Ovi-hírmondó Magazin kicsiknek és nagyoknak.
- Beköszöntő - Harmóniában a természettel - Testi-, lelki egészség - Óvodai élet - Műhelysarok - Gyerekszáj
6. szám
2013. április
Tartalom:
Beköszöntő …………………………………………………………………………….…………………….… 3. oldal Harmóniában a természettel o Környezet- és természetvédelem a mi óvodánkban! ...…........................ 9. oldal o Hagyományok- ünnepek, természet ..................................................... 10. oldal Testi-lelki egészség o Szemünk fénye ...................................................................................... 12. oldal o Mi a testséma? ...................................................................................... 13. oldal Óvodai élet o Óvodai események ............................................................................... 16. oldal Műhelysarok o Az örök érvényű főzhető gyurma receptje ........................................... 17. oldal Gyerekszáj ........................................................................................................ 18. oldal
Impresszum: Szerkesztő:
Kerékgyártó Mária
Munkatársak: Borsos Gyuláné, Nyitrai Attiláné, Szűcs Jánosné, Tóthné Turcsány Ildikó.
2
Kedves Szülők! „Valami készül” Új kihívások, új feladatok Önök is értesültek már arról, hogy városunkban bölcsőde épül. Bár külön épületben működik, a gyermekek életkori sajátosságaiból adódóan eltérőek a feladatok ennek ellenére szerves részét képezi az Óvodai intézménynek. A bölcsődében dolgozó kisgyermeknevelők ugyanúgy az óvodai nevelőtestületi közösségéhez, a technikai dolgozók az intézmény alkalmazotti közösség tagjaihoz tartoznak majd. Az óvodák és a bölcsőde intézményvezetői feladatait az óvodavezető látja el. A bölcsőde megnyitása számos feladatok elvégzésével jártak, járnak, melyek jelenleg is zajlanak Bennünk, óvodapedagógusokban is több szakmai, kérdés merült fel az indítás kapcsán, amik fokozatosan tisztázásra kerültek. Az új feladatok újabb kihívások elé állítottak bennünket. Az óvoda alkalmazotti közössége felkészülten várja a bölcsőde megnyitását. Azt gondolom, hogy Szülőként önökben is több kérdés megfogalmazódott esetlegesen félelmeik, kétségeik vannak, amikre megnyugtató válaszokat várnának a szakemberekről. Intézményvezetőként kötelességemnek tartom, hogy a szeptembertől új szakmai egységként működő Manóvár Bölcsőde kapcsán tájékoztassam Önöket a bölcsődei gondozás – nevelés speciális feladatairól, egyéb fontos információkról. Helyzetelemzés Ócsa Város Önkormányzat Képviselő - testülete a 23/2013.(II.14.) sz. ÖK. határozatával hagyta jóvá az Ócsai Nefelejcs Központi Óvoda és Manóvár Bölcsőde Közös Igazgatású Intézményként történő létrehozását. Az intézmény új névhasználata Ócsai Nefelejcs Napközi Otthonos Központi Óvoda és Manóvár Bölcsőde Közös Igazgatású Intézmény. A közös igazgatású köznevelési intézményben a helyi óvodai pedagógiai,- bölcsődei szakmai program alapján a különböző tevékenységet folytató intézményegységek egymással együttműködnek, tevékenységüket összehangolják. Városunkban eddig még nem működött bölcsőde, bár a lakosság körében gyakran felvetődött ennek igénye. Fenntartó önkormányzatunk 2012-ben pályázatot nyújtott be az Európai Unió által támogatott projektre, melynek keretében külön épületben új építéssel, 2 csoporttal működő bölcsődei csoportok kialakítására került sor. A bölcsőde új épülete (Baross utca 14. szám) alatt a Napsugár Tagóvoda területén külön elkerített, épületben működik, 2013. szeptember 01-től. 1 gondozási egységben, 2 gyermekcsoportban, 24 férőhelyen biztosítjuk az Ócsa Város közigazgatási területén élő, bejelentett lakcímmel rendelkező illetve a férőhely kapacitás kihasználás érdekében a közigazgatási határon kívül élő családok bölcsődés korú (1 évestől 3 éves korig) gyermekeinek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását-nevelését. A gyermekek ellátását 4 fő szakmai képesítéssel rendelkező kisgyermeknevelő és két fő technikai alkalmazott végzi. A kisgyermeknevelők közül egy fő szakmai vezető megbízással a bölcsődében az intézményvezető (óvodavezető) távollétében helyettesi feladatokat lát el.
Bölcsődénk nyitvatartási ideje, hétfőtől - péntekig, munkanapokon 600-tól 1700 óráig, igazodik az óvodák nyitvatartási idejéhez. A bölcsődei nyári szünet a Napsugár Tagóvoda nyári zárásával egy időben történik. 3
A folyamatos napirend segítségével szervezzük a különböző korú és fejlettségi szintű gyermekek életét a csoportokban, hogy minden kicsi egyéni igényét ki tudjuk elégíteni. Minden csoportban két szakképzett kisgyermeknevelő látja el a gondozási-nevelési feladatokat. Ők gondoskodnak arról, hogy a gyermekek testi, lelki fejlődése harmonikus legyen. A napi játéktevékenységbe építjük be a zenei, vizuális nevelés és a mozgásfejlesztés különböző módjait. A családokkal közösen szervezett programokon úgy, mint az óvodákban (Gyermeknap, Egészségnap), lehetőség nyílik arra is, hogy a családok együtt ünnepelhessenek, játszhassanak a bölcsőde falai között. Nagy hangsúlyt fektetünk az egészséges táplálkozásra, melynek kivitelezését a saját főzőkonyha teszi lehetővé. A bölcsődeorvos, az élelmezésvezető és szakácsnő segítségével tudjuk biztosítani azt, hogy finom, korszerű ételek kerülhessenek a kicsik tányérjára. A bölcsődei ellátásért fizetendő térítési díjak megállapításának szabályait a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet, valamint a 13/2000. (III. 17.) önkormányzati rendelet határozza meg. A bölcsődében térítési díjat kell fizetni az étkezésért illetve a fenntartó gondozási díjat állapíthat meg az ellátásért. Ennek összege jelenleg egyeztetés alatt áll a fenntartóval.
