Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum. Hírlevél. Tartalom november. Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum Iroda

Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum Hírlevél, 2012. november

2012. november

Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum Hírlevél Tartalom Digitális bennszülöttek, digitális bevándorlók .............. 2. Foglalkoztatási fórum emlékeztető, 2012.11.21. .......... 6.

Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum Iroda

Milyen nyelveket érdemes tanulni? ............................. 9. www.pecspaktum.hu Hatékonyabban lehet majd külföldi állásokat keresni .10. 7621 Pécs, Zrínyi u. 11.

Braun Olga 72/539-885 [email protected] Gasparits Evelin 72/539-886 [email protected]

Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum 7621 Pécs, Zrínyi u. 11., Tel: 72/539 -885, 72/539-886; www.pecspaktum.hu; E-mail: [email protected] [email protected]

1


Digitális bennszülöttek, digitális bevándorlók Szerző: Marc Prensky

Megdöbbentőnek tartom, hogy az oktatás minőségének romlásával kapcsolatos sok hűhó és vita közepette figyelmen kívül hagyjuk a legalapvetőbb okot. A tanulók radikálisan megváltoztak. A mai diákok már nem azok, akiknek a jelenlegi oktatási rendszert tervezték. A mai diákok nem fokozatosan változtak a múltbéliekhez képest, nem csupán nyelvük, ruházatuk, (test)ékszereik vagy stílusuk változott, ahogyan korábban ez megtörtént a generációk között. Egy igazán nagy törésnek lehettünk tanúi. Olyan eseménynek, amely annyira megváltoztatja a dolgokat, hogy nincs visszaút. Ez az úgynevezett ‘szingularitás’ a digitális technológiák robbanásszerű megérkezése és elterjedése, a XX. század utolsó évtizedeiben. A mai diákok – óvodától a felsőoktatásig – képviselik az első generációt, akik ebben az új világban nőttek fel. Egész életüket úgy élték le, hogy számítógépek, videojátékok, digitális zenelejátszók, videokamerák, mobiltelefonok és más hasonló játékszerek, a digitális kor vívmányai, vették körül őket. Napjaink végzős egyetemistái életükből kevesebb mint 5 000 órát töltöttek olvasással, de több mint 10 000 órát játszottak videojátékokkal (hogy ne is említsük azt a 20 000 órát, amelyet TV nézéssel töltöttek). A számítógépes játékok, az elektronikus levelezés, a mobiltelefon és az internetes üzenőprogramok (Instant messaging – IM) mind életük részévé váltak. Mostanra világossá vált, hogy az őket körülvevő környezet és a környezettel való interakció gyakorisága miatt, a mai diákok alapvetően másképp gondolkoznak, és másképp dolgozzák fel a környezetükből érkező információkat, mint elődeik. Ezek a különbségek sokkal szélesebb körűek és mélyebbre hatóak, mint ahogyan azt a legtöbben feltételezzük, vagy tapasztaljuk. ‘Az eltérő tapasztalatok eltérő agyi felépítést eredményeznek,’ mondja Dr. Bruce D. Berry a Baylor College of Medicine professzora. A következőkben látni fogjuk, nagyon valószínű, hogy a mai fiatalok agya, annak hatására, hogy másképpen nőttek fel, fizikailag megváltozott – eltér a miénktől. Attól függetlenül, hogy ez szó szerint véve igaz-e vagy nem, biztosan állíthatjuk, hogy a gondolkodásmódjuk megváltozott.


2

Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum Hírlevél, 2012. november Napjaink fiataljait egyesek N-generációként (N mint Net), mások D-generációként (D mint digitális) emlegetik. De a legtalálóbb és elterjedt kifejezés rájuk a „digitális bennszülöttek” (Digital Natives). Ők azok, akik ‘anyanyelvi szinten’ beszélik a számítógépek, videojátékok és az Internet digitális nyelvét.

