Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum Hírlevél, március

Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum Hírlevél, 2013. március

Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum

2013. március

TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008 Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás

Hírlevél Tartalom A GDP két százalékába kerülnek a munkanélküli fiatalok ........................................................................ 2.

Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum Iroda

NGM: egyes ágazatokban emelik a minimálbért ........... 3. Cafeteria: mindenkinek ugyanannyi jár? ...................... 3.

www.pecspaktum.hu

Nem nő a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása ............................................................ 5.

7621 Pécs, Zrínyi u. 11.

Íme, itt dolgoznának a legtöbben - friss felmérés.......... 6. Hazahívja a magyar fiatalokat a kormány ..................... 7. Aktualitásaink.............................................................. 9. Honlap ajánló ............................................................ 10.

Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum 7621 Pécs, Zrínyi u. 11., Tel: 72/539 -885, 72/539-886; www.pecspaktum.hu; E-mail: [email protected] [email protected]

Braun Olga 72/539-885 [email protected] Gasparits Evelin 72/506-898 [email protected]

1


A GDP két százalékába kerülnek a munkanélküli fiatalok 153 milliárd euró veszteséget okozott 2011-ben a fiatalok munkaerőpiacról való kikerülése az Európai Unióban. Magyarország az éves GDP-jének két százalékát veszíti el emiatt. Közel 40 százalékkal, 5,5 millió főre emelkedett a 25 év alatti munkanélküli fiatalok száma az Európai Unióban az utóbbi öt év során, ugyanakkor ha az összes sem oktatásban, sem képzésben, sem foglalkoztatásban nem lévő fiatalt vesszük, már 7,5 millió főről beszélhetünk - írja a Piac és Profit az Eurostat adatai alapján. A fiatalok munkaerőpiacról való kikerülése 2011-ben 153 milliárd euró gazdasági veszteséget okozott az Unióban. Ez a konzervatív becslés az európai GDP 1,2 százalékának felel meg. Noha a tagállamok között jelentős eltérés mutatkozik, egyes országok (köztük Magyarország) különösen magas, akár GDP-jük 2 százalékát meghaladó árat fizetnek. Az Európai Bizottság pályázatot írt ki a témában, mely a fiatalok foglalkoztatásának előmozdítása érdekében annak előnyeire és lehetőségeire hívja fel a figyelmet egy átfogó tájékoztató kampány keretében. A projektet hét ország munkaadói szervezetei, szakszervezetei és munkaügyi hivatalai közösen valósítják meg, munkájukat a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége koordinálja. A kampány lebonyolításában Magyarország, Ausztria, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország, Bulgária és Montenegró munkaadói szervezetei működnek együtt. Az MGYOSZ a kampány keretében felhívja a figyelmet arra, hogy a probléma megoldásának egyik legfontosabb eleme, a fiatalok készségeinek a munkaerő-piaci igényekhez történő igazítása. Így különösen fontos, hogy az oktatási és képzési lehetőségek, különösképpen a szakképzés adta lehetőségek a vállalati igényeknek megfeleljenek. Ennek megfelelően az MGYOSZ határozott álláspontja, hogy a munkahelyi gyakorlati képzésnek a közép és felső szintű oktatás részévé kell válnia, mely az oktatásszervezők és a munkaadók közötti szorosabb együttműködés révén válhat sikeressé.


2


NGM: egyes ágazatokban emelik a minimálbért Döntött a kormány a minimálbéremelés egyes ágazatokban történő támogatásáról. A kormány március 27-i ülésén döntött a minimálbér és a garantált bérminimum idei emelésének egyes ágazatokban történő támogatásáról. A döntés szerint abban a 11 ágazatban kerül sor a legkisebb bérek emelésének első félévi költségének támogatására, amelyekről tavaly év végén megállapodás jött létre a Kormány és a Versenyszféra Állandó Konzultációs Fórumán - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. A kormány intézkedésének következtében a minimálbér emelésére leginkább érzékeny munkahelyeken 260 ezer fő munkahelyének a megőrzése biztosítható. A támogatásról a kormányrendeletben részletezettek szerint a munkáltató által benyújtott kérelem alapján a munkaügyi központ dönt. A vonatkozó jogszabályok hatályba lépését követően várhatóan már április második felétől lehet majd a kérelmeket benyújtani. A folyamatos elbírálást követően előre láthatóan májustól kapják meg a vállalkozások a támogatást, amely egy összegben kerül folyósításra, és kizárólag a minimálbér és a garantált bérminimum emelés bér és járulékköltségeinek fedezetére használható fel. A támogatás felhasználásáról augusztus végéig a munkáltatóknak el kell számolniuk a munkaügyi központ felé.