Szülői kérdések, amelyek megfogalmazódhatnak Önökben, mielőtt eldöntik, hogy beíratják gyermeküket a bölcsődébe
Hány éves kortól adhatom gyermekem bölcsődébe? A gyermekeket egy éves kortól 3 éves korig fogadjuk bölcsődénkbe, valamint lehetőség van az enyhe értelmi és érzékszervi fogyatékos, gyermekek ellátására is ha a 30 napos próbaidő után kiderül, hogy beilleszthető a gyermek a csoportba, amennyiben szakértői vélemény van a gyermekről.
Meddig járhat gyermekem bölcsődébe? A gyermek hároméves korát meghaladó gondozási év végéig, vagy ha a gyermek a 3. életévét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. életévének betöltését követő augusztus 31.ig nevelhető és gondozható a bölcsődében.
Mikortól jegyeztethetem elő gyermekem a bölcsődébe? A bölcsődében, tárgyévben április hónapban az óvodai beíratással egy időben történik az előjegyzés. Amennyiben év közben van, hely folyamatosan van felvétel. Az a gyermek, aki nem kerül, be helyhiány miatt várólistára kerül a megüresedett helyre felvehető
Mikor nyit, és mikor zár a bölcsőde? Bölcsődénk 6-17 óráig tartanak nyitva. Nyáron általában 4-5 hét szünetet tartunk, télen a két ünnep között zárunk be.
4
Mi történik, ha zárásig nem érek a gyermekemért a bölcsődébe? Természetesen megvárjuk, a szülőt. Ebben az esetben jó, ha tudunk egymással telefonon beszélni. Ugyanakkor a késés nemcsak nekünk, hanem a gyermekeknek is nagyon rossz. Abban az esetben, ha nincs információnk a szülő hollétéről, akkor „hivatalosan” a gyermekek átmeneti otthonába kell szállítanunk a kicsiket vagy a rendőrséget kell értesítenünk. Ehhez a megoldáshoz csak a legvégső esetben folyamodunk, ezért kérjük, ha késnek, azt mindig jelezzék a kisgyermeknevelőknek.
Hány gyermek van egy csoportban? A törvény szerint egy bölcsődei csoportban legfeljebb 12, eltérő fejlődés ütemű gyermeket is ellátó csoportban legfeljebb 10 gyermek gondozható.
Mi történik a családlátogatáson? A beszoktatást megelőző napokban azért szeretnek a kisgyermeknevelők családlátogatásra menni, hogy otthoni környezetben találkozzanak először a kicsikkel és szüleikkel. Tapasztalataink szerint itt meghittebb környezetben nyílik lehetőség beszélni a család hagyományairól és magunkról. A szülő elmondhatja, mit és milyen módon evett eddig a gyermek, hogyan simogatta a mama elalvás előtt, milyen cumit, babát, macit vitt az ágyába magával, milyen jelét adja, ha szomjas, éhes vagy álmos. A kisgyermeknevelő elmondhatja, milyen értékei vannak a bölcsődének, milyen módon készülünk a gyermek fogadására, ill. hogyan éljük mindennapjainkat az intézményben. Ez a találkozás alapja lehet a későbbi partneri kapcsolat kialakulásának, hiszen tudjuk, hogy a szülő elfogadása nagyban megkönnyíti a gyermek beilleszkedését a közösségbe.
Hogyan történik gyermekem beszoktatása? Részt vehetek-e benne én is? Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a bölcsődébe kerülést a gyermekek ne megrázkódtatásként éljék át. Ezért a szülővel együtt történő kéthetes beszoktatási időszak alatt fokozatosan ismerkedik meg a kisgyermeknevelő a gyermekkel, szokásaival, ill. a gyermek a kisgyermeknevelővel, illetve a társaival. Az első napokban fontos szerep jut a szülőknek, hiszen a családi környezetből nem könnyű kikerülni a gyermeknek, osztozkodni a játékeszközökön, a felnőtt szeretetén, gondoskodásán, de a szülőnek sem egyszerű feladat a gyermek mellett lenni, biztonságot nyújtani, és közben átvezetni, segítségére lenni abban, hogy egyedül is szívesen maradjon a bölcsődében, elfogadja új környezetét, a kisgyermeknevelőket, a gyermekeket. Ebben a megismerési folyamatban segít valamennyiőnket a beszoktatási idő, ahol mindig figyelembe vesszük, a gyermekek alkalmazkodási képességét, megfigyeljük, hogyan tudják elfogadni az új környezetet, mennyire változik meg viselkedésük, és hogyan fogadják el hasonló korú társaik jelenlétét. Az elfogadás függvényében fokozatosan, egyre több időt tölt a gyermek a családtagja nélkül, és a gondozónő fokozatosan lép be az ellátásába. Akár az anya, akár az apa, akár a nagyszülő kezdi a beszoktatást, fontos, hogy lehetőség szerint ugyanaz a személy legyen ott a gyermekkel mindvégig, mert a kisgyermeknevelővel való közös munka csak így lehet eredményes.
Mennyire pótolhatja a kisgyermeknevelő a szülőt? A kisgyermeknevelő nem pótolja, csak helyettesíti az anyát. Szereti a gyermeket, de nem az anya helyett, hanem az anya mellett. Segíti a gyermeket a világ megismerésében úgy, hogy aktivitásra való igényét tiszteletben tartja, nem veszi el tőle a felfedezés örömét. Segít a konfliktushelyzetek megoldásában, az önellátásban, és ha szükséges, vígasztal. Beszélget és játszik, ötleteket és magyarázatokat ad, kérdéseket tesz fel és kérdésekre válaszol, sok-sok dalt énekel, mondókát mond. A csoportban olyan szabályokat igyekszik kialakítani, amelyek érthetők, elfogadhatók, betarthatók. A szabályok kialakításában a gyermek viselkedésének pozitívumaira és belátására épít.