Veteránok. Idős korban találkoztak először az internettel. Számukra a számítógép használat önmagában is kihívás; nehezen tudnak megbirkózni a digitális társadalom kihívásaival. Bébi-bumm. Életük derekán találkoztak az internettel. A munkavégzésükbe hellyel-közzel beépült ugyan az internet használata, de nem hozott radikális változást. X. generáció. Ez a hírnöknemzedék, az átmeneti generáció. Kamasz- és ifjúkorukban találkoztak az internettel, munkavégzésüket alapvetően határozza meg a web. Életvitelükben hellyel-közzel van jelen az internet. Jelenleg ők dominálják a munkaerőpiacot. Y. generáció. Gyermekkorukban találkoztak az internettel. Ők jelentik a digitális nemzedék első hullámát. Mostanra kezdenek megjelenni a munkaerőpiacon, komoly kihívást jelentve az X. generáció számára. Minőségileg új szintet képvisel a hírnöknemzedékhez képest. Z. generáció. Ez a nemzedék soha nem élt olyan társadalomban, ahol nem volt internet. Mi lesz tehát velünk, a többiekkel? Vannak köztünk, akik ugyan nem születtek bele a digitális világba, de később, életük során valamikor, lenyűgözte őket, elfogadták és elkezdték használni a digitális világ új vívmányait. Ők a „digitális bevándorlók.”


3

Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum Hírlevél, 2012. november A megkülönböztetés lényege: A digitális bevándorló tanulása során alkalmazkodik a környezetéhez – mint minden bevándorló, egyesek jobban, mint mások -, de bizonyos mértékig mindig megtartja ‘akcentusát’, azaz fél lábbal a múltban él. A ‘digitális bevándorló akcentus’ abban nyilvánul meg, amikor információra van szükségünk, első gondolatunk helyett csak második az Internet, vagy amikor elolvassuk valamelyik számítógépes program kézikönyvét és nem abból indulunk ki, hogy használat közben úgyis rájövünk hogyan működik. Az idősebb generáció másképpen szocializálódott, mint gyermekeik, és most tanulja az új nyelvet; és az a nyelv, amelyet életünk során később tanulunk meg, agyunk más részében raktározódik. Éppen ezért, emiatt senkit nem lehet elítélni, vagy minősíteni, feltéve, hogy képességeinek megfelelően megteszi a szükséges lépéseket az asszimiláció irányába. Százával mondhatunk példákat a digitális bevándorló akcentusára. Ezek között lehet az e-mailek kinyomtatása (ha a titkárnővel nyomtattatjuk ki az e-maileket, az még ‘markánsabb’ akcentusról tanúskodik); a dokumentumok kinyomtatása átolvasáskor, javításkor (ellentétben a képernyőn való olvasással); a munkatárs behívása az irodába, ahhoz, hogy megmutassunk egy weblapot (ellentétben az URL átküldésével e-mailben). Biztos vagyok benne, hogy könnyen találhatunk saját környezetünkben is egy-két konkrét példát. Személyes kedvencem a ‘Megkaptad az e-mailt, amit küldtem?’ telefonhívás. Azok közülünk, akik digitális bevándorlók, nevethetnek – és nevetnünk is kéne – magunkon és az ‘akcentusunkon’. De ez nem csak vicc. Ez nagyon komoly, mert az oktatás legnagyobb problémája napjainkban, hogy a digitális bevándorló tanárok, akik régi, elavult nyelvet beszélnek (a digitális kor előtti nyelvet), azon kínlódnak, hogy egy olyan csoportot tanítsanak, akik egy teljesen más, új nyelvet beszélnek. Ez egyértelmű a digitális bennszülöttek számára – az iskola gyakran olyannak tűnik nekik, mintha erős akcentussal rendelkező, érthetetlen külföldiek tartanák az órákat. Sokszor nem értik, amit a bevándorlók mondanak. Különben is, mit jelent az, hogy számot ‘tárcsázni’? Ahhoz, hogy belássuk, hogy ez valóban radikális perspektíva, nem csak egy eltúlzott példa, nézzünk néhány felmerült problémát. A digitális bennszülöttek hozzá vannak ahhoz szokva, hogy rendkívül gyorsan kapnak információt. Szeretik a dolgokat párhuzamosan feldolgozni, egyszerre több mindennel foglalkozni. Jobban kedvelik az ábrákat, képeket, mint a szöveget. Jobban szeretik a véletlen elérést (pl. a hipertext). Hatékonyabbak, ha hálózatban működhetnek. Táptalajuk az azonnali megerősítés és a gyakori jutalmazás. Előnyben részesítik a játékot a ‘komoly’ munkával szemben. (Ismerős