Cafeteria: mindenkinek ugyanannyi jár? Sokszor kerül szóba, hogy egyes dolgozóknak egyformán kellene biztosítani bizonyos juttatásokat. Az indoklás ehhez vagy az adótörvény, vagy az egyenlő bánásmódról szóló törvény, vagy a Munka Törvénykönyve. Viszont az önkéntes pénztárakról szóló törvényben is van egy szigorú szabály. Erről Dr. Renneczéder Éva ügyvéd írt egy teljes áttekintést a Cafeteria TREND magazin márciusi számába. Az alapszabály az, hogy egységesen kell biztosítanunk a pénztári munkáltatói hozzájárulást, hacsak a munkavállaló erről a jogáról írásban le nem mond. Az adótörvények 70. paragrafusának 1a) szakasza a személyi jövedelemadó törvényben nem nevesített juttatások adójának megállapításánál hoz még egy egységességre vonatkozó szabályt.


3

Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum Hírlevél, 2013. március 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 8. § szerint: „Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt a) neme, b) faji hovatartozása, c) bőrszíne, d) nemzetisége, e) nemzetiséghez való tartozása, f) anyanyelve, g) fogyatékossága, h) egészségi állapota, i) vallási vagy világnézeti meggyőződése, j) politikai vagy más véleménye, k) családi állapota, l) anyasága (terhessége) vagy apasága, m) szexuális irányultsága, n) nemi identitása, o) életkora, p) társadalmi származása, q) vagyoni helyzete, r) foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama, s) érdekképviselethez való tartozása, t) egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője (a továbbiakban együtt: tulajdonsága) miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne.” I. Béren kívüli juttatásoknál (Erzsébet utalvány, SZÉP Kártya, helyi bérlet, iskolakezdési – kivétel pénztár) adható különböző érték: - a személyesen közreműködő tagnak a munkavállalókhoz képest - a különböző munkakörökben dolgozóknak II. Az önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulásra érdemes külön figyelni! III. Nem egyszerű a helyzet, ha azonos munkakörben lévők közt akarunk különbséget tenni. IV. Nem nevesített juttatásoknál (pl. ruházati utalvány) a kedvező adózáshoz be kell tartani az szja. törvény 70. paragrafus 1a) szakaszát. V. Törvénysértő a részmunkaidősök, határozott idejű foglalkoztatottak hátrányos megkülönböztetése, illetve (differenciált) béren kívüli juttatások kiadása előre kitűzött teljesítménycélok alapján.