5
Mit csinál a gyermekem egész nap a bölcsődében? Főleg játszik. A bölcsődében minden csoport számára adott egy alapjáték készlet. Alapjátéknak mi a mesekönyveket, a labdákat, a gyűrögetésre, takargatásra alkalmas színes kendőket, az építőkockákat, a babákat és a szerepjátékhoz szükséges kellékeket („főzés, vásárlás, fodrászkodás, orvosos játék”) nevezzük. Ebből van annyi és annyiféle, hogy minden gyermeknek jut a csoportban. Tehát, a nap minden szakában mindenkinek van játéka, amivel azt és úgy játszik, ahogy szeretne. A kisgyermeknevelők a játék „segítői”. Ha azt látják, hogy valaki unatkozik, vagy nem találja fel magát vagy nem ismeri valamely játéktárgy használatát, akkor együtt játszanak vele. Gyakran leülnek a gyermekek közé, énekelnek, mondókáznak nekik, együtt építenek velük. A csoport összetételétől és kívánalmától függően ajánlanak gyurmát, festéket, rajzeszközt, ill. különféle kézügyesség fejlesztő játékokat. A gyermek választhat játszótársat, azzal és addig játszhat, ameddig akar, de nem szabad a társat bántani, mások játékát elvenni vagy tönkretenni.
Van elég játék a bölcsődében, vagy hozzak be a gyermekemnek? Gazdag és változatos játékkészlettel rendelkezünk, de ha gyermeküknek van egy kedvenc vagy „vigasztaló, megnyugtató” tárgya, játéka, cumija, azt nemcsak „befogadjuk”, de határozottan kérjük, hogy naponta hozzák el magukkal a bölcsődébe főként a beszoktatás időszakában, az első hónapban.
Ruhát, pelenkát vigyek-e? Ha igen, milyet? A gyerekek a bölcsődében a saját ruhájukban játszanak, illetve a saját pelenkájukat használják. Kötelező több váltóruhát hozni, mivel erre a korosztályra jellemző, hogy kisebb „balesetek” érik őket: leeszik magukat, átázik a pelenkájuk. Kényelmes ruhában mindenki jobban érzi magát. Fontos, hogy legyen megfelelő ruházat arra az esetre, ha az udvaron játszunk – akár a téli hidegben, akár a nyári kánikulában. A gyermekeknek saját zárható szekrényük van, ahová a heti váltóruhákat berakják a szülők. Gyermekenként naponta minimum három pelenka, behozatala kötelező, de szükség szerint akár több is lehet. A bölcsődében a gyermekek tisztába tételéhez textil pelenkát nem használhatunk.
Naponta hány órát töltenek a szabadban a gyerekek? Jó időben délelőtt és délután is a szabadban játszunk. Hidegben is levegőzünk – de csak délelőtt, és rövidebb ideig. Extrém (vihar, köd, eső) időjárás esetén a nagymozgásos játékot a szobában pótoljuk, a benti játékokkal, tornával. Az udvaron van homokozó, mászóka, bicikli, roller, labda, füves terület, ahol a kicsik szaladgálhatnak.
Mi történik, ha gyermekem megsérül a bölcsődében? Kisebb sérülés (horzsolás stb.) esetén a kisgyermeknevelők ellátják a sebet. Nagyobb balesetek reméljük, nem fordulnak elő, de ha még is. Ilyenkor azonnal értesítjük a szülőt, orvost hívunk, és ha szükséges, mentőt hívunk.
Mi történik, ha gyermekem napközben rosszul lesz, megbetegszik? A kicsik az otthoni védett környezetből kikerülve más baktérium flórával is találkoznak, ezért természetes folyamat, hogy amíg immunrendszerük nem erősödik meg, gyakrabban megbetegszenek. Ezek a betegségek többnyire enyhe lefolyású náthák, felső légúti hurutok, amelyek néhány nap alatt meggyógyulnak. Ezért kérjük a szülőket, hogy a többi gyermek érdekében a beteg kisgyermeküket otthon ápolják. A bölcsődébe csak egészséges, fertőző betegségben nem szenvedő gyermek járhat. Ha a gyermek a bölcsődében lázasodik be, akkor a szülőket azonnal értesítjük és a lehető legrövidebb időn belül a kicsiért kell jönni. A csoportban a lázcsillapításon kívül egyéb kezelésre nincs módunk. Mi a személyes higiénén túl, a játékok fertőtlenítésével, a levegő tisztításával, és a szabadban tartózkodással próbáljuk kiküszöbölni a betegségeket. A bölcsődét hetente egyszer látogatja orvos, aki nyomon követi a gyermekek fejlődését, felhívja a figyelmet az esetleges testi, ill. mentális elmaradásokra. 6
Mennyit alszanak a gyerekek napközben? Aki naponta kétszer szeret aludni, azt kétszer fektetjük le. A nagyobbaknak már kevesebb az alvásigényük, ezért ők csak ebéd után alszanak. Aki nem tud elaludni, azt nem kényszerítjük, de pihennie mindenkinek kell.
Mit és hogyan esznek a gyermekek a bölcsődében? A bölcsőde heti étrendjét élelmezésvezető állítja össze, figyelembe véve a korosztályi sajátosságokat, egyéni szükségleteket. Orvosi javaslatra külön tej, tojás, lisztmentes étrendet biztosítunk az arra érzékeny gyermekeknek. A bölcsőde étrendje az egészséges fejlődést szolgálja. Sok nyers gyümölcsöt, ízletes főzelékeket, megfelelő mennyiségű tejet, húst, tojást kínálunk. A gyermekek asztalnál ülve kis segítséggel önállóan étkeznek, lábuk a kis ülőkéről leér a földre, kanalat használnak.
Szabad-e ételt, italt bevinni a bölcsődébe? A gyerekek nálunk a korszerű táplálkozási elveknek megfelelően étkeznek, ami ellentmond a napközbeni rágcsálásnak. Kivételt csak a különleges esetek, az ünnepek képeznek (farsang, karácsony, születésnapok) – ilyenkor üdítőt, tortát, nassolnivalót is lehet behozni.
Milyen ünnepeket tartanak a bölcsődék? A születésnapján minden gyermeket megköszöntünk. Megünnepeljük ezen túl még a Mikulást, a karácsonyt, a húsvétot, a farsangot, gyereknapot, a bölcsődétől való búcsúzást.
Gyermekem még nem szobatiszta. Ez gondot jelent? Bölcsődében nem elvárás a szobatisztaság, ugyanis ehhez bizonyos szellemi és fizikai érettségre van szükség. Ebben az életkorban a gyerekek figyelik nagyobb társaikat, igyekeznek utánozni őket, megpróbálkoznak felülni a WC-re. A kisgyermeknevelőnek „csak” annyi a dolga, hogy időnként felajánlja a gyerekeknek a lehetőséget és a segítséget. Sürgetni és főként elmarasztalni vagy megszidni soha nem szabad senkit sem. Ha egy gyermek megérett már a szobatisztaságra, a siker neki is ugyanolyan öröm, mint a felnőttnek.