4

Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum Hírlevél, 2012. november ezek közül valamelyik?) De a digitális bevándorlók általában nem díjazzák ezeket az új képességeket, amelyeket a bennszülöttek többéves gyakorlás és interakció során megszereztek. Ezek a képességek szinte teljesen idegenek a bevándorlók számára, akik a maguk idejében lassan, lépésről lépésre, egymás után, egyedül, és mindenek felett, komolyan tanulták a dolgokat. A digitális bevándorlók számára sajnálatos módon az őket körülvevő fiatalok a videojátékok és az MTV őrült tempóján nőttek fel. Megszokták a hipertext és a letölthető zene azonnaliságát, a telefont a zsebükben, a könyvtárat a hordozható számítógépükön, az üzenőprogramokkal átlőtt azonnali üzeneteket. Életük túlnyomó részét (ha nem az egészet) hálózatban töltötték el, nincs türelmük hosszas előadásokat hallgatni. Sok digitális bevándorló azt feltételezi, hogy a fiatalok olyanok, mint amilyenek korábban voltak, és hogy azok a módszerek, amelyek akkor működtek, amikor ő volt fiatal, most is célravezetők. De ez a feltételezés már nem állja meg a helyét. Napjaink felnövő generációja más. Mi legyen tehát? A digitális bennszülötteknek kell megtanulni a régi módszereket vagy a digitális bevándorlóknak az újakat? Sajnos, bármennyire is szeretnék azt a bevándorlók, nagyon valószínűtlen, hogy a digitális bennszülöttek meghátrálnak. Először is előfordulhat, hogy ez lehetetlen – lehet, hogy az agyuk szerkezete már eltérően alakult ki. Másodszor ez ellentmondana mindennek, amit a kulturális migrációról tudunk. Azok a gyerekek, akik egy új kultúrába születnek, könnyen megtanulják az új nyelvet és határozottan visszautasítják a régi használatát. Az okos felnőtt bevándorlók elfogadják, hogy nem ismerik új világukat és igénybe veszik gyermekeik segítségét, hogy tanuljanak és beilleszkedjenek. A nem-annyiraokos (vagy nem-annyira-rugalmas) bevándorlók azzal töltik idejüket, hogy zúgolódnak és visszasírják ‘régi országukat’. Szóval, hacsak nem akarunk lemondani a digitális bennszülöttekkel, azaz a mai fiatalokkal folytatott kommunikációról – ami, lássuk be, aligha kivitelezhető és még kevésbé célra vezető –, jobban tesszük, ha szembenézünk a problémával. Először is meg kell tanulni a digitális kommunikáció nyelvének használatát és stílusát. Ez nem azt jelenti, hogy a fontos dolgok jelentése megváltozik, vagy, hogy nincs szükség éleslátásra és rendezett gondolkodásra. De azt mindenképp jelenti, hogy a tempó gyorsabb kell legyen, kevésbé szabad lépésről lépésre haladni, többek között szabadabb teret kell hagyni a véletlenszerű elérésnek. Tehát, ha a digitális bevándorlók tényleg el akarják érni a digitális bennszülötteket – azaz a jövő ügyfélkörét – akkor meg kell változniuk. Itt az ideje, hogy abbahagyják a siránkozást, és ahogyan a digitális bennszülöttek Nike reklám szlogenje is mondja: ‘Just do it!’, azaz egyszerűen csak tegyük meg. Sikereket fognak elérni és annál korábban, minél előbb kezdik. So, Just do it!


5


FOGLALKOZTATÁSI FÓRUM Emlékeztető 2012. november 21. A Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum és a Baranya Paktum szervezésben tartottak foglalkoztatási fórumot Pécsett 2012. november 21-én a Városházán. A rendezvényen a város befektetés-ösztönzési stratégiájáról és az aktuális munkaerő-piaci, szakképzési kérdésekről beszélgettek a résztvevők.

