BATTHYÁNY U. 8. = ISKOLA U

helyszínrajz

Az elkészült vizsgálati anyag az egyes épületekre nézve a következ ket tartalmazza. 1. Batthyány u. 8.

BATTHYÁNY U. 8. = ISKOLA U. 48-50.

hrsz.

14101

tömb

39

KERÜL ETI ÉRTÉKVÉDELEM

tervez építész, építtet , kivitelez

építtet : Székesf város Budapest

ép. id , átalakítások

1893; 1993-94-ben felújítás, tet térben b vítés

építészeti stílus

eklektikus

szintszám

(P)+F+2

épülethasználat

Batthyány Lajos Általános Iskola; építéskor: Községi és elemi polgári leányiskola

szerkezet, anyaghasználat, tet tulajdonos

hagyományos falszerkezet, téglaarchitektúrájú homlokzatok, magastet cseréphéjalással I. kerület Budavári Önkormányzat

egyéb védettség

világörökségi védettség terület

szaki állapot

megfelel

építészeti, városépítészeti értékelés Jellegzetes XIX. század végi, nagyméret , három utcára néz , kétemeletes rangos téglaarchitektúrájú, finom reneszánsz formaelemekkel gazdagított eklektikus iskolaépület, amely meghatározza a környék utcaképeit. BATTHYÁNY UTCAI F HOMLOKZAT A 2 – 6 – 2 – 1 (fsz.: bejárat, I. em.: 2, II. em.: 3) – 2 – 6 - 2 tengelyrend nagy, tömbszélesség épület, mely kiskiülés közép- és oldalrizalitokkal tagolt, a rizalitok az emeleti szinteken lizénákkal szegélyezettek, ezek között húzódnak a jellegzetes kerámia díszcsíkok. Az I. emeleti markáns könyökl párkány és a II. emelet könyökl párkányait összefogó, a lizénáknál megszakadó osztópárkány-sávok karakteres vízszintes tagolást adnak az épületnek. Fölül s fekv bordákkal alátámasztott széles f párkány tojássorral, gyöngyfüzérrel, fogrovattal díszített frízzel. A homlokzatok valamennyi ablaka félköríves záródású (Rundbogenstil). Az ablakok a

1

földszinten idomtégla-keretezés ek, az I. emeleten széles ornamentális díszítés kerámiabetétes béllettel kialakítottak, téglaboltövvel zártak, a II. emeleten pilasztereken nyugvó félköríves kerámia-architrávval és szintén téglaboltövvel zártak. A rizalitok emeleti mez iben ikerablakok, a középrizalit II. emeleti középtengelyében szép, reneszánszos formavilágú hármasablak, közöttük oszlopokkal. (A terrakotta díszeken zavaró a pirosas festés, ami színében és fényességében eltér az eredetit l. A zöldre festett ablakszerkezetek színe kedvez .) A középtengelyben tardosi tömör mészk l készült, korareneszánszos részletformálású, akrotériákkal díszített félköríves bejárati kapu. A kapuszárnyak mellett mélyített tükr pilaszterek, széles, markáns kiülés párkány fogrovattal díszítve, felette architrávprofilú, tojás-, és gyöngysorral díszített félkörív, ívmez jében a f város címere (2003-ban újrafaragva – Kampfl József szobrász alkotása, melyr l a homlokzaton egy kis tábla emlékezik meg). Az eredeti kapuszárnyakon érdekes átmetsz tagozatok, vasrács. A kapu mellett, annak jobboldalán, Batthyány Lajos szabad vonalvezetéssel komponált kontúrú domborm ves emléktáblája a téglasíkba süllyesztve (1997). A kapu két oldalán 1-1 újragyártott öntöttvas konzolos lámpa. MÁRIA TÉR (JÁTSZÓTÉR) FEL LI HOMLOKZAT A kétemeletes iskolaszárny (földszintjén az egykori kaput befalazták, a hiány a dús növényzet miatt nem zavaró) alacsony téglakerítéssel csatlakozik a tornaterem földszintes tömegéhez. A borostyánnal befuttatott téglakerítés fölött, a mögötte kilátszó mogyoróbokrok mögött az iskola 4 épülettömege (utcai szárny, tornaterem, lépcs házi szárny, Iskola utcai szárny) középkoriasan izgalmas tömegjátékban metsz dik össze – ez a látvány önmagában ritka érték a budapesti utcán. Külön érdekesség, hogy ugyanannak az épületnek különböz architektúrájú épülettömegeit látjuk együtt, amelyeket a sötét klinkerburkolat foglal egységbe, északnémet hangulatot idézve kissé, ami szintén ritka a budapesti eklektikában. Ez a különösen érdekes, szép utcaképi látvány esetlegesen jött létre. Az iskolának ez az oldala kb. 60 évig az igen keskeny Könyök utcára nézett (ld. archív térképek, 24. old.). A valószín leg háborús károk miatt kibontott tömb megsz nése óta a mára már szép nagy fák részbeni takarásában látszik az iskola nyugati térfala - a játszótérr l. (Szükséges lenne a világörökség területén lév valamennyi tér városképi és használati értékelemzését elvégezni.) ISKOLA UTCA FEL LI HOMLOKZAT A szimmetrikus, 6-tengelyes homlokzat a Batthyány utcai f homlokzati architektúra elemeib l építkezik. A középtengelyben elhelyezett tardosi vörösk -kapu megegyezik a bejárat megformálásával (itt hiányzik a félkörív melletti két akrotéria – pótlandó). A TÉRSÉG TÉGLAARCHITEKTÚRÁJÚ /TÉGLABURKOLATÚ HÁZCSOPORTJA Az eklektikus iskola és a Mária tér 5. sz. eklektikus téglaépület valószín leg kedvet adott a környéken tervez knek a téglaburkolat alkalmazásához: az iskola közvetlen környezetében öt épületb l álló téglaarchitektúrájú/téglaburkolatú házcsoport alakult ki (Mária tér 5., Batthyány u. 3., 4., 6., 8.), amelyek közül a múlt század els éveiben épült romantizáló szecessziós nagy lakóház és az 1970-es években épült társasház két igen markáns, jó színvonalú épület, közülük a szecessziós lakóház szintén helyi védelemre méltó!

2

helyszínrajz

2. Bécsi kapu tér 2-4.

BÉCSI KAPU TÉR 2-4. MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR tervez építész, építtet , kivitelez

hrsz.

6627

tömb

151

K ER ÜLE TI ÉRTÉKVÉDELEM

Tervez : Pecz Samu Építtet : magyar állam Kivitelez : Peterek és Wagner cég - k

vesmunkák

Biehn János cég – vasbetonmunkák Schlick-Nicholson Gépgyár – raktári vasszerkezetek az iparm vészeti munkákat, a falak és a mennyezetek ornamentális díszítéseit Róth Miksa tervezte küls k szobrászati munkák – Mikola Ferenc bels k szobrászati munkák – Langer Ignác tet és homlokzati kerámia – Zsolnay gyár üvegablakok – Róth Miksa falképek – Dudits Andor az el csarnokot az oldalfolyosótól elválasztó kárpitok Körösf i-Kriesch Laura


kovácsoltvas rácsok és a f testek burkolatai - Jungfer Gyula 1913-17, 1921-23, iparm vészeti munkák, falképek: 1923-29. háborús sérülések helyreállítása: 1961 falképek restaurálása: 1970-es évek tet helyreállítása: 1985-88. historizáló, neoromán

szintszám

pince, földszint + 4 emelet

épülethasználat

Magyar Országos Levéltár, a Bécsi kapu téri szárnyban irodák,


3

a mer leges szárnyakban raktárak, középen kutatóterem szerkezet, anyaghasználat, tet

tulajdonos

vasbeton váz, tégla falazat, a Bécsi kapu téri homlokzaton haraszti kemény mészk burkolat és sóskúti mészk tagozatok, a raktári szárnyak homlokzatain téglaburkolat, mészk párkányok és tagozatok, mázas kerámia díszítések, vasbeton födémek, vasbeton tet szerkezet és ferde síkú zárófödém, szarufák, lécezésen mázas cserépfedés, vörösrézlemez tet ablakok, csúcsdíszek, bádogozás magyar állam, vagyonkezel : Magyar Országos Levéltár

egyéb védettség

világörökségi terület, MJT

szaki állapot

karbantartott

építészeti, városépítészeti értékelés Pecz Samu1898-ban kapott el ször megbízást a Levéltár terveinek elkészítésére. Az épület elhelyezésére több helyszín is számításba került. Az építész a Bécsi kapu téri kiválasztott helyszínr l így ír önéletrajzában: „A telek megválasztása nézetem szerint nemcsak szerencsés volt, de dacára a telek igen szabálytalan alakjának, különösen el nyös a reá helyezend épület megfelel berendezhet sége miatt, továbbá azért is, mert az épület nagy tömegénél és magasságánál fogva a Várhegy északi oldalán lev épületeknek megfelel m vészi befejezést adhat.” Az építési telek három korábbi ingatlan összevonásával jött létre. A nagyméret telken az egyes funkcionális egységek külön szárnyban kerültek elhelyezésre, a t zvédelmi követelményeknek megfelel en. Az építkezés 1913 októberében kezd dött meg, és 1917-ig – a bels kialakítástól eltekintve - nagyrészt elkészült, a jóváhagyott terveknek megfelel en. Költségcsökkentés címén a nyugati szárnyhoz tervezett keresztszárnyat nem építették meg, de a továbbépítés lehet ségét meghagyták. 1917-ben az építkezés félbeszakadt. A háború után az épületet a honvédség vette kezelésbe, ezalatt csak karbantartási munkák folytak. A továbbépítésre 1921-ben nyílt lehet ség. Az építés üteme felgyorsult, mikor a Levéltár 1922-ben a Kultuszminisztérium, Klebelsberg Kúnó miniszter felügyelete alá került. A beköltözés 1923-ban megkezd dött, de a reprezentatív terek bels kialakítása csak 1929-re valósult meg. A Bécsi kapu téri homlokzat síkjából a középs tengelyt és az oldalszárnyakat hangsúlyozó rizalitok lépnek el , oromfallal, nagy ablakokkal, és több emeletet összefogó falpillérekkel. A rizalitok közötti felületeket emeletenként csökken magasságú, lépték árkádok, galériák díszítik, a homlokzatot ívsoros párkány zárja le. Az oldalsó és a várfal fel li homlokzatok megjelenését a téglaburkolat határozza meg, idomtégla féloszlopokkal, nyíláskeretekkel, párkányokkal. A Bécsi kapu fel li oldalhomlokzat díszesebb, itt a párkányok, áthidalók, oszlopfejezetek és a IV. emelet feletti törpegaléria oszlopai, áthidalói is k l készültek, a homlokzatot fogsoros tagozott k párkány zárja le. A nyugati homlokzaton a fejezetek és párkányok anyaga mázas kerámia. A tagolt tet idomot mintás cserépfedés borítja, díszes kúpcserepekkel, kovácsolt virággal díszített egyedi csatornatartó vasakkal, vörösrézlemez csúcsdíszekkel és tet ablakokkal. A bels ben az el csarnokok, a f lépcs ház és a csatlakozó el terek, közleked k, a tanácsterem és a kutatóterem gazdag iparm vészeti kiképzést kaptak, falképekkel, igényes burkolatokkal, bútorokkal. Az ólomüveg ablakokat magyar városok címerei díszítik. A bels kialakítást Pecz Samu már nem érte meg. Halála után (1922. szept. 1.) a