Gyermekem egyéni fejlesztést igényel. Külön is tudnak vele foglalkozni? A sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni fejlesztését gyógypedagógiai szakemberek végzik a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság útmutatása alapján, a köznevelési törvény által előírt óraszámban. Természetesen az egészséges gyermekek fejlődésére is nagy hangsúlyt fektetünk, velük elsősorban a „saját kisgyermeknevelőjük” foglalkozik. Ő az a személy, aki beszoktatta a gyermeket a bölcsődébe, aki nap, mint nap gondozza, eteti, pelenkázza, dajkálja, énekel neki, mondókázgat vele, megmutatja a különböző eszközök használatát. Figyeli a fejlődési ütemét, rendszeres feljegyzést készít arról. Ha eltérést (pozitív, negatív) tapasztal, annak megfelelően alakítja a fejlesztési programot.
7
Hogyan fegyelmezik a gyermekemet? A gyermekeknek nincs még kialakult veszélyérzetük, ezért olyasmit is megtesznek, ami számukra kockázatos. Bölcsődénkben ezért megpróbáljuk a legkisebbre csökkenteni a veszélyforrásokat (pl. a konnektorokat védődugóval látjuk el, biztonsági zárakat szerelünk a kapukra), ilyen módon is kiküszöbölve a felesleges tiltásokat. Az együttélés szabályokkal jár, amelyeknek betartása kisgyermekkorban nem könnyű feladat, de mi tiltás helyett a kérést, meggyőzést, dicséretet helyezzük előtérbe. A „legszigorúbb büntetés” ami előfordulhat, a tevékenységtől való elvonás rövid időre. Ez idő alatt sem marad a gyermek játék nélkül, hanem másfajta foglalatosságot kínálunk számára. Ezt az úgynevezett büntetést is csak a legvégső esetben alkalmazzuk, ha a gyermek többszöri kérés ellenére a saját vagy társai testi épségét veszélyezteti. Azon igyekszünk, hogy a „ne csináld” és „nem szabad” kezdetű mondatokat felváltsa a „kérlek”, „azzal okoznál örömet”, „bízom benned” kifejezések. A testi fenyítést bölcsődénk falain belül és kívül is mélységesen elítéljük, ennek szellemében járunk el abban az esetben is, ha ilyesmit szülők részéről tapasztalunk.
Hogyan vehetek részt gyermekem bölcsődei nevelésében? Bölcsődénk nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a szülőkkel együttműködve történjen a gyermekek nevelése. A naprakész tájékoztatáson túl szülőcsoportos beszélgetések keretein belül megvitatunk olyan nevelési kérdéseket, amelyek a szülőket leginkább érdeklik és a gyerekek életkorára jellemző problémákról szólnak. Természetesen bármilyen kérdés merül fel a szülőkben, a kisgyermeknevelők és a bölcsőde vezetősége is rendelkezésükre áll.
Rendkívüli esetben mikor szűnik meg a bölcsődei ellátás? A törvény értelmében meg kell szüntetni annak a gyermeknek az ellátását, aki a bölcsőde orvosának szakvéleménye szerint egészségi állapota miatt bölcsődében nem gondozható, illetőleg magatartászavara veszélyezteti a többi gyermek fejlődését. A bölcsőde orvosa ilyenkor a szakvélemény kialakítása előtt más szakember (gyógypedagógus, pszichológus, kisgyermeknevelő, stb.) véleményét is kikéri.
Kik dolgoznak a bölcsődében? Szükségesnek tartjuk, hogy az intézményünket jól képzett vezető irányítsa, aki a szakmai ismereteken kívül vezetői készségekkel is rendelkezik, valamint nyitott az új dolgok iránt. A gyermekekkel közvetlenül foglalkozó szakemberek, tehát a kisgyermeknevelők is szakképzettek, felsőfokú szakmai képzésben részesültek. Ez a hivatás igen nagy felkészültséget kíván meg, mert a kisgyermeknevelő a legérzékenyebb, legtöbb törődést, szeretetet, dédelgetést igénylő korosztályt neveli, gondozza, biztosítja számára a harmonikus testi, szellemi, valamint szociális fejlődés lehetőségeit, feltételeit. Kisgyermeknevelőink a gondozási ismeretek mellett gyermeknevelési, fejlődés-lélektani, egészségügyi, gyermekvédelmi, zenei képzésben is részesültek.