Pfeffer József, a Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás elnöke, illetve Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum soros elnöke köszöntötte a megjelenteket házigazdaként a foglalkoztatási fórumon. Megnyitotta a fórumot, felkonferálta az előadókat. Ismertette néhány mondatban a Pécsi kistérség közfoglalkoztatási helyzetét.

A fórum vitaindító előadásán Csizi Péter alpolgármester ismertette Pécs Megyei Jogú Város befektetés-ösztönzési politikáját. Mint elmondta, a város számára igen kedvező lenne, ha a helyi vállalkozások erős gazdaságot teremtenének, ehhez azonban mindenképpen


6

Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum Hírlevél, 2012. november szükség van néhány olyan nagy cégre, akik a stabil gazdasági környezetet biztosítják, és sok alvállalkozóval dolgoznak. – A befektetés-ösztönzés bizony szempontból olyan, mint a magyar futball: mindenki úgy gondolja, hogy ért hozzá, és tudja, hogyan kell jól csinálni. Ugyanakkor sokszor az alapvető dolgok sem biztosítottak. Pécs város számára például sokáig gondot okozott, hogy az igazán komoly befektetőknek nem tudtunk felajánlani megfelelő nagyságú területeket. Most ez a probléma, a város déli részén kialakított, összefüggő ipari park létrehozásával, megoldódott – mondta el a városvezető. Hozzátette, mindent megtesznek azért, hogy a lehetséges beruházóknak teljes körű információval szolgáljanak, és vonzó ajánlatot tudjanak tenni. Ennek érdekében hozták létre a befektetés-ösztönzési kerekasztalt is, melybe minden olyan szervezet képviselőit meghívták, amely valamilyen módon segítheti ezt a tevékenységet.

Pohl Marietta, a Baranya Megyei Közgyűlés alelnöke az Ős-Dráva Programot ismertette a jelenlévőkkel. Mint arról beszámolt, a Baranya Megyei Önkormányzat vezetésével konzorciumi együttműködési megállapodás jött létre abból a célból, hogy a tagok az Ős-Dráva Program megvalósítása érdekében pályázati, beruházási és szakmai tevékenységüket a térségben összehangolják, valamint támogassák és segítsék a Program megvalósulását. Az előkészítő szakasz a megyei önkormányzat által 2012 áprilisában elindított közfoglalkoztatással már megkezdődött. Ennek keretében – a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból biztosított 430 millió forintos támogatásnak köszönhetően – három baranyai kistérségben 36 településen 420 fő dolgozik.

A kreatív iparral kapcsolatosan két előadás is elhangzott a fórumon. Először dr. Síkfői Tamás, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara titkára beszélt az ágazatban rejlő fejlesztési lehetőségekről. Mint mondta, egy rendkívül sokszínű és ígéretes vállalkozói területről van szó, hiszen a nemzetközi tendenciák azt mutatják, a kreatív ipar a gazdasági válság idején is jelentős növekedést tudott felmutatni. Fontos előnye az ide tartozó vállalkozásoknak, hogy többnyire exportra termelnek, ezért a belső piac szűkülése – amit az utóbbi időben sajnos Baranyában is tapasztalhatunk – kevésbé érinti őket. Emellett a kreativitás többnyire rugalmassággal, innovativitással is társul, ezek a tulajdonságok pedig felértékelődnek az instabil gazdasági környezetben. Pécsett 700 olyan kis- és középvállalkozás van, amely a kreatív ipar valamelyik területén dolgozik. Ez a munkavállalói


7

Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum Hírlevél, 2012. november kör és a vállalkozások sokasága adja a helyi kreatív osztályt. Legfőbb motivációjuk a régió versenyképességének növelése és a térség tudásalapú kreatív iparának kialakítása.

A Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja speciális munka-erőpiaci program kidolgozásával szeretné támogatni a kreatív ipar szereplőit. Janovics László igazgató az előkészítés alatt álló programtervet ismertette a fórum résztvevőivel. – A kormány a nemrég elfogadott Wekerle Tervben a gazdasági fejlődés kitörési pontjai között említi a kreatív ipari ágazatot. Bízunk benne, hogy a megyében létrejött klaszternek és az általunk kidolgozott munkaerő-piaci programnak köszönhetően valóban ki tudjuk majd használni az ebben rejlő lehetőségeket. Ez azért is fontos lenne, mert egy olyan vállalkozási területről van szó, amely a fiatalok számára is vonzó, amely valódi alternatívát jelenthet azok számára is, akik külföldön vélik megtalálni a boldogulás útját – hangsúlyozta a Munkaügyi Központ vezetője.