4

munkálatok irányítását korábbi munkatársa, Nagy Károly végezte. A gazdag bels díszítést Klebelsberg elképzelésének megfelel en alakították ki. A miniszter a történelmi, m vel déstörténeti eseményeket megörökít falképek témáit személyesen egyeztette Dudits Andor fest vésszel. A gazdagon díszített épület csaknem eredeti formájában maradt ránk. A háborús sérülések és az 56-os t zvész utáni helyreállítás során nem kerülhetett sor az eredeti állapot teljes visszaállítására. Nem építették újjá a kéményt rejt tornyot, nem került sor a kutatóterem elpusztult üvegbeton mennyezetének és falképeinek rekonstrukciójára. A raktári szárnyak elpusztult oromfalai helyére kontyolt tet idom került. Nem épültek újjá a melléklépcs házakat hangsúlyozó tornyok, és a homlokzat sarkait díszít k fiatornyok. Az épület jelenleg sem m emléki, sem f városi helyi védelem alatt nem áll. Megjegyzend , hogy a Budapesti M emléki Felügyel ség a 70-es évekt l 1988-ig védettként kezelte a Magyar Országos Levéltár épületét, szakhatóságként véleményezte a készül terveket, feltételeket határozott meg, annak ellenére, hogy a védettség tényét a m emlékjegyzékekben nem sikerült fellelni. Az épület városképi szerepe, építészeti és iparm vészeti értékei miatt kerületi helyi védelemre érdemes. Kiemelked építészeti min ségére, a tervez , Pecz Samu életm vére való tekintettel a m emléki védelem is indokolt.

helyszínrajz

3. Corvin tér 11.

CORVIN TÉR 11.

hrsz.

14281

tömb

15



Bernstein és Káldor okl. mérnökök; építtet : Lamm Tiborné sz. Mayer Lenke; kivitelez : Juhász ép. mester


1923-24 - az 1881-ben épült fsz. el dépület átépítésével tet térbeépítés: 2001-2007 között, homl. felúj.: 2002-ben


neobarokk

(fsz. el dépület: eklektikus)

5

szintszám

(P)+F+1+T

épülethasználat

lakóház, 3 lakás (építéskor: 1 lakás)

szerkezet, anyaghasználat, tet

hagyományos falazott szerkezet, dongaboltozatos pince, magastet , cseréphéjalás

tulajdonos

társasház

egyéb védettség

világörökségi védettség terület, m emléki környezet

szaki állapot

homlokzat: megfelel ; kapualj, hátsó épületszárny felújítandó

építészeti, városépítészeti értékelés Igen gazdagon díszített, rangos, egyemeletes neobarokk kis palota, mely hangsúlyos sárga színezésével méltán emelkedik ki környezete halványabb festés házai közül. Az érdekes, k korlátos kis zsákutca fölött álló ház a sok érdekes és értékes épületnek helyet adó tér egyik hangsúlyos eleme. (Egy 1881-ben épült földszintes ház átépítésével/b vítésével jött létre.) A szimmetrikus, kiskiülés középrizalitos, 1-4-1 tengelyes homlokzatot a tet nagy, dúsan faragott díszítés m oromzata és a két középs emeleti tengely el tti nagy m erkély hangsúlyozza. A szimmetriát kissé kibillentve, a szokatlanul markánsan megfogalmazott bejárat az épület baloldalára került. A ház 11 ablaka, a rizaliton szegmens-, az oldaltengelyekben félköríves záródású, valamennyi dúsan díszített gazdag m keretezés . Az ablaktáblák apró kockákra osztottak. A földszinti ablakoknál - a középrizaliton - lábazaton álló m köténylemezek. A pinceszint ablakai el tt kolostorrács. A rizalit két szélét lefelé keskenyed lapos pilaszterek szegélyezik, felül növényi füzérdísszel. A kissé túldíszített, de igen dekoratív homlokzat domináns eleme a nagy, növényi ornamentikával gazdagon díszített, íves posztamensekkel osztott m erkély, áttört mellvéddel, a sarkokon nagy vázadíszekkel. A három hatalmas m konzol virágmotívumokkal dúsan díszített, füzérrel végigfuttatott, akantuszleveles kompozíciójú. Az erkély alján tükrös mélyítések. A kissé túlméretezett, nagylépték motívumokkal keretezett bejáratot két hatalmas, szintén füzérdíszítés konzol szegélyezi. A tetején lév párkánymotívumról lapos volutával induló íves, nyitott „timpanon”-dísz, amelyen egy-egy, az erkélyen lév khöz hasonló váza áll. A megszakadó „timpanon”-vonal közötti mez ben rokokó részletképzés aszimmetrikus kartus-kompozíció, amelynek különleges részlete a mellette lév falsíkra kiszóródó virágok. Valószín leg az egész egy m elem, amelyet a tervez a fal színére festetett, így olyan, mintha a virágok a falsíkból emelkednének ki. A félköríves, igen szép kovácsoltvas bejárati ajtó keskeny m -keretezés . Az íves osztó hangsúlyosan megformált középrész , ami felett a ferdén odat zött, amúgy értékes, a város egy korszakára jellemz kivilágítható házszámtábla nagyon zavarja a felülvilágító érvényesülését. Négyszögvasból készült a kovácsoltvas rács, rajta domborított lemezdíszekkel (kissé hiányos, javítandó). A harmadik f motívum a házon a nagy tet oromzat, amely valutás keretezésben egy posztamensek által tartott íves párkánnyal és nagy m vázával lezárt, kerek ablakkal megnyitott m díszítmény. A tet két oldalán egy-egy ívelt záradékú álló tet ablak a legutóbbi évtizedb l. A bennük lév szegmensív ablakszerkezet alacsonyabb, mint az ácsszerkezet által adott nyílás, a kb. 20 cm magas hézagot a bal ablaknál már fehérre festett fával lefedték, a jobboldal megoldatlan.

6

Az épület f párkánya vízszintesen el reugró, alulról kazettás m lit fölött a kazetták rozettával és fekv konzolokkal díszítettek.

párkány. A középriza-

BELS ÉRTÉKEK Az épület belseje súlyos háborús károkat szenvedett, amelyek azóta sincsenek helyreállítva. Ez els sorban az igen gazdagon díszített kapualj, az udvar és a hátsó ház állapotát illeti. Azt az alapvet változást, hogy az egylakásos városi palotát ma több lakásra felbontva használják, az épület nem jól tudta követni, a hatalmas hall lépcs házként óriási térpazarlást jelent, miközben a tet tér is beépült. Bár mindez a jó állapotban lév utcai homlokzaton nem látszik, a remek helyen lév különlegesen értékes épület funkcionális és m szaki szempontból egyaránt rehabilitációra szorul.

helyszínrajz

4. Csalogány u. 36.

CSALOGÁNY U. 36.

hrsz.

13929/2

tömb

52

KERÜLETI ÉRTÉKVÉDELEM


Ifj. Eckermann József, építtet : Mambriny Alajos


1861 – azóta lényegében eredeti állapotában áll!


klasszicizáló romantikus

szintszám

F+1

épülethasználat

lakóház


hagyományos falszerkezet, csehsüveg-boltozatos földszint, nyeregtet , cseréphéjalás társasház

tulajdonos egyéb védettség szaki állapot

1955-ben (meddig?) m emlék volt! (Horler Miklós: Budapest emlékei I. 626. l., 1955, Akadémiai Kiad.) szakszer m emléki felújítást igényel!