4


Nem nő a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása Az elmúlt évben szinte egyáltalán nem nőtt a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának aránya. A rehabilitációs járulék 3 évvel ezelőtti többszörösére történt növelése már pénzügyi szempontból sem ösztönzi a további megváltozott munkaképességű dolgozó felvételét. Mindez egyre hangsúlyosabban veti fel a szemléletbeli változások szükségességét. „Egy minap végzett felmérésünk szerint a megkérdezettek alig több mint fele tudta pontosan mit is jelent a megváltozott munkaképesség. A többieknek inkább csak sejtése volt a dologról” - mondta Dobár Attila, a JobGroup részét alkotó RehabJob Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója.“ Minket valójában az érdekelt, hogy mi a közvélekedés a megváltozott munkaképességűek integrálásával kapcsolatban, de mint kiderült, ehhez először alapvető fogalmakat kell tisztázni. Ezt követően viszont kiderült, hogy a válaszolók harmadának van olyan megváltozott munkaképességű ismerőse, aki dolgozik, további 30%-uk pedig olyanról tud, akinek nincs munkája. A válaszadók 85%-a tartotta fontosnak, hogy a megváltozott munkaképességűek is dolgozhassanak és szinte minden megkérdezett azt vallotta, hogy szívesen együtt is dolgozna ilyen munkatárssal. Az ehhez szükséges feltételek megteremtését felerészben az állam, 30% erejéig a vállalatok, 10-10%-ban pedig a civil szervezetek, illetve az érintett munkavállalók felelősségének tartották a megkérdezettek.” - mondta Dobár Attila. Az információhiányból fakadó problémák visszaköszönnek a vállalati oldalon is. Miközben 2010-ben a vállalatok által kötelezően fizetendő rehabilitációs hozzájárulás fejenként 177.000 forintról 964.500 forintra ugrott, ennek hatása ma már nem tükröződik a foglalkoztatásról szóló számokban. (Ezt a hozzájárulást azon 25 főnél több embert foglalkoztató cégek fizetik, amelyekben a megváltozott munkaképességű dolgozók aránya nem éri el az öt százalékot.) Bár az első évben, 2010-ről 2011-re megugrott a foglalkoztatott megváltozott munkaképességűek száma, 2012-re ennek már szinte semmilyen érzékelhető hatása nem volt. “Jónéhány cég egyszerűbbnek tartja, ha inkább befizeti a büntetőadónak tekintett járulékot, mintsem érdemben megfontolná, mit is nyerne az állások megnyitásával. Több mint 60.000 lehetséges pozíció helyett inkább rehabilitációs hozzájárulást fizetnek a cégek, eközben pedig munkaképes és dolgozni akaró, speciális helyzetű emberek tömegei keresnek munkát. Miközben nyilvánvalóan a gazdaság állapota sem könnyít a helyzeten, mégis, elsősorban szemléletbeli változásra van szükség. Azt tapasztaljuk, hogy a vezetők és a munkatársak speciális felkészítésével, tréninggel, a terep előkészítésével és a munkába állt, megváltozott munkaképességű kolléga segítésével komoly gátakat tudunk áttörni és sikertörténetté válhat a beilleszkedésük. A visszajelzések rendre igazolják, hogy a hétköznapok során a megváltozott munkaképességűek között az átlagot meghaladóan magas a munkához és a


5

Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum Hírlevél, 2013. március munkahelyhez való lojalitás szintje és odaadó munkavállalókról van szó.” - mondta Dobár Attila, a JobGroup és a RehabJob ügyvezető igazgatója. A megkérdezésről A HVG Állásbörzén 260-an töltötték ki a RehabJob Nonprofit Kft. „5 kérdés,5 válasz,5 perc az integráció jegyében” kérdőívét. A kérdőívet kitöltők átlag életkora 31 év volt. Túlnyomó többségük felsőfokú végzettségű (77,50 %), a középfokúak aránya 21,1%, 1,4%-a pedig alapfokú végzettséggel rendelkezett. A válaszadók több mint kétharmada fővárosi, a többiek megyei jogú városból, illetve kisebb városból, községből érkeztek.

Íme, itt dolgoznának a legtöbben - friss felmérés A közelmúltban kihirdetett Legvonzóbb Munkáltatók rangsora mellett az Aon Hewitt Munkáltatói Márka Kutatásából egyedülállóan széleskörű információkat nyerhetnek a vállalatok. 2013-ban a legtöbben az informatika és telekommunikáció, az államigazgatás és a pénzügyi területen várják a legjobban fizető állásokat, de egyre többen helyezkednének el a non-profit szférában is. A közelmúltban ismertetett adatok mellett a kutatásból az is kiderül, mely iparágakban helyezkedne el napjaink álláskeresője, legyen akár pályakezdő, akár tapasztalt munkavállaló. A sort az IT-telekommunikációs terület vezeti: a 14,000 válaszadó több, mint 10%-a gondolja úgy, hogy ez az iparág vonzó munkahelyeket kínál. Népszerűségben ezt követi az autóipar, a villamos energia szolgáltatás, a könyvvizsgálat és az államigazgatás területe. A pénzügyi terület vonzósága csökkent, míg tavaly 7%, 2013-ban a válaszadók csupán 6%-a kíván elhelyezkedni a bankszektorban. A szállítmányozás, az idegenforgalom és vendéglátás területek a harmadik helyen állnak a legvonzóbb iparágak sorában, és a non-profit szférát is a válaszadók 6%-a találja vonzónak. A média és az FMCG iparágat a megkérdezettek 5-5%-a gondolta leginkább kecsegtetőnek. Az iparágak rangsorát az építőipar és az energetika zárja.