A fórum zárásaként Cséfalvay Ágnes, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara osztályvezetője adott tájékoztatást a szakképzési rendszer változásairól. Mint arra rámutatott, az elmúlt két évtizedben olyan kedvezőtlen folyamatok indultak el az oktatás területén, melyek komoly problémákat generáltak a munkaerőpiacon. Míg az 1990-es évek elején a középfokú iskolákba járók közel fele szakiskolában tanult, addig mára csupán 23 százalékuk választja ezt az oktatási formát. Szükségessé vált a középfokú oktatási struktúra átalakítása, melynek célja, hogy a jövőben kisebb arányban kerüljenek a fiatalok gimnáziumba, és többen tanuljanak szakmát. – Az új szabályozással azt szeretnénk elérni, hogy a szakképzés jobban igazodjon a gazdasági igényekhez. A kamara jelentős szerepet vállal a gyakorlati képzés koordinációjában, ellenőrzésében, továbbá működteti a megyei fejlesztési és képzési bizottságot, melynek egyik legfőbb feladata a megyei szakképzésfejlesztési koncepció kidolgozása – hangsúlyozta Cséfalvay Ágnes. Az előadások prezentációi letölthetők a Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum honlapjáról: http://www.pecspaktum.hu/pkisterseg.html a rendezvények menüpont alatt.

Pécs, 2012. november 21.


8


Milyen nyelveket érdemes tanulni? A legtöbben angol nyelvet tanulnak az iskolában, a második helyen a német áll. Ám nyelvtudás tekintetében országunk az utolsó helyen áll az unióban - írja a teol.hu. A magyar lakosságnak nagyjából harmada tud társalgási szinten idegen nyelven beszélni - írja a teol.hu. Magyarországon a felvi.hu szerint a tanult nyelvek listáját az angol vezeti, második helyen a német áll, a harmadik a francia, a negyedik pedig az olasz. A lap írása szerint viszont újra kezd elterjedni az orosz is, és akik ezt a nyelvet választják, nagyot profitálhatnak a későbbiekben, mert hatalmas piac nyílik Oroszország révén. Elhelyezkedhetnek tolmácsként, fordítóként, de nemzetközi vállaltoknál is kapcsolattartóként. Mivel az orosz gazdaság évről évre erősödik, ezért már a nyugati országokban is egyre jellemzőbb, hogy oroszul kezdenek tanulni a fiatalok.

Fotó: Stiller Ákos Hasonlóan az oroszhoz, a japán nyelv iránti kereslet is meg fog növekedni, hiszen egyre jobban terjeszkedik a japán piac Európában is, elég csak az autógyártásra vagy az


9

Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum Hírlevél, 2012. november elektronikai iparra gondolni. A japán nyelv népszerűségét mutatja, hogy az USA felsőoktatási intézményeiben a spanyol után már a második legnépszerűbb nyelv. A kínai is hiánynyelvnek számít, pedig Kína erős gazdasága, kereskedelme, valamint nagy beruházásai igénylik az angol mellett kínai nyelven is beszélő munkavállalókat.

Hatékonyabban lehet majd külföldi állásokat keresni Az európai álláskereső portál, az EURES bővítéséről és korszerűsítéséről döntött az Európai Bizottság - jelentette be Andor László foglalkoztatáspolitikáért és szociális ügyekért felelős uniós biztos hétfőn.