7

építészeti, városépítészeti értékelés Egyemeletes, finom homlokzati architektúráját közel másfél évszázadig meg rzött, zártsorú beépítés klasszicizáló jelleg romantikus lakóház. M emlék-érték épület, országos védelemre méltó! Szimmetrikus szerkesztés héttengelyes homlokzat. A két szint között keskeny osztópárkány. A zárópárkány frízét az ablakok tengelyében egy-egy kerámia-rozetta díszíti. A földszinti falsíkot az ablakok között lapos lizénák tagolják, a homlokzatot mindkét szinten ugyancsak lapos lizénák szegélyezik. A 3-3 egyeneszáradékú (kés klasszicista) földszinti középosztott ablak félköríves, tagozott keretezés - a lábazatig lemélyített - tükörben ül, a félköríves lunettamez ben romantikus levélornamentika-dísz. A középtengelyben szintén félköríves záradékú kapu két, az utcára beálló k lépcs fölött. A földszinti falsávot tagoló lizénák a kapu két oldalán egyszer fejezettel ellátottak (kedvez tlen a baloldalon tagozaton vezetett es csatorna). Az eredeti kapuszárnyak hiányoznak (az archív fotókról rekonstruálhatóak). Az emeleti ablakok tagozott keretezés ek: finom, vékony, „lelépcs ” állókonzolokkal alátámasztott egyenes szemöldökpárkányok, középen akrotéria-szer dísszel. Az ablakok alatt hangsúlyos könyökl párkány, alattuk a mélyített köténymez ben kerámia rozettasor-dísz. A kapu fölötti ablak köténymez jében eredeti, finom-megmunkálású kovácsoltvas zászlótartó. KAPUALJ, LÉPCS HÁZ Lapos szegmensív hevederes dongaboltozattal fedett keskeny kapualj-folyosó, mely zárt fallal végz dik a lejt n álló helyzet miatt (mögötte föld)! Az eredeti ajtók (4 db) mind befalazva, ma csak hátul jobboldalon van egy, az 1970-es évek végén nyitott bejárat (ez a lakás jelenleg használaton kívül). Vele szemben nyílik a klasszicizmus nem egy korabeli házban továbbél félköríves lépcs háza, amelynek orsótere durván be van építve (a baloldali lakás b vítéseként, ide áthelyezett ideiglenes bejárattal). A pihen nélküli íves lépcs ház korlátja finom, vékony, öntöttvas profilos pálcákból áll, az alsó indításnál kiemelten formált els oszlopkával. Az íves lépcs házfalba érdekesen metsz dik bele egy fekv téglalap-alakú földszinti és egy szokásos méret emeleti ablak, valamint az udvarra nyíló, ferde torzfelülettel kimélyített harmadik ablak. Az emeleti lépcs el térb l eredetileg nyílt 2 ajtó befalazva, az udvarra nyíló nyílás vasráccsal bezárva. Jelenleg a teljes lépcs ház használaton kívül. UDVAR A Várlejt alján álló ház a Csalogány utca fel l egyemeletes, de udvarához már az emeleti szinttel csatlakozik (a Csalogány utcához képest egy emelettel megemelt a bels udvar, a földszint hátul a földben van). Jóarányú, kellemes udvar. Az alacsony kis ház a vele eredetileg (és használatát tekintve ma is) egy telken lév magasabbal (Hattyú u. 11.) és keleti szomszédjával (Csalogány u. 34.) számos érdekes összemetsz déssel, romantikus, olaszos hangulatot idéz, ami az udvar sok növényével tovább fokozódik. Az eredetileg „U”-alakú beépítés mindkét szárnya megrövidült azáltal, hogy a mintegy 35 évvel kés bb épült Hattyú utcai lakóház (Hofhauser Elek, 1896) „rátelepült”. A nyugati oldali épületszárny folytatásaképpen állt földszintes melléképületre kicsit más szögben épült rá 2 újabb emelet 1896-ban (ez ma is látszik az udvarban: a két falsík kis szöget zár be egymással, mely a földszint felett keskeny hosszú háromszög-alakban mutatkozik meg). A megrövidült régi épület végfala egyben a föléfalazott új szinteknek is a t zfalát képezi. A két ház ezen a ponton egy szerkezet.

8

Az udvar keleti oldalán különös nyitott mellékudvar (fülke-tér) nyílik szegmensív nyitott nyílással az udvarba. Kialakulása további kutatást igényel. Innen közelíthet meg küls létrán a tet tér. Az udvar felé 45°-ban lecsapott falsarkok, rajtuk ajtók nyílnak: az egyiket a háború el tt, a másikat az 1980-as években cserélhették újabbra. Az udvari homlokzaton három szép, eredeti, az utcaiakkal azonos módon félbeosztott ki-be-nyíló ablak, azoknál kicsit kisebbek. Mivel a telek oldalhatárai az utcával ferde szöget zárnak be, ezért a lenti (utcai) szimmetria az udvaron aszimmetrikus elrendezést ad. A lépcs házat az udvarral összeköt ajtónyílásban jelenleg vasszerkezet (vasrács) van, elképzelhet , hogy sohasem volt ajtó. A keleti oldalon a bejárat melletti rövid oldalszárnyon háromosztatú keskeny ablakot építettek be a kialakult mellékudvar melletti rövid falszakaszba. A földszinti lakások hátsó traktusának szell zését eredetileg a fal vastagságában megépített „Z”-szell k oldották meg, ezek azonban mára elfalazva, helyettük, el ttük az udvar betonjárdáján acélráccsal kiszell angolaknák vannak, amelyekbe látszólag nem nyílik bele semmilyen helyiség (csak szell ). Az elmúlt évtizedekben készülhetett. TET TÉR Az egyszer nyeregtet s ház fedélszéke szokásos: köt gerendákon álló ferdetámos oszlop könyökfákkal, fogópárral, talpszelemen, fiókváltók. Kora bizonytalan, valószín leg nem eredeti. Az utcai homlokzati frízben elhelyezett áttört kerámia-öntvény-rozetták szépen engedik be a fényt a tet térbe a padlósík fölött.

utca 37/c.

helyszínrajz

5.

UTCA 37/C. = ARANYHAL U. 6. tervez építész, építtet , kivitelez

hrsz.

14440/10

tömb

32


tervez : Gregersen Hugo építtet : Budapest Székesf város Takarékpénztár Rt.

9


1936


modern

szintszám

(P)+F+5+tet felépítmény

épülethasználat

lakóház üzletekkel (eredetileg 25 lakás)


vasbeton-pillérvázas szerkezet, vakolt homlokzat, k burkolatú földszint, lapostet felépítménnyel

tulajdonos

társasház

egyéb védettség

világörökségi védettség terület; a Batthyány téri Szent Anna templom és plébániaépület emléki környezete

szaki állapot

megfelel

építészeti, városépítészeti értékelés Zártsorú beépítésbe illeszked ötemeletes modern sarokház. Kortárs tömbszomszédaival utcaképi kisegyüttest alkot (F utca 37/a-c.). A F utca fel l er teljesen megmozgatott a homlokzat: egy-egy erkélysáv és egy kisebb, ill. egy nagyobb kiállású zárterkély az emeleteken. Nagy kiülés zárófödém. A ház jellegzetessége a zárterkélyek vízszintesen sávozott parapetjei és a sarki kiemelt zárterkély sorolt sávablakai, melyek er teljes horizontális karaktert adnak a tömb záróépületének. (Az els emelett l fölfelé engedélyezett legfeljebb 1 m-es kiugrás szabályozása hozta létre a korszak jellegzetes (zárt)erkélyes homlokzat-kompozícióit.) A ház dekoratív, egyedi megjelenését els sorban az els emelet kiemelt hangsúlyozása adja: az ablakok fölött nagyszabású figurális domborm vek, G. Lux Alice munkái: Asszonyok a kútnál, N korsóval. Alattuk szép növényi ornamentális díszsáv. Az erkélyrácsok dekoratív, geometrikus megformálású kovácsoltvas munkák. Az Aranyhal utca fel l egyszer bb homlokzatképzés: erkélysávok, egy kisebb kiállású zárterkély az emeleteken. A vakolt emeletek alatt k burkolatú földszinti lábazati szint. A bejárat jobb- és baloldalán 2-2 üzlet. A sarki üzletportál körül a földszinti homlokzat k burkolata igen kedvez tlen fekete fényes m anyag lemezzel burkolt (rossz állapotú). A F utca fel l kissé hátrahúzott elhelyezésben az eredeti bejárati kapu. BELS ÉRTÉKEK Nagyszabású, reprezentatív bels el csarnok-tér, a földön fekete-fehér geometrikus mintás burkolattal, márvány-borítású falakkal, eredeti, falba-süllyesztett lakónévtáblával. A lépcs házban a homlokzati erkélykorlátoknak megfelel geometrikus megformálású kovácsoltvas lépcs korláttal, a házkapuéval rokon véd rácsú lakásajtókkal. Az „L”-alakú sarokház kétkarú lépcs háza pihen ir l egy-egy kis erkély nyílik és ad rálátást a „modern-hozta” tömbszegélyes beépítés bels szép zöld kertcsoportjára.

10

helyszínrajz

6. Kosciuszkó Tádé u. 3.

KOSCIUSZKO TÁDÉ U. 3.

hrsz.

7591

tömb

97


tervez , építtet , kivitelez

tervez : F városi Mérnöki Hivatal; építtet : Budapest Székesf város


1897


eklektikus, neogót

szintszám

(P)+F+2

épülethasználat

Farkas Ferenc Zeneiskola (Alapfokú M vészeti Intézmény)

(eredetileg: Korona r utcai Polgári Leányiskola) szerkezet, anyaghasználat, tet tulajdonos egyéb védettség

szaki állapot

hagyományos falazott szerkezet, dongaboltozatos pince, nyeregtet , cseréphéjalás I. kerület Budavári Önkormányzat

(a szomszédos Szilágyi Erzsébet Gimnázium (Mészáros u. 5-7.) f városi védelem alatt: Hübner Tibor, Weichinger Károly, 1936) megfelel

építészeti, városépítészeti értékelés Az I. kerületi Korona r utcába 1896-97-ben a F városi Mérnöki Hivatal neogót irányzatú rangos téglaarchitektúrájú eklektikus stílusban tervezte a F város által épített polgári leányiskolát (10-14 évesek számára). A kétemeletes iskolaépület a telek utcai oldalát és jobb felét foglalja el, a jobboldali telekszomszéd felé hagyott keskeny udvarsávval. Ez a beépítési megoldás nem volt ritka az el századforduló iskolaépületeinél - hasonló megoldást követtek pl. a pár évvel kés bb épült Keleti Károly utcai Rákócziánumnál is. A zárt iskolaudvar a telek bal felét foglalja el. Az udvart már kissé alacsonyabb terepszinten zárja a volt öltöz - és tornatermi szárny, amely utóbb épült.