6

Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum Hírlevél, 2013. március Arra is választ kapunk, az egyes vizsgált iparágakban kik a leginkább népszerű és vonzó cégek a 14,000 válaszadó körében. A bankoknál az OTP vezet, az egészségügyben a Richter Gedeon a legnépszerűbb. Az elektronikában a Samsung, élelmiszeriparban a Coca-Cola, ITtelekommunikációban a Microsoft, kiskereskedelemben az IKEA, logisztikában pedig a Budapest Airport számít a legvonzóbbnak. Az üzemanyag kereskedelem iparágban a MOL csoport, szolgáltató központok közül a Lufthansa Systems, telekommunikációs szolgáltatók közül a Magyar Telekom a legnépszerűbb. A könyvvizsgáló cégek rangsorát az Ernst & Young vezeti, a villamos energia és gázszolgáltatás területén pedig az EON Hungária a legvonzóbb. Az Aon Hewitt szerint ahogy a vállalat munkavállalóinak elkötelezettsége nő, úgy lesz egyre nagyobb azok aránya, akik szívesen ajánlják a céget álláskereső ismerőseiknek, ezáltal növekszik a vállalat vonzósága a munkaerőpiacon. Érdekes összefüggés, hogy a munkavállalói ajánlási index és a fogyasztói elégedettség között is erős a korreláció. Ha magas a belső elkötelezettség, így az ajánlási index is, a kollégák motiváltak a magas teljesítményre, ezáltal nőnek az üzleti eredmények és a minőség, a lánc végén pedig a fogyasztók is elégedettek, és továbbajánlják a terméket vagy szolgáltatást. Az egyes iparágakat vizsgálva egyébként vannak kifejezetten nőies és férfias iparágak és cégek. A diplomás nők döntő többsége (20%) elsősorban FMCG területen, a Coca-Colánál, az Unilevernél vagy a L'Orealnál dolgozna, de a kereskedelmi cégek is jobban érdeklik a nőket (17%). A férfiak jellemzően informatikai (19%) vagy autóipari cégekhez (30%) vágynak, s kifejezetten nem találják vonzónak az egészségügy és a kereskedelem területén működő cégeket.

Hazahívja a magyar fiatalokat a kormány A Gyere Haza Alapítvány az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) támogatásával egy olyan Karrier Pontot indít útjára, amelynek célja, hogy ingyenesen praktikus információkkal, karrier-tanácsadással és erkölcsi támogatással lássa el azokat a magyar fiatalokat, akik szeretnének hazatérni Magyarországra - jelentette be Csontos Sandra, az alapítvány szóvivője csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.

Téglásy Kristóf, az Emmi ifjúságügyi főosztályvezetője kiemelte: a kormány támogat minden olyan kezdeményezést, amelynek keretében a fiatalok szeretnének magukért tenni. A kabinet azt szeretné, ha mindenki a szülőföldjén tudna boldogulni, aki pedig elment külföldre tapasztalatot szerezni vagy tanulni, az hazajönne, Magyarországért is dolgozna, itt megtalálva a boldogulását - tette hozzá.