Szűcs Jánosné, óvodavezető
8
Környezet- és természetvédelem a mi óvodánkban! „Vendég vagy a világban, és ez a világ, szép vendégfogadó. Van napsugara, vize, pillangója, madara. Van virágja rengeteg sok. Tanulj meg örvendeni nekik! Igyekezz többet törődni azzal, ami még a világ szépségeiből, csodálatosképpen megmaradt.” Óvodánk dolgozói környezettudatos viselkedésre nevelik a gyermekeket, akik otthon a szülőket, és a nagyszülőket is bevonják. Legfontosabb célunk, hogy a felnövekvő generációk körében alakuljon ki és váljon tartós értékké a környezettudatos gondolkodás és értékforma. A környezeti kultúra alapvető szokásai és viselkedésformái az óvodás korban alapozódnak meg, és alakulnak ki egész életre. Lehetővé tesszük a gyermekek számára a szűkebb és tágabb környezete tevékeny megismerését, alkalmat, helyet, eszközt, időt biztosítunk a spontán és szervezett tapasztalat és ismeret szerzésére. A környezet kultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására, egész tanév során, valóságos élmények, tapasztalatok gyűjtésével alakítjuk környezethez való viszonyukat, szemléletmódjukat, szeretetet, kötődést, az érzelmek kifejezőképességének fejlesztését. A környezeti nevelés alapozza meg a gyermek tapasztalatait, ami később ismeretté, egész életre szóló tudássá válhat. Fejlődnek képességei és szociális kompetenciái ( pl. a környezetért is felelős öntudatos magatartás kialakulása: együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség, önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattartás, szabálytudat ). Segíti egészséges, testi, lelki fejlődésüket. Környezetbarát, természetbarát szemléleteket sugall, közvetít a gyermek felé, így segítve az érzelmi, erkölcsi nevelést, visekedéskultúra kialakítását. A gyermekek a tapasztalatok, megszerzett ismeretek, közös örömteli élmények hatására környezetüket szerető, a természet szépségeire rácsodálkozó, környezetüket óvó-védő, egészséges életmódot igénylő gyermekké válnak, kialakul megfelelő környezet kultúrájuk, s ezekre az alapokra megfelelően tovább lehet építeni a későbbiek során. A szülők megismertetése a környezetvédelem alapjaival, gyermekeik s a jövő környezetének érdekében, felelős szülői magatartás kialakítása a célunk. Környezetvédelmi nevelésünkben nagy hangsúlyt fektetünk a természetvédelem jeles „ zöld „ napjaira. Ezeknek a napoknak a lényegét játékos programokon keresztül tapasztaltatjuk meg a gyerekekkel, melyeket hagyományokká formáltunk. Olyan programokat, eseményeket szervezünk, amelyekkel környezettudatosabbá neveljük a gyerekeket, szüleiket és saját magunkat is. És akkor egy kis ízelítő a „zöld napok” programjaiból: Egészségnap-sport játékok, egészséges ételek készítése Állatok világnapja Csoportok szervezésében: kukoricatörés,szőlő szüret Víz világnapja – kísérletezések a vízzel, látogatás a vízműhöz Föld napja-„Egy gyermek,-egy cserép virág”- virágültetés az óvoda udvarán Családi gyermeknap Madarak és fák napja – kirándulások a Madárvártára Szivárvány varázslása a Víz világnapján!
Borsos Gyuláné Erika óvónő, Micimackó csoport 9
Hagyományok- ünnepek, természet Köztudott, hogy óvodánk környezeti programmal dolgozik. Az is természetes, hogy környezetünk, ( makro-, mikro, társadalmi –természeti) szorosan összefügg hagyományainkkal a magyar népszokásokkal, magyar ünnepkörökkel. Éppen ezért igen fontos, főként jelenünkben, hogy ezeket egymással összefüggve örökítsük át gyermekeink szívébe, lelkébe, tudatába. Mivel a természettel szorosan együtt élő nép a magyar, az is köztudomású, hogy környezetét mindig óvta, vigyázta, s azt megfigyelve – időjárás, csillagok állása, évszakok, állatvilág) alakította életében a rendet. Vonatkozik ez az egészséges étkezésre, a munka ritmusára, életvitelre. Nem árt néha visszanyúlni gyökereinkhez, s újra felfedezni, továbbadni, gyakorolni az ősi tudást. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat mi ócsai óvónénik, mert rengeteg lehetőségünk van városunkon belül is ennek megvalósítására. Hiszen kell-e szebb hely, mint az ócsai Öreg pincesor, tájházunk, ágasházunk, többek között építéséről, falfestményéről országosan híres református templomunk, az ócsai láperdő, Madárvárta, Equina lovasfarm, és az egyre színesedő, hagyományőrző kiállítások, színvonalas városi programok. Nagy sétákat, kirándulásokat teszünk e helyekre, s azt tapasztaljuk, hogy az autókból kiszabaduló, levegőn alig tartózkodó gyermekeink, egyre jobban bírják a gyaloglást, szívük és szemük egyre inkább kinyílik a szépre, a rendre, hogy közösségteremtő erejéről ne is beszéljünk.. Fent említettek szellemében óvodai mindennapjainkat lehetőségeinkhez mérten igyekszünk úgy szervezni, hogy óvodásaink részesüljenek az ezekkel kapcsolatos élményekben. Test és szellem edzésére sok népi játékot, körjátékot, mondókát, magyar népmesét s erőt, figyelmet kívánó mozgásos játékot iktatunk be, lehetőleg szabadban. Több saját készítésű egyszerű játékot használunk, pl. kapókát, gúzst, krokettet, melyek egyszerű környezetünkben fellelhető, közösen gyűjtött eszközökből készülnek. Sétákat, lovas kocsis kirándulást szervezünk a pincesorhoz, lovas farmra, közben megfigyelhetjük a termőföldek változását évszakonként, a mezőgazdasági gépek munkáját, a kézi betakarítást, s az ember gondoskodását az állatokról téli időszakban. A lovas farmon az állattartás formáit, s különböző állatokat, a vaddisznótól a nyúlig, simogatjuk, etetjük őket. Állatok világnapján mindig látogatást teszünk ide, s viszünk sokféle finomságot- répát káposztát almát, s még lovagolhatunk is kicsit. Mindig szívesen fogadnak minket. Igyekszünk beolvasztani az óvodai életbe a családok által kínált lehetőségeket is. A méhész apuka folyamatosan ellátja csoportunkat mézzel, virágporral. Már mindenki jól tudja, hogyan lesz a méz, s hogy a népi gyógyászat, betegség-megelőzés fontos kelléke. Szívesen fogyasztjuk, téli időszakban csipkebogyó, hársfa, és menta teában, s vajas kenyérhez is nagyon szeretjük. Fontosnak tartjuk, hogy a kétkezi munka öröméről is tapasztalatot szerezzenek óvodásaink. Ehhez jó eszköz az óvoda kiskertjének gondozása, borsó, bab, hagyma ültetése, gondozása és betakarítása, tartósítása, illetve meggybefőtt, sütőtök-lekvár csalamádé közös elkészítése. Az óvoda közös fűszer és gyógynövénykertjét is ápoljuk, s nyáron az egészséges étkezés jegyében fogyasztjuk, betakarítjuk, szárítjuk, az ott termesztett növényeket. Nevüket már ismerjük sok magyar népdalból, mondókából. „Levendula ágastul, ugorj egyet párostul….” 10
Fordulnak is sokan párostul, mert Rita óvónéni minden szerdán a magyar néptánc alapjaival, ismerteti meg az arra vágyókat játékos formában.
Néhány népszokást is felelevenítünk , pl . a lucázást, luca-búza ültetése, a fény születésének, a megújulásnak örömére, vagy Katalin- ág, rügyeztetése, télűzés , kiszézés, tavasszal termékenység-varázsló mondókával rajzolunk homokba: Kőli-popa, kőli, ilyen nagyra nőj ki, még annál is nagyobbra, mint a szita kávája, még annál is nagyobbra, mint a rosta kávája.
