért felelıs viselkedést vállaló személyiség formálása.
10
Célkitőzések A választott programok és az alkalmazott módszerek - fejlesszék a tanuló szociális képességeit - adjanak lehetıséget új ismeretek megszerzésére (biológiai sokféleség, fenntartható fejlıdés) - rendszerezzék, szelektálják, mélyítsék el a már meglévı ismereteket - szintetizálják az egyes tantárgyak nyújtotta analitikus ismereteket, tanítsanak rendszerszemléletre - fejlesszék a környezeti harmónia megteremtése érdekében fontos képességeket (pl.: problémamegoldó, konfliktuskezelési képességek, tolerancia, alternatív gondolkodás) - ösztönözzenek az egészséges, környezetbarát életmód elsajátítására - alakítsanak ki környezeti érzékenységet, helyes szokásokat, viselkedési normákat - neveljenek a hagyományok tiszteletére - mutassanak követendı mintákat - ösztönözzenek felelısségteljes cselekvésekre (tárják fel, hogy mit tehet a tanuló egyéni életében környezeti problémák megoldása, megelızése érdekében); tárják fel a tanulók számára a globális kérdések alapvetı gazdasági, társadalmi hátterét, tegyék világossá a tanulók számára, hogy az ember a természet része, és csak akkor van esélye a boldogulásra, ha kész együttmőködni környezetével, és nem uralkodni akar felette Szakkörök – Környezetvédelmi: A szakkör a kutató típusú, önállóan vizsgálódni szeretı tanulók fejlesztésének nagyon jó színtere. A környezetvédelmi szakkörökön belül lehetnek tematikus szakkörök is, de a tantárgyakkal megegyezı szakkörök (kémia, biológia) munkájába is be lehet építeni a környezeti nevelést. • Elsısegélynyújtó, védını segítségével Tanulói pályázatok – Adjunk ki egy-egy környezetvédelmi problémát, témakört önálló kutatásra, feldolgozásra. A tanulók motiválása történhet kiírásával, a legjobb munkák díjazásával. A születendı munka formája sokféle lehet: szakmai dolgozat, rajz, fotó, film, interjú, irodalmi alkotás. A környezet- és egészségvédelem jeles napjai. A természet-környezetvédelem és az egészségügy jeles napjairól a tanórákba beépítve illetve külön programokat szervezve emlékezhetünk meg és tudatosíthatjuk a jelentıségüket. A nap jellegének megfelelı vetélkedıt, akciót vagy kirándulást szervezhetünk, illetve pályázatot írhatunk ki. Március 22. Április 22. Május 10. Május 31. Szeptember 22. December 1.
Víz Világnapja Föld Napja Madarak és Fák Napja Dohányzásmentes Világnap Autómentes Nap AISD elleni világnap
A természet-környezetvédelem és az egészségügy jeles napjairól a tanórákba építve emlékezünk meg, így tudatosítjuk jelentlıségüket. Ezekben a különbözı tantárgyak egyként résztvesznek, de a vezetı szerep az osztályfınöki, illetve a biológia-földrajz munkaközösségé. Akciók –amennyiben valamely jeles naphoz, rajzpályázatot, vagy egyéb pályázati lehetıséget hirdetnek, az intézmény eddig is és ezután is aktiválja tanulóit. Az osztályfınöki és biológia-földrajz órákon az Autómentes Nap akcióban való részvételre buztdítunk.