7

Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum Hírlevél, 2013. március Csontos Sandra elmondta: az alapítvány honlapján keresztül és online eddig is adott tanácsot a hazatérést tervezőknek, az alapítvány budapesti központjában pedig már megkezdte működését a Karrier Pont, ahol bejelentkezés után személyes tanácsadásra is van lehetőség. Tapasztalt tanácsadók és önkéntesek a magyar munkaerő-piacról adnak információt, segítenek az álláskeresési technikák elsajátításában, munkajogi kérdésekben, tájékoztatnak a lakhatásról, a szociális juttatásokról, valamint az egyéni vállalkozás indításának feltételeiről emelte ki Csontos Sandra. Hangsúlyozta: nemcsak az a céljuk, hogy fiatalokat, hanem hogy magyar családokat is segítsenek a hazatérésben, és már három olyan család van, aki a Gyere Haza Alapítványnak köszönhetően tért vissza Magyarországra. A szóvivő kifejtette, hogy olyan támogatást szeretnének nyújtani a hozzájuk hasonlóan gondolkodó fiataloknak, és olyan információkat szeretnének adni nekik, ami például nekik is hasznos lett volna, amikor külföldön élve a hazatérésen gondolkoztak. Csontos Sandra jelezte: a Gyere Haza Alapítvány honlapja (www.gyerehaza.org) 2011-ben indult, mostanra mintegy 100 ezren keresték fel az oldalt, a látogatók egyharmada külföldről, elsősorban Angliából, Írországból, Németországból és Ausztriából. Téglásy Kristóf hangsúlyozta: a kormány minden segítséget megad, hogy megteremtse a fiatalok jól-létét. A Nemzeti Ifjúsági Stratégia 2012-2013-as célkitűzései közül példaként említette a munka és magánélet összeegyeztetésének elősegítését, a pályaorientációs szolgáltatások fejlesztését, a Start programmal a 25 év alattiak foglalkoztatásának előmozdítását. Hangsúlyozta, hogy elő kell segíteni a határon túli magyar fiatalok boldogulását is. Jelezte, hogy a kormány támogatja a munkatapasztalat megszerzését is, valamint a 18 és 35 év közöttiek vállalkozását. Emlékeztetett arra, hogy szerdán alakult meg az Ifjúsági Szakmai Egyeztető Fórum (ISZEF), és megalakulnak a fórumon belül a különböző munkacsoportok, amelyek munkájába az ifjúsági civil szervezetek is bekapcsolódhatnak.


8


Aktualitásaink Munkáltatói workshopot tartott a Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum Janovics László, a BAMKH Munkaügyi Központja igazgatója ismertette a Munkaügyi Központ 2013. évi támogatási lehetőségeit a 2013. március 1-én tartott workshopon a résztvevő könyvelő cégeknek, pályázatíró irodáknak, kamaráknak, nagy vállalatoknak. A MK nagy hangsúlyt fordít a pályázatok nyilvánosságára, köztudatba helyezésére, így a tanácsadó cégeken keresztül szeretnénk hatékonyan elérni a kis- és középvállalkozásokat a támogatási lehetőségeinkkel. A kormány és a MK legfontosabb célja is a munkahelyteremtés. Szalainé Hodoniczki Andrea, a Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. humán fejlesztési tanácsadója is ismertette az iroda működését, az aktuális pályázati lehetőségeket. A workshopot kerekasztal beszélgetés zárta. Az elhangzott előadások a http://www.pecspaktum.hu/rendez.html linken elérhetőek.


9


Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás nyitórendezvénye A Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont adott helyet március 7-én a Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) nyitórendezvényének. A rendezvényt Moór Eszter, Pécs Mj. Város Önkormányzata Népjóléti és Sport Bizottságának elnöke nyitotta meg és vezette le. A nyitórendezvény programját a projekt munkatársai igyekeztek úgy összeállítani, hogy az a résztvevők számára valóban hasznos információkat nyújtson. Így a projekt bemutatása mellett hallhattak a Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Paktum eddigi tevékenységeiről, a helyi gazdaság és a szociális gazdaság szerepéről, a Munkaügyi Központ által nyújtható támogatási lehetőségekről, továbbá a foglalkoztatási célú civil és nonprofit szervezetek szerepéről. Az elhangzott előadások a http://www.pecspaktum.hu/rendez.html linken elérhetőek. Ezúton is köszönjük minden résztvevő és közreműködő részvételét!

Honlap ajánló Örömmel értesítjük Partnereinket, hogy elérhető a BAMKH Munkaügyi Központjának új megyei honlapja, melynek címe: http://baranya.munka.hu A honlapon megtalálhatók az aktuális álláslehetőségek, pályázatok, támogatások, képzési információk, Európai Uniós programok és egyéb közérdekű hirdetmények.


10

Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum Hírlevél, március

Recommend Documents