A kenyérsütés, már hagyománnyá vált Augusztusban, s a Medve csoportosok Karácsonykor beiglit is készítettek, a karácsonyi ünnepségre. Aki pedig ellátogat Mariann óvónénihez, még mézeskalácsot is süthet kemencében. Jó, hogy újra megismerkedünk ezekkel a folyamatokkal, ízekkel. S nehezebb időben tudjuk, nem csak rágót, csokit, hamburgert lehet enni, de itt vannak a természetes ízek, egészséges ételek is, s azt el is készíthetjük közösen, otthon, a családban mindenki örömére is.
2012-től a Nemzeti összetartás napjára kiállítást szerveztünk a tornateremben, melyet mindenki megtekinthetett gyermekével. Nagy volt a lelkesedés és sok segítséget kaptunk a megrendezéshez minden óvónénitől, nagyon sok szülőtől, és az Ősrege inárcsi hagyományőrző egyesülettől.
Írhatnék még… sokat… sokat…, de inkább üzenem minden szülőnek, ne késlekedjen felfedezni múltunk értékeit, s cselekedni, kipróbálni, amit már-már elfeledtünk, mert bizony megéri. Néha amikor a nagy szupermarket-ben bolyongunk, rossz levegőn, nagy kosárral, otromba fénnyel, s vesszük a ki tudja mit? Lehet, hogy nincs is rá szükségünk! Ki kerül a kukába, nem is szelektíve, s sajnáljuk magunkat, mennyit pazaroltunk! Hajrá hát, éljünk másként kicsit, sétáljunk kosár nélkül, csak úgy a napsütésben D-vitamint gyűjtve, ültessünk gyümölcsfát, borsót, és rózsát, süssük meg a kenyerünket néha magunk, és nézzünk fel néha a csillagokra! Lehet, hogy kevésbé leszünk „betegek”
Tóthné Turcsány Ildikó, Katica csoport 11
Szemünk fénye Amikor gyermekünk közösségbe kerül, fokozottan ki van téve a fertőzésveszélynek. Túl kell esnie egy pár betegségen, amíg szervezetében a megfelelő védekezési mechanizmusok kialakulnak. Nagyon fontos, hogy a család változatosan és egészségesen étkezzen, hiszen a vitaminok és ásványi anyagok bevétele jelenti az elsődleges védőgátat a szervezet megsegítésére. Másik fontos tényező a sok mozgás, amely minél többször a szabadban történjen. Teremtsünk gyermekünk részére kiegyensúlyozott környezetet, s mozogjunk, játsszunk vele minél többet. A gyermek egyik alapvető szükséglete a mozgás, mely során ügyesedik, fejlődik egyensúlyérzéke, mozgása összerendezetté válik, közben értelmi képessége fejlődik. A családi nevelés alapja, hogy a gyermek egyéni adottságainak megfelelő ütemben fejlődjön. Az óvodai nevelés sokat hozzátesz, kiegészíti, de a család szerepe a legfontosabb ahhoz, hogy megfelelően érjen a gyerek. A vele eltöltött idő lehetőséget kínál arra, hogy megismerjük őt, felfedezzük erősségeit, gyenge pontjait. Csemeténk alapos ismerete segít abban, hogy elfogadjuk, és azt várjuk el tőle, amire valóban képes. Sokat énekeljünk, verseljünk együtt, társasjátékozzunk, tegyünk fel egymásnak találós kérdéseket. Meséljünk minden nap, hiszen a kicsik ezt szeretik a legjobban! A mese által képzelő ereje, belső világa, szókincse is gazdagodik. A korának megfelelő játékokon keresztül felfedezheti az őt körülvevő világot. Megismerkedhet a színekkel, állatokkal, ünnepekkel, járművekkel, ünnepekkel, s a családjáról is ismereteket szerez. Az óvodás gyermek beszédkészsége csak a szülőkkel, nagyszülőkkel való szoros kapcsolatban terjedhet ki. Mi szülők mi mást szeretnénk, minthogy az óvodáskor végén felkészülten mehessen iskolába! A testi fejlettség mellet legyen teherbíró, mozgása összerendezett-s emellett a lelki fejlettség is nagyon fontos. Legyen nyitott, érdeklődő, képes legyen szándékos figyelmének fönntartására. Hogy szociálisan fejlett-e, azt abból szűrhetjük le, hogy kialakult-e a feladattudata, tud-e szabályokhoz alkalmazkodni, könnyen teremt-e kapcsolatot társaival és a felnőttekkel. Szülőként is felismerhetjük, ha egy-egy területen elmaradást látunk. Például: nehezen tájékozódik (elvéti az irányokat) nehezen kapcsolja össze a kéz és szem mozgásait, rajzában tükörképpel ábrázol, kialakulatlan még a domináns kéz használata. Ezt egy egyszerű kísérlettel ellenőrizhetjük. Adjunk gyermekünk kezébe egy hengert, kérjük meg nézzen bele, mint egy távcsőbe. Valószínű ahhoz a szeméhez fogja tartani, amelyik a domináns oldala. Hogy biztosak legyünk, figyeljük meg, melyik lábbal rúgja a focit, melyik kezével kap először a legurulni akaró tárgy után. Ily módon a balkezesség felszínre kerülhet. Semmiképpen ne szoktassuk át a jobb kézre, mert ez a későbbiekben szorongást, gátlást okozhat. Aggodalomra adhat okot, ha rajzkészsége fejletlen, vonalvezetése görcsös, bizonytalan. Ha nehezen fejezi ki gondolatait, figyelme rövid ideig tart, csapongó. Ezek fejlettségére szükség lesz a sikeres iskolakezdéshez. Beszéljük meg ezeket az észrevételeket az óvónőkkel! Jó tanáccsal szolgálhat és segítséget kérhetnek a fejlesztő pedagógustól is. Sok mindent tehetünk a neveléssel, de az öröklés is befolyásolja a gyermek fejlődési lehetőségeit. Egy gyermek a saját kívánságainktól függetlenül fejlődik, a mi dolgunk pedig az, hogy ott legyünk a háttérben, szeressük és segítsük útján. Gondolatait lejegyezte: Nyitrai Attiláné - Márti óvónéni Napraforgó csoport
12
Mi a testséma? Cikksorozat indul, Célja: a gyermekek fejlődésének figyelemmel követése
Mi a testséma? Az egészséges ember úgy él a testében, hogy ezzel nem kell különösebben törődnie. A testséma működése nem velünk született képesség, hanem a megszületés pillanatától fokozatosan kialakuló tanult, de nem tudatos működés. Olyan információ feldolgozó rendszer, amely a külvilágból és a saját testből érkező ingereket feldolgozza, rendszerezi és tárolja. Tehát létrejön a test idegrendszeri háromdimenziós modellje, más szóval egy belső térkép saját testünkről és a mozgásos eszközeinkről. Pontos testséma szükséges a praktikus feladatokhoz, a testi egyensúlyhoz és ahhoz, hogy a térben helyesen tájékozódjunk. Az agynak azonban arra is képesnek kell lennie, hogy a különféle helyzetekben megtervezze a megfelelő mozgásos válaszokat és viselkedésformákat. A gyermek fokozatosan rájön, hogyan használja a testét más és más szituációkban. Megtanulja, hogy bizonyos tevékenységek során mit tegyen és azt is, hogy hogyan tegye. Óvodás és iskolás gyermekeknél gyakran előfordul, hogy még nem alakult ki a kornak megfelelő testséma. Enyhe esetekben a gyermek mozgáskoordinációja normálisnak tűnhet és csak speciális vizsgálattal lehet megállapítani a hiányosságot. Azonban ha súlyosabb a zavar a testséma fejlődésében, akkor látványos a mozgás összerendezetlensége is. Ilyenkor javasolják a szakemberek a mozgásterápiával összekapcsolt testséma fejlesztést.