11

UTCAI HOMLOKZAT A tervez nek sikerült az egyforma tantermeket rejt homlokzat megformálásánál elkerülni az ablakok egyszer ismétl désének unalmasságát – bár valójában szintenként csupa egyforma ablak nyílik az osztálytermekre. A nem túl széles, 12-tengelyes sima f homlokzat egyszer tömege vízszintes záródású, meredek cserépfedés tet vel. A szimmetrikus homlokzaton a nyílások ritmusa az emeleteken egy-egy négytengelyes motívum egymás mellett háromszor való ismétl désél áll – ez megfelel a mögöttük lév három-tantermes elrendezésnek. A homlokzat f motívumai a kétoldali igen hangsúlyosan formált oldalsó bejárati kapuzat és a II. emeleti páros ablakokat csúcsíves motívummá összefogó három nagy ablakmotívum. Függ leges értelemben a homlokzat két sávra oszlik. A világos, vakolt falú földszint felett a két emeleti szint sötétvörös tégla-architektúrájú, ami itt a klinker téglaburkolaton kívül a II. emeleti ablakok körüli gazdag idomtégla-profilozást is jelenti. Az emeleti falmez két szélén vakolt sarokarmírozás. A II. emelet a „piano nobile”, amelynek gazdag formálását az I. emelet visszafogottsága is aláhúzza. Jellegzetes motívumként mindhárom szinten ismétl dnek az ikerablakként összekapcsolt ablakok, melyek a bels szempontjából a tantermek közepére adnak (adtak) er sebb megvilágítást. A földszint 1 - K - 1 - 1 - 2 - 1 - 1 - K - 1 tengelyrend , ahol a nagy kapuzatok az ikerablakok kett s tengelyei alatt vannak. A kapunyílások szamárhátíves keretezés ek, alatta szélesen lekerekített sarkú egyenes záradékúak. A boltív er s kiállású, amelyet különlegesen formált alátámasztás tart: az oldalain egy-egy levéllel díszített fejezet pillér dúsan profílozott gotizáló konzolokkal a fejezet alatt, majd rögtön a falhoz tér vissza. A konzoloktól lefelé kis kiülés pilaszterekké „szelidülve”, élszedett törzzsel, lábazattal állnak a befalazott pinceablakok felett húzódó osztópárkányon. A kapuszárnyak eredetiek, a jobboldaliban – amely a személybejáró – ill. a két felülvilágítóban szép kovácsoltvas ráccsal (madár, talán itt is bagoly-motívummal). Különlegesség a bagolyformájú kilincs, amely újabb, talán az 1960-80-as években készíthette egy iparm vész. Az ablakok keretezése érdekes: a sarkoknál visszametszett profilozás miatt kis csücsökkel díszített ferdén lecsapott sarkok keletkeztek. Fehérre festett keresztosztású ablakok, üvegosztókkal. A világos hidegszürke vakolat vékony nútokkal kváderezett, sarokarmírozással. A kapuzatok díszes keretezése drappos szín k l készült. A szamárhátívek csúcsa felett mindkét kapunál hiányzik a szokásos növényi elemekb l formált díszítmény – talán a gyerekek elérhették a kilazítható k elemet az emeleti osztályablakból, ezért, hogy ne okozhasson balesetet, leemelték – remélhet leg a padláson vagy másutt megvan, ha nincs, az udvari homlokzat hasonló dísze ill. egyéb pesti analógiák alapján, jól rögzítve pótlandó. Az I. emeletet a földszintt l elválasztó osztópárkány bimbós levéldísz apró konzolok és rozetták s váltakozásából áll. A ferde fels síkú, gotizáló profilozású könyökl párkányon álló, lapos vakolatkeretezés ablaksort csak a kett s ablakok élénkítik, melyek alatt a két széls ikerablaknál vakívekkel tagolt egyszer köténydísz készült. A középs ablaknál e helyett a könyökl párkány megszakad, és mintha egy elbontott erkélyre utalna, az ablak alatt mélyebb síkú „befalazás”(?), amely belemetsz az osztópárkányba. A II. emeleti ablakok csúcsívesek, dúsan profilozott idomtégla-béllettel, vállmagasságban bimbós oszlopf kkel. Az ikerablakokat gótikus profilozású nagy csúcsíves keret fogja egybe, amiben, az ablakok feletti középs mez ben köralakú vakmérm helyezkedik el, rozettadísz , háromkaréjos motívummal. A nagy ablakmotívum az ab-

12

lakok mellvédjét is befoglalja, ahol az oszlopok alatt kis lapos csüng dísz van. A nagy kereten belül minden, az ikerablakokat elválasztó oszlop is, festett felület , a homlokzat vakolt részeivel tart rokonságot. Történetileg az eredeti ilyen formák/szerkezetek k anyag-használatára utalnak. Az ablakok feletti mez ben, a nagy ablakok között két kerek tondó látható, bennük báró Eötvös József kultuszminiszternek és Csengery Antalnak, a F városi Közmunka Tanács tagjának szép domborm ves portréja. A homlokzat tetejér l mintha hiányozna valami: az épületnek nincs párkánya. A párkány helyén csak egy vakolt-festett sáv látható, amely az ugyanilyen felület keskeny ereszbe fordul át. Mindig így lett volna? Vagy talán kis faragott fa gerendavégek sorakoztak végig, párkányként, mint nem kevés eklektikus házon? Az itt látható öt kisebb vakolathiba lényegében az egész homlokzaton megjelen egyetlen m szaki problémára, kisebb helyi átázásra utal. Ez az ismétl hiba ritmusa, mérete alapján utalhat az esetleg kiszedett gerendavégek rosszul „begyógyított” helyére. A homlokzat csaknem hibátlan, a szamárhátívek tetejér l hiányzó motívumok, az I. emeleti középs ikerablak alatti megoldatlanságok és a párkánynál tapasztalható kérjelek kivételével. A téglaburkolatos felület bal fels részén – talán háborús sérülés miatt? – a tégla alig észrevehet en más szín ; ha javítás, nagyon jól sikerült. Az épület nagyon tisztességes munka a F városi Mérnöki Hivataltól, mai formájának egyetlen komoly hibája a hideg szürke festés – ennek meleg sárgásdrapp homokszín nek kellene lenni, mint pl. egy homokk színe, hiszen a követ jeleníti meg itt a vakolat. Legjobb a kapukeret kövét mintául venni. UDVARI HOMLOKZATOK A rövidebb és hosszabb udvari homlokzat egyszer sítve, de jellegében követi az utcai homlokzat felépítését. Az – itt még korábbi sárga festés – vakolt földszinten szegmensív ablakok vannak. A kocsiforgalmat biztosító kapualj az udvarra az utcaihoz hasonló szamárhátíves keretezéssel érkezik, azonban itt az ezt tartó kisebb konzolok közvetlenül a falhoz „továbbítják” az oszlopf k fel l a „terhelést”. A festék lepergéséból látható, hogy itt is l vannak faragva - nem szabad a követ befesteni! A k színéhez kell az egész homlokzat színezését igazítani, ahogy ezt a f homlokzatnál leírtuk. Fontos, hogy itt megvan a kapukeretr l az utcán hiányzó növényi ornamentikájú csúcsdísz, mintának is vehet , adaptálva az ott keskenyebb profilhoz. A kapu két oldalán kissé mélyített falsíkon ül keskeny, csúcsíves ablakok, ferde, bádogozott könyökl vel. Az I. emelet ablakai szegmensív ek, a II. emeleten csúcsívesek. Mindhárom szint ablakainak egyetlen dísze a téglaboltöv, amelynek fels széle fogrovat-szer profillal emelkedik el a falsíkból. Az oldalszárny udvari homlokzatának végén háromtengelyes, kiskiülés sarokrizalit, amelyet az es csatorna lefolyója is kiemel. Itt van a homlokzatok egyetlen durvább átalakításának nyoma: míg a II. emeleti három csúcsíves ablak (közülük kett vakablak) hangsúlyosan szimmetrikus motívumot alkot – a középs ablak magasabb a két oldalsónál –, addig alatta csak jobboldalon van egy kicsi ablak, a földszinten pedig két ablak van, itt a bal széls hiányzik. A hiányzó ablakokat egy átalakítás során befalazhatták – ismét megfigyelhet az ügyes k vesmunka: alig látszik a téglafelület megbontottsága. A homlokzat tíztengelyes szakasza közepén ismét ikerablakot helyezett el a tervez . Az I. emeleten a többi ablakhoz hasonló szegmensív ablakot fog össze egy nagy szeg-mensív a kiváltó boltövek felett, ahol a középpillér k , és a keretez falsík vakolt. A II. emeleten a két csúcsíves ablak boltöve metsz dik össze, és válik így egy motívummá.

13

Itt az összemetsz dési pont sárgára lefestett k idomból van. Meg kell említeni, hogy valamennyi udvari ablaknak van egy kis keretezése is: a földszinten ez egy vakolt negyedkörív, az I. és II. emeleten pedig a téglaburkolat negatív sarkot képezve ad szép árnyékcsíkot az ablakok körül. A könyökl párkányok szintén alul profilos idomtéglából készültek - vajon miért van a ferde fels síkjuk széles túlnyúlással lebádogozva, ami eltakarja a szép profilt? Erre védelmi okokból (es ) telihézagolt klinkertégla-párkány esetén nincs szükség. BELS UDVAROK A szomszédos telek felé – amelyre 1936-ban Weichinger Károly, a magyar modern építészet egyik nagyhatású professzora tervezett gimnáziumot Hübner Tiborral (a f város els modern középiskolája volt!) - szintén igényes udvari homlokzatai épültek a neogót iskolának. A téglaburkolatban idomtégla-keretezés szegmens ill. csúcsíves ablakok láthatók. Szép a szintén téglaburkolatos modern épület találkozása a gotizáló régebbivel. KAPUALJ Az utcai homlokzat baloldalán nyíló kapualj gotizáló részletképzés pilasztereken támaszkodó kosárív hevederek által tartott keresztboltozatokkal van fedve (ez itt valószín leg rabicszerkezet). A küls és a bels összhangja kis csorbát szenved a kapualj két végén a bels ív és a küls egyenes záradék találkozásánál. Szép váz-táblázatos ajtók nyílnak ide. Feltehet , hogy egykor volt valamiféle lábazata is a pilasztereknek. Hasonló szerkesztés az épület személybejárójául szolgáló másik kapubejárat is, de ott lépcs kkel és ajtókkal megosztott tér létesült. LÉPCS HÁZAK A f lépcs fokai sokféle rózsaszín tardosi tömött mészk l készültek. Finomrajzú gotizáló kovácsoltvas korlát, középen háromkaréjos motívummal. A pihen kön eredeti módon többhelyütt ablakok vannak korlátokkal, érdekes átlátásokat biztosítva a szintek között. Az 1960-70-es évekb l származhat a fels szint üvegtéglás b vítménye a lépcs ház felé, és a falat díszít zöldes kerámiakép békegalambbal(?) is. A melléklépcs a gazdasági bejárat kapualjának bal végéb l vezet fel a pincét l a padlásig: er sen húzott, keskeny orsóter lépcs , korlátjának pálcái közül minden második csavart. BELS TEREK A f épület bels terei tágasak, világosak. Érdekes, hogy valamennyi íves záradékú ablak bels szárnyai már egyenes tetej tokba illeszkednek. A folyosókon színes csempeburkolat, a termekben vékony csíkozású pácolt fa-lambéria – ezek többnyire nem illenek a komoly megjelenés régi iskolához. A padlókon néhol még megvan az eredeti terrazzo-burkolat, másutt igénytelen márványmozaik-burkolat van. Egyes nyílászárócsoportok belülr l zöld színre vannak festve, ami néha éles, hideg zöld, máskor igen szép olajzöld – ez utóbbi legyen a minta a teljes bels mázolási munkáihoz (pl. bal kapualjról nyíló folyosó)! Az iskola építésének 75. évfordulójáról aranybet kkel megemlékez márványtábla van a bejárat közelében a falban elhelyezve. PINCE Az iskola fiókos dongaboltozatú pincéjének egy részét valamikor légó-pincének/fogdának(?) alakították át. Ehhez külön aknaszer lejárat készült az udvarról. Lent betekin-

14

nyílásos vasajtók, néhány apró cella, részben deszkaajtók. Némelyik ajtón a meglév felirat szerint a vasajtókat készít angyalföldi cég gyártási engedélye 1938-ból való. TET Meredek hajlásszög nyeregtet , függeszt

ves fedélszék, eredeti.