A

bizottság

és

az

Európai

Gazdasági

Térség

munkaügyi

hivatalainak

együttműködésében működő internetes portál a mostani döntés értelmében elősegíti majd ez egységes európai munkaerőpiac létrejöttét, a munkavállalók mobilitásának növelését véli hétfőn közzétett közleményében az Európai Bizottság. A változásoknak köszönhetően az Európai Bizottság szerint a munkakeresők hatékonyabban lelhetnek képességeiknek, képzettségeiknek megfelelő munkalehetőséget, az EURES pedig olyan szektorokra összpontosít majd, amelyek híján vannak a képzett munkaerő-kínálatnak, valamint támogatja majd a fiatalok számára kialakított, célzott mobilitási terveket. A bizottság szerint a 2012-es éves gazdasági felmérés is rámutatott, hogy a földrajzi mobilitás hiánya az egyik oka annak, hogy a munkaerő kereslete és kínálata strukturálisan nem egyezik, ami hátráltatja a gazdasági kilábalást és a hosszú távú növekedés kialakulását. A brüsszeli testület arra is kitér, hogy az unióban továbbra is nagy a munkanélküliség; 25 millió az állástalan a kontinensen, miközben sok helyen hiány van képzett munkaerőből, és a betöltetlen állások száma 2009 közepe óta emelkedik, különösen a magas növekedést produkáló

ágazatokban,

mint

például

az

infokommunikációs

szektor

és

a

környezetvédelemre szakosodott iparágak. "Az álláskeresők mobilitásának növelése részben megoldást nyújthat a jelenleg elfogadhatatlanul magas munkanélküliségre. A továbbfejlesztett EURES-hálózat célja az lesz,


10

Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum Hírlevél, 2012. november hogy segítsen azoknak, akik hajlandóak lennének más államba költözni, abban, hogy megfelelő munkalehetőséget találjanak, és segítsen a munkáltatóknak képzett munkaerőt találni" - mondta Andor László, foglalkoztatáspolitikáért felelős biztos. A brüsszeli testület ismerteti, hogy a 27 uniós tagállamon kívül Norvégia, Liechtenstein, Izland és Svájc együttműködésével üzemelő EURES a jövőben aktívabban segíti majd az álláskeresőket abban, hogy igényeiknek megfelelő munkalehetőséget találjanak, a munkaadóknak pedig lehetőséget nyújt majd, hogy elvárásaiknak megfelelő pályázókra bukkanjanak. A portál a bizottság szerint a jövőben különös hangsúlyt fektet majd a fiatalokra. A honlap a munka és tanulás lehetőségét is ötvözni fogja, például gyakornoki programok is felkerülnek majd az adatbázisba. Annak érdekében, hogy minél több meghirdetett állás kerüljön be az EURES adatbázisába, a döntés értelmében együttműködés kezdődik a munkaügyi hivatalok és a magánkézben lévő álláskereső portálok, szolgáltatások, fejvadász cégek között, mert a bizottság becslése szerint a meghirdetett állásoknak jelenleg csak mintegy 30-40 százaléka szerepel az EURES rendszerében. A bizottság közleménye arra is kitér, hogy a munkaerő szabad mozgásának értelmében minden uniós állampolgár bármilyen külön munkavállalási engedély nélkül munkát vállalhat bármelyik uniós tagállamban, ahol a helyi állampolgárokkal azonos bánásmódra és elbírálásra jogosult. A bizottság szerint ennek dacára a nem saját országában élő uniós állampolgárok számaránya mindössze 3,1 százalék, annak ellenére is, hogy 2005 után a más tagállamokban élők és dolgozók száma 60 százalékkal emelkedett, amit a bizottság a 2004-es és 2007-es bővítési hullámoknak tud be. A testület arra is kitér, hogy a válság miatt a munkaerő mobilitása jelentősen visszaesett. Az EURES jelenleg is az egyetlen olyan portál Európában, amely ingyenesen 25 nyelven foglal össze álláshirdetéseket, illetve hasznos információkat arról, hogy mire készüljenek azok, akik az unió egy másik tagállamában szeretnének élni és dolgozni. Egy hónapban a honlapot 4 millióan látogatják, 150 ezren lépnek a honlapon keresztül kapcsolatba egymással, és évente 50 ezer ember talál állást magának az EURES-en, amelyre 750 ezer önéletrajzot töltöttek fel az álláskeresők. A határidő, ameddig a bizottságnak és a tagállamoknak is át kell ültetniük a gyakorlatba a mostani döntést, 2014. január 1.


11

Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum. Hírlevél. Tartalom november. Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum Iroda

Recommend Documents