Mi a testtudat? Az édesanya és a családtagok szeretetteljes simogatásának, érintésének, ölelésének, babusgatásának örömteli élménye a korai életszakaszban kitörölhetetlenül belénk ivódik, és egész életünkre meghatározza a saját testünkhöz fűződő kapcsolatunkat. A gyermeket érő kellemes és kellemetlen testélmények befolyásolják a testképének fejlődését. A testtudat azt a viszonyulást jelenti, amit a saját testünkről tudunk, gondolunk és érzünk, tehát a testséma is szervesen beletartozik ebbe. Rányomja bélyegét a gyermek megismerő tevékenységeire, amelyeken keresztül a világot felfedezi, és felépíti saját személyiségét. A testtudat hiányosságai tükröződhetnek a gyermekrajzokon is, például lemaradnak a rajzról testrészek, vagy túl nagy esetleg apró méretűek. A rajzon látható épülethez vagy a háttér méretéhez képest kicsi esetleg hatalmas az emberrajz. A hiányzó testrészletet akár indokolhatja is a gyermek: „Nem rajzoltam le, mert nem szép.” Ilyenkor a szándékosan hiányzó testrésznek tudatában van, de nem elégedett vele, vagyis nem érzi jól magát a bőrében. Más esetben, ha megkérdezzük, hogy miért nem rajzolt orrot, akkor hirtelen rádöbben, hogy van ilyen testrész, de még nem része az automatikus testséma-testtudat rendszerének. 13
Játékos gyakorlatok Már csecsemőkorban minden szülő ösztönösen elkezdi a babájánál a testséma fejlesztését fürdetés közben, vagy öltöztetéskor. „Most megmosom az arcodat, a nyakadat, a hasadat…” „Kérem a kezedet, dugd a cipőbe a lábadat…!” Egy éves kor körül már a gyerkőc felismeri ezeket a gyakori élethelyzeteket és automatikusan mozdítja külön-külön a testrészeit, segít a napi rutin feladatok elvégzésében. A babák nem csak mások segítségével, hanem az első életévben az alapvető mozgásminták gyakorlása közben is felfedezik saját testüket. Nézegetik, megfogják, szájukba veszik kezüket, lábukat, kipróbálják és begyakorolják, hogyan használhatják a testüket céljaik eléréséhez. A tudatos szülő azonban nem elégedhet meg ennyivel. Már újszülött korban elkezdheti a babamasszázst, amely során érintéses ingerekkel fejleszti a testsémát, a testtájak megnevezésével elkezdi kialakítani a testfogalmat. A kellemes testi élmények pedig azt erősítik a gyermekben, hogy szeressen a saját bőrében lenni.
Fülem és szemem is van Két éves korban már a testtájak kisebb részterületeit kezdhetjük el megmutatni. Saját magunkon és a gyermekünkön megérintjük és megnevezzük azokat. Mondjuk el az érzékszervek: a fül, a szem, az orr és a száj funkcióit is. Részletesen menjünk végig az arc, a kar, a kéz, a láb területein. Mindezt tehetjük egymással szemben ülve vagy a tükör előtt is. A gyermek ne csak a saját testén mutassa meg a különböző részeket, hanem a szülőjén is. Így tudatosul benne, hogy teljesen különálló testtel rendelkezik, ami nem azonos máséval. Ekkor a kisgyermek már képes megmutatni, hogy melyik testrésze hol található és elmondani, mire használjuk. Nem csak egyszerű érintéssel játszhatunk, hanem érdekes ingereket is alkalmazhatunk. Puha ecsettel simíthatjuk, szívószállal fújhatjuk a gyermek testrészeit, amiket azután meg kell neveznie és meg kell mozdítania. Használhatjuk a hideg és meleg ingereket, a simát és érdeset, mindezt persze úgy, hogy feltétlenül kellemes legyen a játék. Még nagyobb móka, ha ez kölcsönösen történik.
Mozgásutánzás, egyensúlyérzékelés fejlesztése ► Fontos képesség a mások mozgásának pontos leutánzása, vagyis az utánzásos mozgástanulás. ► Együtt énekelve, mondókázva mozoghatunk, tornázhatunk a gyermekkel, megtanítva ezzel a testrészeket és a közös testmozgás pozitív élményét is. ► Az egyensúly megtartásakor a testből érkező belső információkkal fejlődik az automatikus testséma rendszer. ► Trambulinon ugrálva, fél lábon egyensúlyozva lépcsőzéskor, labda elrúgásakor vagy tánc közben olyan rejtett egyensúlyfejlesztés történik, ami nélkülözhetetlen az egészséges fejlődésmenetben. Gyakorolják hát ezeket minél többször!