UDVARI ÉPÜLET Az udvaron az alsóbb, mélyebben fekv terepszinten lév tornateremhez csatlakozó kis nyerstégla falú öltöz épület feltehet leg az 1930-as években épülhetett, a szomszédos Szilágyi Erzsébet gimnáziummal egyid ben.

helyszínrajz


KOSCIUSZKÓ TÁDÉ UTCA 5. tervez építész, építtet , kivitelez ép. id , átalakítások építészeti stílus

hrsz.

14101

tömb

39


tervez nem ismert építtet : Budapest Székesf város 1891, átalakítás 1925, kés bb kazán korszer sítése, bels átalakítások eklektikus

szintszám

épület földszintes, a tet tér részben beépítve, melléképület pince + földszint

épülethasználat

épült az I. kerületi T


téglafal, poroszsüveg födém, fa fedélszék, hornyolt cserépfedés

tulajdonos

Budapest F város Önkormányzata, vagyonkezel : F városi zoltóparancsnokság

egyéb védettség

---

szaki állapot

karbantartott

15

rség számára,

építészeti, városépítészeti értékelés Az épület az I. kerületi T rség részére épült, 1891 október 14-én vették használatba, azonos célra szolgál ma is. Megjegyzend , hogy a helyi hagyomány az épület történetét tévesen az utca korábbi nevével – Korona r utca - hozta kapcsolatba. A zoltóparancsnok a helyszíni szemlén arról tájékoztatott, hogy az épület eredetileg a Korona rség laktanyájának épült. Ezt a véleményt sem a levéltári, sem a szakirodalmi adatok nem támasztják alá. Az utcára mer leges szárnyakban szolgálati helyiségek kaptak helyet, míg a keresztszárnyban a „t zoltó és árvíz szerek raktára”. A hátsó udvarban épített melléképületben kezdetben istálló volt, kés bb legénységi szobák, pincéjében kazánházat alakítottak ki. A f épület utcára mer leges szárnyai félnyeregtet sek, az utcai és udvari oldalon oromfallal, téglaburkolattal, faragott vég szarufákkal, torokgerendával. A függ ereszcsatorna üsttel csatlakozik a lefolyóba, az üstöket a sarkokon kovácsolt konzolok támasztják alá. A nyílásokat idomtégla boltozott áthidaló és könyökl párkány díszíti. Az udvari homlokzatok egyszer bbek, a vakolt homlokzatot tégla keretelés, az oromfalakon lépcs s szegélyek, a nyílások felett tégla áthidalók díszítik. A keresztszárny homlokzatát fogsoros tégla osztópárkány tagolja. A hátsó udvar homlokzatain a téglaarchitektúra eredeti formájában megmaradt, még a hátsó udvar kerítését is díszítették fogsoros párkánnyal. Az 1925. évi és a kés bbi átalakításokra a t zvédelmi el írások, technológiák fejl dése kapcsán került sor. Az átalakítás a keresztszárnyat érintette leginkább, ahol az eredeti két nyílás helyett 3 nyílást alakítottak ki, modern, de színben illeszked garázskapukkal. Az irodák és legénységi épületek bels átalakítása a homlokzati megjelenést nem változtatta meg jelent sen.

helyszínrajz


16

KOSCIUSZKÓ TÁDÉ U. 6. tervez építész, építtet , kivitelez

hrsz.

7561/1

tömb

95


építész tervez : Krausz Gábor építészmérnök, épít mester vb. szerkezet és födémek: Horcsik (Nándor ?) építtet : Kovács Vilma (homlokzati táblán: Kovács testvérek)


1933, átalakításnak nincs nyoma


dekoratív modern

szintszám

F+3

épülethasználat

lakóház, 10 lakás, földszinten 3 üzlet


tulajdonos

téglafal, vb. pillérek, acélgerendák között vasbetétes tégla födém (Horcsik-féle) utcai homlokzat: vakolt, k lábazat, m díszítések, keretek és szegélyek, udvari homlokzat: vakolt tet : fa fedélszék, hornyolt cserépfedés társasház

egyéb védettség

---

szaki állapot

Az utcai és udvari homlokzatok felújításra szorulnak.

építészeti, városépítészeti értékelés Zártsorúan beépített háromemeletes, magastet s épület. Utcai homlokzatának közepén kéttengelyes zárterkély húzódik, melyet oromfalas attika zár le. A zárterkély tömbjéhez kétoldalt erkélyek csatlakoznak. A földszintet a bejárat áthidalóinak magasságáig rusztikus k lábazat borítja. Az áthidalók feletti vakolt falsáv az üzletfeliratoknak ad helyet, ebben a sávban helyezték el az építtet és a tervez adatairól szóló két emléktáblát is. A bejárat feletti felületet m díszítés hangsúlyozza. Az emeleti vakolt falfelületeket több emeletet összefogó növényi ornamentikával díszített m szegélyek keretezik. Egyszer m profilok találhatók az ablakok keretein, a tömör erkélymellvédek lábazati szegélyén és kökönyökl párkányán. Az erkélymellvédek sarkait és a középtengelyt növényi motívumok díszítik, az attikát m váza koronázza. A tet hagyományos szerkezet , a deszkázott ereszaljhoz húzott párkány csatlakozik. A 8. sz. épület fel l megmaradt az eredeti csatornatartó vasak egyike. A lépcs ház burkolatai, nyílászárói jó állapotban maradtak meg, az építés korának magas kézm ves színvonalát tanúsítják. Az engedélyezési terviratok szerint eredetileg 4 emeletesre tervezett épület megvalósult tömegével harmonikusan illeszkedik a kialakult utcaképbe. Utcai homlokzata a megmaradt eredeti részletek alapján egyértelm en helyreállítható. Az épület küls és bels védelemre érdemes.

építészeti értékei, utcaképi megjelenése miatt kerületi helyi

17

helyszínrajz


KOSCIUSZKÓ TÁDÉ U. 18. tervez építész, építtet , kivitelez

hrsz.

7583/7

tömb

39


tervez építész: Hámor (Hamburger) István statikus: Rados Kornél 1941, Trautmann Rezs 1947. Építtet : Prisender Lászlóné és birtoktársai Kivitelez : Strauss Sándor épít mester


1941, háborús sérülések helyreállítása 1947


modern

szintszám

pince, fsz + 4

épülethasználat

15 lakás


tulajdonos

vasbetonváz, téglafal kitöltéssel, k szivacs h szigeteléssel, pince felett alulbordás vb födém, a fels szinteken „Újlaki” rendszer födém Utcai homlokzat: k burkolat, kovácsolt erkélyrácsok és zászlótartó udvari homlokzat vakolt társasház

egyéb védettség

---

szaki állapot

jó

18

építészeti, városépítészeti értékelés A fsz + 4 emeletes lapostet s épület utcaképi megjelenését a középs tengelyben kiemelked íves alaprajzú zárterkély, egyik oldalán a homlokzat síkjából visszahúzott loggiák, másik oldalon a franciaerkélyek nagy nyílásfelületei határozzák meg. Az utcai homlokzatot k burkolat borítja, melynek síkját csak az erkélyek kovácsolt korlátai és a zászlótartó tagolják. A bejárat íves alaprajzzal tárul ki az utcára. Az íves szakaszon a burkolatot m re cserélték, ett l eltekintve az eredeti kialakítás a homlokzaton és a közös területeken megmaradt. Az építési dokumentumok bizonyítják, hogy az épületet az akkor legkorszer bb gépészeti berendezésekkel látták el. A homlokzaton 2006-ban helyezték el Réti Mátyás fest és 2002 között lakott itt.

vész emléktábláját, aki 1953

Az épület a Kosciuszkó Tádé utca 14-20. épületekkel, valamint a Márvány u. 1/b. sz. épülettel együttest alkot. Az épületek egységesen el kerttel, 14 m-es épületmélységgel épültek, a tömbbels ben összefügg zöldterülettel. Az egyes épületek tervez i (Forrás: Ferkai András: Buda építészete a két világháború között, Bp. 1995. 50. old.) : Márvány u. 1/b. Platschek Imre, 1940. Kosciuszkó Tádé u. 14. – Preisich Gábor és Gerle György, 1941 Kosciuszkó Tádé u. 16. – Hajós Alfréd, 1941 Kosciuszkó Tádé u. 18. – Hámor (Hamburger) István, 1941 Kosciuszkó Tádé u. 20. Falus Lajos, 1941 A Kosciuszkó Tádé utca 18. sz. alatti lakóépület építészeti bels építészeti kialakítása miatt helyi védelemre érdemes.

értékei, igényes

helyszínrajz

10. Lovas út 16.

LOVAS ÚT 16. tervez építész, építtet , kivitelez

hrsz.