11
Iskolai zöld médiumok : Az iskolai könyvtár rendelkezik olyan természettudományi-jórészt biológiai témájúkönyvekkel, illetve könyv, sorozatokkal, folyóiratokkal és video filmekkel, amelyek jól alátámasztják nevelési céljainkat. A könyvtárhasználat mindenki számára elérhetı, erre folyamatosan gondot fordítunk. Van rendszeresen megjelenı iskolaújság, amelyben helyet kapnak az iskola életét érintı ilyen hírek, események. A jeles napokra az iskolarádió is felhívja a figyelmet. Tanulmányi kirándulás Elsısorban több napos tanulmányi kirándulásaink során jutunk el tanulóinkkal azokra a természeti értékekre gazdag területekre (Kis-Balaton, a jelesebb barlangok és nemzeti parkok, stb.) amelyek során a terület szakképzett vezetıi, vagy idegenvezetı ad tájékoztatást az ottani értékekrıl. E területek felkeresése már hagyományos iskolánkban. Erdei iskola: A törvényi elıírásoknak megfelelıen (intézményi költségvetés terhére) erdei iskolát szervezünk. A szőkös iskolai anyagi lehetıségek javítása érdekében pályázatokkal segítjük az ilyen jellegő programok megvalósítását (két fı képzett szakemberünk van). Zöldesítés: Az objektív lehetıségek miatt ilyen akcióban csak akkor vettünk részt, ha hivatalos felkérést kaptunk a mások által megszervezett akcióban való részvételre. ültetésével szépíthetjük környezetünket és a zajtól, portól védhetjük szervezetünket. Különválogató (szelektív) hulladékgyőjtés A városban vannak szelektív hulladékgyőjtı helyek, ezekre folyamatosan felhívjuk a figyelmet. Az iskolában van elemgyőjtı, amelyet rendszeresen őrítenek. Minden évben legalább egy alkalommal van papírgyőjtés akció, ami mindig komoly eredményt hozott. Kapcsolattartás külsı segítı partnerekkel Az intézménynek van kapcsolata a Duna-dráva NP helyi vezetıségével, amely korábbi gyermekpályázatok elkészítséénél konkrét segítséget adott. Sportnap Minden évben rendez az intézmény egy a szülık és tanulók közös részvételével lebonylított játékos sportdélutánt. Látogatások Rendszeresen látogatjuk a Dráva Múzeum megfelelı tárgyú kiállításait. Szempontok a módszerek kiválasztásakor • alkalmazkodjanak az életkori sajátosságokhoz • vonjanak be minél több tanulót • az iskola keretein túl is legyenek hatással • a természetbe szervezett tevékenységek száma a lehetı legtöbb legyen • alapvetıen pozitív szemléletet tükrözzenek, kerüljük a katasztrófapedagógiát • a lakóhelyi vagy közeli konkrét példára alapozzanak, kötıdjenek a napi élethez • nyújtsanak sok élményt a tanulónak • az érzelmeken át hassanak • a személyes megtapasztaláson alapuljanak
12
• • •
együttmőködésen alapuljanak (teljes tantestület, egyéb iskolai dolgozók, külsı szövetségek, szülık stb. alapozzanak a korosztály kíváncsiságára, versenyszellemére, öntevékenységére, megismerési vágyára, korszerő technikai ismeretére legyen bennük sok játékos elem
MÓDSZEREK (A környezeti nevelésben jól alkalmazható módszerek alábbi listája egy mőhely közös munkájának eredménye.)
JÁTÉKOK • Szituációs • Memóriafejlesztı • Kombinációs • Érzékelést fejlesztı • Ráhangolást segítı • Bizalomerısítı • Kapcsolatteremtést segítı • Drámapedagógia RIPORT MÓDSZER • Kérdıíves felmérés • Direkt riportok • Fotóriport TEREPGYAKORLATI MÓDSZEREK • Terepgyakorlatok • Egyszerő megfigyelések • Célzott megfigyelések, mérések AKTÍV, KREATÍV MUNKA • Természetvédelmi és fenntartási munkák • Rekonstrukciós munkák • Madárvédelmi feladatok • Szelektív hulladékgyőjtés • Rend-és tisztasági verseny KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS • Vizuális mővészet a környezeti nevelésben • Irodalmi alkotások • Zenemővészet • Fotómővészet • Táncmővészet • Népmővészet • Esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése • A tanulók önkifejezése a mővészetek nyelvén 13
TANESZKÖZÖK Elsısegélykészlet alapvetı anyag: 10 öntapadó sebtapasz, 3 közepes mérető steril kötszer, 1 nagymérető steril kötszer, 1 extranagy steril kötszer, 1 steril szempárna, 2 háromszöglető kötözı-kendı, 2 krepp kötözıtekercs, 6 biztosítótő, eldobható mőanyag kesztyő, olló, csipesz. AZ ISKOLAI KÖRNYEZET A példamutató iskolai környezet tényezıi • termek, folyosók, mellékhelyiségek, udvar tisztasága és esztétikus kialakítása • növények • anyag-és energiatakarékos, környezetbarát iskolamőködtetés • egészséges élelmiszereket árusító iskolai büfé • gyalogos és kerékpáros közlekedés ösztönzése • szelektív hulladékgyőjtés • pedagógusok és technikai dolgozók példamutatása • iskolai médiumok zöld rovatai KOMMUNIKÁCIÓ Iskolán belül: Munkaértekezletek, faliújság, felelısök rendszere (DÖK), egyéni beszélgetések, iskolarádió, isi-és suligyőlések Iskolán kívül: Tájékoztató füzet, szülıi értekezletek, iskolaszék, SZMK- megbeszélések, önkormányzati nyílt ülések MINİSÉGBIZTOSÍTÁS / MINİSÉG-ELLENİRZÉS A környezeti nevelés pedagógiai céljai, feladatai, illetve elıírt követelményei határozzák meg azokat a tartalmakat, melyek értékelése a feladatunk. Nevelı tevékenységünk során – mint az a korábbi fejezetekbıl láthattuk – szakítani szeretnénk a passzív befogadás, a konvergens gondolkodás egyeduralma, a beszőkítés, az uniformizálás rossz gyakorlatával. Az értékmegırzésre, az értékteremtésre és értékátadásra vállalkoztunk, a gyermek teljes személyiségét fejlesztjük. A pedagógus környezeti nevelési gyakorlatának színvonalát minısíthetjük az alábbi elvárások megítélésével. • Rendelkezzenek mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság és az együttélési morál alakítása során mintaként szolgálnak. • Felkészülésüket hassa át az együttmőködésre törekvés. • Törekedjenek fenntartani az egyensúlyt a személyiség szabadsága és a munkavégzés rendje között. • Tanulóik számára jól szervezett tevékenységek során biztosítanak sokoldalú, személyes tapasztalatszerzési lehetıséget és kommunikációs helyzetet. • Adjanak alkalmat az önálló elemzés, szabály, sejtés tanulói megfogalmazásának. • Segítsék a szabály, összefüggés, megállapítás napi élethelyzetekben megjelenı példáinak és a szükségszerőségek felismerését. • Olyan lehetıségeket biztosítsanak, hogy a tananyag legyen természetes valóságában tanulmányozható, és élményt nyújtson.
14
• •
Szervezzék meg az egyéni és kooperatív tanulás formáit, biztosítsák a differenciálás lehetıségeit a képességek fejlesztésének folyamatában. A rendszerszemlélető gondolkodás kialakulását célozza meg.
A tevékenységek szervezése és koordinálása során biztosítsák: • A tanulói kíváncsiság megırzését; • Az aktivítás fenntartását és megerısítését; • A belsı motivációs bázis fejlesztését; • Az általános és különleges adottságok felismerését, fejlesztését; • A megismerı és rövid úton célravezetı stratégiák felismerését, lehetıségeit; • A tanuló jogát véleményének megfogalmazására, a tévedésre, elgondolásainak módosítására, az új utak keresésére; • Az igények kialakulását a gondolatmenetek elemzésére; a problémamegoldás folyamatának tudatos tervezésére, megvalósítására és a szükséges következmények számbavételére is. Ellenırzı-értékelı tevékenységünk szempontjai: • Az ellenırzés bizalomra épüljön, és az elért tudásszint megismerésére irányuljon. Ennek alapján lehetséges a további célmeghatározás. • Mindig biztosítsuk a javítás lehetıségét, mely tükrözze a következetes igényességet. • Az értékelés során a nevelı körültekintı, lényegre irányuló, tárgyilagos, egyértelmő információkat adjon, mely tükrözi a fejlıdés irányát és fokát, minısítve a személyes elırehaladást és határozott instrukciókat adva a továbblépéshez. • Fontos az összefüggések meglátásának segítése. A környezet-egészségvédelmi nevelés eredménye nem mérhetı olyan egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. Az sem egyértelmő, hogy mi tekinthetı az iskolai és mi a családi nevelés eredményének! A fejlıdés folyamatos követése és az iskolai célokkal történı összevetése alapvetı nevelıi kötelesség. Tanulóink neveltségi szintje és beállítódásának értékelése magatartásuk és szorgalmuk minısítéseként jelenjék meg. Eredményvizsgálatunk • Egyes tanulók esetében • Az iskolai cél-és értékrendszer megvalósulására • A szociális képességek alakulására • A beállítódások és értékorientáció fejlıdésre • A csoporthelyzet megismerésére • A konfliktuskezelés módjára irányul. • - osztályközösségek esetében • a csoportviszonyok alakulásának • a közvélemények, a morális gondolkodásnak • az informális kapcsolatrendszernek • a tevékenységrendszernek a megismerésére irányul. Eredményvizsgálati módszereink a következık lehetnek: • folyamatkövetı megfigyelés • célzott megfigyelés • helyzetfelmérés (szociometriai vizsgálat)
15
• •
tevékenységelemzés egyéni és csoportos megbeszélés, interjú.
A nevelıi követelmények teljesítésérıl az intézmény belsı ellenırzési szabályzata Részletes elıírásokat tartalmaz. Választott módszereink lehetnek: • a személyiségjellemzık és a feladatellátás minıségének megfigyelése • spontán és irányított személyes beszélgetések • a helytállás aktivitásának és minıségének követéses vizsgálata TOVÁBBKÉPZÉSEK Belsı: nevelési értekezletek, tanfolyamok
16