14
Rajzok, képek, ábrák A másfél éves gyermek biztosan felismeri a tükörképét, két évesen már határozottan formálódik az éntudata, és nevén nevezi saját magát, három éves korára az én szót is használja, és gyorsan bővül a magáról alkotott énképe. Az önazonosítás fejlesztése legegyszerűbben tükörben vagy fényképek segítségével történhet. Az önarckép és teljes alak ábrázolása lényeges fejlődési fázis, hiszen egy háromdimenziós tudást kell síkban, azaz két dimenzióban megjeleníteni. Amikor képes önmagát és másokat lerajzolni, egyre nehezedő feladatok formájában hiányos emberalak és emberfej kiegészítéseket csináltathatunk a gyermekkel. Az emberi testnek részekből való összeállítása úgy történhet, hogy a teljes rajzot kivágjuk, majd szétvágjuk, és a gyerkőcnek össze kell illesztenie. Az óvodáskorú gyermek a testrészeinek ismeretét már kiegészítheti azok helyének megnevezésével is. Tudatosítsuk, hogy vannak testrészek, melyek mindkét oldalon megtalálhatóak. Sőt, az egész testünk középen elválasztható egy egyenes vonallal és a két testfél ugyanúgy néz ki. Ezt megmutathatjuk a tükörben, saját magunkon, esetleg játék babán, vagy használhatunk rajzos ábrákat.
Bizalomerősítés A testünk az az eszközrendszert, amellyel megvalósíthatjuk vágyainkat, elérhetjük céljainkat. Működésének ismerete, elfogadása, optimális szeretete teszi lehetővé, hogy sikeresen használhassuk, és jól érezzük magunkat benne. Az egészséges önbizalom tehát testi-lelki jóllétet jelent, aminek kialakítása a korai gyermekkorban kezdődik és a szülő egyik legfontosabb feladata. Minden gyermeket hozzá kell segíteni ahhoz, hogy elégedett legyen önmagával, mert a jó érzelmi állapot pozitívan hat a személyiségfejlődésére. A kellően megalapozott önismerettel, reális énképpel felvértezett személyiség pedig sokkal könnyebben boldogul az életben, és a beilleszkedése is problémamentesebb. Remélhetőleg elindítottam Önöket a gondolkodás és érdeklődés útján ebben a témában. A további cikkek is azokat a területeket mutatják be, amelyek gyermekük egészséges fejlődésének szempontjából fontosak. Kerékgyártó Mária fejlesztő pedagógus
15
Óvodai események
Az óvoda nyitva tartása: hétfőtől- péntekig: 6-17 óráig 6-7 óráig és 16-17 óráig összevont csoportokban óvónő felügyeletével ügyelet működik a dolgozó szülők gyermekei részére.
Az óvodai élet eseményei az elkövetkezendő időszakban:
Április 8-9-10
Fényképezés a Nefelejcs óvodában
22-én
Föld napja
18. szombat
Gyermeknap az óvodában
24 - június 1-ig
Évzáró ünnepélyek
31.
Lezárul a szorgalmi időszak
1.
Nyári élet kezdete az óvodában
4.
Nemzeti összetartozás napja
Május
Június
Június 1 - Augusztus 31-ig NYÁRI ÉLET az óvodában Ebben az időszakban elsősorban azok a gyerekek járnak óvodába, akiknek az elhelyezése a szülők munkába járása miatt nem megoldott. A nyár folyamán foglalkozások nincsenek,de az érdekes elfoglaltságok,élmények szervezése mindennapos.
16
Az örök érvényű főzhető gyurma receptje Már régóta közkinccsé szerettem volna tenni ezt a receptet, mert amióta először kipróbáltuk, csak ilyet készítünk. Rengeteg érvet tudok felsorakoztatni mellette: először is olcsó, sőt lényegesen olcsóbb, mint bármelyik bolti változat. Nem hagy maradandó nyomot, ruhából kimosható, szőnyegről (megszáradva) simán felporszívózható. Nagyon jó buli a készítése is, és a picurok besegíthetnek, főleg a színezését élvezik majd. Bármilyen színt kikeverhettek, nem kell megmaradni a boltban fellelhető árnyalatoknál. Nem mérgező (maximum rossz az íze), és semmilyen káros anyagot nem tartalmaz. Hűtőben sokáig eltartható. Sikerült kedvet csinálnom? A RECEPT 25 dkg liszt 2 evőkanál só 2 evőkanál olaj 1 kávéskanál citromsav vagy borkősav (hogy ne penészedjen meg) 3 dl víz Egy lábasban elkezdjük melegíteni a vizet. Mi ilyenkor szoktuk megszínezni. Mikor mivel, ami éppen akad. Húsvét után megmaradt tojásfestékkel, máskor temperával vagy sima ételfestékkel. Ezután beletesszük az összes hozzávalót, és folytonos kavargatás főzzük (kb. 15 perc). Eleinte ragacsos és darabos, de nem kell megijedni, a végére szépen összeáll az egész. A végén már elég nehéz keverni, innen is lehet tudni, hogy már jó. Ha kihűlt, jól átgyúrjuk és indulhat a móka. Fóliába csomagolva, vagy légmentes dobozba zárva hűtőben sokáig eláll (bár nálunk sosem tart túl sokáig). Borsos Gyuláné Erika, Micimackó csoport
17
Gyerekszáj
Egy kisgyerek pörgeti magát egy vasrúdon körbe-körbe. Társa odaszalad az óvó nénihez - Nézd Zsuzsa néni, a Mónika CSÖVEZIK! ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
- Én mindent tudok. - állapította meg egyszer Szandra - Mi az a minden? - Tudok egyedül fésülködni, gumizni a hajam, öltöztetni a testvérem. Tudom, hogy élek, tudok énekelni, verset mondani… Csak azt nem tudom, hogy amikor nem vagyok jó, miért szoktam rossz lenni?
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Barbi filozofikus megállapítása: - Az a gondolkodás, amikor ha unatkozunk, kitaláljuk, hogy mit csináljunk, hogy ne unatkozzunk.
18
Legutóbbi események képekben:
További fényképek a Farsangról, Óvoda-bálról és a Március 15. ünnepségről honlapunkon (www.nefelejcsovoda.hu) a galériában. 19