6741/1

tömb

69


építész: Ligeti Béla okl. építészmérnök, épít mester építtet : Ligeti Béla és neje, Zelinka Ilona

19


1930, háborús sérülések helyreállítása 1946, felújítás és tet tér beépítése 2001. historizáló, reneszánsz motívumokkal

szintszám

alagsor, földszint

épülethasználat

1930: alagsorban iroda és házmesterlakás, földszinten egy lakás 1946: 3 lakás, 2001: 1 lakás


téglafalazat, szilárd födémek, vakolt homlokzat k lábazattal, nyíláskeretekkel, manzárdtet , fémlemez fedés

tulajdonos

magántulajdon

egyéb védettség

világörökségi terület, MJT


szaki állapot

igényesen felújított

építészeti, városépítészeti értékelés Historizáló földszintes, manzárdtet s villa. Kétoldalt az oldalkertekbe vezet kovácsolt kapuzat, a keleti oldalon a homlokzathoz igazodó kerítésfallal. Rovátkolt mészk lábazat, az utcai homlokzat alagsori sávján rusztikus kváderezés, m osztópárkány, a földszinti ablakokon m keretelés, bábos mellvéddel, lábazattal, fejezettel és geometrikus motívumokkal díszített oszlopokkal, akrotérionokkal díszített íves áthidalóval. Az alagsori nyílásokon egyszer bb, a földszinti nyílásokon golyvázott kovácsoltvas rácsok. A bejárat felett és a K-i sarkon szoborfülke, m puttószobrokkal. Az utcára néz homlokzaton kisméret tet téri ablakok. Az eredeti bels kialakításból csak a bejárathoz csatlakozó márványlépcs maradt meg. Az épület kert fel li helyiségei háborús sérüléseket szenvedtek. Az1946. évi „ideiglenes” helyreállításkor a kert fel li oldalon a homlokzati fal egy részét áthelyezték, és az elpusztult épületrészek helyén teraszt alakítottak ki. A Tóth Árpád sétányról jól látható épület meghatározó eleme a városképnek. A gerinc magassága nem takarja a kilátást. A legutóbbi felújítás az eredeti kialakítással azonos min ségben készült, a homlokzatokat az eredeti építészeti kialakítás alapján állították helyre, a látható tet felületeket és gépészeti felépítményeket homlokzatként kezelve. Az épület városképi szerepe, építészeti értékei miatt kerületi helyi védelemre érdemes. a

20

helyszínrajz

11. Mészáros u. 22.

MÉSZÁROS UTCA 22. tervez építész, építtet , kivitelez ép. id , átalakítások


hrsz.

7517/9

tömb

119


a legkorábbi épületrész építési adatai nem ismertek építtet 1896-ban: Málisch Lajosné, 1908-ban Inrák Mihály úr és neje épült 1875 el tt, a melléképület átalakítása lakás céljára1896ban, pince b vítése 1908-ban, 1973-ban az udvari szárnyban kis lakás kialakítása, 1991-92-ben az udvari szárny végén lév lakás korszer sítése, 1999-2000-ben az utcai homlokzat felújítása, új kapu. eklektikus

szintszám

földszintes, az utcai szárny részben alápincézve, az udvari szárnyak egy részén tet térbeépítés

épülethasználat

lakóépület, 7 lakás


tulajdonos

a pince és felette lév a legkorábbi épületrész k -tégla vegyes falazattal épült, a pince téglaboltozatos. A kés bbi épületrészek téglafallal, részben vályogfallal, fafödémmel épültek, fa fedélszékkel, hornyolt cserép fedéssel. Az utcai homlokzat vakolt, húzott nyíláskeretekkel, m lábazattal, k kerékvet kkel. magántulajdon (osztatlan közös tulajdon)

egyéb védettség

----

szaki állapot

karbantartott, a beépítetlen tet szakaszok felújításra szorulnak.

építészeti, városépítészeti értékelés Az épület eredeti építési dokumentumait nem sikerült fellelni, így nem igazolható a tulajdonosok által homlokzatra helyezett táblán jelölt 1836-os építési év. Az viszont biztos, hogy a zártsorúan beépített utcai szárny és a csatlakozó udvari szárnyak az 1870-es években már álltak, ezt bizonyítja az 1873. évi Marek-féle térkép, és a

21

homlokzaton elhelyezett – 1875-ös évszámmal jelzett - magassági alappont. Ez az épület magában foglalta a korábbi – az északi oldalhatáron épült, dongaboltozatos pincéb l és egy földszintes traktusból álló - épület maradványait. Erre utal az 1999-ben készült fényképen látható k -tégla váltósoros falszövet a homlokzat északi oldalán. A tulajdonosok visszaemlékezései szerint a sz skertekben álló épület eredetileg vincellérháznak épült. (Rimner Gábor szíves közlése) Az épület alaprajza, egykori használata jól követhet az 1896. évi és 1908. évi átalakítási terveken. Az udvari keresztszárny utolsó helyisége a háborús sérülés következtében elpusztult, nem építették újjá. A telek végén az udvari szárnyban lév lakásokat a 70-es évekt l korszer sítették, a tet tereket beépítették, az egységes építészeti megjelenés igénye nélkül. A tulajdonosok 1999-2000-ben felújították az utcai homlokzatot. Az eredetileg vakolatlan felületeket vakolattal látták el, a húzott nyíláskeretek tagozataihoz a Budai Vár hasonló korú épületeir l vették a mintát. A kaput az eredeti mintájára új anyagból készítették el, a vasalatok és faragott díszítések megtartásával. (Rimner Gábor szíves közlése) Az épület tömege, utcai homlokzatának nyílásrendszere, megmaradt szerkezeti elemei – nyílászárók, kerékvet k – rzik az 1870-es utcaképet, az egykori sz hegyi gazdálkodás emlékét. A hagyományos utcakép meg rzését a szomszédos Mészáros utca 24. és 26. sz. épületekkel együttesben történ védelem alá helyezés biztosíthatja.

helyszínrajz

Mészáros u. 24.

MÉSZÁROS UTCA 24. tervez építész, építtet , kivitelez ép. id , átalakítások építészeti stílus

hrsz.

7515/1

tömb

119


kivitelez (tervez ?) Bell Miklós és Rosenthal Gyula építtet : Vargha Albert és neje 1904-1905, 1948-ban háborús sérülések helyreállítása, 1968ban lakásmegosztás, 1970-körül homlokzatfelújítás, 1994-ben garázsépítés eklektikus

22

szintszám

pince, földszint

épülethasználat

lakóház, eredetileg a pincében házmesterlakás, a földszinten egy lakás. Ma 4 lakás a földszinten.


tulajdonos

téglafal, pince felett poroszsüveg fedés, földszint felett csaposgerenda födém, fa fedélszék, hódfarkú cserépfedés. utcai homlokzat: alacsony k lábazat, vakolt homlokzat, húzott tagozatok. magántulajdon

egyéb védettség

---

szaki állapot

karbantartott

építészeti, városépítészeti értékelés Földszintes, alápincézett, eklektikus családi ház, Részlegesen zártsorú beépítés, a telek déli oldalán kocsibehajtóval. Az utcai homlokzaton alacsony k lábazat felett vakolt homlokzat, a pince feletti födém magasságában osztópárkány. A földszinti falfelületet lizénák tagolják, melyek két-két ablakot fognak közre. a homlokzatot egyszer vakolt párkány zárja le. A földszinti ablakokat könyökl párkány, vakolt keret és timpanonos szemöldökpárkány díszíti. A homlokzat tagozatai sematikusak, leegyszer sítettek, a 70-es évekbeli felújításkor készültek. Az utcai homlokzaton a lábazat és a pinceablak rácsa maradt meg az eredeti kialakításból. Az udvari homlokzatokon az eredeti korlátrácsok, ablakrácsok sok helyen megmaradtak. A déli homlokzaton vakolt keretben kerámia tondó, reneszánsz Madonna másolata található, amely a tulajdonos közlése szerint már a háború el tt is a homlokzatot díszítette. Az udvarban támfalban 3 gépkocsi részére garázsokat alakítottak ki, felettük terasszal. Gondozott kert, gyümölcsfákkal és dísznövényekkel. A telek egykor a Tigris utcáig ért, ezt a két világháború között megosztották. A mai kert a szomszédos keretes beépítés ingatlanok kertjeivel együtt összefügg zöldfelületet alkot, így a városias környezetben jelent s természeti értéket képvisel. Bár az udvari homlokzatokon sok részlet megmaradt az épület eredeti kialakításából, ezek a kor átlagos színvonalán valósultak meg, ezért az ingatlan egyedi helyi védelem alá helyezése nem javasolható. Az épület tömege és utcai homlokzata a szomszédos Mészáros utca 22. és 26. sz. épületekkel együtt rzi az 1900-as évek utcaképét, így az együttes látvány védelemre érdemes.

23

helyszínrajz

Mészáros u. 26.

MÉSZÁROS UTCA 26. tervez építész, építtet , kivitelez

hrsz.

7514/1

tömb

119


tervez , kivitelez : Schumy István épít mester


építtet : Preisinger György 1886, istálló átalakítás 1887, borpince 1888, lakásmegosztás 1961, bels átalakítás, tet tér beépítése 2000 körül eklektikus

szintszám

pince, földszint

épülethasználat

lakóépület (két lakás)


sütt i mészk lábazat, téglaburkolat, vakolt nyíláskeretekkel, deszkázott ereszaljjal, pala héjalással.

tulajdonos

magántulajdon

egyéb védettség

---


szaki állapot

igényesen felújított

építészeti, városépítészeti értékelés Zártsorúan beépített földszintes eklektikus családi ház. Déli oldalán kapuáthajtó. Utcai homlokzata sütt i mészk lábazat felett téglaburkolatos, a lábazatban pinceablakokkal a földszinti nyílásokon egyszer vakolt keretekkel. A homlokzat tagozat nélkül csatlakozik a deszkázott ereszaljhoz. Az eredeti, 19. sz. végi kialakításból csak a téglaburkolat és a lábazat maradt meg, a két kerékvet vel. Nincs adat arról, hogy a homlokzat a terv szerint (íves áthidalókkal, szemöldökpárkányokkal) megépült volna, a téglaburkolat min sége arra utal, hogy a homlokzat a tervt l eltér en, egyszer sített tagozatokkal valósult meg. Az új nyílászárók osztása igazodik az eredeti kialakításhoz. A tet síkban elhelyezett ablakok a sz k utcáról alig láthatók. Bels ben az épületet teljesen átépítették, az udvari oldalon az eredeti kialakításból semmi sem maradt meg.

24

A telek egykor a Tigris utcáig ért, ezt a két világháború között megosztották. A mai kert a szomszédos keretes beépítés ingatlanok kertjeivel együtt összefügg zöldfelületet alkot, így a városias környezetben jelent s természeti értéket képvisel. Az épület tömege és utcai homlokzata rzi az 1896. évi utcaképet, az egykori sz hegyi gazdálkodás emlékét. Látványa a szomszédos Mészáros utca 22. és 24. sz. épületekkel együtt védelemre érdemes.

helyszínrajz

12. Ostrom u. 29.

OSTROM U. 29.

hrsz.

13956

tömb

60



Gyárfás Antal építész


1910


szecessziós

szintszám

(P)+F+magasföldszint+3+T

épülethasználat

lakóház - 12 lakás, 1 üzlet


feltehet en vegyes szerkezet (küls tartófalak, bels (fal)pillérek), burkolatú és vakolt homlokzat, magastet cseréphéjalással

tulajdonos

társasház

egyéb védettség

-

szaki állapot

jó (kívül-belül szakszer en felújított)

építészeti, városépítészeti értékelés Keskeny telken zártsorú F+magasföldszint+3emelet+tet tér beépítés , a népies romantika és az északnémet szecesszió elemeib l összeállított homlokzatú, jó színvonalú, fontos utcaképi érték lakóház a Várlejt n. A szimmetrikus kompozíciójú 3-tengelyes homlokzat közepén - a formailag összetartozó,

25

dekoratív kialakítású földszint/magasföldszint fölött - 3-szint magas zárterkélysáv indul. Ehhez csatlakoznak az I. emeleten kétoldalról a homlokzat karakteres vízszintes tagolását adó hosszú erkélyek. A zárterkélysáv fölött törtvonalú, nagy, er teljes tet oromzat. A homlokzat domináns eleme a 45°-ban levágott sarkú, három emelet magas zárterkély, tetején nyitott erkéllyel, alatta visszalépcs tömör konzolsávval, amely ferdén követi a zárterkélysáv ferde lecsapását. A 3(5)-tengelyes homlokzat emeletein és tet terében 10 nagyméret , hármasosztatú, a zárterkély ferde síkjain további 6 keskeny eredeti szép ablak. Az ablakkötényekben el reemelt négyszögletes tükördíszek, az els emeleten profilos keretben függ leges bordasor-dísz. A III. emelet széls tengelyeiben álló törtvonalú ablakokat gazdag, geometrikus plasztikájú, széles bélletdísz keretezi. A homlokzat valamennyi többi lakásablaka egyenes záródású. A II. emelet ablakai tetejének vonalában az egész homlokzat néhány cm-es mértékben el reugrik, ezáltal itt is egy vízszintes osztás tagolja a magas homlokzatot. Az I. emeleten a hosszú erkélyek rácsa egyszer pálcarács, alul-fölül összefogó pántokkal, kötésben eltolt összekötésekkel. Szegecselt szerkezet. Igen jó, hogy a házon megvannak az eredeti virágtartó-rácsok is valamennyi ablak alatt. Az er sen el reugró törtvonalú tet oromzat a zárterkélysáv záró motívuma. Széles faereszének alsó síkja kazettás kialakítású, a falcsatlakozásoknál plasztikus gipsz-dísz-sávval. Az eresz alatt mindhárom tengelyben 1-1 kicsi, álló, ovális ablak. A két széls nek különös a helyzete: kb. a födém-magasságban lehetnek (az üvegezés mögött fal van?). Jelent s utcaképi hatású, egyedi megformálású és anyaghasználatú a földszinti-magasföldszinti homlokzatsáv. A formailag összetartozó két alsó szint er sen rusztikus k burkolatú falmez i között a magasföldszinten dekoratív virágablakok, melyek a széls tengelyekben a nyolcszög 3 oldalával záródnak, a középs laposabb kialakítású. Mindhárom szép zöld színre festett, eredeti, felül apró kockákra osztott, alul ferde vonalakból komponált üvegosztókkal díszített faszerkezet. Szép homlokzatmotívum. A magasföldszinti ablakok alatt a széls tengelyekben madarat formázó füzérdíszes, a középtengelyben a tervez nevét kis nyolcszög táblán megjelenít tükrös köténydísz. A földszinten baloldalt a házkapu, a középs és a jobboldali tengelyben új üzletportálok. Az eredeti, szépen formált szecessziós kapu tömör tölgyfából készült, rusztikus felületi megmunkálású, dísz-szegecsekkel kivert, geometrikus pántokkal díszített. Az egyszárnyú kapu két oldalán lév keskeny fix mez kben és az apróra osztott felülvilágítóban ovális üvegezett motívumok. Az ajtó közepén csúcsíves zárású ablak, el tte érdekes, dekoratív kovácsoltvas ráccsal. Az üzlet jelenleg „Mono” Kortárs M vészeti Galéria, 2 elegáns modern portállal. A galéria fekete felirata (kifeszített textil) a jobboldali kavicsdíszes keret mez ben áll, sötét színével megbillenti a homlokzat szimmetriáját (világos textil, vagy az ajtó felülvilágítójában elhelyezett felirat lenne kedvez , és/vagy cégér-szer járda fölé belógatott figyelemfelhívó). A földszint és a magasföldszint dekoratív kialakítású falsíkja a lábazaton és a nyílások két oldalán felfutva fehér tömött mészk csíkokkal díszített. Közöttük vakolt falszakaszok, rajtuk hosszú, különös kavicsberakásos keretmotívum, amely fölül ívesen fölkanyarodik, így emelve ki az ovális mez kbe elhelyezett baglyot formázó plasztikát.

26

Zavaró a kapu melletti – utólagos - zászlótartók koncepciótlan elhelyezése. A kavicskeretes mez be helyezett háromágú tartó magasan van (csak létráról elérhet ), az alacsonyabban elhelyezettek aszimmetrikus elrendezés ek, így az érdekes kavicskeret érvényesülését zavarják. BELS ÉRTÉKEK: A kapu és a bejárati folyosó kapcsolata szervetlen, kétoldalt vaklépcs k, melyek egyegy korábbi – befalazott - ajtóra emlékeztetnek. Mennyivel szebb és funkcionálisabb lenne a keskeny folyosó a két ajtóval, mint így (esetleg kerékpár-, babakocsi-, vagy kukatárolónak is jó lehetne)! A földön eredeti, dekoratív piros-fekete cementlapburkolat. Ehhez hasonló lehetett a függ folyosókon is – kár, hogy nincs meg. A kapufolyosó mennyezete rabic-boltozatú. A kétkarú lépcs ház „masni”-ra emlékeztet motívumokkal díszített szegecselt korlátja egyszer ségében elegáns és rendkívül eredeti. A rövid függ folyosók korlátai igen szépek, a tömör és az üres kontrasztjára alapozó formaképzés jól sikerült. A homlokzaton még megvannak a korlát alsó kis összeköt vasai is – itt hiányoznak, de az összkép így is igen szép. Még szebb lenne a szegmensív lépcs házi nyílásból feltáruló kép a gangokra, ha itt is meglenne az eredeti – valószín leg – színes cementlap-burkolat! A copf stíluselemeket is tartalmazó utólagos rácsajtó a lépcs ház és a függ folyosó között nem illik ide - mintha részben egy régi ajtó részleteit tartalmazná.

helyszínrajz

13. Szilágyi Dezs tér 4.

SZILÁGYI DEZS tervez építész, építtet , kivitelez

TÉR 4.

= ISKOLA U. 5.

hrsz.

14276

tömb

22


építész: Kopeczek György; statikus: Pizzel Adolf építtet : Förster Nándor

27


1912


szecessziós

szintszám

(P)+F+mf+4+T

épülethasználat

lakóház üzletekkel; 41 lakás, 4 üzlet (2 jelenleg üres)


vegyes szerkezet (küls tartófalak, bels (fal)pillérek), mozaikberakásos és vakolt felület homlokzat, gránit portálborítás, magastet cseréphéjalással, részben palafedéssel társasház

tulajdonos egyéb védettség szaki állapot

világörökségi védettség terület; a Református templom (Pecz Samu, 1894-96) emléki környezete megfelel

építészeti, városépítészeti értékelés Földszint+magasföldszint+4emelet+tet tér beépítés nagy, gazdagon díszített szeceszsziós régi bérház két utcára néz homlokzattal. SZILÁGYI DEZS TÉRI F HOMLOKZAT A F utca egyik kiteresed részére néz , a pesti Dunapartról is jól látszó homlokzat aszimmetrikus kompozíciójú: a középvonaltól kissé balratolva 5 szint magas zárterkélysáv, tetején nyitott erkéllyel. A zárterkélysávtól balra 2 tengely kétszárnyú ajtókkal-ablakokkal, jobbra 3 tengely háromszárnyú ajtókkal, ablakokkal. A zárterkélysávhoz balról három szinten egy-egy kis erkély csatlakozik, a negyedik szinten hosszabb, nagyobb erkély. Ugyanitt a jobboldalon is hosszú erkély, amely azonban érdekes fa tartószerkezettel kapcsolódik a széles ereszhez. Ez a markáns motívum fehérre van festve, pedig barna szín illene hozzá. A szép kompozíció a korszak jellegzetes népies, a magyaros szecesszió irányzatához tartozó fafaragását idézi. Ez alatt a szint alatt három erkély díszíti a 3-tengelyes homlokzatsík középs tengelyét. A zárterkélysáv és a balról mellette lév lefedés oldja a manzárdtet tömegét.

ablaktengely fölött törtvonalú nagy oromzat-

A zárterkélysáv negyedik szintjén lapos félellipszis alakú erkély. Érdekes motívum a legfels szint nagy terasza alatt a zárterkélysáv két sarkának ívelt „kiharapása”, amely az egyenes alsó részhez különleges kis fülkécskékkel (lámpások helye?) csatlakozik. A kis oszlopok által tartott tet feltehet en m l készült. Az épület legfontosabb díszítménye a zárterkélysáv két középs szintjének 3-3 ablakát összefogó aranyozott, geometrikus mintájú mozaikdísz, amely az így összefogott ablakrendszert keretezi, és a közte lév köténymez kön plasztikusan is meg van mozgatva. Ennek a nagy dísznek az alján – és valamennyi erkélyen is – kovácsoltvas virágtartósáv, itt dekoratív csigavonal minden második kockában, alatta a mozaik tagolásának megfelel 6 nagyméret , szélesen a falhoz kapcsolt kovácsoltvas díszkonzol. Az erkélykorlátok kovácsoltvas mintája egyszer pálcarács, amelyet vízszintes osztók és szintén csigavonalú mintával díszített függ leges sávok élénkítenek, a mez kben pedig általában 1-1 jól formált ovális díszecske van. Az erkélyek mai állapota elképzelhet en nem eredeti, ez mindenképpen igaz lehet a zárterkélysáv tetején lév erkélykorlátra. A magasföldszint homlokzatsíkja végig eltér a felette lév homlokzatsíkoktól. A kiugró zárterkélysávnál törtvonalú sarokrészek. Az ablakokat a zárterkély alsó vízszintes síkjában átforduló lépcs zetes kialakítású, lapos plasztikájú sávok keretezik. A kötényekben 3-as visszaugratott tükrök, amelyek szintén átfordulnak a zárterkély alsó födémsíkjára. A mellette lév

jobb- és baloldali síkokon az ablakok vízszintes sávként vannak össze-

28

fogva, az ablakok közti és a széls falsávok törtsíkúak, vékony nútolással díszítettek. A földszinten a bejárat a zárterkélysáv alatti baloldalon nyílik. Itt az egész zárterkélysáv alatti felületet sötét grafitszürke gránitburkolat borítja. A kovácsoltvas ajtó felülvilágítójának alsó síkjáig tart a k burkolat különleges, átlósan kockás, gyémántmetszés faragású, ívesen bekanyarodó keretdíszítése. A felülvilágító szép vasrácsa az erkélykorlátok csigamotívumát alkalmazza, mely függ leges, ívesen hajló pálcákra szerkesztett. A kapuzat alsó és fels részét széles, dekoratív kovácsoltvas sáv választja el – a bels függ folyosókon is alkalmazott – domborított fémdíszekkel. A földszinti üzletportálok eredeti helyükön, az 5 nyílásban négyféle szerkezet. A balodalon a színes csempemozaik-burkolat méltatlan a ház értékéhez. ISKOLA UTCA FEL LI HOMLOKZAT A ház „hátsó” homlokzata az igen értékes beépítés Iskola utca látványát gazdagítja. Ez a homlokzat a f homlokzattal lényegében mindenben megegyez vagy hasonló, csak egy szinttel alacsonyabb: ugyanúgy megvan a kissé balra tolt kiugró zárterkélysáv csak kétablakos, jobboldalon a két középs tengely szélességében erkélyek, baloldalon erkély nélkül. Eltér a legfels szint alatti szélesen kiugró párkány, amely felett két különös, palával burkolt mellvéd íves erkély van. Az emeleteken keskeny kett sablakok, a zárterkélysávtól jobbra a középs két tengelyben a hálósosztású erkélyek mögött hármasosztatú nyílászárók. Az oromzat fölötti nagy tet ugyanúgy széles ereszszel ugrik el re. Sarkai alatt itt megvannak a nagy fakonzolok, amik el l hiányoznak. Az oromfal tetején átalakított, stílustör , csúnya trapéz ablak. Az utcáról utólagosan kialakított, részben alagsori ablakok és nyílások néznek a járdaszintre. A 4 cm széles lambériaburkolatú(!) bejárati ajtó méltatlan a házhoz (benne a háromszög-alakú vasrács eredeti!?). Alul k lábazat.

14. Mihály u. 2.

helyszínrajz

BUDAPEST I., GELLÉRTHEGY – MIHÁLY UTCA 2.

MIHÁLY U. 2.

29

hrsz.

5243

tömb

135

K E R Ü L E T I ÉRTÉKVÉDELEM

tervez építész, építtet , kivitelez ép. id , átalakítások

1905 körül


eklektikus villa

szintszám

A+F+1+T (beépítetlen)

épülethasználat

lakóház, 4 lakás

szerkezet, anyaghasználat, tet tulajdonos

hagyományos falszerkezet, a homlokzatok vakolt és téglaburkolattal ellátottak, k lábazat, cseréphéjalás (a tornyon pala) társasház

egyéb védettség

Sánc u.: a Világörökség területi határa

szaki állapot

a nagyon szép villa homlokzatai a háborús sérülések óta csak a lakhatóságot célzó helyreállítást kapták, a házról házra folyt 44-45-ös téli ostromot drámaian “szemléltetõ” rengeteg lövésnyom ma is látszik a házon mai állapota sürg sen teljes felújítást kíván, de most még gyakorlatilag teljesen helyreállítható/rekonstruálható (ld. „Nagyobb hibák/hiányosságok” c. részt!) 23 old. – fotók, archív térképek (a F v. Levéltárban nincs anyag!)

építészeti, városépítészeti értékelés Nagy eklektikus szép villa, amely közvetlenül a Tabán fölötti hegyoldali elpusztult sz k helyére épült. A lejt s terep miatt el l (a Mihály u. fel l) két-, hátulról egyemeletes. A Mihály u. fel li f homlokzat közepén manzárdtet s, palafedés , vakolt síkú torony. A ház alsó szintjei nútolt vakolatúak, az emelet a Sánc u. felé néz kiemelt rizaliton kívül téglaburkolatú, a sarkokon vakolt kváderezéssel. A födémmagasságokban osztópárkány, a magasföldszinten és az emeleten az ablakoknál könyökl párkány. Jellemz ek az ikerablakok, esetenként összefogott, közös szemöldökkel. A részletformálás német reneszánsz jegyeket mutat. (folytatás a következ oldalon) A Sánc u. fel li homlokzaton középrizalit, alatta nagyméret szegmensív ablak, fölötte ugyancsak szegmensív erkély-alátámasztás, mindkét oldalon hiányzó nagy gipszkon- zolok helye. Eredeti, finomvonalú, laza kovácsoltvas íves erkélykorlát. Az épület f dísze a torony mellett a Sánc u. felé néz homlokzaton a középrizaliton álló nagy oromzat, gazdag német-reneszánsz részletekkel: obeliszkek, konzolok, volutás cartouche. Az oromzathoz képest túl nagy mögötte padlásszobát sejtet – szegmensív ablakon át az utcáról mindkét szélén - az eget(!) lehet látni. A mögötte lév fióktet alacsonyabb, a tet héjalás síkjai az ablak üvegével metsz dnének, így a tet hézaggal(!) csatlakozik (beázás?). A Mihály u. fel l hosszú, baldachinszer növény-folyosó vezet a ház lépcs s bejáratához. Az elegánsan formált vörös m kapu a tükrösen tagolt szárkövek fels volutás konzolain (egyik hiányzik) nyugvó íves timpanonnal zárul, amely fölé szorosan illeszked szecessziós formálású üvegezett vas el tet készült utólag, valamikor a XX. század els harmadában.

30

A f homlokzat meghatározó eleme a keskeny lépcs háztorony. A torony legfels szintje utóbb építettnek t nik részletformái alapján - a divatos kilátószoba talán kés bb készült (bels vizsgálattal, falkutatással dönthet el). A torony sarkai élszedettek, melyek felül kagylómotívumos gipsz (k ?) dísszel térnek vissza a négyszög formához. A hátsó homlokzat bal oldalán kiugró rizalit. A jobb oldalon, a Sánc u. fel l súlyos találatot kap(hat)ott a ház az ostrom alatt (a házon számtalan belövés helye): hiányzik az emeleti erkély (az azt tartó konzolok fészkei jól láthatóak) és a téglaburkolat is az emeleten. Az egykori emeleti erkély rácsának egy része ma a kertre nyíló hátsó földszinti lakás el tti terasz véd korlátja, megegyezik a Sánc u. felé néz kis erkély szép korlátjával. A kertb l elérhet nek gondolt ablakokon (alagsor és földszint) az erkélykorláttal rokon új (cca. 20 éves) elég szép, az eredeti motívumait felhasználó rácsok. A f párkány gipsz fekv konzolokkal díszített. Nagyrészük megvan, a hiányzók pótolhatók. A kerítés az 1970-es évek típus-vasrácsa. A városképi szempontból rendkívül frekventált helyen: a Világörökségi terület határán álló 100 éves igen szép ház veszélyesen romló állapotú, de megmenthet ! Megmentése közérdek!

15. Czakó u. 11.

helyszínrajz

BUDAPEST I., KRISZTINAVÁROS, NAPHEGY – CZAKÓ U. 11.

CZAKÓ U. 11.

31

hrsz.

7390

tömb

110

KER ÜLETI ÉRTÉKVÉDELEM

Szarvast legy

oroszlán bronzszobor az el kertben (ld. még a 4. oldalon)

A jelenlegi tulajdonosok nem ismerik a szobor eredetét, de az legalább 1967 óta a kertben áll (akkor költöztek ide). A szobor talapzatán felirat: Andrejka J. Andrejka József (1859 – 1948) korának neves szobrásza, Budapesten és Bécsben is tanult, 1892-1936-ig a Budapesti Állami Fels Ipariskola tanára volt. leg egyházi témájú szobrokat készített (pl. a Kalocsai F székesegyház Patrona Hungariae domborm ve), de résztvett az Országház (Zrinyi Miklós, Kis Károly, Mária királyn , Fráter György szobrait készítette), a Széchenyi Fürd díszít szobrászati munkájában, készítette 1898-ban Táncsics Mihály síremlékét (a Kerepesi úti temet ben látható). A szobor az akademizmus alkotói szemléletéhez köt dik. Feltehet en nem 32

ide készült, valószín a másodlagos elhelyezés. A mintázás mesterségét viszonylag jó szakmai színvonalon vel szobrásztársadalom Magyarországon az 1880-as évek közepét l 4050 éven át azonos stílusban ontotta a díszít szobrokat, így a m készítésének pontosabb kormeghatározása esetleg a bels váz, vagy szerelés anyagainak, megoldásának ismeretében lenne kideríthet . A szobor feltehet en magánmegrendelésre készült. A m budapesti köztéren nem állt. (Sz ll ssy Ágnes m vészettörténész)

A déli homlokzat a teraszra vezet , utólagosan kialakított egyenes vaslépcs vel és az el kertben álló oroszlános szoborral

33

BATTHYÁNY U. 8. = ISKOLA U

Recommend Documents